hírek izraelből 2011 novemberi

BETH-SHALOMBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBETHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTH-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-SHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHALOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOMMMMMMMMMMMMMMMBETH-SHALOM

ISRAELHÍREK IZRAELBÕLISRAELHÍREK IZRAELBÕLIZRAELBÕL 2012. november - 11. szám www.hirekizraelbol.hu 2012. november - 11. szám www.hirekizraelbol.hu

Izraelért-kampány «instagrammal» • 13

Izraeli cég munkahelyeket teremt Németországban • 15

Mennyire Izrael-barát Németország

kormánya?

Helyszín: Bp. XIII. ker. Palóc u. 2.

Megközelíthetõ:

E-mail: [email protected]

Keresztény hit és lelki egészség

Író-olvasó találkozó

Dr. Pálhegyi Ferenc

Időpont: 2012, november 24. (szombat) 16 00 óra

kiadásában megjelent kiadványok a helyszínen megvásárolhatók!

Az Éjféli Kiáltás Misszió és a KIA

MORZSA VÁSÁRON

2012 novemberében és decemberében minden pénteken 1000 és 1600 óra, valamint a hónap utólsó szombatján 1000 és 1600 óra között!

Minden pénteken és a hónap utolsó szombatján szeretettel várunk a

A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem adhatsz is. A Morzsa vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, játékok és sok minden más hihetetlen áron!De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a munkánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon.

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkéntesei

www.ejfelikialtas.hue-mail: [email protected].: (061) 3500-343

a

A Morzsa vásár bevételét a rászoruló gyerekek karácsonyi ajándékára fordítjuk!

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok! A török kormánypárt, az AKP ankarai pártkong-

resszusán Chaled Mashal, a palesztin Hamasz párt vezére kijelentette: «Törökország az iszlám fényes oldalát újra láthatóvá fogja tenni.» Az egyik futballsta-dionban összegyûlt sok ezer ember elõtt ezt mondta: «Erdogan, te nem csupán Törökország vezére vagy, te vagy az egész iszlám világ vezére.»

Erdogan hosszú beszédében szintén szétkürtölte, hogy az õ iszlámban gyökerezõ pártja a tízéves kormányzási ideje alatt az egész iszlám világban mintapéldaként szolgált. Való igaz, hogy fi gyelemreméltó sikereket könyvel-hetett el, az ország bevételeinek megháromszorozódásával, amibõl a széles néptömegek profi tálnak. De õ azt is megértette, hogy az iszlámot ne állítsa otrombán az elõtérbe, hanem hogy azt inkább egy haladó keretbe helyezze. Így pártja is ezt az ígéretes nevet viseli: «Igazság és Fejlõdés Pártja.» Erdogan szerint a párt síkra száll a személyes alapjogokért és a szabadságért. E tény Törökország határain túl példaként szolgál minden muszlim ország számára.

Ennek megfelelõen az egész iszlám világból hívtak meg vezetõket Anka-rába, a párt kongresszusára, mint például Murszit Egyiptomból, Atambayevet Kirgisztánból és Barzanit Irakból. Kétségtelen, hogy Törökország a régió és az iszlám világ vezetõ hatalmává nõtte ki magát.

Kritikusai mindenesetre azzal vádolják Erdogant, hogy elnyomja a más-ként gondolkodókat, amihez a jogrendszert használja azért, hogy ellenfeleit elhallgattassa. Politikusok, akadémikusok és újságírók százai állnak bíróság elõtt, és összeesküvéssel vádolják õket. Továbbá 300-nál is több magasabb rangú tisztet sújtottak hosszabb börtönbüntetéssel, mert majd tíz éve pró-bálkoztak azzal, hogy megdöntsék Erdogant és kormányát.

Nyugaton a Törökországban végbement fejleményeket többségében pozití-van értékelik azzal a megjegyzéssel, hogy Erdogan megvédte a demokráciát és a jogállamot. Ennek ellenére akadnak kritikus hangok is, amelyek azt kérdezik, hogy eközben valóban jogosan jártak-e el.

Erdogan az állam alkotmányát is meg kívánja változtatni, mivel azt három évtizede egy katonai hatalomátvételt követõen fogalmazták. Egyben a kor-mányzati rendszert elnöki kormányzás rendszerévé akarja átalakítani, amilyen Franciaországban is van. Ellenfelei mindenesetre azzal vádolják, hogy ezzel saját hatalmát kívánja megszilárdítani.

A szomszédos Szíria válsága hozzájárult ahhoz, hogy Erdogan a nemzet-közi politika élvonalának rangját érdemelte ki. Washington Törökországot az Asszad rezsim utáni szír ellenzék támogatásának egyik kulcsszerepében látja. Ez a fejlemény Izraelnek okot ad az aggodalomra. Mert Erdogan és kormánya Izraellel szembeni magatartása egyre gorombább lesz, miközben befolyása már ma is messze túlnyúlik Törökország határain. Erdogan megismételte azok iránti kritikáját is, akik Szíriában az Asszad rezsim mögött állnak. Elmondta, hogy a történelem nem fogja büntetlenül hagyni azokat, akik az elnyomókat védelmezik. A múltban Izraelt is a palesztinok elnyomóiként jellemezte, az USA-t pedig Izrael védelmezõjének állította be. Ezzel könnyû felismerni az idevonatkozó álláspontját.

Murszi egyiptomi elnök az egybegyûltek elõtt kijelentette, hogy a regio-nális hatalmakból, Törökországból, Egyiptomból, Szaúd-Arábiából és Iránból megalakult quartett a megoldás felé fogja kényszeríteni a helyzetet Szíriában. E négy, egykor egymással rivalizáló hatalom közeledésében Izrael egyáltalán nem lát semmi jót.

Abban a vigasztaló tudatban, hogy Izrael mögött egy végtelenül erõsebb hatalom áll, üdvözöl Benneteket szívélyes Shalommal

Fredi Winkler

Puskaporos hordó az izraeli-egyiptomi határon

9. oldal

Izraeli-jordániai kooperáció 12. oldal

Bibliai üzenet 4 Mennyire Izrael-barát Németor-

szág kormánya? 5 Már nem a legjobb barát 6 Sigmar Gabriel Izraelt apartheid

rezsimnek nevezte 7 «Nehéz zsidónak lenni – de izraeli-

nek, valóságos átok»

Háttérinformációk Izraelbõl 8 Rövid jelentések 9 Puskaporos hordó az izraeli-egyip-

tomi határon 10 Izrael titkosszolgálata két lincselõ

gyilkost fogott el 11 Geert Wilders rosszul kalkulált 12 Izraeli-jordániai kooperáció 13 Izraelért-kampány

«instagrammal» 13 Izrael lakossága aktuális számok-

ban 14 Izrael a «boldogság-skála» tetején 15 Izrael 6. helyen áll a világ lege-

gészségesebb polgárainak rangso-rában

15 Izraeli cég munkahelyeket teremt Németországban

16 «Európa rendkívül kritikus sza-kaszban van»

17 Az inzulin tabletta 17 Új sótalanító berendezések

Izraelbõl 18 Víztárolót fedeztek fel az elsõ

Templom idejébõl 19 Bibliai idézetek arabul 20 A paralimpia atyja zsidó volt

Biblia és Izrael 21 A Józsué 21,43-45 jelentése

HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

4 BIBLIAI ÜZENET

Novemberi számunk egyik súlypontját az itt következõ három cikk alkotja a német-izraeli vi-szonyokról. Különösen a német olvasók részérõl számíthatnak ezek a cikkek nagy érdeklõdésre. A Németország és Izrael közötti különleges barátság, úgy tûnik, már a múlté. És amikor az eddig Izraellel barátságban álló nemzetek többsége egyre jobban eltávolodik a zsidó államtól, a keresztyének részérõl ilyesmit sem tolerálni nem szabad, sem megengedni,

hogy az ilyen hozzáállás elõforduljon; épp ellenkezõleg! Szeretetünknek és szimpátiánknak Izrael iránt egyre nö-vekednie kellene. Hiszen a Biblia azt tanítja, hogy Izrael Isten elsõ szerelme, és hogy a zsidó nép az Õ népe (vö. Jer 31,3-4; Róm 9,1-5; 11,1-12.25-29). Ezért kellene Pál imáját a Fil 1,9-bõl megfogadnunk magatartásunkban Isten választott népe iránt: «És imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel.»

Izrael félelme a Sínai-félszigeten és más arab országok-ban végbemenõ fejleményektõl nem csökkent, olvasd el cikkünket a 9 oldalon.

Ehhez a számunkhoz

Zwi LidarA Hírek Izraelbõl munkatársa, Jeruzsálem, Izrael

Az 1970-es években Német-ország valóságos Paradicsom volt az izraeliek számára. Izraeli írók, rendezõk, énekesek és zenészek épp-olyan szívesen látott vendégek voltak Németországban, mint az izraeli poli-tikusok és vállalkozók. Noha érzõdött a háttérben a német közelmúlt miatti bûntudat, mégis szövõdtek igazi barátságok és általános volt a rokon-szenv. A sokoldalú kapcsolatok egyre

Mennyire Izrael-barát

Németország kormánya?

átfogóbbakká váltak, és csúcspontju-kat a Merkel-kormány elsõ éveiben érték el. Angela Merkel szövetségi kancellár jelentõségteljes szavakkal és tettekkel állt Izrael mellett; még a második libanoni háborúban is, 2006-ban, és az «Öntött ólom» hadmûvelet során a Gázai-övezetben, 2008-2009 között.

De idõközben olyan vélemény alakult ki Izraelben, hogy mindez már a múlté. Úgy tûnik, a jó napok elmúl-tak. A 2012-es év Merkel-féle Német-országában Izrael a jogtalanság és elnyomás szimbólumává vált. Izraeli

szemszögbõl a szövetségi kormány több lépése is ezekre a fejleményekre utal; így többek között az a beje-lentés, hogy Németország modern tengeralattjárókat akar eladni az egyiptomi haditengerészetnek. Egy ilyen vásár megsemmisítené azt a stratégiai elõnyt, amelyre Izrael a né-met segítséggel megszerzett Dolphin tengeralattjárókkal tett szert. Sok huzavona után Németország végül lemondta a tengeralattjárók eladását Egyiptomnak. Izraelben sokan mégis úgy gondolják: A szép napok elmúl-tak, mert korábban Németország

5

A 16 oldalon arról olvashatsz, hogyan vélekedik Stan-ley Fischer izraeli bankkormányzó az euróról és Európa gazdasági helyzetérõl. A zsidó szakértõk gyakran éleseb-ben és mélyebben látnak, mint mások.

Ebbõl a számból is kitûnik, hogy noha Izrael sok áldásos találmányt adott a világnak, elismerést vagy köszönetet mégsem aratott velük. Ellenkezõleg. A zsidók-kal szembeni ellenségeskedés világviszonylatban nõtt. Nem ugyanazt éli-e meg ez a nép, mint legnagyobb Fia, Jézus Krisztus, Aki a világ Megváltójaként érkezett, és mégis sok ember ellenséges érzülettel fordult és fordul felé. Olvasd el ezzel kapcsolatban a «Nehéz zsidónak

lenni – de izraelinek valóságos átok» címû cikkünket a 7. oldalon.

Tudjuk a Szentírásból, hogy ennek így kell történnie (vö. Zak 14,2; Mt 24,9); mégis: a Közel-Kelet minden fejleményében Istené az utolsó szó, és Õ megõrzi népét! A Jer 31,10-ben ezt olvassuk: «Halljátok az ÚR igéjét, ti népek, hirdessétek a távoli szigeteken, és mondjátok: Aki szétszórta Izráelt, össze is gyûjti, és õrzi, mint pásztor a nyáját.» Szánj idõt erre a kiadásunkra is, olvasd, hogy jól informált légy. Itt olyan információkat kapsz, olyan tényekrõl értesülsz, amelyek nem szerepelnek a világi sajtóban. Segíts ennek az újságnak, és vele az Izraelrõl szóló igazságnak a terjesztésében. CM ■

egy ilyen üzletet még megfontolás tárgyává sem tett volna.

A kapcsolatokban észlelhetõ for-dulat, úgy tûnik, mind az izraeli, mind az amerikai kormányváltás követ-kezménye lehet. Belsõ kormányzati körök úgy tartják, hogy ez a fordulat összefügg Obama amerikai elnök-nek Merkel szövetségi kancellárra gyakorolt nyomásával. Feltehetõleg Obama arra kérte Angela Merkelt, lazítsa kapcsolatait Izraellel, hogy ezáltal növekedjék a Netanjahura gyakorolt nyomás. Röviddel ezután történelmi fordulat következett, a német szövetségi parlament ugyanis az izraeli-német kapcsolatok tör-ténetében elsõ ízben nyilvánosan rótta meg Izraelt. Ez 2010 nyarán történt, és a hírhedt Gáza-fl ottillával állt összefüggésben. Ettõl kezdve a Netanjahu és Merkel közti kapcso-lat jelentõsen megromlott. Magas rangú kormánytisztviselõk többször hangoztatták úgy Berlinben, mint Jeruzsálemben, «hogy õk ketten ki nem állhatták egymást».

