információkeresŐ nyelvek ii. - · pdf file3.3.1 az index fogalma,...

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK II.

Pálvölgyi Mihály

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK


Pálvölgyi Mihály

Eger, 2011

Lektorálta:

CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.

ISBN 978-615-5221-03-3

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos

Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben

Vezető: Kérészy László

Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis

tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005


5

Tartalom

1. Bevezetés ....................................................................................................................... 9

1.1 Célkitűzés (kurzusra) ........................................................................................ 9 1.2 A kurzus tartalma .............................................................................................. 9 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................. 10 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 10 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 11

2. A természetes nyelveken alapuló keresőnyelvek...................................................... 12

2.1 Célkitűzések .................................................................................................... 12 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 12 2.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 12

2.3.1 Információkereső nyelvek a szabályozottság szerint .......................... 12 2.3.2 A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek fejlődéstörténete ........ 15 2.3.3. Az uniterm rendszer és a kulcsszórendszerek .......................................... 16 2.3.4. A szabályozás céljai, szintjei, területei ............................................... 19 2.3.5. Példák a szabályozott és szabályozatlan elemek együttélésére ................ 21

2.4 Összefoglalás................................................................................................... 25 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 26

3. Indexelés. Kulcsszóindexek ........................................................................................ 27

3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 27 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 27 3.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 28

3.3.1 Az index fogalma, ismérvei, tipizálási szempontjai ............................ 28 3.3.2 Az indexek típusai ............................................................................... 29 3.3.3 KWIC index ........................................................................................ 32 3.3.4. KWIC index alkalmazások ...................................................................... 34 3.3.5.KWOC index ............................................................................................. 39 3.3.6 Automatikus indexek, internetes keresők ........................................... 41


4. Indexelés: A PRECIS és a Hivatkozási index .......................................................... 43


4.3.1 A PRECIS index alapjai ...................................................................... 44 4.3.2 A PRECIS szintaktikai szabályrendszere, indexelési szabályai .......... 44 4.3.3 A PRECIS összehasonlítása más indexekkel ...................................... 48 4.3.4 A PRECIS alkalmazása, használatának elterjedése ............................ 50 4.3.5 A Hivatkozási index alapjai ................................................................ 52 4.3.6 A hivatkozási indexben való keresés .................................................. 53 4.3.7 A hivatkozási index alkalmazási céljai, példái.................................... 56

4.3.8 A hivatkozási indexek fejlesztési irányai ............................................ 59 4.4 Összefoglalás................................................................................................... 60 4.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 60

5. A tárgyszavazás alapjai 1. .......................................................................................... 61


5.3.1 A tárgyszavak rendszerbe foglalása .................................................... 62 5.3.2 A tárgyszavas keresőnyelvvel szembeni elvárások ............................. 66 5.3.3 Természetes nyelvből szabályozott tárgyszónyelv ............................. 66 5.3.4 A szótani szabályozás területei............................................................ 68 5.3.5 A jelentéstani szabályozás területei .................................................... 69 5.3.6 A tárgyszavak elrendezése .................................................................. 73 5.3.7 Szabályozás elvei és feltételei ............................................................. 73


6. A tárgyszavazás alapjai 2. .......................................................................................... 76


6.3.1 A tárgyszórendszerrel szemben követelmények ................................. 76 6.3.2. A tárgyszókategóriák .......................................................................... 77 6.3.3. A tárgyszavas indexelés és szabályozása ................................................. 80 6.3.4. Tárgyszavak előzetes vagy utólagos egymáshoz rendelése ................ 84 6.3.5. A fejlesztés öt alapkérdése .................................................................. 85


7. Nemzetközi tárgyszórendszerek: LCSH, SWD/RSWK .......................................... 88


7.3.1 A tárgyszórendszer fejlődéstörténete és jellemzői .............................. 89 7.3.2 A tárgyszórendszer részei, tárgyszóalakjai, tárgyszókategóriái .......... 89 7.3.3 A tárgyszókapcsolatok jelölése ........................................................... 91 7.3.4 Tárgyszóindexelési szabályok ............................................................. 94 7.3.5 A tárgyszórendszer fejlesztése ............................................................ 97 7.3.6 A tárgyszavazás fejlesztésének további nemzetközi példái ................ 99

7.4 Összefoglalás................................................................................................. 103 7.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 103

8. Magyar tárgyszórendszerek .................................................................................... 105

8.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 105 8.2 Tartalom ........................................................................................................ 105 8.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 105


7

8.3.1 Az Új Könyvek tárgyszójegyzék kifejlődése, fő ismérvei ................ 105 8.3.2 A tárgyszókategóriák ........................................................................ 110 8.3.3 Az indexelés szabályai ...................................................................... 111 8.3.4 Az UK tárgyszójegyzék és tárgyszavazás étékelése ......................... 112 8.3.5 A Kongresszusi Könyvtár-DEENK tárgyszórendszer fő ismérvei .. 113 8.3.6 További meghatározó fejlesztések .................................................... 116 8.3.7 A tárgyszórendszerek értékelési szempontjai ................................... 118


9. Információs tezauruszok - bevezetés ...................................................................... 121


9.3.1 A tezaurusz helye a szabályozási spektrumban................................. 121 9.3.2 A tezaurusz szabványban meghatározott részei ................................ 124 9.3.3 A fő részt kiegészítő részek............................................................... 127 9.3.4 A tezaurusz értékelése, fejlesztése .................................................... 130


10. Magyarországi tezauruszok. A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz ................. 132


10.3.1 A magyarországi tezaurusz-fejlesztések ........................................... 133 10.3.2 A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz (KTT) .................................. 135 10.3.3 A tezaurusz főrésze ........................................................................... 136 10.3.4 A tezaurusz kiegészítő részei ............................................................ 139 10.3.5 A tezaurusz alkalmazása a MANCI adatbázisban............................. 140 10.3.6 A KTT további alkalmazásai ............................................................ 143


11. Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz. Nemzetközi tezauruszok ................................. 147


11.3.1 Az OSZK tezaurusz/Köztaurusz létrehozása és rendszere ................ 148 11.3.2 A lexikai egységek kategóriák szerinti bemutatása ........................... 149 11.3.3 A tezauruszcikkek és szerkezetük ..................................................... 150 11.3.4 OSZK-tezaurusz/Köztaurusz alkalmazásai ....................................... 152 11.3.5 Nemzetközi tezauruszok ................................................................... 155 11.3.6 ERIC Thesaurus ................................................................................ 156 11.3.7 UNESCO tezaurusz ........................................................................... 156 11.3.8. Magyar fejlesztési eredmények és távlatok ......................................... 159 11.3.9. Nemzetközi távlatok és ösztönzések .................................................... 161


12. Összefoglalás ............................................................................................................. 164

12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása .................................................... 164 12.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 164 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása .......................................... 165

12.3.1 165 12.3.2 A természetes nyelveken alapuló keresőnyelvek .............................. 165 12.3.3 Indexelés. Kulcsszóindexek .............................................................. 166 12.3.4 A PRECIS és a Hivatkozási index .................................................... 166 12.3.5 A tárgyszavazás alapjai 1. ................................................................. 166 12.3.6 A tárgyszavazás alapjai 2. ................................................................. 167 12.3.7 Nemzetközi tárgyszórendszerek: LCSH, SWD/RSWK .................... 167 12.3.8 Magyar tárgyszórendszerek .............................................................. 168 12.3.9 Információs tezauruszok bevezetés ................................................... 168 12.3.10 Magyar tezauruszok. A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz ........... 168 12.3.11 Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz. Nemzetközi tezauruszok .............. 169

12.4 Egyéb ............................................................................................................ 169

13. Kiegészítések ............................................................................................................. 170

13.1 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 170

14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 174

15. Médiaelemek ............................................................................................................. 175

16. Tesztek ....................................................................................................................... 176

16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 176 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 179 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 182 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 186


9

1. BEVEZETÉS

1.1 CÉLKITŰZÉS (KURZUSRA)

A jegyzetünk az Információkereső nyelvek 1. kurzus anyagához kapcsolódik, és épít

annak elsajátított ismereteire. Célunk, hogy segítsük Önt a természetes nyelven alapuló

információkereső nyelvek fogalmi, elvi, módszertani, alkalmazási sajátosságainak megis-

merésében, a tanultak gyakorlati alkalmazásában.

A tananyag egy részben hasonló szerkezetű, nyolc évvel ezelőtt készült jegyzetre épül.

(Pálvölgyi Mihály: Információkereső nyelvek 2.) Annak szerkezeti keretébe dolgoztuk be

az időközben bekövetkezett új fejleményeket, kutatásokat, fejlesztéseket, alkalmazásokat,

annak érdekében, hogy ismeretei naprakészek legyenek.

Mindenekelőtt a természetes nyelven alapuló információkereső nyelvek általános is-

mérveit kell megismernie, a szabályozatlanság/szabályozottság szemszögéből. Ennek is-

meretére építve sajátítsa el egymást követő modulokban a kulcsszavazáson, tárgyi indexe-

lésen, tárgyszavazáson és a tezauruszok alkalmazásán alapuló keresőnyelvek lényegi és

specifikus ismérveit. Ismerje meg azok típusait, jellegzetes alkalmazási példáit. Fontos cél,

hogy fejlessze ki magában a megismert keresőnyelvek gyakorlati alkalmazásához (távlati-

lag esetleg a fejlesztéséhez) szükséges készségeket.

A jegyzet moduláris felépítésű, a tananyagot úgy osztottuk fel, hogy az egyes kereső-

nyelv-típusok elméleti, módszertani alapismereteinek megismerése mellett az azokra épülő

konkrét keresőrendszerek működésébe is betekintést nyerjen, hogy a gyakorlatban alkal-

mazni tudja azokat. Az egyes leckéket úgy méreteztük, hogy képes legyen egyenletes tem-

póban haladni.

1.2 A KURZUS TARTALMA

1. Bevezetés

2. A természetes nyelveken alapuló keresőnyelvek

3. Indexelés. Kulcsszóindexek.

4. Indexelés. A PRECIS és a Hivatkozási index.

5. A tárgyszavazás alapjai 1.


7. Nemzetközi tárgyszórendszerek: LCSH, SWD/RSWK

8. Magyar tárgyszórendszerek és fejlesztések

9. Információs tezauruszok – bevezetés

10. Magyar tezauruszok. A Könyvtári és Tájékoztatási Tezaurusz

11. Az OSZK Tezaurusz/Köztaurusz. Nemzetközi tezauruszok.


1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE

A bevezetést követően, a modulárisan felépített tananyag 2. leckéjében a szabályozat-

lanság/szabályozottság spektrumból kiindulva megismeri a természetes nyelven alapuló

keresőnyelvek fő típusait, azok ismérveit, fejlődéstörténetét és alkalmazásait.

Az indexelés modul (3-4 lecke) először (a 3. leckében) az indexelés fogalmába, értel-

mezéseibe, majd típusaiba vezet be, melyet közvetlenül követ a részben automatizált

kulcsszavas indexekkel (KWIC-index, KWOC-index), azok ismérveivel, készítésük és

használatuk módszereivel, való ismerkedés, miközben értékeljük előnyös és hátrányos

ismérveiket.

A 4. leckében előbb a PRECIS-indexet ismeri meg, annak lényegét, az eredeti szövegek

szövegösszefüggéseinek az indextételben a természetes nyelvi mondatokra emlékeztető

ábrázolását. A hivatkozási index készítésének lényege, hogy elsősorban bibliográfiai esz-

közökkel nyomon kövesse, hogy a minőségi tudományos és szakmai publikációkban ho-

gyan alakul a korábban megjelent kiadványokra való hivatkozás. Az erre épül indexrend-

szer révén megítélhető a szerzők tudományos publikációs tevékenysége, követhetővé

válnak az egyes tudományterületek fejlesztési, fejlődési irányai.

A tárgyszavazási modul (5–8. lecke) első két leckéje (az 5–6. lecke) abban segíti Önt,

hogy világosan lássa a szabályozott tárgyszónyelvvel szembeni követelményeket, létreho-

zásuk, fejlesztésük elméleti-módszertani tudnivalóit. A 7. leckében a világszabványnak

számító Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszerét, tárgyszavazási szabályait, illetve vi-

lágméretű alkalmazásait, fejlesztési módszereit ismeri meg. A 8. leckében a magyar általá-

nos tárgyszórendszerek szabályozási megoldásairól kap részletes áttekintést (Új Könyvek

tárgyszójegyzék, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár kétnyelvű (angol-

magyar) tárgyszórendszere, tárgyszó-rendszerfejlesztési kérdések).

A tezaurusz modul (9–11) első leckéjében először a tezaurusz fogalmát, összetevőit (fő-

rész, kiegészítő részek), a kapcsolatok ábrázolásának módjait ismeri meg, majd a tezaurusz

készítésének, szerkesztésének elméleti, módszertani tudnivalóit.

A 10. leckében először a magyarországi tezauruszok fejlődéstörténetéről, a jelenleg épí-

tett tezauruszokról, majd az 1976 óta élő Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz fejlesztésé-

ről, szerkezetéről, kapcsolatjelölési módjairól, alkalmazásairól.

A 11. leckében a legjelentősebb magyar tezaurusszal, az OSZK-tezaurusz/Köz-

taurusszal kapcsolatos tudnivalókat sajátítja el (szerkesztés, fogalmi kapcsolatok), majd az

alkalmazásokba nyer betekintést. A nemzetközi webes tezauruszok közül az ERIC-

tezauruszt, illetve az UNESCO tezauruszt ismeri meg közelebbről (szerkezetük, keresési

alkalmazásaik). A lecke végén a tezaurusz és más információkereső nyelvek és rendszerek

együttes elektronikus alkalmazási példáit, jövőbeli fejlesztési lehetőségeit tekintjük át.

1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

I. Ismeretek fejlesztése A természetes nyelven alapuló információkereső nyelvek (IKNY-ek, továbbiakban ke-

resőnyelvek) típusai a szabályozottság/szabályozatlanság spektrum szerint.

Az egyes típusok (szabadszavas, kulcsszavas, tárgyszavas, deszkriptoros) jellemzői, al-

típusai, fejlesztése, alkalmazása.


11

Képességek fejlesztése – az IKNY-ek egységes elvek szerinti elemzésének és haszná-

latának képessége (pl. újdonságfeltárás, a szövegösszefüggéseket megőrző indexelés ké-

pessége, a fejlesztési összefüggések feltárásának képessége).

Készségek, jártasságok fejlesztése – a kurzus során megismert IKNY-ek szerinti tár-

gyi feltárásban jártasság szerzése, a keresési készség fejlesztése.

Információfeltárási szerepkörök differenciált megismerése, szemlélete, értékelése–

az egyes IKNY-ek előnyeire építve, különböző megoldások együttes alkalmazása a feltárás

mélységi szintjein, az újító, fejlesztő szerepekkel való azonosulás.

Énkép, önkép, önértékelés fejlesztése – a fentiek alapján nagyobb magabiztosság, ön-

bizalom kialakítása a tárgyi feltárásban, majd a keresésben.

Személyiségvonások tudatos fejlesztése -, különös tekintettel a sokszínű, sokrétű feltá-

rás és keresés követelményeire (céltudatosság, kreativitás, adaptivitás, összpontosító ké-

pesség, rendezettség, kreativitás, csapatmunka)

Motiváltság - az információfeltárás és keresés a legizgalmasabb, legnagyobb kihívást

jelentő tevékenységek közé tartozik, s ebben a félévben is végig ezekhez kapcsolódó elmé-

leti-módszertani és alkalmazási ismereteket sajátíthat el.

1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK

Az Információkereső nyelvek tantárgy 2. féléve a természetes nyelvre épülő kereső-

nyelvekre összpontosít. Fontos, hogy a természetes nyelv adta lehetőségeket és korlátokat

világosan és pontosan lássa. Csak a tisztánlátásra épülhetnek az ésszerű alkalmazások.

Ehhez szükséges a vizsgált IKNY-modellek áttekintése, elemeik és az összefüggéseik

feltárása, majd az adott modellre jellemző műveletek és típusok megismerése. A leckéket

összefoglalás, ellenőrző kérdések és tesztkérdések zárják.

A megadott hiperhivatkozások követése felfedezésre ad lehetőséget, a hivatkozott szö-

vegekben érdekes, hasznos ismeretekre tehet szert, konkrét eseteket ismerhet meg.

A kurzus a természetes nyelvekre épülő IKNY-ekre összpontosít, ami első hallásra

megkönnyíti az elsajátítást. Ennek ellenére sajátos kihívást jelent a szabályozatlan kereső-

nyelvek, a kulcsszavak adta lehetőségek kihasználása, a szöveges ismertetés különböző

formáinak (annotáció, referálás) művelése.

A szabályozott IKNY-ek használata rendszerszemléletet, szabálykövetést, figyelmet,

gondosságot, pontosságot igényel. A keresőrendszer akkor lehet hatékony, ha az elemei

megfelelően kapcsolódnak egymással. A kurzus végén elengedhetetlen az elért eredmé-

nyek értékelése, a megtapasztalt problémák, a további teendők számbavétele. Legyünk

nyitottak az IKNY-ek közös alkalmazására és fejlesztésére!

Kapcsolódó tantárgyak: Bibliográfiai adatfeldolgozás, Referátumkészítés, Az elektroni-

kus dokumentumok feldolgozása, Integrált könyvtári rendszerek, Internetes keresőrendsze-

rek működése.


2. A TERMÉSZETES NYELVEKEN ALAPULÓ KERESŐNYELVEK

2.1 CÉLKITŰZÉSEK

A lecke feldolgozásával legyen képes az alábbiak értelmezésére, kifejtésére:

– a természetes nyelven alapuló keresőnyelvek fogalma, típusai,

– az újdonságfeltárás és a specifikusság problémája,

– a természetes nyelv szerepe az információk leírásában,

– a nyelvi szabályozás szükségessége és szintjei,

– alkalmazási példák, előnyök, hátrányok,

– a szabályozás területei és fokozatai.

2.2 TARTALOM

1.Információkereső nyelvek a szabályozottság szerint

Szabályozatlan keresőnyelvek

Szabályozott keresőnyelvek

Átmeneti esetek

2. A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek fejlődéstörténete

Előretörésük okai és tényei

A szabályozatlan keresőnyelvek térhódítása

3. Az uniterm-rendszer és a kulcsszórendszerek

4. A szabályozás céljai, szintjei, területei

A szabályozás szükségessége, igénye, területei

A nyelvi szabályozás céljai és szintjei

Jelentéstani (szemantikai) szabályozás

Szintaktikai szabályozás

5. Példák a szabályozatlan és szabályozott elemek együttélésére

ERIC adatbázis szurrogátum példája

ERIC adatbázis tezaurusztétel

MANCI adatbázis bibliográfiai rekord példa

HUMANUS adatbázis – új elem megjelenése tárgyi adatként

A Pedagógiai Adatbázis: szurrogátum tárgyszavakkal és referátummal

2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE

2.3.1 Információkereső nyelvek a szabályozottság szerint

Az információkereső nyelvek mesterséges, illetve természetes nyelveken alapulnak. A

mesterséges nyelvek eleve szabályozott formában jönnek létre.

