gtm magazin 2011. augusztus-szeptember

A KA

PCSO

LATO

K MAGAZINJANEMZETKÖZI OLAJ- ÉS GÁZKONFERENCIA SIÓFOKONMEGSZŰNŐ KÁT, CSILLAPÍTOTT ZÖLDHULLÁMMEGHŰLÉSSEL KÜSZKÖDIK AZ EGÉSZSÉGIPARA HAZAI SPORTMENEDZSEREK CSILLOGÓ VILÁGAEURÓPA MÉG MINDIG JÓ BEFEKTETÉSI TEREP6 9 0 F t

XI.

ÉV

FO

LYA

M20

11. A

UG

USZ

TUS–

SZEP

TEM

BER

GA

ZDA

SÁG

I TÜ

KÖ

RKÉP

MA

GA

ZIN

XI.

ÉVFO

LYA

M •

201

1/6

GTM-boritok copy:56-64_oldal 9/14/11 11:32 AM

GTM-boritok copy:56-64_oldal 9/14/11 11:32 AM

12011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM

TARTALOM ��

HÍRTÜKÖR 2

ENERGETIKAA hazai energiaszektor jövőképe 4Hosszú távú magyar energiastratégiaa japán atomkatasztrófa árnyékában 6

Magyar–horvát olaj- és gázkonferencia 9

Mélységi rekord a Makói-árokban 10Az igényes orosz piacon bizonyítanak 11Innovatív válaszok a kor kihívásaira 12Technológiaszerelés európai színvonalon 13Szolnoki olajosok – ománi tulajdonossal 14Saját fejlesztésű radiográfiai műszerek 15A geológiai szerviztől a kútvizsgálatig 16Anyagvizsgálat különleges minősítéssel 17Független és objektív minőségellenőrzés 18Szolnoki szakértők a legjobbak között 19Olaj- és gázipari tervezés 3D-ben 20Sikeres szolnoki tervezőiroda 21Csőgörényasztal: egyedi ökomegoldás 22Sikeres energetikai rendszerintegrátorok 23Minőségi acélcsövek szállítói 24Három nap, amely csak az energiáról szól 25

KÖRNYEZETVÉDELEMMegszűnő KÁT, csillapított zöldhullám 26

Még mindig csak ígéret a biomassza 28Szójaimport helyett algafarm 29Elgázosítják a mecseki feketeszenet 30A zöld találmányok nehezen törnek át 31Mindent megold az új termékdíjtörvény? 32

Államosítják a hulladékgazdálkodást 34

TURIZMUSGyógyvízre épül az országimázs 36Krónikus meghűléssel bajlódika hazai egészségturizmus 38

EURÓPAI UNIÓAz Európai Unió a válság után is vonzó befektetési célpont maradt 40

SPORTGAZDASÁGA sportmenedzserek csillogó világa 42

ELŐZETES, INDEX 44

Elkészült a kormány új energiastratégiája, amely több-féle forgatókönyvet vázol fel a magyar energiaipar jö-vőjéről, de preferenciákat is megjelöl. A tervezetben amegújuló energiaforrások alkalmazásának elterjeszté-séről is szó esik, ezek kiaknázását azonban ma mégjogi, műszaki akadályok is gátolják. Erről és az atom-energia hasznosításának magyarországi helyzetérőlbeszélgettünk Aszódi Attilával, a Magyar TudományosAkadémia Energetikai Bizottságának az elnökével.

A hazai földgáz- és kőolaj-kitermelésről, a külföldi kutatásokról és a szeptember közepén megtartandóolaj- és gázkonferencia programjairól kérdeztük Holoda Attilát, a rendezvény és egyben a Magyar Bányászati Szövetség elnökét, az Országos MagyarKohászati és Bányászati Egyesület alelnökét, aki „ci-vilben” a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatója.

Tisztázandó, hogy kit mire kötelez a kormányzat újenergiastratégiája. Átlátható, szelektív és normatívkompenzációs rendszert kellene bevezetni a megújulóenergiatermelési módok támogatására. Emellett kor-mányzati ösztönzéssel háttéripart lenne érdemes ki -építeni a „zöldhullám” kihasználására. Többek közötterről beszélgettünk Balogh Lászlóval, a Magyar Meg-újuló Energia Szövetség elnökével.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája(UNCTAD) éves befektetési jelentését Simai Mihályakadémikus, az UNCTAD tanácsadója ismertette Bu-dapesten – a dokumentum genfi bemutatójával egynapon. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazda-sági Kutatóintézetének kutató professzorát arról fag-gattuk, az EU jelenleg milyen szerepet tölt be a világműködőtőke-áramlásában.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvényhosszú előkészítő fázis után két lépcsőben, 2011.szeptember 1-jén és 2012. január 1-jén lép hatályba. A szabályozás újdonságairól, vár-ható hatásairól és eredményeiről dr. Rácz Andrást, akörnyezet- és természetvé de lemért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.

Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontot jelöl meg a magyar gazdaságban, ezek közül rögtön az első a Gyógyító Magyarország – Egész ségipari Programnevet viseli. A kormány gazdaságfejlesztési programjaerősen számít különleges természeti adottságunkra,a gyógyvizekre, illetve az erre épülő gyógyturizmus-ra, amely egyre inkább összeolvad a wellness-iparral.Az elmúlt évtizedben százmilliárdok áramoltak be afürdő- és szállodaiparba, a vendégforgalom viszont például a gyógyhotelekben növekedés helyettérezhetően csökkent. Körkép az egészségturizmusmagyarországi helyzetéről.

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:28 AM Page 1

HÍRTÜKÖR� � �

2011. AUGUSZTUS –SZEPTEMBER – 6. SZÁM2

Fotovoltaikus SzolnokA szolnoki Agulhas-Solar Kft. az

Észak-Alföldi, valamint a Gazdaságfej-lesztési Operatív Programból nyert 400millió forintos támogatásból egy évi 30MW kapacitású napelempanelt össze-szerelő üzemet alakított ki. 2010 végén anapelemek beépített kapacitása hazánk-ban nem érte el az 1 MW-ot, de a leg-utóbbi hónapokban 76 új napelemes pro-jekt indult el az országban. Ennek kö-szönhetően kilencszeresére növekszik ahazai fotovoltaikus kapacitás egy év le-forgása alatt. A belső piac kiszolgálásáhozés a munkanélküliség csökkentéséhez vi-szont hazai gyártókapacitás is szükséges,erre jó példa az új szolnoki üzem, ahol 40új munkahelyet hoztak létre.

Fokozódó panelszigorA Zöld Beruházási Rendszer kereté-

ben a panel lakóházak energiahatékony-sági felújítási munkáit végző szakkivite-lezőknek 2011 májusa óta kötelező mi-nősítésnek kell megfelelniük. A minősí-tési rendszer bevezetését többek közötta Panel Érdekképviseleti Egyesület, aMagyar Építőanyagipari Szövetség, az

ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő SzakmaiTagozata, valamint a Magyar Ablakgyár-tók és Forgalmazók Egyesülete is támo-gatta. Az ÉMI Nonprofit Kft. eddig 160társaságot minősített, közülük 41 kivi-telezőt sorolt ’A’ és ’B’ kategóriába, to-vábbi 102 építőipari vállalkozás vár mi-nősítésre. Négy társaságot ugyanakkorelutasítottak szakszerűtlen kivitelezé-sek, illetve a minősítő bizottság megté-vesztése miatt.

Mikrovállalkozásokmultimilliárdjai

Július 15-ig adhatták be pályázatu-kat a mikrovállalkozások, hogy támoga-tást igényeljenek az Új Magyarország Vi-dékfejlesztési Programból (ÚMVP) cégükfejlesztésére. A pályázók több mint 24milliárd forintot igényeltek, de csak 7 mil-liárd áll rendelkezésre. A keretből az öt -ezer fő alatti lakosságszámú és a legfeljebb100 fő/km2 népsűrűségű településekenműködő vagy induló vállalkozások kér-hettek támogatást, cégenként legfeljebb35 millió forintot. Országosan 1163 ké -relem érkezett be, Borsod-Abaúj-Zemp lén,valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg me gyé-ből csaknem annyian igényeltek támoga-tást, mint a többi régióból összesen. A be-érkezett kérelmekről legkésőbb december20-ig döntenek.

Termálvizes kórházA szolnoki MÁV Kórház és Rendelő-

intézet az Európai Unió 988 millió fo-rintos támogatásával komplex energeti-kai fejlesztésbe kezd. A 2012 első feléremegvalósuló projekt keretében a kórházterületén egy hévíztermelő és egyvisszasajtoló kutat fúrnak. A fűtési rend-szerben az eddigi gőzfűtési hőcserélőketkiegészítik a termálvíz hasznosításáhozszükséges víz-víz üzemű hőcserélőkkel.A beruházás során átalakítják a jelenlegiföldgáztüzelésű gőzkazánok hőenergiá -ját felhasználó épületfűtési és használa-ti melegvíz-rendszert, lecserélik a rosszszigetelésű ablakokat, valamint hősza-bályzó szelepekkel ellátott új radiáto -rokat szerelnek fel.

Vízi erőművekkeljutunk Európába

Vízi erőmű épül Békésszentandrá-son, amely 2 MW teljesítményével az or-szág ötödik legnagyobb hasonló létesít-ménye lesz. Az erőmű a Hármas-Körösbal partján kialakítandó megkerülő csa-tornára épül, a szükséges duzzasztás márhetven év óta létezik. A beruházó egymil-liárd forint KEOP-támogatást nyert el afejlesztéshez, a teljes projektköltség többmint 2,5 milliárd forint. A beruházás vár-

hatóan 2012 őszére fejeződik be. Ugyan-csak uniós forrás felhasználásával bővítika pornóapáti, ikervári és felsődobszai erő-műveket. A négy beruházás együttesenévente mintegy 11 ezer tonnával keve-sebb szén-dioxid-kibocsátást eredmé-nyez. Magyarország a Megújuló EnergiaHasznosítási Cselekvési Tervben 2020-ig14,65%-os megújuló energia részarányttűzött ki célként.

Ezer alvállalkozóSzázhalombattán

A GDF SUEZ csoportba tartozó,százhalombattai Dunamenti Erőműbenúj, 407 MW-os erőművi blokkot adtak át.A mintegy 50 milliárd forintos beruhá-zás 1938 MW-ra növeli az erőmű telje-sítményét. A 2009-ben megkezdett pro-jekt az ország legnagyobb gázerőművé-

nek teljes körű felújításába tartozik bele.A gőzturbina mellé egy magas hatásfokúgázturbinát és egy új hőhasznosító ka-zánt építettek be, ezáltal a blokk villamoshatásfoka 36 százalékról 57 százalékranőtt. Számos hazai és külföldi nagyválla-lat vett részt az egyedülálló felújítási pro-jektben, több mint 1000 alvállalkozó isdolgozott a kivitelezésben, legtöbbjükSzázhalombattáról és a város vonzáskör-zetéből érkezett.

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:28 AM Page 2

Polgári JabilAz elektronikai alkatrészeket gyártó

amerikai Jabil cég júliustól 4300 négyzet-méternyi raktárt és 200 négyzetméternyiirodát bérel az M3-as mellett lévő PolgárIpari Parkban. A világszerte 110 000 főtfoglalkoztató multi az ingatlant raktárkéntfogja használni, míg a gyártás továbbra isa szomszédos tiszaújvárosi telephelyen fo-lyik majd. Az új 613 millió forintos beru-házás 297 millió forint uniós támogatás-sal valósult meg, és 35 embernek jelentmunkalehetőséget. A Jabil Tiszaújváros276 milliárd forintos forgalmával a nem-zetközi vállalatcsoport európai árbevételé-nek a felét állította elő 2010-ben.

Magyar beszállítókés gyártók esélye

Harmadik magyarországi szakáru-házát nyitotta meg Maglódon, az M0-smellett a németországi központú Bau -haus. A 8,5 milliárd forintos költséggel fel-épített áruház több mint 120 ezer termé-ket – köztük jelentős részben magyar árut– is kínál 20 ezer négyzetméteren. Köz-vetlenül 130 munkahelyet teremt, közvet-ve azonban beszállítókkal és partnerekkelennek a sokszorosát. A vállalat szem előtttartja az ország hagyományait és piaciadottságait, ami a terméklista összeállítá-sánál és a beszállítók kiválasztásánál isfontos szerepet játszik. Ez pedig nemcsaka magyar kereskedők, hanem a gyártókszámára is komoly lehetőséget kínál.

Bioban a legnagyobbBeindult a próbaüzem Magyarország

legnagyobb biogázerőművében, Szarva-son. A kivitelezés pontosan egy évet vettigénybe. A 4,2 megawatt teljesítményűberuházás két és félszer akkora, mint az eddigi legnagyobb hazai bioerőmű. Az erőmű évente 132 ezer tonna, ártal-matlanításra váró szerves hulladékbólelőállított energiával megközelítőleg 1,5millió köbméter földgázt vált ki, a beren-dezések egy 18-20 ezer lakosú város teljesenergiaellátására alkalmasak. A termeltbiogáz több mint nyolcvan százalékát aGallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. telephe-lyén használják fel a kapcsolt villamos-,hő- és hidegenergia hasznosításával.

Forgószél után jól jöna forgóeszközhitel

Még nyitott a Magyar FejlesztésiBank (MFB) vis maior hitelkerete, amely-nek a teljes összege 11 milliárd forint. A 2011. január eleje óta elérhető AgrárForgóeszköz Vis Maior Hitelprogrambanazok a mezőgazdasági termelő vállalko-zások vehetnek részt, amelyek elhárítha-tatlan külső okok – árvíz, belvíz, fagykár,vihar – pusztítását igazolni tudják. AzMFB a Vidékfejlesztési Minisztérium köz-benjárására még tavasszal megemelte azeredetileg 6 milliárdra tervezett hitelke-retet. A program 1 és 50 millió Ft közöttikedvezményes forgóeszközhitelt nyújt akárt szenvedett gazdálkodóknak.

Törököt fogadtunkJúliustól rendszeres teherszállító

(cargo) járat köti össze Budapestet Isz-tambullal. A Turkish Airlines cargo-cégeegyelőre heti egyszer üzemelteti az Air-bus A 310 típusú gépet, és alkalmankéntmintegy negyven tonna árut szállít Ma-gyarország és Törökország között. Az évelső felében mintegy 30%-kal nőtt a Bu-

dapest Airport teherforgalma, és 7%-kaltöbb új cargo-járat érkezett, mint tavaly.A repülőtér összesen 55 különféle teher-szállító légitársaságot szolgál ki, köztük13-an menetrendszerű járatokat üzemel-tetnek a magyar fővárosba.

Felpörögnek a kkv-kAz Új Széchenyi Terv második sza-

kaszában gyors ütemben bővül a beérke-zett pályázatok száma, már elérte a 6200darabot – ebből csaknem 4500-at a kkv-szektorból nyújtottak be. A pályázatoktámogatásigénye meghaladja a 744 mil-liárd forintot. A legnagyobb érdeklődéstovábbra is a Vállalkozásfejlesztési Prog-

ram iránt mutatkozik, amelyre eddig3500 pályázat érkezett mintegy 61 milli-árd forintnyi támogatási igénnyel. Egyretöbb pályázat érkezik a Zöldgazdaság-fej-lesztési Programra – elsősorban azokra akiírásokra, amelyeken megújuló energia-forrásokkal történő helyi hő- és hűtésiigény kielégítésére lehet támogatást el-nyerni –, de mind népszerűbbek a Közle-kedésfejlesztési Program kerékpárforgal-mi hálózat fejlesztését célzó kiírásai is.

Vasúttal a jövőbeA MÁV-Gépészet Zrt. szolnoki jár-

műjavító műhelyében megterveznek éslétrehoznak két InterCity közlekedésremegfelelő személyszállító kocsit. A 200km/h sebességre is alkalmas „IC+” járműprototípusa a tervek szerint 2012-ben ké-szül el. Az új kocsik jellemzői közé tarto-zik a korszerű, műanyag nagypanelesutastérburkolat, a vezeték nélküli inter-netszolgáltatás, a kocsi teljes légkondicio -nálása, a GPS-vezérelt fedélzeti és külsőaudiovizuális utastájékoztató rendszer. A kocsik részegységeinek és alkatrészei-nek túlnyomó része hazai beszállítóktólérkezhet majd. A projekt célja, hogy ver-senyképes áron kínált termékkel vegyenrészt a MÁV tervezett jármű-felújításiprogramjában, illetve 17 év szünet utánújraindítsa a hazai vasúti járműgyártást.

Beregi fejlesztésekA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vá-

sárosnamény nagy fejlesztések előtt áll.Egyrészt hamarosan megkezdődik és kö-rülbelül másfél éves építést követően be-fejeződik az M3-as autópálya városig tartószakaszának építése, másrészt pedig új hi-dat húznak fel a Tiszán. A több mint hat-vanéves és igen nagy forgalmú II. RákócziFerenc híd rendkívül leromlott állapotamiatt 2006-ban pályaszerkezet-cseréjétirányozták elő. Az elemzések alapján azon-ban a felújítás helyett egy új létesítménymegvalósításáról született döntés. A ter-vek szerint a hídon két forgalmi sávotalakítanak ki, az egyik oldalon járda, amásikon járda és kerékpárút épül. A térségmindennapi életét nagymértékben meg-könnyítő beruházás értéke bruttó 5,3 mil-liárd forint. A munkálatok befejezése ajövő évben várható. Az új híd átadása utána kivitelező a régi szerkezetet elbontja.

HÍRTÜKÖR ��


GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:28 AM Page 3

Eproblémák mögött szinte eltörpül aza tény, hogy hazánk az Európai Uniótagjaként ígéretet tett arra, hogy

2020-ig 14,6 százalékra emeli a megújulóenergiaforrásokra alapuló energiaterme-lés részesedését. Vagyis az átlagosnál na-gyobb támogatást nyújt annak a szektor-nak, amely már eleve drágábban termelimeg az áramot, mint egyetlen atomreak-torunk vagy éppen az egyre-másra meg-újuló gázüzemű erőművek. A japán atom-katasztrófa pedig az egész világon súlyosdöntés elé állítja a szakembereket és a po-litikusokat: leállítják-e az összes atom-erőművüket, mint ahogy azt Németor-szág fontolgatja, szigorúan felülvizsgáljaés szelektálja-e őket, mint azt az USA ésaz EU ajánlja, vagy bízik abban, hogy azadott országban nem lesz olyan jellegűkatasztrófa, mint Csernobilban és Fuku-simában – mert anyagilag úgysem tudnápótolni a megbízhatóan és olcsón terme-lő atomreaktorait.

Éppen ezért nem csoda, hogy a ma-gyar kormány néhány hónapon belül kétjelentős szakmai anyagot is elfogadott: a2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiátés a 2010–2020 között érvényes MegújulóEnergiahasznosítási Cselekvési Tervet.

Az pedig még kevésbé meglepő, hogyaz energiaszektor résztvevői – akár beval-lják, akár nem – erőteljes lobbitevékeny-séget folytattak és folytatnak azért, hogy ajövőben (is) éppen az ő szektoruk kerüljönkitüntetett szerepbe – értelemszerűen a többiek kárára. Az atomerőművesekPaks üzemidejének a meghosszabbításá-ban, sőt néhány új reaktorblokk felépíté-sében reménykednek, hiszen cáfolhatatla-nul ők állítják elő a leggazdaságosabbanaz ára mot. A földgázra épülő erőművek be-ruházói szintén megdönthetetlen érvekrehivatkoznak: ezek az erőműtípusok a leg-

ru galmasabbak, villámgyorsan tudnak re-agálni az időszakonként megnövekedettáramellátási igényekre. A szenes és ligniteserőművek arra mutatnak rá, hogy ezeketaz energiahordozókat itthon termelik ki,tehát általuk csökken az energiafüggősé-günk. A szélerőművesek, biomasszások,napenergiások és egyéb alternatívok pedigaz EU-direktívák felé mutogatva azt bizo-nyítják be, hogy a magyar napra, szélre, ésnövényi és állati hulladékra alapozott ener-giatermelésnél környezetkímélőbb elő -állítási mód nem létezik.

És mindegyiküknek igaza van. A magamódján. Persze, ne feledkezzünk meg ar-ról az „apróságról”, hogy a viták és kon-cepciók mögött hihetetlen nagyságú pén -zek mozognak.

Ráadásul nehéz úgy írni a magyarenergiaiparról és -ellátásról, hogy ne fus-sunk bele valami kényes, országos vagyéppen európai szintű aktuálpolitikai té-mába, márpedig kkv-ket támogató gaz-dasági magazin lévén ehhez sem ked-vünk, sem kompetenciánk nincsen.

Hogy csak a két konkurens földgáz-vezeték, az oroszok által támogatott DéliÁramlat, valamint az Európai Unió általpreferált Nabucco szerteágazó történetét

említsük. Ebből a vitából hazánk előkelőidegenként sajnos nem tudja magát ki-vonni, hiszen Magyarország energiael -látása jelenleg több mint kétharmadrészben az orosz földgáz- és kőolajszál-lításokon alapul.

Az elmúlt hetek százmilliárd forin -tokat megmozgató és egymástól valószínű-leg nem teljesen független két eseményére

is utalhatunk: a magyar kormány vissza-vásárolta az orosz Szurgutnyeftyegáztól a 21 százalékos Mol-részvénycsomagot,miközben Horvátországban erőteljes poli-tikai, gazdasági, sőt büntetőjogi támadásindult a magyar „olajmulti” ellen, amely47,2 százalékos (legnagyobb) tulajdonos ahorvát olajtársaságban, az INA-ban.

Mindezek fényében különösen érté-kelendő, hogy szeptember 14–16. közöttmagyar és horvát szakemberek közösentartják meg Siófokon az Első Közép- ésKelet-európai Nemzetközi Olaj- és Gáz-konferencia és Kiállítás című rendezvényt.Korábban a magyar Mol és a horvát INAkülön-külön szervezett konferenciát atérség olaj- és gázipari szakembereinek,ám a két rendezvény jellege és tematikájaannyira hasonló volt, hogy közösen el-döntötték: az egyik évben Magyarorszá-gon, a másikban pedig Horvátországbanrendezik meg a találkozót.

A témákat, kiállítókat és az előadókatnézve joggal reménykedhetünk: nemcsakprotokolleseményről lesz szó, a szakem-berek néhány kollektív lépéssel talán köze-lebb kerülhetnek a térség energia prob -lémáinak a megoldásához.

B. Z.

Nemhogy megoldani, de még csak összefoglalni sem könnyű azokata feszítő problémákat, amelyek a magyar energiaszektort közép- éshosszú távon jellemzik. Márpedig ezek megoldása nem tűr halasz-tást: ha egyszer csak nem lesz elég (import) földgáz vagy kőolaj, netánkimarad az elektromosenergia-szolgáltatás, az napok alatt padlóraküldheti a teljes magyar gazdaságot – a lakosságról nem is szólva.

MAGYAR‒HORVÁT KÖZÖS RENDEZÉSŰ OLAJ- ÉS GÁZKONFERENCIA SIÓFOKON

A hazai energiaszektor jövőképe

ENERGETIKA� � �


GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:28 AM Page 4

ENERGETIKA � � �


Húsz év az ipari méréstechnikábanAz 1990-es évek elején alakult, magyar tulajdonú Component Kft. profilja az európai és más gyártók színvonalas magyarországi képviselete az ipariméréstechnikában. Fő tevékenységi területe a vegyipari, gyógyszeripari, olaj- és gázipari területeken alkalmazott terepi és laboratóriumi műszerek,leválasztók, kiegészítők forgalmazása a hazai piacon.

TerméktámogatásMérnöki támogatás, konzultáció a műszerkiválasztásban. Méretezések, ellenőrző számítások, applikációk készítése. Üzembe helyezések, ellenőrző vizs-gálatok, garanciális és azon túli szerviztevékenység elvégzése. ISO 9001:2009 minősítés.

Akkreditált kalibráló laboratórium (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005)Rugalmas mérőelemű, a nyomást közvetlenül jelző, analóg és digitális kijelzésű nyomásmérők laboratóriumi kalibrálása. Nyomás- és nyomáskülönbség-távadók laboratóriumi kalibrálása 0–600 bar nyomástartományban.

Egyéb kiegészítő tevékenységTávadók, helyi mérőműszerek összeépítése nyomásközlővel közvetlenül vagy kapilláris közbeiktatásával. Műszerek raktárról, azonnal.

Component Kereskedelmi Kft. • 1191 Budapest, Bácsalmás u. 1-3. • Telefon: 463-0362 • Email: [email protected] • www.componentkft.hu

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:28 AM Page 5



– A kormány július közepén elfogadta azúj nemzeti energiastratégiát, amely várhatóanősszel kerül a parlament elé. Mi a véleménye atervezetről?

– Az elmúlt tíz év során több straté-giát is készítettek az egymást követő kor-mányok. Ezen próbálkozások közül akad-

tak gyengébben és jobban kidolgo zottak,de volt olyan eset is, amikor nem a szak-ma, hanem a parlament kezdett hosszútávú energiapolitikai terveket alkotni.Ezért a szakmai közvélemény általábanóvatosan kezeli ezeket a koncepciókat.Az új „elképzelésgyűjtemény” több lehe-tőséget vázol fel a magyar energetikaiágazat jövőjét illetően, s a különböző le-hetőségekről részletes számítá sok, hát-térelemzések, hatástanulmányok készül-tek. Így ez a mostani változat viszonylagátgondoltnak, jól körülbástyázott terv-nek tűnik.

– Miért kell ilyen nagy, több évtizedes táv-latokban gondolkodni?

– Az iparág jövőjének a megtervezé-se azt a célt szolgálja, hogy egyensúlybakerüljön az országban az energiatermelésés -fogyasztás. Az energetika nem kizá-rólag az áramtermelésről szól, ugyanak-

kor kétségtelen, hogy az egyik legjelentő-sebb ágazat a villamosenergia előállításaaz ipar, a lakosság és a kommunális szek-tor számára. Országunkban az éghajlatiadottságok miatt kiemelten fontos a fű-tési célú energia megtermelése is, és nemfeledkezhetünk el a szintén óriási fel-használási volument képviselő közleke-dési ágazatról sem. Ezek a fő pillérei azenergiaellátásnak, mindhárom területetfontos szegmensként kell kezelni. Úgy vé-lem, ezt a kormány is figyelembe vette a hosszú távú terv készítésekor.

– Megfelelően súlyoz-e a szakmai anyag ahagyományos és a megújuló energiatermelésimódok között?

– Úgy vélem, a kormányzat által fel-vázolt terv nagyjából a helyén kezeli akülönböző technológiákat. Az úgyneve-zett zöld energia-előállítási módok ishelyet kapnak a stratégiában, bár a meg-újuló energiával működő áramtermelőegységek jövőbeni támogatásának újrendszere még nem egészen világos szá-momra. Márpedig a zöld áramtermelésa későbbiekben is központi támogatásraszorul majd, mivel az ilyen módon meg-termelt áram ár tekintetében jelenlegnem versenyképes mondjuk a gázturbi-nákban vagy az atomerőművekben elő-állított árammal. Így a megújuló forrá -so kon – például nap, szél, biomassza –alapuló termelési módszerek alkalmazá-sa esetén felvetődik a kérdés, mennyivelhajlandó többet fizetni a társadalom amegújuló forrásokból előállított energiá-ért. Erre persze nehéz választ adni.Emellett a megújulók esetében megjele-nik egy másik probléma is, a rendszer-

szabályozás kérdése. A villamos hálózategyensúlyát ugyanis minden pillanat-ban fenn kell tartani. Nem kapcsolhat -juk ki a mosógépet, a televíziót vagy ép-pen a számítógépet amiatt, mert azadott időben nincs szél, vagy lenyugszika nap, s emiatt a szél- és naperőművekműködése is leáll. Ezért a jobbára idő-szakosan és ingadozó teljesítménnyelműködő, megújuló energiát hasznosítóáramtermelő egységek mögé úgyneve-zett tartalék erőműveket kell állítani,amelyek képesek azonnal átvenni azáramtermelést a hirtelen kieső nap-, il-letve szélerőművektől.

– Ettől valószínűleg nem lesz sokkal ol-csóbb az áram…

– Ráadásul a tartalék általában fosszi-lis erőművek formájában áll rendelkezésre,ez pedig némileg megkérdőjelezi a szél-erőművek alkalmazásának környezetba -rát mivoltát is. Persze az is megoldás lehet,hogy több szabályozó blokkot építünk,amelyek szükség esetén képesek azonnalbelépni a termelésbe. Ilyen termelők le-hetnek például a szintén a zöld erőművekközé sorolt biomassza-blokkok is, miutánezeknél a tüzelőanyagot előre fel lehet hal-mozni, s az bármikor rendelkezésre áll. A kiegyenlítő funkcióra azonban a legal -kalmasabbak a szivattyús-tározós vízerő-

Elkészült a kormány új energiastratégiája, amely többféle forgató-könyvet vázol fel a magyar energiaipar jövőjéről, de preferenciákat ismegjelöl. A tervezetben a megújuló energiaforrások alkalmazásánakelterjesztéséről is szó esik, ezek kiaknázását azonban ma még jogi, mű-szaki akadályok is gátolják. Erről és az atomenergia hasznosításánakmagyarországi helyzetéről beszélgettünk Aszódi Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának az elnökével.

