Az a t€ny, hogl a Kennedy-kormdny 6ltal elvben elismert' maJd aNixon-KisJingei korm dnyz5Ls alatt a val6sdgban is kialakitott bipol6-ris had6.szati er6egyensuly szuks6gess6g6t mdLr nem, hanem csak azegloldahl foleny letet vitatjS,k, a Reagan-kormeny val6di szovJet-ellenessegdt eleve c6fo[6k. Ezzel olyart legkdrt teremtenek a nemzet-k6zi politik6ban, hogr senkinek sem jut esz€be megkerd6jelezni, va-jon indokolt-e a szovJetuni6nak olyan katonai er6vel rendelkeznie,hint ., Eglesult Allamoknak, illetve a Vars6i Szerz6d6snek, mint aNATO-naki Vegrunk szemugrre a legfontosabb termel6si 6s gazda-s6gi mutat6kat. Rendelkezesunkre dllt a Ylldggazgaddsi Atlasz 1982.e'tri kOt"tt.. El6re kell bocsdtani, kelet-eur6pai kiad6sr6l l6ven sz6, aSzovjetunio adatai er6sen trllzottak a legt6bb bevallott 6s becslese-ken alapul.

A Szoqetunio 1978. 6vi egr f6re jut6 nemzeti termeke (GNP) 37OOUSA doliar. Az Egresult Allamok6 9700 USA doll6.Lr, va$/is csaknema hdromszorosat-Nyilvdnval6, hogl e nemzeti termek el6dllitasdttozlegalabb ilyen mdrtekben 6rt6kesebb termel6eszkdzdllomanyra van

"inrceg. AVars6t Szerz6des GNP 6tlaga 369O dolldr, mig a NATO 5.t-

laga 9+bo dollar. Az aranyok tehdt megegreznek. AVars6i_Szerz6d6sfisizesitett brutt6 nemzeti term6ke 1384 milliard dollar. Ugyarrez aNATO-nal 4554 milli6rd dolldr, vag5ris t6bb, mint a h6.romszorosa.Neh6z elhtnni, hogl valaki egr kett6szobds lakdsra olyan cftekfl biz-tositdst k6ssdn, mint egr hatszobis villd,ra. Marpedig a hadS'szatier6egrensuly hivei pontosan ezt teszik.

nem tuaot ellen6llni a kis6rt6snek, hogr ne idez.zem a fenti kiad-v6,ny alapjAn a k6t szuperhatalom bfzaterm6s6t USA 283 kg/f6'Sai SOOLg/f6. Nem Kedves Olvas6, nem t€ved6s, hogr a Szovejtu-ni6 termel [ouu uoat, mint az Eglesirlt Allamok. hogr mi6rt v6s6'rolm6gis a Szovjetunl6 6vente l2-2O milli6 tonna gabon6t az EglesftltAllamokt6l? Erre tdbb lehetsOges v6lasz is van:

1. Az adatok val6tlanok, hiszen a szovJetuni6ban kronikus a ke-ny6rhidny, kul6n6sen vid6ken, falvakban, kisebb v6rosokban, ahol

tulajdonk6ppen a btdrzirt termelik.2. A szocializmus n6pszer0sitese 6rdek€ben a koldusszegeny afri-

kai, dzsiai, latin-ameriliat n6pek 6lelmez6s€re haszn6lja fel.3. Az Eglestilt Allamok farmereinek oroszellenes n6zeteit szeretne

megvaltoztatni.Bl6deihez hasonl6an, Reagan eln6k is ketsegtelenul igen er6s szov-

Jetellenes programJdnak k6iz6nhette megvdlasztds6t. Kevesen hin-

"rrek

"kko. -eg hog/ 6 lesz az all. vildghaboru utdni amerikai eln6k,

aki masodik elnolii peri6dusaban a legsziv6lyesebb viszonyt alakitjaki a Szo{etuni6 vezet6j€vel. A legtdbb kozvetlen csricstaldlkoz6n

vesz r6szt. Amerikai rljs6.girok megszdmoltak; kulusrminisztere 2girlkalommal tartott megbeszeldst szovjet kolldgrijdval. J6 szin6s zi k€-pess6gett bizonyitJa, hogr a II. vilaghaborri utdni eln6k6k kisebb-na-grobb, kfrlsdleg is megnyilvdnul6 dtkos oroszbard.tsag6t el6dein6l.iobban tudja 6lc6zni. A mS.sodik vil6ghdboruban megal6zott 6s terd-rek6ny-szeritett Jap6.rr a nyolcvanas evek kezdeten m6r egrre komo-lyabb ipari versenSrt.Ars lett. Olyan ipar6gakban hagrta maga m6g6ttaz amerikai konszerneket, ame\rekben hagromdnyosan a vil6g 6lvo-rraldt kepeztdk. ig az 6ppen amerikaiak S.Lltal kirobbantott energia-vd.Llsag ideJ6n hirtelen frtessel a fbldre teritette az aut6ipart. A hira-ddstechnikai 6s szdmit6g6pipar uryancsak tdbb technologiai csod6-val bizonyitotta be els6bbs6g6t az amerikai konkurensekkel szem-ben. De hivatkozhatnank az aceliparra es m6,s sok egr6bre. A jap6Ln-r rmerikai kereskedelem amerikai deficitje 6vr6l 6we ndvekszik. Hidbakerik az 6nk6ntes export-korl6.tozdsra, a japAnok mindig uj terme-kekkel ejtik dmulatba a vildgot, amelyek n6lkuloz6se nagrobb k6rt

korm6ny nem jelezte az erdrlru. egrik blokkjS.nak pusztulAsdt. A teje-koztatS,si menetrendet minden bizonnyal egreztettek a forr6 dr6ton.