A természetes nyelveken alapulók lehetnek (1) szabályozatlanok, illetve (2) szabályo-

zottak. Hovatartozásukat a következő kérdésre adott válasz dönti el: „Honnan, milyen for-

rásból meríti a szavait az adott keresőnyelv?‖


13

Szabályozatlan keresőnyelvek

Szabályozatlan (nem szabályozott) az a keresőnyelv, amelynek szavait a könyvtáros, a

felhasználó, vagy a feldolgozó robot dokumentumok címéből, referátumából, szövegéből

emeli ki változtatás nélkül és ilyen formában használja: a könyvtáros a feldolgozáshoz, a

felhasználó a kereséshez, a feldolgozó robot pedig mindkettőhöz.

Belátható, hogy a keresőnyelv szavai és kifejezései ebben az esetben a természetes

nyelvből származnak. Ebbe a körbe tartoznak a világhálón tárolt szövegek, a szövegek

szavai, szóösszetételei, mondatai (ahogy azokat a szerzőik megfogalmazták). Ezek mind

internetes keresőkkel végzett keresés tárgyai lehetnek.

A felhasználó oldaláról nézve a folyamatot (1) tudatosul benne valamely probléma,

melyhez információkat kell keresni, (2) eszébe jutnak a problémát, kérdést kifejező szavak,

(3) azokat bebillentyűzi a keresősorba. „Ez jutott eszembe, ezt keresem.‖ Általában nem

használt keresőszótárt, maga fogalmazza meg a keresőkérdését, ahogy eszébe jut. Hogy az

mennyire pontosan tükrözi igényét, problémáját, az más kérdés! Ez a kötetlen, szabadsza-

vas keresés világa!

A felhasználó feltételezi, reméli, vagy esetleg tudja, hogy mások is hasonlóan fogal-

mazták meg (hasonló szavakban, szóösszetételekben stb.) a problémát, amikor az arra vo-

natkozó információikat rögzítették, tehát azok a rögzített szövegekben előfordulhatnak.

A legnagyobb találati esélye a konkrét létezőket, és dolgokat jelentő szavaknak van

(személyek, intézmények, földrajzi helyek, dolgok nevei stb.) „Csak meg kell nevezni a

dolgokat, a keresőszavakat bevinni, és máris jöhetnek a találatok‖. Csak tudni kell hasz-

nálni a nyelvet!

A gondok ott kezdődnek, amikor a használt szavaknak többféle jelentése van, és ez a

többféle minden ki is jön „találatként‖. (pl. index, kar, daru stb.)

Az „átlag felhasználó‖ ritkán gondol arra, hogy körültekintőbben kellene megfogal-

maznia keresőkérdését, és akkor kisebb lesz a „zaj‖, és pontosabb találatokhoz jut. A meg-

felelő szavak kombinálása sokat segíthet, de az emberek nagy része ritkán él ilyen „trük-

kökkel‖, nem használja az összetett keresés adta lehetőségeket.

Nap mint nap tudatosulhat az emberekben, hogy a szabályozatlan keresőnyelvek hasz-

nálata nem vezet mennyországi állapotokhoz. Szükség lehet arra, hogy ne csak a „szavak

szárnyán lovagoljunk‖, hanem fogalmakban, jelentésekben, összefüggésekben gondolkod-

junk!

Szabályozott keresőnyelvek

„Ez jutott először eszembe. Utánanéztem egy értelmező szótárban. Megnéztem a pontos

jelentését. Megnéztem, milyen hasonló jelentésű szavak vannak. Elgondolkodtam a kérdé-

ses tárgy, személy, jelenség ismérvein és kapcsolatain. Megpróbáltam értelmezni, miről is

van szó. Most már pontosabban tudom, hogy mit is akarok keresni‖.

A könyvtárosok gondolkodásmódja ilyen. Hozzászoktak a szabályzatokhoz, a szabvá-

nyokhoz, a módszeres megoldásokhoz. Szeretnek elgondolkodni a dolgokon, végiggondol-

ni azokat, utánanézni azoknak, mielőtt elkezdenének a katalógusban, a weben, bármely

keresőrendszerben kutatni. Jól kidolgozott, bevált, ellenőrzött, minőségi forrásokat keres-

nek és tanulmányoznak. Rendszeresen közelítik meg a kérdést, igyekeznek (körbe)járni a

problémákat.


„Könnyű nekik‖, körül vannak véve osztályozási táblázatokkal, tezauruszokkal, szótá-

rakkal, lexikonokkal. Ezek megmagyarázzák a szavak jelentését, összefüggésbe helyezik

azokat, s így tudatosabban, pontosabban lehet természetes nyelven is keresni. A fogalmak

összefüggnek, mindegyikről beugrik valami más, ami fontos lehet.

A szabályozott, rendszerezett, rendezett körbe az információkereső nyelvek mellett még

(1) a dokumentumtípusok, nyelvek, országnevek szabályozott kódjegyzékei, illetve a (2) a

szerzői nevek, intézménynevek, földrajzi nevek szabályozott névjegyzékei (authority re-

kordjai). Ezeket könyvtárosok generációi dolgozták ki és fejlesztették azzal a szándékkal,

hogy a valóság-fogalom-megnevezés háromszögben a megnevezés a fogalmat, a fogalom

pedig a valóságo(ka)t tükrözze.

Pl. Pozsony mint magyar város egy évezredig valóság volt, melyet rengeteg dokumen-

tum, irodalmi mű idéz fel, igazol és bizonyít. Pressburg néven jórészt német közösség lak-

ta. Pressborok néven az együtt élő szlovákság városa volt, majd Bratislava néven az állam-

alkotó szlovákságé. Mindegyik történelmi korszak – valóság, melyhez rögzített doku-

mentumok sokasága kötődik. Hogyan nevezzem meg a várost, amikor korábbi történelmi

korszakokra keresek? Melyik időszakra mely városnév használata az elfogadható és főleg

valóságkövető?

A dolgok és fogalmak és megnevezéseik kapcsolata a fentiekhez hasonlóan változik.

Amikor a „computer‖ mint eszköz megjelent Magyarországon, sokáig a „computer‖ volt a

megnevezése, majd a „kompjuter‖, a „komputer‖, és a „számológép‖, míg végül mintegy

harminc éve elnyerte véglegesen (?) a „számítógép‖ elnevezést.

Átmeneti esetek

A nem szabályozott, illetve a szabályozott, elfogadott, kötelezően használt megnevezé-

sek között vannak átmenetek. A keresőnyelvek világában ezek közé tartoznak az új gazda-

sági, műszaki fogalmak megnevezései. Ezek a megnevezések még esetlegesek, viszonyla-

gosak, az emberek „alig találnak rájuk szavakat‖, vagy ha igen, akár többet is, és egy ideig

egyik használata se kizárólagos.

A nemzetközi referáló adatbázisokban a bibliográfiai rekordokat és referátumokat tar-

talmazó szurrogátumokban gyakoriak ezek az „átmeneti vendégek‖. Angolul „identifier‖,

magyarul hol „identifikátor‖ (az „identifier‖ mintájára), hol magyarítva „azonosító‖ a ne-

vük, joggal, mert a fogalmakat azonosítani kell (ha csak ideiglenesen is.) Még nem kerül-

tek be a szabványos, kontrollált, ellenőrzött szótárak „elit‖ tárgyszavainak klubjába, de

már kijutottak a szövegszavak szürkeségéből, azonosító szavak lettek, részlegesen elfoga-

dottak.

A termékek és szolgáltatások típusai, a márkanevek esete is sajátos. Az erősen szabá-

lyozott tezauruszok világába nincs esélyük bekerülni, túl konkrétak ahhoz. Ugyanakkor

bármely dokumentum tárgyai lehetnek (gondoljunk pl. a globális világválság által sújtott

autók típusaira! Ezekre a tárgyakra is kell szavakat találni, ha informálódni akarunk róluk

katalógusokban, adatbázisokban, az interneten.


15

2.3.2 A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek fejlődéstörténete

Előretörésük okai és tényei

A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek úgyszólván a fű alól bújtak elő a 19. szá-

zadban. Addig szinte teljes mértékben a logikai alapon működő osztályozási rendszerek

(szakrendszerek) uralták a terepet közel két és félezer éven át (Ninivei könyvtár, az Ale-

xandriai könyvtár szakrendszere, a római szakrendszerek, a középkorban a hét szabad mű-

vészet szerinti szakrend, a Konrad Gesner „Bibliotheca Universalis‖ c. munkája alapjául

szolgáló bibliográfiai szakrendszer. A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek csak az

újkortól tudnak kimutatni néhány „felmenőt‖ (a tárgyszavazás szórványos elméleti, mód-

szertani előzményeit), majd szórványos 19. sz. eleji alkalmazásait (Martin Schrettinger).

A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek (akár szabályozatlanok, akár szabályozot-

tak), családfája ily módon, a rendszeres, tömeges alkalmazásokat szem előtt tartva csak a

19. századig vezethető vissza. A megjelenés sorrendje is érdekes!

− 1. Elsőként a tárgyszavak használata terjedt el tömegesen az 1870–90-as évektől

(Charles A. Cutter elméleti-módszertani tevékenységének, illetve a Library of

Congress =Kongresszusi Könyvtár) pragmatikus, célratörő rendszerfejlesztésének.

A tárgyszavak használata ettől kezdve folytonos (az Egyesült Államokban).

− 2. A kulcsszavak az 1920–30-as évektől kezdtek megjelenni a bibliográfiákban,

majd referáló lapokban, a szöveges ismertetésekben.

− 3. Az „uniterm-ek‖ az 1950-es évek elején arattak nagy sikert, mozgatták meg az

„osztályozási állóvizet‖ az utólagos kombinálhatóságuknak (posztkoordinálás) kö-

szönhetően.

− 4. A félautomata „indexművek‖ az 1950-es évek végétől terjedtek, az elméleti-

módszertani megalapozást technikai fejlesztések követték.

− 5. A tárgyszavak folytatták immár „világhódító‖ pályafutásukat, olyannyira, hogy

az 1960-as években Magyarországon is egyre szélesebb körben váltak ismertté. (a

szakkönyvtáraknak, illetve általánosságban az Új Könyvek állománygyarapítási

tanácsadónak köszönhetően.)

− 6. A tárgyszavaknak az 1960-as évektől, különösen az adatbázisokban, a tudomá-

nyos és szakmai körökben veszélyes vetélytársai támadtak, a fogalmi összefüggé-

seket következetesen jelölő szakterületi tezauruszok, melyek a keresésben nagyobb

pontossághoz vezettek.

− 7. Az 1970-es évektől Magyarországon is növekvő számba készültek tezauruszok

(Horváth Tibor, Vajda Erik, Ungváry Rudolf, Kövendi Dénes és mások jóvoltá-

ból). Ezek használata az adott szakterület szerint eltérően alakult, mint azt majd a

10. lecke lején látni fogjuk.

− 8. Az informatikai fejlesztéseknek (tárolókapacitás növelése, miniatürizálás, na-

gyobb rugalmasságát biztosító szoftverek), a bibliográfiai leírási, és tárgyi feltárási

szabványoknak, illetve az ezeket felhasználó adatbázisoknak köszönhetően a szur-

rogátumokban egyre természetesebben „férnek meg egymás mellett‖ a szabályo-


zott (tárgyszavas vagy tezaurusz-alapú), illetve szabályozatlan (kulcsszavas, szö-

vegszavas) keresőnyelvek.

− 9. Az 1980-90-es években egyre nagyobb teret kaptak az automatikus osztályozási

és indexelési eljárások, az 1990-es években elkezdődött az internetes keresők dia-

dalútja.

− 10. A jelenlegi helyzetet kettősség jellemzi: – egyrészt a web 2.0 jóvoltából „min-

denki szerző lett‖, mindenki feldolgoz és ír, és ehhez közösséget keres és talál,

másrészt a tudományos és szakmai világban „az információban fuldokolva‖ még

inkább erősödik az igény a nagyobb szabályozottság, a nagyobb pontosság, az ösz-

szefüggések pontos ábrázolása iránt.

Nem túl hosszú időszak a fentebb átfutott 120–140 év, a most élő idősebb embereknek

a nagyapái még bőven beleférnek. Ez az időszak a természetes nyelvek - a „nyelvészeti

irányzat‖ diadalútja volt az információk feltárásában, keresésében, akár szabályozott, akár

szabályozatlan formában. A nyelv mindenkié, a nyelvet mindenki tudja használni, a nyelv-

vel mindenki tud élni! A kérdés csak az, hogyan?

A szabályozatlan keresőnyelvek térhódítása

A természetes nyelvek átfogó előretörését jelző fenti felsorolásban a szabályozatlan ke-

resőnyelvek több helyütt is megjelennek (kulcsszavak, referátumok, uniterm, címszóindex,

kulcsszóindex, automatizált indexelés).

Térhódításuk a II. világháborút követően kezdődött, az 1950-es évek elején bontakozott

ki, az alábbi tényezőknek köszönhetően:

− (1) Információtechnika – a már a 19. század végén megjelent lyukkártyákat infor-

mációkeresési célokra is használták, mind kézi, mind gépi formában, az 1950-es

években pedig már egyre szélesebb körben jelent meg a számítástechnika.

− (2) Terminológia – a tudományok és a technika gyorsuló üteme rengeteg újdonsá-

got produkált a mindennapi környezetben, életmódban (új tárgyakat, dolgokat, fo-

lyamatokat, termékeket, szolgáltatásokat – nem csoda, hogy ugrásszerűen megnőtt

szakmai terminológia jelentősége.

− (3) Keresésmódszertan – az 1950-es években már tesztek, vizsgálatok mutatták ki,

hogy a szabályozatlan természetes nyelven folyó keresés sokszor legalább olyan jó

hatásfokú, mint az ellenőrzött szótárral segített rendszerekkel (pl. osztályozási

rendszerekkel, tárgyszórendszerekkel) folyó keresés. Mindezek eredményeképpen

a természetes nyelveken alapuló információkeresés kutatási-fejlesztési projektek

tárgya lett, először az Amerikai Egyesült Államokban, majd más országokban is.

2.3.3. Az uniterm rendszer és a kulcsszórendszerek

Az uniterm-rendszer

Az uniterm-rendszert, s azon alapuló uniterm-kártya technológiát Mortiber Taube fej-

lesztette ki 1953-ban. Az „uni‖ azt jelenti, hogy egy, egyed, a „term‖ pedig azt, hogy ter-

minus azaz szó, kifejezés. A fogalom meghatározásában két elemet hangsúlyozunk:


17

(1) Az uniterm olyan egyedi osztályozó, indexelő fogalom, mely

már nem bontható tovább az értelme lényegi megváltozása nélkül,

illetve az ezt kifejező indexelő szó, kifejezés. (2) Forrása az eredeti

dokumentum, ahonnan kötetlenül, szabályozatlanul emelik be a

keresőrendszerbe.

Mortiber Taube abból indult ki, hogy a szerzők által az eredeti dokumentumokban

használt szavak jól alkalmasak indexelésre és keresésre. A feldolgozás (indexelés) során

minden összetett kifejezést egyedire bontottak le, pl. a környezetszennyezés-t környezetre

és szennyezésre, a környezetvédelmet környezetre és védelemre stb. Az így létrehozott

unitermeket (kettőt vagy akár többet is egyszerre) a keresés során szükség szerint kombi-

nálták.

→Az uniterm elvén működő rendszerek először lyukkártyákat használtak (ld. a mellé-

kelt ábrán), e témakártyákon fizikailag jelölték meg a velük foglalkozó dokumentumok

számát. A keresés során az adott téma (state police) leképezése szempontjából megfelelő-

nek ítélt uniterm kártyákat (pl. a mellékelt ábrán a „state‖, illetve a „police‖ kártyát) egy-

máshoz kellett rendelni, és az így keletkező „metszetekben‖ releváns dokumentumok je-

lenhettek meg találatként.

Az ábra szerint a keresési feltételnek az alábbi számú és témájú tételek feleltek meg:

102 Arrest statistics of the Arizona State Police (Az arizonai állami rendőrség

letartóztatási statisztikája,

107 A short history of the Wisconsin State Police (A wisconsin-i állami rendőrség

rövid története),

115 The modern state police (A modern államrendőrség)1

Alábbi példánk azt mutatja, hogy „state‖, ill. „police‖ uniterm kártyák alkalmazásával

Boole algebrai metszetet képezhetünk, mely egyezés esetén elvezet a „State police‖ fogal-

mát tartalmazó dokumentumok adataihoz.

1 Uniterm kártya Boole-algebrai metszete. URL:

http:))hypatia.slis.hawaii.edu)~prototype)lis670)indexing)slide13.html

http://hypatia.slis.hawaii.edu/~prototype/lis670/indexing/slide13.html


1. kép Uniterm kártya Boole algebrai metszete

Hamarosan azonban kiderültek a rendszer hiányosságai. Az „unitermizált‖ fogalmak

utólagos egymáshoz illesztésekor komoly jelentésbeli problémák merültek fel. Pl. ha „New

York‖ fogalmát az uniterm–elv alapján indexeléskor „New‖ és „York‖ unitermre bontot-

ták, a keresésnél a kettő kombinálásakor komoly „zaj‖ keletkezett. Nemcsak „New York‖

(az amerikai nagyváros), hanem az angliai „York‖ is megjelent „találatként‖, azok között

az új („New „) épületeivel foglalkozó dokumentumok.

A rendszer fejlesztői ekkor először (1) szerepjelölőket vezettek be, melyek rögzítették

az ismérvek adott szerepét a tényálláson belül, majd (2) eleve egymáshoz kötötték

(„prekoordinálták‖) a problémát jelentő és a keresés során zajjal járó egyedi kifejezéseket.

Végül Loll Rolling (Euratom) javaslatára az uniterm helyett (mellett) bevezették az

uniconcept (egyedi fogalom) terminust is. Az alkalmazása sikeres lett: megtartották a szer-

zők szóhasználatának természetességét, ugyanakkor együtt kezelték a több szóval kifejez-

hető fogalmakat is.

Az uniterm rendszer posztkoordináló elve ma is létezik, sőt ezt rendkívül széles körben

használjuk, pl. az internetes keresők igénybevételekor, vagy pedig az önálló tárgyszavak-

nak a keresés során történő utólagos egymáshoz rendelésekor.

A kulcsszórendszerek

Az unitermet követően az 1950-es évek másik jelentős újítása Hans Peter Luhn KWIC-

indexe volt. Luhn abból a feltételezésből indult ki – az 1950-es évek végén –, hogy

− (1) a dokumentum eredeti szövegében előfordulnak azok a szavak és szószerkeze-

tek (szintagmák), amelyek kifejezik a tartalmat, és alkalmasak annak leírására,

− (2) a szavak előfordulásainak a száma, a gyakoriságuk és szignifikanciájuk között

összefüggés van. (A szignifikancia a nyelvészetben azt jelenti, hogy „jelentéssel

bíró‖, a mi esetünkben úgy fordíthatjuk, hogy „osztályozásra alkalmas‖.)

