GYERMEKIRODALMI LAP XLVIII. ÉVFOLYAM 555. SZÁM 2004. NOVEMBER

LÁSZLÓ NOÉMI

ÉSZAKTokaji aszú, egri bikavér.Szõlõszemekben a napmelege nyugodni tér.

Tölgyerdõ, dombhát, szirtek, várromok.Rákócziak, Zrínyik,versek, felhõk, ostromok.

Kurucok, labancok, törökök, tatárok.Szurokkal és lánggalszínültig telt várárok.

Baradla-barlang, cseppkõfigurák.Föld mélyében oszlopok,rejtélyes üregvilág.

Tótok, rácok, ruszinok, sokácok,ballada homálya,hollószárny, akácok.

Katedrális, bazilika, dzsámi,ima, zsoltár, esküszókészül az égre szállni.

Nézzétek csak a térképet, kedves velemutazó Napsugár-olvasók! Októberben a sok-sok„zöldet”, a Kunság mezeit, a Nagy Magyar Al-földet kószáltuk be. Most a „barna” tájjal, azÉÉsszzaakk--MMaaggyyaarroosszzáággii hheeggyyvviiddéékkkel ismerkedünk.

No ne gondoljatok valami égbenyúló bércekre,hiszen ezek a hegyek ritkán érik el a 800 méter

magasságot. A mai Magyarország legmagasabbcsúcsa, a Kékestetõ is mindössze 1015 méter.

Gyertek hát!DDeeáákk ÁÁrrppáádd ttaa--nnáárr bbááccssii fürgénkapaszkodik ve-lünk a hegyek or-mára épült legen-dás várainkhoz,vezet barlangoktitkos folyosóin,híres városok ut-cáin vagy naposhegyoldalak szõlõtõkéi között.

Egy kicsit elkéstünk, a szüret már lejárt, de TTookkaajjvidékén novemberben is minden a szõlõrõl, a bor-ról szól, akárcsak ez a mese.

Értünk Kunság mezeinÉrt kalászt lengettél,Tokaj szõlõvesszeinNektárt csepegtettél.

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Kékestetõ

A történelmi Magyarország tájai

E R D É LY

BÁNSÁG

B IHAR

SZERÉMSÉG

F E L F Ö L D

ALFÖLD

D U N Á N T Ú L

TISZÁNTÚL

DU

NA

-TIS

ZA

KÖ

ZE

Du

na

Balaton

Dráva

Száva

Tisza

Maros

Olt

Szamos

Körös

Itt járu

nk

novemberb

en

2

3

ARANYGEREZDBalogh Béni királymondáiból

Valamikor réges-régen – lehet annak márhetedfélszáz esztendeje is – egy Itáliából ide-került király, a magyarul Károly-Róbertneknevezett Anjou-uralkodó seregében szolgáltegy talján vitéz, Antónió – magyarosan: Antal.Egy alkalommal, ami-kor a király kíséretébena Hegyalján járt, azegyik faluban megis-merkedett egy csuda-szép magyar leánnyal.Julinak is megtetszett acsinos olasz legény, deapja-anyja hallani semakart az idegenrõl.

– Nekünk dolgos ke-zû võ kell, aki szánt-vet,arat, kaszál, kapál. Errepedig nem alkalmas ez a talján vitéz –mondották.

Telt-múlt az idõ. Egyik év a másiksarkát taposta. Antónió szolgálata las-sacskán lejárt.

– Még szereted a hegyaljai leányt? –kérdezte egy napon tõle a király.

– Sose fogom elfelejteni, felség, mígezen a világon élek.

– Jól van, Antónió, hûséges, jó vité-zem voltál, megjutalmazlak. Válassz magad-nak bárhol az országban annyi földet, ameny-nyit egy nap gyalog bejársz. Ha ilyen gazdagleszel, nem hiszem, hogy tiltanák többé tõledazt a leányt! Ráadásul nemessé is teszlek.

Talján Antal a Hegyalja legszebb részén, aBodrog és a Zempléni hegyek közötti dombosvidéken választotta ki magának a birtokot. Azitteniek legnagyobb meglepetésére felszántat-ta ugyan jó mélyen a földjét, de nem búzát, ha-nem Itáliából hozott vesszõket „dugatott” bele.

Az egész Hegyalja kíváncsian várta, mit te-rem a számtalan, földbe bújtatott vesszõ.Bizony eltelt jó pár év, s ezalatt csak zöld leve-leket lengetett az állandóan fújó hegyaljai szél.

Hanem négy-öt esztendõ múlva! Pompá-sabbnál pompásabb, aranyló szõlõgerezdekencsillogott a kora õszi napsugár.

No, most ámultak-bámultak csak igazán aHegyalján! Hallottak ugyan már a szõlõrõl, dehogy itt megteremne, azt bizony nem hitték!

Vidám nótázás közepette folyt le az elsõhegyaljai szüret. Egyedül a gazda gubbasztottszomorúan.

– Miért búsulsz, jó urunk? – kérdezte végreaz egyik talján kertész.

– Gazdag vagyok, a szõlõim szépek, valósá-gos aranygerezdek, de boldogmégsem vagyok, hiszen Juli nema feleségem – felelte Antal úr.

Aztán a furfangos kertész ta-nácsára álruhában letelepedett aJuli falujában. Úgy égett a kezealatt a munka, hogy a csodájárajártak. Kezdett járogatni a leá-nyékhoz.

A szépséges Juli persze hallanisem akart az udvarlásról, mert

még mindig az olasz vitézt sze-rette. Egy este azonban felfedtekilétét Talján Antal. Juli boldog-ságát leírni sem lehet!

Egy év elteltével megkérte aleány kezét.

– Ohó, kedves barátom –emelte fel ujját az apa. – Én bi-zony már nem elégszem megegyszerû szántóvetõvel. Nekemkertész kell, aki olyan vesszõ-ket ültet, mint a kóbor talján!

– Hacsak ez a kend kívánsága! – nevetett felaz álruhás birtokos. – Hozatok én kegyelmed-nek annyi vesszõt, hogy a földjét háromszor isteleültetheti vele!

– Ugyan, honnan volna neked annyi pén-zed? Pénz nélkül nem ád az a kótyonfittyolasz! – csodálkozott az öreg.

– Ha én akarom, ád, mivelhogy magam va-gyok az – somolygott Talján Antal.

No, elámult erre az öreg! És most már meg-enyhült a szíve. A lagzin maga a király is meg-jelent. Az aranygerezdek pompás borát itták.

És idõvel a többi olasz is talált magának aHegyalján feleséget. Utódaik egész falvakatbenépesítettek. Ennek az emlékét õrzi a mainapig Bodrogolaszi és Olaszliszka neve. És az-óta arany gerezdeket ringat a szél a HegyaljánSzerencstõl Sátoraljaújhelyig.

4

A szüret valamikor a szõlõtermõ vidéken nagy ünnep-nek számított. Nem is csoda, hiszen a szõlõvel sok bajló-

dás járt. A szõlõt egész évben mûvelni kellett: takarni,nyitni, metszeni, kapálni, permetezni, kötözni,tördelni-kacsolni.

Hetekkel szüret elõtt folyt a készülõdés: mostáka boroshordókat, abroncsozták õket. Elõkészítet-ték a taposókádakat, kosarakat, vödröket, puttonyt.Szüretkor összegyûlt a család apraja-nagyja, sógor,

koma, jó barát. A gazdasszony nem ment szüretelni, õa szüretelõkre sütött-fõzött.

A szüretre hajnalok hajnalán, virradat elõtt indultak.Reggeli idejére megtelt néhány hordó. Reggeli elõtt for-ralt borral „engesztelték ki” a szüretelõk csontjából a

hajnali gémberedettséget. Rá ínycsiklandó szalonnát falatoztak. Reggeli után újult erõvel folyt tovább a munka. A hi-

bátlan termést a padláson papírra fektették, és télen ma-zsola helyett használták, vagy felfûzték, s így Húsvétigis elállt. Munka közben daloltak, tréfáltak. A tele vödrö-ket, kosarakat a puttonyosok alig gyõzték kiürítgetni. Aputtonyból a taposókádba került a szõlõ. A taposó sze-mély – persze lábmosás után – két kézzel megkapaszko-dott a kád szélében, és járta a ropogóst a szõlõn. A kádalsó szélén csöpögött, folyt az édes must a vödrökbe.Innen öntögették a boroshordókba.

