hírek izraelből 2012-07

Gyógyászati

turizmusIzraelbe

BETH-SHALOM

ISRAELHÍREK IZRAELBÕLISRAELHÍREK IZRAELBÕLIZRAELBÕL www.hirekizraelbol.hu 2012. július - 07. szám

BETH-SHALOMBETH-SHALOM

www.hirekizraelbol.hu 2012. július - 07. szám

Mennyit ér Izrael

gázlelete? • 9Növekszik, mint esõ után

a gomba • 14

A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem ad-hatsz is. Minden megvásárolt áru értékével tá-mogatod a nagyon nehéz sorban lévõ gyer-mekek nyári táboroztatását és beiskoláztatását.

A Morzsa-vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, já-tékok és sok minden más hihetetlen áron!De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a mun-kánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon.

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkénteseiwww.ejfelikialtas.hu

e-mail: [email protected].: (061) 3500-343

MORZSA VÁSÁR

morzsavásár

Az Éjféli Kiáltás Misszió szeretettel meghív Téged 2012 júliusában és augusztusában, minden pénteken 1000 és 1600 óra, valamint a hónap utólsó szombatján

1000 és 1600 óra között tartandó morzsa vásárra

HELYSZIN:

1135 Budapest, Palóc u 2. Éjféli Kiáltás Misszió épülete

KKiiáál á Mi iói

Kérjük adakozz!

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok! Izraelben már mindenki az új választásokra volt

felkészülve. Csupán annak idõpontját kellett volna meg-állapítani. De aztán egy éjszaka alatt, váratlanul, szinte bombaként robbant, hogy az ellenzéki Kadima párt új vezetõje, Shaul Mofaz belép a kormányba. Nem sokkal ezt megelõzõen Mofaz hazugnak nevezte Netanjahut. Mi is történhetett?

Az elõrehozott választások az államnak rendkívül magas és szükségtelen kiadásokat jelentettek volna. A

kormányzati teendõket hosszabb idõre megbénította volna, mégpedig egy olyan idõszakban, amikor Izrael nagyon veszélyes helyzetben találja magát. Csak egyszer, az 1980-as évek közepén volt Izraelben egy ilyen széles alapokon mûködõ kormány, amikor az ország gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetben volt, több száz százalékos éves infl ációval. Akkor ennek a nemzeti egységkormánynak sikerült modernizálnia az izraeli gazdaságot és megmenteni az összeomlástól. Ez megmutatja, hogy mi-ként lehet lehetetlennek tûnõ sikereket elérni, ha a központi pártok összefognak annak érdekében, hogy az égetõ nemzeti problémákra egy általánosan elfogadott megoldást közösen keressenek.

Az egyik jelenlegi leginkább szorongató probléma a mostani választási- és kormányzási rendszer, amelyen okvetlenül változtatni kellene. Shaul Mofaz és az õ Kadima pártja számára ezen kívül a hadkötelezettség igazságosabb megosztása az egész népen belül, az egyik legégetõbb szándék. Eddig mindenekelõtt az ortodox zsidók kaptak ez alól felmentést a törvényhatározat által.

A kormányrendszer javításának vonatkozásában a legfontosabb pontok azok, hogy a kormányminiszterek a jövõben nem lehetnek egyben parlamenti képviselõk is, hogy számukat 16-ra kellene korlátozni. Addig is az izraeli kormányrendszerben gyakorlatilag nem történik meg az államhatalmi ágak szétválasztása. Ez mutatko-zott meg épp most ismét a Beth-El közelében lévõ egyik település házai körüli vita során. A legfelsõbb bíróság úgy döntött, hogy a terület, amelyen a házak állnak, nem lett megvásárolva, hanem az a palesztin araboké. Ez azt jelenti, hogy azon törvénytelenül építkeztek, és így a házakat le kell bontani. Érdekcsoportok most azzal próbálkoznak, hogy tagjaik, akik a kormányban is bent vannak, hozzák helyre a törvényt, amirõl a legfelsõbb bíróság döntsön.

Sokan vannak Izraelben, akik az «Israel’s Hope» vagy héberül: «Yesh Sikuy» szervezethez csatlakoztak, és aggódnak amiatt, hogy az állam demokratikus és cionista karaktere veszendõbe mehet. Abban reménykednek, hogy ennek az új nem-zeti egységkormánynak sikerül megvalósítani a szükséges törvénymódosításokat, ezzel biztosítva Izraelnek, mint demokratikus és cionista államnak, a fennmaradását.

Figyelemre méltó az a tény, hogy Benny Begin, a néhai Menachem Begin fi a, azt az álláspontot képviseli, hogy a legfelsõbb bíróság határozata által nem szabad egy új törvényt megkerülni. Apja 1977-ben miniszterelnökként elutasította a Nyugati-part (Ciszjordánia) annektálására tett felhívást. Õ tudatában volt annak, hogy ez nem lehetséges anélkül, hogy az araboknak ne biztosítsák a teljes demokratikus jogokat. És ez viszont Izraelnek, mint zsidó államnak a végét jelentette volna. Ez az alapvetõ tény a mai napig nem változott.

A munkapárti Amir Perec kritizálta a telepeseket, hogy azokat, akik õket nem támogatják, Izrael-gyûlölõknek tekintik. Helytelen lenne a fi atal nemzedék felé azt közvetíteni, hogy mindenki, aki nem ért egyet valamivel, az egy szörnyeteg volna.

Az Ézs 1,26-27 a jelenlegi történésekre tekintettel egy mély igazságot tartal-maz. Ott ez áll: «Sion ítélettel váltatik meg.» És Isten a továbbiakban bejelenti, hogy Jeruzsálem bíráit és tanácsosait olyanokká fogja tenni, hogy a várost majd az igazságosság városának fogják nevezni.

Bár adna Isten elég kegyelmet a kormánynak, hogy az Õ tetszésére cselekedjen. Õbenne, Aki szereti az igazságosságot, üdvözöllek benneteket szívélyes sha-

lommal

Fredi Winkler

Izrael és a választási eredmények

Franciaországban 13. oldal

Címlapon 4 Gyógyászati turizmus Izraelbe 5 Izraeli innováció asztmásoknak

Háttérinformációk Izraelbõl 6 Rövid jelentések 8 A Jeruzsálem-naphoz 8 Rossz kilátások az izraeli-

egyiptomi békeszerzõdés terén? 9 Mennyit ér Izrael gázlelete? 10 Az izraeli légierõ új parancsnoka 10 Számítógépes vírus Irán

kõolajiparában 11 Egy békekutató antiszemita

összeesküvés-elméletei 12 Egy milliárd amerikai dollár a

Vaskupolára 13 Izrael és a választási eredmények

Franciaországban 14 Izrael mezõgazdasági újításai

csodálatba ejtenek 14 Növekszik, mint esõ után a gomba 15 Egy izraeli újra forradalmasította

a digitális nyomtatót 16 Izrael kutató ifjúsága nemzetközi

sikert aratott 16 Egy izraeli «mutatta be a 20.

század egyik legjelentõsebb tanulmányát»

17 Érettségi kiberháborúval a súlypontban

18 Dávid király birodalmának régészeti bizonyítékai?

19 2.700 évvel vissza a történelembe 20 Az ír rendezõ meglepte

honfitársait

Biblia és Izrael 21 Józsué könyvének jelentõs aspek-

tusai – II. rész

HÍREK IZRAELBÕL • 2012/07

4 BIBLIAI ÜZENET

Ehhez a számunkhoz Havonta több száz jelentés érkezik Izraelrõl és Iz-

raelbõl, amelyeket szeretnénk átadni Olvasóinknak, mivel azok rendkívül érdekesek, különösen azoknak a keresztyéneknek, akik szeretik Izraelt. Azt, ami ma Izraelben, vele és általa történik, nem lehet egyetlen nemzettel sem összehasonlítani. Izraelben és körülötte teljesedik be az üdvtörténet. Sajnos, lehetetlen minden rendelkezésre álló hírt egyetlen kiadásba belesûríteni. Ez messze meghaladná kereteinket. Ez a számunk is

helyszûke miatt kompromisszumra kényszerül. Minden hónapban felülrõl jövõ bölcsességre van szükségünk annak eldöntésében, hogy mit közöljünk, és mit tartsunk vissza. Minden erõnkkel megpróbálunk olyan híranyagot és tényeket közölni Izraelrõl, amelyekhez az Olvasók alig jutnak hozzá, és fõleg pozitív információkat továbbadni. Izrael Isten földi népe ezen a földön; az újjászületett ke-resztyének és Jézus Gyülekezete a mennyei népe. Olvasd el ezt a számunkat is. CM ■

Már beszámoltunk arról a prosperáló turizmusról, amelynek keretében a vendégeket nem a történelmi helyek vonzzák, hanem a kiemelkedõ izraeli kórházak. Ez az ágazat már jó ideje nagyon jó bevételi forrássá vált az ország gyógyászati intézményei számára.

Gyógyászati turizmus

Izraelbe

Antje NaujoksA Hírek Izraelbõl munkatársa, Beer Sheva, Izrael

A Hadassah Klinikán, Jeruzsálem Ein Karen városrészében egy külön részleg áll a nemzetközi páciensek ren-delkezésére. Errõl a trendrõl a kórház már évekkel ezelõtt beszámolt, és klasz-szikus példaként egy brit páciens esetét

mutatta be. A férfi nek Angliában egy térdimplantátum beültetésére 18 hó-napot kellett volna várnia. A Hadassah Klinikára való bejelentkezése után az operációt 10 napon belül jóváhagyták. A páciensnek megérte, a beavatkozásért saját zsebbõl 15 000 eurót kifi zetni, hogy a fájdalomtól megszabaduljon. Nem õ volt, és ma sem õ az egyetlen; 2006-ban például 15 000 külföldit

regisztráltak, akik a legkülönbözõbb orvosi kezelésekre utaztak Izraelbe. Idõközben ez a szám nagymértékben megnövekedett.

Már régóta rendelkeznek Izráelben más nagy és neves kórházak is hasonló részlegekkel, többek között Jeruzsá-lemben, Tel Avivban, Haifán és Kfar Sabában. Közben ezeket egy népszerû internetes fórumon ismertetik, amely a

5

«Patients beyond Borders» nevet viseli, és a segítséget keresõknek átfogó tip-peket nyújt. A gyógyulni vágyó turisták körében egyre több az amerikai. Mivel az USA-ban soknak nincs betegbizto-sítása, és a közegészségügy nagyon drága, Izraelbe jönnek, hogy például egy Bypass-mûtétért csupán 10 száza-lékát kelljen kifi zetniük annak, amit az USA-ban fi zetnének. Ráadásul az izraeli kórházak egy ilyen privát kezelésért több pénzt kérnek, mint amennyit a helyi egészségügyi pénztártól kapnának. A külföldi páciensek számára Izraelben a kezelések 30 százalékkal többe kerül-nek, mint a belföldieknek.

Ha jobban megfi gyeljük, itt tulaj-donképpen minden részvevõ elõnyös helyzetben van: A kórházak fontos be-vételt könyvelhetnek el, míg a páciensek gyors, minõségileg kiváló és gyakran kedvezõbb költségû kezeléshez jutnak.

Az izraeli kórházaknak a gyógyászati turizmus éves szinten 400 millió sékel (80 millió euró) bevételt hoz. Ez nem csupán tekintélyes összeg, hanem segít egyes kórházakat a felszínen tartani.

Különben az ilyen orvosi kezelé-seket külföldön csak azok engedhetik meg maguknak, akik megfelelõ anyagi háttérrel rendelkeznek. Másként áll a helyzet a palesztin betegek esetében. Amíg a média szinte mindig konfl iktu-sokról számol be, az ilyen aspektusok gyakran fi gyelmen kívül maradnak. A Palesztin Autonómiahatóságnak (PA) szerzõdése van Izrael Állammal a palesztin betegek izraeli kórházakban történõ kezelésérõl. 2011-ben Izrael ennek fejében egy 11 millió eurós számlát nyújtott be a PA-nak, 2012-ben eddig 6,6 millió euróst. A PA vállalta a költségeket egy ilyen célra létrehozott alapnak köszönhetõen, amely külföldi

pénzügyi segítséggel jöhetett létre. A PA átveszi a kezelési költségeket egy alapítványnak köszönhetõen, melyet külföldi segélyekbõl, külön e célra hoztak létre, mivel a saját gyógyászati ellátás szintje és kapacitása nem tesz lehetõvé ilyen kezeléseket az ottani kórházakban. Így aztán éppen a palesz-tinok is élvezhetik Izraelben a kiváló orvosi ellátás elõnyeit. Azt mindeneset-re meg kell jegyezni, hogy a palesztin páciensek száma az izraeli kórházakban visszaesõben van. A PA-nak a helytelen pénzügyi menedzsmentje miatt az ilyen irányú kezeléseket meg kellett szigo-rítania, és egyre többeket küldenek Jordániába és Egyiptomba kezelésre, ahol az árak alacsonyabbak. ■

Egy izraeli gyógyászati kezelés általános információi: www.patiensbeyondborders.com/israel

Izraeli innováció asztmásoknak Az Asztma Világnapja alkalmából az Israel21c izraeli tudományos internetportál egy tíz fejlesztésrõl szóló összefoglalót állított össze, amelyek Izraelbõl származnak, és megkönnyítik az asztmások helyzetét.

