h angol óa Budafoki Dohnányi Zenekar ingyenes időszaki magazinja2016. ősz

Szólista és…… szervező: Szegedi Csaba … „pszichológus”: Rohmann Ditta … versenyző: Szabó Marcell

KékszakállEgy sorozatgyilkos legendája

Sok hűhóShakespeare-ért és a kortárs romantikusokért

B u d a f o k i

D o h n á n y i

Z e n e k a r

José Carreras„Már nem félünk operába menni”

A minap azt mesélte az egyik kedves, régi barátom, hogy eladtaa zongoráját. értetlenül bámultam rá. Hogyhogy? Azt mondta,ezzel vetett véget 17 évnyi feszültségnek, hogy ő akkor most ze-nész-e vagy sem. Mert nem az. Nem az?! Hát ha ő nem az, ak-kor ki? Csak úgy árad belőle a muzikalitás, minden egyéb alkotá-sát áthatja a zene. Ön mélázott már rajta, kedves Olvasónk, hogy milyen sokféle-képpen lehet zenész az ember? A fenti gondolatmenet nyománe lapszámunk szerkesztése közben folyton előbukkant belőlem afelismerés; de hát ez is, az is zenészség; akkor hát ő is meg ő iszenész! Vannak ugyebár a mindenféle hangszeresek, énekesek.Meg a táncosok. Meg a karnagyok, karmesterek, zeneszerzők. A„profik.” Na de az is zenészség, ha gyerekeket vagy akár felnőttmuzsikusokat tanít valaki zenére, zenével kapcsolatos dologra.Hiszen csak akkor tud hatni hallgatóira, ha zenei személetmód-dal közelít hozzájuk. Ha elfogadja, hogy a zene tanítása, vagy bár-mely, zenével picit is kapcsolatos tudás átadása tulajdonképpenegyfajta pszichológusi tevékenység is, hiszen különös érzékeny-séggel kell figyelembe venni a tanonc lelkületét, személyiségét,kifejezőerejét. Nálunk hivatalosan ugyan nem oktatják például azenei interpretáció tudományát, vagy a fellépések, versenyhely-zetek okozta stressz-kezelést, de aki ilyen jellegű tudást oszt szétzenészek körében, valójában az is zenész. Akkor is zenész az em-ber, amikor épp zenei fesztivált vagy előadást szervez, rendez,koreografál. Akkor érinti meg a befogadót a produktum, ha az al-kotó közösséget vállal a muzsikusokkal, a közönséggel, azok tu-dásával, vágyaival, érzéseivel. Márpedig ez a zenész lét lényege.Legalábbis engem ebben a hitemben erősítettek meg mostani lap-számunk rendkívül érdekes, izgalmas és sokrétű írásai. Akárhogy is, érzék, érzés nélkül nem lehet zenészkedni. Ahogyfőzni sem. Vagy lapot szerkeszteni zenei témában. Viszont hamár egyszer valaki zenésszé, vagy talán mondjuk úgy, „zenem-berré” lett, akkor ezen egy eladott zongora sem segít. szerintem.

Czingráber eszterfőszerkesztő

FőszeRKesztő:Czingráber eszter

FeLeLős szeRKesztő:Ortutay Réka

szeRKesztőség:Bíró MónikaKassai-Máté KrisztinaKurta KlaudiaMácsai ÁgnesMárkus eszterMolnár CsöpiPetró MargitValkay AndreaViant Katalinzelinka tamás

Kiadó: Budafoki Dohnányi Zenekar Nkft.Szerkesztőség: 1087 Bp, Kerepesi út 29/b.Tel.: 322-1488 Nyomda: Tercia-PrintMegjelenik 5.000 példányban

Lapzárta: 2016. szeptember 1.

A zenekar fenntartója:Budafok-Tétény XXII. kerület Önkormányzata

Hallgasson Ránk!

Budafoki

Dohnányi

Zenekar

Nyitány

Kedves koncertjáró Olvasónk!

2

Pulpituson

Szöveg: Petró Margit

Fuvolista létedre hogyhogy kar-mester vált belőled? A karmesteri hivatás már nagyon fiatalkorom óta jobban foglalkoztatott, minta hangszeres életpálya. sokrétűsége,változatossága mellett nem utolsósor-ban a repertoár miatt; karmesterkéntlehetőségem van olyan szerzők darab-jait is előadni, akik nem írtak fuvolára,így teljesül a vágyam, hogy a nagy ro-mantikus művekkel, operákkal, szim-fóniákkal kapcsolatba kerüljek. Vannak kedvenc műfajaid, műveid?Nincsenek, alapvetően mindenevő va-gyok. A kortárs zenétől a kora klasszi-káig szívesen foglalkozom bármelykorszakkal, zeneművel. ez alól talán abarokk képez kivételt olyan értelem-ben, hogy a fuvolarepertoárját ugyanjól ismerem, de úgy gondolom, hogyaz értő barokk játékmód külön szakér-telmet és előképzettséget igényel, amiegyelőre az én életemnek nem szervesrésze. ez nem azt jelenti, hogy a barokk repertoártteljesen elkerülöm. Amikor két éve együtt dolgoz-tam a londoni Academy of Ancient Music nevű,nagyhírű régizene-együttessel, előtte gombóc volta torkomban, hogy modern karmesterként vajonmi újat fogok tudni mondani a zenekarban muzsi-káló régizene-szakembereknek. Aztán a próbákonszembesültem vele, hogy specializációtól függetle-nül a jó muzsikusok természetes módon a zenét ésa kifejezést helyezik minden elé; arra vágynak, hogyaz előadásukkal maradandó élményt tudjanak egy-másnak és a közönségnek nyújtani. Így végül na-gyon harmonikus és emlékezetes volt ez a közöskoncert. Az elmúlt évadokban elsősorban arra koncentrál-tam, hogy minél nagyobb repertoárt építsek föl, ésmind a saját, mind a vendégzenekarokkal olyan da-rabokat vezényeljek, amiket eddig még nem ját-szottam. Az így szerzett tapasztalatok után most vi-

szont sokkal inkább az foglalkoztat, hogy a végte-len karmesteri repertoárból megtaláljam azokat aszeleteket, amelyekben kifejezetten szeretnék el-mélyülni, és amelyek a személyiségemhez, identitá-somhoz a legközelebb állnak. Úgy érzem, fontoskijelölnöm olyan műveket, szerzőket, amelyeknekigazi szakértőjévé válhatok. Hosszú távú célom,hogy ha Aucklandtól Amszterdamig a világ bár-mely pontján egy zenekar vagy a közönség a ne-vemre gondol, legyen olyan repertoár, ami rögtöneszébe jut rólam. Olyasmi, ami a művésziségemet alegjobban jellemzi. Fontosnak tartom, hogy bizo-nyos zenei irányvonalak mentén, strukturáltan ésátgondoltan legyen felépítve a tudásom, az identi-tásom és a művészi hovatartozásom, közben igyek-szem arra is figyelni, hogy ne kerüljek bele egy fi-ókba, amiből nagyon nehéz kilépni. Ugyanígy sem-miképpen sem szeretnék választani az opera és aszimfonikus karmesterség között sem. Azt gondo-

„Mindig másként éljük át. Ez a lényeg.”

Aki átsétál a nyitott kapunMadaras Gergelynek két saját együttese van egymástól 800 kilométerre, de ennél jóval többet utazik, mert avilág élvonalbeli zenekarait vezényli. Világlátása rendkívül sokrétű és egyedi. Nagy elődeit tiszteli és követi, dekortársaitól is szívesen tanul. Mindeközben fuvoláját sem tette félre.

Pulpituson

lom, hogy a jó karmester mindkét világban ottho-nosan mozog, amit ugyan nagyon nehéz megtar-tani, de az én legnagyobb példaképeim mindkettő-ben meg tudtak felelni.Kik a példaképeid?ez minden életszakaszomban más és más. soltigyörgy sokáig volt példaképem, mivel akkor hatá-roztam el, hogy karmester leszek, amikor 11 éve-sen belehallgattam egy próbájába. Ma azonban nembiztos, hogy az ő felvételeit választom, ha valami-hez referenciát keresek, és azt hiszem, hogy a ze-nekarhoz való, uralkodó hozzáállása a mai világbanmár egyáltalán nem működne. Az elhivatottság, amunkamorál, a céltudatosság, a szimfonikus zeneés az opera közötti balansz megteremtése viszontmind olyan kiteljesedés soltinál, amire a mai napigfelnézek. Claudio Abbado, Paavo Järvi vagy FischerIván is példakép számomra zenekarépítésben és azenészeikkel való különleges kapcsolat kialakításá-ban. Valamint abban, ahogy a közönség figyelmétmindig fenn tudják tartani valamilyen újítással, trük-kel, csavarral; életet lehelnek a sokszor játszott ze-neművekbe, kikacsintva olyan pontokon, amelye-ken az ember amúgy hajlamos átsiklani. A frazeálásés a mozdulattár szempontjából nagy példaképemCarlos Kleiber, akiből egyszerűen áradt a zene; fan-tasztikusan beszédes és számomra kifejezettenszimpatikus mozdulatokkal adta át a zenei gondo-latait. A maiak közül talán simon Rattle ehhez ha-sonló. De tulajdonképp minden karmestertől, akortársaktól is el lehet valamit lesni.Mit kell tenned azért, hogy megfelelően kép-viseld magad és az élvonalban tudj maradni?európai, sőt nemzetközi embernek tartom magam,akinek egyben fontosak a gyökerei. A magyarságo-mat, mint identitást büszkén viselem külföldön is,ráadásul mivel magyar és erdélyi népzenével kezd-tem a zenei neveltetésemet, természetes és megke-rülhetetlen számomra, hogy sok hazai zeneszerző-től származó művet dirigáljak, elsősorban a legna-gyobbakra, Bartókra, Dohnányira és Liszt műveirekoncentrálva. Úgy érzem, hogy a népzenei előkép-zettségem óriási előnyt jelent abban, hogy élesebbszemüvegen keresztül vizsgálhassam a folklór gyö-kerekből táplálkozó műveket. Visszatérve a példa-képekre: a magyar zene leghűbb és legfontosabbtolmácsolói között tartom számon Kocsis zoltánt,akinek a tanácsát mindig szeretem kikérni, és a jö-vőben is tervezek vele konzultálni. A 2016/17-es évadban az évfordulók miatt (Bar-tók 135 éve született, Dohnányi 140 éve született,Kodály 50 éve halt meg) megnő a figyelem nem-zetközileg is a magyar zene iránt, ami kiváló alka-

lom arra, hogy még jobban elmélyüljek ezeknek aszerzőknek a műveiben. Magyarországon kívül is,zenei nagykövetként Angliában, Lengyelországban,törökországban, Franciaországban, észak-Íror-szágban, Brazíliában és még sok más helyen ma-gyar zenét vezényelhessek. Bartókot megfellebbez-hetetlen zseninek tartom, de nem gondolom, hogyKodály és Dohnányi művészete annyira eltörpülnemellette, mint amennyire ezt a nemzetközi zeneitrendek mutatják. Kodály Páva-variációi példáulóriási és osztatlan sikert aratott, amikor a BBC Fil-harmonikusokat vagy a Houstoni szimfonikusokatvezényeltem, pedig élő emlékezet óta nem játszot-ták. De például a Dohnányi-szimfóniák ugyanígynemzetközi felfedezésre várnak.Akkor most elsősorban magyar szerzők műve-ire koncentrálsz?Az előttem álló évadokban mindenképp. Viszonttovábbra is azt szeretném, hogy minden zenetörté-neti korhoz és más népek klasszikus zenéjéhez ishitelesen tudjak hozzászólni, ezért a szimfonikuskoncertjeimen például a magyar szerzők mellé min-den évben egy másik ország zenei örökségét állí-tom a fókuszba. A jövő évadban az oroszokra esetta választásom – nem véletlenül, hiszen a nagyma-mám révén van bennem orosz vér is. talán ezért isáll különösen közel a szívemhez sosztakovics,sztravinszkij, Prokofjev, Rahmanyinov, vagy Csaj-kovszkij zenéje. A tudatos repertoárválasztás mellett fontos nyi-tottnak is maradni, mivel számomra meghatározószerzőkkel vagy műveikkel sokszor véletlen egybe-esések révén ismerkedtem meg közelebbről. Doh-

3

Névjegy: Madaras gergely (32), karMester, fuvolista

Született: Budapesten, de háromnegyed részben magyar, nyol-

cad részben orosz és nyolcad részben grúz származású.

Kedvenc városa: ugyan hivatalosan külföldön él már 10 éve,

mégis lokálpatriótának vallja magát; Budapest a kedvenc városa.

Fontos szokása: amikor utazik, mindig meglátogatja a helyi pia-

cot, és megkóstolja a helyi nevezetes ételeket, bármilyen bizarrak

is azok.

Furcsa hobbija: Másfél éve fényképsorozatot kezdett azokról az

ágyakról, amelyekben aludt legalább egy éjszakát. a sorozat már

majdnem száz képből áll.

Szokványosabb hobbija: szeret főzni, de csak akkor, ha van „kö-

zönség”, aki aztán el is fogyasztja azt.

Egyedi rekordja: eddig négy kontinens 25 országában koncerte-

zett. 3 évesen már írt-olvasott (majd Waldorf iskolás lett)

Kikapcsolódása: szeret filmeket és sorozatokat nézni.

Gyerekkori álma: Buszvezető szeretett volna lenni.

Amit nagyon nem szeret: a gombok.

Pulpituson

nányi darabjaival is néhány korábbi felkérésem ré-vén foglalkoztam behatóbban, így kezdtem a keve-set játszott művei iránt komolyabban érdeklődni.Mint ahogy az is váratlanul ért, amikor néhány év-vel ezelőtt – az Operaház színpadán életemben elő-ször – goldmark elfeledett téli Regéjének vezény-lésére kértek fel. Nem is gondoltam volna, micsodakincsre lelünk! A kortárs zenével való találkozásod is egészen fi-atal korodra nyúlik vissza; fesztivált alapította-tok későbbi feleségeddel, Győri Noémi fuvola-művésszel, s kétszer kaptatok Artisjus-díjat amagyar kortárs művek kiemelkedő interpretálá-sáért. Milyen a viszonyod ma a kortárs zenével?2004-ben Noémivel létrehoztuk az Ifjúsági Kortárszenei estek elnevezésű koncertsorozatot, amelyhat éves fennállása alatt a budapesti új zenei életegyik legfontosabb fóruma volt. Fiatal zeneszerzőkkörülbelül 120 művét mutattuk be korunkbeli elő-adók bevonásával. Hat év után úgy éreztük, válta-nunk kell, így a fesztiválnak vége lett. ennek elle-nére nem változott a kortárs zene iránt érzett elkö-telezettségünk; én az utóbbi tíz évben nagyjábólszáz új művet mutattam be, és több felvételt is ké-szítettem, Noémi hasonlóképp. ezt a profilunkat ajövőben is mindenképpen szeretnénk megtartani.A 2017. január 28-i BDz-koncert tulajdonképpennagyon tipikus példa a magyar és orosz, valamintkortárs zenével ötvözött szezonomra: Vajda JánosCsellóversenyét és Muszorgszkij-Ravel: egy kiállításképeit vezénylem a zeneakadémián. A Vajda-műszólistája Rohmann Ditta csellóművész lesz, akivel16 éve ismerjük egymást. Amellett, hogy fantaszti-kus művésznek tartom, családjával együtt jó bará-

tunk. többször játszottunkmár együtt, így nagyon örü-lök, hogy újra vele osztha-tom meg a színpadot. Hogyan készülsz fel azelőadásaidra?Ha friss és még be nem mu-tatott művet tanulok, teljesegészében a belső hallá-somra hagyatkozom, és úgytanulom, fejtem meg és ol-vasom össze magamban asorokat. Ilyenkor nem kötsemmiféle előadói tradíció,vagy szokás, ami az adottműhöz kapcsolódna. sőt – aszerző instrukcióit és beírá-sait persze figyelembe véve– én lehetek az első, aki az

előadási tradíciót tulajdonképpen megteremti. zon-gorát a felkészüléshez sosem használok, mivel el-sősorban fuvolista, másodsorban hegedűs előkép-zettségű vagyok; a hangok kikeresése a zongoránszámomra több időt vesz igénybe, mint belső hal-lással „átjátszani” a művet. Ha pedig tradicionálisrepertoárt tanulok, szeretem meghallgatni a jelenés a múlt legnagyobbjainak előadását, hogy összetudjam hasonlítani a művészi koncepciójukat a sa-játommal. ez az operák tanulásánál különlegesenfontos, mert itt rengeteg olyan hagyomány van, aminincs beleírva a kottába, viszont amit ismerni kell,hogy később eldönthessük, alkalmazzuk-e őket,vagy esetleg szakítunk velük. egészen más érzés, amikor már korábban vezé-nyeltem a művet. Amellett, hogy nagyobb maga-biztossággal és más szintről kezdek neki a felké-szülésnek, felelevenítésnek, szuper érzés újra és újraátélni őket, így elmélyítve a róluk alkotott képemet.ezzel egyúttal mindig friss örömöket, szépségeketés megoldásokat fedezek fel bennük úgy, hogy anagy formákra már sokkal jobban rálátok, mintamikor első alkalommal adom őket elő. Idén tuda-tosan arra törekszem, hogy ne csak egyszer játsszakegyes műveket, így „kipipálva” őket, hanem inkábbfeleannyi új művel foglalkozzak, de azokkal vissza-térően. Így is 60, általam eddig még nem vezényeltopuszt kell az elkövetkezendő tíz hónapban meg-tanulnom. szerencsére ennek nagy részét többszöris előadhatom. Már van olyan mű, például MozartVarázsfuvolája, aminek 30 előadásán vagyok túl,mégsem tudtam megunni, sőt! Hogyan segíti a hangszertudásod a karmesterimunkát?

4

Feleségével, győri noémivel

Pulpituson

Nagyon fontos, hogy egy karmesternek legalábbegy fúvós és egy vonós hangszerrel legyen köze-lebbi kapcsolata, így tud empatikus és hozzáértő el-várásokat támasztani a zenészeivel szemben. Úgygondolom, hogy a karmesterség szempontjábólKözép-európában a zongoratudást túlértékelik. Havalaki jó zongorista, esetleg jó korrepetitor, az tá-volról sem jelenti azt, hogy automatikusan jó kar-mester is lesz. és fordítva is: nagyon jó karmeste-reket láttam már elvérezni korrepetitorként. A kettőteljesen más szakma! sokat segíthet egyeseknek atanulásban, sőt nagyon meggyőző, ha valaki a par-titúrát rögtön meg tudja szólaltatni zongorán. Deez korántsem elég ahhoz, hogy egy adott művet agesztusainkkal át tudjunk adni, vagy az előttünk ülő60-80 zenészt összhangra és a tőlük telhető legma-gasabb művészet megvalósítására ösztönözzük.Nem tagadom, én például technikailag rossz zon-gorista vagyok, mégsem érzem magam emiatt gyen-gébb dirigensnek. egyszerűen más eszközökhözfordulok a darabok tanulásakor.Az operavezényléshez sem kell a zongoratudás?éppen ezért jött később az életembe az opera, mertnem lettem volna alkalmas a tradicionális, közép-európai, vagy német operaházi ranglétra legelsőkarmesteri lépcsőfokára, a korrepetitorkodásra. Azelső időkben ezért főleg a szimfonikus zenére kon-centráltam, de egyre inkább úgy éreztem, nem le-szek teljes értékű muzsikus, ha nem vagyok otthonaz opera világában is. ebben az időszakban írták kielőször Londonban, az Angol Nemzeti Operábana sir Charles Mackerras Fellowship elnevezésű ösz-töndíjas állást, amit nyolcvan jelentkező közül énnyertem el. ennek a lehetőségnek a révén két évigdolgozhattam betanító karmesterként európa egyiknagyhírű operaházában, ahol kitanultam az opera-vezénylés mesterségét. Az első nagyopera-bemutatkozásom is ezzel a társu-lattal volt London legnagyobb befoga-dóképességű színházában, amit világ-szerte számos meghívás követett. Mamár ugyanolyan szerves része az élet-emnek az operadirigálás és az ének-hanggal, énekesekkel való közös munka,mint a hangszeres, szimfonikus zene. Azt mondtad, hogy az egyik legkü-lönlegesebb koncertélményed BartókKékszakállú előadása volt. Elmonda-nád, mi volt ebben olyan különös?Igen, hihetetlen élmény volt az elsőKékszakállúm 2014 nyarán a szombat-helyi 30. jubileumi Bartók Fesztiválon.teljesen lenyűgözött. A savaria szimfo-

nikus zenekar számára nincs olyan Bartók-mű,amit ne játszottak volna, vagy ne ismernének jól.ennek ellenére ők is úgy élték meg az előadást,hogy alatta újra felfedezték a művet, pedig körül-belül kétévente játsszák. Meláth Andreával és Ko-vács Istvánnal is először léptem fel aznap este, s azthiszem, mindannyian felhangolt állapotban vol-tunk. Arra emlékszem, hogy az utolsó hangot leg-alább fél perc csönd követte, majd ránéztem An-dira, akinek a zenekar néhány tagjával együtt csor-gott a könnye. Katartikus élmény volt. Azt hiszem,akkor jön létre igazi összhang zenekar, karmester,szólista és közönség között, ha képesek vagyunkilyen pillanatok megteremtésére és átélésére. Min-den előadáson újra átéljük a darabot, de mindigmásként. és ez a lényeg!Mit tesz ehhez az egészhez hozzá a karmester?Karmesterként az az elsődleges feladatom, hogy azegyes zenészekből áradó energiákat egy közös me-derbe, összhangzás felé irányítsam. A megszólalóhangokat nem én adom ki, sőt, kizárólag az el-hangzásuk előtti pillanatban van rájuk valamilyenbefolyásom. Az előadáson és az azt megelőző pró-bákon mindig arra koncentrálok, hogy a velemegyütt játszó zenészek mindegyike örömét lelve aszakmájában, amit legtöbb esetben gyerekkora ótaűz, hitelesen ki tudja teljesíteni a kezében lévő tu-dást. Illetve az a célom, hogy a közönség számáraegyszeri és megismételhetetlen élményt hozzunklétre, felülemelve őket a hétköznapokon, magunkatpedig a technikai nehézségeken. Két saját zenekarod van, a hazai és nemzetközizenei élet sikeres előadója vagy, elismeréseketszerzel szimfonikus és opera karmesteri minő-ségben, fuvolaművészként is aktívan koncerte-zel. Mi a titka a sikereidnek?

5

Pulpituson

egy biztos lábakon álló, megalapozott és hosszútávon is épülőképes karrierben gondolkodom. Min-dig arra törekedtem, hogy ne ugorjak át fontos lép-csőket, de merjek nagyot álmodni. Rengeteg meg-erősítést és támogatást kaptam, kapok a családom-tól, tanáraimtól, barátaimtól és kollégáimtól, de azelőttem megnyíló kapukon mégis egyedül kell át-mennem. Nem érzem, hogy váratlanul érnek a si-kerek, mert nem esetlegesen, hanem tudatosanigyekszem előre menni az utamon. Bízom abban,hogy amikor kellően felkészült leszek, a megfelelőfeladatok minden életszakaszomban rám fognak ta-lálni. Mindent megteszek azért, hogy a számomramegadatott lehetőségek megvalósításakor minőségiés egyedi munkát végezzek. Mióta vagy ennyire tisztában ezekkel a dol-gokkal? Fontos volt középiskolában végigjárni a zenekar- ésfesztiválalapítás állomásait Noémivel, későbbi fele-ségemmel. Meg akartuk ismerni a generációnkat,amelynek tagjaival azóta is együtt dolgozunk, ebbőlkésőbb komoly kapcsolati háló vált. Meg akartuktapasztalni, milyen erőfeszítések kellenek egy-egynagy léptékű projekt létrehozásához, és lehetőségetszerettünk volna adni az érvényesülésre a hozzánkhasonló életszakaszban lévő fiataloknak is. éppenezért pontosan értem, milyen komoly és fontosmunka egy zenekar színpadi technikusának, könyv-tárosának, PR-menedzserének lenni; tudom, hogyők is hozzánk, zenészekhez hasonlóan ugyanolyankeményen dolgoznak egy-egy jó koncert létreho-zásáért.

Hogyan szervezed a változatos,mozgalmas életedet, ki segít ebben?Feleségemmel és kislányunkkal jelenlegLondon a fő lakhelyünk, ahol a legtöb-bet tartózkodom, évi három hónapot.Mozgásomban a fő tengelyek pedig Bu-dapest, szombathely és Dijon, amelyekközül mind a három városban évente 7-8 alkalommal megfordulok. A zeneka-romnál Dijonban a negyedik évadot,szombathelyen a harmadikat töltöm.Noémi nemcsak első magyarként, de vi-lágelsőként szerezhet előadóművészidoktori címet fuvolából a Royal Aca-demy of Music-on. ez nagy szó! és ezmég két év biztos londoni tartózkodástjelent számunkra. Rengeteget vagyunkúton, előfordul, hogy a családom is ve-lem tart, vagy én utazom velük, ha No-éminek van fontosabb fellépése. Ma-gyarországon is elég sokat tartózkodom;

szinte minden hónapban van hangversenyem itt-hon. Nem könnyű összehangolni a munkánkat acsaládi élettel. Bár megpróbáljuk racionalizálni azutazásokat, így is tavaly hatvanszor repültem. Amost kezdődő évadban a világ legkülönbözőbbpontjain a saját együtteseimen kívül tizenöt zene-karral fogok együtt dolgozni.Négy éve képvisel a világ egyik legnevesebb zeneimenedzsmentje, az Askonas Holt, amely igyekszikszintén minél több kaput megnyitni számomra. ezjó és nagy segítség. De a csodákra nem lehet várni;a kapukon nekem kell úgy átsétálni, hogy arra ké-sőbb jó érzéssel tekinthessek vissza.A hivatás mellett mennyi idő és figyelem jut acsaládra?tizenöt éve vagyunk együtt Noémivel, ez még kon-zis kapcsolat. Régebben rengeteg közös projektünkvolt, az utóbbi időben sajnos kevesebbet dolgozunkegyütt, de azok mindig különleges alkalmak. Mind-kettőnknek megvan a maga színes és mozgalmaséletútja, karrierje. Noémi most fogja bemutatni alegújabb Hungaroton lemezét, kottákat publikál,közben sokat szólózik és kamarazenél. A kislá-nyunk pedig szeptember végén lesz hároméves. Aző érkezése természetesen átalakította a fontosságisorrendet, amit nem mindig könnyű menedzselni,de az életünk így csodálatos!Madaras Gergely 2017. január 28-án 19.30-kor vezénylizenekarunkat a Dohnányi bérlet előadásán a Zeneakadé-mián, ahol elhangzik Vajda: Csellóverseny és Muszorgsz-kij: Egy kiállítás képei. Közreműködik: Rohmann Dittacsellóművész.

6

Pierre Boulez

Zene Plusz

Szöveg: Kassai-Máté Krisztina

selmeczi györggyel akár a Német Nemzeti-ségi tájház udvarán is összefuthattunk volna,hiszen annak színpadán az ő és családja szer-vezésében láthattunk és hallhattunk márnagyszerű művészeket énekelni, hangszereszenészeket gyönyörű dallamokat játszani.

Ihletett pIllAnAtoK

A sokoldalú művészember faggatását rögtönezzel is kezdem; vajon hogyan született ez acsaládi szervezésű rendezvény, hogyan illesz-kedik a Magyar Állami Operaház, a Kolozs-vári Opera színpada, vagy egy nemzetközikoncertpódium sorába. selmeczi györgy mo-solyogva válaszol, mondván, a szakmábanmindig jól érzi magát, lehet az a hegytetőn,az Operaházban vagy bárhol a világon. Fog-lalkoztatják a muzsikálás keresetlen és ihletett pil-lanatai. Az pedig egy érdekes kísérlet, vagy inkább,

ahogy fogalmaz „vicces adalék”, hogy még azt ismeg lehet így tudni, mi történik egy rendezvényesetében, melyet nulla marketinggel, csak a hagyo-mányos, középkori suttogó propagandával népsze-rűsítenek. Igazi lokálpatriótának vallja magát, akibeágyazódott a részben sváb közösségbe. Valószí-nűleg ezért is működik a szájpropaganda, hiszen azember kíváncsisága veleszületett, nyugodtan lehetrá építeni. tapasztalatból mondhatom, több százkörnyékbeli zenekedvelőt vonzott a szájhagyo-mánnyal beharangozott rendezvény. Mindenki áhí-tattal és meghatódva hallgatta a műveket, a közön-ség itta a mester szavait. Létrejött egy nagyon ol-dott, nagyon játékos, nagyon „házi muzsikálás”,mégis hivatásos zenészekkel, emelkedett lélekkel.

A selmeczi családban szinte mindenki zenél.Mondhatnánk, könnyű ilyen estet szervezni olyanvalakinek, aki bármikor meríteni tud a jó nevű ze-

7

Sok hűhó Shakespeare-ért

Közösség a közönséggelA Nagykevély lábánál van egy varázslatos, a régi sváb falvak jellegét még nyomokban őrző kis település, Pilis-borosjenő. Itt áll a Selmeczi-porta, a kétlaki zongoraművész, zeneszerző, operarendező, karmester, SelmecziGyörgy magyarországi rezidenciája. Az apró ablakos, U-alakú ház körülöleli az udvart, a ház mögött vete-ményes és kővel kirakott kis utak, teraszok. Igazi művészlak, amelybe egy Erdélyre emlékeztető, faragott ka-pun keresztül jutunk be. Az már csak ráadás, hogy elénk szalad egy fekete pulikutya és gyerekzsivaj hallat-szik a hátsó udvarról.

Névjegy: selMeczi görgy

Foglalkozása: zongoraművész, zeneszerző, operarendező, kar-

mester.

Kedvenc díja: Bartók-Pásztory, mert a szakmától kapta

Kedvenc úti célja: franciaországban vence, amely Nizzától

északra található és varázslatos; székelyföldön sikaszó, mert erre

a vadregényes helyre húz a szíve, ide kötik családi emlékek, rend-

szeresen jár itt a nagycsaláddal, unokákkal; balkáni helyek közül

sarajevo, mert csodálatos koncerthelyszín; olaszországban vagy

harmincat tudna mondani, de kiemeli rómát, mert ott tud igazán

komponálni

Kedvenc színpada: a kolozsvári Magyar opera színpada

Kedvenc családtagja: nagy a család és mindenki kedvenc

Kedvenc hangszere: zongora, mert az az ő a hangszere, vele

kezdte a zenei pályafutását

8

Zene Plusz

nész családtagokból. Felesége, selmecziné KincsesMargit zongoraművész, lánya selmeczi Borbálaszolfézs-zongora szakon végzett, jelenleg a BartókRádióban dolgozik, selmeczi györgy öccse sel-meczi János hegedűművész, az ő fia, selmeczi gá-bor hegedűművész a Fesztiválzenekarban és a Bé-csi filharmonikusokban. Ráadásul selmeczi györgyis zenész családba született. Kiderült azonban, hogyfia, selmeczi János nem hivatásos zenész, ellenbenaz Octovoice énekegyüttes tagja, egyébként pedigirodalomtörténész. ez kapóra jön, hiszen mégis-csak shakespeare kapcsán beszélgetünk. Át is té-rünk hát a Dohnányi zenekarral közös sok hűhóshakespeare-ért névre hallgató koncertre.

Fő Cél: A ráISmertetéS

egyetértünk abban, hogy egy élet majdnem kevésa shakespeare-művek megismeréséhez. Akkormégis hogyan lehet kiválasztani, mely műveket il-lessze be egy előadásba? „Húztunk magunknak Hol-lerung Gáborral egy határvonalat, hogy eddig és ne tovább:a vígjátékok műfaji keretét nem lépjük túl. Ez is egy kihí-vás, hiszen maga a költő sem húzott éles határvonalat a mű-fajok között, akár A vihar is lehet vígjáték. Az anyag ter-mészetesen hatalmas, a bőség zavarával szembesülünk mégakkor is, ha csak a zeneirodalomban már meglévő dara-bokra koncentrálunk.” – mondja selmeczi, majd hoz-záteszi, hogy a fiatalságot, a generációk konfliktu-sát állították a középpontba. Az előadás felépítésé-ben szeretne a közönséggel egy gesztusközösségetlétrehozni, amelyben a fő cél, hogy a nézők ne érez-zék magukat kirekesztve, vagy valamiféle „irodalom-történeti hintába” ültetve, hanem a ráismerés örömé-vel üljenek majd a koncertteremben. Kérdésemre,pontosan mit is ért gesztusközösség alatt, selmeczi

györgy elmondja, hogy közösséget szeretne vál-lalni a közönsége tudásával, feltételezett műveltségipremisszáival. Mindent elkövet, hogy az előadottzenemű bármely apró elemére a ráismerés erejévelreagálhasson a hallgató anélkül, hogy silány minő-séggel szembesülne. ezen a sajátos esten részleteket hallhatunk majd aMakrancos hölgyből, a téli regéből, a szentivánéjiálomból, a tévedések vígjátékából és természete-sen a sok hűhó semmiértből, hiszen az előadáscíme is erre utal. egy Blaskó Péter által megformáltkarakter lesz a történés középpontjában, aki a min-denkori Prosperot, a meggörbült generációt képvi-seli majd. A színház- és Filmművészeti egyetemIII. éves zenés színész szakos hallgatói is közremű-ködnek majd, akik a Fesztiválzenekarral bravúroselőadásban mutatták meg tudásukat a szentivánéjiálomban januárban. „Mindig izgalmas egy ilyen, zene ésszínház közötti együttműködés. Szerencsére Góczán Juditdramaturg is segítségemre lesz, de így is igazi kihívás a né-zőpontokat együtt jól kialakítani, hiszen a népszerűség, el-adhatóság szempontjait is figyelembe kell venni.”.

FontoS A próbA, A hAgyomány!

selmeczi úgy véli, az előadás tartalmát valahol aVerdi: Falstaff és Cole Porter: Kiss Me Kate címűmusicale közé kell majd kifeszíteni. „A nyolcvanasévekben leszámoltam az avantgarddal, mert beláttam, hogylégüres térbe navigálom magam azzal, ha nemhogy a kö-zönség nem tudja megemészteni a műveket, de a művészek-nek sem kellene” – mondja mosolyogva. Vannak per-sze olyan zenészek, művészek, teszi hozzá, akik el-viselik a feléjük illetve művészetük ellen irányuló el-lenszenvet, mert fontosabb nekik az önkifejezés.Mintha jómagam, e sorok jegyzője is hallottam

osztályával a 25 éves jubileumán, Kolozsvárott

Zene Plusz

volna a rádióban egy olyan karmesteri véleményt,hogy a zenehallgató azért nem megy operába, mertnem tud a színpadra nézni, annyira visszataszító alátvány.selmeczi szerint létezik egyfajta „rendezői terror”,amelyben a rendező jus primae noctis {az első éjszakajogán – Szerk.} rászáll az operára anélkül, hogy sokköze, kötődése lenne a műhöz. Csak az önkifejezésa célja, mégis, bizonyos üzleti meggondolásból telj-hatalmat élvez. Az operajátszásnak sajnos van egyolyan vonulata is, véli selmeczi, amely a beugrósztárénekes mentén zajlik. A premier előestéjénmegérkezik a sztár, próbál egy kicsit, tisztességesenelénekli a darabot, majd elmegy. Az ensemble, a ha-gyományos operai együttes érdekei háttérbe szorul-nak. elmondása szerint a budapesti operaház sajnosebbe az irányba halad, ellenben a kolozsvári opera-ház esetében erős a törekvés, hogy legyenek belsőemberek, összeszokott, állandó társulat, repertoárszerepek. Így ott igazán élvezetes a munka.

otthon éS Itthon

A kolozsvári kapcsolat a rendszerváltás előtt ter-mészetesen tisztán magánjellegű lehetett, utána vi-szont kétlakiság következett. Nemrégiben ünne-pelte őt a Kolozsvári Magyar Opera, mint rende-sen „megöregedett kádert”, aki immár 25 éve dol-gozik ott. Bár elmondása szerint senkinek nem tű-nik fel, ha nincs Kolozsváron, mint ahogy az sem,ha nincs Pesten. érdekes felvetés az otthon kér-dése, hiszen Kolozsváron van otthon, itthon pedigPilisborosjenőn. Mindenütt, csak Pesten ne, teszihozzá némi élccel a hangjában.Beszélgetésünk lassan a végéhez közeledik, hiszenvárja egy nagyszabású előadás a kolozsvári főtéren,ahol augusztus 19-én 40.000 néző előtt csendülnekfel erkel Ferenc Hunyadi László című operájánakdallamai. gyorsan kérdezem, hogy mi van a zenén túl: a csa-lád és a főzés, elég jól főz, érdekes dolgokat,mondja, és olyasmit olvas, amit sajnos nagyon ke-vesen: szentkuthyt, Hamvast, Weöres sándort.és letesszük a telefont, ő Kolozsváron, én Pilisbo-rosjenőn, de sajnos nem a pulikutyás házban. talánmajd legközelebb. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, 2016. de -cember 4-én, 19:30 órai kezdettel egy sajátos előadásnaklehetünk ismét tanúi Selmeczi György rendezésében. Egyszcenírozott előadás keretében megelevenednek Shakespearevígjáték hősei a Színház- és Filmművészeti Egyetem III.éves zenés színész szakos hallgatói segítségével, a zenei tol-mácsolásban a Dohnányi Zenekar működik közre.

9

Háttér

Selmeczi György életútja

kolozsváron született 1952. március 8-án zenész családba. édes-

apja dr. selmeczi jános karnagy, egyetemi oktató, a kolozsvári

Magyar opera karmestere, édesanyja lokodi Marcella zenepeda-

gógus.

zenei tanulmányait kolozsváron, Bukarestben, Budapesten, és

Párizsban végezte. a kolozsvári Magyar színháznál volt karmes-

ter, a liszt ferenc zeneakadémia Miskolci tagozatán tanított.

1976-ban megalapította a Miskolci Új zenei Műhelyt. Mintegy 50

magyar nagyjátékfilm zeneszerzője.

1978-ben zenei vezető a budapesti 25. színháznál és a Miskolci

Nemzeti színháznál. a Hungaroton szerkesztője.

az 1980-as években a budapesti várszínház és a józsef attila

színház zenei vezetője.

1990-től a kolozsvári Magyar opera állandó vendégkarmestere

és rendezője, a Budapesti kamaraopera megalapítója és első igaz-

gatója.

1996-2000 a szolnoki szigligeti színház zenei vezetője.

az auris operatársulat alapítója és művészeti vezetője.

2000-2002 között a Millenáris Park és kulturális Programiroda mű-

vészeti vezetője, majd 2000-2008 között a Nemzeti színház zenei

vezetője.

2002 óta a színház- és filmművészeti egyetem docense, 2015-től

egyetemi tanár.

2008-2010 között a kaposvári csíky gergely színház zenei veze-

tője.

2008-tól a kolozsvári Magyar opera mb. művészeti vezetője.

rádió-, tv- és cd-felvételek, operafilmek, koncertek és előadá-

sok karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként eu-

rópa-szerte tevékeny. számos egyházi zenemű és négy opera

(szirén, spiritiszták, Bizánc, Boldogasszony lovagja) szerzője.

díjai

Artisjus-díj a legjobb kortárs zenei előadásért (1987, 1990, 2007)

A Budapesti Filmszemle díja a legjobb filmzenéért (1983, 1986)

reményi-díj (1989)

A kecskeméti Animációs Filmszemle zeneszerzői díja (1995)

Erkel-díj (1999)

Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíj: liszt – late works (liszt – kései

művek) – hangszerelte és vezényel: selmeczi györgy (cd) (2002)

Pro Urbe Miskolc (2006)

Pro Urbe Nyírbátor (2010)

Duna-díj (2008)

A Magyar Köztársasági érdemrend lovagkeresztje (2010)

Lajtha-díj (2011)

érdemes művész (2012)

reményik Sándor-díj (2012)

Bartók-Pásztory-díj (2015)

a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagja (2015)

Boldog születésnapot!

Szöveg: Zelinka Tamás

Nemes László Pápán született 1936. szep-tember 21-én. zenetanár, a XXII. kerületiNádasdy Kálmán Művészeti Iskola alapítóés címzetes igazgatója, karnagy, több or-szágos zenei szervezet, intézmény ésegyüttes alapítója, zenepedagógiai és mű-vészetoktatási szakértő, a zenén kívüli mű-vészetek oktatása és a művészeti iskolaimodell hazai megteremtője. Már e felso-rolás is jelzi életútjának rendkívüli gazdag-ságát, szélessávúságát, tevékenységének in-tenzitását, hatékonyságát, eredményessé-gét. ő maga egy baráti beszélgetés soránelismerte, hogy visszatekintve a pályakez-désétől eddig megtett útra alig tudja el-képzelni, hogy mindezt hogyan tudta be-járni, teljesíteni, végigélni. Hat évtizedesszakmai életútjának legfontosabb állomá-sait keretes írásunkban pontokba szedtük.A zenekarunk számára létfontosságú bu-dafoki ténykedésébe azonban kicsit rész-letesebben is beavatjuk olvasóinkat.

budAFoK így, budAFoK úgy

A XXII. kerületi tanács 1970-ben bízta meg Lacibácsit a kerületi zeneiskola igazgatói vezetésével. emunkakörében is kiemelten fontos volt számára aziskolai zenei együttesek létrehozása. ekkor kezdtemeg működését a Budafoki Ifjúsági zenekar (a Bu-dafoki Dohnányi ernő szimfonikus zenekar őse),létrejött a Budafoki Kamarakórus, valamint a Bu-dafoki Ifjúsági Fúvószenekar. 1981-ben nagy jelen-tőségű pedagógiai kísérletet is elindított, melynekeredményeként a XXII. Kerületi zeneiskola hiva-talosan is művészeti iskolává minősült a néptánc, abalett-, a képző- és iparművészet, valamint a báb- ésszínművészeti ágak összességének egy tanintézetbeintegrálásával. ezzel Magyarországon egy új alap-fokú iskolatípus jött létre. Mindezek mellett Laci bácsi tovább vezette a Bu-dafoki Ifjúsági zenekart, amely 1984-ben a Bécsizenekari Világverseny vonószenekari kategóriájá-ban első díjat kapott, majd az összkategóriai verse-nyen elnyerte a verseny nagydíját. A zenekar fejlő-

dése hamar elérte azt a szintet, ahol a pedagógiaicélzatú kompozíciók és átiratok után a zeneiroda-lom értékes alkotásainak megszólaltatása is lehetsé-gessé vált. Így készült el 1985-ben egy zeneiskolaikörülmények között működő, szimfonikus zene-karrá alakult együttestől professzionális minőség-ben egy olyan lemezfelvétel, amelyen Haydn, Mo-zart és Weiner Leó egy-egy műve szerepelt. (AHungaroton stúdiójában készült lemezen: Haydn: D-Dúrzongoraverseny Pertis Attilával; Mozart: D-dúr szerenádSoltész Ildikó - hegedű, Zámbó Judit - hegedű, Nagy Enikő- brácsa és Szántó Gábor – bőgő közreműködésével; Wei-ner Leó: I. divertimento. Vezényel: Nemes László)

A Budafoki Ifjúsági zenekar repertoárja, mintahogy az hivatásos zenészekhez illik, már a ba-rokktól napjaink zenéjéig terjedt. egyre több kor-társ szerző jelentkezett új, Nemes Lászlónak és azenekarnak dedikált művének a bemutatását kérve.(Például Borsody László, Károlyi Pál, Pertis Jenő stb.).