Igen sz€p peldajat volt alkalmunk tapasztalni az amerikai-szovletegluttmirkdd6snek 1986 nyardn az osztrdk kozt6.rsas6gi elnokv6-laszt6s alkalm6bol is.

Az osztrdk N6ppart Kur[ Waldheim-et jelolte a viilasztdsra. Wald-heim hazajdban igen n6pszerfr, amelyhez nagrmertekben jdrult hoz-26. tiz eves ENSZ-f6titkeri mikodese is. E min6segenek utolso id6-szakiban riry tfrnik a szuksegesnel jobban beleldtott a ket nary ha-talom lapjaiba, s valoszinfi igazsdgbrzet6nek a veluk bizalmasanfolylatott t6rgral6sai sord.n jelet is adta.

Az amerikai kormS.ny biztatdsdra a mindenre kaphato kulonfelezsid6 szervezetek kampdnyt inditottak Waldheim megvalasztdsa el-len. Haj6nal fogva r6ncigdltak el6 olyan ,,bizonyit6kot" miszerint amdsodik vil6ghdbomban f6hadnag/kent szolgdlatot teljesit6 Wald-heim tudott bizonyos kiv€gz6sekr6l, s6t azokban esetleg reszt is vett.

Az egrkor irAnyit6sa alatt mfik6d6 ENSZ a birtok6Lban lev6 ,,bizo-nyit6kokat" megkuldte a meg hivatalban l6v6 Kirschltiger elnoknek,aki nyilvanosan kijelentette, hogr azok a v6.d bizonyitdsdra - hogrfinoman fogalmazzunk: el6gtelenek. A vdlaszt6s napj6Lig ujabbn6lrljabb ,,bizonyit6 erejfr,, iratokat produkAltak. A Szabad Europa R6-dio 6rtesul6se szerint ery gorog dllampolgdrt, aki annak idejenWaldheim szolgdlati helyen €lt, h6romszazezer dollArral probaltakkorrumpS.lni, hogr Waldheim ,,h6borus brinei"-r6l valljon. Az ameri-kai korm6nyt cseppet sem zavarta, hogr kozvetett modon ugran, dedurvdn beavatkozik Ausztria beluryeibe. Erdekes m6don - nyilvdnaz ellzetes szereposztS.s szerint - a Szovjetunio visszafogottabbanviselkedett a Waldheim elleni kampdnyban. Az ontudatos osztr6kn6p azonban visszautasitotta Amerika mesterked6s6t. Waldheim-etelndk€ve vdlasztotta. Beiktat6sAt azonban - ezzel is bizonyitva min-denben kozos cselekv€suket - rrrint az Eglesul Allamok, mind Szov-jetunio b6csi naglkovete bojkottalta.

Ugr latszik azonban az Eglesult Allamok vezel6i nem akarjdk tu-domdsul venni az osztrdk n6p akarat6.t. Magukat ugran a mds n€-pek belugreibe valo be nem avatkozds apostolainak tartjdLk, de ezmit sem zava4a 6ket, hory a legdurv6bb modon semmibe veg/ekm6.sok onrendelkez6si jogdt. 1987. aprilis veg€n a vil6g n€peinekmodern kapcsolattortenet6ben pelda n6lkul6.llo m6don igrekeznek asemleges Ausztri6ra nyomdst ryakorolni. Az amerikai igazsagugriminiszterium olyan ddntdst hozott, hogr Waldheim elnok -magensze-m6lyk6nt nem kaphat beutazAsi engeddlyt az Egyesfilt Allamokba.Nehdny nap mulva - nehezen hihet6, hogr saj5.t elhatdrozdsabol -

378

l(:rnada is csatlakozik az amerikai donteshez.Ugy t0nik Reagan mS.sodszori megvS.lasztdsa ut6n mdr szuksegte-

k'n fenntartani a ldtszatra vad szovjetellenes politikdt. Az amerikaikiilug/miniszterium ldtvdn az ij szovlet vezet6 neh6zs€geit sajdt ha-ziijdban - segits6grire siet.Az iparl termel6s n6velese nem valosithat6 meg a hadsereg, esIcggrverzet6nek 6lland6 k6lts6ges l'ejleszt6se mellett. A feladat kezen-Irrkv6; ismet meg kell hirdetni a leszereles, vagl legalabbis a fegzver-zt:tcsokkent6s politik6j dt.

Bdr a franci6.k, s6t az angolok is iryekeznek magukat elhatdrolni al

ban a jap6.n gazdasdg teljesitmenye az amerikai-szovjet m6zeshetek,a mesters6gesen kirobbantott olajvdlsag ellen6re arinyaiban megha-ladja Amerikaet. A k6t orsz6.g k6zotti kereskedelmi egrensrily romld-sa Amerika kS.rdra ew6l-6vre novekszik. Kovetkez6sk6pp a leszerel6segrre inkdbb Amerika szuks6glet6v6 vdlik, hacsak valami trukkelnem sikerul Japdnt valamilyen hdbonis konfliktusba keverni. Errepedig a Szo{etunio felhaszndldsdn kivul meg hosszutdvon sem ki-ndlkozik semmif6le lehet6s€9.

