- 1 -

Hírlevél2018. ősz

VII. évfolyam 3. szám

Témáink

Kutatóközponti újdonságok ............................................... 2Elköszönés ............................................................................ 2Új Lendület csoport az ÖK-ban ............................................. 2Új dolgozók az ÖK-ban ......................................................... 3MTA Nemzeti Víztudományi Program ................................... 4Külső ellenőrzések ................................................................ 4A szúnyogállomány monitorozása ........................................ 4

Megjelent publikációk, sikerek .......................................... 5Melyik cikket érdemes népszerűsíteni? ................................. 5Könyv a Duna-medence makrofitonjairól - magyar fejezettel 5Erdészeti kezelések különböző élőlénycsoportokra gyakorolt

hatása ................................................................................ 5Hagyományos ökológiai tudás (TEK) vadon élő állatokról ... 6Tagjának választotta Báldi Andrást az Academia Europaea 6Főtitkári elismerés ................................................................. 7Kitüntetések az MTA ÖK BLI munkatársainak az MTÜ-n ..... 7Az MTA új doktorai ................................................................ 7Danubius Young Scientist Award .......................................... 8Egy helyi általalános iskola bevonásával történt kutatást

díjaztak .............................................................................. 8

Pályázataink, témáink ......................................................... 9

Növényi invázió ökológiai kérdéseinek vizsgálata felszíni vizekben ............................................................................ 9

Fontos előrelépés a hosszú távú ökológiai kutató-állomások fejlesztésében az Európai Kutatási Infrastruktúra (ESFRI) keretében ......................................................................... 10

Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig .................. 10

Botanikus kerti hírek ........................................................ 11

Rendezvények, konferenciák ........................................... 13LX. Hidrobiológus Napok Tihanyban .................................. 13Student Conference on Conservation Science – SCCS Euro-

pe 2018 ............................................................................ 13Kutatóhelyek Tárt Kapukkal, ökológia a tudománykommuni-

káció fókuszában ............................................................. 14Duna-kutatók a Dömösi Zöld Forgatagon ........................... 15Magyarországon tanácskoznak a Kárpátok térségével foglal-

kozó kutatók .................................................................... 15MTA ÖK delegáció a 11. Európai Restaurációs Ökológiai

Konferencián, Izlandon .................................................... 16Víztudományi nap ................................................................ 16ÖK szüreti bál ...................................................................... 16

Jövőbe tekintés... 2. oldal

- 2 -

Kutatóközponti újdonságok

Kedves Munkatársak!Hét év után főigazgatói feladataimnak vége lesz. Izgalmas kihívás volt egy új intézményt

felépíteni. Ráadásul voltak saját „specialitásaink” is, így induláskor két extra kihívással is szembesültem. Egyik a vácrátóti geotermikus fűtésrendszer befejezése volt, melynek c. 300 mFt-nyi kifizetetlen számláját vettem át az induláskor. Végül a határidő előtti napokban éppen csak beérkeztek a kint levőségek, így elkerültük a csődöt, és sikerült pénzügyileg lezárni a projektet 2012 tavaszán. A fűtésrendszer azóta is a legkülönbözőbb és váratlan módokon teszteli az üzemeltetők találékonyságát és türelmét – ugyanakkor töredék áron fűti ki az intézetet és az üvegházakat, mint a szokásos gázfűtés. Másik kihívás a Hidrobiológiai Központ 2011-es szervezésének megkezdése, és az Ökológiai Kutatóközpont 2012-es szervezésének interakciója volt. 2012 elején még a tiszaörvényi régi iskola volt kinézve a Tisza-kutató Osztálynak (intézetnek még 2011-ben), mely a tihanyi intézet részlege volt. A Duna-kutató osztályoknak kinézett épület felújítását és a költözést végül az akadémia vezetősége leállította. Sok külső és belső nehézség leküzdése után 2014-re formálódott a Duna-kutató Intézet egy valódi tudományos intézetté, mely a másik két intézettel azonos súlycsoportban van. Az indulási nehézségek után az évek sok változást, újabb kihívásokat is hoztak, de az elmúlt évek felidézgetése helyett inkább a jövőről írok, mégpedig azt, hogy nagy örömmel várom a kutató mindennapokba való visszatérést, melyhez reményeim szerint sok felszabadult időm lesz. Ezt a reményt megalapozza, például hogy a foigazgato@okologia.mta.hu email cím 53.270 email-t kapott, és 27.724-t küldött a mai napig (2018. december 05). Úgyhogy célom mindezt a szabadságot a kutatásba, cikkírásba fektetni jövő évtől :) .

Köszönöm sok kollégának a támogatást, mely nélkül nem lehetett volna haladni. Sok sikert a kutatóközpontnak és vezetésének a következő évekre!

Báldi András

Új Lendület csoport az ÖK-ban

A tavaszi hírlevélben olvashattuk, hogy Batáry Péter Lendü-let programot nyert, melynek kapcsán szeptemberben elindult Péter Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja. Székhelyünk a Vácrátóti Botanikus Kert kastély épületében található. Fiatal kutatócsoportunk érdeklődési köre tájökológiai és konzervációbiológiai kérdésekre irányul. A csoportunkat és kutatásunk fő orientációit Péter november 22.-én bemutatta a szokásos ÖBI szemináriumon.

Kutatócsoportunk tagjainak rövid bemutatása:Dr. Batáry Péter tudományos főmunkatárs, az elmúlt több, mint

tíz évben habilitált egyetemi docensként dolgozott a göttingeni egyetemen. Az ökológián belül elsősorban természetvédelmi biológiához kapcsolódó témákkal foglalkozik, mint például az agrár-környezetvédelmi programok biológiai hatékonysága, vagy az élőhely-fragmentáció és szegélyhatás különböző szárazföldi fajok vonatkozásában.

Dr. Gallé Róbert tudományos főmunkatárs korábban a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékén dolgozott egyetemi adjunktusként és kutatóként. Ízeltlábú, főként pók

közösségekkel foglalkozik, elsősorban táj és lokális léptékű változók hatásával erdőssztyeppek és másodlagos élőhelyek ízelt-lábúak biodiverzitására.

Dr. Török Edina tudományos munkatárs a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet-ében dolgozott kutatási asszisztensként. Kétszárnyúak integratív taxonómiájával foglalkozott, majd csípőszúnyogok és általuk terjesztett kórokozókból doktorált, jelenleg ökoszisztéma szolgáltatások főleg a beporzó közösségek ökológiájával foglalkozik.

Korányi Dávid tudományos segédmunkatárs a Festetics Doktori Iskola PhD hallgatója. Doktori munkája során a városi táj lombozatlakó ízeltlábú együttesekre gyakorolt hatásait vizsgálja. Érdeklődési körébe tartozik továbbá az idegenhonos és inváziós rovarfajok biológiájának és hazai elterjedésének vizsgálata.

Aláírásra előkészített mappák tokjai a GH-n

- 3 -

Lakatos Tamás tudományos segédmunkatárs a Sapientia EMTE Környezetvédelem és monitoring mesterszakán végzett 2018-ban Kolozsváron. Érdeklődési és kutatási témaköre a szociális ökológiai rendszerek, például a fás legelők és a városi környezetben található kertek. Jelenleg az urbanizáció hatásait vizsgálja madár közösségekre nézve.

Gallé-Szpisjak Nikolett laboráns a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszéken dolgozott labo-ránsként. Ízeltlábúak faunisztikai és pókok taxonómiai kutatásaiban vesz részt.

Palotás Brigitta titkárnő, főigazgatói titkárságvezetőként is dolgozik, ő az aki megkönnyíti az ügyin-tézést a csoport számára.

A csoportunk logóval és csoportképpel is rendelkezik. Reméljük csoportunk mihamarabb kiemelkedő eredményeket mutat fel. Csoportunk elérhetősége twitteren és facebookon: @MTALACE.