10

egy megvalósult álomNemes László, (Laci bácsi) zenekarunk alapító igazgatója, napjaink zenepedagógia életének nagyformátumúszemélyisége idén 80 éves.

Boldog születésnapot!

Az ifjú muzsikusok egyre aktívabban vettek részt aXXII. kerület kulturális életében, például a szinténNemes László kezdeményezte tétény PromontorKulturális Napokon, elindultak bérleti hangver-senysorozataik a XXII. kerületen kívül is, például aFővárosi tanács Dísztermében, de gyakran kaptakfelkérést az Országos Filharmóniától és a MagyarRádiótól is. 1988-ban felvették Dohnányi ernő ne-vét, majd 1993-ban a XXII. kerület Önkormányzathathatós támogatásával intézményesültek önkor-mányzati hivatásos szimfonikus zenekarrá. ekkorlett az együttes igazgatója is Nemes László, kar-mestere pedig Hollerung gábor, aki 2001 óta a ze-nekar ügyvezető zeneigazgató-karmestere.

megvAlóSult álom

Nemes László több mint 60 éve fáradhatatlanul te-vékenykedik a magyar művészetoktatás, a zenei életfejlesztése érdekében. szakmai, pedagógiai ered-ményei, folyamatos újító, fejlesztő tevékenysége és-vezetői kvalitásai a XXII. kerület és a főváros ha-tárait is túlszárnyalva jelentősen hozzájárultak aművészetoktatás rendkívüli fejlődéséhez, sokak sze-rint már kulturális örökségünk részét képezve. Lacibácsi jelenleg is tanít; aktív nyugdíjasként a NádasdyKálmán Művészeti Iskolában. Csellista növendékei,kamarazene együttesei állandó résztvevői, díjazott-jai a budapesti és országos zeneiskolai versenyek-nek, és mint művészeti tanácsadó – Hollerung gá-bor felkérésére – továbbra is segíti az immáronnemzetközi hírű Dohnányi ernő szimfonikus ze-nekar munkáját. Velünk együtt örömmel tölti el,hogy sok évtizedes áldozatos munkájával nemcsaka XXII. kerület zenei és kulturális életét tudta fel-virágoztatni, de abban is aktív része volt, hogy a ke-rület lakói milyen nagy boldogsággal veszik igénybemindazokat a lehetőségeket, melyeket a NádasdyKálmán Művészeti Iskola és a Dohnányi ernőszimfonikus zenekar nyújt számukra. MegvalósultNemes László álma: az értékes muzsika egyre fon-tosabb szerepet tölt be a XXII. kerületiek minden-napi életében.

11

Háttér

Nemes László szakmai életútja

1955-1962 Pápai Bartók Béla zeneiskola, gordonka tanár

1956-1964 győri filharmonikus zenekar, csellista

1962-1964 győri liszt ferenc zeneiskola, tanár

1964-1970 BM duna szimfonikus zenekar, szólamvezető

1964-1970 fővárosi zeneiskola szervezet 6. körzeti zeneiskola

(Budafoki tagiskola), gordonka tanár; a gordonka ok-

tatás beindítása, megszervezése Budafokon, az is-

kola megszervezése

1966-1970 szegedi szabadtéri játékok zenekarának művésze

1970 XXii. kerületi zeneiskola megalapítása

1970-1999 XXii. kerületi Állami zeneiskola, igazgató (1987-től

Nádasdy kálmán zenei és Művészeti iskola, 1996-tól

Nádasdy kálmán Művészeti és Általános iskola)

1975 Budafoki ifjúsági zenekar megalapítása, vezetése,

karnagy

1981-1988 Művészetoktatási kísérlet (társművészetek oktatásá-

nak kísérleti megkezdése és a művészeti iskolai mo-

dell megteremtése)

1985 a Budafoki ifjúsági zenekar szimfonikus zenekarrá

alakul, karnagy (1993-ig)

1993 a dohnányi zenekar hivatásos zenekarrá alakul, ala-

pító igazgató (2000-ig)

1990 Magyar zene- és Művészeti iskolák szövetsége ala-

pítása, 2002-ig elnöke, utána tiszteletbeli elnöke

1995-2001 európai zeneiskolák uniója, elnökségi tag

1999-2003 a Művelődési Minisztérium közoktatás-politikai

tanács tagja

1999-2000 Budapesti fesztiválzenekar, ügyvezető igazgató

2001-2013 kőbányai Művészeti szakiskola, tanulmányi igazgató,

díjai, legfoNtosaBB kitüNtetései

1985 kiváló tanár

1995 apáczai csere jános-díj

1996 Budafok-tétény Budapest XXii. kerület díszpolgára

1999 Budapestért díj

2009 Magyar Művészetoktatásért díj

2012 eötvös józsef-díj

2015 a Magyar köztársasági érdemrend lovagkeresztje

Vendégünk

Szöveg: Petró Margit

Amit vall: hit, tradíció, hűség, magyarság,büszkeség, kiegyensúlyozottság. Az Ope-raház állandó tagjaként itthon és külföl-dön sok szerepet játszik. sikeres dal- ésoratóriuménekes, felvételeket készít, mes-terkurzusokat vezet. 2007-ben meghívtáka Pécsi tudomány egyetem zeneművé-szeti Intézetébe, ahol öt évig tanított, ve-zette a tanszéket, beindította az operata-gozatot és a mesterképzést. 2012-től taníta Liszt Ferenc zeneművészeti egyete-men, ahol 2013 óta az ének tanszék veze-tője is. ez a sokféle, egyidejű feladat ko-moly kihívások elé állítja, melyeket azon-ban könnyedén és sikeresen old meg.Mindeközben jellegzetes kacagása ésegész lénye, mosolya folyamatosan har-móniát, kiegyensúlyozottságot, nyugodt-ságot áraszt.

Úgy tudom, hogy eredetileg kórusveze-tőnek készült. Mégis, miért lett énekes?Valóban így volt. Nem készültem erre a pályára,karvezető akartam lenni. Lehet, hogy azért letteménekes – és akkor rögtön egy kis családi titokkalkezdjük a beszélgetést –, mert az édesapám szere-tett volna az lenni. Apukám a pécsi konziban sztár-nak számított gyönyörű bariton hangjával, de hátaz ’50-es években egy lelkész gyermeke nem lehe-tett énekes, így hát a jogra ment. évekkel a pálya-kezdés után gondoltam csak bele, hogy valószínű-leg nem véletlen, hogy én tölthetem be édesapámálmát. A Baptista egyházban, ahová tartozom,mindig nagyon komoly és színvonalas zenei életfolyt, több zenekar, orgonista nőtt fel ott. én ebbeszülettem bele; itt tanultam orgonálni, öt-hat évigkarvezetés tanfolyamra jártam, és kórust is vezé-nyelhettem. Jó helyen éreztem magam ott, és biztosvoltam benne, hogy kórusvezető leszek. Nálunk acsaládban mindenkinek szép a hangja, tehát ez ön-magában nem volt kuriózum. Az énekesi pályám már énektanárképzős zeneaka-démista koromban elkezdődött egy beugrással, és

onnan dőlt a dominó. A főiskolai mini fesztiválonegy neves énekesnő helyett soproni József dalokatkellett előadni. őrületes volt! 1995-ben végeztemel a tanári szakot, 1998-ban az énekművészit, a ze-neakadémiát mégis úgy hagytam magam mögött,hogy elkészítettem a Vajda-, a selmeczi-, a Cse-miczki- és az Orbán-lemezt.Megdöbbentő, amikor az embert bedobják a vízbeés kiderül, hogy jól tud úszni. Az első tanárnőmugyan mondta, hogy „Andrea, magának nem háttal aközönségnek kell állnia!” De nem készültem én erre!Hálás lehetek, hogy a gyönyörű pálya által, amitnem terveztem, annyi mindent kaptam, olyan he-lyekre jutottam el, amiről nem is álmodtam.A beugrás után jöttek a dalestek, több is az évad-ban, majd az oratorikus művek és a kortárs is meg-talált. Általában azok az énekesek, akik hangfajuk-nál fogva nem tudnak kiteljesedni minden műfaj-ban, príma a hallásuk, nincs nagy hangjuk, azoklesznek a barokk, vagy a kortárs énekesek. Külföl-dön kis színházban, műhelyekben ebből remekül

„mi vagyunk a grill-pecsenye, a zenekar a fűszer”

Meláth Andreát, Bartók Kékszakállújának egyik leghitelesebb interpretálóját szakmai és személyes titkairól,a Judit-szerep titokrendszeréről és a férfi-női titokfejtés bonyolultságáról faggattuk.

12

Vendégünk

meg lehet élni. Időközben rájöttem, hogy a kortárszene nem gyűlöletes, nem mindegyik nehéz, és rá-adásul igen szép kihívás legelőször bemutatni egyművet. engem soha nem azok a szerepek érdekel-nek, amit mindenki énekel. Amikor kérdezik, mi akedvenc korom, azt válaszolom: a XX. század elsőfele; Bartók, Mahler, Richard strauss, Debussy, Poulenc, sztravinszkij, Muszorgszkij. Úgy érzem,hogy ezt a korszakot eredendően át tudom élni. Mit szeret a legjobban az énekesi karrierjében?szerintem azért hívják esetleg vissza az embert va-lahova, mert az előadása egyéni, a karaktert érde-kesen formálja meg, nem klisékben gondolkodik,nem a szokásos hangszínt nyújtja és nem sajnáljaszáz százalékban kihasználni a hangját. Ha a mű-vész a saját tulajdonságaiból is hozzá tud adni azelőadáshoz, akkor már a művészi szabadság eszkö-zeit is használja. ez fontos szerepet játszik az élet-emben, s ezt szeretem a legjobban a pályámon. Aztis nagyon szeretem, hogy sokféle műfajban tevé-kenykedem; jelen van a munkámban az oratórium,a kortárs, a dal, a barokk és mindez egyensúlybanvan. Mindig kakukktojás voltam; nem azok a fel-adatok vonzanak, amelyeket mindenki jól meg tudoldani, azokat csak el tudom énekelni én is. Azoksoha nem izgattak. Ami nagyon nem szokványos,az számomra az igazi kihívás.Melyik volt a három legemlékezetesebb fellé-pése a közelmúltban?A Magyar Állani Operaházhoz kapcsolódó Vivaldi:Farnace előadásból a főszereplő, tamiri alakja, amiközel áll hozzám. egy főszerep mindig nagyobbstressz az átlagnál. A történet limonádé, de vanbenne ármánykodás, szövetkezés, a végén a kap-

csolatok letisztulnak. Nagyon jó volt a rendezés!{rendező: Anger Ferenc – Szerk.} Amolyan eklektikusmegközelítésű; az opera barokk, a történet „bonc -asztalon” zajlik, a ruha korabeli, de közben modernis. szerettem a férjemet alakító Xavier sabatát, a kis-fiamat is egy tündéri gyerek játszotta, az édesanyámmeg szabóki tünde volt, aki az életben is nagyon jóbarátnőm.Másodsorban emlékezetes a sztravinszkij: the Ra-ke’s Progress (A kéjenc útja) című operában a tö-rök baba szerepe. ebben a darabban sikereket ér-tem el, amin meglepődtem. Régebben, amíg neménekeltem a szerepet, nem tartottam különleges-nek, annak ellenére, hogy egy bábut kell alakítani,nem gondoltam, hogy kihívás lenne. Aztán, ahogymondják, „arcul csapott” a szerep, s én lubickoltambenne. ez egy jó karakter, érdekes figura, házsár-tos, szószátyár, szakállas... A rendezés is úgy adta,hogy a török baba volt a legmozgékonyabb, leglát-ványosabb szereplő. egyébként mindig abban aszerepben érzem magam a legjobban, ami a sze-mélyes karakteremtől a legtávolabb áll, igazából aza legnagyobb játék. Ha a karakterben nagy a ha-sonlóság a megélt dolgokkal, nehezebb a saját élet-ünktől elvonatkoztatni.A harmadik legemlékezetesebb esemény a göte-borgban áprilisban két előadásban játszott Kéksza-kállú herceg vára, amiben eötvös Péter volt a kar-mester, Bretz gábor a Kékszakállú. ezt a daraboténekeltem a legtöbbször pályám során; Ausztráliánkívül minden földrészen felléptem vele, Kínában,Malajziában. Augusztusban a zempléni Fesztiválnyitókoncertjén is ment a sárospataki várban.egyébként két éve a zeneakadémián gáborral ésKálmán Péterrel már játszottuk. e szerep által hi-hetetlen helyekre jutottam el, nagyszerű partnerek-kel, zenekarokkal énekelhettem. A Kékszakállú igenpozitívan befolyásolta az énekesi karrieremet és aszemélyiségfejlődésemet, hiszen ha az ember sike-res, ha érzi, hogy kell, ha sokfelé hívják, az a sze-mélyiségét is erősíti, meg persze szakmailag is je-lentős elismerés.Milyen Judit megformálásokra emlékszik, smiben tér el egyik a másiktól?Ahogyan változik a Kékszakállú-partner, úgy for-málódik Judit szerepe is. Az én Juditom is az adottKékszakállúhoz igazodik. Ha egy ős férfi kerül mel-lém, akit nem befolyásol a női nem férfiasodása,erősödése sem anyagilag, sem karakterisztikusan, ésmeg tud maradni igazi férfinak, akkor az én Judi-tom nőies, érzéki. Ha nem annyira maszkulin Kék-szakállú áll mellettem, a szó régi, archaikus értel-mében, akkor az én Juditom karakánabb, határo-

13

Névjegy: MelÁtH aNdrea

Foglalkozása, hivatása: Hangformáló, színpadi ember, a jövő

énekeseinek felkészítője.

Hitvallása: Nem érdem, hanem kiváltság színpadon állni.

Amit a zenéről gondol: a tét mindig emelkedik. legfontosabb az

alázat.

Kedvenc dala: schubert: im frühling

Kedvenc zeneszerzője: Mozart

Kedvenc operaszerepe: r. strauss: a rózsalovag - octavian

Kedvenc étele: húsleves

Kedvenc itala: Nespresso

Kedvenc városa: Prága

Kedvenc országa: japán

Kedvenc filmje: elfújta a szél

Legfontosabb esemény, ami vele történt: gyerekei születése

Mit szeretne elérni: amit elért nagyon sok, ezt szeretné méltó-

sággal megőrizni és hálával megköszönni.

Vendégünk

zottabb, merészebben követelődző. Az magátóljön, hogy a férfias kérdésre nőies választ kell adni.ez kifejezetten nem egyszemélyes darab, nem egye-dül fölépített szerep. Judit fantasztikus nő, igazi,nagybetűs, érzékeny, finom lélek. Pillanatok alattszerelmes lehet a Kékszakállúba, de benne van,hogy nem szerelmes, és nem csak a titkokat akarjamegfejteni. gyenge is, erős is, igazi nő.Úgy tűnik, nem unja még ezt a szerepet…Mivel nincs két egyforma előadás, nem is lehetmegunni a szerepet. tizenöt éve énekelem a dara-bot, 2001-ben az elsőt Kovalik Balázs rendezte azOperában. A szereplők is mindig mások, kiegészí-tik egymást a karakterek. A zenekar is befolyásolótényező, miközben az is változik. ő a harmadik sze-replő természetesen a karmester vezetésével. A me-lódiát, a beszédszerű, recitálós szólamokat a zene-kar tölti meg igazi sóval-borssal; mi vagyunk a grillpecsenye a sütőlapon, a zenekar a fűszer; nincs nél-küle előadás.Aktuális ma még a Kékszakállú üzenete?A Kékszakállúnál aktuálisabb darabot nem tudokmondani. éppen itt is, ahol most beszélgetünk,mindannyian egy Kékszakállú és egy Judit vagyunk.A férfi-nő kapcsolat sorsa, a meg nem értettsége,bizonyos esetekben a túlzott idealizmusa elké-pesztő. Az biztos, hogy nem tudjuk megmagya-

rázni, hogy kinél miként működik. Denem baj, hogy maradnak titkok! A titokraszükség van, olyan, mint a felhő az égen,mert a titok felkelti az ember legbensőbbérdeklődési faktorát. természetesen kellegy bizonyos szimpátia, meg egy helyzet,hogy megtudjuk, hogy a másiknak mi-lyen affinitása van a titkok őrzésére. A ti-tok oda-vissza érdekes, s a nőnek a ti-tokzatossága is felkelti az érdeklődést.Nem biztos, hogy minden titkot meg kellfejteni. Ha egy titokra fény derül, rögtönpárhuzamosan sok másik derül ki, min-dig van valami megfejtendő. Van olyan pont, ahol a titkot nem ér-demes tovább kutatni, a férfi lelkétnem szabad bolygatni? Mikor kell akíváncsiságunknak, követelődzé-sünknek véget vetni?Ha az ember nem kap a kérdésre vagy ti-tokra választ, az is előfordulhat, hogynem is igazi kérdés, vagy titok volt, csakmi láttunk bele valamit. Mi nők hajlamo-sak vagyunk erre. Ha agresszivitást ész-lelünk a másik részéről, akkor tudni kellkilépni, hangot váltani. A nő számára ta-

lán az a legnagyobb csalódás, ha a férfi nem érhetőel. Ugyanakkor a férfit kevésbé zavarja, sokszorészre sem veszi, ha a nőt nem lehet elérni. A maikorban ezen túl sokat gondolkodni nem érdemes,inkább minden napot, mindent, ami körülöttünktörténik meg kell élni, ki kell élvezni. Nem könnyű,de mindenkiben lakik egy kis művész, aki segíthet.egyébként a mai napig nem tudok megfejteni egyférfit sem. ez nemcsak a Kékszakállúban, de azéletben is rendkívül nehéz és összetett.A Kékszakállú szimbólumai, az emberi lélektitkainak megfejtése, megértése, hasznosíthatóa hétköznapi életben? Hétköznapi vonatkozásban talán értelmezhetemúgy a Kékszakállú üzenetét, hogy a tanítványaim-mal kapcsolatban is éljem meg az érzelmeket. Azelmúlt évben a zeneakadémia ének tanszakán tíz-növendékem volt, az tíz család, tíz anyuka-apuka,mind különböző személyiségek. A velük való kap-csolatban nem lehet elsődleges, hogy az én tudáso-mat helyezzem előtérbe, hanem az ő tudásukat kellkibontani, mint egy kis rózsabimbót. Lehet, hogytövisbe nyúlok, de az a lényeg, hogy az a virág ki-nyíljon. Nem az számít, hogy én elértem-e a célo-mat, hanem hogy a tanítvány megtanult-e énekelni.ez is egyfajta titokfejtés, a mindennapi élet része.Van olyan növendék, akivel ugyanazt a nyelvezetet

14

Xiavier Sabata-val a Farnace-ban

Vendégünk

15

használjuk; amit mondok, nem gondolja túlzónak,lekicsinylőnek, oda-vissza megy a játék. De olyanis van, akinél nagyon oda kell figyelni a megfogal-mazásra, nehogy félreérthető legyen. Hogy ki miértolyan, amilyen, általában titok marad. Rengeteg gye-rekkori sérüléssel jönnek hozzám, ma a 18-24 éveskorosztály nagy része sérült. Az fontos, hogy a nö-vendék bízzon a tanárában, és nekem kötelességemminden növendéket szeretni, megérteni, bizalom-mal fordulni hozzá. ez sokszor nem könnyű.Bartók a partitúrában szigorúan mindent jelölt,meghatározott. Hogyan valósítható meg azelőadói szabadság?A zene fantasztikus, abban is számtalan megfejtenivaló rejlik. Például, ha a zenekar nem mindennaposrutinban játssza az operát, ha bizonyos szólamoknem kerülnek előtérbe, vagy épphogy előtérbe ke-rülnek, az az énekesre kézzelfogható hatással van.Az érezhető, hogy ki játssza úgy, mint egy szimfo-nikus zenekari letét szóló részét, és ki tud az énekesagyával is gondolkodni. A Kékszakállúnál még tízévvel a premier után is észrevettem új szólamokat,annak függvényében, hogy épp tokióban vagyMontreux-ben léptem fel vele más-más zenekarral.Döbbenetes élmény volt; jé, ezt is megírta Bartók?egyszerűen más dallamok kerültek előtérbe. Amibizonyos zenekaroknál nem kap hangsúlyt, az má-soknál igen. Hogyan értelmezik és játsszák külföldön Bar-tókot?Hihetetlenül ismert a világban Bartók,Ligeti, eötvös, mindannyian. Úgy ér-zem, hogy ha Bartókot játszanak kül-földön, arra még nagyobb odafigye-léssel, energiával, tisztelettel készül-nek. Külföldön egyedi atmoszférájavan annak, ha Bartókra készülnek.Nálunk annyira egyértelmű, kvázi int-ravénásan is bennünk van. talán ép-pen ezért néha a magyarok túl termé-szetesnek érzik, és nem viszonyulnakakkora igényességgel a felkészüléshez,mint a külföldi zenekarok. Akineknem az anyanyelve Bartók zenéje, an-nak több energiabefektetés szükségesa Bartók-életmű interpretálásához. Nagyon sok feladattal birkózikegyszerre. Hogy bírja ezt a terhe-lést?Most a legfontosabb az életemben atanszékvezetés, mert a nap 24 órájátkitölti. ez misszió, amit nem a hírné-vért, vagy a pénzért tesz az ember. ez

küldetéstudat, másként nem lehetne csinálni. Ingo-ványos terület, mert lehetnek napi konfliktusok akollégákkal, a növendékekkel, vagy az anyagi kiszol-gáltatottság miatt nagyjából bárkivel. Minden napmeg kell küzdeni valamiért. Most ért véget a har-madik évem a zeneakadémián, az elsőbe belebete-gedtem. Megtanultam szelektálni, hogy érzelmilegmennyit adhatok egy csalódásba. Vagy ha anyagilagnem sikerül valami, amit elterveztünk, megyek to-vább; lesz másik. Van már olyan dolog is, ami telje-sült. Van annyi tapasztalat mögöttem, hogy nem kellebbe tönkremenni. Miért csinálom? Lehet, hogy elcsépelt, de azért ér-dekes, vonzó számomra, mert ha az ember a zene-akadémián diplomázott, s ott taníthat, és tanszakotkap, az csodálatos dolog. A mérleg egyik serpenyő-jében ez van. ez nem halálig tartó feladat, de ha úgyállok hozzá, hogy amíg lehetőségem van, teszem adolgomat, az fantasztikus! A zeneakadémián túlazonban egyéb feladatok is színesítik az életemet.Említene néhány aktuálisat?Például zsűrizhettem a II. Nemzetközi Marton évaénekversenyen. éva személyesen kért fel. ez aztjelzi, hogy bízik bennem, s ez számomra kihívás. Másik jelentős feladatom, hogy 2010 óta rendszere-sen részt veszek a Crescendo Nyári Akadémián to-kajban. ez egy nagyon érdekes, összetett hely, ahováa világ minden tájáról jönnek a tanárok és diákok, atáborban magas szintű oktatás folyik. Két hétig reg-geltől estig tanítok az ének szekcióban, s a zárógá-

Stravinsky: a kéjenc útja

16

Vendégünk

lán a legtehetségesebb fiatalokkal minden kurzus vé-gén opera jelenetekből adunk elő. tanulnak szín-padjátékot, beszédtechnikát, s vannak hangszeresekis. ez az egész mindig fantasztikus teljesítmény.ezekben a táborokban nagyon jól érzem magam,mert a zenei fejlesztésük mellett nagy hangsúlyt fek-tetnek a résztvevők lelki fejlődésére is. Pont ezértegyedi a program, az oktatók részéről tulajdonkép-pen misszió. Reggel-este van áhitat, és közös cso-portos lehetőség a nyitott beszélgetésekre. Az elzártterületekről érkező fiatalok lelke is megnyílik, és aza hangszerükben is egyből hallatszódik.Mi ad önnek erőt, hogy ilyen könnyedén való-sítja meg a legnehezebb művészi feladatokatis? Mi a titka?Keresztény családba születtem, nem kellett keres-nem a példát, megadatott nekem. ez számomra biz-tos háttér a művészi és egyéni életemben. segítsé-get jelent, mert rengeteg irigység, ellenségeskedésvesz körül. ez a pálya hol lent, hol fent zajlik, az em-

ber megijed, hogy már nem hívják, vagy attól, hogysok helyre hívják. engem eddigi utamon biztos,hogy a Jóisten terelgetett. Ha holnap valaki azt mon-daná, hogy ennyi volt, akkor megköszönném, és há-lás lennék azért, hogy ennyi mindent elérhettem. A titkom? elégedett és kiegyensúlyozott vagyok. A hitemet nem szégyellem, szeretném, ha üzenetértéke lenne. Hiszek a tradíciókban; a haladás mel-lett azok is kellenek, mert hagyomány nélkül gyö-kértelenné, alap nélkülivé válunk. és büszke vagyoka magyarságomra is; kötelességünk megőrizni és to-vábbvinni az elődök érdemeit ahhoz, hogy a sajáthitelességünk ne csorbuljon. Összességében aztmondanám, hogy fel kell vállalni, amit vallunk, ésahhoz kell hűnek maradni. ez a titok.Közönségünk 2016. november 27-én 11:00 órakor a Ze-neakadémián hallhatja legközelebb Bartók: A Kékszakállúherceg vára című operáját, A megérthető zene című bérletielőadásunkon. Közreműködik: Meláth Andrea, KálmánPéter. Vezényel és magyaráz: Hollerung Gábor.

Részletek a nyári Kékszakállú herceg vára előadásból, Sárospatakról

Tudta?

érdekességek a Kékszakállú herceg vára bemutatójáról

és utóéletéről

Kálmán Oszkár (az első kékszakállú) így idézi fel a bemutató fogadtatását:

„Egisto Tango (1873 - 1951, olasz karmester, 1913 és 1919 között a Magyar Királyi Operaház főzene-

igazgatója) rajongott Bartókért, »kolosszális zseni« – mondogatta róla. A díszleteket és a jelmezeket

Bánffy Miklós tervezte, a rendező Zádor Dezső volt. A Regős prológusát – Balázs Béla szövegét – Palló

Imre szólaltatta meg ízes magyar dikciójával. A bennfentesek számára izgalmas premier után, amelyet

az újért lelkesedők kis tábora vitt sikerre, a Kékszakállú herceg vára a maradi közönség ellenállásába üt-

között, de hiszen Wagnert sem fogadták akkoriban különbül. A kritika sem volt egyöntetű, a lelkes han-

gokba gúnyos és elutasító szólamok is vegyültek. (...) Az igazság az, hogy idősebb kollegáim semmi-

képpen sem vállalkoztak a Bartók-opera szerepére. Akkoriban Fleischer Antal még korrepetitor volt az

Operában, kiválóan zongorázott. Vele dolgozott Egisto Tango, Operaházunk nagyhírű olasz karmestere,

akinek nevéhez a Kékszakállú herceg várán kívül a Fából faragott királyfi bemutatása is fűződik. Nos, ami-

kor Bartók és Tango jelenlétében Fleischer elzongorázta a Kékszakállút, én rögtön »leblattoltam« a szó-

lamot. Mindaddig főleg Wagneren nevelkedtem, zeneileg a Bartók-opera éneklése nem okozott nehéz-

séget nekem, új kifejezésmódjától pedig el voltam ragadtatva. Ugyanez vonatkozott Haselbeck Olgára is. Mind a ketten óriási ambícióval fog-

tunk munkához. Fleischer tanított be minket, de Tango már korrepetálás közben, a szobában is dirigált, sőt Bartók is végighallgatta valamennyi

próbánkat. Bartók elmagyarázta nekünk a Kékszakállú herceg pszichikai alkatát és a figura zenei felépítését. Arról beszélt, hogy Balázs Béla

szövege inkább a lelki emóciókat hangsúlyozza, mint a drámai cselekvést, és ehhez igazodik a zenei mondanivaló is.” (részlet a Muzsika 1968.

júliusi számában megjelent, Gách Marianne által készített interjúból.)

Palló Imre (1891–1978), a bemutató regőse így emlékszik vissza a színpadképre:

„Újszerű volt a színpadkép is: nyers kövekből épült sötét, gótikus csarnokot ábrázolt, a Kékszakállú herceg várának

lovagtermét. Ez barlangszerű, rideg csarnok volt hét csukott ajtóval, négy baloldalt, kettő jobboldalt, egy pedig elöl,

középen. Fent hátul lépcsők vezettek a bejárathoz, egy vasajtóhoz. A prológ két utolsó versszaka alatt megszólalt a

zene. Én, a Regös, széthúztam a függönyt, és a szétnyíló függönnyel kimentem a színpadról. Pár másodpercnyi

csend, aztán hirtelen kinyílt a felső kis vasajtó, és a beáramló fényben megjelent a két szereplő sziluettje.”

Kass János 1960-ban, a Helikon kiadó kérésére készített illusztrációkat az opera librettójához. 2005-ben, a tragédiához, a kékszakállúhoz

és a Psalmushoz készített illusztrációi a triptichon című kiadásban jelentek meg. kass jános ebben a kiadványban így ír a kékszakállúról:

„A kékszakállú herceg vára, Bartók remekműve a hatvanas évek óta foglalkoztat. A helikon kiadó kérésére akkor elkészítettem a dráma első

grafikai változatát, a kötet illusztrációjaként. Az elmúlt évtizedek folyamán sokféle verzióban – többek között filmforgatókönyvként is – meg-

rajzoltam e mindig aktuális téma variációit. A két ellentétes nem örökös párharca, a fekete-fehér, a pozitív-negatív. A férfi-nő alapvető külön-

bözőségéből fakadó konfliktus a sors. Balázs Béla szimbolikus története a szecessziós stílust sugallja, de az indulatok hitelesek. Némi ön-

vizsgálattal magunkban is felfedezzük a mese alapjául szolgáló igazi feszültséget, kettősséget. A könyv lapjait ajtókként fogtam fel, és ez a

szerkezet követi az eseményeket. Az ajtók, akár a drámai csomópontok, közrefogják a két szereplő között végbemenő lelki folyamatot. Az

első perctől kezdve világos volt, hogy az indulatokat színnel kell kifejezni. A kék, a vörös, a fehér és a fekete kontrasztjából épült fel az egy-

mást követő grafikai lapok ritmusa. A befejezés, az apoteózis, a Judit koronája és palástja által sugallt arany, s a mögé feszülő fekete zárja

a reménytelen történetet. A mű a narrátor által bevezetett cselekmény, a vár, Judit, a kékszakállú, s végül a múlt emlékképei, a korábbi sze-

retők ritmusából épül fel. A dráma koreográfiája, lassú hömpölygése távolról a japán nó-színházra emlékeztet, akár a festészetben a szá-

zadfordulón megjelenő japán hatás. A nyíló-záródó ajtók mögötti szimbólumokra vonatkozó rejtett utalások, s végül a korona és a palást lát-

szólag közhelynek tűnnek, azonban a sztereotípiák, a hűség, a megcsalatás, a tagadás, a tudni akarás és a megismerés örökös ismétlődé-

sei a megismételhetetlen szituációk kaleidoszkópszerű sorát hozzák létre.” 17

Tudta?

Szöveg: Ortutay Réka

Vajon miért állít emléket a néphit, az iro-dalom és sok kiváló zenész a történelemegyik első ismert sorozatgyilkosának? Mi-ért ruházzák fel olyan tulajdonságokkal,mint a kék szakáll? Miért változik a törté-net végkifejlete korszakról korszakra? Írásunkban alámerülünk a történelem, amítoszok, a mondák, a néphit, sőt amélylélektan legmélyebb bugyraiba, ésutánajárunk annak, miért is ihletett egyállítólagos kéj- és feleséggyilkos történeteannyi írót, költőt, képzőművészt arra,hogy alakját az örökkévalóságba mere-vítve megőrizze az utókor számára. In-duljunk hát útra, és derítsük fel, hogy mitjelentett a legenda a szellemtörténet és atörténelem különböző korszakaiban, ho-gyan tükrözte vissza az emberi élet, azemberi lélek és a világtörténelem legvi-szontagságosabb időszakait!

történelmI előzményeK éS néphA-gyomány

A Kékszakállú alakja a történelem és anéphit homályából rajzolódik elénk ésválik egyre élesebbé az évszázadok során.Kutatók és tudósok szerint figuráját két történelmiszemély ihlette: a kegyetlenségéről híres ÁtkozottConomore (egyes források szerint Comorre), aki abretagne-i Poher királya volt Kr. u. 500 körül. so-kak szerint ő nem csak a Kékszakállú, de a trisztánés Izolda mondából is ismert Cornwall-i király,Márk történelmi előfutára is volt. Az ő várát tartjaa néphit Kékszakáll egykori várának.A másik történelmi alak, akit mindenképpen megkell említenünk, Gilles de Montmorency-Laval(egyes források szerint gilles de Rais vagy Retz,1404-1440), akit a történetírás Jeanne D’Arc hűsé-ges csatlósaként tart számon. egyes források sze-rint még kísérletet is tett Johanna megmentésére.Később visszavonult a háborúskodásoktól, és egysokkal sötétebb oldaláról vált ismeretessé: gyer-mekeket rabolt el és gyilkolt meg várában. Az ink-vizíció végül letartóztatta, ő a hosszú per során be-

vallotta bűnösségét, majd nyilvánosan kivégezték.A két alak összefonódásából alkotta meg a néphit agonosz Kékszakállú alakját, aki feleséggyilkoskénttűnik fel mintegy tizenöt európai ország népha-gyományában. A történet általában hasonló: Kék-szakállú fiatal lányokat csábít el, és vesz feleségül,amikor pedig kellemetlenné válnak számára (egyesmondák szerint teherbe esnek, mások szerint új fe-leséget talál), megöli őket, és várának egyik tömlö-cében tartja holttestüket. számos legendában mármegjelenik a lezárt ajtók, vagy tiltott szobák szim-bóluma, a próbatétel és a kíváncsiság motívuma. Afeleségek száma is változó, egyes történetek szerinthét lezárt ajtó van, mások szerint csak egy az, amititkos. egyszer a főhősnő – mert a nép ajkán élőtörténetek főhőse mindig a nő – öli meg a hazatérőférjét, máskor nővére és testvérbátyjai segítségévelszabadul meg a halálos veszedelemből.

18

hol volt, hol nem: kint-e vagy bent?A Kékszakállú-monda Gilles de Rais-től Kurt Vonnegutig

Tudta?

motívumról motívumrA

Az emberiség szellemtörténete során nem ritkaeset, hogy egy történelmi alak életre kel a szájha-gyományban, és egy-egy fő jellemvonása mesés,fantasztikus vagy éppen tanulságos történeteket ih-let, gondoljunk csak Mátyás király alakjára a magyarnépmondákban, aki álruhában járja az országot ésigazságot oszt az emberek között. Mindezek mellettokot ad a gondolkodásra az a tény, hogy a Kéksza-kállú története toszkán, izlandi, görög, észt, német,sőt zanzibári néphagyományban is feltűnik, sőt Cla-rissa Pinkola estés, jungiánus pszichológus kitűnőkönyvében (Farkasokkal futó asszonyok – Beavatás anőiség őseredetének titkaiba) egy magyar változatra hi-vatkozik. Mégis, melyek azok a motívumok, amelyek méltóvátesznek egy történetet arra, hogy a néphagyományoly hosszú évszázadokon keresztül „babusgassa”,tovább mesélje, tanulságokat szűrhessen le belőle?Melyek azok a motívumok, amelyek minden törté-netben előfordulnak? Mindenek előtt beszéljünk a kék szakáll motí-vumról. A szakáll a férfiasság jelképe is. A kék sza-káll a mitológiában a bölcsesség, a hatalom, az erőkifejezése. zeusznak vagy Indrának (a villámlás, harc,mennydörgés istene a hindu mitológiában) is kék a sza-kálla. egyes források a Kékszakállút az éjszaka sö-tétségével azonosítják, amely nap mint nap megölifeleségét, a világosságot, a fényt.Visszatérve azonban a népi motívumokra, az első,és legfontosabb népi motívum a tiltott szoba. Is-merős történet: a Szép Miklós című magyar népme-sében, ahol a főhős a vár 366 szobájából egy szobátnem nyithat ki. Nem lehet tudni, hogy mit rejt aszoba, amit ezer lakat zár. Amikor kíváncsiságátólhajtva mégis kinyitja, kiereszti a sárkányt (szörnye-teget) a börtönéből, és ezzel elindulnak viszontag-ságai is, melynek során száz próbát kell legyőznie,hogy a sárkányt (a bennünk élő gonoszt) legyőzze.A küzdelem alatt jelleme gyarapodik, és tanul a hi-bájából.Másik jellemző népi motívum, a kíváncsiság, amipersze összefügg a tiltott szoba motívummal is. ASzép Miklós mesében is láthattuk, hogy a főhőst akíváncsisága hajtja a megismerésre. ezzel találkoz-hatunk pl. a Jancsi és Juliska mesében, de még szám-talan mese vezérmotívuma a titok megismerni aka-rása. gondoljunk csak a Hamupipőke cipő-motívu-mára, vagy a Világszép nádszál kisasszony mesére,ahol a királyfi kíváncsisága (amikor is egymás utánhasítja fel a leányokat rejtő nádszálakat) kis híján akirálykisasszony vesztét okozza.

Az említett népmesékben, akárcsak a Kékszakáll-történetekben is, a próbára tevés motívuma is lé-nyeges szerephez jut. A szobát nem szabad kinyitni,az erdőbe nem szabad bemenni, a nádszálat nemszabad felhasítani – ki tudja-e állni a főhős ezt apróbát, a türelem próbáját?és végül megemlíteném az asszonygyilkosságnépi motívumát is. Bóka László (1910 – 1964, Jó-zsef Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész) szerint min-den nemzet mesevilágában fellelhető a nőcsábítófeleséggyilkos alakja. Magyar balladakincsünkbenezt a típust a Molnár Anna-ballada Ajgó Mártonjatestesíti meg. Ha úgy tetszik, ő a magyar Kéksza-kállú, aki elcsalja Annát a férje és gyermeke mellől.A férfi itt is tiltást fogalmaz meg az asszony felé: „Molnár Anna, édes kincsem,Keress egy kicsit fejembe.Keress egy kicsit fejembe,Csak fel ne tekints az égre.”Anna azonban feltekint az égre és meglátja a meg-ölt asszonyokat, feltárul előtte a jövője, és, hogyéletét mentse, megöli a férfit és visszatér családjá-hoz. A MolnárAnna-ballada nem-csak az elcsalt me-nyecske- és a fele-séggyilkosság-, vala-mint a tiltott szobaés kíváncsiságmotí-vumban párosít-ható a Balázs Bélaszövegkönyvére írtBartók művel, ha-nem megjelenikbenne a fejbenézésmotívuma. A fejbenézés is egy ősi népi motívum,amikor valakinek a fejébe látunk, behatolunk a lel-kébe és megismerjük teljes valójában. ez fog visz-szaköszönni a Kékszakállú várának ajtajai mögött,csak amíg a népballadában a fejbenézés a helyesútra tereli a fiatalasszonyt, addig Bartók és Balázsesztétikájában a megismerés lehetetlensége a teljeselidegenedéshez vezet.érdekes adalék a történet mesepszichológiai ma-gyarázata: Clarissa Pinkola estés a már említettkönyvében női meseként interpretálja a Kéksza-kállú történetet, mely a nő (nem a történet szerep-lője, hanem általában a nők) fejében játszódik. Atörténet szereplői a női lélek lélekrészeit testesítikmeg. Kékszakáll a bennünk élő ragadozó, a szobáka naivitásunk miatt nem látható valóság, a kulcs pe-dig a megismerés kulcsa. Ha a megismerés megtör-tént, akkor jönnek segítőink (a főhősnő testvér-

19

Tudta?

bátyjai és nővére), akik megszabadítanak a ragado-zótól.

KéKSzAKáll IrodAlmI belépőJe

A Kékszakállúelső irodalmiá b r á z o l á s aCharles Perraulttollából bukkanfel (Histoires ouContes du Tempspassé, avec des Mo-ralités – Történe-tek vagy mesék arégmúlt időkből,erkölcsi tanulsá-gokkal) 1697-ben, a barokk ésa rokokó közötti

átmeneti időszakban, a XVII – XVIII. század Fran-ciaországában. Perrault írása később Lúdanyó me-séi címmel látott napvilágot. A könyv nyolc meséttartalmazott, többek között a Csipkerózsika, a Ha-mupipőke vagy a szamárbőr története mellett aKékszakállú legendáját is feleleveníti. A történet fő-hőse Fatime, akit bátyjai mentenek meg a gyilkosférj haragjától. Perrault ezzel a könyvével, akarva-akaratlanul is elindította a Kékszakállú „diadalme-netét” a művészetekben, a feleséggyilkos alakja ki-olthatatlanul behatolt az irodalomba és a zenemű-vészetekbe egyaránt. Kékszakáll karaktere Perraultmeséjének megjelenésétől kezdve az 1920-as éve-kig kb. 20-szor öltött testet opera, pantomim, ba-lett, mese, színdarab, kísérőzene, elbeszélés formá-jában, sőt 1960-ban Kass János elkészítette a Kék-szakállú herceg vára illusztrációit, melyek erőteljesszínvilága, kontrasztjainak letisztultsága tovább-gondolkodásra készteti a könyvet lapozgatókat.