A «Deep Breeze» eddig ugyan csak az USA-ban került alkalmazásra és néhány más országban, ott viszont nagy sikerrel, úgyhogy ez a fejlesztés és az ugyanezt a nevet viselõ izraeli cég idõvel biztosan áttörést ér el. Az akusztikus tüdõvibrációkat egy külsõ érzékelõvel (szenzor) ellenõrizni tudják, ami nem ad le sugárzást. Ez a mûtéti beavatkozást nem igénylõ rendszer megbízható diagnosztikát biztosít (www.deepbreeze.com).

Számos asztmás gyerek szülei élnek nagy bizonytalanságban: Csak könnyû roham, vagy a gyereket kórházba kell vinni? A «Personal Wheezometer», a KarmelSonix cég fejlesztése, a legrövidebb idõn belül felbecsüli a helyzetet (www.karmel-sonix.com).

Már 2006 óta van a piacon az izraeli Teva gyógyszeripari konszern által kifejlesztett rendszer, ami egy környezetbarát inhaláló készülék. A régi készülékek ugyanis károsítják az ózonréteget (www.proairhfa.com).

2000-ben Baruch Bekker volt az, aki elsõként nyúlt vissza a hagyomá-nyos sóterápiához. Már a középkorban megfi gyelték, hogy a sóbarlangokban a nátriumklorid mikroszkopikus ré-szecskéi jelentõs módon könnyítenek a légzési problémákon. Azóta egyre

gyakrabban alkalmazzák az ilyen mó-don berendezett terápiás helységeket, de Izrael az egyetlen ország, ahol a betegbiztosító állja a költségeket.

Világos összefüggés áll fenn a légszennyezõdés és az asztma kö-zött, de miként ismerhetõ fel ennek a veszélye idejekorán? Irad Kuhn-reich már gyerekként szenvedett az asztmától, és azóta neki is vannak gyerekei, akik maguk is érintettek. A haifai Technion intézetben végzett nano-technológus létrehozott egy olcsó, környezetbarát készüléket (www.myairbase.com).

Az EarlySense cég négy munka-társa közül háromnak a gyereke is már korán asztmában szenvedett. Õk az érintett szülõk számára dolgoztak ki egy megfigyelõrendszert, amely romló légzéshelyzetben rögtön jelez, a gyermeket viszont semmiképpen sem korlátozza, mivel «ötletes érzékelõ rendszerrel» van ellátva, amely nem követeli meg a testkontaktust (www.earlysense.com).

Már a középkorban megfi gyelték, hogy a

sóbarlangokban a nátriumklorid

mikroszkopikus részecskéi jelentõs módon

könnyítenek a légzési problémákon.


6 BIBLIAI ÜZENET

2007-ben Ido Bachelet a jeruzsále-mi Héber Egyetemrõl összeült egyik kutató kollégájával, Ariel Munitz-al, hogy kifejlesszenek egy antitest-ré-szecskét, amely az asztma okozóit veri vissza. Ez éppen ellenkezõleg hat, mint a gyógyszerek, amelyek kizárólag a tünetekre összpontosíta-nak. Ez az újítás jelenleg a fejlesztés elõrehaladott stádiumában van, jóllehet a klinikai teszteket még nem kezdték meg.

2004-ben a haifai Technionnál vég-zett tanulmány keretében fedezték fel, hogy a citrom adhat választ az asztma problémakörére. A citromból kinyert egyfajta olaj ugyanis az állatoknál megakadályozza az asztma kialaku-lását. Ez a kutatás is elõrehaladott stádiumban van.

Az izraeli Greeneng Solutions cég a témát egy egészen más oldalról közelíti meg. Az ózon a tüdõmembránoknak nem tesz jót. Viszont a vízben segít, mert megöl minden kórokozót. De mégis: Ha az asztmás gyerekek felkeresik az uszo-

dákat, az ott alkalmazott klór asztmás rohamokat válthat ki náluk. Amíg ez a cég, az éttermeknek, szállodáknak és kórházaknak, melyek ózonnal tisztítják a vizet, már másfajta rendszereket kínál, addig jelenleg egy olyan újfajta anyag fejlesztésével foglalkozik, amellyel lecserélhetõ lesz uszodáinkban a klór. Az izraeli egészségügyi hatóság a cég szerint már az engedélyezés elõtt áll (http://en.greeneng.biz/products-a-ser-vices/qozopoolq-system).

Azt már mindenki nagyon jól tudja, hogy a passzív dohányzás is veszélye-ket rejt. A Technion egyik tanulmánya

mindenesetre kimutatta, hogy a ciga-rettafüst hátramaradt részei – például bútorokban - sem veszélytelenek, fõként, ha asztmás személyek vannak ennek kitéve. Ez a tanulmány sok embernek segíthet, akik még tudato-sabban kívánják élni életüket, és meg-akadályozza õket abban, hogy engedjék a csecsemõket – asztmakockázattal vagy anélkül – a szõnyegen csúszni-mászni, vagy a kanapén elaludni ott, ahol dohányoztak. AN ■

A citromból kinyert egyfajta olaj ugyanis az

állatoknál megakadályozza az asztma

kialakulását. . Rövid jelentések • Az amerikai Time magazin Netan-

jahu miniszterelnököt ismét beso-rolta a világ 100 legbefolyásosabb személyisége közé, amit többek között ezzel indokolt: «Megérdemli az elismerést, mert felhívta a fi -gyelmet arra a fenyegetésre, amit Irán jelent Izrael (…) és az egész szabad világ számára.»

• Késõ tavasszal nyilvánosságra hozták az egész világon történt antiszemita indíttatású incidensek listáját. Bár kevesebb ilyen esetet regisztráltak, annál brutálisabb lett azok jellege. Feltételezik, hogy sok esetre fény sem derült.

• 2012 májusában került sor Tel Avivban a legnagyobb szabású nemzetközi mikroelektronikai konferenciára. 20 ország több mint 100 cége állította ki újdonságait.

• Merck Serono SA egy új fejlesztõ labort nyitott Yavneban. A svájci Genfben székelõ cég szeretné az izraeli újjáalakult cégek kutatói törekvéseit támogatni. A jövõ év-ben kereken 10 millió eurót fektet-nek be e célból.

• Veronica Ferres színésznõ egy német TV-s vetélkedõn 250.000 eurót nyert. Ennek felét a jeruzsá-lemi Hadassah-Klinikának adomá-nyozta, egy új gyermek intenzív osztály javára.

• A Jaffa-Jeruzsálem közötti leállí-tott vasútvonal hat kilométeres szakaszán, amely az egyik jeru-zsálemi lakónegyeden halad át, egy parkot létesítenek kávézók-kal. Ezen a vonalon van a német templomosok által a 19. században megépített történelmi vasútállo-más, amit most beintegrálnak egy zöldövezetbe.

• A jordániai koronaherceg titkos templom-hegyi látogatása után nem sokkal ismét látni lehet kül-földi hírességeket a környéken. 1967 óta elõször látogatott el oda imádság céljával az egyiptomi fõmufti. A sajtó errõl csak késõbb értesült. A fõmuftit hazájában éle-sen bírálták, mivel Egyiptomban tiltják az Izraelbe való utazást.

• Az EU Triatlon Bajnokságán, ame-lyet Eilatban rendeztek meg, 35 ország 700 atlétája vett részt. Az indulóknak 10 kilométert kellett

7

futni, 1,5 kilométert úszni és 40 kilométert kerékpározni, mindezt több mint 30 fokos hõségben.

• Ismét merényletet akadályoztak meg Izraelben, mivel a bizton-sági erõk az egyik ciszjordániai határátkelõnél két fi atalkorút állí-tottak meg öt robbanószerkezettel.

• MASHAV, az Izraeli Külügymi-nisztérium Nemzetközi Együtt-mûködésért Szervezete és az USAID segélyszervezet elhatároz-ta, hogy a jövõben szorosabban együttmûködik a segélyezésben Ugandában, Etiópiában, Tanzániá-ban és Ruandában.

• Az izraeli labdarugó játékvezetõk egyesülete történelmet írt, mivel elõször tette le a bírói szabadalmat egy nõ, és ezzel bekerült férfi kol-légáinak 22 fõs csapatába.

• Annak a rendõrnek az özvegye, aki 2011 augusztusában Eilatnál elkövetett terrorcselekmény során vesztette életét, úgy döntött, hogy meggyilkolt férje nyomdokaiba lép, és elkezdte a rendõri kiképzést.

• Izrael Függetlenségi napjának ha-gyományosan megrendezett bibli-ai vetélkedõjén, ahol az izraeli és külföldi fi atalok ószövetségi isme-reteit vizsgálják, ebben az évben a Negevben lévõ Netivot város 17 éves tanulója gyõzött.

• A vegetáriánusok izraeli étlapja egy valóságos Eldorádó. Ennek ellenére minden izraeli évente át-lagban 76 kiló húst fogyaszt – alig kevesebbet, mint az argentinok és a franciák, akik a tabellát vezetik.

• A Függetlenség napja alkalmából nyilvánosságra hozott statiszti-kákból kitûnik, hogy az országnak 7.881.000 polgára van. A legutób-bi Függetlenségi nap óta 161.000 újszülött jött a világra, ez «minden idõk» izraeli rekordja, amint azt a média tálalta.

• 1948-ban, Izrael Állam megalapí-tásának évében, az ország export-ja 6 millió dollárt ért el. 2011-ben összesen 90 milliárd dollár érték-ben exportáltak árukat. Ez egy 1.400.000 %-os emelkedés!

• Miközben a német Bayer AG telep-helyeket hoz létre világszerte, Jörg Müller, a Bayer klinikai fejleszté-seinek igazgatója megerõsítette, hogy cége érdekelt abban, hogy Iz-raelben egy kutatóközpontot hoz-zon létre, mivel az ország «kiváló

akadémiai és gyógyászati létesít-ményekkel» rendelkezik.

• Az Oroszországban megrende-zett Judó Európa Bajnokságon az izraeli sportolók 4 érmet szerez-tek. Ezáltal kvalifi kálta magát a 2012-es olimpiára többek között Arik Ze’evi, aki 2004-ben olimpiai bronzérmet nyert Izraelnek.

• Április végén meghalt az izraeli miniszterelnök apja. Ben-Zion Ne-tanjahu, aki a cionizmust kutató történész volt, 102 évig élt. A Ne-tanjahu család a világ számos or-szágából kapott részvéttáviratot.

• Az Izraelben mûködõ Delta Galil nevû fehérnemû-gyártó cég átvet-te a nagy múltú német Schiesser céget, mely évek óta anyagi nehé-zségekkel küzd. A Schiesser önál-ló leányvállalatként változatlanul fennmarad.

• A jeruzsálemi Héber Egyetem és a Potsdam Egyetem szerzõdést írt alá, a szorosabb együttmûködés ér-dekében a kutatás, az oktatás és a diákok cserelátogatása területén.

• Egy hivatalos ünnepség keretében adták át a németországi Kielben az «INS Tanin» (Krokodil) nevû tenger-alattjárót az izraeli védelmi minisz-térium illetékeseinek. Ezzel hivata-losan is az izraeli haditengerészet tulajdonába került a negyedik Delfi n osztályba tartozó tengeralattjáró, és 2013-ban érkezik az országba.

• Az izraeli pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy támogatja a hib-rid- és elektroautók beszerzését. Az a törvény, hogy a környezetba-rát jármûvek beszerzését adócsök-kentéssel tegyék vonzóbbá, a mi-nisztériumnak kereken 42 millió eurójába kerül.

• A 2011 õszén fogságából szabadon engedett Gilad Shalit részt vett a «Cycling for Peace» elnevezésû ke-rékpártúrán, amit az õ szabadon engedési kampánya során hívtak életre. Shalit számos aktivistával is találkozott, akik éveken keresz-tül õérte küzdöttek.

• A Fitch nemzetközi hitelminõsítõ ügynökség «A» osztályba sorolta Izraelt, mint amely stabil gazda-sági kilátásokat nyújt. Steinitz pénzügyminiszter elmondta: «Te-kintettel a nemzetközi piacok gaz-dasági helyzetére, ez a besorolás az izraeli gazdaság stabilitása és ereje mellett szóló bizonyság.»

• 16 éves börtönbüntetésének letöl-tése után 2012 májusában szaba-don engedték Rabin gyilkosának testvérét. Hagai Amirt többek kö-zött összeesküvésben való rész-vételért ítélték el. Már szabadu-lásának elsõ perceiben sokakat megdöbbentett megjegyzésével: «Semmit sem bántam meg.»

• Az egykori Hohenzoller üzem terü-letén Düsseldorfban egy Grafental elnevezésû negyedet terveznek 1000 lakossal. A befektetõ a Tel Aviv-i Brack Capital Properties (BCP) társaság.

• A nemzetközi Iskolasakk Világbaj-nokságon, amelyet Romániában rendeztek meg, egy 10 éves tuné-ziai nem volt hajlandó lejátszani a partit egy izraeli diákkal. A tuné-ziai tanulót az arab országokban hõsként ünnepelték.

