magyarország számokban, 2016 · statisztikai érdekességek a magyar történelemből..... 44...

Magyarország száMokban,

2016

Központi Statisztikai Hivatal, 2017

Tartalom

Általános jelzőszámok, 2016 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség. . . . . . . . . . . . . . . . 8

3. Jövedelem, fogyasztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

4. Egészségügy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

5. Oktatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

6. Tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

7. Kultúra, sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

8. Gazdasági növekedés, beruházások. . . . . . . . . . . . . . . . . 22

9. Egyensúly. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

10. Árak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

12. Környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Századok statisztikája

Statisztikai érdekességek a magyar történelemből. . . . . . . 44

Magyarország 20 éve az OECD-ben. . . . . . . . . . . . . . . . . 54

Jelmagyarázat– A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes.+ Előzetes adat.R Revideált adat.

LU 19.8

SE 14.5MT 13.8

IE 10.6

CY, DE 7.6DK 7.2UK 6.5NL 6.0

FI 2.9

BE 4.8

FR 4.0

CZ 2.4

SK 1.7

EU-28 3.0

PL 0.2SI 0.8

IT –1.3

RO –6.2

EE –0.2

ES 1.9

HU –3.4PT –3.1

HR –8.7

BG –7.3

LV –9.6

GR –2.5

LT –14.2

AT 9.5

Magyarország számokban, 20162

Országlista

Hivatalos megnevezés Magyarország

Főváros Budapest

Hivatalos nyelv magyar

Pénznem forint (HUF)

Terület, km2 93 022

Népesség, ezer fő (az év végén) 9 798

Népsűrűség, fő/km2 (az év végén) 105,3

Megyék száma (a fővárossal együtt) 20

Települések száma 3 155

Ebből: város 346

Országgyűlési képviselők száma 199

Európai parlamenti képviselők száma 21

Autópályák hossza, km (az év végén) 1 168

Működtetett vasúthálózat hossza, km (az év végén) 7 197

Legnagyobb forgalmú légikikötőBudapest Liszt

Ferenc Nemzet-közi Repülőtér

Legmagasabb pont, m Kékes, 1014

Leghosszabb folyók, kma) Tisza, 596Duna, 417

Legnagyobb tó, km2 Balaton, 596

Világörökségi helyszínek száma 8

Védett természeti területek számab)

területe, ezer hektárb)2 079

890

Mezőgazdasági terület, ezer hektár 5 349

Termőterület, ezer hektár 7 376

Erdőterület összesen, ezer hektárb) 1 941

Éghajlat kontinentálisa) A magyarországi szakasz hossza.b) 2015.

Általános jelzőszámok, 2016

AT Ausztria

BE Belgium

BG Bulgária

CY Ciprus

CZ Csehország

DE Németország

DK Dánia

EE Észtország

ES Spanyolország

FI Finnország

FR Franciaország

GR Görögország

HR Horvátország

HU Magyarország

IE Írország

IT Olaszország

LT Litvánia

LU Luxemburg

LV Lettország

MT Málta

NL Hollandia

PL Lengyelország

PT Portugália

RO Románia

SE Svédország

SI Szlovénia

SK Szlovákia

UK Egyesült Királyság

Központi Statisztikai Hivatal, 2017 3

(km)

Amszterdam 1 397 Madrid 2 522

Athén 1 484 Moszkva 1 822

Bécs 243 Párizs 1 485

Belgrád 380 Pozsony 201

Berlin 873 Prága 525

Brüsszel 1 353 Riga 1 547

Bukarest 836 Róma 1 214

Helsinki 1 940 Stockholm 1 952

Kijev 1 116 Szófia 769

Koppenhága 1 307 Tallinn 1 854

Lisszabon 3 075 Varsó 870

Ljubljana 463 Vilnius 1 343

London 1 718 Zágráb 343

Luxembourg 1 187

Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton

%

43– 64

65– 83

84–104

105–157

Lisszabon

Amszterdam

Riga

Szófia

Tallinn

Vilnius

Budapest

Belgrád Bukarest

Berlin

Prága

Bécs

Zágráb

Pozsony

Ljubljana

VarsóLondon

Madrid

PárizsLuxembourg

Brüsszel

Koppenhága

Stockholm

Helsinki

Róma

Athén

Kijev

Moszkva


LU 19,8

SE 14,5MT 13,8

IE 10,6

CY, DE 7,6DK 7,2UK 6,5NL 6,0

FI 2,9

BE 4,8

FR 4,0

CZ 2,4

SK 1,7

EU-28 3,0

PL 0,2SI 0,8

IT –1,3

RO –6,2

EE –0,2

ES 1,9

HU –3,4PT –3,1

HR –8,7

BG –7,3

LV –9,6

GR –2,5

LT –14,2

AT 9,5

1. Népesség, népmozgalom

1. Az ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás, 2016 (%o)

1.

1.1. tábla Főbb népesedési adatok az év elején

Megnevezés 2001 2014 2015 2016 2017Lakónépességa)

Férfiak, ezer fő 4 851 4 703 4 696 4 689 4 675

Nők, ezer fő 5 349 5 174 5 160 5 142 5 122

Összesen, ezer fő 10 200 9 877 9 856 9 830 9 798Ezer férfira jutó nő 1 103 1 100 1 099 1 097 1 096

Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokc)

Száma, ezer fő 110 141 146 156 151

Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, %

román 38 22 20 19 16

kínai 5 9 11 13 13

német 7 13 13 12 12

szlovák 1 6 6 6 6

ukrán 8 6 5 4 4

A népesség megoszlása a település jellegeb) szerint, %

Budapest 17,2 17,7 17,8 17,9 17,9

Többi város 52,8 52,7 52,6 52,6 52,6

Község 29,9 29,6 29,5 29,5 29,5

a) A 2001. évi népességszámok a 2001. február 1-jei, a 2014–2017. évi adatok pedig a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok.

b) A 2017. január 1-jei közigazgatási besorolás szerint.c) 2014-től a menekült- és oltalmazottstátusszal rendelkezők számát is tartalmazza.


Általános jelzőszámok

1.1. ábra A főváros és a megyék belföldi vándorlási különbözete ezer lakosra, 2016

1. N

épes

ség,

nép

moz

galo

m

–6,6– –3,0–2,9– 0,0

0,1– 3,03,1– 11,6

Megnevezés 2001 2013 2014 2015 2016Élveszületés 97 047 88 689 91 510 91 690 93 063

Halálozás 132 183 126 778 126 308 131 697 127 053

Ezer lakosra jutó

élveszületés 9,5 9,0 9,3 9,3 9,5

halálozás 13,0 12,8 12,8 13,4 12,9

házasságkötés 4,3 3,7 3,9 4,7 5,3

válás 2,4 2,0 2,0 2,1 2,0

Csecsemőhalandóság (ezer élveszülöttre) 8,1 5,1 4,6 4,2 4,0

Házasságon kívül született gyermekek aránya, %

30,3 46,2 47,6 47,8 46,9

Teljes termékenységi arányszám 1,31 1,34 1,41 1,44 1,49

Születéskor várható átlagos élettartam, év 72,3 75,5 75,6 75,4 75,9

férfiak 68,2 72,0 72,1 72,1 72,4

nők 76,5 78,7 78,9 78,6 79,2

1.2. tábla Főbb népmozgalmi adatok

LU 19.8

SE 14.5MT 13.8

IE 10.6

CY, DE 7.6DK 7.2UK 6.5NL 6.0

FI 2.9

BE 4.8

FR 4.0

CZ 2.4

SK 1.7

EU-28 3.0

PL 0.2SI 0.8

IT –1.3

RO –6.2

EE –0.2

ES 1.9

HU –3.4PT –3.1

HR –8.7

BG –7.3

LV –9.6

GR –2.5

LT –14.2

AT 9.5


FR

IE

SE

UK

DKBE, LT,

LV

FI

EU-28,EE, ROSI, CZ

BG

AT

LU

HR, SK

MT

IT

ES,GRPL, CY

PT

1,96

1,92

1,85

1,80

1,711,70

1,65

1,581,57

1,53

1,49

1,47

1,40

1,45

1,35

1,331,321,31

NL 1,66

DE 1,50

HU 1,44

2.

2. Teljes termékenységi arányszám, 2015

1.2. ábra A népességszámot formáló tényezők*

20

30

–50

–40

–30

–20

–100

10

2011

2012

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Ezer fő

Természetes népességfogyás

Nemzetközi vándorlási nyereség

Tényleges népességfogyás

2013

2016

2014

2015

–40,7–39,2

–35,1–36,0–41,2

–37,4–38,2

–31,7–35,3

–30,9–34,0

–40,1–38,1

–34,8–34,0

–40,0

16,09,7

3,5

15,618,217,321,3

14,616,517,311,512,8

6,713,0

1,1

14,9

* A mutató kiszámításához felhasznált népességszámok 2001–2011 között a 2001. február 1-jei, 2012–2016 között a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok.

