I

Vasárnap, 1976. október 31.

Megkezdődött a Magyar-Szovjet Baráti Társaság VI. országos

< értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.)

pünk döntő többsége megérti, helyesli, támogatja pártunk politikáját a magyar és a szovjet nép barátságának szo-rosabbra fűzésében. A moz-galom ereje abban van, hogy

Nagy Mária:

a Magyar Szocialista Mun-káspárt következetes, interna-cionalista, hazafias érdekein-ket szolgáló programjának végrehajtásán, politikájának érvényre juttatásén fárado-zunk.

Fontos tömegpotitihai munka a tagcsoportokban

Szeged mezőgazdaságának fejlődése

Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az országos elnök-ség írásos jelentéséhez fű-zött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: a magyar és a szovjet nép történelmi múltban gyökerező barátsá-gának szüntelen erősítése nemzeti ügyünk volt és ma-rad. Ez a barátság záloga békés jelenünknek, alkotó hétköznapjainknak, szocia-lista jövőnknek. Emlékezte-tett arra, hogy 1971. novem-berében, amikor a társaság legutóbbi országos értekezle-tét tartotta — még csak ki-alakulóban volt a mozgalom mai formája, s ú j munka-módszerei. Az azóta eltelt öt év tapasztalatai egyértel-műen a kitűzött célok, a tag-csoport munkaformára való áttérés helyességét bizonyí-tották. Tovább növekedett, megszilárdult a mozgalom tömegbázisa, emelkedett a tagcsoportok száma, javult a munka tartalma. A Nagy Októberi Szocialista Forra-dalom közelgő évfordulója alkalmából újonnan felvett tagcsoportokat is figyelembe véve, jelenleg 1297 kollektí-va — az öt évvel ezelőttinek több mint háromszorosa tevékenykedik a mozgalom-ban. Biztos támaszai a ma-gyar—szovjet barátság ápo-lásáért folytatott munkának a munkások, szocialista bri-gádtagok. A tagcsoportok 50 százaléka ipari üzem; egy-ötöde mezőgazdasági munka-hely, s ennek jelentőségét növeli, hogy tevékenységük hatása fokozatosan kiterjed a községek és járások egé-szére. Az ifjúság internacio-nalista szellemű nevelése szempontjából fontos tény, hogy 256 tagcsoport külön-böző szintű oktatási intéz-ményt képvisel.

Óvári Miklós:

Elmondhatjuk — hangsú-lyozta a főtitkár —, hogy napjainkra az MSZBT olyan tömegmozgalommá fejlődött, amely — az állami és tö-megszervezetekkel, mozgal-makkal együtt —tevékenyen és hatékonyan részt vesz pártunk politikai céljainak megvalósításában, a közvéle-mény tájékoztatásában, a dolgozók szocialista tudatá-nak formálásában, minde-nekelőtt a magyar—szovjet barátság elmélyítésében.

Agitációs és propaganda-munkánk hatékonyságát el-sősorban a szocialista tudat kedvező alakulásában mér-hetjük le, de nem vitás: ilyen irányú tevékenységün-ket a jövőben tervszerűbben és korszerűbben kell végez-nünk — mondotta.

Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekint-het vissza, tág lehetőségeket kínál mindazoknak, akik tenni akarnak nemes cél-jaink megvalósításáért. Nemcsak az évtizedes ha-gyományokat kell őrizni, ha-nem tovább kell lépnünk és ebben szükség van minden kezdeményezésre, alkotó erő-re, amely egyben a barátsá-gért folytatott munka, a mozgalom továbbfejlesztését, gazdagítását szolgálja — hangoztatta a főtitkár.

Ezután megkezdődött a vita az országos elnökség írásos beszámolója, valamint a főtitkár szóbeli kiegészítő-je felett. A vitában felszó-lalt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá-gának tagja, a Központi Bi-zottság titkára. Felszólalt a nap folyamán dr. Kulka Fri-gyes szegedi egyetem tanár, megyénk küldötte is.

