HÁLÓZATOK

1

HÁLÓZATOK

HÁLÓZATI ESZKÖZÖK

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

1. Ön egy oktatási cég alkalmazottja, ahol azt a feladatot kapja, hogy tervezzen meg egy hálózatot és a kért tervet részletesen írja le és mutassa be főnökének. A hálózat tervezésénél, illetve leírásánál figyeljen a következőkre:

- Határozza mag a hálózat típusát és elrendezési módját; - Határozza meg a hálózati eszközöket és az átviteli közeget, amelyeket a hálózat

építésnél szeretne használni.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

Ebben a fejezetben a számítógép hálózattal kapcsolatos alapinformációkat beszéljük meg. Ezekre az ismeretekre szükségünk van ahhoz, hogy tudjuk, mikor kell, és mikor érdemes hálózat kialakításáról gondolkoznunk. De ha már rendelkezünk hálózattal, akkor is fontosak ezek az információk, hogy a hálózat nyújtotta plusz lehetőségeket ki tudjuk használni.

MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATNAK ÉS MI AZ ELŐNYE!

A hálózatok önállóan is működőképes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külső beavatkozás nélkül. A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos erőforrásokon osztozkodhassanak, egymásnak üzeneteket küldhessenek, illetve terhelésmegosztást vagy megbízhatóság növekedést érjenek el.

Információcsere: elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldése

Ha például egy vállalatnál az egyik osztályon dolgozója levelet szeretne küldeni egy másik osztályon dolgozónak, akkor ezt hálózatba kötött számítógép segítségével pillanatok alatt megteheti. Ez gép nélkül sokkal gyorsabb és bonyolultabb lenne. Ráadásul az elektronikus levélhez különféle fájlokat lehet csatolni, ami még hatékonyabbá teszi a levelezésünket. További előnyként egy ilyen elektronikus hálózattal kapcsolódhatunk az internethez is, azaz gyakorlatilag az egész világgal levelezhetünk.

Erőforrás megosztás: például közösen használható nyomtató, szkenner stb.

2

HÁLÓZATOK

Habár a mai világban olcsók a kisebb teljesítményű nyomtatók, de azért egy nagyobb cégnél mégiscsak meggondolandó, hogy az összes számítógéphez vegyünk-e nyomtatót. Hiszen azon kívül, hogy a sok olcsó nyomtató összesen már nem is olyan olcsó, azért ezek kis teljesítményűek és lassabbak is. Sokkal célszerűbb egy drágább nagy teljesítményű nyomtatót vásárolni és ehhez hálózatba kötni a számítógépeket, illetve a mai eszközökkel a nyomtatás felügyelete sokkal egyszerűbb. Ugyanez érvényes a szkennerre is, illetve a többi eszközre.

Közös adatok használata

Ma már alapvető igényként lépet fel, hogy bizonyos információk egyszerűen elérhetőek legyenek, illetve az egyszer már lerögzített adatokat még egyszer ne kelljen gépre vinni. Ennek könnyebb megértéséhez nézzünk egy példát:

Egy áruházban több számítógép segítségével készítenek számlát, ezekkel a számlákkal a könyvelés fog dolgozni, de ehhez az összes számítógépen elkészült számlára szükség van. Tehát csak egyszer kerüljön rögzítésre, amikor elkészül. Vagy nézzük a készletet, amiből dolgoznak, minden számítógépen elérhetőnek kell lennie, hogy melyik áruból hány darab van készleten, illetve amikor azt eladják, le kell vonni a készletből. Ennek fontosságát még ragozhatnánk tovább, de a lényeg megértéséhez ennyi is elég.

Feladatok megosztása

Az előző példára visszatérve, amikor számlázunk több pénztár is használja azt a bizonyos raktárnyilvántartó rendszert, hogy ebből ne legyen kavarodás, a hozzáférést meg kell osztani. Vagy vegyük a nyomtatós példát egyszerre csak egy ember nyomtathat, viszont az lehetetlen, hogy a vállalatnál valaki mindig körbefut megkérdezni, hogy nyomtat valaki vagy sem. Ezt a problémát a hálózat megoldja, tehát a végrehajtandó feladatok beosztja, anélkül, hogy azt észrevennénk.

Adatbiztonság

Szintén minden hálózatba kötött számítógépek alap követelménye, hogy az adatok csak az arra illetékes személy férhessen hozzá. További igény, hogy az adatok megsérülésének a veszélye minimális legyen.

Programok futtatása egy központi számítógépen

Ez egy kisebb hálózat esetén ritkábban alkalmazott eljárás, de bizonyos esetekben kulcsjelentősége van. Nem célszerű, ha több számítógépen dolgozunk hasonló adatokkal, majd ezeket az adatokat feltöltjük arra a gépre, ahol feldolgozzák egy nagy adatállománnyá, majd a központi gépre helyezzük. A megoldás az, hogy az adatokat a központi számítógépre felvisszük hálózaton keresztül, itt feldolgozzuk. Ehhez természetesen speciális szoftverek szükségesek.

3

HÁLÓZATOK

Néhány definíció

Mielőtt rátérnénk a hálózatok konkrét tárgyalására szükségét érzem néhány alapdefiníció tisztázására.

Szerver

A szerver (kiszolgáló) gépek általában nagy teljesítmény és tárolókapacitású, folyamatos üzem számítógépek, amelyek a hálózatba kapcsolt többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak.

A hálózat sebessége

A különböző hálózatok adatátviteli sebessége eltérő, amit az adott hálózati struktúra, topológia határoz meg. Nagy szerepet játszik a számítógéphálózatok átviteli képességének az alakulásában a hálózat topológiája, az adatátvitelt vezérlő protokoll típusa, a hálózat strukturális kialakítása, és az aktív, passzív eszközök sebessége is. E paraméterek határozzák meg a hálózat maximális átviteli sebességét.

A számítógép-hálózatok sebességének a mértékegysége bit/sec. Ez az egy másodperc alatt átvitt bitek számát határozza meg. Ez egy elméleti érték, mellyel a hálózat maximális átviteli képessége határozható meg.

Hoszt

Számítógépes hálózaton lévő "munkaállomás", amely valamilyen szolgáltatást is nyújt egy hálózatba építve. Itt futnak a felhasználói programok, helyezkednek el az adatbázisok. Ezeket a gépeket kommunikációs alhálózatok kötik össze, amelyek feladata a hosztok közötti kommunikáció megvalósítása, azaz az üzenetek továbbítása.

HÁLÓZATOK OSZTÁLYOZÁSA

1. Földrajzi elhelyezkedésük, topográfia alapján

Helyi hálózat (LAN, Local Area Network)

Kis kiterjedés, egyszerű szervezéssel meghatározott kis távolságon belül (nyílván a hardver eszközök szabják meg), azaz egyetlen épületen belül teszi lehetővé az információ és az erőforrások megosztását a felhasználók számára. A helyi hálózatban az eszközök a hálózat fizikai kialakítására telepített kábelen, vagy más átvivő közegen keresztül közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Sebességük általában 10 Mb/s és 100 Mb/s között mozog.

Városi hálózat (MAN, Metropolitan Area Network)

Nagyobb távolságra lévő gépek, LAN hálózatok összeköttetéséből alakul ki. Felépítése a LAN-okhoz hasonlít. Összeköt egymáshoz közel fekvő vállalati irodákat vagy akár egy egész várost. Hatótávolsága 1 és 50 km között van.

4

HÁLÓZATOK

Nagy kiterjedésű hálózat (WAN, Wide Area Network)

Egymástól nagy távolságra elhelyezkedő hálózatokat köt össze, akár az egész világot behálózhatja. Ennek a fő jellemzője, hogy nagy területet fednek le, és hogy többnyire különböző szervezetek gépei alkotják. Az egyes szervezetek saját helyi hálózatai akár teljesen eltérő technológiákat is alkalmazhatnak.

2. A hálózat elrendezési módjai, topológia

A számítógépek összekapcsolását néhány jellegzetes mértani formával szokás jellemezni. Ezek alapján beszélhetünk csillag, sín, gyűrű, fa topológiákról. Ha a felsorolt elrendezési módú hálózatok közös hálózati kialakításban szerepelnek, hibrid hálózatról beszélhetünk. Topológián a hálózat alkotórészeinek összekapcsolási módját, fizikai elrendezését, a hálózati eszközök összeköttetésének rendszerét értjük.

Csillag topológia

A csillag topológia esetén a munkaállomások közvetlenül tartanak kapcsolatot a szerverrel, így a központi erőforrások gyorsan és egyszerűen elérhetők. Ha az egyik számítógép kapcsolatba szeretne lépni a hálózat egy másik számítógéppel, akkor a központi vezérlőn keresztül teheti meg, létrehozza az összeköttetést, kijelöli a másik berendezés elérési útvonalát. Az összeköttetés után az információcsere úgy bonyolódik le, mintha közvetlen kapcsolatban állnának egymással. Ezt a központi vezérlő berendezést nevezzük HUB-nak. A hálózat egyes számítógépeit csatlakozási pontnak, vagy angolul node-nak nevezzük. A csillag topológia esetén nincs közvetlen összeköttetés a számítógépek között, hanem az összes számítógép a hub-on keresztül kapcsolódik egymáshoz. Minden node egyetlen kábelen csatlakozik a hub-hoz. Ezek a kábelek lehetnek UTP vagy STP kábel. A csillag elrendezés egy összetettebb változata a hópehely topológia, amely nagyobb kiterjedés hálózatok esetén több csillag topográfiájú hálózat kapcsolatát biztosítja. úgy, hogy a hálózatok közé egy közös csomópontot, egy újabb központi vezérlőt iktatunk.

A csillag topológia legfőbb előnye az, hogy ha megszakad a kapcsolat a hub és bármelyik számítógép között, ez nem befolyásolja a hálózat többi csomópontját. A topológia hátránya az, ha a központi gép meghibásodik az egész hálózat működésképtelenné válik. Hátránya még, az ha az egyik gép üzen a másiknak, előbb a központi gép kapja meg a csomagot, majd azt a célállomásnak továbbítja. Emiatt a központi gép gyakran túlterhelt.

5

HÁLÓZATOK

Csillag topológia

Gyűrű topológia

Minden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban. Az összeköttetés körkörös, folyamatos gyűrű alakú, ebből következően a hálózatnak nincs végcsatlakozása. Ebben a topológiában az adat csak egy irányban halad. Az üzeneteket a gépek mindig a szomszédjuknak adják át, s ha az nem a szomszédnak szólt, akkor az is továbbítja. Addig vándorol gépről gépre az üzenet, amíg el nem érkezik a címzetthez. Az adatfeldolgozás cím alapján történik, azaz csak a címzett dolgozza fel az adatot, a többiek csak továbbítják. Legnagyobb hátránya, ha a gyűrű bármely részén meghibásodás lép fel, akkor a teljes adatátvitel leáll. Ennek kiküszöbölésére néha tartalék útvonalat alakítanak ki. Ezenkívül hátránya még az is, hogy az adat a hálózat minden számítógépén keresztülhalad, és a felhasználók illetéktelenül is hozzájuthatnak az adatokhoz.

Gyűrű topológia

6

HÁLÓZATOK

Sín, busz topológia

Ez a legegyszerűbb hálózati elrendezés. Ez az elrendezés egyetlen, busznak nevezett átviteli közeget használ. Itt minden számítógépnek egyedi címe van, ez azonosítja a hálózaton. Ebben a topológiában a számítógépeket az esetek többségében koaxiális kábellel csatlakoztatják egymáshoz. Nem egyetlen hosszú kábellel, hanem sok rövid szakaszból áll, amelyeket T-csatlakozók segítségével kötünk össze. Ez a T-csatlakozó lehetővé teszi a kábel leágazását, hogy más számítógépek is csatlakozhassanak a hálózathoz. Az adat végighalad a buszon, mindegyik számítógép megvizsgálja, majd eldönti, hogy melyik számítógépnek szól az üzenet. Az adat vizsgálata után a számítógép vagy fogadja az adatot, vagy figyelmen kívül hagyja. Legfőbb problémája, ha a buszkábel bárhol megszakad, a szakadás egyik oldalán lévő számítógépek nem csak az összeköttetést veszítik el a másik oldalon lévőkkel, hanem a szakadás következtében mindkét oldalon megszűnik a lezárás. A lezárás megszűnésének hatására a jel visszaverődik és meghamisítja a buszon lévő adatokat. Nem előnyös ebben a topológiában a sok gép összekötése, mert a T-dugók illesztésénél szakadás lehet, illetve megnő az ellenállás és gyengébb lesz a jel. Ezért, ha több számítógépet csatlakoztatnunk a hálózathoz, akkor használnunk kell egy jelerősítőt, amely a busz mentén meghatározott helyeken felerősíti a jeleket.

Sín topológia

A fahálózatban kiemelt szerepkört tölt be a központi számítógép. Ez a munkaállomásokkal van összekötve. Van egy gyökér, amelyre rákapcsolódnak a kisebb központok. Azután ezekre a kisebb központokra kapcsolódnak a kliens gépek vagy még kisebb szerverek. Tehát a munkaállomások hierarchikus rendben kapcsolódnak egymáshoz. Minden összekötött gép között csak egyetlen út van. Előnye a kis kábelezési költség, valamint, hogy nagyobb hálózatok is kialakíthatók. Hátránya viszont, hogy egy kábel kiesése egy egész alhálózatot tönkretehet.

7

HÁLÓZATOK

Fa topológia

HÁLÓZATI ESZKÖZÖK

Ebben a részben a hálózathoz szükséges fizikai eszközöket mutatjuk be. Ezek lehetnek az átviteli közeg, melynek feladata, hogy bitfolyamokat szállítson egyik géptől a másikhoz. A fizikai közeg a jelek hordozója, fémvezeték, fényvezeték vagy a puszta "éter". Attól függően, hogy vezetékes, ill. vezeték nélküli átvitelmódról beszélünk. Ezen kívül beszélünk még az átvitelben részt vevő egyéb elemeket, így pl. erősítőket, jelismétlőket, sugárzókat, kapcsolókat stb. is.

Hub (elosztó)

A hub a strukturált számítógép-hálózatok alapköve. Feladata a munkaállomások, szerverek és egyéb hálózati eszközök közti adatforgalom biztosítása. A csillag topológiájú hálózatok esetén használunk az útvonal elosztására hub-okat, melyek meghatározott számú port-tal rendelkeznek. Három nagy csoportjuk létezik:

A hub egy olyan doboz, amelyen port-oknak nevezett csatlakozó aljzatok találhatók. Minden port egy munkaállomástól, szervertől vagy egyéb hálózati egységtől érkező kábelt fogad. A hub-ok 4 portosotól egészen a 124 portosig kaphatók. Általában a hubok "buták", amely azt jelenti, hogy a működésüket nem lehet felügyelni, önállóan működnek, csupán a hálózati forgalmat engedik át magukon, és ha hiba történik, akkor esetleg kijavítják. Ezzel szemben a felügyelhető hub-ok lehetővé teszik, hogy a rendszergazda távolról figyelemmel kísérje és konfigurálja, módosítsa a működésüket.

8

HÁLÓZATOK

Ha esetleg bővül a hálózat, akkor az eredetileg használt hub-okat kinőheti. Ekkor megoldásként használhatjuk, hogy a hub-okat összekötjük. Nem gond, hogy különböző gyártótól van ,csak arra kell figyelnünk, hogy azonos sebességen működjön. Illetve a szabványos Ethernet hub-ok csak maximum négy szintig köthetjük össze. Ahol nem tudjuk biztosan, hogy fogjuk-e a hálózatot bővíteni, érdemesebb összefűzhető hub-ot alkalmazni. Ennél az eszköznél egy speciális összefűző kábelekkel köthetők össze a hub-ok. Ebben az esetben fontos, hogy minden összekötendő hub azonos gyártótól származzon. Ennél csavart érpáras kábelezést használunk. A csavart kábel a telefonkábelhez hasonlít, kivéve hogy 8 vezetéket tartalmaz a telefonkábel 4 vezetéke helyett. A kábelek végén RJ45-ös csatlakozó van. A kábel egyik végét bekötjük a hub portjába, a másik végét a munkaállomásba, vagy más hálózati eszközbe.

A fordítós kábeleket a hub-ok összeköttetésére használják. Ezekben a két végponti csatlakozó érintkezői ellentétesen vannak bekötve.

Ethernet hub

Bridge (híd)

Feladata az egyes hálózati részek forgalmának elválasztása. Amikor ezt az eszközt a hálózatba kapcsolják, a címeket rögtön tanulni kezdi és ezek után már önállóan végzi a forgalomirányítást. Minden bridge-ben van egy adatbázis, ami a MAC címek elhelyezkedését adja meg. A bridge bemenetként egy keretet kap, ebből a híd kiolvassa a forrás- és célcímeket, majd ezeket a címeket kikeresi a forgalomirányítási táblájából és meghatározza, hogy melyik LAN-on helyezkedik el a célgép és a forrásgép. A hidak végezhetnek apróbb változtatásokat a kereteken a továbbításuk előtt. Mivel ez az eszköz a fizikai réteg felett dolgozik, ezért képes arra, hogy eltérő fizikai szegmenseket összekössön.

9

HÁLÓZATOK

Repeater (jelismétlő)

A már említett azonos típusú sínhálózatok egyszer jelismétlőkkel kapcsolhatók össze nagyobb hálózattá. Ez a megoldás elterjedten a busz topológiájú LAN-oknál használatos. A jelismétlők a jelalak helyreállításán kívül semmi más feladatot nem végeznek. Ez az eszköz a protokoll fizikai szintjén működik, ezért csak a minden rétegében azonos felépítés hálózatok összekötésére szolgál.

Switch (kapcsoló)

Ha egy Ethernet LAN-ban a nagy adatforgalom miatt fellépő ütközések következtében lecsökken a sebesség, a probléma megoldható azzal, hogy a HUB helyére egy switch-et építünk be. A switch ugyan külsőre nagyon hasonlít a HUB-ra, de működésükben jelentős különbség van. Míg a HUB az adatcsomagokat mindenhová kiküldte, a switch csak oda küldi a csomagot, amelyikre a címzett gép csatlakozik, sőt átvizsgálja a csomagot és ha az sérült, akkor nem kerül továbbításra.. Ezzel a módszerrel sok gépet lehet összekapcsolni, úgy hogy ütközések lépnek fel.

switch

Router (forgalomirányító)

A hálózatokban a forgalomirányító két fő feladatot lát el: meghatározza az elérési útvonalakat és továbbítja a csomagokat. Célja a csomagok több rendszeren keresztül történő eljuttatása a feladótól a címzettig, de ez csak abban az esetben sikeres, ha minden router el tudja dönteni, hogy melyik portján továbbítsa az adott csomagot. A routing protokollok feladata az, hogy előállítsák minden egyes routerben a forgalomirányítási táblákat.

