- 1 -

Hírlevél2017. nyár

VI. évfolyam 2. szám

Témáink

Kutatóközponti újdonságok ............................................... 2Magyar Örökség lett a tihanyi limnológia .............................. 2Kósa Géza a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje 2Élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kuta-

tásokba .............................................................................. 2

Megjelent publikációk, sikerek .......................................... 3Ökoszisztéma szolgáltatások lehetséges szerepe a mező-

gazdaságban ..................................................................... 3ÖK-s kutatás a Nature Ecology and Evolution címlapján ...... 3CO2 és N2O fluxusok términtázatainak időbeli változékonysá-

ga legelt és kaszált gyepben ............................................. 4A progeszteron és a szintetikus analógjainak szaporodásra

és embrionális fejlődésre kifejtett hatásai egy édesvízi gerinctelen modellben ....................................................... 4

Mit és hol védjünk? Az édesvízi élővilág szempontjából kriti-kus vízgyűjtők Európában ................................................. 5

Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyed-százados mérlege ............................................................. 6

Magyarország többrétegű potenciális természetközeli vege-tációja ................................................................................ 7

Élőhelyhálózatok összefüggősége és optimális védelme ..... 8

Hogyan kalibráljunk műholdas vízszint-adatokat? ................ 8Mizsei Edvárd munkatársunk elnyerte az OTDT TDK Prezen-

tációs Díját ......................................................................... 9„A dunavirág mentőakció” a legjobb kárpát-medencei doku-

mentumfilm ...................................................................... 10

Botanikus kerti hírek ........................................................ 11

Rendezvények, konferenciák ........................................... 13Látogatás a Kínai Tudományos Akadémia két intézetében . 13Újabb sikeres IPBES nemzetközi konferencia az ÖK rende-

zésében (PESC4) ............................................................ 14Farkas Edit: Nemzetközi PhD bírálóbizottság Pozsonyban 14Mongol és magyar pásztorok: A Tippan nemcsak a Horto-

bágy lelke, Mongóliában is a legfontosabb mező ............ 14Útravaló, középiskolások útja a tudományhoz ................... 15Nyílt nap a 90 éves Limnológiai Intézetben ......................... 15Ismerjük meg egy kicsit a meta-analízist – Batáry Péter kur-

zusa Vácrátóton .............................................................. 16Nemzetközi Ökológiai Kongresszus, Peking ....................... 16Mesterkurzus cambridge-i módra – SCCS 2017, Tihany .... 17

Nemzetközi Ökológiai Kongresszus, Peking - 16. oldal

- 2 -

Kutatóközponti újdonságok

Magyar Örökség lett a tihanyi limnológiaJúnius 24-én tartották meg Budapesten a Magyar Örökség

díjátadó gáláját, ahová meghívást kapott G. Tóth László, a Ba-latoni Limnológiai Intézet igazgatója is. Nem véletlenül, hogy a közel százéves múltra visszatekintő intézménynek is odaítélték a rangos elismerést. A tihanyi kutatóintézet alapkövét, az alapító okirat hiteles példányával 1926. augusztus 25-én helyezték el ünnepélyes keretek között. Azóta folyamatosan fejlődött a kutatómunka és nemzetközileg is elismert szintre emelkedett a nagymúltú intézmény.

A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. Az elismerés azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A Füred Televízió tudósítása a Magyar Örökség díj ünnepélyes átadásáról:

http://furedtv.hu/video/magyar-rksg-lett-a-tihanyi-limnolgia

Szerk.

Kósa Géza a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje

Magas színvonalú munkájáért Kósa Géza osztályvezető, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője az Állami Ünnep alkalmával Balog Zoltán miniszter úrtól átvehette a Köztársasági Elnök kitüntetését, a polgári tagozat Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, méltatva az Európa egyik leggazdagabb kö-zép- és kelet-ázsiai fa- illetve cserjegyűjtemény létrehozásában valamint a gyűjteményes és történeti kertek védelme érdekében végzett értékőrző munkájában elért eredményeit. Gratulálunk munkájához és további sike-reket kívánunk!

Szerk.

Élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

A Magyar Tudományos Akadémia Vendégkutatói programjának pályázati felhívására idén 16-an jelentkeztek. A pályázók a három nagy tudományterület – természettudományok, élet-tudományok, valamint bölcsészet- és társadalomtudományok – mindegyikét reprezentálták. A benyújtott pályázatokról az adott tudományterületek szakértőiből álló nyolctagú zsűri döntött a 16 beérkezett pályamunka alapos szakmai értékelése és összevetése után. Az évi 50 millió forintos támogatási keretösszegből a zsűri döntése nyomán 4,8 millió forinttól 10 millió forintig terjedő támogatást nyertek el a sikerrel pályázók.

A Cseh Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetéből az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetébe érkező Bernát Gábor az ún. kromatikus akklimációt vizsgálja majd, vagyis a hosszú távú akklimációs folyamatoknak azt a formáját, amelynek során a fotoszintetizáló egysejtű élőlények (algák, cianobaktériumok) a fény színének megfelelően optimalizálják fotoszintézisüket. A tervezett kutatás során a hazai élővizekből (Balaton, Fer-tő-tó, sekély szikes tavak) izolált algák és cianobaktériumok segítségével folytatják majd a kromatikus akklimáció vizsgálatát, hogy ezáltal jobban megismerjék a folyamat jelentőségét ezeken a természetes élőhelyeken.

A teljes cikk: http://mta.hu/mta_hirei/ujabb-het-elvonalbeli-kulfoldi-tudos-kapcsolodik-be-az-akademiai-kutatasokba-107814

Forrás: mta.hu

- 3 -

Megjelent publikációk, sikerek

Ökoszisztéma szolgáltatások lehetséges szerepe a mezőgazdaságban

Vesna Gagic, David Kleijn, András Báldi, Gergely Boros, Helene Bracht Jørgensen, Zoltán Elek, Michael P. D. Garratt, G. Arjen de Groot, Katarina Hedlund, Anikó Kovács-Hostyánszki, et al.: Combined impacts of insecticides and fertilizers and ecosystem services generated in landscapes and soils on crop yield across Europe. Ecology Letters, in press. [IF: 9,449; ú.n. Nature Index-es lap]

Az európai mezőgazdaságban is általános elvárás a költséghatékony gazdál-kodás, azaz a legkevesebb befektetéssel a legnagyobb terméshozam elérése. Korábban ezt úgy lehetett megtenni, hogy a gazdálkodás intenzívebb lett, azaz több vegyszer és műtrágya használatával lett a magasabb terméshozam elérve, jelentős költségvonzattal és környezeti szennyezéssel. Azonban az utóbbi 15 év kutatásai igazolták, hogy nem ez az egyetlen út a magas hozamhoz, és az egyre erősebbé váló természetvédelmi szempontok is az intenzív szemlélet ellen vol-tak. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy az ökoszisztéma szolgáltatásoknak (pl. pollináció, természetes ellenségek szerepe a kártevők szabályozásában) jelentős szerepe lehet a terméshozamok optimalizálásában, a kevesebb vegyszert használó gazdálkodási formák előtérbe kerülése révén. Azonban azt senki sem vizsgálta, hogy ez pontosan hogyan számszerűsíthető, azaz hogyan hatnak az ökoszisztéma szolgáltatások a terméshozam alakulására. 2014-től a MTA ÖK Lendület Ökoszisz-téma-szolgáltatás Kutatócsoportja részt vett egy 114 európai helyszínt magára foglaló nemzetközi (LIBERATION: http://www.fp7liberation.eu/) projektben, amely az ökológiai intenzifikáció jelentőségét vizsgálta, az elméleti modelleken keresztül

a kísérleti gazdálkodási formákig, komplex módon. A most elfogadott összefoglaló cikk legfontosabb üzenete, hogy a táji (sok természet közeli élőhely) és talajtani adottságok (magas humusztartalom) segítik a természetes ellenségeket a hatékonyabb kártevő kontrollban, és így kimutathatóan kevesebb vegyszerre van szükség a mezőgazdasági gyakorlatban. Ugyanakkor a gazdálkodás – ökoszisztéma szolgáltatás – hozam közötti kapcsolatok függvényében kell az összefüggést vizsgálni, és ezek alapján lehet az ökológiai intenzifikáció esetleges maximalizálását hatékonyan elérni.

Elek Zoltán és Báldi András

ÖK-s kutatás a Nature Ecology and Evolution címlapján

Bush, A…Zlinszky,A… et al. Connecting Earth observation to high-throughput biodiversity data. Nat. Ecol. Evol. 1, 0176 (2017).

