i. szekciÓ nyelvpolitika, nyelvi tervezÉs, … · 14:00 – 14:30 budai lászló a magyar nyelv...

I. SZEKCIÓ

NYELVPOLITIKA, NYELVI TERVEZÉS, NYELVI JOGOK

2008. április 4. (péntek)

Helyszín: III. em. 310.

Elnök: STURCZ ZOLTÁN 9:00 – 9:30 Vincze László Nyelv, média és identitás Dél-Tirolban9:30 – 10:00 Papp Vanda Nyelvpolitika az USA-ban a Clinton- és a Bush-

adminisztráció alatt10:00 – 10:30 Drescher J. Attila Nyelvpolitikánk jellemzői az EU-csatlakozás után10:30 – 11:00 Kis Ádám Ki birtoka a szöveg?11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: DRESCHER J. ATTILA 11:30 – 12:00 Sturcz Zoltán Nyelvoktatási jegyzetek a bolognai rendszerű oktatás

kapcsán12:00 – 12:30 Barabás László Az idegen nyelvek tanulásának sorrendjéhez12:30 – 13:00 Simon Réka Zsuzsanna A kisebbségi anyanyelvoktatás újraértelmezése a

rendszerváltástól napjainkig13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: MIHALOVICSNÉ LENGYEL ALOJZIA 14:00 – 14:30 Mihalovicsné Lengyel

Alojzia A magyarországi németek kisebbségi nyelvoktatása 1990 után

14:30 – 15:00 Andrić Edit A társadalmi környezet nyelvétől az idegen nyelvig - a magyar nyelv státusa Szerbiában

15:00 – 15:30 Kiss Mónika Mi a luxemburgi többnyelvűség titka?15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 – 16:30 Tvergyák Klaudia A magyar mint idegen nyelv oktatása migránsoknak16:30 – 17:00 Dömők Csilla Menschenrechte, sprachliche Rechte und

Demokratiekonzeption

http://bbi.netrix.hu/index.php?id=106&cid=546

retfalvik

Note

Hogyan használja ezt a dokumentumot? A szekciók szerinti felosztásban az előadás címére kattintva elolvashatja a kiválasztott absztraktot. Ha másikat is el szeretne olvasni, a jobb oldalon elhelyezkedő görgetősáv alkalmazásával juthat vissza a kiindulási pontra vagy a dokumentum egy másik részére.

II. SZEKCIÓ

A MAGYAR MINT IDEGEN ÉS MINT MÁSODIK NYELV



Elnök: SZŰCS TIBOR 9:00 – 9:30 H. Varga Márta Redundáns jelenségek a magyar grammatikában9:30 – 10:00 Nagyházi Bernadette A mondat színei. Hogyan tanítsunk szórendet

gyerekeknek?10:00 – 10:30 Osváth Gábor Az alárendelő szószerkezet a koreaiban és a

magyarban10:30 – 11:00 Durst Péter A magyar határozott és határozatlan ragozás

elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél

11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: H. VARGA MÁRTA 11:30 – 12:00 Szűcs Tibor A magyar mint idegen nyelv sajátos szemléleti

vonásairól12:00 – 12:30 Dóla Mónika A kettős modellek és a morfológiailag komplex

szóalakok a magyar mint idegen nyelvben12:30 – 13:00 Kegyesné Szekeres

Erika Gender-szemüvegen át! Nemi sémák és sztereotipikus reprezentációk a magyar mint idegen nyelv tankönyvekben

13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: HEGEDŰS RITA 14:00 – 14:30 Pelcz Katalin Nyelvi minták és grammatikai felfogás a 18-19.

századi MID nyelvkönyvekben14:30 – 15:00 Stós, Malgorzata A magyar nyelv tanulásának egyik XVIII-XIX.

századi lengyel esete15:00 – 15:30 Kiss Kálmán Német nyelvű magyar nyelvkönyvek a reformkori

Magyarországon15:30 – 16:00 Hegedűs Rita Életlen kategóriák – élesben16:00 – 16: 30 Markova, Indra A magyar szófajtan és alaktan tanítása Szófiában16:30 – 17:00 Koutny Ilona Pillantás a tudományos szókincs világába17:00 – 17:30 Katalinić Kristina A helyviszony-kifejezés problémaköre a magyar

nyelv alapszintű oktatásában horvát ajkúak számára

retfalvik

Note

Az előadások helyes sorrendje: H. Varga Márta Osváth Gábor Durst Péter Nagyházi Bernadette

II. SZEKCIÓ

A MAGYAR MINT IDEGEN ÉS MINT MÁSODIK NYELV

2008. április 5. (szombat)


Elnök: DÁVID MÁRIA 8:30 – 9:00 Dávid Mária Rajzfilmek a magyarórákon9:00 – 9:30 S. Novotny Júlia Kovácsi Mária nyelvtana9:30 – 10:00 Gedeon Márta A nyelvi humor szerepe a nyelvoktatásban10:00 – 10:30 Kozak Ildikó A magyar gyermekirodalom felhasználása a lengyel

ajkú diákok nyelvtanításában10:30 – 11:00 KÁVÉSZÜNET 11:00 – 11:30 Pisnjak Mária A magyar mint második nyelv tanítása a muravidéki

(Szlovénia) kétnyelvű iskolákban11:30 – 12:00 Csetneki Sándorné Irodalmi alkotások többcélú felhasználása a magyar

mint idegen nyelv tanítása során

III. SZEKCIÓ

A KEVÉSSÉ ISMERT NYELVEK OKTATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN



Elnök: ORTUTAY KATALIN 9:00 – 9:30 Ortutay Katalin A baszk nyelv oktatásának aktuális helyzete

Franciaországban9:30 – 10:00 Székács Anna –Sato

Noriko Milyen japán nyelvtankönyvnek örülnének a magyar diákok?

10:00 – 10:30 Eszenyi Réka Motiváció és nyelvtanulási tevékenységek egy kis nyelvet tanuló egyetemista csoportban

10:30 – 11:00 Farkas Mária Magyar mint idegen nyelv – francia hallgatóknak11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: SZÉKÁCS ANNA 11:30 – 12:00 Uhrin Erzsébet A szlovák nyelv tanulásának lehetőségei

Magyarországon az iskolában és az iskolán kívül12:00 – 12:30 Falkné Bánó Klára Nyelvoktatás és kultúraközi kommunikáció a sport

világában12:30 – 13:00 Zolnierek Lidia A magyar nyelv és irodalom tanítása a Jagelló

Egyetemen13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: KOLLÁR ANDREA 14:00 – 14:30 Pásztor Balázs A magyar nyelv tanítása Eperjesen14:30 – 15:00 Rózsavölgyi Edit –

Kollár Andrea A magyar mint idegen nyelv tanításának problémái és perspektívái az olasz felsőoktatásban

retfalvik

Note

Elnök helyesen: Farkas Mária

V. SZEKCIÓ

IDEGEN NYELVI NYELVPEDAGÓGIA A)


Helyszín: I. em. 102.

Elnök: BÁRDOS JENŐ 9:00 – 9:30 B. Papp Eszter A módszereffektus tanulságai az ECL

nyelvvizsgáztatásban9:30 – 10:00 Fodorné Balthazár

Enikő Tananyagfejlesztés szükségletfelmérés alapján, céges közreműködéssel

10:00 – 10:30 Rébék-Nagy Gábor Egy magyar mint idegen nyelvű szaknyelvi vizsga műfaj alapú validációja

10:30 – 11:00 Papp László A német nyelvkönyvek által közvetített szókincs (a KER tükrében)


Elnök: BÍRÓNÉ UDVARI KATALIN 11:30 – 12:00 Bajzát Tünde Nyelvtanítási irányzatok a századfordulón és

napjainkban – elmélet és gyakorlat12:00 – 12:30 Bíróné Udvari Katalin Ha kevés az idő, toldd meg új módszerekkel!12:30 – 13:00 Dévény Ágnes – Szőke

Andrea Főiskolai hallgatók idegen nyelvvel kapcsolatos elvárásai és preferenciái

13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: BUDAI LÁSZLÓ 14:00 – 14:30 Budai László A magyar nyelv szerepe az angol nyelvtan

tanításában14:30 – 15:00 Fata Ildikó Én és az angol nyelv15:00 – 15:30 Furcsa Laura Sociocultural perspectives on language teaching in

Hungary15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 – 16:30 Peckham, Don English as a lingua franca: implications for research

and teaching16:30 – 17:00 Orosz Andrea Angol nyelvi szókincs-növekedés az érettségi után?

Mérési eredmények és tapasztalatok17:00 – 17:30 Poletto, Giampaolo Love and humor. A bit of a distance

V. SZEKCIÓ

IDEGEN NYELVI NYELVPEDAGÓGIA B)



Elnök: HORVÁTH JUDIT 9:00 – 9:30 Horváth Judit Stratégiahasználat az idegennyelv-tanulás és

idegennyelv-használat folyamatában9:30 – 10:00 Feldné Knapp Ilona Szövegek elemzése.

Gondolatok egy új tanítási és tanulási kultúrához10:00 – 10:30 Mátyás Judit Transzfer és interferencia a német és az angol nyelv

tanulása során. Hogyan befolyásolja a német az angol nyelv elsajátítását?

10:30 – 11:00 Schmidt Ildikó Nyelvspecifikus sajátosságok az olvasás és írás elsajátításakor


Elnök: MIHALOVICS ÁRPÁD 11:30 – 12:00 Fregan Beatrix Magyar nyelvi képzés a francia haderőben és francia

védelempolitikai szaknyelvi felkészítés az Unióban12:00 – 12:30 Hajdú Zsuzsanna Az emelt szintű francia nyelvi érettségi az eddigi

vizsgaidőszakok tükrében, a dél-dunántúli régióban12:30 – 13:00 Joó Éva Nyelvoktatás kötőszavak nélkül?13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: KULCSÁRNÉ MAJOS ZSUZSANNA 14:00 – 14:30 Jablonkai Réka EU szöveg vagy újságcikk? Egy korpuszalapú

összehasonlító elemzés tanulságai14:30 – 15:00 Kulcsárné Majos

Zsuzsanna Új kihívások előtt a „Bevezetés a kontrasztív országtanulmányokba” című angol nyelvű tárgy a BGF Külkereskedelmi Karán

15:00 – 15:30 Mezei Gabriella A tanítás célja: Motiválás és önszabályozás a nyelvórán

15:30 – 16:00 Kovács Judit A kompetencia-alapú idegennyelv-oktatás legújabb eredményei

16:00 – 16:30 Csatlós Krisztina A pragmatikai hiba magyar – angol relációban. (Egy empirikus kutatásról)

16:30 – 17:00 Schmidtné Bálint Mária

Az interkulturális kommunikáció fontosabb aspektusai a középiskolai idegennyelv-oktatásban

17:00 – 17:30 Kuttor Eszter – Magyarné Szabó Eszter

Gibt es überhaupt Passiv im Ungarischen? Két nyelvtani jelenség vizsgálata a gyakorlatban

VI. SZEKCIÓ

ALKALMAZOTT PSZICHOLINGVISZTIKA



Elnök: LENGYEL ZSOLT 9:00 – 9:30 Lengyel Zsolt Asszociációs vizsgálatok9:30 – 10:00 Bata Bernadett A szövegértési stratégiák tényezői az életkor

függvényében10:00 – 10:30 Szitnyainé Gottlieb Éva Pszicholingvisztikai vizsgálódások magyar

anyanyelvűek középfokú német vizsgadolgozatai alapján


VII. SZEKCIÓ

ALKALMAZOTT SZOCIOLINGVISZTIKA


Helyszín: IV. em. 410.

Elnök: CSISZÁR RITA 9:00 – 9:30 Csiszár Rita A nyelvcsere és nyelvmegőrzés főbb tényezői a bécsi

magyarság körében9:30 – 10:00 Flögl Szilvia Magyar és német nyelvhasználat, nyelvi attitűdök

Töttösön10:00 – 10:30 Müller Márta Komposita in den mundartlichen Handwerk-

Fachwortschätzen in Pilisvörösvár/Werischwar10:30 – 11:00 Gál Noémi Nyelvi revitalizációs stratégiák és módszerek11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: SZOTÁK SZILVIA 11:30 – 12:00 Fülöp Erzsébet Mária Erdélyi magyarok véleménye a nyelvekről és a

kétnyelvűségről12:00 – 12:30 Hoppa Enikő A moldvai csángók nyelvsziget-helyzete12:30 – 13:00 Pál Helén A magyar nyelv megmaradását és a nyelvcserét

okozó tényezők a szerbiai Székelykevén13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: SÁNDOR ANNA 14:00 – 14:30 Lanteri Edina Objektív és szubjektív nyelvi anyag, avagy mitől függ

a dialektusismeret Liguriában14:30 – 15:00 Sándor Anna A kontaktológiai és dialektológiai ismeretek

szükségszerű alkalmazása a kisebbségi anyanyelvi oktatásban

15:00 – 15:30 Szoták Szilvia A magyar nyelv szimbolikus terei15:30 – 16:00 Zádrovich Bernadett A Nyugat-magyarországi horvátok magyar

nyelvhasználata16:00 – 16:30 Romsics Nóra A „mozgás” nemi különbségei

A szabad asszociációk szociolingvisztikai vizsgálatban

16:30 – 17 :00 Háhn Judit Nyelvhasználati különbségek férfiak és nők munkahelyi e-mailjeiben

17:00 – 17 :30 Puskai Melinda A női névadás jellemzői Maroshévízen a rendszerváltás tükrében

IX. SZEKCIÓ

ALKALMAZOTT SZÖVEGNYELVÉSZET, STILISZTIKA



Elnök: H. TÓTH ISTVÁN 9:00 – 9:30 H. Tóth István A nyelven kívüli eszközök többletjelentésének

kutatása9:30 – 10:00 Imre Rubenné A szitkozódás, káromkodás nyelvi formái Móricz

Zsigmond ' Sári bíró' című vígjátékában10:00 – 10:30 Porkoláb Judit – Boda

István Károly Az eltolódás jelensége a költői szövegben (Radnóti Miklós: Trisztánnal ültem…)

10:30 – 11:00 Sólyom Réka Újabb neologizmusaink szemantikai vizsgálata11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: SZÉPE GYÖRGY 11:30 – 12:00 Mihalovics Árpád A békeszerződések szövegének pragmatikája12:00 – 12:30 Balogh József A francia politikai szaknyelv jellegzetes grammatikai

struktúrái: Jacques Chirac volt francia köztársasági elnök beszédeinek (1995-2007) elemzése

12:30 – 13:00 Máté Orsolya Az időjelölés formái epikrízis szövegrészletekben különös tekintettel a beszédidő és eseményidő kettősségére

13:00 – 14:00 EBÉD

retfalvik

Note

Elnök helyesen: Mihalovics Árpád

IX. SZEKCIÓ

ALKALMAZOTT SZÖVEGNYELVÉSZET, STILISZTIKA



Elnök: TÓTH SZERGEJ 9:00 – 9:30 Schirm Anita A diskurzusjelölővé válás folyamatáról9:30 – 10:00 Mihalovics Péter A politikai beszéd: meggyőzés és/vagy manipuláció10:00 – 10:30 Koltay Tibor Az akadémiai írástudás formális és informális

műfajairól10:30 – 11:00 KÁVÉSZÜNET 11:00 – 11:30 Sándor Katalin Médiumköziség a digitális közegben11:30 – 12:00 Nádai Julianna Sajtónyelvi neologizmusok angol és magyar nyelvű

korpusz alapján

X. SZEKCIÓ

FORDÍTÁSTUDOMÁNY

A)


Helyszín: Fszt. könyvtár

Elnök: KLAUDY KINGA 9:00 – 9:30 Klaudy Kinga A magyar mint a fordításelemzés nyelve9:30 – 10:00 Bakti Mária Az aktuális tagolás akusztikai-fonetikai sajátosságai a

szinkrontolmácsolt szövegekben10:00 – 10:30 Lőrincz Julianna A műfordítási terminológia alapkérdései10:30 – 11:00 Cs. Jónás Erzsébet Retorika és stilisztika a műfordításban11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: CS. JÓNÁS ERZSÉBET 11:30 – 12:00 Ajtay-Horváth Magda Az ajtó és kulcsai (Szabó Magda regényének 1987-es

és 2005-ös angol nyelvű fordításairól)12:00 – 12:30 Boldog Gyöngyi Funkcionalitás és lojalitás egyazon mű két magyar

fordításában12:30 – 13:00 Paksy Eszter Két módszer a szerzői jelenlét kutatására fordított

szövegekben13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: CSERNOCH MÁRIA 14:00 – 14:30 Csernoch Mária Statisztikai modellek a fordítások elemzésében: The

Jungle Books és fordításai14:30 – 15:00 Katus Elvira Reáliák átváltása Mikszáth Kálmán műveinek bolgár

fordításában15:00 – 15:30 Nagy Anita Metaforák fordítása közvetítőnyelven keresztül15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 – 16:30 Somodi Júlia A japán megszólítási rendszer egy japán regény

fordításának tükrében16:30 – 17:00 Lukács András A (félre)fordítás fordítása, avagy angol humor latinul,

magyar fordításban

X. SZEKCIÓ

B)

FORDÍTÁSTUDOMÁNY


Helyszín: I. em. előadó Elnök: VERMES ALBERT 11:30 – 12:00 Mártonyi Éva Segítség vagy akadály? – A közvetítőnyelv

használatának hatása a reáliák fordítására japán nyelvű szöveg magyarra fordításakor

12:00 – 12:30 Németh Eszter Gulyás-e a „gulash”? Magyar reáliák a spanyol sajtóban

12:30 – 13:00 Vermes Albert Deduktív és induktív megoldások a kulturálisan kötött kifejezések fordításában

13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: PAPP ANDREA 14:00 – 14:30 Varga Orsolya Párhuzamos fordítórajzok: Kosztolányi Dezső és

Carry van Bruggen nyelv- és fordításszemlélete14:30 – 15:00 Spitzéné Bukovszki Edit A posztkoloniális irodalmi művek fordításának

tanulságai15:00 – 15:30 Papp Andrea Tom és Huck kalandjai Magyarországon15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 – 16:30 Sárosi-Márdirosz

Krisztina Fordított és nem fordított hivatalos szövegek néhány sajátossága

16:30 – 17:00 Dósa Ildikó Fordítástechnikai megfigyelések egy magyar és angol számviteli szakszöveg elemzése kapcsán

17:00 – 17:30 Cowderoy Natália Körkép az európai uniós szaknyelv szóalkotással létrejött neologizmusairól

X. SZEKCIÓ

FORDÍTÁSTUDOMÁNY


Helyszín: Fszt. könyvtár

Elnök: JOÓ ETELKA 9:00 – 9: 30 Péch Olívia Kimutatható-e eltolódás a fordítások kohéziós

eszközhasználatában?9:30 – 10:00 Tóth Andrea A fül-száj ívhossz vizsgálata angol-magyar irányú

szinkrontolmácsolási korpuszon10:00 – 10:30 Somos Edit Csilla Egy magyar tolmácskutató esete az amerikai

majommal – reflexiók gyűjtése egy új, web-alapú kérdőíves eljárással

10:30 – 11:00 Joó Etelka A megértés és a rekonstrukció fázisai a fordítási folyamatban

XI. SZEKCIÓ

KONTRASZTÍV NYELVÉSZET



Elnök: SÁROSDY JUDIT 9:00 – 9:30 T. Balla Ágnes Angolul és németül tanuló magyar anyanyelvű

nyelvtanulók transzferjelenségei9:30 – 10:00 Kalocsai Karolina Semantically marked English subjects: How do

Hungarian learners of English deal with them in contrast to native speakers of English?

10:00 – 10:30 Sárosdy Judit Az angol-magyar fordítások kontrasztív hibaelemzése

10:30 – 11:00 Zagar Szentesi Orsolya Az igenemek kérdése a magyar és a horvát nyelvben11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: SZLADEK EMESE 11:30 – 12:00 W. Somogyi Judit Állatneveket tartalmazó propozicionális frazémák a

magyarban és az olaszban12:00 – 12:30 Szladek Emese Olasz gazdasági szaknyelvi szövegek szintaktikai

elemzése12:30 – 13:00 Laczik Mária Fokozó értelmű szóösszetételek kontrasztív

vizsgálata (magyar-olasz összevetés)13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: ZAGAR SZENTESI ORSOLYA 14:00 – 14:30 Szatzker Szilvia Az episztemikus modális jelentés

grammatikalizációjáról német-magyar interlingvális megközelítésben

14:30 – 15:00 Radó Eszter Észak-olasz településnevek vizsgálata15:00 – 15:30 N. Csák Éva A szállodaipar és nyelvhasználata három nyelvterület

tükrében15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 – 16:30 Wallendums Tünde Magyarok, olasz szemmel16:30 – 17:00 Kovács Ilona Julianna A jövevényszavak meghonosodása a nemzeti

nyelvekben (magyar, német, orosz szócikk- értelmezések alapján)

17:00 – 17:30 Pénzes Tímea Sík- és konténermetaforák a magyar és a cseh nyelvben

retfalvik

Note

Elnök helyesen: Bassola Péter

XII. SZEKCIÓ

A)

LEXIKOLÓGIA ÉS LEXIKOGRÁFIA, TERMINOLÓGIA


Helyszín: IV. em. 429/b

Elnök: FERCSIK ERZSÉBET 9:00 – 9:30 Fercsik Erzsébet Nemzetközi hatások és nemzeti sajátosságok – a

2006-os keresztnév-statisztika tükrében9:30 – 10:00 Fóris Ágota A terminológiai rendezés és a tankönyvírás

összefüggései10:00 – 10:30 Sermann Eszter A terminológiai szabványosítás és harmonizáció

elméleti és gyakorlati kérdéseiről10:30 – 11:00 Tõnu Seilenthal A készülő modern észt-magyar szótárról11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: SZÉKELY GÁBOR 11:30 – 12:00 Székely Gábor Kollokáció-szótár és/vagy fokozási szótár?12:00 –12:30 Kornatowski, Pawel A legújabb magyar szókincs kétnyelvű szótárba való

felvétele és problémái12:30 – 13:00 Gaál Zsuzsanna Új szótárkoncepció – német melléknévi valencia13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: KIS ÁDÁM 14:00 – 14:30 Kis Balázs – Kis Ádám A terminológiai transzfer problémái14:30 – 15:00 Kiss Gábor – Kiss

Márton Az ,,Idegen szavak magyarul” internetes szótár használatának elemzése

15:00 – 15:30 Makai Zoltán A képalkotó diagnosztika néhány területének terminológiai elemzés

15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 – 16:30 Warta Vilmos A munkaerő-mobilitás nyelvi vonatkozásai az

egészségügyben16:30 – 17:00 Zsemlyei Borbála Kicsinyítő képzős származékok az Erdélyi magyar

szótörténeti tárban

XII. SZEKCIÓ B)

LEXIKOLÓGIA ÉS LEXIKOGRÁFIA, TERMINOLÓGIA


Helyszín: IV. em. 429/a

Elnök: OSZETZKY ÉVA 9:00 – 9:30 Oszetzky Éva Frazeológia és pragmatika9:30 – 10:00 Tamás Dóra Az olasz és a magyar gazdasági rendszerek

eltéréseinek hatása a gazdasági terminológiára10:00 – 10:30 Mekis Zsuzsanna A Standardisiertes Wörterbuch Tourismus című

szótárban megjelenő turisztikai szakkifejezések szóalkotási módjának vizsgálata

10:30 – 11:00 Terestyényi Enikő Szinonimitás a magyar turisztikai szaknyelvben11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök:RÉPÁSI GYÖRGYNÉ 11:30 – 12:00 Kovács Éva Az angol nyelv hatása a mai német nyelvre12:00 – 12:30 Őrsi Tibor Az anglicizmusok típusai a francia nyelvben12:30 – 13:00 Répási Györgyné Produktív szóalkotási módok magyar és orosz

neologizmusokban13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: FÓRIS ÁGOTA 14:00 – 14:30 Mátis Bernadett A Super Bowl filozófiája, az amerikai futball

terminológiája hazánkban14:30 – 15:00 Sulyok Hedvig A doktor lexémához tapadó újabb jelentések, (avagy

tudósok a cégben)15:00 – 15:30 Szirmai Erika Zaklatás vagy bántalmazás?

A kérdőívek terminológiájáról15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 – 16:30 Vitányi Borbála Magyar szócikkek idegen nyelvű szótárakban16:30 – 17.00 Murányiné Zagyvai

Márta Betűszó, mozaikszó, rövidítés, szóösszevonás – mi is?

17:00 – 17:30 Jerkus Tibor Istvánné A szóösszetétel mint neologizmusforrás

retfalvik

Note

Változás: 9.30 - 10.00 Jerkus Tibor Istvánné: A szóösszetétel mint neologizmusforrás

retfalvik

Note

Változás: 17.00 - 17.30 Tamás Dóra: Az olasz és a magyar gazdasági rendszerek eltéréseinek hatása a gazdasági terminológiára

XIII. SZEKCIÓ

ANYANYELVI NEVELÉS



Elnök: SZABÓMIHÁLY GIZELLA 9:00 – 9:30 Domonkosi Ágnes A nyelvhelyesség kérdése az anyanyelvi nevelésben9:30 – 10:00 Eőry Vilma Nyelvi valóság és nyelvművelés-oktatás10:00 – 10:30 Medve Anna Nyelv, anyanyelv, idegen nyelv az oktatásban10:30 – 11:00 Posgay Ildikó Nyelvművelés = nyelvjárásvesztés?11:00 – 11:30 KÁVÉSZÜNET

Elnök: POSGAY ILDIKÓ 11:30 – 12:00 Szabómihály Gizella Mit oktassunk nyelvhelyesség címszó alatt a határon

túli iskolákban?12:00 – 12:30 Heltainé Nagy Erzsébet A nyelvművelés lehetőségei a mai magyar szakos

egyetemi képzésben12:30 – 13:00 Szabó Veronika A határon túli nyelvváltozatok a magyarországi

anyanyelvi nevelésben13:00 – 14:00 EBÉD

Elnök: T. SOMOGYI MAGDA 14:00 – 14:30 P. Csige Katalin Van-e, lesz-e ikes ragozás?14:30 – 15:00 Szilágyiné Hodossy

Zsuzsanna Korai inkluzív nyelvfejlesztés

15:00 – 15:30 Fancsaly Éva A magyar őstörténet az új iskolai tankönyvekben15:30 – 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 – 16:30 Szilágyiné Kósa Anikó Értelmiségi attitűd a jelenkori magyarországi

keresztnévízlésben16:30– 17:00 Szöllősy Éva Magyartanár-jelöltek anyanyelvi fejlesztése: egy új

típusú gyakorlat tapasztalatai17:00 – 17:30 T. Somogyi Magda Az anyanyelv tudatosítása és a magyar nyelvtan

tanítása

XIV. SZEKCIÓ

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY



Elnök: DOBOS CSILLA 9:00 – 9:30 Árvay Anett Manipulatív stratégiák magyar és amerikai

reklámokban9:30 – 10:00 Dobos Csilla A tárgyalótermi dialógusokban szereplő

narratívumok funkciói a jogi kommunikáció vizsgálatában

10:00 – 10:30 Eklics Kata Nők a médiában10:30 – 11:00 Tokaji Ildikó A térképi nyelv mint sajátos vizuális kommunikációs

eszköz fejlődése11:00 – 11:30 Éva Erzsébet Beszélő viszony – a kommunikációra nevelés a

kultúraközvetítés gyakorlatában

XV. SZEKCIÓ

INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ



Elnök: HIDASI JUDIT 8:30 – 9:00 Szentpáliné Ujlaki Erika Cross - cultural Adaptation and Language Learning

is China – a Diary Study9:00 – 9:30 Hidasi Judit Közeledés vagy távolodás?9:30 – 10:00 Ablonczyné Mihályka

Lívia – Tompos Anikó Nemzetközi tárgyalástechnika-kompetenciák a gyakorló szakemberek szemével

10:00 – 10:30 Balogh Erzsébet – T. Balla Ágnes

Interkulturális kommunikáció magyarországi multinacionális nagyvállalatoknál.

10:30 – 11:00 Vogelné Takács Gabriella

Milyen nyelven beszélnek a helyi önkormányzatoknál?

11:00 – 11:30 Szili Katalin Ütközések és megütközések (A magyar kommunikáció néhány sajátosságáról a külföldi szemével)

11:30 – 12:00 Szondy Katalin Barack, Paprika und Gulasch - Stereotypen und Klischees in der interkulturellen Zusammenarbeit

XVI. SZEKCIÓ

KORPUSZNYELVÉSZET, NYELVTECHNOLÓGIA



Elnök: SZŐLLŐSY SEBESTYÉN ANDRÁS 9:00 – 9:30 Juhász Valéria A MaxQDA szövegelemző program9:30 – 10:00 Langanke, Ulrich –

Kunságiné Morzsa Ágnes – Bólya András

A Practical Approach to the Theory of the Multimedia Semantic Trainer

10:00 – 10:30 Nagano, Robin Lee Variety in Titles: Academic Writing in Economics10:30 – 11:00 KÁVÉSZÜNET 11:00 – 11:30 Rihmer Zoltán Egy korpuszalapú latin-magyar kánonjogi szakszótár

szerkesztési elvei11:30 – 12: 00 Varga Lídia A mozgást jelentő predikátumok tipológiája

XVIII.

MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS

BUDAPEST, 2008. ÁPRILIS 3-5.

AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA

SZERKESZTETTE: NÁDOR ORSOLYA

BALASSI INTÉZET BUDAPEST

2008

ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA LÍVIA – TOMPOS ANIKÓ

Nemzetközi tárgyalástechnika – kompetenciák a gyakorló szakemberek

szemével

Kulcsszavak: kulturális különbségek, szakmai kompetencia

Az elmúlt egy évtizedben számos gazdasági-üzleti profilú szakon bevezetésre került az interkulturális kommunikáció és az üzleti tárgyalások című tantárgy, illetve az e két tárgy során megszerzett ismereteket és kompetenciákat ötvöző és továbbfejlesztő nemzetközi tárgyalástechnika. A tárgyakat többnyire idegen nyelvi tanszékek, nyelvi lektorátusok, kommunikáció tanszékek gondozzák és oktatják – idegen nyelven. E stúdiumok fontosságáról és hasznos voltáról általában az oktatók és hallgatók pozitívan vélekednek, hiszen azok az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésén túl a munka világában nélkülözhetetlennek tartott készségeket és jártasságokat is kialakítanak.

Az előadás célja egy strukturált interjúkon alapuló kutatás eredményeinek ismertetése. A vizsgálat során arra kerestük a választ, vajon az idegen nyelven gyakorló tárgyalók is pozitívan vélekednek-e az interkulturális kommunikáció és tárgyalások elméleti ismeretének hasznosságáról, valamint milyen nyelvi, kulturális és készségszintű nehézségek fordulnak elő a tárgyalások során; egyáltalán tudatosul-e bennük az, hogy a nehézséget mi okozza.

AJTAY-HORVÁTH MAGDA

Az ajtó és angol nyelvű kulcsai (Szabó Magda regényének 1987-es és 2005-ös angol nyelvű fordításairól)

Kulcsszavak: Fordításstilisztika, hermeneutika, intertextualitás ,hangulati és stiláris ekvivalencia

Világirodalmi státuszt, „a legjobb külföldi regények egyikének” rangját magyar mű számára csak a műfordítás biztosíthatja. Szabó Magda Az ajtó című regénye 1987-ben, Amerikában jelent meg Stephen Draughon fordításában, 2005-ben pedig Nagy-Britanniában Len Rix fordításában.

Az intertextualitás esteként értelmezett műfordítás jellemzése során sokrétű szempontrendszer (filozófiaelméleti, hermeneutikai, szociológiai, fordítástechnikai) alkalmazható. A forrásnyelvi és a két célnyelvi angol szöveg összevetésekor azt követem nyomon, hogy a célnyelvben megvalósult-e a hangulati és a stiláris ekvivalencia, illetve hogy az angol változatokba átültethetőek voltak-e a nemzeti múltunkat is idéző szimbolikus analógiák, a kiművelt erkölcs és az ősi erkölcs ellentéte. Minden szaktudományos alapozás ellenére a műfordítások értékelésében döntően a szubjektív ítéletek kapnak hangsúlyos szerepet, hiszen a műfordításokban élő szövegek rangját elsősorban a befogadói jellemzők határozzák meg.

2

ANDRIĆ EDIT

A társadalmi környezet nyelvétől az idegen nyelvig – a magyar nyelv státusa Szerbiában

Kulcsszavak: magyar nyelv, környezeti nyelv, Vajdaság, oktatás

Szerbia tartománya, Vajdaság, többnemzetiségű közösség, ahol a magyarok aránya – az évszázadok során – a történelmi és politikai viszonyok függvényében, nagymértékű változást mutat. Még húsz évvel ezelőtt az iskolákban a társadalmi környezet nyelveként tanulhatták a nem magyar diákok a magyar nyelvet, aztán egy ideig nem volt rá mód az ilyen jellegű oktatás megszervezésére. Ma az egyetemeken lehetőség van arra, hogy a magyart a hallgatók felvehessék idegen nyelvként. Ezen kívül Belgrádban, a Filológiai Karon, már több mint tíz éve működik a Hungarológiai Tanszék, ahol a magyar idegen nyelv.

Referátumomban két kérdésre szeretnék kitérni. Az egyik, hogy mi az, ami egy nyelv státusát meghatározza, a másik pedig a magyar nyelv tanításának szerbiai perspektívája.

ÁRVAY ANETT

Manipulatív stratégiák magyar és amerikai reklámokban

Kulcsszavak: reklám, manipuláció, hibás érvelés

Előadásomban, amely a doktori kutatásomon alapul, hatvan magyar és hatvan amerikai írott reklám verbális manipulatív stratégiáit vizsgálom. A két reklámkorpusz egyenlő arányban tartalmaz szórólapokat, folyóiratban megjelent hirdetéseket és személyre szóló reklámleveleket.

Az előadás első részében ismertetem a manipuláció fogalmát, és az elemzés eszközét (az ún. Manipuláció Szűrőt), amelynek segítségével a szövegekből kiszűrhetők az egyes manipulációs stratégiák. Az elemzési eszköz integrálja a verbális manipuláció szempontjából releváns diszciplínák: a kritikus diskurzuselemzés, a retorika, a szociálpszichológia valamint a pragmatika elméleti meglátásait és empirikus eredményeit.

A második részben röviden kitérek az elemzés menetére, többek között arra, hogy milyen szempontok szerint történt a korpuszépítés, mi volt a szerepe a társkódolónak, és milyen új szempontokra hívta fel a figyelmet a próbaelemzés.

Végül, a harmadik részben összefoglalom, hogy az elemzett két korpuszban milyen típusú manipulációs stratégiák valamint azok milyen variánsai fordultak elő, melyek voltak a leggyakoribbak, és mi lehet az oka a hasonló stratégiahasználatnak.

3

B. PAPP ESZTER

A módszereffektus és tanulságai az ECL nyelvvizsgáztatásban

Kulcsszavak: vizsgáztatás, módszereffektus, feladattípus

A módszereffektus egy viszonylag új terület a nyelvi mérésen belül, szakirodalma is csak néhány évre nyúlik vissza, ezért az előadásomat egy rövid szakirodalmi áttekintéssel kezdem.

Az ECL vizsgarendszerben gyakran kikérjük a vizsgázók véleményét arról, hogy milyen benyomások keletkeztek bennük a tesztről. Az írásos véleményekből kiderül, hogy a vizsgázók bizonyos fajta feladatokat könnyebbnek, vizsgázóbarátabbnak éreznek, mint másokat. Ez a tapasztalat vezetett engem arra, hogy alaposabban megvizsgáljam a módszereffektus hatását, pontosabban, hogy mennyire befolyásolja a vizsgázók teljesítményét a megírandó feladat formátuma.

Ehhez kísérletet végeztünk: egy-egy középfokú olvasásértés és hallásértés szöveghez különféle feladattípusokat készítettünk, és megoldattuk diákokkal. A csoportok teljesítményét egy-egy (minden csoportban azonos) horgonyteszt felhasználásával tettük összemérhetővé. Az előadásomban a kutatatás tapasztalatait osztom meg, és röviden kitérek az egyéb figyelembe veendő tényezőkre, mint például, hogy egyes feladattípusok milyen kognitív képességekkel rendelkezőknek sikerülnek jobban, és hogy mekkora szerepe lehet a szerencsének, azaz a tippelésnek.

BAJZÁT TÜNDE

Nyelvtanítási irányzatok a századfordulón és napjainkban – elmélet és gyakorlat

Kulcsszavak: nyelvtanítási irányzatok, módszerek, idegennyelv-oktatás, felsőoktatás

Az oktatók, kutatók, nyelvhasználók, a nyelvhasználat piacán dolgozók számára mindig is kulcsfontosságú volt és lesz is a nyelv oktatása és tanulása egyaránt. Az elmúlt évszázadok során mindig az volt a cél, hogy megalkossák a legjobb, a legkönnyebb, a legélvezetesebb, a leghasználhatóbb idegen nyelv elsajátítási módszert, melyek formálódását a történelmi, politikai, társadalmi, tudományos és gazdasági változások befolyásoltak, így van ez napjainkban is. Ennek jegyében született kutatásom, melynek fő célkitűzése az, hogy bemutassa a jelen korszak nyelvtanítási irányzatait és gyakorlati hasznosíthatóságukat. Vizsgálódásom részeredményeit mutatom be előadásomban. Az előadás első részében röviden összefoglalom a 19. és 20. század legismertebb nyelvtanítási módszereit, és ismertetem a századfordulón és napjainkban létrejött, illetve korábban megalkotott, de mára átalakult megközelítéseket.

Az előadás további része bemutatja vizsgálódásaim eredményeit és tanulságait. Kérdőíves kutatásomban azt vizsgálom, hogy a fent említett módszerek közül melyiket ismerik a felsőoktatásban tanuló diákok, melyeket használják sikerrel, és melyeknek van motiváló hatása.

A kapott eredmények alapján javaslatokat teszek arra, hogy mit és hogyan érdemes megváltoztatni a magyarországi idegennyelv-oktatásban azért, hogy a tanulók nyelvi kompetenciái jobban megfeleljenek globalizálódó világunk elvárásainak.

4

BAKTI MÁRIA

Az aktuális tagolás akusztikai-fonetikai sajátosságai szinkrontolmácsolt szövegekben

Kulcsszavak: aktuális tagolás, szinkrontolmácsolás, tolmácsolási egység, diszharmónia a beszédprodukcióban

A tolmácsoláskutatás egyik legtöbbet vitatott kérdése a tolmácsolási egységek meghatározása. Számos tanulmány vizsgálta az információs szerkezet változásait a fordítás során (Klaudy 1987, Klaudy 2007, Hatim és Mason 1989), hiszen feltételezhető, hogy a tolmácsolási egységeket meghatározzák az előzményekből ismert (tematikus) és az új (rematikus) információk.

Több kutatás feltételezi, hogy a téma-réma információk akusztikailag is meghatározottak a tolmácsolás során, azaz összefüggésben állnak a szünettartással és az (elsősorban) bizonytalanságra utaló megakadásokkal. Objektív akusztikai-fonetikai mérések azonban nem születtek még a kérdés bizonyítására.

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy 1. a szinkrontolmácsolt szövegben hogyan változik az információs szerkezet, 2. az eredeti szöveg téma-réma határai milyen összefüggésben állnak a célnyelvi beszédprodukció során felmerülő diszharmóniás jelenségekkel.