Török Edina

Új dolgozók az ÖK-ban

Dr. Vincze Tímea Orsolya

BSc és MSc tanulmányaimat a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia karán végeztem, a doktori diplomámat pedig a Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbio-lógiai Tanszékén szereztem. Kutatásaim eddigiekben főként madarakra fókuszáltak, ezen belül pedig a különböző madárfajok fiziológia, morfológiai és viselkedésbeli jellegeinek evolúcióját vizsgáltam, filogenetikai komparatív tanulmányok keretein belül. 2018 októberétől részmunkaidőben dolgozok a Tisza-kutató osztályon dr. Lukács Balázs András csoportjában, ahol az idegenhonos vízinövény fajokkal kapcsolatos kutatásokat segítem. A vízinövény inváziós OTKA pályázat során kiemelt szerepem van a madarak általi endozoochoriás magterjesztés és a filogenetikai rokonság szerepével kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

Dr. Lovas-Kiss Ádám BSc, MSc és doktori tanulmányaimat a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékén végeztem. Ku-

tatásaim a vízimadarak általi endozoochór magterjesztésre fókuszáltak. Témavezetőim Dr. Andy J. Green és Dr. Molnár V. Attila voltak. A doktoranduszi évek alatt egy évet Spanyolországban töltöttem a Doñana kutató állomáson (Estación Biológica de Doñana), ahol a kormoránok és sirályok propagu-lum terjesztését vizsgáltam. További három hónapot töltöttem az angliai Liverpoolban, ahol Dr. David M. Wilkinson vezetésével az ott élő récék és hattyúk magterjesztését vizsgáltuk. Doktori fokozatomat 2018-ban szereztem meg. 2018 szeptemberétől, mint fiatal kutató a Tisza-kutató Osztályon dolgozom Dr. Lukács Balázs András csoportjában. Folytatva eddigi kutatásaimat, endozoochor magterjesztéssel kapcsolatos kutatásokat végzek inváziós vízinövény fajokon.

Löki Viktor Tanulmányaimat, természetvédelmi mérnök Bsc, és növénybiológus Msc, Debrecenben végeztem.

Doktori ösztöndíjasként, dr. Molnár V. Attila témavezetésével, európai orchideák másodlagos élőhelye-ken (temetők, útszegélyek, nyárültetvények) való előfordulásait kutattuk. A temetők természeti értékeit bemutató, mintegy 5 évet átfogó kutatásainkból Molnár V. Attilával közösen hamarosan ismeretter-jesztő könyvet is publikálunk. 2018 októberétől dolgozok a Tisza-kutató Osztályon dr. Lukács Balázs csoportjában, ahol a doktori értekezésem írása mellett a hazai állóvizek botanikai felmérésében és konzervációbiológiai értékelését végzem majd. Ezen kívül a készülő új hínárhatározó munkálataiban is aktívan részt veszek.

Pallér-Kapusi Felícia Ökológus MSc diplomámat a Debreceni Egyetemen szereztem, ugyanitt voltam nappali tagozatos

PhD hallgató is. Doktori munkámat dr. Lengyel Szabolcs témavezetésével végeztem, a hortobágyi nagy léptékű gyeprekonstrukciós projekt keretében a Natura 2000-es lepkefajok monitoringjában, valamint az éjjeli lepke faunusztikai kutatásokban vettem részt. A Biofresh és SCALES programok keretein belül a szisztematikus konverzációbiológiai tervezésbe is betekintés nyerhettem. Az elmúlt öt évben a családé és gyermeknevelésé volt a főszerep. A Természet szeretetét és tiszteletét gyermekeimnek is igyekszem átadni. 2018 októberétől a Tisza-kutató Osztályon, dr. Lukács Balázs András csoportjában dolgozom, mint tudományos segédmunkatárs. A vízinövény inváziós OTKA projektek keretein belül a diszperziós- és növényi jelleg alapú kutatásokban veszek részt.

- 4 -

MTA Nemzeti Víztudományi ProgramA program Irányító testülete szokásos munkarendjében, két-

hetente ülésezik, ahol áttekinti a víztudomány aktuális helyzetét, kutatási prioritásait, illetve pályázati lehetőségeit. Kiemelt figyelmet fordít a Nemzeti Kiválósági Program keretében elnyert, és az MTA ÖK által koordinált Tiszta ivóvíz projekt haladására, illetve a víztudományok megjelenésére szakmai és ismeretterjesztő fórumokon (ezekről további híreink szólnak, illetve a www.mta.hu/viz honlapon megtalálhatóak).

Kiemelt programja volt a testületnek a Tisza-tó és a Kiskörei Vízlépcső meglátogatása, beleértve a Tiszaörvényi öntözővíz-átemelő szivattyútelepet, mely 1940 óta működik. A Tisza-tó kiemelt turisztikai terület, lenyűgöző vizes élőhely. Sajnos a látogatás napján viharos, hideg szél nehezítette a csónakos bejárást. A vízerőmű 1974-ben épült meg, a hozzá tartozó hallépcső 2014-ben. A másfél kilométeres csatorna megkerüli a duzzasztóművet, így vándorlási lehetőséget biztosít a halak számára a Tisza-tó és a vízlépcső alatti folyószakasz között.

Báldi András

Külső ellenőrzésekKedves kollégák, szeretnék egy rövid összefoglalás adni arról, hogy a különböző hatóságok ellenőrzései milyen eredménnyel

zárultak az MTA Ökológiai Kutatóközpontot érintően.2018-ban eddig már 8 külső ellenőrzésen vagyunk túl. Összehasonlításul: 2016-ban csak 2 helyszíni ellenőrzésünk volt, 2017-

ben pedig 6. Arra kell felkészülnünk, hogy a „nagy projektjeink számának növekedésével egyre több külső ellenőrzés várható.Az idén az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, a NAV, a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrás Támogatáske-

zelő és az MTA Titkárság Ellenőrzési főosztálya végzett különböző típusú ellenőrzéseket elsősorban a megvalósítás alatt lévő, vagy lezárult projektjeinkkel kapcsolatban.

Semmilyen szabálytalanságot nem állapítottak meg- az Ökoszisztéma GINOP,- a Halas GINOP,- a botanikus kert fejlesztése KMOP,- a BLI épületfelújítás NKA és- a „Túl nagy lábon élünk” NKAtámogatásból finanszírozott projektek vizsgálata során.Az ÁSZ utóellenőrzése még zárult le, de – mivel az előírt szabályzatmódosítást elvégeztük –itt sem várható elmarasztalás.Az MTA, mint fejezeti irányító szervezet 2 évente rendszeresen felügyeli a kutatóközpontunk feladatellátását. 2016. után ebben

az évben 2 hónapon keresztül egy nagyon alapos pénzügyi – szabályszerűségi helyszíni ellenőrzést folytattak le. Több javaslatot tettek a szabályzataink szövegének kisebb mértékű pontosítására.A további megállapításaikból kiemelnék néhányat, melyek több kollégát is érintenek:- le kell folytatni az elmaradt közalkalmazotti minősítési eljárásokat,- a teljesítésigazolás dátumát fel kell tüntetni egységesen a projekt bélyegzőinken és a munkába járás dokumentumokon,- a Kiküldetési rendelvényen a pontos indulás/érkezés időpont feltüntetése,- a Megbízási szerződések szövegében fel kell tüntetni, hogy mi indokolta külső személy igénybevételét (pl. megfelelő szak-

tudás hiánya vagy kapacitáshiány).

Jakabné Nagy Zsuzsanna

A szúnyogállomány monitorozása az ÖK közreműködésévelKoncepcióváltás a védekezésben, országos monitorozás, biológiai gyérítés, rendszeres élőhely-térképezés, akkreditált labora-

tóriumok, célorientált szakértői gárda, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya, az Agrártudományok Osztálya, az Orvosi Tudományok Osztálya és az MTA Ökológiai Kutatóközpont közös állásfoglalása.

A teljes cikk az alábbi linken olvasható: https://mta.hu/tudomany_hirei/a-szunyogallomany-monitorozasanak-es-celzott-gye-ritesenek-jarvanyugyi-fontossaga-a-magyar-tudomanyos-akademia-felhivasa-es-megoldasi-javaslata-a-donteshozok-szama-ra-2018-109136

szerk.

Eszmecsere a szivattyútelep gépházában, bal oldalt Józsa János, Szücs Péter és Bozó László, az Irányító Testület tagjai.

- 5 -

Melyik cikket érdemes népszerűsíteni?Természetes érzése egy kutatónak, ha bármi munkája megjelenik, hogy büszke rá, és ezt szívesen megosztaná másokkal.