A Nature kiadó nemrég indult új folyóirata, a Nature Ecology and Evolution júliusi számának címlapján a Püspökladányi Ágota-puszta légi lézerszken-neléssel készült vegetációtérképe áll. Ugyanebben a számban jelent meg a „Connecting Earth Observation to high-throughput biodiversity data” című cikk Zlinszky András társszerzőségével. A cikk a biodiverzitás-kutatás jö-vőjéről szól: a távérzékelés fejlődésével térben, időben és tematikailag is egyre részletesebb térképek előállítása válik lehetővé, de a pontosságnak sokáig határt szabott a referencia adatok mennyiség és minősége, hiszen minden ilyen térképhez klasszikus terepi felvételezéssel kellett ezeket elő-állítani. Ugrásszerű előrelépést várunk a nagy hatékonyságú, automatizált biodiverzitás-felmérési módszerektől, amilyenek például az automatizált kameracsapdák, a madarak automatizált akusztikus azonosítása, valamint a DNS-szekvencia alapú azonosítás, akár környezeti DNS-ből. Ezen új adat-rendszerek elemzése azonban új statisztikai és modellezési eljárásokat is igényel egyrészt az adatok mennyisége, másrészt a mérési bizonytalanságok kezelése miatt. Összekötve a távérzékelés, az automatizált azonosítás és a modern statisztikai modellezés eszköztárát mégis lehetségessé válik az egyes pontszerű, adatokban gazdag minták felskálázása folytonos biodiverzitás- Fotó: Zlinszky András

- 4 -

térképekké. Ezek az adatsorok több információt adnak, mint a jelenlegi, indikátorfajokra fókuszáló monitorozás, mégis össze lehet őket foglalni a döntéshozók és a nagyközönség számára érthető üzenetekben. Ahhoz azonban, hogy ezeket a célokat elérjük, minden eddiginél alaposabb és szélesebb körű szakmai együttműködésekre van szükség taxonómusok, genomikusok, funkcionális ökológusok, távérzékelők és matematikusok között.

https://www.nature.com/articles/s41559-017-0176

Zlinszky András

CO2 és N2O fluxusok términtázatainak időbeli változékonysága legelt és kaszált gyepben

Szilvia Fóti, János Balogh, Marianna Papp, Péter Koncz, Dóra Hidy, Zsolt Csintalan, Péter Kertész, Sándor Bartha, Zita Zimmermann, Marianna Biró, László Horváth, Erik Molnár, Albert Szaniszló, Krisztina Kristóf, György Kampfl, Zoltán Nagy: Temporal variability of CO2 and N2O flux spatial patterns at a mowed and a grazed grassland. Ecosystems (2017): 1-13. [IF: 4,198]

Az ökoszisztéma-folyamatok términtázatai jelentős becslési bizonytalanságot okoznak az üvegházhatású gázfluxusok meghatározásakor részben amiatt, hogy ezek a mintázatok időben dinamikusan változnak. Cikkünk célja a CO2 és N2O fluxusok términtázataiban megfigyelhető időbeli változékonyság vizsgálata volt változatos kör-nyezeti feltételek mellett, valamint a különböző gyepkezelések (kaszálás és legeltetés) hatásainak becslése a fluxusok mintázataira.

Térben explicit méréseket végeztünk különböző változókon, beleértve a talajlégzést, a föld feletti biomasszát, a N2O fluxust, a talajhőmérsékletet és a talajnedvességet, 4 vegetációs perióduson keresztül legelt és kaszált gyepben. A mintavétel 80 × 60 m-es, 10 m-es felbontású gridekben történt, 78 db mintavételi ponttal mindkét minta-területen. A talajlégzés mérését 9, a N2O fluxus mérését pedig 2 alkalommal végeztük el a vizsgálat időtartama alatt. Háttérváltozóként a tengerszint feletti magasságot, a talaj szerves széntartalmát és teljes nitrogéntartalmát használtuk, míg a föld feletti biomassza, a talaj nedvességtartalma és a talajhőmérséklet biotikus és abiotikus kovariáló tényezőként szerepeltek a geostatisztikai elemzésekben.

Eredményeink alapján a tengerszint feletti magasság változatossága, bármennyire kicsi volt is abszolút értelemben a magasság-különbség a vizsgált gyepben (<1,5 m), elsődleges fontosságú volt a términtázatok meghatározásában. Mind a háttérválto-zók, mind a kovariáló tényezők a mikrodomborzathoz igazodtak, ám időben változó mértékben, illetve a kezelés hatására is eltérő módokon. Bizonyos időszakokban,

elsősorban egy csapadékos évet követően illetve főként a kaszált gyepben, a mintázatok és a términtázati kapcsolatok akár nem is voltak kimutathatóak, míg ősszel a várakozással éppen ellenkező kapcsolatok jelentek meg. A términtázatok perzisztenciája így szintén dinamikusnak mutatkozott, különösen a kísérlet első két, szárazabb évében tapasztaltunk időbeli változékonyságot, míg az utolsó két évben, a csapadékos évet követően, a mintázatok sokkal állandóbbnak bizonyultak. A térbeli mintázatok nedves években megnövekvő stabilitása a gyepterületek szárazság-stressz utáni regenerációs képességére utal.

Zimmermann Zita és Fóti Szilvia

A progeszteron és a szintetikus analógjainak szaporodásra és embrionális fejlődésre kifejtett hatásai egy édesvízi gerinctelen modellben

Zrínyi Zita, Maász Gábor, Linwen Zhang, Vértes Ákos, Lovas Sándor, Kiss Tibor, Elekes Károly, Pirger Zsolt (2017)Effect of progesterone and its synthetic analogs on reproduction and embryonic development of a freshwater invertebrate model. Aquatic Toxicology, 190:94–103 DOI: 10.1016/j.aquatox.2017.06.029. [IF: 4,129]

Az emberi felhasználásból eredő progesztogén szennyezés mellett (pl. nem megfelelő szennyvízkezelés) számottevő az ipari eredetű (pl. papírgyárak) és az állattartó telepek elfolyóinak környezetbe bocsátott hormon tartalma is. Korábbi vizsgálataink alapján a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) élőhelyén, a Balaton és Zala vízgyűjtőterületén progesztogén szennyezés mutatható ki (progeszteron, drospirenon, levonorgesztrel 0.23–13.67 ng/L koncentráció tartományban) [Avar et al 2016, Drug Test Anal 8:123-7]. Ezek a szteránvázas vegyületek, mint endokrin diszruptorok a természetes vizekbe kerülve hatást fejtenek ki az ott élő, nem célszervezetnek számító vízi élőlényeken.

Fotó: Koncz Péter

- 5 -

Célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy egy lehetséges környezeti állapot (releváns koncentrációval és hormon keverékkel történő kezelés) milyen hatással van a nagy mocsári csiga, mint gerinctelen modell állat szaporodására és a kezelt szülőktől származó utódok életképességére, embrionális fejlődésére.

Az állatokat 3 hétig kezeltük 10 ng/L progeszteron, drospirenon, levonorgesztrel és gesztoden keverékével. Kidolgoztunk egy petezsák értékelő rendszert, amely alapján összehasonlítható volt a kontroll és kezelt csoportok által rakott petezsákok minősé-ge. Ennek eredménye szerint a kezelt állatok a kontroll csoporthoz viszonyítva szignifikánsan rosszabb minőségű petezsákokat raktak az első héten, de a második és harmadik héten nem láttunk eltérést ebben a paraméterben. Azonban a petesejt szám a kezelt csoportban a kezdeti csökkenés után a harmadik hét végére szignifikáns emelkedést mutatott a kontroll csoporthoz képest. Ez jól korrelált a harmadik hét végén mért szignifikáns vitellogenin (az érett petesejtekben tápanyagként felhalmozódó molekula) emelkedéssel a kezelt csoportban. A progesztogén kezelt szülőktől származó utódok életképességének és fejlődésének vizs-gálata során megfigyeltük, hogy a zigóták kezdetben (első három sejtproliferáció, 8 sejtes állapotig) szignifikánsan gyorsabban osztódtak a kontroll csoporttól származó zigótákhoz képest. Mikromintavételi technikával kombinált tömegspektrometriai analízis segítségével vizsgáltuk mind a tojás szikanyagának, mind az egysejtes zigóta citoplazájának metabolomikai összetételét. Össze-sen 26 metabolitot azonosítottunk, továbbá a metabolikus arányok vizsgálata során szignifikáns eltéréseket tapasztaltunk pl. az adenilát energiahordozók és az UDP-N-acetil-hexózamin-UDP-hexóz arányok esetében. Ezek a változások arra utalnak, hogy a progesztogén kezelés befolyásolta a hormonális jelátvitelt, a szülők az utódok túlélése érdekében több tápanyag (hexózok) jelenlétét biztosították a szikanyagban.