Vajon mit mond nekünk ez a történet? Mit súg, mittanulhatunk belőle? Hát éppen ez az, hogy min-denkinek mást mond, és mindenkinek mást tanít,hiszen a történet értelmezése egyrészt függ a fel-dolgozótól, attól a kortól, amiben él, és természe-tesen függ az olvasótól, annak egyéni és társadalmimotivációitól. Ha csak az évszázadok során megje-lent Kékszakállú történeteket vennénk górcső alá,könnyedén megrajzolhatnánk valamennyi korszakkulturális-társadalmi rajzát.Már maga Perrault – bár valószínűleg a nép ajkánélő történeteket vetett papírra – a korízlésnek meg-felelően formálta a mesekönyvet, amellyel a kor

moralizáló társadalmát akarta kiszolgálni: mindenmese végén úgynevezett erkölcsi tanulságot von levers formájában, ez tartalmazza a szerző üzenetét akorabeli szalonok tagjai számára.

ForrAdAlom éS SzAtírA: bArbe bleue

A XVIII. század második felében uralkodó szellemiirányzat a felvilágosodás, az értelem mellett az em-beri szabadságjogokat, a zsarnokság megdöntéséthelyezte az előtérbe. ezt tükrözi Michel-Jean Sedai ne (1719 – 1797, francia drámaíró, leginkább ope-ralibrettóiról volt ismeretes) Raoul, Barbe Bleue című

librettója, mely afrancia forradalomévében született(André Grétry még eb-ben az évben operát ír be-lőle). Barbe Bleualakja itt kegyetlenzsarnokká változik,aki minden erkölcsinormát eltiporva gá-zol át az embereken.A dráma a feleség,Isaura zsarnokságból

való megszabadítását követi nyomon a hős Raoul segítségével.

A XIX. század közepére európa már túl van a nagypolgári forradalmak időszakán, az európai monar-chiák megrendültek, a polgárosodás eléri tetőpont-ját. Folytatódik a felvilágosodásban elindult társa-dalmi átalakulás, átrendeződés, a korabeli Francia-országban a képmutatás, az előkelősködés, a szno-bizmus mindennapos jelenséggé válik. Nem vélet-len tehát a szatirikus hangvétel megjelenése a mű-vészetben.e kor tükre, egy igazitársadalmi szatíraOffenbach Barbebleu című „opérabouffe”-ja 1866-ból,mely Offenbachtöbbi művéhez ha-sonlóan (emlékez-zünk csak az Orfeuszaz Alvilágban című operettjére, mely a korabelifelső tízezer képmutatását „parodizálja”) a korabelitársadalom hamis normáira mér fricskát. Kéksza-kállú egyfajta zsebdonjuan-ként éli életét, amikor újasszony tetszik meg neki – és ez bizony minden hé-ten megesik – akkor a régitől „megszabadul”, be-

20

Tudta?

zárja a pincébe, ahol a többi asszony is raboskodik.A zenemű cselvetések sorozata, melynek végén abezárt feleségek megtalálják életük párját, az aktu-ális feleség, Boulette a Kékszakállú felesége marad.eközben az őt leleplezni próbáló király és királyihatalom kap hideget és meleget is az alkotóktól,akik nem kegyelmeznek a polgári házasság intéz-ményének sem.

SzAKállAS pApuCSFérJ

A századforduló egészen új szellemi áramlatokat te-remt világszerte. Még pár év és megkezdődik a nagyháború, de európa már ekkor is puskaporos hordó.A nemesi nagybirtokok felbomlóban, a családokszétesnek, és hamarosan egész országok, nemzetektűnnek el a világtörténelem porondjáról. A kapita-lizmus erőszakosan pöfögi bele az emberek életébeaz új világrend utálatos előképét, az elnyomottmunkásosztály lázong, elindulnak a nőmozgalmak,a társadalmi szerepek megváltoznak, az ismert világösszeomlik. Új politikai pártok alakulnak, új társa-dalmi rétegek kerülnek előtérbe, a napot elsötétíti agyárakból és az emberek lelkéből kiáramló füst éssötétség. Az irodalomban és filozófiában egymás-nak ellentmondó irányzatok járják nap mint nap ha-láltáncukat, az eddig ismert értékek, úgy tűnik, el-vesztik jelentőségüket. A világ egy katasztrófa kü-szöbén áll. Az egyén elidegenedése, elmagányoso-dása, az értékektől való eltávolodása végül az 1920-as évek dekadens irányzataiban éri el tetőpontját.De a művészet egyelőre még küzd. A XIX. századvilágszemléletében megjelenik a realizmus. ebben akorban olyan művek születnek, melyek rámutatnaka felbomló világrend kilátástalanságára, és a mö-götte maradó űrre. Olyan irodalmi alakok kerülneka középpontba, akik nem találják a helyüket a vi-lágban, kedvelt téma a művész és a polgár konflik-tusa, a művész magánya, a világtól való elidegene-dés: pl. thomas Mann: A Buddenbrook-ház 1901,tonio Kröger 1903, Halál Velencében (1912), AVarázshegy (1924). A magyar irodalomból Adyendre verseit sorolhatnánk ide: Új versek (1905),Illés szekerén (1908), stb. A zeneirodalomban a legfőbb motívumok a segít-ségvárást helyezik a középpontba: pl. gyakori amegváltó-motívum előfordulása (Bolygó hollandi,Ariadné és Kékszakállú, tannhäuser, Mahler VIII.szimfóniája.)

ebben korban a Kékszakáll-legenda is alkalmazko-dik a társadalmi változásokhoz. ennek egyik kitűnőpéldája Anatole France Les sept femmes de la

Barbe-bleu (Kékszakállhét felesége) című elbeszé-lése, hiszen olyan mó-don modernizálja a tör-ténetet, hogy valójábana visszájára fordítja. Atörténet hőse Bernardde Montragoux, egyigazi anti-Kékszakáll,egy modern papucsférj,akit a jó szívét és mér-hetetlen türelmét ki-

használva a nők csak kiforgatnak a vagyonából.France elbeszélése is egyfajta szatíra, mely olyan tu-dományos aprólékosságú, mintha egy bűntényrőlkészült jelentést olvasnánk, feltárja a Perrault-mesemögött rejlő valóságot. A különböző nőtípusok ka-rikatúrája lehetőséget ad a szerzőnek rámutatni amodern polgári társadalom és családi élet rákfené-jére. Kékszakállú a félelmetes sorozatgyilkos fene-vadból gyenge akaratú, jólelkű, végtelenül naiv ba-lekká szelídül, aki a kapzsi, számító, hűtlen asszo-nyok és a körülmények áldozata. A feleségek a sa-ját kapzsiságuk miatt általában balesetben hunynakel, az utolsó asszony azonban mindegyiken túltesz:szeretőjével és bátyjaival csapdába csalják és meg-ölik „Kékszakállút”, majd szétkürtölik a nagyvi-lágba, hogy a férj egy kegyetlen feleséggyilkos volt– akinek lám, már több felesége is tisztázatlan kö-rülmények között tűnt vagy hunyt el –, és a férj-gyilkosság csak szükséges önvédelem volt. Bár-mennyire ötletes és szellemes köntösben tárja elénkaz író a jól ismert történetet, az elbeszélésből azértki-kikacsint France kiábrándító véleménye a sze-relmi boldogság lehetőségéről.

Ne feledjük, egy olyan korban vagyunk, ahol a nőiszerepek jelentősen átalakulnak, férfi szerepeketvesznek át, a nők elkezdenek politizálni, tanulni,dolgozni. egy öntudatos, karakán, erős nőtípus ko-rát éljük, akivel szemben a férfi (Kékszakáll) a vég-sőkig próbálja őrizni titkát, és a szenvedő maszku-lin princípium megtestesítőjévé válik. ezen aspek-tus felerősödése látható Anatole France elbeszélé-sében.

megváltAnálAK!

Maeterlinck (és 11 évvel később Balázs Béla) adap-tációjában már inkább a megváltás-motívum fel-erősödése mutatható ki. Megjelenik ugyanakkor afény-sötétség és a féltékenység, kíváncsiság motí-vum is. A két dráma közös jellemzője még, hogy az

21

Tudta?

új asszonyt helyezik a történet középpontjába, akiaz új kor szellemének képviselője: autonóm, öntu-datos személyiség, határozott elképzelésekkel.Mindkét dráma végzetes ellentétekkel dolgozik:fény – sötétség, féltékenység – titkolózás, férfi – nő.

A Kékszakáll-le-genda egyik legmé-lyebb, lelkiekbenleggazdagabb fel-dolgozása MauriceMaeterlinck (1862– 1949, belga dráma-író, költő, a szimboliz-mus egyik legjelentő-sebb képviselője) Ari-ane et Barbe-bleuou la déliverance

inutile (Ariadné és Kékszakáll avagy a hasztalanul visz-szanyert szabadság) című drámája, melyet a szerzőegyértelműen opera szövegkönyvnek szánt. Az1899-ben írt drámát 1907-ben Dukas (1865 – 1935,francia zeneszerző, zenekritikus) zenésítette meg. Mae-terlinck munkásságára jellemző a lélek kiismerhe-tetlen mélységeinek, titokzatosságának feltárása, ésmondandóját előszeretettel öltözteti meseszerű,szimbólumokkal teletűzdelt köntösbe (pl. Maleinehercegnő, Pelleas ás Mélisande, A kék madár) Ariadnéalakja egy modern nő képét festi elénk: öntudatos,büszke, a világosság, a fény és a boldog szerelemmegtestesítője. Küldetése is egyértelmű: megváltaniKékszakállút, és megmenteni a feleségeit. (Már anévválasztás is szimbolikus: a görög mitológiábanAriadné a fonala segítségével mutatja meg a kiutat alélek sötét labirintusából) „Az a boldogság, amit én aka-rok, nem élhet sötétben” és bár Ariadné elhozza a fényt,és kinyitja a vár kapuit, mégsem tudja megváltani aKékszakállút önmagától. és elhozza a fényt a régiasszonyok életébe, kinyitja a vár hetedik ajtaját előt-tük, de mindhiába. Az asszonyokat sem tudja meg-szabadítani saját maguktól. A dráma egy sötét korrajz: szereplői annyira elide-genedtek a világtól, hogy mindhiába érkezik kívülrőla megváltás, nem tudnak kilépni a nyomorukból,bennragadnak a maguk választotta árnyéklétben.

bAlázS bélA – bArtóK bélA: A KéKSzAKállúherCeg várA

1910-et írunk, amikor megjelenik Balázs Béla drá-mája. A darab Kodály zoltánt idézve „feltöri a régimese héját, és megmutatja a férfi-asszony probléma örökmegoldatlanságát”. Kroó görgy pedig így vélekedik a

műről: „a szöveg amodern ember életérzé-séből kiindulva, kora-beli eszközökkel te-remt valóságos tragé-diát az ősi történetből:a legősibb motívumo-kat kaparja ki a mon-dából, és éppen ezáltalaktualizálja.”A szöveget BalázsBéla librettónak írtaés Kodálynak szán -ta. Az első felolva-sáson Kodály mel-lett Bartók is jelenvolt, akit a téma teljesen magával ragadott, és azon-nal hozzálátott a megzenésítéshez. Az eredeti szöveg és az opera is őrzi a népies, bal-lada-szerű jelleget, a regős prológusa sejteni engedi,hogy a történet a balladai homályból tör elő. A meg-zenésítéskor Bartók is népzenei elemeket használ,aláhúzva ezzel Balázs szándékát is: „A népdalnak ke-resetlen őszinteségével akartam modern lelket festeni”.Akárcsak a belga szerző művében, Balázs itt is be-szédes nevet választott hősnőjének: a bibliai törté-netben Judit önként vállalja, hogy elcsábítja a vá-rost ostromló hadvezért, Holofernészt, majd fejétvéve megmenti népét a pusztulástól. Balázs Juditjais önként vállalja Kékszakállú megváltását, és eh-hez, akárcsak bibliai előképe, a csáberejét és szép-ségét használja fel, de elbukik. egyértelműen ki-mutatható a rokon gondolat Maeterlinck drámájá-val, ahol a főhősnő célja a férj megváltása is.Újdonság azonban a dráma tömörsége: csak kétszereplőt vonultat fel, nem is egy történetről, ha-nem inkább egy párbeszédről van szó. A helyszín isúj: Kékszakállú, a férfi lelkében vagyunk, nem tudni– ahogy azt a regős is kifejezi a dráma elején –, hogy„kint vagyunk-e vagy bent”. Az egész történés a kép-zelet és a valóság határán lavíroz. éppen ezért na-gyon sok kérdést vet fel, amire mindenki maga ta-lálhatja meg a választ.Ugyanilyen gondolatébresztő a drámából születettopera. érdemes azonban megjegyeznünk, hogyBartók az operájához néhány apróbb változtatást,főleg sűrítést végzett, az eredeti szöveget jelentő-sen megrövidítette. Általában követte Balázs dra-maturgiáját, azonban tartalmilag egyetlen jelentősváltoztatást eszközölt: Balázsnál az alábbi mondata hetedik ajtót követően hangzik el Judit szájából,akkor, amikor már látja a legyilkolt asszonyokat, demég mindig felizzanak benne a szerelem szavai:

22

Tudta?

„Idejöttem, mert szeretlek! Egy életem, egy halálom, de éntudni akarom már!” Bartók ezt a sort egy kis változ-tatással a hatodik ajtó elé helyezi. A feltétlen szere-lem megnyilvánulását kitörli belőle, és a mondatcsak így szerepel: „Egy életem, egy halálom, de én tudniakarom!” Bartók ezzel a változtatással a szerelemválságát egyértelműen a nő számlájára írja, akinekaz elvakult kíváncsisága felülkerekedik a szerelmén.Az opera egy szigorúan szerkesztett hangnemi ter-vet követ (Bartók egyébként a dramaturgiai inst-rukciókat is szigorúan jelzi a partitúrában), mely na-gyon plasztikusan és árnyaltan fejezi ki az adott tör-ténést. A drámai és hangnemi szimbolika mellett afények szimbolikája is jelentős szerephez jut, min-den kinyíló ajtót egy-egy fénysugár jelez (Bartók er-ről is a partitúrában rendelkezik), amely egy kezdetiemelkedést követően az örök sötétségben ér véget.(Erről bővebben lehet olvasni Lendvai Ernő: Bartók dra-maturgiája című könyvében.){Bartók operájának mélyebb zenei és dramaturgiai elem-zését A megérthető zene sorozatunk november 27-i előadá-sán hallgathatja meg közönségünk. – Szerk.}

engedd el! meggyógyulSz!

Mielőtt azonban akedves olvasók telje-sen kiábrándulnának aszerelemből, szeret-ném megemlíteniKurt Vonnegut (1922– 2007, amerikai regé-nyíró, esszéista) Kéksza-káll című regényét,mely új megvilágításbahelyezi a történetet. Aregényben Rabo Karabekian festőművész és CirceBerman, egy fiatal írónő alakja feszül egymásnak.Az intimitástól és a lelki kitárulkozástól irtózó öre-gedő művész magányába robban be az életrevaló,az élet realitását kitűnően érzékelő, a másik életébemár-már kellemetlenül betolakodó teremtés, aki a„magánélet legkíméletlenebb ellensége”. A végletekig elfa-juló vitájuk során a nő szembesíti a férfit élete dé-monjaival, és kiutat kínál a lelkét béklyóban tartóbűntudatból és szomorúságból. Vonnegut műve aférfi-nő kapcsolat gyógyító aspektusát helyezi elő-térbe, amelyben az őszinteség, a múltunkkal valószembenézés a boldog jövő kulcsa. Amíg Balázs ésBartók Juditja végül a múlt és az örök emlékezésfogja lesz, addig Vonnegut főhősnője éppen azáltalképes megváltani „Kékszakállt”, hogy kirángatja őta múlt fogságából.

23

Háttér

kékszakállú-feldolgozások (a teljesség igénye nélkül)

Irodalom

Nagy frigyes császár: la Barbe Bleu (1779)

ludwig tieck: ritter Blaubart. (1797)

ludwig tieck: kékszakállú. dráma (1812)

alexander von ungern-sternberg: kékszakáll (1850)

Henri de régnier: kékszakáll hatodik házassága (1892)

Maurice Maeterlinck: ariadné és kékszakáll (1899)

anatole france: kékszakáll hét felesége. elbeszélés (1909)

alfred döblin: kékszakáll lovag (1911)

reinhard koester: kékszakáll lovag, vers (1911)

louis couperus: kékszakáll lánya (1915)

angela carter: kékszakáll szobája (1979)

Max frisch: kékszakáll (1982)

Peter rühmkorf: kékszakáll utolsó utazása. Mese (1983)

Martin Mosebach: kékszakáll. drama giocoso. (1985)

kurt vonnegut: kékszakáll. regény (1989)

karin struck: kékszakáll árnyéka. regény (1991)

Margaret atwood: kékszakáll tojása (1989).

cornelia funke: Meggondolatlanul. regény (2012)

amélie Nothomb: kékszakáll (2012)

Opera

jacques offenbach: kékszakáll

dukas (Maeterlinck után): ariadné és kékszakáll

Bartók: a kékszakállú herceg vára

emil Nikolaus von reznicek: kékszakáll. Meseopera

Film

kékszakáll, franciaország rendező: georges Méliès: 1901

kékszakáll nyolcadik felesége – usa 1938, rendező: ernst lubitsch

kékszakáll – Német/francia/svájci 1951, rendező: christian-jaque

kékszakáll – olasz/francia 1972, rendező: edward dmytryk

a zongora (the piano) – filmdráma, francia/ausztrál/új-zélandi 1993,

rendező: jane campion (a legenda motívumait használja fel)

kékszakáll – fantasy-filmdráma, franciaország 2009, rendező:

catherine Breillat

Képzőművészet

kass jános: ilusztrációk (1960) és triptichon (2005)

SzAKIrODALOM

zeneelmélet – zeneirodalom

kroó györgy: Bartók színpadi művei

lendvai ernő: Bartók dramaturgiája

Pszichológia

clarissa Pinkola estés: farkasokkal futó asszonyok

Mitológia

kányádi andrás: a képzelet topográfiája

Rivaldafényben

Fordította: Kurta Klaudia

Jose Carreras-szal szülővárosában, Bar-celonában találkoztam. Hatvankilencévesen is rendkívül fiatalos; ugyanúgynéz ki, mint karrierje csúcsán a negyve-nes éveiben, a legnagyobb különbség,hogy a haja immár hófehér. Vasaltszürke kordnadrágban, nyakkendőben,selyem zsebkendős tweedzakóban talá-lom. Csokoládészínű szeme nyugodt.Barátságos és nyitott természetű, habárszeret irányítani is, amolyan „főnök”módjára. (Ahogy megfigyeltem, mun-katársai Carreras „úrnak” szólítják).

A legSIKereSebb operAéneKeS

Nincsenek platinalemezek a falakon. (Pedig döb-benetes számú, 85 millió lemezt adott el, mely üz-leti szempontból minden idők egyik legsikeresebboperaénekesévé tette). Nincsenek a falon saját ma-

gát legnagyszerűbb szerepeiben ábrázoló képeksem. (Pedig az 1970-es, ’80-as évek egyik legünne-peltebb tenorja volt, tiszta hangjáról és romantikuselőadásmódjáról volt híres, valamint a Verdi és Puc-cini operák csodálatos, árnyalt előadásairól). Devannak fényképek, melyeken leukémiás betegeketlátogat, legtöbbször gyerekeket. ezek a képek em-lékeztetnek minket arra, hogy hol is vagyunk pon-tosan: a Josep Carreras Leukémia Alapítványnál.Keresztnevének helyesírása fontos ebben az eset-ben, melyre kitérünk később, de most az Alapít-ványról említenénk annyit, hogy Amerikában, Né-metországban és svájcban is vannak szervezetei,melyek évente euro-milliókat gyűjtenek össze ku-tatási célokra. ez az egész egy amolyan örökségféle, mely Carreras saját, leukémia elleni küzdelmé-nek eredménye. 1987-ben, 40 éves korában, tíz azegyhez esélyt kapott a túlélésre. Ma már egészsé-ges, fitt, fess.

operát (éS FoCIt) mIndenKIneK!

A műtét és kemoterápia után sosem tudott márvisszatérni a régi, telezsúfolt operaéletbe. Az operanépszerűsítésében talált új kihívást magának. Leghíresebb ötlete – fanatikus futballszurkoló lé-vén –, hogy alakítsák meg A Három tenort, hogyaztán az 1990-es olaszországi Labdarúgó Világbaj-

24

„A tenor mindig hős vagy szerető. Érthető az ego.”

Josep maria Carreras úrCarreras világhírű tenor, megszállott és öntörvényű ember. Melegszívű nagypapa és szenvedélyes futballdrukker. Nigel Farndale beszélgetett vele.

NéVJEGY: JOSé CArrErAS (ErEDEtILEG, KAtALáNUL:

JOSEP MArIA CArrErAS I COLL)

Született: 1946. december 5.

Főbb szerepei:

don josé – carmen (Bizet), rodolfo – Bohémélet (Puccini), alf-

redo – la traviata (verdi), cavaradossi – tosca (Puccini), don car-

los – don carlos (verdi), riccardo – az álarcosbál (verdi), canio

– Pagliacci (leoncavallo), csak hogy egy párat említsünk

Híres operaházak, ahol énekelt:

royal opera House covent garden – london, Metropolitan opera

– New york, a bécsi operaház, la scala- Milano, a sydney-i ope-

raház , zürich, München, Berlin

Kedvenc zenéi zuhanyozás közben: frank sinatra, adele, amy

Winehouse, tom jones, elton john

Budapestről:

„Nagyon örülök, hogy ebben a csodás városban, Budapesten éne-

kelhetek. Mindig szívesen jövök ide egyrészt a remek atmoszféra,

másrészt a közönség miatt. Különleges élmény lesz számomra

életem utolsó, „Life in Music” című turném budapesti Aréna-beli

koncertje, hiszen a magyar közönség olyan emberekből áll, akik

ismerik a zenét, nagylelkűek és közel állnak a szívemhez.”

Rivaldafényben

nokság nyitóünnepségén jól „odategyék magukat”.Barátaival, Placido Domingoval és Luciano Pava-rottival egy egyszeri koncertet terveztek, de annyiranépszerűek lettek, hogy ezen kívül még vagy har-minc alkalommal énekeltek együtt, hatalmas re-kord-eladásokat produkálva. (Még mindig csúcs-tartók a komolyzenei eladási listán). Annak ellenére,hogy mindhármuknak más volt az éneklési stílusa,volt közös pont bennük; A Három tenor közösszenvedélye a futball volt, amiről sokkal többet be-szélgettek, mint az operáról. Mikor megkérdezemCarrerast, hogy hogyan fért meg három ekkora egóa színpadon, nevetett: „Nos, mindhárman a legjobbakpróbáltunk lenni, az igaz. És természetesen volt rivalizálás,de egészséges mértékben. A külsőnk is különbözött és kü-lönbözött a hangunk, de olyan kémia alakult ki hármunkközött, ami nagyon jól működött. Ha a tenoroknak nagyegójuk van, az az eljátszott karaktereknek köszönhető, eza show része. Tenorként az ember vagy a szerető a darab-ban, vagy a hős, köpenyben és karddal. Azt hiszem, A Há-rom Tenor sokat tett az opera műfajáért, sokakkal megis-mertette azt. Az, hogy egyik-másik előadásunkat a tévébenemberek milliárdjai nézhették, az azért rengeteget jelent. Azegyszerű emberek számára konkrétan azt, hogy nem féltektöbbé operaházba járni.”

talán pont az ő hatásukra változás indult az operatársadalmi megítélését illetően. A műfaj ma márnem csak a társadalom elitjéé. „Összehasonlítva az1970-es és ’80-as évekkel, azt hiszem, az emberek szélesebbrétege jár operába manapság.” – mondja Carreras. „Azemberek azon aggódtak régebben, hogy mit vegyenek fel azoperába. Ma már nem ez a legfőbb szempont. És napja-inkban, a legtöbb európai operaházban különleges előadá-sokat is rendeznek gyermekek részére, ahol sokszor a jel-mezes próbákat is meg lehet nézni. Ez nagyon jó, mert ígytudja valaki igazán megszeretni az operát.”

„életem zenéI éS zenéSzeI”

Carreras manapság is igen aktív énekes.egy új Christian Kolonovits-operábanszerepelt a Bécsi Operaházban július-ban, a címe el Juez (A bíró), a spanyolpolgárháború utáni időszakról szól.előtte Londonban lépett fel a Royal Al-bert Hallban, „A life in Music” címűelőadással. Olyan dalokat énekel ebbenaz összeállításban, melyek hatással vol-tak életére. eklektikus ízlése van, e kon-cert keretén belül is felhangzik a katalánnépzenétől az amerikai jazz-dalokig na-gyon sok minden, néhány áriával ismegfűszerezve, természetesen. A da-

lest meghatározó pillanata a My Way című szám.Mint kiderül, Carreras életének egyik legboldogabbpillanata az volt, amikor Frank sinatra előtt énekel-hette el ezt a dalt.Karrierje során a legtöbb kitűnő szopránnal együtténekelhetett, például Birgit Nilssonnal és DameKiri te Kanawaval, de hozzá legközelebb Mont-serrat Caballé állt. Annak ellenére, hogy – Carrerassaját bevallása szerint – nagyon más személyiségek,a színpadon mindig történt valami kettejük között.Csak úgy, mint Maria Callas-szal. „A kollégáim irántimélységes tiszteletem mellett úgy gondolom, Callas a legna-gyobb azok közül, akikkel valaha együtt dolgozhattam.”

Carreras szülei nem jártak operába, de a kis Josegyermekkorában látta A nagy Caruso című filmben

Mario Lanzat, és az életeegy csapásra megválto-zott. „Hat éves voltam, és őakartam lenni. Órákat töl-töttem a fürdőszobában a „ledonna e mobile”-t énekel-getve.” szokott-e gondol-kodni azon, hogy mi lettvolna, ha nem látja ezt afilmet? „Nem tudom, azthiszem, akkor is a művésze-tek felé fordultam volna.Nem hiszem, hogy focista let-tem volna, habár világ élet-

emben szenvedélyesen szerettem a futballt.”

mInt egy KIS orSzág SAJát nyelvvel

Vajon mi ez a nagy futball-őrület a részéről? „A fut-ball általában 90 percnyi menekülés a hétköznapi életből.90 perc, amikor minden mást elfelejtesz. De a katalánok

25

Én vagyok Caruso!

Rivaldafényben

számára, akik az FC Barce-lonanak szurkolnak, mint jó-magam, ez valami más. Francodiktatúrája alatt így őriztükmeg identitásunkat; mint egykis ország saját nyelvvel és ha-gyományokkal.”Hát ezért használja Josep-ként a nevét az alapítvá-nyához. Mert katalánulvan. Franco alatt a spanyolJosé-t kellett ugyanis hasz-nálnia. Megkérdezem tőle,milyen volt felnőnieFranco spanyolországá-ban. „Súlyos elnyomásban él-tünk. Kompromisszumokatkellett kötnünk saját magunk-kal. De a szüleim sokkal ko-molyabban vették ezt, mint én,hiszen ők harcoltak is Francoellen. Édesapám francia nyelv-tanár volt, de fel kellett adniaezt a munkáját.” Közleke-dési rendőr lett helyette,édesanyja pedig egy szép-ségszalonban dolgozott.„18 éves voltam, mikor édes-anyám meghalt, így sosem lát-hatott engem sikeres operaéne-kesként.”

JómAgAm?

Magáról úgy vélekedik,mint megszállott és önkri-tikus ember. „Legtöbbszörcsalódott vagyok az előadásaimután. Csakúgy, mint amikor asaját lemezeimet hallgatom, na-gyon kritikus füllel, különösena lemez kiadását követő idő-szakban. De mikor húsz évután meghallgatom újra, álta-lában arra jutok, hogy tulaj-donképpen egész jó volt.”Betegsége nem csak ahangjára, de a személyisé-gére is hatással volt. „Azthiszem, mindenki, aki keresz-tülmegy egy ilyen extrém szen-vedéssel teli időszakon, érettebblesz. Utána, mikor az orvosok

26

Moldován Stefániával

Tokody Ilonával (1984)

Monserrat Caballé-val

agnes Balstaval (1985)

Kiri Te Kanawa-val (1985)

anna Tomowa Sintow, agnes Baltsa, José Carreras and José van Dam. Musikverein Wien, 1984.

Katia Ricciarellivel (1975)

Rivaldafényben

azt mondták, hogy mindenrendben lesz, azt gondoltam,hogy akkor most aztán igazánkezdek valamit, valami mégtöbbet az életemmel. Mondtama feleségemnek, hogy mostantóljobb ember leszek. De aztánaz ember olyan jól érzi magát,hogy elfelejti ezeket az ígéreteit,és visszacsúszik a régi szoká-saiba, elköveti ugyanazokat ahibákat. Azóta is tudok önzőlenni. Persze azért nagylelkűis. És nem mindig hozok helyesdöntéseket.”

első felesége és későbbiszeretője felváltva ült kór-házi ágyánál. Mikor meg-gyógyult, elvált a feleségé-től és elvette kedvesét, demára már különváltak őkis. „Csodálatos kapcsolatunkvolt a második feleségemmel, demint sok pár, mi is úgy dön-töttünk, hogy mindkettőnkszámára a legjobb volna különutakon járni. Egy művészneknéha önzőnek kell lenni. Hamásnap a La Scalaban vanelőadásom, akkor nem megyekeste a feleségemmel vacsorázni.”Jelenleg egyedül él. Mos-tani nagy szerelme a kétgyermeke és öt unokája.„A latin emberek nem félnekkimutatni, mennyire szeretika gyermekeiket. Engedékenynagypapa vagyok. Egyelőreegyik unokámon sem látszik,hogy örökölte volna a nagy-apja hangját. De ők még na-gyon fiatalok,” – mondjaegy vállrándítással. „Vanmég idejük.”José Carreras 2017. január20-án lép fel Budapesten aPapp László Budapest Sport-arénában, utolsó világkörüliturnéjának keretében. „A lifein Music” című esten zeneka-runk kíséri a világhírű énekest.Vezényel: David Gimenez.

27

Federica von Stade-val (1980)

Renata Scotto és Teresa Stratas

Vendégünk

Szöveg: Viant Katalin

A cukrászda kertjének egyik oldalán egy vékony,magas, barna haját kis lófarokban összefogó fiatal-ember sétálgatott fel s alá, a másikon én. Ha nemtudtam volna, hogy ő lesz a beszélgetőtársam, ak-kor bizonyára még most is ott sétálgatnék fel-alá, svárnám szabó Marcellt, több nemzetközi zongora-verseny győztesét, hazánk egyik legtehetségesebbifjú zongoristáját. szokásomtól eltérően rendre te-gezve jönnek ki számon a hozzá intézett monda-tok, hisz meglehetősen fiatal. Így örömmel veszem,mikor hivatalosan is tegezésre váltunk – és már kér-dezem is…

Egyszer csak megcsörrent a telefonod?Nem, hanem kaptam két e-mailt: gábortól egy sze-mélyes hangút, melyben gratulált a 2015 novembe-rében elnyert, számomra rendkívül nagy megtisz-teltetést jelentő Junior Prima-díjhoz, ami egybenfelkérésének apropóját is adta. A második levél atitkárságtól érkezett azzal, hogy a fellépésem aBDz-vel 2016 szeptemberében lesz, amikor is Mo-zart C-dúr zongoraversenyét fogom játszani. Na-gyon várom a közös munkát, mert tudom, hogy jóhangulatban fog telni.Honnan tudod, hogy jó lesz a hangulat?Onnan, hogy még budafoki zeneiskolásként sok-szor ültem gábor gyermekeknek szóló koncertjein,ahol mindig jó hangulat, vidámság uralta a termet.energiája és szenvedélye a zene iránt sugárzott aszínpadról és könnyen megfogta a fiatalokat. Rész-ben neki köszönhetem, hogy közelebb kerültem azenéhez, részben pedig zenetanáromnak, BatkeMártának, aki akkor a BDz-ben is muzsikált, és fel-hívta a figyelmünket ezekre a koncertekre. elké-pesztő, hogy aki 20 éve még nekem mesélt a zené-ről, azzal most együtt fogunk mesélni a közönség-nek, persze beszéd nélkül.Hogy esett a választásotok Mozartra és erre agyönyörű C-dúr zongoraversenyre?gábor kifejezett kérése volt egy klasszikus zongo-raverseny, és mivel az idei repertoárom klasszikusversenyei között szerepel ez a mű, így ezt válasz-

tottuk ki a közös előadáshoz. Jóllehet, én eleintepróbálkoztam azzal, hogy a romantikusok közül ta-láljunk valakit. ők jelenleg közelebb állnak hozzám.Mozart azért fontos lehet számodra most is, hi-szen honlapod egyik kitűnő fotóján tűzpirosMozart-kottát tartasz a kezedben.Igen, az szintén egy zongoraverseny kottája. gyer-mekkoromban, ahogy sok fiatalnak, nekem is Mo-zart volt a kedvenc zeneszerzőm, mert ugyanaz azsenialitás van meg a legkisebbeknek írt kis darab-jaiban, mint zongoraversenyeiben, így hamar átél-heti a fiatal zongorista, hogy „nagy szerző” művétjátszhatja.Ezek közül a C-dúr zongoraverseny és különö-sen annak 2., Andante tétele népszerűségétminden bizonnyal annak is köszönheti, hogyaz Elvira Madigan című 1967-es svéd film kí-sérőzenéje. A dallamot mindenki ismeri, dekérlek, beszélj nekünk a műről!Mozart ezt közvetlenül a szintén híres d-moll ver-senyműve után írta. A nagy lélegzetű és színes elsőtétel után, mint egy oázis szólal meg a közkedvelt,szerenád szerű F-dúr második tétel, majd egy sebes

28

„Talán a legjobbkor játszom el a művet.”

hideg fejjel, meleg szívvelSzabó Marcell ifjú zongoraverseny-guru. A versenyzést szükséges rossznak találja. És szükséges jónak is. Mozart-kadenciát ugyan még nem írt, de ha követjük a számmisztikai vonalat, talán mostanában jön el an-nak is az ideje…

Vendégünk

rondótétel zárja a művet. érdekesség, hogy ebbena műben már nemcsak szólisztikusan szerepel azongora, hanem sokszor egyenrangú partnerként,sőt kíséretként asszisztál a zenekarnak.Melyik részre hívnád fel különösen a közönségfigyelmét?A kadenciákra, azaz a két szélső tétel lezárására,ahol a zongorista pár percben megmutathatja ké-pességeit, zenekari kíséret nélkül, látványos, impro-vizáción alapuló, a műben korábban már elhang-zott témákból felépülő szólóban. Amiért ez itt kü-lönösen érdekes, az az, hogy Mozart által írt ka-denciát nem ismerünk ehhez a darabhoz. Vagy el-veszett a kézirat, vagy egyáltalán nem is írt hozzá,hiszen nem komponált kadenciát minden zongora-versenyéhez, mert ezeket akkoriban szokás volt va-lóban rögtönözni. Amihez ő nem írt kadenciát, ah-hoz később más zeneszerzők, pl. Beethoven, vagyBrahms, illetve a XX. század zongoristái is, mintBrendel, Pollini megírták a sajátjukat. Úgyhogy amai zongoristák vagy ezek közül választanak, vagymegírják a maguk kadenciáját. én az előbbi utat já-rom.Nem gondoltál arra, hogy te is megírod a sajátkadenciádat? Úgy tudom, vannak saját szerze-ményeid.Igen, vannak, de ezek inkább könnyűzenék, mintklasszikusok. Valóban felmerült bennem, hogy írjakén is kadenciát, miután jó néhány verzión átrágtammagam, de igazából nem érzem magam eléggéadekvátnak a feladathoz. talán, ha már számos Mo-zart-versenyművet megtanultam és eljátszottam, ak-kor merek majd írni egyet.A mű, a „látványos” kadenciákon kívül, nehéztechnikailag?Mozartnál nem könnyű a technikai nehézségről be-szélni, mert látszólag gyorsan meg lehet tanulni aműveit. De elérni a mozarti hangszínt és azt, hogya skálák és futamok úgy szóljanak, ahogy azt az em-ber füle és feje elvárja, az sokkal nehezebb, mintahogy elsőre gondolnánk. Azt hiszem, hogy gye-rekkorban pont a látszólagos könnyűségükmiatt szeretünk bele Mozart műveibe, deahogy öregszik az ember, úgy találja egyreinkább komplikáltnak ezeket a szerzemé-nyeket. Ahogy öregszik az ember? Huszonliencéves vagy…gyermekkorában az ember Mozartnál éppa derűt, a jókedvet veszi észre, és amikorérettebb fejjel felismeri a zene mélységét,akkor ezek megfogalmazását nehéz a klasz-szikus kereteken belül tartani, vagyis nehéz

nem elmenni a romantikus előadásmód felé. ezutóbbi szerintem amúgy az egyszerűbb, a köny-nyebb, sőt talán a hatásosabb út. ezt talán általá-ban a közönség is jobban szereti. én próbálom azegyszerű, de nagyszerű előadást megtalálni, amivelhitem szerint ugyanazt a hatást el lehet érni. Mamár közelebb állnak hozzám a romantikus zene-szerzők, de közben a klasszikus zongorázás hívemaradtam, próbálok nem nagy gesztusokba és pá-toszos megfogalmazásokba bocsátkozni.Valami hasonlót fogalmazott meg Gábor is egyénekkari próbán: ne te könnyezz, amikor éne-kelsz; azt hagyd a közönségre!Nekem a zongoratanárom mondott hasonlót: hi-deg fejjel és meleg szívvel kell mindig zongorázni.Bármekkora érzelmekkel játszunk is, fejben mindigkell a hűvös, felülről szemlélés, szükség van a kont-rollra. Igazából mi a szívünket adjuk át a közön-ségnek, és az érzéseik megnyilvánulását várjuk tő-lük.Sokszor épp a visszafogott játékmód hatásáraáll meg a levegő a koncertteremben…Igen, de ez felfogásbeli kérdés: vannak zenészek,akik arcjátékukkal, mozdulataikkal is segíteni akar-ják a hallgató számára a mű befogadását, megérté-sét. Igazából mindegy, ki hogyan éri el ezt a hatást,ha a közönség pisszenni sem mer, akkor a művészvalamit jól csinál.Előadóművészként a visszafogottság jellemez,gyermekként viszont szenvedélyesen görkor-csolyáztál. Zenei mentoraidon kívül két kéztö-résnek és egy kölcsönpianínónak „köszönhe-ted”, hogy a zongorista lettél, igaz?én kétszer is megkaptam a sorstól a választás lehe-tőségét. Nagyon szerettem ugyanis görkorcso-lyázni; lépcsőkön ugrattunk át, korlátokon csúsz-tunk le a barátaimmal. Amikor először tört el a ke-zem, nem vettem komolyan a figyelmeztetést, mertazt reméltem, még egyszer nem fordul elő velem.De amikor másodszorra is eltört a kezem, akkormár felhagytam a görkorival a zongorázás miatt.

29

Vendégünk

Mikor, hogyan ismerkedtél meg a zongorával,a zongorázással?A családomban nincs zenész, de nagypapám lelkesamatőr szinten zongorázott. Amikor apukámtól ka-pott egy kis szintetizátort karácsonyra, ezen együttjátszogattunk, de sokáig nem derült ki, hogy nekemtehetségem lenne a zenéléshez. egyszer aztán köl-csönkaptunk egy pianínót, aminek nagyon meg-örültem. Nagyon megtetszett. elkezdtem hallásután játszani, hiszen a kottát sem ismertem még.Csak láttam, hogy a hangok lefelé vagy felfelé men-nek, és ennek megfelelően próbáltam játszani, denem tudtam, hogy melyik hang az A, a C vagy aB… érdekes, hogy vannak művészek, pl. a tavalyiCsajkovszkij-verseny IV. helyezettje, egy fiatal fran-cia „gyerek”, Lucas Debargue, aki sok darabot, mégRachmaninov műveit is hallás után tanulta meg. el-képesztő agya és hallása lehet. egy Mozart zongo-raversenyt még meg lehet tanulni fül alapján, mertkevés a hang benne – „pont annyi, amennyi szük-séges” –, de egy Rachmaninovot?! Meg is kérdeztéktőle, hogy ez hogyan lehetséges, mire azt mondta,hogy egyszerű, mert minden hang, aminek meg kellszólalnia, az megszólal...Rachmaninov egyébként nekem a csúcsok csúcsa,s már akkor a 2. zongoraverseny volt a kedvenczongoraversenyem, amikor még nem is zongoráz-tam és persze azt sem tudtam, hogy a két CD kö-zül az egyik, amit a családunk az autóban, síelésrehajtva állandóan hallgat, az Rachmaninov. Csakannyit tudtam, hogy nagyon szép. A másik úti CD-nkről azért tudtam, hogy Pink Floyd…Zeneszerzők, pl. Bartók és karmesterek, pl.Dohnányi zenei emlékezőtehetségéről sok tör-ténet kering.ez különleges képesség, és nagyban megkönnyíti azenész munkáját. Yuja Wang, akinek a világon azegyik legnagyobb zongoraverseny-repertoárja van,

saját elmondása szerint nem ismer gyakorolni, csak koncertelőtt veszi elő a művet, mert in-kább az ösztönben hisz, mint amemóriában. Az ember agyaegy másodpercen belül alig párhangot tud felügyelni, így egyLiszt- vagy Rachmaninov-műesetén, ahol egy pillanat alattkell felszántani a zongorát, otta hangok nagy részét az auto-matizált izmok szólaltatjákmeg.A sok külföldi zongoristátszemélyesen ismered a nem-

zetközi zongoraversenyekről, melyeken fel-lépsz. Miért fontos számodra az ilyen megmé-rettetés? A versenyzés szerintem a szükséges rossz, teljesenmegértem azt, aki ellene van. De a versenyek kö-zött van pár, melyen elérni valamit nagy szó, nohamaga a verseny kizsigereli az embert. gyakorolni,többször fellépni, eredményhirdetéseken résztvenni, közben rosszat enni, rosszul aludni, rossz kö-rülmények, rossz időjárási viszonyok között lenni,és mégis a maximumot kihozni magunkból, nemegyszerű. Aki ezt fel tudja dolgozni, annak érdemestöbb versenyen indulni, mert minden egyes ver-sennyel egy fokkal egyszerűbbnek tűnik a követ-kező, egyre rutinosabbá válik az ember.Már ismert zongoraművész vagy és még dok-torandusz a Zeneakadémián.Ha egy művész befut, senkit se érdekel, van-e dip-lomája vagy doktorija. én szerettem volna magama végletekig továbbképezni, ráadásul zeneakadé-mista vagyok tizenhárom éves korom óta, nehézvolt otthagyni, hát ráhúztam még három évet. Adoktoriskolában most jön a java: két éven belül lekell tennem még egy nyelvvizsgát, de lesz háromnagy szóbeli vizsgám, meg kell írnom Mozart négy-kezes műveiről a disszertációmat, és a legvégén lesza nyilvános doktori koncertem.Nagy kérdés a művészpályán a tehetség és atanulás szerepe, aránya. ezek csak apró részei a művészlétnek. A zeneaka-démián zenészeket képeznek, de nem kapunk pl.olyan pszichológiai felkészítést, amely a verseny-zéshez és a pódiumművészethez kell. én a verse-nyeken tanultam meg, hogy mivel jár ez a pálya:nem ugyanaz ismert tanárok előtt vizsgázni, mintvilágversenyeken ismeretlen zsűri elé állni és másikötven zongoristával megmérkőzni.A Zeneakadémia magában is védettséget ad.