A router olyan forgalomirányító eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egymással közvetlen módon nem összekötött számítógépek kommunikálni tudjanak egymással. A routerek is hasonlóságot mutatnak a bridge-ekhez, de azokkal ellentétben nem az adatkapcsolati, hanem a hálózati rétegben helyezkednek el.

10

HÁLÓZATOK

router

Gateway (átjáró)

Ez a legbonyolultabb hálózat összekapcsolási módszer. Akkor alkalmaznak átjárót, ha egymástól teljesen különböző hálózatot akarnak összekapcsolni. Mivel eltérő architektúrát használnak, a protokollok minden hálózati rétegben különbözhetnek. Az átjáró minden átalakítást elvégez, ami az egyik protokollkészletből a másikba való átmenet során szükséges. Ezek a következők:

- Üzenetformátum átalakítása - Címátalakítás - Protokoll-átalakítás

3. Vezetékes átviteli közegek

Csavart érpár (UTP, STP)

Ez a vezetéktípus két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. Ha ezt a sodrott érpárat (Unshielded Twisted Pair = UTP) kívülről egy árnyékoló fémszövet burokkal is körbeveszik, akkor árnyékolt sodrott érpár-ról (Shielded Twisted Pair = STP) beszélhetünk. A ma használatos kábelek több, általában 4 érpárból állnak, amelyek spirális formában meg vannak csavarva. A sávszélesség a huzalok vastagságától és az áthidalni kívánt távolságtól függ. A legtöbb telefonkészüléket sodrott érpár köti össze a telefonközponttal. Analóg és digitális átvitelre egyaránt alkalmas. Manapság a LAN hálózatban is ez a vezetékfajtát használjuk. A sodrott érpáras kábel nem lépheti túl a 100 méteres hosszúságot a hub és a számítógép között.

11

HÁLÓZATOK

Strukturált hálózat építéséhez UTP, FTP, S-FTP kábel használható. Az UTP olcsóbb, mint az FTP, S-FTP, viszont nem rendelkezik zavarvédelemmel. Egy irodában rengeteg berendezés kelthet zavart. Például a legelterjedtebb eszköz a mobiltelefon. Szerencsés esetben ez csak a rendszer sebességére van rossz hatással, rosszabb esetben hibás adattovábbítást, adatvesztést okoz.

UTP kábel

STP kábel

RJ45 csatlakozó

12

HÁLÓZATOK

Koaxiális kábel

Ez a széles körben használt átviteli közeg egy tömör rézhuzalból áll, amely körül szigetelő van. Felépítésének köszönhetően nagyon védett zajokkal szemben, és hosszú távú átvitelre is alkalmas. Könnyen meghosszabbítható, a különféle kábeltoldók, szétválasztók, csatolók és jelismétlők segítségével.

Két fajta koaxiális kábel létezik:

- • Alapsávú: 50 ohm -os kábel, digitális átvitelt tesz lehetővé - • Szélessávú: 75 ohm -os kábel, analóg átvitelt tesz lehetővé

Alapsávú koaxiális kábelek

Ezeket a kábeleket elterjedten használjuk lokális hálózatokban, valamint távbeszélőrendszerekben is nagytávolságú átvitelre.

Szélessávú koaxiális kábel

Ezt a fajta kábelrendszer a kábeltelevíziózás szabványos kábelein keresztüli analóg átvitelt teszi lehetővé.

Koaxiális kábel

Üvegszálas kábel

A jelenlegi legkorszerűbb vezetékes adatátviteli módszer az üvegszál vagy más néven optikai kábel alkalmazása. Üvegszálas hálózat kiépítésére akkor kerül sor, ha különösen nagy elektromágneses hatások érik a vezetékeket vagy nagy távolságokat kell áthidalni. Itt a fényáteresztő anyagból készült optikai szálon tovahaladó fényimpulzusok szállítják a jeleket. Az optikai kábel egy olyan vezeték, amelynek közepén üvegszál fut. Ezt az üvegszálat gondosan kiválasztott anyagú burkolat veszi körül. A különleges anyag tulajdonsága, hogy a fény sohasem tudja elhagyni a kábelt. Ezért a fény a vezeték elején lép be és a végén lép ki belőle.

Két fajtája ismert: a multimódusú és a monomodusú szál.

13

HÁLÓZATOK

Üvegszálas kábel felépítése

4. Vezeték nélküli átviteli közegek

A mai fejlődő világban egyre nagyobb teret hódít a kábel nélküli digitális adatátvitel, melynek oka leggyakrabban, hogy a vezetékes összeköttetés lehetetlen kialakítani. Ehhez az átviteli közegek a következők lehetnek:

Infravörös átvitel

Ez az átviteli technika alkalmas arra, hogy egy épületen belüli vezeték nélküli lokális hálózatok átviteli rendszerének szerepét betöltse. Általában ezt kistávolságú adatátvitel során használjuk. Ez megtalálható a televíziók, videomagnók és hifik távirányítóiban. Mára már megjelent a számítógépes hálózati csomópontokban, s ezen túlmenően a kézi mobileszközökben, asztali PC-kben, laptopokban, nyomtatókban és telefonokban.

Jellemzője, hogy viszonylag jól irányítható, olcsó és könnyen előállítható.

Hátránya, hogy szilárd testeken nem képes áthatolni.

Lézeres átvitel

A mikrohullámú adatátvitel alkalmazásának egyik legnagyobb hátránya a lehallgathatósága. Ezt a problémát lézeres adatátvitel használatával ki lehet küszöbölni. A lézersugár szűk szögben terjed, ezért az adó- és vevőberendezéseket nagyon pontosan kell beállítani, ugyanakkor ez biztosítja, hogy az adatforgalmat ne lehessen lehallgatni.

Előnye, hogy a lézer működését nem zavarják más technológiájú eszközök, tehát a két egymáshoz közeli lézernyaláb csak kivételes esetekben hat egymásra, még a nyalábok kereszteződéséből sem származik baj, gyors adatátvitel, szinte nincs működtetési és karbantartási költsége, környezetbarát és takarékos.

Hátránya, hogy az időjárási körülmények zavarhatják az adatátvitelt, az eső nem zavarja, de a köd már igen és az ára nem függ a sebességtől, hanem csak az áthidalandó távolságtól.

14

HÁLÓZATOK

Rádiófrekvenciás átvitel

Rádiófrekvenciás átvitelt akkor érdemes használni, ha az infravörös átvitel hátrányát akarjuk kiküszöbölni, azaz az információkat nagy távolságra kell eljuttatnunk. A rádióhullámok egyszerűen előállíthatók, könnyen áthatolnak az épületek falain és minden irányba terjednek. Hátrányai, hogy terjedési tulajdonságai frekvenciafüggőek, azaz alacsony frekvencián a rádióhullámok minden akadályon áthatolnak, viszont teljesítményük a forrástól távolodva fokozatosan csökken. A magas frekvenciás rádióhullámok egyenes vonal mentén terjednek, és a tárgyakról visszaverődnek.

Mikrohullámú átvitel

Az adatátvitelben a nagyobb sávszélességet kívánó vezeték nélküli helyeken alkalmazzák. Az optikai kábelek megjelenése előtt évtizedeken keresztül ilyen mikrohullámú rendszerek jelentették a nagytávolságú távbeszélőrendszerek alapját. Előnye, hogy 100 MHz felett az elektromágneses hullámok egyenes vonal mentén terjednek, és jól fókuszálhatók, illetve az optikai kábelekkel szemben az olcsósága. Hátránya viszont, hogy a földfelszín görbülete problémát jelent, ha az adótornyok túlságosan messze vannak egymástól, ezért meghatározott távolságonként jelismétlők alkalmazására van szükség.

Műholdas átvitel

A műhold alapvetően és eredendően kommunikációs eszköz, de arra is jó, hogy átjátszóállomásként vegye a Föld egyik pontjáról kiinduló rádióadást, felerősítse, majd adóként tovább sugározza a Földnek egy másik helyére. Ezen a felismerésen alapul a műholdas adattovábbítás, a műholdas műsorszórás és a műholdas telefonálás.

A VSAT (Very Small Aperture Terminal) egy speciális űrtávközlési rendszer, amelynél a földi pontok között műholdon keresztül létesül egy vagy kétirányú kapcsolat. A távközlési műholdakat űrtávközlési szervezetek üzemeltetik, és tőlük lehet csatornakapacitást bérelni.

A földi terminálok (vevők) az alábbi csoportokba sorolhatók:

Csak vételre szolgáló terminálok:

- egyirányú összeköttetésre, vételre alkalmas rendszerek, - egy központi állomásból és csillagalakzatban elhelyezett vevőterminálokból állnak,

Adó-vevő terminálok

- kétirányú összeköttetésre alkalmazzák.

15

HÁLÓZATOK

5. Analóg átvitel

A számítástechnika fejlődésével előtérbe került annak szükséglete, hogy a számítógépek telefonos szolgáltatáson keresztül kommunikáljanak vagy kapcsolódjanak az internethez. Emlékszünk még az úgynevezett "betárcsázós" internetre. Ezzel a telefonos internetezéssel az a baj, hogy közbe minket nem tudnak hívni, mert foglaljuk a vonalat, lassú és igen költséges. Ez a kapcsolat modemen keresztül történik.

Modem

A modem egy olyan eszköz, amely a számítógépek digitális jeleit analóg jelekké alakítja, és ezeket már tovább tudja küldeni a telefonvonalon keresztül. A fogadó modem visszaalakítja az analóg jeleket digitálissá, így ezekkel a számítógép már tud dolgozni.

Két fajtáját ismerjük:

- A belső modem, amely a házon belül helyezkedik el, ez egy kártya, amelyet beépítenek a gépbe, ezáltal nincs szükség áramforrásra és csatlakozóra.

- A külső modem, ez soros porton keresztül csatlakozik a géphez. A hátránya hogy külső áramforrás kell hozzá, így túl sok kábel lóg mindenfelé és nehéz frissíteni.

A modemek sebességét többnyire bps vagy Kbps-ben mérik. Az átviteli sebesség vagy a modem sebessége a másodpercenként átvitt bitek számával adható meg.

Mobiltelefonok

A mai világban egyre elterjedtebb a mobil szolgáltatók által kínált internetezési lehetőségek. Ennek előnye, hogy bárhol és bármikor használni tudjuk az internetet. A hagyományos telefon kapcsolathoz hasonlóan egy úgynevezett mobil stick segítségével csatlakozhatunk számítógéppel az internetre. De ne feledkezzünk meg az új úgynevezett "okos" telefonokról, amelyek mindazok mellett, hogy mobil telefonként használhatjuk, az internetezés teljes skáláját nyújtja számunkra (böngészés, e-mail küldés stb.).

6. Digitális átvitel

ISDN (Integrated Services Digital Networks

Ennek segítségével lehetőségünk van, hogy egy vagy több digitális összeköttetésen keresztül nagy sebességgel és kiváló minőségben tudunk küldeni és fogadni hang-, adat-, szöveg- és képinformációkat ugyanolyan könnyen és egyszerűen, mint az a távbeszélő-szolgáltatás esetében történik.

A hálózat digitalizálása javítja az átvitel minőségét, és csökkenti a fenntartási költségeket. De a legfontosabb előnye, hogy egy hálózaton belül nyújtja a legfontosabb távközlési szolgáltatásokat, és a hagyományos hálózatokhoz képest több szolgáltatást nyújt, ugyanakkor a havi előfizetési díjat csak egy hálózatra kell kifizetni.

16

HÁLÓZATOK

ATM (Asynchronous Transfer Mode)

A jövő telekommunikációjában a jelenlegi adatátvitelen túl olyan új szolgáltatásokra is igény jelentkezik, mint amilyen a képtelefon, videokönyvtár, multimédiaanyagok hálózati terjesztése és nagy sebesség adatátvitel.

Az ATM olyan nemzetközileg szabványosított multiplexelési és kapcsolási technológia, amely a felhasználók számára a jövőben akár gigabit/másodperc nagyságrendbe tartozó áteresztőképességű hálózat megvalósítását teszi lehetővé.

17

HÁLÓZATOK

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

Az Ön irodájában nincs lehetőség vezetékes hálózat kiépítésére. Milyen megoldás talál erre, fejtse ki!

Megoldás:

Először az első gondolatunk az lehet, hogy új irodát kellene keresnünk, de gondoljunk arra, ez mekkora költséggel és idővel járna, ennél sokkal egyszerűbb megoldás is van A mai fejlődő világban egyre nagyobb teret hódít a vezeték nélküli adatátvitel, ez alapján több lehetőség közül is választhatunk:

Infravörös átvitel

Ezt kistávolságú adatátvitel során használjuk. Jellemzője, hogy viszonylag jól irányítható, olcsó és könnyen előállítható. Hátránya viszont, hogy csak egy adott helyiségben használható, mert szilárd testen nem képes áthatolni.

Lézeres átvitel

A lézersugár szűk szögben terjed, ezért az adó- és vevőberendezéseket nagyon pontosan kell beállítani, ezt az adatátvitelt nem lehet lehallgatni. Előnye, hogy gyors az adatátvitel, szinte nincs működtetési és karbantartási költsége, környezetbarát és takarékos. Hátránya, hogy az időjárási körülmények zavarhatják az adatátvitelt. De ez egy zárt helyiségben nem okoz problémát.

Rádiófrekvenciás átvitel

Rádiófrekvenciás átvitelt akkor érdemes használni, ha az infravörös átvitel hátrányát akarjuk kiküszöbölni, azaz az információkat nagy távolságra kell eljuttatnunk. A rádióhullámok egyszerűen előállíthatók, könnyen áthatolnak az épületek falain és minden irányba terjednek. Hátránya, hogy teljesítménye a forrástól távolodva fokozatosan csökken.

Mobiltelefonok, mobil stick

Ennek előnye, hogy bárhol és bármikor használni tudjuk az internetet. A hagyományos telefon kapcsolathoz hasonlóan egy úgynevezett mobil stick segítségével csatlakozhatunk számítógéppel az internetre.

Az előzőek alapján el tudjuk dönteni, mely hálózati kiépítésre van szükségünk. Az infravörös átvitelt csak, akkor használjuk, ha csak egy helyiségből áll az irodánk. A lézeres adatátvitel pontos beállítást igényel, a rádiófrekvenciás átvitelnél, használjunk jó minőségű eszközöket, mert ellenkező esetben előfordulhat, hogy a hatótávolság kicsi. A mobil stick csak egy gépen használható egyszerre, viszont ha rendelkezünk laptoppal, akkor ezt bárhol és bármikor használhatjuk.

18

HÁLÓZATOK

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Mit nevezünk számítógépes hálózatnak?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Milyen hálózati osztályokat ismer, földrajzi elhelyezkedésük szerint? Írja le néhány mondatban azok jellemzőit!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

19

HÁLÓZATOK

3. feladat

Az Ön irodájában nincs lehetőség vezetékes hálózat kiépítésére. Milyen kiépítési

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

20

HÁLÓZATOK

MEGOLDÁSOK

1. feladat Mit nevezünk számítógépes hálózatnak?

A hálózatok önállóan is működőképes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külső beavatkozás nélkül. A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos erőforrásokon osztozkodhassanak, egymásnak üzeneteket küldhessenek, illetve terhelésmegosztást vagy megbízhatóság növekedést érjenek el.

Nézzünk néhány előnyét:

- Információcsere: elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldése; - Erőforrás megosztás: például közösen használható nyomtató, szkenner; - Közös adatok használata; - Feladatok megosztása; - Adatbiztonság; - Programok futtatása egy központi számítógépen;

2. feladat Milyen hálózati osztályokat ismer, földrajzi elhelyezkedésük szerint? Írja le néhány mondatban azok jellemzőit!

Helyi hálózat:

Kis távolságon belül elhelyezkedők hálózati eszközök kiépítésére szolgál.

Városi hálózat:

Nagyobb távolságra lévő gépek, LAN hálózatok összeköttetésére szolgál. Összeköthet egymáshoz közel fekvő vállalati irodákat vagy akár egy egész várost. Hatótávolsága 1 és 50 km között van.

Nagy kiterjedésű hálózat

Egymástól nagy távolságra elhelyezkedő hálózatokat köt össze, akár az egész világot behálózhatja.

21

HÁLÓZATOK

3. feladat Sorolja fel a vezetékes átviteli közegeket!

- Csavart érpár, UTP, STP; - Koaxális kábel - Üvegszálas kábel

22

HÁLÓZATOK

HÁLÓZATI, ÁTVITELI ÉS ALKALMAZÁSI PROTOKOLLOK

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

1 Ön egy közjegyzői irodahálózatnál dolgozik, ennek a hálózatnak az ország minden pontján találhatók irodái. Feladata egy olyan hálózat kiépítése, amelyen keresztül az irodák között gyorsan és megbízhatóan történik az adatforgalom. Az adatok jellegénél fogva, mivel azok titkosak és bizalmasak a biztonság kiemelten fontos, de a gyorsaságot is figyelembe kell venni, mert az ügyfelek nem várakozhatnak sokat az átküldött iratokra.

Határozza meg, hogy a hálózatot mely protokollok használatával kell kiépíteni.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

A számítógépes hálózatok közös adatátviteli csatornát használnak. Ez annyit jelent, hogy minden, az adott hálózatban lévő számítógép elvileg az összes géppel kapcsolatban áll. Ha valamelyik gép adatot akar továbbítani egy másik gépnek, akkor azt kis csomagokra bontja, és megpróbálja a hálózatra küldeni. A csomag tartalmazza a küldendő adatokon kívül a címzett és a feladó összes fontos paraméterét. Az, hogy egy ilyen adatcsomag pontosan, hogyan épül fel, hogyan kerül megadásra a címzett és feladó adatai, azt szabályozzák a hálózati protokollok. Ahhoz, hogy a számítógépek tudjanak egymással "beszélgetni", ismerniük kell egymás kommunikációs protokolljait.

Tehát a csomagokat router-ek adják egymásnak és juttatják el a rendeltetési helyükre. A router-ek egymás között kicserélik információikat, nevezetesen azt, hogy melyik címzett merre található és ennek segítségével építik fel azokat a táblázatokat, melyek csomagok továbbítási irányát tartalmazzák. Ezen információcsere zajlik a routing protokollok segítségével.

Minden hálózati protokoll rendelkezik a saját címzési rendszerével, ami független az alsóbb rétegek címzési rendszereitől, míg a hálózati réteg címei az egész hálózaton egyedien azonosítanak egy-egy állomást. Ezek a címek legtöbbször hierarchikus felépítésűek, azaz tartalmaznak a csomag továbbításához segítő információt. Például az IP címek két részből állnak, az egyik rész a hálózat száma, a másik rész az adott hálózaton belül azonosítja az állomást. Így egy címre ránézve csupán a hálózat száma alapján történik a route-olás, majd az adott hálózaton belül az állomás száma alapján. Ez lényegesen egyszerűsíti a router-ek feladatát, mert nem minden állomást, csak a hálózatokat kell nyilvántartani, a hálózaton belüli továbbítás már lokális probléma.