Vizsgálatink megerősítik, hogy az alacsony koncentrációjú (~10 ng/L), de tartósan jelen lévő progesztogén szennyezés valós biológiai kockázatot jelent és a magas koncentrációjú akut szennyezések mellett figyelmet kell fordítanunk ennek vizsgálatára a jövőben is.

Zrínyi Zita

Mit és hol védjünk? Az édesvízi élővilág szempontjából kritikus vízgyűjtők Európában

Carrizo SF, Lengyel Sz, Kapusi F, Szabolcs M, Kasperidus HD, Scholz M, Markovic D, Freyhof J, Cid N, Cardoso AC, Darwall W. 2017. Critical catchments for freshwater biodiversity conservation in Europe: identification, prioritisation and gap-analysis. Journal of Applied Ecology 54: 1209-1218. DOI: 10.1111/1365-2664.12842 [IF: 5,301]

Az édesvízi ökológiai rendszerek (folyók, tavak, vizes élőhelyek) Földünk felszínének kevesebb mint 1%-át borítják, ám az eddig leírt fajok több mint 10%-ának adnak otthont. Az édesvizek továbbá alapvető ökoszisztéma-szolgáltásokat nyújtanak az emberiségnek például víz- és táplálékforrásként valamint fontos szabályozó szerepük van például a víztisztítás, az árvízvédelem és a klímaváltozás elleni védekezés területén.

Az édesvízi ökoszisztémák biológiai sokfélesége azonban jóval gyorsabban fogyatkozik, mint a szárazföldi vagy tengeri öko-lógiai rendszereké. Az édesvízi fajok közel harmada (29%-a) veszélyeztetett, mely messze a legmagasabb arány a három fő ökoszisztéma-típus között. A fogyatkozás legfőbb oka az édesvízi élőhelyek eltűnése és állapotának romlása a szennyezések és hidromorfológiai beavatkozások következtében. Magas veszélyeztetettségük ellenére az édesvizek ritkán állnak a természet-védelem fókuszában. Sok esetben például a folyókat védett területek határaként veszik figyelembe és a védelem ritkán irányul magára a víztestre.

- 6 -

Az édesvízi ökoszisztémák védelme ezért sürgető feladat, melyet a folyóvízi rendszerek hidrológiai kapcsoltsága miatt nemzetközi szinten, megfelelő tudományos alapozással kell megtervezni és kivitelezni. A „Biodiversity of Freshwater Ecosy-stems: Status, Trends, Pressures, and Conservation Priorities” („BioFresh”) című [link1] nemzetközi, az Európai Unió FP7-es keretprogramjának támogatásával 2010 és 2014 között zajlott kutatási program célja ezért az édesvízi ökoszisztémákról rendelkezésre álló, eddig egymástól elszigetelt adatbázisok egyesítése és együttes elemzése volt annak érdekében, hogy nagy térbeli léptéken szolgáltasson alapvető információkat az édesvízi ökoszisztémák védelméhez.

E kutatási programon belül az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének Tisza-kutató Osztályán működő Kon-zervációökológiai Kutatócsoport az európai vízgyűjtőterületek természetvédelmi szempontú prioritizálását végezte el. A munka során közel 1300 édesvízi faj (halak, puhatestűek, szitakötők és vízinövények) elterjedési adatai és veszélyeztetettségi státusza alapján Európa közel 19 000 vízgyűjtőterületének (kb. 10 millió km2) határozták meg a természetvédelmi prioritását a védelem szempontjából kritikus vízgyűjtők azonosítása érdekében.

A munka eredményei a Journal of Applied Ecology című rangos folyóirat augusztusi számában jelentek meg [link2] és kiér-demelték a főszerkesztő ajánlását [link3]. Az eredmények szerint Európa mintegy 19 000 vízgyűjtőterületének 45%-a ad otthont legalább egy veszélyeztetett vagy korlátozott elterjedésű fajnak vagy endemikus (bennszülött) fajokban gazdag közösségnek. A veszélyeztetett, korlátozott elterjedésű vagy endemikus fajok száma általában északról dél felé haladva nőtt Európában és a Balkán-félsziget nyugati és déli részén érte el a maximumát (pl. 69 faj az Ohridi-tóban Albánia és Macedónia határán).

Európa területének 45%-át védetté nyilvánítani azonban nem reális, ezért szükséges volt prioritásokat megállapítani, melyhez a kutatócsoport tagjai a MARXAN nevű, szisztematikus konzervációs tervezésben használt programot vették igénybe. Ezen eredmények szerint a kritikus vízgyűjtőterületek elsősorban Európa déli részén (Ibériai, Itáliai és Balkán félszigetek folyóin), Kö-zép- és Kelet-Európa nagy folyóin (Duna, Volga) és kisebb mértékben Európa északi részén (nagy tavak északkeleten, kisebb tavak északnyugaton) találhatóak (1. ábra).

Az elemzés harmadik részében megvizsgálták azt, hogy a vízgyűjtőterületek milyen arányban védettek akár nemzeti szinten (hazai védett területek részeként), akár európai szinten (a Natura 2000 hálózat részeként). Ennek eredményei szerint a vizsgált szcenáriótól függően a kritikus vízgyűjtőterületek 38-44%-a egyáltalán nem védett, főként a Balkánon és Kelet-Európában vannak nagy hiányosságok. A kritikus vízgyűjtőknek mindössze 6%-a volt megfelelő szinten védett, főként északnyugat-Európában. A kipusztulással közvetlenül fenyegetett (Critically Endangered) fajok közül 87, míg a veszélyeztetett (Endangered) fajok közül 45 olyan vízgyűjtőn található, mely egyáltalán nem védett.

Az eredmények szerint a jelenlegi védetterület-hálózat nem biztosít megfelelő védelmet a legfontosabb kritikus vízgyűjtőknek. A jelenlegi hálózat bővítése és igazítása nélkül ezért valószínűtlennek látszik, hogy az édesvízi ökoszisztémák esetében teljesül az Európai Unió által kitűzött cél, mely szerint 2020-ig megáll a biológiai sokféleség csökkenése Európában.

A további részletekért lásd az eredeti közleményt:

Linkek:link1: http://project.freshwaterbiodiversity.eu/link2: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1365-2664.12842/abstractlink3: https://jappliedecologyblog.wordpress.com/2017/07/14/editors-choice-544/

Lengyel Szabolcs

Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege

Barbara Mihók, Marianna Biró, Zsolt Molnár, Eszter Kovács, János Bölöni, Tibor Erős, Tibor Standovár, Péter Török, Gábor Csorba, Katalin Margóczi, András Báldi (2017): Biodiversity on the waves of history: Conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state, Biological Conservation, 211, Part A, pp. 67–75. doi: 10.1016/j.biocon.2017.05.005 [IF: 4,022]

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, tizenegy szerző munkája nyomán született cikk átfogó képet nyújt Magyaror-szág természeti környezetének változásáról a rendszerváltás óta eltelt időszakban. A mezőgazdasági tevékenység intenzitása, a természetvédelmi intézményrendszer erősödése-gyengülése és az EU-csatlakozással megjelenő nemzetközi források bizo-nyultak a legfontosabb tényezőknek.

1. ábra. Európai vízgyűjtők természetvédelmi prioritása az édesvízi biodiver-zitás megőrzése szempontjából. A százalékos értékek azt mutatják, hogy az elemzés 1000 futtatása során az adott vízgyűjtő az esetek hány százaléká-ban adódott prioritás-területnek. Forrás: Carrizo et al. 2017 [link2]

- 7 -

A „Biodiversity on the waves of history: Conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state” (Mihók et al. 2017) című közle-mény áttekintést ad az elmúlt 25 év legfontosabb intézményi és szabályozási átalakulásairól, az élőhelyek és fajok helyzetéről és az ezeket közvetlenül befolyásoló tényezőkről.