− (3) ezeket a szavakat (kulcsszavakat) az egzakt tudományok esetében a közlemény

címe is tartalmazza.


19

− (4) A túl gyakran, illetve ritkán előforduló szavak alkalmatlanok a dokumentum

osztályozására. (ilyen túl gyakori szavak pl. a névelők kötőszók, névutók stb. – a

túl ritkán használt szavak pedig rendszerint egyéni szóhasználatot tükröznek, de

nem jellemzik a mű tartalmát).

Ezen a felismerésen alapul a KWIC-index (Key-Word-In-Context, a szövegkörnyezetes

kulcsszóindex kifejlesztése, mely szintén Luhn nevéhez fűződik. Ez volt a szabályozatlan

természetes nyelvek indexelésre és keresésre történő használatának igazi „nyitánya‖.

A KWIC-index, vagy a KWOC-index kifejlesztése és alkalmazása lehetővé tette a kere-

sőnyelvi szavak mind előzetes, mind utólagos egymáshoz rendelését is Teret hódított a

posztkoordinált keresés, megjelent a számítógépes invertálás.

(Lásd bővebben a következő leckében!)

2.3.4. A szabályozás céljai, szintjei, területei

A szabályozás szükségessége, igénye, területei

A szabályozatlan keresőnyelvek használatához rengeteg jelentésbeli, többértelműségi

probléma társul, ami a megkövetelt „egyértelműség‖ ellen hat.

− a homonimák (azonos szóalak- több jelentés pl. daru),

− a szinonimák (több szóalak- azonos jelentés, pl. index - mutató)

− a kváziszinonímák (több szóalak- hasonló, közel azonos jelentés, pl. Rózsa, tulipi-

ros – Rózsa, élénk piros),

− a nyelvi redundancia (túlcsordulás, terjengősség, ismétlések).

Mindezt alátámasztják Csik Tibor és Varga Katalin vizsgálatai. Megállapítják, hogy bár

a trendek a teljes szövegű adatbázisok terjedése felé mutatnak, ahol maga a szöveg adja a

tartalmi keresés elemeit, a szabályozott listáknak és szótáraknak „még mindig‖ nagyon

fontos a szerepe. A használók gyors és teljes információt akarnak, de ugyanakkor pontosat

is. A kemény tudományok adatbázisaiban a legspecifikusabb és legpontosabb információs

igényeket kell kiszolgálni. Még a teljes szövegű adatbázisok is szép számmal alkalmaznak

szabályozott jegyzékeket.2 Terminológiai ellenőrzés nélkül a pontos keresés megoldhatat-

lan!

A szabályozás területei

Amennyiben a természetes nyelv szavait bizonyos szabályozásnak vetjük alá, szabályo-

zott nyelvű információkereső nyelvet kapunk (röviden: keresőnyelvet). Ennek fontos is-

mérve, hogy benne rögzített szabályrendszerek határozzák meg

− a szóalakokat és azok használatát = nyelvi-terminológiai szabályozás,

− a homonimák, szinonimák kezelését, az osztályozási kifejezések egymás közti

kapcsolatainak jelölését = jelentéstani szabályozás,

− az IKNY-szavak keresőnyelvi mondatba (indextételbe) való szervezését = szintak-

tikai szabályozás.

2 CSIK Tibor, VARGA Katalin: A tudás és az információfeldolgozás = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52.

évf. (2005) 7-8. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4007&issue_id=464

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4007&issue_id=464


A nyelvi szabályozás célja és szintjei

A nyelvi szabályozás célja, hogy a keresőnyelv alaktani és jelentéstani szempontból

egyaránt egyértelmű, következetes és tömör legyen (s ezzel kiküszöböljék a szabályozatlan

természetes nyelv hátrányait (a többértelműséget, a következetlenséget és a redundanciát).

A nyelvi szabályozás szintjére a következők jellemzők

(1) összevonják a szóalakokat, egységesítik az írásmódot,

(2) kiszűrik a homonimákat, értelmezővel látják el őket,

(3) elemzik a szinonimákat, kiemelik a szinonimasor egyik elemét, és letiltják a többi

elemet.

A mellékelt táblázat (A redukció tárgya és következménye) mutatja, hogy a szófajok-

ban, az esetekben, az egyes szám/többes szám használatban, a szinonimahasználatban kö-

tetlen és túlcsorduló gazdag és színes természetes nyelvet hogyan vetik alá egy korlátozó

alaktani szabályozásnak, (a szófaj, eset, egyes szám/többes szám, a szinonimák, a szóösz-

szetételek alkalmazási esetei terén.) (Ez a vadló és a lipicai ló esete?).

1. A redukció tárgya és következménye

1 Redukció tárgya Eredménye

2 Szófaj tárgyszó általában csak főnév lehet

3 Eset általában alanyesetben használják

4 Egyes/többes szám egyes vagy többes számú alkalmazását előre megha-

tározzák

5 Szinonimák a szinonimáról a tárgyszóra utalnak, biztosítva a

fogalom egyértelmű megnevezését

6 Szóösszetételek, össze-

tett szavak

meghatározzák, melyek tekinthetők egy keresőnyelvi

szónak, ill. hogy melyeket kell több szóra bontani

(fogalomszervezési szint!) (*)

(*) pl. Filozófiatörténet vagy Filozófia – Történet

A nyelvi szabályozás eredményeként kapott osztályozási kifejezések a tárgyszavak.

A tárgyszavakat alkalmazó osztályozási rendszerekre számos elnevezést használnak

(tárgyszavas osztályozási rendszerek, tárgyszórendszerek, tárgyszókatalógusok, tárgyszó-

jegyzékek.) Ezek jelentése lényegében megegyezik, de elsősorban a rendszerességet jelző

tárgyszórendszer kifejezést használjuk. A tárgyszórendszerek minimálisan a keresőnyelvi

szavakat, az utalásokat és a hivatkozásokat tartalmazzák. Ezek azok a szabályozott (ellen-

őrzött, kötött) „tárgyszó-szótárak‖, melyeket a könyvtáros és a felhasználó egyaránt hasz-

nál, s innen választja ki a szükséges tárgyszavakat akár a feldolgozás során, akár a keresés

során.

Jelentéstani (szemantikai) szabályozás

A nyelvi szabályozáson túl az osztályozási kifejezések egymás közti kapcsolatait is meg-

határozzák és beépítik az információkereső nyelvekbe. A szabályozottsági elvárásokat te-

kintve a tárgyszórendszerekkel szemben viszonylag minimális feltételeket, míg az infor-

mációs tezauruszokkal szemben igen szigorú feltételeket támasztanak, (mind nyelvi, mind

logikai, mind pedig jelentéstani téren). A mindenre kiterjedő szabályozás eredményeként


21

kapott osztályozási kifejezés a deszkriptor (a describere latin szóból ered, melynek jelen-

tése: leírni, jelölni). (Lásd példaként a jegyzetünkben több helyütt szereplő tezauruszcik-

keket az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz alapján.)

Ugyancsak ide tartozik a jelentéstani szempontból gondot okozó homonimák és szino-

nimák kezelése.

Szintaktikai szabályozás

Az alaktani, szótani, jelentéstani szabályozás mellett egyes szabályozott rendszerekben

nagy figyelmet fordítanak az információkereső nyelvi mondatok képzésére, a szintaxisra

is. A tartalmat leképező egyes elemeket, – az ún. indexkifejezéseket – az eredeti szöveg-

összefüggések ábrázolására indextételbe szervezik. Az egyes rendszerekben az indexkife-

jezések sajátos mondattani szabályok szerint állnak össze indextétellé. Ilyen példákat látha-

tunk a 2.3.4 pont alatt mellékelt egy angol nyelvű, és két magyar nyelvű adatbázis

példáiban.

Az indextétel („információkereső nyelvi mondat‖) megalkotásához részletes folyamat-

ábrát mutat be a Könyvtárosok kézikönyve, középpontjában a cselekvés, a dolgok és a

folyamat körülményeinek, valamint az egyéb ismérveknek az elemzésével.3

Az indextételen belüli sorrendre vonatkozóan kétféle megoldás lehet:

− Az indexkifejezések meghatározott szabályok és sorrend szerint a tárgyi feltárás

során való egymáshoz rendelése (prekoordinálás),

− az indexkifejezések utólagosan, a keresés során való egymáshoz rendelése (poszt-

koordinálás) (ld. Információkereső nyelvek, 1. félév, 7. lecke) Ez utóbbi megol-

dásnál az indexkifejezéseket egymástól függetlenül adják meg, és azokat a keresés

során a felhasználó fogja igényei (előismeretei, tudása, tapasztalatai, stb.) szerint

utólag egymáshoz rendelni.

(Emlékeztető: gondoljon vissza az Egyetemes Tizedes Osztályozás során tanultakra, a

jelzetelemek egymáshoz rendelésének a szabályaira, ill. Ranganathan Kettőspontos Osztá-

lyozás során a vetületek rendszerezett és módszeres alkalmazására.

E félévben a KWIC-index, illetve PRECIS index esetében látni fogjuk, hogy az elemek

előzetes egymáshoz rendeléséhez sajátos permutációs, illetve rotációs módszerek is társul-

nak. A tárgyszavazási példák közül amerikai, német és magyar példákat is megismerünk,

pl. a Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress) tárgyszórendszere, népszerű nevén az

LCSH, a német SWD/RSWK, a magyar Új Könyvek tárgyszójegyzék.

2.3.5. Példák a szabályozott és szabályozatlan elemek együttélésére

A továbbiakban példákat látunk arra vonatkozóan, hogy a szabályozatlan, illetve szabá-

lyozott keresőnyelvek együttes alkalmazása a szurrogátumokban milyen sajátos előnyök-

kel jár. Az a kielégítő állapot, ha mindkét típus kellő mértékben jelen van az információke-

reső rendszerekben (online katalógusokban, adatbázisokban, internetes katalógusokban,

digitális könyvtárak keresőrendszereiben).

3 HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Feltárás

és visszakeresés. Bp. : Osiris, 2001.


ERIC-adatbázis szurrogátum példája

Ez a csaknem ideális állapot számos adatbázisban már megvalósult „valóság‖. Az ele-

mek jól végiggondolt ötvözete figyelhető meg az ERIC adatbázis4 egyik szurrogátumában.

Láthatók: a bibliográfiai rekord szerves elemei, kereshető ismérvei: a cím, a szerző ne-

ve, a megjelenési adatok csoportjai, a kulcsszavak, a deszkriptorok, a rövid referátum (de a

teljes is megjeleníthető lehet!), a kapcsolódó tételek, sőt a dokumentum elérhetőségére,

beszerzésére vonatkozó információk is. (ld. 2. sz. melléklet)

2. kép Egy szurrogátum az ERIC adatbázisból

ERIC adatbázis tezaurusztétel

A szurrogátumhoz kapcsolódó tezaurusztétel az ERIC web portáljának tezauruszából

származik,5 (3. sz. melléklet). Az elektronikus tanulásra (Electronic Learning) vonatkozik.

A tezaurusztételben kilencféle adattípus jelenik meg: a rekordtípus, a megjegyzés, a kate-

góriajelölés, a fölérendelt fogalom, az alárendelt fogalom, a további kapcsolódó fogalmak,

a szinonimák jelölése, a tezaurusztétel megjelenési dátuma, illetve azonosítószáma. Megfi-

gyelhető, hogy az elmúlt félévben tanult asszociatív keresési modell, a „felfedezéses kere-

sés‖ lehetősége itt is adott, hiszen a megadott deszkriptorok csatolóinak bármelyike igény-

be vehető.

4 ERIC Educational Resources Information Center. URL: http://www.eric.ed.gov/

5 ERIC Educational Resources Information Center Web Portal. Thesaurus. URL:

http://www.eric.ed.gov/ERICWebPortal/thesaurus/thesaurus.jsp

http://www.eric.ed.gov/



23

3. kép Egy tezauruszcikk az ERIC adatbázisból

MANCI adatbázis bibliográfiai rekord példa

A MANCI adatbázisból vett bibliográfiai tételben (mely a szemantikus webről szól),

szintén szerepet kapnak mind a szabályozott, mind a szabályozatlan elemek. (4. sz. mellék-

let). Itt a „szemantikus web‖ még „csak‖ a cím elemeként jelenik meg, nem ellenőrzött,

szabályozott kifejezésként. Figyelemreméltók az alcím szavai is, melyek további fontos

információkat hordoznak. A Könyvtári és tájékoztatási tezauruszból vett tárgyszavak a

dokumentum tárgyát átfogó fogalmi szinten, több szempontból mutatják. Itt is egyértelmű,

hogy a „felfedezéses keresés‖ lehetősége adott, akár a szerző neve, akár a tárgyszavak

bármelyike szerint.

4. kép Minden szurrogátumelem fontosságának példája

Az 5. sz. mellékletben ugyanezt a bibliográfiai rekordot látjuk másfajta megjelenítés-

ben. Az elemek az előzőhöz képest rendezettebbek, jobban áttekinthetők. A bal oldali osz-

lopban jelzett 12 adattípushoz kapcsolódnak a jobb oldali oszlopban azok konkrét adatai. A

„szemantikus web‖ itt is „csak‖ a cím elemeként jelenik meg.


5. kép A szurrogátumelemek rendszerezettsége, átláthatóságának példája

HUMANUS adatbázis: új elem megjelenése tárgyi adatként

Az alábbi táblázatos formában bemutatott tételben a „szemantikus web‖ már nemcsak

címszóként, hanem tárgyi kifejezésként is megjelenik, egy 2006. évi konferenciához kap-

csolódó 2007. évi kiadvány feltárása kapcsán, immár a HUMANUS adatbázis 6keretében

bemutatva.

2. táblázat: a „szemantikus web” megjelenése tárgyi adatként

A tétel elemei magyarázatok

Tóth Máté szerző

A szemantikus web : új lehetőségek és kihívások könyvtári

környezetben / Tóth Máté. – Az Agria Media 2006 konferenci-

án elhangzott előadás szerkesztett változata. – Bibliogr. In:

Agria Media 2006 : „a digitális tanítási-tanulási környezet új

tanári kompetenciákat és növekvő tanulási teljesítményt felté-

telez‖ : „digital teaching and learning environments require

new teaching competences and increasing academic

achievement‖ / [szerk. Tompa Klára, Nádasi András].. – Eger :

EKF Líceum K., 2007, p. 151-157.

leírási adatok

Elektronikus könyvtár; Információkeresési rendszer; Számító-

gép-hálózat; Szakirodalmi szemle (forma); könyvtár 2.0; sze-

mantikus web

tárgyszó-adatok

Lelőhely: B1, Raktári jelzet: MCQ 166.434 lelőhely, raktári ada-

tok

A Pedagógiai Adatbázis : szurrogátum tárgyszavakkal és referátummal

A záró példaként szereplő szurrogátum-melléklet a Pedagógiai Adatbázisból (PAD)

származik. Két szempontból is tanulságos:

6 HUMANUS adatbázis. URL: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka

http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?serial&4link=,human.cikk@306500:isbd,

http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka


25

− jól látható, hogy a szabályozott indexkifejezések (tárgyszavak), illetve a kötetben

felvetett kérdéseket érzékletesen bemutató szöveges ismertetés (referátum) egy-

mást erősítve segítenek abban, hogy a dokumentumban levő tartalom üzenetét

megérthessük.

− A tárgyszavakon belül három markáns csoport figyelhető meg (1) a tárgyi-

technikai vonatkozó tárgyszavak (számítógép, informatika, információs hálózat,

internet), (2) a cselekvéssel kapcsolatos tárgyszavak (oktatás, tanulás, távoktatás,

pedagógusképzés), (3) a helyhatározónak tekinthető Franciaország. Mindez egy

kibővített természetes nyelvű mondatra emlékeztet, aminek titkát majd PRECIS re-

lációmegőrző indexelési rendszer tárgyalásánál fejtjük meg (4. lecke).

Cím és szerző: L'Odyssée des réseaux ( Coord. par Alain Jaillet et al.

Folyóirat: Cahiers Pédagogiques

Megjelenés: 2001. No396. 11-53.p.

Terjedelem: 43

Nyelv: Fre

Tárgyszavak: számítógép ; informatika ; információs hálózat ; internet ; oktatás

; tanulás ; távoktatás ; pedagógusképzés Franciaország

Szakcsoport: 521.1, 521.4

Referátum: Az információs hálózatok, az új technológiák bekerültek az iskola

mindennapi gyakorlatába. Hogyan használják a pedagógusok az

internetet az egymás közötti kommunikáláshoz, a képzésükhöz, a

tapasztalatcseréhez? Hogyan alkalmazzák az osztályban, a min-

dennapi tanítási gyakorlatban? A tanulók iskolán kívüli tevé-

kenységeikben milyen szerepet játszik az internet? A hálózatok

segítenek a tanulásban? Az internet nem csodaeszköz, az internet

hathatós eszköze lehet az oktatásnak, de nem feltétel nélkül. Az

összeállítás három témakört érint, 1. a pedagógusközösségek és az

iskolai közösségek észrevételei, elképzelései és véleményei a háló-

zatok iskolai szerepéről és jövőjéről, 2. amit megváltoztatnak az

oktatásban, 3. ahogy segítenek a tanulásban.

Raktári jelzet: 710.057

Leltári szám: C543 01 396 11 L'Odyssée

6. kép Szurrogátum tárgyszavakkal és referátummal Pedagógiai

Adatbázisból

2.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A természetes nyelvre épülő keresőnyelvekkel tárgyunk első félévének 7. leckéjében

Ön már tudatosította, hogy azok a nyelvészeti és statisztikai irányzathoz kapcsolódnak. Azt

is tudatosíthatta, hogy a mesterséges hierarchikus osztályozási rendszerektől eltérő elvek és

megoldások szerint szerveződnek és működnek. Leckénkben a sokféle tipizálási lehetőség

közül a szabályozatlanság/szabályozottság ellentétpárra helyeztük a hangsúlyt, ennek fo-

galmi tisztázásával kezdtünk. Ezt követően a szabályozatlan keresőnyelvek történetileg


fontos újításaival ismerkedett meg (uniterm, kulcsszórendszerek, internetes keresőrendsze-

rek).

A mindennapi nyelvhasználatra épülő szabályozatlan keresőnyelvek nem vezetnek pa-

radicsomi állapotokhoz! Elismerve előnyeiket, a hátrányos tulajdonságaik számbavétele

alapján világossá vált, hogy a pontosabb, egyértelműbb keresés érdekében elengedhetetlen

a szabályozás. A zárófejezetben ezért részletesen megismerte a szabályozás indítékait,

céljait, területeit (szókincs, alaktan, jelentéstan, mondatalkotás) és szintjeit. A lecke átta-

nulmányozásával részletes áttekintéssel rendelkezik a természetes keresőnyelvek két fenti

típusának előnyeiről és hátrányairól.

