,, ... eza könyv magasan kiemelkedik a könyvtarnyi

'út a gazdagsághoza irodalombó|.,, Die Weh

A fordítás alapjául szolgálő eredeti kiadás:Bodo Scháfer: Der Weg zur finanziellen Freiheit

- In sieben Jahren die erste MillionCampus Verlag, 1999

Fordította: Biiky AnnaSzakmailag lektorálta: Sallay Katalin

Változatlan utánnyomás

rs B N 97 8-9 63-9 441 -93-6

Copyright @ 1999 Campus Verlag GmbH, Frankfurt/Main

Published by arrangement with Perinola Kft., Budapest

All rights reserved

Hungarian translation O 2001 Bi.iky Anna

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,a nyilvános elóadás, a rádiÓ- és tévéadásjogát,az egyes fejezetekre is.

Kiadj a: Bagolyvár K nyvkiadÓFelelős kiadÓ: a Bagolyvár Kft. igazgatőjaBudapest, 2007

Tartalomjegyzék

Bevezet6

Koszonetnyilvánítás

ElószÓ

Elemzés: Milyen az tn anyagi helyzete?

Az alapok

l Mit akar tn valőjában?

2 Mit jelent a felelósség?

3 Csoda-e a l00 milliÓ?

4 Miért nincs tobb vagyonos ember?

5 Mi a tényleges véleménye apénzr6?

Hogyan lesz 100 milliőnk? _ Praktikus tanácsok

6 AdÓsságok

7 Hogyan tudja novelni a j vedelmét?

8 Takarékoskodjék-fizessen magának!

9 A kamatos kamat csodája

l0 Részvények - apénz gyarapításának tja

l 1 Fonds -befektetési

alapHagyja, hogy mások gyarapítsák apénzét! |66

12 Anyagi védettség, anyagi biztonság, anyagi fi.iggetlenség 18l13 A mentor és a szakértői hálózat z|014 Adományozzon! 225

Kitekintés: Hogyan tovább? 232

Az UFS Etikai kÓdexe 236

41

8

ll

I6

27

4I

55

7I

94

I lJ

131

143

153

Bevezetcí

Mindegy, hogy merrÓ1 f j a szé|. A|ényeg az,hogyan állítja be a vitorlákat.

Vera Pfeiffer

Kedves olvasÓ!

NE OLVASS AELEZ:| A KONYVET - ha on messzemenÓkis elése.dett jelenlegi életével, valamint ha rigy gondolja, hogy olyan unyugibi't n.ságban, anyagi ftiggetlenségben él, amely gyermekeit, unokáit, dédunokáitis végig fogja kísérni élettik folyamán, és amit semmiféle ktils 6tényezónembefolyásolhat. Azaz: ha on rjgy gondolja, hogy a gondoskodás ierén márnincs teendóje ebben az é|etben.

Nos? Hogy d nt tt? Folytada az olvasást? Ennek igazán riilijnk, és en-gedje meg, hogy gratuláljunk onnek: máris megtette egy nehéz és g ron-gyos tit e|ső lépését.

Akár bevalljuk magunknak, akár nem, p énz, illetve anyagi biztonstig nél-kiil nem igaztín lehetiinkfelhítleniil boldogok. Ahogy Woody Allen fogal-maz: a pénz jobb, mint a szegénység' már anyagi SzempontbÓl iS . . .

Tehát itt az ideje megvizsgálnunk a pénzrÓ1 , a gazdagságről, és bármi-lyen hihetetlentil hangzik: saját jovónkrÓ1 gondolatainkban kialakított el-képzeléseinket.

Az anyagi jőlét elsó lépése: gondolkodtísmődunk megvcíltoztattísa' Soksikeres ember tartja, hogy ez volt sikerének zá|oga. Vajon léphetett Volnavalaha ember a Holdra, ha az amerikai légieró egy bátor katonája nem vál-lalja élete legnagyobb ugrását 30 km-es magasságből, elÓ,]<észítve ezze| azaSZtronauták és technikai felszerelést-ik fejlesztésének csapásirányát? Vajontudnánk-e ma, mi is az a számítÓgép, ha két amerikai fiatalember, bizonyosBill Gates és Paul A||en, akik l00 dollárbÓl alapították vállalkozásukat, rigyhrisz évvel eze16ttnem mernek elóálIni egy teljesen rijszerrímegoldással, és

nem kezdik el értékesíteni termékiikct tltittlli t tt. t t t I rt. l c k, laikusok számár a -otthoni használatra is?Az anyagi fÍiggetlenséghez azonlratt rlt.rtt kt'Il lcltalálÓnak lenni, nem

kell, hogy'on otletével kifordítsa a sarkiilltil ir viIligot - bár kétségtelen,hogy ez is egy lehetséges t.

Komolyra fordítva a szőt: mi, a pénziigyi sztllgliltatások terÍiletén tevé-

kenykedó UFS cégcsoportvezetíi nap rtlint Ita1l szcmbesiiliink azzal, hogy

- ellentétben az Egyestilt A|lamok vagy Nyugat-EurÓpa lakőival - mimagyarok mennyire nem vagyunk tisztábarr Saját felelóSségtinkkel' meny-nyire nem látjuk vagy nem akarjuk látni a j vő kiszámíthatatlan tényez it.Úgy gondoljuk, hogy elég, ha csak a mának éltink, hiszen rigyis van valaki

- aZaZ az áL|am -' aki minden k rtilmények kozott gondoskodik rÓlunk:legyiink akár betegek, munkanélkÍ.iliek vagy idős emberek . Ez azonbanfa-ttilistévedés!Ha mi nemkészídtik elósaját és gyermekeink j vójét, ami tud.valevÓ1eg kiszámíthatat|an, ha saját magunk nem késziilijnk fel anyagilag isnyugdíjas éveinkre, akkor ki tenné meg ezt helyettÍink? Ha saj t magunksztímdra nemvagyunk eléggéfontosak, akkor miért vőrjuk el mindezt aztíl.lamtől?

Ha on most ébredt rá, mennyi tennivalőja is van ezen a téren, de nemtudja, merre induljon, ne aggődjon. DÓ1jon hátra a karosszékben, és olvassavégigezta kcinyvet. Látni fogja: a lehetólcgjobb riton jár, hiszen felismerte:a kérdés ont is érinti. Mint minden, az anyagi fiiggetlenséghez vezetó t lé-pései is megtanulhatőak. Ha megértette ennek lényegét, máris hozzákezdheta gyakorlatba valő átiiltetéshez: tervezés, fÓkuszálás, kitartás, céltudatosságés onmagunkba vetett hit - mindez jó segítítársa lesz ezen a hossz , deannál r mtelibb titon.

Ehhez kívánunk onnek jÓ olvasást, a gyakorlati megvalÓsításhoz sok si.kert, és azt,hogy k nyvÍink olvasásával imént megkezdett vállalkozása si-kerrel járjon. Kívánjuk, hogy tíz, hrisz vagy otven év m lva, amikor gyer-

mekének, unokájának adja kezébe ezt a k nyvet, az elm lt évekre visszate.kintvejÓ érzés és elégedettség t ltse el.

Legyen élete olyan, amilyenrő.l mindig is tíImodott!A kotet világszerte népes olvasőinak táborában Í.jdvozlettel k szcjnti im-

már ont is:

az UFS Group vezetése

Koszonetnyilvánítás

A kiemelkedó teljesítmények mindig a legkiilonbozÓ,bb emberek csodá1atos

egytittmríktidésének eredményeként sziiIetnek.Nekem megadatott az a kiváltság, hogy egyedtilállÓ emberektÓ,l tanulhat-

tam. Sajnos, képtelenség lenne itt mindegyikóji.iket bemutatni, de hálás kGSZ netem valamennyii.iknek szől. Néhányan ktjztili.ik kiilonosen nagy hatás-

sal voltak rám. ezért Ó1ket szeretném név szerint is kiemelni: Dr. WinfriedNoack lelkész' Peter Hovelmann, elsó tréncrem, aki megismertette velem a

siker titkát és a barátság szépségét, Shami Dhillon, a kommunikáciÓ meste-

re' valamint a milliárdos Daniel S. Pefra Sen, aki bevezetett a nagytÓke vi-lágába.

E konyv nem j<ihetett volna létre az íbarátságuk és a Campus kiadÓ lek-

torai: Querfurth asszony és Schickerling rir kritikus-konstruktív segítsége

nélki'il. Egyiki'ik sem kÖnnyítette meg a dolgomat, de hát ismeretes, hogyteher a|att nó a pálma . . .

Ki.ilon kcjszonet illeti szemináriumaim résztvevóit, akiktÓ,l számtalan ér-

clekes tletet kaptam. Szeretném még kiemelni tigyvezetónk, Jeroen Vettertevékenységet; ugyanis az 6 példát|an igyekezetének és tudásának koszon-

hetóen egyre t bben látogatják szemináriumainkat.Last but not least - koszcjn m élettársamnak, Cécile-nek, hogy támo.

gatja kezdeményezéseimet, és álmaim bizonyosságot nyernek általa. Ami-őta megismertem ót, tudatosabban és intenzívebben élek.

E|císzo

Tudja mi az, ami a legtribb embert visszatartja attÓl, ho-ey olyan életet éljen,amelyrÓ1álmodik? A pénz! Semmi más, csak apénz. Apénzazélethezva|őhozzáál|ás szimbÓluma, egy bizonyos szel|emi magatartáS ti'ik rképe, ígynem véletlen, hogy nagyon fontos szerepetjátszik az élettinkben. A pénz-energia; minél nagyobb energiát fekteti'ink az é|et valÓban fontos dolgaiba,annál gazdagabbak lehettink. Az igazánsikeres emberek rendelke znekazza|a képességgel, hogy nagyon sok pénzÍ.ik legyen. Néhányan megÍrz1kvagyo-nukat, mások embertársaikjavát szolgálják vele. Kozcjs benntik, hogy szinte,,dűhozzájuk apénz',.

Azért ne hangsrilyozzuk tril a pénz jelentőségét! Tudja, mikor játszik apénz ttt|zottan nagy szerepet? Amikor nincsen, amikor tires mináen zse-btink. Ha anyagi gondjaink vannak, apénzért valÓ aggÓdás megterheli amindennapjainkat. Ahhoz, hogy ezen v á|toztatnitudjunk, egy szer azé|etbenkomolyan kell foglalkoznunk ezze| a témával. Ha ezt megtetttik, látni fog-juk, hogy apénz: támasz- az é|et minden teriiletén.

Mindannyiunknak vannak á|mai, és van egyfajta elképzeléstink anÓl'hogy hogyan szeretnénk élni, és mi az' ami bizonyos mértékben jár nektink.A lelktink mélyén hinniakarunk abban, hogy képesek vagyunk jobbá tennia világot. Sajnos, gyakran tapasztalom, hogy a hétkoznapok, a realitásokmegfojtják az álmokat. Sokan elfelejtik: nemcsak hogy szi.ikségtik van egyhelyre a napos oldalon, hanem ez jár ls nekik. Megfeledkeznek errÓ1, mertazt hiszik, hogy nem képesek megszabadulni a mindennapok nehézségeitÓ1.

Szívesen éljtik bele magunkat az á|dozat szerepébe. Kompromisszumo-kat k tlink - és mielőtt észbe kapnánk, az élet már el is rcippent a fejtinkfd|citt. Gyakran okoljuk anyagi helyzettiket azért,hogy ne-,igy éltink, aho-gyan szeretnénk.

Tobb mint egy évtizede foglalkozom apénzze|, a sikcrrcl és a szerencsével.Így sajátítonam e| azta készséget, hogy a pénzt diff'crcnciáltan és más szem-mel is néznitudjam: apénz egyrészt meggátolhatja, ho.ey |ehetóségeinketteljes mértékben kihasználjuk, másrészt segíthet bennÍinket abban, hogyamennyire csak tÓ,ltjnk telik, a legjobbakká váljunk.

Ezze| ak nyvvel az on személyes trénereként állok rendelkezésre' Bol-doggá tesz, ha továbbadhatom mindazt, amit megtanultam és átéltem. Sze-retném tnt elvezetni odáig' hogy a pénze dolgozzon tnért, és ne fordítva.Azanyagi biztonság aztjelenti, hogy lényegesen szabadabban és ftiggetle-nebbtil é|heti.ink. Amikor erre rájottem, hirtelen ellenállhatat|anvágyatérez-tem, hogy tudásomat másokka| is megosszam. Elkoteleztem magam arra'hogy akivel kapcsolatba keriil k, és aki erre igényt tart, annak segítségéreIeszek az anyagi ftiggetlenséghez vezetí ton. Ahogyan meg lehet tanulnirepti lógépet vezetn i, bti várkod n i vagy program ozn i, u gy an gy mi nd e nki ké-pes aÍTa' hogy elsajátítsa ajőlét alapjait.

Az e1s6 százmilIiÓ elérésére t bb lehetóSég is kínálkoz1k. EzekkozÍil mu-tat be egyet a k vetkezó négy - a konyvben bóvebben kifejtésre kertiló -stratégia:

l. Megtakarít egy bizonyos százalékot;2. Befekteti a megtakarít ott pénzt;

3. Megnove|i a bevételét;4. Ebból a megncivekedett jovede|embÓ,l ismét megtakarít egy bizonyos

százalékot.

HaeztaZutat kciveti, akkor-elérheti, sót meghaladhatja a l00 . . . 200 mil-liő forintos* vagyont. Ez nem csoda. Ha on az e|s6 l OO mi||iÓt ennél gyor.sabban kívánja elérni (például hét éven be1til), akkor sztiksége lesz egyéb -c konyvben felvázolt - stratégiákra is. Gyorsabban éri e| a cé|ját, ha elsa-játítja' és fe|használja ezeket a mődszereket.

Hogyan lesz on hét éven beltil vagyonos ember? Ugye, sejti már, hogyrremcsak egy bizonyos X pénzosszegrÓ1beszéltink, hanem arről a személyi-ségrÓ,l is, aki onból |esz ez a|att az idó alatt.

Az anyagi ftiggetlenséghez vezetí t nehéz, de ennél sokkal.sokkal ne-hezebb egy é|etet anyagi ftiggóségben leélni. Ha megfogadja e konyv taná-csait, megvalősída a cé|ját. Az itt leírtak már sok ezer szemináriumi részt-vev6 számára nyrijtottak segítséget. Ujra és ríjra átélem, ahogyan ez a tudásaz embereket a sző Szoros értelmében átvá|toztatia.

.2 milliÓ DM szerepel - szerk. megj.

o

I Az eredeti m -ben itt I

Kérem, ne gondolja azt, hogy azért, mert tulajdonában yan ez a k nyv'egySZeÍTe vagyonos ember lesz. Ha a konyvet csak elolvasSa, attől még sem-mi nem fog megváltozni. Ahhoz, hogy a |eírtakat hasznosítani tudja, onnekdolgoznia ke|| ezze| a kcinyvve|. Meglátja majd, hogy olyan tulajdonságaiis felszínre t rnek, amelyek mostanáig teljesen rejtve maradtak.

Induljunk el a ktjzÖs riton! Elsóként onnek kell helyzetfelmérést végez-nie a pénzÍ'igyeit illetóen. A kovetkezó oldalakon egy onvizsgá|at cé\járaszolgálÓ kérdőívet talál. Kérem, csak akkor kezdje el olvasni a konyvet, hamár minden szépítés nélki.il, tisztán látja anyagi he|yzetét.

Őszintén remélem, hogy ez a konyv nemcsak gazdaggáteszi tnt, de egykicsit a lelkét is megérinti. Nem ismerjiik egymást személyesen, de én tu-dom, hogy on o|yan személyiség, aki az é|etérőt maga akár dcinteni, más.kiilonben nem vette volna kezébe ezt a kcinyvet. on a saját tcirténetét magaakarja megírni, a saját jovójének alkotÓja kíván lenni, és az életébÓ1igenismestermrívet akar formálni. Szívemból kívánom, hogy ez a k nyv járuljonhozzá elhatározásainak sikeréhez.

Szeretettel tidvcizli OntBodo Schcifer

Figyelem: kérem, ne kezdje e| ezt a kcinyvet olvasni, mielőtt nem válaszoltameg írásban a kovetkezó kérdéseket.

|. Hogyan értékeli a j vedelrnét?

Elemzés:Milyen azOn anyagi helyzete?

!tiuato! nagyonjő!jot--1,. ,. , ,,LJ Klelegrto

2. Hogyan ítélimeg nettő vagyonát?

InvatoD nagyonjőUJO! rietegito

3. Hogyan ítéli meg a befektetéseit?

LJ KlValO

flnagyon jÓ

!jo! tietegito

! elégséges

flrosstflnagyon .osst

! elégséges

! rosstD nagyon .osst

E elégséges

! rosst! nugyon .ottz

lll0

4. Mit gondol, milyen tudással rendelkezik apénzr6 és a tókérÓ1?

Dtivalo ! elégségesDnagyonjő lrosszDjo flnagyon rossz! tietegrto

5. Vannak-e pontos pénziigyi tervei, tudja-e pontosan' hogy mit Szeretne,az mennyibe kerÍ.il, és honnan |esz arra pénze?

D igen

6. Van pénztigyi tanácsadÓja?

I igen

7. Ismeretségi k rének trilnyomő tobbsége

! vagyonosabb, mint On,fl hasonlő anyagiakkal rendelkezik,I szegényebb onnél?

8. Félreteszi-e on havi bevételeinek legalább 1o . . . 20 százalékát?

D igen

!néha!n"*

9. Adományoz-e tn rendszeresen?

! igen !neml0. Hisz-e tn abban, hogy rászolgá|tarra,hogy nagyon sok pénze legyen?

fligen Enem! még nem gondolkoztamezen

l l ' Mennyi ideig tudna megélni a pénzéb6, ha a j vÓ,ben egy forintot semkeresne?

hőnapig

| ). Látjamár azt a napot, amikor a vagyona kamataibÓl meg tud élni?

! igen !nem

l t, Megelégszlk-e azza|, ha a kcivetkezó Ót év ugyan gy alakul, mint az e|Gz6 otéve?

D igen

l.l. Tudja-e, hogy ténylegesen mit gondol apénzr6|?

! pontosan

D tcirtituettit

!nem

l5. Hogyan jellemezné jelenlegi anyagi he|yzetét?

Pénzhez valÓ viszonyának jellemzésére milyen nevet adna magának(például: Dagobert bácsi, kezdó, csódt meg, szerencsétlen flÓtás, pénz-mágnes, vállalkoző . .' )?

|7. A pénz az on életében inkább

LJ erot aoo tenyezo ! gátlÓ tényezí

I tl. Milyenek az ismeretei a befektetési alapokről (fonds)?

Enem

!nem

!n"*

| (r.

|.). Milyenek az ismeretei a részvényekrÓ1?

!tiuatoLJ nagyon Jo!JoLJ Kleleglto

l-1. . ,,,| | KlvaloD nagyonjőDjo! tietegito

flelégségesfl rosst! nagyon rossz

flelégséges! rossz

D nagyon.ossz

12 l3

20. Ismeri és felhasználja-e az alapvet be|cktetési kritériumokat?

D ig.n !nem

2|.Úgy gondolja, hogy fontos Önnek apénz?

flne.D egy kicsit! eléggé

22. Mi|yen ahozzáÍi| sa a pénzhez, a számokhoz és pénzÜgyekhez?

23. Miután megválaszolta a kérdéscket, hogyan jellemezné anyagi helyze-

tét?

D nogyon fontos

! a legfontosabb

Az alapok

I tKlvalo

LJ nagyon loUJOD tietegito

24. Hogyan érzi magát a kérdések megválaszolása után?

flelégségesE rosstflnagyon ,osst

T4

''Ttil sokáig kerestél. Mostmeg találni|''

már ne keress tovább, hanem tanuli

H einz Kiirner, Johannes

Klasszikus konfliktushe|yzetetjelent az az ellentmondás, amely a |elktinkmélyén dédelgetett vágyak és valős életi.ink kozott fesztil. Az életmőd,amelyre vágyunk, gyakran annyira kÍilcjnb zik a rea|itástől, mint a nappalaz éjszakátő|'

Mindegyiktinkben él az avágy, hogy fejlódji.ink, és boldogok legyiink.Valamennyien szeretnénk jobbá tenni a világot. Hinni akarunk abban' hogyérdemesek vagyunk egyjobb életre.

Milyen esélye Van annak, hogy jőIétben é|jrink?Mi tart vissza bennÍjnket attől, hogy álmaink valÓra váljanak? Mi az, ami

meggátol minket abban, hogy el is érjÜk azt, amire vágyunk? lrgtobbenolyan kcirnyezetben éltink, amely nem cisztonzi a jÓlét kialakulását. Kormá-nyunk is rossz példával szolgál, ahogyan évrő,l évre egyrejobban eladőso.dik, és ahhoz, hogy a ncivekvó államadÓsságot fizetni tudja, n veli az adó-l.^lNd L.

Iskolarendszertink is elmulasztja megválaszolni az olyan fontos d ntókérdéseket, mint: ,,Hogyan tudunk boldogan élni?'' ,,Hogyan lehetiink jÓ.mőd ak?''. Azt megtanuljuk, hogy Attila 451-ben vereséget szenvedett Ca-talaunumnál , de azt, hogy hogyan tehetiink szert százm1||iőra, azt, sajnos,nem tanítják. Ki ismertethetné meg veliink a jőmÓd alapjait? A szi.ileink? A|egtobben kozii|tik nem gazdagok, így a tÓ,ltik kapott tanácsok, már ami avagyon felépítését illeti, igencsak hiányosnak mondhatők. Ehhez még az ishozzájáru|, hogy társadalmunk trilzott fogyasztásra cjsztcin z, ráadásul bará-ti és ismeretségi k rtink sincs ránk a legjobb hatással. Ennek kovetkeztében

l6

sokak számára elvész valami, amit én a sztiletési.jclgok k(izc sclrolok: ez pe.dig nem más, mint a boldogsrÍg és a jőlét joga'

Ha ma számadást készítek az é|etemr6|, csak hálás lchetek. Anyagi ftlg.getlenségben élek, rigy, ahogyan azt megá|modtatn tnagamnak. De eZ nemmindig volt így. Mint a legt bbtinknek, nekem is voltak korszakaim, amikoraz onbizalom hiányátő| szinte bénultnak éreztem magam.

Személyiség ti n ket kÍ'i lonféle é| mén yek formá ljákMindannyian átéltlink már olyan helyzeteket' amelyek egész életiinkre

hatással vo|tak. Ezek az irányt mutatÓ pillanatok megváltoztatták világné-zetlinket, az emberekrÓ1, a lehetóségekrÓ1, apénzr6, a világrÓl alkotott hi-tijnket, és jobbá vagy rosszabbá tették életiinket.

En hatéves voltam, amikor olyasmit é|tem át, ami egész életemre meg-határozta a pénzhez valÓ viszonyomat. Edesapám májcirÓzissa| kőrházbakeriilt. Tizenkét hőnapig kellett ott tartÓzkodnia, mivel tcikéletes nyuga|om-ra volt sz|iksége. Lehetóség szerint keri'ilnie ke||ett még az olvasást is.

Egyik nap hallom, amint az orvos kcizli édesanyámmal, hogy óennyi |á-

togatÓt beteghez érkezni még nem látott. Apámat mindennap kori.ilbeltilhatkiilonbozóemberkereste fel, annak ellenére, hogy teljes pihenésre lett volnaszi.iksége. Így dertilt ki, hogy édesapám akórházban is tovább dolgozott.Ügyvéd volt, és a hivatalos munkája mellett életre hívott egy általa ,,rendelóa szegényeknek'' nevezett fogadÓőrát. Kisjovedelmr]íek számára nyrijtott in-

.syenes tanácsadást. Anyám, amikorezt megtudta' azonnal felelósségre von-ta apámat, és figyelmeztette: ha nem hagy fe\ezze| a tevékenységgel, nemfogja élve elhagyni a kÓrházat. Az orvosok is megprÓbálták rábeszélni, hogyvégre ,'térjen észhez,,. De az én konok apám továbbra is csak azt tette, amitjÓnak látott.

Abban az idÓ,ben Órákon kereszt|il csak Li|tem kórházi ágya szélén, éshallgattam a legki.ilonbozÓ,bb emberek beszámolÓit. Tudják' mirő1 volt sző?Egész idó alatt csak apénzr6. Mindenki csak panaszkodott. A panaszkodőkrnindig vagy más embereket, vagy a kortilményeketh|báztatták. A dolgokjogi részét ugyan nem értettem, de mégis rigy tÚínt nekem, mintha vég né|klilhallgatnám ugyanazt a t rténetet: pénzgondok, pénzgondok, pénzgondok...Kezdetben még nagyon izgalmasnak találtam azegészet, de nemsokára ide-gesíteni kezdett, és 1assan kialakult bennem egyfajta iszonyat a szegénység-tÓ1. A szegénység boldogtalanná teszi az embereket. A legtobben alázatosanrneggclrnyedve keresték fel apámat a betegszobáj ában azért, hogy segítsé-gért kony rogjenek. Elhatároztam, hogy én gazdag leszek, mégpedig har-tnincéves koromra milliomos !

I1

.._iT

it

Mit akar Ön Valoiában?

Az e!határozás cinmagában nem elégAz említett t rténet messze nem je|entette egy egyenesen felfelé íveló

karrier kezdetét.Igaz ugyan, hogy harmincéves koromra elértem a célomat,de ot évvel korábban teljesen e|adÓsodtam, l8 kilÓ tríls lyom volt, és az cin.bizalmam is enyhén szőlva a|ább hagyott. Szri,kos anyagi helyzetembÓ1 ki-folyőlag apénz é|etem k zpontitémája lett.

A pénzjelentősége mindig akkora, amekkorát mi adunk neki. AttÓl a pil-lanattől kezdve, hogy onnek anyagi prob|émái vannak, a pénzjelentőségeborzasztÓan megnő.

Én persze reméltem, hogy majd minden jobbra fordul. Va|ahogy majdcsak lesz. Sajnos, a reménykedés nem visz messzire. A remény intellektueílisaltatőszer, zseniális ijnbecsaptís. Kiben vagy miben reménykedÍink? Az Is-tenben vagy a sorsban? Isten bizonyosan nem mindenhatÓ bébiszitter, akimajd megjuta|maz tétlenségiinkért.Igaz a régi német szőlás: ''Tét|en re.ménykedésben élnek a balgák és a bolondok'''

Egyeztetntink kell cé|jainkat és értékeinketSzornyríkétségek gy tortek: Hogyan lehetséges az, hogy magas jovedel-

mem ellenére eladÓsodtam? Amikor végre megtal á|tam avá|aszt, magam ismeglepődtem. Egyszerríen a |elkem mélyén nem hittem abban, hogy a pénzjő.Ezze| szabotáltam a saját sikereimet.

Édesapám végtil is nyolc évig tartÓ betegség után elhunyt, én pedig mástsem hallottam, mint hogy: ,,Halálra dolgozta magát,,. Számomra nem voltkétséges, hogy én nem akarom magamat halálra dolgozni. Másrészt azok-hoz a szegény emberekhez sem akartam hasonlítani, akikjogi tanácsért ko-ny rogve mentek apámhoza kÓrházba. Én rígy akartam gazdaglenni, hogyazért lehetÓ,leg a minimálisat kelljen teljesítenem.

Mindehhez még az is hozzájárult, hogy édesanyám, apám halá|a után, avallásba menektjlt. Meggy6z6déssel vallotta, hogy gazdag ember nem ke-rtilhet a mennyországba. Egyrészt jÓ akartam lenni, és azt gondoltam, az ajÓ, aki szegény. Másrészt, mivel iszonyodtam a szegénységtÓ1' mindenkép-pen meg akartam gazdagodni.

El|entétes nézeteim szinte szétfeszítettek. Mivel nem tudtam rirrá lenni abennem éló, egymással szciges ellentétben lévó hiedelmeken, egy helybentopogtam.

Persze tettem néhány ,,bágyadt'' kísérletet arra, hogy gazdag legyek. Akísérletezés visszatart a konkrét lépésektő1' A kísérlet arra elég, hogy nyitvahagyjunk magunknak egy kiskaput. Aki valamit csak megkísérel, végi..il is

l8

csak egy akadályra vár, amely meggátol.jir it vt:1'|11.7u'1.'lt. AzÓrt várunk egybuktatőra' mert nem hiszÍ.ink a sikerbcIr' ltlrIllttt' Iltr1'y ('7 jti Ircki-ink, és hogymiis elég jők vagyunk ahhoz, hogy elér.jiik.

optimizmus és onbizalomEgy pillanatra tegye félre minden optirrrizIrrusiit. Megmondom, miért. Az

optimizmus egyértelm en pozitív tulajdonság, amely segít meglátni a dol-gok jÓ oldalát - de onmagában, más tulajdonságok nélktil, nem sokat ér'Az optimizmust gyakran osszetévesztjtik az cjnbizalomma|.

Azoptimizmus megl ttatja a dolgok jri oklalát, azijnbizalom pedig meg-erósíti azt a tudatot, h,gy képesek vagyunk megbirkőzni a nehézségekkel.Az é|et nemcsak a szép és világos hangjegyek szimfőniája, hanem megsz&lalnak benne a mély és sotét hangok is. Nem kell félnie a nehézségektÓ,l an-

nak, aki bízik onmagában.Magabiztos az, aki a m ltja alapj n tudja, hogy szdmíthat nmag, ra.

Aki rendelkezik elegendő nbizalomm a|, az tudja,hogy képes megbirkÓzniminden ellenállással. E konyv 3. fejezete segítséget ny jt abban, hogy hogyan erósítsiik cjnbizalmunkat.

A magabiztosság kiépítésében kiilonlegesen fontos szerepet játszanak a

pénztigyek. Itt ugyanis semmi helye az indokolatlan optimizmusnak. Aszámlakivonatok konnyen leolvashatÓak, nem lehet mellébeszélni. Ha sze-retné megerősíteni onérzetét, akkor elószor muszáj rendeznie az anyagitigyeit. A pénziigyeinek is azt kell bizonyítaniuk, hogy on mindent el tud ér-rti.

Nem szabad megengednie, hogy anyagi helyzete aláássa az onbizalmát.Önbiza|om nélkiil csak lefokozott létezésre van lehetósége. Ezen a szintensoha nem dertilhet ki' hogy valőjában mi rejlik bennÍink. Ha nem vállalunkkockázatot, a személyiségtink sem fejlódik' így soha nem |esziink képesekvéghezvinni azt, amihez valőjában megvan a tehetségiink. Lassan elsorvad-rrak a benni.jnk rejlólehetóségek. Azazember, akibő,l hiányzik az nbizalom,ttcm csinál semmit, nincs semmije, az az ember semmi.

A magabiztosságnak tehát nincs koze az optimizmushoz.Egy pillantás aszámlakivonataira, és megbizonyosodhat arrÓl, hogy a pénztigyei támasztjclentenek-e az életében vagy Sem. Egy pillantás a pénziigyeire, és eltoltheti()nt a saját képességeinkbő1 fakadő bizonyosság érzése.

ErrÓ,l szÓl ez a k nyv. Úgy kell elrendeznie anyagi helyzetét, hogy az ne()n ellen, hanem onért dolgozzon Apénz megk nnyítheti, de meg is nehe.zítheti az életét.

t9

Hogyan állnak azÓn dolgai?Azt gondolja, ttibbet érdemel? AZt gondolja' hogy amit eddig e|ért, az

még nem minden? TuIajdonképpen tobbet keres, mint amennyivel pillanat-nyilag rendelkezik? Csak idő kérdése, hogy vagyonos ember legyen?

Arra kérem, tegye egy pillanatra félre minden optimizmusát. Hogyan ala-kult a vagyonihe|yzete azelm lt hét évben? Írja |e azt aszámot, amennyivela vagyona n vekedett, illetve cscikkent.

forint

Az ilyen számok elégg ékijőzanítóak, és rátapintanak a lényegre. Ha tovább-ra is ugyanaztazutatjárja' mint eddig, akkor az elkovetkezendóhét évbenis koriilbeltil ugyanezt a számot látja majd, a rákovetkezó években pedig eza tendencia csak erósodik. Ha más eredményt Szeretne, akkor ezért tennie iskell valamit: rij tra kell témie - az j gondolkodásmÓd jelentheti a kezde.tet.

ont gondolkoclásmődjatette azzd a Személyiséggé, aki Önma. De ugyan-ezzel a gonclolkodtismőddal már nem lesz az az egyéniség, akivé a j vÓbenvrí,lni szeretne.

Mit gondol valőjában a pénzr6? Ha egy kicsit is azt hiszi, hogy a pénzvalami rossz dolog, akkor semmi esélye sincs arra, hogy valaha is jÓmÓdbanéljen. Tehát, mi a véleménye? Ezze| a kérdéssel részletesebben az 5. feie-zetben f,oglalkozunk

Ha majd pontosan tudja, hogy a szíve mélyén hogyan vélekedik, mit érezapénzze| kapcsolatban, akkor majd arra is rá fogjonni, hogyan tudja a né.zeteit megváltoztatni.

A pénz jÓ

26 évesen találkoztam valakivel, aki megismertette velem ajÓlét alapjait.Alig négy évvelkésÓ,bb már meg tudtam élni a saját pénzem kamataibÓl. Ezazért Volt Iehetséges, mert végre osszhangba keriiltek az á|maim, az értéke-im, a céljaim és a stratégiáim. Ha hiszi, ha nem, a pénz nagyon sok mindentmegváltoztat az é|etben. Ne értsen félre, a pénz természetesen nem minden'és nem is lehet vele mego|dani az cisszes problémát. De az anyagi nehézsé-gek biztosan árnyékot vetnek az Ön boldogságára. Ha van anyagi háttere,egész más stílusban áll a problémákhoz. Apénzlehetóvé teszi, hogy érdekestájakra utazzunk, rij ismerós k et szerezzunk, izgalmas munkát végezztink,nagyobb cinbizalomra tegyi.ink szert, nagyobb elismerésben legyen résztink,és me gragadj uk a legki'i lonbtzÓ,bb lehetóségeket.

20

Élettinx ot fontos tertiIete

Az egyszerŰíség kedvéért az éIetet ot terÜlctrc osztottam fel: egészseg'kapcsolatok, érzelmek, anyagiak és azé|et értelme. Mind az t egyformáníontos.

Ha nincs egészség, akkor semmi sincs' Aki nem képes kordában tartaniaz érze|meit' az képtelen magát arra osztcinÖzni' hogy megvalősítsa az el-képzeléseit. Egy jÓ kapcso|at olyan, mit levesben a sÓ. Az élet értelmén aztértem, hogy azt tessztik, ami valőban ciromet okoz, ez megfelel a tehetsé-giinknek, és hasznot nyrijt másoknak' Ide tartoznak a pénztigyek is. Csak ct

pénzért soha ne kelljen olyasmit megtenn,tink, ami nem okoz rcjmet. A céltehát az anyagi ftiggetlenség,

TegyÍ.ik fel, hogy ot ujjunk azé|etegy.egy tertiletét jelképezi. A kozépsóujjunk jelentse az anyagiakat. Ha erre valaki kalapáccsal egy jÓ nagyot Í.it,

tlem azt mondjuk: ,,Semmiség az egész, végiil is ez csak egy ujj. Még vanrnásik négy . . . ''? Sokkal valÓszínríbb, hogy ezután minden figyelmtinketlr fájős ujjunknak szenteljiik.

A legfontosabb az, hogy az élet ot teriilete cisszhangban álljon egymássa|'cís e teriiletek mindegyikemestermrílegyen. Akinek anyagi gondjai vannak,itnnak nem sikerijlt az é|et ot tertjletét egyensrilyba hoznia' A pénzprob|é-rrrák árnyékot vetnek az é|et egészére. A pénz szÍikséges a kiegyensrilyozottrilethez.

Mi a titkuk azoknak, akik rcjvid idón beltil nagy vagyonra tudnak szerttcnni? Nem más, mint az az akarat,hogy a pénzdolgozzon nekik, és ne nekikkt'lljenpénzcsindlő gépként leélniazéIettiket. Az ilyen emberek célja azéIetktil nb zó tertileteinek sszhangja, amelynek feltétele a megfeleló anyagi

itilét.Elgondolkozott már azon, hogy miért foglalkoznak sokan egész életlik-

Ile n olyasmivel, amihez tulajdonképpen semmi kedviik? Egyszerríía vítlasz:rlincs elég pénzlik. ordogi kor ez, hiszen azérÍnem végzik azt a tcvÚkcny..i.'get, amely Öromet jelentene számukra, mert nem tudják, hogy hogyan le.Ilctne azzal pénzt keresni. Azigazságaz,hogy azza|, amit nem szcrctiirrk'llt'ttt iS lehet sok pénzt keresni. A megfelelő anyagi fedezet hiánya luifltt a

lt.gttbben megmaradnak annál a tevékenységnél, ami orcimet sem okclz, és

1rr'nzt sem hOz.Hogyan lehetne ezenvá|toztatni? Vdlassza ki a kedvenc hobbijrít, és erre

,'1,ítsefel akarrierjét! Keressen pénztazza|, amit szeret! Ezpersze csak ak-

l-tlr. valÓsulhat meg, ha időt száfl arca, hogy rájojjon, melyik tevékenységt )rtIlek a legkedvesebb, és mely terÍjletek felelnek meg leginkább a képes.',,'rrcinek.

2l

Evekkel ezel1tt cjsszeismerkedtem egy rendkívii| jőmÓd férfivel NewYorkban. Az írőaszta|a folott a kcivetkező mondás fiiggott: ,,Aki egész napdolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni''. Az embernek arra is idót kellszánnia, hogy eIgondolkodjon. Amikor megkérdeztem tÓ1e, hogy tulajdon-képpen mirÓ,l is gondolkodjunk, azt vá|aszo|ta: ,'Ismerd meg onmagadat, ésfedezd fel, hogy mi az, ami neked orcjmet okoz, majd találd ki, hogyan tudszezzel pénzt keresni! A legjobb' ha nap mint nap felteszed magadnak ezeketa kérdéseket, és jobbnál jobb válaszok at adsz rá.,,

Hogyan él on? optimálisan Vagy minimálisan?Ahhoz, hogy ráj jjtink arra, mi okoz nekÍink orcimot, idóre van szÍ'iksé-

gtink. Igazán jÓk csak akkor lehettink, ha valamit szenvedéllyel és lelkese-déssel végztink. Ilyenkor szintemagátőljon hozzánk apénz.Idóre van sztjk-ségtink ahhoz, hogy felfedezzlj,kaz nmagunkban rejlótehetséget, és ebbÓ1képességet fejlessztink ki. Időkell tehát ahhoz' hogy megírjuk saját életiinkforgatÓk nyvét, és hogy életi.inkbÓ,l mestermÚívet alkossunk. Akinek erreninc s idej e' az eltékozo|ja az é|etét. Id ót i gény e l azon don tések m e gh ozata| ais, amelyek értelmében cselekvésre szánjuk el magunkat. Minden embernekel kell jutnia egyszer addig a dcintésig, hogy azoptimumra vagy a minimum-ra tcirekszik.

optimalizálni azt jelenti, hogy on azidejét,lehetőségeit, tehetséget, pén-zét és a tcjbbi embert is maximálisan képes integrálni az é|etébe. A cé| az,hogy a lehető legjobb eredményt mutassa fel. Ha az é|etét rígy akarja beren-dezni, hogy az leginkább megfeleljen onnek, akkor arra folyamatosan kelltorekednie, hogy a legjobbá váljon, amilyenné csak |enni képes.

A legtcibben cél és terv nélktil csak rígy végigmennek az élettikcjn, Ókazok, akik csak a minimumot akarják elérni. Valahogy ek ltik az egyik na-pot a m Sik utőn. A munkahét számukra nem más, mint két hétvége koz ttikellemetlen megszakítás. Csak a pénzkeresés miatt dolgoznak, és nem azért,hogy az életi'iket egyfajta cinmegvalÓsításként éljék át. A |egkevésbé sem is-merik fel képességeiket és a számukra megnyílÓ lehetóségeket.

A tervezés mindennek az a|táia és őmegájaSokan alaposabban tervezik meg a nyaralásukat' mint az életiiket. Csak

két lehetóSég yani va{y Ón terve:i meg az életét, vagy mdsok tervezik el azt.Tobben már tril vannak néhány tervezési kísér|eten, és mégis elbuktak.

Valaki egyszer aztmondta nekem: ,,Minéljobban tervezek, annál erósebbencsap le rám a véletlen. Inkább nem tervezek tobbé, így nem érhet akkora

22

csalődás sem.'' Van egy egészen egyszer oka annak, hogy a legtobb ember

miért nem képes megvalÓsítani a terveit. Elmulasztják egyeztetni az á|mo-

kat, a célokat, az értékeket és a stratégiát.Thomas Stanley, az Egyestilt Államokbeli Átlami Georgia Egyetem pro-

fesszora, tizenkét éven kereszttil foglalkozott a gazdagok életével. Arra a

megállapításra jutott, hogy a gazdagok a világ legelégedettebb emberei,

mégpedig azért,merÍ'céljaik' álmaik, értékeik és a stratégiájuk osszhangban

álInak egymással.Álmok, célok, értékek és stratégiák alkotják azonta\apzat négy oszlopát,

amelyre on is fel tudja építeni a vagyonát. Az, amit véghezvisz az életben,

az elsósorban nem aZ tn vasfegyelmétól, hanem az á|mait6|, céljaitól, érté-

keitÓ.l és StratégiáitÓl ftjgg'Ezze| a négy fogalommal a kovetkez6 fe1ezetekben még rendszereseb-

ben is foglalkozunk. Ezen ismeretek alapján fel tudja építenijÓlétének a|apját. Hihetetlen, hogy mi mindenre képes egy ember, ha e négy erót sikertil

cisszhangba hoznia.

:'- t I

Átmok

Mit tenne,ha végte|ensok ideje és

lenne?

.i'.$t{1i ., i.'" r:,-r-TI Célok

l

I Milyen I

I ember akar I

I lenni? |

I Mivel akar I

I foglalkozni?

|

I Mit akar I

I elérni? ltl

-;---m .,t',1'

",.lrt"l, rt{...

]-__I Stratégiák

I Rendelke-

lzik-e azzal a

I tudással,l kéoesséeselI er t".uu'.*l,Llamely ceual

I eléréséhezI sziikséges?

- ', :=t:' r :a:-: .l

AlmokAz á|mai elárulják, hogy mi az, ami ont boldoggá tudná tenni. Egyszer

gondolkozzon el azon, hogy mi mindennel foglalkozna, ha elegendó idejeés pénze lenne. Meg fog lepódni, hogy milyen sok pénzigényes álma van.

Cé|okAz álmokből célokat kell csinálnunk' Ehhez határozott dcintésre van

sztikség. Egészen addig, amíg nem dcinttink, és nem kotelezziik el magun-kat, addig minden csak álom marad. Tegye fo| ezért magának a kérdést,hogy milyen ember Szeretne lenni, mivel foglalkozna szívesen, és mit akarelérni. A k nyv vége felé meglepóen egyszerÚí mődon tisztáződni fognak acéljai, és on határozott d ntéSt fog hozni.

Értét<ex

ElérkeztÍ'ink egy rendkívtil lényeges ponthoz: az álmainak és a céliainakcisszhangban kell lennitik az értékeiveI. Tegye fel a kovetkezó kérdéseket:Mit akarok én valÓjában? Mi az, ami tényleg fontos nekem? Az 5. fejezetbenmegtudhatja, va|Ójában hogyan is vélekedik Ön a pénzrÓ1. Az értékrend nemmegváltoztathatatlan tény, pusztán a lehetóségek egy Vá|tozata. A kiválasz-tott értékrendnek elsósorban benniinket kell Szolgálnia. A szÍileink és a kcir-nyezet|ink hatására gyakran egyszerÍíen átvesszijk az általuk képvise|t nor.mákat.

Ma azonban onnek kell dcintenie, hiszen szabad annyira, hogy a saját ér-tékeit maga válassza meg. Az értékek nem végérvényesek. Bizonyos koriil-mények kcjzott a vallott értékek ellentmondásba is keriilhetnek egymással'Ez tortént velem is: egyszerre akartam meggazdagodni, ugyanakkor azt hirtem, hogy ehhez halá|ra kell do|goznom magam. Ha e|tér6 nézeteink ellen-tétes irányba hriznak benntinket, végiil is egy helyben topogunk. Ezért na-gyon fontos, hogy egyeztessiik értékeinket a célokkal. Ehhez nyríjt segítsé-get az 5. fejezet. Étetiinket csakis tigy tudjukkézbentartani és iitínyítani, hat udat o s dtjnt é s s e l me gv lt o zt atj u k az é rt é k r e nds ze r iinket.

StratégiákAmikor álmai, céljai és értékei harmonizálnak egymással, akkor eljott az

időa sikeres cselekvési Stratégia kidolgozására. A vagyongyríjtés stratégiáitmegtalálja ebben a kcinyvben.

Szeretnék errÓ1 egy rovid áttekintést adni. Hogy hogyan bánjon esetlegesadÓsságaival? Errőír a 6. fejezetben olvashat.

z+

Egy pénzÍigyi terv elkészítéséhez sztikség van bizottytls kÓszsÓgek és tu.

dás elsajátítására. Erdekes megtudni azt is, hogy milycrl tttticlon tudja drámaimődon megnovelni a bevételeit; errÓ,l a 7. fejezetben olvashat.

A 8. fejezetból elsajátíthatja apénz megórzésőnck kliltnbozó mÓdjait. Amagas jovedelem ugyanis cinmagában még nem jelent gazdagságot. A va.gyon alapja azapénz' amit tn megtart.

A 9. l0. és l l. fejezeÍ.apénz gyarapításának lehetóségeit mutatja meg.

A |2. fejezetben arről olvashat, hogyan tud elkészíteni egy részletespénztigyi tervet.

Végi'il arrő| is meg kell győzódntink, hogy on a tervét hogyan valÓsítjameg. Ehhez sziiksége lesz valakire, aki megmutat egy - az On számára isjárhatő - utat. Hogy hogyan talál ilyen személyre, errÓ,l szÓl a |3. fejezet.Itt olvashat arrÓl is, hogy hogyan tudunk olyan kcirnyezetet kialakítani,amely támogat benni'inket céljaink elérésében. olyan miliórÓ,l van szÓ,ame ly kitartásra cjsztcinciz.

Ezmégnem minden. Ktil nbség van a siker és a boldogság kozott.Ezzela témával foglalkozik a 4. fejezet. A siker azt jelenti' hogy az ember eléri,amit akar. Boldognak |enni nem más, mint hogy szeretjtik is azt, amit elér-tiink. SZíveSen megmutatom onnek' hogyan tudja leginkább orrjmét lelni a

pénzben.Elótte még azzalfog|a|kozunk, hogy mi minden sziikséges ameggazda-

godáshoz. A 3. fejezetben majd meglátja; hogy csodákra képes.Gazdaggá válni nem nehéz. Ha ez igaz, akkor felmeriil a kérdés, hogy

miért nincs még tobb vagyonos ember. Ennek okait a 4. fejezetben találhat-ja.

A gazdagság és ajőlét felépítéséhez elengedhetetlentil sziikséges az afel-Í.ogásmőd, hogy mi viseljiik a felelósséget saját életiinkért. Amíg ezt nemtisztáztuk cinmagunkban, addig csak erőtlen áldozatok vagyunk. Mindennekaz ahozzáá||ás az a|apja, hogy mi dontiink az életÍinkrÓ1.

Kérem, mielótt tovább olvas, tekintse át még egyszer a tartalomjegyzé-ket! Jelolje meg azokat a témákat, amelyek kiiloncjsen érdeklik! Hiszen min-clen azon mrilik' hogyan használja ezt k nyvet. Mindenesetre válaszoljarneg magának, a kérdéseket: ,'Mennyiben érint ez engem? Hogyan tudokazonnal cselekedni?'' Tudatosítsa e konyv tartalmát, és cselekedjen| Ez ér-vényes az írásbeli gyakorlatokra is. Nem a tudás a hatalom, hanem a felhasz-Ilált tudás.

Akkor most kezdjtik el felépíteni az tn vagyonát' Hét éven belÍil gazdag|chet. Talán már korábban is . . .

25

ao

ooo

A fejezet legfontosabb gondolatai

A pénznek mindig akkora a jelentósége, amekkorát mi tulajdonítunk ne-ki. Ha onnek anyagi nehézségei vannak, apénzkozponti kérdéssé válik.Értékeinknek és céljainknak osszhangban kell lenniÍ.ik egymással' kiilcjn-ben egy helyben topogunk.

Az optimizmus által tn mindenben a pozitívumot |átja. Az cjnbizalomviszont erősíti onben azt a tudatot, hogy képes megbirkőzni a nehézsé.gekkel is.

onbizalommal rendelkezik az, aki a mríltja alapján tudja, hogy számíthatonmagára.

ont a saját gondolkodásmődja tette azzáa személyiséggé, aki Ön ma. Deugyanezzel a gondolkodásmődda| nem lehet azazegyéniség, akivé ajo-vóben vá|ni Szeretne.

A siker azt jelenti, hogy az ember e|éri azt, amit akar. Boldognak lenninem más, mint hogy szeretjiik is azt, amit elértÍjnk.

Az anyagi problémák árnyékot vetnek az é|et minden tertiIetére.

Dontse el, mit akar: a pénz do|gozzon onért, vagy tn dolgozzon egészéletében apénzért?

Válassza ki a legkedvesebb hobbiját, és erre építse fel a karrierjét!

Aki egész nap dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni.

Csakis akkor tudja kézben tartani saját életét, ha elhatározásai és értékeisszhangban állnak egymással.

Az, amit on az életében véghezvisz, elsósorban nem a vasfegyelemtő1,hanem az á|maitől, a céljaitÓl, az értékeití és a stratégiáitől fÍ.igg.

Mit je|ent a felelosség?

,,Ha mást hlbáztat, átadja a hatalrrrlrt.''Dr. Wttt,na I)l,L'r: lltlyv Ítl ba a ttlo-Limit Person

Képtelenség meggazdagodnunk addig. amíg nem tisztáztuk az ezze| kap-csolatos saját felelósségtinket. KizárÓlag mi viseljtik a felelósséget, nem aZ-

állam, nem a kortilmények, nem a társunk, nem a neveltetésiink, nem az

egészség|ink, és nem is az anyagi helyzetÍink. EgyedÍ'il csak mi.

,,Pillanat - mondhatja tn erre. - mi van akkor, ha valaki beteg, vagya sors kegyet|entil bánt vele? Mi van akkor' ha tudtom nélkiil becsapnak?És hogyan áll a felelősség kérdése e.ey ártatlanul elszenvedett balesetnél?

Valőban mindig mi vctgyunk afeleliísek?,Képzelje el, hogy valaki fényes nappal nekimegy az on szabályosan par-

kolő autőjának. Felelós-e tn ezért? Természetesen nem az ismeretlen tetté-

ért felelős, hanem azért, ahogyan erre a helyzetie reagál. Lehet, hogy scirétes

1luskával' pusztán,,onvédelembÓ1'' elkergctimelegebb éghajlatra azi||et t.

l)e az is |ehet, hogy elégedetten dtrzscjli a tenyerét, hiszen pillanatok alatt

Í.clismerte, hogy a biztosítÓ kifizeti a kárt, így vé.ere rijra lesz lakkozva az

lrutő, ami már rjgyis régőta esedékes. Még az is elképzelhetó' hogy jÓ kisrurofitra tesz szert.

Természetesen tn nem lehet felelós minclenért. De mindig felelósségetvisel az események magyarázatáért és a saját reakciőjáért.

Fele|ósségVannak dolgok' amelyek testi és lelki fájdalmat okoznak, anyagi nehéz-

sr-igeket jelentenek, és elszomorítanak rninket. Nem maga a dolog az, amiIllirlt' hanem az, ahogyan mi ezt átéljiik. Mindegy, mi torténik velÍ-ink, mitliirrttjnk arrÓl, ho.qy mennyiben befolyásolja ez a szemÓ|yiségi.inket.

Kérem' képzeljen el egy narancsot. Ha kicsavarom, mi jÓn ki belő.le?

zo

,,Most eZ meg milyen bugyuta kérdés - gondolhatja

-' természetesen na.rancslé''. Igy igaz. De mi folyik a narancsbÓl. ha sszetaposom? Ismét csaknarancslé.

A narancs csak azért ',felelős'', ho.ey mit ad ki magáből, nem azért, hogymit csinálunk vele. Csak azza|,,válaszol'', amivel tud. Mi is felelósek va-gyunk azért, ami benntink lejátsződik, azért' ahogyan reagálunk.

A felelósség azt jelenti, hogy képesek vagyunk-e a , jÓ'' válaszra. Mi vi-

selji'ik a felelősséget saját reakciÓinkért és magyarázatainkért. Nagyon ne-héz szembenézni azzal a ténnyel' hogy reakciÓink mindig a saját hatáskcj-rtinkbe tartoznak, azazmi dcjnttink rőluk. Ktjlonosen nyomasztő ennek tu.data, ha a választott reakciÓ rossz vo|t. Nem trjl okos dolog csak azért ve-szekedni, mert a másik elkezdte' Másképpen is |ehet válaszolni, mint harc-calés szitkoződással. Egy mérgeskígyőt, amely éppen megharapott bennt-in-ket, nem érdemes kergetni, így csak gyorsabban terjed mérge a testtjnkben.Hasznosabb, ha hozzáfogunk a méregtelenítéshez. Ahelyett, hogy továbbvitatkoznánk' mélyedjiink el inkább egy kicsit onmagunkban, és gondolkoz-zunk el azon, miképpen lehetne a dolgot másképpen értelmezni. Elképzel-hetó' hogy társunk csak reagál a mi téves viselkedésÍ.jnkre.

A reakciő nem más, mint egy eseményre adott válasz' ame|yért mi va-gyunk a felelósek. Angolul a felelósség responsibility. A response (válasz)és az ability (képesség) szavakbÓl áll. Angolul tehát a felelősség azt jelenti:válaszolj tehetségesen. Veszekedésre veszekedéssel, provokáciőra harccalválaszolni

- bizonyosan nem a |egjobb megoldás.Alta|ában három okra hivatkozva hárítjuk el magunktől a felelóssé.eet:

l. ,,A gének hibásak.''2. ..A sziilÓk hibásak.''3. ,,A kornyezet hibás'''

Egy fiatal férfi kirabolt, majd leszrirt két embert. Mielótt a pert megindítot-ták vo|na ellene, néhány tíjságírÓ kérdéseket tett fel neki az életével és azindítőokokkal kapcsolatban.

Az illetó elmesélte, hogy egy ,,teljesen tcinkrement,' családban nótt fel.Ameddig csak vissza tud emlékezni, alkoholista apja t-itcitte-verte aZ anyját.Abből éltek, amit az apja osszelopott, és az csak terméSzetes, hogy alig hat-évesen már ó is |opott. KésÓ,bb egy gyilkossági kísérlet után, a bcjrtonbÓ,lszabadulva, két jabb gyilkosságot k vetett el. Torténetét a kcivetkezó sza.vakkal fejezte be: ,,Ilyen kortilmények k zott hogyan lehetett volna belÓ,1emmás ember?''

Az jságírÓk megtudták, hogy a fiatalembernek van egy ikertestvére is.

28

Amikor ót is felkeresték, meglepódVc tlll)ilSl{llIlirk. Irtlly a testvérek tcjkéle.tes ellentétei e.eymásnak. Ez utÓbbi tisztclctt.e Ittt:Ittr iigyvÓcl, a kozcisségi és

az egyházi tanács tagja. Nós, két kisgycrrrrck lr1l.jlr' cs llithat an boldog csa.ládi életet él.

A meglepett rijságírők kérdésére, ho.ey Irtlgyarr sikcriilt neki ilyen példa-mutatÓ személyiséggé válnia' az Íigyvéd ugyanazt a családi krőnikát mesél-te el, mint a testvére. A vallomását pedig a kovetkezó szavakkal fejezte be:

,,Ilyen kortilmények kozott hogyan is válhatott volna belő,lem más ember?''Ugyanazon gének, sztilÓk, nevelés és kornyezet. De más felfo.sás, és egé-

szen más reakciÓ. Hogyan lehetséges az' hogy két ember' ugyanolyan kGr[ilmények kozott felserdtilve, egymástÓl teljesen eltéró személyiségekkéválik? Talán megismertek valakit, aki rnindkettójiikre jő hatással lehetett..falán e.syiktik megfogadta az t||et6 tanácsait, a másikuk meg nem. Talánkeztikbe keriilt egy k nyv, amelyet egyikiik tovább olvasott, míg a másikl.elhagyott vele. Nem tudjuk, hol rejlik azigazság. Csak egy biztos, a test-

vérek egymáStől teljeSen eltérő fejlódésen mentek keresztiil.Mi viselji.ik a felelósséget saját életÍ.inkért - minden balsors és kellemet-

lenség dacára. Mi dontjtik el, hogy a torténéseket hogyan értelmezzi'ik, és

lrogyan reagálunk. Képzelje el: holnaptÓl minden forgalomban |év6 pénztlrevonnak, és a végén mindenkikap 5000 márkát. Vajon mi torténne? Márcstefelé lennének jő páran, akiknek 3000 márkávalkevesebbjtik lenne, illet-ve lennénekjő néhányan' akiknek 3000 márkával tobb lenne a zsebiikben.Néhány héten beltil ismét lennének gazdagok és szegények. KutatÓk azt á1-

lítjak, hogy korÍ.ilbeltil egy év m lva a pénz eloszlása ugyanolyan lenne,nrint eredetileg.

Hogyan reagál on erre a kcinyvre?Egyébként' ha már a felelósségrÓ1 beszélÍ.jnk, én felelós vagyok azért'

lrrllit ebben a k nyvben leírtam. on pedig azért, amit a leírtakbÓl hasznosít.tIeyanaz érvényes a tanÓráimra is. Ujra és rijra átéljtik' ahogyan a szeminá-ritrrnok résztvevői megncivelik a j vedelmtiket. Némelyek még meg is dup|lizzák azt. A legtobben legalább 20 száza|ékot tudtak megtakarítani' ésrrlcgkezdték felépíteni a vagyonukat.

Sokan sportolni kezdtek, egészségesebben étkeznek, és egészségesebben.. lrlck. A koz s meditáciÓ elvezetett oda, hogy sokan beiktatták ezt a l 5 per-r e t a hétkciznapjaikba és azőta kevesebb stresszben, feszÍ.iltségben van ré-.,ziik. Kapunk visszajelzéseket olyan résztvevÓktÓ1 is, akik hosszr.i évek Ótal't;1lcsek |2 . . .20 százalékos befektctési nyereséget elérni. Kiiloncisen nagyrrr(itnet okoz számunkra, hogy azok, akik apénzhez valÓ viszonyukat gyG

29

keresen megváltoztatták, vagyonukatjőtékonysági célokra is felhasználják.Egyszer onnek is hallania kellene azt a boldog elégedettséget, ami kicsenga hangjukbÓl.

Adősságokat sikeriilt leépíteni, és kie-eészítőkeresetilehetóségek t ntekfel. A legtobben megtanultak jő szívvelfoglalkozni apénzze|.

Mégis vannak néhányan, akik, noha részt vettek a szemináriumon, a vé-gén mégsem csinálnak semmit. Valőszínri1eg azt remélték, hogy itt va|ami-lyen varázspálca kertil majd a keztikbe, és ez megváltoztatja az életÍjket,vagy megtolti arannyal a pincéjtiket.

,,A tcibbiek a hibásak . . .',Nemrégiben viszontláttam egy fiatalembert, akihárom évvel ezelőtt részt

yettaz,,Ut a pénztigyi sikerhez'' témájri szemináriumon.Ezze| a mondattaltidvozo|t: ,,Nem mrikodik. Amit on elmesélt, azt nekem nem sikeri-ilt meg-valÓsítanom.'' Mivel én egész szívembÓ,l segíteni szeretnék, és pozitív vál.tozásokat akarok beindítani, ezért nagyon rosszul esett, amit mondott. Azilletó a kcivetkezÓ,krÓ.l számolt be: ,,Kezdetben minden remektil ment. Máraz elsó évben z7 000 márkáva| tobbet kerestem, és 25 száza|ékot megtaka-rítottam. A második évben vissza tudtam fizetni az adÓsságaimat, és a szám-lámon 65 ezer márka volt. Két barátommal egylitt megalakítottuk a takaré-kossági klubot - pontosan rigy' ahogyan on ajánlotta. Egyiitt fektetti.ik bea pénzt, és átlagban |7,3 száza|ékos nyereséget értiink el. De egyszer csakaz egész dolog elaludt, én pedig felhagytam a takarékoskodással. És tudja,mit csináltam a megtakarítottpénzze|? ott áll a ház e|6tt' E.gy Porsche . . . ''

Ezazember változtatott a néZetein. Két éven keresztÜl képes volt kézbentartani a pénztigyeit, és elkezdte felépíteni a va.eyonát. Látta, hogy miikodik.De egyszerre csak hanyaggá lett, és ,,levágta az aranytojáSt tojÓ tyiíkot'',csak azért, hogy vegyen egy autőt. A felelősséget viszont nem akarta vállal-ni.

Ezért ki a hibás? Nem szokásos emberi tulajdonsá.g-e másra hárítani a fe-|elósséget? A baj csak az, hogy afelel(ísség thdrításával títengedi ctz ille-tónek a hatalmát is. KonnyÍÍ és csábítÓ a másikat okolni, hiszen így mi tisz-tára mostuk magunkat. A munkahely a hibás' ahol nem tudok kibontakozni,a társam, az egészségem nem engedi . . . Tényleg azt akarjuk, hogy mun-kahelyi.-ink, élettársunk, egészséglink uralkodjék feletttink? Gondoljon arra:akit hibáztatunk, azé a hatalom' En inkább orÖmmel vállalom a tévedései-met' de a saiát életemrÓ1 saiát magarn szeretnék donteni.

K<ivetkezmények és h ibákDe mi van a m ltban elktvetett hiblikklrll I lot'y1s11 rrt'z ki ilyenkor a fe-

lelósség kérdése? olyan mr1ltbéli cscrtte tryt'krtíl lrcszÚliink itt, amelyek a

rnai napig éreztetik hatásukat. Egy férÍ.i cIviilt, i's rntlst tartásdíjat kell fizet-rlie. Valaki elhanyagolta az egészsé.gét, czcrt szigtlrLr cliétára fogta az orvos.Egy másik ember srilyosan eladősodott, Ús crlrtck kovetkeztében eskij alattkénytelen teljességi vagyonnyilatkozatot tcIlIri. Mcgint másvalaki torvény-sértés miatt bortonben til.

Az egyszer biztos: cselekedeteinkrő,1 mi magunk d nttink, és így automa-

tikusan viselniink kell azok kovetkezményeit is. Aki a bot egyik végét fel-cmeli, megemeli a m sikvégét is. Jő lenne, ha ez a felismerés arra osztcinciz-rte minket, hogy még felelósségteljesebben éljÍ.ink.

De hogyan is állunk a mrilt dolgaival? Sokszor be kell látnunk, hogy a

rrrriltban elkovetett tévedések kovetkezményei eluralkodnak rajtunk. Ezltzonban nem jelentheti azt, hogy a felelósséget a m ltra hárítsuk. A mi fe-lclósségÜnk abban van, ahogyan ezeket a k vetkezményeket feldolgozzuk,i lletve, ahogyan reagálunk rájuk. Amikor a mrilt hibáira reagálunk, egy ttalrrreghatározzuk az elkcivetkezendő pillanatok minóségét is. A kérdés az:

ttraLni akarjuk-e az elj venclí perceket, va7y a m ltban elk vetett hib k ésk vetkezményeik a j vőben is fogva tartanak majd bennÍinfret? Minden ne-gatív érze|em abban a percben elveszíti hatalmát, amint a fele|ósséget ma-

1]unkra vállaljuk.

Saját kezében Van a jcivcíie

A jovóre valő felkésziilés leghasznosabb mődja, ha mi magunk formál-jtrk azt. Talán nem hiszi, hogy képes rá? Akkor pont gy étez, mint a legt bb('lnber, akikben még nem tudatosodtak az elkcjvetkezend6tíz évben rejlőle-Ilctóségek.

Hogy képesek vagyunk j vónket aktívan befolyásolni' ahhoz a mLiltunk-Iltil vehetjtik a bizonyosságot. Tudatosítanunk kelI magunkban az elm lttivckben általunk okozott vá|tozásokat. Gyakran észre sem vessztik azaprőli is mozzanatokat, amelyek gyokeresen megváltoztatták életi.inket.

'l'egye [el a kérdést: hol állt on tíz évvel ezelótt? Milyen ember vo|t. mi-Iycrr társ és munkatárs? Milyen tapasztalatokkal rendelkezett, mely célokvczérelték, milyen tudással rendelkezett? Milyen volt kapcsolata az embe-r t'kkel, és hogyan állt anyagilag? Kérem, jegyezze le a gondolatait!

3130

Minél a|aposabban utánagondolunk a dolgoknak' annál inkább felismerjiik,hogy a m ltban is felelósen gondolkoztunk' Es ez a tény ismét cinbizalmatadhat nektink: ha már az elmrilt tíz évben is ilyen sok változást hajtottunkvégre, mi mindenre lesziink még képesek az elkcivetkezend6 tíz évben?

El tudta képzelni korábban, hogy milyen is lesz on tíz év m lva? Gon-dolja át,jelenlegi énje, tevékenysége, vagyona kialakulásában mely korábbidontései játszották a legfÓ,bb Szerepet.

A dcjntés tehát a saját kezében volt. on dcintott, hogy mit akar' Ugyanez ér-vényes a jelenre is. Kezdheti akár azza| is' hogy lerovidíti a tíz évet hétre.Határozza el, hogy mit akar elérni hét éven belti|. Milyen anyagik ri.ilmé-nyek k zott kíván élni? Milyen tevékenységet kíván folytatni? JÓl gondoljaát a válaszokat, mert ha elkezd dolgozni ezze| a k nyvvel, akkor el is éri acéljait.

Vajon mindez csak képzelődés, vagy tényleg valősággá válhat? Az onmriltja megerósítheti a jtivőbe Vetett hitét. Í4a le a mriltban t rtént pozitíveseményeket, hogy konnyebben emlékezzék rájuk. Az romteli élményekígy jobban tudatosu|nak , és ezálta| az onbizalma is novekedni fog.

Válla|jon fele!ósséget, és novelie a hatássz|éráiát|Vannak dolgok, amelyeket képes kozvetleniil ellenőrizni, és a befolyása

alatt tartani - ezek a dolgok az on hatáss zférájába tartoznak. Más dolgokugyan érintik ont, de nincs rájuk befolyása. Gondoljon csak arra az idegen-re, aki cisszetorte a kocsiját. Egyérte|mrí, hogy ez az esemény aztnszemé-lyes szférájába tartozik' magára a torténésre azonban egyáltalán nem voltbefolyása.

Bármi t rténjék is a személyes szférájában' saját reakciőjáért és az ese-mények magyarázatáért tn a felelós.

Korántsem kell azonban beletcjródniink az általunk ellenórizhetó teriiletnagyságába! TapasztalatbÓl tudjuk, hogy hatáskortink novelhető. Gyermek-korunkban még igen kis hatásszférával rendelkeztiink, ami azéveksorán fo-lyamatosan kiszélesedett. Jőlét akkor j n létre, ha folyamatosan n veljiikazokat a teriileteket, amelyekre az e|l'enírzésiink kiterjed.

5Z

Valahányszor egy problémát kívi.ilrÓ,l érkezettnek, és így általunk befo-lyásolhatatlannak tekintÍink, pontosan ez a godolkodásmőd az, ami a valÓdiproblémát jelenti. Valahányszor a komyezettinket vagy másokat h1báztat-juk, átadjuk a hatalmat. A mérgelódő, panaszkodő magatartás csak erósítisaj át gyengeségi.inket.

Ennek kovetkeztében a saját dolgainkba valő pozitív beavatkozás képes-sége lassan osszezsugorodik' majd elhal. Ha valÓban akarunk javítani azéletiink n, akkor azt azonnal el kell kezdeni. A megoldás nem kíviilról, ha-nem a saját bensónkbÓ,lj n. Felelősséget kell vállalnunk mindenért, ami aszemélyes zőnánkban torténik. Minél tovább léptink, annál nagyobb |esz azlilta|unk ellenórizhetóteriilet. Haezta lépést a mriltban már sikerrel megtet-tiik, ugyanez érvényesiilhet a jovóre nézve is.

16 éves koromban elhatároztam, hogy Ka|ifomiába k ltoz m. Amikorrnegérkeztem, minden más volt, mint ahogyan azt otthonről elképzeltem.l]mlékszem' letiltem a szállodai szobám ágyára, és kétségbe voltam esve.hzt az,,angolt'', amit az amerikaiak beszéltek, egyá|talán nem értettem, va.gyis az angol nyelvtudásom gyakorlatilag nem is |étezett. Hogyan tudtamvolna így iskolába menni, és pénzt keresni? Ez vo|t az én szcirny problé-lrlám. Keservesen sírtam, és nyomorultul éreztem magam. De a fesztiltségllrssan oldÓdni kezdett bennem, majd egyfajta dac és bi.iszkeség vett rajtamt'r(ít. Vég|il is azért jcittem Kaliforniába, hogy kiprÓbáljam magamat. Tud-llttn elóre, hogy ez nem lesz k nny .

Hatásszféránk megnovelésére négy lehetóségiink van:

l. Lépjunk ki a komfortzonánkbo|!

A komfortzÓna elhagyása azt jelenti, hogy kiléptink az általunk már jÓlrllcgszokott biztonsági civezetbő1. Amikor teljesen kétségbe esve iildogél-l(.ln aZ ágyam szélén Kaliforniában,(tgy éreztem, iszony távol van minden,

33

ami a biZtonságot jelentette ncke ttt. Aztlin lassacskán kezdtem magam kiis-merni a városban, és így ncivckcclctt a ter|ilet, amelyet már magaménakmondhattam. Nem telt bele hosszÚr iclcí, és minden országban jől éreztemmagam. Sőt, hata|mába kerített az a lcnyríg zí érzés, hogy akkor éreztemjől magam' ha átléptem a komfortzÓnám határát.

Ha ton van, bizonyára on is átél hasonlot. Minden utazás elszakít ben-nÍjnket a megszokott kornyezettÓ1. De végiil is éppen ez az, amit szeretlinkaz utazásban az(ljat, a másságot. Azt is megtapasztalhatta, hogy az embera komfortzÓnáján kívtil is képes jÓl érezni magát.

Ha szokásunkká válik' hogy minden kihívást, amelynek eleget tetttink,azonnal pőtoljunk egy még nehezebb feladattal, űgy az általunk ellenóriz-hetó tertjletek nagyságát hihetetlen gyorsasággal leszÜnk képesek megn -

velni. Azt gondolom: az ember természetéheztartoz1k, hogy rijabb és rijabbkihívásokka| birkízzék meg. Akkor érezzuk magunkat igazán elemiinkben,ha még be nem járt vidékekre érkezÍink, és minden erónket bevetve sikertértink el. Egy hajÓ a kikcjtÓ.ben ugyan biztonságban van, de nem ezért épitették. A biztonság terméSzetes igénytink, de ugyanígy vágyunk a kalandraés a változatosságra is. Csak akkor fejlődtink, ha rijat prőbálunk ki' és rij ki-hívásoknak teszlink eleget. Az igazán sikeres emberek szinte állandÓan akomfortzÓnájukon kíviil tartőzkodnak. Azt lehetne mondani, hogy valÓság-gal unatkoznak,haaz egyik megoldand problémát nem koveti azonnaI e.9ymásik. A sportolőhoz hasonlőan, akinek a mozgás azé|ete, nektjnk is sztik.ségtink van kihívásokra, hogy jől érezzik magunkat.

2. Prob|emák

A nehézségekjÓ esélyt adnak arra, hogy a hatásszféránkat noveljtik. Egyprobléma azá|ta| válik igazi gonddá, ha annak ellenére, hogy személyesszféránkat érinti. mesoldása a hatÓkorijnk n kíviilre esik.

Minden probléma magában hordozza a fejlódés esélyét. Ha csak aztkér-dezzuk: ,,Hogyan oldom meg a problémát?'', azza| még lényeges vá|tozásnem tcirténik. Helyette inkább aztkérdezhetjlik: ',Hogyan tudok olyan hely-Zetet teremteni, amelyben ez a gond már nem mertilhet fel t bbé?'' Az tijszituáciő mindig magáva| hozza az általunk ellenőrizhetó tertilet kibóvii|é.sct.

Példaként képzelj e el : társasági osszej vetel r 6 hazaérkezve látj a, hogybetortek a lakásába. Az ajtő feltépve, és sok értékes tárgy hiányzik. Ha mostcsak az aktuá|is problémát nézi, akkor keres egy lakatost' és felhívja a biz-tosítási iigyn két. Ha viszont hosszti táv megoldást akar, amely minimá-I isra csokkenti a betorés lehetőségét, akkor beszereltet egy biztonsági beren.tlezést, és vesz egy kutyát. Ezekkel azlntézkedésekkel tovább ncivelte a sajátInaga álta| is ellenórizhetó vezetet, így a lakása akkor is biztonságban lesz,ha On nincs otthon.

A jőlét nem érhetóel a problémák megkerii|ésével. Aki magasabb anyagiszinten Szeretne élni. annak nehézsések hosszrj sorával kelI szembenéznie.

3. He|yes kérdések

Már megemlítettiik, hogy kérdéseink minósége egyben életiink minósé-gct is meghatározza. Hogy ez miért van így? Élettink során folyamatosanllclsó párbeszédet folytatunk onmagunkka|, á|landőan kérdések merÍjlneklcl a fejÍ.inkben, amelyre mi magunk vá|aszolunk.

Ha azt kérdezzÍjk: ,,Képes vagyok-e véghez vinni?'', ezzel nem zárjuk kilr kudarc lehetóségét. Már a kérdés formájában benne rejIik a kétely. Helye.scbb volna ezt kérdezni: ,,Hogyan tudom ezt teljesítcni,!,, L.'z a kerclcs elevekizárja abukást. onnek sikertilni fog! A kérdés csak az: htlgl,tttt? A,.hcrr:.yan'' kérdésre eszébe juthatnak olyan lehetóségek is. arttcIyck kívtilcsrrck1e len Iegi hatássz|éráján.

Elsósorban ne a ,,miért''-ek, hanem a ,,hogyan''-<-lk utlirr ki'rrlczziirrk. A..Ilogyan'' megoldásokat keres' a ,,miért'' kifogásokat. AIttit ke tr'siirr|i' ;ru t

rrreg is találjuk. Aki mentséget keres, meg is taIálja, így rtirrcs sziiksti1't' lttl:r'Irrlgy bóvítse a hatásszféráját, hiszen a bajt nem maga ttktlztlr. l1'.y vt'szrlr t.I

lrz illetó a dolgok feletti hatalmát. Aki azonban a ,,hclgylrrl'.-I.lt kt'It'st ll r':t

lltSZt, annak ripsz.ropsz a saját hatásszféráján kívlilrc vczlL i|/, tIl|:|. /\ ,'Il(|

r'yan'' kérdése értelemszerÍíen magába foglalja a ,,miÓrt.'-ct is' lirttIllr'lr t.z

rlctn igaz - a ,,miért''-ben nincs benne a ,,hogyan'', vagyis .lZ Il(.Ill i )S,/l{ )|lt ),/

Ilcrrnrinket a megoldás keresésére.Legalább ilyen fontos a,,Mit tudok én?'' kérdése. Képzcljc t.|' It:t |r;rIr

ltlrniában csak arra koncentráltam volna, hogy mit nem tudok, t's lllitt' ltt.ttt

35

szemé|yes szféra

1-@34

]1gyot< képes. Bizonyosan találtaIrr vtlIrtlr e lcg okot a gyors hazaut"azáshoz.Mire is képes egy l6 éves gyerek cty itlcgcn országbani Ha csak azt figyel-tem volna, hogy mit nem tudok, Ligy kcptelcn lettem volna ma-9amat eltar_tani. Sokkal inkább arra cisszpontosítottaIn, amit tudok.

- A helyes kérdés így hangzik: ,,Mire vagyok képes, mihez van tudásom,és milyenek a lehetóségeim?'' Némettil tudiam' ezért német nyelvleckéketadtam. Mindenesetre az angolom annyira gyenge volt, hogy cit percig semtaníthattam volna, ha bármit is angolul kellett volna elmagyá ráznom.így azÓrákat csak németiil tarthattam. Ez az e|ején ugyan egy kicsit rázősan ment'de a diákjaim jőlhaladtak. Ma már tudom, hogy az idegen nyelv oktatásánaka legjobb mÓdszerét választottam.

Csak kifogásokat kerestink, ha azt kérdezzÜk magunktől: ,,Ki a hibás?''.Ha azt mondjuk: ,,én vagyok az oka'', ezzel teretadunk a pozitív változások-nak. A bríncjs keresése már azért is helytelen, mert a m ltba vezet visszabenntinket. A nyelvtanilag helyes kérdés ebben az esetben ígv hanezana:,,Ki volt a hibás?'' A mriltra nézve befolyásunk lezárt, hatássziáánkai visz-szamenóleg nem lehet megncivelni. E'nergiánkra azonban moSt Van szÜkség,ezért kérdéseinknek a jelent kell szolgálniuk.

Engedjenek meg még egy példát arra vonatkozÓan, hogyan lehet a ha-tásszféránkat megn velni. A legt bb ember sszekeveri á-,,hogyan'' és a,'vajon'' kezdetrí kérdések feltevésének megfeleló idópondát. üindannyi-unk számára világos a gyors dcintéshozatal jelentósége, a legtobbÍinknekmégis nehézséget okoz. Miért? Azért, mert iokan máris azon kezdenek elgondolkozni , hogyanis kellene eljárniuk. A ,,hogyan'' fontos kérdés' de nema dontés pillanatában. Térji.ink vissza az én tcirténetemhez, amikor elindul.tam Kaliforniába. Gondolja el, ha azon kezdtem volna torni a feiem. hosv:l'Hogy1.n fogok megbirkÓzni a dolgokkal, ha rigy d nt k, r'ogy .tut"'onií''Ugye, on sem hiszi, hogy valaha is rá tudtam volna ma.eamat venni, hogynekivágjak az ismeretlennek.

Ha d ntést hoz, kérdezzen a ',vajon'' után. Ebben már benne van a ..mi.ert'' is. Miért kell ezt Vagy azt megtenni? Mi szől mellette, és mi ellene? A,,hogyan'' kérdése ebben a stádiumban még lényegtelen, csak késÓ,bb jon elaz ideje.

Viszont ha már egyszer dontott, tobbé ne kérdezzena ,,vajon'' után! Nemlehet már az elsó felmerliló problém ánál azon morfondírozni: Vajon helyesvolt-e a dontésem? Vajon nem kellene valami egészen mást ciinálnom?Ahelyett, hogy azon gondoIkozna, hogyan oldja meg a feladatot, még min-dig a dontés helyességén rágÓdik. Mindannyián ismeriink olyanokat, akik-nek egy d ntéshez végtelen hosszri időre van szrikséglik, ugyanakkorképe.sek pillanatok alatt visszavonni a meghozott drjntést.

A kérdések helyes sorrendje a kcivetkező:

l. Vajon megtegye-e ezt a lépést? Miért? D ntős: t'rr7lllr ilt'tl Vlll]y scll-l'

). Hogyan kell eljárnia? Hogyan oldja meg a ktivctkcztí 1lrrllllÚltttit./ Mindigtartsa SZem e|6tt az okokat, hogy miért nem aclhirt.ja Íc|.

A bensőnkben lezajlott dialőgus kérdései dontik el, hogy rrrilyen irányba fej-I dÜnk, illetve, hogy n veljtik-ehatásszféránkat, avagy hagyjuk elsorvadni.

4. Személyes szféránk kiterjesztése

A személyes szférába be|etartozik minden. ami érinti ont: ami onnek|()ntos, ami iránt érdeklődik' Amit fontosnak tart, azt megprőbálja a hatás.kÓrébe vonni. Szinte kényszeresen topreng azon, hogyan tudná hatásszférá-

ilit kitágítani, mivelszeretné személyes szférájának miné| tobb dolgát a sajátízlésének megfelelóen a|akítani.

Képzeljtik el, hogy Kis Vilmos és Nagy Richárd egy világcég ugyanazontlsztályán dolgoznak. Ha Kis Vilmost csak a saját |igyosztálya érdekli, akkorlratásszférája eléggé sz ,kcis marad. Nagy Richárdot ezzelszemben fog|al-l'tlztatja a cég egészének mri,kodése, az Í.igyfélkapcsolat, a marketing. Ah-lrtlz, hogy hatásszféráját kibóvítse, kapcsolatokat tart fenn a tobbi részleggelis. Nem nyugodott addig, amíg meg nent látogatta a világcég kozpontját.l.isztában van azza|, hogy mivel foglalkozik a konkurencia. Ezáltal Nagyl( ichárd hatásszférája szinte automatikusan novekszik.

Kutatők megállapítottak, hogy egy vállalat tigyfélkore a cég,,szemé|yes'':;t'Í.érájának kiterjedésével arányosan nó. Sok cég kizárÓlag a már meglévórrr:yfélk rre koncentrál, arra, hogy Ók hogyan vásárolhatnának tobbet. Másr'liIlalatok a még el nem ért vevÓ,k rt kutatják. E cégek keresik a választ a

ki)vetkezőkérdésekre: Ezek az emberek miért nem nálunk vásárolnak? Ho.l'yan lehettink számukra is vonzÓak? Az ilyen stratégiát kovetó vál|alat.személyes'' szférája sokkal nagyobb, és rovid titon képes jelentósen meg.

r ri jvelni az tigyfélkorét.

Kcinnyebb felelósség nélktil é|ni?Felelósek vagyunk azokért a dolgokért, amelyeket megtesziink' de azw

|.tir.t is, ame|yeket nem teszijnk meg. Nagy kísértést érzÍ.ink azonban arra,lltrgy ki| jjrrnk a felelósség alől. Gyakran egyszerritrb és kellemesebb gyrt.rrni, mintha a tcirténtekhez semmi k ztink sem lenne. Nagy ára van ennek.r rtta.9atartásnak. Egyre inkább mások játékszerévé válunk' és az általuk írtIr rr!'atÓk nyv szerint kell élniink.

JI

Kétségtelen, hogy a legnagyobb elé.qedettséget akkor érezzuk. ha kiak-názzuk a bennÍjnk rejló |ehetóségcket. A siker nekem azt jelenti, ho.qy a le.hetó legjobbat nyLijtsam, ami tólem telik. Csak akkor élek igazán, ha teljeslényemet adom.

Viselje a fele|ósséget a pénztigyeiért!A legtobben rendkív|il kcinnyelmríek, ami a pénzri.eyeiket illeti. De hol

tanulhatták volna meg ennek ellenkez6jét? Ezen a téren általában a szijlÓ.ksem a legjobb példát adják. Az iskolában sem ismeretes olyan tanőra' hogy

',Hogyan építsem fel a vagyonomat?''. A társadalom vásárlásra ciszt nciz:mindentjtt csak a t lzott fogyasztást látjuk.

KornyezetÍ.ink is tobbnyire roSSZ példát mutat. Divattá vált pénzgondok-rÓl panaszkodni. Gyakran hallani olyan viccelódéseket is, mint: ,,T bb nap'mint kolbász''. Ehhez még az is hozzájáru|, hogy sokaknak a pénz cinrnagá-ban száraz és kellemetlen téma: ,,Pél.ze van az embernek. arről nem beszé-Iiink''. Vagy: ,,Apénz nem minden''. Már azelrs6fejezetben is láttuk, hogya pénz nagyonfontos' és csak akkor kap t lzott jelentóséget, ha elhanyagol-juk ezt atémát, és végtil nehézhe|yzetbe jutunk. Vagyis: pontosan azt kellmegakadályoznia, hogy a pénz tril fontossá váljon az életében. Már csakezért is viselnie kell a felelósséget a saját pénztigyeiért.

Természetesen butaság lenne azt gondolni, hogy a pénz minden problé-mát rnegold. De legalább ekkora ostobaság azt hinni, hogy az ember pénzzelne tudna érdekes embereket megismerni' ktilcinleges tájakat bejárni, rijabbés jabb érdekes kihívásokat felfedezni, és koncentrálni más tevékenysé.gekre.

Ahogyan ma bánunk a pénziinkkel' annak a j vÓ.ben mutatkozik meg ahatása. De amit a pénziinkért tesziink, aZ egyenesen meghatározza a j vót.Saját perspektívánkat gy alakítjuk ki, mint egy divattervezó: elósz r rneg-tervezziik a formákat, amelyek szerint a jovÓben éltink majd. Már a régi ba-biloniak is tudták: ,,Bolcs cselekedeteink végigkísémek minket az életcn'orcimet és segítséget nyrijtanak. De ugyanígy kísértenek bennÜnket az elhi-bázott cselekedetek is, hogy gyotorjenek és kínozzanak.''

Látni fogja, hogy a pénz vi|ága sokkal izgalmasabb, mint ahogy an aZÍ" alegtobben gondolják, vagyont felépíteni pedig jÓval egyszeriibb, mint azt ál-talában elképzelik. A legfontosabb, hogy vállalja a felelósséget, és fo.elal-kozzon a témával.

A szegénység nmagátÓlkeletkezik, él. Szegénység akkorj n létre' ami-kor megtagadják a felelósséget. A jőlétért is meg kell tenni néhány alapvetődolgot; hogy melyek ezek, erre késÓ,bb még részletesen kitériink.

38

Egy biztos: ntinden a fejÍinkbcrl irltlrrI t.|. t.:, ..t.l,..rlttl ( )tt (tls scnki más!)

lr t.clelós azért' hogy mennyi pénzrc ttI(| :|/ ('||\t)\(.Il't.zt.rrtIti lrÚt cvben szert

lr'l)ni.

Fontos tanács

Vállaljon te ljes felelósséget az ÚlctÚÚrt Ús lr 1lclItz-iigyeiórt!

o Lépjen ki a komfortzónájábő||o Tekintsen Ligy minden problémát' nrint csÓlyt a fejlódésre!o Tegyc fel a helyes kérdéseket!o Tírgítsa saját személyes szféráját!

\,ltItnak dolgok, amelyekre onnek nincs befolyása. De azt, hogy ezeket ho.

l.1.arr értelmezi és ho.qyan reagál rájuk, aztmár tn donti e|. A dcintcs hatal-

rrrlt mindi.g a saját kezében van.A fclelősség azt jelenti: az tn beál|ítottságát és integritását semmi neIn

trrtl.ia rnegváltoztatni. Az tn válasza egyenlóa személyiségével. on dcint ar-

rrl|' hogy hogyan é|.Ezahozzáá||ás segítséget nyrijt ahhoz, hogy elégederti'll éljcn és a legjobbat nyrijtsa, amire csak képcs. Ha vállalja a felelósséget,rrrly hét éven belÍ"il vagyonos ember lesz.

A feiezet legfontosabb gondolatai

o ()n nern rnindig fclelós a torténtekért, de mindig felelős azért, ahogyan

czeket értelmezi, és ahogyan rájuk rcagál.o Lzza|, hogy valakit hibáztat, átengedi neki a hatalmat.o A rn lt dcjntései meghatározzák a jelent. A jelen dontései meghatározzák

lr jovót.o A vágyak késÓtbiéleti.jnk hírmondÓi. MidontjÜk el, ho.ey mire vágyunk.

így határozzuk meg, hogy miben lesz részijnk a jovÓten.

o Ahhoz, hogy hatásszféráját rnegncivelje, négy lehetőség áll rendelkeze-sére:l. Lépjen ki a komfortzÓnájábÓll2. l.ekintsen tigy rninden problémát' mint esélyt a fejlódésre. Tegye fel

nlagának a kérdést: ',Hogyan tudok olyarr helyzetet teremteni, amely.ben ez a probléma tobbé nem merlilhet fel?''

39

3. Tegye fel a helyes kérdéseket!4. Ha tágírja saját személyes szféráját, a hatásszféráia is automatikusan

ncivekedni fog.Idős korban az ember csak egy dolgot sajnál: azt, amitnem csinált.Felelósség nélklil é|ni aztjelenti, hogy onmagunkat erótlen á|dozattádegradáljuk, azaz o|yan forgatőkonyv szerint éltink, amelyet mások írtakszámunkra.A felelósségvállalás pillanatában minden negatív érze|emelveszíti a na-talmát.on - és senki más - a felelős azért, hogy mennyi pénzre tud a kovet-kezo hét évben szert tenni.

Csoda.e a í00 millio?

,,A legt bben t lbecstilik azt, amit egy éven be|til el tudnak érni,és alulbecstilik, amire tíz éven beli.il képesek.''

Jim Rohn: The Power of Ambition

l ta dcjntenie kellene, mit választana: 50 000 DM kiegészító keresetet a kGvctkezóhat hőnapban, vagy 1 000 000 márkát hét év mrílva? Az 50 000 már-klit készpénzben szeretné megkapni, vagy inkább ,'egy bőr ndot teli képes.st.eckkel''? Ahhoz, hogy rovid távon valamivel tobb pénzt keressen, valGszín 1eg elegendóegy kicsivel tobbet te|jesítenie. De ha azt akarja, hogy hét.'vcn beltil 1 milliÓ márkája (t bb mint 10O milliÓ forintja) legyen, akkor.'kicsivel tcjbbeí'tenni már nem elés.

Avá|tozások t szinten mennek végbeA változások tobb szinten is végbemehetnek. Ebben a konyvben ezek kG

ziil tjt érzelmiállapotot szeretnék bemutatni.Igazi, gy keres változást csak.rkkor érhetijnk el, ha a fordulat mind az ot szintet érinti.

|' szint: Egyre inkább gy érzi, hogy elégedetlen a jelenlegi hclyzctével.Cselekednie kell.

|'ttlda: írÓaszta|át elontik a levelek, és tn elhatározza: aclclig rtcrrt lrlrgy ja ab.Irlr a munkát, amíg jből meg nem láda, milyen színrí is az írtiltsztltllittltk al;rp ja.

$Iao

4140

2. színt: A várt eredmény.e|tnaracl. ÚjatL-, es rijabb levelek érkeznek' Látja.ho'ey ezzel a mÓdszerreI nem jut a papírt meg vé.qére. Valamilyenuj technikára lesz szliksége, me.eolclás-orientáltan kell továbbléo-nie. FeIteszi a kérdést: Hogy tudok az eredményen javítani? Hogytudok kemény munka helyett inkább hatékonyabban clolgozni?

Példa: tn sokat dolgozik, a keresete mégsem eIég.Uj technikára és stratégiára van szijksége. Általában éppen ezt várjuk el

egy szakkonyvtól: mintát, amely eredményt hoz. A kcjvetkezófeiezetekbenstratégiákkal, konkrét mÓdszerekkel és receptekkel ismerkedhet meg. Ahossz távri, dontó változások azonban magasabb szinten mennek végbe.

3. szint: A technikák elÓtbre vitték ont, de ha más sikeres emberekkel ha-sonlítja cissze magát, Ligy tíínik, Ók kevesebb fáradsá.egal értek cél.ba' mivel befolyásos barátaik vannak, akik révén mesnvílnak elórttik az ajtők.

Példa: Egy nem várt esemény kÍilcinosen durván érinti. Noha munkája min-den idejét és energiáját igénybe veszi, kénytelen e|ószcir a feImeri.iIt problé-mával foglalkozni. Úgy t nik, minden a feie teteiére á|l.

. A megoIdáS nem egySzerrí: személyiségfejlesztés. a szemé|yiség kite|je-sítése. Ezbizony nem megy gyorsan' fdí'egaznem, hogy ezze]átecinikávalbefolyásos, sikeres barátokat sze rezzen.Sok ictőt kell bifektetnie abba, ho.eyolyan személyiséggé vá|jon, amilyen lenni szeretne. Bizonyára vannak pél-daképei, emberek, akiket csodál. on éppen olyan csodálátra méltő lehet,mint Ók, ha ennek megfele|óen alakítja az életét.

4. szint: Mikozben onmagárÓl és ismeróseirÓ,l morfondírozik, azalatt saiátvilágnézetét is átgondolja. Sokan nézik a világot torz szemiiveg"enkeresztiil. Számukra az univerzum átláthatatlan óserdő, amelybenaz emberek egymás ellenségei.

Példa: Vannak emberek, akik senkiben sem bíznak. Néhányszor csalodtak,és azőta résen vannak. Minclent és mindenkit szkeptikusan szemlélnek' ésmindenben csapdát sejtenek. Saját lényLik a legnágyobb gátlőeró, hiszenSem nem kedvesek, Sem nem megnyeróek' és így mások elhrizÓclnak tÓltik.

Mi erre a.syő.eyír? Uj szem veg, amelynek Üvegén át más színben látjáka világot.

Az ismert menedzser-tréner, Stephen Covey élte át a kcive tkezó eseret:Covey egy rendezvényre utazott, ahol óvolt aze|6adő, így a vonaton el.

toltcjtt időt még a felkésztilésre akarta fordítani. Az egvit áttomasnál be-4)

szállt a fiilkébe egy apa három gycrckke l. A r'yt.lt'kt'k ltutlttrtltI eIkczdtek

rcndetlenkedni. Kiabáltak, hangoskocltirk' li.lrrr'rlrlllt|. ltz iilt:sckt.c. cgyszGvlrl zavarták a tobbi utast. Apjuk azottlllrtt Itt'ttt It'1lt.ll k(izllc, rczzenéstelen;rrccal bámult ki az ablakon.

A gyerekek egyre Szemtelenebbek lcttck' l(trgtltlstlik ltz, iilcseket, sót még

ltz cgyik utas ruháját is megh zkodták. Vcgiil tttliI.clly lr(ilgy haját rángatták,tlc az apjuk még mindig nem reagált. I]kktrrra ltztlttlraIt Coveynél betelt a

1ltlhár. Elhatározta, beavatkozik. Energikusittr lcllillt' és így szÓlt: ,,E|nézést,( Iram! Nem látja' hogy a gyerekei mennyirc zavar.j1rk a t bbi utast? Ha lenne

rrIyan kedves' és rendet teremtene kozottÜkl''Covey biiszkén, saját igazának tudatában visszatjlt a helyére. A férfi,

rlrint akit fe|ráztak, a,'szőszőlőhoz'' fordult' és remegóhangon azt mondta:

''lgen, igen' nagyon sajnálom, hogy a gyerekeim így viselkednek. A felesé-

],('lll - a gyerekek anyja - most halt meg . . . néhány Órája. Nem tudom,

lrrlqyan lesz most tovább. Még egyikiink sem tudta igazán felfogni, ami tcir-

ttiIlt. Azt hiszem' a gyerekek csak megprÓbálnak a maguk mődján Lirrá lenni.r lrelyzeten. . . Elnézéstkérek, nagyon sajnálom. . . ''

Biztosan léteznek fekete-fehér szem|ivegen kíviil is pápaszemek, ame-

lvck benntjnket is és másokat is boldogabbá tesznek, és a hibák és a kudar-r tlk helyett rámutatnak a lehetóségekre.

Van olyan szemtiveg, ame|yen átapénz gonosznak t nik, hiszen apénz.zel |egyvereket gyártanak, háborrikat robbantanak ki. E.nézet szerint apénzrrrlruányossá tesz, mohőságot és kapzsiságot sziil. Ez egyfajta szemlélet, de

It:tczik másik is. Hordhatunk olyan szemiiveget' amely megláttatja vellink,lltlgy 2 pénzb6 kőrházak épi-ilnek, segíthet az éhínség csokkentésében, Lij

.'ytigyszereket fedezhetnek fel a segítségével' jobb életkoriilményeket lehetr t.Ic kialakítani, azaz sok jőt is lehet apénzze| cselekedni.

Mit -gondol, melyik szemliveget kell viselnie ahhoz, hogy anyagilag na-.'vrlbb sikereket érjen el, hogy boldogabb legyen?

, szint; A legerósebb változást akkor érjiik el, ha mÓdosítjuk az onma-gunkrÓ1 alkotott képet'

|,.'ltla: Kemény Jancsi foglalkozásáru nézveeladÓ. Szorgalmasan dolgozik.\|LrIrkája során elsajátította már valamennyi fontos technikát. VonzÓ egyé-

'rrrc'g. akinek kozelében szívesen tartőzkodnak az emberek. Az tigyfeleketrrl'lrl tckirtti prédának. Távol áll tőír,eaza szemlélet, hogy,'belekapni-kidon-r..rri lelépni''. Ha megkérdezik, szívesen ad tanácsot. Elvezi a kliensek bi-,',rlrrrát. Mindez nagyon jől van így, épp csak nincs benne semmi rendkívtili.\z iigyfelek még nem maguktőljonnekhozzá. Azigazi nagy ktiltnbség ott

41

van' ahogyan Kemény r nmagiit Iiiqa. Ha tigy tekinti magát, mint eladőt,neki kell azugyfé|hez mennie. Ha szakertőnek érzi magát, őtozzáfognakjonni.

Dcjntéseink más és más eredményre vezetnek, attől ftiggóen, hogy egy-szerÍíeladÓnak tekintjtik magunkat, vagy az a víziőnk, hogy szakériÓ,k va.gyunk. Enképiink végsó soron t)nbetetjesítíí jőslattti vcilik.

Volt egy ÍjzIetfelem, aki szívesen tetszelgett az á|dozat szerepében. Azvolt a meggy6z6dése,hogy senkit nem szedtek rá olyan .uyakran, mint ót. A,,mindenki-gonosz-szemliveget" hordta.

Az igazsághozhozzátartozik, hogy az egyik vállalatnál tényleg három-szor egymás után becsapták, és sok pénzt veszített anélktil, hogy ezt bizo.nyítani tudta volna. Mindez csak erósítette benne a hitet, hogy szernélye má-gikusan yonzza a csalÓkat. Azt gondolta, t l jÓ 6 erre a világra. Szerzódésikotelezettsége miatt még csak meg Sem tudott válni az említett céstő1. Talánnem is akart, hiszen így is erósíthette magában az ádozari,,.,"pét.

Nem telt be|e hosszti idó, és sikeriilt engem is ráhangolnia erre a negatívszemléletre: ,,Scháfer rir, higgye el nekem, nem lehetiink etég ővatosak.''Nemsokára azon kaptam rajta magam, hogy ,,ővintézkedéseken'' gondolko-dom. Természetesen nem eZ volt a legjobb mÓdszer, hogy beilleszkedjek iijmunkahelyemre. ElÓbb felkell építenÍink va|amit, hogy e.eyáltalán |égyenmit védelmezntink. Másodszor is egyéniségemmel teljesen ellentétes ez afajta bizalmatlanság, hiszen képes vagyok arra, hogy a kudarcokat apozitívoldalukrÓl szemlé|jem. Erósen hiszem, hogy mindennek van jÓ oldala is'

Egyszerre elegem lett ebbő,l az egészbd, az aszta|ra csap|am, és kcjzcjl-tem a kollégámmal: ,,Vége! En ebben azirányban nem akarok tovább gon.dolkozni. PrÓbáljuk meg egyiitt kitalálni, hogy milyen pozitívumot tudunkkihozni abbÓl' hogy Téged háromszor becsaptak.'' Partnerem cltihtÓ,l kivt-r scidve Üv ltcitte; ,,Pozitívum? Neked elment a józaneszed!''

Hogy rovidre fogjam: végtil is csak találtunk valamijÓt az egészben. Avállalat vezetíi' rossz lelkiismerettik miatt, készek voltak megIepó.n nogy-vonal an bánni veltink. Egyetlen találkozásunk ve liik elegendő volt ahhoz,hogy egy jÓ kis summát ,,keressiink''.

Ne várjuk a csodát - tegytink érte!CsalÓdást kell okoznom annak, aki aztgondolja, hogy néhány elsajátított

technikával, minden ktilcjn sebb munka és fáradság nélktil millio*oi leh.t.Ez a konyv nem készétel, amelyet csak elég felmelegíteni, azaz átolvasni,és ripsz.ropsz gazdag leszel. Ilyen egyszeríen ez nem mrjkcidik. A lényeg-bevágÓ változásoknak mind az ot szinten be kell kcjvetkeznitik. Csak ísv le-het része ..csodában''.

44

E.ey nap Péter tanácsért fordult Jézushoz: ,'Mcslt.t , IliIl'.y( )|l rrlrgy gondbanr.;reyunk. Nincs pénzt'ink, és holnap adőt kc|| l-ize1lrrilrk.''.lczus így vála-.'z<llt: ,,Nem baj.'' Péter egyre izgatottabb lett: '.Mcstcr.' lle rtr Úr.tcd, azt mond-tlrrtt holnap adőt kell fizetniink, de nincs pénziink. Ilz rrlrty baj.'' Jézus ismét( sllk azt válaszo|ta: ,,Nem baj.''

.IÓ dolog, ha olyan emberekkel vehetjÜk k riil rrlagLrnkat, akik mindent..lk vetnek azért, hogy megoldjanak egy problérn1rt' Korán kelnek, és késónIr.kszenek. Annyi szakkonyvet és irodalmat olvasnak, amennyit csak tud-rrlrk' orcjmmel fordulnak másokhoz, hogy tanuljanak t<j1[ik. Addig foglal-t.rlzrlak egy problémával, amíg meg nem oldották azt. ok azok, akiknél a1rrrlllléma sző nem a kétségbeesés programját indítja be. Az i|yen emberekIl('lll jajgatnak azon' hogy: ,'Miért pont velem torténik ilyesmi?!''

.Iézus egész egyszer en oldotta meg a problémát. Azt parancsolta Péter-rr.'|i, hogy menjen halászni. Nem vé|etleni.il mondta ezt neki, hiszen PéterIr:rIlisz volt. Az elsőhal szájában, amit kifogon, egy érme volt, és ezzel végÜl

'.' ki tudták fizetni az adót.A tanulság e.eyszer :

l :,zint: Ne várjuk a csodát, tegyÜnk érte!

' szit-tt: Ha halászni megyiink, hasznos, ha ismerjiik e szakma technikáit.

l szint: olyan személyiséggé kell válnunk, akierős és kompetens, aki von-zani fogja magához az embereket. Péter azonnal Jézushoz fordult,mert tudta: ',neki majd eszébe jut valami''.

| .'zint: Az adő nem probléma. Az állam nemcsak azértvan, hogy ont

',megnyirbálja''.' .'ziIlt: A problémamentes ember identitáSa.

\ r rllíg teli van emberekkel, akik csodákat mrívelnek. Csodának nevezzÍjkr,,rrkltt a térbeli és idÓtleli eseményeket, amelyek ellentmondásban állnak

. .lrIiri tapasztalatainkka|, szinte elképzelhetetlennek tÚínnek. Sokak számá-r r rrllir egy bizonyos szintrívagyon is csodát jelent. A legtobben kortilbeltilIr'rr r j vedelmiik dupláját képesek elképzelni - annak ot- vagy tízszerese.'.,.rkt-an már meghaladja a fantáziájukat.

VtlIt egy idó, amikor azaze|képzelés, hogy havi 20 000 márkát keressek,rr...' csodáflak trínt. 50 000 márkás jovedelemrÓ1 már álmodni Sem mertem.l . l t:s fél évvel késÓ,bb a havijcivedelmem már 100 000 márkára nótt. Ha

r '.,zlrtckintek, már a nyomát sem látom a csodának, hiszen az eredményért| , rrrtlnyet meg kellett dolgoznom.

,\ ..csoda'' akkor jcin e|hozzánk, ha a harmadik' a negyedik és az cjt dik45

SZinten is lényegbevágÓ változások mennek végbe. Ezeket eIcí tucljuk készíteni.

A csodára várni legalább akkora butaság, mintha e.ey sportolÓ otthon atévében nézné végig az olimpiát, és abban reménykedne, hogy megnyeri azaranyérmet. Nem torténik ,,csoda'', ha nem teszijnk érte.

Hogyan tudjuk elÓkészíteni a csodát? Hafolyamatosan tlnulunk és fejL -eliink. Ez az én életfilozőfiám. Ha nem fejlódtink. meghalunk. Az élet nemmás. mint ncivekedés és fejlódés. Ez azt je|enti, ho.ey olyan jÓkká kell vál.nunk, amire csak képesek vagyunk.

KonyvekFelfigyelt már arra, ho.gy a gazda.e emberek házában mindig van k nyv-

társzoba? Mit -gondol, miért? Azért, ho-ey megmutassák, nekik erre is telik?Vagy talán azért lettek gazdagok, mert a kezdetektÓ.l fogva sokat olvastak?

,,Egy személy azálta|aelolvasott konyvek summázata.'' Miért olyan fon-tos az olvasás? Egy szÓ

- e.ey gondolat. Minél tobb Lij szőt sajátítunk el,annál gazda.eabb lesz a gondolkodásunk. Gondolataink hihetetlen értékesek.Erdekes, ho.ey .tyakran a szÓkincsijnkkel párhuzamosan novekszik a icjve.deImÜnk.

Az elmiílt évszázadokkal szemben őriási az elónyÜnk. Manapság a k ny-vekhozzál.artoznak az életiinkhoz. Mekkora lehet sé.s' micsoda e|6ny az e|-rn lt századokkal szemben, ho.ey írott formában minderr ecldigi tudá.s és ta-pasztalat lényegéhez hozzájuthatunk. Egyetlen dolgunk, hogy megtaláljukaz informáciÓt. Minden leírhatÓ, vélemény. és szőlásszabaclság van, és fel-talá]tuk a nyomtatáSt.

El on ezzel a lehetóséggel? olvas az említctt teniletekkel kapcso|atosírásokat? Ha hetente két k nyvet végi.eolvas, az évente |00 k nyvet jelent.Hét éven beltil már 700-at! Hisz abban. ho.ey hétszáz kcinyv erejétól rne.e-változhat a személyisége?

Hogy képtelenség ennyit olvasni, ho.uy erre nincs icl ? Akkor gyakoroljaa gyorsolvasást. Az elsó konyv legyen az, amelyikból megtanulhatja agyorsolvasás technikáit' Ha csak három Órát gyakorol, konnyeclén el tud ol-vasni l 000 szÓt percenként, aZaZ egy háromszáz oldalas k nyvhoz két ÓráraIesz szÍ.iksésc.

Még egy jő tanács, ho-ey ho.eyan tud idót rnegtakarítani: amikor találko-zik egy érdekes személyiséggel' ,,csevegés'' helyett használja ki a lehetósé.get' és kérdezze meg aZ illetót, melyik a két-hárorn leskedvesebb konyve,és miért. Azonnal hoz'z'á1ut így egy ingyenes osszefoglalÓhoz. Néhány per-cen beltjl el tudja donteni' el akarja-e olvasni a konyvet, vagy Sem. Én ezze|a mÓdszerrel tobb, kincset érő kcinyvre bukkantam.

46

liikernaplo

;\ naplok k nyvek. olyaIt k nyvck' arnelyekct tttt íl.ttttk lltltlttlikIlltk rna-.'Lrrrkrcil. Jő lenne, ha minden ember naponta írnlí lr slr.jlit 'siLcttttt1lIrijtít. Je-',)cLZen fel ide mindent, arni sikerlilt, mindcn clicsc'r.etct cs clismerést,'rrllclybcn cddi.g része volt, ha fegyclrnczettcn viselkcclctt' ha rllcgolclott egyIr'lltclatot vagy boldo.esá tett valakit.

Nem mindig csak az a rnÓrvadÓ' amire emlékezlink. A hibákat és a téve.rlt.sgkg1 tizenegyszer kcinnyebben' és tizenegyszer hosszabban jegyezzÍ.ikrrrt'g. tl]iÍlt a sikereket. Ennek kovetkeztében sokszor rosszabbnak tlintctji-iklr.l Irtagunkat, mint a valÓság. E'zt a negativisztikus hajlamot k rnyezetÜnkl .' |)cveltetéSijnk is alátámasztja. KiSgyermekként megkozelítÓ1eg mindenr.'e ttrc tizenhétszer hallunk nemet. A hírek 80 százaléka is negatív. Ezértna-.'rtrrl fontos, hogy cllenálljunk. és lcgalább az onma-qunkrÓl alkotott képet.r Ire lyére tegyLik.

K icmelkedőszernélyiségek ha.eyatékában gyakran találni naplÓszerrífel-;. l'yzéseket.

llrclekes, hogy tobbnyire na.eyon korán fogtak hozzá a naplőíráshoz, jÓr.rI lrzelótt, hogy híresek lettek. Annakidején mÓg nem is sejthették, hogyrrrtlycn nevezetes szernélyiség lesz belÓli-ik. Valőszínrí, hogy a napi felje.vy.,,..sck hozzájárultak a késífubi sikerekhez. Egy biztos: a naplÓírással meg-I r i rsszabbíthatjuk pozitív gondolatainkat.

,

l't t rÍ s ct n a g, t a,n n 1l i ra, ftl n t o s n a,k, h o g1l í r mo g rr1 l !I:rl rnielótt rnegkezdcm a nunkanapomat, írok néhány sort a sikernap-

Ilr111[;1. ezá|ta| erósítcrn az cjnbccsijléSemet. (A7. fejezetben látni fogja'Irrrl'y a j vcdeletn és a ma.sabiztosság osszefÜgg.) Az évek során sikernapl.,rrt nlcllrj clkczdtcnr írni cgy tlcttárat, egy fÜZetet a kapcsolataimrÓl, egyrr.'vtlcvezett felisnlerési napl t (hogy u.lyanazokat a hibákat nehogy mégr .'\,SZCr clk vessem) és még néhányat . . .

'\ lnagabiztosság nerrr vélctlen. Nenl lehet elegendócn nagy aZ nbizal.rrrrrrlk! Hogy megálljt parancsolunk.e nlagunknak vagy továbbléptink-e, azlrrrrtlig attől ftigg, hogy rendelkeztjnk-c a kcjvctkezó lépéshez szÍ.ikséges trr-

I r ri lltttcl.Sclkszor átéljtik' hogy aLacsony nbiz,alommal rendeLkez(Í emberek sent-

,,ttIt;!e kx'kázltot nem nlernekváLLalni, abből atéy,hitb l kiindulva, hogy így,,t,'.,.1 Íudjákvétleni magukat. De egy oLyan ember, ctki semnit sem kocká:.tctt,,, n(nt c'sin L .sennit, annak nincs semrnije - az. senki.

''\ siker és sikertelenség kozotti kiilonbsé.e az ontudatban rejlik. Ennek| |('|)ítéSéhez rendkív|il egyszerLí és hatásos mÓdszer a sikernaplÓ vezetése.

Kérem, gondolkozzon el azon, hclgy mi az, ami tegnap és ma jÓl sikeri.ilt.Mit intézett el? Kinek tudott circimet okozni? Kitól kapon bőkot?

Ha most szinte semmi sem jutotteszébe, akkorb ajvanazcjnbizalmával. An-nál is fontosabb, hogy nekikezdjen a sikernaplő írásának!

Ha viszont elég erós az onbiza|ma, nézzen azonnal a kcjvetkezó feladatután, amellyeI továbbfejlődhet. Az cjnbecsÍ.iléstÓ1ftigg, hogy elválla|ja-e azt,va-qy Sem. Hogy mennyire igaz ez a szemlélet, kiderijl, ha a kovetkez6kér-déseket megválaszolja:

Mi szeretne lenni, ha biztosan tudná, hogy célja megvalÓsul(állameln k,regényírÓ, Forma-l.es világbajnok, kanadai nagybirtokos, az óserdó meg-mentóje' egy híres ember élete párja . ' ' ) ?

Gyakran hissziik azt, hogy a kovetkeződontó lépést azértnem tesszi.ik meg,mert t l kényelmesek vagyunk, vagy esetleg már ,,telítódttink''. Mindezazonban csak Íirtigy; a valődi ok az, hogy nem bízunk a sikertinkben.

ljzemináriumokA szemirráriumok elónye a konyvekkel szemben az, hogy cgyszcrre hall-

1rrk. látjuk, átérezzuk és át is éljtik az elóadást. Annál ktinrrycbb a tanulás,rrrirlÓl tcibb érzékijnk dolgozik' Fontos a szeminárium vezetójével valő koz.r t'tlcn kapcsolat lehetósége is. En igen értékes embereket ismerhettem megr',/ctl aZ ton.

A tanfo|yamok alatt kiléprink a hétkoznapokből' így lehetőséget kapunk.rr llr' hogy cinmagunkat me.efeleló távolságből szemléljÍ.ik. Ez megk nnyíti.r ..Iaterális gondolkodást'', ami azt je|enti, hogy szokatlan, iij dimenziőkbanr., kcpesek vagyunk gondolkodni. Elófordul, hogy ilyenkor az osztcincisrlre gérzéseinkre is jobban hallgatunk.

A koncentrált tanu|ás atmoszférája elősegíti, hogy hasonlÓ érdeklódésrírt.sztvevÓ,kkel ta|álkozzunk. EzekbÓ1az ismeretségekbő,l értékes barátságok..ziivódhetnek.

A jő tanfolyamok drágák, és ez sokakat elriaszt. Annak idején' amikor.rlru volt pénzem, elhatároztam, hogy évente legalább négy szemináriumonr t.szCk részt. Ezt a ,,|uxust'' nem mindig engedhettem meg magamnak' dc.rzt is tudtam, hogy ennél sokkal megbocsáthatatlanabb, ha nem képezem||li|gAm tovább. Azazcír, amelyet továbbképzésiinkértfizetiink, semmi ahhozI,t'Ilt,St, amit az érdektelenségiinkért kell majdfiz,etniink. Lassan ott tartok'Irr rgy ning5 az az ár, amit ne fizetnék ki egy i-qazán jÓ tanfolyamért. Elófor-rIrrlt, ho.ey egy szeminárium 30 000 márkába kertilt, viszont ennek kciszcin-

Irt'ttíen az elkovetkezend6 két hÓnapban a dupláját tudtam kiegészítólegrr,'gkeresni.

Arni nektink eurőpaiaknak hihetetlennek tÍínik. azt az Egyestilt Allamok-l'.rtt már elengedhetetlenÍjI szijkségesnek tartják. Az amerikai vállalatokrrrirtclen évben átlagosan 40 napra mentik fel dol.eozÓikat a munka alol, csak.r,, tirt, hogy ez a|att az idó alatt tanfolyamokon vegyenek részt. 40 nap, ami-|.r rr az alkalmazottak nem dolgoznak - és a cég mégis fizet. Nem kétséges,llr lgy a cégnek megéri ez a befektetés.Japánban ez az arány még magasabb.

A továbbképzéspiacaazEgyesÍ.iIt Allamokban évente t bb mint 700 mil-Ir:rrcl márka forgalmat bonyolít (a dupláját' mint a személyi számítőgép [iz-l..tliea)l Neki.ink' eurőpaiaknak, vigyáznunk kell, nehogy elvétstik ezt a fej-|. 'tlcsi irányt.

l,éldaképekt1,lettink elsópercétÓ1 kezdve utánzással tirrrrrlirrk :t It.l'lttllIrt.I l\()| |l\ (.,/(.

rrrrrk befolyása jÓval erósebb, mintahogy lllt S/,Í!'('5(.tI t.It:'lttr.tttr'tr|. | .'\l.l

49

ooo

Fontos tanács

Vezessen sikernaplőt, így építse tudatosan az cinbizalmát!

onérzetiinktÓ1 fiigg, hogy vállalunk-e kockázatot, vagy Sem.Kockázat nélktil nincs fejlódés.Ahhoz, hogy onértékeléstinket erósítstik, általában sem kornyeze-tlink, sem neveltetésiink nem járulhozzá,ke||6 mértékben. Az cjn-bizalom saját értékességiink tudatábÓl táplá|kozik. A naplőírás se-gítséget ny jt abban, hogy tudatosítsa magában a pozitívumokat.A naplőírás megtanítja tnt arra, hogy a jÓ tulajdonságaira cisszpon-tosítson.Egy idó után beprogramozÓdik az érzés: ,,ez sikertilt, ezt le kell ír-nom".Azt' hogy miben lesz részijnk, elvárásaink határozzák meg. Minélpozitívabb az cjnértékelésiink, elvárásaink szintje annál magasabb.

48

len konyv va.ey tanulmány sem hat ránk és formál bennLinket olyan erósen,mint azok az emberek, akik k<iriilvesznek minket.

Ha a k riiltjttiink él(í személyiségek jobbak, nint ni, ctkkclrfejt(Ítliink. Haviszont rosszabbak ntílunk, akkor stagncílunk. EzÍ" a hatást azért becstiIjtikalá, mert szívesen tetszelgiink az egyéniség pőzában. Legutolső trénerem-nek csak annyi megjegyzése volt ezzelkapcsolatban: ,,Aki kutyákkal megyágyba' az bolhákkal ébred.''

A téma fontosságára valő tekintettel ennek egy e.eész fcjezetet szentel-tem. A |3. rész círne: ,,A mentor és a szakértóihá|őzat,,.

A csodához bátorságra van sztikségEfejezeté|éneztolvasta: Alegt bbenttílbecsiitikazt,cunitegyévenbeliil

el tutlnak érni, és alulbecstilik, cmire tíz éven beltil képesek'A valődi fordulat akkor kovetkezik be, ha mind aZ t említett szinten

mélyrehatő változások mennek végbe. Ez a folyamat idóigényes, de ha cl-érte a megf'elelóérettségi szintet, az eredmény robbanásszerrí.

E fejlódési menetet a bambuszfa példája jÓl illusztrá|ja. A bambuszter-meló e|ii|teti a magot, majd befedi hamuva|. Az ,,a|vó,, n vény négy évigmarad a fdld alatt, de minden reggel meg kell locsolni, négy éven keresztÜl.A negyedik év végen a bambusz hirtelen kib iik a felszínre, és 90 nap alatt20 méter maeasra nő!

A bambusztermelőa négy év alatt soha nem lehet biztos abban, hogy é|-ea ncivény egyáltalán. Csak bízhat benne, és ápolja tovább. Egy hosszti távongondolkodÓ embemek sztiksége Van eITe a me.egyózódésre. Az a |ényeg'ho.ey ne hagyjuk magunkat elbátortalanítani. Semmi nem adhat na.ayobb bá-torságot, mint aZ, ha mind az cit szinten egyidejriteg dolgozunk.

Kockázat né|ktiI nincs csodaAhhoz'.hogy hét év alatt felépítse a va.9yonát' kockáZtatnia kell. Hogyan

értelmezi on a kockázatot? ,'Ha gy harcolsz a bika ellen, hogy nem félsz,az szőt sem érdemel - mondta egyszer egy híres torreádor. - Ha félsz, ésnem harcolsz, az is érdektelen. De akkor szembeszállni egy bikával, amikorfé|sz, az már valami.''

Egy sikeres ijzletember a kockázattal kapcsolatban így nyilatkozott:,,Minden, ami valÓban me-gérte, azelején halálra rémiSztett.'' Ha nem érezfélelmet egy rlj kihívás elótt, az annak a jele' hogy a feladat tril konnyrí.

Az elsó fejezetben beszéltÜnk arrÓl, hogy .'JÓ lenne valami nagyot telje-síteni''. De mi az, hogy ,,na.ey'.? Lchet, hogy olyasmit csinál' amit sokan

50

rrrcgcsodálnak, de onnek ez gyerekjáték. Általában épp fordítva van: kemé-rrycn harcol' le kel| győznie a féle|meit, és a tobbiek szőra sem méltatják art.|.jcsítményét. Éppen ezért ne mtísokhozmérjíik magunkat, hanem csak sa-

1ttt képességeinkhez. Kérem, olvassa el a kcivetkezőmondatokat, és gondol-|'tyl7'onel azon, ho.ey onben mennyire kiforrott a kockázatvállalÓ képesség:

o (.iyakran elfelejtjÜk, hogy eddigi utunkon továbbmenni legalább olyankockázatos lehet, mint ha letéri'ink rőla. Ha a pálya ismert, az még nemjclenti azt, hogy biztonságosabb is.

o Az élet játék. Akinem kockáztat, aZ nyerni sem tud.o A Fcjldcjn nincs biztonság, csak alka|mak vannak.o Nc halogassa a dolgait, a sikerre soha nem lehet igazán felkésztilni.o A: egyetlen ember, aki soho nem hibcízik, az aki soha nem tesz semmit.

('Iheodore Roosevelt)o A bizonytalanság fájdalma sokkal erősebb, mint a fájdalom bizonyossága.o .I.én'll,

hogy minclen akciőtervnek kock zata és ra van, de ez sokkal cse-kalyebb, mint ct hosszti ttív kockcízat és a kényelmes tétlenség círa.(John F. Kennedy)

o Ha attÓl fél' hogy veszít, soha nem fog nyerni.o V llaljon kock zatot; a padlÓről leesni nem tud. (Daniel S. Pefra)

I Ilr rrreg akarjuk változtatni a k riilottiink lévó dolgokat, ahhoz elószcir cin-

rrtltgunkat kell megvá|toztatnunk. Minden változás magában hordja a a koc-k;izatot, hiszen valamilyen mődon elhagyjuk nlcgsZokott krjrnyezeti-inket.Szcrnélyiségtink fejlódése a komfortzÓnánkon kíviilrc csik. Egyik mcntGrorn azt szokta mondani: ,,Hagyd el a komfortztiniitlut! Mirtclcn rttcgolclott

1rI oblémát pÓtolj azonnal egy még nagyobbal.''Ebbenakcinyvbentalálni fogegyStratÓgiát,arrtcllye I .]()tivlrIlrtt tlltr:yrl|rIr

rrrcgrázkődtatás nétkÍ.il felépítheti a vagyonát' artlcIyrlek klrrtllr(lrillril kt.||t'

IllcScn meg tud élni. De sikertilhetezhét év alatt is! ('sttrllr trlt tiirttirlrl' ' ltIlrrI

rliltozások mennek végbe. tnnel is megtcirténlrct lt '.t.stx|;t.'' ll;t kt.:'zt.tt lt||

.rr ra' ho.ey kilépjen a konlfortzőnáből' és kockázlrtrtt r,,li||lrIjr rrr l't't.,zr.' .tzr.tI

. .'y kis SZerenCSe sem árt.

Tényleg sztikségrink van szerencsére?Önnek sok szerencsére van szÜksége. De mit értiirlk SZ(.t ('t |(..'(. I |', |t r. t .' t t t'

l.rrucdjemeg'hogyelószciraztmondjamel'hogy mi Ilcttt;ls./(.|(.t|('.t. ,,\ ..,,.

||'llcsc nem valamiolyasmi, amire vágyunk, és anélktil, httly kttIttttrr.'t.l,l'.'ttrrrcgerőltetnénk magunkat, be is kcivetkezik.

[rrank Sinatra e-gy éj szaka alatt lett sztár. Egyetlen élóadírsrls It.vt.I t.| |t. ; rr.''

'

5t

és az egész ország tinnepelte. Amikor szÓba kcrijlt, ho.ey micsoda hihetetlenszercncséje volt' álIítÓlag így reagált: ,,Szerencse.i E'Iíísztjr is nem aludtaInát ezL az éjszakát, másodszor tíz éven keresztt-il készriltcrn rá.''

A golfpro|i Bernhard Langer felÍjtotte a fára a labdát, ahonnan aZ nemesett le. A játék márelveszettnek tÚínt. Langererre felrnászott a |ára, és egyágrol kitit tte a labdát, ami pontosan a z ld pálya k zcpére esett. Lan.scrnekmár csak be kellett igazítania a lyukba. ős me.enyertc a turnét. A sajtÓtajé-koztatÓn e.ey iijsá-eírÓ így szőlt: ,,Langer Lir, onnek hihctetlen szcr.encséjcvolt. nem?'' Bernhard Lan.9er erre azr' mondta: .'Igen. ezt már én is megálla-pítottam: rninél t bbet gyakorolok' annál nagyobb szerencsém van.''

A látványos szerencsés esetek pontosabb vizsgálata alapján me-eállapít-hatÓ' hogy azok t bbsége nem más, mint hosszr"l évekig tartci, nem éppenlátványos felkésztilés eredménye.

Mi a szerencse titka?Mindig akadnak ernberek' akiknek k|iltjnos érzék|ik van a pénzhcZ. ,,sze-

rencsés'' kezijk van.De ha valaki komolyan utánanéZ, azonnal látni fogja' hogy a szerencsét

itt is hasonlÓ elÓ.}<ész|iletek elozték meg. Általában olyarr emberekról vansz , akik megtanultak takarékoskodni. Megtanulták Li-eyesen befektctni a

1lé n z i k ct, azaz e|s aj átítoÍták az a l k a l o m me gra g ad írs á n a k ké p e s s é gé t.

A szcrencse esélyek formájában mirrdenkihez bekopog, cle nérnclyekmég a dor mbolést sem hallják' mert fel sem ismcrték a lehetóségek eÍ.. Az,aki anyagi problérlák kcjzcjtt él. nyornasztő zílzavarban, mcrt nem tudja'hogyan fizesse ki a számláit, annak cgyszcrÍíen nenr elég tiszta a fcje ahhoz,hogy észrevegyc aZ esélyeket.

Mások ueyan felismerik ezeket' de nem képcsek dontcni. és mindcnt el.szalasztanak. A jő alkalmak hihetetlen sebességgel rohannak el nlcllcttiink.Ncm várnak a lassií emberekre. Azonnal lépni kell!

Csak igazán kevesen vannak, akik felismerik az alkalmakat, és elegendótÓkéjtik is van ahhoz, hogy cselekedjenek. Tényleg,.szerencsések. Még rit-kább, hogy valaki elébe megy a lehetóségekrrek' o az irigylésre nléltőarlszercncsés.

A szet.encsc cpíto,elemei :

o tÓkét megtakarítani,o felismcrni az alkalmat,. gyors dontést hozni, és azonnal bclefogni.

Ha valakinek nagy Szerencsc.|c van,.rkkor.uyakran elébe n]ent a lchetósé-l/

'.'krtck. és kockázatot vállalt. A rőzsát látjuk' de az ásőt t-tlír lrettt. Mlisok'.'t'r.crtcséjét érzékeljtik, de az ezt rnegelőzó kudarcok és el(í<cszLile tek tnár. Il'e riilik figyelm|inket. Nagy meglepetést okozna, ha látniink, hogy a.'sze.r..rrt'sc fiai és lányai'' milyen rendszerességgel dogoztak a szcrencséjiikért.

lIajlarnosak vagyunk csodaként vagy Szerencseként ,,letudni'' azt, a|ni-Ir..7 1,1g111 érttink. Még egyszer: a Szerencse évekig tartő elÓ,készÜletek ercd-rrrr:t)yc.

l lozzirírllásunktÓl fiJgg' hogy a szerencsét - csak azért, mert ncm talá-lrrrrk t.í magyarázatot - terméSzetfol ttiként k nyveljÜk el, vagy kozoljtik:\zcrctlcsétlen flőtás vagyok!'' Így a felelósséget Sem kell vállalni. és azza|,

Ir.lrly ..Pechcrn van!''' jő kifo.eást is találunk. Minden embcrnek megadatott'rz esély a sikerre és a szerencsére, fÓ1eg ha tudjuk, hogy ezekct elérhetjÍ.ik'.r1l1t crónkbÓ1.

'\ clont(íkérdés az' ho.uy On akarja-c vállalni a felelósséget mindenért -r..l' lt csodákért és a szerencséért is? Ha igen' rneg fog lepódni' mi mindcnre|..t'1les' Ellenkezó esetben legfeljebb azt mondja majd' hogy peche volt (cz. Ilerr. ugye' nem lehet mit tenni ...). Azza|, hogy vállalja a felclősséget,|. r' 1rcs megtervezni saját szerencséjét.

Mitol lesz va|akibo| a szerencse kovácsa?IIa elolvassa a k vetkczó fejczeteket, megállapíthatja, hogy sentttti

. 'It'llrrről nincs szÓ bennÍ.ik, amit nehéz lenne megérteni. Gazdaggá válni semrlt'|lcz, csak meg kell érteni, és el kell sajátítani azehher' szÜkséges tudást'

( )IVasott.e ma már egy Órát, és írt-e vagy t percet a sikcrnaplÓ.jába.? Rítrrrrl.ja venni magát, hogy ncgyedévente részt vcgycn cgy tanfi) yarrrtln./ Il|

l rrr |.ja érni azt' hogy onmagukra igényes embcrck kclz(jtt c I.jcIl.? K(irl rlyrí rrlcgl

. rtcni ezeket a kérdéseket' de a megvalÓsításuk tnítr ktlr-lítttscttt <lIy:tIt r,'r;t'

' r,l.rÍ,. E'gészen szimpla dolgok is nehézzé válnak, Ira tartris ttte r''r'ltItrsíl;istl|'r.r t(irekszÍ-ink. Egyrészt változtatnunk kell eddigi sztlklisltilrkrrlt' ttt;i:,tt'l'zl|('l]-yclmcznÍ-irrk kell nmagunkat. E kettó egyLitt

'''.i'. '1;11'ytr|lll kiItrrlr.,

l I;rrtyszor határoztunk cl valanit, és aztán mégsenl lctt llt.Itllt' st.tltttttl

Ilrről olvasharaz5.fe1ezetben. A régihozzáá||ással scttt Il:tt'1'tlIrll trtt1r'

'r'e lenlrenemtudunkSzertte|lni,sem fosSZszokásaiIlkttiI ttt.tlt ltlt'tttt|' ttt.'.'

zlrlladulni' Ha,,iirrá lesz rajtunk'' azűjmeggy6zcídés' rrlirrtlt'z tIl;Il l|(.l|! |(

l' rlt problérnát.,\ lehetőségek nem pazaro|1ákaz időt felkészliletlcn crtillcrt'ktt.. NIltlrl..rr

|'t'zclctkezdcteameg.ey zódés.Hiszasajátfelelósségébcn.1 At'sttt|:tItr,r.'z. Ie rlgedhetetlen. Aki vállalja a felelósséget, annak mozgásblrrr vitIt ltz t'It'lt.

53

oa

oa

A Íejezet legÍontosabb gondolatai

A legtobben tri]becstilik azt, amit egy éven beltil el tLrdnak érni, és alul-bccsiilik, amire tíz éven be|Ül képesek.Lényegbevágő változások cit szinten torténnek: tettek, technikák, szernÓ-lyiségfejlesztés, világkép és énkép.Megláthatja a kockázatot a lehetóségben és a lehetóséget a kockázatban.Nagyobb rcim olyan milliomossá válni, aki ,,csodákra'' képes' mint e.sy-szer en csak 100 milliőval rendelkezni.Kockázat vállalása nélktil nincs csoda.Ha egy j kihívás elótt nem érez félelmet, az annak a jele. hogy a feladatt l konnyrí.A látványos Szerencse kcjzelebbról nézve sokszor nem más' mint éveki-etartÓ rendszeres, egyáltalán nem látványos elÓtésztiletek ereclménye'A szerencsénkért és a velÍ.jnk t rtént csodákért mi saját magunk vagyunka felelósek.

Miért nincs tobb Vagyonos ember?

,'Nagy a ktilonbség akozcitt, ha valaki azért játszik, hogy ne ve-

szítsen' vagy azért, hogy nyerjen.''Daniel S- PeÍitt: Raisittg Capital

I r'u}Ük fel, hogy Németországban ezer 2.5 éves fiatal mrrnkába áll, és On is

l,rizcji.ik tartozik. Mit gondol, rnilyen esélyei vannak, hogy 65 éves korárarrrilliomos lcgyen?

A statisztika szerint O'2száza|ék. Nézztik meg a németországi foglalkoz.tlrtrlttak őves bruttő jovedelmét bemutatÓ adatokat:

o E7'30 százaléknak a j<jvedclme 50 000 DM vagy cnnél ke vesebb;

o |0,40 százaléknak a j vedelme 50 000 és 99 999 DM kÓzÖtti;

o l ,60 százaléknak a jovedelme l00 000 és l99 999 DM kiizt-ltti:

o ().50 százaléknak a jovedelme 200 000 és 499 999 l)M k(iz()tti:

o 0.l0 százaléknak a jovedclrne 500 000 és 999 999 l)M k(izijtti'o ()'05 százaléknak a j vedelme 1 000 000 DM vagy e rrrte l tiilllr.

Il;l olyan egyszerÚíelsajátítani a jőmőd alapclvcit, tttittt ltItrrt'y t.z t.llllt'tt lt

|'riIryvben le van írva, akkor azonnal felmeriil a kcrcli's: tttit:t't ttirtt.s lirIrIr r';t

.'V()llos ember? Azéft, nlert szegénynek maradtli is Ú111lt:rr tlyt.tt t't'yszt.ttt

\.'rnmiból nern áll mindennap írni a sikernaplőba, tlc ttgylrlrír'y t'l t: Ir.Itr'l ;tzl

|.'lcjteni. EgyszerÚí dolog havonta megtakarítani tíz, szlizitltlkrlt. tIt' ttt'Vlttt

rlvcrl egyszerííelkolteni is az sszes pénzt. Nem ord rlg(issr''r' s()l\ l|('Il/l l\('

rr'l11i. dg ugyanolyan kcinnyÚíkcvesebbet is kerestli.Mcggy<ízódésiink fi-ig.svényében dontijnk az egyik vilgy ll

'111151|' 111t.1'r rl

,lrrs mellett.(iondoljonanyaralásra:némelyekszeretnekegésznapttttlztlttllt(|ltttrrl|.'

|.rrtlrli a napon' másoknak mozogniuk kell, és Órákon keresztiil t-(l1llltllr|:r,.

rl.rk. Azért toltik í.ey az idejtiket' mert me'egyózódésiik' hogy az' iiltlrlrrk r,'lr

|:l\Ztott mőd az optimális nyaralási forma.5554

Van egy kciz s vonásLrk azoknak, akiknek nincs pénzlik. Foggal-korcim-mel ragaszkodnak bizonyos nÓzetekhez. amelyekkel alátámasztják. hogymiért nenl képesek va.syont felépíteni.

Azok, akiknek nincs pénzr'ik, soha nem határozzákmeg Világosan a gazdagság ÍogaImát

Mit ért tn a gazdagság fogaImán? Megjelenik-e a lelki szemei elótt egykonkrét szám? Az. élet hasonlít tl csoma,gktiltló druh zhoz. Azt ktiltli, tttnita,karttnk. Nern eléggé pontos nreghatározás az, ha csak ,jő sok pénz'' utánvágyakozunk' Ha egy katalÓgusbÓl valamit me.grendel, azt biztosan nemgy teszi' hogy kozli: ,,KÍ.ildj n valamicsinosat!'' Ahhoz, ho.ey a j létet vi-

Iágosan rneg tudja határozni, szi.iksége Van e.gy konkrÓt számra. Ir1a |e azcisszeget, amely onnek a jőnődot jelenti.

évben-forintom lesz.

Mindaddig. amíg nem.tudja ezt a szárnot pontosan meghatározni, azÉ|etnem tudja ,.elkiildeni" Onnek ezt az osszeget.

Egy jÓ tanács: késÓ.bb természetesen novelhet a summán, de arra kérem,nlost mindenképpen írjon le ide egy számot magának.

A gazdagság értelmezéséhcz három dologra van sziikső.ee: ismernie kella pontos osszeget, a számot le kell írnia, és ezt vizualizálnia kell.

(iondo|jon pélclául egy AGYra. Miaz. aIni Inost aZ on leIki szemei cIottmegielent: az AGY sző, vagy konkrétan lát is egy heverót? Frissen beágyaz-Va vagy gyLírcjtten' esetleg fekszik benne valaki? A tudatalattink nem szá-tnokra és szavakra, hanem képekre reagál. A jÓmÓd Í.elépítéséhez sziiksé.glink van tudatalattinkra, mint e.syfajta szovetségesre. Ő azután automati.kusan elvégeztcti velÍink a legfontosabbakat.

MegprÓbálta.e nrár kép formájában eljuttatni tudatalattijának azt' amirevágyik? Ha gyakran nézÍink egy képre, az jőva| erósebben bevésódik a tu-datunkba. Vágjon ki e.ey képet arről' amire vá-qyik, és nézze meg olyangyakran, arnilyen gyakran csak tudja. Ha látja, hogy mit akar, kcinnyebbentud azonosulni a céllal. Ez nálam eddig még mindig bevált.

Talán ncm is engedhetjiik meg magunknak azt, hogy másképp járjunk el.Agyunkrrak ugyanis sztiksége van ilyenfajta térképre. A napi ',norrnális'' in-geráradat teljesen sszezavar benni'inket, így ne is csodálkozzunk, ha sem-mirc nem jutunk.

Nemré-g sszeismerkedtem egy sikeres fiatalemberrel, aki hat évvel eze-lótt e"gyszer szerelő'}<ént kezdte, és most vállalata vezetígár:LíLjához tarto-zik. o mesélte nekem a kovetkezÓ,]<et:

..Szereztenr egy csoportképet' ameIyen a cég azon dolgozÓi voltak rajta'.rIik évente egymilliő márkánál tobbet keresnek. Elhatároztam. hogy én isl'.lzÓjLik fogok tartozni. Egyiktik képére ráragasztottarn a sajátomat. Napon.t'r t(jbbszcir is ránéztem erre a csoportképre' amelyen én is ott virítottanl.

'rr.rjd rovid idóre becsuktam a Szcmern, és szinte szu.9gcráltam magamba'Ilirr:v milyen érzés|esz ezek kcjzé a sikeres emberek kcizé tartozrri. Miról be-'., tilgetnénk, hova utaznánk, hol ebédelnénk, egyáltalán nrilyen érzÓs is lcn-rri'cz. Tudtam' hogy el akaronl, és el is fogom érni a célomat' EgyszerrJíenrlrt'gkoveteltem magamtÓl. Elhatározásom rengeteg energiát szabadított fclIrr.tllle ITt. Amíg crrc a célra konccntráltant, senlmifélc kétclyt ne In éreztent.,\ kép bennem már valősággá változott, miclótt rnég a szándékom megva-l,,srrlt volna."

I lat év a|att az illetó felkijzd tte magát a vállalat yezeÍ'6 gárdájába. Az a

'zt'rrlély, akinek a heLyére a sajcít arcképét r0gaszÍoÍta,ÍelnondoÍt.( iondoljon bele: ma én pontosan gy élek' aho.uyan azt Líz évve| eze|6tt

. Il'c1lzeltenr magamnak. Sem jobban, sem rosszabbul. Annak idcjÓn ez cso-

.|.rrrak t nt. Ma már tudom. hosv mLi,kodik.

Fontos tanács

I;ogalmazza meg magának pontosan, hogy tnit aklrr e lerni' ésscn erról álomalbumot:

Vegyen egy fotÓalbumot, és ragasSZa bc tttitttllrztlkltI lt ktl1rt'kt.l.amelyekrÓ1 szeretné, hogy a jtvÓten élctc ri'szÚvtir'liIi;rrtlr|i!Koncentráljonacéljaira.arra,hogymivcl lrklrrl.trr'llrIktrzrri'tttt|\'t'ttetnberré akar válrri, n-rilyen anyagiakkal kíviirt t.t.tttIt.llrt.u tlrI

olyan képeket válasszon, amelyek érzelrlti|cg is t:I irrlll*l

Lapozgassa az albumot, amilyen gyakran csak lt'lte t!

Csukja be ezután cgy pillanatra a szemét. (ls ktl1rzc|1.'t.l' Ilr'l't' ttttl

látna, hallana' érezne, milyen illatokat és ízcke t til.t./ttt.. lt:t tttttl.|. ''

valÓsággá válna. Szuggerálja magába ezt a7 e rz(.st !

Akiknek nincs pénzr'ik, a jÓ|étre végso célkénttckintenek

lIa jő a hangulatunk' hajlunk arra, hogy célkitÚízéseinkct tttctl.Itirr't.t;rrt'\ r:zont ha lelkileg mélypontra ker|iliink' szívesen alábbhagyrrliItk' l\ tr;rl'\

a/

aaa

életcélok gyakori rnegváltoztatlisa rtllir cslk azért seIll hasznos' tnert tudata-lattink egyfajta állandÓságot ige rlycl. Mincl nagyobb célt tÍíztiÍnk ki' aIlnálkevésbÓ tanácsos megr'áltoztatni' -l.itllirt Orl is f'cltcttc tnár rnagl,trlak a kőr.clést: ,,.I.r]ízzck ki magamnak kisebb. clc rcírlisabbnak tr]íníí cÓlt. vagy kon-centrírljak valaIni szintc elérhetetlenre.].' En azt vallonr, hclgy a na.ly cÓloksokkal j obban keresztli l vi hctÓJ<' rn i nt a kics ik' Mc.Qtnclnclottr, rn iért.

Ha cgy kisebb célt tLíZtijnk ki. ős annak clőrÓsc kozbcn fclrncrÜl egy prob-lénra' fennítll annak a veszélye. ho.ly ncrn lát.juk nlár magunk clótt a célt.mivel a problérna képes azt cItakarni.

Ha a cél irányába tckintÜnk, csak a problérnát látjuk' a cél ntár e.lyáltalánncnr lírthatő. Abban rt pillonaÍbtttt, atnikor ttt,n Íutlunk a c lrtt ss:'pontosí-tani, a dolog eLveszctt, cl,ijnÍ bcnniinkat a.f'űlt:lent és a kótség. Tudja' ntilycnLltat válaSZtanak az embcrck, hogy ne kelljen egy bizonyos problémával fog-lalkozniuk.? Új cett keresnek.

7

|'l'I.\ZC a nelrézségck cl(lbb-utÓbb itt is fclrncrii]Ilek. Mi ekkor a me.soldás.Jt 1lrllb cél . . . |:z'ért olyar-r fontos' ho.ey lclki szcrlle irlk clcítt aprcl probálkc>

'rsrlk hclyctt egy igen na.ly cél lebegjen. Ilbbcrt aZ csctbcll a proble rtta ne Ilr

r.'.zi Cl teljes egészébcn a kilítist. trr tor'ábbra is tLrclni fogja' hogy nliért':rr:ilia azt. lrrrrit csirtál.

\ rrrlisik ok, arniért a nagy célok elcíIlyÓsclrlre k.ltz ltz. Iltll'V:t t't'ltrl. liltlrl li'.j-

Lr'1ti|'.lehetősőgck iránti érzéktink. HirjIlrrrrtlSiIl\ \il1'\lIll|\ ilIIlt. Itrrt'y t'sitk.,lr,lrrr rrtértékbcn íigyelj|ink valanlirc. aIttettttr'illL.tr.rIl.r|.r..rtlll\(.(:l('//tikrrr.rt:ttIlkat. FIa nagy célt tÚízÜnk ki nragttIt|ittllli.ltz Irr |/ /,|,'\'.1tl. Itr r..\' l. tIrrri ll

'rl'Úrcleklcíclési kcjrtinkct'hogymegllissttklt lrlr'ltlll't Ir.Itr.l.r.,l..'r'l..r.l ltrr.'tllJl 'rrre rctsÓgcket k ss|ink.

,\kik nagy va-eyottnal rendelkeznck, tltlir lt kt ztlt lr'l'lr.rr r"( rr rrr'r" r ( i

.'|'lrttűízteknlagr-rkclÚ.Aproblémajclcrltríscl1]t'Itlttltlt''.tllrl| |rr.'. tttt|\.tt't. Ilrozval<jviszotlyttnk.Márcgy reLatíy,c Ái.r.tlr..Itt.',:,...'t., lttttItl Irrr..'.,|.lIr.r

r rl ilnnak.Vegytik pélclának Tcd.I.urnert' a CNN tcr.cltliIslts:r.' ;tl.t1rtlr'1'r| \ . .i.

, '1ltIllárgyermckkorábanIrle.ctanítottaar|llazltIlt1lt.lrlt ()ll,tttt t l',l ,ll 1lt

, ttttr'qtttl elé, aneL'v-cket a:'éLatben nen les:tl k[1lt,l.'|,'tttt, |,,| |rrrrr, r I

lt.li.()7'tA' hogy ftlépíti a vilá.c lcgna.eyobb tér',clrcltrjlrt |.IItr'ir rr'. . Ir'' .

.l lr céljírt rncgvalÓsította, jti nőhány problőnliivilI I't'lIt.ll It|( .'l Il'.|. lIr'

I,l'l'urttcregysze'raztnyilatkozta:,,'fcljcsen nlinclcsy. tlttl\t tt tr, lr,,, I

r ]l;ik clóttertl. a célornhoz képcst c.géSzcn clcnyÓsztíIrck trrrrt..|.. t.'.l ||l l!1

l '',/tcl1l el a nehézsőgck ZLírzaval.ábirn, hiszer"r a cclt Íillylrrrl.ll() '.||| l.Ill |||]

' ' r.rllltItl elótt''.

59

Akiknek nincs pénztik' azokszámára a jolétmegteremtése soha nem je|ent muszájt

Képzelje el' hogy az erdÓterr sétál, és odaérkczik egy szakadékhoz. Ko.r|ilbelt-il ot méter mélységben meglát egy pénztírcát. óvatosan nrespr<ibállemászni érte. Hirtelen me.ecsilszik' szerencsére nré.9 I-t.tc.e tud kapaszkodniegy gy kérbcn. Valőszín , hogy feladja a kísÓrletezéSt, éS továbblnegy. Ek-kora kockázatot tényle-g nem őr rneg.

Egészen tnásképp viselkedne, ha lenn a mélyben egy gyerrnck sírna! E'b-ben az esetben fel sem merÜl, hogy lernászik-e a gycrekért va-ey setn' Tény,hogy a sebesi.iltet ncm hagyhatja ott. Az rij kérdés csak az |chet: ,,Hogyctntudom a gyermeket kihozni?', Az, hogy se.gítscn, abszoltít lelkiisnlcretikényszerré vált.

Sikeres emberek azza|,hogy naey nyilvánossáe előtt kotclezik el nlagu.kat, gyakran teremtenek ilyen nruszáj-helyzetcket. ok azok, akik tudatják ak riilottiik |évÓ,kkel: ,,Most megmászom ezt a hegyet. Vagy látsz a csricsrÓlintegetni, vagy holtan fekszem a volgyben."

A nagy vagyonnal rendelkezÓ,]< elsíísorban nenl vasfc.eyelrn|ikrÓ1 híre.sek, hanem arrÓl, hogy azt teszik, amirÓ1 érzik' hogy muszáj me'gtenniÍjk.Másképpen nem tudnának létezni. Elviselhetetlen lcnne számukra az érzés,ho.gy ncm a lcgjobbat hozták ki magukbÓl. hogy szegényck és átlagosak.

Ón tl nti el, hogy tígy tekint-e t,,alamennyi célj ra, mint ctbsz,olLit mu.szcíj-rrl. Ne felejtsen el jra és r1jra belenézni az álornnaplÓjába! Csukja be a sze-mét, és képzelje el' milyen is lesz így élni. Tegye ezt legalább hárorn hőna.pon keresztlil! A hannadik hÓnap végén érezni fogja, hogy a tuclatalaÍtijctelfogodcttt egy nagyonftlnÍos dolgot, azt, hogy on ncn leht,t tuhlig boktog,amíg c céljait el nem éri, és ha sem,mi nent válto:'ik, az borz,asz'tr|ftijdalnatjelentene, egyszerííen musz(tj elérnie azt, amit elhatcí,rozott. Ha idáig elju-tott, akkor k telezze el magát nyilvánosan arra. hoey on és a csa|ádja jő-mÓdban fog élni. |ntézze rigy, hogy egy idó után mindenki elvárja Ontol,hogy beváltsa az ígéretét! Innen már nincs vissza t, hacsak nem akarja,ho.ey kig nyolják. Lehet' hogy ttilkeménynck tr]ínik ez az iit. Talán még nen-lis kristályosodott ki onben az az érzés,hogy vaIÓban szeretnc jÓlétben élni.A k<jvetkező fejezet segítséget ny jt ahhoz. hogy világosan lássa. mit isakar.

Akiknek nincs pénzuik, nem e!ég kitartoakwinSton Churchill már nagyrlrl ()t t'tl '',tllt. ltIttikor nreghívták a sziilóvá-

rosa melletti e.syetemre. hogy tltrtstlIr t'r'v t'ItílrtIlist. IIogy Churchill clfogad-

t;r a me.uhívást, Óriási eseménynek számított An.sliában. A halIglrttik az or-'zlig nlinden tájárÓl érkeztek, hogy személyesen is láthasslik rnirrclcn id(í<It'lrragyobb angol poIitikusát. Az a hír járta, hogy Sir Churchill élete lcgna-.'vobb beszédének megtartására késztjl. A hosszr'i, moz.galmas éIete során( ) \ s Ze.s y ííj t.jtt b o l c s e s s é g e t k ívá n t a s z a va k b a cin ten i.

Ilntberek ezrci Liltek az elóadőterembcn, szinte osszepréselődve' és fe-',, tiltcn várták a nagy cseményt' Churchill felállt a helyérÓ1, odament a mik-rr r|-cl1[67. és anrryit nondott' ,,Soha ne add fel

- soha, soha. soha, soha.''llzLrtán visszalilt a székére. Ennyi volt a beszéd, egy szőt sem szÓlt tobbet.

\ jclenlévok is lassan rnegértették: Churchill nem akart mást mondani, mert..r'llltlli más nem volt, ami csak me.gkozelítette volna ennek a fontosságát.| 'z rlolt a tartalma az ő életének: soha nent Í.eladni!

lIa már Ligyis csak e.ly pár szÓt szőlt, akkor vajon miért nem elégedettrrre ! atlnyival, hogy: ',Soha ne add lel!''? Miért ismételte meg négyszeregy-rrr;is utát-t; ,,soha' soha, soha. soha''? Churchill az emberi terlnészetjő isme-ltl1t:. Hajlamosakl',ogyunk arro, hogv korltítokat cíllítsunk magunk elé.

I [a valarnit |eIadunk, azt me.gindokolni már nem nehéz. Ha akadrilyokra,',t ttttlol, a:'ok be i:^ ki)vetke:nek. Aki határozott célt trííz ki magán ak, az nem. llgcdheti rneg, hogy bármi is e ltcrítse ettÓ1. Nem johet kcizbe semmi! Mcrt.rztltt Ityotnban, amitlt megriad valarnitÓl, az elÓ.bb vagy utőbb be is kover|,'r'zik. Akkor ténylcg jobb. ha takarékoskodik az energiájával, és bele seml. L'zcl scrnrnibe.

l\ rnikor nénlet repLil .eépek bombázták Londont, Churchillt szorongatták'r llizalnlaq.i, hogy adja fel a harcot. Kozrefogták, és nregprobiílták rábeszél-rIt ..Nenl |átja. hogy a bornbázás ntennyi áldozatclt k()vctcl.] Knpittrll1ljon' arrL:ttlctek gyis gyóznek! on lcsz a felelos az tirtcIrne tlcIl vcrtlIltlisÚrt. A nc1ll'Lirlhódik az On konokságáért. Térjen észhez . . . '. Á||ít.iI.rli (.llrrr.t.ltiIl r.'zctt,r t'jszakán klével a német bombázÓk irányiiba IltttIllt()tt' tis:tzt |'t;i|(rltllt:\ctn gyóztok lc! Soha nem adom fel! Soha. sohlt, stlItlt!..

l\z ehhez hasonlő, pattanásig feszijlt helyzctck stlkttItkrtltk lt., t.lr'i:L.||tt.l''sÚg hertárát jelentik. Az ilyen helyzetekben áltitllillltrr IttitltIt.tl lr.tt.tI t.., |;t

'.'rcsltdÓ el|ordul t ltink. Azok, akik eddig segítcttck r.is ct.rll ;ttIl;t|'' r.l|.rt.,l.,rIIlitk. vagy e.eész egyszcr en órliltnek kiáltaIllrk ki lrt'rlrriilrl't.l. ttti..'l ls\Zlbb esctben bríntudatot ébresztenek benniink.

[-uther Mártonnak a ,,határt'' elsósorban nem a katoliktls r'1'VItltz ;t.lt.ttlr.It'.. lrrtlcly kivetette és ld zte. Barátai' lelki társai voltak lrztlk.lt|'t|' IrttttIrt.l.|1()t keltettek benne: ,,Mi ttjrténik, ha nincs igazad? LI1rny czt.r.t'tltIlt.t It.t|.t

|.Lr llírja el a lelkiismeretecl.? Nern lehetsz annyira biztos a tltl|!ttt||'ltll. rr.'l't. rt a kockázatot vállalni merd! A miattad rneskínzottakőrt (ir(ikkL:rlst.Itttl()1'()(l afelelósséget. '. ''

Mic|(ít tigy tapadna egy célra, mint bélycg a levélre, l.iszÍ.áznia kell rna-gábarr. hogy korllolyan gorrdolja.e vagy setn annak mcgvalÓsítását. Előior.dul ugyanis' Irogy valaki nagy nehőzségek árárr eléri a célját, najd csalődot-tan nc.lálIapítja' ho.ey tulajdonképpen nincs is kedve azegészhez, Ós igazá-bÓl nem is így akar élni. Hányan álrnodtak már saját házről naey kerttcl, éSamikor vé.crc bckcjltoztck, egyérteln lctt, ho.ey mindez ttil sok munkávaljár: állandoan f|ivet nyírni, takarítani' tatarozni . . . ValÓszínLí, hogy ecy na-gyobb bérlakássa1 sokkal boldogabbak lettek volna.

Szeretné tudni. vajon cÓljának elérése valőban boldoggá, elé.ecdetté fogjatenni./ Ugyanis ha ezt elóre nenr Í"íszLá,zza rnagában, e.vy hosszri és fáradsá-.eos t vé.cÓn lesz kÓnytelerr cinnlagának bevallani, ho.ey tulajdonképpennenl is ezt. hanern e.eÓszen mást akart. Ha viszont teljesen biztos a dolgában,cz a bizotlyosság még ktilrjn rnotivál erót is jelenthct. Arről, hogy a céljátvaloban el akarja-e érIri vagy Scln' a kovetkez liéppen gyózóclhet Ineg:

KÓrern, írjon lc lla.lyobb céljai koztil egyet (háZ, kocsi, munka, tcvékeny.sig, vállalkoziis, társ, utazás...), és prÓbálja mcg annyirl pontosítani,ho.ey czt rnilyennck képzeli el, anrennyit.e csak tudja! Ne hagyjon ki sen.milycn rÓszletet!

Most csukja be a szcmét, és -eondoljon arra. hogy a kitÚíZott cél nár megva.lÓsult. Kőpzcljen nost el egy tipikus hétkoznapot ebben az írj helyzetbcn.MiIyen érzés? Mi mindennel kclI foglalkoznia? Milyen nehÓzségek mcriil-hetnek fel?

Ha a gyakorlatot tíz pcrcig kibírja, és mőg akkor is jől érzi rnagát. akkormajdnem biztos lehet abban' hogy a céIja elérésc után is elégcclett lesz. Eb-ben az esetben mc.eéri' hogy soha ne aclja fel.

Akinek nincs pénze, aznem válIal ÍelelcísségetCsak a bizonyítványunkat magyarázzuk, ha encrgiánkat '.rniértek.' meg-

válaszo]ására pazaroljuk. Nincs értclrne nre.eprÓbálni a rlLiltat jobb szírrberrfcltlintetni' hiszen utőIag már sctntnin ncn'r változtathatunk. Fontosabb a

,.hogyarr'. kérclésekkel a megolcliísrlt koIlccntrálrri, és azokat az utakat keres-ni. amclyeken ntost, illetvc a.j(iv rcn.jlirni akarunk.

Mindig fele lósek vagytrnk, I.ra valllrni ncrrr tigy sikeriil, ahogyan elkép-zeltlik. E'zt a |elel<íssőgct scllrlr Ilcttt rLrltázhatjuk át másra

- orvosra, Ligy.védre vaey az adőtanácsatltir.a. .lrlllll' ltlt clevc Ligy tckintiink a szakértÓ,}ire,mint meneclzsereinkrc, ak ik llizt rrryt rs 1lI tlblérnáknál scgítségLillkrc vannak.

.r l, IcIcíscjk azonban rni vaeyurrk. Az ellenÓ,rzés joga rnindvégig a miénk, arll( ncclzserlinket pcdig nekLink kellnrcneclzselnlink. Solta ne.fogatljon el.li)-!, t ,'ttt!elt hatalnat, antelyttck tt.jrtt.jtt ,'! rr rt: ()ttJbLcl ssíga t,éget ér! Egész-l .'t'S_e l nyertes-c percs iieyekben. vagy hogy rnerrrryire tiszták az adÓiigyei,

, ',r'li tnind a saját felel ssÓgi korébc tartoznak. A szakcmberek se.sítenekIl.,\ il|l. dc Ón a fón k.

|:rtlckes rn<jclon sokarr inkább vállalják rnr-iltban elkovetett hibáikért a fc-|. Iirsséget' de a jovÓtcn e|ért sikcrekért nlár hiállyzik belőltik a felelősség-trrrl;r1.

l.'Ú rcrn. válaszolj a nleg a kc.ivetkez kérdÓseket:

o l:cltételezve' hogy ..min<lent beleacl.', rl-raximálisan rnekkora jÖvcdelrnelt'ltcttre az c]k vetkezencló l2 honapban?

__forinto l Itlgyan számolta kí ezt az osszeget.?

\ | tt SZÓlna a kovetkezőszárnolási nlődszerhcz: vcgye legrrragasabb havi ke-r .'.. t'tÚt' és szoro..:'a, tneg l 2-veL. VégLil ezt a csr'icsj vedelrlet nrJvclj e havon-| | ||/, sz'áZa|ékkal. Rossz érzés így kalkLrlálni, vagy csak egyszerÚíen rígy ér-r ltrlgy ez irreális.?

ltt a:, ideje, hogy felcl(Ísséger v Llaljon a sikereiérrl Az elÓ,bbi számolás. r..rlttlénye ncm a Szerencsén va.ey nrásokon rn lott' és netn fliggott a cSil-l'r.'rlk állásátől sem. on egyeclÜ| érte ezt el, és csak nmagán mrilik' hogyr l lr'llr,ltltisítjíl.e eZt vagy Scl-n.

l ltt t,iszonÍ lrcbes:'éLi magtí,na,k, hogy ezeLeve képtele n';ég, g1l sttjrít nagcL' ,tIlr;Í lja a:.t, hog,y nérrékcLése egészséges legven. Irclntrls az is. hogy a. .rrt.scredmőny gyorsan nre.lismétlődjék. Ugyanis így tLrd.ja bcllizorlyítltni.l. rl'lirlak, hogy a siker a saját rnríve, és nem valarl i|é Ic kii|()Ir Icgcs kiir'iiIrrrí'

rL'' L'k jíltszottak szcrcpet. Fogadje eI. hogy tn nagyoIl tchctsÚgcs. tis vli||lrljlr, t..Iclcísségct a saját csticscredtnőnye iÓrt!

Akiknek nincs pénztik, nem hajlandoak| 1 o száza|ékot nyujtan i

\ki kifogírsokat keres, az talál is. A mentségek azcr.t tllyltIt r t':zt.|\...'.'l..].lt gyakran élet|ilozcifiának álcírzz1rk Ó]<et' A val<jsiíglllrrr t',zt.l' Itr.ttt ttt.t

, ']'. rrlint élethazugságok, iir|i.eyek:

o t\ jovÓte n is elégedett leszek azzal' anlinl most v.lll'.'o ..[ [a nlindent beleadnők' érr lchetnék a legjobb'''

( )||I)ccSapáS! félelem és kisebbrendrlíscgi érzés rejlik e két kijclcnttts Il|.i.'( lll

o-)

Az e Ic'gcclcttscg ma.easztos cél. Mindent elk vet|ink annak érdekében,hogy boIcl<lcok cs elégedettek le.syÍjnk. De tulajdonképpen mi tesz bennÍjn-ket bo|cloggá? Az, ha sikerLiI sszhan.9ban élni emberi természettinkkel.Igen nlélyen bcivÓdott az emberi alkatba a fejlódés és a siker utáni vágy.Végiil is az elégedettség egyenló a cselekvéssel' a feilódéssel.

Eszébe jut VaIaIni. ami ont bi.iszkeséesel tolti eli E'gy kimagasIo ered-mény, amirc boldogan tekint vissza? Vajon e siker elindítÓja nern a meglévóviszonyokkal valő elégedetlenség vo|t, az az érzés, ho.ey változtatni kell?

A hála azért, amink m von, nélkiil zhetetlen. De ugY,anezzel a,z. érzésselhoInap, holnapután és aztÍd,n is megelégedni, és m.Ísra, tdbbre nem v gyni,m r ellentétes azemberi terméSzettel. Egy fa addi.e nó, amíg csak él. Akinem fejlódik, az a vég felé halad. Akkor va-eyunk a legelégedettebbek, hamindent beleadhatunk.

Milyen sok tehetséges ember fogadkozik egész életén át: ,,Ha megeról-tetném magam, egész jÓ lehetnék.'' Csak a le|kiismerettiket prőbálják me.e-nyugtatni, tulajdonképpen megbocsátanak ma.euknak. Hogy miért beszé.ltink itt bocsánatről? Gondoljon bele: Mi lenne, ha ezek azemberek ténylege.eyszer nlindent beleadnának, de a siker mégis elmaradna.i Pontosan ettÓ,lfélnek. Aki val ban minden prorcikájrívctl el akar érni valamit, anna,k nincskiftlgtisa, és muszáj elérnie a sikert, Az tobbé nem tud egy hrívos életm vészálarcában tetszelegni. Akkor viseli saját élete felett a teljes felelósséget, hal 10 százalékot teljesít. Higgye el, nem lesz tobbé szÜksé.qe arra, hogy kifo-gásokat keressen, hiszen eléri, amit akar. tnnek sikere lesz.

l l 0 százalékot ny jtani egyenlóa haladással. Tegytik fel, hogy erósíteniakarja az izrnait, és ezérttízszer egymás után kinyom egy nehéz acéldarabot.A tízszeri emelés koziil melyik a dcintó? Mikor novekszik leginkább azizorn? Mint iSmeretes, BulgáriábÓlszármazik a legtobb sikeres sLilyemeló,Ó,}i arra a kérdésre, hogy ,,Mikor n6 az izom a le.gerósebben?'', azt válaszol-ják: a le.efontosabb emelés ati:e negyedik. Sokaknak aszázszáza|ék egyfaj.ta tájékoződási pontotjelent' de elérni csak nyolcvan százalékot tudnak. Haon a l l0 százalékot tartja irányadÓnak, akkor a l00 százalÓkot konnyedénelérheti. Pillanatok alatt világossá válik, mennyire reIatív. hogy mit tekin.tiink l00 százaléknak.

Akiknek nincs pénzl.ik, azoknakjo tanácsadora vansztikségt'ik

A gazdagsághoz elengedhetetlen feltétel ajő tanácsadÓ. Egy olyan sze-lrrÚlyiség, aki jőval sikeresebb nálunk, a szárnyai alá vesz benntinket, és1llirtfogol. A rendkívtili teljesítményekre képes embercknek általában volt('1ly tanácsadÓja, de legalábbis néhány k zeli példaképe' akikkel bizalmi vi-'zr rrtyl' tudott kialakítani.

A sikeres emberek határozott ontudattal rendelkeznek. Erós cinérzetLikItlllltt nagyon neheztjkre esik elismerni, ha hibáztak. Kétely esetén, ha mási.ltítt nem is, de |egalább cinmaguk elótt jÓ színben akarnak n-rutatkozni. Si-|'r'r.cikért konnyedén vállalják a fe lelósséget, Sőt titokban szeretik nma.{u-|.ltt Inég jobb színben látni.

I:gyetlen ember van, akivel sikertiket feltétleni.il és boldogan megosztják:.r tltnáruk' a pártfogÓjuk. Ross Perot és Richard Branson is szívesen nyilat-|'rlzttak gy' hogy sikertjket 80 vagy akár nagyobb százalékban is taniícs.,r, l, ijuknak koszonhetik.

Vegyiik például az élsportolÓkat| Miért van minde.lyiktiknek k|ilon,'dl,(íje? sót, ha bekerÍjlnek a világ élvonalába, már két tréner is foglalkozikr r'Iiik. Ennek egyszerríí oka van: csak egy hoz'z ért(í tréncr képes kiho^ni at,,ltctségb(íl a legr viclebb itl6n beliil a maximurnot- Hir megvan a lehet sÓ-.'rtrtk arra, hogy tapasztalt emberektÓ1 tanuljunk. ftlcislcgcs rllintlerr hibát. l' ycdiil végigcsináInunk.

Képzelje el, ho.qy befejezte négyéves elméleti tanttlIttlirlylrit. t's t'r.t|L;sz

l. l(. IjZt kcivetóen kivándorol Kanadába. Az ottani n()vcrly,,ct t:s li||:rtr'il;r.'.'rz e r.dóteljesen idegen az on számára. Tegy k fel, hogy kll1l e r:y t'stlr|;iI;tltr:',rIllist e$} hegyek kozott fekvó 5000 hektárnyi nagysiigLi tcriilcte rt. tIt. ;rz(( ru tudja, hogyan kezdjen neki.

llkkor meghallja, ho.ey é|titt61éven kereszttilegy idős fíícrtlcsz' ( irt'yl,.';rrd. akinek a vidék minden állataés ncivénye ismeríís. tudja, holy lr<ll lr

|.rlyami homok, és hol kell lavinaveszélytÓ.l tartani. Tudja, hol vannak a ki.'l rilészkek, és ismeri a k rnyék cisszes károkozÓját. Micsoda fantasztikus|. lrctősé.9 lenne, ha az idós erdész fél éven kercszt l tanítaná tntl Hat h rlap, r 1. rt t clsajátíthatn 61 év tapasztalatát.

Az igazánjÓ nevelő képes hosszabb id n keresztÜl is rnegfelelóe tt ada.'. rlt .'kényszert'' gyakorolni, amely jra és jra oszt nzóen hat. Ez azért fbn-

|. . ,. lllCrt általában mindent megtesztink azért, hogy elkertiljiik a fájdalmat,, ' lrlinél elÓ,bb r mben részesliljtink. E két jelensé.e kozlil a fájdalorn elke-r rrltisc aZ erósebb szt n. Gondolja el, hogy valami onnek nagyon kcIle mes.lr,lrlggal van elfoglalva, amikor a szobában egyszerre csak t z |it ki. A leg-

o)

valÓszíntibb, hogy a tevékenység Íblytat.isa helyett inkább rovid Liton kime.nek[il a helyiségból' A jő neveló érti a |ájdalom és az orcjm kcizcitti osszjá.tékot, így képes pártfogoltját a neki legkedvezÓtb mÓdon motiVálni. AZt iStudja, hogy hiába ',hasznos'' a fájdalom, tril sok fájdalom már bénítÓ.

Egy tanár képes a fejlődést ob.jektívan szemlélni, nem tígy, mint maga azérintett. Ha tn eltér a tervétÓ,l, nemcsak saját ma'eának okoz csalődást, de anevelőjének is. Így mÓg erósebb a kényszer, nagyobb a muszáj. Sikerorien.tált emberek nemhogy kertilik a kontrollt, inkább tidvcizlik azt.

Tanárának elvárása tnnel szemben joval nagyobb, mint amire saját ma-gát egyáltalán képesnek tartja. AZ elvárások olyanok, mint az iránytíí: meg-határozzák aZ utat' amelyet életÜnk során bejárunk. Ha a mérce a tréner ke.zében van, iobban kell igyekezni.

Fontos tanács

Keressen magának egy pártfogÓ tanácsadÓt!

o A pénztigyek tanára legalább tízszer annyi vagyonnal rendelkez.zék' mint tn!

o Tapasztalatai alapján ő segíthet a hibák eIkertilésében.o Scgítséget ny jt onnek tehetsége kiaknázásában' és megakadá.

|yozza, hogy idót veszítsen.o A tanár képes erősen motiválni ont, még akkor is, ha néha kényte-

len egy kis ',kényszert'' is gyakorolni.o Fi.eyeli az tn elómenetelét, és ellenórzi a teljesítményét.o Gyakran tereli tnt olyan nagy célok felé, amelyeknek egyedÜl neki

sem vágott volna.

E konyv kezdeményezéseinek a gyakorlatba valÓ áttiltetéséhez a legbizto.sabb mődszer a tréner-elv. Semmi nem olyan eredménycs, és mé-g csakmegkozelítÓ1eg sem hoz rovid idíí alatt olyan sikert, mint egy jő tanácsadÓ.Ezzel kapcsolatban azonnal feltncriilnck a kovetkezó kérdések: Mit ielentaz, ho.ey ,,nagyon jÓ mentor''? Hol tall,rlom meg? Hogyan tudom ót rávenni,hogy a tanácsadÓm legycn.1 A kÚ1lz(:s alatt milyen szabályokhoz kell tarta-nom magaln? Mivel ezek lorrtos kcrtlcsck, a l3. fejezet csak ezzel a témávalfoglalkozik.

Akiknek nincs pénztik, a gyengéikre koncentrá!nakKérem, írja le' mely érvek szőlnak amellett' hogy oIr Vagyonos lcgyen,

(.\ Illelyek ellene? Sorolja felerós és gyenge tulajdonságait!

Nleg|igyelte, hogy melyik rubrikában kezdett el írni? Egyetlen ember semll,'\.:. gozdtg, aki eLósztlr a g1lengéire koncentr l! Ez persze nem azt jelenti,lr.r.'y n7 árnyoldalakat nem vessztik figyelembe. Itt most arrÓl a fontossági'.rrI.rcndrÓ,l beszélÍ.ink, ahogyan onnek a negatívumok és a pozitívumok, ,;zcbe jutottak.

.l.alán hallott már olyan elméletrÓ,l, hogy sikert akkor ériink el, ha legyóz-

l rrk rossz tulajdonságainkat. Manapságez atézis már elavult, hiszen tudjuk'llrrr].y ggy gyengeség legyózése annyi energiát vesz igénybe, hogy célunkrrrL'gvalősítáSára már nem marad elég erónk' illetve éppen hogy csak elérjtik'rz litlagos színvonalat.

Az erosségei teszik ont gazdaggá,\zok a tulajdonságok' amelyek ont gazdaggá leszik. az ()rt cr.tísstigt'i.

\ t'uytik példaként a teniszt. Steffi Gráf ktilonos eróssége a tenycre:s iit['s.',|1. igy aztán amikor csak tudta, megprőbálta ezt az erósstjgct tlevctrri.\ lle lyett, ho.ey arra koncentrált volna, hogy viszonylag gyenge fonákjít.1a-

\ |lsa. megkíSérelt mindig Ligy helyezkedni, hogy tenyeresét alkalmazhassa.llllenfeleinek nem maradt más hátra, mint hogy megprőbálják a tenisze-

,'( )|l.i gyenge pontját megtalálni. Ennek kivédésére edzési tervét megváltoz-l.lttiik: a cél most az|eLt, hogy gyenge fonákján javítsanak. Ennek az|ett a| ( )Vctkezménye, hogy Steffinek elment a kedve a játéktÓl. Arra koncentrált,]rr r-Y fle veszítsen, és nem arra, hogy gy6zzon.

il,lagy a kiiL nbség aktjzijtt, ha valaki az'ért játszik, hogy ne veszítsen, vagy

'l t;rÍ, hogy nyerjen.Milyen sokan elveszítik életkedv ket és a gazdagsághoz vezeÍ.6 minden

67

esélyriket, csak azért' mert kétségbeeSetten prőbálkoznak rirrá lenni gyengeképességeiken. Szélmalomharc ez, amely minden rcimet kiirt. Ne krizdj n

nnraga ellerr, hanem keresse a megold(tst! Ha mostanáig nem tudott meg-tanulni konyvelni' valőszínri,leg Soha nem is lesz ez az eróssége. Fogadja elezt a tényt. és keressen inkább egy jÓ k nyvelót!

De ne hanyagolja cl erósségeit se! optimális kibontakoztatásukhoz ke-ressen.magának egy mentort, azaz o|yan személyt' aki rendszeresen támo-gatja Ont, addig ,,edzi'', amíg erósségeibÓ1 kiforrott tulajdonságok lesznek.Talriljon megokl st u g1:engeségei kivéclésére, és trénert, aki az erósségeits e gít i ki bont akoz't atni !

Mekkora áravan a jo|étnek?

A lcgktilonb z(fub rémtcirténetek kerin.eenek arről, hogy mi mindent kcllÍclítldozni a tazcla.esá.9ért. Az egészség lerombolásátÓl kezdve a család el-harryaeolísírn kereszttil a pénzre éhes szornyeteggé válásig nincs olyasmi,arrlicrt llc lChctne a jőlét iránti torekvést felelő.ssé tenni.

I Itlgy cgeszségcs.e és boldog családi életet él-e. az e|sósorban az tn hoz-zlili||lisiit<jl |tigg. Altalában a pénztelenség vet árnyékot a csa|ádi életre, il-letve klir.osítja az egészséget. Nem a jőmőd, inkább apénz hiánya vezet b -rr(izi'shcz.

A i(j|ct nent rd ngosség. Ebbóla k nyvbÓ,l elsajátÍthatja ahozzávezetícls(í lcpéseket. A jrimrid elérése persze árat kÓvetel: az idejét. Nem kell'hogy clidegenedjen a családjátÓl' de bizonyos idóre most sztiksége lesz. Né-hány őrára, ho.ey czt a konyvet feIdolgozza, és néhány napra, hoey alapjai-ban átrendczze anyagi iigyeit. Ez a torekvés a jcivÓben is igénybe vesz majdhavi néhány rát' Dc mindez semmi ahhoz képest, amennyi idot on hossztitávon nyerni fog.

sábbát éve lpihencí évKőpzelje el, hogy az elkovetkezendó()t Óvbcíl egyet szabadságon tcilt. EZ

alatt aZ év alatt azt teheti, amit akar, nregpcdig Ligy, hogy nem kell tcirnie afejét ki|iZetctlen számlákon. oda utazhat' ahtlvá csak akar, azza| foglalkoz.hat, ami cirornet okoz, és kLil nberr stlltlt rtiItcs rlí iclc.je.

Ez a -eondolat az ótestamenturrlbtil vlrlti. A szctttita népek kilenc év mun-ka után e.ey Óv pihenót szántak nragttkttltk. lr le Iki Ilrcgtisztulás évét. Ilyenkorte]jeS nyugalomban elgondolkclzlrirttlrk ltz tiIe liik(irr' és me.qtervezték a ko-vetkczóévtizedct. Ha akartak, cltttlrz(lrk ' r,ltt'y t;1l1lctt ncrn foglalkoztak sem-mivel.

Kilenc év munka után, amikor a pénz már nem jelcrrtctt lrklrtlli|yt szít.||lomra' sót végre elfoglalta a neki kijárÓ helyet, azaz clctcrlt tlitltasza lett.t:Ir is kivettem magamnak egy szabad évet. Ekkor már a rncgtakarított pén-zcrrt kamataiből éltem. A szabadságom pihenéssel kezdtent, rrrajd utazgat.llrtn, és a legktil nbozÓtlb tanfolyamokon Vettem részt. Megtanultarn medi.t;iIrri, és nyugodtabbá váltam. oIyan konyveket olvastam, amelyeknek e lózíírrrLrnkámhoz semmi k ziik nem volt, egyszerríen csak gazdagították az élc-Ie lnet. Megtanultam elmélyedni, és figyelni saját belsóhangomra. Elhatá.tttz,tam, hogy megtervezem a j vómet, de meg kellett állapítanom, hogy vá-Ilrszok helyett csak kérdések voltak a fejemben. Ezek a kérdések két dologl'iirlil forogtak: tudni akartam, hogy ki vagyok én, miért vagyok itt, és Ini azt.lctem értelme. Hogy segítsek magamnak, írnikezdtem. E'lutaztam a Karib.te Ilgerhez, és azza| a feltett szándékkal ijltem Ie egy pálma alá, hogy mind a

kt't kérdést egy.egy mondattal megválaszolom.Gondo|om, sejti, milyen értékes idó volt ez a számomra. Tizenegy nap

1.S sok-Sok megírt oldal után végre tisztán láttam a feladatomat. LenyLígtzólt' azeró és energia, az a szenvedély, amely akkor szabadul fel benrrÍink, ha|..l|cdezzlik onmagunkban élettink értelmét. Én megta|áltam ezt. és így éle-tcIrr Lij értelmet kapott.

.Ialán on is rigy érzi' hogy bizonyos dolgokhozid6re és nyuga|omra len.rre szliksége. Mit tenne, ha kivehetné azt a bizonyos pihenó évet? Egy évet,;rItlikor azzal foglakozik, amivel csak akar, és a pénz nem játszik Szerepet.

'|.crmészetesen elhivatottságunkat felfedezhetjtik akkor is, ha anyagi fti.egÓscqben éliink. De talán egyetért velem abban' hogy az ilyen létfontossá.ekcrcléseknél jobb, ha anyagi gondok nem Zavarnak benniinket. A napi goll-tltlk rniatt t l sokan érzik tigy, hogy az élet |egfontosabb kérdéseinek nrcg.vitatására nem tudnak idót szakítani.

Hi.egye el, a legnagyobb árat akkor fizeti, ha nem rendezi vagyoni hcly-,, ctét! Csorba esik az nérzetén. Az optimális egészségi állapot is igényclrrérni anyagi biztonságot. Kezdje el felépíteni a vagyonát' ez a befektetés ga.r lrntáltan tcibbszorcisen megtértil ! Rengeteg idót nyerhet így

' példáu l egy te I-

1cs pihenóévet.E'n azt vallom' hogy az a jÓ' ha az embernek van pénze. Jobb gazclagnak

t:s egészségesnek lenni' mint szegénynek és betegnek. A vagyon birtoklásasokkaljobban megfelel az ember természetének, mint fordítva. A fejlődéstis az elórehaladás élettink terméSzetes tartozékai. A pénz gyarapítása is eb-Ilc a kategőriába tartozik.

69

oo

Lehet' hogy az eddig említettek bizonyos kori.ilmények kozcjtt kellernet-len érzéseket keltenek onben. Taldn az itt olvasottak cjsszetjtkozésben áll-nak eddiginézeteivei és hiedelmeive|.Ezért is kérem, hagyja, hogy egytittrájTjjtink, mit is gondo| tn valojríban a pénzr6.

A fejezet legÍontosabb gondolatai

A nagy célok reálisabbak, mint a kicsik' mert a problémák nem képesekeltakarni a célt.

A sikeres emberek tudják' hogy miért van sztikségtik muszáj helyzetekre:ugyanis sohasem lennének boldogok' ha nem sikeri.jlne a céljaikat elérni.

Ha korlátokat állít fel magának, el is éri veltik az elvárt hatásokat.

Vállalja a felelósséget a sikereiért is. Ha bebeszéli magának, hogy csLics-tcljesítményei nem megismételhetóek, iigy szabotálja cjnértékelésénekcr<ístidését.

Aki l l0 száza|ékot nyrijt, annak nem marad ideje kifogásokra' és muszája sikert elérnie.

Sziiksége van e-qy jő tanácsadÓra, aki tapasztalatai révén képes kihoznionbÓ,l a maximumot.

Aki elsósorban a gyengéire koncentrá|, soha nem lesz képes vagyont fel-építeni.

Nagy a kiil nbség akcizcitt' ha valaki azért játszik' hogy ne veszítsen.vagy azért, hogy nyerjen.

Sokan teljesen elveszítik életkedvtiket és minden esélytiket a eazdagság-ra, csak azért, mert kétségbeesetten prÓbálják kiktjsz bolni gyenge tulaj-donságaikat.

JÓlétének ára az ideje. De ez az á|dozat elenyészó ahhoz képest, amennyiidóvel gazdagabb lesz, ha meg tud majd élni a vagyona kamataibÓl. Ajőlét lehetóvé teszi, hogy nyugodtan, anyagi problémáktÓl mentesen el-gondolkodhasson élete érteImérÓ,l.

Mi a tényleges

.:

vé|eménye a pénzrcÍ|?

,,Jelenlegi helyzetiink nem más, mint életfiIozÓfiánk ttik rképe.''Anthony Robbins: UnLimited Power

I la megkérdezném, hogy szeretne-e Vagyonosabb lenni, valÓszínri1eg aztr'lilaszolná: ,,Micsoda kérdés! Hát ki ne Szeretne tobb pénzt?!''

Igaza van. De biztos benne, hogy tudatalattija is azt akarja, hogy tobb

1rt:rtze legyen? Emlékszik még a csomagktildó áruházza| kapcsolatos pél..llirlkra? Azt a ruhadarabot rendeli meg' amelyrÓ1 gy véli' hogy tetszeniIog. Alapjtíban véve pontosan azzal rendelkezik ma, amiro,l azt gondolja,lt,,'q.v e:j ' é's megfelel tnntk.

Mindaddig, amíg on tlgy gondolkodik a pénzrÓ1' ahogyan gondolkodik,rrrindig ugyanazt a megrendeléSt fogja feladni. Ez még akkor sem m ,kodik

rlrlisképpen' ha On gy gondolja' hogy t bb pénzt szeretne. o|yan ez' mintha;r 1lostást abban a reményben várná, hogy mást (vagy tobbet) hoz, mint amit( )It megrendelt. De ha tn mindig ugyanazt rendeli, nincs sok érte|me annak,lllr mást vár.

Kérem, válaszolja meg a k vetkezó kérdéseket:

o Ktjlt tt-e már tobbet' mint amennyit ki akart adni? Miért?o PrÓbálkozott-e már fogyőktirával - eredménytelentil? Miért nenr sike.

rtilt?o Elhatározta, hogy takarékoskodni fog, és aztán mégsem tette meg? Mi-

ért?Elhatározta, hogy három hőnapig nem vásárol magának ruhanem t, deaztán mégiscsak vett valamit? Miért?Vett-e már fel fedezetlen kolcs nt? Miért?Elófordult már, hogy takarékoskodni kezdett, majd abbahagyta? Miért?Volt már gy, ho-ey valamit nagyon elhatározott, és utána még sem lettbelÓ1e semmi? Miért?

ooo

10 1l

Mit gondol, miben volt a kiilcinbség' arnikor sikert ért el' és amikor kudarcotvallott?

Lehet' ho.ey bizonyos dolgoknálegyfajta belsóellenállás is gátolta ont?Kiil nbség von ak z tt, amiben hisztink, és amit okarunk. Elképzelhetó,

hogy szívesen lenne Vagyonos' de kcizben azt gondolja - apénzmegnyo-

morítja a jellemet.Ezért nagyon fontos, hogy tisztán lássa, mit gondol apénzrd. Az elko-

vetkezendÓ,]<ben tudatosan használom a hiedelem szőt a pénzr(fialkotott né-zetekk-e] kapcsolatban. Ha ráj n, hogy egyes nézetei mennyiben szolgáljákont céljai elérésében, rigy konnyedén változtatni tud azokon a nézeteken'arnclyek inkább gátlőak.

Mennyi készpénzt tart magáná|?Ha reggel kilép a lakása ajtaján, általában mennyi készpénz van onnél?

Kérem, írjaIe az cisszeget!

Í.orint

Miért csak ennyi? Miért nem t bb? Miért nem legalább l000 DM-nak meg-Í.e lelcíosszeg? A legttbben kevesebb mint 30O márkát taftanak apénztárcá-j u k ba n. Hogy m iért? Tanfolyam aink résztvevói ezt á\ta|ában a kovetkező,k-kcl indokolják:

o AnÓl félek, elveszítem a l000 márkát.o Attől félek' hogy egyszer en elkcjlt m.o Kirabolhatnak.o Rosszul érzem magam, ha sok pénz van nálam.o Nincs is ennyim.

Milyen Üzenetet klildenek az így gondolkodők tudata|attiiuknak? Fé|nek.Nem érzik jÓl magukat. Nem bíznak magukban. És ezt ,,csák'' l000 márká-nál. Vajon hogyan éreznék magukat nagyobb osszegeknél? A jőlétre valőfelkésziilés legjobb nődj.g, ha megtanuljuk magunkat jrit érezni a pénael.Azt tanácsolom: le.qyen onnél mindig l000 márka! Ne kciltse el, és ne tegyea t bbi kozé. Legyen eZ a Vastartalék. Ahogyan azizmaittrenírozza,ponto-san gy eddze a tudatalattiját is. A jőtét tudata is fejleszthetó (ha az említenosszegnél már jÓl érzi magát, novelje 5000-re). olyan vagyonos emberrelnem találkozik, akinél ne lenne legalább loOO DM készpénz. Ők már akkormegbarátkoztak ezze| a szokással, amikor még nem is voltak gazdagok.

tz13

Fontos tanács

Legyen onnél mindig l000 DM-nak megfeleló sszcg!

o lgy gazdagnak érzi magát, és me.gtanulja magát jÓl érezni a pénz-

Hozzászokik, hogy van pénze,Megtanulja, hogy vi gyázzon a pénzre.Leszoktatja magát arrÓl, hogy azért aggÓdjék' hogy netán eIveszítiapénzét, vagy kirabolják. Felkésztilarra, hogy kisebb kifizetések.hez mindig legyen pénz onnél.Erősíti cinfegyelmét.Jő riton halad a jÓ|ét fe|é' ha tudatalattijába bevésódik' hogy onnekapénz orcimet okoz.

i\ testiinkben végbemenó legt bb folyamat automatikus' tobbnyire tudolrrítst sem veszÍ.ink rÓ|a. Ahogyan a légzésre sem figyeliink, ugyaniigy bizorryos mélyen begyokerezett dogmák szinte automatikusan m ,kodtetik tudar;rIattinkat. E|gondolkozott-e már azon, hogy ez érvényes arra is' ahogyan tn;r tlénzével bánik?

Mi a véleménye a pénzrcí|J a gazdagságrol és ajolétrol?

Kérem, vizsgálja meg, hogyan gondolkodik a pénzr |! Jelolje meg aZGkllt a mondatokat, amelyek által megszőllíÍ.vaérzi magát. A tobbikijelentéstrr1a át rigy, ahogyan az onnek megfele|.

A pénz biidcis.Ha gazdag vagyok, csak a pénzemért szeretnek.Apenz kicsriszik az ujjaim koztil.Suszter, maradj a kaptafánálIAki a kicsit nem becsi'ili' az a nagyot nem érdenrli.A pénz jellemrombolÓ.A pénz hasznos.A pénz nem minden.Ha én pénzt kapok, az valakinek hiányzik.Sok pénzt csak kegyet|enséggel lehet szerezni.tJlÓ.bb megy át a teve a t fokán, nrintsem egy gazdag bejutna aMennyországba.Apénz beképzeltté és arrogánssá tesz.Csak az lesz gazdag, aki takarékoskodik.

aoo

ao

Mennyiben befo|yáso|ják ont a nézetei?l,átni fogjuk, hogy mely tényez<ik játszottak szerepet perrzr(Íl alkotott vc-

l. rtttiItyének kialakulásábart. Kérem. |ussa it mlig egyszcr lrz OIt íItaI Ilteg-

;.'l()lt mondatokat. Mit gondol, ezek a néZetek nrennyibcn beiolyásolják azl lctét? Érzi már, hogy anyagi hclyzete. nem elhanyagolhatci rnértékben,r r rc gcvózódéseinek ttikorkcpc?

| 'clretséges' hogy mcgkozelítÓ1eg olyanok a k rÜIménye i' mint amelyekrÓ1rr,'v hiszi. hogy ezek mcgfelelnek Onrrck?

A mult nem azonos a jovovelNéhány évvcl ezelótt 96 kilti voltam, és utáltam íutni. Kevés dolog tudott

'rkkora undorral eltolteni' mint az a .eondolat, hogy mint egy hiilye. futás círrrrin, vonszoljarn magamat a szabadban. Amli-qy is azt vallottam, ho-uy ezrrt'ttt valő épelméj eknek. ValarnikromoszÓmahibának kellszerepet játsza.rria abban, ha valaki hidegben. esÓ.ben rÓja a kor ket' ahelyett hogy odabent

1riIrengetne a jő melcg á.eyban.

Nem véletlen' hogy így alakultak a, jogging''.gal kapcsolatos néZeteim.IlIrllÓkszem' az iskolai tornaÓrákon futőlépésben kellett eljutnunk az oltGt(ít(fl asportpályáig. Sajnos. egy alkalomrnal a tornatanárom pont mci.qottem

lLltott. RendkívLili peda.eÓgiai érzekkel tiv ltve krjzolte: ,,Scháfer, ne lyukatrt'ssen a ftjlclbe, haIrem prÓbáIjon Incg futni! Az elefánt magához képesttiinnyedén jár. Maga olyan zajt kelt, hogy t kilométeres k rzetbcn cli.|cszti;r v'adakat!'' Es cz így ment tovább, le.ealább tíz percen kcrcsztliI. I{a.jtlrrrl kí-r iil ezt mindenki nagyon viccesnek találta' azegész osztírIy ra.jtarrr r(ih(ig(itt.|)c ahhoz, hogy én is ncvethessek' még nem volt clÓg rrbizalrtlltttl. lItklilllr.'vÚr1tjlni kezdtem a iutást. Minden rnás sportágra rá lchctctt lrcszÚ|rli' tIt'lrlLrtás... nem.eZtényleg,'tLil idétlcn''.Ezanézetazévckstlt.iittltlriet|t'Irttcmtné vált. Gondolhatja' hogy a korrdíciÓm is ennek mcgÍclcl(ÍcIt irIlrkrrll.

Maradt is volna minden a régiben, ha néhány évvel ezel tt Ilcttt istttt't

l'cclterl volna ossze Hawaii-on a hosziitávfutÓ Stu Middclrnarl-ncl. Ncgy-\'()Iléves korára megnyertc az sszes létezó hosszrjtávfutÓ versenyt. Ús tiillllr ilírgrekordot állított fel: l000 mérfold l l nap alatt; a Rocky-Mourltain-frr-rlis (600 mérfold); a hatnapos franciaországi futás, az EgyesLilt Allamokbeli|';rjrtokság l00 rtlcr|oldott . . .

Arnikor elr-neséltem neki, hogy én l.li nem állhatonr a Íutást, az arcára hir.

! t.t.n szereti a szegényeket.L-l A siker nrértéke a pénz.L_-] Ha sok penzerrl van' aprÓsi.lgoknak nlár nerrr is tuclok cjriilni.L--J A péItz kényeInressé tcsz.L--J A penz szép és jő.Ll A pénz tiszta energia.LJ A gazclagság nagányossá tesz.LJ En szeretenr a pénzt.

r-_\ Aki gazdag, anttak nincsen igazi barátja.

L] A.gazdagság irigyeket sztil.LJ Az rrtolso ingnek nincs zsehe.

! A sok pénz csak aggodalmakat és problémát okoz.! } sazdagság egészségenl rovásáramegy.Ll En a j vÓ.ben is elégedett leszek azzal, ántim van.LJ Ha akamírn, és mindent beleaclnék, gazclag lehetnék

- cle nenr akarok.Fi A-ga7dagság csa|ádonr rovísára megy.UPénzze| sok jőt lehet tenni.L.J Mirjclnen nrinden, amim van, a pénz utáni <licséretes tcjrekvésenrnek

- k(isziinhctó.

LJ A pénz boldogít.L J

^\i azt gondolja, hogy pénzzel nem lehet bolclogságot venni, az csak azt nenr

- ttrtlja, hogy hol vásároljon.

I l A pt:rtz tteItt mint|en. de pénz nélktil rttinden sentmi.L] I'ÚtlzlelcnÍil bukott enlber vagyok.!- l Mitlclcn elííre elrendeltetett.L J A szcgénység rossz, szánalnras és siralnlas.

.. ];,I".Í|."'koclásra csak csavargciknak és tehetségteleneknek van sziiksége.Lt b.tcgedJ nreg azzal, amid van.L] Sok pénzze| csak ellustulnék' és nehézkessé válnék.! T bbet' nrint anrinr varr, soha nenr Íbgok keresni.LJ Ahhoz hogy sok

'pénzenr legyen, onnli.o nleg kellene változnonr, hogy a

- társam nrár nem is szeretne.

! Jo és.intelligerts entbereknek minclig vagyonosaknak kellene lennitik.L-J A cslllagokbatl.van megírva' hogy gazdag leszek-e Vagy sem.|-J A sZerenyscig dtcséretes. szép tloIog.L] T l sok pénz nrár obszcén.LJ Soha nent voltant annyira Í.egyelrnezett, hogy képes letten.r volna

- takarékoskodrri.

L_l Nincs szerencsénl.!-J Sok pénzze| dekadenssé válok.LJ Ha a gyernlekein gazdagságban nónek fel, a jellemtik n esik csorba, és a_ drog rabjaiví válnak.

,-! A gazdagság igazságtalan, amikor annyi en-rber éhezik.L--] Van a pénznél fontosabb.Ll Ha nagyobb a j vedelnlenr, tobb adÓt kell f.izetnenr.L--.J Vonzonr a pénzt, nrint a mágnes.

11

telen egyfajta misszionáriusi kifQezés tilt ki. Majd elképesztiíajánlatot tett:

''Vedd a cipód, és elme.eyi.ink egytitt futni. Látom a moz.eásoclon. hogy jőfutő lehetne belÓ,led.'' Stu Middelman kifejlesztett egy nt<jdszert' amelymegnove|i az energiát, és így a zsírtartalőkok gyorsabban tudnak felhaszná-lődni. Az elején mé.q prőbáltam némi ellenál|ást tanrisítani. ho-ey: ,,Ugye,dél van, és ilyenkor jobb, ha 96 kilÓmat Óvatosan 1rzomaz árnyékban, és citpercnél tovább amrigy sem bírom a trízó napon''. De Stu nem hallgatott rám,egyszer en meg akarta mutatni nekem' hogy másra is képes vagyok.

Elkezdti.ink futni - előszcir szép lassan. Az első cit percben Stu eIemeztea stí|usomat, és kommentálta, amitjÓl csináltam. Majd actott néhány légzés-sel, kéz- és |ábtartással kapcsolatos tanácsot. Me.elepő,mődon nem fáradtamel. Kortilbe|tiI két és fél őrat futottunk. BÍjszke voltam, hogy sikertilt végig-csinálnom az elsó edzést, és ráadásul még or mom iS te|t benne.

Azót'aa futás életem részévé vált.20 kilőt fo.eytarn, és cissze sem lehethasonlítani mai kondíciőmat régi mivoltommal. Manapság már nem is ér-tem' hogy miért nem fut mindenki. A sport annyi erót és energiát ad!

Ezze| a példával szerettem volna megmutatni, hogy cinmagunkkal kap.csolatos véleményiink bárm ikor megváltoztathatő.

Tisztázza magában, hogy mit is gondol vatojában apénzrc5||

Képzelje el, hogy nagyon gazdag. Írja le, mit ért az anyagi bóség fogaI-mán (tÓke, pénz, tulajdonjavak, vagyon stb.):

Milyen érvek támasztják alá azt, hogy on gazdag le.eyen? Milyen elónyok-kel és milyen hátrányokkaljárna? Fussa át mée eeyszer a megjelolt kijelen-téseket!

N'lilyen az elónycik és a hátrányok aránya? Elképzelhetó, hogy az cl<írly(ik

rrrllrikához tobbet ír. De ne feleclje, hiedelmeinknél nern a tÓbbsi'g clve ' ha-

||('lTl aZ érzelmi eró dcint.

Egyet|en meggyózodés is donto lehetD ntéseinknéI nem a:jcíts:ik s:,erepet, hogy hcíny,Jéle negatív vctg.v po:itív

tttcggyózótlés htiz'cjtlik meg mi)g tttik, hanem a:, hogy eg1l elhat rozás mi-ll,L,n eríjsen' hat a: ér:elneinkre. Az emberek nag/ t bbséqénél ct: anyagil,tt.sé8 neTatív asszoc.idcirjt vtílt ki. Cyokrctn a, negatív képzettdrsít sok eró.

','!ll'sek, mint a: anyagi ftiggetlenségr(íl alkotott kép'

JÓ példa erre egy ismeróscjm, aki hiába tudja, hogy a gazdagság neki elérrl'Tkct jelentene, például: tc'bb időt tudna a családjával tcjlteni, jobb kciriil.rrrÚnyek kozott élhetnének. Feleségének és neki nem kellene olyan kemé-rrvcrr dolgoznia, lehetnének alkalmazottaik' tobbet utazhatnának, és tij isme-r..l st'qCket kcithetnéItek.

Ilzze| a gondolkodásmőddal minden rendben is lehetne, a probléma csaktrlt Vorr, hogy ismeróscjm azt vallja: a sok pénz jellemrombolő, és mivel szá-rrtlira az egyenes jellem, a tisztesség rendkívtil fontos tulajdonságok, így kti-lrlIrbozó nézeteit nem képes sszeegyeztetni, ezért inkább ,'cjrcjmmel'' le-rrttlnd a saját és családja.eazda.eságáről. Inkább koltekezik, nem takarít meg.,('IlrInit, nehogy véletlenÍ.il is abba a helyzetbe kertiljon, ho.ey esetleg fel tud.

1:r e píteni a saját vagyonát, hiszen ,,apénzb|idos''. objektívan nézve az ilyen|lyt'záá||ás magát intelligensnek tartÓ embereknél (így nála is) enyhén szől-i lr butaság' ami egyáltalán nem néltÓ hozzá. De mit lehet tenni, ha valaki( \ilk így érzi rnagiit,,érintetlen és tiszta'' jellemnek. . . ?!

Figyelem!

I- k nyv legfontosabb gyakorlatai k vetkeznek nlost. Minden az tnhiedelmein miilik! Hiába akar gazdaggá válni, ha nem ismcri azezze|kapcsolatos néZeteit' Gondoljon arra: tudatalattija a legjobbat akarja'így az életétÓ1 pontosan azt kapja, ami megfelel a hiedelrtrcinck.

l llr a k nyvet csupán elolvassa, biztosarr talál egy-két hasztltls Ús ['rtÚkcs in.Iirr.rnáciÓt. De ha g.v kereseny'álto:tcttni akar anyagi he Ly:ctt;tt, rtkktlr tt |\,tt-

Itlr!atokat ír sban kell elvége:nie. Ha már idót és pénzt szctltcI crrc lt

|'tlnyvre, akkor tegye ezt Ligy, hogy értelme is le.eyen!

77

Melyek az tn pénzr6 vallott lcgfontosabb nézetei?

L2.

3.

Mi áll e nézetek m<igott?

Leh ets é ge s, h o.gy m e g-e y óz ód é s é n ek n a gy ré s ze i n k á bb vé l c t l c n s zc r íe n

alakult ki. TaIárr e lég volt az is' hogy az élctében fontos szerepet játSZő SZe-

mélyek ,,ellátták,'ont a legkÜlonbcjzÓbb életbolcsességekkel. Lehet. ho.eyegyszerűíen csak megfigyelte a kornyczetét. Valőszín( hogy a pénzzel kap-csolatban is hallott határozott áIlításokat. Esetlc.e látta' hogy sztilci hogyanintÓzik a pÓnztigyciket.

Sorolja fel azokat a szentélyekct (legalább hármat, Iegfeljebb tizet), akikaz e ls l8 évben a legertísebb bcfolyást gyakorolták orrre (apa. anya. bará-ttlk. rokonok' példaképek, tanár, nevelő. . . )!

Ki hat onre ma a legeróscbben? Kiindulhat abbÓl, ho.sy tcibbnyirc anrrak a

szernélynek a hatása a legnagyobb, akivel a legt bb idót t lti (társ, barátok,kol legák' szti l<i,k, m r.rn katársak. Sporttárs ak).

A fclsoroltak rnilycn viszonyban vannak apénzze|,? Hogyan intőzik urz.rnya-gi tigyeiket? Milyen tanácsokat adnak?

1. szernélv:

2. személy:

3. személy:

4. szcmély:

5. szcmély:

Vajon rosszat akarnak Onnek?A tanácsokkal tobb sze-mpontbÓl is ÓvatosaIl ke ll lxiIlrli. .I.crmészetesen

lr lcgtobben jőt akarnak. Altalában hihet a szlilcirlck' alttikcrr azt mondják:.l-cgyen jobb sorod, mint nekiink!" De ne sokkaL joltb. Csak egy kicsir jobb.N'lert akkor az on sikere a szÍ.ilÓ,}< kudarcának lenne a bizonyítéka. A taná-t sok lényege, hogy felmutassák azUtat, de a határokat is. Legyen sikeres,tlc ne tulzottan.

A legt bb tanács burkoltan nem más' mint a tanácsadÓ saját helyzetének.r|Íttámasztása, eyakran éppen azt az érzékeny pontot mutada mec, ahol at;lrlácsadő elbukott. Ha valaki onnek azt javasolja. hogy ne válla|jon kocká-tlttot,az illetóvalőszínri1eg csak a saját beszríft|ilt életéról beszél. A tan csok,1vakran saj t helyzetiink burkolt mogyar z,ttÍtti.

A tanácsadÓnak természetesen Szemmel kell tartani a saját életét is. Azok.r szi-ilÓ,k, akik szeretnék, hogy gyermekeik mellettiik maradjanak, nemigenltleiák azt tanácsolni, hogy menjen kiilfoldre dolgozni.

Alapvetően érvényes: Soho nefogadjon el tanácsot olyan embertól, akitr(rn ott van, ahovd On szeretne eliutni!

Megismerte a pénzro| vallott nézeteit _ és mosthogyan tovább?

Azokkal a nézetekkel, amelyeket a legtÖbb ember vall a pénzrr1,l, képte.lt.nség jÓmÓd nak lenni. Szabotálják saját jőléttiket, és maguknak kÓszcin-lrctik azt a helyzetet, amelyben vannak.

Elégedett tn a pénzrÓ1 vallott felfogásával? Ha nem hiszi el, hogy a pénz1ri és hasznos, akkor soha nem lesz jőmÓdri, még akkor sem, ha erre vágya-l'tlzik. A lényeg, hogy azokat a nézeteket erósítse magában, amelyek segítikt )nt céljai elérésében'

Lérez|k egy igen egyszer technika, amellyelképes 30 percen beltil meg.r'liltoztatni apénzr6 vallott néZctcit és az ehhez kapcsolÓdÓ dogmákat. Derrliclótt ezzel megismerkednénk, nézzuk meg, Van-e egyáltalán jogunk a hi.tiink n ..barkácsolni''!

Jo a pénz, vagy rossz?Vajon állíthatjuk.e a pénzr6 vallott egyes felfogásokrcil az-t' h<lgv aztlk

r.lazak vagy hamisak? A jÓ' a roSSZ' azigaz és a harnis fogalrrrliIril szrjltj ttí-

zisek mindig felforrősítják az érzelmeket.Néhány évszázaddal korábban még az volt az uralkod<j nézct, lrrlgy lr Iiii|tI

tliIryér alakri. Aki mást vallott, arra máglyahalál várt' A n vcrryekr.tjl is lrzl

1978

hittiik' hogy zoldek' amíg ki nern deriilt, hogy azért látunk színeket, mert atárgyak elnyelik a napfény spektrumának osszes tcjbbi színét. Ami megma-rad, az t nik a tárgy szírrének. Semmi nem olyan' mint ahogyan az a sze-miink elótt megmutatkozik. Az igaz és hamis szerinti felosztás nem viszelÓ,bbre a do|gok megértésében.

Mégis, nehéz elszakadni ettÓ,l a látásmődtÓl. Ennek fó oka a biztonságiránti i.eényt.ink. Szeretnénk bízni a ttbbiekben és onmagunkban. Nehe-zíinkre esik elfogadni olyan kijelentést, mint amit Konrad Adenauer, a voltnémet kancellár, tett: ,,Mit érdekel engem, hogy te.qnap milyen ostobaságo-kat mondtam ! " Ilyenkor rogt n arra gondolunk:,,De mi van a kcivetkezetes-séggel?''. Talán segít ezzel kapcsolatos nézetei rijragondolásában, ha elol-vassa Mahatma Gandhi kcivetkezó mondatait:

,,A kovetkezetesség nem abszoltit erény. Ha ma a dolgot másképpen lá.tom' mint tegnap' akkor nem az jelenti.e az egyetlen konzekvenciát, hogymegváltoztatom aZ irányt? Igy ugyan a miíltammal szemben nem voltamkovetkezetes, de kovetkezetes vagyok az igazsághoz. . . A kcivetkezetes-ség azt jelenti, hogy kovetem az igazságot, miután felismertem azt.''

Alrrikor Gandhi megnóstilt, bizonyosan más nézeteket vallott a házasság-rol Ós a szexról, mint amikor késÓbb elhatározta, hogy testét és lelkét csakiscs kizárőlag feladatának, India fiiggetlenségének szente|i. Ho.qy e hozzáá\|ás,,ic1z volt-e vagy sem, ennek megválaszolására nem vagyunk feljogosítva.

Es éppen erről van szÓ. Hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent beso-roljunk azigaz és a hamis kategőriáiba. A jő és a roSSZ kategÓriája teljesmértékben emberi találmány, a természetben ilyesmi nem létezik.

Hogyan szriletik a hiedelem?E-gyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztgazda, akinek volt

egy szép lova. A faluban sokan irigyelték ezért. Mondták is: ,,De jÓ lennenekijnk is egy ilyen szép állat!'' A paraszt csak azt válaszolta: ,,Kitudja. . . ''

Egy nap a lÓ elszaladt, és a falubeliek azt mondták: ,,Micsoda balszeren-cse!'' A gazda ismét csak .ey szÓIt. ,,Ki tudja . . . ''

Néhány hét mtílva a lÓ három másik vadlÓval tért vissza. A falubeli em-berek alig tértek ma.eukhoz: ,,Micsoda szerencse!'' - kiáltották. A gazdacsak annyit mondott: ,,Ki tudja . . . "

Anlikor a gazda fia be akarta tcirni az egyik vadlovat' a firi leesett, és eltorta lába. A falubeliek szornyÍilkcidtek: ,,No lám, csak nincs szerencséjtik a va-.eyonukkai, a lovak nélktil a gazda fia most egéSzséges lenne.'' De a paraszt-gazda csak hajtogatta: ,'Ki tudja . . . ''. Nem sokkal ezután kitcirt a háborri'a férfiakat behívtak katonának. Kivéve a parasztgazda fiát, óugyanis a beteg

80

|;rlla miatt nem tudott bevonulni. Nagyon bántotta lt tltlIrlg' lrz a1l.ja pcdig prl'liIta vigasztalni, és azt mondogatta. ,,Ki tudja, ki ttrcl.jir . . . ''

A hábor véget ért, és a falubeli férfiak koztiI egy scrrr.j tt vissza. Irigyel-tt.k is a gazdát, hiszen neki élt a fia. ,'Micsoda hihctctlcn szerencséje vanl''

rnondták.Nincs objektív valÓság. Einstein őta tudjuk, hogy a realitás a szemléló

rrrtívc' Amit látunk, az azé,rt lőtezik iigy, mert mi tigy látjuk. Ez a konyv on-rrt'k tigy ,,létez|k,,, ahogyan azt olvasniés értelmezniakarja. A kígyőknakr'z a k nyv egészen más valőság, Ók ugyanis csak infravcirciset látnak.

Ha már a realitás tÓ,liink fi.igg, nem egyszerritb a hiedelmeinket is ma.l'rrtlknak kialakítani? Biztosan előfordult már, hogy megváltoztatta a néze-tt.it. Szeretett valakit, de tjaik késő,bb mégis elváltak. Megtetszett egy ruha'1'yorsan megvette, de végtil mégsem hordta, mert csiinyának találta. Hiábar.rltoztatta meg a véleményét. on cinmaga maradt. on mindig az. ahogyan. 'rrrnagát látja.

KépzeljÍJk el a véleményt gy, mint egy asztallapot:

Ahhoz, hogy egy véleménybÓ1 hiedelem legyen' legalább három vagyrrtl9y, esetle.9 még tobb kÍjlonbozó, a véleményt alátámasztÓ tapasztalatra (a

1rÚldánknál maradva: asztallábra) varr sztikség.PrÓbálkozott-e már részvényekkel? Ha igen, miiyen sikerrel? Van né-

Irliny ismerósom, aki egyszer vagy kétszer ugyan már vett részvényt, de k z-lrcrr megsértették a részvényvásárlás minden valamire valÓ szabályát. Azír-lrllyam esésekor, hogy a még nagyobb veszteséget elkeriiljék, uyorsan eIacl-tlik a részvényeket. EbbÓ,l a tapasztalatbÓl kiindulva meggy<ízódéstikkc lctt.Ilrley ',A részvényekkel nincs szerencsém''. Az1|y mődon károsLrItak ltzLttliItkcrdezőskodni kezdenek' hogy kinek van még roSSZ tapasztaIata a rÚszvc-rryekkel kapcsolatban, és elkezdik szorgalmasan gyríjteni az asztlr||lilllrklrt.

81

Ahhoz, hogy véIeményiinket meger6sítsiik, mtisoktől is ,,kt)lcscjnvesziink,,tapasztalaÍokat. Fóleg ol1lan események utcín kutatunk, amelyek megerósítika véleménytinket.

Arra a kérdésre, hogy: ,,Jől gazdálkodik-e a pénzével?'', sokan azonna|rávágj ák a,,nem''- et, maj d r gton f (Íznek hozzá v a|ami ma gyarázatot' hogy

',eleve'' miért is képtelenek jől gazdálkodni. A sz,itu ciő, amelyben éltink,t tikr zi meggyózótlésein ket.

A pénz jellemrombolő. Hány embert ismer, aki osztja ezt a véleményt?Ők azok' akik azért nyitják ki az rijságot, hogy ennek a nézetnek a bizo-nyítékait találják meg benne' Vajon ugyanezek az emberek tudnának-e ta-

lálni arra is bizonyítékokat, hogy apénzjő, és hogy sok áldásos tevékenységvalÓsíthatÓ meg általa? Minden bizonnyal! Hiszen minden hiedelmet alá le-het támasztani. Bármelyiket! Ezért is van annyiféle vallási, filozÓfiai, poli-tikaiirányzat...

Hogyan |ehet megváltoztatni a pénzze| kapcso|atosnézeteinket?

Megállapítottuk, hogy nincs igaz vagy hamis nézet. VegyÚk például ezta nlondatot: ,'A gazdagnak sok az irigye.'' ValÓban minden gazdag emberreirigy valaki? Ez az á||ítás |egalább annyira felel meg a valÓságnak, mint azellenkezóje, hogy a gazdag embernek sok a csodálÓja. A kérdés nem aZ'hogy ez atézis \gaz-e vagy Sem. Itt csupán arről van szÓ, hogy segít-e tnnekelérni a céljait.

Természetesen ehhez elósz r tudnia kell, hogy mit is akar. Ha ezt mégnem tisztázta, kérem, most írja le! Gondolkozzone|, hogy mi akar lenni, mi-vel akar foglalkozni, és milyen anyagi kortilmények kozott kíván élni.Kezdje a távlaticélokkal, ezektájékoződási pontot nytijtanak a rovid- és kcj-

zéptáv cé|okhoz. Ne felejtse el bevonni az é|et cit legfontosabb terÍjletét:egészség, anyagiak, kapcsolatok, érzelmek és az élet értelme.

Hét va.ey tobb éven beliil szeretnék:

lenni: Milyennek akarja látni nmagát, milyennek lássák mások?

. . . foglalkozni: Milyen legyen egy átlagos napja? Mivel akar foglalkoz-ni, és mivel nem, soha t bbé?

o ' . . birtokolni: Milyen Vagyont, barátokat, egészsÚgt't t:s c.sirliiclot kívánrnasának?

I llirorn Vagy t bb éven beliil szeretnék:o . . . lenni: Milyennek akarja látni onmagát, milyennek lássák ont a t b.

biek?

. . . fogla|kozni: Milyen legyen átlagos egy napja? Mivel akar fogla|koz.ni, és mivel nem, soha tobbet?

. . . birtokolni: Milyen vagyont, barátokat' egészséget és családot kívánrnagának?

|-lt1lozzon vissza az on által korábban megjelolt kijelentésekhezl Melyekrry jtanak segítséget céljai elérésében? Mely tézisek gátolják? Ne fe|edje:t )tt ríllandőan keresi a bizclnyítékokat, amelyek alátámasztj k a nézeteit. Aztltil.jct, amire hiténekfiiggvényében koncentráI. Az tn vilríga olyannti lesz,.ttttilyennekazt hinni akarjo. Nagyon fontos, hogy tudja, mely meggyózódés

1e lcnt inkább hátrányt. Ugyanis a hibás dogmák ana kényszerítenek ben-rriirlket' hogy a téves dolgokra cisszpontosítsunk.

Kérem, írja fel ide azokat a nézeteket, amelyeken változtatni akar:

I

)

)

I

\

{ iondoljon az asztalrről rajzolt képre! Egy hiedelem egy véleménybtíl (asz-tlrllap) és sok-sok - azt alátámasztti - tapasztalatből (asztallábak) ő piil lL.l.

Ahhoz, hogy megváltoztassunk egy hiedelmet, ki kell tcirniink az sszesasztallábat. Egy pillanatra felejtse el a bizonyítékokat, és prÓbálja meg vé-leményét onmagában, elktilonítve megvizsgálni. Gondolkozzon el, hclgy azadott nézetnek, így elszigetelten, mi értelme van. Ha nem látja az érte|mét,kérdezzen rá még egyszer!

Ve.eytik például azt a kijelentést: ',A pénz jellemrombolő''. Íme, néhánykérdés, amelyek megkérdójelezik ennek a nem éppen segítÓkész nézetnekaz igazát. Figyelje meg' mit írt erre szemináriumom egyik résztvevóje' akikorábban hitt ebben a tézisben:

|. Miért nemfelel meg ct valősdgnak ez a nézet az én esetemben?Azért, mert van néhány ismeróscim' akik rendkívi.itjÓmődri és tisztessé-ges emberek. Ugyanakkor a szegénység még nem jelenti automatikusan,hogy valaki tisztességes. Ajellem nem a pénz fliggvénye. A gazdagságmár a Bibliában is pozitívumként szerepelt. Az Őtestamentum valamenY-nyi hőse gazdag volt'

2. Lehet-e va{yonos aza személy, aki megismertette velem' ezt a nézetet: ,,Ap é nz, j ellemrombolrj,, ?Ncm. És ha belegondolok, senkivel sem szeretnék cserélni, aki ezt a né-zetet vallja. Nem vágyom a munkájukra' nem szeretném a barátaikat, al akásukat, az autőj ukat. Nem szeretn ék hozzájuk hason l ítani Sem maga-tartásukban, sem nézeteikben. Hiába kedves emberek, de én nem akarokolyan lenni. mint ok.

3. Mit jelent nekem érzelmileg és anyagilag, ha a j vőben nem atlomfel ezta nézetemet?Megmaradnak azon kotelezettségeim, amelyeket nem szeretek. Lassanteljesen elkedvetlenedem. Szerintem a szegénység inkább megy a jellemrovására

- az ember eltompul, és érzéketlenné válik. Ha csak minimálisegzisztenciára vagyok képes, az nbecsiilésem nullára esik. olyan életetkellene élnem, amelybÓ1 hiányzik minden lelkesedés, és magam iránt iscsak megvetést éreznék.

4. Mit jeLent mindez. a csctldclomnak, azoknak, akiket szeretek?Nem tudom nekik azt az életmÓdot biZtosítani, amelyet megérdemelné-nek. Nem, még ennél is rosszabb: a saját példámmal és tanácsaimmal le-htizom Óket a szegénységbe. Talán még gátolnám iS a továbblépéstiket,csakhogy ne érezzem magamat alárendeltnek.

5. Hog1,an változik az életem, ha változtcttok ezen a meggyózódésemen?H o gyan fogom magam é re zni ?olyan dolgokra figyelek majd, amelyek gazdagítják és megszépítik az

84

cletemet. Keresnifogom a lehetóségeket. Nóaz cinőrzetcttt, rtrcrt crszinténbevallhatom magamnak, hogy képes vagyok erósíteni a jcllcrlemet, ésdolgozni a j vőmért. Minél nagyobb jÓmődot érek el, annál erósebbenrnutatkozhat meg igazi énem. Felszabadultnak érzem magam.

|V|ost nézze meg, hogy tn milyen nézetén akar elsÓként változtatni, és vá-Ilrszolja meg a már fent említett kérdéseket:

| . Miért nemfelel me7 ez a nézet a valős gnak az én esetemben?

) . I'ehet-e va7yonos az a személy, aki megismertette velem ezt a nézetet?

Mit jelent nekem érzelmileg és anya,gilag, ha a jc)vtíben nem atlomJbl ezÍa nézetemet?

| ' Mit jelent mindez a csalőtlomnak, azoknak, akiket szeretek?

Hogyan vcíltozik az életem, ha vriltoztatok ez,en a, ncggv :lítll.st'tttt'tt?H o gy an fo gom ma80m é r e zni ?

Változtasson a nézetein - megvá|tozik az élete!l rldig né.ey nagyon fontos lépést sikertilt megtennic:

l. Megismerte a pénzr6| alkotott véleményét. Valahárryszrlr ltz t'It.lr.llr'ttnem gy tcjrténik valami, mint ahogy azt Szerette voltra' rttcg kt.lI l't.rt.:'nie, milyen meggy6z6dés hriződott meg a sikertelenség nr g(ltt.

l. Megvizsgálta, hogy nézetei mennyiben ny jtanak segítséget ccl.jlri t.It.rt.séhez. Ehhez még egyszer tudatosította a célokat.

85

3. Egy pi|lanatra Szétválasztotta a meggy6zódését annak bizonyítékaitÓl.Így volt képes az on által vallott nézetetegy bizonyos táVolsáébÓl, onál.lÓan szemlélni.

4. Véleményét kritikus kérdéseknek vetette a|á, így annak helytállÓságát i|-letóen erós kételyek merliltek fel onben.

MoSt e|jutott abba a stádiumba' hogy helyettesítse régi véleményét egy rijjal.Végiil az rij véleménybí (lj nézetet faraghat azíital, hogy az ehhez szLiksé-ges tapasztalatok és bizonyítékok után kutat.

Lehet, most azt gondo|ja: ,'Nem lehet ez ilyen egyszerrlí, nem lehet egymeggy6z6dést csak gy, egyik pillanatrÓl a másikra kicserélni!'' Szeretnémmeghívni ont egy prÓbára. Az e gyetlen fe ltétel, hogy írásban v é gezze a gy a-korlatot. Remélem, ez a prőba elnyeri a tetsZéSét!

??I\v

t\??nn Il*oll ll ll llni:r'*-L]L]L]L]Mondjon b csrÍt régi meggy z désének, éshelyettesítse egy jja| !

Keressen a régi helyett egy jabb nézetet, amely céljai eléréséhez na-gyobb segítséget ny jt. olyat, amely erót ad, és lehetóvé teszi tnnek' hogya fontos dolgokra koncentráljon' Azután keressen olyan bizonyítékokat' ta.pasztalatokat, amelyek által ebbÓ1 a nézetb6' is hiedelem lesz. Ahogyan azasztalnak szt-iksége van legalább három vagy négy lábra' hogy stabilan áll-jon, onnek is lega|ább annyi, ezt a|átámasztő tapasztalattal kell rendelkez-

86

rrie. Ezen bizonyítékokat els tir;llrszllrIlt1tlkltt rtyLt.lodtan ',kikolcsonozheti''rnások életébÓ.l is.

Vegyiik ismét azt a korábbi rtcízctct' lrtlgy ''4 pénz jellemrornbolo''. Ala-kítsuk át ezt most egy jabb lrittc, 1lÚlclliLr| így ,Pénzzel sok jÓt tudok vég-

hezvinni. Az' hogy jÓt teszek.e Vagy Scnl. rajtam miílik, nem a pénzen''. Ke-ressen ehhez bizonyítékokat. NÓzzlik, hogyan vélekedik errÓ1 egy szeminá.riumi résztvevő:

l . osszeismerkedtem Karl-Heinz Bohmmel, aki pénzét és híres színész mi-voltát arra haszná|ja, hogy Kelet.Afrika népein segítsen. Apénz számáraeszkoz, hogy segíthessen másokon.

2 A volt fónokom' vagyonos ember lévén, a vállalaton belÍjl berendezettegy osztályt mozgássértilteknek. Mindig nagyon tiszteltem ót erós jelle.méért. A pénz segít neki, hogy másokkaljÓt tegyen.Az, hogy apénzze| t bb jőt vagy rosSzat teszek, kiz rőlog rajtam m lik.Minél vagyonosabb valaki, annál erósebben bontakozhat ki valÓdi énje.

Hiszek magamban. Apénz nálam jő helyem van. Boldoggá tesz, hogykét venezueIai kisgyermek keresztapja lehettem.

.i. Nagy tisztelettel nézek fel Sir John Templetonra. Milliárdos, és mégisszerényen él. l8 kiilÓnbozó alapítványa van. Ezeket nemcsak anyagilagtámogatja, hanem maga irányítja Óket. Vállalata vezetését már régen át.adta másnak' hogy így kizárÓlag az alapítványokkal tudjon foglalkozni.

Sorolja fel on is saját tapasztalatait, és alakítsa át régi hiedclmeit:

I{égihiedelem:

Uj hiedelem:

Apénzze| sok jÓt |ehet tenni.

l} izonyítékok, tapaSZtal atok :

87

Fontos tanács

Ahhoz, hogy pénztigyi céljait elérje, b cs t kelI mondania rési hiedel-meinek.

. Ne feledje, hogy élete hiedelmeinek ti'ikorképe!

. TaláIja meg' mely nézetei .'fe|elosek..azért. hogy on nem tud meg-gazdagodni!

o Válassza szétameggyóződést annak bizonyítékaitÓ|' és változtassaeddigi véleményét olyanra, amely ténylegesen segítséget ny jt cél-jai elérésében!

o Új véleményét alakítsa meggy6z6déssé azáltal, hogy aIátámaszdaazt megfeleló bizonyítékokkal !

o Ha megváltozott a hiedelme, kezdjen j do|gokka| foglalkozni, ve-gyen felrij szokásokat, így lassan azé|ete is megváltozik!

o Rogzítse j hiedelmét, tudatosítsa minden idegszálában' hogy mármegtette az elsó lépéseket saját jőléte felé!

o Ha eljutott idáig, aZ azt je|enti, rendelkezik a pénztigyi sikerhezsziiksé ges előfeltételekkel.

Ahhoz, hogy anyagicéljait elérje, három alapvetőmeg gy6z6désrevan sziik-sége:

l. A helyzetnek meg kell vá|toznia.2. Nekem kell ezt megváltoztatnom.3. Képes vagyok r ,hogy megváltoztassam.

Néha az ember olyan éIethelyzetbe jut, amikor rrá lesz rajta azérzés, hogy:''Muszáj változtatnom.'' Ilyen nehéz d ntésekkor átérezztik a saiát fe|elős-ségiinket, és kell lennie annyi cinbizalmunknak, hogy elhiggyiik: képesekvagyunk véghezvinni a sztikséges változtatásokat.

Napoleon Hi l l,,Gondo |kozz és gazdagodj l''* cím rí konyve valÓszín ri,lega legismertebb m asikerrÓ,l.

Mostohaanyja a k vetkezó szavakkal indította tjára 6t: ',Szégyen ne.ktink és gyermekeinknek ez a viskő, amelyet otthonunknak neveziink. l,ti-vel egészségesek vagyunk, nincs semmi okunk arra, hogy belet ródjtink a

* y.ag2ar.u^|ryegjelent: Napoleon HiI|: Gondolkozz és gazdagodj!Bagolyvár Kcinyv-kiadÓ' l996.

88

szegénységbe. Tudjuk nagyon jÓl, hogy a szegénység tlkit ir lttstltsiig Ús a kGz mb sség.

Ha jelenlegi koriilményeinken nem váitoztatunk' akkor gycrntekeinkilyen kciri.ilmények koz tt nőnek fe|, és beletcjródnek lt rlytlttlorba. En nemszeretem a szegénységet! Nem fogadtam el soha, hogy az én sorsom a sze-lénység, nem is akarok, és nem is tudok ebbe beletoródni!

Még nem tudom, hogyan tessztik meg az első lépést a szegénységbÓ1 azlrIryagi fiiggetlenség felé. De azt tudom, hogy sikerlilni fog, mindegy, med-tlig tart és mennyi áldozatot kellhoznunk érte, de ki kell szabadulnunk a sze-gcnység bortonébÓ,l! Gyermekeinket iskoláztatnunk kell, hogy Ók is élvez-Ircssék a mÚíveltség adta elónyoket. Fel kell ébresztenijnk benniik a becsvá-rlyat, hogy le akarják gy6zni a szegénységet. A szegénység nem betegség,tlc krÓnikussá válhat. Ha az ember egyszer beletoródott, nagyon nehéz rralcnni rajta.

Nem szégyen szegénynek sziiletni! A szégyen az,ha.,3gy vessztik át eztlrz orokséget, mint megfordíthatatlant. A világ egyik leggazdagabb és leg-|.cjlettebb országában éltink. Az esélyek mindenki számára léteznek' csakl.cl kell ismemi Óket, és élni kell veltik! Ami a családunkat illeti

- ha a |e-

lrctóségek nem jcinnek hozzánk, majd mi megteremtjtik Ó,]<et, és véget ve-ttink a nyomornak!

A szegénységet az' egész lénytinkben szétáradő bénultsághoz hasonlít-Iratjuk, amely lassan megoli a szabadság iránti vágyat, elrabolja az rom t

;tz é|et szépségei iránt, és aláássa a saját kezdeményezéseket. Megerósíti aIcgki'il nbozÓ,bb félelmekbe valÓ beletoródést, például a betegségektől, kri-tikátől' testi éS lelki fájda|maktÓl valÓ rettegést. Gyermekeink még tril kicsiklrhhoz, hogy felismerjék a szegénységbÓ1fakadÓ veszélyeket, amelyek ak-kor lépnek fel, ha a nyomorba, mint valami sorcsapásba, beletorődtink. Éngondoskodni fogok rÓla, hogy a gyerekeimnek soha ne kelljen szembesÍil-rriijk ezzel a veszé|lyel. Ezért kiépítem bennÍjk a jőlét ontudatát, hogy igenisclvárják a jÓmÓdot, és készek legyenek áldozatot hozni érte!''

Gondolja át még egyszer: musz j,hogy jelenlegi élethelyzete megváltoz-zl'k? Ha erre a kérdésre igennel válaszol. akkor ezt tnnek kcll rncgtcrtIric.cs Ón képes is lesz erre a változtatásra.

Az' hogy valamit musztÍjnak étez-e vagy Sem, az a nézet'eit(íl Í.iigg.U'oyancsak ebbo] a helyzetbÓ1 kiindulva lehet megváltoztatni at. otl |ltll't;,jlillását is.

89

Levera ge - hatástcibbszcirozésAhhoz, hogy valamivcl kapcsolatban visszavonhatatlanul erót vegyen

rajtunk a muszáj érzése, sz kségÚnk van ,,leverage''-re. A leverage annyitjelent' mint emelÓ1ratás' hatástobbszorozés. Akkor lép fel, valahányszornagy fájdalmat jelent onnek, ha valamit nem tehet meg' vagy nagy ciromet,ha megteheti.

Mesterségesen is létrehozhatő a leverage-hatás, a kovetkezó mÓdon;asszociálja a fájdalom érzését azza| a ténnyel, hogy anyagi helyzete nemváltozik.

Írja le mindazokat a dolgokat, amelyekrÓ1 le kellene mondania. Mi az,amiben soha nem lehet része, ha nem teremti meghozzá az anyagi bizton-ságot és fiiggetlenséget? Milyen kihatása lesz ennek családi életére, egész-ségére, lelkivilágára, nbecstilésére és a szabadság iránti igényére? El tudjaképzelni, hogy idősebb korában még mindig ugyanazokkal a problémákkalkell ktiszkodnie?

Pusztán a fájdalom elkerijlésére valő tcirekvés még nem kényszerít benniin-ket a cselekvésre. Ahhoz, hogy célunkbÓl muszáj legyen, fájdalomra is,

rcimre is sz|ikség van. Fájdalomra, ha célunkat nem sikeriil elérni' és circim-re, amelyet akkor érziink, ha e|érjiik.

Irja most |e, mely dolgokat tartana meg akkor is' ha anyagi fiiggetlenség-ben élhetne, és nem kellene tcibbé pénzért dolgoznia! Most kizárőlag olyas-mikre gondoljon, amik onnek és másoknak is csak or met és boldogságotjelentenek. Milyen hatással lenne ez életcircimére' családi életére, egész-ségére, lelkivilágára és onbecstilésére? Mennyi szabadicleje lenne, és milyenszÓrakozással t ltené azt? Mennyiben alakulnának másképp az élet értelmé-rÓ,l alkotott nézetet? Hogyan alakulna saját és szerettei élete?

Nagyon komoly okokra van szÜkség ahhoz' hogy a kívánságokből fe|tétlenmuszáj legyen. Cselekvésre kényszerítő indokokről van itt sző. A ,,hogyan''helyett inkább kér dezzen gyakrabban a,,m iértekre'' ! A kieme|kedő telj esít-ményeket eléró emberek kezdetben 90 száza1ékban koncentráltak a ,'miérrre'', éS csak l0 százalékban a,'hogyanra''. A legtobben azonban pont fordítva állnak hozzá:90 százalékban a,,hogyanra'' sszpontosítanak, és csak 10százalékban a ..miértre''.

90

Lassan eljutunk afejezet végére, így engedjc ttlcg' Iltlgy gratuláljak on-rrck eddigi munkájához. Nem kis fáradságába keriilt iitclolgtlzni az eddi.siIlézeteit és objektíven szemlélni eddigi hiedelrrrcit. Ezzel le|ektette jőléte

irlapkcivét. Eljutott odáig, hogy tudja, mit akar.Ami eddig gyakran csodának Í nt, azt hét éven belt-il on is elértheti. A

dontés az tn kezében Van, épp.igy, mint a jovóje iránt érzett felelósség.Mostanra pontos elképzelése van a jőlétrÓ1. Ennek érdekében már megtette

az elsó lépést, és megfogalmazta' hogy mit gondol a pénzr6. Btlcsr-it morr-

t|ott régi hiedelmeinek, és olyan j nézeteket vall, amelyek segítik céljai el-

crésében.

A Íejezet legfontosabb gondolatai

JelenIe.ei helyzetiink pontosan ti.ikrozi a meggyózódéseinket'

Alapjában véve pontosan olyan ma a helyzete, amirÓ,1 azthiszi, hogy eza jő és a helyes az on számára.

A jőmÓdra valő legjobb felkésztilési mÓdszer, ha megtanuljuk magunkatjől érezni apénz társaságában.

Az anyagi bóség a te.stobb emberben negatív érzelmeket vált ki. Gyakrana negatív asszociáciÓk erősebbek, mint aZ anyagi fliggetlenségrÓ,l alkotott pozitív kép.

Pénzhez valÓ viszonyának kialakítására alapvetóen hatott a kornyezete,amelyben felnótt, amit otthon tapasztalt, amit másoknál megfigyelt vagymásoktÓl hallott.

Ha gy kercsen meg akarja változtatni anyagi he lyzetét, brjcstít ke ll mon.

dania kedvezótlen nézeteinek.

HiábavalÓ dolo.s álmodozni a gazdagságr l, anélk|il hogy tisztáznánk ma-

gunkban az czze| kapcsolatos nézeteirrket, valamint azt, ho.ey adott eset-

ben haj landÓak va.eyunk_e helytelen, gátlÓ nézeteinkct me.eváltoztatni.

A tanácsadők nerncsak aZ utat mutatják meg, de a határokat is. A taná-

csok gyakran a tanácsadÓ saját helyzetének burkolt magyarázatai.

Ne keresscn tanácsot kozvetlen kozelében, inkább ott, ahonnan a legjob.bat kaphatja.Fontos, hogy olyan nézetekct valljon, amelyek valoban segítik Önt c..l.1ai

elérésében.Minden meg.eyózódés rncgváltoztathatÓ, elég rá 30 perc.

A rnLiltban is mÓdosítotturrk rnár nézeteinken vagy hozzáítllírstrrtktltt, tlr.:

QI

oa

oo

eZ legtobbszcir a véletlen m ve volt, vagy nem volt tudatos folyamat. MaOn ugyanezt tudatosan is megteheti.A meggyózódéssel kapcsolatos dontőkritérium: segít-e az általam vallottnézet a célomhoz vezetó ton?Ha va|ami az életében nem gy alaku|, ahogyan szeretné, keresse meg akudarc m g tt meghrizÓdő káros szemléletet!Ahhoz, hogy anyagi céljait elérje, három hittételre van sziiksége:l . A he|yzetnek meg kell változnia.2. Nekem kell ezt megvá|toztatnom.3. Képes vagyok rá, hogy megváltoztassam.Ahhoz, hogy muszáj legyen cse|ekedntink, szi.ikségt.ink van leverage.re.A leverage érzése a fájdalom elkeri.ilése iránti torekvésból és az rom ér-

zetébő,l fakad.A leverage-hatást konnyen elóidézhetjiik, ha asszociá|juk a fájda|mat az-

zal a ténnyel, hogy nem érjtik e| a célunkat, az ciromet pedig azzal, hogye|érjtik.Mindazok, akik nagy célokat értek el' kezdetekben 90 száza|ékban kon-centráltak a ,'miértre''' és csak l0 százalékban a,,hogyanra''.

Hogyan lesz 100 millionk?Praktikus tanácsok

92

Adosságok

,,Soha nc fogadj el rovid távri me.goldást, ha hosszr.i távLi problé.mával állsz szemben!''

Daniel S. PeÍia: Deals and Acauisitions

Manapság hitclre vírsárolni sokak szárnára természetessé vált. Németor-szágban négy háztartásbőlhárom él a fogyasztőihitel adta lehetóséggel. Mi-ért is ne? Ki az, aki zsugorinak Szeretne látszani?

A tanulmányaim után koriilbeliil egy év alatt 75 000 DM adÓsságom lett.FÓ,leg azért, nrert scmmiképpen nem akartam hasonlítani az édcsapámra,aki, ha valamit vásárolt, azonnal elÓ,1rrjzta a jegyzetfuzetét, és egy élesre he.gyezett kis ceruzával bevéste: ,,Bodo, fa.eyi, 0,40 márka, l968. 3.8.''' és eztlehetÓ1eg rÍ.ey tette, hogy mindenki lássa. Kínos volt!

En ennél sokkal nagyvonalribb voltam. Legtobbszor én hívtam meg a ba-rátaimat. Egy kis henccgÓs sem árt, gondoltam, ezért, amilyen -lyorsan csaklehetett, Vcttem egy autőt. Rossz leIkiismcrctemet aZZal nyLlctattarn, hogyaz adő rniatt vagyok ',kénytelen'' koItségeket produkálni. Csak hitelkirtyá-val fizettem, készpénzben soha. Ezt inkább a bankra bíztam' amit az elsóidÓkbcn rnég meg is tettek . . .

HaIlottam valami olyasmit is: ,,A nyeróazé|etét az elsóosztályon utazvateszi nle-g.'' Így számoinra Sem létczhetett más, csak az elsó osztály: Ncrnvolt,fr ccs. csak pezsgó, nern volt karaj, csak bélszín.

Ugy akartarn élni, rnintha a jovó már az cnyém lennc, cgy Vagyonos em.bcr jovóje. De rovid idón beltiljelentkezctt a m lt számlák' bírságok és e.ey-re nagyobb hitelkamatok kőpében. Mint jÓ keresettel rendclkczó iigynokneksikeriilt Lijabb és Lijabb kolcsoncikhciz jutnom. E'lkezdtem a pénzt rendezget-ni, ez' aztjelenti, hogy tij hitclt Vettem fel. hogy a ré.sieket fizetni tLrdjam.Lassan' de biztosan haladtam a telies csód felé.

Nern ruclonl. on milyen hclyzciben van. Ta|in azért o|vassa czt l |ejeze-tet. mert Ligy cjrzi. ez az utolső szalnlaszál, anribe még belekapaszkodhat. Ha

L)4

rrincs adőssága' akkor is arra kérem ,hogy az elsíí rréhírr-ry oldalt mindenképllen olvassa el.

Lehet az is, hogy fo'eyasztői adősságának mértéke még ',nem vészes''.Ilbben az esetben is olvassa végi.e a fejezetet! Lehetséges, hogy Lij szemlé.Icttel gazdagodik majd a ,'Csak ővatosan a kezdetekkel'' mottő alapján.

ostoba és inte|ligens adosságokTermészetesen az adősság sem r gton adÓsság. Egy ház vásárlásánál a

jclzáloggal szemben érték áll. Itt egyedi torvények érvényesek. Ezenkívijlszemé|yes kiadások, illetve cé.gének a koltségei indokolhatják a hitelfelvé-tclt. Az én vélemÓnyem aZ, hogy a fogyasztői, személyre szÓlÓ hitel kiild-IrÖsen veszélyes. Ennek klasszikus tárgyai: britor, autő, nyaralás' televíziő,rrrosÓgép, hi.fi torony. Sok fiatal azt gondolja, már azelsó lakásba kÖltozÓs'rrcl teljes háztartásra van sziiksége. SLirgósen szeretném lebeszélni arről.Irogy ilyen adÓsságokba keveredjen. Emlékszik még: ,,Amit akarunk, azrrcm egyenló azza|, amire szÍ.ikségiink van.''

Egészen másképp áll a dolog' ha a saját vállalatát építi fel. Gyors ncive.kcdés elképzelhetetlen a két fó támpillér: o.P. és o.P.M. (other people =rrlások és other people,s money = mások pénze) nélktjl.

Tekintstik át a fogyasztÓi hitelek elónyeit és hátrányait! Nézziik elószorlrz elónyÓket:

l.)L ny nincs! Hogy még egyértelmritb legyen: a fbgyasz,ttii lrite Ie k rlsltrlllik'Iclekrombolők, és meg lik a motiVáCiot. ordcj.gi kÖr cz.

Miért? Energiánkat kétféleképpen tudjuk bcfckte tni: tltlIr'ttzIlltlttlt|' t.t'yIrossziÍ távií megoldáson, és egy rovid távri látszatrnegtlltllisrrrl. r\ ltrr itI Iltr'tl

luegoldás problémája az, hogy egyre jobban eltávolít llcttttiiIt|rt.l lt llt':,:,ztttlivrakitfízcittcéltől. A mi célunk a jőlét. Azá|ta|,hogy hitcIe kt't r,t':zttttl' It'|.

rrte.eprőbáljuk -

valődi háttér nélkiil - kiélvezni a Incg e I S('Il| (.ll lrrtttr'tIt'lónyeit. Ezá|ta| megfosztjuk magunkat t rekvéseink értcIttlti(tr| |.'l'., ri'.,zIllzért, mert rcivid idón belÜl kideriil, hogy nem léptiink el<írc. A lX:Il,/ ||1'\':tlIl.'

rrlcgszámolhatÓ. Ha a teljes vagyonunkat felmérve arra a.1' e l.ctltttt.ttyt.. ;tt

trrnk, hogy kevesebbel rendelkeziink, mint nulla, akkor kcnytt'lcrrt l, r',r

95

gyunk feltenni a kérdést: tulajdonképpen minek is dolgozom? Másrészt,azá|ta|, hogy j vÓteli munkánk gyi.imolcsét már ma |earatjuk, demoralizá-lődunk. Harmadszor, pedig tudjuk, de legalábbis sejtjtik, hogy a fogyasztőihitel, mint olyan, ,,nem jÓ''. Ha huzamosabb ideig saját belsó hangunk elle-nében éliink, elveszítjiik cinérzetiinket. A gyenge onérzet egy ttal gyengemotiváciÓt is jelent.

Motiváciőink nagy része abből az elvárásbÓl ered, hogy jovÓ,beli helyze-ttink, de legalább a gyermekeink helyzete jobb lesz. Ezt csak rigy érjtik el,ha kcivettjnk egy hosszti távri stratégiát, amelyben szakértÓ,ként pozicionál-juk magunkat. Akit személyes gondok, például adÓsságok nyomasztanak,abből az emberbÓ,l hiányzik aZ e Stratégia megvalősításához sziikséges cisz.tonz6 er6, és természetesen aZ idó' Ehelyett az il|etó kénytelen lényegtelen,de slirgóssé vált dolgokkal foglalkozni.

Abban biztosak lehetiink, hogy mindig bekcivetkeznek nem várt esemé.nyek. Aki hitelból vásárol' aztveszi meg, amit jcivÓteli fizetésébÓ1 akar ki-fizetni. Ezek a jovedelmek azonban elmaradhatnak, és nem várt eseményekkovetkezhetnek be. Ismeretes, hogy a bankárok ugyancsak idegesen reagál-nak, ha a váratlan események kovetkeztében kimaradt jovedelem miatt nemtudjuk tovább fizetni a hitelkamatot. Az ideges bankárok ilyenkor lerombol-ják az életkedviinket és a motiváciÓnkat.

Mindannyiunk számára egyértelmíí, hogy fogyasztői hite|eket fe|vennilegalábbis nem okos dolog. Akkor vajon miért tekintjtik olyan terméSzetes-nek az ilyen adősságokat?

Hogyan jonnek |é|re az adősságok?Fontos' hogy felismerje: on a jelenIegi helyzetébe nem be|ekeveredett,

hanem egész egyszerÚíen csak hibás nézeteket vallott, illetve vall.Gondo|juk csak át aZ agy m kodéSét! Mindent megtesziink azért, hogy

elkertiljtik a fájdalmat, és hogy cjrcjmet szerezziink magunknak. AdÓsságokáltalában akkor j nnek létre' ha valaki pillanatnyi fájdalmat akar elkerijlni:ha valamirÓ.l le kell mondanunk, amire vágyunk, az fájdalmat okoz. De ter.mészetesen oromet éreznénk akkor, ha el tudnánk menni nyaralni, vagymegvehetnénk magunknak ezt vagy azt a szép ruhát. Agyunk mindig eró-sebben reagá| az aktuálisra, a k zvetlenre. Az, hogy hosszrj távon kellemet-lenségeink lesznek, ha tiíl sokat koltekeziink, az agyunk számáranem olyanlényeges. Az agy rovid távon fájdalmat akar elkeri,ilni, és or met átélni.

Az emberek ugyan kifejlesztették magukban a tervezéS és az elemzés ké-pességét, de a fájdalom elkertilését és az orcim megszerzését szolgá1ő prog.ram jőval intenzívebb, mint aZ ana|izá|ő.

96

Mindannyian tudjuk, hogy hossztí távon a teljcs clacl stldás |ájdalmask vetkezményei sokkal nagyobbak, mint a pillanatnyi lcnlondás okoztaszomoniság. Hiába okos ez a felismerés,ha az elm lt 4000 évben nem ve-Zetett el odáig, hogy a fogyasztőihitel intézményét megszt-intethettÍik volna.Az adősságok ugyanis nem racionális alapon jonnek létre.

Ahhoz' hogy megértsiik, milyen erósen befolyáso|ja cselekedeteinket amost- r met-átélni-és.fájdalmat-elkerÍilni program' szeretnék elmesélnicgy torténetet a régi babiloniakről.

Már a babiloniak is éltek a fogyasztői hitel lehetóségével. Ők a mai ban-kok óseihez, a pénzk lcscinzíkhozjártak, akik hasonlÓ kérdéseket tettek fel,mint amelyek számunkra is ismeretesek a mai banki megbeszélésekbÓ1, pél-dául: ,,Van onnek biztosítéka?'' Egy babiloni a manapság-szokványos fede-zeteken kívÍil még egy dolgot felajánlhatott - onmagát.Igy aztánvirágoz-hatott a pénzk lcsonzés, hiszen mindenki hitelképes volt, saját magát min-denki eladhatta. Ha egy babiloni a ko|cscint nem tudta visszafizetni, eladtákrabszolgának. Mint ahogyan manapság e|árvereznek egy házat, rigy kerilltcgy-egy ember is ,'kalapács alá,,' Tízb6 kilenc rabszolga végiil is a hírhedt|alnál végezte.

ókori tcjrténészek, így például a gorog torténetírő, Hérodotosz leírásaialapján tudjuk, hogy a babiloni városfal az antik világ hét csodája k zé tar-tozott. A Nabupolasszar uralkodása alatt kibóvített fal 50 méter magas' 18kilométer hosszti, és olyan széles volt, hogy hat egymás mellett meneteló lőclférhetett rajta.

A falat rabszolgák építették. A munka iszonyatosan nehéz volt. Az izzőnapon a rabszo|gák Sztinet nélkiil hordták a kovet. LegtobbjÍ.ik három évenbeliil meghalt. Ha a fáradtságtÓl cisszeestek, az 6rÓk ostorral verték Óket, és

ha már nem bírtak felállni, egyszerííen lelcjkték 6<et az tről, hogy a sziklá-kon lezuhanva szcirnyetha|janak. Ej1e| aztán cjsszeszedtÓk a holttcstckct.

Ez a |átv ány a bab i lon iak számár a mindennapos volt. A robot<l l t.r rlt llsz<l l

gák jelenléte minden babiloni lakos számárakézze|foghat(l valtisligkcIrt lc.tezett. Erdekes, hogy a falnál dolgoző rabszolgák kétharrnada ttctt't ltz t'||t'tt

séges hadifoglyokbÓl kerijlt ki, hanem az onmagukat elárvcrczrí, szltIlltrIságukat kockára tévó babiloniakbÓl.

Feltehetnénk a kérdést: Hogyan lehetett va|aki ennyirc ostolllt' lrrlt'y ilyt.lrkockázatot vállalt? Hogyan adhatta cinmagát zá|ogba, ha tudta, lt<lrly ttttly't.lt

kovetkezményekkel járhat eZ aZ elhatározás?A válasz egyszer : az emberi agy most akar or met, és tnost Il(.lIl :|l\;|l

|ájdalmat. A jelen tudata jőval erósebb és intenzívebb, mint a szalllttlslir'ttrIvalÓ lemondás és a rabszoIgaSors lehetséges j vÓképe. Mindebb(íl az kiivt.lkezik' hogy azana|izá|ő értelem nem visz minket messzire. Az a ki.jc|t.lrtt:s'

91

,'Pontosan lcl tudom mérni, hogy ha adősságot csinálok, nyomorba donthe-tem magaln'', sem régen, Sem ma nem tette meg a hatását. Nem beszélvearrol, ho.ey velLink tényIeg nem torténhetnek olyan szornyríségek, mint a ba-biloniakkal - tni csak a rabszolgasorshoz hasonlÓ helyzetbe keri.ilhetijnk'ha eladÓsodunk.

Hogyan tudom elkert'ilni az adosságot?Voltak babiloniak' akik kolcsont vettek fel. Sokan koztilÍ.ik rabszolgává

lettek. De voItak olyanok is. akik nagyon joltudtak bánni apénzze|. or let-építették a személyes vagyonukat, és Babilont a világ egyik leggazdagabbvárosává tették. Mi a ktilonbség lényege?

Vannak tehetséges, jÓ képességríí emberek, akik tonkreteszik magukatanyagilag. Megint mások tíz évve| eze|6tt a nulláről indultak, és ma vagyo-nos emberek. A feji'ikben ugyanaz afajdalnat-elkeriilni-és-rjrt)met-dtélniprogram van.

A ktilonbség a fájdalom és az rom egyénenként vá|tozó értelmezésébenrejlik. Mindannyian rendelkezÍjnk egyfajta hitrendszerrel. Ennek fti-egvé.nyében érz|ink or met és bánatot. Ismerek olyan férfiakat, akik csak tisztaselyem' neves tervez6t6származÓ nyakkendót hajlandőak viselr-ri, és enneklegalább 89 márkába kellkeriilnie. Ők ténylegesen fizikai fájdalmat érezné-nek, ha egy poliészter C&A nyakkendrít kellene felvenniijk, és az áruháziembléma egy kisebb szélfuvallattől mindenki számára láthatővá válna. Deolyanokat is ismerek, akik akkor éreznének fizikai fájdalmat, ha tobb mint89 márkát kellene kiadniuk egy nyakkendőért.

C sele ketlet ein ket nen,,lo gikus me g ítélé sek', és'sz nclékok hat rí rozzákmeg, hanem az általunk vallott nézetek. Ha megvá,ltoztatjuk ezeket, egybena ny ttgi he ly zet iink i s me gv dh ozi k.

Kérent, tegye fel magának a kcivetkezó kérdést: ,,Miért vagyok érdemesarra, hogy sok pénzem legyen?''

Kérdezze meg nmagátől, hogy mely nézetei a felelősek az adősságaiért.Ime, néhány kérdés, amelyek a segítségére lehetnek:

o Milyen hátrányom származik abbÓl' ha megszabadulok az adÓsságaim-tcíl? (Ugyanis, ha nem léteznének ilyen árnyoldalak, akkor nem lennénekadÓsságai.) Lehetséges hátrányok: kevesebb szabadidő' megszorítások,tekintélvvesztés. ellustulás' . .

o Milyen elónyom származik abből, ha megszabaclLrltlk ltz lttltjssligairntÓl./

o EzekbÓ1 az eIóny kbÓ1 milyen további előnyokre számíthatok?

o Mely nézeteim a felelósek az adősságaimért?

Milyen hátrányom származhat abbÓl, ha továbbra is megmaradnak azadÓssásaim?

. Hogvan akarok donteni?

l..crem, térjen vissza az 5. fejezet eyakorlataihoz, és változtasson az eddigirrÚ.zetein. Programozza át magát: on a saját életének irányítÓja, és nem va-l lr rnilyen véletlenij l átvett hiedelem rabszol gáj a.

Tizenhárom praktikus tanács az adosságokIeépítéséhez| . Ósszpontosítson hosszti távií céljáral Tegye fel magának a kérdést, hogy

mirrdaz, amit gondol, mond és tesz, mennyiben segíti céljai elérését.l. Változtasson a hiedelmeinI A .qyakorlati tanácsok sem érnek semmit, ha

nem változtat a pénzli.eyekkel kapcsolatos eddigi szemléletén, a szélma.lomharcnak nem sok értelme van.

i. Soha ne mondja azt: ,,ezen már nem miilik''! Mostantől kezdve minden|illér számít.

l. Sorolja felaz cisszes kiadását! Tudom' hogy ez egy kicsit fáradsá.gos do.log, de ígérem, megéri. Dolgozzon ki egy kciltségvetéSi tervet!

.' Tépje szét a hitelkártyáját! Most rogton! Csak akkor szerczzen be jat,ha a számláján legalább l00 000 DM van!

tr. Változtassa át a hosszrilejáratrl hiteleit rcivid lejáratLivli! lgy lr klttttllttlkalacsonyabbak lesznek, és elkezdhet tcirleszteni.

/. Vegye sorba a kinnlevóségeit! Keresse fel az adÓsait, cs kttrje visszlt;tkolcscinciketl Ajánljon fel részletfizetést! Lelkesen ktisz(iIriiirI lt|(.lt' l|||lldcn egyes visszafizetést!

99

8. Beszéljen nyíltan a hitelezőivel! A bujdosás csak ér.tctlcrrscget és bosz-sziiságot okoz. Beszé|j en ezért nyíltan, és a legtobbcIr cgyctértenek majdvisszafizetési ajánIatával.

9. Maximum a felét ajánlja fel annak az sszegnek, anlclyet tény|egesenvissza tud ftzetni havonta! Ennek két oka van: azels<íaz, hogy így azon-nal elkezdhet takarékoskodni. Másodszor pedig biztosnak kell lennie ab-ban, hogy valőban ki tudja fizetni az ígért részleteket, nehogy csalődástokozzon hitelezóinek.

l0. Minden egyes rijabb kiadás elótt tegye fe| magának a kérdést: Erre mostvalőban sziikségem van? FeltétlenÍiL meg kell ezt venn,em?

1 l. Nézzen j kereseti lehetóségek után!12. Határozza meg azt a maximális cisszeget, amelyet havonta elk lthet és

azt a minimális sszeget, amelyet havonta meg kell keresnie.l3. Építse ki magában a stirgósség érzetét| Gytzzemeg magát arrÓl, hogy a

dolgok komolyra fordultak! Amilyen gyorsan csak tud, cselekedjen.Ugye' változtatott eddigi nézetein, és eltépte a hitelkártyáit?

Stratégiák az adÓsság keze!éséreAz adősság kezelésének legjobb mÓdszere a t r|esztés. Ez nem mindig

olyan egyszer . Ha már on kénytelen egy ideig az adősságaival egyiitt élni,szeretnék segítséget nyrijtani abban, hogy ennek ellenére is bo|dog lehessen.

Mit gondo| az adosságrÓ|?A problémákhoz valÓ hozzítá||ásomat már ismeri: két oldaluk Van - te-

hát van egy jÓ is. Most meg kell változtatnunk valamit, most fejlődntink kell.Szeretném ezért megkérdezni: Mit gondol, mia jÓ abban, hogy onnek adÓs-sága van? Mi az, amit kiilonben soha nem tenne meg, de most kénytelen rá?Kikkel kell a jelenlegi helyzetben mindenképpen felvennie a kapcsolatot?Mit gondol, az Ön j nézeteibÓ,l milyen pozitívumok származhatnak? Ho-gyan tudja a jelenIeg nyomasztÓ terheket cisztcinzóeróvé átalakítani?

Mit gondo| onmagáro|?Sajnos, a fogadÓőráimon gyakran átélem, ahogyan srilyosan eladÓsodott

emberek ktilonboző szemrehányásokkal marcangolják magukat. Azért,mert valakinek adősságai vannak, még nem bukott ember. Ne csak az anyagi

100

hclyzetén kereszttil értékelje nmagát! Végtil is on nem egy barrk1cgy, ha-Ilem egy értékes ember, sok szeretetre méltÓ tulajdonsággal.

Minden jobb menedzseriskolában tanítják, hogy |ehet<íleg nc kritizáljuklr munkatársainkat. Ha feltétlenii1 sziikséges, akkor is csak bizonyos szabá-lyokat betartva gyakoro|jon kritikát: Mielótt valakit megbírá|na, elószor ijl-jon le egy pillanatra, és jegyezze fe| az 1||et6 azontíz tu|ajdonságát, amelye-ket tn is megbecsÍil. Másodszor' mindig válassza kiilon a személyt a csele.kedeteitÓ,l ! Senkinek sem szabad megkérdójel ezni a személyi ségét.

Kérem, mondjon egy indokot, hogy miért kellene onmagunkkal rosszab.llul bánni, mint másokkal? Sokan az á||andő onkritikával tonkreteszik ma-gukat, lealacsonyítják a lényiiket. Azt tanácsolnám: ha a jovÓ,ben ismét ttilkeményen akar ítélkezni onmaga f l tt' mondja hangosan onmagának:

'.Elég!'' Vegye a sikernaplőját, és írja be azon tíz tulajdonságát, amelyekkel()n elégedett. Tudatosítsa azt,hogy ajelenlegi helyzetért eddigi nézetei, ed-rligi hiedelmei a felelósek. Ezek pedig bármikor megváltoztathatÓak.

Ne hibáztasson másokat!

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a hibákat másokban, illetve a korii|mérryekben keressi-ik. Gondo|jon arra: akit h1báztat, annak egyben átadja a fe-lclósséget. onnek most annyi onállőságra és eróre van sztiksége, mint eddigrnég soha.

Amikor én ezt annak idején felismertem' rovid idón beli.il vissza tudtamlizetni a tartozásaimat. Korábban hibáztattam a vállalatot, az i.igyfeleket,lrk ik nem fizettek, az á||amot az adÓpolitikája miatt . . . Az igazságazonbanlrz volt, hogy én vittem magamat a nehézségekbe, és így kimásznom is egye.tl|il ke||ett belÓ,le. A saját felelósség tudata rengeteg energiát szabadít fel.()lyan energiát, amelyet az adÓsságok tcirlesztésére, és nem a vétkesek ke-rcsésére fordíthatunk.

Ne féljen!

A megoldatlannak tÍínőhelyzetekben érzett féleIem bénítÓan hat. De mi-ttíl is kellene félnie? Ha esetleg a katasztrőfa tényleg bekcjvetkezne. elége rós lesz ahhoz, hogy ebben is meglássa a pozitívumot. Képzelje el lelki sze-rrrével azt, hogy a legrémesebb variáciő áll be. Valahogy akkor is továbbllrennének a dolgok, nem igaz? Tudom, ezt ahozzáá|lást nehéz elsajátítani.|)e ha sikeriil, akkor rendkíviil felszabadítő érzés. Segít onnek megszaba.tlulni a féle|emtÓ1. Egy katasztrőfa mindig a régi végét jelenti. Elpusztítja,lrrni volt, és lehetővé teszi az jjászi.iletést. A régi helyén keletkezett váku-rrrnot j alkotás tolti ki. Még egy szerencsétlenségben is rejtózik valami jÓ,

l0l

akkor, ha felismeri benne az rijrakczdés eséIyét ' . . Nem véletlen, ho.ey alegtobb sikertcirténet egy katasztrőfával indult.

Ne ha||gasson másokra!

. Ha adőssággal kapcsolatban adok tanácsot, gyakran hallok olyasmiket:,,Mit szőlnak majd a szomszédok? Micsoda szégyenl A sztjleimeimeg li aDanat. . .

' Az on személyének értéke csak igen kis mértékben mérhetó aZ anyag|he|yzetén. Az olyan barátokrÓl, akik ont csak a pénzéért kedvelik, nYu.qod-tan lemondhat. Ha valaki bele akar halni a bánatába, akkor az az í||et6 sza.bad emberijoga és dcintése. Soha ne tegye fiiggővé a saját jÓ kcizérzetét másemberek véleményétÓ1!

KerÜlje a részvétet!Soha ne mutassa ki nyíltan a kételyeit! Ne beszéljen másokkal az adÓs-

ságárÓl! Sokan azérthangoztatják szerencsétlenségtiket, hogy ennek t-irti-gyénjussanak segítséghez. Azonban a segítség nem azokhiz.jÓn, akikneksziikségiik van rá, hanem azokhoz, akik megérclemlik. Ha on a gondjairőlmesél, valamifajta részvétben biztosan lesz Észe. Aki részvétet kap, az mégtobb részvétet akar, és ezért cgyre rémesebb dolgokrőI kell beszámolnia.Ahhoz' hogy egy ilyen, részvéten alapulő kapcsolatot fent lehessen tartani'ahhoz on kénytelen ,,megórizni'' saját szánalmas helyzetét. Kti| nben ho-gyan tudna továbbra is beszámolni a sz rnyÍíségekrÓ1? Mindannyian vá-gyunk a tcjbbiek rokonszenvére. De ővakodjunk attől, hogy olyan személyi-ségképet tegyi.ink magunkévá, ame|y ezta szimpátiát o Jianáto,-,-' formájá.ban biztosítja nektink. Ehelyett igyekezziink, hogy tiszteletet érdemelitink ki.

Nektink a gyóZtes cintudatára van szLikségtink. A gyoztes uonzza magá-hoz az alkalmakat, és nem mutatja a kételyeit.

Mindig legyen tnné| készpénz- még akkor is,ha hivata|osan egy fi||érje sincs!

Képzelje el AdÓssághegy urat, akinek adőssága 325 o0o DM, és nincsegy garasa sem. Már nincs senki, aki k lcsonozne neki valamennyit. A ba-rátai, ha látják, hogy j n, magukra zár1ák az ajtőt. A bankban megszÓlal avészje|z6, ha az arca megjelenik a kamerákban. Csakhogy neki toiábbra isélnie kell' |akbért kell fizetnie. A hitelkártyái már rég nem mri,}<odnek, és ak vetkezóhéten már az élelmiszer is problémát jelent. a Távkozlési Hivatala telefon kikapcsolásával fenyeget' ha a számlákat egy héten bel|il nem

102

cgyenlíti ki. Ugyanez a veszély fenyeget az I]|cklr-tlrrrrrs |\,ltt.,,t'|' rt'szt:Ití| is.Az autő1át sem tudja már használni' mert kifogytrlt ;t Ilt.ttzttt'

Ezze| a példával csak annyit akarok montllttti. Irrrl'y ArIrissliglrcgy rproblémájának80 száza|ékát nem a 325 000 nliír.klÍs ltrIrjsslir: tcszi ki, hanemaZ atény, hogy most, ebben a pillanatban niIrcs I() (XX) |)M ktísz1lcnze. Tá-vol á|ljon tÓ1em, hogy azt sugalljam, a 325 000 tttlir.kiis lrtltissiigot csak rigyíélvállrÓl lehet venni. De AdÓssághegy rir energiiijírrrak tJ() sziizalékát egyér-telmÚíen az 6r|i fel, hogy nincs 10 000 DM készpénzc.

E'nnek kcjvetkeztében nem tud koncentrálni a legfbntosabbra, vagyis ar-ra, hogy jovedelmet képezzen. Ezért nagyon fontos' hogy mindig legyenIegalább |0 000 DM készpénzi.ink' vastartalékként, egy széfben.

Menjtink tovább egy lépésse|' tegyiik fel, hogy Adőssághegy r nem tud-.ia visszafizetni a 325 000 márkát. Ezen kíviil már korábban elmulasztottasaját cégének pénztigyeit elválasztani a személyes kiadásaitől. Ebból kcjverkezóen, ha a cég he|yzete ki|átástalan, gy Adőssághegy rir, mint privát sze-rnély is tonkremegy. Nincs más választása' csódot kelljelentenie.

Hogyan változna az illetó r he|yzete, ha lenne olyan eldugott 5o 00o DMkészpénze, amelyrÓl senki nem tud? A csódcjt ugyan nem tudná elkerí.jlni,cle még megmaradna az a lehetósége, hogy fél vagy egy évig viszonylaggondtalanul megéljen, és képes |egyen kifizetni a legsiirgósebb számlákat.Ezen kívij| lenne idcjc arra, hogy kitalálja, rnilyen rij tevékenységget tud aIovÓ,ben pénzt keresni.

Elgondo|kozott már azon, hogyan lehetséges az,hogy amikor ismert gaz-dag emberek tonkremennek, és csődot kell jelentenitik, mégis fenn tudiáktartani a megszokott életmődiukat?

Fontos tanács

Lcgyen mindig legalább 50 000 DM-rrak megfeleló készpénze e.qyszéfben!

O A nyomasztő gondok 80 száza|éka így megoldhatÓ. Általában nemaz adősságok mértéke a nyomasztő' hanem a sok-sok ,,aprÓ'' napiprobléma.

o Ez az sszeg legyen a ,,Vastartalék''' Csak akkor szabad hozzány |-

ni' ha tn már t l van a csőd bejelentésén' vagy már letette a tcLjcsségi vagyonnyilatkozatát. Elótte gy kell tennie, mintha cz lrzsszeg nem is |étezne.Ez apénz biztosítja azíjrakezdéS lc|tt.lr j:;.'

gét.

103

Ez az cisszeg rendkívtil fontos ahhoz, hogy nbecstilése megmarad.jon, és kielégíthetó legyen a biztonság iránti igénye is.Ez az a stratégia, amellyel on tartozik saját magának, az egészsé-gének, és elsósorban a családiának'

JÓ| gondo|ja meg a cscíde|járás idópontjátlHa a csódeljárás már elkertjlhetetlenné válik, rigy annak idópontját na-

gyon fontos okosan megválasztani. Amilyen gyorsan csak lehet, keressenfel egy csódi.igyekben jártas céget vagy i.igyvédet. Ő meg tudja mondani,hogy van-e értelme a további kÍizdelmeknek. Egy taligát kihrizni a káty bőlgyakran sokkal nehezebb és értelmetlenebb, mint rij után nézni.

Ha on a csódeljárás mellett dontott, akkor a legfontosabb a megfelelóidópont megváiasztása: sokszor jobb ,,ot percce| tizenkettóelótt'', mint ,,ti-zenkettÓkor''' Egy ilyen elhatározás rendkívtiI nehéz, hiszen a tcjnkrementcég az tn ,,kedvenc gyermeke'' is lehet. ValÓszín 1eg érzelmileg iS k tódikhozzá, és rengeteg energiát, pénzt és időt is fekteten belé. Már bizonyáraelsajátította a fontos vá|lalkozÓi képességek egyikét: az optimizmust. Ennekellenére ne fe|edje a Sorozat torvényét: Ahol valami egy bizonyos idón triltovább romlik, ott csak akkor kovetkezhet be pozitív vá|tozás, ha rij utakratért,ink. Ebben feltétleniil kérje ki a szakértÓ,k tanácsát.

Kovesse az 5ol50 szabá|yát!Soha ne haszná|ja fel az adősságra félretett pénznek tobb mint 50 száza-

|ékát a torlesztésreI Tegytik fel: az on jovedelme havi 6 0O0 Dlr'r, az é|ethez5 000 márkára van szliksége, Így marad havonta l OO0 márkája. EbbÓ,l for-dítson 500 márkát a tcirlesztésre, a másik 500-at pedig tegye félre (rigy, hogyerrÓ] senki ne tudjon).

ValÓszínÚí, hogy a sziileitÓ,l vagy a banktÓl más tanácsot kapott. De gon-doljon csak bele: mennyire osztonzí az a tudat, hogy évek mrilva nem leszadősságom? Egy pi|lanatra tényleg jÓ érzést okozhat. De a tény az,hogy haévek m lva végre visszaftzette az adÓsságát, akkor majd pontosan a nul]ánlesz. vagyis nem lesz semmije. Abban a helyzetben lesz, mint a legtobbena szijletésiikkor. A nu|la elérése nem |ehet cél. Adősságmentesnek |enni, aznem egy vágyálom, amely felkelti az érzelmeinket.

Az, hogy sszegyríjtsiik az elsó 50 000 márkát, az e|s6 25o ooo márkát,az elsómilliőt, már egészen más elképzelés. Kezdje el építeni a saját vagyo-nát' hogy minél elÓbb m.egérezhesse a jőlét lényegét. Tízzon ki magánakolyan célokat' amelyek ont valÓban cselekvésre buzdítiák!

104

Miután én az 50l 50 szabá|y lényegét fe|ismertcrtt' tt tt'1i vl t | | t lzt l| l ; l s /(' l ) |c'lyiségem. Nem kellett tc)bbet arrav rnom, hogy r,l rkc'.,''.t'ttt tt ttttlIttnt, lttrnem azonnaL e lke zdhett e m t akaré ko s kodni, azaz a s t t.j t í t'j i i v t l t t t t' t t:

1 l t ! c t t i.

on is nekivághat, most azonnal, mindegy, hogy rrrckktlt.lt itz, ittltissliga..falán

így egy kicsithosszabb idóre lesz sztiksége, l)()llt()slllt kÚtszcr aIlttyira,rnintha nem lenne adÓssága. Esetleg megncivelheti anrryira a jÓvcdelmét,hogy a megtakarítható 50 száza\ék annak a l00 százaléknak fcleljen meg,rnintha onnek nem |ennének adÓssásai.

Mutasson onfegyelmet!Annak idején, amikor gyorsan vissza akartam fizetni a tartozásaimat, a

kÓvetkezó tervet dolgoztam ki: Elószcjr is beszéltem a hitelezóimmel. Fel.vázo|tam a helyzetemet, éS biztosítottam ő,ket arrÓl, hogy amilyen gyorsancsak lehet, visszakapják a pénzÍiket. Arra kértem őket, hogy adjanak mégIrárom hÓnap haladékot. Egy intézeten kívtil mindegyiktik beleegyezett -így azonnal lehetóvé vált' hogy félretegyek. Ez a tény pedig gy keresenrnegváltoztatta a pénzhez valÓ eddigi hozzáá||ásomat. Kezdtem vagyonoscmbernek érezni magamat.Ezzel párhuzamosan azt is tudni akartam, hogyrnennyire vagyok képes az cinfegyelemre. Elhatároztam, hogy - a lakás,telefon, autő, biztosítások és egyéb fix kiadások kivételével - napi 5 már.kánál tobbet nem kolthetek. Naponta 5 márka állt rendelkezésemre ahhoz'

Fontos tanács

A megélhetési k ltségek levonása után megmaradópénzéb6| csak 50száza|ékot használjon fel az adÓsságok torlesztésére, a másik 50 szá.zalékot tegye félre!

o Azonnal elkezdheti felépíteni a vagyonát (bármekkora legyen is azadőssága).olyan célokért dolgozik, amelyek ont motiválják: egyszerre építifel a vagyonát, és torleszti a hiteleit.Azá|ta|, h o gy van készp énztarta léka, k cin ny eb ben tu datos íth atj anmagában a jő|ét lényegét.

o Szi.ikség esetére mindig van pénze' Ez fontos. Ha ugyanis on e|-

adősodott, és hirtelen felmeriil egy jabb' váratlan kiadás, akkormár szinte lehetetlen j kolcson khoz jutnia.

a

o

105

hogy az ennivalÓmat és minden e.eyéb rendkíviili k ltségcrnet fizetni tud-jam.

Korábban a szabadságot rlgy értelmeztem, mint lehctóséget arra, hogybármit, amit csak akarok, megtehessek. Az rij definícirim így hangzik: a sza-badsá'g azt jelenti: rendelkezem akkora onfegyelemmel, hogy képes vagyokmegvalÓsítani mindazt, amit clnmagam számára elhatároztam.

Ehhez anézeÍhez az inspiráciőt a babiIoniak azon részének példája nyrij-totta, akik nem mentek a hitelezÓ,kh z, hanem képesek voltak cjnerÓtÓ,l va-gyont felépíteni. E'zek a régi babiloniak így gondolkoztak: ,,Hogyan neyeZ-heted magadat szabad embernek, ha ftiggóhelyzetben élsz? Gyenge agyag-bő| vagy te, ame|yet mindenki kénye.kedvére formálhat, vagy bronzbÓl,amely szilárd, és amelyet nem lehet megzavarni?''

Az én kis 5 márkás programomat véghezvinni minden volt, csak nemegyszerrí. De nem telt bele hosszti idó, és kifejezett biiszkeség nt(itte el aszívemet' ha a kitartásomra gondoltam. Ebben azic]ffienegy Ford Fiestáva|jártam, amelynek a vezetóÜlés melletti ajtőnyitÓja, miután nekimentem egykerítésnek, tonkrement. Igy az ajtÓt csak beliilrÓ1 lehetett kinyitni. Kiszál-|ásnál kényte|en voltam, mint egy mőkus, átroppenni a másik iilésre. (A mÓ-kus-hasonlat enyhén szÓlva tapintatos leírása akkori 96 kilÓs mivoltomnak.)Mindenesetre mindig nagyon izgultam, hogy meg ne lásson egy Ügyfél, mi.kcizben megprÓbálok kimászni a kocsimbÓl. Ez biztosan nem tett volna iÓtaz ',imázsomnak''.

Ugye, el tudja képzelni, hogy hajlottam volna arra, hogy beszerezzekegyj autőzárat? Vagy hogy t bbszor is megprÓbáltam e kiadást, mint ,,elen-

gedhetetleniil szÜkségest'', valahogy me-9magyarázni magamnak? De ezegyszerríen nem fért bele a napi 5 márkás programba. Nem maradt más hát-ra: olyan Szorosan a fal mellé parkoltam, hogy mindenki láthassa' én csak amásik lilésen keresztiil tudok kiszállni.

Nyolc hÓnapig Ííztem ezt a mÓdszert' De megérte.Ezaz idóelég volt ar-ra' hogy készpénztartalékom legyen, sót valamennyi adÓsságomat is t r-|eszteni tudjam. A |egfontosabb azonban az volt, hogy sikeriilt megerősíte-nem aZ cinbizalmamat: azőta tudom, van akkora onfegyelmem, hogy amitelhatározok, azt meg is va|ősítom.

Korábban eléggé fegyelmezetlen voltam. Eszembe se jutott volna, hogya fegyelmezettség ,,felszabadít,, (ez is egy hiedelem). Az onfegyelemre rigytekintettem, mint a kevésbé zseniális emberek divatjamrilt tulajdonságára.Végiil is a gimnáziumon is átevickéltem magam, és gyakran még jobb je-gyeim is voltak' mint szorgalmas és fegyelmezett társaimnak.

Ma már tudom, hogy nem a fegyelmezetlcnségem miatt sikerlilt iő| az106

Órettségim' hanem éppcn annak ellenére' Engedjc ttlcg' lrtlgy clItlcsÚl.jcrn.rniképpen sajátítottam e l az onfe.syelmet és ezzel kapcstlIltt<ls ltcízctctnet:

Egy nap tanárommal éppen kávézni készi.jltem' aInikor tí lclgta a kávés.kannát, és kezdte kionteni a kávét a foldre. En persze Íclreugrottam, hogyrrehogy rám csoppenjen. és odakiíltottam neki: várjon. várjon! tnnek nincsis csészéje! De' mint aki nem hall, ntotte tovább a kávét a padlÓra. MikÓz-bcn őn d bbenten néztem, ho.ey mit csinál. ónagyon határozottan így szÓlt:.'Nézze, Scháfer r, a kávé olyan' mint az on tehetsége, mely a fcjldon elfe-csérelve folyik szét. A csésze nélktil a kávé sernmit nem ér, még akkor scm,ha sok van belÓ,le. Ha nem képes nfegyelemre, akkor a tehetsége is elkal-ltidik' és semmit nem ér.''

Világos, hogy mi volt akkori nevelóm szándéka? Nagyon hatásos mődonInegváltoztatta az onfegye|emról alkotott nézetemet. Mialatt fÓlmostam a

konyhapadlÓt' elószcjr gondoltam rlgy a fegyelemre, mint olyan tényezóre,amely elengedhetetlentil szt-ikséges a tehetsÓg kiaknázásához. A fcgyelme.zettség eró' amely fonnát ad a be nnijnk rcjló végtelen lchctósÓgeknck.

Fegye lmezettség nélktil minden tehetség kárba vész.

Mi a teend6,ha az adosságok visszaÍizetésekilátásta!anná vá|ik?

Ha már nincsen más lehetóség, csód-, illetve felszámolási eljárásra varlszlikség, akkor még egyszcr gondolja át nagyon alaposan czck idópontját.Ne feledje: Ha onnek van elege ndókészpénze (arni tulajdonképpen ,'nincs''is, hiszen titokban tarda), akkor ezek egyike scnl jclcnti a vilá.evő-eét. Rovi-tlcsen abba a helyzetbe keri.il, hogy képes lesz egyezséget felajánlani. Hac-ey hitelezón ek az a benyomása. hogy onbo1 már nincs mit kihozni' akkortne.elepóen kevéssel is megelégszik. Itt a ,,Harminc száza|ék is jobb' mint a

scmmi'' elv érvőr-ryesÍ.il' ez lesz az on esélye a továbblépésre.Természetesem távol álljon tÓ.lem az, hogy csódeljárásra va.ey eskÍ.i alatti

teljességi vagyonnyilatkozatra bátorítsam. Csak azt akartam érzékcltetni,hogy sztikség esetén ezek is okos megoldási lehetoségek. Az on stratégiá-jának a távoli célkitÚízést kell szolgálnia. Egy csódeljárás vagy e.sy teljességivagyonnyilatkozat elkerÜlése nem lehet cél. Cél lehet viszont az e|s6 száz.rnil liő' Esettanulmányokbol tudjuk' ho.ey a ktilonbozó intézményekkelszemben érzett br]íntudat ÍlcIn feltétlentil vezet Stratégiailag jÓ dontésekhez.

E.ey régi kollégámnak l75 000 DM adÓssága lett. Becsiiletes ember lé.vén nem látott más lchctííse gct, rnint hogy derekasan visszafizesse az osz-sZeget. T lőrázott, a |e lcscgc pcdig nyelvtanárként takarítarri járt - rnirrd-

to7

eztkét gyerek és a háztartás mellett. Egytitt a j vedelmtik 5 600 márka volt'amelybÓ1 3 l00.at a tcirlesztés vitt el. Sem nyaralásra, sem autÓra nem tellett.Kcizben iijra és jra folbukkantak m ltbéli fizetési kcitelezettségek. A bará-tai, akiknek nem tudta visszafizetni a kcilcsonoket, egyre dtihosebbek lettekrá. Hiába flzetett 3 l00 márkát a t rlesztésre, nem talált nyugalmat. Rosszalvő lett és depresszív, emellett emésztési zavarokkal ki-iszkcjdott. Az ottho-nában szinte nem lehetett nevetést hallani. Az adÓssága pedig minden igye-kezet ellenére sem csokkent. Ekkora kijzdelem mellett is még mindig l71ezer márkányi tcjrlesztés várt rá! A havi kifizetések naey részét a hitelek ka-matai vitték el. A maradék pedig az rijabb kcivetelésekre ment el, illetve aZadőhivatalba.

Ha ehelyett eskÍj a|att leteszi a teljességi vagyonnyilatkozatot és három-éves időtartamra 50 000 márkás kiegyezést ajánl fel, azonnal megszabadulaz adÓsságaitÓl, sót egy 50 O00 márkás aktívumot is felmutat. Ha ehhez méghozzáteszi a havonta megtakarított 3000 márkát, tígy hét év alatt a vagyona250 000 márkára nó. Ehelyett ennek a tiszteletre méltÓ Lirnak maradt a l70ezer márka adőssága, végtil is szavát adta a hitelezóinek.

Tegye magasabbra a lécet!A legtobb eladÓsodott ember rendkívtil veszélyes elhatározásokra jut.

Azt gondo|ják, a leghasznosabb az, ha csak minimális célokat t znek ki ma-guk elé. Ezá|ta| visszafogják a vágyaikat' és elfetejtik az álmaikat. Csakolyanokra hajlandők odafigyelni, akik azt hangoztatják: ',Nekem nem kellsok ahhoz, hogy elégedett legyek.'' Élettik mottőja az igénytelenség lesz, hi-szen bebeszélik maguknak, hogy

',a jőmőd egyszerrííen ncm nekik valÓ''.

olyan hiedelmekkel azonosulnak, mint ,,Suszter, maradj a kaptafánál!''.Az, aki kevesebbel is megelégszik, feladja nma,g t. Az az ember, aki le-

fokozott létezéssel akar megelégedni, az árnyékéletet akar élni, mint egypincebogár. Ne felejtse el' hogy onnek nem azért lettek adÓsságai, mert hi-ányz1konbÓ,l a tehetség a meggazdagodáshoz, hanem azért vett fel k lcso-n ket, mert hibás nézeteket vallott. A célok feIadásának e.uyetlen igazi okavan, a helytelen nértékelés. Az, aki srilyosan eladÓsodott, de erós cinÓrzetLÍ,azonnal felismeri, hogy egyetlen lehetósége maradt, ha,,gázt. ad'', mert mostnem szabad feladni. Az eddigi elvárásokkal már nem juthat tovább. Amibenaz életben résziink van, azt az elvár saink határozzcik meg,.

Azok az emberek, akik az élettÓ1 sok mindent várnak' azoknak az élet so-kat ny jt. Jonathan Swift jegyezte meg csípősen: ..Áldott legyen az. aki nemismer elváráSt, mivel ót nem érheti csalődás''.

onnek azonban legyenck nagy céljai' Készítsen magának egy álomalbu.108

rrrot! Tegye bele mindazt, ami onnek kedvére valti: rrtiIrtIltzt. lrrttivcl |o.elal-kozni szeretne' mindazt, amit el Szeretne érni. MiIrÚl cltilllr kcszítse eI ezt aZ

lrlbumot, hiszen on is azt akarja, hogy ezek az elvítrlístlk rllinől hamarabbrealitásokká váljanak. Annak idején' amikor a tonkreIlcnt lriesta kocsimmaljártam az utakat' tudtam, hogy nem telhet hosszri idÓbe, és egy 100 000 már-kás autÓt vezetek. En ezt akartam, tehát elvártam magamtÓl, és tudtam, hogylle is fog kovetkezni' Gyakran elképzeltem, ahogy na.eyvonal an kész-

1lénzben fizetek. Két és fél évvel késÓtb már megengedhettem magamnak,Irogy megvalősítsam ezt az á|mot.

Soha ne érje be kevesebbel' mint amirÓ.l álmodik! Soha ne prÓbálja magátarről meggyózni, hogy nem,,érdemel'' t bbet! on egyedtil dontiel azt, hogyrnit érdemel meg és mit ttem. Azt' hogy tnnek miben lesz része, azt az e|-

várásai határozzák meg. onnek jár egy hely a napos oldalon.

Hogyan tud a gondok mellett is ortilni?Sokan azt hiszik' csak akkor Iehetnek boldogok' ha nincsenek nehézsé-

geik. Amíg a problémák fennállnak, addig gondterhelt arccaljárnak a világ-llan, és semmiben nem lelik rcimijket' Nos, on már tudja: ,$ki gazdagság-ra vágyik, annak szembe kell néznie a nehézségek hosszri sorával''.

Problémák mindig felmertilnek. Ha csak akkor tudunk nevetni, ha a ne-

hézségek vagy megsz ntek, vagy egy pillanatra elfelejtetttik Óket, meg-Í.osztjuk magunkat attő| az oromtÓ,l, hogy egy problémával szívesen foglal-kozzunk. Gondoljon csak bele: akkor tekint btiszkén egy teljesítményre, hatnogotte egy nehéz feladat sikeres megoldása áll. Nincs az a probléma,amely ne tartogatna szánunkra ajándékot is. Azért keressÍjk a nehézségeket,rnert sziikséglink van a negoldásban rejlő or mre. Minden er(lfeszítés m -

'g tt egy aranybdn1,ct h ződik meg' A fejlódéshez sztiksé.qtink van a problé-Inák adta lehetósé.eekre.Ezértnem érdemes bánkődni folotttik, inkább oriil.iiink nekik. A gondok ellenére is lehetiink boldogok.

Tegyi.ik fel a kérdést: Hogyan tudok a gondok mellett is rtilni?

Az adosságrÓl vallott legnagyobb bolcsességEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisgyerek, aki az erdÓ.ben

sétálgatott. Ahogy ment- mendegélt, egyszer csak megpillantott egy kivilá-gított házikőt. Aház két oldalán két kert volt elkerítve, és rrrindegyikbencgy-egy kertész dolgozott. A kertek azonban ugyancsak ktiIonbÖztck cgy-rnástÓl: az egyik már teljesen elgazosodott, és a kertész is igcrr cltih(is crrr-

bernek látszott. Mikcizben hL1zgálta a gyomokat, sziinet nélkÍ.il stl1llillk<ltltltt.

109

A másik kertben szebbnél szebb virágok pornpáztak természetes harmő-niában. A kcrtész egy Íának támaszkodva |i.ityorészett. és Ligy nőzett ki. mintaki nern szakad rneg a munkátől.

A kisgyerek rigy d ntc;tt' inkább a viclárnabbikhoz tér be pihcrrni. Kíván-csian megkérdeztc. hogy vajon mi az oka annak, hogy a másik kertésznek,bár szakadatlanul dolgozik. csr-inya a kertje. .,Tudod

- válaszolta a jÓkeclvenber

-. volt idcí' amikor nekem is rengeteg bajom volt a kerttel. Én ismegprőbáItam kiirtania gazt. dc láttam, hogy nenl bírok veIe. A gaz gy kerea foldben maradt, a rnagvak pcdig a kitépéskor szétszőrőcltak. Hiába clolgoz-tam. a gyom mindi-a' visszanótt. Ha a kert e.tyik végével késze n lette nt, a má-sikban rnár kezdhettem ri jra.

Akkor elhatároztarn, hogy más megoldást választok. olyan n vényeketkercstem, arnclyek a gaznál cyorsabban nónek, és természetes nÓdon el-nyornják azt. Ahol ezek a virágok rrónek, ott.syom nem terem. A kerte m íeyszintc tjnmagát tarja rendben.''

Lassan bescjtétedctt. és a kisfiLi bement a kertésszel a házba. Amikor azcgész család ssze.eyri1t, a kertész hirtelen Iekapcsolta a lámpát' Ós a korom-sotétbcn nlegkérdeztc a lycrekct: ,,Ki tuclod tépni a sotétsőget?'' Újra fol-kapcsolta a lárnpát, és így folytatta: ,,Egyetlen mőil van arra' hogy a sotétségct Iegyőzzuk, az, ha clárasztjuk fénnyel. A sotétsőget s tétséggel nenr le-het le.eyőzni.''

Ne harcoljon a félelrnei cllen' ez az igyekczet <lnmagában nem visz si-kerre. Ha egyszer hatalnába keríti a jov<ítól val<j félelern, ha Ligy érzi, nemlesz képes rnegbirkőzni az tn elcltt íllo nehtízségekkel. és ,.''-''i bizclnyos-ságot nern lát, kérern, prÓbáljon kiegy ieen egyszerLígyakorlatot: Írja le aztaZ t dolgot, amire az életében háIával .eondol. A féIelrnekct nem tucljuk ki-irtani a gondolatainkbÓl. cle a hála Íénye tLilra.eyoghatja Óket.

A nent k ltekez'é.s és a, takarékoskrxltís két, eg1:ndstőL ettér dtllog.Ugyanez érvényes az ad sságokra is. Csak az aclÓsságok ellcn kiizcleniolyan, rnintha a sttétséget akarnánk eIlrorclani. EZért annyira fontos az 50/50szabírly. Az atl s'r gokaÍ akkor ÍutljLtk a legeredménvescbben.fbls: ntllni,ha egyidej leg Jblépítjíik a vagyottunkctt is.

Másnap re.egel' amikor továbbmcnni késztilt. a kisfiLi egy harmadik, szé-pen me.gmunkált kertre lett fi.eyelmes. Ro-et rr megkÓrdezte a barátsásoskertőszt, hogy vajon mi cnnek a kertnek a titka. Így tuclta meg, hogy ez adarab folcl cgy kiváIÓ orvosé, aki az itt burjánz rnérgezó novÓnyekbÓ1gyo.eyszert készít.

Készítsen on is gyÓgyírt az clmérgescdett helyzetekból: nézze Ligy agondokat, rnint esélyt a továbblépésrc. Ne kívánjon magának egyszerLibb

Il0

Ilelyzetet, ehelyett inkább naeyobb teljesítÓtépessÚge t. N(' l\ l\'llIljil ltz t' Itttlylr problérnái ,,eltrínjenek''. inkább azon igyekezzÚk. IrtlrlY I(.l|(|('||(e/lcl] agondokat megoldő kapacitással. A nyomás hasznos is le Ire t. Nle rllrklrtllilyoz-za' hogy elfecsérelje a képességeit' Ilyenkor aktívnak. krclrtír,rtltk kcll len-rrie, alkotő mÓdon keli cselekednie. Valamely nehé:,st;g lt,ht,r gvtigvs:er, éslt'het néreg. A dontés az on kezében Van. Hogyan látja ÖIlrrla.e1rt.? Mukecl-r,eló vagy profi? Akkor lesz valakiból profi, ha olyankor is képcs a leeiobbatrtyÚrjtani, amikor nincs hozzá kedve. Világosabban: a sikert bárki elrnene-tlzse li. De a sikertelenséget, a kudarcot menedzselni

- az már mrívészet! A1lrob|éma nem aZ adősság' A i.gazi probléma az a mÓd, aho.eyan mi az adÓs-sItgot látjuk.

Lazítson!PrÓbálja meg bizonyos távolsá.ebÓl szemlélni a helyzetétl Ne nézzen tr'il

r:cjrcsosen a .eondjaira! Ha tIr Monopolyt játszik, és veszít, nem hal bele.l\z adÓsság sem halálos betegség' Ne vegye onmagát Sem tlil komolyan!

LegutolsÓ mentorom, egy milliárdos, egy-egy nehéz |izleti dÓntés elóttltrindig azt tanácsolta: ,'Bodo, cselekcdj aszerint, amit a legjobbnak érzel!Az idó univerzumában a te dontésed csak egy jelentéktelen semmiség.''

onnek a mr-iltban volt néhány visszahrjző hieclelme. Ennek kcivetkezté.Ilcn kellernetlen helyzctbe keriilt. Mostanra azonban ezeket a nézeteket fel-t'scrélte olyanokra, amelyek segítségére lehetnek a jőlét elérésében. tn el-|it:zdi felépíteni a vagyonát. Esetle.g olyasmivel kezd el fo-glalkozni' amivelecldig még soha nem foelalkozott. Kitudja, mi minden lehet még ebbÓ,l.

A fejezet fobb gondolatai

Soha ne fogadjon el rcjvid távri megoldást c.ey hosszii táv problémára!A fo.eyasztői hitelek megolik a motiváciÓt' és lerornbolják az onérzetet.Hogy csinálunk-e adősságot Vagy Sem' aZ attől ft-igg, hogy milyen hie-delmekkel rendelkezi.ink. Hiedelmeinket bárm ikor megváltoztathatj uk.Az energiáját az adősságok ttjrlesztésére, és ne a vétkesek keresésérehasználja! Ne panaszkodjon senkire, még cinma-lára se!

Használja ki az adÓsságot arra. hogy Önfegyclmet tanul! Ha változtat ed-digi szemléletén, akkor egysze rrlívé válik az rrfegyelem'T zzon ki rnagának magasltbll cÓlokat, hiszen az tn elvárásai dontik elazt, hogy minek lesz rÚszcsc.

lll

ooa

Nincs az a probléma, amelyben ne rejtőzne egy ciromteli meglepetés is aszámunkra. A gond is |ehet r m.

on dcjnti e| azt, hogy anyagi nehézségeibÓ1 győgyszert vagy mérget ké-szít.Sikert menedzselni minden bolond tud. Az igazi miívészet a bukás és akudarc menedzselésében van.Az igazi gondot nem az adÓsságok jelentik, hanem az a mód, ahogyanmi az adősságokat |áduk.

,;l'

Hogyan tudja noveIni a jovedelmét?

,,Aki egész nap dolgozik, annak nincs idcjc pÓnzt keresni.''John D. Rockefeller

Mindannyian azt kapjuk, amit megérdemlijnk. Gyakran hallok embereketpanaszkodni: ,'Sokkal tobbre vagyok érdemes, mint ami jut nekem!'' Ez a

kijelentés téves' Helyesen így hangzana: ha t bbre tartan magát érdemes-nek, tobbet is birtokolnq.

A jovedelem eléggé pontosan ttikrtzi egy ember piaci értékét. A piac szá-mára mi teljesen kozombosek vagyunk, a piac megfizet benntinket piaci ér-tékÍ.ink alapján. Természetesen itt nem arrÓl van szo, hogy on milyen érté-kes társ, barát, apa Vagy anya. Most kizárÓlag a gazdaságban betoltott sze-reprÓ1beszélek. Ebból kcjvetkezik, hogy jovedelmt-ink szintje is tÓ,ltink fligg.Ne beszéljtik be magunknak, hogy félreismert zsenik vagy esetleg Szeren-csétlen flÓtások vagyunk, akik ellen mindenki osszeeskÍjdott: a korlilmé-nyek, a fónok' aki mellóz minket.

Mivel a piac donti el a jovedelem mértékét, ezért ismerni.ink kell a tor.vényeit. Amíg nem értette meg, hogy jelenlegi keresete tegnapi dijntésénekktjvetkezménye, addig nem mondhatja: ,,J , mostantőI m ssal foglalko.:on',. Mindenki maga formálja az é|etét, ezért mi viseljtik a felelősséget aj vedelmiinkért vagy a fizetésemelésért. A keresmény nem ajándék. Ha má-sok határoznak a j vedelm é16, ez azt jelenti: Ók dontenek az on életérÓ,1. Asaját keresetéro1 egyedi.il és kizárő|ag on dont. on határozza meg annaknagyságát, egyedtil on a felelős érte.

A jovedelem ncivekedésének évezredek őta érvényes t rvényei vannak,amelyek egyaránt érvényesek az alkalmazottakra és a vállalkozÓkra. Ha vé-gigolvasta és feldol.gozta ezta fejezetet, képes lesz megn velni a jovedelmétle-ealább 20, de akár 100 százalékkalis'

It2 ll3

Sugározzon erot!A pén:, és a Lehetóségek nem a rás:orults got, hanem o kcpe's'ségeket ré.

szesítik el(ínyben. Nem azért kap fizetésemeléSt, mert sztiksége van rá, ha.nem mert rászolgált.

Az ilyen témájií tárgyalásoknál gyakran már a kiindu|ás is téves. Mi vár-hatÓ például attől, ha Rászorult r, az alkalmazott, a k vetkezÓket monc|jaHatalmas r-irnak, a fónciknek: ,,Most Szliletett a második gyerek, és sztiksé-giinkvan egy nagyobb lakásra. Mindenképpen sztiksé.eem van j kocsira is,ktilcjnben nem tudok bejárni dol.gozni . . . Magyaru|, sziikségem van afize-tésemelésre.'' LegvalÓszínritb, hogy egy í.ey indulÓ tárgyalásnál a fón knemho-ey nem ad béremelést, hanem még azt is elhatározza, ho.ey egy ilyenalkalmazottra ni nc s s:Íiksé ge.

Ha fizetésemelést akar, vázo|ja, ho.uy miért énlemlion ezt nreg. Készít-sen listát, amelyen felttinteti azon teri'ileteket, ahol hasznot hoz a vállalatnak.Irja le a pozitívumait! Minél korábban k sse le a tárgyalás idópontját' és ko-zolje' hogy az on által a cé.gnek hozott haszonről kíván beszélni. Ha esetlegnem rendelkezik elegendő tárgyalási tapasztalattaI' gyakoroljon otthon, éskérje meg élettársát, ho.ey segítsen. Mutassa meg, hogy mire képes! A vál.lalkozÓkra ugyanez vonatkozik. Ha kételkeclik, ne ossza meg aggtilyait sen-lrir'cl/ Sugározzon er6t| Az emberek nem a kételkedót kovetik' hanem a ha-tározott egyéniséget, aki tudja, mit akar, és eléri a célját. Az erítegyszer enjobban me-efizetik.

Ne a jogait nézze, hanem a k<itelességét!Nem jutunk messzire, ha a munkahelyen elsósorban a jogainkra kotrcent-

rálunk. Hasznosabb, ha azon torjLik a fejtinket, hogy mivel tuclunk hozzá1á-rulni a vállalat sikeréhez, ahelyett ho.uy állandőan arra figyelnénk' hogy mittehet érti-ink acég. Az a vállalat, arnely elsősorban a jogokra fi.eyel, elbukik.John F. Kennedy mondta: ,,Ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted a haza' ha.nem azt kérdezc|, mit tehetsz te ahazáért!,' Ne szégyellje azt sem, ha az in-dok - egoizmus. Ezzel a hozzáállással ugyanis tovább jut: nagyobb az esé-lye a személyes elórejutásra, és magasabb lesz a jovedelme. Sokkal elége.dettebbek vagyunk, ha a saját teljesítrnényeinkre támaszkodunk, ahelyett'hogy a mások általelért eredményekre valő jogunkat hangoztatnánk.

Ha a fizetését nyolc oráért kapja, dolgozzon tizct!NyLijtson tobbet' mint aInit elvárnak ()rltt|lI It.1r;r. lttt.r' .l krrt ttyL.7g1.l1 ..

tcljesítményévellDiákkoromban egy nyári sziinet alatt clolgtrztilIl) ('gy c'tigttc.|' lrlttll a bcnn-

Í-cntes reg r<ikák megmutatták, hogyan lclrct rtytr|ctirlri l.izctcsert hat őráttlolgozni. Baráti alapon beavattak a triikkjcikbc: a rcggcli cl(ítt l8 perccelIrrírr leléptek, és kcjrtilbeltil tíz perccel késcl-bb clcg volt visszajorrrriiik. KGri.ilbelÍ.il 20 pcrcig lehetett a vécén rljságot olvasgatni. Ha anyagért ki.ildtek'irtba ejtetttik akávézőr. . . Mint említettem. nyolc ciráért kaptunk fizetést,dc csak hat Órát dolgoztunk.

AZt tanácsolom: ha a j vedelrnét nyolc őráért kapja' dolgoZZonÍ"íZe-|. Ér-ilcntelje tl a rnagasabb fizetést! Fejlesszen ki olyan rij szokásokat a munká.jliban. amelyek gazdaggá teszik' Nem arről van sző, hogy ,,t l sokat'' ny jtlr vállalatának. Ha ttil sokáig takarékon éliink, lassan kialsz'ik benniink a ttíz.

I:lképzelhetó' hogy olyan a munkaadőja, aki az on teljcsítrnényét sem látni,scm honorálni nem akarja. Ne csti.egedjen, hiszen ha mást nem, de elsajátítjalt sikercs emberek munkaszokásait. arnit késÓtb maeával vihet'

Dolgozzon gyorsan!A siker egyik legfontosabb titka, hogy képesek vagyunk a k zcinséges

lrétkoznapi dolgokat gyors irarnban elintézni. Kcivesse a mottőt: amilyengyorsan csak lehet. UzzTnsportot abbÓl, hogy gyorsaságával meglepi a k r-

Ilyczctűt. Figyeljen arra. ho.cy az on orája gyorsabban kctyegjen. Lehet.|)lost arra gondo|: ,,Rengeteg hibát k vetek el, ha a nrunkárrrat csak rigy seb-

bcl-lobbal végzem.'' Ebben igaza van. Gyakrabban hibázik az, aki sokat és

t.iirgén dolgozik' dc nagyobb számban jelentkezik a j eredmény is. Ne torckedjLink ttjkéletessé.gre, hiszen a t kélctesség, bénít(l' Az száll.tÍt, ami ki-cnrelkedó, ami szokatlan. Aki fél a hibáktÓl, az rnegprÓbál rnindent tokéle-tcsen elvé.vezni. Aki nern [él, az képes e.lészcn kÜlonlcges tcljesítrnényre is.

A hclyes kérdés tehát így hangzik: Hogyan tudok a lehetó le.erovidebbicl<í alatt nem mindennapi eredményt elérni.} Hívja fel magára a fi.uyelmet!

l.axon leadott válaszait intézze cl három pcrc alatt. Ha vissza kell hívnia va-

lakit' tegye tneg azonnal. Ne ír.ogassa e.eyik cédulárÓl a másikra a feladato.kat! Ne halogasson - intÓzkcdien!

tt4lt5

Fontos tanács

Intézze az tigyeit olyan gyorsan, ahogyan csak lehet!

o Ne fé|jen a hibáktől!o Az IBM vezére, Thomas J. Watson a k vetkezÓ,ket nyilatkozta:

''Aki a vállalatomnál elÓ,bbre akar jutni, annak meg kell duplázniaa hibái számát.,,

o Minden hiba egy r1j tapasztalat, amely segít meghozni a helyes don-téseket.

o Tanu|jon meg a saját intuíciÓjára hallgatni. Hozzongyors dcintése-ket!

o Reagáljon az els6 cisztcinos megérzése alapjánl Biztosan elkovetmajd hibákat, de a pozitívumok végiil is trilsrilyban lesznek.

o Ha minden gyors dontésének 51 száza|ékahelyesnek bizonyul, ongazdag lesz.

Nincsenek jelentéktelen do!gokMinden, ami arra érdemes, hogy elvégeutik, arra is érclemes, hogy jől

végezziik e/. Fiiggetlentil attől, hogy levelet ír, telefonál vagy esetleg a szé-keket kell egy konferencia alkalmábÓl a he|ytikre raknia, semmi neÁ 1elen-téktelen. Nyrijtson |00 száza|ékot! Képzelje el, hogy egy milliárdos egésznap azza| a szándékkal figyeli, hogy eld ntse: felkérje tnt a partneréti| vagysem.

Csak hogy emlékeztessem rá: nem azt akarom sugallni, hogy a dolgaittcikéletesen kell elvégeznie. A tokéletesség egyenló a hibátlannal. A hibátÓlvalÓ félelem viszont bénítÓ..Mondjon egy vállalatot, amely t kéletességretorekszik, és én bemutatok onnek egy céget. amely stagnái. N.'o a tokéle-tesség dont, hanem a kiemelkedó teljesítmény .Úgy végezzen el egy felada-tot, hogy arra a tcibbiek felfigyeljenek és emlékezzenek|

Tegye magát nél kri ltizhetetlen né!Vállalja a felelósséget saját tertiletén kívÜl is! Keltse fel a kcirnyezete fi.

gyelmét! Minden vállalatnál van egy-két ember, akik nélktil semmi nemmegy. Legyen nélktilozhetetlen. Ne értsen félre: ne minden munkát, hanema felelősséget vállalja át! onként jeIentkezzen j feladatra, és szervezze mega projekteket. Ne szégyellje bebeszélni magának: ,,A cég én vagyok''.

l16

A dolog másik oldala viszont az, ltrl;'y ;| ('(.l'( )ltlttru |:ttltrztl r.tiszlcgÚnőligyekezzen nélktilcjzhetóvé tenni Irragli{. Nr. 1'.rltttIrr|;lr lrz(, lrrlgy ,.ahhoz,hogy a do|gok haladjanak, mindent ttckcttt kt.|| t.s iItltIttt lrr r''. A k i így gondol-kodik' az saját cégének a rabszolgi,rja.

osszefoglalva: tegye magát nélklilÓz'hctctIctrttc'lrzliItirl' lrogy Í.elelősségetvállal, ugyanakkor gondoskodjon a nc I k ti l(izIlct rís[.gc rrck IncgszervezésérÓ.lis a feladatok és a hatáskor k delegáláslival.

Képezze ma gát folyamatosa n !

Az evolriciő kezdetén a fennmaradást elsősorban a spontán, gyors reak-ciő biztosította. A ZSákmányra azonnal le kellett csapni, veszély eseténgyorsan felke|lett mászni afára.. . Az értelem kiteljesedett, és anomádéletmődot a helyhez kotottség váltotta fel. Fontos tudati változást hozott an-nak felismerése, hogy amit ma elvettink' csak néhány hÓnap mrilva érik be .

A hosszabb tanulmányok, így a három-négy éves szakmunkásképzés vagya négy-hat évig tartÓ egyetemi tanulmányok mogott is az a biztos tudat áll,hogy a j ovó szempontjábÓl mindenképpen megéri az igy ekezetet.

Téves az a szemlélet, hogy a tanulmányokkal egyiitt befejezódik a képzésis. Pont fordítva igaz. Sajnos, gyakran nem érezziik sziikségét, hogy az életrninden terÍ.iletén folyamatosan fejlódjiink. képezzi'ik magunkat. Ha mindigelkciltjiik az Összes pénztinket, szegények leszt.ink. Hatízéven át t lsokateszLink, ne csodálkozzunk, ha k vérek és hájasak vagyunk. Elbutulunk, hatíz évig esténként csak tévét néztink. Ha valaki tévézés helyett napi két-há-rom őrát szakirodalmat o|vas, lehet, hogy nem ismeri az aktuális futball-eredményeket, de jelentósen nagyobb tudással és jovedelemmel rendelkezikmajd, mint azok, akik naponta őrákon át csak a tévét bámulják.

Jelentkezzen a problémák megoIdására - <inként!Aki tobbet szeretne keresni, annak vállalnia kell a problémákat' Ha a

munkahelyén felmerijl egy nehezebb, bonyolult feladat, ne brijjon e| elÓ1e,hanem jelentkezzen tjnszántáből, hogy szívesen megoldaná.

Pozicionálja magát szakértcíként!Ugyanazt csinálni, amit más.' az annyit ér, mint a Dunába vizet cinteni. Ha

egy olajftirÓ szigete lenne az Eszaki-tengeren, és otttlÍz iitne ki, kit hívnaiel? Red Adairt. TÍízoltők milliői k ziil egyedulaz 6 nevét ismerik világ.Szerte. Miért? Mert Red Adair szakértÓként specializálta magát. Ezt szintetnindenki tudja' KizárÓlag nagy olajttizek oltását vállalja.

trl

Ha ugyanazt teszi, amit az titlag, ugyan,ísy Íog élni, mint oz títlag. Aztsem elegendó mondani (még akkor sem, ha igaz): ,,De én rnásoknál sokkaltcjbbet teljesítek!'' - hiszen mindenki ezt mondja. Ha ugyanazt teszi, amitaz át|ag, akkor on keresi fel az Í'igyfelet. Ha viszont elért e.ey szakértói po-zíciőt, keresni fogják Önt. Nem azon van a hangsrily, hogy jobbak, hanemhogy mdsok legyiink.

Mit tett azért,hogy specializálődjon? Azért dolgozik csupán' hogy ele.gendó pénzthozzon ebben az évben, és így ,,automatikusan'' feljebb keriilmajd egy magasabb pozícióba? Vagy esetleg rendszeresen felkésziil a szak.értói szerepre?

Minden azzalkezdídik, hogy milyen nmagunkről alkotott kép él ben-ntink' Ha elhatározza, hogy saját terti|etén szakértó |esz, intézze rigy, hogyminden dcintése e cél elérését szolgálja. Ne a a meglévóiigyfelek kciré építseaz iz|etét, hanem rigy, hogy a teljesítményével azokat az embereke t vonzzamagához, akiket Szeretne.

Az a víziő dont, amelyben hisz. Tegytik fe|, hogy Ön orvos, és azt a céltttíziki' hogy ismertebb legyen, mint mondjuk a németországiDr. Miiller-Wolhfahrt. Egy nap telefonhívást kap a német kereszténydemokrata párt el-nokétÓ1, aki kozli, hogy a híre eljutott a kancellárig, és szeretnék onnek fel-ajánlani az egészségiigyi miniszteri posztot. A mottÓ alapján, miszerint: ,,Haa hata|om hív, szerényen kovetjiik'', elfogadja a megbízást. Ezze| hirtelenmegváltozik a víziőja is. Ugye, elhiszi, hogy ez az j vÍzió az egész életérekihat? MostantÓl mindent más szemszogbÓ,l kell néznle, másképpen olvassaaz jságot (esetleg ezután már egy másik tijságot), és másképpen figyeli ahíreket'

A mrívészet abban áll, hogy elhisszi'ik; az általunk elképzelt víziő sajáterónkbÓ,l is valősággá válhat, mindenféle kiilsó beavatkozás nélktil. Ehheznincs sztikségiink senkinek a telefonhívására. Az egyetlen, ami valÓban szá.mít, ha felfedezztik a benni'ink rejló |ehetóségeket, ezt három év a|att szak-értelemmé fejlesztjtik, és ezután kcivetkezetesen szakértÓ,ként dolgozunk.

Semmi nem Vá|tozik, ha nem Változtat onmagánHaazt akarja, hogy a korlilményei megvá|tozzanak,elószcjr cinmagát kell

megváltoztatnia. Képzelje el, hogy három, cit vagy hét év mrilva egészenmással szeretne foglalkozni, mint ma. Ahhoz, hogy ezt elérje, most kell hoz.zá|átni, hogy elÓkészítse a fordulatot.

Tudja' mit szeretne elérni? Képzelje el, hogy egy reggel felébred' kinyitjaaz rijságot, és azt olvassa, hogy azéjszakafolyamán ont kinevezték szakér-tőnek. Természetes, hogy ez így nem mri,k dik' Szakértelmet csak tudatos,folyamatos feIkésztjléssel lehet elérni. Szánjon napi munkaprogramjábÓlbi-

lt8

Zonyos idót csak arra' hogy az On á|ta| kivá|asztott terti|cttcl lilgIalkozik.Csak így lehet kiemelkedő teljesítményt elérni. Képezze Irtagát, olvassonszakktnyveket, vegyen részt tanfolyamokon! Ismerje meg a célcsoportját,írjon szaklapokba, tudásával hívja fel magára a figye|met!

Ha azt akarja, hogy azéIetében pozitív v ltozás t rténjék, el6sz r ijnma-gőn kell javítania.

Bemutatok egy technikát, amellyel viszonylag rovid idó alatt szakértóiStátust tud elérni. Írjon most azonnal egy egyoldatas hirdetést' amelyben on-

magát és a termékét rek|ámozza' Hogy ez mire jÓ?

l. Arra kényszeríti magát, hogy az i'igyfél szempondáből is átgondolja te-

vékenységét.2. Segít világosan a lényegre sszpontosítani'3. Ha azeredménnyel elégedetlen (a hirdetés tarta|mával, a termékkel stb.),

gy rengeteg energiát és időt takarított meg. Még van ideje változtatni.4. Felmérte a célcsoportot és az utat. ame|y tnre mint Szakért 6re vár.

5' K nnyedébben felismeri az iigyfelek igényeit' és nem felejti el jbÓl és

rijből feltenni a kérdést, hogy mivel lehet leginkább a segítségi.ikre.

6. Ha látja a lényeget, a folyamat hihetetlentiI fe|gyorsul, így azonnal neki-kezdhet.

Fontos tanács

Pozicionálja magát szakértÓ,kéntI Keressen magának egy teriiletet,amely még nem foglalt, vagy találjon ki magának egy eddig még is-meretlen kategÓriát.

o Yízíőja megváltozik, és a saját maga á|tal kiválasztott irányba kor-mányozzatnt.

o Az irányt nem a jelenlegi he|yzete határozza meg, hanem az, amitel akar érni.

o A cél kreatívvá tesz. Ha a kép egésze már megjelent lelki Szemeielőtt, a hozzá sziikséges építóelemek is nyilvánvalÓvá lesznek.

o Ha nagyobb tigyfélcsoportot akar megcélozni, akkor fontos, hogyaz tn szolgáltatása lehetÓ1eg minél olcsÓbb legyen. Abban aZ eSet-

ben' ha egy kisebb speciális cé|csoportra osszpontosít, drágábbanis k ínálhatja termékcit.

o Az tigyfelek a szakértelcmhez j nnek.o A piacon szakértÓként helyet ta|álni nem cirdcingosség. Lcgt lll>

szÓr az a szakért<í' akit az amatórtk annak tartanak.

Az alkalmazott és a vál|a|kozo Íizetése kcizcitt nincsktilonbség

A válla|kozÓ sikere gyakran azon mrílik, hogy képes-e egy személybenfóncjk és alkalmazott is lenni. A gyakorlatb an ez azt je|enti: céges számlárőlfizetést kell átutalnia saját magának a személyes kiadásaira nyitott számlára,azaz szigor an szét kell választani a vállalati és a személyes kiadásait. Ad-jon magának fizetést, minden hÓnapban Ugyanazt aZ CiSSZeget. Ha ezt nemígy intézi, a k vetkezÓ,k szerint alakulhatnak a dolgok:

Gondatlan Zsigmond 5 0O0 és 23 000 DM ktjzott keres havonta, és e| iskcjlti az CiSSZeset. Egy hÓnapra a megszokott életszínvona|ához k rtilbeltill2 000 márkára van szi.iksége. Amikor kevesebb a jcivedelme, kénytelen ki.sebb hiteleket felvenni. A sikeres hÓnapokban viszont circjmmel szőrja apénzt, hiszen ,,olyan sokat'' dolgozik, megérdemli . . .

Gondatlan Zsigmond az év hat hőnapjában át|agban l7 Ooo márkát keres,és vígan é|. Az év másik felében átlagos havi jovedelme csak 7 00O DM, dekoltséges szokásain ilyenkor sem változtat. Az ameggy6z6dés áll e maga-tartáS m gott, hogy bizonyos dolgok járnak neki' Ezért nem tét|enkedik, és

- hogy tartani tudja az életszínvonalát - felvesz 30 Oo0 DM hitelt. Jove-delméhez viszonyítva eZ nem nagy tétel. Amrigy is optimista, és azt vallja:ekkora osszeget kcinnyen kézben tud tartani.

Az elkcivetkezendí két éven valahogy átevickél, de kozben adÓsságaienyhén megnőttek, most már 60 000 márkárÓl van szÓ. Ebbe a lízinges szer-ződéseket bele se kalkulá|ta, mivel ezek rigyis ,,adőkedvezményesek''. Gon-datlan r nem aggődik az e|s6 év adÓja miatt, hiszen konnyedén ,,leírhatja aveszteséget''. A k vetkezó évben azonban cs kkenó jcivedeIem mellett mártcjbb mint 12 000 DM adÓt kell fizetnie. Ehhez hozzájon, hogy a lízingeltautőt csak 8 700 DM ráfizetéssel tudta e|adni.

Mielótt még kortilnéz, az adósságai már elérték a 10O 000 márkát, havi3 000 DM torlesztéS mellett. Ezze| szemben a jovedelme ,Iem várt esemé-nyek kovetkeztében,'havi 6 5O0 márkára zsugorodott. A harmadik év adőja,az adőel6|egek, a régi számlák . . . Szegény Gondatlan rir egyre jobban el-keseredik, régi optimizmusának már se híre, se hamva. '.Az élet nehéz éskegyetlen''. Ez a bor s hangulat teljesítményére is egyre jobban rányomjabélyegét. A lecsriszás folyamata már feltartÓztathatatlannak t nik.

Mindez elkeriilhetó lett volna, ha Gondatlan Zsigmond kezdettól fogvaminden hőnapban fizetést utaltatott vo|na át magának, mégpedig mindigugyanazt a fix cisszeget: 7 000 márkát. Akkor is jÓl élt volna, és megtakarít-hatott volna évi 60 000-et, ami három év után (az ad6t leszámítva) kb. 130ezer DM aktívát jelentene. Ez az cisszeg 15 00o DM (l2 7o) kamatot hozna

r20

neki évente. A pozitív eredmények trrirttli1' s(.Il\(.|||tk lt tItttlrvlrt'irit' így ő iselÓtb-utőbb magasabb jovede|emrc tclrc(clt vtrIItlt szt.t I. t||irjl intlulhatottvolna ki, hogy ha egy évben ak rcsak l() 's:,ti-l tIt;klit tI i's' tiilllltt ktresne, ctkkorhét éven belíil elérheti al<ír az els(í nillitjt i,s.

Tanácsom tehát a kovetkezó: Fizesscrt tttltglittltk lix l.izctcst; ennek nagy-ságát a |egalacsonyabb forgalom után hatiirozzlt rncg!

Fontos tanács

Vállalkozőként fizessen magának fix fizetést! Ennek elónye:

o Hozzászokik ahhoz, hogy egy fix osszegbő1 havonta kijiljji]n.o Személyes és tizleti pénziigyeit szigor an szétvá|aszt1a.. Aktívát képez, így tudja' miért do|gozik. Ha nóa motiváciÓ, n vek-

szik a jovedelem.o Két év alatt eljuthat odáig, hogy fedezni tudja a kovetkezó tizenkét

hőnapot. Ekkor már pihenhet is' hiszen meg tud élni abből, amitmegtakarított. A harmadik évben szabad.

o Hét vagy tíz éven beli.il sikeriilt megteremtenie a saját anyagi biz.tonságát. Vagyonának kamata havonta kcjrii|beli.il l0 000 DM.

o Tobbé nem azért dolgozik, mert muszáj, hanem mert szereti' amitcsinál.

Vállalkozőként a szemé|yes Vagyonát is Íel kellépítenie

Vál|alkozÓk gyakran kovetik el azt a hibát, hogy minden pénzt visszafor-gatnak a cégbe, és elhanyagolják felépíteni a saját vagyonukat. Igy szemé-lyes boldogságuk fiigg a vállalat sikerétÓ,l, illetve attől, hogy a céget mikortudják jÓ pénzért eladni.

Ha valÓban az a szándék vezeti' hogy saját vállalatába nagyon sok pénztfektessen be' akkor a leghasznosabb' ha mások pénzét használja fel erre acélra (o.P.M., other people,s money = más emberek pénze). Vegyen fel hi-teleket, Vegyen fel annyi pénzt, amennyit csak kaphat, mivel előszcjr is nemtudja biztosan, hogy mennyire van sztiksége, másodszor is elÓbb-utőbbtigyis felhaszná|jaezt a pénzt.

Az ilyen adősságok egősz rlás eredményhezvezeÍnek, mint a fogyasztÓihitelek. Hogy még egyszcr lcsz gezzÚk: Soha ne vegyen fel fogyasztÓi hi-

t21

teIt, de finanszírozza idegen pénzbo1 a vállalata fel- és kiépítését. Ez utőbbiugyanis pozitív hatásti. A forgalom ncivekszik, a befektetett tÓke által emel.kedik a vállalat értéke. Ezzel e.eyidejtf,eg az inf|áciő miatt cscjkken a visz-SZafizetendó pénz értéke. Ha ktlcscinzott pénzbtíl' jő befektetéssel, évi l2száza!ékka| képes megnovelni a forgalmát, az azÍ. je|entl hogy hat éven be-liil képes lesz me.edup|ázni a tÓkéjét. Tegytik fel, hogy az infláciő á|ta| az aráta, amit vissza kell fizetnie, évi ot száza|ékkal leértékelódik, így a hetedikév után a (kamatozott) pénz valődi értéke a kolcson feIvételéhez képest márcsak az eredeti cisszeg 69,8 száza|ékátjelenti.

Ezért fontos, hogy a vállalkozÓ pénzt vegyen ki a cégébÓ1, éS azt Sajátmagának fektesse be. Sziikség esetén a privát befektetések a más emberekpénzének (o.P.M.) biztonsági tartalékát jelenthetik. (Általában nem kertilerre sor.) EgyszÓva|: vonjon ki rendszeresen pénzt a cégébÓ1, és ide-gen tó.kébÓ,l finans zír ozza a vállalatot.

A j<ivede|em Öt építóe|emeHa egy sportolő jobb eredményt akar elérni, elsÓ,ként elemeiben vizs.eálja

Ince a teljesítményét: -eyorsaság, erőnlét, u.qrás-erósség, izomtcimeg, StíluS,tcchnika' mozgékonyság . . . EzuÍ'án minden sszetevót ki'ilon is megvizs.gtil, majd edz6jéve| egyi'itt felállítják a tréningprogramot. Kovessiik ezt anl<jdszeÍ most aZ on jovedelmével kapcsolatban. Elószcir a ,,diagnőzis'',utána a ,,recept''.

Kérem, olvassa e| az egyes bekezdéseket, majd oszÍ.á|yozza magát |-tÓ,l(rossz) l 0-ig (kimagaslÓ).

M in(íség

Mennyire jÓ a saját tert-iletén? Szakérrónek tartja magát? JÓl ismeri a szak-ágát? Vannak mentorai vagy olyan szakértói há|őzat a kcirnyezetében, akiksegítenek kiaknázni a tudását, a kvalitásait? Képezi ma-gát más terijleten is?Fejlődik-e a szernélyisé-9e is a szakértói státusszal párhuzamosan? Ismeri éshasználja-e a siker tcirvényeit? Rendelkezik-e vezetói hajlamma|? Milyen-nek ítéli meg a saját teljesítményét, ha cisszehasonlítja magát szakteriileté.nek egyéb kiválÓságaival?

Min sítés:

-Pont

(10 pont a maximum)

Energia

Mennyi energiát haj Ianclci befcktetn i a szaknra i ttlvliIrlr Ii.i It itItise'Irc.J Mck-kora az on által ténylegesen felhasznált ener.via.? McItrlyire e rlcr9iktrs./ Ké-pcs sszeszcdni magát és minden energiájával egy cloltlgrlr (issz1ltlrrtosítani?

Mekkora lelkesedéssel és szenvcdéllycl tízi azt, aIniVe I ÍileIakozik.] Szc-retia munkáját? Fó tevékenysé-qe mellett Inarad-e iclcjc a csa|iicljírra, az cgész-scgére, sportolásra és folyamatos cinfej lcsztésre. továbbképz'e<sre. hogyhosszti távon még nagyobb cnergiával rendelkezzék./

Min(ísítés:

-

pot1t( I0 pont a ma.uínum)

Néps:.críísírcs

Elgondolkozott már azon, hogy a ma.rasabb jovedele m elérésének alapjaa végzctt tevékenység népszerrísítésc? A népszerÚíség a legeróteljcsebbtclbbszcir zó. Hányan ismcrik a terrnékéíszolgáltatását? Boris Bccker na.gyon sokat keres, mivel a Sportágában kiválÓ, és sok cnergiát fordít sajátrnaga fejlesztésérc. Azigazi nagy pénzt azonban azért kapja, mert millioanakarják ót látni. Napjainkban tomegével ta|álhatÓ jÓ áru, tudás és tehetség.

A jovedelem mértéke attÓl ftigg, hogy hányan tudnak arről, amit kínál.

Minósítés:

-

pont( 100 pont a ma-timum)

( ),tc rt(kc I e.l

Az cgyőn számára a val ság olyan. antilyennek érzékcli. Mit gondol'tncnnyire tuclja saját magát menedzselni? Mcnnyirc biztos a |ellépése.? Megvarr gyózódve arről, hogy ktilonlcges teljesítmérryekrc is képcs? El tudjarna.eát fogacltatni másokkal? Fordulnak-e onhoz tanácsért? Elófordul, ho-ey

tchetséges etnberek minden cllcnszol.eáltatás nélk l, csak azért. nrert j naktartják, fcIajánlják szívességÍiket? Erzi. hogy keresik az isrneretsőgÓt? Tudhelyezkcdni?

Minósítés:

-

pot1t( l() ponÍ o maximum)

Ótletck

Mennyire kreatív? Elzárk(lzik az isneretlcntól? Ragaszkodik a céljírhoz.?

Ha igen' kiprribál-e kiil ntl(iztl lehctóségeket, hogy elérje? Mennyire rugal-nlas? l-ejegyzi-e azonrtal a gtlrrcltllatait? Hisz az otleteiben, és nleg is vals ítj a Óket? Kifej lesztctt-e rtl ii r Itl agában tlet.syártő képessc gct./ S zrlk tlt- c

r23t22

kérdezni nmagátÓl: ,,Mennyibcn érint ez engem? Hogyan tudok azonnalcselekedni?'' Tudatosodott-e már tIrben, ho.ey csaknem minden informáciÓés megoldás, amire szÍiksége |ehet, már létezik' és hogy mindig rijabb tle-tekre van sztikségÍ.ink ahhoz' hogy megszerezzukezeket az informáciőkat?

Minísítés:

-pont

(10 pont a maximum)

Ho.ey megkapja cisszpontszámát, az tn által szerzeÍtpontSZámokat cissze kellszoroznia' A maximális pontszám e.eymilliÓ, azaz |0 x l0 x l00 x l0 x l0.

Ve.eytik a kovetkezó számpéldát: minóség 5 pont, energia l0 pont' nép-szeríísítés 3 pont, onértékelés 6 pont éS aZ ot|etek ismét 6 pont. A szorzáseredményeként kapott cjsszesített érték 5 400 pont, ami egyhavi fizetésnekfeIel meg német márkában. Most képzelje el' ho.sy a népszerrísítés pontszá.mait megn veli 30-ra, így az eredmény 54 000 pont, vagyis 54 000 DM lesz.

Az sszesített pontsz mo:

-pontAz eddigiek alapján va|őszínri1eg sikertilt feIfedeznie néhány terÍjletet,amelynek fejlesztésével ncivelni tudná a bevéteIeit. En csak Citleteket tudokadni a gondolkodáshoz, a munkát onnek kelI elvégeznie.

Hogyan tudja e rcís íten i jovedeI m ének e gyes ép ítcíeIem eit?

Minóség

Az imént felsorolt kérdések már bizonyosan beindították a fantáziáját.olvasson szakk nyveket és szaklapokat! Járja be a vilá-eotl Ha eddig mégnem tette volna' hasznos lenne megtanulnia angolul. Tanuláson itt nemcsaka munkájával, szakter|iletével kapcsolatost képZéSt értem. Itt arről van szÓ,hogy teljes emberként kell fejlődnie, és olyan személyiséggé válni, aki mág-nesként vonzza a sikert.

Én azt va|lom, hogy kcizvetlen kcirnyezetijnk .gyakorolja a le.qnagyobbhatást személyiségi'inkre és a munkában betoltott szereptinkre. Hct sctj(ít ma-gunknál ,,jobb'' emberekkel vessztik k rtil magunkaÍ, mi is jobbctk lesziink.K z mbijs, érdektelen emberek megÓlik a benniink lév motivdciőt is, tt sz'e-m ély i s é g fej lódése í gy me g reked.

Csecsemő,korban cintudatlanul megfi.eyelji'ik és utánozzuk k rnyezet|in.ket, de azutánzás felnóttkorban is a tanulás legkézenfekvÓ,bb mÓdja. olyanemberekre van tehát sziikségtink, akiket érdemes utánozni. Idóvel szoká.sommá vált, hogy i.eyekszem minden hÓnapban cisszeismerkedni le.ealábbegy olyan személlyel, aki a saját teri.iletén kiemelkedóen teljesít.

124

Gondolja át, mit tud terlni az elk vetkezendó 72 tjriilxrrr ltzcir.(' lttrgy szak-

crtói státusát és szemÓlyisé.cét erősítse.

Energicr

Gyakran károsítjuk testi éS lelki erórrléttinket meggondolatlan, cinpusz-

títő életmÓdcl a|.Ez aza Szempont. amelyet a legtobben alábecsÍilnek. Pedig

képtelenség e.ey reggel azza| a céllal felébredni, hogy ',meghÓdítom a vilá-

got'', ha kozben a legktilonbozÓbb ,'nyavalyák'' gyotornek, és néha még az

ágybÓl sem tudunk kikecmeregn\. Ha egészséges éIetet éL, ldtni Íogia, hogy

ninéI tijbb energitít haszn l fet, ann l t bb energicíval rendeLkezik.

Az energia - élet. És az energia nem véletlen. Nem feladatom, ho-ey elGadást tartsak az egészséges életmÓd jelentóségérÓ,l, de ha már egyszer e/.

s:tinttt magát, hogy megntveli a jovedelmét, akkor gondolkozzon el azon,

hogy hogyan javíthatna az energiaszintjén.

Milven konkrét lépés iut most eszébe ennek érdekében?

Néps:,erLísítés

Minclent meg kell tennie annak érdekében, hogy az emberek ismerjék az

tn vagy a terméke nevét. Írjon rijságcikkeket! Ve.eyen részt te|evíziős be-

szélgetéseken|. BíZzon meg egy PR-irodát! Hirdesse magát!

Keresse aZ egytjttm ,kodést

a helyi iparosokkal! Ha Londonban járés fel-

keresia szabőmat, azonnal ajánl onnek ingvarrőt, mérték utánicipőkészítőt,

rnegadja a legkedvesebb vendéglójének a címét.

Rendezzen cisszejciveteleket' ahová potenciális iigyfeleit és kooperáci<is

partncreit meghívja. Teijesen mindegy, ho.ey mivel foglalkozik, és mennyi

iclejc van a szakmában, mindenképpen tobb idót kell fordítania a marketing.

re, saját személyének, illetve termékeinek a népszerríísítésére. Tegyen meg

mindent azért, hogy felhívja magára a figyelmet.Ne feledje: jÓ szakernberból és infornáciÓbÓl tobb van, mint sok. Nem

elég egy teriileten egyszerÚícn jÓnak lenni. Ha nem tud rÓla senki, nem ér

semmit az egész. Az on fclarlata, ho.ey népszerÍísítse magát. Mit tcsz ezért?

125

Ónértékelés

Ami a jcivedelmct illeti, a legtobben fizctéstjknek legfeljebb a duplájáttudják elképze Ini. Ennél na.eyobb cisszcg már hihetetlcn számukra, és kelle-metlen, bizonytalan érzéseket ébreszt benntik. Kizárőlag az cinértékelésÜnk-tÓ,l f,tigg' hogy mit, hogyan és mennyit tudunk elképzelni. Ha tcibbre tartjukrnagunkat' a j vedelemmel kapcsolatos elvárásunk is magasabb Iesz.

Az nértékeléshez az is hozzátartozik, hogy mennyire tudjuk magunkatprezentálni, azaze|adni. Ha még nincsenek ezzel kapcsolatos tapasztalatai,gy ajánlom, olvassort el e.ey ilyen tÓmáj k nyvet, és prőbáIjon meg az el-

kcivetkezendő egy évben egy terméket sikeresen e ladni. Igaz az a mondás:,.Ha mégoly kicsi is azuz|et, t bbet jovedelmez, mint más munka''' Lehet'hogy ekozben az eladás a szenvedélyévé válik. Ha nem' akkor is megéri,mert leealább megtanulja eladni nmagát.

Mit tesz anrrak érdekében, hogy n velje onÓrtékelését, és jobban tudjamagát eladni?

Otletek

Legjobb C'tleteink autővezctés, séta, sportolás kcjzben, esetIcg féIálom-ban sztiletnek. A leghasznosabb. ha azonnal leírjuk tet vagy rámondjukegy magnora, ki.ilÖnben a j gondolatok r kre cltrínnek. Kitaláltam ma.gamnak cgy tlet jságot, ide mindent, ami eszembe jut, bcjegyzek. Lehet,hogy nem valősítom meg valamcnnyi tletemet, de rnár az is na.eyon moti-válÓ, hogy az otletgyáram magas fordulatszámorr mLik dik.

Napoleon Hill azt rnondta: ',Minden cé-e, rninden nagy siker e.ey jÓ otlet.tel kezdódott''. Ha van egy jő otletÜnk, valahonnan lesz rá pénzLink is. Sok-szor e.eyetlen otlet is milliÓkat ér.

Hogyan gorrdolkodik arrÓl, hogy otlet.ey/rrírt állandrjan magas forclulat.számon míÍk dtesse?

Mindezek alapjárr világossá vált' ho.ey jovedelmének nagysá.ea nem a fó.n k vagy a piac cinkényén mLilik. Kcresse mcg a felsoroltak kozÜl a le.e-gyengébb pontját, és dolgozzon rajta! De nc feledje, a legfontosabb: a nép-szerr-ísítés.

Megígérem onrrek, ha jovedelme t építóelemén folyamatosan clolgozik't26

az elkcivetkezendó egy évben keresetc lcglrllrlrlrzalékka| is megnó.

)(). rIt. It.Irt.l. Irtrr:y l()() szá.

Nézzen uj pénzforrás után!Két dologra kell vigyáznia. Az els(í: Itc sz-tir-ja sl'c| lt,l' cncrgiáját, hiszen

az er6t energiák koncentrálása jelenti' A lnl,tsoclik: cbcrnck kell maradnia,nehogy elszalassza a jÓ lehetőségeket.

Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet? Egészen egyszer en. Amíg nemén el egy bizonyos jovedelemszintet, addig minden figyelmét SSZpontoSítSacgyetlen tevékenységre. A jovedelemsziIttet tn választja meg. de célszerua mércét minél magasabbra helyezni. Már megbeszéltiik, hogy nincs értel-me iijabb és jabb célokat kitrízni, majd elfutni a felmerliló problémák elő1.

Ha egyszer elsajátította a pénzkeresés technikáit, akkor ezt bármilyen te-riileten meg tudja ismételni. Hogy hogyan és ho| tud ilyen lehetóségeket ta-lálni? Te|jesen minc|egy. CSak aZ a fontos. hogy pénzt hozzon onnek.

PrÓbálja ki a kcivetkezógyakorlatot: Nézzen koriila helyiségben, aholje.lenleg tartőzkodik, és prőbáljon tíz piros színrítárgyat találni! Megvan minda tíz? Rendben. Akkor most csukja be a szemét, és anélk|il, hogy rijbÓl kGrtjlnézne a helyiségben' emlékezetbÓ.l nevezzen rneg hat kék színLí táreyat.Ugye, ez nehezen sikertilt?

Ebból is látszik, ho.ey hajlamosak vagyunk csak azt észrevenni, amirekoncentrálunk. Pedig jelenlegi tevékenységi koriinkon kívtil is akadhatnakkedvezójovedelemforrások' csak észre kell venni azokat.

Négy Ící jovedeIemÍorrás

Fizetési-inket alapvetóen piaci értékrink után kapjuk. Négy ilyen értékte-rtilet létezik:

o termék,o tudás'

o szolgáltatás,o tletek.

Mit gondol' a négy koziil mclyikkel tud pénzt keresni? Ho.eyan tudja a tu-dását értékesíteni? Hogyan képes pénzt csinálni az otleteibÓ.l? Milyen ter-mékeket tud eladni? Ne felcjtsc, hogy jovedelemnek számít mindaz apénz,lrnely befolyik az életébc. Tíl|tozik va|aki tnnek? Van olyan értéke. amitcl tud adni? Gondolkozzon!

Kérje meg a munka árát!

tn is azok k zé tarttlzik' lrk ik stlkszor ellenszolgáltatás nélklil is hajlan.

121

onértékelés

Ami a jcivedelmet illcti' a lcgt bben fizctősLiknek legfeljcbb a duplájáttLtdják elképzelni. Enrről nagyobb tsszeg már hihetetlen számukra, Ós kelle-metlen, bizonytalan érzéscket ébreszt benntik. Kizárőlag az nértékeIÓsijnk.tól ftigg. ho.ey mit' hogyan és mennyit tudunk elképzelni. Ha tobbre tartjukmagunkat, a jovedclemmel kapcsolatos elvárásunk is magasabb lesz.

Az tnértékeléshez az is hozzátartozik, hogy mennyire tudjuk magunkatprezentálni, azaz e|adni. Ha még nincsenek ezzel kapcsolatos tapasztalatai,Ligy ajánlom, olvasson el egy ilyen térnájLi konyvet, és prÓbáljon meg az cl-k vetkezend egy évben eey termékct sikeresen eladni. |gaz az a mondás:,'Ha mégoly kicsi is azuz|et, t bbct jovedclmez, mint más munka''. Lehet,hogy ckozben az eladís a szenvedélyévé válik. Ha netn. akkor is me.séri,mcrt legalább mcgtanulja eladni onmagát.

Mit tcsz annak érdekében, ho.ey noveljc onértékelését, és jobban tudjama.eát eladni?

Otletek

Legjobb tleteirrk autÓvezetés, séta, sportolás k zben' esetle.r félálorn.ban sz|iletnek. A leghasznosabb, ha azonnal leírjuk Óket vagy rárnondjukcgy nlagnőra, klilorrben a jrí gondolatok circjkre elt nnek. Kitaláltarn ma-gamnak egy otletrijsá-eot, idc rnindent' ami eszerlbe jut' beje.eyzek. Lehct,hogy nem valősítorn meg valamennyi tletemct, de már az is nagyon nloti-válÓ, hogy aZ otletgyáram ma.gas forduIatszámon mLi,k<jdik.

Napoleon Hill azt Inondta: ,,Mindcn cé.s, minden nagy siker egy jÓ otlcrtel kezdódott''. Ha van egy jő otlettink, valahonnan lcsz rá pénztink is. Sok-szor ceyetlen otlet is milliőkat ér.

Ho.uyan gondolkodik arrÓl' hogy Ótletgyiirát írllandÓan nlagas forclulat-számon m Ll,l< dtesse?

Mindezek alapján világossá vált' hogy jovedelrnének nagysága nem a fó-nok vagy a piac nkényén mrilik. Keresse meg a felsoroltak kcizlil a leg-gyengébb pontját, és dolgozzon rajtaI De ne feledje. a legfontosabb: a nép-szer sítés.

Megí.eérem onnek, ha jovedelme t építőclemén folyamatosan dolgozik,t26

az elkcivetkezendőegy évben keresete legaIii|lIl )(). tIt' It.Irt.l. Itrrr:y |(X) szlizalékkalis megnő.

Nézzen uj pénzforrás után!Két dologra kell vigyáznia. Az első: ne szclrja s,zé,t az encrgiáját, hiszen

az er6t energiák koncentrálása jelenti. A rnásodik: ébernek kell maradnia,rrehogy elsza|assza a jő lehetóségeket.

Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet./ Egészen egyszerÚíen. Amíg nemért el egy bizonyos j vedelemszintet, addig minden figyelmét sszpontosítsaecyetlen tevékenységre. A j vedelemszintet tn választja meg. de célszerría mércét mirrél magasabbra helyezni. Már megbeszélttik, hogy nincs értel-me iíjabb és jabb célokat kit zni, majd elfutni a felmertiló problémák elÓ,l.

Ha egyszer elsajátította a pénzkeresés technikáit, akkor ezt bármilyen te-ri-ileten me.s tudja ismételni. Hogy hogyan és hol tud ilyen lehetőségeket ta-lálni? Teljesen mindegy, csak az a fontos, hogy pénzt hozzon Ónnek.

PrÓbálja ki a kovetkezó.eyakorlatot: Nézzen kortil a helyiségben, aholje-lenleg tartőzkodik, és prÓbáljon tíz piros színíítárgyat találni! Megvan minda tíz? Rendben. Akkor most csukja be a szemét, és anélktil, hogy rijből kGrÍ.ilnézne a he|yiségben, emlékezetbÓ.l nevezzen meg hat kék színrí tárgyat'U-9ye, ez nehezen sikeriilt'?

Ebból is látszik, ho.sy hajlamosak vagyunk csak azt észrevenni, amirekoncentrálunk' Pedig jelenlegi tevékenységi k rtinkcjn kívtil is akadhatnakkedvezójovedelemforrások, csak észre kell venni azokat.

Négy Íó jovedeIemÍorrás

Fizetéstinket alapvetően piaci értékÜnk után kapjuk. Négy ilyen értékte.rtilet létezik:

O termék'o tudáS,

o szolgáltatás,a otletek.

Mit gondol, a négy kciz|il melyikkel tud pénzt keresni? Hogyan tudja a tu-clását értékesíteni? Hogyan képes pénzt csinálni az otleteibő.l? Milyen ter-rnékeket tud eladni? Ne fclcjtsc, hogy jovedelcmnek számít mindaz apénz,nrncly be|olyik az életébc. Til|tozik valaki tnnek? Van olyan értéke. amitel tud adni? Gondolkozzon!

Kérje meg a munka árát!on is azok kozé tartozik' lrkik stlkszor ellenszol-eáltatás nélktil is ha.jlan_

127

dÓak elvégezni valamit? Hogy mennyire vagyunk képesek pénztkérni, azgyakran az onértéke|ési'inkkel fiigg ossze. Minden egyes alkalommal, ha ér-téket hoz létre, igenisjoga van pénzt kérni érte - ezjár onnek. A saját tel-jesítményét degradálja, ha nem kéri meg az árát. Szakember, aki tisztábanyarr az értékével, ilyen hibát nem kcivet el.

Még drasztikusabban kifejezve: élete minóségéért saját maga vise|i a fe-lelósséget, így kotelessége pénzt keresni, azazmuszáj megkovetelnie telje-sítményének az árát. Legalábbis addig a mértékig, amíg el nem érte a teuesanyagi fi.iggetlenség szintjét.

Láthatja' a siker inkább hozzáá||ás, semmint adottság kérdése.Igyekez-zen, hogy tobbre tartsa magát. Írjon a sikernaplőba.

KoncentráIjon pénzt hoz6 tevékenységekre!Az idejét ne t ltse mássa|, csak jovedelmet hoző tevékenységge|.Ez azt

jelenti, hogy meg kell találnia a munkáján beltil azokat a teri.ileteket, ame-lyek jovedelmet produkálnak. Sokan eltudnák végezni az tn munkáját, decsak nagyon kevés ember olyan fegyelmezett, hogy (csaknem) teljes mun-kaidejét va|Óban pénzthoző tevékenységgel toltse ki.

JÓval elégedettebbek vagyunk, ha olyan munkát végziink, amelynek ko-vetkezményeként ncjvekszik a jovedelmiink. Mégis sokan elhanyagolják apénzt hoző tevékenységeket. Ennek oka, hogy egyszerritb mással foglal-kozni. Ne feledje azonban, hogy jovedelmének szintje attől fiigg, hogy azt,amit más is el tud végezni, tn kiemelkedóen hajtja-e végre.

Itt is érvényes: amilyen qyorsan csak lehet. Ne halogasson! Bizonyos te-vékenységeket nyugodtan rábízhat másokra. Azígy felszabadult idót hasz-nálja arra, hogy kizárőlag j vedelmet produkálÓ tevékenységekre koncent-rál. Delegáljon még további feladatokat, és használja az így nyert idót arra,hogy pozicionálja magát. Ez a stratégia akkor éri meg, ha ugyanazon idóalatt tobbet keres, mint amennyit a segítségének kifizet.

A cégek tobbsége elósz r n vekedni akar, hogy utána meg tudják fizetniazokat embereket, akikre sztikségiik van. A helyes t ennek ellenkezóje:elószor állítsa fel a Stábot olyan gyorsan, ahogy csak lehet, azért,hogy afej-lódés meginduljon.

Tegye fel magának a kérdést: Mit tud más is elvégezni helyettem? Ki al-kalmas a feladatra?

A jovede|em nem azonos a gazdagsággalSokan nincsenek tisztában a gazdagság fogalmával. A rna.gas jÓvcdelem

még nem jelent gazdagságot. Szokás szerint az é|etszínvonal a keresettelpárhuzamosan ncivekszik. Egyszerríen egyre t bbet igényelÍ.ink, és meglepómÓdon mindig pont annnyira van szÍikségiink, mint amekkora a fizetésÍ.jnk.

A vágyat nem szabad felcserélni a szÜkségessel! Egy babiloni mondásszerint; ''Amit >sztikséges kiadásnak< nevezel, az fokozatosan n vekszik,egészen az adott jovedelmed osszegéig.''

A valÓdi gazdagság azt jelenti, hogy a vagyonáből él, ané|ki.ilhogy dol-goznia kellene: on helyett apénze dolgozik. Nem a havonta megkeresettj vedelmétÓ1 lesz jőmÓd , hanem abbÓl a pénzb6, amit félretesz. A megta-karítás azt a kiil nbséget jelenti, ami akozcitt van, hogy valaki saját maga az

,,aranyat termelő szam ár',, vagy van egy ilyen ''szamara''. Erre a kovetkezófejezetekben még visszatértink.

Ne hagyja abba...Vagyonának felépítését addig ne hagyja abba, amíg a tókéje el nem ért

arra a szintre, amelynek a kamataiből már meg tud élni.IdÓ,kcjzben persze sziikség van pihenésre. Nekem szokásommá vált, hogy

minden eIért részcé1 után megjutaImazom magam. Hetenként csak hat napotdolgozom. a hetedik - szabadnap. Évente négyszer megyek nyaraIni. egyalkalomma| három hétre.

TapasztalatbÓl mondom, hogy sziikséglink van ennyi kikapcsolődásra.Utána sokkaljobban tudok koncentrálni' és energikusabb vagyok. A nyara-lás jő alkalom arra is, hogy olvassak. Koriilbelii| l50 konyvet olvasok elévente, ebbÓ1 cjtvenet a vakáciő alatt. A karácsonyi sztjnetben kiértékelemazévet, és megtervezem a rákovetkezőt. Céljaimat igyekszem a ktilcjnbozóteri.jleteken betoltott szerepemnek megfelelóen meghatározni' és azt is le.írom, hogy miért akarom azokat elérni. Naplőt vezetek, amelybe lejegyzemfelismeréseimet éS tapasztalataimat. A naplÓírás segít tanulni a hibáimbÓlés abban, hogy nehogy jra elkovessem Ólket. A nyaralás valÓdi kikapcso-lÓdás, ilyenkor távol tartom magam a hétkoznapok |izleti tigyeitÓ1, csak sajátmagammal és partneremmel foglalkozom. Amikor rijra otthon vagyok, méghatározottabban |átom, hogy mit miért csinálok. Ilyenkor ismét a célra kon.centrálok az rit helyett. Tobbek kozott ezen okok miatt tartom fontosnak,hogy lehetóség szerint éventc négyszer menjek el pihenni.

Tartson Szt.inetet - ncl-rogy kiégjen! De amíg nem érte el az anyagi fiig.getlenséget, semmiképpcrr rre Irit{yja abba. Nincs nehezebb annál' mint egy

t28 129

állÓ mozdonyt Lijraindítani. |)c le.ealább olyan nehéz nlegállítani is a I1loZ.donyt, ha az teljes sebességgcl halad. Nem rnuszáj folyamatosan gázt aclnia.de ne álljon le addig, amíg nem tud megőlni a Vagyona karnataibol. FIa anya.gilag ftiggetlen' nem kell tcjbbé dolgoznia. De rniÓrt hagyní abba azt. arltitszeret? Hiszen ha nincsenek pénzgondjai, és az'zal fogIalkozhat' arni ()rrIrckciromet okoz . . . tudja, mi torténik? Akkor kezdódik csak az cgészl

A fejezet fcíbb gondo|atai

Mindenki azt kapja, amit me.eérdemel. A saját kezébcIl vall a clontés ar-ről, hogy mcnnyit keres'

A jovedelme nen azért lesz naeyobb' mcrt SZLikSége vall r/r, hancnt azért.nlert megszolgálja. Ne a jo.eait kcivete lje. hancnl kcrcsse a fclaclatotlTeljesítscn tobbet, mint amit elvárrtak onto1l t-cpje nrce a kornyczctétazza|,hogy trilszárnyalja az elvárásokat! Nent clég rragyolr jÓnak lerrrri:teljcs ítsen rendkívtil it!

Ami a felelósséget illeti, legyen nélkÜlozhetetlen, cle tegye magát ptitol-hatÓvá azza|,hogy feladatokat és hatískorcjket deIcgál.Ha magasabb jcivedelme t akar, keresse a kihívásokat!Ugyanazt csinálni, mint amit mindcnki csinál, annyit ér, mint vizct ontcnia Dunába. Nern a legjobbnak kell lcnni, hatrcrn az clyetlcIlnek. Kercssemeg a saját szakterijletét!

Jovedelme az cjnbecsr"ilésével párhuzaInoSíln ntjvekszik.A jovedelrne építóelcrnei: minősé.e, energia, népszcrr'ísítés. |jnértőkclés(hogy el tudja adni onrnagát) és az tletck.

Ne felejtsen el tobb idót szánni a marketingre, valamint Saját n.}aga éS ter-méke rrépszerrísítésérel

Koncentráljon elsősorban a nyereséget hozÓ tevőkenységekrcl Tegyc felmagának a kérdést: muszáj ezt saját ma-eamnak clvégczni. va.ey rá tuclonrbízni a fcladatot másra?

oa

aa

Takarékoskodjék - fizessen magának!

,,A legelé-eedettebb ember az, aki egyszerre tud k ltekezni és ta-karékoskodni. hiszen így kettós az rome.''

Sctnuel Johnson

Flgy reg-ecl c.ey szegérry parasztgazda kiment a cs rbe, és a tyLikocskája rrrel-lctt talált egy aranytojást. ,,Valaki a bolondját járatja ve lem'' -

gondolta'A biztonsá-e kedvéért azért elvitte a tojáSt egy aranyrn veshez, aki neIt-t

kis meglepetésére k zolte: ',A tojás színtiszta aranyb l van''. A .uazda gyor-san eladta a tojást, és boldoean vitte haza apénzt. Este rrrég nagy mulatsá.eotis re ndezctt. Másnap hajnalban az egész család sietett ntcgnézni. nincs-e vé-lctlenÜl egy Lijabb aranyto.jís a fészekbcn. És csoclák csoclája. tényleg ottcsillo.qott egy Úrjabb tojis. Es ezutlín íry t rtcínt ez rninden reggeI. A.!.azclae ladta a tojásokat' Ós gazdag ember lett.

De mivcl kapzsi volt. szeretett volna rájonni a ty kocska titkára. hogy ígyrrlég tobb aranytojása Ichessen. Egyszer aztán dtilrében fo.eott c.ty Ilagy kÓst'és kcttévágta szc-eÓny tyLikocskát. Csakhogy a belscjÓben egy picike tojásoIlkív|il scntrnit nenl talált. Mi a tortérrct tanulsá.ea? Ne old le az aranytojísttojÓ tyílkodat!

A lcgtobb etnber hasonlőan cselekszik, nemde? A tyiik a tcikét jelenti, azaranytojások pedig a kalnatokat. TÓte nélkijl karnat sincs. A legtobben el-kijltik aZ sszes pénztike t. és így képtelenek felnevelni e'ey tyLikot' Megolik'anlikor rnée kicsi. nrielótt mée aranytojást tudna Í.o1ni, azaz csírájában cI-|ojqák a kamat lehet ségét.

Addig' amí.e nincs eey araIlyto.jáSt tojÓ tylikja Vagy egy pénzgyártil gÚpc'acldig. ftiggetlenLil ajclvcclclrrlÚrrck nagyságátőI' onIlek keIlptirrzt te r.rltclIlic.Kevesebbet kolteni, rrint a kclcsctLink, nem hangzik tLil izgalrnasnuk. l}rrrckcllenére meglátja rna.jcl' hrlgy lr tlrklrrékoskodásnak van értelnlc. stít Ilrcc (ir.Grnet is okozhat.

130 l3l

Négy magyarázatarra, hogy a legtobben miért nemtakarékoskodnakA takarékoskodásnak megvannak a maga jő okai. Viszont a legt bb embernem takarékoskodik, és erre négy érvet szoktak felhozni:

l. Azt gondolják' késÓbb majd tobbet keresnek' így most nem kell takaré-koskodniuk.

2. Ajelennek akarnak élni, és azt hiszik, takarékoskodni nehéz, és megszo.rításokkal jár.

3. Nem tartják fontosnak a takarékosságot, és meggyózódésiik, hogy ezena nézeten nem is tudnak változtatni.

4. Azt gondolják, hogy valÓjában nincs értelme takarékoskodni (alacsonykamatok, infláciő).

Vizsgáljuk meg kiil n-ktilon is ezt anégy érvet, és így kozelebb kerijlijnk avalÓsághoz. A négy kijelentés - helyesen - így hangzana:

1. on nem a jovedelméból lesz gazdag, hanem azáItal, hogy takarékosko-dik.

2. Takarékoskodni gyerekjáték - és még orÖmet is okoz.3. A takarékossággal kapcsolatos nézeteit és hozzáá||ását bármikor meg-

változtathatja.4. Takarékoskodjék, és milIiomos |esz. 12 vagy tcibb százalékos kamat nem

ordongosség. Az infláciő csak alátámasztja ezt.

Nehéz mindezt elhinni? Tegyi.ik mikroszkÓp alá a felsorolt állításokat -eeviket a másik után.

1. on nem a jcivede|mébcíI |esz gazdag, hanem azá|ta|,hogy takarékoskodik

Egy vagyon felépítéséhez a magas jovedelem onmagában nem nyríjtsemmiféle garanciát. Vagyont akkor lehet képezni, ha a pénzt megtartjuk,és okosan befektetjtik.

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ,,Minden jobb lesz, ha nagyobb lesza j vedelmcm''. Az igazság azonban az, hogy a megnovekedett keresettelpárhuzamosan ncjvekszik az életszínvonal, a kiadások is nagyobbak lesz-nek, így mindig pont annyi pénzre lesz szÍiksége, amennyit keres. EbbÓ,l ko.vetkezik: aki nem takarékoskodik, egyetlen dologgal rendelkezik - adÓs-sággal.

Az elsó tanárom a pénztigyek világában egy igen sikeres r volt, akitt32

szívbő,] kedveltem és csodáltam.EzérÍ" kiilcinciscn lltlltltlt vtlllltttt, irrtlikorfelajánlotta, hogy személyesen pártfogol. A baj csak ltz vrllt, lltrgy kcz,clet.

nek rÖgtcin azt ajánlotta, tegyem félre a j vedelmctn 5() szliza|Ókát. E.rl aztgondoltam' ez teljességgel lehetetlen. MegprÓbírltarrr ncki clrnagyarázni,hogy nekem sziikségem van mind a |oo száza|ékra ahhoz, Irogy a legsziik-ségesebb kiadásaimat f edezzem.

Mivel amrigy is optimista voltam, meggyízídésem volt, hogy valahogyrnajd minden rendbe jcin, ha végre magasabb lesz a j vedelmem. Ez a Íajtareménykedés tényleg nagyon ostoba volt a részemrő,l. Ma már tudom, sem-mi sem változik addig, amíg mi magunk nem változunk.

Tévedés azt hinni, hogy a gazdagság csak rigy magátÓl jon, anélkiil hogya pénzhez valő vi szonyunkat megváltoztatnánk. Ezze| elhárítjuk magunktőla felelósséget, és így gondolkodunk: ,,Most nem kell azzal fogla|koznom,hogy mit csinálok a pénzemmel, egyszer gyis mindennek eljon a maga ide-je. Egyszer nagyon sokat fogok keresni. Minek verjem fogamhoz a garastmost, amikor késÓ,bb elég pénzem lesz?''.

Az tn jcivedelme nem varázsszer, amely a kozremÍíkcidése nélkiil cso-dákra képes' és gazdaggá teszi. Higgye el, ez nem |ehetséges, ebben ne isreménykedjen!

Sz gezzlik le, kereshet annyit, amennyit csak akar, az anyagi helyzetenem fog megváItozni . Száz és száz o|yan emberrel találkoztam, aki havi 50ezer márkás jcivedelem mellett adősságon kíviil nem tud mást felmutatni.Miért nem vá|toztat a novekvó j vedelem az anyagi helyzeten? Azért, merta ncivekvó jcivedelem ellenére két tényez6 váItozatlan marad; on és a szá-zalékok.

Ha abből, amit ma keres, nem tud kijonni, akkor ugyanez\esz a helyzetakkor is, ha a fizetése a duplájára n6. A százalékok nem változnak.

Ha ma 2 000 márkát keres, és annak I0 száza|ékát megtakarítj a, az200márka. Ugyanezt a |0 száza|ékot félretenni 25 000 márka esetében (2 500márka) már jÓval nagyobb gond, mert az tsszeg magasabb. Ezért még egy.szer bb is alacsonyabb j vedelem mellett takarékoskodni. Sokkal konynyebb 200 márkát félretenni, mint 2 500-at. Minél magasabb az cisszeg, annál s lyosabbak a százalékok.

Most kezdje el! Mindegy, mennyire nehéz a jelenlegi helyzete, ilyerrktnnyrí, mint ma, soha nem lesz. Kezdjen hozzámégma, hogy nettÓ bevételének Io %o-át félretegye.

Kezdjen el takarékoskodni olyan korán, ahogyan csak lehet! Ha on l:-i

vagy 20 éves, és még a sziilcinél lakik, akkor ez a leg|obb pillanat. Ilye rr

kedvezó helyzetben soha t(rbbÚ Itctrr lesz. Mikor lesz még egyszer ilyen al;r

liJ

csony a rezsije? Még ha valamennyit be is ',kell'' adnia a háztartásba, ezmind semmi ahhoz képest, ami onre vár, ha onállő lakásba koltcjzik. Ez a

lehetóség soha nem jon vissza. Most takarítson meg annyit, arnennyit csakképes!

A |egtobben akkor sem Vá|toztatnak a pénzljgyi szokásaikon,ha már tobbet keresnek

A meghatároző magatartőtsformák alig változnak (kivéve, ha tudatosanváltoztatja meg a nézeteit). A takarékoskodásban |eginkább az ahozzááL|ásgátol minket, hogy: ',Nekem erre sztikségem van.'' A ,,szÜkséges kiadáso.kat'' nem szabad cisszetévesztenÍink a vágyainkka|. BiZtoSan emlékszik méga babiloni mondásra: ,,Amit >szÍ'ikséges kiadásnak" nevezel, az fokozatosanncjvekszik, egészen az adott jovedelmed osszegéig.''

A f l sleges pénzkiadásoknál használt legostobább magyarázat így szől:,'Nekem erre sziikségem van. Ez kell.'' A legtobb tárgy nélkiilozhető. Csaka saját Ielkiismerettjnket prÓbáljuk megnyugtatni akkor, amikor valamireazt rnondjuk, hogy elengedhetetlen. Ha azt kívánjunk, hogy a dolgokhozva.l v i s zo n,,- utt k j o b b ra fo rdulj o n, e l ós z r n ma g unko n kel l j av ít ctn un k.

A takarékoskodás a gazcjagok erénye

Amikor John Templeton rir és a felesége | 9 évesek voltak, elhatározták'hogy félreteszik havijovedelmi.ik 50 száza|ékát. Ktjloncjsen nehéz vo|t ez,hiszen annak idején még igen kis fizetéssel rendelkeztek.

John Templeton ma milliárdos, a híres Templeton pénztigyi alap mene.dzsere , akit tudásáért az egész világon nagyra becsiilnek. Az ó elmondásaszerint sikereinek legfontosabb állomásai azokaz idők voltak, amikor olyankeveset keresett, hogy szinte lehetetlennek tÍínt keresetének 50 száza|ékátfélretenni.

Warren Buffett ma az EgyestiIt Államok egyik leggazdagabb embere. Avagyonát a Forbes Magazin már 1993-ban l7 milliárd dollárra becsiilte. Ho-gyan lett ilyen gazdag? A ,,receptje'' a kcivetkezó: takarékoskodni, és befek-tetni. ES még egyszer takarékoskodni, és befektetni.

Warren Buffett jságkihordőként kezdte -

és amennyit csak tudott, fél-retett. Megragadott minden egyes dollárt. Szinte semmit nem vásárolt, merta pénzben annak jovÓtleli értékét látta, éS nem azt az cisszeget, amelyet el-kolthet. Autőt sem vásárolt magának.

Nem a l0 000 dollár miatt, hanem azért. mert tudta' hosv 20 év mrilvamennyit ér majd ez az cisszeg.

134

,,20 évig takarékoskodni? Milyen unalmas! .. . '' I)e rre lt'|c.jtsc: lt Ini

hozzáállásunktÓl fligg az' ho-oy mit találunk uItltItttltsltltk' tis rttit izgalrnas-nak. Mindenesetre. ha 40 évvel eze|ótt befektcttc vtllttit czt ir |() 000 dollártWarren Buffettnél, akkor ez ma már az egyáltallirl ttctt-t ttItitlIttas 80 milliődollárt érné.

Tudja' hogy mi a koz s tulajdonsága a kcivetkcz<í cégalapítÓknak: Wer-ner von Siernens, Robert Bosch, Ferdinand Porsche, Gottlieb Daimler,Adam Opel, Karl Benz, Fritz Henkel,Heinz Nixdorf, Johann Jacobs, Hein-rich Nestlé, Rudolf Karstadt, Josef Neckermann, Reinhard Mannesmann,Friedrich Krupp és az Aldi-testvérek? Az, hogy Ók mindannyian rendkívtiltakarékosak voltak. Kevesebbet koltottek, mint amit megkerestek, és eztii-9yesen befektették. A vagyonuk titka természetesen nemcsak a takarékos-kodás' de nyilvánvalÓan ez jelentette az a|apot, amely nélkÜl lehetetlen a

me.egazdagodás. Egyetlen sikeres gyáros sincs, akire ez ne lenne érvényes.

Sok vál|a|kozo tonkrement már

Biztosan hallott már olyan vál|alkozÓkről, akik csődbe jutottak. NemaZért mcntek t nkre, mert magánemberként nem voltak takarékosak, hanemtalán azért, mert nem várt események kovetkeztek be, vagy elszámolták ma-gukat.

A nehézségek legyózésében csak segítségetjelenthetett nekik, ha rendel-keztek a takarékoskodás képességéve|, és egyéb vállalkozÓi tulajdonságok-kal. Gyakran évekig a minimumbÓl is meg tudtak élni, és magukra semmitnem kcilt ttek. Vállaltak minden nélktilozést.

A vállalkoztj hajlamri emberek nem ritkán olyan megszorításokat is ma-gukra vesznek, amelyek a legtobb ember számára ijesztóek, ami ellen két-

ségbeesetten tiltakoznának. Itt is érvényes a mondás: az' igaz n sikeres em-ber olyasmire is hajlanclő, amit ct legt bb sikertelen ember elutasítana. Alegt bben nem hajlandőak takarékoskodni, csak a jelennek akarnak élni.Goethét is foglalkoztattaeZ ajelenség:,,Valaki lenni mindenki szeretne, devalakivé válni - ez már kevésbé yonző.,,

A nagy gyárak alapítÓi meg akartak gazdagodni, és mindent alávetetteke cél elérésének. Nem érdekelte őket a látszat, nem akartak már a kezdetek-kor is rigy élni, mintha sok pénztik lenne. Válni akartak valamivé, ennek ér.dekében takarékoskodtak'

Lehet, hogy on azok kcizÓ az cmberek kozé tartozik, akik szerint: ',Kivé-tel erósíti a szabályt. Én l0() szl,rzalékot kolt k' és mégis gazdag leszekl'' NeÓrtsen félre' nern zárk(lzotlt cl Itlás nézetektő,l, hiszen csodák mindig elófor-clulnak, de a statisztika ltllr1lilirr (.)rr ezzel a szemlé]ettel téves riton jár.

135

FzenkívliI jÓval egyszer bll lcrrrrc, lrlr vliltoztatna eddigi hiedelmein, éselhinné, hogy takarékoskodni egyiiltlrIlirr rrcrn nehéz.

2. T akarékoskodn i gyerekjáték

- és még oromet is okozHa élvezni akarja az életét, kezdjen el takarékoskodni, de ne rigy, aho-

gyan már esetleg tcjbbsz<jr megprőbálta, és . ' . abbahagyta. e tegtcituenrosszul állnak ehhez a kérdéshez, hihetetlenlil megnehezítve a dolgot ma-glknak. Megprőbálják cisszehrizni magukat egész hőnapban. Megnyirbál-ják a kiadásaikat, lemondanak dolgokrÓl - és a hő végére mégsern maradegy fillérjiik sem. Kozbej het egy váratlan javítás, feIbukkanhaiegy eIfelej-tett Számla.. . Lehet' hogy átélte már ezt a jelenetet a másik o]áalről is:sikertilt mindenkit kifizetnie, csak cinmagát nem. Fizetett a péknek a kenyé-rért, kamatot a banknak a kolcsonkapott pénzért, a hentesnik, amikor hristvásárolt, a fodrásznak, amiért levágta a haját.

De cinmagának mikor fizet? Hiszen a saját élete kell, hogy |egalább olyanfontos legyen onnek, mint a pék, a bank' á h"nt"' Vagy a lodrálzl

A takarékoskodás azt je|enti, hogy saját magunknak fizetÜnkTehát onmagának is fizetnie kell - méghozzáe|sÓ,ként! Azt tanácsolom:

aZ SSZeget, amelyet félretesz, tekintse rigy, mintha ktilcjn fizetést adna ma-gának. Nyisson bankszámlát, amelyre beteszi havij vedelmének l0 száza-|ékát. Ezze\ a tíz százalékkal megalap ozza a saját vagyonát. A maradék 90száza|ékbő| fizesse ki a tcjbbieket.

Csodálkozva fogja tapasztalni, hogy afizetése 90 suizaléktíből legaltíbbolyan kc)nnyíívagy nehézmegélni, mint a ]00 sztizatékből. Meg|átja,áz a fiszáza|ék nem is fog hiányozni!

Lehet, hogy nehéz ezt elhinni, de prőbálja kil Soha ne mondjon valamirenemet, amíg egyszer nem vágott neki!

Ne számolja bele ebbe a 10 száza|ékba az é|etbiztosítás díját vagy a ta-karékbetétet! A kiilonbcjzó biztosítási szerzódések épp gy,

'int u nvuga'j.

biztosítás, sokunk számára nélktilcjzhetet|enek. R takaÉt<betét kozéotávríkiadások fedezetét szolgá|ja, mint egy rij kocsi, britor, nyaralás.

10 száza|ék kell a tyuknak, kÜlonben nem dagadEhhez a | 0 száza|ékhoz soha ne nyrilj on l Ezze| a l 0 százalékk a| az ar any -

tojáSt tojÓ tyrikját táplálja. Ez jelenti azt a t6két, amely megal upo,.u u. o,_t Jo

vagyonát. Látni fogja, hogy ez a |0 száza|ék clcg is ltt.l lt' lttrr'y cgy itltí utánmeg tudjon élni vagyona kamataiből, és nem kc|| t(illllc. 1lt.ttztlt t tltlIgclzrria.

A fizetésiink 90 száza|ékáből legalább olyan rlchcz vlrly k()rrrryÚí rncgél-ni, mint a |0o száza|ékbÓl. Egy idó után már ncln is Íirg lrilirryozni ez a |0százalék.Ezt on alig tudja elhinni, éppen rigy, rnint szcItliIráriumom legt bbrésztvevóje. De miután kiprÓbálták, kedvezí visszajelzések érkeztek hoz-zám, mint pl. a kcivetkez6:. ,E|6szor azt hittem, kizárt, hogy ez mrikcidik, deazért konzekvenSen tartotta magam a >megállapodáshoz<, és néhány hÓnapm lva tényleg fel sem t nt már, hogy a fizetésemnek csupán 90 száza|éká-ből élek. JÓ tudni' hogy ez a |0 száza|ék engem gazdaggátesz.,,

Fontos tanács

Elószor saját magának fizessen! Nyisson egy bankszámlát, amelyrebeteszi havi jovedelmének |0 száza|ékát.

o Bízza meg a bankját, hogy hőnap elején a jovedelmének |0 száza-lékát automatikusan utalják áterre a szepará|t ',tytikszámlára''!o Soha ne nyriljon a ,,tyrikszám|án', |év6 pénzhez|

o Az elkÍilcjnített számláján osszegyííjtcin ''tytikpénzt'' azon elvekszerint fektesse majd be, amit ebben a konyvben olvashat a késÓ,b-

biek során!o Életkedve és magabiztossága,,ty ks zám|ájának', gyarapodásával

párhuzamosan fog ncivekedni.o A ,'tytikszám|a', vezetése egész egyszerrí és okos mÓdszere annak,

hogy nagyobb nfegyelemre tegyiink szert.

Mi a teendó fizetésemeléskor?

Valőszínrí, hogy a mriltban kevesebbet keresett, mint ma. Gondoljonvissza arra, hogy tanulÓévei alatt milyen kevés pénzbÓ1tudott kijonni! Es azelsó munkahelyén? Az a természetes' hogy minél tovább dolgozunk, annálnagyobb a keresetiink . De ezze| párhuzamosan n6 az életszínvonalunk is,tehát a tobbletet el is kcilt.jiik'

Hogy ezt a jcivÓ,ben elkcriilje, ahhoz egyszerríen utalja át a fizetéscmelés50 százalékát a ,'tyrikszárnlára''. Addig' amíg nem szokott hozzá a rlagasabbjovedelembő1 kÓvetkcz(í rrlagasabb életszínvonalhoz, addig ncnl .jclcrrthct

t31

nagy lemondást félretenni a t(llllllct li.lt:l' llly lrztárr csak e.ey fél fizetéseme-léshez fo.s hozzászokni'

Ha most nettÓ 5 000 DM a kct.csctc' lrkktlr cbból l 0 százalőkot. azaz 5OOmárkát megtakarít. Ehhez moncljttk htlzzlii(irl cgy l 200 márkás fizetéserne-lés 50 százal éka, azaz 600 márka. L kct clsszc.get beteszi a .,tyÚrkszámlára'''így a takarékossági rátá1át egy csapásra |2o száza|ékra tuclta emelni.

Miért nem tudunk takarékoskodni?A lcgt bben egy-egy sikertelen ,,takarékossági roham'' után f-elhagynak

ilyen irány11 i.gyekezeti'ikkel' Ennek két oka van:Tr1l sokat kovetelnek maguktől. Ezért a havi fizetésének ,,csak'' l0 szá-

za|ék t tegye félre. |0 százalékot még szinte észre sem veszijnk' l.5 vagy 20száza|ék vi szont már,,életbevágÓ''.

Legtobbszor azt akarjuk megtakarítni, ami a hőnap végén rnegnrarad.Legytink ószinték, eZ nem tril sok. Ho.qy czt elkertiljLik, a hÓnap elején kellfélretenni.

Fontos tanács

Minden nettÓ fizetésemelésbÓ.l utaljon át 50 százalékot a ',tyLikszárn-|íjára,'. Ha a me.9n vekedett jovedele m 50 száza|ékát félreteszi, elke.rÜlhetó, hogy az életszínvonala tril gyorsan novekedjék.

o Minden fizetésemelés lcjkést ad aranyat tojÓ tyrikja novekedéséne k.o Tudatosul onben, hogy miért clolgozik. Ezá|tal k z|i a tuclaralatti-

jával, ho.ey milyen jÓ viszonyban van a pénzzel.o Minden fizetésemelés automatikusan k zelebb viszi Ont a hosszLi

távii céljai eléréséhez.o onállÓ vállalkozÓként on egy szerné|yben munkáltatő és alkalma-

Zott iS. IdőrÓ.l idóre emelje me.g a saját fizetését.o Nem esik neheztinkre megtakarítani 50 száza|ékot akkor. ha rnég

nem szoktunkhozzá a magasabb életszínvonalhoz' arnely a naqa.sabb jovedelem kcivetkezménye.

3. A takarékoskodással kapcso|atos nézeteit éshozzáá||ását bárm i kor m egvá ltoztath atj a

Sokaknak igen negatív a véleményc a takltI.t.kt'sslrll.t jl. lIlle rrÚ;rány pÓl-

da:

o ,,Nem vagyok elé.e fe.eyelmczett a takarÓkosslighoz..'

o ,,A takarékoskodás ciki. Tehetségtelen és unalrrlas cmbereknek valÓ.''

o ,,A jelennek akarok élni' ős eszem ágában sincs visszafogni magam.''

Ha a kcinyvet eddig a fejezetig elolvirsta' akkor rnár biztosan érzi, mennyirehamisak ezck a nézetek. Ujabb' segítÓkész elvekrc van szÜksé.e; ezek kiala-kulását segíti az 5. fejezet' Ós talán a kovetkezó nchány mondat is:

a ,,Ki mint vet, rigy arat".

o ,,Senkit ncnr lehet komolyan venni, aki nem tud bánni a pénzével. A nem

takarékoskodás a teljes uz|eti érzék hiányát mutatja, a naivitás és az os.

tobaság bizony ítéka''.

',Csodálom azokat' akik képesek olyasmibe fektetni az energiájukat, amlszámukra romet jelent. Ehhez nyugodt, egészséges anyagi bázisra vansz kség. Nern lehet komolyan venni az olyan embert. aki ncm tud bánnia pénzével.''

,,Hiszek abban, hogy van jovőrn. Azért takarékoskodorn, ho.ey' ameny-nyire tÓ1em tclik, a gondtalan j vendónekem és a családomnak biztosítvalegyen."

4. Takarékoskodjék, és milliomos lesz!

A fejezet clején már utaltam rá, hogy a |2 száza|ékos hozanr nem rd n-

g sség, az infláciÓ pedig még scgítséget is nyLijthat ennek eléréséhez.Tudom, hogy ezzel a vélenlénnyel Nénletországban sokan nenr értenek

egyet. olyan ostobán, mint a Sz vetségi Kciztársaságban, sehol a világorlnem |ektetnek be. Itt gyakratt rnír évi 6 százalékos nyereséget is kornolyta-lannak tartanak.

Ez a 6 száza|ék éppen' hogy meg|elel a tÓnyleges infláciÓ mértékőnek.Hiába takarékoskodik, évi 2 . . .,1..5 százalékos kamat mellett csak szcgé-riyebb lesz. Ahelyett' hogy lr rlycrcség által pénze novekedne' csak veszít avásárlÓerejéből' Egyctcrtck lrzrlkkal. akik azt monclják, hogy ilyen fe ltételekmellctt nem érdenlcs bcÍi.kte tIti.

A befektetésekncl is tit.r,tlttyesiil a tÓZiS: ha ugyanazt csináljuk' arnit atobbség, az erednlé tlyt.i rtl' is lit lllgt lsltk lcsznek. Ne toródjon be le a szokásos

l19r38

hozamokba, hanem sajátítsa el a befektetések alapismereteitl Ehhez nyr1jta.nak segítséget a kcivetkezófejezetek. Ha behatőan foglalkozik ezze| atémá-val, nem fogja elktivetni ugyanazt a hibát, mint a tcjbbség.

Mivé |ehet 100 000 márka?A kamatos kamat iz-galmas dolog. Képzelje el, hogy orokcjl l00 ezer már-

kát. Ha ezt lekoti J száza|ékos kamatra 30 éves lejárattal, akkor ez 30 évm lva 161 220 márkát ér. Ellenben ha befekteti, |6 száza|ékos éves nozammellett ugyanez az Összeg 30 év mri|va már 8 584 98O márkát tesz ki.

Az 100 000 márkát befektetheti ot részre felosztva (egyenként 20 ezermárkát), t ktil<jnbozó helyre. Tegytik fel, hogy egy beruházás nem sikerÍil,a másodikből nincs nyereség, a harmadik .7 száza|ékothoz, a negyedik l2száza|ékot, az otcjdik pedig l6-ot. Ebben az esetben csak ez az otodik beru-házás |,J milliÓ márkát jelentene. Ez a stratégia két rossz befektetés mellettis 2'6 milliÓ márka nyereséget hoz.

A |egfontosabb kérdések: hogyan érhetiink el évi l0, 12, 16, s6t20 szá-zalékos hozamot? Hogyan porlaszthatjuk a kockázatot r1gy, hogy egyrészrÓ,la totális csódot elkertiljiik, másrészról minél nagyobb legyen a ,,telitalálat''esélye?

Ehhez ismemijnk kell a részvények és a befektetési alapok v]!ágát, ez ater[ilet mindenki számára nyitva áll.

VégÍ.-il szeretnék bemutatninégy pénz|igyi tervet, amely négy ktilonboző,egymásra épÍ'ilócélhoz illeszkedik. Látni fogja' hogy a meggondolt okos ta.karékosság elvezet a jőléthez.

Tanítsa meg takarékoskodni a gyerekeit!Hogy mikor kezdjen takarékoskodni e.ey gyerek? Már az elsó zsebpén-

zéb6| Yezesse be gyermekeit, olyan korán, ahogy csak lehet, az cinmaguk-nak val fizetés gondolatk rébe. Gondoskodjék arrÓl, hogy a gyerekekhasznos alapelveket sajátítsanak el a takarékoskodás és az anyagi jőlét té-makcjrébÓ,l.

Egy ismeróscim, amikorelhatározta, hogy zsebpénztad a8 éves kislányá-nak, adott neki l0 márkát, és bet-iltette az autőjába. AZt mondta neki, hogyfeltétleniil el kell mondania neki valami n'gyon fontos dolgot.

Elhajtottak a város legszegényebb pontjára. Megkérdezte tÓ1e, hogy ittSzeretne-e élni, vagy pedig a sztilei kertes házában.Itt minden szijrke volt,semmi zcjld' csak piszok, por és beton.

E|magyarázta neki, ho.ey természetesen még 10 . . ' 15 évig veltik fog él-140

ni, de hogy utána milycn k riilmények várnak t.ii. ltut.tl tIlil| () vrst.Ii lr |i'Ic-lósséget. Lehet ilyen cs nya, szegényes városrÓszlrt'rl. rlt' Ie Irt.t szti;l Itltzlt is.És hogy melyiket választja, azt most tudja elcl rltcrri.

Eltartott e.ey fél napi.g, amíg a Iányának clrnagylrrliztlr lrz iirlttlagurrknakfizetés koncepciÓját. Minden szegényes kcirnyÓkcrl kiszrilltak az autÓbÓl, és

sétáltak egy kicsit. Egy piszkos vendég|Ó,ben ebéclcltck. l:s arltikor a gyerekmár na.eyon rosszul éreztc ma.9át, így szÓlt: ,'Itt olyan crnberek élnek, akikmindig elkoltotték a 10 márkájukat.''

Amikor hazaérkeztek, kidolgoztak egytitt egy takarékossági programot.A kislány a 1O-bÓ.l 5 márkát akart havonta félretenni' az apja pedig meg-

ígérte, ho.ey minden megtakarított márkáhozhozzátesz még 50-t' ez havi250 DM. Tegyi'ik fel, hogy csak hét éven kereszttil tartják magukat ehhez a

megállapodáshoz, majd hagyják apénzt a bankban ,,pihenni''. Mire a lány32 éves |esz, ez az cisszeg már 200 000 márkára fog r gni. Es az ismerőscjmcsupán 2l 000 márkát invesztált a dologba.

Ftiggetleniil az cisszegtÓ1, a torténet tanulsága az, hogy a kisgyermek mégkonnyedén és játékosan képes elsajátítani a takarékoskodás érte|mét és for-télyait. Felnőtt korára így már nem szorul a sziilei segítségére.

Gondolkozzon el azon, mekkora vagyonnal rendelkezne most, ha eddigsikerijlt volna havi 50 százalékot megtakarítania. Persze, ezt akkor kellettvolna elkezdeni, mielótt a ,'szÍikséges'' kiadásokra minden pénzt elk ltott.

K nnyelmríség a gyerekeknek pénzt ajándékozni. Ha vessztik magunk-nak a fáradságot, éS megtanítjuk nekik a pénz és a jÓlét lényegét' ez idfuekeriil ugyan, de olyan lehetóséget adunk a kezijkbe, amellyel a legtobb em-ber nem rendelkezik: apénz azt a helyet kapja az életben, amit megérdemel,természetessé és kellemessé lesz. Se tobb, se kevesebb. Apénz ugyanis ak-kor válik élettjnk egyik legfontosabb tényezíjévé. ha nincsen. on nagyonsokat tehet azért, hogy a gyerekei ne értékeljék tril a pénzjelentóségét, és ajÓmÓd élet k megszokott, természetes részévé váljon.

A fejezet Iegfontosabb gondolatai

o Az tgazi vagyon és anya.ei fiiggetlenség azt jelenti' ha on már meg tudélni csupán a pénze kamataibÓl.

o Amíg nem rendelkezik egy pénzgyártő géppel. adclig on a penzgép, ftig-getlentjl attől, hogy nlcnrryit keres.

o Nem a jovedelme által lesz gazdag, hanem attől' hogy takarékoskodik.Gazdagság akkor.j tt lctrc. ha apénzt megtartják.

141

aa

Ha orr ma nem tud kijonrri a 1lÓrlzébcíl, pusztán a magasabb j veclelernezen neITl fog változtatni. A rossz szokások csak tovább erósciclnek.TakarÓkoskodni egyszerr-1bb al acsonyabb kercsetnél, mert nr inél rna ga.sabb a fizetős, annál tcibbet tcsznck ki a százalékok.A legtobb dologra valÓjában nincs szijkségLink. Csak azért mondjuk aze l l enkczőj ét, hogy m agyar ázzuk a b izorry ítvány u rr kat.Nem fog találni egyetIcn sikeres vállalkozÓt sern, aki ne lenne takarékos.A pénznek ne a tnai értékét nézzc' hanem lássa me-e benne azt a leheto.-sé.get. hogY menyit ér ez nlajd l0, l5 va.ey 20 év mLilva.l.eazán sikeres emberek olyan clolgok megtételére is hajlandőak, amelyeka tobbsőg szánlára szőba sem j hetnek.Eppen olyan nchéz va.ey k nnyr-ía j veclelmtirrk 90 százalékábÓl kijonni,mint a teljes jovedelnrLinkból'Az életszínvona| a hoz'záférhetójovedelcnlmel párhuzamosan változik.A takarékoskodásra vonatkoz nézete it és hozzáá||őtsát bárInikor meg-változtathatja.

.'. -. ..'-b

Hiába trjínik a takarékoskodás borzasztcjan nehéznek: hosszr'i távon, hanem takarékoskodunk, sokkal nagyobb nehÓzségekkel kell rne.gbirkÓz-nunk.Ha on ugyanazt csinálja, mint a legtobben, akkor a korlilményei is átla.gosak maraclnak.A pénz akkor válik életLink egyik lcg|ontosabb tényez jévé,ha nincsen.Vczesse be.uyermekeit a takarékoskodás fortőIyaiba, ős mutasSa mcg ne-|<ik aIrnak crtcImét]

A kamatos kamat csodája

''A pénz azok számára van félre tevc, akik ismcrik és betartják a

tokc torvcnycit."Ccorge S. Clason: Babilon legga:ttugubb ttrtbere^

Aki gyarapítja vagyonát, gazdag |esz, ezze| szemben pénzt veszít az, akisemmibe veszi a pénzgyarapítás t rvényeit. Ilyen egyszerő' ez.

Ha ismerjtik a kamatos kamat csodáját, akkor azt is tudjuk, hogy felelót-lcnség nem kihasználni a benne rej|6 er6taz anyagi fli.sgetlenség eléréséhez.Ilyen szernpontbÓl a szegénység nern erény, hanem e.eyszerííen hanyagság.

A rnértani n vekedés erejét illetóen szeretnénk néhány példával szolgá|-ni.

Keressen j jovedelemforrást!

Kezdésnek azt ajánlom, nyisson egy takarékbetétk nyvet, és tegyen beaz clscíhÓnapban l0 pfenniget, a rnásodik hőnapban dup|ázza meg, tehát 20pfenniget.

Ezzc| párhuzamosan nézzen szét Lij jc;vedelemforrások után. l4 hőnap állrcndelkczősére addi.e, amíg a komolyabb sszegek befizetésére sor kerijl, ésa dolog ,'igazirb<il beindul''. Használja ki ezt" az idót' hogy Úrj kereseti lehe.tóségeket találjon. tnnek a l6. hőnapb an 3 276,80 márkát kellene befizet-nie, a l7. hőnapban 6 .5.53.60 márkát, a l8. hÓnapban pedig már l3 |01,20rnárkát. Lássuk a lervct:

rnagyartrl rnegjelcnt ,,l ,|ikt,rrr)l l;'s !loldogságről c. ktjtctbcn' Bagolyviir Kcinyvki.adii. 1996.

oo

aa

t42 143

HőnapDM

\234560,l0 0,20 0,40 0,80 1,60 3,2018

6,40 12,80 25,60 51,20 tO2,4O 204,80

HÓnapDMHÓnapDM

13 t4 15 16 t7 l8409,60 819,20 1.638,40 3.216,80 6.5s3,60 13.107,20

Indítsa be afantáziáját, kreativitását! Valőszínrí, hogy a terv megvalÓsításanem kevés energiájába keriil majd, de higgye el, megéri. Másfél év mrilva|esz 26 004'30 márkája, aminek sszegyríjtésére ktilcjnben nem lett volnaképes.

EbbÓ1 j utalm azza meg magát mondj uk 6 O00 márkáva|, a mar adék 20 ez-ret pedig fektesse be.20 év mrilva (12 százalékos hozam mellett) az cisszegmár kcizel 200 ezer márkára nÓ,lret.

Fontos tanács

Nyisson takarékbetétkonyvet, amelybe a befizetéseket l8 hőnaoonkeresztii1 minden hÓnapban megduplázza

o Megtanul rij jcivedelemfonások után nézni.o Elegendó ideje marad aklegészítí jcivedelmek kiépítéséhez.o Edzi a,,Vagyongy iíjtf, izmát.. Nőaz cjnértékelése. Nem fél az ríj kihívásoktől.O Ftiggetleníti magát jelenlegi keresetétÓ1.. Ha az sszegyrílt pénzt befekte ti, azza| tekintélyes Vagyon megala-

pozásár a nyíl ik lehetósége'

A nyereséget befo|yásolő tényezokA kamatos kamat szempontjábÓl három tényez6 számít: azid6,a kamat.

láb és a befektetett pénz mennyisége.

- Mind a három tényez6ve| ki'il n foglalkozunk. Engedje meg, hogy a pél-dáknál is viszonylag magas, 12és20 százalékos taáaitauuotíindi"ljak ki.Ezekjogosságát támasztja alá a 10. és 1 l. fejezet' 1948 őta a részvényekkelátlagosan évi |2 száza|ékos nyereséget lehetett megcélozni, de a kiemelke.dó befektetési alapok ennél még magasabb eredményeket értek el. Mivel azilyen sikereket Németországban gyakran el sem hiszik' a részvények és be-

144

fektetési alapok témájával ktil n fejezet foglitIkrrzrk. Ilrrrrt.k lrIlr1l;lirr llclátha.tÓ' hogy azévi |2 . . .20 százalék egyáItaIírn Itcttl t.itkltsli;l.

ldó

Biztosan ismeri a mondást: Amit ma mcgtchctsz, nc halaszd holnapra.Nézztink egy példát arra, hogy miért fontos minél korábban elkezdeni a va-gyongy jtést'

Tegytik fel, 30 éves koráig megtakarít havi 400 márkát. Ha ezt az ssze.get hagyja |2 százalékos kamaton dolgoztatni, akkor 65 éves korára már2 099 |40 márkája |esz' Ez a hatalmas cisszeg gy jttt ossze, hogy a pénzonmagát gyarapította - 35 éven kereszttil.

Ha ezt a Stratégiát 45 évesen kezdi, akkor már ,,csak'' 20 év á|| rendelke-zésére. Ha |2 száza|ékos kamat mellett a 2,l milliőt ugyanannyi idő alattakarja elérni, akkor havonta tobbet, pontosan a 400 DM hatszorosát kellmegtakarítania, vagyis 2 400 márkát, Ha az előtb említett eredményt 55éves korátÓl kezdve kívánja elérni, akkor már csak 1 0 év áll rendelkezésére,és ezalatt havi l0 000 márkát kell félretennie.

Ahhoz tehát, hogy 65 éves korunkra a2,1 márkát sszegyÍíjtsi.ik,

o 35 éven át havi 400 márkát,o 20 éven át havi 2400 márkát,o l0 éven át havi 10 000 márkát kell félretenniink.

Ne felejtse tehát: minél korábban kezd neki, annál kényelmesebben ér célba.Ezértnagyon fontos a gyerekek számára félretenni, és megtanítani Óket

a takarékoskodás értelemére. Ha gyermekének szti|etésétÓ1 kezdve havi 100márkát invesztál, |2 száza|ékos kamat mellett 35 éves korára 5z4.785 DMlesz a vagyona!

Kamat|áb

A kamat|áb legalább olyan fontos, mint az idó' Gyakran halljuk a szőlást:,,Azid6 pénz''. Nyugodtan azt is mondhatnánk: Az idó pénzthoz. Engedjemeg, hogy magas kamatlábakkal számoljak, annak ellenére, hogy ezt sokankomolytalannak tarják'

Németországban is nagyon sokan vannak olyanok, akik befektetéseikután évi 20 százalékos, Vagy magasabb nyereségben részesÍ.ilnek. De nemritka, hogy 4, 5, 6 esetleg7 száza|ékos kamatot ajánlanak fel nektink. E ka-matlábak hallatán minderr amerikai háziasszony csak fáradtan ásítana. Azilyen adatok az Egyestilt Államokban csak részvétet válthatnának ki. Nem

145

hiába híresek a németek a takarékoskodásukrÓl, és arről, hogy nincs mégegy nemZet a világon, amely ilyen bután fektetné be a pénzét.

Ha cisszehasonlítja a számokat, látni fogja, mennyire fontos a nla.gas ka-matláb. Elképesztók|il nbség van a 7, l2, l5 vagy 2| százalékos kamatokkcjzott. TegyLik fel, hogy 35 éven át havonta befektet l00 rnárkát. Ennek ho-zadéka évi 7, |2, l5 vagy 27 száza|ékos kamat mellett a k vetkezÓképpenalakul:

. 1száza|ék: I661Z2DM,o 12 száza|ék: 5z4785DM,O |5 száza|ék: | 078 249 DM,o 2I száza|ék: 4 67| 601Dli/..

Háromszor akkora kamatláb mellett a 35 év alatt sszegyLíjtott pénzosszegnem háromszorosára' hanem adott eSetben csaknem harnrincszorosára n tt!

Nézz[ink egy másik példát: Ha tn be|cktet l000 Inárkdt, mekkora osz.Szegre fog ez ncivekedni 30 év alatt 7, |2, |5 vagy 20 száza|ékos kanratlábmellett?

. .7 száza\ék: 7 6|zDM,o 12 százalék: 29 960DM,o l5 százalék: 66 212DM,o 20 százalék: z37 316DM'

Tegytik keziinket a szívtinkre: attÓI, hogy az |000 rnárkábÓl 30 éV alatt t bbmint 7000 DM lesz, mé.q egyáltalán nem esiink hasra a csodálkozástÓl.oszintén szőlva hajlok rá, ho.ey ezt az |OOO márkát inkább elvcrjem nlost.De a pénziink harminc- vagy akár kétszázharmincszorosának elérése rnáregész más dimenziőkat jelent.

Tudja' l.togyan alakult volna, ha 50 évvel ezel tt a na-uynlamája befekte-tett volna onnek l000 márkát átlagosan 20 száza|ékos kamattali Ma ez azl000 DM 9 milliőt érneI Nem baj' ha eZ nem így tortént, ne csiiggedjen' ha-nem gondoljon a saját (leendő) unokáira, és cselekedjék idÓben.

Nézze meg a tábláZatban, hogyan gyarapodhat a pénze.

A kamatos kamat konnyedén kiszámolhatoHogy ne kelljen mindig a táblázatot használnia, íme egy egyszerÚí mÓd-

SZer' egy okÖlszabály, amellyel a kamatos kamat kcinnyedén kiszámolhatÓ.

72-tossza el a karnatlábbal. EredménykÓIlt tttt'l'l.lr|)|ll ;|/()|| t'vr'k szlitnát.amelyekre sziiksége lesz ahhoz, hogy a bcÍ.cktcte tt lttkt'1t. ttte gtltr1llliz djorr.

72 : kanratláb százalékban = évek száma' aItreItltyi itltí lrIlrtta befektetett t(í}iÚ'.j c rr regtl tr 1l l liztjtl i k

Te.eytik fel, tudni akarja, hány évre van sztikségc ahhoz, hogy a befektetettl0 000 márkája 12vo-os kamat mellett a kétszeresét érje.

12: 12=6éy

Kctmatos kamatt bltízat: évi l200 DM befektetés hozama

ApénzeÍ.ehát|2százalékoskamatrnelletthatővente Ittcrltltt1rlliztrtlik ''szlt-

zalék kamatláb mellett chhez már 14 évre lesz szliksÚge :

.72:5=14év

141

5. év 10. év 15. év 20. év 25.év 30. év 35. év1o/o 6.1342Va 6.21137o 6.44147o 6.5565Vo 6.104

2.568 19.330 26.431 33.901 41.758 50.0093.168 20.184 29.192 38.415 48.124 60.0403.804 22.313 32.308 43.824 51.t15 't2.653

4.446 24.t I I 35.835 50.098 61 .452 88.5655.187 26.0t3 39.83r 51.466 19.914 r08.790

6Vo 6.8851Vo 7.01ItlVo 7.17 |

97o 7.334IUVa 7.502

s.939 28.094 44.36t 66.t29 95.260 134.2416.134 30.371 49.498 76.325 l13.951 166.7221.516 32.865 55.329 88.336 136.834 208.09'18.446 35.594 61.941 102.495 164.884 260.8169.408 38.583 69.464 l 19.198 t99.296 328.295

IlVo 7.611 20.404 41.855 18.002I2o/o 7.850 21.458 45.439 81.703I37o 8.031 22572 49-364 98.721I47o 8.216 23.75t 53.663 I 11.255

ljVo U.406 24.998 58.370 125.494

38.9t2 24t.541 414.49562.t86 293.451 524.78589.614 351.239 665.96622.t45 435.653 846.14460.5021 532.058 1.018.249

1670 8.600 26.316 63.525 14t.611 305.822 650.584 t.314.10r17o/o 8.800 27.710 69.110 160.068 359.358 196.292 1.154-246tSvo 9.004 29.184 75.350 180.968 422.598 975.382 2.240.02219vo 9.2t3 30.142 82.n7 201.115 491.218 L195.438 2.86t.493200/o 9.428 32.389 89.524 231.693 585.457 t.465.733 3.656.t4321Vo 9.641 34.130 91.63t 262.336 689.539 |.191.594 4.61t.60322Vo 9.812 35.910 106.503 297.133 812.352 2.204.839 5.96rr.32623Vo 10.103 31.914 116.210 33(t.639 951.212 2.70'l.il6 1.6)2.1)46247o 10.339 39.968 126.830 381.416 1.128.004 i.ll6.5'll 9.7.1.1515

257o 10.581 42.139 138.445 432.350 1.329.217 '1.066 -llJ0 I l -l l() 759

t46

Láthatja, hogy az 5 százalékos kamat eléggé unalmas dolog' hiszen emellettl4 évig kell várnia arra, hogy a befektetett pénze megduplázodiek. Es jabbl4 kell ahhoz' hogy ez is megkétszerezódjon' 30 év mrilva pedig ugyanezzela mődszerrel az eredeti l0 000 DM még mirrdig csak a sovány kis 45 000márkára gyarapodott.

|2 száza|ékos kamat mellett a pénze 6 év alatt éri a kétszeresét.

Hogyan gyarapszik I000 DM, anélktil hog1, egyfillért hoz,zrítenne?

A befektetettpénz |2 év mrilva jra megdupláződik, és ez így megy tovább.30 őv m lva a l0 000 DM (írd és mondd!) már kb. 300 ezerre n6tt.20 szá-zalék mellettezmár majdnem 2,4 milliÓ lenne.

A leglénye'eesebb tehát: a kamatláb fontos! Arrnyira fontos, hogy erre atémára a 10. és 1 l . fejezetben még kiil n iS kitértink, ho.sy megtanuljuk' ho-gyan lehet elérni ilyen magas kamatlábakat. Annál magasabb kamattal kelldolgoznia, minél rcividebb idó alatt akarja felépíteni a vagyonát.

Mi lesz apénzbcí|?Két kérdés merÍ.jl fel az eddigiekkel ka1lcstlllrtIllrrr'

l . Milyen gyakran akarja a pénzét me.edup|írzrli'/ (kirlrllrtIlill!)

2. Mekkora sszeget akar megkétszerezni./ (ntcgtaklrríttl(t (isszcgl )

A legmagasabb kamatláb is folosleges, ha nullával sz()roLza rneg. 100 000

DM például nem egy hatalmas osszeg. Annyit ér. rnint c.uy jő kocsi. Ha vi-

Szont ezt a 10O 000 márkát (|2száza|ékos kamat rnellett) befektetjÚk, ez az

osszeg 20 év miilva l milliÓra gyarapodott. okos emberek ezért takarékos-

kodnak: rrem a lO0 OO0 márkát látják, hanem a benne rejló lehetóséget, az

1milliőt.

Kapita|izmus tóke nélki.il nem más, mint az anyagiiigyek kókorszaka

A kapitalizmus mindenki sz mára megadja a lehetóséget, hogy jÓlétben

és gazdágságban élhessen' A milliomosok és milliárdosok vagyonának fel-

tétéle: a befektetések általi tÓkegyarapodás. A kamatos kamat elószcjr a ka-

pital izmusban játszik d ntó szerepet.A tőkét befektetÓ,k haszna, hogy megtarthatják a nyereséget. A befektetó

részesedhet egy vállalatban anélktil, hogy válIalkozo lenne.

A válIalkozÓk nagy elónye pedig, hogy cégÜket más emberek pénz'éb6

(o'P. M.) gyorsabban tudják felépíteni és fej|eszteni . other People,s Money

nélktil nincs gyors fejlódés. Az rijkor Óriásvállalatai mind kcilcscinpénzre

éptiltek.Nézztik me-e Sam Waltonnak, a diszkontáruházak feltalálÓjának példáját.

ApősátÓl kapott kcilcsonbÓ,l vett egy kis ijzletet Amerika egy kisvárosában.

Feltalálta a diszkontáruházat azza|, hogy a nála vásárlÓknak garanciát adott

arra, hogy azonna| visszakapják a pénziiket, ha az árut máshol olcsÓbban is

'neg tuoját venni. Nem toródve a kezdeti nehézségekkel, ismét kolcstjnciket

vett fel, hogy hálÓzatát rijabb és iijabb ÜZletekkel bóvíthesse.

Második zseniális otlete az volt, hogy olyan kisebb telepiilésekre telepÉ

tette a diSzkontáruházakat, ahol a konkurencia nem látott lehetóséget a meg-

tclepedésre. Sam Waltorr citlcte hihetetleniil sikeresnek bizonyult. Ezreknek

teremtett munkahelyet, nrillitik tudtak olcsÓn bevásárolni. Kozben ó maga

is hatalmas vagyonra tctt szcrt. s(ít egy ideig Amerika leggazdagabb embe-

reként tartották számon. 'l.e vÚkcrlysége országának és saját magának is Óriási hasznot hozott. Ez így vittr rcIlcljén, és ebben nincs semmi kivetnivalÓ.

Egyébként a diszktlrltlirtrIllizak Í.eltalálőja híres volt szerénységéról. Régi'

t49

ev 8 7o 10 Vo 1.2 7o 15 Vo 20 Vo

I2

343

080166

260360469

1002r0331

464611

t20254405514162

150 I .200323 1.440521 1.128149 2.014011 2.488

6

789

10

.587 |.112 1.97 4 2.313 2.986

.114 1.949 2.21t 2.660 3.583

.851 2.t44 2.461 3.059 4.300

.999 2.358 2.713 3.518 5. 160

.159 2.594 3.106 4.046 6.t9211

12l3l415

2.332 2.853 3.479 4.652 1.4302.518 3.138 3.896 5.350 8.9162]20 3.452 4.363 6.153 10.699

2.931 3.797 4.887 1.076 12.839

3.t12 4.111 5.414 8.137 t5.40120)<

3035404550

4.66t 6.127 9.641 16.361 38.338

6.848 10.835 17.000 32.919 95.316

I 0.063 11 ,449 29 .960 66.212 231 .37 6

t4.785 28.102 52.800 133.176 590.668

2t .125 45.259 93.05 I 261 .864 | .469.112

31920 12.890 163.988 538.769 3.657 .262

46.902 n7.39t 289.002 I .083.657 9. 100.438

100 2.t99.16t 13.180.612 83.522.266 1.174.3t3.451 82.817.914.522

r48

kopott kocsivaljárt, és élete végéig az e|sóházában |akott. ÁIdásnak tekin-tette, hogy [izlete beindításához kolcsont kapott, és így álmai megvalősul-hattak.

Figyeljiik meg, milyen haszonra tettek szert azok, akik 1975-ben a SamWalton Wal-Martba fektenek be. Aki 1975-ben 90 000 márkát szánt erre acélra' annak l0 év mrj|va 3,2 milrliőra nótt a vagyona. Ha ehhez a pénzheznem nyrilt hozzá, akkor 1995' jrilius 3l-én a szám|ájárő| már 26 630 0oomárkát olvashatott |e.20 év alatt 90 000 márkáből 26 mil|iÓs vagyont fel-építenicsak befektetések rítján, kamatos kamattal lehetséges. És a Wal-Martcsak egy otlet a sok kcizi.il.

Ne felejtse: a kapitalizmus szÓban benne rejlik a kapitá|, azaz at6ke,Hanenr dolgoztatja a tÓkét és a befektetéseket, a kapita|izmus rigy elsuhan Önme|lett, hogy észre sem veszi, illetve rigy él, mint valami gazdasági kÓ,]<or-

szakban.Ha tetszik, ha nem: a rendszer, amelyben élijnk, az eróseknek kedvez, és

sok szempontbÓl gyengíti a szegényeket. Úgy trínik, ez a jelenség fejlódé.sÜnk torvényszer sége.

Téves az a feltevés, ho.ey legalább az adÓrendszer által kia|aku|hat vala-mifajta esélyegyen|óség. Régőta ismert, ho.ey az adő is csak az intelligen-scknek használ, i|letve azoknak nyrijt elónyt, akik hajlandÓak e témával be.hatobban is foglalkozni.

A kapitalizmus is csak azoknak jelentesélyt, akik bánnitudnak apénzze|.A t bbieket csak lerombo|ja. Már a babiloniak ismerték a mondáSt:,,A pénzazok számára van fé|retéve, akik ismerik és betartják apénztorvényeit''.

Akinek van pénze, aZ meg tudja fizetni a tanácsadÓkat, akik aztán meg-mutatják a t rvények mogcitt megbrjjő kiskapukat. Áttalában akkor kezdiinkel érdeklődni a magasabb kamatok iránt' ha elérttink egy bizonyos anyagiszintet. Korábban a kamatos kamat ereie szinte meg sem érint bennr-inket.

A pénz pénzt szr'i|Sokba keriilnek a jő tanácsadÓk és legális ,,adőmegoldásaik'', de minden-

képpen megéri: tanácsaik révén a nekik kifizetett pénz sokszorosát is meg.takaríthatja. Akinek van pénze és hozzá egy kiválÓ szakértóje, a pénzéért évi12...30 százalékot is kaphat, és mindezt adőmentesen és legálisan!

Akinek kevés pénze van, és nem ismeri ki magát, az évi 2 . . .7,5 száza-lékos kamatra számíthat. Ez a sovány kis hozam pedig elriszik az infláciő-vaI, vagy elviszi az adÓhivatal.

on pénzgyártÓ gép marad egész életében, hacsak nem határoz za e| ma-gát' hogy vesz magának egy pénzgyártő gépet, azazfe|építi a saját vagyonát.

150

Emlékszik még az aranytojást tojÓ ty kra? [-lÍtlrlrtt;r, Ittt1'y trrtIyctt gyorsan

gyarapodott! A lényeg az, hogy hagyja n vckcclrri' ..' ''..

u'i'' jlt Ic iclií clííttl

Szri kség van felvi lágosításraA kapitalizmus az emberek nagy tobbségénck visz-onylag magas élet-

színvonalat biZtoSít. Még azebben a rendszerben él szegényeket sem lehet

más gazdasági rendszerben é1Ó,kkel cisszehason|ítani.A kapitalizmusban az lesz gazdag, aki sokaknak hoz hasznot, munkahe-

lyet létesít, sokak által keresett terméket vagy szolgáltatáSt ny jt. A kapita-

lizmusnak kcjszcjnhetó' ho.ey a lehetóség mindenki elótt nyitva áll.Miért va-eyunk mégis elégedetlenek ezzel a gazdasági formával? Azért,

mert a kapitalizmus meSSZe nem jelent,,áldást'' mindenkinek, ső,t kovetkez-ményeként j osztályrendszer alakul ki.

Megmondom ószintén, a kapita|izmus sajátos dinamikája bennem is

visszatetszést keltett. Itt az idíí, hogy ,,a kevesek kapitalizmusőt,, minclenki

sztÍmtira elérhet(ívé tegyiik. Ennek legtermészetesebb tja a részvényessé

válás, illetve a vállalatokban valÓ részesedés. A befektetési alapok (fonds)

lehetóvé teszik' hogy egyre szélesebb rétegek fektethessenek be kÜlonbozóvál lalatokba -

viszonylag kockázatmenteSen.Ami ehhez hiányzik, az a felviltígosult kapitalizmus. Egy olyan informá-

ciÓs politikára van szÍ.jkség, ame|yet nem csupán bizonyos érdekcsoportokm kodtetnek' amely kizárő]lag a felvilágosítás kedvéért tájékoztat. A felvi-lágosítás keretében általánosan ismertté válhat, hogy a t6ke az az energia-

forrás, amely mindannyiunk számára teljesebb életet tesz lehetóvé ezen a

bolygÓn.Én ehhez a felvilágosult kapitalizmushoz szeretnék a konyvemmel hoz-

záj árul ni. on is elóse gítheti a m ielÓtlb i megvalősulást azzal, ha me gteremti

a saját jÓlétét, és így példát mutat.

,l '

A fejezet |egÍontosabb gondolatai

o A pénzze| kapcsolatban a felelósség elve érvényesiil. Aki gyarapítja apénzét, gazdag lesz. Aki a pénzgyarapítás torvényeit semmibe veszi, az

tonkremegy.. Felelótlen nemtÖr d(ill]scg a kamatos kamatban rejló erót ismerni, és

nem kihasználni anyagi l.iiggctlenségiink elérésére.o A kamatos kanlat szcrrr1lrlrlt.jítbÓl csak három tényezí számít: az id6, a

kamatláb és a sa.jlit rrrt'1''tlrkitt-ítísunk osszege.

l5l

Minél korábban belekezd, annál nyugodtabban tud e témával foglalkoz-ni.Háromszor akkora kamatláb meIlett a befektetett pénzének értékét csak-nem harmincszorosára noveIheti.

o Ha a tÓ,kében és a befektetésekben rej|ó lehetóségeket nem használja ki,a kapitalizmus rigy suhan el on meIlett, hogy az előnyeit észre sem veszi.

. A pénz azok számára van félretéve, akik ismerik és betartják a pénz tcir-vényeit.

o A kapitalizmus erósíti a gazdagokat. Akik pedig semmibe veszik a tcjr-vényszer ségeit, azoktÓl még azt is elveszi, amijtik van.

. Itt aZ idő, hogy ,,a kevesek kapitalizmusa'' mindenki számárae|érhetó le-gyen. Ehhez on is hozzájáru|hat, ha megteremti saját jőlétét, és így példátmutat.

íj; ll.lj'.fl-.j]'.',::]::j'.. ,]] '-'];i

Részvények -a pénz gyarapításának utja

..A németek a takarékoskodás vi|ágbajnokai. Az igazi, nyereséget

hozÓ pénzbefektetéseknél viszont az utolsÓ helyen állnak . . . ''

Franz Rapf: Alles tiber Aktien(Amit a részvényekriíl tudni keII)

A legtobb emberben a részvényekkel kapcsolatban teljesen hibás kép él.

Szeretném me-gmutatni onnek, hogy nem kertjlheti ki a részvényeket, ha a

legrovidebb idó alatt kíván me-egazdagodni. Ehhez meg kell ismernie né-

hány tózsdei alapszabályt, és felfedezni a részvényvilágban rejlóosszefiig-gésátet. pbbÓt fiindulva szeretném k zelebb hozni tnt a részvények és a

iózsde világához, hogy bizalmat ébresszek ezek torvényszer ségei irárrt.

A részvény kitíínóés biztonságos pénzbcfcktctés. Sajnos, cnnck hírc Nc-

metországban még nem terjedt el igazán. A tózsdéról a legkiiltnbozÓbb

mendemondák, féligazságok és téves informáciÓk terjednek. ovatos becslé-

sek szerint a német lakosságnak alig 5 százaléka részvénytulajdonos. Ez az

ar ány az E.eyesi.i lt Á l l amokb an j őval m agasabb.

Eljott az ideje, hogy átgondoljuk befektetési magatartásutlkat. Az egész

világon egyedtilállÓ, hogy a németek tobb mint 30 száza|éka takarékbetét-

ben tartja a vagyonát. Egy átla-eos német polgár megtakarított pénzének na-

gyobbik részét takarékbetétben helyezi e|, a tobbit pedig életbiztosításba

vagy építési kcilcs nszerz clésbe teszi. Mind a három lehetőség arrÓl híres,

hogy nem hoz érdemlegcs nycreséget. Ezen kívlil a németek t bbsége átlag.

ban 20 0OO márka fogyasz-tíli hitelt vesz fel. Ki tud vagyont felépíteni ilyen

feltételek mellett? Az biz-ttls' hogy aki í-ey helyezi el a pénzét, aZ ncm.

Ehhez hozzájárrrl, htlgy ir ncnletországi részvénykereskedés nlég ugyan-

csak amatór mÓdon t(ir.t('rrik- A bcíektetői magatartás inkább a rulctthez ha-

r53152

sonlít, éS olyan, mint a szerencsejáték, a szabályokat pedig egyszerííen nemveszik figyelembe.

AlapszabáIyokA ndré Kos to l any szeri nt a t1zsdéz(fo. 9 0 száza|éka m i ndenfé l e s zakérte l-

met és stratégiátme||óz6 játékos, aki elsősorban érze|mialapokon ,játSZik''.Nézziik Bizonytalan Tom pé|dáját! Kollegáitő| azt a,,szakszerr-í' taná-

csot kapta, hogy vegyen TTT részvényt. Megfogadja a tanácsot, és azonnalvesz 5 000 DM értékÍíTTT részvényt. A baj ott Van' hogy nincs ennyi fd-lcisleges pénze. Ezért a,,biztos nyereség'' reményében gyorsan kolcsontvesz fel, majd vásáro| 100 darab részvényt, egyenként 50 márkáért.

A TTT árfolyama a várakozás ellenére cscikken. Bizonytalan Tom így, joggal'' csalÓdott, és elveszíti minden bizodalmát a részvényekben. Sajnos,az árfo|yam tovább esik. Hirtelen az is eszébe jut, hogy neki a befektetések.kel tulajdonképpen még soha nem volt szerencséje. AmLigy sincs érzéke azegészhez, és egy ilyen peches alak, mint ó, minden bizonnyal még az árfo-lyamot is negatívan befolyásolja. ValÓszínríleg tcinkreteszi a TTT céget, haa részvényi.iket továbbra is megtartja.

Bizonytalan r ezután még figyelmesebben o|vassa az jságokat, majdtudományos kutatásai eredményeként k iny i latk oztatjai,,Ki van zárv a, ho gyaz árfo|yam emelkedjék, hiszen minden szakember recessziőrÓl beszél.''

Hogy mentse a menthetót, pánikszerríen trilad a részvényein. Egy darabTTT részvényért37 márkát kap. ,,Nincs más lehetósége'', bele kell tcjródnieaz 1300 márkás veszteségbe. Noha a 3 700 márkáből még a kcilcsont semtudja fedezni, gyorsan e|ko|ti a részvényekért kapott pénzt. Az adÓsságotpedig még hosszti ideig fizetheti. Tanulságként Bizonytalan rir megfogadja'hogy soha tobbé nem vesz részvényt, hiszen neki rigy sincs szerencséje.Tobbet ezze| a témával nem is foglalkozik, egészen addig, amíg néhány évm lva valakitÓ.l jra egy ,,holtbiztos'' tippet nem kap...

Ezt így nem lehet csinálni! Ebben a fejezetben a részvényekbe valő be-fektetés szabályairől olvashat. E|ószor azonban nézzunkegy pozitív példát'

Dcirzso|t Károly is meghallja, hogy a TTT részvények jő befektetésnekígérkeznek. Tudja' hogy akkor, amikor mindenki veSZ, nem szabad vásárol-nia. Mikozben várja a megfe leló pillanatot, megismerkedik a TTT cég ada-taival.

Ezek után sajátjÓzan eszére hagyatkozva arra a megállapításrajut, hogyhosszri távon a részvények emelkedni fognak. Tehát figyel. Amikor az ár-folyam 3.7 márkára esik, vesz 50 darabot. Tobbet is vehetne, de inkább tar-

154

talékol,háthatovábbisesik azárfo|yam'ÉsvlrItjlllrrr'lrktlvt.tkezrí7hclnapa|att28 márkára cscjkkent a részvények jegyzési lir.lilIyirrrrlr.

Dorzsolt Károly vásárol még 50 darab T.|'l. I.cszv['rtyt. Az iirlblyam Ias-

san emelkedni kezd. Dorzsolt r már nem is nagy()tl lilgIlrlkozik a dologgal,hiszen hosszri távra fektetett be, így tljrelmes. A .l"t"l.cÓg ugyan két év alatt

nem felelt meg aZ általános elvárásoknak, de a részvÓrryek árfolyama így ise|érte az 58 márkát. Ez 16 száza\ékos emelkedést jelent a kibocsátási árfo-

lyamhoz (50 DM) képest három év alatt.

Dorzsolt Károly tisztában yan azza|, hogy ez a nyereség nem éri e| az át-

lagos tózsdei szintet, hiszen l948 őta a részvények értéke évente átlagban

11,85 százalékot emelkedett. Mégsem mérgelódik, inkább eladja a részvé-

nyeket, amelyeket, mint említettiik, átlagosan 32,50 márkáért vásárolt. Ez-

zel25,5O márkát nyert részvényenként, ami két és fé| év alatt majdnem 80

százalékos nyereségnek felel. Dorzscilt r sszesen 2 550 márkát keresett,

vagyis koriilbeliil a dup|áját annak, amit Bizonytalan Tom elveszített - an-

nak eIlenére, hogy Tom 5 000 márkás befektetésével szemben ókevesebbet:

csak 3 250 márkát fektetett be.

TízaranyszabáIyNézziik meg, hogy mit kell tudnunk a részvényekrÓ,l ahhoz, hogy bizal.

munk legyen a tózsde iránt,

Etso szabá|y: A tozsdén jo és rossz idók vá|tják egymást.

Sem a tózsdei nyár, sem a tózsdei tél nem tart orokké. Minden árfolyam-esést az árfolyam emelkedése k veti. Egyszeríí bolcsesség ez' mégis gyak-

ran elfelejtik. Így a tózsdézÓknek néha hatalmas veszteségeket kell elk ny-

velniiik.Az árfolyam-stabilizálő folyamat is mindig bekovetkezik. 1948 őta sz-

SZeSen két e.eymást kovetórossz év volt. Az árfolyamok legkésÓ.bb két éven

beli.il egyens lyba kerijlnek. Az át|agos Dow-Jones-Index (a US-rész-vények mutatő indexe) árfolyam-nyereségi átlaga évi 12 száza|ék'

Soha ne adja el a részvényeket,ha az árfolyamok a pincében vannak!

Második szabály: |gazi nagy nyereségre csak akkor Van

Iehetoség, ha haj|andoak vagyunk a pénzunket |ega|ábbkettcj_ot évre a tózsdének kikoIcsÖnozni.

Aztapénzt, amelyre esctleg rovid idón beliil sztikségc lclrc(. stlltlr rtc lck.tesse részvényekbe. Ha az árfolyo*.

1:*o, van a mélyptlrrt.jlirr' ltrrrik.rl. ()rr'

l))

nek el kell adnia a papírokat, biztos, hogy veszteséget produkál. Úgy kell apénzét elhelyezni, hogy legyen idcjc kivárni , amíg azárfolyam ism?t eme|-kedik. Es ez eddig még mindig bekcivetkezett . . .

Harmadik szabály: Vegyen |ega|ább ot, de |egÍe|jebbtíz kÜ|on bo zo r észv ényt|

Fektesse apénzét lega|ább ot ki.ilcjnb<jzópapírba, így csokkenti a kocká-zatot. Válassza k ti lonbcjzó ágazatok és eltéró.országok részvényeit !

Ne vásároljon tíz részvénynél tcibbet, ha on nem tózsdei szakértó, mertegy idó után már nem tudja ánekinteni a tÓkebefektetéseit.

Negyedik szabá!y: Akkor beszé|jÜnk nyereségrŐ| vagyVeszteségró|, ha már _ nyereségge| vagy Veszteségge| _e|adtuk a részvényt!

Nem az árfo|yam cs kkenésejelenti a veszteséget' hanem az, ha ebben astádiumban pánikszerríen e|adja a papírjait. Ezt semmiképpen ne tegyeI(lásd: elsó szabá|y)

De fordítva is érvényes; nyereség akkor keletkezik, ha a részvénYekneklegalább egy részét magasabb árfo|yamon adja el, mint ahogyan veite. Pa-pírjainak egy részét adja el, amikor az árfo|yam megfelel ai on elvárásai-nak. Ezért fontos mindig lejegyezni az eladás és a vásárlás okait, valamintazt az árfo|yamot' amelyet megfelelónek talál.

ot<iaix szabály: A nyereség árfo|yam-emeIkedésbcí| ésoszta|ékbol képzódik.

A részvény árfolyama emelkedik. on eladja, ezá|ta| nyeresége van. Hanem adja el a papírt, az még nem jelenti azt, hogy nincs nyeresége. Nyere-ségetjelent az is, ha a vállalat évente osztalékot fizet.

A sikeres vállalatok általában a nyereség egy részét visszafordítiák a cés-be, hogy így tartalékot képezzenek. a másik részt pedig oszta|ékként fizetikki. Ha osztalékkal akar pénzt keresni, akkor olyan nagy, nyereséges vá|lala-tok részvényeibe fektessen, ameIyek már jeIentós tartalékkal rendelkeznek.Ne felejtse: az osztalék adőkcjteles. Ezzel szemben az árfo|yam ncivekedé-sébÓ.l adődő nyereség adőmentes, ha a vásár|ás és az eIadás kozott legalábbhat hőnap telik el.*

Hatodik szabály: A tózsdei cscid a |egjotlll ;tIk;t|<lltt arra,hogy olcson, értékuk a|att vehessen részvclrtyckct'

Nem mondom, tényleg erós idegzetl.c vatl sziiksti1'l lt|tItrlz' Irclgy válságkozepén vásárlási megbízásokat adjunk, dc cz t(illllrryiI-c IrlcgÚri. Nyugodtanvásároljon csak, mivel gyakran még nern is rcaliziilttrk a vlisárlást' és az ár-folyamok máris emelkednek.

A tózsdekrach csak akkor rossz onnek, ha pánikszerÚíen elad. A kovet-kezófellendi'ilés mindenképpen elj n, tartsa a papírjait, és így soha nem leszvesztesége.

Az utánvásárlás témájával a ',Királyok ritja'' címÚíbekezdés foglalkozik.Egyet azonban már most leszcigezhetijnk: iijabb részvények vásárlásáhozpénzre van szlikség.Ezért hasznosabb nem elkolteni a részvényvásárlásraszánt cjsszes pénzt. Mindig legyen tartaléka o|yan esetekre,ha az árfolyamtovább zuhan' illetve ha beáll egyjÓ kis tózsdekrach.

Hetedik szabály: Soha ne hal|gasson a tomegre! |tt isérvényesÜ| a szabá|y: Ha ugyanazt csiná|juk, amit atobbség, az eredményeink is át|agosak |esznek.

At6zsdéz&'90 száza|ékánál a veszteség oka, hogy az említett szabályo-kat egyszerÍíen nem tartják magukra érvényesnek. Ennek ktvetkeztében akevesek nyereségét a részvényesek tobbsége fizeti. Ne kovesse a trendet, aZ

irányadő áramlatot! Ha mindenhonnan azt hallja: most ke|| beszállnia,biz-tos lehet benne, hogy már t l késó van' a nagy árfolyamnyereségek már le-futottak.

A hossz (emelkedés) táplálja a hosszt, a bessz (zuhanás) pedig a besszt.Soha ne akkor vegyen, amikor mindenki vesz, és soha ne adjon el, amikormindenkielad.

Nyolcadik szabály: Fontos a jő idozíIés és a racioná|isdontés' Aki érzelmi a|apokon játszik, annak nincs esé|ye.

Ne a megérzéseire hagyatkozzon, hanem mérlegeljen racionálisan! Sze-rezzen minéltobb informáciÓt arről a vállalatrÓl, amelynek részvényeit megakarja venni!

Nem muszáj minden egyes tizleti jelentést végigb ngésznie, a jőzan pa-raszti ész is nagy segítség lehet. Gondoljunk csak a McDonald's-ra! Szinteelképzelhetetlen, ho.ey az emberek nem esznek t bb hamburgert, éS hogy aza vállalat, amely a világ |cgktilonbozÓ,bb pontján percenként Lij vendéglótnyit, esetleg tonkrenrcgy.

1

x (Németországban - s4erk. me&i.)

156

Figyelje a vállalatok rnrjltbeli ár|olyarn.irrgadozásait, ebbÓl kovetkeztet-het a j vÓtcli fejlódésre. Annyi ati.t"ot nézzen át, amennyire csak képes.Dcjntésének okait és azÍ' az árfo|yanlcélt. antit el akar érni, Ininderrképpenírja Ie!

Kilencedik szabá|y: A beÍektetetett pénzért e|císzor megke|l dolgozni. Részvényvásár|ásra soha ne Vegyen Íe| hiie|t!

Csak akkor fektessen részvénybe, ha egy esetIcges VeSZteSég nenl befo-lyásolja negatívan az életszínvonalát.

Rengete.g problérna okozÓja, ho.ey ezt a szabályt sokan egyszerÚíen nentveszik figyele rnbe, és k lcsonbÓ1 prÓbálják fedezni tózsdei Íi.ayleteiket.

Tizedik szabá|y: A részvények mindig kiÜtÖtték a pénzI, ezígy is marad.

A kiilonbség oka t bbck kcjz tt az infláciÓ. Ha egy bizonyos cisszegetpcnz formájában tartalékol, annak őrtékét az inflácíő cscikkenti. Már nemtLrd érte annyi árut vásárolni, mint lO évvel ezelótt. mivcl az árakemclked-tck az infláciÓ miatt. A me llékelt táblázatban láthatja' hogy pénzének vásár-l crejc hogyan csokken.

Az inflácirj kárt okoz a pénzben, de segít a részvényekrrek. A rÓszvényekcgy vállalat részét jelentik, azaz tár.eyakat és ingatlanokat testesítenek megirtékpapírok formájában. Ha mindezek megclrágulnak (infláciÓ)' a részvé-nyek értéke novekszik.

Atnit a pén:nél infl cirínak ne l,ez'tink, a: a t rgyakncíl tc érték n vekeclé-sét jelenti. Ha részvénytuIajdonos, az in|lírciÓ rnég e |íírryére is szolgál. Ezértigaz, hogy a tárgyakat mcgtestesító részvények a pÓnzbeli értéket

''-'inaig i'

''kititik''. l948 ős l995 k zcjtt a részvények értéke évente ll,9 százaIékkalcmelkedett. az értékpapíroké csak 6.6 százalékkal'

Lehet' most spontán azt mondja: ,,Hm, cbben van ráciÓ. Én is vcszekrészvényt. Ha l]etartom a szabáIyokat. ncm trjrténhet semmi bai!''

5Vo4a/o

pénzelértéktelcttctl['s i t-iit:r

6Vo 1Vo ll()4, ()(,1'

I

z3

4

5

6 83,29

1 80,79

8 19,37

9 16,02

r0 13,7 4

1t,5369,38

67,30

65,28

63.32

97,00 96,00 95,00

94,09 92,1(t 90,25

8l,27 88,47 85,47

88,53 84,93 8l,45

85.87 81.53 77.38

95,00 93,00 c)2.(x)

88,36 86,49 84, 4

83,06 80,44 77,86

78,08 74,81 11,64

73,40 69,57 65,91

69,00 64,10 60,64

64,86 60,17 55,19

60.97 55,96 51,33

51,3t 52,04 41,22

52,87 48,40 43,44

50,64 45,01 39,96

41,60 4t,86 36,16

44,74 38,39 33,82

42,06 35,20 3l,ll39.54 33.61 28,62

91.(x) 90.(x)

82,n I 81,00

15,36 72,90

68,58 65,61

62,4r 59,05

59,19 53,14

5l,68 47,83

4-t,03 43,05

42,80 38,14

39,85 34,81

35,44 31,38?) )5 )?,)A)q 75 )S A)

26,71 22,88

24,31 20,59

rJ9,00 88,00

lL),2t 11,44

70.50 68,I 5

62,14 59,91

55,84 52,71

78,21 13,51

75,14 69,83

12,t3 66,34

69,24 63,02

66.21 59.87

63,81 56,88

61,27 54,04

58,81 51,31

56,46 48,11

58.20 46,33

49,10 46,44

44,23 40,8'7

39,36 35,91

35,03 3 r,65

31,18 27,85

21,75 24,51

24,10 2r,51

21,96 I 8,98

19,56 16,70

t],41 14,10

Miclótt nekivágna, kérem, olvassa el, hogyan tud minden részvényt nyere-

séggel elaclni. Ha a kovetkezó oldalakkal készen van, tegyen fel magának

három kérdést:

. Van-e ele.gendó pénzc ahhoz, hogy tobb irányban - a kockázatot meg-

osztva - tudjon befektetni. és még készpénztartaléka is maradjon eset.

leges részvény.rij ravásárláshoz?

o Renclelkezik-e a tózsclézéshez sz kséges tulajdonságokkal.? Az ertís

idegzet nélkijlozhctctle rr. Ilvente a részvények 87 százalcka vírlt ttrlajclo.

nost. Egy részvény iirÍillylrrlllirlak ingadozása átlagosarl Óvi .5() sziizalék.

. Van-e elég idejc. és lrlrjllrrlclri-c czt rászánni arra, hogy a ttízstlÚt ('s lrz (.)Il

ál tal kiválasztott vli l llr l l rt t lk lrt f oly amatosan fi-eyelje./

r59

lnÍItír:iős tcíblcízat: 100 DM v s rlőereje

l6 61,42 52,03 44,01 3't,11 3t,31 26,33 22,1? l8'56 15'49 12'94

n 59,58 49,95 41,81 34,94 29,t2 24,22 20,13 16,68 13,19 I l'39

t8 51,1() 41,95 39.12 32,81 21,06 20,50 18,32 15,01 12'27 l0'02

l9 56,06 46,93 31,13 30,87 25,18 18,86 16,67 13,51 10'92 8'82

20 54,38 14,19 35.84 29,02 23,42 t1,35 t5,11 t2,16 9'72 1,16

l5tt

Királyok utja: Hogyan lehet minden részvénytnyereségge| eladni?

Van egy évtizedek őta jől bevált, konzervatív befektetők által kedvelttózsdei stratégia. Akiennek szabályait fegyelmezetten betartja, aza jovfrenminden részvényét nyereséggel tudja eladni. Ezt az utat gy hívják: ,,Kirá-lyok ritja".

1 . Csak erore és mincjségre tegyen!A ''Királyok titjának'' stratégiájába csak a legjobb részvények tartoznak.

Minden egyes terÍiletrí kizárőlag az e1,s6 helyen állÓ vállalat johet SZámításba. Igy például a német tózsdén a bankok koztil csak a Deutsche Bank,az áruházak koztil csak a Karstadt. Az elektromosipari cégek kozi.il csak aSiemens. Eurőpában ide számít a holland Unilever, a francia BSN élelmi-szeripari konszern (Gervais, Danone). Az Egyesiilt Államokban elsóhelyená|lpéldául a Philipp Morris vagy a Coca-Cola. Japánban ebbe a kategőriábatartozik például a Canon világcég.

2' ^

jo osszetételen Van a hangsrllyA ''Királyok titjának'' Stratégiája szerint vezetett depőba legalább ot, de

legfeljebb tízféle részvény tartozhat. Az cisszetételnél figyelni kell az or-szágra és a szaktert-iletre. Például legyen a részvénycsomagban egy japánelektronikai vállalati részvény, NémetországbÓl egy egészen más irányrivállalat papírja (így pé|dául a beiersdorfi Nivea), az Egyesiilt ÁllamokbÓlmondjuk a Coca-Cola italkonszern, Ho|landiáből pedig egy olajrészvény, aRoyal Dutch. Igy elkeriilhetó a leggyakoribb befektetói hiba, vagyis az,hogy mindent egy lapra tesztink fel.

3' A tcíkénknek csak 50 száza|ékát fektessuk be|

A konzervatív befektetó, aki a ,,Kirá|yok ridának'' Stratégiáját vá|asztja,elószor kivárja a számára kedvezó idópontot, azaz azt a pillanatot' amikor arészvény a legmagasabb árfo|yam l0 . . . 30 száza|ékáraesett. De még ekkoris csak a befektetésre szánt tókéjének 50 százalékát invesztálja a kiválasztottértékekbe. A ''Királyok titjának'' dont6mozzanata, hogy mindig legyen ele.gendő tartaléktÓkénk. További árfolyamcsokkenés esetén ugyanis ez adjameg a lehetőséget, hogy a még alacsonyabb árfolyamon további részvénye-ket vásároliunk.

4. Kitartani, hozzávásáro|ni és nyerniA papírok helyes kiválasztásának jelcnttrscgt. kiil(irr(ist'rr lr vlisiirIást kG

vetóárfolyamzuhanásnál érzékelhetó' IIycn hcIyzctIlctt csltk lr lcgjobb rész-vényekre adhatő vásárlási megbízás. A másoclik Ús lrirrrlritclik clsztályri rész-vények esetében azutánvásárlás erós kockírzati ílrktort jclcnt, hiszen semminem garantálja, hogy az adott cég minden válságot trjIél. Aktuális példa: aSiemens felvásárolta a Nixdorf céget. Aki a Siemensre ,,tett'', annak árfo-lyamcsokkenéskor nem kellett ki1lonosebben azon tcjrnie a fejét, hogy ve-gyen-e jabb részvényt vagy sem, biztos lehetett benne, hogy az árfolyamelÓtrb vagy utÓbb emelked1k.Ezze| szemben, aki a rosszabb helyzetben lévóNixdorfba fektetett, az lesheti apénzét: a Siemens ugyanis lenyelte a Nix-dorf céget.

5' Pénz és trjre|em

Az utánvásárlási stratégia csak akkor m kcjdik' ha bizonyos szabályokatszigor an betartunk. Az elsó utánvásárlásra akkor keriilhet sor, ha a rész-vényjeIenlegi árfolyama a vásárlási árfolyam legalább 30 száza|ékára esett.Ezen kívi.il az elsó vásárlás és az olcsőbb utánvásárlás kozott legalább 6 hÓnapnak kell e|telnie. A befektetÓ,k nagy része ez utőbbi szabályt nem veszifigyelembe. Az elsietett utánvásárlás kcivetkezménye: a Iegalacsonyabb ár-folyamon már nem tudnak jegyezni, mivelnincs elég tartaléktókéjiik.

A30 száza|ékos árfolyamesésnek és a 6 hÓnap kivárásának szabálya kel1,hogy érvényestiljon a második utánvásárlásnál is.

Egy gyakorlati példa: Egy befektetó l986.ban, amikor a Volkswagenrészvény értéke 600 márkárÓl 500-ra cscikkent, gy gondolta, elérkezett amegfeleló alkalom, hogy WV-részvényt vegyen. ValÓban, a VW-papírokigen dinamikusan fejlódtek, de sajnos, az e|lenkezí irányba. Az árfo|yam1986 végére további 30 százalékkal esett, ajegyzési ár 350 márkára cscik.kent' A ''királyok tidának'' stratégiája szerint bekovetkezett az utánvásárlásideje. Befektetőnk e szabály szerint járt el, és 350 márkás árfolyamon továb-bi részvényeket vásárolt.

A torténet folytatása onnek is ismerós lehet. A VW-részvények árfolya-ma továbbzuhant. l987 végére a papírokat már csak 200 márkán j egyezték,vagyis további 30 száza|ékkal kevesebbért. l 986 eleje őta ez már 60 száza-lékos értékcs kkenést jelentett. A konzervatív befektetó nem nyugtalanítjamagát az ilyen adatok miatt, hanem szépen beindítja a második utánvásár-lást, most már 2oo márkácrt' A vásárlás idópontja mind a két szabálynakmegfelelt: további 30 szlizlrlÚkos árfolyamesés és 6 hőnap kivárási idő.

160 16t

osszcgczziik a t rténteket: elsó vásárlás 500 márkán, második vásárlás350 márkáIt, a harmadik 200 márkán. Az át|agárfolyam tehát 350 rnárka. AVW-részvőnyek további fejlődése megmutatja, hogy nem egészen 10 hőnapa|att aZ árfolyam elhagyta a veszteséges zőnáÍ., sót ismét nyereséges lett.

Ugyanilyen példákat lehetne hozni a Deutsche Bank, az Allianz vagy aSiemens papírjaival kapcsolatban is. A VW-részvények árfolyam-ingado-zásához hasonlő mozgások a tózsdén teljesen termőszetesek. A legjobb vi.lágcégek részvényei is jelentós átmeneti árfolyamcsokkenéseket érhetnekmeg, de ezeknél biztos, hogy elÓtb-utÓbb ismét emelkedni fognak.

Ne feledje, aki szigorrian betartja a,,Királyok iítjának'' stratégiáját, annakminden részvénye nyereséget hozl

FeltéteIekMielótt eldcjnti, hogy részvényt vásárol, szeretnck onnek egy kérdést fel-

tenni: Elhiszi' hogy a részvényvásárlás hihetetlen nyereséges befektetésimÓd' abban az esetben, ha az ember tudja, mit csinál?

A ''Királyok ritja'' egészen konnyÚínek t nik' azonban ne feledje azt azaprÓ kiilonbséget, ami a konnyrí és az egyszeríí kozÓtt van. Azért mert va-lami egyszerÍínek trínik, még nem biztos, hogy a megvalősítása is konnyrí.A ,,királyok (ltjához,' tt-irelemre, cinfegyelemre és jő idegekre van sztiksége.Vizsgálja meg magát, hogy rendelkezik-e a kcivetkezófeltételekkel:

o onnek elegencl(í készpénzre von sziiksége. Készpénztartalékának csakegy részét fektesse részvénybe! De ennek az cisszegnek is akkorának kel l

lennie, hogy egyik felébÓ,l Iegalább cjt ktilonb zó részvényt vehessen, amásik 50 százalékot pedig utánvásárlásra kell félretennie.

o Sziiksége leszi)nfegyelemre.Ne hallgasson az érzelmeire' hanem marad-jon a stratégiánál! HajlandÓ-e hosszri távon figyelni a tózsdei árfolyamo.kat? Elég erős idegzetrí-e ahhoz, hogy drámai árfolyamcsÖkkenéskor neadjon el pánikszerríen, hanem épp ellenkező1eg, utánvásároljon?

o A ,,tóudézés', i)r met kell, hogy szerezzen, klilonben nem lesz hajlandtielegendó idót rászánni. Minél sikeresebbek va.eyunk egy bizonyos terÍj.leten, annál szívesebben fo-glalkozunk vele. Az cirom gyakran fiigg a rá-fordítás_hasznosság egészséges viszonyátől.

o A legfontosabb: Soha ne fektesse be a tiízsclére azt ct tókét, ameLyet anya-g i b i zt o n s tí g á ro t et t fé I r e ! Ez azt je|entí, hogy e gy bizorty os anyagi bázis-ra Szert kelltennie, rnielótt,,nekivág'' a részvényeknek (l2. fejezet).

Ha csak egyetlen pontnál is ingadozik, hagyja, hogy inkább szakértÓ,k fek.tessék be apénzét a tőzsdére. Erre is tobb lehetóség van: bekapcsolődhat

t62

egy rigynevezettrészvényklubba, ahol :rz ()tt sz;lttt.tr.r llt.lr.klt.(t|i;r 1l[.rrzct'semmiért nem kell aggődnia. Eztacé|t sztll1lli|1;rl. :t tt.sz'u,t.tty;tIlr1ltlk (|ilrtcls)

iS. E témákkal a kcjvetkezó fejezetekbctt lil1l IlrIktlzrrrrk.Elószor azonban nézzunk meg néhiilly t.r'iszvt'ttylttltrly11;1'.,.' arttclyek a

szÓ szoros értelmében kirobbantak a sikcr ttí|'

Sikeres részvények

Peter Lynch a világ egyik legsikeresebb follcls-tttcncclzsere' Ha l975-ben rá.bízott volna 10 000 márkát, 1990-ben 3.50 000 rrrárkát kapott volna vissza.Mi Mr. Lynch titka? Ő alig ismert rij vállalatokba fektetett, amelyek azidőksorán elképesztó mÓdon kinótték magukat.

o Boeing:Az |91 5 év i |,64 dol láros árfolyam L99 5. | 2. 3 | - én 67 dollár, azaz negy -

venszeresére n vekedett. Ha akkor befektetett volna 10 000 márkát. en.nek értékc 20 év m lva már 400 000 márkát jelentene.

o Coca-Cola:Az árfolyam l985 és l995 kozcjtt 5,92 do||árről 65,53 dollárra emelke-dett. Ha befektetett volna l0 000 márkát, az !0 év mri|va már 1l0 000márkát jelentene.

o Amgen:Az árfolyam l985 és 1995 kozcjtt 1,36 do||árrÓl 85,13 dollárra emelke-dett. Ha befektetett volna 10 000 márkát. az 10 év mr-ilva már 625 000márkát jelentene.

o Compaq Computer:Az árfolyam 1985 és l995 kozott l,69 dollárről 50'63 dollárra emelke-dett. Ha befektetett volna 10 000 márkát. az I0 év mrilva már 299 000márkát jelentene.

o Microsoft:Az árfolyam 1985 és l995 koz tt 1,93 do|lárrÓl 90'50 dol|árra emelke-dett. Ha befektetett volna l0 000 márkát. az |0 év m lva már 468 000márkát jelentene.

VégezetÜl e jő példák mellé bemutatok még két nagyszerÚí részvényárfo-lyam.novekedést.

o Wal-Mart Stores:Az árfolyam l975 és l 995 k z tt 0,09-rÓ,1 26,63 do||árra emelkedett. Azon által befektetett 10 000 márka értéke 20 év mr-ilva már fantasztikusőrtÓkct: 2 985 000 márkát jelentene.

163

o Circuit City Stores:Az árfolyam |975 és l995 koztjtt 0,02-16 37 do||árra emelkedett. Ha apénzét esetleg ebbe a papírba fektette, azt nagyon okosan tette, hiszen al0 000 márkábÓl 20 év mrilva 18,5 milliő lett.

Láthatja: Ha valaki 20 évvel ezelótt megmondta volna, hogy a számítőgépesuz|etág és a szupermarket otlete ilyen mértékben felvirágzik . . . ! Sajnos,nem így tortént. A kezdetekben a számítÓgépekkel kapcsolatos általános né-zet az vo|t,hogy ezek jeIentóSégét t lértékelik. A nagy bevásár|őkozpontok.ről pedig az ahír járta' hogy ,,hidegek és személytelenek'', és rigy sincs jo-vójtik.

Azért annakidején is akadt néhány ravasz rőka, akik meglátták a lehetó-séget, és e két iizletágba befektetve nagyon meggazdagodtak.

A részvényvásárlásnál ezért nagyjelentóséggel bír a részvények porlasz-tása. Ha jől sszeválogatja a befektetéseit, mindenképpen elkertili a teljeScsódot, és lesz lega|ább egy ,,telitalálata''.

Ha nincs elég ideje vagy nincs elégpénze nagyobb tételekben ,játszanl',,forduljon a befektetési alapok felé! A nagy nyereség lehetósége itt is fennáll,de nem kell rá ktilon idót szánnia' és més takarékossáei szerzódést is kcjthet.

D icsh im nusz a részvényekhezBefejezésképpen engedjen meg néhány megjegyzést a részvényekkel

kapcsolatban. A részvények teljes gazdasági rendszertink bázisát jelentik.Az általunk ismert világ sszedÓ.lne, ha nem lennének befektetÓk, akik ren-delkezésre bocsádák a pénziiket. A befektetések teszik lehetóvé a fiatal cé-gek beindítását, a régi vállalatok számára a bóvítést, a modernizálást, hogymagasabb béreket tudjunk fizetni. Ha nem léteznének befektetÓk, nem len-nének munkahelyek, és semmi nem m kcidne.

A részvény - rendszeriink alapja. Lehetetlen nem figyelembe venniÓ,ket, mert minden rájuk éptil. Csak onto1 ftigg, hogy a saját jÓlétét a részvé-nyekre építi-e fel vagy sem.

A Íejezet legfontosabb gondolatai

o Nem kell tózsdei szakembernek lennic:tltltrlz. lrrlgy lrtilIitlrllos legyen.o Tíz aranyszabály a részvénybefektetőkrrck:

l. A tőzsdén jő és rossz idők váltják egyrlrlisl..2.Igazi nagy nyereségre csak akkor vaIr lcIlct(ísé.s., ha hajlandÓak va-

gyunk pénzÍ-inket a tőzsdének legalább 2 . . . .5 évre k |cscjnozni.3' Vegyen legalább t, de legfe|j ebb tíz kÜlonbozó részvényt!4. Nyereségr61 vagy veszteségrÓ1 csak akkor beszélheti'ink, ha a rész-

vényt eladtuk - nyereségge1 vagy veszteséggel.5. Nyereség ár|o1yam-emelkedésbÓ,l és osztalékbÓl Iesz.6. A tózsdei csőd a |egjobb alkalom arra, hogy olcsőn, értéklik alatt ve-

hessen részvényeket.7. Soha ne hallgasson a tclmegre!8. Fontos a jó idózítés és a racionális dcjntés. Aki érzelmi alapokon jár

szik, annak nincs esé|ye.9' A befektetetett pénzért elószor meg kell dolgozni.

l0. A részvények mindig kii.itik a pénzt.o Ha a ,,Királyok tjának'' stratégiáját vá|asztja, minden részvényt nyere-

séggel tud eladni.o Ha a tízsdére akar befektetni, a kcivetkezó feltételeknek kell e|eget ten-

nie:l. Legyen elég készpénze!2. Sztiksége van onfegyelemre.3. A ,,tóZsdézésnek'' or met kell okoznia, klilcinben nem lesz hajlandÓ

elegendó idót r ászánni.4. Csak akkor fektessen be a t6zsdére, ha már elért egy bizonyos anyagi

biztonságot, és a ,'folcjs1eges'' pénzbő1 tud részvényt venni.o Az tgazán nagy pénzt a tózsdén akkor tudja megkeresni, ha fiatal válla-

latok részvényét veszi meg, ame|yekból késÓbb igazi őriások |esznek.o A részvényekjelentik teljes gazdasági rendszer nk bázisát. Ha nem len-

nének befektető,k, akik rendelkezésre bocsátják a pénztiket, az általunkismert vi1ág osszeomlana-

164165

Fonds - befektetési alap

ot ktilonbcjző befektetési forma |étezik:

o készpénzalap,o nyugdíjalap,o részvényalap,o nyitotr észárt ingatlanalapok,o kevert alap.

Ebben a fejezetben csak a részvény-, illetve a kcvcrt alappal Íoglalkozom,mert aZ említett kritériumoknak csak e két forma fclel meg. A tobbi befek-tetés i formáh oz nehéz hozzá1utni, és nem e lég nyeresÓgesek.

A részvénya|ap megfele| mind az ot befektetésikritériumnak

Biztons g: Gondolja át, milyen elónyei származnak abbÓl, ha betesz 100

rnárkát egy részvényalapba. A befektetési alapok kÜlcjnbozó részvényekkel(cégrészesedésekkel) dolgoznak. Ezazt je|enti. hogy on a 100 márkájávallegalább 20, de elképzelhetó' hogy tobb mint 100 válla|atban is tulajdonos.TÓkéjének cs ak |o száza|éka ker|il egy cégbe, ezá|ta| biztosított, hogy a koc-kázat és a nyereség lehetősége is megfelelóen legyen por|asztva.

Kényelem: Egy egész szakértíi csapat clo|gozik onnek. Az o feladatuk,hogy folyamatosan vizsgálják és véleményezzék a ktilonbcjző vállalatokat,majd minden érzelmet mellózve meghozzák befektetési dcintéseiket. Mun-kájukban a legmodernebb technika segíti Óket. E szolgáltatás ára nulla és otszáza|ék kcjzcjtt mozog. Ehhez jon még a kezelési k ltség' ami évi egy szá-zalék alatt van.

Ezaz ta befektetésnek egyszerLíés kényelmes formája, csak egy forma.nyomtatványt kelI kit ltenie. (Manapság sokak számáramár ez is trll fárasz-tÓnak trínik.)

Hozztiférhetiíség: Bárme|yik tózsdei napon visszakovetelheti a pénzét. tntnem szorítja semmiféle szerződésben rogzített kifutási idó, csak az elónyGket élvezi, így részesedésének teljes ellenértékét visszakapja'

Hozam: Az alapok hozama az elm lt 50 évben átlagosan 12 százalék fdl tt

volt. Itt most nem a spekuláciős alapokről beszélek, hanem a viszonylagkonzervatív, hagyományszeretó befektetési alapokrÓl. Még a legsikeresebbnémet részvényalapok hozama is átlagosan meghaladta a |Z száza|ékot azelmLilt 20 évben. Az Lrt<jbbi hat évben tobb részvényalapnak is sikerÍjlt 30

r61

a pénzét!Hagyja, hogy mások gyarapítsák

,,Gyarapítsa a vagyonát cinerÓtÓ,l, ha kedve vanhozzá, de ha eznehezére esik, akkor legalább gondoskodjék arrÓl' hogy másoktegyék ont gazdaggá.''

Alexander Pope

Nem kétséges, hogy erósíti azegőtés a ktilvilág számára izgalmasnak tíínik,ha valaki at1zsdén keresi a pénzét. Sokféle mendemonda\éteztk a tőzsde-profival kapcsolatban, gyakran rigy tekintenek rá, mint a modern világ hó.sére.

Ezze|szemben a befektetési alapban valÓ részvétel szinte unalmasnak t -nik. AnélkÜl, hogy látványos magyaráZattal tudna szolgá|ni' on egyre gaz-dagabb lesz. Mást nem tett, csak választon egy jÓ befektetési formát.

Ha az e|óz6 fejezetben már megállapítottuk, hogy a részvények olyanok,mint a reptiló, amely tnt a gazdagságba repíri, akkor a robotpilőta a befek-tetési alap. Ebben az esetben semmit nem kell csinálnia, mégis gazdag lesz'

A jÓ befektetés alapvetó ismérveiA befektetéseket a kcivetkez6 ot szempontből kell mesvizssálni:

o biztonság,o kényelem,o hozzáférhetósés.o hozam,o adÓ.

t66

száza|ék f lotti nyereséget produká|nia.Ez aztje|enti,hogy a pénze7,5 évalatt nyolcszorosára n vekedhetett Volna.

Adő: A részvényekbd'származó nyereség adÓmentes, ha hat hÓnapig meg-tartja a papírokat ( 10. fejezet). EbbÓ.l kovetkezik, hogy a befektetésl alapok-bÓl származÓ nyereségek legnagyobb része adőmentes. CSak a nyereség vi-szonylag kis hányadát kitev ó oszta|ékadőkciteles' A befektetési aiap mindenévben megktiIdi éves beszámolÓját, így pontosan láthatja' hogy meiy tételekután kel| majd adÓt fizetnie.

Mekkora az érdek|6dés a befektetési alapok iránt?A befektetési alapből származő elónyoket ismerve, azt lehetne gondolni,

hogy a befektetési lehetóségek ktjztil ez áll az elsó helyen. Messze nem ígyvan! A németországi befektetÓ,knek csak 5 százaléka é| ezze| a mőddal (9bs zázalékn ak van zs irőszám l áj a, 8 5 száza|éknaktakarékbetétk cinyve. 5 6 szá-zaléknak van életbiztosítása, és 32 száza|ékkot építési kcilcscinszerződést).

Mi ennek az oka? Más országokban sokkal nagyobb az érdek|6dés a be.fektetési alapok iránt.

A németországi érdektelenséget elsósorban az alacsony k zvetítói ddjalmagyarázhatjuk. Németországban sokka| szívesebben árulnak biztosításo-kat, mert a biztosítőtársaság a teljes biztosítási sszegre k zvetlentil a SZer-zódés megkotése után magas k zvetítói jutalékot fizet. Azalapoknál a koz-vetítócsak a tényIegesen befizetett pénz után kap províziót.Egy zoo márkáshavi befektetésnél a kozvetítő,ijutalék 6 márka. Egy 20 éves iá&artam biz-tosítási szerzídésné| a k zvetító jutalma l 800 márka. (A ktilonb ző.befek.tetési alapok koztil kivételt képeznek az ingatlannal foglalkoző zárt a|apok,hiszen itt a kozvetít6iprovíziő határa a csillagos ég.)

Az érdektelenség másik oka a bankoknál találhatÓ. Sajnos szokásunkkávált, hogy pénztigyi kérdésekben elsósorban a bankoktől kérjtink tanácsot.A bankok álta|ában meg Sem említik a befektetési alapok leheióséget, sőt hae-setleg rákérdez, igyekeznek lebeszélni: ,,mert veszélyes és bizonytalan''.Ha on tovább eróskodik, lehet, hogy a tárgyalás végén bemutatnák majdegy házon beliili befektetési alapot. Vajon miért ilyen ridegek a bankok etémával kapcsolatban? Ennek oka bankrendszertinkben kereiendó, ugvanisaz tigyfél és a bank kozcjtt érdekel|entét áll fenn.

Érdekellentét: a bank az rigyÍél ellenA német bankok nemzetkozi cisszehasonlításbatt c|Úggc cgycdi pozíciőt

t ltenek be. Előszcjr is univerzálisak, vagyis minden pévl'c| ka1lcsolatos te-vékenységet elvégeznek. Más országokban léteznek kiilcin bcÍ.cktetési bank-házak. Nálunk tehát az iigyfél befektetéseit is ',házi'' bankjában végzi. Ígyaz érdekkonfliktus elóre programozott. Minél nagyobb jcivedelemmel ren-delkezik azigyfé|, annál kevesebbet keres a bank.

Másodszor a bank szemé|yzete állandő alkalmazottakbÓl áll' akik nemmeghosszabbítási szerzódés alapján dolgoznak, így a munkáltatÓ érdekeiegy idó után már nem motiválják Ótet kellőképpen.

A bankok vál|alatok. A vállalatok pedig nyereséget akarnak termelni. Haa takarékbetétkonyvébe befektet 1000 márkát, ezután évi l, 5 . . .2,5 szá-zalékot kap. A bank további,I . . .8 százalékértkikcjlcsonzi ezt az |00o már.kát. Ezá|ta| az intézmény nyeresége nem 5'5 ...6,5 száza|ék, hanem250 . . .4Oo száza|ék. A banknak tehát minden egyes százalék számít. És ép-pen itt kezdódik az érdekellentét.

Amit on megkeres, aZ nem lehet a banké, és fordítva is igaz, a bank nye.resége nem lehet azugyfé|é. Az on nyeresége csokkenti a bank nyereségét.

Ennek érdekében a bankok mindig nagyon igyekeznek a kamatok mér-tékétazsirószám|ájukhozigazítani, és elkertilni, hogy a takarékossági szer-z dések automatikusan legyenek meghosszabbítv a. Ez el lentétes az ti gyfélérdekeivel, de a bankoknak elképesztó nyereséget je|ent.

Így t rtént ve|em is, hogy évekkeI eze1t6tt nyitottam egy takarékbetét-kcinyvet 6 százalék fix kamattal egy évre. Három évighozzá sem ny ltam apénzhez. Ez alatt nekem a bankom évi 2 száza|ékos kamatot írt jóvá.

Amikor reklamáltam, és kértem a kialkudott 6 százalékos kamatot' kide-rtilt, hogy régi banki tanácsadÓmat áthelyezték, és a dologrÓl senki nem tud.Amikor hosszas keresgélés után megtalá|tam az írásos bizonyítékot, utőlagugyan megkaptam a 6 százalékos kamatot' de csak egy évre. A maradék kétévre fenntartották a 2 száza|ékot, azza\ az indoklással, hogy a szerzódésbennem évente 6 százalékos kamatlábről van sző' hanem egy egy évre szőlő 6százalékos kamatlábrőL.

Ezt már csak tetéZte, hogy nem vehettem fel a teljes cisszeget, mert a bankakkor megtartotta volna saját magának a kamatok egy részét. El tudja képzelni, hogy ezután azonnal rij bankot kerestem.

Kérem, félre ne értsen' eszem ágában sincs szidni a bankokat, nagyonboldog vagyok, hogy egyáltalán léteznek ilyen intézmények, hiszen renge.teg előny is származik bcltíliik' és a szolgá|tatásaikat sem sajnálom kifizetni.

Csak annyit akarok Iltclttdani, hogy ha pénzt akar befektetni, ne gondolja,

r69168

!.ogy u bank az on jÓlétét tarda szem előtt. A bank nem akkor keres, amikorOn nyer' hanem akkor veszí(, ha tn keres.

Ezért a befektetéseihez olyan vállalatot keressen' ahol akkor keresik a|egtobb pénzt, ha on is keres. A nyer-nyer szituáciő kialakítása csak ilyenpartnerrel lehetséges' A befektetési társaságok megfelelnek ennek a feltétel-nek.

Ml a részvényalap?Sok befektetó alkot egy befektetési csoportot, és az általuk cisszerakott

pénzt profik befektetik. Ilyen egyszerí azegész,Ha e témárÓl tobbet SZeret-ne tudni, olvassa el a kovetkezőbekezdéseket. Ezek ugyan nem a kcinyv leg-izgalmasabb részei, de mindenképpen hozzásegítik, hogy jÓ és biztonságosérzése legyen a befektetési alapokkal kapcsolatban. Megnyugtatő tudni,hogy a robotpilőta nem hagyja lezuhanni ,,a befektetÓ,k repiilógépét''.

Tegyi.ik fel, hogy havonta 500 márkát akar megtakarítani, mások 100 és200 márka kcjzott, de olyan is akad, aki esetleg 75 ooo márkát szándékozikbefektetni. Ezapénz befolyik egy letéti bankba (depotbank), ahol vagyon-ii-eynokségi keze|ésbe keriil. A letéti bank az anyabank vagyonátÓl szigorri.an e|választva m k dik, vagyis, haaz anyabank t nkremegy, a letét érintet-Ienijl marad. Így volt ez a Herstadt Bank esetében is: a fővállalat tcinkre.ment, de azálta|akezelt Gerling-Fonds érintetlent'-il megmaradt, akárcsak azSMH-Fonds 30 mi1|iárdos Vagyona' az angliai Bearingsbank csódje után.

A vagyonkeze|6 bank meghatározott szabályok szerint mri,kcjdik. Azirányt a kockázati tőketársasági torvény és a kiilfildi beíekt(íi társaságokraérvényes torvények határozzák meg' Ezek szerint a befektetési alapok va-gyona a k vetkezÓ,képpen oszlik meg. Minimum 20 klilonbozópapírral kellrendelkeznitik, és nem szabad egy értékbe a Vagyon |O száza|ékánál tobbetfektetni. Így me-eoszlik a kockázat. Mondja meg nekem, hogy hol tudnaokosabban befektetni egy ilyen relatíve kis cisszeget, mint 500 DM. Ezenkívtil a befektetési alapok az Állami Pénz- és TÓkepiaci FeItigyelet folya.matos ellenórzése a|á esnek.

A pénz tőzsdei befektetésének mődjárÓl az a|ap menedzsmentje dcint, ter.mészetesen a t rvényes kereteket figyelembe véve. A ktilonbozóbefektetésialapok más és más stratégia szerint dolgoznak' a lényeg az, hogy megbízzona szakértők véleményében. Néhány befektetési alap egzotikus piacokra spe-cializálődott, mások csak egy bizonyos országba, illetve megh atározottuz-letágakba fektetnek be. De olyan alapok is vannak, amelyek egyszerre tcibb-féle lehetóséget is kihasználnak.

110

Míg a dontés az alap menedzsmentjének kczcll(.l) VllIl. :t 1lt.tlzltltrzllis a

vagyonkezeló bankon kereszt|il torténik.A depotbankba befektetett SSZeget befektcte(silrllt1l I.t:szr..st.t|t'st.c cscré-

lik. Ennek árát a depotbank naponta kiszámolja. I:llbtíl lrz k(ivctkczik' hogya befektetési alapban valÓ részesedés értékét nem a kcrcslct-kílriilat haÍ'ároz-

Za meg, hanem kizárőlag aza|ap vagyonában lévópapírok Órtékc. Az cladá-si ár valamivel magasabb' mint a visszavásárlási ár.

Ez utÓbbi állásárÓl az rijságokban informálődhat. Bármikor eladhatja a

befektetési alapban valő részesedését, pénzét pedig néhány nap m lva aszán|á4ár a átutalva m egk apj a.

Veszíthetnek.e a befektetési alapok?1992 és 93 ktjzott számos olyan befektetési alap m ,k d tt, amely

80... l00 százalékos nyereséggel dolgozott, sót néhányan 100...250 szá-

zalékot is e|értek. l994-ben viszont a legt bb befektetói alap kb. l0...20százalékos árfolyameséSen ment keresztÍjl. l995 és l996 ismét jő évek vol-tak. Ha apénzét l993-ban fektette be' és l994-ben kérte vissza, akkor biz-tosan veszített.Ezze| azt akarom mondani, hogy az a|apba befektetett pénZ-

bÓ,l akkor veszíthet, ha tril gyorsan, és nem a megfeleló idópontban kérivissza. A veszteség még így is behatáro|hatÓ. A befektetési alapok hasonlí-tanak a száz|áb hoz. Ha egy láb leszakadt, még marad elég. Viszont ha a

gazdaság negatív irányba fejlódik, akkor minden teStréSZ beteg. Tehát itt isérvényes a részvényekre vonatkoző szabály: hagyja hosszabb ideig nyugod-ni a pénzét a befektetési alapokban, így semmi baj nem torténhet.

Torténelm i árfolyamzu hanásokA tózsde mindig kipiheni a nagy árfolyameséseket. Szcretnék erre bemu.

tatni néhány péIdát a ktjzelm ltbÓl, amelyekbÓ1 láthatő, hogy a részvények

- a legmagasabb árfolyam elérése elótt - szinte mindig 30 . . . 50 száza-lékot zuhantak.

o Berlini válság l961: Berlini thl, Kuba krízisárfolyamzuhanás: - 45 száza|ékárfolyamemelkedés: + 60 száza|ék

o Izraeli 6 napos hábor l 9(l5: .Iohn F. Kennedy meggyilkolásaárfolyamzuhanás: 40 száza|ékárfolyamemelkeclcs: +t]0százalék

tll

o olajválság 1972: Az OPEC államok bojkottja, vasárnapi autÓhasználatiti lalom Németországbanárfolyamzuhanás: _35 száza|ékárfolyamemelkedés: + 60 száza\ék

o Csernobil-válság l 986: radioaktív felhÓ,k, pánike|adásokárfolyamzuhanás _30 száza|ékárfo|yamemelkedés: + 40 száza|ék

o Tózsdekrach 1987: l929.hez hasonlítő tózsdepánik a világ minden teri.i-leténárfolyamzuhanás: _ 40 száza|ékárfolyamemelkedés: + 1OO száza|ék

o Minitőzsdekrach l989: oktÓber 13' ''fekete péntek''árfolyamzuhanás - 30 százalékárfolyamemelkedés: + 50 száza|ék

o Irakiválság l990: ob l-háborárfolyamzuhanás: _30 száza|ékárfolyamemelkedés: még folyamatban ( 1 998 február).

A befektetési alapok a tózsdei hullámzáshoz hasonlő változásokon mennekkereszti.il, de a nagy árfolyamzuhanások a kockázat megfeleló megosztásaés a profik okos reagálása miatt bizonyos határokon beltll maradnak'

Ha megvizsgálta a válságok statisztikáj át,|áthatta: azza|,hogy nem adottel részvényt, ugyan a nagy butaságot elkertilte, de ez még nem stratégia. Anagy tózsdei válsághe|yzetek remek lehetóséget nyrijtanak arra, hogy rész-vénypapír-készlettjnket feIt ltSiik.

Tudom, nem konnyrí az árra] szemben ríszni, hiszen tózsdei csód idejénaz jságok és a szakértÓ,k véleménye is megosz|ik. Az értékpapírpiacokona csokkenó trend ellenére is jől lehet keresni. Emlékezztink csak á robotoi-lÓtára! A cscjkkenó árfolyamok automatikus kihasználásának is mesvan amaga mÓdszere. Ennek neve:

Cost.Average hatásA kcivetkezó hasznos gondolat hríződik meg e fogalom m g tt: havonta

egy meghatározott SSZeget fizet be. És bár a havi Áegtakarítási rátát nemén találom ki, az mégis egészen zseniális hatással van a befektetési alapbanvalÓ részesedésem alakulására. A Cost.Average hatás lényege, hogy ala.csony árfolyamok mellett a befektetóautomatikusan t bb részvényt vásárol.Az on robotpilÓtáját optimális reagálásra programozták.

Tegyi'ik fel, tn havonta 300 márkát tesz félre egy befektetési alapba.t12

Márciusbankezdi, akkorarészvények árÍilIylrrrrlr (l tttlttk;t l\ |(X)lrrlirklill<'lltehát 50 részvényt kap (300 márka oSZtVít () |t|;ll|\:|\ll| 1'1'yt.t||t) t()l.L'SZcsc-dés).

A részvény értéke áprilisban 3 márkára cs(ikkt'lr' l.,z ;lzl jt.IcIrti' hogy eb-ben a hÓnapban a megtakarított 300 márkiilltil lrrlir | (X) r szvcItyt mondhatmagáénak (300 osztva 3-mal egyenlő, l00).

A zuhanás folytatődik, a részvény már csak l rrrlirklil. (.r. (Jn ekkor auto-m atikusan 300 ktilcjnb z6 részv ényhez jut. hol' t'á ( 300 oszt va 1 - gyel egyenl ó300). A legt bb befektetó ilyen helyzetbcn p/rnikszcr n trí|adna a rész-vényein. Ha on is így járna el, ez aztjelentené, hogy 450 részvényéértegyenként l márkát kapna (március 50' ápriIis l00, május 300, az osszesen450). Miveleddig cisszesen 900 márkát fektetett be' így apénze felét elvesz-tené.

J niusban azonban lassan beindul a,,tózsdei nyár''. A részvény értéke 5márkára emelkedett. 30 márkájáből automatikusan vásárol 60 hányadot.Mostanra 5l0 részvénye van, amelyeket' ha akarja, eladhatja darabonként 5márkáért. Az eddig befektetett l200 márkábÓl 2500 márka lett. A Cost-Ave-rage hatásnak koszonhetóen automatikusan mindig csak annyi rijabb rész-vényt vásárol, amennyit a havi takarékossági rátája megenged.

Az árfolyam-ingadozás természetes jelenség, ezt volatilitynek nevezik.E jelenség segíthozzá a legnagyobb nyereségekhez'Ha tehát nincs kedveállandÓan figyelni at6zsdét, rígy fektessen be meghatározott havi cisszeget.

Melyi k befektetési aIapot válasszam?A befektetésialapokbÓl származő nyereségek is legalább olyan ktil nbd.

zÓ,k, mint a tózsdei árfolyamok. Abban azonban megegyeznek, hogy az it-teni befektetések nagy nyereséggeljárnak. Nehéz dolog kiválasztani az igé-nyeinknek Iegmegfele|Ó,bb befektetési alapot. Ime egy-két Segító otlet:

A nemzetkcizi cisszehasonlítás adatai magukért beszélnek: A tózsdén kGriilbeltil 20 000 vállalat papírjaival kereskednek, ebbÓ,l 10 O0o Egyesi.ilt Ál-lamokbeli, és 670 németországi. A nemzetkozi piacokon torténó elosztáskétségtelentil e|ónyosebb.

Létez1k egy k | szabály a részvények árfolyam.al akul ásával kapcsolat-ban.

Gazdasáei n vekedés Szorozva 3 . . . 5-tel = árfolvamemelkedés

A gazdasági novekedés országonként ktilonbozó. EurÓpában például na-gyon mérsék e|t.. 2 száz'lt|ck, A zs i ában 8 és 9 száza|ék ( l 995). Az ar any sza-

113

bály szerint az eurÓpai ár.Íillylrrnclk ernelkedése a ktjvetkezo-képpen várhatő:2 x 3-tol 5-ig= a7a7 6 és l0 százalék kozttt. Azsiában 24 . . .45 százalékosárfolyarn.n vekedésrc lehet szánlítani (8 . . . 9 x 3 . . . 5 = azaz 24 és 45 szá-zalék kozott).

Azeltéró gazdasági n vekedés magyarázata a jovedelme kben rejlik. Né-metorsZá'sban az alkalrnazottak. illetve a vállalati dolgozők átlagíizetése5 600 márka havonta. Ugyanaz az alkalmazott az USA-ban 3400 márkába,,keriil'', Tajvanban l870 márkába, Malaysiában 560 márkába, Kínában pe-dig csak 56 márkába.

Ebb lktjvetkezik, hogy egy nérnet munkás fizetésébÓ.l l00 kínaialkal-mazottat lehetne kifizetni' Nem csoda, hogy a befektetÓ,]< számára Kína kti-lcjntjsen vonző. Az itzsiai országokba a jelenlegi válság ellcnére is érdernesbefektetni' Az elrn It évckben a kLil nb z ázsiai befektetési alapokkal át.lagosan 20...30 százalékos hozamot értem el. A tanácsokat megfogadva,miután e|értem a kitÍÍZott limitet, rnée a válság elótt eladtam ázsiai befekte-téseirnet. Nemcsak Ázsia jÓ pélcla a na.ey nyereségre, cle Dél.Amerika ésKelet-EurÓpa is. Azért Soha ne feledje' a nagy nyereségben nlagasabb a koc-kázat lehetósége is. A kockázat csokkenthetó' ha a befektetést porlasztjuk,azazha kiil nbozó piacokra, ágazatokba fektet nk be.

Tíz tanács a részvénybefektetési alapokhoz| . N c t r(ítlj n a : tíj s go k v é l c n é n y év e// Miné l izgal masabb e.ey jság círn-

oldala' annál nagyobb az eladott példányszám. A pánikot kcltó cikkekcsak fe lide.eesítenek bcnniinket. Ami a befektetéSeit ilIeti, inkább SZereZ-zc be oner<jbÓ.l az inforrnáciőkat. Ha rnást akar kapni, mint aZ átlag (és eznem sok), akkor ne azt te.sye. amit a tobbség.

2. V Lgyek mindig vttnnak. De a mélypontokat is kihasználhatja a Cost.Average hatás se.gítségével. Sernmiképpen nc adja eI a részvényeit, ha azárfolyamok mélyrcptilésben vannak. Ezért csak olyan pénzt fektessen be,aInelyre rcjvid távon nincs sztiksége.

3. Keriilje a,felesLeges Switch.díjot, antely akkor merlil fel. ha váltogatja akiilonbozóbeiektetési alapokat. Tartsort ki a választott alap mellett mind-addig. amíg bcfektetési célját cl neIn érte, dc legalább ot évig.

1. Ne vi:'sg lja ríllarul an, hogy a jelcr-r pillanatban nycrési vagy vesztésipozíciőbaIl van-e! A befektetési alap sikerőhez id6re van szlikség. Nehagyja magát clbizonytalanítani nlások vélernényétól!

5. coruloljclt1 0rr0, hogv tt hideg luinapokar melegebbek k vetik, és e:Jor-dítvo is iga:. A tózsdei tél ne vegye el a kedvét, de nyárotr se le-eyen tr'il-

171

buz.gÓ. Ha van elegendókészpénze iit.lilIylrrrrt's.'lrlrt.Ilt.., trIt.;t.lt. lllrszrrli|ja

ezt utánváSárlásokra.6. Bí:zon a befektetési alap menecllserci!lttt' ltlrIl;tlt. lttlt'Y <ík lr rrregl-elcló

pillanatban a megfeleló papírokat vc:sz,ik!

7 . Folyttmatosan v scíroljon! Felejtse cl tt:' tl1l!ittttíli's itltí:.ít 'st, nlint olyat,

hiszen hosszti távon ez nem mri,k dik. LIgyarurkktrI., lur rtagyobb sszeget

kívárr befcktett-ri, azt nc akkor tegye, anlikor cgy kiacl(ls hossz van folya-

matban (az árfolyamokat ilyenkor nagyol.l l]lagas áron jegyzik).

8. o!,-an píat.okrtt fektessen be, ahol tt m(l1(ls g,alhs gí n vekeclés reali-

trí'rl Néhányat már említettem. Ha olyan országba fektet be, amelynekgazdaság i fej l ódése h árom-négyszerese az tn hazájőténak' a nyeresé ge

is három-négySZereS leSZ.

9 Írjale azokokctt, amelyekbefolyősolttíkegy bizonyos befektetési alap ki-

v laszt(tsánáll Ro.ezítse rovid távri céljait. Legalább t éVig maradjon

ugyanannál a befektetési alapnál. Ha a célját elérte, adja el a hányadát!

|O. Ne feletlke::ék meg a kocktí:at porlasztcís rcjl/ K vesse a l2. fejezetben

bemutatott befektetési stratégiát. Legalább három-ot kiiltjnboző befekte-

tősi alapnál legyen részesedéseI

Ha vagyont akar felépíteni' magas hozamra ke||

tcirekednieAki pénzét takarékbetétben tartja, ,,szegényre spÓrolja'' magát. Tegytik

fcl, betett l0O0 márkát a takarékbetétkonyvbe, ez3 száza|ékos infláciő mel-

lctt cgy év utárr már csak 965 márkát ér.Igaz, hogy a 2 száza|ékos kamatra

kapott 25 márkát, de cisszességében tobbet veszített, mint amennyit keresett.

EbbÓ1 ktjvetkezik, hogy szÓba sem johetnck azok a befektetések, amelyek

az infláciő mértéket nem haladják meg jelentősen.

Ha a németországi 3 százalékos infláciÓbÓl indulunk ki, akkor l000 már-

ka az elkovctkezendóévekben így alakul:

5 év után: 858'70 DM10 év után: 137,40 DM15 év rrtán: 633'20 DM20 év Lrtiin: 543'80 DM és

24 év trtlirr: kll. 500.00 DM

Nem tril biztatő aclattlk! A vlrltislig azonban még ennél is rosszabb, hiszen a

3 százalékos inflílciri Ilt'rtr Ii'Ie I lllcg a tényleges helyzetnek.

t75

Mekkora a valoságos inflácio mértéke?Az infláciÓt rigy számolják ki, hogy a mindennapi életi.inkhoz sztikséges

árukat beleteszik egy ,,fogyasztÓi kosárba'', és megnézik, hogy azok hogyandrágulnak. TapasztalatbÓl tudjuk, hogy az árnovekedés magasabb, mint 3száza|ék.

l965-ben egy bélyeg ára20 pfennig volt, ma l'l0 márka. Ugyanebbenaz évben egy csésze kávéért 1 márkát fizettiink, ma 5-ot. Még emlékszem,amikor a zscimléért l0 pfenniget kértek, manapság már 50 pfenniget adunkki érte.

A statisztika megszépített képet ad az infláciőről. Ennek az gynevezett,,tipikus, hétkoznapi'' áruk cisszeál| ítása azoka' Ide tartoznak ugyanis a szá-mítÓgép és a videokamera is, ezek ára az e|m |tévekben drasztikusan cscik-kent. A dcintó azonban számunkra az, ho gy mennyit ke| | fizetnÍ.ink azon áru-kért, amelyekre nap mint nap sziikségtink van. A valÓságban tehát 4_5 szá-zalékos drágulással számolhatunk'

SzakértÓk szerint az Euro bevezetésével az infláciő tovább n vekszik.Ennek egyik oka, hogy az EurÓpai Kozosség országainak más az infláciősmértéke. Van olyan eurÓpai ország, ahol a kcizelm ltban l0 százalékos inf-láciős rátával számoltak.

A kovetkező táb|ázatbő| látni fog|a, hogy hogyan alakultak az árakazel-mli|t25 évben, l965 és 1990 k zcjtt. Azt is megvizsgáIjuk, mi várhatő 25 évm Iva, ha az árncjvekedési tényezí nem változik. Ennek alapján várhatő,hogy 20l5-re az l990-es árak megdupláződnakl

Árrobbaníts ]965 és 20]5* k zatt (német mdrkdban)

196s 1990 szorzo 20r5bélyeg 0,20 DM 1.00 DM 5 5,00 DMegy csésze kávé 1,00 DM 5,00 DN 5 25,00 DMluxr.shotel 54,00 DM 300,00 DM o 1.800,00 DMMercedes 200D 8.600,00 DM 43.000,00 DM 5 215.000,00 DMképes foIyőirat 0,10 DM 0,60 DM 6 3,60 DMÍbdrász 3,80 DM 35,00 DM o 315,00 DM

Az infláció kiszámításához is létezik c g v ( ik r l I sz ; r I rl r I v

Ha például az éves infláciÓ 4 száza|ékos,J2 :'l . l t. Az ()rr 1lÓnzc tehát l8éven beltil már csak a felét éri. 9 százaléktls irrÍ.liic'iti rttcllctt clég 8 év ana,hogy a felére cscjkkenjen a pénze' (Az ctl'c| klt1lcstlllttos táblázatot a 159.oldalon ta|álja.)

Ne Íeledjei az.nt|ácio segít!Már korábban megállapítottuk, hogy ha a pénz értéke az infláciő miatt

cscikken, a vagyoni tárgyakat megtestesítőértékpapírok érÍéke ezze| párhu-Zamosan novekszik. Az infláciőtől tehát nem kell megijednie, inkább fek-tesse a pénzét dologi értékbe' például részvénybe. Ekkor Ugyanazazinflá-ciÓ' amely apénz értékét tonkreteszi, emeli a részvények értékét.

Ilyen osszeftiggésben nem is marad más hátra, mint hogy elősz r: dologiértékbe invesztáljunk, másodszor: olyan befektetéseket válasszunk, ame.lyeknek magas a hozama.

A kamatos kamatban rejló lehetóségekkel már foglalkoztunk a 9. fejezet-ben. Mivel azinfláciőhatását is figyelembe tudjuk venni, meghatározhatjukbefektetési céljainkat. on d nti el tehát' hogy mekkora éves kamatot akarmegcélozni. Az biztos' hogy l2 százalék alanibefektetések nem jcihetnekszőba. Ezek nem alkalmasak valődi vagyon felépítésére. Ennek ellenére énis k t ttem életbiztosítást; a befektetési kockázat cscikkentésének, az abszo'ltit biztonság megteremtésének stratégi ájához ez ishozzátartozik.

Egyben megállapodhatunk: a legfontosabb mindenekelótt a biztonság.Ezért olyan befektetést keressen, amely biztonságos, és ezzel egyiitt |2 szá-zalékos nyereséget hoz.

Néhány nagy beÍektetési alapVégezettil bemutatok néhány igen sikeres befektetési alapot. Kezdetnek

azt ajánlom, csak jől ismert alapokba fektessen' amelyek már legalább 20éve a piacon vannak. Csak akkor kezdjen el kísér|etezni, ha már elért egybizonyos anyagi biztonságot, amelyrÓ1 a k vetkezófejezetben lesz sző.

Gondoljon arra, hogy a biztonsá-gnak kell a legfontosabb kritériumnakmaradnia. A nagy befektetési társaságok már évtizedek Óta bizonyították,hogy jÓl és megbízhatÓan Í'ektetnek be.

A kisebb befektetési alapok elónye éppen a mérettikben van. Kisebb bá-

111

Tehát nagyon ke|l iigyelni arra, hogy magas nyereséget érjtink el, klil nben,,szegényre spÓroljuk'' magunkat. Nem ord ngcisség magas hozamot elérni,sót az infláciő még segít is ebben.

* apénz statisztikai értékvesztése kb.4. . .5 vo

176

zis ellenére nagyobb nyereséget érnek el' A siker hatására rncgnoveksztk aztigyfélk r. Azt, hogy a megncivekedett anyagi háttérrcI is hasonlő eredmé.nyeket érnek.e el, előszcjr még be kell bizonyítaniuk. A jől bevált őriási ala.pok ezen a lépcsón már tril vannak.

A kisebb befektetési a|apok hátránya, hogy a siker .eyakran egy mene-dzser személyével ftigg ssze. Ha az illetó esetleg munkahelyetvá|toztat, azalap is elveszítheti vonzerejét. A nagy befektetési társaságok már bizo-nyították' hogy nem ftiggenek személyektÓ1: sok menedzsert tiíléltek, árfo-|yamukat mégiS tartani tudják.

o Templeton Growth Fund:Ha ebbe a társaságba befektetett volna l954. II.29.-én l0 000 dollárt,ez |994, |2. 3l-re 2 |99 8 |3 dollárt érne. Ez az adat az elmrilt 35 év át-lagában |5 száza|ékos hozamnak fe|el meg (l996-ban a nyereség 29,3százalékos volt).

o A Pioneer II Fonds:E társaság specialitása egy rigynevezett pénzkivételi terv. Ha ebbe a be-fektetési alapba invesztált volna 15 évre 100 000 dollárt, amelybÓt min-den évben visszakért vo|na l0 000-et a nyeresége a l5 éves periődusraígy is 535 ]46 do||ár lenne. Ez az adat 1.],32 száza|ékos átlagos nyere.sé.gnek felel nreg.

o A Fidelity Magellan Fonds:A Fidelity Fonds a világ egyik legnagyobb befektetési társasága. Ezt anyeresége is mutatja. l0 éves idótartamra vetített átlagos nyereségtik|8,9 száza|ék (1994.3. 3l.). Ebbe az alapba csak amerikai barrkszámlánkereszti.il lehetett belépni, amely szép árfolyammal volt tsszekcitve. icló-k zben azonban a társaságot nagysága miatt be kellett zárni.

A Bodo Scháfer által ajánlott és megvizsgált befektetési alapok listájátmegrendelheti a02 21/6831 1 l fax-számon.

ZárszoA befektetési alapokről nem lehet eleget tanulni.Ez afejezet is csak né.

hány sziikséges alapismerettel tudott szolgálni, mégis, ha megfogadja a ta.nácsokat, kellemes kis nyereségekre tehet SZert. De a legfontosabb, hogy el.kertjli a hibákat.

Azért még ne nevezze magát specialistának! Ajánlom: rendszeresen ol-VaSSon szaklapokat, amelyekbÓ1 az e Íémáva| kapcsolatos ismeretek vi-szonyla g kis ráford ítással kcinnyedén el saj átíth atÓak.

E két utÓbbi fejezet lényege, hogy bizalmat ébresszen onben a részvé-

178

nyek iránt' és bemutassa' hogy a tózsde világa milyen kivli|<i Iclrclríst.lct.jc-|ent a jő|ét eléréséhez. Szerettem volna bemutatni a bcÍ.cktctÚsi irIlr1ltlkat is'amelyek legnagyobb előnye, hogy szakértők gyarapítj1rk a 1lc.IrzÚt.

Mindenesetre |átta, hogy a nagy nyereség nem jelent autornatikusan nagykockázatot. Kezdetnek maradjunk a |2 száza|ékos nyereségnél. Erről a bá-zisrőlkiindu|va építstink fel onnek két pénztigyi tervet, remélem, lesz majdkedve a megvalősításhoz is!

.. Az elsó terv |ényege a biztonság, a másodiké pedig a jőlét. Biztos, hogyOnnek is kedve telik benntik.

' ,'l :'r"llii;ii'1llr"r'r' '''l;ill'"'

A fejezet legfontosabb gondolatai

o A részvényeket ajÓléthezszál|ítő reptilÓ1r z hason|íthatnánk, a befekte-tési alapot pedig robotpi|őtához.

o A befektetéseknek cit szempontot kell kielégíteniiik:l. biztonság,2. kényelem,3. hozzáférhetóSég,4. hozam,5. adÓ.

o A befektetési alapok a tízsdéhezhasonlÓ árfolyamváltozásokon mennekkereszttil, azza| a ktil nbséggel, hogy az értékek emelkedése és cscikke-nése kevésbé drasztikus.

o A CostAverage hatás kcivetkeztében tn automatikusan tobb részvénytvásárol, amikor az árfolyam mélyreptilésben Van. Az on robotpilőtájátopti mális reagálásra programozták.

o Az árfolyamingadozások (volatility) magasabb nyereségrÓ1 gondoskod-nak.

o A befektetési alapoknál se felejtse el az invesztíciÓk megfeleló porlasz-tásának szabá|yát.

o Néhány tanács a befektetési alaphoz:l. Ne hallgasson aZ jságokra!2. Az árfo|yamok zuhanása nem tragikus, mivel a Cost-Avarage hatás

segít a volgyek hasznosításában.3. Ne fizessen f loslegesen Switch.díjat, vagyis tartson ki a választott

részvény- alapok rrlc l lett!4. Gondoljon arra, hogy a hideg hÓnapok után melegebbek j nnek, és ez

fordítva is igaz!

119

oa

5. Bízzon a befektctÓsi aIap menedzsereibenI6' Folyamatosan vásároljon, és felejtse el az ,,optimális időzítés'' fogal-

mát!7. olyan piacokra fektessen be, ahol magas gazdasági ncivekedés várha-

tÓ!

8. Írja le az okokat, amelyek befolyásották, hogy miért pont ezt a befek-tetési alapot vá|asztotta, és írja le árfolyam-célját is! Csak akkor adjont l részvény- a|apján, ha a kitrízcjtt célt már elérte!

9. Ne felejtse a befektetéseit kockázatmentesen elosztani!Ha saját vagyont akar felépíteni, magas hozamokra kell t rekednie.Az inf1áciő jőt tesz a befektetési alapoknak: amit a pénzné| infláciÓnaknevezi.ink, az a táÍgy aknál értéknovekedést jelent.Az els6 a biztonsá g : tebát a pénzét c s ak o l yan befektetésekbe te gy e, ame.lyek nemcsak biztonságosak, de legalább 12 száza|ékos nyereséget ishoznak.Kezdetben csak nagy és jÓl ismert alapokba fektessen, amelyek már leg-a|ább20 éve a piacon vannak' Akkor kezdjen el csak kísérletezni, ha mármegteremtette az any agi biztonságát.

llf liil:i. . ..:,i'r,.],:l{i#

".;t dFB{4 "f

Anyagl védettség, anyagi biztonság'anyagi ftiggetlenség

,,A boldogsághoz két t. vezet. Vagy csÓkkentjtik vágyainkat,vagy n veljtik lehetóségeinket' Ha b lcs vagy, mindkettőt meg-teszed."

Beniamin Franklin

Mindenkinek joga van megvalősítani a jőlénel kapcsolatos álmait. onnekis! Ehhez azonban, amilyen pontosan csak lehet, kcjrtil kell Ó,ket írnia.

Mit ért tn az anyagi védettség, az anyagi biztonság és az anyagi fiiggerlenség foga|mán? Mi a kiilcjnbség a három meghatározás kozott? Mennyipénzre és idóre van sztiksége, hogy elérje ezeket?

Az elsó terv: anyagi védettségBiztosan sokat hallott már a helyes célkitíízés fontosságáről, de vajon el-

gondolkozott-e már arről, hogy mennyiben érvényes ez azanyagi helyzetre?Kérem, válaszolja meg a kovetkezókérdést: Tegytik fel, egyik pillanatrÓl

a másikra minden jovedelemforrása elapad: az adÓsai nem fizetnek, a vál-lalat, ahol dolgozik, t nkremegy, ont elbocsátják, vagy beteg lesz. Meddigtudná fizetni a számláit? Mennyi ideig tudna a félretett pénzéb6| megélni?

Az anyagi védettség azt jelenti, hogy akkor is meg tud élni, ha hirte|enváltozások kcivetkeznek be az é1etében, mert megfelelóanyagi bázist terem.tett magának. Dr. Murphy torvénye szerint: ',Ami t nkremehet, aZ tcinkre iS

megy."Nézztik meg, hogy probléma esetén havonta mennyi pénzre lenne szilk-

sége. Elósztr írja le a korillményektÓ1 fiiggetlen állandÓ kiadásait! Alkal.mazottként csak a privát részt toltse ki, vállalkozőként jegyezzefe| azuz|etjkiadásokat is!

180 r81

privát: lakáskcj|cs n / lakber:élelmiszer / háztartási pénz:

autÓ:

biztosítások:ad Óel ő1e g- befizetések :megélhetési koltségek:

telefon:

hitelek;egyéb:

tsszeg, havonta:

iizleti: lakáskolcs n / |akbér:

irodai koltségek:

fizetések:

telefon:

he1yettesítés:

hitelek:egyéb;

tsszeg, havonta:

Az anyagi védettséghez a k vetkezócisSZegre

privát:

tizleti:

Mennyi ideig van sztiksége anyagi védettségre?Az, hogy milyen hosszri idóre igényli az anyagi védettséget, aZ oprim1z.

musátÓl éS a biztonság iránti igényétő1 ft.igg.Tegyiik fel, hogy beteg lesz, és e|veszíti a munkahelyét. Mennyi idóre

lenne szi.jksége, hogy meggyÓgyuljon, és ismét megfeleló állást találjon? Alegt bb ember akkor érzi magát biztonságban, ha hat, illetve tizenkét hőnap-ra elegendő anyagi háttérrel rende|kezik.

Mit gondol, mennyi idót vesz igénybe, hogy jből j vedelemhez jusson?

hÓnao

182

SzorozzamegaZ anyagi védettsé.géhez szliksőgcs iisszt't't.l ltztrll lltlttlt1ltlkszámával, amennyi id re ezt a védettséget kívánjlr.

forintx-hőnap=- lirlirrt

A szám, amelyet most leírt, az abszoltit mininlutna attttltk, lrrrrirc vaIcijábanszi'iksége van ahhoz, hogy anyagi szempontbÓl vcclvc crczzc magát. Kell,hog1l legyen ennyi tartaléka, ezzel tartozik nmog, nak és o csaltítljdnak.

Csak akkor tud nyugodtan mással foglalkozni, esetleg rlj munka utánnézni' ha már rendelkez|kezze| az sszeggel. Ellenkezőesetben hiába akarpihenni, nem lesz nyugalma. Az se tévessze meg, ha sokáig nem tortént vál-tozás az életében. Biztonságban csak akkor érezzijk magunkat, ha tudjuk,hogy anyagi védettségben éliink. Minden ember vágyik a védettségre.Minde.ey, milyen erósek az idegei, azer6pozíciőját egy pillanat alatt el lehetveszíteni. Az anyagi védettség hosszii távra biztosítja az er6 és a biztonságtudatát.

Nem tudhatjuk, hogy milyen váratlan eseményeket, baleseteket' SorScSa-pásokat tartogat számunkra azé|et, de fel tudunk késztilni arra, hogy stílu-sosan fogadjuk. Nincs megalázőbb, mint amikor sorscsapások mellé anyagisziikség is járul, amikor anyagi problémák miatt kompromisszumokat kellkorniink.

A cég anyagi védettsége1996-ban Németországban 508 000 tij céget alapítottak, és ugyanebben

az évben 443 000 vállalat ment t nkre. A vállalati csódcjk 80 százaléka ahiány ző tókére vezethetó vissza.

A megkérdezett cégtulajdonosok kétharmada szerint ugyanilyen nagy

-eond az ilgyfelek elégtelen fizetési morálja. Vagy megkéSve, vagy egyálta-lán nem fizetnek.

E'zért nemcsak magánemberként, hanem vállalkozÓként is sztiksége vananyaei védettségre. Gondolja csak el, ha az iigyfelei mostantől nem fizetné-nek, mennyi idóre lenne sztiksége a cégének az anyagi védettségre? Néhá-nyan egyszerííen csak késnek a fizetéssel, de késziilj n fel arra, hogy sokancsak Íi.qyvéddel valÓ fenyegetés hatására' rosszabb eSetben csak pereskedésután hajlandők fizetni, aInit cgyelore onnek kell elófinanszírozni. Elófor.dulhat, ho-ey va|amilyen váratlaIt kortilmény miatt elveszíti a pert. De mégnyertesként sem biztos, hogy cgyhamar a pénzéhez jut, mert lehet, hogyÜ gy iele [izetésképtc Icrr.

Teremtse meg tehát ci'gc szlirl-rára is az anyagi védettséget, és, ha lehet,soha ne ny ljon ehhcz. nr. i)sszcghez!

183

van sziiksége:

forintforintforintforint

-forint-forint

_forint_forint

forintforint

_forint

forintforintforintforintforintforintforintforintforint

forintforint

Ha megtakarított pénzemet nem használhatom Íel,hogyan tudok befektetn !?

Elképzelhetó' hogy vállalkozÓi lelkének fájdalmat okoz, ha nem fordít-hatja minden pénzét a cégre, kijlonosen az indulás és a n vekedés fázisában.De soha ne felejtse, hogy nem várt események mindig bekcivetkezhetnek, éshallgasson Dr. Murphyre: Jci dolog befektetni, de a megfeleló idoben befek-tetni még jobb.

A gazdaság mozgása cik|ikus. Biztos, hogy eljcin a kovetkező mélypontis. Lehet, hogy ez a v lgy eltemeti az on vállalk ozását. De az is lehet, hogyéppen ezen a mélypontonkészpénzzel rendelkezik, és így megalapozhada aszerencséjét. Hosszti idót igényelne azon válIalatok t rténetét végigolvasni,amelyek nehéz gazdasági periődusokban mentek tcinkre, mert nem voltanyagi védettségÍ'ik. De ennek ellenkezóje is igaz. MilliÓ és egy vállalat tu.dott Óriássá fejlódni a recessziő ideje alatt is, csak azért, mert rendelkeztekelegendó készpénztartalékka|.

Ezért, ha tn igaz n vcíllalkoző szellemtÍ, meg kell teremtenie a cégeanyagi védettségét. A jől befektetett pénz hihetetlen gyorsasággal gyarap.szik, válsághelyzetben megvéd a csódtÓ,l, és rij anyagi lehetóségeket nyrijt.

Mennyi idó alatt |ehet e|érni az anyag. védettséget?Létezik egy egyszerrí szabály: minél kisebb egy cél, anntíl kc)nnyebben

eLérhetó. Ez a kijelentés nem áll ellentmondásban a 4. fejezetben kifejtetttávoli, nagy célok jelentőségével.

Az anyagi védettség az a cé|, amelyet elsÓ,ként, amilyen gyorsan csak le-het, el kell érni (ha eddig még nem érte volna el).

Három oka van, hogy miért előnyos elószcir kis célt kit Zni. Nézzi.ink egypéldát:

Dózscj| Pál nettÓ havij vede|me 5000 DM' ebból 4150-et el is k lt, marad250 márkája havonta. Nyugodtabb lenne, ha |egalább tízhőnapra elegendópénztigyi háttérrel rendelkezne. Kiszámolta, hogy a 47 500 márkát kitevőbiztonsági tartalék sszegyríjtéséhez (kamatos kamatok nélkiil) a havi 250márkábÓl l6 évre és tíz hÓnapra lenne szi.iksége. És mivel az anyagi védettségnél egy kezdeti minimális tervrÓ1 volt szÓ' Pálnak gyorsan elment a ked-ve az egésztÓ'l, és feladta. Pedig Dr. Murphy már ott leskelód tt a kcivetkezósarkon.

Horcs g Hedvig havi j vedelme ugyancsak 5000 DM, ó viszont kijonhavi 3 500 márkábÓl. A cé|ja ezáIta| kisebb: csak 35 000 DM' és mivel tcjb-

184

bet tud félretenni, kisebb célját gyorsabbatt: cstt1t;trl 'l t.r ;tIltll l||(.l' ttl(l.ia va.

lÓsítani. Nem egészen két év alatt megterclllti ill' ilIlYill'l Il:tztsltl!

Azanyagi védettséggel kapcsolatban hasz,t'ttlsltItIr k tst'IlIl t.t:It k itti-zlri. I]nnek

okai:

|. Ha kisebb a célja, gyorsabban eléri.2. Hakevesebbpénzbő1 iskituclj nni,t blrcl Itttl 'ft;lrcÍt'ttni,tsgyorsabban

éri el az anyagi védettséget.3, A szinte karny jttisnyira Iév(í kisebb cél joblnn i)'s:,t ttijztt kitart cselek-

vés re.

K<iltségvetési tervNem vagyok a szigor koltségvetési tervek nagy barátja, de vitathatatlan,

hogy idónként mindenki kénytelen ezze| a témával foglalkozni. Néha tisz-táznunk kell, hogy valőjában mennyit is kcjltÍ.ink havonta' valamint aZt, hogymire adtuk ki a pénzÜnkeÍ'. Adtlig azonban, amíg on nem érte eI a: anyagiv é clet t s é g e t, m u s zdj k lt s é gv et é s i t e rv v e l do l g o :n i a.

Ha ezt lelkiismeretesen csinálja, egy-két adat biztosan meglepi majd. Akovetkezó oldalakon egy k ltségvetési tervezetet talál. írja be a kiadásokatés a bevételeket! Látni fogja, hogy á|talában trjl sok pénzt kcilttink adÓra'

telefonra és az autőra.A kciltségvetési terv lényege terméSzetesen nem az, hogy beírja a számo-

kat. A tervezés csak azuÍ.ánkezdódik, ha már minden ko|tséget felsorolt. Kétlehetósége van:

l. Az egyes tételek mellé írja oda, hogy mennyit Szeretne rájuk kolteni.Most ne mérlege|je, hogy ez reális-e, Vagy hogy mennyire kellene kor.látoznia magát. A terv gyakran onmagátÓl is kialakul, még ha kezdet-ben |ehetetlennek látszik is.

2. Jegyezze le elószcjr azt a maximális cisszeget, amit havonta el akar ko|.teni. Ezután vizsgálja meg, hogy mely kiadásokat tudja cs kkenteniahhoz, hogy a határon beltil maradjon.

r85

BEVÉTELEK:.jr'lcrr

alkalnrazotti tevékenvsésvállalkozői tevé

mezogazdasági tevékenység

lakbérbevétel

nevelési kcjl

bevétel (l3. havi fiz.)

adrjkcjteIes éves bevétel

egyháziadó (vo)

csricsadÓkuIcs (7o)

nlobilteleÍ.on

számítÓcép: e-mail

televíziÓ- és rádiőelófizetési díi

Mepélhetési kijltsé

háziá||at

nyaralás, utazás

|oclrász, kozrrretika

továbbképzés. tanfblyamok

lakbér mel |ékkcjltsécek kel

kanratok. tcjrlesztések

bérlet. haszonbérIet

35. Iincatlan r.rtán Ílzetett atlti

KIADÁSoK: jelen JOvoKrjzlekedés

I személygépkocsi adrj

z- benzin

J. iavítís / szerviz4. autőbiztosítás

reptiló

o. brrsz, voltat, taxi7. lízingdíjak' fi nanszírozásuk

alkalmazottak

Takaré koskodds, hitel, b iztosítcís

magán nyugdíj 2

magán nyugdíj 3

magán nyu

masán nyugdíi 6

háztartási feIszere|ések

állandő kiadások l

állandő kiadások 2

l|andő kiadások 3

álIandÓ kiadások 4

állandő kiadások 5

Mi a teendc5,ha nem eróssége a koltségVetéskészítése?

Itt is érvényes a jelszÓ: Amiheznincs érz'ékíink, ktrc'ssiittk lttl:,:,tí megol-d st, amihezpedig tehetséget érztink, ahhoz, keressiink cg,v 'r:.cnéLyt, aki se-gít nekiink ezt kfejlesztení. K ltségvetést készítcrri - sokak számára meg-oldhatatlannak t nik. Ha on is ide tartozik, kercssc crrc a megoldást.

Ha eddig az é|etében bizonyos dolgok (mint például a takarékoskodás)nem tartoztak az erő,sségei kozé' akkor valőszínr.i,leg soha nem lesz er6s eze-ken a tertileteken. Ne prőbáljon meg nyolc fagylalt helyett csak hármat, tejeshelyett csak vizes fagyit enni. Az ilyen torekvésnek csak akkor van értelme,haérezzikhozzáa belsóindíttatást. Jobb, ha más megoldás utánnéz.

Igen lényeges' hogy ne vdljon lényegtelen dolgok szakértíjévé,1l|etve necsinőIjon létkérdést mellékes dolgokbőI! A ko|tségvetésnél azon kiadásokrakoncentráljon' amelyek az é|etszínv onal szempontj ábő| dontó fontosságri.ak.Haérez magában tehetséget a konyvelés iránt, egészen meglepóeredmé-nyeket érhet el e három, szerintem takarékoskodásra érdemes, teri.jleten:adő, autÓ és telefon . . .

1. adoAz át|ag német polgár minden év jtilius 20-ig magának dolgozik, jrílius

2|-t6kezdve minden pénze az államnak megy (aminek jő részét adőssága.inak a kamatai teszik ki). A járulékok egyre magasabbak lesznek, lassan aligmarad már valami neki.jnk.

Az adó egyértelmrííen a legnagyobb kiadás. Egy német munkavállalőegész életének j vede|me kb. 2'5 milliő DM' ebbÓ1 l milliőt ad az ál|amnak.

Mégis akadnak olyanok, akik sokat keresnek, és kevés adÓt fizetnek -egyrészt azért, mert leírják a veszteséget, másrészt azá|ta|, hogy teljesen |e.gális titon, ki.ilfÓ|don alapítanak vállalatot.

Az én véleményem az, hogy aki Németországban keresi a pénzét, annakaz ad6ját is ott kell fizetnie. Persze csak az adÓhatÓságok által megengedett,és a szakértÓ,k által ismert értelmes határokon beltil. Más a helyzet, ha apénzt nem Németországban keresi. Azt javasolom, hogy feltétlentil keres-sen magának egy jő tanácsadőt. Az illetónek nem kell feltét|entil adÓtaná-csadőnak lennie, hiszen ez inkább konyvelóitevékenység. olyan személyrevan sztikség' aki ismeri az adőcscikkentés mÓdjait .250 ezer DM éves j ve-delem f l tt ,,kotelezd' kikérni az adőszakértó véleményét. Aristotelesonassistől származlk a morrclás: ,,Ha rijrakezdeném' mindent ugyanrigy csi-nálnék, egy kivétellcl: jtival korábban keresnék magamnak egy jő tanács-adőt''.

189Iuu

2. autoA németek tril sokat ktjltcnek az autőjukra. A kocsi nem befektetés, ha-

nem használati tárgy.Fussa át a kamatos kamat táblázatát, és másképpen néz majd az autőjára!

Ha az utÓbbi l0 évben olyan kocsija lett volna, amely csak afele k ltségetemésztette volna fel, mint a jelenle gi,25 év alatt legalább l vagy 2 milliővallenne gazdagabb. Gondoljon bele, mi pénzt visz el az autÓvásárlás, a benzin,a biztosítáS, azadő, ajavítás' az6rzés stb. Szeretném továbbadni tnnek aztaz autóvásárlással kapcsolatos aranyszabályt, amelyet annak idején a men-toromtÓl tanultam: ne vásároljon drágább autőt, mint két és fél havijcivedel-me.

Lehet, most azt mondja: ,,Mégis kelIemetlen a tobbiek e|őtt ilyen szerénykocsivaljárni''. Hogy,,a tobbiek'' mit -eondolnak az on autÓjárol, az kevésbéfogja befolyásolni az életét, mint az a fol slegesen kidobott pénz, amit azautőiára kcjlt.

Éi végÚl: a kcizepes és a csrícsminóség autÓk kcjzcitt nincs akkora kii-l nbség, hog.y az megérne 1_2 milliÓt. Ki.ilcincisen addig nincs, amíg ezt aZl-2 milliőt tn ténylegesen nem birtokolia.

3. telefonTtil sok idót tolttink el telefonálással. A csevegés drága. Néhány évvel

eze|6tt felvettem egy szokást, amely egy csapásra a felére cs kkentette a te-|efonálásom k ltségeit: mielótt felhívok va|akit' r viden felvázolom ma-

'9amnak a beszélgetés témáját. Nem fecse.eek hosszan, hanem céltudatosanhaladok elóre. Amint elértem a célomat, azonnal leteszem a kagylÓt.

Nézze meg, hogy az említett három kiadás mellett hol tud még takarékos-kodni: utazás, ruházkodás' Sport' hobby . . .

Készítse eltervét!Tudja már, hogy az anyagi védettséghez mekkora cisszegre van szÍ.iksége,

azt iS látja, hogy milyen ton jut hozzá. Most már csak el kell készítenie akÖltségvetést.

Vázoljon fel e.gy tervet, r1.ey kcinnyebbcn eléri az anyagi célját. Dontse el,hogy mennyi pénzt tesz félre havonta, ho-ey anyagi védettségét elérje.

Havonta forintot akarok félretenni.

Anyagi védettségben -től kezdve fosok élni.

190

Két tÍt: tobbet keresni vagy kevesebbet kolteni?Mit szeretne? Tobbet keresni' vagy kevesebbet kolteni? Alapvetően ,'ker

tóp|usz egy'' lehetőség álI rende|kezésÜnkre. TalálÓan fejezte ezt ki Benja-min Franklin: ,,A boldogsághoz két t vezet. Vagy csokkentjtik a vágyain-kat, vagy n veljtik a lehetóségeinket. Az eredmény ugyanaz. Minden em.bernek saját magának kell eldontenie, hogy melyik utat válaszda, és hogyanalakítja a szokásait - nnn2ft megfele|ően, ahogy neki az jobb, egyszerritlb.

Ha beteg vagy és szegény - legyen bármily nehéz is cscikkenteni a vá-gyaidat, egy biztos: eszk zeid n velése még nehezebb. Ha aktív, jÓmőd

'vagy fiatal, egészséges és erós vagy, valőszínÍíleg konnyebb azeszkozeidetncivelni, mintsem cscikkenteni a vágyaidat. De ha btlcs vagy, lehetsz bár fia-tal vagy reg, gazdag vagy szegény, beteg vagy egészségeS, egySZerre fogodtenni mindkettót. Ráadásu|, ha nagyon bc!lcs vagy' mindezt rigy teszed, hogyaz a k rnyezetednek is orcimet okozzon."

Tehát tegye azt on is, amit konnyebbnek tart - de lehetósé.e szerintmindkenót. Legalábbis addig, amíg az anyagi védettsége nincs biztosítva.Ha ezt eléri, akkor az tfe|ét már megtette. Ami ezután jon, az már viszony-|ag e.eyszer . Mindig a kezdet anehéz, amikor ameggyízódésein, a szoká-sain változtatni kel|.

A kezdet nehéz, de később m,ár aneheze is k nnyíí. A takarékoskodás nemordongcisség. De ha eddig nem foglalkozott ezze| a témával, gy az egészidegennek és kicsit értelmetlennek tíínhet.

A megtakarított pénz |i.eyes befektetése már bonyolultabb. De ez sem fognehezére esni tnnek. mivcl lcteznek egyszerríbefektetési formák. és tnnekjÓ tanácsadÓi, hozzáért isnlcrósei és megváltozott szokásai lesznek.

191

Fontos tanács

Teremtse meg anyagi védettségét, arttiIycrr 1'y()tSlItl t.slrk lclrct!

o Ezzeltartozik cinmagának, a csaliit|.jiirrirk' tis Itt'Itt LrttlIsclsorban cin.értékelésének.

o Az nem lehet, hogy egy ember czt a rrr irr i rrrii I is cc|t sc érje e| az é|et-ben.

o Mindegy, mitcjrténik. on anyagiIag l)iztonságban Van.

. Tartsa apénzét biztonságban' dc kcinnycn elérhetóhelyen!o Az anyagi védettség a jÓlét bázisa.o Az anyagi védettség az Ön szabadságának minimuma.

Mi a teendc5 az anyagi védettségét szolgá|ot6kéve|?A tÓkéjét akkor tudja megfe|elóen kezelni, ha rendelkezik egy tervvel,

egy filozÓfiával. Mielótt a befektetési fl|ozőfiájátefejezetvégén megfogal-mazza, eI kell készítenie a hiányzÓ két pénzi'igyi tervet.

Rtgzítstik még egyszer a kiindulási alapokat. Emlékszik még, hogy a 6.fejezetben mit beszélttink meg az adősággal kapcsolatban? Legalább 5O ooomárkára van sziiksége, amirÓ,l senki nem tud. Ennek egy részéhezkcinnye-dénhozzá kell tudni jutnia, például tegye be egy banki páncélszekrénybe. Amásik részt fektesse be, de gy, hogy adott esetben ezt aZ Cisszeget is prob-lémamentesen |el tudja venni.

Ezt apénzt mindenesetre nagyon biztonságosan kell e|helyeznie. Ha kiskockázatot vállal, a hozam is kicsi lesz. De itt elsősorban az on anyagi vé-dettségérÓ1 van sző. Ezért ehhez a pénzhez csak végsziikség esetén nyriljonhozzá! A spekuláciÓnak itt nincs helye.

A befektetések célja az éves hozam. A spekuláciÓ egészen más termé-SZet . Itt azértvesz valamit, hogy eladás esetén nyeresége legyen, a k ztesidÓben nem származik belóle j vedelem. Ezért egy ház vagy egy drága őravásárlása nem befektetés, hanem spekuláciÓ.

A Coca.Cola t<irténete

A régi idÓkben bríntettnek számított, ha valakinem fizette vissza az adős-ságát. A régi Babilonban akár rabszolgának is eladták, késÓ,bb az adÓsokb rtone vártrá.

Ahiányzó anyagi bázis még ma is srilyos k vetkezményeket vonhat ma-ga után. Eztpéldázza a Coca-Cola t rténete iS.

A Coca-Cola ',feltalálÓja'' Dr. John Styth Pemberton. Cukorb ől, v,tzb61,koka|evelekbÓ1, egyfajta mogyorÓből és egy kis koffeinbő,l sszeállított egyitalt, amely - véleménye szerint - minden idegi eredetrí betegségre, ígyfejfájásra, briskomorságra és hisztériára is -eyÓgyír lehet. Aki Coca-Colátisz1k, az egyszerÍíen j ő| érzi magát.

Sajnos, a doktornak - a73,96 dolláros reklám ellenére - csak 50 dollárértékrí Coca-Colát sikertilt értékesítenie, és ez az arány a kcjvetkezó 5 évbennem változott. Tőke hiányában, és nem bízva a sikerben, Pemberton r el-adta a receptet egy atlantai drogistának 2300 dollárért.

Candler győgyáru-kereskedó elegendó vagyonnal rendelkezett ahhoz,hogy a Coca-Colát megfeleló mődon bevezesse a piacra. Alig tizenegy év-vel késÓlrb eladta a vállalatot receptesttil 25 milliő dollárért Ernest Wood-ruff bankárnak. Woodruff r elsó dolga az vo|t, hogy részvénytársasággá

192

alakította a Coca-Cola céget' Már az elsó évlle lt .l(} trr l||rr l t It l||lrr t.r.(c'k ÍÍ rész-vényttudottkibocsátani.Igyvisszakaptaavétcllirlrl,t.s |.5rrrr||ititltllllirnettőnyeresége is lett.

A nagy gazdasági vi|ágválság |929-Í"6 l937-ig tl|l.t()tt' |)c Incg a legna-gyobb válság k zepette is akadt néhány be|cktcttí. Ak i l 932-ben 20 dollár-ért Coca.Cola részvényt vásáro|t, az |931-bcn l(l() tl<llIlirért tudta azt e|adni.Egy olyan idószakban, amikor mindenki a vilírg vcgct emlegette, akadtakemberek, akiknek sikeriilt 9 év alatt a pénzÜkct megnyo|cszorozniuk!

Lehet, hogy nehéznek t nik aztnszámára, hogy azonnal hozzákezdjenanyagi védettsége megteremtéséhez. De higgye el, minden szempontbÓl ne.hezebb helyzetbe keri.il, ha nem rendelkezik anyagi védettséggel.

Tegyi.ik fe|, hogy 150 ezer márkányi bázisra van sziiksége 'Ha ezt20 évig|5 százalékos hozamon befekteti, ennek osszege2,4 mt||iőra novekszik. Aze|6z6 fejezetben látta, hogy léteznek ilyen hozamok'

Ha ennek a 20 évnek a folyamán on még ezen felijl havi 15OO márkát isfélretesz' |2 százalékos éves hozamra, így további l ,3 milliÓhoz juthat. Te-hát20 év mrilva egy szép Summa: 3,7 mi||iő DM áll majd az on rendelke-zésére.

A kérdés csak az, hogy elegendó-e ennyi? Meg tudja ebbÓ,l valÓsítani azálmait? Mit jelent onnek az anyagi fiiggetlenség, és mennyi pénzre lenneehhez sztiksége? Mielótt ezze] a kérdésseI foglalkoznánk, az anyagi biZton-ság fogalmát kell megvi|ágítanunk.

A második terv: anyagi biztonságElsó céljának, az anyagi védettségnek a megteremtése sok elónnyeljár:

képes átvészelni a válságokat,érzi a védettséget, és felkésztiltnek érzi magátbármely elóre nem láthatÓ eseményre. E stratégia legnagyobb hátránya,hogy sziikség esetén kénytelen felélni az cisszeget. A válságon ugyan triljut,de kcizben apénze is elfogy. A valődi anyagi biztonság tehát aztjelenti' hogyannyi tókét gytíjt ossze, amelynek a kamataibÓl problémamentesen megél.

Kérem' sorolja fel elószcir ismét a feltétleniil kifizetendók ltSégtételeket.Itt még nincs szÓ nagy ugrásrő|, az á|mait majd csak késÓbb, az anyagi ftig-getlenség tervénél vesszt.jk figyelembe. Ebben a fázisban a f6 céI a bizton-ság. Elérni azt, hogy bármi torténjék is, továbbra is jÓl éljen, és ne kelljenaggÓdnia azért, hogy honnan kerítsen e|6 pénzt. Ha ezÍ' elérte, on már ren-delkezik pénzgyártő géppel' már felnevelte aZ aranytojáSt tojő ty kocskáját.Sorolja fel az cisszes szÍ'ikséges havi kiadását és k ltségét:

t93

1' 1akáskcjlcson / lakbér:

2. élelmiszer / háztartáspénz..

3, autÓ:

4. biztosítások:

5' adÓk:

6. tartásdíj:

7. telefon:

8. hitelek:

9. egyéb:

l 0. m egtakar ított pénz (nyaral ás, nagyobb beruházások) :

l l. továbbképzés:

l 2. adomány, rászorultak segítése:

havi cisszeg:

Mennyi tokére Van sztiksége?Az imént azt a minimális havi cisszeget számo|ta ki, amely életszínvonala

fenntartásához elengedhetetlen' Tudja tehát, hogy mekkora |egyen az azaranytojás, amelyre havonta sziiksége van. Most nézztik meg, mekkora ty kkellhozzá.

Más szÓval; onnek akkora tÓ,kével kell rendelkeznie, amelyet okosan be-fektetve, annak kamataibÓ| konnyedén kifizetheti a sz|ikséges havikiadáso-kat. A kérdés az, hogy mekkora kamatlábbal tudja ezt a tÓlkét clhelyezni.Mondjunk egész,,ővatosan'' csak nettő 8 száza|ékot, végtére iS itt a bizton-ságáről van szÓ. Az okcjlszabály egyszerÚí:

Feltétlenti| szÍikséges havi sszeg x l50 = a tÓke nagysága

Vegytik ismét Horcsog Hedvig példáját' akinek havi 5000 márkára vansztiksége, hogy állni tudja k ltségeit. Ehhez az okcilszabály szerint:

5000 DM x 150 = 750 000 DM

tÓ,kére van sziiksége, hogy ennek kamataibÓl fedezni tudja az életét. Ehheza 750 000 DM tÓ.kéhez soha nem szabad hozzány,i|nia, mert csak akkor tud-ja az aranytojásokat produkálni, ha ebbÓ1 egyetlen márka sem hiányzik. EztaZ SSzeget minden számításánál figyelembe kell vennie, és ezen feltil kell

194

még további tsszegeket félretennie ki-i|cin Í.c Ic: llt'szt.t z t.st,k r t'' i I Ic( vc szabacl-sága eltc;ltésére.750 ezer DM osszeggel tclrlit tí t'It.tlt' ltz ltrtyltrli biztonságállapotát, már képes a tÓkéje kamataibőI Itrcgc.lrri. í1''y cIlrrÚ|ctilcg tnár nemis kellene dolgoznia.

Most. kérem. számo|ja ki azt az cisszcgct. ltlttr..Iy ;tz {)rr lrnyagi bizton-ságátjelenti!

Feltétleniil sziikséges havi osszeg

-I;t

x l.5O =

-Ft

tÓ.ke

Képzelje el, hogy már sszegyríjt tte ezt a va.qyont. Hogyan tcjltené a napjaite tÓke biztos tudatában? Engedje meg' hogy segítsek egy kicsit aképze|eté-nek.

Tegytik fel, már csak hat hÓnapja yan aZ életébÓ,l. Mivel tcjltené ekkor azidejét? Kivel akarna találkozni, hová akarna elutazni' és mit szeretne mégmindenképpen megvalÓsítani?

ValÓszínrl1eg sokkal tovább fog élni 6 hÓnapnál, de on sem él rokké.Tegye fel ma.gának a kérdést: Ha ismeri a v gyait, éS tudja, hogy ezek meg-vttlősíttíscit csak a pénzhi ny g tolja, akkor miért nem adja meg a pénzneka nekikijdrrifigyelmet? onnek járegy hely a napos oldaIon'ezze|adosacin-magának.

Az imént on által leírt tÓke dontó változást jelentene az életében. Képzelje el, hogy már rendelkezik ezze| a vagyonnal. Vajon hogyan telne ígyegy napja? Ugyanazt a munkát végezné, vagy esetleg valami egészen mást?

Assisi Szent Ferencet, mikozben fÍ.ivet kaszált, megkérdezte egy SZerZe.tes barátja, hogy mivel foglalkozna most, ha tudná, hogy egy őra mrilvameghal. O azt vá|aszolta: tovább kaszálnék. Nem azt mondta, hogy gyor-sabban dolgoznék' vagy befejezném, vagy ottha.eynám a munkát. Nem: to-vább kaszálna. Es miért? Azért, mert ez a tevékenység egyszerííen cirometokozott neki.

Ha anyagi biztonságát nem egy szerzetesrenden bellil képzeli el, akkorkénytelen lesz megteremteni a saját tÓkéjét, amilyen gyorsan csak |ehet.

Ön tartozik magának a joléttelHét év mr-i|va anya-ui helyzete vagy semmit nem változik, vagy pedig már

megtette a legfontosabb lépéseket. A ma kifejtett igyekezet és befektetettenergia k rtilbeltil hét év rn lva érik be.

A pénzhiány az elsódlcgcs oka annak, hogy az emberek nem azza| fog-lalkoznak, amivel szerctnérrck. Ez elkeserítóés iszony energiapocsékolás.A legszomor bb' hogy i,qttlín .jrik csak akkor vagyunk, ha szeretj k is a:t,amit csintilunk. Aki Itrcg e 9yszcr sem végzett olyan tevékenységet, amely

l9s

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

_FrFt

FtFtFt

Ft

e|ejétő1 fogva cirommel t lt tte volna el, és érezte vo|na a munkája értelmét,Soha nem fogja felismeri az cinmagában rejló lehetóségeket.

Mindig apénz hiánya azoka annak, ha az emberek nem teszik meg a d n-tó lépést annak érdekében, hogy olyasmive| foglalkozzanak, ami circimethoz számukra'

Fontos tanács

Amilyen gyorsan csak lehet, teremtse meg anyagi biztonságát.

o Amint elérte anyagi védettségét, fektessen be minden - rende|ke-zésére á||ő - pénzt annak érdekében, hogy anyagi biztonságát fel-építhesse.

o Miután me gteremtet te az any agi b iztons á gát, a tókéjéhez s oha tob.bé nem nyrilhat.

. ott élhet, aho| szeretne, azza| foglalkozhat, amivel akar' és mégiski tudja fizetni minden számláját.

o Kizáról'ag olyan tevékenységeknek szentelheti magát, amelyekromet okoznak, és megfelelnek a tehetségének.

o Tekintse érvényesnek magára W. Clement Stone mondáSát: ,,Akiképtelen takarékoskodni, az nem érdem|i meg, hogy értelmes éS in-tel l i gens embernek nev ezzék.',

o Két lehetóség áll rendelkezésére:l. Hagyja, hogy az idó dolgozzon onnek, és így kényelmesen, 20

év alatt e|éri acé|iát.2. Ú jra és jra átolv;S a a7 ' fejezetet, az ittleírtak szerint doigozik,

és megt bbszorozi a jovedelmét. Így a cé\ját akár 7 év alatt iselérheti.

A kovetkezó oldalon |év6 táblázatban egy pillantással |átni fogja, mekkoratÓ,kére van szi.iksége évi 8 száza|ékos (azaz havi0,67 vo) kamat mellett, hogyhavi kciltségeit fedezni tudja. A felsorolt adatok feltétele az,hogy idÓ,ben el-kezdjen takarékoskodni.

Az 5. fejezetben már |áttuk, hogy létezik profi- és amatórstratégla. Ezutőbbi a rovid lejáratri szerencsére koncentrál. A profi tervezés viszont ahosszri távri célokat tartja szem előtt. Tudjuk, hogy az anyagi helyzet az é|etminden terÍ.jletét befolyásolja.

A m kedvelÓk a jelenre figye|nek, és elfelejtik, hogy a jtivÓ,ben is élniÍ.ikkell. Ennek kcivetkeztében állandÓan ugyanazokkal a problémákkal vias-kodnak. Miért? Mert elmulasztottak érteImes mÓdon takarékoskodni. oénzt

t96

gy jteni' vagyis olyan helyzetet létrehozni, aIllc:lyIlt.ll lrz ltttylr1liltk rrcrn je-lentenek problémát.

Ahozzáértfl<egészen másképpen viselkednck. A 'jt,It'ttllt'tt lruk, de k z-ben a j v6re késziilnek. Ezért e16szor saját magtrkrrirk l.izctrrck. Legyen onis profi a pénztigyekben!

tóke125.000 DM250.000 DM375.000 DM500.000 DM625.000 DM750.000 DM875.000 DM

r.000.000 DM1.250.000 DMr.500.000 DM1.750.000 DM2.000.000 DM2.500.000 DM3.000.000 DM3.500.000 DM4.000.000 DM4.500.000 DM5.000.000 DM6.000.000 DM7.000.000 DM8.000.000 DM

10.000.000 DM15.000.000 DM20.000.000 DM2s.000.000 DM50.000.000 DM

100.000.000 DM

havij vedclcnr833 DM

1.667 DM2.500 DM3.333 DM4.t61DM5.000 DM5.833 DM6.661DM8.333 DM

10.000 DMI1.667 DM13.333 DM16.667 DM20.000 DM23.333DM26.661DM30.000 DM33.333 DM40.000 DM46.66'7 DM53.333 DM66.667 DM

100.000 DM133.333 DM166.667 DM333.333 DM666.661DM

Ha már itttart az olvasásban, látnia kell, hogy nincs kibtivő - a felelós-ség az tn kezében van. Az é1etér6 maga,d nt. Bármikor megváltoztathatjaeddigi nézeteit, élhet rij eszmék szerint. Es most nézzik az álmokat!

1,91

Harmadik terv: anyagi ftiggetlenségElképzelhetó, hogy az anyagibiztonság elérése az orr lcgmagasabb célja.

De az is |ehet, hogy valÓdi ftiggetlenségre vágyik. Ebbcn az esetben isme-reteket ke|1 szereznie ebben a témában is, hogy anyagi f|iggetlenségének ter-vét elÓkészíthesse. Itt már az álmairÓl van szÓ.

Tudja-e, hogy a legt bb ember azért nem valÓsítja meg aZ álmait, mertsoha nem gondolja át, mennyit kellene,ehhez tennie? Fogalmuk sincs arről,hogy mennyibe keriilnének az lmaik. Eppen ezért szeretnék most ezze|fog-lalkozni.

Soha ne ny lion a tokéjéhez!El ljárÓban |e kell sz geznÍink egy fontos alapelvet: az aranytojást tojÓ

tyrikját soha nem szabad levágnia! Még csak aprő darabkát Sem nyesegethetle belÓ,le. Vagyis: nem nyrilhat tobbé a t6kéjéhez. Álmai megvalősításáracsakis az aranytojásokat használhatja, így azoknak elegendően nagynak kel1lenniÍik ahhoz, hogy az tn álmainak koltségeit fedezzék. Ha például házatSzeretne vásárolni, ezt minden bizonnyal konnyedén megtehetné a vagyo.nábÓl, ha már elérte azanyagi ftiggetlenséget. De ezáltal csokkenne a tÓkéje'és tn ezt nem akarja. Ezért minden beszerzést a tÓ,ke hozadékáből tanácsosmegvalősítania. Ez a havi kamatokbÓl megoldhatő.

Számolja ki, mennyibe kertilnekaz á|mai!

1. Írjon egy listtit arről, hogy mi minclenre vágyik! Ne mérlegelje, hogymennyire reálisak ezek a kívánságok! Most csupán azt szeretnénk meg.nézni' hogy mik a vágyai, és mennyibe kerij|ne a megvalÓsításuk.

2 Írja le minden egyes tétel ut n, hogy mennyibe keriilne annak megvalő-sít(tsa!

3. Gondoljon arra, hogy a ty kpénzéhez soha nem akar hozzányű|ni, ezértminden nagyobb kiadást csak a kamatokből fedezhet. SzámoLja ki tehtit,hogy ctz e7yes tételekhez mekkora hozam sztikséges! Hogy e.eyszerrísírsiik a dolgot' azt javas|om, hogy az ingatlanoknál |20-as, minden mástételnél 50-es osztÓt alkalmazzon.

Tegyiik fel például, hogy tn egy házat Szeretne venni 2'6 milliő márkáért'Ezt az osszeget I 20-szal elosztva azt kapjuk, hogy 2 I 666 DM hozam sz[ik-séges havonta a kamat és a 4_6 70-oS tcirlesztés fedezésére.

E'zenkívÜl még egy 480 000 márkás hajÓt is Szeretne vásárolni' Ezt az

198

C'SSZeget 50-nel elosztva látja, hogy havtlltllt () (l( X) |l|\l Ittlz:ttlt sziikscgesahhoz, hogy fedezze a kamatokat és a t()rIesztt.sl' .l r.r't'tl Irt.lti|-

Tegyiik fel, hogy szívesen utazik aklir ('vt'rltt. ltl|lItsziit is' ltttti tisszesen70 000 márkába keri.il. Ezt aZ CiSSZegct l''vt'l t.ltlszlvlr .\ t.].] l)M az ered.

mény; ennyit kell havonta félretennie altll<lz' lltll'y trtlrzlisi ccljait megvalGsítsa.

4. Írja fel valamennyi folyamatosan .f.clncriiIií tílltttttl k ltségét, amelyekanyagi fi.iggetlenségének elérése után is l.cItrtrttaraclnak! A jovÓ,ben eze-

ket is az aktuális kamatbevételekbÓ,l kcll kit.izctnie. A tervezésnél figye-lembe veheti azt az osszeállítást, amclyct az anyagi védettséggel kapcsoIatos számításokhoz készített, de ne fclcdje, magasabb életszínvonal na-

gyobb koltségekkeI j ár.

Írjon fel tehát mindent, majd adja ossze aZ egyes tételeket, hogy megál|apít-hassa, mekkora kamatbevételre lesz havonta sztiksége ahhoz, hogy mind.ezeket ki tudja majd fizetni.

A vágyaim megvalÓsításához sztikséges osszeg havi részletei:

Ft

Vágyak Beszerzési ár Havi részlet

I. ház

2. nvara|Ó

4. autÓ

5.

6.

7.

45.

t99

Allandő k |tségeim havonta:

l. élelmiszer / a háztartás k ltsései:2. alkalmazottak:3. autÓ:

4. biztosítások:5. adők:6. telefon:7 ' nyaralás:8. kisebb beszerzések;9. szÓrakozás:

l0. ajándékok:l 1. továbbképzés:12. adományok, rászorultak se gítése :l3' egyéb:

állandÓ ktjltségeim c!sszesen:a vágyaim megvalősításához sztikséges havi osszeg:az any agi fiiggetlenség e|éréséhez

szÍikséges osszeg havonta:

Tudja tehát, hogy ennek ftnanszírozásához mekkora aranytojásra van sztik-sége' Ebból pedig megállapíthatÓ, hogy ehhez mekkora tyrík, vagyis milyencisszegríjÓl befektetett tő'ke kel1, amely képes havonta annyi kamatot hozni,hogy az a listán szerepló valamennyi tételt fedezni tudja. Számoljon ismét8 vo éves (0,67 vo havi) kamattal. Ebben aZ esetben az on által havonta igé-nyelt cisszeget l50-nel megszorozva kapja meg azt a pénzmennyiséget,amelyre vágyai kielégítéséhez sztiksége van:

_Ft x 150= Ft

Ezek után azt kell még végiggondolnia, hogy hogyan tudja a tókéjét a lehetólegjobban befektetni ahhoz, hogy céljait elérhesse.

Az on beÍektetési stratégiájaElkészítette a három egymásra éptiló pénziigyi tervet. Mindegyik terv

más befektetési stratégiát igényel.

Az anyagi védettségné| ne kockáztasson!Amíg el nem érte az anyagi védettség állapotát, addig semmiféle rizikőt

nem szabad vállalnia. Válasszon tehát kockáz()tmenteS befektetéseket! Már200

itt is figyelemmel kell lennie arra, hogy a kockrrzrrlot por lrrsszir. Soha ne te-gye apénzét egyetlen befektetésbe, mÓg lrkkrrr'st.ttt, Itlt t.stt1xitt l000 DM isaz cjsszes vagyona. Gondoljon arra, htlg.l, tt ktlt.ktt.ttttttt,.qtl't:! s egy ttal anyereség esélyeit is n veli!

A biztosítáSok ilyen kockázatmentcs lre lcktctc'srrck számítanak. A vi-szonylag alacsony hozam miatt azonban ne tll [' rtlc tltcs l 0 . . . 20 százaléknáItobbet biztosításokba invesztálni. VálasszoIt tllyan biZtoSítáSi k tvényt,ame|ynél a biztosítáSi védelem alacsonyabb ÍilkLi, illetve teljes mértékbenhiányzik. Aján|atosak a nagyobb, tobb éve bizonyítottan jÓlm kodóbefek-tetési alapok is. CélszerÍí, ha elsótervét csupán konzervatív részvényalapok-ra, il|etve vegyes alapokra kor],átozza.

Ragaszkodjék ahhoz, hogy az anyagi védettség szakaszában a biztonságál|jon az elsóhelyen. Ennek érdekében kénytelen alacsonyabb nyereséggelmegelégedni .Készpénzének egy részét pedig tartsa széfben!

4o4o_2o az on anyagi biztonságáért

Az anyagi biztonság e|éréséhez már más befektetési stratégiát kell vá-lasztania. Ugyan 40 száza|ékot még így is kockázatmentesen invesztál, de apénze további negyven száza|ékának elhelyezésénél már megengedhet ma-gának egy mérsékelt kockázatot. Azá|ta|, hogy pénzét hosszabb idóre is letudja már lekotni, a Cost-Average hatás képes a kockázatot jelentós mérték-ben cscikkenteni. A fennmaradÓ 20 százalékkal kockáztath at, eZ azt je|enti,hogy pénzét nagy nyereséget hozÓ, de kockázatban is gazdag befektetések-be teszi. I|yen például az Emerging.MarkerFonds, illetve a ki'ilonb ző or.szágokra specializált befektetési alapok. A kockázatot itt iS csokkentheti a

Cost-Average hatás. Ugyanakkor e befektetési formákban őriási nyeresé-gekre is szert tehet.

Fontos tehát, hogy az anyagi biztons g eléréséhez sziikséges pénzét sohane fektesse be ttílzottan kockdzatos vagy spekulatív tigyletekbe. Az anyagibiztonságára félretett osszeghez egyszeríÍen soha ne nyriljon, illetve csakrigy szabad befektetnie, hogy az semmiképpen ,,ne risszon el''.

50 száza|ék kozepes és 50 száza|ék magas kockázaIazanyagi f ugget|enségért

Ha már e|érte az anyagi biztonságot, pénze egy részét saját anyagi fi.ig-getlenségének megalapozására fordíthatja. Itt már nagyobb kockázatba isbelemehet. olyan befektetéseket keressen, amelyek hozama legalább20,. .30vo-os,és még ha veszítene is egyik vagy másik tételen, bóven kár-

FtFtFtFt

-Ft

_FrFtFt

_Ft_Fr

FtFtFtFtFt

Ft

201

pÓtolni tudná más befektetéseinek magas hozama. Ezen a téren is léteznekjÓl bevált, ismert alapok, amelyek az utÓbbi években átlagosan évi 30 c/o-os

nyereséget hoztak.Elképzelhetó' hogy minden cisszeesktjszik on ellen, de ez sem jelent tra-

gédiát, hiszen a tÓkéjének mindig csak egy részét kockáztatja' az anyagi biz-tonsága nem kerÍ.il veszé|ybe'

tsszefoglalásként prÓbáljuk mindezt elképzelni három vod r segítségé-vel.

Megjegyzés: e|őszcir mindig az elsővodrot t ltse meg, és csak azután a má-sodikat. A harmadik vodor feltoltésére kizárÓlag (az onanyagi biztonságához sztikséges pénzt tartalmazÓ) másodikvodor trilfolyő vizét használhatja, így anyagi biztonságát sohanem kockáztatia.

Anyagi véelettség(készpénz' széf)

Anyagi biztons(tg(biztos befektetések , 12 száza|ékoshozam)

Anyagi ftiggetlenség(kozepes és magas kockázatLibefektetések,20 ' ' ' 30 százalékoshozam)

Haezt a befektetési filozőfiát kcjveti, nem lesz baj. on mindig a biztonságosoldalon marad, mégis megvan a lehetósége, hogy álmait megvalÓsítsa.

Ha ismeri a cé|t, az t Íelét már megtette

Elérkezett a pillanat' hogy a d ntó lépést megtegye, s itt az idó, amikordÓntenie kell. Biztos benne, hogy valÓban akarja az anyagiftiggetlenséget?Képes magát e cél érdekében elkcitelezni?

Érzi magában a hajlandÓságot, hogy azokat a célokat, amelyeket az iméntfelírt, addig-addig vizualizá|ja, amíg e célokat muszáj lesz megvalÓsítania?

202

Kérem, ne olvasson tovább, amíg határtlztlt t t|(ltllt.st ltt'ltt Itr ru ! l lir cgyszerd nt tt, azazt1e|enti, tisztában van velc' lr<l1ly i.cl;lr t.|t.tt.st:Itez vcgig kelljárnia az osszes lépcsót. Tudja, hogy az cIstí ltk:rr IlrIy t.tItItt'i Itr.izcte irlck meg.

változtatása. Ha a célját nem éri el, az legallilrll ltk krttlt |.li.jtlirltltlt. rnint amek-kora boldogság azt e|képzelni, hogy megvlrItistrItirk lrz lilrttait.

Tudatosítsa magában az indokokat, arlticr.t ruirttle rrkc1.l1lcn meg kell vál-toztatnia az é|etét. Ne feledje: célja elÓrésÓIlcz. lilIyanratosan tanulnia, fej-|ódnie kell. Mindennap egy kis lépés, hogy tény|cg clérje azt, amire képes.I|o száza|ékot kell teljeSítenie.

Biztos benne, hogy ezt aZvtat válaszda? A boldogságnak és a gazdag-

ságnak ára van. HajlandÓ ezt megfizetni? Ha e-qyszer dont - és szeretnémerre bátorítani -, ezze| kotelezettséget vállal: meg kell ígérnie mag nak,

hogy nem elégszik meg kevesebbel, mint a legjobb.Amikor elószcir hallottam ezeket a nézeteket, nem akartam elhinni, hogy

igazak. Ma már tapasztalatbőltudom: ha tudatosítjuk magunkban a célun-kat, és ennek elkészítjtik írásos tervét, az t 50 száza|ékát már megtettÜk.

Ennek magyarázaÍa a kovetkezó:

1 . Ha |átjuk a cé|t, észrevessziJk a |ehetcíségeket is

Ha dont tt egy dolog me||ett, abban a pi|lanatban más szemsz gbÓirnézia kornyezetét. Minden mozzanat rij jelentést kap' Á||andoan azon gondol-kozik, hogy ho.eyan tudná a komyezetében végbement eseményeket cé|já-

nak me-gfelelóen integrálni.Minél pontosabban foga|nazza meg célját, és minél inkább elkotelezi

magát meIlette, annál gyakrabban tcszi fcl a dontőkérdéseket: Hogyan érintez engem? Hogyan tudok azonnal cselekedni?

2. A cé|ok a mego|dás felé irányítanak

Általában tríl hosszti idót toltiink el egy prob|émával. Ha látja a célt, egy-szerÚíen nincs is ideje toprengeni, hiszen egyre kozelebb szeretne kertilni a

cé|jához, így ál|andÓan keresi azUtat és a megoldáSt. A célra koncentrál, ás

etto,l egyszeriben megsz[ínik aféIelem, hiszen tudja, mit akar.

3. Akinek cé|ja van, az nyerni akar ajátékbanNagy akiil nbség ak z tt, havaLaki azért jtítszik, hogy neveszítsen, vagy

azért, hogy nyerjen. Gyakran már az elsó találkozásná| érezzŰk valakin,hogy nyerni akar, vagy csupán nem akar veszíteni. Érezni ezt a beszédébÓ,l,látni a szemén, a járásán.

203

A nagy célok nem engeclik nrcg, hogy méltatlanul' jelentéktelen lénykénttengódjiink. A maximumot kell ny jtanunk. Azért éljen' hogy gy6zzon!

4' Minden fontossá vá|ik annak, akinek cé|ja vanA céltalan emberek mottÓja: ,'Ha valami csak egy kicsit rossz' az még

>elmegy<''' Akiben él egy cél, annak egyszerre minden mozzanaL, mindenesemény, minden részlet fontossá válik.

Vegytik például a profi kerékpárost. KizárÍ., hogy verseny elótt azt gon-dolja: ,,Egy kilÓ trilsrily még nem baj''. Egy profi soha nem gondolkodik így,mivel tudja, hogy hegymenetben minden folosleges kilÓ által sorsdcintóper-ceket veszíthet.

Ne feledjtik: ha ismeri a célját, egyszeriben minden fontossá válik. Nin-csenek t bbé lényegtelen dolgok, hiszen valami vagy kozelebb viszi a cél-jához, vagy még jobban eltávolítja attÓl. A semlegesség megszíínt.

Már megállapítottuk: mindennek az alapja a határozott dcjntés. Csak cin-magát csapja be az, aki azt mondja: ,,Késő,bb is el tudom dcinteni . . .,, Azzalis hatdrozott, ha (most) nem dijnt, hiszen tigy hatcíroz, minden marad a ré-giben, nem v(íltoztat semmin, így a céljtítől egyre jobban elt volodik. Tehátdcintson most!

Nehéz e!érni az anyag. Íl'iggetlenséget?Nem kétséges, hogy nehézségekkel kell szembenéznie. De ennél sokkal

nehezebb, ha nem éri el a célját. Nehéz dolo-q fejleszteni nmagunkat, deennél még sokkal nehezebb lassan elsorvadni. Rossz rigy élni, hogy nemtudjuk, mire vagyunk képesek. Csak akkor érezzuk, hogy valÓjában mit je-|entazélet, ha mindent beleadunk. Csak akkor érezzuk,hogy nem véletleniiljotttink erre a világra, és az élettinknek van értelme.

Még véletlentjl sem akarnám azt sugallni, hogy mindez kcinny . De an-nak az életnek, amelynek érezzuk az érÍelmét, nincs alternatívája.

Heinz Kcirner ír1a J nos címrí k nyvében: ,,Mélyen magában mindenkiérzi,hogy el kellene hagynia a posványt, és a napos oldalon kellene élnie.De a félelem a naptő|, a szabadságtől, a saját lehetőségeinktÓ1 meggátolben-nlinket abban, hogy elhagyjuk a megszokott kornyezetet. A rettegés elvisel-hetővé teszi a sotétséget, a mozdulatlanságot, sót még a mocsár brízét is. Éskozben napről napra mélyebbre siillyediink a mocsárban. Minden egyes ígyelt lt tt nappal egyre nehezebb lesz kikecmeregni ebbÓ,l a helyzetbÓ1. Ígyaztán mindenkt azza| fog|a|kozik, hogyan tegye a brízt elviselhetóvé, ho-gyan bírja ki a koszos, ragadős posványban, és hogyan t ltse el a lehetó leg-

204

kellemesebben az idót, mikcizben lassart, tlt. lrlzlrr:,lrll It.lt'lt. siillyctl. |,cdi-q

tudja' hogy jobban tenné, ha felelósséget vlilllrllrlr t rtt ttt:t1';it:t t. tis tlte gkcresnéa legjobb utat a napos oldalra."

Az embereket elégedettségi fokuk és ke.rryclrlrcssÚgiik kiil(irlbtzteti meg,és választja el egymástől. Soha ne engccljiik' |ttlgy irz (tIrclcgi.iltség ná le-gyen rajtunk!

Attől még nem lesz jobb a világ, ha csak 1rlrtlclcltlzunk rőla. A saját lehe-tőségein beltil mindenkinek cselekednie kcll' Itt nem arről van sző, hogymegprÓbálunk valamit, vagy reménykedtink abban, hogy va|ami majd csaktorténni fog, hanem arról az elhatározásr l' amelyet mindenkinek onmagá-nak kell meghoznia, azaz,hogy vállalja a felelósséget a saját tehetségéért és

a saját álmai valÓra vá|tásáért.A mi feladcttunk nem az, hogy beszéljtink és dlmodozzunk egy ,,mocs r

nélkiili', vildgről, hanem hogy megvalősítsuk azt,Igaz emberekre van szi.ik-ségtink, akik állják a szavukat, akik megvalÓsítják az á|maikat.

A félelem rossz tanácsadoTudja, mi tartja vissza a legtobb embert, hogy azt az életet élje, amelyet

megálmodott? A félelem. Fé|elem a hibáktÓl' a kudarctÓl, attől, hogy kínoshelyzetbe kertilnek, hogy onmaguknak és másoknak csalÓdást okoznak. Azilyen emberek rettegnek a hibás d ntésektÓ,].

Ne engedje, hogy d ntéseiben a félelem befolyásolja! Kudarc nincs.Igen, jÓl o|vasta, kudarc nem létezik. oprah Winfrey, híres amerikai show-szakértó ezt gy foga|mazta: ,,Szerintem kudarc nem |étezik. Hiszen sohanem lehet kudarcnak nevezni azt,ha valakinek a megvalősítás cir met oko'zott".

Kudarc tehát nincsen, csak eredmények vannak. A tanácsért hozzámfor.dulők k rtilbe|Í.il 70 száza|éka a kudarctől valő félelem miatt nem képes ne-kivágni az ismeretlennek. Pedig a világon szinte minden siker kezdetben fi-askÓként indult.

Itt az idó, hogy megváltoztassuk a kudarcrÓl és hibákrÓl vallott nézetein-ket. Trjl sok embert tart vissza a hibás felfogás attÓ|, hogy nyertesként járjona világban.

A hibák jokAnélkti| kell cselekedntink, hogy rettegnénk a hibáktÓl. Ne arről ismer-

jenek fel benntinket, hogy nem kovettink el hibát, hanem arről, hogy nemadjuk fel.

205

Amikor az IBM alapítÓját' Thomas J. Watsont megkérdezték' mi az Litjaa vállalaton bclÜli elÓ.bbre jutásnak, azt válaszolta: ,,Kcivessen e l kétszer any-nyihibát!''.

A sikeres emberek t rténete mindi-e a hibák tcirténete is'Edison, az izzőlámpa feltal álőja, mintegy ki lencezer félresikerÜlt kísér-

lete után, barátai érdeklődésére, hogy ,,Csak nem akarsz tízezredszer is ku-darcot vallani?'', ktjzolte: ,,Nem kudarcrő| van itt sző, csak arrÓl, ho.ey ismétmegismertem egy mÓdját annak, ahogyan azizző|ámpa nem mrikcjdik. Ésminden egyes kísérletem révén kozelebb kertilok a felfedezésemhez.''

Gerd Mijller, a híres német focista, azzal vonu|t be a futball t rténelmébe,hogy a legt bb gÓl az ó nevéhez f(Íz6dtk. Ugyanakkor a ne-eatív StatiSZtiká-ban is ó áll az első helyen, rnint a legtobbszor melléltvó focista.

Aki nem adja fel, arra aZ utőkor mint jelentós személyiségre fog vissza-emlékezni. A lényeg nem a hibák elkeriilése, hanem a cél lelkiismeretesmegvalősítása' Lehet, hogy n sok őtmenetileg sikeresen feltartőztatjrik, clehog.v mcgríll-(, (t:Í eg.ve(liil tn dijnti el.

Valoban vágyik az anyagi fÜggetlenségre?E kérdés rnegválaszolásához elószor nézzuk meg, mekkora a milliomos-

sá válás esélye? A németországi milliomosok a kovetkezőszakmáből keri.il-nek ki:

o 7 4 száza|ékuk vállalkoző,o |0 száza|ékuk vezetómenedzser (a legfelsó vezetíi rétegbÓ,l),o l 0 százalékuk szabadfoglalkozásri (elsósorban orvosok' építészek,

Í'igyvédek)'o 5 száza|ékuk iigynok,o 1 százalékuk egyéb.

E'z a felsorolás két dolgot mutat. Elószor is azt, hogy szinte csak akkor vanesélye milliomossá válni, ha vállalkoző, illetve alkalmazottként csak abbanaZ esetben, ha nagy cégek felsó vezetésének ta.eia.

Másodszor: a rneggazdagodásra leginkább a vállalkozÓk esélyesek. Sokhátrány és kockázat is adodhat abbÓl, ha on vállalkozÓ lesz. ugyanakkornégy milliornosbÓl három a vállalkozői rétegbÓ1 kcriil ki.

Ezért mondta Paul Getty, korának leggazdagabb embere: ,,Egy.két kivé.teltÓ,l eltekintve, valÓdi nagy vagyont csak akkor tudunk felépíteni, ha saját

''';vállalatot alapítunk''. Es itt válnak szét az eltéró szemléletek. Ugyanis t bb-re Val] sziikség, mint egy kicsit takarékoskodni vagy befektetni. Nem elégelindulnia ajő irányba, hanem ajci irány felé egy nagy ugrást kell tennie.

206

Neengedje'hogyhatalrnábakerítscllk()(.l\;|/l.l|'|'ltlI r,.tIrrlt.lt.It.rrr!Nittcs

megalázÓbb. mint egy minimális koI-tcc1lt.r., ;tl:t1r;.rtt Ir.r.|1 1.11'1 ('slrk lrkkorérzijnk igazi elégedettséget, ha mindcnt llt.It':ttItttt|'

Csak az nem kovet el hibát, aki semmit sem csinálEgyik mentoroÍn SZerint: ,,Ha nenl kiivt'tsz L'| |rrlllit. cz azt jclenti, nerr-t

kockáztatsz eleget' és nem hozod ki nraglrt|llril lr le gjtllrbat..'Nagyon fontos, ha van egy párt|og(lItk' rtte t.t il IllcIltor kcpcs a le-et bbet

kihozni belÓ,ltirrk. Véleménye néha igcrr rclsszttlcsik. clc csak a pártfogÓnk-tÓl hallunk olyasmit, hogy: Aki nen kockiiztat' aZ lle nl csinál semmit, nincssemmije, az egy senki.

A siker felé vezetó rjt hibákkal van kikovezvc, de hihetetlcniil kitágul azéletijnk, ha nem fÓlrink a tévedésektÓ,l. Minden más értelmet kap abban apillanatban, amikor megszabadultunk a félclmeinkt<i,l. Hirteler-r a k rnyeze-tt-inkct is ntásképpen látjuk' ha felisnertÜk az tsszeftiggéseket. Minden ta-pasztalat és élrnény ahhoz a fcladathoz visz kozelebb, arnelyet most kellmegoldanunk. Mindcz őrtclmet, jele ntést kap. Csak fel kell ismernÍjnk. Min.den elkcivetett hiba a segítsőgiinkre lesz. Minden ember, akit a m ltban meg-ismerti-ink, rijabb emberek' jabb lehet ségek felé vezet minket. Rajtunkrn lik' ho.ay felismerjiik.e az osszefti.egéseket' De ebbc a stádiurnba csakakkorjutunk el, ha foIyamatosan és konzekvensen tanulunk, fejlesztj|ik ma.gunkat. A jutalorn, arnely ilyen beállítottság mellett ránk vár, feltilmiil min.den képzeletet!

Fontos tanács

MiclÓtb hozzot^l dontést arrÓl, hogy anyagi fliggetlensé.lben kíván él-ni!

o Soha ne elégedjen mcg kcvesebbel. mint a legjobbal!o Ha a célt isme ri, észrevcszi a lehetóségeket is.

o Azért játszik. hogy nyerje n.

o A legkisebb részlet is jelentóséget kap. Minden fontos!o Koveti azt az elvet, hogy a legjobbat kell tnmagábÓl kihoznia.o Nem fél attÓl' hogy hibázik.. Nagyon gazdaggá válni csak vállalkozÓként lehet.

201

A kovetkező fejezette| abban szeretnék segíteni onnek, hogy ha már egy-szer dcjntcjtt, nehogy meggondolja magát. A siker egyik legfontosabb krité-riuma.egy olyan k rnyezet kialakítása' amely a legmesszebbmenÓkig támo-gatja Ont.

',:. ': : . ':'

A Íejezet |egÍontosabb gondolatai

o Abban biztos lehet, hogy nem várt események mindig bekovetkeznek.o Minél elÓtb meg kell teremtenie azanyagtvédettséget. Ezze|tartoz|kon-

magának, azegészségének, ajÓ lelkiállapotának és a családjának.o Az anyagi védettség az er6 pozíciÓjába helyezi ont.o Nem tudhatjuk, mit tartogat számunkra a SorS, de ha megfelelóen felké-

sztiltÜnk rá, még a sorscsapásokat is stílusosan tudjuk fogadni.o Mindaddig, amíg nem érte el az anyagi védettséget, a pénztigyi tervezés.

re nagyon oda kell figyelnie.o Arisztotle onassistÓl származlk a mondás: ,,Ha rijrakezdeném, mindent

ugyanrigy csinálnék, egy kivétellel: jÓval korábban keresnék magamnakegy jő tanácsadőt.''

o A boldogsághoz két t vezet. Vagy cs kkentjiik vágyainkat' vagy ncivel-jÜk lehetóségeinket. Ha bolcs vagy, mindkettőt megteszed.

o Az anyagi biztonság aztjelenti, hogy valamennyihavikiadását tÓ,kéje ka-mataiből fedezni tudja.

o Igazán jők csak akkor vagyunk, ha azza| foglalkozunk' amit szerett.ink.o Akkor ismeri fel a saját magában rejló lehetőségeket, ha hosszabb ideig

dolgozott egy feladaton, amely rcimet okozott és érezte, hogy van értel.me annak, amit csinál.

o Ér$en a pénzhez: most éljen, de készítse eló a j vójét is!o Az anyagi védettség eléréséhez lehetÓ1eg kockázat nélktil kelI befektet-

nie. Az anyagi biztonsághoz keressen |2 száza|ékos hozamií, viszonylagb iZtoS befektetéseket. Az any agi fti.egetlenséghez v ezet6 ton választhatkcizepes és magas kockázatrj befektetéseket, de csak azt at(kéthasználjafel, amelyre a pénziigyi biztonság érdekében már nincs sziiksége, és en-nek is csak 50 száza|ékát invesztá|ja'

o Az anyagi fi.iggetlensé ghez vezetílegfontosabb lépés ennek tudatos el-határozása. Ha most nem dcint, akkor is határozott, hogy mindent hagy arégiben.

Aki leírta céljait' és dcjntést hozott, a./''.|/, ||| \() sz:tz;tIt.k;tt rrriir. Inegtette,hiszen:1. ha látjuk a célt, egyszerre észrevessztik ;r Iclrt.ttlstir'.e kct is;

2. a cé|ok a megoldás felé irányítanak;3. hacélunk van,azért játszunk, hogy rrycriiirrk;4. minden fontossá válik' ha cé|unk vaIr.

Ne engedjtik, hogy az nelégtiltség rirrii lcgycrl rirjtunk!Nem az a lényeg, hogy ne kcivessiink cl hibákat, hanem az, hogy megva.lÓsítsuk a célunkat.EgyedÍil tn donti el, hogy hagyja-e magát az ritrÓl |etéríteni.Ha nem kcjvet el folyamatosan hibákat, az annak a jele, hogy nem koc-káztat eleget. és nem teSZ meg mindent. ami tntol telik.

aa

oo

209

A mentor és a szakértcÍi há|ozat

,,E'mberek milliÓi álldogálnak az ton - ez a7 ó saját d ntéstik.Ha szegény emberekkel veszi korÍjl magát' on is szegény ma-

rad, és azza| to|ti el egész hátralévó életét, hogy a szegénységrÓ1panaszkodik."

Richard DeVos

Attől, hogy ezt a konyvet elo|vassa, még nem lesz gazdag. Cselekednie kell,amilyen gyorsan csak lehet. Á legfontosabb olyan heLyzetet teremteni, amelykikényszeríti a sikert.

Sajnos, a napi gondok a legtÓbb embert visszah zzák. Hiába tudjuk Ligy

általában, hogy a probléma egyben a fejlódésre valő lehetóséget is magávalhozza, amikor egy konkrét gondunk felmerijl, már egészen másként látjuka dolgot. A nehézségis tobbnyire ,,éppen rosszkor'' jon, és olyan iránybÓl,ami fájda|mat okoz. Es ha a prob|émák elszaporodnak' pillanatok alatt ké-pesek vagyunk elfelejteni még a legnemesebb fogadkozásokat is.

A személyes kornyezet hatásaolyan kornyezetben kell élnie, amely nemho.sy nem feledteti el, hanem

ismételten figyelmezteti az ígéreteire. Lehet, hogy jelenlegik rnyezete nemfelel meg ennek az elvárásnak.

Biztosan ismeri a mondást: Madarctt tollcírőL, embert bardtj ről. Hajla-mosak vagyunk tri|értékelni cinmagunkat. Azt gondoljuk, a k rnyezet befo-lyásával szemben elég erős egyéniségek vagyunk. Pedig kisgyermekko-runktÓl fogva utánzással tanulunk. Baráti koriink, rokonaink és ismeróseinkhatása sokkal erósebb, mint ahogyan az tudatosodik benn nk.

Képzelje el a kcivetkezó játékot. Fenn áll egy asztal tetején, és ki akarjaprőbálni azerejét' Megkér egy gyengébb személyt, hogy htizza le. Vajon kinyer?

210

Fizikai t rvényszerÍíség' hogy konnyebb valakit lefelé, mint felfelé hrizni.ElÓbb-utőbb |ehűzzák,hiszen a másiknak csak bele kell Önbe csimpaszkod.nia, és lassan gyis elfogy azere1e. Hosszri távon semmi esélye a gyózelem-re.

E.gyszerritben kifejezve: szegény emberek k ztjtt on is szegény marad.Ha gazdagabb emberekke| érintkezik, gazdag |esz.

Akcír elrettentés, ak r példaképform jában, de minden ember élete pél-da a t bbiek saímcíra. Melvik utat vdlasztia?

Három Íontos csoportSziiksége van példaképekre, olyan emberekre' akiknek a sikereit megfi-

gyelheti, elemezheti éS utánozhatja. Látnifogja' hogy nekik is mindig voltakpéldaképeik. A siker ',utánzásának'' ezt a technikáját a kivdlős g modelle-zésének nevezik. Ez akifejezéS a Sport teriiletéról származik. Nem cirdon-gcisség példaképet találni. Nézze meg, ki a legjobb az tn teri.jletén! GyríjtseÖssze az illetóvel kapcsolatos valamennyi informáciÓt - konyvekbÓ1, iij-ságcikkekbÓ1. Keresse meg a telefonszámát, és kérjen tÓ1e egy találkozőt.Ez ktnnyebben megy' mint gondolná!

Sztiksége |eszegy p rfogőra, mentorra is. A kiiltlnosen sikeres emberek99 száza|ékának van vagy volt mentora. Szeretném onnek megmutatni eb-ben a fejezetben, hogyan képes a jő mentor gycikeresen megváltoztatni azéletÍ'inket. Legutolső pártfogőm egy milliárdos volt. Egy hozzá hasonlő sze-mé1yiséggel eltoltttt hat hÓnap alatt tobbet lehet tanulni, mint egyébként tíz

2tl

év alatt. A mentor jelentóségét már rcszlctesen méltattam a 4. fejezetben.Most arről lesz sző, hogy hogyan lehct Ós érdemes dogozniuk egymással.

Sziiksége van egy o|yan szakért(íkb(Íl állő kornyezetre, amely képes ma-gával ragadni. Szakértói há|őzata saját teriilettikcjn kiemelkedóen teljesítószemélyekbÓ1 álljon' akik a tcjbbiek iránti felelósségiiknek tudatában van-nak. ErrÓ,l is szÓ lesz ebben a fejezetben, hogy hogyan lehet felépíteni egyi lyen szakért 6i há|őzatot.

Csak az Önnél sikeresebbek tanácsait Íogadja meg!Legyen tehát a kornyezetében egy mentor, késő,bb pedig példaképek,

szakértÓ,k há|ózata. De hová tartoznak azok, akik nap mint nap kcirt-ilvesznekbenniinket?

Nekem az a véleményem, hogy kizárő|ag o|yanok befolyását engedjtikérvényesiilni magunkon, akik nálunk sikeresebbek. Kiilonben trilnagy a ve-szélye annak, hogy gáto|nak a továbbhaladásban. Ha kevésbé sikeres embe-rek megprÓbálják lebeszé|ni a tervérÓ1, illetve circikcisen kritikával illetik,egyszerÚíen ne figyeljen oda!

A sikeres emberek megszív|elik a kovetkezó gondolatokat:

o Aki nerejéból nem tud teuesítményt felmutatni, annak nincs joga taná-csokat adni, tnnek pedigjoga van nem odafigyelni.

o Sikeres emberekkel koriilvéve konnyebb sikert elérni.o Ahhoz, hogy gazdag legyen, e|ószcir jÓl kell magát éreznie a gazdagság-

ban. Ennek |egegyszerrJíbb mÓdja' ha sikeres emberekkel veszi koriil ma-gát.

o ''A legjobb mődszer meggyózódni az uralkodő intelligenciájárő|, hamegnézziik a kcirnyezetében lévó férfiakat.'' (Niccolő Machiavelli)

o Akkor keress jÓ tanácsadőt, amikor még nincs rá sziikséged!o Ha már eljutottunk odáig, hogy nem azza| tcjrődi.ink, mit szőlnak a t bbi-

ek, a lelkiismereti.inkon kíviil nincs, ami visszatartson bennijnket.o Csak olyan emberektÓ,l kérdezzen, akik e|jutottak oda, ahoví on eljutni

szeretne.

Lehet, .ey gondolja, ezek a kijelentések tril radikálisak. Mi lesz így a csa-ládjával, és hogyan á||ittaztn felelóssége azokkal szemben, akiknek sztik-ségÍ.ik van a segítségére?

Vannak, akik nemcsak hogy igénylik az tn segítsé-gét, de rá is szorulnak.Ilyenkor terméSzeteSen érzi a felelósségét, és segít'

Elképzelhetó, hogy ellentmondást érez a segítség és a sikeres emberekkelvalÓ kommunikáciÓ kozott. Ez az ambiyalencia természetes jelenség, mint

2r2

anappalésazé1szakavagyatélésanylir.|)t.t.zt.kttttttr||(.\/(.Illlcgésznek.Az e|lentétek nem kizárják, hanem kicgeszítik t.1'ytttitst.

Gondoljon csak be|e: minél nagyobb sikcrckct ttrtl ir slr.jlit rjlctében elérni,

annál tobb embernek tud segíteni. Nincs rlirgyttlllr cItig:tc.tcl' ttlint a megszer-

zett gazdagságot és sikert megosztani az,<lkklrl' irkikrrck kevesebbjtik van.

Csak ne tévessze cissze a szerepeket! Az('rt, rttcr.t scgít, Inég nem kell a meg-

segített tanácsait is meghallgatnia.

Pátfogőm, a mi|liárdosVolt egy idószak, amikor tobb mint egy év alkotÓi szabadságot engedé-

lyeztem magamnak. Ennek legfÓ,bb cé|1a az volt, hogy találjak magamnak

egy o|yan elfoglaltságot, amely cjrommel és lelkesedéssel tcj|t el.

Így jutottam el odáig, hogy legszívesebben megismertetném azemberek-

kel a pénz világát. Tudtam, hogy elhatározásom így onmagában még nem

e1ég á megvalősításhoz. Fejlódn m kel1, és sztikségem lesz valakire, aki

ezen a teri.jleten már kiemelkedót teljeSített. Elindultam hát keresni magam-

nak egy pártfogÓt' egy mentort.A ktil nbilzó tanfolyamokon valő részvétel a legegyszerritb mÓdja an-

nak' hogy érdekes embereket ismerjÍink meg. Egy londoni szemináriumon

egy amerikai milliárdos tartott beszédet. Kevesebb mint l000 dollár saját

tÓtébÓ1 alapította meg olajvállalatát, amelynek értéke nyolc év alatt 800

milliÓ dollárra nótt.

Angol vállalkozők elótt beszélt arről, hogyan lehet minden otletet meg-

valÓsítani - mások segítségével, mások pénzéb6. Annak idején' amikor

egy barrel olaj 40 dollárrÓl 8-ra zuhant, 6 az o|ajvá||alata finanszírozásához

egy milliárd dollár értékrí hitelt kapott. AzÓta t bb tucat kÍilcinb ző profiltí

vállal atnak sikertilt az á|ta\a k idol gozott rendszert meghonosítania.

Mik zben hallgattam aze|óadást, elhatároztam' hogy megnyerem men-

toromnak. Egytitt ebédeltem vele, majd adott egy telefonos idópontot. Ami-kor a megbeJzélt idÓ,ben felhívtam, nem kapcsoltakáthozzá. Hiába prÓbál-

tam veleiobbszor beszélni, csak a titkárnójével és a fő,komornyikjával tud-

tam pár szÓt váltani. Hetedszeri hívásomnál végre sikertilt személyesen be-

szélnem vele. Meghívott két napra skőciai kastélyába: vasárnap este l8 Órá-

ra kellett megérkeznem.A kastélyban a személyi titkár fogadott, és elvezetett a szobámba. Ven-

déglátÓm két Órával késÓ.bb jelent meg, és nem rejtette véka alá rossz kedvét.

Ahelyett, hogy kedvesen ijdvozolt volna, azt kérdezte: ,,Miért kell a vasár-

nap estémet onre vesztegetnem?''Elsó fe1indultságomban r gt n arra gondoltam, moSt azonnal elmegyek,

zt)

nem szoktam hozzá 1|y enbánásm<lclhtlz. (.sakhogy jovetelemnek egész máscélja volt: tanulni akartam. Elhatároztarrr, rnegprÓbálom kitalálni, miért vi-selkedik így. Lehet, hogy csak tesztelni akar? Vizsgá|ja a tííríképessége-met?

Arről meggy6z6dhetett, hogy sok mindent kibírok, és vastag a bór a ké-pemen. orákon kereszttil csak sértegetett, és bántő dolgokat kérdezett. Min-denképpen tudni akarta, hogy miért fecséreltem el az elm lt évemet.

Végiilelmesé|te egy-két személyes élményét, majd éjjel fél három k<jrtil,rám mutatva azujjáva|, koz lte: ,,Jől van, Bodo, most mondja el néhány sző.ban, hogy mit várhatok én magátől, és egyáltalán mit akar tÓlem. Tíz percevan. Ha meggyóz,jő. Ha nem, akkor pakolja a holmiját, és korán reggelhagyja e| aházamat|,,

Sikeri.ilt meggyóznom, és alapítottunk egyiitt egy vállalatot. De ha elóttenem lettem volna t kéletesen tisztában azza|, hogy mit aka r ok, ezt az embertsoha nem sikerti|t volna megnyernem. Leírtam és vizua|izáltam a célomat.A kovetkezó hat hÓnapban ttjbbet tanultam a nagytókével kapcsolatban,mint egész addigi életemben. Egy idő,után, mive| elhatároztam, hogy kizá.rőlag a saját feladataimra akarok koncentrálni' elváltak iitjaink.

Mindent, amit a pénzrÓ,l tudok, egy maroknyi sikeres embernek kciszon-hetem, akik hajlandÓak voltak engem pártfogolni. Elsó mentorom fektettele az alapokat, ő tanított meg takarékoskodni, és megérttette velem a sikertitkait. Mielőtt vele megismerkedtem, jcivedelmem évi l00 000 márka alattvo|t. Kcirtilbeliil két évbe tellett, míg az ó segítségével átléptem a havi l 00ezer márkás jovede|mi Szintet. Valamennyi pártfogőmra hálával gondolokvissza.

Hogyan talá| mentort, és hogyan vise|kedjék ve!e?A sikeres emberek 99 száza|ékának volt Vagy van támogatÓja. Nézziik

példáu| utolső mentoromat. Mit gondol, hogyan tudott felépíteni nyolc évalatt egy nyo|cszáz milliő dolláros céget gy' hogy elótte fogalma sem voltaz o|ajrólr? Jő| tippelt. Az illetónek kiválő pártfogÓi voltak, tobbek kcjzcjttConstantin Gratsos' Aristoteles onassis régi barátja, az onassis ShippingLines elncike.

Ha egy egész élet (Sót tobb emberélet) sikereit éS tapasztalatait szeretnénéhány év alatt magáévá tenni, akkor sziiksége van valakire, aki támogatja.

A kovetkezóoldalakon l7 praktikus tanácsot talál. Így kcinnyebben meg-ta|álja a megfeleló személyt, és sikerÍil ót a ktzos munkára is megnyernie.

1. írja |e, miért Van szuksége mentorrÍl!

Legyen koriiltekintóa pártfogÓ.kiválasztlisiirr;il. ( )l.ylrrr valakire van sztik-

sége, aki sokkal sikeresebb, mint tn, illctvc cily trlyltlt szcIltÓlyre' aki éppen

azt a képességet t kéletesítette saját rnaglilllrrl' lttltclyrc Orl is szeretne Szert

tenni. Válogasson gondosan! Gyózódjcin rtlcg lrrrtil, hogy bízhat-e azi||etGben, és tudnak-e intenzíven egyiitt dolgozrti.

A mentor iránt teljes bizalomma| kcll visc|tctni' arni néha nagyon nehéz.

De gondoljon mindig arra: ha semmit nem kockáztat, nem is nyerhet. A ,,ki-

szemelt'' mentorral csak akkor tudja felvcnni a kapcsolatot, ha on kitartő és

kreatív.Ne felejtse, a legjobb nevelÓ,kh z tartoznak a legjobb diákok. Másként

szőlva: a legjobb diákok kapják a legjobb mentorokat. Ne keseredjen el, ha

nem nyeri meg azonnal saját tertiletének a világ legjobb mentorát! Fel kell

nóntjnk ahhoz, hogy a legkiemelkedÓtbek foglalkozzanak veltink. Két le-

hetósége van: vagy fel tud már mutatni kezdeti sikereket, vagy nagyon meg-

gy6z6 a fellépése. A leghasznosabb e kettő kombináciőja. Minél jobb és

e r e tl m é ny e s e b b, an n á I ki e m e L k e dőb b p cí r fo g ő i l e s zn, e k.

2' Gondo|ja át, mit tehet Ön a mentoráért!

Találjon választ a mindent eldijntó kér.lősekre: Milyen értéket jelenthet

Ón a ptírtfugőjának? Mit tehet on a mentoráért? Ez a kérdés is a kreativi-

tásához szől. Mindenkinek vannak erósségei és lehetósége arra, hogy mások

érdekében hasznosítsa azokat. Ezértnaprő|napra rendszeresen írjon a siker.

naplÓjába!

3. Le|kesedésre és meggycízo indokokra Van sztjksége

Nagyon fontos egy otlet m gott érezni alelkesedést, a szenvedélyt. Hogymit mond, aZ nem is olyan lényeges, hiszen a mentor segítségével a cé|hoz

vezetó t rigyis változik (végtil is ezért keres pátfogőt). Mentora tudja, hogy

tÓ,le szeretné megtanulni Citletei megvalősításának legjobb mÓdját.

A mentornak éreznie kell onben az e|szántságot, tudni akarja, hogy

mindezt miért csinálja. A mentornak arrÓ| is meg kell győzódnie, hogy az

otlet jÓ, és tn nem fogja feladni. Szeretné megtudni, hogy kész-e mindig

megténni azt, amit sziikséges. Szeretné fe|ismerni onben azt a szellemet,

amely ót magát is sikeressé tette. A dontó tehát nem aZ, amit mond, hanem

az, ahogyan mondja.

214 2r5

4. Legyen kitarto!

Bizonyos koriilmények k<jzott hÓnapclkig is eltarthat, mire pártfogÓjátmegnyeri. Sót előfordulhat, hogy néhány h<inapig is várnia kell, amíg sze-mélyesen találkoznak. De ha nem adja fel' és ha szimpatikus, kreatív mődontovábbra is ír és telefonál, esetleg ktild neki egy-egy ajándékot, elÓ,bb-utőbbcé|ba ér, és megnyeri magának.

5. A mentor e|einte csak Vizsgá|odikGondoljon csak bele' hogyan,,i.idvozolt'' engem pártfogőm a skőciai kas-

té|yában. Lehet, hogy Ön azt mondja: ,,szívtelen és udvariatlan alak''. Pedigmiért pazarolná va|aki adrága idejét olyasmire, amirÓ.l nincs meggy 6z6dve.A mentornak nincs ideje kivárni, amíg az elsó krízis bekovetkezik.

Mielótt a mentor elkezdene Önnel komolyan foglalkozni, ismernie kellaz értékeít, képességeit. Ezért elkezd onre nyomáSt gyakorolni, hiszen sohajobban nem lehet megismerni egy ember igazi természetét, mint amikornyomás alá keri'il.

tn a mentor számára akkor válik érdekessé, ha éreztetni tudja, hogy nagycéljai vannak, ezek megvalősításához rendelkezik elegendó kitartáSSal, n-bizalommal, ]elkesedéssel, és hajlandÓ is az ehhez sziikséges munkát elvé.gezni. Err 6| akar meggy ózódni, ezért tesztel i.

6. A pártfogo fe|adata nem a prob|émák mego|dása, hanemhogy kihozzaonbo| a pozitíVumokat

Ne terhelje mentorát a problémáival, inkább arra figyeljen, hogy azegytittlét mindkét félnek cir met okozzon! Sokkal hasznosabban tudiák el-t lteni azid6t,ha a nehézségek helyett az tn 1ő tulajdonságainak kiféjlesz-tésére, csiszolására koncentrálnak.

Biztos lehet abban, hogy mentora tudja' onnek problémái vannak, hiszena probléma természetes része minden o|yan ember életének, aki valami kti.lon|egeset szeretne elérni. Gyízze me? mentortít az er6s jellemérő.l azzal,hogy képes ezeket egyediil is megoldani.

Soha ne mutasson kétséget a tervei iránt! Ha mentora megérzi a bizony-talanságot, aztfogjagondolni, hogy on nem megfele16 afe|adatra. Ha még-is beszélgetni szeretne vele a projektjével kapcsolatos problémákrÓl, rcigtcinmutasSon legalább három-négy megoldási lehetóséget, és kérdezze megmentorát, melyik megoldást tartja a legjobbnak'

z. Áttjon ál|andÓ kapcso|atban mentoríiVi||!

Ajánlja fel mentorának, hogy legycrr t.t.sz(tt|:l;tItrttrls;tz (.)tt cr.lgcbcn! Le.het' hogy eznehezére esik, de ha jobbaIt l)cIt.1''tl1111.,;, jtlltll l(X) rnilliÓnak az50 száza|éka' mint 50 ezernek a l00 szlizlrl(.kir.

Azuzleti kotődés csak tovább erósíti Irrcrrtrlr'lilrtlz |Úííclcl crnberi kapcso|atát.

Azért is érdemes pártfogőjával kcjz scIr viillallrttlt alapítani, mert egy So-

kak által ismert és tiszteIt ember jeIenIeítc ltz ()tt 1lrcsztízsét is automatikusanmegn veli. Hihetetlen, hogy a céges lcvélpapír l-ejlécén szerepló, jől csengónévre milyen gyorsan megnyílnak a kapuk, és nem utolsÓsorban: konnyeb-ben jutbanki hitelhez. Szinte automatikusan hitelképesnek nyilvánítjákazt,akiegy ilyen jelentós személyiséget meg tudott nyernia cége számára.

8. Kímé|je mentora idejét!

PártfogÓjának ideje drágább és értékesebb, mint az oné. Ha beszél vele,e|6tte gy6z6djcin meg arrÓl, hogy nem alka|matlan-e számára az idópont!Ktizti|je azt is, hogy a tárgyaláshoz kcjrtilbelti| mennyi idóre lesz szi.iksége,és tartsa magára nézye ezt kote|ezónek.

Amikor csak tudja, kosz nje meg mentorának. hogy idót szán tnre, hi-szen valÓszín

' hogy 6 azid6rjobban becstili.

9. Nagyon a|aposan gondo|ja át, hogy mit akar kérdezni!

Mielón feltesz egy kérdést, gondolja át, esetleg maga is meg tudja-e vá-laszolni. Ezutánkérdezze meg magátÓl' hogy vajon a mentora mit válaszoltvolna. Tcibbnyire így el is tudja intézni az iigyeit' és nem is kella mentorátigénybe vennie. Majd meglátja, hogy elóbb-utÓbb a kérdések z mét egyedtilis megválaszolja, így válik saját mentorává. Hiszen ez a folyamat értelme!Szokjon hozzá, hogy minden problémát három megoldási variáciőval mu-tasson be.

10' Érdek|ódjonl

Figyeljen mindig nyitott ésszel és szívvel, ne legyen szkeptikus! Bízzona mentorában és az ógondolataiban! Bizalom nélkiila pártfogolás nem m -

kÖdik. Lehet, hogy idónként teueSen idegennek és logikátlannak trínik az onszámára mentorának egy.egy gondolata vagy megoldási mÓdja' de ne feled-je, hogy éppenez a fajta gondolkodásmÓd tette ót olyan sikeressé, amilyen.

Használjon ki minden lehetóséget, hogy tanulhasson tÓ1e, prÓbálja meg

zt6 2r'7

elsajátítani a gondolkodásm(lcl.iiit! Mirrcl hamarabb sikertil, annál gyorsab-ban alakul át a mentor-pártflogtlIt viszcltty e.ey igazi partnerkapcsolattá.

1 1. Nyerje meg pártfogójának szívét!Ne szégyellje megajándékozni! Írjon neki koszcinő |eveleket és faxokat,

amelyekben kcizli ve|e, hogy milyen értékes volt az on számára egy-egy be.szélgetés. Hogy sikertil-e megnyemie a szimpáti áját. az csak onto1 ftigg.

Igyekezzen, hogy a kapcsolat gy alakuljon. ahogyan azt on akarja. Pél-dául ha egyi.itt ebédelnek' mindig on fizesse a számlát! Sokan - észérvekrehivatkozva-hagyják' hogy a mentor á||jaaszám|át: ,,Neki rigyis t bb pén-Ze yan,,. Pedig ez egy je|zés lehet, amellyel ki tudja fejezni, hogy mennyiremegbecsÍ.ili mentora idejét.

Ami az ajándékokat illeti, legyen kreatív! Figyeljen arra, hogy mentoramit szeret, és lepje meg vele! Ajándékozzon neki érdekes ritkaságokat! Le-het, hogy az illetónek tobb pénze van, de esetleg nem jut ilyesmihez hozzá,mert nincs ideje.

12. Ha Üzenetet kap, azonnaI reagá|jon!

Milyen sokszor fordul eló' hogy csak egy iizenetr gzít6ve|,,beszélijnk'',vagy ktildtink egy faxot, de nem tudjuk, hogy az i||etó megkapta-e aZ Uze.netlinket! Ezért mindig válaszoljon, amilyen gyorsan csak lehet. Lepje megmentorát azzal, hogy hamar reagál!

Akkor is reagá|jon, ha tulajdonképpen nincs is mit mondania. Tegyiik fel,azt javasolja mentorának' hogy hétfón l0 őrára bemegy hozzá az irodába. Őktild egy faxot, hogy oriil a találkozásnak, az idópont megfelel neki. Ekkoris reagáljon azonnal, és k szcinje meg, hogy megerósítette az idópontot.

13. Adjon visszaje|zést!

Mentora természetesen tudni szeretné, hogy milyen eredményt hoznak atanácsai' ezért folyamatosan tájékoztassa ót a dolgok állásáről. Adjonvisszajelzést, ahányszor csak lehet. Igy eléri' hogy pártfogőja továbbra isszívesen segít. Azt is koz lje' ha valami nem mrj,]<cidik, így meggyízheti ar-rő|, hogy valÓban megtesz mindent, ami tntÓ1te|ik.

IdÓ,}<oz nként adjon visszacsatolást arrÓl, hogy továbbra is hisz a cé|já-ban. Mutasson lelkesedést! Ereztesse mentoráVal, hogy gyóztessel van dol-ga!

14' Há|áját azza| mutassa ki, hogy sikere s!

A hála kifejezésének legjobb mÓdja, ha li'liiIrrrti Iill lllt.tlt()ra Ininden vá.rakozását, és hihetetlentil sikeres lesz. Gorti|tlskrxl-jtlrr lrlrtil, hogy pénzzeltomje meg mind a saját zsebét, mind a mcnt()riiL1l.!

Lepje meg pártfogÓját azza|,hogy tr.ilsz-1rrIryalja vírrakozásait: gyorsabbés sikeresebb lett, mint amire képesnek tartotta Örrt.

15. Utánozza mentorát, de maradjon htÍ onmagához!

A tanulás egyben utánzást is jeIent. Figyelje mentorát, de egy ttal legyenIaza' feszi-iltségmentes. Szivacsként szívjon fel minden tudást, de ugyanak-kor szőrakoztassa is a mentorát. Gondoskodjon arrÓl, hogy egyÍjttm kÖdé-st-ik az 6 számára is oromet jelentsen. Gondoljon arra: 6 is azért lett gazdag,mert szereti, amit csinál.

Dicsérje mentorát, amikor csak lehet, de soha ne hízelegjen! A dicsérernek szívbÓ1 kell jonnie. Ne tartsa vissza a dicsÓretet csak azért, mert gygondolja, hogy mentora gyis tudja, hogy ójÓ. Higgye el: az ószinte dicsé-retet szívesen hallgatja mindenki.

IJtánozza nyugodtan mentorát! Nem baj, ha észreveszi, hogy ugyan gyfut, beszé| éS oltozk dik, mint ó. Ez segít tnnek abban, hogy a gondolko-dásmÓdját és az érzéseit is átvegye. Ha átvesszÍik egy másik ember beszéd-fordulatait, testbeszédét, azza\ magunkévá tessztik, elfogadjuk az 6 érzésvi-|ágát is.

Csak így, utánzással tudja megtanulni, hogy késÓ.bb a saját lábára álljon.De ek zben soha ne feledien el hÍí lenni nmaghoz!

.l6' Ne keresse a Sebezhetó pontját!

Senki nem mondta' hogy pártfogÓjának tokéletesnek kell lennie. A neve-lói kapcsolatok gyakran azon buknak el, hogy a tanulÓk tril magas elváráso'kat állítanak fel tanáraikkal szemben. Ne várjon t kéleteset, inkább legyennyílt' és vegye tudomásul pártfogőja hibáit!

Az erósségeire koncentráljon' ne a gyengéire! Végtil is tanulni akar tÓ,le'

és nem emlékmíívet emelni a számára. Egyedi.il az a dcintó, hogy a sajáteríísségeit felépítse.

Számos sikeres emberre je||emz6, hogy az igazságot saját érdekÍ.ik sze-

rint értelmezik. De gondoljon arra, hogy tanulni Szeretne tÓ,le, éS nem aztbizonygatni neki. hogy Onnek igaza van.

Lehet, furcsának találja' hogy sikeres emberek milyen gyorsan változtat-ják a véleménytiket. Egyszer az ,,A'' mÓdszert tartják jÓnak, másnap a,,B''.t.

219218

Egy jÓ mester kevésbé ragaszkodik cgy mÓdszerhez, amely nem vezet si-kerre, mint a legt bb ember. Atni ncrn m kcidik, azt azonnal meg kell vál-toztatni. Az ilyen magatartás nem szőszegés, hanem sikerorientált gondol-kodás, rugalmasság. Ugyanakkor a sikeres emberek titkai kozé tartozik,hogy bevált e|vekhez sokkal kitartÓbban ragaszkodnak' mint a tobbiek. Vé-giil is a helyes utat mindenkinek magának kell megtalálnia' hiszen saját éle-téért mindenki maga felel.

17. Adja tovább a tudását!

Segítsen a tobbieknek' adja át a tudását! Nem ke|| addig várnia, amíg hi-hetetleniil sikeres lesz, és szinte a t kéletességig fejlesztette onmagát. To-vábbítsa mentorátÓl kapott tapasztalatait! A legjobb pártfogoltakbő| |eszneka legjobb mentorok.

Soha ne feledje' hogy kinek koszonhetia sikereit! Há|áJátfejezzekt az-zal, hogy másoknak segít!

Meddig tartson a pártfogő-pártÍogolt kapcsolat?ElÓtb.utÓbb eljon annak az ideje, hogy a tanár-diák kapcsolat barátsággá

válik. Az is lehet, hogy egyszer csak gy érzi'jobb lenne, ha gy viszonyul-nának egymáshoz, mint egyenrang partnerek. Mindenesetre, amíg csak akapcso|at fennáll, tanu|jon mentorátől, hiszen ez a fejlódés legjobb mÓdsze-re.

PártfogÓja gyis éreztetni fogja majd, ha elérkezettnek |átja az idót' hogyftiggetlenné váljon. Mentorát ezután szakértói hálózatkiépítésével helyette-sítheti.

Hogyan építstik ki a szakért ihá|ózatot?Néhány év Óta szokásom, hogy minden hőnapban cisszeismerkedem egy.

egy érdekes, saját tertiletén kiemelkedőt ny jtÓ szemé|yiséggel. A kapcsolat1egtobbjiikkel fennmarad. Egyesekkel azonnal találunk kozos pontot egy le-hetséges kooperáciőhoz, másokkal pedig' ha nem is kot ossze benni.inket kt-zos munka, a veltik lefolytatott beszélgetések mindig jő érzéssel toltenek el'és motiválnak.

Van egy titka aZ értékes kapcsolatok fenntartásának a taldlkoző elótt átkell gondolni, hogy miben tudna a m siknak a haszndra lenni. Képzelje belemagát a helyzetébe! Mit tenne az 6helyében? Hogyan tudna számára hasz-nossá válni? Ha a másik fél is hasonlÓképpen gondolkodik, az ilyen indítta-tás beszé|getések általában igen produktívak'

220

Előszor mindig a másik e|6nyén tcirjc lr |i.it.l! |.,l'V l...''..s.''..t t'sirk akkorlehet tartős, haeza tcirekvés kcilcsoncis. A sikcr.i's t.tttIlt'tt.|itte k l)lcgVAn aZ aképességiik, hogy a hozzájuk hasonlÓ bcítllíttrttslir'ti t'rttIlt't.e klrtíl rnesterfokon építsenek ki szakértői há|ózatot.

A|akítson ki magának olyan ktirnyezetet, ahol e|váriáka sikert!

Nemrég egyik sikeres építési vállalkoző barátom partiján Vettem részt. Ameghívottak jÓ része a saját teri.iletén sikeres vállalkozÓ, néhányan márhosszti évek őta ismerjlik egymást.

Mikcizben kisebb csoportban beszélgetttink, odajott egy régi ismeróshozzánk. Nem lehetett nem észrevenni, hogy szornyen elhízott, amiőta nemtalálkoztunk ' Ez a vá|tozás annál is szembetíínÓ,bb volt, mivel korábban azilletó mindig tigy viselkedett, mint az egészség apostola. Állandőan megakarta gyózni a t bbieket a saját, egészségrÓ1 vallott nézeteir6|. A csoportegyik tagja megkérdezte tÓ1e, hogy miért hízott el annyira.

221

Fontos tanács

Epítsen ki maga koriil szakértói hálÓzatot! Ennck egyik mÓdja, hogyminden hőnapban osszeismerkedik egy, a saját teriiletén kiemelkedótny jtÓ. szemé|yiséggeI.

o Azza|kezdje, hogy megkérdezi az on által ismert legsikeresebbembert, klk az ó legsikeresebb ismerősei'

o Kérjen ajánlásokat, és egyszerííen egyeztessen idópontot azi||et6személyekkel.

o Elószor mindig azon gondolkozzon, ho-ey milyen e|óny kkel tudon szolgá|ni az illetónek.

o Egy érdekes, kiemelkedó egyéniséggel fenntartott kapcsolat rend.kíviil motiválÓ. Egy ilyen ember elótt nincs helye a magyarázko-dásnak. Itt csak a siker számít.

o Az j kapcsolat jabb izgalmas ismeretségekhez vezet.o Tegye fel magának a kérdést: ,,Mit tudna on egy szakértÍiháitőzat-

nak felajánlani?'' Tegyen meg mindent, hogy ehhez elegendóenképzeÍt legyen.

o A szakért6jhá]'őzat elvezet a sikerhez.

Azt válaszolta, ónem tehet rtjla' rrlcrt a barátnóje mindig olyan finomakatf 6z. Kezdetben prÓbált tiltakozIri, Ós kőrte, hogy készítsen inkább vegetári-ánus ételeket' de idővel belefáradt az ellenállásba. Most már nem is hada-kozik' mi pedi-e orÍ'iljtink neki. hogy a mi barátnóink nem szeretnek fózni.

Az ilyen beszéd sokaknak viccesnek tíínhet, de nálunk azi||et6 keménykritikát kapott' Egyiktink kozolte: ,,Ilyen ostobaságot nem is vagyok hajlan-dÓ végighallsatni. Csak nem gondolod komolyan, hogy a barátnód dont ar.rÓl' hogy te mit eszel? Mondd meg inkább azigazat, hogy egyszer en szí-vesen és ttil sokat eszel. De ne hibáztass mást azért. mert te elhíztál. Ennéltényleg tobbet vártam tÓ]ed.''

olyan k rnyezetre van szt-ikségtink, amely tobbet vár tÓ1tink. olyan em-berek vegyenek korijl benntinket, akik arra kényszerítenek, hogy ószintéklegyiink magunkhoz, és a legjobbat hozzuk ki nma.gunkbÓl.

Példaképek: a kiválÓság modellezéseMielótt példaképét utánozná, tijzetesebben kell foglalkoznia az illetósze-

mÓlyÓve l. A legjobb persze az lenne, ha kcizvetlen kozelrÓ,l megfigyelhetné,de ha erre nincs mőd, ilyenkor jÓ a videő. otthon' nyugodt kcirlilmények ko-zcitt elemezheti a tévéinterjrikat vagy az elóadásokrÓl készített filmet. Ezzela modszerrel kcinnyedén elemezhetó, késÓ.bb pedig elsajátíthatÓ egy másikembe r retorikája, stílusa, testbeszéde, gondolkodásmődja' érzésvilága, meg-gyóződései, értékítélete.

Az utánzásos tanulás általában tudat alattifolyamat. Kiil nosebb i-eyeke.zet nélkLil átvessztik kornyezettink értékeit, néZeteit, evési szokásait és mégsok más dolgot'

Ha azonban az életiinkon akarunk változtatni' tudatosítanunk kell ma-gunkban az utánzás folyamatát. Á felnótté vtilás ctzt jelenti, hclgy mi keressiikki azokat a személyeket, akikt6l hagyjuk mogttnkat befolyíLsolni.|JÍánozzaazt a Személyt, akit példaképének tekint! Minclenki uÍcínoz- a kiil nbségoÍt van, ho ez,t tudatosan tessz[ik.

Fedezze fel, hogy példaképének mi a meggyózódése, milyen a pénzhezvalő viszonya! Milyen érzéseket táp|á|apénzze|. a vagyonnal kapcsolatban.Hogyan telik egy napja' hogyan keresi apénzét, milyenek a barátai.

Ne hi-u-eye, hogy On soha nem lehet olyan sikercs, mint..O". A legtobbencsak azért nem tudják elképzelni, hogy mesés vagyonra Szert tehetnek, mertmég soha nem néztek meg elé.g kozelról egy milliárdost, és nem figyeltékmeg' hogy ó ezt hogyan csinálja.

JÓl fejezi ki ezt a gondolatot Ella Williamsnek, az l993-as év ,,Amerika222

vállalkozőnójének'' a mondása: ,,Minél k(ize It.Irlr

lágosabbá válik' hogy az munkáját is cl tltt|Itlr r.;ttl ;t Ítrtttrlit:Ilcz. anrrál vi-'t'(,/nl

A gyakor|at. megvaIosítás legÍontosabb ÍejezeteAz elsó fejezetekben látta, hogy mire van szliksége a vagyona felépítésé.

hez. Az 5. fejezet tudatosította onben: ha átgondolta eclcligi nézeteiÍ', azza|már megtette az első lépést az anyagi fÚggetlenség felé. onfegyeImet gya.korol, és Úrj szokásokra teSZ Szert, amelyek egy idő után már nern is esneknehezére' A siker kulcsa az tn kezében van, de a megvalősításban nagyonforttos szcrepet játszik a k rnyezet. Pártfogőra, példaképekre és szakértóihá|őzatra van szi-iksége, vagyis olyan emberekre, akik támogatják a kezde-ményezéseit, és segítik azok megva|ősítását.

Igazi hatalma annak van, aki saját ma.qán tud uralkodni. Vagy ahogyKonfucius mondta: ,,Aki a másikat legyózi, az erős - aki onmagát gyózile. az b lcs."

Fontos tanács

Találjon legalább cgy példaképet' akit utiínozhat!

O Keressen minél t bb inforrnáciÓt az illct<ír l, és tobb szempontbőlis vizsgálja me.e, hogy milyen egyéniség is ő valőjában!

o Irja le megfi.uyeléseit és utánzási StratégiájátIo Nézze meg, hogyan viszonyul példaképe azéIet t legfontosabb te-

riiletéhez: cgészség, kapcsolatok, pénzÚgyek' azé|etértelme és ér-zclmek.

o Keressen életének valamennyi jelentós tertiletéhez egy-e.ey példa-képet!

o A kiválÓság modellezéSe azt jelenti. hogy tudatosan tanul mások.től; csak így tudja saját maga forrnálni a jovójét.

223

oa

A Íejezet |egfontosabb gondo|atai

o|yan helyzetet ke|| |étrehoznia, ame|y kényszeríti a sikerre.Keresse azokat az embereket, akiktÓ,l szívesen hagyja magát befolyásol-ni. Csak azokrahallgasson, akik sikeresebbek onnél!Sikereket elérni sokkal konnvebb. ha sikeres emberek vesznek kcjriil ben-ntinket.A szakértói há|őzatkiépítésénél elósz r mindig arra gondoljon, hogy ho-gyan tud a másik fé|nek használni!o|yan kornyezetre van szÍ-ikségiink, amely segít nektjnk, hogy a legjob-bakká váIjunk, amennyire csak tÓ,ltink telik'

:,

AdománYozzon|

''A jÓlét orcjme nem a birtoklás és az oktalan pénzszőrás, hanem

a vagyon b lcs felhasználása.''Miguel de Ceruantes: Don Quijote

Szeretné tudni, hogy milyen mődon ciri-ilhetne leginkább a pénzének? Végiilis az életben minden arrÓl szÓl, hogy sikeresek és boldogok legytink. Mostmár tudja, hogy pénzzel kapcsolatos régi nézeteit hogyan tudja megvá|toz.tatni, és milyen stratégiára van szÍ.iksége, hogy a saját vagyonát felépítse.

Amíg a siker azt jelenti, hogy mintlenhez hozzríjut, amit szeret, aclclig aboldogsdgfogalmá,n azt értjiik, hogy s:ereti is a:r, amit megkapott.

Az on célja, ho.ey a gazdagságot és a boldogsá.eot egyszerre építse fel.Lehet, hogy meg|epi majd a kovetkezó stratégia kiindulőpontja, de az ered-mény bizonyára majd leny gozi ont.

Másoknak is jár, amit on megkeresHa végignézi sikeres, boldog emberek élet tját' látnifogja, hogy gazdag-

ságukat mindig megosztották másokkal. Ezek az emberek né|y há|át érez-tek mindazért' amit elérhettek, és a tobbi ember iránti felelósségiik is tuda-tosodott benntik.

f.erméSZeteSen nem azt akarom ezzel mondani, hogy minden gazdag em-berjől bánik a pénzével. De az biztos, hogy aki egySzerre gazdag és boldog,aZ nagyon is tudatosan bánikjÓl vele.

Akinek megvan ajoga és a lehetósége' hogy sokat keressen, annak eey-ben kotelessége azokra is gondolnia, akiknek kevesebbjiik van. AndrewCarnegie.tÓ1, a híres acélmágnástől származik a mondás: ''A jÓlét bóségeszent és becslilnivalő, és tulajdonosát arra kotelezi, hogy saját lehetőségei-vel egész életén át a társadalom hasznára legyen''.

A legt bben ugyan cir mmel segítenek a rászorulÓknak, de legszíveseb.

'r., A 225

ben akkor adományoznának. ha rrlár elértek egy bizonyos anyagi bizton-ságot, azaz elószor magukon akarnak segíteni. De ez nem mLi,kodik. Anél-ktil, hogy vetnénk, nem lehet aratni.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztember, aki j foldetvásárolt magának' Mielótt további szántÓfoldet vett volna, meg akart gyó-z6dni arrő|, hogy ez a vétel megérte-e az árát.

Letilt szépen a szántÓf ldre, és figyelt. Mikozben nézte a ftldjét' ilyes.miken morfondírozott: ,,Ha ósszel jő termés lesz, akkor j vóre veszek vetó-magot is. De a fÓldnek elószcir be kell bizonyítania, hogy érdemes-e a vetó-magra.'' A parasztembernek persze csalődáson kívtil más nem jutott.

Jől ismert a mondás: ,,Ki mint vet, gy arat.'' Hosszti idónek kellett eltel-nie odáig, mire a vadászből megtelepedett foldmrjíves lett, mire az ember rá.jott, hogy elósz r vetnie kell, az eredmény csak ezután jcin.

Fejlódése során minden ember szembekeriil hasonlÓ provokatív kérdés-sel: ,,Kciltsem el most az cisszes pénzem, vagy takarékoskodjak?'' Felélhet.jiik minden pénziinket- vagyis elfogyaszthatjuk a vetómagot is -, de félreis tehettink belÓ1e, és akkor lesz miból aratnunk. Miénk a vá|asztás joga.

Mindegy, milyen helyzetben van, a világ nagyobbik részében gazdagnakszámít. A Ft'ld lakosságának kétharmada azonnal cserélne onnel.

Hogyan lehet pénzt adományozn.?Napoleon Hill 25 évet azza]' tolt tt aZ é|etéb6, hogy a szupergazdagok

viselkedését tanulmányozta. Pénzzel kapcsolatos tanácsát érdemes megfo-gadni: ,'Boldog, akimegtanulta, hogy a pénzhez jutáS legbiztosabb tja' haelőszor mi adunk''.

A gazdag és egyben boldog emberek, mint Carnegie, Walton' Rockefel.Ier, Templeton már akkor adományoztak, amikor még nem engedhették vol-na meg maguknak. Ezek az emberek mély hálát éreztek az é|et iránt, ezértkezdtek adakozni. Érdekes mődon Ó,k már akkor is érezték ezt a há|át, ami.kor még szinte semmiji.ik sem volt.

A jcivedelem tizedrészeAz Őtestamentum idején Izrael népének volt egy olyan szokása, hogy

minden jovedelmiik egytized részét eladományozták. A foldmÍívelésben isvisszaforgatták a termés tizedét: beásták a talajba, hogy ezáltal is erósítsékazt.Egy további tizedet félretettek a kcivetkezí évre, vetómagnak. Tízéventepedig egy-egy évre ha.eyták pihenni a fÓldet.

Sikeres emberek szokása, hogy jovedelmtik 10 százalékát továbbadják

226

azoknak, akik szegényebbek. Gyakran tapasztalhat.jtrk, lrrlgy lr sikcr.cs Üzlet.emberek aziz|eti életben borzasztó kemények, ttgyltttltkktrr ,'cu'6 szívve|,,viseltetnek mások gondjai iránt.

Természetesen az is elófordul, hogy egyesek pusztárr.i<il rrlcgfontolt ego-izmusből adakoznak, olyanok is vannak, akik legszívesebben nagy nyilvá.nosság elótt jőtékonykodnak. De végtil iS, nem mindcn egoizmus, amitazember csinál? Nem azért adakoznak a tobbiek, hogy ettő1jÓl. érezzék magu-kat?

Ez a fllozofálás a rászorultat hidegen hagyja, Az 6 szempontjáből csakaz számít, hogy segítséget kapott. Az adományozottpénzre pedig nem kellráakasztani az etikettet:'.Nemes szándékből adománvozták''.

Tobb van annak, aki adÉrdekes mődon azoknak soha nincs pénzproblémájuk, akik j vedelmtjk

tizedrészét jőtékonysági cé|okra fordítják. Nemcsak boldogabbak a pénzÍik-kel, de ténylegesen is egyre tobb pénziik lesz.

Sokszor elgondolkoztam már ezen, és másoktÓl is megkérdezem, vajonmiért van ez így. Hogy van az, hogy azok, akik jovedelmiik |o száza|ékátfolyamatosan elajándékozzák, hosszrj távon jÓval nagyobb vagyonra teSZ.nek szert, mint azok, akik mindent maguknak tartanak meg. Hogy lehet 90száza|ék t bb, mint |oo száza|ék?

ValÓszínri1eg ezis az olyan jelenségek k zé tartozik, ameIyekre nincs tu-dományos magyarázat. Még abban sem vagyok biztos, hogy a magyarázategyáltalán megfoghatő-e logikai iiton. Mégis megprőbálok néhány gondo-latot leírni ezzel kapcsolatban, hogy egy kicsit kozelebbjussak ehhez a csodához.

AdnijoAjándékozni gyakran tcibb orcimet okoz, mint kapni. Aki csak magával

van elfoglalva, az elÓbb.utÓbb magányos, boldogta|an és depresszív lesz.Némelyek annyira elidegenednek a kornyezetiiktÓ,l, hogy valődi érzéseketmár csak a háziállatukkal szemben képesek felmutatni.

Koz ny ellen a legjobb gyÓgyír, ha másokkal foglalkozunk. Elmrilik aszomor ság és a depressziÓ' ha saját bajaink helyett kornyezettinkre figye.ltink. Ha másoknak ny jtunk támaszt, egyben onmagunkon is segíttink.

Ha egy másik embert átviszÍjnk hajőnkkal a triloldalra, mi is megérke-ztink.

221

Ha ad, azza| bebízonyítja, hogy apénz onné|jo he|yen van

Bizonyítsa be, hogy apénzze|jőt is lehet cselekedni! Ha segít másokon,saját magában és a k rnyezetében is megerősíti azt az érzést, hogy a pénzértelmes és jÓ dolog, amely szebbé és k nnyebbé teszi az é|etet.

Az adományozás egyben annak is bizonyítéka. hogy a pénz tnnéljő he-lyen van, mert átérzi a felelósséget, és segít másokon.

Az adomány a bcíség je|e

Azza|, hogy segít másokon' egyben megmutatja a világnak: ,,Koszon m,

nekem tobb van a sziikségesnél, szívesen adok belÓ,le''. A bóségért érzetthá-la segítségével apénzhez va|ő viszonya is teljesen természetessé válik' és

sokkal jobban tud neki cjrtilni, mivel a pénzt t bbé nem veszi ttilságosan ko.molyan.

Kcizismert, hogy a pénz az energia egyik formája, amely áthatja élettin-ket. Aki rálil a pénzre' megakadályozzaeztazenergiaáramlást. Minél tobbetad, annál ttibb fog Önhcjz áramlani. És annáljobban fog bízni abban a tény-ben' hogy egyre t bb és ttjbb pénz fog visszaáramlani.

Az adományozás tehát annak bizonyítéka, hogy bízunk cinmagunkban,és hisziink az Univerzum energiaáramlásában. Mikozben ily mÓdon eróscl-dik a bizalma cinmagában és az Univerzumban, tn el is várja, hogy tobbpénz áramoljon az életébe. Elvárja a vagyont, így a vagyonosság magátÓlértet6d6 tényez5vé vál1k az életében. Em|ékezzen csak: várakozásaink ha-tározzák meg azt, ho-ey ténylegesen miben lesz majd résziink.

Aki segít, az megértette, hogy minden mindenneI osszeÍtiggNem lenne bcilcs dolog tigy élni a világban, mintha egyediil |ennénk. Egy

I|yenhozzáállás nem használna Sem aZ egyénnek, sem a k zosségnek. Ah-hoz' hogy amennyire csak tÓ,ltjnk telik, a legjobbakká váljunk, szlikségtinkvan a tobbiekre. Erdemes k vetni azr. a két egyszerrí felismerést, hogy,,Egytitt t bbre vagyunk képesek'' és ,,Mindenkinek jobb, ha mindenkinekjobb".

Nem lehet saját boldogságunkat a világ he|yzetétt izoláltan szem|élni,és figyelmen kívtil hagyni az egész emberiség állapotát. A Da|ai Láma ezttigy fogalmazta: ,,Mai, hálÓZatokkal átsz6tt világunkban sem személyek,Sem nemzetek nem képesek egyediil megbirkőzni a problémáikkal. Sztiksé-ges ezért, hogy kifejlessziik magunkban az egész Univerzum iránti felelős.ség érzését. Individuális és ko1lektív kotelességtink, hogy bolygÓnkon meg-valősítsuk éS fenntartsuk az emberiség nagy családját, és hogy megvédjtikgyengébb társainkat.''

228

FÍ.iggetlen egzisztencianem létezik. Sogylrl l(irr1ltx.lrt'e Zt cg.y Ílt példájána kcivetkezÓ:]<éppen magyarázta: ',Mindenki sziitlrlir.lr viIligtls, hogy a fa be-leolvad az egész univerzumot átfogő tényez(ík rir.jtir kívtiIiill Í.inom há|őjá-ba: ilyen tényezí azesó, amely a levelekre hull' a szcl, irrncly ringatja, a fcild,amely tartja és táplálja' az évszakok és az id6.járás, ir Nap' a Hold és a csil.lagok fénye - mind-mind részei a fának. Mindezek atényez5khozzájárul-nak ahhoz, hogy a fa az legyen, ami. Az ó léte semmiféleképpen nem vá-laszthatÓ el a t bbiekétő,l.''

A k z sség jőléte sokkal erósebben meghaÍ'ótozzaazegyén jőlétét, mintahogyan azt tudományosan bizonyítani tudnánk . De az tagadhatatlan, hogykornyezettinkkel kcjlcsonosen befolyásoljuk egymást'

Mindannyian tudjuk: Amit mi kisugárzunk, azt kapjuk vissza. Ez o|yanaprÓ dolgokra is érvényes, mint egy moso|y Vagy egy kedves gesztus. Akiszereti a világot, aztav1|ág is szereti. Igy van ez apénzze| is. Aki ad, annaka világ a pénzét visszaadja.

Va|odi fe|e|císséget csak azvá||a|, aki adni is képes

A felelósség nem más, mint a válaszra valÓ képesség. Felelósségteljesember számára lehetetlenség e|zárkőzni a mások szenvedései elÓ1.

Világunk tele van gondokkal. A béke és boldogság legnagyobb ellenségeaz egyenlótlen elosztás. Gyakran az igazsághoz v ezet6 t is gy ri1olkodésselés veszekedéssel van kirakva, ezért vágyunk annyira igaz és ószinte meg-nyilvánu|ásokra. A világnak szi'iksége van kiemelkedó egyéniségekre, akikérzik és kimutatják az egész emberiséggel szembeni felelósségiiket. Talánezaza|apja annak, hogy az ilyen emberek egyre t bb és tcibb eszkozhozjut-nak, hogy minél tobbet tudjanak a rászorultakon segíteni.

Akkor érezzuk magunkat é|eterosnek, ha adunkKevés dolog van' ami egy embernek akkora éltetó erót és energiát kol-

cscinciz, mint amikor ad. Az ajándékozásnál nincs jobb győgyszer, torténjékaz há|ábő|, felelósségérzetbÓ,l, vagy csak egyszer(Íen azért, mert szeretjlikaz é|etet, az embereket.

A boldogság azt jelenti, hogy szeretjiik azt, amink van. A legjobb t eh-hez, ha felelősségteljesen cselekszink, azaz adományunkkal hozzájárulunkahhoz, hogy mások is k zelebb kertiljenek a boldogságukhoz. A felelósségkoncepciÓjába tartozik az a csoda is, hogy minél tcjbbet adunk, annál gazda-gabbak lesziink mi magunk is.

Hogy ez miért van így, talán soha nem fogjuk megtudni. De az eredmény

229

cinmagáért beszél. Haj vedelmének tízszáza|ékát jőtékonysági célra fordít-ja, akkor:

Gazdag lesz és boldog. Hozzájut mindahhoz, amit elképzelt magának, és

élvezi is azt.Euértazt javaslom' prőbá|ja ki. Hiszen tudja: ,,Sokan keresik agy kereket, mialatt egyesek már a gyÍ.im lcscjt szÍ.iretelik.'' Lehet' ho.ey a

csoda gyokereit soha nem fogja megtalá|ni. De ha cselekedni kezd, és jove-delmének tíz száza|ékát adakozásra fordítia. lesziiretelheti e csoda gvli-molcseit.

Fontos tanács

Jcjvedelme egy részét szánja jÓtékonysági célokra!

o Így kcinnyebben átérz\ a pénzben rejló pozitív lehetóségeket, és

Í.igyesebben tud bánni apénzze|.o Ha e|határozta, hogy adományozni fog' írja |e ezt a dcintését és az

indokokat, amelyek befolyásolták a dontést.o Készítsen tervet a pénzze| valő felelósségteljes bánásmÓdra. Gyó-

zódjon meg arről, hogy a pénz a legjobb helyre keriil.o Segítsenkovetkezetesen!o Akkor kezdjen el adományozni, amikor ezt még nem is engedhetné

mes masának.

A pénz boldogítA pénz boldoggá teheti. Képes az életét a sző szoros értelmében véve

gazdagabbá tenni. De eZért tennie' cselekednie kell.Ha a konyvet gy olvasta el, hogy nem oldotta meg a feladatokat, akkor

menjen vissza az elejére, és kezdje e| elolrÓ,l az egészet! El kell jutnia azonmeggy 6z6dési g, hogy a pénz boldogít.

A fejezet legfontosabb gondolatai

A siker azt jelenti, hogy mindent elér, amit akar. A boldogság fogalmárrazt értjtik, hogy szereti is azt, amit elért.A jÓlét bősége szent és becsillnivalő, amely tulajdonosát arra k telezi.hogy saját lehetóségeivel egész életén át a társadalom hasznára legyen'A lcgjobb győgyír az értelmetlenség érzése és a kozony ellen, ha mások-kaltoródlink.Az adományozás bizonyítéka annak, hogy a pénz onnéljő helyen van'mert átérzi annak felelósségét, és segít másokon.Az adornányozás jelképezi az nmagunkba vetett bizalmat.Az adományozás azt jelenti, hogy elvárjuk a gazdagságot. És az elvárá.saink határozzák meg azt' amiben valÓban részesi.ili.jnk.Aki a világot szereti. azt a vilá.g is szereti. Aki pénzt ad a világnak' annaka világ vissza is adja a pénzt.Az adományozás éltetó erót és energiát ad az embernek.Gazdagnak lenni a fe lelósség vállalása nélkiil

- egyenló a boldogtalan.

sással.

ao

ao

230 231

Kitekintés: Hogyan tovább?

,,A kockázat és a félelem a jőlét felépítésének ellenségei. Tudás-s al m indkett ó \egy 6zhetó.',

C harles G ivens : Wealt h W it hout R is k

Most már ismeri a mÓdszereket és a stratégiát, amelyekkel meg tudja vál-toztatni saját és k rnyezete é|etét. A konyv vé-gére elérkezve két lehetóségevan. Az egyik' hogy azt gondolja: ,,olvastam valami érdekeset'', és ezutánis minden megy tovább, mint eddig. A másik eshetóség, ho.gy elhatározza:vá|toztat eddigi életmődján, és nekivá.e rendbe hozni az anyagi tigyeit. Kon-cepciÓt vált, hogy részestiljciri a csodában, és teljes mértékben átteryezi azéletét.

Cicero Vagy DémoszthenészCicero és Démoszthenészazantik világ leghíresebb szÓnokai. Cicero be-

széde után a k zonség fe|állt, tapsolt, és lelkesen kiabált: ,,Micsoda gyonyo-rÚÍbeszéd!'' De ha DémoSZthenéSZ beszélt, felálltak, és azt mondták: ,,Mcn-jÜnk, cselekedjiink!''

- és így is tettek.Haezt a k nyvet, minden konzekvencia nélkLil, egyszerÚíen félreteszi, az-

zal' hogyjő konyv volt, és olvasott benne néhány tij otletet, akkor az egész-nek semmi értelme nem volt, csak elpazaroltuk az idónket - tn is, és én is.

Jim RohntÓl származik az a mondás: ,,Kétféle ember létezik' Mindkettenelolvassák egy konyvben, hogy almát ennijő. Mindketten ismerik a szÓlást:>Naponta egy alma, és nem beteg a gyomra.( Az egyiktik kcjzli: >Ttbb hártér-informáciőra van szi.ikségem.< A másik bemegy az elsó z ldségboltba,és vesz egy kilÓ almát.''

Az, hogy ,,a tudás hatalom'', az onmagában még nem igaz. Csak ,'a fel-használt tudás hatalom''. Ezért jő' ha azonnal eldcjnti, hogy a fontos tanácsokkozlil rnelyiket kezdi most azonnal megvaliisítani.

Vágjon neki e.uy istneretlen, kÜlciIltjs t.t(ilz:tsttlt|'. lttttt.ll t.tItIrrli Icptttcré-szebb álrnait is híittérbe szorítja.

Így jártam én is. amikor rnegfogadtattt tltrtíltlitlt lllltltt.slit. [.s ltz c ktnyv.bcn is kifejtett elvek szerint átrendeztcrtl ltz t.It.lt.tItt.l' |,t'r'ye tl lz OIr életemesternr !

Fontos tanács

Tegyerr tnc.e Ininden szliksé.seset azért. Irogy slt1lit jőlétét felépítsc!pénz boldogít - ezért legycn célja a jÓnrÓd.

onma.eának és másoknak is cir rnct okoz, ha adományoz-.

I}iztonságban és véclvc érczzuk nlagunkat' ha tudjuk. hogy mc.eÍc-

leló anyagi háttérrel rendelkcziink.Ahogyan nó a vagyona, rigy erósodik a szcmélyisőgc.A pénz lehetóvé teszi a szabad életet. Azzal foglalkozhat. amit sze-ret, ami a tehetsé.gének megfelel' és ami másoknak is használ.A pénz lehetóvé teszi, hogy fejlessze saját és mások képességeit.A pénz akkor kap t lzottjelentőséget, ha nincs.A pénz nem cél, hanem támasz.Ha anyagila-g biztonsá.ebar.r érzi ntagát, csak akkor tucl igazárr azonnek fontos dolgokra koncentrálni.A pérrz se'rít' hogy a pozitív tulajdonságok jobban Órvénycsr"iljenek,hozzájó:rul, hogy az otletek szabad utat nyerjenek.Egycns ly csak pÓttz jelenlétében lchctséges' Ha pénze Van, ren-delkezik az'za| a nyugalomrnal, hogy élete egyéb terLileteivel is tGrődjék.

o A pÓnz izgalmasabbá és változatosabbá tesz'i az életét. ott él' aholakar. tis olyan ismeretsÓgct kot. amilyenre vágyik.

o A pénz segít abban' hogy ne a szÜkség kényszere alatt' hanem gyossza be az idejőt' ahogyan jÓl csik. ahogyan az e.eyénisé.eének alcginkább megfelel.

o A pénz hatalom. általa lchetősége nyílik arra, hogy jő értelernbenbefolyásolja a kornyezetét.

o A pénz olyan emberekkel hozza ssze' akik nem engedik meg,hogy on kcvesebbel is mcgelé.eedjen, rnint amennyire képes.

Képzelje el a kcivetkez helyzetet:Hét éven kere szt|il valaki egyszerr]íen bek ltÓz|k az életébe. A lakásábart

233

oa

oa

ooao

él, használja a kulcsait' és mindenhczhozzá1ut, arni onnek kedves és a szivéhez nótt, és amiért kcményen nlegdol'sozott.

Ez a személy lépten.nyomon kciveti. figyeli a munkahelyén' belenéz aszámlái kivonataiba. Arnézi a terveit' és késÓ.bb ellenórzi a megvalÓsulásu-kat. Ezt a személyt fogja látni, ha kritikus szemmcl a ttik rbe néz.

Az illető nem nás, rnint on' az a szcnlélyiség. arrre lyct elnyert azá|ta|,hogy tett valamit. A kérdés csak az: milyen ember lett? Mibcn hisz. rnit cse-lekszik' rnilyen elvei vannak? Milyen barátok veszik korÜl? Kit szeret? Holél. és mire b|iszke?

Milyen irányba halad pillanatnyilag? A konyv elején már feltette magá-nak a kérdést: Hogyan élek hét év mr-ilva, ha minden marad a régiben, hasemmi nem változik? Bi;.,tos abbun, hogy olyan k riilményeket akar, ame-lv e k ktj zé, ha n e m,- á lt o zt at, fe l Í a rÍ ő zt aÍ hcÚ at l a n ul e lj ut ?

John Naisbitt mondta: ''A legjobb mÓdja annak, hogy megjÓsoljuk a jo-vót, ha világos képtink van arrÓl, hogy ebben a pillanatban mi t rténik.'' Le.gyen ószirrte rrmagávall Ha elolvasta ezt a kcinyvet' vonuljon vissza egykicsit' és gondolkozzon e l arrÓl, hogy milyen irányba akar továbbmenni!

Szcrctne fejlódni és tanulni? Ha így érez, hálás vagyok érte' hogy hozzá-.járulhattam ehhez. Írjon nekcm! Na.eyon orÜlnék az on lelkes izgalmának..falán egyszer írhatok majd az on sikerttrtcnetérő1 is. Nagy az esélye, hogyegyszer sszefutunk valahol. Talán nincsenek nagy szárnban azok az embe-rek. akik csodára képesek, de rnivel rendkív l mozgékonyak, mindeniittmegtalálhatÓk.

Konnyebb elérni a jo|étet, ha csapatban do|gozunkMiután meghozta dontését, csatlakozzon e.ey olyan ernberekbÓ1 állÓ cso-

porthoz, akik a legjobbat szeretnék kihozni magukbÓl! Akik csodákra képe-sek, akik nlinde nt megtesznek annak érdekében' hogy céljukat elérjék. Akiknaponta egyre nagyobb és nagyobb eredrnényeket céloznak meg, és akik tá-mogatják. Akik nern engedik meg, hogy kevesebbel is beérje, mint a legjob-bal. ami ontÓ,l telik. Ezeknek az cmbereknek a kcizelsége már onmagábanis állandÓan azt azérzést víltja ki Onbol. hogy fejlódnie, n vekeclnie kell.Az ilyen emberek társasága a le.enaeyobb ajándék, amelyct csak kívánhatmagának.

Ilycn emberek k zé tartozni ugyanakkor élvezetes is. Ha valakit megkér-deziink, hogy mi volt eddi-ci legszebb élménye, leggyakrabban olyan ese.ményekrÓ,l hallunk, amelyet a megkérdezett egy csapat tagjaként élt át. Amegfeleló, kiválÓ emberekbÓ,l állri kornyezet ugyaniS olyan teljesítmények-re tud tsztÖnozni, amelyekre cinrnagunkban alig lennénk képesek.

231

Adja tovább, amit hallott!Végezetlil arra kérem: adja tovább aZ cltllr'ltstrtt irrlilr rrrlici katl Segítsen

hozzá, hogy minél tobben tudják: a j<ilÓt rrrirrtlt.rtki szlirttlira clérhetó.Hogy ez miért fontos, annak két oka vatt' l lIrísz-(ir is: lilta|ában azt tanítjuk

a legszívesebben, amit tobbnyire nekLink rtlagtrrtktlak is rnc.g kell tanulnunk.Ha megosztjuk otleteinket másokkal. 11gy sajÍt gondolataink is jobban ki.kristályosodnak, ős így erósebben tudunk crnlckezni a számunkra fontosdolgokra is. Másodszor: hihetetlen boldogsírgot jelent látni. hogy valakinekaz életében a mi kozremri,kodési'inkkel pozitív változások mennek végbe.

Most már tudja, hogy mit és hogyan kell véghezvinnie. Ezután j n a leg.fontosabb lépés: cselekedjen! Cselekedjen. amilyen gyorsan csak lehet!

Csclekedjen nmagáért és másokért! Teljesítsen tobbet, mint amennyit va-

laha is elvártak ontÓt! Váljon a legjobbá, amire csak képes!

Me.egyózódésem' hogy mi valamennyien egy missziőt t ltlink be, és vanértelme az életijnknek. Teljesen mindegy, hogy most hol áll! Csak az számít,hogy milyen irányba indulel.

A gazdagság az tn sz letési joga - ezt soha ne feledje! onnek jár egy

hely a napos oldalon. Legyen az élete mestermíí! Bizonyítsa be trrmagánakés a kornyezetének, hogy hét éven beltjljÓmÓd lesz!

Személyes kívánságaimMost elbricsLizom ontÓ.l. és ritravalÓként a k vetkezÓket kívánom::,,E'ljen szÜletés adta jogíval!Legyen nagyon sikeres és gazdag

- lelkileg' szellemileg és anyagilagegyaránt!

Éljen egészségben, boldogságban és békében, oromtcli kapcsolatok kGzott!

Találja meg élete érteImét, hogy olyan tevékenységet végezzen, amelyonnek or met okoz, megfelel a képességeinck, és mások számra is hasznos!

Fejlessze tehetségét, hogy czáltal is megtalálja helyét ezen a világon!Tanuljon és fejlődjon, ho.ay a legjobbá váljék' amire csak képes!

Érezze azt aZ e|ége:]ettséget, amikor circimét és gazdagságát másokkal is

megosztja!Éljen sziiletési jogával, és le gyen az é|ete rnestermÚí!

235

II.

III.

IV.

Az UFS Etikai kodexe

I. E|ktitelezettség: Légy elkcitelezett az UFS és szakmai veze-tód iránt!

Az értékeknek megfeleló munkatársak: Csak olyan mun-katársakat vegyé| fel, akik 30 km-en beliil laknak' megfelel-nek az UFS értékeinek, és akikkel hosszri távon is szívesendolgozol egytitt. TartÓzkodj a negatív és a ktizonyos embe-rektÓ1!

Heti megbeszélés és ellenÓ,rzés: Hetente legalább egyszerszemélyesen egyeztesd és tervezd meg munkatársaddal a cél-jait, az álta|a e|végzendÓket, és ellenórizd ót fo|yamatosan!

D ntés: Ha dontés sztiletett, azt be kell tartani és tartatni. Eznem mindig k nnyrí, de a dcintés a saját és a csoport érdekeitszolgá|ja.

V. Üres fecsegés: Ne kezdem ényezztires fecsegést, és ne figyeljrá| A pletykák és a meggondolatlan kijelentések szétz1|á|iáka teameket.

VI. Napi kapcsolattartás: Minden nap beszé|j munkatársaidda|,motiváld és kontro|láld Óket! Használd avezetíi nyomtatvá-nyokat, mert csak így kapsz reális képet teamed be|yzetérí.

vII. Az adott szrí betartása: Az emberi és tizleti kapcsolatokbanaz adott szó szerzódéserejíí, és k telez. Ehhez minden k rtil-mények k zott tartsd magad!

VIII. Pé|daképhatás; Munkatársaid és kcirnyezeted számára|égyemberi és szakmai példakép! Ne feledd: megjelenéseddel' vi-selkedéseddel és szakmai felkésztiltségeddel magadat, mun-katársaidat és az UFS-t képviseled!

IX. A meeting: Vegyél részt minden meetingen, és gondoskodjrÓla, hogy munkatársaid is jelen legyenekI A meeting a folya-matos informáciőáramlás és a feltoltódés forrása.

X. KommunikáciÓ: A team-felépítésnek megfelelóen tartsd beaz informáciÓáramlás szabályait! A pozitív híreket kozvetlenmunkatársaiddal oszd meg' a problémáidat viszont szakmaivezetóddel beszéld megI

XI. Folyamatos képzés: Torekedj arra, ho-ey a legjobb légy ab.ban, amit teszel! Folyamatosan vegyél részt oktatásokon, ol-vass, és fektess be saját képzésedbe! Használd a2|. századinformáciÓtechnolőgiai vívmányait !

XII. Egészséges é|etmőd: Megszerzett tudásod és szellemi tÓ,kéd

megírzése érdekében ővd azegészségedet, testedet éS fiziku-modat tartsd karban!

XIII. Társadalmi szerepválla|ás: Vállalj aktív szerepet kornyeze-ted formálásában és jobbá tételében ! Igyekezz bevonni mun.katársaidat is!

XIV. Biiszkeség: Do|gozz rigy, hogy btiszke lehess a szakmádra'az UFS-re, és mindarra, amit létrehoztáll Élj rigy, hogy a csa-ládod is részesévé válion ennek!

236 z) I

Anyagi gond1ai vannak? Ha netán n ncsenek' akkor is, vajon van e|égpénze ahhoz, hogy akár egmereszebb a malt is megva|ósítsa? Ez a

könyv megmutatja onnek a jómódhoz, az anyagi függet|enséghez ésa biztonsághoz vezető utat, amely nem csupán a ,,szerencsések'' ésa ,,SlJperteÍ.etsegeSe.

.' SZa-a.a 1arhato' Bodo Schá'e' fe fed. onnek a

^ leggazdagodas trl...ait, eS aZon1a' a'(aIn^azhato e.edrréryes tec^ r;k á

raI lS d]dnl a pentle rdro QdZod nodashoz.

A ].orvvoó] meg tL'dhatja,

! mi az a 11 módszer, ame|lye| akár márhoInaptó| nove|ni tudja bevételet;

l hogyan tud megIepoen rovid idó aIatt e|jutni arra a szintre, hogy mártőkéje kamataibó| is meg tud élni;

l hogyan tud1a rovid ldő alatt fe|számo|ni adósságait, mikozben Vagyo.na tolyamatosan gyarapszik;

f azokat a pénzügyi ,,műhe|ytitkokat'', me yeket sajat erdekebenegyetIen bank sem áru na eI onnekI

,,Bodo Scháfer va|ódi lrpénzŰgyi mentorrr' Vá|lalkozók és alkaImazottak)Zanra'a egya'drt rnegrn;latja. l'ogya- tehet-et sze't valobar- l. e*el(e-dő vagyonra. A konyv Íe1raz, mozgosrt, és azonnaI alka mazható tUdáStao.

Stiddeutsche Zeitung

''Konyvében Bodo Scháfer bevá|t vagyonépltési módszereket iSmertet,es akar ata^nal s a t alrnalnal.o Denzkezelesi es be'er.tetesi tec^n'kakalmuIaI De.

Welt Am Sonntag

,,Bodo Scháfer a szakember magablztosságáva|, a jó tanítóra jeIlemzőhumorra] és sok sok konkrét példáva i usztrá|va vezeti veg g az o vasót az

elso millroToz vezeto -tor.Focus

^eolt o,,

YKOD: T1 6

2500 Ft

tsBN 963 9197 78 5

llil il illilillll ill I ll[|l I

llwww. bago !yva r, h u

újdonsáqok. információk. Vélemenyek