A Brezsnyev-Nixon fele megold6s, hogl Amerika er6sen mers€klifegrverkezesenek frtemet, a Szovjetunio pedig teljes er6vel folytatjaazt ma m6r Amerika erdekeit is veszelyeztetheti. Hiszen a Szo{et-uni6 haderejet bdr ennek valoszinisege kicsi, de lehet6seget eppen-s6ggel kizdrni sem lehet esetleg Amerika potenci6.lis ellenfele is ,,kdl-csonbere" veheti. Az ilyesmi az orosz alkat etikai felfog6sdval nag/onis 6sszeegreztethet6. Tdrt6nelmi p€ld6"t is taldlunk 16. Ausztria meg-bizdsdbol 1849-ben leverte a mag5/ar szabadsdgharcot. Ez egldltaldnnem zavarta abban, hogr angol-francia megbizdsbol ne csalja habo-rris kelepcebe majd teljesen megt6rje ug5ranannak az Ausztridnakkatonai erejet 19l4-ben. Ho55r ennek grumolcsdt nem arathatta le,az kwirolag forradalma miatt kovetkezett be. A m6.sodik vildghabo-nival Amerika megbizds6bol nem csak a n6met €s japan nepet 6sazok szdvetsegeseit semmisitette meg katonailag, de - igaz mds for-mdban - els6 vilS.ghSLborrls megbiz6it Anghat 6s Franciaorszdgot, halehet m€g ezeknel is jobban megkarositotta grarmatbirodalmuk fel-llzitdsitval, majd,,felszabaditdsival". Mindezt term€szetesen els6sorban Amerika 6rdekeben. Nem lehet sz6mit6son kivul hagrni,hogr ezuttal ism6t vdltozhat a megbiz6 szem€lye. Ehhez term6-szetesen Japdnnnak es Kin6.nak szoros szovets€gdre, katonai ereje-nek nagrmertek0 megnoveked6sere volna szukseg. Ennek megaka-dd.{yozdsd.ra jelenleg m6g Amerikdnak megtr/annak az eszkbzei.

A Szovjetuni6ra tehdt Amerikdnak most nagrobb szuks6ge vanmint valaha. Az ameikai kolmdny Reagan ujravdlaszt6sa utAn las-su kozeled6st mutat az egyre er6sebben kin6lkozo Gorbacsov fel6.Egr ewel rijrav6lasztS.sa utan 1985 november mdsodik fel6ben mdrl6tre is jon kdzdttuk Genfben az ,,el6csucstal6lkozo", ahol elviekbenaz igazi csricstaldlkozoban is megdllapodnak, s6t Gorbacsov ameri-kai Otjar6l is ery k€s6bbi id6pontban. A vildg kozv6lemenye fele ter-m6szetesen bizonyos "meg nem ert€sr5l" nyilatkoztak, amely azon-ban messze nem fedi a val6s6.got. Egrmds nyilv6.nos szapul6sa GenfutAn is tovdbb folyik. Az amerikai kormdny egrre novekv6 kampdnytindit az ugmevezett ,,Csillagh6borrls" (SDI) terv megval6sitdsa 6rde-keben. A Szovjetuni6 b€ke-propagand6.jabol pedig u$/ tfinik ponto-

380

san ez a megesrez6s legf6bb akaddlya. Minden engedmenyt kil6tas-ba helyez, amennyiben Amerika lemond az frrfegrverkezds megval6-sitd.sdrol.

Alig eS/ 6v mrilva 1986. okt6ber tl-12-6n Gorbacsov javaslatdraIzland f6vdros6ban ReykJavik-ban rljabb tal6lkoz6t tartanak. A csak-nem hat eves nyilvdnos szovjetellenes amerikai propaganda utAn azember azt hihetn6, megesrez6sre a legkev6sb6 sincs kildt6s. A vadkommunista grCrldletr6l hires Reagan megegrez6si k6szs6ge azonbanmeg a beavatottakat is meglepte. Minden eddigi nyilt vagr titkosegruttmtkod€st felfrlmult.

Nem lehet v6letlen, hory Reagan - Roosevelt-et kiveve - mindenid6k legnagrobb oroszbardt: Nixont m6r f 986. jtliusiban Moszlrv6-ba kuldte allS.spontj aik egreztet6s6re. Gorbacsov leszerel€si csomag-tervet ajdnl Reagannak Reykjavikbart aT SDI elleneben. Reagan pe-dig nem kevesebbet javasolt, minthogr a Szovjetunio csatlakozzonaz amerikai SDl-programhoz, veg/en reszt abban. Amint Roosevelt,maJd Truman megosztotta a Szovjetuni6val az amerikai atomtitkot,a kommunista gdlol6 Reagan az frrfegrverkezesi technol6gia atad6.-sdra vAllalkozolt. Ugr latszik Reagant az sem zavarta, hogr a csrics-tal6lkozo el6tt egr h6ttel a Bermuda szigetekr6l mintes/ ezer kilome-terre kigrulladt majd elsullyedt egr atomraketakkal dugig megto-mott szovjet atomtengeralattjAr6. Hog/ mit keresett ott, arrol a kdz-v6lem6nyt nem tartottdk fontosnak tdjdkoztatni. USr l6tszik Reagan-nek tudtdk.

Ezek utdn nem lehet veletlen, t:ogr az amerikai ellenzEk terme-szetes szovjetelleness6gCndl fogva haj6.ndl fogva el6rdngatta, majdbotrdnny6 duz.zasztotta az irdni titkos fegrverszdllitdsok ugl6t. Rea-gant azonban j6 szin€szi kdpessdgei meg6vt6k Nixon sors6tol. IgazGorbacsov is segits6g6re sietett, €X/ors€rn felajanlotta addig tabunaktartott reykjaviki csomagterv6nek felbont6s5,t, amelynek alapj6n a,,b6ke-€rdekfi ,, bizalomer6sit6,, targralisok ism6t megindulhattak.