A szüretet – persze nem ugyanazon anapon – vidám felvonulás és bál követte.

Mit jelent a szólás:

cseberbõl vederbe?

Vinum regum, rex vinorum. A királyok bora, a borokkirálya. XIV. Lajos, a francia Napkirály adta ezt a neveta ttookkaajjii aasszzúúnak, amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelemajándékát megkóstolta. Évszázadok óta királyok asz-talára szállítják a TTookkaajj--HHeeggyyaalljjaa 32 településénkészült arany borokat, sok százezer litert évente. Atokaji Rákóczi pince ember-magasságú hordóiban2.000.000 liter bor várja, hogy útra keljen a négyégtáj felé.

Az édes és erõs tokaji aszú minden cseppje orvosság, de nekünk csakmegnyalintanunk szabad. Elárulom a titkát: nagyon késõn, október

végén szüretelik, s ekkorra már a szemek összeaszalódnak,édesebbek lesznek. Az aszú szemeket összetapossák-törik,és a pépbõl 1-6 puttonnyal töltenek egy hordó rendes must-

ba. A kiforrt bort palackokban évekig érlelik, ígylesz igazi. A 6 puttonyos aszú a legértékesebb.

A titkot hiába tudjuk, sehol máshol a világonnem készül aszúbor. Kell hozzá a kialudt vulkán ha-muja, amely Tokaj-Hegyalja déli lejtõit borítja, azarany napfény, az ezer éve gyarapodó hozzáértés.

5

A borvidéknek van más híressége is. A Zempléni hegyeklábainál, ott, ahol a honfoglaló Árpád vezér még sátorbanlakott, ma egy kis város fekszik: SSááttoorraalljjaaúújjhheellyynek nevezik.Egyik büszkesége az egyetlen magyar alapítású szerzetes-rend, a pálosok kolostora és temploma, mely gótikus és ba-rokk elemeket õriz. A város fö-lötti Szár-hegyen MagyarKálvária idézi Trianon szomorúemlékét. Minden stáció egy-egy elcsatolt várost jelképez.

A Tisza és Bodrog találko-zásánál áll Magyarországegyik legrégibb vára, SSáárroossppaa--ttaakk, a Lórántffyak és Rá-kócziak õsi fészke. LórántffyZsuzsanna sokat áldozott azazóta is híres Református

Fõiskolára. Sárospataki diák volt Csokonai Vitéz Mihály,Kossuth Lajos, Tompa Mihály, Gárdonyi Géza, MóriczZsigmond.

MÁTYÁS KIRÁLY ORRA

Történt egyszer, hogy egykisgyõri szõlõsgazda meghív-ta Mátyást szüreti mulatságra.Senki sem hitte, hogy eljön.

Ám déltájban, a szürete-lõk legnagyobb ámulatára,mégis megérkezett a király.

A borház elõtti térségennagy kondérokban már ro-tyogott a finom birkagulyás. Akirályi vendégeket rögvestasztalhoz ültették. Ám a felsé-ges királyt nem lócára, hanemegy szarvasagancsokkal díszí-tett, nagy karszékbe.

– Magam készítettem fölsé-ged tiszteletére – magyaráztaszerényen Károly, a gazda.

– Te csakugyan ezermes-ter vagy – bólintott elismerõ-en Mátyás. – Nemcsak a szõ-lõhöz, de a fafaragáshoz is ér-tesz. De hallottam, hogy ver-

set is faragsz. Vajon tudnál-enékem hirtelenében egy párrigmust faragni?

– Az is kész van már, rajtaül felséged – szólott a házigaz-da, s a szék ülõlapjára muta-tott, amelybe az alábbi versvolt beleégetve:

Nagy a királynak az orra,Vágyik szíve a jó borra.Nemcsak borra, jó ételre,Ezért igyekszik Kisgyõrbe.– Volna egy kérésem hoz-

zád. Ajándékozd nékem e szép

strófával ékesített, pompásszéket – szólt Mátyás.

– Szíves örömest, fölség.Így történt, hogy a kisgyõri

rigmusos szék a budai királyipalotába került.

Azt a helyet pedig, ahol aszék állott, mind a mai napigKirályszékének nevezik a kis-gyõriek.

Hogyan tanítja móresre

Mátyás király az urakat,

akik nem becsülik a

szõlõmunkást?

Minek a kezdõbetûjea C ezen a rajzon?

Sárospatak

Sát

ora

ljaújh

ely

JAN

KO

VIC

S M

AR

CE

LL r

ajza

i

Történelmünk legnagyobbjai születtek ezen a tájon:BBoorrssiiban II. Rákóczi Ferenc, MMoonnookkon Kossuth Lajos.Rákóczi 1700 körül, Kossuth 1848-ban ugyanazon

osztrák hatalom ellen küzdött.Mint egy kedves eleven kép,Voltál olyan szép, magyar nép!De a sasnak körme közöttFonnyadsz, mint a lép.Szegény magyar nép, Mikor lesz már ép?

GGöönnccön volt református lelkész KároliGáspár, aki 1590-ben elsõnek fordította lemagyar nyelvre a teljes Bibliát, amelyet aszomszédos VViizzssoollyyban nyomtattak ki.

BBoollddooggkkõõvváárraa falai között egy másik tudós pap, Dévai BíróMátyás megírta az elsõ magyar helyesírási könyvet. (Bár ne

tette volna – gondolhatjátok.)SSzzeerreennccssen készül a legfinomabb magyar

csoki. Nemcsak csokoládégyár, hanem cukor-csoki-múzeum is van itt. Bár szerintem kárazt a sok finomságot múzeumban õrizgetni.

A BBüükkkk hheeggyysséégg 262 cseppkõbarlangjárólhíres. A 25 km hosszú AAggggtteelleekkii vagy BBaarraadd--llaa--bbaarrllaannggrreennddsszzeerr földalatti folyosói át-

nyúlnak a mai Szlovákia területére is. A szeszélyes alakú cseppköveknek fur-csa neveket adtak: Teknõsbéka, Fácán, Télapó, Anyósnyelv.

Hinnétek-e, hogy e csöpögõ, sötét folyosókon 500 állatfajta érzi otthon magát?Petõfi is járt Aggteleken. Így mesél: „Soká tûnõdtem: mint eredhet e barlang? És

kitaláltam. Mikor a mennyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövõbelilakásokat, a poklot ásni, azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mintfáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e féligkész pokol oldalairól és tetejérõl.”

Észak-Magyarország legjelentõsebb városa MMiisskkoollcc, ma fontosgazdasági és egyetemi központ.

DDiióóssggyyõõrr négytornyú várát madár-távlatból fényképeztem le. A címlaponküldöm nektek. Ez a páncélos vitéz aXIV. századot, Nagy Lajos király ko-rát idézi, amikor a várudvaronlovagi torna, ökörsütés, la-koma, tánc zajlott.

LLiillllaaffüürreedden a PalotaSzálló, MMiisskkoollccttaappoollccáánn amelegvizû barlangfürdõ csa-logatja a turistákat.

6

Monok

– K

oss

uth

szü

lõház

a

Lill

afüre

d

7

DIÓSGYÕRBalogh Béni királymondáiból

Élt egyszer réges-régen a bükki erdõk kö-zelében egy Gyõr nevû nagyon szegény em-ber. Népes családját egy sovány tehénke ésegy diófa tartotta el. A tatár még egyetlen te-henét is elhajtotta. Nagy éhség, tengernyiszenvedés várt Gyõrre és családjára.

Történt pedig egy napsugaras õszi napon,hogy arra vetõdött IV. Béla, a magyarok királya.

A szegény ember nagy gondban volt. Mitadjon õ egy királynak, mikor magának sincssemmije? Végre is friss dióval kínálta meg.

– Pompás a diód, akárcsak ez a vidék. Demit ér mindez, ha újra ránk tör az ellenség? –szólt a király.

– Mit tehetnék én, felség? – kérdezte ag-gódva a szegény ember.

