- 1 -

Hírlevél2018. nyár

VII. évfolyam 2. szám

Témáink

Kutatóközponti újdonságok ............................................... 2A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült

Dr. Kiss Keve Tihamér ...................................................... 2Fitz József-könyvdíj ............................................................... 2MÖTE Ifjúsági Díj .................................................................. 2Újabb élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik a limnológiai

kutatásokhoz .................................................................... 3

Megjelent publikációk, sikerek .......................................... 3A klímaváltozás hatása ökoszisztéma-szolgáltatásokra ....... 3Az élőhelyi heterogenitás szerepe erdő-gyep mozaikokban 4A jövőben még több parlagfű lehet ....................................... 4Az urbanizáció hatása a vízi makrogerinctelen közösségekre

egy városi kisvízfolyásban ................................................. 5Ökoszisztéma szolgáltatás értékelés a tudományágak met-

széspontjában ................................................................... 5Frontiers ebook jelent meg Szathmáry Eörs szerkesztésével

6Két új folyóirat a Scopus-ban: European Journal of Ecology

és Ornis Hungarica ........................................................... 7A Villányi-hegység élővilága – Kalauz természetbarátoknak 8A Balaton ökológiai vízminőségi állapota 2018 nyár elején ... 8A Balaton javuló ökológiai állapota ........................................ 9Jó a Duna vízminősége ......................................................... 9

„Tisztább, mint az átlag”- folytadódnak a gyógyszermarad-vány felmérések a Balatonban ...................................... 10

Pályázataink, témáink ....................................................... 10Felfedező kutatásra nyert el 12 milliárd forintot 400 magyar

kutató. .............................................................................. 10Az MTA ÖK nyertesei ......................................................... 10Nemzeti Kiválósági Program: Tiszta ivóvíz: a biztonságos

ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasz-tókig ................................................................................ 11

Nemzetközi együttműködés az AQUACOSM 1. Transnational Access-hez kapcsolódóan .............................................. 11

Botanikus kerti hírek ........................................................ 12

Rendezvények, konferenciák ........................................... 14Fókuszban a Tisza természeti értékei ................................. 14SCB Latin America and Caribbean konferencia, Trinidad és

Tobago, július 25-27......................................................... 14Élménykavalkád egy konferenciáról a nagy víz túlsó partján ..

15SER EUROPE – Eurosite nyári iskola ................................. 16XI European Congress of Entomology ................................ 17IPBES-NÖSzTÉP közös találkozó (2018. július 17-18.) ....... 175th European Congress of Conservation Biology ............... 18Magyar Ökológus Kongresszus .......................................... 18MTA ÖK Napok 2018 ........................................................... 19

- 2 -

Kutatóközponti újdonságok

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült Dr. Kiss Keve Tihamér Magyarország Köztársasági Elnöke Dr. Kiss Keve Tihamér részére a Magyar Érdemrend

Tisztikeresztje kitüntetést adományozta. Dr. Kiss Keve Tihamér - a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos

Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Hidro- és Növényökológiai Osztályának professor emeritusa, a Magyar Dunakutató Állomás és a Magyar Algológiai Társaság tiszteletbeli tagja és korábbi vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke. A kitüntetés adományozására nagy folyóink, elsősorban a Duna hidrobiológiai és ökológiai folyamatainak, illetve algaközössé-geinek kutatásában végzett öt évtizedes munkája, valamint a jelenkori magyar algológiai iskola megteremtésében betöltött szerepe elismeréseként került sor.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend egyik fokozata. Az érdemrend a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmoz-dításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló tevékenységet végzett, példamutató személynek adható.

Gratulálunk a díjazottnak!

okologia.mta.hu

Fitz József-könyvdíjA Fitz-József-könyvdíjat a könyvtáros szakma minden évben három, a legértékesebbnek és

legszebbnek tartott könyvnek ítéli oda. A 2017-es díjazottak között Fráter Erzsébet gyűjteményi kurátorunk „A Biblia növényei” című könyve is szerepel.

A laudáció szerint „a kötet különlegessége abban rejlik, hogy egy-egy növény szakszerű növénytani leírásához minden esetben bibliai idézetek társulnak” és figyelemre méltónak ítéli a kiadvány tartalmi, szerkezeti és tipográfiai igényességét. A nívódíjat július 4-én Keszthelyen, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 50. Vándorgyűlésén, az EMMI kultúráért felelős államtitkára, Fekete Péter adta át a Kiadó képviselőjének.

A díjhoz szívből gratulálunk, és további sikeres alkotói-kutatói munkát kívánunk!

Sólyom Barbara

MÖTE Ifjúsági Díj2018. augusztus 28–30. között rendezte meg a 11. Magyar

Ökológus Kongresszust (MÖK 2018) az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete. A kongresszuson átadták Magyar Ökológiáért emlékérem mellett a MÖTE Ifjúsági Díját is, amit Kovács-Hostyánszki Anikó (MTA Ökológiai Kutatóközpont) vehetett át. Ezt a díjat fiatal kutatók kiemelkedő kutatásaikkal, illetve publikációikkal érdemelhetik ki. Anikó „Kulcsfontosságú vadméh fajok vadnövény-beporzó hálózatokban, avagy az élelmiszer-termelés és a biodiverzitás letéteményesei” címmel tartott nagy sikerű plenáris előadást. A díjazottak munkásságát Botta-Dukát Zoltán, illetve Hornung Erzsébet méltatta.

A díjhoz szívből gratulálunk munkatársunknak!

www.okologiablog.hu

- 3 -

Újabb élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik a limnológiai kutatásokhoz

Hat nemzetközi hírű külföldi tudós kapcsolódhat be akadémiai kutató-helyek munkájába az MTA Vendégkutatói programjának keretében, az egyik nyertes a mayaguez-i Puerto Rico-i Egyetemről érkezik Tihanyba, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézethez. Taras K. Oleksyk egyrészt az egyetem biológia professzora, másrészt a Karibi Genom Központ vezetője és a Limnológiai Intézetbe is az utóbbi minőségében érkezett, vagy is hogy kezdeményezze a Balaton mikroszkopikus élőlények biológiai sokfélesé-gének átfogó vizsgálatát. Ebben a hosszú folyamatban lesz a Limnológiai Intézet segítségére, amely során áttekintjük és amennyiben szükséges módosítjuk a terepi és laboratóriumi protokolljainkat, hogy megfeleljenek a legmodernebb molekuláris technikák igényeinek, fejlesztjük a BLI szükséges bioinformatikai és modellezési eszköztárát. Az együttműködés rövid távú célja, hogy a genetika segítségével azonosítjuk a balatoni mikroorganiz-musokat (baktériumokkat, eukariótákat, vírusok), illetve a lehető legtöbb információt gyűjtjük az azonosítatlan szervezetekről. Ezzel megteremthető a „Balaton Biome”, egy pillanatnyi, genetikai referencia térkép, amelyet felhasználhatnak az elkövetkező algológiai, limnológiai és ökoszisztéma vizsgálatoknál vonatkoztatási alapnak. Az együttműködés hosszú távú célja, hogy ezen és a párhuzamos vizsgálatok alapján felrajzolhassuk az egész Balaton genomikai hálózatát, a azt befolyásoló biotikus és abiotikus kölcsönhatásokkal együtt.

Tóth ViktorOleksyk Taras és a több mint 70 millió éves Solenodon

Megjelent publikációk, sikerek

A klímaváltozás hatása ökoszisztéma-szolgáltatásokra

Ádám Kőrösi, Viktor Markó, Anikó Kovács-Hostyánszki, László Somay, Ákos Varga, Zoltán Elek, Virginie Boreux, Alexandra-Maria Klein, Rita Földesi and András Báldi: Climate-induced phenological shift of apple trees has diverse effects on pollinators, herbivores and natural enemies. PeerJ 6:e5269.

A klímaváltozáshoz az élőlények alkalmazkodnak, ugyanakkor a taxonok eltérőek, ezért az alkalmazkodás sebessége is eltérő. Ez arra vezet, hogy az „összeszokott” rendszerek szétcsúsznak, kialakul egy fenológiai aszinkronitás (phenological mismatch).

Ezt e jelenséget vizsgáltuk kísérletesen almafákkal és a hozzá tartozó beporzó, herbivor (kártevő) és biokontroll szervezetekkel. Klímaváltozási kísérletünkben hároméves „cserepes” almafákon modelleztük a tavaszi hőmérséklet potenciális változásának hatásait a fák fenológiájára, valamint a beporzó és kártevő szervezetekre. A fákat hűtőházban, üvegházban, illetve a szabadban tartottuk, ezzel egy virágzási és fenológiai gradienst kialakítva április közepétől június közepéig. A korábbra hozott virágzás esetén

Rovargyűjtés kopogtatással Viráglátogatás mintavételezése

- 4 -

a vadméhek, a későbbre tolt virágzáskor a háziméhek és zengőlegyek voltak a fő viráglátogatók. A terméssiker szempontjából nem találtunk különbséget a korábban és a szokott időben virágzó fák között, melyből a vadméhek általi megfelelő beporzásra következtethetünk. Ezek az eredmények alátámasztják a „biodiversity insurance” hipotézist, azaz a biológiai sokféleség fontos-ságát az ökoszisztémák működésének fenntartásában környezeti változások esetén.

A levéltetvek száma nagyobb, míg a bimbólikasztó ormányos virágfertőzése kisebb volt a fenológiájukban késleltetett fákon. Az afidofág bogarak száma követte a táplálékul szolgáló levéltetveket, és nagyobb volt a késleltetett fákon. Ezzel igazoltuk, hogy a specializáltabb ökológiai interakciók sérülékenyebbek a klímaváltozás által előidézett fenológiai aszinkronitással szemben.

Báldi András

Az élőhelyi heterogenitás szerepe erdő-gyep mozaikokban

Erdős L., Kröel-Dulay Gy., Bátori Z., Kovács B., Németh Cs., Kiss P. J., Tölgyesi Cs. (2018): Habitat heterogeneity as a key to high conservation value in forest-grassland mosaics. Biological Conservation 226: 72-80.

Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk, hogy az erdőspuszták élőhelyi heterogenitásának mi a természetvédelmi szerepe. Konkrét kérdésünk az volt, hogy hat kiválasztott élőhely tulajdonságai mennyire térnek el egymástól, és ezek alapján hogyan jellemezhető az egyes élőhelyek természetvédelmi fontossága. A hat kiválasztott élőhely az alábbi volt: nagyméretű nyáras-bo-rókás erdőfolt, közepes méretű nyáras-borókás erdőfolt, kisméretű nyáras-borókás erdőfolt, nyáras-borókás északias kitettségű szegélye, nyáras-borókás délies kitettségű szegélye, évelő nyílt homoki gyep.

Mind a hat élőhelyre sajátos fajösszetétel volt jellemző, és mindnek volt legalább néhány olyan faja, amely a többi élőhelyben ritka volt vagy egyáltalán nem fordult elő. A természetvédelmi szempontból fontos (védett, vörös listás, endemikus, specialista) fajok száma a gyepen volt a legmagasabb. A természetességi indikátor értékek alapján becsült élőhelyi természetesség is a gyepen volt a legmagasabb. Az összes fajt tekintve viszont az északias kitettségű szegélyek voltak a leginkább fajgazdagok. A délies kitettségű szegélyek fajszáma is viszonylag magas volt, és ezekben volt a legjelentősebb az őshonos újulat. A különböző méretű erdőfoltok közül a kis erdőfoltok fajszáma bizonyult a legmagasabbnak. A kis erdőfoltok fajösszetétele hasonlított leg-jobban a szegélyekére. A közepes és a nagy erdőfoltok jelentősége elsősorban strukturális jellemzőikből adódik: több őshonos cserjefaj kötődik hozzájuk, és itt találhatók jelentősebb mennyiségben a nagy törzskerülettel jellemezhető fák. Ugyanakkor az idegenhonos fafajok is a közepes és nagy erdőfoltokban vannak jelen legnagyobb mennyiségben. A mért környezeti tényezők (talajnedvesség, levegő páratartalom, levegő hőmérséklet) alapján, ahogyan az várható is volt, a gyep különbözött leginkább az összes többi élőhelytől. Érdekes azonban, hogy még a különböző fás élőhelyek között is komoly különbségek tapasztalhatók.

Kutatásunk arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdőspuszták mozaikos jellegének fontos természetvédelmi szerepe van, és a különböző élőhelyek különbözőképpen járulnak hozzá az egész mozaik értékéhez. Az eltérő jellegű fás élőhelyek nem képesek teljesen helyettesíteni egymást, ezért fontos, hogy a mozaikban lehetőleg többféle méretű foltok legyenek jelen. Mindezt a ter-mészetvédelmi kezelések és a restaurációs programok során is érdemes figyelembe venni.

Erdős László

A jövőben még több parlagfű lehet

Kröel-Dulay, Gy., Csecserits, A., Szitár,K., Molnár, E., Szabó, R., Ónodi, G., Botta-Dukát, Z, 2018 The potential of common ragweed for further spread: invasibility of different habitats and the role of disturbances and propagule pressure.Biological Invasions (Online First) , https://doi.org/10.1007/s10530-018-1811-3

Magyarország a parlagfű Európai elterjedésének gócpontja, ahol Európai összehasonlításban is kiemelkedő az egyébként észak-amerikai eredetű növény tömegessége, és ezzel összhangban a levegő pollenkoncentrációja. Idegenhonos fajok terjedésének vizsgálatakor általában kitüntetett figyelmet kap az elterjedési terület változása, miközben az invázió végső sikeressége szempontjából legalább ennyire fontos a második lépés: ha már jelen van a faj a régióban, hogyan tudja betölteni a megtelepedésre alkalmas élőhe-lyeket. Egy parlagfűvel már erősen fertőzött tájban vizsgáltuk nyolc gyakori nem mezőgazdasági élőhelyen (gyepek, parlagok, erdők, erdészeti ültetvé-nyek), hogy mennyire fertőzöttek már parlagfűvel, és mennyire alkalmasak a parlagfű megtelepedésére. Egy terepkísérletben (élőhelyenként nyolc ismétlésben) vizsgáltuk a parlagfűmagokkal történő vetés (vetett-nem vetett) és a talajbolygatás (ásott – nem ásott) hatását a parlagfű tömegességére a

Burjánzó parlagfű fiatal akáctelepítésben: korábbi mezőgaz-dasági területek újrahasznosításakor a parlagfű tömeges megjelenésére kell számítani a talajmagbankból. (Sződliget, M2-es autópálya építése, 2018 szeptember 16)

- 5 -

következő évben. A vetés önmagában akkor vezetett a parlagfű tömeges megjelenéséhez, ha az adott élőhelyen bolygatás is történt (friss erdőtelepítés). A bolygatás önmagában csak kevés helyen vezetett a parlagfű megjelenéséhez; ott, ahol korábban mezőgazdasági művelés folyt. Ha viszont a vetést bolygatással kombináltuk, mindenütt megjelent a parlagfű és a zárt erdőket leszámítva mindenütt jelentős tömegességet is tudott elérni. Eredményeink azt mutatják, hogy még egy erősen fertőzött tájban is sok olyan élőhelyen nincs jelen a parlagfű, ami alkalmas lenne számára; ugyanakkor ha valahol jelen vannak a magjai, akkor bolygatás hatására szinte mindenütt tömeges megjelenésére lehet számítani. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a parlagfű tömegessége még ebben az erősen fertőzött tájban is tovább emelkedhet. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy eredményeink a további terjedési potenciált mutatják (ahogy azt cikkünk címében is hangsúlyoztuk). Az, hogy valójában mennyi parlagfű lesz, döntően attól függ, hogy sikerül-e korlátozni a faj további terjedését a még nem fertőzött területekre, és hogy hogyan használjuk a már fertőzött területeket (történik-e talajbolygatás).

Kröel-Dulay György

Az urbanizáció hatása a vízi makrogerinctelen közösségekre egy városi kisvízfolyásban

Bozóki, T., Krasznai-Kun, EÁ., Csercsa, A., Várbító, G., Boda, P. (2018): Temporal and spatial dynamics in aquatic macroinvertebrate communities along a small urban stream. Environmental Earth Sciences (2018) 77:559 https://doi.org/10.1007/s12665-018-7735-5

A városok megjelenése és fejlődése a társadalom szempontjából több előnnyel jár, azonban a városokban jelenlevő élővilágra fenyegetést jelenthet. Az urbanizált területeken keresztül folyó vízfolyások vízi makrogerinctelen közösségét a legtöbb esetben kis

térléptékben vizsgálták, ezért munkánk fő célja volt feltárni a városok hatását a vízi makrogerinctelen közösségek tér- és időbeli mintázatára nagy térléptékben. A vizsgálati terület urbanizáltságának a becsléséhez az UrbanizationScore software-t alkalmaz-tuk. Az urbanizáció mértékének a változása meghatározza a közösség fajösszetételét, emellett negatív kapcsolatot mutattunk ki az urbanizáció mértékének a változása és az érzékeny makrogerinctelen csoportok (EPT%) között. Az urbanizáció mértékének a növekedése egyedszám csökkenést eredményezett szinte az összes táplálkozási csoport egyedszámaiban. Vizsgálatunk során kimutattuk, hogy az urbanizáció negatív hatással van a vízfolyás biológiai minőségére. A Multimetrikus Macrozoobenton Indexcsalád (HMMI) alapján számított EQR értékeinek változása fordítottan arányos az urbanizáció mértékével.

Azonban néhány esetben ez a hatás módosulhat, mert a városi környezet és a megváltozott körülmények egy új ökosziszté-ma létrejöttét eredményezik. Az itt jelenlevő makrogerinctelen közösségek fajgazdagsága megközelíti az alacsony minősítésű vízfolyásokét, azonban a városi vízfolyások fajösszetétele nagyban különbözhet a természetes vízfolyások fajösszetételétől.

Bozóki Tamás, Boda Pál

Ökoszisztéma szolgáltatás értékelés a tudományágak metszéspontjábanAz elmúlt évek során az ökoszisztéma szolgáltatások térképezése és értékelése (Mapping and Assessment of Ecosystem

Services - MAES) Európában és világszerte egyaránt kiemelt prioritás lett. Ebbe a nemzetközi kutatási trendbe bekapcsolódva több magyar vonatkozású értékelési folyamat is indult az elmúlt években, amelyekben kiemelt szerep jutott az ÖK ÖBI ökoszisz-

Eger város és a kijelölt mintavételi pontok sematikus ábrája (A); az EQR (B) és az Urbanizációs Index (C) változása az Eger-patak Eger városán keresztülhaladó szakaszán.

- 6 -

téma szolgáltatásokkal foglalkozó csapatának. Ezek közül kiemelkedő volt a 2015-2016 folyamán lezajlott Niraj-MAES projekt, mely az erdélyi Nyárád- és Kis-Küküllő folyók mentén található Natura 2000 területek ökoszisztéma szolgáltatásait térképezte és értékelte egy helyi természetvédelmi civil szervezet (a Milvus Csoport) koordinációjával, és az MTA ÖK szakmai vezetésével. Az egy éves munkafolyamat különlegességét a transzdiszciplináris megközelítések ötvözése és a helyi földhasználókkal, érintettekkel való együttműködés adta. A két folyó mentén élők a projekt kezdeti lépéseitől fogva részt vettek az értékelés folyamatában, sőt kétirányú tudásmegosztás zajlott kutató és “laikus” között: az értékelt szolgáltatások kiválasztása, az élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó képességének meghatározása, a térképek kialakítása mind közös munka eredménye volt.

A különböző tudás-típusokat (ökológiai, szociológiai, hagyományos tudás) ötvöző kutatást a One Ecosystem folyóiratban ismerteti egy frissen megjelent cikk, mely részletes betekintést nyújt a kutatás elméleti hátterébe, módszertani kialakításába, és a helyi tudás tudományos kutatásokba való integrálásának sikereibe és nehézségeibe.