23

HÁLÓZATOK

Nézzünk néhány fontos protokollt.

TCP/IP (TRANSMISSION CONTROL PROTOKOLL / INTERNET PROTOKOLL)

A protokollok egy gazdagépen egymás fölött elhelyezkedő szintekként képzelhetők el. A szintek mindegyike a hálózaton keresztüli biztonságos adatátvitel valamely részterületéért felelős, és feladatuk még, hogy a megfelelően megformázott adatokat elküldjék a közvetlenül alattuk, illetve felettük elhelyezkedő rétegeknek. A legfelső szint az alkalmazási szint és a hálózati szoftver közötti csatolási felületet jelenti. A legalsó szint a hálózati szoftver és a hálózat fizikai, azaz hardverelemei közötti felületet jelenti. A hálózattal történő kommunikáció céljából az alkalmazásunk lefelé átküldi az információkat a protokollkészleten. A hálózat ugyanezt fordítva teszi meg: az adatokat alulról felfelé küldi át a protokollkészleten, hogy kommunikálni tudjon az alkalmazásunkkal.

Az Interneten keresztül történő adatáramlást 3 szakaszra bonthatjuk:

1. Az adatoknak először az alkalmazási programtól el kell jutniuk a hálózatra. Ehhez az adatoknak felülről lefelé végig kell haladni a protokollokon.

2. A hálózatnak meg kell állapítania, hogy hová kell az adatoknak eljutniuk. 3. A hálózatnak a megfelelő irányban kell továbbítania az adatokat, egészen a rendeltetési

címig, amelyen az adatoknak alulról felfelé ismét végig kell haladniuk a protokollokon, egészen az alkalmazási szintig.

A TCP/IP összeköttetés mentes hálózati protokollokat tartalmaz, amely adatokat továbbít a hálózaton. A TCP/IP protokollcsalád néhány tagja sok alkalmazás számára biztosítja a szükséges alacsony szintű szolgáltatásokat. Ilyen például az IP, a TCP és az UDP, vagy vannak olyanok, amelyek meghatározott feladatokat látnak el, mint például a számítógépek közötti állománytovábbítás, az üzenetküldés, vagy éppen egy adott gépre bejelentkezett felhasználók lekérdezése.

7. Kapcsolati réteg

Ez a fizikai és a hálózati szint között helyezkedik el. A kapcsolati réteg azokat az alapvető funkciókat nyújtja, amelyek az adatcsomagok hálózatra történő küldéséért felelősek. Ez a szint adatokat küld és fogad a hálózati szint IP moduljára, vagy moduljáról. Ez a réteg két protokollt is tartalma: az ARP-t és a RARP-t.

ARP (Address Resolution Protocol)

Feladata a hálózati szinten lévő (IP) címeket a kapcsolati szint megfelelő címeivé alakítja át. A hálózati szinten IP-címet használ, de a kapcsolati és fizikai rétegben fizikai címet használ. Jelenleg a legtöbb hálózat fizikai és adatkapcsolati szinten Ethernet kártyákat használunk. Ennek az Ethernet keretnek saját fejléce van, és figyelik a hálózaton továbbított kereteket és keresik a saját Ethernet címüket. A csatolókártyák nem ismerik az IP-címeket, és arra szolgálnak, hogy meg lehessen találni egy csatolókártyát és az azt tartalmazó számítógépet. Ezért az IP-címeket Ethernet címekké kell alakítani és erre szolgál az ARP protokoll.

24

HÁLÓZATOK

RARP (Reverse Address Resolution Protocol)

Az előzővel ellentétes folyamatot végez, vagyis a kapcsolati címeket, mint pl. egy Ethernet címet IP-címmé alakít át. A RARP protokollt sok hiányossága miatt ma már nem használjuk. A legfőbb probléma, hogy csak az adatkapcsolati rétegben működik, a hálózati rétegbeli eszközök nem továbbítják az adatkereteit, így minden hálózathoz szükséges egy szerver üzemeltetése. Ezért a RARP protokoll helyett ma már inkább a BOOTP és a DHCP protokollokat használunk.

8. Hálózati réteg

Ezen a szinten három protokoll helyezkedik el: az IP, az IGMP és az ICMP protokoll. A feladatok legnagyobb részét az IP protokoll végzi el. Az ICMP és az IGMP protokoll az IP-t segíti.

IP (Internet Protocol)

Ez a protokoll gondoskodik a csomagok átviteléről a hálózaton. Az összes kommunikáció a hosztok között IP csomagok formájában történik. Ez egy kapcsolat nélküli protokoll, azaz a kommunikációhoz nem szükséges előzetes kapcsolatfelvétel. Ebből adódik, hogy tartalmaznia kell a kézbesítéssel összefüggő információkat, a teljes és pontos címet. Adatátvitel szempontjából viszont nem megbízható, a csomagokkal bármi történhet: elveszhetnek, megsérülhetnek, sorrendjük összekeveredhet, de a legnagyobb gond, hogy ha nem sikerült az adatok továbbítása, akkor nem küld értesítést.

Ennek ellenére mégis az egyik legelterjedtebb, ez magyarázható azzal, hogy gyors a csomagok átvitele, egyszerű a megtervezése, megvalósítása és használata.

Azonban a nem megbízható protokollok is tudnak megbízhatóan továbbítani adatokat. A megbízhatósági jellemzőket ekkor nem magába a protokollba, hanem az alkalmazásokba építik be. A TCP, egy megbízható protokoll, az IP-t használja az adatok továbbításához. Tehát a protokollok tervezői a TCP-be építik be azokat a megbízhatósági jellemzőket, amelyek az IP-ből hiányoznak.

Címzés

A TCP/IP hálózatokban a számítógépeket egységes címzés alapján azonosítjuk. Minden gép egyedi hálózati címmel, az úgynevezett IP-címmel rendelkezik. A címek 32 bitesek, amelyek felírás 4 darab 8 bites decimális szám formájában történik, amelyeket pontokkal választunk el (például: 155.115.65.53). Az egyes elemek értéke 0-255-ig terjedhet. Az IP címeknél a következő szabályokra kell figyelnünk: nem kezdődhetnek 0-val, 127-tel, és 223-nál nagyobb számmal.

A címeket egy amerikai szervezet, az úgynevezett NIC (Network Information Center) osztja ki, területi megbízottjain keresztül. Egy szervezet Internetszolgáltatójától mindig címtartományt kap, amelyen belül szabadon jelölheti ki gépeinek címét.

25

HÁLÓZATOK

A cím három részre osztható, amelynek hossza 32 bit:

Előtag:

Ez azonosítja a címosztályt. A címosztály mutatja meg, hogy az előtag után hány bitet kell hálózati címként, és hány bitet kell hosztcímként értelmezni.

Hálózati cím:

Az egyes hálózatok megkülönböztetésére szolgál, valamint a központi adminisztrációt segíti elő, tehát két gépnek ne lehessen azonos IP-címe. A hálózati címet központilag adják az igénylőnek.

Host cím:

Ez a 32 bit maradékát teszi ki. A vállalatok vagy szervezetek méretüknek megfelelően háromféle címtartomány-t (címtípust) kaphatnak. A címtartomány típusát az IP-cím első bitjei jelzik. Majd ezt követi a hálózat azonosítására szolgáló bitsor (NetID), majd a hálózaton belül a gépek azonosítására szolgáló szakasz (HostID.

Alapvetően három féle címosztályt használunk, de 5-öt definiálunk.

- A osztályú: Sok számítógépet üzemeltető szervezetek használják. Ekkor az első bit 0, a hálózat azonosítására az első byte fennmaradó részét használjuk. A hálózaton belüli gépek azonosítására a fennmaradó három byte-ot használjuk.

- B osztályú: A közepes méretű cégek használják. Ekkor első bit 1, és a második 0. A céget ebben az esetben az első két byte azonosítja, a hálózat gépeit pedig az utolsó kettő byte.

- C osztályú: Kevesebb gépet üzemeltető cégek használják. A cím első és második bitje 1, a harmadik 0. A hálózat azonosítására az első három byte-ot használjuk, a hálózaton belüli gépek azonosítására az utolsó byte szolgál.

- D osztályú: Ezt abban az esetben használjuk, ha a négy elöl álló bit értéke 1110, és az első byte értéke 224 és 239 között van, ekkor multicast címzésről beszélünk. Ezt a címzést alkalmazzuk akkor, ha egyszerre több géppel akarunk kommunikálni. Az ilyen címzésben hiányzik az alhálózatra utaló rész, viszont az egész cím egy multicast csoportra utal. Erre egy jó példa a videokonferencia.

- E osztályú: Ha az első négy bit értéke 1111, akkor speciális, fenntartott címekről van szó. Az ebből a tartományból származó címek nem valós hálózatokra utalnak.

Nem a rendszeradminisztrátorok döntik el, hogy hány bit jelöli a hoszt címét és hány a hálózat címét. Ezért vezették be a hálózat és hoszt címének szétválasztására a címmaszkokat. Az alhálózati maszk határozza meg, hogy melyik bit mutat a hosztra és melyik a hálózati címre. Ezeket a maszkokat ugyanúgy tagolva írják, mint a címeket.

Például az IP-címünk 195.115.0.10, és a hozzá tartozó maszk 255.255.255.0, ekkor a hálózati cím a 195.115.0, a hoszt címe pedig a 10. A számítógépekben ezt a számot "És" kapcsolat választja el.

26

HÁLÓZATOK

Nyílván a számokkal a számítógép könnyel elboldogul, de az ember nehezen jegyzi meg. Ezért az Internet-címekhez hozzárendelünk egy nevet, az ún. domain-nevet.. Ezt úgy adjuk meg, hogy azok minél többet eláruljanak az adott számítógépről. A domain-nevek felépítése a következő: (pl. www.fogalmak.hu)

- Szolgáltatás neve (pl. www) - A számítógép neve, ill. azonosítója (host name; pl. fogalmak) - Legfelső szintű domain név

• országkód: (pl. Magyarország: hu, Ausztria: at), • szervezet-azonosító kód:

◦ kereskedelmi, üzleti célú szervezet (com) ◦ oktatási intézmény (edu) ◦ állami szervezet (gov) ◦ egyéb, általában nonprofit szervezet (org)

A számok nevekre való lefordítását az úgynevezett domain name szerverek (DNS) végzik. A név helyett mindig használhatjuk az IP-címet is, de ez fordítva nem feltétlenül igaz.

Térjünk vissza az IP fogalmának tisztázásához. A TCP az általa feldolgozott adatokat átadja az IP-nek. Persze ezzel együtt közölnie kell a rendeltetési hely Internet címét is. Az IP feladata abban áll, hogy az adatok számára megkeresse a megfelelő útvonalat és azt a másik oldalhoz eljuttassa. Az útközben fellelhető átjárók és egyéb közbülső rendszereken való átjutás megkönnyítésére az IP az adatokhoz hozzáteszi a saját fejlécét.

A fejléc fő részei a forrás, a rendeltetési hely Internet címe, a protokollszám és egy ellenőrző összeg. A forrás címe a küldő gép címét tartalmazza, ez azért fontos, hogy a vevő oldal tudja honnan érkezett az adat. A rendeltetési hely címe a vevő oldali gép címét jelenti, ez pedig azért szükséges, hogy a közbenső átjárók továbbítani tudják az adatot. A protokollszám kijelöli, hogy az adat a különböző szállítási folyamatok közül melyikhez tartozik. Végül az ellenőrző összeg segítségével bizonyosodik meg a vevő oldali IP arról, hogy a fejléc az átvitel során nem sérült-e meg. A TCP és az IP különböző ellenőrző összegeket használ. Ezért egy IP csomag két részből áll:

- IP fejléc: Ez tartalmazza a csomagot azonosító információkat. - Szövegrész: Ebben a részben van az adat, amit ténylegesen át kell vinni.

IGMP (Internet Group Management Protocol)

Ez a protokoll lehetővé teszi, hogy egy hálózaton lévő számítógépek meghatározott csoportja valamilyen üzenetet kapjon. Ezek az üzenetek úgynevezett többszereplős üzenetek, amelyek a hálózatba kapcsolt gépek meghatározott csoportjához szólnak. Ehhez az szükséges, hogy a többszereplős csoport mindegyik gépe ugyanahhoz a csoporthoz kell tartoznia. Az IGMP közvetíti a tagságot a többszereplős gépek és a többszereplős útvonalválasztók felé.

27

HÁLÓZATOK

A multicast egy kommunikációs forma, amelyben egy adó (jelforrás) és tetszőleges számú vevő egy közös csatornát használva információt cserél. A legfontosabb tulajdonsága, hogy az információmennyiség csak egy példányban áramlik át a hálózaton. Ezt például a videokonferenciáknál használják.

Ez a protokoll manapság minden modern TCP/IP implementáció része, így csak konfiguráció kérdése annak használat.

ICMP (Internet Control Message Protocol)

Az ICMP az IP felügyeleti protokollja, úgy viselkedik, mintha magasabb szintű protokoll lenne, de az IP része. A két kommunikáló fél ennek segítségével küld egymásnak a beállítandó paramétereket, valamint hibajelzésre is szolgál. Természetesen ez is IP csomag formájában van jelen a hálózaton, az adatmezőbe találjuk az üzenetet. Az adatmezőben találhatunk két darab byte-ot, amely az üzenet azonosítására szolgál. Majd ezt követi az ellenőrzőösszeg, majd az egyéb paraméterek.

Az ICMP üzeneteket típusuk szerint két csoportra oszthatjuk:

- hibaüzenet - információs üzenet

ICMP üzenetet a következő helyzetekben kerül elküldésre:

- A címzett elérhetetlen. - Lejárt a csomag élettartama. - Hibás IP csomagot adnak fel. - Átirányítás.

9. Szállítási réteg

TCP (Transmission Control Protocol)

Az IP protokoll után ez a második legfontosabb protokoll.

A TCP a hálózati és az alkalmazási szint között továbbítja az adatokat. Ez a protokoll az IP-vel ellentétben megbízható és kapcsolatorientált. Tehát hibamentes az adattovábbítást nyújt. Az üzeneteket széttördeli, összeállítja, az elveszett részek újraadja, az adatok helyes sorrendjét visszaállítja.

A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól, és azokat maximum 64 kbyte-os darabokra szétvágja, ezekhez fejlécet fűz, majd ezeket a darabokat egymástól független adatokként küldi el. Mivel az előzőekben tisztáztuk, hogy a hálózati réteg nem garantálja, hogy az adatcsomagok helyesen lesznek kézbesítve, illetve megérkezett adatcsomagok helyes sorrendben lesznek. A TCP feladata az, hogy időzítéseket kezelje, szükség szerint újra indítja a küldést, illetve, hogy helyes sorrendben rakja. Minden TCP által elküldött byte-nak saját sorszáma van.

28

HÁLÓZATOK

UDP (User Datagram Protocol)

Ez a protokoll helyezkedik ela szállítási szinten a TCP protokoll mellett Viszont ez egy sokkal gyorsabb protokoll, viszont nem megbízható adatátvitel szempontjából. Nem kapcsolatorientált, nincs hibajavítás, nincs nyugtázás. Ez az IP szint által biztosított szolgáltatásokat nyújtja csak felfelé. Ez nagyon hasonlít az IP-re, viszont csak az UDP képes arra, hogy az adatokat a gazdagép több rendeltetési helyére irányítsa. Ezekhez a rendeltetési helyekhez a címeket rendel. Ezt a protokollt, akkor használjuk ha az adatátvitel sebessége fontosabb, mint a biztonság, ebben az esetben az egyéb feladatokat a felette elhelyezkedő réteg látja el. Például a DNS alkalmazásoknál vagy játékoknál találkozunk vele.

Az UDP protokollt olyan alkalmazásokhoz találták ki, ahol nincs szükség az adatcsomagok sorozatba állítására. A hálózati szoftver az adatok elejére illeszti az UDP fejlécet, ahogy a TCP fejléc esetében. Majd ezek után az UDP továbbítja az adatot az IP-nek. Az IP hozzáteszi a saját fejlécét, amelybe a TCP helyett az UDP protokollszámát helyezi el a Protokoll mezőben.

Viszont az UDP nem tördeli szét az üzenetet adatcsomagokra, nem figyeli a már elküldött adatokat. Az UDP csak portszámokat használ.

10. Alkalmazási réteg

Ezen a szinten helyezkednek el az alkalmazások. Valójában amikor az internetet használjuk nem számítógépek kommunikálnak számítógéppel, hanem a rajtuk futó programok.

Az Internet a kliens/szerver modell alapján működik. Tehát amikor az Internetet használjuk, akkor tulajdonképpen két programot veszünk igénybe: a klienst és a szervert. A kliensprogram az, amelyik a helyi gépünkön fut, ez a program jeleníti meg képernyőnkön az információkat, illetve fogadja a bemeneti perifériákon végrehajtott műveleteket, valamint visszakeresi az igényelt információkat a szerveren.

A szerverprogram azon a számítógépes rendszeren fut, amelyik a szolgáltatást biztosítja. Várja a felhasználók igényeit, és a kliensek számára az információkat biztosítja. Az Internettel kapcsolatos feladatok végrehajtása során a háttérben valószínűleg több különböző szerver fogja az igényeinket kezelni.

Telnet, SSH

A hálózati terminál protokoll egy másik számítógép-rendszerhez való közvetlen csatlakozást tesz lehetővé a felhasználó számára. Amikor kapcsolatot szeretnénk létrehozni egy távoli rendszerrel, elsődleges feladatunk, hogy amelyik géphez csatlakozni szeretnénk, annak az egyedi domain nevét vagy IP-címét megadjuk. Amint létrejött ez a kapcsolat, onnantól kezdve amit begépelünk, minden adat a megadott géphez kerül egészen addig, amíg a kapcsolatot meg nem szüntetjük.

29

HÁLÓZATOK

A telnet lényege, hogy minden alkalmazás a távoli gépen fut. Ez annyit jelent, hogy a kapcsolat megkezdése után a saját gépünk terminálként üzemel. A telnet program biztosítja, hogy ennek futása láthatatlan legyen a felhasználó számára. Tehát a telnet segítségével az Internet bármelyik szerveréhez csatlakozhatunk, ha az adott szerver használatához van engedélyünk. Ehhez egy azonosítóra és jelszóra lehet szükségünk, de van szabadon elérhető rendszerek is.