– Vár kellene, nagy, kõbõl épült erõsség.De az ország szegény, a király pénztára üres.Kapitánnyá tenném, aki itt várat építene!

Nagy gondba esett a szegény ember a királytávozása után. Hogyan építhetne õ itt várat?

Telt-múlt az idõ. Egy alkalommal a bükkös-bõl hazafelé tartott. Találkozott egy öreg-asszonnyal, aki nagy köteg gallyat cipelt a hátán.

Illõen köszöntötte, majd felajánlotta segít-ségét. Az asszony megköszönte, s arra kérte,hogy vigye a rõzsét a völgyi forrás mellettikunyhócska elé.

Alig vette azonban vállára az ember a ter-het, illa berek, nádak, erek, eltûnt az öreg-asszony. Az ember azért elvitte az ágakat akunyhócska elé, melynek az ajtaja kinyílt, segy gyönyörû szép tündérlány lépett ki rajta.

– Jó tettedért jót várj! Kívánj valamit, s énteljesítem – szólt a tündér.

– Bizony nekem sok pénz kellene, hogy vá-rat építhessek a király örömére, a falu védel-mére! – szólt meglepetten a szegény ember.

– Menj haza, jó ember! – mosolygott a széptündérlány. – Szedd meg a diófád termését.

Tíz nap és tíz éjszaka szakadatlan szedte aszegény ember a diót, s az mind arannyá vál-tozott. Végül 77 véka aranydió csillogott a pin-céjében. A kincsekbõl hamarosan felépítette anégytornyú, híres lovagvárat. Aztán fényes kí-sérettel járult a király elé, aki menten várkapi-tánnyá tette.

Így nevezték el az aranytermõ diófáról, nomeg a szegény emberrõl a pompás várat Diós-gyõrnek.

Aki a Bükkben jár közületek, feltétlenülkeresse fel.

SZÉKELY GÉZA rajza

8

A Bükk hegység lábánálfekszik EEggeerr városa, aholSzent István királyunkezer éve püspökséget ala-pított. A várban az Egricsillagok helyszíneit keres-sük. A vár alatti kazama-ta rendszerben lõszert ésélelmet tároltak, itt vol-tak a börtönök is. A várudvarán palota, templomés kaszárnyák álltak.

Az északi hegy-koszorú utolsó láncai a

CCsseerrhháátt és a BBöörrzzssöönnyy, melynek nyu-gati lejtõit már a Duna vize mossa. A Cser-hát leghíresebb faluja HHoollllóókkõõ. Hagyomány-õrzõ, fehérre meszelt házaival, fatornyostemplomával a Világörökség védett értékelett. A föléje magasodó Szárhegyen le-gendás vár áll: Hollókõ. Innen kapta nevét apalóc falu.

Hogy hívják a

leghíresebb

egri vörösbort?

Észak-Magyarországlegmagasabb hegysége, aMMááttrraa sí- és szánkópa-radicsom. MMááttrraaaalljjaa ne-vét Fazekas Anna versesmeséjébõl ismeritek. „Mátraalján, falu szélénlakik az én öreg néném...”

Mi a verscíme?

Dobó v

árka

pitán

y sz

obra

Eger

vár

a

Hollókõ

Ezt a finom-mûvû vascsipkétEgerben láttuk.Fazzola ötvös-

mester munkája.

LÁSZLÓFFY ALADÁR

KÉPESLAPSzép szálerdõk derekáracsavarodik most a pára.Ha meg szél fúj, akkor recseg.Nem oly nagy hegység a Mátra,ritkán fest ily képet ecset:gyönyörködve nézünk hátra.Nemcsak birka – õz is legels környékének dísze Eger:hajdanában fontos várta,róla sok-sok nóta járta,híres volt az ostrom üszke,meg hogy ott a kislány büszke,szürke ménes, õszi fények,alig változtak a tények,míg ezt ringatja az elme,mit hordoz a történelme.

9

GÁRDONYI GÉZA

EGRI CSILLAGOKRészletek

1552. szeptember 9-én az egri várban azácsok félöles karók végét csapkodják laposra,János tûzmester cserépbõl készült golyókattömet puskaporral, a lakatosok a fegyvereketigazítják. A török sereg közeledik.

Dobó, a vár kapitánya összetrombitáltatja avár népét.

– Ha Eger elesik, utána nem állhat meg seMiskolc, se Kassa. Az egri vár erõs, de a falakereje nem a kõben vagyon, hanem a védõklelkében. Mindenki vessen számot magával!Aki többre becsüli a bõrét, mint a nemzetjövendõjét, az elõtt nyitva még a kapu. Inkábbkevés oroszlán, mint sok nyúl.

Dobó várt. Néma csend volt, nem mozdultsenki. A feszület mellett két viaszgyertya állt,az apród meggyújtotta.

– Esküdjetek velem! – szólt újra Dobó.Mindenki esküre emelte a kezét.– Esküszöm, hogy véremet és életemet a

hazáért és királyért, az egri vár védelménekszentelem! Sem pénz, sem ígéret meg nemtántorít. A vár feladásáról szót sem ejtek. Ma-gamat élve sem a váron belül, sem a váron kí-vül meg nem adom. A vár védelmében elejétõlvégig alávetem akaratomat a nálam feljebbva-ló parancsolatának. Isten en-gem úgy segéljen!

Dobó kibontotta a várkék-vörös zászlaját, és össze-fogta a nemzetiszínûvel.

��

Október 14-én a fölkelõnap már egy vérbe és ko-romba piszkolódott, ringyes-rongyos várra nézett alá.Helyenként még füstölgöttaz égõ gerenda, az olajos,kénes hordók egy-egy don-gája.

Tíz órakor a várpiac trom-bitása gyülekezõt fúj. Csupabekötött fejû, bekötött kezûember. Aki mozogni tud, afalon van. A belsõ házakbannem maradt senki, csak a

gyermekek. Az asszonyok forralják a vizet, aszurkot, az ólmot. Hordják szaporán, adják akatonáknak.

A török egyre nagyobb és nagyobb soka-ságban tör fel a bástyákon. Maga Dobó is tor-kon ragad egyet, és egy csavarintással leránt-ja a földre. Akkor ér oda Baloghné. Visítva su-hintja meg a kardját a levegõben, s a török fejevállban szakad le az iszonyú csapás alatt. Do-bó csodálkozva pillant a mellette viaskodóasszonyra, de nincs ideje szólni.

Baloghné csapást csapás után mér a feltola-kodó törökre, míg végül lándzsaszúrás találja,s lehanyatlik a bástyáról.

Egy másik asszony a tûzbõl lángoló hasáb-fát ragad ki, s azzal üti arcba a törököt úgy,hogy a szikrák csillagokként csapnak széjjel.

��

A következõ napon az egriek nem ágyúszó-ra virradtak. A török sátrak ott fehérlettek ahegyoldalakon, de törököt nem lehetett látnisehol.

– Elmentek!...Mint a sebesen harapódzó tûz a száraz ava-

ron ismétlõdik a szó szanaszét a várban. A tö-rök csakugyan megszökött.

A pasák még egy ostromot akartak, de a ja-nicsárok a pasák sátora elé csapkodták fegy-vereiket, dühösen kiáltozták:

– Nem harcolunk tovább! Allah a magya-rokkal van!

Ahmed pasa ott, a seregszíne elõtt sírva és sza-kállát tépve szidta Ali pasát:

– Alávaló nyomorult!Rossz akolnak mondtadEger várát, juhoknak a ben-nük levõ népet, most vidd aszultán elé ezt a gyalázatot!

A pasák még ki sem ad-ták a parancsot a visszavo-nulásra, a janicsárok ott-hagyták a sátrukat, s útnakeredtek.

Óriási öröm szállta mega várbelieket.

A gyõzelem híre gyor-san szállt nyugatnak.

Európa tapsoltés ujjongott.

Hogy hívják azEgri csillagok kétfiatal fõhõsét?Székely Bertalan: Egri nõk

10

A ppaallóóccookk Nógrád megyét és a ma Szlo-vákiához tartozó Felföldet lakják, a Mát-raalja, a Cserhát és a Börzsöny hegységlejtõit. Jellegzetes keresztben átkötöttvállkendõjük, rövid szoknyájuk, díszes fõ-kötõjük. Ez Petõfinek úgy megtetszett,hogy Júliának is hozatott belõle.