A Niraj-MAES tapasztalatai jelenleg egy hasonló, ám lényegesen nagyobb léptékű és időben is kiterjedtebb projektben hasz-nosulnak. A Nemzeti Ökoszisztéma Szolgáltatás Térképezési és Értékelési Program (NÖSZTÉP) az Agrárminisztérium (AM), mint konzorciumvezető koordinálásával, és az MTA ÖK szakmai vezetésével indult 2016 őszén. Az 5 éven át tartó program céljai közé az EU Biodiverzitás Stratégia követelményeinek teljesítése is beletartozik, azaz hogy Magyarország legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatásai is az EU többi tagállamához hasonló módon és részletességgel fel legyenek mérve. A NÖSZTÉP az EU ajánlásokat és a Niraj-MAES szellemiségét követve, szintén nagy hangsúlyt fektet a részvételiségre. Az ökoszisztémákra leginkább hatást gyakorló ágazatok, mint például a mezőgazdaság, az erdészet, a vadászat, a vízgazdálkodás stb. állami, magán- és civil szervezeteit vezető döntéshozók és szakemberek már az értékelni és térképezni tervezett ökoszisztéma szolgáltatások kiválasztásától kezdve részt vesznek a programban. A bevont szakértőkkel közösen kiválasztott ökoszisztéma szolgáltatások a következők: agrár-ökoszisztémákban termesztett növények, tenyésztett állatok és termékeik, növényi energiaforrások, globális éghajlat-szabályozás, táji mikroklíma szabályozás, szűrés/tisztítás/megkötés(/akkumuláció) ökoszisztémák által, árvízvédelem és csapadékvíz-gazdálkodás, felszíni degradáció elleni védelem, hidrológiai ciklus és vízáramlás fenntartása, pollináció, a ter-mészet rekreációs célú használata, kulturális örökség.

Az érintett ágazatok képviselői az AM és az ÖK által életre hívott Tanácsadó Testületbe tömörülve folyamatosan figyelem-mel kísérik az értékelés előrehaladását. A Testület több mint 20 főből álló csoportja véleményükkel, konstruktív javaslataikkal vagy éppen kritikáikkal segítik a kutatókat abban, hogy szakmailag legitim, ugyanakkor gyakorlatilag is érvényes eredmények szülessenek. A Tanácsadó Testület mellett Szakértői Munkacsoportok (SzMCs-k) végzik a kiválasztott ökoszisztéma szolgálta-tások specifikus értékelését. Az SzMCs-kben az ÖK-s kutatók mellett külső megbízottak, úgy mint kutatóintézetek, egyetemek, szakmaspecifikus szakértők dolgoznak együtt 2 éven keresztül azon, hogy kiválasszák a leginkább alkalmas indikátorokat, és modelleket alkossanak az értékeléshez.

Végül a Niraj-MAES-hez és sok más európai projekthez hasonlóan a NÖSZTÉP is egy széles körű részvételi jövőtervezéssel zárul, amely szintén az érintett ágazatok képviselőinek bevonásával fog zajlani, és az ökoszisztéma szolgáltatások hosszútávú, fenntartható használatát biztosító jövőkép megalkotása lesz a célja.

Az új Niraj-MAES cikk elérhetősége: https://oneecosystem.pensoft.net/article/26363/A Niraj-MAES honlapja: http://www.milvus.ro/ecoservices/A NÖSZTÉP honlapja: http://termeszetvedelem.hu/okoszisztema-szolgaltatas-fejlesztesi-elem

Kalóczkai Ágnes

Frontiers ebook jelent meg Szathmáry Eörs szerkesztésévelNyár elején megjelent Szathmáry Eörs, Michael Öllinger és Kirsten G. Volz

szerkesztésével az Insight and intuition – two sides of the same coin? című e-book, mely a belátás és intuíció kapcsolatát boncolgatja. Az e-book Frontiers Research Topics-ként jelent meg (ezek a Frontiers kiadó olyan kiadványai, melyek egy-egy fontos témát dolgoznak fel gondosan összeválogatott tudományos cikkek segítségéve).

A belátás a problémamegoldó gondolkodás egy különleges fajtáját jelenti, mikor a probléma megoldása hirtelen, a problémamegoldó személy számára is sokszor váratlanul bukkan fel, általában hosszas és reménytelennek tűnő gondolkodás, esetleg többszöri holtpont után. Intuíció alatt pedig azt értjük, mikor egy gondolat, vagy döntés úgy születik meg, hogy az illető egyszer csak ráérez.

Közös ebben a két problémamegoldási módban egyrészt az, hogy szemben a standard, analitikus problémamegoldással, mindkettő nagyrészt tudattalanul zajlik, másrészt az, hogy mindkettő a kreatív és innovatív gondolkodás alapját képzi. Különbség, hogy míg az intuíció esetében a problémamegoldás folytonos és fokozatos, a belátás esetében viszont szakaszos, megszakított.

Mindeddig a két folyamatot különböző kutatási területekhez sorolták és különböző módszerekkel kutatták. A szerkesztők azt tűzték ki célul ezzel a kiadvánnyal, hogy áthidalják ezt a szakadékot a két terület között és feltérképezzék a kettő közötti kapcsolatot.

- 7 -

A könyvben található cikkek konceptuális, fenomenológiai, neurokognitív, elméleti és gyakorlati szemszögből közelítették meg a problémát, olyan kérdéseket feszegetve, mint pl. Mennyire érzik magukat magabiztosnak a problémamegoldók a kétféle feladat megoldása közben? Milyen agyterületek aktívak a kétféle feladat közben? Hogyan lehet depresszió esetén javítani a az intuitív döntéshozási folyamatokon? Milyen modellekkel lehetne szimulálni a problémamegoldás ezen módjait?

Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban megemlíteném saját cikkünket, melyet Zachar Istvánnal, Szilágyi Andrással, Michael Öl-lingerrel, Harold P. de Vladarral és Szathmáry Eörssel együtt írtunk. Egy olyan Darwini Neurodinamikára épülő neurális háló modellt mutatunk be, mely evolúciós folyamatok segítségével oldja meg az egyik klasszikus belátásos problémát. Eközben ha-sonló viselkedést mutat, mint azok az emberek, akik megpróbálják megoldani ugyan ezt a problémát: bizonyos típusú előzetes tudás, és utalások segítik, mások pedig blokkolják a problémamegoldást.

Az érdeklődő olvasót szeretném a kiadó honlapjára irányítani, ahol az e-book szabadon hozzáférhető és letölthető: http://journal.frontiersin.org/article/10.3389/fpsyg.2017.00427.

Fedor Anna

Két új folyóirat a Scopus-ban: European Journal of Ecology és Ornis Hungarica

Az Eperjesi Egyetem néhány éve nagyobb fej-lesztési pályázatot nyert az Európai Uniótól, és ezt részben egy új folyóirat támogatására fordítja. A European Journal of Ecology című lapot főként lengyel és szlovák kolle-gáink kezdeményezésére alapították, de a szerkesz-tő bizottság tagjai a világ minden részéről gyűltek össze. A pályázati támo-gatásnak köszönhetően a cikkek egyrészt sza-badon elérhetőek (open access), másrészt a szer-zői hozzájárulástól (page charge, pblication fee) is mentesek. Az érdemleges kéziratok szerzőinek a szerkesztőség ingyenes angol nyelvtani és stilisz-tikai segítséget is nyújt. Az első három évfolyam cikkei közül néhányat az

ökológia nemzetközileg is kimagasló, domináns alakjai írtak, de sok dolgozat kifejezetten pályakezdő szerzők, pl. doktorandu-szok munkája. Rájuk tekintettel a szerkesztő bizottság különösen ragaszkodik ahhoz, hogy a bírálók gúnyos megjegyzésektől mentes, konstruktív bírálatokkal segítsék a szerzőket. A Scopus a közelmúltban kezdte el referálni a lapot, és adatbázisába visszamenőleg is bevette a lap valamennyi korábbi cikkét.

Az Ornis Hungarica című folyóiratot Moskát Csaba alapította 1991-ben, majd sok éven át főszerkesztőként gondozta azzal a céllal, hogy nemzetközileg is látható fórumot teremtsen a hazai ornitológiának. Később Báldi András, Barta Zoltán, Liker András és Csörgő Tibor szerkesztették, illetve szerkesztik a lapot. A megjelent cikkek zöme konzervációbiológiai jellegű, de a lap ökológiai, evolúcióbiológiai, etológiai, taxonómiai, vagy akár anatómiai dolgozatokat is közöl. Többségük közép-európai, de néhány cikk inkább globális kitekintésű. Korántsem csak magyarok publikálnak itt, sok a külföldi szerző. Mivel a költségeket a laptulajdonos (a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) fedezi, a cikkek itt is szabadon elérhetőek (open access) és mentesek a szerzői hozzájárulástól (page charge, pblication fee). A Scopus a közelmúltban kezdte el referálni a lapot, és adatbázisába visz-szamenőleg is bevette az elmúlt 10 év valamennyi cikkét. Mindkét lap a De Gruyter Publishers kiadó gondozásában jelenik meg.

Rózsa Lajos

- 8 -

A Villányi-hegység élővilága – Kalauz természetbarátoknakGyerekkorom óta Villány környékén élek, és mindig nagy örömömet leltem a

természet megfigyelésében. Kutatásaim egyik fő helyszíne is a Villányi-hegység. Ezért is láttam fontosnak, hogy erről a tájról egy ismeretterjesztő jellegű, a nagy-közönségnek szóló könyv lásson napvilágot.

Bár a hegység élővilága a XVIII. század végétől számos természettudós érdeklő-dését keltette fel, eddig nem készült a hegység élővilágát bemutató ismeretterjesztő könyv. Ezt a hiányt pótolja A Villányi-hegység élővilága című kötet, amely az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a BKL Kiadó közös kiadványaként jelent meg.