A kutatás során akusztikai-fonetikai méréseket végeztünk a forrásnyelvi és a célnyelvi szövegek beszéd- és artikulációs tempójának meghatározására, illetve elemeztük a kitöltött és a néma szünetek időtartamait és előfordulásait is.

BALOGH ERZSÉBET – T. BALLA ÁGNES

Interkulturális kommunikáció magyarországi multinacionális

nagyvállalatoknál: Ki beszél magyarul?!

Kulcsszavak: interkulturális kommunikáció, idegennyelv tanulás, nyelvi menedzselés

Kutatásunk két, Magyarországon tevékenykedő multinacionális nagyvállalaton belül zajló kommunikációs folyamatokkal foglalkozik – egy több országra kiterjedő nyelvészeti kutatás keretein belül.

Az adatfelvétel egyrészt egyéni és csoportos interjúk formájában, másrészt résztvevő megfigyelő segítségével történt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált mindkét multinacionális nagyvállalatnál a mindennapos kommunikáció során az a nyelvi probléma merült fel, hogy a tulajdonosok (és ezzel együtt a menedzsment), illetve a munkavállalók többségének az anyanyelve és/vagy a nagyvállalat hivatalos nyelve nem egyezik meg.

A nyelvi problémák kezelésének legfőbb módja mindkét nagyvállalat esetében a nyelvtanulás, mely úgy valósul meg, hogy a vállalat magyar anyanyelvű dolgozói tanulják meg a tulajdonos vagy a vállalat hivatalos nyelvét, míg a csekély létszámú külföldi alkalmazott nem tanul magyarul.

5

BALOGH JÓZSEF

A francia politikai szaknyelv jellegzetes grammatikai struktúrái: Jacques Chirac volt francia köztársasági elnök beszédeinek (1995-2007) elemzése

Kulcsszavak: francia, politikai szaknyelv, grammatika, struktúra, Chirac

Az idegen nyelvű politikai beszédek megértésében igen fontos az egyes nyelvekre jellemző nyelvtani szerkezetek ismerete, mivel a szókincs illetve a szakszövegekre jellemző szakszókincs mellett ezek is hozzájárulnak a szövegek helyes interpretálásához: a nyelvek esetében a nyelvtan a csontváz, ami tartja a húst, a szókincset. A nyelv is, mint az ember, csontváz nélkül nem létezhet.

Vizsgálataim alapjául Jacques Chirac 2007-ben a párizsi Odyle Jacob kiadónál megjelent két kötetét választottam, melyeknek címe Mon combat pour la France és Mon combat pour la paix. A nevezett két kötet tartalmazza az elnök 1995 és 2007 közötti legfontosabb beszédeit (mintegy 200 darabot), mind a bel-, mind pedig a külpolitikát érintőeket.

Az elemzés során a korpuszokban a grammatikai struktúrákat vettem nagyító alá. Előadásomban bemutatom a leggyakrabban előforduló nyelvtani jelenségeket – mint például passzív szerkezetek, főnévi igeneves konstrukciók, névmások, pronominális igék, igeidők - és ismertetem azok specifikumait.

Az eredmények felhasználhatóak a francia politikai szaknyelv oktatásában, szaknyelvi jegyzetek összeállítása során, illetve a fordítók és tolmácsok képzésében egyaránt.

BATA BERNADETT

A szövegértési stratégiák tényezői az életkor függvényében

Kulcsszavak: szövegértés, idegen nyelvi órák

Sok felmérés zajlott a magyar diákok szövegértési képességeinek felmérésére, amelyek ugyanazt a rossz eredményt hozták. Kutatásom célja a nehézségek elemzése, a probléma okának felderítése. Feltevésem szerint a diákok nem kielégítő szövegértése a nyelvhasználati stratégiák elégtelen működésében keresendő.

A kutatást három korcsoporttal végeztem: az egyik 15 éves, négyosztályos gimnáziumban tanuló 30 diákból állt, a másik csoportot egy hatosztályos gimnázium 13 éves diákjainak osztálya alkotta, míg a harmadikban 11 évesek vettek részt (válogatás nélkül; valamennyien budapestiek és egynyelvűek).

Módszerként a feladatlapos megoldást választottam. A tesztlapokon olyan feladatok szerepeltek, amelyeket élő idegen nyelvek tanításakor alkalmaznak a nyelvtanárok.

A kapott eredmények nem teljesen igazolják feltevésemet. A 13 és a 15 évesek könnyebben vették az akadályokat, a 11 évesek a vártnál gyengébben teljesítettek.

Az eredmények arra utalnak, hogy a szövegértéshez szükséges stratégiák egy részét a tanulók ismerik és alkalmazzák. Az adatok jelzik, hogy a 13 és a 15 évesek között nincs feltűnő javulás. A 11 és a 13 évesek között tapasztalt eltérések összefüggnek az anyanyelv-elsajátítás

6

második biológiai sorompójával. El kellene gondolkodnunk a tankönyvi anyagok elvárásain és a fejlesztő foglalkozások fontosságán.

BIRÓNÉ UDVARI KATALIN

Ha kevés az idő, toldd meg új módszerekkel!

Kulcsszavak: Bologna folyamat, BSc-képzés, szakmai és kulturális ismeretek, készségek

és kompetenciák, önálló tanulás, új tanári szerep

A Budapesti Gazdasági Főiskolán a 2006/2007-es tanévtől van érvényben a BSc-képzés a Bologna-folyamat részeként, melynek elsődleges célja a felsőoktatás átjárhatóságának biztosítása, illetve az egyes diplomák, oklevelek kölcsönös elismertethetősége és elismerése az Európai Unióban. Ehhez elengedhetetlen a tanmenetek, tananyagok és követelmények ésszerű fokon megtörténő harmonizációja.

A szerző az interjú kutatási módszert alkalmazva kísérel meg képet adni arról, hogy az új körülmények között (alacsonyabb óraszám, nagyobb létszámú csoportok) milyen módszerekkel próbálják a nyelvtanárok ugyanazt az ismeretanyagot ugyanolyan szinten és sikerrel elsajátíttatni a hallgatókkal, mint a bolognai rendszer bevezetése előtt. A vizsgálat kitér arra is, hogy a megváltozott körülmények hogyan befolyásolják a diákok önálló tanulását, ezt a tanár hogyan segítheti elő.

Még nem áll elég adat a rendelkezésünkre ahhoz, hogy az új rendszerben tanuló hallgatók eredményeit szignifikánsan összehasonlíthassuk a régebbi diákok teljesítményével. Annyi azonban bizonyos, hogy az új kihívásoknak való megfelelés elképzelhetetlen a nyelvtanári szerep újragondolása nélkül.

BOLDOG GYÖNGYI

Funkcionalitás és lojalitás egyazon mű két magyar fordításában

Kulcsszavak:gyermekirodalom, újrafordítás, funkcionalitás, lojalitás, tulajdonnevek A fordító választásaival a funkcionalitás és lojalitás elve közötti egyensúly megteremtésére törekszik (Nord 1995). Bármilyen műfajú és típusú célnyelvi szöveg jellemezhető abból a szempontból, hogy megfelel-e a célközönség elvárásainak (funkcionalitás), illetve hogy közvetíti-e a forrásnyelvi szöveg szerzőjének a szándékát (lojalitás). A The Wind in the Willows angol nyelvű meseregény két teljes, nem adaptált és minőségében egyenrangú magyar fordítását vizsgálva kimutatható, hogy a két célnyelvi szöveg egyes szerkezeti egységeiben: a tulajdonnevekben (címek, személynevek, földrajzi nevek), meta- és paratextuális elemekben eltérő mértékben érvényesül a két elv. Néhol a funkcionalitás elve, máshol a lojalitás elve, megint máshol mindkét elv működik. A két fordítás jóvoltából így eltérő korú és ízlésű olvasók élvezhetik a regényt.

7

BUDAI LÁSZLÓ

A magyar nyelv szerepe az angol nyelvtan tanításában

Kulcsszavak: magyar, anyanyelv, angol, nyelvtan, kontrasztivitás Az Osiris Kiadó Élő angol nyelvtan címmel egy angol nyelvi (nyelvtani) tankönyvcsaládot jelentetett meg 2007-ben és 2008-ban Budai László és a 4. kötetet Budai László és Budai Andrea tollából. A kötetek alcíme: az 1. köteté: Rendszeres kontrasztív grammatika sok példával, a 2. köteté: Kezdőknek és középhaladóknak, a 3. köteté: Gyakorlókönyv, a 4. köteté: Tesztkönyv. Az előadás konkrét példákkal mutatja be, milyen fontos szerepet játszanak a magyar anyanyelvi ismeretek az angol nyelvtan megértetésében és megértésében. Az angol nyelvi példákkal illusztrált magyar anyanyelvi segítség más idegen nyelvek tanítására és tanulására is kiterjeszthető. Az előadó igazolni kívánja, hogy a napjainkban mellőzött, ‘az anyanyelvre való támaszkodás pedagógiai elve’ nem idejétmúlt, hanem minden korban mindenféle nyelvtanulási szándékot hathatósan támogató alapelv mind az iskolai, mind az iskolán kívüli idegennyelv-oktatásban. Az alapelvnek a magyar anyanyelvi ismeretekre gyakorolt visszahatása sem lebecsülendő.

COWDEROY NATÁLIA

Körkép az európai uniós szaknyelv szóalkotással létrejött neologizmusairól

Kulcsszavak: Európai Unió, terminológia, lexikológia, neologizmusok

Előadásom középpontjában az európai uniós szaknyelv szóalkotással keletkezett neologizmusainak átfogó elemzése áll. Elméleti téren a neologizmusok kérdésének kiváló hazai művelői közül Rónai – Kerekes (1977), Terestyéni (1989), Bokor (1991) és Minya (2000) munkáira támaszkodom. A neologizmusok rendszerezésénél Minya Károlynak a Mai magyar nyelvújítás című könyvében szereplő csoportosítást tekintem támpontul.

A szóalkotással létrejött neologizmusok között megkülönböztetünk szóösszetétellel, szóképzéssel, szóelvonással, szóvegyüléssel, mozaikszó-alkotással és rövidüléssel létrejött neologizmusokat. Elemzésemben a felsorolt hat csoport leggyakoribb elemeinek elemzésére vállalkozom. A kiválasztott példákat lexiko-szemantikai és szintaktikai jegyek alapján alcsoportokra bontva taglalom, ugyanakkor rá kívánok mutatni a legjellemzőbb tendenciákra. Külön figyelmet érdemel az euró- előtag túlzott mértékű használata, a szóképzés mérsékelt jelentősége és a mozaikszó-alkotás sajátos dinamikája. A három felsorolt jelenség részletes elemzése képezi előadásom vázát.

Elemzésemmel azt kívánom bizonyítani, hogy az 1980-as évek végén elindult nyelvújítási hullám tovább folytatódik, és a folyamatban kiemelt szerepet kap az Európai Unióval kapcsolatos új szavak születése.

8

CS. JÓNÁS ERZSÉBET

Retorika és stilisztika a műfordításban

Kulcsszavak: retorika, alakzatok, trópusok, fordításstilisztika, Lermontov, Lator, Galgóczy

A grammatikai átalakítások a szabályos, normatív, sztenderd nyelvi formákhoz képest adnak újat mind a hangok, mind a szavak, a mondatok és a gondolatok szintjén. Ezek a tartalmak azonban költőnként, kultúránként és műfajonként is változnak. Más a képi látása egy magyar és egy orosz költőnek a 19. században, s megint más a 20. század fordítójának. Más társadalmi háttér és tárgyi világ határozza meg a versek és a próza formai eszközeit még Európán belül is. A nyelvi és irodalmi hagyományok, minták is irányítják az olvasó elvárásait.

Számos oroszból kiinduló magyar műfordítás elemzése ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy megállapítsuk, a retorikai alakzatok és trópusok száma és típusa sokkal inkább jellemzi a fordítást, mint a technikai átváltási műveleteké. Ezeket a célnyelvi szövegben végrehajtott retorikai vagy stilisztikai átalakításokat kívánjuk bemutatni előadásunkban. Középpontba állítjuk a négy változáskategóriát (adjekció, detrakció, transzmutáció, immutáció), s arra keressük a magyarázatot, hogy Mihail Lermontov magyar műfordítói miért és milyen változásokat vittek bele az orosz verstartalom tolmácsolásába.

CSATLÓS KRISZTINA

A pragmatikai hiba magyar – angol relációban. (Egy empirikus kutatásról)

Kulcsszavak: pragmatika, pragmatikai hiba, pragmatikai kompetencia

A nyelvoktatás folyamatában elég hamar felszínre kerül az a probléma, hogy az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező emberek közti kommunikáció nagyobb eséllyel lesz sikertelen, mint az azonos kultúrkörből való beszélők közötti. Ennek oka nem kizárólag a nyelvtudásbeli hiányosságokban keresendő: a szociokulturális hátterek eltérése is szerepet játszik benne.

A nem adekvát pragmatikai kompetenciával rendelkező tanulók pragmatikai hibát követhetnek el, amikor a hallgató másképp fogja fel a beszélő megnyilatkozásának erejét, mint ahogy az a beszélő szándékában állt. A pragmatikai hiba gyakori forrása a félreértéseknek és a kommunikáció összeomlásának.

Előadásomban angolul tanuló magyar anyanyelvű hallgatók pragmatikai hibáit elemzem. Az angol nyelvű közös cselekvésre felszólító megnyilatkozások inadekvát megválaszolását, azaz leíró szintű kérdésként történő értelmezését vizsgálom kérdőíves módszerrel. A ’Why don’t we go to the cinema?’ kérdésre helytelenül az a válasz érkezik, hogy ’Because I’m busy.’

9

CSERNOCH MÁRIA

Statisztikai modellek a fordítások elemzésében: The Jungle Books és

fordításai

Kulcsszavak: statisztikai modell, fordítás Szövegek számítógéppel segített statisztikai elemzése alkalmasnak bizonyult arra, hogy összehasonlítsuk egy regény különböző nyelvű fordításait. A módszer az eredeti regény és különböző nyelvű fordításainak szókészletében tetten érhető globális, szöveg szinten bekövetkező hasonlóságokat és eltéréseket kívánja feltérképezni.

Rudyard Kipling The Jungle Books című művében kerestem azokat az intervallumokat, ahol az újonnan bevezetett szavak száma magasabb, mint ami statisztikai modell alapján várható lenne. Az így kapott eredményeket hasonlítottam a szöveg négy – magyar, francia és két német – fordításához. Az eredeti angol szöveg új szavakban gazdag szegmenseit a magyar és az egyik német fordítás adja vissza legjobban. A másik német és a francia szöveg is mutat hasonlóságot az eredeti szöveghez, de sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint az eredeti szövegre: e szövegek első felében hiányoznak új szavakban gazdag szegmensek. A szövegek második fele bár közelebb áll az eredetihez, találni bennük olyan új szavakban gazdag intervallumot, amely csak ebben a két fordításban jelenik meg.

A módszer segítségével sikerült rámutatni, hogy a fordítások mennyiben követik az eredeti szöveg szógazdagságát.

CSETNEKI SÁNDORNÉ

Irodalmi alkotások többcélú felhasználása a magyar mint idegen nyelv tanítása során

Kulcsszavak: modern líra, kreativitás, sikerélmény mint motiváló erő, nyelvi szabályok tudatosítása

A magyar mint idegen nyelv tankönyveiben a magyar irodalmat főként népdalok és klasszikus költőink versei képviselik; a modern költészet alig szerepel e könyvekben. Azonban éppen ezek között a napjaink nyelvhasználatához igen közel álló nyelvezetű irodalmi alkotások között vannak olyan komoly, máskor viszont eleve játékos, kísérletező jellegű művek, amelyekhez a tanár és a tanuló is kreatív módon viszonyulhat. Érdeklődést kelthet és motiváló lehet egy-egy Weöres Sándor-vers alkotó módon való továbbírása, elemeinek variálása. S vannak olyan irodalmi művek is, amelyekkel jól illusztrálhatók bizonyos nyelvtani kérdések. A magyar igealakok, főként pedig a szórend gyakorlásához az alábbi rövid Tandori Dezső-vers kiválónak tűnik:

A puszta létige szomorúsága Szerettem volna, ha úgy van. Nem volt úgy. Kértem: legyen úgy. Úgy lett.

A vershez kapcsolódó könnyebb feladat lehet főmondatokban a személyek megváltoztatása, végigragozása: Szeretted volna…, kérted…; szerették volna…, kérték… stb. Nehezebb a feladat, ha igekötős igéket teszünk a határozószó + létige kapcsolat helyére, pl.: eljön, megért, meglátogat, felkeres stb. Ilyenkor a mondatok igen alkalmasak a magyar szórend gyakoroltatására.

10

Variációk I. Szerettem volna, ha eljön. Nem jött el.

Kértem: jöjjön el. Eljött.

CSISZÁR RITA

A nyelvcsere és nyelvmegőrzés fő tényezői a bécsi magyarság körében

Kulcsszavak: kétnyelvűség, nyelvcsere, nyelvmegőrzés, kisebbségkutatás Az előadás központi témája a nyelvcsere és a nyelvmegőrzés dinamikáját befolyásoló fő tényezők feltárása az Ausztriában élő migrációs eredetű bécsi diaszpóra különböző csoportjainak körében. Az empirikus kutatás tárgyát az 1956-os forradalom idején, valamint az 1980-as évek végén Magyarországról, továbbá Erdélyből kivándorlók első és második generációja alkotja. A migráns diaszpóra fenti csoportjaival kapcsolatban különösen három változónak a nyelvcsere folyamatára kifejtett hatását emelem ki; a kivándorlás időpontját és okát, valamint az adatközlőknek a kivándorlást megelőzően átélt kisebbségi vagy többségi státuszát.

A kisebbségi nyelv és környezete közötti interakció elemzésekor (1) az egyes csoportok szociológiai sajátosságain kívül behatóan elemzem (2) az osztrák kisebbségjogi szabályozás, (2) a családi kommunikáció, valamint (3) a kisebbségek által létrehozott intézmények nyelvi gyakorlatának a magyar nyelv megőrzésében játszott szerepét.

A nyelvcsere/nyelvmegőrzés vizsgálata nyelvkörnyezettani értelmezési keretben történik, amelynek alaptézise szerint bármely közösség nyelvi viselkedése csak az őt érintő szocio-kulturális környezet ismeretében értelmezhető. Ebből adódóan a nyelvcserét kiváltó, vagy annak ellenében ható erők mindig helyzetspecifikusak; adott faktor nyelvcserét válthat ki egy közösségben, míg a nyelvmegőrzést szolgálhatja egy másikban.

DÁVID MÁRIA

Rajzfilmek a magyarórákon

Kulcsszavak: magyar népmese, magyar mint idegen nyelv, középhaladó szint

Előadásom célja annak bemutatása, hogy középhaladó szintű nyelvtanulók tanítása során miként bővíthető a tantermi repertoár a magyarnyelv-órákon, a rajzfilmek élvezetes segédanyagként való felhasználásával. Jellegzetesen magyar, a nyelvet a maga teljességében bemutató, ugyanakkor könnyen érthető s jól követhető, a figyelmet lankadni nem engedő, 7-10 perces rajzfilmeket kerestem, így esett a választásom Magyar népmesék sorozatból 21 rajzfilmre. E népmese-feldolgozások kitűnő lehetőséget adnak a nemzeti színek és formák jelkép-nyelvének megszólaltatására, több nemzetközi versenyen is kiemelkedő sikereket értek már el. A magyar népmesék szerkezete a nyelvtanítás szempontjából igen kedvező, hisz a leíró és a párbeszédes részek váltakozó egymásutánja figyelhető meg (Voigt: 1998). A mesékre oly

11

jellemző ismétlődések nagyban segítik bizonyos szerkezetek bevésését, az ismert népdalok háttérzeneként felhasznált melódiája pedig szinte tálcán kínálja az illető dalok megtanítását. Az egyes mesékhez készített változatos feladatsorokkal igyekszem megválaszolni azokat a kérdéseket, melyeket Canning-Wilson (2001) ajánl a nyelvtanárok figyelmébe a videós órák tantermi beiktatása előtt, pl.: Miképpen segíti a vizuális anyag a hallás utáni értést? Használható-e a videó hangháttér nélkül? Mily módon mérhető a videó hatékonysága?

DÉVÉNY ÁGNES – SZŐKE ANDREA

Főiskolai hallgatók idegen nyelvvel kapcsolatos elvárásai és preferenciái

Kulcsszavak: a nyelvtanulás céljai és okai, igényfelmérés, tanórai tevékenységek, készségfejlesztés

A BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet a főiskola mindhárom karára kiterjedő kutatásban mérte fel a karok hallgatóinak a főiskolai nyelvoktatással kapcsolatos elvárásait, preferenciáit és igényeit. A felmérésben több mint kétezer fő töltött ki egy összesen 31 zárt, illetve nyílt kérdésből álló kérdőívet.

Az előadás a kutatás egy szeletére fókuszál, bemutatja, hogy miként látják a hallgatók a későbbi munkahelyi-szakmai nyelvhasználat területeit, milyen célból tanulják az idegen nyelvet, mely nyelvi készségeiket szeretnék fejleszteni és miért, valamint milyen tanórai tevékenységeket preferálnak.

A kutatás eredményei összevethetők a BGF KVIF Karán végzett munkaadói szükségletelemzés eredményeivel, hozzájárulhatnak a főiskolai idegennyelv-oktatás újragondolásához és új tantervek és tananyagok kidolgozásában is hasznosíthatók.

DOBOS CSILLA

A tárgyalótermi dialógusokban szereplő narratívumok funkciói a jogi kommunikáció vizsgálatában

Kulcsszavak: intézményes kommunikáció, tárgyalótermi diskurzus, jogi narratívum, narratívummodell,

beszédaktusok

„Kalandok legtöbbször azokkal történnek, akik tudják, hogyan meséljék el őket.” - Henry James ismert mondását a jogi eljárásra vonatkoztatva a következőképpen kellene átalakítanunk: Bűncselekmények legtöbbször azokkal történnek, akik nem tudják, hogyan meséljék el őket. A jogilag releváns történeteket pedig el kell „mesélni”, hiszen az ügyész és a bíró – a valóság kontrolljától megfosztva – kizárólag ezekből a laikusok által előadott történetekből ismerik meg a valós eseményeket. Ezért a rendőrségi és a tárgyalótermi dialógusokba ágyazott narratívumok szervesen illeszkednek a jogi eljárás struktúrájába és meghatározó szerepet játszanak az ítélet meghozatalában.

Az előadás a hétköznapi és az intézményes kommunikációra jellemző narratívumok összevetése alapján vizsgálja a jogi narratívumok sajátosságait. Elemzéseinkben egyrészt arra keressük a választ, hogy W. Labov narratívummodellje változtatás nélkül alkalmazható-e a történetek elemzésére egy olyan speciális mikropragmatikai környezetben, mint amilyen a bírósági tárgyalóterem. Másrészt azt vizsgáljuk, hogy a narratív kompetencián kívül milyen

12

tényezők befolyásolják a jogi eljárás során elhangzó (pl. kihallgatás, tárgyalás), illetve írott formában is megjelenő (jegyzőkönyvek, vádirat, ítélet) jogi narratívumok létrehozását.

DÓLA MÓNIKA

A kettős modellek és a morfológiailag komplex szóalakok a magyar mint idegen nyelvben

Kulcsszavak: kettős mechanizmus, lexikai blokkolás, analitikus és holisztikus feldolgozás, felnőttkori

nyelvtanulás Jelenleg a magyar mint idegen nyelv (MINY) oktatásának szakterülete nem rendelkezik reprezentatív empirikus adatokkal arra vonatkozóan, hogyan közelítenek a felnőtt tanulók a magyar nyelvű komplex morfológiai alakzatokhoz; egyelőre csak szubjektív élményekre és intuíciónkra támaszkodhatunk ebben a kérdésben. Az előadásban azt vizsgálom, hogy a releváns nyelvtudományi modellek mennyiben segíthetnek hozzá egy olyan hipotézis megalkotásához, amelyből kiindulva kutatni lehetne a problémát.

A tanulmány a kettősmechanizmus-modellek elméleti keretébe ágyazottan áttekinti, milyen választ adnak a leíró nyelvészet fogalmai és vizsgált folyamatai, valamint az alkalmazott nyelvészet különböző területein elért eredmények arra a kérdésre, hogy milyen mentális reprezentációkkal és nyelvfeldolgozási (esetleg idegtudományi) folyamatokkal társulnak a különféle többmorfémás szóalakok a spontán beszédprodukcióban. A lexikalista-funkcionális és kognitív-konstruktivista leíró modellek mellett áttekintem a szocio- és pszicholingvisztika terén elért eredményeket, majd azokat – mintegy egy hipotézis megalkotására irányulóan – felülvizsgálom a magyar mint idegennyelv-oktatás kontextusában.

Érvelésem szerint a szótárszerkezettel, illetve a szabály- és lexéma-alapú feldolgozással kapcsolatos kettős elméletek releváns kérdéseket vetnek fel az idegennyelv-tanulásra, azon belül pedig a felnőttkori MINY-tanulásra vonatkozóan is. Egyrészt úgy gondolom, hogy a leíró nyelvészet fogalmai és vizsgált folyamatai (pl. kompozicionalitás, produktivitás, blokkolás, lexikalizáció) hasznosak lehetnek a hipotézis felállításakor, ugyanakkor szükség van egy olyan szempontrendszerre is, amely figyelembe veszi a nyelvhasználó szocio- és pszicholingvisztikai valóságát is.

DOMONKOSI ÁGNES

A nyelvhelyesség kérdése az anyanyelvi nevelésben

Kulcsszavak: nyelvhelyesség, sztenderd, nyelvváltozatok értékelése, szemléletváltás A tudatosult nyelvi vélekedések kialakításában, formálásában az anyanyelvi nevelésnek igen fontos szerepe van. Előadásomban azt vizsgálom, hogy jelenlegi anyanyelv-oktatási gyakorlatunkban milyen problémákat vet fel a nyelvhelyességi kérdések tárgyalása, vagyis hogy a használatban lévő általános és középiskolai tankönyvcsaládokban hogyan jelenik meg a nyelvhelyesség kérdésköre.

13

Meglátásom szerint az anyanyelvoktatás gyakorlata reflektálatlanul azonosítja a nyelvhelyesség eszményét a sztenderd fogalmával, a sztenderdet pedig önértékként, nem pedig funkcionális, hierarchikus értékként kezeli, ez pedig visszahat a többi nyelvváltozat értékelésére is.

A többszintű nyelvhasználat tudatosításának, a nyelvváltozatok, a nyelvi variabilitás, a változatosság természetessége és funkciói elismerésének, azért is lenne fontos szerepe az anyanyelvi nevelésben, mert ez tenné lehetővé olyan tudatos nyelvhasználók nevelését, akiknek a számára a nyelvhelyesség eszménye nem a sztenderd formák elvárását jelenti minden helyzetben, hanem a közléshelyzetnek megfelelő, a közösségben elfogadott közlésformák használatát. Ez az oktatási szemléletváltás azért is nagyon fontos, mert a nyelvi változatokat érzékelve, a nyelvről való köznapi gondolkodásban igen erős a jó–rossz; helyes–helytelen dichotómiájának érvényesülése, a változatosság természetességének és funkcióinak elfogadását pedig elsődlegesen az oktatásban kellene érvényesíteni.

DÓSA ILDIKÓ Fordítástechnikai megfigyelések egy magyar és angol számviteli szakszöveg

elemzése kapcsán

Kulcsszavak: számvitel, implicitáció, terminológia

Az európai integráció, a számos vegyesvállalat és a cégek tőzsdei jelenléte megkívánja szakembereinktől, hogy képesek legyenek a magyar és az idegen nyelv közötti transzformációra anélkül, hogy a közölni kívánt tartalom sérülne. Vizsgálatom célja olyan, fordítástechnikai eszközök feltárása volt, amelyek ismerete hasznos lehet egy számviteli szakszöveg magyarról angolra történő fordítása során. A vizsgálathoz párhuzamos korpuszt használtam, egy cég angol és magyar nyelvű éves jelentésének kiegészítő mellékletét. Az elvégzett vizsgálat során megállapítottam, hogy jelen szövegek és jelen fordító esetében a magyarról angolra közvetítés során számos esetben implicitációra került sor, melynek okai a két nyelv közti lexikai, nyelvtani és mondatalkotási különbségek, illetve a számviteli szakmai nyelvhasználat különös vonásai.

DÖMŐK CSILLA

Menschenrechte, sprachliche Rechte und Demokratiekonzeption

Kulcsszavak: Menschenrechtsidee, sprachliche Rechte, Demokratiekonzeption, Individuum, Ideengeschichte

Die begriffliche Kontur der Menschenrechtsidee ist heute ebenso unklar geworden wie die inhaltliche Fassung der Demokratieidee. Je leerer sie aber inhaltlich geworden sind, um so leichter fällt es, beide Begriffe als identisch aufzufassen, als gleichlautendenAusdruck eines gesellschafts- und staatstheorietischen Sachverhaltes. Tatsächlich sind Menschenrechte und Demokratie keine identischen Denkfiguren, deren Inhalt in der unreflektierten Ineinandersetzung gefasst werden könnte. Menschenrechte sind als angeborene, unveräusserliche und vorstaatliche Rechte und Ansprüche des einzelnen zu verstehen, die zum Schutz der Person im politischen Leben und zur Entfaltung und Teilhabe am gesellschaftlichen Prozess den Rahmen und die Vorbedingungen bilden. Ihre Erfüllung aber erfahren sie erst, wo sie im Rahmen einer verfassungsmässigen Ordnung zu konkret verankerten und einklagbaren Grundrechten werden. Nur so können Menschenrechte von moralischen Rechte zu einem politischen Begriff werden, kann die

14

naturrechtliche Begründungslinie zu einer Dimension der politischen Ordnungsgestaltung hinübergeführt werden. Menschenrechte sind keine anarchischen Auszugsrechte aus dem staatlichen Ordnungsgefüge, sondern Freiheits- und Grundrechte innerhalb der staatlichen Ordnung, dabei aber bewusst auf ihren überstaatlichen Anspruch gestützt.

DRESCHER J. ATTILA

Nyelvpolitikánk jellemzői az EU-csatlakozás után

Kulcsszavak: idegennyelvtudás, felmérések üzenete, új egynyelvűség, új stratégia

A magyar nyelvpolitika hullámzása és alkalmi bizonytalansága nem tudta kellően támogatni a magyar köz- és felsőoktatásban tapasztalt idegen nyelvi sikertelenség felszámolását, nem volt elég céltudatos és következetes, nem biztosította a megfelelő eszközrendszert az önmagához s az európai színvonalhoz való felzárkózás érdekében. A magyarok idegennyelvtudását elhíresült „tizenszázalékok” jellemezték, s ebben a mindenkori nyelvpolitika is ludas.

Köztes nemzetközi és hazai felmérések nyomán kiderült, hogy a mutatók nem javultak, sőt korábban még hagyományosan eredményes területeken és tárgyakban is gyengébbek lettek, s a mi szempontunkból kiugróan gyenge az anyanyelvi és – logikusan – idegen nyelvi szövegértés, noha ez a kognitív fejlesztésnek és az emberek közötti sikeres kommunikációnak is alapja. Az oktatási formák és vállalkozások expanziója ellenére alig javultak a mutatók, s bár a „százalék” valamelyest javult, még mindig csak a lakosság mintegy ötöde bír valamilyen színvonalú idegen nyelvi ismeretekkel, s ebbe a fejlődőnek remélt felsőoktatási populáció és a nyelvtanárok is beleszámoltatnak. Az oktatásügyért felelős mindenkori tárca törekvései is azért bizonyultak felemásnak, mert a jó kezdeményezések gazdasági visszafogások s visszalépések mellett következtek be, miközben új/abb/ egynyelvűség ütötte fel fejét az egyeduralkodni látszó angol nyelv javára.

Tennivalók bőven akadnak a jelzett ellentmondások, az európai gyakorlat és eredmények meg a változatlanul kritikus hatékonyság tükrében. Nyelvpolitika és praxis összefogásra kényszerül, világos célokat, azaz új, korszerű stratégiát és hosszú távon tartós, megbízható eszközrendszert kell kialakítani. Az új stratégiának feltétlen eleme az ország topológiai és geopolitikai-történelmi helyzetének újragondolása (benne a német és orosz nyelv szerepével), nemzeti léptékű, régtől aktuális határon túli nyelvpolitikával való bővítése, folyamatos, ezért kiszámítható anyagi dotáció tervezése és a kisgyermekkori vagy korai nyelvtanulás európai tapasztalatainak beépítése.

15

DURST PÉTER

A magyar határozott és határozatlan ragozás elsajátításának vizsgálata

magyarul tanuló külföldieknél

Kulcsszavak: nyelvelsajátítás, határozott ragozás, magyar mint idegen nyelv Az előadás egy nagyobb szabású, kérdőívekkel végzett kutatás részeredményeit mutatja be. A kérdőívnek az itt tárgyalandó része 210 kérdést tartalmaz. 83 válaszadó munkája volt értékelhető, ami azt jelenti, hogy összesen 17430 megválaszolt és értékelt kérdés eredménye jelenik meg a statisztikában.

A határozott ragozással kapcsolatban megvizsgáljuk, hogy a helyes és helytelen válaszok arányában van-e különbség a határozott ragozás morfológiailag is jelölt illetve nem jelölt esetei között, a különböző igeidők és módok igealakjai között, illetve a különböző számú és személyű igealakok között. Az elemzés kitér még az igeragozás elsajátításával kapcsolatos egyéb, statisztikailag elemezhető aspektusaira is, így pl. az alakformálás helyességére általában.

Az előadásnak nem célja a határozott ragozással kapcsolatos grammatikai tudnivalók részletes áttekintése, sokkal inkább az elsajátítás sajátosságaira kívánja felhívni a figyelmet a számszerűsített és statisztikailag értelmezett adatok segítségével, aminek a nyelvtanítás mindennapi gyakorlatában is használható következtetései lehetnek.

EKLICS KATA

Nők a médiában

Kulcsszavak: politika, interjúvezetési stílus, női-férfi szerepek

Bár korábban a politika a férfiak felségterületének számított, s a belpolitikai műsorok vezetői is férfiak voltak, ma a társadalmi változások eredményeként egyre gyakrabban láthatunk női műsorvezetőket a képernyőn.

Az előadás női és férfi műsorvezetők politikai interjúit vizsgálja, hangsúlyt helyezve a női kommunikációs stratégiákra. Az interjú a beszélgetés témáján túl a hatalom különleges megoszlását is megmutatja, hiszen a meghívott beszélgetőpartner valóságos-politikai- hatalommal bír, míg az őt kérdező riporter csupán látszólagos hatalommal rendelkezik. Övé a beszélgetés irányításának joga. A partnerek hatalmi távolsága és az általuk betöltött női-férfi szerepek között összefüggést fedezhetünk fel.

Az elemzés három női és férfi műsorvezető interjúvezetési stílusát kívánja összehasonlítani három konkrét belpolitikai műsor videóra rögzített adásai alapján kizárólag a politikus interjúkat vizsgálva, ahol a vendégek férfiak. Az összevetés a konverzációelemzés módszerével történik, s tartalmazza a beszédaktusok, a verbális és nem-verbális kommunikáció elemeinek vizsgálatát, továbbá a megfigyelhető női-férfi sztereotípiák leírását. A választott műsorvezetők: Krizsó Szilvia és D. Bányász Gergő az MTV Az Este c. műsorának vezetői Kálmán Olga és Németh Péter az ATV Egyenes beszéd c. műsorának vezetői Nagy Katalin és Ókovács Szilveszter, a HÍR TV Rájátszás c. műsorának vezetői

16

A kutatás arra is keresi a választ, hogy a műsorvezetők személyisége, gender-identitása valamint politikai elkötelezettsége milyen mértékben befolyásolja a választott interjúvezetési stílust.

EŐRY VILMA

Nyelvi valóság és nyelvművelés-oktatás

Kulcsszavak: destandardizáció, nyelvművelés, felsőoktatás Már a múlt század utolsó évtizedében elkezdődött a nyelvtudomány (és nemcsak a szociolingvisztika!) reflektálása arra a nyelvi-nyelvhasználati átrendeződésre, amelynek szociális-kulturális okai vannak, és már évtizedekkel korábban elkezdődött, de ekkorra vált teljesen nyilvánvalóvá. A standard nyelvhasználat kezdte elveszíteni korábbi szerepét, megindult egyfajta destandardizálódás, illetve átstandardizálódás.

Magyarországon is korán elkezdődött már a jelenség leírása (Tolcsvai Nagy Gábor), de a nyelvtudomány egy része ma sem vesz tudomást a változásról. Különösen szembetűnő ez a nyelvművelésben, és ennek természetesen hatása van a pedagógusképzés nyelvművelés-oktatására is.

Melyek azok a lényeges változások a nyelvben, a nyelvhasználatban, illetve e jelenségek leírásában, amelyeknek át kellene strukturálniuk a nyelvművelés tantárgy tematikáját? Milyen veszélyekkel jár, ha ez nem történik meg belátható időn belül? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ – elsősorban cseh és német szerzők eredményeinek felhasználásával (pl.: F. Daneš, B.H. Jernudd, J. Nekvapil, J.V. Neustupný, K.J.Mattheier).

ESZENYI RÉKA

Motiváció és nyelvtanulási tevékenységek egy kis nyelvet tanuló egyetemista csoportban

Kulcsszavak: motiváció, nyelvi kontaktus, holland mint idegen nyelv

A vizsgálat egy esettanulmány keretében egy egyetemi félév nyelvtanulási eseményeit mutatja be egy harmadéves néderlandisztika (holland nyelv és kultúra) szakos bölcsész csoportban. A résztvevők motivációját és nyelvtanulási tevékenységeit három kérdőív segítségével vizsgáltuk: egy félévkezdő, egy félév közbeni, és végül egy félév végi, értékelő kérdőívvel. A félévkezdő kérdőív feltárta, hogy milyen kezdeti motivációval rendelkeztek a hallgatók holland tanulmányaik elkezdésekor, hogyan látják magukat nyelvtanulóként, és milyen terveik, elképzeléseik vannak az elkövetkező félévre. Az év közbeni kérdőívben az épp folyamatban levő nyelvtanulási tevékenységekről, és az azt befolyásoló tényezőkről adtak számot a résztvevők. A félév végi kérdőívben leírták a hallgatók, hogy mennyiben sikerült végrehajtani az eltervezetteket, és elemezték, hogy milyen okai lehettek sikereiknek és kudarcaiknak.

A vizsgálat eredményei szerint a kezdeti tervek „észben tartása” és a minél konkrétabb tervezés jellemzi a sikeres hallgatókat, illetve a nyelvi kontaktus keresése, akár anyanyelvűekkel való kapcsolattartás, akár különböző holland nyelvű internetes szövegek, tv- és rádióprogramok olvasása és hallgatása formájában.

17

ÉVA ERZSÉBET

Beszélő viszony – a kommunikációra nevelés a kultúraközvetítés gyakorlatában

Kulcsszavak: kapcsolatok, kommunikáció, önbecsülés, nyelvi viselkedés, kultúra A kommunikációs kultúra a tudás alapja, egymás megértésének, elfogadásának, érvényesülésének döntő tényezője.