Ez összecseng azzal az egyre fontosabb trenddel, hogy kutatásainkat megismertessük a társadalommal; ez kötelességünk is, hiszen az adófizetők pénze finanszírozza a munkánkat, vissza kell jelezzük milyen felfedezéseket tettünk, milyen gyakorlati eredményeket értünk el. A tudomány elismertetésének is fontos lépése felhívni a figyelmet a tudományos eredmények újdonsá-gára, innovatív potenciáljára. Azonban a társadalom érdeklődését nem a cikk folyóiratának impakt faktora, sem a kutató egyéni büszkesége nem befolyásolja, azaz nem érdemes minden eredményből ismeretterjesztési kampányt indítani.

De melyik eredményt érdemes népszerűsíteni, melyekre lehet „vevő” a társadalom? Bár nincs kész recept, néhány megfonto-landó szempontot mutatok be, melyek várhatóan elősegítik, hogy az ezeknek megfelelő eredményeket felkapja a sajtó:

• érdekelje a téma az embereket, közvetlenül érintse őket: evés, ivás, betegség, stb;• egyediség, az első/legnagyobb/legkisebb/legrégibb, stb;• meglepetéssel bíró eredmény;• népszerű téma (méhek, dinoszauruszok, madarak, stb.);• napi hírekre, eseményekre, történésekre reagál, azokkal kapcsolatba hozható, vagy éppen egy közelgő eseményhez

köthető (ünnep, politika, évforduló);• híres emberekhez, intézményekhez köthető.Általános javaslat a tematika mellett, hogy legyen egyszerű és érthető az üzenet. Egy mondatban is el lehessen mondani a

lényeget, amelyet ki lehet emelni egy cikk elején. Továbbá nagyot dob egy kutatási hír népszerűségén a vizuális „élmény”, kép, video, grafika magasszintű alkalmazása.

Összefoglalva tehát jól meg kell gondolni, mivel fárasztjuk a „közönséget”, de egy jó témát, hatékonyan bemutatva megérdemelt és fontos közismertségre lehet szert tenni.

Báldi András

Könyv a Duna-medence makrofitonjairól - magyar fejezettelAz ACADEMIA Praha kiadásában megjelent könyv általános és módszertani bevezető fejezetek

után a Duna folyam különböző szakaszain (a forrástól a Duna-deltáig), valamint a vízgyűjtő néhány további vízfolyásában előforduló makrofiton vegetációt mutatja be.

A magyarországi szakaszról szóló fejezet (Engloner, A.I., Szalma, E., Sipos, K., Dinka, M. 2018. Distribution and habitat characteristics of macrophyte vegetation in the Middle Danube (1786-1433 rkm), Hungary) áttekinti a vonatkozó irodalmakat, majd 353 folyamkilométert felölelve bemutatja a főág vegetációjának összetételét, a fajok előfordulásának többek között a medermorfológiától, me-deranyag összetételtől, a víz áramlási sebességtől, valamint antropogén hatásoktól való függését.

Engloner Attila

Erdészeti kezelések különböző élőlénycsoportokra gyakorolt hatása

Elek, Z., Kovács, B., Aszalós, R., Boros, G., Samu, F., Tinya, F., Ódor, P., 2018. Taxon-specific responses to different forestry treatments in a temperate forest. Scientific Reports 8, 16990, https://doi.org/10.1038/s41598-018-35159-z

A 2014 óta folyó Pilis Üzemmód Kísérlet keretében különböző erdészeti kezelések (tarvágás, bontóvágás, hagyásfacsoport, lékvágás) hatását vizsgáljuk a termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra. A cikk a vegetáció, valamint a televényféreg, pók és futóbogár közösség megváltozását elemzi a kezelések után két évvel (2014 és 2016 éveket összehasonlítva). A kezelésekre legérzékenyebben a televényféreg közösség reagált, amelynél a fajszám és az egyedszám nagymértékben lecsökkent a tarvágás-ban és a hagyásfacsoportban, elsősorban a talajhőmérséklet és a talajnedvesség kedvezőtlen megváltozása miatt. A vegetáció borítása és fajszáma, a fényviszonyok változását követve, megnőtt a tarvágásban és a lékben, de az erdei fajok túlélése miatt a fajkompozíció kevéssé változott. A pókok esetében a tömegesség és fajszám gyakorlatilag nem változott, a fajösszetétel viszont teljesen átalakult, elsősorban a tarvágás különült el a többi kezeléstől. A futóbogár közösség minden változó tekintetében csak kevéssé módosult, a fajszám kismértékben növekedett a hagyásfacsoportban. Az élőlénycsoportok közül a lebontásban meg-határozó talajlakó gerinctelen televényférgek reagáltak a legérzékenyebben a beavatkozásokat követő termőhelyi változásokra, a talajszint predátorai mobilitásuk, a vegetáció az évelő növények túlélése miatt rövid távon kevésbé változott. A kezeléseket összevetve a tarvágásban tapasztaltuk a legdrasztikusabb változásokat. A hagyásfacsoport jelentősége ellentmondásos: az

Megjelent publikációk, sikerek

- 6 -

árnyékolás révén a növényzet megőrizte erdei jellegét, viszont a talajlakó gerinctelenekre negatívan hatott a magas talajhő-mérséklet és az alacsony talajnedvesség. A lék a biodiverzitás szempontjából kedvező feltételeket teremtett, az erdei közös-ség túlélt, a megnövekedett fénymennyiség és talajnedvesség kedvező hatása erdei mikroklíma mellett érvényesült. A bontás csak kismértékben tért el a zárt állománytól, vagyis ez az át-meneti állapot is még kedvező feltételeket teremtett. A kutatás igazolta, hogy a folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő üzemmód kedvezőbb a biodiverzitás szempontjából a vágásos gazdálkodásnál.

Ódor Péter

Hagyományos ökológiai tudás (TEK) vadon élő állatokról: egy alulbecsült információforrás a természetvédelem támogatására

Ulicsni, V., Babai, D., Vadász, Cs., Vadász-Besnyői, V., Báldi, A., Molnár, Zs. (2018) Bridging conservation science and traditional knowledge of wild animals: The need for expert guidance and inclusion of local knowledge holders. Ambio, 1-10.

Számos eset mutatja, hogy a népi állatismeret (hagyomá-nyos és helyi ökológiai tudás) hatékonyan működhet együtt a tudománnyal, a természetvédelemmel, az erőforrások fenn-tartható használata és a környezeti nevelés kapcsán. A világ nagy biodiverzitás-értékelő programja, az IPBES, is célul tűzte ki, hogy a tudomány és a hagyományos/helyi tudás működjön együtt. Az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy sok zoológus – a gyakran pozitív hozzáállás ellenére is –nehezen találja a más tudásrendszerekkel való együttműködés módjait.

Ezért jelen munkánkban azt vizsgáltuk, hogy 1) mennyire jól tudják becsülni a zoológusok, hogy mely vadon élő állatfajt mennyire ismernek a helyi emberek; és 2) fejlesztettünk egy modellt, ami a fajok alaptulajdonságai alapján becsüli a várható ismertséget.

Három közép-európai tájban összesen 410 faj kapcsán áll rendelkezésünkre adat a népi ismeret kapcsán. E fajok közül rétegzett random mintavétellel kiválasztottunk 81-et, melyek

várható ismertségét 20 zoológus becsülte meg. Emellett tulajdonság-alapú lineáris modellt építettünk 10 magyarázóváltozóval. A zoológusok és a modell kb. 60, ill. 70%-ban megközelítően jól becsülték az ismertséget. Sem az alul, sem a felülbecsült

fajok csoportja esetében nem találtunk szignifikánsan eltérő tulajdonságokat. A 16-16 leginkább alul és felülbecsült faj alapján az látható, hogy növekedett a felülbecslés a fajok (potenciális) hasznosságával, feltűnő morfológiájukkal, míg az alulbecslés a fajok méretével, gyakoriságával és a helyi folklór gazdagságával mutatott fordított arányosságot.

A tudomány és helyi tudás közti közös tudásalkotás kapcsán leginkább releváns fajok beazonosítása javítható a helyi kul-túra mélyebb megértése révén, amelyhez a hagyományos zoológiai tudást kutató szakemberek és maguk a helyi közösségek közreműködése szükséges. Ezáltal a helyi állatismeret érdekes és fontos ismeretekkel segítheti a helyi biodiverzitás, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások helyi specifikumainak jobb megismerését.