A palóc tájszólásban az a helyett rövid,zárt á (a.) hangzik, valahogy így:

– Felséges királyom, restellem a· dolgot,hogy nekem kellett elgyönni ma·gáho.

– Télleg olyan szép a·

lányod, a· hogy mondod?– Olyan szép a· z,

hogy nincsen párja· he-tedhét országba· ... De a· z mégsemmi, sza· lmábó a· ra· nya· t istud fonnyi – tódotta· meg egy

hazugságval, csa· khogy sze-rencséje legyen.

Észak-Magyarország leggazdagabb hagyományú két magyarnépcsoportja a matyó és a palóc.

A mmaattyyóókk a Bükkalján, Mezõkövesden, Tardon, Szentistvánon lak-nak. Díszes, színes viseletükkel csak a kalotaszegi vetekedhet.Bérért dolgozó földmûvesként (summásként) távoli birtokokon ke-resték meg... nem is a kenyérre, inkább a cifra ruhára valót. Azttartották: „Hadd korogjon, csak ragyogjon”.

Ez a menyecske fellökõs ujjú lityát(inget) és csavarítókendõt visel. Aférfiing ujja két méter bõ, hozzá dúsanhímzett surc (kötény) és magas bárcikalap illik. Ez utóbbit az egyik bíró ala-csony termetû fia hozta be divatba.

Világhírû a százró-zsás matyó hímzés:színes gyapjúfonallalpompás virágokat öl-tögetnek oly sûrûn,hogy egy gombostûnyianyag sem kandikál ki.

A pocakosmiskakancsóúgy szereti ajó bort, mint a gazdája.

Piros is, hímzettis, s ráadásulmuzsikál járásközben a palóc

csizma.

Hollókõ asszonyaigyöngyös fõkötõt, fö-lötte hegyesre hajtottmenyecskekendõt vi-selnek.

11

AAzz iiddéénn 2277 nnaappiigg ttaarrtt aazz aaddvveennttii vváárraakkoo--zzááss.. EEnnnnyyii iiddõõnnkk vvaann aarrrraa,, hhooggyy nnaaggyyttaakkaa--rrííttssuunnkk bbeenntt ééss kkiinntt:: lleellkküünnkkbbeenn ééss ootttthhoo--nnuunnkkbbaann;; kkéésszzüüllõõddjjüünnkk KKaarrááccssoonnyyrraa mmoo--ssoollllyyaall,, sszzeerreetteetttteell,, aapprróó mmeegglleeppeettéésseekk--kkeell ééss ffiinnoommssáággookkkkaall..

CCssaakk aakkkkoorr nneehhéézz aa vváárraakkoozzááss,, hhaattééttlleennüüll ááccssoorrgguunnkk.. TTaannuulldd mmeegg eezztt aavveerrsseett,, ss mmáárr kkéésszz iiss vvaann eeggyyiikk aajjáánn--ddéékkoodd aa ccssaalláádd sszzáámmáárraa..

KKéésszzííttssdd eell aaddvveennttii nnaappttáárruunn--kkaatt.. EEggyy rraajjzzllaapp kköözzeeppéérree hhúúzzzz

ffüüggggõõlleeggeess vvoonnaallaatt,, eezz lleesszz aa ffeennyyõõ ttöörrzzssee.. MMiinnddeenn nnaapprraaggaasssszz eeggyy áággddaarraabboott aa vváázzllaatt sszzeerriinntt kkiijjeellöölltt hheellyyéérree..LLáátthhaattoodd mmaajjdd,, hhooggyyaann „„kkéésszzüüll,, nnõõ mmaaggaassbbaa aazz

eeggyyeettlleenn sszzeenntt ééjj ffeellee””.. KKöözzbbeenn oollvvaassdd eell,, ééss sszzíívvlleellddmmeegg aaddvveennttii üüzzeenneetteeiinnkkeett..

GY

Õ Z D

J

V

AL

E

G

R

O S S Z

T.

A

A

Ó

1nov. 28

5dec. 2

6dec. 3

2nov. 29

4dec. 1

3nov. 30

J T

TE

ÖR Ö

Ó

J Ó

EM B

J

Ó T

GO

N

DO

L.

K

É

A D,

A

D.

A KI

T S

Z E R

S

Z Í VE

S

E N

ER

M

7dec. 4

9dec. 6

8dec. 5

10dec. 7

11dec. 8

12dec. 9

13dec. 10

15dec. 12

16de

c. 1

3

17dec. 14

18dec. 15

19dec. 16

20dec. 17

21dec.

18

22dec. 19

23dec. 20

25dec. 22

27dec. 24

24 dec. 21

14dec. 11

1 24

5 6

7 89 10

11 12

13 14 1615

17 18

19 2021 22

23 24

2625

27

3

RAINER MARIA RILKE

ADVENTHavat terel a szél az erdõn,mint pehely-nyájak pásztora.S néhány fenyõ már érzi sejtõn,miként lesz áldott-fényû fa,és hallgatózik. Szûz utakrafeszül sok ága, tûhegye, –szelet fog, – készül, nõ magasba,az egyetlen szent éj fele.

N

M.

NI

26dec. 23

12

TTAALLÁÁLLDD KKII!!Mi sül ki abból, ha egy könyvmoly

nekiáll rejtvényt készíteni?Irodalommal kapcsolatos feladatok.

Íme:

1. Újra suli 2. Segíts, ha tudsz 3.Sok szerencsét 4. alma 5. jókedv6. Napsugár 7. táska 8. PetõfiSándor 9. Móra Ferenc

OKTÓBERIMEGFEJTÉSEK

– Nem értem én ezt a mai ze-nét, kisunokám!

– De nagyi, ez a porszívó!

Dániel Brigitta, Nyárádszereda

�– Hogy hívják a gyengénlátó

nyulat?– Vaksifüles.

Chiricuþa Adrien, Nyárádszereda

�– Hogy lehet az ostoba rend-

õrt kiválasztani?– Találomra.

�– Mit söpörnek a repülõtéren?– Airport.

Csibi Lajos Csaba, Marosbogát

�Egy ember, akinek csak há-

rom szál haja van, elmegy aborbélyhoz:

– Kérem, fésülje balra.– Elnézést, kérek, de egy szál

kihullt – szabadkozik a mester.– Akkor fésülje jobbra.– Bocsánatot kérek, de me-

gint kihullt egy szál.– Hát akkor... borzolja össze

az egészet!

Zalányi Szidónia Szende, Aranyosegerbegy

�Két bolygó találkozik a világ-

egyetemben:– Hello, de rosszul nézel ki!– Ne csodálkozz, homo sapi-

ensem van.– Á, az gyorsan elmúlik!

Török András, Piskolt

HAHOTA☺ ☺

1

2

3

4

5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

8

Magyarosi Orso-lya, Uzon: MóriczZsigmond kisregénye.

1. Nem ülõ 2. Éne-kesmadár 3. BecézettVilmos 4. Alvás köz-ben látjuk 5. Macska6. ..., a sárkány 7. Be-cézett Katalin 8.Egyik szülõ

� Dudás Róbert ésKinga, Bodola: nagymesemondónk.

1. Csapadék 2.Talál 3. Nem azt 4.Adnak neki 5. Az ás-ványi fûszer 6. Lel-kész 7. Idõmérõ esz-köz

�

Nagy Tímea Júlia, Nagybánya: vezesd a helyükre, és olvasdsorba a kezdõbetûket.�

Petres Andráscsíkmadarasi olva-sónk kedvenc re-gényhõse.

1. Becézett Hunor2. Egyik szülõ 3.Énekesmadár 4. Fo-goly 5. New ..., ame-rikai város 6. Szebb a..., mint a pulyka 7.Vágóeszköz 8. Ma-dárruha 9. Íróeszköz10. Sok fa 11. Keret

�

Marosi Zsuzsa,Siménfalva: egyköltõnk neve.