NEHEZÍTI AZ ENERGETIKAI BERUHÁZÁSOKAT A JOGBIZTONSÁG HIÁNYA

Hosszú távú magyar energiastratégiaa japán atomkatasztrófa árnyékában

Aszódi Attila

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:28 AM Page 6



művek lennének, amelyek – ha a villa-mosenergia-rendszerben többlettermelésjelentkezik – egy magaslati tárolóba nyom-ják fel a vizet. Majd a csúcsidőszakban,amikor növekszik az áramszükséglet, avízturbinákon keresztül leengedik a vizet,s közben áramot termelnek a hálózatra. A vízerőművek megépítésével szembenazonban Magyarországon nagy az ellen-állás, a lakosság és a politika a bős–nagy-marosi vízlépcsővita óta idegenkedik avízenergia hasznosításától. Ezen perszelehetne változtatni, mint ahogy a meg-újuló energiahordozó alapú villamosener-gia-termelés előtt is nagyobb tér nyílhat-na hazánkban.

– A Japánban történt atomerőművi ka-tasztrófa számos európai országot is arra kész-tetett, hogy biztonsági okokból lemondjon a reaktorok jövőbeni használatáról. Németor-szágban például a kormány azt jelentette be,hogy másfél évtizeden belül fokozatosan leállít -ják az atomerőműveket. Mi a véleménye erről?

– A fukusimai atomerőmű-balesetelső látásra a létesítmény helyének nemmegfelelő kiválasztására és extrém termé-szeti csapásokra vezethető vissza. Ahhozviszont még nem telt el elegendő idő, hogypontosan ismertté váljon a katasztrófa kö-rülményeinek valamennyi részlete, az ese-mények átfogó elemzéséhez több évre le-het szükség. Így hibás döntésnek tartom,hogy a történteket túlreagálva néhányeurópai ország – köztük a németek – nuk-leáris üzemeinek leállítása mellett döntött.Egyébként Németországban hagyományavan az atomenergia-ellenességnek, így ottjelentős politikai nyomás nehezedik a kor-mányzatra az ilyen erőművek működteté-se miatt. Hozzáteszem, ha az ottani kabi-net valóban lemond a nukleáris energiáról,Németországban rövid idő alatt ellátási bi-zonytalanság alakulhat ki. A német atom-erőműveket ugyanis nem lehet majd teljesmértékben pótolni megújuló energiákathasználó blokkokkal, szélerőművekkel,napelemekkel.

– Emiatt pedig feltehetően újabb és újabbgáztüzelésű blokkokat kell majd építeni…

–…ami jelentősen növeli majd Né-metország földgázimport-függőségét,csakúgy, mint az ország szén-dioxid-kibocsátását. Márpedig Európa elkötelez-te magát a levegőszennyezés drasztikuscsökkentése mellett. Emellett a németek-nek áramot kell majd vásárolniuk más or-szágok atomerőműveitől is, hogy kiszol-gálják a saját igényeiket. Ez pedig egészEurópa árampiacára, illetve a kialakuló

árakra is hatással lesz. Arról nem is szól-va, hogy miután a kontinens ma máregységes áramellátási övezet, egyetlenország hálózatának az összeomlása is ma-gával ránthatja az egész európai rend-szert. A bedőlt hálózatokat pedig keser-ves és költséges dolog újra talpra állítani.Mindezek miatt az egyébként jó műszakiállapotban lévő német atomerőművekteljes körű leállítását megalapozatlan éselhibázott lépésnek tartanám.

– A magyar stratégia számol-e a paksinukleáris üzem jövőbeni működtetésével?

– Számomra úgy tűnik, a kormány-zat reálisan ítéli meg a helyzetet, és tisz-tában van azzal, hogy a hazai ellátásirendszer nem működne a paksi atomerő-mű nélkül. Így a kormány a hosszú távúterveiben azzal számol, hogy megtörté-nik a reaktorok üzemidejének a meg-hosszabbítása, és csak 2032-től, fokoza-tosan lehet majd leállítani a négy blokkot.Emellett az is elfogadottnak tűnik, hogyelkerülhetetlen lesz Paks bővítése, igaz,az még kérdéses, mekkora teljesítményűreaktorral vagy reaktorokkal bővül azerőmű. Bár a most üzemelő reaktorok leállításának az időpontja ma még távoli-nak tűnik, az újak tervezését és a beru-házás előkészítési munkálatait hamaro-san el kellene kezdeni. Az elhatározástólszámítva ugyanis 8–12 év is eltelik addig,amíg az új nukleáris erőműegységekbenmegindulhat az áramtermelés.

– Mennyibe kerülhet az új atomerőműviblokkok megépítése?

– Ezt ma még nem lehet pontosanmegmondani, mivel nem tudjuk, milyentípusú és mekkora teljesítményű blokkoképülnének. Nemzetközi példák azonban arendelkezésünkre állnak. Finnországbanpéldául most épül egy 1600 megawattkapacitású atomerőmű, a szerződéses árhárommilliárd euró volt, de most már na-gyon úgy néz ki, hogy végül ötmilliárd eu-róba kerül. A Paksra tervezett 1000 mega-watt körüli teljesítményű erőművekbőltöbb típus is van a piacon, ilyen blokkokatkínálnak eladásra amerikai, orosz és fran-cia-japán cégek is. A pontos építési költsé-gek majd akkor derülnek ki, ha a MagyarVillamos Művek Zrt. kiírta a tendert, ésarra beérkeztek a különböző árajánlatok,de kétségkívül milliárdos összegről van szó– euróban. Az eddig elvégzett számításokeredményei viszont azt mutatják, hogy amai és a jövőben várható villamosenergia-árak mellett elfogadható időn belül meg-térül majd a beruházás.

– Európában úgynevezett stressztesztnekvetik alá mind a 140 működő reaktort. Paksnakmekkora esélye van arra, hogy megfeleljen aszigorított biztonsági ellenőrzésnek?

– Úgy gondolom, a paksi atomerőműminden nehézség nélkül képes teljesítenia legszigorúbb biztonsági követelménye-ket is. Egyébként pedig szakmailag nemtartom helyesnek a „stresszteszt” elneve-zést, sokkal inkább megfelelő a magyarmeghatározás, a célzott biztonsági felül-vizsgálat elnevezés. Ez pontosabban feje-zi ki, hogy a cél az európai atomerőművekbiztonságának a felülvizsgálata a fukusi-mai tapasztalatok alapján.

– A hazai jogi környezet kedvez-e az ener-getikai beruházásoknak?

– Azt kell mondjam, hogy nem. Jó-szerivel állandósult idehaza a jogbizony-talanság: egyetlen biztos dolog van a jog-rendszerben, ez pedig az állandó változás.A mostani kormány iparszerűen gyártja a jogszabályokat, amelyek sok esetben eltántorítják a befektetőket az itteni be-ruházásoktól. Egy-egy erőművi blokkmegépítése ugyanis 7–15 év alatt térülmeg, s a társaságok olyan helyen nem koc-

káztatják meg az építkezést, ahol nincsmeg a kellő jogi stabilitás. Emellett azt isfigyelembe kell venni, hogy az erőműépí-tések zöme bankkölcsönből valósul meg.A pénzintézetek viszont csak akkor adnakhitelt, ha a befektetett összeg nagy való-színűséggel megtérül, az olyan országok-ban azonban, ahol a jogi viszonyok a kel-leténél gyakrabban változnak, erre nincsbiztosíték. Vagyis a helytelen törvény -alkotási gyakorlat gátolhatja a fejlesztése-ket. Ezért a mindenkori magyar kor-mánynak arra kellene törekednie, hogycsak akkor alkosson az erőművek engedé-lyezésével, beruházásával és működésévelkapcsolatos új jogszabályokat, ha az való-ban szükséges, és olyan rendelkezéseketléptessen életbe, amelyek nem lehetetle-nítik el azoknak a cégeknek a működését,amelyek korábban beruháztak vagy éppenbefektetést terveznek az országban.

I l lés József

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:28 AM Page 7

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 8



– Szeptember 14–16. között tartják meg Sió -fokon az Első Közép- és Kelet-európai Nemzet-közi Olaj- és Gázkonferencia és Kiállítás címűrendezvényt. Honnan származik az ötlet, és mi-lyen főbb témák kerülnek terítékre a találkozón?

– Korábban a Mol Nyrt. és más olaj-ipari vállalkozások támogatásával három-évente megszerveztünk egy-egy konfe-renciát a térség és a világ olaj- és gázipariszakembereinek, cégeinek. Ugyanezt tet-te a Mol 47 százalékos tulajdonában lévőINA horvát olajtársaság is. A két rendez-vény jellege és tematikája rendre annyirahasonló volt, hogy felmerült az ötlet: tart-sunk közös „szakmai seregszemlét”. Így ahorvát partnereinkkel, a HUNIG (Horvát

Olajmérnökök és Geológusok Egyesülete)vezetőivel közösen eldöntöttük, hogy a jö-vőben együtt rendezzük meg a találkozót,egyik évben Magyarországon, a másik év-ben pedig Horvátországban. Azt is elha-tároztuk, hogy – igazodva a Mol-csoportglobális tevékenységéhez – erősítjük atanácskozás nemzetközi jellegét. Ennekjegyében az eseményen számos élvonal-beli világvállalat és szakember vesz majdrészt kiállítóként, illetve előadóként. Ki-lenc szekcióban több mint száz előadáshangzik majd el, s megvitatjuk szinte azösszes olyan kérdést, amely az iparágbanjelenleg aktuálisnak tekinthető. Így szóesik majd például a nehézolaj-termelés-ről, a harmadlagos kihozatalnövelő eljá-

rásokról (EOR), a nem-hagyományosszénhidrogének kutatásáról, a föld alattigáztárolókról, a legfrissebb kutatási mód-szerekről és az új típusú kőolaj- és föld-gáz-kitermelési technológiákról.

– Az átlagember nem sokat tud a hazai, il-letve a horvát kőolaj- és földgázkitermelésről.Zajlik még egyáltalán érdemi szénhidrogén-bányászat a két országban?

– Magyarországon a zalai olajmezők1937-es feltárása óta szinte folyamatos azolaj- és a gázkészletek kutatása és kiakná-zása. Évente még mindig 600-650 ezertonna olajat hozunk felszínre a Dunántú-lon, illetve Algyő, Hajdúszoboszló, Oros-háza és Kiskunhalas térségében, a föld-gáztermelés nagysága pedig eléri az évi2,2-2,5 milliárd köbmétert. Ez utóbbi azország évi 11-14 milliárd köbméteres fo -gyasztásának 18-23 százalékát teszi ki. AzINA évente mintegy 500 ezer tonna olajathoz felszínre, gázkitermelése pedig évi 1,8-2 milliárd köbmétert tesz ki. Ez az ottanigázigények közel 50 százalékát fedezi.

– Idehaza keresnek-e még újabb olajme-zőket?

– A kutatás szerintem még évtizede-kig nem áll le, mert az energiahordozókiránti igény szinte folyamatosan növek-szik, s egyre újabb és újabb „felderítési”módszerek fejlődnek ki. Jelenleg a Mol-nak 33 kutatási blokkja van az ország te-rületén, ezzel a magyar olajtársaság a leg-nagyobb kutatóvállalat hazánkban.Évente 7-10 kutatófúrást végzünk, aminem kevés. Manapság például Berettyó-újfalu közelében történnek ígéretes fel-tárások, a nem-hagyományos szénhidro-génkutatás területén. Emellett van azINA céggel közös kutatási programunkis, a horvát társasággal Barcs–Vízvár–Zaláta térségében, a horvát–magyar ha-táron kutatjuk – sikerrel – a szénhidro-gén-lelőhelyeket.

– A közelmúltban már a bulvármédiában issok szó esett a makói árokban rejlő óriási gáz-készletekről. Hol tart a kitermelés előkészítése?

– A makóihoz hasonló lelőhelyekkelaz a gond, hogy a készlet több ezer métermélységben található, s a gázt egy külön-leges kőzetréteg zárja magába. Emiatt ahagyományos kitermelési módszerekkellehetetlen kitermelni, új fúrási és kiter-melési technológiákra van szükség. Ezekkifejlesztésén dolgozunk, méghozzá nem-zetközi hírű szakmai partnerek segítsé-gével. A munka jól halad, de még évekrelehet szükség a termelés megindításához.A „nem hagyományos” blokkokon az újmegoldásokkal történő kutatófúrásokegyébként is kétszer-háromszor annyibakerülnek, mint a „régi típusú” mezőkön.

– A két országon kívül hol keresnek mégkőolajat és földgázt a világban?

– A Mol-csoport 15 országban foly-tat feltárási munkálatokat, Romániátólkezdve Oroszországon át egészen a Kö-zel-Keletig. Ebből hét országban – egye-bek közt Pakisztánban és Egyiptomban– kitermelést is folytatunk.

– Az olajban és földgázban gazdag orszá-gok jelentős hányada politikai, illetve katonaikonfliktusok színtere. Ez nem lehetetleníti el akészletek feltárását?

– A világ gáz- és olajkincsének a 85százaléka valóban feszültségekkel terheltövezetekben található. A Mol társaságszakemberei azonban több évtizedes ta -pasztalatukkal képesek kezelni a kocká-zatos szituációkat. Ebben a szakmábannem szoktunk megrettenni a kisebb-na-gyobb krízishelyzetektől.

I . J.

A hazai földgáz- és kőolaj-kitermelésről, a külföldi kutatásokról és a szeptember közepén megtartandó olaj- és gázkonferencia prog-ramjairól kérdeztük Holoda Attilát, a rendezvény és egyben a Magyar Bányászati Szövetség elnökét, az Országos Magyar Kohászatiés Bányászati Egyesület alelnökét, aki „civilben” a Mol eurázsiai kuta-tás-termelési igazgatója.

KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIA KILENC NEMZETKÖZI SZEKCIÓBAN

Magyar–horvát olaj- és gázkonferencia

Holoda Attila

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 9



– Mikor fedezték fel a feltehetően óriásiföldgázmennyiséget rejtő, Makói-árok elneve-zésű geológiai képződményt?

– Még az 1970-es években, ám az isrögtön világossá vált, hogy ezen a terüle-ten hagyományos módszerekkel nemkezdődhet meg a kitermelés, akkoribanpedig még nem is létezett megfelelő mód-szer a hasonló mezők kiaknázására. Így amező feltáratlan maradt. A nehézséget azokozza, hogy ebben a régióban a szoká-sosnál kétszer mélyebben – 3500–6500méteren – lelhető fel a gázkincs, s azt egyúgynevezett „nano-pórusméretű”, tö-mött kőzettípus zárja magába, amelybőlnehéz „kipréselni” a gázmolekulákat. A le-lőhely kiterjedése egyébként meglehető-sen nagy. A Makói-árok hossza elérheti a65 kilométert, a szélessége pedig meg-közelítőleg 25 kilométer.

– Mikor derült ki, hogy mégis lehetségeslenne kiaknázni ezt a mélyben lévő gázvagyont?

– Az Amerikai Egyesült Államokbanmár a 70-es években elkezdtek kísérle-tezni a hasonló elhelyezkedésű gázkincskiaknázásával. Még nukleáris robbantás-sal is próbálkoztak, ám ezek a kísérleteknem hoztak eredményt. Később azonbanúj módszert vetettek be az ottani szak-emberek, nagy nyomással folyadékot szi-vattyúztak a gázt rejtő kőzetrétegbe, s en-nek következtében felszínre hozható letta földgáz. Az ottani sikerek láttán indultmeg világszerte a különleges lelőhelyekkutatása. Magyarországon 1998-ban ka-pott jogot a Falcon olaj- és gázipari társa-ság jogelődje a Makói-árok kutatására ésaz ott lévő gáz kitermelésére.

– Hogyan haladnak a feltárási munkálatok?– Már az előzetes vizsgálatokból is ki-

derült, hogy a makói térségben hasonló ge-

ológiai viszonyokkal találkozhatunk, mintamilyen az eddig egyedülálló módon sike-res kitermelési területeken, az Egyesült Ál-lamokban van. Hangsúlyozom: hasonlóval,nem ugyanolyannal. Minden lelőhelynekmegvannak ugyanis a maga sajátosságai,így a kutatási, termelési módszereket átkell alakítani a helyi viszonyoknak megfe-lelően. Ez zajlik most a makói térségben is.Ezzel kapcsolatban egy dolgot mindenkép-pen megjegyeznék: úttörő módszerek és újtechnológiák kidolgozásáról van szó. Ígyazok a szakemberek semmiképpen semboldogulnak a feladattal, akik hagyomá-nyos szemlélettel közelítik meg a jelentke-ző problémákat. Vagyis a mostani kihívá -sok megoldásához új gondolkodási módra,szakmai hozzáállásra van szükség.

– Eddig hány kitermelő kutat állítottakmunkába?

– Mostanáig több mint tíz kutat sike-rült lemélyíteni a területen, ebből hetetmi fúrtunk le. Az egyik fúrásunkkal hazairekordot döntöttünk, a kút mélysége eléria 6085 métert. A dolgunkat megnehezíti,hogy a lelőhelyen különösen magas hő-mérsékleti és nyomásviszonyokkal talál-koztunk. Dolgozunk a gondok megoldá-sán, és az eddigiek alapján bízom benne,hogy hamarosan sikerrel is járunk.

– Milyen cégekkel és szervezetekkel mű-ködnek együtt a lelőhely feltárásában?

– Számos tudományos kutatóbázis-sal és a szakma legkülönbözőbb ágainaka képviselőivel tartjuk a kapcsolatot,egyebek mellett együttműködünk a Sze-gedi Egyetemmel is. Nemrégiben megál-lapodást kötöttünk a szerb NIS olajtársa-sággal feltáró fúrások mélyítésére. Nemkizárt ugyanis, hogy a gázmező átnyúlikBácskába, szerb területekre is, így lehető-

ség nyílik az együttműködésre. Emellettszakmai kutatópartnerünk a Mol is.

– Mennyivel drágább a nem hagyomá-nyos lelőhelyek feltárása?

– A költségek szinte geológiai szerke-zetenként eltérnek egymástól. Általános-ságban azonban elmondható, hogy amíg a2500 méteres fúrás lemélyítése hozzáve-tőleg hárommillió euróba kerül, addig egy5-6 ezer méter mélyre lenyúló kút telepí-tése akár 30 millió eurót is elvihet. Vagyisaz ilyen területeket csak óriási költségekbefektetése árán lehet termelés alá vonni.A mi társaságunk eddig több mint 400 mil-lió eurót költött a makói projektre.

– Megéri ennyi pénzt áldozni?– A befektetés kockázatos, ám az ed-

digi nemzetközi tapasztalatok azt mutat-ják, hogy ameddig a kőolajárak hordón-kénti 80 dollár felett mozognak, még ilyennagy ráfordítások esetén is számítanilehet nyereségre.

– Mennyire környezetbarát az önök általalkalmazott termelési módszer?

– Az általános gyakorlattal szembensokkal környezetkímélőbb módon dolgo-zunk, amelyet egyébként az európai uni-ós direktívák és a hazai hatóságok is meg-követelnek. Minden tekintetben alattamaradunk az emissziós – zaj-, rezgés-,szén-dioxid-, nitrogén-oxid-, illetve egyébkibocsátási – határértékeknek. A vegyi -anyag-forgalom pedig szigorú mérleg el-számolású, a technológia úgynevezett„nulla” kibocsátású.

J. I .

Úttörő módszerekkel, világszerte élvonalbelinek számító technoló-giával végez sikeres földgázkutatási és -termelési tevékenységet aMakói-árokban a Falcon Oil and Gas nevű nemzetközi olaj- és gázipari társaság. Az ország egyik legkiterjedtebb gázlelőhelyétkörnyezetkímélő módon tervezi kiaknázni a cég. Erről és a szokatla-nul mélyen fekvő gázvagyon felszínre hozatalának a nehézségeirőlbeszélgettünk dr. Szabó Györggyel, a Falcon Oil and Gas igazgató-ságának az elnökével.

ÚJ SZEMLÉLET SZÜKSÉGES A NEM HAGYOMÁNYOS GÁZKITERMELÉSHEZ

Mélységi rekord a Makói-árokban

TXM Olaj- és Gázkutató Kft.1093 Budapest, Közraktár u. 30-32 Te l.: (1) 666-6700 • Fax: (1) 666-6776E-mail: [email protected]

Dr. Szabó György

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 10



– 2008 decemberében kezdte megtevékenységét vállalkozásunk, azonbanszakmai, piaci ismerete és kapcsolatrend-szere már húszéves múltra tekint vissza.Ahogy növekedtek megrendeléseink,úgy emelkedett foglalkoztatottaink lét-száma, 2009 novemberére a jelenlegi 51főre. Gyártási rendszerünk rugalmas, ame-lyet a tervezés, fejlesztés, termelés és ke-reskedelem komplett egységére építet-tünk. A piacon megszerzett információk

hasznosítása révén fejlesztettük ki azokata termékcsaládokat, amelyeket – a fel-használói igények magas szintű teljesíté -sével – jelenleg kínálunk a piacon.

– Milyen termékeket állítanak elő?– Gáz- és olajipari elzárószerelvények

tervezésével és gyártásával foglalkozunk.Egyebek mellett elzáró és visszacsapószelepeket, tolózárakat és gömbcsapokatállítunk elő. Fő piacunk Oroszország,ahová úgynevezett kénhidrogénes közeg-re gyártjuk termékeinket.

– Ez egyben technológiai kihívást is jelent?– Igen, mivel a kitermelt gáznak igen

magas a kénhidrogén- és szén-dioxid-tartalma. Ráadásul különleges eljárások-kal tisztítják a gázt a kutaknál, ami újabb

követelményeket támaszt a szerelvényekanyagaival szemben. Így ezek a termékekspeciális anyagokat és magas szintű tech-nológiai eljárásokat követelnek meg gyár-tásuk során. Ennek kapcsán fejlesztettükki az LBX termékcsaládot, mely a próba -üzemet követően már élesben is bizonyí-tott az orosz kitermelőhelyeken.

Üzleti filozófiánkban fontos szem-pont az, hogy csak olyan termékekkel je -lenjünk meg a piacon, melyek jól megfelel-tek a próbateszteken. Úgy vélem, mindezmegnyugtató jövőnkre nézve, hiszen amagas gyártási minőség, a folyamatoskontrolling, valamint a rövid határidőretörténő vállalás cégünk továbbfejlődésétbiztosítja. Mindezt alátámasztja az is,hogy egyre gyarapodik megrendelésállo-mányunk. 2010-ben 316 millió forintosárbevételt értünk el, amit idén várhatóanötven százalékkal túlhaladunk.

– Úgy tudom, más országokból is érkez-nek megrendeléseik.

– A saját gyártás mellett bérmunká-ban forgácsolási feladatokat végzünk ka-nadai, német és szlovák szakmabeli vál-lalatok számára. Angol és olasz cégekkeltechnológiai kooperációban működünkegyütt. Továbbá a felszámolást követőena szintén önállóvá vált Log Oiltools Kft.termékeit is mi gyártjuk. Nagyon jó azegyüttműködésünk velük, ahogy vala-mennyi partnerünkkel. Mint említettem,a minőség fontos elvárás tevékenysé-günkben, melyet 2010 áprilisától az ISO9001:2008 szerinti minőségirányításirendszer szerint végzünk. Cégünk ren-delkezik az API Q1 minőségbiztosításitanúsítvánnyal, a PED tanúsítvány meg-szerzésének előkészítésén pedig mostdolgozunk. A magas minőséget, a megfe-lelő tanúsítványok meglétét beszállító-inktól is elvárjuk.

– Elsősorban tehát külföldre termelnek, ahazai piacban nem gondolkodnak?

– Dehogynem, hiszen szeretnénk ahazai piacon is megvetni a lábunkat. Bizta-tó, hogy előrehaladott tárgyalásokat foly-tatunk magyarországi, valamint szlovákés horvát erőművekkel. Szlovákiába márki is helyeztünk egy referenciaszerel-vényt, amely jól bizonyít a tesztek során.Büszkék vagyunk arra, hogy jó munkávalés tisztességes helytállással kivívtuk meg-rendelőink bizalmát, amit a jövőben ismeg kívánunk tartani.

– Terveznek-e kapacitásbővítést szolgálófejlesztést?

– A Nyugat-dunántúli RegionálisOperatív Programra adunk be egy pályá-zati projektet. Szeretnénk ugyanis bővíte-ni és új technológiai eszközparkkal ellátnifestőműhelyünket. Emellett telephelyünképületeiben energetikai korszerűsítésthajtanánk végre, ami fűtésrekonstrukci-ót, napkollektorok beállítását, szigetelést,valamint a nyílászárók cseréjét tartal-mazza. Munkatársaink létszámát pedigtíz fővel bővítjük. További technológiaifejlesztésként 2012 első felében újabb gé-peket szeretnénk vásárolni. Egyébiránt atelephely valamennyi épületét és beren-dezéseit kivásároltuk a korábbi cég fel-számolása után, így a gyár cégünk tulaj-donában van.

Antal Lívia

Ipari elzárószerelvények tervezésével és gyártásával foglalkozik alenti székhelyű Log Valve Kft. Főként orosz piacra állítják elő ezeket atermékeket, melyek gáz-, illetve olajkutak és vezetékek működésétbiztosítják. Új termékcsaládot is kifejlesztett a mindössze két és féléve működő, ugyanakkor húszéves szakmai tapasztalattal rendelke-ző vállalkozás, amelynek ügyvezető igazgatója Kovács Imre.

GÁZ- ÉS OLAJIPARI ELZÁRÓSZERELVÉNYEKET TERVEZNEK ÉS GYÁRTANAK

Az igényes orosz piacon bizonyítanak

Log Valve Kft.8960 Lenti, Petőfi Sándor u. 37.Te l.: (92) 551-820 • Fax: (92) 551-825E-mail: [email protected]: www.logvalve.hu

Kovács Imre

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 11



Acég fő profilja továbbra is az olaj-, gáz-és vegyipari karbantartások elvégzése.Száz-száztíz munkavállalót foglalkoz-

tat, és legnagyobb üzleti partnerei közöttott találjuk a Molt, az E.ON-t, a Péti Nitro-génműveket, a BorsodChemet, valamint aTiszai Vegyi Kombinátot. Az iparági szak-munkák közül a forgógépes (kompresszor,gázmotor, szivattyú) szerelési és karban-tartási feladatok jelentik a cég számára a főtevékenységi kört.

Az Olajgép-Tec Kft. többségi tulajdo-nosa és egyben a cég operatív irányítója,Farkas Pál lapunknak elmondta, hogyspeciális szaktudással és komoly iparágitradíciókkal rendelkező vállalkozása két-fajta, mégis egymásra épülő választ adotta kor ismétlődő kihívásaira.

Egyrészt OGT Group néven olyancégcsoportot hozott létre, amelynek azOlajgép-Tec Kft. mellett tagja az olajipariszakiparban érdekelt Color Seven ÉptecKft., valamint az építésgépesítő feladato-kat végző Komlós-Transz-Ép Kft. Az utób-bi két cég nélkülözhetetlen résztvevője azolaj- és gázipari kivitelezéseknek. FarkasPál fő tulajdonosnak, valamint a cégekközti szoros együttműködésnek köszön-hetően a cégcsoport tagjai kiválóan al kal-masak komplex kivitelezési munkák el-végzésére, ugyanakkor szolgáltatásaikösszehangolásával a legkényesebb meg-rendelői igényeknek is megfelelnek.

Másrészt az elmúlt években, a cég-csoportban felhalmozott szakmai tudás-ra építve, az Olajgép-Tec Kft. erőteljesennyitott az innováció irányába. Ennek a fo-lyamatnak volt egyik fontos állomása,hogy a Mol szakmai irányítása mellettrészt vettek az „Originális hidrátképző-dést gátló inhibítor üzemi kísérletek elő-készítése és lefolytatása” elnevezésű K+Fprogramban. E korábbi kutatáshoz kap-

csolódva a Széchenyi terves nyertes pá-lyázatuknak köszönhetően egyedülállómobil laboratóriumot hoztak létre, amelyhelyben végzi el a kutak diagnosztizálását.

A gazdasági válság érzékenyen érin-tette az Olajgép-Tec Kft.-t. Árbevételük je-lentősen csökkent, mégis a cég erejét mu-tatja, hogy elbocsátásokra nem került sor.

A cégben rejlő innovációs lehetősége-ket bizonyítja, hogy erőteljes lépéseket tet-tek a megújuló energiatermelés irányába.

Német, angol, spanyol és magyar tagok al-kotta konzorciummal az Olajgép-Tec Kft.egy közvetlenül Brüsszelhez benyújtottuniós pályázat keretében az algatenyész-tésre épülő fotobioreaktor megalkotásá-ban vesz részt. A cég a tudományos életolyan szereplőivel működik együtt a meg-újuló energiákat érintő kutatásokban ésazok gyakorlati alkalmazásában, mint aszegedi, a miskolci és a veszprémi egye-tem, valamint a kecskeméti GAMF.