Ulicsni Viktor

Tagjának választotta Báldi Andrást az Academia Europaea Az Academia Europaea egy független tudományos társaság, Európa tudományos akadémiája.

Célja az európai kutatások eredményeinek népszerűsítése, az interdiszciplináris és nemzetközi kutatási együttműködések támogatása, valamint a kormányok és a társadalom figyelmének fel-hívása a tudományos eredmények hasznosságára. Jelenleg közel 4000 tagja van, köztük több mint 70 Nobel díjas kutató. Magyarországról mintegy 110-en lettek megválasztva.

A 2018-as választás során Báldi András-t is tagjának választotta az európai akadémia, elismerve kiemelkedő kutatási eredményeit a természetvédelmi biológia terén, illetve az aktív tudománypolitikai és közéleti tevékenységét.

szerk.

- 7 -

Főtitkári elismerés az Akadémiai szolgálatában végzett kiemelkedő munkáért és kutatói eredményekért

Kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemel-tetési munkájukért tizenhatan, kutatói teljesítményükért pedig tizenketten vehették át Török Ádámtól, az MTA főtitkárától az Akadémia vezetői által alapított elismeréseket….

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai közül a Magyar Tudományos Aka-démia főtitkára az Akadémia szolgálatában magas színvonalon végzett, kiemelkedő munkájáért Főtitkári Elismerésben részesítette: Némethné dr. Mázsa Katalint, az MTA Ökológiai Kutatóközpont koordinációs, tudományos menedzserét a kutatóköz-pont tudományszervezési és kommunikációs feladatainak magas szintű ellátásáért, kiváló és lelkiismeretes szervezőmunkájáért és kollegiális segítőkészségéért, amely nagymértékben elősegíti a kutatóközpont pályázati sikereit, valamint a kutatómunka eredményeinek társadalmi megjelenését.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia szolgálatában végzett kiemelkedő kutatói munkájáért Főtitkári Kutatói Elismerésben részesítette: Erős Tibort, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudomá-nyos főmunkatársát a Duna vízrendszere halközösségeinek nemzetközileg elismert szakértőjét az általa koordinált halfelmérési program elismeréseként, amelynek köszönhetően hazánk az Európai Unió Víz Keretirányelvének ökoszisztéma-monitoringra vonatkozó követelményrendszere szerint fennálló 75%-os adatszolgáltatási hiányát 36%-ra csökkentette.

A díjátadásról szóló teljes cikk az MTA honlapján: https://mta.hu/mta_hirei/fotitkari-elismeres-az-akademiai-szolgalataban-vegzett-kiemelkedo-munkaert-es-kutatoi-eredmenyekert-109081

okologia.mta.hu

Kitüntetések az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársainak a Magyar Tudomány Ünnepe nyitóeseményén

Lovász László elnök és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes köszöntőjével, valamint Bokor József alelnöknek az önvezető autók jövőjéről szóló előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozata. Az MTA Székházában tartott ünnepség részeként átadták a kiemelkedő tudományos életművek elismeréseként az Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorúkat is.

Az ünnepi köszöntők után elismeréseket adtak át az MTA Székházának Díszter-mében tartott eseményen.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki többek között

Herodek Sándort, a biológiai tudományok doktorát, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nyugalmazott igazgatóját, a „Balaton megmentőjét” a Balaton algáinak foszforanyagcseréjéről készített kutatási eredményei alapján kidolgozott védekezési

stratégiáért és annak végrehajtásában játszott kiemelkedő szerepéért, amelynek köszönhetően megszűnt a tó elalgásodásának veszélye.

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezde-ményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatók és kutatók számára ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket.

A javaslatokat elbíráló bizottság által idén második alkalommal odaítélt Jermy Tibor-díjat kapottSzivák Ildikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa, rovartani és elméleti

ökológiai kutatásaiért, a klíma, a geológiai faktorok, illetve a biogeográfiai folyamatok a C. rugulosa fajkomplex speciációs folya-mataira való hatásának vizsgálatáért, tagjai taxonómiai leszármazási vonalainak molekuláris módszerekkel való tisztázásáért, valamint az egyes mikroendemizmusok elterjedési területeinek bemutatásáért.

https://mta.hu/mta_hirei/megkezdodott-a-magyar-tudomany-unnepe-109121

Forrás: mta.hu

Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia SzékházábanA kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a

Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta, azt a tiszta, átlátható pályázati folyamatot, amelynek eredményeként „elválik az ocsú a búzától”.

Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Fotó: mta.hu

- 8 -

…Lovász László idézte az Akadémia Elnökségének az MTA doktora címről szóló állásfoglalását. Eszerint a Magyar Tudományos Akadémia egyik közfeladata az MTA doktora cím adományozása. Az Akadémia az MTA doktora címet annak a kutatónak adományozhatja, aki tudományos fokozattal ren-delkezik, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munkát folytat, emellett tudományos műhelyt hoz létre, és elősegíti a fiatalok kutatómunkáját.

Az MTA doktora címet nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületekre jellemző tartalom-mal, több szűrőn és bizottságon keresztül ítélik oda. A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos foko-zattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők.

Az mta.hu cikke itt olvasható: https://mta.hu/mta_hirei/nem-zeti-szinten-egyseges-alapelvek-szerint-az-m...

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont négy munkatársa kapta meg az MTA doktora címet:

Borics Gábor kutatásai a fitoplankton-biomassza és a terhelések kapcsolatának tisztázására, a vízi ökoszisztéma táplálko-zási (trofikus) kapcsolatának megértésére, a hidromorfológiai szempontból eltérő tótípusok fitoplanktonja jellegzetességeinek leírására, a tavak termális rétegződése és a mikroszkopikus élőlények térbeli eloszlása közötti kapcsolat feltárására, valamint a fitoplankton-biomassza és a diverzitás közötti kapcsolat megértésére irányulnak.

Buczkó Krisztina a Kárpát-medence algáinak nemzetközileg elismert kutatója. Vizsgálatait elsősorban hegyi és síkvidéki tavak, lápok kovaalgáin végzi. Biogeográfiai munkája mellett a klímaváltozás nyomait kutatja tavi üledékeken, több ezer éves skálán. A Kárpátokban és a Kárpát-medence több régiójában végzett mind időben, mind taxonómiailag nagy felbontású, paleo-limnológiai elemzést az elmúlt 15000 évre visszamenőleg.

Erős Tibor tudományos érdeklődése az édesvizek közösségökológiai és természetvédelmi biológiai célú kutatására irányul. Feltárta a Pannon biogeográfiai régió halfaunájának sokféleségét és a vízfolyástípusok jelentőségét a halközösségek sokféle-ségének megőrzésében. Fontos felismerése, hogy a halállomány reprezentatív mintavételi adatai miként függenek a mintavétel módjától. Megfigyelései alapján új megoldásokat javasol a vizek halfaj állományának felmérésére. Az általa kidolgozott módszer-nek köszönhetően várható, hogy a jövőben a kutatók pontosabb képet kapnak a tavakban és folyókban élő halfajok számáról és közösségeik méretéről.

Ódor Péter kutatásának középpontjában az erdei életközösségek biológiai sokfélesége és az azokat meghatározó tényezők állnak. Az Őrség elegyes erdeiben nagyszabású kvantitatív terepvizsgálatban azonosította a biodiverzitás alakításában legfonto-sabb környezeti tényezőket kilenc élőlénycsoportra (lágyszárú növények, erdőújulat, talajlakó mohák, kéreglakó mohák és zuzmók, nagygombák, pókok, futóbogarak, korhadó fához kötődő bogarak, madarak). A legjelentősebbnek a jelenlegi faállomány szerke-zete és összetétele mutatkozott, ami felhívja a figyelmet a folyó erdőművelés szerepére a biológiai sokféleség megőrzésében.

Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatkozása ide kattintva olvasható: https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudoma-nyos-akademia-uj-doktorai-109206

okologia.mta.hu

Danubius Young Scientist AwardBorza Péter (DKI) a 3. Nemzetközi Duna-expedíció adatain

alapuló publikációit összefoglaló pályaművével elnyerte a Da-nubius Young Scientist Awardot. Az osztrák oktatási és kutatási ügyekért felelős minisztérium (BMBWF), illetve az Institut für den Donauraum und Mitteleuropa (IDM) által adományozott díjat a Duna-régió országainak egy-egy fiatal kutatója kaphatja meg bármely tudományterületen elért, a régióhoz kapcsolódó jelentős kutatási eredményei elismeréseként. A díj ünnepélyes átadására a Danube Rectors’ Conference keretében került sor november 8-án Pozsonyban. A díjazottak a jövő évben látogatást tehetnek a Joint Research Centerben (JRC), Isprában.