Könyvem röviden ismerteti a hegység természetföldrajzi viszonyait és táj-történetét, és összefoglalást nyújt a vidék természetvédelmi helyzetéről is. A kötet legnagyobb része az élővilággal foglalkozik, külön fejezetekben tárgyalva a növényvilágot, a gombákat és zuzmókat, valamint az állatvilágot. Bemutatja a legkülönösebb helyi ritkaságokat és a gyakori növényeket, állatokat egyaránt. A természettudományos ismereteket igyekeztem tudománytörténeti és kultúrtörténeti utalásokkal kiegészíteni. Kiemelten kezeltem a természetvédelmi nehézségek leírását, és több helyen utaltam a lehetséges megoldásokra is. Nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a szöveg a legfrissebb kutatási eredményeket tükrözze, mégis közérthető és érdekes legyen. A könyvet profi és amatőr természetfotósok kitűnő fényképei teszik teljessé, bemutatva sok helyi különlegességet és nagyszerűen érzékeltetve a táj megragadó szépségét. A kötet végén a legfontosabb szakiro-dalmak felsorolása segíti a további tájékozódást.

Remélem, hogy a kiadvány révén sokakhoz eljut a természet szépségének és a természetvédelem fontosságának üzenete.

Erdős László

A Balaton ökológiai vízminőségi állapota 2018 nyár elejénA megszokottnál korábban beköszöntő nyári időjárás hatá-

sára a Balaton vize is hamar fürdésre alkalmassá vált. Érde-mes tudni, hogy az elmúlt húsz évben a Balaton vízminősége példaértékű javuláson ment keresztül, és ez a kedvező állapot idén is folytatódik.

A természetes fürdővizek ökológiai vízminőségének mérő-száma, a vízben lebegő algák mennyisége, illetve összetétele szintén erről tanúskodik. A természetes fürdővizekről ren-delkező hazai szabályozás értelmében a víz kiváló, illetve jó minőségűnek tekinthető, amennyiben az algák mennyiségének becslésére használt pigment, a klorofill-a mennyisége nem éri el a 10, illetve 25 µg/l-es értéket. Szintén lényeges szempont, hogy mennyi egy speciális csoport, az ún. cianobaktériumok, régi nevükön kékalgák részaránya az alga együttes egészéhez képest. Végignézve az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének idei vizsgálati eredményeit, megállapít-hatjuk, hogy a víz minősége idén is kiválóan alakul, a klorofill-a koncentrációja a legfrissebb júniusi adatok szerint 4,8 és 9,5 µg/l között változott (1. ábra). A már említett cianobaktériumok a többi algához hasonlóan a tavi ökoszisztéma szerves részét képezik, potenciális kockázatot csupán bizonyos csoportjaik tömeges elburjánzása esetén jelenthetnek. Tavasszal az alacsonyabb hőmérséklet miatt előfordulásukkal azonban nem számolhatunk, és a szaporodásukhoz nélkülözhetetlen tápanyagok alacsony mennyiségének köszönhetően nyáron sem várható tömeges megje-lenésük a Balaton nyílt vizében, amit a júniusi vízmintákban talált alacsony részarányuk is igazolt. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a Balaton vízminősége kifogástalan.

Az MTA Nemzeti Víztudományi Program honlapján megjelent teljes cikk itt olvasható:http://mta.hu/nemzeti-viztudomanyi-program/a-balaton-okologiai-vizminosegi-allapota-2018-nyar-elejen-108877

okologia.mta.hu

A vízben lebegő algák mennyiségének (a klorofill-a koncentrációjának) alakulása a Balatonban nyugat–kelet irányban 2018. áprilistól júniusig

- 9 -

A Balaton javuló ökológiai állapotaA Balaton vízminőségének megfigyelését többek között az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete is végzi és a mérési ered-

ményekről, a Balaton vízminőségéről rendszeres időközönként beszámol a média is. Ugyan az utóbbi években a tó vízminősé-gének és ezen belül az algák mennyiségének alakulása kedvező volt, azonban ez nem mindig volt így. A 70-es, 80-as években az algák túlszaporodása (eutrofizáció) következtében a tó vízminősége jellemzően kedvezőtlen volt. Az algásodás nem csak az algák mennyiségének, hanem az összetételének változását is eredményezte: új fajok jelentek meg, és régiek szorultak vissza, ami a tó ökoszisztémáját is veszélyeztette. A folyamat csak a 90-es évek második felében fordult meg és a tó vizének minősége javulni kezdett. A vízminőség több évtizedes változását 1971-től 2017-ig illusztrálja az ábra (https://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/Balaton_1_feher.gif). Az ábrán látható a Balaton négy medencéjének átlagos algamennyisége az adott évben, há-rom kategóriára osztva: oligotróf (jó), mezotróf (elfogadható), eutróf (rossz). Látható, hogy az 1970-es évek közepétől 1992-ig volt leginkább probléma a vízminőséggel, a 90-es évek közepétől javulni kezdett a vízminőség, azonban az egyes évek között is jelentős ingadozások mutatkozhatnak.

Az algásodás megszüntetésében jelentős szerepet játszottak az MTA Balatoni Limnológiai Intézet kutatói: az Intézet munka-társai már a 70-es években kimutatták, hogy az eutrofizáció kiváltó oka a tó magas foszfor tartalma. A 80-as évek első felében többek között ezekre a vizsgálatokra alapozva és az Intézet kezdeményezésére egy sor balatoni nagyberuházás csökkentette a tó foszforterhelését. Az ábra azt is mutatja, hogy a tó csak lassan reagált a beavatkozásra, hiszen az eutrofizáció megfordítása a 90-es évek közepéig váratott magára, amikorra a tó algái felélték az üledékben felhalmozódott foszfort.

Tóth Viktor

Tiszta kutak, fürdésre csábító strandok – jó a Duna vízminőségeAz MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének jelentése a Duna kora nyári állapotáról, vízminőségéről a fitop-

lankton-vizsgálatok alapján.Amikor a Duna vízminőségéről beszélünk, általában a vizet használó ember szemszögéből közelítjük meg a kérdést (ivóvízel-

látás, fürdőzés-rekreáció, öntözés, horgászat stb.). Ha a folyó ökológiai állapotát jellemezzük, akkor a vízi ökoszisztémát, a folyó élőlényegyütteseinek életfeltételeit, életkörülményeit vizsgáljuk. Ma már természetesnek vesszük, hogy a jó ökológiai állapotú víz „minősége” az emberi használat szempontjából is a legkedvezőbb. A következőkben a vízminőséget, ökológiai állapotot szinonimaként használjuk.

Ha a közel 400 km hosszú magyarországi Duna-szakasz vízminőségét röviden jellemezni kívánjuk, fontos kiemelnünk azt, hogy Magyarországra egy adott minőségű víz érkezik a felső szakaszról, amit alapvetően a németországi, az ausztriai, a szlo-vákiai Duna-szakasz és mellékfolyói hidrológiai, vízhasználati körülményei határoznak meg. A Dunán és mellékfolyóin a múlt század utolsó harmadában több mint száz nagyobb erőmű épült, s ezek alapvetően megváltoztatták a Duna felső szakaszának jellegét, áramlási viszonyait, hordalékszállítását.

Az erőművek tározóiban az alsó szakaszra jellemző élőlény-együttesek alakultak ki: jelentős a lebegő algák (fitoplankton) mennyisége, makrofiton-állományok jelentek meg, a lassú áram-lási sebességhez alkalmazkodó vízi gerinctelen és halállomány dominál. Az ezredfordulótól az EU Víz Keretirányelv hatására jelentősen felgyorsult és hatékonyabbá vált a szennyvíztisztítás a folyó mentén, jelentősen csökkentve ezzel például a növényi tápanyagok bejutását. Mindezek eredményeképpen javult a Duna vízminősége, kedvezőbbé vált az ökológiai állapota.

Szembetűnő változás állt be pl. a folyó trofitási szintjében, a fitoplankton mennyisége felére, harmadára csökkent, s a ko-rábbi politrófikus állapot ma már gyakran közelít a mezotrófikus szinthez. A fitoplankton fundamentális élőlénycsoport tagjai jelentik a vízi táplálékhálózat fő bázisát, elsődleges termelőként a Nap energiáját közvetlenül hasznosítják és továbbítják a vízi ökoszisztéma többi szereplőjének. Vizsgálata, mennyiségi és minőségi alakulásának ismerete tehát kulcskérdés a Duna

élővilágának környezeti körülményeiben bekövetkezett változásokra adott válaszreakcióinak megértése szempontjából (ilyen többek között a vízszennyezés is).

A Duna vízhozama az idén az átlagoshoz képest kisebb volt kora nyárig, ami kedvezett a tél végi – kora tavaszi fitoplankton-együtteseknek (1. ábra). Itt elsősorban a sugaras szimmetriájú, diszkoszalakú kovaalgák (2. ábra) dominanciája a jellemző. Az a-klorofill koncentrációja szoros összefüggést mutat a fitoplankton alapján jellemezhető vízminőséggel (trofitással), így ennek idei alakulását mutatjuk be a Duna Budapest feletti szakaszán. A trofitási szint május elejére elérte a mezo-eutrófikus szintet. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezt a mennyiségű fitoplanktont a táplálékhálózaton belül a fogyasztó szervezetek még jól fel tudják használni, így ez nem befolyásolja kedvezőtlenül a folyó ökológiai állapotát. A Duna jelenlegi minősége megfelelő az

- 10 -

ivóvíztisztítás szempontjából, így a parti szűrésű kutaknál nem kell vízminőségi problémákkal számolni. Úgy gondoljuk, hogy a fürdésre rekreációs célból kijelölt magyarországi partszakaszokon is jó minőségű a Duna vize.

A jövőben azonban több olyan új, korábban nem vizsgált, vagy korábban kevésbé veszélyesnek gondolt szennyezéssel kell szembenézni, és a monitorozását bevezetni, mint pl. a gyógyszermaradványok, vagy a műanyag hulladékból fölaprózódó mikromű-anyagok tömege. Kutatásokkal kell tisztázni, hogy milyen károsodást okoznak ezek a vízi ökoszisztémában, a vízi élőlényekben, s milyen mértékben rontják ezzel a vízhasználatot.