Az ssh (Secure Shell) egy program, amely lehetővé teszi, hogy távoli gépekre jelentkezzünk be, illetve azokon parancsokat hajthassunk végre. Ez abban különbözik a telnettől, hogy biztonságosabb. Ez a következőben nyilvánul meg, előfordulhat, hogy közbülső gépet használunk az adatforgalomhoz, amelynek az a veszélye, hogy lehallgathatják az adatokat, beleértve a jelszót is.

Az ssh megakadályozza ezt úgy, hogy titkosít minden adatforgalmat a terminál és a szerver között. Ezt RSA kód használatával éri el, amelynek segítségével azonosítja a felhasználót. Ezt hitelesítéssel oldja meg, ami annyit jelent, hogy bizonyítjuk, hogy azok vagyunk, aminek mondjuk magunkat, így ellenőrzött kapcsolatot biztosít két gép között.

Nézzük, hogy az ssh milyen típusú támadások ellen véd:

- IP-cím hamisítás, amikor egy távoli gép olyan IP csomagokat küld, mintha azok egy másik gép csomagjai lennének.

- DNS hamisítás, amikor name szerver bejegyzéseket hamisítanak az adatforgalom közbülső gépek általi lehallgatása ellen. Ekkor az IP csomagok közbülső gépek általi megváltoztatása ellen és meghamisítása ellen.

FTP (File Transfer Protocol,)

Et egy állománytovábbítási protokoll, ennek célja fájlok mozgatása egyik számítógépről a másikra, függetlenül a számítógép típusától, földrajzi elhelyezkedésétől. Előfordul, hogy teljesen különböző operációs rendszerek, egymástól nagy távolságra lévő számítógépek közötti megbízható átvitelt tesz lehetővé. Ebben az esetben bármely számítógépen lévő felhasználó bármelyik másik gépre küldhet és onnan beszerezhet állományokat. Szinte minden fájltípus átvitele lehetséges. Egyetlen feltétel van, hogy tudjuk a fájl nevét és helyét.

Amikor számítógépünkön az FTP programot futtatjuk, a kliens programmal lépünk kapcsolatba. A kliens értelmezi a parancsot, amely megmondja a távoli gépen lévő szervernek, mit is kell tennie. A kapott választ megjeleníti számunkra, majd továbbítja vagy fogadja, és tárolja a fájlokat a helyi számítógépen.

Operációs rendszer felől közelítve a témát, a kliens a helyi, míg a szerver a távoli gép fájlkezelő rendszerével áll kapcsolatban, s ekkor a két operációs rendszer nem feltétlenül azonos. E két program közötti párbeszéd formáját rögzíti az FTP.

30

HÁLÓZATOK

Az FTP helyekhez kétféle módon juthatunk hozzá, az egyik esetben csak jelszóval, vagy nyilvános eléréssel, amihez nem szükséges jelszó. Az utóbbi esetben nyílván korlátozott a hozzáférésünk az állományokhoz, általában csak olvasható formában. Ezek általában bárki által letölthető publikus fájlokat tartalmaznak, amelyeket letölthetünk, vagy felvitelként mások által elérhető közérdekű adatokat jeleníthetünk meg, amelyeket ellenőriznek.

Az idő halat tával az interneten hatalmas mennyiségű információ halmozódott fel, mivel a rendelkezésre álló fájlok nevéről és méretéről nem történt semmilyen központi nyilvántartás, ezért ezekben keresgélni nagyon nehéz. Ennek megkönnyítésére fejlesztették ki az Archie indexelő programot. Ez a program minden FTP helyhez automatikusan bejelentkezik, és az ott található állományokból indexelt adatbázist hoz létre. Az így létrejött adatbázis a fájlnév, fájlméret, fájltípus, fájlleírás információt tartalmazza. Ennek segítségével már lényegesen gyorsabban megtalálható a keresett fájl.

SMTP (Simple Mail Transfer Protocol), POP3 (Post Office Protocol)

Az e-mail az Internet egyik leglényegesebb szolgáltatása. Ha egy kapcsolat épül fel két gép között, a kommunikáció ezen keresztül folyik. A kezdeményező felveszi a kapcsolatot a fogadóval, közli vele a küldő és a címzett címét, majd a levelet átadja, végül bontja a kapcsolatot.

Az SMTP kézbesíti az elektronikus leveleinket, amely az email küldésének műveletét két részre bontja. Az egyik részt az e-mail szoftver képezi, amely az email kezelését biztosítja, a másik részt pedig az e-mail továbbítása jelenti. Akárhányszor egy e-mailt küldünk, az SMTP munkához lát. Ezen keresztül jut el a levél a szolgáltatónkhoz, majd onnan az Internet szerverein keresztül a címzett szolgáltatójához.

Az e-mail címnek kötött formája van: azonosító@domain név (Ne felejtsük el, hogy a domain név tartalmazza az ország vagy szervezeti azonosítót). Ha a címünk helyes, levelünk a világ bármely részére eljuthat.

Az SMTP feladata véget ér, ha az e-mail megérkezik a címzett szolgáltatójának a szerverére. Ekkor lép be POP3 levelező protokoll, amely kezeli a szerveren levő e-mail postafiókunkat, letölthetjük a beérkezett üzeneteinket vagy elküldhetünk előre megírt leveleket. Ha kiderül, hogy a küldemény az adott számítógépeknek vagy a hozzá csatlakozó számítógépnek szól, akkor az feldolgozásra kerül. Ha nem, akkor a számítógép átadja az üzenetet a következő számítógépnek, vagy átirányítja ahhoz a hálózati csatlakozáshoz, amelyik a céliránynak valószínűleg megfelel.

Gopher

A Gopher protokoll, az információhoz való hozzáférést teszi lehetővé az Interneten. Ezt a a Minnesotai Egyetemen fejlesztették ki 1991ben, ez lehetővé tette az egyetemi számítógépek egymás közötti gyors hozzáférést. Szerkezete hierarchikusan egymásra épülő menükből áll, amelyekből kiválaszthatjuk a kívánt témakört, amíg a legalsó szintre érve meg nem találjuk a keresett fájlokat vagy szolgáltatásokat.

31

HÁLÓZATOK

Az interneten ennek segítségével, ha böngészésünk során olyan menüponthoz érünk, amelyhez tartozó információk egy távoli szerver gépen vannak, akkor erre a távoli gépre először be kell jelentkeznünk az információk eléréséhez. Általában egy távoli gépen nem rendelkezünk jelszóval és azonosítóval, ezért a rendszer által felkínált azonosítót kell használni. Ennek segítségével vendégként tudunk bejelentkezni és az információkat elérni.

A Veronica kereső rendszer segítségével könnyebben megtalálhatjuk a keresendő tartalmakat. Ehhez rendszeres időközönként átnézi a hálózatot, és karbantartja a tárolt dokumentumok címének indexelését, illetve kezeli a beérkező kulcsszavas keresési igényeket és megadja azon dokumentumokat vagy menüket, amelyek az előírt kulcsszót tartalmazzák. Hátránya, hogy semmilyen információt nem tartalmaz az adott fájl tartalmára vonatkozólag, csak a címeket keresi.

HTTP (HyperText Transfer Protocol)

A HTTP a Web tervezett hálózati protokollja. Mivel a Web szállítóeszköze az Internet, a webnek külön protokollja van, amelynek együtt kell működni az Internet protokollokkal. Ez a protokoll lehetővé teszi, hogy a HTTP kliensek oldalakat töltsenek le a HTTP szerverekről, és információkat küldjenek a szervernek. Ezzel a programmal (Netscape, Internet Explorer, Lynx, Opera) lekérünk egy oldalt, majd elküld egy HTTP kérést a web szervernek, majd megjeleníti a szerver által visszaadott adatokat. Ilyen program például: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google Chrome, Opera stb.

Ha egy dokumentumot szeretnénk elérni a világhálón, először csatlakoznunk kell az Internetre. A HTTP a TCP/IP kapcsolatot használja. Ez a protokoll nem csak szöveges állományokat képes továbbítani szemben a gopherrel, hanem képeket, grafikákat, video- és audioklipeket, a hiperhivatkozás szövegét és egyéb más adatokat.

A HTTP a következő műveletekből tevődik össze:

- A kapcsolat létrehozása. - Az ügyfél elküldi kérését. - A kiszolgáló visszaküldi a választ. - A kiszolgáló befejezi a kapcsolatot.

Ahhoz, hogy megtaláljunk a weben egy dokumentumot, ismernünk kell az Internet címét, Például: http://www.aktivitas-tiszk.hu, ebben az esetben a http az a protokoll, amelyet az alkalmazásnak a dokumentum eléréséhez használnia kell, a kettőspont utáni két dőlt vonal jelöli, hogy Internet objektummal van dolgunk, utána következik magának a kiszolgálónak a helye.

IRC (Internet Relay Chat)

Manapság ez a legnépszerűbb internetes szolgáltatás, ez egy interneten keresztüli valós idejű beszélgetés. Ez lehetővé teszi személyek közötti üzenetküldést beszélgető csoportokban. A felhasználók bárhol a világon bejelentkezhetnek egy IRC-szerverre és azonnal tudnak egymással kommunikálni.

32

HÁLÓZATOK

DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol), DNS (Domain Name Service)

A DHCP a hosztoknak dinamikusan osztja ki az IP címeket. Ez arra szolgál, hogy a kliens bármely alhálózatra csatlakozva, indításkor érvényes IP-címet kapjon.

- Az IP-cím kérését a kliens kezdeményezi és a párbeszéd négy lépésből áll: - A kliens egy DHCP-szervert keres a hálózaton. Ha nem talál, akkor a kliens nem tud a

hálózatra feljelentkezni. Találhat egy vagy akár több DHCP-szervert is. - A kliens dönt valamelyik szerver mellett, és körbeküld egy üzenetet, egyrészt azért,

hogy informálja a kiválasztott szervert arról, hogy őrá esett a választása, másrészt azért, hogy a többi DHCP-szervernek tudomására hozza, hogy a felajánlott IP-címekre nincs szüksége.

- A szerver visszaigazolja a megkeresést. A DHCP által kiosztott címeket csak bizonyos időre adják ki. Az időtartam felének leteltekor a kliens megkeresi a DHCP-szervert az idő meghosszabbítása miatt.

A DNS protokoll nagyon fontos szerepet tölt be az internetezésnél, nélküle megbénulna a hálózat. Az előzőekben beszéltük, hogy a felhasználónak sokkal egyszerűbb értelmes szavakat megjegyezni, mint IP címeket. Ha a böngészőben beírunk egy URL címet, akkor azt a DNS fordítja le a megfelelő IP címre.

NFS (Network File System), SMB (Server Message Block)

AZ NFS a távoli gépeken, különböző típusú adattárolókon levő fájlok elérését teszi lehetővé a helyi gép saját fájlrendszere részeként. Ezen a szolgáltatáson keresztül a távoli fájlok úgy használhatók, mintha azok a saját gépünkön lennének.

Az SMB protokoll a Microsoft saját fejlesztése. Olyan adatblokk, amely kliens és szerver között kéréseket és válaszokat közvetít. Ez szolgál a Windows alatti fájl- és nyomtatómegosztásra.

33

HÁLÓZATOK

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Soroljon fel legalább három internetes protokollt!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Mire szolgál a IP protokoll?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

3. feladat

Milyen részekből áll egy IP-cím!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

34

HÁLÓZATOK

4. feladat

Kapcsolja össze a különböző protokollokat, aszerint hogy mely réteghez tartoznak

Réteg Protokoll

Kapcsolati réteg FTP

Hálózati réteg TCP

Szállítási réteg ARP

Alkalmazási réteg ICMP

35

HÁLÓZATOK

MEGOLDÁSOK

1. feladat Soroljon fel legalább három internetes protokollt!

Az alábbiak közül, bármelyik három jó:

- ARP (Address Resolution Protocol) - RARP (Reverse Address Resolution Protocol) - IP (Internet Protocol) - IGMP (Internet Group Management Protocol) - ICMP (Internet Control Message Protocol) - TCP (Transmission Control Protocol) - UDP (User Datagram Protocol) - Telnet, SSH - FTP (File Transfer Protocol,) - SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) - POP3 (Post Office Protocol) - Gopher - HTTP (HyperText Transfer Protocol) - IRC (Internet Relay Chat) - DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol) - DNS (Domain Name Service)

2. feladat Mire szolgál a IP protokoll?

Ez a protokoll gondoskodik a csomagok átviteléről a hálózaton. Ez egy kapcsolat nélküli protokoll, azaz a kommunikációhoz nem szükséges előzetes kapcsolatfelvétel. Ennek tartalmaznia kell a kézbesítéssel összefüggő információkat, a teljes és pontos címet. Az adatátvitel szempontjából nem megbízható, a csomagokkal bármi történhet: elveszhetnek, megsérülhetnek, sorrendjük összekeveredhet, de a legnagyobb gond, hogy ha nem sikerült az adatok továbbítása, akkor nem küld értesítést. Ennek ellenére mégis az egyik legelterjedtebb protokoll, ez magyarázható azzal, hogy gyors a csomagok átvitele, egyszerű a megtervezése, megvalósítása és használata. A TCP protokollal együtt viszont megbízható.

36

HÁLÓZATOK

3. feladat Milyen részekből áll egy IP-cím!

Az IP cím 32 bites, amelynek felírása 4 darab 8 bites decimális számból áll, amelyeket pontokkal választunk el. Az egyes elemek értéke 0-255-ig terjedhet.

Például: 155.115.65.53

Előtag: Ez azonosítja a címosztályt.

Hálózati cím: Az egyes hálózatok megkülönböztetésére szolgál.

Host cím: Ez a 32 bit maradékát teszi ki.

4. feladat Kapcsolja össze a különböző protokollokat, aszerint hogy mely réteghez tartoznak

Réteg Protokoll

Kapcsolati réteg FTP

Hálózati réteg TCP

Szállítási réteg ARP

Alkalmazási réteg ICMP

37

HÁLÓZATOK

HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS HASZNÁLATUK

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

Ön egy nagykereskedést üzemeltető, raktárral is rendelkező cégnél dolgozik. Feladata a már meglévő hálózatra olyan operációs rendszert telepíteni, illetve annak beállítása, amelynél a következő fontos momentumokra kell figyelni.

- A hálózaton közel 15 gép található és ez később bővíthető legyen; - A gépeken számlázás is történik; - A gépeken raktár nyilvántartás is történik; - Az adatmentés nagyon fontos, hiszen ha számlák és a készlet nyilvántartás elveszik a

cég lehetetlenné válik. - Az adatok felvitelére, lekérésére és módosítására csak az arra jogosult személy teheti

meg. - A központi nyomtató bármelyik gépről elérhető legyen, de a számlázó programok,

pénztárak alap esetben a saját nyomtatóit használja.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

A hálózatok felügyeletéhez, működtetéséhez szükség van megfelelő operációs rendszerre. Legtöbb esetben külön beszélhetünk a szerver operációs rendszeréről és külön a munkaállomások operációs rendszeréről. A hálózati operációs rendszereknek különböző szolgáltatásaik vannak, mint a memória- és egyéb erőforrások megosztása a felhasználók között, folyamatok menedzselése, kommunikáció megvalósítása, fájlkezelés. Az operációs rendszerek hierarchikus felépítése lehetővé teszi a különböző funkcióknak a megfelelő szintekhez való rendelését. Az alacsonyabb szintek szoftverjei az egyfelhasználós funkciókat, míg a magasabb szintek szoftverei a hálózati működtetéssel kapcsolatos feladatokat látják el.

A korszerű hálózati operációs rendszerek mindegyike legalább négyszintű biztonsági rendszerrel rendelkezik. Ezek:

- bejelentkezési védelem - jogosultságok védelmi rendszere - attribútumok védelmi rendszere - szerver (kiszolgáló) védelem

38

HÁLÓZATOK

Bejelentkezési védelem

A hálózatba csak olyan felhasználó jelentkezhet be, aki a rendszer számára ismert. Bejelentkezéskor minden felhasználónak névvel és jelszóval kell rendelkeznie. Az operációs rendszer a felhasználókat több kategóriába sorolják, ezek közül az alábbiak szinte minden rendszerben megjelennek.

- Egyszerű felhasználók, azaz user-ek. Semmilyen rendszer-karbantartási műveletet nem végezhetnek el, csak használhatják a hálózati erőforrásokat.

- Kiemelt felhasználók. Ezek általában valamilyen rendszeradminisztrációs tevékenységgel megbízott felhasználók.

- Rendszergazda. Az egész rendszerre kiterjedő felügyeleti joggal rendelkezik, az ő feladata a hálózat biztonságos és zökkenőmentes működtetése.

Az azonos feladatokat végző felhasználókat célszerű csoportokba szervezi. Ezzel leegyszerűsíthető a rendszeradminisztrációs tevékenység. A hálózat biztonságosabbá tétele érdekében a felhasználói nevekhez tartozó jelszavakra számos előírás adható meg. Ilyenek például a akövetkezők:

- Előírható a jelszó minimális hossza. - Előírható, hogy a jelszó feltétlenül tartalmazzon betűket és számokat is. - Megadható, hogy a felhasználónak milyen időközönként kelljen megváltoztatni a

jelszavát.

A bejelentkezési védelmet tovább szigoríthatjuk azzal, hogy előírjuk, hogy az adott felhasználó milyen időpontokban és melyik munkaállomásokról léphet csak be a hálózatba. Ezek mind-mind függnek a kialakított rendszer típusától és felhasználásától.

Jogosultságok védelmi rendszere

A jogosultsági rendszer ellenőrzi, hogy az adott felhasználó mely könyvtárakkal, alkönyvtárakkal, fájlokkal milyen műveleteket végezhet el. A jogosultsági rendszer konkrét megvalósítása a különböző hálózati operációs rendszerek esetében eltérő lehet, de mindegyik tartalmazza az alábbi alapvető jogosultságokat:

- Olvasás: A felhasználó csak megtekintheti az adott fájl tartalmát. - Írás: A felhasználó módosíthatja is az adott fájl tartalmát. - Végrehajtás: A felhasználó futtathatja az adott fájlt. - Törlés: A felhasználó törölheti az adott fájlt. - Engedélyek módosítása: A felhasználó módosíthatja a fájl jogosultsági beállításait.

A könyvtárakra beállított jogosultságokat az adott könyvtárban lévő alkönyvtárak és fájlok is öröklik.

39

HÁLÓZATOK

Attribútumok védelmi rendszere

A könyvtárakhoz vagy fájlokhoz attribútumokat adhatunk meg, amelyek erősebbek az előbb tárgyalt jogosultságoknál. Egy adott fájl, vagy könyvtár attribútumait azok a felhasználók változtathatják meg, akik a fájlra, vagy könyvtárra módosítási joggal rendelkeznek.