A leckében tárgyalt témák kapcsolatai más tárgyakkal: Bibliográfiai adatfeldolgozás,

Számítógépes hálózatok, Integrált könyvtári rendszerek

2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Értelmezze a szabályozatlan nyelv fogalmát!

2. Értelmezze a szabályozatlan IKNY-ek fejlődéstörténetének fő állomásait!

3. Mutassa be, melyek az előnyei a szabályozatlan nyelveknek!

4. Mutassa be, melyek a hátrányai a szabályozatlan nyelveknek!

5. Miben látja az uniterm rendszer osztályozáselméleti jelentőségét?

6. Hasonlítsa össze a szabályozatlan és szabályozott nyelveket a pontosság szem-

pontjából!

7. Fejtse ki a nyelvi szabályozás fő céljait és szintjeit!

8. Fejtse ki a szintaktikai szabályozás lényegét!

9. Mi a véleménye a szabályozatlan és szabályozott elemek egyensúlyáról a szur-

rogátumokban?

10. Melyik szurrogátumot találta a legmeggyőzőbbnek az előző ponthoz kapcso-

lódva?


27

3. INDEXELÉS. KULCSSZÓINDEXEK

3.1 CÉLKITŰZÉS

Legyen képes az alábbiak értelmezésére, kifejtésére

– az index és indexelés fogalma,

– az indexelés osztályozáson belüli helye, szerepe,

– az indexek alkalmazási területei és lehetőségei,

– az egyes indextípusok (kulcsszavas indexek, PRECIS, hivatkozási index) sajá-

tos ismérvei.

Legyen képes az alábbi alkalmazásokra

– a kulcsszóindexek készítése első lépéséhez szükséges intellektuális munka el-

végzése,

– a kulcsszóindexekben való keresés,

– a hivatkozási indexben való keresés,

– a mondatszerűség alkalmazása indextétel összeállításában.

3.2 TARTALOM

1. Az index fogalma, ismérvei, tipizálási szempontjai

– Az index fogalma, jelentései

– Osztályozás és indexelés összefüggései

2. Az indexek típusai

– Indexek a kereshető ismérvek szerint

– Indexek az automatizálás mértéke szerint

– Indexek a nyelv szabályozottsága szerint

– Indexek az automatizálás/szabályozottság együttes szempontja szerint

3. KWIC-index

– A KWIC index fogalma, ismérvei

– Címszavak, kulcsszavak, szövegszavak

– KWIC indextétel szerkezete

– Az indexkészítés lépései

4. KWIC index alkalmazások

– Könyvtári információs alkalmazások

– Szövegkonkordancia alkalmazások

5. KWOC index

– A KWOC indextétel formája

– Az index alkalmazása

– A KWOC index értékelése

6. Automatikus indexek, internetes keresőrendszerek



3.3.1 Az index fogalma, ismérvei, tipizálási szempontjai

Az index fogalma, jelentései

A latin eredetű „index‖ szó „számtalan‖ jelentése közül néhányat mutatunk be, szemlél-

tetve a természetes nyelvű kifejezések sokféle jelentését (poliszémiáját): általános értelem-

ben mutató, konkrétan főiskolai leckekönyv, járműn irányjelző kar vagy villogó lámpa,

tiltott könyvek jegyzéke, név-, tárgy-, és szómutató stb.

Az index „számtalan‖ jelentéséből nézzük meg, hogy az információfeldolgozásban, tar-

talmi feltárásban melyek a leginkább alkalmazottak!

− a dokumentumban, tájékoztató kiadványokban (könyvek, repertóriumok, bibliográ-

fiák) való keresést szolgáló szerzői, személy-, testületi, tárgyi, földrajzi hely- stb.

indexek,

− melyek az indexelés folyamatainak elvégzésével jönnek létre.

Az index könyvtári információs meghatározása

Könyvtári információs alkalmazásokban az indexek – különböző osztályozási művele-

tek végtermékei, a dokumentum tartalmát és egyéb jellemzőit leíró szóláncok – indextéte-

lek – rendezett gyűjteményei.7

Az indexek építőegységei a természetes nyelvekből erednek (szavak, szóláncok, szó-

kombinációk). Az indexelés révén születnek a különféle ismérvek (szerzői nevek, címek,

tartalomra utaló szavak, testületi nevek, kiadók nevei, ISBN, földrajzi nevek stb.) szerinti

rendezett jegyzékek. A rendezett ismérvek jelölése nyelvi eszközökkel történik, melyek

eredményeképpen a feltárt dokumentumok (ismeretegységek) visszakereshetők.

Osztályozás és indexelés összefüggései

A tudás tartalmi reprezentálására a legszélesebb körben használt eszközeink a 19. szá-

zadban születtek (és a 20. században bontakoztak ki):8

(1) Tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszerek:

A felosztás mögött valamilyen tudományrendszertan áll, amelynek alapja filozófiai

vagy „általánosan elfogadott‖ gyakorlat lehet. Az ismeretkörökön belül az osztályok, al-

osztályok stb. kialakítása logikai alapokon történik (alá-fölé rendeltség, egész-rész vi-

szony). A felosztás szempontját adó lényeges megkülönböztető jegy (megkülönböztető

ismérv, differentia specifica) azonban relatív, s egyetlen hierarchikus rendszer sem lehet

mentes a következetlenségektől, ellentmondásoktól.

Az osztályozó ismérveket általában kódokkal is megjelölik, ami mutatja a hierarchiában

elfoglalt helyet.

(2) Természetes nyelven alapuló „tárgyszavas‖ vagy indexelő eljárások:

7 KÖRNYEI Márta: Könyvtári osztályozás 1. köt. Bp.: Tankönyvkiadó, 1990.

8 Csík Tibor – Varga Katalin: A tudás és az információfeldolgozás. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 52.

évfolyam (2005) 7-8. szám http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4007&issue_id=464

http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=464

http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=464


29

Az ismérvek egyértelmű jelölése a kulcstényező – a nyelvi sokszínűségből eredő bi-

zonytalanságokat ki kell küszöbölni (homonímia, szinonímia stb.). A téma egyediségének,

újdonságának felmutatására lehetőséget ad. Az ismérvek összefüggéseinek (tematikai,

logikai) jelzésére a szótárban kiépített utalórendszer szolgál.

(3) Szöveges ismertetők, tartalmi összefoglalók (annotáció, kivonat, referátum stb.):

Tartalmi és formai problémákkal egyaránt számolni kell.

Az osztályozás és az indexelés egymás mellett élő eljárások, amelyek kölcsönösen

függnek egymástól és kiegészítik egymást.

Az indexelés, indextétel, indexkifejezés összefüggései

− Az indexelés alapegysége az indexkifejezés (pl. szövegszó, kulcsszó, tárgyszó,

deszkriptor), mely a leképezett (reprezentált) ismeretegységnek valamely lénye-

gesnek tekintett ismérvét adja meg, de „csak‖ valamely oldalát.

− Folyamatként felfogva: az indexelés – egy feldolgozási egység (dokumentum, is-

meretegység stb.) tartalmának meghatározott megközelítés szerinti reprezentálása

az indexkifejezésekkel.

− A folyamat eredménye: indextétel – az adott feldolgozási egységre adott indexkife-

jezések összessége, mely valamilyen szempontrendszer szerint együttesen képvise-

li az ismérvek, szövegösszefüggések összességét.

Az indexek tipizálási szempontjai

Az indexeknek a fentiekből következően sokféle típusa és alkalmazása van. Az alábbi-

ak szerint csoportosítók:

− (1) a kereshető ismérvek köre szerint

− (2) az alkalmazott nyelv szabályozottsága/szabályozatlansága szerint

− (3) az automatizáltság mértéke szerint

3.3.2 Az indexek típusai

Indexek a kereshető ismérvek szerint

A indexek praktikus felosztása azon alapul, hogy mely ismérvek kereshetőségét,,

böngészhetőségét teszi lehetővé.

E megközelítés szerint az indexek úgy keletkeznek, hogy a dokumentumok egyik

vagy másik megkülönböztetett ismérvéhez tartozó egyedeket valamilyen szempont szerint

rendezzük, rendszerezzük és kereshetővé tesszük.

3. Az indexek jellemző ismérvei:

Ismérv típusa Index típusa

Szerző szerzői index

Szerző munkahelye testületi index

Dokumentum címe címindex (lényegét tekintve ez is a tartalomra utal)

ISBN-szám ISBN-mutató


Dokumentum tartalma tárgyszóindex, deszkriptorindex, kulcsszóindex

Dokumentum műfaja műfaj szerinti index

Kongresszus adatai a kongresz-

szusi kiadványokban

a kongresszus ideje, helye, rendezője, finanszírozó

testülete szerinti

Kémiai képlet kémiai képlet mutató

Dokumentumban szereplő bib-

liográfiai hivatkozások

hivatkozási index

A felsoroltakon kívül az informatika lehetőségek fejlődése további ismérvek (pl. kiadó,

nyelv stb.) indexeinek generálására és azok szerinti keresésre ad lehetőséget.

A modern adatbázisokban (pl. Thomson Scientific, PROQUEST Dialog), kiemelten

fontos az indexek (szükség szerint kombinált) használata a keresés pontosságának fokozá-

sa érdekében. Vannak adatbázisok, amelyben az igénybe vehető indexek száma meghalad-

ja a 30-at.

Az online katalógusokban a létrehozott indexek mind az egyes ismérvek, mind pedig

azok kombinációi szerinti összetett kereséskor alkalmazhatók. Fontos alkalmazásuk a bön-

gészés elősegítésére, amikor nem tudjuk teljesen pontosan, hogyan is keressünk, de a meg-

felelő helyeken belépve a tárgyi, szerzői stb. indexbe, segítséget kaphatunk a kívánt tételek

megtalálásában.

A könyvtári rendszerek szolgáltatói (pl. Aleph, HunTéka stb.) kínálatában vannak elté-

rések, de összességében a nagy számú indexválasztékkal szolgálják mind a keresési, mind

a böngészési célokat.

(A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy további sajátos szempontok is vannak, pl. az

adatfeltárás időspektruma szerint – kurrens vagy retrospektív index)

Indexek az automatizálás mértéke szerint

Az indexek az automatizálás mértéke szerint lehetnek: kézi indexek és gépi indexek.

4. A kézi és gépi indexek jellemzői

Az index típusa Előállítás Példák

Kézi indexek manuális, nagy idő- és

munkaigény

könyvindexek, pl. szerzői, tárgymu-

tató

Gépi indexek gépi, kisebb időigény,

automatizált vagy félig

automatizált

címindex,

tárgyszóindex,

hivatkozási index

A gépi indexek közül egyesek némi intellektuális előkészítés után készülnek számító-

géppel (KWIC-indexek), míg mások előre elkészített programok szerint eleve azzal. (au-

tomatikus indexek).


31

Indexek a nyelv szabályozottsága szerint

5. Az indexek a nyelv szabályozottsága szerint

Az index tipusa A szabályozottság

mikéntje

Példák

Kulcsszóindexek

Címindexek/

szabályozatlan KWIC-index, KWOC-index

Tárgyszóindexek

tárgyi indexek/

szabályozott Permutált tárgyi index,

PRECIS-index

A gépi indexelésnek fontos ismérve, hogy az indextétel összeállításához szükséges in-

dexkifejezéseket honnan nyerik:

− közvetlenül a dokumentum címéből, szövegéből vagy referátumának szavaiból -

ekkor az indextétel a kiválasztott szabályozatlan természetes indexkifejezések

halmaza, célnak és funkciónak megfelelően tetszés szerinti számban és melléren-

delő módon.

− közvetve valamely szabványosított szótárból (tárgyszójegyzékből, tezauruszból

stb.) – ekkor az indextétel a kiválasztott szabályozott tárgyszavak, illetve

deszkriptorok koordinált sorozata, amely a dokumentum lelőhelyét és bibliográfiai

adatait stb. jelzi, azokra mutat, azokhoz irányít.

Indexek az automatizálás/szabályozott együttes szempontja szerint

Darányi Sándor alapján tárjuk fel ezek ismérveit:9

Szabályozatlan szókinccsel dolgozó gépi indexek

− Címindexek – a dokumentum tartalmának leírására az eredeti címből, a módosított

vagy kiegészített címből, esetleg a mesterségesen alkotott címből származó kulcs-

szavakat használnak.

− Kulcsszóindexek – a kulcsszó kiválasztáshoz nemcsak a címet, hanem az egész

szöveget feldolgozzák.

Szabályozott szókinccsel dolgozó gépi indexek

Ide tartoznak a tárgyi, vagy tárgyszóindexek, melyek fő ismérvei:

− Szabályozott szókészletet kezelnek.

− Némileg hasonlítanak a címindexekhez, ám a tárgyszóláncok megalkotása egyrészt

komoly intellektuális tevékenység, másrészt reduktivabb; nem tartalmazza a tölte-

lékszavakat

− A számítógép kész tárgyszóláncokat kap; ennek alapján állítja elő a tárgyi indexet.

−

Tárgyi indexek az előállítás módja szerint

9 DARÁNYI Sándor: Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I. Szeged: SZTE BTK Könyvtártu-

dományi Tanszék, é.n. URL: http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/kurzus/alapkepzes/osztalyozas-1.pdf


Az előállítás szabályozása, módja szerint a tárgyi indexek lehetnek sima permutált tár-

gyi indexek, illetve lánceljárásos tárgyi indexek.

Sima permutált tárgyszóindex

Az indexelő a fontos tárgyszavakat a lánc elemeiként, egyedként fogja fel; a gép cikli-

kusan permutálja, majd első tagjuk szerint betűrendbe rakja.

Példa:

Eredeti lánc: Magyar. Líra. Romantika. Hasonlat.

A ciklikus permutáció és a betűrendezés után:

− Hasonlat. Magyar. Líra. Romantika

− Líra. Romantika. Hasonlat. Magyar

− Magyar. Líra. Romantika. Hasonlat

− Romantika. Hasonlat. Magyar. Líra

Lánceljárásos permutált tárgyszó index: a tárgyszavakat nem önálló, nem különálló

elemekként kezeli, hanem a specifikustól generikusig rendezve a tárgyszóláncon belül,

fogalmi szinteket jelez.

Példa:

− Hasonlat. Romantika. Magyar. Líra

− Romantika. Magyar. Líra

− Magyar. Líra

− Líra

3.3.3 KWIC index

A KWIC index fogalma, ismérvei

A KWIC-index módszerének bevezetéséről az előző fejezetben már szóltunk. Itt el-

kezdjük ismérveinek, alapelveinek, módszereinek alkalmazásainak rendszeres kifejtését.

Hans Peter Luhn 1958-ban dolgozta ki a módszert, és 1960-ban tette közzé az IBM megbí-

zásából. A KWIC betűszó jelentése: KeyWord-In-Context, azaz kulcsszó szövegösszefüg-

gésben (vagy más szóval: szövegkörnyezetben). Jegyezzük meg, hogy egy kulcsszó soha-

sem áll önállóan, hanem szövegösszefüggésében, más kulcsszavak „társaságában‖.

Leglényegesebb ismérve, hogy használata esetén közvetlenül a dokumentum címéből, szö-

vegéből vagy referátumának szavaiból választjuk ki az osztályozási kifejezést /IKNY-

szavakat/, tetszés szerinti számban és mellérendelő módon.

Címszavak, kulcsszavak, szövegszavak

Címszó: a cím valamely szava, amely tartalomhordozó is lehet.

Kulcsszó: a címben, illetve a szövegben, annak különféle funkcionális egységeiben ta-

lálható tartalomhordozó szó. Magában foglalhatja szurrogátum szövegében – a bibliográfi-

ai leírás egyes elemeiben, valamint a referátumban található szavakat is.

Szövegszó – a szövegben, vagy annak részeiben található szó. Adott esetben, adott fel-

használók számára kulcsszóként értelmezhető.


33

Varga Katalin szerint, ha a cím megfogalmazza a szöveg egészét átfogó témát, megadja

a kiindulópontot a szövegjelentés elemzéséhez is. A cím ily módon a globális kohézió

egyik leghatékonyabb eszköze lehet, különösen tudományos szövegek esetében. A címadás

célja általában azonosítás vagy figyelemfelkeltés. Az utóbbi motívum hatására, gyakran

nem egyértelműen, a téma megjelölésére törekszik a cím adója, hanem inkább az érdeklő-

dés felébresztésére.10

KWIC indextétel szerkezete

A KWIC index logikája egy indextétel példáján:

Legyen az indextétel: Az online könyvtári katalógusok /OPAC/ és a természetes nyelvű

információ-keresés‖

Ebből az indextételből kulcsszónak tekinthetők a következők: online, könyvtári, kataló-

gus, OPAC, természetes, információkeresés

A többi szó – esetünkben – töltelékszónak számít: Az, és, a, nyelvű

A fenti indextétellel kapcsolatban két kritériumot fogalmazunk meg:

(1) minden egyes kulcsszó szerint lehessen keresni,

(2) a kulcsszavak maradjanak szövegkörnyezetben.

Mindez a ciklikus permutációs indexeléssel valósítható meg:

Nézzük meg a mellékletben szereplő példát a ciklikusan permutált indextételre!

7. kép KWIC indextételek a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás éves

tartalomjegyzékéből

10

Varga Katalin: Szöveg és tartalom az információs társadalomban: módszerek és lehetőségek az információ

minőségi szelektálására. [közreadja a] Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesz-

tési Kar. Pécs : PTE FEEK, 2005.


A mellékelt példában jól követhetők a számokkal jelzett funkcionális szerkezeti elemek.

(1) a kulcsszó a keresőoszlopban, (2) a kulcsszót követő szövegkörnyezet (3) a szövegkör-

nyezet folytatása, (4) a dokumentum-azonosító adatai.

Megj.: a kulcsszavas indextételben, mint láthatjuk, meghagyják az annak „természetes

csengést‖ adó névelőket, kötőszavakat, számneveket, valamint egyéb, nem kulcsszónak

minősülő főneveket. Ezek osztályozásra alkalmatlan szavak, nem kulcsszavak, tehát nem

keresőszavak.

Amikor a gép permutálja (megforgatja) az indextételt, hogy minden egyes kulcsszó ke-

resőpozícióba (azaz a keresőoszlopba) kerüljön, e töltelékszavak egy letiltó lista (ún. stop-

lista) alapján kizáródnak ebből a lehetőségből.

Az indexkészítés lépései

A KWIC index készítése során alapvető követelmény, hogy az indextétel megfelelő

számban és módon tartalmazza a dokumentumtartalmakat tükröző kulcsszavakat, hogy

azok megfelelően jelenjenek meg a szövegkörnyezetben.