A fellélegzés időszakaA rendszerváltás után a mezőgazdasági intenzifikáció csök-

kenése és a természetvédelmi intézményrendszer erősödése egyaránt hozzájárulhatott az élőhelypusztulás mérséklődésé-hez. A természetvédelem hatékonyságát jelzi, hogy a védett területeken egyértelműen kimutatható az élőhelypusztulási ráta csökkenése, sőt, az értékes élőhelyek területének enyhe növekedése is.

Nemzetközi segítségAz EU-csatlakozás számos ponton erősítette a hazai biodiver-

zitás védelmét: megalakult a Natura 2000 hálózat, és a bejövő nagy értékű természetvédelmi támogatások (pl. LIFE programok) számos ikonikus faj (pl. parlagi sas) állománynövekedéséhez, illetve nagy kiterjedésű élőhelyrendszerek helyreállításához járultak hozzá.

Fokozódó nyomás és baljós jelekAz EU csatlakozás után ugyanakkor egyre növekvő nyo-

más nehezedik a megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre illetve a fajokra is. E nyomás hátterében többek

között a meginduló infrastrukturális beruházások és a mezőgazdasági intenzifikáció növekedése áll, amit egyebek mellett a me-zőgazdasági területekhez köthető madárvilág megfogyatkozása is jelez. A természetvédelmi intézményrendszernek az elmúlt években lezajlott átstrukturálása és gyengítése miatt is félő, hogy Magyarország hosszú távon nem fogja tudni sikerrel megőrizni az európai léptékben egyedi Pannon Biogeográfiai Régió természeti értékeit.

A cikk végén a szerzők a természetvédelmi intézmények, a kutatási és monitoringkapacitás erősítése mellett további javasla-tokat, szempontokat is megfogalmaznak, amelyek segíthetik a hosszú távú megőrzést.

A teljes publikáció elérhető http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0006320717307875

Forrás: mta.hu

Magyarország többrétegű potenciális természetközeli vegetációja

Imelda Somodi, Zsolt Molnár, Bálint Czúcz, Ákos Bede-Fazekas, János Bölöni, László Pásztor, Annamária Laborczi, Niklaus E. Zimmermann (2017): Implementation and application of Multiple Potential Natural Vegetation models – a case study of Hungary. Journal of Vegetation Science. DOI: 10.1111/jvs.12564 [IF: 2,924]

Magyarország potenciális természetközeli növénytakarójára készítettünk többrétegű térképes becslést (MPNV – multiple potential natural vegetation), és ezen eredményekre mint eset-tanulmányra támaszkodva bemutattuk a többrétegű becslések előnyeit a hagyományos, egyrétegű predikciókkal szemben. A cikkben az MPNV-becslések elkészítéséhez is iránymutatást kívántunk adni, ezért az egymással amúgy nehezen összevethe-tő, és így együtt nem kezelhető nyers predikciók átskálázására javaslatot tettünk. A átskálázási módszer R-forráskódját a cikk mellékleteként adtuk közre. A kutatás eredményeiről a Journal of Vegetation Science lapban számoltunk be, a cikk innen igé-nyelhető: tinyurl.com/pnv-somodi.

Bede-Fazekas Ákos

- 8 -

Élőhelyhálózatok összefüggősége és optimális védelme

Pereira, J., Saura, S. and Jordán, F. 2017. Single-node versus multi-node centrality in landscape graph analysis: key habitat patches and their protection for twenty birds in NE Spain. Methods in Ecology and Evolution, doi: 10.1111/2041-210X.12783. [IF: 5,708] [1]Pereira, J. and Jordán, F. 2017. Multi-node selection of patches for protecting habitat connectivity: fragmentation versus reachability. Ecological Indicators, 81:192-200. [IF: 3,898] [3]

Egyre több faj túlélésének kulcsa az élőhelyfoltok hálózatának megfelelő használhatósága: a foltok közötti fizikai átjárhatóság és az ehhez szükséges biológiai mobilitás. A hálózatok ösz-szefüggősége függ attól, képesek vagyunk-e optimális módon megtervezni és fenntartani azokat. Hálózatelemzési módsze-rekkel vizsgáltunk térinformatikai adatokat. 20 madárfaj kataló-niai élőhelyhálózatát elemeztük. Kritikus foltokat és folyosókat azonosítottunk, meghatároztuk, ezeket milyen mértékben védi a Natura2000 hálózat és kiszámoltuk a 20 fajra együttesen meg-adható optimális védelmi stratégiát. A módszertani újdonság, hogy nem egyes gráfpontok centralitását jellemezzük, hanem gráfpontok kisebb halmazainak a centralitását. Előfordulhat, hogy a szerkezetileg legkritikusabb k pont nem tartalmazza az egyébként önmagában legkritikusabb grápontot. Ennek a sokpontú megközelítésnek izgalmas következményei vannak,

melyek befolyásolhatják az lőhelyhálózat védhetőségét illetve annak hatékonyságát. A megjelent cikk [1] nyomán a folyóirat kért tőlünk egy blogbejegyzést is [2], mellyel a Vulture Awareness Day kampányát nyitotta a British Ecological Society (szeptember elsején reggel). Társszerzőnk a madridi Santiago Saura volt, aki a modern tájökológiában meghatározó személyiség. A mód-szertan mélyebb elemzése egy kisebb cikkben került publikálásra [3].

1. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/2041-210X.12783/abstract2. https://methodsblog.wordpress.com/2017/09/01/protecting-habitat-connectivity/

Jordán Ferenc

Hogyan kalibráljunk műholdas vízszint-adatokat?

András Zlinszky, Eva Boergens, Philipp Glira, Norbert Pfeifer (2017): Airborne Laser Scanning for calibration and validation of inshore satellite altimetry: a proof of concept. Remote Sensing of Environment 197, 35-42, http://dx.doi.org/10.1016/j.rse.2017.04.027 [IF: 6,265]

A világ számos területén súlyos problémákat okoz a vízmér-ce-hálózat hiánya, hiszen anélkül nagyon nehéz az árvizek előrejelzése, vagy az ivóvízkészletek nyomon követése. A tavak és folyók vízszintjének magasságát radaros eljárással, műholdról is lehet mérni. A műholdas altimetria jellemzően né-hány négyzetkilométeres területekről összegezve ad magassági adatokat, így ezek a magasságok nehezen összehasonlíthatóak a vízmércék pontszerű, közvetlenül a partnál mért adataival. Ez azt jelenti, hogy kevés adat áll rendelkezésre a műholdas altimetria pontosságáról, és komoly nehézséget jelent az új műholdas eszközök kalibrálása. Egy konferencián jött az ötlet, hogy hasonlítsuk össze a Balaton felszínének légi lézerszken-nerrel térképezett magasságait a tó műholdas altimetriával mért szintjével és a vízmércék adataival. Ehhez először újra kellett szintezni a mérési terület körüli vízmércéket, amelyet a KDT VIZIG Balatoni kirendeltsége végzett el számunkra. A Német Geodéziai Kutatóintézet munkatársai leválogatták a Balatonról 2010 augusztusában készült műholdas magasságméréseket, mi pedig a tó 2010-es légi felmérésének adatai közül kikerestük azokat a magassági méréseket, amelyek pontosan egybeesnek a műholdas radar által vizsgált területekkel a tavon. Az össze-

- 9 -

hasonlítás azt mutatta, hogy a műholdak legjobb esetben is 40 cm szórással mérnek, míg a légi lézeres mérések szórása 0.4 cm, ami összevethető a vízmérce szintezésének pontosságával. Lézerszkenneléssel tehát a vízfelületen bárhol egy „virtuális vízmércét” lehet létrehozni, amely lehetővé teszi a műholdas radar altimetriai mérések nagy pontosságú kalibrációját.

Zlinszky András

Mizsei Edvárd munkatársunk elnyerte az OTDT TDK Prezentációs Díját

Idén is megrendezték az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) által meghirdetett Prezentációs Díj Versenyt, melyre a tizenhat tudo-mányterületi TDK szekció egy-egy pályamunkát jelölhetett. Az országos TDK Biológiai Szekciója részéről idén ez a megtisz-teltetés Mizsei Edvárdot, az MTA ÖK tudományos segédmun-katársát, a Debreceni Egyetem végzős MSc-hallgatóját érte. A 16 prezentációt a Magyar Tudományos Akadémián 2017. június 19-én (http://www.otdt.hu/hu/news/24) mutatták be a hallgatók. Nagy örömünkre Edvárd három másik hallgatóval elnyerte az OTDT TDK Prezentációs Díját, melyhez ezúton is gratulálunk!