Az ügyvezető hangsúlyozta, hogycége számára kitörési pont lehet a meg-újuló energiák felhasználására irányulókutatás és annak gyakorlati alkalmazása.Ezt bizonyítja, hogy a cég telephelyén pró-baüzemi állapotba értek a saját fejlesztésű

termikus gázfejlesztő berendezés mű-ködtetésének előkészítő munkálatai.Szándékaik komolyságát jelzi, hogy In-noenergo-Tec Kft. néven olyan társaságothoztak létre, amely a tudományos kuta-tásra képes mérnököket, kutatókat, ké-mikusokat és tervezőket gyűjti össze,akik a nanotechnológia hasznosításávalkeresik a megújuló energiatermelés eddigfeltáratlan útjait. E kutatások gyakorlatifelhasználását hivatott segíteni az Inno -energo-Tec klaszter, amely a térség energe-tikai piacának szereplőiből verbuválódott.

Az Olajgép-Tec Kft. kutatási eredmé-nyeinek hasznosítása érdekében erőteljeskeleti nyitást hajtott végre. Ennek része,hogy Ukrajnában és Törökországban azottani partnereik bevonásával közös cé-geket hoztak létre, és emellett együttmű-ködnek ukrajnai olaj- és gázipari, valaminttermészettudományi egyetemekkel.

Farkas Pál a csapatmunka sikerébenhisz, vallja, hogy cége eredményeit mun-katársai szakmai felkészültségének kö-szönheti. Ezenkívül hisz a magyar mérnö-kök innovatív képességeiben és a problé-mákat egyedülálló módon megközelítőszemléletmódjában is. A jobb gazdaságiteljesítmény érdekében szükséges lenneváltoztatni azon, hogy száz diplomásbólidehaza mindössze hat lesz mérnök, mígpéldául Finnországban huszonnégy.

B. P.

Ma már csak történelem, hogy a Békés megyei Tótkomlóson és Kar-doskúton is otthon lévő Olajgép-Tec Kft., illetve szakmai elődei ko-rábban integrált szervezetként, később leányvállalatként a Molhoztartoztak. 2004 óta a teljes önállóságot élvező, magántulajdonbanlévő cég a saját sikeres útját járja. A cég többségi tulajdonosa ésoperatív irányítója Farkas Pál.

NEMCSAK KARBANTARTÁSSAL, DE NANOTECHNOLÓGIÁVAL IS FOGLALKOZNAK

Innovatív válaszok a kor kihívásaira

Olajgép-Tec Ipari Karbantartó, Szerelő és Kivitelező Kft.5940 Tótkomlós, Vasvári Pál u. 15.Tel.: (68) 429-385 • Fax: (68) 429-220E-mail: [email protected]: www.olajgeptec.hu

Farkas Pál

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 12



Az Oiltech Kft. tizenhét éve létezik,az elmúlt években az iparágban te-vékenykedő nyolcvan-száz cégből

az első tíz közé küzdöttük fel magunkat– mondja idősebb Ferecskó Zoltán fő tu-lajdonos. – A fejlesztések révén az euró-pai színvonalat is elérheti cégünk, demég sok munka kell, hogy a fejlett nyu-

gati technológiákat és irányítási mecha-nizmusokat is átvegyük, azonban jóirányban haladunk. Ebben sokat segít,hogy külföldi cégeknek is dolgozunk, te-hát az Oiltechnek is követnie kell a nem-zetközi gyakorlatot.

– Az Oiltech Kft. a Molból történt ki-válása óta száz százalékban magántulaj-donú cég – veszi át a szót ifjabb FerecskóZoltán ügyvezető. – A mai napig édes -apám a cég fő tulajdonosa és természete-sen aktív szereplője, tehát nem vonult kia vezetésből. Éppen ez az egyik nagy erős-ségünk: nem egy távoli tulajdonos általmegnevezett ügyvezető irányítja a céget,három-ötévenkénti váltással, nálunk amegalakulás óta stabil a tulajdonosi hát-tér és a menedzsment.

– Mennyit változott a cég profilja az utób-bi években?

– Az Oiltech gyakorlatilag egy hagyo-mányos olajipari építés-szerelési cég volt,a későbbiek folyamán ráálltunk a készü-lékgyártásra is, az utóbbi időben pedigkomplett olaj- és gázipari technológiákkalfoglalkozunk. Így a terveztetéssel, a tech-nológiák kialakításával, a készülékek ésberendezések gyártásával, illetve ezek

helyszíni telepítésével és egészen a próba-üzemig történő kivitelezésével. Az utóbbiidőszakban az Oiltech Kft. fővállalkozó-ként is megjelent a piacon, és már külföldicégeknek is sokat dolgozunk. Elsősorbana hazai koncessziós területekkel rendel-kező külföldi cégek a partnereink, de szál-lítunk Jemenbe és Tunéziába is.

– A világgazdasági válság milyen hatás-sal volt a cég működésére?

– A válság szerencsére nem érintettetúl mélyen az Oiltechet, folyamatosantudtunk fejlődni ebben az időszakban is,sőt az egyik legmagasabb árbevételünketéppen 2009-ben értük el. A problémátigazán a magyarországi adórendszer ésmunkaerőpiac jelenti, mert ezekkel a fi-zetési kondíciókkal gyakorlatilag nem le-het megtartani a jó szakembereket, na-gyon jelentős a külföld elszívó hatása.

– Mi a társaság fő bevételi forrása? – A társaság tevékenységének meg-

határozó részét a hegesztési feladatok te-szik ki, speciális lemezek és csövek meg-felelő minőségű hegesztésére vagyunkképesek. A csővezeték-építéshez szüksé-ges kiegészítő eszközök (szállítóeszkö-zök, földmunkagépek, hegesztőtraktorokés csőfektető gépek) is rendelkezésünk-re állnak. A hegesztési munkákon túl kü-lönböző berendezések (szivattyúállo-mások, kompresszorok, tartályok, hő-cserélők, szepa rátorok stb.) telepítését ésüzembe helye zését végezzük el. A társa-ság tevékenységébe tartozik a gáz- ésolajipari technológiákkal összefüggő ki-egészítő elemek – tartályok, hőcserélőkés különböző egyedi gyártmányok (he-gesztett-forgácsolt termékek) – készíté-se, de építettünk már generálkivitelező-ként komplett gázelőkészítő állomást is.Ennek során az előkészítő földmunkátóla próbaüzemig minden feladatot a cé-günk végzett el.

A legújabb technológia, amit kifej-lesztettünk: az aminos szén-dioxid-men -tesítő technológia, amelyet mi terveztünk,kiviteleztünk és üzemeltünk be.

– Hogyan látja a cég jövőjét?– Semmiképpen sem lehet cél az,

hogy kilóra adjunk el megszerelt vasat,inkább magasabb hozzáadott értékűrendszereket, üzemeket és berendezése-ket kell értékesítenünk. Ennek érdekébennyolcszázmillió forintot ruháztunk be azelmúlt három évben: új csarnokokat ésberendezéseket állítottunk üzembe, he-gesztő, vágó, anyagmozgató rendszere-ket, festő, felület-előkészítő rendszereketfejlesztettünk.

G. G.

A Zala megyei Lovásziban működő Oiltech – Olajipari TechnológiaSzerelő és Vezetéképítő Kft. – fő tevékenységi köre a csővezeték-építés, de gyártanak tartályokat, hőcserélőket és különböző egyedihegesztett-forgácsolt termékeket is. A cég átlagosan 130 főt foglal-koztat. Az Oiltech profiljáról, valamint a hazai olaj- és gáziparban betöltött szerepéről kérdeztük ifjabb és idősebb Ferecskó Zoltánt, az ügyvezetőt és édesapját, aki a cég fő tulajdonosa.

AZ ELSŐ TÍZ KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI GÁZ- ÉS OLAJIPARBAN

Technológiaszerelés európai színvonalon

Oiltech Olajipari Technológia Szerelő ésVezetéképítő Kft.8878 Lovászi, Dr. Papp Simon ipartelep 14. Tel.: (92) 576-301 • Fax: (92) 376-088 E-mail: [email protected] Honlap: www.oiltech.hu

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 13



Acég első emberét munkahelyénrendkívül nehéz elérni, hol a fővá-rosban, hol az ország más városában

tárgyal, vagy éppen a tulajdonosnál, Mo-hammed Al Barwaninál tartózkodikOmánban. A megbeszéléseket természe-tesen angolul folytatja, de az angol nyelvszinte minden munkatársa számára min-dennapi munkaeszköz, hogy „olajozot-tan” működjön a cég. Remeczki Ferenc éscsapata a még mindig tartó gazdasági vál-ság ellenére szívós kitartással dolgozik amár meglévő munkahelyek, munkalehe-tőségek fenntartásán, illetve újabbak fel-térképezésén – a jelek szerint sikerrel.

Az MB-csoport tulajdonosa és rész-ben névadója egy ománi üzletember, Mo-hammed Al Barwani. A csoport három ma-gyarországi cége – az MB Vagyonkezelő, azMB Gépészeti Kft. és az MB 2001 – mintegy kis holding működik, szolnoki szék-hellyel. A szolnoki központban az MB2001 Kft. foglalkoztatottjainak száma 50.Együttes létszámuk mintegy 150 fő, ezrészben függ a megrendelések nagysá gátólis. Árbevételük mintegy 1,2 Mrd forintvolt a tavalyi évben, de eddigi csúcsárbe-vételük a válságot megelőzően, 2008-banvolt, megközelítette a 2 Mrd forintot.

A szolnoki vállalkozás elődjének, denem jogelődjének a 80-as évek végén fény-korát élő Kőolajkutató Vállalat tekinthető.Az 1990-ben alakult Mol-csoportba nemkerült be, folyamatos piacvesztést szenve-dett. Többszöri sikertelen privatizáció után

1997-ben az ománi Mohammed Al Barwa-ni vásárolta meg a Kőolajkutató Rt.-t,amely a piac beszűkülése miatt egyre csakgyengélkedett, majd 2000-ben le is állt amagyarországi tevékenysége. A Kőolajku-tató Vállalat és Kőolajkutató Rt. korábbikülföldi vállalkozásából 2001-ben jött létreaz MB 2001 Olajipari Szolgáltató Kft.,amely munkaerő-, illetve gépkölcsönzésreszakosodott. A korábban a Mol részekéntműködő Rotary Fúrási Zrt.-vel az MB 20012005-ben konzorciumot alakított, hogykülönböző munkákra pályázatokat nyer-hessen a Molnál. Az ügyvezető igazgatónagyon jónak minősítette az együttműkö-dést a Rotaryval. Fő foglalkoztatási ügyfe-lüknek a Molt tekintik, amely a Rotarynkeresztül jut el az MB 2001-hez.

2006-ban megerősödött az MB 2001,a Rotaryval közösen megszerezte a „CT”(coiled tubing), a nitrogén- és a mentő-szerszám-szolgáltatás jogát a Molnál, va-lamint ezek számára a műhelyháttér ki-alakítása vált a legfőbb tevékenységévé.Profilbővítésként berendezések felújításátis a tevékenységük részévé tették. Idetartozik például az 50–500 tonnás fúró-berendezések felújítása is, ezek zömét az50–100 tonnás gépek teszik ki.

A megrendelő víz-, illetve olajfúró cé-gek között a magyaron kívül a némettárscégek (EEW, Koller), valamint ameri-kai (Weatherford), kanadai (Simmons)olajcégek is megtalálhatók. A fúróberen-dezéseken kívül egyéb olajipari eszközök– szivattyúk, tartályok, rázósziták – fel-újítását is elvégzik. Az MB 2001 kiváló

szakemberei arra is képesek, hogy akárévtizede használhatatlan, roncs berende-zéseket az amerikai minőségi követelmé-nyeknek is maximálisan megfelelő mun-kaeszközökké javítsanak fel.

A szeged-algyői fióktelep a munka-gépes szolgáltatás – kompresszor, kazán,nagynyomású önjáró szivattyús egységek– műhelymunkálatait végzi. Olajkiterme-lési tapasztalatokra alapozva gyártanakkülönböző fúróberendezéseket, mentő-szerszámokat, amiket bérbe is adnak.

A Mollal munkagépes szerződésükvan, ennek keretén belül nagynyomásúönjáró szivattyúkkal, kazánkocsikkal,kompresszorokkal vesznek részt a kútki-képzési és kútjavítási munkálatokban.Náluk található az ország legnagyobbkompresszora is: 100 bar nyomású és 30m3/perc teljesítményű.

Pozsonyi Tibor

Kevesen tudják, hogy Szolnok városa egy vékony „olajos” szálon kap-csolatba került egy szultanátussal, az Arab-félszigeten fekvő, három-millió lakosú Ománnal. Az MB 2001 Olajipari Szolgáltató Kft. ügyve-zető igazgatója 2003 óta Remeczki Ferenc. Tőle érdeklődtünk errőlaz érdekes gazdasági együttműködésről, illetve a cég terveiről.

AMERIKAI, KANADAI, NÉMET CÉGEK A MEGRENDELŐK KÖZÖTT

Szolnoki olajosok – ománi tulajdonossal

MB 2001 Olajipari Szolgáltató Kft.5000 Szolnok, Kőrösi út 43.Tel.: (56) 520-710 • Fax: (56) 420-399E-mail: [email protected]

Remeczki Ferenc

A kezdetben kis ománi szervizcégnek, azMB-nek (amelynek 2001-ben lett tagjaaz MB 2001) ma már a világ számospontján van érdekeltsége, így többek kö-zött Németországban, Romániában, Je-menben, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban,Ausztráliában, Indonéziában, Indiában,Új-Zélandon. A tulajdonos két olajme-zővel is rendelkezik Ománban, ezen kí-vül van rézbányája, olajipari eszközöketgyártó cége is.

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 14



Az egykori Csepeli Vas- és Fémművekterületén 1994 óta tevékenykedővállalkozás egy parcellányi területről

és egy első pillantásra jól felszerelt mű-helyből, izotópszerelő helyiségből, mé-rőszobából szolgálja ki megrendelőit,amelyek általában a nagy csővezetékeketfektető, javító, karbantartó ipari cégek.Az óbudai intézet bányagépészeti osz-tályáról nem vezetett zökkenőmentesút a gyártelepre, de a rendszerváltáskezdetén bekövetkezett kényszerűköltözés óta a hektikus megrendelé-sekkel működő piacon a vállalkozás aviszonylagos állandóságot képviseli.A cégnek nincs mindig olyan nagymegrendelése, mint amilyen a tavalyátadott, az ukrán határtól egészen Al-győig húzódó gázvezeték kiépítésénéladódott. A vezeték építésénél a KBFI-Unio Kft. javította, karbantartotta a radio-gráfiai anyagvizsgáló eszközöket és acsőbenjáró berendezéseket, továbbá a su-gárforrások cseréjét is elvégezte. SkrekMátyás és kollégái fejlesztik és gyártjákazokat a műszereket, eszközöket, ame-lyek az anyagvizsgáló vállalkozások szá-mára nélkülözhetetlenek.

A nagy pontosságot igénylő eszközöknemcsak azért érdekesek, mert hibátla-nul kell vizsgálniuk az energiaforrásokatszállító csöveket, hanem – mivel sugárzóanyaggal dolgoznak – a biztonságot isszem előtt kell tartaniuk. A társaság ren-delkezik is az összes szükséges minősítőtanúsítvánnyal, a szállítótartók és defek-toszkópok gyártása, forgalmazása terénpedig a cég megfelel a legmagasabb hazaiés nemzetközi követelményeknek és azISO 3999 szabvány előírásainak is. A kü-lönböző hegesztések minőségét vizsgálódefektoszkópok többségét a munkatársakmaguk fejlesztették ki, hogy valamennyi

speciális ellenőrzést a legprecízebben vé-gezhessenek el. Nem mellé kesen a KBFI-Unio Kft. a kutatás-fejlesztést saját for-rásból finanszírozza.

Az ionizációs sugárzással végzett te-vékenység nagy múltra tekint vissza a cégéletében. Az ilyen jellegű munka még a bá-nyászati, azon belül is a mélybányászatitevékenységből fejlődött ki. Ma már a ra-dioizotópos anyagvizsgálatot elsősorbana csővezetékek vizsgálatakor használják.Gyártják és forgalmazzák a radioizotóposanyagvizsgálat végzésénél kötelező volf-rámkollimátorokat is.

A berendezések sugárárnyékolásaólomból, illetve volfrámból készült, hogya sugárzás a legkevésbé se érhesse a veledolgozókat. A sugárzásból adódó veszély-re – történjen akár baleset vagy üzemza-var – és a következmények elhárítására isfel vannak készülve a szakemberek, akik-nek rendelkezésére állnak olyan mentő-

rudak, távfogók, különleges sugárvédőmentőtartók, amelyek lehetővé teszik aműszaki hibák számottevő sugárterhelésnélküli elhárítását. Az eszközök és a kol-légák képzettsége azt is lehetővé teszi,hogy – felkérésre – a műszaki hiba vagyüzemzavar elhárítását a legrövidebb időnbelül megkezdjék.

A kutatás-fejlesztés egyik közelmúlt-beli eredménye volt a csőre helyezhetőfilmrögzítő mágnes, amely a korábban al-kalmazott és kevésbé stabil gumiszalagotváltotta fel. A stabil rögzítésnek azért vanjelentősége, mert az izotópos vagy rönt-gen vizsgálófejjel pontos diagnosztikáraalkalmas felvételt kell készíteni a csőve-zeték hegesztési varratairól.

Skrek Mátyás úgy látja, hogy Ma-gyarország az energiaszállítás és -el-osztás területén máris egyfajta térsé-gi központnak mondható, és ez a sze-repe még továbbfejlődhet. A kőolaj-és gázszállítás vezetékeinek vizsgá-lata során a továbbiakban is nagyszerep hárulhat a KBFI-Unio Kft.-re.Bár kaptak ajánlatot arra, hogy for -galmazzák a – más környező orszá-

gokban ismert – multicég műszereit,berendezéseit, az ügyvezető biztos

abban, hogy vállalkozásuknak a többé-kevésbé folyamatos megrendelésekbenrejlő lehetőséget kell kihasználnia. Meg-bízóik többségében eddig is a legna-gyobb nevű ipari vállalkozások voltak,mint a TVK Nyrt., a Siemens Erőmű-technikai Kft., a Paksi Atomerőmű Zrt.,a Nitrogénművek Zrt., a Mol Nyrt., aDKG-EAST Zrt., a BorsodChem Zrt., illet-ve az Uzsoki utcai kórház vagy az Orszá-gos Onkológiai Intézet.

Nagy Ákos

Hosszú idő óta tényező a hazai a piacon a KBFI-Unio Kft., amely nevét a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettől eredezteti. A nyolcfős, vagyis létszámában kisvállalkozásnak mondható cég elsőembere, Skrek Mátyás ügyvezető arra számít, hogy a radiográfiai be-rendezések gyártásában, szervizelésében továbbra is piacvezetőktudnak maradni az országban.

A TÖKÉLETES BIZTONSÁGOT IS SZEM ELŐTT KELL TARTANIUK

Saját fejlesztésű radiográfiai műszerek

KBFI-Unio Bányászati Technológiai Fej-lesztési Kft.1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 3/bTe l.: (1) 278-2791 • Fax: (1) 420-4201E-mail: [email protected]: www.kbfiunio.hu

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 15



– Fő profilunk az olajipar, azon belüla kutatási és termelési fázisok során fel-merülő információszerzési igények rugal-mas, megbízható, precíz és értékteremtőkiszolgálása. Vállalatunk számára köve-tendő cél az EBK (egészség, biztonság,környezetvédelem), a vevőközpontúság,a megbízható és minőségi szolgáltatás,

valamint a fenntartható fejlődés. Cégünkinformációkat szerez a kutakban, akárfúrás, akár termelés közben. Megren -delőinknek nagy szükségük van a fúrásközbeni tájékozódásra, valamint a terme-lés közben nyert mérési eredményekre,hogy a mélyben lévő viszonyokkal tisz-tában legyenek. Az általunk használttechnológiák és eszközök egységesenalkalmazhatók, akár olaj- vagy gázkút-ról, netán termálvízről van szó.

– Csak Magyarországon dolgoznak, vagykülföldön is?

– Magyarországon kívül sikerrel zá-rultak projektjeink Tunéziában, Szíriában,jelenleg pedig Romániában, Szlovéniábanés Irak kurdisztáni részén dolgozunk. Ezutóbbi lehetőség a Mol ottani kutatási pro-jektje révén nyílt meg, melyet egy nyilvá-nos tenderen nyertünk el, így a három főtevékenységünkből kettőt el tudunk ottlátni. Első ezek közül a legnagyobb árbe-vételt jelentő geofizikai szolgáltatás és azehhez kapcsolódó perforálás. A lefúrt kút-ba beépített béléscsövet perforálni kell an-

nak érdekében, hogy a kívánt termelvényképes legyen beáramolni a kútba, és így kilehessen termelni. Mi az ehhez szükségesspeciális eszközökkel és tudással rendel-kezünk. A második az úgynevezett geo-lógiai szerviz. Ennek során folyamatosinformációval látjuk el a fúrási, illetveoperátor cégeket a fúrás fontos és aktuá-lis paramétereiről. Harmadik alaptevé-kenységünk a kútvizsgálat, legyen szómélységi vagy felszíni mérésekről. Képesekvagyunk a nyomást és hőmérsékletet, valamint a termelvényt mérni, és ez utób-biban különválasztani a gázt a folyadéktól. A bizalmasan kezelt eredményeket jegyző-könyv formájában adjuk át a megrendelő-inknek, de ez érvényes a másik két szol gál-tatásunk során végzett mérésekre is.

– A technológia mellett az eszközöket isönök adják?

– Világszerte használatos, külföldifejlesztésű eszközeink vannak, amelyeka legújabb technológiát képviselik. Min-den évben komoly pénzeket fordítunkeszközparkunk fejlesztésére. Vállalkozá-sunk jó nyereséggel dolgozik, emellett a Mol is biztos anyagi – megrendelői –hátteret jelent. Optimálisan sikerültekeszköz- és infrastrukturális beruházása-ink, ezen felül az utóbbi években egy-egykonkrét projektre fókuszálva is befektet-tünk új eszközökbe.

– A világválság hogyan befolyásolta azönök mozgásterét?

– Bizonytalanabbá és kockázatosab-bá vált a megrendelői oldal. Annak elle-nére, hogy az olaj- és az energiaszektor a válság egyik legnagyobb túlélője volt, atermelést végző operátor vállalatok a krí-zis közepette a szervizszolgáltatásokatcsak nyomott áron tudták igénybe venni.Szervizoldalról a piac nem változott, so-kan vagyunk jelen, a konkurenciaharcbanmeg kellett találnunk az optimális árat a termelők felé. Ez egyfelől csökkentést

jelentett, hogy a megrendelések ne maradjanak el, másfelől a termelők istartalékolták pénzeiket a válság utániidőszakra. Összességében komolyabbmegrázkódtatás és létszámleépítéseknélkül vészeltük át ezt az időszakot azipar számára nélkülözhetetlen szolgál-tatásainknak köszönhetően.

– Az észak-afrikai és közel-keleti politikaiváltozások hogyan változtatták meg az önökmozgásterét?

– Az ideális területet értelemszerűena kockázatmentes fejlett nyugati világbantalálnánk meg, ám ismert, hogy a világkőolajvagyona jórészt nem a legcivilizál-tabb, legnyugodtabb helyeken található,másrészt a Geoinform nem áll úgy esz-köz, ember és árképzés terén, hogy „le-halászhasson” komolyabb európai vagyamerikai projekteket. Kénytelenek va-gyunk tehát a szokásosnál nagyobb koc-kázatú országokba menni. A kurdisztániErbilben bejegyzett cégünk van, de az ál-landó személyzetünk természetesen kinta fúrásponton dolgozik. Tisztában va-gyunk azzal, hogy mi nem egy Hallibur-ton, Schlumberger vagy egy Baker méretűvilágcég vagyunk, de a jelenlegi létszám-mal és eszközparkkal a lehető legjobbathozzuk ki a lehetőségeinkből. Meggyőző-désem, hogy ha jól csináljuk, akkor odafi-gyelnek ránk.

M. K.

A szolnoki székhellyel működő Geoinform Kft.-t 1993-ban alapítottaa Mol, mely azóta is 100%-os tulajdonosa a cégnek. Ám régóta márnemcsak a Mol, hanem egyéb vállalatok számára is végeznek olaj-ipari felméréseket. A cég tevékenységi területeiről Szakál Tamásügyvezető igazgató tájékoztatta lapunkat.

A SZOKÁSOSNÁL NAGYOBB KOCKÁZATÚ ORSZÁGOKBAN IS DOLGOZNAK

A geológiai szerviztől a kútvizsgálatig

Geoinform Kft.5002 Szolnok, Kőrösi út 43.Tel.: (56) 520-610 • Fax: (56) 520-615E-mail: [email protected]: www.geoinform.hu

Szakál Tamás

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 16



– Magam is fiatalon kerültem az Ol-vexhez, s azóta is elvünk a fiatalos szem-léletmód és a sokoldalúság. Ennek bizo-nyítéka, hogy legtöbben nem csupán egydiplomával a zsebünkben kezdtük a szak-mát. Céljaink kezdeti meghatározásakorjól láttuk, hogy az energetika, az olajipar, avegyipar az EU-s csatlakozás után igényel-ni fogja a 97/23-as irányelv szerinti PEDterméktanúsításokat. Hosszas előkészítőmunka után idén április 4-én Brüsszelbenis bejegyzésre került az Olvex Kft. Ennekkövetkeztében a Nemzetgazdasági Mi-nisztériumtól megkaptuk a Notified Bodyszámot és a CE jel használatának jogát.Szakterületünkön mi vagyunk az egyetlenteljesen magyar cég, amelyik rendelkezikezekkel. Ennek előnyét akkor élvezhetjükleginkább, mikor külföldi megrendelőveltalálkozunk. Az amerikai, ír és szlovákmegrendelőink után kaptunk már ajánla-tot távol-keletiektől is.

A PED kapcsán egy teljes laboratóriu-mot kellett létrehozni, termékellenőrzésiés anyagvizsgálati részleggel. Anyagvizs-gáló laborunk önmagában is életképes, deigyekszünk minden, a szokványostól el-térő igényt is kielégíteni. Nyitottak va-gyunk a legújabb technológiák felé is, snémelyiket sikerrel honosítottuk megMagyarországon.

– Van-e annak jelentősége, hogy telephe-lyük az egykori Dunai Kőolajipari Vállalat száz-halombattai területén található?

– Eredetileg a Mol megrendeléseiredolgoztunk, és bár azóta másfelé is nyi-tottunk, azon a helyen már berendezked-tünk. Munkáinknak mintegy 60%-átmost is a Mol-csoport adja, de már nem-csak a kőolajfinomító, hanem a vállalatlogisztikai, beruházási, kutatás-fejleszté-si ágazatai is. Százhalombatta kitűnő helyazért is, mert innen az ország minden

pontja jól elérhető, akár a Paksi Atomerő-mű, akár a budapesti gyógyszergyárakmegrendelését kell kielégítenünk.

– Milyen területről kapják a legtöbb meg-rendelést?

– Munkáink többségét a hagyományosanyagvizsgálatok teszik ki: a mágnesezhe-tő poros, a vizuális és a vákuumbox os.Újabban a tartályfenekek vizsgálata lé-pett előtérbe, különösen a falvastagság-fogyás mérése miatt. A szakmai köznyelváltal szkennelésnek hívott eljárást egyangol géppel végezzük. A fejlesztő-gyártóés forgalmazó céggel olyan jó kapcsolatotalakítottunk ki, hogy amikor megrende-lést kaptunk a hazai kőolajtermék-készle-tező társaságoktól, az ő műszerükkel ésszoftverükkel végeztük el a diagnosztikaifeladatot. Mi több, az angolok az egyikszoftverfejlesztési ötletünket be is épí-tették a műszerükbe, és azóta más orszá -gokba ezt is kínálják. Nagy számban vég-zünk hélium jelzőgázas spektrometriástömörségvizsgálatot, a hazai iparban ezt alaborműszert mi kezdtük el kiterjedten,napi rutinnal különböző feladatokra alkal-mazni. Tapasztalataink alapján visszacsa-tolást adtunk a fejlesztő cég felé, mibenkell fejleszteni, erősíteni műszereit, hogyaz általunk végzett feladatok során még ki-válóbban teljesítsenek.

– Ez már egyfajta innovációt is jelent aszoftverhasználat terén.

– Kollégáink kiválasztásakor az in-novativitás is szempont. Jól képzettek és

jó ötleteik vannak. Sokféle területet kap-csolunk össze a gyakorlatban, nagyongyakran éppen a munkaterületen juteszünkbe valami addig nem ismert meg-oldás. Manapság a büdzsé szűkösségekényszerít rá az ötletes megoldások kere-sésére. A piac nyomott áron – már-márkeleti árszinten – kéri a szolgáltatást, vi-szont ugyanazon a technikai színvona-lon, mint a fejlett Nyugaton.

– Egy ilyen innovatív cégnél látható a jö-vőbeli irány?