1.3. tábla A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta az év elején

(%)

Megnevezés 2001 2014 2015 2016 2017

Korösszetétel

14 évesek és fiatalabbak 16,6 14,4 14,5 14,5 14,5

15–64 évesek 68,3 68,0 67,6 67,2 66,8

65 évesek és idősebbek 15,1 17,5 17,9 18,3 18,7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Eltartottsági ráta, öregedési indexA gyermeknépesség

eltartottsági rátája 24,3 21,2 21,4 21,6 21,7

Az idős népesség eltartottsági rátája 22,2 25,8 26,5 27,2 27,9

Az eltartott népesség rátája 46,5 47,0 47,9 48,7 49,7

Öregedési index 91,3 121,5 123,6 126,1 128,5



1.3. ábra A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 2017. január 1.*

Nőtlen ElváltÖzvegyHázas

020406080 1030507090100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 20 40 60 8010 30 50 70 90 100

Ezer lakos Ezer lakosKorév

Fér� Nő

* Az azonos neműek között 2009. július 1. óta létesített bejegyzett élettársi kapcsolatban élők adatait a házas, az özvegy és az elvált bejegyzett élettársakét az özvegy, illetve elvált családi állapot kategóriák tartalmazzák.

1. N

épes

ség,

nép

moz

galo

m

0

500

1500

2000

2500

3000

2001 2011 2016

Ezer család

Nincs eltartott gyermek1 eltartott gyermekkel2 eltartott gyermekkel3 vagy annál több eltartott gyermekkel

1000

628

406155

1 554

731

518166

1 454

680

429167

1 437

1.4. ábra A családok az eltartott gyermekek száma szerint


GR 23,7

ES 19,7

HRCY

PT

SK

IT

BG

FR

IE, LT,SI

EU-28

LV

BE

SE

AT, NL, RO

DK, LU

EE

DE

MTUK

CZ

13,313,2

11,5

9,7

11,9

7,7

10,1

8,1

8,7

9,9

7,9

7,1

6,1

6,3

7,0

4,2

4,84,9

4,0

FI 9,0

PL 6,2

HU 5,1

3. 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.1. tábla A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemzői (a 15–64 éves népességen belül)

2.1. ábra A 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája

3. Munkanélküliségi ráta, 2016 (a 15–64 éves népességen belül) (%)

18,4

16,2

16,1

Megnevezés 2010 2015 2016Foglalkoztatottság

Foglalkoztatottak száma, ezer fő 3 701,3 4 175,8 4 309,4

Foglalkoztatási arány, % 54,9 63,9 66,5

férfiak 59,9 70,3 73,0

nők 50,2 57,8 60,2

Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, %

5,5 5,7 4,8

Határozott idejű munka-szerződéssel rendelke-zők aránya az alkalma-zottakon belül, %

9,7 11,4 9,7

Munkanélküliség

Munkanélküliek száma, ezer fő 469,2 307,0 233,9

Munkanélküliségi ráta, % 11,3 6,8 5,1

férfiak 11,7 6,6 5,2

nők 10,7 7,1 5,1

05

1015202530354045505560657075Foglalkoztatási arány, %

0123456789

10111213

15Munkanélküliségi ráta, %

Foglalkoztatási arány, EU-28Foglalkoztatási arány, Magyarország

Munkanélküliségi ráta, EU-28Munkanélküliségi ráta, Magyarország

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 20162015

66,6

66,5

1464,3 65,2 65,7 64,5 64,1 64,2 64,1 64,1 64,8 65,6

58,157,4 57,0 56,4

55,0 54,9 55,4 56,7

61,8 63,9



2. F

ogla

lkoz

tato

ttság

, mun

kané

lkül

iség

2.2. ábra Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2016

(a 15–64 éves népességen belül)

2.2. tábla A foglalkoztatottak száma néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2016 (a 15–64 éves népességen belül)

Nemzetgazdasági ág Ezer főVáltozás az előző évhez képest, %

A nők aránya, %

Mezőgazdaság 212,7 6,5 25,4Ipar 1 036,6 4,0 34,8Ebből:

feldolgozóipar 934,8 4,1 36,2 víz- és hulladékgazdálkodás 59,6 6,7 19,9

Építőipar 276,0 2,0 6,8Kereskedelem, gépjárműjavítás 539,0 0,7 54,8Szállítás, raktározás 275,7 3,0 24,1Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 191,0 5,2 52,6

Információ, kommunikáció 118,4 16,6 31,3Pénzügyi, biztosítási tevékenység 94,5 8,3 62,2Tudományos és műszaki

tevékenység 144,1 -5,0 55,1

Adminisztratív szolgáltatás 157,9 4,5 39,4Közigazgatás, oktatás, egészség-

ügyi szolgáltatás 1 064,0 3,5 67,7

Nemzetgazdaság összesen 4 309,4 3,2 45,8

131 235 171

Foglalkoztatási arány

020406080100

EU-28

Munkanélküliségi ráta

0 5 10 15 20

Egyetem, főiskola

Középfokú

8 általános vagy annál alacsonyabb

Magyarország

5,2

7,9

16,6

1,8

4,8

13,3

83,4

69,9

44,5

84,4

71,5

36,6

% %


GR

PT

FR

AT

DK

DE, PL

FI

BE

SE

ES

SIUK

HR

LU

HU, CZ

CY

RO

BGSK

LV

EE

LT

IE

17,1

15,6

15,2

14,9

14,0

11,8

13,4

12,5

11,4

12,8

11,211,3

11,0

9,4

9,0

10,5

8,2

8,88,7

7,9

7,6

7,0

6,4

MT 8,3

NL 11,5

IT 16,5

EU-28 12,9

4. Nyugdíjra fordított kiadások a GDP százalékában, 2014

3. Jövedelem, fogyasztás

Jövedelem

3.1. tábla Jövedelemalakulás

(előző év =100,0)

Megnevezés 2010 2014 2015 2016Egy főre jutó

reáljövedelem 97,1 104,7 102,0 ..

Egy keresőre jutó nettó reálkereseta) 101,8 103,2 104,4 107,4

Egy ellátottra jutó nyugdíjb) reálértéke 99,1 103,5 102,8 102,2

Természetbeni tár-sadalmi juttatások volumene

97,4 100,1 101,9 ..

a) A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél.

b) Nyugdíj alatt 2011-ig a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, 2012-től a nyug-díjakat, ellátásokat, járadékokat és egyéb járandóságokat értjük.

4.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %

Munkajövedelem Társadalmi jövedelem Egyéb jövedelema)

69,0

73,9

64,7

64,9

73,1

58,7

29,0

24,2

33,4

33,1

24,7

39,1

1,9

1,9

1,9

2,0

2,2

2,2

Összes háztartás

(legmagasabb) 5.

4.

3.

2.

(legalacsonyabb) 1.Jövedelmi ötöd

3.1. ábra A háztartások jövedelmének szerkezete jövedelmi ötödök szerint, 2015

a) Befektetésekből származó, illetve a háztartások egymás közötti pénzmozgásaibólszármazó jövedelmek.



107,3

3.3. ábra Az öregségi nyugdíj havi átlagos összegének és reálértékének változása

3. Jö

vede

lem

, fog

yasz

tás

3.2. tábla Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint*

(forint)

Megnevezés 2010 2015 2016Bruttó átlagkereset

Fizikai foglalkozásúak 136 257 170 439 181 491Szellemi foglalkozásúak 273 059 334 819 354 855Nemzetgazdaság összesen 202 525 247 924 263 171

Nettó átlagkereset

Fizikai foglalkozásúak 97 626 111 639 120 692Szellemi foglalkozásúak 169 834 219 308 235 980Nemzetgazdaság összesen 132 604 162 391 175 009

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Ellátás,% Változás, %

2013

Ellátás a nettó nominális átlagkereset %-ábanAz ellátás reálértékének változása 2005-höz képest

02468

1012

16

0102030405060

80

20162014 2015

1470

63,360,8 60,9 65,5 67,9 69,1 68,9 68,5 67,0 67,7 67,5 66,5

3.2. ábra A családi kedvezmény figyelembevételével korrigált nettó kereset és a reálkereset alakulása*

2011 2012 2013

Ezer forint

2014

Nettó kereset, ezer forint/fő/hóReálkereset változása 2010-hez képest, %

0

6

12

18

24

%30

0

40

80

120

160

200

20162015

147 150 157 162 169182

* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfi-gyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél.

*A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfi-gyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél.


GR

CY

PTLT, UK

RO

ITBG

PL

SK

MT

DE

FRFI

SIBE

EE

HU

DK

NL

IE

LU

70,5

69,6

65,865,1

61,8

60,660,8

58,6

54,7

48,3

53,7

55,355,2

51,251,7

53,3

50,4

47,5

44,2

33,0

29,2

LV 62,0

HR 57,9ES 57,8

AT 52,7

CZ 47,0

SE 44,6

5. A háztartások végső fogyasztási kiadása a GDP százalékában, 2016

Fogyasztás

5.