30

Vendégünk

Igen, épp ezért különös, hogy itt nem tanulunkstresszkezelést, művészi magatartást, vagy azt, ho-gyan menjünk ki a színpadra fellépéskor. szerintemnagyon fontos lenne, hogy ne csak azt tanuljuk meg,hogy a darab hogy szólaljon meg, hanem hogy azideális interpretáció hogy szülessen meg a színpadon.Otthon, négy fal között mindenki lehet Richter.Fellépésed pedig sok volt is, lesz is.Lesz olyan hónapom, amikor 10–20 olyan koncer-tem lesz, amire keményen kell gyakorolnom. sze-rencsés vagyok, hogy a Junior Prima-díj, a FischerAnnie Ösztöndíj, a versenyeredményeim miatt iskapok felkéréseket, így nem csak magamnak kellterveznem-szerveznem a fellépéseket. Helyszínkéntnekem különösen fontos Budafok–tétény, mivel ittkezdődött számomra minden, és a közelben, Ke-lenvölgyben élek jelenleg is. Jó látni az ismerősö-ket, jó visszagondolni a vizsgákra, a koncertekre, ésjó alkalom itt minden fellépés arra, hogy időről-időre halljanak, hogy hová fejlődtem, hisz már egyideje kirepültem a fészekből. Hogyan állsz a kamarazénéléshez?sokáig nem kamaráztam, mert a szóló karrierreösszpontosítottam, de mostanában újra ráéreztemaz ízére. A Fischer Annie Ösztöndíjnak hála, sokkamarakoncertem lesz idén, aminek örülök, mert acsoportos zenélés alapvetően javítja a zenész ké-pességeit, illetve egy inspiráló közeg mindenkibőlkihozhatja a legjobbat. egy év múlva pedig egy régiálmom válik valóra, ami szintén a kamarazenélés-ről fog szólni, de erről babonából nem beszélekmég, legyen meglepetés...Jobb, ha sok a feladat, mintha kevés, nem?Csak úgy lenni nagyon rossz, ráadásul én hajlamosvagyok a lustulásra, de persze néha muszáj kiengedniegy kicsit a szelepet. Ha van feladatom, akkor viszontkeményen dolgozom, teljesen belehajszolom magama gyakorlásba, máshogy talán nem is érdemes.Jó érzés, amikor sikerrel megoldasz valamit?természetesen, hiszen minden siker erősíti az em-ber önbizalmát, a kis egója „hízhat” egy kicsit. Visz-szaigazolást kapni arról, hogy ezen a nehéz pályánérdemes küzdeni, hogy van eredménye: nagyon jó.s ha jön egy nehezebb időszak, akkor ezek az ered-mények mindig arra sarkallnak, hogy tovább csi-náljam. Igazából az embernek a sikert és a kudarcotis a helyén kell kezelnie, mert az egyik önteltséghezés flegmasághoz, a másik kiábránduláshoz és dep-resszióhoz vezethet. Pedig a kudarc csak annyittesz: most valamit nem csinálsz jól, változtass; míga siker azt jelenti: valamit jól csinálsz, próbálj ezenaz úton haladni. Ha korábban azt mondtam, hogya verseny szükséges rossz, most azt mondom, hogy

a verseny a szükséges jó is, ha reális visszaigazolástad a művésznek.Mi jelent számodra a kikapcsolódást?A barátokon túl szeretek a saját kis otthoni stúdi-ómban gitározni, a saját műveimből a szintetizáto-rommal felvételeket készíteni. Igyekszem sportolniis: a jógát próbáltam, nekem nem jött be, mert nemtudok félóráig nyugiban lenni. teniszezni szoktam,amikor időm engedi, bár nem igazán zongoristánakvaló sport. Ahogy egyébként a gitározás sem... énmeg mindkettőt csinálom, szóval a pályafutásom„szerencsés” alakulása érdekében igazán mindentmegteszek. Újabban sikerült rászoknom a futásra,pedig korábban el nem tudtam képzelni, mi jó vanabban, hogy az ember egyedül fut, ráadásul nincsbenne semmi játék… A játék szóról a számok játéka jut eszembe. Ké-szülve az interjúra felfedeztem, hogy Mozart,a zeneszerző éppen úgy huszonkilenc éves volt,amikor a C-dúr zongoraversenyt írta, mintahogy Szabó Marcell, a zongoraművész is hu-szonkilenc éves most, amikor eljátssza nekünkezt a gyönyörű művet. édesanyám is szereti a számmisztikát, biztosan aztmondaná erre, hogy a legjobbkor játszod el a mű-vet, fiam! Lehet, hogy mégiscsak most kellene azt akadenciát megírni...Közönségünk Szabó Marcell zongorajátékát 2016. szep-tember 30-án, 19:00 órakor hallhatja a Klauzál Házban.Elhangzik: Mozart C-dúr (K. 467) zongoraversenye és Saint-Saëns: I. szimfóniája. Vezényel: Hollerung Gábor

31

Háttér

szabó Marcell

szabó Marcell 1987-ben született Budapesten, 1999-ben nyert fel-

vételt a zeneakadémiára, ahol zongoraművész-diplomáját 2012-

ben szerezte meg. 2010/11-ben a Brüsszeli királyi zeneakadémia

vendéghallgatója volt. jelenleg a zeneakadémia doktorandusza.

részt vett több mesterkurzuson, fellépett több magyar város mel-

lett Bécs, Pozsony, Párizs, Madrid, Nagoya, Hamburg, Brüsszel

és luxembourg koncerttermeiben. 2005-ben Bíró sári emlékdíjat

kapott, 2015-ben pedig junior Prima-díjas, 2016-ban pedig

fischer annie-ösztöndíjas lett.

több nemzetközi zongoraverseny díjazottja: a 2008-as Nagoyai

zongoraverseny különdíjasa, a 2014-es szegedi Nemzetközi Bar-

tók Béla zongoraversenyen első helyezettje, harmadik helyezett

lett a XXXiii. Nemzetközi delia steinberg zongoraversenyen és i.

díjat hozott el a Xvi. Nemzetközi Île de france zongoraversenyről.

szólóestjein főleg a romantika zongorairodalmából válogatva

Brahms, csajkovszkij, chopin, Prokofjev és rahmaninov műveit

szólaltatja meg.

Zene és látvány

Szöveg: Molnár Csöpi, Czingráber Eszter

Hogyan született meg az a döntés, hogyneked a tánccal kell foglalkoznod?érdekes módon nem én, hanem édesanyámgondolta, hogy táncolnom kellene. Az At-tila úton laktunk, sokat sportoltam. Kosár-labdáztam rövid ideig, fociztam, nem csak agrundon, csapatban is, és röplabdáztamhosszabb ideig, csapatban is. A barátaimmaléppen a Vérmezőn rúgtuk a labdát, amikorédesanyám bejött a kiskapun – be volt ke-rítve a pálya –, és azt mondta: Gyere! – Hova?– Megyünk felvételizni a Balettintézetbe! – Felejtsdel! természetesen elmentünk, felvettek,utána ment minden a maga útján.A táncos képzés igen sokáig tart. Volt,hogy meginogtál?Az igazság az, hogy ha az ember bekerül aBalettintézetbe, teljes mértékben elszakad ahétköznapoktól, elveszíti a baráti körét. Ne-kem ez különösen nehéz volt, mert a „Kosztolányi-ban”, ahova 10 éves koromig jártam, egyébként test-nevelés tagozatra, volt egy nagyon jó osztályközös-ségem. A mai napig évente találkozunk, ahova en-gem is meghívnak, holott csak ötödikig jártam ve-lük. ebből a közegből szakadtam ki. Onnantólkezdve nem volt viszonyítási alapom; nem tudtam,a régi barátaim hol tartanak, merre visz az útjuk, miérdekli őket. egyetlen viszonyítási alap marad ilyen-kor: az Intézet. Új közösség, új elvárások, új konf-liktusok. Kemény munka minden nap. Reggel 8-tólszakmai órák, ebéd, majd este 8-ig általános képzés.A tanárok figyelembe veszik a terhelésünket, dealapvetően ugyanúgy követelnek. A kérdésedrekonkrétan válaszolva: igen, volt olyan pillanat, ami-kor azt gondoltam, kilépek a tánc világából.Hogyan léptél túl ezen?A balettmesterem és a szüleim segítettek át a lelkikrízisen; egyszerűen nem engedték, hogy ne a ba-lettbe fektessem az energiáimat. Ráadásul az vitat-hatatlan, hogy a klasszikus balettnek a legszebb amozgásrendszere, gyönyörű a finommechanikája,viszont teljesen testidegen. Azután a 8. évfolyam-

ban utolért egy Vaganova-ösztöndíj szentpétervá-ron. Nagyon intenzív munkát végeztünk Kun zsu-zsa mesternő és az orosz balettmesterek vezetésé-vel. A Vaganova Intézet egyöntetű, tradíciókraépülő kinyilatkoztatásai a klasszikus balettről meg-kérdőjelezhetetlenek, a táncos életemben a fordu-lópontot jelentették. Ilyen például, hogy a színpaddőlésszögben van azért, hogy a nézők számára aszínpadkép jobban látható legyen. Másképpen kellforogni, más testtartással maradsz egyensúlyban. Atanulók még mindig deszkán gyakorolnak, nemműanyagon, csak előtte fellocsolják a színpadot. ezaz időszak jelentette a táncos életemben a forduló-pontot. szakmai utam első lépéseit egyébként olyannagy mesterek egyengették, mint Barkóczy sándor,sebestény Katalin, sárközi gyula.A klasszikus balett képzést magad mögötthagyva hogyan alakult a szakmai pályafutásod?1993-ban diplomáztam a Magyar táncművészeti Fő-iskolán. 10 év klasszikus balettképzés után a MagyarNemzeti Balett tagjaként az Operaház táncosa, majdcímzetes szólistája lettem. (1994-2000 ). Aztán egy-szer csak Londonba mentem, egy 80 éve működő

32

Korlátlan kifejezőerő: a testKun Attila táncos, koreográfus, a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője, a kortárs táncpedagógia ésa klasszikus táncelőadás mesteri ötvözője. Hiszi, hogy táncosainak jár a megnyugtató környezet, a „családi”hozzáállás. Célja a test és a szellem harmóniájának építése, a testtudatosság kialakítása. Most ugyan alkot,nevel, embereket fog össze, de volt idő, amikor inkább a sport kötötte le.

Zene és látvány

társulathoz, a Rambert Dance Company –hoz. Azitt töltött évek komoly szakmai változást hoztak szá-momra, ugyanis belecsöppentem a kortárs világba. Miért váltottál társulatot – és országot?ez inkább szakmai kérdés, mint emberi. Mindentársulatváltásomat szakmai indokok generálták. Aklasszikus balett hazai oktatásából annak idején hi-ányzott az a nemzetközi trendekre érzékeny vála-szadás, ami beengedte volna a kortárs vagy modernirányzatokat. Azaz itthon hiányzott a modern éskortárs képzés a klasszikus táncosoknak. Mindezabban az időszakban, amikor Nyugat-európábanmár javában „tombolt” Mats ek, WilliamForshythe, Jiri Kylian kortárs balett művészek éskoreográfusok munkásságának tetőpontja.tehát az első társulatváltásom oka, hogy „tovább-képzést” kerestem a misztikus hiányérzetem által ve-zérelve. sok szakmai és kapcsolatrendszeri muníciótszereztem Londonban, amit itthon kívántam kama-toztatni egy új hazai társulat létrehozása által, mi-után hazajöttem a világhírű Rambert Dance Com-pany-tól. 2003-ban megalapítottam Budapesten aPR-evolution Dance Company-t. eleinte állandó ta-gok nélküli, projekt rendszerben működő együttesvoltunk, amely az évek alatt új alkotókkal bővülve akortárs hazai táncélet egyik legtermékenyebb társu-latává érett. A munka jól indult, nagyon jól! Külföldirepertoárt hoztam Magyarországra, külföldi szak-emberekkel képeztettem a társulat művészeit. Idővelviszont a szakmai levegő elfogyott a társulat körül,és az éves támogatások nemhogy emelkedtek volnaaz elvégzett szakmai munkát támogatva, hanem év-ről évre csökkentek. Így fenntarthatatlanná vált anemzetközi kommunikáció, be kellett látnom, hogysem a szakma részéről, sem a döntéshozók részérőlnincs támogatása a szándékaimnak. Lassú és tanul-ságos folyamat volt, de számtalan tapasztalattal let-tem gazdagabb. A társulat egyébként a mai napigműködik, 2008-tól Nemes zsófia vezetésével.Mi jött ez után?Még eközben, 2006-2008 között újra a MagyarNemzeti Balett címzetes szólistája voltam. 2008-2010 között a svájci Ballet Basel CH kartáncosa-ként, majd szóló táncosaként vettem részt a pro-dukciókban. A Ballet Basel közel öt évet várt rámegy nyílt szerződéssel. Amikor a Pr-evolution jö-vője az én elképzeléseim szerint zsákutcába jutott,igent mondtam a Baseli felkérésre. Mindkét külföldi időszakom értékes és izgalmasvolt, de a család mindkét helyről „haza hozott”.Minden „hazatérésemet” alapvetően a család moti-válta, pontosabban az a vágyam, hogy több minő-ségi időt tudjak velük tölteni. A Ballet Baselt köve-

tően csupán rövidebb elkötelezettségeket vállaltamkülföldön, mint koreográfus, vagy mint koreográ-fus és balettmester.Aztán részese lettél a Közép-Európa Tánc-színháznak. Mi is ez tulajdonképpen?2013-ban hosszú gondolkodás után igent mondtamszögi Csaba felkérésére és megkezdtem munkámat,mint a Közép-európa táncszínház (Ket) művé-szeti vezetője.A Ket Magyarország egyik legmeghatározóbbtánctársulata. egyrészt folyamatosan bővülő,egyedi repertoárt táncolunk, másrészt háromfélefejlesztési programot vezetünk, immár huszonhétéve. Hiszünk benne, hogy a kortárs tánc nyelvénmegfogalmazott problémák időszerűek. előadása-inkkal aktualitásra és reflektivitásra törekszünk. Mű-ködésünk bázisaként a Kárpát-medencét jelöltük ki,aminek változatos tánchagyományai a nemzetközitrendek mellett elevenen jelen vannak munkáink-ban. szeretnénk igazi nemzetközi csapatot létre-hozni, a jelenlegi táncművészeinkhez csatlakoztatnia régió tehetséges fiataljait. ezen törekvésünkbensokat segít a V4 {erről bővebben lásd írásunkat később –Szerk.}, de szükségünk lenne az anyagi támogatá-sok bővítésére is, hiszen jelenleg mindössze nyolctáncos státuszra van lehetőségünk.Az elmúlt huszonhét évben egyébként huszonkét or-szág negyvennégy városában léptünk fel, százegy ős-bemutatót tartottunk, melyeket ötvenöt alkotó készí-tett. A művészeti képzésünk is elég sajátosnak mond-ható. Célunk nemcsak a táncművészet széles körbenvaló terjesztése, hanem a testtudat építés, illetve a testés a szellem harmóniájának fejlesztése a tánc forma-nyelvén keresztül. Három fő programunk van.Mesélnél ezekről?

33

Névjegy: kuN attila: tÁNcMűvész, koreogrÁfus a ket

Művészeti vezetője

Szabadidős kedvencei: utazás a családjával, sportolás, úszás

Legkedvesebb díja: az évad legjobb kartáncosa díj a második

Magyar Nemzeti Balett-es évadában. legkedvesebb, mert saját

kollégái szavazatai alapján kapta az elismerést.

Szakmai ikonjai: Megnevezni nem tudna, szerencsére igen szé-

les a választási lehetőség hazai és külföldi táncművészek és ko-

reográfusok körében. ami mindenképp fontos számára egy szak-

mai ikonnál, az a mély szakmai elhivatottság és az a kristálytiszta,

néha kompromisszumokat nem ismerő hasító erő, amelyekkel a

saját útját járja, járta.

Ha lehetne három kívánsága:

1. minőségi idő a valóban fontos személyekre és dolgokra

2. kölcsönös tisztelet

3. kitekintő bölcsesség

Zene és látvány

DTIE – Dance Theatre in Education – az egyetlenolyan oktatási program, ami ötvözi a kortárs peda-gógiai gyakorlat és a professzionális táncelőadás elő-nyeit. A brit tIe (theatre in education) programalapjain elindulva kifejlesztettünk egy olyan, gyere-keknek és fiataloknak szóló módszertant, melyneksegítségével a résztvevők a kortárs tánc nyelvén egy-szerre tanulhatnak önmagukról, egymásról és a kör-nyező világról. Felfedezik a saját testük kifejezőere-jének korlátlan lehetőségeit, és közben az őket kö-rülvevő, állandó mozgásban és változásban lévő vi-lág átláthatóbbá, érthetőbbé válik. A DtIe prog-ramban koprodukciós partnerünk a Nemzeti tánc-színház és a KÁVA Kulturális Műhely. A DtIemódszertana eddig ötven iskolával került kapcso-latba a Kárpát-medencében, és a következő őszremáris tíz iskola jegyezte elő az előadásokat. Büsz-kék vagyunk rá, hogy meg tudjuk szólítani a 12-14éves korosztályt lakóhelytől, családi háttértől és tán-cos előképzettségtől függetlenül.Az IKF – Ifjú Koreográfusok Fóruma – című progra-munk keretében minden évben lehetőséget adunknéhány kiválasztott fiatal koreográfusnak, hogy atársulat táncosaival megvalósítsa saját elképzeléseit.A társulat tapasztalt, magasan képzett tagjainak ésa fiatal alkotók töretlen fantáziájának találkozása év-ről évre lehetőséget ad rá, hogy valami újat, külön-legeset és szokatlant hozzunk létre. szeretjük a bá-torságot! Noha nem minden kísérlet sikertörténet,mégis, mindannyian sokat tanulhatunk ezekből azegyüttműködésekből.A D.E.E.P (Dance to Everyone Education Project)Komplex, mindenki számára nyitott oktatási prog-ramunk. Célja, hogy a hétköznapok emberét vissza-vezessük a testmozgás fontosságának felismerésé-hez, azaz a kortárs táncon keresztül újra megérez-tessük a test kifejezési erejét és annak pozitív hatá-sát a személyes mentálhigiéniára. tartalmaz gyerek-

és iskolai programokat, workshopokatkezdők és professzionális társulatok, tán-cosok számára, próbalátogatási lehetősé-geket és a tánc történetét, elméleti hátte-rét bemutató előadásokat is. A sorozatminden érdeklődő számára nyitott, füg-getlenül a tánc területén szerzett előzetestapasztalattól. ez a fajta „ismeretterjesz-tés” nem idegen a Ket-et megelőzőidőkből sem! Mi huszonhét éves tradíció-val rendelkezünk, közvetlenül a Népszín-ház jogörököseként dolgozunk, melynekmunkáját györgyfalvay Katalin alapoztameg. ő volt az első olyan szakember, akinagyon erős zenei alaptudással rendel-

kezve járta a Népszínházzal a vidéket. Nem előadá-sokat vitt, hanem mesélt a koreográfiákról, a zené-ről, a zene és a koreográfia kapcsolatáról, a kultúr-körökről. A Ket a Népszínház jogörökösekéntkortárs tánccal foglalkozik. Az itt folyó munkát ko-ordináljuk immár három éve szögi Csabával együtt.Mit takar a neveddel kapcsolatban gyakran el-hangzó V4 elnevezés?A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásának kö-szönhetően és négy intézmény (tanečné konzer-vatórium evy Jaczovej; Krakowski teatr tańca;Akademie múzických umění v Praze; Közép-eu-rópa táncszínház) összefogásának eredményekéntjött létre az a program, melynek keretében négy or-szágban szerveznek térítésmentes tánckurzusokatfiatal, pályakezdő táncművészek részére. A prog-ram a budapesti Közép-európai Kortárstánc Okta-tási Konferenciát követően alakult ki. A programsorán az oktatók mind a négy országban egy egy-hetes kurzust tartanak hivatásos társulatnál mégnem dolgozó, fiatal táncművészeknek, hogy tudás-ukat bővítsék, elmélyítsék. Konkrétan és egyértel-műen négy országból négy szakember végzi az ifjútáncosok szakmai segítését, képzését, fejlődését. Aziskolában megtanult táncos-szakma messze van at-tól, amit egy társulatban a társulati tagoknak tennikell. tehát van egy kis rés a táncművészeti Főis-kola, és a társulati lét között. A V4-gyel ezt a résztpróbáljuk kitölteni. A képzés vezetői eryk Mako-hon (Lengyelország), eva Lackova (szlovákia),Mirka eliasova (Csehország) és Magyarország szí-neiben jómagam.A V4-en kívül mostanában mi tölti ki a napjaidat? A Ket művészeti vezetése mellett koreográfuskéntis tevékenykedem ott. A Ket vezetőjeként létre-hozok produkciókat is, mert ezt kötelességemnekérzem. A Ket alapvető és nagyon szép nemzet-közi funkcióján dolgozom; úgy tervezem, hogy a

34

Zene és látvány

táncosok minden régióból érkezzenek. Pozsony-ban, Krakkóban, Prágában és Budapesten nagyonszép tehetségekkel találkoztam. Amennyiben pár évután is megmarad a kapcsolatunk ezekkel a fiata-lokkal, remélem, a jövőben a Ket társulati tagja-ként üdvözölhetjük őket. Milyen a viszonyulásod a táncosaidhoz?Hát igen, a táncosaimhoz való viszonyulás... A miOperaházunk egy nagyüzem, az embert körülvesziegy hierarchia, ezt átlépni nem lehet, a közösségi él-mény nem olyan erős. A Rambert Company-t kö-rülveszi egy nagyon megalapozott jóléti társadalom,„birodalmi” tradíciókkal rendelkező közösségi lét-tel találkozik a táncos. én is onnan hoztam a „vi-szonyulásomat”. Az utolsó csepp izzadságunkat iskicsavarták a tökéletes produkció érdekében. en-nek fejében olyan biztonságot, figyelmet, bizalmatkapott egy táncos, ami szinte családi volt. Példaerre, amikor a feleségem (Volf Kati: Kossuth-díjastáncművész) a gyermekünket várta, a szülés előtt ésután 1-1 hónapot itthon tölthettem, pedig sok pro-dukcióban benne voltam. távollétemet megoldot-ták, és utána szeretettel vártak vissza. ezt a hozzá-állást viszem én is tovább a táncosaim felé, szá-momra ez a természetes. Két dolog nagyon fontosa Rambertnél: a család és a táncosok medicinás hát-tere. Ha megsérültem, azonnal ott volt mellettemegy olyan személy, aki pontosan tudta mi a feladata,mi a megoldás a sérülésemre. Megnyugtató egy tán-cos számára, ha van egy megbízható csapat körü -lötte, akár fizikai, akár mentális segítségre van szük-sége. A táncosaimnak is jár ez a hozzáállás, ré-szemről ez a természetes.A koreográfushoz hogyan viszonyulnak a tán-cosok?etikai, morális, ki nem mondott törvények vannak.sajnos a XXI. század fiataljai nem ismerik mind-egyiket. Lehet együtt gondolkodni, dea koreográfus a főnök. Amikor egy feladatot, zenét kapsz,megjelennek előtted képek, moz-gások?Amikor megkapok egy zenét, az első,amit figyelek, a dinamika, utána a har-mónia. A harmóniák adják meg azirányt, amikor az ember elkezd keres-gélni akár kultúrkörben, akár hangu-latban, akár színpadi megjelenésben.többször meghallgatom a muzsikát,kialakul bennem egy színpadi vonalve-zetés, majd lassan hozzáépülnek a fi-nom mozdulatok. A próbaterembenezt a kialakult vázat betanítom, a kihe-

lyezett mozdulatot megnézem a táncművészen. eb-ben a folyamatban kérheti a táncos a technikai rész-letek más megoldását. A „nagy kép” egyértelműenaz alkotóé! egy koreográfus saját tapasztalatai alap-ján válik koreográfussá, habár van képzés Magyar-országon. Nekem lehetőségem volt kiváló szakmaientitásokkal együtt dolgozni: J. Kylian, Mats ek,Christopher Bruce, Merce Cunningham, RichardWerlock, Jorma elo, Wayne Mcgregor, Jeremy Ja-mes, Lindsay Kemp, Raffael Bonachella, glennWilkinson, Johann Inger, Rami Be’er, Ohad Naha-rin, Mauro Bigonzetti. ők nem azt mondták, hogy„ezt tanuld meg”, hanem hagyták, hogy minél többimpulzus érjen. Így tudtam egyre érettebben létre-hozni egy-egy koreográfusi eszenciát. A következő „esszenciádnak” részese lesz ze-nekarunk is…Hollerung gábor eddig háromszor keresett meg, deeddig általában az időhiány okán nem jutottunk eladdig, hogy együtt alkossunk. Az új évad első kö-zös munkája lesz a Müpában november 5-én a Di-vertimento című előadás. A Budafoki Dohnányi ze-nekarral közös produkciónk két részből áll. Az elsőrészben számos zeneileg és hangulatilag is változa-tos dinamikájú mű hangzik el: Bach, Bartók, Beet-hoven, Bernstein, Holst, Mozart műveiből. A má-sodik rész Ravel zongoraversenyének mindháromtétele, melyre a teljes koreográfiát én készítem, il-letve az első rész több zeneművére készítek kore-ográfiát. A táncpróbák jó ütemben zajlanak. gábornagyon kristálytisztán fogalmazó, dinamikus sze-mélyiség, így igazán kíváncsian várom a zenekarosközös próbákat. és természetesen a bemutatót!A Divertimento című táncjátékot 2016. november 5-én, szom-baton, 19.30 órakor láthatja közönségünk a Müpában, a Kö-zép-Európa Táncszínház táncművészei előadásában. Koreog-ráfus: Kun Attila. Zenekarunkat vezényli: Hollerung Gábor.

35

Manapság

Szöveg: Ortutay Réka

Nem anakronizmus ez az elnevezés,hogy kortárs romantikusok? Vagyesetleg a romantikus szóval inkábbkedvet akarunk csinálni a hallgatók-nak és el akarjuk venni a „kortárs”élét, hiszen a kortárs zene sokak sze-mében manapság szitokszó, mertebből mindenki egy érthetetlen, har-móniát nem tartalmazó zeneműreasszociál. ez valóban így van. A kortárs zene aXX. század utolsó évtizedeitől ereden-dően két irányba tart. Az egyik irányzata kísérletben, az egyéni nyelvben, azüzenet bonyolultságában és az általa te-remtett értékek – adott esetben közönség nélküli –létezésében hisz. Holott a közönség a művészetegyik nélkülözhetetlen eszköze. ez a zeneszerzőimagatartás az egyik oka annak, hogy a közönség-ben a múlt század évtizedei során egyre nőtt a kor-társ zenével szemben érzett tartózkodás, ami foko-zatosan tüntető távolmaradássá fajult. A másik irány – és ez nagyon is szerethető – a sokévszázados európai hagyományokhoz való közvet-lenebb kapcsolódást választja. ez az irány kísérletettesz egy olyan egyéni nyelvezet kialakítására, melyköveti az európai zenei hagyományokhoz jobbanilleszkedő eszközrendszert. épp azért, mert ez amár ismert eszközrendszer eredendően követhe-tőbb, szerethetőbb a közönség számára. e mögöttnem csak az a szándék húzódik meg, hogy a kortárszene utat találjon a közönséghez, hanem az európaizene sok évszázados hagyományán alapuló logikaibelátás is. ez egy természeti törvényszerűség felis-meréséből indul ki, mégpedig abból, hogy az adotthanggal együtt rezgő felhangok összecsengéséthalljuk és érezzük harmóniának. egy zeneműben e

harmónia jelenti a kiindulási és végpontot, azaz egybizonyos hangnemből – adott esetben komplikáltdisszonanciákon és hangnembeli elmozdulásokonkeresztül – végülis visszajutunk az alaphangnembe.Ez az érzet miért olyan fontos a zenehallgatószámára?Azért, mert biztonságérzetet ad. Mert ha a szilárdtalajon állok, és onnan felszállok egy gerendára,majd onnan egy magasabb lépcsőfokra, bármilyenizgalmas is a dolog, a végén visszakívánkozom a ta-lajra, hiszen ott érzem magamat biztonságban, hi-szen ismét szilárd talajt érzek a lábam alatt.Ugyanez történik a hangnemi változásokkal is: a ze-neszerző és a hallgató – normális esetben – mindigvisszakívánkozik az alaphangnembe, mert ez a ter-mészet rendje.De ugye nemcsak egy követhető hangnemiterv az, ami a zenehallgatást élvezhetővé teszi?természetesen ezen kívül még vannak más aspek-tusok is. Hiszen a kortárs zeneszerzők egy részeszerencsére azt is hajlandó elismerni, hogy a XIX-XX. század fordulójára a zenei gondolkodás

36

Kortárs vagy romantikus? mindkettő!Ilyen lenne Beethoven a XXI. századbanÉrdekes: a romantikus zenétől valamennyien libabőrösek leszünk a véget nem érő dallamok, a túlfeszített ér-zelmek, a felfoghatatlan zenei dimenziók hallatán. A kortárs szót hallva azonban gyorsan kikapcsoljuk a rá-diót vagy továbblapozunk a koncerttermek műsorfüzetében. Miért szeretjük jobban a romantikus zenét és vo-nakodunk egy kortárs zenei alkotás meghallgatásától? Pedig az az igazság, hogy valójában a kortárs zenét isszeretjük, csak nem tudunk róla mindaddig, amíg nem találkozunk egy-egy ismert zenei gesztussal, zenei esz-közzel. Erről beszélgettünk Hollerung Gáborral a zenekar októberi Kortárs romantikusok névre keresztelt kon-certje kapcsán.

Manapság

egyik legfontosabb összetartó ereje az ún. kollek-tív emlékezet, ami az alkotót és a hallgatót egyaránta zenei gondolatok bizonyos azonosságán alapulóráismerés képességével kalauzolja. Itt bizonyos zenei motívumokra gondolsz,amelyek mindenkiben ugyanazt az érzetet vált-ják ki?Nagyjából igen. A személyes és kollektív emléke-zetünkben apró gesztusok, emléktöredékek, érzé-sek elmondhatatlan mennyiségű sokasága húzódikmeg. A hallgató számára a ráismerés élményét ezekfelismerése, az emblematikus zenei fordulatok, azo-nos képzetet kiváltó affektusok adják. Például egysóhajmotívum mindig bánatot jelöl, egy kirobba-nóan felfelé ívelő dallam mindig az előretörést, aszabadságot szimbolizálja. gondoljunk csak a Mar-seillaise meredeken fölfelé törekvő dallamára!A kortárs romantikusok hangverseny műsor-választásánál milyen szempontok szerint válo-gattál?ez a hangverseny olyan zeneszerzők műveit tűzteműsorára (Orbán györgy, Dubrovay László, gyön-gyösi Levente), akik az elhangzó műveikkel a fentkifejtett úton haladnak. Mindhárman jól felismer-hető saját nyelvezettel rendelkeznek, műveikben jólbeazonosítható dallamokkal operálnak, a disszo-nanciát és a harmóniát klasszikus értelemben állít-ják egymással szembe, és a műveik felépítésében ésdramaturgiájában is évszázados tradíciókat követ-nek. Műveikben a tematikus összefüggések, vissza-térés-mechanizmusok segítik a tájékozódást. Mi az, ami romantikussá teszi őket?Például az, hogy a kifejezőeszközeikben nem ijednekmeg a túlzásoktól, egyértelműen érzelmeket jeleníte-nek meg, és nem áll tőlük távol a romantikus korszakalapkérdéseinek újrafogalmazása, a szakrális és dia-bolikus, a groteszk és patetikus szembeállítása.És még a darabok műfaja is ezt támasztja alá,hiszen egy szerenádtól talán nem ijed meg azember…ez így igaz. A szerenád szó már eleve a szórakoz-tatás reményével kecsegtet, nem is csak a műfajamiatt. Orbán zenei nyelvezete nagyon is közért-hető, gyönyörű színekkel, dzsezzes, blues-os ele-

mekkel operál, IV. szerenádja pedig azért is igazánélvezetes, mert kicseng belőle stravinsky, soszta-kovics, vagy akár Nino Rota hangja.Dubrovay zongoraversenyének már a műfaja ismegkívánja a klasszikus kereteket, hiszen ezek túl-lépésével a szólista és a zenekar viszonya értelmet-lenné válna. Dubrovay zenei nyelvére jellemző azerős karakterizálás, a groteszk, a lírai, a patetikushangvétel erőteljes jelenléte.gyöngyösi Levente pedig a XXI. század egyik leg-ragyogóbb zeneszerzője, karakteres, nagyon is ért-hető, egyéni zenei nyelvezettel. Istenkép című műveszámunkra egy kiemelkedő alkotás – melyet az1956-os forradalom 50. évfordulóján mi mutathat-tunk be, és most, a 60. évfordulón is előadjuk. Azenemű igazi programzene, szerkezetében BartókConcertóját követi. {5 tételes zenemű, melyben az első té-tel egy bevezetés, a második egy scherzo, ami egyfajta csata-jelenet, ezt követi egy sirató, majd egy újabb, frivol scherzoKádár János beszédére, végül pedig egy kollektív összetarto-zás élményét kifejező zárótétel – a Szerk.} gyöngyösiműve kifejezőeszközeiben teljesen klasszikus, üze-netében pedig abszolút örökérvényű, hiszen ennyiévvel a történések után már képes a történelmi ésemberi tanulságok levonására, az események som-mázására.Kiknek ajánlod ezt a koncertet?Mindazoknak, akik szívesen meghallgatnak egy Beethoven IX. szimfóniát, egy patetikus Csaj-kovszkij-művet, vagy szeretik a zenében a monu-mentális ellentéteket, élvezik az iróniát, megérintiőket a nosztalgia, ugyanakkor nyitottak annak meg-ismerésére, hogy a XXI. század zeneszerzői hogyanábrázolják a pátoszt, az iróniát és a virtuozitást,ugyanazt az eszközrendszert használva, mint hal-hatatlan elődeik.

Kortárs romantikusok című koncertünket október 18-án, aCafe Budapest keretében hallhatják a Müpában. Műsoron:Orbán Görgy: IV. szerenád, Dubrovay: Zongoraverseny,Gyöngyösi Levente: Istenkép. Közreműködik: PasztircsákPolina – szoprán, Gábor Géza – basszus, Angelica Le-ánykar, Nemzeti Énekkar férfikara. Vezényel: HollerungGábor

37

Vendégünk

Szöveg: Mácsai Ágnes

Interjúalanyom egy Andrássy úti borbisztrót vá-lasztott beszélgetésünk helyszínéül. Így első kér-désem tulajdonképpen adta magát.

Mennyire érdeklődsz a borok iránt?Nagyon. egy, a tokaji borvidék szomszéd-ságában található borsodi kis településről,Perkupáról jöttem. édesapám mindig aztmondta, hogy „édes kisfiam, egy bor van,a tokaji aszú, a borok királya, a királyokbora!” én is így gondoltam ezt mindaddig,ameddig fel nem kerültem Pestre és ránem jöttem, hogy a tokaji aszú nem a borkezdete, hanem az összes bor koronája, hi-szen hihetetlen utat jár be, amíg azzá vá-lik, amit a tokaji aszú jelent.Hogy történt ez a nagy felismerés?2005-ben egészen véletlenül kezdtem el aborokkal foglalkozni. Akkor éreztem úgy azeneakadémián, hogy itt az ideje, hogy egykis pénzt is keressek a hangommal. Külön-külön öné-letrajzot készítettem egyházak, borászatok és szállo-dák részére. emellett kértem iskolalátogatási igazo-lást is, hogy márpedig én nem valami jöttment va-gyok, hanem zeneakadémista. Nyakamba vettem Bu-dapestet, és a szállodába ezt, a katolikus templombaazt az önéletrajzot vittem magammal. egyszer a Lán-chídon sétáltam át, amikor megláttam az AndanteBorpatikát a Bem rakparton. éppen volt nálam egyönéletrajz, gondoltam, bemegyek oda is. Ott szerel-mesedtem bele a borba úgy, hogy azóta sem engedel, hál’ Istennek. Azóta már nagyon sok borkóstolónés teszten vettem részt, lelkes amatőrként.Kicsit elkanyarodva a borászattól, mesélnél egykicsit a gyerekkorodról? Már ott is kitűntél ahangoddal?énekórákon simon Laci bácsi - Isten nyugosztalja!–, mindig szeretett kiállítani az osztály elé, hogy„Csabikám, énekeljél!” ezen kívül istentiszteletekenénekeltem még. sokan szépnek tartották a hango-mat, de ezt, sajnos, senki nem vette elég komolyan,jómagam sem. ezt azért sajnálom, mert ha már ak-

kor elkezdek foglalkozni az énektanulással, megkí-méltem volna magam a rendkívül stresszes, lelkilegés agyilag is megterhelő évektől a Konzervatórium-ban és a zeneakadémián, ahol azért óriási hátrány-nyal indultam. 2001-ben, amikor egy évvel az érett-ségi után bekerültem a Bartók Konzervatóriumba,az egy elég lélekfeszítő időszak volt. tömény drá-kói szigorban eltöltött két év következett. sok olyandolgot kellett megtanulnom, amit úgy igazából nemis lehet, mert vagy van az embernek rá tehetsége,vagy nincs. ez zene, ezt érezni, hallani, érteni kell. A hangszálaidnak nem jelentett hátrányt, hogyaz első 20 évben nem képezted őket? szerintem az kifejezetten használt. Minél továbbbékén hagyják az ember hangszalagjait, annál job-bat tesznek vele. Kórusban azért már énekeltem, aLévay gimnáziumban, Miskolcon, ahova sok szépemlék köt. Ott bejártam a tenort, basszust, baritont,szólt mindenhol a hangom. Olyan komolyan ott sefoglalkoztak ezzel, mert református lelkésznek ké-szültem. Arra, hogy intenzív terhelést kapjon a han-gom, igen későn került csak sor.

38

„Csabikám, énekeljél!”

legyen a neve perkupai operafesztivál!Szegedi Csaba a Magyar Állami Operaház bariton magánénekese. Minden mondatán érződik, hogy mennyirefontosak neki a gyökerei, a szülei, a családja és a bor.