Borza Péter

Egy helyi általalános iskola bevonásával történt kutatást díjaztakA tudomány és a társadalom közismereten ismeretterjesztő tevékenységek során találkozik. Az elmúlt évek ökológiai kutatásai

egyre inkább hangsúlyt fektetnek arra, hogy már magába a kutatásba kapcsolódjanak be az érintett csoportok szervezett mó-

- 9 -

don. Erre példa többek között a citizen science, illetve a közösség-alapú (community based research) módszerek. A hagyományos ökológiai tudás kutatása során elsősorban az utóbbi módszer alkalmazása ma már bevett és elismert gyakorlat közé tartozik. Hazánkban még kevés ilyen kutatás történt, ezért is tekinthető innovatívnak a 2018-as OZONE Tv Zöld díj bronz fokozatával kitüntetett Kasztó-projekt. Ennek során egy helyi fáslegelő öko-lógiai és tájtörténeti felmérése történt a helyi közösség, kiemelten a helyi általános iskola bevonásával Bogyiszlón, az AGFORWARD agrár-erdészeti rendszerek innovációjára vonatkozó projekt keretében. A koncepciót és a megvalósítást Varga Anna (Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport) vezetésével közösen dolgozták ki az általános iskola diákjai és tanárai.

Varga Anna

Pályázataink, témáink

Növényi invázió ökológiai kérdéseinek vizsgálata felszíni vizekben

NKFIH FK_127939 és KH_129520 pályázatok. Témavezető: dr. Lukács Balázs András tudományos főmunkatárs

A felszíni vizek jelentős ökoszisztéma szolgáltatásokat képviselnek, amelyet elsősorban az eutrofizálódás és a biológiai inváziók veszélyeztetnek. A biológiai invázió során a fajoknak számos környezeti, földrajzi, szaporodási és terjedési akadályt kell leküzdenie, ez alapján három fő fázist különítünk el: diszperzió, megtelepedés és meghonosodás. A kutatási projektek célja, hogy feltárjuk milyen környezeti és biológiai mechanizmusok irányítják az idegenhonos növényfajok felszíni vizekben való megtelepedését és meghonosodását. A vizsgálatok során niche, diszperziós és filogenetikai modellek segítségével fogjuk vizsgálni az idegenhonos fajok honos fajokkal szembeni sikerességét. A vizsgált kérdéseket a biológiai invázió három fő fázisának megfelelően vizsgáljuk.

A legfontosabb diszperziós kérdés, hogy eltérő diszperziós képességekkel rendelkeznek e a honos és idegenhonos fajok. Ha igen, azokat milyen jellegek határozzák meg. A megtelepedési fázis esetében vizsgáljuk, hogy milyen környezeti és klimatikus faktorok segítik az idegenhonos növényfajoknak a hazai felszíni vizekben való megjelenését. A meghonosodási fázishoz kapcso-lódóan vizsgáljuk, hogy az idegenhonos fajok hogyan alakítják át a közösségek szerkezetét, milyen jellegeken keresztül válnak kompetitíve sikeressé. Mindhárom fázis esetében teszteljük Darwin ’naturalizációs’ hipotézisét, vagyis mennyire befolyásolja a kompetíciót az adott közösségben található őshonos és idegenhonos fajok közötti filogenetikai rokonság mértéke.

A kutatás során mikrokozmosz rendszerekben vizsgáljuk a fény, tápanyag és hőmérséklet hatását a honos és idegenhonos fajok fitneszére valamint herbivória tűrésére. Ezeket a kísérleteket a Nyíregyházi Egyetemen végezzük. A diszperzióval kapcso-latos kérdéseket madarakon végzett etetéses kísérletekkel tervezzük vizsgálni.

A projekt(ek) erőssége, hogy a növényökológia különböző részterületein nagy tapasztalattal rendelkező szenior és fiatal ku-tatók együttműködésén alapul. A projektben részt vesz többek között dr. Király Gergely (Soproni Egyetem), dr. Szabó Sándor (Nyíregyházi Egyetem), dr. Botta-Dukát Zoltán (MTA ÖK BLI), dr. Sramkó Gábor (MTA Lendület Filogenetikai Kutatócsoport), dr. Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem) és dr. Lovas-Kiss Ádám (MTA ÖK DKI). A két OTKA pályázat lehetőséget nyújt további három fiatal kutató (dr. Vincze Orsolya, Pallér-Kapusi Felícia és Löki Viktor) alkalmazására is.

Lukács Balázs András

- 10 -

Fontos előrelépés a hosszú távú ökológiai kutató-állomások fejlesztésében az Európai Kutatási Infrastruktúra (ESFRI) keretében

2018. szeptember 11-én mutatták be ünnepélyes keretek között, EU Elnökségi szervezésében az új Európai Kutatási Útitervet (2018 ESFRI Roadmap on Large Scale Research Infrastructures, http://roadmap2018.esfri.eu/) Bécsben. Az Útiterv megnevezi az Európában prioritásként kezelendő infrastruktúrákat, melyek között az eLTER is szerepel (Integrated European Long-Term Ecosystem, Critical Zone & Socio-Ecological Research Infrastructure). Ez jelentős előrelépés az ökológiával, szocio-ökológiával foglalkozó kutatók számára, mivel kijelöli a fejlesztés kereteit és az eLTER kutatási infrastruktúra (KI) hivatalos kiépítésének lehetőségét. Az eLTER KI folyamatosan finanszírozott, megfelelően irányított infrastruktúrát biztosít majd a terepei állomásoknak, melyek Európa fő környezeti zónáit képviselik. Az állomások adatai magas szintű kutatási hátteret biztosítanak az életfenntartó rendszerek hosz-szú-távú vizsgálatához, az ember és környezete kapcsolatainak megértéséhez. A KI a szolgáltatások széles skáláját fogja kínálni a felhasználók számára, úgymint műszerezett és szakemberrel ellátott állomások, hosszú-távú megfigyelési adatok, adat-szintetizáló és modellező rendszerek, oktatási csomagok. Számos döntés-tá-

mogató kiadványt és európai trend-elemzéseket is készítenek majd.Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja is érintett a fejlesztésben, mivel két szocio-ökológiai állomást (LTSER site) is üzemeltet már

évtizedek óta, a Balaton LTSER-t (https://deims.org/30e906bb-7ed6-4fee-8ae9-539db55dfd35) és a KISKUN LTSER-t (https://deims.org/124f227a-787d-4378-bc29-aa94f29e1732), és a kutatások széles spektruma kötődik a területekhez. A közelmúltban megjelent Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útitervben is megjelenik a hosszú-távú ökológiai kutatások igénye (NKFHI 2018, 36. oldal). A következő lépés az előkészítő projektben való részvétel (Preparatory Phase Project, PPP). Magyar kutatók örömmel dolgoznak a projektben, és részvételüket nagyban segítené, ha kormányzati csatlakozási szándék fogalmazódna meg.

Török Katalin, Kertész Miklós

Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókigNagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására

a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával induló pro-

jektről a lebonyolító konzorcium tagjai: az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek Zrt., a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem képviselői beszéltek az Akadémián.

A projekt fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer áll. A program megvalósításának teljes költsége több mint egymilliárd forint, a támogatás összege ebből mintegy 995 millió forint.

Lovász László, az MTA elnöke az eseményen felidézte: a program gondolata általánosabb keretek között már évekkel ezelőtt megszületett, amikor felismerték, hogy a víz milyen meghatározó szerepet játszik azokban a problémákban, amelyek a klíma-változással, a környezeti terheléssel és ezzel párhuzamosan az életünk minőségével függnek össze. Ennek hatására indult el a Nemzeti Víztudományi Program. A mostani „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig” című projekt a víztudomány szerteágazó területének egy szeletét tárja fel. Hozzátette: a projekt munkáját nem-zetközi tanácsadó testület segíti.