Ahhoz, hogy a tanuló jól tudjon kommunikálni, meg kell tanítani a megfelelő jelek közvetítésére. Fontos, hogy jól tudja olvasni az emberek üzeneteit, ismerje a testbeszédet, ki tudja fejezni érzéseit. A fejlett társas készségnek része a jó nyelvi kommunikációs készség, melynek hiányában csökken a tanulók önbecsülése, önbizalma, s jövőbeli kapcsolataik is kudarcra lesznek ítélve. A szakirodalmi előrejelzések azt mutatják, hogy az emberi társadalom egyre bonyolultabbá válása (2050-ig) olyan szervező erőt követel, amely képes az összetett, komplex feladatok ellátására, problémák megoldására, s mindez hangsúlyozza a szaktudományok összefogását a kommunikációs kultúra fejlesztése érdekében.

Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan írjunk, hogy válaszoljanak? Meghajlás vagy kézfogás a helyes? A válasz a közvetlen emberi kommunikáció

szabályszerűségeinek az elsajátíttatásában rejlik, ami a társadalmi gyakorlat minden területén fontos, s tanításuk az anyanyelvi nevelésben nélkülözhetetlen.

Előadásomban a 10-14 éves serdülő fiatalok számára készített és kipróbált nyelvi, kommunikációs gyakorlatok gyűjteményéből szeretnék ízelítőt adni, melyek gazdagítják a tanulók nyelvi készségét és kapcsolatteremtő készségét, s felhasználható a tanórán és a tanórán kívül.

FALKNÉ BÁNÓ KLÁRA

Nyelvoktatás és kultúraközi kommunikáció a sport világában

Kulcsszavak: kulturális, sokszínűség, interkulturalitás, kommunikáció, nyelvtanulás

A „Swim the Language Challenge”, az Európai Unió támogatásával a Nyelv és Kultúra Szokratesz program keretében, jelenleg is zajló projekt, célja, hogy a résztvevő országok, Finnország, Magyarország, Olaszország és Szlovénia kevésbé ismert nyelvét és kultúráját megismertesse ezen országok sportversenyeken résztvevő versenyzőivel és közönségével, és segítse őket abban, hogy képesek legyenek reagálni az interkulturális kommunikációs helyzetek kihívásaira. A projekt az Európai Úszó Szövetség vezető testületének, a LEN-nek irányítása alá tartozik, a résztvevő országok felsőoktatási intézményekkel, University of Primorska és a BGF KKF Kar, interkulturális tréningeket tartó cégekkel, Leader cég, illetve internetes szakemberekkel képviseltetik magukat. 2008. januártól a program résztvevői a projekt honlapon nyelvi és kommunikációs versenyen vehetnek részt, melynek anyagát jelenleg állítjuk össze, a négy modul közül az első kettő már a honlapon található, és a nemzetközi úszóbajnokságok helyszínein interkulturális programokkal egészítjük ki, ezekkel is támogatva Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét.

18

FANCSALY ÉVA

A magyar őstörténet az új iskolai tankönyvekben

Kulcsszavak: magyar őstörténet, a magyar nyelv eredete

A 80-as évek végén soha nem tapasztalt módon megnőtt az alternatív pedagógiai kezdeményezések, tantárgyi kísérletek, kísérletező iskolák száma. Az új iskolák új taneszközöket igényeltek, a rendszerváltás pedig a tradicionális tantárgyak tankönyveinek cseréjét hozta magával. A tankönyvkiadással foglalkozó kiadók száma rohamosan emelkedett, kialakult a tankönyvek széles választéka. A piac szinte áttekinthetetlen, ugyanakkor a tankönyvek kiválasztása az érvényben lévő törvényi szabályok szerint a pedagógus joga. Érthetően nagy terhet ró ez a tanárra és az iskolára egyaránt.

Előadásomban néhány történelem- és magyar tankönyvet (Szende, Hajas, Bakay …) vizsgálok meg abból a szempontból, hogy miként jelenik meg bennük a magyar őstörténet és a magyar nyelv eredete. Kísérletet teszek arra is, hogy a megjelenő alternatív nézetek kialakulásának okait elemezzem és az ezekben a tankönyvekben megjelenő képet összehasonlítsam a rendszerváltás óta az írott sajtóban, a médiumokban és a könyvpiacon tömegével megjelenő “alternatív nyelvhasonlításokkal”.

FARKAS MÁRIA

Magyar mint idegen nyelv francia hallgatóknak

Kulcsszavak: magyar mint idegen nyelv, nyelvoktatás, francia nyelvtanuló, nyelvelsajátítás, A magyar nyelv Európa több országában oktatott és kutatott diszciplina, így Franciaország számos egyetemén is jelen van.

Az előadás célja, hogy átfogó képet adjon egy adott külföldi oktatóhelyen – az államközi egyezmény keretében működő strasbourgi Marc Bloch Egyetemen – folyó magyar mint idegen nyelv oktatásról, bemutatva a francia anyanyelvűek nyelvelsajátításában felmerülő kérdéseket és problémákat. Az előadás rávilágít azokra a területekre, amelyek adott esetben a tanítási-tanulási folyamatokhoz kapcsolódnak, kiragadva és elemezve néhány jellegzetes példát. Kiemelt figyelmet kap a tananyagválasztás fontossága: miként játszik szerepet a nyelvoktatás és nyelvelsajátítás hatékonyságában, hogyan segíti elő a kommunikációt. Kitekintünk továbbá a hallgatók motivációjának hátterére is: miért tanulják nyelvünket a francia hallgatók, és miként hisznek abban, hogy a magyar nyelv fontos szerepet tölt be Európában.

19

FATA ILDIKÓ

Én és az angol nyelv –

avagy töprengéseim saját felnőttkori idegennyelv-tanulásom kapcsán

Kulcsszavak: 3. idegennyelv-tanulás; angol mint tudományos nyelv; egyéni oktatási program; korpuszépítés nyelvtanulási szándékkal

A hozzám hasonló életkorú és indíttatású német szakos nyelvész egyszer csak rádöbben, hogy hiába két idegen nyelv aktív használata: a tudományos angol nyelv ismerete és értő használata nélkül napjaink (hazai) tudományos közéletében elveszett ember. Tekintettel a tényre, hogy tudományos közéleti szereplésem – reményeim szerint – még előttem, mintsem mögöttem áll, nincs mit tenni: meg kell tanulnom angolul. De hogyan is fogjak hozzá? Hol találok olyan nyelvtanárt, aki személyre szabott oktatási programot tud kínálni?

Előadásom legfőbb célkitűzése, hogy tapasztalataim összegzéseként, melyek saját angol nyelvtanulásom során keletkeztek, felvázoljak egy lehetséges alternatívát, illetve oktatási programot. Előadásomban szólni kívánok a fenti speciális szükségleteknek megfelelően fejlesztendő készségekről, ill. már meglévő tanulási segédeszközökről is.

Felvázolom továbbá egy általam összeállított korpusz legfőbb kritériumait, konkrét szövegpéldákkal alátámasztva, amely segítségemre volt/van az angol mint tudományos nyelv elsajátítása során.

Kapcsolódva az idei, XVIII. MANYE-Kongresszus kerettémájához, mely „A magyar mint európai és világnyelv” címet viseli, reményemet fejezem ki, hogy a felvázolt tanmenet nemcsak hazai, anyaországbeli, hanem határon túli, sőt közép-európai, hasonló problémákkal küszködő sorstársaimnak is példaként szolgálhat, hozzájárulván magyarságunk, európaiságunk méltó hírnevéhez.

FELDNÉ KNAPP ILONA

Szövegek elemzése

Gondolatok egy új tanítási és tanulási kultúrához

Kulcsszavak: szövegelemzés, eszköztár, szövegminőség, koherencia, szövegkompetencia

Az előadás a szerzőnek azon tapasztalatait foglalja össze, melyeket egy kéttannyelvű iskolában német nyelvtanároknak tartott továbbképzés során szerzett. E továbbképzés a szövegközpontú nyelvtanítás hatékonyságának kérdésével foglalkozott és ennek keretében érettségi dolgozatok elemzésére is sor került. Ez utóbbi egyértelműen rávilágított a tanári eszköztár hiányosságaira. Megállapítható volt, hogy az elemzés során alapvetően a nyelvi hibák kérdése dominált, a szövegek minősége, azok sokfajta dimenziója említésre sem került. Mindezek alapján aligha vitatható, hogy szükség van a tanárok egy újfajta szemléletmódjának kialakítására, mely nem csupán a hibaközpontú szövegelemzést helyezi a központba. Ez az új megközelítés természetesen alapos szövegtani ismereteket kíván, hiszen a szövegelemezés során azt vizsgálja, hogy az egyes nyelvi eszközök betöltik-e hivatott funkcióikat az egyes szövegekben és kellő mértékben járulnak-e hozzá a szöveg koherenciájához. Az új típusú elemzés másik fő feladata, hogy feltárja a szövegalkotáshoz vezető folyamatokat, rávilágítson az itt mutatkozó hiányosságokra, de a meglévő pozitívumokra is. Az elemzések alapján így megítélhetővé válik a tanulók szövegkompetenciája, és lehetőség nyílik új

20

stratégiák kidolgozására is. Ezáltal áthidalható lesz a kifejezési szándék és a képesség közötti szakadék, mely egyik legfőbb akadálya a jó minőségű szövegek alkotásának.

FERCSIK ERZSÉBET

Nemzetközi hatások és nemzeti sajátosságok – a 2006-os keresztnév-

statisztika tükrében

Kulcsszavak: személynév, keresztnév, névadás A keresztnévadási szokások alakulása és a divathullámok váltakozása szorosan összefügg a társadalmi változásokkal. Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy több mint 15 évvel a rendszerváltás, két évvel az Európai Uniós csatlakozás után milyen markáns változásokat figyelhetünk meg a névválasztásban.

A 2006-os névadási statisztika adatait összeveti a rendszerváltás előtti adatokkal, valamint néhány külföldi ország statisztikájával. Fő szempontjai között szerepel: – a gyakorisági listák élén álló nevek megterheltségének és az adott évi születések számának összefüggése – a leggyakoribb nevek pozíciószámának változása, valamint a névviselők arányának alakulása – az idegen keresztnevek és a hagyományos keresztnevek gyakorisági listán szereplő csoportjának vizsgálata. A 2006-os keresztnév-statisztika elemzése azt mutatja, hogy a névválasztásban a rendszerváltás után felerősödtek bizonyos nemzetközi hatások, ugyanakkor határozottan kirajzolódnak a nemzeti sajátosságok. A két – látszólag egymásnak ellentmondó tendencia – együttesen érvényesül.

FLÖGL SZILVIA

Magyar és német nyelvhasználat, nyelvi attitűdök Töttösön

Kulcsszavak: identitás, dialektus, attitűd, nyelvhasználat, nyelvi kompetencia

A szakirodalomban a magyarországi németek nyelvének sokféle kutatásával találkozhatunk: dialektusok/nyelvi variánsok leírása, identitástudat-kutatások, dialektuskompetencia-mérések, nyelvhasználati és kétnyelvűség-kutatások, a diglosszia jelenségét vizsgáló empíriák, illetve attitűdvizsgálatok. Az ilyen jellegű kutatások relevanciája sokszorosan beigazolódott. Azon ténynek tudatában, hogy a nyelvi (különösen a beszélt nyelvi) szituáció egy igen változó jelenség, újra és újra kell vizsgálatokat végezni az aktuális helyzet felmérése céljából.

A fent említett nyelvhasználati kutatások relevanciájának megfelelően szeretnék empirikus kutatásom alapján egy aktuális képet nyújtani egy dél-baranyai német nemzetiségű település, Töttös, nemzetiségi lakosainak magyar és német nyelvhasználatáról. A mai nyelvi helyzet vizsgálatakor mindkét nyelv figyelembevétele szükséges, mivel egy egyfajta „kevert nyelvi realitás” alakult ki. Ily módon az empíria egy fontos szempontját képezi annak a funkciónak a vizsgálata, amit a magyar nyelv jelenléte tölt be német nyelvű interakciókban. Emellett a kérdőíves kutatás a német (variáns) és a magyar nyelvi kompetenciát, nyelvi

21

attitűdöket, identitástudatot és a két nyelv használatát igyekezett felmérni (önbevallás alapján), szociális faktorok figyelembevételével. Az irányított interjúk (illetve kérdőív) és a hangfelvételek alapján kapott kvázi-reprezentatív minta a kutatás szűk régiójában úttörőmunkának számíthat.

FODORNÉ BALTHAZÁR ENIKŐ

Tananyagfejlesztés szükségletfelmérés alapján, céges közreműködéssel Kulcsszavak: beszédkészség, KER, kommunikatív nyelvi kompetencia, vállalati kommunikáció, prezentáció

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán a 2003/2004-es tanévben egy felmérést végeztünk az akkor harmadik évfolyamos, német nyelvet tanuló hallgatók körében. A felmérés a prezentációs készség vizsgálatára irányult. Az írásos megkérdezés adatai szerint a megkérdezettek 9 százalék tartotta magát képesnek arra, hogy német nyelven prezentáljon.

A vállalati kommunikációra vonatkozó tanulmányokból ugyanakkor kitűnik, hogy a prezentáció a céges hétköznapok fontos részét képezi. A cégekre egyre inkább jellemző munkaforma, a projektmunka során pl. prezentálni kell egy projekt indító megbeszélésen, a projekt előrehaladásáról szóló beszámoló alkalmával, a különféle munkaértekezleteken. Prezentáció keretében mutatja be magát továbbá a cég partnereinek, és termékprezentációt tart, hogy megismertesse termékeit a potenciális vevőkkel.

A fent említett szükségletfelmérés és a szakmai szükséglet megismerése alapján született meg az a prezentációs tananyag, amelyet az előadás keretében be szeretnénk mutatni. Az anyag szerzői: Fodorné dr. Balthazár Enikő, Mundt Thomasné dr. és Ugrai Zsuzsanna, a BGF KKFK Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék oktatói.

FÓRIS ÁGOTA

A terminológiai rendezés és a tankönyvírás összefüggései

Kulcsszavak: terminus, terminológia, fogalmi rendszer, nyelvészet, kutatás

A monográfiák írásának elsődleges célja az írás időpontjában feltárt tudományos ismeretek pontos közlése, és látszólag csak másodlagos elvárás a terminushasználat kérdéseivel való foglalkozás. A könyvírás kezdeti fázisában azonban a szerző a szakmai ismeretek megfogalmazása közben nyelvészeti, mindenekelőtt terminológiai problémák tömegébe ütközik. Az elsőleges cél, a szakismeret pontos megadása nemcsak a nyelvészeti közleményekben használt eltérő szóalakok és szinonimák miatt ütközik nehézségbe, hanem azért is, mert maguknak a fogalmaknak az értelmezésében is jelentős eltérések vannak az egyes tudományterületek és nyelvészeti ágak, kézikönyvek és szerzők között. Különösen nehéz helyzetbe kerül az a szerző, aki könyvének anyagát több tudományterület fogalmai rendszerét érintve próbálja egységes rendszerben tárgyalni.

Előadásom célja azoknak a terminológiai nehézségeknek az ismertetése és elemzése, amelyekkel a „Kutatásról nyelvészeknek” címmel készült kutatásmódszertan-könyv írása közben találtam szembe magam. A különböző tárgykörök (a nyelvészet, a filozófia, a társadalomtudományok, és a természettudományok) azonos alakú terminusainak fogalmi

22

elemzése, konkrét példák bemutatása után ismertetem az eltérő értelmezésekből adódó nehézségek kiküszöbölésének módjait.

FREGAN BEATRIX

Magyar nyelvi képzés a francia haderőben és

francia védelempolitikai szaknyelvi felkészítés az Unióban

Kulcsszavak: magyar, francia, szaknyelv, sajátosságok, módszerek

Franciaországban a Védelmi Minisztérium magyar nyelvi kurzusokat rendelt meg katonatisztek részére, melyet magyarországi gyakorlati képzés követ. Miben tér el a katonák felkészítése a polgári szférától?

Az Európai Unió felkérésére a Nemzetvédelmi Egyetem oktatójaként francia nyelvű védelempolitikai szaknyelvi tanfolyamokat szervezek. Az európai biztonsági környezet változása, az új kihívások és kockázatok – a terrorizmus, a katasztrófák, a kábítószer-, ember- és fegyverkereskedelem – eszkalálódása is megköveteli, hogy a nemzetközi téren felelős beosztást ellátó szakemberek elsajátítsák a speciális szókincs pontos jelentését, alkalmazását. A kurzus specifikumai, a különböző nemzeti csoportok összetételéből adódó metódusok módszerbeli sajátosságai, a képzés és oktatás feltétel- és eszközrendszere eltér a hagyományos képzésekétől. A szerepjátékok, szituációs gyakorlatok kiemelt szerepet kapnak, melyek válság-, vagy konfliktushelyzetek uniós döntési folyamatának megfelelően gyakoroltatják a szaknyelv alkalmazását. A nemzetközi hallgatói csoportok speciális módszereket, az oktatóktól sajátos felkészültséget követelnek, és ezek túlhaladnak az audio-vizuális eszközök alkalmazásán. Kiemelt szerepet kap az oktatók hallgatók általi minősítése is. 2011-ben Magyarország soros elnöke lesz az Uniónak, tehát szükség lesz a nyelvet beszélő katonákra is.

FURCSA LAURA

Sociocultural perspectives on language teaching in Hungary

Kulcsszavak: sociocultural, language learning

The sociocultural perspectives on language teaching emphasise the context in which the language learners are situated, and the physical and symbolic tools of their interactions. This direction of language pedagogy views SLA as an institutional phenomenon shaped by cultures and structures embedded in the educational system. The present qualitative research conducted in primary schools of low socio-economic regions of Hungary revealed that a range of sociocultural questions needs to be addressed when examining the efficiency of language teaching and learning in these schools. The aim of the study was to observe how social factors induced by the children’s sociocultural and family background were present in the language classroom, with special attention to habitus in Bourdieu’s sense which is assumed to be incompatible with that presupposed in school. In the paper, two language classes are compared with different degrees of success in transforming habitus and life chances. This problem is

23

especially significant nowadays as foreign language knowledge is implicated in the reproduction of social inequalities in Hungary, being an important part of cultural capital.

FÜLÖP ERZSÉBET MÁRIA

Erdélyi magyarok véleménye a nyelvekről és a kétnyelvűségről

Kulcsszavak: népi nyelvészet, kétnyelvűség

Arra keresek választ, hogy erdélyi magyar időskorúak hogyan vélekednek az anyanyelvükről, a második és az általuk tanult idegen nyelvekről. Azt is szeretném megtudni, hogy a nemi, illetve az iskolázottsági szintkülönbségek mennyire befolyásolják a nyelvvel és nyelvhasználattal kapcsolatos nézeteiket, meglátásaikat. Végül azt is vizsgálom, hogy a szórványvidéken élő magyarok pozitívabban és bővebben vélekednek-e a második és az idegen nyelvekről, valamint a kétnyelvűségről, mint a többségben magyarlakta vidéken élők. A népi nyelvészet témakörébe tartozó vizsgálati eredményeim alapjául azok az interjúk állnak, amelyeket Erdély két városában, Vulkánban és Csíkszeredában végeztem 2007 augusztusában. A vizsgálatban összesen 22 nyugdíjas adatközlő vett részt, 14 nő és 8 férfi, akik közül senki sem részesült felsőszintű oktatásban.

A hipotézisem az, hogy a nők bővebben fejtik ki véleményüket a nyelvekről és nyelvhasználatról, mint a férfiak, valamint a szórványvidéken élők pozitívabb attitűdökkel rendelkeznek a második és idegen nyelvek iránt. (Természetesen az interjúk szövegeinek feldolgozása egyéb használható adatokat is szolgáltatott az időskorúak nyelvhasználatára irányuló kutatásomban.)

GAÁL ZSUZSANNA

Új szótárkoncepció – német melléknévi valencia

Kulcsszavak: valenciapotenciál- és valenciarealizációelmélet, elektronikus korpusz, korpusznyelvészet és lexikográfia

A melléknévi valencia lexikográfiai áttekintése lehetőséget ad arra, hogy bemutassam saját álláspontomat arról, mely szintaktikai-szemantikai információkkal kell rendelkezniük a szótári tételeknek. Egy újabb koncepció a melléknévi valencia kezelésére azáltal motivált, hogy a jelenlegi szakirodalomban maga a nyelvi jelenség alulreprezentált, ill. a vizsgálandó nyelvi anyag elavult, ezért mind elméleti, mind gyakorlati szempontok bevonásával újra kell gondolni azt.

Az előadás célja, hogy bemutassam egy olyan új, német melléknévi valenciaszótár tervezetét, amely számot ad a melléknév mint valenciahordozó strukturális jegyeiről a szintaxis szintjén s ezzel mind a grammatika, mind a lexikográfia számára használható eredményeket közöl a további kutatás számára. A kiválasztott próbaszócikkeken keresztül betekintést nyerhetünk a legújabb valenciaelmélet gyakorlati felhasználási lehetőségeibe, a korpusznyelvészeti módszerek segítségével.

24

GÁL NOÉMI

Nyelvi revitalizációs stratégiák és módszerek

Kulcsszavak: veszélyeztetett nyelvek, nyelvi revitalizáció, revitalizációs módszerek, nyelvoktatás

A nyelvi revitalizációval, a kihalófélben levő vagy kihalt nyelvek megerősítésével, illetve felélesztésével kapcsolatos kutatások során felmerült az a kérdés, hogy melyek azok a módszerek, stratégiák, amelyek segítségével egy veszélyeztetett nyelv állapota pozitív irányba mozdítható el.

Jelenleg szinte minden kontinensen folyik nyelvélénkítő tevékenység, sőt már revitalizált vagy megerősített nyelvekről is beszélhetünk (ilyen például az ír, a baszk, a fríz, a hawaii, az észt, a katalán, a cornwalli, a gall, a héber). A nyelvi felélesztés iskolapéldája a héber nyelv revitalizálása, amely mindmáig az egyetlen egyértelműen sikeresnek mondható ilyen irányú folyamat.

A revitalizációs vagy nyelv-megerősítési módszerek igen változatosak, ahogyan két egyforma társadalmi illetve nyelvi veszélyeztetettségi helyzetet sem találunk. Előadásomban néhány, a nyelvi revitalizációval kapcsolatos elméleti és módszertani kérdést kívánok megvizsgálni a konkrét nyelvélesztési-nyelvmegerősítési módszerek és alkalmazási területeik bemutatásával, különös tekintettel a magyar nyelvnek az erdélyi szórványban való megerősítési lehetőségeire.

GEDEON MÁRTA

A nyelvi humor szerepe a nyelvtanításban

Kulcsszavak: humor, nyelvtanítás, vicc, anekdota, elemzés A nyelvtanár egyik legfontosabb tulajdonsága a jó humorérzék kellene, hogy legyen. A nyelvtanulás kezdeti szakaszában a jó kiejtés elsajátításában fontos szerepet játszhatnak a különféle nyelvtörők, pangramok, anagramok, palindrómák és más – nyelvi anyaguknál fogva, ill. tartalmuk abszurditása által nevettető alakzatok. Dolgozatomban áttekintem a nyelvi humor főbb jellemzőit, rámutatok arra, hogy a humornak a feszültségoldó, hangulatjavító hatásán túl, milyen fontos szerepe lehet a nyelvórákon: egyrészt a nyelv szerkezetének, a humor nyelvi mibenlétének megismerésében, másrészt a nyelvet beszélők mentalitásának, történelmének, szokásainak, az önmagukról és másokról kialakított sztereotípiáinak megismerésében. Felvázolok néhány új, az anekdota és a vicc közti különbségen alapuló feladatot, mint amilyen a viccek átírása anekdotává és fordítva, vagy a viccekben rejlő nemzeti sztereotípiák összegyűjtése, ill. a viccekből kimaradó háttér információ megszövegezése (idegen nyelven). Hangsúlyozom annak fontosságát, hogy különféle forrásokból merítsük a humoros szövegeket (graffiti, gyerekszáj, rajzfilmek, nevető lexikon, irodalmi művek, stb.) a nyelvórákhoz, és végül Kemény György rajzai közül mutatok be néhányat annak illusztrálására, hogy kép és szöveg hogyan erősítik egymás hatását.

25

H. TÓTH ISTVÁN

A nyelven kívüli eszközök többletjelentésének kutatása

Kulcsszavak: extralingvális eszközök, íráskép, nyomdatechnikai eszközök

Előadásomban az extralingvális tényezők, a látható nyelv stilisztikai kérdéseiről lesz szó. A poétikai közlemény nyelvi külsőségei (= írásjelfajták, központozás, interpunkció, íráskép, nyomdatechnikai megoldások, szépírói helyesírás) stilisztikájával foglalkozom.

Az íráskép (összetevői: a betűtípus, a betű mérete, az írásjelek, a tördelés, a grafikai elemek) hangulatot kelthet, képasszociációkat idézhet. A meghökkentés, a disszonanciakeltés is szándékos lehetett akkor, amikor matematikai jeleket, kémiai képleteket alkalmaztak a poétikai műben.

A nyomdatechnikai eszközök közül kiemelő szerepűek egy-egy új sor, bekezdés is. Ezek olvasást könnyítők, szemléltetők, hangulatkeltők a mű befogadásakor. Amikor lendületesen váltakoznak a bekezdések, néha csak mondatnyi terjedelemben, akkor az elevenséget érezzük, ez is stilisztikai többletként szerepel. A költői nyelvben a helyesírás nagyobb szabadságot élvez, mint a köznyelvben. A költő és az író bizonyos határok között el-eltér az adott közösségre érvényes helyesírási szabályoktól.

H. VARGA MÁRTA

Redundáns jelenségek a magyar grammatikában

Kulcsszavak: redundancia, pleonazmus, tautológia, stilisztikai erény és stilisztikai vétség

A stilisztikában a görög eredetű ’felesleg, többlet, valaminek a túlzott volta’ jelentésű pleonazmus a kifejezendő gondolatok megformálására használt lexikai és grammatikai eszközök bőségét, ismétlést, szinonimahalmozást jelent. A pleonasztikus kifejezések használata a beszélt és az írott nyelvben egyaránt gyakori, de elsősorban talán a publicisztikai és a szépirodalmi műfajok, valamint a folklórszövegek sajátossága, amelyekben a szándékosan ismételt szavak a kifejezés erejének fokozására szolgáló állandósult költői, retorikai alakzatokká válhatnak. A lexikai pleonazmusokon kívül a fogalomjelölő grammatikai elemek szintagmatikus viszonyait jelölő grammatikai eszközök (pl. igekötők, névelők, névutók, kötőszók, toldalékok) halmozásával is számolnunk kell. Előadásomban a grammatikai pleonazmusokkal foglalkozom. Áttekintem azokat az eseteket, amelyekben a nyelvi rendszer, illetve a nyelvi norma „írja elő” az azonos funkciójú grammatikai eszközök ismétlődését, majd azt vizsgálom, mely esetekben tekinthető (stilisztikai) „erény”-nek és melyekben (stilisztikai) „vétség”-nek a fakultatív elemhalmozás.

26

HÁHN JUDIT

Nyelvhasználati különbségek férfiak és nők munkahelyi e-mailjeiben

Kulcsszavak: kommunikáció, elektronikus levelek, nemek

Az elmúlt tíz évben az informatika fejlődésének köszönhetően jelentős változáson ment keresztül a munkahelyi, ún. belső kommunikáció. Ennek egyik példája az elektronikus körlevelek megjelenése. Előadásomban egy szervezet belső, elektronikus kommunikációjának fő fórumát megtestesítő levelezési listára írt e-maileket elemzem a férfi és a női nyelvhasználati különbségek szemszögéből. A kutatással arra kerestem a választ, hogy milyen nyelvhasználati sajátosságokkal jellemezhetők a férfiak és a nők által írt, belső nyilvánosságra szánt elektronikus körlevelek. Az alanyok egy magyarországi oktatási intézmény alkalmazásában álló oktatók és dolgozók. A korpusz egy hónapnyi levelezést tartalmaz: a 2007 októberében írt e-maileket, összesen 93 levelet. A vizsgált szempontok: (1) az elektronikus levelek száma és szóban mért terjedelme, (2) a záró- és nyitóformulák megléte/hiánya és jellege, (3) tegezés és magázás a szövegben, (4) a levelek témája: hivatalos/informális, (5) felszólítások, illetve kérések száma és megfogalmazása. Az eredmények alapján az elektronikus körlevelek az erősebbik nem képviselői számára az információtovábbításon túl bizonyos értelemben közösségformáló erővel is rendelkeznek, míg a nők elsősorban a munkahelyi feladatok megvalósításának eszközének tekintik a belső levelezőlistákat.

HAJDÚ ZSUZSANNA

Az emelt szintű francia nyelvi érettségi az eddigi vizsgaidőszakok tükrében, a Dél-Dunántúli régióban

Kulcsszavak: kétszintű érettségi, francia, vizsgáztatás, felkészítés

Az emelt szintű érettségi bevezetése új kihívás elé állította az idegen nyelvek tanárait is. 2005 májusától az emelt szintű idegen nyelvi érettségi legalább 60%-os teljesítésével, az 5 élő idegen nyelvből C típusú középfokú nyelvvizsgát szerezhetnek a diákok. A lehetőség nagyon vonzó, de felmerül a kérdés: mi változott a vizsgára való felkészülésben/felkészítésben? Milyen munka vezet el a sikeres bizonyítvány megszerzéséhez? Az új típusú francia nyelvi érettségin kezdetektől kétféle minőségben vagyok érintve – gyakorló gimnáziumi felkészítő tanárként és a Dél-Dunántúli régió egyik vizsgáztatójaként is. Előadásom első felében az eddigi vizsgaidőszakok tapasztalatit kívánom összefoglalni elsősorban vizsgáztatói aspektusból. Ezt követően a 2007 május-júniusi érettségi vizsgaidőszak eredményeit elemzem a régióra leszűkítve, adatokkal alátámasztott következtetések megfogalmazásával. Előadásomat a a vizsga feladatrendszerére illetve a felkészítésre vonatkozó ajánlásokkal zárom.

27

HEGEDŰS RITA

Életlen kategóriák – élesben

Kulcsszavak: kategorizálás, prototípus-elmélet, predikátum-tipológia A rendszerközpontú nyelvleírás célja a nyelvi jelenségek kategóriákba való rendezése. A nyelvhasználatot középpontba állító szemlélet a kategóriákat csupán eszköznek tekinti, s figyelembe veszi az egyes kategóriák halmaz-természetét. E halmazok központjában olyan elemek – jelenségek és szabályok – helyezkednek el, amelyek a kategória tulajdonságait nagy számban mutatják fel, azaz prototipikusak. A halmaz középpontjától koncentrikusan távolodva a tipikus tulajdonságok/jelenségek száma csökken, s egyre több átfedés észlelhtő a szomszédos kategóriákkal.

A nyelvtanítás hagyományos eljárása szerint kizárólag az egyértelmű szabályok és jelenségek kerülnek bemutatásra. A példák olyannyira vegytiszták és prototipikusak, hogy nem tükrözik a tényleges nyelvhasználatot. Az eltérések a „rendhagyó” jelenségek nagy kalapjába kerülnek, a hangsúly kizárólag a rendszerszerűségen van.

Előadásomban a magyar nyelvnek néhány olyan „életlen” jelenségét mutatom be a tanítás – taníthatóság szempontjából, amelyek kizárólag a pragmatikai szempontok bevonásával értelmezhetők és interpretálhatók.

HELTAINÉ NAGY ERZSÉBET

A nyelvművelés lehetőségei a mai magyar szakos egyetemi képzésben

Kulcsszavak: nyelvművelés, nyelvi hagyományok, normativitás, nyelvi otthonosságérzet, nyelvi emancipáció Az előadás elméleti háttérként a korszerű nyelvművelést többféle megközelítésben definiálja. Egyrészt mint tudatos értelmiségi magatartásformát, mint specifikusan magyar nyelvi és kulturális hagyományt értelmezi; keresi ennek helyét, szerepét a mai átalakulóban levő magyar szakos tanárképzésben. Másrészt a széleskörűen felfogott nyelvművelés szaktudományos részét alkalmazott nyelvtudományi diszciplínaként tárgyalja, amelynek alapja az a funkcionális-kognitív nyelvszemléleti megközelítés, amely a mai nyelvhasználók folyamatos önreflexiós tevékenységét és erős anyanyelvi tudatosságát a nyelvi konceptualizálás és anyanyelvi otthonosságérzet természetes értékösszetevőjeként tekinti.

A ma is aktuális témakör gyakorlati része a nyelvművelésben, a széles körű nyelvi ismeretterjesztésben és az egyetemi oktatásban szerzett tapasztalatomra és saját útkereséseimre épül: közelebbről a nyelvművelés, nyelvi normativitás, nyelvtervezés, írói nyelvbölcseletek tárgyú egyetemi kurzusaim anyagára, fogadtatására, hatására.

A fent jelzettek értelmében szükségesnek tartom a nagy hagyományú magyar nyelvművelés és az anyanyelvi nevelés összefüggéseinek újragondolását, beleértve és/vagy kiindulva a mai felsőfokú képzés általános és specifikus helyzetéből.

28

HIDASI JUDIT

Közeledés vagy távolodás?

Kulcsszavak: diverzifikáció, egységesülés, identitás, nyelv, kultúra

Az Európai Unió kontextusában vizsgálja az előadás az integráció és diverzifikáció jelenségét a nyelv és kultúra területeire vetítve.

Rámutat arra, hogy a várakozásokkal ellentétben az integráció a kultúra vonatkozásában nem hogy előrehaladt volna, hanem inkább a diverzifikáció jeleit mutatja. Az előadás számba veszi az e mögött fellehető társadalmi és szociálpszichológiai okokat. Konkrét esetek bemutatásával rávilágít a kulturális diverzifikációból adódó emberjogi, szociális, vallási és nyelvi kihívások sorára, amelyeket az egyes társadalmak és kultúrák eltérő módon és hatékonysággal kezelnek. Noha – a kulturális különbözőségből adódóan – egységes és azonos megoldás nincs, de röviden utal a média és oktatás szerepére a konfliktuskezelés, a véleményformálás és a kooperáció dimenziójában.

HOPPA ENIKŐ

A moldvai csángók nyelvsziget helyzete

Kulcsszavak: nyelvsziget, nyelvjárás, kisebbség, kétnyelvűség, nyelvváltozat

Nyelvsziget helyzetben egy adott közösséget idegen nyelvű vagy nyelvjárású népcsoport vesz körül minden oldalról. E körülményből adódóan hosszú idő elteltével mind az általuk beszélt nyelv mind nyelvhasználati szokásaik speciális módon változnak. Nyelvük keveredik az őket körülvevő nyelvvel, emellett pedig igen archaikus jellegű marad, mivel elszigeteltségük miatt nem tudnak érintkezni azzal a nyelvterülettel, amelyiktől elszakadtak. Többnyelvű környezetben élnek, több nyelvet illetve nyelvváltozatot használnak mindennapjaikban. A szigetnyelvjárás maga is belsőleg tagolt, több változata él együtt. A nyelvszigetet egyfajta kettősség jellemzi: elkülönülés és kötődés egyszerre. Elkülönülnek attól a nyelvi egységtől, amelyikről leváltak, de elkülönülnek közvetlen környezetüktől is, ahol egy másik nyelvet beszélnek. Ugyanakkor részét képezik annak a közösségnek, amelyiktől elszakadtak, s hozzátartoznak ahhoz a környezethez is, amelyikben élnek. Ez a kettősség tükröződik magában a nyelvben s a nyelvhasználati szokásokban. A magyar nyelv vonatkozásában a moldvai csángó nyelvsziget viseli magán ezeket a jegyeket. A moldvai csángó nyelvjárást a magyaroktól való hosszú ideje tartó elszigeteltségük és a román nyelv közvetlen jelenléte alakította ki. A beszélők nyelvhasználatában a két nyelv ill. azok változatai is keverednek egymással.

29

HORVÁTH JUDIT

Stratégiahasználat az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-használat

folyamatában

Kulcsszavak: kompetencia, performancia, tanulási stratégia, performancia stratégia, kommunikációs stratégia Az idegennyelv-tanulás komplex kognitív folyamatában a nyelvtanuló sokféle tanulási és performancia stratégiát alkalmaz. A tanulási stratégiák az elsajátítandó nyelv rendszerének a megismerését és annak automatizálását segítik, így azok többnyire tudatosak. A megvalósításhoz, a performanciához kapcsolódó stratégiák azonban tudatosak és tudatalattiak egyaránt lehetnek. Kommunikációs stratégiát tudatosan akkor használ a tanuló, amikor egy konkrét kommunikációs szituációban nyelvi tudása nem elegendő mondanivalója kifejezéséhez, így szemantikailag egyszerűbben fejezi ki azt. A tudatalatti produkciós stratégiákkal a beszédszituációban felmerülő nehézséget a tanuló meglevő nyelvtudásával úgy oldja meg, hogy kreatívan mozgósítja azt, és grammatikai kihagyásokat és egyszerűsítéseket hajt végre. A tanulási és a performacia stratégiákat dán anyanyelvűek magyarnyelv-tanulási folyamatából nyert példaanyagon mutatom be.

IMRE RUBENNÉ

A szitkozódás, káromkodás nyelvi formái Móricz Zsigmond „Sári bíró” című vígjátékában

Kulcsszavak: durvaság, trágárság, szitkozódás, káromkodás

Bachát László a Nyelvi illemtan „A trágárságtól, ments meg, Uram, minket!” című fejezetében különbséget tesz az íz lés te len , a durva és a t rágár beszéd között. A szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozás akkor íz lés te len , ha sérti a jó ízlést, és nem felel meg az illendőségnek (vö. Deme–Grétsy–Wacha 1999: 350). A durva beszéd „az érintkezés kifinomult formáit figyelembe nem vevő, mások önérzetét, érzékenységét sértő, az erkölcsi érzéseket bántó emberi megnyilatkozás” (uo.). A trágár beszédmód esetén a beszélő a szemérmet durván, közönséges módon sértő, obszcén, ocsmány szavakat használ (uo.). Az a személy, aki ilyen szavakkal él, csúnyán beszél, szitkozódik, átkozódik, vagy káromkodik. Ezeket a beszédformákat a hirtelen felindulás, harag váltja ki az emberekből és dühük, bosszúságuk levezetésére használják.

A szitkozódó, káromkodó nyelvi formák általában tartalmaznak valamilyen kulcsszót, amely kap egy alapigét vagy valamilyen más mondatrészt, esetleg csak ragot vagy névelőt. Pl.: „A fene egye meg!”; „A fenét!”. Bachát László már említett munkájában a kulcsszók alapján a szitkozódások, káromkodások következő csoportjait különíti el: 1. régi betegségnevek 2. a vallásos hitvilág szavai 3. az állatvilágból vett szavak 4. az emberi test részeinek megnevezése 5. a fel- és lemenő ági rokonság megnevezése. Előadásomban Bachát László szempontjait figyelembe véve rendszerezem a Móricz Zsigmond „Sári bíró” című vígjátékában előforduló szitkozódó, káromkodó nyelvi formákat.

30

JABLONKAI RÉKA

EU szöveg vagy újságcikk? Egy korpuszalapú összehasonlító elemzés tanulságai

Kulcsszavak: EU nyelvhasználat, szaknyelvoktatás, korpuszalapú elemzés, szövegkorpusz

Az előadásomban bemutatandó kutatás arra kereste a választ, hogy mennyiben tér el az angol újságcikkekben található EU sajtónyelv az EU intézmények által kiadott angol nyelvű dokumentumokban használt EU szaknyelvtől és ezáltal mennyiben használható az EU angol szaknyelv oktatására.