Vendégünk

Amikor Miskolcra mentél gimnáziumba, hogyélted meg, hogy egy kis faluból egy egész nagyvárosba kerültél?Nem mondanám, hogy könnyű volt. Mi nagyon el-szigetelve éltünk Perkupán. Nem sokat jöttünkmentünk, az emberek ott általában helyben élik azéletüket. Miskolc is már nagy távolság egy szerénykörülmények között élő embernek. Rendkívül nagyiskola volt nekem felkerülni a megyeszékhelyre. Na-gyon hálás és boldog vagyok, mert itt már koránmegtanultam a saját lábamra állni. Nem jött velemaz édesanyám ezt azt elintézni, hanem nekem kel-lett menni és csinálni a dolgokat. ebbe elég gyorsanbele is szoktam. A rutinnak, amit Miskolcon sze-reztem, Budapesten vettem rendkívül nagy hasz-nát. Miskolcról felkerülni Budapestre olyan volt,mint Perkupáról Miskolcra; egészen hatalmas ug-rás. Negatív tapasztalatok is voltak, természetesen.Miskolcon én voltam a falusi bunkó, Budapestenmeg egy vidéki parasztnak gondoltak. És most ennyi év éneklés után még mindigvannak ilyen vélemények?A régi jelzők már lekoptak rólam. elég gyorsan si-került ezeket eltűntetni, mert szerencsére a tehet-ség és az eredmény sokat számított, és így idővel a„respekt” is megjött. Akkor tudtam teljesen tisztalappal indulni, amikor felvettek az operaszakra.Arra az operaszakra, ahova az ország színe-java fel-vételizett. elképesztő megmérettetés volt ide beke-rülni és ott megfelelni. Vitt előre a tehetségem, aszorgalmam, a hitem és a családom támogatása.2008-ban diplomáztam a zeneakadémián, és az aztkövető években rengeteget énekeltem itthon. Mármost nagyon sok szerep van mögöttem. Harminc-négy éves vagyok, ami önmagában talán nem any-nyira ifjú kor, de a szakmában rendkívül fiatalnakszámít egy ennyi idős énekes. A hang negyvenötéves kor utánra éri el csúcspontját.Van egy kétéves kisfiad. Nála mennyire tartodfontosnak a zenei nevelést?egészen más az a közeg, ahol ő nevelkedik, mintahol én nevelkedtem. Mégis, az ő zenei nevelése is

elég ösztönös; nincs bennünk akarat és szándék.sok mindent hallgatunk, így ő is. Nálunk otthonnagyon sokféle zene szól, a feleségem is szakma-beli, ő nagyon sokat hallgat zenét trisztánnal, akkoris, amikor én nem vagyok otthon. emellett sokattáncolnak. A múltkor valahova ketten autóztunktrisztikével, és Mozart Figaro házasságának nyitá-nya kezdődött a rádióban. Amint meghallotta, el-kezdett vigyorgó szemekkel vezényelni, addig megcsak nézett maga elé. Még nem is tudja, de mármost annyi mindent kezd magába szívni. Most kétéves, és már van saját ízlése, meg tudja mondani,hogy mit szeretne és mit nem. Nem tudja még ki-mondani, hogy apuci, Mozartot szeretnék hallgatni,de több dologból már ki tudja választani, hogy me-lyiket hallgatná.Nem sok Trisztánt ismerek. Jól gyanakszomnémi zenei áthallásra a névadás kapcsán?Igazság szerint nem az operavilághoz kapcsolódika névadás. A feleségem nagy kedvence volt a Csil-lagpor című filmben trisztán karaktere, ezért úgydöntött, hogy ha neki egyszer fia lesz, akkor trisz-tánnak fogják hívni. ez a név nekem is tetszett,úgyhogy nem volt kérdés, hogy a fiúnknak milyennevet válasszunk.Mi jelenti számodra a pihenést?Hazamenni Perkupára a családomhoz, az egy na-gyon aktív kikapcsolódás. emellett a feleségemmelimádunk moziba járni, és őt is megfertőztem a bo-rokkal; szoktunk együtt bort kóstolni. Nagyon so-kat főzök is, számomra az nagyon jó stresszoldás.Mi jellemzi általában a nyaraidat?ez a nyár nagyon jó volt, mert volt benne pihenésés egy-két komoly koncert is. Általában mindennyáron van két-három hét pihenő, ami többnyirejól eloszlik. A tavalyi nyarat nagyon lazára vettem.Nagyon intenzív év volt mögöttem, és úgy gon-doltam, hogy én pihenni szeretnék. Aztán ez a pi-henés túl hosszúra sikeredett, majdnem két hó-napra. Akkor tapasztaltam meg, hogy két hónapéneklés nélkül nem biztos, hogy egészséges. Majd-nem három hétig tartott visszarázódni. A lényeg,hogy kell azért egy kis elfoglaltság nyáron is, a vál-tozatosság nagyon fontos. ezért imádom a mun-kám, mert elképesztően színes és változatos.Milyen volt az előző évadod?Nagyon kemény. Most indult el igazából a pályámnemzetközi vonulata. Van egy osztrák menedzserem,akivel kialakult egy bizalomra épülő, intenzív munka-kapcsolat. túl vagyok három németországi és kétausztriai premieren. Nagyon szépen kezd ez a dologelindulni. Csak semmi kapkodás! Jövő évadban fo-gom elénekelni életem eddigi legkomolyabb szerepét

39

Névjegy: szegedi csaBa – oPeraéNekes (34)

kedvenc borai: Pannonhalmi infusio, st. andrea Merengő, tiffán

Pinot Noir, Áts cuvée

amit a legjobban szeret anyukája konyhájából: vasárnapi tyúk-

húsleves, töltött káposzta

amit a legjobban szeret főzni: bakonyi sertéstarja minimum há-

romféle gombával fűszerezve

hobbija: offroad, borok, főzés, kirándulás a családdal

honlapja: www.csabaszegedi.com

Vendégünk

egy nemzetközi színpadon, de erről majd máskor…Azt tervezed, hogy külföldre szerződsz, vagyinkább Budapestről szeretnél járni a nemzet-közi fellépésekre?Nekem az az álmom, hogy itthon, Budapesten le-gyen egy bázis. elmegyek én énekelni bárhová, akáraz Antarktiszra is, csak hadd jöhessek haza. Kétkülföldi operaházhoz is hívtak állandó szerződésre.Nem tudtam rábólintani. Nekem szükségem vanarra, hogy itthon is legyek. Imádok átjönni a hatá-ron Hegyeshalomnál, óriási nagy boldogság le-szállni a Liszt Ferenc reptéren, még nagyobb bol-dogság hazamenni a szüleimhez. Nagyon szeretekitthon énekelni, erre szükségem is van. Nagyon so-kat énekeltem tavaly külföldön, hónapokat töltöt-tünk el Németországban és Ausztriában a kis csa-ládommal. De azért ment az jól, mert velem vol-tak. szeretném ezt a pályát úgy csinálni, hogy a csa-lád és a szakma együtt, egymás mellett megéljen,egyik se szenvedjen hiányt. Azt gondolom, úgy tu-dok profi teljesítményt nyújtani, ha mindkettő ottvan körülöttem, a tudatomban. Idén nyáron zenekarunkkal a Zempléni Feszti-válon A sevillai borbélyban énekelted Figaroszerepét. Sok ilyen Operaházon kívüli fellé-pésed van?szerencsére vannak ilyen fellépéseim, de teljesenváltozó, hogy mennyi. Az Operaház ad egy olyan-fajta leterheltséget, ami mellett nem fenyeget azunatkozás veszélye. Amikor nem a színpadon va-gyok, akkor tanulok, vagy ha nem vagyok színpa-don és nem tanulok, akkor meg a családommal töl-töm az időt. A nem sok szabadidőmben vállaloknéhány külön fellépést.

Idén először volt Perkupán Operafesztivál,amit te szerveztél. Mesélj erről!Az előző tíz évben mindig énekeltem otthon vagya környező falvakban nyaranta egy-egy operakon-certet. Arra gondoltam, hogy nem az lesz idén akoncert címe, hogy szegedi Csaba Operagála, ha-nem mondjuk az, hogy Perkupai Operafesztivál.Amit én a falumban szeretnék elindítani, az előszöris egy lelki feltöltődés az ottani, a környékbeli és atávolabbról érkező embereknek. Ha már van egyperkupai operaénekes, akkor ezt miért ne lehetnePerkupa és a környék hasznára fordítani? Az egynagyon szegény vidék, szinte az ország legszegé-nyebbik vége. Ha majd sikerül évről évre egyretöbb embert odavonzani, akkor talán ez a kezde-ményezés kinőheti magát egy igazi fesztivállá. Mostegyetlen egy koncert volt, én voltam egyedül meg azongoristám. Jövőre már lesznek vendégművészek.Miért ne lehetne az operafesztivál előtt egy kis ki-rakodóvásárt tartani, ahova az ottani emberek eltudnak jönni és meg tudják mutatni, hogy ők mi-ben tehetségesek? Minőséget szeretnék teremteni,hittel, türelemmel, alázattal építkezni lépésről lé-pésre. A lényeg, hogy induljon el valami, aztán min-den évben legyen egy kicsit nagyobb! A pozitívvisszajelzések és a helyi támogatás megvan hozzá.Lesznek majd vendégművészek, kollégák, akiketmegkérek, hogy jöjjenek el szolgálni, valamit adniegy olyan közösségnek, amelynek esélye sincs azOperaházba eljutni. Nem titkolt vágyam, hogy tu-risztikai haszna is legyen ebből a vidéknek. Ne csaklelkileg, hanem egyszer majd anyagilag is adjon an-nak a környéknek! Mindenkinek jó lesz ez, csak csi-nálni kell.

40

a Sevillai borbély tokaji előadása

Vendégünk

Szöveg: Bíró Mónika

Ditta nem hétköznapi személyiség. ti-zenéves kora óta koncertezik a világkülönböző városaiban, és fiatal koraellenére már számos versenyen és le-mezfelvételen van túl. Munka mellettegy hároméves kislányt nevel, a napjaizsúfoltak, mégse látszik rajta fáradtság,fásultság. A kávézóba is rollerrel érke-zik, és alighogy leül, már mesél is sze-relméről, a tanításról.

Mostanában azon gondolkodom, ho-gyan lehetne nemzetközileg is elis-mertetni, hogy Magyarországon mi-lyen fantasztikus zeneiskolai rendszerműködik. szerintem egyedülálló a vi-lágon. Olyanfajta modern szellemi-ségű mozgalmat tudok elképzelni,ahol látszódik, hogyan hat a zene agyerekekre, milyen közösségformálóereje van. ehhez az is kéne, hogy a ze-neiskolák még többet szerepeljeneknyilvánosan, a környezetük szerves ré-szeként. Példakép számomra HosszúKatinka, aki a férjével olyan úszóisko-lát alapít, ahol nemcsak olimpikonoknevelése a cél, hanem a sport erejéveltörténő, tudatos személyiségformálás.Zenetanárként te mit tudsz tenni ecél érdekében?én nemcsak a hangszer rejtelmeibe avatom be a di-ákjaimat, hanem sokszor pszichológusként is viszo-nyulok hozzájuk. Nemcsak zenéről beszélünk, ha-nem az élet egyéb területeiről, amelyek formáljákőket minden szempontból. Ha valakinél technikai gá-tak jelentkeznek, sokszor adódnak ezek az illető al-katából, vagy akár lelki problémákból. Mindkét eset-ben lehet változtatni! Fel lehet szabadítani a gátakat.Hogyan? erre sokféle módszer létezik. Volt, hogy arra báto-rítottam valakit, hogy ne gyakoroljon, hanem ke-resse meg, mi az, ami igazán érdekli, amit igazánszívesen csinál. Amikor ez beindított nála egy po-zitív hullámot, már szívesebben gyakorolt magától,

nem kellett kérni. Nemrég kaptam visszajelzést ko-rábbi tanítványomtól, hogy milyen jó volt, hogyDebrecenben sikerült közösséget kovácsolni azosztályból. ezt úgy értük el, hogy mindig tartot-tunk közös órát, ahol úgy játszhattak egymásnak anövendékek, hogy tudták, őszinte és biztonságosközegben vannak, ahol megnyílhatnak egymáselőtt. ez a munkamódszer ismert a tréningeken,csak a zenében nem mindig alkalmazzák.Mi a különbség és a hasonlóság a magyar és akülföldi zenei oktatás között?Hosszabban Baselben tanultam, azt az iskolát ésrendszert sikerült közelebbről megismernem, deutazásaim során sokféle hozzáállással találkoztam.Amikor Baselben tanulhattam, nagyon sokat pro-

41

Kicsit pszichológus is…Rohmann Ditta csellóművésznek a tanítás a lételeme, a közönségnek szívesen magyaráz, cselló-átiratokat készít, hisza zene személyiségformáló erejében, és feltett szándéka, hogy új utakat nyitogató, emlékezetes koncerteket adjon.

Vendégünk

fitáltam abból, hogy volt régizene tanszék, és a mo-dern zene is fontos részét képezte az oktatásnak.Akkoriban a zeneakadémián még ezek közül iga-zán egyik se volt hangsúlyos. társhangszerként feltudtam venni a barokk csellót, dolgozhattam eöt-vös Péterrel és a csellótanárom, Ivan Monighetti iskiváló volt. A zenészeknek az a legfontosabb, hogyaz általános színvonal magas legyen, hogy inspirál-jon a többi növendék, és hogy legyenek jó kamara-partnerek. ez ott mind adott volt. Amerikában tízévesen tanultam a New englandConservatoryban, ahol nagyon más volt a tehet-séggondozás, mint nálunk akkoriban, amikor elő-készítő tagozatos voltam a zeneakadémián. Ame-rikában ennek régebb óta van kultúrája. Mostanraeurópában is kialakult a támogatás több formája;sokfelé lehet pályázni, sokféle versenyt szerveznek,alapítványok támogatnak tehetséges diákokat, vagycsak rászorulókat. Itthon a legnagyobb hiányossága hangszerparkkal kapcsolatos; nincsen elég jóhangszer, ami rendelkezésre állna.Édesapád Rohmann Imre zongoraművész. Mi-ért a csellót választottad mégis?

Nem édesapámmalegyütt nőttem fel, ezértotthon nem találkoztam azongorával. sokkal in-kább hatottak rám azok azenék, amelyeket édes-anyám hallgatott otthon.ez főleg kamarazene ésdalirodalom volt, többekközött sok Casals és Piati-gorsky csellózást hallhat-tam, illetve Kathleen Fer-rier énekét vagy akáredith Piaf dalokat. Ma-gamtól lehet, hogy azéneklés felé vettem volnaaz irányt, de szülői hatásraa csellónál kötöttem ki.édesanyám azt mondja,

hogy előbb énekeltem, mint hogy beszélni tudtamvolna. Mind a mai napig nagyon fontos számomraaz éneklés, és úgy gondolom, a zene alapja mindigis vokális lesz valahol. Az indiai kultúrában példáuladdig nem lehet a hangszeren eljátszani valamit,amíg le nem tudjuk énekelni. én azt tanítom, hogylegalább hallani kell belül, amit meg akarunk szó-laltatni. Közös családi zenéléseket szoktatok csinálni?természetesen. Jelenleg folyamatban van két családilemez elkészítése. édesapámmal régóta csinálunkközös átiratokat olyan darabokból, amiket nagyonszeretünk, de történetesen nem csellóra íródtak, ha-nem mondjuk hegedűre. Ilyen a Ravel első szonáta,amit nemrég vettünk lemezre öthúros csellóval. Bar-tók II. rapszódiáját hagyományos csellóra írtuk átszintén hegedűről. Pár éve felvettem Bach szólócsellószvitjeit, amelyek közül a hatodik öthúroshangszerre íródott. eredeti verziójában vettem fel,vagyis egy másik hangszeren. Nem is gondoltamvolna, hogy ilyen nagy szerepet kap majd az élet-emben ez az új hangszer. Mindig is szerettem hege-dűszólamok felé kacsintgatni, mert izgalmasabbakés nagyobb kihívást jelentenek. Így jutottam el Bachhegedűműveihez, amelyek közül most férjemmel –Fassang László orgonaművésszel – hármat is le-mezre játszottunk orgonával. tudtommal még sen-kinek nem jutott eszébe ez az összeállítás a hegedű-csembaló szonátákra. szerintem nagyon jól műkö-dik, remélem, másokat is meggyőz ezeknek az át-iratoknak a létjogosultsága. Amikor otthon zenélegyütt a család, nemcsak klasszikusokat játszunkvagy hallgatunk. sokszor táncolunk férjem zongo-rázására kislányommal, máskor, ha az a felkérés, ak-

42

NéVJEGY: rOHMANN DIttA (33)

Foglalkozása: csellóművész, zenetanár

zenei stílusa: Mindenevő, egyaránt kedveli az elektronikus zenét,

a világzenét, a popzenét, a jazzt.

Hobbija: Politika, azon belül is az amerikai politika foglalkoztatja

mostanában leginkább.

Amin most nagyon dolgozik: októberben szerzi meg a dla fo-

kozatot csellóművészként.

Első önálló koncertje: 11 évesen adta Bostonban

Férjével, Fassang lászlóval

Vendégünk

kor esetleg én is hangszert ragadhatok, vagy éneke-lek. ezek mindig nagyon boldog pillanatok. Hogyan találtatok most egymásra zeneka-runkkal és Vajda csellóversenyével? Még régebben, talán 2007-ben játszottam a Doh-nányi zenekarral Dvořák csellóversenyt Budafokongál tamás vezényletével. Nagyon kellemes él-ményként él bennem. A zenekarból persze sok is-merős volt, akik, úgy tűnt, szeretettel fogadtak.Azóta nem volt alkalmunk a közös zenélésre, ezértörömmel várom a viszontlátást. Vajda Jánossal sze-mélyesen is találkoztam már, amikor a szóló szo-nátáját játszottam Debrecenben. Úgy tűnt, kedvérevaló volt az interpretációm, talán ő javasolhatotterre a koncertre, de nem tudom biztosan. Junior Prima Díjat kaptál 2011-ben. Mit jelen-tett ez számodra?Amikor megkaptam, még nem éreztem igazán,hogy kiérdemeltem volna. Azóta nagyon sok min-den történt velem minden téren. Az utóbbi évek-ben intenzívebbé vált a kapcsolatom a zenével is,magammal is, talán ennek köszönhető, hogy mos-tanra úgy tűnik, utólag kiérdemelhettem. ez a díjegyfajta támogatás is, mert pénzbeli jutalommal isjár. ebből tudtam megvenni annak idején az öthú-ros csellómat, ami jó befektetésnek bizonyult.Hogyan formálták a személyiségedet, a játé-kodat azok, akikkel eddig együtt dolgoztál,akik tanítottak?egyik legfontosabb iskolám minden szempontbólaz angliai International Musicians seminar PrussiaCove, amit Végh sándor alapított több mint negy-ven évvel ezelőtt. tizenhét éves korom óta rend-szeresen járok oda. tavasszal vannak a mesterkur-zusok, ahonnan a legkiemelkedőbb növendékeketbeválogatják az őszi kamarazenei fesztiválba, ahollehetőség nyílik arra, hogy akár a tanárokkal isegyütt játszhassanak. Idén is visszahívtak, most me-gyek tizedszerre. Kurzuson voltam Rados Ferenc-nél, schiff Andrásnál (milyen furcsa, hogy odáigkellett ezért menni!), csellóra steven Isserlis taní-tott. Az formálta a személyiségemet elsősorban,hogy megismertem más zenei kultúrákat a magyarmellett. A kurzusokon főleg szakmailag fejlődtem,a kamarazenei fesztiválon pedig meg kellett tanul-nom együttműködni teljesen máshonnan jövő ze-nészekkel. Magyarországon sokkal direktebbek azemberek, ami egy próbán is nyilvánvalóvá válik. Azangol stílus általában visszafogottabb, sokkal bur-koltabban fogalmaznak. Azt kellett megtapasztal-nom, hogy ha szeretném, hogy nyitottak legyenekaz ötleteimre, ha befogadó fülekre szeretnék találni,úgy kell kommunikálnom, ahogy ők. Valamennyire

sikerült adaptálódnom ehhez a közeghez. számosbarátságot köszönhetek Prussia Cove-nak, amely aleginspirálóbb zenei hely, amivel valaha találkoztam.éjszakákon át blattolunk akár Beethoven-vonós-négyeseket is. Kívánom minden zenésznek, hogyélje át azt, amikor a hangokon keresztül egy maga-sabb szellemi síkon találkoznak azért, hogy közösenteremtsenek valami megismételhetetlent!Hol látod magad tíz év múlva?szeretnék még gyerekeket, mert az anyaság a leg-csodálatosabb ajándék. Persze nehéz megtalálni azegyensúlyt a munkám és a család között. szeretnékolyan koncertélményt szerezni a közönségnek ésmagamnak is, amire akár évek múltán is emlékeznifogunk azért, mert gazdagabbá váltunk tőle, olyangondolatokat, érzelmeket ébresztett, amelyek újutakat nyitottak előttünk. Azért mondom többesszámban, mert a koncert mindig a közösség általlétrehozott élmény, minden résztvevő fontos. Ah-hoz, hogy az üzenet eljusson a hallgatósághoz, sok-szor nem elég csak beülni egy hangversenyre. egyretöbbször fordul elő, hogy beszélek a művekről azelőadás során. Úgy tűnik, örömmel veszi a közön-ség ezt a fajta kapcsolódást. ezt a műfajt biztosanfejlesztgetem még. érdekesnek találom azt is, ami-kor különböző műfajok egyszerre jelennek meg aszínpadon. Például dolgoztam már együtt tánco-sokkal, amit nagyon élveztem. Hamarosan a zene-akadémián is fellépünk ezzel a produkcióval és terv-ben van a folytatása is. Amiben egészen biztos va-gyok, hogy a tanítás tíz év múlva is nagyon fontosszerepet fog játszani az életemben, és szeretnék atársadalmi szerepvállalás terén előbbre jutni, mertfontos, hogy érezzem, termékenyen hatok a kör-nyezetemre, és hogy hasznos része lehetek.Rohamnn Dittát 2017. január 28-án hallhatják a Zene-akadémián. Vezényel: Madaras Gergely

43

Háttér

rohmann Ditta Díjai, ösztöndíjai

il Premio trio di triest, triest, két különdíj Mali emesével (2003)

orpheus fesztivál, zürich, különdíj anna kuvaja finn zongoristával

(2008)

junior Prima díj (2011)

Bach-verseny, lipcse, 2. helyezés, különdíj (2012)

artisjus-díj a kortárszenében nyújtott tevékenységének elismeréséért

Weiner leó kamarazenei díj kelemen Barnabással és kokas ka-

talinnal

fischer annie-ösztöndíj, eötvös-ösztöndíj

részt vett ösztöndíjasként a kronbergi, luzerni, Prussia cove fesz-

tiválokon

44

Évfordulók

Szöveg: Kassai-Máté Kriszta

Ízelítő lehet csak,mi shakespeare-ről itt olvasható.Itt-ott megható, kacagtató,a rejtély megfejthető, ki volt ő;talán másik bolygólakó.Az a sok, mit megírtvolt, ki s.Ö.R-t, ki bort ígért,hogy megihlesse emitt,s századok szállottak tova,s mi maradt, a reneszánsz kora,mely rá emlékezik,s próbálja megfejteni titkait.Hát valami ilyesmi e bevezető,s most komolyra fordítva a szót,lássuk, mit írtak összenálam okosabb shakespeare-kutatók.

A vIdéK gyermeKe, AvAgy „Szegény Anyád,hogy Ily pArASzt FIA”

Nem tudhatjuk, hogy a kor szokásának egfelelőenaz újszülött William kapott-e mézet és vajat a szá-jába. Annyi bizonyos, hogy az életerős csecsemőt1564. április 26-án a stratfordi szentháromság-templomban keresztelték meg. születési helye, stratford-upon-Avon nagymérték-ben határozta meg későbbi életfelfogását. A War-wickshire grófság a köztudatban „Anglia szíve” ésköldöke, ami azt is kifejezi, hogy shakespeare nem-zeti értéket testesít meg. stratford az Avon folyótkeresztező utak metszésében található, környékénerdő borította táj és legelők, szántóföldek, mezők

váltják egymást. shakespeare költészete sugallja,hogy ő a vidék fia, nem Londonban született. Mű-veiben sokszor fordul elő az erdő motívuma; azAhogy tetszikben, a Szentivánéji álomban, a szájhagyo-mány és ősi emlékezet, de a szabadság, ellenállás jel-képe is. 108 növényfajt és hatvan madarat említ, ésóriási szókincset használ a mezők vadvirágaira is.William apja, John shakespeare a farmgazdaság vi-lágába nőtt bele, apja Richard snitterfieldben tehe-tős gazdálkodónak számított. John saját mestersé-get szeretett volna, így hét éven át kesztyűkészítő-nek tanult. A Windsori víg nőkben is előkerül a kesz-tyű motívum sürge asszony hasonlatában: „nagy, ke-rek szakálla van, mint a kesztyűs varrókése”. Meglehe-tősen macerás és büdös munka volt, shakespeare

még drámáiban is megemlíti, mennyire un-dorítónak találta a kellemetlen szagokat.Drámáinak egyébként állandó színfoltjai akereskedők és termékeik. A korban nor-mális jelenség, hogy egy családfenntartótöbb lábon álljon, ezért a dalnokunk apja asörfőzéstől, fakereskedelemtől kezdve, ál-latok levágásáig illetve gyapjúkereskedele-mig, sok mindennel foglalkozott, sőt uzso-rakamatra kölcsönt is folyósított. Mielőttazonban felkapnánk a fejünket és elítél-nénk őt ezért, tudnunk kell, hogy a pénz-kölcsönzés széles körben elterjedt volt,

„egy csillag táncra perdült, s azalatt születtem én”A lehetetlen küldetés: Shakespeare-ről röviden

Shakespeare szülőháza

Évfordulók

Céltudatos olvasó volt, aki gyorsan megtalálta, amitkeresett, könnyen átlátta a szöveg szerkezetét és abonyolultabb cselekmény szálait. Az iskolában 41fiú ült a padokban, az oktatás reggel hat-hét órátóldélután ötig tartott a hét hat napján, ebéd és sportszünetekkel tűzdelve. A tananyag a latin nyelvtanraés retorikára épült, olvasással, memoriterekkel, írás-sal erősítve. Mesterei a variáció gazdagságát taní-tották meg neki, láthatólag nagy sikerrel. Legjelen-tősebb olvasmánya Ovidius Átváltozásai voltak, ezlett shakespeare bibliája, innen lép elő Ajax és Uly-ses, Pyramus és thisbe, Venus és Adonis. Az iskolautolsó éveiben a nyelvtan után a retorika követke-zett. Fiatalon azt tapasztalta, hogy az igazság a jobbszónok oldalára áll. ezért volt fontos a fülbemászóbeszéd, életszerű, átéléssel előadott szöveg. A diá-kok memóriáját állandóan edzették, így érthető azerzsébet-kori színészek bravúrja, akik egy hétenbelül több darabot párhuzamosan játszottak. tanulmányai után ifjú éveiben vidéken volt iskola-mester. Valószínűleg egy katolikus főnemesi ház-tartás, Alexander Hoghtoon színészeként dolgo-zott, ahol a tanítómesteri feladatokat is ellátta. AHesketh család és Derby grófok színtársulatának istagja lett. shakespeare biztosan komoly színésziképzésen ment át, mielőtt megjelent a londoni szín-padon 1592-ben. egy kortárs szemtanú alakításait„kiváló minőségűnek” ismerte el. Később valószínűleg jogász tanonc lehetett, a strat-fordi városi jegyző hivatalában is dolgozott. Művei-ben sok helyen fellelhetőek jogi tudásra utaló szö-vegrészek. Ha jogásztanonc volt is, bizonyára nem ezvolt szíve vágya, hiszen hamarosan Londonba költö-zött, ahol jogászattal egyáltalán nem foglalkozott.előbb azonban, 1582-ben egy kellemes fordulatkövetkezett életében: udvarolni kezdett Anne Hath awaynek, aki nyolc évvel idősebb volt jövendőférjénél, ezért a kapcsolat sokak fantáziáját meg-mozgatta. shakespeare azonban hosszas körülte-

amit az tett szükségessé, hogy nem voltak bankokés nem ismerték a hitelfolyósítás intézményét. sha-kespeare apja agyafúrt és sikeres üzletember volt –ezt a tulajdonságát fia is örökölte –, az élet mindenterületén sikereket ért el: családi, üzleti és hivatal-noki pályafutásában. Huszonhárom évesen vásá-rolta meg a Henley streeten a szomszéd házat is,amely ma is megtekinthető. A városi atyák taná-csába választották, sőt később polgármester is lett.A fiát ingyen taníttathatta a királyi alapítású iskolá-ban. shakespeare anyai ágon előkelő származássalbüszkélkedhetett. Mary Arden apja az egyik legsi-keresebb és legvagyonosabb gazda volt Wilmcote-ban, 5 km-re stratfordtól. Az Ardenek nevét adóerdőség a falu határában húzódott. A Henley street hangos volt a gyerekzsivajtól, a kisWilliamnek mindig adódott játszótársa. A városélete az utcán zajlott, akárcsak a Rómeó és Júliában,A két veronai nemesben vagy a Makrancos hölgyben.shakespeare drámáiban feltörnek a gyerekkori za-jok: mosnak, súrolnak, porolnak, készítik az ételt,vagdalnak, sütnek, párolnak, nyulat forgatnak nyár-son. egyetlen erzsébet-kori író sem ilyen bejáratosa háztartásokba. Ráadásul shakespeare figyelmemindenre kiterjedt.

„KI otthon ül, nem nő túl otthonán”

Fontos mérföldkő volt a Bárd életében, amikor öté-ves korában először tekinthetett be a kulisszák vi-lágába. Apja két társulatot is meghívott a közönségszórakoztatására: a Királynő embereit és Worcestergrófjának embereit {Queen Elisabeth’s Men: a királynőáltal alapított színitársulat, Worster’s Men: William So-merset, Worceter 3. grófja alapította, mindkét társulat azangol reneszánsz színház kiemelkedő képviselője volt –Szerk.}. A fiatal shakespeare így a legjobb londonitársulatokat látta, első pillanataitól fogva figyelem-mel követte a felemelkedőben lévő erzsébet-koriszínházat. Nagy hatással voltak rá a co-ventry-i misztérium előadások is. Igaziteatrum mundi volt ez, benne a világ tör-ténetével, karakterek gazdagságával, hát-térben az örökkévalósággal. A misztériu-mok egyik kulcsfigurája, a pokol kapujá-nak őre a Macbeth várkapusaként tér visz-sza, a cselekmény visszaköszön a Lear ki-rályban, az Othelloban is. shakespeare jó íróhoz méltó módon faltaa könyveket. Az iskolában vagy otthon jólmegtanulta a Bibliát (mindkét szülő kato-likus volt, bár ezt a hitüket titkolni kellett),műveiben a leggyakrabban ebből idéz.

„egy csillag táncra perdült, s azalatt születtem én”

45

Shakespeare osztályterme

Évfordulók

kintéssel és józan megfontolásból választott életreszóló társat, ítélőképessége már 18 éves korában iséles lehetett. A tudatos tervezés az üzlet és pénz-ügyi területen is érvényes rá. Anne Hathawayt 1582novemberében vette feleségül, amikor már háromhónapos terhes volt. ekkor nem számított tabunakaz együttélés, amennyiben a pár tanúk előtt házas-sági ígéretet tett, ún. kézfogót tartott. A Henleystreeti házba költöztek, shakespeare valószínűlegügyvédi titkári állásából tartotta el a családját. elsőgyermekük, susannah májusban született. Háromévre rá pedig az ikrek, Hamnet és Judith.Az a vágya, hogy színpadon állhasson, azonbannem hagyta nyugodni. A két veronai nemesben el-hangzó fenti sorok („ki otthon ül, nem nő túl otthonán”)mintha róla szólnának. elhatározásában semmisem tarthatta vissza, pedig egyik kortársa semhagyta el vágyaiért a családját, feleségét, gyerme-keit. ő szorongva bár, de megtette, igaz, nem vé-gérvényesen.

„Jó urAm, ez CSAK SzínJátéK, tréFálKoznAKCSAK”

A 16. század csodája London megújulása volt. A vá-ros elhagyta a középkort, és egy addig ismeretlen vá-rosi kultúra kezdett kialakulni. ekkor érkezett ide

shakespeare. A várható élettartam nagyonalacsony volt. Olyan világ volt ez, amely-ben a tervek és vágyálmok megvalósításanem várhatott, a mostban kellett élni.ezért a fiatal lakosság új életerővel töltöttemeg Londont. shakespeare itt igazán ott-hon érezte magát.Londonba érkezésekor szomjazta az él-ményeket. Nem mindennapos volt élet-ereje és kitartása. színészként és már aziskolában is arra tanították, hogy teste ésszelleme fürge legyen, elméjét állandóancsiszolja. A természet adta neki ezt a haj-lamot, drámái tele vannak repüléssel, szár-

nyalással, világossággal. Kortársai szerint híres voltszellemes válaszairól, „jól csiszolt elméje mindig készenállt a visszavágásra”. Külsőleg „csinos, jóképű fiatalembervolt”, legalábbis John Aubrey a kor életrajzírója sze-rint. Mindenki felfigyelt finom modorára és előzé-kenységére, leginkább „jól nevelt”, nagyvonalú,„gyengéd kifejezéssel illették”. Aubrey szerint „jótársasági” ember volt, barátságos, megnyerő mo-dorú. sikerét nem utolsósorban humorának kö-szönhette. Céltudatossága, célirányossága és belsőereje révén készen állt, hogy megmérkőzzön a nálatanultabb, egyetemet járt írótársaival, ChristopherMarlowe-val, Robert greene-nel, John Lylyvel,thomas Nashe-sel. Meg volt győződve – ez is apaiörökség – önmaga értékességéről. Hamar talált munkát egy színháznál, volt súgó, be-intő és mások darabjait összeállító író, sőt valószí-nűleg az érkezők lovait elvezető segéd is. társulat-ról társulatra vándorolt (a Királynő emberei volt azelső, ahol hosszabb ideig tartózkodott), amelyekkötelékében írhatta drámáit, vígjátékait. A társula-tok a főurak köré csoportosultak, londoni fellépés-eikhez is állandó helyeket kerestek. Így születettmeg egy halhatatlan jelenség: körvonalazódott Lon-don színháznegyede, a West end {London szíve, denem hivatalos kerület, központja Piccadilly circus, Shaftes-bury Road, de felöleli a Soho, Marylobon, Covent Gardenés Fitzrovia kerületek egy részét – a Szerk.}. Két jelen-tős színház határozta meg a londoni képet: az 1576-ban épített theatre és a Curtain, ami az előbbi si-kerén felbuzdulva nem sokkal később épült. Aztánsorra épültek a színházak, a terjeszkedés a kor leg-jobb befektetése volt. shakespeare 1588-ban a Ki-rálynő embereitől átszegődött a Lord strange tár-sulathoz, és velük járta az országot. egyetemet járt kortársai folyamatosan felhánytor-gatták neki kisiskolai műveltségét. shakespeare nagyelőnye volt azonban, hogy a színházi ranglétránemelkedett fel, szakmabeli volt és színészeiben nem

46

a vihar prológusa

„(…)

célom a tetszés volt. s ma már

oda a szellem, oda a báj,

s kétségbe kéne esni ma,

ha nem könnyitne szent ima,

mely a kegyelem kényszere,

s minden hibának gyógyszere.

Ha vártok hát bocsánatot,

nekem is megbocsássatok.”

Évfordulók

alkalmazottakat, hanem társakat látott. A kortársakatpont rendezői képességével múlta felül, nem a cse-lekmény fűzésével. Fontos tény, hogy a fiatal drá-maírók nem csak hatottak egymásra, de normális je-lenség volt, hogy sorokat és karaktereket loptak egy-mástól, bírálták egymást, darabjaik versengtek egy-mással, ugyanakkor egymás darabjaiban szerepeltek.Az egymás elleni támadások ellenére biztos, hogyshakespeare megvetette lábát az 1580-as londoniszínházi életben. A legjobb együttműködés a színé-szek közül Richard Burbage-dzsel {1567 – 1619, azangol reneszánsz színház legnagyobb alakja, a korabeliGlobe egyik leghíresebb színésze – szerk.} alakult ki, egyolyan drámai színésszel, aki nagy beleéléssel játszottaa szerepeit. ő alakította shakespeare legfontosabbtragikus hőseit; az első Leart, az első Hamletet, Ot-hellót, de Romeót, Macbethet, V. Henriket is. Lord strange és az Admirális társulat felosztották akét színházi világot, az egyik a theatre-ben azutóbbi a Curtainben játszott. 1591-92-ben az egy-egy nagyobb szereposztású darabhoz összevonttársulatot hatszor ajánlották udvari szereplésre.

„ez Aztán A Szép Sortűz SzAvAKKAl” (A Két veronAI nemeS)

shakespeare villámgyorsan és megszállottan dolgo-zott, lazán összefogott papírlapokra írt, egyszerreegymástól független jelenetekbe fogott bele. tolsz-

toj szerint „Semmit sem akart mondani, csak cselekménytés retorikát állított a színpadra, hogy szórakoztassa a kö-zönséget”. Másokat pedig pont mélysége, pszicholó-giai pontossága nyűgözött le. egyetlen angol drá-maíró sem váltott ki ilyen ellentmondásos véleke-déseket. Mindeközben igazi színházi jelenség volt;kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett, anyagi és szel-lemi élete a színházhoz tapadt, drámái színpadi szü-letését végigasszisztálta. Korai műveit valószínűlegérettebb szemmel átdolgozta, drámáit folyamato-san átírta a kortárs igényeknek megfelelően. Állan-dóan tanulta mesterségét, tanult a közönség reak-cióiból, a színészek válaszaiból. Ráhangolódott akörülötte kavargó irodalmi hangokra. Korai évei-

47

tudta?

- shakespeare korában az írástudatlanság nem volt szokatlan

jelenség, közvetlen környezetében valószínűleg senki nem tudott

írni. apja, john shakespeare olvasni bizonyára tudott, de aláírás

helyett névjegyet hagyott a hivatalos dokumentumokon. ez is okot

adhat arra, hogy mindig kételyek támadnak azzal kapcsolatban,

hogy ezzel a családi háttérrel vajon valóban shakespeare-nek tu-

lajdonítható-e ez a hatalmas irodalmi örökség. Mivel azonban a

kutatók szerint shakespeare húsz éves kora körül elhagyta strat-

fordot és művei többnyire londonban születtek, ezen kívül apja hi-

vatalos tisztségei jóvoltából remek iskolai nevelésben részesült,

ez az érv gyenge lábakon áll.

- több művét többször is megzenésítették, verdi és rossini az

othellot, Mendelssohn, Purcell, Mancinelli és Britten a szentivánéji

álmot, a sok hűhó semmiért Berliozt és Hahnt ihlette meg, cole

Porter musical formába öntötte a Makrancos hölgyet, kiss me kate

címen, ahogy a rómeó és júlia (gérard Presgurvic) musicalként

és balettként (Prokofjev) örvendeztetett meg több millió nézőt.

- shakespeare így, ebben a formában sosem írta le a nevét, ez

csak az utókor által általánosan elfogadott írásmód. saját nevét az

író közel 80 változatban írta le, mint pl. Willm shaksp, William sha-

kespe, Wm shakspe, William shakspere, Willm shakspere, Wil-

liam shakspeare.

- az eredeti globe színház, ahol shakespeare maga is játszott,

1613-ban leégett. 1997-ben adták át az eredeti tervek szerint ké-

szült új globe színházat, ami ma is áll londonban, a temze part-

ján, a Millennium hídtól kb. 200 méterre. íme, így néz ki kívülről és

belülről a reneszánsz kort idéző színház.

- közel 3.000 ma is élő angol szót shakespeare talált ki és ve-

zetett be az angol nyelvbe. Néhány példa erre: assassination (me-

rénylet), accommodation (szállás), amazement (csodálkozás),

bloody (véres), suspicious (gyanús)

- a 200 milliós seregélyállománnyal büszkélkedő usa az angol

drámaírónak köszönheti az alapvetően európából származó ma-

darakat, ugyanis 1890-ben shakespeare egyik rajongója, eugene

schiffelin elhatározta, hogy minden – a bárd drámáiban említett –

madárfajt amerikába is betelepít. így összesen hatvan egyedet

számláló seregélycsapatot engedett szabadon a New york-i cent-

ral Parkban.

- abban a korban nők nem játszhattak színpadon, így a női sze-

repeket is férfiak vagy fiúk játszották. a szerelmes shakespeare című

filmben gwyneth Paltrow épp e szabály miatt kerül komoly bajba.

rénység, homlokon üti magát = szégyen, csodálat,de megvoltak a szerelem, a gyűlölet, a féltékenységkifejezésének konvencionális jelei is.shakespeare mint színész alapvetően az iskolábanmegtanult retorikai készségeit kamatoztatta. tuda-tosan dolgozott saját magán, testét karbantartotta,mértéktartó volt az evésben és az ivásban, táncolni,hangszeren játszani is megtanult. egy cseppet semkell csodálkoznunk azon, hogy hány shakespeareművet zenésítettek meg, mivel sugárzik belőlük azene, már csak a szöveg dallama, virtuozitása miattis. Hogy mely szerepeket játszotta saját műveiben,találgatások sora próbálja kideríteni. Annyi bizo-nyos, hogy szerepköréhez tartozott a méltóság ésaz öregség, saját szerepeit a mű megírásakor elkép-zelte magának. Nem főszerepeket és nem komikusfigurákat játszott, hanem leginkább olyanokat, ame-lyekben egyszerre tudott játszani és eligazítani. (Pél-dául a Hamletben a szellemet, Lőrinc barátot a Rómeó ésJúliában, Ádámot az Ahogy tetszikben.)1596-ban a Lordkamarás társulat létét veszélyez-tette, hogy a hatóságok a theatre-t és a Curtaint isbe akarták záratni. ebben az évben meghalt a tár-sulat egyik mecénása, Lord Hunsdon is. De nem ezvolt a legnagyobb tragédia, ami shakespeare-t érte:meghalt 14 éves fia, Hamnet shakespeare, akinekaugusztus 11-i temetésére a társulatot hátrahagyvasietett. Bizonyosan nagyon megviselte fia halála,még jobban bánthatta, hogy nem volt a családja kö-rében. Fiában örökösét és saját képmását veszítetteel. ennek az időszaknak a drámái úgy értelmezhe-tőek igazán, ha tudjuk, hogy rájuk vetül fia halála. ARómeó és Júlia, a IV. Henrik vagy a Vízkereszt, amely-ben az ikerpár – fiú és lány – bonyodalmas törté-nete úgy oldódik meg, hogy a halottnak hitt fiú visz-szatér, új életre kel. A sors iróniája, hogy a William-nek oly fontos nemesi címet John shakespeare alig

Évfordulók

ben született a Hamlet első változata, és A makran-cos hölgy, amelyeket 1588-ban adtak elő. 1590-esévek termései a Tévedések vjgjátéka, III. Richárd, Akét veronai nemes („Ugyan gyorsan következnek a lövedé-kek!”) vagy az V. Henrik.több művén is dolgozott egyszerre, az sem kizárt,hogy együttműködött kortársaival és közösen írtakbizonyos jeleneteket, különösen utolsó művei ese-tében. 1594-től a Lordkamarás utolérhetetlen csa-pata {1594-ben, Henry Carey, a királyi ház kamarásaáltal alapított társulat. Innen a neve is. – Szerk.} lett igazitársa. Csak nekik írt, csak velük lépett fel. Az angolszínháztörténet egyik legmaradandóbb társulata lettmajd ötven éven át. A tár-sulatban mintegy tizenhatszínész szolgált, köztüköt-hat fiú a női szere-pekre. Burbage és társaiszínpadi játéka is magya-rázhatja shakespeare drá-máinak sikerét. A tettekés gesztusok legalábbannyira fontosak voltak,mint a hang. Mivel inkábbezrek, mint százak néztékegyszerre a darabot, aszínpadi történést azegész testnek ki kellett fe-jeznie. Lehajtott fej = sze-

48

Háttér

Megbotránkoztató?

Nem mondhatjuk, hogy a modern színház sajátossága lenne a csúnya

beszéd. shakespeare műveiben igen cirkalmas megfogalmazásokkal

találkozhatunk, némelyik nyomdafestéket nem is igazán tűrő. egy fino-

mabbat ízelítőül a iv. Henrikből:

„A fene beléd, te éhenkórász, te angolnabőr, te szárított marhanyelv, te

ökörcímer, te tőkehal! Ó, csak volna bennem elég szusz, hogy el-

mondjam, mihez hasonlítasz, te szabórőf, te kardhüvely, te nyílvessző-

tok, te nyomorult gyíkleső...”

(vas istván fordítása)

a lear királyból egy kevésbé szalonképes idézet:

„Gazember, semmirekellő, tányérnyaló, aljas, hetvenkedő, silány, kóci-

por, háromöltözékű, százfontos, piszkos harisnyájú gaz kölyök; nyúllal

béllett, pofperből élődő gaz kölyök; fajtalan, tükörmászó, kotnyeles, fel-

piperézett bitang; te három szilvafás rabszolga; te, ki hajhász akarnál

lenni, hogy másoknak jó szolgálatot tégy, s nem vagy egyéb, mint ke-

verék gaz lator-, koldus-, gyáva- és kerítőből, fia és örököse egy korcs

szukának, kit én egész a sivalkodásig döngetlek most mindjárt, ha csak

egy betűt is eltagadsz ezen címeidből.”