1. lépés: a „nyers címet‖, a dokumentum eredeti címét kell megvizsgálni abból a szem-

pontból, hogy milyen mértékben felel meg a fenti követelménynek. A cím szavai a szerző

szándéka szerint általában fontos kulcsszavakat tartalmazhatnak. A címek kifejezőek,

konkrétak, tükrözik a specifikus információtartalmat, különösen a műszaki/tudományos

folyóiratokban. De nem mindig van így. Nézzünk meg erre egy példát!

Egy megjelent dokumentum címe (alcím nélkül!): „Útban a tudástársadalom felé.” Ta-

lán figyelemfelkeltő, de sablonos, semmitmondó. Fontos, hogy a címen túl tájékozódjunk a

bevezetésben, tartalomjegyzékben, összegzésben is stb. Ha szükséges, át kell fogalmazni a

címet. Esetünkben az indextétel a következő lesz: A tudástársadalomra való felkészülés

stratégiái és programjai az Európai Unióban.

2. lépés: az előkészített indextételt a számítógép a benne levő kulcsszavak szerint cikli-

kusan megforgatja (permutálja), hogy mindegyik kulcsszó egyszer bekerüljön a keresőosz-

lopba, majd az összes tételt betűrendbe rendezi. A permutálás következtében, ugyanannak

a tételnek különféle változatai jönnek létre. A kulcsszavak minden esetben a szövegkör-

nyezetben szerepelnek.

Az indexsorok karakterszáma korlátozott, ezért gyakran fordulnak elő csonka címek,

„leharapott‖, szétvágott szavak. A számítógépes rendezés és kiírás során a gép mechaniku-

san vágja el a címet a rendelkezésre álló pozíciók végén.

3.3.4. KWIC index alkalmazások

Az alkalmazások két nagy körét mutatjuk be: (1) könyvtári-információs alkalmazások

(OMIKK TMT indexek, illetve Dialog szolgáltatási példa), (2) szövegkonkordancia-

alkalmazások

Könyvtári információs alkalmazások

OMIKK TMT indexek

Magyarországon a BME–OMIKK (és egyik elődje: az Országos Műszaki Információs

Központ és Könyvtár) szerepét kell hangsúlyozni, mely indexelő kiadványaival, illetve a


35

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) éves indexének kiadásával szolgálta/szol-

gálja a tájékoztató munkát. A könyvtári- tájékoztatási szolgáltatások között már az 1960-as

évektől jelentettek meg KWIC-indexeket, köszönhetően a viszonylag kis munka- és költ-

ségigényének, gyors elkészíthetőségének. Igen népszerű volt pl. az Új kutatási és műszaki

fejlesztési jelentések az Országos Műszaki Könyvtárban. Bibliográfia és index.

E KWIC-indexek általában egy teljes tájékoztató kiadvány részét képezték a bibliográ-

fiai főrész után, a szerzői és egyéb mutatók társaságában. A mutatók tételeitől a hivatkozá-

si adatok vezettek el a bibliográfia megfelelő részeihez, ahol a teljes leírást megtalálhatták.

(Más intézmények hasonló indexei, pl. az Építésügyi Tájékoztatási Központ Építéstervezés

– Gyorsindexe (KWIC-indexe) is népszerűek voltak. Ma már ezek nem készülnek. Helyü-

ket jó esetben adatbázisok vették át.

Egyes indexek a folyamatos (havi, kéthavi), mások a visszamenőleges (éves, többéves)

tájékoztatást szolgálták az alábbiak szerint:

6. Az indexek feldolgozás időspektruma, időtényezője szempontjából

Időspektrum Jelentés

Kurrens tájékoztatás egy adott szakterületen megjelenő szakirodalomról való

folyamatos tájékoztatás

Retrospektív keresés

/visszamenőleges keresés/

egy valamilyen szempontból lezárt vagy körülhatárolt

dokumentumbázisban történő keresés biztosítása

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban (TMT) c. folyóirat esetében a KWIC–

index az évente külön megjelent tartalomjegyzék részét képezi. Ennek fő része a bibliográ-

fia (szerzőnevek, cikkek címe, lapszámok stb.) mely lényegében a havi tartalomjegyzékek

kumulált jegyzéke. Ehhez kapcsolódik a névmutató, a KWIC-index („tárgymutató (permu-

tált KWIC-index)‖ néven, valamint a használati útmutató.

A TMT 50. évfolyamának megjelenése kapcsán a partnerlapok képviselőinek köszönté-

sei között szó esett a folyóirat innovatív munkája kapcsán arról, hogy annak „egy jellegze-

tes példája a hatvanas évek végén ilyennek számító KWIC index bevezetése a folyóirat

éves tárgymutatója céljára. Az ötlet bevált, hiszen máig ez a permutált index szolgál az

éves mutatóban a tárgyi keresésre.‖11

A KWIC indextételek készítéséhez vizsgálatokat végeztünk a szombathelyi Könyvtár-

és Információtudományi Tanszéken a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 50. születés-

napja kapcsán. Az éves indexben megjelent indextételek mintája kapcsán azt elemeztük,

hogy az eredeti címek, illetve az indexben megjelenő indextételek hogyan viszonyulnak

egymáshoz. A vizsgálat során 2 esetcsoportot különböztettünk meg, s azok alatt további

alcsoportokat:

− (1) az eredeti cím kellően specifikusan fejezte ki az újdonságot, ily módon megfe-

lelő, változatlanul jelent meg az indextételben. Pl. Európai üzleti és gazdasági in-

formációk CD-ROM-on – finn esettanulmány.

11

Kovács Katalin: Boldog születésnapot, TMT! A könyvtáros szaklapok köszöntői = Tudományos és Műszaki

Tájékoztatás 50. évf. (2003) 9-10. sz. URL:




− (2) Az eredeti cím nem felelt meg teljes mértékben indextételként, és ezért

– (a) ki kellett egészíteni tematikus vagy/és formai, földrajzi, idő-kulcs-

szavakkal, (b) – a címben szereplő rövidítést fel kellett oldani,

– (c) a cím specifikus volt ugyan, de pontosítást, pl. formai kiegészítést igé-

nyelt, (d) a cím túl általános volt, az alcímet is fel kellett használni,

– (e) a cím figyelemfelkeltő volt, de nagyon hiányos, a specifikus tartalom hi-

ányzott.

E legutóbbi – 2e) esetet két példával illusztráljuk, megadva az eredeti címet, illetve azt,

hogy végül is mi jelent meg a KWIC-indextételben:

− Cím: Egy sajátos bibliamagyarázat.

− Indextétel. Az elméleti informatika problémái, a Biblia sajátos értelmezése.

− Cím: Létezett-e Mihajlov?

− Indextétel: Találgatások Mihajlov professzorral, a szovjet információs szakember-

rel kapcsolatban.

Dialog szolgáltatási rendszer SET KWIC alkalmazás

A Dialog szolgáltatási rendszerben a KWIC index formátumot használó adatbázis-

szolgáltatások esetére létezik a SET KWIC parancs. Ennek az a jelentősége, hogy segítsé-

gével 2–50 szó között beállítható egy kiválasztott szóhoz kapcsoló szövegkörnyezet meg-

jelenítése. A mellékelt példában láthatjuk, hogy a keresőkérdés kiválasztásánál a VAGY

parancsot alkalmaztuk, melynek eredményeképpen a VIDEOPHONE szót egybeírva, illet-

ve a kettő közötti szóközzel egyaránt kiválasztottuk. A példában a beállítás szerint 14 szó

szerepelhet a szövegkörnyezetben. A lap alján az első körben megjelent 3 találatban láthat-

juk a kiválasztott szót szövegkörnyezetében. Ld. mellékelt példa.12

8. kép A SET KWIC alkalmazás a Dialog szolgáltatási rendszerben

12

Support : Dialog Search Aids: Successful Search Aids: Successful Searching: SET: Set KWIC. URL:

http://support.dialog.com/searchaids/success/set_kwic.shtml



37

Az interneten tanácsokat adnak KWIC indexlisták készítésére. Ilyen pl. a Cardbox, álta-

lános célú adatbázis kínálata.13

Szövegkonkordancia alkalmazások

A konkordancia fogalma és alkalmazásai

Konkordanciának nevezzük egy könyv vagy egyéb írásmű (legfontosabb) szavainak

ábécébe szedett jegyzékét, melyhez statisztikai, gyakorisági vizsgálat és szövegkörnyeze-

tes elemzés társulhat.14

A számítógépes korszak előtt csak az igazán fontos szavak (például

nevek, tárgyszavak, évszámok stb.) szerint, illetve csak fontos művek (például a Biblia)

vagy személyek (például Shakespeare) munkáit vetették alá ilyen vizsgálatnak. Napjaink-

ban a konkordancia-vizsgálat fontos része a nyelvészeti vizsgálatoknak is. A szövegben

előforduló szavak sorrendezhetők gyakoriságuk és betűrendjük szerint, illetve KWIC, vagy

KWOC index segítségével egy-egy szó közvetlen környezeti előfordulásai is megjeleníthe-

tők. Igen hasznos lehet nyelvtanulásban, stilisztikai vizsgálatokhoz, definíciók esetleges

hiányának, vagy hiányosságainak kimutatásához.

Edict. Com Concordance

Ez az angol nyelvű konkordancia-vizsgáló eszköz több témakörben is használható, egy

megfelelő szót kiválasztva, és kerestetve, pl. „business‖, de lehetőség van a krimiszeretők

számára arra, hogy vagy az Agatha Christie stories, vagy a Sherlock Holmes stories mo-

dulban keresgéljenek. A mellékelt oldalon láthatjuk a „business‖ szóra találatként megje-

lent indextételek egy részét a szövegkörnyezetükbe ágyazva.15

13

Cardbox [általános célú adatbázis] www.cardbox.com/v2/kwic.htm 14

Konkordancia [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Konkordancia 15

Web Concordancer (English). URL: http://www.edict.com.hk/concordance/WWWConcappE.htm;

http://www.edict.com.hk/scripts/cgi-bin/Wwwconcgram.exe

http://www.cardbox.com/v2/kwic.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Konkordancia

http://www.edict.com.hk/concordance/WWWConcappE.htm



9. kép Az Edict.com Concordance példája KWIC index alkalmazása

A kijelzés alapján ki lehet választani és részletesebben megnézni a scripteket:

MTA Nyelvtudományi Intézet korpusz alkalmazás

A KWIC index fontos szerepet kap a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi

Intézete által gondozott korpuszban is. A mellékelt példa az álom szóra való keresésre

adott inextételek egy részét mutatja a korpuszban. A találatok előtt a nyelvváltozat,

alkorpusz, lekérdezés, lekérdezett korpusz mérete, találatok száma, keresés idő szerinti

adatok közlése után jelennek meg a KWIC indextétel sorok.16

16

VÁRADI Tamás: The Hungarian National Corpus. In: Proceedings of the 3rd LREC Conference, Las Palmas,

Spanyolország, 2002. 385-389. p. URL: http://corpus.nytud.hu/mnsz; http://corpus.nytud.hu/cgi-

bin/hnctest/hnc_hun.cgi

http://corpus.nytud.hu/mnsz

http://corpus.nytud.hu/cgi-bin/hnctest/hnc_hun.cgi



39

10. kép KWIC indextételes megjelenítés a magyar nyelvi korpuszból

3.3.5.KWOC index

A kulcsszavas indexek elterjedt típusa a KWOC index is. A KWOC feloldása: Key-

Word-Out of Context, azaz Kulcsszó a szövegkörnyezetből kiemelve. Lényege, hogy a

kulcsszavat a szövegkörnyezetből kiemelve jól áttekinthetően tesszük kereshetővé, majd a

következő sorban a kulcsmondat környezetében is megjelenik. Később kezdték használni,

mint a KWIC indexet. Megjelenését az indokolta, hogy a KWIC indexsor sorhosszúsága

korlátozott, ami azzal járhat, hogy az indextétel nem fér el teljes terjedelemben egy sorban,

fontos kulcsszavak kimaradnak, sőt sorban a címnek se az eleje, se a vége nem található

meg. Ez a KWOC indexnél nem fordulhat elő.

A KWOC indextétel formája

A KWOC-indexben a kulcsszó és a szövegkörnyezet elválik egymástól, a kulcsszavat

szövegkörnyezetből kiemelve jelenítik meg. A KWIC-indexnél hozott indextétel az alábbi-

ak szerint jelenik meg a KWOC-indexben:


11. kép Példa KWOC indextétel megjelenítésére

A KWOC-index fő előnye, hogy jól áttekinthető, fő hátránya, hogy idő- hely-, és költ-

ségigényes. Nem véletlen, hogy a KWIC-index az, amely szélesebb körben elterjedt!

A KWOC-indexelés lépései

1. lépés: A „nyers cím‖ /=a dokumentum eredeti címe/ és a dokumentum elemzése,

2. lépés: a cím kiegészítése, módosítása, vagy új indextétel létrehozása,

3. lépés: a számítógépes rendezés.

− 1-2. lépés: A kulcsszavak megválasztása gyakorlatilag ugyanúgy történik, mint a

KWIC esetében.

− 3. lépés: A számítógép – az általa nyilvántartott stoplista alapján – kiemeli a cím-

ből a jelentősnek tekintett kulcsszavakat. Majd azok alatt a betűrendben a teljes

címet /indextételt reprodukálja.

A KWOC index esetében a szövegkörnyezet a teljes, nem kerül sor automatikusan

megcsonkításra. A cím mellett megtalálható lehet a dokumentum szerzője, esetenként más

adat is.

Az index alkalmazása

A felhasználó szempontjából jó tudni, hogy az ún. KWOC-index lényegében egy olyan

komplex index, mely három részből áll: szerzői index, melyben a szerzők neve szerint

lehet keresni, tárgyi/tematikai index, (ez a KWOC-index), melyben a feltárt dokumentu-

mokra vonatkozó kulcsszavas indextételek szerint lehet keresni, melyekhez a dokumentu-

mok kódja kapcsolódik, s végül a bibliográfiai rész, melyben az egyes dokumentumok

bibliográfiai leírásai találhatók.

A KWOC index értékelése

A KWOC index fő előnye, hogy jól áttekinthető. Fő hátránya, hogy idő- és helyigényes,

ezekből következően költségesebb, mint a KWIC. Nem véletlen, hogy a KWIC index az,

amely szélesebb körben elterjedt! A KWOC index – a KWIC indexhez hasonlóan egy

komplex kiadvány részeként jelenik meg, melynek fő része a bibliográfiai rész az egyes

dokumentumok bibliográfiai leírásaival. Ehhez kapcsolódik a szerzői index, melyben a

szerzők betűrendje szerint lehet keresni, illetve a- tárgyi/tematikai index (KWIC vagy

KWOC index), melyben a feltárt dokumentumokra vonatkozó kulcsszavas indextételek

szerint lehet keresni, és a dokumentum ismertetéséhez a kódja segítségével eljutni.


41

3.3.6 Automatikus indexek, internetes keresők

A kulcsszavak szerinti keresés az 1990-es évektől óriási népszerűségnek örvend az in-

ternetes keresőrendszereknek köszönhetően. Ezek használata hozzánőtt mindennapjaink-

hoz, a Google, a blogkeresők, képkeresők, hírkeresők megszokott keresési eszközök lettek.

Az internetes keresőrendszerek (más neveken internetes keresők, internet keresők, interne-

tes keresőszolgáltatások) tömeges tájékozódási igényeket elégítenek ki.

− Kezdetben ambiciózusán a teljes web feltárására vállalkoztak. Az eredeti cél nem

teljesült, de az igyekezet a minél szélesebb spektrum lefedésére továbbra is meg-

maradt.

− Az általános keresők (pl. Google, Yahoo stb.) a weben általuk elérhető dokumen-

tumok teljességében keresnek, a speciális keresők egy-egy szegmenset fednek le,

pl. tematikus keresők, képkeresők, blogkeresők, hírkeresők.

− Az elérhető web módszeres és rendszeres végigjárására vállalkoznak, törekedve a

teljességre, hogy a feltett keresőkérdésekre minél teljesebb bázison adjanak talála-

tokat, illetve a pontosságra, hogy ezek a találatok minél jobban megfeleljenek a

felhasználó számára.

− A felhasználó a keresés során kulcsszavakat fogalmaz meg, melyeket beírva elin-

dítja a keresést, hogy néhány másodpercen belül megkapja a találati listát. Az egy-

szerű keresésen túl elvileg fejlettebb keresőeszközöket is igénybe vehet (pl. „pon-

tos kifejezés‖ megadása, Boole-algebrai műveletek, időszakra, nyelvre, földrajzi

helyre korlátozás stb.). Ezekre a specifikus keresési lehetőségekre külön is felhívja

a figyelmet az internet kereső, de, - a felmérések szerint – kevesen veszik igénybe.

− Az indexelő adatbázisban sor kerül a keresett szavak sokoldalú elemzésére: a rele-

vanciaellenőrzés során figyelembe vett szempontok: milyen gyakran fordul elő a

szövegben, előfordul-e együttesen a címben, címfejben és a szövegben is.

− További fontos elemzési kritériumok: csatolóként ugrópontként kijelölték-e a szót

a szövegen belül, az adott weblapra milyen számban mutatnak linkek más weblap-

okról, a weblap szövegének nyelvi elemzése, a beírt keresőszó előfordulási gyako-

risága az adott indexelő-szolgáltatás teljes adatbázisában stb.) A relevanciaelemzés

alapján kerül a találatok rangsorolására.

− A rendszer megjeleníti a felhasználó számára a megadott szavakra illeszkedő do-

kumentumok találati listáját, rangsorban, rövid címeikkel és rövid, pár soros kivo-

nataikkal (a leginkább illeszkedő részekkel).

− A rövid leírás alapján relevánsnak tűnő dokumentumokat a webcímek, linkek se-

gítségével megjelenítjük a képernyőn, majd elkezdjük a tanulmányozását.

A fő problémák: a tartalom ellenőrizetlen, a pontosság viszonylag alacsony fokú – sok

esetben kezelhetetlenül sok találatot kapunk és nagy a zaj, az összefüggések nem megfele-

lően kezeltek – nem képesek kellően láttatni a jelentésbeli (szemantikai) összefüggéseket.

Megj.: az internet keresők keresőgépek áttekintéséhez jó szolgáltatott nyújtanak a start-

lapok pl. a keresőgépek.lap.hu, a kereső.lap.hu, illetve a mélyweb.lap.hu .

(Ld. bővebben Információkereső nyelvek 3. félév, 9. lecke)


3.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke 1. részében az indexelés, és index szerteágazó fogalmába nyer betekintést. Ezt

követően az indexek különféle szempontok szerinti tipizálása következik. A 2. részben az

indexeket a kereshető ismérvek szempontjából csoportosítjuk, majd a 3. részben két tipizá-

lási szempontot (automatizáltság mértéke, szabályozottság mértéke) kombinálva, a

kulcsszóindexek, illetve a tárgyi indexek alapvető ismérveit mutatjuk be, példák alkalma-

zásával.