Ezenkívül az intenzív kormány-közti megbeszélések is szüneteltek, amelyeket Ehud Olmert miniszter-elnök idején legalább egy évben egyszer megtartottak. Nem hozott változást az Izraelbe kinevezett új német nagykövet sem. Ugyanis Andreas Michaelis nagykövet sze-mélyében olyan német diplomata érkezett Izraelbe, aki közel áll a Zöl-dek/90 Szövetség párthoz, amely-nek vezetése az Izrael elleni durva kritikáiról ismert. A következõ övön aluli ütést izraeli szemszögbõl Christoph Heusgen kinevezése je-lentette, akit Merkel külügyi szolgá-latain belül a közel-keleti ügyekkel bízott meg. Heusgen szakkörökben Közel-Kelet szakértõnek számít, aki alapvetõen palesztinbarát ál-láspontra helyezkedik. Õ ráadásul semmilyen okot nem lát arra, hogy Németország a német történelmi háttérrel lekötelezve érezze magát Izrael iránt.

És így a «Bibi által kormányzott Izraelben», amint a napisajtó nevezi, egyre gyakrabban felvetõdik a kér-dés, tulajdonképpen mennyire barát-ságos Németország Izrael Állammal. A jeruzsálemi szakértõk úgy vélik, hogy e tekintetben történelmi fordu-lat állt be. Ezenkívül sokan osztják azt a nézetet, hogy Németország po-litikájának a jelentõs eseményekben nem sok köze van Izraelhez, sokkal inkább saját imidzsét igyekszik ja-vítani. ■

Már nem a legjobb barát

A német lakosság körében Izra-el imidzse súlyosan sérült az utóbbi idõben. Izraelben úgy vélik, hogy itt is a palesztinok és a palesztin-barát körök szûnni nem akaró Izrael-ellenes propagandájának hatása érzõdik. És szemmel láthatóan az új német generá-ció sem érzi már magát olyan erõsen «a múlt miatt elkötelezve, mint a korábbi generációk».

Az egykori becsületes és napi szinten érvényesülõ szívélyesség idõközben történt megváltozása olyan személyiségek hivatalos kitün-tetésében nyilvánul meg, akik Izraelt nyíltan és kétes vádakkal állítják pellengérre. Ez történt Frankfurt-ban is, ahol Judith Butler amerikai fi lozófust Theodor-Adorno díjjal tün-

Angela Merkel és Benjamin Netanjahu

Magas rangú kormánytisztviselõk többször

hangoztatták úgy Berlinben, mint Jeruzsálemben,

«hogy õk ketten ki nem állhatták egymást».

Judith Butler

wikipedia


6 BIBLIAI ÜZENET

tették ki. Az indoklásban kiemelték rendkívüli szolgálatait a filozófia területén. Azok a tiltakozások, ame-lyek rámutattak, hogy ez az asszony Izrael elleni bojkottra szólított fel, és olyan terrorszervezeteket, mint a Hamasz és Heszbollah fontos tár-sadalmi mozgalmakként emlegetett, meghallgatásra sem találtak. (Pikáns adalék a történethez, hogy Butler maga is zsidó.)

Németországban is egyre hangosab-bak az Izrael elleni bojkottra szólító felhívások. «Németországban mind jobban kezdik megkülönböztetni a zsidókat az izraeliektõl», állapították meg az izraeli Németország-szakértõk. «Ez lehetõvé teszi, hogy szembenézze-nek saját múltjuk bûntetteivel, hogy

kiálljanak a zsidókkal való megbékélés mellett, de ugyanakkor elhatárolódja-nak Izraeltõl.»

«Napjainkban erõs Izrael-ellenes tendenciák észlelhetõk a német társa-dalomban», vonta le következtetését Clemens Heni, politikatudós és újság-író, aki 2011-ben ezzel a címmel jelen-tette meg könyvét: Káröröm. Iszlámku-tatás és antiszemitizmus Németországban 9/11. «Az Izrael-ellenes magatartás és az anticionizmus a német lakosság széles köreiben fellelhetõ. Azonban nem valamilyen szélsõséges csoportra kell gondolni. Ez tulajdonképpen a társadalomban széleskörûen elterjedt áramlat. Ilyen beállítottságot még a német akadémikusok köreiben is találunk.»

Az izraeliek számára ijesztõen hat, azonban Henis becslése úgy tûnik, megfelel a valóságnak, amint azt a Bielefeld Egyetem tanulmánya is kimutatta. Ez a 2012-ben megjelent tanulmány azt állítja, hogy a németek 57 százaléka meg van gyõzõdve, «hogy Izrael megsemmisítõ háborút folytat a palesztinok ellen». A megkérdezettek 40 százaléka azt a nézetet vallja, «hogy Izraelben úgy bánnak a palesztinokkal, mint ahogy a nácik bántak a zsidókkal». A BBC egyik tanulmánya is arra az ered-ményre jutott, hogy éppen Németország az az európai ország, amelyben Izrael a legnegatívabb színben tûnik fel. Ez noha még nem a klasszikus antiszemitizmus, azonban ez biztosan nem jó újdonság Izrael Állam számára. ZL ■

Sigmar Gabriel Izraelt Apartheid rezsimnek nevezte

Eldad Beck, izraeli újságíró, talán a legjobban ismeri Németországot. Évek óta tájékoztat olyan eseményekrõl és té-mákról, amelyek Németország és Izrael számára is jelentõsek. Többek között a körülmetélés kapcsán kialakult vitával a háttérben, egy kommentárt jelentetett meg az Ynet-nél ezzel a kérdéssel: «Né-metország még mindig a szövetségesek szûk köréhez tartozik?»

Kommentárjában nemcsak a jelenleg vitatott témákra világít rá, hanem bepil-lantást nyújt a német akadémikus világ-ba is. Egy nemzetközi hírnévnek örvendõ tudóst idéz, aki a német felsõoktatás világáról megállapítja, hogy «iszlámbarát és arabbarát lobbit» folytat, «amelyet nagy részben Izrael-ellenes» megnyil-vánulások hatnak át. Ugyancsak ebben az összefüggésben említi, hogy éppen a német akadémikusok «fáradoznak azon, hogy az iszlámistáknak és a Muszlim Testvériségnek mérsékelt reformista színezetet adjanak. Ártalmatlannak ál-lítják be õket, mialatt zsidógyûlöletüket és erõszakos módszereiket teljesen fi gyelmen kívül hagyják.»

Mindemellett Beck felsorolja a kultúra és mûvészet világának olyan eseményeit, mint a Theodor- Adorno-díj odaítélése Judith Butler fi lozófusnõnek (l. fenn). Hogy ezt a díjat éppen egy olyan személynek ítélték oda, akit egy német zsidóról neveztek el, akinek a náci Németországból menekülnie kellett, «sokak szemében további jele annak, hogy Németország és Izrael között a kapcsolatok jelentõsen meg-romlottak».

Beck azonban a politikára is vet egy pillantást. Felidézi Sigmar Gabrielnek, az SPD elnökének kijelentéseit, aki Izraelt egy látogatása során «Apartheid rezsimnek» nevezte. Beck különben arra is emlékszik, hogy éppen Angela Merkel szövetségi kancellár volt az, aki megerõsítette, hogy Németország nemcsak a zsidók iránt van elkötelezve, hanem «Izrael biztonsága iránt is törté-nelmi felelõsséggel tartozik». Egyúttal Beck arra is rámutat, hogy Merkel volt az is, aki Christoph Heusgen diplomatát a közel-keleti ügyekkel megbízta, aki szakmai körökben «érzéketlennek szá-mít a Németország és Izrael közti kap-csolatok iránt, és az Izraellel szembeni minden felelõsséget visszautasítja». Ez nagyon elgondolkodtató, azonban össze-cseng bizonyos német hagyományokkal, vonja le a következtetést Beck.

Ezzel szemben Ronen Bergman újságíró az Ynet-nek adott kommen-

tárjában kijelenti, hogy azok az izrae-liek, akik Németország lojalitásában kételkednek, egyszerûen rossz lelki-ismerettel vannak «megáldva», mivel végül is Németország mindig igen sok adománnyal segítette Izraelt.

Így a leszállított Dolphin tenger-alattjárók mellett arra is emlékeztet, hogy Németország Izrael Állam fennál-lásának elsõ évtizedében csodákat tett gazdaságáért, és éppen Németország volt az, amely a zsidó állam elõtt az európai piacokat megnyitotta.

A nemrég napvilágra került titkos dokumentumokkal kapcsolatban, amelyek kétes fényt vetnek Németor-szág szerepére az izraeli olimpikonok lemészárlása elõtti és utáni idõben, a következõket nyilatkozta: «Ha a München után 40 évvel megjelente-tett dokumentumok nem is annyira hízelgõek Németországra nézve», arra kellene gondolni, hogy minden európai ország «lanyha igyekezetet mutat a terrorellenes küzdelemben» a múltban éppúgy, mint a jelenben. «Németor-szág egyike volt azoknak az európai országoknak, amelyek keményebben léptek fel a terrorral szemben. Az elsõ olyan európai ország volt, amely együttmûködött Izraellel a terrorelle-nes harcban», ezért fontos Bergman nézete szerint, «hogy észben tartsuk Németország támogatását, amit Izrael Államnak nyújtott». AN ■

7

VÉLEMÉNY

«Nehéz zsidónak lenni – de izraeli-nek, valóságos átok»

Omri Nitzan, a Tel Aviv-i Cameri Színház igazgatójának kommentárja

Peter Brook döntése, hogy látogatását a Cameri Színházba lemondja, elszomorított. Különben ettõl többet is közvetít ez a döntés számunkra, egyfajta benyomást arról, hol is található Izrael a Föld nevû kulturális boly-gón. Egy elvetendõ és nemkívánatos folttá váltunk; és ha néha tévedésbõl azt gondoltuk, hogy része vagyunk a nemzetközi kulturális világnak, akkor most a világ fi gyelmeztetett bennünket tévedésünkre.

Ha azt gondoltuk, hogy a világ egyre kisebbé válik és, hogy a különbözõ kultúrák egymással párbeszédet folytatnak, egymást kölcsönösen inspirálni és gazdagítani fogják, akkor most itt van a kijózanító csalódás, és azt bizonyítja, hogy Izraelt szisztematikusan lepra-kolóniává nyilvánítják, és mûvészeit leprásoknak, akik semmi mást, csak utála-tot keltenek. Ezt láttuk Londonban, a Royal Albert Hallban a Filharmonikus Zenekar által adott koncerten, a HaBima Színház elõadásain a Globe to Globe fesztiválon, a Bat Sheba Dance Company fellépésekor az Edinburgh Fesztivál keretében és most Brook bejelentése kapcsán.

Már csak nagyon kevés olyan hely maradt, ahol csodálattal fogadnak bennünket. (…) Nyomást gyakorolnak ránk. (…) Palesztinbarát csoportok lelkiismereti nyomást gyakorolnak a másik oldalról. Ennek az oldalnak félnie kell, bojkottal kell sújtani. A tanácstalanságot meg lehet érteni, még akkor is, ha egy téves döntésrõl van szó (amikor az izraeli vendég-játékokat lemondják).

Peter Brook a 20. század legérdekesebb, legfontosabb és legúttörõbb rendezõje. Szá-momra õ egy hõs. Éveken át minden sorát el-olvastam, és szinte minden rendezését láttam. (…) E tekintetben is személyesen csalódott vagyok. Úgy érzem magam, mintha engem személyesen bojkottált volna. Nem tudom, hogy a kormányban valaki is törõdik ezzel a trenddel, amely Izrael bojkottálására és elszi-getelésére hív fel. Az egész zsidó történelemrõl ez a kijelentés hangzott el: «E nép egyedül fog lakni…» (4.Móz 23,9), és így leszünk mi elkülönítve – és ebben az elszigeteltségben van egy bizonyos kétes élvezet.

Fontos arra emlékezni, hogy Európában a dél-afrikai apartheid rezsim ellen vívott legsú-

lyosabb küzdelmek idején sem volt a kulturális bojkott a harc része. (…) Brook rendezése, amit Izraelben kellett volna bemutatnia, fontos lett volna az izraeli lét számára. Ezért fontos, hogy hallassa szavát. Cionistaként mondom anélkül, hogy panaszkodnék, hogy szembe kellene nézni a valósággal: A peremre szorí-tanak le bennünket.