Szerver védelem

A szerverek minden hálózati operációs rendszer esetén kitüntetett szereppel bírnak, ezért a szerverhez való hozzáférést külön is lehet korlátozni. A szerver konzolja minden esetben jelszóval védhető, megadható, hogy mely felhasználók jogosultak bejelentkezni a szerveren, kik férhetnek hozzá az eseménynaplóhoz, kik kezdeményezhetik a rendszer leállítását stb.

A LEGGYAKORIBB HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK:

Nézzünk néhány elterjedt operációs rendszert és azok jellemző tulajdonságait.

11. Windows NT

Ez egy 32 bites, több felhasználós, több feladatos operációs rendszer, amelynek segítségével nagy számítógép-hálózatokat is létrehozhatunk. Két változata van:

- Windows NT Server - Windows NT Workstation.

Főbb jellemzője:

- Többfeladatos, tehát a programok látszólag egyidejűleg futnak. - Többprocesszoros gépeken is működik a feladatokat egyenletesen elosztva osztja a

processzorok között. - Kiterjedt biztonsági rendszere van. - Beépített hálózatkezelési lehetőség található benne. - Az operatív tár, amely kezelhető 4 gigabyte. - Kezelhető legnagyobb logikai lemez kapacitása 2 terabyte. - Minden Windows NT futtató számítógép alapértelmezés szerint, de hálózati

kiszolgáló is. - Különféle operációs rendszereket futtató munkaállomások csatlakozhatnak hozzá. - Kiterjedt Internetes lehetőségek biztosít.

40

HÁLÓZATOK

Hálózat kialakítási lehetőségek

A Windows NT hálózat számítógépeit munkacsoportba, vagy tartományba szervezhetjük. A munkacsoport kisebb hálózatoknál használjuk. A tartományban levő számítógépek valamilyen szempontból összetartoznak. A felhasználók, jogosultságok és házirendek központilag, egy helyen vannak nyilvántartva és a felhasználók bejelentkezése is ez alapján történik. Ez a központi adatbázis a tartományvezérlőn található. Az mellett több tartalék tartományvezérlő installálható a tartományba, amely tartalmazza az adatbázis másolatát, és a bejelentkezéseket is kezelheti. Tartományvezérlő csak Windows NT Server-rel működő számítógép lehet. A tartományok között létrehozhatunk meghatalmazásokat. A meghatalmazott tartományban levő felhasználók elérhetik a meghatalmazó tartomány erőforrásait.

Hozzáférés szabályozása

A hozzáférésnek két alapvető tényezője van:

- Az adatok megvédése az illetéktelen hozzáféréstől, - Az adatok fizikai védelme, azaz annak biztosítása. E védelem legfőbb eszköze a

biztonsági mentés.

Ebben az operációs rendszerben a számítógép erőforrásait megvédhetjük az illetéktelen hozzáféréstől, csak az arra jogosult felhasználók dolgozhatnak, és az egyes felhasználók a számítógép felett különböző jogokkal rendelkeznek, ezek szabályozhatok, de nyílván erre csak az adminisztrátoroknak van joguk.

A Windows NT-ben azonban az egyes erőforrásokhoz való hozzáférést külön-külön is szabályozhatjuk. Az ilyen hozzáférési jogok szabályozására nem feltétlenül csak az adminisztrátoroknak van lehetőségük, hiszen az egyes felhasználók az általuk létrehozott erőforrásokhoz meghatározhatják, hogy kik, hogyan férhetnek hozzá.

Tehát ha egy számítógépet többen használnak, az egyes felhasználók megvédhetik saját dokumentumaikat, állományaikat az illetéktelen hozzáféréstől. A Windows NT lehetővé teszi, hogy egy állományt csak az arra jogosult felhasználók olvashassák el, módosíthassák, illetve törölhessék.

A következő típusú jogok léteznek:

- Teljes hozzáférés: az állományon minden műveletet végrehajthatunk; - Engedélyek módosítása jog: jog az állományhoz tartozó hozzáférési jogok

beállítására; - Tulajdonjog: az állomány tulajdonosa minden műveletet végrehajthat az állományon.

41

HÁLÓZATOK

A következő hozzáférési jogokat állíthatjuk be:

- No Access: Nincs hozzáférés, - Read: az állomány olvasása és futtatása, - Change: az állomány olvasása, futtatása, módosítása és letörlése, - Full Control: teljes hozzáférés.

A következő elemi jogok oszthatók ki:

- Read: az állomány olvasása; - Execute (Végrehajtás): az állomány lefuttatása; - Write (W): az állomány megváltoztatása; - Delete (D): az állomány letörlése; - Change Permissions (P): Engedélyek módosítása; - Take Ownership (O): az állomány feletti tulajdonjog átvétele.

A következő hálózati protokollokat használja:

A Windows NT-nél két protokoll közül választhatunk az eszközök közötti kommunikáció megvalósítására: NetBEUI, vagy TCP/IP. A NetBEUI a Microsoft saját, kis méretű hálózatok számára tervezett protokollja. Ehhez az egymás közötti kommunikációhoz, a fájl- és könyvtármegosztás kezeléséhez a NetBIOS protokollt használják. Ez egy alkalmazás szintű protokoll, amely vagy NetBEUI vagy IP keretekbe csomagolva közlekedik a hálózaton, ezt a WINS szerver végzi. Ez a szerver az adatbázisában nyilvántartja a WINS kliensek NetBIOS nevét és a hozzájuk tartozó IP címet. A NetBIOS nevek helyett használhatók a szabványos Internet nevek is, amelyek feloldását DNS szerver végzi. A két rendszer együttműködése úgy valósul meg, hogy ha egy DNS-kliens címet kér a DNS-szervertől, akkor azt megkapja és ezt a címet a WINS szerver is megkapja.

Nézzük a Windows NT rövid használatát közben tisztázzuk az alapvető fogalmakat.

A következő felhasználói jogokkal találkozunk:

- Rendszergazda: bármilyen rendszerszintű műveletet elvégezhetnek. - Biztonságimásolat-felelős: a számítógép merevlemezének biztonsági mentéséért

felelős felhasználók csoportja, akik biztonsági mentés céljából minden állományhoz és könyvtárhoz hozzáférhetnek.

- Felhasználók: ennek a csoportnak a tagjai bejelentkezhetnek, programokat futtathatnak, állományokat, könyvtárakat hozhatnak létre, leállíthatják a Windows NT-t stb.

- Kiemelt felhasználók: ezek a felhasználók kiterjesztett jogokkal rendelkeznek, hasonlítanak a rendszergazdákhoz; azonban nem adhatnak felhasználói jogokat, nem formázhatják meg a merevlemezt, nem zárhatnak ki felhasználót stb.

42

HÁLÓZATOK

Beépített felhasználók

Rendszergazda: alapértelmezés szerinti adminisztrátor, ennek a csoportnak tagja, minden rendszerszintű karbantartási műveletet elvégezhet.

Vendég: bejelentkezhet a számítógépen, és betekinthet bizonyos állományokba, ha ezt az adminisztrátor megengedi. A Windows NT Server operációs rendszerben a Vendég felhasználó alapértelmezés szerint ki van tiltva a rendszerből.

Egy új felhasználó felvételéhez Felhasználókezelő programban a Felhasználó menüből válasszuk az új felhasználó parancsot.

A felhasználó felvétele mindig a rendszergazda feladata.

Ekkor a párbeszédpanelen a következő mezők jelennek meg:

felhasználónév: ezt a nevet kell megadni a felhasználónak, amikor bejelentkezik, két azonos felhasználónév nem lehet az adatbázisban.

- Teljes név: a felhasználónév tulajdonosának teljes neve, amely tájékoztató jellegű. - Leírás: ide írhatjuk a felhasználó beosztását, foglalkozását, munkahelyét stb. - Jelszó: a jelszó legfeljebb 14 karakterből állhat. - Jelszó megerősítése: még egyszer be kell gépelni a jelszót, az elgépelések elkerülése

végett. - A felhasználónak a következő bejelentkezéskor meg kell változtatnia a jelszavát:

legfontosabb szerepe az, hogy ha a felhasználó először belép a rendszerbe, személyre szabottan meg kell, hogy változtassa a jelszavát.

- A felhasználó nem változtathatja meg a jelszót: ebben az esetben a csoportok által használt közös jelszót nem tudja az egyes felhasználó megváltoztatni, így nem lehetséges, hogya többieket kiszorítsa a használatából.

- A jelszó nem jár le: Ha ideiglenes a felhasználónk, akkor idővel lejár a jelszava, ha állandó, akkor nem.

- Tiltott fiók: a felhasználó időleges kitiltása a rendszerből. Lehet büntetés, vagy betörési kísérlet szűrése,megelőzésére használni.

Csoportok gomb:

Ezzel léphetünk át abba a párbeszéddobozba, ahol megadhatjuk, hogy a felhasználó mely csoportoknak lesz tagja. Amikor a rendszerbe felveszünk egy új felhasználót, az automatikusan tagja lesz a Felhasználók beépített csoportnak.

43

HÁLÓZATOK

Felhasználói környezet

A Windows NT-ben minden felhasználó külön munkakörnyezetet használhat. Ezeket a beállításokat a Windows NT minden felhasználó számára egy felhasználói profilnak nevezett mappastruktúrába menti. A Windows NT Server operációs rendszer a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a hálózat bármelyik gépéről bejelentkezve ugyanazt a környezetet használják; a rendszergazda számára pedig lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a munkakörnyezetet az egyes felhasználók számára előírja.

Miután a felhasználó bejelentkezett, a Windows NT megkeresi a felhasználóhoz tartozó felhasználói profilt, és az abban levő paramétereknek megfelelően beállítja a munkakörnyezetet. A rendszer az alapértelmezés szerinti profilt használja akkor, ha a bejelentkező felhasználónak nincs proflja.

Windows NT és a hálózat

Munkacsoportok és tartományok

A Windows NT kétféle hálózatszervezési modellt támogat:

A munkacsoport olyan hálózat, amelyben minden számítógép tartalmazhat hálózaton keresztül elérhető erőforrásokat, és munkaállomásként is használható. Ha a számítógépeken Windows NT operációs rendszer fut, ezek az erőforrások megvédhetők az illetéktelen hozzáféréstől: az egyes erőforrásokhoz, csak azok a személyek kaphatnak hozzáférési jogot, akik szerepelnek az erőforrást tartalmazó számítógép felhasználó-adatbázisában. Ezeket a munkacsoportokat a rendszergazda tartja karban. A munkacsoportmodell elsősorban kis hálózatokban, legfeljebb 10 számítógép összekapcsolása esetén használható hatékonyan.

A tartomány olyan hálózat, amelyben egy kitüntetett számítógépen központi felhasználó-adatbázis van; ha hálózat számítógépein levő erőforrásokhoz az ebben szereplő felhasználók kaphatnak jogokat. Minden, a tartományban levő számítógép ugyanazt a biztonsági adatbázist használja; ez centralizált, összefogott adminisztrációt tesz lehetővé. A tartományban levő kitüntetett gépet tartományvezérlőnek nevezzük; ezt a szerepet csak Windows NT Server operációs rendszert futtató számítógép töltheti be.

Windows NT Server

Ezzel nagy teljesítményű kiszolgálókat tartalmazó vállalati hálózatokat is létrehozhatunk. A Windows NT Server a hálózatok kiszolgálására szolgál, a Windows NT Workstation a felhasználók programjainak hatékony futtatására alkalmas.

A Windows NT Server többletszolgáltatásai:

10-nél több felhasználó egyidejű kiszolgálása

44

HÁLÓZATOK

Majdnem teljes Internet-szolgáltató funkció: FTP, Gopher és WWW-kiszolgáló, DHCP-, WINS- és DNS-szolgáltató programok, illetve többprotokollos útválasztó program MPR, IPX és TCP/IP szállítási protokollal működő hálózatok között. A PPTP segítségével az Interneten keresztül is létrehozhatók helyi hálózati kapcsolatok.

Hibatűrő lemezrendszerek kialakítása: a Windows NT Serverben levő Disk Administrator program segítségével, több merevlemez használata esetén, lemeztükrözést (disk mirroring) és az adatokat hibajavító kóddal tároló lemeztömböt lehet létrehozni. Mindkét esetben a rendszer egy merevlemez meghibásodása esetén működőképes marad, és adatokat sem veszít.

Könyvtárreplikáció: a Windows NT Server a kiszolgálók egyenletesebb terhelése és a nagyobb adatbiztonság érdekében lehetővé teszi, hogy bizonyos, gyakran használt adatokat tartalmazó mappák több kiszolgálón is jelen legyenek úgy, hogy a rendszer biztosítja az adatok aktualitását. Ezt úgy éri el, hogy a forrásmappák tartalmát bizonyos időközönként átmásolja a tükrözésben részt vevő többi kiszolgálóra másolja át. Az állományok ekkor csak egyetlen helyen, a forrásmappában változhatnak: ha valamelyik célmappát tartalmazó kiszolgálón megváltoztatunk állományokat, azokat a tükröző rendszer a következő másolás alkalmával felülírja.

Egyidejűleg legfeljebb 256 hív s fogadása a Remote Access Service szolgáltatásban.

Átjáró Novell NetWare kiszolgálók felé.

A Windows NT Server egyik legnagyobb erénye, hogy segítségével tartományok (domain) is létrehozhatók.

A tartományok (domain):

Minden számítógép lehet kiszolgáló és ügyfél is, azaz tartalmazhat hálózatból elérhető erőforrásokat, illetve elérhet más számítógépen levő erőforrásokat, azonban az erőforrásokhoz való hozzáférés jogosultságát a tartomány közös felhasználó-adatbázisa alapján állapítja meg. Ez az adatbázis a Windows NT Serveren található.

Ennek előnye, hogy a felhasználók adminisztrálása egyetlen központi helyen történik, mivel csak egy felhasználó-adatbázis van, a felhasználók a tartomány minden számítógépéről ugyanazzal a névvel és jelszóval jelentkezhetnek be.

Hátránya, hogy a hálózat biztonságát és a bejelentkezések kezelését egyetlen számítógépre bízzuk, amely ha meghibásodik, nem lehet bejelentkezni a tartományba. A Windows NT Server ezért lehetővé teszi, hogy a tartományban több tartományvezérlő gép legyen, és mindegyiken ugyanaz a felhasználó-adatbázis. Ezek bármelyike be tudja léptetni a bejelentkező felhasználókat; az ellenőrzést mindig a hálózatban legközelebb lévő tartományvezérlőtől kéri, azonban csak egy tartományvezérlőn lehet módosítani a felhasználó-adatbázist: ez a gép az elsődleges tartományvezérlő. A többi tartományvezérlőre a rendszer alapértelmezés szerint 5 percenként átmásolja az aktuális felhasználó-adatbázist.

45

HÁLÓZATOK

Ha az elsődleges tartományvezérlő meghibásodik, de van a hálózatban tartalék tartományvezérlő, a felhasználók továbbra is bejelentkezhetnek a hálózatba, de a felhasználó-adatbázist nem lehet módosítani: ahhoz mindig szükség van elsődleges tartományvezérlőre és lehetséges dolgozni a hálózatban.

Tartományok kezelése a Server Manager programmal

A Server Manager program a tartományban levő, Windows NT-t futtató számítógépek működésének megfigyelésére és egyes funkciók távolról való irányítására szolgál. A tartományok tagjai azok a számítógépek, amelyeket az adminisztrátor felvett a tartomány biztonsági adatbázisba, ebben találhatóak a felhasználók és a felhasználócsoportok is. A Server Manager a számítógépeket tartalmazó adatbázist megjeleníti és kezeli is. A tartomány biztonsági adatbázisába csak Windows NT-t futtató számítógépek vehetők fel.

Védett üzemmód

A Windows NT védett üzeţnmódú operációs rendszer, ami azt jelenti, hogy az egyes programok sem egymás memóriaterületét, sem az operációs rendszer által használt területeket nem érhetik el. Ezenkívül alapszabály, hogy minden erőforrást, beleértve a hardvereszközöket is, az operációs rendszer kezel; felhasználói programok a hardvert és az egyéb erőforrásokat csak a Windows NT biztonsági rendszerén keresztül érhetik el.

Futó programok megfigyelése

A rendszerben futó programok listáját a Windows NT Task Manager, azaz Feladatkezelő segédprogramjával tekinthetjük meg.

A Windows NT kétféle programot különböztet meg, lehet alkalmazás, vagy folyamat. Az alkalmazás kategóriájába csak azok a programok tartoznak, amelyeket a felhasználó indít el, míg folyamat minden, a rendszerben futó program, akár felhasználói programról, akár az operációs rendszer részéről van szó.

A mappák és állományok biztonsága

Két fontos tényezője van:

- az adatok megvédése az illetéktelen - esetleg rosszindulatú - hozzáféréstől. - az adatok fizikai védelme, azaz annak biztosítása, hogy a lemezek meghibásodása,

programhiba vagy illetéktelen hozzáférés okozta adatvesztés esetén az adatok helyre állíthatók legyenek. E védelem legfőbb eszköze a biztonsági mentés.

Az előzőekben beszéltük, hogy egy adott mappával, vagy állománnyal csak azok a felhasználók dolgozhatnak, akiknek megfelelő jogosultságuk van hozz.

A Windows NT-ben az egyes erőforrásokhoz való hozzáférést külön-külön is szabályozhatjuk. Ilyen erőforrások például az egyes állományok, mappák, nyomtatók és a hálózaton keresztül elérhető erőforrások.

46

HÁLÓZATOK

Az ilyen hozzáférési jogok szabályozására azonban nem feltétlenül csak az adminisztrátoroknak van lehetőségük: az egyes felhasználók az általuk létrehozott állományokhoz, mappákhoz meghatározhatják, hogy kik, hogyan férhetnek hozzá.

Hozzáférési jogok beállítása

Ha egy állományhoz vagy mappához szeretnénk meghatározni az egyes felhasználók hozzáférési jogait, az állomány fölött a következő jogok egyikével kell rendelkeznünk: teljes hozzáférés, engedélyek módosítása jog vagy tulajdonjog.

A hozzáférési jogok beállításához. először jelöljük ki azokat az állományokat, amelyekhez a hozzáférést szabályozni szeretnénk, kattintsunk a jobb egérgombbal, majd a gyorsmenüből válasszuk a Tulajdonságok parancsot kattintsunk az Adatbiztonság fülre, majd az Engedélyek parancsgombra!

A Fájl jogosultság párbeszéddoboz felső részén azon felhasználócsoportok és felhasználók neve látható, akik valamilyen módon hozzáférhetnek a kijelölt állományokhoz. Ha a felsorolt felhasználók, felhasználócsoportok egyikének hozzáférési jogait szeretnénk megváltoztatni, jelöljük ki a listából a megfelelőt, és válasszuk ki a megfelelő jogot.