A 4. részben részletesen megismerkedik a széleskörű alkalmazásnak örvendő KWIC-

index (szövegkörnyezetes kulcsszó-index) fogalmával, újdonságaival (szövegkörnyezet

mutatása, permutáció), készítésének módszertanával, előnyeivel, hátrányaival, a ciklikus

permutáció technikájával. Az 5. részben a KWIC index különféle alkalmazásait ismerjük

meg példák segítségével. Mivel viszonylag gyorsan, kis költséggel és munkaigénnyel ké-

szíthető, napjainkban is számos szolgáltatásban alkalmazzák (nyelvészeti korpuszokban,

konkordanciajegyzékekben, adatbázisokban (pl. a Dialog szolgáltatási rendszerben).

A 6. részben megismerjük a KWIC-indexsszel rokon, szintén félautomatikus KWOC-

index fogalmát, példán keresztül a készítési módját, előnyeit, (pl. jobb áttekinthetőség),

hátrányait, (pl. nagyobb költség). Végül tudatosítottuk, hogy az óriási információmennyi-

ségek feldolgozásának korában a szövegszavak, kulcsszavak szerinti indexelés és keresés

tömeges szolgáltatásként az internetes keresőrendszerekkel valósítható meg. A 7. részben

áttekintettük az internetes indexelőrendszerek (internetes keresők) fő ismérveit,

Kapcsolódó tantárgyak: Bibliográfiai adatfeldolgozás, Számítógépes hálózatok, Interne-

tes keresőrendszerek.


1. Értelmezze az index fogalmát és típusait!

2. Mik az index fogalmának fő ismérvei?

3. Mik a KWIC index sajátos ismérvei?

4. Fejtse ki a KWIC index készítésének lépéseit!

5. Tömören vegye számba a KWIC index fő alkalmazásait!

6. Fejtse ki részletesebben a könyvtári információs alkalmazásokat!

7. Fejtse ki, mi a lényege a szövegkonkordancia alkalmazásoknak!

8. Fejtse ki a KWOC index lényegi ismérveit, a KWIC indexszel összevetve!

9. Mennyiben különbözik az internetes indexelő rendszerek működése a fenti

kulcsszavas indexekétől?

10. Ismertesse a relevancia értékelés fő szempontjait az internetes keresőrendsze-

reknél!


43

4. INDEXELÉS: A PRECIS ÉS A HIVATKOZÁSI INDEX

4.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke tanulmányozása után legyen képes

− annak kifejtésére, hogy a PRECIS milyen szerepet játszik az indexelés elméletében

és gyakorlatában

− a relációmegőrző transzformáció fogalmának kifejtésére,

− a PRECIS index sajátos szintaktikai megközelítésének kifejtésére,

− az elv alkalmazására a gyakorlatban

− A PRECIS index fő összetevőinek bemutatására

− a PRECIS index magyarországi műhelyének bemutatására

− A hivatkozás index sajátos keresési szempontjainak kifejtésére,

− A hivatkozási index különböző célú alkalmazásainak értelmezésére

4.2 TARTALOM

1. A PRECIS index alapjai

2. A PRECIS szintaktikai szabályrendszere, indexelési szabályai

A PRECIS szintaktikai szabályrendszere

− Az indexelés folyamata

− Az indextétel elemeinek rotációja

− Az indexelés eszközei

3. A PRECIS összehasonlítása más indexekkel

4. A PRECIS alkalmazása, használatának elterjedése

− Az index alkalmazási tapasztalatai

− Az index használata az OPKM rendszerében

− Mi őrződött meg a PRECIS-ből?

5. A Hivatkozási index alapjai

− A hivatkozási index ismérvei

− A hivatkozási index kiadásai, elektronikus változata

6. A hivatkozási indexben való keresés

− Az egyszerű/könnyű keresés

− A teljes körű keresés

7. A hivatkozási index alkalmazási céljai, példái

− Alkalmazási célok

− Impakt faktor jelentősége

− A hivatkozási indexbe való bekerülés, problémák

− Könyvtár- és információtudományi alkalmazási példák

8. A hivatkozási indexek fejlesztési irányai



4.3.1 A PRECIS index alapjai

Az index fejlődéstörténete, fő ismérvei

A PRECIS betűszó a Preserved Context Indexing System rövidítése, amely „szövegösz-

szefüggést megtartó indexelési rendszer‖-t jelent. Az angol Derek Austin dolgozta ki: Lé-

nyegében grammatikai szabályok összessége, és az indextétel felépítése a természetes

nyelvű mondat szerkezetére hasonlít.

A PRECIS kidolgozása egy sajátos probléma megoldásával függ össze. 1971-ben, ami-

kor azt a döntést hozták Angliában, hogy a Brit Nemzeti Bibliográfiát (British National

Bibliography) közvetlenül MARC adatok alapján számítógéppel állítják elő, a programot

egyből el is kellett halasztani. Kiderült ugyanis, hogy a stratégia minden mezőre kidolgo-

zott, kivéve a tárgyi feldolgozáséra!. Derek Austin-t kérték fel, hogy dolgozza ki a tárgyi

feldolgozás elveit, stratégiáját, szabályrendszerét.

Austin azonnal felismerte, hogy a számítógépesítés nagyobb rugalmasságot biztosíthat,

s arra törekedett, hogy „megkönnyítse az indexelők életét‖, hogy a kötöttségektől megsza-

badulva az indexkifejezésekben és azok kapcsolataiban gondolkodhassanak.

A PRECIS szerinti elemzés során rövid tárgyi kijelentéseket kell megfogalmazni a do-

kumentumokról. Ezeket nyelvi-logikai elemzésnek vetik alá, sorra megvizsgálva, hogy mi

a kijelentés (a „mondat‖) állítmánya, tárgya, alanya, „időhatározója‖, „helyhatározója‖ stb.

Az alapvető fogalmakat kijelölésük után a program a rekordokban „megforgatja‖ (to

allow shuffling), mely során azok vezető, módosító, vagy kiegészítő pozícióba kerülhet-

nek. Az egyes kielemzett „mondatrészek‖ jelentik az összetevőket, amelyeket a gép kidol-

gozott szabályrendszer alapján kódok, operátorok stb. révén kezel és rendez.

A kidolgozott rendszert bevezették, a gyakorlati tapasztalatok alapján folyamatosan fej-

lesztették és számos más nyelvre, így magyarra is átültették. Magyarországon 1986-ban

kísérletileg, 1987-ben pedig gyakorlatilag is bevezette az OPIR (Országos Pedagógiai In-

formációs Rendszer), amelynek fejlesztő intézménye az Országos Pedagógiai Könyvtár és

Múzeum (OPKM) volt.

Horváth Tibor a Könyvtárosok kézikönyve 2. kötetében17

idézi C. Foskettet, aki azzal

méltatta a PRECIS-t, hogy annak számos előnyös tulajdonságát más osztályozási rendszer-

ben is fellelhetjük, ám a „PRECIS az egyedüli, amely a felhasználók és indexelők életét

megkönnyíti‖. Nézzük meg, hogy sikerült ezt elérnie?

4.3.2 A PRECIS szintaktikai szabályrendszere, indexelési szabályai

A PRECIS szintaktikai szabályrendszere

A PRECIS alapelveiben a természetes nyelv grammatikáján nyugszik. Chomsky és kö-

vetői szerint a mondatok ún. mélyszerkezete minden nyelvben közös, azaz nyelvi

univerzálé. Nem véletlenül adaptálták különféle nyelvekre.

17

HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt. Feltárás

és visszakeresés. Bp. : Osiris, 2001.


45

A többi osztályozó/indexelő rendszertől (pl. ETO, a Kongresszusi Könyvtár tárgyszó-

rendszere stb.), a PRECIS-nek nincs saját kidolgozású „szótára‖, nem tartozik hozzá az

osztályozási kifejezések eleve meghatározott gyűjteménye. A szótára nyitott: új szavak és

kifejezések vonhatók be, úgy, ahogy megjelennek a szakirodalomban. Megj.: az OPKM-

ben időközben kidolgoztak egy tezaurusz szerkezetű pedagógiai tárgyszójegyzéket. A

PRECIS ennek az alkalmazási szabályait határozta meg.

A PRECIS a természetes nyelv két fontos jellemzőjének érvényesítésére törekszik:

(1) a kontextuális kötöttségre, azaz a mondatokban a szavak értelmezik az utána követ-

kezőket,

(2) Az egy-az-egyhez kapcsolat megőrzésére, amely arra utal, hogy a mondatban a sza-

vak sorrendje kötött.

Tekintettel arra, hogy a PRECIS a lexikai egységeket szintaktikai előírásokkal is szabá-

lyozza, szintaktikai IKNY-nek, röviden szintaktikus nyelvnek is hívhatjuk.

A PRECIS célja, hogy az osztályozási elemekből – a szövegszavakból, tárgyszavakból,

deszkriptorokból – a természetes nyelvi mondatokhoz hasonló relációmegőrző indextétele-

ket hozzon létre.

Az OPKM-ben történő alkalmazásban (Varga Katalin közlése) az indextételek megal-

kotását egy igen mély szövegelemzés előzte meg. Az elemzés eredménye egy fókuszmon-

dat volt, amely egy nagyon tömör referátumhoz hasonlóan képes visszaadni a szöveg lé-

nyegét, a mondat elemei pedig az alkalmazott információkereső nyelv elemei. Az

indextétel készítőjének egyszerre kellett alkalmaznia a tárgyszavazáshoz és a referátumké-

szítéshez szükséges készségeket.

A PRECIS esetében meghatározott műveletek rendjéről van szó. A tételek prekoordi-

náltak, és a kialakított mondatban minden egyes kifejezésnek megvan a szemantikai helye.

Az indexelés folyamata

A PRECIS szerinti indexelés során három lépéssor követi egymást.

7. A PRECIS indexelés folyamata

Sorszám A lépés célja Eredménye

1. lépés A kvantálást követően a dokumentum in-

formációtartalmát, ismérveit a benne levő

összefüggéseket megtartva egy mondatban

megfogalmazni .

Egy természetes nyelvre

emlékeztető mondat

2. lépés A fenti alapján egy ún. bemeneti szóláncot

alkotni és adatlapra rögzíteni.

A bemeneti szólánc egy-

ben a számítógép inputja

3. lépés A fentiek alapján, meghatározott kódok stb.

használatával a számítógép segítségével

szerkeszteni és rendezi az indextételeket.

Szerkesztett, rendezett

indextételek

A fenti lépések közül a 2. lépést mutatjuk be részletesebben, mely a PRECIS indexelés

legjellemzőbb lépéssora.


A bemeneti PRECIS- tételek előállítása

Szemantikai-logikai elemzés

Az indexelési folyamat egy mondattani elemzést tükröz, melynél a következő alapkér-

déseket kell feltenni és tisztázni?

1. Mi a cselekvés? Mi a mondatban kifejezett indextétel „állítmánya‖?

2. Mi a cselekvés tárgya? Kire, mire irányul a cselekvés, ki, mi a folyamatnak, a cse-

lekvésnek a tárgya?

3. Ki, vagy mi hajtja végre a cselekvést – Ki az „ágens‖?

A három fenti kérdésre adott választ (mondatbeli szerepet) ún. operátorokkal kell jelöl-

ni a PRECIS-ben:

− A cselekvés, történés, folyamat előtt a (2) operátor áll majd,

− A cselekvés tárgya előtt az (1) operátor,

− A cselekvés végrehajtója előtt pedig a (3) operátor.

Nézzünk egy bevezető példát a bemeneti szólánc megalkotására!

− A dokumentum címe: Az informatika tanulása DVD-vel

− Mi a cselekvés, mi történik? – Tanulás.

− Mi a cselekvés tárgya? Mit tanulnak? – Informatikát

− Mi a cselekvés végrehajtója, ágense? Mivel tanulnak, minek a segítségével? –

DVD-vel.

Ezek a természetes nyelvű mondatok legfontosabb összetevői is.

(1) informatika

(2) tanulás

(3) CD-ROM

Az indextétel elemeinek rotációja

A vezető, módosító és kiegészítő pozíció

Az indextételek formátuma meghatározott, és az abban szereplő kontextuálisan kötött

kifejezések – egy meghatározott rotációs szabály szerint – három pozícióba kerülnek: ve-

zető, módosító, kiegészítő. A PRECIS-indextételek a szóláncok kiemelt kifejezései, a „ve-

zetők‖ betűrendjében találhatók meg. Minden tétel annyiszor szerepel – a megfelelő helyen

– ahány vezetőt az osztályozó szakember a bemeneti szóláncban kijelölt.

A tárgyszavak a „vezető‖ pozíción kívül még további kettőbe kerülhetnek /módosító, il-

letve kiegészítő pozícióba/. A három pozíció szerepe és egymáshoz való viszonya:

− 1, vezető pozíció (lead), – meghatározza besorolást és elérést,

− 2, módosító pozíció (qualifier), – módosítja a vezető pozícióban levő tárgyszó je-

lentését,

− 3, kiegészítő pozíció (display), – kiegészíti és árnyalja az előző kettő által elindított

mondatot.

A három pozíció viszonyának grafikus ábrázolását ld. sematikusan a mellékelt ábrán:


47

12. kép A vezető, módosító és kiegészítő pozíció a PRECIS indexben

Kérdés, hogy a fentiek alapján hogyan alakulnak ki egy PRECIS indextételből a

PRECIS-mondatok vagy bemeneti tételek, a Vezető (besorolási/elérési) pozíció – a Módo-

sító pozíció, illetve a Kiegészítés?

Az indextételen belüli rotáció

A feldolgozandó szöveg tárgya legyen a Wechsler által (1939) kifejezetten a felnőttek-

nek készült WAIS (verbális és performációs skála) intelligenciamérő skála.

A szöveg reprezentálásához elegendőnek tartjuk az „intelligencia mérése Wechsler-

skálával‖ szövegösszefüggés reprezentálását.

Ebből a PRECIS segítségével megállapított indextétel

− intelligencia

− mérés

− Wechsler-skála

A fentiek alapján az indextételben generálható „szóláncok‖ ld. a mellékelt 13. ábrán:

13. kép PRECIS index példa az indextételen belüli rotációra

Az indexelés eszközei

Milyen szabályrendszer és eszközök állnak rendelkezésre a PRECIS szerinti indexelés-

hez? – elsődleges és másodlagos kódok, elsődleges és másodlagos operátorok.

Mi az operátorok, kódok és jelek funkciója és hogyan alkalmazzuk azokat?


Az operátorok szerepe és csoportjai

Az operátorok alapvetően fontos szerepe az, hogy az utánuk álló tárgyszavak funkció-

ját, szerepét jelölik az osztályozási kifejezéssorban. A mondatbeli viszonyokat fejezik ki –

s így segítségükkel megvalósítható a lexikai egységek összefüggésbeli viszonyainak, sor-

rendiségének szabályozása.

Két nagy csoportjuk van:

Az elsődleges operátorok – a szavak szintaktikai szerepét határozzák meg és számokkal

jelöljük őket, pl. (0) (2) (4) (6)

A másodlagos operátorok – szemantikai-logikai szerepeket jelölnek, és betűkkel jelöl-

jük őket.

Példa az elsődleges és másodlagos operátorok használatára

Beszámoló jelentés a hazai tájékoztatási intézmények szolgáltatásainak fejlesztéséről

szervezési szempontból

− (0) Magyarország

− Tájékoztatási intézmények

− (p) szolgáltatások

− (2) fejlesztés

− (4) szervezési szempont

− (6 jelentés)

A kódok és jelek szerepe

A kódok – formai, tipológiai, nyelvi szabályozó funkciókat látnak el, különféle techni-

kai fogásokra adnak lehetőségeket, pl. ragok (végződések) beillesztésére, több téma szétvá-

lasztására stb.

A tipográfiai jelek az elrendezést, tipográfiai szerkesztést vezérlik.

Az itt röviden ismertetett operátorok, kódok és jelek technikájának igénybevételével a

PRECIS indextételek egy-egy természetes nyelvi mondathoz lettek hasonlók.

HORVÁTH Tibor és ORBÁN Éva tanulmányában – további példák találhatók az ope-

rátorok, kódok, tipográfiai jelek használatáról.18

A rendszerről részletes információk érhe-

tők el UNGVÁRY Rudolf és ORBÁN Éva kommentált szöveggyűjteményében is. 19

4.3.3 A PRECIS összehasonlítása más indexekkel

Az alábbiakban példán keresztül vizsgáljuk meg ugyanazon dokumentum feltárásának

eredménye, indextétele hogyan szerepel három különböző indexben, a PRECIS mellett a

permutált tárgyi indexben, illetve a KWIC-indexben.

Mindhárom indextípus esetében az input előkészítése emberi feldolgozással történik, a

PRECIS esetében indexelési módszernek megfelelő szerepoperátorok és kódok alkalmazá-

18

HORVÁTH Tibor, ORBÁN Éva: PRECIS = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3072&issue_id=371 19

Derek Austin és a PRECIS. In: Ungváry Rudolf, Orbán Éva: Osztályozás és információkeresés. Kommentált

szöveggyűjtemény. Bp.: Országos Széchenyi Könyvtár, 2001. 1. köt. – Az osztályozás elmélete. 288-327. p.

URL: http://mek.oszk.hu/01600/01683/pdf/01683-1.pdf


http://mek.oszk.hu/01600/01683/pdf/01683-1.pdf


49

sával. Induljunk ki abból, hogy a dokumentum tárgyát mindhárom esetben ugyanúgy hatá-

rozták meg.

Ezt követően a tételeket a program alapján a számítógép állítja elő, az adott indextípus-

ra jellemző, meghatározott szintaktikai szabályok követésével. A PRECIS-index esetében

pl. az input során megadott vezető, módosító, kiegészítő pozíciókat figyelembe véve.

Hasonlítsuk össze, hogy a három indextípus (PRECIS-index, permutált tárgyi index, il-

letve a KWIC-index) a fentiek alapján milyen indextételeket, elérési pontokat generál.

(1) PRECIS index szerinti megjelenítések:

INTELLIGENCIA

mérése Wechsler-skálával

MÉRÉS

Intelligencia, Wechsler skálával

WECHSLER-SKÁLA

Intelligencia mérése

(2) Permutált tárgyi indexben való megjelenítések:

INTELLIGENCIA. Mérés. Wechsler skála.

MÉRÉS. Wechsler skála. Intelligencia.

WECHSLER SKÁLA. Intelligencia. Mérés.

(3) KWIC indexben való megjelenítések:

Az intelligencia mérése Wechsler skálával +

mérése Wechsler skálával + Az intelligencia

Wechsler skálával + Az intelligencia mérése

Az összehasonlítás az alábbi tanulsággal jár:

− Mind a három index esetében előnyös, hogy a tartalom egyes aspektusait jellemző

keresőszavak az alkalmazott eljárásoknak köszönhetően mindig szövegkörnyezet-

ben jelennek meg.