1. Kerek gyümölcs2. Ütõhangszer 3. An-gol igen 4. Enni sze-retne 5. Nem kicsi 6.Vékony fémhuzal 7.Ilyen gumi is van 8.Rágcsáló állatka

�

13

A SZEPTEMBERIPÁLYÁZAT megfej-tése: Bethlen Gábor;

Bocskai István és négy

Báthory: István,

Zsigmond, András,

Gábor. Könyvjutalmatnyertek: BarabásLevente, Vargyas;Molnár Melinda,

Gyimesbükk; Lang Márk, Kaplony,Trombitás Renáta,

Marosvásárhely;Barabási Adrián,

Kibéd.

VA

JNÁ

R ILO

NA

rejtvé

nye

1 2 3 4

A5 6 7

É8 9

I10 11 12 13

14 15 16 17

18 19 20 21

Z22

S23 24 25

Ó26

S27 28 29 30 31

32 33 34 35 36

37 38 39 40

Ó L É I

VÍZSZINTES1. Régiesen kel4. A megfejtés elsõ

sora10. Az I-IV. osztály jelzõje12. Pitevég!13. Borsó közepe!14. Gyõzelem16. Erre a helyre ku-

kucskál18. VÁD19. Szintén nem21. Magyarországi város

(VÁC)22. S!24. Magot földbe szór26. Vajas Ede névjegye27. Futóverseny vég-

pontja

29. Disznóbeszéd31. Kapni szeretne32. SROFOL35. Magányosan élõ

ember37. Esetlen szél!38. Az összeadás szava40. LELETFÜGGÕLEGES1. A megfejtés

második sora2. ..., Tóbiás, egy tál

dödöle3. Néhány kilót ..., lefogy4. Ilyen tyúk az égen is

van5. Liba lesz belõle!6. Utazással kapcsolatos7. Lé

8. Nyolc, leszakadt a ...9. Vérszállító szerve11. Római 150015. Levél kezdete!17. Lelátó magán-

hangzói20. Aki ..., az nyer23. SÉF25. Zúz26. Megvásároltat27. Coca ...28. Falevelek sokasága30. Eleinte felzavar!31. Fekete István gólyája33. RÉV34. Vajon le?36. Mint a vízsz. 38.39. Gócszélek!

�

A 8. oldal egyik lilakérdésére egy vers

címe a válasz.Ebbõl a versbõlkét sor lesz a

rejtvény megfej-tése. A szakasz így

folytatódik:...öreg nénét,

és azótaígy nevezik:Õzanyóka.

Ha szeretnétekrészt venni

a sorsoláson, a kétverssort várom

tõletek december15-éig levélben

vagy villámpostán.a Rejtvénykirály

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

NNYYEERRTTEESSEEKK

Araszolj vé-gig a labirintu-son, és közbenolvasd sorba abetûket. Vi-gyázz, nehogymegrekedj va-lamelyik zsák-utcában. Amegfejtés egynagyon iz-galmas hely,ahol Kószabó-sza is jártebben a lap-számban.

A

B

Õ

P

E

K

G

G

H

E

K

I

O

T

E

L

Z

C

S

Ü

F

G

I

S

T

S

E

P

P

E

L

K

V

K

J

Á

F

Ö

R

Õ

B

Û

Ó

É

Y

E

A

D

L

N

A

L

R

P

S

G

S

Z

H

É

14

Tudjátok-e, hol van Fel-sõboldogság-falva?

A szeptemberi Napsugár-ban. Levelezõ rovatunkban átke-reszteltük Felsõboldogfalvát. Ittküldjük a malacot, hátha megbocsát-ja nekünk ez a szépnevû falu!

Kipp-kopp! Már látogatónk is érkezett. Akolozsvári Zenelíceum IV. B osztálya már atanév elején bekopogott szerkesztõségünkbe. Azillyefalvi tábor szép emlékeivel napsugaraztuk bea találkozót.

Most még csak csermelyként jövögetnek leve-leitek, de reméljük, hogy hamarosan elárasztják aszerkesztõséget. Az elsõ hírnökök közt van amarosvásárhelyi Mûvészeti Líceum IV. B; akolozsvári Waldorf Iskola II. osztálya, a balán-bányai IV. E osztály, Molnár Tamás, Székely-

udvarhely; Konnát Árpád és Levente,Kovászna; Varga Tihamér, Kilyénfalva; KoréPéter Levente, Székelyszenterzsébet; SzántóLajos, Rugonfalva; Kotta Rebeka, Marosfelfalu;Barabási Adrián, Kibéd; Pop Heléna, Egeres-Gyártelep; Kiss Annamária, Nagyszalonta;Lakatos Bianka Bíborka, Monó; Járay ZsanettTünde, Nagykároly; Veres Rita Renáta,Málnásfürdõ; Simon Norbert, Lupény; ForikaIzabella, Marosfõ; Tóth Tünde és Regina,Kaplony; György Csaba Sándor, SzabóKrisztina, Szamosardó; Pap Márk Csaba,Kraszna; Kallós Szendike, Datk.

LEVELEZÕ

A szeptemberi Napsugár lila kérdéseire ígykellett válaszolnotok: Arany János és Petõfi

Sándor; citera, hárfa, gardon. Könnyû volt akérdés, sokan tudták a választ, hárman közülüknyertek is: Prosan Tímea, Négyfalu; az ülkei ésa csíkmeansági IV. osztály. Gratulálunk!

Ma így szüretelnek Hegyalján. Keresd meg a két rajz közötti tíz különbséget.

15

A könyv oktató, hasznos,nyugtató, tanít, felvidít,boldogság, szomorúság, vidámság, tanulság –olvasás.

a margittai IV. F osztály hatsorosa

A magyarlapádi molyok csupa-csupa váloga-tott magyar irodalmi finomságtól nõnek nagyra-okosra. Nektek is ajánlják Petõfi Sándor Jánosvitéz, Arany János Toldi címû verses meséjét,Fodor Sándor Csipike történeteit. Néhányan kós-tolgatják már Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk ésGárdonyi Géza Egri csillagok címû regényét is.

Orosz Levente, a kolozsvári Zenelíceum IV. Bosztályos tanulója a fiúmolyoknak ajánl izgalmasolvasnivalót: „Kész Barnabás A világ nagy harco-sairól címû könyve harcosokról, verekedõsökrõlszól. Szerintem van mit tanulni belõle, de mégtöbbet, ha elolvassuk.”

1. Rendezzétek olyan sor-rendbe a dominókat, hogy egyközmondás kerekedjék ki a be-tûkbõl. Keressetek még hason-ló jelentésû közmondást.

2. Véletlen egybeesés. A pontok helyére pá-ronként azonos alakú, de más-más értelmûszavakat kell beírnotok. Megfejtésül küldjétek ela szófajukat is.

A tányérom mellett van a ..........A fába becsapott a ...........A katona vezényszóra .........Fontos belsõ szervünk a .............A baba ügyesen ...............A száj alatt van az .............Tizenkettõnek a fele ..........Az orvosság gyorsan ..........

3. Melyik kör lehet szögletes? Keressetek minél több olyan szót, amelyikben

a megfejtés magánhangzói szerepelnek ugyan-olyan sorrendben.

Szólj, szám!

L

T

A

O

S

V

S

Á

A

B

N

B

J

É

Á

R

R

S

J

Z

Szeptemberi megfejtések: 1. Ferenc, Lili, Nó-

ra, Irén; 2. éjjel utaztam arra, és mennem kellett,

rekettyések között, könnyen, sima útnak, ami po-

csolya, holdvilág sütött, a csillagok ragyogtak,

mégis eltévedtünk. Nyertesek: Lukács Zsolt,Nagyvárad; Balázs Eszter, Ozsdola; BartaTamás, Hegyközcsatár.

KönyKönyvmolyvmolySip

os

Tam

ás, K

olo

zsvá

r

Jó néhány hét van még hátra karácsonyig, az

ünnepi üdvözleteket azonban nem árt már most

elküldeni szeretteidnek. Örülnék, ha engem is

meglepnél egy saját készítésûvel – hiszen ezek a legértéke-

sebbek. Egy szép, alkalomhoz illõ rajzocska is megteszi, de

lehet kinyitható kártya, hajtogatott csillag, fényes csokipa-

pírból készült kollázs. Ilyenkor a helyesírás mellett a

szépírásra is illik nagyobb gon-

dot fordítani!