Ha olyan központi kultúrintézmények, mint a Filharmonikus Zenekar, a Bat Sheba vagy a HaBima Színház elítélhetõek, akkor ennek a harcnak a színhelye már rég a történések középpontjába tevõdött át. Ha Brook színháza vonakodik idejönni, akkor efölött már nem lehet szemet hunyni. Meg kell értenünk, hogy ez nem egyik vagy másik intézmény elleni tiktakozás, hanem az egész héber kultúra létjogosultságának megkérdõjelezése, amely a cionizmus mellett áll, ami pedig Izrael Állam meghatározója. (…)

A bojkott semmit sem változtat meg. Egy bojkott nem nyit teret új gondolatoknak a fejekben, és ezért nem is hatékony. (…) Brook már rendezett Perzsiában, amelyet egy dik-tátor kormányzott, aki szükségesnek tartotta egy titkosrendõrség, egy brutális biztonsági szolgálat és kínzószemélyzet jelenlétét. A Szovjetunióban is vendégeskedett, amikor az még diktatúra volt.

(…) Shalom Alechem azt mondja, hogy nehéz zsidónak lenni. Én pedig azt mondom Peter Brooknak: Nehéz zsidónak lenni – de izraelinek, valóságos átok. ■

Forrás Ynet/Feldolgozta AN


8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Rövid jelentések

• A zsidó-izraeli pároknak kereken 20 %-a tartja esküvõjét külföl-dön, mert az ultra-ortodox rab-binátus nehézségek elé állítja például a betérõket. Mások a Co-hár elnevezésû modern ortodox szervezethez fordulnak, amely ennek ellenére is lehetõvé teszi egy hagyományos zsidó esküvõ megrendezését.

• A központi statisztikai hivatal közzétette, hogy Izrael az összes OECD országok közül a bruttó hazai termékébõl a legtöbbet fordította fejlesztésre a magán-szektorban: 3,4 % (32,3 milliárd sékel).

• Az idei év «Kémiai olimpiáján» Washingtonban az izraeli diákok egy ezüst és három bronzérmet nyertek. Õk 26 ország csapatai ellen indultak. A Technion már fel is ajánlott ezeknek a fiatal embereknek egy-egy helyet az egyetemen.

• A honvédelmi kommandó (Polgárvédelem) a jövõben kiegészítõleg még SMS által is kívánja a polgárokat az esetle-ges rakétatámadásokra figyel-meztetni. A jelzõrendszer elsõ tesztje a hadsereg jelentése sze-rint sikeresen lezajlott.

• A zsidó családapa, Moshe Na-hari egykori meggyilkolását követõen öt gyermeke Jemenbõl Izraelbe vándorolt be. Néhány hete a család újra egyesült, mi-vel három évvel késõbb a szomo-rú esemény után özvegye másik négy gyermekével megérkezett az országba.

• A Moszad volt fõnöke, Avi Dich-ter kilépett az ellenzéki Kadima pártból, és lemondott knesz-szetbeli mandátumáról, hogy a Netanjahu által felajánlott pol-gárvédelmi miniszteri hivatalt elfoglalhassa.

• A National Geografi c magazin a majdnem 1.000 km hosszú, a Dan folyótól Eilatig húzódó «Shvil Israel»-t (Izrael-ösvény) a világ egyik legimpozánsabb vándorút-jának nyilvánította.

• Peruban üzembe helyezték azt az elektromos erõmûvet, amelyet az Israel Corporation épített fel. Az erõmû kizárólag gázt dolgoz fel, és a jövõben a perui áramfelhasz-nálás 40 százalékát fedezné.

• Jeruzsálem sziluettje drasztiku-san megváltozik, mivel a város-építési hatóság egy modern üzleti központ létesítését tervezi tizen-két, 33 emeletes felhõkarcolóval együtt a város nyugati bejáratá-nak régiójában.

• Egy haifai magánjacht a Ciprus-ra vezetõ hajóúton léket kapott, és a libanoni partoknál veszélybe került. Az apa és négy fi a segítsé-gére az izraeli hadsereg egységei siettek.

• Mivel Tel Aviv körzetében ke-vés bunker van, a városirányítás egy mamutprojektet határozott el. Már eddig 60 magán mélyga-rázst alakítottak át és szereltek fel úgy, hogy azok veszély esetén összesen 800.000 személynek nyújthatnak menedéket.

• Ramat Gan szafari parkjában kü-lönös szaporulat volt: 4 homoki macska született. Ez a sivatagi macskaként is ismert faj szerepel a kihalástól fenyegetett állatok listáján, és Izraelben a szabad természetben nem található meg.

• 2012 második negyedévében a bruttó hazai össztermék Izrael-ben 3,2 %-kal növekedett és ezzel meghaladta a 2,5 %-os tervezett növekedést. Az eredmény az ex-port valamint a privát fogyasztás emelkedésének volt köszönhetõ.

• A Montefiore-szélmalmot Jeru-zsálemben 1857-ben az elsõ «mo-

dern ipari mûtárgyként» avatták fel a városon kívül. Az évtizedek óta leállított malom most resta-urálásra kerül, úgyhogy szélke-reke ismét forogni fog az elõtte oly elõszeretettel fényképezkedõ fiatal házaspároknak.

• Az Ézsak-Rajna-Westfáliából szár-mazó, mûvészet történészként tevékeny kedõ Rita Kerstinget nevezték ki a jeruzsálemi Izrael Múzeum kortársmûvészeti kurá-torának.

• A haifai Techniont és a Reho-votban lévõ Weizman Intézetet elsõ alkalommal vették be a «Shanghai Ranking»-be, ahol a világ elsõ száz egyetemét tart-ják nyilván. A Technion a 78., a Weizman Intézet a 93. helyen végzett. A már régebben is a lis-tán szereplõ jeruzsálemi Héber Egyetem az 57. helyrõl tavaly óta az 53.-ra ugrott elõre, amit a német TU München fõiskolával megosztva birtokol.

• A 20 évvel ezelõtt megszüntetett csillagminõsítési rendszert az izraeli szállodák számára ismét bevezetik, hogy a turistáknak lehetõvé tegyék az európai stan-dard szerinti jobb összehasonlí-tást az ár-teljesítmény viszony-latában.

• A Szellemi Tulajdon Világszer-vezete (WIPO) Izraelt világha-talomnak nyilvánította, mivel az ország az egy fõre esõ találmá-nyok tekintetében a 4. helyen áll a világon. A leadott szabadalom-igénylések terén Izrael a 16. he-lyet foglalja el.

• Peresz államelnök kitüntette a 24 éves Nadav Ben-Yehudát, aki mindössze 300 méterre a Mount-Everest csúcsától egy eszméle-tét vesztett török hegymászónak nyújtott segítséget. Ezzel lemon-dott a rekordról, hogy õ lehessen

9

a világ legfiatalabb hegymászó-ja, aki a legmagasabb hegyet meghódította.

• Az év elejétõl augusztusig több mint 450, a Gázai-övezetbõl kilõtt rakéta csapódott be izra-eli területen. Emellett az izraeli hatóságok csupán augusztusban 51 terrorista incidenst regiszt-ráltak.

• Lényegesen több nõ, mint férfi tanul Izraelben biológiát, úgy-hogy ellentétben a hightech te-rületén tapasztalható férfi domi-nanciával, a biotechnológia ága-zatában az összes alkalmazott 70 százaléka nõ.

• Nem a sportban szerezhetõ olim-piai aranyat, de mégis aranyat szerzett: Az izraeli olimpiai kü-lönérem (egy 2 sékeles érem, ritmikus sportgimnasztikát áb-rázol) az olaszországi «Internati-onal Vicenza Numismatica»-n az 1. helyet szerezte meg.

• A családi vezetésû kis Efendi-Hotelt Akkóban (www.efendi-hotel.com) a Travel & Leisure magazin a világ 50 legjobb szál-lodája közé választotta.

• A nyáron 13 izraeli városban pró-bálták a gyerekeknek «ízletessé» tenni a környezetvédelmet úgy, hogy minden egyes 1,5 literes üdítõs flakonért, amit Izraelben nem váltanak vissza, kaptak egy nyeles fagylaltot.

• Hét izraeli városban vezet-ték be az õszi ünnepek után az újra hasznosítható anyagoknak szolgáló új konténert. Ebbe a narancssárga színû tárolóba gyûjtik majd a háztartásokból származó mûanyag és fém hulla-dékot.

• Abraham Avigdorov, aki 1947-ben 17 évesen jelentkezett ön-ként a Palmach nevû elit egység-be, és a legkitüntetettebb kato-

POLITIKA

Puskaporos hordó az izraeli-egyiptomi határon A Sínai-félszigeten uralkodó nyugtalanító helyzet égetõ kérdéseket vet fel Izrael számára.

Sínai-félsziget – Az izraeli-egyiptomi határ, pontosabban a Sínai-félszigettel határos szakasz hosszú évek során nyi-tott volt. Teljesen problémamentesnek számított. Izrael már régebben belekez-dett egy kerítés építésébe azon a határ-vonalon, amely az afrikai menekülteket hivatott visszatartani, hogy tízezrével tóduljanak be Izraelbe. Ez a kerítés 230 kilométer hosszú lesz, és 2012 végére készül el. Tekintettel a Sínai-félszigeten egyre gyakoribbá váló terrorcselekmé-nyekre, amelyek Izraelbe is átcsapnak, a kerítés nagyon fontos védelmi funkciót is betölt.

A szûnni nem akaró terrorhullám olyan fejleményeket hozott létre a nyil-vánosság szeme láttára, amelyekre a szakértõk már régóta fi gyelmeztettek: A Sínai-félsziget a terroristák játékterévé vált, közöttük ott vannak a szalafi sták, akik az Al-Kaidával mûködnek együtt, a Dzsihád-szervezetek és azok a Gázai-övezetbõl származó palesztinok, akik a legkülönfélébb terrorszervezetekhez tartoznak. Az itt élõ beduinok közül sokan ideológiailag a terrorszervezetek mögé álltak. Mások pragmatikus okok-ból azok fi zetési listáin szerepelnek. A Sínai-félszigetre idõközben sok pénz folyt be Iránból a Heszbollah milíciák, valamint az Al-Kaida adományaként. Jóllehet ezek a csoportok ideológiailag nem feltétlenül zöldek, akcióikban még-is egyesíti õket a közös cél: az izraeli és egyiptomi hadsereget megtámadni, ezáltal a régiót destabilizálni.

Ez az instabil és robbanékony hely-zet nemcsak Izraelt nyugtalanítja, ha-nem Egyiptomot is. Elsõ pillantásra úgy tûnik, hogy mindkét oldalnak ugyanaz az érdeke: ellenõrzés alatt tartani a helyzetet. Ezzel a háttérben egyezett bele Jeruzsálem, hogy az 1979-ben megkötött Camp-David-i egyezmény ellenére átmenetileg több csapategy-

nája volt az izraeli Függetlenségi háborúnak, 83 éves korában el-hunyt.

• A Rafael cég, amely a Vasku-pola rendszert kifejlesztette és gyártja, bejelentette, hogy 7 or-szág érdeklõdik a rakétaelhárító rendszer iránt, köztük az USA valamint 6 európai, ázsiai és la-tin-amerikai ország.

• 2012-ben Izraelben a bûnözés a 2011-es évhez viszonyítva 5 %-kal csökkent.

• Miközben az izraeli sportolók, akik a nyári olimpiai játékokon részt vettek, érmek nélkül tértek haza, addig a fogyatékkal élõk a paralimpián nyolc érmet nyer-tek: egy aranyat, két ezüstöt, öt bronzot.

• Az egy évvel ezelõtt Eilatnál vég-rehajtott merényletet követõen, amikor izraeli katonák egyipto-mi határõröket lõttek le, Egyip-tom visszavonta Tel Aviv-ból nagykövetét. Most az egyiptomi nagykövetség ismét mûködik, mivel Murszi elnök új nagykö-vetet nevezett ki, aki elfoglalta hivatalát.

• Az utolsó két esztendõben 85 százalékkal növekedett azok-nak az érettségizõknek száma, akik katonai szolgálati idejüket egy évvel meghosszabbítják, hogy önként tevékenykedjenek közösségükért. 2012-ben kere-ken 4.300 fiatal felnõtt töltötte önkéntesen vállalt egy évét szo-ciális intézmények szolgálatá-ban.

• Az egyiptomi Sínai határon Izra-elbe illegálisan érkezõ külföldiek száma drasztikusan lecsökkent. 2011 augusztusában ily módon 1.330 afrikai került Izraelbe. 2012 augusztusában mindössze 199 személy szökött az ország-ba. AN ■



ség tartózkodjon a Sínai-félszigeten. Az eredmény azonban kijózanító volt. Egyiptom ugyan azt jelezte, hogy «ter-rorista fészkeket» számoltak fel, izraeli szemszögbõl azonban ez pusztán egy csepp volt a tengerben.

