HAngolóPárhuzamos találkozásokOrvoslás és éneklésBDZ, az energia hangja„Koncertmester lettem!”

Párban otthon és munkábanDobszay – MeskóBene – Simkó-Várnagy

BDZ PluszDohnányi AkadémiaIgazából karácsonyAranybál

2019

. tav

asz

• A

Bu

daf

oki

Do

hn

ányi

Zen

ekar

idő

szak

i mag

azin

ja

Ha tavasz, akkor bérletakció a BDZ-nél!

B u d a f o k i

Dohnán yi

Z e n e k a r

Kokas – Kelemen„Egy húron pendülünk”

Ha tavasz, akkor bérletakció a BDZ-nél!Bérletmegújítás jelenlegi bérleteseinknek

2019. március 4. és 17. között:Hűséges bérleteseink számára a korábbi években megszokott módon lehetőséget kínálunk,

hogy a hivatalosan meghirdetett bérletvásárlási időszak előtt megújítsák bérletüket,

kényelmesen, néhány kattintással lefoglalva kedvenc helyüket.

Új bérletesek 2019. március 18. és április 2. között, a bérletújító időszak lezárása után a fennmaradó helyek közül választhatnak.

Bérletmegújítás, bérletvásárlás: berlet.bdz.hu

vagy a weboldalunkon keresztül (www.bdz.hu), vagy munkanapokon 9:00-12:00 között telefonon (061-322-1488).

Bérletátvétel: postai úton, vagy személyesen az alábbi időpontokban:

április 5. 18:00-20:00: Klauzál Ház (1222 Bp., Nagytétényi út 31-33.)április 8-11 között: BDZ művészeti titkárság (1087 Bp., Kerepesi út 29/b)

Hétfő, kedd, szerda, 9:00-12:00, csütörtökön 14:00-18:00 között.

Részletes bérletprogram: 96. oldalBővebb információ és műsor: www.bdz.hu

Foglaljon helyet! Bérletakció akár 25% kedvezménnyel!

Nyitány

IMPRESSZUM

FőszerkesztőCzingráber Eszter

Felelős szerkesztőOrtutay Réka

SzerkesztőségBorbély LindaHargitainé Kulcsár SzilviaHócza KálmánKurta KlaudiaMáté KrisztinaPetró MargitVarga ÁgnesViant Katalin

Címlapfotó:Emmer László

Nyomda: Pontra Kft.Megjelenik: 5.000 példányban

Lapzárta: 2019. február 1.

A zenekar fenntartója:Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata

Kedves Olvasó!

Minden lapszámunkat heteken, sőt hónapokon keresztül készítjük.Művészeinkkel sokszor nehéz időpontot találni a beszélgetésekhez, aztánelhúzódnak az utólagos egyeztetési körök, és persze sok változás isbekövetkezik a múló hetek alatt. Így fordulhat elő, hogy míg egyik-másikcikkünkben karácsony előtti gondolatokkal találkozunk, addig most, amikore sorokat írom, a 2019. év legnagyobb és legfényesebb teliholdja, az ún.Szuperhold mosolyog be az ablakon február közepén. Amikor pedigújraolvasom soraimat, kiegészítem ezzel-azzal, már valódi tavaszi napfényragyogja be a dolgozószobát. Remélem, ön is legalább olyan sokszor éssokáig fogja forgatni lapunkat, mint ameddig az készült. És önnel is legalábbannyi érdekes és izgalmas dolog fog történni közben, mint amennyi velem,velünk, művészeinkkel. Címlapunkon egy önmagukat kifejezetten szerencsésnek érző zenész-párostláthatunk. Kincsnek és csodának élik meg, hogy az életben és a szakmábanis egymásra találtak. Ebben a számunkban rajtuk kívül még két zenész-élet-társ párost is bemutatunk. De – ahogy lapszámunkból kiderül – kincs éscsoda az is, ha az ember csak azért tanul ki egy szakmát, mert érdekli,közben pedig pontosan tudja, hogy nem abból fog élni. Vagy ha előszörtanárként, majd szólistaként találkozik ugyanazzal a darabbal. Vagy ha sokminden érdekli (sport, hangszer, zeneszerzés, vállalkozás), sok mindentkipróbál, majd egyszer csak választ, és sok évvel később elégedett a dön-tésével. A közösségbe tartozás, az együtt létezés is kincs, pont úgy, mintamikor valami úgy igazán beszippantja az embert. (Azt hiszem, eztmostanában flow-nak hívják…) Az ember életében vannak hétköznapi, művészeti, teljesítménybeli csodák,és persze még sok-sok apró kincs, nap mint nap. Akár hiszi, akár nem,kedves Olvasó, én épp egy ilyen csodában vagyok benne, amikor lapszá-munk tartalmát és saját gondolataimat próbálom egy ilyen rövid írásban el-egyíteni. És hogy közben, a téli Szuperhold mellett egy hullócsillag is átszelia tetőtéri dolgozószoba-ablakom egét, az még ebben a nagy kincsvadászati-flowban is külön említést érdemel.A BDZ is folyamatosan csodákat hoz létre. Élje át ön is velünk ezeket!

Czingráber Eszterfőszerkesztő

Részletes bérletprogram: 96. oldalBővebb információ és műsor: www.bdz.hu

Foglaljon helyet! Bérletakció akár 25% kedvezménnyel!

B u d a f o k i

Dohnán yi

Z e n e k a r

TARTALOM

„A BDZ-ben otthonra leltem”.........................................................4Interjú Gazda Bencével, a BDZ új koncertmesterével

Engedelmes fiad: Wolfgang Amadé Rosenkranz............................7A bennünk élő Mozart-kép

Ez a mű fantasztikus, és kész! ......................................................16Interjú Kelemen Barnabással

„Kaphatunk egy brácsát?” ............................................................20Interjú Kokas Katalinnal

A jó karnagy éneke .......................................................................26Interjú Kocsis-Holper Zoltánnal, a Nemzeti Énekkear vezetőkarnagy-helyettesével

Mi köze van James Bondnak a Müpához? ...................................32Walton: Belshazzar’s Feast című műve az Énekel az ország műsorán

„Hajnikának belerepült valami a szájába”....................................34Interjú Bene Hajnalkával, a BDZ - Az Évad művésze 2018-2019 cím birtokosával

Ballada, dalciklus és egy kis bonbon............................................39Kortárs szerzőink

Ajándék, hogy gyerekeimet körülveszi a zene .............................44Interjú Yaniv Attarral, a Dohnányi Akadémia meghívott karnagyával

Dohnányi Akadémia .....................................................................46Nemzetközi mesterkurzus Hollerung módra

2

3

TARTALOM

Nem a zene doktora. Vagy mégis?................................................48Interjú Dr. Hábetler Andrással

„Lényeg: a közös zenei esztétika” ................................................52Interjú Dobszay Péterrel

„Estére átlényegülünk, csodát teremtünk”....................................56Interjú Bánhegyi Tündével, a szekund szólam vezetőjével

Az energia hangja .........................................................................62Interjú Chikán Attilával

„Ennio Morricone: az én ispirációm!”..........................................66Hans Zimmer Morriconéról

„Remekmű: beavatás a legvégső problémába”.............................70Interjú Madarász Ivánnal

Igazából karácsonykor ..................................................................74Bezsámoló a koncertről

Aranybál .......................................................................................80Így történt: Klasszikus bál modern köntösben á la BDZ

Értékteremtők ...............................................................................82

Kitekintő .......................................................................................84

Hangversenynaptár .......................................................................88

Bencét régóta ismerem, úgy körülbelülhúsz éve. Zenéltünk is együtt sokat. Is-merve szerteágazó tevékenységét, gratulá-cióm után muszáj egy „szembesítőkérdéssel” kezdenem beszélgetésünket.

Akkor most életmódot fogsz váltani?Úgy bizony. Ez mit jelent pontosan? A sokféle, sokhelyen és sokféle közegben végzettzenészkedésedből feladsz ezt-azt?Igen, át kell gondolnom, hogy pontosan mités hogyan tudok elengedni. Egy biztos: azeddigi félállásos BDZ-mivoltomnak vége.Mostantól a BDZ egyik legaktívabbtagjává válhatok. Pontosan mióta is vagy tagjazenekarunknak?2012-ben jöttem egy elsőhegedű próba-játékra, tulajdonképpen a véletlennekköszönhetően. Az véletlen volt, hogy tu-domást szereztem a dologról, de hogyszembejött a lehetőség, az talán nem avéletlen műve volt. Hiszen erre az időszak -ra tehető, hogy úgy éreztem, beszűkült azenei gondolkodásom, becsukódott afülem, valamin változtatnom kell.Hogy jut el egy diplomás, sőt, majdnemdoktori végzettségű hegedűs eddig apontig?A zeneakadémiai diploma megszerzése után min-denféle versenyekre jártam, sokat léptem fel. Ál-landóan hegedültem. Közben végigjártam a DLAképzést is, csak éppen nem fejeztem be – besokall-tam. 2001-2002 tájékán úgy éreztem, kell egy kisszünet a klasszikus zenélésben, illetve hogy vá-gyom egy olyan zenélési formára, amely aklasszikus kereteknél lazább. Kapóra jött a Bu-dapest Klezmer Band próbajátéka. A műfajról sokfogalmam ugyan nem volt, de tudtam, hogy szá-

momra elegendő szólisztikus szerepe van benne ahegedűnek, és közben az aktív színpadi jelenlétreis szükség van, úgyhogy nekem való feladatróllehet szó. Felvettek az együttesbe, amelynek azótais tagja vagyok. Mondhatjuk azt, hogy a Klezmer„berántott”. Rengeteg koncertünk volt, közben aMadáchban játszott Hegedűs a háztetőn címűdarabhoz is mi szolgáltattuk a zenét. Ráadásulegyéb zenei irányok és produkciók, hangsze -relések, színházi felkérések is megtaláltak akkor,

4

Kulisszák mögül

„A BDZ-ben otthonra leltem”Gazda Bence lett a BDZ egyik koncertmestere 2018 novemberétől. (Viniczai Évatávozásával ürült meg a három koncertmesteri pozíció egyike.) Bence útja sem a BDZ-ig, sem az újonnan vállalt, kitüntető kihívásig nem volt egyenes. De a hőn vágyott rend-szerezett életmód talán most megadatik…

Fo

tó: M

on

oki A

ttila

a klasszikus zenélés pedig háttérbe szorult. Bár2005-től a Lauder Iskolában tanítottam hegedűt,alapvetően nem a klasszikus vonal töltötte ki azéletemet. Hektikus, rendszertelen, sokfelé sza-kadós életet éltem. És ekkor kerültél a BDZ-be, félállásban. Nemlett ettől még hektikusabb az életed?A feladataim száma nem csökkent, az igaz. Vi -szont megkaptam azt, ami iránt már akkor nagyonerős vágyat éreztem: rendszerességet – még hacsak négyórás állás keretein belül is, és egy igazáncsaládias közeget. Tulajdonképpen elmondhatjuk,hogy a BDZ szippantott vissza a klasszikuszenélésbe, a zenekari zenélésbe pedig – néhánykorábbi kisebb kitérő után – a BDZ vezetett be.Ezt hogy kell érteni? 2012-ig nem játszottálszim fonikus zenekarban?Nem. És ez bizony okozott nehézségeket itt töltöttelső éveimben. Annak ellenére sikerültbekerülnöm a BDZ-be, hogy – máigszégyellem – nem készültem fel rende-sen az akkori próbajátékra. Akkortájt aLehel utcában laktam, ahol nagyon jókis lakóközösség jött össze. És pont apróbajáték előtti este szint-bulit tartot-tunk, azaz a velem egy szintenlakókkal töltöttem az éjszakát. Sze -rencsére ennek ellenére felvettek azenekarba, annak is rögtön a sűrűjébe.Rengeteg kotta vett körül, hiszen aBDZ mindig is híres volt széles reper-toárjától, mindent azonnal tudni kel-lett. De nekem ebben nem voltrutinom! Sokkal nagyobb falattá nőtte

ki magát a BDZ az életemben,mint ahogy gondoltam volna.Az itt töltött első két évemrőlkijelenthetjük, hogy küzdelmes,kihívásokkal teli időszak volt.Ami a kollégáimnak magátólértetődött sokéves zenekari ru -tin juk okán, az nekem rengetegodafigyelésembe és munkábakerült, hiába tudtam megfelelőszinten hegedülni. De szeren -csém volt, hogy ide kerültem,nem más zenekarba! Ebben aközösségben tulajdonképpenkönnyű dolgom volt. Nemtúlzás BDZ-családról beszélni.Úgy éreztem, a nehézkes in-

dulás ellenére is, hogy megérkeztem, otthonra lel-tem. A BDZ révén kerülhettem bele a BDZbőgőművésze, Lombos Pál által vezetett Swing ála Django nevezetű zenekarba is, ami mostaniéletemnek fontos és aktív része.Amikor életedben először a szimfonikuszenekari lét felé kezdtél kacsintgatni, miértpont a BDZ-nél kötöttél ki? Ismerted már azenekart?Két „első” találkozásom is volt a BDZ-vel. Mégzeneakadémista koromban Lendvai Kamilló kértfel egyszer, hogy a hegedű-cimbalom kettős-versenyének hegedű szólóját játsszam el. Azenekar a BDZ volt, a karmester Hollerung Gábor.Igazán jó élményként maradt meg bennem ez atalálkozás! Aztán 2005 nyarán bekerültem egyMáté Péter emlékzenekarba, amelyben néhányBDZ-s is volt, így a próbákat sikerült a BDZ pró-

5

Kulisszák mögül

NÉVJEGY: GAZDA BENcE HegeDűművésZ

Kedvenc könyve: Dragomán györgy: Fehér királyKedvenc zeneszerzői: Chick Corea, Bartók, J. s. BachKedvenc étele: vadasmarha zsemlegombóccalMilyen hangszereken játszik? Imádom a hangszereket, rengeteg félevan. Ha nem is profi szinten, de gitározom, basszusgitározom, harsonáz -ni 4 évig tanultam, van fuvolám, ukulelém, analóg szintetizátorok, ésmég sorolhatnám...Kedvenc filmje: Fando y lis Kedvenc időszaka saját életéből: ez a mostani. egyértelmű.Mennyasszonyával közös kedvenc időtöltése: Utazunk mindenfelé.Legemlékezetesebb fellépése: A BDZ-féle Peer gynt Huszti Péterrel.Mottója: Ami jópofa, az nem jó.Kedvenc anekdotája: egy berlini koncert után a magyar Intézet fo-gadásán bicajoztunk a berlini főpolgármester ajándékbiciklijén, amiről

persze őt nem kérdeztük meg.

Fotó: Czingráber Eszter

batermébe szervezni. Hát az nekem óriási élményvolt! Egy igazi, nagy, szimfonikus zenekari pró-baterem! Hangfogó szőnyegekkel a falon, kisteakonyhával a folyosó másik végén… Tetszett!Akkor a hat éve tartó félállásod nem iselégítette ki a BDZ-igényeidet?Régóta motoszkál bennem, hogy az évek óta foly-tatott életmódomon változtatnom kell. Túl sokfelészakadtam, túl rendszertelenül. Így, amikor 2018májusában kiírták a koncertmesteri próbajátékot,nem is volt kérdés, hogy meg fogom pályázni aposztot. És neki is akartam állni gyakorolnimielőbb. De hetek kellettek hozzá, hogy a szintekiégettségi állapotomból magamhoz térjek pi-henéssel, nem zenéléssel, és neki tudjak állni avalódi gyakorlásnak. A családod mit szólt mindehhez?Flóra, a mennyasszonyom nagyon boldogan tá-mogatott mind a döntésben, mind a felkészülés-ben. Végzős orvostanhallgatóként neki is hektikusaz élete, de még mindig jobban tervezhető, mintaz enyém. Szüleim is örültek a döntésemnek. Sze -rencsére… Ugyanis a próbajátékra való fel ké -szülés során hozzájuk kényszerültem gyakorolni,mivel a mi lakásunk mellett óriási felújítás zajlik,porral, hangzavarral. Szüleimnél bármikor bár-mennyi gyakorolhattam, és tettem is, szinte egésznyáron. Rácsodálkozással vettem észre, hogy máregy ilyen felkészülési folyamatban is tudtam

hasznosítani a BDZ-ben ellesett dolgokat; példáulnem engedtem magam napi 4-5 óránál többet ját-szani, nehogy megerőltessem a kezem.Összességében elmondhatom, hogy a szeretteimegy irányban gondolkodnak engem illetően. Míga sárkányrepüléses terveimet egyöntetűen ellen-zik, a BDZ koncertmesteri ambícióimat egyön-tetűen támogatták, támogatják. És hogy sikerült maga a próbajáték?Az leginkább olyan volt, mint egy élveboncolás.Ugyan ismerősök, barátok ültek a hallgatóság so-raiban {Zenekarunkban valamennyi szólamvezetőés bármely zenekari tag részt vesz egy-egy próba-játék meghallgatásán – Szerk.}, de mégiscsak aztleste mindenki, hogy épp mi hogy sikerül nekem.Azért sikerült spontán tapsot generálnod aCsajkovszij hegedűverseny részleteddel…Igen, ez óriási élmény volt. Hálás vagyok érte! Ateljesítményemmel egyébként nagyjából elégedettvoltam, nyugodtan vártam az „ítéletet.”A koncertmesterség nem csak a hegedülésrőlszól. Szerinted hány százalékban van szükség azenészi és a vezetői képességekre?Hát ezt nem tudom megmondani. Pedig nagyonfoglalkoztat a kérdés. Úgy próbálok most az új fe-ladatomra felkészülni, hogy sorban beszélgetekkoncertmesterekkel itt a BDZ-ben és egyébzenekarokban is. Egyszer csak el kell kezdeni eztis valahol…

6

Kulisszák mögül

Milos Forman Amadeus címűfilmjének egyik első jelenetébenSalieri egy fogadáson a számáraszemélyesen még ismeretlenMozartot keresgéli, miközbenazon töpreng, hogy egy ilyengéniusznak, aki már ötévesenmegírta első zeneműveit, ti-zenéves koráig már operát is szer -zett, vajon a homlokára van írvaa zsenialitás. Vajon már messzirőlsüt róla, hogy egy lángelme?Vajon első pillantásra fel -ismerhető? Aztán megjelenik egyinfantilis, vihogó és vulgáris„teremtmény”, aki – Salieri és anéző legnagyobb meg döbbe né -sére – maga Mozart, a zseni. Nos,kedves Olvasónk, a Mozart-ku-tatás számára éppen ez okozta a legnagyobb prob-lémát az elmúlt 250 évben. Nem tudtákösszeegyeztetni a leveleiből kitűnő análerotikát azalkotó géniusszal. Pedig, ha tüzetesen olvasgatjuka leveleit, egy igen szerethető, sokoldalú,szellemes és életvidám, néha depresszív ember ra-jzolódik ki előttünk. Induljunk hát utunkra, ésvizsgáljuk meg, milyennek is látták Mozartot írók,költők, zenetudósok és kortársak, milyen volt aviszonya a nőkhöz és az apjához.

MoZARt AZ iRoDALoMBAN

Puskin 1830-ban írt egyfelvonásos minidrámátMozart és Salieri címmel, melyet 1898-ban Rim-sky-Korsakov meg is zenésített. A történet kiin-dulópontja az a szenzációs híresztelés, melyállítólag magától Salieritől származik, miszerint őmérgezte meg Mozartot. A rövid tragédia ennek amérgezésnek egy lehetséges forgatókönyvét vil-lantja elénk, a két ellentétes habitusú művész

7

Háttér

Engedelmes fia: Wolfgang Amadé Rosenkranz

Avagy hogyan alakította az irodalom, a tudomány a ben-nünk élő Mozart-képet

Autisztikus és zseniális; infantilis, ugyanakkor koraérett; vulgáris, mégis fennkölt,szenvedélyes és elvhű. Nos, ő volt az az egyszeri jelenség az emberiség történetében,aki 1756 egy viharos januári napján Johannes Chrysostomus Wolfgangus TheofilusMozart néven jött világra, aki olyan zenét tudott írni, mint a C-dúr (K 467) zongora-verseny második tétele, miközben unokanővéréhez alsófertályi és fekália-humorralteletűzdelt leveleket írt. Talán ez a kettősség ihlette az irodalmi alkotások egész sorát,melyek a személyiség és az isteni géniusz közötti vélt vagy valós ellentétet helyezik aközéppontba Mozart alakján keresztül.

karakterének egymáshoz feszülésével. A két sze -replő a tudós Salieri, akinek hírneve küzdelmesszorgalmon alapul, és Mozart, a zseni, akit az is-teni ihlet úgy talál meg, hogy szinte tudomást semszerez róla, akinek az alkotás nem megfeszítettmunka, hanem magától értetődő természetesség.Salieri kétségtelenül irigy Mozart zsenialitására,azonban mégsem ez a legnagyobb szálka aszemében. Amikor Mozart a puskini drámábanszínre lép, egy utcai muzsikust bíztat arra, hogyjátssza el a művét. Vetélytársa ezt óriási véteknektartja: Mozart szerinte felelőtlenül bánik a nekiadatott zsenialitással, hiszen nem törekszikműveinek méltó megszólaltatására, és művésziadottságait hálátlanul kezeli. Salieri úgy érzi, hogyaz isteni géniuszról kialakított képzetet meg kellvédelmeznie Mozarttal szemben, akit e képzettökéletlen földi manifesztumának tart, ezértMozartnak, az embernek pusztulnia kell.

Peter Shaffer (1926 – 2016, angol drámaíró)Amadeus című művét 1979-ben mutatták be. Atörténet kétségkívül Puskin egyfelvonásosán ala-pul, azonban itt – és különösen a Shaffer drámájaalapján Milos Forman által készített filmben – egyigazi pszichothrillert élhetünk át. Shaffer a drámátSalieri szemszögéből meséli el, szinte egymonológ az egész, melyben az irigységtől hajtottSalieri elhatározza vetélytársa elpusztítását.„Hogyan ölünk meg egy embert? Kigondolni kön-nyű, de más az, ha a puszta kezeddel kellmegtenned.” – mondja Salieri a filmben. Atörténet főhőse tehát Salieri, a sikeres, komolyhírnévnek örvendő bécsi zeneszerző, aki Mozart-ban felismeri Isten méltatlan instrumentumát, ésezáltal saját középszerűségét. Shaffer drámájábanMozart egy infantilis, vihogó, vulgáris, ugyan -

akkor az emberi ter-mészet legmélyebbbugy rait a zenébenkitűnően megjeleníteniképes zseni, aki Puskinkarakterétől eltérőennagyon is tudatában vana saját zsenialitásának,és ezt öntudatosan egészkörnyezete tudomásárais hozza. Szinteészrevétlenül, irigylésreméltó könnyedséggel,zenei tréfákban gúnyol -

ja ki zenésztársait. Shaffer Salierijének szemébenis megemészthetetlen az ember és a művészi pél-dakép közötti disszonancia. Salieri tragédiája az,hogy egész környe ze tében csak neki adatik megvalójában a lángelme felismerése, csak ő az, akiirigységet érez iránta, aki vágyik az ő géniuszára.Így nem lát más választást, mint hogy kinevezzemagát a közép sze rűek védőszentjévé, és egyfajtaIsten kardjaként sújtson le az alkotó géniusz emetökéletlen megtestesülésére. A drámai történésbea szerzők mesterien fonják bele a Mozart életébőlismert anekdotákat, motívumokat, mítoszokat(apakomp lexus, a Requiem álarcos megrendelője,a mérgezésről szóló szóbeszéd stb). Shaffer ésMilos Forman a mérgezés motívumát is egysokkal kifinomultabb szintre emeli: Salieri –akárcsak egy mesteri Hitchcock-krimiben – lépés-ről-lépésre mérgezi meg a fiatal vetélytársa életét:először minden lehetséges eszközzel ellehetet -leníti, majd a saját gyengéit, félelmeit kihasználvaés ellene fordítva közeledik a végső megsem-misítés felé. Milos Forman a film eszközeivel egymég magasabb szintre emeli a történetet, ráadásultökéletesen módon használva a zenei részleteket;úgy, hogy azok még zenészek, zeneértők számárais ráismeréssel, megismeréssel, új információvalszolgálnak.

Puskin és Shaffer irodalmi megközelítésétől telje-sen eltér Eduard Mörike (1804 – 1875, németíró, költő, műfordító) Mozart prágai utazása(Mozart auf der Reise nach Prag) című, a zene -szer ző születésének 100. évfordulójára írt novel-lája. A történet Mozart utazását beszéli el, amikoris feleségével Prágába tart a Don Giovanni bemu-tatójára. Menet közben megpihennek egy csodá -latos kertben, ahol Mozart egy narancsfára lesz

8

Háttér

figyelmes, melyrőlleszakít egy gyümöl -csöt. Miután a kertészkérdőre vonja, bocsá-natkérő levelet ír a tulaj -donosnak, aki művelt,zenekedvelő emberlévén meghívja azeneszerzőt és feleségéta házába, ahol éppenunokahúga, Eugénia el-jegyzését ünneplik. Atörténet csupa derű ésvidámság, mégis ottlebeg felette az elmúlás fuvallata. A házbanMozart és Constanze anekdotákat mesél, a szerzőbemutatja frissen készülő darabja, a Don Giovannirészleteit, melyet a zenekedvelő és -ismerő tár-saság együtt énekel, véleményez és kommentál.Az egész jelenetsor csupa kellem és báj, felhőtlenszórakozás, mégis szinte minden szellemes anek-dotában előkerül a halál motívuma. A novellátvégigkíséri egy baljós érzés, mely egyre jobbanmegerősíti az olvasóban, hogy Mozart egy elillanójelenség a földön, akárcsak az a pár vidám pil-lanat, melyet házigazdáiknál tölt. A novellátkeretbe foglalja a lovaskocsi motívuma; ezen in-dulnak el, majd kapnak egyet ajándékba avendéglátójuktól is. A lovaskocsi motívum a no -vel lát lezáró, népies ihletésű versben is visszatér: „Két éjszínű csikólegel a réten,futkosva, nyargalászvatér haza este, de hülő tetemeddel majd lassan lépeget, elébb, elébb talán, mintsem patkóvasuk, mely veti most a szikrát, patájukról levásna!”

Ha már az irodalmi igényű Mozart-munkákrólbeszélünk, mindenképpen említést érdemel Szent -kuthy Miklós Divertimento – Változatok Wolf-gang Amadeus Mozart életére című munkája.Szentkuthy sorozata, melyben Haydn és Händeléletét, jelenségét is feldolgozza, az Önarckép álar-cokban címet viseli. És valóban: érezzük benne asaját útkeresésünket, amint – akár a szerző – egy-egy álarc mögé bújva, mintegy Szent Orphe usz -ként tévelygünk a világban. Ezt vetíti elő regénye

előszavában is, melyben egy képzeletbeli Mozart-kortárs és -ismerős álarcát ölti magára a szerző,aki visszaemlékszik a Mozarttal folytatott beszél-getésekre, róla szóló anekdotákra. Ezekből avissza emlékezésből rajzolódik ki a szerző alakja.Egy emberé, aki olyan, mint bármelyikünk,ugyanolyan problémákkal küzd, ugyanolyanörömei vannak, aki elképesztő sebességgelszáguld végig az életen, ami egyfelől csupa báj éskellem, másfelől csupa küzdelem és kihívás. Egyolyan emberé, aki ugyanúgy szomjazza a sze re -tetet, az ölelést, a sikert, a csillogást, mint bárme-lyikünk, és aki nem mellékesen az emberiségegyik legnagyobb alkotója.

tuDoMáNYos MuNKáK, ÉLEtRAJZoK

Amikor a Mozartról szóló tudományos irodalmatemlítjük, mindenkinek elsősorban Hildesheimer,Einstein vagy Solomon neve ugrik be. Bár senkitsem fog meglepni, hogy a Mozart életrajzoksorozata szinte Mozart halálának pillanatábanelindult.

Az első biográfia 1793-ban jelent meg AdolfHeinrich Friedrich Schlichtegroll (1765-1822)tollából, aki saját maga sohasem találkozott ugyanMozarttal, de felkereste nővérét, gyerekkori bará-tait, feleségét, és a tőlük hallott információkalapján szerkesztette meg Nekrológját.

Nem nagyon sokkal a zeneszerző halála után,1828-ban jelent meg a Georg Nikolaus van Nis-sen, Konstanze második férjétől származó élet -rajz, melyet saját emlékek és a fennmaradt családilevelezés alapján állított össze. Itt meg kell je-gyeznünk, hogy Konstanze és második férje a

9

Háttér

leve lezést erősen cenzúrázta, a korabeli erkölcssze rint elfogadhatatlannak vélt szavakat, kife-jezéseket áthúzta, kitörölte. Egy nemrégibennapvilágra került tudósítás szerint azonban bi-zonyos eljárásokkal már rekonstruálni lehet akitörölt szavakat, így a levelek újra teljes ter-jedelmükben olvashatók.

Az egyik legalaposabb és máig is megkerül-hetetlen biográfia Otto Jahntól származik, melyszintén 1856-ban, Mozart születésének 100. év-fordulójára jelent meg. Otto Jahn tette Mozartot a„tehetséges és kiegyensúlyozott ember ideáljánakmegtestesítőjévé”. Ez a Mozart-kutatás és a zene-tudomány első felbecsülhetetlen értékű műve,mert az összes fellelhető írásos dokumentumotösszegyűjtötte, feldolgozta.

Wolfgang Hildesheimer, német író 1977-benmegjelent munkájában az addig fellelhető Mozart-anyagok kritikai felülvizsgálatát tűzte ki célul.Ebben a műben már jelentős szerepet kap a családidráma ábrázolása, melynek legfőbb céltáblájaConstanze Mozart, akit a szerző a nagy zeneszer -zőhöz méltatlan társnak tart. Hildesheimer – bárelőszavában Mozart friss pszicholó-giai portréját ígéri – túlságosan aMozartról szárnyra kapott városilegendákra, anekdotákra tá-maszkodik, könyve mégis érdekes,informatív olvasmány.

Maynard Solomon (1930 - )amerikai zenetudós, zenei producer1995-ben megjelent könyve Mozartzenéjének és életútjának pszicholó-giai analízise, és mint ilyen, azegyik legnagyobb sza bású mű aMozart-irodalomban. Részletesenfeltérképezi a zeneszerző családiviszonyait, és utat keres a zene pszi-chológiájához. Míg Hildesheimercéltáblája Constanze, addigSolomon minden haragját Leopold -ra, az apára zúdítja, Mozart operái-nak főhőseiben pedig traumákat,konfliktusokat vél felfedezni.Solomon műve tehát a pszi-choanalízis szemszögéből próbálmagyarázatot találni a zseni földimegnyilvánulására.

Alfred Einstein (1880 – 1952) német zenetudós,(aki nem állt rokonságban Albert Einstein Nobel-díjas fizikussal, de egy kórusban énekeltek ésszomszédok is voltak) Mozart, sein Charakter,sein Werk (magyarul Mozart címmel jelent meg)című munkája 1945-ben jelent meg, melynek utó-munkálataiből nőtte ki magát a Köchel-jegyzék(Mozart műveinek jegyzéke) felülvizsgálata éspontosítása. A címből is kiderül (szó szerint:Mozart, a jelleme, az életműve), a szerző célja azélet és az életmű feltérképezése. Einstein semkíméli Constanzét, Hildesheimerhez hasonlóan őis úgy gondolja, Constanze sem szellemileg, sememberi habitusban nem egyenrangú zseniális fér-jével. Mindazonáltal Einstein műve aprólékosanfoglalkozik zenetudományi elemzésekkel, könyverengeteg zenei példát sorakoztat fel, és ténylege-sen segíti a Mozart-életműben való tájékozódást.

„FoGYAsZtHAtó” MoZARt KöNYVEK RA-JoNGóK sZáMáRA

Érdekes olvasmány Volkmar Braunbehrens (1941)német zenetudós 1986-ban napvilágot látottmunkáját, mely Mozart bécsi évek címmel jelent

10

Háttér

meg magyarul, és Mozart utolsó tíz évét veszigórcső alá. Elképesztő mennyiségű dokumentu-mot dolgoz fel, és betekintést nyújt a korabeliBécs életébe, szokásaiba, Mozart munkamódsze -rébe és hétköznapjaiba. Braunbehrens jelentősenjavítja és cizellálja a Leopold Mozartról kialakítottképet, rámutat motivációira, és bemutatja, milyenkitűnő zenepedagógus és menedzser voltegyszemélyben.

Hasonlóan olvasmányos H. C. Robbins Landon(1926 – 2009) amerikai zenetudós 1791, Mozartutolsó éve című könyve, melyből szintén sok min-dent megtudhatunk az 1790-es évek bécsi életéről,Mozart terveiről, lehetőségeiről, kapcsolatairól,betegségéről. A szerző egy egész fejezetet szentelMozart halálokának kiderítésére, feltérképezi acsaládi levelezés alapján visszakövethetőbetegségeket a zeneszerző gyermekkorától kezdveegészen haláláig. Landon egyik nagy érdeme,hogy helyreállítja Constanze renoméját, rávilágítarra, hogy harmonikus házasságban élt férjével,társa volt jóban-rosszban, és halála után sokat tettaz életmű fennmaradásáért.

MoZARt LEVELEi

Mozart levelei jelentik az egyik legnagyobb nemzenei kultúrtörténeti örökséget napjainkban. Azeneszerző rendkívül produktív levélíró volt. Írá-sai teljesen áttekinthetőek, mindig van megszó -lítás, dátum, helység és elköszönés – ez utóbbimindig a címzetthez fűződő viszonyánakmegfelelően. A felépítése is klasszikus; rövidbevezetőt követően hosszasan ecseteli az adotttémát, majd rövidebb-hosszabb befejező rész utánelköszön. Mozart jó levélíró volt, részletesenbeszámolt szinte mindenről, ami vele történt, ígyaz 1700-as évek hétköznapjaiba is bepillantástnyer hetünk a levelek által. Tartalmát tekintvetalálunk köztük úti beszámolót, terveket, projek-teket. Igen részletesen és lényegre törően számolbe művei bemutatóiról, az előadókról, éneke-sekről, zenészekről, de ír a munkaadójáról, ahercegérsekről is – bár általánosságban véve nemtúl hízelgő dolgokat.Kiterjedt levelezést folytatott családdal, bará-tokkal. Különösen egyes családi, illetve közelibarátokhoz írt levelei alapján alakult ki róla a vul-gáris, kevéssé szalonképes ember képe. Évszá za -dokon keresztül ezek a levelek sugallták az ember

és az életmű közötti szakadék képzetét. Mozartvédelmében azért fontos megjegyezni, hogy ittmagánlevelekről van szó, melyeket sem Mozart,sem a címzettje nem kívánt a nyilvánosság elétárni, és a levelek megírása pillanatában nem isfoglalkozott azzal a gondolattal, hogy anagyközönség ízlésének megfelelően cizelláljamondandóját.

Mozart első fennmaradt levele nővérének, Nan-nerlnek szól, 1769-ből. Ez volt az az év, amikorimmáron nővére nélkül – aki, mivel öt évvelidősebb volt kisöccsénél, már kinőtt a csodagyerekstátuszból – indult útnak édesapjával. Ezek a leve -lek egyfajta utóiratok, Leopold feleségének írtleve leihez biggyesztett hozzá a kis Wolfgangnéhány sort a szeretett nővérnek, akivel nagyonbensőséges kapcsolatot ápolt. A levelek rendkívülrészletgazdagok, részletesen leírják az utazásokminden mozzanatát, az utazókocsi kényelmétőlkezdve az operaelőadásokig. Pár év múlva márönállóan is ír leveleket a kis Wolfgang, nővérénekelég sokat, édesanyjának kevesebbet. Ezek a leve -lek általában németül vagy olaszul íródtak, vagyezek keverékén, és arról tesznek tanúbizonyságot,hogy a 13 éves fiatalember meglehetősen magasszinten bírta az olasz nyelvet. Nővérével a kapcso -lata felnőtt korukra megromlott, elhidegültekegymástól, ám a gyerekkori levelekben ennek mégsemmi nyomát nem találjuk.

Mindenképpen említést érdemelnek Anna MariaThekla Mozarthoz, unokanővéréhez írt levelei,melyek Bäsle Briefe vagy Húgocska-leveleknéven váltak híressé. Nos, ezek azok a levelek,melyeket az utókor a szerzőjéhez annyira méltat-

11

Háttér

egy példa az igeidőkkel való játszadozásra és az al-testi humorra:

„[...] s küldöm üdvözletem minden barátomnak, saki nem hiszi, az kinyalhatja, ameddig csak bírja,kezdheti már most, nyalhatja örökké, míg meg nemjön az esze, szegényé, nyalhat bizton, de kár belé,már magam is félek, csak nem eléggé, a seggemtiszta, ó be kár, mit lakmározzék most e jó betyár...Isten áldjon, Hugica! Vagyok, voltam, lennék, lettemlégyen [...] Adja Isten, hogy lennék, hogy lettem lé-gyen, hogy lennem valék [...] Hogy micsoda? Hátegy unalmas fráter! Áldjon az Isten, drága kis uno -kahúgom! Maradok igaz unokafivéred Wolfgang Amadé Mozart”

lannak talált, és ezek azok a levelek, melyekre ko-runk Mozart-kutatói már igazi csemegeként tekin -tenek. A levelek hangneme igencsak játékos,tartalmilag a túlzott, felfokozott szexuális utalá-sok, az altesti humor és a rendkívül szellemesnyelvi leleményesség jellemzi őket. Ismereteimszerint csak hat levél olvasható fordításban, amitvalószínűleg a fordítás nehézsége indokol: Mozartlubickol a szójátékokban, a német nyelv adta igei-dőkben, rímeket farag, nyelvi fokozásokat hozlétre. Valóságos nyelvi és jelentéstani kihívás alevelek olvasása, nem csak a szójátékok miatt,hanem annak okán is, hogy Mozart a sváb éssalzburgi dialektust keveri a hochdeutsch-csal.Számomra leginkább a szellemessége, játékosságaa magával ragadó, tartalma pedig – tekintettelWolfgang és Bäsle kapcsolatára – teljességgel be-fogadható. A szövegek szerkesztésében szinte tet-ten érhető Mozart zenei nyelvezete is: avissza térések, a fokozások, az invenció, a tükör -szavak, a szöveg építkezése, a néha rondószerűenvissza-visszatérő megszólítás vagy egyéb szöveg-foszlányok... A nyelvi-gondolati játéknaksokszor a levél külalakjával ad ny-omatékot, tükörírással ír, vagy éppenábrákat alkot a szöveggel, sokszor raj zokattűzdel a szavak közé. Ezek a levelekinkább írója nyelvi-szellemi tálentumáróltesznek tanúbizonyságot, mintsem alpáristílusáról. Íme, egy – nyomdafestéket tűrő – és nyelvijátékról tanúskodó példa egy 1777-ben keltlevélből, melyben afelett kesereg, hogy acsomagban, melyet unokanővérétől kapott,nem volt portré a menyecskéről:

„Teringettét, ezer kartács és villám,menny dörgős sekrestye, horvátok ínsége,ördög, pokol, boszorkány és kísértet,keresztes zászlóalj, se vége, se hossza. És az ele-mek, levegő, víz meg föld meg tűz, Európa, Ázsia,Amerika, jezsuiták, ágostoniak, karthauziak ésszentesi keresztes urak, reguláris és irreguláriskanonokok, és ti, összes pernahajderek, gazfickók,

csirkefogók, kujonok és farokcsóválók, szamarak,bivalyok, ökrök, hülyék, tahók, mamlaszok! Mic-soda dolog az, 4 katonának 3 tölténydoboza? –Ilyen csomag és semmi portré?”

Zárójelben meg kell jegyeznünk, hogy a levelek-ben olvasható, vulgárisnak tartott szófordulatokjelentős része még ma is él a salzburgi dialektus-ban. A XVIII. században ugyanis meglehetősen el-terjedt és kedvelt beszédtéma volt az emésztésselkapcsolatos mindennemű gondolat, és ez tettenérhető a népnyelvben is. Mozart édesanyja leve -leiben így búcsúzik Leopoldtól: Gute Nacht /scheiss ins Bett / das es kracht. (Jóéjszakát, csináljaz ágyba, hadd zengjen!) Ez nem a család alpáristílusát bizonyítja, hanem inkább megőriz szá-munkra egy népi rigmust, ami még ma isfelfedezhető Salzburg környékén. Mozart egyébként ezen rigmusok jelentős részétzenébe is öntötte: apró zenei gyöngyszemek, kiskánonok születtek ezekre a sorokra.

MoZARt És AZ APA

Mozart legtöbb fennmaradt levele édesapjához,Leopoldhoz íródott. 1774-től kezdve ugyanisWolfgang már egyedül utazgatott, apját ahercegérsek már nem engedte el a szolgálatból.Ezen levelek stílusa teljességgel eltér a többitől, a

nyelvezete irodalmi, a tartalma sokszor filozófiai,sokszor beszámoló jellegű. Ezek az írások –néhány ritka kivételtől eltekintve – tárgyilagosak,érzelemmentesek. Ami ezekben az iratokban alegértékesebb, az az egyes bemutatókról, kon-

12

Háttér

„Nem írhatok költőien: nem vagyok költő. Nemtudom a fényt és árnyékot művészien elosztani: nemvagyok festő. Sőt gesztussal és némajátékkal semtudom gondolataimat kifejezni: nem vagyok táncos.De meg tudom tenni a hangok nyelvén: muzsikusvagyok.”

certekről szóló részletes beszámoló, amelyekből– többek között – Wolfgang kitűnő dramaturgiaiérzékébe is betekintést nyerhetünk. Sokszor szá-mol be olyan folyamatokról, körülményekről,melyek egy zenemű születését befolyásolták – pl.az énekes képességei miatt beszúrt még egy áriát,vagy éppen kivett egyet. Sajnos azonban magáróla zenei alkotási folyamatról nem árul el semmit,pedig az utókor már évszázadok óta ezzel aszándékkal kutatja, dolgozza fel a leveleit. Sokan,pl. Hildesheimer vagy Solomon ezen levelekalapján alkotnak képet Leopoldról, apa és fiú vi -szonyáról, amiből Leopold nem jó eredménnyelkerül ki. Braunbehrens ugyanakkor rámutat, hogyLeopold kitűnő zenepedagógus volt, említést teszzenepedagógiai művéről, a Hegedűiskoláról (Ver-such einer gründlichen Violinschule), mely rend-kívül jelentős információkkal szolgál a korabelielőadói gyakorlatról – amellett, hogy egy kitűnőpedagógiai mű. Leopold azonban nemcsak kitűnőpedagógus volt, hanem egy kiváló szervező kész -séggel megáldott üzletember is, egyfajta me ne -d zser, óriási kapcsolati tőkével. Képzeljük csak el,mekkora teljesítmény lehetett, hogy gyermekeivelközel négy évig úton volt Európa-szerte, kon-certeket, fellépéseket szervezett, az egészet anya -gi lag és logisztikailag megtervezte és kivitelezte– mindezt egy olyan időszakban, amikor csak lo-vaskocsival lehetett közlekedni, nem volt telefon,e-mail, kommunikálni pedig kifejezetten csak le -vélben (postai úton), vagy személyesen lehetett.Leopold mindemellett szervilis alkat volt, aki –nagyon reálisan – a boldogulást a fix jövedelem-ben, egy biztos udvari állásban látta, és éppenezért nem lelkesedett fia önállósági törekvéseiért.Sokan szemére hányják, hogy nem támogattalánya, Nannerl művészi előmenetelét – aki Wolf-ganghoz hasonlóan rendkívüli tehetséggel voltmegáldva –, és a művészi pálya helyett inkább aháziasszonyi szerepvállalásra kényszerítette. Ezsem elítélhető abban a korban, amikor egy nőboldogulását az előnyös házasságkötésben látták.Az a tény, hogy a kor szereplőit Mozart leveleialapján az ő szemüvegén keresztül látjuk, nemsza bad, hogy megtévesszen minket objektivitá-sunkban. Mert mindent egybevéve Mozartnagyon-nagyon sokat köszönhet édesapjának. Leveleiből kiviláglik, hogy tiszteli és féli apját, ésigazi szellemi társat lát benne. Hozzá írta a sokatidézett levelet, melyben a halálról elmélkedik(ekkor csak 31 éves!): „Mivel a halál (szigorúan

véve) életünk igazi végcélja, néhány év óta az em-bernek ezzel az igazi, legjobb barátjával annyira

13

Háttér

stílUsBrAvúrok

egy jó példa arra, hogy mozart mennyire tudatábanvolt annak, hogy kivel milyen hangnemet szabadvagy kell megütnie. 1778. február 28-án, tehát egya-zon napon két levelet is írt, egyet édesapjának,egyet pedig unokanővérének, Bäsle-nek.

egy tipikus levél Bäsle-höz, melyben féktelenkedvvel variája a fekália-nyelv kínálta lehetőségeket:„… netán azt hihetné, vagy vélhetné is akár, hogymeghaltam! Megdöglöttem? Vagy kinyúltam? Ánem! Kérem, nehogy így vélje, mert vélni és szarnikét külön dolog! Hogyan írhatnék ilyen szépen, hadöglött lennék? Hogyan is volna az lehetséges? [...]Mármost, van szerencsém megtudakolni, hogyhogyan szolgál a mibenléte? Megvannak-e még likaia testén? Vagy netán ótvaros? Kicsit kedvel-e még?Időközben nem támadt-e kedve felakasztani magát?Vajon volt-e dühös rám, szegény bolondra: vajonsze retettel nem kötünk-e békét, vagy szavamra, szel-lentek egy bűzkévét! Lám csak, nevet – victoria! –seggünk legyen a békeszerző! Tudtam jól, nem fogtudni nekem tovább ellenállni. Igen-igen, biztosvagyok a dolgomban, még ha szart lelek is ma anadrágomban, pedig két hét múlva ott leszek márPárizsban. Ha tehát válaszolni óhajt, s Augsburgbólegy levélkét idehajt, akkor eressze mielőbb szélnek,különben nincs, ki örüljön a levélnek, ha pedignekem már hűlt helyem, levél helyett csak szar jutnekem. Úgy bizony, csak szar! – Szar! Ó szar! Be édesszó! Szar! Far! Be szép ez is! – Szar-far! Nyal-far! [...]Mamám és én ajánljuk magunkat atyjaurának ésanyajaasszonyának, húgocskánkkal egyetemben, ésreméljük, mind a hárman jó egészségnek és kedvnekörvendenek….” győrffy miklós fordítása

.. és édesapjának, melyben az őszinte fiúi tiszteletés megfelelési kényszerviszi a prímet:„... három barátomban bízok, és ezek erős és meg -ke rülhetetlen barátok, kik nem mások, mint Isten,az ön feje és az én fejem, és bár a fejünk különböző,a maga szakterületén mindegyik kiváló, használhatóés hasznos; és remélem, hogy az én fejem idővel azön fejéhez, mely jelenleg az ön területén az enyémfelett áll, egyre közelebb jut. AKkor minden jótkívánok, legyen vidám és jókedvű, és gondoljonarra, hogy van egy fia, aki az önnel szembeni gyer-meki kötelességeit köztudomásúan soha nem felej -tette el, és aki igyekezni fog, hogy egy ilyen jóapához mindig méltó legyen, és aki változatlanul azön engedelmes fiaWolfgang Mozart”

megismerkedtem, hogy képe nemcsak hogy nemborzaszt el többé, hanem inkább megnyugtat és vi-gasztal. Köszönöm Istennek, hogy abban a sze -rencsében részesített, hogy megadta nekem azalkalmat (ön ért engem) arra, hogy a halált mintigazi boldogságunk kulcsát ismerjem meg. Sohanem fekszem le este anélkül, hogy ne gondolnékarra (bármilyen fiatal vagyok is), hogy másnaptalán már nem leszek többé, s mégsem mondhatjaegy ismerősöm sem, hogy társaságban mogorvavagy szomorú vagyok.”

MoZARt És A NőK

Mozart élete során sok-sok nővel került kapcso-latba, és közülük jópáran komoly érzelmeketébresztettek benne. Mindazonáltal saját bevallásaszerint szűzen nősült, a Constanze előtti höl-gyekkel tehát plátói kapcsolatot ápolt. Már em-lítettük Bäsle-t, élete egyik nagy szerelme azonbankésőbbi sógornője, Aloysia Weber, férjezettnevén Lange, aki Constanze nővére volt. Aloysiarendkívül tehetséges énekesnő lehetett, Mozartszámos levélben dicséri hangját, hangterjedelmét(ami több mint 3 oktáv volt, állítólag négyvonalasC-t is tudott énekelni), de sokszor említi hangjahajlékonyságát, előadói kultúráját. Aloysia énekesi tehetségének egyik legmeg-győzőbb példája a koncertünkön is felhangzóPopoli di Tessalia (KV 316) ária, amit kifejezettenaz ő hangi adottságaihoz igazodva írt meg Mozart,és amit a szerző egyik Aloysiához írt levelébenélete legjobb munkájának nevez ebben a műfaj -

ban. Elképesztő hangterjedelem, technikai tudásés előadói gyakorlatot igényel ez az ária, amit kon-certünkön Szemere Zita fog megszólaltatni.

Feleségéhez, Constanzéhoz írt levelei közül sze -rencsére elég sok maradt az utókorra. Mozartutolsó fennmaradt levele is hozzá szól, 1791. ok-tóber 14-i keltezéssel. Mozart boldog házasságotélt feleségével, a hozzá írt levelei mindig szeretet-teljesek, megszólításuk mindig „Mein liebstesWeibchen” (Legkedvesebb kicsi feleségem).Távolléte szinte minden napján írt feleségének.Ezen levelekben is részletesen beszámol mindentörténésről, a hangneme mindig gyöngéd, néholévődő, és sohasem mulaszt el hangot adni annak,hogy mennyire hiányzik neki Konstanze.

iRoDALoM És VALósáG

A Mozartról szóló, vagy pontosabban a Mozartalakját „használó” irodalmi művekkel kapcsolat-ban érdemes pár dolgot megjegyeznünk. Shafferés Forman alkotása igazi szupersztárrá avattaMozartot, világszerte ismertté tette, mindemelletttudományos szerzők egész sorát késztettealkotásra. Rengeteg kritika érte, miszerint anek-dotákat használ, eltúlozza azok jelentőségét stb.Fontosnak tartom megjegyezni, hogy sem Puskin,sem Mörike, sem Shaffer, sem Forman nemszándékozott tudományos jellegű életrajzot létre-hozni. Mindannyian Mozart alakján keresztülvilágítottak rá – irodalmi-filozófiai igénnyel –olyan gondolatokra, melyek foglalkoztatják azemberiséget, a művészeket. Például, hogy hogyanviszonyulunk egy zsenihez, hogy milyen elvárá-saink vannak vele szemben, hogy az élet még egyisteni géniusz számára is múlandó, hogy a közép-szer – azaz az átlagember hogyan tud vagy éppennem tud befogadni egy zseniális elmét. Egy olyanzseniális elmét, aki ráadásul emberként meglehe -tősen hétköznapi és ellentmondásos. Egyszóval afenti szerzők védelmében szükséges megjegyezni,hogy valószínűleg sohasem volt céljuk, hogyanekdotákat, pletykákat igazként terjesszenek,csupán ezek felhasználásával hoztak létre olyanműveket, melyek talán az olvasókat, a Mozart-követőket is tovább gondolkodásra serkentik.Amadeus című előadásunkat, mely Mozart életétlevelei alapján dolgozza fel, 2019. március 17-éntekinthetik meg a Müpában. Rendező: SelmecziGyörgy, Vezényel: Hollerung Gábor.

14

Háttér

„szívem legkedvesebb kicsi felesége!

(...) Amikor arra gondolok, hogy újra együtt leszünkmi ketten, hirtelen olyanná válok, mint egy kisgyerek– ha az emberek belelátnának a szívembe, biztosannagyon elszégyellném magam!Minden, ami körülvesz engem hidegen hagy, jég hi -de gen. Ha veled lennék, biztosan képes lennék él vez -ni az emberek bókjait – de így… minden olyan üres.A viszontlátásra, drágám!Maradok örökké a te Mozartod, aki téged a teljeslelkével szeretUi.: Amikor az utolsó sorokat írtam, egy könnycsepphullott a papírra. De föl kell vidulnom! Rengetegcsókot küldök neked, kapd el őket! Az ördögbe is,egy egész erdőnyit küldök belőlük. Ha, ha! És mostén is elkaptam belőlük hármat. Isteni finomak.Csókollak milliószor!”

Én szépen elképzeltem, hogy KelemenBarnabással és Kokas Katalinnal, akikkülön koncert keretében a BDZ vendég-művészei lesznek 2019 tavaszán, közös in-terjút készítek, s már a címet is kitaláltam:„Kettő az egyben”. Elképzeltem, hogy ked-venc Palotanegyedükben, jó kávé és frisspéksütemény mellett kérdezem őketelőadóművészi, tanári, zeneifesztivál-szer -vezői munkásságukról. Beethoven ésCsemiczky hegedűversenyéről, melyetmajd előadnak – és persze családjukról,három gyermekükről, hiszen a két művészegyben házaspár is. Ennek ellenére (vagytán épp ezért?) a közös, személyes interjúteljesen elképzelhetetlen volt jelen életfor-májuk mellett, így Köln, Budapest és Japánháromszögében Barnabást tanítás és kölnitanítványainak koncertje közötti egyórában, telefonon értem el, Katalint pedig…

Beethoven ismert, imádott, egyetlen, gyönyörűD-dúr hegedűversenyét fogja játszani a BDZvendégművészeként, melynek dallamát úgy is-merjük, hogy akár fütyörészhetjük is. Amikor2011-ben Sibelius hegedűversenyét adta előzenekarunkkal, még „csak” a hegedűművésztkérdezhettem, de most a karmestert is, hiszBeethoven hegedűversenyét nemcsak játszottaazóta, hanem már többször dirigálta is. Többször és több formában is vezényeltem, igen.Egyrészt hegedűművészként, amikor karmesternélküli szólistaként egyben irányítottam is azenekart, másrészt dirigensként, amikor diákokdiplomakoncertjén közreműködő karmesterkéntvezényeltem „kísérőként” a szólistát.Akkor sokféle benyomása van a műről. Kérem,meséljen ezek tükrében annak izgalmas,érdekes, fontos pillanatairól!Nagyon szívesen! Liszt Ferenc mellett Beethoventtartom a legforradalmibb zeneszer ző nek. Eleve

fantasztikusnak találom, hogy valaki mindösszepár év alatt, amennyi neki megadatott, ennyiújítást és művet hozzon létre.Ha kifejezetten a hegedűversenyről beszélünk,érdemes Mozarttól kiindulni. Pár évtizeddelMozart versenyművei után Beethoven fogtamagát, és írt egy olyan hegedűversenyt, melynekcsak az első tétele hosszabb, mint sok Mozart műegésze. És ez egészen elképesztő lépés! Több minthúsz percről beszélünk, miközben az első tétel alegharmonikusabb, legklasszikusabb szonáta for -ma, vagyis semmi különleges formai újításba nemkezd vele, csak egyszerűen kiteljesíti, felmagasz-tosítja a méreteket. A tétel nem válik túl hosszúvá,mindössze magasztossá, grandiózussá, ha a művetBach, Vivaldi, Mozart, Haydn felől nézem. A másik különlegessége a műnek, hogy utána nemírt senki ennél nehezebbet. Aki „fölényesen” eltudja játszani a Beethoven hegedűversenyt, az eltudja játszani bármely későbbi szerző, Csaj kov -szkij, Sibelius, Brahms, Bartók, Prokofjevversenyművét is. Tehát a mű mind előre, mind hát -

16

Rivaldavényben

Ez a mű fantasztikus, és kész!Kelemen Barnabás életében először, húsz éve játszotta Beethoven hegedűversenyét,Hollerung Gábor vezényletével. Most, negyven évesen újra összekerül a szólista, akarmester és a darab.

rafelé vizsgálódó összehasonlításban fantasztikus.És az is egészen elképesztő, hogy Beethoven utánnincs olyan zeneszerző, Bartók, Sosztakovics,Mendelssohn, Schumann, aki ne reflektálna erre adarabra. És nincs olyan mű sem, mely így vagyúgy, formai, dramaturgiai vagy akárcsak kom-ponálástechnikai megoldásában kapcsolatba nekerülne ezzel a hegedűversennyel. Ami, ha már a hosszúságáról is szót ejtett, 41és 49 perc között ingadozik.A 49 percben a taps és a tételek közti szünet isbenne lehetett, de egy biztos: nagyságrendilegháromnegyed órányi gyönyörű, dallamosmuzsikát hallunk. Ugyanakkor mégis nehéz meg-fogalmazni, hogy mitől olyan híres ez a mű.Hiszen tudok mondani dallamosabbat is, nehezeb-bet is, amelyek azonban mégsem ennyire híresek.Persze, a virtuozitás és a dallamosság messze nemelég ahhoz, hogy valami híres legyen. Ehhez azégi csatornáknak kellett nyitva lenniük. Csak ezlehet a magyarázat. Megteremtődött a pillanat,vagy inkább a pillanatok sokasága, s Beethovenmegírhatta hegedűversenyét. Melynek, szokatlan módon, első tételébenpercek telnek el, mire egyáltalán megszólal afőszereplő, a hegedű hangja, a másodikban ha-sonlóan…Így van, igen… Az első két tételben a hegedű csakkíséri, kerülgeti a zenekart, cicomázza a témákat.Az első téma, amit a hegedűs egyedül végigjátszikaz elejétől a végéig, az a harmadik, rondó tételbenvan. (Ez az ön által említett, általonosan elfütyül-hető dallam.) Azzal, hogy az első két tételben atémának vagy az elejét, vagy avégét játssza csak el a hegedű,de az egészet soha; hogy alá-fölé játszik a zenekarnak, mint-egy kíséri azt – erre mondhatjukazt, hogy a kamarazenélésnekegy hihe tetlenül magas szintjejelenik meg. Itt említeném meg,hogy a Nemzeti Filharmoniku-sok Kocsis Zoltán bérleténekkeretében Hamar Zsolt (az NFZművészeti vezetője) lehetőségetadott arra, hogy bármit eljátsz -hatok, amit szeretnék, deegyedül, azaz karmester nélkül.Én Beethoven hegedűversenyétválasztottam, amit Zolival sok-szor előadtunk, és bár nagyon

nagy kihívás volt, minden akadályt vettünk. Sze -rintem valószínű, hogy Beethoven ebben ahegedűversenyben nem gondolt még karmester je-lenlétére, noha tulajdonképpen az ő idejébenalakult ki az, ami ma általános, vagyis hogykarmester áll a zenekar élén. Beethoven akkorkomponálta meg ezt a versenyművet, amikor mégaz volt a szokás, hogy a zenekar egyedül játszik,a zenészek egymásra figyelve, együtt játszanak.Nagyon friss volt még az új, a karmesterrel valójátszás gyakorlata. A vonósnégyesre és fúvósokraírt szeptettje is szinte hegedűverseny, mondhat-nám, hogy itt már „gyakorolt” Beethoven arra,hogy lesz karmester is a zenekarok élén, de mégaz is komoly kamarazenélésnek tekintető.A mai hallgatónak meg tán épp az furcsa, hanem egy „karmester” vezényli a zenekart,hanem egy zongora- vagy hegedűművész, mintahogy az is meglepő volt pár éve még, hogy azelőadóművész egyben karmestere is volt aversenyműnek.Hát pedig ez normális…A kétféle koncentráció miatt gondolom, hogynehéz lehet.Való igaz, hogy nagyon nehéz egyes művek ese -té ben, szinte nem is lehet hegedülni és dirigálniegyszerre, ezért nagyon fontos a próbafolyamat.Fontos azt tudni, hogy a zenészekre számíthatok,ha netán a karmester más tempót diktál… A rész -leteket kell kigyakorolni nagyon jól. A koncertenHollerung Gábor fog dirigálni, akihez sok emlék,élmény fűz. Nagyon szeretünk vele zenélni, kivé-tel nélkül, mindig. Egy húron pendülünk!

17

Rivaldavényben

Ezt korábbi beszélgetésünkben is említette.Azért ez most egy izgalmas kettősség lesz, hiszHollerung Gábor olyan hegedűművésztvezényel majd, aki karmester is.Sőt, olyat, aki életében először Gáborral játszottaa Beethoven hegedűversenyt 1998 decemberében.Épp húsz éve.És közben a hegedűművész 40 éves lett. Igen, nyáron…Ehhez, és harmadik gyermeke születéséhez,ezúton is szeretettel gratulálunk. S közbenKölnbe költöztek, kb. egy éve, de szerencsére ahazai közönség nem sokat vesz ebből észre:sorra-rendre látjuk-halljuk önöket itthon is.Igen, sőt mintha több koncertünk lenne itthon,mióta Kölnben élünk. És a tanítás? Azt tudom, hogy Kölnben tanít,hisz most is tanítás után, illetve tanítványaikoncertje előtt beszélgetünk.Itthon is tanítok, kamarazenélést, félállásban, amitVigh Andrea rektor asszonynak köszönhetek. Őnagyon kedvesen arra adott lehetőséget nekem,hogy tömbösítve adjam le az óráimat, kurzus szin -ten. Úgy érzem, ez a diákoknak is jobb, mert ko-molyabban veszik a felkészülést, mint korábban,amikor egy-egy órára nem mindig készültek felennyi re. Szóval abszolút jól működik ez a rendszer.Ha tanít, fellép előadóművészként, karmes ter -ként, akkor már csak egy kérdés marad, hogymikor kezd komponálni.Nem mintha nem lennének ötleteim, de ahhozegész ember kell. Minél jobban beleásom magamnagy komponisták műveibe, annál inkább látom,hogy mennyire egész embert kíván a zeneszerzés.Nem találni nagy komponistát, aki csak úgymellesleg komponálgatott volna. Nincs rá példa.

Innentől fogva úgyérzem, hogy tanárkéntna gyobb hatást tudokgyakorolni a következőgene rációra, minthogyha zenét sze rez -nék. De azért a sajátkadenciáimat perszemegírom…Épp ezt akartamkérdezni, mert SzűtsAporral folytatott,Hangolós beszél-getésem óta ez a témanagyon érdekel. A

kadenciaalkotás nagy lehetőség lehet a kom-ponálásra fogékony előadó mű vésznek!Igen, de nemcsak lehetőség. Kötelező is lenne,hogy mindenki megírja a saját kadenciáját aművekhez, minimum Mozarthoz, de ha úgy hozzaa sors, akkor – ezt tanítom a hallgatóimnak is –,akár Ligeti hegedűversenyéhez is. Én megírtam, shallotta is a szerző. Gyuri bácsinak nagyon tet-szett, szerette. Még levelet is írt nekem ez ügyben.A hangszer, amin játszik, az egy Beethovenelőtti Guarneri-hegedű {ex-Kovács Dénes – aSzerk.}, melynek készítői a 17 – XVIII. század-ban alkották leghíresebb hangszereiket.Hogyan tud ezen a korábbi hangszeren egykésőbbi technikát igénylő művet előadni? LisztFerencről hallottam, hogy akár két zongorát iselfogyasztott egy koncert alatt, mert azok nembírták a tempót, a hangerőt… Számít tech-nikailag ez ennél a hangszer nél is?Nem, semmit. Ugyanis ezeket a régi hegedűket,amiket Beethoven korában használtak, kivételnélkül mind átépítették. A XIX. századiigényeknek megfelelően nyúltak hozzájuk, amit aromantika diktált; azaz nagyobb feszültség, maga -sabb hangolás, nagyobb hang, újfajta húrok. Az énKovács Dénes-féle hegedűm 1742-ből való, devan egy sajátom is, 1771-ből, egy Gagliano. Eztviszont visszaépíttettem az eredeti állapotába, amiazt jelenti, hogy a barokk építésnek és koraiklasszikának megfelelően él most. Ha ezen ját-szom, akkor pl. eredeti barokk és klasszikus bél-húrokon játszom, de ezt csak olyankor lehetmegtenni, ha a zenekar is hasonló korhű hangsze -reket használ. Milyen a kölni életük? Milyen a tanítás?Kölnbe a három gyermekünk nyelvtanulása miatt

18

Rivaldavényben

Zongorán közreműködik: Kelemen Olga

költöztünk. Mivel a harmadikkal Katalin most gye-sen van, könnyebben tudott mozdulni velem acsaládom. Így többet vagyunk együtt, és enneknagyon örülök. Míg itt élünk, kiépítjük Budapestenazt a tetőtéri művészeti központot, mesteriskolát,amit már rég terveztünk. Ez izgalmas lesz.Tartalmas művészi életet élnek, tanítanak, szer -vezik a Fesztivál Akadémiát – és közben igazicsaládként is működnek. Csoda, hogy van idejeminderre, főleg gyakorlásra. Belefér Kölnfeltérképezése is? Hasonlítható Budapestszédületes napi zenei kínálatához Köln zeneiélete?Feltétlenül, hisz földrajzi elhelyezkedése folytánitt mindenki átutazik, így folyamatosan a legna -gyobb nevű előadók koncerteznek a városban. Deitt volt az ősbemutatója 1990. november 3-ánLigeti András Hegedűversenyének, és itt mutattákbe Bartók A csodálatos mandarin c. művét is, tehátazért magyar vonatkozásokra is bukkanhat azember. Mi, mivel az életünk nagyon sűrű, mégnem tudjuk elmondani, hogy nagyon részt vennéka város koncertéletében, bár természetesen járunkhangversenyekre. Az viszont tény, hogy a vonós-négyesünkkel három éve játszottunk a Kölni Fil-harmónia nagytermében, tehát a hírünk megelőzteideérkezésünket. Az egyetem pedig örül, ha atanítás mellett koncerteket adok, akár egymagam,akár a növendékeimmel.Egy ízben ön a Blaha Lujza téren játszott„inkognitóban”, ahol azonban sokan felis-merték. Tervez valami hasonlót netánKölnben?Nem, már nem. De Gazsi fiam átveszi tőlem ezt ahagyományt: nemrég Ve-lencében állt ki az utcárahegedülni, és egész széppénzt gyűjtött össze.Nagyon figyelnünk kellrá, zenei szempontból.De Hanna lányom iskiállt már: ő meg énekelt.Úgy emlékszem, alánya régebben zon-gorázott.Igen zongorázott, ésmost is zongorázgat, demár nem akar zongoristalenni. Örül, hogy tudzongorázni, mert ez segítneki abban, hogy színész

és énekes legyen, s ezért már évek óta jár FöldessyMargit drámatagozatára.Visszakanyarodva közelgő közös kon-certünkhöz még egy gondolat erejéig: Aztolvastam, hogy Beethoven hegedűversenyét azősbemutatón próba nélkül adta elő ahegedűművész, aki ismerte a szerzőt, és a műszületését is végigkövette. Ezt elképzelhetőnektartja?Beethoven hegedűversenyét? Ez, természetesen,nem lehet igaz, de azt el tudom képzelni, hogy ha„Lajos” a zenekar valamelyik szólamának 1-1ütemét az utolsó percben írta meg, azt el tudtákjátszani a zenészek.És azt a közönség hogyan képzelje el: tarto-gathat ez a hegedűverseny még valami újat,miközben egyike a legtöbbször és legtöbbekáltal játszott, és „koncertjáró” életünk sorántán legtöbbször meghallgatott műveknek?Tartogat. Folyamatosan. Mindig újat lehet belőlekihozni. Egy remekmű ugyanis attól remekmű,hogy mindig tud az előadóművész újat – nemmást, hanem újat – felfedezni benne. És ez nemvalami kis apróság, hanem olyan újdonság, amitőlleesik az álla, és nem is érti, hogy lehet, hogy ezteddig nem vette észre. És persze az is érdekes,hogy én magam húsz évvel ezelőtt hogyan játszot-tam Beethoven hegedűversenyét, és hogyan most.Úgyhogy ne féljen a közönség: akinek nyitva van-nak az antennái, az fog újat találni a nap alatt!Közönségünk Kelemen Barnabást a Beethoven-koncertsorozat zárókoncertjén hallhatja a PestiVigadóban, 2019. március 24-én. Vezényel:Hollerung Gábor.

19

Rivaldavényben

Csemiczky Miklós hegedűversenyétadod elő a háromrészes Dohnányibérlet középső hangversenyén, már-ciusban. Vashegyi György lesz az estkarmestere, melynek során aCsemiczky hegedűversenyt egyszim fónia és egy egyházzenei ora-torikus mű veszi közre. Mindez aZeneakadémia gyönyörű nagyter-mében. Szebbet elképzelni is nehéz.Nagyszerű, hogy a Zeneakadémiánlesz a koncert, és örülök neki, hogy aművet, mellyel másfél évvel ezelőttmár foglalkoztam tanárként, most be-mutathatom szólistaként. Egy rend-kívül tehetséges növendékem adta előakkor ezt a hegedűversenyt. Segítséglesz a tanárként átélt emlékeketfeleleveníteni a darabbal kapcsolat-ban. Páratlan élmény Csemiczky Mik-lós versenyművével foglalkoznom.Ener gikus, ördögi tánc ez, amelybena belső tűz váltakozik a szépséges,szomorú lírával. Gyönyörködöm aharmóniavi lágában is. Eljátszása ko-moly próbatétel mind technikailag,mind zeneileg. Ez egy olyan mű, amelynekszívesen adom a lelkem és az időm bármikor, ajövőben is.Csemiczky hegedűversenyét most játszod majdelőször. De a repertoárod amúgy hatalmas...A repertoáromat a hatalmas szó helyett inkább aszínes szóval jellemezném. A szokásos hegedű-versenyek mellett a kamarairodalomra koncentrál-tam, azon belül is kiemelten a kvartett műfajával

foglalkoztam legtöbbet. A barokk és a kortárs zeneis vonz, és amely feladat megtalál, annak adomoda az időm, az energiám.Más tanítani, mint tanulni egy művet, igaz?Bár részben én is játszogatom a művet, amikortanítom, de azért mégis más, mintha én adnám elő,én merülnék el benne. Tanításkor távolabbról,kívülről látom/hallom a zenei alkotást, noha„fizikailag” is kapcsolatba kerülök vele, hiszen ál-

20

Rivaldavényben

„Kaphatunk egy brácsát?”Három gyerek, két hegedű, sok kamarazene

Kokas Katalint – férjével ellentétben – Budapesten tudtam elcsípni, míg szokott reggelikutyás sétáját járta. Ekkor volt ideje arra, hogy meséljen nekem a Csemiczky hegedű-versenyről, Vashegyi György karmesterrel való munkájukról, fellépéseikről, tanításról-tanulásról, tervekről és persze „zenés”családi életükről. Most is – mint vele készített2010-es interjúnk idején - több dologgal foglalkozik párhuzamosan, hogy beleférjen anap 24 órájába. És teszi mindezt kedvesen, lelkesen, vidáman, érezhetően energiátólfűtötten.

talában meg is mutatom hangszeremmel azelképzeléseimet tanítványaimnak. Fontosnakérzem azonban a közös munkánkban, hogy tanításközben ne az én saját „hangomat” akarjam hallanitőlük, hanem a tanítványaimat az egyéniségükbőlkiindulva arra inspiráljam, hogy találják meg sajátútjukat, hangszínüket.S hogyan történt a BDZ-s felkérésed, a műkiválasztása?Ennek a műnek az ősbemutatója Marosvásárhe-lyen volt 2017 áprilisában. Engem kért fel a szerzőa darab bemutatására, én el is vállaltam, de közbenvárandós lettem harmadik gyermekemmel, Olgababámmal, így a bemutató idején már bizonytalanlett volna a fellépésem. Ezért ajánlottamtanítványomat, Tóth Kristófot, s így esett, hogytanárként már foglalkoztam a művel, hiszen aztKristóffal együtt „tanultuk”. Most az a megtisztel-tetés ért, hogy a szer ző ismét engem kért fel adarab magyarországi bemutatójára. Ha jól tudom,konkrétan ezt az alkotást viszont Hollerung Gáborakarta most műsorra tűzni.Ez utóbbi nem lep meg: Gábor, a BDZ-vel, szá-mos kortárs művet mutat be. Ha kortárszenéről beszélünk, óhatatlan a kérdés: milyena fülnek? Mire készüljön közönségünk? OrbánGyörgy egy interjúban azt mondta, hogy nemkell félnie a kortárs szerzőknek/előadóknak aközönség „haragjától”, mert néha többen van-nak a zenészek a színpadon, mint a nézők asorokban, így meg tudják védeni magukat…Jaj, imádom Orbán György műveit! Ez pedig egyszép és izgalmas Csemizky-hegedűver seny! Aközönség bátran eljöhet erre a kortárs zenei kon-certre – nagyon jó zenét fog hallani.Vashegyi György lesz az est karmestere. Veledolgoztál már?Igen, és örülök, hogy ismét együtt ját-szunk. Gyurival kortárs művet éshegedűversenyt még nem, de barokkzenét már előadtam. Nagy élmény voltegyütt zenélni vele. És mert vidéken sze -repeltünk, sok időnk volt beszélgetni,például reggeli és va csora közben, aminagy előnye a vidéki fellépéseknek.Gyuri nagy hatással volt rám: koz - mopolita, nagy tudású ember. Egy izzószemélyiség, teli zseniális ötlettel, ésnem csak vágyik arra, hogy az élet sokterületén tegyen, de tényleg tesz is.Annak idején többször jártunk nála

Barna bással barokk zene előadása kapcsán taná -csokat kérni. Nagyon-nagyon várom a vele valómunkát.Tanárként a Zeneakadémia hegedű főtárgytanszakán oktatsz, hegedű- és brácsa mű vész -ként. Hogyhogy brácsa?Én nem szoktam külön kiemelni a brácsázásomat.Újabban divat, hogy az életrajzomba beírják,lobogtatják. Mint hegedűs, és mint hegedűtanár is,úgy gondolom, hogy minden hegedűsnek illik tud-nia brácsázni. Hegedűs vagyok, aki tud brácsázni.Hegedűs vagyok, aki szokott brácsázni és szeretbrácsázni. Ezzel több ajtó nyílik meg előttem, el-sősorban a kamararepertoár, s nem a szólóreper-toár felé. Ezzel együtt nem tartom magambrácsistának, mert a szóló brácsaművekkel egyál-talán nem foglalkoztam, nem is áll szándékomban:csak a kamarazenélés részeként tekintek rá. Énhegedűs vagyok, hegedűművészként diplomáz-tam, tanítani sem szoktam brácsistákat. Viszonttörekszem arra, hogy minden hegedűstanítványom a Zene aka dé mián kamarázzonvelem, és brácsaszerephez is jusson. Azt sze -retném, ha a brácsázásról nem az jutna eszükbe,hogy a brácsakulccsal kell szenvedniük a kötelezőbrácsaórán, hanem az, hogy komoly sze re pet vál-lalhatnak remekművek megszólalta tá sában, annakis a brácsaszólamában.Más hegedűművésznél azért általában nemnagyon emelik ki, hogy brácsista.Igaz, de most már sokakat tanítottam, és nekik ezmár természetes. Egyébként Barnus is brácsázik,mégpedig fantasztikusan! Dimitry Smirnov pedig,akivel mostanában nagyon sokat kamarazenélünk,fantasztikus hegedűs, barokkhegedűs is, éskiválóan brácsázik! Barnabással pedig nem-régiben együtt játszottam Csajkovszkij hegedű-

21

Rivaldavényben

versenyét Szombathelyen, ahol ő volt a karmester,és ráadásként duóztunk, mert rosszul éreztemmagam, hogy Barnus kezében nem volt hangszer,csak a pálca… Első ráadásként kéthegedűs duótjátszottunk. Nagy tapsot kaptunk, mire azt mond-tam a közönségnek, hogy ugyan nem akarunk„zenebohóckodni”, de ha kaphatunk egy brácsát abrácsaszólamból valakitől, akkor most egyhegedű-brácsa duót adnánk elő. Szóval ez nálunkteljesen természetes családon belül, és biztosvagyok abban, hogy ha Gazsi fiam felnő, akkor őis fog brácsázni.Nekem már volt szerencsém az egész családothallani a Hagyományok Háza színpadán, Han-nát is, aki akkor még a zongorista időszakátélte. És mondhatom, hogy rendkívüli élményvolt a zenén túl az egymás iránti szeretet, odafi-gyelés, ami sugárzik belőletek.Hálásak vagyunk a sorsnak, hogy ebben az életbenmegtalálhattuk egymást! Azt hiszem, mindenki olyanember, ahogy zenél (már ha zenész)! Az számunkraa legnagyobb adomány, hogy a világirodalom leg-nagyobb zenei alkotásait együtt élhetjük át.Barnabás is mindig hangsúlyozza a kama-razene fontosságát a művészi pályán, mely

anno műkedvelőknek íródott és melyetfestmények sokasága is ábrázol, hiszmuzsikáló családokat látunk rajtuk. Szá-momra az is különleges, hogy ti a népzeneterületére is kiléptek, ami – gondolom –megtermékenyítő élmény lehet számo-tokra is. Jó volt nézni-hallgatni a timuzsikáló családotokat, mely most éppkétlaki életet él: Budapesten és Kölnben.Nekem ez a két év száműzetés, mert nemsze retek külföldön élni, noha sokat utazunk,koncertezünk világszerte. Mindig itthonakartam élni, ahol pedig talán divat a rosszatszidni, a jót meg természetesnek venni. Ta -nultam Kanadában másfél évet, tudom, mi-lyen a honvágy, és megtanultam, hogy hovatartozom. Mi, akiknek a hivatása „nem zet -közi”, az elmúlt 20 évünk során úgy éreztük,hogy ha nekünk nagyon megtetszett volnaegy város, és ott szerettünk volna élni, akkorvalószínűleg befogadtak volna bennünket.De igazából nem volt a világnak egy olyanrésze sem, amire azt mondtuk volna, hogyaz jobb lenne Budapestnél. Köln, ahol mostélünk, derült égből a villámcsapásként jött,mert Barnabásnak (sok próbajáték, pró-

batanítások után) felajánlottak egy állást. Ez aztjelentette, hogy Barnabás kéthetente kint volt,vagy néhány napra útba ejtette Köln városát,bárhol is járt. Ez működő dolog volt. De amikorOlgával várandós lettem, akkor mérlegre tettük ahelyzetünket, és úgy döntöttünk, hogykipróbáljuk, milyen az élet külföldön, családdal.Úgy tudom, nyomós „ok” volt a két nagyobbgyermeketek is.Igen, az egyik fő ok volt a két nagyobb gyer-mekünk. Úgy gondoltuk, a gyerekeknek jó, ha anémet nyelvet is „magukévá” teszik, illetve hamegérezhetik, milyen külföldön élni. Ha megta-pasztalhatják, milyen is nagyszülőkkel internetenkapcsolatot tartani, akik látják, de nem tudjákmegölelni őket. Biztosan vannak, akik olyan aján-latot kapnak, amiről úgy érzik, hogy visszau-tasíthatlan, de otthonról nagyon nehéz árnyaltanlátni más országok lehetőségeit, így alapvetőencsak bíznak abban, hogy kint majd minden szebbés jobb lesz. Magyarországon a közbiztonság ter-mészetes, Kölnben nagyon sok helyen nem az. Itt -hon sok és sokféle zeneiskola van, képzetttanárokkal, a tanmenetbe iktatott szolfézzsel, ésgyakorlatilag ingyenes a képzés, melyek közül az

22

Rivaldavényben

ember maga választhat – Németországban nincszeneiskolai hálózat, kevés zeneiskola van,magánúton kell felkészülni, hogy egyáltalán felve -gyék a hosszú sorokban, akár évekig várakozógye rekeket. Nincs szolfézsóra és zongorakíséret,és egy hegedűóráért akár hatvan eurót is kellfizetni. Mi, akik benne vagyunk a szakmában, aligtaláltunk zongoristát, aki a fiamat versenyenlekíséri. Eközben Gazsi elkezdett a Marczibányitéri Kodály Zoltán Általános Iskolába járni, és egynap elém állt azzal, hogy nézd, Mama, én nemtudom, ti hogy döntöttetek, mikor akartok haza-menni, de én januártól a „Kodályba” akarok járni,hazaköltözöm a Nagymamáékhoz. Kerek perec ki-jelentette. Haza költözési tervéhez egyébkéntÁcsné Szily Éva, a hegedűtanárnője jelentette azegyik legfontosabb vonzerőt. Persze, felnőttként,ki tudja, hol szeretne majd élni…Azért addig még van idő…Nincs ez olyan messze: ilyentájt ez már eldől. Éntizenhatéves voltam, amikor eldöntöttem, hogymindenképp magyar férjem lesz, és hogy Magyar -országon akarok élni.Ezt a szavaidból kivilágló szeretet kapjátok vis-sza a hazai közönségtől, akik megérzik ezt agondolkodásmódot a magatartásotokban.Nem csak elismerik a tudásotokat, de szeretnekis benneteket. Az is szívmelengető, ahogyHanna vágyait terelgetitek, vagy ahogy Gazsiszerepléseit figyelemmel kíséritek, „egyszerű”szülőként, nem hegedűművészként izgultokérte.Tegnap volt az adventi házi koncertje Gazsinak azeneiskolában, holnap aBMC-ben játszik, amit arádió is felvesz. Szeretzenélni a kisfiúnk.Milyen gondolatokatosz tanál még megvelünk?A tanításról beszélnékmég szívesen. Mostugyan GYES-en vagyokhárom évig – ami szinténma gyar országi külön-legesség, mert Nyugat-Európában ez sok helyüttcsak hat-nyolc hét –, ígymajdnem a teljes ze-neakadémiai osztályomSzent helyi Miklósnál

tanul. De ez egy átmeneti három év csupán. Ezt azidőt Barnabással terveink megvalósítására is sze -retnénk fordítani. Tizenöt éve sze rettünk volnamegvenni egy belvárosi, nagy tetőteret a Palota -negyedben, és ez most sikerült. Itt szeretnénk egyművészeti szalont, egy házi muzsikálásra,minőségi kultúrára alkalmas teret, és egyben egykomoly pedagógiai műhelyt, mely a gyerekekszámára és kiemelkedő zenetanárainknak isfontos. Az alapfokú oktatáson múlik ugyanis min-den: az is, hogy a Zeneakadémiára kik és milyentudással kerülnek, de az is, hogy lesz-e a jövőbenzeneszerető közönség.Az iskolai énekórák közben lassan „kimúlnak”.Az iskolai énekóra és az alapfokú zenetanítás agyermekek lelkének fontos, hogy egész em-berekké váljanak. Ha itt csupán száraz informá-cióátadás zaj lik közös éneklések és zenehallgatáshelyett, akkor az énekóra nem arról szól, amirőlszólnia kellene. A kamarakoncerteket is említetted: hallhat-nánk még pár szót a Kelemen Kvartettről és aFesztiválakadémiáról?A Kelemen Kvartett a régi felállásában megszűnt,mert bármennyire is szerettünk együtt játszani,mégsem pendültünk minden szempontból egyhúron. A kvartett, mint formáció, tulajdonképpenolyan, mint egy házasság; csak akkor működik jól,ha mindegyik fél folyamatosan és hasonlóanegyenlő energiát tesz bele. Mióta a kvartettünketfelbontottuk, azóta kivirágzott a kamarazeneiéletünk más színtereken: öt-hat külföldi formáció-val lépünk föl, CD-felvételek születtek világhírű

23

Rivaldavényben

Kisfiával, Gazsival

előadó barátainkkal, tehetséges fiatalokkal. Fel-vettük például Bartók zongorás kvintettjét VildeFranggal, Nicolas Alstaedttel és Alexander Lon-quich-hal Norvégiában; a Szokolay-kvartetteket kétfiatal, zseniális művésszel Pesten. Velük játszunk aWigmore Hallban is és egy nagy olasz turnén. A Fesztiválakadémián is hasonló a hozzáállás. Akoncertek mellett oktatás folyik egyetemistáknakés amatőr zenészeknek is, melyre felettébbbüszkék vagyunk. Emellett 9-19 éveseknek olyankorosztályos nemzetközi hegedűversenyt indítot-tunk, amelynek zsűrielnöke a világhírű ShlomoMintz, és amelynek versenyzői Európán kívülAusztráliából, a Távol-Keletről, az amerikai föld -részről is eljöttek a megmérettetésre. A Fesz-tiválakadémia valódi, fülledt július végikavalkád-hangulatban zajlik, „Káosz és Harmó-nia” címmel.Mi is átéljük amatőr kórustagként a profikkalzenélés örömét, amikor a BDZ-vel, hivatásosszólistákkal, vendégkarmesterekkel énekel-hetünk szebbnél szebb műveket.Hatalmas élmény lehet! Csodálatos! A mi amatőr-jeink is büszkén jönnek-mennek a Ze-neakadémián, s le sem veszik a nyakukból arészvételi kártyát: még fellépéskor is rajtuk van!Megélik azt a rejtett vágyukat, hogy ze-neakadémisták legyenek, ami fiatal korukbanvalami miatt nem valósulhatott meg.A Fesztiválakadémia hasonló lehet a népzeneitáborokhoz, ahol profi népzenészek tanítják azamatőröket, akik akár Ausztráliából eljönnek,hogy dudán játszani, vagy Angliából, hogynagybőgőzni, vagy Japánból, hogy néptáncolnitanulhassanak, s aztán esténként együttmuzsikálhassanak, táncolhassanak.

Nálunk, 2019-ben, Pál István „Szalonna” észenekara fog fellépni, és a versenyzőket magyarnépzenére fogja tanítani. A Fesztiválakadémiát aLiszt Ferenc Zeneakadémia Nagyterme és szinteteljes épülete fogadta be, és pár izgalmas, külsőshelyszínen is lesznek koncertek. A nemzetközihegedűversenynek és az utolsó koncertnek pl. aHagyományok Háza fantasztikusan felújítottépülete, színpada ad majd otthont, és lesz étteremis, ahol a magyar népzene mellett esténként ma -gyar cigányzene is hallható lesz. Ez számunkrakiemelten fontos, talán mert a férjem nagyapjaPertis Pali cigányprímás volt. Az első fesz-tiválunktól fogva fontosnak tartottuk, hogy a ma -gyar cigányzene hangját hallassuk. A magyarnépzene pedig nemcsak alapja minden Bartók-műnek, hanem alapja a létezésünknek is. Gazsifiunk an nyira szereti Szalonna kárpátaljainépzenei táborát, hogy a családi tengerpartinyaralást is otthagyta érte. Ezen nem csodálkozom, én is voltam Péter-falván… A BDZ-vel adott Csemiczky-koncerte -den közönségünkön kívül a tanítványaid is, acsaládtagjaid is jelen lesznek, még tán Gazsi is,ha csak nem lesz valami más, fontos, népzeneiteendője. Milyen érzés tanítványok, család előttjátszani?Nagyon-nagyon jó érzés. Szerencsés vagyok,hogy a pályán is, az életben egymásra találtunk,együtt vagyunk; családtagok, barátok.Közönségünk Kokas Katalint 2019. március 2-ánkeretében, a Zeneakadémia Nagytermében. El-hangzik: Csemiczky Miklós hegedűversenye,Haydn: 46. szimfóniája, Mendelssohn: LaudaSion salvatorem című műve. Karmester: VashegyiGyörgy.

24

Rivaldavényben

26

Zenész családból származol? Gye -rekként hogyan találkoztál azenével?Zeneszerető, de nem zenész családbólszármazom. Hétéves koromtól a sop -ro ni zeneiskolának voltam zongora -sza kos növendéke, de őszin ténbe vallom , igazából nem akartam ze -né vel foglalkozni. Ez mindig hobbivolt számomra, mellette sportoltam is.Volt bennem egyfajta irányultság atanári pálya iránt, de egy idő utánszínész akartam lenni. Annyira, hogyfelvételiztem is a színművészetire.Sikerült?Nem. Most már azt mondom, hogyhál’ Istennek. Lehet, hogy jól boldo -gultam volna ott is. De ez a pálya,ahová aztán az élet sodort, úgy látom,igazán nekem való terep.Saját alapítású kórusod is van!2001-től vezetem a soproni KórusSpontánusz nevű együttest úgy, hogyigazából nem is akartam karnagylenni. Csak énekelni akartam a bará-taimmal. Akkoriban én tartottam a próbákat, és azegyik kedves barátom, az akkori kórustitkárunk,Merényiné Szilvási Beáta megkérdezte: „Nemgondolkodtál azon, hogy ezzel kéne foglal koz -nod? Végül is zeneiskolába jársz hétéves korodóta, ezt meg jól csinálod.” Úgyhogy így kötöttemki ezen a pályán.A Kórus Spontánuszon kívül még milyen máskórusokkal foglalkozol?A Vass Lajos Kamarakórust egy éve vezetem, aNemzeti Énekkarnak pedig vezetőkarnagy-

helyettese vagyok. És néha elhív Hollerung Gábora Budapesti Akadémiai Kórustáraságba is segíteni. Ezeket a munkákat hogyan egyezteted össze?A Nemzeti Énekkar az állandó munkahelyem, aVass Lajos Kamarakórussal szerdánként próbá -lunk, a Kórus Spontánusszal pedig szombaton -ként. Így hétvégente ingázom Budapest és Sopronközött.Milyen darabokat tanultok, mikre készültökmost a kórusokkal?A Kórus Spontánusszal egy bérletes kórus-évadot

Pulpituson

A jó karnagy éneke„Együtt lenni, odatartozni, jó koncerteket adni!”Kocsis-Holper Zoltán a Nemzeti Énekkar vezetőkarnagy-helyettese, énekese, a soproniKórus Spontánusz alapító karnagya, továbbá a Vass Lajos Kamarakórus művészetivezetője, időszakosan pedig sokszor megfordul a Budapesti Akadémiai Kórustársaság,zenekarunk állandó kísérő-kórusának karigazgatói posztján is. Mivel munkájávalrengeteget ad a BDZ kórusos koncertjeinek színvonalához is, arra gondoltunk, bemu-tatjuk őt olvasóinknak.

indítottunk Sopronban. Ez egy zenei világjárás,melynek három különböző állomása lesz:Amerikai Egyesült Dallamok címmel tartottunknovemberben koncertet az egyesült államokbelikórusművekből, a második állomás Farsangi Funkcímmel karibi és afrikai dallamokat, a harmadikpedig Eurofória címmel európai zenéket vonultatfel. Ez utóbbinak az az érdekessége, hogy a VassLajos Kamarakórussal közösen csináljuk a hang-versenyt, és kétkórusos műveket szólaltatunk meg. Szoktál szólista is lenni, mikor a BDZ-vel fel-lépsz. Melyiket élvezed jobban, az énekesi sze -repet, vagy inkább a kórusvezetőit?Én elsősorban karnagynak tartom magam. Tehátegyszer, ha majd döntenem kell, hogy énekesi pá-lyát, vagy egy komoly karnagyi pályát válasszak,akkor a karnagyi mellett fogok dönteni, mintahogy az most szerintem látszik is a tevékenysége-imből. De ez nem azt jelenti, hogy nem vállalokszívesen énekesi szólókat. Nagy örömmel veszem,amikor felkérnek, és ha az időm engedi, akkoreleget is teszek ezeknek a felkéréseknek. Azt gon-dolom, hogy ez a két zenei terület nem is tud különjárni. Ugyanis ha szeretnék nagyon jó kóruskar-nagy lenni, akkor kutya kötelességem az ének-léshez is nagyon jól érteni. Jelenlegié let hely zetemben az énekléssel keresem a kenye -rem egy jelentős részét, mint a Nemzeti Énekkartagja, hiszen ott nem csupán vezetőkarnagy-helyettes vagyok, hanem egyben az énekkarénekese is.Mennyire tudatosan építed a karrieredet? Vagyinkább hagyod, hogy bevonzd a lehetőségeket?Nyilván vannak tudatos lépések is, de alapvetőenaz ember mindig a lehetőségekből él. Azokat kelljól megválasztani, és azokkal kell jól élni. Amit éntudok irányítani, azok az én saját énekkaraim, il-letve az egyéb szakmai tevékenységeim. Példáulamikor elmegyek egy karnagy-versenyre. 2015-ben Torinóban jártam, ahol egy második helyezéstmeg egy különdíjat nyertem el. Ha tehetem, akkorelmegyek kurzusokra is, de most már sajnos egyrekevesebb időm van ezekre.És mostanában nem volt ilyen verseny?Mostanában nem vettem részt ilyesmin. Azt gon-dolom, hogy az ember 36 évesen a munkáira kell,hogy koncentráljon.Hogyan látod a mai magyar előadóművészet ésa kórusok helyzetét itthon?Ez egy nehéz kérdés. Az tény és való, hogy azutóbbi egy-két évtizedben a kórusok életében

érezhető volt egyfajta visszaesés. Például aszülővárosomban régebben egy kétnapos ren-dezvény volt az Éneklő Ifjúság, aztán szép lassaneljutott oda, hogy jelentkezők hiányában meg -szűnt. Aztán, ahogy a kórusélet újabb len dü letetkapott, újraszerveződött az Éneklő Ifjúság Sop -ronban is. Úgy gondolom, hogy a gyerekeket és a fiatalokatugyanúgy meg lehet fogni a komolyzenével, és

Pulpituson

EREDMÉNYEi:

2008. december: sopron Ifjú tehetsége-díj

2008. július: A kórus spontánusszal grazban, az v.nemzetközi kórusolimpián (World Choir games)egyházzene kategóriában 5. helyezést (ezüstminősítést), míg vegyes kamarakórus kategóriában2. helyezést (arany minősítést) ért el

2008: lantos rezső emlékére rendezett Fiatalkarvezetők országos versenye: I. díj és közönség díj

2011: A 6. eric ericson mesterkurzus aktívrésztvevője, ahol dolgozott a Holland rádióénekkarával és Holland kamarakórussal is.

2011: 6. Fiatal karvezetők nemzetközi versenye – 7.helyezés és a magyar rádió énekkarának különdíja

2012. január: A magyar rádió énekkarát vezényeltea magyar tudományos Akadémia dísztermében.

2013. március: vIII. országos énekkari verseny – 1.díj a Bartók Béla Zeneművészeti szakközépiskola ésgimnázium kórusával.

2014. július: A kórus spontánusszal rigában, a vIII.nemzetközi kórusolimpián (World Choir games)egyházzene kategóriában ezüst minősítést, vegyeskamarakórus kategóriában arany minősítést kapott.

2015. június: torinó – Fiatal karvezetők 8.nemzetközi versenye – II. helyezés és az olasz kórus-művek legjobb előadásáért járó különdíj

2016. július: Bartók Béla XXvII. nemzetközi kórus-verseny, Debrecen – 3. és 6. díj, valamint az egy ko-rtárs magyar kórusmű előadásáért járó különdíj akórus spontánusszal

2018. december: Artisjus-díj a kortárs magyar zeneterjesztése terén szerzett kiemelkedő ered-ményeiért

27

ugyanúgy érdeklődnek a komolyzene iránt, mintaz idősebbek. Például a Kórus Spontánuszban isjó néhány húsz év alatti tagom van. Nem az érdek-lődés és a megfoghatóság lett nehéz, hanem az,hogy hogyan lehet a rengeteg ingerből a fiatalokatmeggyőzni arról, hogy a komolyzenére plusz időtszánjanak. Tehát eljárjanak kórusba, zeneiskolába.Ez borzasztóan nehézzé vált az elmúlt időszakban.Igen, ezzel mi is küzdünk a BAK-ban…Ez egy mindenhol fennálló probléma. Szerintema legfontosabb a közösségi szellem. Ha egy jóközösségbe épül be az ember, akkor oda szívesenmegy, arra szívesen áldoz. Viszont azért aközösségért tenni kell. Nem csak egy embernek,hanem az egész közösségnek. A karnagyi munká-nak csak egy nagyon kis szelete a művészi munka,a nagyobbik része az emberekkel való bánásmód.Fontos a szervezés, a jó menedzsment, az em-bernek le kell osztania a feladatokat. Ez egynagyon bonyolult és szerteágazó dolog lett. Maga

a karnagyi, karmesteri szerep ismegváltozott.A műsorválasztás is fontos. Be kellhozni a közönséget azokkal adarabokkal, amiket ők ismernek, ésolyat kell mellé tenni, amit mi ezenfelül értéknek gondolunk, de mondjuknem annyira közismert. Bízom benne,hogy egy idő után az emberek – ha jóminőséget kapnak – el fognak járni ahangversenyekre.A fiatalokat érdekeltté kell tenni.Tudom, hogy nem egyszerű, pedagó-gusként is ezt látom. Most, hogy márnem tanítok, nekem is problémáim

vannak az utánpótlással. Itt lakom Budapesten, ígysokkal nehezebb Sopronban ezt megszervezni.Amikor tanítottam a gyerekeket szolfézsra, együtténekeltünk, együtt tanultuk a zenei írást, olvasást,ők később felnőttként sokkal szívesebben jöttekhozzánk énekelni.Mert megvolt a személyes kapcsolat.A mostani tizenévesek közül hártom-négy olyan fi-atal is van a kórusomban, aki hétéves korában hoz-zám járt előképzőbe. Megkérdeztem tőlük, hogyjönnének-e a kórusba, azt felelték, hogy természete-sen. Tehát a személyes kapcsolat szükséges. Ami hiányzik, ami talán régen jobban megvolt, azegy állandó zenei alkotóműhely. Nagyon kevésesély van arra, hogy az iskolai kórusokból jóénekkart csináljunk. Vagy kevés az óra, vagy aligjönnek a gyerekek, mert délután van a kóruspróba.Márpedig ha valaki gyerekkorában nem szokjameg, hogy ez egy jó és értékes „buli”, akkor fel-nőtt korában nagyon nehéz rávenni ilyes mire. Azt

gondolom, hogyMagyar orszá gon akomolyzene – főleg akóruséneklés – neman nyira trendi. IdénTallinban voltam azEuropa Cantaton.Egy nyolcnaposworkshopot tartottamegy finn kollégával,101 fővel dolgoztunk.Azért ott sem muta-tott ilyen értelembenjobb képet a dolog,több volt az idősebbember. De mégis,

Pulpituson

NÉVJEGY: Kocsis-HoLPER ZoLtáN kArnAgy, énekművésZ

született: 1982. sopron tanulmányai: Horváth József Alapfokú művészetoktatási Intézményliszt Ferenc Zeneművészeti egyetem, ének-zenetanár, karvezetésszéchenyi István egyetem varga tibor Zeneművészeti Intézet, magánének szak liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem Doktori Iskola, karvezetés szak Jelenlegi kórusai: kórus spontánusz (alapítva: 2001.)

nemzeti énekkar – másodkarnagy 2016. ótavass lajos kamarakórus karnagya 2017 novembere óta

Kedvenc zeneműve: sok van, például Brahms: egy német requiem, verdi: reqiuemKedvenc zeneszerzője: sok van, imádom gerschwin-t példáulKedvenc filmje: A bájkeverőKedvenc hangszere: CsellóAmire a legbüszkébb: A jó közösségekre, amikkel dolgozatok

28

Észt ország remek példa arra, hogy ezthogyan lehet jól csinálni. Az észteknéla kóruskultúra beleivódott már a köz-tudatba. Tehát, ha jól ültetjük el amagokat, akkor mű ködhet ez is. Aho -gyan régebben mű ködött is, és néhányhelyen itt hon működik ma is.Gondolom, Magyarországon törté -nel mi okai is vannak, hogy ez nemígy van. Régen mi volt a szórakozás?A tú rá zás meg a kórusba járás.Persze. Ettől függetlenül azt gondo-lom, hogy az internet és az okostele-fonok korában bizonyos emberifunkciókat nem fogunk tudnimegoldani gépeken keresztül. Az ember mindig isközösségi lény marad, akár ráébredünk erre, akárnem. A mai világban minden adott ahhoz, hogykényelmesen otthon üljünk a számítógép előtt; ígyis tudunk barátokkal beszélni, telefonálni. Nemkell ahhoz elmenni egy kóruspróbára, hogytalálkozzak Bélával, mert egyszerűen írok neki aMessengeren. De azért az igazán fontos és jó dol-gokat csak úgy tudjuk megtartani, ha egymásközelében vagyunk.Összefoglalva tehát; jó programokat kell nyújtania tagoknak. Ez nem azt jelenti, hogy mindig el kellmenni külföldre, hiszen sok kórus ezt nem is en-gedheti meg magának. Ami fontos, hogy jó legyenodatartozni, jó legyen együtt lenni, jók legyeneka koncertek. Te is élvezd, aki énekelsz, és az is,aki hallgatja.Sokat foglalkozol amatőr kórusokkal a profikmellett. Van-e valami más metodikája a tanítás-nak; hogyan állsz hozzá egy amatőr kórusnálegy mű betanításához és hogyan egy pro-fesszionális kórusnál?Szerintem ebben nincs különbség. Az ember be-megy a próbára, látja, hogy mi a munka tempója,mi az, ami megy, mi az, ami nem. Nyilván egyprofesszionális együttesnél sok minden adott,például a kottaolvasás kérdése. Egy profi kórusbangyorsabb munka zajlik, de azt gondolom, hogy ittis pontosan ugyanazokra a dolgokra kell odafi-gyelni, mint az amatőrök esetében. Ők is akkorszólnak jól, ha egy jó közösség szólal meg. Ha atagok szeretnek odajárni, ha annak, aki irányít ésvezényli a darabot, annak az instrukcióit elfogad-ják és magukévá tudják tenni. Azt szokták mondani, hogy az amatőr kórusnál alelkesedés megvan, a profiknál nincs – én ezzel

nem értek egyet. Azt látom a profiknál is – most aNemzeti Énekkarról beszélek, mert arra vanrálátásom –, hogy igenis tudunk lelkesedni akáregy műért vagy egy karmesterért. És akkorszületik igazán jó zenei eredmény, ha megvan akohézió.Egy kicsit beszéljünk az Énekel az országról!Már jó pár éve benne vagy, mióta is pontosan?Mikor is volt a Német Requiem? 2007-ben, azthiszem. Szóval azóta.Hogy zajlik az erre való felkészülés?Minden évben van egy karnagyi találkozó, amiegy Megérthető zene koncerthez kapcsolódik.Utána Hollerung Gábor az adott műről elmondja,hogy mire kell figyelni, ez körülbelül egy egyórás„fejtágítás”. Otthon mindenki önmaga megtanítjaa saját kórusának, majd következik a kórus -hétvége, az Énekel az ország tábor, amikor aztánösszegyúrjuk az egészet.Gáborral milyen a szakmai kapcsolatod? Mi az Énekel az országon találkoztunk. Akkoribanmár hallottam Gáborról – a már említettkórustitkárunktól, Merényiné Szilvási Beátától –,mert őt Gábor tanította Pécsett. Betti mondtanekem, hogy érdemes lenne megismernem, mertzeneileg egy csomó mindent úgy kérek, csináloka Spontánuszban, mint amit ő anno Pécsett hallott.Mondtam, hogy jó, elmegyek, kíváncsi vagyok,milyen ez az Énekel az ország. A másodiknál csat-lakoztam be, ami a Német Requiem volt. Engemaz az élmény lenyűgözött; az, hogy hogyanlehetett 500 főt egy hétvége alatt üzemkész ál-lapota hozni. Később Hazai Eszter, a BudapestiAkadémiai Kórustársaság kórustitkára megkér -dezte, hogy tartanék-e beéneklést – mivel a kar-nagyokat szokták erre megkérni. Mondtam, hogy

Pulpituson

A Dohnányi Akadémia kurzusán a BDZ-vel

29

természetesen. Utána megint jött Eszter, ésmondta, hogy többen szeretnék, ha a főpróbán isén tartanám a beéneklést, mert úgy érezték, hogyjól esett nekik, amit csináltam. Aztán az évek alatttulajdonképpen én lettem a főpróbán a beénekel-tető. Gábor ott a táborban felfigyelt rám, érdekelte,hogy ki az a fiatalember, akit kértek a többiek.Utána jött egy olyan lehetőség, hogy szólampróbátis lehetett tartani, így szépen-lassan, tulajdonkép-pen szakmai oldalról ismerkedtünk meg. Aztánodáig jutottunk, hogy tartottam összpróbát is,amikor ő épp nem tudott odaérni.Milyen érzés ennyi embert összefogni?Szerintem ez is egy adottság, ösztönösen mű -ködik. Engem nem zavar, nem gondolkozom elazon, hogy húsz vagy ötszáz embernek tartok épppróbát. Előttem mindig az a cél lebeg, hogy alehető legnagyobb zenei élményt nyújtsuk, ámnem csak kifelé, hanem befelé is.

Térjünk át a jövőbeni terveidre: Mit tűztél kimagad elé karnagyként, szólistaként?Nehéz megfogalmazni. Az életem hátralévőrészében is szeretnék a karnagyi pályán maradni.Nézem a lehetőségeket, hogy hol tudom ezt a fajtaképességemet a lehető leghatékonyabban kama-toztatni. Természetesen az éneklés is az életemrésze marad, de sokkal inkább a dirigensi teendőkfelé orientálódom. Nyilván, mint karnagyban,bennem is bennem van az a hivatástudat, hogy amunkámmal segítsem az amatőr kórusvilágot, dea professzionális világban is szeretnék továbbra isaktívan jelen lenni.Kocsis-Holper Zoltán 2019. április 5-én, pénteken19:00 órai kezdettel a Budafoki Hangversenyestékkeretében vezényli zenekarunkat. Műsoron: Ze-lenka: Miserere, Haydn: Gyász szimfónia, Mozart:Missa solemnis K. 337. Közreműködik: BudapestiAkadémiai Kórustársaság.

Pulpituson

30

2019. május 12-én a Müpa Bu-dapest Bartók Béla NemzetiHangversenyter mé ben ismétösszegyűlik az ország, hogyénekeljen egy jót közösen.Beethoven Karfantáziája mel-lett Walton Belshazzar’sFeast című műve is felcsendüla koncerten. De ki az a Bels-hazzar és mi történt ezen abalul sikerült lakomán?Az ihletet adó kéz Belsazárkirály, vagy más néven Belsac-car, Baltazár, Bél-sar-uszur –kinek hogy áll a szájára –, Krisztus előtt a 6.században született, Nabú-naid babiloni király fi-aként. Édesapja 550-ben úgy döntött, hogy el vo -nul egy kis száműzetésbe, és trónját néhánykatonával együtt fiára hagyta. Belsazár uralmarövid volt és velős. Krisztus előtt 553-ban ült atrónra és még nem sok időt töltött ott, amikor jöt-tek a perzsák, hogy elfoglalják Babilónt. Belsazárkirály egy nap úgy gondolta, hogy itt az idő enniegy jót, ezer nemes embert hívott a lakomájára,ahol megengedte nekik, hogy azokból az aranykupákból igyák a bort, amiket nagypapájaNabukodonozor király templomából loptak annakuralkodása idején. Iddogálás közben az arany,ezüst és egyéb anyagok isteneit dicsőítették, mikoregyszer csak megjelent egy kéz a semmiből, ésegy feliratot írt a falra. Belsazár király igencsaklesápadt az események hatására és összehívtabölcseit, hogy fejtsék meg neki az üzenetet. Abölcseknek nem sikerült a bravúr, ezért a királynőDániel prófétát ajánlotta, hiszen emlékezett rá,hogy a fiatalember Nabukodonozornak is segítettévekkel ezelőtt bajos álmai és víziói megfej -tésében. Dániel a következőket olvasta: „Menemene tekel ufarszin.” Ha esetleg önök közül volnaolyan, aki hozzám hasonlóan nem beszél

folyékonyan arámi nyelven, a mondat értelmekörülbelül annyit tesz, hogy kedves Belsazár,megmérettettél és könnyűnek találtattál,megszámláltattak a napjaid, jönnek a perzsák ésjól lerohanják az országot. Gobrüsz perzsa had-vezér jött is az Úr előírásainak megfelelően mégugyanazon az estén és ellenállás nélkül bevetteBabilónt. A potenciális ellenállók ugyanis alakomán ültek éppen… Belsazár 539. október 12-én hunyt el. Ez a bibliai történet számos művészt megihletett,Johnny Cashtől Rembrandtig. Míg Händel 1745-ben, addig koncertünk egyik főhőse, Walton 1931-ben komponált művet a lakomáról.

siR WALtoN

Sir William Turner Walton huszadik századi angolzeneszerző, karmester. Hatvanéves pályafutásaalatt mindenfélét komponált az operától afilmzenéig. Szegény családból származott, de azene szeretete körülvette. Szülei énekeltek, őmaga is énekelt egy helyi templomban. Ugyanédesapja lekevert neki egyet mindig, mikor rosszhangot énekelt, de ez nem szegte kedvét. Zongorátés hegedűt tanult, de a daloláshoz volt nagyobb

32

Énekel az ország

Mi köze van James Bondnak a Müpához?Semmi. Viszont az örök mozihőst kedvelő kedves olvasóknak biztosan ismerős a Spectrecímű James Bond filmben felcsendülő Writing’s on the Wall című betétdal. De mit isjelent ez a „Felirat a falon”? Ez érdekelte nagyon Belsazár királyt is a Krisztus előtti600-as években. És hogy vajon hogy jön mindehhez a Müpa?

tehetsége. Tizenhatéves korában kezdte tanul-mányait az oxfordi egyetemen. 1920-ban lett elegetanulmányaiból, miután háromszor is megbukotta vizsgán. A méltán ismeretlen Sitwell családhozköltözött, akik számos híres emberrel megis-mertették és akikkel sokat utazott együtt a világ-ban. 1923-ban Edith Sitwell egyik verséhezkomponált kísérő zenét Facade címmel, melymuzsika igen mulatságosra, jazzesre sikerült, ésnagyon modernül hangzott az akkori kor füleinek.Az 1920-as években jazz-klubokban zongorázás-sal keresett némi pénzt, de főleg a Sitwell család-nál komponálgatott. A második világháború alattnem kellett katonai szolgálatot teljesítenie, ígypropaganda- és egyéb filmekhez írt zenéket(például a Laurence Olivier által fémjelzett V.Hen-rikhez, III.Richardhoz és a Hamlethez). Későbbegy röpke hét év alatt megírta operáját, a Troilusés Cressidát, mely nem lett valami népszerű, ugya-nis túl romantikusra sikeredett. Zenekari műveiközött találunk Csellóversenyt 1956-ból vagy egyII. szimfóniát 1960-ból. 1951-ben lovaggá ütötték,1968-ban Order of Merit kitüntetésben részesültművészeti tevékenységei elis-meréseként. 1967-ben egy fesz-tiválon bemutatták A medve címűegyfelvonásos vígoperáját, melynagy tetszést aratott. 1949-ben ar-gentin feleségével az olaszországiIschia szigetére költözött, és itt ishalt meg 1983-ban.

Z s o L t á R s Z ö V E G B ő LGYöNGYsZEM

A Belsazar lakomája egy ora-torikus mű mely a BBC felkérésérekészült. Szövegét a már fentebb is-mertetett Sitwell család egy tagja,Osbert Sitwell állította össze a 137.zsoltár szövege alapján. A BBCeredetileg egy rádión közvetíthető,kórusra, szólistára és egy maxi-mum 15 fős zenekarra íródottművet képzelt el, ám ezt azelképzelést a Leedsi Fesztiválvezetője, Thomas Beechamnémiképpen felülírta, és a 15 főszenekarból hatszor akkorát csinált.Az 1931-es fesztiválon Berlioz Re-quiemje is éppen műsoron volt,

melyhez mindenféle rezes bandák álltak ren-delkezésre. Beechem megkérdezte Waltont:„Mivel úgysem fogod többet hallani ezt a dolgot,miért nem teszünk bele még néhány rezest?” Azene nagyon ritmikus, érezzük benne Walton jazz-iránti elköteleződését. A kórus a zsidó népet hiva-tott megszemélyesíteni, míg a bariton szólista anarrátor szerepét tölti be, aki elmeséli az egésztörténetet. 1947-ben Herbert Von Karajan aztmondta a darabról, hogy az elmúlt ötven évlegjobb kórusműve. A nagy sikert aratott művetszámos híres karmester vezényelte, úgy, mintAdrian Boult, Leopold Stokowski, Sir Simon Rattle, Ormándy Jenő, André Previn. És 2019-benHollerung Gábor.Jöjjön el ön is a 2019. május 12-én vasárnap 19 óra30 perckor kezdődő hangversenyünkre a MüpaBartók Béla Nemzeti Hangversenytermébe, ahol SirWilliam Walton: Belshazzar’s Feast című műve mel-lett Beethoven Karfantáziája is felcsendül az Orszá-gos Egyesített Kórus és zenekarunkközre működésével! További fellépők: Kovács István– basszus, Réti Balázs – zongora.

33

Énekel az ország

Gratulálok a BDZ – Évad Művésze cím -hez! („Éljeeen!” – Miska a háttérből.)Számítottál rá?Nem, igazából nagyon meglepett, hogy énlehettem idén e díjnak az egyik nyer tese, ésnagyon nagy megtiszteltetés a zenekar részéről.{Vonós kategóriában Kusz Viktória, a brácsaszólam vezetője lett a kitüntetett. – a Szerk.}Mit jelent számodra ez a szép díj?Elismerés a zenekar részéről, és vissza -igazolás arról, hogy amit csinálok, azt sze -retik, megfelelő helyen vagyok, megfelelőemberekkel körülvéve.Hogyan kezdődött a muzsikus élet?Igazából senki nem zenész a családomban,anyukám állt hozzá a legközelebb, mert őzenetanári végzettségű, de ő sem ezzelfoglalkozik. Ő volt az, aki megkérdezte hat-hétéves koromban, hogy „Zongora vagy fu-vola?”. Én akkor úgy gondoltam, hogylegyen fuvola. Körülbelül így kezdődött el azegész zenei pályám. Nem döntöttem el, hogy pro-fesszionális zenész leszek, ez egyszerűen csak jött14 éves koromban. Valahogy természetes volt,hogy megyek felvételizni a Konziba. Azt, hogymás alternatíva fel sem merült, elsősorban anagyon tudatos zeneiskolai tanáromnak, WiltnerÁgnesnek, az egri Farkas Ferenc Zeneiskolapedagógusának köszönhetem.És miért nem a zongorát választottad?Nem tudom. Valószínűleg valami olyat akartam,amivel „eggyel kevesebben” foglalkoznak. Aztánpersze kiderült, hogy a fuvolázást sem űzik sokkalkevesebben.Kik tanítottak az évek során?Zeneiskolai tanulmányaimat a már említett Wilt-ner Ágnes tanárnőnél kezdtem, utána egyből fölk-

erültem Budapestre a Bartók Béla ZeneművészetiSzakközépiskolába, ahol Csetényi Gyula volt atanárom. A Konzi negyedik osztálya után felvetteka Zeneakadémiára, ahol pedig Prőhle Henriktanítványa lettem. Mindenki nagyon jó ember volt,és mindenkinek nagyon hálás vagyok, nagyonjókor, nagyon jó időben voltak ott nekem. A BDZ-be egy 2002-ben tartott próbajátékra jelentkeztemszeptember folyamán, így azt az évadotzenekarozással kezdtem, s csak utána indult az éva Zeneakadémián. Prőhle tanár úr és HollerungGábor töltötte ki a zeneakadémiai éveimet. Koránbelecsöppentem a zenekarozásba is.Akkor még csak kisegítőként muzsikáltál itt?Igen, akkor még „kipróbálásos időszakot” tartottGábor. Én meg itt ragadtam. A próbajáték utáni

34

Kitüntetve

„Hajnikának belerepült valami a szájába”Az Évad Művésze fúvós kategóriában: Bene Hajnalka

Barátságos csepeli lakás, két papagáj, most éppen a konyhában, akik ki-be röpköd-nek és be nem áll a csőrük. A szobában Simkó-Várnagy Mihály, zenekarunk csel-listája a számítógép mögött ül, dolgozik, de fél szeme és füle menyasz szonyán,zenekarunk fuvolaművészén, Bene Hajnalkán, akivel immáron a babaváró szülésiszabadsága alatt beszélgetünk papagájokról, szöszökről és egy kicsit a fuvoláról is.

Fo

tó: M

on

oki A

ttila

hét óta itt fuvolázom. Eleinte csak időszakosan,aztán „végleg.”Akkor nem is játszottál más zenekarban, csak itt?Igen, itt kezdtem. Aztán egy második próba-játékon is megfeleltem, és azután kb. másfél évmúlva Gábor felajánlott egy státuszt, azaz főállást.És milyen itt a fuvolaszólam?Sokszínű és változatos fuvolaszólamba csöppen-tem. Az emberek nagyjából ugyanazok, mióta énbekerültem. Úgy gondolom, mindannyian elége -dettek és büszkék vagyunk a másikra, számít -hatunk egymásra, bármilyen probléma adódik,mindig segítjük egymást.Akkor szeretsz itt dol gozni.Igen, csak azt tudommondani, amit kedveskoncertmesterünk, BeránGábor, hogy itt nőttem fel.Ismerek mindent, min-denkit, a kar mes tert, avendégkarmes tere ket, aközösséget, a szo ká sokat;itt tanultam meg minden-nek a csínját-bínját, Gábortürelmes keze alatt jöhet-tem bele a zenekarozásfortélyaiba, rejtelmeibe,úgyhogy tényleg nagyonhálás vagyok neki is mega zenekarnak is.

De szoktál néha más zenekaroknális játszani?Persze, ha valahova kisegíteni hív-nak, és időm engedi. Stúdió -felvételekre is szoktam járni, aztnagyon szeretem, mindegyiknekmegvan a saját hangulata, közössége.De ez itt az én otthonom, ide jövökhaza, itt érzem magam kényelmesen.Legkedvesebb emlékeid?Fizetésemelés! Az nagyon szép volt!Viccet félretéve, legszebb emlékeimközé azok a koncertek tartoznak,amikor valami plusz energia adódott,akár Hollerung Gáborral, akárvendégkarmesterek keze alatt. Ésamikor koncert után felálltunk, és úgygratuláltunk egymásnak, hogy tény-leg lehetett látni, hogy mindenki örül,mindenki megöleli a másikat, és egyZENEKAR távozik a színpadról,

nem egyéni zenészek. Ezek az élmények mindignagyon jók. Guido Mancusival Mahler IV. szim-fóniája 2015-ben Budafokon valami fantasztikusvolt, mindenki úgy jött le a pódiumról, hogy „Mivagyunk a legjobbak.” Vagy akár a 2018. novem-ber 18-ai koncertünk szintén Guido Mancusival.Persze Gáborral is volt számos ilyen hang-versenyünk. Például a szabadtéri sárospataki kon-certek a Zempléni Fesztiválon mindigcsodálatosak.Előfordulnak vicces esetek is a próbákon, kon-certeken?

35

Kitüntetve

NÉVJEGY: BENE HAJNALKA FUvolAművésZ

született: szikszó, 1984. február 11.családi állapota: férjezett, két papagáj és nemsokára egy – már odabent is –mosolygós kisfiú anyukájaMit olvasott utoljára: Babits mihály: A gólyakalifaKedvenc filmje: suszter, szabó, baka, kém és a kojot című magyar filmHa eljátszhatna egy szerepet egy filmben: lois griffin a Family guy címűsorozatbólAmi mindig van a hűtőben: Hideg. De majonéz nélkül is nehezen vagyok meg.Kedvenc szerzői, akár zene, akár könyv?: Az összes romantikus szerző a ked-vencem, különösen az oroszok. könyvben is az orosz irodalmat szeretem, legyenaz akár kortárs – pl. szorokin – vagy akár tolsztoj. kedvenc zene művemCsajkovszkij vI. szimfóniája.Kedvenc étele: most éppen a főzelékek. De a távol-keleti ételkülönlegességeketis nagyon szeretjük, például a vietnámi konyhát. De indiait is szívesen eszünk. Amagyar konyha is nagy kedvencünk, egy jó halászlé például.

Számomra legviccesebb azon a Müpa-belifőpróbán volt, amikor Gábor a zenei csúcspontnálvéletlenül elejtette a karmesteri pálcát, és ahogyfelnéztünk az oboással mellettem, azt láttuk, hogyszáll felénk, és mindketten elhajoltunk ki balra kijobbra, hogy beeshessen kettőnk közé. A másikilyen vicces eset az allergiaszezonban történt. Egyszösz elkezdett felém jönni a koncert kellősközepén, és én el akartam hessenteni, amiből azlett, hogy a körülöttem ülő egész fafúvós szólamcsak engem nézett, és senki nem lépett be. Úgy -hogy ez is mókás élmény volt, pláne, ahogy Gábortálalta: „Hajnikának belerepült valami a szájába.”Melyek voltak a kedvenc koncertjeid?Nagyon szerettem játszani a Bach-Stokowski áti-ratokat, a Chaconne-t vagy a Passacagliát, denekem nagy élmények az operák is, mert operátritkán játszunk. Ezek nagyon emlékezetesek szok-tak lenni, különleges rendezésekkel. De mondhat-nám a Csajkovszkij IV. szimfóniát is az oroszkarmesterrel, Vladimir Verbitskyvel 2017 áprili -sában a Zeneakadémián.Egy tavalyi koncerten szólót is játszottál,Mozart C-dúr fuvola-hárfaversenyében. Ezmiben volt más, jobb, rosszabb, mint bent ülnia zenekarban?Szólistának lenni már önmagában kihívás, de sze -rencsére ez egy nagyon kényelmes és kellemes fu-voladarab. Bár Mozart az Mozart, nem lehet csakúgy „kibiggyenteni” a hangszerből. Sokat dolgoz -

tunk Roskó Dettivel is {a BudafokiDohnányi Zenekar hárfaművésze, azemlített koncert másik szólistája – aSzerk.}, Gábor is sokat foglalkozottvelünk. Nagyon jó tapasztalat volt.Ennyi ismerősöm még nem jött el kon-certre, hallgatták és szurkoltak, eznagyon jólesett. Azt hittem, hogysokkal jobban fogok izgulni, de végülegy nagyon nyugodt hét kerekedettbelőle. Mitől jó vagy nem jó a zenész élet?Ez is nézőpont kérdése. Mi ebbe nőt-tünk bele egész fiatalkorunktól; össze-vissza vagyunk, összevissza vannak apróbák, minden héten másra készülünk,akár minden héten többféle dologra is.Néha kicsit kiszámíthatatlanabb azidőbeosztás is, vagy egyszerre kell többmindent csinálni, aztán néha hétköznaptudunk elmenni kicsit pihenni, ami meg

nem jellemző azokra, akik nyolctól négyig egyirodában ülnek. Ez a jó oldala és a rossz oldala is.Én ezt szoktam meg; mindig impro vizálni kell,valahogy mindig meg kell oldani a dolgokatMi volt a legnagyobb kihívás életed során?Hát igen, a legnagyobb kihívás az nekem mégcsak most kezdődik. A család bővülésével„emelkedem egy szintet”, most már anya leszek,nem csak valakinek a lánya. Nekem is lesz egygyer mekem, akit fel fogunk nevelni, és úgy sze -retnénk csinálni, hogy mindenki nagyon boldoglegyen. Szerencsésnek mondhatom magam:nagyon nehéz dolgokon még nem kellettátverekednem magam. Kik a legfontosabb személyek az életedben?Talán kezdjük ezzel a BDZ-csellistával, aki 2018.december 13-a óta már a férjem, Simkó-VárnagyMihály.Van példaképed?Nincs kifejezetten egy példaképem, igyekszemmindenkitől eltanulni a legjobb dolgokat, amilegjobban tetszik, vagy amiből a legtöbbet profi -tálhatok. Legyen az akár egy színész, akár egyalakítás a tévében. De fuvolázásban is néha abbóltanulok a legtöbbet, hogy például beülök aNemzeti Filharmonikusok fuvola-szólamvezetője,Kovács Imre mellé és megfigyelem, hogy ő hogyjátssza ezt vagy azt. Általában azokat tarthatompéldaképemnek, akik a legmagasabb szintig elju-tottak szakmailag, az életben pedig tudnak hétköz-

36

Kitüntetve

napiak lenni. Mint például a már említett KovácsImre, aki sokunkat segített már ki a BDZ fu-volaszólamában. Ő időnként a legnagyobb ter-mészetességgel beül közénk, és bármely műbenbármilyen szólamot örömmel és profin eljátszik.Mesélj, kérlek Miskáról, a friss férjedről!Konzis korunk óta ismerjük egymást, és elvileg aZeneaka dé mi ára is egy időszakban jártunk, deakkor valahogy sosem volt közös társaságunk. Őt2006-ban vették fel a zenekarba, majd hirtelen ötév múlva egy pár lettünk, és arra rá hirtelen nyolcév múlva gyermekünk is születik. (– nevetés –Miska: „Mit mondtál, mit mondtál?” – Miskaközben a háttérben dolgozik, de fél füle rajtunk.)És milyen az élet, ha két zenész él együtt?Sokan kérdezik, hogy amikor nem egy helyen dol-goztunk, mennyire volt nehéz összeegyeztetni azéletet. Igazából mindegy, hogy egy helyen dolgo-zunk-e. Hiszen hiába vagyunk közösen próbán,játszunk ugyanazon a koncerten, párkapcsolatiszempontból ezek nem minőségi idők. Miskaráadásul igen sokfelé mozog, ketten együtt ezer-felé vagyunk. De az biztos, hogy nem kell ma -gyarázkodni, hogy miért tart este 10-ig a koncert,és miért nem jövök haza este 8-kor, meg miért kellbemenni vasárnap.

Mit csinálsz, amikor nem dolgozol, nemzenélsz?OKJ-s végzettségű okleveles kézápoló-mű kö röm -építő vagyok. Tehát akár a szabadidőmben foglal -kozhatnék ezzel is, de ezt még nem járattam beannyira, hogy dolgozzak szalonban vagy sajátügyfélkörrel, szóval ezt csak hobbi szinten űzöm.Ha valaki akar, megkeres, szól, kollégák odajön-nek a próbateremben, rokonok átugranak.Lakik veletek két madár is….Mióta az eszemet tudom, papagájok vannakkörülöttem, és ez azóta sem változott. Tejcsi ésHugó a mostani két madárka, tulajdonképpen őkbirtokolják ezt a lakást, örülünk, ha leülhetünknéha tévét nézni. Miska: Állandóan meg vannak sértődve, hogy miis itt vagyunk.Ha lehetne egy tökéletes napod, milyen lenne?A Körös-parti házikóban felkelünk reggel, kime -gyünk a piacra, megesszük a lángosunkat, utánakimegyünk egy kicsit csobbanni vagy kenuznivagy csak úgy járkálni a természetben. Egy jóebéd, amit vagy mi csinálunk magunknak, vagyelmegyünk a Régimódi Csárdába, ami a nagy ked-vencünk („Zseniális hely!” – Miska itt már nembír magával), aztán cukrászdába – meglepődnél a

37

Kitüntetve

Az emlegetett Körös-part

vidéki árakon, hogy 200 Ft egy süti, 160 Ft egykávé, de a lángos is 200 Ft. Azok ott ideális napokszoktak lenni.Mi a kedvenc, legkedvesebb tárgyad?Miska: Az a Sport szelet, amit loptam neked abüféből.

Hajni: Igen, azért tette, hogyimponáljon nekem.És még mindig megvan?Igen, nyolc éve.Miska: Hajnalka a rossz-fiúkat szereti, gondoltam,hogy akkor nem átallok egycsokit ellopni a büféből.Mik a terveid, céljaid aközeli- távoli jövőben?A gyermek első pár évét éljüktúl, aztán meg rázódjak visz -sza. Szeretnék a zenekaréletébe minél előbb vissza-térni. Egyébként a gyerkőcnem nagyon szereti a zenét,se azt, amikor játszom, se azt,amikor csak hallgatom.Tiltakozik, az egyik oldalranyomja magát, de sajnos másegyebet nem tud odabentcsinálni. Kénytelen leszmegszokni.Mi fog a legjobban hiányoz -ni, amíg otthon leszel?A napi rutin; hogy mindig fu-volázom, mindig van valamimegoldandó feladat, valami

eljátszandó darab. Ez most nagyon furcsa lesz. 16éves napi rutin szakad meg.

(Lapzárta után érkezett a hír: 2019. február 8-ánmegszületett a BDZ-család legifjabb tagja, Simkó-Várnagy Milán. Anya és gyermeke is jól vannak.)

38

sZólAmtÁrsAk HAJnIról:

„Több, mint 15 éve fújunk egymás mellett Hajnival a Dohnányiban. Ez időalatt számtalan felejthetetlen és meghatározó élményt éltünk meg együtta próbák, turnék, koncertek, utazások alatt. Ezekre mindig jó emlékezni...”– kanyó Dávid

„Hajnit már azelőtt is ismertem, mielőtt elkezdtem játszani a zenekarban. Aközös zenélések során az első tapasztalatom az volt, hogy milyen nyugodtanés precízen játszik, és ez rám is jó hatást tett. A felmerülő problémákat, ne-hézségeket is meglehetősen könnyen küzdi le, legalábbis felém ez sugárzik– ezt is érdemes ellesni tőle. Emellett mindkettőnk közös szerettei a madarak,csak sajnos a nálam lakó kanárik még félnek az ő hullámos papagájaiktól.Nekik a jövőben összebarátkozást, Hajninak örömmel és madárcsicsergésselteli napokat kívánok.” – Bánki Berta

„Hajnalka nagyon pontosan végzi a munkáját, mindeközben pedig nagyonkönnyed, pozitív attitűddel áll mindenhez, és ez segít magamból kihozni alegprecízebbet és legérzékenyebbet egyszerre. Nem helyez semmilyen nyo -mást azokra, akikkel együtt dolgozik, így végig jókedvvel lehet egy-egy pro-jektet végigvinni, még akkor is, ha a próbafolyamat igen fáradságos, hosszú,stresszes.” – márfi eszter

„Hajni a világ legjobb szólambeosztója! Túl sokat nem volt alkalmunk együttdolgozni, de kedvességével, nyugalmával és derűjével sokat segített nekemebben az izgalmas kezdeti időszakban. Köszönöm neki, és nagyon örülök,hogy megismerhettem! Sok-sok örömöt kívánok a babához!” – réman Zsófi

Kitüntetve

ANDoRKA PÉtER

„Kb. 75 éves férfi” – ezt írta Bartók Béla azadatközlőről egy papírosra, amire 1906 szeptem-berében Dunapentelén lejegyzett egy éneket, amit

a fonográfjával föl isvett. A szövege ígykezdődik: „Fehér Lász -ló lovat lopott a fekötehalom alatt…”. (Meg-található és meghall-gatható az A 683-asBartók-rendi számon.)Bartók egyszerű nép-dalként dolgozta föl atémát, drámai végkifej -let nélkül. AndorkaPétert, az 1987-benszületett, zeneszerző észeneművész-tanár sza-kokon, majd zeneis-

meret-tanár szakon egyaránt kitüntetésseldiplomázott fiatalembert viszont már jó idejefoglalkoztatta a ballada, de nem csak irodalmi for-mában. Ráadásul kifejezetten vonzódik a színpadizenei műfajokhoz. „Ha a szöveg nem teljesen di-rekt, több teret hagy a zenének” – írta a Hangolókérdésére. „Ez a ballada pedig igen közel áll –zenéjében is – egy miniatürizált operához:jószándékkal, önfeláldozással, konfliktusokkal,tragédiával, tehetetlen kétségbeeséssel telitörténet. Ezek mindenki számára jól érthető zeneiasszociációk sorát hívják elő. Amikor rátaláltam,nekem azonnal megmozgatta a fantáziámat. Nema letagadhatatlanul pesszimista kicsengés fogottmeg, hanem a rengeteg operai helyzet, amit ez aszöveg tartogatott. Az operához, mint műfajhozvezető utam egyik fontos lépcsőjének tartom aművet. A zenekar közjátékai tulajdonképpen

szavakkal ki nem mondott módon hordozzák azese ményeket, amelyek a dialógokból előbb-utóbbúgyis kiderülnek. A darab végén a zenekarfokozatos erősödése során szinte megfullad azelőadó a tehetetlen átok-ömlenyben, amit FehérAnna az igazságtalan bíróra zúdít. Befejezésként,a magyar pásztorfurulya hangulatát idéző módonújra megszólal – ezúttal – pikolón az eredeti dal-lam (kicsit Arany János Tengeri hántásának befe-jező képét idézve), majd az üres kvintüveghangokjelzik a helyzet feloldhatatlanságát, vissza for -díthatatlanságát.”Andorka Péter épp e sorok írásakor örülhetett,hogy a Bartók Plusz Operafesztivál 2018-asnemzetközi operaíró versenyén az induló 19pályaműből egyedüli magyarként az őBoszorkányvér címet viselő operája a négyes dön-tőbe jutott, s ha nem is nyerhetett, KesselyákGergely művészeti igazgató szerint az ő munkájais „értékes és bemutatásra érdemes alkotás”. Ám mi most időzzünk egy kicsit a Fehér Lászlóballadánál. Mi is ez a történet, honnan eredhet? Akolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság Balla-datára szerint csak Vargyas Lajos (1914-2007)egymaga 445 változatát ismertette a témának.Ezen túlmenően bő másfélszáz variációja van megkötetekben, folyóiratokban; azaz összesen 623!Kriza Ildikó, másik neves néprajzkutatónk mégennél is tovább ment, 2002-ben azt írta: „ezernéltöbb változatban áll rendelkezésünkre”. Ezekszövegrészletekben vagy dallamukban, sőt címük-ben is (pl. Fehér Anna balladája; A halálraítélthúga stb.) eltérhetnek egymástól. Vargyas Lajosazt is firtatta, hogy honnan származik a történet.Szerinte francia eredetű, noha az ottani változatokmellett létezik katalán, dán és olasz variáció is – anégy nyelven húsz féle. Az alaptörténet az, hogyegy elfogott és tömlöcbe vetett legényt a szép-séges testvérhúga szeretne kiszabadítani. Ezértaranyat-ezüstöt visz a helyi hatalmasságnak, akiazonban nem kér a kincsekből, de azt mondja, haa leány véle hál, bátyját elengedi. A sötét éjszaka

39

Kortárs-pódium

Ballada, dalciklus és egy kis bonbon

Évadunk tavaszán kifejezetten sok kortárs szerző művét tűztük műsorunkra, ráadásula gyerekeket is megcélozva egyik-másik zeneművel. De persze a kortárs zenéknek isvannak történelmi, irodalmi, szövevényes háttér-történetei. Hócza Kálmán járt utánaennek-annak.

azonban egyszerre lesz a lány ártatlanságaelvesztésének és a fogoly kivégzé sének éjszakája.Ekkor a megcsúfolt és becsapott húg válogatottátkokat szór a hatalmasság (bíró, várúr avagy abörtönőr) fejére. A kutatások szerint a történet elsőemlítése egy latin nyelvű levélben maradt ránk:egy Macarius József nevű, Bécsben tanuló magyardiák 1547-ben (amely esztendőben a Habsburgokelismerték a törökök ma gyar országi hódításait,vagyis hat évvel Buda csellel való elfoglalásaután, de kilenc évvel Bécs császárvárossá válásaelőtt) írta meg Sárvárra, bizonyos PernezithGyörgynek, hogy miféle, vélhetően milánóihelyszínen játszódó történet foglalkoztatja a tisztesvárosi polgárokat. Harminc évvel később, 1578-ban pedig Balassi Bálint nevelőjének, BornemiszaPéter evangélikus lelkésznek a prédikációs gyűjte -mé nyében bukkan föl ismét. A XVI. századbeliolasz novelláknak is kedvenc témája (hol lólopás-sal, hol anélkül), s végsősoron találkozhatunk veleWilliam Shakespeare Bécsben játszódó Szegetszeggel című, 1604-ben bemutatott vígjátékábanis. Talán nem fölösleges kitérni arra, hogy a műangol címének szó szerinti fordítása: „Mértékértmértéket” – valójában egy bibliai utalás Mátéevangéliuma 7. fejezetének 2. mondatára, s a kép-mutató ítélkezés mibenlétéről szól: „1Ne ítéljetek,hogy ne ítéltessetek! 2Mert amilyen ítélettel ítél-tek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkelmértek, nektek is olyannal mérnek. 3Miért nézeda szálkát atyádfia szemében, a magad szemébenpedig miért nem veszed észre még a gerendátsem?” 2019. május 5-én 19.30 órakor a Zeneakadémiánúgy hallgassuk a Fehér Lászlót, Andorka Péterszer zeményét, mint az egész magyar nyelv -területen föllelhető népballadát, ami Nyugat-Eu-rópában vándortémaként ugyanúgy terjedt;mígnem Shakespeare tolla alatt egy finomra han -golt, csavarokkal megtűzdelt komédiává nemesült.Erkölcsi üzenete azonban mindenhol ugyanazmaradt. A Fehér László történet tehát egyévszázadokat áthidaló, közös európai kincs! Avilág pedig nem sokat változott.

BALoGH MátÉ, AZ iFJú PRoFEssZoR

Balogh Máté Junior Prima-díjas (2018) és Ar-tisjus-díjas (2016) zeneszerző 1990-ben született.Pécsi középiskolai tanulmányai után vették fel aLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, majd

2013-ban féléves ösztöndíjjal Triesztben képeztemagát tovább. Miközben több mesterkurzuson isrészt vett (pl. Eötvös Péterén), 24 évesen már dok-toranduszként kezdett tanítani a Zeneszerzés Tan-széken: kortárs zenét, hangszerelést, kötelezőzeneszerzést, partitúra-olvasást és zeneelméletet.2018 óta a Zeneakadémia Nemzetközi Kodály In-tézetének tanársegédje. Mellette pedig az ArtisjusKomolyzenei Szerzői Véleményező Bizottságá-nak is tagja.Már egyetemistaként nyert dalversenyt, kétzeneszerzőversenyt és egy kortárs operapályáza-tot. Elismeréseinek, díjainak száma fiatal kora el-lenére már közelíti a húszat.A Dichterliebe – Metamorphosen című darabot azÓbudai Danubia Zenekar felkérésére írta, s az ÚjMagyar Zenei Fórum versenyén 2015-benkülöndíjat is kapott érte. (Ezen a versenyenegyébként két másik kompozíciójával elhódítottaaz 1. és a 2. helyezést is.)Ez a mű Robert Schumann (1810-1856) ikonikusDichterliebe (1840 – Op.48), azaz A költő sze -relme című versekhez komponált romantikus dal-ciklusára épül. A költő nem más volt, mintHeinrich Heine (1797-1856), a rajnai szirén, Lore-ley megéneklője (1823) és a már a maga korábanis többször kiadott Dalok könyve című lírai vers-gyűjtemény sikeres szerzője. Schumann az ő 16szerelmes versét választotta ki és gyűjtötte csokor -ba. Heine Petőfihez hasonlatosan a szabadság,sze relem költője volt, s ha ez nem volna elég,gyalogolni is ugyanúgy szeretett: ekképp járta beNémetországot. Egy Karl Benkert (magyarul kisséviccesen Kertbeny Károly) nevű magyarrá lettnémet műfordító ugyanúgy fordította Heinét ma -gyarra, mint Petőfit németre, s ráadásul minde-

40

Kortárs-pódium

gyiküknek személyesen is sokat mesélt amásikról. A két költő nem, de Schumann ésHeine Münchenben még 1828-bantalálkozhatott egymással. A zeneszerző ver-sei nyomán rideg lovagnak képzelteHeinét, ám nagyon kellemesen csalódott,amikor – mint írja – a görög Anacreonhozhasonlatos, barátságos, színes egyéniségrázott vele kezet, majd hosszú órákramagával ragadta, s körbemutatta neki avárost.Balogh Máté az énekhangra és zongoráraírt dalciklust vette tehát alapul. Hangsz-ereléssel és a schumanni tételek közéillesztett rövidke instrumentális, átvezetőtételekkel építkezett. Eredendően mind a ti-zenhat dalt földolgozta, átalakította, de ezen amájusvégi hangversenyen tíz Schumann-dal és hétközbülső tétel csendül majd fel. A közjátékok semszakadnak el az eredeti liedektől, mind egy-egySchumann-téma földolgozása. Az így létrejövő ti-zenhét tételes művet tehát Robert Schumann ésBalogh Máté – dacolva az idővel – közösen írta.2019. május 24-én 19:00 órakor a Budafoki hang-versenyesték keretében a Klauzál Házban kortárszenei köntösben csendül föl a fiatal magyar szerzőkompozíciója: Schumann – Balogh Máté: Dichter-liebe – Metamorphosen. Műsoron még: Rodrigo:Con cierto de Aranjuez, Dvorak: IX. szimfónia.Vezényel: Yaniv Attar {Vele készült interjúnk a 44.oldalon olvasható – a Szerk.}

HiDAs FRiGYEs, AZ oPtiMistA És RáNKiGYöRGY, A NEoNoRMáLis

Két gyöngyszemet gurít a gyerekek közé a Bon-Bon Matiné a BDZ-vel közös hangversenyén, aJunior bérlet keretében, április 6-án délutánBudafokon. Hidas Frigyes és Ránki György, kétkiemelkedő XX. századi, kortárs zeneszerző egy-egy remek műve csendül majd fel. Mikor meghalljuk gyerekkorunk egyik legismer-tebb meséjének kezdő sorát: „Mátraalján, faluszélén…” – száz emberből talán csak egy gondola visontai szénerőműre, kilencvenkilencnek vis-zont rögtön beugrik Fazekas Anna költeménye, azÖreg néne őzikéje. Kinek a nagyalakú könyvet,kinek a diafilmet juttatja eszébe – de mindenkép-pen a gyermekkort, a meghitt, otthoni pillanatokat. Hidas Frigyes (1928-2007) zeneszerző, aki ugyannem végezte el a karmesterképző tanszakot, mégis

összesen húsz éven át karmester és zeneigazgatóis volt (1951-től 1966-ig a Nemzeti Színháznál,később öt évet az Operett Színházban), az őt nemismerők életében is jelen volt szerzeményeivel. Azelső magyar televíziós szappanopera, az 1987-tőltizenhárom éven át kéthetente sugárzott A Szomszédok című sorozat főcímzenéjének kön-nyed zongorafutamai az ő nevéhez kötődnek.Vagy inkább: az ő lelkén száradnak; merthogymindenki Frici bácsija, aki soha nem ment a szom-szédba egy kis humorért vagy csínytevésért, talánígy mondaná. Ám Hidas Frigyes, „az utolsó ma -gyar romantikus zeneszerző” (idézet a Budapest,I.ker., Attila úti emléktáblájáról) ennél, vagyis egytévéműsor emblematikus dallamánál sokkal, desokkal többet alkotott… Filmzenéin – Bob herceg,Kato na zene, A névtelen vár, A dunai hajós, RabRáby, Egy óra múlva itt vagyok stb. – túl számosklasszikus darabot komponált. A korszak ellenére,amiben élt, igazán független zeneszerzőkénttalálta meg a helyét. 1973-ban írta meg aGyászzene, Requiem a II. magyar hadseregért c.művét, akkor, amikor említeni sem igen volt ildo-mos a doni katasztrófát. Kétszer Erkel Ferenc-díj-jal (1958, 1980), majd Érdemes művészkitüntetéssel (1987) és Bartók-Pásztory-díjjal(1993) honorálták munkásságát, amiből min-denképpen ki kell emelnünk fúvós hangszerekreírott töméntelen alkotását, amelyek révén világ -szerte az egyik legjátszottabb kortárs szerzőnkkélett. Már első önálló műve, az Oboaverseny,amivel a diplomáját védte meg, ismertté tette azország határain túl is. „Borzasztóan szerettem dirigálni” – mondtaHorváth Ádámnak, aki 65. születésnapján

41

Kortárs-pódium

kérdezte egy rádióinterjúban; ugyanakkor avezénylést megterhelőnek is tartotta, s nem azalkatához illőnek. A gimnázium után gépész -mérnök szeretett volna lenni, de Harmat Artúr, aSzent István Bazilika karnagya improvizációibólmegérezte a fiatal orgonista tehetségét, s zenei pá-lyára terelte. Kodálynál felvételizett. A karmesteridiplomát egyébként azért nem szerezte meg, mertfrissen végzett zeneszerzőként – 1951-ben – egyestanárai arra akarták rábírni, hogy először a poli-tikai tárgyakat abszolválja, miközben pár évvelkorábban a Bazilika orgonaüléséről ült át a Ze-neakadémia padjaiba. Lehetett volna zongorista is,de egyrészt nem szeretett sokat gyakorolni, más-részt virsli vastagságú ujjait sem tartotta erreigazán alkalmasnak – mondta a rá oly jellemzőmókás öniróniával a Bartók Rádió riporterének.Fúvószenekari darabot először egy pályázatifelkérés miatt komponált; előleget is küldtek neki,de aztán elfeledkezett a munkáról. Amikorrákérdeztek, hogy „Mi van Mester, hol a darab?”,becsületből gyorsan elkészült vele és átadta a par-titúrát. Utóbb közölték vele, hogy ha időbenbeküldi, megnyerte volna a versenyt. Azóta Japán-tól Amerikáig a fúvószenekarok kedvencévé váltez az öt percet alig meghaladó kompozíció, a címe„Vidám zene”. (A Youtube-on meghallgatható.)Magát az embert is vidámság és optimizmus jelle-mezte. Humorral emelkedett felül a maga körültapasztalt esztelenségeken. Amikor 1974-benfölkérték az Operettszínház zenei vezetésére,Vámos László rendezésében és Bessenyei Ferenc-cel a főszerepben épp nagy sikerrel futott aHegedűs a háztetőn. Boldogan mondott igent,mert borzasztóan szerette a darabot, s vágyaibeteljesedését látta abban, hogy dirigálhatja.Amint fölvették, az évad még el sem kezdődött,az Aczél elvtárs nevével fémjelzett kultúrpolitikabetiltotta a musical-t. Illetve, a hivatalos megfo-galmazás szerint „csak levették a műsorról”.Ahogy erről később mesélt, nevetve mondta, hogya magyar kultúrpolitikusokon kívül csak Pinochet,a chilei diktátor tiltotta be ezt a Broadway-siker-darabot. Ő viszont ezen a fiaskón túllépve ötboldog esztendőt töltött a Nagymező utcában.Az áprilisi, Klauzál-házbeli hangverseny elsőrészében Hidas Frigyes kamarazenekarra és nar-rátorra írt meséjével ismerkedhet meg a 3–99 éveskorosztály. A mesélő az immár 20 esztendőt magamögött tudó BonBon Matiné alapítója, LukácsháziGyőző – a gyerekeknek csak Győző bácsi –,

akinek hitvallása, hogy a minőségi zene megsze -rettetését kicsi korban kell elkezdeni.A koncert második részében Ránki Györgynek aKét bors ökröcske rajzfilmhez (1955) írtkísérőzenéjét szólaltatják meg a művészek. A gye -rekek azonban nem csak a teljes darabot ismer-hetik meg, mert a BonBon Matiné jellegzetessége,hogy előbb bemutatkoznak a hangszerek,eljátsszák a fontosabb zenei motívumokat, hogykésőbb, az együttes hangzás során a közönségszámára is felismerhetők legyenek.Ránki György (1907-1992) Kodály-növendék volta Zeneakadémián, s ennek jegyében a „feltétlenzenei igazmondás”-t követte. Zeneszerzői ter-mékenysége nem kisebb, mint Hidas Frigyesé.Számtalan műfajban alkotott, a kórusművektől a

baletteken és az oratóriumokon át az operákig.Utóbbiakból legismertebb a Pomádé király újruhája, amit 1953(!)-ban a Magyar Rádiófölkérésére komponált egy hangjátékhoz, amineka szövegét Károlyi Amy írta. Ezt követően az Ál-lami Operaház megbízásából a darabot átdolgoztaés színpadra alkalmazta. Az operákon túl félszázfilmzene megálmodója. Főművének azonban aMadách-tragédiára írt zenét tartotta. Stílusát, sezzel magát úgy határozta meg, mint „neonor-mális” zeneszerző.A Sztálin halálát követő esztendőben, 1954-benépp a Pomádé új ruhájáért kapott Kossuth-díjat;amikor többek között Járdányi Pál zeneszerző,Keleti Márton filmrendező, Nádasdy Kálmánzeneszerző-rendező, valamint a sajnos alig ismertHazai tükör c. regényéért Tamási Áron is. Hidas Frigyeshez hasonlóan Ránki György ismegkapta az Erkel-díj két fokozatát (1952, 1957),’63-ban Érdemes művész lett, s két tipikusan szo-cialista elismerés mellett (Munka ÉrdemrendArany fokozat –1967, Szocialista Magyar -országért Érdemrend – 1977) ő is kapott Bartók-Pásztory díjat (1987), majd a ’88-as Kiváló

42

Kortárs-pódium

Művész elismerés után 1992-ben, halála előtthárom nappal átvehette a Köztársasági Érdemrendközépkeresztjét.Utólag is elismerhetjük: méltó volt a díjakra,hiszen – a teljesség igényét most teljes mértékbenfigyelmen kívül hagyva állíthatjuk – olyan örökértékeket adott nekünk, mint a Körhinta és aHattyú dal című film érzelmeket keltő zenéje, vagyaz Egy szerelem három éjszakája hol szívme-lengető, hol szívszorító, de semmiképpen nemközömbös muzsikája.Macskássy Gyula rendező valószínűleg nemvéletlenül bízta a Két bors ökröcske rajzfilm-vál-tozatának megzenésítését Ránki Györgyre, hiszenutóbbi 1938-ban, londoni tanulmányútja soránmár szerzett rajzfilmekhez zenét John Halas (azazHalász János), Macskássy egykori rajzfilmstúdió-alapító társának megbízásából, sőt 1948-tól két

éven át ismét az Angliában letelepedett animátor-nak dolgozott. A Két bors ökröcske székelynépmese, amiben a jószívű Gergő nem sajnálja akenyérfalatot az elébe toppanó, ismeretlen, őszöregembertől. Cserébe két kis „segéderőt”, játék-szernek tűnő ökröcskéket kap ajándékba, akikaztán semmi bajban cserben nem hagyják. Az ún.mesés zenejátékban nem a szavak mesélnek,hanem sokkalta inkább a zene. Amilyen kevés es-zközzel dolgoztak az animátorok a rajzfilmben,olyan gazdag, sokszínű és a fantázi át kibontó erejűRánki György szerzeménye.2019. április 6., 15:00 óra, a BDZ Junior – Bon-Bon Matiné bérletsorozatában a Klauzál Házban:Hidas Frigyes: Öreg néne őzikéje – zenés mesenarrátorra és kamarazenekarra, Ránki György:A két bors ökröcske – mesés zenejáték. Mesélő:Lukácsházi Győző, vezényel: Werner Gábor

43

Kortárs-pódium

A mesterkurzusra a Washington ál-lambeli Bellinghamből érkeztél. Mi-lyen út vezetett el Izraelből azEgyesült Államokba?Tizennyolc éves koromban hagytam elIzraelt a zenetanulás miatt. Utazásomelső állomása London volt, ahol a RoyalCollege of Music tanulója voltam, majdNew Yorkban a Juilliardra jártam, végülpedig a kanadai Montreálban fejeztembe a tanulmányaimat a McGill Egyete-men. Eleinte Birminghamben éltem,ahol az Alabama Szimfonikus Zenekarmásodkarmestere voltam. Jelenleghárom zenekarral dolgozom együtt rend-szeresen: a washingtoni BellinghamSzim fonikus Zenekar és a Pennsylvania Kama-razenekar zenei igazgatója vagyok, ezenkívül aseattle-i Northwest Sinfonietta Zenekarkarmestereként is tevékenykedem.Ha jól tudom, nem csak karmesterivégzettséged van.Igen, így igaz. A zenei tanulmányaimat klasszikusgitár szakon kezdtem. Népzenét szerettem volnajátszani, ezért az édesanyám vett nekem egy gitárt.De aztán meghallottam, ahogy a tanárom Bachotjátszik. Én meg azonnal beleszerettem a klasszikuszenébe, majd a szimfonikus zenekari zenélésbe.Gitáron ugyan gyönyörűen szól a klasszikus zeneis, de mivel a klasszikus gitár nem egy tipikuszenekari hangszer, így a karmesteri pálya tűnt ajárható útnak. Sajnos mostanában kevesebb időttudok a hangszeres játékra fordítani, de mégmindig szívesen gitározom, és gyakran játszomkamarazenét a zenekarjaim tagjaival.Mikor és hogy dőlt el, hogy végül karmesterleszel?A nővérem filmművészetet tanult az egyetemen.Egyszer azt a feladatot kapta, hogy elemezze aMechanikus narancs című film zenéjét. Ekkor

halottam először Beethoven IX. szimfóniájánakScherzo-tételét. Az érdeklődésem rögtön azenekari művek irányába fordult. Tudtam, hogykésőbb ezzel szeretnék foglalkozni – pedig mégcsak tizenkétéves voltam.Mivel telnek a mindennapjaidat Amerikában,mivel foglalkozol mostanában?A legtöbb időmet az irodámban töltöm, ittkészülök a koncertekre. Fontosnak tartom aművek, a partitúrák pontos ismeretét, ezért a tanu -lásba sok energiát fektetek. Nem mindig könnyű,de élvezem. Mivel a zenekarok, akikkel dolgo-zom, meglehetősen távol vannak egymástól (többmint 3000 km-re), az utazás is sok időt elvesz. Akarmesterség mint szakma elég magányos, ezértmindig nagy örömmel tölt el a pillanat, amikorvégre megkezdhetem a munkát a zenészekkel. Azpedig, hogy végül a közönséggel is megoszthatjuka zenét, felemelő érzés.Minden maradék időmet a családommal töltöm. Afeleségem, Meredith és a két gyermekünk Jonah(9) és Lyla (2) nem hagynak unatkozni.A családod biztosan nagyon büszke rád. Az ott -honi életeteket is áthatja a zene?

44

Pulpituson

„Ajándék, hogy gyerekeimet körülveszi a zene!”Yaniv Attar, az izraeli születésű tehetséges karmester részt vett a Dohnányi Akadémiakeretében megrendezett Karmesteri Mesterkurzuson 2017 nyarán, ahol a gálakoncertutáni zenekari szavazás eredményeképpen elnyerte a zenekar meghívását a 2018-19-es évad egyik koncertjére.

Az egyik legjobb dolog abban, hogy zenészvagyok az, hogy a gyermekeimet a születésük pil-lanatától körülveszi a zene. Lyla még csak négy-napos volt, amikor részt vett élete első koncertjén.A színfalak mögül figyelte, ahogy Elgar cselló-versenyét vezényeltem. Nagyon megható volt,hogy a koncert szólistája, Joshua Roman Lylanakajánlotta a ráadást. Igazán emlékezetessé tette szá-momra azt az estét. Az előadás második felébenBrahms I. szimfóniáját játszottuk – hálás voltam,hogy az újszülött gyermekem ilyen gyönyörű dal-lamokkal van körülvéve. A fiam, Jonah mindigvelem tart a főpróbákra és a koncertekre. Tavaly aCarmina Burana volt az abszolút kedvence. A mainapig egyedül el tudja énekelni az egészet. Igaziajándék, hogy a gyermekeim így nőhetnek fel.A Dohnányi Akadémia Mesterkurzusa előttmár jártál Magyarországon. Akkor milyen cél-ból érkeztél?2012-ben vettem részt a Duna SzimfonikusZenekar karmesteri mesterkurzusán és versenyén.Ez volt az első látogatásom Budapesten. Azótareménykedtem benne, hogy egyszer vissza-térhetek Európa legszebb városába. Nagyonélveztem a Dohnányi Akadémia Mesterkurzusát,melynek végén a zenekar tagjai engem választot-tak ki a különdíjra, a BDZ vezénylésére. Ez hatal-mas elismerés volt számomra.

Hogy érezted magad a kurzuson? Milyenélményekkel gazdagodtál?A kurzus minden percét imádtam. A zenekar fan-tasztikus volt, és szerencsére sok időt kaptunk,hogy velük gyakoroljunk. Gábor személyébenpedig nemcsak egy elképesztő karmestert, hanemegy nagyszerű tanárt is megismerhettem. Kedvesvolt, igényes, precíz. Minden résztvevőre odafi-gyelt a mesterkurzus előtt, alatt és után is. A ked-vencem az volt, ahogy Bartók művészetébenkalauzolt bennünket. Még egy évvel a kurzus utánis úgy érzem, hogy rengeteget tanultam tőle. Atavalyi Carmina Burana előadásra egy általavezénylet koncert videófelvétele alapján készül-tem. Nagy segítség volt számomra. Időközben ezlett a kedvenc felvételem a műről.2019. május 24-én a budafoki Klauzál GáborMűvelődési Központban dirigálod majd aBudafoki Dohnányi Zenekart. Mit hallhatmajd a közönség?Már nagyon izgatott vagyok a koncerttel kapcso-latban! Egy magyar kortárs zeneszerző, BaloghMáté fantasztikus szerzeményével indul majd azeste. A Dichterliebe – Metamorphosen című darabtulajdonképpen Schumann híres Dichterliebeművének zenekari átirata, melyben az egyesdalokat a szerző saját közjátékai, zenei kommen-tárjai kötik össze. Zseniális szerzemény, izgatottan

várom, hogy megtanuljam. Eztkövetően Rodrigo Aranjuez gitár-versenye csendül majd fel. Ez a legis-mertebb gitárverseny, melynek 2. tételeSpanyolország nem hivatalos him-nuszaként vált ismertté. A hang-versenyest második felében pedigDvořak közkedvelt Újvilág szim-fóniáját hallhatja a közönség.Kinek ajánlod a hangversenyt?Azt gondolom, hogy ebben a nagysz-erű koncertprogramban bárki talál ked-vére valót, így mindenkinek nyugodtszívvel ajánlom. Biztos vagyok benne,hogy nem bánja meg, aki eljön.Yaniv Attar 2019. május 24-én 19.00órakor vezényli zenekarunkat aBudafoki Hangver seny esték bérlet-sorozat koncertjén a Klauzál Házban.A koncerten elhangzik: Schumann –Balogh Máté: Dichterliebe – Metamor-phosen, Rodrigo: Concierto de Aran-juez, Dvořak: IX. (Újvilág) szimfónia.

45

Pulpituson

„Ajándék, hogy gyerekeimet körülveszi a zene!”

2016-ban rendeztük meg először a DohnányiAkadémia Karmester kur zu sát, amelyet HollerungGábor hatalmas tudása és pedagógiai ráter-mettsége hívott életre. Kilencnapos intenzív zene -ta nulásra ér kez nek a jelentkezők a világ mindenrészéről, hogy mindennapos, Gábor által vezetettműelemzésekkel, kétzongorás próbákkal, ésösszesen kilenc-tíz ze ne kari – természetesenBDZ-s – próba folyamán tanulmányozzák ésgyakorolják a kurzus programján szereplőműveket, és felkészüljenek a Pesti Vigadóbanmegrendezendő gálakoncertre, melyen számot ad-tahatnak a tanultakról.

MEstERKuRZusuNK EGYEDisÉGE

Az angol nyelven folyó mesterkurzus különlegesjelentősége, hogy egy kiemelkedő színvonalúzenekar, a BDZ jelenti a bázisát, amely itthon éskülföldön is intenzív játékmódjáról, egységesjátékkultúrájáról, magas szakmai és emberi mo-tivációjáról híresült el, és az aktív és passzív (ez

utóbbi csak megfigyelő,aki leginkább csak jegy -zetel, de időnként zon-gorával próbálhat is)résztvevők számáralénye gében a kurzus tel-jes idő szaka alatt ren-delkezésre áll. A mesterkurzus munká -jának középpontjábannem elsősorban a tech-nikai kész ségek fej -lesztése, hanem a művekés a kotta minden rés-zletének megértése, amély, megalapozotttudás megszer zése áll.Mindemellett HollerungGábor a kurzus folyamána karmesteri tevékenységlegfontosabb funkcióira,

a karmester szükséges és szükségtelen tevékeny -sé gére, a zenekarral való kommunikáció mecha-nizmusaira is fontos hangsúlyt helyez.A próbák a kurzusvezető közvetlen irányításávalzajlanak akár a zongora, akár a zenekar mellett. Acél az, hogy a jelentkezők közül kiválasztott 11aktív résztvevő minél több műrész let elvezény -lésével szerezzen tapasztalatot saját, vagy másokmunkája alapján. A gálakoncerten minden aktívrésztvevő egy-egy tételt vezényel. A koncertenvezényelt tételekről a Maestro dönt, és két nappala koncert előtt már mindenki csak a saját műsorátpróbálja a zenekarral. A közönség így egy igazánizgalmas produkciónak lehet a tanúja, ahol akülönböző alapokkal, ám azonos felkészítésbenrésztvevő nemzetközi karmester-csapat téte-lenkénti irányítása alatt áll össze egy valódi hang-verseny. A kurzus résztvevői a világ minden tájárólérkeznek, eddig volt már többek között ausztrál,amerikai, mexikói, argentin, izraeli, norvég,német, cseh, spanyol, tajvani, japán, hongkongirésztvevőnk, és minden évben jelentkeztek ifjúmagyar karmesterek külföldről és Magyarország -

46

BDZ Plusz

Dohnányi Akadémia

A 2018. évi kurzus résztvevői

Nemzetközi mesterkurzus karmestereknek Hollerung- módra

ról egyaránt. A fiatal karmesterek mellett gyakranjelentkeznek karmesteri ambíciókkal rendelkezőzenekari muzsikusok is a kurzusra, hogy legyenalkalmuk a zenekar élén is kipróbálni magukat;volt már hegedűsünk, brácsásunk, trombitásunk.

MiRE sZáMítHAt RÉsZtVEVő És KöZöNsÉG?

A mesterkurzus programjában mindig szerepelegy Bartók-mű, mert Hollerung Gábor szívü-gyének tekinti, hogy a világ minden tájáról érkezőkarmesterek autentikus helyen és forrásból is-merkedjenek meg a magyar zene stílusával éshagyományaival. A Bartók-mű mellé általábanegy klasszikus és egy romantikus alkotást választa Maestro. A gálakoncert izgalmain kívül az is izgatottá teszirésztvevőinket, hogy a kurzus végén Gábormegszavaztatja a zenekart, hogy kivel dolgozná-nak együtt szívesen. Akire a választás esik,meghívást kap a BDZ következő évadának egykoncertjére. Legközelebb 2019. május 24-én fogjaaz amerikai Yaniv Attar, a 2017-es mesterkurzuskiválasztottja vezényelni zenekarunkat a KlauzálHázban. {Vele készült interjúnk a 42. oldalonolvasható – a Szerk.}

Jövő évadunkban a tavalyi választott, a csehBřetislav Hera áll majd zenekarunk élén. 2016-ban két résztvevőnk is elnyerte a zenekarmeghívását: Kornél László Thomas, aki azóta aSavaria Szimfonikus zenekar aszisztenskarmestere, 2017 decemberében vezényeltezenekarunkat; a tajvani Yuan Chang pedig akurzust követően megnyerte a 2016-os BukarestiNemzetközi Ifjúsági Karmesterversenyt, és má-sodkarmesteri állást kapott a nagyhírű BostonSymphony Orchestra-nál. Ő 2018. március 3-ánvezényelte a BDZ-t a Zeneakadémián.

A 2019-es Dohnányi Akadémia Karmester kur -zusát idén 2019. július 13. és 21. között rendezzükmeg. Részleteket a www.dohnanyiakademia.huoldalon olvashatnak az érdeklődők. A GÁLAKON-CERT, amelyre szeretettel várjuk a BDZ közön-ségét, 2019. július 21., 19:30 órakor lesz a PestiVigadóban. Műsoron: Beethoven: G-dúr zongora-verseny No. 4, Berlioz: Fantasztikus szimfónia,Bartók: Divertimento. Közreműködik a BudafokiDohnányi Zenekar. Vezényel: a Karmesterkurzus11 aktív résztvevője.

47

BDZ Plusz

RÉsZtVEVőiNK MoNDtáK:

Yu-An chang (tajvan) „A tanulás közben itt szerzett élményeim egész életembenmindig is egyediek és utolérhetetlenek lesznek. A zenekarkifejezetten családias, amit soha életemben sehol másholnem tapasztaltam még.”

Lee Pophal (usA) „észbontó volt ez a hét! saját bőrömön éreztem, ahogykarmesterként fejlődöm és egyre magabiztosabbá válok.”

Daniel Whisler (usA) „A zenekar egyike a legjobbaknak, akikkel valaha is együttdolgoztam. gábor egy fantasztikus, türelmes és mindigmegközelíthető tanár – ami ritkasá g számba megy a szak-mában.”

Adrian Head (Ausztrália) „A maestronak óriási a tudása és csodálatos a zenekara.köszönöm, hogy mindkettőt megosztotta velünk!”

Daniel Michael Galant (usA) „Iránymutatást kaptam arra, hogyan kell még kifino-multabban értelmezni a zenét, és megismer kedtem azigazi klasszikus stílussal.”

Břetislav Hera (csehország):„A mesterkurzus nagyon magas színvonalú. Hollerunggábor óriási tudású és kitűnő humorérzékű tanár. tetszett,ahogy minden diákot kifejezetten egyénileg tanított.”

Daren Weissfisch (usA):„nagy örömmel töltött el a mesterkurzus szer ve zettsége,és lenyűgözött a pontossága és professzionalizmusa.nagyra értékelem a részletekre fordított figyelmet és a ru-galmasságot.”

Kelvin Heung Fai Lee (Hong Kong)„Fantasztikus volt a mesterkurzus! nagyon jó volt, hogytanulhattunk a tempóhoz kötődő kapcsolatok magyarosértelmezéséről és a bartóki zene formai kialakításáról,hiszen ez nagymértékben eltér attól, ahogy ezt másholtanítják. A zenekar mindig komoly támogatást nyújt éskövetkezetesen nagyon magas színvonalon játszik.Összességében biztosan mondhatom, hogy ez az általamismert mesterkurzusok közül az egyik legjobb!”

Ralf Dietze (Németország)„tökéletes! sok információ, intenzív munka, családias

hangulat, nagyon figyelmes zenekar.”

trevor Wilson (Kanada):„A Dohnányi Akadémia teljesen lenyűgözött engem azzal,hogy a karmestereknek jelentős pódiumidőt biztosít, éshogy egy magas színvonalú és lelkes zenekarral dolgozhat-tunk együtt. megtiszteltetésnek vettem, hogy Hollerungmestertől tanulhattam, aki mindig éleslátással és megnye -rő stílusban segített minket. ne keresgéljenek tovább azok,akik Bartókot szeretnék tanulmányozni és előadni!”

carlos Guillermo Jung (Argentína):„köszönöm ezt a felejthetetlen hetet és remélem, hogy út-jaink még keresztezni fogják egymást a jövőben…”

A Dr. Hábetler Andrással való talál kozásnagy tanulsága, hogy mi minden megféraz életben egymás mellett. A fi a talolvasóknak üzenem, hogy le gye nek bát -rak és csináljanak végig olyan dolgokatis, amelyeket mások (elsősorban aszüleik vagy az idősebbek) teljes képte-lenségnek tartanak. Lehet komolyanvízilabdázni, biológusnak készül ni, jogiegyetemre felvételizni, aztán lehet úgyjárni kilenc évig egy orvosi egyetemre,hogy az ember végül operaénekes lesz.Miért ne? Hiszen mindenfajta tudásnakvan valamilyen haszna, ha más nem,akkor az, hogy az ember felismeri, mi-lyen hasonló lehet két, látszólag teljesenmás szakma.Mi a közös az orvoslásban és az ének-lésben?Sok közös vonása van a két területnek. Sebészetigyakorlaton az első műtét alkalmával döbbentemrá: „Ez olyan mint a színház!”. Már külsőségeibenis. Kezdve a jelmezbe való átöltözéssel: műtösruha, kesztyű, maszk. Aztán ott a bemosakodás,mint egyfajta rituális sminkelés. És közben megyfel az adrenalin, koncentrálódik a figyelem,megszűnik a külvilág, majd kezdődhet az előadás:a műtét, a dráma. Minden operáció követi egy jószíndarab dramaturgiáját. Bevezetés-feltárás,konf liktus-szembesülés az elváltozással, megol -dás-eltávolítás, befejezés-lezárás, bevarrás. Nemvé let lenül nevezik a műtőt angolul operating the-ater-nek vagy egyszerűen csak theater-nek, azazszínháznak. Ahol az operáló orvos is átéli azt abizarr, mákonyos érzést, amit a színész is a szín-

padon, amikor megéli, a közönség „jön vele”,hogy a nézők odaadták magukat neki, hogy mostő „élet és halál ura”. Az orvos a műtőasztal melletta szó szoros értelmében az! És még valami:a műtét közben – az arcokat eltakaró maszkok el-lenére – egy pillanat alatt mindenkiről lehet tudni,hogy milyen ember, hogy tudja-e a szakmáját,hogy milyen a stresztűrő képessége, hogy hogyantud együttműködni másokkal. Ahogy a színpadonis rögtön érzed, ki a tehetséges, és ki nem az, kimond igazat és ki hazudik. Az egyiket felülről,lesajnálva nézed, és szégyelled magad helyette, amásikat csodálattal bámulod, ahogy egyre na -gyobb lesz a színpadon. Ez utóbbi a végén márakkora, mint egy hegy, és a belőle áradó energiafelkap és visz magával.

48

Vendégünk

Nem a zene doktora. Vagy mégis?Dr. Hábetler András szívesen lett volna sebész vagy pszichiáter. Jelenleg azonban ope -raénekesként keres és talál (gyógy)módokat zenei katartikus élmények átélésére – amitudvalevően jót tesz az egészségnek –, orvosolja a krónikus zenei tájékozatlansággalkapcsolatos panaszokat; mesél, énekel, gyógyít a színpadon, hanggal, humorral,lelkesedéssel, ismeretterjesztéssel. Mi, a közönség beülünk, hátradőlünk és gyógyulunk.Nevetünk: ezzel mozognak a rekeszizmaink és hosszabbodik az életünk, sírunk: ígymegszabadulunk a stressz okozta panaszoktól, feszültségtől, és nem mellesleg tudást isszerzünk, ami pedig tájékozottá tesz és megvéd a tudatlanság betegségével szemben.

mottó: „A műtét olyan, mint egy színdarab.”

Neked ki volt ilyen, aki ezt a fajta energiátsugá rozta a színpadon vagy a színpadról?Ének- és színpadi tehetségnek két példáját tudnámmegnevezni. Az egyik Melis György, aki a leg-nagyobb előadóművész volt, akit valaha láttam, ésmindemellett fantasztikusan énekelt is. Sosemfelejtem el, amikor még az „átkosban” egy műsor-ban, ahol mindenki mást csinált, mint ami a sajátművészete, elszavalta Arany János: Fülemülecímű versét. Szerintem a legnagyobb előadómű -vé szek egyike volt. A másik, számomra szinténritkán látható és hallható kaliberű, lélegzetelállítószínpadi egyéniség Marton Éva volt. Őt látva,hallgatva döbbenhetsz rá, mekkora energiát tudegy kivételes operaénekes a színpadról sugározni.Marton Éva az Elektrában bőven kiváltotta volnaPaks II-t! A külföldi énekesek közül egyfajta idol számomraBryn Terfel, walesi basszusbariton énekes, aki sze -rintem sok szempontból forradalmasította az ope -rajátszást. Olyan varázslatot tud, amit kevesen: aztérzed, hogy az a nagy-darab pasi ott a színpadona legjobb barátod. Ez a cél, hogy az énekes,szereplő a közönséglegjobb barátja legyen?Hogy nem árt azösszhatásnak, az biztos.Az igazi cél persze az,hogy a közönségMozartot érezze a barátjá-nak. És itt jön az előadókfelelőssége. Legjobb

tehetsé günk kel, sőt azon túl is azonkell lennünk, hogy életnagyságbanmegmutassuk a közönségnekezeket a géniu szo kat, és hogytalálkozhassanak a zsenialitásukkala remekműveiken keresztül. A midolgunk az, hogy olyan viszo -nyokat teremtsünk, olyan állapotbahozzuk a közönséget és önma-gunkat, hogy el tudjon jönniMozart. A többit már ő megcsináljahelyettünk. És akkor meg történik acsoda! Amit együtt élünk át; sze -replők és közönség egyaránt.De ha a végén a közönség feláll ésazt mondja: – „Na, anyukám ezt isláttuk, mi lesz ma vacso rá ra?”– az

tragédia! Akkor nem voltunk elég jók Mozarthoz,Verdihez, Wagnerhez, Puccinihez, Bartókhoz, ésaz megengedhetetlen. Több mint hiba, bűn!Ehhez az is kell, hogy a többi szereplő is ígygondolja, és partnerek legyenek ebben atörekvésben?Hát igen! Ezért is alapítottam meg a FareMidoOpe ratársulat Bt-t. Ez egy olyan baráti társaság,ahol zenéről, színházról hasonlóan gondolkodóénekesek, karmesterek, zenészek, az intézményesszínházi kötöttségektől felszabadítva, a műfaj és azegymás iránti szeretettel és tisztelettel, az együtt -játszás örömével hozunk létre előadásokat. Abbanbízunk, hogy ebből a közönség felé is át tud sugá -r o zódni valami, és ezáltal egyre több és több em-bert tudunk megnyerni az operának. Az operát nemazért kell szeretni, mert illik, meg mert az általánosműveltség része, hanem azért, mert tényleg jó.Koncertjeink végén még azok is, akik mosttalálkoztak vele először, azt kell, hogy érezzék: „Jé,én nem is tudtam, hogy szeretem az ope rát.”

49

Vendégünk

A Mata Hari c. opera előadásán Herczenik Annával és Keszei Borival

NÉVJEGY: DR. HáBEtLER ANDRás BAssZBArIton, oPerArenDeZő

Kedvenc rendezése: Figaro házassága Kedvenc helye: margit híd pesti hídfője, ott szoktam éjszaka horgászni, de nemtartom meg a halakat, hanem visszadobom őket a vízbe.Kedvenc meséje, mesehőse: maugliKedvenc sportolója: roger Federer és Faragó tamásKedvenc pillanata: gyermekeim születéseKedvenc itala: kávéKedvenc étele: HalászléKedvenc illata: tavasszal a szél illataKedvenc zeneszerzője: természetesen mozart

Hány fővel működik ez a társulat? Ez nem egy kifejezett, állandó társulat. Kol-légáimból, barátaimból áll össze egy-egy produk-ció. Azt szeretném, ha fokozatosan minél többkollégát tudnék bevonni. Akik benne vannak,nagyon szeretik. Az én dolgom, hogy olyanfeltételeket teremtsek, hogy az előadó és a közön-ség között minél erősebb legyen az összhang,minél kevesebb a veszteség. Hogyan kezeled, ha a rendező nem azt szeretné,amit te?Az nagyon rossz, méghozzá mindenkinek. Igyek-szem csendben végigcsinálni. Régebben próbál-tam meggyőzni, megbeszélni, de ma már nem.Megokosodtam. Ma már tudom, ez az ő bulija.Persze az nagyon rossz, ha az, aki kijelöli a ját-szóteret, és megmondja a játékszabályokat,felkészületlen, nem tudja igazán a szakmát, uram-bocsá, tehetségtelen.Hogy működik a rendezés folyamata nálad?Kitalálod, hogy mit, kinek, és egyszer csak jön-nek az ötletek?Ahogy egyre többet foglalkozom a darabbal, széplassan kinyílik, beenged. Mintha egy elektro-mikroszkóppal nézném, úgy bolmik ki a szer ke -ze te, a zene, a dramaturgia, a viszonyok, ajellemek, és aztán hál' Istennek jönnek az ötletek.Mire elkezdjük a próbákat, kész van a fejemben adarab. Mindemellett nagy híve vagyok az impro -vizációnak, a rögtönzésnek. Egy próbafolyamatalatt rengeteg ötlet előkerül, de fontos, hogy

legyen az elején egy koncepció, ami menténhalad ni kell. Hallottam egyszer egy beszélgetésben, hogySzinetár Miklós külön rád írt egy szerepet aCigánybáróban. Mernél te is ilyet tenni egydarab érdekében?Sajnos ilyen szempontból nincs bennem elegendőtisztelet. Ha úgy érzem, hogy egy darab nem elégjó, akkor bizony belenyúlok. Szégyellem, de ígyvan. Például Cimarosa Titkos házasságánál aztgondoltam, hogy a darab se zeneileg, se dramatur-giailag nem kifejezetten izgalmas, ezért átírtam atörténetet. A zenei részébe pedig a korabeli pastic-cio módszerrel Mozart, Händel, Vivaldi zeneibetéteket csempésztem. Persze volt, aki aztmondta, hogy ez egy merénylet, de azt gondolom,hogy miért ne lehetne így tenni. A darab működ-jön, a nézők szeressék, nevessenek, jöjjenek vissza! Nem azért alakítom át, mert én valamit kiakarok mondani, magamra akarom irányítani a fi-gyelmet, hanem azért, hogy működjön ésélvezhető legyen. Ha pedig egy darab annyira jó,mint pl. a Figaro házassága, akkor ilyen módonnem nyúlunk hozzá. Csak annyira, hogy olyanlegyen a hatása, mint amilyen 230 éve volt. A témaidőtlen: az élet nevű társasjáték az emberi játsz -mák kusza sokaságával, és egy kis társadalomkri-tika: az uralkodó osztály hatalommal valóvisszaélése. A közönség tehát érezze azt, amit akorabeli közönség érzett! Ezt segíti, ha ma ját-szódik, a gróf pedig legyen benne egy mai poli-

tikus, mai hangzatos jelszavakkal. Neked fontos a csend? Nekem nincs olyan, hogy csend,mert ha csend van, akkor ott van-nak a gondolataim, a csend nekemegyenlő a halállal. Én szinte foly-ton zenét hallgatok, működésifeltételem a zene.

Beszélgetésünk közben néhány -szor rezeg a telefonja (pedigkíváncsi lennék, milyen zene acsengőhangja…). A lányát rögtönvisszahívja, de ő nem veszi fel.Megállapítjuk, hogy a leg-bosszantóbb gyermekeink mobil-telefon használatában, hogy nemveszik fel. A másik lánya is tele-fonál, „mindjárt nagy-nagy sz-eretettel visszahívlak”, mondja a

50

Vendégünk

HáttÉR – DR. HáBEtLER ANDRás

Dr. Hábetler András basszbariton operaénekes, magánénekes, operaren-dező, a magyar Állami operaház állandó vendégművésze. Budapestenszületett, 1973-ban. Házas, lányai Hanna és sári 16 és 14 évesek. énektanulmányait magánúton végezte, mesterei voltak többek között:kincses veronika, Polgár lászló, ercse margit és mircea Breazu. opera -énekesként 2000-ben debütált, a Don giovanni masettoját énekelte aDiósgyőri várban, kovalik Balázs rendezésében.2000 és 2002 között a liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem énekszaká-nak vendéghallgatója, itt olyan vizsgaelőadásokban szerepelt, mint:monteverdi: Poppea megkoronázása, Händel: giustinio, massenet: DonQuichotte, Poulenc: tiresias keblei.Az operaházban 2003 szeptemberében debütált a vérnász II. favágó-jaként. 2003 és 2005 között a színház stúdiósa, azóta állandó vendég-művésze. Főbb szerepei: Figaro (mozart: Figaro házassága), masetto(mozart: Don giovanni), Papageno (mozart: A varázsfuvola), nachtigall(Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok). saját társulatot alapítottFaremido néven, tagjai az operaház művészei, többek között FodorBeatrix, keszei Bori, mester viktória, Boncsér gergely, köteles géza.

telefonba, hát igen, a meghatározó pillanat, amiéletünkben gyermekeink születésével kezdődik,sosem fejeződik be, mindig velünk van. Mégnéhány rövid kérdésre van időnk.

A lányok énekelnek? Hannának (16) nagyon szép hangja van, jár isénekórára, támogatnám, motiválnám is, ha hagy -ná. De a röpladba és az iskola pillanatnyilag min-den idejét lefoglalja. A kisebbik lányom, Sári (14)is röplabdázik, jó érzéke van a nyelvekhez,szegény, most nagyon tanul a gimná zi umifelvételire. Neked mit adott a vízilabda?Azt a furcsa magabiztosságot, hogy hiába van azember 120 kg környékén, lóg a hasa és slamposankövér, mégis valamiféle irracionális magabiz-tossággal járhat-kelhet az életben. Kialakul egysajátos önképe.Mert emlékszik arra, amikor még jól nézett ki? Pontosan! És ez igaz fordítva is. A másik hatása avízilabdának, hogy az ember megtanulja, hogy mi-lyen csapatban játszani, tanít alkalmazkodni ésérdeket érvényesíteni. De a vízipólónak köszön-hetem azt is, hogy ki merek állni emberek elébeszélni, vagy akár énekelni. És az Orvosi Egyetem? Számomra irigylésreméltó, hogy valaki csak azért tanul valamit

hosszú évekig, mert élvezi, pedig tudja, hogynem az lesz a szakmája..Nekem olyan sok fontos katartikus élményt adott,amit az átlagember nem él át... És ezért a néhány katartikus élményértérdemes megtanulni az anatómiát? Már ha az ember megtanulja, de ha nem tanuljameg, és folyton megbukik, akkor is kemény, ésmég sokáig is tart. Végül persze sikerült befe-jeznem nekem is, mert az egyetemen örültek volna,ha már nem vagyok ott, és megígértették velem,hogy beteg embertársaim felé gyógyító szándékkalsosem közeledem majd. Persze ez csak vicc! Lenne olyan orvosi terület, amit szívesengyakorolnál?Több is! Szívesen lennék sebész vagy pszichiáter,de gyerekgyógyász például nem tudnék lenni,mert puha vagyok hozzá, együtt sírnék a gye -rekekkel. Megcsörren a telefon, a lánya az, edzésre mennek.Minden más csak másodlagos, a születés pillanatasosem múlik el. Dr. Hábetler András operaénekes hangját március17-i, Amadeus előadásunkon hallhatják aMüpában. Május 18-án a BDZ Junior keretében a Klauzálházban lépe fel 15:00 órától, a BudafokiDohnányi Zenekar közreműködésével.

51

Vendégünk

Miskolcon a Varázsfuvolában

Az előszobai fogason a gyer-mekkezeslábasok, a felnőttkabátok –a nappaliban járóka, zongora,hangszerek, kották, könyvek, virá-gok. Teljes harmónia sugárzik akedves, halk szavú, igen fiatal, deigen határozott karakterű karmesterés orgonaművész szavaiból, aki2017-ben (méltán) a Maestro SoltiNemzetközi Karmesterverseny kö -zön ségdíjasa lett.

Egy különlegesen nehéz, három,egymással (szerintem) tartalmilagösszekapcsolódó műből felépítettkoncertet vezényel a BDZ élén. Arendkívül nehéz, de felemelő mon-danivaló – szülők és gyermekeikkapcsolata, emberi tisztaság,erkölcs és erkölcstelenség – nehéz,de gyönyörű zenékben hangzikfel. Hogyan, ki választotta ki eműveket és hogyan kérték fel öntezek vezénylésére?Először a felkérés történt meg.Geiger György {a BDZ közönségkapcsolati és PRmunkatársa –Szerk.} levelet írt nekem – nyilván aSolti György karmesterverseny hatására, melyután hét-nyolc felkérést kaptam különbözőzenekaroktól. A BDZ az „első körben” nem voltköztük. Néhány hónap múlva azonban újabbfelkérések „futottak be”, ezek között már ott volta BDZ-é is. Ezt annak is tulajdonítom, hogy a2018-as Zempléni Fesztivál keretében már tartot-tam néhány fúvóspróbát a zenekarnak, amikor isRichard Strauss: Don Quixote című szimfonikuskölteményét készítettem elő. Az újabb felkérésbenszerencsére eltökéltek és kitartóak voltak a sz-ervezők, amire azért volt szükség, mert az első két

felajánlott időpontot nem lehetett megoldani,mindkettő ütközött más felkérésekkel.Sűrű az élet, igaz?…igen, hál’ Istennek. De szerencsére a BDZ nemadta fel: jött az újabb időpontjavaslat, és végül a2019. május 5. már megoldható volt részemről is.Rendkívül megtisztelő a közelgő közös munka,nagy örömmel készülök rá!Feltűnően sok zenekart, köztük vidékieketdirigál. Inkább szeret több zenekarral játszani,mint „lehorgonyozni” egynél? Ez komoly meg-mérettetés. Nem lenne könnyebb egy állandózenekarral dolgozni?Nagyon fontos bemutatkozni mindenhol. Ha olyan

52

Pulpituson

„Lényeg: a közös zenei esztétika”Esős őszi nap reggelén lépkedek a csendes kertvárosi utcákon, mert itt, „távol a világzajától” él és dolgozik karmestervendégünk, Dobszay Péter családjával: karmester-zeneszerző feleségével, Dobszay-Meskó Ilonával és két gyermekükkel. Lássuk, milyenis e sajátos, dupla-karmesteres – zeneszerzős családi felállás, hogyan zajlik az alkotó-munka!

zenekartól érkezik megkeresés, amelyet még nemvezényeltem, akkor, ha csak lehet, szinte kivételnélkül, mindig elvállalom a felkérést. Hosszabbtávon viszont „lehorgonyzósabb” típusú embervagyok, mert azt tartom a karmesterségben igazánizgalmasnak, ha egy saját identitású zenekarihangképet lehet felépíteni, ami nyilvánvalóanévekbe kerül.A saját szó arra vonatkozik, hogy a saját zeneihangképét szeretné felépíteni, bárkivel is dol-gozik – vagy azt, hogy saját zenekarának sajáthangzására törekszik?Mindkettőre vonatkozik. Egyrészt nyilvánvalóanegy adott hangkép mindig adaptálódik az általamvezényelt műre, másrészt alapvetően egy karak-teres, felismerhető hangzásidentitással megszólalózenekarban gondolkodom. A sajátos hangképvendégkarmesterként nyilvánvalóan csak töre -dékesen valósítható meg.Ez érdekes, hisz a közönség kevésbé ismeri felegy adott zenekar hangját, mint egy adotténekes hangját – miközben összességében azegyéni hangzásért szeret meg az ember egyzenekart, ha ez nem is tudatosul benne.Mivel, mint mondtam, ez az egyéni hangképvendégkarmesterként nem valósítható megmaradéktalanul, rendkívül fontos a rugalmasságis, amely nagyon előtérbe kerül, ha egyetlen kon-certre szól a felkérés. Ilyenkor nagyon gyorsan felkell mérni azt, hogy mi valósítható meg az én sajáthangképbeli elképzelésemből, és mi nem, mertamihez több közös időre lenne szükség, ahelyettinkább más részletekre, más szempontokra irányí-tom át a zenészek figyelmét.A „megvalósítható – nem megvalósítható”

kérdés felmerül majd az ön által vezényelt BDZkoncert három ismert művének esetében is,hisz a zenekar játszotta, a kórusok énekeltékmár a darabokat.Igen. Nagyon kíváncsi vagyok, milyen előadás-mód van most a muzsikusok és az énekesekfülében, torkában, kezében. Az alapvető az, hogya művekről kialakított elképzelésemnek koherens -nek kell maradnia, mert ha valami nagyon kilógabból, az nem szerencsés. És ehhez nyilvánvalóanfeltételeznem kell magamról, hogy az interpretá-cióm van annyira átgondolt, és nekem magamnakis megvannak az eszközeim ahhoz, hogy azelképzeléseimet sem a zenekar, sem a kórus neérezze terhes kötelességnek. Az előadó-apparátus-nak szükségszerűen vannak előzetes élményei,meglévő tudása a művekkel kapcsolatban. Az atapasztalatom, hogyha én felkészült vagyok, ésvan hiteles, jó véleményem egy darabról, akkoregy olyan, egymásra figyelő kommunikáció alakulki, amelyben megvalósulhat valami új, valamiközös.Én láttam önt dirigálni a Maestro SoltiNemzetközi Karmesterverseny során, ahol egymotívum előadásmódját – önkéntelen apaiérzésekkel, képszerű megfogalmazással – egykicsi gyermek lépegetéséhez hasonlította,melyet a zenekar mosolyogva fogadott,megértett és meg is oldott. A Cantata Profanát,melynek kapcsán elkalandoztunk, dirigáltamár? Nem dirigáltam még. Most a hatodik olyan évado-mat töltöm, melyben már lényegesen többet kon-certezem karmesterként, mint orgonistaként.Koromhoz képest tehát már nagyon nagy reper-

toárt tudtam végigcsinálni, demég rengeteg minden van előt-tem, és ezért nagyon törekszemarra, hogy ha van lehetőségem aműsorválasztásra, akkor olyandarabokat válasszak, amelyeketmég nem vezényeltem.Eszerint mindhárom művetön választotta ki a kon-certünkre?A háromból kettőt igen. An-dorka Péter, kortárs magyarszer ző műve, a Fehér Lászlórólszóló balladája adott volt. Úgyéreztem, hogy ehhez nagyonszépen illik a Cantata Profana.

53

Pulpituson

NÉVJEGY: DoBsZAY PÉtER kArmester, orgonAművésZ, kAtolIkUs egyHÁZZenésZ

Zenei pályája orgonistaként indult, Fassang lászló, kecskés mónika, PálúrJános és ruppert István tanítványaként. A liszt Ferenc Zeneművészetiegyetemen folytatott orgonatanulmányai mellett felvételt nyert akarmesterképzőre, ahol ligeti András, gál tamás és medveczky Ádámvoltak tanárai. A Dohány utcai Zsinagóga és a gazdagréti szent Angyalok templom elsőorgonistája, a szolnoki szimfonikus Zenekar állandó karmestere. kon-certezett többek közt Japánban, Izraelben, oroszországban, németország-ban és svájcban.Díjak, elismerések: Petr eben nemzetközi orgonaverseny 3. díj. maestro solti nemzetközi karmesterverseny (2017) – közönségdíj.további információk http://www.peterdobszay.com/

Andorka Péter balladája népi szövegeket veszalapul, bariton szólóra és kamara ze nekarraíródott. Ez a történet az egyik legszebb, legis-mertebb balladánk önfeláldozásról, testvérisze retetről, erkölcsről, szava hihetőségről.Örömmel fogadtam ezt a darabot a koncert mű-sorának kiindulópontjaként, és nagy várakozássalismerkedem vele. Engem is az irodalmi gyökerefogott meg, ennek alapján van már elképzelésemróla. Andorka Péter kompozíciójában azt láttam,hogy egy nagyszabású, világos formájú, de kife-jezetten komplex és sokrétű mű. Olyan, melymegilleti ezt a balladát. Nem lesz súlytalan a Can-tata Profana mellett.Én nagyon szerencsésnek tartom, hogy egy fi-atal karmester nyúl egy fiatal kortárs zeneszer -ző művéhez. Azt pedig kivételesnek, hogy ilyenfiatal ember, mint ön, nyúl ehhez a fantasztikusBartók-műhöz. Miért választotta a CantataProfanát, azon kívül, hogy ön szerint jól illik akortárs balladához?Mert óriási a mű. És nekem különös és erőskötődésem van Bartókhoz. Mindig nagyonértékelem egy szerzőnél, amikor nem annyirahatásokra törekszik, melyeket különböző effektu-sokkal kíván elérni, hanem a hatás csupánkövetkezménye a mű koherens, élő organizmusá-nak, melyben, bár használ a szerző modernhangszíneket, használ hangszerelésbeli újdonsá-gokat, továbbra is a hangmagasságokat és ahangok hosszát tekinti elsődleges szervező elvnek.Tehát, ha például van egy nagy fokozás, akkor aztnem a semmiből indítja el, hanem valódi, belsőmotivikus és harmonikus feszültségből. És pontazáltal, hogy a saját hangjaiból indul ki, mindignagyon komoly egységet mutat a tartalom és aforma.Itt tehát megvalósul a tartalom és forma sokatemlegetett híres egysége…Igen, és azt gondolom, hogy Bartók a kanonizáltszerzők között is a legmagasabb szintű mester.Egyike a zenetörténet három legnagyobbjának.Harmadik műként egy fantasztikus alkotás, Berlioz Fantasztikus szimfóniája fogfelhan goz ni. Ez programzene, mely gondo-latiságával szintén kapcsolódik az előzőkhöz,hisz egy fiatalember vissza-visszatérő álmairólszól, melyek után megy és megy, és melyeketvissza-visszatérő dallomokkal fejezi ki a szerző.Ön hogy látja e művet?Abszolút így. A mű zenetörténeti jelentőségét

többek közt éppen ez a mindig visszatérő, mindigúj arcú dallam, az „idée fixe”, vagy vezér-motívum-technika használata adja. Berlioznak jópár olyan műve van, amelyeket majd szeretnékvezényelni, ezért külön örülök annak, hogy erremost részben lehetőségem nyílik. Örömmel hal-lottam, hogy a BDZ ezt a művet a repertoárjántartja és rendszeresen játssza.A „majd” szóhoz kapcsolódva szeretnémkérdezni önt terveiről, egyéb, pl. orgona -művészi munkáiról, hiszen koncertünk május-ban lesz, s addig sok víz lefolyik még a Dunán,ön pedig vélhetően sok kottát/művet tanul-mányoz át, sok fellépése lesz. Netán kom-ponálni is szeretne, mint újabban sokhangszeres zenésztársa?Igen, ez természetes reakciója az embernek.Merthogy a zene is egy nyelv. S ha egy zenésznem komponálna, akkor az olyan, mintha mindigcsak olvasna, és mindig csak mások regényeitolvasná, a sajáthoz soha nem jutna el. Való igaz,hogy bennem is mocorognak olyan zenei gondo-latok, melyeket időről időre le szoktam írni. Nemáll távol tőlem a komponálás, és előadóként isfontos, hogy zeneszerzői szemmel is lássam aműveket.Mi fér még ennyi feladat mellett az életébe?Orgonistaként is dolgozom, két állásban is. Mind-kettő liturgikus szerep, nem koncertszerű fellépésilehetőség. Mi, katolikusok ahhoz vagyunk szokva,hogy az orgonista játszik és énekel egyszerre, dea zsinagógában szigorúan csak orgonista vagyok.Itt az éneklést a hívők, illetve egy kántor végzi,héberül. Én ülök két emelet magasságban, hall-gatom a kántor énekét, és megyek utána, kísérema nagyon improvizatív előadását. Az éneklő, hívőzsidó ember a zsinagógában imádkozik – én pedig„munkát” végző orgonista vagyok, főleg szom-baton, amikor egy hívő zsidó ember nem végezhetmunkát. Mindezek mellett előfordul, hogykurzusszerűen tanítok, de egyelőre nem rendsze -resen.Hobbi? Marad rá idő?Az életemben most az elsődleges hobbim a csalá-dom: feleségem és a két gyermekünk. És akönyvek, abszolút… És a víz, amely engemmindig és nagyon kikapcsol. Elsősorban az úszás,de kora tavasztól késő őszig a vitorlázás is. Azt hiszem, a sport elsősorban nem alkati,hanem lelki kérdés. Nem véletlen, hogy önalkotóművészként ezeket kedveli, hisz ezek hat-

54

Pulpituson

nak a gondolkodásra és ösztönöznek azalkotásra, igaz?Igen, valóban. Itt visszatalál az ember aközegéhez. Az sem normális, hogy a VII. kerület-ben, ahol régebben laktunk, hónapokig nem lettföldes-vizes a cipőm. Jelenlegi lakhelyemen jólakni: van kertünk, és akár egy rövidebb környék-beli séta után is már tudja az ember értékelni ahelyet, ahol él. Ahogy a vízen is: itt a szél meg avíz teszi helyre az embert. Megtanulja, hogykülönböző körülmények között más és más utakvezetnek ugyanazon cél felé.S mit kell tennie, megtanulnia kétkarmesternek, ha az életben egy párt alkotnak?Hogy fér meg két karmester egy családban?{Dobszay-Meskó Ilona karmester és zeneszerző2011 novemberében, valamint 2017-ben dirigáltaa BDZ-t. Róla a Hangoló 2011-es, őszi számábanírtunk – a Szerk.} Segítik pl. egymást afelkészülés során?

A felkészülésben én magányos típus vagyok, dekoncert után meg szoktunk beszélni mindent, hatörténetesen egyikünk vezényel, épp úgy, ahogyegy filmről kijőve is megbeszéljük, amit láttunk. És milyen érzés az, amikor a feleség művét aférj vezényli? Én voltam ilyen koncertjükön…Én a lehető legteljesebb mértékben szeretem min-den darab esetében, ha az általam vezényelt műszerzőjének életét, gondolkodást, vágyait megis-merhetem, és rájöhetek, hogy mit szeretne elmon-dani a közönségének… Hát ilyen szempontból afeleségem műveinek vezénylésekor „helyzetielőnyben” vagyok… Dobszay Péter 2019. május 5-én a Zeneaka dé -mián vezényli Androka Péter: Fehér László bal-ladája, Bartók: Cantat profana és BerliozFantasztikus szimfónia című műveit.KözreműködikHorváth István – tenor, Szegedi Csaba – bariton,a Budapesti Akadémiai Kórustársaság, a Nyíregy-házi Cantemus Kórus.

55

Pulpituson

Mikor kerültél először kapcso-latba a zenével?Zenész családból származom, desosem erőltették rám a zenélést.Édesanyám pedagógusként dol-gozott (magyar-ének-zene szakostanár volt) és kórust vezetett ésvezet a mai napig, Édesapámharsonásként szolgált az EgriHelyőrségi Zenekarban, emellettkiváló zongorista is volt. Anővérem is zongorázott, ma -gyart, ének-zenét és etikát tanít.Nagybátyám, Bánhegyi Gézapedig több évtizeden keresztül volt a Magyar Ál-lami Ope raház szólóklarinétosa. Egerben szület-tem, és Anyukám mindenhova elvitt, ahova ellehet vinni egy érdeklődő gyereket: zeneóvodába,zeneis ko lába, néptáncoktatásra, jazzbalettre,színjátszó körbe, irodalmi estekre. Mindent sze -rettem, min denre nyitott voltam, de a szívemhezlegközelebb a zene állt. Ezekben a sokszínű, különböző művészetiágakkal való találkozásokban miért éppen ahegedű érintett meg?Ezt igazából az óvónéninmek, Rózsa néninekköszönhetem, aki az Egri Szimfonikus Zenekar-ban játszott. Csütörtökönként az oviból ment apróbára, és ilyenkor mindig magával hozta ahegedűjét. Mivel én nagyon nem szerettem a dé-lutáni kötelező alvást, kerestem magamnak valamimás elfoglaltságot, így Rózsa nénit kérdezgettem,hogy mit tart abban a bizonyos varázsdobozban.Ő pedig megmutatta nekem a hangszert. Máig em-lékszem arra a pillanatra, amikor kinyitotta adobozt: tényleg varázslat volt benne! Még mindigelőttem a hegedű illata, az atmoszféra, ami a tok-ból áradt. Rózsa néni megengedte, hogymegérintsem a hegedűt, elmagyarázta, hogy ennek

a hangszernek lelke van, és ha azon a „vágáson”benézek, talán meg is láthatom, hogy hol dobog ahegedű szíve. De mivel lelke van, neki is pihenniekell, ezért van a tokban. Nem csak megérinthet-tem, hanem meg is pengethettem, és abban a pil-lanatban tudtam, hogyha én nagy leszek,hegedűművész szeretnék lenni. Otthon persze nemarattam osztatlan sikert azzal a kijelentéssel, hogymárpedig én hegedülni akarok. Egyrészt Apukámellenezte, akinek abszolút hallása volt, ezérthosszú távon nehezen viselte volna el a gyakorlá-somat. Szerencsére Anyukám mellém állt, és ő vittel a zeneiskolás felvételire, ahol legnagyobbörömömre a hegedűt választhattam. Később mégegyszer döntenem kellett a nyolcadik osztályelvégzése után, hogy zenei pályán tanulok-etovább, vagy egy egri neves gimnázium humántagozatán.Végül miért választottad a zenei pályát? Mit je-lent számodra a zene?Nehéz döntés volt, de mindig is éreztem, hogy azene az én utam, mert a hangokon át talán hitele-sebben tudom kifejezni magamat, mint szavakkal.Az adott zenemű és a hangszer által energiátteremtek, szeretetet vagy reményt adok, vagy bár-

56

Kulisszák mögül

„Estére átlényegülünk, csodát teremtünk”Hegedült rockzenekarban, country zenekarban, két kvartettet is vezet, színdarabhozzenét ír, színházakban és különböző zenekarokban játszik, kicsiket tanít hegedülni. Bánhegyi Tünde, zenekarunk szekund szólamának egyik vezetője igazán sokszínűegyéniség, és a hegedű világának is bejárta már minden szegletét. Vele beszélgettünkzenéről, sikerről, a közösség erejéről.

Fo

tó: M

on

oki A

ttila

mit, amibe a hallgatók bele tudnak kapaszkodni,és amiből erőt tudnak meríteni. Mi művészek alelkünkből zenélünk, emellett nagyon fontos az is,hogy a produkcióban érződjön a személyiség. Egyzenésznek a művészete a hite, a vallása, mellyel aközönséget és a zeneszerzőt tiszteli és szolgálja.Ahogy a zenéről beszélsz, az olyan, mint egyigazi hitvallás. A zenélés számodra inkábbszak ma vagy művészet?Ez egy összetett kérdés. A legjobb szó rá talán ahivatás, az elkötelezettség, de egy szóval ezt elégnehéz megfogalmazni. Egy biztos: a zenei pályahárom fontos alappillérre épül, ezek pedig a tehet-ség, a szorgalom és az alázat. Egyik sincs meg amásik nélkül. Egyértelmű, hogy egy művész sem-mit nem ér tehetség nélkül. A tehetség azonbansemmit nem ér szorgalom nélkül. Az alázat és ahozzá szorosan kapcsolódó tisztelet pedigkiemelkedő szerephez jut az előadások alkalmá-val. Színházba, koncertekre egyfajta felemel -kedett séggel érkezik a közönség is, az előadó is.Az emberek ilyenkor szép ruhát öltenek, bennünk,előadóművészekben pedig ott van a tettvágy, sze -retnénk magasabbra emelni a hallgatót, élesíteni alátását, elmélyíteni a gondolatait és tolmácsolnimindazt, amit a szerző a művek által üzen aközönségnek.Ezek szerint az előadóművész egyfajtaközvetítő szerepet tölt be a komponista és ahallgatóság között?Zenésznek lenni egyfajta misszió. Az előadó -művész feladata, hogy átlépje a saját korlátait.

Sze rintem nemelég csak pon-tosan és hibát-lanul „lejátszani”az adott művet,hanem el kell ját-szani: bele kelltudni tenni azadott lelkiállapo-tot, az egyénikaraktert, ren-delkezni kell egyolyan sajátoshangi és kreatívk e l l é k t á r r a l ,amely át tud törnia színpad és aközönség közöttik é p z e l e t b e l i

falon. Ha ez valamilyen formában meg tudtörténni, akkor a hallgató egy katartikus kon-certélménnyel térhet haza, ami nyomot hagybenne. Ez a fajta átlényegülés az élő koncertvarázsának egyik legfontosabb forrása. És ebbenkivételes a vezetőnk, Hollerung Gábor, aki át tudjalépni a saját határait, aki óriási belső ener giákattud megmozgatni bennünk a legfáradtabb pil-lanatainkban is. Ezzel minket is motivál és viszmagával azokba a régiókba, ahová csak a zeneáltal lehet eljutni. A magyarázós bérlet-sorozatunkban egy-egy műelemzésében új gondo-latokat ébreszt, új értelmezéseket indít el nem csaka közönség soraiban, hanem bennünk, zenészek-ben is. Mit jelent számodra a siker?A siker sokrétű dolog. Ez lehet egy próba közbenikatartikus pillanat, vagy amikor az ember a kon-cert megkezdése előtt látja, hogy teltház van. Deaz is siker, amikor a közönség állva tapsol ésköveteli a ráadást, vagy amikor egy igazán jó kri-tikát olvasunk egy-egy előadásunkról.De fontos az egyéni siker is, mert aki a saját szak -májában nem sikeres, annak nincs tekintélye apályatársai előtt. Sokak szemében a siker egyet je-lent a népszerűséggel. De a népszerűség múlandó,és nem ez adja meg a művészi rangot. Szerintemnem az a fontos, hogy elsők legyünk, hanem hogyaz egyetlenek.Egy zenész, egy művész élete egy állandó,végeláthatatlan műhelymunka és gyakorlás, egy„fektetett nyolcas”. Időbe telik, amíg az életben ésa színpadon megszerezzük azt a tapasztalati tőkét,amit később egy-egy koncert vagy előadás alattkamatoztathatunk. De a legfontosabb, hogy a siker egy zenekarimuzsikus számára mindig a többiekkel együttérvényes, azaz közösségi élmény. Hiszen az, hogyaznap én jól tudtam teljesíteni a színpadon, ön-magában kevés. Ha egy koncert igazán jól sikerül,az mindig a közösségi erőnek köszönhető, ami egykülönleges, láthatatlan kémia a muzsikustársak, akarmester és a közönség között. Egy muzsikus mindennapjai mennyire befolyá-solják a koncerten nyújtott teljesítményét?Egy zenész életvitelére talán a legjobb szó az,hogy „őrült”. Rohanunk egyik próbáról a másikra,vagy próbáról tanítani, vagy bevásárolni a boltba,a családosok még a gyerekek napirendjét is felü-gyelik, de bármi történik is napközben, estére átlé -nye gülünk, csodát teremtünk, megmozgatjuk a

Kulisszák mögül

57

Fo

tó: M

on

oki A

ttila

kép zeletet. Ilyenkor háttérbe szorul a napi ro-hanás, a fáradtság, a magánéleti vagy egészségü-gyi probléma. Bár minden muzsikus azérzelmeiből zenél, egy koncerten azért iszonyatoskoncentráció, kőkemény idegrendszer, maximálisfelkészültség és kiegyensúlyozott lelkiállapotszükséges. Ez sokszor nehéz, de ilyenkor min-denki egyéni ereje, öröme, bánata, fájdalmasélethelyzete vagy éppen önfeledt boldogságaösszeadódik abban a pár órában és abban a zene -műben, amit éppen előadunk.

Van példaképed? Ha igen, akkor kicsoda?Erre a kérdésre minden hangszeres zenész nagy-nevű, és kiemelkedő életpályát maga mögött tudószólistákat szokott megemlíteni. Én is felsorolhat-nám itt a tanáraimat (Császiné Deák Dorottya,Soltész Ágnes, Tóth-Kiss Johanna, Répássy Györ-gyi, Bánfalvi Béla), akiktől életre szóló tudást,tapasztalatot és kulcsokat kaptam az élethez és amuzsikáláshoz. De mondhatnék híres magyar éskülföldi hegedűművészeket is, akikkel a pályámsorán volt alkalmam együtt zenélni, vagy résztvenni a kurzusaikon. Én mégis elsősorban egy híres színészikont em-lítenék, aki nekem nagy kedvencem, példaképem,földim is, hiszen ő is Heves megyéből való, Pé-lyen született, és sosem felejtette el, hogy honnanjött. Ő nem más, mint Törőcsik Mari, aki szá-momra a legnagyobb magyar színésznő ésművész. Ő az, akinek száz arca van, mégis sal-langmentes, aki igaz ember, aki sosem kérkedik,aki úgy elhivatott, hogy sosem kirekesztő, akiimádja az életet és a színpadot, aki tudja magáról,hogy mekkora művész, mégis tele van kétellyelönmagával kap csolatban, aki nem mindennapianya, akinek legen dás a munkatempója, és akiben

végtelen szeretet él. Ha valaki, akkor ő tudja, hogymilyen a pillanatban ott lenni, milyen kilépni ön-magunkból és átélni azt a hivatástudatot, ami azörökkévalóságot jelenti. A BDZ-vel hogyan kerültél kapcsolatba?Miután lediplomáztam, egy évig nem volt hivata-los állásom, több szimfonikus- és kamarazenekar-ban dolgoztam kisegítőként, többek között aBDZ-ben is megfordultam. Akkoriban még a Ta -lentum székházban folytak a próbák igen szerénykörülmények között. Szűk volt a hely, egymás

hegyén-hátán ültünk, omladozott afal, a fűtés és a WC csak időnkéntműködött. Engem mégis már akkormagával ragadott az a munkamorál ésaz a közösségi szellem, ami abban alepukkant próbateremben fogadott.Aztán 2009-ben kiírtak egy próba-játékot hegedű tutti állásra, felkészül-tem és elmentem. Emlékszem, azenekar éppen akkor költözött át aKerepesi úti próbaterembe, ami azótaa második ott honunkká vált. Amikorpróbát játszottunk, még festékszagvolt, a munkások pakolgattak, takarí-tottak. Sike rült a próbajáték prím tutti

állásban, majd pár év múlva lehetőséget kaptamarra, hogy kipróbálhassam magam vezetőbeosztásban a szekund szólam élén. A zenekaron belül elég sok szerepben láthat-tunk. Játszottál a prím és a szekund szólambantuttistaként, jelenleg a szekund egyik szólam -vezetője vagy, de már álltál a zenekar előttszólistaként is. Ezek a feladatok mennyirekívánnak más embert, más felkészülést?A legnagyobb kihívás kollégák előtt szólistakéntfellépni, hiszen ilyenkor sokkal nagyobb bennema bizonyítási vágy, mint egy idegen zenekar előtt.Ugyanakkor itt, a BDZ-ben erős a közösségiszellem, a hangulat pedig családias, ezért ilyenkorúgy érzem, talán a többiek is együtt izgulnakvelem, hogy minden jól sike rüljön. Mindez együttsokkal jobban motivál, és még jobb teljesítményreösztönöz. Tuttistaként könnyebb a dolgod, hiszen a cél aszólamba és a zenekarba való beolvadás. Szólam vezetőként már nehe zebb, hiszen nagyobba fe le lős ség. Kicsit féltem is ettől a fel adattól, nemis a szakmai részt illetően, hanem attól, hogy em-berileg elbírom-e ezt a terhet, össze tudok-e fogni10-15 embert és tudok-e jól működő egységet

58

Kulisszák mögül

A Gergely Theater

teremteni. Persze örültem, hogy Gábor és a kol-légák bizalmat szavaztak nekem, de azért volt ben-nem egy kis kétely. Ez azonban hamar eloszlott,mert úgy láttam és éreztem, hogy működőképes adolog, így már öt éve a szekund szólam vezetőjevagyok Kalla-Tóta Hajnalka mellett.Mi a feladatod a szólam vezetőjeként?Legfontosabb feladatomnak az egység megte rem -tését tartom. Ezen kívül fontos átadnom a darabbalkapcsolatos tudást, és a kulcsot ahhoz, hogy minda szólampróba, mind a koncertjól sike rüljön. Ez különfelkészülést igényel a részem-ről. Emberileg nagyon nehéz afeladat, mert egyrészt a toler-anciát is meg kell tanulnom atöbbiekkel szemben, másrésztszigorúnak is kell lennem.Ugyanakkor a cél mégiscsak adarab megta nu lása. Emellettsokszor igazságot is kell ten-nem és döntéseket hoznom.Milyen vezetőnek tartod ma-gadat? Szigorú vagy, vagytörekszel a demokráciára?Előfordul, hogy a szólam-próbán kikéred a többiekvéleményét?Igyekszem maximálisan felkészülni az adottszólampróbára. Szerintem fontos, hogy egyszólamvezető nem csak szóban, hanem a hangsze -rén a gyakorlatban is bemutassa a kritikushelyeken jónak ítélt megoldást, a megfelelő karak-tereket, hangszíneket stb… Sokszor előfordul,hogy több játszási módot is kipróbálunk, majdkikérem a szólamtársak véleményét, hiszen aszólampróba egy közös munkafolyamat. A végénpersze nekem kell döntést hoznom, de sokszor –éppen a játszhatóság és a jó végeredményérdekében –, érdemes meghallgatni a többieket is.Sokszor emlegeted a zenekarban a jó hangula-tot és a családias légkört. Ezek szerint jól érzeditt magad…A BDZ-n kívül sok más zenekarban fordulok megkisegítőként, de sehol nem tapasztaltam olyan jóés családias légkört, ami ránk jellemző: a sokmunka és a néha embert próbáló túlterheltségünkellenére mindig odafigyelünk egymásra, segítjükés támogatjuk a másikat, és a legnehezebb pillana-tokban is tudjuk inspirálni egymást. Ezt elsősor-ban vezetőnknek és karmesterünknek, Hollerung

Gábornak köszönhetjük, aki hosszú évek töretlenmunkájával és odaadásával mindent megtett éstesz azért, hogy ez a zenekar mára az ország egyikvezető együttesévé vált és teltházas koncerteketad. Igaz, Gábor néha túlhajt minket, de a feszítettmunkatempó mellett teret ad a vidámságnak és ahumornak is, és emberileg is fordulhatunk hozzábármilyen személyes problémával.Mi volt eddig a legemlékezetesebb pillanatod aBDZ-s pályafutásod alatt?

A legdöbbenetesebb pillanat mindenképpen azegyik tavaly őszi Peer Gynt-próbához fűződik.Peer Gynt kísérőzenéjét a drámából vett idéze -tekkel, az abból írt történettel adtuk elő. A narrátorHuszti Péter volt. Az első felvonás végén történta csoda, amikor Aase halálához bejátszottuk aMadách Színház régi felvételét Huszti Péterrel ésPsota Irénnel, majd Huszti a zene alatt elmondtaPeer Gynt búcsúmeséjét az édesanyjának. Egyilyen helyzetben mindenkiben felszínre tör a sajátanyaképe, az anya elvesztése felett megélt vagyképzelt fájdalma. Nekünk ott a Müpában azon afőpróbán olyan atmoszférát sikerült teremtenünk,hogy egy pillanatra megállt az idő, összeért alelkünk, s szinte mindenki megkönnyezte. Meg -rázó volt látni, hogy Gábor is a könnyeivelküszködik, és nem bírja kimondani, hogy szünet.Nekem ez egy életre meghatározó élmény marad.A legemlékezetesebb közösségi élményem pedigKárpáti Laci, a hangszereink mozgatója, a zenekarlelke 60. születésnapjához fűződik. A zenekar, akórus és a BDZ összes dolgozója a Főnökkel meg -lepe tés bulit szer vezett neki az au lá ban, amely

59

Kulisszák mögül

Fo

tó: M

on

oki A

ttila

Color Kvartett

felejthetetlen él mény maradt La ci kának, amit amai napig emleget.A zenekari teendőid mellett mit csinálsz a sza -badidődben?Egy zenész életében az a szó, hogy szabadidő,szin te ismeretlen fogalom. Sokszor mondom ma -gamban, hogy bárcsak lenne egy huszonötödik óraa napban, vagy egy nyolcadik nap a héten.Sokáig a Barabonto nevű rockzenekar hegedűsevoltam. Sokan csodálkoznak azon, hogy egy „ko-molyzenész” hogy kerül egy rockzenekarba, de

számomra nincs komoly- és könnyűzene, csak jóés rossz zene van. Szerettem azt az oldottságot ésfelszabadult érzést, amit abban a zenekarbanmegélhettem. Szerintem nagyon jó csapat voltunk,és minden fellépésen imádott minket a közönség.A Dohnányi mellett kisegítek más szimfonikus- éskamarazenekarokban is, ezenkívül magántanítás-sal foglalkozom, amit imádok. Kizárólag kicsiketsze retek tanítani.Két kvartettben is játszom, a Color Quartett-ben(Bánhegyi Tünde és Kalmus Boglárka – hegedű,Kusz Viktória – brácsa, Garami Eszter – cselló)és a Trüffel Kvartett-ben (Bánhegyi Tünde ésLajhó Barbara – hegedű, Kusz Viktória – brácsa,Kószás Ágnes – cselló). Mindkét együttesben jóltudunk együtt dolgozni, kiegészítjük egymást. Sokév barátsága, a közös munka, a turnék és előadá-sok sikere fűz minket össze. Szin te ismerjükegymás gondolatait is, és ami biztosan elmond-ható rólunk, az az állandó jókedv. Szeren csé reGábor nagy teret ad a kamaramuzsikálásnak azenekaron belül is, sőt, a próbahelyiségeket ishasználhatjuk. Mindkét kvartettedben az első hegedű szóla -mát játszod. Ez milyen művészi habitust kíván? Ez is egy különleges feladat, hiszen nem csak ját-szani, hanem vezetni is kell az együttest. Ez aztjelenti, hogy bár a kvartettezés egy közösségimunka, mégis kell valaki, aki megadja a tempót,

beint, vagy a koncertek konferálásával megteremtia kapcsolatot a közönség és az előadók között.Igyekszem ezeknek eleget tenni.A zenekari- és kamarazenélés mellett még szín-házakban is megfordulsz. Hol láthatunk éshallhatunk téged?A Vígszínházban, a Centrál Színházban és aGergely Róbert vezette Gergely Theaterben ját-szom.Színházi előadóként mi volt a legnagyobb ki-hívás eddig az életedben?

Évekig a székesfehérvári Vörös-marty Színházban játszottam.Egyszer a Stuart Mária címűdarabban kisebb szerepet is kap-tam, a színpadon kellett hegedül-nöm szólistaként. A rendezőmegkért, hogy írjak zenét az egyesjelenetekhez és játsszam is elazokat a színpadon.Itt miből indultál ki?

Tanulmányoztam az adott jelenetet,valamint a kor szak zenéjét, és ez alapján alkottammeg azt, ami végül elhangzott a darabban. Nehézmunka volt, nagy kihívás, de nagyon szerettem.Nem mintha kevesellném a „szabadidős”elfoglaltságaidat, de mi az a zenén kívüli hobbi,aminek szívesen hódolsz?Imádok főzni. Számomra ez a kikapcsolódás, min-demellett rendkívül kreatív dolognak tartom. Haaz időm engedi, sokat olvasok, a barátaimmal mu-latok, wellness hétvégéket iktatok be, és szívesenjárok színházba, koncertekre is. (Jó néha nézőkéntis beülni egy-egy előadásra.) Ha tehetem, hazau-tazom Egerbe a családomhoz, akik mindig nagyszeretettel várnak, és ahol fel tudok töltődni.Mit kívánsz a következő időszakra, a jövőre?Szerencsésnek tartom magam, hogy azt csinál-hatom, amit szeretek, hogy a hobbim a munkámis egyben. Kívánok még sok emlékezetes és szín-vonalas koncertet, vidám hangulatú próbákat,lelkes közönséget, neves vendégművészeket, sokjó turnét, és azt, hogy meg tudjuk őrizni azt acsapat szellemet, ami ilyen jól működik és amimindenkinek feltűnik, amikor vendégként érkezikhozzánk egy-egy produkcióra: „Milyen jó, hogynálatok ilyen családias a légkör, ilyen magas aszínvonal és mégis ennyi vidámság van!”Igen, ezt a fajta egyedülálló kohéziót seholmáshol, egyetlen zenekarban sem tapasztaltam. Jólenne innen nyugdíjba menni!

60

Kulisszák mögül

NÉVJEGY: BáNHEGYi tüNDE HegeDűművésZ, tAnÁr

Beceneve: tüpiPéldaképe: törőcsik mariHobbija: főzés, egész „fűszerraktára” van otthonKedvenc konyhája: magyar, olasz, indiai, japán, thaiEgyéb elfoglaltsága: szeret írni, megragadni egy-egy szép pillanatotKedvenc idézete: „Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül

tudjunk imádkozni.” (John Lennon)

Vajon hogy születik meg azötlet, hogy egy energetikai cégés egy szimfonikus zenekarösszekap csolódjon? Egy ilyenkezdeményezésben ter mé sze te -sen kulcsszerepe van az említettcég első emberének. IfjabbChikán Attilát első körbenapaként ismertem meg, gyer-mekeink ugyanis egyazoniskolába járnak. Így az új évegyik szürke reggelére tervezettbeszélgetésünk színhelye is aziskolához közeli kávézó lett,gyer mekeink iskolában való el-helyezése után. Jóllehet, azelmúlt hónapok során több üzleti helyszínű és tar-talmi beszélgetésen túlestünk már.

Megbízható a naptárad; az ünnepek, a szünetellenére sem felejtetted el a találkozónkat!Nem szoktam ilyesmit elfelejteni! Ha épp nemtudok valamit beírni, akkor emlékeztetőt kérekróla, és beírom később. És amit beírtam, az el nemfelejtődhet! A helyszínt nem kellett sokáig egyeztetnünk;tudtad, mi merre van. „Ős-zuglói” vagy?Hát azt éppen nem mondanám. Tipikus közép-eu-rópai módon színes a származásom, mondhatni,több helyen vagyok „ős”. A Chikán család Ilinyközségből, Balassagyarmat közeléből származik,de van a felmenők között székely, kárpátaljai vagyszabolcsi is. A történelem és a politika persze azén családomat is „megviccelte”. Miniszteri fő-tanácsos jogász nagyapám Rákosi ideje alatttetőfedővé lett, de ez annyira rosszul ment neki,hogy az még a kommunista káderpolitikát ismeghatotta, így gondnokként „végezte”, Bánkú-ton. Jogászként csak a hatvanas évektől dolgozha-

tott újra. Másik nagyapám pedig katonatisztből váltasztalossá, Egerben. A szüleim Egerben nőttek felés találkoztak egymással, bár édesanyám Kassán,édesapám Budapesten született. Az már csak hab atortán, hogy jómagam pedig Frankfurtban.Nagyon alaposan és részletesen ismered fel-menőid történetét.Érdekel a téma, gyerekeimnek is folyamatosanmesélek a gyöke re ink ről. Ráadásul a Chikán(akkor még Csikány) vonalon egészen 1587-igvissza tudjuk vezetni a családfát, Csikány Miklósdeákból vált kisnemessé akkor. Ma kb. 300Chikán/Chikány/Csikány él a világban, és kije -lent hetjük, hogy mindenki rokon.Tehát nem nevezhetünk zuglóiaknak titeket…Eredetileg nem, de most már tizenhét éve élek afeleségemmel, Eszterrel (s jó ideje már két gyer-mekünkkel, a most nyolc éves Annával, vagyinkább Annipannival és a hétéves Bendegúzzal)ebben a kerületben, sőt, ugyanabban a lakásban.Nem Zugló volt az elsődleges célunk, amikorközös lakást kerestünk feleségemmel, hanem egyremek lakópark. Szép zöld, de nem kötelező

62

Partnerünk

Az energia hangjaZenekarunk stratégiai partnerre lelt. Illetve a partner lelt ránk. Vagy inkább egymásrataláltunk. Hónapok közös gondolkodása végén hivatalosan is stratégiai partnerré nyil -vánította egymást a BDZ és az ALTEO. Az energetikai cég alapító-vezérigazgatója ifj.Chikán Attila, aki magát már gimnazista korában is üzletemberként képzelte el. Veleboncolgattam őt magát és a zenéhez, no meg a zenekarunkhoz kapcsolódó viszonyát.

Fo

tó: fe

nyve

s G

áb

or

kertészkedni, családi életet is élhetünk megközösségit is. És azt kell mondanom, hogynagyon bejött a választásunk! Azóta perszemár mi is zuglóinak érezzük magunkat, detalán leginkább a lakópark a szűkebb ottho-nunk. Már két-három családdal is olyanközeli baráti viszonyban vagyunk, hogy akáregymásnál is aludhatnak a gye rekeink, haépp valamelyik családnak gyermekfelü-gyeletre van szüksége.Igen, nem titok házunk táján sem, hogyelső körben egyik lakópark-társad,családi barátotok, zenekarunk szekundszólamának vezetője, Kalla-Tóta Haj-nalka révén kerültél közelebb a BDZ-hez. Így igaz. A zene gyerekkorom óta része azéletemnek, koncertekre is jártam felnőtt fe-jjel is, az estén kénti éneklés sem maradhatel a gye rek szobában otthon. De a BDZ-re akkorirányult jobban a figyelmem, amikor kiderült szá-momra, hogy a baráti család egyik tagja ott zenél.Aztán persze ettől függetlenül is beindultak a dol-gok, és a tavalyi, 10. születésnapi ALTEO ün-nepen a BDZ volt a fő attrakciónk.Első együttműködésünk után pedig beindult aközös gondolkodás.Az ALTEO most jutott el odáig, hogy ún. „impactinvestmenttel”, azaz érték kereső, nem kizárólaga hozamot tekintetbe vevő befektetéssel isfoglalkozhasson. Mivel a BDZ által képviseltértékek közel állnak hozzánk, a zene pedigszemély szerint hozzám is, örültem a megkeresés-nek, amely együttgondolkodásra invitált.Az ALTEO tíz éves. 2008-ban hány fővel in-dult?Viccesen azt mondhatnám, hogy egy fővel. Énvoltam benne, senki más. Persze azután gyorsancsatlakoztak kollégák, de sokáig egyszámjegyűvolt a létszám. Most 230-an dolgozunk a cégben,és nem titok, közel húszmilliárdos árbevétellelgazdálkodunk. Beavatnál minket egy kicsit a sikersztoridba?Hogyan jut eszébe valakinek energetikai cégetalapítani? És hogy fog hozzá?Messziről indítva a középiskoláig kell visszanyúl-nom. Már akkortájt motoszkált bennem a vál-lalkozhatnék. Üzleteltem is mindenfélével, bár aztsokáig nem tudtam biztosan, mi is szeretnék lenni.A szüleim talán aggódtak, de nem nyaggattak,hagyták, hogy keresgéljem a saját utamat.Húszévesen aztán rájöttem, hogy muszáj tanulni

is ahhoz, hogy céges üzleti karriert építhessek,úgyhogy a következő öt év alatt elvégeztem aKülkereskedelmi Főiskolát és a KözgazdaságiEgyetemet is. A diplomák után hamar elhe-lyezkedtem, előbb a szesziparban, aztán egyamerikai befektetési alapkezelő cégénél, pénzügyielemzőként. Ott igen gyorsan feljebb kerültem,harmincévesen már én voltam a befektetési igaz-gató. Sokat utaztam, fontos döntéseket hoztam –szerettem ezt az életformát! Amikor lejárt az álta-lam is igazgatott alap mandátuma, kaptam egyszingapúri vezérigazgatói állásajánlatot. Karrierszempontjából tetszett volna a dolog, de egyrésztnagyon szeretek itt élni, másrészt addigra márboldog házasságban éltem, gyereket szerettünkvolna, és megértettem feleségem aggályát az ide-gen környezet, család-barát nélküli világgal kap -csolatban. Itthon maradtunk. Az agyam azonbanfolyamatosan dolgozott, rengeteg pénzügyiötletem volt már évek óta, így egy idő után pon-tosan tudtam, hogy ezek megvalósításához egyvállalatot kellene alapítanom. De hogy jött a képbe az energetika?Már a 2000-es évek eleje óta foglalkoztatott ez aterület. Az amerikai alapkezelő cég berkein belülnagy hangsúlyt fektettek az energetikára és akörnyezetvédelemre, volt módom belelátni,beleérezni ebbe a gondolkodásmódba. Hogy találtad meg a WALLIS tulajdonosát,Veres Tibort, aki ma is a legnagyobb befek-tetőd?Olyan üzletembert kerestem, aki több lábon állt,nem egyféle üzletből gazdagodott meg. Ezek

63

Partnerünk

Kalla-Tóta Hajnalkával a Müpában

közül aztán a legszimpatikusabbat meg is keres -tem. Ő pedig, miután átolvasta az üzleti tervemet,mellém állt. Nem csak a szükséges tőkét tette belea cégbe, de ő és a csapata nagyon komoly támo-gatást is jelent azóta folyamatosan.Az indulás világos. De mi a siker titka? Hiszentíz éve töretlenül, sőt, óriási lendülettel ívelfelfelé az ALTEO.Három kulcsmomentumot emelnék ki. Már in-duláskor tőzsdeképes céget építettünk, és eléghamar tőzsdére is mentünk. Átlátható aműködésünk, ehhez kapcsolódóan nyílt a kommu-nikációnk. És az energiaszektorban szükségesfontos stratégiai elemek nálunk együtt jelennekmeg. Gondolok itt a költséghatékonyságra, a profirendszereinknek köszönhető ellátási biztonságraés a fokozott és folyamatos klímavédelemre. Ehárom stratégiai elem nem idegen Magyarorszá-gon sem, ám így együtt ritkán lelhetőek fel.Ráadásul mi igen korán vettünk ilyen irányt, és ezversenyelőnyt jelent számunkra mind a mai napig. Honnan a név, az ALTEO? Jelent valamit?Az alt szórészlettel kezdetektől barátkoztam,hiszen az alternatív megközelítésre utal. De se-hogy nem akart összeállni a név. Míg végül azazóta a marketingvezetőmmé vált Simon Ágnes,akkor még „csak” barátom fejéből ki nem pattantaz Eo végződés, Alt-Eo. Rögtön megtetszett!Korábban említetted a zenét, mint gyerekko-rod óta jelenlévő jelenséget az életedben.Hogyan képzeljük el a zenéhez fűződőviszonyo dat akkoriban? Anyukám és apukám révén is nagyon sokfélebakelit lemezünk volt otthon. Mindenféle zenék.Apukám – korábban sokévnyi amerikai élet után– nagy híve volt például a country zenének, de

hallgatunk popot, klasszikust is. Ráadásulnevelőapám – szüleim egy idő után elváltak, éde-sanyám második férjéről beszélek – operaénekesibabérokra tört, sok házikoncert aktív résztvevőjevolt. Jómagam már négyévesen operarészleteketénekeltem, állítólag szép tisztán. Aztán énekkaroslettem a suliban, meg elkezdtem szolfézsra, aztánzongorára járni. Ezek mind az én saját választá-saim voltak, a szüleim semmit nem erőltettek. Demivel nem is tiltottak semmit, így eshetett, hogyaz úszás is egyre nagyobb teret foglalt el azéletemből. Úgyhogy kisiskolásként, amikor márminden reggel és heti három délután úszni jártam,valamint szolfézs és zongoraórákra, no meg méggyakorolni is akartam, egyszer csak besokalltam.És mindegyik irányt abbahagytam.Nem bánod?Nem, dehogy. Amúgy is olyan fajta vagyok, aki,ha meghoz egy döntést, utána nem rágódik rajta.A zene fontos része maradt az életemnek. Nagykiváltságnak tartom, hogy tudom értékelni a jót, aminőséget. Mint például a 10. születésnapi kon-certünket. Amelyen olyan koncertet produkált aBDZ, amiről még ma is beszélnek az ügyfeleink. Belőled is árad az energia, a céged is az en-ergiával foglalkozik… és a BDZ is egy igen en-ergikus társaság. Összekapcsolódtunk.Igen. Első beszélgetéseink során még nem voltegyértelmű számomra, milyen vonalon tudunkmajd közösen gondolkodni, mitől válhat stratégiaipartnerévé egymásnak a BDZ és az ALTEO, de azenekar kisugárzása, Hollerung Gábor személyi -sége, a „BDZ-jelenség” arra ösztökélt, hogy gon-dolkozzunk közösen. Ennek az együtt gon dol kodási folyamatnak lett az egyik ered-ménye az a Beethoven-koncertsorozat, amit 2019-

től indít újtára a BDZ a PestiVigadóban. Mi pedig szívesen állunknevünkkel és egyéb támogatásilehetőségeinkkel egy ilyen koncert-sorozat mögé. Így jött létre az a szlogen,hogy „Az ALTEO bemutatja: BDZ – azenergia hangja”. Oh, igen, a zenekarunkra vonatkozó„Az energia hangja” megfogalmazásegyik beszélgetésünk során pattant kia te szádból. És lám, ez lett belőle…Örülök, hogy itt tartunk most! Ésremélem, hogy tovább tudjuk mélyíteni,még több tartalommal tudjuk megtöl-teni stratégiai együttműködésünket!

64

Partnerünk

Feleségével a tengerparton

Beethovenen, Mahleren ésBrahmson csepered tem, majdegyszer csak felfedeztemmagamnak egy olyan zene -szerzőt, aki sajátos módonvolt találékony, ráadásul Ba-chot juttatta eszembe. Ha aVolt egyszer egy Vadnyugatzenéjét hallgatjuk, sok Bachés Mozart hatássaltalálkozunk; Morriconemindkét stílust remekülhasználja, de teljesen a sajáthangján. Ráadásul amunkamoráljára is mindigtisztelettel néztem, és esz -tétikai érzékét is mindig szeretettem. Úgy érzem,közösek a gyöke reink…

PáRHuZAMos ösVÉNYEK

Televízió nélkül nőttem fel. A szüleim úgy tartot-ták, a tévé maga a kulturális ördög. Ráadásulnekünk nem is tellett volna rá. Így én nem néztemfilmeket. Tizenkétéves lehettem, mikor be-lopakodtam a helyi moziba és megnéztem a Voltegyszer egy Vadnyugatot. Nem csak a film volt el-söprő élmény számomra, de a zenéje is teljesenlevett a lábamról; elindított az utamon. Ez volt aza pillanat, amikor először találkoztam Ennio Mor-ricone nevével. És onnantól kezdve tudtam, hogymihez akarok kezdeni az életemben. A későbbiek-ben megnéztem az összes Sergio Leone filmet, deegy idő után inkább már csak a filmek zenéjéthallgattam, nem is annyira a történeket figyeltem.Aztán mindig elmentem és megvettem a filmzeneicd-ket.Ennioval ritkán találkozom, mindketten éjjel-nap-pal dolgozunk. De az egyik csodálatos közös pil-

lanatunkat bármikor fel tudom idézni. Bonnbanvoltunk egészen véletlenül egy időben, ésBeethoven házánál összefutottunk. Ez megha -tározó élményévé vált az életemnek: Beethovenházában Ennio Morricone magyarázta a kottákat– nekem. Nagyszerű nap volt!Ennio és én is szoktunk kísérletezni hangokkal,hangszerelésekkel, vagy csak elmerülünk a pusztaörömében annak, hogy egy halom zenésszelvagyunk körülvéve, akikkel gyakran dolgozunkegyütt. Mindketten európai mozik filmjeivelkezdtük filmzeneszerzői pályafutásunkat. Akko-riban nem volt sok pénzünk, így nem is tudtunkvolna más zenészekkel együtt dolgozni, csakakiket már régebbről ismertünk, s akik barátságbólis szívesen zenéltek velünk. Nem voltak meg alehetőségei egy nagy, Hollywood-féle zenekarnak.Később persze igazi, nagy filmzenekarokhoz isvolt szerencsénk, ám aztán mégiscsak vissza-tértünk mindketten a kisegyüttesekhez, mert azokszemélyesebbek és sokkal élvezhetőbbek.Enniot és engem egy generáció választ elegymástól, de mindkettőnk életében a művészet

66

Filmzeneszerzők

„Ennio Morricone: az én inspirációm!”– nyilatkozta Hans Zimmer, az előző lapszámunkban bemutatott filmzeneszerző. Mostaz ő szemén át, az ő szavait használva elemezzük kicsit a szintén sokak által ismert ésszeretett filmzeneszerző óriást, Ennio Morriconét.

egyik megjelenési formája a zene felvétele,rögzítése. Ennio zenéjének hangzását azonbantalán nagyobb mértékben meghatározza a tech-nológia. Itt „technológia” alatt nem csak a zenefelvételéhez szükséges elektronikus megoldásokatértem. A cselló is egy darabka technológia – ottülsz, előtted a zenész, és azon gondolkodsz, hogyhogyan tudna olyan hangokat előcsalogatni,amiket még nem hallottunk csellóból előjönni. Ígyeshetett, hogy például az elektronikus gitár is je-lentős szerephez jutott Ennionál…

NYuGAti FoRRADALoM

Ennio Morricone behozta az elektromos gitárt awesternbe. Ebben az a nagyszerű, hogy annak el-lenére, hogy a western világában nincs elektromosgitár, Ennio mégis olyan megggyőződéssel alkal -mazta ezt a hangzásvilágot, hogy soha senki nemkérdőjelezte meg a jogosságát. Sokkal későbbkezdték csak kérdezgetni, hogy „Hogyhogy vanbenne elektromos gitár?” Szüksége volt erre ahangzásra, hogy megmutassa a karakter határo-zottságát és férfias jellemét. Semmi más nemképes olyan hatást elérni, mint az elektromos gitár,így – mint ahogy maguk a mozik is – Ennio Mor-

ricone is megragadta a hatvanas évek korszellemétés behelyezte a XIX. századba.Az Egy marék dinamit című filmben van egyszám, aminek az a címe, hogy A koldusok in-dulója. Ez a nagyszerű hangszerelés egy kiválómintapéldája annak, hogy mi sülhet ki abból,amikor igazán elszánt zenészek dolgoznak együtt.Először is, ezek a hangok nem íródtak volna le, haEnnio nem tudta volna, hogy a közte és a zenészekközötti együttműködés rendkívüli lesz, mert egyikszólamot sem bátortalan zenészek számára kom-ponálta. Az egész egy böffentéssel kezdődik afagotton – egyből az ember arcába. Ez alegrondább hang, amit valaha hallottunk, és csakegészen a végén lesz valami szimfonikus hangzás

belőle. Zengetés helyett behoz egy temp -lomi orgonát, így a templomi orgonahangja hozza létre a zengő visszhangot.Ebben a zenében egy szál hangszerből fe-jlődik a zene „mindenné”.

ELKÉPZELt, tRüKKös AMERiKA

Morricone olyan Amerikát dolgozott fel aműveiben, ami nem is létezik; egy brechtiAmerikát. (Hasonlóan egyébként KurtWeillhez.) Még az olyan filmekben is,mint az Aki legyőzte Al Caponét, olasz fül-lel hallgatja, olasz szemmell néziAmerikát, azaz elfogultan, nem hagyo -mányos nézőpontból. A Volt egyszer egy Amerika című filmben(1984) óriási trükköt alkalmazott. A ’20-as években járunk, bemegyünk a vonatál-lomásra, közben dixie land zenét hallunk.De ahogy a kamera távolodik, egyszercsakfelcsendül Paul McCartney Yesterdaycímű szerzeménye. Erre a fejünkhöz ka-punk: „Várjunk csak! Ez ide nem való,hiszen ez a ’60-as évek zenéje, mi meg a

67

Filmzeneszerzők

DíJAi

2007: oscar-díj életműdíj

2016: oscar-díj legjobb eredeti filmzene – Aljas nyolcas

1987: golden globe- díj – legjobb eredeti filmzene

– A misszió

2000: golden globe-díj – legjobb eredeti filmzene

– Az óceánjáró zongorista legendája

1988: grammy- díj – Az év legjobb filmzenei albuma

– Aki legyőzte Al Caponét

Filmzeneszerzők

’20-as évekbe helyezett filmet nézünk…!” (Biztosjól szórakoztak az alkotók, amikor ezt a jelenetetkészítették.) De a művész dolga az, hogy egylépéssel a korszellem előtt járjon, valami újatalkosson. És egy kis zavar mindig jól jön aművészetben… És így működnek a zeneszerzők: mindenféleötleteket felhasználnak, összekevernek, majdtalálnak egy szerkezetet, amibe ezt a zavart beletudják tenni. És a zavar a zenében jó! Ennio szá-mos, igazán érdekes, avantgárd, aleatorikus dolgotalkotott. Ugyanakkor nem riad vissza attól sem,hogy bizonyos fokú elkötelezettséget követeljen anézőktől. Nem mindig szép, amit létrehoz. De azember bőre alá férkőzik. Nagyon sok zenéje pro-vokatív, éles. Az egyik legjobb zene, amit írt, aNyomd a sódert című filmhez készült (1998). Azegész film rap zene, de aztán egyszercsakmegszólal egy valódi hang a vonósoktól. És ezzelel is repíti a zene a nézőt, magával ragadja. Ezt ahatást – ahogy Warren Beatty is kijelentette –, csakEnnio tudja elérni.

tisZtELEtADás És sZóRAKoZás

A zeneszerzők az évszázadok során mindigtisztelegni akartak Bach előtt, és ez Ennionak szá-mos művében sikerült is. Ezzel a véleményemmelnem csak Enniót magasztalom, hanem a harmó-niai érzéket, mint képességet is. Hiszen óriásidolog olyan zenét írni, ahol a hallgató egyszercsak bachos környezetben találja magát,észrevétlenül oda kerül. Igazán jó móka ilyet írni!Szeretjük is, amit csinálunk. Ez valójában nem ismindig munka, inkább szórakozás. Hiszen azenének magának is szórakozásnak kell lennie; azene olyan valami, amit az ember élvez. Hallgas-suk csak Bernstein előadásait; óriási öröm sugár -zik belőlük, hallgatni is öröm. A Karib-tengerkalózai: A világ végén című filmhez írt zenémbenvan egy célzás a Volt egyszer egy vadnyugat „Manwith a Harmonica” című számára. Egy ilyen poén

alkalmazása maga a megtestesült szórakozásrészemről; Bach basszussal és egy kis Mozart Re-quiemmel a tetején.

EGY HELY A töRtÉNELEMBEN

Ennio Morricone a huszadik század kiemelkedőtehetsége, a filmzenék terén mindenképpen. Ottvan persze John Williams. Meg Erich Korngold.Vagy Bernard Herrmann. Vannak nagyszerűfilmzeneszerzők. De Ennio az én szememben min-denki fölött áll. A találékonysága és az eleganciája,

a bátorsága, és mindezekkel együtt az érzel mes -sége, no és az igaz szív, amely minden zenéjébenbenne van….. Melyik másik zeneszerző fed fel en-nyit a szívéből, mint Ennio Morricone?Az ő zenéje annyira intenzíven személyes ésszemélyre szóló! A grandiózus művekkel ellentét-ben, melyek nagy tömegekhez szólnak, Morriconedarabjai az egyedi hallgatókat célozzák meg, és ezhallgatóként óriási élmény, zeneszerzőként pedighatalmas teljesítmény. Ez az egyik oka, hogyegyre többen akarják hallgatni a zenéjét. Azüzenete szerény, egyszerű, csodálatos dallamokszállnak minden zenéjében nagyszerű technikákatalkalmazva, remekül kivitelezve. Ez az erőssége,az igazi ereje a zenéjének. Az embert magáthalljuk, nem a technikát. A technika irrelevánssáválik, és Morriconénak van bátorságamegengedni, hogy belenézzünk, hogy a legse-

bezhetőbb, legszemélyesebbérzéseinek tanúi legyünk. Ahallgatók felé tanúsított ilyenszintű bizalomhoz óriási bá-torság kell! Úgy gondolom,hogy amíg Ennio él és jól van,addig a filmzene is él és jól van.És azt hiszem, hogy a filmzenemost nagyon is él és jól van.

ÉRDEKEssÉGEK

A metallica zenekar 1984 óta bevezetőként

használja A jó, a rossz és a csúf című filmhez írt

„ecstasy of gold” című szerzeményét.

morricone nem szereti a macskákat. egyszer volt

egy gyönyörű nagy macskája, és egy nap arra ért

haza, hogy az állat felmászott az asztalra és

tönkretette az aznapra szánt ételeket. olyan mérges

lett, hogy elvitte egy barátja házába.

NÉVJEGY: ENNio MoRRicoNE ZenesZerZő

született: 1928. november 10., rómacsaládja: felesége maria travia 1956 óta. négy gyermekük van: marco,Alessandra, Andrea, giovanni.kedvenc pizzája: a napoletana: paradicsom, mozzarella és egy kisszardella. vékony tésztával.

hangszere: trombita

68

BDZ

Ügyvezető, zeneigazgatóHollerung Gábor

KarmesterWerner Gábor

Első vendégkarmesterGuido Mancusi

Rezidens zeneszerzőGyöngyösi Levente

Első hegedűBerán Gábor – koncertmesterGazda Bence – koncertmesterHarsányi Elina – koncertmesterBalog BarbaraBaranyai GáborKristó-Varga NikolettNagy SzilviaPánczél TamásRemenyik GabriellaSass MagdolnaSawada AyaSólyom MagdolnaSzilágyi PéterSzilágyi-Gárdián RitaVéghelyi Márk

Második hegedűBánhegyi Tünde – szólamvezetőKalla-Tóta Hajnalka – szólamvezetőBajmóczi TündeFábiánné Fellegi AnnaFüzesséry AttilaGáblik JuditHorváth AnitaH. Kovács EmeseKaizler Sára AlexandraLajhó BarbaraNádasdi SzilviaPuskás Marica, dr

BrácsaKusz Viktória – szólamvezetőMarkó János – szólamvezetőAmirás KingaBakay ViktóriaKonrád BarnabásKrenedits KatalinMegyes KrisztinaSkripeczky-Buzás BeátaTuza Boglárka

CsellóHelecz Dániel – szólamvezetőKószás Ágnes – szólamvezetőGarami EszterNagy VeronikaSimkó-Várnagy MihálySlodkowska KamilaSzabó AnnaSzontagh MártonTörök Beáta

NagybőgőBangó Norbert – szólamvezetőBudai Krisztián – szólamvezetőBaranyi RolandBartányi RékaBóni AndorBotár BenceLombos Pál

FuvolaKára-Sepsi Etelka – szólamvezetőBánki BertaBene HajnalkaKanyó DávidMárfi EszterRéman Zsófia

OboaKőházi Edit – szólamvezetőCzápos BenedekRajnai MariannaVillányi Péter

KlarinétSzepesi Bence – szólamvezetőAblonczy KeveHorváth MarcellSándor Balázs

FagottBazsinka Ivett Éva – szólamvezetőKeszerea ÉvaKorda NikolettaKotroczó Szabolcs

KürtBörzsönyi MátéNagy ZsomborSüdi BálintSzokola JánosTóth Balázs

TrombitaCsatos Ferenc – szólamvezetőMonoki AttilaNagy AntalSomorjai István

HarsonaSütő András – szólamvezetőPálinkás PéterGalla Ákos

TubaKovács Péter

HárfaRoskó Bernadett

ÜtőNagy Zsolt – szólamvezetőKiss HelgaKovács Péter ZoltánTóth Péter

Művészeti titkárságOrtutay Réka – cégvezetőBorbély Linda – koordinációCzingráber Eszter – marketingDrucker Zsuzsa – zenekari titkárGeiger György – közönségkapcsolatokKárpáti László – hangszerszállító, berendezőKurta Klaudia – kottatárosTurcsányi Ildikó – rendezvényszervező,nemzetközi kapcsolatokVarga Ágnes – rendezvényszervező

Gazdasági irodaUjj Anna – gazdasági vezetőÓdor Lajos – intendánsBehofsits Zsuzsa – gazdasági ügyintézőMácsainé Blahó Franciska – pénztáros

B u d a f o k i

Dohnán yi

Z e n e k a r

Mit tehet egy kortárs zeneszerző,hogy a hallgatóság megértse őt? A kortárs zeneszerzőnek a régizeneszerzővel szemben tényleg ne-hezebb a helyzete. Egészen a XVIII- XIX. századig a régi zeneszerzőkolyan közegben éltek, komponáltak,amelyben volt egy közös zeneinyelv. Ennek adott pillanatban ezerárnyalata volt, de a kocsmában és atemplomban végül egyazon zeneinyelven megfogalmazott zene szólt.Persze a dolog igényességében ésjellegében rengeteg különbség mu-tatkozott, de mégis ugyanazokat aszavakat, ugyanazokat az idiómákathasználták, és fel sem merült, hogymás nyelven is lehet beszélni. Eztúgy mondanám egyszerűbben, hogyha Bach idejében valakitől megkér -dezik, hogy szereti-e a zenét, akkoraz a zene egy fajta dolgot jelentett.De ma, ha ezt megkérdezik, akkor vissza kellkérdezni, hogy az illető mit ért zene alatt. Az egészXX. század már így telt el. A zeneszerző nyelvetválaszt. Vagy egy életre, ez azt jelenti, hogy min-den művét ebből a zenei alapállásból írja, azzal aszókészlettel, nyelvtannal alkotja, vagy adott eset -ben művenként, korszakonként választ nyelvet. A zeneszerző számára adott tehát egy zenei nyelv,ami belőle, természetéből, hajlamaiból, világné -ze téből, mentalitásából, vérmérsékletéből, ízlésé -ből fakad. Másfelől adott a zenei nyelveksok félesége, ami abban a közegben, társadalmimiliőben használatos, amelyben a szerző él. Aszer ző választhat; vagy kompromisszumot köt,

vagy belülről diktált útján jár. Valójában arról vanszó, mi van a fülében, mit hall. A születő zenevégső alakját az szabja meg, hogy milyenakusztikus vágyaink vannak, milyen akusztikus„szimpátia” felé viszi a szerző a zenei anyagot. Haazon a zenei nyelven tud természetes módon, ön-maga megerőszakolása, vagy kompromisszumoknélkül beszélni egy zeneszerző, amelyet akörülötte lévő emberek értenek, akkor eléri célját.Ez összefügg az ön által a „nemes” és a „nemnemes” zene értelemben használt fogalommal?Ez Németh László kifejezése, akivel én is egyet -értek. Ő nem mondja, hogy könnyűzene, ko-molyzene. Ma nagyon nehezen külön böz tethető

70

Zeneszerzőnk

„Remekmű: beavatás a legvégső problémába”A feladat szinte megoldhatatlan: interjút készíteni a Kossuth-díj mellett számtalan elis-meréssel rendelkező zeneszerzővel, a Zeneakadémia professzorával, az Artisjus el-nökével és több alapítvány kurátorával, aki szinte valamennyi zenei műfajban gazdagmunkássággal rendelkezik, és még csak 70 éves! Születésnapját készülünk együttmegünnepelni. Az érdekes beszélgetésben ízelítőt kapunk színes személyiségéről, tudatosalkotói hozzáállásáról, a művészetekkel, zenével való kapcsolatáról. Madarász Ivánosztja meg gondolatait többek között a zenei nyelvről, a remekmű felismeréséről, avilág törvényszerűségeiről és a mester és tanítvány viszonyáról.

meg a kettő, mert rengeteg zenei műfaj és szerzőimagatartás van, amelyet nem tudunk elhelyezniebben a kettősségben. Önnek mennyire fontos, hogy megfeleljen aközönség ízlésének?Vannak olyan műveim, amik viszonylag szélesebbközönség szívéhez és füléhez találnak utat, s van-nak, amelyek szűkebb rétegnek szólnak. A közön-ség szempontjából is az a kérdés, hogy a fülénekkedves-e, ami szól. Sokfajta koncerten elhangzózenei ismertetéssel találkozik az ember, ezek mindpróbálják segíteni a hallgatót, megágyazni,kikövezni az utat, hogy odataláljon. Azt gondo-lom, hogy ezek a magyarázatok végül nemsegítenek. Hiába tudom meg, milyen zenei, vagyszerzői módszert használ a komponista, hiábatudom az életrajzát, ezer racionális ismeret -anyagot, végül a hallgatóság, a publikum ottmarad egyedül a zenével, a hangokkal. Ez alegjobb szó. Vagy kedves a fülének, vagy nemkedves. Ugyanúgy, ahogy az ételt sósabban, vagykevésbé sósan eszem, vagy az adott ízt szeretem,vagy nem szeretem.Nem hiszem, hogy lehet úgy komponálni, művetalkotni, hogy folyton a befogadás lehetőségeit fi-gyelem. Amikor írok, akkor a műre kell figyelni.Füst Milán azt mondja, hogy ha valaki a ked-vesének ír verset, akkor már versírás közben avers re kell figyelni és nem a kedvesre. Dilettánsaz, aki a kedvesre gondol. Versírás közben a költőmár magára, a mű törvényszerűségeire figyel. Hogyan születik és melyik a jó zenemű?A jó mű úgy íratja magát, ahogy a kőtömbbenbenne van a szobor. Komponálás közben a műelkezd működni, és van, amit lehet vele csinálni,van, amit nem. Az előzmények törvényszerűségeiszabják meg a következményeket. A rossz, nemtökéletes, nem remekmű ismertetőjegye, hogybenne a szerző voluntarista, akarnok módon kom-ponál. Közben nem hallgat a műre magára. Ha jó,amit a darab első felében írt, az determinálja, hogymi lesz a következménye.Létezik tökéletes mű? Mi dönti el, hogy a kor -társ zene időtálló-e? Egy mű értékét még az időtállóság sem dönti el.Lehet, hogy korábbi korok érzéketlenné válnakegy régebbi világ értékei iránt. Valójában nemegyetlen utókor van, a jövő egyik szegmense így,a másik úgy szelektál majd a múltból. A művészetaz ember legszabadabb tevékenysége. Ha azember valahol szabad lehet, az éppen a műalkotás.

Talán ebben különbözik a művészi produktum atudományos produktumtól, amely szigorúan kötöttaz előzményhez, a feltárt eredményhez. A mű minőségét mi szabja meg?Látszólag nincs semmilyen objektív meg ha tá ro -zás, hogy mitől jó, tökéletes, vagy kevésbétökéletes a mű. Valójában mégis léteznek meg-fogható pontjai ennek a kérdésnek. Az egyikleglényegesebb, hogy mi volt a szerző szándéka.Ehhez képest olyan dolgot érdemes számon kérniaz alkotástól, amit a szerző a születéskorfontosnak tartott. Kérdés, hogy ezek az esztétikaijegyek kiteljesednek-e a műben. Weöres Sándor:A teljesség felé című írásában ad egy elképesztőenszép meghatározást a remekműre: „A remek-műben, az alkotó és műélvező képzelet köz ve tí -tésével, az időtlen dereng át az időbeli világba.” Aremekműben valami olyan, szavakban ki nem fe-jezhető tudásba avatódik be a hallgató önnönképzelete segítségével, amely az egész létezésneka legvégső problémája. Valami ember fölötti,legáltalánosabb választ kapunk arra, hogy kikvagyunk, miért vagyunk, mi az élet célja. Ezt abeavatást nevezik, azt hiszem, katarzisnak.Amikor a hallgató, a mű élvezője, befogadója túl-lép önmagán, több lesz, mint önmaga, önnönlehetőségeit kimeríti, fölülmúlja. Weöres úgy fo-galmaz, „az időtlen dereng át”, azaz teljesebb lét-ben részesül, amely a műalkotás nélkül nemmindenkinek adatik meg. A műalkotás segít-ségével beléphetünk ebbe a magasabb dimenzi -óba. Nekem ez a Weöres-idézet ezt jelenti. Eztehát a katarzis.Beavatna minket egy kicsit a zeneszerzői folya-matba? Szavakkal ki lehet fejezni ezt atevékenységet?Minden mű másképp keletkezik. A legtöbb művelaz első szakaszban viselős, terhes vagyok. A fe-jemben vannak dolgok, nem éppen a konkréthangok, s majd kialakul, hogy milyen fajta zenelesz. Ez adott esetben több mint kilenc hónap.Amíg kialakul, hogy mit fogok csinálni, addignem tudok semmit papírra vetni. Vannak szerzők,akik a régi műveiket alakítják, javítgatják. Havalami nem „tökéletes”, nem tudom javítgatni. Hakész, akkor meg már nem érdekel annyira. Ezerdologtól függ, hogy mennyi idő alatt írok megvalamit. Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész,amikor bemutatta egy darabomat, kért, hogy írjakhozzá még egyet a koncertre. Ekkor kevesebb,mint 48 óra alatt komponáltam.

71

Zeneszerzőnk

„Remekmű: beavatás a legvégső problémába”

A ’80-as években a televíziónak írtam darabokat,film-kísérőzenét, ott ilyen viselősségre nemigenvolt idő. Ott inkább „koraszülöttek” voltak aművek, mert a stúdió ki volt bérelve, ott ült azenekar, sok pénz forgott kockán. De sokat tanul-tam ebből. Az az előny megvolt, hogy megírtam adarabot hétfőn, s a következő hétfőn megszólalt.Ma egy szimfonikus művet néha csak egy-kétévvel a megkomponálása utána mutatnak be.Filmzenét most már nem nagyon írok. Mindenéletkornak megvan a sajátossága.Komponál valamit most? A Magyar Állami Operaház kért fel Sánta Ferenc:Ötödik pecsét című művéből egy opera meg -írására. A regény személyes életem egyik legna -gyobb olvasmányélménye. 2020-ban lesz abemutató.Zenei magyarázataiban, a tanításban sokszorművészeti és tudományos idézetekkel világít ráa lényegre, az összefüggésekre. Mi ennek az oka?Ahhoz, hogy valamit megértsek általában azenében, ki kell nyitni a zenét, el kell helyezni egytágabb összefüggésben. El kell távolodni tőle és in-tegrálni kell egy még szélesebb közegbe. Fölis mer -tem, hogy a zene specifikusnak látszó törvényeivalójában nem specifikusak. Az élet és a jelen-ségek minden körében ugyanezek a tör vény -szerűségek jelennek meg és érvényesülnek. A zeneiszakkifejezések, zenei specifikumok hang sú lyo -zása inkább elködösítik ezt a leg vég sőbb összefüg-gést. Úgy tapasztaltam, hogy az ar cha ikuskul túráknak a metafizikus tudása, melyek olyan ál-talános végső egyszerűsítésben, végső foglalatbanfogalmazzák meg a világ törvénysze rű ségeit, azokfantasztikusan nagy segítséget adnak a különbözőkorok zenéjének meg értésében.Ettől egyszerűbb, vagy bonyolultabb lesz ahelyzet a zenét tekintve?A zene és a zenén kívüli gondolat szembefordítotttükrökként működnek, s ezek egymást magyaráz-zák. Rájöttem arra a Tao Te Jing alapján, hogy hameg akarok érteni egy Bach-korált, akkor a Taomagyarázza a Bach-korált és a Bach-koráltörvényszerűségei magyarázzák, hogyan kellérteni Tao Te Jinget. Azt mondják, hogy a régiszöveg értelmezésében két hibába eshet az ember:az egyik a túlzás, a másik a lekicsinylés, mintHamvas Béla mondja. Az ember félreértheti, mertnincs hozzá egy területen (nálunk ez a zene)kimunkált érzéke, nincs pallérozott tapasztalataarra, hogyan értelmezze a szöveget. A szembe-

fordított tükör itt az, hogy egyik értelmezi amásikat, fényt vet a másiknak.Több fiatal kortárs zenész siránkozik, pa nasz -kodik, hogy nehéz a helyzet. Ön szerint eljut aközönséghez az értékes zene?Nem kell panaszkodni, nem kell siránkozni! A kor -társ zenei nyelv sokszor nem találkozik össze azenei közízléssel. Ez olyan adottság, mint ahogyaz ember beleszületik a négy évszakba, a nappal éséjszaka váltakozásába, hogy nincs örökké tavasz.A mai szerzőnek ez alapközege, s a XIX. század-ban már érzékelték ezt. Az értékes zenét 100 -150évvel ezelőtt sem szerették többen. Csak akkorazokra a rétegekre, akik híg zenét engedtek bemagukhoz, kevés társadalmi figyelem irányult. AXIX. század végén, a XX. század elején úgy hívtákezt a közeget, hogy alsóbb néposztályok, melyekigénye nem volt a társadalmi nyilvánosság előtt.Ma, a demokratikus társadalomban, ahol mindenegyénnek ugyanolyan tisztelet jár, ugyanolyanjogok illetik meg, ott ezeknek az embereknek azigénye is nyilvánosan – különös tekin tettel amédiára – megjelenik. Sze rintem nem az a helyzet,hogy a régi világhoz képest tömegek fordulnak azértéktelen felé. Akik régen a legértékesebb zenéthallgatták, azok arányaiban nem voltak nagyonsokkal többen a mainál.Az ember életében meghatározó, amit aziskoláiból hoz magával. Ön is „úti csomagnak”nevezi, amit a tanáraitól életre szólóan kapott.Mennyire fontos a mai világban, hogy jómesterektől tanuljunk?A tudás átadása mindig személyeken keresztültörténik. Nem ismeretek átadásának kérdése, nemmondatok, adatok, tények megtanulása, ami adottesetben könyvből is elolvasható, hanem a személyszuggesztivitása, hatása, a nagy egyéniségekpéldája a meghatározó. Nagyon szerencsésvagyok, mert a Zeneakadémián életre szóló kin -cse ket szereztem a mesterektől, akiktől nemkonkrét véleményeket, ismereteket tanult azember, hanem magatartást, nyitottságot vett át.Legfontosabb mesterem Szervánszky Endre volt,aki emberi nagyságában, elképesztően magas-rendű etikájával mutatott példát, de nem úgy, hogyerről beszélt volna, egyáltalán nem. Nálunk ottnem volt semmi rivalizálás, semmi konfliktus.Szer vánszky erről sosem beszélt, de a lénye,ahogy ott volt, s mi éveken keresztül vele lehet-tünk, hallgathattuk őt, ezt sugallta. És ez meg ha -tározó volt. Szokták mondani, hogy a mester nem

72

Zeneszerzőnk

csak akkor tanít, ha beszél, ha konkrét ismeretetad át, hanem ha jelen van, s ha vele lehet lenni.Ön 40 évig tanított. Most már ritkábban, demég bejár a Zeneakadémiára. Mit tart a hi-vatásában különösen szépnek?Zeneelmélet tanításom a Zeneakadémián nagyonsokban különbözik attól, amit Magyarországon ze-neelmélet oktatásként számon tartanak. Tanításközben sajátítottam el a módszeremet; lassanalakult ki. A tanítványok ottlétükkel kipiszkáltákbelőlem. Mint ahogy Indiában mondják, hogymindkettő tanul: a mester tanítja, milyen a jótanítvány, a tanítvány tanítja, milyen a jó mester.Engem is így tanítottak a növendékeim, igazábólészre sem vettem. A módszerem, a régi zene meg -fej tési magyarázatának kísérleteképpen a Magyar -országon tanított tradicionális zeneelmélethezképest nagyon más alapállású. Azt szokták mon-dani, hogy analízis. Hangsúlyozom, hogy nemanali zálok, hanem szintetizálok. Nem egyes jelen-ségeket igyekszem felismerni a műben, hanemolyan jelenségeket, amelyek más művekben is elő - for dulnak. Nem a jelenségek sorozatakéntvizs gálom a művet, hanem azt keresem, hogy ön -magában, folyamatként hogyan épül fel. A csírából,a mű kezdetéből indulok ki. Úgy, ahogy a fa év-gyűrűi, nem egy síkban, egyszerű összeadó dásképpalakul ki a mű, hanem körülbelül úgy, ahogy azember születik. Először nem egy talp születik, s haóvodás, akkor bokáig ér, később, amikor iskolábamegy, térdig ér, s a legvégén kinő a feje. Nemösszeadódásképpen ismerhető meg a zenemű.Hetvenedik születésnapja tiszteletére közös kon-certet adunk. Az ünnepeltnek mi a kívánsága? Hetven évnél azt lehet kívánni, hogy még adódjonannyi év, hogy a bennem rejlő energiáimmal kife-jezhessem a bennem lévő gondolatokat. Adassékilyen testi és lelki állapot!Ehhez mi is kívánunk önnek jó erőt ésegészséget!

Madarász Iván 70. születésnapi koncertjén 2019.június 5-én 19:30 órakor a Zeneakadémián el-hangzik a „Nyitány egy képzeletbeli operához”,az „Egy történet fejezetei”, a „RAP-petíció”, az„Utolsó keringő” című szerzeménye WittingerGertrúd, Meláth Andrea, Fried Péter, BoncsérGergely operaénekesek, Szélpál Szilveszter rapper,a Nemzeti Énekkar és a Budafoki DohnányiZenekar közreműködésével. Vezényel: HollerungGábor

73

Zeneszerzőnk

HáttÉR MADARásZ iVáN

madarász Iván Budapesten született, 1949. február10-én. már kicsi gyerekkorától zenei pályára készült;zongorázott, s kottázni ugyan még nem tudott, demár komponált. édesapja egy füzetbe feljegyezte aművek címét, melyeket havonta eljátszatott vele,hogy el ne felejtse. A Bartók Béla konzervatórium-ban szelényi István növendéke volt. A bölcsészkarrais beadta a jelentkezését, mert érdekelte atörténelem, de a Zeneakadémiai felvételi előbb volt.A Zeneakadémián 1968 és ‘72 között szervánszkyend rénél (zeneszerzés) és Ferenczy györgynél (zon-gora) tanult. Zenei családfáját egészen Johann sebastian Bachigvissza tudja vezetni úgy, hogy olyan mesterektől ta -nult, akiknek a tanárai Beethovenig, Bachig nyúlnakvissza. első munkahelye az országos Filharmóniavolt, majd 1973-tól ’80-ig a liszt Ferenc Zene -művészeti Főiskola Pécsi tagozatán tanított. 1980-tól a liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem tanára.2000-ben szerzett habilitált mesteri (magist. habilit.)fokozatot, 2002-ben nyert egyetemi tanári (prof.)kinevezést. Budapesten, a zeneelmélet tanszékentanít. szinte minden zenei műfajban alkot. gazdag élet-művében szerepelnek szimfonikus művek, operák,oratórikus művek, versenyművek, kamarazenekariművek, szólóművek, dalok, kórusművek, sőt, mégmusicalek is. írt elektroakusztikus kompozíciókat,számos filmzenét és televíziós kísérőzenét is. műveitrendszeresen játsszák a hazai és külföldi kon-certeken, számos felvétel és szerzői albumörökítette már meg szerzeményeit.

Díjak, kitüntetések: 2016: kossuth-díj2005: köztársasági érdemrend lovagkeresztje1998: Bartók-Pásztory-díj1992: erkel Ferenc-díj1985: Budapest Főváros kóruspályázatának díja1981, 1983: oIrt dalpályázat díja (két ízben)1978: montreaux-i Filmfesztivál különdíja

Közéleti tevékenység:2017-től: magyar rádió – zenei lektor2014-től: Artisjus szerzői Jogvédő egyesület – elnök 1990-től: Artisjus szerzői Jogvédő egyesület –vezetőségi tag1998-2002 ill. 2006-től: nemzeti kulturális AlapZenei kollégiuma – kurátor1990-től: magyar Zeneszerzők egyesülete – alapítóés elnökségi tag

74

Hogy volt?

igazából karácsonySzimfonikus koncertshow az évvégi Arénában

Hagyományteremtő jelleggel rendeztük meg 2018. december 28-án karácsonyi kon-certünket a Papp László Sportarénában. Büszkék vagyunk arra, ami létrejött! Bár azesemény természetesen hordozott még gyermekbetegségeket. Reméljük, jövőre nem csakvisszatérő vendégeinket köszönthetjük majd az ismét december 28-ára tervezett, ünnepihangulatú, többféle zenei műfajt felvonultató koncertshow-nkon, hanem azokat is, akika hagyomány első momentumáról lemaradtak. Kívülállók meglátásaival (közösségioldalalakon olvasható kommentárokkal és egy koncertkritikával), valamint színes fotó-összeállítással elevenítjük fel a felemelő pillanatokat.

Roby Lakatos

Adol Tánccsoport

Szemere Zita Fellegi AnnaMagyar Légtornász Szövetség

75

Hogy volt?

Nem igazán tudtam,mire számíthatok egyolyan karácsonyi kon-certen, amelyet egyszim fonikus zenekar ad,koncertshow-ként hirde-tődik és egy egészArénát gondolnakmegtölteni vele. Vitt akíváncsiságom is, meg aBudafoki DohnányiZenekar neve is. Voltammár Aréna-koncertjü -kön, és, bár akkor a vél-hetően könnyebben emészthető ABBAslá gereket dolgozták fel, most pedig – bár a mű-sorról sokat nem lehetett előre tudni, a koncertalcíméből adódóan arra lehetett készülni, hogya kevésbé populáris komolyzene kerül terítékre(legalábbis elsődleges hangsúllyal), eszembesem jutott, hogy kihagyjam ezt az estét. De ilyeneuforikus élményre nem számítottam!Az Arénába érkezéskor meglepett már maga azembertömeg is. Ennyien megmozdulnak egyalapvetően klasszikus, szimfonikus koncertreBudapesten? Valószínűleg sokan voltak ezzelúgy, mint jómagam. A BDZ neve, a koncertshowelképzelt műfaja, az izgalmas beharangozóknem hagyták nyugodni a téma – értsd: karácsonyzenei megközelítésben – iránt kicsit is érdek-lődőket. Hatalmas és színes színpadkép, egy ékes kará -csonyfa és izgatott várakozás fogadott pár perceskésésem után. A szervezők nem húzták sokáigaz időt, a szokásos 10-15 perces csúszást beik-tatva elindultak a zenészek a színpadra. Messzeültem, a sokadik sorban, kicsit oldalt, így kife-jezetten örültem a kivetítőnek, amelynek kétszélső részén végig élő képeket adtak be a ren-dezők. Jó volt látni a fellépők arcát, lelkesedését,mosolyát már a koncert elején is, az meg külön

öröm volt, hogy minden egyes bevágott zenész-arc csak úgy ragyogott a muzsikálás közben. Sötétből felvillanó mécsesekkel indult a kará -cso nyi hangulat. Leánykar hangja szállt a leve -gő be, és bár – vélhetően technikai hiba okán –az első számoknál nem derült ki, hogy mit is hal-lunk (egy idő után mindig megjelent a mű címe,szerzője és a fellépők neve a középső kivetítőn),tulajdonképpen nem is zavarta a tudatlanság anézőt. Annyira varázslatos atmoszféra kere -kedett az első képek, az első hangok után, hogycsak ültünk ott és bámultunk. Utólag azértkiderítettem, hogy Britten: Ceremony of Carolscímű művének három tételével kezdődött a kon-cert, a Laudate Gyermekkar és a JubilateLeánykar csengő hangján. Az első félidőben ateljesen „klasszikus” blokkban hallhattuk még aVivaldi: Négy évszak Telének mindháromtételét, Csajkovszkij Diótörőjének három tételét,Händel Messiásának néhány részletét. Szállt aremekül hangosított zenekar egységes, tisztahangja, az ekkora térben is erős színpadi jelen-léttel és csodálatos intonációval bíró SzemereZita hangja, aki olyan energiával és életteltöltötte meg áriáit, hogy alig bírtam levenni rólaa szemem a kivetítőn. És szállt a már említettkórusokon kívül a Budapesti Akadémiai

iGAZáBóL KARácsoNY, DE tÉNYLEG!

Bár december 28-án igazából már nincsen karácsony, a Budafoki Dohnányi Zenekar hagyo mány -teremtő célú koncertjére összegyűlt több mint hatezer ember mégis ünnepi szívvel, újratöltött lélekkelhagyta el a Papp László Sportarénát

Kórus t á r s a sághangja – bár ezutóbbiból szí ve -sen hallottamvolna időnkénttöbbet, mertugyan a kó ris tákközös ener giájaátjött a közönségfelé, a monumen -tá lisabb hangsze -reléseknél ki csittalán háttérbeszorult a vegyes -kari hang zás azenei arányokattekint ve. De akárhonnan isnézzük, akármilyen apróbb javítási lehető -ségeket is fedezünk fel, a zene, a koncert, ahangulat szárnyalt, hömpölygött, karácsonyiegységbe foglalta az Arénát. Egyetlen percresem hagyták unatkozni a szervezők az esetlegkevésbé gyakorlott, ezáltal talán fáradékonyabbkoncertlátogatókat. Lélegzetelállító légtornászmutatványok és táncbetétek színesítették azestet, a Magyar Légtornász Szövetség, a Coin-cidance és az Adol Tánccsoport jóvoltából. Arészleteket pedig remekül lehetett követni azóriási led-falon. Apropó led-fal. Egészenbűvöletes grafikák sodorták magával a nézőt-hallgatót. Minden zeneszám kapott egy saját hát-teret, amely színvilágban, hangulatban egyaránttükrözte a zenét és a karácsonyt. Érződött a gon-dos, tervezett munka mind a képi világban, minda műsor összeállításában.Az első félidő kiemelkedő pillanata volt Bach147. kantátájának jazz-feldolgozása. Sárik Péterneve szerepelt az est kommunikációjában, denem gondoltam volna, hogy egy ilyen volumenűés kaliberű epizód erejéig tudja majd uralni akiváló jazz-zongorista triójával a színpadot és aközönség figyelmét. Annak ellenére, hogy őkmaguk sajnos nem igazán voltak láthatóak. Amai napig nem jöttem rá, hogy a színpad melyikrészén ültek. De hallatszottak, az biztos! A mű-sorszám elején olvasható kiírásból tudom, hogymaga a Bach-átdolgozás is a zongorista nevéhezfűződik. Annyira elbűvölt a zenének ez a fajta,

műfajokat átívelő előadásmódja, hogy azótakifejezetten vadászom a klasszikus-jazztalálkozásokat. Köszönet érte, hogy ezt megél-hettem!A szünet jól esett! Annyira megteltem már alátvánnyal-hallvánnyal, hogy jót tett egy kis pi-henő. Megpróbálkoztam a büfével, de aztáninkább a közönséget figyeltem. Voltak kicsik ésnagyok, családok és párok, mindenféle embertláttam. És hallgattam! Rendszeres koncertláto-gató vagyok, de ilyen lelkes éltetést régen hal-lottam már közönség szájából. Az izgatottságtehát nem hagyott alább, szinte türelmetlenülvártuk a folytatást.Meglepő, ám cseppet sem kellemetlen fordulatvolt számomra, hogy a második félidő inkább apop, könnyedebb műfaj irányába mozdult el.Láttunk filmrészleteket filmzene betétekkel, éstermészetesen felcsendült zeneszám a koncertcímadásában felidézett Igazából szerelem című,örök klasszikus, karácsonyi romantikus filmbőlis. Meglepő könnyedséggel énekelte FellegiAnna, aki, a kiírás szerint főállásban a BDZhegedűse (!) a sokak által ismert betétdalt, éshanyag eleganciával szólt a másik filmdal TóthOlivér, a Budapesti Akadémiai Kórustársaságtagjának előadásában. Az ember azért el-elámulegy-egy ilyen momentum során. Hogy milyenbátor kincseket rejt egy zenekar, egy énekkar… Aztán Roby Lakatos és a Swing a la Djangokarácsonyi egyvelege következett, amely

76

Hogy volt?

felpezsdítette a már picit fáradó közönséget.Muszáj megemlítenem a swing együtteshegedűsét – aki természetesen a BDZ tagja,egész pontosan koncertmestere –, Gazda Bencét,aki teljesen egyenrangú partnere volt ahegedülésben az ismert hegedűsztárnak. Akarácsonyi dalolás nem ért véget ezzel azeneszámmal. Egy közel húszperces feldolgozáskövetkezett Riederauer Richárd tollából: külön-böző népek különböző dalait szőtte egy kisoratórium formába. Én ezt a művet már hallot-tam a BDZ-től jópár évvel ezelőtt, popénekesszólistával, és amikor ezen az estén ráismertema darabra, szkeptikusan vártam a hatást; egysze -rűen nehezen tudtam elképzelni, hogyan tudhatni egy ilyen jellegű, kórus- és szólóének ori-entált mű egy arénában. Hát, ebben nem volthiba! A szólóállásokat a leánykar és gyerekkaregyütt énekelte, igazán ütőssé és jól követhetővévarázsolva így a szólók-kórusrészletek-zenekarihangzások játékát. Nagy öröm volt számomra, hogy az estmegálmodója és karmestere, Hollerung Gábor –aki sajnos nem szórakoztatott minket a sokakáltal ismert és kedvelt, magával ragadó is-meretterjesztő és közönségmozgató megszó -lalásaival, konferálásával – megfordult, ésigyekezett megénekeltetni a közönséget. Ha jólfigyeltünk, lehetett hallani, hogy többezer emberénekli az amúgy kissé magas fekvésben lejegy -zett Mennyből az angyalt. Felemelő érzés volt.És aztán jöttek a ráadások. A Carol of the Bellscímű darab a Kisharang Együttes és a SzirontaEgyüttes fergeteges harangjátékával kezdődött.Harangjáték egy ekkora térben! Igazi csoda volt!Aztán ahogy felépült a darab, eleinte csak a fi-atal énekhangokra építve, aztán szépen lassanminden énekest és zenészt bevonva… Boldoganindultunk volna haza ezzel az élménnyel! Deami utána következett, az aztán a maradékhétköznapi gondolatokat is kiverte az ember fe-jéből. Végső ráadásként Händel MessiásánakHalleluja tétele került terítékre újból, de ezúttaljazz feldolgozásban. Volt ott mindenféle zeneimegnyilvánulás, gospel, jazz-zongora sőt, RabiBálintnak köszönhetően még rap is. Egészenelképesztő fokozást élhettünk meg az egész estefolyamán, egyre feljebb és feljebb, s amikor márazt hittük, a csúcson vagyunk, akkor még egy

77

Hogy volt?

ZENEKARuNK FAcEBooK oLDALáRóL:

Fantasztikus élmény volt, köszönjük szépen! Akövetkezőn is ott a helyünk! Az év további részéreis hasonló sikereket kívánunk! (terék Anikó)

Fantasztikus élmény volt! köszönjük! A hagy-ományteremtésben szerintem a közönségbőlsokunkra számíthatnak. Hasonlóan sikeres kon-certektől hangos új esztendőt kívánok valamen-nyiüknek! (salánkiné gera márta)

élmény volt, felső fokon!!! (Bozori mária)

varázslatos volt!!! (Benedek marianna)

Akkora élményt kaptunk.... köszönjük Önöknek!szívből kívánok vidám, örömzenélésben gazdagkoncerteket, ilyen boldoggá tett közönséget!(Horváth orsolya)

nagyon köszönöm a ma esti élményt! Fantasztikusvolt minden pillanata! minőségi élmény! Jövőretelt ház lesz, az biztos! (velem együtt!) (villinZsuzsa)

Fantasztikus koncert volt, minden családtagom-nak hatalmas élmény volt! köszönöm! (kaszásIldikó)

köszönöm a családom nevében is ezt a varázslatosestét! (Fürjes tünde)

nagyszerű előadás, kiváló művészekkel. köszön-jük, hogy osztozhattunk a közös élményben!Jövőre ugyanitt! (Herczeg József)

köszönjük szépen az egész éves kiváló munkátminden kedves munkatársnak! A sok remekmuzsikát, tételt, dallamot, a lelkesedést és arengeteg mosolyt, valamint a belefektetettrengeteg munkát!! Jövőre pedig kívánok kis pi-henést és legalább ennyi jókedvet és kedves dal-lamot! (tóth réka kamilla)

Jövőre ott leszek!!! (Csollák-Farkas katalin)

szédületes élmény volt részese lenni, köszönjükszépen mindenkinek! (molnárné langó Bernadett)

láttuk, hallgattuk! nagyon köszönjük, segített,hogy jobb lélekkel készüljünk a jövő évre! (AczélAnna)

78

Hogy volt?

nagy lökést kaptunk felfelé.Le a kalappal a műsorösszeállítói és megvalósítóielőtt!A koncert december 28-ánvolt, bennem azonban azótais motoszkál. Köszönöm,BDZ, köszönöm,Hollerung Gábor, hogyilyen hagyományok vannakszületőben! A következőkarácsonyi nagykoncertenis biztosan ott leszek! Én ishagyományt teremtek.…………………………

Utólagos kutatómunkámnak köszönhetően márazt is tudom, hogy a koncert ötletét éskivitelezését a Budafoki Dohnányi Zenekarnakés a Broadway Ticket Hungary Kft-nek köszön-hetjük. A fellépők és közreműködők pedig akövetkezők voltak: Hollerung Gábor –megálmodó, karmester, Budafoki DohnányiZenekar , Budapesti Akadémiai Kórustársaság,Laudate Gyermekkar (karigazgató: SapszonBorbála), Jubilate Leánykar (karigazgató: Sap-szon Ferenc), Sárik Péter Trió (Sárik Péter –zongora, Fonay Tibor – bőgő, Gálfi Attila –dob), Szemere Zita (ének), Fellegi Anna (ének),Tóth Olivér (ének), Rabi Bálint (rap), Roby

Lakatos (hegedű), Swing à la Django (LombosPál – bőgő, Csuruklya József – cimbalom,Gazda Bence – hegedű, Nagy Zsolt – dob, SeresVilmos – klarinét, Dani János – jazzgitár), Ma -gyar Légtornász Egyesület (koreográfus: VinczeTünde), Adol Tánccsoport (koreográfus: Ador-jánné Olajos Andrea, Adorján Ramóna, HorváthAnikó), Coincidance (koreográfus: GyulaiJúlia), Szironta Együttes (harangok), KisharangEgyüttes (harangok), Hangosítás: Mohai AudioKft., Grafika: Forward Productions Kft., Ren-dező: Goretity Péter, mindenek tudója a helyszí-nen a Broadway Produkció részéről: KisjuhászKrisztina. Fotó: Tyukodi László.

A Szironta Együttes és a Kisharang Együttes

79

Hogy volt?

Tóth Olivér

Gazda Bence

Magyar Légtornász Szövetség

Coincidance

Hosszas előkészületekmind zenekari, mind irodaifronton, folyamatos ötle -telés, utolsó pillanatos job-bítás… Valahogy így kellelképzelni az Aranybáltmegelőző néhány hónapotkészülődés szem pontjából.Aztán egyszercsak ottterem a kitűzött dátum –idén a 2019. február 2. –,amikor is minden szálösszefut a Pesti Vigadóépületében.A bál alaphangulatát zene -karunk koncertje teremtette meg Rost Andrea,világhírű operaénekes színpadi csillogásával,Hollerung Gábor, majd első vendégkarmesterünk,Guido Mancusi vezényletével. De már a bál-terembe lépés előtt, a bejárati kapunál kihelyezettPeugeot 508 meg csodálása után két kisebb zeneiformáció is fogadta a látogatókat. A gyönyörűlámpasorral ékesített, vörös szőnyeges lépcsőtövében Sass Magdolna hegedű- és Fuchs Diánazongorajátéka fonódott össze, az emeleten, a Tör-

ley-pezsgős koc-cintás helyszínénpedig a Harfis-simo Trió hege -dű-, oboa- ésfuvoladallamaitöltötték be a ter-met, ahol zene -karunk kiállításamellett a bált tá-mogató Libri ésAffianced Ék -sze részet tárlatais meg tekint hetővolt.Az Aranybálonfelcsendültek a

klasszikus báli dallamok nagyzenekari előadás-ban, de már a vacsora alatt a MYNK Kvartettvonósnégyesének sajátos, könnyedebb műfajokfelé is kikacsintó hangsze relései kötötték le aközönség figyelmét, az est vége felé pedig valódibigband és swing zene szolgáltatta a talpalávalótaz igen aktívan táncoló közönségnek a BDZ Big-band (Behán Eszter közreműködésével) és aSwing a la Django (Horányi Juli közre mű -ködésével) jóvoltából.Az ételek ínycsiklandóak voltak, a vendégekelegánsak, nyitottak és lelkesek, a zene pedig min-den pillanatában magával ragadó. De a szavaknáltalán még többet mondanak el a képek, amelyeketRoszkos Jánosnak köszönhetünk.

80

Hogy volt?

AranybálIdén harmadik alkalommal rendeztük meg a bálok aranykorát idéző klasszikus báltmondern köntösben, kezdő és gyakorlott bálozók számára.

Sass Magdolna és Fuchs Diána a

Bogányi-zongoránál

A Harfissimo Trio

81

Hogy volt?

Hollerung Gábor és a szekund szólam Rost Andrea és Hajós András

MYNK Kvartett

BDZ Big Band

Swing á la Django

Guido Mancusi feleségével

Talán mindannyiunknak van olyancsaládi emléke, amely a legszemélyesebbtárgyainkhoz, az ékszerekhez kötődik. Azolyan örökített értékek, mint anagyszülők karikagyűrűi, a mamátólörökölt nyaklánc, a nagyapa mono-gramos pecsétgyűrűje fel idéznek ben-nünk érzéseket, ragaszkodást, családiösszetartozást. A mai fogyasztói tár-sadalomban az ilyen értéket hordozó tár-gyaknak talán még nagyobb jelentőségevan életünkben. Most talán mégfontosabb előre gondolkodni azon, gyer-mekeink, uno káink milyen személyestárgyainkat örökölhetnek majd. Milyenapró, de értékes emléktárgyaik lesznekmajd tőlünk, amikben a mi érzéseinkkoncent rálódnak?Az Affianced Ékszerészet munkásságavalódi válasz erre a kérdésre. Manufaktúrájuk csodálatos, luxuskivitelű alkalmi vagy akár mindennapiviseletre szánt ékszereket, eljegyzésigyűrűket, karikagyűrűket, férfi ékszereket készítkizárólag nemes anyagokból. Arany ötvözetekből,gyémántok, zafírok, smaragdok és más nemes drá-gakövek felhasználásával. Az Affianced Éksz-erészetet 2007-ben alapították tulajdonosai, NagyGertrúd és Böde Richárd, akik mindketten éksz-erészek. Ékszerész műhelyük létrehozásával azvolt a céljuk, hogy egy olyan helyet alkossanakmeg, ahol a hagyományos ékszerművesség szelle -mi sége uralkodik az ipari tömeggyártással szem-ben. Ékszereik stílusának megkapó egyediségehangsúlyozza az évszázados hagyományokkalrendel kező kézműves szakma bravúrjait,ugyanakkor a modern látásmód igazán maivá tesziékszereik megjelenését. A régit ötvözik a maival,mind technikákban mind stílusban. Munkáik többsége egyéni megrendelések alapjánkészül. A megrendelői igényekkel összhangbannagy hangsúlyt fektetnek a tervezésre, a kivi -telezésre, ami az ékszer leendő tulajdonosávalszoros együttműködésben történik. Így amegszületett alkotás valóban tükrözi tulajdonosaszemélyiségét, mindamellett kényelmes, kellemesviseletet is nyújt boldog viselője számára. A fő szempont, amit az ékszereik megalkotásánál

szem előtt tartanak: a legmagasabb szintű, precízkézimunka, melyet kompromisszumok nélkülvisznek véghez minden egyes ékszer elkészí té -sénél. De kiemelt hangsúlyt fektetnek ügyfeleiklegtökéletesebb kiszolgálására, tájékoztatására is.Mivel megrendelőik közül sokan először találkoz-nak az ékszerek világával, ezért igyekeznek őketbeavatni azokba a szakmai részletekbe, ter-mészetesen érthető formában, melyek ismereteszükséges ahhoz, hogy leginkább az elképzeléseikszerinti ékszert tudják kiválasztani, megrendelni.Így a megrendelők részesei lehetnek az ékszerükkitalálásának, a felhasznált alapanyagok kiválasz -tá sának, teret engedve egyéni elképzeléseik meg-valósításának, természetesen szakmailagtámo gatott keretek között. A személyre szabott ék-szerek kreálása mindig a tervezéssel kezdődik,mely során az ékszerészek látványterveket készí -tenek, hogy megrendelőik el tudják képzelni, mi-lyen is lesz majd az ékszer a végső formájában.A BDZ közönsége személyesen is találkozhatottmár az Affianced Ékszerészettel az idei Arany-bálon, ahol a kiállított kincseken túl az ékszerészetbiztosította a tombola főnyereményét is. www.affianced.hu

82

támogatóink

Értékteremtők

Hogy a kedves Olvasó gyorsanmegnézhesse, vajon kedvencvárosát-faluját érinti-e az Orszá-gos Zenetúra útvonala,ábécében sorolom a Kárpát-medencei településeket AradtólKéthelyen, Miskolcon, Szarva-son, Szegeden át Zselizig, sőtBécstől Lommatzschon átWaldeckig. Pár sort írunk csakróluk, mert tudom, hogy akibüszkeséggel vegyes örömmelfelfedezi majd a sajáttelepülését, az reggelig tudnamesélni nekünk híres régitörténeteket. Én pl. azt, hogy afalu prímása a kis Gyurikárólazt mondta a nagyszülőknek,amikor az náluk nyaralt gyer-mekként, hogy ezt a fiút minkmán’ nem tudjuk mire tanítani,emmán’ mindent tud….

Arad. Itt, a Partiumban (maRománia) született NikolitsSándor 1834. márc. 16-án (†Bu-dapest, 1895. máj. 27.), fu-volaművész és zeneszerző,

egyben Budapest legrégibbzenei tanintézetének, a NemzetiZenedének fuvolatanára, majdigazgatója. Az iskola él ma is:neve Bartók Béla Zene mű vé -szeti Szakközépiskola és Gim-názium.

Balassagyarmat. Itt születettRózsavölgyi Márk, 1788 körül(†Pest, 1848. jan. 23.). Zene -szer ző, hegedűművész, a csár -dás „atyja”, a verbunkos egyikigen magas színvonalú kép -viselője. Mintegy 200 „magyarhangművet” írt, köztük a„Víg szeszély” c. csárdást,melynek dallamát LisztFerenc is felhasználta aVIII. rapszó diá já ban. Ővolt Rózsavölgyi Gyulaédesapja, aki egyikalapítója volt 1850-bena máig működőRózsavölgyi Zen-eműkiadónak.

Barcs. E somogyi,Dráva-parti városbanszületet Varró Margitzongoraművész és -tanár, 1881.okt. 22-én (†Chicago, 1978.máj. 17.). 1900-ban felvették aMagyar Királyi Zeneaka dé mi -ára, ahol a Liszt-tanítványSzendy Árpád előkészítő osztá-lyába, került majd 1905-tőlChován Kálmánnál tanulugyanitt. 1918-tól a Magyar Ál-lami Zeneakadémiá első női do-

cense volt, amelyet akkor igaz -ga tó ként Dohnányi Ernő ésigazgató-helyettesként KodályZoltán vezetett. Így Bartók,Kodály, Dohnányi, ReschofskySándor, Weiner Leó és VarróMargit egy ideig együtt tevé -kenykedett a Liszt FerencAkadémián. Varró Margit Zon-goratanítás és zenei nevelés c.munkája a Rózsavölgyinél je-lent meg 1921-ben.

Bécs a szülővárosa galántaiEster házy Miklós József ma -

gyar hercegnek, vagyisFényes vagy Pompakedvelő

Miklósnak (1714. dec. 18-án – Bécs, 1790. szept.28.). Eszterháza (Fertőd)a művészetek, de főleg azene központjává vált aző idejében: udvari hang-versenymestere volt arohraui születésűJoseph Haydn. Aherceg maga isremek baryton-, éscsellójátékos volt,akinek Haydn 126

baritontriót és 25 baritonduótkomponált. Hangszerét a Ma -gyar Nemzeti Múzeum őrzi.

Boldogasszony, e Moson vár -megyei település fia MosonyiMihály zeneszerző, zenepe da -gógus, zenei újságíró, kritikus,aki Brand Michael néven láttameg a napvilágot 1815. szept.

84

Kitekintő

országos Zenetúrára fel! 2019-es első lapszámunk Kitekintőjében bemutatkozik az Országos Zenetúra. Hogyilyen nincs? Hogy csak Országos Kéktúra van? Nos, eddig nem volt, de lett vagylehetne, mert szorgos „kitekintgetéssel” összegyűjtöttünk olyan településeket, melyek-ben a magyar zenei élet nagyjai születtek. S bár a helyek, ahol tanultak, alkottak, éltek,műveiket bemutatták, gyűjtőmunkájukat folytatták, ezek között nem szerepelnek, így istöbb tucatra rúg számuk. S ha már BDZ, akkor BolDog Zenetúrára fel!

2-án (†Pest, 1870. okt. 31.).1860-ban ő alapította az elsőmagyar nyelvű zenei folyóira-tot, a Zenészeti Lapokat, mely-ben az általa elgondolt „újmagyar” mozgalomnak prog -ram nyilatkozata is megjelent:„a magyar zenének művésziértelemben vett kifejlesztéseáltal… teremtsük meg a ne-gyedik világhírű írmodort is: amagyart.” 1861-ben, pedig aBánk bán hatására, megkom-ponálta Szép Ilonka c. operáját.

Brassó. Hogy 1506-ban vagy1507-ben, netán 1526-ban

született-e Bakfark BálintErdélyben, nem tudjuk, csakhalála idejét: Padova, 1576.aug. 22. Európa-szerte ismertreneszánsz zeneszerző, lant-művész, művész volt, aki amagyarországi zenetörténetbenaz első jelentős zeneszerző éshangszeres művész, és évszáza -dokon át az egyetlen, aki az eu-rópai zenekultúrára is döntőhatást gyakorolt. Mivel pestis-ben halt meg Padovában, ezértminden ott született művételégettek, így csak a lengyel -országi művei maradtak fenn,valamint két lantkönyve.

Budapesten, 1892. jún. 30-ánszületett Lajtha László (†Bp.,1963. febr. 16.) Kossuth-díjaszeneszerző, népzenekutató,zene pedagógus, aki még a Ma -

gyar Nemzeti Múzeum hang -szertárának őre is volt. Nép -zenegyűjtő tevékenységét az1910-es évek elején kezdte,együttműködve Bartókkal,Kodállyal. 1955-ben a FranciaAkadémia levelező tagjáváválasztotta. (A Hangoló 2009/1.lapszámában olvashatnak aMagyarországon „kalandossorsra jutott” zeneszerzőről.)

Debrecenben született 1933.dec. 21-én Kocsár Miklós, ANemzet Művésze, Kossuth-díjas, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes

művész. Kocsár Miklósvokális művei, kórus-művei, dalai, kantátái,oratóriumai többnyiremagyar költők (WeöresSándor, Juhász Gyula,Nagy László, CsanádiImre, Kányádi Sándorstb.) verseire születtek, dekomponált kantátákat,misét, oratóriumot,

zenekari darabo kat,versenyműveket, hangsze resszólódarabokat is. Hegyethágék c. műve a Lajthávalegyütt dolgozó, komáromiszületésű Erdélyi Zsuzsanna(1921. jan. 10. – 2015. febr. 13.)gyűjtötte archaikus népi imád-ságaira utal.

Doborjánban született LisztFerenc, 1811. okt. 22-én(†Bayreuth, 1886. júl. 31.),minden idők egyiklegnagyobb zongo-raművésze, a XIX.száza di romantikaegyik legjelentősebbzeneszerzője, akinekszállóigévé vált mon-data: „Engedtessékmeg nekem, hogy amagyar nyelv sajná -

la tos nem tudása ellenére aszületésemtől a halálomigszívben és lélekben magyarmaradjak, és ezért a magyarzenei kultúrát erőteljesen támo-gathassam.”

Dubetz városában (ma Prágaegyik kerülete) születettSchunda Vencel József 1845.máj. 19-én (†Bp., 1923. jan.26.). A cseh származású hang -szergyáros és zeneműkiadónevéhez fűződik a cimbalomtökéletesítése, a modern tárogatómegalkotása, de a kevésbé sike -res népharmónium, az „Arion-citera” és a „gyermekcimbalom”acéllemez hangokkal is. Megírtaa cimbalom történetét is 1907-ben, melyet így kezd: „A10,000-ik Czímbalom hangszer-gyáramban 1906. évi novemberhavában elkészülvén, ezen es-eményt 1906. évi deczember hó7-én jubileumi hangszerkiállitásés fényes hangverseny keretébenünnepeltem meg”, és „hazafiasüdvözlettel” ajánl figyelmünkbe.

Feričanci nevű horvát tele -pülésen született 1842. szept.13-án (†Bp., 1929. ápr. 22.) Mi-halovich Ödön zeneszerző,zenepedagógus. Első zenekarihangversenyét 1870-ben tar-totta. Barátja volt Wagnernek,Lisztnek, akiknek irányzatátzeneszerzőként követte. Lisztteltöbb ízben játszott négykezestkét zongorán, nyilvános hang-

85

Kitekintő

versenyeken. 1887-től a Ma -gyar Királyi Zene akadémiaigaz gatója: irányítása alatt lett aZeneakadémia Európa-szerte is-mert intézménnyé.

Győr a szülővárosa RichterJános osztrák–magyar karmes -ternek (1843. ápr. 4. – Bayreuth,

1916. dec. 5.). Kora egyiklegkiemelkedőbb, nagy tekinté-lyű zenei egyénisége, a kortár-sak szerint Wagner-karmester.Nevéhez fűződik Liszt Krisz-tus-oratóriumának 1873-as ma -gyarországi bemutatója, dezenekarunk névadójának, Doh -nányinak is több művét vezé -nyelte Budapesten, Bécsben,Londonban (1897–1902).Utóbbi városban ő fedezte felEdward Elgar zeneszerzőt, ésindította el a későbbi „Sir” kar-rierjét. Richter (is) híres volthatalmas memóriájáról: már apróbákon is szinte mindentkotta nélkül vezényelt.

Gyula (Németgyula) híres fia,Erkel Ferenc 1810. nov. 7-énszületett (†Bp., 1893. jún. 15.).Zeneszerző, karmester, zongo-raművész, egyben sakkmester, aPesti Sakk-kör 1. elnöke. Erkel1835. ápr. 11-én mutatkozott beRossini A sevillai borbélykarmestereként. 1884. szept.24-én ő dirigálta Hunyadi Lász -

ló c. operáját a Magyar KirályiOperaház (melynek későbbörökös főzeneigazgatói címéveltüntettek ki) nyitóelőadásán.Élete végén még tanított, de aZeneakadémia igazgatásáról1887-ben, a tanári állásról1888-ban leköszönt. 1888. dec.16-án karmesteri pályafutásá-nak 50 esztendős jubileumát ün-nepelték a Vigadóban, azonbanegészségi állapota megrendült,így sem a Király u. 84-ből (maemléktábla jelzi lakását), sem aSvábhegyről nem járt sehová,még Gyulára sem. RavatalnálZichy Géza és MihalovichÖdön, a Zeneakadémia igaz-gatója mondott beszédet.

Hetes község szülötte VikárBéla (1859. ápr. 1. – Duna -vecse, 1945. szept. 22.). Etno-gráfusként kb. 7000 daltrög zített, műfordítóként afinnek Kalevaláját és a grúzokSota Rusztavelijének A pár-ducbőrös lovag c. eposzát ül-tette magyarra. Hetes község aTiszta forrás település címet2014-ben nyerte el híres fiaokán.

Józsefvárosban, BudapestVIII. kerületében született 2010telén a Hangoló magazin, ame-lyet csak azért említünk, mert azön által éppen most a kezébentartott lap immáron a 21. számá-val jelentkezik, „teljesen”NAGYKORÚvá válva ezzel.Szép gyermekkora volt, re mél -jük, szép lesz felnőttkora is!

Kecskeméten Korb Flóris(1860. ápr. 7.), Pesten pedigGiergl Kálmán született. E kétmérnöknek (is) köszönhetjük aZeneakadémia 1907-benelkészült szecessziós,„összművészeti” épületét, ahol

2018. okt. 22-én (Liszt születés-napján) ismét megszólalt anagyterem híres Voigt-orgonája.

Lébény- (Moson-) Szentmik-lóson született Nikisch Artúr1855. okt. 12-én (†Lipcse,1922. jan. 23.). KarmesterkéntWagner, Schumann, Bruckner,Brahms, Csajkovszkij, Lisztműveit vezényelte főként, denépszerűsítette kortársai (Reger,Mahler, R. Strauss) műveit is,emellett az Operaház igazgatójavolt 1893-95 között. Velekészült az egyik első, teljesszim fóniát rögzítő hangfelvétel1913-ban: a Berlini Filhar-monikusokkal Beethoven V. szimfóniáját adta elő.

Mátészalka szülötte ZielinskiSzilárd (1860. máj. 1. – Bp.,1924. ápr. 24.) építőmérnök,műegyetemi tanár, a magyar -országi vasbetonépítés úttörője.Neki, illetve irodája mér nö kei -nek (Jemnitz Zsigmond, a máremlített Korb Flóris, GierglKálmán) köszönhető több„zenés” épület, így a Margit-szigeti víztorony (ennektövében a BDZ és a BAK a bu-dapesti nyári fesztivál alatt mártöbbször fellépett), de a Ze-neakadémia födém-, erkély- éstetőszerkezeteinek terve is.

Mikóháza egy azon sok ma -gyar település között, melyekrőlnépdalok szólnak, s melyekbőltudható, hogy Karádon legény -vásár lesz, Nagyabonyban kéttorony látszik, Mikóházán megszépen szól a nagyharang. A bu-dapesti születésű Daróci BárdosTamás dolgozta fel kórusművée dalt, melyet a BAK „oszlo-pos” tagjainak, Kulcsár Szilviá-nak és Hargitai Péternekesküvőjén együtt énekelt min-

86

Kitekintő

denki. Boldog, dalos éveketkívánunk az ifjú párnak!

Székesfehérvár szülötte LovagYbl Miklós (1814. ápr. 6. – Bp.,1891. jan. 22.), a XIX. sz. egyiklegnagyobb magyar építésze, ahistorizmus európai jelentőségűképviselője, akihez az Opera -ház, a Szent István-bazilika, aVárkert-kioszk és -bazár, decsurgói, ókígyósi, székesfe-hérvári stb. paloták, épületek isköthetőek. A Rácz fürdő ter-vezésénél korát meghaladó,zseniális technikai ötleteketvalósított meg, pl. a test súlyá-val működtetett, s vízszintesenlövellő zuhanyokat, a szikláróllezúduló vízesést zenegéppelszínesítette, de ő tervezte (1867)gr. Pálffy Pálné felkérésére1867-ben palotáját, mely a maiVIII. Ötpacsirta u. 4. alatt aFSZEK Zenei Gyűjtemé nyé nekotthona. A Székesfehérvárra1840 körül tervezett újvárosháza és az 1860 tájékántervezett színház nem valósultmeg.

Mezőkövesd, Mohács, Fel-sőireg, Bogyiszló, Gyula,Hetes, az erdélyi Ditró és afelvidéki NagymegyerNagykálló, Őcsény legkisebbközös többszöröse, vagy„tonikája” az általuk elnyert„Tiszta Forrás település” cím.Ezt a MMA és az MTA Zenetu-dományi Intézete adományozza2014-től indított programjakeretében azon Kárpát-meden-cei településeknek, amelyekenaz elmúlt évtizedekben a ma -gyar népművészeti, néprajzigyűjtők legnevesebbjei, Vikár,Bartók, Lajtha és Kodály nyo -mán a népi kultúra felbecsül-hetetlen kincseinek gyűjtésén ésfeltárásán munkálkodtak.

DoHNáNYi sARoK

Brosegg, a stájerországi (oszt -rák) mezővároska fia, az 1870-ben született Király-KönigPéter (KKP), 1893 őszétől anémetországi Waldeckben szü -le tett Koessler János növen dékelett a Zeneaka dé mián. A fel -vidéki (ma szlovákiai) Pozsonyszülötte, Dohnányi Ernő (1877.júl. 27.) pedig zongorából ahomonnai születésű ThománIstván, zeneszerzésből Koesslertanítványa volt. Itt ismerkedtekmeg 1894 őszén, és lettek egyéletre barátok. Dohnányi 1896-ban, Pozsonyból így ír: „KedvesKomám! Nem vagyok mégis -csak díszpéldány? Mi? Egy hó-napja Pozsonyban ülök, éssemmit sem hallattam magam-ról; ez mégiscsak pompáscsíny… Isten áldjon! Legszívé-lyesebben üdvözöl a te Ernőd”,vagy Starhembergből: „a teErnőd, aki holnap lesz 20éves”. Dohnányi később négy -szer lépett fel Szegeden, aholKirály-Kőnig Péter azeneiskola igazgatói székébekerült, mint írták ez idő tájt:„...tud ma gyarul, csupán ide-genszerű kiejtéssel beszél, amitrövid idő alatt majd eltüntet aszegedi levegő”, míg halá la korazt, hogy: „Jött az Alföldközepébe, mint a klasszikusmuzsika pionírja, és eltávozott,mint annak nesztora.”Dohnányi remek humorát ésmár kitűnő ma gyartudásátJuhász Gyula költőhöz (só-gorához) Graz ból írt bökverseárulja el (1927. júl. 12.),melyet meg is kívántzenésíteni:„Itt nincs Móra, csak MuraJuhász lánynak itt az uraBiztosan jó a hegyi kuraItt nem bánt a szekutura

Csak az észjárásom fura.”Dohnányi, barátja halálakor eztírta az özvegynek: „Mélymegilletődéssel, őszinte, melegrészvétének ad kifejezést Dr.Dohnányi Ernő és Elza.”Dohnányi, a kor szokásinakmegfelelően, nagy levelezésbenáll barátaival, de Mici húgávalés Apjával is. Most idézzükegyik első, vidám hangulatú,bár önmagához igen kritikuslevelét, melyet a „Kedves Papá-nak” címzett, 1898 januárjából,Drezdából: „Ha sablónosszerűakarnék lenni, azt írnám, hogya »concert fényesen sikerült«,de magammal nem voltammegelégedve, mindazonáltalkénytelen voltam a Valse Im-promtu-t ráadni.”S hogy a két ifjúnak nem csakhumora, de remek ízlése is volt,bizonyítja egy közös tavaszias,öltönyös-nyakkendős fényképe1897-ből, mely felidézi a kor di-vatfotósa, az osztrák MichaelMoser divatképeit, melyeket aVasárnapi Újság hozott le rendre.

87

Kitekintő

2019. április 6. szombat

15:00 Klauzál Ház

JUNIoR

Mesélő: Lukácsházi GyőzőHidas Frigyes: Öreg néne őzikéje

Werner Gábor – Ránki György: A két bors ökröcske

Mesés zenejáték

88

A Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyei 2019 / i.

2019. március 2. szombat

19:30 Zeneakadémia

DoHNÁNyI

Kokas Katalin – hegedű

Szutrély Katalin – szoprán

Balogh Eszter – alt

Komáromi Márton – tenor

Najbauer Lóránt – basszus

Purcell Kórus

Vezényel: Vashegyi György

Haydn: 46. H-dúr szimfónia

Csemiczky: Hegedűverseny

Mendelssohn: Lauda Sion salvatorem

2019. március 3. vasárnap

11:00 Zeneakadémia

MEgÉRTHETő

Don Giovanni: Haja Zsolt

Leporello: Hábetler András

Donna Anna: Miksch Adrienn

Donna Elvira: Fodor Beatrix

Don Ottavio: Szerekován János

Zerlina: Rácz Rita

Masetto: Gáspár István

Commendatore: Pintér Dömötör

Vezényel: Hollerung Gábor

A ZENEIRODALOM MÉRFÖLDKÖVEI

KÁRHOZAT ÉS MEGDICSŐÜLÉS

Mozart: Don Giovanni – II. felvonás – részletek

2019. március 10. vasárnap

19:30 Vigadó

BDZ – AZ ENERgIA HANgJA

Szüts Apor – zongora

Vezényel: Hollerung Gábor

Beethoven: G-dúr zongoraverseny

Beethoven: IV. szimfónia

2019. március 17. vasárnap

19:30 Müpa

ZENEPLUSZ

Börcsök Olivér, Rátóti Zoltán – színművész

Fodor Beatrix, Keszei Borbála, Miksch Adrienn,

Szemere Zita, Megyesi Schwartz Lúcia, Szerekován

János, Hábetler András, Cser Péter, Kovács István,

Pataki Bence – énekművészek

Balázs-Piri Soma – zongora

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Jelmez, látvány: Árva Nóra

Dramaturg: Góczán Judit

Koreográfus: Nádasdy András

Vezényel: Hollerung Gábor

Rendező-dramaturg: Selmeczi György

Amadeus

Mozart élete képekben

– Zenés színház Mozart levelezése alapján

2019. március 24. vasárnap

19:30 Vigadó

BDZ – AZ ENERgIA HANgJA

Kelemen Barnabás – hegedű

Csereklyei Andrea – szoprán

Megyesi Schwartz Lúcia – alt

Szerekován János – tenor

Blazsó Domonkos – basszus

Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)

Vezényel: Hollerung Gábor

Beethoven: Hegedűverseny

Beethoven: Kismartoni mise

2019. április 5. péntek

19:00 Klauzál Ház

BUDAFoKI

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Zelenka: Miserere

Haydn: Gyász szimfónia

Mozart: Missa solemnis K. 337

89

A Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyei 2019 / i.

2019. május 19. vasárnap

11:00 Zeneakadémia

MEgÉRTHETő

Előad és vezényel: Hollerung GáborA ZENEIRODALOM MÉRFÖLDKÖVEI

MÚLT ÉS JÖVŐ HARMÓNIÁJA

Bartók: A fából faragott királyfi – szvit

2019. május 24. péntek

19:00 Klauzál Ház

BUDAFoKI

Szilvágyi Sándor – gitár

Vezényel: Yaniv Attar

Schumann-Balogh: Dichterliebe – Metamorphosen

Rodrigo: Concierto de Aranjuez

Dvorak: IX. (Újvilág) szimfónia

2019. május 26. vasárnap

18:00 Nyíregyháza

FILMHARMoNIKUSoK

Vezényel: Hollerung GáborFilmzenei klasszikusok

2019. június 5. szerda

19:30 Zeneakadémia

MADARÁSZ 70

Vezényel: Hollerung GáborMadarász Iván:

Nyitány egy képzeletbeli operához

Egy történet fejezetei

Utolsó keringő

2019. május 18. szombat

15:00 Klauzál Ház

JUNIoR

Lehőcz Andrea, Hábetler András,

Varga Zoltán Mihály

Mesélő: Lukácsházi Győző

Vezényel: Balogh Sándor

Balogh Sándor – Lukácsházi Győző: Tuba Tóbiás

Mesés zenejáték

2019. május 12. vasárnap

19:30 Müpa

ÉNEKEL AZ oRSZÁg

Szegedi Csaba – bariton

Országos Egyesített Kórus

Vezényel: Hollerung Gábor

Beethoven: Karfantázia

Walton: Belshazzar's feast

2019. május 5. vasárnap

19:30 Zeneakadémia

DoHNÁNyI

Horváth István, Szegedi Csaba – ének

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Nyíregyházi Cantemus Kórus

Vezényel: Dobszay Péter

Andorka Péter: Szent László balladája

Bartók: Cantata Profana

Berlioz: Fantasztikus szimfónia

2019. április 14. vasárnap

19:30 Müpa

BUDAPESTI NEMZETKöZI

KÓRUSVERSENy

Rácz Rita, Megyesi Schwartz Lúcia ,

Bakos Kornélia – ének

Balog József – zongora

Réman Zsófia – fuvola

Kószás Ágnes – cselló

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Budapesti Lantos Kórus

Vezényel: Hollerung Gábor

Gyöngyösi Levente: In te Domine speravi

Fanshawe: African Sanctus

2019. április 17. szerda

19:00 Müpa

BUDAPESTI NK. KÓRUSVERSENy

Rácz Rita, Varga Donát, Haja Zsolt – ének

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Vezényel: Hollerung Gábor

Orff: Carmina burana

Grand Prix verseny

2019. május 3. péntek

19:30 MOM Kulturális Központ

BEETHoVEN BUDÁN

Balázs János – zongora, Blaskó Péter

Megyesi Schwartz Lúcia – ének

Vezényel: Hollerung Gábor

Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny

Beethoven: Egmont – kísérőzene

2019. május 9. csütörtök

19:00 Klauzál Ház

BUDAFoKI TAVASZI FESZTIVÁL

Balázs János – zongora

Megyesi Schwartz Lúcia – ének

Vezényel: Hollerung Gábor

Életörömzene – a BDZ-ről készült szimfonikus

dokumentumfilm premier előtti vetítése

Beethoven: V. szimfónia

A mai este nyitószáma Haydn Sturm und Drangkorszakából származó 46. H-dúr szimfóniája,mely Haydn egyetlen szimfóniája ebben a XVIII.században szokatlannak számító hangnemben. Adarab Esterházy Pál herceg megbízásábólszületett, akinél Haydn haláláig „Kapellmeis-terként” tevékenykedett.Ezt követően korunk egyik vezető zeneszerzője,Csemiczky Miklós 2017-ben bemutatott hegedű-versenyét hallhatják Kokas Katalin szólójával.A koncert utolsó számaként felcsendülőMendelssohn-mű kétségkívül a szerző egyik leg-jelentősebb egyházzenei kompozíciója. A darabAquinoi Szent Tamás Festum Sollemnitas Sanc-tissimi Corporis et Sanguinis Christi című, Úrnapiszövegének egy részletét, a Lauda Siont veszi ala-pul. Az est karmestere, Vashegyi György így ír adarabról: „A záró Lauda Sion – mely számomra aXIX. századi katolikus miszticizmus egyik legszebbkompozíciója – ugyanakkor mindezen megelőzőstílusok összegzése, s egyben határozott tovább -lépés is a (nem csak német) nagyromantika felé:hangvétele egyértelműen előrevetíti Brahms,Bruckner, Wagner és Liszt zenéjét, ugyanakkorVerdi Requiemjét is. Remélem, hallgatóink isegyetértenek majd velem abban, hogy e harmincperc hosszúságú remekmű önmagában méltónképvisel mindent, ami Mendelssohn művészetébencsodálatra méltó és felemelő.”

A Don Giovanni vitathatatlanul az operairodalomegyik mérföldköve. Mozart az első, aki azegyetemes operatörténet alig kétszáz éves fennál-lása alatt először lép ki a társadalmi konvenciókzárt világából, a mitológiai példázatok és a felma-gasztosított társadalmi morál szorításából. Ope -rájában az erkölcsöt az élet értelme felől közelítimeg. Don Giovanni minden kétséget kizáróan adarab abszolút főhőse; az a hős, akivel azonosulniérdemes és lehetséges. Bár az opera végénkárhozatra ítéltetik, a mű mégis a XIX., sőt a XX.század gondolati szabadságának és az egyrenyíltabban vállalt morális kétségeinek nyitánya.

90

Kalendárium

DOHNÁNyI BÉRLET

2019. március 2. szombat19:30 Zeneakadémia

Haydn: 46. H-dúr szimfónia Csemiczky: HegedűversenyMendelssohn: Lauda Sion Salvatorem op.73.

Szutrély Katalin – szopránBalogh Eszter – altKomáromi Márton – tenorNajbauer Lóránt – basszusKokas Katalin – hegedűPurcell KórusVezényel: Vashegyi György

MEGÉRTHETŐ ZENE

2019. március 3.11:00 Zeneakadémia

KÁRHOZAT ÉS MEGDICSŐÜLÉS

Mozart: Don Giovanni – II. felvonás – részletek

Don Giovanni – Haja ZsoltLeporello – Hábetler AndrásDonna Anna – Miksch AdriennDonna Elvira – Fodor BeatrixDon Ottavio – Szerekován JánosZerlina – Rácz RitaMasetto – Gáspár IstvánCommendatore – Pintér DömötörElőad és vezényel: Hollerung Gábor

Miloš Forman Amadeus című, nagy sikerű filmje,illetve Mozart levelezése ihlette a produkciót,amely a zeneszerző életének meghatározó pil-lanatai köré építi fel a történetet. Négy képbenjele nik meg a fiatalkor, a nagy szerelmek, azutazások és sikerek, valamint Mozartnak az életétmeghatározó személyekhez, édesapjához, a csá -szár hoz és Salierihez fűződő viszonya. Az előadáselsősorban a mozarti géniuszra összpontosít, de azéletműnek a filmnél lénye-gesen nagyobb kereszt-metszetét mutatja be. Egymást követik az oeuvrecsúcspontjai, mint a Figaro házassága másodikfelvonásának fináléja, a Davidde penitente, Avarázsfuvola és a Requiem részletei.

Beethoven egyetlen hegedűversenye szokatlanulgyorsan, szinte lázas alkotó tempóban született1806 vége felé – bemutatójára közvetlenül kará -csony előtt került sor Bécsben, Franz Clementhegedűművész közreműködésével. Mai koncer -tünkön Kelemen Barnabás játssza a hegedűszólót.Három tétele a versenyművek szokásos felépítésétmutatja: az első tétel egy szonátaforma, a másodiklassú tempójú variációsor egy kantábilis témára ésa harmadik egy lendületes rondó. Mindezekalapján azonban ne gondoljuk, hogy a darabsablonos, vagy elnagyolt volna. A részletek olykora legkevésbé sem hagyományosak. Talán elég, haezúttal csak a kezdőtaktusokra hívjuk fel a figyel-met. Az első ütemben semmi mást nem hallunk,csak az üstdob négy ütését. Az ismételgetett négymély “d” után hangzik fel a zenekar D-dúr akkord -ja, s szólal meg egy dallam-féle a hangszereken.Pár taktus múlva ismét a dob következik, ezúttal“a”-hanggal. Majd a hangismétlés ötletét átveszika vonósok. “Disz” hangot ismételgetnek – amielképesztő ötlet egy D-dúr hangnemű kompozícióelején, hiszen azonnal “kivezet” az alapul válasz-tott tonalitásból. Hasonló merészségek nemhogyBeethoven kortársainak, a sok generációvalkésőbbi komponistáknak sem jutottak eszébe.A hangverseny második részében Kismartonimise csendül fel, melyről Beethoven így írt a ki-adójának: „Misémről, amint egyáltalábanmagam ról, nem szívesen mondok bármit is, de azthiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyanmég kevesen”. És ez valóban így van: a misehagyományos öt tételét (Kyrie, Gloria, Credo,Sanctus, Agnus Dei) öt zenei tételbe foglalta (azaz

91

Kalendárium

Az Alteo bemutatja:BDZ – AZ ENERGIA HANGJA

2019. március 24. vasárnap19:30 Vigadó

Beethoven: HegedűversenyBeethoven: Kismartoni mise

Kelemen Barnabás – hegedűCsereklyei Andrea – szopránMegyesi Schwartz Lúcia – altSzerekován János – tenorBlazsó Domonkos – basszusPurcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)Vezényel: Hollerung Gábor

ZENEPLuSZ

2019. március 17. vasárnap19:30 Müpa

Amadeus – Mozart élete képekbenZenés színház Mozart levelezése alapján

Börcsök Olivér, Rátóti Zoltán – színművészFodor Beatrix, Keszei Borbála,Miksch Adrienn, Szemere Zita, Megyesi Schwartz Lúcia, Szerekován JánosHábetler András, Cser Péter, Kovács István, és Pataki Bence – énekművészBalázs-Piri Soma – zongoraBudapesti Akadémiai KórustársaságBudafoki Dohnányi ZenekarJelmez, látvány: Árva NóraDramaturg: Góczán JuditKoreográfus: Nádasdy AndrásRendező: Selmeczi GyörgyVezényel: Hollerung Gábor

nem aprózta el a szövegrészeket, ahogy eddigszokás volt), melyek a hangnemi rendjük alapjánakár egy szimfóniát is kiadhatnának. A művetugyanaz az Esterházy Miklós rendelt meg, akiHaydn kismartoni misé inek megrendelője is volt.

Mai hangversenyünkön a régizene világába kalan-dozunk. Kocsis-Holper Zoltán ifjú karnagy-karmester három - a közönség által részbenkevésbé ismert - remekművet választott. A koncert első részében Jan Dismas Zelenka csehzeneszerző egyik egyházi művét adjuk elő. Ze-lenka J. S. Bach kortársa volt, katolikus zene -szerző, legismertebb művei a miséi. Drezdábanmindketten hivatalos zenei pozíciót töltöttek be az1730-as években. Ahogy azt Bach egyik fiánakkésőbbi leveléből tudjuk, Bach igen nagyra tar-totta Zelenka művészetét. Zelenka darabjaitnagyon merész kompozíciós struktúra jellemzi,művei gyakran virtuózak és nehezen előadhatók,de mindig frissek, meglepők, hirtelen harmóni-aváltásokkal. A mai hallgató sok hasonlóságotfedezhet fel a két szerző művei között. A ma esteelőadott Misererében például a Máté passió egyrészlete idéződhet fel bennünk.Haydn Gyász (“Trauer”) szimfóniájának nevétmaga Haydn adta, azt a vágyát kifejezvén, hogy atemetésén a lassú tételt játsszák majd belőle. Ez aszimfónia a Sturm und Drang stílus tipikuspéldája. Haydn nyelvezete, stílusa sötétedett azidők folyamán, a moll hangnem a sötét üzeneteketközvetíti. Hosszú utat járt be a fiatalkori diverti-mento szerkezetű szimfóniáitól eddig a drámaihangulatú művéig.A szünet után pedig Mozart ritkábban játszottdarabját, a 337-es sorszámú C-dúr misét adjukelő. A Missa solemnis néven is ismert művet1780-ban írta Mozart a salzburgi püspök számára.

Ez volt Mozart utolsó teljes miséje. A művetkésőbb, 1791-ben, II. Leopold koronázási ünnep-ségén, a Szent Vitus Székesegyházban is előadtákSalieri vezényletével, és Mozart jelenlétében. Adarab érdekessége, hogy a Sanctus tétel egyikhegedű témáját az Idomeneo című operájában isfelhasználta, a Benedictus tételben pedig ar-chaikus stílusban írt fúgát hallhatunk.

A két bors ökröcske egy 1955-ben bemutatottmagyar rajzfilm, amely egy székely népmese fel-dolgozása. A rajzfilmet Macskássy Gyula írta ésrendezte, a zenéjét Ránki György szerezte.A székely népmese immár klasszikus feldolgozásaa jószívű Gergőről szól, aki egy ősz öregembertőlegy falat kenyérért cserébe két kicsi ökröcskétkap, akik semmilyen bajban nem hagyják el a fiút. A bajokból pedig most kijut neki, mert a gonoszuraság szemet vet az ökröcskékre.

92

Kalendárium

BuDAFOKI HANGVERSENyESTÉK

2019. április 5. péntek19:00 Klauzál Ház

Zelenka: MiserereHaydn: Gyász szimfóniaMozart: Missa solemnis K. 337

Budapesti Akadémiai KórustársaságVezényel: Kocsis-Holper Zoltán

BDZ JuNIOR

2019. április 6. szombat15:00 Klauzál Ház

Hidas Frigyes: Öreg néne őzikéje - zenés mese narrátorra és kamarazenekarra

Ránki György: A két bors ökröcske - mesés zenejáték

Mesélő: Lukácsházi GyőzőVezényel: Werner Gábor

A XVII. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny nyi -tóhangversenyén a kiváló magyar zeneszerző,Gyöngyösi Levente egy hangszerkíséretes kórus-műve, valamint David Fanshawe különleges,afrikai népzenét és klasszikus zenét ötvöző miséje,az African Sanctus hangzik el.A Budapesti Nemzetközi Kórusverseny több mint30 éves múltra tekinthet vissza, 1988-ban kerültelső alkalommal megrendezésre. Az április 14 –17. között zajló versenyen és fesztiválon mintegyfélszáz magyar és nemzetközi kórus vesz részt.Az esemény nyitókoncertjén először GyöngyösiLevente In te, Domine, speravi című kórusművecsendül fel, melynek ősbemutatója 2018-ban voltéppen a Müpában. A darab a 70. zsoltár egy rész -letének a megzenésítése, az Istenbe kapaszkodóreményt énekli meg, a szerzőtől megszokottközérthető stílusban.A hangverseny második részében David Fan-shawe (1942-2010) angol zeneszerző, népzene-tudós, felfedező legismertebb műve, az AfricanSanctus (1972) hangzik el. Fanshawe 1969 és1972 között utazta be Afrikát, mindvégig első sor-ban a zenei, kulturális felfedezés vágya hajtotta.Utazásai során együtt élt, együtt lélegzett az ottélőkkel, osztozott örömükben, bánatukban, résztvett szertartásaikon, betekintett ‘kulissza-titkaikba’. Afrikai gyűjtéseiből született meg azAfrican Sanctus, ez a rendkívül izgalmas zenemű,

melyben eredeti afrikai hangfelvételeket kombinálélő zenével. A mű érdekessége, hogy a miseszövegeire komponált dallamok az eredeti afrikaidallamok fölött, azokkal egyidőben szólalnakmeg; többek között egy muszlim imával kom-binálja a kórus Kyrie tételét.

A Budapesti Nemzetközi Kórusversenynagyközönség számára legizgalmasabb eseményea zárókoncert, melyen a kategóriák legjobbénekkarai, mérik össze tudásukat a nagydíjért, aközönség pedig különböző kultúrák kóruszeneihagyo mányaiba nyerhet bepillantást.A nagydíjas verseny előtt, a koncert első felébenCarl Orff népszerű Carmina Buranája szólal mega Budapesti Akadémiai Kórustársaság közre -működésével.

Zenekarunk az idei évben Beethoven Esz-dúr zon-goraversenyét és Egmont-kísérőzenéjét szólaltatjameg a Beethoven Budán fesztivál keretében.

93

Kalendárium

BEETHOVEN BuDÁN

2019. május 3. péntekMOM Kulturális Központ

Beethoven: Esz-dúr zongoraversenyBeethoven: Egmont – kísérőzene

Balázs János – zongoraMegyesi Schwartz Lúvia – énekVezényel: Hollerung Gábor

BuDAPESTI NEMZETKÖZI KóRuS-VERSENy

2019. április 17. szerda19:00 Müpa

Carl Orff: Carmina BuranaNagydíjas verseny – a győztesek koncertje

Rácz Rita – szopránVarga Donát – tenorHaja Zsolt – baritonBudapesti Akadémiai KórustársaságBudafoki Dohnányi ZenekarVezényel: Hollerung Gábor

BuDAPESTI NEMZETKÖZI KóRuS-VERSENy

2019. április 14. vasárnap19:30 Müpa

Gyöngyösi Levente: In te Domine speraviDavid Fanshawe: African Sanctus

Rácz Rita – szopránMegyesi Schwartz Lúcia – mezzoszopránBakos Kornélia – altBalog József – zongoraRéman Zsófia – fuvolaKószás Ágnes – csellóPro Musica Leánykar (karigazgató: Szabó Dénes)Budapesti Akadémiai KórustársaságBudapesti Lantos Kórus (karigazgató: Geren-day Ágnes)Vezényel: Hollerung Gábor

A mai estén a balladák és a képzelet világábakalauzoljuk hallgatóinkat.Az elsőként felcsendülő Fehér László balladájacímű, baritonszólóra és zenekarra írt kantáta a fi-atal zeneszerző diplomamunkája volt. Egy kife-jezetten szép, drámai, lírai kantáta, mely anépballada alapján a lovat lopó Fehér László és amellette kiálló húga, Anna megcsalatásánaktörténetét dolgozza fel.Bartók Cantat profanaja eredetileg egy trilógiaelső darabja lett volna, melyből sajnos csak ez azegy rész valósult meg. Bartók interpretációjábanaz eredeti román népköltés a természeti világ tisz-taságát áhító, a társadalomból kilépő, csodaszarva-sokká váló fiúk meséje. A mű a benneeszményként emlegetett tiszta forrás szellemébenzeneileg is kristályosan tiszta kompozíció.A Fantasztikus szimfónia Berlioz öttételes műve.A darab egy ún. programzenei alkotás, melyben aszerző egy fiatal művész álomszerű látomásait,képzeletbeli kalandjait eleveníti fel. A zeneműkülönlegessége az Idée fixe jelenléte, mely egyrögeszmésen visszatérő zenei motívum, melymindig új hangulatot, érzelmet ébreszt a hall-gatóban. Berlioz Fantasztikus szimfóniája a szim-fonikus költemények előfutára.

A Budafoki Dohnányi Zenekar állandórésztvevője a Budafoki Tavaszi Fesztiválnak Idénkét csemegével is szolgál a rendezvényen: Végre elkészült a Budafoki Dohnányi Zenekar ésHollerung Gábor sokszínű, lendületes hétköznap-jait, ünnepi pillanatait és zenészeit bemutatóSZIM FONIKUS DOKUMENTUMFILM. Só-lyom András és Élő Nóra mozifilmje a kulisszáktakarásából, beszélgetésekkel és sok zenével mu-tatja be „BDZ-műhely” titkait, ellesett pillanatait.E film premier előtti vetítésének lehet tanúja min-den érdeklődő, míg a koncert második részébenBeethoven V. szimfóniája csendül fel.

94

Kalendárium

DOHNÁNyI BÉRLET

2019. május 5. vasárnap19:30 Zeneakadémia

Andorka Péter: Fehér László balladájaBartók: Cantata profanaBerlioz: Fantasztikus szimfónia

Horváth István – tenorSzegedi Csaba – baritonBudapesti Akadémiai KórustársaságNyíregyházi Cantemus KórusVezényel: Dobszay Péter

ÉNEKEL AZ ORSZÁG

2019. május 12. vasárnap19:30 Müpa

Beethoven: KarfantáziaWalton: Belshazzar's feast

Kovács István - basszusOrszágos Egyesített KórusVezényel: Hollerung Gábor

BuDAFOKI TAVASZI FESZTIVÁL

2019. május 9. csütörtök19:00 Klauzál Ház

ÉletÖrömZene – a BDZ-ről készült szim-donikus dokumentumfilm premier előttivetítéseBeethoven: V. szimfónia

Vezényel: Hollerung Gábor

Az „Énekel az ország” elnevezésű kezdeményezésaz 1986-ban indult Fővárosi Középiskolásokközös hangversenye projektből nőtte ki magátországos rendezvénnyé. A vállalkozás a magyarzenei életben egy párját ritkítóan sikereskezdeményezés, amelyben a legkülönbözőbb korúés képzettségű zenebarátok gyűlnek össze ahatáron innen és túlról, hogy az oratóriumiro-dalom legnagyobb alkotásait közösen előadhas-sák. A koncert során maradandó zenei élménnyelgazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig aközönség.

95

Kalendárium

BuDAFOKI HANGVERSENyESTÉK

2019. május 24. péntek19:00 Klauzál Ház

Schumann – Balogh Máté: Dichterliebe –MetamorphosenRodrigo: Con cierto de AranjuezDvorak: IX. szimfónia

Szilvágyi Sándor – gitárVezényel: Yaniv Attar

BDZ JuNIOR

2019. május 18. szombat15:00 Klauzál Ház

Balogh Sándor-Lukácsházi Győző: Tuba Tóbiás – zenés mesejátékLehőcz Andrea, Hábetler András, Varga ZoltánMihályMesélő: Lukácsházi GyőzőVezényel: Balogh Sándor

MEGÉRTHETŐ ZENE

2019. május 19. vasárnap11:00 zeneakadémia

MÚLT ÉS JÖVŐ HARMÓNIÁJABartók: A fából faragott királyfi – szvit

Előad és vezényel: Hollerung Gábor

Bartók életműve önmagában is világító mérföldkőa XX. század kétségbeejtő útkeresésében. Zeneinyelvében képes volt megőrizni az európai zenefejlődésének alapvető mechanizmusait, nevezete-sen a zenei hang objektív törvényeiből következőfelhang-alaphang viszonyt. Emellett zenei gondol -kodásának tágításhoz nem logikai utat választott,hanem egy addig ismeretlen népzenei nyelvet in-tegrált művészetébe. Életművén belül a Fábólfaragott királyfi is sajátos mérföldkő: ez a mű el-sőként talál utat a szélesebb közönséghez, és

Mai hangversenyünkön a 2017-es nemzetközikarmesterkurzus az zenekar által legtehetsége-sebbnek tartott résztvevője, Yaniv Attar vezényel. Elsőként Balogh Máté Schumann Dichterliebe címűdarabjára írt metamorfózisai kerülnek bemutatásra.Az 1939-ben íródott Concierto de Aranjuez(Aranjuezi versenymű) című gitárverseny messzeRodrigo legismertebb szerzeménye. A művet agyönyörű, XVI. században épült aranjuezi királyipalota ihlette, itt írta ezt a művét „érezvén a mag-nóliák illatát, hallgatván a madarak énekét ésszökőkutak csobogását”. A zene a hallgatóját egymásik időbe és térbe repíti a természet hangjai által.A mű második tételét rengetegen feldolgozták,többek között olyan művészek mint Miles Davis,Chick Corea, André Rieu, Dalida és Carlos San-tana, hogy csak a legismertebbeket említsük.Hangversenyünk második részében Dvořák IX.szimfóniáját hallhatják. Dvořák a New York-i Fil-harmonikus Zenekar felkérésére írt IX. (Újvilág)szimfóniájában az amerikai kontinens különféletípusúi zenéit, köztük az ősi amerikai és azafroamerikai zene elemeit használja fel, amelyeketsaját hazája zenei hagyományaival kever, ilyenmódon teljesen új, sajátosan amerikai szimfonikusstílust teremtve.

egyúttal a romantika színpadi alkotásainak egylényeges záró pillanata, mert talán az utolsó olyanszínpadi mű a megelőző és az utána következőszínpadi alkotások sorában, amelyben a szerzőegy organikus, pozitív élményt ébresztő befejezésttudott megfogalmazni. Ahogy Bartók Kékszakál-lújában a férfi és a nő feloldhatatlan külön-bözőségét, kapcsolatuk általános érvényű, öröksötétségét fogalmazza meg, addig a Fából faragottkirályfiban az egymásért vállalt lemondás és ál-dozat egy boldog szerelem reményében cseng ki.

A közel 60 perces mesejáték, amelyben a hánya-tott sorsú zenekari tag, Tuba viszontagságaival is-merkedhetünk meg, kiváló lehetőséget kínál –kicsiknek és nagyoknak egyaránt – bepillantani aszimfonikus zenekarok hangszereinek életébe.Sok humorral és kitűnő zenével találkozhatnakazok a családok, akik velünk töltik ezt az órát.

Bérletprogramok 2019-2020

ZenePlusz bérlet Négy előadás a Müpában

2019. november 3., vasárnap19:30 Bartók Béla Nemzeti Hang-

versenyterem

Verdi: Requiem

Budapesti Akadémiai KórustársaságVezényel: Hollerung Gábor

2019. december 14., szombat19:30 Bartók Béla Nemzeti Hang-

versenyterem

Gyöngyösi Levente: Sinfonia concertante négyütőjátékosra és zenekarra

Csajkovszkij: Diótörő – The Swinging Nut-cracker

Sárik Péter TrióTalamba Ütőegyüttes

Vezényel: Hollerung Gábor

2020. február 1., szombat19:30 Bartók Béla Nemzeti Hang-

versenyterem

Berlioz: Fantasztikus szimfóniaMendelssohn: Die erste Walpurgisnacht

Budapesti Akadémiai KórustársaságKözép-Európa Táncszínház (koreográfus-ren-

dező: Feledi János)Vezényel: Hollerung Gábor

2020. március 28., szombat19:30 Bartók Béla Nemzeti Hang-

versenyterem

Mozart: Don Giovanniszcenikus előadás

Vezényel: Guido Mancusi

Dohnányi bérlet Öt előadás 19:30 órakor a Zeneakadémián

2019. október 2. szerda

Stravinsky: Dumbarton OaksMozart: Vorrei spiegarvi oh Dio… K 418

Mozart: Szöktetés a szerájból – Constanza áriájaStrauss: Don Quixote

Miklósa Erika – énekKusz Viktória – brácsaHelecz Dániel – cselló

Vezényel: Guido Mancusi

2019. november 30. szombat

Mozart: Esz-dúr szimfónia, KV 16Szentpáli: TrombitaversenySosztakovics: I. szimfónia

Pálfalvi Tamás – trombitaVezényel: Káli Gábor

2020. január 17. péntek

Weber: Euryanthe – nyitányHarlap: Klarinétverseny

Rachmaninov: II. szimfónia

Szepesi Bence – klarinétVezényel: Roberto Paternostro

2020. március 22. vasárnap

Zombola I. szimfóniaSchumann: Zongoraverseny

Schubert: Esz-dúr mise

Ránki Dezső – zongoraPurcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)

Vezényel: Hollerung Gábor

2020. április 30. csütörtök

Brandenburg Ádám: Prieres nocturnesMozart: A-dúr zongoraverseny KV 488

Brahms: III. szimfónia

Berecz Mihály – zongoraVezényel: Vashegyi György

Bérletprogramok 2019-2020

2020. február 14.

Grazyna Bacewicz: OvertureAntal Mária: Az Áramlat – Flow

Delius: Séta a ParadicsombanCsajkovszkíj: Rómeó és Júlia nyitányfantázia

Vezényel: Werner Gábor

2020. március 13.

Schubert: Az összeesküvők – nyitány Haydn: Scena di Berenice

Mozart: D-dúr hegedűverseny KV 218Haydn: 95. szimfónia

Judith Jalász – szopránBerán Gábor – hegedű

Vezényel: Guido Mancusi

2020. május 22.

Beischer-Matyó Tamás: ÜnnepWagner: Tűzvarázs, Wotan búcsúja

Schumann: Rajnai szimfónia

Vezényel: Dubóczky Gergely

2019. szeptember 27.

Mozart: d-moll zongoraverseny, KV 466Franck: d-moll szimfónia

Balázs-Piri Soma – zongoraVezényel: Hollerung Gábor

2019. november 8.

Janáček: Taras BulbaSmetana: Moldva

Haydn: 92. (Oxford) szimfónia

Vezényel: Břetislav Hera

2019. december 20. – Karácsonyi koncert

Bach: h-moll szvitBach: d-moll kettősverseny

Vivaldi: Gloria

Berán Gábor és Kalla-Tóta Hajnalka – hegedűBudapesti Akadémiai KórustársaságHangversenymester: Berán Gábor

2020. január 3. – Újévi koncert

2019. szeptember 29.John Williams: Harry Potter-suite

2020. január 26.Tallis: Spem in alium

Tormis: A vas elátkozásaSchönberg: Friede auf Erden

Werle: 126. szonettGyöngyösi: Beati pauperes spiritu

Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)

2019. november 17.Verdi: Rigoletto

2020. március 22.Beethoven: Waldstein-szonáta

Balog József – zongora

2020. május 17.Händel: A Messiás

Budafoki hangversenyesték Péntek esténként 19 órakor a Klauzál Házban

Megérthető zene Családi hangversenysorozat karmesteri magya rá zattal vasárnap délelőttönként 11 órakor a Zeneakadémián

Magyaráz és vezényel: Hollerung Gábor