„A különböző szakterületek összefogásával létrejött konzorcium tagjai a kutatás során olyan komplex képet szeretnének nyújtani a Dunától egészen a fogyasztókig tartó folyamatról, amelynek segítségével változó környezeti körülmények között is biztosítani lehet a tiszta ivóvizet” – hangsúlyozta Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora elmondta, hogy esettanulmányaikban a Dunára telepített parti szűrésű vízbázisokat vizsgálják majd.

Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója a projektben az Országos Meteorológiai Intézet közreműködését emelte ki. „Segítségük elengedhetetlen a klímaváltozás miatt. Amikor elkezdtük ezt a munkát, még nem volt ilyen rekordala-csony vízállás, mint néhány hete. Ez rosszabb volt, mint ami a korábbi előrejelzésekben szerepelt, és rosszabb volt, a korábbi forgatókönyveinknél is” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a probléma számos olyan környezeti hatást katalizált, amelyre nem számítottak. A vezérigazgató három olyan témakört emelt ki, amelyet érintenének a háttérkutatások: vizsgálnák a gyógyszer-maradványok, a mikroműanyagok és a vegyszermaradványok jelenlétét a vízben. „Nem az a feladat, hogy ezeket kimérjük, hanem hogy a figyelemfelkeltésen túlmenően olyan lehetséges utakat vázoljunk fel, amelyek segítségével ezek a vegyületek lebonthatóvá válnak” – mondta.

„A projektben az ivóvíz emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálják majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői” – ismertette Hofer Ádám igazgatóhelyettes. Mint elmondta, a dunai vízbázistól egészen a csapig tartó úton különböző hatások érik a vizet. Azt szeretnék megjeleníteni, hogy a vízben lévő kémiai és a mikrobiális szennyezők milyen hatást gyakorolnak az egész-ségünkre. A központ elsősorban a szerves mikroszennyezők vizsgálatával, a vízben lévő kórokozók mérésével tud bekapcsolódni a programba komoly laboratóriumi hátterének köszönhetően. A tájékoztató szerint a most induló projekt részeként rendszeres mintavétel történik 12 hónapon keresztül a Duna vizéből és üledékéből, a folyószakaszra telepített parti szűrésű kutak vizéből,

Kísérletes klíma-szimulációs állomás a Kiskun LSTER Fejes-tanya melletti területén. (Török Katalin)

- 11 -

azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiai-lag kezelt vizéből, továbbá a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból.

Az elvégzendő vizsgálatok az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők feltárását célozzák. Az alapvető fizikai, kémiai és mik-robiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum-rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszeny-nyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására.

A vizsgálatokkal sikerül feltárni, hogy a parti szűrés milyen mértékben képes eltávolítani az ivóvizet potenciálisan veszé-lyeztető szervezeteket és vegyületeket, illetve hogy a hálózati vízben kimutatott szennyezők jelentenek-e kockázatot a fo-gyasztók egészségére. A rendszeres mérések kiegészülnek a hidrológiai és hidraulikai háttérváltozók, valamint a szélsőséges hidrológiai események hatásainak vizsgálatával is. Az árvizes

vagy éppen az extrém száraz időszakok során vett minták elemzésével a szélsőséges vízjárások hatása is vizsgálható, az ered-mények alapján pedig kijelölhetőek a szükséges beavatkozások. Szintén lehetővé válik a vízminőség hosszú távú modellezése különböző klímaváltozási forgatókönyvek alapján.

Az adatok kiértékelésével, a szükséges modellek lefuttatásával és a kockázatelemzések elvégzésével meghatározzák a rendszerben fellelhető kockázati pontokat és a beavatkozási lehetőségeket, amelyekről mind a döntéshozók, mind a lakosság megfelelő tájékoztatást kap.

Forrás: mta.hu; https://mta.hu/sajtoszemle/komplex-kep-a-dunatol-a-fogyasztokig-109151

okologia.mta.hu

Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Botanikus kerti hírek

Gyűjtemények

Az ősz kedvező időjárási körülményei kivételesen hosszantartó, szép lombszíneződést eredményeztek a kertben. Fokozatosan tudtuk felkészíteni a gyűjteményeket a télre.

Mind a négy gyűjteményben megkezdődött a magok begyűjtése és tisztítása, az idei magkatalógus előkészítése.A rendszeres, évenként visszatérő szezonális munkák részeként felkészítettük a növényeket a telelésre. A madarak etetése

a szokatlan meleg miatt még nem volt esedékes.Jövő tavasszal ismét számítani lehet különleges tavaszi hagymás növényekre, sáfrányokra, nárciszokra, tulipánokra: több

mint 80.000 hagyma került az ágyásokba és 120 dézsába, az ősz folyamán. Ebből 10.000 hagymát vállalati önkéntes csoport adományozott és ültetett be.

Fejlesztések a Kertben

- felújításra kerültek és új színárnyalatot kaptak a Kert egyes hídjai;- a Karbonház előtt új, emelt ágyások létesültek télálló kaktuszok ill. az írisz- és a kopasz

őszirózsa gyűjtemény befogadására;- a Kaktusz- és Pozsgásház parapet ágyásainak vízszigetelése és -elvezetési lehetősége

került kialakításra- üzembe helyeztük az újonnan elkészült öntöző rendszert az üvegházak előtti évelőágyásokban

- 12 -

- a Rendszertani gyűjtemény kisebb mérvű átalakításai történtek: létrejött a „Parasztkert”, kibővült a Moraceae ágyás, a Ca-ryophyllaceae egyik ágyása átadta helyét tavaszi hagymásoknak (nárcisz, krókusz).

Két vállalati önkéntes csoportot, és számos középiskolás közösségi szolgálatos diákot fogadtunk az őszi kerti munkák során.A Kert november 1-től téli nyitvatartási rend szerint várja a látogatókat. A Kaktusz- és Pozsgásház télen zárva tart: itt telelnek

a dézsás melegégövi növények, valamint további munkálatok várhatók a tél folyamán.

Rendezvények

szeptember 15. – Kulturális Örökség Napjai – Kerttörténeti sétát tartottunk az érdeklődőknek

szeptember 15-23. – Ars Sacra Fesztivál – A Biblia növé-nyeinek megismertetésére vezetett kerti sétákat tartottunk, önállóan bejárható tansétát állítottunk fel. A programsorozatot Fráter Erzsébet előadása koronázta meg.

október 7. – Földi javak asztalunkon családi nap és vásár – rekord mennyiségű (két és félezer) látogatót számlált hagyo-mányos őszi helyi termékes-növényes rendezvényünk.

október 20-23. – A nemzeti ünnep alkalmából rendkívüli nyitvatartás, őszi séta, hónap érdekességei tanséta várták a látogatóinkat.

október 27., november 10., 24. – Akvarell festészeti foglalko-zásokon lehetett részt venni.

november 22. – MTÜ Kutatóhelyek Tárt Kapukkal rendezvényen a botanikus kert élővilágával ismerkedhettek diákcsoportok és egyéni érdeklődők.

A Kert látogatottsága az őszi hónapokban az eddigi éveknél jóval magasabb volt, közel 23.000 fő tekintette meg gyűjteményünket.A külsős sétavezetők szakmai fejlődése érdekében októberben ismét kurátori sétát tartottunk. Ez alkalommal Fráter Erzsébet

mélyítette el az ismereteket a Rendszertani gyűjteményben.

Szakmai látogatások, konferenciák

Szeptember 5-14. között Kósa Géza Sitkei György akadémi-kus társaságában látogatást tett a Dél-Afrikai Köztársaságban, ahol négy botanikus kertet látogattak meg, köztük a Fokföldi flórabirodalmat bemutató, igen gazdag, Kirstenbosch National Botanical Garden-t és a Karoo National Botanical Garden-t. A dél-afrikai gyűjteményes kertek a Nemzeti Botanikus Kert régi partnerei a nemzetközi magcsere programban.

Szeptember 28-án Nyíregyházán tartották a X. Tuzson János tudományos konferenciát, amelyen Kósa Géza előadást tartott A botanikus kertek helyzete és szerepe a XXI. században címmel. A konferencia program részeként a résztvevők szakvezetésen vehettek részt a Tuzson János Botanikus Kertben.

November 14-én az ELTE Füvészkert kerti dolgozói szakmai látogatást tettek Vácrátóton, botanikus kertünkben.