• Mivel a Hamasz ismét felhívást tett izraeli katonák elrablására, az izraeli hadsereg kampányt indított, minek során a katonákat sokkoló video-felvételekkel emlékeztetik arra, hogy az elcsavargás tilos.

• Tel Aviv polgármestere, Ron Hul-dai villámlátogatást tett a partner-városban, Essenben, ahol többek között a Vámegyesület céhénél járt, és megbeszélte egy általános együttmûködés elsõ részleteit.

• Az izraeli környezetvédelmi mi-nisztérium ingyenes mobilalkal-mazást hoz forgalomba. A «Gon-dolkodj zölden» alkalmazás taná-csokkal szolgál a polgároknak a környezetbarát viselkedéssel kap-csolatban a mindennapok során.

• 70 éves késéssel rendeztek 13 nyugdíjasnak ünnepélyes Bar Mic-vó ceremóniát. Ezt az eseményt, amire 13 éves fi úknál kerül sor, akik a vallási önállóságukat ün-neplik, õk a Holokauszt miatt nem élhették át, úgyhogy most az ün-nepség igen megható élmény volt.

• Késõ tavasszal 49 ország rendõri vezetõi találkoztak Tel Avivban a nemzetközi Interpol konfe-rencián, és eszmecserét folytat-tak mindenekelõtt az internetes bûnözés témakörében.

• Május közepén 5.3 erõsségû föld-rengés rázta meg Izraelt. A má-sodpercekig tartó földmozgás Ha-ifától Beer Sheváig érezhetõ volt, mindenesetre károk nem keletkez-tek. AN ■

HINTERGRUNDINFORMATIONEN AUS ISRAEL 7


8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

EGY PILLANAT

A Jeruzsálem-naphoz Izraelben a Jeruzsálem-napon, mely ez alkalommal május 20-ra esett, a városnak a Hatnapos háború alatti egyesítésére emlékeztek. A 45. évfordulóra az izraeli központi statisztikai hivatal a következõ adatokat hozta nyilvánosságra:

• Jeruzsálem Izrael Állam legna-gyobb városa. 2011-ben lakóinak száma meghaladta a 800.000 fõt. A 801.000 lakosból 497 000 zsidó (62 %), 281.000 muszlim (35 %), 14.000 keresztyén (kb. 2 %) és 9.000 lakos a három említett val-lás egyikéhez sem tartozik (több mint 1 %).

• A beköltözõk többnyire Bnei Brakból, Tel Aviv-Jaffából és Beit Shemeshbõl jönnek. Aki elhagyja a várost, az ismét Tel Aviv-Jaffá-ba, Beit Shemeshbe vagy Beitar Illitbe megy. A városból többen vándorolnak el, mint ahányan be-költöznek.

• A jeruzsálemi nõk átlagban 4,01 gyereket szülnek, egyértelmûen a 3,03-as országos átlag felett.

• Egy átlagos háztartásban Jeruzsá-lemben négyen élnek, míg az or-szágos átlag 3,4 személy.

• A jeruzsálemi foglalkoztatottak

87,7 %-a a városban dolgozik. Összehasonlításként: Tel Avivban 64,2 %.

• A gyermekes családok 12,2 %-ának nincs jövedelme. Ezzel ez a szám majdnem a duplája az ország többi városi lakosságában tapasztalha-tónak (6,6 %).

• A zsidó, 20 év feletti jeruzsále-miek 34 %-a vallja magát ultra-ortodoxnak (Izraelben összesen: 9 %), 19 % vallásosnak (10 % az országos), 27 % tradicionálisval-lásosnak vagy tradicionális be-állítottságúnak (38 % Izraelben összesen), miközben Jeruzsálem zsidó lakosságának 19 %-a mond-ja magát világinak, ill. nem vallá-sosnak (az országos átlag 43 %).

• Jeruzsálem tanulóinak 65,3 %-a látogat héber nyelvû iskolát, ta-nul ultra-ortodox tanintézmény-ben; a tanulók összlétszámának 37,1 %-a jár arab nyelvû iskolába.

• A felsõfokú intézményekbe össze-sen 36.500 diák iratkozott be. ■

Forrás: Izraeli Központi Statisztikai Hivatal /Feldolgozta AN

FELMONDOTT GÁZSZÁLLÍTMÁNYOK

Rossz kilátások az izraeli-egyiptomi békeszerzõdés terén?Azok a gázvezetékek, amelyek az egyiptomi gázt szállítják Izraelben, szüntelenül a fi gyelem középpontjában állnak. Miután az egyiptomiak 2012 áprilisában leállították a gáz szállítását Izraelbe, sokan ezt rossz elõjelként értékelték a Nílus menti országgal fennálló békeszerzõdés jövõjét illetõen.

A földgázvezetéken keresztül egész áprilisig nemcsak Izrael kapott Egyiptomból gázt, hanem Jordánia is kap még most is, éppúgy, mint azelõtt. Az elmúlt év során ez a gázvezeték szüntelenül célpontja volt a terroris-ta szabotázsakcióknak. Több tucat robbanószerkezet tette bénította meg ismételten a mûködését. Bizonyos, hogy ezt a gázvezetéket, amely a Sí-nai-félsziget lakatlan messzeségein halad, nehéz megvédeni; azonban ez-zel együtt úgy tûnik, hogy az illetékes egyiptomi hatóságok sem annyira ér-

dekeltek a szállítmányok biztosításá-ban.

Mivel Egyiptom az «arab tavasz» miatt nehéz gazdasági idõket élt át, ez meglepõ, hiszen a gázexport Egyiptom egyik biztos bevételi forrása. Emiatt Izraelben arra a feltételezésre jutot-tak, hogy a háttérben egy új politikai vonal húzódhat. Ebben az összefüg-gésben egyre gyakrabban került szó-ba az egyiptomi-izraeli békeszerzõdés jövõje is.

Izrael rá van utalva a gázszállítmá-nyokra. Noha egyre jobban igyekszik

alternatív energiaforrásokra átállni, az ország áramtermelése még mindig jelentõs mértékben a gázon, kõolajon és szénen alapul. Az áram 40 száza-lékát gázzal állítják elõ. Az ország az ehhez szükséges nyersanyag 50 százalékát Egyiptomból szerezte be. Noha Izrael idõközben hatalmas saját gázmezõkre bukkant, a legnagyobb gázmezõ, a Leviathan kitermelése is csak 2016-ban kezdõdik. A gázve-zeték elleni terrortámadások miatt kiesõ egyiptomi szállítmányokat még át lehetne hidalni, de aztán ami törté-

9

nik, sokkal súlyosabb lehet, mint csu-pán az áramkorlátozás.

2012. április végén Egyiptom tel-jesen leállította a gázszállítást Izrael felé. Az indoklás az volt, hogy Izrael nem tartotta be a szerzõdés feltétele-it. A fennálló szerzõdés 2005-bõl való, tehát Hosni Mubarak elnök kormány-zási ideje alatt kötötték. Egyiptomban a szerzõdés sokaknak – kormánykör-ökben és a nép körében is – szálka volt a szemében, mivel az az Izraellel való kapcsolat normalizálását erõsítette. Ráadásul sokan azt tartják, hogy túl olcsón adták a gázt Izraelnek. Ez a két kritikus pont Mubarak bukásával felerõsödött.

Az egyiptomi gáztársaság elnöke, Mohammed Shoeb, az egyiptomi kor-mány nevében is hangsúlyozta, hogy a szállítmány leállításának nincsen politikai háttere. Izrael is sietett az ügyet elbagatellizálni. Elmondták, hogy a szerzõdés feltételeit betartják.

A felmondás oka egy vita lehet bizo-nyos privát vállalkozások és az egyip-tomi kormány között.

Mialatt az egyiptomi katonai ta-nács és az átmeneti kormány is Iz-rael és az USA felé azt nyilatkozta, hogy minden egyezmény továbbra is fennáll, addig a nép körében más-képpen áll a helyzet. A legújabb felmérések ismételten igazolják: Az egyiptomiak 61 százaléka támogat-ja a békeszerzõdés megszüntetését Izraellel. Ezt a hangulatot ragadta meg az egyiptomi miniszterelnök-ségre legesélyesebb két jelölt. Õk nyilvánosan hirdették, hogy megvá-lasztásuk esetén az Izraellel kötött békeszerzõdést «át akarják gondol-ni.» AN ■

Az elmúlt év során ez a gázvezeték szüntelenül

célpontja volt a terrorista

szabotázsakcióknak.

SZÉDÜLETES

Mennyit ér Izrael gázlelete?A Földközi-tenger térségében talált földgázmezõk, amelyekre a múlt évben az izraeli cégek által végzett próbafúrások alkalmával bukkantak, nemcsak Izraelbe keltettek nagy feltûnést. Elsõ alkalommal próbálják megbecsülni azt a pénzösszeget, amelyet e gázmezõk hozni fognak.

A lelet jelentõsége kézenfekvõ Izrael nyersanyag-készletét te-kintve. Mégis nehezen szemlélte-tik a mezõ nagyságának adatai a lelet tömegét. A laikusok alig tud-nak valamit is elképzelni a köb-méter-adatok alapján. A mennyi-ség nagysága jobban felfogható, ha a számadatok pénzösszegeket is tartalmaznak, amelyeket a gáz-kitermelés hozhat. De éppen ezzel voltak mindeddig nagyon óvato-sak. Nos, megszülettek az izraeli pénzügyminisztérium elsõ becs-lései, amelyeket az izraeli sajtó «visszafogottnak és konzervatív-nak» nevezett.

A legnagyobb gázmezõt, név szerint a Leviathant, 60 milliárd sékeles (12 milliárd euró) piaci értékre becsülték. A többi gázmezõ pénzbeli értékét összevonva 20 milliárd sékelben (4 milliárd euró) állapították meg.

Ezek a számértékek különben változhatnak. Egyrészt a gázmezõ

kiterjedését csupán megbecsül-ték, másrészt a gáz piaci ára is ingadozhat. Ebbõl következik, hogy amikor a kitermelés beindul, ezeket az összegeket vagy lefelé, vagy felfelé módosítani kell.

Az ország kormánya az izrae-li pénzügyminisztérium becslése szerint több mint 20 milliárd sé-keles bevételre számíthat. Izrael Állam bruttó hazai terméke (GDP) éves szinten 240 milliárd ame-rikai dollár. 2011-ben az export nagysága 62,5 milliárd dollárt tett ki. Izrael éves bevétele 68 milli-árd dollár, azonban 75,6 milliárd dollárt ad ki. Ezzel világossá vá-lik, hogy a 20 milliárd sékeles be-vétel – 5,3 milliárd dollár – több mint, amit kívánni lehet. Izrael természetes nyersanyagforrása-it tekintve elmondhatjuk, hogy csupán az ásványi anyagok, mint a foszfor és magnézium, kiterme-lése a Holt-tengerbõl, elég magas összeget hoz az államháztartásba,

amely azonban meg sem közelít-heti majd a földgáz-kitermelésbõl befolyó összeget. AN ■



MEGINDÍTÓ NAPOKRA EMLÉKEZVE

Az izraeli légierõ új parancsnoka Vezérõrnagy, 1977-ben kezdte katonai pályafutását. Harcigép-pilóta volt. Azóta felívelõ karriert futott be. 2012 májusában Amir Eshelt kinevezték az izraeli légierõk parancsnokának.

Izraelben egyre nagyobb fi gyelmet fordítanak az ország légierejére. A modern idõk ellenére, amikor a had-viselésben a rakéták egyre fontosabb szerepet játszanak, az izraeli védelmi erõk (IDF) pilótái nemcsak az ország légterét védik, hanem éles helyzetben elsõk lehetnek, akik az ellenséges vo-nalak mögött aktívan közbeléphetnek.

Amir Eshel a vezérõrnagyi rangig vitte. 1959-ben Jaffán született, és 1977-ben döntött a katonai szolgá-lat mellett, amikor pilóta-kiképzésre jelentkezett, és azt bravúrosan elvé-gezte. Harci bevetésen többek között az elsõ libanoni háborúban vett részt az 1980-as években. Katonai attasé is volt az USA-ban, és tanulmányokat folytatott az Auburn Egyetemen, Ala-bama amerikai szövetségi államban, valamint a Haifai Egyetemen is. 2006 és 2008 között az izraeli légierõk helyettes parancsnoka volt. Ebben az idõben kapta meg a vezérõrnagyi

rangot, és ezt követõen az IDF ter-vezési bizottságának igazgatója lett. Karrierjének csúcspontját az izraeli légierõk parancsnokának való kine-vezés jelenti, amelyet a jelenlegi ve-zérkari fõnöktõl, Benny Gantztól ve-hetett át.