Mivel az egyiptomiak is tudják, hogy számukra sem származik semmi jó a Sínai-félszigetrõl, az országban hangossá váltak a követelések, hogy a békeszerzõdés azon paragrafusait helyezzék hatályon kívül, amelyek az önálló katonai akciókat korlátozzák. Hivatalosan a Sínai-félsziget demili-tarizált övezet. Aki a béke-megállapo-dás teljes megszüntetését követeli, a

jelenlegi helyzetet megfelelõ alkalom-nak látja arra, hogy saját céljait elérje. Közéjük tartozik Murszi egyiptomi el-nök egyik tanácsadója is. Mohammed Al-Dawala nyilvánosan kijelentette, a Camp-David-i egyezmény «korlátozza Egyiptomot az õt megilletõ jogában, hogy megvédje a Sínai-félszigetet». Izrael külügyminisztere ezzel vágott vissza: «Ott már éppen elég egységet állomásoztattok.»

Ezzel a háttérben az izraeli poli-tikusok és szakértõk között éles vita bontakozott ki. Az egyik oldal azt állít-ja, hogy a Sínai-félszigeten már semmi körülmények között sem lehet több egyiptomi egységet megtûrni, mert a békeszerzõdés egyiptomi ellenzõi ezt a precedenst kihasználhatják arra, hogy saját céljaikat elérjék. A másik oldal

azt a véleményt hangoztatja, hogy az egyezményt hangolják az új biztonsági helyzethez, és meg kellene engedni az egyiptomiaknak, hogy a Sínai-félszige-ten katonailag mûködjenek. Végül is ez Izrael biztonságát is elõmozdítaná. Ennek az álláspontnak a képviselõi azt a reményt táplálják, hogy egy új, aktu-alizált egyezményt írhatnak alá Egyip-tommal, és ezáltal Izrael történelme során elõször egy olyan állammal kötne egyezményt, amelynek élén a radikális Muszlim Testvériség képviselõje áll.

Egy biztos: A Sínai-félsziget pus-kaporos hordóvá vált, amelynek rend-kívül érzékeny kanóca bármikor tüzet foghat. Elegendõ csupán egy újabb terrortámadás, amely az elmúlt évek során elkövetett 28 határincidens szá-mát növelné. ZL ■

POLITIKA

Izrael titkosszolgálata két lincselõ gyilkost fogott el Tizenkét évvel a két izraeli civil ellen elkövetett lincselés után elfogtak kettõt a gyilkosok közül.

Ramallah – 2000 õsze úgy vonult be az izraeli történelembe, mint a má-sodik véres intifáda kezdete. Az izraeli áldozatok közül az elsõk tartalékos ka-tonák voltak, Vadim Nurzhitz ésYossi Avrahami. Eltévedtek Ciszjordániában,

lakon. A képek, amelyeket egy olasz újságíró-team készített, akkoriban sokkolták a világot. Közöttük volt a vérrel befröcskölt gyilkos képe is, aki az ünneplõ csõcselék elõtt gyõztes pózban állt.

Egy biztos: A Sínai-félsziget puskaporos hordóvá vált, amelynek rendkívül érzékeny kanóca bármikor tüzet foghat.

a palesztin rendõrség bevitte õket egy rendõrõrsre Ramallahban, ahol gyor-san ingerült csõcselék verõdött össze. A két izraelit brutálisan bántalmazták és leszúrták. A lincselõ tömeg holttes-tüket meggyalázta és kidobta az ab-

ség tartózkodjon a Sínai-félsziAAAz eredmény azonban kijózanítEgyiptom ugyan azt jelezte, hogrorista fészkeket» számoltak fel,szemszögbõl azonban ez pusztácsepp volt a tengerben.

Mivel az egyiptomiak is thogy számukra sem származik jó a Sínai-félszigetrõl, az orszhangossá váltak a követeléseka a aaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa békeszerzõdés azon paragrahelyezzék hatályon kívül, amelyönálló katonai akciókat korlátHivatalosan a Sínai-félsziget dtarizált övezet. Aki a béke-megádás teljes megszüntetését köve

Egy biztos: A

11

Európa szüntelen vitát

folytat az állatok rituális

levágásának tilalmáról,

amit a zsidók és a

muszlimok gyakorolnak.

Geert Wilders a

Szabadság Párttól (PVV)

kétségkívül egyike a

leginkább megosztó

politikusoknak

Hollandiában.

Izrael felelõsségre akarta vonni a gyilkosokat, azonban nem lehetett olyan egyszerûen hozzájuk jutni. Ezért az izraeli titkosszolgálat, a Shabak egy külön bizottságot hozott létre. A mun-katársak elsõsorban az érintettek azo-nosításáról gondoskodtak. Noha azóta sok idõ telt el, a fáradozásuk, hogy a gyilkosokat kézre kerítsék, meghozták eredményüket.

Az idõ folyamán 22 palesztint tar-tóztattak le és állítottak bíróság elé, akik valamilyen módon részt vettek a lincselésben. Egyeseket rögtön a gyil-kosság után elfogtak, másokat csak évekkel késõbb. Néhány héttel ezelõtt az izraeli biztonsági erõk Ramallah környékén egy Hamasz terrorsejtet számoltak fel. A letartóztatottak között hamar felismerték azt a két személyt,

akik a két izraeli civil meggyilkolásá-ban 12 évvel ezelõtt nagymértékben érintettek voltak. Röviddel letartózta-tásuk után beismerték tettüket.

Az izraeli titkosszolgálat elégedetten közölte, hogy «kitartásunk végül is meg-hozta gyümölcsét». Soha nem adják fel, hogy a gyilkosokat felkutassák, és min-denki biztos lehet abban, hogy: «Mi nem felejtünk, és soha nem adjuk fel.» ZL ■

POLITIKA

Geert Wilders rosszul kalkulált Wilders holland politikus elveszítette az Izrael-barát csoportok támogatását az állatok rituális levágásával szemben tanúsított elutasító magatartása miatt.

Jeruzsálem – Európa szüntelen vitát folytat az állatok rituális levágásának ti-lalmáról, amit a zsidók és a muszlimok gyakorolnak. Geert Wilders a Szabad-ság Párttól (PVV) kétségkívül egyike a leginkább megosztó politikusoknak Hollandiában. A rituális vágási tilalom támogatásával kihívta maga ellen a zsidó körök ellenszenvét, melyeket eddig szik-laszilárd támogatóinak hitt. Wilders, akit általában jobboldali populistának nevez-nek, kifejezetten iszlámellenes. Egyúttal Izraelt «a Közel-kelet egyetlen demokra-tikus fényforrásának» nevezte. 2004 óta szüntelenül halálos fenyegetéseket kap. Éppen úgy, mint Salman Rushdie írónak, neki is félnie kell, hogy hasonló véget ér, mint amilyet a muszlim radikálisok Theo Van Gogh holland rendezõnek rendeztek. Noha a vágási tilalmat támogatja, mégis kifejezetten Izrael-barátnak számít.

Egy nyílt levélben azonban Izrael as-kenázi fõrabbija, Yona Metzger világosan kifejtette: «Nem lehet valaki Izrael és a zsidó nép barátja, ha közben zsidóellenes törvényeket támogat (…).»

Dr. Manfred Gerstenfeld az amszter-dami holland-zsidó szeminárium zsidóság szakágának tanári oklevelével rendelke-zik, és 1968 óta él Izraelben. Tizenkét éve kuratóriumi tagként szolgál a «Jeru-salem Center for Public Affairs» kerete-iben. Wildersnek Izrael-barát hírnevével kapcsolatban a következõket nyilatkoz-ta: A rituális vágási tilalom ügyének és a levágott hús behozatali tilalmának tá-mogatása miatt Wilders imidzse «a zsidó világban már rég megtépázódott».

Dr. Gestenfeld egy kommentárban ki-fejtette, hogy Amszterdam ultraortodox zsidó gyülekezete Wilderst és pártját, a PVV-t «a Hollandiában és Európában lévõ zsidó gyülekezetek számára veszélyként» minõsítette. A Simon Wiesenthal Köz-pont, mint elsõ zsidó intézmény, a PVV-vel a szorgalmazott vágási tilalom miatt összetûzésbe került. Wilders visszauta-sította a szemrehányásokat, kijelentette, hogy pártja nem tûri az antiszemitizmust. Az ügy azért is került címoldalra, mert állítólag Wilders és pártja az amerikai zsidóktól és szervezetektõl pénzügyi

támogatást is kapott. Úgy a holland De Telegraaf napilapban, mint az izraeli Ha-aretz-ben tudósítás jelent meg ezzel kap-csolatban. Dr. Gestenfeld megállapítja, hogy Wilders nemcsak Izrael és a zsidók, hanem az amerikai Izrael-barát evangé-liumi körök rokonszenvét is eljátszotta.

«Wilders két alapvetõ veszélyt ismert fel, amelyek Hollandia jövõjét veszélyez-tetik, és amelyeket mások fi gyelmen kívül hagynak: a veszély, amelyet az iszlám szélsõségesek a demokráciára jelentenek, valamint azok a veszélyek, amelyek a félresikerült integrációs fo-lyamatból következnek. Wilders ezt a témát talpraesetten öntötte szavakba, de a pártja nem fog tudni fennmaradni, ha nem jelentkezik jól megfontolt politikai megoldásokkal. De nemcsak ez a PVV hiányossága. Populista magatartásához hûen Wilders gyakran meggondolatlanul minden lehetséges témával kapcsolatban nyilatkozik. Amíg ezt teszi, Izrael-barát magatartása háttérbe szorul. Ráadásul azt sem felejtik el neki, hogy antiszemita színezetû törekvések élére állt.» ■

Forrás Ynet/Feldolgozta AN



POLITIKA

Izraeli-jordániai kooperációIzraelnek csak két szomszédos állammal van békeegyezménye: Egyiptommal és Jordániával.

palesztin nõvel kötött házasság sem fogja megóvni.

Jordániát tehát bel- és külpoliti-kai erõk marcangolják, amelyek az uralkodót taktikázni kényszerítik, és az Izraelhez fûzõdõ kapcsolatait csak kis lángon tartatják vele. En-nek ellenére vannak területek, ame-lyeken mindkét ország ugyanolyan érdekeket képvisel. Ez vonatkozik például a Hamaszra. Izrael Állam-nak nem fûzõdik ahhoz érdeke, hogy ez a terrorszervezet éppen az ajta-ja elõtt megerõsödjék. Jordániának saját belpolitikai megfontolásokból ugyanez az érdeke. Miután Jordá-nia Ammanban 1999-ben a Hamasz-irodát bezárta, Damaszkusz lett a Hamasz fõhadiszállása. A szíriai helyzet miatt nemrég felvetõdött a kérdés, hogy esetleg Jordániában a Hamasz hivatalos képviselõit ismét szívesen fogadják-e. Jordánia azon-ban kijelentette, hogy õket a legjobb esetben is magánszemélyekként tûrik meg, de semmi esetre sem hi-vatalos Hamasz képviselõkként.

Ezeken túl néhány hete egy to-vábbi, Izrael számára örvendetes együttmûködés jött létre. Állandóan palesztinbarát delegációk kelnek

útra, hogy felkeltsék a közvélemény szolidaritását a palesztinok iránt, és Izrael elutasítását érjék el. Ez a delegáció nemcsak a Gázai-övezetbe vonult be, hanem Ciszjordániába is be szeretett volna jutni. Mint minden más országnak, Izraelnek is jogában áll eldönteni, kinek ad beutazási en-gedélyt. A legutóbbi delegációkat már Európában leállították, mivel Izrael közölte a légitársaságokkal, ki utazhat be, és így a légitársasá-gok költségén kellett volna vissza-szállítani õket Európába.

Egy másik beutazási lehetõség az Allenby híd Izrael és Jordánia között. Nemrég Franciaországból, Nagy- Britanniából, Németországból és az USA-ból Jordánián keresztül aktivis-ták akartak Ciszjordániába beutaz-ni, hogy ott az izraeli politika ellen tüntessenek. Az izraeli határõrök az elsõ buszt visszaküldték Jordániába. A jordániai határõrök ezután lezár-ták a határátkelõt a második busz elõtt. Az Izraelbe való bejutásra tett további próbálkozásokat is már elõre megakadályozták a jordániai oldalon, úgyhogy az aktivistáknak dolgavégezetlenül kellett elutazniuk AN ■

Amman – Az Izrael és Jordá-nia közötti tárgyalások 1994-ben egy békeszerzõdésben kulmináltak. 1996-ban ehhez egy kereskedelmi szerzõdés is társult. II. Abdullah ki-rály, aki 1999 óta uralkodik, egyik alkalommal Izraelt «a legjelentõsebb regionális partnernek» nevezte. Noha a kapcsolatokat korrektnek és jól mûködõeknek lehet nevezni, éppolyan kevéssé szívélyesek, mint Egyiptom esetében. Csak kevés iz-raeli utazik Jordániába, mert ott már tanácsosabb nem észrevétetni, ha valaki izraeli. Mivel a jordániai polgárok fele palesztinok leszárma-zottai, sokan jönnek ennek követ-keztében Izraelbe rokoni látogatás-ra. A családi látogatások az élénk utasforgalmat is elõmozdítják. Ráa-dásul a jordániai társadalom felsõbb rétegei szívesen jönnek Jeruzsálem-be bevásárló utakra. A politikai és gazdasági kapcsolatok mellett léte-zik egy tudományos együttmûködés is. Ide tartozik egy viszonylag új izraeli-jordániai projekt, amely a megújuló energiák felhasználását támogatja a közös határ déli sza-kasza mentén (beleértve Eilatot és Aqabát is). Ezenkívül a két ország együttmûködik a határokon átívelõ környezetvédelemben is.