A korpusznyelvészet adta eszközökkel elemeztem két 120 000 szavas korpuszt. Az egyik korpusz EU témájú sajtócikkeket tartalmaz több angol nyelvű internetes újságból, a másik az EU intézmények által kiadott sajtónyilatkozatokból és az EU Hivatalos Lapjában közölt szövegekből áll. A korpuszokban a Biber és Conrad (1999) által definiált „lexikai csoportokat” (lexical bundle) vizsgáltam. Ezek olyan három vagy többszavas szósorok, melyek egy bizonyos korpuszban gyakran fordulnak elő. Korábbi kutatások rámutattak, hogy egy bizonyos regiszterre jellemzőek annak „lexikai csoportjai”. Biber, Conrad és Cortes (2004) taxonómiája alapján a „lexikai csoportok” nyelvi struktúráját és a szövegben betöltött szerepét is elemezve kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált két korpusz „lexikai csoportjai” jelentősen eltérnek. Szaknyelvoktatási szempontból tehát a felsőoktatási EU szaknyelvórákon nem elegendő angol nyelvű, EU témájú újságcikkek feldolgozása, hanem szükséges az autentikus angol EU szövegek használata is.

JERKUS TIBOR ISTVÁNNÉ

A szóösszetétel mint neologizmusforrás

Kulcsszavak: gazdaság, szaknyelv, szókincs, szóösszetétel, változás

Előadásom témájául a magyar gazdasági szaknyelv szókészletének változását választottam, ezen belül is az utóbbi évtizedek legfontosabb gazdasági szakszavait, melyek szóösszetétellel keletkeztek. Vizsgálataim során több gazdasági témát is érintettem. Ezeknek a területeknek a lexikája nagyban megváltozott az utóbbi évtizedekben. Szókincsünk elmaradásait pótolni kellett. A forradalminak tekinthető társadalmi, gazdasági és kulturális változások a nyelvre is megtették hatásukat, s annak is természetesen a legváltozékonyabb részét, a szókincset érintették. De ez érthető is, hiszen a szókincs a nyelv legkevésbé állandó része, ez a rendszer jóval lazább, mint például nyelvtani rendszerünk. A szavak rendszerében végbemenő változás a legkevésbé zavarja meg a nyelv egészét. Jelen előadásom folyamán az utóbbi évek új szavai közül csak a szóösszetételekkel foglalkozom. Ezeket a szavakat vizsgáltam meg a gazdasági szaknyelvre vonatkoztatva. Korpuszomhoz a HVG 2001-es év januári és a 2005-ös év februári számait használtam fel.

31

JOÓ ETELKA

A megértés és a rekonstrukció fázisai a fordítási folyamatban

Kulcsszavak: megértés, rekonstrukció, textintern, textextern feltételek, Pisa-felmérés

Wolfram Wilss szerint a fordítási folyamatot két nagy szakaszra oszthatjuk: a megértés és a rekonstrukció fázisaira. Mindkettőnek döntő szerepe van a fordítás során. Ha valaki nem ért meg egy szöveget, akkor nem is tudja lefordítani.

A megértésnek szövegen belüli (textintern) és szövegen kívüli (textextern) feltételei vannak. Előbbiekhez tartozik például a szöveg típusa, a szövegfajta, a tartalmi mondanivaló, a nyelvi-stilisztikai megformáltság. Utóbbiakhoz sorolható többek között a feladó, a szöveg címzettje, célja, funkciója, keletkezésének helye, ideje. A rekonstrukció ugyanilyen fontos fázis. Ha nincs meg a fordító nyelvi kompetenciája, stílusérzéke, hiányoznak a háttérismeretei, akkor nem tudja átkódolni a szöveget, bármennyire jól megértette is azt.

Az előadás egy német szöveg (Albert Einstein: „Wie ich die Welt sehe”) magyar fordításai kapcsán vizsgálja a megértés és a rekonstrukció szakaszaiban bekövetkezett fordítói hibákat. A Pisa-felmérés fényében elgondolkodhatunk azon, hogy milyen arányban befolyásolja a megértést a szöveg maga, és mennyiben az általános műveltség, vagy annak hiánya.

JOÓ ÉVA

Nyelvoktatás kötőszavak nélkül?

Kulcsszavak: mondatszintű kohézió, szemantika, L2 tanítás-tanulás, transzfer A dolgozat további igazolása annak, hogy nyelvi és nem nyelvi aspektus egyaránt meghatározza az L2 elsajátítási folyamatot; a nyelvtanuló, amikor kötőszavakat használ egy összetett mondat kialakításához nyelvi és nem nyelvi kompetenciáit is alkalmazza. A dolgozatban a felhasznált idegen- és anyanyelvi példákban a tehát-quindi és a mert-perché kötőszavak jelentéskörét, ill. megjelenési gyakoriságát vizsgálom. Úgy tűnik, hogy a tanulónyelv fejlődési folyamatában a mert könnyebben és hamarabb megjelenik a tehát-hoz képest, amely jövőre vonatkozó aspektust, a fantáziát, modelláló mentális tevékenységet igényel, míg az előbbi már ismert, múlthoz kötött és analítikusan hozzáférhető. Ez a jellemző inkább a literációhoz kapcsolható, mindsem a transzfer jelenségéhez. Ezek a mellé- ill. alárendelő szerkezetekben előforduló kötőszavak ellentétes irányultságú kognitív folyamatot (ok-okozati) tükröznek. Egy autentikus személy, anyanyelvi beszélő vagy a nyelvtanuló természetes környezete jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az L2 osztálytermi logikája minél kevésbé legyen mesterséges; segíthet egy aktív és kontrasztív megközelítést és megértést a langue belső logikáját illetően is.

32

JUHÁSZ VALÉRIA

A MaxQDA szövegelemző program

Kulcsszavak: szövegelemzés, automatizálhatóság, kategóriafa, kódolás, spss

Az előadás célja egy általam már többször használt szövegelemző szoftver bemutatása, amely jól alkalmazható szociolingvisztikai vagy egyéb kutatásokban is. A magyar nyelvészeti szakirodalomban nemigen találkozni olyan tanulmányokkal, amelyek hivatkoznának arra, hogy a kutatás során bármiféle szövegelemző szoftvert használtak a vizsgálatok során. Az ilyen jellegű szoftverek elterjedtségének csekély mértéke nemcsak az anyagi források kérdésére vezethető vissza, hanem a technikai lehetőségek ismeretének hiányára is. Ezért célszerű egy ilyen méretű kongresszuson bemutatni egy-egy ilyen szoftvert.

Az előadásban demonstrálom a szövegelemzés automatizálható és manuális megoldási lehetőségeit, a különböző kódolási technikákat, a program beépített analizáló rendszerét, a kategória- vagy kódfa kialakítási struktúráinak eljárásait, a szövegelemzés eredményeinek számokká generálását, és végül megmutatom a maxQDA azon lehetőségét, hogyan exportálható a szövegelemzés egy statisztikai elemző programba, amely explicitté teszi a változók szignifikáns összefüggéseit is.

KALOCSAI KAROLINA

Semantically marked English subjects: How do Hungarian learners of English deal with them in contrast to native speakers of English?

Kulcsszavak: non-agentive subjects, semantic roles, markedness,

learner error, degree of difficulty

L2 learners of English often come across sentences such as Next month sees the president in town or The hospital treats people with a rare condition. These sentences are challenging because of the non-agentive semantic roles they take in subject position. As far as the mapping of semantic roles to syntactic functions is concerned, English exhibits a high degree of markedness (Callies 2006). It allows an unusually broad range of non-agentive semantic roles to surface as subject (Comrie 1989: 75). I have set the goal of the present paper to document how 60 Hungarian learners at various levels of English proficiency cope with a range of non-agentive roles; and whether the semantically marked subjects pose an area of difficulty for them.

The theoretical orientation framing this study is the Markedness Differential Hypothesis (Eckman 1977) which combines the contrastive analysis of languages with the concept of typological markedness. In order to apply this framework in my study, I need to take a step back and explore what range of semantically marked subjects Hungarian allows in contrast to English.

Data elicitation has two main stages. First, 50 native speakers of English and Hungarian, are assigned an elicitation test (András 1980: 467), each in their L1. Second, a mixed group of Hungarian learners of English are assigned the tasks borrowed from the English elicitation test with an additional translation task.

The present study has great potential because of its major pedagogical implications and the valuable insights it provides into the typological differences between English and Hungarian.

33

KATALINIĆ KRISTINA

A helyviszony-kifejezés problémaköre a magyar nyelv alapszintű oktatásában horvát ajkúak számára

Kulcsszavak: magyar mint idegen nyelv, kontrasztív nyelvészet, helyviszony kifejezés

A Bologna-rendszerű felső oktatási képzés első félévében a magyar nyelvet tanuló horvát diákok a magyar nyelv egyik sarkalatos pontjával, a helyviszony kifejezés komplexitásával és gazdaságával szembesülnek. A diákjaink anyanyelvét figyelembe véve, az előadás első része kontrasztív elméleti háttért ad a horvát és a magyar helyviszony kifejezés rendszeréről és eltérésekről, kiemelve a magyar helyviszony kifejezés alparadigmáit (helyragok, a helyet jelölő névutók és a cselekvés irányát jelölőt igekötők). A második részben a nyelvórákon és a házi feladatokban előforduló nehézségeket és leggyakoribb hibákat vizsgálunk. Az elemzés és a vizsgálat fő célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a pontokra, amelyek gondot okozhatnak a tanulásban és a nyelvoktatásban, hogy diákjainknak segítséget nyújtsunk a magyar nyelv minél előbb elsajátításában.

KATUS ELVIRA

Reáliák átváltása Mikszáth Kálmán műveinek bolgár fordításában

Kulcsszavak: Mikszáth, bolgár fordítások, titulusok, megszólítások

A múlt század második felében fordították le Bulgáriában Mikszáth: Különös házasság (1956); A Noszty fiú esete Tóth Marival (1958); Szent Péter esernyője (1962) és A fekete város (1976) c. műveit.

A vizsgálat tárgya az, hogy a megszólításokat (pl. tekintetes, nagyságos, méltóságos, kegyelmes) és címeket (pl. báró, gróf, főhercegasszony) hogyan sikerül visszaadni bolgárul, milyen stratégiát alkalmaztak a fordítók, valamint az, hogy mivel magyarázható a megfelelő fordítás hiánya. A vizsgálatban sorra kerülnek a bolgár nyelvi tiszteletadás egyes kérdései, továbbá a különböző korszakokban megjelent szótárak ide vonatkozó szócikkei is – kommentár nélkül, hiszen a megjelenés évszámai önmagukban is beszédesek.

A szerző arra a következtetésre jut, hogy a közigazgatással, titulusokkal, megszólításokkal kapcsolatos történelmi reáliák bolgárra fordítása az eltérő történelmi-kulturális fejlődés miatt ritkán sikeres a megfelelő bolgár kulturálisan kötött kifejezések hiánya miatt.

34

KEGYESNÉ SZEKERES ERIKA

Gender-szemüvegen át!

Nemi sémák és sztereotipikus reprezentációk a magyar mint idegen nyelv tankönyvekben

Kulcsszavak: gender, sztereotípiák, szerepek, nyelvi reprezentáció

Előadásom témája a gender-lingvisztika, a sztereotípia-kutatás és tantárgypedagógia határterületeit érinti. A vizsgálat tárgyát a korábban és az egészen a közelmúltig megjelent magyar mint idegen nyelv tankönyveinkben megjelenő nemi szerepek és azok nyelvi megjelenési formái képezik. Az előadás kérdései: 1. Hogyan reprezentálják a magyar és a nem magyar szerzők által írt tankönyvek a társadalmi nemeket? 2. Hogyan kapcsolódnak a nyelvi reprezentációs szintek a nyelvtanuláshoz, a nyelvtanulási technikákhoz? 3. Mi a reprezentáció és a nyelvtanulók identitásának fejlődése közötti összefüggés jelentősége?

A feltett kérések megválaszolását a nyelvkönyvekben és a tankönyvekben, munkafüzetekben reprezentált és nemi szempontból is meghatározott kommunikáció elemeinek feltárása segíti: pl. női és férfi kommunikáció jellemzői a dialógusokban, a nemek szerinti szerepválasztások és foglalkozásnevek az olvasmányok szövegeiben, a férfi és a női szerepkatalógus elemei a szituációs feladatokban.

KIS ÁDÁM

Ki birtoka a szöveg?

Kulcsszavak: szöveg, tartalom, Gutenberg-galaxis, szerzői jog, word wide web Hogyan alakul a világháló korában a kommunikációs hordozó és a tartalom összefüggése, a közvetített tartalom tulajdonjoga?

McLuhan összefüggést állapított meg a hordozótechnika és a kommunikáció hatásossága között. Hasonló összefüggést mutat be Thienemann is az irodalomhordozók terén. McLuhan művének apropója az a változás, amelyet az elektronika okoz, azonban ő még nem látta a fonematikus írás fennmaradásának lehetőségét az elektronika korában. Bár később reagált a szövegszerkesztő megjelenésére, nem ismerhette forradalmi ugrást jelentő a world wide webet.

A számítógép önmagában csak az írást könnyíti meg. Ezzel szemben az interneten a szöveg elérése teljesen szabaddá válik. Míg az írott szöveg technicizálódása a tartalom kisajátítását, privatizálást eredményezte (szerzői jog), addig az internetes megjelenés feszegeti ezt a mesterséges korlátot.

Az előadás célja a jelenkor technikai jelenségei és lehetőségei, valamint a következmények tetten érése (pl. a kalózkiadványok, internetes jogvédelem).

Következtetés: a könyvkultúra korának olyan változása várható, mely ugyan nem szünteti meg az előző kor vívmányait, azonban mind technikai, mind jogi értelemben fel kell készülni az intenetes szövegközvetítés körülményeire.

35

KIS BALÁZS – KIS ÁDÁM

A terminológiai transzfer problémái

Kulcsszavak: terminusalkotás, lexikográfia, szöveg, fordítás

A terminológia tudományos konklúziói a publikációk és a konferencia-előadások tükrében nagyobb részt ma is a lexikográfia és a szabványosítás terén mozognak, leggyakrabban kimerülnek a legjobb ekvivalensek keresésében. Ez olyan állapotnak felel meg, amely Magyarországon már 30 évvel ezelőtt is némiképp túlhaladott volt, azonban időközben nem sok történt.

A gyakorlati igények azonban azt mutatják, hogy a terminológia lexikai szintű megközelítése nem teljes, és a szótárakba irányuló terminológiai munka két szempontból is kis hatékonyságú: egyrészt a szótárak, terminológiai szabványok létrehozására nincs pénz, másrészt ezen eszközök használatának Magyarországon nem alakult ki a kultúrája.

Az előadás a terminológia szövegszintű megközelítését ajánlja: a terminológia terének elsődlegesen a szöveget tartja, és a terminológiaalkotás ettől nem függetleníthető. Következésképpen a terminológiatranszfer meghatározott szövegfajta fordításának során megy végbe: a szótári cél helyett elsődlegesen megjelenik a fordítási cél. Ez meghatározza a terminológia nyelvészeti aspektusát, mely szerint a terminológia maga egyfajta speciális (terminusokat használó) diszkurzusmód, és a transzfer ennek megfelelően több mint szavak átváltása.

KISS GÁBOR – KISS MÁRTON

Az ,,Idegen szavak magyarul’’ internetes szótár használatának elemzése

Kulcsszavak: internet, szótár, lexikográfia, szótárhasználat ,,… régi panasz, hogy a mit szótárainkban keresnek, nincs meg bennük, és a mi megvan, azt nem keresi senki...’’ írta több mint száz évvel ezelőtt kis szótárának előszavában FÜREDI IGNÁC (Füredi 1896: 3.). A számítógépes szótárak megjelenésével a fenti állítás igazolhatóvá, illetve cáfolhatóvá vált.

2006 közepe óta az interneten elérhető TÓTFALUSI ISTVÁN ,,Idegen szavak magyarul’’ (Tótfalusi 2003) című 10250 címszót tartalmazó szótára, amelyből a 2007. évben 1,2 millió lekérdezés történt. Például a legtöbbet keresett 3 szó a következő: releváns 2599, kognitív 2014, konvergencia 1744. A szótárban legtöbbször az alábbi 3 szót keresték hiába: entitás 603, inter 602, deviáns 522. Rámutatunk arra, hogy a papír alapú szótárral ellentétben az internetes szótár folyamatosan tájékoztat a szótárban keresett szavakról, a szótárszerkesztő hatékony segítséget kap a szótár fejlesztéséhez.

36

KISS KÁLMÁN

Német nyelvű magyar nyelvkönyvek a reformkori Magyarországon

Kulcsszavak: a nyelvek helyzete a reformkori Magyarországon, magyar nyelvkönyvek németajkúak számára,

Táncsics Mihály, Garay János A XIX. század első évtizedeiben a magyar politikusok és a szellemi élet képviselői egyre erőteljesebben emelték fel szavukat a német, illetve a hivatalos érintkezést szolgáló latin nyelv használata ellen. A nyelvújítók tevékenységének köszönhetően akkoriban már formálódott a magyar nyelv, hogy betölthesse a nemzeti irodalmi és köznyelv szerepét. Az 1800-as évek elején Magyarország lakosságának megközelítőleg egy nyolcada németajkú volt, és közülük sokan nem tanultak meg magyarul.

A magyar nyelv ismeretének szükségességét többek között Táncsics Mihály (1799-1884) is hangoztatta, akinek nevét napjainkban legfeljebb már csak a márciusi történelmi eseményekkel kapcsolatban szokás emlegetni. Pedig munkásságának fontos részét képezik a magyar nemzeti nyelv tanítása céljából írt különböző nyelvkönyvei, amelyek közül az 1833-ban kiadott Magyar és német beszélgetések ’s szólások című munkájával a hazai németek számára kívánt hasznos segédeszközt nyújtani. Táncsicson kívül Garay János (1812-1853) költő és hírlapíró tevékenységét is megemlíthetjük, aki hasonló szándékkal adta ki 1840-ben német nyelvű magyar nyelvkönyvét Magyar és német beszélgetések kézikönyve címmel.

Előadásomban a két szerző munkáit szeretném bemutatni.

KISS MÓNIKA

Mi a luxemburgi többnyelvűség titka?

Kulcsszavak: nyelvpolitika, többnyelvűség, államnyelv, Luxemburg Az előadás első részében az alig félmilliós lélekszámú Luxemburgi Nagyhercegség nyelvi helyzetét kívánjuk bemutatni, a következő témakörök alapján:

– Luxemburg hivatalos nyelvei, – az egyes nyelvek használati köre, – a lakosság nemzetiségi megoszlása, – az idegennyelv-tanítás helyzete.

A második részben pedig arra keresünk választ, hogy mennyire sikeresen „működik” a luxemburgi többnyelvűség, mivel magyarázhatók az (eddigi) eredmények, mennyire példaértékű, illetve mennyire adaptálható a jelenlegi helyzet, hosszú távon mennyire életképes a jelenlegi nyelvpolitika, valamint hogy a meglévő adatok alapján milyen változásokra lehet számítani az ország nyelvhasználatát illetően.

37

KLAUDY KINGA

A magyar mint a fordításelemzés nyelve

Kulcsszavak: fordítói szövegelemzés, jegyzeteléstechnika, nyelvtipológia, nyelvek közti távolság

A fordításkutatás pszicholingvisztikai megközelítésének egyik központi kérdése, milyen nyelven történik a forrásnyelvi szöveg percepciója és a célnyelvi szöveg produkciója. Nézzük most csak a percepciót. Vajon a forrásnyelvi szöveg megértése a forrásnyelven történik vagy mindjárt a célnyelv eszközeit használjuk? Az is elképzelhető, hogy egy köztes nyelven zajlik a megértés, amely mindkét nyelv elemeit tartalmazza (fordításnyelv). A konszekutív tolmácsolás kutatása esetében a tolmácsok jegyzetei árulkodnak erről (forrásnyelven, célnyelven vagy vegyesen jegyzetelnek – a szöveg nehézségétől, a beszéd tempójától, a nyelvek közti különbségektől függően). Korábban Helle Dam (1996) kutatta ezt a témát, a közelmúltban született erről az első magyar doktori értekezés (Szabó Csilla 2007). A fordítók szövegolvasásáról/ szövegértéséről szintén folyamatban van egy doktori értekezés Dudits Andrásé. Feltehető az a kérdés, hogy a nyelvek közötti tipológiai közelség vagy távolság mennyire befolyásolja a szövegértést? Vajon mélyebb szövegelemzésre készteti-e a fordítókat, ha nem rokon nyelvekről kell fordítani, mintha rokon nyelvek között „közlekednének”. Hipotézisünk az, hogy ha indoeurópai nyelvekről fordítunk magyarra „mélyebb” szövegelemzésre van szükség, mintha valaki két indoeurópai nyelvvel dolgozik. Ennek bizonyítására tesz kísérletet az előadás.

KOLTAY TIBOR

Az akadémiai írástudás formális és informális műfajairól

Kulcsszavak: akadémiai írástudás, műfaji elemzés, tudományos cikk, olvasói levél

Az akadémiai írástudás a tudományos írás és olvasás készségeinek együttese, amely nem korlátozódik az olvasásra és írásra, inkább olyan kulturális tudásnak tekintetjük, és amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyetemi-főiskolai és kutatói közösségekben sikeresek legyünk.

Fontos részét képezi a különböző írásbeli műfajok ismerete. A műfaj fogalmát formálisan úgy is meghatározhatjuk, mint szövegtípusok olyan taxonómiás összességét, amely rendszerszerűen alkalmaz a formához vagy a tartalomhoz kapcsolódó műfaji elemeket, de tekinthetjük egy közösségen belül végrehajtott, a társadalmilag elfogadott viselkedésmintának is.

Az írásbeli műfajok egy része formális, másik informális jellegű. Az előadásban egy jól ismert formális műfajról, a bevezetőről mondunk el néhány újabb tudnivalót. Ezt követi majd egy informális műfaj, az olvasói levél bemutatása, amely figyelembe veszi, hogy egyre kifinomultabbak a műfajokra, vonatkozó ismereteink, és hogy az akadémiai írástudás egyre inkább figyel a szövegeket körülvevő gyakorlatra és az intertextualitásra.

38

KORNATOWSKI, PAWEŁ

A legújabb magyar szókincs kétnyelvű szótárba való felvétele és problémái

Kulcsszavak: legújabb szókincs szótár

A rendszerváltás óta a közép-kelet-európai országok nyelveinek szókincsében jelentős változások következtek be, amelyek a nyelvek csaknem minden területén megfigyelhetők. A magyar nyelvbe bekerülő új fogalmak száma több ezerre becsülhető és folytonosan növekszik. Nemritkán az új szókincs komoly helyesírási, kiejtési vagy képzési problémákat okoz az átlagos nyelvhasználóknak. Ennek kapcsán sürgető szükség mutatkozott az új szótárak kínálatának a mai nyelvhasználók szükségleteihez való hozzáillesztésére. Az előadásomban elsősorban a legújabb magyar szószerkezetek és jövevényszavak szótárba való bevitele közben felmerülő kérdésekre szeretnék összpontosítani. Bemutatom a többféle (eredeti formában vagy magyar kiejtés szerinti) írásmódból adódó, valamint képzési, ill. ragozási problémák lehetséges megoldásait a szótárkészítés közben.

KOUTNY ILONA

Pillantás a tudományos szókincs világába Kulcsszavak: magyartanítás, szókincs, szaknyelv, lexikográfia, internet

Az idegennyelv-tanításban a tudomány szókincse a perifériára szorul, inkább a szaknyelv-oktatás foglalkozik egy-egy területével, pedig a tudományos tájékozottságnak ugyanúgy az általános műveltség részének kell lennie a mai korban, mint az alapvető humán tájékozottságnak. A már felsőfokon tanuló diákoknak – mint az UAM ötödéves magyar szakos hallgatóinak – az esetében ez megtehető.

Az előadás arról számol be, hogyan lehet a Mindentudás Egyetemének az interneten megtalálható népszerű tudományos előadásait (mint a világegyetem, természetünk biológiai alapjai, génmódosítás, étkezésünk háttere, környezetvédelem, nemzeti sztereotípiák stb.) feldolgozni a diákok otthoni felkészülésétől kezdve az órai közös munkáig. Szó lesz a szókincs feldolgozásáról (pl. szinonimák, antonímák és szóbokrok keresése), melyben a Magyar-lengyel tematikus szótár tudományos része jó segítséget nyújt a hallás–értés gyakorlásához (videóra felvett előadásrészletek meghallgatása), valamint a témákhoz kapcsolódó vitakérdésekhez.

KOVÁCS ÉVA

Az angol nyelv hatása a mai német nyelvre

Kulcsszavak: anglicizmusok, a jelenség okai és használati területei, osztályozási lehetőségek, helyesírási, fonológiai, morfológiai és szemantikai sajátosságok

A nyelvek életében természetes jelenség egy szó átkerülése az egyik nyelvből a másikba. Napjainkban, szinte minden nyelvben, így a németben is az anglicizmusok, azaz az angol nyelvből kölcsönzött szavak és kifejezések nagy számban való elterjedésének lehetünk tanúi. Az élet

39

minden területén szembesülünk velük a számítástechnikától az orvostudományon, az üzleti életen, a reptéri légi irányításon, a reklámiparon át a divatig és a szórakozásig. Nem meglepő tehát, hogy már a kezdő szintű német tankönyvekben is találkozhat a tanuló jó néhánnyal. Gondoljunk csak az olyan angol eredetű szavakra, mint pl. der Job,-s, das Handy,-s, die E-Mail,-s, der Fan,-s, die Web-Seite, -n, der Business-Sprachkurs, -e vagy joggen.

Dolgozatom egyik célja, hogy feltárja e jelenség okait és elemezze, az élet mely területén terjednek leginkább az anglicizmusok a német nyelvben. Továbbá kitérek arra is, hogyan osztályozhatjuk ezeket az angol eredetű elemeket. A dolgozat gerincét annak vizsgálata képezi, hogy hogyan integrálódnak az anglicizmusok a mai német nyelv rendszerébe, különös tekintettel helyesírási, fonológiai, morfológiai, illetve szemantikai sajátosságaikra.

KOVÁCS ILONA JULIANNA

A jövevényszavak meghonosodása a nemzeti nyelvekben (magyar, német, orosz szócikk értelmezések alapján)

Kulcsszavak: változások a szótári szócikk magyarázatokban, társadalmi megítélés, a nyelvi globalizáció

A gyakorlatban, a szaknyelvi (gazdasági) idegen nyelv tanítása során a nemzeti nyelven részletesen megtanulandó tananyag adaptált változatát alkalmazzuk. A tankönyvek felépítése többé - kevésbé ezt a módszert követi. A szakmai témák lényegét a terminusokból kiindulva gyűjtjük össze (legalábbis így kellene tennünk). A terminusok többsége a nemzeti nyelvekben idegen eredetű szó. Mindig felmerül a kérdés, érthető-e egy jövevényszó minden magyarázat nélkül a „kívülállóknak” és a „bennfenteseknek”. A terminusok „terminus technicusai” és jelentésváltozatai nem mindig találhatók meg egy–egy rendelkezésre álló szakmai és nem szakmai) szótárban. Arra kell törekedni, hogy a tárgyalt terminusok értelmezésekor azok minden lényeges elemét ismertessük. A nyelvi globalizálás álomszerű közelsége, nemcsak az EU–csatlakozás nyelvi (terminus) egységesítésének célkitűzései okán, elodázhatatlan felülvizsgálatot tesz szükségessé. A jövevényszavak beékelődése és annak fokozatai a nemzeti nyelv aktív használatába napjaink aktuális nyelvészeti és pragmatikai kérdései.

KOZÁK ILDIKÓ

A magyar gyermekirodalom felhasználása a lengyel ajkú diákok nyelvtanításában

Kulcsszavak: gyermekirodalom, gyakorlati fonetika, lengyel hallgatók

A szerző rávilágít a gyermekirodalom fontosságára a lengyel anyanyelvűek tanításában. Bemutatja azokat a módszereket és eszközöket, amelyeket ezzel kapcsolatban a varsói egyetemisták magyar nyelvoktatásában felhasznál. Az első évfolyamon mindenekelőtt a fonetikai gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt, a magyar nyelv kiejtését, intonációját és ritmusát ismerteti meg a hallgatókkal, a magyar gyermekirodalom révén. A továbbiakban a szókincsbővítés és egyéb morfológiai ismeretek kerülnek előtérbe. A felsőbb évfolyamokon több audiovizuális eszköz felhasználását is ismerteti a szerző. Nem felejtkezik meg arról sem, hogy a gyermekirodalom által nem csak a

40

magyar nyelvet tanulják a külföldi diákok, hanem megismerik a kultúránkat, irodalmunkat, történelmünket stb.

KULCSÁRNÉ MAJOS ZSUZSANNA

Új kihívások előtt a „Bevezetés a kontrasztív országtanulmányokba” című angol nyelvű tárgy

a BGF Külkereskedelmi Karán

Kulcsszavak: országismereti tananyag, összehasonlító tanulmányok, akkreditáció, szakfordító szakirány

A tananyag elkészültekor a BGF Külkereskedelmi Karán a Bevezetés a kontrasztív országtanulmányokba című tárgy három féléven keresztül, heti két órában, kötelezően meghirdetett tantárgyként szerepelt valamennyi szakon. A jegyzet megszületésének kettős oka volt. Egyrészt, az esetenként több száz hallgató szemináriumi oktatását mind tartalmában, mind pedig formájában egységessé kellett tenni, különös tekintettel a magyarországi vonatkozásokra. Másrészt, Magyarország akkori, közelgő csatlakozása az Európai Unióhoz és az ezzel együttjáró gazdasági, közigazgatási és társadalmi harmonizációs törekvések számos új, megválaszolásra váró kérdést vetettek fel.

A kötetek tartalma hármas funkciót lát el – az adott országokra (Nagy Britannia, az Egyesült Államok, Magyarország) vonatkozó ismeretek hézagpótlását, a tulajdonképpeni összehasonlító tanulmányok ismertetését és, nem utolsó sorban, az angol nyelvi ismeretek elmélyítését a tanulmányozott területeken belül. A tantárgy oktatásában, néhány éves kihagyás után, reményteljes fordulatot jelentett a Külkereskedelmi Karon a kommunikáció- és médiatudomány szak sikeres akkreditációja. A szóbanforgó tárgy a jelenleg szintén akkreditációs folyamat alatt lévő szakfordító szakiránynak is szerves részét képezi.

A jegyzetsorozattal kapcsolatos visszajelzések mind tanári, mind pedig hallgatói oldalról kedvezőek. A fenti témakörök, jellegüknél fogva, szorosan kapcsolódnak a Kar profiljához és ezért jelentős szerepet kell, hogy játszanak az itt folytatott képzésben és hallgatói tanulmányokban.

KUTTOR ESZTER – MAGYARNÉ SZABÓ ESZTER

Gibt es überhaupt Passiv im Ungarischen? Két nyelvtani jelenség vizsgálata a gyakorlatban

Kulcsszavak: kontrasztivitás, passzív, 'es gibt', nyelvi tudatosság, idegennyelvi szocializáció

Előadásunkban két nyelvtani jelenséget vizsgálunk kontrasztív megközelítésben: a német passzív szerkezetet és az ’es gibt’ egzisztenciális szerkezetet. Mindkét jelenség előfordul bizonyos formában a magyar nyelvben is. A passzív igealakok és a velük alkotott mondatok különleges státuszát az a tény magyarázza, hogy ugyan ma már nem képzünk passzív morfológiájú igéket, grammatikai szempontból mégis helyesnek minősülnek.

Az ’es gibt’ szerkezetet a német nyelv egy határozatlan alany létezésének állításakor vagy tagadásakor használja. A magyar nyelvben a jelenség lexikai formában nem létezik; a létigét (van/nak, nincs/enek, stb.) használjuk ilyen közlésszándéknál.

Kérdőíves felmérésünkben, amelyet két pécsi gimnáziumban végeztünk, arra kerestük a választ, milyen körülmények között, mennyire tudatosan ismerik fel és használják a diákok a

41

passzív szerkezetet a magyar nyelvben, illetve az idegen nyelv (jelen esetben a német) tanulása során. Másik fő vizsgálódási pontunk az ’es gibt’ szerkezet elsajátítása a német nyelvi szocializáció folyamatában.

LACZIK MÁRIA

Fokozó értelmű szóösszetételek kontrasztív vizsgálata (magyar-olasz összevetés)

Kulcsszavak: a nem összehasonlító fokozás, hasonlító szóösszetételek, melléknévi hasonlítás, olasz nyelvi

kifejező eszközök, a come kötőszó

A nem összehasonlító fokozás szintetikus változatának kifejező eszközei között tartjuk számon a szóösszetételekkel való kifejezést. (A terminust Székely Gábor meghatározása szerint használom.) Előadásomban a magyar nyelvi fokozó értelmű hasonlító szóösszetételek szemantikai tartalmának olasz nyelvű kifejezési formáit vizsgálom azon meggondolás alapján, hogy a fokozás jelensége nyelvi univerzália, s minden nyelv él e jelenség adta lehetőséggel. A magyar nyelvben gyakran megfogalmazhatók szóösszetétellel az olyan kifejezések, mint fehér, mint a tej → tejfehér – bianco come il latte → bianco latte; kék, mint az ibolya → ibolyakék – azzurro come la viola → azzurro violetto. A fokozás e formájában külön szerepet kapnak a színnevek az árnyalatok kifejezésére használt különböző szerkezetekben. A hasonlító szószerkezetek azonban nem automatikusan válthatók át szóösszetételekké, nem minden esetben fogadja el a nyelv a kétféle kifejezési módot.

A fokozás jelenségével minden leíró nyelvtan foglalkozik, értve ezen a melléknévfokozást, de eltekint a fokozás lexikai és szintaktikai eszközeitől.

LANGANKE, ULRICH – KUNSÁGINÉ MORZSA ÁGNES – BÓLYA ANDRÁS

A Practical Approach to the Theory of the Multimedia Semantic Trainer

Kulcsszavak: on-line dictionary, concept of fuzzyness, software application, interdisciplinary, multimedia

This paper gives an account of the research and experience through the compilation of the Multimedia Semantic Trainer (MST) done by the language teaching staff of Budapest TECH. Further it explores the possible applications of MST in different forms of conventional and non-conventional learning situations. The starting point of Ulrich Langanke’s research was the idea of vagueness becoming the decisive criterion for categorization, a theory that had already been introduced in sciences such as mathematics, Information Technology, artificial intelligence, semantics and even in industry.

The concept of fuzzyness in MST attempts to confront existing paradigms applied in dictionaries. Being interdisciplinary, the MST combines linguistics with programming and multi-sensual screen design.

The Multimedia Semantic Trainer is an interactive hypermedia CD-ROM and online dictionary still in the process of making, especially designed for learners of English. MST has numerous versatile features for its future in-class or on-line users. We give an insight into the structure of MST demonstrating its applicability through an entry.

42

LANTERI ERIKA

Objektív és szubjektív nyelvi anyag, avagy mitől függ a dialektusismeret Liguriában

Kulcsszavak: dialektus, olasz nyelv, nyelvcsere, nyelvmegőrzés

A kutatás elsősorban két város – egy nagyváros és egy kisváros – lakóinak dialektussal kapcsolatos szokásait hasonlítja össze. A tanulmány megpróbálja lépésről-lépésre megvizsgálni azoknak a – különösen Észak-Olaszországban elterjedt – véleményeknek az igazságtartalmát, amelyek szerint a dialektus elsősorban az idős, alacsony végzettségű, vidéken élő emberek sajátja.

A kutatás során különböző vizsgálati eljárások kombinált alkalmazására került sor, ötvözve a kvantitatív és a kvalitatív kutatási módszerek előnyeit.

Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nagy változások jelenleg Impériában vannak folyamatban, olyanok, amelyek Genovában talán már lezajlottak a múltban. Nyitva marad azonban az a kérdés, hogy vajon ez a növekvőnek megítélt genovai tendencia elégséges lesz-e ahhoz, hogy a dialektus a jövő nemzedékek számára is hozzáférhető, tényleges kommunikációs eszköz legyen. Másrészt az sem kevésbé érdekfeszítő, hogy Impériában lassítható-e, illetve meddig tarthat még a jelenleg folyamatban lévő nyelvcsere a dialektus és az olasz nyelv között.

LENGYEL ZSOLT

Asszociációs vizsgálatok

Kulcsszavak: asszociáció, pszicholingvisztika, kis világok, hálózatok

Az előadás a Magyar Asszociációs Normák Enciklopédiája (MANE) sorozat első kötetét mutatja be. A sorozat alkalmazott pszicholingvisztikai alapkutatások eredményeit teszi közé; tagjai lényeges pontokon különböznek, ám lényeges pontokon kapcsolódnak egymáshoz. A kapcsolódási pontok: az életkor, a használt (szabad, illetve kötött asszociációs) technika, a vizsgálatok (részben) megismételt jellege, végül az annotáció azonossága. Az első kötet a 10-14 évesek körében végzett kötött, egyszavas asszociációs vizsgálat anyagát publikálja. Az anyaggyűjtés 2004-2006 között zajlott; 1100 budapesti, hajdúnánási, hatvani, tapolcai, veszprémi és falusi gyerek bevonásával, hogy egyfelől minél strukturáltabb anyagot kapjunk, másfelől hogy minél inkább közelítsünk a 10-14 évesek normájához. Ugyanazt a 197 HSZ-t alkalmaztuk, amelyek a két korábbi (1983-as, 1985-ös) vizsgálatban szerepeltek; azonos volt a HSZ-ak prezentálási és válaszadási módja is: írott HSZ-ra kellett írásos választ adni.

43

LŐRINCZ JULIANNA

A műfordítási terminológia alapkérdései

Kulcsszavak: foreignization, intertextualitás, kommunikatív ekvivalencia, műfordítás, szöveginvariáns, szövegvariáns

A nyelvészeti megközelítésű fordításelmélet az irodalomtudományi megközelítésű műfordítás-elmélettel több ponton tartalmaz azonosságokat és különbségeket is. Ezeket az azonosságokat és a és különbségeket járom körbe előadásomban, érintve a műfordítás fogalmának definícióit, illetve a fogalom definiálhatatlanságát. A forrásnyelvi és célnyelvi szövegek érintkezéséből következő megfeleltetési viszonyra a kommunikatív ekvivalenciát a popoviči variáns-invariáns korrelációban tartom használhatónak.

Az irodalmi fordítások típusain belül műnemenként is különbséget kell tennünk. Így külön kell választanunk: 1. a prózafordítást 2. a költészetfordítást és 3. drámafordítást. Előadásomban csak a költészetfordítás kritériumait vázolom fel, kitérve az egyes kritériumok figyelembevételére.

