hÍrek . ÉrdekessÉgek . fejlesztÉsek ......lenerg nonprofit kft. kiadvÁnya „… hogy élmény...

V. ÉVFOLYAM 10. SZÁM

2019

„ … h o g y é l m é n y l e g y e n

a z ( L ) e n e r g i a ”

Kiadja:

LENERG Energia Ügynökség

Mérnöki és Tanácsadó Nonprofit Kft.

Székhely: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Levelezési cím: 4028 Debrecen, Kassai út 26.

Felelős kiadó: Vámosi Gábor, ügyvezető

Felelős szerkesztő: Gőnyeyné Csizmadia Emese

HÍREK . ÉRDEKESSÉGEK . FEJLESZTÉSEK

ENERGIAHATÉKONYSÁG . MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA

„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 2

T A R

T A L

O M J

E G Y

Z É K

2019.

V. évfolyam

10. szám

Íme, a napelemes rendszer csatlakozási feltételei ................... 3

Hulladékégető tetején nyílt sípálya Dániában ........................... 4

Papírpalackban árulná a sört a Carlsberg ................................... 4

Mitől passzívház a passzívház? ....................................................... 5

Okosváros nincs zöld energia nélkül ............................................ 8

Még több

aktuális hírért

látogassa meg

honlapunkat

www.lenergia.hu

vagy

kövessen minket

Facebook oldalunkon!

http://www.lenergia.hu/

https://www.facebook.com/Lenerg-Energia%C3%BCgyn%C3%B6ks%C3%A9g-1041465049257379/



Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen napelemes rendszert

alkalmazni lehessen?

Meglévő csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló

teljesítménynél nem nagyobb napelemes termelői kapacitás építhető be (a

mérőberendezés alatt elhelyezett kismegszakítók vagy biztosítékok összegzett

amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3×16 A x

230 V / 1000 = 11 kVA)

Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a napelemes termelő berendezés?

Egyfázisú napelemes fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es napelemes termelő

berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget

adna nagyobb csatlakozási teljesítményre! Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a

napelemes termelő berendezés egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú

csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA-ig) is

megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú napelemes

termelő berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA

közötti névleges teljesítőképességű termelőegységek egyfázisú csatlakoztatását az

elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az

igénybejelentésre adott műszaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel

engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termelő berendezés három fázisra

csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel

rendelkezik, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t.

HMKE többfázisú

napelemes rendszer

csatlakozása esetén

törekedni kell a

termelői teljesítmények

szimmetrikus

elosztására. A fázisokra

külön-külön

csatlakoztatott termelő

berendezések maximális

fázisaszimmetriája 5 kVA-

t nem haladhatja meg. Több csatlakozási ponttal rendelkező felhasználási hely esetén

csak egy csatlakozási pontra létesíthetőnapelemes HMKE. A csatlakozási ponton

felhasználóként rendelkezésre álló látszólagos teljesítmény kVA-ben kifejezett értékéig,

de maximum 50 kVA-ig a HMKE napelemes rendszer bővíthető. Napelem HMKE

csatlakozása csak fixen történhet, bontható csatlakozás (pl. dugaszolóaljzaton

keresztül) nem engedélyezett!

Milyen költsége van a napelemes rendszer hálózatra csatlakozásának?

Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a

napelemes termelő berendezés, a csatlakozás megerősítésére nincs szükség. A meglévő

mérőberendezés cseréjét, vagy elektronikus mérő esetén annak átprogramozását az

elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.

ÍME, A NAPELEMES

RENDSZER

CSATLAKOZÁSI

FELTÉTELEI

A c

ikk

fo

rr

ás

: a

lte

rn

ati

ve

ne

rg

ia.h

u.



Október elején nyitott meg az a mesterséges sípálya Dániában, amit az egyik

koppenhágai szemétégető tetején alakítottak ki, írja a BBC. A csúcsról kilátás

nyílik a városra és a kikötőre is. Évente 50-60 ezer érdeklődőt várnak a 450 méter

hosszú nyári sípályára.

Az erőmű-sportpálya azért is kitűnik 85

méteres magasságával, mert Dánia

legmagasabb pontja egyébként 170

méter magas, nem éppen hegyekről híres

az ország.

Az Amager Bakkét 2017-ben helyezték

üzembe, de a sípálya megnyitására még

egészen idáig várni kellett. Az egész

projekt megvalósítása közel tíz éve

kezdődött, és 550 millió euróba (kb. 183 milliárd forintba) került.