− Ugyanakkor a PRECIS index esetében a szöveg üzenete, mondanivalója az átgon-

dolt elemzési módszerrel a természetes nyelvi mondatokhoz hasonló szerkezetben,

relációmegőrző indextételekben jelenik meg.

− A permutált tárgyi index, és a KWIC-index – bár ugyanazokat az elemeket hasz-

nálja, a permutáció mechanikus jellege miatt ezt a mondatszerű, relációmegőrző

logikát nem tudja olyan meggyőzően demonstrálni.

− Ugyanakkor a kulcsszóindex, ill. permutált tárgyi index készítése lényegesen egy-

szerűbb és olcsóbb, nem igényel alapos elemzést, nem igényli operátorok, kódok

alkalmazását.


4.3.4 A PRECIS alkalmazása, használatának elterjedése

Az index alkalmazási tapasztalatai

A PRECIS előnye a többi indextípussal szemben az, hogy a tartalmat teljes terjedelmé-

ben reprezentáló releváns kifejezések találhatók a tételben (nem pl. a cím), és a természetes

nyelvhez közelít a tétel szerkezete (nem csak mechanikus permutáció, mint a fenti össze-

hasonlító példákban!).

Szerepoperátorai és rotációs technikája segítségével a tárgyszavak közti szövegössze-

függést megőrizve a természetes nyelv mondataihoz hasonlóan informál a tartalomról.

A PRECIS-t – kis módosításokkal – több nyelvben bevezették. Elsősorban indexkészítés-

re, illetve a folyamatos tájékoztatás egyik eszközeként használták, de szerepet kapott a nyelv

szórendjét lehetővé tevő szerkezetei, mondatai révén a tárolási és visszakeresési funkciók

fejlesztésében is.

A PRECIS index alkalmazásával kapcsolatban jók voltak a tapasztalatok. Az amerikai

felhasználásáról G. Donald Cook megállapította, hogy az átlagos PRECIS-indexlánc, kód-

jai nélkül is, kb. 25%-kal hosszabb, mint egy átlagos LCSH-tétel (természetesen ugyanarra

a rekordra vonatkozva.) A PRECIS-indextételben nem mindenegyes szó számít hasznos

elérési pontnak, de kimutatták, hogy a permutáció révén a PRECIS-elérési pontok száma

háromszorosa annak, amit az LCSH produkál. (WYNAR, B.S.20

)

Mindezen jó tapasztalatok ellenére, a PRECIS alkalmazása az 1990-es években fokoza-

tosan beszűkült. A Brit Nemzeti Bibliográfiában helyét a Kongresszusi Könyvtár

tárgyszórendszere (LCSH, Library of Congress Subject Headings) vette át. Időközben az

automatizált osztályozásban és indexelésben olyan hatékony megoldásokat dolgoztak ki a

szövegelemzésre, szövegkezelésre, melyek a létrehozók szerint nem tették szükségessé a

PRECIS további alkalmazását.

Az index használata az OPKM rendszerében

Magyarországon az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) keretében

még évekig használták a pedagógiai szakirodalom feltárására. A PRECIS alapján történt a

Magyar Pedagógiai Irodalom (kurrens nemzeti szakbibliográfia, 1989-), valamint a Kül-

földi Pedagógiai Információ c. kurrens bibliográfia mutatójának készítése.

Alkalmazták a Pedagógiai Adatbázisban (PAD), mely 1989-től tartalmazta a Magyar

Pedagógiai Irodalom c. nemzeti szakbibliográfia teljes anyagát, valamint az OPKM-ben

feldolgozott idegen nyelvű szakkönyvek és válogatott folyóiratcikkek adatait.

A PAD-ban az 1990-es évek végén kettéválasztották (1) a visszakeresés szempontjait

szolgáló mellérendelő tárgyszavazást és (2) a tartalmi feltárás válogatást segítő eszköze-

ként alkalmazott PRECIS indexelést. Az OPKM OPAC-jában a kettő jól megfért egymás-

sal. A felhasználó a mellérendelt tárgyszavak között keresett, a megjelenítési formátumban

azonban e tárgyszavak szövegösszefüggést tükröző láncaival találkozott, amelyek, (Varga

Katalin szavaival) mintegy annotációként informálták a dokumentum tartalmáról.

Az alább mellékelt szurrogátumban szereplő tárgyszavas indextétel ehhez a megközelí-

téshez kapcsolódik. Ugyancsak tanulságos, hogy a dokumentum szöveges ismertetése is

20

WYNAR, B.S. Introduction to Cataloguing and Classification. 8th ed. Littleton, CO: Libraries Unlimited,

Inc., 1992. 463.p.


51

mennyire segíti az eredeti szövegösszefüggések ábrázolását, a természetes nyelv lehetősé-

geivel.

14. kép A tárgyszavak helye az OPKM indextételében

Mi őrződött meg a PRECIS-ből

Miért fontos a PRECIS ismerete? – Azért, mert a benne kidolgozott elvek és módszerek

jelentős hozzájárulást jelentettek a szintaktikai indexelés fejlődésében, az általa bevezetett

eredmények az indexelés általános síkján ma is mérvadóak.

A PRECIS utóéletéről Varga Katalin az alábbiakat írta 2005-ben: Az OPKM több mint

egy évtizeden át (1989–2000) alkalmazta a PRECIS indexelési eljárást a szövegösszefüg-

gés megőrző indexelésre.

Egy évtized tapasztalatai arra vezettek, hogy a szakirodalom jelenleg még nem feltétle-

nül igényli azt a mélységű feltárást, amit a PRECIS nyújt, de valamiféle szintaxisra min-

denképpen szükség van az információkeresés pontossága érdekében. Ezért a PRECIS-ből

megőrződött az operátorok sorrendjéből származó szintaxis, valamint az a gondolkodás-

mód, amelyet a PRECIS indexelést gyakorló könyvtárosok rutinszinten elsajátítottak, na-

gyon jót tesz az indextételeknek.

Az elv tulajdonképpen annyi, hogy a tárgyszavak sorrendje közelítsen a tartalmat össze-

foglaló természetes nyelvű mondat sorrendjéhez.21

A mellékelt ábra az elektronikus tanulá-

si környezet rekordjáról ezt tanúsítja.

21

Varga Katalin: A magyar szakirodalom tartalmi reprezentációjának jelenlegi állapota = Tudományos és

Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 7-8. sz. URL:




15. kép Az elektronikus tanulási környezettel foglalkozó rekord az OPKM

WebOPAC-jában

4.3.5 A Hivatkozási index alapjai

A hivatkozási index ismérvei

Ha ismerem egy szerző vagy több szerző nevét, aki az engem érdeklő témáról írt, és

meg tudom nézni, hogy rá kik hivatkoztak, valószínű, hogy a hivatkozó szerzők dokumen-

tumai is érdekesek számomra. Ily módon fel tudom göngyölíteni egy témakör fejlődésének

alakulását.

Az 1960-as évek felszabadult légkörű „ihletettségében‖ dolgozta ki Eugene Garfield a

Hivatkozási index fenti ötletét, melyet a Science Citation Indexben természettudományi

hivatkozási index valósított meg 1964-ben, azóta jelenik meg az ISI (Institute for Scientific

Information) gondozásában, az amerikai Philadelphiában.

A hivatkozási index – az az indextípus, mely a publikációk kö-

zötti hivatkozásokat tartalmazza, lehetővé téve a felhasználók szá-

mára, hogy megállapítsák, mely későbben megjelent dokumentu-

mok mely korábban megjelent dokumentumokra hivatkoznak.

A hivatkozási indexben tehát a szerzők és az általuk írt dokumentumok képezik a kere-

sés alapját. Alapjában különbözik ily módon azoktól a kulcsszavas, illetve az ellenőrzött

szótárakkal működő tárgyi indexektől, melyek a dokumentumok tartalmi jellemzésére azok

szövegét használják fel.


53

Napjainkban az általános célú tudományos hivatkozási indexeknek két olyan kiadója

van, amelyet a könyvtárak előfizetés ellenében igénybe vehetnek.

− az ISI (jelenleg a Thomson Scientific része), melynek indexei a weben a Web of

Science név alatt érthetők, a Web of Knowledge adatbázis csoport részeként,

− az Elsevier, mely a Scopus-t adja ki online módon hasonlóan.

A továbbiakban az ISI által kiadott hivatkozási indexeket mutatjuk be részletesebben:

A hivatkozási index kiadásai, elektronikus használata

A számítógéppel készült hivatkozási indexek eleinte nyomtatott formában is elérhetők

voltak, vaskos, negyedévente kiadott kötetekben, éves kumulációkkal. Ma már a retrospek-

tív keresést nyújtó elektronikus adatbázisok használata dominál.

A Hivatkozási index elérése a Web of Science (WoS) adatbázis segítségével történik,

mely a Web of Knowledge adatbázis gyűjtemény része.

Az interneten elérhető adatbázisok szolgáltatásait a magyar felsőoktatási intézmények-

ben oktatók és hallgatók regisztráció alapján, ingyenesen igénybe vehetik 2001 óta az

Elektronikus Információ Szolgáltatás program 22

(rövidítve EISZ) keretében23

.

A WoS-t az ISI (Institute for Scientific Information,a Thomson Scientific része) gondoz-

za. Három adatbáziscsomagja három tudománycsoportot fog a teljes körű keresés kereté-

ben:

Természettudományok: Science Citation Index Expanded (SCI-EXPANDED) – 1900-

tól

Társadalomtudományok: Social Sciences Citation Index (SSCI) – 1900-

Művészetek és bölcsésztudományok: Arts and Humanities Citation Index /A and HCI/ –

1900-

A méretek érzékeltetetésére: a (Science Citation Index Expanded), 150 tudományterü-

letről, több mint 6500 kiemelkedően fontos folyóiratban megjelent publikációt dolgoz fel.

A három index esetében együttesen 10 000 a világ legnagyobb impaktfaktorral rendelkező

folyóiratának az anyagát dolgozza fel. Emellett nyílt hozzáférésű folyóirataik is rendelke-

zésre állnak, illetve több mint 110 000 konferencia-kiadvány!

4.3.6 A hivatkozási indexben való keresés

A keresés alternatívái a hivatkozási indexben

A Web of Science adatbázisaiban kétféle módon kereshetünk: (1) egyszerű/könnyű ke-

reséssel (Easy Search), mely egy leegyszerűsített változat, vagy (2) teljes kereséssel (Full

Search), mely teljes körű keresést tesz lehetővé az adatbázisban.

22

TÉGLÁSI Ágnes: Elektronikus Információ Szolgáltatás (EISZ) nemzeti program. In: Könyvtár és társadalom

vonzásában. Köszöntőkönyv dr. Tóth Gyula 70. születésnapjára. Szerk CZÖVEK Zoltán, KOLTAY Tibor,

PÁLVÖLGYI Mihály. Szombathely, 2008. Savaria University Press. URL:

http://www.bdf.hu/btk/trsi/kvtar/Kutats%20tudomnyos%20mhelyek/Tanszéki%20kiadványok/Tanulmányok

%20a%20Könyvtár-

%20és%20Információtudományi%20Tanszék%20műhelyéből/1_Konyvtar_es_tarsadalom_vonzasaban.pdf 23

Elektronikus Információ Szolgáltatási program. URL: http://www.om.hu/eisz

http://www.bdf.hu/btk/trsi/kvtar/Kutats%20tudomnyos%20mhelyek/Tanszéki%20kiadványok/Tanulmányok%20a%20Könyvtár-%20és%20Információtudományi%20Tanszék%20műhelyéből/1_Konyvtar_es_tarsadalom_vonzasaban.pdf



http://www.om.hu/eisz


Az egyszerű/könnyű keresés

Az EISZ szolgáltatás keretében egyetemi-főiskolai hallgatók, oktatók, kutatók is hasz-

nálhatják a hivatkozási adatbázisokat. A benne való keresés fortélyait meg lehet ismerni

angolul a Web of Science honlapján vagy az ISI Citation Database Help oldalain levő út-

mutatók alapján. 24

Milyen keresési lehetőségek adódnak?

Miután kiválasztottuk első lépésben a számunkra érdekes egy vagy több adatbázist,

megválaszthatjuk a megfelelő keresés típusát:

Téma szerinti keresés (topic).

Egy vagy több kifejezés írható be, ami lehetőség szerint a legpontosabban utal a kere-

sett tanulmányok témájára, pl. Public relations, Library science stb. Ehhez igénybe vehetők

a Boole-operátorok (pl. AND vagy OR), a csonkolás stb.

Személynévre keresés (Person)

Három módon történik: (1) Author, – a szerző által írt cikkek listája, (2) Cited author –

hivatkozott szerző, azon cikkek listája, amelyekben hivatkoznak egy adott szerzőre (3)

Subject – az illető személyről szóló tanulmányok listája.

Hely szerinti keresés (Place) - Meghatározott intézménnyel, és/vagy földrajzi hellyel

összefüggésbe hozható szerzők cikkeinek keresését szolgálja. Beírhatók: földrajzi helyek,

pl. ország, állam, tartomány rövidítése vagy irányítószáma, egy város neve (pl. Budapest),

vagy egy intézmény/testületnév rövidítve (pl. Berzsenyi Coll).

A teljes körű keresés

A Full Search (teljes keresés) számos kiválasztási és kombinációs lehetőséget nyújt a

három adatbázis valamelyikének kiválasztása után:

Science Citation Index Expanded (SCI-EXPANDED)

Social Sciences Citation Index (SSCI)

Arts and Humanities Citation Index (A and HCI)

A három adatbázis ebben a keretben 1900-ig visszamenőlegesen kereshető. Adott eset-

ben fontos lehet, hogy leszűkítsük a tételek keresését, rövidebb, általunk kívánt időinter-

vallumokra. Ily módon választhatunk a kurrens, illetve retrospektívtájékozódás között. Ld.

a mellékelt ábrán:

16. kép A keresés leszűkíthető a legfrissebb tételekre:

24

ISI Citation Database Help. URL: http://wos.isitrial.com/help/helpquik.html

http://wos.isitrial.com/help/helpquik.html


55

Ezeken túl bármely évre, vagy meghatározott évekre is leszűkíthető a keresés

A teljes keresésnek kétféle kiindulópontja lehet: az általános keresés, illetve a hivatko-

zott szerzők szerinti keresés.

− Általános keresés General Search (általános keresés) – témakör, szerző neve, fo-

lyóirat címe, vagy a szerző címe szerint

− Cited ref search (hivatkozott szerzők szerinti keresés) – azoknak a cikkeknek a ke-

resése, amelyek egy adott szerzőre, vagy műre hivatkoznak

Az általános keresés

Az általános keresés (general search) használata esetén írja be azokat a keresőszavakat

vagy kifejezéseket, amelyekre kíváncsi, használhatja az AND vagy OR operátort is.

A keresőkérdést leszűkítheti nyelvre (language), dokumentumtípusra (document type),

de kijelölheti a találati lista rendezési módját is (sort option).

Kereshet témakör, szerző, a forrás címe, a szerzők intézményneveinek címe szerint.

A témakör szerinti keresés (TOPIC) – a cikkből, pl. annak címéből, vagy referátumából

vett szavak, vagy kulcsszavak szerinti keresést biztosít.

A szerző szerinti keresés (AUTHOR) – egy vagy több szerző szerinti keresést tesz lehe-

tővé, pl. O'BRIAN C* OR OBRIAN C*

A forrás címe (SOURCE TITLE) a folyóirat címe szerint kereshet, melyet egy forráslis-

táról másolhat ki és illeszthet be, pl. az ACTA BIOLOGICA HUNGARICA

Szerzők intézményneveinek címe (ADDRESS) – a szerző/k/ intézményneveinek rövidí-

tett változatai szerint kereshet, pl. YALE UNIV SAME HOSP, de szintén kereshető a vá-

rosnév, az országnév szerint, pl. HUNGARY

A keresés tovább szűkíthető a legördülő menüsorokból a megfelelő opciókat kiválaszt-

va:

8. A keresés szűkítési lehetőségei a Hivatkozási indexben

A dokumentum eredeti

nyelve /language/ –

pl. angol, bengáli, magyar, német stb.

A dokumentum típusa

/document type/

pl. cikk, referátum, kiállított műtárgy, bibliográfia stb.

A találati lista rendezése

/sort results by /

a legfrissebb dátum szerint, a hivatkozások száma szerint,

relevancia, az első szerző, a forrás címe szerint

Nyelvi index – segítségével megválasztható a publikáció eredeti nyelve. Így pl. képet

nyerhetünk arról, hogy valamely témakörben hány eredetileg francia, német, magyar stb.

cikket vettek be az indexbe.

Elemző-eszköz (analyze tool) –Lehetőséget ad arra, hogy a rejtett trendeket, fejlődési

mintákat megtaláljuk, felfedezzük a feltörekvő kutatási területeket, azonosítsuk a vezető

kutatókat, intézményeket és folyóiratokat.

Citation Report (hivatkozási jelentés) rendszeres képet ad egy-egy év hivatkozási tevé-

kenységéről.


Citation maps (hivatkozási térképek) – lehetővé teszik, hogy a hivatkozások közötti

kapcsolatokat vizuálisan áttekinthessük és felfedezzük egy-egy cikk hivatkozási kapcsola-

tait.

4.3.7 A hivatkozási index alkalmazási céljai, példái

Alkalmazási célok

A hivatkozási index számos fontos célra vehető igénybe.

(1)Irodalomkutatási segédeszköz

− A felhasználók számára jól alkalmazható irodalomkutatási feladatok megoldásá-

hoz, hiszen az irodalomkutatás szinte tetszőlegesen kiterjeszthető – egy jól megvá-

lasztott kiinduló (hivatkozott) kiadványhoz megtalált és relevánsnak bizonyuló ta-

nulmányok további hivatkozásai is sorban áttekinthetők.

− Az irodalomkutatást jelentősen megkönnyíti, hogy nincs terminológiai probléma,

mivel az indexelés bibliográfiai eszközökkel történik

− Számos szemletanulmány található a hivatkozási indexben.

(2) A tudományos fejlesztési irányok, témák követésének, elemzésének eszköze

− A hivatkozások követése és tanulmányozása segíti az egyes tudományterületek,

szakterületek kutatási-fejlesztési irányainak követését, egy-egy kutatási téma fejlő-

désének nyomon követését.

− Segít választ találni olyan kérdésekre, hogy egy adott felfedezéssel, elmélettel, hi-

potézissel, anyaggal mi történt azóta, hogy pl. az első róla szóló kiadvány megje-

lent.

− Nyomon követhetők a tudomány – régebben és újabban publikált – eredményei

közötti kapcsolatok, látható, hogyan építkezik egy-egy tudományterület, azon belül

egy-egy speciális témakör, hogyan alakulnak, fejlődnek az elméletek.

− Kellő elemzési készség alapján jó alapanyagként használható az egyes tudomá-

nyok szerkezetére és dinamikájára vonatkozó, statisztikai jellegű vizsgálódásokhoz

is.