Mind a nyelvészeti, mind pedig az irodalomelméleti megközelítésű fordításelméleti szakirodalomban napjainkban egyre inkább terjed az a nézet is, amely szerint a fordítás akkor adekvát az eredeti szöveggel, ha annak idegenségét is megőrzi, azaz érezni lehet rajta, hogy fordított szöveg. Ezt a jelenséget a foreignisation műszóval jelölik a szakirodalomban. A műfordítónak azonban egyensúlyt kell teremtenie nemcsak a két szöveg, hanem a két kultúra között is. Az irodalomtudománynak a fordítást intertextualitásként értelmező felfogása szerint minden szöveg egy egységes kontinuum, az egyetemes emberi kultúra egy-egy szegmense. Természetesen vannak átfedések a nyelvészeti alapú fordításelméleti és az irodalomtudományi megközelítés között, de ezek véleményem szerint nem kizárják, hanem kiegészítik és gazdagítják egymást.

LUKÁCS ANDRÁS

A (félre)fordítás fordítása, avagy angol humor latinul, magyar fordításban

Kulcsszavak: verbális humor általános elmélete, fordítás, Carry on Cleo

A humor fordíthatóságának objektív mérésére tett kísérletek közül a legismertebbek közé tartozik az Attardo nevével fémjelzett verbális humor általános elmélete, amely hatszintű skálájával próbál kulcsot adni a fordító kezébe a forrásnyelvi humor minél hűbb célnyelvi átültetéséhez.

Az előadás azt kívánja szemléltetni, hogy mennyiben alkalmazható ez az elmélet egy olyan sajátos felépítésű humoros szöveg esetében, mint amilyen a nagy sikerű angol filmsorozat Carry on Cleo (Folytassa Cleo) c. epizódja, ahol a humor egyik forrása a latin megnyilatkozások szerepeltetése, amelyek néhol önállóan, máskor mosolyra ingerlő (szándékos félre)fordítással megtoldva hangzanak el a szereplők vagy a narrátor szájából.

Az előadásban vizsgált kérdések: Hogyan birkózik meg e félrefordítások fordításával a magyar szinkron, illetve feliratozás? Milyen eltérések tapasztalhatók az angol és a magyar szöveg között? Azonos-e a magyar és az angol szöveg pragmatikai ereje? Mennyiben befolyásolják a magyar változatot a szinkronizálásból fakadó kötöttségek?

44

MAKAI ZOLTÁN

A képalkotó diagnosztika néhány területének terminológiai elemzése

Kulcsszavak: terminus, terminológiai rendezés, invazív radiológia, intervenciós radiológia

A képalkotó diagnosztika a múlt század vége felé vált az orvostudományok önálló területévé. Napjainkra, a képalkotó eszközök fejlődésének köszönhetően, a képalkotó diagnosztika lehetőségei túlmutatnak a diagnosztikán, az intervenciós radiológia megjelenése újszerű, a hagyományos műtéti technikákat olykor helyettesítő, beavatkozásokat tesz lehetővé.

A képalkotó diagnosztika magyar terminológiájának feltárása az előző években megkezdődött: a kutatások a szombathely Terminológiai Innovációs Központ irányításával és a PTE ETK Diagnosztikai Képalkotó Tanszék szakmai segítségével zajlanak.

A kutatás korábbi szakaszainak eredményeire támaszkodva, jelen tanulmány célja a képalkotó diagnosztika bizonyos tárgyköreire jellemző terminusok vizsgálata. A kutatás során az ’invazív radiológia’ és az ’intervenciós radiológia’ terminusokkal jelölt fogalmak tartalmi jegyeit és meghatározásait és a fogalmak közt lévő logikai-terminológiai viszonyt vizsgáltuk. Továbbá választ kerestünk arra, hogy a nevezett terminusokkal alárendelt viszonyban lévő hiponim nem- és fajfogalmak milyen szempontok szerint foglalhatók össze terminológiai rendszerré.

MARKOVA, INDRA

A magyar szófajtan és alaktan tanítása a Szófiai Ohridai Szent Kelemen Egyetemen

Kulcsszavak: idegennyelv-tanítás, szófajtani és alaktani kategóriák, példaanyag, nyelvtanok, segédkönyvek

A Szófiai Ohridai Szent Kelemen Egyetem magyar szakos hallgatói a 3. és a 4. félévben, heti 4 órában, külön tantárgyként tanulják a magyar nyelv alaktanát. Előadásomban megpróbálom tételszerűen bemutatni azokat a főbb szempontokat, továbbá elveket, módszereket, amelyek a magyar nyelv szófajtani és alaktani kategóriáinak tanításában alkalmazok.

Ezzel kapcsolatosan külön kitérek a tanítás során felhasznált és rendelkezésünkre álló fontosabb segédeszközökre, tankönyvekre, ill. bemutatom a bolgár hallgatóknak készült magyar nyelvtani segédkönyv szófajtani és alaktani részét, amely az előadásban tárgyalt szempontokat figyelembe véve és többéves tanítási gyakorlatom tapasztalatai alapján állítottam össze. Megfigyeléseim, remélem, hasznosíthatók a magyar mint idegen nyelv oktatása területén.

45

MÁRTONYI ÉVA

Segítség vagy akadály? – A közvetítőnyelv használatának hatása a reáliák

fordítására japán nyelvű szöveg magyarra fordításakor

Kulcsszavak: fordítástudomány, közvetítőnyelv, japán nyelv, magyar nyelv

Ha a forrásnyelv és a célnyelv is a ritkábban beszélt nyelvek közé tartozik, akkor gyakori, hogy a fordításhoz közvetítőnyelvet használnak. Minél távolabb áll egymástól a forrásszöveg és a célközönség nyelve és kulturális környezete, annál nehezebb feladat a reáliák fordítása, a közvetítőnyelv beiktatása pedig még bonyolultabb helyzetet eredményez. Egy angol közvetítéssel magyarra fordított japán mű reáliáinak elemzésével szeretném bemutatni, milyen hatással lehetnek a fordításra a másik fordító által alkalmazott átváltási műveletek, a pragmatikai adaptáció, a kulturális áthelyezés. Megvizsgálom, tetten érhető-e a köztes nyelv által okozott interferencia, befolyásolják-e a fordítót a fordítási norma eltérései, valamint hogy a kettős fordítás tovább erősíti-e az explicitációt a célnyelvi szövegben.

MÁTÉ ORSOLYA

Az időjelölés formái epikrízis szövegrészletekben – különös tekintettel a beszédidő és eseményidő kettősségére

Kulcsszavak: szövegnyelvészet, szövegtípus,epikrízis,beszédidő, eseményidő

Jelen előadás egy összetett szövegtipológizálási kísérlet második lépcsője, melynek során az epikrízis, mely az orvosi zárójelentések egyik fontos alkotó eleme és mint ilyen az orvosi dokumentáció jellegzetes reprezentánsa mint szövegtípus kerül felfedezésre. Ezen belül a szerző arra keresi a választ, hogy elkülöníthető-e az epikrízis, szövegtipológiai sajátosságai révén a többi szövegtől, önálló szövegtípust alkotva.

A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy egy reprezentatív mintán szemléltetve, 60 epikrízis szövegét elemezve, feltérképezze az epikrízisek szövegének jellegzetes időjelölési formáit, használatának sajátosságait.

A tanulmány első lépcsőjében az epikrízisek szövegeinek jellegzetes időjelölési formáinak vizsgálata történt az alábbi szempontok alapján:

- az időjelölés nyelvi formáinak sajátosságai - ezek akcióminőség szerinti elemzése - ezek aspektus (Kiefer 1992) szerinti elemzése A vizsgálat célja volt, hogy valamiféle szabályszerűséget, rendszert térképezzünk fel az

epikrízisek szövegének igeidő használati struktúrájában, különös tekintettel az epikrízisek szövegének tartalmilag is elkülöníthető részegységeiben. Az elemzés első lépcsője elsősorban mondatokra vagy annál kisebb lexikai, morfológiai egységekre vonatkozott. A tanulmány második lépcsőfokaként, a rendszerben továbblépve, az igék elemzésén túl szövegrészletek kerülnek elemzésre, a beszédidő és eseményidő kettősségével.

46

MÁTIS BERNADETT

A Super Bowl filozófiája, az amerikai futball terminológiája hazánkban

Kulcsszavak: sportnyelv, szaknyelv, terminológia, amerikai futball

A sportok szaknyelve szerves részét képezi mindennapi nyelvhasználatunknak. A közelmúltban több olyan új sportág is megjelent Magyarországon, amelyek fogalmi és terminológiai rendszere egyáltalán nem, vagy csak nagyon szűk körben ismert. A sportnyelv szempontjából is felmerült az igény a terminusok egyre pontosabb meghatározására, hiszen minden szaknyelv esetében elengedhetetlen az egységes és egyértelmű nyelvezet és fogalomrendszer megléte. Az amerikai futball hazai nyelve szinte „kétnyelvű”, nagy számban tartalmaz angol szakszavakat.

Az előadás célja az amerikai futball magyar terminológiájának bemutatása a hazai terminológia általános nyelvi változásai kapcsán. A vizsgálatok korpusza a játék hazai hivatalos szabálykönyve, több kisebb szabályleírás, két Super Bowl videofelvétel (az USA amerikai futball bajnoksága döntője), a csapatok honlapjainak és a Nemzeti Sport cikkeinek nyelvi anyaga.

MÁTYÁS JUDIT

Transzfer és interferencia a német és az angol nyelv tanulása során

Hogyan befolyásolja a német az angol nyelv elsajátítását?

Kulcsszavak: nyelvtanítás, német nyelv, transzfer, interferencia

Német nyelvszakos tanárként a nyelvi órákon, szemináriumokon, főképpen a szóbeli kommunikáció során, számtalanszor tapasztalom, hogy nem csak az általános nyelv

használatakor, hanem a német nyelven folyó gazdasági, üzleti társalgás során is az angolul jól beszélő hallgatók gyakran használnak a német nyelvben hasonló, de eltérő jelentésű angol

szavakat helytelenül. Mivel a német nyelvet követően most én magam is angolul tanulok, nyomon kísérhetem, hogy milyen zavarok keletkezhetnek a német nyelv hatására az angol elsajátítása során, de mindez fordítva is igaz, mert számtalanszor tapasztalható ennek ellenkezője is: a

korábbi nyelvtudás megkönnyíti és elősegíti az új tanulását. Az előadásban az interferencia, faux amis, transzfer kérdéskörét taglalva bemutatásra

kerülnek a német-angol nyelv relációjában a tanulás során felmerülő problémák, és azok megoldását célzó módszertani lehetőségek. Mivel az angol nyelv tanulását sok hallgató a németet követően kezdi el, ezért feltétlenül érdemes a problémával, a két nyelv – első sorban – pozitív egymásra hatásával foglalkozni, ezt a hallgatókkal tudatosíttatni, és ezáltal őket további nyelvek tanulására is motiválni.

47

MEDVE ANNA

Nyelv, anyanyelv, idegen nyelv az oktatásban

Kulcsszavak: anyanyelvoktatás, idegennyelv-oktatás, koncepció, taneszközök, tananyagok

Az anyanyelv és az idegen nyelv iskolai oktatásának kapcsolatát a nyelvi képzésre vonatkozó elméletek és a szabályozó dokumentumok mindig is evidensnek tartották, a NAT pedig különös hangsúlyt fektet rá. A megvalósítás módja azonban nem kidolgozott. Ez nem véletlen, minthogy magának a kapcsolatnak az értelmezése modellfüggő, az anyanyelvi tantervek és taneszközök mögött pedig nem, vagy csak ritkán fedezhető fel valamely koherens nyelvészeti paradigma vagy elmélet. Mit vár az idegennyelv-oktatás az anyanyelvi képzéstől? Valóban csak a gyakran emlegetett metanyelvi tudásra számíthat? Mit mutat a gyakorlat, mit tükröznek a tantervek és a taneszközök? Valamint: milyen területen, milyen módszerekkel és eszközökkel segíti, illetőleg segítheti az idegennyelv-oktatás és az idegennyelv-ismeret az anyanyelvi képzést?

Ezekre a kérdésekre keresem a választ az anyanyelvi nevelés aspektusából egyrészt az anyanyelvi nevelési programok és taneszközök elemzésével, másrészt egy koherens nyelvészeti keretben megfogalmazott koncepció felvázolásával. Egyben a gyakorlati megvalósítás lehetőségére is szeretnék példával szolgálni tanterv-, illetőleg tanyanyag-részletek bemutatásával.

MEKIS ZSUZSANNA

A Standardisiertes Wörterbuch Tourismus c. szótárban megjelenő turisztikai szakkifejezések szóalkotási módjának vizsgálata

Kulcsszavak: turisztikai szaknyelv, szóképzés, szóösszetétel, neologizmus, gyakorisági vizsgálat

A turizmus egyike azoknak a szakterületeknek, ahol különösen nagy az igény arra, hogy új fogalmakat alkossanak, hiszen a turizmus a gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ága. Ezen dinamikusan fejlődő gazdasági ágazat újfajta szolgáltatásai, új értékesítési csatornái számos új szakszó használatát eredményezik a szakmai nyelvhasználatban. Ezek a neologizmusok nem ritkán egyrészt más nyelvekből (elsősorban az angolból) átvett idegen szóként, illetőleg igen hamar jövevényszóként gazdagítják a német gazdasági nyelv szókincsét; másrészt igen jelentős a különféle szóalkotási eljárások (szóösszetétel és szóképzés) eredményeként létrejött új szavak előfordulási aránya.

Előadásomban Holger Mühlbauer Standardisiertes Wörterbuch Tourismus (2004) című szótára alapján azt vizsgálom, hogy a német turisztikai szakszókincs milyen szóalkotási módokat használ az új fogalmak elnevezésére, és hogy ezek milyen gyakorisággal fordulnak elő.

48

MEZEI GABRIELLA

A tanítás célja: Motiválás és önszabályozás a nyelvórán

Kulcsszavak: motiváció, önszabályozás, az oktatás célja

Előadásomban arra keresem a választ, hogy vajon miért tanítunk és mit gondolnak a tanárok az oktatás céljáról. Azt is bemutatom, hogy ez a mindennapi tanítási gyakorlatra vonatkozó kérdés és a rá adott válaszok milyen viszonyban állnak a részben elméleti, részben empirikus adatokra támaszkodó magyarországi kutatásokkal, illetve található-e kapcsolat a tanítás tanári céljának meghatározása és a motiválás között. A motivációs kutatások egyik viszonylag új iránya az önszabályozó tanulást vizsgálja. A tanítás során a diák számára kitűzött célok alapelemként jelennek meg a tanulási folyamatban, ahol a tanári célok sem elhanyagolhatók.

Számos kutatás azonban azt mutatja, hogy a nyelvoktatásban a célok kitűzése mellékes szerephez jut, vagy egyáltalán nem jelenik meg. A szakirodalom legfontosabb modelljeit és az empirikus kutatásokat alapul véve, ezt pedig saját interjúimmal és doktori kutatásommal kiegészítve felvázolom az önszabályozó és motivációs folyamatok osztálytermi modelljét, amely segítségünkre lehet abban, hogy a nyelvoktatás céljait könnyebben olvasszuk be a tanítási-tanulási folyamatba, és jobban átlássuk az óhatatlan tanári beavatkozás potenciálisan leghatékonyabb pontjait.

MIHALOVICS ÁRPÁD

A békeszerződések szövegének pragmatikája

Kulcsszavak: békeszerződések, pragmatika, beszédaktusok, illokúciós értékek, szövegnyelvészet, diktátum.

A háborút rendszerint békeszerződés zárja le, mely formailag a háborút viselt államok kölcsönös (?!) megállapodása a háború utáni állapotokról, az ún. „békés újjárendezés” feltételeiről.

A békeszerződés feltételeit valójában a győztes állam vagy államok diktálják (= direktív illokúciós érték/erő). A legyőzött állam kényszer alatt fogadja el a „diktátumok” feltételeit, azaz kényszer hatása alatt tesz ígéreteket és nyilatkozik bizonyos elkötelezettségekről (= promisszív illokúciós értékek).

Az előadásban – a nyelvészeti pragmatika segítségével – ezeknek az ígéreteknek és elkötelezettségeknek a szinte állandónak tekinthető formuláit (lemond valamiről, kötelezi magát valamire, elismer valamit, hozzájárul valamihez, elfogad valamit stb.) vizsgáljuk több békeszerződésből vett szövegrészlet alapján, majd az adott formulák pragmatikai vonatkozásait illetően megfogalmazzuk saját álláspontunkat.

Vizsgálatunkhoz kiváló elméleti alapul szolgál a Párizsi Szemantikai Iskola A. Greimas és J. Courtès által megformált Manipulation-definíciója, amelyre támaszkodunk nyelvi elemzés során.

A szövegrészletek pragmatikai elemzése útján egyértelműen igazolható a békeszerződések diktátumjellege.

49

MIHALOVICS PÉTER

A politikai beszéd: meggyőzés és/vagy manipuláció

Kulcsszavak: politikai beszéd, meggyőzés, manipuláció, conviction, persuasion, korpuszelemzés

Az előadás első részében bemutatjuk a politikai beszéd főbb sajátosságait. A második részben a meggyőzés két fajtájáról (1. conviction és 2. persuasion), továbbá a manipuláció kérdésköréről valamint a két jelenség különbözőségéről értekezünk. A politikai kommunikációval foglalkozó szakirodalom (Perelman, Toulmin, Mazzoleni, Banczerowski és mások) különbséget tesz a „convaincre”, a logikai, azaz az észérvek alapján történő meggyőzés módozatai és a „persuader”, azaz az érzelmi ráhatással történő meggyőzés technikái között. Ez utóbbi technikával gyakran találkozhatunk a politikai jellegű/célzatú reklámokban is.

Érintőlegesen foglalkozunk a manipuláció és a propaganda kapcsolatával is. „A meggyőzésnek erkölcsi implikációi is vannak: a “szónok” hatást gyakorol a “közönségre”, és a sikeres meggyőzés eredménye elvileg a közönség érdekében áll, bár sosem kizárt, hogy közben a szónok érdeke is érvényesüljön. Abban az esetben, amikor a csak a szónok érdeke érvényesül, manipulációról beszélünk. “A manipuláció fogalmát az interperszonális befolyásnak csak azokra az eseteire alkalmazhatjuk, amelyekben a befolyásolt emberek nincsenek tudatában a hatásnak, a ‘szónok’ érdekeinek.” (Gyenge Zsolt)

A harmadik részben magyar és francia nyelvű korpusz segítségével illusztráljuk a politikai beszédek két jelenségét: a meggyőzést és a manipulációt.

MIHALOVICSNÉ LENGYEL ALOJZIA

A magyarországi németek kisebbségi nyelvoktatása 1990 után

Kulcsszavak: kulturális autonómia, kulturális hagyományápolás, nyelvi identitás, anyanyelvű oktatás, kétnyelvű

oktatás, nyelvoktató forma, egyéni kisebbségi jogok A kisebbségi nyelvoktatáshoz való jog a kisebbségeket megillető kulturális autonómia egyik legfontosabb láncszeme. A kisebbségi oktatás megvalósításának egyik alapvető feltétele az önazonosság: egy adott közösség nyelve, hagyományai és egyéb kulturális értékei megőrzésének.

A magyarországi németek iskolakultúrája a második világháborút követő időszakban jelentős változásokon ment át: Az anyanyelvű (tannyelvű) oktatás, továbbá a kétnyelvű oktatás háttérbe szorult, a nyelvoktató forma is kevés – a magyarországi németek által lakott település – iskolájában valósult meg.

1990 után a magyarországi németek kulturális hagyományápolása, s ezzel együtt a német nemzetiségi tanintézmények (óvodák, általános- és középiskolák) fejlesztése illetve szervezése különös jelentősséggel bír.

Az 1990 és 2005 közötti időszakban a német nemzetiségi oktatásban résztvevők száma megsokszorozódott. Kétnyelvű iskolák közül választhatnak a kisebbség gyermekei, de az oktatási intézmények túlnyomó többsége csupán a nyelvoktató formát ajánlja. Kívánatos lenne az egynyelvű, a német anyanyelvű oktatás, ami bővítené a hazai németség identitását.

50

MURÁNYINÉ ZAGYVAI MÁRTA

Betűszó, mozaikszó, rövidítés, szóösszevonás – mi is?

Kulcsszavak: betűszó, mozaikszó

A mai magyar nyelvben, csakúgy mint a többi modern élő nyelvben az egyik legproduktívabb neologizmus képző módszer a betűszavak létrehozása. Különösen igaz ez a tudományos szaknyelvekre. De mint ahogy ez lenni szokott, a nyelvleírás időben lemarad a nyelvi jelenség kibontakozása mögött, nincs egység sem az elnevezést, sem a meghatározást illetően. Az előadás terminológiai tisztázásra tesz kísérletet. Kiindulópontul szolgálnak egyfelől a magyar nyelvű nyelvészeti munkákban talált leírások, meghatározások, másfelől német nyelvű szakirodalom, különös tekintettel Dorothea Kobler-Trill „Das Kurzwort im Deutschen” c. munkájára. A vizsgált korpuszt magyar és német nyelvű analitikai kémiai szakszövegekben gyűjtött – nevezzük őket egyelőre így – mozaikszavak adják.

MÜLLER MÁRTA

Komposita in den mundartlichen Handwerk-Fachwortschätzen in Pilisvörösvár/Werischwar

Kulcsszavak: Mundart, Handwerker, Fachwortschatz, Komposita

Die Zusammensetzung von gemeinsprachlichen oder Fachwörtern, die zu Termini werden, ist ein sehr produktives und beliebtes Mittel der Fachwortschatzerweiterung. Eine Zusammensetzung ist als treffend zu bezeichnen, wenn das Benennungsmotiv bei der Bildung gut zu erkennen ist und wenn die Bedeutung der gesamten Konstruktion aus der Kombination der einzelnen Teilbedeutungen ableitbar ist.

Der Beitrag setzt sich zum Ziel, die Zusammensetzungen eines aus 2.728 mundartlichen Einheiten bestehenden Korpus, darauf hin zu untersuchen, welche Wortbildungsmuster bei der Entstehung von fachmundartlichen Zusammensetzungen als produktiv und unproduktiv erscheinen, bzw. welche binnendeutschen Zusammensetzungen von den Informanten in Form von Syntagmen aufgelöst werden. Es wird auch darauf eingegangen, ob die Möglichkeit der Verschleierung der „Geschäftsgeheimnisse”, der „Zunftgeheimnisse” der handwerklichen Tätigkeit durch die für die Laien enigmatisch vorkommenden, „exklusiven” Bezeichnungen, d.h. durch die exozentrischen Komposita von den betreffenden Fachwortschätzen in welchem Maße genutzt wird.

51

N. CSÁK ÉVA

A szállodaipar és nyelvhasználata három nyelvterület tükrében

Kulcsszavak: szállodaipar, szaknyelvoktatás, neologizmusok, párhuzamos szövegek, korpuszelemzés

Tekintettel arra, hogy a Szolnoki Főiskolára jelentkező hallgatók az utóbbi években soha nem látott érdeklődést mutatnak a turizmus és vendéglátás alapszak iránt, és a turizmus- vendéglátás (BA) szakos közgazdászok elhelyezkedési lehetősége a nemzetközi és hazai szállodaláncokban közép és felsővezetőként egyre jobban szélesedik, elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy a turizmus szaknyelvét, azon belül is a szálláshely-szolgáltatás speciális nyelvhasználatát a legfrissebb és a legaktuálisabb szövegfajták ismeretében oktassuk.

Előadásomban a következő pontokra térek ki: a szállodaipar helye a nemzetgazdaságon belül, a szállodaipar más, főként szolgáltatóipari ágazatokkal, és azok nyelvhasználati színtereivel alkotott kapcsolódási pontjai, a szállodaipar oktatása felsőfokon német, orosz és magyar nyelvterületen. Végül kutatásom egy szeletét kívánom bemutatni, amelyben német, orosz és magyar párhuzamos szövegfajtákon vizsgálom a vendéglátás szakemberei, a szállodai menedzsment tevékenységi körei, a szállodai belterek, külterek, szállodai eszközök, tárgyak és technológiák nominációit, különös tekintettel a jelenlegi évtized neologizmusaira.

NÁDAI JULIANNA

Sajtónyelvi neologizmusok angol és magyar nyelvű korpusz alapján

Kulcsszavak: nyomtatott sajtó, neologizmusok, jelentésmódosulás, univerzális jellemzők, gazdasági szakcikkek

Az előadás egy angol-magyar korpusz elemzésének a része. Az előadás az ismeretterjesztő gazdasági sajtótermékekben található és általuk a köznyelvben is elterjedt szóalkotásokat mutatja be. Napjaink nyelvújítási törekvéseinek lenyomata a sajtó nyelvezete, amelynek feladata és felelőssége a neologizmusok rögzítése. A szaknyelv és mint ennek része a nyomtatott sajtó nyelve állandó átalakuláson megy keresztül. Az új szavak, fogalmak és terminusok létrejöttével a nyelv a mindenkori társadalmi, gazdasági állapotokat tükrözi. A kifejezések új jelentéstartalommal bővülnek, régi jelentésük akár feledésbe is merülhet. Az új jelentés által keletkezett új szavak tartóssága a használat gyakoriságától és körétől függ. Az elemzés a Heti Világgazdaság és a The Economist 2006-ban megjelent cikkeire fókuszál. Az előadás célja, hogy rávilágítson a sajtó nyelvezetének nyelvújító hatásaira, tipizálja az új, vagy új jelentéssel felruházott kifejezéseket és választ adjon arra a kérdésre, hogy melyek a neologizmusok univerzális jellemvonásai.

52

NAGANO, Robin Lee

Variety in Titles: Academic Writing in Economics

Kulcsszavak: LSP, English for Academic Purposes, corpus

Variety in language and the exploration of options are key themes when studying academic language use or when working with upper-level and LSP students. Here, the titles of research articles are examined to identify the strategies used in one social science, economics.

Titles of research articles, regardless of the discipline, are most typically made up of a noun phrase (NP), often heavily modified, such as Differences in exchange rate pass-through in the euro area. Titles can, however, be formed in a number of other ways. The options available are explored though a 400-title corpus from four major general economics journals. Analysis shows that 20-25% of titles take a non-NP form – questions (Was Development Assistance a Mistake?), full sentences (Competence Implies Credibility), beginning with a gerund (Mixing goods with two-part tariffs) or a preposition (On Price Caps Under Uncertainty), etc. Among the NP titles, the amount of post-modification varies, and coordination is common (Institutional Investors and Stock Market Volatility). Also investigated was the use of single- versus multi-unit titles.

NAGY ANITA

Metaforák fordítása közvetítőnyelven keresztül

Kulcsszavak: fordítástudomány, metafora, közvetítőnyelv

Az előadás azt vizsgálja, mi történik a metaforákkal, amikor a fordító közvetítőnyelven keresztül dolgozik. Áttekinti a metaforafordítás néhány elméleti kérdését, különös tekintettel a metaforikus kifejezések ekvivalenciájára, arra, hogy mit nevezhetünk valamely metaforikus kifejezés ekvivalensének egy másik nyelvben, és hogyan teremthető meg az ekvivalencia (Albert 1992, Dobrzyńska 1995, Kövecses 2007, Newmark 1982). A vizsgálat anyaga Murakami Haruki: Szputnyik, szívecském című regénye, amelyet a fordító a japán mű angol fordításából készített. Az előadás megvizsgálja, a metaforák ekvivalenciáját a japán-angol és angol-magyar fordításban, majd felteszi a kérdést, hogy az angol közvetítőnyelv közbeiktatása milyen következményekkel járt a metaforák fordításakor: hozott-e veszteségeket a magyar olvasók számára egy feltételezhető japán–magyar fordításhoz képest, hozzájárult-e a japán, az angol és a magyar nyelv metaforikus kifejezései mögött rejlő fogalmi metaforák különbségeinek vagy hasonlóságainak megállapításához.

NAGYHÁZI BERNADETTE

A mondat színei

Kulcsszavak: magyar mint idegen nyelv, szórendtanítás

A mai magyarnyelv-tanítási gyakorlatban – a korábbi évektől, évtizedektől eltérően – egyre gyakrabban találkozunk gyermekkorú magyarnyelv-tanulókkal. A határtalan Európa mind több olyan nem magyar anyanyelvű tanulót eredményez az általános iskolások között is, akik a magyart

53

nem származás- vagy környezetnyelvként sajátították-sajátítják el, hanem azzal idegen nyelvként ismerkednek. A főként felnőttoktatásban szerzett tanári tapasztalatok, gyakorlat mellett tehát újra kell gondolni a magyarnyelv-oktatás számos módszertani kérdését, köztük a szórendtanítást is.

Előadásomban a MANYE egy korábbi kongresszusán ismertetett, készülő szórendtanítási modell újabb aspektusát szeretném bemutatni: milyen elméleti alapon, milyen szabályok segítségével, milyen szemléltető és kiegészítő eszközökkel lehet érthetővé, átláthatóvá, elsajátíthatóvá, automatikussá – és érdekessé – tenni a magyar nyelv szórendjét a gyermekkorú nyelvtanulók számára is.

NÉMETH ESZTER

Gulyás-e a „gulash”? Magyar reáliák a spanyol sajtóban

Kulcsszavak: fordítás, reália, kultúra, spanyol nyelv, spanyol sajtó

A fordítás, ezen belül a reália-fordítás nem mindig egyszerű, sokan gondolják úgy, hogy néha a lehetetlennel határos. Magának a reália szónak a meghatározása, értelmezése sem egységes, a „nyelvi reália” terminus helyett gyakran találkozhatunk például a „kulturális reália”, a „kultúra-specifikus szó” vagy a „lefordíthatatlan elem” kifejezésekkel.

A magyar nyelvi reáliák spanyol nyelvű „megfeleltetéseit” vizsgálva elmondható, hogy sem a reáliák fordítási megoldásai, sem pedig ezek megjelenítése nem egységes, sőt, igen nagy eltérés tapasztalható a különböző kiadványok között.

Előadásomban a legnagyobb spanyol napilapok internetes archívumában megjelenő olyan magyar reáliákat vizsgálom, mint például a gulyás, a honfoglalás, vagy a puszta. Bemutatom, melyek a leggyakrabban szereplő magyar nyelvi reáliák, mit értenek mindezeken a spanyolok, milyen képzetet, eredetet társítanak ezekhez a jeltárgyakhoz. Előadásomban arra szeretnék rávilágítani, milyen fontos lenne elérnünk (nekünk fordítóknak, tolmácsoknak, a spanyol nyelv használóinak), hogy ezen reáliák fordítása egységes legyen.

OROSZ ANDREA

Angol nyelvi szókincs-növekedés az érettségi után? Mérési eredmények és tapasztalatok

Kulcsszavak: szókincs, szóhasználat, szókincs-gyarapodás, mérés, felsőoktatás

A felsőoktatásban tanuló diákok sikertelensége sok esetben azzal magyarázható, hogy a középiskolában megszokott tanulási szokások és számonkérések helyett másféle tanítási stílussal és számonkéréssel találkoznak. Hiába tartalmaz a tananyag számtalan új szót, a diákok meglévő ismereteik segítségével, a nyelv egyszerűsítésével és túlélő technikák alkalmazásával jól elboldogulnak. A kísérlet során a Szegedi Tudományegyetem első éves, Felsőfokú Szakképzésben részt vevő hallgatóinak szókincsét mértem és hasonlítottam össze egy 2006-ban végzett középiskolások szókincsét mérő vizsgálat eredményeivel. Célom annak kiderítése, hogy az ebben a típusú képzésben részt vevő hallgatók szókincse gyarapszik-e a középiskolai eredményekhez képest? A kísérlet során a diákok szókincsének gyarapodását, illetve mindennapi témákról írt fogalmazásaik során használt szókincs gazdagságát vizsgáltam. Az első mérésekre akkor került

54

sor, amikor a szemináriumokon különösebb számonkérés nem volt, a második alkalommal a tanár minden órán számon kérte az előzőekben leadott tananyagot. A második esetben jelentős növekedés volt megfigyelhető.

ORTUTAY KATALIN

A baszk nyelv oktatásának aktuális helyzete Franciaországban

Kulcsszavak: kisebbségi nyelvoktatás, nyelvpolitika, kétnyelvűség, immerzió, nyelvi jogok Előadásom témájával a kevéssé ismert nyelvek oktatásának témaköréhez szeretnék kapcsolódni.

A baszk nyelv oktatásának helyzete jelentős változáson ment keresztül az utóbbi években. Franciaország nyelvpolitikája ugyan még a mai napig sem tekinthető példaértékűnek a kisebbségi nyelvek szempontjából, ugyanakkor az utóbbi időszakban egyes nyelvek esetében történt némi előrelépés. A legfontosabb e tekintetben a Baszk Nyelvi Hivatal létrehozása (2005 január), amely fontos koordinációs szerepet tölt be a baszk nyelv iskolai keretek között történő oktatásában.

Előadásomban ennek az új hivatalnak a felépítését, működését és szerepét szeretném bemutatni és elemezni, felhasználva a rendelkezésre álló legújabb statisztikai adatokat. A hivatal állami támogatással történő létrehozása reményt adhat arra, hogy Franciaország nyelvpolitikájában némi változás várható a kisebbségi nyelvek beszélőinek jogait illetően.

Bár Franciaország még mindig nem ratifikálta az Európai Kartát, a baszk nyelv fennmaradásának biztosítása terén fontos lépés lehet ennek a hivatalnak a szerepe és működésének állami részről történő biztosítása.

OSVÁTH GÁBOR

Az alárendelő szószerkezet a koreaiban és a magyarban

Kulcsszavak: koreai nyelv, szószerkezet, kontrasztivitás, vonzatok

A koreai mondat alapszórendje – a magyarhoz hasonlóan – SOV, és az NP balra bővíthető. A főnévi igenév mint szófaj hiánya magyarázza, hogy a magyar a tanulást szereti tárgyas szerkezet a koreaiban nem transzformálható tanulni szeret szerkezetté. A célhatározói értelmű főnévi igenév (tanulni jön) helyett gyakran a ∗tanulásért jön szerkesztődik meg. A főnevesítés nem törli az esetragot: könyvet olvas > ∗könyvet olvasása. A jelzős szerkezet elsajátításakor nehézséget jelent a magyar -i képzőnek megfelelő koreai képző hiánya, helyette a birtokos esetragot használják, következésképpen nem tudnak különbséget tenni az emberi élet és az ember élete között. Probléma, ha a kéz szerkezet a magyarban jelentés-megkülönböztető értékű: a főváros története ≠ fővárosi történet, vagy amikor csak az egyik megoldás lehetséges: Afrika diákja ≠ afrikai diák. A határozós szerkezet jelzőssé alakítható, de nem igenév (való, történő stb.) segítségével, hanem a birtokos esetraggal. A melléknévi igenévi szintagma a folyamatos, befejezet és beálló szemléletű magyarral ellentétben jelen, múlt és jövő idejű, s az igenevek mind aktív, mind passzív értelemben használatosak: a könyvet olvasó fiú > ∗fiú olvasó könyv. A vonzatokat tartalmazó szintagmák terén a két legfontosabb különbség: 1. sokkal több a tárgyi vonzat, 2. vonzat helyett gyakran körülírásos szerkezetet használ (örül vkinek > találkozik valakivel és örül).

55

OSZETZKY ÉVA

Frazeológia és pragmatika

Kulcsszavak: francia nyelvészet, frazeológia, pragmatika, lexikológia, lexikográfia

Előadásomban a francia nyelvészet egy olyan kérdéséről fogok beszélni, amely érinti a nyelvészeti kutatásokat is, és az egyetemi oktatást is. A hangsúly a frazeológiai kapcsolatok pragmatikai megközelítésére esik. Szó lesz tehát az összeforrott szószerkezetektől az idiomatikus kifejezéseken át a szóláshasonlatokig, a szólásokról és a közmondásokról, az irodalmi idézetekről is, valamint e kifejezések stílusminősítéséről és a francia és magyar nyelvi regiszterek szókincséről. Beszélek majd a széles terminológiai palettáról és a frazeológiai egységek lehetséges rendszerezésről, néhány francia (Robert Martin, Alain Rey, Gaston Gross, Blanche-Noelle Grunig, stb.) és magyar nyelvész (Fónagy Iván, Bárdosi Vilmos, stb.) álláspontbeli eltéréseiről.

A szókincs egyetemi szintű fejlesztésének kérdése a frazeológia oldaláról néhány igen fontos kérdést vet fel, úgymint a kollokációs kompetencia fejlesztését, a kontrasztiv nyelvészeti összevetést, és a kötött kifejezések szövegkörnyezetben való elsajátítását és alkalmazását. Ugyancsak fontos szempont a francia és a magyar kultúra találkozását megfigyelni a szókészlet szemszögéből.

ŐRSI TIBOR

Az anglicizmusok típusai a francia nyelvben

Kulcsszavak: anglicizmus, francia, szókölcsönzés, jelentésváltozás

Napjainkban a legtöbb nyelvre nagy hatást gyakorolnak az anglicizmusok és az amerikanizmusok. Ezek leginkább egy-egy adott nyelv szókincsét befolyásolják, de morfológia és szintaktikai hatásuk is tetten érhető. Előadásomban a mai francia nyelvből merítem példáimat. Felvázolom az anglicizmusok egy lehetséges osztályozását. Bemutatom, hogy egy nagyon változatos és változó kategóriával van dolgunk. Változó, mert anglicizmusok is gyorsan elavulhatnak, de állandóan újak keletkeznek. A változatosságot pedig a felállított kategóriák nagy száma bizonyítja. Megfigyelhetjük, hogy a többjelentésű angol szavaknak csak egy, esetleg két jelentését veszi át a befogadó nyelv, amelyben az anglicizmusok az angol nyelvtől teljesen eltérő, ott esetenként nem is létező jelentést kaphatnak. Előfordul, hogy az anglicizmusok valójában nem is az angol nyelvben keletkeznek: ilyenkor álanglicizmusokkal van dolgunk. Ugyanakkor anyanyelvinek érzett kifejezésekről is bebizonyítható, hogy valójában anglicizmusok.

56

P. CSIGE KATALIN

Van-e, lesz-e ikes ragozás?

Kulcsszavak: szenvedő, visszaható, tárgyas igék

Az előadás bevezető részében rövid áttekintést adok az ikes ragozás kialakulásáról és arról, hogyan lett az ikes ragozás lexikális sajátossággá, egyes igék különleges, minden nyelvi szerepet nélkülöző ragozásformájává.

Az ikes igék ragozását vizsgáló nyelvészek (T. Urbán Ilona, Kovalovszky Miklós, G. Varga Györgyi, Kugler Nóra), általában egyetértenek abban, hogy az ikes ragozás jellegzetes személyragjai (-m, -l, -ik) legtisztábban kijelentő módban mutatkoznak, feltételes és felszólító módban kiszorulóban vannak. A főiskolai hallgatók és középiskolai diákok körében végzett felméréseim viszont azt mutatják, hogy már kijelentő módban is az iktelen változat személyragjait használják a fiatalok.

A felmérés eredményei és a mindennapi tapasztalataim kérdések sorát vetik fel: A nyelvhasználók már nem érzik szükségesnek, vagy nem tanulták meg az ikes és iktelen változat elkülönítését? A nyelvi gazdaságosságra törekvés új megnyilvánulásával állunk szemben? Hogyan foglalkozzunk e jelenséggel az anyanyelv-oktatásban és a magyar mint idegen nyelv tanításában? A fenti kérdésekre magam is megpróbálok válaszolni, és örömmel veszem a kongresszus részvevőinek a véleményét is.