Politikánk sarkalatos elve a két nép barátságának ápolása

A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete eredményes munkáról, sike-res öt esztendőről adhat szá-mot — mondotta Óvári Mik-lós bevezetőben. — Minden jelenlevő azzal a jó érzéssel vehet részt a tanácskozáson, hogy eredményes, hasznos munkát végzett, jó ügyet szolgált, hozzájárult a ma-gyar—szovjet barátság erő-södéséhez, s ezzel egyaránt segítette a béke és a szocia-lizmus erősödésének ügyét, s hazánk és népünk legsajá-tabb érdekeit.

A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége tehát szervesen illeszkedik a párt, a kormány politikájához, melynek egyik sarkalatos el-ve a magyar—szovjet barát-sága polása és erősítése.

Óvári Miklós ezután rész-letesen szólt a két nép ba-rátságának mély történelmi gyökereiről, s arról, hogy e barátságnak ú j korszaka kez-dődött 1944—45 fordulóján. A szovjet hadsereg felszabadító harcai lehetővé tették, hogy népünk ismét saját kezébe vegye sorsa irányítását. S ahogy élni tudtunk ezzel a lehetőséggel, ahogy előbbre jutottunk a szocializmus épí-téseben, úgy újul t meg, bő-vült ki a szövetség és az együttműködés a Szovjet-unióval.

Hazánk számára különösen fontos a gazdasági együttmű-ködés, mert nyersanyagban szegény ország lévén, s gaz-dasági strutúránk miatt is nemzetközi gazdasági kapcso-lataink alakulása nagymér-tékben meghatározza fejlődé-sünket. Ebből a szempontból is nagy jelentőségűnek tar t -juk a Szovjetunió tizedik öt-éves tervét, amely nemcsak a Szovjetunió előrehaladását biztosítja a kommunizmus felé, hanem egyben szilárd és növekvő hátteret is teremt a Szovjetunió és a szocialista országok közötti munkameg-osztás fejlődéséhez, a KGST keretében megvalósuló gazda-sági integrációhoz.

Népeink barátságában és együttműködésében kiemel-kedő szerepe van a világ bé-kéjéért és biztonságáért a többi szocialista országgal együtt vállalt közös felelőssé-günknek. A Varsói Szerződés keretében megvalósuló együttműködés népünk béké-jének, biztonságának, füg-getlenségének megbízható tá-masza

Az SZKP XXIV. kongresz-szusán meghirdetett béke-program, amit a XXV. kong-resszus továbbfejlesztett, s az SZKP Központi Bizottsá-gának legutóbbi ülésén Brezsnyev elvtárs beszéde is-mételten megerősített és szá-

mos kérdésben konkretizált, népünk teljes egyetértésével és támogatásával találkozik.

A magyar és a szovjet nép kapcsolatának erősödését az élet minden területén első-sorban az teszi lehetővé, hogy a két ország vezető párt já-nak, a Szovjetunió Kommu-nista Pár t jának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a politikája azonos elveken nyugszik, azonosak népeink aLapvető érdekei, s azonosak céljai.

A továbbiakban megállapí-totta: A Szovjetunióval való mélyen baráti, internaciona-lista viszonyuk fontos meg-nyilvánulása kulturális együttműködésünk is, amely mind mértékét,' mind pedig jellegét, úgyszintén bizalmi légkörét tekintve, megfelel általános, kapcsolatainknak, szerves része azoknak.

Dr. Kulka Frigyes:

Gyümölcsöző tudományos kapcsolatok

Dr. Kulka Frigyes, a Sze-gedi Orvostudományi Egye-tem rektorhelyettese Csong-rád megye 41 tagcsoportjá-nak üdvözletét tolmácsolta az országos értekezleten. Be-vezetőben arról beszélt, hogy október a jubileumi ünnep-ségek hónapja, szűkebb hazá-jában is, emlékezés arra, hogy 1944 októberében — amikor az ország nagy ré-szén még háború pusztított — a Dél-Alföld nagy részét a Vörös Hadsereg már felsza-badította. Hálával emlékez-nek erre ebben az időben a tagcsoportok is.

Beszámolt arról, hogy Odessza területtel évek óta gyümölcsöző testvérvárosi és megyei kapcsolat van. Túlnő a kapcsolatok határain is a tudományos kutatók, a felső-oktatás intézményeinek a szovjet társintézményekkel kialakított rendszeres' együtt-működésének jelentősége.