Mégis sok minden csak «takarék-lángon ég». Különbözõ kisebb refor-mokkal II. Abdullah király le tudta ugyan csendesíteni az «arab tavasz» tiltakozásait, az országban mégis to-vább forr a tudatalatti lázongás. Rá-adásul Jordániának a szíriai harcok kihatásaival is szembe kellett néz-nie, ugyanis 30.000 szír menekült az országba. II. Abdullah felfogta, hogy az õ trónja is inog. Jordánia hasemita uralkodói egy etnikai kisebbséghez tartoznak, és már több merényle-tet is átéltek, amelyek a monarchia megszüntetésére törekedtek. II. Ab-dullah tudja, hogy ettõl õt még egy

Csak kevés izraeli utazik Jordániába,

mert ott már tanácsosabb nem

észrevétetni, ha valaki izraeli

13

TÁRSADALOM

Izraelért-kampány «instagrammal»Hogy Izrael imidzsét javítsa, izraeli egyetemisták egy csoportja új inter-net-kezdeményezéssel állt elõ.

Tel Aviv – Néhány egyetemista a Tel Aviv Egyetemrõl egy nyilvános projekthez csatlakozott, amelynek ke-retében «Izrael nagyköveteiként» te-vékenykedhetnek. A «Stand With Us» (Állj az oldalunkra) nevû projekt fon-tos szerepet tölt be a nyilvánosság tájé-koztatásának munkájában, ennek az a célja, hogy Izrael megtépázott imidzsét a nyilvánosság elõtt újra helyreállítsa. De ezek a diákok egy lépéssel tovább is mentek. Õk nemcsak az eseményekre akartak reagálni, hanem aktívan cse-lekedni is akartak. Ezért több tucat hobbi-fotográfust hívtak meg Izraelbe, akik az okostelefonokon keresztül az «instagram» alkalmazáson keresztül fotókat terjeszthetnek az egész vilá-gon. Fotóriportjaikat szerte a világon több mint két millióan lájkolták.

Az egyetemisták egy jól szervezett tíznapos izraeli tartózkodást ajándé-koztak az USA-ból és Európából érke-zett fényképészeknek, egyetlen kikö-téssel: Izraelt és polgárait kellett szer-te az országban fényképezniük, a képe-ket pedig a világhálón a nyilvánosság elé kellett tárni. «Meg vagyunk arról gyõzõdve, hogy a fényképek rendkívül nagy kifejezõerõvel bírnak. Így nagyon sokoldalú üzenetet közvetítenek. (…)», jelentette ki a 26 éves Ofer Levy, aki e különös projekt egyik kezdeményezõje.

«Ráadásul abból indulunk ki, hogy az emberek, akik a fotókat megnézik, ba-rátaiknak is ajánlani fogják. Így létre-jön egy hógörgeteg-effektus, amit már az internetrõl régóta ismerünk, és eb-ben az esetben Izrael számára hozhat pozitív kilátásokat.»

Az «instagram»-fotódelegáció be-utazta az egész országot. A fényképé-szek meglátogatták a kisebb, nagyobb városokat, túráztak Galiea vidékies lankáin és a Negev-sivatagban. Léleg-zetelállító túrákat tettek csodálatos vi-dékeken, amelyeket többségében a ka-merák lencséin keresztül szemléltek.

Az egyik fényképész, Jose Migu-el Mena San Fransiscoból, elmondta: «Nagy megtiszteltetés volt ez szá-munkra, hogy ezen a túrán részt ve-hettünk. Sokan közülünk elsõ pillan-tásra beleszeretett ebbe az országba.» Vutheara Kham, aki Franciaországban él, és kambodzsai gyökerekkel ren-delkezik, ezzel teljesen egyetértett: «Elsõ alkalommal vagyok Izraelben, csodálatos idõt éltem itt át, büszke vagyok arra, hogy ennek a projektnek keretében mindezt Franciaországnak bemutathatom.» Egyetlen más fran-cia «instagram»-fényképésznek sincs annyi bejegyzett barátja a honlapján, mint neki. Az interneten õ prominens személyiségnek számít. Azonban azt is

elárulta, hogy az Izrael-képek által ki-váltott reakciók vegyesek voltak: «Saj-nos, meg kell mondanom, sok negatív reakciót is kaptam. Csodálkoztam, hogy sok ember az ‹instagram»-ba is beviszi a politikát.»

Ofer Levy ellenben mindezt higgad-tan fogadta. Õ nem is számított másra. «Még ha a fényképek sok negatív re-akciót is váltanak ki, rövid idõn belül mégis több ezer pozitív megjegyzés érkezik. Gyakran megemelkedik azok-nak a száma, akik pozitív módon kom-mentelnek, és rövid idõn belül több tíz-ezer pozitív megjegyzés érkezhet. Sok embert értünk el, és ez már magában siker. Ha pedig ezzel még egy párbe-széd kialakulásához is hozzájárulunk, annál jobb.» ZL ■

A fényképek megtekinthetõk: http://www.facebook.com/OnceinaLifetimeHD

TÁRSADALOM

Izrael lakossága aktuális számokban A zsidó õszi ünnepnapok kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal mindig közli az Izrael lakosságára vonatkozó legújabb számadatokat.

Jeruzsálem – A zsidó újévhez fûzõdõ ünnepek alkalmával, amelyek az idén szeptember közepére estek, kiderült, hogy Izrael Állam lakossá-ga szinte elérte a nyolcmilliós határt. Pontosan 7.933.200 polgárt számlál-tak. Közülük 5,9 millió zsidó, 1,6 mil-lió arab (muszlim vagy keresztyén) és

318.000 úgynevezett «mások», ami azt jelenti, hogy keresztyének vagy más vallások követõi, akiknek nincs arab hátterük.

Az elmúlt zsidó év során az or-szág lakossága 140.000 személlyel nõtt, azaz 1,8 százalékkal. Csak az összehasonlítás kedvéért jegyezzük

meg: Államalapításkor, 1948-ban mindössze 806.000 zsidót számlál-tak. Az 5772. zsidó évben (2011/12) az országban 160.000 gyerek szüle-tett. A következõ statisztikai adatok alapján egy valóban magas szám-adat derül ki: a 25 és 29 év közötti férfi ak 64 százaléka egyedülálló. E



Tehát levonható az a

következtetés, hogy a

fi atal generáció

Izraelben, noha

bizonyos dolgokon

bosszankodik, mégis

kimondottan

optimista.

korcsoportba tartozó nõk 46 száza-léka szingli. Izrael Állam kiskorú lakosságával kapcsolatban szintén megjegyzendõ, hogy az ország a nyugati államokkal összehasonlítva kimondottan fi atalnak tekinthetõ. A lakosság 28 százaléka 14 év alatti gyerek. A többi OECD-államban ez az adat 18,5 százalék. Különben az idõsek száma is növekszik: az össz-lakosság 4,8 százaléka 75 éves vagy annál idõsebb. Ennek megfelelõen Izraelben nõtt az átlagos életkor, férfi ak esetében ez 80 év, a nõknél pedig 83,6 év.

A zsidó állampolgárok körében 8,8 százalék vallja magát ultra-ortodoxnak, 9,6 százalék vallásosnak, 38,1 százalék hagyományos vallásos beállítottságú-nak és 43,5 százalék világinak. A leg-több polgár, azaz 40 százalék, városi központokban él. Jeruzsálem továbbra is az ország legnagyobb városa.

Figyelemreméltó a következõ adat, mindenekelõtt, ha a biztonságpolitikai valóságot nézzük: az összes izraeli 88,5 százaléka elégedett, sõt nagyon elégedett életével.

Míg a zsidó állam növekszik és prosperál, nemzetközi szinten a zsi-

dóknak nem olyan jó a helyzetük, amint az a jeruzsálemi Héber Egyetem adataiból kitûnik. A világ lakossága az elmúlt évben 1,26 százalékkal nö-vekedett, és meghaladta a hétmilli-árdos határt. A zsidó nép világszerte mindössze 0,65 százalék növekedést mutat. Az egyik jelentõs oka ennek az asszimiláció; egyedül az USA-ban azoknak a zsidóknak, akik megháza-sodnak, szinte a fele nem zsidó párt választ. A világon összesen 13,75 mil-lió zsidó él, 43 százalékuk Izrael Ál-lamban, 39 százalék pedig az Egyesült Államokban. ZL ■

TÁRSADALOM

Izrael a «boldogság-skála» tetejénIzrael ifjúsága javíthatatlanul optimista, az ország pedig a legelsõ helyek egyikét foglalja el egy olyan skálán, amely a boldogságérzetet méri fel.

Genf – A skálát, amelynek ar-ról kell tájékoztatást adnia, milyen boldogok és megelégedettek egy-or-szág polgárai, az Egészségügyi Vi-lágszervezet adta ki, mint az ENSZ egyik grémiuma. Ha megnézzük a táblázatot, kiderül, hogy Izrael ezen a ranglistán a harmadik helyen áll; ezt mindenekelõtt ifjú polgárainak köszönheti.

A skála összeállításához szüksé-ges tanulmányt négyévenként végzi el az Egészségügyi Világszervezet. Ez felméri, milyen lelki-szellemi és szociális egészségnek örvendenek a különbözõ országok polgárai. Iz-raelben többek között 4758, 6-12.

osztályos tanulót kérdeztek meg. Õk boldogok és elégedettek, amint vá-laszaikból kiderült. A macedóniai és örmény tanulók boldogabbak tõlük, õk ugyanis az elsõ és második hely-re kerültek. Egyidejûleg meg kell jegyezni, hogy Izrael Hollandiával, Izlanddal és Spanyolországgal a har-madik helyen áll.

A tanulók kérdõíveket kaptak, ezen különbözõ kérdésekre kellett válaszolniuk, és értékelést is kellett adniuk 0 ponttól 10-ig. A 0 a na-gyon rosszat jelentette, a 10 pedig a legjobbat. A megkérdezett izrae-li tanulóknak majdnem a fele saját életét 9-es és 10-es jeggyel értékel-

te. A lányok (51 %) valami-vel jobb jegyet adtak, mint a fi úk (47 %). Ráadásul az é r t é k e l é s b õ l kiderült, hogy az arab tanu-

lók még elégedettebbek. Közülük 55 százalék értékelte életét a legjobb jeggyel.

Érdekes módon az izraeli tanulók válaszai nem csupán a «boldogság-skálán» juttatták a csúcsra országu-kat, mivelhogy boldognak és elége-dettnek tûntek, hanem ugyanakkor dühösek és idegesek is. A skálának ezen a részterületén az izraeli tanu-lók az ötödik helyen állnak.

Dr. Yossi Harel-Fisch, aki a nem-zetközi tanulmányt vezette Izrael-ben, és a Bar-Ilan Egyetem pedagógi-ai szakán kutat és tanít, kijelentette, hogy ezek nem ellentmondó, hanem egymást kiegészítõ eredmények. Ki-fejtette, hogy a «boldogság-skála» alapvetõ és általános szociális és társadalmi nézeteket értékel, míg a bosszankodásra, és idegességre vo-natkozó kérdés inkább specifi kusan személyes helyzetekre refl ektál.

Tehát levonható az a következ-tetés, hogy a fi atal generáció Iz-raelben, noha bizonyos dolgokon bosszankodik, mégis kimondottan optimista. Az egyik tanuló ezzel kapcsolatban egy másik és igencsak érdekes interpretációval szolgált: «Valószínûleg nem mi vagyunk azok, akik egyre boldogabbakká válnak – talán a világ válik körülöttünk egyre kedvetlenebbé», mondta a 15 éves tanuló a Yediot Acharonot napilapnak adott nyilatkozatában. ZL ■

15

New York City – A «Bloomberg» világméretû tanulmányában kiderí-tette, milyen egészségesek egy-egy állam polgárai, és az egészségi rizi-kófaktorok skáláján milyen helyet foglalhatnak el. 145, egymilliónál több lakossal rendelkezõ ország adatait hasonlították össze. Vol-tak államok, amelyek nem tudták a szükséges adatokat felmutatni. Izrael a kiemelkedõ hatodik helyet foglalta el.