Izraelben Eshel vezérõrnagy 2003-ban a legnagyobb szenzációt azzal keltette, hogy az egész zsidó nép számára kiemelkedõ, szimbolikus jelentõségû repülést hajtott végre. Akkor egy izraeli pilóták alkotta de-legáció élén repült,akik a lengyel kor-mánnyal egyetértésben fátylat húz-tak az egykori megsemmisítõ tábor, Auschwitz emlékhelye fölé. Számos zsidó Holokauszt-túlélõ számára Izra-elben és az egész világon ez egy rend-kívül megható és szimbolikus erõvel bíró esemény volt. Akkor Eshel a pilótafülkében a következõ szavakat mondta: «Mi, az izraeli légierõ pilótái, feltámadva a millió áldozat hamvaiból

átrepülünk a horror tábora fölött. Az égre visszük néma kiáltásukat, hódo-lunk bátorságuk elõtt, és ünnepélye-sen fogadjuk, hogy a zsidó nép és a zsidó állam védõpajzsai leszünk.»

A háromgyermekes családapát egy sorsdöntõ pillanatban nevezték ki az izraeli légierõ parancsnokává. Az izraeli pilóták ugyanis megha-tározó szerepet játszhatnak a zsidó állam létezésének biztosításában. Eshel nagy elismerést szerzett a for-radalmi újítások bevezetése iránti érdeklõdésével. Ezenkívül arról híres, hogy határozatait jól megfontolva, a legapróbb részletekig átgondolva hoz-za. Ezért mindenki úgy tekint rá, az iráni atomkutató program elleni, még mindig lehetséges, katonai akcióval a háttérben, mint tapasztalatokkal és elszántsággal rendelkezõ férfi re, aki azonban kellõképpen elõrelátó, és fel tudja mérni a legkülönbözõbb alterna-tívákat. AN ■

MÁR MEGINT

Számítógépes vírus Irán kõolajiparában Két év telt el azóta, hogy a «Stuxnet» számítógépes vírus az iráni atomkutató program számítógépes rendszerében pusztított, most újra egy számítógépes vírus okoz problémát.

Jelen esetben az iráni kõolaj-kitermelõ ipar digitális rendszerét tá-madta meg egy számítógépes vírus. A kibertámadás, a külföldi hírszolgálatok szerint, április 22-én következett be. A számítógépes vírus elõször a kõolaj-kitermelõ ipar ellenõrzõ központjában, a Kharg szigeten lépett fel. – Innen irányították az iráni kõolajexport leg-nagyobb részét. – Ezzel párhuzamosan az illetékes állami minisztériumban és a nemzeti kõolaj-kitermelõ cégnél, a «National Iranian Oil Company»-nél (NIOC) is hasonló problémák adódtak. Továbbá a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy az iráni kõolajexport több napon át szünetelt. Mivel az iráni kõolajipari minisztérium és a NIOC cég internetes portálja is tönkrement, Irán

11

nem titkolhatta el a nyilvánosság elõtt az esetet.

Ez a támadás igen szégyenletes volt az irániak számára. Az érintett napok során különbözõ intézmények adtak ki jelentéseket, amelyek az esetet még kí-nosabbá tették, mivel nem egyeztettek egymás között. Az egymásnak ellent-mondó magyarázatok azt a benyomást keltették, hogy totális káosz uralkodik. Egyes jelentésekben az állt, hogy «ká-rok alig» keletkeztek. Az iráni állami hírszolgálat, a FARS ezzel ellentétben arról számolt be, hogy egy súlyos kiber-támadás történt. Megpróbáltak az olaj-

ipari minisztérium szerverérõl adatokat letölteni. A fõadatok nem károsodtak, azonban sok rendszert mégis úgymond «elõvigyázatosságból» kikapcsoltak. Az olajipari miniszterhelyettes, Hamdollah Mohammadnedschad többek között kö-zölte, az iráni hatóságok egy különleges vizsgálóbizottságot hoztak létre, hogy a kibertámadás utáni helyzetet mene-dzselje.

Emlékeztetõül felidézzük, hogy az iráni számítógépes rendszer már egy-szer célpontja volt egy kibertámadás-nak. Akkor Irán atomkutató program-jának digitális berendezései szolgáltak

célpontul. A «Stuxnet» nevû számítógé-pes vírus világszerte szenzációt keltett. Akkor sem, és most sem jelentkezett senki, hogy a támadásért vállalja a felelõsséget. Irán mégis azt jelentette, hogy tudja, ki áll a támadás mögött: Iz-rael és az USA fejlesztették ki a vírust és csempészték be. A külföldi média fel-kapta az irániaknak ezt a feltételezését. A külföldi szakértõk ezt a gyanút azzal indokolják, hogy csak egy csúcstech-nológiával rendelkezõ állam képes egy ilyen kibertámadást végrehajtani. Sem az USA sem Izrael nem foglalt állást az ügyben. ZL ■

TÖBB MINT KÉRDÉSES

Egy békekutató antiszemita összeesküvés-elméletei Johan Galtung megbecsült szociológus. Kereken 1000 tudományos cikket és 100 könyvet jelentetett meg, amelyek szinte kizárólag a béke témájával foglalkoznak. Idõközben kérdéses kijelentésekkel keltett szenzációt.

Prof. Johan Galtung szociológus-ként világhírnévnek örvend. A norvég tudós szakterülete a békekutatás. Az idõközben már 82 éves professzor kigondolója és megalapítója a «béke-kutatás és konfl iktusmegoldás» tudo-mányágának. Amikor 1959-ben a Bé-kekutatás Nemzetközi Intézetét Osló-ban, a norvég fõvárosban létrehozták, õ is nagymértékben közremûködött.

Egy ilyen háttérrel rendelkezõ tu-dóstól elvárható a csak megalapozott és tényeken alapuló állásfoglalás. Kutatási szakterülete miatt számta-lan békeaktivista az egész világról e tudós felé fordítja fi gyelmét. Izrael-nek is, ahol a béke szónak egészen különleges jelentése van, bizonyos elvárásai vannak egy ilyen férfi vel szemben, ami a szakmailag minõsített kijelentéseket illeti. Néhány héttel ezelõtt a helyzet alapvetõen megvál-tozott, mivel Prof. Galtung ezeket az elvárásokat néhány, de nagyon sokat mondó szóval megsemmisítette.

Az Oslói Egyetemen tartott egyik elõadása alkalmával nem csupán Izrael-ellenes kijelentésekre ragad-tatta magát, hanem még antisze-mita elõítéleteinek is hangot adott. Kijelentéseit a széles nyilvánosság is megismerte egy összeállításnak köszönhetõen, amelyet a Humanist

norvég magazin a világhálón közzé-tett. Prof. Galtung megerõsítette ál-láspontját egy levélváltásban is, ame-lyet a neves izraeli napilap, a Haaretz folytatott vele.

Prof. Galtung többek között ki-jelentette, hogy az «izraeli és zsidó elemek» valamint a norvég merénylõ, Anders Behring Breivik közöt-ti kapcsolatot «nem lehet kizárni». Továbbá azt feltételezte, hogy a merénylõnek kapcsolatai lennének a szabadkõmûvesekkel, «akiknek

tudvalevõleg zsidó hátterük van». A norvég tudós azonban ennél jóval tovább ment elméletével, mivel azt a véleményt hangoztatta, hogy Breivik, a norvég merénylõ az izraeli külföldi titkosszolgálattól, a Moszadtól kapta parancsait, közöttük azt az utasítást is, hogy a már említett merényleteket végrehajtsa. Hogy ezt a feltételezé-sét szemmel láthatóan alátámassza, Prof. Galtung az antiszemita körök-ben annyira kedvelt összeesküvés-elméletek felé fordult. Úgy véli, hogy

Prof. Galtung többek között kijelentette, hogy az «izraeli és zsidó elemek» valamint a norvég

merénylõ, Anders Behring Breivik közötti kapcsolatot «nem lehet kizárni».

wikipedia



már maga a dátum, amikor Breivik merényleteit elkövette, Izraelre utal; mivel a zsidó földalatti szervezet, az Etzel támadása a Dávid Király Hotel ellen 1946. július 27-én tör-tént. Galtung egyelõre a rendõrségi jelentésektõl vár több információt, melyek véleménye szerint egy ilyen kapcsolatot felfedezhetnek.

Aki Prof. Galtung feltételezéseit «megtévedettként» mentegetni sze-retné, azt e neves akadémikus továb-bi kijelentései észre térítik. Galtung odáig megy el tételeiben, amelyek-nek kifejezetten antiszemita hátte-rük van, hogy kijelenti: Az amerikai

médiát a zsidók ellenõrzik, és Izrael javára tényeket ferdítenek el. Azért jutottunk el a «szörnyû Auschwitzig» is, Prof. Galtung kifejezésével, mert a zsidók Németországban túl sok és túl fontos kulcspozíciót töltöttek be. Ráadásul mindenkinek tanulmá-nyozásra ajánlja a «Sion bölcseinek jegyzõkönyveit». Ez a már rég kohol-mányként leleplezett, uszító írásmû antiszemita körökben soha nem lá-tott népszerûségnek örvend.

Ez a tömör antiszemitizmus sok embert felbosszantott nemcsak Iz-raelben, hanem az egész világon. Az elsõk egyike, aki ezzel kapcsolatban

nyilatkozott, Prof. Gad Yair volt, a jeruzsálemi Héber Egyetem szocio-lógusa: «Prof. Galtung minden nyil-vános és akadémikus eszmecsere tekintélyes tagjának számított – ed-dig. Kommentárjai nemcsak a norvég tudományos világot ejtették zavarba: ‹Hogyan engedhetõ meg, hogy a bé-keeszmének eme úttörõje gondolatait náci publikációkkal támassza alá, és azokat még elõadásokon, interjúk-ban, újságcikkekben terjessze is?›» Befejezésül Prof. Yair felteszi a kér-dést: «Galtung is úgy ejti ki a béke szót, mint Breivik, náci köszöntéssel kísérve?» ZL ■

AMERIKAI KATONAI SEGÍTSÉG

Egy milliárd amerikai dollár a Vaskupolára Csak nemrég adtunk hírt a Vaskupola rakétavédelmi rendszerrõl, és fejlesztésérõl. Izraelnek sürgõsen további kilövõ állomásokra van szüksége, amelyekre már az USA-nak köszönhetõen van kilátás.

rakétaelhárító egység építésére kell fordítani. Az összeg egy kis részét a Vaskupola továbbfejlesztésére kell fordítani.

Az utolsó eszkaláció után, amely miatt egymillió izraelinek az ország déli részén több mint egy hétig az óvóhelyek közelében kellett tartóz-kodnia, Izrael szövetséges partnere segítségét kérte. A már meglévõ vé-delmi egységek épphogy elegendõek a délen fekvõ nagyobb lakossági köz-pontok védelmére. Izraelben köztu-

dott, hogy az ország északi része is ki van téve a rakétatámadások veszé-lyének, mivel az Irán által támogatott Hezbollah milíciák fegyverkészlete Libanonban tele van hasonló raké-tákkal.

A Vaskupola-rendszer szerinti vé-delmi egység létrehozása 50 millió amerikai dollárba kerül, amely nem foglalja magába a védelmi rakéták és a telepítési hely elõkészítésének költségeit. Izrael szükségesnek látja több tucatnyi védelmi egység telepí-

Májusi számunkban megjelentettük az Izraelben kifejlesztett Vaskupola ra-kétavédelmi rendszer továbbfejlesztésé-nek, üzembe helyezésének és teljesítõ képességének adatait. Ez a világon az egyetlen olyan védelmi rendszer, amely az 50 kilométeres hatótávolsá-gú rakétákat még felrobbanásuk elõtt lehozza a levegõbõl. Jelenleg Izrael három üteggel rendelkezik. A negye-diket hamarosan szállítja a «Rafa-el», Izrael legnagyobb fegyvergyártó konszernje. Izrael számára különben további ütegek létesítése a költségek miatt nehézségekbe ütközik.

Nos, ebben az esetben Izrael leghûségesebb szövetségese sietett segítségére. Az elnökválasztási kam-pány közepette határozta el Barack Obama, amerikai elnök, az Izraelnek nyújtott katonai segítség kiegészí-tését. Ez egy példanélküli lépése az elnöknek, Izraelnek pedig óriási se-gítség abban, hogy polgárait jobban meg tudja védeni.

Az amerikai képviselõház jóvá-hagyta Obama határozatát; és így az Egyesült Államok már a következõ hónapokban egy milliárd amerikai dollárt utal át Izraelnek. Ezt az ösz-szeget kiegészítésképpen utalják át az évi 3,1 milliárd dolláros amerikai katonai segélyhez, és az USA által meghatározott felhasználási cél sze-rint egy további Vaskupola rendszerû

13

tését, hogy polgárait úgy délen, mint északon, valamint az állam legna-gyobb lakossági központjaiban – a Tel Aviv nagytérségben – megvédhesse. Már az utolsó eszkaláció alkalmával a Gázai-övezet terrorszervezetei egy-re közelebb tapogatóztak a Tel Aviv nagytérség irányába. Izraelben tud-ják, hogy ebben az irányban sürgõsen védelmi intézkedésekre van szükség.