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Lakásfenntartás, háztartási energia

Közlekedés Hírközlés

Egészségügy Egyéb

26,6

23,7

5,46,19,0

24,2

20,0

17,5

9,15,84,1

25,0

0102030405060708090

100

Nyugdíjas háztartások

Gyermekes háztartások

Összes háztartás

Ezer forint

14,8

12,37,9

4,62,220,4

3.3. tábla A háztartások tényleges fogyasztásának alakulása

Megnevezés

2010 2014 2015

volumen, előző év=100,0megoszlás,

%

Háztartások fogyasztási kiadása

97,2 102,5R 103,4 80,2

Természetbeni társadalmi juttatás, kormányzattól

97,1 99,8R 101,4 17,0

Természetbeni társadalmi juttatás, non-profit intézmé-nyektől

98,9 101,9R 105,0 2,8

Összesen 97,2 102,1R 103,1 100,0

3.4. ábra A gyermekes, a nyugdíjas, valamint az összes háztartás egy főre jutó havi átlagos kiadásai, 2015



88,593,9 107,3

3. Jö

vede

lem

, fog

yasz

tás

3.4. tábla Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 2015

Tartós fogyasztási cikk

Gyer-mektelen háztartá-

sok

Gyerme-kes ház-

tartásoka)

Legalsó jövedelmi

tized

Legfelső jövedelmi

tizedÖsszesen

Mosogatógép 12 26 11 25 16Mikrohullámú sütő 85 91 79 91 87Mosógép, automata

és félautomata 85 90 68 96 86

Légkondicionáló 6 10 7 14 7Televízió 141 172 140 140 150 Ebből: plazma,

LCD, LED 46 66 39 74 52

Digitális fényképe-zőgép 30 57 29 58 38

DVD 36 60 38 49 43Házimozi-

berendezés 8 15 7 20 10

Asztali számítógép (PC) 38 72 45 56 48

Hordozható számítógép 35 66 32 68 44

Mobiltelefon 151 269 190 167 186Személygépkocsi 51 80 45 82 59

a) Eltartott gyermek a háztartásban legalább az egyik szülővel élő 25 év alatti tanuló, munka-nélküli vagy egyéb inaktív személy.

0 20 40 60 8070 90kilogramm

Cereáliák

Húsfélék és hal, halkonzerv

Zöldség

Gyümölcs

Burgonya

Zsiradék

Cukor

2010 2015

85,2

54,7

48,1

37,8

29,2

17,3

13,8

84,5

62,3

52,4

45,8

30,3

17,6

14,4

503010

3.5. ábra Az egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás alakulása

Forrás: Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel.


ESIT

FR, LU

MT

SE

CY

IEFI, NL

AT, PT

SI

EU-28

DK

CZ

EE

HR, PL

SK

HU

ROLV

LT

83,082,7

82,4

81,9

82,2

81,8

81,581,6

81,3

80,9

80,6

80,8

78,7

78,0

77,5

76,7

75,7

75,074,8

74,6BG 74,7

DE 80,7

UK 81,0BE, GR 81,1

6. Születéskor várható átlagos élettartam, 2015 (év)

4. Egészségügy

4.1. tábla Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás

Megnevezés 2014 2015 2016Alapellátás

Egy háziorvosra, házi gyermek-orvosra jutó lakos, fő 1 554 1 566 1 581

Egy háziorvosra jutó rendelésen ellátott esetek száma 11 309 11 474 11 565

Egy háziorvosra jutó rendelőn kívüli ellátások száma 408 358 333

Egy háziorvosra jutó szakrende-lésre irányítás 2 353 2 393 2 469

Egy háziorvosra jutó kórházba utalás 84 78 76

Munkahelyi foglalkozás-egészség-ügyi vizsgálatok száma, ezer 46 50 41

Egy gyógyszertárra jutó lakos 4 255 4 269 4 301Fekvőbeteg-ellátás

Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra 70 70 70

Az aktív ágyak aránya, % 61 61 61Ápolási napok száma, millió 19,1 18,7 18,7Ápolás átlagos tartama, aktív

osztályon, nap 5,1 5,0 4,9

Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap 29,6 30,3 30,9

Elbocsátott betegek száma, ezer 2 413 2 390 2 383Egynapos kórházi ellátás, ezer eset 224,9 249,2 274,7

6.

4.1. ábra A kórházak ágyszáma és kihasználtságuk a főbb fenntartóknál, 2016

01020304050

70Ezer darab

020406080

140%

60100

58 7 2 1

75 71

9874

120

Központi intézmény

Egyetem Vállalkozás Egyházi

Ágyszám, ezer darab Ágykihasználás, %



4. E

gész

ségü

gy

4.2. ábra Túlsúlyosak és elhízottak együttes aránya

4.2. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb mutatói, 2016+

(száz lakosra)

Szakmafőcsoport Megjelenési esetek Beavatkozások

Teljesített szakorvosi

munkaórákLaboratóriumi

diagnosztika 151,9 1 863,1 6,7

Fizioterápia 72,3 444,9 0,4

Fogászat 71,0 211,8 45,5

Szemészet 23,4 126,5 7,4

Reumatológia 29,0 156,5 7,8

Belgyógyászat 41,9 116,2 15,3

Fül-, orr-, gégegyógyászat 21,6 77,1 6,3

Neurológia 18,7 91,3 9,5

Csecsemő- és gyermek-gyógyászat 15,0 62,1 7,1

Sebészet 27,1 71,7 7,4

%

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

2003 2009 2014

Nő Fér�

47,0 47,8 48,8 48,8

56,5 58,3 59,4 62,3

2000

Forrás: Országos lakossági egészségfelmérés 2000 és 2003, Európai lakossági egészség-felmérés 2009 és 2014.


LT

FISI

EU-28

GR

RO

AT

LU

CZ

IT

ES

SK

SE

PL

MT

94,6

88,187,3

77,0

71,8

76,7

84,5

90,7

93,4

60,1

58,3

91,9

85,0

91,3

45,2

EE 89,1

LUFR

78,478,1

NL 77,1

HU 83,4

BE 75,1

DE 86,5

HR 83,1BG 82,3

DK 80,7IE 80,1

CY 79,6UK 79,5

7.

7. Legalább a középfokú oktatás felső szintjét elvégzett népesség aránya, 25–64 évesek, 2016 (%)

5. Oktatás

5.1. tábla A 2016/2017. tanév adatai+

Megnevezés ÓvodaÁlta-lános iskola

Szak-iskolaa)

Közép-iskolab) Felsőfok

Nappali oktatásban, képzésben részt vevők száma, ezer

317,5 741,4 7,1 427,6 205,6

Ebből:leányok aránya, % 48,0 48,4 41,0 49,3 52,1állami, önkor-

mányzati intéz- ményben tanu-lók aránya, %

89,3 83,8 90,7 75,9 89,6

Egy csoportra/osztályra jutó gyermek/tanuló

21,3 20,1 8,6 24,3 –

Egy pedagógusra jutó tanuló 10,1 9,6 4,5 9,8 12,8c)

5.1. ábra A nappali oktatásban-nevelésben részt vevők aránya a megfelelő korúak százalékában

a) A készségfejlesztő iskolával együtt.b) Gimnázium, szakgimnázium és szakközépiskola együtt.c) Az összes hallgatóhoz viszonyítva.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 1002010/2011 2016/2017

%

88,3

91,5

95,0

98,0

46,8

87,8

97,6

100,0

98,3

57,8

3– 5 évesek

6–13 évesek

14–15 évesek

16–17 évesek

18–22 évesek

5.2. tábla A népesség iskolai végzettsége

Megnevezés 2010 2015 2016A 20–24 évesek közül legfeljebb alapfokú

végzettségű, % 16,5 15,8 16,5A 20–24 évesek közül legalább középfokú

végzettségű, % 83,5 84,2 83,5A 25–34 évesek közül felsőfokú

végzettségű, % 26,1 32,1 30,4

A 25–64 évesek iskolai végzettség szerint, % legfeljebb alapfokú végzettségű 18,8 16,8 16,6 legalább középfokú végzettségű 81,2 83,2 83,4 felsőfokú végzettségű 20,0 24,2 23,7



5. O

ktat

ás

5.3. tábla A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók megoszlása ISCED képzési területenként*

5.3. ábra A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában

(%)

Megnevezés 2010/2011 2016/2017Tanárképzés, oktatástudomány 4,7 8,4Művészetek 2,9 3,2Humán tudományok 9,1 6,4Társadalomtudományok 10,5 9,1Gazdaság és irányítás 17,8 13,8Jog 4,1 3,7Természettudományok 5,3 3,9Informatika 3,5 7,3Műszaki tudományok 19,8 17,8Mezőgazdaság 2,3 3,7Egészségügy, szociális gondoskodás 11,1 13,4Szolgáltatás 8,8 5,9Képzési terület szerint nem besorolható 0,1 3,4Összesen 100,0 100,0

* Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

0123456

2000 2005 2010

%

2015

Összes oktatási kiadásÓvoda

Alap- és középfokú oktatásFelsőfokú oktatás

5.2. ábra A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzésein tanulók adatai, 2016/2017

Gimnázium

Szakgimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola és készségfejlesztő iskola

181 782 fő, 42%

167 574 fő, 38%

78 231 fő, 18%7 108 fő, 2%


SE

DK

DE

AT

SI

BE

FR

EU-28NLCZ

EE

UK

HU

LUPTES

LTPL

MT

SK

HR

BG, GR

LV

ROCY

2,21

3,26

3,03

2,87

3,07

2,45

2,23

2,032,011,95

1,50

1,70

1,38

1,311,281,22

1,041,00

0,77

1,18

0,85

0,96

0,63

0,490,46

IT 1,33

8.