Ha újabb felhasználóknak vagy felhasználócsoportoknak szeretnénk valamilyen jogot adni az illető állományhoz, a párbeszéddobozban kattintsunk a Hozzáadás parancsgombra. Ekkor a Felhasználó vagy csoport hozzáadása párbeszéddoboz jelenik meg. Ebben a párbeszéddobozban a felső listából válasszuk ki a jogosultak listájára felveendő neveket, a felvétel megerősítéséhez kattintsunk a Hozzáadás gombra. A párbeszéddoboz alsó részén levő ablakban megjelennek a kiválasztott felhasználók, illetve csoportok nevei, pontosvesszővel elválasztva; végül válasszuk ki a megfelelő jogot.

Ha a jogosultak listájáról el akarunk távolítani egy felhasználót vagy egy felhasználócsoportot, Jelöljük ki a listán a megfelelő nevet; kattintsunk a Eltávolítás gombra.

Ha tíznél több felhasználót kell kezelnünk, akkor érdemes a felhasználókat csoportokba szervezni, és az állományokhoz a hozzáférési jogokat a felhasználócsoportoknak adni.

Az egyes felhasználók, felhasználócsoportok számára a következő hozzáférési típus állítható be:

- No Access - Nincsáhozzáférés: a felhasználónak vagy csoportnak tételesen megtiltjuk az állományhoz való hozzáférést,

- Read - Olvasás: az állomány olvasása és futtatása, - Change - Módosítás: az állomány olvasása, futtatása, módosítása, írása és letörlése, - Full Control - Teljes hozzáférés: jog az állományok olvasására, futtatására, írására,

letörlésére, a hozzá tartozó hozzáférési jogok megváltoztatására és a tulajdonjog átvételére.

47

HÁLÓZATOK

Az elemi jogok, amely az állományon végzendő egy-egy műveletre vonatkoznak:

- Read - Olvasás (R): az állomány olvasása; - Execute - Végrehajtás (X): az állomány lefuttatása (futtatható állomány esetén); - Write - Írás (W): az állomány megváltoztatása, írása; - Delete - Törlés (D): az állomány letörlése; - Change Permissions - Engedélyek módosítása (P): az állományhoz tartozó

hozzáférési jogok szabályozása; ez a jog elegendő a jogok beállításához; - Take Ownership - saját tulajdonba vétel (O): az állomány feletti tulajdonjog átvétele.

A mappákhoz, könyvtárakhoz adható hozzáférési szintek

- No Access - Nincs hozzáférés; a felhasználó nem láthatja a mappa tartalmát, nem hozhat benne létre új állományokat;

- List - Listázás: a mappa tartalmának megtekintése, a benne levő állományokhoz tartozó jogok nincsenek megadva;

- Read - Olvasás: a Könyvtárlista megtekintése és a mappában levő állományok elolvasása;

- Add - Hozzáadás: új állományok létrehozása a mappában, a benne levő állományokhoz tartozó jogok nincsenek megadva;

- Add & Read - Hozzáadás és olvasás: a Könyvtárlista megtekintése, új állományok létrehozása és a benne levő állományok elolvasása;

- Change - Módosítás: a Könyvtárlista megtekintése, állományok létrehozása, a mappa letörlése; a Könyvtárban levő állományok elolvasása, futtatása, írása és törlése;

- Full Control - Teljes hozzáférés: ezzel a joggal a mappában és a benne levő állományokon minden műveletet végrehajthatunk.

A fentiekből látszik, hogy minden mappához két hozzáférési szintet kell megadnunk: az első magára a mappára, a második a benne levő állományokra vonatkozik.

12. Novell NetWare

A Novell NetWare a világ egyik vezető hálózati operációs rendszere Nem csupán egy hálózati operációs rendszer és segédprogramok, hanem teljeskörű hálózati infrastruktúrát biztosít, amelyre bátran alapozhatók az információ- és erőforrás-megosztó alkalmazások.

A NetWare 6 megjelentetésével a Novell tovább folytatta a hagyományt, azaz tovább bővítette és finomította a világ legjobb hálózatkezelési megoldását. A NetWare 6 a korábbi verzióinak sikereire építve és az interneten keresztüli fájlmegosztással és nyomtatással is kibővíti.

48

HÁLÓZATOK

Új funkciók és szolgáltatások

- Novell iFolder: adattárolási és szinkronizációs megoldás, amellyel a felhasználók automatikusan hozzáférhetnek a legfrissebb adatokhoz az interneten keresztül bárhonnan

- iPrint: internetes nyomtatási megoldás, amely lehetővé teszi az interneten bárhol lévő nyomtatók kikeresését, konfigurálását és az azokra való nyomtatást.

- Novell Storage Services: automatikusan kezeli a maximum 8 terabájtos tárolóterület, csoportokat.

- Native File Access Protocols: ez egy fájlhozzáférési protokollok, amelyek használatával a Windows-, Macintosh-, UNIX-, Linux- és webes kliensek anélkül érhetik el a NetWare-szervereket, hogy helyi kliensszoftvert kellene telepíteniük.

- NetWare Web Access: böngésző alapú portálfelület, amelyen a felhasználó elérheti könnyedén a fájlokat, nyomtatókat, a leveleit, a vállalati címjegyzéket stb.

- Böngésző alapú felügyelet: sok hálózati szolgáltatás felügyeleti felülete böngésző alapúvá lett alakítva.

- Novell Cluster Services: hiba esetén a szerverek átveszik a szolgáltatásokat, képesek automatikusan visszaállni, valamint bővíthető.

Ennek a rendszernek a legfontosabb előnye az egyszerűbb működés és hozzáférés, a nagyobb biztonság és az alacsonyabb költségek. A felhasználók és rendszergazdák egyszerű böngésző felületen keresztül érhetik el az erőforrásokat és felügyeleti eszközöket. A fájlok bárhonnan elérhetők, a hálózaton vagy az interneten keresztül.

A NetWare-t az alapoktól kezdve a nagyteljesítményű operációs rendszer feladatait szem előtt tartva tervezték, hogy kiváló sebességgel továbbítson adatokat a hálózaton. Az eredmény a világ legmegbízhatóbb és legjobb teljesítményű hálózati operációs rendszere lett. A NetWare kiváló kapcsolati szolgáltatásokat biztosít a számítógépek, perifériák és különféle eszközök számára, az általános helyi és nagytávolságú hálózati feladatokhoz.

Nézzük röviden NetWare által a rendszergazdák, felhasználók és fejlesztők számára kínált funkciókat, segédprogramokat és alkalmazásokat:

Címtárszolgáltatások

eDirectory

Az eDirectory hierarchikus felépítése segít a különféle hálózati felhasználók, csoportok, eszközök, kapcsolatok, alkalmazások, szolgáltatások stb. szervezésében és egyedi azonosításában. Ezen erőforrások mindegyike szintén felügyelhető az eDirectory rugalmas felületén keresztül.

Az eDirectory egyik legnagyobb előnye a központosított felügyelet. Az összes erőforrás, fizikai helyüktől teljesen függetlenül, egyetlen pontból felügyelhető a különféle felületeken keresztül.

49

HÁLÓZATOK

LDAP (Lightweight Directory Access Protocol)

Minden olyan alkalmazás, amelyik LDAP-címtárat használ a hitelesítéshez vagy a felügyelethez, problémamentesen használhatja az eDirectoryt. Ez maximálisan kompatibilis a szabványokkal és nyugodtan használható akár más LDAP-adattárakkal való szinkronizációra.

Felügyelet

NW Admin

A világ bármely munkaállomása használható felügyeletre, erre egy egyszerű windowsos felület.

Webes felügyelet

A NetWare-ben számos webes felület szolgál a különféle dolgok felügyeletére, az eDirectorytól kezdve a nyomtatókon át egészen az alkalmazás-folyamatokig.

ConsoleOne

A ConsoleOne az NW Admin Java alapú párja, amely minden olyan böngészős klienssel együttműködik, amelyen működik virtuális Java. A ConsoleOne, egy biztonságos, titkosított kapcsolaton keresztül, részletesen kibontja az egyes szerver specifikus feladatokat. A lemezek, kötetek, mappák és fájlok böngészhetők, az egyes jogok és attribútumok pedig szabadon állíthatók a ConsoleOne-ban.

Nyomtatás

Hálózati nyomtatás

A NetWare alapszintű nyomtatási funkciói lehetővé teszik, hogy a hálózati nyomtatókat minden arra jogosult felhasználó elérhesse. A nyomtatók a hálózaton bárhol lehetnek. A vezérlésük és a felügyeletük az eDirectoryn keresztül történik.

iPrint

Ez a NetWare újabb technológiája, mely szerint a nyomtatási funkció az interneten keresztül is elérhetővé tette. Az IPP-re (Internet Printing Protocol) és a Novell NDPS technológiájára épülő megoldással a nyomtatók egy web böngészőben megjelenő alaprajzon kereshetők ki, a meghajtóprogramok pedig automatikusan letöltődnek és telepítődnek. A fizikailag az interneten bárhol elhelyezkedő nyomtatók telepített nyomtatónak látszanak a Windowsban.

50

HÁLÓZATOK

NDPS

Ez a nyomtató speciális felügyeleti és állapotadatait tárolja az eDirectoryban a felügyelet javítása érdekében. A nyomtatók és a felhasználók közötti kétirányú kommunikáció eredményeképpen a nyomtatók állapota folyamatosan figyelhető, és vezérelhetők a különféle beállítások

Hozzáférés-vezérlés

Fájlhozzáférés

Ez egy elsődleges funkció. A NetWare és az eDirectory, megbízható hitelesítési megoldást biztosít mindenféle típusú hálózati erőforrás eléréséhez. A hozzáférés a felhasználó azonosítóján és jelszaván alapul. A fájlokhoz történő hozzáférés jogokkal szabályozható.

NLS (Novell Licensing Services)

Ez egy elosztott, vállalati hálózati szolgáltatás, amely segít a hálózat licencelt alkalmazásainak figyelésében és szabályozásában.

Alkalmazások

Az alkalmazásokhoz való hozzáférés biztosítható és szabályozható. Az eDirectory, ha alkalmazások felügyeletére használják, képes szabályozni az alkalmazások indítását a hozzáférési jogoknak megfelelően. Illetve biztosítható egyetlen felhasználói azonosítóval és jelszóval hozzáférés minden, a felhasználó számára engedélyezett alkalmazáshoz.

Biztonság

Az operációs rendszernek legerősebb biztonsági mechanizmusait és az RSA biztonsági technológiáját alkalmazza. A hálózati forgalom csomagszintű titkosítása, valamint az erős hitelesítés kombinációjának együttesével a kapható legbiztonságosabb hálózati megoldások egyikét nyújtja.

SSL (Secure Sockets Layer)

Az SSL az internet legelterjedtebb biztonsági protokollja. Nyilvános kulcsok, illetve véletlenszerűen generált titkos kulcsok segítségével kapcsolatonként másképp és másképp titkosítva továbbít minden információt az interneten keresztül. Ez biztosítja a biztonságos kapcsolatot, valamint hogy a titkosítás módja mindig eltérő legyen. A NetWare minden webes és hálózatközi szolgáltatása szabványos SSL-t használ.

Egypontos bejelentkezés

Biztosítható egyetlen felhasználói azonosítóval és jelszóval hozzáférés minden, a felhasználó számára engedélyezett alkalmazáshoz.

51

HÁLÓZATOK

Elosztott hozzáférés-felügyelet

Az eDirectoryval elosztható a felügyelet a szervezeten belül anélkül, hogy lazulna az ellenőrzés. Az eDirectory Csoport objektumainak, illetve az örökölt, de korlátozott hozzáférési jogok használatával egyszerűen oszthatók meg a felügyeleti felelősségek a biztonság lazulásának veszélye nélkül.

Novell Certificate Server

Ennek segítségével kialakíthatók digitális tanúsítványok, nyomon követése és felügyelete. A digitális tanúsítványok rendkívül fontosak a biztonságos dokumentumok és csatolt fájlok továbbításához.

Webes szolgáltatások

IP protokoll

Rendelkezik a már előzőekben tisztázott TCP/IP protokollal.

NetWare Enterprise Server

Ez teljeskörű webszerver-funkcionalitást nyújt, képes a több tartománynév, eltérő URL-ek kiszolgálására és virtuális szerverek működtetésére.

DNS (Domain Name System)

Ez előző fejezetekben tisztázott DNS funkcióval rendelkezik.

DHCP (Domain Host Control Protocol)

Képes automatikusan IP-címeket osztani a TCP/IP hálózatra bejelentkező munkaállomásoknak. A DHCP használatával lényegesen csökkenthető a kliens-munkaállomások internet-elérésének konfigurációjához szükséges adminisztráció.

WebDAV

Ezzel a munkaállomáson futó alkalmazások képesek a fájlokat közvetlenül a webhelyekre menteni, éppúgy, mintha azt egy hálózati meghajtóra tennék. E fájlok aztán bármely webböngészőből elérhetők, a felhasználók nincsenek többé egyetlen munkaállomáshoz vagy a helyi hálózathoz kötve.

NetWare FTP Server

A NetWare-ben nyílván megtalálható az előzőekben tisztázott FTP funkció.

NetWare Web Search Server

Ennek segítségével automatikusan indexelhető bármely nyilvános webhely tartalma és utána szabadon kereshetők a benne tárolt adatok.

52

HÁLÓZATOK

Novell JVM

Ennek segítségével a Java-alkalmazások NetWare-szerveren is futtathatók.

Tomcat alkalmazásszerver

A Tomcat egy, az Apache Group által kifejlesztett alkalmazásszerver.

Webes makrók (scripting)

Számos makrónyelv használható webes fejlesztéshez NetWare-on. Például: Perl, Basic, CGI, valamint a JavaScript.

Szabványok kezelése

Maximálisan támogatja a nyílt fejlesztési szabványokat az egyedi webes alkalmazások készítése során.

Tárolás

NSS (Novell Storage Services)

A nagy adattárolási igényekkel bíró szervezetek számára ideális NSS megszünteti a fájlok méretének és számának korábbi korlátait és óriási mértékben javítja a kötetek rendelkezésre állását. Ez a 64 bites, indexelt tárolási rendszer kötetek és könyvtárak milliárdjait, illetve akár 8 terabájtos fájlokat is képes kezelni úgy, hogy közben alig foglal memóriát.

Novell iFolder

Ezzel az adatszinkronizációs technológiával a felhasználók bármely eszközzel, bárhonnan hozzáférhetnek a legfrissebb adatokhoz.

SMS (Storage Management Services)

Ez egy rugalmas mentési megoldás, amelynek használatával a rendszergazdák meghatározhatják, hogy pontosan mely eszközöket és adatbázisokat kívánják menteni, vagy visszatölteni.

53

HÁLÓZATOK

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. Ön Kiss Andrea Budapesten Kiss Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kereskedelmi csoportjának vezetőjeként levélben jelzi a Nagy Informatikai Bt.-nek, hogy a múlt hónapban a megrendelt és a számítógépekre telepített készlet-nyilvántartási szoftver továbbra sem működik funkciójának megfelelően. A szoftver az új termékek rögzítésekor nem jeleníti meg a már raktárkészleten A szoftver az új termékek rögzítésekor nem jeleníti meg a már raktárkészleten lévő termékek mennyiségét, így az összesített adat oszlopaiban csak az új termék mennyisége jelenik meg. A hiba az első telepítés után is előfordult már, s akkor Ember László a szoftvert újratelepítette. A szoftver mostanáig hibátlanul működött, de néhány napja a hiba újra jelentkezett. A hiba kijavítása sürgős lenne, mert az ünnepek közeledtével a következő napokban nagy mennyiségű áru érkezik a céghez, amelyeket nyilvántartásba kell venni. Kérje a szoftver hiba elhárítását és kérjen visszajelzést a hiba elhárítás időpontjáról, illetve jelezze, hogy időpont egyeztetés miatt hívja Önt.

Megoldás:

1.

Formázza és fogalmazza meg a kérést tartalmazó levelet, figyeljen a következőkre:

- Élőfejben készítse el a cégfeliratát a következő adatokkal: • cég neve, címe, telefonszáma és e-mail címe

- Egészítse ki az iratot a szükséges adatokkal: • keltezés, • ügyintéző neve, • iktatószám, • tárgy, • megszólítás, • elköszönés, • aláírás, • melléklet

Mentse el, majd nyomtassa ki az elkészült levelet, és saját kezűleg írja alá a megfelelő helyen!

A kinyomtatott, aláírt iratot másolja le fénymásolóval A 4-es méretre, majd adja át iktatásra a titkárságra!

54

HÁLÓZATOK

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Soroljon fel legalább három Windows NT Server szolgáltatást!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Írja a táblázatba, hogy mi jellemzi a megadott felhasználói jogokat.

Felhasználói jogok Fogalmak

Rendszergazda

Biztonságimásolat-felelős

Felhasználó

Kiemelt felhasználó

3. feladat

Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz, vagy hamis!

A Windows NT-ben az egyes erőforrásokhoz való hozzáférést csak kizárólag az adminisztrátoroknak van lehetőségük.

A) Igaz

B) Hamis

55

HÁLÓZATOK

4. feladat

Milyen új szolgáltatásokkal találkozunk a Novell NetWare hálózati operációs rendszernél? Jellemezze röviden!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

56

HÁLÓZATOK

MEGOLDÁSOK

1. feladat Soroljon fel legalább három Windows NT Server szolgáltatást!

Az alábbi felsorolások közül bármelyik három jó megoldás:

- 10-nél több felhasználó egyidejű kiszolgálása; - Majdnem teljes Internet-szolgáltató funkció; - Hibatűrő lemezrendszerek kialakítása; - Könyvtárreplikáció; - Átjáró Novell NetWare kiszolgálók felé; - Tartományok kezelése a Server Manager programmal; - Védett üzemmód; - Futó programok megfigyelése; - A mappák és állományok biztonsági kezelése; - Hozzáférési jogok beállítása;

2. feladat Írja a táblázatba, hogy mi jellemzi a megadott felhasználói jogokat.

Felhasználói jogok Fogalmak

Rendszergazda Bármilyen rendszerszintű műveletet elvégezhet.

Biztonságimásolat-felelős A számítógép merevlemezének biztonsági mentéséért felelős felhasználó.

Felhasználó Bejelentkezhet, programokat futtathat, állományokat, könyvtárakat hozhat létre.

Kiemelt felhasználó Hasonlít a rendszergazdához; azonban nem adhat felhasználói jogot

3. feladat Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz, vagy hamis!

HAMIS

Mert a Windows az ilyen hozzáférési jogok szabályozására nem feltétlenül csak az adminisztrátoroknak van lehetőségük, hiszen az egyes felhasználók az általuk létrehozott erőforrásokhoz meghatározhatják, hogy kik, hogyan férhetnek hozzá.

57

HÁLÓZATOK

4. feladat Milyen új szolgáltatásokkal találkozunk a Novell NetWare hálózati operációs rendszernél? Jellemezze röviden!