Sólyom Barbara

- 13 -

Rendezvények, konferenciák

LX. Hidrobiológus Napok TihanybanTársaságunk Limnológiai Szakosztálya, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete és az MTA Veszprémi

Területi Bizottsága október 3. és 5. között rendezte meg a 2018. évi Hidrobiológus Napokat, melynek központi témája „Hagyomány és megújulás a hidrobiológiában” volt.

A rendezvény 79 regisztrált résztvevőt vonzott Tihanyba; a szervező és segítő, valamint a meghívott személyekkel együtt közel 100 fő vett részt a konferencián. Egyetemekről és Kuta-tóintézetektől ~ 30-30 fő volt jelen, 13-an a Vízügyi Igazgatósá-gokról, míg 4-en a Nemzeti Parkok Igazgatóságától érkeztek, három fő a Környezetvédelmi Főosztályokat képviselete, míg 2 fő különböző cégektől érdeklődött.

A témakiíráshoz kapcsolódóan két plenáris előadást hall-gathattak meg a résztvevők a hagyomány jegyében. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának történetéről Bíró Péter (MTA ÖK, Balatoni Limnológiai Intézet) tartott előadást, a Hidrobiológia képzés történetét a Debreceni Egyetemen Dévai György (Debreceni Egyetem, Hidrobiológia Tanszék) mutatta

be. További három plenáris előadás a megújulás jegyében mutatta be legfrissebb elméleti és alkalmazott kutatási irányvonalakat. Horváth Zsófia (WasserCluster Lunz, Ausztria) a láthatatlan összeköttetések fontosságáról beszélt a szikes tavak zooplankton közösségei vonatkozásában; Felföldi Tamás (ELTE, Mikrobiológiai Tanszék) planktonikus mikroorganizmusok különböző vizes élőhelyek anyagforgalmi folyamataiban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről beszélt; míg Zagyva Andrea (Országos Vízügyi Főigazgatóság, Vízgyűjtő-gazdálkodási és Víziközmű Főosztály) a Víz Keretirányelv szakmai kihívásait, a magyarországi vég-rehajtás elért eredményeit és az időszerű alkalmazott ökológiai kutatási projektek feladatait mutatta be a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés szempontjából.

A plenáris előadásokon túl további 35 előadásra és 18 poszter bemutatására került sor. Támogatóink révén ebben az évben is számos különdíjjal vártuk az előadókat. A MTA Ökológiai Kutatóközpontja által felaján-

lott „Legjobb előadás” díját Nyeste Krisztián (Debreceni Egyetem, Hidrobiológia Tanszék) „A domolykó (Squalius cephalus l.) bioindiktátor-szerepe a Sajó vízgyűjtője nehézfémtartalmának kimutatásában” című előadása, a „Legjobb poszter” díját pedig Szanyi Kálmán (Debreceni Egyetem, Hidrobiológia Tanszék) „Első adatok a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum csípőszúnyog (Culicidae) faunájáról” című posztere kapta.

Tihany Község Önkormányzatától a „Balaton kutatásban elért kiemelkedő eredményekért” különdíjat Molnár Éva (MTA ÖK, Balatoni Limnológiai Intézet) kapta „Gyógyszerhatóanyag koncentrációk felmérése a Balatonban és annak vízgyűjtő területén a szezonális hatások figyelembevételével” című előadásáért.

Az Aranyponty Halászati Zrt. különdíját Csépes Eduárd (Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság) nyerte „A fenntartható nö-

vényzet szabályozási stratégia kidolgozásának aktuális kérdései a Tisza-tavon” című előadásával.Szakosztályunk ezúton is gratulál a díjazott előadóknak, és köszönetét fejezi ki, MTA Ökológiai Kutatóközpontjának, az Arany-

ponty Halászati Zrt-nek, és Tihany Község Önkormányzatának a felajánlott különdíjakért.A Szakosztályunk külön köszönetet monda a Szomor Ökogazdaságnak a szervezésben nyújtott segítségért.A Hidrobiológus Napokról láthatósága a civilek számára is magas volt, hiszen a rádiókban, a helyi lapokban és az MTVA Kék

Bolygó című műsorában is szerepeltünk.

A következő, LXI. Hidrobiológus Napok 2019. október 2. és 4. között, ismételten Tihanyban kerül megrendezésre.

Boda Pál

Student Conference on Conservation Science – SCCS Europe 2018

Tihany, szeptember 4-8. 2018

A hallgatóknak és fiatal kutatóknak szóló Student Conference on Conservation Science természetvédelmi biológiai rendezvényt negyedik alkalommal szervezte meg Báldi András vezetésével az MTA ÖK szervező csoportja, immár SCCS Europe hivatalos névvel. A rendezvénysorozat sikerességét mutatja, hogy idén majdnem duplájára emelkedett a részvevő fiatal kutatók száma, elérve a tihanyi helyszín kapacitását.

- 14 -

A plenáris előadások egyik kiemelt témája az agrárrendszerek természetvédelmi kérdéseihez kapcsolódótt: Lynn Dicks (Uni-versity of East Anglia)- Agri-environment schemes: conservation success story or massive waste of public money? és Francisco Moreira (University of Porto) - Ploughing and Fire: biodiversity conservation dilemmas in the Mediterranean – előadásai kapcsán. De szó volt a bizonyítékon alapuló természetvédelmi biológiai ajánlásokról is: Andrew Pullin (Bangor University) - Show me the evidence - developing an evidence service for conservation and environmental management. Új témaként jelent meg az öko-pszichológia, az ember és a természet viszonyát állítva a központba Barbara Mihók and Zselyke Molnos - „Conservation means behaviour” – putting the human mind in the equation előadásában és workshopjában Barbara Mihók and Zselyke Molnos - Where am I going and why? – Nature-assisted coaching session for empo-wering early-career

decisions in the conservation profession. A workshop-okon kurzus jelleggel az adatfeldolgozás, értékelés, és egyéb gyakor-

lati kérdések kerültek a középpontba: Francisco Moreira - Explore your data (before making fancy models);

Andrew Pullin - Critical appraisal methods for assessing reliability of evidence; Lynn Dicks - Designing policy for conservation. Batáry Péter (MTA ÖK – Univ. of Göttingen) ismét nagy sikerrel tartotta meg a meta-analízis kurzust.

A konferencia hagyományai szerint ismét értékelték a hallgatók és fiatal kutatók teljesítményét, a díjazottak a következők:

• Legjobb előadás díj (a Fauna & Flora International által felajánlott tagsággal és könyvutalvánnyal ): Bernadett Zsinka - Survival estimation of breeding eastern imperial eagles in Hungary based on genotypes determined from naturally shed and chick feathers

• Legjobb poszter díj (Fauna & Flora International): Andreas Wiedenmann - Farmland bird activity and arthropod biomass and diversity in three differently managed types of flower strips – a study in the district of Göttingen, Lower Saxony; Germany

• A Community Ecology folyóírat különdíja:Edvárd Mizsei - Protected areas mismatch spatial conservation priorities of amphibians and reptiles in the Balkan Peninsula – the Balkan Herps project.

A konferencia érkezési napján ismét a Fővárosi Állat-és Növénykert látta vendégül a csoportot szakmai vezetéssel és állatkerti sétával. A konferencia zárása után a egy félnapos kirándulás következett a tihanyi Levendula-házba, a Belső-tóra és a gejzírkúpokhoz. Végül szombaton a Kis-Balatonon madár megfigyelő túrán madarásztak és botanizáltak a résztvevők.