8. Összes K+F-ráfordítás a GDP százalékában, 2015

6. Tudomány

6.1. ábra A K+F-ráfordításokból a vállalkozások által finanszírozott hányad

1,05

6.1. tábla A kutatás-fejlesztés adatai szektorok szerint, 2016

MegnevezésÁllam-

háztartási szektor

Felső-oktatási szektor

Vállal-kozási

szektorÖsszesen

K+F-ráfordítások, millió forint 57 299 47 611 316 711 427 192b)

K+F tényleges létszám, fő 9 318 21 969 23 349 54 636

Kutatók tényleges létszáma, fő 6 150 16 039 16 726 38 915

Nők aránya a kuta-tók között, % 42,4 39,9 17,7 30,8

Száz kutatóra jutó magyar nyelvű szak-folyóiratcikk,a) darab

47 123 3 38

Száz kutatóra jutó idegen nyelvű szakfolyóirat-cikk,a) darab

92 176 3 58

a) A jelzett mutatók az ún. számított létszám – a kutató-fejlesztő munkára fordí-tott idő arányában a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám – alapján készültek. Módszertani változás miatt az adatok nem összehasonlíthatók az előző évek adataival.

b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykie-gészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket is.

2000 2003 2006 2009 2012 20150

10

20

30

40

50

60%

2016



6. T

udom

ány

6.2. ábra A K+F-ráfordítások megoszlása a K+F-tevékenység típusa szerint

6.2. tábla A kutatók* megoszlása tudományági besorolás szerint, 2016

Tudományág Megoszlás, %Természettudományok 24,8Műszaki tudományok 35,5Orvostudományok 12,1Agrártudományok 4,8Társadalomtudományok 12,4Bölcsészettudományok 10,3Összesen 100,0

* A kutatók tényleges létszáma alapján számítva.

78 77 88 74 840 20 40 60 80 100

2016

2015

2014

2010 22,3 32,2

18,6 28,5 52,9

18,8 29,6 51,6

45,5

%

Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés

18,7 26,4 54,9


NL

DK

DE

SE

LU

IE

FR

AT

EU-28

HR

LT

LV

CZ

HU, BE

PT

PLBG

RO

0,97

1,09

0,56

1,60

0,75

0,89

0,67

0,87

0,74

0,30

0,51

0,62

0,44

0,85

0,360,35

0,14

UK 1,35

FI 1,26

EE 0,77

ES 1,03

0,54

IT 0,52

SK 0,61

GR 0,43

CY 0,53

MT 0,50SK 0,46

9.

9. A sport területén foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatottságon belül, 2015 (%)

7. Kultúra, sport

7.1. tábla A kulturális élet néhány mutatója

Megnevezés 2010 2015 2016Kiadott könyvek, füzetek

száma 12 997 12 953 12 649

Kiadott könyvek, füzetek példányszáma, ezer 34 416 28 894 32 631

Színházlátogatás, ezer lakosra 458 685 726+

Hangverseny-látogató, ezer lakosra 99 193 202+

Múzeumlátogatás, ezer lakosra 946 972 1 059+

7.2. tábla Könyvek a szerző nemzetisége szerint

Megnevezés

2010 2015 2016

mennyiség, darab előző év = 100,0

Összes kiadott könyv 12 480 12 572 12 291 97,8Ebből:

magyar 8 929 8 820 8 688 98,5

amerikai (USA) 1 740 1 870 1 787 95,6

angol 458 490 482 98,4

német 487 470 448 95,3

francia 185 165 170 103,0

Ebből: ifjúsági és gyermekirodalom összesen

1 062 1 423 1 317 92,6

Ebből:

magyar 465 676 659 97,5

amerikai (USA) 260 270 186 68,9

angol 106 116 126 108,6

német 102 169 158 93,5

francia 40 36 44 122,2



7. K

ultú

ra, s

port

MegnevezésHazai színházak

külföldönKülföldi színházak Magyarországon

Országok száma 42 48Előadások száma 1 426 491Látogatók száma, ezer 1 322 148Egy előadásra jutó

látogató 927 300

7.1. ábra Települési könyvtárak forgalma

Beiratkozott olvasó Kölcsönzött könyvtári egység

Millió darabMillió fő

0

10

20

30

40

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2016

2000

2001

2002

2003

2004

2015

7.3. tábla A színházak vendégszereplése, 2016

SportágArany- Ezüst- Bronz- Összes

érem

Úszás 3 2 2 7Kajak-kenu 3 – – 3Vívás 2 1 1 4Atlétika – – 1 1

Összesen 8 3 4 15

7.4. tábla Magyarország érmes helyezései a 2016. évi olimpiai játékokon


LU

IE

NLAT

BE

FIUKFR

EU-28

IT

MT

ES

SICZ

PT, SK

CY

LT

HU, GRLV

HR, RO

BG

267

177

128126

123

118

109108105

100

96

88

92

83

95

77

81

75

6765

59

48

124125

SEDEDK

PL 69

EE 74

10.

10. Az egy főre jutó GDP, 2016 (vásárlóerő-paritáson számolva, EU-28=100) (%)

8. Gazdasági növekedés, beruházások

8.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása

8.1. ábra A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (2010 = 100)

(%)

Nemzetgazdasági ágMeg-

oszlás, 2016a)

Volumenváltozás az előző évhez képest

2014 2015 2016

GDP összesen 100,0 4,0 3,1 2,0Ebből:

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,5 17,0 –5,1 16,8

ipar 27,0 5,9 8,2 0,8építőipar 3,4 10,5 1,5 –17,9kereskedelem, gépjárműjaví-

tás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

12,5 4,1 4,6 6,0

szállítás, raktározás 6,4 1,8 1,4 2,5információ, kommunikáció 4,9 4,0 1,6 3,7pénzügyi, biztosítási

tevékenység 3,5 –3,0 0,2 –1,1ingatlanügyletek 7,8 0,0 2,0 1,2közigazgatás, védelem;

kötelező TB; oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás

17,8 0,6 –0,1 1,3

GDP belföldi felhasználása összesen 89,7 4,6 1,4 1,5

Végső fogyasztás összesen 70,6 3,0 2,7 3,6Ebből:

háztartások tényleges fogyasztása 60,7 2,1 3,1 4,2

közösségi fogyasztás 9,9 9,2 0,6 0,1Bruttó állóeszköz-felhalmozás 17,8 9,9 1,9 –15,5

a) A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

2010 2011 2012 201390

100

110

120

GDP

%

2014

95

105

115

2016Háztartások tényleges fogyasztása

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

2015



8. G

azda

sági

növ

eked

és, b

eruh

ázás

ok

8.2. ábra Kiviteli többlet a GDP arányában

8.3. ábra Beruházási teljesítményérték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint*

%

0

2

4

6

8

12

2010 2011 2012 2013 2014 20162015

5,36,1 6,7 7,0 6,9

10,38,9

10

2014 20150

20

40

100%

Feldolgozóipar

Többi nemzetgazdasági ág

Közigazgatás

Kereskedelem

Mezőgazdaság

Ingatlanügyletek

Szállítás, raktározás

Információ, kommunikáció

2016

60

80

27,6

11,4

18,9

5,46,05,03,0

22,7

4,8

24,5

11,3

17,7

4,9

6,53,4

26,9

32,6

13,6

12,96,75,54,64,0

20,1

* Évközi negyedéves adatok alapján, folyó áron.

Megnevezés 2011 2012 2013 2014 2015 2016+

Teljesítményérték folyó áron, milliárd forint

4 390,9 4 264,1 4 572,3 5 532,1 5 985,7 4 830,1

Volumenindex, előző év = 100,0 95,4 95,0 105,9 119,3 106,5 80,0

Volumenindex, 2010. év = 100,0 95,4 90,6 96,0 114,5 121,9 97,6

GDP-hez viszonyított arány, % 15,6 14,9 15,2 17,1 17,6 13,8

8.2. tábla A nemzetgazdasági beruházások alakulása


GR

ITPT

IE

CYBE

ES

FR

UK

EU-28HRAT

SI

HU

DE

NL

MT

FI

SKPL

DK

SE

LVLT

CZRO

BG

LU

EE

179,0

132,6130,4

75,4

107,8105,9

99,4

96,0

89,3

83,584,284,6

79,7

74,1

68,3

62,3

58,3

63,6

51,954,4

37,8

41,6

40,140,2

37,237,6

29,5

20,0

9,5

11. 9. Egyensúly

9.1. ábra Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

9.1. tábla A folyó fizetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege

(millió euró)

Megnevezés 2014 2015 2016A folyó fizetési mérleg

egyenlege 2 175 3 693 6 141

Ebből:áruk és szolgáltatások 7 279 9 806 11 603

elsődleges jövedelmek –4 409 –5 186 –3 738

másodlagos jövedelmek –695 –927 –1 724

9.2. tábla Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (a nemzeti számlák európai rendszere szerint)

(milliárd forint)

Megnevezés 2014 2015 2016Államháztartás –673 –527 –647

Ebből:központi kormányzat –1 160 –597 –746

társadalombiztosítási alapok 46 9 –23

helyi önkormányzatok 442 60 123

100

150

200

250

350Forint

Euró Amerikai dollár

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2016

300

2014

2015

11. A kormányzati szektor maastrichti adóssága a GDP %-ában, 2016 vége

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.