Az egészségi színvonal meg-állapításának kritériumai között

TÁRSADALOM

Izrael 6. helyen áll a világ legegészségesebb polgárainak rangsorában A «Bloomberg» információs és pénzügyi cég nemrég tanulmányt készített annak felmérésére, hogy milyen egész-ségesek a különbözõ országok polgárai.

olyanok szerepeltek, mint például a várható átlagos életkor, az elha-lálozás okai és a különbözõ korcso-portok halálozási mutatói (mint pl. a csecsemõhalálozás, stb.). A rizikó-faktorok közé olyan adatokat sorol-tak, mint a dohányzók aránya, az egy fõre esõ alkoholfogyasztás, a túlsú-lyos polgárok aránya, valamint a lég-szennyezettség és a vízminõség. Az összértékelésben fi gyelembe vették a jövedelmeket és az életszínvonalat is.

A legtöbb pont, amit egy ország elérhetett 91,97 pont volt, ebbõl a

«Bloomberg» szerint Izrael 85,97 pontot ért el. A megállapított rizikó-faktorok miatt Izraeltõl hat pontot vontak le. Elsõ helyen Szingapúr áll 89,45 ponttal. Olaszország és Ausztrália következik a második és harmadik helyen, míg Svájc a 88,33 pontjával a negyedik helyre került. Japán az ötödik 86,93 ponttal. Izra-elt követi Spanyolország és Hollan-dia. Svédország a kilencedik helyre került, míg Németország a tizedik lett. Az USA a 33. hely érte el a rangsorban. ZL ■

GAZDASÁG

Izraeli cég munkahelyeket teremt Németországban Az «Arkal Automotive» izraeli üzem egy telephelyével munkahelyeket teremt Dél-Türingiában.

Crock – A lépés nagy feltûnést keltett az izraeli médiában. Német-országban, az érintett szövetségi tartományban, Türingiában szintén nagy figyelemmel kísérték. Ezzel kapcsolatban a türingiai gazdasá-gi miniszter, Matthias Machnig a következõket mondta: «Türingia vonzza a nemzetközi befektetõket. Éppen az autóágazat az egyik leg-nagyobb növekedést ösztönzõ erõ a türingiai gazdaságban.» Ezt a ki-jelentést egy új mûhely megnyitá-sakor tette, amelyet az «Arkal Au-tomotive» izraeli autószállító cég Crockban, Dél-Türingiában nyitott meg.

Az izraeli üzem telepítését a türingiai gazdasági minisztérium és az Türingia Országfejlesztési Társasága (LEG) szorgalmazta és támogatta. Meghatározó volt azon-ban az ISUCON támogatása, egy 2004-ben alapított vállalaté, amely a Türingia és Izrael közti gazdasá-

gi csere mellett kötelezte el magát. Itt mindenekelõtt középosztálybeli cégek jöhettek számításba, amelyek vállalkozások kiépítésével és már meglévõ vállalkozások leépítésével foglalkoztak. Ez már több izraeli cég telepítését tette lehetõvé Tü-ringiában. Az «Arkal Automotive» a termelõhely átalakítására és felsze-relésére kétmillió eurót fektetett be. Ezzel a telepítéssel a cég 60 munka-helyet hozott létre Türingiában.

Az «Arkal Automotive» céget 1997-ben alapították. Ez a cég az «Arkal Plastic Products» anyacégtõl származik, és székhelye a Kidmat-Galil ipari parkban van Tiberiasnál. A cég az autóipar számára gyártott technikai mûanyagrészekre speci-alizálódott. Az «Arkal Automotive» egyedül a saját fejlesztési részlegén 45 mérnököt foglalkoztat. Vevõi kö-zött ott találjuk a piacvezetõ autó-gyártókat, mint a General Motors, Volkswagen, Opel, Daimler, Ford,

Fiat és Nissan. A vállalat Izrael-ben összesen kb. 100 munkatársat foglalkoztat, ezekhez jönnek még a Lengyelországban, Franciaország-ban, Kanadában, az USA-ban és Kí-nában mûködõ termelõhelyek alkal-mazottai.

A türingiai Crock-ban mûanyag-alkatrészeket gyártanak az Opel Astra és a legújabb Opel kisautó, az Adam számára. Az Adam modellt 2012 eleje óta Eisenachban készítik, és 2013-ban kell piacra kerülnie. Ezenkívül azt szorgalmazzák, hogy a jövõben ezen a német termelõhelyen az Audi, Mercedes-Benz és a Volks-wagen számára is állítsanak elõ mûanyagalkatrészeket.



A németországi termelés megkez-désével kapcsolatban Ram Drori, az «Arkal Plastic Production» anyakon-szern üzletvezetõje a következõket mondta: «Németország az autógyártás

Jeruzsálem – Európa gazdaságai vál-ságban vannak, az emberek elbizonyta-lanodtak, és elvesztették bizalmukat az euróban. Sokan kételkednek a politiku-sokban és a gazdaság vezetõ személyisé-geiben. Másként van ez Izraelben, mivel a «Bank of Israel» kormányzóját 2012-ben ismételten a világ legjobb jegyban-kárai közé sorolták. A Zambiából szár-mazó Stanley Fischer, aki Angliában és az USA-ban végezte tanulmányait, 2005 májusa óta áll az izraeli nemzeti bank élén. Elõtte fontos pozíciókat töltött be globális gazdasági fórumokon, többek között a Nemzetközi Valutaalap helyet-tes igazgatójaként. Hogy az izraeli köz-ponti bank vezetõje lehessen, amerikai állampolgárságú zsidóként elõször be kellett vándorolnia Izraelbe, és fel kel-lett vennie az izraeli állampolgárságot. Számára ez magától értetõdõ volt, hi-szen a felkínált pozíció nagyon is von-zotta. Izrael és gazdasága pedig hosszú-távon profi tált ebbõl. Jó bizonyíték erre nemcsak az ország kitûnõ gazdasági mérlege – a globális pénzügyi válság el-lenére –, hanem az õ minõsítése is, mint

az egyik legjobb jegybank-fõnök a világon. Az «A» minõsítéssel v i l á g v i s z o n y -latban csak hat jegybank-fõnököt tüntettek ki, Fischer mellett ausztráliai, ka-nadai, malaysiai, Fülöp-szigeteki és kínai kollégáját.

Nemrég nyilatkozott Fischer a gazdasági hírekre specializálódott Bloomberg News Agency lapnak úgy a globális, mint az európai gazdasági helyzetrõl. «Mindannyian olyan idõket élünk, amelyek nagy kihívások elé ál-lítanak bennünket. Az egyik központi és égetõ téma az a kérdés, hogy vajon fennmarad-e az euró-zóna. De sokakat az a kérdés is foglalkoztat, hogy így vagy úgy egy rettegett infl áció felé ha-ladunk-e. Ezzel kapcsolatban mindig felvetõdik a központi bankok szerepé-nek kérdése.»

Azzal a háttérben, hogy Izrael az exportból származó bevételektõl függ, megkérdezték Fischert, hogyan értékeli az európai helyzetet. «Európa rendkívül kritikus szakaszban van. Az Európai Központi Bank igazgatója manapság ritkán látható a nemzetközi összejöve-teleken, mivel, úgy gondolom, igen sok az elfoglaltsága. Munkatársaival együtt megpróbál egy új gazdasági stratégiát kidolgozni.»

Fischer úgy véli, hogy éppen az eu-rópai országoknak szükséges komolyan

Stanley Fischer:

« Mindannyian olyan

idõket élünk, amelyek

nagy kihívások elé

állítanak bennünket. »

GAZDASÁG

«Európa rendkívül kritikus szakaszban van»Stanley Fischer, az izraeli központi bank kormányzója a világ egyik legjobb jegybankfõnökének számít; nemrég Európa gazdasági helyzetérõl nyilatkozott.

bölcsõje, és továbbra is az üzletág in-novációs motorja, amely most éppen átalakulóban van. Annál is inkább fontosabb számunkra, hogy a saját el-képzeléseinkkel a mûanyagalkatrész

gyártásában közvetlenül a helyszínen legyünk.» Drori is személyesen jelen lesz, ugyanis a már Türingiában is mûködõ izraeli cég új termelõhelyének üzletvezetõjévé nevezték ki. AN ■

azon dolgozniuk, hogy az államháztartás hiánya csökkenjen. «Ehhez szükségünk van egy jól kigondolt, empirikusan meg-alapozott makrogazdaság-politikára.» Az interjúban vetett egy pillantást az USA-ra is. «Amerika pénzügyi politikája nagyon bonyolult, néha több köze van a politikához, mint a gazdasághoz, de ez is a központi bankra vonatkozik. Ott lehet jelenleg egy azonnali ösztönzõrõl beszélni, azonban nem ez a megoldás, mivel most egy olyan kezdeményezésre van szükség, amely hosszú távú megol-dást hoz.» Ez érvényes Európára is.

Az izraeli kormányra vonatkozóan, amikor nyáron az adóemelést tárgyal-ták, a következõket mondta Fischer: «Tény, hogy ez valóban nem a legjobb megoldás. Nagy a valószínûsége annak, hogy Európa komoly recesszió elõtt áll. Mindegy, mi történik Európában, az európai gazdaság egy évvel min-dig megelõzi azt a pillanatot, amikor a válság gazdaságilag is érezhetõ lesz.» Továbbá hozzáfûzte: «Ha ez valóban bekövetkezik, bennünket Izraelben is súlyosan érinteni fog.» Ha a recesszió Európában növekszik, az Európába tar-tó izraeli export volumene is csökkenni fog; Fischer szerint nem csupán a jövõ évben, hanem éveken át. Ha viszont már most tudjuk, hogy majd kevesebb pénz jön be, akkor Izraelnek már most elõrelátóan kell eljárnia, hogy az állam-háztartás hiánya semmi esetre se növe-kedjen tovább. Ezért támogatta Fischer az Izrael kormánya által szorgalmazott adóemeléseket. «Jobb most, amikor az idõ még kedvezõ, pénzeket megtaka-rítani, hogy az államháztartás hiánya stabil maradjon.» Arra való tekintettel, hogy esetleg Európában kiélezõdhet a helyzet, megállapította: «A gazdaság-nak mindenre fel kell készülnie, és nem engedhetõ meg, hogy csak utólag csele-kedjen.» AN ■

Dr. Kidron: «A célom az, hogy az emberek szájon át bevehetõ inzulint kapjanak a gyógyszertárakban.»

17

GYÓGYÁSZAT

Az inzulin tabletta Egy izraeli találmány új perspektívákkal ajándékozza meg azokat a cukorbetegeket, akik inzulininjekcióra szorulnak.

Jeruzsálem – Elismerten még a jövõ zenéje, mivel az egészségügyi ha-tóságok engedélye hiányzik, de a cég biztos abban, hogy ez hamarosan vál-tozni fog. Az «Oramed» cég vezetõje ab-ból indul ki, hogy termékük legkésõbb 2016-ban már a piacon lesz. Ez a cu-korbetegség kezelésének forradalmát jelenti majd. A találmányt 25 éves intenzív kutatás elõzi meg, aminek eredményeként, a tényeket fi gyelem-be véve, a cég különleges minõsítésre tesz szert: a világ elsõ inzulin tablet-tájának kifejlesztõje címre.

«Ma világviszonylatban sem lé-tezik szájon át bevehetõ inzulin, de cégünk nagyon közel van ahhoz, hogy ezt piacra bocsássa», mondta Nadav Kidron, az «Oramed» üzletvezetõje. A The Jewish Press napilapnak nyi-latkozott: «Az inzulin elsõsorban egy peptid, ez egy kicsi protein, és ha ezt lenyelik, a test enzimei lebontják. Másrészt az inzulin nagysága is sze-repet játszik. Nem hatol át a bélfalon, és nem jut el a vérkeringésbe. Az in-zulint úgy lehet elképzelni, mint egy teniszlabdát, a bélfal pedig a háló. A labda nem megy át a hálón.»

Az «Oramed» céget 2006-ban ala-pították a kutatásban elért áttörés után, amit a Hadassah-Klinika tudó-sai Jeruzsálemben éveken át végez-tek. E tudósok között volt Dr. Miriam Kidron, Nadav Kidron anyja. Õ megbe-szélte fi ával teamjének a Hadassah-Klinikán elért úttörõ kutatási eredmé-nyeit. Hogy ezeket az eredményeket értékesíthetõ megoldássá alakítsák a cukorbetegek javára, közösen meg-alapították az «Oramed» céget.