A szemétégetőbe naponta 300 teherautónyi hulladék érkezik. A BBC szerint a korszerű

szűrőinek köszönhetően ez az egyik legkevesebb károsanyagot kibocsátó szemétégető

a világon, ezért lehetett ennyire közel sportpályát kialakítani. A munkálatok során így is

rengeteg biztonsági előírásnak kellett megfelelniük.

Papírpalackban árulná a sört a Carlsberg, hogy csökkentse a környezetterhelését.

A dán sörgyár pénteken Koppenhágában bemutatta a papírpalack két olyan

prototípusát, amelyek javarészt fenntartható módon előállított farostból

készültek és teljesen újrahasznosíthatók.

A palackok valójában

kétrétegűek, és egyelőre csak a

külső burok van papírból, a

belső, vízhatlan és a minőséget

megőrző réteg polimerekből

áll, de a cég tovább dolgozik

azon, hogy egyáltalán ne

kelljen felhasználni

műanyagot. A nagyüzemi

használatra alkalmas

papírpalack kifejlesztéséért a

sörgyár egyesíteni akarja erőit

a Coca-Colával, az Absolut svéd

vodkagyártóval és a L'Oréal

kozmetikai konszernnel.

A Carlsberg szerint azon dolgoznak, hogy nullára szorítsák le az üzemeik

karbonkibocsátását, 2030-ig pedig 30 százalékkal csökkentsék a teljes értékesítési lánc

ökológiai lábnyomát, a papírpalackokkal is ezért kísérleteznek.

HULLADÉKÉGETŐ

TETEJÉN

NYÍLT SÍPÁLYA

DÁNIÁBAN

A c

ikk

fo

rr

ás

: in

de

x.h

u.

PAPÍRPALACKBAN

ÁRULNÁ A SÖRT

A CARLSBERG

A c

ikk

fo

rr

ás

: in

de

x.h

u.



Napjainkban egyre gyakrabban hangoztatott kifejezés a passzívház, ennek

ellenére nagyon kevesen tudják megfogalmazni, vagy elképzelni, mi is az.

Cikkünkben ezt, a sokak számára ködösen hangzó fogalmat szeretnénk közelebb

hozni, és kézzel foghatóbbá tenni.

A Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági

Tagozatának hivatalos blogján

megjelent cikk. A passzívház

definícióját Dr. Wolfgang Feist német

fizikus fogalmazta meg elsőként: „A

passzívház egy olyan épület,

amelyben a termikus komfortérzet

(ISO 7730) egyedül azon friss

levegő-térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a

kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges – további egyéb levegő

felhasználása nélkül.” Tehát a passzívház egy olyan épület, amely különböző (jól

mérhető) tulajdonságokkal rendelkezik. A Passzívház Intézet (Passivhaus Institut)

három ilyen kritériumot állított fel amelyek teljesülése esetén az épület

passzívháznak minősül és ellátható egy 4 számjegyből álló azonosítóval:

fajlagos fűtési energiaigénye legfeljebb 15 kWh/(m2·év) vagy fajlagos fűtési

hőszükséglete legfeljebb 10 W/m2,

légtömörsége (n50) maximum 0,6 1/h és

fajlagos összes primerenergia-szükséglete maximum 120 kWh/(m2·év).

Az első kritérium nagyon szigorú, hiszen egy átlagos családi ház esetében a fajlagos

fűtési energiaigény kb. 200-250 kWh/(m2·év). Ez a követelmény természetesen

méréssel nem ellenőrizhető, ennek való megfelelést a ház tervdokumentációjában

számítással kell igazolni.

A második kritériumot, vagyis a

légtömörséget ún. blower door

teszttel ellenőrzik. Ennek lényege,

hogy zárt nyílászárók mellett az

épület ajtajára (vagy speciális

esetben más nyílászáróra)

felszerelik a mérőeszközt. Ezt

követően a mérőberendezésen

található ventillátor segítségével

pontosan 50 Pa-s negatív/pozitív túlnyomást hoznak létre (n50-es mérés esetén),

miközben a kiértékelő rendszer a ventilátor teljesítményéből meghatározza az épület

légcsereszámát. Ha a ventilátornak folyamatos üzemben kell lennie ahhoz, hogy az 50

Pa-s nyomáskülönbséget fenttartsa, akkor az épület nem légtömör (hiszen folyamatosan

van akkora beáramlás, hogy az épületen belüli, illetve azon kívüli nyomás egyensúlyt

tartson). Egy átlagos családi ház légtömörsége n50-es blower door teszt esetén kb.