– Amikor kitört a gazdasági válság,sokat gondolkodtunk, hogyan menekül-hetnénk előre. Minden felszabaduló erő-forrásunkat, pénzünket és időnket ügye-sen használtuk fel például oktatásra vagyaz energetikai ipar perifériának számítóterületein. Most a bioetanol üzletágbanvagyunk jelen egy tervezési feladattal. A nyomástartó rendszerek minden ele -mére és életpályájának minden szakaszáravan megfelelő jogosultságunk, amellyel a jövőben élni is kívánunk. Ehhez elen-gedhetetlen a folyamatos fejlődés, fejlesz-tés, melyhez a kínálkozó európai uniós tá-mogatási rendszer lehetőségeit kívánjukkihasználni. Ebből egy jövőbeli új telep-helyet szeretnénk létrehozni és jelentőseszközberuházást megvalósítani.

Matykó Károly

A százhalombattai Olvex Kft. 2003-ban alakult. Szolgáltatásaikat kez-detben elsősorban a Mol-csoport megrendeléseire alapozták. Fő pro fil -juk az anyagvizsgálói és mérnöki szaktanácsadói munka, nyomástartórendszerek vizsgálata és felügyelete, valamint tartályvizsgálatok elvég-zése. A fiatal munkatársakra építő, lendületes cég ügyvezető és műsza-ki igazgatóját, Füzesséry Eriket kérdeztük a részletekről.

FIATAL, JÓL KÉPZETT, INNOVATÍV CSAPAT VÁRJA A MEGRENDELÉSEKET

Anyagvizsgálat különleges minősítéssel

Olvex Olaj- Vegyipari Karbantartó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.2440 Százhalombatta, Vörösmarty út 2.Tel.: (23) 552-337 (30) 743-7753Fax: (23) 552-337,E-mail: [email protected]: www.olvex.hu

Füzesséry Erik

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 17



Apiacon jelen lévő minden olajtársa-sággal van kapcsolata az ÁMEI-nek,amely egyedüli független olajipari

laboratóriumként létezik a magyar pia-con. A laboratórium rendelkezik a Nem-zeti Akkreditáló Testület általi, szinte azösszes olajipari termék vizsgálatára szó-ló akkreditációval. Emellett működtetünkegy terméktanúsító szervezetet is, amelya vonatkozó rendeletek alapján végzimunkáját. 2004-es EU-csatlakozásunkbóladódóan országunknak olyan kötelezett-ségei is adódtak, hogy a forgalmazottüzemanyag minőségét évente jelente-nünk kell az Uniónak. Ezt a feladatot milátjuk el, jelenleg a NFM megbízásából.

A gazdasági válság következtében ér-zékelhetőek bizonyos változások. A for -galmazó cégeket olajipari különadó sújtja,emiatt költséghatékonyabban gazdálkod-nak, egyre kisebb mértékben veszik igény-be a mi szolgáltatásainkat, főként minő-ségi reklamációk esetén jelentkeznek.

A tulajdonosi körből adódóan azÁMEI végzi a stratégiai kőolaj- és kőolaj-termék-készletek minőségellenőrzését is.Ezeket a termékeket nagy volumenbenakár évekig is tárolhatják. Fontos, hogymegállapítsuk, nem következett-e be ezidő alatt olyan változás, amely az azonnalifelhasználásukat lehetetlenné tenné.

Szakértői feladatokat is ellátunk bi-zonyos esetekben, amikor a hatóságokkérnek fel erre. Mivel függetlenek va-gyunk, és szakmailag korrekt állásfogla-lást adunk, ezért igazságügyi eljárások-ban a véleményünket mindig elfogadják.

– A kilencvenes években megugrott a Ma-gyarországon töltőállomásokat üzemeltető cé-gek száma. Ez milyen pluszfeladatot jelentettaz ÁMEI számára?

– A töltőállomások nagy része úgyne-vezett „fehér” kút volt, nem pedig valame-lyik ismert olajtársaság tulajdona. Számukmára jóval kevesebb. Az olajszőkített árukforgalmazását részben ezek a kutak vé-gezték. A piac mára letisztult. Egyrésztgazdasági okokból kivonultak azok a cégekMagyarországról, amelyeknek kevés töltő-állomásuk volt, például a BP, a Total, azAral, az ESSO. Jelenleg mindössze a Mol, a Shell, az ÖMV, az Agip és a Lukoil vanitt nagyobb kútszámmal jelen. Másrésztaz ellenőrzés megszigorodása, illetve a jö-vedéki törvény által a rossz minőség miattkiszabható büntetés kiszorította a gyengeminőségű árut a piacról.

– A hazai cégek nagy mennyiségben im-portálnak kőolajipari termékeket. Ezeket isönök ellenőrzik?

– Ezen a téren meghatározó az üzem-anyagimport, itt az EU-n belüli szab-ványok azonossága miatt minőségi kü-

lönbség nem nagyon lehet a különbözőeredetű termékek között. Az egyéb ter-mékek közül a propán-bután fűtőgázimportja nagyobb volumenű, a fűtőolaj-import pedig visszaesett, s az erőművekis inkább földgázt használnak nehéz fű-tőolaj helyett Ezen kívül speciális termé-kek, mint például a kenőanyagok, bitu-menek vizsgálatát végezzük.

– Nőni fog-e a jövőben a megrendeléseikszáma, volumene?

– A hagyományos területeken nemvárható bővülés. Nehézséget jelent az,hogy speciális műszereink vannak, me-lyek csak az olajipari termékkör vizsgála-tára alkalmasak. A külföldi megbízás ke-vés. Egyrészt a nagy nemzetközi tanúsítócégek, mint az SGS, a BSI, Intertek uraljáka piacot, amelyek a saját hálózatukhoztartozó laborokat veszik igénybe. Más-részt pedig azért, mert ezen a területengyors vizsgálati eredmények szükségesek,ezért nem jöhet számításba egy külföldiországból származó minta elemzésénekfelvállalása. Összehasonlító vizsgálatok,referenciamérések természetesen szóbajöhetnek, de ezek nem jelentenek rend-szeres megbízásokat. Keressük az új terü-leteket, ahol a laborkapacitásunkat ki tud-juk használni.

K. M.

A jogelődjeit is ideszámítva az ÁMEI az 1880-as évek óta létezik. A voltMagyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Iparmúzeum helyén működő kereskedelmi minőségellenőrző vállalatok sorában találjuk akezdetben állati zsírokat és növényi olajokat, később kőolajokat vizsgá-ló céget, melyből az Ásványolaj Minőségellenőrző Iroda (ÁMEI) lett aháború után. Ez később az OKGT egyik kutatóintézetének főosztálya-ként működött. Mikor az OKGT-ből Mol lett, az ÁMEI-t is privatizálták.Dr. Kása Zoltán szerint a piac is igényelte az olajtársaságtól független,objektívnek elfogadott minőségellenőrző céget hazánkban. A jelenlega Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, illetve egy leányválla-lata által tulajdonolt cég vezérigazgatója válaszolt lapunk kérdéseire.

AZ ÖSSZES OLAJIPARI TERMÉK VIZSGÁLATÁRA ÉRVÉNYES AZ AKKREDITÁCIÓJUK

Független és objektív minőségellenőrzés

ÁMEI Ásványolajtermék Minőségellenőrzési Zrt.2040 Budaörs, Gyár u. 2.Tel.: (23) 889-830 • Fax: (23) 889-838E-mail: [email protected]: www.amei.hu

Dr. Kása Zoltán

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 18



Acég vezetője a nyolcvanas években,frissiben végzett mérnökként került„olajos pályára”, majd vezető tervező

lett. Az ágazat különböző fúziói, átalaku-lásai, kiszervezése után 1998-ban önállótervező cég létrehozásának részesévévált, műszaki vezetővé választották.2001-ben alapította meg önálló cégét, aPressControl Kft.-t, amely azóta mikro -vállalkozásként működik, állandó lét-számuk nem haladja meg a tíz főt. A kft.minőségi munkáját a Mérnöki Kamara-tagság, továbbá az MSZ EN ISO 9001:2009szabvány szerinti minőségügyi rendszeralkalmazása biztosítja.

Vezető ágazatuk legkiemelkedőbbpartnere a Mol Nyrt. Kutatás-TermelésDivízió karbantartó szervezete, illetvemaga a Mol Nyrt. beruházási szervezete.Konkrét feladatuk: az időszakos és azeseti szakértői vizsgálat. A kft. tervezésiszakterülete elsősorban az olajipari gé-pészeti technológiát foglalja magában:nyomástartó berendezések és az ezeketösszekötő csövek tervezése, ellenőrzése.

Az iparban a berendezéseket kétnagy csoportba oszthatjuk, atmoszféri-kus üzemű tartályokra vagy nyomás alattműködő nyomástartó edényekre. Azadott olaj- és gázipari terület üzemelte-

tője a nyomástartó edények előírás sze-rinti időszakos vizsgálatát ötévenként sa-ját szakembereivel végezteti el. A mindenharmadik, azaz a 15 éves ciklusban sorrakerülő igen alapos és részletes vizsgálatotcsak független külső szakértő végezheti.

A berendezések vizsgálatának mun-kafázisai: nyomástalanítás, közeg eltávo-lítása, szénhidrogén-mentesítés, tisztításvízzel, gőzzel, vegyszeresen, jég- vagyhomokszórással, majd következik maga a vizsgálat. Hőszigetelt berendezésnél azelőkészítés kiegészül jó állag esetén arészleges szigetelőlemez-megbontással,ha viszont a hőszigetelő elhasználódott,sérült, akkor a szigetelést eltávolítják. Eztköveti a berendezés falvastagság-mérésipontjainak ultrahangos vizsgálata. A fen-ti folyamat abban az esetben alkalmaz-ható, ha a nyomástartó berendezésbebele tud bújni a vizsgálatot végző sze-mély, kisebb nyílással rendelkező „tar-tály” esetében vizuálisan, endoszkópsegítségével egészítik ki az ellenőrzést.Szemrevételezéses vizsgálat minden eset-ben történik, melynek során a tapasztaltszakember az adott berendezés állagátkülsőségek alapján is tudja értékelni, mi-nősíteni, s az esetlegesen szükségesséváló javításokat behatárolni.

A PressControl Kft. tervezői munkátvégzett az utóbbi időben többek között a Moltól kiszervezett gáztároló vállalat-nak, az EON. Földgáz Storage Zrt.-nek,illetve a BorsodChem Zrt.-nek, és soktervezői munkát végzett a Molnak is aPetrolszolg Kft. szervizcégén keresztül. A cég a több lábon állás miatt újabb ésújabb partnereket keres mérnöktervezőikapacitásának kihasználása érdekében.Munkakapcsolatba kerültek több „fúrós”céggel is, a kft. végezte külföldi gyártású

fúróberendezéseik nyomástartó edényei-nek hazai használatba vételi, engedélye-zési eljárását. A kapcsolat tovább folyta-tódik a Falcon TXM Kft.-vel is a makóitérségben, illetve az ománi érdekeltségűhazai MB 2001 Kft.-vel.

Ugyancsak tevékeny kapcsolatba ke-rültek a Kecskemét közeli Óballán talál-ható kisrepülőgép-gyártóval, a CorvusAircraft Kft.-vel légtartályok és autoklá -vok vizsgálatával, használatbavételi enge-délyezésük lefolytatásával kapcsolatban. A szőregi biztonsági gáztározóban felállí-tott összes nyomástároló edény haszná-latbavételi engedélyezési munkáját is aPressControl Kft. végezte el. A cég straté-giai partnere többek között még a CH-Plussz 2000 Kft., a Ganzair Kft., a Petrol-szolg Kft., de korábbi partnerei közöttmegtaláljuk a Bachl Kft.-t, a Shell-GasHungary Zrt.-t, a Borg-Warner TurboSystem Kft.-t, a Electrolux-Lehel Kft.-t ésaz MMBF Zrt.-t is.

Zsitnyánszki Zoltán cégvezető terveiközött fontos helyet foglal el egy speciálistervezői szoftver beszerzése, ugyanis amegrendelői kör bővítését, a potenciálispartnerek meggyőzését csak a legmo-dernebb technikai eszközök segítségé-vel lehet elérni.

P. T.

A szolnoki székhelyű, tíz éve alapított PressControl Kft. fő területe:bányászati célú nyomástartó edények és berendezések szakértőivizsgálata. Tevékenységi körük kiegészül még a fenti területhez kap-csolódó tervezési munkák végzésével, az edények javítási, felállításiés engedélyezési terveinek elvégzésével, illetve a nyomástartó be-rendezések gyártási terveinek elkészítésével. A cég ügyvezető igaz-gatója Zsitnyánszki Zoltán.

NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSE, TERVEZÉSE

Szolnoki szakértők a legjobbak között

PressControl Mérnöki Iroda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.5008 Szolnok, Gátőr u. 59.Tel.: (56) 526-119 • Fax: (56) 413-922E-mail: [email protected]: www.presscontrol.hu

ZsitnyánszkiZoltán

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 19



Acég igazgatója okleveles olajmérnök– a családjában öröklődik a szakmaszeretete, hiszen édesapja az algyői

üzem vezetője volt, a fia pedig olaj- és kör-nyezetmérnökként dolgozik a vállalatnál.

A Petrolterv Kft. fő tevékenysége amagas színvonalú műszaki tervezés, szak-értői tevékenység, illetve mérnöki szolgál-tatások nyújtása elsősorban az olaj- és gáz-ipari szegmensben. Emellett az utóbbiévekben dolgoztak a vegyiparban, továb-bá víz- és szennyvíz-, valamint távközlésirendszerek létesítésének előkészítésén is.

A Petrolterv Kft. tervezői kapacitá-sának döntő részét a Mol Nyrt. köti le,amelynek részére elsősorban gáz- és olaj-mezők termelését segítő berendezések,létesítmények tervezését és engedélyez-tetését, valamint szakértői tevékenységetvégeznek. Jelentős megbízóik továbbáa Magyar Horizont Energia Kft. és azE.ON Földgáz Storage Zrt., ugyanakkoregyre gyakoribb a külföldről érkező fel-kérés, megrendelés is.

Elsődleges tervezői szakterületeik atechnológia, a technológiai gépészet, azirányítástechnika, a villamosenergia-ellá-tás, az építés és a statika mellett a nyom-vonal- és műtárgytervezés.

A vállalkozás jelenleg majdnem húszszakmérnököt foglalkoztat. A fiatal szak-emberek kiválasztására, elméleti és gya-korlati képzésére, a műszaki feladatokhozkapcsolódó továbbképzésére nagy figyel-met fordítanak. Ennek eredményeként azutóbbi évek során a tervezőgárda megfia-talodott. Ma már a munkatársaknak többmint a fele harminc év körüli, zömébentöbbdiplomás szakember, ami jól jellemzi avállalkozás dinamizmusát. Tervezőik ésszakértőik szerepelnek a Magyar MérnökiKamara szakmai nyilvántartásában, képe-sítésük alapján megfelelnek a szénhidro-gének kitermelése, szállítása, tárolása éselosztása terén elvárt követelményeknek.A tervezők közül többen vezető tisztségettöltenek be az országos, illetve a megyeikamarák olaj- és gázipari tagozatánál. Te-vékenységüket 1996 óta az ISO 9001 szab-ványnak megfelelően kidolgozott – azótatöbbször átdolgozott – és alkalmazott mi-nőségirányítási rendszer alapján végzik.

A vállalkozás legfőbb célja a megren-delők magas szintű kiszolgálása, a műsza-ki tervezés mesterfokú megvalósítása a megbízók igényei alapján. A munkatár-sakkal szemben nemcsak a kiváló minősé-gű munka a követelmény, hanem az új el-járások iránt való fogékonyság, a folyama-tos fejlődés is.

– Természetesen ma már nem pausz-papíron, csőtollal és vonalzóval folyik atervezés, mint a hőskorszakban, hanemkorszerű számítógépes rendszerek segít-ségével – mondja Juratovics Aladár.

Kizárólag jogtiszta programok alkal-mazása megengedett a vállalatnál. Gépé-szeti munkák esetén AutoCad tervezőprogramot, villamos rendszerek tervezése-kor EPLAN szoftvert használnak, míg anyomástartó berendezések méretezésére azOhmTech-VVD-t veszik igénybe. Legújabb

fejlesztésük a háromdimenziós létesít-ménytervezés bevezetése és alkalmazása.

– Ezzel valódi mérföldkőhöz érkez-tünk – jelenti ki az ügyvezető igazgató.

A program háromdimenziós, valósméreteket tartalmazó modellek elkészíté-sére alkalmas. Számos előnye mellett azegyik legfontosabb, hogy meggyorsítja éspontosítja a munka menetét. A megren -delő az interneten keresztül – akár a világtúlsó végéről is – figyelemmel követheti a tervezési folyamatot, és menet közben isellenőrizheti a munkát, 3D-s környezet-ben. Ez költségcsökkentő megoldás, hi-szen nincs szükség utazásokra, találko-zókra és megbeszélésekre, miközben akapcsolattartás folyamatos. A megrendelőa saját számítógépére eljuttatott modellalapján dönthet a tervező által ajánlottműszaki megoldásokról. Az elfogadást kö-vetően a program „elkészíti” a teljes rajzidokumentációt, amihez az előzetesen fel-töltött adatbázist – szabványok, csőosz -tályok, rajzelemek – használja fel a szoft-ver. A nézetek és a metszetek elkészítésemellett a rendszer automatikus önellenőr-zést és ütközésvizsgálatot is végez.

A Petrolterv Kft. szeptemberben, asiófoki olaj- és gázkonferencián mutatja bea háromdimenziós tervezéssel kapcsolatosműszaki eljárásait és eredményeit a szak-mai közönségnek.

M. F.

Az olaj- és gáziparban ismert és elismert Petrolterv Kft. már többmint negyvenéves szakmai múltra tekint vissza. 1967-ben az olajipar- hoz kapcsolódó tervezési és szakértői feladatok elvégzésére hoztáklétre az Olajterv Szegedi Főosztályát. Ennek alapjain alakult meg1995-ben a Petrolterv Kft. A társaság döntő tulajdoni hányadával Juratovics Aladár ügyvezető rendelkezik.

FIATAL, DINAMIKUS, TÖBBDIPLOMÁS GÁRDA VÉGZI A FELADATOKAT

Olaj- és gázipari tervezés 3D-ben

Petrolterv Fővállalkozó és Tervező Kft.6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 47.Tel.: (62) 558-680E-mail: [email protected]: www.petrolterv.hu

Juratovics Aladár

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 20



– Az elmúlt két évben elegendő mun-kánk volt, mostanában azonban a jövőtilletően már nem vagyok ennyire optimis-ta. Fő megbízónk, a Mol Nyrt. ugyanisvisszafogta fejlesztéseit a hazai területe-ken, miután végrehajtotta telephelyein azenergetikai fejlesztéseket, valamint meg-épült Szőregen a nagy föld alatti, straté-giai gáztárolójuk. A kutatások eredmé-nyeként van néhány új kútjuk, ahol akadugyan a termelésbe állítással kapcsolatostervezési feladat, de ezekre a munkákra, sáltalában a Mol tervezési területére, na-gyon sok a pályázó.

– Gondolom, nem a véletlen műve ez azerős kötődés a Molhoz…

– Tervezőirodánk 1999. január 1-jénalakult meg 11 akkori molos munkavál-laló kiválásával, akik a kft. törzstagjai let-tek. Most kilencen vagyunk. Jómagamkettős feladatkört látok el, gépészmérnö-ki végzettséggel 2004 óta a cég vezetésemellett műszaki vezető is vagyok. Egyfaj-ta „kényszervállalkozásként” kezdtünk,hiszen a Mol Nyrt. Alföldi Műszaki Ter-vezési Osztályaként a kiválást a nagyvál-lalat költségcsökkentése indokolta. Kö-tődésünk a nagy céghez törvényszerű, hi-szen speciális, szűk a tervezési szakterüle-tünk, kimondottan a szénhidrogéniparterületére van érvényes mérnökkamaraitervezői engedélyszámunk.

– Ezen belül specializálódtak valamire?– Profilunk az olajmérnöki tervezés,

ami a kőolaj- és földgázbányászathoz, akőolajtermékek szállításához, feldolgo-zásához, tárolásához szükséges építmé-nyek, technológiai berendezések és veze-tékhálózatok tervezését jelenti. Ezen belültöbbek között kompresszorok, felszínilétesítmények, nyomástartó edények, tá-roló tartályok tervezését végezzük. Fő-ként gépészeti, nyomvonalas, építészetitervezéssel foglalkozunk a szénhidrogén-iparágon belül. Az ehhez kapcsolódó mű-szeres, rendszertechnikai, villamos és ka-

tódvédelmi munkákat a Mol Nyrt. által el-fogadott alvállalkozókkal végeztetjük el.

– Gyorsan beletanultak a vállalkozásba?– Kicsit nehezen, de rávitt bennün-

ket a kényszer. Induláskor még teljes egé-szében a Mol megrendeléseiből tartottukfenn magunkat. Később, amikor a ma-gyar állam is megnyitotta a kutatási jo gota külföldi érdekeltségű cégek számára,bővült a megrendelőink köre az E.ONFöldgáz Storage Zrt.-vel, a Magyar Hori-zont Energia Kft.-vel. Jelentős munkákatvégeztünk már mindkét cégnek.

– Hogyan tudnak versenyképesek marad-ni a nagy konkurenciaharcban?

– Egy-egy pályázaton a műszaki tar -tal mat pontosan kell megfogalmazni, és alehető legalacsonyabb árat kell megadni.

Annyira alacsonyat, hogy a két-háromévvel ezelőtti nyereségünk alkalmankéntakár a felére is csökkenhet, csak így tu-dunk megrendelőt, munkát szerezni.Másik fontos dolog, hogy megfelelő szá-mítógépes programokkal rendelkezzünka munkánkhoz. Most van folyamatbanegy háromdimenziós program számító -gépre való telepítése, ezzel látványosabbterveket tudunk készíteni. MegfelelőISO-minősítésünk, tervezői felelősségbiz-tosításunk van. A Mol pályázatot hirdetetteseti megbízásokra, ami azt jelenti, hogyaz országhatáron kívülre is adhat munká-kat. Erre is pályáztunk. A nyelvtudás hi-ánya sem akadály a külföldi tervezésimunkáknál, munkatársaink nyelvvizs-gákkal is rendelkeznek.

– Az, hogy kis cég az önöké, előnyt vagyhátrányt jelent?

– Az Új Széchenyi Terv pályázati fel-tételei például kisvállalkozásként többponton is hátrányosan érintenek ben-nünket. Ingatlanfedezetet kérnek ugyan-is a pályázóktól, illetve kilenc főnél húz-ták meg a statisztikai létszámot. Mivelsaját ingatlanunk nincs – bérleménybendolgozunk –, és a tavalyi létszámunk tízfő volt, így nem indulhattunk a pályáza-ton. Ezért az említett modern számító-gépes tervezői programot is önerőbőlkellett megvennünk. Sajnos a kis- és kö-zepes vállalkozások számára nincs olyankiírás, ahol kimondottan tervezői prog-ramokra lehetne pályázni.

S. Cs. J.

Nagyon speciális területeken, korszerű tervezőprogrammal, de szinte mindent elvállalva dolgozik a szolnoki Szolterv Kft. Ipari ésSzénhidrogénipari Tervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda. A cég ügy-vezető igazgatóját, Szabóné Tari Ibolyát kérdeztük jelenlegi helyze-tükről és hosszú távú terveikről.

KICSIKÉNT IS ERŐSEK, AKÁR KÜLFÖLDÖN IS VÁLLALNAK MUNKÁT

Sikeres szolnoki tervezőiroda

Szolterv Kft. Ipari és SzénhidrogénipariTervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda5001 Szolnok, Ságvári krt. 4. Pf. 201Tel./fax: (56) 421-815Mobil: (20) 954-8124E-mail: [email protected]

Szabóné TariIbolya

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 21



Amai felgyorsult és maximálisan pro-fitorientált világban ritkaságnak szá-mító műhelymunka folyik a Dextron

Kft. kecskeméti telephelyén, mivel a vál-lalkozás alapítója, Rudasi Zoltán nem ret-ten meg az évekig tartó fejlesztésektől éskísérletezéstől. A folyamatot befektetés-nek tekinti, amiben maximálisan igaza isvan, hiszen ezzel a hozzáállással már többvasúti és olajipari cég speciális problémáitsikerült megoldania. Legutóbbi fejlesztéseegy sokoldalú csőgörényasztal.

A szerkezet gyártásához a Mol Nyrt.igénye adta az ihletet, meghibásodottcsőgörények és a hozzájuk tartozó aszta -lok javításával bízták meg ugyanis a kecs-keméti szakembereket. A munka idejealatt előkerültek a berendezéssel kapcso-latos funkcionális hiányosságok, a meg-beszélések pedig világossá tették, hogy ajelenleg piacon lévő csőgörényasztaloknem képesek alkalmazkodni a felhaszná-lók egyedi igényeihez, használatuk állan-dó kompromisszumkötéssel jár.

Rudasi Zoltán „manufaktúrája” neki -látott a fejlesztésnek. Két év elteltével – ésa Mol szakembereivel folytatott folyama-tos egyeztetések után – elkészült a termék.A fejlesztésre felfigyelt a szlovák Trans-petrol is. Az ő megrendelésükre készültcsőgörényasztal immár két éve teljesít hi -bát lanul szolgálatot az olajipari cégnél.

Az új fejlesztés gyakorlatilag csakalapfunkcióját tekintve hasonlítható a pi-acon lévő, statikus berendezéshez. A szak-

emberekkel folytatott megbeszélések vilá-gossá tették a Dextron mérnökei számá-ra, hogy egy felhasználóbarát asztalnaknem elég elbírnia a csőgörényt. Állíthatómagasságúnak, könnyen szállíthatónak,terhelhetőnek, szikramentesnek és kör-nyezetbarátnak kell lennie úgy, hogy az ár-érték arány, a szállítási idő és a garanciálisfeltételek is megfelelőek legyenek.

A kecskeméti gyártmány mindezenelvárásoknak megfelel. A testreszabottmegoldás ára ráadásul bőven alatta van a piacon kapható berendezésekének. A le-gyártás ideje körülbelül 6-8 hét, ami asztenderd berendezések szállítási idejénélis rövidebb. A gyártó két év teljes körűgaranciát vállal az asztalokra alkatrész-listával és az adott megrendelő nyelvénírott használati utasítással. A Dextrontermészetesen a megrendelő országbanalkalmazott szabványoknak megfelelőberendezést szállít az ottani mértékegy-ségeknek megfelelően.

A Dextron asztalait a meglévő tisztí-tóberendezésekhez igazítja. A legkisebbtőla legnagyobb átmérőjű csövek kiszolgá-lására alkalmasak. Magasságuk állítható,így 40 cm-től akár másfél méteres ma-gasságig tudják eljuttatni a csőgörényt a tisztítandó gáz- vagy olajvezetékek nyí-lásaihoz. Hosszúságuk igény szerint le-het egy- vagy kétmodulos. Működteté-sükhöz minden esetben elég egy ember.

Az asztalok rögzítése az egyenként állít-ható lábak segítségével történik, amiketigény szerint kerekekkel is felszerel agyártó. Meghajtásuk lehet manuális, hid-raulikus, pneumatikus vagy elektromos.Mivel nem minden munkaterület van el-látva elektromos árammal, a Transpetrolis manuális meghajtásút vásárolt.

A megtisztított csőszakasz végénmegérkező csőgörény kiemelése rendkívülpiszkos munka. A salakanyag mennyisé-gétől függően akár el is áraszthatja a kör-nyezetet az olajos, iszapos lé. A csőgö-rényt pedig általában gépi, de van, hogykézi erővel húzzák ki a csőből, és targon-cával, daruval emelik a szállítóeszközre.

Ezzel szemben a kecskeméti asztalkontrollált körülmények között biztosítjaa görény ki- és behelyezését is. Úgy fogad-ja a szakasz végén megérkező csőgörényt,hogy fogadóterület van rajta kialakítva asalakanyagnak, a zárt rendszerben pedigelválasztódik a folyékony és szilárd hulla-dék. Ha a folyékony hulladék mennyiségemeghaladja a tárolókapacitást, lehetőségvan szivattyúzásra is.

A Dextron Kft., mint látható, nyitott agépipar egyedi problémáinak megoldásá-ra, ezért várják a nem megfelelő eszközökés szerszámok miatt bosszús szakembe rekjelentkezését. Emellett termékeik – ki-emelten a csőgörényasztal – számára for -gal mazókkal is felvennék a kapcsolatot.

G. Z.

A kecskeméti Dextron Kft. gépipari berkekben arról ismert, hogy nemijed meg az egyedi kihívásoktól. A megrendelők speciális kívánságaitminden esetben úgy valósítják meg, hogy mind a végtermékkel, mindannak árával maximális elégedettséget váltsanak ki. A cég ügyvezetője,Rudasi Zoltán most egy olajipari fejlesztésükről számolt be lapunknak.