Schultz kulugrminiszter 1987. d.prilis kozepen mdr Moszkvdbantarsralt. Pedig az amerikai ellenz€k, s6t maga a kormdnyp6.rt jelen-t6s r6sze mindent elk6vetett Schultz moszkvai ttjS,nak megakadd.-lyozdsdra. Az utazdst megel6z6en .felfedtek" hogr Moszkv6ban szov-jet kivitelez€sben 6pul6 r1J amerikai nag/kdvets6gi 6pulet szerkezete-it az oroszok keresztfrl-kasul behdLloztdk titkos lehallgat6 k6szul6-kekkel. Az esetb6l megpr6b6lt az amerikai sajt6 bort6.nyt el6id6zni.Az oroszok azonnal a rdjuk jellemz6 - esrebkent nevetsdges m6don- replikdetak. Washingtonban a Szovjetunio is tij kdvetsegi epuletetepitett, btu az 6puletszerkezetek gydrt6.sdt szovjet elhArit6k ellen6r-zik, 6k is ,,6szleltek" hory a csaknem teljesen k6sz 6pulet tele van tit-

38 l

kosmikrofonokkal,arnelyekaszovjetk6vets6glehallgatdsdtkiv6Lntaszolg6lni. neagandX tt"* ^"^tttttdk

magukat' Schultz elutazott

il;""#il^.'Ei, k*k iz6rt a kis ,,aff6r"-6rt az oroszok sem hara-gudtak.Gorbacsovigazannagielkoajanlatottetthasznilj6'ikegl-m6s kis6rleti atomrofibantdsaial a mdsik fel kiserleti

telepdt' Az oro-

"?"ll.gr.ozerebb N"""Jau"", az amerikaiak pedig a szovjetunio te-

rulet6n robbantsan ii'-Ezrzreti ugrmond meggy6z6dhetnek a robban-

tdsok ellen6rizhet6seg6r6l'lggT nyaran Gorb-icsov meg arr6l a bizonyos loo robban6fejr6l

is

hajland6 lemondaJ, "m"fye; cser€be az NSZK telepitest Pershing

1/A rak€t6k, illetve azok Lmerikai tulajdonu atomrobban6fejeinek

"i"g".**r"iie"et k6ri. Gorbacsov leszerile"i .iattutainak n6met-, es

iapdnellenes t"naeiciai ory k6zenfekv6ek' hogr m6g a politikaban

ilil;;;f;anok felrev"'ite"ett is alkalmatlanok'A szovjetuniO szemeben sz6lka: 72 db Pershing

t41j*** a Ne-met szdvetsegi r

megek legf6bb politikai fokmer6je - esrre kildt6stalanabb.Az adott k6r0lm6nyek k6zdtt a vdltoztatAshoz kdt lehet6s6g kin6l-kozik. A hadi ldaddsok drasztikus csokkent6se, vagr nagrarinyriktilfdldi - term6szetesen t6k6s - hitelek felv6tele.A hader6 fejleszt€s€nek le6llitdLsa az arnerikai kormdny ellen6renem lehetsdges. Ehhez drdekes m6don nem kiz6,r6lag a szovjetuni6legfels6bb vezetes6t kell megnyernie, hanem az amerikai kormdnyzathoz.zitjdnidtsdt is. Sajdt katonai vezet6se az amerikaiak eg/eter-tes6nek hidny6rban ezt sohasem fogadnd el. Hruscsov bukdsa ezt akelletenel is jobban igazolja. Nem jdrunk messze az igazsirgf6l, hamegkockaztatjuk a feltev6st: Gorbacsov mozgastere meglehet6senszfik. Nemcsak a "szocialista" ideol6gia, de a pd.rtoligarchia es sajd,thaderej6nek is foglya. Vil6gos, egrszerCr, logikus, a szovjetuni6ban6rdek6t szolg6lo j6 elkdpezl6seit egyenl6re k6ptelen nemcsak megva-l6sitani, de m6g elfogadtatni is. Bdrmilyen furcsdn hangzik: a vil6.gegrik leger6sebb hatalma nem rendelkezik szabadon sajdt szuvere-nit6sdval. Hogr ez mennyire igr van, azt meggr6z6en bizonyitja aszovjetuni6ban l99O/91-ben folyo hatalmi harc egrik 6rdekes epi-z6dJa. A szovJetbardts6gd6rt lemondatott ex-eln6k: Nixon 1991 tava-szdn a szovjetuni6ban jAr, minden val6szinfrsdg szerint a helyszinenkiv6.rrt tdj€koz6dni a szovjetuni6 bels6 helyzeter6l. Ottart6zkoddsaalatt a KGB egrik magasrangf vezet6je tdj6koztatta 6t a legfels6 ve-zet6s vetelked6sdnek dlldsdrol. Gorbacsov hatalmi es6lyeir6l. Alighalehet v6letlen, hogr maga Gorbacsov is befejezetlen forradalomr6lbesz6l. Csak egr r1j forradalommal (vary ha ugS jobban tetszik a r6giforradalom folytatdsdval) l6.tja megoldhat6nak orszdga eS/re s0lyos-bodo probl6m5,it, amelynek okozoja eppen a k6romszakadtaig v6dettnaiv ideologi6Lj6val igazolt tArsadalmi szerkezete.

Hruscsovhoz hasonl6an Gorbacsov is felismerte, neki nem N6met-orszdg ellen, hanem 6ppen annak drdek€ben kell politikai es gazda-s6.gi tev6kenys6get kifejtenie. Val6s6gos csoda, hory a nemetek atobb mint negyvenCves szovjet megahzas elen€re hajlandoknak mu-tatkoznak az egruttmfrkdddsre.