9.2. ábra A kormányzati szektor maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva

9.3. tábla A termékek és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2016

9. E

gyen

súly

(millió euró)

Megnevezés Import Export EgyenlegTermékek

Élelmiszerek, italok, dohány 4 480 6 584 2 104Nyersanyagok 1 746 2 084 338Energiahordozók 5 304 1 712 –3 593Feldolgozott termékek 30 294 28 985 –1 309Gépek és szállítóeszközök 41 287 53 681 12 394Összesen 83 111 93 046 9 935

SzolgáltatásokBérmunka-szolgáltatási díj 158 1 345 1 187Javítási és karbantartási

szolgáltatások 388 437 49

Turizmus 1 964 5 109 3 146Szállítási szolgáltatások 3 140 5 373 2 233Üzleti szolgáltatások 8 496 8 914 418Kormányzati szolgáltatások 131 112 –18Összesen 14 276 21 291 7 015

9.3. ábra A külkereskedelmi termékforgalom volumenének alakulása (előző év = 100)

%

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012–10

–8

–6

–4

–2

0

2

Maastrichti kritérium: –3,0%

2013 20162014 2015

–7,8

–4,6–2,6

–2,1

–2,3

–5,5–4,5

–3,6–5,1

–9,3

–1,8–1,6

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 201480859095

100105110115120

Import Export

%

20162015


LT

DK

SE

FIUK

IE

LU

NLBEFRAT

ITDE

EU-28

ES

CYGR

MTSI

EE

LV

SKHRCZ

HU

PLRO

BG

138,7

124,1

121,4120,6

124,6

123,7

110,6109,1108,1106,6

102,3103,6

100,0

91,5

87,686,284,3

81,881,6

76,0

70,8

68,065,865,563,4

59,6

52,951,6

47,9

PT

12. 10. Árak

12. A háztartások fogyasztási kiadásainak relatív árszínvonala, 2016 (EU-28=100,0) (%)

10.1. tábla A fogyasztói árak alakulása*

(előző év =100,0)

Megnevezés 2014 2015 2016Élelmiszerek és alkoholmentes

italok 99,2 100,6 100,3

Szeszes italok, dohányáruk 106,9 103,2 102,1

Ruházat és lábbeli 99,4 99,9 100,5Lakásszolgáltatás, víz, villamos

energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

91,7 98,8 100,6

Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 99,9 100,5 100,6

Egészségügy 103,3 104,2 102,2

Közlekedés és szállítás 99,6 94,4 97,1Távközlés 100,8 100,2 100,8Szabadidő és kultúra 100,2 100,8 101,5Oktatás 103,6 101,1 100,3

Vendéglátás és szálláshely- szolgáltatás 102,4 102,8 102,7

Egyéb termékek és szolgáltatások 104,1 101,5 101,0Összesen 99,8 99,9 100,4

10.2. tábla Külkereskedelmiár-indexek és cserearány-mutatók

(előző év=100,0)

Megnevezés 2014 2015 2016Behozataliár-index 100,1 98,9 97,5

Kiviteliár-index 101,1 99,7 99,0

Cserearány-mutató 101,0 100,8 101,5

* Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján.



10.3. tábla Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára

10.1. ábra Termelői és fogyasztói árak alakulása(2010 = 100)

10. Á

rak

(forint)

Megnevezés 2014 2015 2016Sertéshús, comb (csont és csülök

nélkül), kilogramm 1 350 1 300 1 110

Kenyér, házi jellegű, kilogramm 306 304 310

Tej, pasztőrözött, 2,8%, liter 249 230 217

Finomliszt, kilogramm 140 135 138

Kristálycukor, kilogramm 222 197 248

Burgonya, kilogramm 147 142 177

Világos sör, 0,4–0,5 literes 190 191 189LCD–LED televízió, 76–82 cm,

darab 82 350 80 890 78 970

Múzeumi belépőjegy, darab 786 835 899

Általános közlekedési havibérlet, darab 7 930 7 930 7 930

Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter 408 358 332

Gázolaj, liter 418 360 331Villamos energia, általános,

10 kWh 383 366 366

Vezetékes gáz, 1 m3 104 101 101

Vízdíj, 1 m3 296 296 296

105110115120125130135140

2010 2011 2012 2013

%

2014100

20162015

Mezőgazdasági termelői árakIpari termelői árakFogyasztói árak


LT

BG

LV

DK

FR

HU

CZ

RO

SK

DE

EE

PLSE

HRAT

UK

ES

SINL

PTCY

1 324

814

1 052

734

441

570

516

426

442

297

346

285286

222226

219

171148136133

7960

922

EU-28 283

128120

FIIEIT

BELUGR 107

MT 0

13.

13. Egy főre jutó búza termésmennyisége, 2016 (kilogramm)

11.1. ábra A mezőgazdaság bruttó termelése (2000 = 100)

11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások

Mezőgazdaság

MegnevezésTermésmennyiség, ezer tonna

Termésátlag, kilogramm/

hektár

2014 2015 2016+

Búza 5 262 5 331 5 603 5 370

Kukorica 9 315 6 633 8 730 8 630

Árpa 1 275 1 409 1 594 5 090

Napraforgó 1 597 1 557 1 875 2 980

Repce 700 590 925 3 600

Burgonya 567 452 429 24 970

Cukorrépa 1 067 911 1 121 70 090

Lucerna 595 596 973 5 110

11.1. tábla Alapvető növényi termékek termelése

60

80

100

120

140

160

180

2000 2004 2008 2016+

%

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása

2012

NövénytermesztésÁllattenyésztés



11.2. ábra A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete

11.2. tábla Állatállomány, december 1.

Megnevezés 2014 2015 2016+

Vágóállat, ezer tonna 1 414R 1 507 1 575

Hústermelés, ezer tonna 786 869 900

Tehéntej, millió liter 1 826 1 890 1 909

Tyúktojás, millió darab 2 420 2 555 2 468

Gyapjú, tonna 3 887 3 840 3 840

Méz, tonna 24 400R 30 700 ..

11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

(ezer darab)

Megnevezés 2014 2015 2016

Szarvasmarha 802 821 852

Sertés 3 136 3 124 2 907

Juh 1 185 1 190 1 141

Baromfi 38 599 40 334 40 185

Ló 61 60 53

11.3. tábla Fontosabb állati termékek termelése

0

20

40

60

80

100%

Állati termékekÁllatokEgyéb növényi termékekGyümölcsfélékKertészeti termékek, burgonyaIpari növényekGabonafélék

2000 2016

22,7

5,2

7,8

30,2

18,0

13,0

3,1

+

29,5

5,34,8

22,5

11,7

15,5

10,7


IE

RO

SIHU

DE

PL

SK

LT

BG

CZ

AT

EEFI

SEEU-28,

ITDK

ESPT

NL

BE, LV

FR

UK

MT

GR

LUCY

36,6

25,7

27,627,0

25,6

26,5

27,3

22,1

23,8

32,1

21,6

20,720,319,9

19,318,8

17,818,5

15,2

16,7

14,1

13,0

10,7

13,4

7,27,1

HR 21,2

14.

14. Az ipar aránya a bruttó hozzáadott értékben, 2016 (%)

Ipar, építőipar, lakás

11.3. ábra Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása,* 2016

(%)

Megnevezés 2010 2015 2016Bányászat 0,4 0,3 0,3Feldolgozóipar 92,4 95,0 95,1

Élelmiszeripar 9,9 10,4 10,5Könnyűipar 4,5 4,5 4,7Vegyipar 19,0 18,0 17,0Kohászat, fémfeldolgozás 6,3 6,8 7,0Gépipar 48,1 50,3 50,6

ebből: járműipar 17,6 28,4 28,8

Egyéb feldolgozóipar 4,5 5,0 5,3Energiaipar 7,3 4,7 4,6Ipar összesen 100,0 100,0 100,0

11.5. tábla Az ipari termelés megoszlása*

020406080

100%

21,8

40,4

11,118,3

31,280,3

3,915,8

70,6

Termelés Belföldi értékesítés

Export-értékesítés

250 fő és több

50–249 fő

49 fő és kevesebb28,4

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek adatai.

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.

11.4. tábla Az ipar helye a nemzetgazdaságban

(%)

Év

Az ipar részaránya

a bruttó hozzá-adott értékből,

alapáron

a beruházások teljesítmény-

értékéből

a foglal-koztatottak számából

a működő vállalkozások

számából

2010 25,8 31,1 23,4 7,82015 27,8 35,8 23,8 7,62016 27,0 38,2 23,9 ..



11.4. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása 2010-hez képest*

2010 2011 2012 2016

%

2013 2014 2015–20–10

010203040

Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.

11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.5. ábra A gépipari termelés volumenének változása 2010-hez képest*

2010 2011 2012 2016

%

2013 2014 2015–40–20

20

6080

100120

Gépipar összesen Elektronikai iparVillamos berendezés gyártása

0

40

Gép, berendezés gyártásaJárműipar

* A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek adatai.

11.6. ábra Az egy lakosra jutó ipari termelési érték,* 2016

1 089–1 348

Ezer forint

1 349–1 8661 867–2 6372 638–4 2464 247–7 673

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül, a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján.


SK

PLFI

ROLTAT

SE

EU-28

ESBE, CZ,

FR

BG

LUHR, LV

HU

DE, ITDK

IE

GR

7,5

6,96,86,76,66,5

6,1

5,3

5,65,5

3,9

5,15,2

3,4

4,84,9

2,8

2,4

UK 6,2

CY, PT

4,2

NL, SI 4,7

4,0MT

EE 6,0

11.7. ábra Az építőipari termelés megoszlása létszám-kategóriák szerint, 2016

11.6. tábla Az építőipari termelés volumenindexei ágazatonként

(előző év = 100,0)

Ágazatok 2014 2015 2016Épületek építése 102,0 104,3 97,8Egyéb építmények építése 128,8 101,0 56,6Speciális szaképítés 109,0 104,0 92,1Építőipari szervezetek

összesen 113,5 103,0 81,2

4 és annál kevesebb fő 5–9 fő

10– 19 fő

20– 49 fő

50–249 fő

250 és több fő

29,1%

12,4%

13,2%15,3%

21,9%

8,1%

11.8. ábra Az építőipari termelés volumenváltozása építményfőcsoportonként 2010-hez képest

2010 2011 2012 2016

%

2013 2014 2015–30–20–10

0102030

Építőipar összesenÉpületek építéseEgyéb építmények építése

15. Az építőipar aránya a bruttó hozzáadott értékben, 2016 (%)

15.