ÉVEKIG TART A FEJLESZTÉS ÉS A KÍSÉRLETEZGETÉS, DE MEGÉRI

Csőgörényasztal: egyedi ökomegoldás

Dextron Kft.6000 Kecskemét, Szent Isván város 15/ATel.: (76) 508-484 • Fax: (76) 508-485E-mail: [email protected] Honlap: www.dextron.hu

Rudasi Zoltán

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 22



– Kérem, mutassa be néhány szóval a cégét.– A kft.-t 1996-ban alapítottuk. Száz

százalékban magyar tulajdonban volt ésvan jelenleg is, függetlenül attól, hogy2008-ban az Olajterv-csoport 75 százalé-kos tulajdonrészt vásárolt benne. Ez nemjelentett nagy változást az életünkben, hi-szen az „alapító atyák” olajtervesek voltak,voltunk, tervező mérnökökként. Ez azt isjelenti, hogy az energetikai pi-acon nagyjából tudjuk, mirevan a megrendelőnek szüksé-ge. Nagy segítséget jelentettpéldául a Mol Nyrt. esetébenis, hogy nem az „utcáról es-tünk be”. Gondolom, azt semsok hazai vállalkozás mond-hatja el magáról, hogy többmint tíz éve nem volt fluktuáció, a létszá-munk csak bővült. Mindez a jó csapat-munka eredménye.

– Milyen területeken tevékenykednek?– Mint mérnöki cég az olaj-, gáz- és

vegyipar, valamint a villamosenergia- éskommunikációs ipar területén végzünkrendszerintegrátori tevékenységet. Rend-szerintegrálás alatt azt kell érteni, hogyigyekszünk kiválasztani az ár-érték arány-ban legmegfelelőbb konstrukciót, rend-szert, rendszerelemeket a megbízóink szá-mára. Természetesen több lábon állunk.Kezdetben a DCS, illetve SCADA folya-matirányító rendszerek, automatizálásimegoldások szerepeltek a portfóliónkban.Ezenkívül talán egyedüliként a magyaror-szági technológiai rendszerintegrátorokközül az informatika területére is betör-tünk, s üzemi vezetői információs, illetvekarbantartást támogató rendszerekkel isfoglalkozunk. Tevékenységünk felöleli atervezést, a számítógépes alkalmazásiszoftverek fejlesztését, a rendszerintegrá-

lást, kivitelezést, üzembe helyezést, kar-bantartást, rendszertámogatást, üzemel-tetést. Végigkísérjük a teljes termékpályát.A megrendelő eldöntheti, hogy ebből melyelemeket kívánja igénybe venni.

– Úgy tudom, nemzetközi nagyvállalatokis a partnereik közé tartoznak…

– A folyamatirányításban, a SCADArendszereknél az Antenna Hungária

Nyrt.-nél van az egyik legna-gyobb rendszerünk, az Or-szágos Műsorszóró Távfel-ügyeleti Rendszer. Az FGSZFöldgázszállító Zrt. katód-védelmi állomásai országoshálózatának távfelügyeletirendszerét is mi szállítot-tuk. Ugyancsak ügyfelünk

a Richter Gedeon Nyrt., amelynek buda-pesti és dorogi gyárába a villamos alállo-mások felügyeleti rendszerének számító-gépes elemeit szállítottuk. Végül, de nemutolsósorban, a bonyolultabb, nagyobbmegbízhatóságú, úgynevezett DCS osztottintelligenciájú rendszerek kialakítására aMol-csoporttól kaptunk számos megbí-zást. Az Algyő Gáz üzemnél, a korábbanszintén molos, de ma már az E.ON Föld-gáz Storage Zrt. tulajdonában lévő ZsanaiFöldalatti Gáztárolóban, de a többségiMol-tulajdonban lévő MMBF Földgáz-tároló Zrt. nemrégen átadott szőregistratégiai gáztároló jában is dolgoztunk.Jelenleg részt veszünk az algyői NFkompresszortelep korszerűsítésében isrendszerintegrátorként, illetve szoftver-fejlesztőként.

– Milyen stratégiával igyekeznek a ver-senyben pozíciókat szerezni?

– Specializálódtunk a sok kis alrend-szerből felépülő nagyobb rendszerekre,már csak azért is, mert ezen a területen

rendelkeztünk tapasztalatokkal. Az üzemivezetői információs rendszerhez nagyonsok rendszer kapcsolódik. Ez minden je-lentős cégnél hasonló sémára épül, de pél-dául a Mol különlegességét az olaj-gáztechnológia termeléselszámolása adja. A gáz azért bonyolult terület, mert a többkomponens elszámolása különleges fel-adat. Említhetem a villamosenergia-ipartis, ahol a termelési ütemezés figyelése adizgalmas feladatot. Az alkalmazott üzemiinformációs rendszer, vagyis a PI rend-szer, ami az amerikai OSIsoft cég termé-ke, alapvetően fontos eleme a tevékeny-ségünknek, 1997 óta vagyunk e területrendszerintegrátorai. A Mol százhalom-battai finomítójához szállítottuk az elsőPI rendszert. Ma már egyebek mellett aDunamenti Erőmű Zrt.-nél, az MMBFszőregi földgáztárolójában és az MVM-nél, valamint jó néhány kisebb erőműnélis alkalmazzák ezt a rendszert. Említésreméltó a Sigmafine termeléselszámolásirendszer, amely ugyancsak a PI-ra épül. A Mol dunai és a Slovnaft pozsonyi fino-mítójában is használják. A Molnál nemrégfejeztük be a gázüzletág teljes termelés -elszámolási rendszerének kiépítését. Üze-meltetést és karbantartást támogatórendszert szállítottunk az FGSZ Zrt.-nekés az MMBF Földgáztároló Zrt.-nek, de amegoldásaink elemeit használják a Moldunai finomítójában és a Slovnaftnál is.

Bihari Tamás

Igazi cégóriások tartoznak az I.T.O. Engineering Kft. ügyfelei közé. A folyamatirányító, üzemi információs, illetve üzemi erőforrás me-nedzsment rendszerek tervezésével, kiépítésével és működtetésévelfoglalkozó cég nem méretével, hanem a szakemberek felhalmozotttudásával, tapasztalatával vívott ki magának pozíciókat az energeti-kai piacon. Arany László ügyvezető igazgató nemcsak az eddigieredményekről, de a jövő lehetőségeiről is beszélt.

ÖSSZESZOKOTT CSAPAT, NEMZETKÖZI MEGRENDELŐI KÖRREL

Sikeres energetikai rendszerintegrátorok

I.T.O. Engineering Kft.1117 Budapest, Galvani u. 44.Tel.: (1) 555-1900 • Fax: (1) 555-1902E-mail: [email protected]: www.ito.hu

Arany László

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:29 AM Page 23

– Hogyan alakult az Argento piaci helyze-te az elmúlt 15 évben?

‒ Alapításkor az a felismerés vezéreltminket, hogy Magyarországon a csepelicsőgyár és a dunaújvárosi spirálcsőgyárbezárásával nagy igény jelentkezett a mi-nőségi acélcső importjára. A változatosfelhasználású acélcsövek területén koránspecializálódtunk, elsősorban a szénhid-rogéniparban jelentkező technológiaiszerelésekhez, illetve a közép- és magas-nyomású csővezetékrendszerekhez valóanyagellátásra fókuszáltunk. Egy erőmű-vi berendezés, kompresszorállomás vagyegyéb gépészeti létesítmény izometriájá-nak megvalósíthatóságához az acélcsövekmellett kötőelemekre – ívek, szűkítők, T-idomok, karimák stb. – is szükség van, ígyezeket is bevettük a forgalmazási körbe.A 15 év alatt nem szélesítettük jelentősmértékben a termékpalettát, inkább an-nak vertikumában törekedtünk a fejlesz-tésre: alaposabb termék- és piacismeretretettünk szert, mélyítettük kapcsolatainkatmind a beszállítói, mind a vevői oldalon.

– Úgy tudom, komoly szakmai sikert értekel, amikor a cégük által immár tíz éve képviseltgyártó, a Tenaris Csoport és a Mol között hosszútávú beszállítói megállapodás jött létre.

‒ A számos acélcsőgyárat, szervizköz-pontot és kereskedelmi irodát működtetőmultinacionális cég évi kb. 3,1 millió ton-na varrat nélküli acélcső gyártó kapacitá-sával a világ élvonalába tartozik. A hazaiszénhidrogén-kutatási és termelési tevé-kenység olajbányászati csővel való biz-tonságos ellátása stratégiai fontosságúfeladat. A Mol kiemelkedően magas mi-nőségű acélcsövek és prémium menetekbeszerzésére törekszik, ezért is épülhetettki egy szorosabb együttműködés a két cégközött. Ennek fontos mérföldköve az idei

évtől működő hosszú távú keretmegálla-podás, amelynek célja, hogy a kölcsönöselőnyök alapján a Mol optimálisan elégít-hesse ki beszerzési igényeit.

Az utóbbi közel egy-két évben a világ-szerte megnövekedett fúrási tevékenységaz olajbányászati acélcső keresletének fel-lendülését vonta maga után, ami a piaconáremelkedést, szűkös gyártási kapacitá -sokat és extrém hosszú szállítási határ-időket okozott. Ezek kiküszöbölésére igenalkalmas egy olyan együttműködési mo-dell, mely mindezt „kordában tudja tar-tani”. Az Argento Kft. feladata, hogyműszaki és kereskedelmi szaktudásá-nak és tapasztalatának birtokában ma-gas szinten támogassa a Tenaris és a Molegyüttműködését.

– Egy nagyon nem szakmai kérdés: ha szin-te mindenki ugyanazokat a termékeket forgal-mazza a piacon, miért választják éppen önöket?

‒ A műbizonylattal ellátott szabvá-nyos termékek minőségi követelményemindenki számára egységes, mi a szol -gáltatásaink színvonalával tudunk többetnyújtani. Szaktudásunk segítségével ve-vőink minden kereskedelmi és műszakiinformációt megkaphatnak tőlünk az op-timális választáshoz. Árképzésünk rugal-

mas és mindig egyedi. Egyfajta „packagesupplier” cég vagyunk, például a Bor-sodchem MDI üzembővítéséhez másfélhónap alatt szállítottunk le egy olyancsomagot, amely mintegy 400 különféletételt tartalmazott, 15 szállítótól besze-rezve. Egy ilyen projekt koordinációja aszerződéskötéstől az áruátadásig komolyszakmai felkészültséget, hatékony kom-munikációt és kiemelkedő szervezőkész -séget igényel. Tudjuk, hogy kitől mit, ho-gyan, milyen feltételekkel lehet úgy meg-vásárolni, hogy a végén az egy „ütőképes”csomagot eredményezzen.

– A logisztika mennyire hangsúlyos azönök tevékenységében?

‒ Fontos eleme a szolgáltatásunknak.Jól ismerjük az acélcsövek szállítására ésmozgatására vonatkozó speciális feltéte-leket. Azt is tudjuk, hogy szállítmányozá-si feladatok elvégzése és raktározásiháttér nélkül nem tudnánk eleget tennivevőink igényeinek. Nemcsak tranzitárufogadására, minőségellenőrzésre, komis-siózásra és tárolásra alkalmas dél-budaibérelt raktárunk, hanem a legjáratosabbminőségű és méretű kazáncsöveket ésfittingeket is készletezzük. A 2009-benelindított, jelenleg kb. 60 millió forint ér-tékű saját készletünkkel tovább bővítet-tük szolgáltatásainkat, illetve növeltükversenyképességünket.

K. M.



Argento Kereskedelmi Kft.1119 Budapest, Csurgói út 30./I. fszt.12.Te l.: (1) 204-7760 • Fax: (1) 204-7761E-mail: [email protected]: www.a rgento.hu

Az 1996-ban alapított Argento Kereskedelmi Kft. fő tevékenységéta különböző ipari beruházásokhoz szükséges acéltermékek szállí-tása képezi. Ezen belül is elsősorban a nagy- és középnyomású cső-vezetékek építéséhez használt szigetelt vezetékcsövek, illetve atechnológiai szerelésekhez szükséges szénacél, ötvözött szénacélés rozsdamentes acélok importjával foglalkoznak. A cég ügyvezetőigazgatója Strausz Mónika.

ALAPOS TERMÉK- ÉS PIACISMERET SEGÍT KIEMELKEDNI AZ ÁTLAGBÓL

Minőségi acélcsövek szállítói

Strausz Mónika

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 24

ENERGETIKA ��


Az idei rendezvény fővédnöke FellegiTamás nemzeti fejlesztési miniszter,a konferenciát pedig Kósa Lajos,

Debrecen polgármestere nyitja meg. A nyitóelőadást Bencsik János klíma-

és energiaügyért felelős államtitkár tart-ja, aki nemzeti energiastratégiai kérdé-sekkel foglalkozik majd, de természetesenaktuális kérdésekről is tájékoztatja azország energetikai szakembereit. A szak-ma tehát tájékozódhat a kormány energia -stratégiai terveiről, az aktuális energeti-kai kérdésekről, rendeleti változásokról,valamint a közelmúltban bekövetkezettjapán reaktorbaleset reális megítéléséről, a helyes jövőkép kialakításáról.

A kiállítók között a magyar energeti-kai ágazat képviselői mellett szlovák,francia, német cégek is részt vesznek a rendezvényen. A rendezvény nemzet-közi jellegét tovább erősíti a szeptember28-án délelőtt tartandó ukrán–román–lengyel üzletember-találkozó, amelyen a kiállító cégek vehetnek részt, illetve újpartnerkapcsolatokat is köthetnek aszomszédos országokból ide érkező ener-getikai cégvezetőkkel.

Második alkalommal kerül sor azÁramárverésre, ahol a hagyományos ár-verésekkel ellentétben az árak lefelémennek. Az Áramárveréssel egy olyanfórumot szeretnénk teremteni, ahol az

energiakereskedőknek, illetve az érdek-lődő cégeknek lehetőségük nyílik azáramárverés utáni megegyezésre. A licitazonban nem kötelező érvényű, csak le-hetőség egy sikeres üzletkötésre.

A kiállítást kísérőrendezvények színe-sítik. Harmadik alkalommal tartjuk Deb-recen egyetemi város fiataljai számára a„Jövő energetikája a jövő generációjának”szekcióban a megújuló energia alkalmazá-sával kapcsolatos előadásokat. A debrece-ni ATOMKI-ban dolgozó FINE- (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) tagok tartanakérdekes bemutatót: ködkamrakísérletet, illetve alfa-részecskés kísérletet. A Debre-ceni Egyetem Műszaki Kar csapata általkészített alternatív hajtású autót is bemu-tatjuk, amelyet a látogatók is kipróbálhat-nak az első két napon.

Bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft.Debrecen, Füredi út 76.Tel./Fax: (52) 436-011E-mail: [email protected]: www.energoexpo.hu

A debreceni Kölcsey Konferencia Központban 2011. szeptember27–29. között immár kilencedik alkalommal szervezzük meg az ország egyik legnagyobb energetikai konferenciáját és szakkiállí-tását, az ENERGOexpót. A rendezvény szakmai szervezője a leg -nagyobb energetikai civil egyesület, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE).

KILENCEDIK ALKALOMMAL RENDEZIK MEG DEBRECENBEN AZ ENERGOEXPÓT

Három nap, amely csak az energiáról szól

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 25

– Ön szerint mennyire tekinthető „kőbevésettnek” a kormányzat most elfogadotthosszú távú energiastratégiája?

– Teljesen tisztázatlan az ilyen terve-zetek közjogi státusza. Az elmúlt 20 évbenelkészített hasonló jellegű koncepciókszinte egyike sem valósult meg. Hoz záte-szem: ez nem is feltétlenül baj, miutánegyes tervezetek jórészt nélkülözték aszakmai alapokat, nem voltak eléggé ki-dolgozottak, fontos részletek hiányoztakbelőlük. Az ilyen dokumentumok semmi-re sem kötelezik a kormányokat, végre-hajtásuk nem kérhető számon, márpedigegy-egy ilyen stratégia értékét az mutat-ja meg, hogy mennyi valósítható meg be lő-le a hétköznapokban. A most elfogadottelképzelések többnyire irányelveket tar -talmaznak – ami persze önmagában mégnem baj –, de nem látjuk a teendők kije-lölését, a végrehajtás feltételeit. Mind-ezek mellett sajátosnak tartom a kor-mányzat jogalkotási gyakorlatát. Vagyisazt, hogy ma – némi túlzással – úgy mű-ködik a rendeletek „gyártása”, hogy reg-gel felébred egy kormánypárti képviselő,és estére már meg is született egy jogsza-bály, gyakran a legcsekélyebb szakmaiegyeztetés nélkül. Méghozzá úgy, hogy akormánypárti képviselő törvénymódosí-tó indítványa ellentmond az államtitkárelképzeléseinek. Így kerülhetnek bele az-után a törvényszövegekbe olyan szakmai-lag értelmezhetetlen meghatározások,amelyeket később egy újabb – szinténegyeztetés nélkül elfogadott – jogsza-bályban kell kiigazítani.

– Ugyanakkor ezek a rendelkezések időn-ként ellentmondanak az Európai Unió direktí-váinak is – csakúgy, mint az idehaza hatályosmás törvényeknek, előírásoknak.

– Vagyis jogi káosz tapasztalható azenergetikai törvényalkotásban. Ez pedig

nem kedvez az energetikai célú befekte-téseknek, akár zöld energiáról van szó,akár hagyományos erőművekről. A jogal-kotási zavarok ma már a mindennapok-ban is érezhető problémákat okoznak.Egy konkrét példa: egy átgondolatlan jog-szabálytervezet miatt bezártak egy újon-nan épített biomassza-erőművet, a be-ruházáshoz hitelt nyújtó pénzintézetugyanis a villamosenergia-törvény meg-változtatásának a szándéka miatt ma márnem látja gazdaságosnak az erőmű mű-ködtetését, ezért egyelőre felfüggesztet-te a finanszírozást.

– Mi az, amit még hiányol a kormányzatitervből?

– Az egyes szakterületek összehan -golásának igényét és a végrehajtás bizto-sítékait. A stratégia évtizedekre előremeghatározza az irányvonalat, de emelléle kellene tenni egy pontos „útitervet”,amely lépésről lépésre meghatározza pél-dául az egyes tárcák teendőit, a parla-ment, a jogalkotás és a jogalkalmazás fel-adatait. Példaként említeném: Németor-szágban először meghatározták a hosszútávú „energiamixet”. A következő lépésbenkormányzati támogatással kiépítették anap-, szél-, biogáz- és biomassza-energiáthasznosító berendezések gyártásának a háttériparát. Ezt követően pedig azilyen berendezések felhasználóit kezdtékel támogatni, méghozzá normatív és át-látható módon. Ennek következtében a németeknél elterjedtebbek és hatéko-nyabban működnek az újratermelődő for-rásokat hasznosító rendszerek, mint ná-lunk. Ezért az évtizedek óta ismert, jólműködő, bevált német példát lenne aján-latos követnünk idehaza is ahhoz, hogyszélesebb körben hasznosítsuk a meg-újuló forrásainkat, és az iparágban ter-melődő nyereség ne jusson ilyen mérték-

ben külföldre. Nem akarok erre bővebbenkitérni, de igen fontos lenne a vízenergiahasznosítását nem politikai, hanem szak-mai alapon kezelni. Ennek hiánya miatt,illetve a bősi szlovák–magyar erőművitakövetkeztében másfél évtized óta mint-egy 60-70 milliárd forint értékű villamosenergia marad évente a szlovákoknál, amipedig bennünket illetne.

– Kellő súllyal szerepel az új koncepció-ban az újratermelődő energiák kiaknázása?

– Ebből a tervezetből kevésbé látha-tó, hogy a kormányzat végül is milyen„energiamixet” képzel el a jövőben. Vagy-is nem tudni pontosan, milyen lesz a ké-sőbbiekben az egyes energiafajták –atom, szén, földgáz, kőolaj, illetve a meg-újuló típusok, szél, nap, víz, biomassza,geotermális – tényleges aránya a hazaienergiaiparban. Bár az igazság kedvéértazt is hozzá kell tennünk, hogy a „Ma-gyarország Megújuló Energiahasznosítá-si Cselekvési Terve 2010–2020” ez utób-bira nézve ad információt. Ettől függetle-nül arra is szeretném felhívni a figyelmet,hogy az ilyen hosszabb időre szóló terve-zeteknél fontos a transzparencia és a nor-mativitás elve. Vagyis átláthatónak ésmindenkire vonatkozónak kell lennie azelőírásoknak. Fontos lenne látni, hogy az adott stratégiai elképzelés alapjánkészülő jogszabályok ténylegesen milyenelvek alapján születnek meg. Félő ugyan-is, hogy egy-egy törvénycikkely nem az

Tisztázandó, hogy kit mire kötelez a kormányzat új energiastratégiája.Átlátható, szelektív és normatív kompenzációs rendszert kellene be-vezetni a megújuló energiatermelési módok támogatására. Emellettkormányzati ösztönzéssel háttéripart lenne érdemes kiépíteni a„zöldhullám” kihasználására. Többek között erről beszélgettünk Balogh Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökével.

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉST HOZHATNA HAZÁNKBAN A ZÖLD IPARÁG KIÉPÍTÉSE

Megszűnő KÁT, csillapított zöldhullám

KÖRNYEZETVÉDELEM� � �


Balogh László

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 26

KÖRNYEZETVÉDELEM � � �

ország hosszú távú gazdasági érdekei, ha-nem valamilyen rövid távú politikai vagylobbiérdek miatt jön létre – mint ahogyanaz elmúlt 20 évben ez több alkalommal ismegtörtént.

– A kormányzat elképzelései szerint 2020-raidehaza az ország energiaszükségletének a 14,6százalékát biztosítják majd az újratermelődőenergiaforrások. Elérhetőnek tartja ezt a célt?

– Úgy vélem, megvalósítható és tá-mogatandó ez a célkitűzés. Ehhez azon-ban – amint az imént hangsúlyoztam – a mostaninál lényegesen körültekintőbbjogszabályalkotásra lenne szükség. Emel-lett végre ki kellene alakítani egy olyan tá-mogatási rendszert, amely tényleg azokatsegítené, akik valóban zöld energiát – le-gyen az áram vagy távhő – termelnek.Eddig ugyanis a kötelező áramátvételirendszeren keresztül évente mintegy 50milliárd forint jutott az olyan nagy gáztü-zelésű erőművekhez, amelyek áramot éshőt termelnek egyszerre, és hozzávetőlegcsak ennek harmadát kapták meg azok atermelők, amelyek ténylegesen zöld, újra-termelődő forrásokat aknáztak ki.

– Apropó: mi a véleménye a KÁT meg-szüntetéséről?

– Itt jön be a képbe a normativitás ésa differenciált támogatások elve, amire azelőbb utaltam. A környezetkímélő ener-giatermelési módoknak ugyanis objektívműszaki, gazdasági elveken alapuló sze-lektív támogatást kellene adni, amint az a nemzetközi gyakorlatban is látható. Tévedés ne essék: az átláthatatlan jogal-kotás miatt kialakuló bizonytalanságnemcsak a megújuló energia hasznosítá-sára alapozó szektor fejlődését, hanem azegész magyar gazdaság jövőjét befolyá-solja. Ha a befektetők nem biztosak ab-ban, hogy megtérül a ráfordításuk, akkornem valósulnak meg munkahelyteremtőberuházások, például nem épülnek nap-elemet vagy napkollektort, biomassza-hasznosító eszközöket gyártó üzemek, il-letve maguk az energetikai létesítményeksem valósulnak meg.

– A tervezetet olvasva melyik megújuló for-rást tartja a jövőben leginkább kiaknázhatónak?

– Változatlanul úgy gondolom, hogyországunkban a biomassza, a biogáz és a geotermális energia felhasználása előttáll a legnagyobb lehetőség, ugyanakkoradottságaink lehetővé teszik a szél és anap energiájának meghatározott mérté-kű kihasználását is. Mindez persze igé-nyelné a befektetések ösztönzését az ál-lam részéről. A geotermális energia,azon belül a föld mélyéről feltörő melegvíz felhasználásának elterjedéséhez pe-dig szükség lenne a jogszabályok újra-gondolására. A geotermális forrásokugyanis egyes célok esetében visszasaj-tolás nélkül alkalmazhatók, míg más cé - lokra csak akkor vehetők igénybe, ha ahő kinyerése után visszasajtolják a vizetugyanabba a talajrétegbe. Ez a technoló-gia pedig egyes területeken olyan költ-séges lenne, hogy nem is éri meg a fel-színre hozni a forró vizet. Ebben a szek-torban csupán arra lenne szükség, hogyne automatikusan alkalmazandó szabá-lyokat vegyenek figyelembe, hanemszelektíven, a víz összetételétől függőenállapítsák meg a visszasajtolás szüksé-gességét. A visszapumpálási kényszertaz szabja meg, hogy a szóban forgó ter-málvíz milyen összetételű, tartalmaz-e afelszíni vizek, az élővilág számára veszé-lyes összetevőket. Azaz a termálvizekesetében egyedi körülmények alapjánkellene dönteni a hasznosításról. Évtize-dek óta jól működik például az a szente-si fóliakultúra, ahol a felszíni vizekbe en-

gedik a termálvizet, mindenfajta termé-szetkárosodás nélkül. Ennek a termelésimódnak a megszűnése, felszámolása kö-vetkezhet be a technikailag és környe-zetvédelmileg kevésbé megalapozott in-tézkedések miatt.

– Lehet-e versenyképes ára beláthatóidőn belül országunkban a „zöld áramnak”?

– Ma még az újratermelődő forrá -sokkal működő energia-előállító eszközökviszonylag drágábbak, ezért az általukelőállított energia ára is magasabb a je-lenlegi – egyébként igen torz, az úgyne-vezett externáliák (kapcsolódó költségek)figyelembevétele nélküli – gazdaságirendszerben. Emellett a hagyományosenergetika is igen jelentős, bújtatott tá-mogatásokat kap, ami igen torzító hatá-sú. Ám az eszközök gyártása egyre ol-csóbbá válik. Különösen akkor lehetneáresésre számítani, ha Magyarországonnagy tömegben állítanák elő az ilyen be-rendezéseket. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyártási technológia avilágban rohamléptekkel fejlődik, növek-szik a rendszerek hatékonysága, s ezértegyre inkább megéri majd ilyen eszközö-ket beszerezni, mind a háztartásoknak,mind a termelő szektornak. Mindehhezhozzáadódik, hogy a fosszilis energia-hordozók – főleg a gáz és a kőolaj – egy-re drágulnak. Emiatt ami ma még nemversenyképes termelési módszer, az hol-napra azzá válhat.

– Milyen kitörési pontot lát még a kör-nyezetkímélő energia hazai piacán?

– Ha például együttműködés alakul-na ki a nemzetgazdasági, a vidékfejlesz-tési és a honvédelmi minisztérium kö-zött. A honvédségnek például – miutánjelentős energiafelhasználó – érdekébenáll mind az energiaracionalizálás, mind azolyan eszközök, berendezések alkalmazá-sa, amelyek önálló energiaforrásként bár-hol használhatók. Ezeket az újításokatpedig át lehetne ültetni a civil szférába is,így a befektetett pénz könnyebben meg-térülhetne, mind a nemzetgazdaság,mind az egyéni felhasználók számára –ezt a megoldást látjuk más EU-országok-ban is. A Magyar Megújuló Energia Szö-vetség tagjainak meggyőződése, hogy atámogatások összehangolásában jelentősköltségcsökkentési potenciál rejtőziknemzetgazdasági szinten. De úgy látjuk,ez a támogatásokat harmonizáló gondol-kodás a kormányzat részéről egyelőre saj-nos hiányzik.

I l lés József


GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 27

– Segíti-e a kormányzat új energiastratégiá-ja a biomassza-erőművek hazai elterjedését?

– Úgy vélem, hogy az új koncepciópártolja a zöld energia minél szélesebbkörű használatát. A legfontosabbnakazonban azt tartom, hogy végre születettegy elhatározás arról, milyen irányba tart-son az ország energetikai iparága. A kor-mány meghatározta, hogy milyen energia-fajták használatát mekkora aránybantartja kívánatosnak. Ezzel kapcsolatbanszeretném megjegyezni, hogy manapságegyes, magukat környezetvédőnek feltün-tető szervezetek a Japánban bekövetke-zett atomerőmű-katasztrófa okozta rémü-letet meglovagolva igyekeznek fellépni anukleáris energia kiaknázása ellen.

– Éppen egy „biomasszás” védi az atom-erőműveket?

– A valóság az, hogy idehaza eddignagyon jól bevált a paksi atomreaktor.Ezek a blokkok biztosítják az országáramigényének csaknem a 40 százalékát,biztonsággal termelik az áramot, és je-lentős szerepet játszanak abban, hogynem növekedett az ország szén-dioxid-kibocsátása. Ezzel azt szeretném hang-súlyozni, hogy magam is szükségesnektartom a nukleáris energia további hasz-nosítását, még akkor is, ha egyértelműena biomassza-erőművek jövőbeni térnye-rése mellett állok. Ez csak látszólagosellentmondás, mert más a szerepe azatomerőműnek, és megint más a bio-masszablokkoknak. A reaktoroknak úgy-nevezett alaperőműként olcsó áramottermelve kell működniük, a biomassza tü-zelésű erőműveknek pedig kiegészítőfunkciójuk van a hő- és áramtermelésben.

– Képesek lesznek-e belátható időn belülversenyképes árú hő- és villamos energiát elő-

állítani a fát, nádat, füvet, szalmát, illetve biogáztés egyéb szerves anyagot felhasználó erőművek?