A teljes cikk az mta.hu oldalon olvasható: http://mta.hu/mta_hirei/tiszta-kutak-furdesre-csabito-strandok-jo-a-duna-vizminos-ege-108914

Ács Éva

„Tisztább, mint az átlag”- folytadódnak a gyógyszermaradvány felmérések a Balatonban

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) Adaptációs Neuroetológia Kutatócsoportja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Intézetében működő Toxikológiai Laboratóriumával együttműködve 2017-ben egy több hatóanyag csoportra kiterjedő, felmérő jellegű mintavételeken, és azok műszeres vizsgálatán alapuló, egész évre kiterjedő gyógy-szermaradvány felmérést végzett a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) megbízásából. E kutatások során a humán eredetű hormon- és gyógyszermaradványok jelenlétének felmérését végezték el a Zalában, a Kis-Balatonban és a Balatonban.

A cikk teljes terjedelmében itt található: https://www.okologia.mta.hu/node/10758

okologia.mta.hu

Pályázataink, témáink

Felfedező kutatásra nyert el 12 milliárd forintot 400 magyar kutató.Az MTA ÖK nyertesei

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jól illeszkedő pályázati konstrukciókkal támogatja a hazai felfedező kutatási programokat. A források egyharmadát fiatal kutatók nyerték el, akik kutatói életpályájukat és önálló kutatásaikat Magyarorszá-gon kezdik meg. Az elnyert források a természeti és társadalmi jelenségek megismerését célzó új módszerek, eljárások kidolgozását megalapozó projekteket és nemzetközi kutatási programok kezdeményezését ösztönzik. A teljes cikk az NKFI honlapján olvasható: https://nkfih.gov.hu/hivatalrol

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont sikeresen sze-repelt a 2018 évi kutatói kezdeményezésű témapá-lyázatok (K_18), a fiatal kutató által kezdeményezett témapályázatok (FK_18), a posztdoktori kiválósági program (PD_18) és a „Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatása” (KH_18) pályázatokban. Mindössze-sen kb. 425 milliót nyertek az ÖK kutatói. A nyertes pályázatok az alábbi táblázatban találhatóak.

okologia.mta.hu

- 11 -

Nemzeti Kiválósági Program: Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2018. május 28.-i döntéshozatala alapján a Nemzeti Kiválósági Program egyik támogatott projektje a Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig címmel benyújtott pályázat. A projekt a Nemzeti Kiválósági Program „D” alprogram („Tiszta ivóvíz” Nemzeti Program) felhívására készült. A Nemzeti kiválósági program 2018. évi felhívása a felfedező kutatások társadalmi és gazdasági hasznosulását ösztönzi egy-egy olyan stratégiai területen, ahol hazai kutatói kiválóság a legversenyképesebb lehet. A fenti célokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatja az NKFI Hivatala.

Az NKFI Hivatala által 2018.-ban támogatott projekt, a „Tiszta ivóvíz” Nemzeti Programra benyújtott pályázat konzorciumi formában történt. Az együttműködés tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, mint koordinátor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Fővárosi Vízművek Zrt., a Miskolci Egyetem és az Országos Közegész-ségügyi Intézet, valamint a program közreműködőiként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, és az MTA Csillagászati és Földtudományi Központ. Az ivóvízellátás jelentős része a partiszűrésű vízbázisokon alapul, ezért ezek megóvása stratégiai jelentőségű. A projektben kiemelt figyelemmel vizsgálják a vízbázisokat, azonosítani fogják a ránehezedő terheléseket, illetve védelmük leghatékonyabb módjait. A projekt hossza három év, költségvetése egy milliárd forint.

A program az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének útmutatásával jött létre.A Nemzeti Víztudományi Program honlapja:http://mta.hu/nemzeti-viztudomanyi-program/nemzeti-kivalosagi-program-tiszta-ivoviz-a-biztonsagos-ellatas-multidiszciplina-

ris-ertekelese-a-forrastol-a-fogyasztokig-108817A program az NKFIH oldalán: http://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/nemzeti-kivalosag-ot-uj

okologia.mta.hu

Nemzetközi együttműködés az AQUACOSM 1. Transnational Access-hez kapcsolódóan

A H2020 keretében támogatott AQUACOSM projekt kiváló lehetőség nemzetközi mezokozmosz-kísérletekbe való bekapcso-lódásra, akár saját ötlettel, akár a fogadó intézet tervezett kísérletének valamely munkafázisán keresztül. Tavaly egy tervezett kísérlethez kapcsolódóan csoportosan pályáztunk a WasserCluster, Lunz, AquaScale csoporthoz (kontakt & csoportvezető: Dr. Robert Ptacnik): Bengtsson M.M., Murray D., Abonyi A., Mironova K. & Endrédi A. 2017. Microbial diversity and resilience as a function of spatial connectivity in alpine lake ecosystems (MicroDISCO). Az elbírálás során előny volt a csoportos pályázás, és az is, hogy tervezett kísérlethez kapcsolódtunk. Az összes munkafázist végig követhettük (dolgozhattuk); kavicságy kiala-kítása, a mezokozmoszok összeszerelése, tisztítása, beállítása, inokulumok begyűjtése, monitoring és mintázás, folyamatos adatértékelés a naponta bejövő adatokból, stb. A kísérletben azt vizsgáltuk, hogy a diszperzió ellensúlyozhatja-e közösségeket érő stressz (hűhullám) negatív hatását (gyorsabb helyreállás, jobb működés a stresszt követően). A kísérlet sikeresen zajlott, beleértve a nem várt negatív hőhullámból adódó problémák megoldását is (lsd. kép, 14°C nappal, 8°C éjszaka). A 2. pályázati kör (jövő évi projektekhez) október 30-ig nyitott: www.aquacosm.eu/transnational-access/, mely kiváló lehetőség gyakorlatszer-zésre, kapcsolatépítésre.

Abonyi András, Endrédi Anett

- 12 -

Botanikus kerti hírek

Botanikus Kerti GyűjteményekA nyári hónapokat nagy meleg és szárazság jellemezte

(míg június viszonylag esős volt, július-augusztusban szinte semmi eső nem esett), ez a kerti gyűjtemények fenntartá-sában a folyamatos vízellátást igényelte a kerti dolgozóktól. Szükségessé vált, hogy a kánikula idején a kerti dolgozók reggel 6 órától kezdjék meg az öntözési munkálatokat, hogy a növények még a hőség előtt kapják meg a megfelelő meny-nyiségű vizet. Ennek köszönhetően a Kert nem szenvedett nagyobb kárt a nagy meleg miatt.

A szabadtéri gyűjteményekben a bőséges és korai virág-zás, ugyanakkor a gyorsabb elvirágzás volt jellemző. Az üvegházi gyűjteményben is sok újdonságnak örvendhettünk, így például a sikeres megporzás révén terem a vanília, ill. újra terem a banán, és a magcsere programból származó magok szaporításából is jó néhány növény már bekerült a gyűjteménybe.

A nyár elején a kerti dolgozók keze nyomán megszépültek az egynyári ágyások: a Rózsakertben, a Kastély előtt illetve a Nagy-vue tetején. Dézsás kiültetések vonták magukra a figyelmet a Tornácosház és a Berkenyeház között.

A nyár végén megkezdtük a beérett termések és magok gyűjtését és tisztítását, a nemzetközi magcsere program év végi magkatalógusához.

Augusztus közepén egy kb. 25 fős lelkes és ügyes cser-készcsapat segítette a gyűjteményápolási munkákat, kezük nyomán megszépültek a Rendszertani Gyűjteményben a Graminae ágyások.

A nyári időszak látogatottsága az átlagos körül mozgott.A fenntartási és kezelési munkák a nyári hónapokban

is folyamatosan és rendben zajlottak, ezen kívül számos technikai-műszaki feladatot kellett kivitelezni:

Gépi erővel kitisztításra került a patakmeder kerten belüli felső szakasza.Megkezdődött a kerti hidak felújítása, az elkorhadt hídelemek cseréje, a szerkezet új-

rafestése. A patak belépési pontja felett átkötő kis híd, valamint a Nyíres-szigetre vezető szélesebb fahíd augusztus folyamán el is készült, a Sándor szigetre ívelő híd felújítása a tervezettnél nagyobb mérvű beavatkozást igényelt, így ennek elkészülte őszre várható.

Bejeződött az Üvegházak előtti évelőágyások és a lenti mélyágyi telep öntözőrend-szerének üvegházról való leválasztása, modernizálása, kiépítése. Megtörtént az üzembe helyezés. Az új öntözőrendszer több mint 7.000 m² hasznos felületet képes vízzel ellátni.

- 13 -

A Kaktuszházban teljes talajcsere és öntözési fejlesztések zajlottak. A gyűjtemény parapet mögött elhelyezett része megújult. A növények az átmeneti kilakoltatást és a visszaültetést jól viselték, a gyűjtemény nem sérült.

Az Orchidea- és broméliaház fűtésrendszerének korszerűsítése, a tönkrement csövek cseréje illetve korrózióvédelme is tovább folyt.

A broméliagyűjtemény talajcseréje nagy felületen megtörtént, melynek során a Kertből származó keményfa ágakat is elhelyeztünk. Ezek kettős célja a fűtési rendszer elemeinek eltakarása, illetve a minél természethűbb élőhely kialakítása.

Rendezvények a Botanikus Kertben és külső helyszíneken• június 1-2-3-án Fehérvárcsurgón a Károlyi Kastélyban megrendezett 14. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok

vendége volt Kertünk, a Botanikus Kert standja a Kastély díszudvarában kapott idén is helyet.• június 2-án Vácrátóton ingyenesen vezetett Kerttörténeti sétát szerveztünk, első alkalommal csatlakozva a Franciaországból

kiinduló Kertek Európája – Történeti kertek, kastélyparkok napja elnevezésű nemzetközi rendezvénysorozathoz.• június 7-től kezdődtek a Szentjánosbogár séták, 10 estén keresztül jöhettek az érdeklődők megtekinteni a látványos rajzást.• Június 9-én, 23-án, 27-28-29-30-án hirdettünk ’A Botanikus kert virágai’ akvarellfestészeti foglalkozást.• A nyár folyamán két már hagyományossá vált zenei program is meg-szervezésre került:• július 7-én az Új Harmónia Fúvósegyüttes kamarakoncertjén, • július 21-én a Musica Sonora zenekar hangversenyén vehettek részt az érdeklődők.• Az Államalapítás ünnepi hétvégéjén a látogatókat ’Hónap érdekességei’ és ’Kerttörténeti’ önállóan bejárható tansétákkal vártuk.