PAKSY ESZTER

Két módszer a szerzői jelenlét kutatására fordított szövegekben

Kulcsszavak: szerzői jelenlét, metaszöveg, ethos, fordítás

Az előadás két elemzési módszert mutat be, melyeknek célja, hogy a forrásszövegben konstituálódó szerzői kép fordítás során végbemenő változásairól adjon számot. A pragmatikai kutatások különböző fogalmakkal közelítenek ahhoz, hogyan írja bele önmagát a szerző a látszólag objektív műfajú szövegekbe is, mint például a tudományos dolgozatokba vagy vezércikkekbe. A figyelmes olvasó intuitív módon tapasztalja, hogy ha ezen szövegeket fordításban olvassuk, gyakran alig-alig, esetleg torzítva „halljuk” a szerző hangját, hiszen itt a szerző és olvasó között kialakuló kapcsolat megnyilvánulásáról van szó, mely általában szorosan kötődik a szöveg környezetéhez.

Kutatásomban egy francia vezércikk és magyar fordításának elemzésével arra vállalkozom, hogy a szerzőnek ezt a jelenlétét két különböző módszerrel elemezzem. Az egyik esetben a metadiscourse (metaszöveg) kulcsfogalmát használom. Ez a módszer az angolszász gyökerű „academical writing” kutatásának talajáról fakad. A másik módszer a francia „analyse du discours” által kidolgozott „ethos” fogalmára épít, mely gyökereiben a 20. századi retorikai kutatásokra vezethető vissza.

Az elemzett szövegek francia publicisztikai írások és magyar fordításuk. A kutatásban arra keresem a választ, hogy a két elemzési módszer közül melyikkel tudunk a szerzői jelenlét finomabb változásaira rámutatni.

57

PÁL HELÉN

A magyar nyelv megmaradását és a nyelvcserét okozó tényezők a szerbiai Székelykevén

Kulcsszavak: nyelvi kisebbség, nyelvmegtartás, nyelvcsere, államnyelv, kétnyelvűség

Székelykeve (Skorenovac) szerbiai település, amely a 19. század második felében jött létre. Jóllehet eredetileg bolgárok, németek és más magyar települések lakói is részt vettek a falu létrehozásában, ma a lakosság többsége magyar anyanyelvűnek vallja magát. A nyelvi kisebbségben élők anyanyelvének megtartását több tényező is befolyásolja. Előadásomban azt vizsgálom, hogy milyen tényezők okozzák Székelykevén a magyar nyelv megmaradását vagy a nyelvcserét. Kitérek a nyelvmegőrzést és a nyelvcserét befolyásoló tényezőkre, mint például a település nemzetiségeinek aránya, a nagyobb városoktól való távolsága, vagy az egyházi és iskolai nyelvhasználat. Emellett arról is szót ejtek, hogy Székelykevén milyen erőfeszítéseket tesznek a magyar nyelv megőrzésére.

PAPP ANDREA

Tom és Huck kalandjai Magyarországon Mark Twain Tom Sawyer és Huckleberry Finn című regényének magyar

fordításai

Kulcsszavak: gyerekirodalom, fordítások, magyar fordítók, feldolgozások

Mark Twain talán két legnépszerűbb regényét sokan és sokszor lefordították magyarra. A művek Európai jelentőségét az is bizonyítja, hogy az akkori korlátozott kommunikációs lehetőségek mellett viszonylag rövid idő alatt jelentek meg az első magyar fordítások. Nagy valószínűséggel mind a kiadó, mind a fordítók „fantáziát” láttak a művek lefordításában és kiadásában, minden bizonnyal biztosak voltak ezen regények magyarországi kedvező fogadtatásában.

A Tom Sawyer 1876-os megjelenését követően az első magyar fordítás 1884-ben jelent meg. Az első fordítás után már két évvel újra megjelent a mű, ráadásul új fordításban és egy másik kiadónál. Ez arra utal, hogy a magyar olvasók körében a könyv feltehetően nagy sikert aratott.

A Huckleberry Finn 1883-as megjelenést követően az első magyar fordítás 1887-ben jelent meg. A második kiadás csak 1905-ben jelent meg, szintén új fordításban és kiadásban. Érthetetlennek tűnik, hogy miért telt el közel húsz év a következő kiadásig.

Előadásom során bemutatom a különböző fordítók munkásságát. A magyar irodalom számos kiemelkedő egyénisége (például Kürthy Emil, Rákosi Jenő) készített fordítást ezekből a művekből. Néhány esetben (például Koroknay István, Bartos Tibor) a fordítói munka magas színvonalát bizonyítja, hogy ezen fordítások számos alkalommal változatlan kiadásban jelentek meg.

Említést teszek a művek feldolgozásainak magyar nyelvű megjelenéseiről is.

58

PAPP LÁSZLÓ

A német nyelvkönyvek által közvetített szókincs

Kulcsszavak: lexikológia, korpusz, Közös Európai Referenciakeret, tananyagelemzés, alapszókincs-vizsgálat Az előadás az alkalmazott nyelvészet két területét érinti. Egyrészt lexikológiai és lexikográfiai, másrészt nyelvpedagógiai indíttatású.

Arra a kérdésre keresi a választ, hogy kellően felkészülhetnek-e a nyelvtanulók a ma forgalomban lévő iskolai ill. Nyelviskolai tankönyvek segítségével a Közös Európai Referenciakeret egyes szintjeinek elérésére. A kutatás korpuszát a különböző szintekre íródott (magyarországi és külföldi kiadású) nyelvkönyvek szintenként összesített szókincse adja. Az összegyűjtött szókincs a tankönyv leckéihez tartozó szójegyzékekből és az azokból esetleg kimaradt, de a leckékben szereplő fontosabb kulcsszavakból tevődik össze.

A vizsgálat kiterjed arra is, hogy harmonizálnak-e egymással az ugyanazt a nyelvi szintet elérni szándékozó tankönyvek, azaz ugyanazokat a témaköröket, és azzal együtt viszonylag azonos szókincset dolgoznak-e fel.

Az elemzés a Referenciakeret első négy szintjére korlátozódik, a kezdő szinttől (A1) az emelt szintű érettségi, vagy a középfokú nyelvvizsgák szintjéig (B2) terjed. Az említett teljesítménymérő vizsgák taglalásakor is csupán azok lexikai vonulata kerül bemutatásra.

A kutatás során végzett tananyagelemzés eszköztára ugyancsak egyrészt a tankönyvekben lévő (hallott, vagy olvasott) szövegek, másrészt az azokhoz kapcsolódó lexikai gyakorlatok vizsgálatára lett leszűkítve.

A bemutatott szókincsgyűjtemény végezetül a német alapszókincs-vizsgálatok eredményeivel kerül összevetésre.

PAPP VANDA

Nyelvpolitika az USA-ban a Clinton- és a Bush-adminisztráció alatt

Kulcsszavak: nyelvpolitika, USA

Az Egyesült Államok nyelve de facto az angol. Ugyanakkor az országnak szövetségi szinten nincs hivatalos nyelvpolitikája (language policy), csupán néhány törvény és rendelet szabályozza a nyelvhasználatot. Az egyes államok szabadon rendelkezhetnek abban, hogy területükön hivatalossá teszik-e az angol nyelvet. Jelenleg 27 államban van ilyen rendelkezés; a legelső nyelvtörvényt 1811-ben hozták Louisianában, míg Iowaban 2002-ben lépett életbe az angolt hivatalossá tevő rendelkezés.

Ezek szorosan összefüggenek azzal a nézettel, hogy az angol nyelv az a "szál", amely segít összetartani a nemzetet, amerikanizálni a bevándorlókat, működésbe hozva az olvasztótégelyt, hogy létre hozzon valamit, amit amerikai kultúrának neveznek. Ugyanakkor a diszkrimináció egyik eszköze is lehet, ha korlátozzák a bevándorlók anyanyelv-használatát, s törvényileg rájuk kényszerítik a többség nyelvét. Az előadás azt vizsgálja, milyen nyelvvel kapcsolatos törvényjavaslatokat és intézkedések hoztak a Clinton- és a Bush-adminisztráció alatt.

59

PÁSZTOR BALÁZS

A magyar nyelv tanítása Eperjesen

Kulcsszavak: nyelvpolitika magyarnyelv-oktatás Eperjes Szlovákia

Eperjesi lektorként az Eperjesi Egyetemen működő magyarnyelv-tanítás bemutatására vállalkozom. Rövid történeti bevezető után a mai szlovákiai nyelvpolitikai helyzetet vázolom, különös tekintettel a magyar nyelv tanítására a közoktatásban és a felsőoktatásban.

Eperjesen és környékén mára szinte teljesen eltűnt a magyarság, így az Eperjesen folyó magyarnyelv-oktatás okai, a lektor feladatai is ebben a kontextusban értelmezhetők. Előadásomban bemutatom a hallgatóim összetételét, egyéb tanulmányaikat, majd a céljaikat és az általam sikeresnek gondolt módszereket. Szót ejtek a kommunikációközpontú nyelvoktatás kudarcáról - és az általában elavultnak tekintett nyelvtani-fordító módszer eredményességéről. A módszer lényege: sok nyelvtan, olvasás, írás, szövegértés – leginkább szótárral, minimalizált szókincstudás. Az előadásban röviden kitérek az oktatást segítő eszközrendszer, a szóregiszterek, témák és a (mai és régi, történeti) szövegek bemutatására, majd az eredmények és azok mérésének bemutatásával zárul az előadás.

PECKHAM, DON

English as a lingua franca: implications for research and teaching

Kulcsszavak: English as a lingua franca, foreign language learning, foreign language teaching, ethnography

This paper will support the claim that English as a lingua franca (ELF) communication can be seen as something quite different from native English (NE) communication. Based on extensive interviews done by colleagues at the University of Szeged, evidence will be provided that speakers of ELF see themselves and the English they use as separate and distinct from NE speakers and varieties. Speakers of non-native English (NNE) as well as native speakers who were studying at the university of Szeged participated in group interviews concerning their attitudes towards NNE and NE speakers and varieties as well as the contexts in which they use English. After establishing the proposition that ELF and NE communication are substantially different, implications will be drawn for researching ELF in its sociolinguistic context, as well as for teaching English in Europe given the near certainty that many learners will be using the language in an ELF, rather than ESL, context.

60

PÉCH OLÍVIA

Kimutatható-e eltolódás a fordítások kohéziós eszközhasználatában?

Kulcsszavak: Kohéziókutatás, összehasonlító elemzés, korpusznyelvészet

A lexikai kohéziós vizsgálatok a szöveg szempontjából releváns lexikai elemek ismétlődését vizsgálják. Mivel a különböző nyelvek különbözőképpen tolerálják a lexikai kohéziós eszközök alkalmazását, ezért a fordításokra eltolódás jellemző ebben a tekintetben is.

Kutatásom célkitűzése, hogy adott nyelvpár esetében a fordítás következtében a kohéziós eszközhasználatban bekövetkező változásokat, illetve azok törvényszerűségeit kimutassam.

Előadásom egy saját, a számítógépes korpuszelemzés előnyeit kihasználó összehasonlító vizsgálatot mutat be. Szemléltetem, hogy a korpusznyelvészeti eszközök alkalmazása új távlatokat nyitott az empirikus szövegkutatás területén, mivel kényelmesebbé vált a szövegek tárolása és elemzése, illetve gyorsabb és megbízhatóbb az eredmények lekérdezése.

Korpuszalapú vizsgálatom során az autentikus magyar szövegekre jellemző lexikai kohéziós elemek számát és eloszlásának arányát vetem össze az adott szöveg fordításaként keletkezett német célnyelvi változatra jellemző lexikai kohéziós mintázattal, illetve a korpusz bővítésével az autentikus német szövegek és azok magyar fordításának kohéziós mintázatát hasonlítom össze.

PELCZ KATALIN

Nyelvi minták és grammatikai felfogás a 18-19. századi MID nyelvkönyvekben

Kulcsszavak: grammatikatörténet, nyelvi minták, nyelvhasználat történeti szempontból, 18-19. század

A 18-19. századi magyar mint idegen nyelvkönyvek kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelvhasználat történeti vizsgálatára, mivel itt a megtanítandó nyelvi mintában közvetlenül elemezhető a nyelvnek – mint a kommunikáció eszközének, a nyelvhasználatnak pedig mint társadalmi cselekvésnek a megjelenése. Bár a nyelvtankönyvek közvetítő nyelv segítségével oktatják a magyar nyelvet, s a grammatika leírása során tetten érhető a kontrasztív szemlélet, a példamondatok és szövegek tekintetében a magyar társadalmi és nyelvi szokások vezérlik az oktatási anyagok összeállítását. Előadásomban azt vizsgálom, hogy vannak-e és milyen stílusváltozatok a tankönyvek nyelvi mintáiban, valamint, hogy a nyelvtankönyvek nyelvi mintái és a grammatikai szemlélet között fellelhető-e összefüggés, illetve a párhuzamok milyen módon jelennek meg a nyelvmesterek különböző nyelvi szintjein. Az elvont nyelvi rendszer formális leírása, a minden megnyilatkozásra vonatkozó szabályrendszerek, szerkezetek, hangalakok mellett a nyelvkönyvnek mintát kell nyújtani a hétköznapi életben használható, ténylegesen alkalmazható nyelvi megnyilvánulásokra is, s ezt meghaladva, esetleg különböző variánsokat kell a nyelvtanuló elé tárni.

61

PÉNZES TÍMEA

Sík- és konténermetaforák a magyar és a cseh nyelvben

Kulcsszavak: interkulturalitás, világnézet, gondolkodásmód, síkmetafora, konténermetafora

A Sapir-Whorf hipotézist követve, az idő, a tér és az okság a priori jellegű kategóriái alapján vizsgálom a nyelv, a gondolkodás és a világnézet összefüggését a magyar és a cseh nyelvben. Tanulmányom interkulturális jellegű: Kövecses Zoltán sík- és konténermetafora fogalmai alapján elemzem a cseh és a magyar nyelv metaforáiban tükröződő világképet. Alapfeltevésem, hogy a két nyelvközösség eltérő valóságszemlélete a síkmetaforákban (–on, –en, –ön, –ra, –re) és a konténer-metaforákban (–ban, –ben, –ba, –be) tetten érhető, és a toldalékolásban nyilvánul meg.

A városok, az országok és a tájegységek a cseh nyelvben az esetek többségében –ba, –be, –ban, –ben helyhatározó ragot kapnak, de vajon miért mondják a csehek, hogy Szibériára mennek? Hogyan viszonyul a cseh ember az időhöz? Miért kérdezi, hogy „Hány órában találkozunk?” és „Keddben ráérsz-e?” Miért kirándul nyárban és télben? Mikor utazik tömegközlekedési eszközökön és mikor eszközökben? Miért temetőn és nem temetőben jár? Miért van életen és nem életben?

Előadásomban a magyar és a cseh gondolkodásmód nyelvben való lecsapódását és az eltérő világszemlélet kialakulásának lehetséges okait követem nyomon történeti és aktuális megközelítésben.

PISNJAK MÁRIA

A magyar mint második nyelv tanítása Szlovéniában

Kulcsszavak: kétnyelvű oktatás, második nyelv, tantervi fejlesztés, tanárképzés

A szlovéniai magyarság számát tekintve a legkisebb magyar kisebbség. Jövőre negyedszázada lesz annak, hogy (állítólag) a kisebbség igényeinek megfelelően bevezették az ún. kétnyelvű oktatást. Így lettek a nemzetiségileg vegyesen lakott területen kéttannyelvűek először az általános iskolák, majd az óvodák és a lendvai középiskola. Míg az első években, évtizedekben ezekben az iskolákban a magyar anyanyelvű tanulók voltak többségben, ez később megváltozott, így szükségessé vált az addig egy (anyanyelvi)szinten tanított magyar nyelv (és irodalom) tantárgy differenciálása.

A kilencvenes évek elejétől így a magyart a magyar anyanyelvű tanulók anyanyelvként tanulják, a nem magyar anyanyelvűek pedig második nyelvként. Az első években nagy gondot jelentett, hogy semmilyen tankönyv vagy segédeszköz nem állt a tanulók és tanárok rendelkezésére, továbbá az is, hogy a tanárok szakmailag erre nem voltak felkészülve. Azóta folyamatosan készülnek a szükséges tantervek, tankönyvek és más segédeszközök, de korántsem kielégítő a helyzet. Az anyaországban nagyobb hangsúlyt kell kapnia a magyar mint nem anyanyelv tanítása fejlesztésének.

62

POLETTO, GIAMPAOLO

Love and humor. A bit of a distance

Kulcsszavak: task, love, humor, frame, L2 learning

My observations draw on the exam of authentic written reports of Hungarian L2 learners of Italian. They had been instructed to write the script of a love story for a videoclip in their L2. What emerges from their work is that hardly anybody has intentionally made use of humor, so as to work out a comic or funny narration. Given the pervasiveness of humor, I have tried to reason out why. First, the above task required the use not just of verbal humor, rather of a degree of humor competence which entails the ability to be parodic, ironic, even sarcastic, with reference to the total significance of a text. Then, the learners’ choice may have been at least partly motivated by their mastery of the L2, which they have perceived as inadequate to the purpose. Nevertheless, this last point seems to be disputable, in that the linguistic means involved in a serious and in a humorous discourse are essentially the same. My final and tentative assumption is that such a frame as a love story is considered entirely serious. In other words, it is not matter for a laugh, which indirectly hints at the fact that humor is ageless, subjective, content-oriented.

PORKOLÁB JUDIT — BODA ISTVÁN KÁROLY

Az eltolódás jelensége a költői szövegben (Radnóti Miklós: Trisztánnal ültem …)

Kulcsszavak: kognitív versértelmezés

A versek kompozíciójában gyakran tapasztalhatunk a címhez és az első képekhez képest mozgást, változást a szöveg belsejében vagy zárlatában. Ez az eltolódás rendszerint mind formai, mind tartalmi nézőpontból tetten érhető. Tanulmányunkban ezt a kettősséget, amely a költői üzenet szempontjából ugyanannak a jelenségnek két, egymást feltételező oldala, a hipertext módszer alkalmazásával próbáljuk meg értelmezni. Előadásunkban Radnóti Miklós „Trisztánnal ültem …” c. versének szövegében követjük nyomon ezt a jelenséget:

• A vers első soraiban a költő szubjektív emlékezésében saját nézőpontját érvényesíti; térbeliség és időbeliség egyszerre van jelen. A vers térideje egészen az utolsó két sorig lényegileg nem változik, ilyen értelemben a versben horizontális eltolódás valósul meg, a lineárisan feldolgozott új tartalmak egyfajta nemlineáris, hipertextuális kapcsolatrendszert alakítanak ki.

• Az utolsó két versszakban az időkezelés szempontjából drámai változás, vertikális eltolódás történik. Először a szövegbe kódolt külső történés belső történéssé alakul, az objektív idő emlékezéssé manifesztálódik, majd a lírai én belső világát a szubjektív időből az objektív időbe transzformálja, és nem az elbeszélés múlt idejével zárja a verset, hanem az egyediből áttér az általánosra.

63

POSGAY ILDIKÓ

Nyelvművelés = nyelvjárásvesztés?

Kulcsszavak: nyelvi norma, nyelvi attitűd, anyanyelvi oktatás, iskolai nyelvművelés

Köztudomású, hogy a nyelvjárásban beszélő vagy nyelvjárásias hátterű diákok nyelvi hátrányban vannak iskolai tanulmányaik során. A régóta meglévő társadalmi előítéleteket még tovább erősítette/erősíti a nyelvművelés nyelvjárásellenessége, amely a tanulóknak saját nyelvváltozatukkal szembeni szégyenlő—önfeladó attitűdjét kiváltva nagyban hozzájárul a nyelvjárások visszaszorulásához, eltűnéséhez. Mit tehet a tanár és mit javasol a nyelvész a nyelvi diszkrimináció kezelésére? Egy kérdőíves felmérés adatai alapján keressük a megoldást a feltett kérdésekre. A vizsgálatban résztvevő magyarszakos főiskolai és egyetemi hallgatóknak a területi nyelvváltozatokkal szembeni attitűdje két alaptípust képvisel. Mivel a nyelvjárásokhoz való elfogadó vagy elutasító magatartásuk visszahat saját nyelvhasználatukra és későbbi tanári munkájukra, feltételezhető, hogy negatív attitűdjük tovább erősíti a hazai nyelvjárásokkal szemben tapasztalható előítéleteket, a továbbiakban pedig felgyorsíthatja a nyelvjárások eltűnését.

PUSKAI MELINDA

A női névadás jellemzői Maroshévízen a rendszerváltás tükrében

Kulcsszavak: határon túli magyarság névadása, rendszerváltás, belső kényszer, tendenciák

Előadásom a határon túli magyarság névadásának egy szegmensét elemzi. Egyházi anyakönyvekből gyűjtött korpuszon vizsgálom meg, hogy a rendszerváltás milyen irányvonalakat indukált az erdélyi Maroshévíz női névadásában, összevetvén a rendszerváltás előtti 20 év névanyagát az azóta eltelt közel 20 évével. A kutatás során nyomon követem a nevek pozíciós számának alakulását a vizsgált időszak névadási statisztikáiban, összevetem a Magyarországon, illetve a romániai románok körében is használatos nevek gyakoriságát, valamint az adatgyűjtés módszeréből adódó felekezetekkénti megoszlást is vallatóra fogom. A vizsgálat hipotéziséül az a feltételezés szolgál, miszerint a romániai magyarság a rendszerváltás nyomán felszabadulva az identitás névben való kifejezésének belső kényszerétől, más tendenciákat kezd névadásában érvényesíteni. Jelen tanulmány ezen tendenciák, irányvonalak feltérképezésére vállalkozik.

64

RADÓ ESZTER

Észak-olasz településnevek vizsgálata

Kulcsszavak: településnév, kétnyelvű, morfológia, Dél-Tirol

Az olaszországi Trentino-Alto-Adige tartományban két- vagy háromnyelvű helynevekkel találkozhatunk a történelem viharainak következtében. Az I. világháború után Dél-Tirolt Olaszországhoz csatolták és Mussolini hatalomátvétele után Ettore Tolomeit, az olasz irredenta mozgalom meghatározó egyéniségét bízta meg a terület olaszosításával, melynek részeként a települések neveit németről olaszra változtatták. A mintegy tízezer településnév között felfedezhetünk csaknem negyven olyat, amelyben a területen jellemző foglalkozások, mesterségek nevei jelennek meg. Előadásomban megvizsgálok ezek közül tizenkettőt, morfológiai és jelentéstani szempontból feleltetem meg őket egymásnak. Szó szerint lefordították őket német nyelvről olaszra, ahogy ez például a német Giesser esetében történt, melyből az olasz Fonditore lett (mindkettő jelentése: öntő)? Vagy átestek különféle alaktani, számbeli, nembeli változásokon?

Ezen vizsgálódások további kutatások alapjául szolgálnak majd annak tekintetében, hogyan tükrözik a dél-tiroli többnyelvű helynevek a helyi lakosság évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtti életét.

RÉBÉK-NAGY GÁBOR

Egy magyar mint idegen nyelvű szaknyelvi vizsga műfaj alapú validációja

Kulcsszavak: validáció, megbízhatóság, konstruktum, szaknyelvi vizsga

A nyelvvizsgák validitása és megbízhatósága egy skála két végpontjaként értelmezhető. Ideális esetben a nyelvvizsga a két végponttól egyenlő távolságra helyezkedik el, vagyis egyenlő mértékben érvényes és megbízható. Ilyen nyelvvizsga létezése azonban kizárható, mivel a két paraméter egymás ellen hat. Különösen igaz ez szaknyelvi vizsgáknál, ahol egy speciális nyelvhasználat jellegzetes vonásainak szimulációja illetve mérése a szakmai háttérismeretek talaján történik. Mérési célokat e háttérismeretek alapján lehet meghatározni, amelyek kaotikus formában tárulnak a vizsgafejlesztő elé. A feladat tehát a szaknyelvtudás konstruktumának megalkotása, ami a szaknyelvet használó közösség bevonásával történhet. Az így kapott információk jelentős része nehezen tesztelhető de fontos nyelvhasználati elemeket tartalmaz, míg a vizsgafejlesztő könnyen tesztelhető de a szakmai informánsok által másodlagosnak ítélt anyagot szerepeltetne. Ennek eredményeként az érvényesség a megbízhatóság fölé kerekedik, ami azonban nem jelentheti a megbízhatóságra való törekvés feladását. A tanulmány célja ezen ellentmondás feloldása. Ennek lehetséges módja a műfaj alapú megközelítés, amelynek előnyeit a közeljövőben állami akkreditációra benyújtandó PROFEX magyar orvosi szaknyelvi vizsga kifejlesztése során nyert legfontosabb tapasztalatok elemzésével mutatja be az előadás.

65

RÉPÁSI GYÖRGYNÉ

Produktív szóalkotási módok magyar és orosz neologizmusokban

Kulcsszavak: szóalkotási módok

A szókészlet, mint a társadalom „barométere” minden nyelv esetében jól tükrözi az adott kor társadalmi, politikai, gazdasági, technikai változásait. A XX. század végének eseményei miatt ezek a változások robbanásszerűen zajlottak le mind az orosz, mind a magyar társadalomban. Az előadás célja a belső keletkezésű új magyar és orosz főnevek vizsgálata, megjelenésük okainak feltárása, az új főnévi szóösszetételek és szóképzéssel létrejött szavak elemzése, a nyelvspecifikus és az univerzális tendenciák bemutatása.

A neologizmusok megjelenését több tényező motiválhatja: új foglalkozások, technikai eljárások, új sportágak, használati tárgyak, intézmények, szervezetek létrejötte. A mai magyar szóalkotáson belül a főnevekre leginkább jellemző tendencia a jelentéssűrítő összetételek megjelenése a szókészletben (célország, csoportterápia, látványkonyha, olajlobbi). Az orosz nyelvben ez a tendencia szintén kimutatható (правонарушение, радиотелефон) az analitikus szóösszetételek tömeges megjelenésével együtt (блиц-рецензия, гала-концерт). A szóképzéssel keletkezett főnevek között előfordulnak tükörszavak, szórövidülések, betű- és mozaikszavak.

RIHMER ZOLTÁN

Egy korpuszalapú latin-magyar kánonjogi szakszótár szerkesztési elvei

Kulcsszavak: egyházi szaknyelv, jogi szaknyelv, fordítás

Európa jogi hagyományait a mai napig meghatározza a latin nyelv és az általa hordozott római és kánonjogi kultúra. Míg a modern nemzetállamok világi jogrendszereiben korán szükségessé vált a jogi terminológia átültetése a nemzeti nyelvekre, a Katolikus Egyház egyetemes jogrendjének nyelve mind a mai napig a latin maradt. E nyelven alkották meg a latin egyház első, 1917-ben kiadott törvénykönyvét (CIC), majd 1983-as utódját, végül pedig a keleti katolikus egyházak 1990-es kódexét (CCEO). Az 1917-es CIC-hez még készült egy (latin—német) szakszótár, a ma hatályos kánoni joganyag lexikográfiai feldolgozására azonban nem kerül sor.

Ezt a hiányt kívánja pótolni a szerző az 1983-as CIC és a CCEO szövegéhez készítendő szakszótárával, amelynek igénye az utóbbi kódex hivatalos magyar fordításának elkészítése során merült fel. A szótár a fordítás támogatására létrehozott terminológiai adatbázisra épül, korpuszát pedig a két törvénykönyv teljes szóanyaga alkotja. A mű egyedisége és tudományos újdonságai mellett valószínűleg a magyar nyelv presztízsét is jelentősen emeli fogja, mivel a számítógépes feldolgozás módszere lehetővé teszi a nemzeti nyelvű részek gyors adaptálását más világnyelvekre.

66

ROMSICS NÓRA

A „mozgás” nemi különbségei A szabad asszociációk szociolingvisztikai vizsgálatban

Kulcsszavak: asszociáció, nemi identitás, mentális reprezentáció, nemspecifikus szemantikai séma,

versenyszellem

Az előadás a férfi és női jelentésmező különbségét vizsgálja. A nemenkénti szabad asszociációs vizsgálat arra próbál bizonyítékot adni, hogy egyes kifejezések a mentális lexikonban nemspecifikus szemantikai sémát vonnak maguk után. A kérdőíves felmérés a testmozgás különböző értelmezésére irányul, így a férfiak asszociációira főként a versenyszellem dominanciája jellemző, míg a nők gondolkodásában a szociális kooperáció kerül előtérbe. A fiatalabb korosztály asszociátumai között kisebb a különbség mértéke, sőt a fiúk gondolkodásmódja az ellentétes nem (nő) mentális reprezentációjához áll közelebb.

A társadalomban betöltött szerepek közti eltérés mértékének növekedésével párhuzamosan alakul ki a nyelvi kompetencia, amit az asszociátumok magukban hordoznak. A korosztályok szerinti kifejezés-értelmezés bizonyítékként szolgál a társadalmi probléma szimptómájára, s rávilágít a női (lány)- fiú szemantikai sémák átfedésére. Emellett arra is rámutat, hogy a szocializáció folyamatának nyelvi szempontból meghatározó első szakaszának mozzanatai (dajkanyelv, az anya/nő nyelvhasználata) tovább „öröklődnek”, s majd csak a felnőtt korban kezd a férfigondolkodás kialakulni.

RÓZSAVÖLGYI EDIT – KOLLÁR ANDREA

A magyar mint idegen nyelv tanításának problémái és perspektívái az olasz felsőoktatásban

Kulcsszavak: olasz-magyar kapcsolatok, egységesülő európai felsőoktatás, megújuló tantervek, motiváció

Giovan Battista Pellegrini 1983-ban készített összefoglalójában az itáliai magyartanítás akkori helyzetét elemezte. Előadása végén a professzor kifejezte azt a reményét, hogy a hagyományosan kiváló olasz-magyar együttműködés a jövőben is virágozni fog. A bolognai egységesítési folyamat azonban az utóbbi évtizedben jelentősen átalakította az európai felsőoktatást. Hogyan illeszthető be a reformkényszerbe az itáliai magyartanítás több évszázados hagyománya? Milyen lehetőségei vannak ma a magyar mint idegen nyelv oktatásának az olasz egyetemeken?

Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni előadásunk, mely rövid helyzetjelentést ad a magyar mint idegen nyelv olaszországi oktatásának szerkezetéről, tartalmáról, az itáliai kutatók tudományos munkájáról és a magyar nyelvet tanuló diákok motivációiról, jövőbeni kilátásairól.

67

S. NOVOTNY JÚLIA

Kovácsi Mária nyelvtana

Kulcsszavak: nyelvtan, egynyelvű / kétnyelvű

Az 1980-ban megjelenő Színes magyar nyelvkönyvet követte az évtized végén az Itt magyarul beszélnek c. tankönyvcsomag, mely mind alapkoncepciójában, mind felépítésében, mind didaktikájában merőben eltérő volt a korábbiaktól. Az addigi lineáris építkezés helyett spirális felépítésű, más-más szinteken újra visszatér egy-egy nyelvtani kérdéskörre. Mivel ez a könyv kétnyelvű, a nyelvekre szabott magyarázatok nem csak kiegészítő szerepet kaptak, ezért a tanár szerepváltásra kényszerült.

Sokféle ellenállásba ütközött a könyv: egyrészt a szövegei túlságosan meglepőek, szokatlanok voltak (pl. a helyhatározók tanítása két rabbal), másrészt a kollégák a szerepváltást nehezen tudták elfogadni. De azoknál, akik megértették a könyv koncepcióját, kitűnően működött, és a nyelvtanulók sokkal felszabadultabb légkörben és gyorsabban jutottak el a megszólalásig. A nyelvtani felépítésen belül is sok újdonságot hozott a tankönyv, amire jó példa a múlt idő bemutatása vagy az alá- és mellérendelő mondatok tanítása. Szili Katalin: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához (Enciklopédia Kiadó, 2006) c. munkájában sajnálatos módon nem vette figyelembe Kovácsi Mária megoldásait. Ezt szeretném pótolni ezzel az előadással.

SÁNDOR KATALIN

Médiumköziség a digitális közegben

Kulcsszavak: digitális médium, vizuális költészet, temporalitás, interface, médiumköziség

A digitális médiumban a vizuális, illetve az experimentális költészet szövegei igen széttartó poétikai előzmények viszonylatában olvashatóak: egyaránt idézik és áthelyezik a nyomtatott képversek, a kinetikus költészet, a filmművészet, a videó-költészet különféle textuális, auditív és vizuális stratégiáit, jelölőgyakorlatait.

Dolgozatomban arra kérdezek rá, hogy e továbbíródásban és a poétikai előtörténetek kvázi folytonosságában milyen törésekben, diszkontinuus elmozdulásokban válik láthatóvá a digitális médiumnak a médiatörténeti előzményekhez képest szignifikáns különbsége, illetve miként íródik vissza a digitális képszövegbe annak medialitása a jelentésképzés folyamatát alakító tényezőként. A kérdésfelvetés főként a következő szempontokat követi: Miként alakulhat a nyomtatott képversek kalligram-szerű (statikus) ikonikussága az animált digitális szöveg esetében a mozgásfolyamat, illetve a performatívum ikonikusságává? Az olvasásgyakorlatok és az interface-jelleg szempontjából milyen következményei lehetnek a szövegek temporális dimenziójába, az olvasás idejébe való retorikai beavatkozásnak? Miként válnak régebbi médiumok (re-medializált) idézetté a digitális közegben?

68

SÁROSDY JUDIT

Az angol-magyar fordítások kontrasztív hibaelemzése

Kulcsszavak: kontraszttípusok, hibatípusok, grammatikai struktúrák, kollokációk Napjainkban, amikor a nyelvhelyesség nem kap megfelelő hangsúlyt sem az érettségi, sem a nyelvvizsgákon, ideje a nyelvi minőségért harcba szállni. A kontrasztív elemzést sokan idejét múlt irányzatnak tartják, azonban a kontrasztív hibaelemzés sokat javíthat az angol nyelv használatának tudatos minőségi javításán.

A kontrasztív elemzések főbb területei a következők: szintaktikai, morfológiai struktúrák, lexémák, különös tekintettel a kollokációkra. A kontraszttípusok és a hibatípusok nyelvészeti elemzése segít majd a fordítási hibák kiküszöbölésében. A hibák kontrasztív nyelvészeti szempontból történő szövegszintű, mondatszintű és lexikai szintű elemzésére is sor kerül. Az előadás utolsó részében a mennyiségi és minőségi hibák taglalására kerül sor. Minden területet gazdag példaanyaggal szemléltetünk.

SÁROSI-MÁRDIROSZ KRISZTINA

Fordított és nem fordított hivatalos szövegek néhány sajátossága

Kulcsszavak: hiteles fordítás, szakszöveg, lexikai ekvivalencia, szövegekvivalencia, ad hoc fordítás

A hivatalos nyelv sajátos szaknyelvként értelmezhető, a jogi és hivatalos szövegek pedig szakszövegként. Mint szakszövegek a jogi és hivatalos szövegek specifikus beszédszándékok által meghatározott közlések, amelyek a kommunikáció alapegységeként specifikus szövegkörnyezetben konvenciók alapján kialakított kommunikációs szerepnek tesz eleget. A hivatalos fordítások körébe tartozó fordítások esetén sokkal komplexebb ismeretanyagra van szüksége a fordítónak. Az értelmezési művelet sem egyszerűen a megértési folyamatot jelenti, hanem egy komplex műveletsort, amely során tematikus összehasonlításokat végez a fordító a két jogrend között, és közben a két nyelv sajátosságaira is odafigyel. A fordítónak figyelnie kell még a szaknyelvi és terminológiai sajátosságokra is. A kutatás fordított és nem fordított magyar nyelvű szövegek összevetését célozza meg a következő szempontok alapján:

A szövegek szókincsének elemzése (csak azokra a részekre terjed ki, amelyek esetében formális ekvivalencia van lexikai szinten): a jogi terminus létrejöttének módja a szaknyelv gazdagodása szempontjából (neologizmus, újraélesztés, képzés, stb.)

A szöveg szövegtani vizsgálata: szövegösszefüggést biztosító elemek, formai elemek, szövegkép.

69

SCHIRM ANITA

A diskurzusjelölővé válás folyamatáról

Kulcsszavak: diskurzusjelölők, diskurzusszervezés, grammatikalizáció, partikulák, korpuszelemzés

Előadásomban a diskurzusjelölők közül a hát, a tényleg és a szóval elemeknek a diskurzusszervezésben betöltött szerepét mutatom be vitaműsorokból, országgyűlési jegyző- könyvekből és internetes forrásokból származó gyűjtött korpusz segítségével. A diskurzusjelölők a diskurzusszervezésben résztvevő olyan elemek, amelyek nincsenek hatással a megnyilatkozás igazságfeltételeire, nem befolyásolják a megnyilatkozás propozicionális tartalmát, azonban emocionális és expresszív funkcióval bírnak (Jucker 1993). Célom annak megmutatása, hogy ezek az elemek a diskurzusjelölővé válás különböző stádiumaiban vannak. A hát partikula a grammatikalizáció tipikus fázisain ment keresztül. Először helyviszonyt, majd időviszonyt fejezett ki, aztán logikai viszonyt jelölt, végül a diskurzusjelölői funkciója fejlődött ki. A tényleg és a szóval partikulák esetén is megfigyelhető a szemantikai kiüresedés, azonban a diskurzusjelölői használatuk felismerése és megítélése jóval problematikusabb, mint a hát partikuláé. A gyűjtött korpusz példái segítségével bemutatom, hogy miben áll ezeknek az elemeknek az eltérő viselkedése és miért értékelik a nyelvhasználók is különféleképpen a grammatikalizálódott használatukat. Megmutatom továbbá, hogy milyen beszélői attitűdökkel gazdagodott a partikulák jelentése és hogy mi segíthet ezeknek a diskurzusjelölői funkcióknak a felismerésében. Az eredmények azt mutatták, hogy a hát, a tényleg és a szóval partikulák kérdésekben megjelenvén képesek a kérdést állítássá változtatni, így jelzik a beszélő eltérő véleményét. Főként retorikai és vitázó kérdésekben fordulnak elő és használatuk az arcmunkával hozható kapcsolatba.

SCHMIDT ILDIKÓ

Nyelvspecifikus sajátosságok az olvasás és írás elsajátításakor (Az egyéni különbségek fejlesztése kisiskoláskorú kétnyelvű gyerekeknél)

Kulcsszavak: magyar mint idegen nyelv módszertana, anyanyelvi nevelés módszertana, írásrendszer, kétnyelvű,

kisiskolás kor, készségfejlesztés

A Magyarországon élő kétnyelvű kisiskoláskorú gyerekek sikeres bekapcsolódása a magyar oktatási rendszerbe alapvetően függ a gyerek magyar nyelvi kompetenciájától, azon belül a beszéd, a beszédértés, az olvasás és az íráskészség minőségétől. Előadásomban a fenti készségszintek alacsony fejlettségi szintjének okairól beszélek, az egyéni különbségek méréséről és a fejlesztésről. Külön vizsgálom az eltérő nyelvspecifikus elemeket, valamint írásrendszerből fakadó nehézségeket, és a különbségek figyelembevételével a fejlesztés lehetőségeit.

A fejlesztés területe a magyar mint idegen nyelv és az anyanyelvi nevelés módszertanának határán mozog, tekintettel arra, hogy a gyerekek két(vagy több)nyelvűek, így a magyart mint idegen nyelvet tanulják; ugyanakkor az oktatási szint az anyanyelvi szintű kompetenciára épít. A két terület összehangolt alkalmazása jelentősen megkönnyíti a nyelvelsajátításban mutatott deficit megszüntetését.