– Abban az esetben, ha a jelenlegiütemben fejlődik a technológiai háttér, ésa mezőgazdaság, illetve az energianövény-termesztés képes lesz lépést tartani az igé-nyekkel, akkor hamarosan olyan áron tud-ják majd előállítani az energiát a „zöld”blokkokban, hogy azt a fogyasztók megfi-zethetőnek tartsák. Ehhez azonban mégsok mindennek meg kellene valósulnia.

– Mi a legfőbb akadálya az előrelépésnek? – Elsősorban szemléletváltásra len ne

szükség mind az energiaszektorban, minda mezőgazdaságban. Egy biomassza-erő-mű ugyanis csak akkor működhet hatéko-nyan, ha folyamatos a tüzelőanyag-ellátá-sa. Ahhoz pedig megfelelő mezőgazdasági,illetve erdőgazdálkodási háttérrel kellenerendelkeznie. Vagyis ütemezett, tervezettmódon kell történnie az energianövényektermesztésének. Ez azonban mindaddignem valósulhat meg, amíg az a nézet ural-kodik, hogy a mezőgazdasági területekennem szabad energianövényeket termelni,hanem minden körülmények között élel-miszert kell előállítani. Magyarországonmásfél millió hektárt lehetne energetikaicélú növényzet telepítésére használni,mert nem vagy csak korlátozott mérték-ben alkalmasak a hagyományos növény-kultúrák termesztésére. Mindmáig azon-ban csupán minimális területen folyikenergianövény-termesztés.

– Miközben szennyvíztisztítás jelszó alattóriási mennyiségű szerves anyagot pazarolunkel, amelyet energiatermelésre lehetne használni…

– Így igaz, a településeken keletkezőszennyvizeket drágán megtisztítjuk, ahe-lyett hogy a fejlett gazdaságok példájátkövetve az energiaültetvényeken haszno-

sítanánk. A megfelelő módon kezeltszennyvíz két módon is segíthetné a nö-vénytermesztést: egyrészt tápanyagotjuttatna a talajba, másrészt öntözővíz-ként segíthetné az energianövények fej-lődését. Magyarországon azonban nemaz ilyen források biológiai hasznosításá-ra, hanem a kémiai szennyvíztisztításrahelyezik a hangsúlyt.

– Ön szerint milyen növényfajták haszno-sításának van jövője?

– A szalma elégetése csak törpe erő-művekben gazdaságos, az energianád ésaz energiafű termesztésében az utóbbiévekben nem történt előrelépés. Az erdeifahulladék, illetve a tűzifa használata vi-szont már nagyobb lehetőségeket kínál,mivel minden kivágott fa 50 százalékacsak ilyen célra hasznosítható. A legna-gyobb lehetőséget azonban a különbözőfűz- és nyárfélék nagy mennyiségű tele-pítése rejti magában, az ilyen fás szárú nö-vények termesztésére a világban ugyanismár megvannak a megfelelő technológiákés gépek. Ezeket a rendszereket már csakhonosítani kellene.

– Mi a véleménye a zöld energiatermelésimódokat eddig támogató úgynevezett kötele-ző áramátvételi rendszer megszüntetéséről?

– Mondjuk ki: ez a kompenzációsmódszer nem működött tökéletesen. A megszüntetése után azonban valami-lyen új megoldást mindenképpen találnikell, mert – úgy vélem – az energiater-melési szektort nem hagyhatja magára akormány. Ebben az ágazatban még a túl-szabályozás is jobb, mint ha szabadjáraengedik a piac szereplőit.

I . J.

A biomassza-erőművek jelentősebb hazai elterjedését elsősorban aszemléletváltás segítené, ma még ugyanis sokan ellenzik a mező-gazdasági területek energianövény-termesztésre való hasznosítását.Még akkor is, ha az adott földdarabon nem állítható elő megfelelőmennyiségű és minőségű élelmiszernövény. Jelentős gazdaságihasznot hozhatna a szennyvíz felhasználása is az energetikai célúnövénytermesztésben. Mindezt Ligetvári Ferenc, a Biomassza Ter-mékpálya Szövetség elnöke mondta el lapunknak.

NAGY LEHETŐSÉG REJLIK A SZENNYVÍZ HASZNOSÍTÁSÁBAN

Még mindig csak ígéret a biomassza



Ligetvári Ferenc

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 28


ABaross Gábor Program keretébenvállalati innovációs pályázaton nyertforrást a Monergo Kft. és a DE-

AGTC, a projekt elsődleges célja biodízelelőállítása volt, ehhez kerestek magas bio-massza-hozamú növényt. Több energia-növényt is szemügyre vettek, de végülmintegy 20 faj közül találták meg azt a2-3 algafajt, amely a legnagyobb hozamottudja produkálni. Kezdetben kizárólag la-

boratóriumi környezetben folyt a munka,de később szabadtéri tározókban vizsgál-ták a hazai vizekből és génbankból egy- a ránt beszerzett fajokat, hogyan reagálnakaz eltérő környezeti hatásokra. Fontosszempont volt tehát az ellenállóság és a

növekedési potenciál. A projekt soránnem új fajokat kívántak kitenyészteni,hanem a „meglévő természeti kincseket”kihasználni, és az eddig csak szakiroda-lomban ismert eljárásokat igyekeztek a gyakorlatba átültetni. A 2010-es Far-merExpo Nemzetközi Mezőgazdasági ésÉlelmiszeripari Szakkiállításon külön fó-rumon is próbálták felhívni a figyelmet azalga nyújtotta lehetőségekre.

A 50 millió forintosösszköltségű, 75 százalék-ban uniós forrásból finan-szírozott kutatás során a fi-gyelem részben más iránybaterelődött, rájöttek, hogy a takarmányozás területeis nagy lehetőségeket kí-nál. A projektben így ahangsúly később az olajelőállításának szempontja-iról a fehérje-összetételretolódott. Rájöttek arra,hogy a világban fellépő ta-karmányfehérje-hiányra azalga választ tudna adni, amagyarországi szója im por -

tot pedig akár teljes egészében kivált-hatná – mutatott rá Vaszkó Gábor,hozzátéve, hogy az utóbbi fehér -jenövény behozatalára jelenleg évi 80milliárd forintot költenek itthon.

Az alga tehát egy helyettesítő ter-mék lehetne, ami elsősorban a sertés- ésa baromfiágazatra lenne kedvező hatás-sal. Mint a cégvezető elmondta, keresika pénzügyi forrást egy egyedülálló alga-farm létrehozására. Ennek a termékételőször saját sertésfarmjukon hasznosí-tanák, és innen lehetne továbblépni anagyüzemi termelés irányába. A szója-import mintegy fele például ezerhektár-nyi, halastavakhoz hasonló rendszerrel

kiváltható lenne. Vaszkó Gábor szerintnemzetgazdasági szempontból is előnyöslenne, ha egy hazai előállítású termékkelki tudnának váltani importtakarmányt,ami összességében javítaná a fizetési ésa külkereskedelmi mérleget. Az algater-melő tavak kialakítása több praktikusvízgazdálkodási megoldást is magávalhozhatna, például a Tisza vízszabályozá-sával együtt létrehozhatók lennénekilyen tavak. Nemcsak az ehhez szükségesföldmunkák és az infrastruktúra telepí-tése, de a folyamatos üzemeltetés is többszáz vagy akár több ezer munkahelyet te-remthetne az ügyvezető szerint.

Az algáknak a takarmányozás mel-lett természetesen számos területen jó ahasznosíthatósága: ilyen a gyógyszeripar,az energetika – a már említett olajterme-lés – vagy a kozmetikai ipar. A DebreceniEgyetem részéről is fontos hozadéka volta hároméves projektnek, hiszen a komolykutatómunka elismerésre méltó szak-irodalmat is eredményezett, az egyetemimmár saját referenciával rendelkezikezen a téren. Az oktatásnak jelenleg nemrésze az alga kutatása, de a folyamatosanfejlődő kutatási háttér és az esetlegesenmeginduló nagyüzemi termelés márolyan szakembergárdát igényelne, amirelehetne képzést építeni.

T. Zs.

Az alga mezőgazdasági hasznosíthatóságára irányította rá a figyel-met a Debreceni Egyetem Agrár Gazdálkodástudományok Centru-ma (DE-AGTC) és a Monergo Energiatermelő és Szolgáltató Kft. kö-zelmúltban lezárult hároméves projektje. Vaszkó Gábor, a Monergoügyvezetője szerint a hazai termelésű algával akár az évi 80 milliárdforintos teljes szójaimport is kiváltható lenne.

ÚJ IRÁNYT VEHET A MAGYARORSZÁGI TAKARMÁNYOZÁS

Szójaimport helyett algafarm


Monergo Kft.4032 Debrecen, Füredi út 76.Te l.: (52) 436-011 • Fax: (52) 436-012E-mail: [email protected]

Vaszkó Gábor

A Monergo Kft. egy családi vállalatcso-port tagjaként működik, az alapítás ótaaz innovatív technológiákkal, a meg-újuló energiaforrások használatávalfoglalkozik. Jelenleg folyamatban vanegy másik projektjük is, amelyben mo-nostorpályi telephelyükön bioüzemelé-sű erőművet építenének, elképzeléseikszerint három éven belül.

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 29



– Magyarországon a bányák zömét gazda-ságossági okok miatt az elmúlt két évtizedbenbezárták. Mi alapján hiszi a WildHorse, hogy ér-demes a mecseki szénvagyont kitermelni?

– Mert mi egészen más technológiátalkalmazunk. A hagyományos magyaror-szági bányászat arról szólt, hogy néhányszáz méteres mélységből hozták a felszín-re a szenet. De minél mélyebben volt ez aszén, és minél vékonyabb volt a szénréteg,annál többe került a kitermelés. A mitechnológiánk, az underground coal gasifi-cation, azaz a szén felszín alatti elgázosí-tása nem igényel tárnákat, hatalmas fel-színi beruházásokat. A szingáz-technoló-giának is nevezett módszer lényege, hogya négyszáz métertől ezerhatszáz méteresmélységig húzódó szénrétegekbe egy csö-vön keresztül vízgőz és oxigén keverékétjuttatjuk le, majd az egész elegyet begyújt -juk. A megfelelően beállított körülmé-nyek között a szén tökéletlenül ég el. A tökéletlen égés során keletkező gázokat– szén-dioxid, szén-monoxid, hidrogén,metán – felszínre hozzuk, majd megtisz-títjuk. A termikus hasznosításra alkalmat-lan gázokat és szennyezéseket – például a mecseki szénben átlagosan négyszázalé-kos mennyiségben előforduló ként – ki-von juk, majd a „tiszta” gázt elvezetjük egyhőerőműbe, ahol a gáz elégetésével gőzttermelünk. A turbinákra eresztett gőzzelvillamos energia állítható elő. Ez a mód-szer a leghatékonyabb az elektromos ener-gia előállítására.

– Milyen hatással lehet ez a program akörnyezetre?

– Az előnyök között kell említeni,hogy a szén kinyeréséhez nem kell bá -nyát nyitni, nagy felszíni létesítménye-ket építeni. A szén elégetése után nemkeletkezik salak – márpedig a hagyomá-nyos szenes erőművek területén millió

tonnás salakhegyek állnak. A technológianem jelent veszélyt a felszín alatti vizek-re, és a mélyben sem rombol. Az 1600Celsius-fokon zajló égés üvegszerű anyag-gá olvasztja a szénben gazdag réteget.

– Miért éppen Magyarországot választot-ták e technológia meghonosítására?

– Számos indok szólt a mecseki hely-szín mellett. A Mecsekben 1753-tól a két-ezres évek elejéig folyt szén-, az 1950-esévek végétől 1997-ig uránbányászat. Ez -alatt volt időszak, amikor a szénbányák-ban 11 ezer, az uránbányában nyolcezerember dolgozott. A helyiek tehát hoz-zászoktak, ismerik, elfogadják a bá-nyászkodást. További indok, hogy ebbena térségben nagyjából egymilliárd tonnakiváló minőségű szén hasznosítható azelőbb említett technológiával. Számítá-saink szerint az UCG-technológiával tízszázalékkal csökkenthető Magyarországgázimportja, tehát jelentősen csökkent-hető az ország gázfüggősége. Jelenleg a felhasznált gáz 78 százaléka érkezikkülföldről, ami nagyjából megegyezik aszomszédos országok importarányával.A szingáz-technológia egyébként részbenismert Magyarországon, hiszen az évti-zedeken át használt városi gázt hasonlóeljárással állították elő.

– Hol működik ilyen rendszer?– Ausztráliában és a Dél-afrikai Köz-

társaságban több üzemünk is működik,de a korábbi Szovjetunió területén is ta-lálni ilyen üzemet.

– Mennyit költenek erre a programra, és mi-korra tervezik az első szingázüzem megnyitását?

– A projektre kétmilliárd forintotköltünk. Tavaly szeptember óta folynak a kutatófúrások Mecseknádasd közelé-ben. A szakemberek már az 1970-es évek-ben tudtak arról, hogy a föld jelentősszénkészletet rejt a település közelében,

a WildHorse ennek pontos nagyságára,mélységére és elhelyezkedésére kíváncsi.Amíg pontos adataink nincsenek, termé-szetesen korai lenne még bármiféle bá-nyanyitásról beszélni, de ha minden a ter-veik szerint alakul, 2014-ben megnyílhataz első gáztelepünk.

– Mennyibe kerül egy ilyen szingáztelepkiépítése?

–Egy kétszáz megawattos hőerőmű-vet kiszolgáló telep megépítése nagyjábólszázmillió euróba.

– Lesz, aki megveszi az Önök gázát?– Biztató tárgyalásokat folytatunk

a lehetséges felhasználókkal, de konkrétmegállapodást nem kötöttünk, nem isköthettünk, hiszen ahhoz ismernünkkellene a lehetséges telephely valameny -nyi paraméterét, így az előállítás pontosköltségét is.

Cs. Z.

Az urán mellett már a szénvagyon feltárására irányuló kutatásokba iskezdett a Mecsekben a WildHorse UCG Kft. Alvállalkozóik az engedé-lyek birtokában geofizikai méréseket, később pedig kutatófúrásokatvégeznek a Mecseknádasd környéki feketekőszén-vagyon vizsgálatára.Johan Brand, a cég műszaki igazgatója szerint, ha minden a terveikszerint alakul, akkor 2014-ben megnyílhat az első gáztelepük.

HATÉKONY TECHNOLÓGIA CSÖKKENTHETI AZ ENERGIAFÜGGŐSÉGÜNKET

Elgázosítják a mecseki feketeszenet

WildHorse UCG Kft.1118 Budapest, Rétköz u. 5.Te l.: (1) 472-3100 • Fax: (1) 472-3109E-mail: [email protected]: www.wildhorse.com.au

Johan Brand

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 30



– Szülei építészirodát alapítottak, Ön idő-vel mégis elsősorban a megújuló energiák feléfordította a figyelmét. Mi ihlette a váltást?

– Szüleim megszállott műemlékvé-dők voltak, később a család egy ingatlan-fejlesztő vállalkozás felé fordult, én pedigaz energiaforrásokban kiaknázható lehe-tőségekben láttam a jövőt. Az viszonylaghamar kiderült, hogy ezen a területennem egy-egy konkrét épületben érdemesgondolkodni, hanem nagyobb blokkok-ban, például kiserőművekben. Az elsőbio gázerőművünk Dömsödön valósultmeg – a beruházás előkészítését végeztükel mint tulajdonosok –, és az ott fellépőproblémák számos olyan megoldásmegszületéséhez vezettek, amelyeket ajövőben akár más területen is képesekleszünk alkalmazni.

– Ezek milyen találmányok voltak?– Kutatásaink az energiafelhasználás

racionalizálására koncentrálnak. Kiserő-művi fejlesztéseink során például kiderült:az önkormányzatok bizonyos cégeknek anátriumgőz és fénycsöves energiatakaré-kos előtétes lámpák beszereléséért cseré-be átalánydíjban fizetik a közvilágítást.Csapatunknak olyan szoftveres rendszertsikerült kialakítania, ami újabb jelentős,közel 30 százalékos fogyasztáscsökkentésteredményezett, és mérhetővé tette a tény-leges fogyasztást. A jövőben a számítógé-

pen lehet ellenőrizni, hogy elektronikusprobléma akadályozza-e a szolgáltatást,vagy a lámpatest sérült meg.

Ugyancsak nagy előrelépésnek tartjuka vízszintesen és függőlegesen egyarántműködtethető szélgenerátor kifejlesztésétis, melyet kéményben, szellőzőkürtőbenvagy alagútban is lehet hasznosítani. A szélgenerátoraink levitációs rendszer beépítése nélkül és a méretcsökkentés elle-nére is 50%-kal hatékonyabbak a jelenlegmegvásárolható berendezéseknél. Emel-lett kísérletekbe kezdtünk olyan zászló -anyaggal is, ami áramot termel.

– Egyszerű ötletek, hasznos kivitelezés.Minden ilyen könnyen megy ezen a területen?

– Valóban szimpla alapötletekről be-szélünk, azonban a kitalálás pillanatáttechnikai nehézségek sora követi. El kellvégezni számos hatásfokvizsgálatot, kikell deríteni az anyaghasználat előnyeit,és figyelmet kell fordítani az újrahaszno-sítás lehetőségére is, ami rengeteg időt ésenergiát jelent. Volt olyan ötletünk, ami-ről azt gondoltuk: hat hónap alatt kifej-leszthető. Ehhez képest másfél éve dol-gozunk rajta, és még mindig nem zártukle a projektet. Bármennyire is másképptűnik, rendkívül nehéz a magyar feltalá-lók élete: egyszerre kell fejleszteni és me-nedzselni is a fejlesztéseket.

– Véleménye szerint miképp lehetne se-gíteni a hazai feltalálókat?

– Az elmúlt évek egyértelműen meg-mutatták, szellemi potenciálban nincsenhiány hazánkban, de a finanszírozás te-rületén már komoly problémák akadnak.A legtöbb szabadalom gyártása különbö-ző okok miatt, de előbb-utóbb külföldönvalósul meg. Magyarország egyik nagylehetősége lehetne a hazai szellemi tőkeolyan jellegű kiaknázása, ami nemcsakkonkrét személyek, hanem az egész or-szág érdekeit szolgálja. Például remekösztönző erő lenne, ha uniós pályázato-

kon, bizonyos közbeszerzések esetébenpluszpontnak számítana, ha a kivitelezőkmagyar találmányokat hasznosítanának.Cserébe a találmányokból a magyar államtulajdonrészesedést szerezne, ami előnytjelentene az országnak, és a feltalálókvégre nem az asztalfióknak vagy a kül-földnek dolgoznának.

– Úgy tudom, Önök már megtették a kez-dő lépéseket…

– Többedmagunkkal megalapítot-tunk egy klasztert a környezettudatos fej-lődésért, a Szent István Egyetem szarvasiVíz- és Környezetgazdálkodási Karával,egy pirolízisfejlesztő céggel, önkormány-zati részvétellel, energetikai szoftverfej-lesztőkkel, formatervezőkkel, illetve egyföldhőenergia-berendezéseket gyártó ésfejlesztő cég bevonásával. Társaságunk a környezettudatos életmód oktatását, ahulladékfeldolgozó, -újrahasznosító tech-nológiák, a zöldenergia-termelő technoló-giák gyakorlati bemutatását, fejlesztésétés a fejlesztések által létrehozott üzemek,berendezések üzemeltetési oktatását,szakemberek képzését tűzte ki megvaló-sítandó alapcéloknak. A klaszter működ-tetését az EnvyronOil Kft. végzi, ahol egyszinte mindent átölelő zöldenergia-parkmegvalósítását indítottuk el.

Bencze Áron

Magyarország egyik nagy lehetősége lehetne a hazai szellemi tőkeolyan jellegű kiaknázása, ami nemcsak konkrét személyek, hanem azegész ország érdekeit szolgálja – állítja Komjáthy Miklós, a Windkomügyvezető igazgatója, akivel a cég találmányairól és az energiafel-használás racionalizálásának alternatíváiról beszélgettünk.

CÉL A MEGÚJULÓ ENERGIATERMELŐ BERENDEZÉSEK HATÉKONYSÁGNÖVELÉSE.

A zöld találmányok nehezen törnek át

Windkom Energetikai Technológiai Fej-lesztő és Szolgáltató Kft.1093 Budapest, Lónyay utca 29.Tel.: (1) 216-8686E-mail: [email protected]: www.windkom.com

Komjáthy Miklós

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 31



– Az EU-csatlakozás után állt fel az új,koordináló szervezetekre alapuló rendszer. Mi-ért kell ezt felszámolni, ha a kibocsátott ter-mékdíjas anyagokból visszagyűjtöttük éshasznosítottuk az uniós normáknak megfelelőmennyiséget?

– A korábbi, koordináló szervezetekreépülő termékdíjas szabályozás hibája amegfelelő motiváltság hiányában rejlett. A mentesség feltételrendszere – együtte-sen a kötelezettek által megalakított koor-dináló szervezetekkel – egy olyan rendszerkialakulását eredményezte, amely a költ-ségminimum melletti teljesítésre, azaz a minimumszintek teljesítésére töreke-dett. Az Unió által hosszú távon elvárt,egyre magasabb begyűjtési és hasznosítá-si kvóták teljesítésére a rendszer önállóan,a piaci mechanizmusok által nem alkal-mas. A mentesség miatti kieső forrásokkövetkeztében pedig nem volt lehetőségegy olyan háttéripar központi megterem-tésére, amely magasabb szintű hulladék-gazdálkodási teljesítményre alkalmas.Mindezek mellett – mivel a valós adatok-kal egyedül a koordináló szervezetek ren-delkeztek – a rendszer ellenőrizhetetlen-nek, nehezen nyomon követhetőnek bizo-

nyult, az átláthatóságban ugyanis egyikpiaci szereplő sem volt érdekelt.

– Hogyan lehet jogszerűen megszüntetnia koordináló szervezeteket, hiszen ezek nemállami cégek.

– Az új szabályozás nem szünteti mega koordináló cégeket a törvény ere jé nélfogva, egyes olyan területeken, amelyekkülön, megfelelő specifikus irányításifeladatokat igényelnek, továbbra is lesz-nek koordináló szervezetek. Mindamel-lett a törvény a rendszer irányításánakfeladatait egy állami nonprofit kft.-reruházza rá, ezáltal az új szabályozásnem támogatja a koordináló szerveze-tek működését.

– A törvény két lépcsőben, 2011. szep-tember 1-jén és 2012. január 1-jén lép hatályba.Miért volt szükség erre a megosztásra?

– Az új rendszer működéséhez szük-séges, hogy az Országos Hulladékgazdál-kodási Ügynökség felálljon, és az opera-tív feladatokra időben felkészüljön. A jólműködő ellenőrzési és nyilvántartásirendszer felállításához szükséges felada -tok szintén a törvény hatályba lépésétmegelőző, szeptember és január közöttielőkészítő időszakra vannak beütemezve.

Ilyenek például a 2012-től érvényes pá-lyázatok lebonyolítása, a begyűjtési éshasznosítási kvóták megállapítása.

– 2009 óta nincs országos hulladékstra-tégia, az új hulladékgazdálkodási törvény semkészült még el. Nem lett volna célszerűbb elő-ször ezeket megalkotni, és csak azután a ter-mékdíjtörvényt?

– Az előzőekben elmondottak alap-ján a termékdíjtörvény megalkotása éshatályba lépése nem tűrt halasztást, azEU-s követelmények teljesítése miatt semhalogatható az új szabályozás életbe lé-pése. A hulladékgazdálkodási és a ter-mékdíjtörvény közös alapelveit már ko-rábban lefektettük, ezeknek megfelelőenkészült el a termékdíjas szabályozás és atermékdíjtörvény.

– Nem lesznek túl magasak az új termék-díjak?

– A fogyasztási termékek árainakegyéb piaci okok miatti szórása jóval ma-gasabb egy-egy termékcsoporton belül,mint amennyit az új termékdíjak miattnövekedni fognak.

– Hogyan lehet megháromszorozni a be-vételeket, és mire fordítják majd ezeket az ösz-szegeket?

– A bevételek növekedése elsősorbana mentesség megszüntetésével, a potya-utasok rendszerbe integrálásával érhetőel. A befolyó forrásokkal egy magasabbszintű begyűjtési és hasznosítási teljesít-mény alapját fogjuk megteremteni, azaz ahulladékgazdálkodási háttéripar fejlesz-tésére, valamint környezetvédelmi tudat-formálásra fordítjuk majd.

– A régi rendszer megszüntetése és az újfelállítása közötti időszakban a környezettuda-tos lakosság nem szenved majd hátrányt?

– Nem, a lakosság az új rendszerrevaló átállás kapcsán semmilyen szokat-lant nem fog érzékelni, a gyűjtői és hasz-nosítói oldalt nem érintik a változások.

K. Z.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény hosszú előkészítőfázis után két lépcsőben, 2011. szeptember 1-jén és 2012. január 1-jén lép hatályba. A szabályozás újdonságairól, várható hatásairólés eredményeiről dr. Rácz Andrást, a környezet- és természetvé de -lemért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.

SZEPTEMBERRE FELÁLL AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÜGYNÖKSÉG

Mindent megold az új termékdíjtörvény?

Dr. Rácz András

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 32

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 33

– Mi volt a gond az 1995-ös termékdíjtör-vénnyel?

– A hivatalos indoklás szerint a leg-főbb problémát az jelentette, hogy az államaz iparágon belül kontroll nélkül engedteérvényesülni a piaci versenyt. A rendszerfenntarthatatlanságát jelzi, hogy a külön-böző anyagok hasznosítási arányábanstagnálás, nagyon alacsony mértékű fejlő-dés volt megfigyelhető. A szövetség isegyetért azzal, hogy módosítani kellett az1995-ös jogszabályt, de nem egészen úgy,ahogy az történt.

– Régóta fizetjük, mégis keveset tudunka termékdíjról. Mi szükség van rá?

– A termékdíjra sokan azt mondják,hogy adó típusú szabályozó, de ez nemigaz. Az adó az, amit be kell fizetni, ésnincs választási lehetőség. Itt volt vá-lasztási lehetőség, hiszen a termékdíjasszabályozás alapkoncepciója az volt, hogya termékdíjat ne fizessék be, hanem he-lyette inkább az érintettek finanszíroz-zák a hulladék begyűjtését és hasznosí-tását. Termékdíjat annak kellett fizetni,aki nem teljesítette ezt a hulladékgaz-dálkodási kötelezettségét. A termékdíjegyébként elvileg mindig magasabb,mint a hulladékgazdálkodás költsége –ezzel próbálták befolyásolni az érintet-teket. Fontos alapelv a gyártói felelős-ség, amely alapján a hulladékért való fe-lelősség a fogyasztótól a gyártóhoz kerülát, így a termékdíjat mindig a gyártó fi-zeti. A gyártó abban érdekelt, hogy csök-kentse a hulladékgazdálkodási költségeit,ezért már a gyártáskor alkalmazhat hul-ladékcsökkentő megoldásokat, illetveolyan alapanyagokat választhat, amelyekjobban hasznosíthatók. A fogyasztó isválaszthat a kevesebb hulladékot ered-

ményező termékek közül, de ő csak azttudja megvenni, amit az üzletekben kí-nálnak neki.

– Milyen eredményeket hozott az 1995-ösjogszabály?

– Az Európai Unió számos előírástfogalmazott meg az adott hulladékfajtákvisszagyűjtése és hasznosítása érdeké-ben. A legnagyobb tömegben keletkezőhulladékból, a csomagolóanyagból éven-te 800-900 ezer tonna termelődik az or-szágban, míg elektronikai hulladékból130 ezer, gumihulladékból 60 ezer tonna.Azokat a hulladékokat sokkal könnyebbvisszagyűjteni, amelyek koncentráltankeletkeznek – például az iparban, keres-kedelmi egységekben. A lakossági hulla-dék begyűjtése már sokkal több problé-mát jelent, mert szétszórva keletkezik,nagy a szállítási költség. 2004–2005 tájánérkeztünk el oda, hogy a koncentráltankeletkező hulladékot szinte teljes egészé-ben sikerült visszagyűjteni.

– Ekkor már az Európai Unió tagjai voltunk…

– Uniós előírás például, hogy a cso-magolóanyagok hatvan százalékát kellhasznosítani, de az ipari, kereskedelmiszektorból a hulladéknak mindössze negy-ven százaléka teremthető elő. A hatvan-százalékos arány elérése érdekében fokoz-ni kellett tehát a lakossági hulladékgyűj-tést. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerben,ha ezt teljesíti, nincs további kötelezettsége.Ez a rendszer nem ösztönözi a gyártókat anagyobb arányú begyűjtésre, mivel a ma-radék negyven százalék begyűjtése alólmentességet lehetett kapni, azzal a logi-kával, hogy ezt a negyvenszázaléknyimennyiséget elvileg a lakosság közvetlenüla szemétbe dobja – amiért a szemétdíjonkeresztül fizeti meg a kezelési költséget.Az új törvényben ez a negyvenszázalékosmentesség megszűnik. Ezt a mentességetszerintünk is mindenképpen fel kellettszámolni, és a gyártót a minél nagyobbvisszagyűjtésre kell ösztönözni.

– Nem egyszerű ez a kötelezettség, hiszenhazánkban meglehetősen alacsony a polgárokszelektív hulladékgyűjtési hajlandósága.