A konferencia szervezői:Báldi András, Kovács-Hostyánszki Anikó, Mázsa Katalin, Palotás Brigitta, Tugyi Nóra, Vili Nóra

Mázsa Katalin

Kutatóhelyek Tárt Kapukkal, ökológia a tudománykommunikáció fókuszábanAz idei évben, november 20-án ötödjére nyitotta meg kapuit az MTA ÖK Duna-kutató Intézete. A látogatók számára ebben az

évben is lehetőség nyílt az előadások és filmek megtekintése mellett a laborok megismerésére. Az előző évekhez hasonlóan a Karolina úti épület könyvtárában idén is munkatársaink előadásait hallgathatták meg az érdek-

lődők. A megnyitót követő délelőtti előadások során kiderült, milyen paktumot kötöttünk kórokozóinkkal, milyen eredményeket mutattak a balatoni gyógyszermaradvány felmérések, valamint betekintést nyerhettünk a táplálékhálózatok világába is. Délután balatoni ok-okozati összefüggésekről, a természet adta ökoszisztéma szolgáltatásokról, illetve olyan tudósokról halhattunk, akik zöld mozgalmak alapítói voltak, ezzel is felhívva a fiatalok figyelmét a kutatómunkák elengedhetetlen fontosságára. Az előadások sorozatait egy premier előtti filmvetítés zárta „A vízipók valóban csodapók” címmel. A kétrészes természetfilm főszerepét Bun-dás a búvárpók játszotta, aki a mindannyiunk által ismert vízipók csodapók valódi alakja. A film rendező-operatőre az édesvízi gerinctelenek nemzetközileg elismert kutatója, dr. Kriska György, az ELTE oktatója, az MTA ÖK Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa, aki saját búvárpók tenyészetet hozott létre és erre alapozva több évig készített speciális akváriumi felvételeket a búvárpók életmódjáról 4K felbontásban.

Csoportkép

Francisco Moreira nem csak a előadásával járult hozzá az SCCS sikeréhez

- 15 -

A rendezvényre érkező biológia iránt érdeklődő, mintegy kilencven középiskolás diák az előadások mellett idén is betekin-tést nyerhetett az Intézetben folyó kutatásokba. Az érdeklődők összehasonlíthattak többek között az ezerszeres nagyítású fénymikroszkópos és az akár egymilliószoros nagyításra képes pásztázó elektronmikroszkópos felvételeket, megismerkedhettek a szennyvíztisztítás főbb lépéseivel, láthatták hogyan készül egy hínár metszet. Az előadások során szerzett ismereteikre alapozva kirakhattak egy vízi táplálékhálózatot, megtudhatták hogyan látják a vízi rovarok a világot, mikroszkóp segítségével megfigyelhettek vízi gerincteleneket és megismerkedhettek különböző mintavételi eszközökkel is. A rendezvény során a Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete is bemutatkozott. Megismerkedhettek a vácrátóti Nemzeti Botanikuskert történe-tével és gyakori fa- és cserjefajok felismerésével tesztelhették botanikai tudásukat. Megismerhették a hazánkban előforduló legfontosabb idegenhonos özöngyomokat (inváziós fajokat), megvizsgálhatták a terméseiket, magjaikat akár sztereomik-roszkóppal is és hallhattak-olvashattak arról, miért és hogyan kell ellenük küzdeni.

A megismert látnivalókról tesztkérdéseket lehetett kitölteni, a helyes megfejtők között botanikuskerti belépőket sorsoltak ki.

Khell Róza

Duna-kutatók a Dömösi Zöld ForgatagonSzeptember 15-én rendezték meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park

Igazgatóság szervezésében a Dömösi Zöld Forgatag családi ren-dezvény. Az Igazgatóság meghívására az MTA ÖK Duna-kutató Intézete részéről több kollégával volt lehetőségünk bemutatót tartani. A programra ellátogató családok nagy érdeklődéssel vettek részt több Dunával és vízzel kapcsolatos bemutatónkon. A szervezők örömmel fogadták színvonalas programunkat, jövőre is szeretettel várnak bennünket.

A rendezvényen az MTA ÖK Duna-kutató Intézettől részt vevő kollégák: Endrédi Anett, Földi Angéla, Borza Péter, Dobosy Péter, Sály Péter, Bakos Anikó (Erasmus program keretében tölti nálunk gyakorlatát), valamint Khell Róza a Víztudományi Koordinációs Csoport részéről.

A rendezvényről készült fotók az alábbi linken érhetők el:https://drive.google.com/drive/folders/16OymUc6kY20BYZv

Aw8mQyFeu8aM7h59A

Khell Róza

Magyarországon tanácskoznak a Kárpátok térségével foglalkozó kutatókElső alkalommal ad Magyarország otthont a Kárpátok térség tudományos konferenciájának a ”Tudomány a Kárpátokért”

platform jegyében, melyen az Agrárminisztérium kiemelt témáit és az elért eredményeket Belánszky-Demkó Zsolt nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár ismertette.

Belánszky-Demkó Zsolt nyitó beszédében a magyar elnökség nevében méltatta a térség problémájával foglalkozó tudomá-nyos élet képviselőivel való eddigi együttműködést, továbbá hangsúlyozta a „Tudomány a Kárpátokért” platform további tevé-kenységének, valamint a Kárpátok térség védelmére és fenntartható fejlesztésére létrejött keretegyezményben lefektetett célok elérésének fontosságát.

Az agártárca helyettes államtitkára a konferencia során kiemelte a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a környe-zetbiztonság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, továbbá a fenntartható fejlődésre irányuló szemléletformálás és az oktatás kérdésköreit. Utóbbi, kulcsfontosságú együttműködés előmozdítása érdekében 2019-ben a térségi oktatási gyakorlatot megismertető rendezvényt szervez Magyarország –jelentette be a helyettes államtitkár.

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetének szervezésében megrendezett három napos konferencián a Kárpátok térséggel foglalkozó tudós és kutatói társadalom mintegy 120 képviselője találkozik a Kárpátok térségből és a térségen túlról. A tanácskozásnak köszönhetően számos tudományág szemszögéből megosztják eredményeiket és megfogalmaznak javaslatokat a további kutatási és gyakorlati tevékenységekre, valamint a döntéshozók számára.

- 16 -

A Kárpátok térség védelmére és fenntartható fejlesztésére 15 éve jött létre egy keretegyezmény, mely egy 7 ország széles területét lefedő kormányközi együttműködés. A keretegyezmény főbb területei a biológiai sokféleség és a táj védelme, a fenn-tartható erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a környezetbiztonság.

Forrás: Agrár Minisztérium Sajtóiroda

MTA ÖK delegáció a 11. Európai Restaurációs Ökológiai Konferencián, Izlandon

A két évente megrendezett Európai Restaurációs Ökológiai Konferencián (https://sere2018.org) a szokásosnál nagyobb kutatócsapat indult az MTA ÖK ÖBI-ből, összesen öten utaztunk ki, hárman tartottunk előadást és két posztert vittünk. Halassy Melinda, Török Katalin és Csecserits Anikó előadásait különböző szekciókba sorolták be, Kövendi-Jakó Anna és Bruna Paolinelli (PhD hallgató) posztert mutatott be. Melinda részt vett a vezetőségi (Board of Directors) megbeszélé-sen, és aktív szerepet vállal a szakmai csoport munkájában (Society for Ecological Restoration, European Chapter, https://chapter.ser.org/europe). Török Katalin egy kerekasztal tagjaként a restaurációs ökológia nemzetközi sztenderd eljárásairól vitatkozott. A konferencia végén lehető-ségünk nyílt pár napot kirándulással tölteni ezen a rendkívüli szigeten.

Halassy Melinda

Víztudományi nap2018.november 15.-én az MTA Székház Nagytermében kerül megrendezésre a Víztudományi nap a Víztudományi Irányítótes-

tület szervezésében. Az programok és az előadások összefoglalói itt, a Nemzeti Víztudományi Program oldalán megtekinthetők. https://mta.hu/nemzeti-viztudomanyi-program

ÖK szüreti bálOktóber 26-án Tihanyban harmadszor került megrendezésre az ÖK Szüreti bál, 38 kolléga és családtagjaik részvételével. A

finom vacsorát ezúttal egy izgalmas vetélkedő követte, melyben hat asztaltársaság versengett jókedvűen egymással. A földrajz, sport, művészet, történelem, irodalom és biológia tárgykörébe vágó kérdések mind valamilyen módon az ökológia vagy biológia tudományokhoz kötődtek, néha nem kis fejtörést okozva így is a lelkes kollégák körében. A program ezt követően zenével, tánc-cal folytatódott, a hagyományok szerint hajnalig. A könnyűzenei repertoárt most is moldvai táncblokk gazdagította, kifulladásig.

- 17 -

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont HírlevélFelelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn

Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy AdriennÉszrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu

Tánctanulás a Szüreti bálon

A társaság nagy részének még a viszonylag rövid alvás sem szegte kedvét a másnap délelőtt induló kirándulástól, és délutánig barangoltak a tihanyi félsziget őszi színeket öltő vidékein.

Kovács-Hostyánszki Anikó