A ktilfdldi kolcsdndk felvetele az ismert ideologiai korldtok ellen6reeglszerirbbnek tonik. Ennek magral1z-ata k6zenfekv6; a kulfdldi hi-teleket ugranis nem kizdrolag beruh6zdsi javakra forditjS.k, hanemkorszer0, a szovjetuni6banban nem letez6 lakossdgi tart6s fograsz-tdsi cikkekre, de esetenkent m6g kdzvetlen fograsztdsi cikkek v6s6r-ld.sdra is. Ennek m6rt6ke ugyan nem akkora, hogr a hatalmas or-szdg lakoss6.g6t is ell6thatjd,k vele, de a p6.rtarisztokr6cia minden-k6ppen rCszesfil bel6le. igr nat 6rhet6, hory egrdLltaldn nem, varylegfeljebb csak er6s hangtompit6kkal berzenkednek ellene'

384

Gorbacsov na$ron jol tudja, hogr annak idej6n Tit6 is, Kd.d6r iskapitalista kdlcsdndkkel jelentdsen emelni tudta lakossdguk elet-szinvonalS.t. Nem vitathat6, ez.zel szem6lyi n6pszerfrseguk - ha at-meneti id6re is - de megvalosult. Ennek negativ k6vetkezmEnyei al-taldban csak hosszu tdvon jelentkeznek. Tito pelddul meg sem erte.Hogr hal6la utdn hogr kerulnek ki a jugoszldvok a nagr eladosodds-b6l, az 6t m6.r aligha 6rdekli. K6d6Lrnak nem volt ilyen szerencseje.Hosszri dleteben meg r6szleges buk6.s6t is meg kellett €rje.

De vajon Gorbacsov keresztul tudja vinni elkdpzeldseit a sztdlinis-ta er6k makacssdgdval szemben? A meggr6zes b€k6s eszkdzeivelal€ha. Szemelyes v€lem6nyem szerint egr ,,hosszri k6sek €jszakAja"n6lkul ez kil6tdstalan. Ezrlttal ne feledjuk Hitlernek ehhez csupd,nnehdny napra volt szfrks6ge, de sztdlinnak tdbb, mint k6t evtizedre.Ha m6g azt is szAmbavesszuk, hogr Hitler eset6ben hd.rry emberesett ennek dldozatdul a saJdt fajt6jdbol, 6s mennyit semmisitettmeg Sztdlin ,,hosszu k6sek k6t evtizede", meg ha le is sz6mitJuksztalin szfiletett szadizmusdt, akkor sem lehetnek ilhizionk Gorba-csov lehet6segeit illet6en.

Gorbacsov bekes megold6ssal probalkozik. A dolld.rkorcsdndk fel-vetele megindult. Nyugati becsldsek szerint 1988 oktoberdben aSzovjetuni6 t6kes adoss6gdllomdnya 38 milli6rd doll6r. Ez a mostindulo nyugatnemet, olasz, angol, francia es japdn k6lcsondkkel ro-vid id6n belul v6rhat6an eleri az 5o millidrd doll6rt. A behozatalrakerul6 es majdan mfikddtetend6 nyugati technika 6s technologiaszuks6gletekilnt ez fo\ramatosan ndvekedni fog.A Szovjetuni6 lakossaganak szdmardnydt tekintve ez egrdltal6n

nem mondhat6 magasnak. Ha a lengrel adossdgd,llomanyb6l indu-lunk ki, ahol egrmilli6 lakosra alig t6bb, mint eg/milliard dolliir, amagrarokn6l pedig mdr meghaladJa a ketmilliard dolldrt, akkor aSzovj etunionak k6tsegtelenfil elk6peszt6 tartal6kok dllnak a rendel-kezesere. A hasonl6 mertekfr 45o-5oo millidrd dollar eldrese mintegrtizenot-hrisz 6vre elh0zhat6. Ennyi id6 tulajdonkeppen Gorbacsov-nak esefleg elegend6 lehet. Nem nehez viszont megj6solni, hogr ak-kor a gazdasdgi es vele egyfitt a politikai krizis Lengrel-, 6s Maryar-orszilg, valamint Jugoszldvidhoz hasonl6an ott is bekovetkezik majd.KivS.ncsl lennek ezrlttal a Sampson 6.ltal olyan szellemesen leirtp6nzk6lcsdnz6k kinek a tankJait htnak szivesen a Vor6s teren,amely megndveln6 p6nzuk megterul6s6nek rem6nyet.A nyolcvanas 6vek elej6n 6letbel6ptetett lengrel szfrkseg6llapot

nem bizonyult alkalmasnak a lengrel ellenz6ki mozgalom a Szolida-ritd.s szakszewezet felszdrnoldsdra. A gazdasdg teljes szetzil6lisdLraazonban k€tsegtelenul megfelelt. Az 1988-ban komoly gazdasdgi kri-