A legszebbekért jutalom jár!

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

Ianoº Erzsébet tanítónõ,Szatmárnémeti

A kolozsvári Waldorf

iskolások

Imre Emõke Andrea,

Völcsök

Kicsi, de a miénk – szoktukmondani a házunkra. Szegény,és gondokkal küzd, de a miénk,és szeretjük – mondják szülõ-városukról a balánbányai gye-rekek. Decemberben ti is meg-ismeritek ezt a szép fekvésûbányavárost.

Itt születtem

A szülõföld szeretete a szülõi ház szeretetévelkezdõdik, az elsõ emlékek bölcsõjével. E szeretetforrása az édes anyanyelv, népdalaink, népi tán-caink, népviseletünk és székely faluközösségünk.Tetteink, becsületes hétköznapjaink töltik meg tar-talommal azt a szép „kertet”, amelyet szeretettel ésbüszkeséggel nevezünk Oroszhegynek.

A mi falunkon kívül Oroszhegy községhez tarto-zik: Székelyszentkirály, Ülke, Tibód, Székelyancsal,Székelyszenttamás és Üknyéd. Közel 3900 lakójanéhány kivétellel római katolikus székely magyar.

Az 1007 méter magas Õrhegy alatt, a Bosnyák ésa Ballé patak völgyében, Székelyudvarhelytõl észak-ra, 10 kilométerre fekszik Oroszhegy, a megye egyik leg-nagyobb erdõbirtokosa. 2002-ben visszakaptuk az erdõ-inket, megalakult a Bolygó közbirtokosság. Tudjuk, hogy„az erdõ zöld arany”. Nemcsak vágjuk a fát, hanem ülte-tünk is a jövõ nemzedéknek.

Oroszhegy híres a lótenyésztésrõl, a szilváról és ere-deti szilvapálinkájáról. Helytörténeti órán gyûjtöttükezeket a közmondásokat:

Légy olyan, mint az apád, ne lopd a más lovát.Mindenki üljön a maga lovára.Döglött lóra nem kell patkó.Lovat, puskát, feleséget ne adj más kezére.

Lusta lónak korbács az abrakja.Egyed a szilvát, megpuffadsz, törjed a

magját, meglohadsz.Kotty belé, szilvalé, téged kavarlak belé.

Minden májusban meg-rendezik a Nárcisz-fesztivált

Oroszhegy az Õrhegy alatt fekszik

E kis könyvecs-ke sok kellemes éskellemetlen megle-petést hozott csa-ládjaink és afalu életébe

Oroszhegytõl északra virágzik má-jusban a kankósdinak vagy kápol-navirágnak is nevezett nárcisz. Többévtizede minden évben megrendezika réten a Nárcisz-fesztivált.

Falunk híresszilvatermésérõlés lótenyész-tésérõl

16

17

A legenda szerint Szent László serege köztpestis pusztított, katonáit szomjúság gyötörte.Sugallatot kapott, hogy kardját szúrja a földbe.A katonák ittak a kard nyomán fakadt vízbõl,megmosakodtak benne, s csoda történt, sebeikgyógyulni kezdtek.

A forrás vizének gyógyító erõt tulajdonítanakazóta is. Nevét – Urusos – arról kapta, hogy ré-gen az orvosságot urusságnak nevezték.

A kút Nyúládban van, 3-4 km-re a falutól. Ahegyen egy kápolnát is emeltek a kút mellé,aminek maradványai most is megtalálhatók,templomunk falát pedig a vizet fakasztó SzentLászló királyt ábrázoló festmény díszíti.

1995 decemberében megjelentOroszhegy község havilapja, amelybenmi is beszámolunk iskolánk életérõl.

Iskolánk Petõfi Sándornevét viseli, I-VIII. osztályos, jó felszerelt, világos,szép iskola. Minden évben megünnepeljük a farsan-got, Március 15-ét, az édesanyákat. Kirándulástszervezünk a Bosnyák partjára, Tusnádra, a Békás-szorosba, a Szent Anna-tóhoz, Kolozsvárra, Maros-vásárhelyre, a parajdi sóbányába.

Régi szavakat gyûjtöttünk a nagyszülõktõl: kár-tyaszék, tálas, osztováta, szacskavágó, palajbász,átalvetõ, ekekabala, tilószék, penetõ.

Oroszhegyen minden évben 30, 40, 50, 60éves kortárstalálkozókat szerveznek. Ilyenkor azegész falu ünnepel, virágesõ hull az ünnepeltek-re, messzirõl hazahívjuk, és szeretettel fogadjukfalunk szülötteit.

Húsz éve minden hervadó õszbe beleéne-keljük hagyományos szüreti dalainkat. Acsõszlegények lóháton, a csõszleányok szeké-ren indulnak körútra. Mi gyermekek alig vár-juk, hogy estefelé hazajöjjenek, elkössük azutat, és táncra „kényszerítsük” a csõszöket.

Beküldte a tavalyi IV. osztály és Bálint Piroska tanító néni.

Iskolánk Petõfi Sándor nevét viseli

Minden évben megszervezzük akortárstalálkozókat

Õszi mulatságunk a szüreti bál

18

– Ma a súlyemelés van soron– lóbálta ormányát az elefánt.

– Úgy tudom, az embereknélmár régen véget ért az olimpia –szemtelenkedett a cerkófmajom.

– Kotty belé, szilvalé! – nézett rászigorúan a fülesbagoly –, téged kikérdezett? Jegyezd meg magadnak:nekünk nem kell szolgaian utá-noznunk az embert. Ezenkívülmi havonta csak egyszer talál-kozunk, így természetes, hogya vetélkedõnk is tovább tart.

– Sok a duma! – mennydörögteaz oroszlán.

– A helyzet az, hogy jószántunk-ból mi, állatok nem szívesen cipeke-dünk, kivéve talán a fészeképítést, de hát az ah-hoz szükséges anyagot rendre hordjuk össze –kelepelte a gólya.

– Azért kivétel is akad! – csapott nagyot far-kával a földre a hód, hogy magára vonja a figyel-met. – Mint tudjátok, a mi gátjaink építése ko-moly csapatmunkát követel, hiszen egy hódvár4 méter magas és 600 méter hosszú is lehet.Gondoljátok csak el, mennyi kõre, ágra, agyag-ra és iszapra van ehhez szükség, hogy a fatör-zsekrõl, amelyekkel az egész építményt megtá-masztjuk, ne is beszéljek. Ez cipekedés ám a ja-vából! – nézett körül büszkén a társaságon ahód.

– A fák ott nõnek a vízparton –akadékoskodott a pézsmapocok,aki mindig irigykedett egy kicsita hódra.

– Azám, de le is kell azokatdönteni – vicsorította ki hatalmaslapátfogait a hód. – Ezzel az élesszerszámmal két perc alatt kivá-gok egy emberkar vastagságúnyárfát. De ez még semmi, azépítõanyagot el is kell a gáthozszállítani.

– Azért rólam se feledkezze-tek meg! – szólalt meg szerényen

az éti csiga. – Már az isszép teljesítmény a ré-szemrõl, hogy a házamatállandóan a hátamon cipe-lem, de saját súlyomnak akétszázszorosát is el bíromhúzni. Ahhoz, hogy az em-ber versenyre keljenvelem, egy 40 kilós gyereknek 8000 kg-os vasútikocsit kellene maga után vonszolnia.

– Hát igen, a szülõi gondoskodás és az éhségnagy úr, megsokszorozza erõnket – recsegettközbe a szarvasbogár. – Az én súlyom 14 gramm,és ennek 112-szeresét is el tudom húzni.

– Láttatok már ágat, morzsát, levéldarabot ci-pelõ hangyát? Testsúlyunk sokszorosát

emeljük fel mi is – lihegett a hangya, súgy festett hatalmas terhével,

mint Atlasz, vállán aföldgömbbel.

– Elég nagymár? – kiabált kiegy jókora ganaj-gömb alól a gala-csinhajtó bogár.Testénél hússzornagyobb gombó-cot görgetett a

hátsó lábával. Ez lesz a palota, amelyikben fel-cseperednek majd kicsinyei.