(vörösmarty Mihály fordítása)

new Place ma

Évfordulók

három hónappal Hamneth halála után kapta meg,de a cím öröklése a fiú halálával értelmetlenné vált.

„gyerünK, Idő SodrA tovAvIgyen”

shakespeare a következő évben (1597) az egyik leg-jelentősebb stratfordi ingatlan (New Place) megvá-sárlásával visszatért szülővárosának vérke-ringésébe. Felesége és lányai beköltöztek, ésvalószínű, abban reménykedtek, hogy töb-bet lesz majd velük. Nem egészen így történt, mert társulatát ve-szély fenyegette: 1598-ban a theatre telké-nek tulajdonosa az épület lebontásával fe-nyegetőzött, a tárgyalások zátonyra futot-tak. shakespeare és Burbage vezetésével atemze másik oldalán kezdett új színházatépíteni, szó szerint a theatre elbontottanyagából. ez az egyetlen színház, amelyetszínészek építettek önmaguknak. A globefelépült, amelynek több tulajdonosa mellettshakespeare is egy tized részt birtokolt, va-lószínűleg a színház mellett is lakott. Aglobe pénzügyeit alaposan átgondolták, ésa korban kiemelkedően jó vállalkozásnakbizonyult. Itt mutatták be az Othellot, aLear királyt, a Macbeth-et, a Julius Caesart. A globe3300 néző befogadására volt képes, a drámák a kö-zönségnek szóltak, a színházat a kortársak észrevé-telei és spontán reakciói alakították. e korszakbanszületett a két leghíresebb shakespeare komédia, aSok hűhó semmiért és az Ahogy tetszik. 1601-ben újabb csapás éri: eltemeti apját, és ez avesztesége megihleti legünnepeltebb drámáját, aHamletet. Önmagára nehéz szerepet osztott: ő ját-szotta apja szellemét. ez lett az a műve, amelyet azoxfordi és cambridge-i egyetemen is előadtak. Az 1600-as évek elején stratford iránti vágyakozásaföldek vásárlásában nyilvánult meg. Pedig a városnem fogadta tárt karokkal visszatérő fiát: a városivezetés hivatalosan megtiltott mindenféle színházielőadást. Mivel azonban hosszú távon szülővárosá-hoz akart kötődni, életében kettévált a drámaíró ésa városi patrícius szerepe. 1603 és 1616 között tár-sulata még vendégszereplésekre vállalkozott vidé-ken, shakespeare azonban egyre inkább vágyott avégleges letelepedésre, hiszen negyven év körül már„öregnek” számított. 1603-ban a londoni pestisjár-vány miatt amúgy is tanácsosabb volt úton vagystratfordban lenni. Nemcsak a színészélet megpró-báltatásai elől menekült haza, hanem nyugodt kö-rülmények között szerette volna rendezni szonett-jeit. ezeket ki is adták, de nem igazán lettek sikere-

49

sek. 1611 téli évadjában két új darabbal tért vissza azudvarba, a Téli rege és A vihar előadásával, előbbi egyzenés komédia, utóbbi shakespeare utolsó befeje-zett műve, soraiból érződik a búcsúzás szele.Az 1613-as év még tartogatott egy szerencsétlensé-get shakespeare számára: leégett a globe színház,melynek újjáépítésében már nem vett részt. Az ural-

kodó előtt és a Blackfriars színpadán még előadtáka VIII. Henriket, melynek utolsó szavai talán sha-kespeare utolsó színpadi üzenetét továbbították:

„Ó, égi bájolók,Minket mire véltek? Hisz fogyatékunkKacagjuk, amint van, bánjuk, gyerek Módján. Hadd legyünk háládatosakA létezőért. Ti vitázzatokAzon, mit magas kérdenünk. Gyerünk, Idő sodra tovavigyen.”

Utolsó éveit gondtalan visszavonultságban és bará-tai körében töltötte. ebben az időben érdeklődéseaz élet utolsó szavait magába záró műfaj felé for-dult; elkezdett sírfeliratokat írni. Valószínűleg sajátsírfeliratát is ő maga alkotta, bizonyosan nem akartúgy járni, mint a Hamlet sírjelenetében.

“Jézus kedvéért tartózkodj attól jóbarát, hogy kiásd az idezárt port! Áldott az, aki megkíméli e köveket, és átkozott, aki megmozdítja csontjaimat!”(A sírfelirat szabad fordítása) 1616-ban feltehetőleg tífuszos lázban halt meg, ép-pen április 23-án, amikor 53. évébe lépett volna. Agyászolók babért és rozmaringot szórtak a sírjába.

Mozaik

saint-saëns családnevének a kiej-tése olykor még ma is viták tárgya,mivel az írásmód a „szenszaen”vagy „szenszan” kiejtést is megen-gedi. ennek ellenére legelterjed-tebb a „szenszansz” ejtésmód.

SoKoldAlú IFJú tehetSég

saint-saëns zenei – és egyéb irá-nyú – tehetsége már korán nyil-vánvalóvá vált: kétéves korábandallamokat pötyögtetett a zongo-rán, ráadásul már írni és olvasni istudott. Nem sokkal a harmadikszületésnapja után írta meg elsődarabját, melynek kéziratát 1839.március 22-i keltezéssel a párizsiConservatoire őrzi. Ötéves korában már koncerte-zett és partitúrából elemezte Mozart Don giovannicímű operáját. Hétévesen latinul olvasott, és érdek-lődött a lepketan iránt is. tíz éves volt, amikor egyikhangversenyén ráadásszámként azt ajánlotta felhallgatóinak, hogy Beethoven harminckét szonátá-jának bármelyik tételét eljátssza kotta nélkül. Me-móriája fantasztikus volt: ha elolvasott egy köny-vet, vagy hallott egy zeneművet, azt bármikor feltudta idézni. gyermekkori teljesítménye csak Mo-zartéhoz fogható, felnőtt muzsikusként azonbanmár nem érte el Mozart zsenialitását.

1848-ban vették fel a pári-zsi Conservatoire-ba, aholmások mellett Halévy ésgounod is tanította. PierreLalo (1866- 1943) franciazenekritikus és fordító ígyjellemezte: „Alacsony volt, ésvalahogy furcsamód emlékezte-tett egy papagájra: ugyanaz azélesen metszett profil, csőrszerű,horgas orr, nyugtalan, eleven,

szúrós szemek... Olyan peckesen járt, mint egy madár, ésgyorsan, pattogón, furcsán selypítve beszélt.” (szabó Má-ria fordítása, H. C. schoenberg: A nagy zeneszer-zők élete, európa Könyvkiadó Budapest, 1998)

Szerző, zenéSz, AlApító

saint-saëns úgy vélte, hogy „ …műveim megalkotásá-val természetes funkciót hajtok végre, mint ahogy az almafaalmát terem, s így nem kell törődnöm azzal, hogy másokmilyen véleményt alkotnak rólam.” Romain Rolland(1866-1944) Nobel-díjas francia író szerint saint-saëns azon kevesek közé tartozik, aki „nem törődikazzal, hogy mit szól hozzá a világ, hanem elmondja, amitmondani akar…”

saint-saëns 1853-ban elnyerte a saint Merry-templom orgonistai állását, majd 1858-ban a saintMadeleine-templomhoz került, ahol aztán 1877-igjátszott. Itt hallotta őt rögtönözni Liszt Ferenc, ésígy kiáltott fel: „Ő a legnagyobb orgonista a Földön”.Közben 1861 és 1865 között tanított a Nieder-meyer-féle egyházi zeneiskolában, ahol gabriel Fa-uré is a tanítványa volt. Később állásait azért adta

50

„A helyes tempó: egy-kettő, egy-kettő…”

Szöveg: Zelinka Tamás

Aki emlékeztetett egy papagájraCharles Camille (Párizs, 1835. – Algír, 1921.) francia zeneszerző, karmester, zongorista, Liszt Ferenc sze-rint a föld legnagyobb orgonistája volt, kiemelkedő memóriával és érdekes hobbival.

Mozaik

fel, hogy csak a zeneszerzéssel tudjon foglalkozni. 1871-ben részt vett Párizsban a Nemzeti zenei tár-saság megalapításában, melyet Romain Rolland „afrancia művészet bölcsőjének és szentélyének” nevezett.szerinte, ami a francia muzsikában 1870 és 1900között történt, az innen indult hódító útjára. Itt mu-tatták be többek között Franck, D’Indy, Chabrier,Chausson, Dukas és Ravel műveit. saint-saëns ha-zájában elsőként rajongott Wagnerért, és elszántanhadakozott a kritikusokkal a tannhäuser és a Lo-hengrin elismertetéséért. Mindezek ismeretébenkülön tanulmányt érdemelne, hogy bár saint-saënssohasem volt igazán a modern zene híve, mikép-pen lett később mégis ultrakonzervatív.

bArátSágoK

Volt egy kutyája, aki nem kedvelte Chopint, pedigállítólag muzikális eb volt. Valahányszor gazdájazongorázott, folyamatosan a hangszer alatti pedá-lok között mászkált. Csak azzal lehetett ettől eltérí-teni, ha saint-saëns Chopint kezdett játszani. ekkora kutya a farkát behúzva kisompolygott a szobából. saint-saëns és Liszt Ferenc viszont kedvelte egy-mást, ami döntően abban nyilvánult meg, hogy se-gítették egymás műveinek a népszerűsítését. saint-saëns például Liszt-koncerteket szervezett Fran-ciaországban a saját költségén, és szívesen vezé-nyelte a magyar szerző műveit, Liszt pedig 1877-ben Weimarban színre vitte saint-saëns Sámson ésDelila című operáját, amely tizenöt évvel későbbmár Párizsban is sikert aratott. saint-saëns 1879-ben zongoraművészként Buda-pesten is forró sikerű hangversenyt adott. Március4-én érkezett fővárosunkba, másnap a Durand ze-neműkiadó vezetőjének kíséretében meglátogattalakásán Liszt Ferencet, este pedig fényes hangver-senyt adott a Pesti Vigadóban. ezen a koncerten

eljátszotta IV. zongoraversenyét a Budapesti Fil-harmóniai társasággal, és saját szimfonikus műveitis vezényelte. Másnap orgonaművészként Lisztközbenjárására kipróbálta Budapest akkori legjobborgonáját a Dohány utcai zsinagógában.

FArSAngoláS

1886-ban született meg Az állatok farsangja című, ti-zennégy tételes zoológiai fantáziája, melyet aszerző nem a nyilvánosságnak szánt, hanem csakegy szűk baráti körnek. ezért is tartottak belőle ma-gántársasági bemutatót. A darab sikerének híre azéppen Párizsban tartózkodó Liszthez is eljutott,akinek kérésére – szintén magántársaságban – meg-ismételték a mű előadását. A darabban az „igazi”állatokon (pl. tyúkok, kakasok, kulánok (vadszama-rak), teknősök, hosszúfülűek, kenguruk, ásatagok(őslények), stb.) kívül nagy meglepetésre még „zon-goristák” is szerepelnek. Az állatportrék mögött jólfelismerhetőek bizonyos emberi tulajdonságok, ésnéhány esetben híres zeneművek paródiái is. sokdallamból ráismertek kollégáikra a hallgatók, de mi-vel saint-saëns nem írta oda, hogy kiket parodizált,és pont a mű paródia jellege miatt haláláig megtil-totta a mű előadását, sok esetben nem derült ki,hogy kit, milyen zeneművet is rejt a jelmez.saint-saëns munkabírása élete alkonya felé semcsökkent: a komponálás mellett sokat utazott vi-lágszerte. továbbra is nagy szenvedélye maradt alepkék gyűjtése, és alapos szakértője lett a témának(miként majd Bartók a rovaroknak). Utolsó éveitAlgériában töltötte, 1921-ben az algíri Hôtel del’Oasis-ban érte a halál. Hamvai a párizsi Montpar-nasse temetőben nyugszanak.A zenekarunk repertoárján is szereplő I. (esz-dúr)szimfóniával kapcsolatban az az anekdota kering,hogy egy fiatal karmester levélben kért útmutatást

a szerzőtől, hogy milyen módon vezé-nyelje a tizennyolc évesen írt szimfóniájá-nak fináléját. Levélben a következőket vá-laszolta: „Tisztelt uram! A finálé helyes tem-pója: egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő. Tisztelettel:Saint-Saëns”Saint-Saëns I. szimfóniája 2016. szeptember30-án, 19.00 órakor hangzik el zenekarunkBudafoki Hangversenyesték című sorozatában abudafoki Klauzál Házban. A koncerten fel-csendül még Mozart: C-dúr zongoraversenye(K.467) és Saint-Saëns: Bacchanália a Sámsonés Delila című operából. Közreműködik: SzabóMarcell, Junior Príma díjas zongoraművész. Ve-zényel: Hollerung Gábor.

51

Kulisszák mögül

Szöveg: Kurta Klaudia

Kis bemelegítés, egymásra hangolódásután azt vettem észre, rám is átragadtkissé a „lényegre törés” művészete. Hir-telen tőmondatokban jöttek a kérdések…

Mi a három legjellemzőbb tulajdon-ságod?Nyugodt, szűkszavú, ha kell, szóki-mondó.Honnét a beceneved?Akármilyen furán hangzik, ez az Istvánnév becézése. Általános iskolában egyszerígy hívott az egyik tanárom, és egyből rám is ragadt.Másra már szinte nem is hallgatok.Hogyan lettél muzsikus?szüleim sosem tanultak zenét. Annak érdekében,hogy erősebb, színvonalasabb oktatást kapjunk, ál-talános iskolában az ének-zenei tagozatos osztálybaírattak. Itt kötelező volt zeneiskolában is valamilyenhangszert tanulni. először zongorázni tanultam, devalamiért ez nem fogott meg annyira. Nővérem fu-volázni tanult, de egy alkalommal lekéste a beirat-kozást és már nem fért be a tanszakra. ekkor fel-ajánlottak neki 2-3 hangszert, amik közül látatlan-ban a kürtöt választotta. A következő évben nekemis megtetszett ez a hangszer, és szeptemberben márén is kürt szakos voltam. Ma már mindketten hiva-tásszerűen kürtölünk. ő szlovéniában a MariboriOpera tagjaként. egyébként rajta kívül még öt test-vérem van, akik szintén tanultak zenét, de más pá-lya csábította el őket. Ketten azért munka mellett,hobbi szinten a mai napig járnak fúvószeneka-rokba. engem is valamilyen szinten a zenekarozásés a kamarazenélés terelt a zenei pálya felé. szeren-csére az akkori tanárom, Csáki Kálmán, sokat ka-maráztatott, és rengeteg fellépésünk volt.Milyen más hangszeren tanultál volna, ha úgyalakul?zongorán. Mondjuk ezt amúgy is illett volna meg-tanulnom… De, ha a zongoratanárok túl tudtakvolna lépni a rossz billentésemen, most nem biz-tos, hogy itt lennék.Zenei általánosból egyenes út vezet a zenészszakmához?

Középiskolába Kecskemétre jártam, ahol tanáromKeserű Péternél tanultam, aki akkoriban a Dohná-nyi zenekar kürtöse volt. ezt követően kerültem aDebreceni egyetemre, ahol Kökényessy Miklós nö-vendéke voltam. szerencsésnek mondhatom ma-gam, hogy ilyen szakembereknél tanulhattam. Min-dig azt adták számomra, amire éppen szükségemvolt. emellett emberileg is sokat kaptam tőlük.Hogyan kerültél a Dohnányi Zenekarhoz? Holmuzsikáltál előtte?egyetemi éveim alatt sokat kisegítettem a környék-beli szimfonikus zenekarokban. Végzősként márrendszeresen jártam ki Romániába, Nagyváradra is,ahol fel is ajánlották, hogy a diploma megszerzéseután állásban is dolgozhatnék náluk. én éltem is ez-zel a lehetőséggel egészen két évig, amikor is a gaz-dasági válság miatt egyszerűen nem érte meg to-vább kijárnom. 2010 nyarán a szólam akkori tagjaihívták fel a figyelmem, hogy próbajáték lesz a Doh-nányiban. ez pont jól jött, mert akkor mondtam felNagyváradon. Nem is adtam magamnak más esélyt,mint ide bekerülni.Ez annyira sikerült is, hogy nemsokára szó-lamvezető lett belőled.A kürt szólamunkban általában elég nagy a moz-gás. Köszönhető ez annak, hogy mindig a legjob-bakat vesszük fel. erre persze rájönnek más zene-karok is, és megpróbálják elcsábítani az emberein-ket, több-kevesebb sikerrel. 2013-ban egy ilyen „si-keres” kísérlet után kért fel gábor, hogy vezessema szólamot.Milyen „plusszal” jár a szólamvezetőség?

52

„ha én billenteni tudtam volna….”Zenekarunk kürt-szólamvezetője, Flammer István, közismertebb nevén „Szityu” nem az a szószátyár típus.De úgy tűnik, beszél helyette a zenéje és a társak, barátok felé irányuló figyelme.

Kulisszák mögül

Kicsit fura ez a szó a fúvós hangszereknél, mert ná-lunk mindenki egy-egy külön szólamot játszik, min-denki meg tudja mutatni azt, amit ő egyénileg teszhozzá a hangzáshoz. Mégis sokszor van, hogyegyütt játszunk, még ha nem is teljesen ugyanazt.Ilyenkor kell egy kicsit összefogni a szólamot.Ugyanakkor nem mindig én fújom az első szóla-mot. Ilyen esetben a szólamvezetés e részét át isadom az aktuális első kürtösnek. Mindezek mellettpersze egy kis adminisztratív munka is van, példáulszólambeosztás, esetleges kisegítők keresése.Milyen az élet a kürt-szólamon belül? Családias. Napról-napra egyre jobban ismerjük egy-más rezdüléseit. Bár nem vagyunk egyformák, más-más helyről, tanártól származunk, próbálunk egy-ségesen szólni. ebben sokat segít gábor, aki nemcsak egy-egy darabra, koncertre ad utasításokat, ha-nem alapvető stílusismereti dolgokat is belénk ne-vel. emellett persze sokszor lecsúszik egy-egy kö-zös ital koncert után. előfordul, hogy szabad-időnkben is összefutunk. De az nem lenne egész-séges, ha minden szabadidőnket közösen töltenénk.Miért jó a Dohnányi Zenekarban muzsikálni?ez az ország egyik legfiatalabb együttese a tagokátlagkorát nézve is. Más zenekarokban tapasztal-tam, hogy nem mindig egyszerű felfogásokat, já-téktechnikát egyeztetni, ha a két játékos közt vannegyven év. Másrészt a zenekar nem egyféle profiltállított fel magának, így itt minden stílust és műfajtelsajátíthat az ember.Otthon szoktál gyakorolni? Nem szeretek otthon gyakorolni. Ha azt teszem,akkor is csak szordínóval. társasházban lakunk, ésszeretném megőrizni a békét a szomszédokkal…Melyik a legemlékezetesebb koncerted itt a ze-nekarban?sok koncertet említhetnék. sokszor sikerül olyanműsort összeállítani, ami akár technikailag, akár ze-neileg, akár állóképességileg nagy kihívást jelent.Ha mégis ki kell emelni egyet, az tavaly októberbenvolt. Kivételesen nem zenekari muzsikusként lép-tem a színpadra, hanem három volt-jelenlegi kolle-gával játszottuk schumann négykürtös versenymű-vét Kovács János vezényletével. Felejthetetlen él-mény volt. Remélem lesz még benne részünk.Melyik művet szeretnéd a zenekar repertoár-ján látni a jövőben?Richard strauss Hősi életét szívesen eljátszanám.Nagy kihívás az első kürt számára, és csodálatos zene.Van-e példaképed, és ha igen, ki az?sok ember van, akire felnézek tudása, kitartása, em-bersége miatt, de kiemelni nem tudnék és nem isszeretnék közülük senkit.

Muzsikálsz más együttesben is?2012-14-ig az Operettszínházban is dolgoztam. 2015-től pedig az Operaház zenekarának is tagja vagyok.Mi a hobbid? Mivel tudod kikapcsolni magad?Bár az utóbbi időben nem sok időm volt rá, de sze-retek főzni, új ételeket kipróbálni. Ha több időmvan, szívesen utazom, kirándulok. Utazások alkal-mával szeretem megkóstolni a helyi ételeket, me-lyekből ötleteket is merítek. A mediterrán országo-kat szeretem. Rómában nem jártam még, de szíve-sen megnézném.Milyen zenét szeretsz hallgatni szabadidőd-ben? Az autóban a próbáról hazafele szokottzene szólni?Minden jó zenére nyitott vagyok. De leginkábbcsak rádiót hallgatok az autóban. A szakács sem fel-tétlenül éhes, ha végzett a munkával…Feleségeddel első gyermeketeket várjátok. Ottleszel a születésénél?Januárra várjuk a kisfiunkat, Mátét. Már nagyon iz-gatottak vagyunk. Ha minden jól megy, természe-tesen ott szeretnék lenni a születésénél.

53

„Azért SzErEtEM SzItYUt MErt…”

Barátok, munkatársak flammer istvánról:

kun gábor:

„Azt mindenki hallja, hogy fantasztikus kürtös, csak szuperlatívu-

szokban lehet beszélni arról, hogy milyen könnyedén kezeli hang-

szerét, azt a rengeteg színt és karaktert, amit játszik vele, talán le-

hetetlen is lenne felsorolni, a kifogástalan stílusérzékéről nem is

beszélve. Hogy milyen ember? Aki bármikor, bármilyen helyzetben

képes a maximumot kihozni magából és az egész szekcióból. Ren-

geteget tanultam tőle az együtt töltött évek alatt, mindenben segí-

tett, és remélem, még lesz bőven alkalmam ellesni tőle pár apró

trükköt! Ami a kedvencem Szityuban, az a humora. Imádja szívni

a véremet, de soha sem sértő hangnemben. Mi a Dohnányiban

szerencsések vagyunk, szeretjük egymást, szeretünk egymással

játszani, és ebben nagyon nagy szerepe van a mindig kedves, vi-

dám és segítőkész szólamvezető-beosztónknak: Szityunak!”

tóth Balázs:

„Szakmailag mindig felnéztem és a mai napig is felnézek rá, remek

és muzikális kürtös. Rengeteg pozitívumot sorolhatnék még fel a

fújásában, mint például stabil, megbízható és szép hangon fúj stb...

de inkább emberi tulajdonságairól beszélnék most. Bármikor bár-

milyen problémával fordultam hozzá, mindig a segítségnyújtás és

nem a szőnyeg alá seprés volt részéről a fogadtatás. Egy olyan

ember, aki nem csak a jó időkben foglalkozik velünk. Ha látja, hogy

nyomaszt minket valami, mindig próbál tenni valamit az érdekünk-

ben. Ha találkozunk, mindig sokat viccelődünk, de természetesen

nem a próbákon… Igaz barátomnak tartom, és örülök, hogy meg-

ismerhettem.”

54

Filmhez zene

Szöveg: Mácsai Ágnes

James Horner 1953. au-gusztus 14-én születettLos Angelesben. édes-apja, Harry Horner két-szeres Oscar-díjas díszlet-és látványtervező volt,akit munkája sokszor eu-rópába szólított. A családis vele tartott ezekre azeurópai utakra, ezért Ja-mes Horner gyerekkoranagy részét Londonbantöltötte. Komolyzenétkedvelő családban nőttfel, így nem is csoda, hamár egészen kis korábanzongorázni kezdett, emellett még kürtön is játszott,mely hangszer később műveiben is gyakran fősze-rephez jut. tízévesen már el is döntötte, hogy ze-neszerző lesz. zenei tanulmányokat folytatott aRoyal Academy of Musicon (a londoni Királyi ze-neakadémián), volt Ligeti györgy tanítványa Ham-burgban, az egyesült Államokban pedig a Univer-sity of southern California, majd a University ofCalifornia Los Angeles (UCLA) hallgatója volt.

ez IS Komoly!

Horner a komolyzene világában képzelte el a jövő-jét, de ebben a közegben nagyon nehéz volt publi-citást szereznie műveinek. A spectral shimmerscímű 1978-as művén nagyon sokat dolgozott, deösszesen csak egyszer játszotta el 1979-ben az In-dianapolisi szimfonikus zenekar, fél ház előtt. ek-kor nagyon kiábrándult ebből a világból és úgydöntött, hogy inkább olyan műveket fog írni, ame-lyeket biztosan képes sok emberhez eljuttatni. eztkövetően kezdte el filmzeneszerezői karrierjét,amely sok év alatt meghozta számára a világhírne-vet.Kezdetben az American Film Institute (AmerikaiFilmintézet) diákjainak filmjeihez írt zenét, ezt kö-

vetően a mozi történetének egyik legfontosabb füg-getlen filmproducere, a Roger Corman által alapí-tott New World Pictures-nek. ebben az időben el-sősorban kisköltségvetésű filmekkel dolgozott. Azelső igazi „nagypénzes” hollywoodi produkció,aminek Horner szerezte a zenéjét az 1982-es startrek II: Khan haragja című film volt. ez a filmzenejelentette karrierjében a fordulópontot.

hA egy üzlet beIndul…

Harminchárom évesen már megkapta élete elsőOscar-díj jelölését a James Cameron rendezte Abolygó neve: Halál című film zenéjéért. A követ-kező rangos jelölésekre sem kellett túl sokat várnia,1990-ben Az 54. hadtest című háborús film zené-jéért golden globe, a Baseball álmokért pedig Os-car-díj jelölést kapott. ezt követően a szenvedé-lyek viharában, az Apollo 13, A rettenthetetlencímű filmekért kapott jelölésekkel jutott el végül aszámára legnagyobb sikert hozó filmig, az 1997-ben bemutatott, monumentális, romantikus ka-landfilmig, a titanicig. James Horner korábban már dolgozott a rendezőJames Cameronnal, de nem voltak túl jó emlékeika közös munkáról. szerencsére félretették nézetel-

Küzdött, szárnyalt, elrepültA kilencvenes évek végén nagyon kevés olyan ember volt, aki ne látta volna a Titanic című filmet Kate Wins-let és Leonardo DiCaprio főszereplésével. Ennél talán csak azoknak az embereknek a száma volt kisebb,akik ne hallották volna a film betétdalát, a Céline Dion énekelte My Heart Will Go On-t, aminek a zenéjétJames Horner írta. Ám a tavaly elhunyt zeneszerző nem csak emiatt marad örökre emlékezetes.

Filmhez zene

téréseiket, és megalkották a filmtörténeti sikerekethozó új közös filmjüket. A titanic összesen 11 Os-car-díjat kapott. James Horner két Oscart is nyert,a legjobb filmzene díját és Will Jennings szövegíró-val közösen a legjobb betétdalnak járó díjat. A MyHeart Will go on című dalt Céline Dion énekelte,amit a kilencvenes évek végén szinte mindenki kí-vülről tudott, annyit játszották a rádiók.ezt követően James Horner és James Cameronmég egy nagyon jelentős filmen dolgozott együtt, a2009-es Avataron. Az első felvételek már 2008-banelkészültek, ezeken egy kórus a kitalált na'vi nyelvenénekel. (ezt a nyelvet James Cameron alkotta afilmhez.) A filmzene főcímdalát, az I see You-t, Le-ona Lewis énekesnő adja elő. James Horner életelegbonyolultabb és legnehezebb munkájának ne-vezte az Avatar zenéjének megírását.James Horner az említetteken kívül még számtalanfilmben dolgozott, például a zorro álarca, az egycsodálatos elme vagy a trója zenéjét is ő szerezte,de nagyon sokáig lehetne még sorolni műveit. Min-dig törekedett megtalálni az adott film hangulatá-hoz leginkább illő különleges hangszereket. Kü-lönböző zeneszerzői korszakai voltak, melyek közülitt a ’90-es éveket emeljük ki külön, amikor is aszimfonikus zenekarok játszották a főszerepet mű-veiben. zenéiben szerepeltek szólisták, kórusok ésa betétdalok írása sem állt távol tőle.

A máSIK Szenvedély

A zene mellett gyerekkora óta a repülés szerelmesevolt, fiatalon megszerezte a pilóta jogosítványát is.Amikor döntenie kellett, hogy a repülés vagy a zenelegyen az élete középpontjában, a zenét választotta,de a repüléstől sem tudott elszakadni. Halálát is egyrepülőgép-baleset okozta 2015. június 22-én; két-üléses magánrepülőgépe lezuhant a dél-kaliforniai

santa Barbara közelében, a Los Padres NemzetiPark területén.James Hornert barátságos, visszahúzódó embernektartották, akinek fontos volt a családja (felesége,sara elizabeth Nelson és két lánya), és kerülte ahollywoodi felhajtást. Űrt hagyott maga mögött, ésvalószínűleg sok megíratlan filmzenét.

55

DíJAK, JELöLéSEK

(A győzteseket vastag betűvel szedtük)

Oscar-díj

2010: avatar (legjobb filmzene)

2004: Ház a ködben (legjobb filmzene)

2002: egy csodálatos elme (legjobb filmzene)

1998: titanic (legjobb filmzene – dráma)

1998: My Heart Will Go On (titanicból; legjobb betétdal)

1996: a rettenthetetlen (legjobb filmzene – dráma)

1996: apolló 13 (legjobb filmzene – dráma)

1990: Baseball álmok (legjobb filmzene)

1987: somewhere out there (egérmeséből; legjobb betétdal)

1987: alien – a bolygó neve: Halál (legjobb filmzene)

Golden Globe-díj

2010: avatar (legjobb filmzene)

2010: i see you (avatarból, legjobb betétdal)

2002: egy csodálatos elme (legjobb filmzene)

1998: titanic (legjobb filmzene, győztes)

1998: My Heart Will Go On (titanicból; legjobb betétdal)

1996: a rettenthetetlen (legjobb filmzene)

1995: szenvedélyek viharában (legjobb filmzene)

1992: dreams to dreams (egérmese 2. – egérkék a vadnyuga-

tonból; legjobb betétdal)

1990: az 54. hadtest (legjobb filmzene)

1987: somewhere out there (egérmeséből; legjobb betétdal)

Grammy-díj

2011: avatar

2011: i see you (avatarból)

2003: egy csodálatos elme

1999: My Heart Will Go On (titanicból)

1996: Whatever you imagine (könyvek parancsnokából)

1991: az 54. hadtest (győztes)

1990: Baseball álmok

1988: somewhere out there (egérmeséből; győztes)

1988: egérmese

Satellite Award

2004: az eltűntek

2002: egy csodálatos elme

2002: All Love Can Be (Egy csodálatos elméből)

1998: titanic (győztes)

1998: My Heart Will Go On (titanicból)

sziMfoNikus zeNekari Művei

Spectral Shimmers (1978)

Forest Passage (2000) – az ohioi cuyahoga valley National rec-

reational area 25 éves fennállásának alkalmából a cleveland or-

chestra adta elő

Pas de Deux - double concerto for violin and cello (2014) - a

művet a royal liverpool Philharmonic orchestra mutatta be 2014.

november 12-én vaszilij Petrenko vezényletével, szólistaként Mari

és Håkon samuelsen működtek közre. a mű a liverpooli zenekar

fennállásának 175. évfordulójára készült.

Collage - concerto for four Horns (2015) - premierje a londoni royal

festival Hallban volt 2015. március 27-én. a londoni szimfonikus

zenekart jamie Martin vezényelte, szólistaként (kürt) david Pyatt,

john ryan, james thatcher és richard Watkins működött közre.

Műfaj-kirándulás

Szöveg: Valkai Andrea

Hogyan került zeneközelbe,mik voltak a legelső élményeia muzsikával kapcsolatban? édesapám zenetanár volt, azongora mellett nőttem fel, ígya muzsikával nagyon koránmegismerkedtem. A zenévelkapcsolatos első gyerekkori él-ményeim is a papámhoz kap-csolódnak. Voltak nagyon régilemezei, többnyire angol ésamerikai jazz lemezek, illetve aháború előtti vagy közvetlen az’50-es évekbeli operafelvételek:tito gobbi, Beniamino gigli, Mario Lanza. eze-ket rendszeresen hallgatta – így én is –, és közbenannyira megszerettem a zenét, hogy gyerekkorom-ban azzal „lépett fel” a család a vendégek és roko-nok látogatásaikor, hogy megmondatták velem, me-lyik operarészletet halljuk épp. A szomszéd fiúnakpedig elvis Presley, Bill Halley, és sok korabeli rocklemeze volt, azok is mélyen beleültek a fülembe. Mennyire volt tudatos, hogy a zene lesz a hiva-tása? Mikor vált ez nyilvánvalóvá?Konkrétan 1968-ban, a Ki mit tud? után. Ötéves ko-romtól jártam zeneiskolába, klasszikus zenét tanul-tam, majd a 60-as évek elején a bátyámmal beat-ze-nekarban kezdtünk el muzsikálni. 1967-ben meg-alakítottuk a tolcsvay-triót két akusztikus gitárralés egy nagybőgővel, és mindhárman énekeltünk.Akkor már saját dalokat játszottunk, melyeknek azenéjét nagyrészt én írtam, a szövegét a bátyám.Majd 1968-ban – én akkor érettségiztem – beneve-zett minket a gimnáziumi igazgatónk a Ki mit tud?-ra. Mi meg megnyertük. A zenekar egy pillanat alattnagyon népszerű lett. talán azért, mert minden mászenekartól eltérően mi csak akusztikusan játszot-tunk. Rengeteg helyre hívtak minket fellépni, gya-korlatilag az egész nyaramat kitöltötte a muzsiká-lás, és már nem is gondoltam másra. ezért el is fe-ledkeztem arról, hogy bárhova, valamilyen „nor-mális” foglalkozásra képző egyetemre felvételizzek.

Így egy pillanat alatt olyan zenésszé váltam, akineka zene lett az élete, a hivatása. Jól gondolom, hogy abban az időben nagyonmás volt a zenekari életforma, mint ma?Igen, erősek voltak a baráti szálak, egy zenekar véd-és dacszövetség volt, és aki egy zenekarban játszott,az nem játszott máshol. Nagyon más volt minden,nem volt zeneipar. Ma nagyon sok tehetséges mu-zsikus van, számtalan lehetőséggel, de az unifor-mizáló zeneipari szándék nem hagyja kibontakozniaz egyéniségüket. A bevált sémák elhalványítják azeredetiséget. Azt nem mondom, hogy a hatvanas-hetvenes években egyszerűbb volt befutni, de pri-merebb és természetesebb volt a helyzet. Az Illés,az Omega és a Metro, a három nagy zenekar mel-lett volt még nagyon sok, amelyik ugyan nem lettilyen híres, de csakúgy, mint mi, mindannyian erő-sítővel játszó beat-zenekarok voltak. Nekünk sze-rencsénk volt, mert a tolcsvay trió egy különlegesmuzsikát megszólaltató, akusztikus hangszerekenjátszó, egyszerűen felléptethető banda volt. A mizenénknek a magyar népi dallamok voltak az alap-jai, ami akkor komoly állásfoglalásnak tűnhetett,mondjuk a diktatúrával szemben. Már pusztán az,hogy magyarul, magyar zenét játszunk, egy komolykiállás volt, de ezt mi, azt hiszem, inkább ösztönö-sen, természetesen csináltuk. Magától értetődőenalakult így a muzsikánk. Úgy hívtuk: folk-beat.

56

mária evangéliumaTolcsvay László, a folk-beat atyja, végtelen szabadság-tudatú szerző, sokszínű, meseszerű zenék alkotója, ok-tóber végi rockopera-koncertünk zeneszerzője. Hiszi, hogy ez a szerzeménye minden előadás során megváltoz-tatja maga körül a világot; szeretetet, melegséget, fényt áraszt. Szavaiból is melegség sugárzik, amint arról me-sél, milyen örömmel vesz részt egy-egy próbafolyamatban, mert ilyenkor igazán közel érezheti a muzsikusok ésénekesek lelkét a sajátjához.

Műfaj-kirándulás

A színházzal hogyan került kapcsolatba?Nagyon hamar, már a ’70-es években – amikor mára Fonográf zenekarban játszottam – megkerestek,hogy írjak zenét nyári színházi produkciókhoz. Ámaz igazi fordulatot az életemben a Magyar misecímű művem hozta ’86-ban, amit hallott ÁdámOttó, a Madách színház legendás igazgatója, és fel-kért, hogy Müller Péter készülő darabjához én írjama zenét. Az lett a Doctor Herz című musical. Addiga Madách színházban csak Webber Macskákjament, és így én lettem az első magyar musicalszerző. A Doctor Herz komponálása olyan fajta fel-szabadult örömöt okozott nekem, hogy boldogandolgozom azóta is ebben a műfajban. Végtelen sza-badságom van, szeretek sokszínű, meseszerű zenétírni. tulajdonképpen én mindig is, már a Fono -gráfban is kicsit a műfajok között voltam. Ha pél-dául szimfonikus hangzás kívánkozott egy-egy dal-hoz, azt biztos én hangszereltem. sohasem éreztemazt, hogy le akarok ragadni egy-egy, már bevált for-dulatnál vagy egyfajta hangzásvilágnál, csak azért,hogy az legyen a rám jellemző stílus. Abban bízom,hogy ez is én vagyok, meg az is én vagyok, és eztnagyon szeretem. A színház azért csodálatos dolog,mert sokan együtt hoznak létre egy produkciót, ésalkotás közben lehet szabadon álmodozni. Amikorelolvasok egy szövegkönyvet, vagy akár csak egyverset, akkor elkezdek képeket látni, és azokhoz a„benső látomásokhoz” komponálom a muzsikát. A Mária evangéliumának alkotófolyamata ho-gyan épült fel?Müller Péter színpad-látását tükrözi az a dramatur-giai alapállás, hogy János apostol emlékeiben, kép-zeletében játszódik le újra a szenvedéstörténet. Úgy,hogy végig az anyára, Máriára fókuszál. Mit érez-hetett, mit gondolhatott Mária? – hiszen az evan-géliumok nem írnak erről. Három vagy négy A4-esoldalon hozott nekem Péter egy, olykor versben

megfogalmazott jelenetsort, amelynek fonalát kö-vetve én megkomponáltam a muzsikát. Később akész dallamokra írta Müller Péter sziámi a verse-ket. természetesen egy ilyen zenemű létrehozásá-nak folyamatát rengeteg beszélgetés, hozzáolvasás,és az alkotótársak, vagy akár képzőművészeti alko-tások inspirációja kíséri. Adott az evangélium, Jé-zus szenvedésének története, de ez a rockoperamost Máriáról szól. ő énekli el, mit érzett, mit gon-dolt, mi játszódott le benne, mint anyában, az eleveelrendeltség tudatában. Minket János apostol vezetvégig a történeten, mint egyfajta spirituális vezető,az ő képzeletében játszódik le ez az egész cselek-ménysor. ebben a műben is a képzeletet kellett el-muzsikálnom. Zeneszerzőként aktívan részt szokott venni aszínházi próbafolyamatokban? Igen, nagyon szeretek jelen lenni. Vannak olyan pró-bák, amikor felesleges vagyok, de a zenekaros pró-bákon mindig szívesen részt veszek. Az úgynevezettülőpróba, amikor végre megjön a zenekar, a szívemközepe, azt szeretem a legjobban. Nem zavaromsoha a karmestereket, de érzik a jelenlétemet, és je-lezni is szoktam, ha valami nem abba az iránybamegy, amerre szeretném. számomra azért ez a legiz-galmasabb, mert akkor születik meg, amit később aszínpadon fogunk hallani. Mindennek, ami készül –a színházi bemutatónak és az oratorikus műveknek is– számomra ez a legeslegfelemelőbb része. Ilyenkoraz enyémhez közel érezhetem a muzsikusok és azénekesek lelkét; ahogy az ő tehetségük, személyisé-gük megtölti élettel a kottát, a muzsikámat.És az ősbemutatóra hogyan emlékszik?Hatalmas reveláció volt olyan tekintetben, hogy aMáriát éneklő sáfár Mónikát akkor még senki nemismerte énekesnőként. titkon arra vágytam, hogy ta-láljunk valaki olyat, aki úgy fog kijönni a színpadra,mintha valóban ő lenne Mária. Akiről még nem tudjaa közönség, hogy kicsoda. Mónika akkor végzett afőiskolán, prózai szakon, és meghallotta, hogy sze-replőket keresünk. gyönyörűen énekelt, rögtön ki-választottuk. sasvári sándor, aki Jézust énekelte, pontharminchárom éves volt, amikor bemutattuk a dara-bot –, Jánost pedig Vikidál gyula alakította. ez mára második darabom volt a Madách színházban, és abemutató 1991 húsvétján életem egyik legszebb pil-lanatává vált. Azóta sok hazai színház játszotta, több-száz előadást ért meg, lefordították olasz, német,szlovák és cseh nyelvre is, az elmúlt huszonöt évbenezekben az országokban is játszották.A most októberi előadást azért várom különösen,mert teljes mivoltában, most fog elhangzani élőbena teljes partitúra.

57

Névjegy: tolcsvay lÁszló zeNeszerző

Kedvenc étele, itala, városa: Ha itthon van, akkor Budapest, ka-

csasült párolt káposztával, villányi vörösborral. Ha Manchesterben

van, akkor fish and chips, light ale.

Ha firenzében van, akkor pasta, Brounello di montalcino bor.

Ha egészen otthon van, tahiban, akkor cukkinikrémleves, pulyka-

sült, cseh sör.

Kedvenc zenéje: olyan, hogy egy és csakis egy kedvence lenne,

olyat semmiben nem tudna mondani. a Beatlest ugyanolyan hév-

vel szereti, mint verdit, debussyt, vagy kodályt.

Hobbija: a muzsika

Kedvenc hangszerei: talán a hárfa és a gitár

Kedvenc filmjei: Chaplin : Diktátor és a Van, aki forrón szereti.