Az „Egy veszélyeztetett, hideg-adaptált hüllő a felmelegedő Mediterráneumban: görög karsztviperák (Vipera graeca) a klí-ma fogságában” című pályamunka (témavezetők: dr. Lengyel Szabolcs, MTA ÖK és dr. Végvári Zsolt, Debreceni Egyetem) a globális klímaváltozás egy ritkán vizsgált hatásával, az élőhelyek magasabb régiókba húzódásával foglalkozott. A munka korszerű modellező eszköztár alkalmazásával, optimista és pesszimista klímaváltozási forgatókönyvek alapján vizsgálta a nyugat-balkáni magashegységekben, 1600 m magasság fölött honos viperafaj

(2. ábra) elterjedési területének jövőben várható változásait. Az eredmények alapján még az optimista forgatókönyv alapján is az várható, hogy a jelenleg a faj számára alkalmas élőhelyek területe 82%-kal csökken 2080-ra. A modellezés eredményei azt valószínűsítik, hogy a faj a jelenleg ismert 16 magashegységi élőhelye közül 11 hegységből kipusztul, mivel a hegységek nem elég magasak ahhoz, hogy a hidegkedvelő kígyófaj által preferált klíma megmaradjon rajtuk.

A modellek szerint a faj fennmaradására klimatikusan alkalmas élőhelyek mindössze öt, 2400-2500 m magasságot elérő hegységben maradnak fenn és azokban is a csúcsi régió felé közelítenek, ahol sok esetben a sziklás felszín miatt kevéssé alkalmas élőhelyek vannak (1. ábra). A munka eredményei alapján sürgős természetvédelmi intézkedések szükségesek a faj fennmaradásának biztosítása érdekében, például a területi védelem kiterjesztésével, megfelelő természetvédelmi kezelések beindításával, valamint az esetleges zárttéri szaporítás és áthelyezés (transzlokáció) lehetőségeinek vizsgálatával.

Szerk.

1. ábra. A 2482 m magasságot elérő Nemërçkë hegység Dél-Albániában, mely egyike azon öt hegységnek, ahol a görög karsztvipera számára klima-tikusan alkalmas élőhelyek fennmaradhatnak 2080-ig.

2. ábra. A görög karsztvipera (Vipera graeca). Fotó: Mizsei Edvárd

- 10 -

„A dunavirág mentőakció” a legjobb kárpát-medencei dokumentumfilmAz MTA ÖK Duna-kutató Intézet és az ELTE kutatóinak köz-

reműködésével készült „A dunavirág mentőakció” című film 1. helyezést ért el a III. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Kárpát–medence természeti értékei - Dokumentumfilmek szekciójában.

A film soha nem látott képeken mutatja be hazánk egyik leg-különösebb rovarfajának viselkedését és a fajt érintő összetett ökológiai fénycsapda hatásait. Az 50 perces film arra is kitér, hogy miként állíthatók az ELTE Környezetoptika Laboratórium, az ELTE Biológiai Szakmódszertani Csoport és az MTA ÖK Duna-kutató Intézet Polarizációs Ökológiai Laboratórium kutatóinak legújabb tudományos felfedezései a gyakorlati természetvédelem szolgálatába. A rendhagyó természetfilm különleges technikai eszközökkel (magas fényérzékenységű és víz alatti kamerával, drónnal és fénymikroszkóppal) készült. A film főszerkesztője Lerner Balázs, rendezője Balázs Gergely. A látványos felvételek Tóth Zsolt Marcell és Tisza Balázs operatőri munkáját dicsérik.

A díjakat a május 26-28. között Gödöllőn immár harmadik alkalommal megrendezett Nemzetközi Természetfilm Fesztivál ünnepélyes gáláján adták át, melynek helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély Lovardája volt, ahol számos magyar és külföldi alkotó és a közönség ünnepelte a természetfilmes szakma és az egyének elismerését. Az NMHH Médiatanácsa által támogatott Fesztivál fődíját Lerner Balázs kapta eddigi munkássága, és az idei fesztivál filmje - Budapest Inferno - A Molnár János-barlang titka- elismeréséül.

A Nemzetközi Filmszemlében 2017-ben a legjobb természet-filmnek járó elismerést Török Zoltán kapta, Lemming - A messzi észak aprócska ura című filmjéért. A szakmai zsűri döntése alapján a legjobb tudományos ismeretterjesztő film 2017-ben a David Attenborough - Fény a földön című film lett. Természet- és Környezetvédelem témájában a legjobb televíziós produkciók kategóriában megosztott első helyet kapott két amerikai film, a Naledi: Egy bébi elefánt meséje és a Következmények kora, a legjobb rövidfilm kategóriában pedig A láthatatlan határ című

belga-argentin alkotás nyerte el a legjobbnak járó díjat. A legjobb útifilmnek járó díjat 2017-ben Bárány Róbert, Molnár Gábor, Szekeres Zoltán alkotása az OzoneUtazás – Tatárföld nyerte. A legjobb animációs film a Csodálatos természetünk - A közön-séges kaméleon.

A Kárpát-medencei Filmszemle keretein belül 3 díj került átadásra, a díjakat az NMHH Médiatanácsa ajánlotta fel (500-500 ezer Ft értékben). A Kárpát-medencéről szóló filmek legjobbika természetfilm kategóriában Erik Balaz, Élet a felhőkben című filmje, a dokumentumfilm kategóriában Balázs Gergely A dunavirág mentőakció című filmje, a Kárpát-medence kulturális értékeit bemutató kategóriában pedig Sáfrány József Pásztorének című alkotása lett. A Nemzetközi zsűri tagjai Kate Bradbury, Gáspár László, Rüdiger Gleisbger, Geoff Luck és Novák Emil, míg a Kárpát-medencei zsűri tagjai Dányi Anita, Dr. Juhász Árpád, ifj. Kollányi Ágoston, Koltai Andrea, Zachar Zita és Zsila Sándor voltak.

A dunavirág mentőakció c. film az alábbi linken érhető el:http://teka.filmdzsungel.hu/a_dunavirag_mentoakcio/A dunavirágot érintő összetett ökológiai fénycsapda és a megoldási lehetőségek az Élet és Tudományban (2016/34. szám):http://www.eletestudomany.hu/eletmento_fenycsapdak

Farkas Alexandra

XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia

„Sikerek és tanulságok a természetvédelemben”

Eger, 2017. november 2-5.

http://www.mtbk.hu/mtbk11/

- 11 -

Botanikus kerti hírek

Botanikus Kerti Gyűjtemények

• A nyári nagy forróságban különösképpen nagy odafigyelést igényelt a négy gyűjtemény. Szükségessé vált, hogy a káni-kula idején a kerti dolgozók reggel 6 órától kezdjék meg az öntözési munkálatokat, hogy a növények még a hőség előtt kapják meg a megfelelő mennyiségű vizet. Ennek köszönhetően a Kert nem szenvedett nagyobb kárt a nagy meleg miatt.

• A nyári hónapokban is zajlottak a folyamatos fenntartási és kezelési munkák, valamint kitisztításra került a patakmeder kerti szakasza illetve a zsilipek.

• Az elvirágzott tulipánokat követően egynyári virágkiültetések kerültek a megfelelő ágyásokba.• Augusztus végén az előkészítő munkákat követően gyepesítésre került sor a Karbonház előtt.• A Növényrendszertani Gyűjtemény az idei vegetációs szezonban gazdag kerti bazsalikom (Ocimum basilicum) fajtagyűj-

teménynek adott helyet. A 32 bemutatott fajta előnevelt palántáit Halász Krisztián (Valeyrac Exotics) biztosította.• Az Üvegházi gyűjtemény nyári látványossága az Orchidea- és Broméliaházban található vanília gazdag virágzása, ami

rengeteg érdeklődőt vonzott közösségi oldalunkon és a látogatók körében egyaránt.• Megkezdődtek a Gyűjteményekben a magszedések, az évente megjelentetett Index Seminum összeállításához.• Az elmúlt három hónapban a Kert fenntartását nagymértékben segítették az önkéntes csoportok, egyetemi hallgatók,

szakközépiskolai gyakorlatosok és gimnazista közösségi szolgálatos diákok.• Júniusban 3 vállalati önkéntes csoportot fogadtunk - közel 100 főt számlált a segítők létszáma, ez nagyban előremozdí-

totta a Rendszertani, a Sziklakerti és évelő valamint a Dendrológiai gyűjtemény kezelését. Idén is nálunk töltötte egyhetes gyakorlatát a Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola, a Szent István Egyetem gödöllői campusáról két egyetemista hallgató, a Tájépítész karról egy hallgató végzi a Botanikus Kertben gyakorlati idejét.