- Novell iFolder: ennek segítségével a felhasználók automatikusan hozzáférhetnek a legfrissebb adatokhoz az interneten keresztül bárhonnan

- iPrint: internetes ennek segítségével az interneten bárhol található nyomtatók kikereshetjük, konfigurálhatjuk és az azokkal nyomtathatunk.

- Novell Storage Services: automatikusan kezeli a maximum 8 terabájtos tárolóterület, csoportokat.

- Native File Access Protocols: ez egy fájlhozzáférési protokoll. - NetWare Web Access: böngésző alapú portálfelület, amelyen a felhasználó elérheti

könnyedén a fájlokat, nyomtatókat, a leveleit, a vállalati címjegyzéket stb. - Böngésző alapú felügyelet: böngésző alapú hálózati. - Novell Cluster Services: hiba esetén a szerverek átveszik a szolgáltatásokat, képesek

automatikusan visszaállni, valamint bővíthető.

58

HÁLÓZATOK

INTERNET ÉS INTRANET

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

Munkahelyén új számítógépet kapott, amelyen Windows XP fut és csak az alap konfiguráció lett feltelepítve. A gép a helyi hálózathoz lett kötve. Állítsa be az internet csatlakozást, levelező rendszeren állítsa be saját munkahelyi e-mail címét, az internet böngészőben legyen a kezdő oldal munkahelyének weblap címe!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

AZ INTERNET FOGALMA

A számítógépes hálózatok ma már igen hatékonyak, a hálózatba kapcsolt gépek segítségével nagy mennyiségű információ biztonságos és gyors továbbítására vagyunk képesek.

Az internet szolgáltatásait naponta több millióan veszik igénybe: hálózaton böngésznek, elektronikus levelezést folytatnak, programokat küldenek és fogadnak, vásárolnak, tőzsdéznek, a világ bármely táján élő emberekkel, ismerősökkel, családtagokkal beszélgetnek

Az internet hálózatok közti kapcsolatot jelent. Ez a világ legnagyobb számítógépes hálózata, ami oktatási, kutatási, kormányzati, katonai, kereskedelmi intézmények helyi hálózatait (Local Area Network) köti össze, így lehetővé válik az egyik hálózat gyors elérése másik hálózatról.

Az internet egy világméretű számítógépes hálózat, amely a világban található több tízmillió számítógépből áll. A gépek két csoportba oszthatók: felhasználói gépek, illetve a szervergépek, melyek feladata a felhasználók kiszolgálása (információ és különféle szolgáltatások nyújtása).

A hálózatok közti kommunikációhoz szükséges egy „egységes” nyelv: TCP/IP protokoll. Ezt már a megelőző fejezetben átbeszéltük, nézzük át röviden.

59

HÁLÓZATOK

A TCP/IP protokoll

Protokoll szó alatt a különféle programokat használó számítógépek közti kommunikációt biztosító szabályokat értjük, melyeket szabványban is rögzítenek. A TCP/IP protokoll is egy egységes szabvány, melyet az internetre kapcsolódó minden számítógép használ. Ebben az esetben protokoll-családról van szó, tagjai:

TCP – Transmission Control Protocol a biztonságos adatátvitelért felelős.

IP – Internet Protocol pedig a hálózatban lévő számítógép azonosítására szolgál.

Ahhoz, hogy egy gép kapcsolódjon a világhálóhoz, egyedi IP-címmel kell rendelkezzen a felhasználó azonosítására. Az IP-cím alapján kideríthető, hogy melyik számítógép lépett kapcsolatba a hálózattal.

Az azonosítás egy 32 bites jelzőszámmal történik. (formátuma: AAAA.BBBB.CCCC.DDDD). A gépek ily módon történő azonosítása kissé kezelhetetlen a felhasználók számára, és kialakított új rendszerben a szerverek egyedi és könnyen hivatkozható névvel rendelkeznek. Az IP-címek és az egyedi azonosítók közti 1:1 arányú hozzárendelést adatbázisokban tárolják. Az egyedi azonosítók több részből állnak, minden rész egy-egy felhasználói területet, „domain”-t jelöl. Az így létrehozott neveket az adott szervezet, intézmény internetcímének nevezik.

Az azonosítás az internetcím utolsó tagjától kezdve történik, mivel az utolsó tag rendszerint egy kétbetűs országkód (HU – Magyarország, UK – Nagy-Britannia). Vannak azonban olyan végződések, melyek egy-egy szervezet tevékenységére utalnak (COM – profitorientált szervezet, GOV – kormányzati szervezet, NET – hálózati kiszolgáló).

13. Az internet kialakulása

Az USA Hadügyminisztériuma a ’60-as évek végén létrehozta ARPANET nevű hálózatot, mely a védelmi kutatásokban résztvevő egyetemekkel, magántársaságokkal kötötte össze. A 4 csomópontos hálózatot úgy tervezték, hogy ha az egyik csomópontot támadás éri, a többi zavartalanul működhessen tovább. A kialakított hálózaton lehetővé vált a központi számítógépeken tárolt létfontosságú információk különböző utakon történő továbbítása.

A kísérleti hálózat idővel az egész világot átszövő hálózattá nőtte ki magát. A ’80-as évekre az ARPANET ketté vált. Kivált a katonai részleg MILNET néven, míg a civil hálózat külön működött tovább. Az 1980-as években már nem az ARPANET adta az internet gerincét. Az ARPANET végül 1990-ben szűnt meg.

Az internet a világ legnagyobb számítógépes hálózata nem tartozik egyetlen kormány, szervezet irányítása, ellenőrzése alá sem. Ahogy megnőtt a számítógépek teljesítménye, kialakultak a grafikus felhasználói felületű operációs rendszerek, úgy terjedt el az internet is. A grafikus felületű böngészőprogramok lehetővé teszik a csekély számítógépes tudással rendelkezők internethasználatát is.

60

HÁLÓZATOK

Csatlakozás az internetre

Az internet eléréséhez szükséges hardvereszközök

Ahhoz, hogy az internetet elérjük, szükség van egy megfelelő konfigurációjú számítógépre, MODEM-re vagy hálózati kártyára, internet elérést biztosító közegre és csatlakozási pontjaira.

Az internet kapcsolat kiválasztása függ attól, hogy milyen szolgáltatásokat, milyen programokat kíván a felhasználó alkalmazni Hiszen a levelezéshez alacsonyabb sebességű internet is elég, de filmek letöltéséhez ez már nem elég. Ezek alapján a következők kerülhetnek szóba:

- hagyományos telefonvonal (a gépbe szerelt belső, vagy soros portra csatlakoztatott MODEM segítségével csatlakozik a gép a telefonvonalra)

- ISDN telefonvonal (A MODEDM az ISDN végberendezésébe van építve, a gépet és az ISDN végberendezést egy soros kábellel kell összekötni)

- mobil telefon (csak mobil gépekhez használatos, feltétele a gép és telefon kommunikációja)

- DSL szélessávú elérés (a számítógépek hálózati csatolókártyával kell rendelkezzen) - kábeltévé szélessávú elérés (ADSL-hez hasonlatosan)

A szolgáltató és az internetelérés típusának kiválasztása

Első lépésként el kell dönteni, melyik közegen keresztül lépünk az internetre. Vegyük figyelembe hogy, milyen szolgáltatásokat akarunk igénybe venni (levelezés, böngészés, letöltés), mennyi időt (ritkán, pl. hetente egyszer vagy napi több órát) és hányan akarjuk használni (egy vagy több gép).

Következő lépésként szolgáltatót (pl.: Axelero, UPC), szolgáltatási csomagot kell választanunk. A szolgáltatási szerződésben megkapjuk a belépéshez szükséges adatokat (IP-cím, e-mail-cím, felhasználói név, jelszó). Ezt követően néhány beállítást kell elvégezni.

Az internet eléréséhez szükséges szoftverek

A böngészőprogramok az interneten való információszerzést, programok és adatok letöltését szolgálják. Legelterjedtebb a Microsoft Internet Explorer, Opera, Mozilla, Google Chrome.

A levelező programok segítségével elektronikus úton fogadhat és küldhet levelet a felhasználó. A legelterjedtebb az Outlook Express (Windows), Outlook (Office programcsomag).

61

HÁLÓZATOK

Az internet-hozzáférés beállítása a Windows XP operációs rendszerében.

Az „Új kapcsolatok varázsló” eszközön, mely a Windows XP operációs rendszer része, mindent be kell állítani, hogy az internetet elérhessük. Előtte azonban a modemet vagy hálózati kártyát telepíteni kell.

Haladjunk végig a következő lépéseken!

„Start” menü – „Minden program” – „Kellékek” – „Kommunikáció” – „Új kapcsolat varázsló”

Ha már van internet-szolgáltatónk, és az az elérésünkre bocsátotta az internet eléréséhez szükséges adatokat, azok alapján beállíthatjuk a kapcsolatot.

Az „Új kapcsolatok varázsló” üdvözlő lapján nyomjuk meg a „Tovább” gombot.

A következő ablakban válasszuk a „Kapcsolódás az internetre” opciót, majd „Tovább”.

62

HÁLÓZATOK

A következő ablakban jelöljük be a „Kézzel állítom be a kapcsolatot” lehetőséget, majd a „Tovább” gombot nyomjuk be.

A következő ablakban kiválaszthatjuk, hogy milyen módon csatlakozunk az internetre.

- ha a 3. lehetőséget választjuk, például ADSL segítségével, akkor több dolgunk nincs.

63

HÁLÓZATOK

- az 1-2-es opció esetében felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú elérésünk van, vagy MODEM segítségével hagyományos, ISDN telefonvonal segítségével csatlakozunk, akkor még néhány paramétert be kell állítanunk.

Ha a "Kapcsolódás felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú kapcsolat segítségével" lehetőséget választottuk, a „Tovább” gombra kattintva be kell írni az internet-szolgáltató nevét:

64

HÁLÓZATOK

Az internetfiók adatainál adjuk meg a csatlakozáshoz szükséges felhasználónevet és jelszót (ezek az adatok az előfizetői szerződés 2. oldalán találhatók), majd kattintsunk a „Tovább” gombra!

Befejezésképpen pipáljuk ki a "Parancsikon elhelyezése..." lehetőséget, és nyomjunk a Befejezés gombra!

65

HÁLÓZATOK

Ha az internetkapcsolat csatlakozási módjai közül a „Kapcsolódás modem segítségével” opciót választottuk, akkor a szolgáltató nevének megadása után egy olyan ablak jelentkezik majd, ahol a tárcsázandó telefonszámot kér majd az eszköz. Ha ezt beírtuk (körzetszámmal együtt), akkor nyomjuk meg a „Tovább” gombot! Ekkor következik az az ablak, ahol a felhasználónevet és jelszót tudjuk megadni.

A levelező program beállítása

66

HÁLÓZATOK

Az elektronikus levelezéshez az internet postafiókunkat is be kell állítani. A beállításra szolgáló program automatikusan elindul, mikor elős alkalommal indítjuk el az Outlook Expressz, vagy az Outlook programot.

Az első felugró ablakban meg kell adnunk egy nevet, mely később a levelekben a „Feladó” mezőben fog megjelenni. Ezután kattintsunk a „Tovább” gombra.

A következő lépésként meg kell adnunk a szolgáltatónktól kapott e-mail-címünket. (Az e-mail-cím felépítése: „felhasználó@szolgáltató”.) Ha megtettük, akkor „Tovább”.

67

HÁLÓZATOK

A megjelenő ablakban meg kell adni az „Elektronikus levélkiszolgálók” adatait. Az itt megadandó adatokat a szolgáltató adja rendelkezésünkre.

A nekünk címzett levelek a szolgáltató által fenntartott (POP/IMA/HTTP) kiszolgálón keresztül jutnak el postafiókunkba. Ha mi írunk levelet, szintén egy kiszolgálón (SMTP) kerszetül jutatthatjuk el a címzettnek. Ha ezeket beállítottuk, lépjünk „Tovább”!

68

HÁLÓZATOK

Minden felhasználónak van fiókneve, melyhez egy jelszó is tartozik. A postafiók beállításaival minden fontos beállítást elvégeztünk. Kattintsunk a „Tovább” gombra!

69

HÁLÓZATOK

Ha mindennel készen vagyunk, már csak a „Befejezés” gombra kell kattintani!

70

HÁLÓZATOK

14. A MODEM tárcsázási tulajdonságai

A kapcsolat beállítása és a MODEM telepítése után következhet a MODEM tárcsázási tulajdonságainak beállítása, ha telefonvonalon kapcsolódunk az internethez. Meg kell adnunk a tárcsázás típusát, ha alközpontot is üzemeltetünk, a főközpont elérhetőségét, a telefonunk körzetszámát, és az országot, ahol vagyunk.

Kövessük az alábbi útvonalat:

„Start” menü – „Vezérlőpult” – „Hálózati és internetes kapcsolatok”

A felugró ablak bal oldalán a „Lásd még” elnevezésű listából indítsuk el a „Telefon és MODEM beállításai” pontot, és nyomjunk a „Szerkesztés”-re.

71

HÁLÓZATOK

Feltétlenül be kell állítani:

- „Ország/terület” - „Körzetszám” - „Helyi vonal eléréséhez” – ha központon keresztül érjük el a nyilvános

telefonhálózatot, általában 0, 1, 9, számokat kell tárcsázni a városi telefonvonalhoz. - „Használt telefonrendszer”

Az internetböngésző tulajdonságai

Kövessük az alábbi útvonalat:

„Start” menü – „Vezérlőpult” – „Hálózati és internetes kapcsolatok”.

Jelen esetben az „Internetbeállítások” ikonra kell kattintani.

Beállítások:

- „Általános” regiszter - „Kezdőlap” – itt adhatjuk meg, hogy a böngésző megnyitásakor melyik weboldal

töltődjön be. Célszerű szolgáltatónk nyitólapját beállítani, vagy valamely gyakran látogatott helyet megadni. A legelterjedtebb a Google kezdőlapja.

- „Ideiglenesen letöltött fájlok” – ezek olyan állományok, melyek az interneten való böngészéskor automatikusan letöltődnek, melyeket a lemezterület felszabadítása érdekében néha kitörölhetünk.

- „Előzmények” – ebben a mappában a már megtekintett oldalak kerülnek elmentésre.

72

HÁLÓZATOK

- „Biztonság” regiszter – az alapértelmezett biztonsági beállítások általában tökéletesen megfelel. Változtatni akkor kell rajta, ha olyan weboldalakat tekintünk meg, melyek a számítógépeknek kárt okozhatnak.

- „Tartalom” regiszter - „Kapcsolat” regiszter – a kapcsolat beállításának módosítását tehetjük itt meg. - „Programok” regiszter – itt kell beállítani, hogy az egyes internet – szolgáltatásokhoz

milyen programokat kívánunk használni

- „Speciális” regiszter – az internetezéssel kapcsolatos speciális beállításokat engedélyezhetjük, tilthatjuk le (pl.: animációk, képek letöltése)

Az internet szolgáltatásai

World Wide Web

Szó szerint világméretű hálózatot jelent. Ez a legnépszerűbb, legfejlettebb szolgáltatása az internetnek, ahol a böngészőprogram segítségével kereshetünk az információk (kép, szöveg, multimédia) között.

73

HÁLÓZATOK

WWW (W3) sajátossága, hogy hypertext (HTML – Hyper Text Markup Language) formátumú állományokból áll, mely lehetővé teszi, hogy a képernyőn a különféle linkeket helyezzen el az oldal készítője. A kapcsolatok általában grafikus formában is kiemeltek az oldalakon.

Az interneten található összes weboldal rendelkezik címmel. Ezt a címet URL (Uniform Resource Locator) címnek vagy internetcímnek nevezik. Ez tulajdonképpen egy adatszolgáltató számítógép címe, és a rajta tárolt adatok elérési útvonalát adja meg:

74

HÁLÓZATOK

75

HÁLÓZATOK

http://www.kiszolgáló.tartomány/elérésiút/állománynév

- http - Hypertext Transfer Protocol, a web által használt protokoll neve - www - World Wide Web - kiszolgáló tartomány - egy domain-neve, mely azt a kiszolgálót azonosítja, ahol a

Web-oldal található. - elérésiút/állománynév – megadja, hogy a kiszolgáló gépen milyen úton érjük el az

állományt.

Minden domain névhez tartozik egy induló oldal (home page: honlap), melyet a gép elérésekor látunk (neve: index.html). Ennek tartalma tetszőleges lehet.

E-mail

A legnépszerűbb szolgáltatások közé tartozik, hiszen gyors és olcsó. Elektronikus úton szöveget, kép-, hang-, dokumentum-, és programállományokat továbbíthatunk segítségével.

Van azonban hátránya is a pozitívumok mellett. Igen sokszor találkozhatunk reklám levelekkel, és ha feliratkozunk egy levelezőlistára, nagy az esélye, hogy sok ilyet is kapunk. Ezek az úgynevezett kéretlen levelek (spam), ezek kellemetlen és romboló hatása nem ismeretlen az internetezők számára. Sok időt kell tölteni a törölgetésükkel, illetve ne felejtsük el a letöltéssel járó költséget sem, hiszen ezt mindig a fogadó fizeti. Más esetekben pedig a csatolt fájlok, vagy maguk a levelek is tartalmazhatnak vírusokat.

Egyéb gyakran használt szolgáltatások

FTP (File Transfer Protocol)

Ennek segítségével tölthetünk le állományokat az internetről. A letöltés egy adott gépen található adat, program saját gépünkre való átmásolása. Sok az olyan weboldal, melyen olyan link található, amely egy fájl letöltését indítja el. Például sok hardver- és szoftvergyártó rendelkezik olyan oldallal, ahonnan a termékeik újabb verziói, egyéb frissítések tölthetők le, de sok oktatási és egyéb intézmény van, melyek fenntartanak olyan oldalakat, ahol szabadon terjeszthető (freeware, shareware) programokat tesznek közzé és ingyenesen letölthetővé.

Hírcsoportok (Newsgroups)

Az interneten egyre több olyan csoport alakul, melyek egy adott téma köré szerveződnek. Az internetszolgáltatón keresztül mi is csatlakozhatunk egy-egy ilyen hírcsoporthoz.

Keresőgépek

Ezek használatával bármiről információt tudunk szerezni. A keresés kulcsszavát begépelve a kereső megkeresi azokat a weblapokat, melyek címében és/vagy tartalmában előfordul ez a szó.

76

HÁLÓZATOK

Chat

Az IRC (Internet Relay Chat) a valós idejű társalgás az interneten. A hálózat különféle IRC szervereket és csatornákat biztosít a beszélgetőknek.