A Vaskupola kimagasló tel-jesítményével a háttérben egyre erõsödnek azok a hangok, melyek szerint nem lenne szabad késlekedni újabb egységek megrendelésével. A

védelmi költségvetés megrövidítésé-nek idején különben ez igen nehéz ki-hívás. Azonban az USA-ban is elhang-zottak hasonló követelések további egységek telepítésére, biztosítva így az izraeli civil lakosság védelmét. Különbözõ politikusok támogatták az ennek megfelelõ katonai segély kiegészítését Izrael számára. Egyes Izrael-barát amerikai politikusok egy lépéssel még tovább is mentek, amennyiben felszólították az ame-rikai kormányt, hogy ne egyszerûen csak pénzzel álljanak rendelkezésre, hanem partnerként is kapcsolódja-

nak be ebbe a vállalkozásba. A poli-tikusok és katonák, akik emellett a kiegészítés mellett vannak, ugyanis arra a stratégiai potenciálra gon-dolnak, amelyet ez a rakétavédelmi rendszer a saját soraiknak hozhat. Egy partneri közremûködés kereté-ben lehetõvé válna a jövõben saját katonai kaszárnyáikat, amelyeket az amerikaiak ebben a régióban fenn-tartanak, ezzel a nagy teljesítményû rendszerrel megvédeni. És ezen a módon egy további szövetséges part-ner is – Dél-Korea – jobb védelmet kaphat. ZL ■

SOK KÉRDÕJEL

Izrael és a választási eredmények Franciaországban Izraeli diplomaták nem csodálkoztak a franciaországi választási eredményeken, de nyugtalanok voltak. Arra gondoltak, hogy ezek az EU politikai arculatát megváltoztathatják, és messzemenõ következményei lehetnek az EU politikájában Iránnal kapcsolatban – Izrael hátrányára.

Az egész világ tudja, hogy heves választási harcok zajlottak, ame-lyek a szocialista François Hollande gyõzelmét hozták. 1995 óta nem lá-tott Franciaország Élysée Palotája szocialista államelnököt. Hollande 1,1 millió szavazattal többet kapott, mint elõdje, Nicolas Sarkozy. A vá-lasztási megfi gyelõk azon a vélemé-nyen vannak, hogy Hollande eze-ket a szavazatokat mindenekelõtt Franciaország muszlimjainak kö-szönheti. Franciaországban ke-reken két millió muszlimnak van szavazati joga. 1,7 millió személyt tudott ebbõl a választói csoport-ból Hollande és pártja meggyõzni. Más szavakkal: Franciaországban a muszlimoké volt az utolsó szó an-nak eldöntésében, hogy ki kerüljön ennek az erõs és jelentõs európai országnak az élére, amely a 65 mil-lió polgárt számláló összlakosságá-ban öt-hat millió muszlim lakost is számlál.

Ennélfogva Izraelben úgy vélik, hogy Hollande a belpolitikai indíté-kok alapján már nem folytathatja az elõzõ kormány Izrael- és zsidó-barát politikáját. Ez Hollande-nak ideológiai beállítottsága alapján egyáltalán nem fog nehezére esni. Szocialistaként a politikai paletta bal oldalán áll, és ezáltal hagyomá-nyosan egy olyan táborban, amely

úgy az USA-tól, mint Izraeltõl el-távolodott. Már a választási küzde-lemben elmondta, hogy alapvetõen ellenzi az iráni atomkutató program leállítására irányuló katonai akciót. A Nyugat politikai megfi gyelõi rá-adásul attól is tartanak, hogy Hol-

A választási megfi gyelõk azon a véleményen vannak,

hogy Hollande ezeket a szavazatokat mindenekelõtt

Franciaország muszlimjainak köszönheti.

lande rést üt az Irán elleni, átfogó koalíción.

2012 nyarán várható Hollande elsõ látogatása Izraelbe. Emellett tervbe vették a Palesztin Autonó-miahatóság vezetõ személyiségei-vel való találkozást. Izrael számá-ra ez fontos találkozó lesz, amely eldöntheti a jövõbeli állásfoglalást az izraeli-palesztin konfl iktusban, valamint az iráni atomkutató prog-rammal kapcsolatban.

Franciaország zsidó közössé-ge megérezte a választások kime-netelét, és tartott attól, milyen irányt fog venni országuk. Röviddel a választások elõtt a Jewish Agency, amely többek között a zsidók Izrael-be való kivándorlásának lebonyolí-tásáért felel, megtartotta Párizsban az úgynevezett Alijah-fórumot. Ez nem egy szokatlan esemény; mivel ilyen fórumot, amelyen az Izrael-be kivándorolni szándékozó zsidók sok kérdést tisztázhatnak, sok or-szágban legalább egy évben egyszer megtartanak. Így Franciaországban is. Ugyanakkor az idei Alijah-fórum megmutatta, hogy a franciaországi zsidók nagymértékben elbizonyta-lanodtak. 2011-ben 2000 látogató érdeklõdött az Izraelben való újra-kezdés lehetõségeirõl. 2012 tava-szán több mint 5000 Alijah-érdeklõdõ rohamát jegyezték fel. ZL ■



OLAJBOGYÓ A PUSZTÁBÓL

Izrael mezõgazdasági újításai csodálatba ejtenek Szüntelenül hírt adunk Izrael mezõgazdasági újításairól: A sivatagban szõlõt telepítenek, halgazdaságok jönnek létre, a vizet takarékosan használják fel, és környezettudatosan folyik a kártevõk elleni harc. Közben olajfákat telepítenek a pusztába.

Nem rég rendezték Tel Avivban 18. alkalommal az «AgriTech» ag-rárvásárt. A vásárt, amelyet három-évente rendeznek, ebben az évben a szennyvíz- és ivóvíz-menedzsment témájának szentelték. Ezenkívül inno-vatív melegházakat és a tejelõ marhák tenyésztésében, valamint a tejtermé-kek elõállításában elért forradalma-sított megoldásokat állítottak ki. A vásár több ezer látogatót vonzott, kö-zöttük mezõgazdasági minisztereket is különbözõ országokból.

Hogy milyen újító szellemû az izraeli mezõgazdaság, azt a negevi Ben-Gurion Egyetem egy új projektje is bizonyítja. Ezért a vállalkozásért együtt dolgoznak Beer Shavában en-nek a neves fõiskolának tudósai ame-rikai baráti társaságukkal. A sivatag fõvárosának, Beer Shevanak közelé-ben elõször Izrael Állam történetében a sivatag közepén olajfákat ültetnek. A leglényegesebb pont: Nem fogják õket öntözni!

Valamikor régen az egész ország területén voltak olajfák, amelyek a zsidó nép történetében különös sze-repet játszanak; a sivatag azonban egyre jobban elõrenyomult. A száraz

sivatagi klíma nem megfelelõ ezek-nek a fáknak, fõleg akkor nem, ha belõlük gazdasági hasznot szeretnénk húzni, azaz: olajbogyót és olívaolajat elõállítani. Izrael azonban szeretné a sivatagot gazdaságilag egyre átfogób-ban kihasználni, és keresi azokat az utakat, amelyek lehetõleg kevés vizet pazarolnak. Ezért a pusztában ülte-tett olajfák esetében egy vélhetõen egyszerû, és már a nabateusok által is alkalmazott rendszerhez fordultak: A Ben-Gurion Egyetem kísérleti farmját úgy építették, hogy a sivatagban csak nagyon ritkán elõforduló árvizet fel tudják fogni. Ez a rendszer az elsõ tél idején (azaz: az esõs évszakban) na-gyon eredményesnek bizonyult.

Az elsõ 240 olajfa, melyeket a Ben-Gurion Egyetem amerikai barátai adományoztak (minden fának egyéni adományozója van), szépen fejlõdik, úgyhogy további 600-700 olajfa telepí-tését tervezik. Ezt az ültetvényt Beer Shevatól 32 kilométerre délre, Wadi Mashash-ban telepítik, ahol a Ben-Gu-rion Egyetem a már említett kísérleti farmját fenntartja.

«Az olajfa Izrael egyik szimbólu-ma. Rendkívüli örökségünkre emlé-

keztet bibliai õshazánkban», mondta ezzel kapcsolatban Doron Krakow, a Ben-Gurion Egyetem Amerikai Batátai alelnöke. «A Wadi Mashash-beli farm kutatásai jelentõsen bõvítik a fenn-tartható mezõgazdaságról szerzett tudásunkat.» Ezeket az egykor termé-keny föld növekvõ elsivatagosodásá-ra való tekintettel mondta. Az izraeli tudósok azon a véleményen vannak, hogy rendszerük mindenekelõtt az af-rikai nemzeteknek segíthetnek sivata-gos földterületeket mezõgazdaságilag újra hasznosítani. AN ■

«Az olajfa Izrael egyik szimbóluma. Rendkívüli

örökségünkre emlékeztet bibliai õshazánkban»

VÁRATLAN PÉNZFORRÁS

Növekszik, mint esõ után a gombaA pénz tudvalevõleg nem fán terem. Egy izraeli kibbucban a pénz a földben terem, mégpedig egy gomba formájában, amelyre ezelõtt 15 éve mindent feltettek.

A Bar’am kibbuc közvetlenül az izraeli-libanoni határnál terül el, Ga-lilea északi részén, és annak a ha-sonló nevû településnek a közelében építették, amely itt az ókorban állt.

A közelben elterülõ Bar’am nemze-ti parkban látható az ország egyik legrégebbi zsinagógájának maradvá-nya. Sok évszázaddal ezelõtt itt nem zsidók éltek, hanem mindenekelõtt

muszlim arabok; a 13. századtól az-tán túlnyomórészt keresztyén ara-bok. Ez azonban már rég a történe-lem része, mivel 1948 novemberétõl áll fenn a Bar’am kibbuc, amelyet az

15

izraeli hadsereg segítségével hívtak életre, hogy Galilea északi határát jobban meg lehessen védeni.

Éppen ez a félreesõ kibbuc írt tör-ténelmet az ínyencgomba iparágban. A kucsmagomba, amely a csõgombák osztályába tartozik, a legkedvel-tebb ehetõ gombák közé tartozik. Mivel csak nehezen termeszthetõ, világszerte megrendezik és díjak-kal jutalmazzák a gombagyûjtõk és a Gourmet-konyhafõnökök az ún. «kucsmagomba-keresõ ver-senyt». Idõközben a gombagyûjtõk és konyhafõnökök világának szen-zációban volt része, amely ismét Izraelbõl származik. Az izraeli gombaszakértõ, Dr. Segula Masaphy megtalálta az útját annak, hogyan lehet kucsmagombát kereskedelmi célokra termeszteni. Mivel ezek a nemes gombák sok eurót érnek ki-lónként, nagyon jól jövedelmezõ üz-letet jelentenek.

Eddig a következõ problémával szembesültek: Ennek a nemes gom-bafajnak fagyökerek közelségére van szüksége, hogy vízhez jusson. Ez a szimbiotikus függõség meghiúsította a kísérleti tenyészeteket; legalábbis addig, amíg Masaphynak nem támadt egy ötlete. Interneten keresztül fel-szólította honfi társait, hogy jelent-sék, ha kucsmagombát találtak, és õ maga is hozzálátott a kereséshez. A keresés eredményeit és a pontos lelõhelyeket is a legapróbb részlete-kig elemezte. Felfedezett egyes addig ismeretlen részleteket, amelyek a kucsmagomba növekedését lehetõvé teszik. Mivel felfedezései eddig még nem szabadalmazottak, nem közölt további részleteket. Csupán arra en-gedett következtetni, hogy nemcsak a vízellátásról, hanem a fény és táp-anyag feltételeirõl is szó van.

Dr. Masaphy kapcsolatba lé-pett egy másik izraeli kollégával,

aki szintén éppen olyan kísérletezõ szellemû, mint õ. Dr. Ofer Dannay 15 évvel ezelõtt ennek a kibbucnak néhány fáját importált szarvasgomba spórával kezelte. – A szarvasgomba is a valódi csõgombák családjába tartozik, azonban sokkal több pénzt jelent a Gourmet-piacon. – Dr. Dan-nay kísérletei eredményétõl éveken át «több mint csalódott» volt. Csak elvétve talált néhány szarvasgom-bát, úgyhogy a projektet öt évvel ezelõtt leállították. 2009 nyarán az-tán telefonhívást kapott a kibbucból, amely jó híreket közölt: A fellelhetõ szarvasgombák száma megnöveke-dett. Így a projektet újra aktiválták. Úgy tûnik, hogy ez a kibbuc, amely eddig gyümölcsültetvényeirõl volt ismert, idõközben az élelmiszeripar újabb ágát hódította meg. – Mivel a szarvasgomba majdnem 4000 eurót ér kilónként, rendkívül jövedelmezõ vállalkozás. ZL ■

BENNY LANDA TÖRTÉNETE

Egy izraeli újra forradalmasította a digitális nyomtatót Benny Landa az 1990-es évek elején forradalmasította a modern nyomtatási technikát. A «drupa 2012»-n, Düsseldorfban egy további újítást mutatott be, amely a digitális nyomtatást alapjaiban változtathatja meg.

Benny Landa Lengyelországban szü-letett egy Holokauszt után odamenekült zsidócsalád gyermekeként. Késõbb kiván-dorolt a kanadai Edmontonba, 1977 óta azonban Izraelben él. Még abban az év-ben alapította az Indigo céget, amelynek fõ székhelye Rehovotban volt. Landa cége már a korai 1980-as években piacra dob-ta az elsõ újításokat a nyomdafesték- és technika területén, amelyek a forgalmat és azzal együtt a profi tot is oly mértékben megemelték, hogy ez az Indigot az akkori iparóriásokkal, mint a Xerox és a Canon helyezte egy szintre.