Szakmai látogatások, konferenciák

Kazah expedíció

Botanikus Kertünk munkatársai, Kósa Géza és Fráter Erzsébet 2018. augusztus 1-11. között a Kazah Tudományos Akadé-mia Botanikai Intézete és Botanikus Kertje (Almati) vendégeként és segítségével gyűjtő terepexpedíción vett részt. Helyi kollégák kíséretében felkeresték az Észak-Tiensan vonulatainak (Ili-Alatau, Küngöj-Alatau, Csarin-kanyon) sztyeppi területeit, erdőövezeteit és havasi zónáit, 3500 m magasságig. A hegyi terepekkel tarkított út rendkívül eredményes volt, nagyszámú értékes mag, élő növény és dugvány került haza a Nemzeti Botanikus Kert gyűjteményeinek gazdagítására. A növényi szaporítóanyagok egy része az Index Seminumon keresztül bekerül a botanikus kertek nem-zetközi tudományos magcseréjébe. Más növények a dendrológiai gyűjteménybe kerülnek, az éghajlat szárazodására vonatkozó introdukciós kísérlet részeként.

- 14 -

Díjak, kitüntetésekAugusztus 20-án adta át Dr. Nagy István miniszter úr a Köztársasági Elnök Úr által adományozott Magyar Arany Érdemkereszt

kitüntetést Halász Ferencnek, az országszerte meghirdetett szentjánosbogár séták rendszerének kidolgozásában végzett mun-kájáért. A díjazott ugyan nem intézményünk munkatársa, de évek óta Vácrátót is részt vesz az esti séták megszervezésében, mint az egyik legnépszerűbb helyszín. A díjhoz sok szeretettel gratulálunk!

Sólyom Barbara

Rendezvények, konferenciák

Fókuszban a Tisza természeti értékeiA WWF Magyarország és az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének

Tisza Kutató Osztálya (MTA ÖK DKI TKO) Debrecenben tartott gondolatébresztő műhelytalálkozót a Tisza hazai szakaszának biológiai sokféleségének megóvásáról, melyen 10 hazai – a Tisza kutatásával (is) foglalkozó – intézmény 25 szakembere vett részt. Megjelentek az akadémiai kutatóhelyek, egyetemi tanszékek és a nemzeti park igazgatóságok, valamint a privát szféra kutatói is.

A találkozó célja egy gyakorlatias szakmai párbeszéd elindí-tása volt arról, hogy miként lehetne objektíven meghatározni a hazai Tisza-szakasz biodiverzitási fókuszterületeit a jövőbeni védelmi beavatkozások megalapozásához. Hogy miért lehet erre szükség? A Tiszára és élővilágára vonatkozóan számos kutatási részeredmény áll rendelkezésre, azonban azok idő-beni, módszertani és feldolgozottságbeli eltéréseket mutatnak. Ennek megfelelően az eredmények összesítése, szintetizálása és belőlük átfogó következtetések levonása nehéz.

A szakmai napon előadásokat hallhattunk a Tisza kutatás történetéről, a WWF Magyarország, az MTA ÖK DKI TKO folyóvé-delmi munkájáról, valamint újfajta természetvédelmi priorizálási tudományos megközelítésekről.

A nap legizgalmasabb része a szakértők célzott bevonása volt. Arra kértük őket, hogy saját ismereteik lapján rendeljenek értékeket egyes Tisza szakaszok természeti értékességére és veszélyeztetettségére vonatkozóan. Ezeket az eredményeket, az MTA ÖK DKI TKO kutatóinak előzetes új eredményeivel összevetve izgalmas szakmai párbeszéd alakult ki, ahol számos előremutató javaslatot jegyezhettünk fel, továbbá a szakértők szabadon beszámolhattak korábbi kapcsolódó kutatások, vagy futó projektek (várt) eredményeiről.

Összességében elmondható, hogy a WWF Magyarország új kezdetként szeretne ismét lendületet adni a Tisza menti termé-szeti értékek kutatásának, hogy minél inkább tudományos alapon végezhessék a természetvédelemben dolgozók gyakorlati munkájukat. Terveink szerint a munka még szélesebb partneri körben folytatódik tovább.

Az eredeti cikk a WWF Hírlevelében olvasható: http://wwf.hu/vizeink_/1/fokuszban-a-tisza-termeszeti-ertekei

okologia.mta.hu

SCB Latin America and Caribbean konferencia, Trinidad és Tobago, július 25-27.A Society for Conservation Biology a természetvédelem tudományos alapjait propagáló szervezet. Mára már igen jelentőssé

nőtte ki magát, a regionális tagszevezetek közül az európaiban igen jelentős magyar képviselettel. Ez nyilván összefügg azzal is, hogy az első európai SCB konferencia Egerben került ugyebár megrendezésre, Báldi András szervezésében. Most pedig eljött az idő, hogy a dél-amerikai és karibi térség tagszervezete (SCB LACA) is megrendezze első regionális konferenciáját (LACCCB).

Trinidad és Tobago, a University of West Indies helyi kampusza (St Augustine) erre ideális helyszínt szolgáltatott, hiszen szi-getnek ugyan sziget, de geológiailag és ökológiailag mégis a kontinenshez tartozik, emellett kezdetben spanyol gyarmat volt, de a hivatalos nyelv mégis az angol. Egyfajta regionális híd szerepet töltenek tehát be.

Trinidad és Tobago egyébként az USA és Kanada után a harmadik legmagasabb GDP-t tudja felmutatni az egész amerikai kontinensen. A pálmafák látványa és a forró, nedves klíma tehát viszonylagos jóléttel párosul. Ellentétben a többi karibi állammal, itt nem a turizmus, hanem az olaj a fő bevételi forrás.

Fotó: Lukács Balázs András/MTA ÖK DKI TKO

- 15 -

Pedig látnivaló van bőven. A Caroni mangrove erdeiben csónakázva lombkoronában alvó törpe hangyászt, minket megvetően lenéző közép-amerikai kertiboát, hangoskodva ácsorgó flamingókat és a faágakon ücsörgő, meseszép skarlát íbisz kolóniát cso-dáltam. A Yerette kolibriparadicsomban a kezemből ettek volna a kolibrik, ha édeset izzadok, de így inkább a virágok nektárját szürcsölték. A Nariva esőerdeiben pedig három órán át követtük a folyamatosan üvöltöző bőgőmajmokat, mire végre meg is pillanthattuk őket. Közben viszont sikerült felébreszteni néhány békésen szunyókáló denevért, melyek a Rockefeller Alapítvány 1969-ben elhagyott erdei kutatóbázisába húzódtak be. Az indiaiak miatt az egyik nemzeti étel a roti, a kulturális sokszínűség eredménye pedig a nyitott, befogadó közeg.

A konferencián összesen 3 plenáris előadót láttunk: egy erősen közepes előadást a hatodik nagy kihalásról (Gerardo Ceballos, Universidad Nacional Autónoma de Mexico), egy briliáns előadást a védett területeken kívüli természetvédelemről (Howard Nelson, University of Chester) és egy lenyűgöző előadást a mélytengerek kutatásáról (Diva Amon, Natural History Museum, London). Emellett 81 előadás, 28 poszter és 12 workshop volt a menün (utóbbiak közül talán kiemelkedett az öt napos szivacshatározás, melyet kihagytam, és ezt talán örökké bánni fogom).

A konferencián két ÖK-s résztvevő jelent meg, Juliana Pereira élőhelyhálózatok konnektivitásáról tartott előadást (spanyol adatokon illusztrálva egy módszertani fejlesztést, tehát némi latinos relevanciával), én pedig kulcsfajokról beszéltem (egy chilei kollaboráció eredményeit bemutatva). Persze az elmélet és a módszertan globális jelentőségű, és ennek megfelelően kellemes fogadtatásban részesültünk, a szervezők nagyon örültek a távoli látogatóknak (egy-egy angol, spanyol és norvég, valamint jó-néhány német képviselte még Európát, köztük Stefan Kreft az SCB Europe vezetőségéből).

A lelkesen érdeklődő, potenciális kollaborációs partnerek kreol tengerében igyekeztem a tudományra fókuszálni, de sajnos korlátozott néhány dologban a szabad FTE értékem. Első nap felkértek a diákzsűri tagjának, és persze lelkesen igent mondtam - ezzel öregbítve az európaiak történelmi okokból már amúgy is igen rossz hírét a térségben. Egy diák mindenképpen Budapestre akar jönni tanulni – meglátjuk, mi lesz belőle.

Nyugtázhatjuk, hogy a latin szekció is betáncolt a regionális SCB konferencia-sorozatok hömpölygő áradatába. Nem tudjuk, hol lesz a következő, de érdemes lesz odafigyelni, mégpedig szerintem elsősorban módszertani érdeklődésű embereknek. Az előadások döntő része ugyanis leíró jellegű volt, adatokat és problémákat mutattak be. Többen is megjegyezték az előadásom kapcsán (amerikaiak, németek), hogy nagy szükség lenne még elméletre és modellezésre, kicsit koncepcionálisabb kutatásokra. De szerintem pont ezt vártuk.

Jordán Ferenc

Élménykavalkád egy konferenciáról a nagy víz túlsó partján2018. augusztus 5. és 10. között az ÖK Ökoszisztéma-GINOP pályázatának

köszönhetően részt vehettem az Ecological Society of America (ESA) 103. éves konferenciáján (Annual Meeting) New Orleansban (Louisiana állam). Az 1915-ben alapított ESA több mint 9000 tagjával a Föld alighanem legnagyobb ökológus tudományos társasága. A társaság öt jól ismert, nagy hatású folyóiratot jelentet meg (Ecology, Ecological Applications, Ecological Monographs, Ecosphere, Fron-tiers in Ecology and the Environment) és évente megrendezi a 3-4000 ökológus részvételével zajló éves konferenciáit.