Plug-in programok

Ha az interneten böngészünk, találkozhatunk olyan audio és video állományokkal, melyek megnyitása csak azt az adott állományt ismerő segédprogrammal lehetséges, de a Plug-in lehetővé teszi, hogy ezek az állományok anélkül is elinduljanak. PL.: Flash Player animált grafikák megjelenítésére, a QuickTime pedig valós idejű videó fájlok lejátszására alkalmas.

Internet telefon

Megfelelő program segítségével telefonbeszélgetést is lebonyolíthatunk internet segítségével. Sok esetben csak a helyi hívás díját kell kifizetni, ezért olcsóbb lehet. Sőt ingyen is folytathatunk beszélgetést, legyen az akár hang vagy videó beszélgetés. Ennek csak internetforgalom költsége lehet.

Internet rádió és TV

Egyes rádióállomások és TV adók adását élőben élvezhetjük az interneten. Ezt leginkább akkor használjuk, mikor egy hazai állomást illetve adó műsorát szeretnénk meghallgatni, megtekinteni külföldön vagy nincs lehetőségünk TV-n vagy rádión meghallgatni egy bizonyos műsort.

Böngészés az interneten

A Microsoft Internet Explorer program telepítését a Windows telepítője automatikusan elvégzi. Kövessük az megadott útvonalat:

„Start” menü – „Internet Explorer”

A program induláskor ellenőrzi, hogy létezik-e már kapcsolat a szolgáltatóval. Ha még nem él a kapcsolat, akkor felajánlja a csatlakozást vagy a kapcsolat nélküli munkát. Nyomjunk a „Csatlakozás”-ra.

A „Telefonos kapcsolat” ablakban szintén válasszuk a „Csatlakozás” gombot, miután kiválasztottuk a szolgáltatót, beírtuk a felhasználónevet és jelszót.

77

HÁLÓZATOK

Oldalak megtekintése

Ismert URL cím felkeresése

A „Cím” mezőbe be kell gépeljük a keresett oldal címét, és „Enter”-t nyomunk. A címek http:// része elhagyható, mert automatikusan a begépelt cím elé teszi a böngésző. Ékezeteket sem tudunk használni!

Ha nem ismerjük a megtekinteni kívánt oldal címét, akkor a segítségül hívjuk a kereső oldalakat..

Kapcsolat a lapok között

A letöltött oldalakról a hivatkozásokon keresztül léphetünk tovább, melyeket többnyire alá húzott szöveg, nyomógomb jelez. Ha rákattintunk a megadott címre kerülünk, ahonnan szintén tovább lehet lépni, vagy akár visszatérni az előző oldalra. A megtekintett hivatkozásokat a program más színnel jelzi.

Letöltés leállítása

A letöltés bármikor leállítható az ikonra kattintva. Például, ha csak a szövegre vagyunk kíváncsiak, a képek betöltése előtt leállíthatjuk a letöltést.

78

HÁLÓZATOK

Keresés a lapon belül

Ha az oldal tartalmában keresünk, görgetősávok segítségével mozoghatunk, de nem feltétlenül könnyű megtalálni, amit keresünk. Ha konkrétan keresünk, használhatjuk a „Szerkesztés” menü „Keresés (ezen a lapon)” opcióját, és beírva a keresett kifejezést, az első előfordulásra juthatunk a görgetősávok segítsége nélkül is.

Navigálás a már meglátogatott lapok között

A menüsoron található előre és visszafelé mutató nyilak valamelyikével lépkedhetünk a már látogatott helyek között. A két nyíl alakú ikon mellett egy lefelé mutató nyílra kattintva közvetlenül is választhatunk a már korábban megnyitott oldalak között.

Az oldal tartalmának frissítése

A menüsorban az ikonra kattintva az adott oldal ismét letöltésre kerül. Olyan oldalaknál van szükség rá leginkább, melyeknek tartalma percenként változhat (pl.: tőzsdei információk).

Visszatérés a nyitó oldalra

A kiinduló oldalra, mellyel az Explorer indul, minden esetben az ikonra kattintva léphetünk vissza.

Weboldal tartalmának elmentése

- Egy weboldal tartalmának megőrzésére több lehetőség is van: - „Szerkesztés” menü – „Az összes kijelölése” pontot választva a vágólappal egy új

dokumentumba másolhatjuk a tartalmat. - „Fájl” menü – „Mentés másként” lehetőséget választva a teljes weblap („Weblap csak

HTML (*.html)”), vagy csak a szöveges rész („Szövegfájl (*.txt)”) kerül letárolásra.

Amennyiben a teljes oldalt elmentjük egy HTM vagy HTML típusú fájlba lesz elmentve az oldal teljes szövege. Ha képeket, animációkat akarunk menteni, akkor azt az előre létrehozott mappába tudjuk megtenni.

Weblapok nyomtatása

A weblapokat ki is lehet nyomtatni. Ha nagyobb a mérete a képernyőnél, akkor a beállított papírméretnek megfelelően tördeli az oldalt. A nyomtatás előtt lehetőség van a nyomtatási kép megtekintésére. Kövessük az útvonalat:

„Fájl” menü – „Nyomtatás” vagy „Nyomtatási kép”

A „Fájl” menü – „Oldalbeállítás” menüpontjában lehet beállítani a nyomtató, a példányszám, a nyomtatási tartomány, keretek nyomtatásának módját („Beállítások”).

79

HÁLÓZATOK

A weboldalak hátterének nyomtatásához az „Eszközök” – „Internetbeállítások…” – „Speciális” útvonal nyomán megjelenő ablakban be kell, jelöljük a „Háttérszínek és –képek nyomtatása” lehetőséget.

A nyomtatás ikonja: , melyre kattintva is elindítható a nyomtatás az alapértelmezettnek beállított nyomtatón.

Könyvjelzők elhelyezése

A fontosabb, érdekesebb oldalakat könyvjelzővel jelölhetjük meg, és legközelebb már csak egy listából kell kiválasztani a lapot. Az Explorer már telepítéskor rendelkezik ilyen listával, amit később bővíthetünk, módosíthatunk, törölhetünk, vagy mappába rendezhetjük. A

menüpontra kattintva a „Hozzáadás”-t kell megnyomni. Automatikusan felajánlja névként az oldal címét, melyet tetszés szerint megváltoztathatjuk.

A név melletti „Létrehozás” gombra kattintva megadhatjuk, hogy az oldal melyik kedvencek-csoportba kerüljön. Az „Új mappa” gombbal új csoportot lehet létrehozni. Későbbi rendezés alkalmával a „Kedvencek” menü – „Kedvencek rendezése” menüpontban a megszokott karbantartási műveleteket végezhetjük el.

Későbbi megtekintés alkalmával a ikonra kattintva kapjuk meg a mentett listát a képernyő bal oldalán, ahonnan kiválaszthatjuk a megtekinteni kívánt lapot.

A kapcsolat nélküli mód, korábban látogatott oldalak

A kapcsolat nélküli üzemmód lehetőséget biztosít a letöltött weboldalak (Előzmények) és a HTML dokumentumként elmentett oldalak internetkapcsolat nélküli megtekintéséhez.

Amennyiben nincs internetkapcsolat, úgy a böngésző automatikusan erre a módra vált. Elérhető internetkapcsolat esetén a kapcsolat nélküli mód elérhető, úgy, hogy az Explorer elindításakor megjelenő párbeszédablakban a „Kapcsolat nélkül” gombra kattintunk. Amennyiben az Explorer futása közben szeretnék erre a módra váltani, akkor a „Fájl” menü – „Kapcsolat nélkül” menüponton állítható be.

HTML dokumentum esetében „Fájl” menü – „Megnyitás” – elérési út begépelése – „Tallózás” útvonalat kell követni.

Letöltött, de nem elmentett weboldalt szeretnénk látni, akkor a „Cím” mező lefelé mutató nyilára kattintva a megjelenő legördülő menüből kiválaszthatjuk a kívánt oldalt. Másfelől

eljuthatunk ide, ha az „Előzmények” ikonjára kattintunk, és egy bal oldalon megjelenő listából választhatjuk ki a keresett oldalt. Az „Előzmények” lista folyamatosan bővül, érdemes beállítani, hogy mennyi ideig tárolja a gép ezeket a címeket („Internet beállítások” menüpont alatt találjuk).

80

HÁLÓZATOK

Keresés az interneten

Kétféleképp kereshetünk az információt az interneten. Tematikusan és kulcsszavasan. Kulcsszavak kell megadni pl. a Google, a Yahoo keresőjében, melyre listába rendezi a kapott találatokat. Tematikusan, azaz témák szerint rendezve találhatunk oldalakat a különböző linkgyűjteményeken, pl.: Startlap.

Elektronikus levelezés

Az elektronikus levelezés, az e-mail napjaink legnépszerűbb kapcsolattartási formája. Az Windows részét képezi az Outlook Expressz levelezőprogram, melyet a „Start” menü – „Outlook Expressz” útvonalon érhetünk el.

Új levél megírása, prioritásának beállítása, helyesírásának ellenőrzése

Új levél létrehozásához kattintsunk az ikonra.

81

HÁLÓZATOK

- „Címzett”: annak az e-mail címe kerül ide, akinek a levelet küldeni akarjuk. Több címzett esetén vesszővel választjuk el őket.

- „Másolatot kap”: azok is kaphatnak egy másolatot, akiknek nem közvetlenül érint az üzenet.

- „Tárgy”: az üzenet tartalmának, témájának egy-két szavas megadása. - Névtelen terület: az üzenet szövegét ide kell begépelni a szövegszerkesztési funkciók

használatával. - Helyesírás ellenőrzése: csak akkor érhető el, ha az Office programcsomag telepítve

van. A ikonra kell kattintani. - Prioritás (fontosság) beállítása: ha egy levél fontos illetve sürgős, a beérkezett levél

mellett piros felkiáltójel jelenik meg. ( )

Megírt levelek elküldése

Két lépcsőben történik:

- Az elkészült levél a postázandók közé kerül, majd nyomjuk meg a gombot. - A levelet továbbítjuk a szolgáltató felé, aki továbbküldi azokat a címzettnek

82

HÁLÓZATOK

Melléklet csatolása

A küldendő e-mailhez csatolhatunk egy-egy fájlt is (pl.: kép, Word vagy Excel dokumentum).

A csatoláshoz ikont kell lenyomni, és a felpattanó ablakban kiválaszthatjuk a mellékletként küldhető fájlt.

Kapott üzenetek kezelése

Az Outlook Expressben az üzenetek csoportosítva vannak, mappákra osztották őket.

A Mappák megjelenítésekor a kiválasztott mappára kell kattintani a fenti listából.

A Beérkezett üzenetek mappa lehet a legfontosabb, ahol kis zárt boríték jelzi az új, még olvasatlan üzenetet, piros felkiáltójel a fontos üzeneteket, gemkapocs jelzi, hogy a levélnek van melléklete.

Ha el akarunk egy levelet olvasni, duplán rákattintunk, és a melléklet megtekintéséhez is dupla kattintás szükséges.

A levelek megválaszolásához, továbbításához három út létezik.

1, ikonra kattintva a feladónak válaszolhatunk, és nem kell beírni a címzett mezőbe. A „Re:” előtag jelzi, hogy ez egy válaszlevél.

2, ikonra kattintva a válaszunkat mindenki megkapja, aki az eredeti levelet is megkapta, szintén nem szükséges beírni a címzetteket, és szintén a „Re:” előtag jelzi, hogy válaszlevélről van szó.

3, ikonra kattintva a megfelelő személyeknek továbbküldjük más személyeknek az üzenetet. A címzettet ebben az esetben be kell gépelni. Az „Fw:” szócska jelzi, hogy továbbított levélről van szó.

Címjegyzék használata

Minden ismerős e-mail címét ebben a címlistában tárolhatjuk az alábbi útvonalat követve:

„Eszközök” menü – „Címjegyzék”

Új cím felvétele

83

HÁLÓZATOK

Akinek címét fel akarjuk venni, indítsuk el a tőle kapott levél menüjét, és válasszuk a „Feladó felvétele a címjegyzékbe” menüpontot. Ha olyan személyt szeretnénk elmenteni a címjegyzékbe, akitől még nem kaptunk levelet, azt az előbb említett útvonalon, vagy az

ikonra való kattintással megtehetjük. Az „Új” gombra kattintva kiválaszthatjuk, hogy új partnert, csoportot, vagy mappát szeretnénk létrehozni.

A címjegyzékben, egy sokregiszteres ablakban a „Név” regiszterre kattintva a nevet és e-mail címet megadhatjuk.

Amennyiben az Új csoport lehetőséget választjuk, a csoport nevét megadva hozzárendelhetjük a csoport tagjait is a „Tagok kijelölése” gombra kattintva.

84

HÁLÓZATOK

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

Ön egy fuvarozási vállalkozásnál dolgozik, ahol minden reggel ki kell gyűjteni azoknak a benzinkutaknak a listáját, akiknél legolcsóbban lehet kapni az üzemanyagot.

Megoldás:

Mivel munkánkat minden nap azzal kezdjük, hogy üzemanyag árakat keresünk, ezért célszerű kezdőlapként egy kereső oldalt beállítani.

Két fajta kereső rendszert ismerünk, a tematikust és a kulcsszavast. Jelen esetben a kulcsszavas kereső rendszer az ideálisabb. A tematikus keresők, inkább általánosabb információk keresésére szolgálnak. Igaz a kulcsszavasnál előfordulhat, hogy esetleg ezzel kapcsolatos hírportálokat is kidob találatként. Ekkor a weblap címből, vagy a link alatt található információból szűrhetük, hogy olyan oldalra ne tévedjünk, amely számunkra nem tartalmaz értékes információt.

85

HÁLÓZATOK

Javaslatom szerint használjuk a www.google.hu weboldalt, amely a legjobb és legelterjedtebb kulcsszavas kereső rendszer. Ezt állítsuk be kezdőlapként a tanultak szerint.

Ezután a kereső ablakba írjuk be "üzemanyagárak", és már böngészhetünk is.

Ha az első keresés során esetleg találunk egy olyan oldalt, amely összehasonlítja ezeket az árakat és meg is adja azt, hogy hol lehet tankolni ezeken az árakon. Akkor érdemes be rakni a kedvencek menübe, vagy esetleg beállíthatjuk kezdő lapként is.

Kezdőlapnak mindig olyan oldalt állítsunk be, amelyet internetezésünk során a legtöbbet használjuk!

86

HÁLÓZATOK

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Milyen keresési módszereket ismer? Jellemezze őket!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Írjon egy levelet egy ismerősünknek, mellékletként csatoljunk egy képet is!

3. feladat Igaz vagy hamis?

E-mail küldés során minden alkalommal be kell írnunk a saját e-mail címünket.

A) Igaz

B) Hamis

4. feladat Kösse össze az egybetartozókat!

Első oszlop Második oszlop

Erre az ikonra kattintva a megfelelő személyeknek továbbküldjük más személyeknek az üzenetet

Erre az ikonra kattintva a válaszunkat mindenki megkapja

Erre az ikonra kattintva a feladónak válaszolhatunk.

87

HÁLÓZATOK

5. feladat

Egészítse ki a megadott szöveget a megfelelő szavakkal.

- …………………………… (a gépbe szerelt belső, vagy soros portra csatlakoztatott MODEM segítségével csatlakozik a gép a telefonvonalra)

- ……………………………. (A MODEDM az ISDN végberendezésébe van építve, a gépet és az ISDN végberendezést egy soros kábellel kell összekötni)

- ………………………………(csak mobil gépekhez használatos, feltétele a gép és telefon kommunikációja)

- ……………………………. a számítógépek hálózati csatolókártyával kell rendelkezzen) - …………………………… (ADSL-hez hasonlatosan)

88

HÁLÓZATOK

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Egyszerű és összetett keresési módszereket ismerünk. Jellemzői

Egyszerű keresés:

- Tetszőleges számú szót írhatunk be a keresőmezőbe. Minél pontosabba feltétel megadása, annál pontosabb lesz a találatunk.

- Idézőjelek közé rakott szavak konkrét kifejezésre keresnek. Pl: "Egri csillagok". - ha összeadás jelet (+) írunk a szó elé, akkor olyan szavakra ad találatot, amelyek

biztosan szerepelnek a szóban.

Összetett keresés:

Összetett keresés esetén az egyszerű keresésnél bonyolultabb eszközöket használunk.

- AND: megegyezik az egyszerű keresésnél " "-vel, szó1 & szó2 - OR: az or-ral felsorolt szavak közül azokat adja ki, amelyek közül legalább az egyik

szerepel - NOT: azokat adja ki, amelyekben ez a kifejezés vagy szó nem szerepel. - NEAR: ugyanazt jelenti, mint az AND

Az előzőekben felsoroltakat keverhetjük is.

2. feladat

Indítsuk el az "Outlook Express" programot, majd kattintsunk a levél létrehozása ikonra.

Az "Új üzenet" ablakban a "Címzett:" mezőbe gépeljük be a címzett e-mail címét, a "Tárgy:" mezőbe pedig a "Kép küldése" szöveget.

A "Tárgy" alatti nagy üres mezőbe gépeljük be levelünket. Csak olyasmit írjunk, amit egy hagyományos levélben is megtennénk!

Kattintsunk a "Melléklet" ikonra, majd keressük meg a képünket és csatoljuk mellékletként!

Befejezésül kattintsunk a "Küldés" ikonra.

89

HÁLÓZATOK

3. feladat Igaz vagy hamis?

E-mail küldés során minden alkalommal be kell írnunk a saját e-mail címünket.

HAMIS

4. feladat Kösse össze az egybetartozókat!

Első oszlop Második oszlop

Erre az ikonra kattintva a megfelelő személyeknek továbbküldjük más személyeknek az üzenetet

Erre az ikonra kattintva a válaszunkat mindenki megkapja

Erre az ikonra kattintva a feladónak válaszolhatunk.

5. feladat

Egészítse ki a megadott szöveget a megfelelő szavakkal.

- Hagyományos telefonvonal (a gépbe szerelt belső, vagy soros portra csatlakoztatott MODEM segítségével csatlakozik a gép a telefonvonalra)

- ISDN telefonvonal (A MODEDM az ISDN végberendezésébe van építve, a gépet és az ISDN végberendezést egy soros kábellel kell összekötni)

- Mobil telefon (csak mobil gépekhez használatos, feltétele a gép és telefon kommunikációja)

- DSL szélessávú elérés (a számítógépek hálózati csatolókártyával kell rendelkezzen) - Kábeltévé szélessávú elérés (ADSL-hez hasonlatosan)

90

HÁLÓZATOK

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM

Nógrádi László - PC Suli XP Alapokon

http://www.zipernowsky.hu/~naszlaci/alapok+hardver/halo_FE.pdf

http://csurgosandor.atw.hu/tetelek/halozatioprendsz.pdf

http://www.novell.com/hungary

91

HÁLÓZATOK

9 2