– Nem mondanám alacsonynak, in-kább fejlődőnek, hiszen magának a gyűjté-si infrastruktúrának a kiépítése is csak né-hány éve kezdődött. Körülbelül négy évejelentek meg nagyobb számban a szelektívgyűjtőkonténerek az utcákon. A szokásokmegváltoztatása pedig ennél lényegesentöbb időt vesz igénybe.

– Hogyan oldották meg a gyártók avisszagyűjtést?

– A gyártó egyénileg teljesíthette a rákirótt kötelezettséget, de úgy is dönthe-tett, hogy más gyártókkal összefogva koor-dináló szervezeteket hoz létre. Ez a szerve-zet járt el a gyártók nevében. A koordinálószervezetek piaci alapon működtek, és azvolt az érdekük, hogy minél alacsonyabbköltséggel végezzék el a begyűjtést és hasz-nosítást. Az elmúlt években ugyanarra a hulladékféleségre egyébként egyre többkoordináló szervezet jött létre, ami a hasz-nosítás költségeinek folyamatos csökke-nésével járt. Éppen a finanszírozhatósághatáráig mentek le, emiatt viszont egyrekevesebb pénz jutott a fejlesztésre. Ilyennyomott árak mellett érthetően elsősor-ban a könnyen begyűjthető hulladékértfolyt nagy verseny.

Az 1995-ben született első termékdíjtörvény helyett idén júniusbanegy újat fogadott el a parlament, amelynek deklarált célja az ágazatteljes megújítása, a többször felhasználható termékek elterjedésénekelőmozdítása, valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentősnövelése. Jövő január elsejétől tehát új korszak köszönt a hulladékgaz-dálkodásra. De mit szól ehhez az egyik leginkább érintett szervezet, aKörnyezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége – erről FarkasHildát, a szövetség ügyvezető igazgatóhelyettesét kérdeztük.

MINÉL ELŐBB MEG KELLENE ISMERNI A RÉSZLETES SZABÁLYOZÁST

Államosítják a hulladékgazdálkodást



Farkas Hilda

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 34

KÖRNYEZETVÉDELEM ��

– Mi lett a begyűjtött anyagokkal? – A válság ezen a területen is hatott.

2007-ig Kína például nagy mennyiségbenvitt ki műanyag és más hulladékot. A vál-ság azonban visszafogta a keresletet, át-menetileg megszűnt a hulladékból előál-lítható másodnyersanyag piaca. A koordi-náló szervezeteknek azonban a megkötöttszerződéseik alapján be kellett fogadniukés tárolniuk kellett a szelektált hulladé-kot, ezért a kereslet hiánya miatt a lakos-sági szelektív hulladékgyűjtés nem állt le.A válság megmutatta, hogy az államnakkülönböző gazdasági szabályozó eszkö-zökkel még sokkal határozottabban előkellene segítenie a hulladékból nyert má-sodlagos haszonanyagok piacának bővü-

lését. Az állami megrendeléseknél előnytkellene élveznie például a zöldközbeszer-zés gyakorlatának. Kötelezően elő kelleneírni például, hogy az állami beruházásoksorán meghatározott arányú építési, bon-tási hulladékot használjanak föl. Másikeszköz lehet a hulladékból előállított ter-mékek kedvezményes adóztatása. A har-madik eszközként meg kellene tiltanivagy drágává kellene tenni a hasznosítha-tó hulladékok lerakását.

– Tehát megérett a helyzet a termékdíjastörvény újrafogalmazására. Részt vettek az elő -készítésben?

– Nem. A szövetség ennek ellenéremaximálisan egyetért a korábbi mentessé-gek megszüntetésével. Számunkra ugyan-akkor kérdéses a jövő. Az új törvény meg-szüntette a koordináló szervezeteket, shelyettük létrehozta az Országos Hulla-dékgazdálkodási Ügynökséget (OHÜ),amelynek feladata a termékdíjköteles ter-mékekből képződött hulladékokkal kapcso-latos begyűjtési és hasznosítási feladatokkoordinálása. Az új rendszerrel szemben a

legfőbb elvárás, hogy a termékdíjkötelestermékekből képződött hulladékokkalkapcsolatos hulladékgazdálkodási ipar át-látható módon alakuljon át. A törvény sze-rint az OHÜ nem hatóság, ezért nincsenekhatósági feladatai és jogkörei. Ezeket afunkciókat továbbra is a Nemzeti Adó- ésVámhivatal és a környezetvédelmi fel-ügyelőségek látják el az iparágon belül.

– Önök tehát elvileg egyetértenek a tör-vénnyel?

– Az előbb ismertetett alapelvekkelmi is egyetértünk, ugyanakkor kíváncsi-an várjuk, hogy állami irányítással mikéntműködik majd a rendszer. A szövetség aztszerette volna, ha marad a piaci alaponszervezett rendszer, de a korábbinál sok-

kal szigorúbb állami kontrollal. Azt re-mél jük, hogy a szövetséghez tartozó szer-vezeteknek a jövőben is meglesz a szere-pük, a feladatuk a visszagyűjtésben és ahasznosításban. Az őszig elkészülő kétvégrehajtási rendeletből derül ki, hogy azügynökség milyen szempontok szerintszerződik a begyűjtő és hasznosító szer-vezetekkel. Egy új rendszer kiépüléseazonban buktatókkal is járhat.

– A mentesség megszűnik, de ebből az iskövetkezik, hogy pillanatok alatt elérjük a száz-százalékos begyűjtést?

– Erről nincs szó. Bizonyos határokfölött exponenciálisan nőnek a begyűjtésiköltségek. A papírnál jelenleg nyolcvan-százalékos a visszagyűjtési arány, de a mű-anyag hulladéknál ez az érték mindössze22 százalék. Utóbbinál 45 százalékosvisszagyűjtés felett olyan óriási költségekjelentkeznek, hogy meg kell gondolni, ér-demes-e tovább fokozni a begyűjtést. Nembiztos, hogy a társadalom elviseli ezeket azextra költségeket, miközben a környezetihaszon nem nő ezzel arányosan.

– Az új törvény új díjakat is hoz. – A díjszabás mértéke a kötelezette-

ket terhelő jelenlegi összesített költséghezviszonyítva 10–30 százalékkal emelkedik,néhány kivétellel. A kereskedelmi csoma-golások esetében a terhelés összesítettmértéke kissé, 5–15 százalékban növeke-dik, az italoskarton kivételével, amelynekcsökken az összesített terhelése. A gumi-abroncs esetében 45 százalékos növekedésaz előirányzat.

– Ebből az következik, hogy drágulnak atermékek?

– Ez elkerülhetetlen. – A törvényalkotók munkahelyeket ígér-

nek, illetve azt is, hogy több pénz jut szemlé-letformálásra.

– A törvény a lakossági tudatformá-lásra fordítható költségeket a jelenlegi ötszázalékról hét százalékra emeli. A tudat-formálásra egységes, koncentrált, a társa-dalmat jobban megszólítani képes megol-dást ígérnek. Az is az indoklásban szere-pel, hogy az új szabályozási környezetnekköszönhetően a gyűjtők, szállítók, keze -lők, hasznosítók az EU által is szorgalma-zott, egyre növekvő mértékű hulladék-hasznosításnak köszönhetően növekvőmennyiségű munkához juthatnak. A reálisforgatókönyvek szerint 2-3 ezer új mun-kahely megteremtése várható. Ez a szö-vetség tagjainak biztató hír, az lenne a jó,ha minél több megvalósulna ebből.

– A törvény bírálói szerint ez a jogszabálynem környezetvédelmi, hanem kincstári érde-keket szolgál. Egyetért ezzel a felvetéssel?

– A matematika az matematika. Azelső évben nehezen hiszem, hogy nő ateljesítmény, ugyanakkor nagyjából 13milliárd forinttal több bevétellel szá-molnak. Termékdíjból az elmúlt években19-20 milliárd forint folyt be a költség-vetésbe, további 15-16 milliárd forintbakerült a rendszer finanszírozása. Ez ösz-szesen 34-36 milliárd forint. A törvényugyanakkor közel 50 milliárd forint be-vétellel számol.

– Mi lesz itt január elsejétől? – A rendszer működőképessége ér-

dekében a szereplőknek mielőbb meg kellismerniük a végrehajtás részletes szabá-lyait. Ami pedig a közreműködő hulla-dékkezelő vállalkozásokat illeti, azzal kellszembenézniük, hogy az eddig kialakult,évek óta működő kapcsolati, szerződésiháló most szétbomlik, majd januárban új-raszerveződik. Nagy kérdés, ki hogyantalálja majd meg benne a helyét.

Csongrádi Zoltán


GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 35

– Az országimázs szempontjából is na-gyon fontosak a hazai gyógyfürdők és gyógy-szállók szolgáltatásai. Nemzetközi összeha-sonlításban hogyan állunk ezen a téren?

– A WHO előrejelzése szerint 2022-rea turizmus és az egészségipar együttesen avilág egyik meghatározó gazdasági ágaza-tává válik, éppen ezért a Magyar TurizmusZrt. (MT Zrt.) a fogyasztói igényekre ala-pozva kívánja hosszú távú stratégiai po-zícióját felépíteni. Magyarország a világelső öt, termálvízben leggazdagabb orszá-ga közé tartozik. A gyógyvizek változatosösszetétele, gyógyhatásuk sokfélesége, agyógyvízzel történő egészségmegőrzés, a gyógyítás és rehabilitáció területén szer-zett tapasztalat és szaktudás komoly ver-senyelőnyt jelent. A gyógy- és termálfor-rások az ország területének 80 százalékátlefedik, fürdőink kulturális és földrajzi ér -telemben egyaránt széles területet fognakát, lehetőséget kínálva a kulturális, vallá-si, bor- és gasztronómiai, illetve az aktívés ökoturizmus megjelenítésére. Magyar -ország piaci sikerének záloga tehát már-kapozíciójának következetes kommuniká-ciója, amelynek üzenete hazánk egyeditermékelőnye: a felszín alatti vizek és ahozzájuk kapcsolódó élmények.

– Terveznek-e összehangolt lépéseket azágazatban érdekelt szállodákkal és fürdőkkel?

– Nagy hangsúlyt fektetünk arra,hogy az éves marketingtervet széles körűszakmai fórumon egyeztessük az ágazatszereplőivel. Az MT Zrt. az egészségtu-rizmus fókuszba állítása mellett belföl-dön folytatja a hagyományos turisztikaitermékek – kulturális turizmus, bor ésgasztronómia, aktív turizmus stb. – nép-

szerűsítését is. Cégünk szervezésében –együttműködve a Nemzetgazdasági Mi-nisztérium Gazdaságfejlesztésért FelelősHelyettes Államtitkárságával, valamint aMagyar Országgyűlés Sport- és TurizmusBizottságával – 2010 szeptemberébenzajlott le a turizmus aktuális kérdéseit,fejlesztési lehetőségeit érintő szakmairendezvénysorozat. A konzultációk kere-tén belül a turizmus állami irányításánakképviselői és a Magyar Turizmus Zrt. ve-zetői ismertették a jövőt érintő szakmaielképzeléseiket, az MT Zrt. marketing -stratégiáját, valamint a turizmus helyi ve-zető szakemberei osztották meg tapasz-talataikat a résztvevőkkel. A 2012. évimarketingterv előkészítése érdekében azMT Zrt. kutatási csoportja felvázolta atervkészítés menetét, javaslatot tett azütemezésre, a marketingterv felépítésé-re, és előzetes helyzetfelmérést végzett.Ennek alapján Regionális Marketing Igaz-gatóságaink (RMI) 2011 júniusában meg-kezdték a jövő évi marketingterv előké-szítését. Ennek a munkának a keretébenkerül sor minden régióban szakmai egyez-tetésre a turisztikai szolgáltatók és azRMI-k között, bevonva a már megalakultTurisztikai Desztináció MenedzsmentSzervezeteket is.

– Miként tudnak a Magyar Turizmus Zrt.által szervezett programokhoz csatlakozni azágazat kis- és középvállalkozói?

– Az MT Zrt. 2011. évi marketing-terve alapján nagyobb hangsúlyt fektet a szolgáltatókkal való szorosabb együtt-működésre. Ez a marketingterv, valamintaz egyes célpiacok projektekre lebontottértékesítési tevékenysége, amelyekhez a

nemzeti turisztikai marketingszervezetcsatlakozási lehetőséget kínál, letölthetőa Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hucímen elérhető honlapján. Ezen kívül a szolgáltatóknak központi, regionális éskülképviseleti felhívásokon keresztül is csatlakozási lehetőséget biztosítunk azegyes marketingakciókhoz.

– Milyen új kezdeményezéseik vannak an-nak érdekében, hogy az idelátogató külföldiekmeghosszabbítsák az itt-tartózkodásukat?

– A Magyar Turizmus Zrt. magyarkongresszusi igazgatósága 2011-ben újra-indította a Sportnagyköveti Programot,melynek célja nemzetközi sporteseményekMagyarországra hozatala, ezzel jelentősbevételi forrást biztosítva a turisztikaiszakma számára. Az idei évben 3-5 nem-zetközi sportesemény rendezési jogánakelnyerése a célunk. E programba mindennemzetközi vállalat és sportszövetség ha-zai szervezetét partnerként várja a nem-zeti turisztikai marketingszervezet.

A Sportnagyköveti Programra 2011első hat hónapjában 17 pályázat érkezettbe, melyek közül 11 pályázat pozitív elbí-rálásban részesült. 2004-ben indítottuk elKonferencia Nagyköveti Programunkat,amelynek legfőbb célja a nemzetközi be- uta zó hivatásturizmus ösztönzése és nö-

Egy évtizede jobbára a Széchenyi Tervnek köszönhetően indultak fejlődésnek a magyarországi gyógyfürdők és szállók. Nem meglepőtehát, hogy a jelenlegi kormányzat Magyarország egyik fő húzóágaza-taként tartja számon a hazai egészségturizmust, a gyógy- és wellness-fürdők, illetve hotelek szolgáltatásait. A magyar turisztikai ágazatnakaz elmúlt években – a világon átsöprő gazdasági válság ellenére – sikerült többé-kevésbé a felszínen maradnia, sőt fejlődnie. HorváthGergelyt, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a szakmahelyzetéről, illetve nagyszabású terveiről.

TOVÁBB KELL ERŐSÍTENI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST A TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓKKAL

Gyógyvízre épül az országimázs

TURIZMUS� � �


Horváth Gergely

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 36

TURIZMUS � � �

velése. A program keretében a nemzeti tu-risztikai marketingszervezet hazai szak-mai szövetségekkel, illetve szervezetekkelműködik együtt annak érdekében, hogy azadott nemzetközi szövetség éves ülésétvagy konferenciáját Magyarországon ren-dezze meg. A 2011 első félévében a prog-ram keretében beérkezett mind a nyolc pá-lyázat pozitív elbírálásban részesült.

– Az irodáik mennyire naprakészek agyógy- és wellness-szállók és a fürdők kínála-táról, akcióiról és kihasználtságáról?

– Magyarország több mint 140 tele-pülésén várják a külföldi és belföldi uta-zókat a Tourinform irodák. RegionálisMarketing Igazgatóságaink (RMI) azadott régió turisztikai szolgáltatóival fo-lyamatosan tartják a kapcsolatot, így nap-rakész információjuk áll rendelkezésre aszolgáltatók kínálatáról és akcióiról. A tízéve működő regionális marketingigazga-tóságok munkája 2011-től elsősorbanbelföldre koncentrál; értékesítésösztön-ző tevékenységük erősödik. A tervezettkampányokon túl továbbra is megtartjákrégiós „szakmai motor” szerepüket: a tu-risztikai szektor szereplőit összefogva atérséget, illetve a szolgáltatók ajánlataitegyüttesen népszerűsítik.

– Hogyan tudnak információkat eljuttatnia belföldi és a külföldi érdeklődőkhöz?

– A Magyar Turizmus Zrt. internetestevékenysége az általános kommunikációrészeként nem országok, hanem célcso-portok szerint válik külön 2011-ben. Cé-günk jelenleg 46 honlapot üzemeltet éstart karban a világ 25 országában, 27nyelvi változatban. Az első félévben köz-

ponti honlapjainkat (www.itthon.hu és www.hungary.com) mintegy 540 000egyedi látogató közel 670000 alkalommallátogatta meg, majdnem 1,9 millió oldal-letöltést generálva. A nemzetközi inter-netes trenddel lépést tartva folyamatosanjelen vagyunk a közösségi oldalakon. A társaság Facebookon üzemeltetettFesztiválok Éve 2010, Hungary Tourism,valamint Élmény itthon oldalak felirat-kozóinak száma 2011 első félévébenmeghaladta az 7000 főt, míg az általunkközzétett üzeneteket több mint 1,8 millióalkalommal látták. A Youtube csatornái-ra feltöltött videóinkat 2011 első félévé-ben közel 115 000 alkalom mal tekintet-ték meg. Az MT Zrt. pdf-formában elér-hető kiadványait újabb csatornán, ascribd.com dokumentum-megosztó por-tálon is ter jesztjük.

– És akik nem interneten keresik önöket?– A hazánkba érkező vendégek infor-

málására szolgál a Magyar Turizmus Zrt.éjjel-nappal működő automata telefonosinformációs vonala, a Non-Stop TelefonosSzolgálat (Call Center) – 06 80 630 800 –,amelyen a telefonálók általános tájékozta-tást kaphatnak a beutazási tudnivalókról,szálláshelyekről, közlekedésről, progra -mokról, turisztikai kártyákról. Külföld-ről – 7 országból – ingyenesen hívhatóa 00 800 36 000 000-s szám. A fenti szám-okon az MT Zrt. munkatársai a nap 24órájában látják el információval a telefo-nálókat. A legtöbb hívás program, szóra-kozási lehetőség, szálláshely és közlekedéstémákban érkezik. A kollégák a bajba ju-tott turistáknak is tudnak segíteni, első-sorban fordítással, tolmácsolással.

B. Molnár László


GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 37

Bármennyire is hihetetlen, a NemzetiTurizmusfejlesztési Stratégiát még2005-ben készítették el az illetéke-

sek, és azóta sem történt meg a korrekció -ja. A Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ)idén tavasszal egy átfogó nyilatkozatotadott ki. Ebben megfogalmazta a vélemé-nyét a stratégiáról, amely a 2005–2013közötti időszakra irányozza elő a felada-tokat. A szervezet általánosságban meg-állapította, hogy az anyagban megfogal-mazott stratégiai célokkal ma is egyet tudérteni, de a stratégiák zöme 5-6 évvel ko-rábban készült, azaz nem vehette figye-lembe az utána elkészült projekteket.

Pedig az eltelt idő alatt jelentős infra-strukturális fejlesztések valósultak meg azországban, beleértve a turizmus területét– autópályák, fürdőrekonstrukciók és -bő-vítések, szállodai fejlesztések –, de emel-lett a gazdasági, a piaci környezet is olyanváltozásokon ment keresztül, melyekszükségessé tennék a turizmusstratégiákfelülvizsgálatát.

A szakmai érdekképviselet egyebekmellett attrakciófejlesztést és minőség -javítást sürget, ugyanakkor óva int azegészségturisztikai kapacitások túlfej-lesztésétől. Teljesíthetetlen elvárásnaktartja például, hogy a szálláshely-szol-gáltatás, vendéglátás 2013-ban 3 száza-lékra növelje részarányát a GDP-ben, hi-szen a 2002-es 1,7%-hoz képest 2008-ban 0,1%-kal még tovább csökkent ez azarány. Hasonló a helyzet az MSZSZ sze-rint a vendégéjszakák számával: itt az

elvárás 2013-ra 24 millió, ám a 2003-as(18,6 millió) és a 2010-es (18,7 millió)adatok között gyakorlatilag nem ta pasz -talható semmilyen növekedés.

Az előző kabinet által elfogadott ÚjMagyarország Fejlesztési Terv keretébena vidékfejlesztési előirányzattal együtttöbb mint 316 milliárd forint állt rendel-kezésre turisztikai célú fejlesztésekre,

amelyből több mint 300 projekt valósul-hatott volna meg. Ugyanis az akkori, egés-zségturizmussal foglalkozó elképzelésekalapján Magyarország 2015-re Európaegyik legnagyobb kínálatú országa lehe-tett volna, hiszen termálvízvagyonát fi-gyelembe véve hazánk a világon Izlandután a második.

Ezekből az összegekből valóban nagyvolumenű fejlesztések valósultak meg:fürdőrekonstrukciók és -bővítések többekközött Hévízen, Sárváron, Bükfürdőn,Hajdúszoboszlón, Zalakaroson, Budapes-ten, illetve ugrásszerűen megnőtt a well-nesshotelek kapacitása is.

Jelentős kapacitásnövelés és pár-huzamosan a lehetőségek kihasználat-lansága jellemző egyelőre az egészség-turizmus területére.

A gyógyszállodák szobakapacitása a2006. évi 6439 szobáról 2010-re 6914szobára – 7,4%-kal – nőtt, míg a well-ness-szállodák szobaszáma 3628 szobá-ról 7267 szobára, gyakorlatilag a duplá -jára emelkedett. A jelentős fejlesztésekellenére ugyanakkor a gyógyszállodák-ban eltöltött összes vendégéjszakákszáma 2,5%-kal, a külföldieké pedig7,4%-kal csökkent 2006 és 2010 között. A wellness-szállodákban ugyanakkor84% volt a vendégéjszakák növekedéseaz említett időszakban, de ez sem tartottlépést a fentiekben jelzett 100%-os ka-

Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontot jelöl meg a magyar gazda-ságban, ezek közül rögtön az első a Gyógyító Magyarország –Egész ségipari Program nevet viseli. A kormány gazdaságfejlesztésiprogramja erősen számít különleges természeti adottságunkra, agyógyvizekre, illetve az erre épülő gyógyturizmusra, amely egyre in-kább összeolvad a wellness-iparral. Az elmúlt évtizedben százmilli-árdok áramoltak be a fürdő- és szállodaiparba, a vendégforgalom viszont például a gyógyhotelekben növekedés helyett érezhetőencsökkent. Körkép az egészségturizmus magyarországi helyzetéről.

ÓRIÁSI BEFEKTETÉSEK, SZOLID EREDMÉNYEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN

Krónikus meghűléssel bajlódika hazai egészségturizmus

TURIZMUS� � �


Gyógy- és wellness-szállodai LEGek

A legnagyobb vízfelülettel – 1000 m2 – rendelkező gyógyszálloda: Naturmed Hotel Carbona, HévízA legnagyobb vízfelülettel – 22 medence, 1281 m2 – rendelkező wellness-szálloda: Spirit Hotel Thermal Spa, Sárvár A legtöbb gyógy- és wellness-szolgálta-tással – 678 db/nap – rendelkező szálloda: Danubius Health Spa Resort Margitsziget A legtöbb sportolási lehetőséget – 30 sportág – kínáló szálloda: Sport Hotel Debrecen A legtöbb gyermekprogramot és-szolgáltatást kínáló szálloda: Kolping Hotel Spa & Family Resort, Alsópáhok Az ország leghosszabb – a szegedi Hunguest Hotel Forráshoz 272 méteres – csúszdája: kapcsolódó Napfény FürdőAz első szálloda, ahol a szobákban jelzőrendszert alakítottak ki a hallássérült vendégek számára: Ibis Budapest CentrumAz ország egyetlen szállodája, amely közvetlen összeköttetésben van egy gyógybarlanggal: Hunguest Hotel Pelion Tapolca

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 38

TURIZMUS ��

pacitásbővüléssel. Emiatt a gyógyszállo-dák kihasználtsága a 2005. évi 61%-ról2010-re 56%-ra, míg a wellness-szállo-dák kihasználtsága a 2005. évi 48%-ról44%-ra csökkent. A tavalyi esztendőbena gyógyszállodák vendégeinek 59,3%-avolt belföldi, az átlagos tartózkodási idő3,4 éjszakát tett ki. A külföldi vendégekátlagosan 4,2 éjszakát, a belföldi vendé-gek pedig 2,9 éjszakát töltöttek a ma-gyarországi gyógyszállodákban.

Többek között éppen a túlzott ka-pacitásbővülés okozza, hogy a gyógy- éswellness-szállodák árszínvonala ismessze elmarad a kívánatostól. 2010-ben a bruttó átlag szobaár a hazaigyógyszállodákban 13 500 Ft, a well-ness-szállodákban 14 300 Ft volt. Ez a2010. évi országos 14 200 Ft átlagosszobaárnál a gyógyszállodák esetében5,1%-kal alacsonyabb, a wellness-szál-lodák esetében pedig mindössze 0,9%-kal magasabb. Ez azért is problemati-kus, mert a gyógy- és wellness-szállodáküzemeltetése lényegesen költségigénye-sebb, mint egy átlag szállodáé.

A wellness-szállodák jelentősége fo-lyamatosan nő: 2010-ben az összes szállo-dai vendég 16,6%-a választott wellness-szállodát. Egyre inkább a belföldi forgalomdominál a wellness-szállodákban: a ven-dégéjszakák 72%-a belföldről származott.A külföldi vendégek átlagosan 3, a belföl-diek pedig átlagosan 2,3 éjszakát töltötteka hazai wellness-szállodákban.

Az idei esztendő első öt hónapjameglehetősen vegyes képet mutat,ugyanis hazánk uniós elnöksége miatt a szállodák – és azon belül az általunkleginkább vizsgált, az egészségturiz-mushoz kapcsolható szálláshelyek – ven-dégforgalma ugyan nőtt, de ez leginkábbcsak a magasabb kategóriájú szállodákesetében igaz. 2011. január 1-jétől féléven keresztül a négy-, illetve ötcsillagoskonferenciaszállodákban a külföldi ven-dégek és az általuk eltöltött éjszakákszáma 16, illetve 15%-kal emelkedett.

2011. január–májusban a kereskedel-mi szálláshelyeken a vendégek és a ven-dégéjszakák száma egyaránt 4%-kal ha-ladta meg az előző évi szintet, ebben a

négycsillagos, illetve a wellness-szállodákvendégforgalma volt meghatározó – a bel-földi vendégek száma összességében 1, akülföldi vendégeké 8%-kal emelkedett. Azév első öt hónapja közül áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legna-gyobb vendégforgalmat és bevételt má jus-ban regisztrálták a szálláshelyek.

A vizsgált időszakban 1 millió 193ezer külföldi vendég 3 millió 169 ezervendégéjszakát töltött el a kereskedelmiszálláshelyeken. A külföldi vendégfor-galom szerkezete továbbra is átalakuló-ban van: az olasz és német vendégek szá-ma csökkent, miközben Ausztriából, azEgyesült Királyságból, továbbá Oroszor-szágból, Romániából, Franciaországból,Csehországból és az Amerikai EgyesültÁllamokból érkező vendégek száma nőtt.

A hazai vendégek körében közked-velt panzióknál az év eleji igen alacsonyvendégforgalom következtében a vendég-éjszakák száma 23%-kal csökkent, a bel-földi vendégszám visszaesése a kilenc

turisztikai régióból ötöt érintett. A megfi-gyelt időszakban a gyógyszállodák szobá-inak igénybevétele viszont átlagon felü livolt: 48%-os.

A szálláshelyek összes árbevételefolyó áron 7,5%-kal emelkedett 2010azonos időszakához képest. A kiadottszállodai szobák bruttó átlagára 13 950,az egy kiadható szállodai szobára jutóárbevétel 5726 forint volt.

Ugyanakkor félő, hogy a 2011-esesztendő második felében nem lesz ha-sonló növekedés. Egyrészt az időjárássem kedvező – mindössze talán két hétidézte az elmúlt évek nyarait –, másrésztpedig elmaradni látszik a külföldiek vártrohama. A Magyar Szállodák és Étter-mek Szövetségének elemzéséből kiderül,hogy Magyarország szállodái a kelet-kö-zép-európai régióban vizsgált öt állam –Ausztria, Csehország, Lengyelország,Magyarország, Szlovákia – között az egykiadható szobára jutó bevétel nagyságaalapján továbbra is csak a negyedik he-lyen szerepeltek májusban.

M. L.


Sárvár mindenkit vár

A sárvári gyógy- és élményfürdő továbbfejlesztését a korábbi kormányzat kiemelten ke-zelte, pályázat nélkül nyújtott az uniós alapból 899 millió forintos támogatást a projekt-hez. A Sárváron zajló, 2010 tavaszán kezdődött, hárommilliárd forint értékű gyógyfürdő-fejlesztéstől – 1235 négyzetméternyi új vízfelület és 4574 négyzetméternyi fedett létesít-mény – évente százezer új vendéget és 250 millió forint többletbevételt remélnek.Vancsura Miklós, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: egy olyantöbbgenerációs fürdő- és egészségturisztikai központot hoztak létre, ahol a különböző kor -osztályok egymástól elkülönülve tudnak pihenni, regenerálódni, feltöltődni. Az igazgatószerint a fedett rész bővítése 450 fővel megnöveli a fürdő befogadóképességét, ez pediglehetővé teszi, hogy az évi 570 ezer vendég helyett akár 750-800 ezer vendéget is fogadja-nak. A fürdő kihasználtsága egyébként jelenleg 80 százalékos, az újabb látogatók meg-nyerését szolgáltatásaik bővítésével szeretnék elérni.