:]ff5

zishez 6rkezett maSrar ,,szocializmus" megmentds6re a fegrveres er6igEnybev6telet a lengrel peldan okulva meg sem kisereltek. A gazda-sagi vaheg ez:6ttal olyan politikai v6lsdgot id6zett el6, amely kovet-kezmEnyeivel nemcsak a maryar, de az osszes keleteur6pai vazallusdllamokat is megrengette, s6t a szovjetuni6ban foly6 politikai esnemzetisdgi birk6zdst. is feler6sitette. Az 1989 oktoberi p6.rtszaka-ddst kovet6en omlott ossze a kelet-nemet, majd a csehszlovak vegulkardcsony idejen a roman pdrturalom. Rom6nia kiv€televel bek6skorulmenyek kozott olyan poltikai dllapotok jottek letre, amilyenre,,legreakciosabb, legfasisztdbb" ellensegei m6g 6lmunkban sem mer-tek volna gondolni. A,,diadalmas" szocializmus orsz6gaiban szegyenlett kommunist6nak lenni. Ami pedig a leg6rdekesebb, a Szovjetuniomindezt ugrszolvdn ellenvetes nelkul tfrri, s6t kijelenti: nem kivaner6szakkal beavatkozni a kelet-europai orszAgok belugreibe, azokszabadon donthetnek sajdt politikajuk alakulds6rt illet6en. A politi-kai helyzet tehdt ezekben az orszdgokban olyan szep, hogr az rr^arnem is lehet igaz! Fel6, hogr tenyleg nem igaz!A Szovjetunio kezdet-ben kikototte: a Varsoi Szerz6d6snek fenn kell maradnia. A kialakulteuropai er6eryensuly nem modosulhat. A semlegesseg, vagS/ urambocs6' a kozospiac dhitott tags5.g, amellyel a NATO-tags6g vagr mdseuropai katonai tomb tagsS.ga j6.rna - mindegl, hory az erintett ne-pek akarjS.k va$/ sem - kizdrt.Vajon mit sz6l a leigazott n6pek felszabaditdsdt propagandS.jdbanilland6an hangoztat6 Egresult Allamok ehhez az uj kontosbe bujta-tott korldtozott szuver6nitS.s kinyilatkoztattslhoz?

A vdlasz, azok szarndra, akik hittek Amerika 6s a Szovjetunio ,,hi-deghdborus szembenerllS.sdban" bizony kisse meglep6. A Reagan kor-r:':^dnyzat is, de a Bush kormAny is ova inti a vazallus Allamok nepe-it; csak addig mehetne\ el ftiggetlensegi torekveseikben, ameddig aSzovjetunio biztons5.g5.t nem veszdlyezetetik. E nezetet osztjdk Kis-singer 6s Bzezinski volt nemzetbiztonsagi tan6csadok is. Szo, amisz6, az Egresult Allamok grakori tagadonyilatkozatai utan, misze-rint nem adta hozzitj5.ml6s5.t Litvdnia, Lettorsz6g es Iisztorszdgszovjet bekebelez6s6hez valamint a kelet-europai Allamok szovjet 6r-dekszfer6ba k€nyszerit6s6hez, ezek a nyilatkozatok kiss6 furcsd.,rthangzanak.

A magam r€sz1r6l uryan keptelen vagrok felismerni; a szovjet se-Iejt-feglverekkel felszerelt tizmillio magrar mikeppen veszelyeztethetia legmodernebb feglverekkel allig felszerelt kdtszdznyolvanmilliosSzovjetuniot, megis jolesik tudnom, hogr az Egiesult Allamok hiva-talban l6v6 6s kierdemesult vezet6i n6punk kepess€geit ilyen nagira€rtekeli. Kets6geim azonban ett6l meg nem oldodnak. A lengrel 6s

386

nla€f,/ar reformfolyamatok robbanasszer0 kibontakozasa nem igc-rryelt kuls6 osztonzest, s6t eppen nyugatrol nem gr6ztek geopolitikailrelyzetunk folytonos m5.r-md.r misztikus emlegetesevel kdsleltetni.A ndlunk megfontoltabb kelet-nemetek €s csehek azonban gyana-hodva figyeltek Gorbacsov peresztrojkdjat. Kulonosnek tartottak,Irogr kommunistaellenes politikAra eppen az oroszok unszoljdk 6ket,rrkik mindeddig az ilyen pr6bdlkoz6saikat kegretlenul megtoroltdk.Nem csoda, ha ugranabba a dilemm6ba estek, mint annak idejenIlitler a zsidokkal. Ha Gorbacsov kommunistaellenes dtalakitdsrabiztatja 6ket, nem valoszinrl, hogy ezt 6szinten akarja is, ha megist:zt teszi, valoszinri mds celt fedez vele, amely nyilvdn nem el6ny€re,hanem a hS.trdnydra lesz majd a vazallus 6llamoknak. Az ilyesmitpedig kerulni kell, ha mdgoly cs6bito is.

Tulajdon korm6.nyuk fokozodo elnyomS.sa 6s a reformok irdnti er-zeketlensege vegul is kiv6ltotta e nepek nyilt oppoziciojrit. Akdrhogris volt es van, egr biztos; a kelet-europai ,,reformok" irdnyAt 6s mer-tek6t a Szovjetunio es az Ilgresult Allamok kozosen sugallja. Ennel-lbgva alig lehet ketseges a rab nepek mozgolod6saival kivdltand(rt:semenyek kozos celt takarnak.

Ha figrelembe vesszuk, hosr a l.S.rsadalmak mfikodes€nek mozga-toja nem a politika, hanem a gazdasag, amelynek a politika csupd.ncszkiize 6s az esem6nyeket ebb6l az aspektusbol vizsg6ljuk, csakha-r nar megfelel6 kovetkeztetesre juthatunk.

Nyugat-Europa es Japdn gazdasagi teljesitmenye folyamatosan esbiztosan szoritja hAtt6rbe az Egresult Allamok gazdasdg6t. US/ tu-nik eZ pdnzugri, vary mds gazdasdgi tranzakciokkal mar nem val-toztathato meg. Igenybe kell teh6t venni a politika eszkiSztdrdt, an-nak osszes kellekeivel, ha kell, akar a haborut is beleertve. Az Egfe-sult Allamok b6rmilyen szepen beszel is a beker6l, mdr reg meggr6-z6dott: gazdasdga csak egr nagr hdboru ,,tisztit6tuzevel" kepes ismelkordbbi el6nyeit visszaszerezni. AXX. szdzadban kiprovokalt ket vi-lAghaboru mindennel jobban rneggl6zte: ehhez szamara a hatalmasembertartal€kokkal rendelkez6 Szovjetunion kivul alkalmasabb esmegbizhatobb partner nem l€tezik. A Szovjetunio jelenlegi pdrt esnemzetisegi viszdlyokkal mestersdgesen kivdltott hanyatlasa nenrszabad, hogr bdrkit is megt6vesszen, mert a Szovjetunio ryengesege-b6l mdr vontak le rossz kovetkeztet€st, csakugr, mint az EgresullAllamok szovjetellenessegeb6l.