11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.7. tábla Lakásállomány, laksűrűség, 2017. január 1.

Település-típus

Lakások száma, ezer db

Száz lakásra jutó népesség,

fő

Átlagos lakás-alapterület,

m2

Száz szobára jutó lakó,

fő

Budapest 914 192 64,4 77

Többi város 2 289 225 76,8 82

Községek 1 225 236 88,2 82Összesen 4 428 221 77,4 81

11.9. ábra A lakásállomány megoszlása szobaszám szerint, január 1.

0 20 40 60 80 100

2017

2010

2001

10,3 37,9 51,8

12,7 41,4 45,9

%

1 szobás 2 szobás 3 és annál több szobás

12,1 40,2 47,7

11.10. ábra Épített lakások száma építtető szerint

Vállalkozás

Ezer lakás

0

10

20

30

50

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2016

2000

2001

2002

2003

2004

2015

Természetes személy Egyéb

40


LT

AT

LV

SE, EE

FI

DE

RO

SKHU

CZ

SIEU-28

FR

ITHR, PL

UK

BE

BGPT

ESNL

LUGRIE

CY, MT

56,3

43,6

34,6

33,2

25,6

24,0

20,8

19,819,9

21,1

18,917,917,4

15,116,2

12,1

14,7

8,87,8

5,05,3

2,21,51,00,0

DK 12,8

16.

16. A vasúti szállítás részesedése a szárazföldi áruszállítási teljesítményből, 2015 (%)

Szállítás

Megnevezés

Teljesítmény,milliárd

árutonna- kilométer

A teljesítmény alakulása,előző év = 100,0

A nemzetközi forgalom

részaránya, %

Vasúti 11,0 110,1 83,4Közúti 40,0 104,3 70,4Belvízi 2,0 108,3 99,8Csővezetékes 5,8 110,3 69,6Összesen 58,9 106,1 73,7

11.8. tábla Áruszállítási teljesítmények, 2016

11.11. ábra A helyközi személyszállítási teljesítmények megoszlása, 2016

Hajó,0,1%

A szállított utasok száma szerint(100% = 648,6 millió fő)

Az utaskilométer-teljesítmény szerint(100% = 26,9 milliárd utaskilométer)

Autóbusz,76,7%

Vasút,22,6%

Repülőgép,22,4%

Vasút,28,4%

Repülőgép,0,6%

Hajó,0,04%

Autóbusz,49,1%



11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.9. tábla A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma

11.12. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legnagyobb utasforgalmú viszonylatai, 2016* (forgalom összesen = 11 millió 442 ezer fő)

(millió fő)

Megnevezés 2014 2015 2016Autóbusz 1 129 1 122 1 100Villamos 441 453 478

Trolibusz 93 95 97Metró, földalatti 388 413 422

Helyiérdekű vasút 79 80 81Összesen 2 130 2 162 2 178

0 500 1 000ezer fő

2 0001 500

Svájc

Belgium

Franciaország

Törökország

Spanyolország

Hollandia

Olaszország

Egyesült Királyság

Németország

375

389

497

612

653

748

1 009

1 664

1 901

* Az egyes viszonylatok kizárólag a kereskedelmi célú utasforgalmat, míg az „összesen” adat a repülőtéri forgalom 0,3%-át kitevő, nem kereskedelmi célú forgalmat is magában foglalja.


LU, NL

DK, SE

UK

DE, FI

IE

PL

CZ, ES, MT

HU, IT

SI

GR

CY, PT

LT, RO

BG

97

94

93

92

87

80

79

78

69

74

72

64

SK 81

EU-28, AT, BE 85

82

EE, FR 86

HR, LV 77

17.

17. Internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya, 2016 (%)

Internet, telefon

11.13. ábra Az internet-előfizetések megoszlása a technológia típusa szerint

0

1 000

2 000

3 000

4 000

7 000

2014 2015 2016

Ezer darab

xDSL

Kábel-tv-hálózatMobilinternet

Többi technológia

6 000

5 000

9 000

8 000

1 365

6 014

774672

1 229

781

4 756

543

1 300

5 428

788594

11.14. ábra Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból

0

10

30

40

50

80

2010 2014 2016

%

70

60

100

90

20

201320122011 2015

5863

67 7076

7973



11.15. ábra A napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint, 2016

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

73

93

54

89

26

85

%

55–64 évesek

45–54 évesek

35–44 évesek

25–34 évesek

16–24 évesek

65–74 évesek

11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.10. tábla A telefonálás főbb adatai, 2016

Megnevezés Vezetékes telefon Mobiltelefon

Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma, ezer

3 155 11 793

Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma száz lakosra

32,2 120,3

Kiinduló hívások száma, millió darab 946 7 949

Kiinduló hívások ideje, millió perc 4 220 21 468

Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések száma 300 674

Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések időtartama, perc 1 338 1 820

A kiinduló hívások átlagos ideje, perc 4,5 2,7


RO

IEPL

HU

UK

FRCY, LT

DE

SE

EU-28

SI

DK

EE, ES

FI

AT, LU

LV

GR

113,3

103,2103,1

103,0

103,7

102,5102,4

101,2

104,2

101,9

99,1

99,7

100,8NL 100,6

100,3

100,9

98,8

100,0

BE 99,2

IT 100,1

PT 103,4

CZ 102,9

BG 110,6

SE 101,1

MT 99,3

HR 95,7

18.

18. Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenindexei, 2016 (előző év=100,0) (%)

Kiskereskedelem

11.16. ábra A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene (2010 = 100)

11.11. tábla A kiskereskedelmi üzletek forgalmának alakulása, 2016

95100105110115

2010 2011 2012 2013 2014

90

2016

Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes

Üzemanyag Összesen

Nem élelmiszertermék

2015

120%

(%)

Megnevezés A forgalom megoszlása

A forgalom volumenének

változása az előző évihez képest

Élelmiszer jellegű vegyes 36,3 3,2Élelmiszer, ital, dohányáru 10,7 2,3

Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes 47,0 3,0

Iparcikk jellegű vegyes 3,4 3,6

Textil, ruházati és lábbeli 6,1 10,0Bútor, műszaki cikk 10,5 4,7Könyv, számítástechnika

és egyéb iparcikk 7,6 5,5

Gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer 6,5 4,4

Használt cikk 0,4 –0,7Csomagküldő és

internetes 3,1 27,2

Nem élelmiszertermék jellegű 37,6 7,0Üzemanyag 15,4 5,1Kiskereskedelmi üzletek

összesen 100,0 4,8



11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.17. ábra Az üzemanyagok fogyasztói árának és változatlan áras forgalmának alakulása

(előző év azonos időszaka = 100)

11.18. ábra A kiskereskedelmi üzletek átlagos alapterületének üzlettípusonkénti alakulása

80859095

100105110115120125130135

2010. január

2011. január

2012. január

2013. január

2016. december

%

Üzemanyag-kiskereskedelem Járműüzemanyagok fogyasztóiár-indexe

2014. január

2015. január

2016. január

0

100

200

300

400

500

600

2005 2010 2015 2016

m2

Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes

Nem élelmiszertermék jellegű

93 107 113 11692 106 114 118

523

329287 271

Üzemanyag


CY

MT

HR

GR

DK

ES

BG, IT

AT

PT

EU-28,IE

SK, UK

CZ, NLFR, PL,

SIHU, LU

BEDE, LT,

RO

SE

EE, LV

FI

5,6

5,5

5,0

4,3

4,2

3,7

3,5

3,2

3,1

2,9

2,8

2,7

2,6

2,5

2,4

2,3

2,0

1,9

1,8

19.

19. Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi és nem üzleti célú szálláshelyeken, 2016 (éjszaka)

Turizmus

11.12. tábla A Magyarországra tett külföldi utazások száma főbb küldő országok szerint

(ezer darab)

Ország 2014 2015 2016Szlovákia 10 324 10 236 10 498Románia 8 248 9 038 11 070Ausztria 7 297 7 812 8 233Szerbia, Montenegró, Koszovó 3 364 3 417 3 727Németország 2 935 2 963 3 132Lengyelország 1 700 1 934 2 084Ukrajna 1 744 1 811 1 880Bulgária 1 284 1 451 1 817Csehország 1 356 1 437 1 546Horvátország 903 941 966

11.19. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása

0

5 000

15 000

20 000

25 000

2010 2014 2016

Vendégéjszaka, ezer30 000

10 000

201320122011 2015

9 614 10 411 11 392 11 983 12 351 12 962 13 802

9 941 10 205 10 413 10 98612 082

12 92513 827

Külföldi Belföldi



11. M

ezőg

azda

ság,

ipar

, szo

lgál

tatá

sok

11.13. tábla A vendéglátóhelyek eladási forgalma

Év Kereskedelmi Munkahelyi Összesen

Forgalom, milliárd forint

2014 693,1 113,3 806,4

2015R 795,7 121,2 916,9

2016+ 897,6 109,3 1 006,9

Megoszlás, %

2014 86,0 14,0 100,0

2015R 86,8 13,2 100,0

2016+ 89,1 10,9 100,0

Volumenindex, előző év = 100,0

2014 103,2 112,5 104,4

2015R 111,8 104,3 110,8

2016+ 109,8 87,5 106,8

11.20. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak területi megoszlása, 2016

8%

27%

65%

59%

13%

28%

Belföldivendég-éjszakák Külföldivendég-éjszakák

BudapestBalaton idegenforgalmi régióTöbbi országrész


BG

PL

CY

RO

IT

SKHU

CZ

EU-28,SI

PT

LVLT

NLBE

DE

UKFR

EE

FI

41,2

35,2

32,4

25,0

26,8

27,928,2

27,7

23,8

20,0

23,723,4

21,221,7

20,3

17,718,2

ES, LU 20,7

15,3

13,7IE, SE 14,3

DK 19,5

GR 25,8

20. 12. Környezet

20. A városok 1 m3 levegőjében fellelhető 10 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM10), 2014 (mikrogramm)

12.1. tábla Környezeti adatok

Megnevezés 2013 2014 2015Erdőterület, ezer hektár 1 938 1 939 1 941Az összes települési, közüzemileg

tisztított szennyvíz, millió m3 484,9 475,3 485,8

A legalább biológiailag tisztított települési szennyvíz aránya, % 99,8 99,9 99,9

Települési szilárd hulladék, kg/fő 377,8 384,6 377,1

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal rendelkező lakások aránya, % 75,1 76,9 78,8

Bruttó szén-dioxid-kibocsátás, ezer tonnaa) 43 868 44 034 46 778

Nem metán illékony szerves vegyüle-tek (NMVOC), ezer tonnaa) 147 137 139

Kén-dioxid-kibocsátás, ezer tonnaa) 31 28 24

10 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM10) kibocsátása, ezer tonnaa) 76 67 70

12.1. ábra A települési hulladék gyűjtése és kezelése, 2015

54%

14%

32%

Lerakással ártalmatlanítottEnergetikailag hasznosítottAnyagában hasznosított

Kezelés

79%

21%

Gyűjtés

Hagyományos módonSzelektív gyűjtéssel

a) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.



12.2. tábla Energiafelhasználás

12.2. ábra Az unió és tagországainak energiafüggősége, 2015(a nettó import aránya a bruttó belföldi fogyasztáson belül)

12. K

örny

ezet

ÉvÖsszesen Egységnyi GDP-re jutó

felhasználás, előző év = 100,0petajoule előző év = 100,0

2014 1 002,7 99,1 95,3

2015 1 049,3 104,7 101,52016 1 077,6 102,7 100,7

0 10 20 30

EU-28 átlaga: 54,0%

40 50 60 70 80 90 100%

Észtország

CiprusMálta

LuxemburgÍrországBelgiumLitvánia

PortugáliaOlaszország

SpanyolországGörögország

NémetországAusztria

SzlovákiaMagyarország

HollandiaLettországSzlovénia

HorvátországFinnország

FranciaországEgyesült Királyság

BulgáriaCsehországSvédország

LengyelországRománia

Dánia

97,797,3

95,988,7

84,378,477,477,1

73,371,7

61,960,8

58,753,4

52,151,2

48,748,3

46,846,0

37,435,4

31,930,1

29,317,1

13,17,4


Statisztikai érdekességek a magyar

történelemből

2017-ben ünnepeljük az önálló magyar Hivatalos Statisztikai Szolgálat fennállásának 150. évfordulóját. E jeles alkalomból ké-szítettük az alábbi, századokra visszatekintő válogatást Magyar-ország demográfiai jellemzőiről, a főbb társadalmi és gazdasági folyamatokról.

1981 óta fogyó népesség

Az első népesség-összeíráskor (1787-ben) a mai országterületre vetített lakosságszám 2,7 millió fő volt. Ez száz év múlva mint-egy kétszeresére, a következő száz év alatt pedig ismét duplájára emelkedett. A népességfejlődést a 20. század első felében a hábo-rúk, a lakosság elvándorlása, majd a század utolsó két évtizedében a népesség ter mészetes fogyása törte meg. A 21. században tovább folytatódott a népesség számának csökkenése. 2017. január 1-jén az ország lakóinak száma 9 millió 798 ezer fő volt, 912 ezer fővel kevesebb, mint a 36 évvel korábbi, legmagasabb létszám.

1. ábra A lakosság lélekszáma a jelenlegi országterületen

2

4

6

8

10

12Millió

0

1787

1910

1920

1930

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

2010

1840

1870

1880

1900

1890

2017



Javuló életesélyek

A születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 1966-ig csak-nem három évtizeden át nőtt, majd ugyanannyi időn keresztül csökkent. A nők életkilátásai több mint 20 éven keresztül javultak, az 1970-es évek végétől azonban lassulás következett be.

Ez a trend a világ gazdaságilag fejlett országaiban is érzékel-hető volt az 1960-as évek elején, de az ő esetükben a következő évtizedben jelentős javulás következett be. Az utóbbi évtized-ben (2005–2016) a férfiak születéskor várható élettartam-nö-vekedése erőteljesebb volt, mint a nőké. A két nem életesélyei között az 1990-es évek közepén meglévő legnagyobb – több mint 9 évnyi – különbség azóta enyhén csökken. A szüle-téskor várható átlagos élettartam jelenlegi értéke 36, illetve 40 évvel meghaladja a múlt század elejit, de nemzetközi összeha-sonlításban a férfiak életkilátásai 2015-ben 8,1, a nőkéi 6,8 évvel alacsonyabbak voltak, mint a legmagasabb európai érték.

A higiénés viszonyok és az egészségügyi ellátás javulásával egyre kevesebb gyermek esett áldozatul a fertőzéseknek: míg 1920–1921-ben a meghaltak 44%-a volt gyermek, addig 2000 után csak 1%-a. A cse cse mőhalandóság a 19. század végén 250 ezrelék felettiről a 20. század végére 9 ezrelék körülire mér-séklődött, és az azóta eltelt közel másfél évtizedben 4 ezrelék közelébe süllyedt.

2. ábra Születéskor várható átlagos élettartam

Életév

02030405060708090

A fér�ak születéskor várható átlagos élettartama

A nők születéskor várható átlagos élettartamaA fér�ak várható életkorának trendje

A nők várható életkorának trendje

1870

–es

1880

–as

1890

–es

1900

–as

1910

–es

1920

–as

1930

–as

1941

1950

1960

1970

1980

1990

2000

2010

2016


Állatifehérje-, zöldség-, gyümölcs- és cukorfogyasztás

Az 1880-as években a rendelkezésre álló élelmiszerek közül a növényi eredetű táplálékokból (lisztfélék, burgonya, zöldség és gyümölcs, hüvelyesek) fogyasztották a legtöbbet, bár figye-lemre méltó, hogy a fogyasztott hús mennyisége is nagyobb volt, mint a következő évszázad első felében. 1945–1946-ban – a II. világháború következményeként – az egy főre jutó hús és tej fogyasztható mennyisége fele-negyede, az összes felhasz-nálható zsiradék mintegy harmada volt a háború előttinek.

Az 1960-as évektől az élettanilag értékesebb állati fehérjék, a zöldség-gyümölcs, valamint a cukor mennyisége – a száz év-vel korábbihoz képest is – jelentősen nőtt, a gabonaféléké és a burgonyáé csökkent. A rendelkezésre álló egy főre jutó élel-miszer mennyisége 2008 és 2012 között évről évre mérséklő-dött, 2013-ban szinte változatlan maradt, majd 2014–2015-ben újra emelkedett.

A lakásállomány 85%-a a II. világháború után épült

A jelenlegi lakások 15%-át 1945 előtt, az állomány többsé-gét, közel 70%-át pedig a rendszerváltásig építették. 1990 óta mintegy 680 ezer lakás épült, a jelenlegi lakásállomány

1. tábla A rendelkezésre álló élelmiszerek egy főre jutó éves mennyiségének alakulása

(az élelmiszermérlegek adatai alapján)(kg)

Élelmiszer 1880–1884. évek átlaga

1950–1955. évek átlaga 2015

Hús és halak 40 35 70

Tojás, darab 55 85 223

Tej, tejtermék (vaj nélkül) 80 92 166

Zsiradékok 28 20 36

Gabona 150 150 84

Burgonya 110 110 61

Cukor 3 21 30

Zöldség és gyümölcs 131 104 203Egyéb növényi eredetű

élelmiszer 14 6 4



15%-a. Hetven évvel ezelőtt a lakások túlnyomó többsége egy-szobás volt, napjainkban egytizede az, a három-, négy- és ennél több szobás lakások aránya jelentősen megemelkedett, jelenleg az állomány több mint felét teszik ki. A népességfogyás ellenére a lakott lakások számának csökkenése következtében az utóbbi öt évben a laksűrűség kismértékben emelkedett, jelenleg száz la-kott lakásra 249 lakos jut.