A helyszín és a központi téma választása az idei konferencián erősen össze-függött, hiszen a 2005-ben a Katrina hurrikán által jelentős részben elpusztított, ám azóta sok tekintetben megújult New Orleansnál nem lehetne jobb helyszínt elképzelni a konferencia fő témájának (“Extreme events, ecosystem resilience, and human wellbeing” azaz kb. “Szélsőséges események, az ökoszisztémák rezilienciája és az emberi jól-lét”).

A konferencia hagyományosan óriási léptékű: közel 4000 résztvevő, egyszerre 28-32 párhuzamosan futó szekció a vasárnap esti plenárisoktól péntek délutánig, napi program reggel 7-től este 9-ig. A 280 oldalas programfüzetben egy-egy napi program áttanulmányozása legalább 1-2 órás elfoglaltságot jelent, szerencse, hogy

a napi menetrend megtervezéséhez és az absztraktok gyors eléréséhez okostelefonos útvonaltervező alkalmazást is fejlesztenek minden konferenciára. A menetrend összeállításánál azonban figyelembe kell venni a térbeli léptéket is: a New Orleans-i konfe-renciaközpont pontosan 1 km hosszú, 150-200 m széles, 10 hektár kiállítótérrel rendelkező épület, melynek eredményeként két terem között akár negyedórás gyaloglás is szükséges lehet. A résztvevők nagy száma miatt kollégákkal csak úgy “összefutni” nagyon ritkán lehet, legjobb, ha a konferencia előtt vagy közben egyeztetünk velük időpontot a találkozásra. Erre a célra létezik papír-alapú kifüggesztett és elektronikus üzenőfal is.

A konferencia két legnagyobb előnye, hogy lehetőséget ad kurrens témákban világszínvonalú előadások hallgatására és a szakmai-tudományos kapcsolatok erősítésére (“networking”). Az elképesztően széles tematikai választék kelet-európaiak számára viszonylag olcsó regisztrációval párosul: mivel az ESA-nál Magyarország még mindig fejlődő országnak számít, a teljes (egy hetes) regisztráció mindössze 105 dollár volt idén. A konferenciára egyébként az amerikai kutatók nyilvánvaló többsége ellenére számos más (idén 60-nál több, főként dél-amerikai és európai) országból érkeznek résztvevők és a témakínálatot áttekintve megállapítható, hogy a konferencia erősen globális merítésű.

A tudományos programban 18 db szervezők által összeállított szimpózium (30 perces előadások), 40 db résztvevők által szervezett szimpózium (20 percesek), 31 db résztvevők által szervezett, gyors (5 perces) előadásokból és hosszabb vitából álló

- 16 -

szekció, 143 db, a beküldött absztraktok alapján összeállított szimpózium (20 percesek), 47 db poszterszekció, 20 db speciális szekció (panelbeszélgetés, nyílt vita, rövid informális előadások, filmvetítés stb.), 43 műhelytalálkozó (rövid kurzus) és 9 db terepi kirándulás szerepelt.

Sok szimpózium témája a központi tematikához kapcsolódott, de rengeteg egyéb kutatási területről is érkeztek előadások/poszterek. Általánosan jellemző, hogy a szervezett szimpóziumokban “befutott”, idősebb kollégák szerepelnek áttekintő jellegű előadásokkal, míg a beküldött absztraktok alapján szervezett szekciókban fiatalabb, mesteri vagy doktori fokozatukon dolgozó illetve posztdoktor kutatók szerepelnek. Az amerikai tudományos hagyományoknak megfelelően a legtöbb prezentációra elmond-ható volt, hogy erős elméleti alapokkal rendelkező, modelleket alkalmazó vagy azokból kiinduló és/vagy terepi ill. laboratóriumi kísérletes megközelítésekkel végzett kutatásról szólt.

A szélsőséges időjárási események (SZIE, pl. hőhullámok, aszályok, árvizek, tüzek, viharok/hurrikánok, extrém magas csapa-dék) hatását az emberi tevékenység gyakran felerősíti, elsősorban az átalakított tájhasználat miatt. A SZIE ezért jelentős kihívást jelentenek a növényi és állati populációk, közösségek és ökológiai rendszerek számára éppúgy, mint az ember egészség- és életminőségére. A SZIE témájához kapcsolódva a következő kutatási területek kaptak jelentős szerepet a konferencián (szubjektív válogatás a teljesség igénye nélkül):

• a SZIE hatásainak értelmezése, a hatások függése az ökológiai rendszertől, térbeli és időbeli léptékektől, a tájhasználat átalakulásától,

• empírikus megfigyelések és tanulságok a jelenkori SZIE-et követően,• a múltbeli SZIE hatásai (paleo-ökológia),• lehetőségek a hatások és válaszok le- és fel-skálázására („downscaling, upscaling”),• az ökológiai reziliencia fogalma és operativizálása,• hosszú távú trendek és hirtelen változások elméleti háttere, előrejelzési lehetőségei,• közösségek és ökoszisztémák működésének és összeomlásának vizsgálata,• az ökológiai korlátok elmélete, kimutatásának és előrejelzésének lehetőségei,• a biodiverzitás fenntartását biztosító tényezők megismerése: táj-genetika, a természetes bolygatások/zavarások elméleti

hátterének és működésének megértése,• klímaváltozás: rövid távú tendenciák és predikciók, menedékterületek és konnektivitás,• új (“novel”) ökoszisztémák,• a hagyományos tájhasználat és a természetvédelmi stratégiák (kezelés, restauráció) szerepe a SZIE hatásainak csök-

kentésében.A restaurációs ökológiai témák fókuszában a vizes élőhelyek (wetland) álltak, nem véletlenül, hiszen a kontinentális USA vizes

élőhelyeinek 40%-a Louisana területén helyezkedik el. A wetland-ek pusztulása aggasztó mértékű: az US Geological Survey adatai alapján évente 43 km2, azaz óránként kb. egy focipálya területének megfelelő vizes élőhely tűnik el főként a tengerpart eróziója miatt, melynek fő oka a klímaváltozás révén emelkedő vízszint és intenzívebbé váló hullámzás.

A szigorú értelemben vett tudományos prezentációk (előadások, poszterek) mellett rengeteg egyéb, oktatási, oktatás-mód-szertani és tudománypolitikai fórum ill. műhelytalálkozó szerepelt a programban. A fiatalok számára különösen értékesek a ku-tatói életpálya sikerességét célzó szekciók (tudatos karriertervezés, ökológus karrier-lehetőségek, tudományos kommunikáció, hatékony személyes hálózat-építés és fenntartás, adatkezelés, adatelemzés, prezentációk/oktatási anyagok készítése, tanterv-fejlesztés, kurzusok tervezése stb.).

Összesen 45 kiállító mutatkozott be, köztük minden jelentősebb tudományos kiadó, több nemzetközi tudományos szervezet, számos terepi és laboratóriumi műszert, felszerelést, szoftvert gyártó cég, nagyobb civil szervezetek, monitorozó intézmények és programok, egyetemi intézetek stb.

A poszterek iránti érdeklődés felkeltéséhez és a hangulat emeléséhez jelentősen hozzájárult a poszterszekciók ideje alatt üzemelő “Ecology and Music” sarok, ahol bárki csatlakozhatott kedvenc hangszerén játszani vagy énekelni az éppen ott öröm-zenélő ökológusokkal. Mindehhez természetesen pohár söröket és borokat áruló büfésarok is kapcsolódott.

Összességében az ESA éves konferenciáin való részvétel a konferencia léptékei miatt sokak számára elrettentő lehet, ezen azonban több módon lehet segíteni, pl. az okostelefonos applikáció mellett létezik orientáció és személyes konzultáció is az első konferenciázóknak. Valószínűleg megállapítható, hogy ennyi magas szintű, globális merítésű tudományos előadást/posztert és ennyi “networking” lehetőséget más konferencián nem lehet elérni ilyen költséghatékonyan. Az egyhetes konferencia még a drágább repülőjegy ellenére is összemérhető némelyik 2-3 napos európai konferencia bekerülési költségével. Az ESA éves konferenciája igazi intellektuális élmény, mindenkinek ajánlom legalább egyszeri kipróbálásra. A konferenciát augusztus első felében szokták rendezni, 2019-ben Louisville-ben (Kentucky), 2020-ban Salt Lake City-ben (Utah) lesz.

Lengyel Szabolcs

SER EUROPE – Eurosite nyári iskola13 országból 21-en vettek részt az MTA Ökológiai Kutatóközpont által a SER Europe és az Eurosite égisze alatt megrendezett

„Az európai száraz gyepek kezelése és helyreállítása” c. nyári kurzuson 2018 augusztus 20. és augusztus 24. között. A program magában foglalta azokat a legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseket, amelyek a száraz gyepek állapotával, veszélyezte-tettségével, kezelésével és helyreállításával kapcsolatosak. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Karbonház nevű látogatóköz-pontjában egy előadónap keretében a száraz gyepek jelenlegi állapotát (Monika Janišová, SK), a veszélyeztető tényezők közül a klímaváltozás (Bartha Sándor) és az invazív fajok (Johannes Kollmann, D) száraz gyepekre lehetséges hatásait mutatták be. A gyakorlati kezelések közül a visszagyepesítés (Ivana Jongepierova, CZ), a hagyományos tudás alkalmazásának lehetőségei

- 17 -

(Varga Anna), valamint a különböző állatcsoportok kezelésekre adott válaszait (Lengyel Szabolcs) járták körül az előadások. Az előadás napját három kirándulás követte Magyarország külön-böző jellegű száraz gyepterületeire. Minden nap előadásokkal kezdődött, amelyek kapcsolódtak a helyszíni látogatásokhoz. A Fülöpházi buckavidéken a rséztvevők megismerhették a még fennmaradt száraz homoki gyepeket az utolsó mozgó homok-buckákkal, bejártak néhány felhagyott szántót és két ökológiai helyreállítási kísérletet, továbbá az Exdrain klímaváltozás-kísér-letet. A résztvevők visszajelzésein alapulva a legérdekesebb program a kunhalmok (az ősi temetkezési helyek) látogatása volt a Hortobágyi régióban. A második legfontosabb program a Zámolyi-medence Natura 2000 területein volt, ahol a földtu-lajdonos mutatta be a dolomit gyepterületek helyreállítását és kezelését, továbbá részt vehettünk egy hazai szafarin bivalyokkal és vízimadarakkal.