70

SCHMIDTNÉ BÁLINT MÁRIA

Az interkulturális kommunikáció fontosabb aspektusai a

középiskolai idegennyelv-oktatásban

Kulcsszavak: interkulturalitás, nyelvoktatás, kompetenciák, elvárások, hiányosságok

Az interkulturális kommunikatív kompetencia fejlesztése Magyarországon még nem szerves része a nyelvoktatásnak, de még a nyelvtanárképzésnek sem. A fogalommal inkább nagyvállalatokkal kapcsolatban találkozhatunk, amelyek interkulturális tréningeket szerveznek azért, hogy a résztvevők megtanuljanak többnemzetiségű közegben is hatékonyan kommunikálni, valamint kultúraközi konfliktusokat felismerni és kezelni. Ez által nő az együttműködés hatékonysága, viszont kimutathatóan csökkennek a kommunikációs problémákból adódó költségek. Még jobban csökkenhetnének ezek a költségek, ha a jövő munkavállalói már az oktatási intézményekben megszerezhetnék ezeket a kompetenciákat.

A „másik” kultúra ismeretének hiánya akadályozza azonban az adott idegen nyelvet tanuló egyén előmenetelét is, hiszen a tankönyvszerkesztők azon felismerését, hogy a nyelvkönyvekbe legcélszerűbb eredeti szövegeket elhelyezni, ritkán követte az a gyakorlat, hogy a szövegek, problémafelvetések kulturális hátterét is megvilágítsák. Ez abból is adódhat, hogy a kölföldi szerzők maguk sem ismerik az interferenciákat, de a hazaiaknak sem áll módjukban felmérni, hogy a tanuló egyén milyen ismereteket és kompetenciákat szerezhetett meg a többi tanult tantárgy révén.

A Német Kulturális Minisztérium által támogatott nyelvvizsga (Deutsches Sprachdiplom der Kultusministerkonferenz) tartalmi követelményeit vizsgálva szeretnék feltárni néhány hiányosságot ezzel is segítve munkájukat.

SERMANN ESZTER

A terminológiai szabványosítás és harmonizáció elméleti és gyakorlati kérdéseiről

Kulcsszavak: terminológia, szabványosítás, harmonizáció

A terminológia folyamataiban az előíró szemlélet és a leíró szemlélet egyaránt fontos szerepet játszik. A XX. század 30-as éveiben születő bécsi, prágai, moszkvai iskolák, majd később a kanadai iskola nemcsak a terminusok, hanem a fogalmak nemzetközi szintű szabványosítását is szorgalmazta a nyelvek közötti konceptuális eltérésekből adódó ekvivalencia-problémák kiküszöbölésére. A terminológia új, nyitottabb ága a wüsteri előíró szemlélet mellett a leíró attitűdöt képviseli, melyhez a harmonizáció elveit alkalmazza, a technológiai fejlődésnek köszönhetően pedig eszköztára is gazdagodott.

A szabványosítás egyrészt a terminusok rendszerezését és egységes definiálását jelenti, a homonímia csökkentését és a fogalmi egységesítést egy-egy szakterületen belül, másrészt pedig a terminusok összegyűjtésére és leírására vonatkozó módszerek és folyamatok standardizálását. A harmonizáció más elvekre épül, mint a szabványosítás: szem előtt tartja azt az alapvetést, mely szerint a nemzetközi szaknyelvi kommunikációnak épülnie kell a sokféleségre, mivel csakis az anyanyelv használata teremt egyenlőségi helyzetet a nemzetek között.

71

Előadásom célja a szabványosítás és a harmonizáció fogalmának, elméleti és gyakorlati kérdéseinek, elveinek elemzése és bemutatása.

SIMON RÉKA ZSUZSANNA

A kisebbségi anyanyelvoktatás újraértelmezése a rendszerváltástól napjainkig

Kulcsszavak: anyanyelvoktatás, oktatási rendszer, törvény, reform, tantervfejlesztés

Előadásomban a romániai magyar kisebbségi anyanyelvoktatás (gimnáziumi, V-VIII.

osztályok) kérdéseivel szeretnék foglalkozni. Egy olyan folyamat feltérképezésére vállalkozom, amely átfogja a rendszerváltást követő időszakban történt oktatásügyi változásokat. Milyenek voltak a kezdeti próbálkozások, a keresés, az erőfeszítés évei. Hogyan hatottak a közoktatásban megvalósult újítások a kisebbségi oktatásra, ezen belül az anyanyelvoktatásra. Milyen reformok, tanügyi törvények, tantervfejlesztési próbálkozások segítették, avagy gátolták a magyar oktatási rendszert, ezen belül az anyanyelvoktatást. Hogyan szabályozták ezek a törvények az anyanyelven történő oktatást, mikor és milyen jogok fogalmazódtak meg az elmúlt tizenhét évben.

Elsődleges célom a gimnáziumi anyanyelvoktatást érintő aspektusok megragadása.

SÓLYOM RÉKA

Újabb neologizmusaink szemantikai vizsgálata Kulcsszavak: neologizmus, metaforikusság, metonimikusság, blending

Előadásomban annak a 2004 óta tartó gyűjtésnek s vizsgálatnak legújabb eredményeiről számolnék be, melynek során a mai magyar köznyelvben megjelenő új lexémáknak és frazémáknak a rendszerezését végeztem el. A neologizmusnak nevezett jelenségek – melyek meghatározásához Szathmári István definícióját veszem alapul: „azok az új szavak, kifejezések, jelentésárnyalatok, nyelvtani formák, amelyekkel a nyelv, a társadalmi viszonyok és a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan, állandóan gazdagodik” (Szathmári 2004) – szemantikai vizsgálatát mutatnám be, kognitív nyelvészeti keretben.

Előadásomban áttekintést adnék a gyűjtött korpusz lexémáiban s frazémáiban megfigyelhető metaforikusságról és metonimikus viszonyokról – elsősorban Kövecses Zoltán (Kövecses 2005) felosztása alapján. Ezeken túl olyan új köznyelvi szavakat is bemutatnék és értelmeznék, melyekben a blending jelensége figyelhető meg. A blending kialakulását s megjelenését napjaink neologizmusaiban Gilles Fauconnier és Mark Turner alapján értelmezem (Fauconnier – Turner 1998).

Az absztraktomban vázolt vizsgálati módot a neologizmusok tanulmányozása szempontjából azért tartom fontosnak, mert a szemantikai vizsgálat során rávilágíthatok arra, hogy a köznyelv új jelenségeinek kialakulását az emberi gondolkodásnak s a beszélőközösségnek milyen igényei segítik elő.

72

SOMODI JÚLIA

A japán megszólítási rendszer egy japán regény fordításának tükrében

Kulcsszavak: megszólítások, fordítás, kompenzáció, japán, szépirodalmi korpusz

A fordítástudomány és a szociolingvisztika kölcsönösen értékes kutatási anyagokat biztosítanak egymás számára. A szépirodalmi művek fordításakor fontos probléma például a réteg-, vagy tájnyelvi jellegzetességek, illetve az alá- és fölérendeltégi viszonyok nyelvi megjelenítésének visszaadása (Klaudy 2006). A japán nyelv esetében a megszólítások is komoly fejtörést okoznak a fordítóknak. Mindenekelőtt fontos tisztázni, mit értünk „megszólítás” alatt. Domonkosi (2002) disszertációjában rámutat arra, hogy a témában megjelent hazai- és külföldi szakirodalmak nem egységesek a fogalom definiálása tekintetében. Előadásomban megszólítás alatt értem a beszédpartner, a beszédaktust kezdeményező személy, valamint a beszédaktusban részt nem vevő harmadik személy nyelvi megjelölését is.

A definíció pontosítása után előadásomban áttekintem a japán megszólítások rendszerét, majd bemutatom a megszólításoknál használatos nyelvi eszközöket: névmások, nominális szerkezetek, nevekhez, utónevekhez kapcsolt szuffixumok, stb.

Előadásomban arra keresem a választ, hogyan jelennek meg a japán megszólítási elemek a magyar fordításban. Hipotézisem szerint a magyarban egyszerűsödéssel fogunk találkozni, a fordító az elveszett jelenségeket kompenzálással próbálja majd visszaadni. Korpuszként egy 20. századi japán regényt használok.

SOMOS EDIT CSILLA

Egy magyar tolmácskutató esete az „amerikai majom”-mal – reflexiók gyűjtése egy új, web-alapú kérdőíves eljárással

Kulcsszavak: kérdőíves felmérés, SurveyMonkey, üdvözlő beszéd mint tolmácsolási megbízás,

tolmácsolásközpontú elemzés

A retrospektív kérdőíves felmérés a kikérdezés módszerei közül gyakorta választott és alkalmazott eszköz az empirikus kutatásban. A tolmácsolástudományi szakirodalom többféle felmérést ismertet a tolmácsolási produktum minőségi mutatói tekintetében mind az AIIC, mind a SCIC tagjainak, valamint a „végfelhasználók” körében végzett felmérő munkáról, amelyek a konferenciatolmács-szakma professzionalizódási folyamatának állomásait tükrözik.

Jelen felmérés az első, magyar tolmácsok munkareflexióit érintő web-alapú, on-line kérdőív, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai.”surveymonkey” software segítségével adatokat gyűjtsünk a konszekutív tolmácsolási megbízások egy fajtájáról, az üdvözlő beszédek tolmácsolási problémáiról.

Az előadás ismertet néhány összefüggést a beszédek jellemzői és a tolmácsolás minősége között, bemutatja, miért érdemes ezt a tudás mindenhatóságát hirdető webfelületet választani.

73

SPICZÉNÉ BUKOVSZKI EDIT

A posztkoloniális irodalmi művek fordításának tanulságai

Kulcsszavak: kulturális transzfer, fordítási stratégiák, posztkoloniális

A globalizáció, világméretű migráció és multikulturalizmus korában a fordítás, mint kulturális közvetítés szerepe átértékelődött. Egyrészt tanúi lehetünk egy asszimilációs, nyelvi globalizációs folyamatnak (pl. bevándorlók nyelvhasználata), másrészről egyre erőteljesebben jelenik meg a kulturális és nyelvi identitás megőrzésének igénye (pl. vernakuláris nyelveken alkotó posztkoloniális írók). Mindkét tendencia kihívást jelent a fordítóknak, és ez az újszerű megoldásokat igénylő attitűd a volt gyarmatbirodalmak országaiból származó irodalmak műfordításaiban is tetten érhető. Ezek a művek már kivívták helyüket a világirodalmi poliszisztémában, nem utolsósorban az eredeti értékeit megőrző sikeres fordításoknak köszönhetően. Mivel azonban olyan földrajzi, történelmi és kulturális különbségek artikulálódnak bennük, amelyek ismeretlenek, vagy legalábbis kevésbé kanonikusak az európai, köztük a magyar befogadó számára, mindenképpen érdemes a fordítás során alkalmazott megoldásokat megvizsgálni és azokból tanulságokat levonni a szakma számára. Dolgozatomban posztkoloniális szerzők angolul írott műveinek (elsősorban Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei című műve) és azok magyar fordításainak összehasonlítása alapján a következő kérdésekre keresem a választ. A két eltérő kultúra között közvetítő fordító milyen stratégiákat alkalmaz a forrásnyelvi szövegben előforduló nem angol (általában helyi nyelveken íródott) szövegrészek fordítása során? A célnyelvi kultúra elvárásait szem előtt tartó fordítói magatartás vagy az ezzel ellentétes, a fordítandó mű „idegenségét” megőrző fordítói szándék jellemző-e az adott műfordításban? A célnyelvi szöveg hozzájárul-e a kulturális különbségeken alapuló gondolkodásbeli sztereotípiák továbbéléséhez vagy esetleg árnyalja és korrigálja azokat?

STÓS, MAŁGORZATA

A magyar nyelv tanulásának egyik XVIII-XIX. századi lengyel esete

Kulcsszavak: Adam Kazimierz Czartoryski, magyar grammatika, nyelvtani jegyzetek

Az előadásom egy XVIII-XIX. századi lengyel hercegről, Adama Kazimierz Czartoryskiról (1734-1823) szól, aki nemcsak politikus, hanem író és különböző művészetek párfogója volt. Az idegen nyelvek, különösen a keleti nyelvek és a magyar is nagyon érdekelte őt.

A XVIII. század hozta magával a többnemzetiségű Lengyelország és szintén többnemzetiségű Magyarország közötti élénk kapcsolatokat. A herceg birtokain is nagyon élénk volt a magyarok iránti rokonszenv. Akkor nagyon híres volt Bártfa városa. Mondhatjuk, hogy e város fontos szerepet játszott az akkori kis közép-európai unióban, ami nem hivatalos szervezetként, hanem inkább szellemi unióként működött. Az, hogy a herceg nemcsak tanult magyarul, de tudott is beszélni magyarul a Bártfán folytatott beszélgetések tanúskodnak

A Bártfán gyakran tartózkodó Dessewffy József megajándékozta a herceget az ún. debreceni magyar nyelvtannal. A herceg híres és gazdag könyvtárában magyar szótárakat is lehetett találni. Így felszerelve tanulni kezdte a magyar nyelvet. Tanulás közben jegyzeteket csinált egy füzetben, amelyet “Magyar nyelvtan”-nak nevezett. Ennek a füzetnek a tartalmát ismertetem előadásomban.

74

STURCZ ZOLTÁN

Nyelvoktatási jegyzetek a bolognai rendszerű oktatás kapcsán

Kulcsszavak: felsőoktatási törvény, bolognai folyamat, szakok, nyelvi követelmények, összevető elemzés

Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás, a bolognai folyamat valamint a 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról átrendezte a felsőoktatás nyelvi kimeneti követelményrendszerét. A törvény előkészítése során több változatban fogalmazta meg az alapszakok és a mesterszakok nyelvi követelményeit. Az előterjesztett változatok a szigorúbb és a szakmailag jobban tervezett változatoktól az egyszerűbb és könnyebb megoldás felé tolódtak.

A képzési és kimeneti követelmények összevető és kritikai elemzéséből kiderül, hogy az alapszakok esetében a nyelvoktatás nyert, míg a mesterszakok esetében vesztett lehetőségeiből, pedig a törvény nyitott keretei akár az EU deklarációk által elvárt két idegen nyelv magas szintű ismerete irányába is elvihette volna a felsőoktatást. Ennek akadálya a mesterszakok többnyire visszafogott követelményrendszere, továbbá az intézmények szűkre szabott nyelvoktatási kapacitása és az intézményi nyelvi stratégiák hiánya. Az elemzés tárgya az is, hogy milyen nyelvpolitikai, oktatáspolitikai okok, folyamatok vezettek a jelenlegi nyelvi kimeneti követelmények kialakulásához.

SULYOK HEDVIG

A doktor lexémához tapadó újabb jelentések, (avagy tudósok a cégben)

Kulcsszó: doctor, orvosdoktor, reklámpszichológia, Dr. Tea, Dr. Padló, Doktor Marketing

Az utóbbi időben doktor szavunk egyre többször tűnik fel márka- és üzletnevekben, cégek, betéti társaságok, számítógépes honlapok, egészségügyi portálok elnevezéseiben is. A latin eredetű doctor – amely a ’docere (doceo, cui, ctum) tanít, oktat’ jelentésű ige ágensképzővel ellátott származéka – viszonylag korán adatolható nyelvünkben, előfordul már a Jókai Kódexben is; jelentése ott tudós (prédikátor). A századok folyamán bővült a szó jelentése: a ’tudós, jogtudós, tanító, orvosdoktor, illetve tudományos fokozatot szerzett személy’, később – többek között – az ’orvosdoktor’ jelentésének hatására is, e lexémához a ’valaminek ismerője, tudora, valamit megjavítani, helyrehozni képes’ jelentésárnyalat tapadt. Napjainkban ez utóbbi – a vásárlóban, felhasználóban pozitív érzést, feltétlen bizalmat kiváltó – jelentést használja ki a reklámpszichológia, az üzleti világ, amikor a munkakeresőnek a Doktor Állás webfórumot, a pályázatíróknak a Doktor Marketing programot ajánlja. Társasházak kivitelezésére a HázDoktor Kft., az épületgépészeti munkák elvégzésére a Gázdoktor Bt. valamint a Csődoktor 2000 vállalkozik, a kárpitosműhely cégtábláján a Bútordoktor felirat, a cipészén a Cipődoktor olvasható; Maca, a ruhadoktor pedig délelőtt és délután is rendel. Az üzletekben kiváló minőségű Dr. Teá-t és Dr. Immun hajápoló termékcsaládot vehetünk (igaz, ehhez kicsit mélyre kell nyúlnunk táskánkba, Dr. Bag-ba, de ha ettől padlót fognánk, vígasztalhat bennünket az a tudat, ez a padló: Dr. Padló...)

Az előadás – a szótörténeti bevezetés után – a fentiekhez hasonló (szerencsés és kevésbé sikeres) márka- és üzletnevekből mutat be egy csokorra valót, típusokba sorolja azokat, s vázolja a névadás lehetséges indítékait is.

75

SZABÓ VERONIKA

A határon túli nyelvváltozatok a magyarországi anyanyelvi nevelésben

Kulcsszavak: taneszköz, anyanyelvoktatás, kontaktusváltozatok, nyelvi tolerancia

A magyar európai nyelv; ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az országhatárokon túl ötmillió magyar beszéli. A magyarországi anyanyelvi nevelés mindezidáig nem foglalkozott a határon túli nyelvváltozatok kérdésével. Pedig az oktatás sokat tehetne azért, hogy nyelvváltozatokkal kapcsolatos széles körben elterjedt tévhiteket eloszlassa. Ha ugyanis a tananyagokban az jelenne meg, hogy a kontaktusváltozatok a magyarországi sztenderddel egyenrangúak, hozzájárulhatnánk a toleránsabb nyelvi magatartás kialakulásához.

A határon túli nyelvváltozatok ezen kívül arra is kiválóan alkalmasak, hogy segítségükkel hangtani, alaktani, mondattani vagy éppen lexikai jelenségeket fedeztethessünk fel a diákokkal. Ha a gyerekek a saját nyelvhasználatukat egy az övékhez hasonló, ám attól részben mégis eltérő kultúra és nyelv szemszögéből vizsgálnák, metanyelvi tudatosságuk is fejlődhetne. Előadásomban egy készülő új tananyag feladatain mutatom be, hogyan képzelem el a kontaktusváltozatok beemelését a magyar anyanyelvi nevelésbe. Kitüntetetten kezelem a beszélt nyelvi változatot, mely a közoktatásban használt taneszközök legtöbbjében méltatlanul kevés szerepet kap.

SZABÓMIHÁLY GIZELLA

Mit oktassunk nyelvhelyesség címszó alatt a határon túli iskolákban?

Kulcsszavak: kisebbségi helyzet, nyelvművelés a nyelvtan oktatásában A szlovákiai magyar iskolákban a magyar nyelv tantárgy keretében – a megfelelő témakörökhöz illeszkedve – ún. nyelvhelyességi kérdésekkel is foglalkoznak. A témák azonban évtizedek óta ugyanazok: a magyarországi nyelvművelő szakirodalom által tárgyalt “klasszikus” nyelvhelyességi kérdések. A kisebbségi helyzetben élő, az anyanyelvüket csak korlátozott mértékben használható, kétnyelvű anyanyelvváltozatot beszélő diákok tényleges nyelvi-kommunikációs problémáira a tantervek és a tankönyvek csak minimális mértékben reflektálnak. Az előadásban bemutatom a szlovákiai magyar tannyelvű általános és középiskolákban jelenleg használt tanterveket és tankönyveket abból a szempontból, milyen kérdéseket tárgyalnak nyelvhelyesség címszó alatt. Az előadás második részében az utóbbi két évtizedben a szlovákiai magyar beszélők körében végzett empirikus (szociolingvisztikai, kontaktológiai és kétnyelvűségi) vizsgálatok, valamint a Gramma nyelvi közönségszolgálatához érkezett kérdések alapján azt vázolom, milyen nyelvi-nyelvhasználati problémákkal szembesülnek a szlovákiai magyarok, s ezek megelőzésében milyen szerepet kellene, hogy játsszon az oktatás. Konkrétan: hogyan kellene a magyar nyelvi tanterveket és tankönyveket úgy átdolgozni, hogy azokban a “nyelvhelyesség” témakörben valóban reális, a szlovákiai magyar nyelvhasználatban ténylegesen felmerülő problémák kapjanak helyet.

76

SZATZKER SZILVIA

Az episztemikus modális jelentés grammatikalizációjáról német-magyar interlinguális megközelítésben

Kulcsszavak: episztemikus modalitás, grammatikalizáció, német-magyar kontrasztivitás

Az előadás célja, hogy a modalitás, mint komplex funkcionális-szemantikai mező egy szeletét, az ún. episztemikus modalitást német-magyar összevetésben tárgyalja, amivel nyelvtipológiai következtetések levonásához kíván hozzájárulni, ill. közvetve támpontot szeretne adni a nyelvi közvetítés és a német mint idegen nyelv oktatásához.

Azt szeretnénk tehát körüljárni, hogy milyen nyelvi eszközökkel fejezi ki a két nyelvben a beszélő a megnyilatkozás valóságtartamáról alkotott, következtetéseken alapuló értékítéletét: feltételezését, kételyét, bizonyosságát stb. Feltevésünk szerint a mai magyar nyelvben az episztemikus beszélői attitűd kisebb arányú grammatikalizáltságát figyelhetjük meg, mint a németben. Egyrészt kevesebb nyelvtani kifejezőeszköz áll rendelkezésre, másrészt azok kisebb arányban jelölnek episztemikus modalitást a német nyelvtani kifejezőeszközökhöz képest, vagyis episztemikus tartalom jelölésére a magyar inkább lexikális elemeket használ.

Az előadás áttekinti a német müssen, können, dürfen, mögen módbeli segédigék és a werden + főnévi igeneves szerkezet grammatikalizációjával kapcsolatos kutatási eredményeket, majd a magyar kell és lesz igék ill. a –hat/-het toldalék episztemikus jelentésének kialakulását tárgyalja. A fenti feltevések igazolására empirikus úton nyert eredményekkel egészíti ki a kutatások jelen állását. Az eredmények tágabb összefüggéseinek megvilágításaként megvizsgáljuk, hogyan illeszkednek azok az episztemikus modalitás grammatikalizációjáról ismert nyelvtipológiai felismerésekhez ill. ahhoz a feltevéshez, ami az episztemikus modalitás kialakulását a literalizációval hozza összefüggésbe.

SZÉKÁCS ANNA – SATO NORIKO

Milyen japán nyelvtankönyvnek örülnének a magyar diákok?

Kulcsszavak: KER, nyelvi és kulturális kompetencia, kultúraközi kommunikáció, érettségi követelmények, japán szubkultúra

A Japán Alapítvány és a Magyarországi Japánnyelv-oktatók Társasága közös projektben nyelvtankönyv sorozatot indított 2007 őszétől. A szerkesztőbizottságban magyarok és japánok közösen vesznek részt, a BGF KKFK-ról az előadás szerzői is. A tankönyv a középiskolákban, és a felsőoktatásban kezdő szintről induló nyelvtanulói közösséget célozza meg. Kimeneti követelménye a KER-ben meghatározott B 2 szint.

Az eddigiekben használt tankönyvek 1. jellegzetesen nyelvtan-központúak, 2. csak japán nyelvűek, 3. Japánban kiadott tankönyv magyar fordítással, 4. nyelvtan-központú magyar szituációkkal. A tervezett új tankönyv kommunikáció-központú (produkció orientált), a magyar és a japán nyelv ütközési pontjaira kihegyezett.

A tankönyv készítésekor kihívást jelent a japán és a magyar nyelv nyelvi és kulturális azonosságainak és eltéréseinek figyelembe vétele. Továbbá, a mai fiatalok érdeklődésének központjában álló japán szubkultúra (manga, anime, zene) értő és mértékletes felhasználása. A tankönyv szerkezetében kétlépcsős formát alkalmaz, azaz az egyik kötet B 1-es szint (érettségi középfok), a másik kötet B 2-es (emelt szintű érettségi) szintnek felel meg. A két rész

77

között átjárás van. A szisztéma bővíthető további szintekre az igényeknek megfelelően. Minden szituáció, feladat szintezésre kerül. Így a tankönyv minden alkotóeleme a KER elveinek felel meg. A tankönyv külső megjelenése vidám, osztott terű, színes, illusztrált oldalakkal.

SZÉKELY GÁBOR

Kollokáció-szótár és/vagy fokozási szótár?

Kulcsszavak: kollokáció, függvény, szabad szószerkezet, fokozás, idióma

A szakirodalom a szép mint az álom típusú szókapcsolatot hol frazeologizmusnak, hol kollokációnak nevezi. A fokozó értelmű szókapcsolatok magyar-német szótárát már elkészítettem. Tervezzük a magyar nyelv fokozási szótárának elkészítését. Ismereteim szerint készül egy magyar kollokáció-szótár (SZÓkapTÁR). Mindezzel kapcsoplatban – a kollokációról rendezett MANYE tanácskozás ellenére – vannak olyan kérdések, amelyekkel érdemes foglalkozni: Mi a különbség a kollokáció és a lexikai függvény között? A két fogalom elméleti háttere. Mennyiben kollokáció-szótár a fokozási szótár? Mennyiben nem az? A „félszabad” szószerkezetek problematikája. Összefüggés a gyakoriság és a szemantikai függőviszony között. Előadásomban e kérdésekkel kívánok foglalkozni.

SZENDE VIRÁG

Mitől érezzük a magyart idegen nyelvként tanulók mondatait leginkább idegenszerűnek?

(Szupraszegmentális devianciák megítélése mondatszintű közlésekben)

Kulcsszavak: kiejtés, idegenszerűség, szupraszegmentális devianciák, beszédértés, csoportszerkezeti elemzés, hírértékszerkezet szerinti elemzés

A magyarul tanuló idegen ajkúak 15 fős csoportjával készített hangfelvételek összehasonlító vizsgálatának során felvetődő kérdéseink egyike: az artikuláció devianciáiban mely összetevők milyen mértékben befolyásolják a kiejtés idegenszerűnek ítélését.

Az előadás elsősorban arra tér ki, hogy a célnyelvi környezetben tartózkodó és rendszeres nyelvoktatásban résztvevő kísérleti személyek beszédében (mondatszintű közléseiben) milyen fejlődés tapasztalható a két hangfelvétel elkészítése között eltelt kb. két és fél hónap alatt. A hangfelvételeket magyar anyanyelvű személyek értékelték előre megadott szempontok szerint. A mondatszintű közlések vizsgálata a szupraszegmentális tényezők (intonáció, hangsúly, téves v. fölösleges szünettartás, ismétlések) értékelésére alapozódik. Statisztikai számítások alapján megállapítjuk, hogy melyik az a komponens, amelyik a leginkább befolyásolta az egyes mondatok idegenszerűnek ítélését, illetőleg hogyan változik az idegenszerűségi értékek rangsora a mondatok és a közlők szerint.

A mondatpárok elemzése során felszínre került tényezők messze túlmutatnak a fonetikai-fonológiai és a csoportszerkezeti elemzés szintjén, s egészen az aktuális mondattagolási és hírértékszerkezet szerinti elemzésig is.

78

SZENTPÁLINÉ UJLAKI ERIKA

Cross – cultural Adaptation and Language Learning in China – a Diary

Study

Kulcsszavak: Study abroad, cross cultural adaptation, motivation, attitude, SLA research

The study addresses the complex phenomenon of Second Language Acquisition (SLA) motivation. Within this concept attitudes and cross-cultural adaptation are examined through a self-study. Based on the author’s diary written while taking part in an international program related on government and culture in China, some effects of study abroad (SA) will be described. While this paper intends to explore how attitudes and motivations change during the course of a SA program and compares the findings with current trends in studies examining SA, it also points out the ways this particular program differed from study abroad in its classic sense. Special attention is given to explaining the process of cross-cultural adaptation and the changes in the so called “U-curve” and the extended “W-curve” hypotheses. This particular case shows that in spite of having a non-prepared student in an unusually designed program, the outcomes still correspond with the results expected after a regular SA period.

The results may interest stakeholders, teachers and students involved in study-abroad programs.

SZILÁGYINÉ HODOSSY ZSUZSANNA

Korai inkluzív nyelvfejlesztés

Kulcsszavak: korai életkor, funkcionális integráció, inkluzív nyelvfejlesztés, nyelvfejlesztő óvodapedagógus- és

tanítóképzés

Magyarországon az integrált oktatási folyamatban a közoktatás megoldandó kérdésévé vált az inkluzív gyermekfejlesztés. A közoktatási törvény (1993) lehetővé teszi a sajátos nevelésű igényű gyermekek integrált fejlesztését.

Napjainkban a korai életkori inkluzív nyelvi fejlesztés kutatása rendkívüli figyelmet kap a világban, a soknyelvű és sokkultúrájú Európában (Közös Európai Referenciakeret. 2002.). Az Európa Tanács Közoktatási Bizottsága Közös európai Referenciakeret-ben hangsúlyozta a gyermekek nyelvtanításának szerepét a többnyelvűségi kompetencia alapozásában, az interkulturális nevelésben, az egész életen át tartó tanulás folyamatában (Közös európai Referenciakeret, 2002, OM,Pedagógusképzési Módszertani és Információs Központ).

Az Európai Közösségek Bizottsága új keretstratégiája megerősíti azt, hogy: A korai életkorban folytatott nyelvtanulás csak akkor eredményes, ha a pedagógusok külön képesítést kapnak a gyermekek nyelvtanítására (Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére. Brüsszel, 2005. 11. 22. COM (2005) 596). A Keretstratégia felkéri a tagállamokat az idegennyelv-pedagógusképzés rendszerének felülvizsgálatára, az életkorhoz illeszkedő nyelvpedagógus-képzés kidolgozására (u.o.) Az előadás a korai inkluzív nyelvfejlesztő óvodapedagósus- és tanító-képzés kérdéseit vizsgálja magyarországi kontextusban.

79

SZILÁGYINÉ KÓSA ANIKÓ

Értelmiségi attitűd a jelenkori magyarországi keresztnév-ízlésben

Kulcsszavak: névízlés, keresztnévadás, szocio-onomasztika

A keresztnevek tulajdonképpen nyelvi változók, melyek között a névválasztók – társadalmi, családi, nyelvi kötöttségektől nem teljesen szabadon – válogathatnak a névadás során. A névválasztók azonban az élet minden időszakában – a névválasztási helyzeteken kívül is – rendelkeznek bizonyos névízléssel, és ezt a nevekről alkotott ítéleteikben meg is fogalmazzák.

A tervezett előadás célja annak felderítése, hogy létezik-e egy, az értelmiségi szerepre jellemző névízlés a mai Magyarországon.

Az előadás alapjául egy bölcsész szakos egyetemi hallgatók által kitöltött kérdőíves felmérés szolgál, amelynek segítségével nem csak a fiatal felnőtt értelmiségiek által preferált nevek csoportja, esetleg típusa (nyelvi-etimológiai vagy kulturális eredete) állapítható meg, hanem a közösségi (társadalmi, vallási, családi) hagyományok továbbélése, ill. egyes szociolingvisztikai (szocio-onomasztikai) változók (nem, származási hely) szerepe is a névízlés alakulásában.

SZILI KATALIN

Ütközések és megütközések (A magyar kommunikáció néhány sajátosságáról a külföldi szemével)

Kulcsszavak: kulturális értékek, szívélyesség, direktség, bizalmasság)

A kulturális nyelvészet pragmatika irányába elhajló ága szerint a kultúra az emberi közösségekben törvényszerűen a kommunikáció részévé válik, következésképpen a beszédtevékenységek, a diskurzusrendszerek vizsgálata hozzásegít a kulturális kódok megfejtéséhez. Az előadás nyelvi viselkedésünk néhány olyan jellemzőjét (bizalmasságra való törekvés, direktség, szívélyesség) elemzi, amely zavart kelt az anyanyelvünket tanulóban, sőt nemegyszer megütközését váltják ki, bizonyítva azt, hogy az egyik kultúra preferált értékei a másikban elveszthetik jelentőségüket vagy akár ellenkező jelűvé is válhatnak.

Az előadó a korábbi empirikus vizsgálataira építve (Szili, Tetté vált szavak, 2004) foglalkozik a bizalmasság magyar nyelvre jellemző sajátosságaival, meghatározza a direkt beszédstratégiák alkalmazásának külső és belső kontextuális tényezőit, választ keres arra a kérdésre, hogy a felek közötti kétféle (az ismertségi fokokhoz köthető horizontális és a hatalmi helyzethez kapcsolódó vertikális) társadalmi távolság közül melyik befolyásolja inkább a beszédtevékenységeink közvetett vagy közvetlen voltát. A szívélyesség pragmalingvisztikai jegyeit a kínálás és a viszonzás beszédaktusaiban elemzi.

80

SZIRMAI ERIKA

Zaklatás vagy bántalmazás? A kérdőívek terminológiájáról

Kulcsszavak: kérdőív, nyelvhasználat, bullying

Az előadás az iskolai zaklatás kutatása kapcsán felmerült jelentéstani és szóhasználati különbségekből adódó kutatásmódszertani problémára hívja fel a figyelmet. Kérdőív tervezése során, mint az a nemzetközi kutatások eredményeinek tárgyalásakor is megfogalmazódott, az adatok megbízhatósága miatt különösen kell ügyelni arra, hogy a vizsgált jelenség kulcsfogalmai világosak és érthetőek legyenek a célközönség számára, nyelvhasználati és életkori sajátosságaiknak is feleljenek meg, illetve, hogy a fogalom konnotációi ne befolyásolják az értelmezést.

Az eddigi kutatások adatainak értelmezésekor figyelembe kellett venni azt, hogy az angol nyelv „bullying” kategóriája különböző nyelveken milyen tartalmi különbségeket mutat, és hogy ez hogyan befolyásolhatta az eredményeket. A magyarországi mérés adatai azt mutatják, hogy az 5. és 6. osztályosok körében a zaklatás és bántalmazás - amely fogalmakat az irodalom egyaránt használja a jelenség megnevezésére-, elkülönülni látszik az ilyen korú gyerekek közlései szerint, ily módon tehát a kérdőív megfogalmazásánál nem használható egyik sem a jelenség teljes lefedésére.

SZITNYAINÉ GOTTLIEB ÉVA

Pszicholingvisztikai vizsgálódások magyar anyanyelvűek középfokú német vizsgadolgozatai alapján

Kulcsszavak: pszicholingvisztika, önkorrekció, vizsgadolgozat hibaok, hibajavítás

Az előadás alapját az a kutatás képezi, amely középfokú német nyelvvizsgadolgozatok közvetítési feladataiban a vizsgázói önkorrekció pszicholingvisztikai okait igyekszik feltárni. Amikor az idegen nyelvet használó kijavítja írását, felülbírálva korábban meghozott döntését, betekintést nyerhetünk az írásbeli szövegalkotás makro- és mikrotervezésének folyamatába. A hibák önjavításának és a tanári javításnak az összevetése hatszáz nyelvvizsgadolgozatban lehetőséget ad az adatok statisztikai feldolgozására. Richard ötkomponensű felosztása alapján az anyanyelvi transzfer, az idegen nyelvhez kötődő túláltalánosítás, a kivételek ignorálása, a szimplifikálás és a tanári transzfer vezetnek a fel nem ismert és az önkorrekciós hibákhoz egyaránt. A középfokú szintet megcélzó nyelvvizsgázók magasabb szintű idegen nyelvi tudása és a metanyelvi tudatosság indukálja az önkorrekciós jelenségek nagy számát. Az önkorrekciós hibák rendszerezése a nyelvtanuló idegen nyelvi tudatosságáról és a nyelvelsajátítási folyamatról nyújt információt.

81

SZLADEK EMESE

Olasz gazdasági szaknyelvi szövegek szintaktikai elemzése

Kulcsszavak: gazdasági szaknyelv, szintaxis, fordítástechnika, fordítóképzés, szaknyelv Mind a magyarról idegen nyelvre, mind pedig az idegen nyelvről magyarra történő fordításban, valamint az idegen nyelvű újságcikkek megértésében fontos az egyes nyelvekre jellemző nyelvtani szerkezetek helyes használata, a nyelvtani sajátosságok megfigyelése, helyes értelmezése. Mivel a hallgatók a szaknyelv tanulásának idején már rendelkeznek olyan szintű általános nyelvi kompetenciákkal, hogy nem mondatszinten fordítanak, a nyelvi kontrasztok okozta problémák triviálisnak bizonyulhatnak. Internetes források alapján olasz nyelvű gazdasági, politikai témájú, hétköznapi aktualitásokkal foglalkozó újságcikkeket és azok magyar nyelvű fordítását elemeztem. A mondatszerkezet alapján kategóriákba, alkategóriákba csoportosítottam a tagmondatokat. Az eredmények felhasználhatók szaknyelvi képzésben, nyelvoktatásban, szaknyelvi jegyzetek készítésében, fordítóképzésben, választ kapva a kérdésre, hogy elsősorban milyen nyelvtani szerkezetek ismerete szükséges a szaknyelvi szövegek megértéséhez, létrehozásához. Az ismétlődő változások alapján megfigyelhető törvényszerűségek a két nyelv mondattani sajátosságaira vezethetőek vissza. A különbségek kiemelése nagyon fontos a nyelvi képzés során.

SZONDY KATALIN

Barack, Paprika und Gulasch – Stereotypen und Klischees in der interkulturellen Zusammenarbeit

Kulcsszavak: Stereotypen, interkulturelle Kommunikation, Rich Points

In meiner Arbeit untersuche ich die interkulturelle Kompetenz von Kommunikationspartnern in der österreichisch-ungarischen Gewerkschaftszusammenarbeit vor der Wende.

Als Grundlage für die Analyse dienen authentische Texte aus dem Archiv des österreichischen Gewerkschaftsbundes, dies sind Protokolle, Berichte, div. Dokumente, die die Zusammenarbeit betreffen. Als Forschungsmethode dient die interkulturelle Hermeneutik, genauer gesagt identifiziere ich innerhalb dieser Texte sog. Rich Points und interpretiere diese. Rich Points sind Stellen, an denen in der Kommunikation häufiger Probleme auftreten, sie fallen besonders in der interkulturellen Kommunikation auf, sind aber nicht an sie ebunden (Mann-Frau-Kommunikation usw.). Beispiele für Rich Points sind etwa die Wahl des Du oder Sie, der obligatorische Händedruck in bestimmten Ländern, wie in Österreich, Anredeformen, persönliche Fragen usw. (vgl. Heringer 2004, S.162 ff)

Insbesondere möchte ich die Klischees beleuchten, die sich in der untersuchten Kommunikation zeigten. Die Untersuchung beginnt ab den 70er Jahren und reicht bis kurz vor die Wende. Hier stellt sich auch die Frage, ob die interkulturelle Kommunikation ohne Stereotypen und Klischees überhaupt auskommen kann und ob diese immer nur negativ gedeutet werden können.

82

SZOTÁK SZILVIA

A magyar nyelv szimbolikus terei

Kulcsszavak: kétnyelvűség, nyelvcsere, nyelvi veszélyeztetettség, szimbolikus tér, identitás

Az ember elsődleges környezete a nyelv, olyan szimbolikus értelmezések világa, amelyet maga teremt. A múltra való emlékezésnek helyszínekre van szüksége, ezeket a helyszíneket az ember sajátos igényeinek megfelelően kulturális hagyományaiból gyökerezve hozza létre. Az emlékhelyek különböző formákban reprezentálódnak: lehetnek intézmények, épületek, tárgyak, szokások, kulturális alkotások, feliratok, stb.