Szakmai programok, konferenciák

• A nyári időszakban két alkalommal végeztek többnapos rovartani felmérést hallgatói segítséggel Ronkay László és Ronkayné Tóth Mária főmuzeológusok (Magyar Termé-szettudományi Múzeum, Állattár).

• Vétek Gábor (Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék) látványos fehér gyűjtőzsákjaival május-júniusban találkozhattunk a Kert egyes fáinak ágain. A veszélyesen terjedő, kelet-ázsiai új kártevő, a kanyargós szillevéldarázs (Apro-ceros leucopoda) táplálkozási és szaporodási szokásait vizsgáló kutatás helyszíneként működtünk közre ismét. Az évek óta folyó kutatás eredményeiről az első közlemények is megjelentek.

• Júniusban adott otthont a Karbonház az IBPES konferenciának, nálunk tartotta éves országos találkozóját a Magyar Feltalálók Egyesülete valamint a Magyar Passiflora Gyűjtők Klubja.

- 12 -

Értékmegőrzés

Július végére megújult a történeti kert egyik műemléke, a több mint 120 éves műrom, aminek délnyugati sarokrésze az épület testétől elvált, és a leomlást hosszasan csak a felállványozás akadályozta meg. A megrongálódott építményt a szakemberek felújították, így a nyár derekára visszakerült eredeti szépségébe.

Rendezvények a Botanikus Kertben és külső helyszíneken

• Június 2-3-4-én Fehérvárcsurgón a Károlyi Kastélyban megrendezett 13. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok vendége volt Kertünk. Fráter Erzsébet és Kósa Géza előadásai, Kósa Géza kerttörténeti sétája és a Botanikus Kert standja gazdagították a programkínálatot.

• Pünkösd hétvégéjén, június 3-4-5-én ’Hónap érdekes-ségei’ és ’Mesés növények, növényes mesék’ önállóan bejárható tansétákkal vártuk látogatóinkat.

• Június 3-án, 17-én, július 1-jén és az ezt követő hét-köznapokra ’A Botanikus kert virágai’ akvarellfestészeti foglalkozást szerveztünk.

• Júniusban 10 alkalommal adott otthont a Botanikus Kert a Szentjánosbogár sétáknak. Ezen alkalmakkor a láto-gatók kivételesen este léphettek a Kert területére, és a szürkület folyamán kaptak betekintést a násztáncukat járó mécsbogarak életébe.

• A nyár folyamán két már hagyományossá vált zenei program is megszervezésre került:

• június 24-én az Új Harmónia Fúvósegyüttes Szentivánéji kamarakoncertjén,

• július 22-én a Musica Sonora zenekar hangversenyén vehettek részt az érdeklődők.

• Az Államalapítás ünnepi hétvégéjén a látogatókat ’Hó-nap érdekességei’ és ’Kerttörténeti’ önállóan bejárható tansétákkal vártuk.

Nyugdíjas búcsúztató

Gerencsér László (jobb alsó képen) az Üvegházi gyűjtemény Kurátora 45 évi Botanikus Kerti munkát követően az idei esztendőben kezdi meg nyugdíjas éveit. Köszöntésére és közös elköszönésre a jelenlegi és régi kollégák, munkatársak június 9-én gyűltek össze, hogy felelevenítsék a közös emlékeket és megköszönjék segítőkészségét. Ezúton is köszönjük Lacinak odaadó és áldozatos munkáját!

Sólyom Barbara

- 13 -

Rendezvények, konferenciák

Látogatás a Kínai Tudományos Akadémia két intézetébenA pekingi rendezésű INTECOL konferencia jó lehetőséget

adott, hogy az MTA ÖK botanikus kerti vonalon meglevő kínai intézményes kapcsolataiból kettőt meglátogassunk. A delegá-ciót Kovács-Hostyánszki Anikó, Lengyel Szabolcs és jómagam alkottuk. A Kínai Tudományos Akadémia (Chinese Academy of Sciences, CAS), csakúgy, mint az egész ország más skálán értelmezendő, mint az itthon megszokott léptékek. A CAS-nak 100-nál több kutatóintézménye van és 60 ezer körüli kutatója szerte a hatalmas országban. Nagy erőfeszítésekkel sikeresen vonzottak Kínába kínai és nem kínai külföldieket, illetve erősítik a jelenlétüket a nemzetközi közösségben. Ennek egy – nálunk nem létező – példája az igen ösztönző publikációs támogatási rendszer. Kiemelt lapokban (TREE, Nature, stb) való meghatá-rozó szerzőségű publikációkat tíz, akár több tízmillió forintnak

megfelelő kutatási támogatásokkal honorál a CAS. A program olyannyira sikeres, hogy most a saját, „kínai” témák kiszorulása a kutatásokból jelenti a problémát a CAS-nak.

Két intézményt látogattunk meg. A Kunming Institute of Botany a „vidéki kisvárosban”, a hatmilliós Kunmingban székel, 550 fős, 2011 és 2015 között 62,5 millió USD kutatási támogatást nyert el, és 2000 feletti SCI cikket publikált. Kiadják többek között a Fungal Diversity 13-as (!) impakt faktorú lapot. Idei nagy sikerük például a tea fa genomjának leírása volt. Megbeszélést folytattunk prof. Hang Sun intézetigazgatóval, illetve bemutatták a botanikus kertet és a herbáriumot. A fő kutatási területeik a taxonómia, botanika, fitokémia.

A Xishuangbanna Tropical Botanical Garden volt a másik meglátogatott intézmény, mely szintén Yünnan tartományban, Kína trópusi csücskében van. A nevével ellentétben, a XTBG kutatási területei jól illeszkednek az MTA ÖK kutatásaihoz a ter-mészetvédelmi biológia, és ökoszisztéma ökológia területeken. Egy bemutatkozó előadóülést tartottunk.

• András Báldi: Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences: an introduction

• András Báldi: The benefits and pitfalls of the ecosy-stems services concept

• Szabolcs Lengyel: Ecosystem services and restoration ecology

• Anikó Kovács-Hostyánszki: Wild bees as crucial pol-linators for well-being and the threats of land use change and intensive land management

Az intézmény 350 fős, és 1125 hektáros trópusi botanikus kert tartozik hozzá. Három intézete van: Key Laboratory of Tropical Forest Ecology, Key Laboratory of Tropical Plant Resource and Sustainable Use, Center for Integrative Conservation. Mi az utóbbi vezetőjével, prof Richard Corlett-el illetve kollégáival töltöttünk két napot. Meglátogattuk például a lombkorona-daru kutatási területüket. A területen a sky tree (Parashorea chinen-sis) nevű 80 méteresre növő trópusi fafaj erdője fölé nyúló daru

karjának 50 méteres sugarában lehet a lombkorona mikroklímáját, epifitonjait, élővilágát és működését kutatni. Lenyűgöző volt az erdő főlé emelkedni, illetve a különben elérhetetlen epifitonokat kéznyújtásnyire látni. Yünnan-ban még két hasonló kutatási infrastruktúrája van a CAS-nak. Corlett professzor elmondta, hogy XTBG-ban szinte folyamatosan vannak posztdoktori lehe-tőségek. Tehát ha valaki szeretné bővíteni ismereteit azzal, hogy a mi, mérsékeltövi ökoszisztémáinktól igencsak eltérő trópusi rendszereket szeretné kutatni, kérem, jelezze nekem.

Báldi András

Tárgyalás (Kunming Institute of Botany, CAS)

A trópusi erdő lombkoronájának tanulmányozására felállított toronydaru kosarából a látkép

- 14 -

Újabb sikeres IPBES nemzetközi konferencia az ÖK rendezésében (PESC4)A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal

kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) munkáját számos regionális szervezet bevonásával végzi. Az IPBES Pán-európai konferenciák sorában a negyedik megszervezésére kérték fel intézetünket, melyre 2017. június 12-14 között került sor a vác-rátóti Karbonházban (Pan-European Stakeholder Consultation, PESC4). Európa és Közép-Ázsia 34 országából delegált több mint 60 szakember és döntéshozó érkezett hozzánk, hogy megvitassák és véleményezzék a nyilvános vitára bocsátott Európa és Közép-Ázsia területére készített elemzést, valamint a megbeszéljék a régióra specifikus kapacitás-fejlesztési igé-nyeket, lehetőségeket. Az IPBES nemzeti kapcsolattartóknak lehetőségük volt itt megismerni egymást és ezzel erősíteni a régió képviseletét az IPBES folyamatban. A résztvevők interaktív módszerekkel keresték az IPBES munkaprogramban való rész-vétel erősítésének lehetőségeit. Megállapították, hogy jelentős hiányok mutatkoznak a régióban a gazdasági résztvevők, a hálózatok (pl. LTER) és a hagyományos és lokális tudás képviselői részéről. A résztvevők egyhangúan kiválónak tartották a rendezés és vendéglátás színvonalát és örömünkre szolgál, hogy a találkozó különböző IPBES fórumokon és jelentésekben egyaránt pozitív visszhangot keltett, így Magyarország és az MTA ÖK hírnevét öregbítette. A találkozóról további angol nyelvű anyag található itt (http://eca-ipbesnetwork.org/2176).