Dr. Kidron ezzel kapcsolatban elmondta: «Boldog vagyok, hogy ez valósággá vált. A célom az, hogy az emberek szájon át bevehetõ inzulint kapjanak a gyógyszertárakban.» Fia, Nadav hozzáfûzte: «Ez egy Kiddush HaShem (Isten nevének megszente-lése). Azt hiszem, a legjobb út az, ha az embereknek megmutatjuk, hogy Izrael több mint a palesztin-izraeli konfl iktus. Izrael olyan orvosságokat ad, amelyek az életet jobbá változtat-hatják.»

Az újítás még nincs a piacon, de egy dél-afrikai klinikai tesztsorozat sikeres befejezése után az emberek milliói számára egyre kézzelfogha-

tóbb lesz. Az amerikai hatóságok engedélyének megszerzése érde-kében azonban még az USA-ban is el kell végezni egy tesztsoroza-tot. Ez 2013-ban történik meg. Az elõírásoknak megfelelõen 2014-ben is le kell folytatni egy további tesztsorozatot. Ha az USA megad-ja az engedélyt, akkor az európai engedélyezés útjában már semmi sem áll. Amint már megjegyeztük, az «Oramed» tudósai remélik, hogy inzulin tablettájuk 2016-tól már értékesíthetõ lesz, hogy emberek millióinak életét, akik ebben a sú-lyos betegségben szenvednek, köny-nyebbé tegye. AN ■

TECHNOLÓGIA

Új sótalanító berendezések Izraelbõl Egy izraeli cég kifejlesztett egy új sótalanító berendezést, amely állítólag hatékonyabb és költségkímélõbb.

Kadima-Tzoran – Az «IDE Tech-nologies Ltd.» izraeli konszern világ-viszonylatban vezetõ szerepet tölt be, ha a legmodernebb sótalanító berendezésekrõl van szó. Mivel a cég

már 45 év óta a sótalanító berende-zések kifejlesztésével és gyártásá-val foglalkozik, az egyik úttörõnek számít ezen a területen. Ebben a szektorban fontos szerepet játszik a

modern technológia is, mint például a solar- és nano-technológia. A leg-újabb technológiák integrálásával az «IDE Technologies» a világcsúcson tarja magát, és most már különösen



a szegény országoknak nagy áldást jelenthet.

A cég már sótalanító berendezé-sek százait szerelte fel világszerte, hogy a szárazság sújtotta területeken a tengervízbõl és a félsós vizekbõl (a sós és az édesvíz keveréke) ivóvizet állítsanak elõ. A legújabb berende-zést, amelyet a cég legutóbb bemuta-tott, az izraeli külügyminisztérium «a sótalanító berendezések új generáci-ójának» nevezte, mivel a mérnökök különösen két komponensre fi gyeltek: a teljes körû hatékonyságra a lehetõ legkevesebb költséggel. Sok ország, amelyek a szárazságtól szenvednek, és akiknek egy ilyen berendezés nagy segítséget jelentene, olyan szegények, hogy a drága berendezéseket nem en-gedhetik meg maguknak. Így: «Az iz-raeli kutatók a Ben-Gurion Egyetemen

(…) kifejlesztettek egy rendszert, amelyet a helyzetnek megfelelõen a vevõ igényeire lehet szabni.»

A környezetbarát berendezés nap-energiával mûködik, és egy olyan új-fajta szûrõtechnikát alkalmaz, amely a nano-technológián alapszik. Ezál-tal csak a sót szûrik ki a vízbõl. Így a vízbõl nem tûnik el, mint a régebbi rendszer esetében, minden ásványi anyag. Az eddigi technológiáknál a termõföld öntözésekor a szükséges ásványi anyagokat újra a vízhez kel-lett adni, ami körülményes és költ-séges volt. Éppen ezt nem enged-hették meg maguknak a szegényebb országok mezõgazdasági üzemei. Az ilyen üzemeket tartja szem elõtt az «IDE Technologies» új berende-zése, amellyel hatékonyabban és költségkímélõbben dolgozhatnak.

Az «IDE Technologies» újfajta fejlesztését jelenleg a Holt-tenger déli régiójában tesztelik. «Eddig a teszteredmények nagyon sokat ígérõek. A víz, amelyet itt sótalaní-tanak, lehetõvé teszi a földmûvesek számára, hogy 25 százalékkal keve-sebb vizet és trágyát használjanak fel a szokásosnál.» Továbbá az izra-eli külügyminisztérium közleménye szerint, az «IDE Technologies» egy nagyobb tesztlétesítményt tervez, amelyet egy képzési központ kere-tében fog üzemeltetni. Ebben a köz-pontban olyan országokból érkezõ egyéneket képeznek ki a hatéko-nyabb mezõgazdasági módszerekre, amelyek a szárazságtól szenvednek. Pillanatnyilag a cég befektetõket ke-res, akik támogatnák a tervezett köz-pont felépítését. AN ■

RÉGÉSZET

Víztárolót fedeztek fel az elsõ Templom idejébõl A Siratófal közelében egy 3000 éves víztárolót találtak a régészek az elsõ Templom idejébõl.

A cég már sótalanító berendezések százait szerelte fel világszerte, hogy a szárazság sújtotta területeken a tengervízbõl és a félsós vizekbõl (a sós és az édesvíz

keveréke) ivóvizet állítsanak elõ.

Jeruzsálem – A becslések szerint a 250 köbméter térfogatú, masszív víztárolót az úgynevezett Robinson-ív közelében, a Siratófal déli sar-kánál fedezték fel. Ott már jó ideje folynak ásatások, hogy a második Templom korának vízellátó rendsze-rét közelebbrõl megismerjék. Senki

nem számolt azzal, hogy az ásatások még visszább viszik a régészeket az idõben, azaz a Kr. e. 9. század közepé-nek Jeruzsálemébe.

Dr. Tvika Tsuk régész szerint ezt a víztárolót az alapkõzetbe ásták – «ami költséges és körülményes vállalko-zás» – és fi noman bevakolták. Az izra-

eli régészek eddig még nem fedeztek fel egy ilyen méretû víztárolót az elsõ Templom idejébõl. Ezt a Kr. e. 9. szá-zad közepén építették, és a Kr. e. 6. században rombolták szét. «Mivel a Templom közvetlen közelében volt», fejtette ki Dr. Tsuk, «abból indulunk ki, hogy a vizet a templomi szolgálat

19

során használták, valamint a zarán-dokok ellátását is szolgálta. Az itt összegyûjtött víz valószínûleg mosa-kodásra és ivóvízként is szolgált.» Az ásatási réteg és a vakolás alapján a régészek biztosak abban, hogy ez a víztároló az elsõ Templom idejébõl származik. «Úgy a vakolat formája, mint színe a sárgás színárnyalatával az elsõ Templom idejére jellemzõ, és hasonlít más víztárolókhoz, amelye-ket ebbõl az idõbõl ismerünk, ilyenek a Tel Beer Sheva, Tel Arad és Tel Bet Shemesh helységekben talált víztáro-lók.» Különösen mély benyomást kel-tett az a felfedezés, amelyrõl szintén beszámolt: «Itt Jeruzsálemben is látni lehet azoknak a munkásoknak a kéz-lenyomatát, akik a vakolatot elsimí-tották.»

Prof. Eli Shukrun, aki az ásatáso-kat Jeruzsálem óvárosának területén vezeti, hangsúlyozta, hogy ez az egye-dülálló felfedezés fontos tájékozta-tást nyújt az ókori Jeruzsálem vízellá-tó rendszerérõl. Még a közelmúltban is azt feltételezték, hogy a várost az

A becslések szerint a 250 köbméter

térfogatú, masszív víztárolót az úgynevezett

Robinson-ív közelében, a Siratófal déli

sarkánál fedezték fel.

elsõ Templom idejében csak a Gihon-forrás látta el vízzel. A Gihon-forrás a Kidron folyó forrása, a tengerszint fö-lött 636 méter magasan ered, és több mint valószínû, hogy ez tette lehetõvé egy város alapítását ezen a területen – az úgynevezett Dávid városát. A Kidron folyót az 1. Kir 2,36 említi, Sa-lamon király utasításával kapcsolat-ban. Néhány száz évvel késõbb Ezé-kiás király itt építtette ki a legendás vízi alagutat.

Prof. Shukron ennek a víztárolónak felfedezése kapcsán kifejtette, hogy végre utalások vannak arra, miszerint Jeruzsálem az elsõ Templom idején nemcsak a Gihon-forrásból nyerte a szükséges vizet. További leletek eb-ben a régióban arra utalhatnak, hogy már akkor egy sûrûn lakott területrõl volt szó. Ennek az egykori lakóterü-letnek nagy részét feltehetõleg Heró-des király romboltatta le azoknak az építkezéseknek során, amelyeket a második Templom idejében úgy magá-nak a Templomnak, mint térségének építésekor kezdeményezett. ZL ■

RÉGÉSZET

Bibliai idézetek arabul Történelmi jelentõségû épületek restaurálásakor a pietista templomosok által 1871-ben alapított Sarona falu-ban csodálatos felfedezésre bukkantak.

A haifai « German Colony».

Tel Aviv – A keresztyén hit volt az, amely a templomosokat a 19. szá-zad utolsó harmadában a Szentföldre vonzotta. Akkoriban – több évtized-del Tel Aviv megalapítása elõtt – Sa-rona senki földje volt. Ma az egykori mezõgazdasági falu a szorgos nagy-város közepén fekszik. A templomo-sok Saronán kívül további falvakat is alapítottak az országban, és felépítet-ték az úgynevezett német kolóniákat Haifán és Jeruzsálemben, amelyek mind a mai napig fennmaradtak.

A templomosok nagy befolyást gyakoroltak az elmaradott vidékre. Õk hoztak be elõször az országba ad-dig ismeretlen mezõgazdasági és ipari gépeket. Megcsodálták többek között gõzmalmaikat, pumpás kútjaikat, mo-dern kézmûves üzemeiket és az inno-vatív mezõgazdasági technikájukat. A gazdaságilag prosperáló településeik további német telepeseket is vonzot-tak, amelyek a kulturális életre is be-

folyást gyakoroltak. A templomosok kora a második világháborúval ért véget. A brit mandátum hatóságainak és az államalapítás elõtti zsidó telepü-léseknek a templomos lovagrend már elõzõleg is szálka volt a szemében, mivel nyíltan azonosult a nemzeti szocializmus eszméivel. Amikor ki-tört a háború, a britek «ellenséges külföldieknek» nyilvánították a temp-lomosokat, és 1941-tõl Ausztráliába számûzték õket. Mások eljutottak Németországba, mivel zsidó foglyokra cserélték õket, akik így a háború ide-jén a Bergen-Belsen koncentrációs tá-borából Palesztinába jutottak. 1948-ban Izrael Állam megalakulásával a német földbirtok a zsidó állam kezére jutott, és késõbb a jóvátételi egyez-mény részét képezte. Izrael csak ke-vés templomosnak engedte meg az országba való visszatérést.

Az egyedülállóan és gyönyörûen kialakított házak már régóta a

mûemlékvédelem felügyelete alatt állnak. Sarona falut, amelyet két évvel ezelõtt látványos akció során el kellett tolni – a házakat sínekre



Dr. Ludwig Guttmann

helyezték, és anélkül, hogy egyet-len téglát is elmozdítottak volna, több száz méterrel arrébb tették –, jelenleg restaurálják. A 37 fenn-maradt ház a jövõben éttermek-nek, galériáknak, butikoknak ad majd otthont. A restaurálás során meglepõ felfedezésre bukkantak: kegyes német bibliai mondások ke-rültek elõ a régi festékrétegek alól arab fordításban.

Aki a haifai, jeruzsálemi vagy akár a saronai «German Colony»-ban sétá-ra indul, a házak bejáratánál német

bibliai idézeteket fedezhet fel, de még eddig soha nem találtak olyan arab-ra fordított mondásokat a házakban, amelyek gót betûkkel az oszlopfõre ír-tak volna. Így az egyik házon németül ez a mondás található: «Sionból fog a törvény kiindulni», és mellette ott az arab fordítása. De az Egyiptomból im-portált oszlopok oszlopfõin ilyen idé-zeteket is találtak, mint: «Elõször ke-ressétek Isten országát» és «Istennek félelme a bölcsesség kezdete».

Izraelben több akadémikus is fog-lalkozik a templomosok történelmé-

vel és befolyásával, amelyet az arab társadalomra és a cionista zsidó te-lepülésre gyakoroltak. A saronai le-lettel kapcsolatban Yossi Ben-Artzi a Haifai Egyetemrõl a következõket mondta: «A templomosok arabul ta-nultak. Szoros kapcsolatban álltak arab szomszédaikkal, akik gyakran találtak náluk munkát.» Õ és más szakértõk is úgy vélik, hogy az arab bibliai idézetek a templomosoknak azon próbálkozásaira utalnak, hogy az országban uralkodó oszmánok jó-indulatát elnyerjék. AN ■

TÖRTÉNELEM

A paralimpia atyja zsidó volt A fogyatékkal élõ emberek számára rendezendõ olimpiai játékok gondolata egy zsi-dó embertõl származik, akinek a náci Németországból Angliába kellett menekülnie.