3,0 1/h, amely annyit jelent, hogy az épület teljes térfogata 1 óra alatt 3-szor

cserélődik ki.

MITŐL PASSZÍVHÁZ

A PASSZÍVHÁZ?



Egy passzívház tervezése meglehetősen komplex feladat, ugyanis egyszerre kell

figyelembe venni építészeti, épületgépészeti, villamos és gazdasági szempontokat

úgy, hogy a megkövetelt teljesítményigény-értékek betarthatóak legyenek.

Általánosságban elmondható, hogy egy épület energiafogyasztását nagyban

befolyásolja az épület szerkezeti felépítése, hiszen az éves fűtési energiaigény

nagyban függ a

felület-térfogat

aránytól (form

factor, röv.: A/V), a

fűtetlen helyiségek

elhelyezésétől,

vagy akárcsak az

épület tájolásától.

Utóbbi nagy

szerepet játszik az

esetleges szoláris

nyereségek

megfelelő hasznosításában, ugyanis a téli időszakban “alacsonyabban jár a Nap”, így

déli tájolással könnyen hasznosítható a Nap energiája. Megfelelő tetőszerkezettel

(vagy árnyékvetővel, külső árnyékolóval) pedig a nyári napsugárzás kizárható.

Árnyékvető helyett szokás használni lombhullató fákat, amelyek nyáron árnyékot

adnak, télen pedig csak minimálisan akadályozzák a napsugarak bejutását az épületbe.

A napenergia több szempontból is hasznosítható, hiszen a napkollektoros rendszeren

keresztül, PV-ken és a téli kerten át a transzparens szigetelésig sok lehetőség

kínálkozik, azonban a minősítés szempontjából a regeneratív rendszerek (PV,

napkollektor, szélerőmű) nem számítanak. Az éves primerenergia-igény mindezek

nélkül nem haladhatja meg a 120 kWh/m2év-et.

A falak és a padlásfödém szigeteléséhez ma már rengeteg anyagból válogathatunk. Az

üveggyapottól kezdve az

expandált polisztirolon (jó

magyar nevén hungarocell) át a

bio kőzetgyapotig mindenféle

szigetelő anyag

rendelkezésünkre áll, bármilyen

körülményekhez is keressük azt.

A legmerészebbek még

kenderből készült szigetelő

anyagot is választhatnak faluk

burkolására. A jó szigetelésű

falak belső oldali egyenletes

hőeloszlása mellett, közel

szobahőmérséklettel

megegyező falhőmérséklettel

rendelkeznek, amely

hozzájárul a jó komfortérzethez. A vastag falak nem csak jó hőszigetelést, de

nagyon jó zajvédelmet is nyújtanak.



A passzívházakba beépített nyílászárókra általánosságban nagyon jó légtömörség

jellemző, a hőátbocsátási tényező csökkentését pedig plusz üvegrétegek beépítésével,

vagy rétegek közti vákuum létrehozásával, a rést kitöltő nemesgázokkal oldható meg.

A fűtés kapcsán fontos megemlíteni egy általános tévhitet, miszerint a passzívházak

fűtés nélküli házak. Ezekben az épületekben is van fűtési rendszer kialakítva, persze itt

most nem egy nagyteljesítményű gáztüzelésű kazánra kell gondolni sok-sok radiátorral,

hanem egyéb megoldásokra. Egy családi passzívház esetében a kis hőszükséglet

miatt elegendő lehet egy hőszivattyús rendszer alkalmazása, amely azonban nem

csak fűtésre alkalmas. A nyári nagy melegek a vastag szigetelés és a jó légtömörségű

nyílászárók mellett hősszivattyús hűtéssel is áthidalhatóak. A hőszivattyús rendszer

működéséről a korábbi cikkünben olvashattok részletesebben. Fontos kiemelni, hogy

ezek a rendszerek általában felület hűtést/fűtést alkalmaznak, mivel a hőszivattyús

rendszerek alapvetően nem nagy közepes hőmérsékleten üzemelnek.

Passzívházak egyik legnagyobb megtakarítása a fűtési költségek mellett a

használati melegvíz előállításához szükséges energia csökkentése. Erre egy jó

megoldást jelenthet a hőszivattyús rendszer kiegészítése melegvíztárolóval, amely (a

fentebb is említett) napkollektorokkal is kombinálható.

A legnagyobb különbség egy passzív és egy átlagos családi ház között a

mesterséges, hővisszanyerős szellőztetés, amely segítségével biztosítható, hogy a

szellőztetés minimális

veszteséggel járjon.

Lényegében a benti meleg,

elhasználódott levegőt egy

hőcserélőn átvezetve és a

fűtőrendszerből származó

hőt együttesen

felhasználva

szobahőmérsékletre

melegíthető a beszívott

friss levegő, amely

levegőszűrőkön áthaladva

jut be az épületbe. Ennek

köszönhetően – megfelelő

szűrőrendszer esetén – por, pollen és hapcimentesen élhetik életüket a négy fal között.

A hővisszanyerős szellőztetés esetében a fűtőrendszer fogyasztása tovább csökkenthető

(természetesen a szívó és nyomó ventilátorok villamos teljesítményigénye plusz

költségként jelentkezik).

A hőmérséklet, páratartalom minden pillanatban megfelelő szinten tartására általában

épületautomatizálást használnak. Ennek lényege, hogy a fűtő, hűtő, szellőztető és

árnyékoló rendszereket összekapcsolják és egy program által szabályozhatóvá,

illetve vezérelhetővé tesszük. Ennek segítségével a ház a távollétünkben is “működik”

a körülményeknek megfelelően. Természetesen a passzívház nem attól lesz

passzívház, hogy rendelkezik épületinformatikai rendszerrel, hanem attól, hogy

megfelel a fentebb említett 3 kritériumnak.

A c

ikk

fo

rr

ás

: a

lte

rn

ati

ve

ne

rg

ia.h

u.



Az intelligens technológiával „behálózott” települések amellett, hogy segítik a

gazdasági növekedést és fenntartható módon működnek, sokkal jobb

életminőséget is biztosítanak lakóik számára. Fontos azonban tisztában lenni

azzal, hogy mindehhez elengedhetetlen a megújuló energia használata is – derül

ki a Deloitte tanulmányából.

A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros

kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a smart city-k fejlődésében

kulcsszerepet

játszanak, és a

közműcégek számára

is a nagyobb

települések jelentik az

egyik legnagyobb

növekedési

lehetőséget.

A közműszolgáltatók

a meglévő

infrastruktúrájukon

keresztül – amely az

intelligens városok

működési alapját biztosítja – közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal.

Ennek következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő

stb.) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltató

üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési

módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.

Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket, első lépésként

különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat

gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és

felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy szolgáltató képes egy okosváros

működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.

„A közműcégek számára a

régi infrastruktúra

összehangolása a

legmodernebb

módszerekkel nagy

kihívást jelent, azonban

egyre több nemzetközi

példa van arra, hogy az

okosvárossá formálódó

települések esetében a

megújuló energia

használata felpörgeti a gazdaságot, és élhetőbbé teszi az adott települést. Emellett az

okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése

révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba,

a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.

OKOSVÁROS NINCS

ZÖLD ENERGIA

NÉLKÜL



Nemzetközi példák

Georgetown 2017 óta teljes

energiaszükségletét nap- és

szélenergiával fedezi, ennek

hatására az áram ára 2011 és 2017

között kilowattóránként 11,4

centről 8,4 centre csökkent.

San Diego széles körben kezdett

tetőtéri napelemeket használni,

aminek hatására megnőtt a

városban tevékenykedő innovatív

megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások

száma, így új munkahelyek jöttek létre.

Adelaide-ban az energiaszolgáltató 1000

darab tetőre telepített napelemet kapcsolt

hálózatba egy 5 megawatt kapacitású

minierőművet hozva létre. A lépésnek

köszönhetően a város olcsó, tiszta

energiához jutott, és csökkentette a

hagyományos energiahordozók használatát.

További példa Calgary, ahol ma már

kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.

Élhetőbb környezet

A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak

lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott

élők mindennapjaira

kedvező hatással van,

hogy Koppenhága vagy

London autómentes

zónákat alakított ki,

illetve hogy Párizs 2030-

ra betiltja a belsőégésű

motorok használatát.

Az ilyen környezetben élő

épületüzemeltetők és

városlakók könnyebben

rávehetők arra, hogy saját

energiatermelési és

tárolási lehetőségeiket

felhasználva egyszerű

energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel településük

életminőségén. A c

ikk

fo

rr

ás

: io

tzo

na

.hu

.

hÍrek . ÉrdekessÉgek . fejlesztÉsek ......lenerg nonprofit kft. kiadvÁnya „… hogy élmény...

Documents