1993-ban Landa bemutatta munka-társaival az «E-Print 1000»-et. Ez az in-nováció döntõ fordulópontot jelentett a modern nyomdatechnikában, mivel így már egyes számítógépes dokumentumo-kat egyenesen a nyomdába lehetett kül-deni. Ez nem csak a munkaráfordítást és a költségeket csökkentette, hanem egy addig sose látott minõséget is eredmé-nyezett. Még sokat lehetne az Indigo cég

más fejlesztéseirõl is írni, ám hogy lerö-vidítsük a történetet, csupán annyit kell megjegyeznünk, hogy az Indogo részvé-nyeket 2000 óta egymás után a Hewlett Packard (HP) konszern vásárolta fel. Így aztán az izraeli cégbõl HP Indigo lett, és Landaból jó nevû tanácsadó. Ak-koriban azt mondta Landa: «Már régóta az volt az álmom, hogy a digitális kornak

A nyilvánosság

elõtt elõször

bemutatott

eljárást a

«Nanografi e»

névre keresztelték

a nemzetközi

nyomdaipari

vásáron, a «drupa

2012»-n.



a nyomdaiparba történõ bevezetését irá-nyíthassam, és a cégem, az Indigo által kifejlesztett technológiákat a kereske-delemben értékesítsem. A HP-hez való csatlakozással egyre közelebb kerülök álmom megvalósításához.»

Landa kénytelen volt mindmáig a jogszabályokhoz igazodni, mint ahogy arról már hírt adtunk a 2012. májusi számunkban (l. 20, «Izraeli-amerikai si-kertörténet»). Landa azonban egyáltalán nem ült a babérjain, sõt, ellenkezõleg. Nemrég mutatott be egy további újítást a

világpiacon, amely a 2002-ben újra ala-pított cégének, a Landa Corporations-nak laboratóriumából került ki.

A nyilvánosság elõtt elõször bemu-tatott eljárást a «Nanografi e» névre ke-resztelték a nemzetközi nyomdaipari vásáron, a «drupa 2012»-n. Lényegében egy inkjet-rendszerrõl van szó, amely speciális tintákkal («NanoInk») dolgo-zik. Landa cége szerint ezek a «tinták nagyon erõsek, nem képeznek raszter-pontokat, ezért képesek a színt magas fokon visszaadni, és egy nagyobb színte-

rületet átfogni, mint bármely más eddigi nyomtatási eljárás.» Ez a módszer alkal-mazható bármely papírtípusra, és ezen-kívül kimondottan költséghatékony. A Landa-laboratóriumokból kikerülõ, hoz-zá tartozó nyomdagépek kompaktak, jó teljesítõképességûek és gyorsak. Lan-da feltételezése, miszerint «a digitális nyomtatást másodszorra is forradalma-sította», nem tûnik eltúlzottnak. AN ■

Benny Landa új cége: http://www.landalabs.com/

ROBO-KIDS

Izrael kutató ifjúsága nemzetközi sikert aratott Amíg az izraeli nyár kezdetét a legtöbb fi atal strandolással ünnepli, addig öt izraeli tanuló a Florida felé tartó repülõgépen ül, hogy részt vegyen egy nemzetközi robotversenyen. Gyõztesként tértek vissza Izraelbe.

A Savionim középiskola öt tanulója Yahud-Monossonból (éppen a nemzet-közi Ben-Gurion repülõtér sarkánál) egy általuk kifejlesztett és megépített robot-tal, amelyet a Shuli névre kereszteltek, az USA-ba utaztak. A három fi ú és két lány egy nemzetközi robotversenyen vet-tek részt. Noha jó esélyekkel számoltak, mégis meglepõdtek, amikor Izraelt tisz-telték meg az elsõ díjjal.

A nyolcadikosok minden szabad-idejüket a robotoknak szentelték, és iskolájukban elérték egy ilyen AG hoz-zászólását. A «First Lego»-val hamar ta-láltak szponzort; a neves Lego konszern egyesülete, a «First», más adományozók-kal együttmûködve olyan gyerekeket és fi atalokat támogat, akik a tudomány és technológia iránt érdeklõdnek. A «First Lego League» verseny az Egye-sült Államokban ennek a szervezetnek védõszárnyai alatt állt. Az idei versenyre, amelyet Orlandóban, Floridában tartot-

tak, 64 csoport utazott, többek között az USA-ból, Spanyolországból, Brazíliából, Kanadából, Franciaországból, Hollandiá-ból, Németországból és Japánból. Minden évben a 10-és 16 év közötti gyerekeknek és fi ataloknak egy félévvel a verseny elõtt bizonyos feladatokat állítanak ösz-sze. Ebben az évben a «Food Factor» volt a téma, ami azt jelenti, hogy az élelmi-szer-biztonságról volt szó.

A verseny alatt a robotoknak egy meghatározott idõtartam alatt különbözõ feladatokat kellett elvégezniük. Eközben sem a robot fi atal megépítõjének, sem a mesterének, aki elkísérte, nem volt szabad beavatkoznia. Shuli minden ki-hívásnak bravúrosan megfelelt, minden nemzetközi ellenféllel szemben megállta a helyét, és az összértékelésben megsze-rezte az elsõ helyet.

Az egyik fi atal így nyilatkozott az izraeli sajtónak: «Sok örömöt jelentett számunkra a kísérletezgetés. Olyan volt,

mint a játék. Mi terveztük és építettük, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen nagy presztízsû és fontos nemzetkö-zi díjat nyerhettünk Izrael Államnak.» Ezt a nézetet osztotta Izrael közmûvelõdési minisztere is, Gideon Saar, aki a fi atalok-nak személyesen gratulált. ZL ■

TEKINTÉLYES AMERIKAI KITÜNTETÉS

Egy izraeli «mutatta be a 20. század egyik legjelentõsebb tanulmányát»A tekintélyes Benjamin Franklin Intézet Philadelphiában minden évben több díjat ad ki. Ebben az évben egy izraelit is kitüntettek.

Õ mutatta be «a 20. század egyik legjelentõsebb mechanikus szak-mérnöki tanulmányát», hangzott el

a Benjamin Franklin Érem átadása-kor, amit a Tel Aviv Egyetem tudó-sa, Prof. Zvi Hashin kapott meg. Az

érem odaítélésének indoklásaként többek között elmondták: «Úttörõ hozzájárulásáért az összetett

17

anyagok pontosabb elemzéséhez.» Ez lehetõvé tette «a hozzáférést a légiforgalmi-, tengerészeti-, gép-kocsi- és civilinfrastruktúrához». Mivel a kitüntetésre az izraeli Füg-getlenségi nap 64. évfordulójának elõestéjén került sor, a 83 éves tu-dósnak ez még örvendetesebb ese-mény volt.

Az 1824-ben alapított Benjamin Franklin Intézet az egyik legrégibb és legtekintélyesebb amerikai in-tézmény a tudományos képzés és fejlesztés terén. A központ ván-dor- és állandó kiállításokat is ren-dez a nagy nyilvánosság számára különbözõ tudományos témakörök-ben. Ráadásul ez kezdettõl fogva egy olyan platform, amely lehetõvé tette a tudósoknak, hogy úttörõ újításaikat bemutassák. A központ ezenkívül fi atal embereknek, akik a természettudományok és a tech-nika iránt érdeklõdnek, számtalan továbbképzési lehetõséget és támo-gatást kínál fel. A tudomány világá-ban nagy presztízsû díjnak számító kitüntetések odaítélése is egyik te-rülete a Benjamin Franklin Intézet átfogó tevékenységének.

A kitüntetéseket az 1880-as évektõl ítélik oda. A díjazottak közé neves újítók, mint Graham Bell, Tho-mas Edison, Albert Einstein, Steve Hopkins és Bill Gates tartoznak.

Díjakat osztottak olyan területeken, mint a kémia, számítástechnika és kognitív tudományok, környezet-technológia, élõvilág-tudományok, elektronikai és szakmérnöki tudo-mányág, valamint fi zika.

Prof. Hashin korábban a Tel Avív Egyetem mérnöktudományi fakultásán tanított. Kutatásai so-rán a rostkötésû mûanyagok terén

szerzett nevet, mivel tanulmányai alapvetõ irányvonalakat fektettek le ezen a téren. Prof. Hashin felis-merései nagymértékben forradal-masították ezt a területet. Ezek az ismeretek manapság már modern életünk számtalan területén alkal-mazásra kerültek, amint azt a Ben-jamin Franklin Intézet kitüntetése is elismeri. ZL ■

Az 1824-ben alapított Benjamin-Franklin intézet Philadelphiában.

IZRAEL TUDÓSAI A JÖVÕ TUDÓSAI

Érettségi, kiberháborúval a súlypontban Izrael sok technológiai területen lépéselõnyben van. Ez érvényes úgy a civil, mint a katonai technológiára és kutatásra. Hogy fi atal embereket lehetõleg már korán ösztönözzenek, a következõ évben olyan érettségi vizsgát rendeznek, melynek fókuszában a kiberháború áll.

Világszerte keresett lesz az olyan érettségi vizsga, amilyet Izraelben már most tartanak. Már sok államban új vizsgaterületeket vezettek be, me-lyek a modern technológiával számol-nak. Azonban egy számítástechnikai érettségi vizsga a kiberháború temati-kájával a súlypontjában mégis világvi-szonylatban egyedülálló.

Azoknak a tanulóknak, akik kiemelkedõ technológiai ismere-teik alapján szakmérnöki érettsé-

gire jelentkeznek, manapság már egyszerûen számítógép-zseniknek kell lenniük. Gyakran egy egészen más dimenzióban élnek, és olyan technológiák birtokában vannak, amelyeknek szakkifejezései nekünk, felnõtteknek semmit nem mondanak. Sokaknak már fi atal éveikben úttörõ ötleteik támadnak. Izraelben az ilyen fi atalok katonai szolgálatukat fõleg az izraeli védelmi erõk technológiai egy-ségeinél végzik.

Ezzel a háttérben határozta el az izraeli mûvelõdési minisztérium az ország hadseregével együttmûködve, már egész korán a számítógépes meg-szállottak felkutatását. Ebbõl nem-



csak a hadsereg és az egész lakosság profi tál majd, hanem elsõsorban ezek a fi atal emberek. Felkarolják és támo-gatják õket, és így, ennek az újfajta érettségi vizsgának a bevezetésével, már jóval korábban és átfogóbban ösz-szpontosíthatnak egy olyan területre, amelyen õk valóban kitûnnek.

Az izraeli hadsereg már régóta ku-tat a fõiskolák számítógépes osztálya-iban olyan újoncok után, akiket aztán a katonai szolgálatuk alatt szponzo-rálnak további tanulmányaikban. Mi-vel azonban a számítógépes és inter-netes technológiának az úgynevezett kiberháború egyre fontosabb terüle-tévé válik, éppen az ilyen jellegû sza-kosodást akarják támogatni. Az inter-netes meghatározás szerint a «kiber-háború (...) olyan katonai konfl iktus, amelyet a virtuális térben és akörül az informatika területérõl származó eszközökkel vívnak. Kiberháborúnak

nevezik különben az informatika kor-szakában vívott, magas fokon gépesí-tett háborút, amely messzemenõ szá-mítógépesítésen, elektronizáláson és internetesítésen alapul szinte minden katonai területen és érdekeltségen.»

Az izraeli hadsereg már régóta kutat a fõiskolák

számítógépes osztályaiban olyan újoncok után,

akiket aztán a katonai szolgálatuk alatt

szponzorálnak további tanulmányaikban.

Úgy az izraeli mûvelõdési mi-nisztérium, mint az IDF abból indul ki, hogy ez az újfajta érettségi vizs-ga a hozzárendelt szakképzéssel együtt élénk érdeklõdésnek örvend majd. ZL ■

Prof. Yosef Garfi nkel

wikipedia

RITKA FELFEDEZÉSEK

Dávid király birodalmának régészeti bizonyítékai?A régészek szakmai világának, a történészeknek és bibliakutatóknak megoszlik a véleménye, amikor Dávid király birodalmának kiterjedésérõl van szó. Egy izraeli régész nemrég mutatott be egy leletet, amely a kérdéses idõszakból származik, és véleménye szerint, az elsõ olyan bizonyíték, amely a bibliai történeteket igazolja.

Prof. Yosef Garfi nkel, a jeruzsá-lemi Héber Egyetem Yigal-Yardin ar-cheológiai tanszékén ritka leleteket mutatott be. Ezeket a Khirbet Qaeifa (Szép domb) környékén végzett ása-tásokon találták, amelyet a beduinok «Dávid dombjának» neveznek. Prof. Garfi nkel nézete szerint ez ennek az antik településnek találó elnevezése az Elah völgyében, félúton Tel Aviv és Jeruzsálem kötött, ott, ahol Dávid Góliáttal harcolt. Ezen a vidéken szá-mos fi liszteus vár volt. Prof. Garfi nkel meg van gyõzõdve arról, hogy leletei izraelita lakosságra utalnak. Ezenkí-vül azonban leleteit bizonyítékoknak is tekinti azokra a bibliai történetekre vonatkozóan, amelyek a legendás Dá-vid király birodalmáról szólnak.

Leletei valóban egyedülállóak. Ilyen rituális tárgyakat eddig még

nem találtak. Jóllehet Prof. Gar-fi nkel magyarázatai helytállóan hangzanak, mégis számos, neves kollégája ellentmond neki. Itt két különbözõ régészeti-történelmi né-zet áll szemben egymással: Annak a felvetésnek a képviselõi, amely szakkörökben a «minimalista el-mélet» néven ismert, nem hisznek Dávid király birodalmának nagy ki-terjedésében, hanem abban inkább egy regionális törzsuralmat látnak. Azzal indokolják álláspontjukat, hogy egy ilyen dicsõséges királyság-ból végül is maradványokat kellene találni. Mindeddig ugyanis nem tud-tak olyan régészeti leleteket felmu-tatni, amelyek Jeruzsálemen túlmu-tattak volna. Sõt, Jeruzsálemben is ugyancsak szegényesek az erre az idõszakra utaló leletek. Prof. Garfi n-

19

kel meg van gyõzõdve, hogy õ most ezeket a leleteket mutatta be.

Õ és teamje 2007 óta folytatnak itt ásatásokat. Egy kisvárost talál-tak 99 épülettel, amelyet masszív kõtömbökbõl alkotott fal vesz körül. Az egyik különlegessége: Két kapuja van, ami megfelel a bibliai leírások-ban szereplõ, az izraeliták körében akkor szokásos «város két kapuval» (Sha’arajim) építkezésnek. Prof. Gar-fi nkel szerint zsidó település mellett szól az is, hogy a sok csontmaradvány között egyetlen disznócsontot sem találtak. Továbbá az elmélete mellett szól, hogy egyetlen bálványképet sem találtak, amely szintén arra enged következtetni, hogy itt még a salamo-ni Templom felállítása elõtt a mono-teizmust gyakorolták. A vizsgálatok helyszínén felfedezett, elszenesedett olajbogyó-magvak ezt a települést valóban Dávid király uralkodásának idejére datálják (a Kr. e. 10. század).

METANYAHU ÜDVÖZLETE

2.700 évvel vissza a történelembe A jeruzsálemi Siratófal közelében végzett izraeli ásatások már jó néhány meglepetést hoztak napvilágra. A legújabb leletek is bizonyítják azt a szoros kapcsolatot, amelyet a zsidó nép évezredeken át e helyhez fûzõdõen ápolt.

Egy leletrõl van szó, amelyet fi zikai értelemben kicsinek kell mondanunk, ugyanis ez a féldrágakõbõl készült tárgyi lelet mindössze két centiméter átmérõjû. Ezt a leletet egy szennyvízcsatornában a Robinson-kanyar közelében és ezzel a Siratófal közvetlen közelében találták. Már ezelõtt is találtak ebben a szenny-vízcsatornában, amelyre éppen két éve bukkantak, nagy feltûnést keltõ lelete-ket. A felfedezett tárgyi leletek a máso-dik Templom korából származnak, azaz a Kr. e. 5 századtól egészen Kr. u. 70-ig. Ezek után a régészek még mélyebbre ástak, és olyan épületmaradványokba ütköztek, amelyek 2700 évesek, azaz az elsõ Templom idejébõl valók. Ennek az épületnek a padlóján fedezték fel a kis féldrágakövet.

Miután a féldrágakövet az évezredek szennyétõl megtisztították, nyilvánva-lóvá vált, hogy egy pecsétrõl van szó, héber írásjegyekkel. A betûk egy ré-szét már nem lehet kiolvasni, mégis ez a szövegrész «LeMetanyahu Ben Ho …» világosan kiolvasható. Az izraeli régé-

szeti hatóságok szakemberei szerint ez a féldrágakõ egy gyûrûbe volt foglalva, és arra szolgált, hogy tulajdonosa az írá-sokat aláírja.

A Metanyahu név – éppen úgy, mint az átformált Netanjahu változat – külö-nösen Júdea királyságában Kr. e. 800-tól egészen az elsõ Templom Kr. e. 586-ban történt lerombolásáig volt elterjedt. A latin betûkkel írt különbözõ írásmódok ellenére egy olyan névrõl van szó, amely jelentése: «ajándék Istennek.» A pecsét szó szerinti fordítása így hangzik: «Me-tanyahu, Ho fi a (hiányzó betûk), hozzá-tartozó».

Az Ószövetség is megemlíti ezt a ne-vet, mégpedig az 1Krón 25. Ez a fejezet leírja milyen pozíciót töltött be Dávid király népének képviselõivel szemben birodalmában: «A hémániak közül Hémán fi ai: Bukkijjáhú, Mattanjáhú, Uzziél, Se-buél, Jerimót, Hananjá, Hanáni, Eliátá, Giddalti, Rómamti-Ezer, Josbekásá, Mal-lóti, Hótir és Mahaziót. Ezek mind Hémán fi ai voltak, aki az Isten dolgaiban a király látnoka volt, hatalma növelésére. Az Isten

A rituális leletek a sajtókonfe-rencián az érdeklõdés középpontjá-ban álltak. Szentélyeket, sírköveket találtak, rituális ivóedényeket és két hordozható oltárt, az egyiket agyagból, a másikat kõbõl. Ezelõtt soha nem találtak ilyen tárgyi le-leteket. Úgy tûnik, új fényt vetnek egy olyan tényre, amely több mint pusztán bibliai fogalom, és amely-nek szemantikai jelentõsége az év-századok során elveszett. Az 1. Kir 7,4-ben a «Shalosh Zlaot» fogalmat használják, amely a továbbiakban, mint «hármas oszlopok» vagy «há-rom soros gerendázat» szerepel. Prof. Garfi nkel tudni véli a hordoz-ható oltárnak köszönhetõen, hogy itt sokkal inkább egy olyan pompás triglifrõl van szó, amilyet az ókori Görögországból ismerünk. Ezeket a hordozható oltárokat a Salamon király által késõbb felépített Temp-lom ábrázolásának tartja; mivel más

elemek is, amelyeket az 1 Királyok vagy például az Ez 41,6 is említ, világosan felismerhetõek leletein. Ugyancsak feltûnést keltett egy cse-répdarab öt sorral: a két kibetûzött szó – rabszolga és bíró – szótövük alapján egy szemita nyelvbe sorol-hatók be, tehát az õsi héberbe és nem a fi liszteusok nyelvébe.

A sajtókonferencián Prof. Gar-finkel hangsúlyozta: «Elsõ alka-lommal találtak a régészek egy megerõsített várost Júdeában. Nem-csak Jeruzsálemben találhatóak vi-lágosan körvonalazható városfalak ebbõl a korszakból.» Ezért arra a következtetésre jutott, hogy itt Dá-vod király birodalmának határain lévõ egyik elõõrsrõl van szó. «Az a sok feltételezés, amely Dávid bib-liai ábrázolását visszautasítja, és õt legjobb esetben is egy kis törzs vezetõjének tartja, most cáfolatot nyert.» AN ■

tizennégy fi út és három leányt adott Hé-mánnak» (1.Krón 25,4-5).

A további leírásokból kiderül, hogy en-nek a családnak a hozzátartozói azokhoz a zenészekhez tartoztak, akik a Temp-lomban szolgáltak: «Ezek mindnyájan ap-juk irányításával énekeltek az ÚR házában, cintányérok, lantok és citerák kíséretében végezve az istentiszteletet az Isten házában a király, Ászáf, Jedútún és Hémán irányí-tása szerint. Kétszáznyolcvannyolc volt a száma atyjukfi aival együtt azoknak, akiket megtanítottak az ÚR énekeire, és mindnyá-jan képzettek voltak. » (6-7. v).

Eli Shukrun, aki ezeket az ásatáso-kat az izraeli archeológiai hatóságok megbízásából vezeti, egy nemzetközi saj-tókonferencia keretében mutatta be a le-leteket. Láthatóan meghatódott: «Rend-kívül különleges eset, az elsõ Templom idejébõl egy tárgyi leletet felfedezni. Ez a felfedezés a Siratófal közelében egy ilyen pecsét formájában azt az érzést kelti, mintha az a férfi üdvözölne bennünket, aki ezt a gyûrût 2700 évvel ezelõtt hord-ta.» ZL ■



MEGLEPÕ VÉLEMÉNYVÁLTOZÁS

Az ír rendezõ meglepte honfi társait Bizonyos országokban az antiszemita kiállás mindig jól jön a közönség elõtt. Ide tartozik Írország is, ahol az IRA egykori kapcsolata a PFSZ-szel mélyen beivódott az emberek tudatába. Egy ír rendezõ azonban meglepõ fordulatot tett.

Az ír rendezõ, Nicky Larkin nagy szelet kavart saját országában. A fi lm-gyártás világában tekintélyes szemé-lyiségnek számít. Politikai beállított-ságát soha nem rejtette véka alá. Izra-el tekintetében többé-kevésbé hazája általános trendjét követte, ahol a köz-vélemény tendenciózusan Izrael ellen irányult. Ezt a szelet egy cikkével kavarta, amely az ír médiában, az In-dependent.ie oldalain jelent meg. Már bevezetõ mondatára sokan csodál-kozva kapták fel fejüket: «Régen én gyûlöltem Izraelt». Továbbá ezt írta: «Idõközben a palesztin terroristáktól iszonyodom. Az eltelt idõben felismer-tem, miért kell Izraelnek megingatha-tatlannak lennie.» A következõkben megpróbálja megmagyarázni olvasó-inak, hogyan jutott erre a vélemény-változásra.

A kimondottan személyesnek tartott cikkében Larkin mesélt egy közel-keleti tartózkodásáról. Az uta-zást azért szervezte, hogy az izra-eli-palesztin konfl iktusról szóló új fi lmjéhez anyagot gyûjtsön. Erre az utazásra olyan meggyõzõdéssel in-dult, amely mindenekelõtt a cioniz-mus elutasításától volt átitatva. Végül is õ a múltban, mindig palesztinokat népszerûsítõ kampányokat támo-gatott, amelyek Izrael állam ellen irányultak. A fi lm, amelyet utazása során, helyben forgatni akart, egy

«további dicshimnusz kellett legyen a palesztin harcokról». De éppen a bizal-matlanul szemlélt Izrael meglátogatá-sa vezetett oda, hogy az elõre megfo-galmazott nézeteit felülvizsgálta.

Hét hétig tartózkodott a régióban. A fele idõt Izraelben töltötte, a másik felét Ciszjordániában. Arról számolt be, hogy palesztin oldalon a mártírok mantrája lépésrõl lépésre követte. Ez elgondolkoztatta, mivel õ még mindig a konfl iktus békés megoldását szor-galmazta. Hogyan lehet összeegyez-tetni, tette fel magának a kérdést, az õ palesztinokat támogató magatartá-sát, amely erõszakmentes küzdelmen nyugszik, a Palesztin Autonómia-hatóság magas rangú képviselõinek kijelentéseivel, amelyek semmiképp sem vetik el az erõszakot, hanem épp ellenkezõleg, azt dicsõítik? Vég-érvényesen akkor zavarodott össze, amikor Ciszjordániában nemcsak erõszakra buzdító graffi tiket látott, hanem számtalan horogkereszt-má-zolmányra is bukkant.

Ennek hatására elõször kevésbé tartózkodó módon kezdett beszélni izraeliekkel, az utca egyszerû emberé-vel. Ezzel kapcsolatban ezt írja cikk-ében: «Hirtelen elkezdtem felfogni, hogyan érezheti Izrael ezt az elszige-teltséget, az elszigeteltséget, amely már Európában a gettókkal kezdõdött, és amelynek további állomása Ausch-

witz volt.» Többet megtudott arról, mit jelent az izraelieknek az erõszak: ami egy fi atal katona képében jött elé, õ fi atalokkal nézett szembe, akik õt és bajtársait kövekkel dobálták. Ahogy a civilek a szûnni nem akaró raké-tatámadások közben megpróbálják mindennapi rutinjukat megtartani, és ahogyan ez a gyermekek lelkére hat. Röviden: ahogy a terror az életet meg-változtatja.

«Számomra ezen a ponton egy intel-lektuális utazás kezdõdött, amelynek kimenetele otthon nem talált lelkese-désre. A probléma akkor kezdõdött, amikor csomagomban egy olyan fi lm-mel tértem haza, Írországba, amely az érem mindkét oldalát megmutatta. A valóságban jóval több van, mint két oldal, mert semmi sem csak fekete és fehér. Ezért is neveztem el fi lmemet ‹Negyven szürke árnyékolás›. Dublin-ban azonban csak egy oldalról akartak hallani, egy oldalt látni és egy oldalt észrevenni. Nem csupán a másik ol-dal, hanem még a szürke és a szürke árnyékolás is elfogadhatatlan volt.»

Ezeken túl beszámolt arról, hogy hálás, ha hazájában nyilvános vitát váltott ki. «Egy mûvésznek az is a fel-adata, hogy kényelmetlen kérdéseket vessen fel. Semmiképpen sem szabad arra törekednünk, hogy a közönség-nek kizárólag csak tetsszünk.» Ráadá-sul úgy vélte, hogy idõközben minden lehetséges Izrael-ellenes összeeskü-vés-elméletet az õ változásával kap-csolatban nyilvánosan megvitatnak. «A magánélet terén, egészen csendben sok ír lépett velem kapcsolatba, akik népünk vak palesztinokat támogató magatartását elvetik. Sajnálatomra ezt a nyilvánosság elõtt azonban nem ismernék el.» ZL ■

Larkin cikke az interneten: http://www.independent.ie/opinion/analysis/nicky-lar-kin-israel-is-a-refuge-but-a-refuge-under-sie-ge-3046227.html

A valóságban jóval több van, mint két oldal, mert

semmi sem csak fekete és fehér.

GYORSSEGÉLY IZRAELNEK 21

Beváltotta Isten minden ígéretét?

A Józsué 21,43-45. bibliai értelmezéséhez, 7. rész

Józsué könyvének jelentõs aspektusai – II. rész

Dr. Greg HarrisA bibliai magyarázatok tanára a The Master’s Seminary-n, könyvszerzõ és egy kaliforniai gyülekezet lelkipásztora

Évszázadokon át az emberek szün-telenül azzal a kérdéssel viaskodtak, miként lehetne összeegyeztetni a Jó-zsué 13,1 kijelentését a Józsué 21,43-45-ben leírt területek be nem fejezett hódításával, ahol állítólag a teljes hon-foglalás szerepel. Kálvin János is így ír errõl: «Ennek a látszólagos ellentmon-dásnak a feloldásához az szükséges, hogy különbséget tegyünk egyrészt Istennek ígéretei betartásában tanú-sított biztos, tiszta és erõs hûsége, valamint másrészt a nép restsége, tehetetlensége között, amely oda ve-zetett, hogy az isteni javak hasznától bizonyos mértékig megfosztattak … Ezért vált Isten igazsága láthatóvá és megfoghatóvá akkor is, amikor nem pusztultak el mindnyájan, és birtokba vették azokat; minden nehézség nélkül birtokba vehették volna a maradékot is , ha úgy tetszett volna nekik, hogy a felajánlott gyõzelmet saját hasznukra fordítsák.»1

Dale Ralph Davis figyelembe vette a látszólagos konfliktust a két szöveg között, és a következõ értékelést adta: «…ugyanis még fennmaradt

olyan terület, amelyet el kellett volna foglalni (13,1), és ahol még ellenség tartózkodott, akiket Izráel nem ûzött ki (pl. 16,10; 17,12-13). Azonban em-lékszünk arra, hogy a bibliaszerzõ … ezeket a másfajta tényezõket ismerte, és itt egy közvetlen ellentmondást látott a 21,43-45 versekkel, ezt biz-tosan megjegyezte, (és valószínûleg szóvá tette). Nyilvánvalóan nem ér-zett itt a bibliaszerzõ elviselhetetlen súrlódást … Jahwe Izráelnek adta az

egész országot (43. v) – ezt az a tény bizonyította, hogy Izráel birtokba vette az országot és ott élt (43. v). Ez nem mond ellent a ténynek, hogy õk abból még többet is birtokolhattak volna (vö. 2.Móz 23,30).»2

Frederick J. Mabie a Józsué 13,1 és 21,43-45 közötti állítólagos ellent-mondás harmonizálását ajánlja: «Az el nem foglalt területek realitását figyel-men kívül hagyva Jahwe parancsára az egész országot sorshúzás által a tör-zsek között felosztották (Józs 13,6); így kapták meg az egész országot, ahogyan azt Jahwe megígérte (vö. Józs 21,43-45). Ez a kölcsönhatás az adott és el nem foglalt ország között Józsué figyelmeztetésében jut kifeje-zésre, amit Izráel vezetõihez intézett a Józs 23-ban: ‹Hosszú idõ telt el azután, hogy az ÚR nyugalmat adott Izráelnek minden ellenségétõl körös-körül …› Ez a beszéd Izráel gyõzelmérõl szól az országban, és hangsúlyozza, hogy

Kálvin János: «Ennek a látszólagos

ellentmondásnak a feloldásához az szükséges,

hogy különbséget tegyünk egyrészt Istennek

ígéretei betartásában tanúsított biztos, tiszta és

erõs hûsége, valamint másrészt a nép restsége,

tehetetlensége között, amely oda vezetett, hogy

az isteni javak hasznától bizonyos mértékig

megfosztattak … »

BIBLIA ÉS IZRAEL 21



HÍREK IZRAELBÕL

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: [email protected], www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2

Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet

Fordította Dálnoki László, Miklós Margit

A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V.,Szent István tér 15

Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 DübendorfTel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19E-Mail: [email protected]

Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: [email protected]

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: [email protected], Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001

Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: [email protected]

Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió1135 Budapest, Palóc u. 2Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: [email protected]

Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2

ISSN száma 0866-0417

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.1135 Budapest, Palóc u. 2

Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig

fogad telefonhívásokat.

Hallgatható az Éjféli Kiáltás Misszió

honlapján: www.ejfelikialtas.hu

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI:

ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

minden amit Jahwe megígért, ‹mind be-teljesedett rajtatok›; ezzel egy idõben tisztázza, hogy az odaígért ország egy része még mindig a le nem gyõzött né-pek által lakott (Józs 23,4.9-10.14).»3

Mabie továbbá hangsúlyozza, hogy a «párhuzamos realitások» a Józs 13,1 és 21,43-45-ben megfelelnek Isten kifejezett ígéreteinek az «áldásról és átokról» a 3. Móz 26 és 5. Móz 28-ban: «Ezenkívül Józsué hangsúlyozza, hogy Jahwe továbbá ki fogja ûzni az ottmaradt népeket Izráel hitének és engedelmességének megfelelõen (Józs 23,6); A hûtlenség és engedet-lenség azonban ezt veszélyeztetni fogja (Józs 23,12-13.15-16). Röviden szólva, ez a beszéd segít a teológiai árnyalatokat a teljesen odaadott ország és a nem teljesen meghódított terület párhuzamos realitásai körül tisztázni (vö. 4.Móz 33,53; 5.Móz 8,1; 11,22-23).»4

Mások a Józs 21,43-45-öt Isten Lénye különbözõ aspektusainak ki-emeléseként értelmezik. Így ír Martin H. Woudstra Isten hûségérõl, ahogyan az ezen az igehelyen megnyilvánul: «Ez az igeszakasz az egyik kulcsfon-tosságú igehely az egész könyvben; fel lehet ismerni benne a Szentlélek megnyilvánulási akaratát –Õ ihlette a szerzõt, hogy összeállítsa a könyvet. A kinyilatkoztatás teljes fénye Isten szövetségi hûségére világít rá, amely tartja magát az atyáknak egykor adott szavához. Ebben az értelemben ez az igehely összefoglalja a könyv elsõ részét, és rámutat alapvetõ üzene-tére. A 43. vers elsõsorban a 13-21 fejezetekben leírt ország felosztására vonatkozik; a 44-vers az aktuális hódításokra utal, amelyekrõl az 1-12 fejezetek számolnak be, és a 45. vers az egész könyvet Isten hûségének perspektívájába helyezi.

Józsué könyve Kánaán elfoglalását egyidejûleg teljesnek és befejezetlen-nek tekinti. A 23,4-5-ben e két vonal egymás mellett fut, ami arra utal, hogy a szerzõ mindkettõt egyformán érvényesnek tartja, még akkor is, ha a hangsúly a teljes elfoglaláson van.»5

Továbbá Woudstra azzal zárja a Józs 21.45-höz írt kommentárját, hogy Isten hûsége hálára kell indítson bennünket: «Nem csoda tehát, hogy ebben a szövegrészben végszóként Isten hûségének hálás elismerése áll. Ahelyett, hogy meghiúsult volna, és nem valósult volna meg (zsid.: ‹a földre

hullik›), Istennek áldó szavai, melye-ket Izráel házának megígért (ez egy további vezérmotívum: Izráel népe, mint egy egység), mind beteljesedtek (vö. 23,14). A hálaadásnak ez a kife-jezése visszacseng az Újszövetségben (vö. Jel 11,16-18).»6 ■

1 Johannes Calvin, Commentary on

the Book of Joshua, 248. – Donald H. Madvigs Wortwahl in Joshua, in The

Expositor’s Bible Commentary, Hrsg. Frank E. Gaebelein (Grand Rapids: Zon-dervan: 1992), 353. old, bizonyos fokig megtévesztõ: «A kifejezés ‹Az Úr adta Iz-raelnek› Isten szuverén cselekvését húzza alá... Az ország Istené, így Izraelnek ad-hatja. Még nem volt egész Kánaán Izráel uralma alatt, és nem volt minden ellen-ség megsemmisítve. Ezt figyelmen kívül hagyva, Izrael uralta ‹az egész országot›.» Továbbá ezt írja: «Isten Ábrahámnak tett esküje azonban beteljesedett» (uo.). Ha az ország nem volt Izráel birtokában, még nem zárja ki azt, hogy Isten Ábrahámnak adott esküje nem teljesült volna.2 Dale Ralph Davis, No Failing Words,

158. old. – A fenti bevezetéssel való megegyezése ellenére különbözik ez a szerzõ e változtatása által: «több terüle-tet birtokolhatott volna» azzal szemben, hogy «több területet fog birtokolni», mivel az ábrahámi szövetség országhatárai messze távol álltak attól, hogy Izrael birtokában lettek volna örök tulajdonként beleértve a végidõkbeli ígéreteket is a 3. Móz 26,40-45-ben.3 Frederick J. Mabie, «Geographical Ex-tent of Israel», 318. old. [Kiemelés az eredetiben].4 Ua. [Kiemelés az eredetiben].5 Martin H. Woudstra, The Book Joshua,

314. old. – Ziese szerint is: «A 21,43-45 egy értelmezése egy elõre ajánlott megfigyeléssel kezdõdik, miszerint ez egy értékelés, amely speciálisan Jahwere irányul. Itt a hit egyik bizonyítékát látjuk, hogy Jahwes vezetése nem lankadt el, és nem sikerült félre» (Mark Ziese, Joshua in The College Press NIV Commentary, Terry Briley and Paul Kissling Hrsg. (Joplin: Missouri: College Press Publishing Co. 2008) 351). [Kiemelés az eredetiben].6 Woudstra, Joshua, 315 [Kiemelés az eredetiben]

22 BIBLIA ÉS IZRAEL

i l

Jézus mondja:

„Az ajtó elõtt állok és zörgetek”

Vannak olyan élethelyzetek, melyeken keresztül Jézus kéri a fi gyelmünket. Ezek mind olyan helyzetek, melyeken keresztül változtatni és jobbá szeretne bennünket tenni. Így hívta fel a mi fi gyelmünket is Jézus a Környebánya szeretetre éhes és szegénységben élõ gyermekeire.Belenéztünk mélyen a szemeikbe és megéreztük a fájdalmukat és reményeiket. Jézus kér általuk, hogy segítsünk nekik. Július 22-28 között egy felejthetetlen nyaralást szervezünk nekik, ahol szükség van az Ön segítségére is! Fogadjon örökbe Ön is egy gyermek egy napját. Nekünk csak 2000 forint, nekik a felhõtlen öröm és vidámság!

2011-ben õk is segítették egy-egy napon játékkal, ajándékkal és jó szóval

Számlaszámunk:

MKB 10300002-20510628-00003285

1135 Budapest, Palóc utca 2. Telefon 061 3500-343, E-mail: [email protected],;www.ejfelikialtas.hu

Vészabó Noémifestõmûvész

Fodor Gusztávreformátus lelkipásztor

Schirilla Györgya nemzet rozmárja

Póka Évaszínmûvésznõ

Fogadjon örökbe egy gyermeket egy napra a Pap-Szigeten!

2012. július 22-30 között

2012. október 4.-11.Csodálatos utazás Izraelben

Galilea – Jeruzsálem – Holt-tenger, és további bibliai helyek

Lelki vezetõ:

Dr Mészáros Kálmán Magyarországi Baptista Egyház

Nagy ErzsébetÉjféli Kiáltás Misszió

Keresztény idegenvezetõ: Fredi Winkler

A változtatás jogát fenntartjuk!

Jelentkezés:

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2. Telefon: (1) 33 99 490; Mobil: (06 30) 63 07 823; E-mail: [email protected], [email protected]; www.hirekizraelbol.hu

Haifa Genezáreti-tó Kapernaum Boldogmondások hegye Kenyérszaporítás temploma

Tabgha En Gev Yardenit Akkó

Banias-forrás Cezárea-Philippi Muchraka Cezárea Názáret Megiddo

Jesrael-völgye Holt-tenger Massada

Qumrán Jeruzsálem Olajfák hegye Jézus sírt (Dominus Flevit) kápolna

Gecsemáné-kert Siratófal Bethesda

Via Dolorosa Yad Vashem

Lelki vezetõ:Csak 599,- Euró + repülõjegyrepülõjegy

Rendkívüli árengedmény!

Utazási feltétel: Az ajánlatunk augusztus 15-ig érvényes. Olvasóink, baráti körünk és tagjaink részére.Az út eredeti ára 1100,- Euro.

hírek izraelből 2012-07

Documents