– Ti ezt önként viszitek. De mi több mázsátcipelünk az ember parancsára! – kiáltotta egy-szerre a ló, a teve és az elefánt.

– Ez már nem is olimpia, ez rabszolgamunka!

ÁLLATOLIMPIA

BITAYÉVA

Csíkos, de nem tigris, nyerít, de nem ló, vág-tat, de nem gazella. Mi az?Szeptemberi megfejtés: denevér, szárnyas-

egér. Nyertesek: Boda Rebeka, Mocsolya;Forika Izabella, Marosfõ; a dési III. E osztály.

KISKÓPÉHavonta

3 díjat

sorsolunk ki!

SZA

BÓ

ZE

LM

IRA

rajz

ai

E havi lapszámunktámogatói:

19

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAATestvérem, Csabika hatéves. Jól tud épí-

teni, ha én valamit keresek, nagy segítsé-gemre van. Szeretünk römizni, biciklizni ésfocizni.

Kiss Nándor, Gyergyószentmiklós

A testvérem nagyobb nálam. Sok dolgottanultam tõle. Szeretek vele együtt lenni,sok mindenrõl elbeszélgetünk. Bármibensegítségemre van. Javasolnám, hogyha nincstestvéretek, hát legyen!

Péter Ibolya, Gyergyószentmiklós

A testvérem, Tamáska elsõ osztályos. Szerettanulni. Együtt szoktunk játszani, rajzolni, sak-kozni. Nagyon vágyik egy biciklire.

Kurkó Mihály, Csíkszentdomokos

Rudolf 6 éves. Ügyesen farag. Az az álma,hogy tanuljon meg varázsolni. Verekedni isszoktunk, de ez nem sokat tart, mert a szüleinkmegszidnak.

Bajkó Brigitta, Csíkszentdomokos

A sepsiszentgyörgyiVáradi József Iskola III.E osztálya is azt bizony-gatja, milyen jó, ha azembernek van testvére.

Szabolcs már nagy-fiú, 19 éves. Néha ve-szekedünk, de azért jól

kijövünk egymással.Sokat számítógépezik,

és néha elviszi a kutyát sétálni. Barátnõje isvan! Darvas Hanna

Balázs 5 éves. Óvodába jár, és már ismeri aszámokat. Nagyon szeretem õt, sokat játszomvele. Boldog vagyok, hogy õ a testvérem.

Dobai Katalin

Gyurika nagyon aranyos kis srác. Csak a fél-testvérem, de nagyon szeretem. Sokat ját-szunk. Tompa Noémi

Erika 4 éves. Szoktam homokozni vele, taní-tom biciklizni. Nagyon szeretem!

Bartha Eszter

NNOOVVEEMMBBEERR

NNoovveemmbbeerr 2255.. –– KKaa--ttaalliinn,, fféérrjjjjóóssllóó nnaapp..Katalin az eladó lá-nyok védõszentje. Akinek ekkor vízbe tett gyümölcsfaága kizöldült,rövidesen férjhez ment. Az idõjárásról azt tartották: ha Katalinkopog, Karácsony locsog.NNoovveemmbbeerr 3300--áánn,, AAnnddrrááss nnaappjjáánn is a jövõt találgatták a lányok.

Megrugdosták az ólat, s ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mentek férjhez. Ólmotöntöttek, hogy formájából kitalálják a férjük foglalkozását, gombócba fiúneveket rejtettek, samelyik elõször feljött a fövõ víz tetejére, az lett a férjük. Mások böjtöltek, hogy megálmodjáka férjük nevét. András-napján kezdõdtek a disznóvágások s a vidám disznótorok is.

NNoovveemmbbeerr eellsseejjee MMiinnddeennsszzeenn--tteekk,, nnoovveemmbbeerr mmáássooddiikkaa HHaa--lloottttaakk nnaappjjaa,, amikor virággal,gyertyagyújtással emléke-zünk halottainkra. A régi faluközösségek ekkorgondoskodtak munkaképtelen szegényeikrõl.

Novemberi Novemberi jeles napokjeles napok

NNoovveemmbbeerr 1111--éénn,, MMáárr--ttoonn nnaappjjáánn,, aki csaktehette, ludat evett.A céhmester lúdva-csorával vendégeltemeg inasait. E naptólszabadott délután isgyertyát gyújtani. Alúdmell csontjából megjósolták, hogy milyentél várható. A Pannóniában született SzentMártonról, aki kardjával kettéhasította, és akoldusra terítette köpenyét, a magyarok lo-vas, lámpás felvonulással emlékeztek meg.

Vágjátok ki,és ragasszá-tok nevetek

mellé agyûjtõlapra.

Dobai Katalin

20

BOLDOGKÕVÁRTÜNDÉREI

Balogh Béni királymondáiból

Sok-sok száz esztendeje, bizony már többmint hétszáz éve, a tatárok betörtek az ország-ba... Útjukban mindent felégettek, elpusztítot-tak. IV. Béla király a Sajó partján, a Muhi pusz-tán megütközött velük. Szörnyû vereségetszenvedett, csak üggyel-bajjal tudott Aszalóközségbe menekülni. Itt lakott kedves aszaló-estere, Bodó.

– Ne félj, felséges uram, úgy elrejtelek,hogy maga Batu kán sem talál meg – kiáltottaelszántan Bodó.

A királyt és kíséretét jobbágyruhába öltöz-tette, a kunyhó alatt elnyúló, hosszú pincéberejtette. Az éj leple alatt a Bodó mestertõl kapottlovakon a Bükk erdõibe menekült IV. Béla.

Hazánk nagy szerencséjére Batu hazavezet-te csapatait. A király ismét Budán tartózko-

dott, amikor Bodó hét, aszalt gyümölccselmegrakott társzekeret küldött neki. A bakraegy-egy gyönyörû leányt ültetett.

IV. Béla örömmel fogadta a finom cseme-gét, mivel nagy szegénység uralkodott akkora királyi udvarban is.

– Köszönöm gondosságodat! – szólott a fel-ség elégedetten –, de áruld el nékem, hol sze-reztél hét ilyen szép leányt?

– Nem kellett szerezni, mert megvoltak...Hiszen mind az enyéim.

– Valóságos tündérek! – szólott elragadta-tással az egyik daliás fõúr.

(Egy ideig csakugyan úgy emlegették õket,mint „Bodó tündéreit”.)

– Kétszer is hálás vagyok néked – szólott akirály. – Egyszer megmentetted az életemet atatároktól, most pedig az éhségtõl. Ezen írásszerint nemesi rangra emellek, és nekedadom Aszaló és Bodolló községeket, valaminta környéküket egészen a Zempléni hegyekig.Van azonban egy kikötésem. Öt éven belülerõs várat kell építened, ahonnan az egész vi-déket beláthatod, és szükség esetén az ellen-ségtõl is megvédheted.

No, ne is mondjam, ugyancsak nagy gond-ba esett ettõl Bodó aszalómester! Hogyne, hi-szen öt év nem nagy idõ, s ráadásul neki hétlánya van, akiket idestova férjhez kell adnia.

A királlyal azonban nem szállhatott vitába.Megköszönte hát az uralkodó jóságát, s a hétüres társzekérrel, bakjukon a hét szép lánnyalHernád völgye felé vette útját.

Hazaérve töprenkedni kezdtek, hogy mit istegyenek? A harmadik napon így szólott Mári,a legkisebb:

– Mondanék én egyet, vár lesz belõle!– Halljuk, halljuk! – követelték a többiek.– No, akkor jól figyeljetek! Mi már nemes-

kisasszonyok vagyunk, nekünk már nemes-urak fogják tenni a szépet. De feleségül csakahhoz megyünk, aki egy évig építi nekünk avárat! Hét év alatt csak felépül!

– De a király öt évet adott! – szólt bele Kati.Épp akkor ért oda az apjuk.– Azt a felség meghosszabbíthatja, ha szé-

pen épül. Megdicsérlek hát eszességedért,Márikám! Még ma megírom a királynak, hogyöt helyett hét évet adjon!

Nemsokára lovas hírnök érkezett Budáról.Levelet hozott a királynétól, aki bálba hívta a

UNIPAN HELGA rajzai

21

LEÁNYKÕNépmonda

Tokaj közelében ennekelõtte sok száz esz-tendõvel egy hatalmas, gazdag úr lakott.Annyi vára s annyi uradalma volt, hogy magasem tudta, hány. Hanem a legszebb vár Tokajmellett volt. Arany volt a fundamentuma, gyé-mánt a fala, ezüst a fedele. Ennek a hatalmas,gazdag úrnak egyetlen leánya volt. Olyanszép, mint égen a ragyogó csillag, de a szívekeményebb volt a kõnél. Ha kéregetõ jött a pa-lotába, kikergettette a cselédeivel.

Történt egyszer, hogy nagy vigasságra ké-szültek a tokaji palotában, jöttek a vendégekaz ország minden részébõl. A leány a legszebbgúnyáját vette magára. Csillogott, ragyogott asok gyémánttól, aranytól. Mielõtt a vendégekközé ment volna, még egyszer meg akartanézni magát a tükörben. A tükör egy kissé ma-gasan állott. Körülnézett hát, hogy mire álljonfel. Valamelyik inas három nagy kenyeret ho-zott, amit a nagy sürgölõdésben ottfelejtettek.Mit gondolt, mit nem a leány, a három kenye-ret a tükör elé vitte, egymásra tette, ráállott, súgy nézte magát.

Ekkor nyílt az ajtó, s egy koldus lépett be.– Egy falás kenyeret Isten nevében – kö-

nyörgött.Visszafordult a leány, s rákiáltott nagy ha-

raggal:– Takarodj, hitvány koldus! Hogy mersz há-

borítani, mikor bálba készülök?!– Csak egy falás kenyeret – könyörgött to-

vább a koldus –, ma még nem ettem.– Takarodj ki, nincs kenyér!– Hát ha nincs – mondotta a koldus –, válj

kõvé, s váljon kõvé az is, ami alattad van.

Azzal elment, s a leány ott maradt a kenyé-ren kõvé meredve.

Sokáig várták a vendégek, de hiába várták,nem jött elõ. Aztán bementek a szobájába. Ím,ott állott a leány kõvé válva tetõtõl talpig, s kõ-vé váltak a kenyerek is.

A vendégek szétriadtak, a gazdag földesúris otthagyta a tokaji várat. Nem mert ott laknitöbbet. Lassanként elpusztult a fényes vár.Csak a leánykõ maradt meg belõle, aztán az iselporladt, csak a helye maradt. De a tokajiakmég most is tudják, hol állt az a leánykõ.

hét Bodó-lányt.Ne is mondjam, hogy micsoda öröm támadt

az eladók között! Heteken át egyebet sem tet-tek, mint varrtak, hímeztek.

A királyné báljában persze õk voltak a leg-szebbek. Meg is akadt rajtuk a leggazdagabbés legelõkelõbb ifjak szeme. Háromnak még abál éjszakáján megkérték a kezét.

Hamarosan elkezdõdött a várépítés. Nem-sokára a még pártában lévõ leányoknak iskerült võlegényük, s így hét év alatt olyanszépséges vár épült, hogy csudájára járt az

egész ország. Bodókõ várának nevezték el.Itt tartották meg mind a hét leány lakodal-

mát, méghozzá egyszerre.Nem is volt olyan híres-nevezetes lagzi azó-

ta sem a hegyes-völgyes Abaújban! Maga a ki-rály is ott volt, feleségestül.

– Mondanék én valamit – szólott a király. –E vár ezután Boldogkõnek neveztessék, mivela hét szép leány, a hét tündér itt volt a legbol-dogabb!

Azóta is így hívják, s falai büszkén maga-sodnak!

22

Egy kerekfejû, világító úr.Vajon ki lehet?Ott van a folyosón.Vajon ki lehet?Szép, kiszabott, csúcsos a kalapja.Vajon ki lehet?Hát a töklámpa!

Bogya Johanna, Kraszna

Újra itt van az õsz, szüretelni megy a csõsz.Megy az úton nagy büszkénez az ügyes csõszlegény.Tarisznyájában friss kenyér,éhes ez a csõszlegény.Szõlõt eszik, s megnyalja a száját,kenyérrel nyomtatja a szõlõ zamatát.

Cseh Szilamér verse és rajza, Málnásfürdõ

Egyszer a falu jósa megjósolta, hogy a falulegöregebb fája ki fog száradni. Amikor Jánosmeghallotta, megkérte az öreg varázslót, hogytegyen valamit.

– Mondd, miért mentsem meg? – kérdezte avarázsló. – Hisz nem a barátod!

– De a barátom! – vágta rá János.A varázsló megfiatalította kilencvenki-

lenc évvel a szomorúfûzfát. Így vígan élttovább. Elek Gergõ, Szalárd

Németh Nikolett Edina,Kisiratos

Nagy Noémi, Tordatúr

Irkafirka

A rétnek halk zaja csendül,s szellõ repíti a pitypang bóbitáját.Messzi tájakon fecskék frakkban,sûrû erdõn gombák kalapban.Nyugodt virágot szellõ repít,szívemben egy szép szót csendít.

Szász Tímea, Kolozsvár

Szász Róbert, Köpec

Szõcs Anita, Balavásár

Õsz van, a fecskék dél felé repül-nek. Mielõtt elindulnak, törvénye-ket hoznak, melyeket megtartanakhazatérésükig.

Mivelhogy népem rendetlenke-dik, én, Mátyás, az alábbi törvényeket hozom:

Minden hintó ki kell térjen a terhes szekerek elõl.Ne semmizd ki a szegényeket.Aki bekopog hozzád, szívesen fogadd.A férfiak bajuszt hordjanak.Az asszonyok fõzzenek, mossanak,

takarítsanak.Minden gyerek tisztelje a szüleit.Sánta Miriám írása és rajza, Kolozsvár

Benedek Tímea,Kolozsvár

23

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/541323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont RO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL.Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 15000 lej

Címlap: Kószabósza

Diósgyõr vára fölött

Tél volt. Hátramentem a kertbe, ésmegláttam a cicámat. Haldoklott.Nyomban hívtam az állatorvost. Meg-vizsgálta, és azt mondta, megette a me-szet, és meg fog halni. A kertben ás-tam egy gödröt, és beleraktam, majdvirágot tettem rá. Olyan lett, mint egysír. Nagyon megsirattam.

Andorkó Olga, Vargyas

A halálról, az elmúlásról elõször azt gon-doltam, hogy nem nekem való téma. Ké-sõbb eszembe jutott, hogy volt egy Pamacsnevû kutyusom. Autó ütötte el. Meghalt,elmúlt. Édesapám a kertben temette el.

Bálint Loránd Kristóf írása és rajza, Magyargoroszló

Elcsendesült az õszi táj,Elmentek a gólyák,Üres maradt az erdõ,Hull az õszi esõ.Õszi erdõ közepében,Kopasz fák tövébenMókus Misi vacsorázik,Felesége áriázik.Bakcsy Kata, Csíkszereda

Lehullanak a levelek,elmennek a madarak,itthagyják a fészküket,s azok elromlanak.

Ballai Zoltán, Szilágyballa

Elszálltak a darvakValahova messze.Lassan becsukódikA nyár sárgult könyve.Deres lesz a határ,Ködös lesz az utca,Esõcsókok fognakCsurogni arcunkra.

Budai Kinga, Kézdivásárhely

Egy szép, csendes, õszi esténLeültem a tûz mellé,Hallgattam a duruzsolását,S így meséltem halkan én:Milyen szép is ez az õsz!De mindjárt felváltja a tél.Az õsz, mi most oly gyönyörû,Elmúlik, de visszatér.

Nagy Csongor András, Olasztelek

Irkafirka

Dom

okos

Elõ

d,

Dés

Mer

a E

mil,

Tek

erõp

atak

Bartalis Albert, Kolozsvár

Gellén Henrietta,Nagybánya

Portik Tímea, Gyergyószentmiklós

Csi

szér

Alíz

,Szé

kely

véck

e

MatyóMatyó

PalócPalóc