Halassy Melinda

XI European Congress of Entomology

2018 július 2-6, Nápoly

11. alkalommal került megrendezésre az Európai Rovartani Konfe-rencia (http://www.ece2018.com/). A konferencián közel ezer résztvevő vett részt, a világ sok országából. A konferencia helyszíne említést érdemel, maga a nápolyi kikötő épülete volt, a folyosó egyik felén előadásokra lehetett bemenni, a másikon nagy óceánjárok utasainak beléptetése folyt. A témák a rovartan széles spektrumát ölelték át a szisztematikától, állatorvosi rovartantól, a biokontrollon és a méheken át az ökológiáig. Számos szekció foglalkozott a rovarral mint táplálék-kal – nekünk, embereknek, illetve a háziállatoknak. A konferencián a GINOP-2.3.2-15-2016-00019 számú projektben megcélzott témák és kutatási eredmények kerültek bemutatásra, a következő címmel: Comp-lexity of factors that affects pollinators – farming intensity, climate and below ground processes (Báldi & Kovács-Hostyánszki). Az előadás megtartására Teja Tscharntke (Göttingen) kért fel az általa szervezett szimpóziumba (Arthropod-mediated ecosystem services in agriculture). Ebben a szekcióba német, angol, amerikai, francia, olasz kutatók is megszólaltak, illetve előadást tartott Batáry Péter is.

Báldi András

IPBES-NÖSzTÉP közös találkozó (2018. július 17-18.)

- 18 -

Elkészült az IPBES Europe and Central Asia assessment, három év alatt, 130 szakértő közreműködésével. Mivel ez a regio-nális felmérés magában foglalja Magyarországot is, ezért fontos feladat a most folyó, Agrárminisztérium által koordinált KEHOP projekt Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatás Térképezés és Értékelés (NÖSZTÉP) projektelemmel való szinergiák feltárása, és a közös pontok kialakítása, a továbblépési lehetőségek meghatározása. Ebből a célból a NÖSZTÉP és az IPBES hazai szakértői egy kétnapos találkozón vettek részt Leányfalun, 2018. július 17-18-án. Az IPBES és a NÖSZTÉP munkájának egymással való megismertetésén túl közösen vitatták meg a döntéshozók oldaláról jelentkező kihívásokat és döntési lehetőségeket az öko-szisztéma-szolgáltatások felmérésével, az eredmények felhasználásával kapcsolatban. Áttekintették a NÖSZTÉP és az IPBES szinergiájának lehetőségeit, majd csoportmunka keretében az ágazatokkal való együttműködést, a kommunikációt, valamint az eredmények gyakorlatba való átültetésének lehetőségeit beszélték meg.

Palotás Brigitta

5th European Congress of Conservation BiologyAz első alkalommal Magyarországon, Egerben, Báldi András

vezetésével megszervezett nagysikerű Európai Konzervációbi-ológiai Konferencia sorozat soron következő, immáron ötödik konferenciája ezalkalommal Finnország szívében, Jyväskyläban került megrendezésre 2018. június 12-15. között. A Society for Conservation Biology Europe Section és University of Jyväs-kylä által közösen szervezett rendezvény idén is nagy sikert aratott. Az eseményen mintegy 800-an vettek részt Európából és azon túlról. Központi témája a „planetary wellbeing”, azaz az emberek globális jólléte és a földi ökoszisztémák ezzel együtt megvalósuló integritása és fenntarthatósága volt. Természet- és társadalomtudósok, gyakorlati szakemberek, az üzleti szféra szereplői és a politikai döntéshozók számára nyújtott közös fórumot. Többek között kiváló plenáris előadást hallhattunk Prof. Atte Moilanen-től (University of Helsinki), aki interaktív, szemlétes módon ismertette meg hallgatóságát azon fontos, operatív döntésekkel, melyeket mérlegelni szükséges, amikor a biodiverzitás kompenzációt (biodiversity offsets) tervezünk. Prof. Moilanen nem csupán remek előadói készségét bizonyította a konferencián, de kiváló munkájáért az SCB által adományozott

Distinguished Service Award díjban is részesült, melyet a szervező SCB Europe Section nevében Prof. Jonsson Bengt-Gunnar (Mid Sweden University) és az MTA ÖK ÖBI munkatársa, Kovács-Hostyánszki Anikó adott át. A konferencián hagyományosan magas volt a magyar képviselet, így az MTA ÖK számos munkatársa is részt vett, és mutatta be legfrissebb kutatási eredményeit, szervezett szimpóziumot és/vagy workshopot.

Kovács-Hostyánszki Anikó

Magyar Ökológus Kongresszus2018. augusztus 28–30. között rendezte meg a 11. Magyar Ökológus Kongresszust (MÖK 2018) az MTA Ökológiai Tudományos

Bizottsága és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete. A konferencia a Nyíregyházi Egyetem támogatásával valósult meg a nyíregyházi campuson. Az eseményen 104 kolléga vett részt. Sajnálhatja az, aki kihagyta, mert Prof. Szép Tibor vezetésével érdekes és erős tudományos programot állított össze a szervező és a tudományos tanácsadó bizottság. Az ökológiát a jövő ku-tatással (Báldi András, MTA Ökológiai Kutatóközpont), a vadnövény-beporzó vadméh faj hálózatokat az élelmiszer-termeléssel (Kovács-Hostyánszki Anikó, MTA Ökológiai Kutatóközpont) a természetvédelmi problémákat alapkutatási kérdésekkel (Deák Balázs, Debreceni Egyetem és Szép Tibor, Nyíregyházi Egyetem) összekapcsoló előadásoktól a társulásökológia egyik divatos elméletét tisztázó publikáció anyagának bemutatásáig (Barabás György, Linköping, MTA) terjedt a plenáris előadások tematikája. A 14 szekció közül négy foglalkozott természetvédelemhez kapcsolódó ökológiai problémákkal, nagy hangsúlyt kapott a közös-ségi ökológia, de a populációökológiának, viselkedésökológiának és ökofiziológiának is jutott hely. Új színfoltként megjelent és rögtön igen erős és érdekes előadásokkal debütált a paleoökológia. Innovációkban sem volt hiány, a tápláléklánc DNS alapú felderítésétől (Fülöp Dávid, MTA ATK NÖVI), a különböző életmódú rovarok folyamatos automatizált gyűjtésének, előszűrésének és az adatok on-line prezentációjának megoldásáig (Dombos Miklós, MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet) több, merőben új– és korszerű, sokféle alkalmazási lehetőséggel bíró megoldást vonultattak fel a résztvevők. Az általában magas színvonalú és érdekes előadásokat gyakran követték kérdések, hozzászólások. Mindezekért köszönet illeti a szervezőket, akik biztosították a kiváló hangulatú, hatékony munka feltételeit.

A teljes cikk az alábbi linken olvasható: https://www.okologiablog.hu/node/486

www.okologiablog.hu

Báldi András és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI) az IPBES európai és közép-ázsiai regionális tanulmánya kapcsán tartott szimpóziumon

- 19 -

MTA ÖK Napok 2018 - Tihany, 2018. június 7-8.Az ÖK Napok programja Schmera Dénes tudományos titkár szervezésében ismét áttekintést nyújtott az MTA ÖK legkiemel-

kedőbb aktuális tudományos eredményeiről. Az ÖK 2014-ben megjelent legtöbbet hivatkozott első vagy utolsó szerzős cikkeiből Babai Dániel, Erős Tibor és Ódor Péter tartott előadást, majd a 2017-ben a legrangosabb folyóiratokban megjelent meghatározó (első vagy utolsó) szerzős cikkek bemutatása következett Szathmáry Eörs, Kovács-Hostyánszki Anikó és Zlinszky András előadá-sában. A 2017-ben induló jelentős pályázatokat is bemutatták a témavezetőik, ebben volt H2020, LIFE Nature, NVKP, NKFI, NKFI PD pályázat is. A program részeként a Kutatóközponti Tudományos Tanács is ülést tartott, amelynek során Kovács-Hostyánszki Anikó tudományos főmunkatársi pályázata minősítő eljárása részeként tartott előadást. A kutatói utánpótlás helyzetéről Szivák Ildikó vezetett izgalmas szakmai megbeszélést. A tudományos előadóülés második napján a kutatócsoportok mutatkoztak be. Elsőként Engloner Attila számolt be a Duna-kutató Intézet elmúlt években végrehajtott fejlesztéseiről és azok eredményeiről. Jordán Ferenc az „Ökológiai hálózatok” kutatócsoportot, Boros Gergely a BLI - Bioakusztika és Biomanipuláció Kutatócsoport munkáját mutatta be. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontban az evolúcióbiológiai kutatási terület kialakítása 2017-ben indult el, „Az evolúció fényében: elvek és megoldások” című kiválósági projekt keretében. Szathmáry Eörs kutatóprofesszor vezetésével délután az Evolúciós rendszerek kutatócsoport tagjait és néhány kutatási témáját ismerhette meg az ÖK kutatóközössége. Élénk érdeklődés kísérte a kutatóközpont aktuális gazdasági helyzetéről és a közbeszerzésről szóló beszámolót. A délután további részében a tudománykommunikáció volt a téma. Báldi András mutatta be Teja Tscharntke: „Pitching your story for ecological writing” című prezentációját, majd a meghívott külső előadó Bánsági Éva (Kossuth Rádió, MTVA) interaktív előadásával és be-szélgetéssel zárult az ÖK Napok formális része. Emellett számos kötetlen eszmecserére, megbeszélésre, beszélgetésre került sor, mely a négy telephelyen működő kutatói közösség összetartásának megerősítésében kiemelt jelentőségű.

Mázsa Katalin

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont HírlevélFelelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn

Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy AdriennÉszrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu