Közegészségtan

1

A MEGELŐZŐ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A NÉPEGÉSZSÉGTAN TÖRTÉNELMI KIALAKULÁSA

MIVEL FOGLALKOZIK A NÉPEGÉSZSÉGTAN?

- A betegségek megelőzésével, az élet meghosszabbításával - A lelki és testi egészség elősegítésével – a közösségek együttes erőfeszítése révén

ÓKOR Hippocrates

• nedvkórtan - vér (sanguis) - epe (cholae) - sárga epe (melancholae) - nyálka (flegma)

• őselemek • diéta • fűzfalevél főzet

• orvosi etika Galenosz, Pergamoni

• (római) görög orvos, anatómus • orvosi ismeretek rendszerezése • galenusi készítmények

- ánizzsal, fahéjjal, mézzel ízesített almapépet evett Celsus, Aulus Cornelius

• római enciklopédiaíró

• Hippocrates követője • összefoglaló munka az orvostudományról

- sebészet • gyulladás leírása

- tumor - rubor - calor - dolor

KÖZÉPKOR Járványok: - pestis - himlő Müller Regiomontanus

• 1471-ben írott, Heltai Gáspár által 1575-ben lefordított Csíziója, tudományos könyvecskéjéből

• „Nem jó fürödni semmiféle meleg jegyben". Ezzel három hónap máris kiesett az évből.

Közegészségtan

2

• „Ha fürödni akarsz vagy köpölyöztetni, holdfogytában jó, amikor a hold a Bika jegyben van, vagy Ikrekben, Rákban, Mértékben (azaz: Mérlegben), Skorpióban és Halakban". A Hold körülbelül két és fél napot tartózkodik egy-egy jegyben,könnyen kiszámítható tehát, hogy évente összesen tizenöt nap választhatott magának fürdőnapokat az, aki akkoriban összhangban akart cselekedni a csillagokkal.

Paracelsus (Theophrastus Bombastus von Hoheinheim (1493-1541) • kémia alkalmazása az orvoslásban • kísérletes kémia megalapítója • foglalkozott a foglalkozási betegségekkel

Girolami Fracastoro (1478-1553) • a modern járványtan megalapítója • 1530 - Syphilis seu morbus Gallicus

• 1546 - De contagione et contagiosis morbi et eorum curatione Libri III • Betegségek terjedését írta le:

- ad distans – levegő által - per formitem – tárgy által - per contactum – érintkezés útján

Georgius Agricola (Georg Bauer) • a bányászok foglalkozási megbetegedéseit írt le

ÚJKOR Bernardino Ramazzini (1633-1714)

• 1700 „De morbis artificum diatriba” • a foglalkozás-egészségtan és a munkahigiéné megalapítója • leírta a pneumoconiózist

• üzembiztonság - védő intézkedések bevezetése • egészségkárosodást szenvedettek kompenzációja

Edward Jenner • a modernkori védőoltások atyja

- himlő elleni védőoltás (1796) Semmelweis Ignác (1818-1865)

• „az anyák megmentője” • 1847 „Minden medikus vagy orvos, aki a kórtermekbe vizsgálat elvégzése céljából belép,

köteles kezét alaposan megmosni, mégpedig klórmészoldatban, amely a kórtermek bejáratához közel, megfelelő mosdótálakban található. Ez a fertőtlenítés elegendőnek látszik a vizit előtt. Az egyes vizsgálatok között a kezek csak szappannal és vízzel mosandók.”

Louis Pasteur (1822-1895) • mikróba elmélet

• lépfene, baromfikolera elleni védőoltás • 1880 veszettség elleni védőoltás

• 1885 veszettség elleni védőoltás alkalmazása emberen • pasteurizálás – élelmiszerek romlásának megakadályozása

Közegészségtan

3

Joseph Lister (1827-1912) • 1865 - karbolsav antiszeptikumként történő alkalmazása

Robert Koch (1843-1910) • 1882 - tuberkulózis baktérium felfedezése • 1883 - kolera baktérium felfedezése

John Snow (1813-1858) • az epidemiológia megteremtője • 1854 – kolerajárvány Londonban

• A levegő vagy a víz terjeszti-e a kolerát? Edwin Chadwick

• 1842 – A dolgozó népesség egészségügyi helyzete Nagy-Britanniában

• Várható átlagos élettartam: - nemesek – 43 év - kereskedők – 30 év - munkások – 22 év

Max Pettenkofer (1818-1901) • a közegészségtan megalapítója • a víz, a talaj, a levegő betegségek terjesztésében betöltött szerepe

• tápanyagok energiatartalmának meghatározása • 1865 – a világ első közegészségtani tanszéke

A MEGEL ŐZŐ ORVOSTAN TÁRGYKÖREI Közegészségtan: - környezet-egészségtan - munkaegészségtan - táplálkozás- és élelmezés egészségtan Járványtan: - fertőző betegségek járványtana - nem fertőző betegségek járványtana Magatartás- és társadalom-egészségtan: - egészségfejlesztés (egészségmegőrzés) A MEGEL ŐZŐ ORVOSTAN MÓDSZEREI

1. Demográfiai, epidemiológiai, - szociológiai módszerek

2. Fizikai mérések, vegyi elemzések, - mikrobiológiai módszerek

3. Epidemiológiai vizsgálatok, állatkísérletek, - sejttenyészeteken végzett vizsgálatok, - molekuláris biológiai módszerek

4. Megelőzés, ellenőrzés

Közegészségtan

4

MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ)

Közegészségtan

5

Az Egészségügyi Világszervezet

• World Health Organization (WHO) • Az ENSZ egészséggel foglalkozó szerve, 193 tagországgal • 1948. április 7-én alapították, székhelye Genf • 6 regionális központja van • Egészség-definíciója: „…nem csak a betegség illetve fogyatékosság hiánya,hanem a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota.”

Egészségdeterminánsok

• Jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok) • Társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége) • Iskolázottság • Foglalkoztatottság és munkakörülmények (gazdasági helyzet) • Fizikai környezet • Magatartási, életmódtényezők • Egészséges fejlődés (gyermekkor) biztosítottsága • Egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége • Genetikai (biológiai) tényezők • Kulturális sajátságok

Morbiditás

• valamely betegség gyakoriságát kifejező viszonyszám egy adott lakosság körében. • egy-egy naptári évre számítják ki 100.000 lakósra vonatkoztatva.

• A megbetegedések évi számát a népesség évközépi számához viszonyítjuk • M = (vmely betegségben megbetegedettek száma/lakosság évközépi száma) X 100.000

Mortalitás

• valamely betegségben bekövetkezett halálozás gyakoriságát fejezi ki. • Mt = (a vizsgált betegségben meghaltak száma egy év alatt/A vizsgált évre vonatkozó

lakosság évközépi száma) X 100.000 Letalitás:

• azt fejezi ki, hányan halnak meg 100 beteg közül. • a kérdéses betegség veszélyességét is mutatja.

• L = (valamely betegségben elhaltak száma/ ugyanazon betegségben megbetegedettek száma) X 100

Közegészségtan

6

A közegészségtan területei: Település és környezetegészségtan:

• levegőhigiene • talajhigiene

• hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás • vízhigiene, • szennyvizek

• lakóépületek, lakóterületek higiénéje

Táplálkozás és élelmezés-egészségtan

• tápanyagok • tápanyag és energia forgalom

• táplálkozási szokások • élelmiszerek tárolása, szállítása

• mérgező anyagok az élelmiszerekben • közétkeztetés higiénéje

• ételmérgezések, ételfertőzések

Munka- és foglalkozás- egészségtan

• az ember és a munkakörnyezet • a munkavégzés általános követelményei

• fizikai, szellemi munka hatása a szervezetre • a munkakörnyezet fizikai és kémiai kockázati tényezőiből eredő ártalmak

Sugáregészségtan

• az ember, társadalom és a környezet kapcsolata az ionizáló sugárzással • a sugárvédelem fizikai alapjai

• dózis fogalmak • biológiai hatások

• ionizáló sugárzás által okozott ártalmak • a sugárvédelem alapelvei, célja

Gyyermek és ifjúság egészségtan: • fogalma, feladatai, kapcsolata mástudományágakkal • általános higiénés követelmények az oktatási és gyermekintézményekben

• az iskolai munka mentálhigiénéje • iskolán kívüli tényezők szerepe a gyermek testi és lelki egészségmegőrzésében

Közegészségtan

7

Humán ökológia, az emberi tevékenység és az ökoszis ztéma,

környezetvédelem

� Humán ökológia

� Az ökológia az élőlények és környezetük kölcsönhatásával foglalkozik. A humán ökológia az általános ökológia része, ezen belül az ember és környezete kapcsolatával foglalkozik.

� A bioszféra a környezetünk, ami a következőkből tevődik össze: • légkör (atmoszféra); • víztér (hidroszféra); • szilárd kéreg (litoszféra).

� A bioszférának azt a részét, amelyben az emberi tevékenység érvényre jut, nooszférának nevezzük. A bioszférán belül az élettelen egységeket biotopoknak, nevezzük, míg az élő állat- és növénytársulásokat biocönozisnak nevezzük. Az ökoszisztéma ennek a kettőnek az egysége.

� Az ökoszisztémát meghatározott fajösszetétel, egyedszám jellemzi, amelyek mennyiségi és minőségi változása szűk határok között ingadozik. Normálisan a rendszer dinamikus egyensúlyban van.

� Ebben az állapotban a rendszer öntisztulási képességgel jellemezhető, ami azt jelenti, hogy meghatározott mértékű szennyezést közömbösíteni tud anélkül, hogy a fajösszetétel és az egyedszám megváltozna.

� Civilizáció és urbanizáció hatása

� Ma már kevés az olyan önszabályozó ökoszisztéma, ami emberi beavatkozás nélküli dinamikus egyensúly áll fenn. Ezek a területek a természetvédelmi körzetek.

� A külső szabályozású ökoszisztémákat emberi beavatkozás tartja fenn: művelés alatt álló mezőgazdasági területek.

� A kultúrsivatagok olyan ipartelepek, városok, megapoliszok, ahol az ökológiai egyensúly még mesterséges beavatkozással sem tartható fenn.

� A civilizáció létrejötte, az iparosodás, az ezzel járó környezetszennyezés, a közlekedés, a környezetben megjelenő mind több mesterséges képződmény és az ezzel szemben csökkenő zöld környezet jelenti a humán ökológia legnagyobb problémáit. Az emberi tevékenységgel, mint az ökoszisztéma negatív változásának kiindulópontjával 1968-ban a „Római klub” foglalkozott először.

� Az ökoszisztéma megváltozása természetesen visszahat az emberi szervezetre. Számos új „civilizációs betegség” jelent meg az utóbbi években, mert az emberre visszairányuló kedvezőtlen hatásokat az emberi homeosztázis csak bizonyos határok között képes kiegyensúlyozni.

� Típusos ilyen betegségek a cardiovaszkuláris betegségek, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, a stressz, a pánikbetegség, az emelkedő suicid tendencia, a közlekedési balesetek, egyes légzőszervi megbetegedések.

Közegészségtan

8

� Az összes emberi megbetegedés legalább 20-25%-ában a környezeti hatás biztosan igazolható.

� A környezeti ártalmak prevenciója

� A primer prevencióban a károsító ágenssel való találkozást előzzük meg. Ez elsősorban népegészségügyi feladat, amit törvényi szabályozás kell, hogy segítsen.

� A secunder prevencióban a szűrővizsgálatokkal igyekszünk minél korábban diagnózist felállítani.

� A tercier prevenció feladata a betegségek kiújulásának, rosszabbodásának megakadályozása.

� Ezekhez a programokhoz higiénés normákat kell meghatározni, majd ezt követi a környezetvédelmi programok kidolgozása, az intézkedések végrehajtása és ellenőrzése.

� Környezetvédelem

� A környezetvédelem elsősorban műszaki, gazdasági jellegű tevékenység, de elképzelhetetlen nevelő, oktató komponens nélkül. Kiemelt terület a természetvédelem, ahol az önfenntartó ökoszisztémák és a védett területek fokozott védelme a cél.

� A környezetvédelem feladata a tönkretett természeti értékek helyreállítása. Ehhez szükséges a levegő tisztaságát védő berendezések üzemeltetése; a korszerű ivóvízellátás és szennyvíz-elvezetés; a hulladékeltávolítás és a korszerű hulladékkezelés; a települések emberközpontú tervezése, rendezése, az utak, a közlekedés fejlesztése.

� Az ÁNTSZ-eknek fontos szerepük van a környezeti eredetű betegségek prevenciójában. Az alapellátás szakmai felügyelete és a szűrőközpontok felállítása révén pedig részt vesz a népbetegségek szekunder prevenciójában is.

Vízhigéné: vízkészletek, ivóvíz, fürd ővíz, felszíni vizek � Vízhigiéné

� A Föld felszínének mintegy 71%-át vízréteg borítja, ám a hidroszféra 99%-a az óceánokban van, és csak 0,1%-a alkalmas ivóvíznek. A vízkészlet felszíni, felszín alatti vizekből és vízpárából tevődik össze. Ezek a természetben hidrogeológiai ciklusban kapcsolódnak össze.

� A víz keménységét karbonátok, bikarbonátok, szulfonátok, nitrátok, kloridok adják. Ennek mértékét Magyarországon német keménységi fokban mérjük: 1 nko = 10 mg kalcium-oxid / 1 liter víz. A kemény vizek alkalmatlanok főzésre, mosásra, kazánok üzemeltetésére, a textiliparban, a vegyiparban, söriparban történő felhasználásra.

� A vízhigiéné felel a vizek természetes összetevői, szennyező anyagai, mikrobái egészségkárosító hatásainak elemzéséért, feltárásáért és karöltve a környezetvédelemmel a prevencióért.

Közegészségtan

9

� A vízellátás történhet a felszíni vizekből (folyók vagy tavak), illetve e felszín alatti

vizekből. • A felszíni vizekből történő vízellátás módjai:

» mesterséges tisztítás; » parti szűrés; » vízdúsítás (elsősorban ipari és mezőgazdasági célra).

• A felszín alatti vizekből történő vízellátás módjai: » talajvízből (ásott kút, könnyen szennyeződhet); » karsztvízből; » rétegvízből (az ivóvizek 95%-át ily módon adják).

� A vízszennyezés lehet kémiai, fizikai és biológiai jellegű.

• A kémiai vízszennyezés történhet » szervetlen vegyületekkel (nehézfémek, higany, ólom, nikkel, cianidok) és » szerves vegyületekkel (olaj, detergensek, növényvédőszerek, trágyák, aromás

szénhidrogének). • A fizikai vízszennyezés

» radioaktív sugárzó anyagok vízbe jutása vagy » hőszennyezés (erőművek hűtése, ami csökkenti az elnyelt oxigén

mennyiségét, így rontja a vízi élőlények életfeltételeit és gátolja a vizek öntisztulását.

• A biológiai vízszennyezés » élő kórokozók megjelenése a vízben.

� Ivóvíz

� Különböző víztípusok: • Ásványvíz: 1000 mg/l oldott sótartalom fölötti víz. • Termálvíz: 26 oC fölötti víz. • Gyógyvíz: bizonyítottan gyógyhatású, lehet egyben ásványvíz is. • Karsztvíz: mészkő és dolomit hegységek repedéseiből szivárgó víz, ami ivóvízként

hasznosítható. � Az ivóvíz minőségkövetelményei:

• ne legyenek benne kórokozók, egészséget károsító kémiai anyagok; • legyen jó ízű, hűs, kb. 12 oC-os; • legyen tiszta, színtelen, szagtalan, mentes idegen íztől; • legyen megfelelő mennyiségben, nem túl drágán előállítható.

Közegészségtan

10

� Ásványi anyagok az ivóvízben

1. Nitrát, nitrit • Ivóvízhálózat hiánya, műszaki hibája és a fokozott műtrágyázás révén kerülhetnek

az ivóvízbe. A nitrit methemoglobinaemiát okozhat. Főleg csecsemőkben. Kisgyermekekben okoz problémát. Okai: a felnőttétől eltérő bélflóra, a vese meg nem tökéletes kiválasztó funkciója, HbF jelenléte.

• A nitrát, nitrit szennyezést az ivóvíz forralása nem szűnteti meg. • Határérték:

» nitrát 50 mg/l; » nitrit 0,5 mg/l.

2. Fluor

• Hiánya fogszuvasodásnak kedvez, magas szintjénél pedig fluorosis alakul ki: foltos fogzománc, csontelváltozások.

• Cariesprotektív dózis: 1 mg/l.

• Határérték: 1,5 mg/l.

3. Trihalometánok • Klórozási melléktermékek, íz- és szagrontók, hosszú távon máj- és vesekárosítók. • Határérték: 50 µg/l.

4. Arzén

• Dél-Alföldön tapasztalható, oka a földtörténeti korokból ott maradt jelentős arzéntartalmú üledék.

• Krónikus mérgezés esetén felléphet conjuctivitis, torokbántalmak, bőrelváltozások.

• Határérték: 10 µg/l.

5. Calciumoxid • Lágy víz esetén csontfejlődési rendellenességek tapasztalhatók. A kemény víz

védőfaktornak tűnik a szívinfarktus ellen, de emeli a vese- és epekövek létrejöttének kockázatát.

• Határérték: 50-350 mg/ l között.

6. Jód • Jódhiányos ivóvíz esetén nő a golyva prevalenciája.

� Ivóvíz mikrobiológiai tulajdonságai

� Az összcsíraszám az 1 ml vízben 20 oC-on és 37 oC-on kitenyésztett baktériumok számát jelenti. Az előbbiek főleg szaprofiták, a melegvérűekhez adaptálódtak, így igazi jelentőségük a 37 oC-on kitenyésztett baktériumoknak van.

� A coliform szám az 1 liter vízből kimutatható, 37 oC-on sav- és gázképzéssel laktózt bontó baktériumok száma. Ilyen pl. az E. coli, amin egyáltalán nem lehet az ivóvízben!

Közegészségtan

11

� A fertőzött víz ún. vízjárványok kialakulásához vezethet. Ezek ismérvei: • a megbetegedés helye egybeesik a vízellátás területével;

• hirtelen és egyszerre kezdődik, nagyszámú ember betegszik meg; • az ivóvíz fertőzöttsége kimutatható; • a vízforrás lezárása után tömeges megbetegedés nem fordul elő (de sporadikus

lehetséges az ürítők miatt). � Fürdővíz

� A fürdőkben ivóvíz minőségű vizet kell használni. A régi típusú medencék ún. töltő-ürítő rendszerűek, azaz megtöltik őket, és mikor már nagyon szennyezett a vizük, akkor leeresztik.

� A korszerű visszaforgatásos rendszerű medence, ahol a víz állandóan túlcsurog a medence szélén, lefolyik, és tisztítás után visszanyomják.

� A leggyakoribb fertőzések az enteritisek, keratoconjuctivitis és Trichomonas fertőzések. � Algásodás esetén a tisztításhoz a vizet le kell engedni és a medence falát szintén tisztítani

kell (az EU szabvány szerint a klórozás már nem megengedett). � Felszíni vizek

� Magyarországon a felszíni vizek 95%-a külföldről érkezik. A felszíni vizekben sok a nehézfém, a peszticid és a műtrágya, az öntisztuló folyamatok károsodtak. A kémiai és a biológiai szennyezés aránya nagy.

� A Duna vízminősége általában I. osztályú, bár a felső szakaszon a szlovák határhoz közel II. osztályúvá romlik. A főváros szennyező hatása szintén jelentős mind mikrobiológiailag, mind pedig nehézfémek tekintetében.

� A Tiszánál ugyanez a helyzet, Románia felől érkező vizekkel II. osztályúvá romlik. � A Balaton I. osztályú vízzel rendelkezik.

� Az eutrophizáció a természetes vizek szervetlen és szerves anyagokkal történő

túlterhelése. Az algák elszaporodnak, az oxigénhiány a fajok pusztulásához vezet, a toxikus anyagok a vízi szervezetek egy részét kipusztítják, és a víz holtvizzé válik.

Közegészségtan

12

Levegőhigiéne: légszennyez ők és jelent őségük (szmog-képz ők, klórozott és poliklórozott vegyületek, PAH,

ólom, azbeszt, pollen)

� A leveg ő egészségtana

� A légköri levegőt két nagyobb részre oszthatjuk: • homoszféra (80 km magasságig); • heteroszféra (80 km fölött).

� A homoszféra további két rétegre osztható: • troposzféra (legalsó, Magyarországon 10-15 km); • sztratoszféra (ennek 20-60 km közötti része az ozonoszféra).

� A troposzféra összetétele a Föld felszínéhez közel: • nitrogén (78%); • oxigén (21%); • nemesgázok (0,97%); • széndioxid és vízgőz (0,03%).

� A levegő természetes szennyező forrásai: sivatagi és vulkanikus porok, hurrikánok,

erdőtüzek, bomló szerves anyagok, gáz halmazállapotú termékek. � A levegő mesterséges szennyező anyagai: közlekedés (50%), ipar (20%), háztartások

(30%). � A környezetbe a szennyező források által időegység alatt kibocsátott szennyező anyagot

emissziónak nevezzük, mértékegysége g/óra. A maximális emissziós koncentráció (CK ) a szennyező gőznek, gáznak vagy szilárd részecskének az átlagos emissziós normát maximum 30 percig meghaladó, megengedett koncentrációja.

� Az emisszió a levegőben transzmisszió során fizikai és kémiai változásokon megy át. A környezeti levegő aktuális szennyezettsége az immisszió, amit az emisszió és a transzmisszió határoz meg. Megengedett értéke (mg/m3, µg/m3) az a mennyiség, ami napi 24 órán át exponált emberen évtizedek alatt sem okoz károsodást. Az immissziós maximum (MIK ) a fél órán át engedélyezett nagyobb koncentráció.

� A klima változást elősegítő tényezők:

• A Földi élethez elengedhetetlen üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása (legfontosabbak: CO2, metán)

• Az ózonréteget károsító vegyületek (korábbi) kibocsátása (legfontosabb: CFC)

� Az IPCC jelentése a klima változásról: • A CO2 koncentrációja 1750-től 2005-ig 280 ppm (milliomod térfogat rész) körüli

értekről 378 ppm-re nőtt. • A metán légköri koncentrációja az ipari forradalom előtti időszak 715 ppb

értekéhez képest 2005-re elérte az 1774 ppb-t.

Közegészségtan

13

• Az utóbbi száz évben a felszín közelében a levegő hőmérséklete 0,74 Celsius fokkal emelkedett.

• 1978 óta az északi tengerek jégtakarója tízévente mintegy 3 százalékkal kisebb területre zsugorodik, sőt a nyári időszakban ez a csökkenés eléri a 7 százalékot.

� Mi várható? • Földünk átlaghőmérséklete 1,0 es 6,3 Celsius fok közötti mertekben melegedhet

attól függően, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésből milyen határok • közötti üvegház-gáz kibocsátás következik be.

• A jelentés szerint 2090-es évekre – a jelenlegi trendet figyelembe véve – a 20. század végi értekhez képest 0,18 – 0,6 méterrel emelkedhet a világtenger szintje.

• Gyakoribba válnak a szélsőséges időjárási viszonyok: nagy erejű viharok, hirtelen lezúduló csapadék, hőhullám várható.

A klima változás egészségre gyakorolt hatásai:

• Szélsőséges meteorológiai események akut hátasa: szárazság, áradás, hurrikán, extrém hőség es hideg

• Aszályok hátasára fokozódó éhínség (főkepp a fejlődő országokban)

• A melegedés hátasára nagyobb esetszámmal fordulhatnak elő fertőző betegségek: – Hasmenések: szezonalitás kiszélesedése – Malária: Anopheles szúnyog elterjedése – Rágcsálok (betegség rezervoár) elszaporodása

• Télen gyakoribb légúti megbetegedések esetszámának csökkenése várható Az ózonréteg elvékonyodása

• A sztratoszférában (15-35 km) tálalható, véd az UV sugárzás ellen • Bizonyos gazok (CFC) karosítják • 1978: Svédország betiltja ezek használatát

• 1985: Az antarktiszi ózonlyuk felfedezése • 1987: Montreali jegyzőkönyv a gázok visszaszorításáról (majd kivonásáról)

• 1997: A CFC anyagok teljes betiltása • 2003: az ózonréteg vékonyodása lelassul

• Évtizedenként 4%-kal csökkent az ózon mennyisége Az ózonréteg elvékonyodásának következményei

• Bőrproblémák – Melanoma és más daganatok – Dermatosis

• Szemproblémák – Keratitis, conjunctivitis – Sárgafolt-elfajulás

• Immunrendszer károsodás

• D-vitamin termelődés fokozódása • Elképzelhető védő hatás a szívbetegségek, cukorbetegség és bizonyos daganatok ellen

Közegészségtan

14

Időjárási frontok • Légköri front alatt a meteorológia egy határfelületet ért, ami két, alapvetően ellentétes

tulajdonságú légtömeg találkozásánál alakul ki. • Meleg front esetében a meleg levegő kisebb fajsúlya miatt felsiklani kényszerül a hidegebb

és sűrűbb levegőtömegre. • Hideg front eseten az melegebb levegőjű helyre érkező hideg levegő a magasba emeli a

melegebb, könnyebb levegőt. Fronthatások

• Hideg front � Paraszimpatikus túlsúly � Csökkent szerotonin szint � Mély alvás � Csökkent vérnyomás, pulzus � Trombózishajlam nő � Fokozott görcskészség (korai szülés)

• Meleg front � Szimpatikus túlsúly � Emelkedett szerotonin szint � Almatlanság � Növekvő vérnyomás, pulzus � Embóliaveszély nő � Fájásgyengeség

Közegészségtan

15

� Szmog

� Kedvezőtlen meteorológiai és szennyezési körülmények között alakul ki, a füsttel telített köd (smoke + fog). Két típusa ismert:

• redukáló típusú vagy londoni típus; • oxidáló vagy Los-Angele-i típus.

1. Londoni típusú szmog

� Főleg télen jön létre, ha magas a páratartalom és szélcsend van. Ennek magas a CO-

tartalma (fűtés). Ún. hőmérsékleti inverzió esetén a város fölé a magasban meleg légréteg áramlik, amely lenyomja és helyben tartja a hideg levegőt és a füstöt. Az inverziót köd kíséri.

� A ködszemcsékben másodlagos kémiai reakció zajlik, pl. a kén-dioxid kénsavvá oxidálódik.

� Az 1952-es londoni katasztrófában először conjuctivitis, fejfájás, majd mellkasi fájdalom, köhögés, köpet, dyspnoe, hányás, hasi görcsök jelentkeztek.

2. Los-Angeles-i szomg � Ez a típus nitrogén-oxid, nitrogén-monoxid, szén-monoxid, szénhidrogének és a

troposzférából bejutó 280-430 nm hullámhosszú UV-sugárzás hatására jön létre. � Hidrogénperoxid, aldehidek, salétromsav, szulfát- és nitráttartalmú aerosol jelenléte

jellemzi. A folyamatban a legveszélyesebb az ózon. � 200 µg/m3 fölött csökken a tüdő vitálkapacitása, a látásélesség és a koncentrálóképesség.

Pneumonia, tüdővérzés, emphysema, fibrosis és bakteriális pneumoniák kialakulását fokozza.

� Az ilyen, ún. fotokémiai szmog kialakulása jelentős mértékben az autópályákhoz és az autóutakhoz kötődik.

A szmog személyi hatásai:

� Pszichoszomatikus reakciók � Kötőhártya gyulladás, légzési nehézségek, krónikus légúti betegségek és

kardiovaszkuláris betegségek tüneteinek súlyosbodása, fejfájás, a levegő szennyezettségének tudata es érzékelése

� Szociális reakciók � Életstílus gyakran kötelező megváltoztatásának élménye (pl. korlátozott gépkocsi

használat, otthon tartózkodási kényszer) � Politikai - gazdasági reakciók

� Információgyűjtés, kártalanítási igények benyújtása a légyszennyezők felé, jövedelem kiesés, védőeszközök, gyógyszerek vásárlása stb.

Közegészségtan

16

� Légszennyez ő anyagok 1. Kén-dioxid

� Elsősorban barnaszenet égető erőművek, kőolaj-feldolgozók, szilikát- és cementipar, kénsavgyártó üzemek, papírgyárak, kohók, szénfűtésű lakások emittálják. A gépkocsit kipufogó gáza kén-trioxidot tartalmaz. Ezek hozzájárulnak a savas esők kialakulásához.

2. Szén-monoxid és szén-dioxid

� Városi levegő ubiquitaer szennyezői, fűtési idényben felszaporodnak. Minden széntartalmú égéstermék tökéletlen égésekor keletkeznek.

� Benzinüzemű motorok gáza 11%-ban tartalmazza, de dízel motorok nagy oxigén feleslegben égetnek, így itt nem keletkezik CO. A CO2 mindkettőben megtalálható.

3. Nitrogén-oxidok

� Az NOx.csoport 7 nitrogéntartalmú gáz keveréke. Legfontosabb az NO2 és az N2O. Kokszolók, vegyi gyárak, fölgázt égető hőerőművek, silók nagy mennyiségben emittálják. Benzinmotorok kipufogó gázában 0,5%, dízelmotorokéban 0,25% jut a levegőbe.

� Az esővízben oldódva savasesőt hoznak létre. A nitrózus gázok igen reaktívak, főleg szénhidrogénekkel lépnek napfény jelenlétében fotokémiai reakcióba, így oxidáns ózon keletkezik.

� Klórozott és poliklórozott vegyületek

� Ezek az anyagok alkotják a környezeti szennyező anyagok egyik legnagyobb csoportját. A legfontosabb forrásai:

• égetés különböző formái; • kipufogó gázok; • műanyagipar melléktermékei.

� A légkörben főleg gőzként vannak jelen, felszívódnak a légzőrendszeren, a GI traktuson

és a bőrön keresztül. A májban metabolizálódnak, felhalmozódnak a zsírszövetben. � Akut expozíció nyálkahártya irritációt, hányingert, hányást okozm klórakne jelentkezik,

ami évekig megmarad. DNS-károsítók, tumornövekedést iniciálnak. � PAH (policiklusos aromás szénhidrogének)

� Szén, kőszénkátrány, aszfalt, olaj és általában szerves anyagok nem teljes égésének az eredményeként keletkeznek. Fontos forrása a különböző hajtóanyagok nem teljes égésének eredménye.

� Nem illékonyak, a levegőben a finom por és koromszemcsékben vannak jelen. A légkörben nem bomlanak le, csak kimosódnak és a talajra, növényekre, felszíni vizekbe kerülnek.

� Biológiailag a legjelentősebb a benzpirén, ami többek között a cigarettafüstben van jelen, mint rákkeltő anyag. Megtalálhatók még a füstölt ételekben is.

� Egyéb vegyületek: naftalin, antracén, fenantrén.

Közegészségtan

17

Mechanikai rezgések által okozott egészségkárosodás ok: vibráció és zaj

� Mechanikai rezgés

� Rezgésnek nevezünk minden fizikai jelenséget, amely az időben időszakosan, periódikusan ismétlődik. Ha a rezgőmozgás energiája valamely közegben terjed, hullámmozgás keletkezik. Ez frekvenciával, hullámhosszal és amplitúdóval jellemezhető.

� Biológiai, élettani jelentőségüket tekintve a rezgések négy csoportra oszthatók: • infrahang; • zaj; • ultrahang; • vibráció.

� Vibráció

� A szervezetet érő rezgés természetesen a behatás helyén a legnagyobb intenzitású, de kiterjed a teljes testre. Ezért megkülönböztetünk teljes test vibrációt és lokális vibrációt . A szervezetben tovaterjedő rezgés frekvenciája változatlan, de a amplitúdója fokozatosan csökken.

1. Teljes test vibráció. � Hajózás során 0,05-1 Hz, egyéb közlekedési eszközön való utazás kapcsán 1-20 Hz

frekvenciájú egész test vibráció éri a szervezetet. � A hatás a KIR-ben alakul ki: gátlási folyamatok képződnek, károsodnak a subcortikális és

kortikális kölcsönhatások, vegetatív rendellenességek lépnek fel. Az expozíció mint stresszor hat.

2. Lokális vibráció. � Meghatározott testrész kerül kontaktusba a rezgésforrással, s kényszerrezgés formájában

átveszi azt. Ha a rezgésszám megegyezik adott testrész gerjesztő frekvenciájával, akkor rezonancia alakul ki, aminek speciális hatásai vannak.

� A lokális vibráció okozta ártalmak a következők: • Csont- és ízületi bántalmak: reflexmechanizmusok kifáradása után a mechanikai

károsodás fokozottan tevődik át a végtagra, így oseoporosis, exostosisok, ízületi kontraktúrák alakulnak ki.

• Érrendszeri elváltozások: az exponált területek kapilláris spasmus alakul ki, és Raynaud-tünetek jelennek meg. Kialakulása leggyakoribb 200-250 Hz körüli rezgés esetén.

Közegészségtan

18

� Zaj

� A zaj a különböző rezgésszámú és erősségű, minden fáziskorreláció nélküli hangok rendszertelen keveréke, aminek jellegzetessége, hogy „zenei minőség nélküli”. Az emberben diszkomfort érzést vált ki, fárasztó, idegesítő, dekoncentrációt okoz. Az emberi fül 16 – 4000 Hz között érzékel.

� A szervezetben kiváltott hatást a szubjektív hangérzettel lehet jellemezni. A fül tízszeres hangintenzitás különbséget kb. kétszeres hangerősség különbségként érez, így a hangerősséget leíró decibell (dB) a hangintenzitáskülönbség tízes alapú logaritmusa.

� Tartós zajhatás esetén felállítható egy adaptáció → fáradás → zajártalom szekvencvia.

Zajártalomról beszélünk, ha readaptáció már nem jelenik meg. A hátterében a Corti-szerv izolált károsodása mutatható ki. Zajártalmat okoz a 85 dB fölötti hangerősség.

� A károsodás mértéke függ a zaj frekvenciájától, intenzitásától és az expoziciós időtől.

� Kezdetben átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, a hallásküszöb emelkedik, de csöndes környezetben visszatér (readaptáció). A kezdődő foglalkozási nagyothallás jellemzője, hogy izoláltan van halláscsökkenés 4000 Hz körül.

� A zaj befolyást gyakorol a vegetatív idegrendszerre, a GI traktusra, a vérnyomást emeli, az anyagcserét fokozza.

� A megelőzés a lakókörnyezet és a munkahelyek lehetőség szerinti zajmentesítése, egyéni

zajvédő eszközök alkalmazása. Munkába állás előtt feltétlenül audiometriát kell végezni, ennek hiányában nem bizonyítható a munkahelyi nagyothallás.

� Zajban végzett munkásoknál időszakos hallásvizsgálat kötelező, a rendszeres orvosi felülvizsgálat keretében.

Közegészségtan

19

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai, legfontosa bb dózisegységei, sugárzási- és szöveti súlyzó-tényez ői.

Determinisztikus és sztochasztikus sugárhatások

� Ionizáló sugárzások

� Ionizáló sugárzások azok a korpuszkuláris (α, β, proton, neutron) és elektromágneses (γ, röntgen) sugárzások, melyek az anyagon történő áthaladásuk közben annak atomjaiból, közvetlen vagy közvetett úton, töltéssel rendelkező ionokat hoznak létre.

1. Alfa-sugárzás. Az atommagból He-részecskék lépnek ki, melyek sokszor ütköznek az

elnyelő anyag atomjaival, így intenzíven ionizálnak. Áthatolóképessége élő szövetben 0,01-0,1 mm.

2. Béta-sugárzás. Az atommagból elektronok vagy pozitronok lépnek ki, melyek ionizáló effektusa sokkal kisebb. Áthatolóképessége az élő szövetekben 1-2 cm.

3. Neutronsugárzás. Különböző energiatartalmú neutronokból áll, melyek sebessége is különböző. Ugyanannyira ionizál, mint az alfa-sugárzás, de áthatolóképessége jóval nagyobb. Az igen nagy energiájú neutronoké levegőben 2-2,5 km lehet. Ezek képesek láncreakció illetve maghasadás létrehozására.

4. Gamma-sugárzás. Gerjesztett állapotban lévő atommagokból kvantumokban kibocsátott nagy energiájú kisugárzás, melynek ionizáló hatása kifejezett. Áthatolóképessége a levegőben akár 3,5 km.

5. Röntgensugárzás. Lényegében gamma-sugárzás, de energiája és hatótávolsága kisebb, míg ionizálóképessége azzal megegyező. � Ionizáló sugárzások forrásai

� A sugárforrás lehet természetes és mesterséges. A természetes sugárforrás lehet külső (kozmikus sugárzás, földkérgi sugárzás) és belső (lenyelt, inhalált sugárforrás).

� A mesterséges sugárforrás eredete lehet orvosi tevékenység, nukleáris kísérlet, atomenergia-ipar, és atomerőmű baleset.

� Legfontosabb dózisegységek

1. Radioaktivitás. Radioaktív elemek esetében a sugárzás aktivitását a másodpercenkénti bomlás számával jellemezzük.

• Bequerel (Bq) = bomlás / sec.

Közegészségtan

20

2. Sugárterhelés. A biológiai hatás a sugárzásnak az elnyelt részétől függ. Az elnyelt dózis (DH,T) mértékegysége a Gray, amit állandó intenzitású sugárzás mellett, 1 joule energiaközlés esetében, 1 kg tömegű anyag nyel el.

• Gray (Gy) = J/kg.

3. Dózisegyenérték. A különböző típusú sugárzások azonos dózisának nem azonos a biológiai hatása, ezért a kiváltott effektus meghatározásához összehasonlításukra is szükség van. Ez az egyes sugárfajtáknak a röntgensugárzással való összevetésével, az ún. relatív biológiai effektus meghatározásával történik.

• Egy sievert az a dózis, amit 1 Gy röntgensugárzás fejt ki. • Sievert (S) = J/kg × c.

4. Effektív dózis. Különböző szövetek válasza nem ugyanaz azonos egyenértékű dózisok esetében sem. A szöveti faktorral súlyozott dózisegyenérték mutatja meg az effektív dózist.

• Mértékegysége szintén sievert. � Sugárzási és szöveti súlyzó-tényez ők

� A sugárzási súlyzó-tényező (wR) mutatja meg adott sugárzás röntgenhez viszonyított kiváltott effektuisát.

• Fotonok, elektornok esetében ez 1. • Kis energiájú neutronok és protonok esetében 5. • Közepes energiájú neutronok esetében 10. • Nagy energiájú neutronok, alfa-részecskék és hasadási töredékek esetében 20.

� A szöveti súlyzó-tényező (wT) az adott szerv sugárérzékenységét jellemzi.

• Ivarszervek: 0,2. • Csontvelő, vastagbél, tüdő, gyomor: 0,12. • Hólyag, emlő, máj, nyelőcső, pajzsmirigy: 0,05. • Bőr, csontfelszín: 0,01.

� Determinisztikus és sztochasztikus sugárhatások

� Determinisztikus az a sugárhatás, amely küszöbdózissal jellemezhető. Ez alatt nincs effektus, a küszöbdózis felett (elnyelt dózis; Gy) az effektus szigmoid görbével írható le. Akut hatás lehet a lokális sugársérülés és akut sugárbetegség, míg krónikus hatás a cataracta, sugár-dermjatitis, teratogén hatások.

� Sztochasztikus az a hatás, amelynek súlyossága független a dózistól, nincs küszöbdózis.

A dózisegyenértékkel egyenesen arányosan nő a károsodás valószínűsége (de a súlyossága konstans). Ilyenek a malignus daganatok, genetikai öröklődő ártalmak.

Közegészségtan

21

Az ionizáló sugárzás teratogén- és genetikai hatása i.

A kisdózisú sugárexpozíció által okozott járulékos rákhalálozási kockázat. Az ionizáló sugárzás elleni védekezés

módszerei. Lakossági és foglalkozási dóziskorlátok

� Az ionizáló sugárzás teratogén és genetikai hatásai

� Az ionizáló sugárzás mutagén hatással bír, ami szerepet játszik mind a teratogenitásban, mind pedig a carcinogenitásban. A hatás egyaránt kimutatható az akutan- és krónikusan exponált egyénekben is.

� Ennek bizonyítéka a csernobili katasztrófában exponáltak körében észlelt lényegesen megnövekedett mutációs ráta, amely még az érintettek utódjaiban is az átlagosnál magasabb.

� A terhesség korai szakaszában az ionizáló sugárzásnak már kis dózisa is teratogén hatású. A fejlődési rendellenességek a besugárzás ideje alatt az organogenezisben részt vevő szervek malformációjaként jelentkeznek.

� A krónikus sugáreffektus legfontosabb következménye a karcinogén hatás miatt az

érintettek körében a rosszindulatú daganatok számának növekedése. A hiroshimai és nagaszaki atombomba-robbanás túlélői, a sugárbalesetek során exponáltak, valamint a foglalkozásszerűen hosszú időn keresztül sugárhatásnak kitett személyek epidemiológiai vizsgálata alapján ismert, hogy a daganatok közül a leggyakoribbak a krónikus leukaemiák, valamint a bőr- és a csont tumorai.

� Az ionizáló sugárzás elleni védekezés módszerei, dó ziskorlátok

� A megelőzés elleni védekezés első lépése a tolerálható dózis meghatározása, avagy lakossági és foglalkozási dóziskorlátok felállítása.

� A lakossági dóziskorlát évi 1 mSv effektív dózis. � A foglalkozási dóziskorlát évi 20 mSv effektív dózis, melyen belül speciális megkötések

is vannak: 16-18 éves kor közötti alkalmazottaknál ez csak évi 6 mSv, míg terhes nők egyáltalán nem foglalkoztathatók sugárexpozícióban.

� A következő védekező módszer az egyéni védőfelszerelések biztosítása (ólomtartalmú védőruházat, kesztyű, szemüveg).

� Kötelező a megfelelő műszaki védelem biztosítása is (kibocsátás alacsonyan tartása, építészeti megoldások, hulladékkezelés, stb.)

� Szervezett módon kell csökkenti az expozíciós időt. Ez megvalósítható a műszakbeosztás e célú tervezésével, illetve azzal, hogy nem végzünk indokolatlan radiológiai vizsgálatokat.

� Az exponáltak dozimetriája, rendszeres orvosi vizsgálata kötelező.

Közegészségtan

22

Az ultraibolya sugárzás és a nem-ionizáló elektromá gneses sugárzások közegészségügyi vonatkozásai

� Ultraibolya sugárzás

� Az UV sugárzás hullámhossztartománya 100-400 nm között van. Biológiai hatás alapján három tartományt állítunk fel:

• UV-A: 320-400 nm; • UV-B: 280-320 nm; • UV-C: 100-280 nm.

� Kifejezett biológiai hatása csak a közép- és hosszú hullámhossztartománynak van. � Az UV-sugárzás legfontosabb forrása a napsugárzás. Az eredeti spektrumból az UV-A

tartománynak megfelelő részt az ózonréteg kiszűri, így egészségügyi szempontból az UV-B a lényeges.

� Mesterséges UV-sugárzás keletkezik ívfényhegesztés során, elektromos kemencékben történő fémolvasztáskor, kvarc-, illetve higanygőzlámpák használatakor.

� Az UV-sugárzás a bőrben elnyelődve erythemát, nagyobb dózis esetén kifejezett

dermatitist okoz, mely pigmentképződéssel gyógyul. Krónikus expozíció esetén hyperpigmentáció és hyperkeratózis alakul ki.

� A krónikus UV-hatás kumulatív módon fokozza a bőrrákok kialakulásának kockázatát. A DNS-károsító hatás mechanizmusa a timin nukleotidok dimerizációja.

� A szoláriumi ágyak, napágyak jelentős UV expozíciót jelentenek. Nemzetközi ajánlások szerint kontraindikált a szolárium:

• 18 éves kor alatt; • anamnesisben napon való leégés, vagy erre hajlamosító bőrtípus (I, II); • nagyszámú anyajegy; • anamnesisben vagy a családban előforduló bőrdaganat; • fotoszenzibilizáló gyógyszerek szedése (pl. tetracyclinek, amiodaron).

� A szemre gyakorolt akut hatás eredménye az electroophtalmia, melynek tünetei

fényérzékenységgel, fájdalommal, erős könnyezéssel járó keratoconjuctivitis. Bejelentendő foglalkozási betegség. Krónikus, ismétlődő expozíció hatására cataracta alakul ki.

� A rövid hullámhosszú tartománynak a mikroorganizmusokra gyakorolt hatását

fertőtlenítésre használjuk. Elsősorban 250 nm körüli tartományt sugárzó lámpák működésekor figyelni kell arra, hogy emberi expozíció ne következzék be!

Közegészségtan

23

� Egyéb nem-ionizáló sugárzások

1. Laserek. • Laser sugárral működnek orvosi-, fogorvosi eszközök, laser-pointerek, CD-

lejátszók, ipari laserek, áruházi vonalkód leolvasók. • Ezek szemre irányítva vagy tükröző felületekről a szembe jutva retina-károsodást,

szaruhártya sérülést, lencsehomályt okozhatnak. Nagyobb teljesítményű laserek erythemát, bőrsérülést okoznak.

• Fontos a biztonsági szabályok betartása, szükség esetén védőfelszerelés alkalmazása.

2. Mikrohullámú süt ők.

• Az otthoni konyhai berendezések sértetlen védőráccsal biztonságosak. A nagyobb, ipari berendezések vagy nem kellő védelemmel ellátott kisebb gépek egyes adatok szerint növelik a spontán vetélés kockázatát.

• A fokozott expozíció lehetőségének fennállása esetén várandós nőt más munkakörbe kell helyezni.

• Hasonló megítélés alá esnek az orvosi (fizioterápiás) alkalmazású, diatermiás készülékek, amelyek szintén RF és MW tartományban sugároznak.

3. Magasfeszültség ű távvezetékek.

• Az expozíció elsősorban extrém alacsony frekvenciában (ELF) és elektromágneses tér (EMF) tartományban történik.

• Számos kórképpel való összefüggés lehetősége felmerült. Elsősorban depresszió és egyes tumoros megbetegedések, de a különböző esethalmozódásokkal kapcsolatban kialakult gyanúk nem kerültek egyértelmű megerősítésre.

4. Mobiltelefonok.

• Rádiófrekvenciás (RF) és elektromágneses tér (EMF) tartományban sugároznak. A készülékeknek termikus hatásuk is van, de ez elhanyagolható mértékű.

• Nem-termikus hatásnak tűnik a vér-agy gát permeabilitásának fokozása, de ennek pontos mértéke és jelentősége még nem tisztázott. Eddigi epidemiológiai vizsgálatok nem igazoltak összefüggést egyes agydaganatok és a mobiltelefon-használat között.

• Óvatossági okokból azonban bizonyos nemzetközi elektromágneses kibocsátási korlátok le vannak fektetve. Ugyanakkor autóban (Faraday-kalitka) kifejezetten ajánlott a kihangosító használata, amivel növelhető a készüléktől való távolság.

5. Katódsugárcsöves berendezések, TV-képerny ők, monitorok.

• Minimális és egészségi szempontból elhanyagolható UV, VIS és IR expozíciót jelentenek, de röntgenhatással nem kell számolni. A fő expozíció EMF.

• Nem szólnak meggyőző adatok amellett, hogy bármely sugárzásból származó egészségkárosodást okoznának, a fő egészségügyi megfontolások elsősorban ergonómiai jellegűek (mozgásszervi problémák, szem kifáradása, stb.).

Közegészségtan

24

6. Mesterséges megvilágítás. • Kifejezetten károsak a fénycsövek, melyek nagy frekvenciájú felvillanással

keltenek folyamatos fényérzetet. A szemet szintén fárasztja. • Jobbak az igen magas frekvenciával felvillanó, vagy valóban folyamatosan világító,

a színhőmérsékletben a természeteshez minél inkább hasonlító fényforrások.

Közegészségtan

25

Egészségügyi ellátás katasztrófa állapotokban

� Definíciók

� Katasztrófa állapot, helyzet, esemény az, amely az emberi életet, emberi egészséget, anyagi értékeket, lakosság alapvető ellátását, természeti környezetet, természeti értékeket veszélyeztet, károsít, és a károk megelőzése, elhárítása, felszámolása meghaladja a helyi ellátórendszer kapacitását, ezért külső (regionális, nemzetközi, stb.) segítség igénybevétele szükséges.

� Katasztrófa jellemzői:

• Súlyosan károsodik a területi infrastruktúra. • A helyi ellátórendszer nagy része működésképtelenné válik. • A definitív egészségügyi ellátás alapvetően külső segítségre épül. • Gyakran van szükség a lakosság kitelepítésére.

� Tömeges baleset jellemzői:

• A területi infrastruktúra kevéssé sérül. • A helyi ellátórendszerek nagy része működőképes. • A helyi és külső ellátórendszerek kapacitásarányosan vesznek részt az ellátásban. • A lakosság túlnyomó része nem szorul kitelepítésre.

� Katasztrófa típusai:

• Természeti: árvíz, belvíz, szélvihar, hóvihar, vulkánkitörés, szökőár, szárazság, földrengés, stb.

• Technikai: robbanás, tűz, mérgező-, fertőző-, sugárzó anyagok környezetbe kerülése.

• Társadalmi: háború, migráció, terrorizmus.

� Katasztrófa kiterjedése • Területi: települést, megyét, országot, országokat érintő. • Helyi: üzemekre, bizonyos közterületekre, épületekre, közlekedési eszközökre,

illetve létesítményekre korlátozódik. � Egészségügyi ellátás általános szempontjai

� Pánik és depresszió megelőzése • nyugodt, határozott magatartás; • megfelelő tájékoztatás.

� Betegek ellátása

• Osztályozás » könnyű sérült, ellátást nem igényel; » ellátás súlyos következmények nélkül halasztható;

Közegészségtan

26

» ellátás halaszthatatlan; » állapota kilátástalan; » halott.

• Ellátás szakaszai » túlélési szakasz (percek, órák); » életben tartási szakasz (néhány óra, nap); » definitív ellátás szakasza (néhány hét, hónap).

• Betegszállítás szervezése � Katasztrófa és higiéne

� Alapvető feladatok • ivóvízellátás biztosítása; • ürülék-elhelyezés; • szemét, hulladék és szennyvíz elhelyezés; • élelmiszerellátás; • egyéb járványvédelmi intézkedések.

� Szükségtáborok higiénés irányelvei

• környezeti, természeti adottságok szempontjából megfelelő hely kiválasztása; • funkcionális övezetek létrehozása (lakó, étkező, ellátó, tisztálkodó, hulladéklerakó,

illemhelyek, halottgyűjtő helyek) • 3-4 ha / 1000 fő; • 3 m2 / fő lakóterület a sátrakban; • 8 m sátrak között.

� Ha az ivóvízrendszer károsodott, fontos:

• az ivóvíz forralása; • az ivóvíz fertőtlenítése; • csomagolt víz biztosítása.

� Higiénés irányelvek az élelmiszerellátásban:

• érzékszervi vizsgálat; • alapos mosás, tisztítás, hőkezelés; • biztonságos, egyszerű ételek; • konzervek, csomagolt ételek; • gyanús ételek vizsgálata; • rovar- és rágcsálóvédelem.

� Fertőzőforrások csökkentése:

• fertőző források gyors felkutatása; • gyanús személyek kiszűrése és vizsgálata; • betegek, hordozók elkülönítése, szükség esetén karantén; • betegek kezelése.

Közegészségtan

27

� Fertőzés terjedésének megakadályozása • higiénés rendszabályok betartása; • fokozott figyelem a személyi higiénére; • fertőtlenítés; • rovar- és rágcsálóirtás.

� Fogékony egyedek számának csökkentése

• védőoltások � Árvíz esetén

� Fertőtlenítés • Mit?

» kéz, » használati tárgyak, bútorok, textíliák, lakhelyek, közterületek, » szemétdombok, trágyadombok, trágyalé, árnyékszékek, » ólak, vízóraaknák, ásott kutak.

• Mivel? » kontakt tárgyak, bőr Neomagnollal, » környezet 10%-os klórmésszel.

• Hogyan? » Csak az árvíz teljes elvonulása után. » Ásott kutakat csak a talajvíz teljes visszavonulása után többszöri szivattyúzást

követően.

� Védőoltás • Mi ellen?

» hastífusz; » hepatitis A; » tetanusz; » gyermekkori kötelező védőoltások.

• Kiket? » Védelmi feladatot ellátó személyzet. » Lakosság. » Kitelepített, tömegesen elhelyezett lakosok.

Közegészségtan

28

A foglalkozási toxikológiai alapfogalmai:

az anyagok toxicitás szerinti osztályozása, a dózis , a méreg sorsa a szervezetben, a mérgezések típusai, méregha tások,

interakciók

� Az anyagok toxicitás szerinti osztályozása

� Mérgek azok a vegyületek, melyek kis mennyiségben (< 15 g) a szervezetbe jutva ott fizikai, kémiai, biokémiai, kórélettani hatásaikkal a szervezet életfolyamatait megtámadják és ezzel az egészségi állapotot múlóan vagy tartósan megzavarják, illetve halált okoznak.

Az anyagok toxicitás szerinti osztályozása

Valószínű halálos orális humán dózis Osztályozás Szilárd mg/kg Folyékony

Szupertoxikus Rendkívül toxikus Nagyon toxikus Toxikus Enyhén toxikus Gyakorlatilag nem toxikus

< 1,0 1,1 – 50,0

50,1 – 500,0 500,1 – 5000,0

5000,1 – 15000,0 > 15000

max. 7 – 10 csepp max. 1 teáskanálnyi

max. 28 ml max. 500 ml max 1000 ml

> 1000 ml

� A dózis

� Dosis effectiva minima (DEM): az a legkisebb mennyiség, amely már kiváltja az anyagra jellemző hatást.

� Dosis toleranta maxima (DTM): az a mennyiség, amelyet a szervezet káros következmény nélkül még elvisel.

� Dosis toxica minima (DT): az a legkisebb mennyiség, amely már mérgező hatást fejt ki. � Dosis letalis minima (DL): a legkisebb halálos adag. � Dosis letalis certa (DLC): biztosan halálos adag.

� Légzésmérgekre nem használható az LD50, mivel nem ismerjük a belégzett levegő

mennyiségét. Ilyenkor letalis concentratio (LC50) értéket határozunk meg. Az LC50 az a mg/m3-ben kifejezett koncentráció, ami a kísérleti állatok felét 2 hét alatt elpusztítja.

� Az akut LD50 alapján a különféle mérgeket a heveny mérgező hatásuk szerint minősítik. A vizsgálat patkányokon történik orális, dermális és inhalátiós mérgezési utakon:

• M-I: erős méreg; • M-II: méreg; • M-III: gyenge méreg; • M-IV: gyakorlatilag nem mérgező.

Közegészségtan

29

� Megengedett átlagos koncentráció (ÁK): a munkahely levegőjében eloszlott gázok azon töménysége, amely zárt munkatérben, 5 napos munkahetet és napi 8 órai munkaidőt alapul véve, még kimutatható károsodás nélkül huzamos ideig elviselhető.

� Csúcskoncentráció (CK): az előbbinél magasabb, 30 percig engedélyezett érték. � Maximális koncentráció (MK): rákkeltő anyagokra vonatkozik.

� A méreg sorsa a szervezetben

1. Felszívódás • A méreg bejuthat a szervezetbe a légutakon keresztül, amikor a felszívódás a légúti

hámon keresztül történik. Ebben az esetben a méreganyag: » irritálhatja a légúti hámot; » felszívódva más szervet károsíthat; » reakciót válthat ki a légzőrendszerben.

• A gastrointestinalis traktusba kerülő méreganyagok általában a vékonybélből szívódnak fel, ahonnan azonnal a májba kerülnek.

• A bőrön át bejutó anyagok felszívódhatnak: » transepidermalisan; » transfollicularisan a tüszőkön át; » mikrosérüléseken keresztül.

2. Distribúció

• A szervezetben történő eloszlás a véráramon keresztül történik. Itt a gázok fizikailag oldódnak, a kolloidok és elektrolitok vagy ionos formában szabadon maradnak, vagy plazmafehérjékhez kötődnek. A toxicitás mértéke fordítottan arányos a fehérjekötés mértékével.

3. Megoszlás

• A xenobiotikum különböző szervek között különböző mértékben oszlik meg. Ezt alapvetően fizikokémiai tulajdonságok határozzák meg (vízoldékonyság, lipidoldékonyság, membrántulajdonságok).

4. Detoxikáció

• A detoxikáció első lépése a biotranszformáció, ami lehet citokróm P450 enzimrendszerhez kötött, vagy attól független. A biotranszformáció lényege a xenobiotikum vízoldékonnyá tétele, hogy alkalmas legyen a vizelettel történő kiválasztásra.

• A detoxikációs folyamatokban előfordul, hogy az eredetinél toxikusabb vegyület keletkezik (pl. metanol).

• A detoxikáció következő lépése a kiválasztás, ami legjellemzőbben a vesén keresztül a vizelettel történik, de az anyagok kiválasztódhatnak a légutakon keresztül, az epén át, mirigyszekréción keresztül (verejték, anyatej) is.

Közegészségtan

30

� Mérgezések típusai

1. Manifeszt mérgezés • A klinikai tünetek kialakulásáig különböző idő telhet el, de mindenképpen

manifesztálódik a mérgezés. Beszélhetünk akut (max 1-2 nap), szubakut (6 hét), szubkrónikus (3 hónap) és krónikus (évek) mérgezésről.

• Az akut és a krónikus mérgezés tünetei eltérhetnek egymástól.

2. Rejtett mérgezések • Ezeknek két fő csoportját különböztetjük meg:

» szubakut vagy krónikus mérgezés kezdete után igen hamar, valamilyen enyhe, korai, rejtett elváltozás alakul ki általában a májban, idegrendszerben vagy az immunrendszerben;

» hosszabb idő (évek) után késői következmények alakulnak ki: karcinogenezis, teratogenezis, mutagenezis.

� Interakciók, méreghatások

� Additív hatás: a különböző vegyületek hatásai összeadódnak. � Szinergista hatás: a különböző vegyületek hatásai erősítik egymást, a kialakuló hatás

erősebb, mint a kettő összege. � Potencírozó hatás: egy adott anyag önmagában nem toxikus, de egy másik anyag

toxicitását fokozza. � Antagonizmus: több anyag interferál egymás hatásával, így akadályozzák egymás

toxicitását.

� A méreganyagok, hasonlóan a gyógyszerekhez, különböző célmolekulákon keresztül hatnak a leggyakrabban. Ezek lehetnek transzporter fehérjék, különböző enzimek, receptorok. A hatás lényege valamilyen anyagcsere út blokkolása vagy kóros serkentése.

� A fizikailag oldott anyagok gyakran nem specifikus úton fejtik ki a hatásukat (narkotikus gázok).

� A hatás alapján állítjuk fel a mérgek veszélyességi kategóriáit. Ilyen hatások lehetnek: • maró hatás; • irritatív hatás; • szenzibilizáló hatás; • rákkeltő hatás; • mutagén hatás; • teratogén hatás; • organospecifikus hatás.

Közegészségtan

31

Porártalmak: szilikózis, azbesztózis, szénmunkások tüd őfibrózisa, idegen

test típusú tüd őfibrózisok, növényi porok

� Pneumoconiosisok

� Pneumoconiosisnak nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyeket különböző porok belégzése okoz. A porbelégzéses ártalmak jellemzője, hogy nagy mennyiségű por akut inhalációja általában bronchospasmust, tüdőödémát okoznak, míg a krónikus expozíció asthma, fibrózis, daganat kialakulásához vezethet.

� A kialakuló folyamatot a por mennyiségén kívül a szemcseméret is befolyásolja. Az alveolusokba jutó partikulumok általában 1 µm körüliek.

� Munkahigiénés szempontból a levegőben lévő por mennyiségének megállapítása történhet a szemcsék számának egy adott térfogatban való meghatározásával, illetve a szemcsék együttes tömegének mérésével. A szemcseeloszlás megállapításakor az 1-50 µm átmérőjű partikulumok arányát kell megállapítani. E fölötti méretű por gyakorlatilag nem kerül belégzésre.

� A pneumoconiosisoknak a kialakuló folyamat jellege szerint három nagy csoportja van: • Progrediáló fibrózis jellemzi a silicosist és asbestosist. • Idegentest típusú fibrózisban (cementosis, siderosis) a folyamat nem progrediál, az

expozíció után az állapot javul. • Allergiás vagy gyulladásos folyamatokat indítanak be a növényi porok.

� Silicosis

� Szabad szilícium, kvarctartalmú porok belégzése kapcsán kialakuló progrediáló fibrosis. Exponáltak az érc- és kőbányászat, alagútfúrás, fémkohászat, üveggyártás, homokfúvásos tisztítás, stb. dolgozói.

� A szabad szilikátokat az alveoláris macrophagok fagocitálják, de feldolgozni nem tudják, ezért autolízist szenvednek. Az enzimkicsorgás lesz az, ami a fibrózishoz vezető folyamatokat iniciálja és tartja fenn.

� Jellegzetesen bilaterálisan a felső lebenyekben alakul ki kicsiny csomó, majd a progresszióval egyre lejjebb is megjelennek a konfluáló kollagéntömeg, melynek a széle kifejezette cellularizált. A fibrotikus területek között kompenzáló emphysema alakul ki.

� Az állapot hosszú ideig tünetmentes, majd improduktív köhögés, munkadyspnoe, orthopnoe alakul ki. A kisvérköri rezisztencia emelkedése jobb szívfél terheléshez vezet, cor pulmonale klinikai képe alakul ki.

� A MRTG-en jellemző lokalizációval kifejezettebb tüdőrajzolat, majd noduláris, később konfluáló árnyékok jelennek meg. A légzésfunkciós vizsgálatok restriktív jellegű elváltozást igazolnak.

� Foglalkozási megbetegedés, így bejelentése kötelező.

Közegészségtan

32

� Mivel a betegség nem kezelhető, a megelőzés klucsfontosságú. Első lépése a megfelelő védőfelszerelés, esetleg csökkentett munkaidő. Különös jelentőségű a gyakori (évente) végzett orvosi vizsgálat.

� Gyorsan progrediáló folyamat megjelenése esetén a munkakört azonnal el kell hagyni. � Asbestosis

� Különböző összetételű magnesium-szilikátok közös neve az azbeszt. A betegség lényege itt is progresszív tüdőfibrózis. Exponáltak a szigetelőiparban dolgozók, illetve az azbeszt szigetelésű panelházakban lakók.

� A patomechanizmus lényege ugyanaz, mint a silicosis esetében, Amiben ez más, az az, hogy a 0,1-0,2 µm széles, de 100-200 µm hosszú azbesztszálcsák nem kerülnek fagocitózisra a hosszuk miatt, azonban erre kísérlet történik, és egyszerre számos macrophag aktiválódik.

� Ugyanakkor a partikulomok eljuthatnak egészen a pleura alá, ahol mesotheliomát alakíthatnak ki.

� A késői szövődmények között bronchuskarcinoma és mesothelioma szerepel, mely betegségekre nézve az expozíció megszűnte után is nagyobb a kockázat.

� Szénmunkások tüd őfibrózisa

� Az idegentest típusú tüdőfibrózisok közé tartozó betegség, melynek lényege a szénpor inhaláció miatt kialakuló fibrotikus folyamat, melynek progresszióját az határozza meg, hogy a szénpor mellett milyen más összetevő, elsősorban szabad szilícium található.

� Az egyszerű formában, amikor gyakorlatilag csak szénpor inhalációjáról van szó, azt a macrophagok bekebelezik és a környéki nyirokcsomókba transzportálják, ahol azok deponálódnak anthracosist okozva.

� A folyamat sokáig tünetmentes, kezdetben chronikus bronchitis képe alakul ki, majd munkdyspnoe jelenik meg. Ennek a formának a prognózisa jó.

� A kombinált formában szilícium is jelen van, mely esetben a progressziót a szilícium mennyisége határozza meg. Minden egyéb tekintetben a szilikózisra hasonlít.

� Egyéb idegentest típusú fibrózisok a siderosis (vaspor), stannosis (óntartalmú por),

baritosis (báriumtartalmú ércpor), cementosis (mészkőpor). � Növényi porok

1. Kenderláz, pamutláz • Ebbe a csoportba tartoznak az azonnali tünetekkel jelentkező kórképek. A

kenderláz és a pamutláz 3-4 óra elteltével fejfájással, torokszárazsággal, köhögéssel, dsypnoeval jelentkezik. Éjjel a panaszok enyhülnek, majd ismételt munkába álláskor visszatérnek. Hosszabb expozíció után a panaszok egyre enyhébbek, de szintén hosszabb kihagyás után ismét jelentkezhetnek.

Közegészségtan

33

• A tüdőben nincs jellegzetes kimutatható elváltozás.

2. Malátaláz, Bagassosis, Neal-féle betegség • Ebbe a csoportba azok a betegségek tartoznak, melyek rövid expozíciót követően

heveny, lázas formában jelentkeznek, és csak a munkakör elhagyásával szűnnek meg.

• A bagassosis a kipréselt cukornádnak a papír- és szigetelőanyag-gyártásban való feldolgozásakor alakulhat ki. Esetenként fibrotikus és emphysemával járó folyamatokat okoz.

• A malátát feldolgozók köhögéssel, fejfájással, többnyire alacsony lázzal, rossz közérzettel, dyspnoéval járó megbetegedése a malátaláz, amely munkahelyváltással gyógyul.

• A Neal-féle betegség rossz minőségű gyapot feldolgozásának megkezdését követő 2-4 óra elteltével kialakuló bronchopulmonalis syndroma.

• Mindhárom betegség kialakulásában gombák játszanak szerepet (Actinomyces, Aerobacter, Aspergillus, Mucor).

3. Byssinosis, farmertüd ő

• Ebbe a csoportba azok a betegségek tartoznak, melyek hosszú expozíció után, krónikus pulmonalis folyamat formájában jelentkeznek.

• A byssinosis a gyapotfeldolgozók betegsége, 5-10 éves expozíció után kezdődik köhögés, dyspnoe, bronchospasmus és hétfő láz formájában. Később a tünetek már több napon át tartanak, majd definitív krónikus bronchitis alakul ki, ami emphysemával és asthmával kombinálódik. Jobb szívfél elégtelenség alakul ki.

• A farmertüd ő aratók, cséplők, szénakaszálók betegsége, melyet gombák és növényi allergének okoznak. Az expozíció napján láz, köhögés, rossz közérzet jelentkezik, majd ez átmegy gennyes-nyálkás köpetürítésbe, amikor is a MRTG-en már az alsó-középső lebenyek interstitialis fibrózisa is kimutatható. Fontos, hogy restitúció csak az első expozíció után lehetséges.

• A betegség magyar változata volt Szeged környékén a paprikahasítók tüdőbetegsége.

Fémek és vegyületek toxikológiája: ólom, higany, kadmium, króm, nikkel, arzén

� Ólom

� Leginkább az ólomoxidok erősen mérgezőek, ami előfordulhat ólomkohászatban, akkumulátorgyártásban, vegyészeti iparágakban, mázolómunkában.

� A szervezetbe a GI- és a légzőtraktuson keresztül juthat be. A lakosság legfontosabb expozíciós útja az élelmiszer és az ivóvíz, valamint a levegő ólomszennyezettsége. Gyermekek GI traktusából sokkal jobban szívódik fel!

� Mérgezést a véráramba kerülő oldott ólom okoz: sejtméreg, gátolja az –SH enzimeket.

Közegészségtan

34

� Ólommérgezés tünetei: • Delta-amino-levulinsav és a koproporfirin-III megemelkedése a vizeletben. • Basophil szemcsék a vvt-kben. • Hypochrom anaemia. • Ólomszegély a fognyakon, szürke foltok a gingiván. • Vizeletben ólom mutatható ki.

� Krónikus expozíció tünetei:

• Ólomcolica. • Perifériás neuropathiák.

• Vesetubulus-károsodás. • Oligospermia, menstruációs zavarok.

� Higany

� Elektród- és hőmérőgyártásban, festékek, fogászati amalgám előállításában, fertőtlenítésre és fakonzerválásra használják.

� A legveszélyesebb vegyület a metilhigany, ami vízben élő mikroorganizmusok hatására alakul ki, majd halak húsában kumulálódik.

� A KIR-t károsítja érzés és mozgászavarokat, látótérbeszűkülést, hallásromlást okoz. Terhes anya gyermek szellemileg visszamarad. A mérgezettek állandóan álmosak, tremor jelenik meg, fokozott ingerlékenység, majd depresszió alakul ki, kongitiív hanyatlással.

� Nyálfolyás jelentkezik, a higany lerakódik a csontokban, fogakban, vesetubulusokban. A vastagbél nyálkahártyáján fekélyek alakulnak ki. Kiválasztódik az anyatejbe.

� Kadmium

� A kadmium a talajba, onnan a növényekbe (főleg savas talajban), onnan az emberi szervezetbe kerül. A kadmiumot és sóit az akkumulátorgyártásnál, galvanizálásnál, vas bevonásra használják. A kadmium-szulfátot festékként alkalmazzák.

� Bénítja a foszfatázokat és az –SH enzimeket, felhalmozódik a tüdőben, vesében, csontokban, májban, pancreasban és a herében.

� Heveny mérgezésnél tüdőödéma alakul ki, krónikus expozíció csontfájdalommal, bronchitisszel, májkárosodással jár.

� Króm

� Bőr-, gyógyszer- és nyomdaiparban, fényképészetben, galvanizálásban és krómozásban használják. Behatolás a tüdőn és bőrön keresztül történik.

� Heveny mérgezés conjuctivitist, bronchitist, véres székletet okozhat, idült esetben ekzema, dermatitis, asthma, gyomorfekély alakul ki.

Közegészségtan

35

� Nikkel

� Rozsdamentes acél előállításában, kémiai szintézisekben és a petróleumiparban alkalmazzák. Sóit korrózióvédelemre, vastárgyak bevonására is használják. Vegyületei előfordulnak a cigarettafüstben is, előfordul zöldségekben, gyümölcsökben.

� Lenyeléssel és belégzéssel kerül a szervezetbe, az albuminhoz kötődik, a vizelettel kiválasztódik. Az oldhatatlan nikkelvegyületek a légzőrendszerben halmozódnak fel.

� Atópiás egyénekben kontakt dermatitist okozhat, akut mérgezésben fejfájás, bronchospasmus, tüdőödéma, máj- és KIR-károsodás alakul ki. Több éves latencia után orr-, melléküreg- és tüdőrák jelentkezhet.

� Arzén

� Régebben rovarirtószerként alkalmazták, ma ez már tilos. Ma arzénvegyületeket használnak szövetfestésnél, sörétgyártásnál, üvegiparban, anilinfestékekhez, papíriparban, kohászatban, művirágok készítésekor.

� A GI traktusból jól felszívódik, 90-95%-a a vvt-kbe kerül és a globinhoz kapcsolódik. Gyorsan szétoszlik a májban, vesében, tüdőben és a bélfalban. Erős érméreg. Gátolja a hepatocytákban az oxidatív foszforilációt.

� Akut mérgezés émelygéssel, hányással, véres hasmenéssel, izomgörcsökkel, collapszussal és anuriával jár.

� Krónikus mérgezés conjuctivitist okoz, száj- és orrütegben fekélyek jelennek meg, polyneurithis, májcirrhosis, lymphocytopenia alakul ki. A köröm és a haj károsodik, kihullik, bőrfekély, melenoma, tenyéren és talpon arzénkeratózis alakul ki.

� Magyarország délkeleti megyéiben a vízben magas az arzéntartalom, ezért víztisztító berendezések használata szükséges.

Gázok toxikológiája: szénmonoxid, széndioxid, ciánhidrogén, kénhidrogén, klórgáz,

ammónia, etilénoxid

� Szénmonoxid

� A CO stabil vegyület, szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkezik. Jelentős mértékben tartalmazza a világítógáz és a belső égésű motorok kipufogógáza. A mérgezés gyakori forrása a zárt légtérben járatott autó és a rosszul beállított, elégtelenül szellőző fűtőrendszerek. Színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb tömegű gáz.

� Az oxigént kompetitív módon kiszorítja a hemoglobinról, így karboxi-Hb -t képez. A kötés labilis, a CO-val való kontaktus megszűnése után a gáz a kötésből felszabadul.

Közegészségtan

36

� A hypoxiás következményeket súlyosbítja, hogy ha a Hb négy O2 kötőhelyéből csak egyet vagy kettőt foglal el a CO, a fennmaradt kötött oxigén nehezebben disszociál, mint normálisan. A CO nagy koncentrációban a citokrómokat is bénítja, így a ciánhoz hasonló hatással is rendelkezik.

� Egészséges egyénben a CO-Hb maximálisan az össz-Hb 0,5-2%-a, ami valószínűleg a levegő ubikviter CO-szennyezettségéből fakad. Erős dohányzók vérében ez 10% is lehet. 15-20% körül toxikus tünetek jelentkeznek, 20-30% mellett a tünetek kifejezetté válnak, 65% általában letális.

� A CO affinitása 300-szor nagyobb a Hb-hoz, mint az oxigéné. Mivel a kötőhelyek azonosak, ezért az oxi-Hb : karboxi-Hb arány egyenlő a két gáz légköri koncentrációjának az affinitásbeli különbséggel súlyozott arányával. Ennek megfelelően a 21 térfogat% légköri oxigén 21/300 = 0,07 térfogat% CO-val képes úgy egyensúlyt tartani, hogy hosszas expozíció után az oxi-Hb : karboxi-Hb = 1, tehát 50%-os a karboxi-Hb jelenlét, ami közel halálos.

� A CO változatlan formában távozik a tüdőn át a szervezetből. Az elimináció nyugalmi körülmények között megközelítően exponenciális, a CO-Hb mennyisége óránként 15%-kal csökken, tehát 1 óra alatt az eredeti 85%-ka, illetve a felezési idő kb. 4 óra. Tiszta O2 belégzése esetén a felezési idő 40-60 perc. Ez mégtovább gyorsítható 5-10%-os CO2 és O2 keverék belélegeztetésével a következményes hyperventilláció és pH csökkenés miatt.

� A mérgezés tünetei: fejfájás, hányinger, szemkáprázás, izomgyengeség, ami típusosan a lábakban kezdődik, kollapszus, eszméletlenség, kóma. Mivel a CO-mérgezés a vér oxigénkötő kapacitását csökkenti, de oxigéntenzióját nem, ezért csak súlyos esetben jön létre kemoreceptor izgalom, és ennek megfelelő tachypnoe és tachycardia csak 50-60% Co-Hb tartalom mellett jelentkezik.

� A bőr és nyh-k sápadtak, cianotikusak. Halál esetén cseresznyepiros hullafoltok jellemzők, mert a CO-Hb nem sokáig ellenáll a ruthadásnak (nincs légzés, ezért nem eliminálódik a CO). Ha a mérgezést a beteg túléli, késői KIR-bántalmak okozhatnak komplikációt (agyödéma, irreverzibilis kortikális károsodás).

� Széndioxid

� Rosszul levegőztetett égési folyamatoknál keletkezik, az égést kiolthatja. A levegőnél nehezebb, ezért az épület aljában gyűlik meg (boros pince). Természeti katasztrófáknál (vulkáni kitörtés) is fejlődhet.

� Az oxigén kiszorításával hirtelen kollapszust és légzésbénulást, halált okoz. Ha a levegőben a koncentrációja eléri a 10%-ot, a halál gyorsan bekövetkezik.

� Ciánhidrogén

� Laboratóriumi reagens, keserűmandula szagú gáz, ami a vasiparban, fényképészetben használt ciánsókból szabadul fel.

� A mitokondriális légzési lánc citokróm-oxidázait bénítja, így hystotoxikus hypoxiát okoz 100% oxigénszaturáció mellett.

� Akutan szédülés, csökkenő AVDO2, szöveti károsodás (inf. myoc) alakul ki.

Közegészségtan

37

� Kénhidrogén

� Színtelen, záptojás szagú, szénbányákban, gumigyárakban, petróleumfinomítókban fordul elő. Gátolja a sejtlégzést.

� Akutan a ciánhoz hasonló, krónikusan szem- és tüdőkárosodás alakul ki. � Klórgáz

� Fehérítő üzemekben, papírgyártásnál, vízfertőtlenítésre használják. A légzőrendszeren keresztül jut a szervezetbe. Erősen irritatív, glottis- és tüdőödéma alakul ki.

� Krónikusan rhinitis, bronchitis, COPD, interstitialis tüdőkárosodás jelentkezik, a szemen corneakárosodást okoz.

� Ammónia

� Hűtőgázként, műtrágya-, műanyag- és robbanóanyag-gyártásban használják. � Akut mérgezés esetén a felső légutakat károsítja, gége- és tüdőödéma alakulhat ki. � Krónikusan anaemiát, csont- és ízületi bántalmakat okoz, károsítja a hypophysist és a

pajzsmirigyet. � Etilénoxid

� Nem ionos felszínaktív detergens, felhasználják a műanyagiparban és peszticidgyártásra, az egészségügyben sterilizáásra, faszerkezetek szúmentesítésére.

� Akutan szem-, légzőrendszer-, bőrkárosítást okoz, fejfájás, hányás, ataxia jelenik meg. Krónikusan az alkiláló tulajdonsága miatt mutagén és karcinogén, kromoszómaaberrációkat okoz, spontán vetélést indukál. Állatokban mesotheliomát, leukaemiát, gyomorrákot mutattak ki.

Közegészségtan

38

A foglalkozási betegségek megel őzése, foglalkozásegészségügyi ellátás

� Foglalkozási betegségek megel őzése

� Mint a megelőzés egyéb területein is a foglalkozásegészségügyben is a prevenció több fokozatba sorolható.

� A primer prevenció feladata az egészségesek védelme. Foglalkozási betegségek esetében ide tartozik a munkába állás előtti alkalmassági vizsgálat, az adott munkafolyamat veszélyeinek megfelelő környezet tervezése és kialakítása (légelszívó berendezések, ergonómiai igényeket kielégítő bútorok, pihenőhelyek, egyéni védőfelszerelések, csökkentett munkaidő, rendszeres oktatás), stb.

� A secunder prevenció keretében szűrjük a magas kockázatú személyeket. Itt a foglalkozásegészségügy feladata a rendszeres, speciális időközi orvosi vizsgálatok megszervezése és kivitelezése.

� A tercier prevencióban a megbetegedettek kezelése zajlik. Itt szóba jöhet munkahelyváltás, munkaidő csökkentés, további ellátás.

� A foglalkozás-egészségügyi ellátás

� A régi üzemorvosi rendszert 1999-ben váltotta fel a szakvizsgához kötött foglalkozás-egészségügyi szakorvosi rendszer.

� Az üzemegészségügyi szolgálat tevékenysége elsősorban preventív jellegű (alapszolgáltatás):

• munkahelyi terhelés és a munkakörnyezetben jelenlévő kórokoi tényezők felkutatása, rendszeres ellenőrzése;

• javaslattétel ezek kiküszöbölésére; • oktatás;

• szűrővizsgálatok; • alkalmassági vizsgálatok.

� A foglalkozás-egészségügyi központok az alapszolgáltatást nyújtó szervezet mellett

munkahigiénikus, pszichológus, ergonómiai és toxikológiai szakember foglalkoztatása révén vesz részt a megfelelő egészségvédelemben.

� A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat feladatai

� Elvégzendő feladatok • Munkaköri alkalmassági vizsgálatok végzése. • A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása.

Közegészségtan

39

• A munkavégzés és a munkakörnyezet egészségkárosító hatásainak, kockázatainak vizsgálata, és ezek folyamatos ellenőrzése.

• Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás. • Munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos tanácsadás.

� Közreműködőként ellátandó feladatok

• Közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában. • Közreműködés foglalkozás-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés

feladatok megoldásában. • Közreműködés az elsősegélynyújtásban és a sürgős orvosi ellátás

megszervezésében.

• Közreműködés a munkáltató katasztrófa-megelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

� Foglalkozás-egészségügyi szakrendelés

� Egészségügyi intézményekben működik, üzemegészségügyi szolgálattal nem rendelkező kisebb cégek dolgozói tátják el. Munkaköri alkalmassági vizsgálatot, gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatot, lőfegyvertartási alkalmassági vizsgálatot végez.

� A szakrendelés feladatai:

• Munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálása.

• Lőfegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálása.

• Munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata.

• Közhasznú munkát végzők egészségügyi alkalmassági vizsgálata.

• Szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára.

• Konzultáció más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések köréből.

• Munkahigiénés tanácsadás az alapszolgáltatás részére. • Közreműködés a terület fogalakozás-egészségügyi ellátásának megszervezésében.