Hazánkban jelenleg 863 szálloda mű-ködik 51 ezer szobával, amihez hozzá-járul még a 908 panzió 10 ezer szobája.A magyarországi szállodákban a szoba-foglaltság 53,9 százalékos volt 2011 elsőöt hónapjában, a nettó átlag szobaár59,2 eurót tett ki.

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 39

– A globális működőtőke-áramlásban azEU részaránya visszaesett az elmúlt években.Tartós folyamatról van-e szó?

– A nemzetközi működőtőke-befek-tetések egyik legjelentősebb célja a piac-szerzés. Európa és benne az EurópaiUnió, az Egyesült Államok után továbbrais a világ második legnagyobb piaca, vi-szont meglehetősen telített. Azok a tár-saságok, amelyek emiatt már nem tudnakmegfelelő lehetőségeket találni Európá-ban, olyan térségek felé fordulnak, ahol apiac rendkívül gyorsan bővül. Ilyen térségÁzsia, mindenekelőtt Kína és bizonyosfokig Latin-Amerika is. A befektetni kí-vánó társaságok másik típusa olcsó mun-kaerőt keres. Ezek is elhagyják Európát.A fejlődő világ számos térségében egyéb-ként az elmúlt évtizedekben jelentősenfejlődött az oktatás és szakképzés, amunkaerő pedig lényegesen olcsóbb. In-dia és Kína évente annyi mérnököt éstechnikust képez ki, mint az USA és EUegyüttvéve. Más társaságoknak, vállala -toknak olcsó nyersanyagokra és energia-hordozókra van szükségük. Ezek semEurópában fognak befektetni.

– Érdekel még egyáltalán valakit az öregkontinens?

– Szerencsére vannak viszont olyantársaságok is, amelyek számára Európa, azEU kifejezetten vonzó. Bár a globális tőke-befektetésekből az EU részaránya valóbancsökkenő, részesedése a globális tőkeállo-mányban még mindig magas. Vagyis azidőközben jelentősen kibővült EurópaiUnió vonzó befektetési célpont és nagyonjelentős célterület maradt, akár az európaitársaságok egymás közötti befektetéseit,akár az Európán kívülről érkező befekte-

téseket tekintjük. Ez utóbbi befektetőikörök szerepe az elmúlt években számot-tevően nőtt. Az 500 milliós uniós piacmágnesként vonzza a japán, kínai, indiaiés latin-amerikai társaságok befektetése-it. Nem beszélhetünk tehát egy olyanhatározott, lezárult folyamatról, amely ra-dikális romlást hozott volna.

– Milyen negatívumok csökkentik Európavonzerejét?

– A negatív tényezők között említhet -jük, hogy Európában rendkívül magasak amunkabérekre rakódó közterhek. E tekin-tetben a kontinens nem elég versenyké-pes. Másik ilyen negatív tényező, hogy azeurópai térség meglehetősen zsúfolt. Na-gyon nehéz az EU-ban és főként annaknyugati felén zöldmezős beruházásokhozterületet találni. Ez az egyik oka annak,hogy az Unióban hosszú ideje túlsúlybanvannak a „barnamezős”: fúziós és akvizí-

ciós befektetések. További hátrány, hogyaz EU szabályai, különösen a verseny-szabályok nem nagyon vonzóak sok Eu-rópán kívüli társaság számára. Ráadásulerősek a szakszervezetek, miközben amunka termelékenysége nem nőtt eléggé.

– Az Unión belül is jelentős verseny van abefektetésekért, sőt az új tagok is versenyez-nek egymással. Ezért is nem lelkesedünk azuniós adóharmonizációs törekvésekért?

– Az adóharmonizáció azt jelentené,hogy az államok közötti adóverseny meg-szűnne. Több uniós ország – köztük vanhazánk is – nem kíván lemondani arról alehetőségről, amelyet az alacsony adókvonzereje jelenthet. Európa azonbannem csupán az EU-t jelenti, adva van egyhatalmas térség az Uniótól keletre: Uk-rajna, a volt szovjet köztársaságok egy

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) évesbefektetési jelentését Simai Mihály akadémikus, az UNCTAD tanács-adója ismertette Budapesten – a dokumentum genfi bemutatójávalegy napon. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató- intézetének kutató professzorát arról faggattuk, az EU jelenleg milyen szerepet tölt be a világ működőtőke-áramlásában.

A NAGY KIÁBRÁNDULÁS UTÁN KEZDENEK FELÉLEDNI A NEMZETKÖZI PIACOK

Az Európai Unió a válság után is vonzóbefektetési célpont maradt

EURÓPAI UNIÓ� � �


Befektetési világkörkép, 2010

Tavaly, ha szerény mértékben is, de globális szinten már nőtt a külföldi közvetlen tőkebe-ruházások (Foreign Direct Investment, FDI) értéke, a 2007-es csúcshoz képest viszont mégcsaknem 40%-os az elmaradás. A World Investment Report 2011 szerint a befelé irányulóFDI értéke világszinten 1244 milliárd dollárt, a kifelé irányuló működő tőke pedig 1323 mil-liárd dollárt tett ki 2010-ben. Céltérségek szerint a fejlett országokba 601 milliárd dollárnyi, míg a fejlődő, feltörekvő or-szágokba 722 milliárd dollár külföldi tőke áramlott. Az Európai Unió egészébe 305 milliárddollárnyi működőtőke-beruházás érkezett. Tovább csökkent Afrika aránya, 24%-kal nőttekviszont a Délkelet-Ázsiába irányuló befektetések. Az ázsiai befektetők a világ elektronikaiiparában növelték jelenlétüket. A Közel-Keletre irányuló befektetések 2010-ben 12%-kal csök-kentek. Számottevően nőttek azonban az e térségből érkező külföldi beruházások. A Latin-Amerikába irányuló befektetések 13%-kal nőttek, különösen Kínából és Indiából kiindulva. Csökkent a szolgáltatásokba irányuló külföldi befektetések aránya. A legnagyobb esést apénzügyi szektor könyvelhette el. A feldolgozóiparba áramlott az összes beruházás közelfele, ezen belül bővültek az autóipari, vegyipari, gyógyszeripari, élelmiszeripari és textil-ipari befektetések, viszont csökkent a fémipari és elektronikai befektetések súlya. A világ 100 legnagyobb ipari társasága közül már hét került ki a feltörekvő országokból:két-két kínai és dél-koreai, egy-egy brazil, malajziai és mexikói.

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 40

része, Oroszország. Ezek az országokugyancsak nagyon vonzóvá váltak a kül-földi befektetők számára. Oroszországgazdasági konszolidációjának hatásárarendkívül gyorsan nőnek az oda irányulóbefektetések. Ezek részben az orosz piacmegszerzésére, másrészt a képzett oroszmunkaerő alkalmazására, harmadrésztaz Oroszország területén lévő nyers-anyagforrások megszerzésére és bevoná-sára irányulnak.

– És akkor egy másik középhatalmat mégki is hagytunk a felsorolásból...

– A közép-kelet-európai térségben alegnagyobb piacot egyértelműen Len-gyelország képviseli. A lengyel gazdaságrendkívül nyitott, közel van a fő piacok-hoz, ráadásul tengerrel rendelkező or-szág, jelentős szállítási infrastruktúrával.A szakképzett munkaerő megléte, az ál-

lami gazdaságpolitika kiszámíthatóságamiatt is Lengyelországnak van a legerő-sebb tőkevonzó képessége a térségben.Csehország és Szlovákia esetében a nagypiacok közelsége, a magasan képzett, denem nagyon drága munkaerő, valamintaz állami gazdaságpolitikáknak a nem-zetközi társaságok számára kedvező vol-ta és kiszámíthatósága a döntő tényező.Az EU közepesen fejlett részéről van szó,ezért elsősorban az jármű- és autógyár-tás idetelepítése a jellemző, ami megfelela közepesnél valamivel fejlettebb státus-nak is. Ebben az Európán kívüli társasá-gok is aktívak. További két célterület azelektronika, mindenekelőtt a fogyasztóielektronika, valamint az élelmiszeripar. A térségben az élelmiszeripari befekteté-sek területén is Lengyelország viszi a prí-met, mert mezőgazdasága jó minőségettermel, és szerződéses termeltetéssel be-vonhatók nagyon jelentős termelők. Jóbefektetési lehetőséget kínál az olcsószlovák mezőgazdaság is.

– És a magyar mezőgazdaság?– Sajnos a magyar agrárium gyengén

teljesít, nem vonzza az élelmiszeripari be-fektetéseket. A termelési háttér – össze-hasonlítva a térség más országaival –nemkülönösen jó.

– Maradnak nekünk a call centerek?– A szolgáltatások területén a térség a

jól képzett, de nem nagyon drága munka-erőt igénylő területeket vonzza. Fontostényező továbbá a centrális elhelyezkedés,a jól működő modern kommunikációs inf-rastruktúra. Magyarország az elsők közöttkapcsolódott be a nemzetközi infokom-munikációs hálózatokba, ezért tervező,nyilvántartási és könyvelési központokattudnak a nagy társaságok idehozni. Ro-mániában és Bulgáriában a kifejezettenolcsó, fegyelmezett, viszonylag jól kép-zett munkaerő a vonzó. Nem lehet tehát

arról beszélni, hogy a térség egységesenmilyen lehetőségekkel rendelkezik, mi-lyen problémákkal küzd, és merre fejlőd-hetnek a befektetések.

– Beszélhetünk-e egyáltalán befektetés -ösztönző uniós irányelvekről, netán politikáról?

– Az uniós versenypolitika az egyikleglényegesebb eszköze a külföldi befek-tetések befolyásolásának. Más lehetőségeviszont szinte nincs. Az Unióban ugyanisnincs egységes adópolitika, nincs adó-harmonizáció, hiányzik az egységes ésegyértelmű iparpolitika. De nincs érdemi,egységes politikája az oktatás és a szak-képzés területén sem, ami szintén lénye-ges a külföldi befektetők számára. A jövő-ben valószínűleg ez változni fog. A világ-gazdasági válság nyomán ugyanis egyesországokban az ipari, illetve a gazdaságiszerkezet alakítását – a gazdaságpolitikasegítségével – megpróbálják nagyobb mér-tékben az adott országok szükségleteihezés lehetőségeihez igazítani. Hosszú távonkizárják például a környezetromboló ipar-

ágak betelepülését. Egyébként a környe-zeti politika is olyan terület, ahol az EUazért jelentősen beleszólhat a befektetőktevékenységébe. Az országok számára azigazi kérdés az, hogy milyen típusú befek-tetéseket vonzzanak, és ezek milyen felté-telek mellett működjenek.

– Számomra nagy meglepetés a kis Bel-gium előkelő helyezése a befektetési listán...

– Bár a belga belpolitika kiszámítha-tatlan – jelenleg is ügyvezető kormányirányítja –, az ország gazdaságpolitikájastabilnak mondható. A nyitott gazdaságúBelgiumban működik néhány hatalmasnemzetközi társaság, főként a gyógy-szeriparban és a vegyiparban. Ez a kétiparág a válság ellenére is nagymértékbenvonzotta a külföldi befektetéseket. Más-részt a belga gazdaság már korábbanrendkívüli mértékben bekapcsolódott anemzetközi tőkeáramlások vérkeringésé-be. Az ország egyébként nemcsak sajátjogán vonzza a befektetéseket, a Belgi-umba irányuló külföldi befektetések70%-a más uniós országokból érkezik.Ezek nem egyszerűen Belgiumot veszikcélba, hanem onnan kiindulva – a belgavállalatok sokrétű és sokoldalú nemzet-közi hálózatát kihasználva – Afrikát,Ázsiát és Latin-Amerikát. E kiemelt stá-tusban igen jelentős szerepet játszanakazok a belga pénzintézetek is, amelyekszorosan össze vannak fonódva a luxem-burgi pénzintézetekkel. Mindez főleg apénzügyi szol gál tatásokba irányuló be-fektetések számára különlegesen előnyöslehetőségeket kínál. Ezen felül az EUszékhelye és központi szervei is az or-szágban működnek, ami további hátteretadhat a különböző befektetésekhez.

V. Pap Zsófia

EURÓPAI UNIÓ ��


A legnagyobb céltérségek és orszá-gok 2010-ben (milliárd dollárban):

Fejlett országok 601Fejlődő országok 722Európai Unió 305USA 228Kína+ Hongkong 175Belgium 62Brazília 48Németország 46Anglia 46Oroszország 41Szingapúr 39Franciaország 34...Magyarország 2

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 41

Rácz Félix, aki tavaly elnyerte hazánk-ban a 2010. év sportmenedzsere dí-jat, a profi ökölvívásban alapozta

meg hírnevét, míg jelenleg több sportág-ban, számos, remek eredményt elérősportembernek próbál biztos anyagi hát-teret nyújtani.

– Egy sportmenedzsernek elsősor-ban a sportolóira kell odafigyelnie, determészetesen rajtuk keresztül az egészsportágra vagy sportágakra, az esetlegesváltozásokra, illetve a folyamatosan futóversenyekre és eseményekre is. A sport-menedzselés éppen ezért eléggé össze-tett műfaj, ezért vettük körbe magunkatolyan kiváló szakemberekkel, mint pél-dául a teniszben Temesvári Andrea, afutballban Vincze Ottó, a vízi sportokbanBíró Áron, a sakkban Marti György vagyéppen a küzdősportokban Bertók Róbert– árulta el Rácz Félix.

A szakember úgy véli, legelőször asportolónak kell bizonyítania, aki akkorválik igazán eladhatóvá, ha profi a menta-litása, és vannak már mögötte megfelelőeredmények is. Ahogy Rácz fogalmaz, utá-na már „csak” egy jó menedzserre, egymobilra, egy laptopra és nagy elszántság-ra van szükség. „Ha az első kettő nincsmeg, az pont olyan, mintha a világ legjobbszakácsa víz nélkül akarna levest főzni.”

Rácz Félix szerint örömteli, hogy a kormányzat megpróbál valamit tenniazért, hogy a sportot, a versenyzőket tá-mogatni akarókat érdekeltté tegye aszponzorációban, de ennél azért továbbis lehetne menni.

– Hogy egy francia barátomat idéz-zem: van Magyarország, ahol másképp, ésvan a világ többi országa, ahol ugyanúgygondolkodnak. Még szerencse, hogy utób-bi időben azt látom, tapasztalom, hogy

a jelenlegi kormány tesz erőfeszítéseket a sport népszerűsítése érdekében, és ezalatt nem csak anyagiakra gondolok –folytatta Rácz Félix. – A hazai cégek – ésebbe a nagy halmazba az itt székelő mul-tikat is belevehetjük – sajnos nem feltét-lenül sportorientáltak, a vállalatok nagyrésze még nem ismerte fel a sportbanrejlő lehetőségeket. A környező orszá-gokban, mint például Horvátországban,Romániában és Csehországban már érez-hető elmozdulást láthatunk ebbe az irány-ba. Nálunk sajnos még mindig inkább azúgymond celebek élveznek prioritást arek lámarcok keresése terén. Pedig ha sze-retnénk magunkat a nagyokkal egy laponemlíteni, akkor az értékteremtés és a mi-nőség felé kellene haladnunk, és ennek ér-dekében hiteles, példaértékű arcokat kel-lene használnunk. És a sportolók ilyenek!

Ráadásul az sem lenne baj, ha a kis- ésközépvállalkozásokat is érdekeltté lehetnetenni abban, hogy sportolókat támogassa-nak. Persze ahhoz, hogy ezt elérjék, első-sorban éppen nekik kell eljutniuk odáig,hogy felismerjék: csak annyit ígérjenek,amennyit vállalni is tudnak, de azt mindenkörülmények között tartsák is be.

– Az lenne az ideális, hogy a kis- ésközépvállalkozások azon vezetői, akikszponzorálni szeretnének sportolókat,azok ne „egóból” támogassanak csapato -kat vagy egyéneket. Ezalatt azt értem,hogy – már elnézést a kifejezésért, de –ne vásároljanak olyan ruhát, ami két mé-rettel nagyobb, mint ami jó rájuk, aztánamikor rájönnek, hogy nem nőnek to-vább, egyszerűen leveszik, és eldobják.Találkoztam már nem egy ilyen vállalko-zóval, és az ilyen döntések miatt sajnostöbb sportoló pályafutása is megtorpantmár, mivel a beígért támogatás gazdasági

okokra hivatkozva elmaradt. Ilyenkor a versenyzők nem indulhatnak azokon anemzetközi versenyeken, amelyek feltét-lenül szükségesek lennének a teljesítmé-nyük fokozatos fejlődéséhez – elemezteaz általa vázolt helyzetet Rácz Félix.

A menedzser úgy véli, egyelőre Ma-gyarországon a sportolók vagy az egye -sületek sem hozzák meg mindig a zök-kenőmentes közös munkához szükségesáldozatot.

– Nem csak azt kell várni, hogy utal -janak, mert egyszer megunhatják, a be-vételek egy bizonyos százalékát át kelleneengedniük a támogatóknak, amivel szin-te befektetőnek neveznék ki őket. Külföl-dön ezt már régóta csinálják, Magyaror-szágon sajnos a sporttal kapcsolatosmerchandise szinte ismeretlen fogalom– állítja a szakember.

Sok mindenben egyetért kollégájávalaz immár több mint egy évtizede hazánk-ban élő, 47 éves, olasz származású StefanoFavaro. Sportmenedzseri hírnevét a gyor-sasági motorsportban Talmácsi Gábor vi-lágbajnoki címe (2007) alapozta meg, mígmanapság a legtehetségesebbnek tartott,a GP3-ban versenyző és már egy futamotmegnyerő Kiss Pál Tamás ügyeit intézi.

Drága autók, divatos ruhák, márkás órák – ki ne irigyelné azokat azüzletembereket, akik sportolók menedzseléséből élnek. A csillogássokaknak feltűnik, ám arról már kevesebben tudnak, hogy a magyar-országi sportmenedzserek legjobbjainak is milyen keményen kelldolgozniuk védenceik nyugodt anyagi és szakmai hátteréért. Ha-zánk talán két legsikeresebb sportmenedzsere, Rácz Félix és StefanoFavaro segítségével mutatjuk be ezt a titokzatos világot.

A KULISSZÁK MÖGÖTT KEMÉNY ÉS SZERVEZETT MUNKA FOLYIK

A sportmenedzserek csillogó világa

SPORTGAZDASÁG� � �


Rácz Félix

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 42

SPORTGAZDASÁG ��

– Teljesen más ma már a munkám,mint amilyen 2001-ben volt, amikor Tal-mácsi Gábor ügyeit elkezdtem intézni. A sportmenedzser feladata rendkívülösszetetté vált, hiszen ő köti az összesszerződést, neki kell minden logisztikaifaladatot megoldania – utazás, szállás,tesztek, edzések –, személyesen tárgyalaz esetleges támogatókkal, valamint őtartja a kapcsolatot a csapatokkal, szer-vezőkkel, mérnökökkel is. Ha ez még nemlenne elég, mára már a PR és a kommuni-káció terén is bőven akad feladat a me-nedzsernek, amit egyedül már nem islehet bírni. Éppen ezért kellett létrehoz-nom egy ezzel foglalkozó ügynökséget,így a háttérben már egy válogatott csapatsegíti a munkámat – foglalta össze a ko-rábbi és jelenlegi teendői közötti különb-ségeket a szakember.

Az autó- és motorsportban a mene-dzser szerint Magyarországon érdemes alegtehetségesebbeket támogatni, ugyanisitthon nagyon kevesen képesek odakerül-ni az elitbe. Márpedig ha valaki a média-érdeklődés középpontjában lévő sport-ágakba – Forma-1 és a hozzá kapcsolódósorozatok, a MotoGP, valamint a túraautó-világbajnokság – képes bekerülni, akkor,ha valamelyik sorozatról írnak, biztos,hogy a magyar résztvevő is szóba kerül.Persze, ez még nem elegendő ahhoz, hogyegy cég támogasson egy tehetséget.

– Éppen ezért mi mindig mindenvál lalkozásnak, legyen az multi vagykis- és középvállalkozó, egy komplett

együttműködési lehetőséget ajánlunk,amelyben nemcsak az szerepel, hogy akorábban divatban lévő matricákat hováhe lyez zük el az autón, motoron, ruhán,hanem a pénzéért mit kap vissza imidzs,promóció, reklám, illetve kereskedelmiszempontból a leendő támogató” – árultael Stefano Favaro.

Számára nem a cég nagysága és a tá-mogatás összege, hanem az a fontos,hogy a lehetséges partner mit szeretne el-érni a közös munkával. Ha ebben meg-egyeznek, csak akkor jöhet az anyagi hát-tér megoldása.

– Ha egy sportoló már sikeres, termé-szetesen sokkal könnyebb támogatókatszerezni mellé, így volt ez nálunk 2007után, amikor Talmácsi Gábor megnyertea világbajnoki címét. Ám sosem szabadarról elfeledkezni, hogy a nemzetközi él-vonalba el is kell jutnia a sportolónak, ígymára már a szerződéseknek csak egy ré-sze eredményfüggő, azaz a támogatásokegy része fix összeg, amit mindenképpenátutal a szponzor. Ugyanakkor ma már amédiaértékeket is bele kell foglalni a meg-állapodásba, ugyanis a sporto lóról szólóhírek, információk, fotók, különbözőmegjelenések mind-mind értéket képvi-selnek a szponzorok, támogatók számára– jelentette ki a menedzser.

Stefano Favaro nem titkolja, az új, alátványsportok támogatásáról szóló tör-vény miatt lát esélyt a magyar sport fel-emelkedésére, ám azt elhibázottnaktartja, hogy különböző sportágak közöttkülönbséget tesznek, az olimpiai ered-ményességben sokkal jobb sportágak,mint a kajak-kenu, vívás és sportlövé-szet vagy a hatalmas tömegeket vonzótechnikai sportágak kimaradtak belőle.

– Nem titkolom, a jövőben éppen atiszta jogviszonyok miatt szeretnék a ma-gyar labdarúgásban is szerepet vállalni.Úgy látom, nagyon jó az itteni alapanyag,de az anyagi háttér és a szakszerű me-nedzselés eddig hiányzott a hazai csapa -tok mögül. Azt kellene elérni, hogy a leg-tehetségesebb fiatalok ne rohanjanak kikülföldre, csak azért, mert ott rendezet-tek a viszonyok hanem itt is kapják meg a megfelelő lehetőségeket – mondta zá-rásképpen a szakember.

B. Molnár László


Látványsportok előnyben

2011. június 27-én – majd egyéves előkészítést követően – az Országgyűlés elfogadta asport támogatásával összefüggő egyes törvények módosítását. Ezek alapján társasági -adó-kedvezményt kaphatnak az öt látványcsapatsport valamelyikét támogató vállalko-zások, ezek közé tartozik a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégko-rong. A sportolók és edzőik is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás(ekho) szerinti adózást, egyes esetekben magasabb (50, illetve 100 millió forintos) összeg-határt határoz meg a jogszabály.Az elfogadott szabályozás alapján egyrészt az amatőr és a hivatásos sportszervezetekvagy az azokat támogató közhasznú alapítványok, valamint egyes sportköztestületek (ígya Magyar Olimpiai Bizottság) és a látvány-csapatsportágak sportszövetségei is támogat-hatóvá váltak. A cégek által biztosított támogatás felhasználható például utánpótlás-nevelésre, a csapatok működési jellegű ráfordításaira, infrastruktúra-fejlesztésre. A törvény azon rendelkezései, amelyek a profi csapatok támogatására vonatkoznak, azEurópai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lépnénekhatályba, ám a profik állami pénzből való támogatását köztudottan nem pártolja az EB,és ezt korábban már a kormány tudomására is hozta. Éppen ezért amolyan „magyaros” megoldásokra számíthatunk. Ha az élsport vagy máskép-pen nevezve a profi sport nem játszik, a klubok majd az utánpótlás részére kérik a támogatást,de házon belül átirányítják a pénzt. Kérdés, hogy mit szól majd mindehhez az Unió…

Stefano Favaro

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 43

ÁMEI Zrt. 18Argento Kft. 24Component Kft. 5Dextron Kft. 22Geofor Kft. 5Geoinform Kft. 16I.T.O. Engineering Kft. 23KBFI-Unio Kft. 15Log Valve Kft. 11MB 2001 Kft. 14Monergo Kft. 29

Oiltech Kft. 13Olajgép-Tec Kft. 12Olvex Kft. 17OVIT Zrt. B2Petrolterv Kft. 20PressControl Kft. 19Szolterv Kft. 21TXM Kft. 10Vawex Kft. B4WildHorse UCG Kft. 30Windkom Kft. 31


ELŐZETES��

INDEX��

Felelős kiadó GTM Kiadói Kft.Ügyvezető igazgató Balla Ágnes� www.gazdasagitukorkep.hu

� www.gtm.hu

Felelős szerkesztő Bogdán Zoltán� [email protected]

Irodavezető (titkárság, pénzügy)Nuridsány Yvette

� (1) 388-8175 � (1) 439-0395� [email protected]

MunkatársakGyőr Sándor, Kovács István,

Markocsán Sándor, Péterffy Ágnes

Szerkesztőség1146 Budapest, Dózsa György út 17.� (1) 388-8175 � (1) 439-0395

� [email protected]

Nyomdai előkészítés Blaskó János

Korrektúra Csák Lilla

Címlapkép Abuczki Attila ‒ Geofor Kft.

Nyomda Demax MűvekÜgyvezető igazgató

Tábori Szabolcs

ISSN HU 1587-639X

Lapunkat rendszeresen szemlézi az

Magyarország legnagyobb médiafigyelője.

1084 Budapest, Auróra u. 11.

A Gazdasági Tükörkép Magazinelőfizethető

a www.gtm.hu honlapon vagy a szerkesztőségben

a (06-1) 388-8175-ös számon.

Közép-Dunántúl, a „királyi régió”

A Közép-dunántúli Régió Magyarország történelmi központjában terül el, Fejér, Komárom-Esztergom ésVeszprém megye, ezen belül 26 kistérség alkotja. A régió sokkal jelentősebb szerepet játszik Magyarországgazdasági és turisztikai életében, mint amit területe (11 117 négyzetkilométer) és lakossága (1,1 millió fő)mutat. Székesfehérvár, Komárom, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros üzemei és ipari parkjai, a három „királyiváros” (Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém) szakrális öröksége, illetve a Balaton és a Balaton-felvidék kü-lönleges szépsége teszi fontossá és egyedivé ezt a tájegységet. Nagyon sok turista keresi fel a régiót, az utóbbi időben számos idegenforgalmi nevezetességgel gyarapodott a térség, és nagyon sok helyen végeztek rekonstrukciót. A fejlesztések zömmel az egészségturizmus feltételei-nek javítására és a történelmi örökség méltó bemutatására irányultak. A vendégforgalom növekedése alapján2010-ben hazánk legdinamikusabban fejlődő régiója lett Közép-Dunántúl, s 2011 első négy hónapjában to-vábbi 15 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma.Ez a régió a magyar államiság bölcsője. Székesfehérvár belvárosában felújított műemlék épületben nyílt mega négycsillagos Hotel Magyar Király, amely akár több száz fős esküvők, vacsorák, konferenciák megrendezésé-re is alkalmas. Veszprémben a Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében elnevezésű projekt keretében a Sédpatak mentén egy három és fél kilométeres túraútvonal készült el. A sétaút mentén rekonstruálták a középkoriapácakolostor romjait, a Jezsuita-templomot és a Margit-romokat. Fehérvárcsurgón is a végéhez közeledik a Károlyi-kastély rekonstrukciója, és a nádasdladányi kastély is megújult. A Velencei-tó környékén sok a fejlesztés. Megújult és nagyon kedveltté vált például az agárdi termálfürdő. A szállodaberuházások eredményeként az elmúlt években négy új négycsillagos hotellel is gyarapodott a Közép-dunántúli Régió, ebből kettő a Velencei-tó partján található. Pákozdon, a Mészeg-hegyen van a Katonai Em-lékpark, ide is sokan ellátogatnak, hogy megnézzék a hadtörténeti és katonai kiállításokat. Összeállításunkban többek között arra keressük a választ, hogyan találja meg a helyét a régió a válság utániidőkben, eléri-e a régi szintet az ipar, számíthatnak-e a helyiek a turizmus felfutására.

GTM 2011-6v:2011-02 9/14/11 11:30 AM Page 44

GTM-boritok copy:56-64_oldal 9/14/11 11:32 AM Page 2

A KA

PCSO

LATO

K MAGAZINJANEMZETKÖZI OLAJ- ÉS GÁZKONFERENCIA SIÓFOKONMEGSZŰNŐ KÁT, CSILLAPÍTOTT ZÖLDHULLÁMMEGHŰLÉSSEL KÜSZKÖDIK AZ EGÉSZSÉGIPARA HAZAI SPORTMENEDZSEREK CSILLOGÓ VILÁGAEURÓPA MÉG MINDIG JÓ BEFEKTETÉSI TEREP6 9 0 F t

XI.

ÉV

FO

LYA

M20

11. A

UG

USZ

TUS–

SZEP

TEM

BER

GA

ZDA

SÁG

I TÜ

KÖ

RKÉP

MA

GA

ZIN

XI.

ÉVFO

LYA

M •

201

1/6

GTM-boritok copy:56-64_oldal 9/14/11 11:32 AM Page 1

gtm magazin 2011. augusztus-szeptember

Documents