Török Katalin és Palotás Brigitta

Farkas Edit: Nemzetközi PhD bírálóbizottság Pozsonyban2017. augusztus 22-én nemzetközi bírálóbizottságban vet-

tem részt Pozsonyban. A Comenius Egyetem PhD védéseit a Szlovák Tudomány Akadémia Botanikai Intézetében tartották. Aznap rendhagyó módon 4 védésre is sor került egyhuzamban. Ezek egyikének lichenológiai témája kapcsán hívtak meg oppo-nensnek a másik két PhD fokozattal rendelkező német és cseh kolléga, Christian Printzen és Josef Halda mellett, MTA doktori fokozatomnak köszönhetően. Zuzana Fackovcova „Analysis of origin and diversification of Western Carpathian elements of the genus Solenopsora (lichens, Catillariaceae)” című értekezését védte meg. Ebben legfőbb értékként a terepi vizsgálatok és az új molekuláris genetikai elemzések egyensúlya valósult meg. Bár a védések nem voltak nyilvánosak, a védésekre érkezett opponensek és további szakmai meghívottak elegendő és rangos hallgatóságot biztosítottak a megvitatásokhoz.

Farkas Edit

Mongol és magyar pásztorok: A Tippan nemcsak a Hortobágy lelke, Mongóliában is a legfontosabb mező

A 2016-os kutatóútunk után 2017-ben ismét Mongóliában jártunk, ahol mongol pásztorok hagyományos ökológiai tudását vizsgáltuk. Mintaterületünk a Hövszgöl-tótól délre, Bajandzurh és Arbulag járások határán, a Hűvös-Gilád völgyében fekszik. E helyszínt tudatosan választottuk: az erdőssztyepp-övben fekszik, és sok közös tulajdonsága van hortobágyi és gyimesi kutatási helyszíneinkkel.

Kutatócsapatunk interdiszciplináris: Avar Ákos mongolista, etnozoológus; Babai Dániel biológus, néprajzos; Ulicsni Viktor etnozoológus; Éliás Boglárka mongolista, kelet-ázsiai tanulmányok

Csoportkép a résztvevőkről

- 15 -

szakos és Molnár Ábel agrármérnök hallgató, illetve a csapat vezetője: Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus. A kutatásokat a Mongol Tudományos Akadémia Általános és Kísérleti Biológia Intézetével kooperációban végezzük. Részükről Gantuya Bat-delger fiatal botanikus kutató vesz részt a munkában. A helyiek közül legfontosabb partnereink és egyben tanítómestereink Irdincogt, Nyámhú, Dzsigé láma és Szánszár (lásd a fényképet).

A kutatás fő célja összehasonlító etnoökológiai vizsgálatok végzése. A mongol pásztorok növény- és állatismeretét, a folktaxonok népi taxonómiáját, a főbb élőhelyekhez, ökoszisz-témákhoz kapcsolódó ismereteit, valamint a még sok elemében hagyományos legeltető gazdálkodást, az erőforrások, ill. a természet védelmét vetjük össze a hazai pásztorok és gazdál-kodók hagyományos ökológiai tudásával és gazdálkodásával.

Nagy meglepetés volt, amikor azt hallottuk, hogy a lénai csenkesz (Festuca lenensis) a pásztorok szerint a legkiválóbb

fű, amit mongol jószág találhat magának. A legelő legfontosabb 40 növényfajának csoportosításakor (pile sorting) e faj utolsó-ként és egyedül maradt, Irdincogt csak ennyi mondott: ez itt pedig a batól (mongolul botuul)! A hortobágyi pásztorok szerint e faj (nyilván annak hazai testvére, a Festuca pseudovina) a Hortobágy lelke, a legelső mező.

További „fűféléket” is néven neveztek, pl. hjág (mong. xyag), dirsz (mong. ders), barog (mong. borog), mindegyiknek több típusa van. Ez a taxonómia nagyon hasonlít a gyimesihez: a hjág gyimesi párja a zablevel, a dirszé az imola, a barogé a sáté. 5000 kilométer ide vagy oda, a jószág ugyanúgy viszonyul e fajokhoz, és ezt a pásztorok is jól tudják.

A mongol kultúra természetvédő elemeiről már sokan és sokat írtak. A mongol pásztor nem szereti felsérteni a sztyepp össze-függő gyepszőnyegét, ezért is idegenkedve és nem-tetszéssel fogadja a szántók és bányák mongóliai térnyerését. Az erdeiket is szigorúan védik. Úgy tartják, hogy az erdőszéli fa kivágása szerencsétlenséget hoz az elkövetőre. Nyilván lehet ennek köze ahhoz, hogy e tájban az erdők regenerációs képessége kicsi, a fák növekedése pedig lassú. A kis kiterjedésű, ún. árvaerdőkből nem is illik fát kivágni. Ezek még a Világ keletkezésekor kerültek oda, mondják az itteniek, és azóta is ott vannak.

A kutatás itthon folytatódik. Gantuya Batdelger júliusban két hétre hazánkba látogatott, ahol bekapcsolódott a Hagyományos Ökológiai Tudás kutatócsoport turjánvidéki és hortobágyi kutatásaiba. Jövőre újabb kutatóútra készülünk.

Molnár Zsolt

Útravaló, középiskolások útja a tudományhoz

A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Budai Középiskolájának diákjai az „Útravaló – Út a tudományhoz” program keretében az év során vizsgálták a Hosszúréti-patak ökológiai állapotát. A közel 17 km hosszú vízfolyás mentén kilenc mintavételi pontot jelöltek ki. Az egyes helyeken vizsgálták a növényzetet, a vízben élő makroszkópikus gerinctelene-ket, megfigyelték a madarakat és a kétéltűeket, valamint mintát vettek vízkémiai- és a bevonatképző kovaalgák vizsgálatához is. A terepi és laboratóriumi megfigyelések, vizsgálatok eredményeit összevetették a szakirodalomban talált adatokkal és az ökológiai vízminősítésben hasz-nált határértékekkel.

A diákok munkáját a MTA ÖK Duna-kutató Intézet és a Magyar Biodi-verzitás-kutató Társaság munkatársai segítették.

Szerk.

Nyílt nap a 90 éves Limnológiai IntézetbenEz év júliusában tartottuk meg az utóbbi években rendszeressé vált BLI Nyílt

napot, melynek során az érdeklődők bepillantást nyerhettek a kutatóintézet életébe, megcsodálhatták a tó élővilágát, végigkísérhették egyes minták útját a gyűjtéstől a feldolgozásig, valamint megismerhették a Balaton kutatásának eszközeit, és nem utolsó sorban feltehették a kérdéseiket a kutatóknak. Az idei évben több mint 150 résztvevő tekintette meg az intézet parkjában és az épületekben zajló programokat, hallgatta meg az előadásokat.

Vitál Zoltán

- 16 -

Ismerjük meg egy kicsit a meta-analízist – Batáry Péter kurzusa Vácrátóton Dr. Batáry Péter (University of Goettingen, Agroecology, Göttingen,

Németország) meta-analízis gyakorlati kurzust tartott az érdeklődő fiatal kutatóknak 2017.08.28.-án Vácrátóton.