Műfaj-kirándulás

Mennyire tartja hangsúlyosnak a darab vallá-sos témáját?A Mária evangéliuma azoknak az embereknek, akikmaguk is vallásosak, nyílván szakrális, mi alkotóksem vagyunk profánok. Nagyon fontos azonban,hogy azokat az embereket is megérintse, akik nemtartják fontosnak az ember spirituális szükségletét.Bízom abban, hogy a zenei és az előadói megvaló-sítás közvetíthet olyan érzelmeket a ma embere feléis, ami rengeteg mindent elmond az emberi érzé-sekről és magáról a női lélekről. Hogy éli meg egynő azt, ha elveszti fiát. Mit jelent világra hozni egyembert, hogyan éli meg az egész női lét misztériu-mát. erről szól a Mária evangéliuma, és arról, ami afináléban el is hangzik: „Jöjjön el az anyák koravégre”. talán segítene a világon, ha nem a maszku-lin ösztönök, az agresszió lenne a világ kerekénekmozgatója, hanem az egyensúly érdekében egy picittöbbet bíznánk a világ lágyabb, érzékenyebb, meg-fontoltabb, biztonságosabb részére, azaz a nőkre. Van olyan eleme Mária evangéliumának, amima is ugyanúgy érvényes, mint 1991-ben, sőt,esetleg még nagyobb jelentőséggel bír?egyre ádázabb az ember, és egyre természetesebb-

nek vesszük a gyilkolást, a vadságot. A világ drá-máját nem érzékeljük úgy, ahogy érzékelnünk kel-lene. sokunknak olyan, mintha nem velünk történ-nének a dolgok, hanem csak egy nagy őrült vide-oklipp menne. sőt, talán ezt az alaptörténetet, amivégül is a kereszténység lényege, ezt kezdjük negli-gálni, elfelejteni, vagy csak a külsőségeit, és nem azigazi jelentését látni. ez egy rockopera, nem akartéríteni, vagy agitálni, de eddig ahányszor bemutat-ták, kicsit mindig megváltoztatta maga körül a vilá-got – ha csak úgy, hogy a szeretet légköre töltöttebe a szereplők lelkét, az is valami. Azt remélem,hogy ez most is így alakul. A Müpában október 31-én lesz az előadás, ez az október vége, novembereleje mindig kicsit hűvös, borongós idő szokottlenni kint is és bent, a lelkünkben is. Azt remélem,hogy ettől az előadástól kicsit átmelegszik, felfény-lik ez az időszak.Zenekarunk előadásában 2016. október 31-én, 19.30 óra-kor a Müpában hangzik fel Tolcsvay László: Mária evang-léiuma című rockoperája. Közreműködik: Miksch Adri-enn, Nyári Zoltán és Haja Zsolt, Mészáros Árpád Zsolt,Vida Péter és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság. Ve-zényel: Hollerung Gábor.

58

gasztro-zene

Szöveg: Márkus Eszter

Úgy tudom, eredetileg zenei pá-lyára készültél. Van zenész a csa-ládban?Nem, nincs. se zenész, se szakácsnem volt a családomban, bár Anyunagyon jól főzött. gyerekként meg-szerettem a jó muzsikát, és úgy gon-doltam, milyen mókás lenne, ha csi-nálhatnék magamnak zenét, amikorcsak akarok. Így kezdődött… elő-ször trombitálni szerettem volna, deKunhegyesen éltünk, és egy ilyen kisvárosban a hangszereket gyorsan„kiosztják”. A karcagi zeneiskola ki-helyezett tagozatán Hild Jani bá’ ve-zette a rezes bandát, és akkor épp hi-ányzott neki egy tenor kürtös. Hátígy került 12 évesen a kürt a ke-zembe. Bizony, elég nehéz volt ahangszert keresztül-kasul cipelni azegész városon… Legjobban a zene-karban szerettem játszani, mert a kö-zös zenélés, a darabok együttes elő-adása nagyszerű érzés volt szá-momra. Később, hogy folytathassam a zenét ésegyúttal nyelvet is tanuljak, szolnokra mentem an-gol-ének szakos középiskolába. Bartháné góhéredit volt a zenetanárunk, aki rendre, fegyelemre ne-velt minket, és ezért a mai napig hálás vagyok neki.Utána a Juhász gyula tanárképző Főiskolára men-tem magyar-ének szakra.Boldogan gondolsz vissza a tanárképzőn töl-tött éveidre, mégsem lettél tanár…A főiskolán a tanítási gyakorlat alatt szembesültemazzal, hogy az oktatást komoly korlátok közé szo-rították. én ebben nem éreztem otthonosan ma-gam. ezért döntöttem úgy, hogy keresek magam-nak egy olyan hivatást, amiben igazán megtalálha-tom magam.

Továbbléptél, és egyúttal a zenei pályát is ott-hagytad. A főzés ekkor még nem volt célod,ugye?Nem, a főzés jóval később került előtérbe. előszörpénzt akartam keresni, és mint minden fiatal az énidőmben, így Budapestre költöztem, ahol egy mo-zibüfében kezdtem dolgozni. Azzal, hogy este pat-togtattam a kukoricát és reggelenként főztem a ká-vét, több pénzt kerestem, mint a szüleim vidéken.sokan azért kezdtek odajárni, mert én főztem a ká-vét. én törődtem azzal a kávéval: mindenkinek úgycsináltam a kávét, mintha magamnak főztem volna,s úgy látszik, ez a gondoskodás érződött rajta. Ren-geteg olyan vendégünk volt, aki nem nálunk kávé-zott, ha nem én álltam a pultban.

„Egy menü crescendója a desszerthez vezet”

bernáth József, a konyha-pedagógusA közismert sztárséfet Hollerung Gábor kereste meg tavasszal, hogy egy különleges estére együtt lássák vendégüla 25. Zempléni Fesztivál közönségét. Bernáth József örömmel fogadta a felkérést, így 2016. augusztus 19-én kö-zel száz operarajongó ínyenc vehetett részt a Tokaj Fesztiválkatlanban a Gourmetpartyn, amit Rossini: A se-villai borbély című vígoperája és a nyár ihletett. Az előadás közönsége az opera előtt és szünetében élvezhette azolasz és a spanyol konyha remekeit.

59

60

gasztro-zene

Aztán lecserélted a pattogatott kukori-cát a kamerákra...Igen, egy idő után szerettem volna ismét to-vábblépni, és kitaláltam, milyen jó lenne atelevíziónál dolgozni. Bármilyen lóti-futi ál-lást is elfogadtam volna, csak hogy bekerül-hessek a tévéhez. A sziget Fesztiválon ép-pen a sziget tV-stábja dolgozott. Volt egyszabad kamerájuk és szerkesztőhiánybanszenvedtek. Hát így indultam életem elsőforgatására. Nekivágtunk a szigetnek, és le-forgattuk a műsor talán legkedveltebb ri-portját egy párról, akik két libával jöttek fesztivá-lozni. Felvettük az egész napjukat, amit egy ütősRammstein zenére vágtunk össze.ezt követően kerültem az MtV-hez. ebben az idő-ben kezdtem rendszeresen főzni otthon a baráta-imnak és a kollegáimnak is. Jó érzés volt azt látni,hogy amit én főzök, az mindenkinek ízlik, függetle-nül attól, ki honnan jött, otthon hogyan szokta meg.Aztán három év után ismét változásra vágytam. ek-kor, 24 évesen, beiratkoztam egy szakmunkáskép-zőbe, ahol két évig tanultam a szakács szakmát. Van valami, amiben hasonló a zenész és sza-kács művészete, munkája?Mindkettő lényege az alkotás: amit létrehoznak, aztmegosztják másokkal. De míg a zene a füleinkenkeresztül hat az érzékeinkre, az étel esetében az ajó, hogy egyszerre több érzékszervünkre is tud ha-tást gyakorolni: a szemre, az orra, az ízlelésre.Annó edit nénivel, a szolnoki énektanárunkkal éskórusvezetőnkkel sokszor beszélgettünk egy-egykórusműnél arról, hogy egy tételben a dinamika ho-gyan épüljön fel, például egy részen vegyünk vissza,hogy utána a crescendo kialakulhasson. ez nagyonjó élmény volt, nagyon szerettem! ez az építkezésegy menünél is ugyanúgy szükséges: kell, hogy le-gyen eleje, közepe és vége. Az én általam készítettmenünél a vége az, aminek nagyot kell szólnia, va-gyis a desszertnek kell feltennie a pontot az „i”-re.Mit szóltál, amikor először hallottál HollerungGábor elképzeléséről, hogy a zenét és a gaszt-ronómiát kapcsoljátok össze A sevillai borbélyelőadás apropóján? Nagyon tetszett az ötlet, igazából már korábban sze-rettem volna valami hasonlót csinálni. A darabhozmind az olasz, mind a spanyol világ kapcsolódik,ezért ezek konyháira támaszkodtam. A mediterránkonyhák között kevés a különbség, úgyhogy olyanmenüt állítottam össze, amely alapvetően kikacsintaz olasz és a spanyol konyhára, ugyanakkor tekin-tetbe veszi az augusztusi időpont miatt a szezonálisjellegeket, és a szezon legjobb alapanyagaira épül.

Milyen volt a közös munka Gáborral?Nagyon élveztem vele dolgozni. Maximalista, amunkájában nincs pardon, és ebben hasonlítunk.Azon az estén gábor a zenekart dirigálta, én pediga konyhát.Téged legtöbben a televízión keresztül ismer-hettek meg, ahol többek között gyerekekkel isvezettél vetélkedőt. Idén megjelent másodikszakácskönyved, ami arra bíztatja a családokat,hogy közösen főzzenek. Miért kellene a fő-zésbe bevonni a gyerekeket? A gyerekeket,akik egész nap „kockulnak” a telefonjukkal, aszámítógép előtt...szerintem mindenki érzi valahol mélyen, hogymennyire elpocsékolt idő, amit a telefonunkkal töl-tünk, mert nem csinálunk semmit, csak bambulunk.Nem vagyunk hasznosak, pedig az lenne a jó, haaktívak lennénk, alkotnánk valamit. én akkor ér-zem magam jól, ha a nap végén valami új dolgothoztam létre, vagy ismertem meg. szakácsként ak-kor tudjuk magunkat szinten tartani, ha folyamato-san fejlődünk: új alapanyagokat ismerünk meg, újtechnikákat sajátítunk el. ezért is nagy öröm lát-nom, hogy a tanfolyamaimra visszajáró tanulók azelmúlt időszak átadott tudását már a sajátjukkénthozzák vissza.

NéVJEGY: BErNátH JózSEF

Születési év: 1982

Horoszkópja: kos ill. kutya

testvérei: három bátyja van

Szakácsként dolgozik: 2006 óta

Első Michelin-csillagos munkahelye: Nicolas le Bec étterem,

lyon (2010)

Jelenlegi példaképe: jean sulpice

Kedvenc főétele: rakott krumpli ecetes uborkával

Amit nem szivesen eszik: egres, tengeri sün

álmai nyaralása: Néhány hónapos hátizsákos túra európán kívül.

Kedvenc forró itala: rumos kakaó

Visszatérő baki a konyhájában: mosogatás közben gyakran

megvágom magam a késemmel

gasztro-zene

Azt tapasztaltam, hogy ha időben bevonjuk a gye-rekeket a főzésbe, korán átvehetik a stafétát. Haegyszer már lefőzték a srácok az ételt, a másodikalkalommal már önállóan is szívesen látnak majdneki. ez lehet, hogy azzal jár, hogy kirakják a szü-lőket a konyhából, és csak mosogatni engedik majdvissza őket...Akkor mégiscsak pedagógus lett belőled, csaknem magyar-ének szakos?Bizony, nagyon úgy néz ki! Azt tervezem, hogy azta repertoárt, amit az elmúlt nyolc évben elsajátítot-tam és lejegyeztem, átadom másoknak. Minden év-ben szeretnék kiadni egy könyvet, hogy az alap re-cepteket nehogy elfelejtsem, és hogy ezeket a finomfogásokat megosszam másokkal is. A minap voltegy főzőkurzusom, ahol a családoknak készült sza-kácskönyvből kiragadtam a karalábéfőzelék recep-tjét. tizenkét emberből négyen azt mondták, hogyutálják a karalábét. Annyit kértem a résztvevőktől,hogy készítsük el közösen, és hogy kóstolja megmindenki. A végén az összes résztvevő az utolsócseppig kikanalazta a főzelékét.Az utóbbi időszakban, a könyved előkészítése-kor is sokat dolgoztál gyerekekkel és szakács-tanulókkal. Miből veszed észre, hogy valaki te-hetséges?A gyerekeknél és a felnőtteknél is a tehetség sze-rintem belső motivációból fakad, ami hajtjaőt, hogy mindig többet tanuljon és egyreügyesebb legyen. Abból, ahogy egy fiatal ze-nész vagy szakács a hangszerhez, illetve azalapanyagokhoz nyúl, szintén látni, mennyi ér-zéke van hozzá. Például úgy játssza végig a da-rabot, hogy belevisz plusz dinamikát, vagy haszakács, akkor az étel tálalása előtt hozzáadmég két csipet sót, mert érzi, hogy azzal lesztökéletes. ezek emelik ki a tehetséget a töb-biek közül. A fejlődéshez mindemellett ret-tentő fontos, hogy kezdetektől legyenek sike-rélményei, mert az fogja továbbhajtani. ter-mészetesen ismerni kell az alapokat, techni-

kákat, és az alapvető szabályokat be kell tar-tani, mert csak ha ezt elsajátítottuk, azutánléphetünk ki a keretek közül.Mennyire része az életednek a zene mos-tanában? Szoktál belőle inspirációt merí-teni?A zene a mindennapjaim része, nem is tudomelképzelni nélküle az életemet. A napomat ze-nével kezdem, ami néha pop, valamikor klasz-szikus, vagy éppen jazz. De igazán egy ko-molyzenei koncert tud kikapcsolni. Nagy ked-vencem lett Mahler, Londonban már 4 szim-

fóniáját is végighallgattam. Amikor beülök egy-egyilyen koncertre, akkor van, hogy álomba szenderü-lök… Bocsássák meg a zenészek, de annyira jólesik!Utána új emberként jövök ki a koncertről!Zenélni szoktál még?Nyolc évig citeráztam is, ezt el is felejtettem az ele-jén említeni, és most ősszel szeretnék csináltatnimagamnak egy citerát Kunhegyesen, a saját szóra-koztatásomra. Azért szeretem ezt a hangszert, mertkevés gyakorlással is egész tűrhetően lehet játszanirajta. egy komolyabb kórusban is szívesen énekel-nék majd pár év múlva. egyrészt, mert hiányzik azéneklés, másrészt azért, mert a kórus egy társaság-formáló csapatmunka. Nosztalgiával gondolokvissza a gimnáziumi kórusomra, ahol egyébként ahuszonhárom tagból csak öt volt fiú, de így is na-gyon jól szólt.Úgy tudom, nemcsak Magyarországon, Buda-pesten, hanem Londonban és Lyonban is sokidőt töltöttél, töltesz. Hol érzed magad otthon,hol szeretnél élni?Londonban érzem magam leginkább otthon, így ajövőmet is ott tervezem. Jó itthon, élvezem az itt-létet, és ha bárki kérdezi, miért jobb Angliában,csak annyit tudok mondani, hogy más. Nem állí-tom, hogy jobb,vagy bárkinek jobb lenne ott, de ne-kem igen. szerelmes vagyok abba a városba.

61

Kitekintő

vIAnt KAtAlIn

12 évig zongoráztam, kórusban énekeltem, (nép)ze-nei táborokba jártam,mégsem zenész, hanemmagyar és népművelésszakos bölcsész lettem,majd diplomáztam szoci-ológiából és pr-ből, de ké-peztem magam több, azaktuális munkakörömhözkapcsolódó (szerkesztő,újságíró, könyvesbolt-ve-zetői, számítástechnikai)tanfolyamon is. A zene

megmaradt szerelemnek, melyhez munkás évek ésfiaim felnevelése után, úgy 12 éve kanyarodtamvissza: hallgatóból „alkotó résztvevő” szerettemvolna ismét lenni, immáron nyugtalan nyugdíjas-ként. Így találtam rá az énekel az Ország produk-cióra, és ezzel a Budapesti Akadémiai Kórustársa-ságra, ahol én is a gábor szerint nem létező szó-lamban, az altban dalolok, a Hangolóba pedigazonnal jelentkeztem „munkatársnak”. Ma már tu-

dom, hogy jobb „szabadidős” döntést nem is hoz-hattam volna, hiszen nincs annál jobb, mint közö-sen dalolni és közreműködni gyönyörű művek elő-adásában, közben rengeteget tanulva! De az is fe-lejthetetlenül jó, és büszkeséggel tölt el, hogy olyankitűnő, sokszor meghallgatott, de eddig csak kö-zönségként, távolról csodált művészekkel készíthe-tek interjút pályájukról, művekről, zenéről, zene-szerzőkről, vagy épp hegedűvonóról, karmester-pálcáról, mint a BDz vendégművészei – vagy írha-tok erkel-, Mahler-, Wagner-, sztravinszkij-művekkapcsán esszét. s mi tagadás, az is jó, hogy lassanmár mindent a Kitekintő szemüvegén át nézek:szinte hangyaszorgalommal gyűjtöm és jegyzem lea „kis színes”, komoly és komolytalan zenés híreket,hogy aztán valami ötlet mentén, mint igazgyön-gyöket, szépen felfűzzem őket. A Hangolóban,melyre ma már a szakma is figyel – nem csak (minttudjuk jelen lapszámunkból) az ördögök – nincskedvenc rovatom: én az egészre „rém” büszke va-gyok. élvezem „kollégáim” írásait, a közös munkát,várom a következő lápszámban vállalható felada-tokat, és örülök, hogy művészvendégeink is, ked-ves közönségünk is ráhangolódott a Hangolóra!

62

Földkörüli utazásSzent Kristóf legyen velünk!Őszi lapszám lévén kézenfekvő lenne az iskola és a zene kapcsolatát firtatni. Rovatunk szerkesztője azonbanmost inkább annak nézett utána, hogy híres zeneszerzőket mely égitestek, földrészek, hazájuk mellett mely or-szágok, városok, népek, tájak, folyók, tavak, szökőkutak, hidak, kertek ihlették halhatatlan művek megal-kotására. Reméljük, velünk tart Szent Kristóf, az utazók és az úton lévők védőszentje is!Legutóbbi, jubileumi lapszámunk összeállításánál azonban a lapkészítők védőszentje megfeledkezett rólunk.Így történhetett, hogy Viant Katalin, e rovat megálmodója és megalkotója, a Hangoló alapító tajga és azóta istöretlen újságírója kimaradt a lap készítőit röviden bemutató írásunkból. Ez úton is kérjük kollégánk és ol-vasóink elnézését! És boldogan teszünk eleget a pótlásnak; a Kitekintő rovat hasábjain így most Viant Kata-linra is „kitekintünk.”

Kitekintő

63

Föld, KontInenSeK, óCeá-noK Haydn teremtés c. orató-riuma a világ teremté-séről szól, MahlerDal a Földről c.s z i m f o n i k u sműve pedig aszerző „világrólvaló gondolatai-ról”. Földünketaz Amadinda ütő-együttes 80 percalatt a föld körül c. mű-sorával járhatjuk be, hogy az-tán Armstronggal daloljuk: Whata wonderful world, azaz milyengyönyörű is világunk. Földünkhatalmas vizeihez Debussy Atenger c. művét ajánljuk a hullá-mok és a szél játékával, lakatlanszigeteihez pedig Haydn zenéjét(A lakatlan sziget – daljáték).

Európát Beethoven IX. szimfó-niája IV. tételének kórusfináléja,az Örömóda idézi legteljesebben,de sokan gondolunk Varga Mik-lós európa c. dalára is.

Amerikát Dvořák Amerikai vo-nósnégyese és a híres IX., (Újvi-lág) szimfóniája idézi elénk, nohaa szerző szerint ostobaság, hogyindián vagy amerikai motívumo-kat használt volna: „Csupán azamerikai népzene szellemében kompo-náltam.”

Kubába a Buena Vista socialClub remek zenéivel és a 85 évesOmara Portuondoval induljunk,aki Havannáról is, rózsákról isénekel nekünk.

Dél-Amerikába Buchardo Ar-gentin képek c. művét, José Cura

szerzeményeit, vagy Piaz-zolla Buenos Aires c.

művét javasoljuk, ariói olimpiára ké-szülve pedig re-méljük, hogyHector Villa-Lo-bos brazil zene-szerző Brazília he-

gyei c. szimfóniájáthallgatták.

Afrikába David Fanshawe Afri-can sanctus c. miséjének hangja-ira utazunk, melyet közönségünkis hallhatott, de járt hazánkbannyugat-afrikai zenekar, pl. a Bur-kina elektric nevű, akiknél a „ha-gyományos zene találkozik azelektronikával”.

Ausztráliába menjünk Hirsch-felder zenéjével az Ausztrália c.filmből; legnagyobb szigetére,Új-Zélandra az ír-maori szár-

mazású fantasztikus, hazánkbanis koncertező szopránnal, Kiri teKanavával, aki a maori Hine eHine c. népdalt gyakran énekelte.

Amerika felfedezésére induljunka Paradicsom meghódítása c. filmVangelis-zenéjére; a Karibi tér-ségbe a Karib-tenger kalózaifilmzenére.

Ázsiába, Japánba menjünk ha-gyományos taiko dobzenét, vagytamotsu Hiramitsu hazánkban isjátszott szülőföld c. művét hall-gatva.

A kontinens-nyi Indiábaszitár- és tab-lázenével, azegykori Uga-rit királyságbapedig (a maiSzíria terüle-tére) a világ(állítólag) leg-régibb dalá-val, melynekkottáját már közreadtuk a Han-golóban.

Az Antarktiszhoz nem a jéghe-gyek szétesésekor keletkező ha-talmas hangzavart, inkább Van-gelis themes c. lemezének An-tarctica trekkjét válasszák!

égI tüneményeK

Hallgassuk Piazzolla Luna, HolstPlanéták c., Haydn „Merkúr” ésMozart „Jupiter” szimfóniáját,mely az „isteni teljesség szimfó-niája”!

Ha a szivárványra gondolunk,megkerülhetetlen H. stothartOver the rainbow c. dala, ahogy anapfelkelte Ravel Daphnis ésChloé c. balettjében vagy az esteKodály esti dal c. kórusművében.

Villámlik és mennydörög erkelBánk bánjának tisza-parti jele-netében, félelmetes tengeri vihardúl Wagner (A bolygó hollandi)vagy Verdi (Otello) zenéjében.

Radnóti „Eső esik. Fölszárad…”kezdetű versét dzsessz-száménekli meg, Chopin esőcsepprőlír Desz-dúr prelűdjében.

Beethoven VI. szimfóniájábanpatakcsobogást és madárcsicser-gés mellett vihart (ez egyben a IV.tétel címe), szivárványt és a nap-sütést jeleníti meg, a holdfénytpedig a híres szonátájában.

Kitekintő

táncol az eső Baltin karakterda-rabjában.

Havazik Puccini Bohémélet c.operájában, Párizsban, kora haj-nalban.

A négy évszakot, benne a máridézett őszt Vivaldi a Négy év-szak, a tavaszt Kurtág: Borne-missza Péter mondásai c. művé-nek tavasz tétele képviselje.

A mesebeli időjárást, a Burkusor-szág és galícia határán összeérőfagyot és kánikulát idézi Kodályzoltán Háry Jánosa.

orSzágoK, vároSoK, látnI-vAlóIK

Vég nélkül sorolhatók: Majland és Bécs Kodály: Háry János Firenze Puccini: Gianni Schicchi New York Bernstein: West Side Story Brandenburg Bach concertói Tiltott Város Puccini: Turandot Egyiptom Saint-Saëns zongoraversenye Strassburg Liszt FerencPrága és karneválja SmetanaDettingen Händel oratóriuma

a limoges-ipiac és akijevi nagy-kapu Mu-s z o r g s z k i j :Egy kiállításképeiBagdad azálruhás ki-

rállyal Rózsa Miklós filmzenéje: Abagdadi tolvaj

Casablanca Max Steiner filmzenéjeCherbourg és az esernyők Leg-rand filmzenéje Algír és az olasz nő Rossini

Magyar városok közül Szeged neve Dohnányi: temp-lomszentelési miséjének, Esztergom Liszt miséjének cí-mében, Visegrád Volkmann Robert,Kőszegé az ostromáról írt Ko-váts Ferenc-műben szerepel. Budavár Kodály zoltán 1936.szept. 2-án, Budavár visszafogla-lásának 250. évfordulóján, a Má-tyás templomban bemutatott há-laadó miséjében tűnik fel,

Eger vára tinódi Lantos sebes-tyén dalában, Szigetvár zrínyivel és hős védő-ivel Lavotta János: Szigetvár ost-roma c. „ábrándjában”, Ivan zajcZrínyi c. operájában és DohnányiZrínyi-nyitányában jelenik meg.

táJAK

A Grand Canyonról grofé, aHebridákról Mendelssohn, Ka-réliáról és Finnlandiáról sibe-lius, az alpesi tájról strauss juteszünkbe. A Hortobágyról Lajtha László,a csitári hegyekről Kodály, Ma-rosszék keringőiről Weiner Leó,A puszta keservéről Liszt írt mű-vet. A magyar tájakat Dobszay-Meskó Ilona Una cartolina illust-rata di Ungheria c. műve „képes-lapokkal „rajzolja elénk.

nemzeteK

Hallgathatunk skót és olasz szim-fóniát (Mendelssohn), Német re-quiemet (Brahms), skót fantáziát(Bruch). A kis négert Debussy, apoloveciek táncát Borogyin, a tö-rökindulót Mozart, a lengyel po-lonézt Chopin örökítette meg.

Magyar táncokat Brahms, ma-gyar cantatét erkel Ferenc, ma-gyar dalokat és rapszódiákat LisztFerenc és Farkas Ferenc, genfizsoltárokat Orbán györgy ésKodály zoltán írt.

érdeKeS helySzíneK

Szerájban játszódik Mozart ope-rája (Szöktetés a szerájból); egy pa-lota hálószobájában, ágybanPuccini Gianni Schicchije; egy Sienamelletti kolostorban az Angelicanővér (Puccini); uszályon A köpeny(Puccini). Börtönben Beethoven Fi-deliója, barlang bejáratánál, el-íziumi mezőknél, sziklás szur-doknál és Ámor templománálaz Orfeusz és Euridiké. Börtön-ben, templomban és Mefisztóbirodalmában Gounod Faustja. AKékszakállú herceg várábavagy egy apacs tanyára (Csodála-tos mandarin) helyezi a történése-ket Bartók.

SzöKőKutAK, KutAK, tereK,KerteK, utCáK, épületeK

A Villa d’Este szökőkútjaitLiszt Ferenc; a Tuileriák kertjét,

az öreg kastélyt Muszorgszkij,Róma kútjait Respighi zenésí-tette meg… de van kuplé a Váciutcáról, a „Nemzetiről”, ahol a

64

Kitekintő

65

6-os megáll(t), és egy dal a Lö-völde térről.

FolyóK, ForráSoK, tAvAK

A mitológiai Styx folyó gluck:

Orfeusz és euridikéjében, aMoszkva folyó Muszorgszkij, akék Duna strauss, a Moldvasmetana Hazám, a Niagara sáryLászló és grofé, a Tisza sel-meczi györgy, a „tiszta forrás”Bartók: Cantata profanájában, acsermely schubert Pisztrángö-tösében, a „Kék tó, tiszta tó” c.dal Kacsóh Pongrác: János vité-zében szerepel.

növényeK, állAtoK

Ciprusokról szól A Villa d’Esteciprusai c. Liszt-mű; fűzfáról dalolDesdemona Verdi: Otellójában;málnát szednek Csajkovszkij Anye-ginjében a lányok, és pisztáciárólírt hárfára dalt Bernard Andres.

Állatoknak se szeri, se száma azenetörténetben. A zeneművek-ben megjelenik a csalogány(Stravinszky: A csalogány énekeszvit), a denevér (Strauss: Denevér),az egér (Csajkovszkij), a farkas(Prokofjev: Péter és a farkas), afecske (Puccini: A fecske c. opera), ahattyú (Csajkovszkij: A hattyúktava), a lúdanyó (Ravel: Lúdanyómeséi), a madárdal (Leoncavallo:Bajazzók – Nedda áriája), a tyúk(Haydn: 83. szimfónia – A tyúk). e emberi tulajdonságokat jelenítmeg az elefánt, a hattyú, a vad-szamár, a kenguru, a madár-ház, az őslények, a kakukk, és ahalak Saint Saëns: Állatok farsangjac. művében. Magyar szerzőknélelefántot (Vajda: Változatok),pulyka/szégyent (Kocsár Miklós)és három varjút (Selmeczi György)leltünk.

honvágy

egy gondolt képzeletbeli, s re-ményeink szerint érdekes zenés

utazásunk végén a honvágyról,minden utazás és távollét „vele-járójáról”. Az elindultam széphazámból, édes kis Magyaror-szágról” című bujdosódalt azértidézzük, mert ezzel búcsúztatta aközönség is az utolsó zeneakadé-miai koncertjének végén a szín-padról távozó Bartók Bélát. Adallal, melyet a XVIII. sz.-tólkezdve szinte mindenki ismer, smelyet Bartók gyűjtött 100 éve,Békésgyulán.

dohnányI SAroK

Dohnányi ernő Pozsonybanszületett New Yorkban hunyt el.élete során megfordult pl. Pes-ten, Berlinben, skandináviában,Oroszországban, Olaszország-

ban, Franciaországban, görög-országban. 1896. szept. 21-én(mint apjának írja) „szerencsésenmegérkeztünk esőben 3 órakor”Bécsbe, ahol „gyönyörű fekvésűtágas szobát” bérel, melyben azongora is elfér, s melyért „ne-vetséges az ár”, amit fizetnie kell.1914 szeptemberében Charlot-tenburgban, 1946 novemberében„a gyönyörű Londonban” jár.1956 nyarán tallahassee-ből írjaMicinek, hogy „Augusztusbaneurópába megyünk, de csakAngliába”, s hogy „e napokbanmegjelent a Hegedűverseny és astabat Mater.”, de „legújabb”unokája képét is küldi. zenemű-vet Amerikai rapszódia, szegedi(templomszentelési) mise (1930)címen ír, de a télapóval is talál-kozhatunk a Variációk egy gyer-mekdalra c. művében. A Ruraliahungarica c. művében népdalo-kat is feldolgoz, s benne „mély-séges hazaszeretetéről vall”. ővezényli a Cantata Profana ma-gyarországi ősbemutatóját 1936.nov. 9-én.

A budafoki dohnányi zenekar hangversenynaptára 2016-2017

2016. szeptember 30.péntek, 19:00

Klauzál HázBudafoki

saint-saens: sámson és Delila – BacchanáliaMozart: C-dúr zongoraverseny K.467saint-saens: I. szimfóniaSzabó Marcell, Junior Príma díjas zongoraművészVezényel: Hollerung Gábor

2016. szeptember 25.szombat, 19:30

zeneakadémiadohnányi

Dohnányi: I. zongoraversenyschumann: II. (C-dúr) szimfóniaFülei Balázs – zongora Vezényel: Hollerung Gábor

2016. október 18.hétfő, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyterem Cafe Budapest

kortárs MűvésZeti

fesZtivál

2016. október 22. szombat, 11:00

Klauzál Házjunior

FORRADALOMBerlioz: Rákóczi indulóVujicsics: tenkes kapitányaBeethoven: egmont nyitányNick glennie-smith: szabadság, szerelemLiszt: Les préludesElőad és vezényel: Hollerung Gábor

2016. október 1. szombat, 15:00

Klauzál HázZeneértő

ÁLLAtI zeNéKRészletek Vivaldi, gossec, sári László, saint-saens,Rossini és Rimszkij-Korszakov műveiből.Közreműködik az Air Corde TrioHázigazda: Lukácsházi Győző

2016. október 28.péntek, 19:00

Klauzál HázBudafoki

Brahms: tragikus nyitányBrahms: Variációk egy Haydn-témáraFauré: RequiemBudapesti Akadémiai KórustársaságVezényel: Werner Gábor

2016. október 1.szombat, 11:00

Klauzál Házjunior

A zeNe VILÁgNAPJA Rossini: sevillai borbély – nyitányMozart: C-dúr zongoraverseny – II. tételBartók: Concerto – II. tételKodály: Háry János – IntermezzoBrahms: V. magyar táncSzabó Marcell, Junior Príma díjas zongoraművészElőad és vezényel: Hollerung Gábor

KORtÁRs ROMANtIKUsOKOrbán györgy: IV. szerenádDubrovay László: II. zongoraverseny (Concerto romantico)gyöngyösi Levente: IstenképBalázs János – zongora Miksch Adrienn – szoprán, Gábor Géza – basszusAngelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna) a Nemzeti Énekkar Férfikara (karigazgató: Somos Csaba)Vezényel: Hollerung Gábor

A budafoki dohnányi zenekar hangversenynaptára 2016-2017

2016. október 30.vasárnap, 11:00

zeneakadémiaMegérthető

A LéLeK HARMóNIÁJAMozart: A-dúr zongoraverseny K 488Bizják Dóra – zongora Előad és vezényel: Hollerung Gábor

2016. november 5.szombat, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyteremdivertiMento

DIVeRtIMeNtO – tÁNCJÁtéK Közép-Európa TáncszínházKoreográfus: Kun AttilaVezényel: Hollerung Gábor

2016. október 31.hétfő, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyterem

tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter sziámi:Mária evangéliumaMária – Miksch AdriennJézus – Nyári ZoltánJános apostol – Hajas ZsoltBudapesti Akadémiai Kórustársaság, Rotunda Énekegyüttes Vezényel: Hollerung GáborRendező: Böhm György

2016. november 12.szombat, 19:30

2016. november 13. vasárnap, 11:00

2016. november 13.vasárnap, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyterem CineMusiC

CineMusiC junior

CineMusiC

CINeMUsICBudapesti Akadémiai Kórustáraság (karigazgató: Tőri Csaba)Vezényel: Hollerung Gábor

CINeMUsIC JUNIORLaudate Gyermekkar (karigazgató: Sapszon Bori és Bátki Hédi)Budapesti Akadémiai Kórustáraság (karigazgató: Tőri Csaba)Vezényel: Hollerung Gábor

CINeMUsICBudapesti Akadémiai Kórustáraság (karigazgató: Tőri Csaba)Vezényel: Hollerung Gábor

2016. november 19.szombat, 15:00

Klauzál HázZeneértő

Prokofjev – Ambrus Károly: Péter és a farkasHázigazda: Lukácsházi Győző

2016. november 27.vasárnap, 11:00

zeneakadémiaMegérthető

A LéLeK KAPUIBartók Béla: A kékszakállú herceg vára Judit – Meláth AndreaKékszakállú – Kálmán PéterElőad és vezényel: Hollerung Gábor

2016. december 4.vasárnap, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyteremdivertiMento

sOK HŰHó sHAKesPeARe-éRtzenés színpadi fantázia két részbenBlaskó Péter, a Nemzet Színészea Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves hallgatóiRendező: Selmeczi GyörgyVezényel: Hollerung Gábor

2016. november 9.szerda, 19:30

zeneakadémiakoreai fantáZia

Dohnányi ernő: Konzertstück Ahn eak-tai: Koreai FantáziaBartók Béla: Concerto zenekarraMun Taeguk – csellóVezényel: Hollerung Gábor

A budafoki dohnányi zenekar hangversenynaptára 2016-2017

2017. január 6.péntek, 19:00

Klauzál HázBudafoki

Újévi koncertVezényel: Hollerung Gábor

2016. december 18.vasárnap, 19:30

zeneakadémiadohnányi

Mozart: esz-dúr szimfónia K.543selmeczi györgy: szent Orfeusz töredékekBach: Magnificat Budapesti Akadémiai KórustársaságNyíregyházi Cntemus VegyeskarVezényel: Hollerung Gábor

2017. január 28.szombat, 19:30

zeneakadémiadohnányi

2017. február 3. péntek, 19:00

Klauzál HázBudafoki

schubert: KvintettBeethoven: esz-dúr szeptett op. 20

2017. január 22.vasárnap, 11:00

zeneakadémiaMegérthető

LeLKÜNK éVszAKAIVivaldi: Négy évszakPapp Dániel – hegedű Előad: Hollerung Gábor

2017. február 12.vasárnap, 11:00

Bartók Béla NemzetiHangversenyteremMüpa ifjÚsági

soroZat

Dvorák: Újvilág szimfóniaVezényel: Hollerung Gábor

2017. február 14.kedd, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyterem

Lajkó Félix koncertVezényel: Hollerung Gábor

2017. február 18.szombat, 11:00

Klauzál Házjunior

A Búgócsiga zenede előadásaHázigazda: Farkas Izsák

2017. február 18.szombat, 15:00

Klauzál HázZeneértő

Dobszay-Meskó Ilona - tarr Ferenc: FehérlófiaHázigazda: Lukácsházi Győző

2017. február 18.szombat, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyteremdivertiMento

Rossini: A sevillai borbélyVezényel: Hollerung GáborRendező: Káel Csaba

2017. január 8.vasárnap, 19:30

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Újévi

Újévi koncertVezényel: Hollerung Gábor

2016. december 10.szombat, 14:00 és 20:00

Papp László Budapestsportaréna

Havasi symphonicVezényel: Pejtsik Péter

2017. január 20.péntek, 20:00

Papp László Budapestsportaréna

JOsé CARReRAs – A Life in MusicVezényel: David Gimenez

2017. január 21.szombat

Pesti Vigadó DOHNÁNYI-BÁLZenés-táncos bál koncerttel

Vajda: CsellóversenyMuszorgszkij: egy kiállítás képeiRohmann Ditta – cselló Vezényel: Madaras Gergely

A budafoki dohnányi zenekar hangversenynaptára 2016-2017

2017. február 25.szombat, 19:30

zeneakadémiadohnányi

Beethoven: VII. szimfónia szentpáli: symphony ConcertanteSzentpáli Roland – Serpent, Cinbasso, Ophicleide, SaxhornVezényel: Boris Brott

2017. március 10.péntek, 19:00

Klauzál HázBudafoki

Mozart: A-dúr szimfónia K 201emszt András: zongoraversenyschumann: IV. szimfóniaEmszt András – zongora Vezényel: Gál Tamás

2017. február 28.kedd, 19:30

Pécs, Kodály Központ Filmzene koncertVezényel: Hollerung Gábor

2017. március 21.kedd, 19:30

zeneakadémia Mozart: esz-dúr versenymű két zongoráraMozart: Jupiter szimfóniaHegedűs Endre – zongoraHegedűs Katalin – zongoraVezényel: Hollerung Gábor

2017. március 25.szombat, 11:00

zeneakadémiaMegérthető

A MeNeKÜLő LéLeKRichard strauss: Don QuixoteElőad és vezényel: Hollerung Gábor

2017. március 7.kedd, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyteremnők lapja konCert

Retro symphonic RockVezényel: Hollerung Gábor

2017. április 1. szombat, 15:00

Klauzál HázZeneértő

Dobszay-Meskó Ilona – Lukácsházi győző: Jancsi és JuliskaHázigazda: Lukácsházi Győző

2017. március 31.péntek, 19:00

Klauzál HázBudafoki

Csemiczky Miklós: Négy zenekari bagatellDvorák: VII. szimfóniaVezényel: Yeruham Sharovsky

2017. április 1.szombat, 11:00

Klauzál Házjunior

Dobszay-Meskó Ilona – Lukácsházi győző: Jancsi és JuliskaVezényel: Hollerung GáborHázigazda: Lukácsházi Győző

2017. március 18.szombat, 19:30

Bartók Béla Nemzeti Hang-versenyteremdivertiMento

éVszAKOK KeRINgőJeRoby Lakatos – hegedűBudapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba)Vezényel: Hollerung Gábor

2017. április 9.vasárnap, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyteremBudapesti

neMZetköZi kórus-

verseny - Megnyitó

Bach: János passióNyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba)Vezényel: Hollerung GáborRendező: Sylvie Gabor

A budafoki dohnányi zenekar hangversenynaptára 2016-2017

2017. május 7.vasárnap, 19:30

Bartók Béla NemzetiHangversenyterem énekel aZ orsZág

Rossini: Petite messe solennelleKodály: Budavári te DeumOrszágos egyesített énekkarVezényel: Hollerung gábor

2017. május 20. szombat, 15:00

Klauzál HázZeneértő

2017. május 20.szombat, 11:00

Klauzál Házjunior

NéPeK zeNéJeCsajkovszkij: IV. szimfónia – IV. tételAnderson: Í szvit – részletsmetana: Az eladott menyasszony – Komédiások táncaChabrier: espagnaDohnányi:Ruralia hungaricaElőad és vezényel: Hollerung Gábor

2017. május 21.vasárnap, 11:00

zeneakadémiaMegérthető

A MegHAsADt LéLeKgyöngyösi Levente: A gólyakalifaElőad és vezényel: Hollerung Gábor

2017. május 29.hétfő, 19:30

eiffel Műhelyház gyöngyösi Levente: A gólyakalifaSylvia – Bakos KornéliaEtelka – Wierdl EszterApa – Fried PéterAnya – Fodor BeatrixKikiáltó – Káldi Kiss AndrásMester – Szvétek LászlóMesterné – Farkasréti Mária1. Segéd – Szerekován JánosFősegéd – Csapó JózsefVezényel: Hollerung GáborRendező: Harangi Mária

2017. május 12.péntek, 19:00

Klauzál HázBudafoki

Rossini: D-dúr szonáta tiszai Péter: Divertimentoschubert-Mahler: A halál és a lánykaHangversenymester: Berán Gábor

2017. április 23.vasárnap, 19:30

zeneakadémiadohnányi

Verdi: A végzet hatalma – nyitányKoussevitzky: NagybőgőversenyCsajkovszkij: IV. szimfóniaRácz Ödön – nagybőgőVezényel: Vladimir Verbitsky

Balogh sándor – Lukácsházi győző: Lúdas MatyiMesejáték öt hangszerreHázigazda: Lukácsházi Győző

A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk!

Dohnányi-bálA Pesti Vigadóban

2017. január 21.

www.bdz.hu

Budafoki Dohnányi Zenekar

72

hangversenykalauz

DOHNÁNYI BÉRLET

Az idei évadot névadónk, Dohnányi ernő I. (e-moll) zongoraversenyével nyitjuk. Az 1897-98-baníródott versenymű a klasszikus három tételes for-mát követi, bár az első tételt egy allegro maestosovezeti be, melynek témája végigvonul az egész mű-vön, visszacseng az első tétel végén, a második té-telben, majd a harmadik tételben éri el drámai kitel-jesedését. A moll versenymű végül egy győzedelmese-dúrban ér véget.A II. szimfóniát schumann 1846-ban fejezte be. Nemsokkal azután kezdte meg komponálását, hogy be-tegsége egyre nyomasztóbb tünetekkel jelentkezett:idegesség, kedélybetegség, álmatlanság és kínzó ha-lálfélelem gyötörte a zeneszerzőt ezekben a hóna-pokban, sőt, olykor fülbántalmak, hallási zavarok, hal-lucinációk is megjelentek. A betegséggel való szem-benézés és küzdeni akarás jellemzi a művet. Ugyan-akkor a mű egészét átitatja Bach művészi örökségé-nek birtokbavétele. Az első tétel gigászi küzdelmet éshősi erőfeszítést sugall, ezt követi egy ragyogóscherzo, melynek első ütemeit a Magyar televízió régiHíradójának főcímzenéjeként ismerhetünk, ezutánegy költőien kifinomult lassú tétel következik, a szim-fóniát végül egy szenvedélyes tétel zárja.