A 3–22 éves népesség 86%-a vett részt oktatásban, nevelésben a 2016/2017-es tanévben

Az elmúlt évszázad első felében az elemi szintű, a század derekán a középfokú, az 1990-es években pedig a felsőoktatás fejlesztésén volt a hangsúly. A történelmi Magyarország területén 1869-ben a tankötelesek fele járt iskolába. A 20. század az analfabetizmus visszaszoru lásának időszaka. Nappali tagozaton a 3–22 éves né-pességnek 1950-ben fele, a 2016/2017-es tanévben 86%-a vett részt oktatásban, nevelésben. A közép- és felsőoktatás nyitottsá-gát korábban főként anyagi, a múlt század középső harmadában a – különböző indíttatású – származás szerinti diszkrimináció befolyásolta.

3. ábra Lakásállomány, népesség

Lakások száma

0

1

2

3

4

5

6

1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 2017

Népesség

0

2

4

6

8

10

12

Lakások száma, millió darab Népesség száma, millió fő


Magyarország termelése 18-szorosa a 20. század elejinek

Az 1920–30-as években Magyarország nemzeti termelése mintegy másfél-kétszerese volt a századforduló idején mértnek. A II. világháború során a gazdasági teljesítmény számotte-vően, megközelítőleg négytizedével visszaesett. A 20. század második felében 1989-ig csaknem folyamatos volt a növeke-dés, az 1989. évi szint 5,6-szeresét jelentette az 1950. évinek. Az 1990-es évek elején jelentős – mintegy egyötödnyi – csökke-nés következett be, és a nemzeti összteljesítmény csak 2001-ben haladta meg kissé az addigi legmagasabb – 1989. évi – szintet. A 21. század elején a gazdasági növekedés tovább folytatódott, de 2007-től lelassult. A globális szintű pénzügyi és reálgazda-sági válság hazánkban is éreztette hatását, 2009-ben 6,6%-kal visszaesett hazánk teljesítménye. A GDP volumene 2010 óta – a 2012. évi mérséklődés kivételével – emelkedik, 2014 óta rendre korábban nem tapasztalt szintre nő. A 2016. évi gazda-sági teljesítmény 18-szorosa volt a 1899–1901. évinek, és több mint harmadával meghaladta az ezredforduló szintjét. 2016-ban Magyarország GDP-je 112,4 milliárd euró volt, ami az EU-28 összesített termelésének 0,8%-át jelentette. Vásárlóerő-paritáson számítva hazánk részaránya 1,3% volt.

4. ábra A nemzeti termelés alakulása(volumenindexek a nettó nemzeti termelés,

a nemzeti jövedelem és a bruttó hazai termék alapján)1899–1901. évek átlaga=100

1899

–190

1

1911

–191

3

1924

–192

519

29–1

930

1934

–193

519

38–1

939

1946

–194

719

5019

5519

6019

6519

7019

7519

8019

8519

9019

9520

0020

0520

1020

16

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800%



Egyre kevesebben élnek mezőgazdasági tevékenységből

Az elmúlt évszázadokban meghatározó gazdasági ágazatként működő mezőgazdaságnak voltak olyan időszakai, amikor az európai országok többségét meghaladó színvonalon tudta bizto-sítani a lakosság élelmiszer-ellátását, miközben jelentős felesle-geit külpiacon értékesítette.

A mezőgazdaság lassú fejlődését az I. világháború megtör-te, az utolsó háborús években a termelés a háború előttinek kb. felére csökkent. Az 1929–1933. évi világgazdasági válság a legnagyobb mértékben a gabonatermelő országokat – köz-tük hazánkat is – sújtotta. A termények áresése meghaladta az 50%-ot, aminek hatására eladatlan készletek halmozódtak fel. A II. világháborúban a mezőgazdaságot ért kár a mezőgazdaság-ból származó 1938. évi nemzeti jövedelem kb. kétszeresét tette ki. A termelés és az élelmiszer-fogyasztás színvonala jelentősen visszaesett.

A mezőgazdasági termelés 1960 és 1980 között 83–88%-kal emelkedett, ezen belül az állattenyésztés gyor-sabb ütemben fejlődött, mint a növényi termékek termelé-se. Az évezred utolsó évtizedében az össz termelés 40%-kal visszaesett, az 1993–1994-es mélypontot a következő évek csak kismértékben múlták felül. Jelentősebb növekedés

5. ábra A mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők aránya

1900

1910

1920

1930

1941

1951

1956

1961

1966

1971

1976

1981

1986

1991

1996

2001

2006

2011

2016

0

%

10

20

30

40

50

60

70


a 2000-es évek során következett be, de ez is alulmaradt a csak nem 20 évvel korábbi, kimagasló értékekkel szemben. A mérséklődés az állati termékek termelésében nagyobb volt, mint a növénytermesztésben. Az ezredforduló utáni csaknem egy évtizedben a növényi termékek termelése hatalmas lendületet vett, volumene 2004-ben érte el a legma-gasabb szintet.

Az ipari termelés a 41-szerese a nyolcvan évvel korábbinak

A II. világháborúban Magyarország is hadszíntérré vált, amelynek következményeként az ipari kapacitás nagy része megsemmisült vagy károsodott. 1944–1945-ben olyan mértékű visszaesés történt, hogy az 1946. évi ipari terme-lés az 1938. évinek a 60%-át sem érte el. A gyors helyre- állítás eredményeként az utolsó békeév színvonalát az ipar 1948-ban már elérte, 1950-ben pedig 55–60%-kal meghaladta.

Az ipari össztermelés volumene kisebb-nagyobb visszaesé-sekkel a múlt század közepétől napjainkig közel 26-szorosára emelkedett. Az 1980–1990-es évek fordulóján lezajló rend-szerváltozás az iparban is magával hozta a magánosítást, ami

6. ábra Az ipari termelés alakulása (volumenben, 1938=1)

1

6

11

16

21

26

31

36

41

46-szeres

1921 1941 1961 1981 2001 2016



részben a hazai magán-, részben a külföldi tőke térhódítását jelentette. A hazánkban megtelepedett külföldi leányvállala-tok nagymértékben hozzájárultak az ipari termelés erőteljes növekedéséhez, a kibocsátás volumene 1995 és 2016 között nagyjából háromszorosára emelkedett. Az elmúlt két évtized-ben az ipart egyre inkább jellemezte az exportorientáció, mivel a megtelepedő külföldi leányvállalatok nagy arányban a külföldi piacokon értékesítik a termékeket.

Napjainkban az ipari termelés növekedése legnagyobbrészt a gépiparon, azon belül pedig a közúti járművek gyártásán alapszik.

A külkereskedelmet 2009 óta többlet jellemzi

Az 1950-től rendelkezésre álló volumenadatok szerint a forga- galomnövekedés az 1970-es évek közepéig lényegében folya-matos, az exportban és az importban hasonló mértékű volt. A következő években, illetve évtizedekben viszont az export volumenének növekedési üteme többé-kevésbé felülmúlta az importét. Az 1970-es, majd az 1990-es évek mérlegrom- lása így többnyire nem a volumenfolyamatokra, hanem a kedve- zőtlen áralakulásra vezethető vissza. Az exportvolumennek az importét meghaladó növekedésének hatására a külkereske-

7. ábra Magyarország termékkülkereskedelmi forgalma

1997 és 2003 között az ipari vámszabad területek forgalmával együtt

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

Milliárd forint

1976–1980

1981–1985

1986–1990

1991–1995

1996–2000

2001–2005

2006–2010

2011–2016

Behozatal Kivitel


delmi mérleghiány a 2000-es évek elejétől fokozatosan csök-kenni kezdett, majd a 2007–2008-as egyensúlyközeli állapotot követően 2009-ben több mint 1000 milliárd forintos többletbe váltott át.

Az aktívum 2010–2011-ben is számottevően nőtt, értéke 2011–2014-ben már a 2000 milliárd forintot közelítette meg. 2015–2016-ban újabb jelentős javulás következett be, eredmé-nyeként a többlet az utóbbi évben mintegy 3100 milliárd forint volt.

© Központi Statisztikai Hivatal, 2017ISSN 2063-0190

A kézirat lezárásának időpontja: 2017. augusztus

Felelős kiadó:Dr. Vukovich Gabriella elnök

A kiadványban szereplő adatok elsődleges forrása a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetközi adatok pedig elsősorban

az Eurostat adatbázisából és kiadványaiból származnak. Minden egyéb forrást a felmerülés helyén lábjegyzetben jelöltünk.

A kiemelt téma esetében a felhasznált források a szöveg végén találhatóak.

Készült a Tájékoztatási igazgatóságon, a szakstatisztikai főosztályokközreműködésével.

Felelős szerkesztő:Freid Mónika

Vezető szerkesztő:Novák Géza, Kátainé Marosi Angéla

Szerzők:Baunok László, Csiszérné Palkó Rita, Csőszné Seres Ilona,

Deák Tiborné, Dr. Berkéné Molnár Andrea, Fancsali József, Fejes László, Herzog Tamás, Hidas Zsuzsanna,

Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kissné Majtényi Mónika, Kormos Zoltán, Kovács Andrea, Kovács Krisztián,

Kurucz Lajos, Novák Zoltán, Rövid Irén, Szilágyi Dániel, Tölcsér Marianna, Varsányi Tamás

Tördelőszerkesztő:Simonné Horváth Gabriella

Internet: http://www.ksh.hu

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2017.098

magyarország számokban, 2016 · statisztikai érdekességek a magyar történelemből..... 44...

Documents