A meta-analízis egy statisztikai eszköz, amivel az elsődleges ku-tatások eredményei kvantitatívan, statisztikailag összegezhetőek. Mára ez egy külön statisztikai tudományterületté fejlődött, és rohamos népszerűségnek örvend az ökológia és a természetvédelmi biológia kutatások áttekintésekor. Maga a meta-analízis, mint statisztikai tech-nikák halmaza, mindig egy nagyobb halmaz, az un. szisztemitikus áttekintésnek („systematic review”) a része. Ennek során, egy ökológiai vagy természetvédelmi biológiai kérdés megválaszolásához azonosítjuk, felbecsüljük, kiválasztjuk és szintetizáljuk az összes releváns kutatási eredményt. Ezeket a kutatási eredményeket lehet aztán a meta-analízis során a hatásméretek („effect size”) kiszámításával egységes szintre emelni, majd ez utóbbiakat meta-analízis modellekben tesztelni. Az egész napos kurzus rövid áttekintést adott a következő főbb témákról,

amelyeket a hallgatók előre megadott kódok alapján ki is próbálhattak az R programozásinyelvben: szisztematikus áttekintés lépései, hatásméretek és számításuk, meta-analízismodellek alapjai, statisztikai eltérések különös tekintettel a publikációs elté-résre („publication bias”), valamint hatásméretek függetlenségi problémái.

A kurzuson 18 kutató vett részt.

Mázsa Katalin

Nemzetközi Ökológiai Kongresszus, Peking

2017. augusztus 20-25. között rendezték meg az ökológia legnagyobb merítésű nemzetközi szervezetének tudományos talál-kozóját, a 12. International Congress of Ecology (INTECOL) című konferenciát Pekingben. A négyévente megrendezett konfe-renciának ezúttal több mint 2500 regisztált résztvevője volt, melyek nagy többségét kínai szakemberek és közel 1000 hallgató tette ki. A konferencia rangját jelezte, hogy a megnyitón Károly walesi herceg üdvözölte videoüzenetben a résztvevőket, melyre a közismerten környezettudatos trónörökös számos megkeresés ellenére ritkán vállalkozik.

A konferencián számos neves előadó tartott plenáris előadásokat (pl. William Boyd – Fokvárosi Egyetem, Dél-Afrika; James S. Clark – Duke Egyetem, USA; Gretchen C. Daily – Stanford Egyetem, USA; William Sutherland – Cambridge Egyetem, Nagy-Britannia). Az egyik legnagyobb sikerű plenáris előadást Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA ÖK tudományos munkatársa tartotta, melyhez ezúton is gratulálunk! Témája a vadméhekkel és számos gazdasági és természetvédelmi szempontból fontos növény pollinációban betöltött szerepükkel kapcsolatos kutatásainak szintézise volt, mely jelentős figyelmet és érdeklődést, számos kérdést, hozzászólást és előadás utáni beszélgetést eredményezett.

A konferencia programjához szervesen kapcsolódó műhelybeszélgetést szervezett Báldi András főigazgatónk és Yi Huang professzor (Pekingi Egyetem) az Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES) működéséről és az ökológusok kapcsolódási lehetőségeiről. A workshopon többek között Báldi András az IPBES alapjairól és működéséről, Lengyel Szabolcs pedig a regionális felmérések (assessment) készítéséről és helyzetéről tartottak gondolatéb-resztő bevezető előadásokat.

Négyfős küldöttségünk három, külföldön dolgozó magyar kutatóval egészült ki, így az egyik legnagyobb nem-kínai kontingens volt a konferencián. A konferencián átfogó képet kaptunk Kína észveszejtően gyors gazdasági fejlődéséről, az ezzel együttjáró elképesztő környezeti problémákról és az ambíciózus tervekről a környezeti károk, kiemelten az üvegházhatású gázok kibo-csátásának mérsékléséről. A nagyívű tervek az „öko-civilizáció” megteremtését célozzák, mely a konferencia mottójában is

A konferencia résztvevői Anikó előadásán.

- 17 -

visszaköszönt („Ecology and Civilization in a Changing World”). Az elképzelések – többek között – felölelik a jelenleg Kína terü-letének 10%-át lefedő védetterület-hálózat újratervezését, jelentős, 20%-ra bővítését és a veszélyeztetett fajok és élőhelyek jobb reprezentációjának biztosítását is. Akiket bővebben érdekel a konferencia programja, az alábbi linken találhatja az előadásokat és posztereket: http://www.intecol2017.org/en/content.asp?id=351.

Lengyel Szabolcs

Mesterkurzus cambridge-i módra – azaz SCCS 2017, Tihany

Harmadik alkalommal tartottuk meg Tihanyban a Student Conference on Conservation Science nevű, hallgatóknak és fiatal kutatóknak szóló természetvédelmi biológiai témájú nemzetközi diákkonferenciát. http://sccs.okologia.mta.hu/,

Plenáris előadóként ismét a szakterület kiválóságait lehetett meghallgatni:Dr. Szabó Péter (ERC, Cseh Tudományos Akadémia Botanikai Intézete): Historical ecology: connecting the natural sciences

and the humanities to understand ecosystemProf. Teja Tscharntke (Göttingeni Egyetem): Landscape moderation of biodiversity patterns, pollination and biological control;Prof. Andrew Balmford (Cambridge-i Egyetem): Reasons to be cheerful (or why #EarthOptimism is so important)Dr. Pataki György (Corvinus Egyetem): Diverse values and multiple ways of valuation as different approaches to constructing

human-nature relationships.Változatos volt a workshop-ok palettája is: Batáry Péter (Göttingeni Egyetem) a meta-analízis eszköztárába vezette be a hall-

gatókat, Teja Tscharntke az ökológiai cikkírás rejtelmeibe, Szabó Péter pedig a történeti források használatának lehetőségeit mutatta be az ökológiai kutatásban. Andrew Balmford arra buzdította a hallgatókat, hogy találjanak sikertörténeteket a természet-védelmi biológiában, Kelemen Eszter és Pataki György pedig a természet diverz értékelésével ismertette meg a hallgatóságot.

Az SCCS konferenciák kiváló lehetőséget biztosítanak a szakma legjobbjaival való közvetlen beszélgetésre. A plenáris előadók tartalmi és formai szempontból, az előadói teljesítményt is figyelembe véve értékelték a hallgatók teljesítményét. A legjobbak részére három díjat osztottak ki: a Cambridge University Press felajánlásával 75 font értékű könyvutalványt nyert a legjobb előadás és a legjobb poszter díj nyertese. A díjjal együtt járt a Fauna & Flora International felajánlásával 2 éves Fauna & Flora International tagsága és az Oryx folyóirat kétéves előfizetése. A Community Ecology folyóirat külön díjat ajánlott fel annak a

- 18 -

prezentációnak, amelyik a legjobbnak bizonyult a többfajú, közösségi ökológia területén. A díjazott meghívást kapott kutatási eredményeinek közlésére a Community Ecology lapban. http://akademiai.com/loi/168

A legjobb előadás díját nyerte: Timberlake, Thomas: Mind the Gap: The importance of flowering phenology in pollinator restoration.A legjobb poszter díj: Arias Font, Raquel: Understanding carbon dynamics after peatland restoration. Community Ecology különdíj: Popov, Snezana: Landscape impacts on two phytophagus genera of hoverflies.A konferencia szakmai programját kirándulások színesítették. Az SCCS konferencia résztvevőit első nap a Fővárosi Állat- és

Növénykert látta vendégül előadásokkal és Zsigmond Vince botanikus kurátor szakmai vezetésével. A konferenciát követően a tihanyi Levendula-házba, a Belső-tóra és a gejzírkúpokhoz vezette a résztvevőket Fejes Éva a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. A legkitartóbb résztvevők szombaton a Kis-Balatonon madár megfigyelő túrán vettek részt és a Ká-polnapusztai Bivalyrezervátumot látogatták meg, Lelkes András a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának vezetésével.

A konferencia szervezői: Báldi András, Kovács-Hostyánszki Anikó, Mázsa Katalin, Palotás Brigitta, Tugyi Nóra, Vili Nóra

Mázsa Katalin

EKLIPSE Felhívás

„Do you have an idea for a seminar, short course or other kind of training event? EKLIPSE is inviting representatives of networks, organisations, projects and other entities to submit proposals to develop capacity building events relevant to the Science-Policy-Society interface, regarding biodiversity, eco-system services, and related challenges. EKLIPSE seeks to be responsive to community development needs across the European Union by supporting multinational events that add value to science, policy and society. We encourage community training providers to submit a proposal to EKLIPSE to receive support regarding the organisation, expertise and/or facilitation necessary for a successful event.”

http://www.eklipse-mechanism.eu/open_calls

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont HírlevélFelelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn

Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy AdriennÉszrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu

5th European Congress of Conservation Biology

12th - 15th of June 2018, Jyväskylä, Finland

http://conbio.org/mini-sites/eccb2018