BuDAFOKI HANGVERSENYESTÉK

Mai hangversenyünk nyitánya saint-saëns: sámsonés Delila című operájának híres balettbetétje, melyszinte mindenki számára ismerősen cseng, hiszen afülbe mászó, keleties dallamok ihlették szinte vala-mennyi keleties tárgyú film zenéjét.

A bacchanáliát követő Mozart-zongoraverseny istöbb filmből lehet ismerős számunkra. A ver-senymű csodálatos, II. tétele megihlette a rajzfilm-készítőket csak úgy, mint a híres 007-es sorozatvagy az elvira Madigan alkotóit is. spongyabobKockanadrág házi kedvencével, Csigusszal beszél-get Mozart muzsikájának kíséretében, míg JamesBond 1977-es, A kém, aki szeretett engem címűopuszában a főgonosz, stromberg víz alatti tá-maszpontjának bemutatása közben, mikor a négy-lábú, békára hajazó fémtákolmány kiemelkedik ahabok közül, szintén az említett műrészlet csendülfel. A tétel egyik legihletettebb filmtörténeti feldol-gozása az elvira Madigan című filmhez köthető. A francia zeneszerző, Camille saint-saëns 18 éveskorában remek orgonista állást kapott a párizsi sa-int-Merri templomban, de szabadidejében folytattaa komponálást, és megszületett az opusz 2-es szá-mot viselő I. szimfónia. Mint ahogy azt a fiatal ze-neszerzőknél megszokhattuk, ez a mű is számosmás komponista jellemzőit viseli magán, ámdebüszkén. Beethoven, Mendelssohn, Berlioz szel-leme ugyanúgy átjárja, mint ahogy találunk benneegy kis Wagnert, schumannt vagy gounod-t is. Amű konvencionális, négy tételes kompozíció. Azelső, tradicionális szonáta-formát követő tétel utána „Marche-scherzo” címkével ellátott második tételkönnyed és dallamos, talán a legkevésbé agresszívinduló, amit elképzelni lehet. Inkább pásztorkölte-mény, mint harcias menetelés. A harmadik tételmerő varázslat, a szerző által valaha írt egyik leg-szebb, legérzékenyebb zene, holdvilági muzsika egykiváló komponistától, aki a mű komponálásakormég nem volt húsz éves. szünet nélkül lebegünk áta zárótételbe, hogy aztán a mű és a koncert is egypompázatos esz-dúr fúgával érjen véget.

A MEGÉRTHETő ZENE JuNIOR

2016. szeptember 25. vasárnap19:30, zeneakadémia

dohnányi: i. zongoraversenyschumann: ii. (c-dúr) szimfónia

Fülei Balázs – zongora Vezényel: Hollerung Gábor

2016. október 1. szombat 11:00, Klauzál Ház

a zeNe vilÁgNaPja

rossini: sevillai borbély – nyitány Mozart: c-dúr zongoraverseny – ii. tételBartók: concerto – ii. tételkodály: Háry jános – intermezzo Brahms: v. magyar tánc

Szabó Marcell, Junior Príma díjas zongoraművészElőad és vezényel: Hollerung Gábor

2016. szeptember 30. péntek19:00, Klauzál Ház

saint-saëns: sámson és delila – BacchanáliaMozart: c-dúr zongoraverseny k 467saint-saëns: i. szimfónia

Szabó Marcell, Junior Príma díjas zongoraművészVezényel: Hollerung Gábor

hangversenykalauz

A zene világnapján felcsendülő hangverseny a zenelegvonzóbb arcait vonultatja fel: a humort, a szere-tetet, a játékosságot és a magával ragadó lendületet.Rossini nyitánya az életet habzsoló örömöt fogal-mazza meg, amiben szinte minden tréfának tekint-hető. Mozart híres zongoraversenyének lassú tételea gyengéd szeretet, két egymást szerető ember ösz-szetartozásának legszebb megfogalmazása. BartókConcertojának II. tétele pazar játék, ahol mindenhangszercsoport jellegzetes arcát ismerhetjük meg:hol nehézkes, hol táncos, hol ironikus, hol kissé fé-lelmetes karakterben. A hangverseny befejező kétszáma két magyar tánc, mindkettő a verbunkos ha-gyományából merít. Kodály Háry Jánosának inter-mezzoja a jellegzetes magyar népi hangszer, a cim-balom megszólaltatásával és feszes ritmusával azegyik leghíresebb verbunkos. Brahms V. magyartánca pedig egyike azon alkotásoknak, melyek azegész világon megismertették a világgal a romanti-kus korszakban jellegzetesen magyarnak tartott ver-bunkos zenét.

ZENEÉRTő LESZEK

A Liszt-díjas művészekből álló trió a legismertebb,állatokkal kapcsolatos klasszikus slágereket szólal-tatja meg sok játékkal, humorral. Így találkozhatunka tengelicével, a dongóval, a szöcskével és az ele-fánttal, de egyebek mellett lesz pillangó és macskais a műsorban olyan szerzőktől, mint Vivaldi, Ros-sini vagy gossec. Az előadást Dobos emőke digi-tálisan készített illusztrációja gazdagítja, amelyet aközönség a zenehallgatással együtt élvezhet.

CAFE BuDAPEST KORTÁRS MűVÉSZETIFESZTIVÁL

Ha szívesen hallgatnak meg egy Beethoven IX.szimfóniát, egy patetikus Csajkovszkij-művet, vagyszeretik a zenében a monumentális ellentéteket, él-vezik az iróniát, megérinti önöket a nosztalgia,ugyanakkor nyitottak annak megismerésére, hogy aXXI. század zeneszerzői hogyan ábrázolják a pá-toszt, az iróniát és a virtuozitást, akkor itt a helye aKortárs romantikusok címet viselő hangversenyün-kön. Az előadáson három olyan zeneszerző műveithallhatják, akik a kifejezőeszközeikben nem ijednekmeg a túlzásoktól, egyértelműen érzelmeket jelení-tenek meg, és nem áll tőlük távol a romantikus kor-szak alapkérdéseinek újrafogalmazása, a szakrális ésdiabolikus, a groteszk és patetikus szembeállítása.Orbán zenei nyelvezete nagyon is közérthető, gyö-nyörű színekkel, dzsezzes, blues-os elemekkel ope-rál, IV. szerenádja pedig azért is igazán élvezetes,mert kicseng belőle stravinsky, sosztakovics, vagyakár Nino Rota hangja.Dubrovay zongoraversenyének már a műfaja ismegkívánja a klasszikus kereteket, hiszen ezek túl-lépésével a szólista és zenekar viszonya értelmet-lenné válna. Dubrovay zenei nyelvére jellemző azerős karakterizálás, a groteszk, a lírai, a patetikushangvétel erőteljes jelenléte.gyöngyösi Levente pedig a XXI. század egyik leg-ragyogóbb zeneszerzője, karakteres, nagyon is ért-hető, egyéni zenei nyelvezettel. Istenkép című műveszámunkra egy kiemelkedő alkotás – melyet az1956-os forradalom 50. évfordulóján mi mutathat-tunk be, és most, a 60. évfordulón is előadjuk. Azenemű igazi programzene, kifejezőeszközeibenteljesen klasszikus, üzenetében pedig abszolút örö-kérvényű, hiszen ennyi évvel a történések után márképes a történelmi és emberi tanulságok levonására,az események sommázására.

2016. október 1. szombat 15:00, Klauzál Ház

Állati zeNékrészletek vivaldi, gossec, sári lászló, saint-saëns, rossini és rimszkij-korszakov műveiből.

Air Corde TrioMatuz Gergely – fuvolaSzilvágyi Sándor – gitárLukácsházi István – nagybőgő Házigazda: Lukácsházi Győző

2016. október 18. kedd19:30, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

orbán györgy: iv. szerenáddubrovay lászló: ii. zongoraverseny gyöngyösi levente: istenkép

Balázs János – zongora Pasztircsák Polina – szoprán Gábor Géza – basszus Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna), Nemzeti Énekkar Férfikara (karigazgató: Somos Csaba)Vezényel: Hollerung Gábor

73

74

hangversenykalauz

A MEGÉRTHETő ZENE JuNIOR

A hangverseny egyaránt tiszteleg az ’56-os magyarforradalom évfordulója és Liszt születésnapja előtt.Programján a szabadság gondolatát megfogalmazóművek szólalnak meg. A Rákóczi-induló már régótaa forradalom vagy szabadságharc szimbóluma volt,az egmont-nyitány egy szabadsághőst, annak küz-delmét és áldozatvállalását állítja a középpontba, az’56-os forradalomról készült nagyhatású film ze-néje pedig a magyar himnusz dallamait fogalmazzaújra. sajátos módon kapcsolja össze a két évfordu-lót az a tény, hogy az 56-os forradalom alatt Beet-hoven egmont-nyitánya mellett Liszt Les préludes-jének hangjai voltak a leggyakrabban hallható mű-vek, és így a forradalom szimbólumává váltak.

BuDAFOKI HANGVERSENYESTÉK

Johannes Brahms 47 évesen, egy nyaralás alkalmá-val komponálta tragikus (Op.81) nyitányát, párbanaz Akadémiai ünnepi (Op.80) nyitánnyal. egyik ba-rátjának úgy emlegette ezeket, hogy „amíg az egyiksír, a másik nevet”. A vidámabb hangvételű Aka-démiai nyitányt fenségesen hangzó nevének elle-nére német kocsmadalok ihlették, míg a másik nyi-tányról nem tudjuk biztosan, minek a hatására író-dott. Brahms nem utalt konkrét tragédiára, nemtörtént haláleset ezidőtájt környezetében, a szerzősem volt különösebben szomorú. Maga a „tragi-

kus” jelző sem tetszett neki annyira, a drámai vagymelankolikus jobban illett volna hozzá, de fele eny-nyire sem hangzott volna jól. „Melankolikus ter-mészetemtől nem tagadhattam meg, hogy írjak egynyitányt egy tragédiához” – mondja a szerző. 1873-ban a Münchenhez közeli starnbergi tónáltöltött ideje alatt írta koncertünkön elhangzó má-sik művét, a Variációkat egy Haydn-témára. Kétzongorás és zenekari verzió is született belőle.Brahms korábbi variációs műveiben a dallam volt alegfontosabb, később azonban máshonnét közelí-tette meg a variálás kérdését; a dallam helyett azalapmotívum szerkezetére és a harmóniákra he-lyezte a hangsúlyt, a Bach goldberg-variációhoz ésa Beethoven Diabelli-variációihoz hasonlóan. „st.Anthony” – variációknak is hívják a művet, egyburgenlandi dallam, a „st. Anthony korál” után. eza dallam az alapja a régebben még Haydnnak jegy-zett hat Divertimento első darabja második tételé-nek. Ma azonban köztudott, hogy Haydn tanítvá-nya, Ignaz Pleyel volt a szerző. A mű formailag atéma bemutatásából, nyolc variációból és egy befe-jező tételből áll. A darab vége előtti kódában a brá-csák és a csellók Haydn óra-szimfóniájának máso-dik tételéből idéznek. Ironikus módon ez lehet azegyetlen köze a darabnak a nagy osztrák elődhöz. Az 1845-ben született francia zeneszerző gabrielFauré 1887 és 1890 között írta d-moll Requiemjét(Op.48). „A Requiemem megszületésének semmikülönösebb oka nem volt-kedvtelésből írtam, haszabad ilyet mondani.” –mondja róla a szerző. „Aztmondják, ez a Requiem nem fejezi ki a haláltól valófélelmet, valaki a halál altatódalának nevezte. De ezaz, ahogy én a halált látom: egy boldog megszaba-dítás, vágyakozás a boldogságra odafenn, nem egyfájdalmas élmény. gounod zenéjét kritizálták ami-att, hogy túlságosan az emberi érzékenység felé haj-lik. De őt az ő természete tette hajlamossá, hogyígy érezzen: a vallásos indulata ilyen formát öltöttbenne. Nem szükséges, hogy elfogadjuk egy mű-vész természetét? talán én is ösztönösen keresema menekülési lehetőséget abból, ami mások szerintvolt illő vagy helyénvaló, miután ennyi éven át or-gonáltam temetéseken. Ismerem az egészet. Valamimást akartam írni.” szerkezetileg hét tételre oszt-ható, de a hagyományos requiemmel ellentétben aDies irae tétel egészében kimaradt, csak egy része,a Pie Jesu szerepel benne. A mű végén, szinténrendhagyó módon a temetési szertartásból kivettIn Paradisum hallható. Fauré többször átírta a mű-vet, többféle verziója létezik a mai napig, a kisebblétszámú együttestől a nagyzenekarig. 1924-ben aszerzőt e szerzeményével kísérték utolsó útjára.

2016. október 22. szombat11:00, Klauzál Ház

a forradaloM

Berlioz: rákóczi-indulóvujicsics: tenkes kapitányaBeethoven: egmont-nyitányNick glennie-smith: szabadság, szerelemliszt: les préludes

Előad és vezényel: Hollerung Gábor

2016. október 28. péntek19:00, Klauzál Ház

Brahms: tragikus nyitányBrahms: variációk egy Haydn-témárafauré: requiem

Budapesti Akadémiai KórustársaságVezényel: Werner Gábor

hangversenykalauz

A MEGÉRTHETő ZENE

„Nem tudok költői módon írni – nem vagyok költő. Nemtudom a szófordulatokat fény és árnyék segítségével művé-szien megjeleníteni – nem vagyok festő. Még arcjátékkal ésmozdulattal sem tudom gondolataimat és érzelmeimet kife-jezni – nem vagyok táncos. De mindezt tudom hangok út-ján – mert muzsikus vagyok.”Mozart, 1777Mindazt, ami az embert emberré teszi, a lelkénekszoktuk tulajdonítani. Lelkünk felel érzelmeinkért,örömünkért, bánatunkért, félelmeinkért és remé-nyinkért, hitünkért és kétségeinkért, a bennünkrejlő szeretetért és gyűlöletért. A művészet – le-egyszerűsítve – a lelkünk tükre, különösen igaz eza zenére, ami nem használhatja a szavak erejét, afény és a színek játékát, és nem lehet térben semkörbejárni. Cserében pontosan azon az apró rez-dülések, és az ezekből keletkező ellentétek felmu-tatására képes, amit lelkünk és érzelmeink sajátjá-nak tartunk. Így rövidebb és hosszabb hangok,gyorsabb és lassabb tempók, magas és mélyebbhangok szembeállításával, összecsengő és ütközőharmóniákkal operál, egyfolytában feszültséget te-remt, azt többé vagy kevésbé feloldja, pontosanösszefoglalva az emberi érzelmek teljes skáláját.Mozart a zenetörténet talán legnagyobb zsenije. el-sősorban azért irigylésre méltó, mert tökéletesen is-meri érzelmeit, a legellentmondásosabb érzelmigesztusokat is azonos értékűnek tekinti, ezeket aműveiben tökéletes egyensúlyban tartja. emelletttökéletes harmóniában van önmagával, érzelmeivelsosem küzd, hanem azokat a maguk természetesmódján fogalmazza meg. ezért, bár Mozart holdrámaibb, hol játékosabb, hol bensőségesebb alap-karaktert mutat fel, műveit mégis érzelmei egyen-súlya és harmóniája jellemzi. A-dúr zongoraversenye e kiegyensúlyozott életmű-ben is az egyik legsokszínűbb, leginkább szeretet-reméltó és legharmonikusabb alkotások egyike.

MÁRIA EVANGÉLIuMA

tolcsvay László erkel Ferenc- és Magyar örökség-díjas zeneszerző a tolcsvay trió, valamint a Fo-nográf együttes alapító tagja volt. előbbi ötvözteelsőként a rockzenét a magyar népzenével, s váltimmár a Fonográffal együtt a hetvenes évek Kelet-európájának legnépszerűbb formációjává. tolcs-vay László monumentális Magyar miséje (1987), va-lamint első musicalje, a Doctor Herz (1988) utánMüller Péterrel és Müller Péter sziámival közösenkészítette Mária evangéliuma című alkotását. Az1991-ben bemutatott rockopera az elmúlt huszonötévben közel ezer előadást ért meg itthon és külföl-dön, számos jelentős színházban játszották angol,német, olasz, szlovák és cseh nyelven is, valamintCD-n is kiadták, és filmre is vették.

DIVERTIMENTO BÉRLET

A zene és tánc kezdetek óta az emberi lét nélkü-lözhetetlen része. Kísérője örömünknek, bána-tunknak, hétköznapjainknak és ünnepeinknek. se-gítette és segíti az ember kultúrájának építését, gaz-dagítását és tovább örökítését. A Budafoki Dohná-nyi zenekar számos bátor és sikeres kirándulást tettmár a tánc világába, s a Közép-európa táncszínház

2016. október 30.vasárnap11:00, zeneakadémia

az eMBeri lélek rezdülései – a lélekHarMóNiÁja

Mozart: a-dúr zongoraverseny k.488

Bizják Dóra – zongora Előad és vezényel: Hollerung Gábor

2016. november 5. szombat19:30, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

divertiMeNto – tÁNcjÁték

Közép-Európa TáncszínházKoreográfus: Kun AttilaVezényel: Hollerung Gábor

75

2016. október 31. hétfő19:30,Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

tolcsvay lászló – Müller Péter – Müller Péter szi-ámi: Mária evangéliuma

Mária – Miksch AdriennJézus – Nyári ZoltánJános apostol – Hajas ZsoltBudapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató:Tőri Csaba)Rotunda Énekegyüttes (karigazgató: Tóthné MózerAnnamária)Budafoki Dohnányi ZenekarVezényel: Hollerung GáborRendező: Böhm György

76

hangversenykalauz

is sok nagyszerű, klasszikus zenén alapuló produk-cióval örvendeztette meg a közönséget. e két ta-pasztalt művészeti műhely első találkozása sok-színű, szórakoztató alkotást ígér. A többek köztBach, Beethoven, Bernstein, Bizet, Csajkovszkij,Massenet, Mozart, Ravel, Prokofjev és Hacsaturjánzenekari műveiből választott részletek hétköznapitörténetté állnak össze, amelyben érzelmek sokszí-nűségéből születik egy magával ragadó, szórakoz-tató és megindító tánckompozíció.

KOREAI FANTÁZIA

A ma esti hangverseny Bartók Béla és Ahn eak-tai,koreai zeneszerző és karmester munkásságának ál-lít emléket.Ahn eak-tai 110 éve született, 1938-41 között Bu-dapesten élt, 1939-től a zeneakadémia hallgatójavolt. zeneszerzést Kodály zoltántól tanult. A ha-zai zenei élet más kiválóságai is felfigyeltek rá, ígyBartók Béla és Dohnányi ernő. Velük már első bu-dapesti útja alkalmával találkozott 1936-ban, ami-kor meghívást kapott, hogy vezényelje a MagyarRádió szimfonikus zenekarát. A második világhá-ború előtt is többször járt Magyarországon, ven-dégkarmesterként saját műveit is vezényelt.Leghíresebb műve a Koreai Fantázia, mely nagyze-nekaros, nagykórusos, koreai népzenei motívumo-kat is tartalmazó szimfonikus mű. A zenemű befe-jező részébe a művész beépítette az Aegukga-t, akoreai himnusz zenéjét. ebben szinte kitör a koreainép szabadságvágya, hazaszeretete és hite, mely túl-vezet a tragikus történelmi múlton. A koreai szerző műve mellett felcsendül a két pél-dakép, Bartók Béla és Dohnányi ernő egy-egy da-rabja. Dohnányi Konzertstück című műve, bár egytételes, azért mégis versenyműnek tekinthető, melyzeneileg mégis három részre tagolható. A hangver-senyt Bartók Concertója zárja, melyből a KoreaiFantáziához hasonlóan a szerző hazaszeretete éshonvágy érzése árad.

CINEMuSIC

Az előző évek sikerére való tekintettel, a KlasszikRádió 92.1 immáron hatodik alkalommal rendezimeg a CINeMUsIC koncertjét.Idén is a filmzene-irodalom legjavából csendülnekfel dallamok a Budafoki Dohnányi zenekar elő-adásában Hollerung gábor vezényletével, ami ga-rancia az igényes szórakozásra.Az elmúlt CINeMUsIC rendezvényekhez hason-lóan meglepetésekből idén sem lesz hiány, a szín-vonalas filmzenei válogatást ezúttal is sok újdon-sággal fűszerezzük. A teljesség igénye nélkül: a tró-nok Harca, a Mentőexpedíció és a Hook filmek ze-néjére készülhetnek a szórakozásra vágyók.A koncertet 16 éven felülieknek ajánljuk.

CINEMuSIC JuNIOR

A Klasszik Rádió 92.1 immáron hatodik alkalom-mal rendezi meg CINeMUsIC koncertjét.Idén is a filmzene-irodalom legjavából csendülnekfel dallamok a Budafoki Dohnányi zenekar elő-adásában Hollerung gábor vezényletével.A filmtörténet népszerű alkotásainak zenéit idénújra a gyermekek is élvezhetik. A CINeMUsIC JU-NIOR koncerten a CINeMUsIC műsorának gyer-mekbarát verzióit hallhatja a közönség, miközbena fiatalok körében ismert filmzenék töltik meg aMüpa Hangversenytermét.A koncertet 12 éven felülieknek ajánljuk!

2016. november 13. vasárnap11:00, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

filmslágerek gyermekeknek

Laudate Gyermekkar (karigazgató: Sapszon Boriés Bátki Hédi)Budapesti Akakdémiai Kórustársaság (karigazgató:Tőri Csaba)Vezényel: Hollerung Gábor

2016. november 9. szerda19:30, zeneakadémia

dohnányi ernő: konzertstück ahn eak-tai: koreai fantáziaBartók Béla: concerto zenekarra

Mun Taeguk – csellóVezényel: Hollerung Gábor

2016. november 12. szombat19:30, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

és november 13. vasárnap, 19:30

filmslágerek

Budapesti Akakdémiai KórustársaságVezényel: Hollerung Gábor

hangversenykalauz

ZENEÉRTő LESZEK

Prokofjev gyerekeknek írt szimfonikus műve, a Pé-ter és a Farkas a koncertlátogató közönség több ge-nerációját indította útjára. Hasonló cél vezérel min-ket is ebben a különleges produkcióban!A Brassimum Fúvósegyüttes a Magyar Állami Ope-raház művészeiből alakult és mint neve is sugallja,elsősorban rézfúvósokból áll. Így előadásunk nem-csak arra nyújt kitűnő alkalmat, hogy a gyerekek arézfúvós hangszerekkel ismerkedjenek meg, hanemnagyszerűen érzékelteti azt is, hogy egy-egy hang-szer miként tud megjeleníteni egy-egy állatot, vagyszemélyt. Az egyszerű történetet és a nagyszerűmuzsikát hallgatva már a legkisebbek is teljes bizo-nyossággal tudják megkülönböztetni a történet leg-fontosabb szereplőit: a madárkát, a kacsát, a macs-kát, Pétert, vagy éppen Nagyapó dallamait. Az elő-adást Kiskovács eszter digitálisan készített illuszt-rációja gazdagítja, melyet a közönség a zenehallga-tással együtt élvezhet. Így a gyerekek számára mégkönnyebb azonosítani egy-egy szereplőt a magahangszerével. A legkisebbektől a legnagyobbakig,mindenkinek ajánljuk!

A MEGÉRTHETő ZENE

Bartók Kékszakállú herceg vára az operairodalomegyik fordulópontjának nevezhető. Az opera műfaja lényegében drámai mechanizmu-sokkal és a drámai idővel operáló, verbális eszkö-zöket használó művek (azaz drámák) zenei megfo-galmazása. Ahogy azt a prológusában a librettista

Balázs Béla megfogalmazza: nem tudjuk, hogy acselekmény helyszíne valóságos színpad-e, vagymaga a lelkünk. „A hangversenyen kísérletet teszünk a mű értelmezésére.Ahogy az tőlem megszokott, az értelmezés a zenei tarta-lomból indul ki és nem a szövegből. Az bizonyos, hogy aférfi és nő (Kékszakállú és Judit) találkozásában a bennüklejátszódó gondolatok, kétségek és remények csak egyetlenpillanatra metszik egymást, és ki-ki élettapasztalata, ku-darcai és az adott helyzetekre való ráismerés képessége sze-rint értelmezheti a darabot. Amennyiben a művészet célja lelkünk kozmikus bonyo-lultságának feltérképezése és bemutatása, úgy Bartók Kék-szakállúja bizonyosan ennek a kísérletnek az egyik leg-megrázóbb és legelgondolkodtatóbb példája.” Hollerung Gábor

DIVERTIMENTO BÉRLET

Alig van szereplője az egyetemes kultúrtörténetnek,aki mélyebb nyomot hagyott volna a zeneiroda-lomban, mint William shakespeare. Már kortársaiis nagy érdeklődéssel fordultak művészete felé, deaz utóbbi két és fél évszázad zenekultúrája valósá-gos alapvetésnek, viszonyítási pontnak tekinti sha-kespeare dramaturgiáját a zenés színpadon s a kon-certpódiumon egyaránt.A 2016-os shakespeare-év egyik jelentékeny záróeseménye lehet a Dohnányi zenekar nagyszabásúvállalkozása, melynek során a shakespeare-ihlettezeneművek az ihlető forrás, jelesül shakespeare ki-lenc vígjátékának részleteivel együtt szólalnak meg.Blaskó Péter színművész "vezényletével" a szín-művészeti egyetem hallgatói a vígjátékok legjel-lemzőbb jeleneteit játszák el, s kísérletet tesznekarra, hogy a színművek összefüggéseit, shakespearegondolkodásmódját, páratlan emberismeretét és

2016. december 4. vasárnap19:30, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

sok HűHó sHakesPeare-értZenés színpadi fantázia két részben

Blaskó Péter, a Nemzet Színészea Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éveszenés színész szakos hallgatóiBudapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató:Tőri Csaba)Budafoki Dohnányi ZenekarVezényel: Hollerung GáborDramaturg: Góczán JuditRendező: Selmeczi György

2016. november 27. vasárnap11:00, zeneakadémia

az eMBeri lélek rezdülései – a lélekkaPuiBartók Béla: a kékszakállú herceg vára

Judit – Meláth AndreaKékszakállú – Kálmán PéterElőad és vezényel: Hollerung Gábor

2016. november 19. szombat15:00, Klauzál Ház

Péter és a farkasProkofjev ismert mesezenéje ambrus károly átiratában

Brassimum FúvósegyüttesHázigazda: Lukácsházi Győző

77

hangversenykalauz

humorát is érzékeltessék. Blaskó shakespeare szí-nészének szerepében, mint a kor tanúja konferál,kommentál, emlékezik és ha szükséges, beszáll egy-egy jelenet előadásába, mint Prospero, vagy Her-ceg, vagy Leonato, vagy Falstaff. A fiatalok pedigmegidézik a vígjátékok végtelenül sokféle alakját.

DOHNÁNYI BÉRLET

Az esz-dúr szimfónia Mozart utolsó három szim-fóniájának egyike (No.39 esz-dúr, No.30 g-moll,No.41. C-dúr „Jupiter”-szimfónia). Nem beszéltekegyik művéről sem annyit, mint erről a háromról,habár a nagy rejtély mindig a Requiemet övezte. Vi-szonylag gyorsan, két hónap alatt született meg eza három mű 1788 nyarán. Hogy Mozart életébenhallotta-e még ezt a három szimfóniáját, ez vita tár-gya. Nyilván nem az asztalfiók számára írta őket,de sajnos azt nem tudjuk, hogy milyen alkalombólvagy mely zenekar számára készültek. Valószínűlegegy trilógia formájában tervezte kiadatni a szimfó-niákat, de ez életében már nem következett be. Akoncertünkön felhangzó, meleg és őszies hangvé-telű esz-dúr szimfónia a legkevesebbet játszott ahárom közül, habár ugyanolyan mestermű, mint kéttársa. Azonban hiányzik belőle g-moll tragikus ro-mantikus hangvétele, és a Jupiter pompás nagyvo-nalúsága. Az 1952-ben Kolozsváron született szerzőt, sel-meczi györgyöt évtizedek óta foglalkoztatja szent-kuthy Miklós írásművészete, gondolkodásának vég-telen gazdagsága, európa-víziójának már-már anak-ronisztikusan míves közvetítése, nyelvi és formaibravúrja, egész atmoszférája. A szeNt ORP-HeUs-tÖReDéKeK lényegében szimfonikusköltemények nyitott ciklusa, melyet szentkuthy Mik-lós híres esszéregény-sorozata, a szent Orpheus bre-viáriuma ihletett. A ciklusból ezúttal három szimfo-nikus költemény ősbemutatójára kerül sor: I. Borgia;II. Cantus lugubris; III. Az utolsó képeskönyv.

Johann sebastian Bach 1723 karácsonyára kompo-nálta Magnificat című művét, akkor még esz-dúr-ban (BWV 243a). A tizenkét tételből és négy kará-csonyi betétből – „Laudes” - álló alkotás hat hétalatt készült el. ekkoriban nevezték ki Bachot a lip-csei tamás templom kántorának és Lipcse zene-igazgatójának. Valószínűleg az új munkáltatójánakés a gyülekezetnek szeretett volna imponálni egy,az akkori templomi zenéknél rövidebb és egysze-rűbb, ámde Bach-viszonylatban hosszabb művel(saját kantátáinál kétszer hosszabb lett). A latin szö-vegű Magnificat szűz Mária történetét meséli el,ahogy azt a Lukács evangéliuma elénk tárja. A négykarácsonyi énekbetét, német és latin nyelven, a kö-vetkező sorrendben hangzik el. Bach néhány évvelkésőbb egy jóval ünnepélyesebb másik hangnembe,D-dúrba transzponálta át a művet, és kiszedte be-lőle a karácsonyi betéteket, hogy elő lehessen adnimás ünnepi alkalmakkor is. ez a manapság jóval is-mertebb, gyakrabban játszott változat (BWV 243).A mai estén a D-dúr verzió az eredeti betétekkelegyütt csendül fel.

BuDAFOKI HANGVERSENYESTÉK

ÚJÉVI KONCERT

Ha újév, akkor újévi koncert a Budafoki Dohnányizenekarral!Az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kultu-rális eseménye a Dohnányi zenekar évköszöntőhangversenye, amelyen a zenekar mindig valami kü-lönlegességet mutat be: ezúttal komoly komolyta-lanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei szipor-kákkal készülnek elkápráztatni a közönséget. Le-gyen a vendégünk, ne szalassza el a zenés újév-kö-szöntést.

78

2016. december 18. vasárnap19:30, zeneakadémia

Mozart: esz-dúr szimfónia k.543selmeczi györgy: szent orfeusz töredékekBach: Magnificat

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató:Szabó Soma)Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató:Tőri Csaba)Vezényel: Hollerung Gábor

2017. január 8. vasárnap19:30, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Újévi koNcert

Vezényel: Hollerung Gábor

2017. január 6. péntek19:00, Klauzál Ház

Újévi koNcert

Vezényel: Hollerung Gábor

hangversenykalauz

ÚJÉVI KONCERT

José Carreras máig a világ egyik leghíresebb tenorja.Karrierje, melyet maga az élet írt, a könnyűzenébentett kirándulásoktól is színes, de a nagy szerelme azopera maradt. ebben az évadban az „A Life in Mu-sic” című, utolsó világ körüli turnéjára indult, amely2017. január 20-án érkezik Budapestre. „Örülök,hogy ebben a csodás városban énekelhetek, még in-kább, hogy ebben a különleges Arénában. Jól em-lékszem a nagyszerű magyar közönségre, olyan em-berek, akik ismerik a zenét, nagylelkűek és közel áll-nak a szívemhez.” – mondja a művész.Budapesti koncertjén a Budafoki Dohnányi zenekarkíséri majd, David gimenez karmester vezényleté-vel. A műsorán szereplő operákat, operetteket, mu-sicaleket és a századforduló csodás dallamait, egyszoprán énekes közreműködésével kelti életre.„Olyan dalok ezek, amelyek mindig is megmozgat-tak. Akárhányszor hallom őket, lázba hoznak, szen-vedély és érzelem van bennük. Megpróbálom a han-gommal kifejezni a szívemben és lelkemben rejlő ér-zéseket. tudjátok, szenvedélyes, mediterrán embervagyok, én ott születtem!” – mondja Carreras.Jose Carreras egy hónappal a magyarországi kon-certje előtt ünnepli 70. születésnapját, így az utolsóturné és a különleges jubileum egy igazán felejthe-tetlen, csodás dallamokkal és emlékekkel tűzdeltkoncertet ígér. Az este során José Carreras életpá-lyájának fotói jelennek meg a képernyőn, melyekméltóképpen illusztrálják majd a dalokat, életének adallamát.

DOHNÁNYI BÁL

A Budafoki Dohnányi zenekar először szervezbált, melynek célja a békebeli bálok hagyományinakújraélesztése, sok fellépővel, színvonalas zenékkelés programokkal.

A MEGÉRTHETő ZENE

Vivaldi Négy évszak című műve nem véletlenül tar-tozik a zenetörténet legnépszerűbb alkotásai közé.egyrészt talán azért, mert a műben három művé-szet is keveredik,: az irodalom, a képszerűség és azene (és így egyszerre több érzékünkre is hat), más-részt pedig lelkünk egyik legtalányosabb mechaniz-musát, a természethez, az évszakokhoz és az ele-mekhez való viszonyát fogalmazza meg. Vivaldiművészete tulajdonképpen a romantikus értelem-ben vett programzenének tekinthető, hiszen Vivalditeleírta a kottát a szonettekre tett utalásokkal, ésmuzsikája rengeteg pillanatban képszerű, máskorhangutánzó elemeket tartalmaz. A természet, azélővilág, az elemek megszólaltatása mellett a művetmégis az emberi érzelmek fogják keretbe, amelyekminden évszak szépségét és az abban meglelhetőörömöt állítják középpontba.

DOHNÁNYI BÉRLET

Vajda János 1949-ben született erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus. A zene számosterületére elkalandozott zeneszerzői munkásságasorán, operák, balettek, nagyzenekari és kamaraze-nei művek, kórusművek fűződnek nevéhez. Maikoncertünkön a 2016–ban írt Csellóversenyét hall-hatja a nagyközönség. A szerző így nyilatkozik aműről: „A Csellóversenyt a múlt évben írtam saját készte-tésre. Nem volt felkérésem, de régóta szerettem volna egy"igazi" versenyművet írni. Korábbi próbálkozásaim: egy He-gedűverseny, ami hegedű-zongoraszonátám meghangszerelésé-

79

2017. január 20. péntek20:00, Papp László Budapest Sportaréna

josé carreras – a life iN Music

Vezényel: David Gimenez

2017. január 22. vasárnap11:00, zeneakadémia

az eMBeri lélek rezdülései – lelküNkévszakai

vivaldi: Négy évszak

Papp Dániel – hegedű Előad: Hollerung Gábor

2017. január 21. szombatPesti Vigadó

2017. január 28. szombat19:30, zeneakadémia

vajda: csellóversenyMuszorgszkij: egy kiállítás képei

Rohmann Ditta – cselló Vezényel: Madaras Gergely

ből született, illetve Rapszódia c. darabom zongorára és fúvó-sokra, inkább előtanulmányoknak tekinthetők. Ez utóbbi,egyébként elhangzott a Dohnányi Zenekar előadásában is.”Ki ne ismerné Modeszt Muszorgszij egy kiállításképei című alkotását? De azt vajon tudják-e, hogy kivolt az a Viktor Hartmann, akinek az emlékére ké-szült? említett fiatalember orosz festőművész, Mu-szorgszkij jóbarátja volt, aki igen fiatalon, 39 évesenhunyt el verőértágulat következtében. Halála meg-rázta zenész jóbarátját és az egész művészvilágotOroszországban. Képeiből emlékkiállítást rendez-tek 1874-ben, ide látogatott el Muszorgszkij, és en-nek hatására komponálta meg két-zongorás darab-jainak sorozatát, az egy kiállítás képeit. Maurice Ra-vel 1922-ben átdolgozta zenekari művé, mely igennépszerű lett. A több mint 27 zenekari átirat mellett, mely a műbőlkészült, született még több mint 50 változata másegyüttesekre, például jazz-zenekarra, orgonára, metálzenekarra, harmonikára vagy éppen üvegpoharakra.

BuDAFOKI HANGVERSENYESTÉK

Mai hangversenyünkön zenekarunk muzsikusaibólalakult kamara-formációk előadásában csendül fel akamarairodalom két jelentős alkotása.

A MEGÉRTHETő ZENE JuNIOR

ZENEÉRTő LESZEK

A Fehérlófia az egyik legismertebb és egyben legar-chaikusabb magyar népmese. évszázadok óta adó-

2017. február 3. péntek19:00, Klauzál Ház

schubert: kvintettBeethoven: esz-dúr szeptett op. 20

2017. február 18. szombat11:00, Klauzál Ház

a Búgócsiga zenede előadásaHázigazda: Farkas Izsák

2017. február 18. szombat15:00, Klauzál Ház

dobszay-Meskó ilona – tarr ferenc: fehérlófiaMesejáték kamaraegyüttesreHázigazda: Lukácsházi Győző

dik szájról szájra, hiszen olyan sok bölcsességet, tu-dást rögzít, ami koroktól függetlenül érdekes és ér-vényes mindenki számára. Dobszay-Meskó Ilona, kortárs zeneszerzőnő és tarrFerenc, szövegíró ezért is döntött úgy, hogy ebből acsodálatos meséből modern hangzású zenejátékotkészít. Céljuk egyrészt ezt az izgalmas történetet hi-telesen, a mai ember számára is érdekes módon elő-adni, ugyanakkor céljuk az is, hogy a legfiatalabbaka darabot hallgatva kedvet kapjanak a klasszikuszene hallgatásához. ebben bátorítja őket a zene-szerzőnő korábbi darabjának, a Jancsi és Juliskacímű zenejátékának sikere, mely CD-n is megjelent.és ebben segíti őket Lukácsházi győző is, aki a mű-sor elején röviden megismerteti a közönséget a da-rabban szerepet játszó hangszerekkel. A felnőttéváló, sok kalandot megjáró hős története reménye-ink szerint nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, azönfeláldozás értékeit mutatja majd be, hanem azt is,hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni!

DIVERTIMENTO BÉRLET

Az utókor által az olasz vígopera legragyogóbb da-rabjaként számon tartott Rossini alkotás éppen 200éve szólalt meg először Rómában. A mű Beaumar-chais vígjátéka alapján készült, mely Mozart Figaroházasságának előtörténetét meséli el. Rossini pazarzenei invencióval, sok humorral, slágeráriákkal aján-dékozza meg szereplőit és Mozart művéhez ha-sonlóan egy fordulatokban gazdag, káprázatos fi-náléval koronázza meg az első felvonást. A darabaz olasz vígopera jellegzetes szereplőire és szituá-cióira épül fel: az öregedő, fiatal gyámleányát el-venni készülő lecsúszott nemes, a talpraesett leány,álruhák, szerepcserék, félreértések és cselszövésekvezetnek el a lassan kibontakozó megoldáshoz. Az előadás a Müpa, a Budafoki Dohnányi zenekarés a zempléni Fesztivál közös produkciója.

Szöveg: Kurta Klaudia

2017. február 18. szombat19:30, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

rossiNi: a sevillai BorBély

Vezényel: Hollerung GáborRendező: Káel Csaba

80

Első hegedűViniczai éva – első koncertmesterHarsányi elina – második koncertmesterBerán gábor – koncertmester-helyettesBalog BarbaraBaranyai gáborgazda BenceKristó-Varga NikolettPánczél tamásRemenyik gabriellasass Magdolnasawada Ayasólyom Magdolnaszilágyi Péterszilágyi-gárdián Ritataschner BarnaVéghelyi Márk

Második hegedűKalla-tóta Hajnalka – szólamvezetőBánhegyi tünde – szólamvezető-helyettesBajmóczi tündeFábiánné Fellegi AnnaFüzesséry Attilagáblik JuditHorváth AnitaH. Kovács emeseKaizler sára AlexandraLajhó BarbaraNagy szilviaNádasdi szilviaDr. Puskás Marica

FuvolaMolnár Krisztina – szólamvezetőBene HajnalkaKanyó Dávidsepsi etelka

OboaKőházi edit – szólamvezetőCzápos BenedekRajnai MariannaVarga AnikóVillányi Péter

TrombitaCsatos Ferenc – szólamvezetőMonoki AttilaNagy Antal

Harsonasütő András – szólamvezetőgörög-Hegyi gáborPálinkás Péter

TubaKovács Péter

BrácsaKusz Viktória – szólamvezetőMarkó János – szólamvezető-helyettesAmirás KingaBakay ViktóriaBiró-érsek Lillagálfiné Megyes KrisztinaKonrád BarnabásKrenedits Katalinskripeczky-Buzás Beátatuza Boglárka

CsellóKószás Ágnes – szólamvezetőHelecz Dániel – szólamvezető-helyettesDraskóczy Veronikagarami eszterMiski Anettslodkowska Kamilaszontagh Mártontörök Beáta

NagybőgőBangó Norbert – szólamvezetőBudai Krisztián – szólamvezető-helyettesBartányi Réka gyetvai gáborLombos Pál

Klarinétszepesi Bence – szólamvezetőAblonczy KeveHorváth Marcell

FagottAmbrózy Attila – szólamvezetőBazsinka IvettKorda NikolettaKotroczó szabolcs

KürtFlammer István – szólamvezetőBenyus JánosBörzsönyi MátéKun gáborMészáros Bence

HárfaRoskó Bernadett

ÜtőNagy zsolt – szólamvezetőJanca DánielKovács PéterLászló Attila

a Budafoki Dohnányi Zenekar tagjai Zeneigazgató: Hollerung gáborKarmester: Werner gábor