Ezek a szimbolikus terek nemcsak a múlt hagyományairól szólnak, olyan cselekvések helyszínei is lehetnek, amelyeken keresztül egy adott közösség jelenbeli identitástudata is kifejeződhet. Megvizsgálom, mikor keletkeztek ezek a magyar nyelvű emlékhelyek, mi motiválta létrehozásukat, milyen szerepet játszanak a többségi és kisebbségi közösség életében. Milyen hatással vannak ezek a jelentéstartalmak a magyar nyelvű kultúra megtartására az Őrvidéken.

SZÖLLŐSY ÉVA

Magyartanár-jelöltek anyanyelvi fejlesztése: egy új típusú gyakorlat tapasztalatai

Kulcsszavak: anyanyelvi nevelés; tanárképzés; hibaelemzés és hibajavítás

A leendő magyartanárok fogalmazni tanítanak majd középiskolában, mindenféle

munkakörben szövegek gondozására predesztinál a diplomájuk, közben pedig írásbeli munkájukkal eddig nem foglalkoztak az egyetemen. Ezért 2007 őszi félévében Pécsett gyakorlat indult számukra Magyar (szak)szövegek elemzése: fogalmazási hibák és elkerülésük címmel.

Kezdetben csak mondatokat, végül rövid bekezdéseket is vizsgáltunk. Jó képességű, érdeklődő hallgatók eleinte durva hibákat is nehezen ismertek fel többek között a számbeli egyeztetés, az alanyi/tárgyas ragozás, az értelmetlenséget/komikumot okozó szórend köréből. Meglepő hiányosságokat hurcolnak magukkal a középiskolából. Anonim értékelésük szerint a kurzus pozitív meglepetést okozott, nagy szükség van rá; igényelnék a mindennapok hivatalos szövegeinek elemzését, például önéletrajz írását, szolgáltatók tájékoztatóinak értelmező olvasását stb.

Tanulság: A magyar szakosoknak is kellene nyelvgyakorlat. Bevezetéséhez megszülettek a legelső tartalmi és módszertani tapasztalatok: tematika; egyéni és kollektív munka; az e-mail kiaknázása stb. Ilyen típusú nyelvgyakorlatra szüksége volna a kommunikáció szakosoknak és talán más bölcsész hallgatóknak is.

83

SZŰCS TIBOR

A magyar mint idegen nyelv sajátos szemléleti vonásai

Kulcsszavak: magyar mint idegen nyelv, nyelvsajátos vonások, szerkezeti és szemléleti sajátosságok

Az előadás Giay Béla hungarológus kollégánk emlékének kíván tisztelegni. Ő ugyanis a hazai szakirodalomban, illetve szakmai közgondolkodásban következetesen igyekezett hangsúlyozni a magyar mint idegen nyelv szerkezeti és szemléleti sajátosságainak jelentőségét – a maguk módszertani következményeivel együtt. Megközelítésem ezúttal a sajátosan a magyarra jellemző szemléleti vonásokra helyezi a hangsúlyt, de rámutatok a mindezekkel helyenként elválaszthatatlanul összefüggő szerkezeti jellemzőkre is. Ekként tehát a következő (a tágabb kontextustól a szűkebb kérdésfölvetés felé haladó) gondolatmenetben tárgyalom a kérdéskört: (1) Miként jelölhető ki – különféle alapon és természetesen eltérő kutatásmódszertani megközelítésekben – a magyar nyelv helye (történeti-összehasonlító, areális nyelvészeti és tipológiai szempontból)? (2) Kontrasztív nyelvészeti (mint alkalmazott tipológiai) támpontok az. ún. nyelvsajátos vonásokhoz (az ún. „tertium comparationis” funkcionális kritériumrendszerére támaszkodva). (3) Nyelvünk szerkezeti és szemléleti sajátosságai mint hungarizmusok (különös tekintettel ez utóbbiakra). (4) A tér- és időszemlélet, valamint a vonzatszerkezetek és az aspektus (továbbá a grammatikalizálódás és a lexikalizálódás egyes jelenségeinek) értelmezése a kognitív szemantika metafora-elméletének tükrében, illetve a frazeologizmus keretében. (5) A sajátosan magyar jellemzők nyelvészeti leírásának lehetőségei és taníthatóságának korlátai.

T. BALLA ÁGNES

Angolul és németül tanuló magyar anyanyelvű nyelvtanulók transzferjelenségei

Kulcsszavak: idegennyelv-tanulás, harmadik idegen nyelv elsajátítása, transzfer

A nyelvelsajátítással foglalkozó kutatások egyik központi kérdése az anyanyelv és a tanult idegen nyelvek közötti transzferjelenségek vizsgálata. Az utóbbi évek kutatásai ezen túlmutatva már nem kizárólag az anyanyelv és a célnyelvek, hanem egy illetve több korábban elsajátított idegen nyelv célnyelvre történő hatását is vizsgálják.

Jelen vizsgálat célja az, hogy megállapítsa, hogy ha magyar anyanyelvű nyelvtanulóknak egy fordítási feladat során idegen nyelven elő kell hívniuk egy lexikai vagy grammatikai elemet, vajon anyanyelvük vagy másik idegen nyelvük elemeiből transzferálnak-e. A vizsgálatban részt vevő diákok középiskolások, akik angol és német nyelvet tanulnak. Az előtanulmány során a nyelvtanulók egy csoportja angolul is és németül is fogalmazást írt egy megadott témáról. Az így kapott szövegekben talált transzferjelenségeket összegyűjtve létrehoztam egy néhány mondatos magyar szöveget, melyet a diákok mind angolra, mind pedig németre lefordítottak.

Az eredményekből megállapítható, hogy a diákok leggyakrabban az első idegen nyelvükből a másodikba transzferáltak, míg anyanyelvükből nem (vagy csak igen csekély mértékben), függetlenül attól, hogy az angol vagy a német az első idegen nyelvük.

84

T. SOMOGYI MAGDA

Az anyanyelv tudatosítása és a magyar nyelvtan tanítása

Kulcsszavak: nyelvhasználat, grammatikai ismeretek, sikeres kommunikáció Mind a magyar szakos mind a nem magyar szakos tanárképzésben szerzett tapasztalataim évről évre megerősítenek abban, hogy az anyanyelvi ismereteket tudatosítani kell, mert a zökkenőmentes anyanyelvi kommunikációnak az az alapja, hogy nemcsak azt kell tudnunk, hogy mit akarunk mondani, hanem azt is, hogy milyen lexikai, grammatikai stb. elemekkel, eszközökkel fejezhetjük ki mondanivalónkat a legpontosabban és a leghatékonyabban.

A tudatosságra és a tudatosításra az oktatás minden szintjén – mind a tanítási, mind a tanulási folyamatban – szükség van, ezt nem lehet vitatni. A nyilvánvaló kommunikációs gondok számbavételén túl az elsődleges feladat a bajok eredetének a feltárása, illetőleg ha ezekkel tisztában vagyunk, azt kell tisztázni, hogy milyen keretben és milyen módszerekkel lehet az anyanyelv tudatosítását megvalósítani, és hogy hol, mikor és milyen mélységű ismeretekre lehet és kell alapozni.

A tervezett előadásban elsősorban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a meg nem értett, át nem látott nyelvtan akadályozza a magasabb szintű (anya)nyelvi tudás megszerzését, az igényes és eredményes (anya)nyelvhasználatot.

TAMÁS DÓRA

Az olasz és a magyar gazdasági rendszerek eltéréseinek hatása a gazdasági terminológiára

Kulcsszavak: gazdasági szaknyelv, terminológia, terminus, szakfordítás

A kutatásom kiinduló feltételezése, hogy a különböző országok gazdaságainak különböző szerveződési formáiból eredően a terminológiai rendszerek is számos ponton különböznek, aminek következtében a gazdasági szövegek fordításában a terminusok nem minden esetben feleltethetőek meg teljes egyértelműséggel egymásnak. A gazdaság fogalmi rendszerét befolyásolja a különböző társadalmi háttér, a gazdaságtörténeti fejlődési folyamatok és a hagyományok.

Előadásom célja azoknak a vizsgálati eredményeknek a bemutatása, amelyekben eredeti és fordított gazdasági szövegekben előforduló gazdasági terminusokat vizsgáltam meg több szempontból, minden esetben fogalomalapú megközelítéssel. Eredményeimet konkrét példákkal illusztrálom: gazdasági szövegek magyarról olaszra fordítása során összegyűjtött gazdasági terminusokat ismertetek. Vizsgálatomat a ma rendelkezésre álló olasz-magyar általános és szaknyelvi kétnyelvű szótárak felhasználásával végeztem, összehasonlítva az azokban kínált változatokat a gyakorlatban előforduló, a szakfordítók által alkalmazott változatokkal. Segédeszközként felhasználtam még egynyelvű szótárakat, szakmai kézikönyveket és az elektronikus világháló kínálta lehetőségeket.

A bemutatott példák rávilágítanak a szemasziológiai és az onomasziológiai szemléletből fakadó különbségekre, és annak néhány következményére.

85

TERESTYÉNYI ENIKŐ

Szinonimitás a magyar turisztikai szaknyelvben

Kulcsszavak: szinonima, szaknyelv, terminológia

Az emberi önkifejezésre törekvéshez hozzátartozik a kifejezés árnyaltsága és színessége is, ezt szolgálják a rokon értelmű vagy rokon jelentésű szavak. A szinonima alapvető kritériumai a következők: értelemazonosság, felcserélhetőség és behelyettesíthetőség. Nemcsak a köznyelvből, hanem a szaknyelvek szókészletéből is hozhatunk számos példát.

Feltételezésem az, hogy a szakmai nyelvhasználat során a kommunikáció absztrakciós fokától függően használnak szinonimákat. Ennek bizonyítására a Turizmus Bulletin magyar nyelvű, negyed évente megjelenő szakmai folyóirat számait és a Magyar Turizmus Zrt. által kiadott tájékoztatókat vettem össze.

Előadásomban először a szakirodalom alapján a szinonimitást értelmezem, majd példákat hozok a szinonímia használati területeire.

TOKAJI ILDIKÓ

A térképi nyelv, mint sajátos vizuális kommunikációs eszköz fejlődése

Kulcsszavak: információtárolás, térképvázlat, a térképi nyelv szemantikai és szintaktikai felépítése, a térképek névrajza

A civilizáció és a kommunikáció fejlődése mindig szorosan összefüggött egymással. Az ember az állatvilágból való kiemelkedése óta alkalmazza az információkódolás legmagasabb szintű módját, a beszédet, és az információtárolás egyre tökéletesebb eszközeit: a rajzot, a térképet, a nyomtatást, és a digitális adatrögzítést. Az információk látványos és gazdaságos rögzítése képekhez, szimbólumokhoz, jelekhez, formákhoz és színekhez kötődik, így a képek kommunikációs jelentősége egyre nő, értelmezésük pedig nagyrészt vizuális ismereteinktől, készségeinktől, műveltségünktől függ. A képi kommunikáció /Gombrich/ megállapítása szerint olyan közlésekre alkalmas, amely egyedül így kódolható. A szinte mindenki által naponta használt, mindennapi információs igényeket kielégítő /térkép/ a legfontosabb vizuális adattárolók és kultúraterjesztők közé tartozik. A térképi információtárolás fejlődése a kezdetleges, térképvázlatnak sem tekinthető pálcikatérképektől a mai korszerű digitális térképek kialakulásáig hatalmas utat járt be. E közben a térkép kommunikációs eszköze, a (térképi nyelv) szemantikai és szintaktikai felépítése nagymértékben fejlődött. A térkép elsősorban jelekből álló vizuális nyelvét kiegészítik a gyakran változó névrajzi elemek. Előadásomban az elméleti kartográfiai kutatásokat ötvözöm a nyelvészeti elméleteken alapuló elemzéssel.

86

TÓTH ANDREA

A fül-száj ívhossz vizsgálata angol-magyar irányú szinkrontolmácsolási korpuszon

Kulcsszavak: fül-száj ívhossz, időgazdálkodás, információ-feldolgozás, a szónok változói, a szinkrontolmács

változói, a célnyelvi szöveg minősége

A fül-száj ívhossz, azaz a beérkező forrásnyelvi információ percepciója és az aktuális célnyelvi szegmens produkciója közötti időbeli eltolódás a hallgató számára az egyik legkevésbé észlelhető jelenség a szinkrontolmácsolási folyamat során. A tolmácsoláskutatásban ennek a változónak a jelentősége azonban abban áll, hogy könnyen mérhető és számszerűsíthető, így kiemelkedő szerephez jut a korpuszvizsgálatoknál és a szinkrontolmácsok időgazdálkodásának kimutatása kapcsán.

Ez alatt a néhány másodperces időtartam alatt a szinkrontolmácsok számos információ-feldolgozási műveletet hajtanak végre szinte egyidőben, beleértve a beérkező forrásnyelvi szöveg megértését, annak átkódolását, a célnyelvi szöveg tervezését és annak kivitelezését.

Az előadásban ismertetésre kerülő vizsgálat a következő kérdésekre keresi a választ: (1) a szónok forrásnyelvi változói (pl. beszéd- és artikulációs tempó, beszédszünetek, beszédegységek) befolyásolják-e a fül-száj ívhossz időtartamát; (2) a fül-száj ívhossz időtartama befolyásolja-e a szinkrontolmács célnyelvi változóit; (3) illetve hatással van-e a célnyelvi szöveg minőségére.

A szóban forgó jelenség kimutatása kétcsatornás, digitalizált szinkrontolmácsolási korpusz elemzése alapján történik.

TÕNU SEILENTHAL

A készülő modern magyar–észt szótárról

Kulcsszavak: szótárírás, magyar, észt

Egy nagyobb terjedelmű magyar–észt szótár iránti igény 1994-ben, a Tartui Egyetem magyar nyelv szakának főszakká válásakor fogalmazódott meg. Az ötlet 2001 tavaszán kapott konkrétabb formát. A készülő szótár szócikkeinek kiválasztásánál alapvető forrásmunkaként szolgált a magyar nyelv értelmező szótára (Magyar értelmező szótár 2003), Magay–Országh magyar–angol szótára (Magyar–angol kéziszótár 2000) és a Hessky Regina vezetésével összeállított magyar–német szótár (Magyar–német kéziszótár 2002). A szavak gyakoriságának ellenőrzésére és a kollokációk megtalálására a szerzők az internet keresőprogramjait is használták. Amennyiben az észt nyelvből hiányzik a megfelelő fogalom vagy szó, az ezzel kapcsolatos magyarázat csúcsos zárójelben <...> található. A szótár megkísérel segítséget nyújtani különböző korok magyar nyelvű szövegeinek megértéséhez, beleértve az elavult (különösen a szocializmus időszakában használt) szavakat, valamint bizonyos nyelvjárási szavakat és néprajzi fogalmakat, valamint a hungarikumokat. Például: ávós aj <Ungari julgeolekutöötaja 1948-1956> // Bach-korszak aj Bachi periood (1850–59 Austria siseministri järgi) // ballagás [~t, ~a, ~ok] 1 lonkimine, kõndimine 2 <koolilõpetajate pidulik ringkäik koolis>; ~ napja viimane koolipäev (enne küpsuseksmite algust) // érettségi I ~ bizonyítvány küpsustunnistus; ~ tabló <gümnaasiumi lõpuklassi-pilt, mis pannakse välja poeaknale>; ~ találkozó klassikokkutulek; ~ tételek küpsuseksamiküsimused; ~ vizsga küpsuseksam II [~t, ~je, ~k] pl küpsus-eksamid; ~t tesz küpsuseksameid tegema // ház˙mester 1 majahoidja, majavanem, kojamees 2 kõnek <3 dl veinist ja 2 dl mineraalveest koosnev jook>.

87

TVERGYÁK KLAUDIA KLÁRA

A magyar mint idegen nyelv oktatása migránsoknak

Kulcsszavak: migráns, tananyagok, szabályozás

Előadásomban a mai magyarországi magyarnyelv-oktatás egyik érdekes fejezetét igyekszem bemutatni. Magyarország európai uniós csatlakozása a nyelvoktatás területén is számos jelentős változást hozott; különösen igaz ez a migránsok esetére. A lisszaboni elveknek megfelelően Magyarország kötelezettséget vállalt olyan, a migráns gyermekek beilleszkedését nagyban elősegítő oktatási formák kidolgozására és alkalmazására, melyek a magyar mint idegen nyelv és az anyanyelv oktatására egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek. Ennek első eredményeként 2004 szeptemberében új pedagógiai program lépett életbe, melyet az Oktatási Minisztérium megbízásából fejlesztettek ki.

Számos, menekülteket segítő szervezet és civil kezdeményezés dolgozott ki tananyagokat, melyek átlendíthetik a migránsokat magyarországi életük kezdeti nehéz szakaszán. A migránsok természetesen nem képeznek egyetlen homogén csoportot, eltérő élethelyzeteik következtében eltérő nyelvi igényeik is lehetnek – az oktatócsomagok kidolgozásánál ezeket a tényezőket is figyelembe kell venniük a szerzőknek. Előadásomat néhány tananyag rövid bemutatásával zárom.

UHRIN ERZSÉBET

A szlovák nyelv tanulásának lehetőségei Magyarországon az iskolában és az iskolán kívül

Kulcsszavak: szlovák nyelv,oktatás, iskola-nyelvtanfolyam

A dolgozat a szlovák nyelv tanulásának magyarországi lehetőségeit mutatja be. Áttekinti először röviden az iskolarendszerű oktatás formáit az óvodától a felsőoktatásig. Majd számba veszi és elemzi a szlovák nyelvtanfolyamok által nyújtott lehetőségeket. A szerző külön foglalkozik a kurzusok működési feltételeivel (kezdeményező, fenntartó, finanszírozás, heti óraszám, gyakoriság, csoportlétszám, stb.), a nyelvtanár személyével (végzettség, anyanyelvi-nem anyanyelvi, kor, stb.) és a tartalmi kérdésekkel (a tanfolyam típusa, célja, alkalmazott tankönyvek segédeszközök, eddigi tapasztalatok, eredmények, tendenciák, stb.). Végül a tanfolyamok résztvevőiről közöl részleges kutatási eredményeket (kor, iskolai végzettség, kiemelten a motiváció, cél, stb.) A kutatás fő célkitűzésén kívül arra is keresi a választ, hogy van-e, s ha igen, milyen összefüggés az iskolai és iskolán kívüli szlovák nyelvoktatás között. A tanulmány általános érvényű következtetések megfogalmazásával zárul.

88

VARGA ÁGNES

Géppel fordított szövegek értékelése az internet segítségével

Kulcsszavak: gépi fordítás, értékelés, internet, Bleu módszer, elfogadhatóság

A gépi fordítás értékelésével – különböző módszerekkel és célokkal – rengetegen foglalkoznak. Az előadáson bemutatott vizsgálat egy kísérleti jellegű módszer a géppel fordított szövegek elfogadhatóságának és olvashatóságának megállapítására, tehát azt méri, hogy az adott szöveg mennyire áll közel a (magyar) olvasók írásbeli nyelvhasználatához.

A gépi fordítórendszerek értékelésére széles körben elterjedt az IBM által kifejlesztett Bleu módszer, amely a jelölt gépi fordítást hasonlítja ugyanannak a szövegnek az emberi fordításaihoz, és bekezdésről bekezdésre haladva a hasonlóságot vizsgálja. (Papineni et al. 2002) A most bemutatott értékelési módszer a Bleu módszer ötletén alapul, de csak az alapötlet hasonló, a vizsgálat minden egyéb szempontból eltérő.

Az értékelés lényege az, hogy egy géppel fordított szöveg részeit (n-gramjait) keresi meg az interneten, és a kapott találatok száma alapján értékeli a jelölt szöveget. Az értékelésre egy számítógépes program készült, amely automatikusan keres az interneten, és a matematikai számításokat is elvégzi.

A kísérleti értékelés során a módszer megbízhatóan képes volt a jó, rossz és géppel fordított szövegeket sorba rendezni. (A jó és rossz szöveget az előadáson definiálom.) Az előadáson szintén bemutatom a szövegek szubjektív (emberi) értékelésének eredményét is, valamint azt, hogy ez mennyire vág egybe a gépi értékeléssel.

VARGA LÍDIA

A mozgást jelentő predikátumok tipológiája

Kulcsszavak : mozgás-tér-nyelvtechnológia-lexikális szemantika

Az előadás célja a magyar mozgást jelentő predikátumok általános szemantikai osztályozásának rövid bemutatása. Tipológiánk a mozgás és a tér objektív, valósághű s egyben egyszerű felfogását igyekszik tükrözni. Leírásunkhoz Gaston Gross objektumosztályok (classes d’objets, 1994) elméletét alkalmaztuk, amely ötvözi a lexikális szemantika és a formális nyelvészet elemeit. Azaz a szemantikai jegyeket morfoszintaktikai jellemzők egészítenek ki. Ez utóbbiak nélkülözhetetlenek a természetes nyelvek számítógépes kezeléshez.

A mozgást jelentő predikátumok morfológiai szempontból lehetnek igék, főnévi alapúak és kisebb számban melléknevek. Osztályozásunk olyan fő szemantikai tulajdonságokra épül, mint például a mozgás iránya, célja, módja, a kiindulási illetve az érkezési helye, a szándékosság valamint a mozgás folyamatának egyes aspektuális tulajdonságai.

A jelenleg közel 3000 predikátum-szócikkből álló elektronikus szótárunk könnyen beilleszthető nyelvtechnológiai szoftverekbe. Eredményeink közvetlenül alkalmazhatóak a magyar mint idegen nyelv oktatásában is.

89

VARGA ORSOLYA

Párhuzamos fordítórajzok: Kosztolányi Dezső és Carry van Bruggen nyelv- és fordításszemlélete

Kulcsszavak: nyelvszemlélet, fordításszemlélet, nyelv és kollektivizmus, nyelv és esztétizmus, nyelv és használat

A két író-műfordító, Kosztolányi Dezső (1885-1936) és a holland Carry van Bruggen szinte egy időben éltek, és számos érv kínálkozik nyelvszemléletük és fordításszemléletük összehasonlítására. Fordításaik jelentősége, természete, és mennyisége ugyan eltérő, mégis összeköti őket nyelvszemléletük erőteljes kinyilvánítása, műveikben a nyelvi kérdések határozott jelenléte, valamint nyelvvel és fordítással kapcsolatos publicisztikáik hangsúlyos volta. Carry van Bruggen a holland irodalomtörténet igen érdekes, ám nem minden ellentmondástól mentes alakja, s ugyanezt elmondhatjuk Kosztolányi műfordítói munkásságáról is. A két szerző nyelvről szóló írásai még mai is élénken élnek az irodalmi-nyelvészeti köztudatban, sőt, egyes kijelentéseikről ma is vitatkoznak.

Mindez arra ösztönzött, hogy megvizsgáljam nyelvszemléletük és fordításszemléletük metszéspontjait: hogyan viszonyultak a nyelvműveléshez, az anyanyelvhez, a nyelvi esztétizmushoz, mit gondoltak nyelvről és kollektivizmusról, hogy vélekedtek a fordítás természetéről.

VERMES ALBERT

Deduktív és induktív megoldások a kulturálisan kötött kifejezések fordításában

Kulcsszavak: fordítás, kommunikáció, kontextus, dedukció, indukció

Egy korábbi előadásomban azt vizsgáltam, milyen megoldásokat alkalmaz Nick Hornby Fever Pitch című regényének magyar fordítója a forrásnyelvi és célnyelvi olvasók kognitív környezetének szükségszerű különbségeiből fakadó értelmezési nehézségek kezelésére. E fordítói megoldásokat négy csoportba soroltam, attól függően, hogy az adott kifejezés logikai illetve enciklopédikus tartalmából melyiket őrzi meg a fordítás.

Jelen előadásomban a négy csoport közül az enciklopédikus transzferre fogok koncentrálni, arra az esetre, amikor a fordításban az eredeti kifejezésnek csak a releváns enciklopédikus tartalma illetve egy abból levezethető tartalom marad hozzáférhető a célnyelvi olvasó számára. Előadásomban azt próbálom bemutatni, az egyes fordítói megoldások mögött milyen deduktív illetve induktív következtetési folyamatok feltételezhetők.

90

VINCZE LÁSZLÓ

Nyelv, média és identitás Dél-Tirolban. Egy empirikus kutatás eredményei

Kulcsszavak: kétnyelvűség, nyelvpolitika, média, nyelvi identitás A kétnyelvű közösségek számára a médiumok fontos nyelvhasználati színtér szerepét töltik be. Azoknak, akik mindennapjaikat két nyelv vonzásában élik, mind nyelvi tudatosságukra, mind nyelvi identitásukra komoly befolyással lehet, hogy az egyes médiumokat mennyit, és milyen nyelven használják. A média identitásalakító szerepének vizsgálata ennek ellenére nem igazán keltette fel mostanáig a kutatók figyelmét.

Előadásom keretében egy 2007 szeptemberében dél-tiroli középiskolások körében végzett kutatásom eredményeiről szeretnék beszámolni. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy milyen jellemzői vannak családjaik nyelvhasználatának, mennyit és milyen nyelven használják az egyes médiumokat, illetve milyen nyelvi identitással rendelkeznek.

Az adatok statisztikai elemzése rávilágított: az, hogy a diákok mely nyelven használják a különböző médiumokat, szoros kapcsolatban áll családjaik nyelvhasználati szokásaival (például aki a családban többet használja az olasz nyelvet, TV-t is olaszul néz szívesebben, stb.) és ugyancsak szignifikáns korreláció volt kimutatható a nyelvi identitással kapcsolatos attitűdjeik, valamint a családban használt nyelv illetve médiahasználati szokásaik között.

VITÁNYI BORBÁLA

Magyar szócikkek idegen nyelvű szótárakban

Kulcsszavak: a világ nyelvi képe, jelentéstartomány, szótári hagyomány, összehasonlító szótári elemzés

A magyar szó fogalma a világ nyelvi képében Magyarországra, az ott lakó magyar emberekre, a magyar nyelvre vonatkozik. A magyar szó jelentéstartományába a különböző európai nyelvekben, valamint egy nyelven belül is több alapszó tartozik: fr.: hungaro-, hongrois, magyar; ném.: Hungaro-, Ungarisch, madjarisch.

Előadásom első része időrendben mutatja be azokat az egynyelvű angol, német, francia, orosz szótárakat, melyekben a magyar jelentésű címszó megtalálható. Ezt követően a kétnyelvű, magyar és idegen nyelvű szótárakat tekintem át ugyanilyen szempontból.

Szótári címszóként a magyar Szenczi Molnár Albert: Magyar-latin szótárának megjelenése, 1604 óta ismert a hazai lexikográfiában.

Előadásom második részének jelentéstani rendszerezéséből látható, hogy szótári hagyomány ’a nép nyelve’, ’a népre jellemző, velük kapcsolatos <dolog>’ főnévi és melléknévi jelentések rögzítése a szócikkekben, valamint a magyar szócsalád egyes összetételei is.

Milyen kulturális információkat közölnek a szótárak? Meddig bővíthető a szócikkek példaanyaga? Van-e különbség a magyar és idegen nyelvű valamint idegen nyelvű és magyar kétnyelvű szócikkek jelentésstruktúrája között?

Előadásom a nem számítógépen készült szótárakból veszi anyagát. Nem idejétmúlt ez a XXI. században? Grammatikai, lexikográfiai stb. összehasonlítást kínál az elektronikus szótárak lehetőségeivel.

91

VOGELNÉ TAKÁCS GABRIELLA

Milyen nyelven beszélnek a helyi önkormányzatoknál?

Kulcsszavak: helyi önkormányzatok, külföldi partnerek, interkulturális kommunikáció, nyelvi infrastruktúra,

fordítás-tolmácsolás A legtöbb településnek van vagy vannak külföldi partnerkapcsolatai nemcsak Európában, hanem gyakran Észak-Amerikában vagy Ázsiában is. A kapcsolatfelvételhez és –fenntartáshoz általában elengedhetetlen valamilyen idegen nyelv használata. Gyakran a különböző beruházások kivitelezése, befektetések koordinálása során is idegen nyelven kell tárgyalniuk az önkormányzati szakembereknek. Kik és hogyan kommunikálnak a nem magyar anyanyelvű partnerekkel? Mit tudnak az önkormányzati szakemberek saját maguk elintézni, ill. mikor és milyen tolmácsolási, fordítói segítséget vesznek igénybe?

Komárom-Esztergom megye néhány településének és megyei önkormányzatának példáján azt vizsgálom dolgozatomban, hogy megvan-e a megfelelő nyelvi infrastruktúrája az önkormányzatoknak, s hogyan használják ezt nemzetközi kapcsolataikban? Ugyanakkor nagyon sok magyarországi településen él vagy élnek nemzeti kisebbségek, némelyikük saját kisebbségi önkormányzattal is rendelkezik. Használják-e kisebbségi nyelvüket az önkormányzati ügyintézésben? Bekapcsolódnak-e ők is a település, az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiba?

W. SOMOGYI JUDIT

Állatneveket tartalmazó propozicionális frazémák a magyarban és az olaszban

Kulcsszavak: propozicionális frazéma, háziállat, szó szerinti jelentés, funkcionális jelentés, strukturális

jellemzők

Az előadás olyan, magyar és olasz nyelvű szólások, szóláshasonlatok, helyzetmondatok és közmondások tartalmi és formai vizsgálatának eredményeit ismerteti, amelyekben háziállatok neve fordul elő. A konkrét vizsgálat korpuszát a frazémákban tematikus szereppel is bíró kutya (ol. cane) és macska (ol. gatto) neveket, valamint ezek szinonímáit vagy variánsait (pl.: ol. gatta) tartalmazó egységek alkotják.

Az egyezések – hasonlóságok – eltérések hármas skálája mentén végzett tartalmi összevetés többek között kitér arra, hogy: a) milyen kapcsolat mutatható ki a frazéma (mint mondat) konkrét (szó szerinti) jelentése értelmezése (funkcionális jelentés) között a két nyelv mondatértékű frazémáiban; b), az adott háziállatnak a magyarban és az olaszban milyen jellemzők tulajdoníthatók a vizsgált egységek funkcionális jelentése alapján; c) előfordulnak-e, és ha igen, milyen szinoním párok és/vagy más állatszereplők.

A formai elemzés a tartalmi vizsgálathoz hasonló módszer segítségével bemutatja a vizsgálatba vont magyar és olasz propozicionális szókapcsolatok strukturális sajátosságait, jellemző szerkesztési módját, a mondatokban előforduló időviszonyokat, a predikátumok főbb tulajdonságait.

92

WALLENDUMS TÜNDE

Magyarok, olasz szemmel

Kulcsszavak: közmondások, szólások, sztereotípiák, olasz nyelv

Az elmúlt években megjelent számos nyelvi és irodalmi CD romnak (hypertexteknek és a hozzájuk tartozó keresőknek) köszönhetően ma már gyakorlatilag bármely nyelv vonatkozásában elegendő néhány kattintás, hogy rátaláljunk valamely másik nyelvet, ill. annak beszélőit érintő általánosságokra, sztereotípiákra.

Az előadás során alapvetően két ilyen jellegű gyűjtemény, a LIZ – Letteratura Italiana Zanichelli (Stoppelli P – Picchi E., Zanichelli, 1998) és Il grande dizionario dei proverbi italiani (Guazzotti P. – Oddera M. F., Zanichelli, 2007), valamint a világhálón szabadon hozzáférhető hasonló adatbázisok alapján az olasz szólásokban, közmondásokban megjelenő, ill. az olasz irodalomban előforduló magyar, azaz ungherese, ill. magiaro szavakat tartalmazó kifejezéseket szeretném bemutatni és rendszerezni.

Az olasz nyelvben megjelenő magyarságkép feldolgozása, a történelmi sztereotípiák és az utóbbi években keletkezett fordulatok összevetése gyakorlati haszonnal is járhat, elősegítheti a hatékonyabb ország-marketinget.

WARTA VILMOS

A munkaerő-mobilitás nyelvi vonatkozásai az egészségügyben

Kulcsszavak: munkaerő-mobilitás, orvosi és egészségtudományi szaknyelv, szaknyelvoktatás, szaknyelvvizsgáztatás, nemzetközi standardizálás

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása jelentősen átrendezte a magyarországi munkaerő-mobilitás térképét. Egyfelől a korábbinál lényegesen többen vállalnak munkát külföldön, másfelől érezhetően megnövekedett a külföldiek beáramlása a hazai munkaerőpiacra. Mindkét folyamatnak komoly szaknyelvoktatás- és szaknyelvvizsgáztatás-politikai aspektusai vannak. Jelen közlemény célja bemutatni az angol és a magyar orvosi és egészségügyi szaknyelv egységes irányelveken alapuló oktatásának és vizsgáztatásának szükségszerűségét. Kiemelésre kerül, hogy mind az angol, mind a magyar orvosi és egészségtudományi szaknyelv oktatásának kommunikáció-központúnak és szaknyelvi műfajspecifikusnak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználók a szaknyelvet saját céljaikra, a munkavállalás eszközeként tudják felhasználni. A közlemény kulcsfontosságúnak tartja, hogy létrjejöjjön egy nemzetközileg elfogadott mérési elveken alapuló szaknyelvi vizsgarendszer, amely megbízható képet tud adni mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak arról, hogy az alkalmazott szaknyelvi háttere megfelelő-e az állás betöltéséhez. A közlemény nemzetközi összefogásra buzdít egységes, nemzetközileg elfogadott irányelvek kialakítására az egészségügyi és orvosi szaknyelvoktatás illetve vizsgáztatás területén.

93

ZÁDROVICH BERNADETT

A Nyugat-Magyarországon élő horvátok magyar nyelvhasználatának sajátosságai

Kulcsszavak: magyarországi horvátok, magyar nyelvhasználat, kroatizmusok, nyelvi kontaktusok

Az előadásomban szereplő nyelvhasználati sajátosságokat olyan nyugat-magyarországi településeken gyűjtöttem, melyekben a lakosság többsége horvát anyanyelvű. Nevezetesen a Vas megyei Szentpéterfán (Petrovo Selo), Horvátlövőn (Hrvatske Šice), Felsőcsatáron (Gornji Čatar), Nardán (Narda), Horvátzsidányban (Hrvatski Židan), és Peresznyén (Prisika), a Győr-Moson- Sopron megyei Undon (Unda), Kópházán (Koljnof), Bezenyén, Kimlén (Kemlja), Fertőhomokon (Umok), valamint Hidegségen (Vedešin). E népcsoport zöme ugyan az ausztriai Burgenlandban él, de egységes nyelvi és kulturális tömböt képez a nyugati határszélen élő magyarországi horvátokkal, valamint a Szlovákia, Csehország és Románia 3-3 településén élő horvátsággal.

Az óhazából elköltözött horvátok magukkal hozták nyelvüket új otthonaikba. Így a különböző etnikumok kapcsolatának szükségszerű következménye lett a különböző nyelvek kapcsolata. A mindennapos élet normális kívánalma volt, hogy az új hazában megtelepedett horvátok egynél több nyelvet beszéljenek: egyet otthon, egy másikat a kereskedelemben, esetleg egy következőt a társadalmi vagy politikai szervezetekkel való érintkezés során. Így a mai gradistyei horvátok elődeit a két- és többnyelvűség jellemezte. Előadásomban a horvátok magyar nyelvhasználatának két fő jellegzetességét mutatom be. Egyrészt igen erős a földrajzi fekvésből adódó idegen nyelv hatása, másrészt tapasztalható a „tiszta” magyar köznyelv használata. Az őslakosság magyar nyelvjárási elemeket nem használ, hiszen a magyar nyelvet óvónőiktől, tanítóiktól és papjaiktól tanulták. Pontosan meghatározható a magyar beszéd alapján, ki az, aki más magyar településről költözött ezekre a településekre, s kik azok, akik az őslakossághoz tartoznak.

ZOLNIEREK LIDIA

A magyar nyelv és irodalom tanítása a Jagelló Egyetemen

Kulcsszavak: magyar tanszék, hallgatók alapismeretei, tankönyvek, szakdolgozati témacsoportok, nyelv mint

kommunikációs eszköz

Bevezetésként bemutatom a Jagelló Egyetem Filológiai Tanszékének rövid történetét. Tájékoztatok a tanszék jelenlegi állapotáról. Ismertetem a tanrend tartalmát, valamint az évek során végrehajtott módosításait. Felsorolom a lektoraink által használt tananyagot. Bemutatom, hogyan tanítjuk idegen nyelvként a magyart, mi a lektorátus feladata. Szóba hozom a külföldi egyetemi magyartanítás gondjait. Válaszolni próbálok néhány módszertani kérdésre is.

Nem hagyhattam figyelmen kívül a hallgatóink érdeklődési körét. Először meg akartam ismerni, milyen hungarológiai ismeretekkel indulnak az érettségizettek egyetemre való beiratkozásukkor. E céljából átvizsgáltam a középiskolásoknak szánt tankönyveket, amelyek a magyar történelmet, irodalmat és kultúrát hivatottak bemutatni. Végül átnéztem a szakdolgozatokat, témák szerint csoportosítottam. Így be tudom mutatni, hogyan növekszik az érdeklődés a magyar nyelv, irodalom és kultúra iránt. Arra a kérdésre próbáltam válaszolni, hogy meg vannak-e elégedve a hallgatók a magyar nyelvkönyvek tartalmával. A hallgatók érdekében egy felmérést végeztem, amely azt mutatja, hogy az ajánlott nyelvkönyvek közül melyiket választják

94

szívesen és miért. A referátum végén hangsúlyoztam, hogy a hallgatóink számára a magyar nyelv mint kommunikációs eszköz elsajátítása fontos a gyakorlati élet szempontjából.

ZSEMLYEI BORBÁLA

Kicsinyítő képzős származékok az Erdélyi magyar szótörténeti tárban

Kulcsfogalmak: Erdélyi magyar szótörténeti tár, szerkesztési elv, szófajtartó képző, kicsinyítő képzős

származék, lexikalizálódott származékok

Az Erdélyi magyar szótörténeti tár (SzT.) sajátos lexikográfiai munka, ugyanis az egyes – XVI–XIX. századok közti időszakból származó – címszavaknak nemcsak jelentését, valamint első előfordulásuknak pontos idejét adja meg, hanem eredeti szövegkörnyezetükben közli őket, sőt „azzal a célkitűzéssel, hogy az erdélyi magyar nyelvű régiség szókincsét mentől teljesebben mutassa be, a gyűjtő (...) a levéltári darabokból a tőszavakon és az összetett szavakon kívül a szeme elé kerülő összes képzett, sőt nemegyszer más toldalékkal (raggal, jellel) ellátott szavakat is kijegyzett címszóként a cédulákra” (Szabó T. 1975: 13.).

E szerkesztési elvnek értelmében a kicsinyítő képzős származékok mind külön címszóként szerepelnek. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a SzT.-ban címszóként kiemelt alapszó+DIM származékok közül melyek azok, amelyeknek jelentése a kicsinyítő képző definíciója szerint kompozicionális ’kis, kicsi + alapszó’, és melyek azok, amelyekben felismerhető ugyan az alapszó+DIM szerkezet, de a jelentés nem adható meg az előbbi képlet szerint.

95

i. szekciÓ nyelvpolitika, nyelvi tervezÉs, … · 14:00 – 14:30 budai lászló a magyar nyelv...

Documents