Nemetek vrgrrdzzatoklEur6pa, itzsia, Afrika n6pei vigy:azzatok!Ha megis elfogadjuk: a kelet-eur6pai 6rllamok szabadsdgdnak visz

szaadds6t, a ket nemet dllam egresit€set a szuperhatalmak nem ki

387

vanjdk valamilyen rejtett cel fedezes6re felhasznAlni, dgr kets6gte-lenne v6.lik, hogr minden eddigi titkolozAsuk, tagad6suk ellen€re ah6boru utdn kialakitott meslerseges dllapotok status quo-jat megisotven evben hatdrozt6k meg. Ber a ket felt6telezes nem zdrja ki eg/-mdLst, igr a lehetseges veszelyek meg nem min6sithet6k kizdrtnak.Ha ugranis az otven eves lejaratot vesszuk alapul, akkor a szuper-hatalmak valamilyen okn6l fogva ezt hat ewel megroviditettek. Min-den bizonnyal alapos okuk lehetett 16.

Melyek ezek?Aligha vitathato, a kelet-europai vazallus dllamok a szovetseg kul-

s6 ldtszatdndl egr€b hasznot mar nem igen hajtottak a Szovjetunior6sz€re. Ma mdr eg/es szovjet elemz6k olyan ervelessel rillnak el6,hogr ezek az orszd.gok grarmatkent haszndltak ki a hatalmas orszdggazdasagrit. Allitolag 5.ron alul vdsdroltiik az olajdt es a kapitalistapiacokon eladhatatlan term6keik megvds6srlS.sara kenyszeritettek aSzovjetuniot. Annak ellen6re, hogr ezen dllitdsnak ketsegtelenul vanvalosdgtartalma, az rninden esetre alaptalan, hogir az oroszok 6ltaldiktalt €s alkalmazolt drak es egleb feltEtelek hatrS.nyukra v6ltakvolna. Aki 6ket eg/ kicsit is ismeri, abban ezek a gondolatok nyilvdnfel sem merulnek. Ami a termelesi modszereket. termel6eszkozok estermekek korszerirtlen voltS.t illeti, ezert az oroszokkizarolag magu-kat okolhatjdk, hiszen a magfar es kelet-eur6pai nepek akarata elle-n6re k6nyszeritette azol

- - E c€l szolg6lat6Lban is, de kulonosen e terulet gazdasdgi kiszipo-lyoz6s6'ra a koncentriilt olajlel6helyek k6rul .pro l"rrrrreren" seiks6-gek l6trehozdsa. F,zekben az ope.itt-eilamokban " i"gorc"oub 6ronelvett olaj jovedelmeb6l is magis 6letszinvonal biztosithato a kisl6t_

szdmu lakoss6g resz6re.Mivel a l€t hatilrozza meg a tudatot, ezek a sejksegek ny'vdn

messzemen6en elegedettek lesznek politikai alavetlttselun

kolcsi" lrzilke ilyen kdvetkeztet6sre lzrael dllami l6t6nek er6szakoskredldsakot'? Ez vaJon milyen erkOlcsi alapon tdrtent? Az EgresultAlamok kormd.rryal magas erkolcsuk ellen6re sohasem ereztek lelki-ismeretfurdal5.st, amidrt a palesztin nep tobbezer 6ves hazArjdt 6skultrirdj6.t er6szakkal n6h6rry ezer fanatikus zsid6 kez6,re adta, akike ,,kfrlonleges jogukndl" fogva ezeket az 6slakosokat fondorlatos mo-don eglrszercren elfrzt6k sajdt hazajukbol? Honnan vette, vagr vindi-kilta magdrrak az amerikai kormdny 6s a vele szovets€ges siovjetu-ni6 a jog6t a}rhoz, hogl a plaszetinok nyakdra ultesse a zsidosdg egrr€sz6t? Az a t€ny, hogr nehdny ezer fanatikus zsido megszdllottan azsid6sdg kdtezer 6v el6tti 6shazdjd.t kivdnta lakhelyeul, erre nem ad-hat kell6 jogalapot. Hiszen a kizdr6lag valldsi fanatizmusbol idedhi-toz6 zsid6kat a palesztinok addig is befogadt6k. Mennyivel logiku-sabb lett volna egr palesztin 6llamon beluli autonom ortodox Zsidoterfrlet, amely mindket lakossdg bek6s egrutteleset biztosithatta vol-na. E f;anatikus zsid6k 6sei csaknem k6tezer eve onkent hagytdk elaz 6shazdt.

Az elmflt nery 6vtized bebizonyitottal a zsidos6g nagrobb reszenem is kivdnja hazajanak Palesztindr.t. Ok sokkal szivesebben 6l6s-kodnek m6s nepek nyak6n, minthogr sajdt Allamukban munkdjuk-bol 6ljenek meg. Szerencsdre ezekt6l az el6skod6kt6l az Egresult Al-lamok sem mentes. S6t eljutott od6ig, hogr a hatalmas birodalommindenkori kormd.nyzata az amerikai penzvildgot kez6ben tarto zsi-do lobby al6vetettseg6be kerirlt. Azok ellen6re egyetlen nagrobb hor-derejri ugrben - szolgdlnS. az bdrmilyen modon Amerika nepeinekjavdt - sem mer ddntest h;ozni. Eleg, ha a leszdllo dgban lev6 ameri-kai gazdasag evi tdbbmilliard dolldr nagrsdgrendir izraeli segelyez6-s6t emlitjuk. Alig hihet6, hogr ez rentdbilis tranzakcio lenne azEgresfrlt Allamok sz6mdra. Nem tagadhato, jelenleg a zsid6k a leg-nagrobb anyagi 6s erkolcsi kdrt az amerikaiaknak okozzdk Hiszekabban, hogr az amerikai nep es vezet6i jelenlegi kdbulatabolel6bb-utobb magAhoz ter 6s energikus lepeseket tesz a cionista befo-lyds visszaszoritdsdra. M6g €rz sem elk6pzelhetetlen, hogr a kovetke-z6 zsid6k elleni pogrom az Egresult Allamokban kovetkezik majd be.Mindenesetre, ha Amerika - aki mdsok h6.borujabol mindig hasznothrizott - ery ket 6vtizeden belul nem lesz kepes egr nagrobb mere-tfr ismetelt gr6zelm6vel befejezhet6 haborrl kiprovokdl6s6.ra, az ame-rikai gazdasdg er6teljes romlasdval ennek es6lye naS/on megn6.

Az Egresult Allamok korm6nya az Irak-Kuwait-i konfliktus uru-gren a vilag ,,uj rendjet" kivdnja megteremteni. Nem tudni, honnanveszi ennek jogalapjdt. Kerteles n6lkul meg kell mondjuk, erre teljes-s6ggel alkalmaflan is. A mdsodik vilaghaboru utdn a vildg ujra fel-

392

rrsztaSo sajdt ig6nye szerint tdrt6nt. Ez azt eredm6nyezte, hoglr rvugtalan vil6.gunk mindenutt igrekszik szabadulni a szuperhatal-rrrirk kdzvetlen vagy kdzvetett bAbdskodds6t6l. Az Amerika altal ki-,rlakitott ,,rend" nem megb6k6l6st, hanem a vilagtortenelemben min-r k:n eddigindl nagrobb b6k6tlenseget eredm€nyezett faji 6s etnikaivonatkozS.sban egrardnt. Az europai 6llamhatdrok er6szakos kiala-kit6sa milli6kat fosztott meg nemzeti let6t6l. Hdbonis druldsuk ard-rryaban jutalmazva eS/es orszdgokat hatalmas terfiletekkel 6s mdsr r r:mzetis6gi lakosst ggal.

Vajon mif6le erk6lcsok alapjdn csatolt6k kngrelorszdghoz a tdbb,rrrint h6.rommilli6 n6met lakost lak6hely6vel egrutt, vagr er6sitetteknrcg az els6 vildghdborrl ut6ni maguk 6ltal is balkezesnek itelt ren-rlt:z€st, amellyel csaknem 6tmillio mag/art idegen uralom al6 hajtot-lrrk? Molddvia, Beszardbia, Dobrudzsa, Koszov6, szud6ta-n6metek.I ialti-dllamok, finnek, mongolok, japdnok, arabok, palesztinok, hor-viitok, szlov6nek - a sort meg hosszan lehetne folytatni - mind-rrrind nydgik az Atlanti Charta 6s megalkot6i ,,nemes erkdlcseit".Vtrgr mif6le igazseg az, amikor a vil6g legtehets6gesebb n6pe; Jap6ntiibb, mint szS,zmilli6s lakossdga ery pardLnyi szigeten kenyteleni)sszezsufolva 6lni, mig arra €rdemtelen 6llamalakulat saj6t lakossd-Aiival soha fel nem tolthet6 hatalmas terfiletek felett rendelkezik?Ilogran lehetne igazsagos rendezEskent elfogadni, hogt a zsid6sd.glzrael mellett szinte minden 6llamot lrazi$inak tekint, addig a tdbb-lzer 6ves hazdjib6l ellfiz6tt palesztinok kivert kutyakent bolyonga-rrirk a vildgban? Nem csoda, ha ez a merhetetlen igazsS.gtalansdg vi-l;rgrahozta a maga torzszulott6t a terrorizmust.

lgaza van Buschnak, rij rendre val6ban szuks6g van, de ennek'rregtervez€se

6s megval6sitdsa nem adhat6 az Egrestrlt Allamok,vir€Ir a vazallus6v6. tett ENSZ kez6be. Ennek kialakitd.sdt csak hite-k's semleges dllamok v6gezhetik el. A nehezs6gek ellenere 6k a mai-rrdl igazsS.gosabb megoldAst fognak hozni. Egl ilyen vildgertekezletpedig nem v6rathat magara sok6lg, mert a mikrofegrverzetek SlorsItjl6des6vel esetleg kes6nek, vagl ak6r szuks6gtelennek is bizonyul-lrat. A haz6jukb6l elfrzdtt €s idegen hatalmak 6ltal elnyomott n6peklcgobb fiai €letfrket is feldldoana k6pesek lesznek a "sajdt barlangld-lran" megsemmisiteni ezrittal a kapitalista, de a bolsevista fenevadatis, hatalmuk technikai bdzisdval egrutt.

A szuperhatalmak megkesett bolcsess6g6t igazolhatja, ha ezt nemvarjS.k be, hanem }roz.zitjir:ulnilk, s6t hozzdsegitik az erintett n6peketc zen igazsagtalansdgok felszdmolS,sdhoz.

393