London – Vajon a 2012-es Para-limpiai Játékok résztvevõi tudták volna-e a választ arra a kérdésre, hogy ki hívta életre a fogyatékkal élõ emberek számára rendezendõ olimpiai játékokat? Valószínûleg nem, mivel a ötletadó története fe-ledésbe merült, azonban idõközben a Paralimpiai Játékokért felelõs bi-zottság nyilvánosságra hozta. A játé-kok ötletét Ludwig Guttmann vetet-te fel, aki késõbb megkapta a «Sir» nemesi címet. Guttmann idegsebész volt. Zsidó származása miatt a náci Németországból Angliába kellett me-nekülnie.

Guttmann 1899-ben Felsõ-Sziléziában született. 1939-ben me-nekült el, mondhatni az utolsó pilla-natban, a nácik elõl Angliába. Már ekkor tekintélyes idegsebész volt. Mivel az angolok minden Németor-szágból érkezõ menekültet «ellen-séges külföldiként» soroltak be, Dr. Guttmann sem dolgozhatott orvos-ként. Ekkor Oxfordban az orvosi kutatásnak szentelte idejét, és meg-jelentetett egy tanulmányt a gerinc-oszlop sérüléseivel kapcsolatban, amely szakkörökben nagy feltûnést keltett. Ennek utána felkérték, hogy a Londontól északra fekvõ Stoke Mandeville Kórházban hozzon létre egy gerincoszlop-sérüléseket kezelõ részleget, mivel Angliának egyre több olyan katonáról kellett gondos-kodnia, akik ilyen sérülésekkel tér-

tek vissza a háborúból. Ez lett Dr. Guttmann életmûve, ugyanis sok új kezelési módszert vezetett be sike-resen. Azelõtt az ilyen sérüléseket szenvedett embereket teljesen leír-ták. Dr. Guttmann azonban nemcsak a betegek kezelésének fi zikai aspek-tusával törõdött, hanem azt vallotta, hogy a lelki egészség nagyon fontos szerepet játszik a rehabilitációban. Megértette, hogy azok elé az embe-rek elé, akiknek súlyos korlátokkal kell megküzdeniük, célokat kell kitûzni, hogy ezek újra felélesszék bennük az élni akarást. Dr. Gutt-mannak így jött az az ötlete, hogy sporttevékenységeket rendezzenek, ezáltal a résztvevõkben felélesszék a versenyszellemet.

1948-ban rendezték meg az elsõ játékokat a kerekes-székesek szá-mára a kórház közelében lévõ kis stadionban. Akkor 16 kerekesszék-hez kötött páciens jelezte részvételi szándékát, akik a második világhá-borúban sebesültek meg, õk az íjá-szatban mérték össze erejüket. Négy évvel késõbb elõször vált ez a ver-seny nemzetközivé, mivel egy Hol-landiából érkezett sebesült katonák delegációja is részt vett ezen. Ezzel letették a ma is ismert Paralimpiai Játékok alapkövét. 1960 óta rendsze-resen megtartják a nyári játékokat. 1976 óta a téli játékokat is megren-dezik a fogyatékkal élõ emberek szá-mára.

Dr. Guttmann 1980-ban bekövet-kezett haláláig fi gyelemmel kísérte a Paralimpiai Játékok fejlõdését. Ha-lála elõtt néhány évvel II. Erzsébet királynõ lovaggá ütötte. Noha egye-dülálló története hamar feledésbe merült, ez azonban a 2012-ben meg-rendezett Paralimpiai Játékok alkal-mával megváltozott. Dr. Guttmann érdemeinek története a sajtóba is bekerült. A BBC fi lmet forgatott róla, és a londoni Zsidó Múzeum kiállí-tást rendezett a témában. «Guttmann története tipikusan zsidó történet», mondta a múzeum igazgatónõje, Avi-gail Morris. «Menekültként nemcsak saját sorsát vette kezébe, hanem mások javáért is síkra szállt, hogy a világot egy kicsit jobbá tegye. Sok embernek adta vissza az életét, és adott értelmet életüknek. Ezért õ és életmûve azon értékek hagyomá-nyába sorolható, amelyek a zsidó társadalomnak különös megbecsülést szereznek.» ZL ■

GYORSSEGÉLY IZRAELNEK 21

Beváltotta Isten minden ígéretét?

A Józsué 21,43-45 jelentése

Dr. Greg HarrisA bibliai magyarázatok tanára a The Master’s Seminaryn, könyvszerzõ és egy kaliforniai gyülekezet pásztora

Elsõ pillantásra a Józsué 21,45 mindent átfogónak tûnik: «Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekbõl, amelyeket az ÚR Izráel házának tett. Mind beteljesedett.» Amint már a so-rozat elõzõ részeiben is rámutattunk, nem állnak ezek az igeversek csak úgy a légüres térben, hanem szorosan összefüggenek Isten korábbi kinyilat-koztatásaival. Aki a Józsué 21,43-45-tel akarja bizonyítani, hogy Istennek az ábrahámi szövetségben adott, országra vonatkozó ígéretei teljesen és végérvényesen beteljesedtek,1 az nem is szakítja ki annyira ezeket a verseket a szövegösszefüggésbõl, mivel a Józsué 21 valóban és tényle-

gesen az ígéret földjének egy részére vonatkozik. (Másként áll ez például a Jn 8,32-ben, ahol ezt olvassuk: «Megismeritek az igazságot, és az igaz-ság megszabadít titeket». Sokan nem számítják ide a 31. versben megfo-galmazott elõzményeket: «Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: „Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok», ezután egy kapcsolatos kötõszó áll: «És megismeritek az igazságot…».) Amikor a Józsué 21,43-45-öt bizonyítékként idézik, elválasztják ezeket a verseket a megelõzõ kijelentésektõl. Ezáltal a specifi kus országhatárokra vonatkozó isteni kijelentések, a Tórában szereplõ végidõkre vonatkozó próféciák, sõt Józsué könyvének egyes helyei is kimaradnak (1,1-4; 13,1) – annak a könyvnek a részei, amelyet éppen az említett fogalmak miatt vettek

elõ. Egyszerûbben fogalmazva: Noha idézik a Józsué 21,43-45-öt annak kimutatására, hogy Isten minden Izráelnek adott, országra vonatkozó ígéretét beváltotta, mégsem veszik figyelembe éppen azokat a nagyon problematikus igehelyeket, amelyek ezzel az álláspontjukkal kapcsolato-sak. Nem csoda, hogy Kálvin és még sokan mások kerülték azt az állítást, hogy Isten a Józsué 21,43-45 idejében minden országra vonatkozó ígéretét már beváltotta. Ez az interpretáció természetétõl fogva gyenge és tartha-tatlan, végeredményben megoldhatat-lan teológiai problémához vezet (leg-alábbis azok számára, akik a Bibliát Isten kinyilatkoztatásának tekintik); még akkor is, ha esetleg ennek alap-ján méltányolják is, hogyan becsülte meg Isten Maga a Józsué 13,1-7-ben a honfoglalás helyzetét.

A Józsué 21,43-45 bibliai értelmezéséhez. 11. rész

Azonban eljön a nap, amikor minden népet az ég alatt elér az evangélium, amint azt az Úr Jézus mondta: ▲

BIBLIA ÉS IZRAEL 21



HÍREK IZRAELBÕL

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: [email protected], www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2

Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet

Fordította Dálnoki László, Miklós Margit

A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V.,Szent István tér 15

Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 DübendorfTel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19E-Mail: [email protected]

Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: [email protected]

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: [email protected], Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001

Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: [email protected]

Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: [email protected]

Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2

ISSN száma 0866-0417

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.1135 Budapest, Palóc u. 2

Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig

fogad telefonhívásokat.

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI:

ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt.» Nagyon eltérnénk az igazságtól, ha azt feltételez-nénk, hogy az Úr ezzel itt azt akarja mondani, miszerint az evangélium Pál idejében már ténylegesen minden po-gány népnek hirdettetett (Róm 16,26) vagy «hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt» (Kol 1,23). A valóságban még kétezer évvel késõbb is, amikor én ezeket a sorokat írom, vannak olyan népcsoportok, amelyeket nem értek el az evangéliummal. Azonban eljön a nap, amikor minden népet az ég alatt elér az evangélium, amint azt az Úr Jézus mondta: «Isten országá-nak ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég»(Mt 24,14). Isten ugyanis egy napon minden jó ígéretét beváltja, amelyet adott – az utolsó vesszõig, az utolsó pontig. A beteljesedés a Messiásban éri el csúcspontját, Akinek érkezése a Józsué 21-ben még nem következett be, és Akinek visszajövetele még elõttünk áll. ■

.1 Z.B. Hanegraaff, The Apocalypse Code, S.

178; DeMar, Last Day’s Madness, 332. old.2 David M. Howard, Jr., Joshua in The New

American Commentary, Hrsg. E. Ray Clen-denen (Nashville: Broadman and Holman, 1998), 397-98

Ésszerûbbnek látszik a Józsué 21,43-45-öt sokkal szûkebb jelentés-ben értelmezni: Addig Jahwe valósá-gosan minden jó ígéretét teljesítette, de a Józsué 21,45 mindössze köztes történelmi mérlege Isten hûségének, és nem jelenti szövetségi hûségének sem csúcspontját, sem beteljesedését:

«Ezek az igeversek Izráel sike-rét, mint egészet, hangsúlyozzák, a tökéletes gyõzelem átfogó képét, és Istennek mindent átfogó hûségét ígéretei és népe iránt. Olyan ez, mint egy akkord a hasonló igehelyek dalla-mában, mint a 10,40-42, 11,16-23 és 23,1. Ezek a versek nem visszhangjai a velük feszültségben álló igehelyeknek, amelyek a befejezetlenrõl beszélnek, az országról, amelyet még meg kell hódítani. És mégis találó képet festenek a maguk módján a pillanatnyilag uralkodó helyzetrõl.»2

Ez a felfogás megtalálható más-hol is a Szentírásban, például Pál áldásában a Róm 16,25-27-ben. Itt említi, milyen messzire jutott már el az evangélium ennek a levélnek meg-fogalmazásakor: «Akinek van hatalma arra, hogy megerõsítsen titeket az én evangéliumom és a Jézus Krisztusról szóló üzenet szerint - ama titok kinyilat-koztatása folytán, amely örök idõkön át kimondatlan maradt, de most nyilvánva-lóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai által tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hit engedelmességére. Az egyedül bölcs Istené a dicsõség, a Jézus Krisztus által örökkön-örökké. Ámen.» Hasonlóan fogalmaz a Kol 1,23-ban; itt az evangé-liummal kapcsolatban írja Pál, «amelyet

«Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és

akkor jön el a vég» (Mt 24,14).

22 BIBLIA ÉS IZRAEL

t gz-

t k j

Segíts Te is, kérlek!Tüzelõre gyűjtünk a borsodi szabolcsi, és más kis

iskolák számára!

Számlaszámunk:10300002-20510628-00003285

Jelige:

Ige és

cselekedet

Az Úr a szívünkre helyezte a nehéz helyzetben lévõ borsodi és szabolcsi és más kis iskolákat. A tél közeledtével a szeretet és törõdés melegét úgy érezhetnék, ha kályhájukban lobogna a tûz. Ez azonban úgy lehetséges, ha a Te szívedben is fellobban a szeretet tüze, és hajlandó vagy tehetségedhez mérten segíteni. Gyûjtsünk együtt tûzifára!

héber alapozó nyelvoktatás és Izráel ismeret 20 órában

Éjféli Kiáltás MissziónálMegrendelhetõ

1135 Budapest, Palóc utca 2. Telefon 061 3500-343, E-mail: [email protected], www.ejfelikialtas.hu

Nagy Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangotÁr: 4 900 Ft. + CD

Norbert Lieth

Próféciai példázatok 2. kiadás

Ára: 1750 Ft

Csendes csodák Versek a hitrõl

Ár: 3 200 Ft.

Rab Erzsébet Rab Erzsébet

karácsonyi

Költségtérítés: 12 000, -Ft; Helyszín: Budapest, 1135 Budapest Palóc u 2 (I.em) az Éjféli Kiáltás Misszió épülete.

Jelentkezni lehet írásban, a fenti címen vagy telefonon: (1)236 08 96, Faxon:236 08 95; Emailban: [email protected]

könyvvásár

Tanuljunk együtt

Kezdés: 2012, december 4-én 1700 óra

Vásárlás esetén + meglepetés ajándék!

HÉBERÜL!

hírek izraelből 2011 novemberi

Documents