Hangsúlyozta: a jövőben nagyobb gondot kell fordíta-ni a személyes élményt nyújtó közvetlen találkozók, szakmai eszmecserék szaporí-tására.

Az egészségügy területén — a testvéregyetemi kapcso-latokon, a hallgatók kölcsö-nös látogatásán túl — tar-talmas államközi megállapo-dás biztosítja az együttműkö-dés kiteljesítését. Ebben nagy szerepe van Petrovszkij professzornak — mondotta a hozzászóló —, aki huszonöt évvel ezelőtt két éven át ta-nított a budapesti egyetemen, s napjainkban a Szovjetunió egészségügyi minisztere. Az ilyen kiváló, a tartalmas munkakapcsolatok kialakí-tását szívügyének tekintő egyéniségek sokat lendítenek a barátsági munka tovább-fejlesztésén — mondotta dr. Kulka Frigyes.

* Az országos értekezlet ma

folytatja munkáját .

Szeged határában — túllépve a közigazga-tási területet — nyolc

termelőszövetkezet több mint 27 ezer hektár földön gaz-dálkodik. Ezek a mezőgaz-dasági üzemek, hasonlóan az iparhoz, elkészítették V. öt-éves terveiket. A tervkészí-tést, a tervben megfogalma-zott feladatokat számos té-nyező befolyásolta. Kiemelést érdemel a pártkongresszus határozata, valamint a me-gyei és a városi pártbizottsá-gok gazdaságpolitikai állás-foglalása. Az utóbbiak konk-rétan megfogalmazták a ter-melés fejlesztésének irá-nyát, különös tekintettel a helyi ellátásra, és a népgaz-dasági igényekre. A szövet-kezetek sajátosságait, lehető-ségeit figyelembe véve, az állami szabályozós hatását mérlegelve készültek el a középtávú tervek. Kiindulá-si alap volt a IV. ötéves terv eredményei, a megvaló-sított beruházások és fejlesz-tések.

Érdemes megvizsgálni, hogy mezőgazdasági üzeme-ink terveiben hogyan reali-zálódnak a gazdaságpolitikai célok, hogyan fejlődik a ter-melés.

Nézzük először a növény-termesztést. A búza, kukori-ca, fűszerpaprika lesz a legfontosabb növény a jövő-ben is. Az összesített tervek 1980-ig búzából mintegy 70 —75 százalékkal, kukoricá-ból 60—65 százalékkal irá-nyoznak elő nagyobb ter-mést, mint amennyi a IV. ötéves terv átlaga volt. Mindezt úgy kívánják elér-ni, hogy az említett növé-nyek vetésterülete átlagosan alig változik. Ezért búzából hektáronként 45, kukoricából 60 mázsánál magasabb átlag-termésre lesz szükség. A többlettermelés alapja: kor-szerű agrotechnika bevezeté-se, ú j f a j t ák termelésbe ál-lítása, a kutatási eredmé-nyek széles körű és gyors alkalmazása. Hasonlóan te-hát az ipari termeléshez, a mezőgazdaságban is az in-tenzív fejlesztés került elő-térbe. A növénytermesztés hatékonyságát számos esz-közfelhasználóssal kívánják elérni szövetkezeteink. Ki-emelést érdemel a föld — mint az egyik legfontosabb termelési tényező — célsze-rű használata. A talajerő tervszerű és megalapozott pótlása. Ennek érdekében gyorsan növekszik a szerves és műtrágya felhasználása. Ezt a folyamatot jól segíti majd az agrokémiai centrum, melynek létrehozása is sze-repel a tervekben. A tervek megvalósítását, a növény-termesztés technológiai szín-vonalának emelését, és vele a hozamok gyors növelését, a termelési rendszerek elterje-dése is jól segíti. Ennek lé-nyege a munkafolyamatok teljes gépesítése, a termelés pontos technológiája, minősé-gi vetőmagok alkalmazása stb.

Á betű szegedi ünnepén

A szegedi nyomdászat szü-letésének 175. évfordulója al-kalmából tartott rendezvény-sorozat tegnap, szombaton folytatódott. Délelőtt a Tech-nika Házában tudományos ülésszak keretében több elő-adás hangzott el a betű sze-gedi történelmének fontos időszakairól. Először Tóth Béla író, a Somogyi-könyv-tár igazgatója ismertette A város és nyomdái című elő-adásában az 1801-től 1944-ig tartó periódust, majd dr.

Gaál Endre egyetemi docens beszélt a szegedi nyomdai munkások mozgalmáról. Vé-gül a felszabadulás utáni év-tizedek fejlődését Erményi Lajos, a Szegedi Nyomda mű-szaki vezetője mutatta be a nagy számú hallgatóságnak.

Délután egy órakor a Köz-művelődési Palota kupola-csarnokában kiállítás nyílt a szegedi nyomdászat múltjá-ról és termékeiből, amelyet Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese nyitott meg.

A rendszerben termesztett kukorica részaránya a jelen-legi 29 helyet a tervidőszak végére meghaladja az 50 százalékot, a búzáé pedig el-éri majd a 40 százalékot. Ez nagy lépés előre, s gépi be-ruházást is igényel. Az Űj Élet Tsz nagy területen fű -szerpaprika-termeléssel is foglalkozik. Itt is a már el-kezdődött termelési rendszer tökéletesítésével és területi kiterjesztésével növelik a hozamokat, illetve a terme-lés t

A zöldségfélék vetésterü-lete — paradicsom, zöldbor-só, zöldpaprika — 26 száza-lékkal nő. Különösen a Fel-szabadulás, a Tiszatáj és a Móra Ferenc szövetkezetek tervei mutatnak gyors növe-kedést területnagyságban és hozamokban egyaránt. A nö-vénytermelés biztonságát za-var ja a vízrendezés jelenlegi állapota, a nagymértékű bel-vízveszély. Ez főleg a Felsza-badulás, a Tiszatáj és a Ti-sza—Maros-szög területeit érinti, de más szövetkeze-tekben is gondot okoz. A téeszek tervei együttesen több mint 6 ezer hektáron tartalmazzák a vízrendezést, a belvízveszély elhárítását. Másrészt több mint ötezer hektárra növelik az öntöz-hető terület nagyságát, ami elsősorban a zöldségfélék és a szálas takarmány termés-hozamainak növelését ered-ményezi.

Az állattenyésztés és a hústermelés továbbfejlesztése is fontos feladat. Szövetke-zeteink már az előző évek-ben bizonyos fokú szakoso-dást értek el, vagyis a Jó-zsef Attila szövetkezetben a szarvasmarha és a juh, a Móra Ferenc közösségében a baromfi, a Felszabadulás Tsz-ben a sertés és a szarvas-marha, a Tisza—Maros-szög szövetkezetben a sertés- és a szarvasmarhatartás, a ba-romfinevelés a meghatározó. A tudatos fejlesztés mellett a helyi lehetőség, a meglevő szakismeret és bizonyos fo-kig az örökölt hagyomány tette ezt lehetővé. A tervek alapján ez a szakosodási fo-lyamat tovább erősödik, s így lehetőség adódik a szak-ismeret és a meglevő állat-férőhelyek jó kihasználására.

A szarvasmarha-állomány 10—12, a tehénállomány 23 —25 százalékkal nő, és hatá-sára növekszik a tejtermelés is. Az egy tehénre eső átla-gos tejhozam jelenleg sajnos, alacsony, s a tervidőszak vé-gére sem haladja meg az évi háromezer litert, ami köze-pes eredménynek tekinthe-tő. Az átlagnál 20—25 szá-zalékkal jobb azonban a te j-termelési eredménye a Fel-szabadulás Tsz-nek, s a ter-vek szerint ezt az előnyt meg is tar t ja . A sertésállo-mány 36—38 százalékkal nö-vekszik, s a tervidőszak vé-gére az évi 18 ezerről 26— 28 ezerre gyarapodik. A juhállomány 35—40 százalék-kal lesz nagyobb a tervidő-szak végén.

A Tisza—Maros-szög, az Üj Élet és a Móra Fe-renc szövetkezetekben

eddig is jelentős volt a ba-romfinevelés. Most az állo-mány 63 százalékkal, a to-jástermelés 75—80 százalék-kal fog növekedni. Vágóba-romfiból 30 százalékkal pro-dukálnak többet a tervidő-szak végére, ami azt jelenti, hogy a baromfitörzs-állo-mány 110 ezer darabra nő. A tojás termelés 1980-ban meghaladja az évi 18 mil-lió darabot, a vágóbaromfi-termelés pedig az évi másfél ezer tonnát. Elkészül a Fel-szabadulás szövetkezet 572 hektáros halastava. Az állat-tenyésztés alapja a húster-melésnek, a szövetkezeti fel-dolgozásnak, és helyi értéke-sítésnek. A tenyésztés növe-

kedő számai azt is kifejezik, hogy szövetkezeteink növe-lik kínálatukat a szegedi pi-acon. Tervük beilleszkedik a várospolitika általános prog-ramjába.

- A mezőgazdasági üzemek két oldalról alapozzák meg a jelentós termelésnöveke-dést. Egyrészt munkaerő-oldalról. Szó sincs, a nem is lehet létszámnövekedés-ről, sőt a tervek egyszázalé-kos létszámcsökkenést irá-nyoznak elő. A valóságban azonban ennél nagyobb lesz a csökkenés. A megoldás: a dolgozók szakmai ismeretei-nek bővítését tervezik. Tan-folyamokat szerveznek, ösz-töndíjakat alapítanak, és hasznainak a szakmunkás-képzésére. Gyors ütemben növelik a jól képzett felsö-és középfokú végzettséggel x-endelkező szakemberek szá-mát. A felsőfokú végzet tsé get igénylő munkahelyek száma 150-ről 240-re, a kö-zépfokú végzettséget igény-lő munkahelyek száma je-lenlegi 162-röl 208-ra válto-zik. Ez nagy szellemi erőt koncentrál, és az anyagi ter-melés minden ágazatában ja-vuló gazdasági • eredmény, e vezet. A munkaerő ilyen á -rendeződését a mezőgazdát.: gi üzemekben alkalmazó agrotechnika, s gépesítés, a termelési rendszerek beveze-tése kívánja meg. Másik o>-dalról különböző beruházá-sok alapozzák meg a terme-lés növekedését. A képző-dő szövetkezeti alapot és az állami támogatást gépek, ter-melési géprendszerek, ú j technológiák vásárlására for-dítják. Raktárak, szárítóbe-rendezések létesítése szoro-san kapcsolódik a növény-termesztéshez. A tervidőszak-ban a Tiszatáj, és az Üj Élet Tsz a meglevő húsüzem re-konstrukcióját és bővítését végzi. Ez közvetlenül a hús-termeléshez és a városellá-táshoz kapcsolódik.

^jelentős helyet foglal el I a háztáji termelés is.

Ez a terület a téesz-földek 11 százalékát — mint-egy háromezer hektárt — foglalja magába, s főleg a kézi munka igényes zöldség-félék és a háztáji állatállo-mány számára szükséges ta-karmányszükségleteket ter-melik rajta. Párt- és kor-mányhatározat a háztáji gazdaságok termelésének nö-velését ösztönzi. A termelő-szövetkezetek feladata és kötelessége a termelés segí-tése, s ezt igen helyesen, most, a középtávú tervben is megfogalmazták. A támoga-tás kiterjed: talajművelésre, szállításra, gépi betakarítás-ra, szaktanácsadásra, felvá-sárlásra és értékesítésre. A. háztáji termelés fellendülé-se a lakosság ellátási szín-vonalát javítja, ugyanakkor a munka alapján jogos jöve-delmet s biztosít a tagoknak.

A párt minden szervezeté-nek kötelessége, feladata a tervkészítő munka ismerteté-se, annak folyamatos, politi-kai ellenőrzése, mely lénye-gében magába foglalja a gaz-daságpolitikai célok elfogad-tatását. Tartalmazza az el-készített üzemi tervek minő-sítését, és a végrehajtás fo-lyamatos ellenőrzését. A szö-vetkezeti tervek összhang-ban vannak gazdaságpoliti-kai céljair.kkal. Gj-ors ütemű a termelesnövekedés és az aruki bocsátás. A középtávú terv körvonalazza a fejlődés irányát és ütemét. Az éves operatív tervek készítésénél kell minden évben a válto-zó igényeket és módosuló közgazdasági körülményeket figyelembe venni, és a mun-ka során érvényesíteni.

Dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság

ti tkára

4