Interdiszciplináris, multidiszciplináris kutatás eszköze

− Mivel nem kötődik egy-egy szűk tudományterülethez, az interdiszciplináris kutatá-

sokban különösen jól használható, az egyes területek összefüggései kimutathatók,

jól áttekinthetők

Megadott időintervallumokban való rugalmas keresés eszköze

− Az index segítségével a számunkra releváns dokumentumok ismeretében eljutha-

tunk újabb, későbbi megjelenésű, frissebb dokumentumokhoz. Leszűkíthetjük az

időintervallumot /csak a legutóbbi hétre, hónapra, évre stb./ aszerint, hogy melyik-

re vagyunk kíváncsiak.

A terminológiai problémák csökkentésének eszköze

− Segítségével csökkennek a terminológiai problémák. A dokumentumokat ugyanis

nem az indexelők által kijelölt /esetleg „szubjektív‖, vagy „mesterséges‖ tárgysza-

vak, deszkriptorok alatt lehet keresni, hanem az „élő‖, a szerzők által megírt, s ál-

talunk ismert témáról szóló dokumentumok alapján.


57

Nyelvek szerinti elemzés eszköze

− Bár a hivatkozási indexekben az angol nyelvű irodalom kétségkívül dominál, de

eredeti nyelvként szinte minden egyes nyelv képviselve van, a magyar is.

Tudományos teljesítmény mérési segédeszköz

− Tudományos minősítési mércének számít, hogy valaki bekerül-e a hivatkozási in-

dexbe, és milyen mértékben szerepel abban.

− Méri és feltérképezi a hivatkozott mű és hivatkozó közötti tartalmi kapcsolatot.

− A tudományos teljesítmény mérése, a rangsorolás, a minősítés egyik fontos eszkö-

ze.

Impakt faktor jelentősége

Az impakt faktor (leggyakoribb magyar fordításban hatástényező) a tudományos folyó-

iratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószám.

A folyóiratok impakt faktora (magyarul néha hatástényezőnek is nevezik) annak a mér-

téke, hogy milyen gyakran idézik a tárgyévben a folyóiratnak a megelőző két évben megje-

lent „átlagos cikkét‖. Az impakt faktor segít megítélni a folyóiratok relatív fontosságát,

különösen az ugyanazon szakterületen működő többi folyóirat között.

Az impakt faktort úgy számítjuk ki, hogy a folyóirat előző két évben publikált cikkeire

a tárgyévben kapott idézetek számát elosztjuk a folyóiratban az előző két évben publikált

cikkek számával.25

Az ISI évente adja ki jelentését (Journal Citation Reports, JCR), mely mindenegyes

vizsgált folyóirat esetében meghatározza annak impact tényezőjét (impact factor). A tudo-

mányos közösségben az egyes folyóiratok impact faktora alapvetően fontos tényezőnek,

számít, ugyanakkor a megállapítását ellentmondásosnak találják.

Az ISI adja ki a legtöbbet hivatkozott kutatók listáját (Highly Cited Researchers), ame-

lyet tényezőként figyelembe a világ egyetemei tudományos rangsorának (Academic

Ranking of World Universities) meghatározásában (kiadója a Shanghai Jiao Tong Univer-

sity).26

A hivatkozási indexbe való bekerülés feltételei, problémák

A hivatkozási indexbe való bekerüléshez szigorú szelekciós követelményeknek kell

megfelelni, csak megfelelő tudományos folyóiratokban megjelent cikkek juthatnak be.

A folyóiratokra megadott cikkszám csak az eredeti közleményeket és összefoglaló

(„review‖) cikkeket tartalmazza. A szerkesztői vezércikkek („editorials‖), levelek

(„letters‖), híranyagok („news items‖) és előadáskivonatok („meeting abstracts‖) eleve

nem számítanak a cikkek számába.

Problémát jelent a gyűjtésbe bevont folyóiratok körének meghatározása. Sok fontos fo-

lyóirat kimarad, főleg amelyik kis országban, kis nyelven jelenik meg, bár ott mérvadó

szerepet tölt be.

25

Impakt faktor. Összeáll: Schubert András. URL: http://www.kfki.hu/library/imp/JCR_Magyar.htm –

http://www.kfki.hu/library/imp/impakt_faktor.htm 26

Institute for Scientific Information [wikipedia szócikk]

http://en.wikipedia.org/wiki/Institute_for_Scientific_Information

http://www.kfki.hu/library/imp/JCR_Magyar.htm

http://www.kfki.hu/library/imp/impakt_faktor.htm



A nem angol nyelven és kiváltképp a nem latin betűs írással publikáló folyóiratok ke-

vésbé hozzáférhetőek a világ kutatóközössége számára, és ez befolyásolhatja az idézettsé-

güket.

A bibliográfiai hivatkozások olykor bizonytalanok, különböző nem objektív, esetleg

presztízs-okokra is visszavezethetők, vannak olyanok a szakmában, akikre illik hivatkozni.

A fenti problémák mindegyike megjelenik a szakirodalomban, különféle kritikák, refle-

xiók formájában.

Mindezek alapján, Schubert András idézett anyaga szerint, nem tanácsos a folyóiratok

értékelése során kizárólag a JCR adataira támaszkodni. Az idézettségi adatok nem hivatot-

tak helyettesíteni a szakértői véleményt. Gondos figyelmet kell fordítani arra a számos

tényezőre, amelyek az idézettséget befolyásolják: a nyelvre, a formai és történeti tényezők-

re, a megjelenési gyakoriságra, valamint a szakterületre.

Könyvtár- és információtudományi alkalmazási példák

Mint minden tudományban, a könyvtár- és információtudományban is vannak meghatá-

rozó, mérvadó személyiségek. Ilyenek az utóbbi 20 év vonatkozásában pl. Maurice B. Li-

ne, Peter Ingwersen, Dagobert Soergel, Tefko Saracevic, a sor természetesen folytatható.

Mindegyikük a tudományterület valamely ágában irányadó, szintetizáló szerepet játsza-

nak. Tefko Saracevic pl. az információtudomány átfogó területén túl a digitális könyvtárak

fejlesztése, a felsőfokú és tudományos képzés terén. Nyilvánvaló, hogy tudásukat nagy-

számú saját publikációban osztják meg másokkal, jelen vannak a hivatkozási indexben,

nagyon sokan hivatkoznak rájuk. Ismervén nevüket és a kiemelt szakterületüket, feltéte-

lezhető, hogy mind az általuk hivatkozott tételek, mind pedig a rájuk vonatkozó hivatkozá-

sok tanulságosak számunkra.

Három példát hozunk

1. A mellékletben Tefko Saracevicnek a digitális könyvtárak értékelése terén mérvadó

tanulmányára (Library Trends, 2000) vonatkozóan mutatunk be egy hivatkozást. G.G.

Chowdhury Saracevicre hivatkozó 2002-ben megjelent cikke Saracevic mellett további 67

hivatkozást tartalmaz, ami ezért is értékes!

17. kép Hivatkozási példa a hivatkozási indexből

A következő táblázat Peter Ingwersen 210-szer hivatkozott tanulmányán keresztül mu-

tatja be a hivatkozás-követő adatok típusait.27

1996. évi megjelenése óta 210-en hivatkoz-

tak a szerző Journal of Documentation-ban megjelent tanulmányára.

27

SARACEVIC, Tefko – GARFIELD, Eugene: On measuring the publication productivity and citation impact

of a scholar: A case study. In: Ingwersen Festschrift. 187. p. URL:


59

9. A hivatkozás-kimutató információk szerkezete

Adattípusok Konkrét adatok

Title

[cím]

Cognitive perspectives of information retrieaval interaction.

Elements of a cognitive IR theory.

Source

[forrás]

JOURNAL OF DOCUMENTATION Volume52 Issue 1

Pages 3-50 Published MAR 1996.

Author(s)

[szerző(k)]

Ingwersen, P.

Times Cited

[hivatkozások száma]:

210

Search for ARTICLE

[a cikk keresése]

Egy harmadik példa. Aida Slavic, az ETO konzorcium egyik vezető munkatársának

2008-ban, a Journal of Documentation-ban megjelent tanulmánya egy nemzetközi, 208

országban végzett felmérésében eredményeit elemzi és összegzi arról, milyen mértékben

használják az ETO-t világszerte. A tanulmánya 42 hivatkozást tartalmaz.

A 2004–2006-os szakirodalmi adatok alapján, az ETO-t 124-ben használták (60%), eb-

ből 34 vizsgált országban az ETO a nemzeti információs hálózatokban a fő osztályozási

rendszer (28%). 45 országban (36%), csak bizonyos típusú könyvtárakban használták, 45-

ben (36%) csak szűkebb körben, néhány könyvtárban, vagy információs központban hasz-

nálták.28

A tanulmányra megjelenése 2008. évi megjelenését követően eddig – 2010. június

12 – ketten hivatkoztak.

4.3.8 A hivatkozási indexek fejlesztési irányai

A hivatkozások indexelésében fordulatot jelent(het) az automatikus hivatkozás indexelő

rendszerek megjelenése, elsőnek 1998-98-ban a CiteSeer (újabban CiteSeerX, a Cora

(újabban Rexa), mely elsősorban a számítógép-, és információtudományra összpontosít.

Ezeket követte a Google Scholar és a Microsoft Academic. Ezek az autonóm hivatkozási

indexek még nem tökéletesek teljesen, a hivatkozások automatikus kivonatolásában és

klaszterezésében, kb. 10%-os hibaaránnyal dolgoznak. (az angol nyelvű Wikipedia

Citation index szócikke szerint).

Schubert András a hivatkozási index minél jobb alkalmazását segíti azzal, hogy az alap-

fogalmakat (pl. impakt faktor jelentését), a magyar vonatkozásokat, illetve az egyes szakte-

rületek vezető folyóiratait bemutatja gazdag összeállításában.29

http://comminfo.rutgers.edu/~tefko/Saracevic%20Garfield%20-%20Ingwersen%20Festschrift%202010.pdf 28

SLAVIC, Aida: Use of the Universal Decimal Classification: A world-wide survey = Journal of

Documentation. Vol. 64. Issue 2. 2008. p. 211–228. 29

SCHUBERT András: Impakt faktor. Összeáll. --. URL: http://www.kfki.hu/library/imp/impakt_faktor.htm

http://comminfo.rutgers.edu/~tefko/Saracevic%20Garfield%20-%20Ingwersen%20Festschrift%202010.pdf



4.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A 4. leckében két indextípust ismert meg, melyek sajátos szerepet játszanak az indexek

között, ami a megközelítésükből és módszereikből fakad. Először a PRECIS indexszel

ismerkedik meg, melynek lényege, hogy a természetes nyelvi mondatra emlékeztető index-

tételek generálását teszi lehetővé, nyelvtudományi alapokra építve. A Brit Nemzeti Könyv-

tárban használták először, és magyarországi bevezetésére is sor került az Országos Peda-

gógiai Könyvtár és Múzeumban.

Példák alkalmazásával megismerte a PRECIS szintaktikai szabályrendszert, az indexe-

lés folyamatát, az indextételen belüli rotációs eljárást, és az indexelés eszközeit. Majd az

index hatékonyságát hasonlíthatta össze egy példa alapján két permutált indexével. Bár

már nem használják, megőrződött az indextétel mondatszerű összeállításának módszere,

célrendszere, alkalmazási továbbra is hat a feltárási gyakorlatra.

A lecke második részében a hivatkozási index fogalmát, működését, a benne való kere-

sés módszereit, valamint az index sokrétű alkalmazásait ismerte meg (a tudományos minő-

sítés, rangsorolás eszköze, irodalomkutatási, tudományos trendkövetési segédeszköz). Át-

tekintést nyert az alkalmazását kísérő problémákról, melyek elsősorban az angol nyelv

dominanciájával kapcsolatosak. Végül a hivatkozás indexelés legújabb fejlesztési eredmé-

nyeibe (automatikus hivatkozás-indexelés) is betekintett.


1. Értelmezze a PRECIS index fogalmát!

2. Fejtse ki, miben látja a PRECIS index jelentőségét!

3. Mi az operátorok szerepe a PRECIS indexelésben?

4. Milyen eredmények kapcsolódnak a PRECIS index magyarországi alkalmazá-

sához?

5. Hogyan értékelhető a PRECIS index a permutált tárgyi indexszel összehason-

lítva?

6. Fejtse ki, mi az újszerű a hivatkozási index használatában!

7. Fejtse ki az impakt faktor jelentését és jelentőségét!

8. Értékelje a keresés módszereit, lehetőségeit a Hivatkozási indexben!

9. Milyen új lehetőségeket tárnak fel az automatizált hivatkozási indexek?

10. Melyik indextípust találta a legérdekesebbnek és miért?


61

5. A TÁRGYSZAVAZÁS ALAPJAI 1.

5.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke feldolgozásával legyen képes

− a tárgyszó és a tárgyszórendszer ismérveinek kifejtésére,

− a tárgyszavazással összefüggő szabályozás jelentőségének bemutatására,

− a tárgyszavak nyelvi és logikai szabványosításával összefüggő kérdések bemutatá-

sára,

− a tárgyszavak alaktani elemzésére, a tárgyszavak formájával és szerkezetével kap-

csolatos tudnivalók kifejtésére,

− a tárgyszavak jelentéstani elemzésére,

− a tárgyszórendszer szervezési szintjének elemzésére,

− a szabályozás elveinek és feltételeinek megfogalmazására

5.2 TARTALOM

1. A tárgyszavak rendszerbe foglalása

– A tárgyszó fogalma, lényeges ismérvei

– A tárgyszórendszer fogalma

– A tárgyszó, tárgyszórendszer és tárgyszavazás összefüggései

– A tárgyszavazás hagyományai

2. A tárgyszavas keresőnyelvvel szembeni elvárások

3. Természetes nyelvből szabályozott tárgyszónyelv

– Tárgyszónyelv és természetes nyelv összehasonlítása

– A szabályozás döntési helyzetei

4. A szabályozás területei – szótan

– Összetett szavak, többtagú szerkezetek

– Rövidítések kezelése

5- A jelentéstani szabályozás területei

– Értelmező és magyarázó szövegek használata

– Azonos alakú, különböző jelentésű szavak – a homonimák kezelése

– Különböző alakú, azonos jelentésű szavak – a szinonimák kezelése

– Tárgyszavak közötti kapcsolatok – a hivatkozások jelölése

– Tárgyszavak közötti kapcsolatok jelölése

6. A szabályozás területei – a tárgyszórendszer szervezési szintje

7. A szabályozás elvei és feltételei



5.3.1 A tárgyszavak rendszerbe foglalása

A tárgyszó fogalma, lényeges ismérvei

A tárgyszó a természetes nyelv szavait, kifejezéseit, szószerkezeteit használja fel tárgyi

feltárásra, indexelésre, de azokat bizonyos mértékű szabályozásnak veti alá. A tárgyszavas

indexelés építőelemei a természetes nyelv alapján meghatározott, kiválasztott szavak (kife-

jezések, szószerkezetek). A tárgyszó fogalmi ismérvei:

− (1) tömör,

− (2) egyértelmű szó vagy kifejezés,

− (3) az osztályozó fogalmakat egymástól függetlenül, mellérendelő osztályozással

hozzuk létre,

− (4) megfelelő mértékű szabályozásnak vetjük alá,

− (5) hogy segítségével képesek legyünk a dokumentumokban, szövegekben rejlő

tudás lényegét leírni.

A tárgyszavazás az az osztályozási, indexelési művelet (folyamat, tevékenység), mely

során a dokumentumokban, szövegekben rejlő tudás lényegét tárgyszavakkal írjuk le.

Az (4) ismérvet fontos külön hangsúlyozni, megerősítve és értelmezve az 1 és 2. pontot,

ahhoz, hogy tömör és egyértelmű legyen, azaz szabályozottnak kell lennie.

A tárgyszórendszer fogalma

A tárgyszórendszer fogalmának fő ismérvei:

(a) dokumentumok tartalom szerinti besorolására használt, természetes nyelven kifeje-

zett fogalmak

(b) tartalmilag szabályozott, szükség szerint változtatható szótára,

(c) melyben feltüntetik a legfontosabb fogalmi összefüggéseket a tárgyszavak között

„lásd‖, „lásd még‖ stb. típusú jelölések formájában.

(d) Hagyományos (eredeti, régi) változatában fő-, mellék- és altárgyszavakat, újabb

formában posztkoordinált elven szerkesztett tárgyszavakat tartalmaz

A meghatározás forrása az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz:30

30

OSZK Tezaurusz / Köztaurusz : Tárgyszójegyzék [tezauruszcikk] URL: http://mek.oszk.hu/cgi-

bin/thes.cgi?desc=t%e1rgysz%f3jegyz%e9k&trunc=0

http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc=t%e1rgysz%f3jegyz%e9k&trunc=0



63

18. kép A Tárgyszójegyzék meghatározása és relációi az OSZK-

tezauruszban

Mit tartalmaz egy tárgyszórendszer?

/1/ A tárgyszavakat, amelyek segítségével a dokumentumok tartalmát feltárjuk.

/2/ A tárgyszavakkal azonos értelmű természetes nyelvi szavakat (szinonimákat), vagy

majdnem azonos értelműeket (kváziszinonimákat), amelyek helyett a tárgyszavakat kell

alkalmazni mind a feldolgozás, mind pedig a keresés során, a fogalom és jelölése közti

egyértelmű megfeleltetés érdekében.

/3/ A tárgyszavak alkalmazásával kapcsolatos megjegyzéseket, értelmezőket, magyará-

zatokat, ha ez az egyértelmű és következetes használatához szükséges.

/4/ A tárgyszavak és tárgyszavak közti kapcsolatokat a jobb áttekinthetőség, a

mélységbeni rugalmasság, a sokszempontú megközelítés biztosítása érdekében.

A mellékelt meghatározásban egyben példákat is láthattunk a Lásd még általánosabban

(hierarchikus összefüggésre), valamint a Lásd még oksági, és Lásd még egyéb összefüg-

gésre is.

A tárgyszó, tárgyszórendszer és tárgyszavazás összefüggései

A tárgyszavazás olyan osztályozási, indexelési művelet (folyamat, tevékenység), mely

során a dokumentumokban, szövegekben rejlő tudás lényegét tárgyszavakkal írjuk le.

A tárgyszavazás eredménye, terméke a tárgyszavas indextétel. Ennek elkészítése érde-

kében a tárgyszavakat (tárgyszavas indexkifejezéseket) rendszerbe kell szervezni, az azok

egymáshoz kapcsolásával, az indextétel felépítésével kapcsolatos szabályokon alapulva.

A tárgyszavazás lényeges ismérveiből következik a 3 fő elvárás:

(1) A szabályozott tárgyszavas keresőnyelv szavaival írja le a dokumentumok (ismeret-

egységek) lényeges vonásait!

(2) Tegye lehetővé a keresést és a böngészést a szükséges tárolási-keresési rendszer ki-

dolgozásával! (pl. az online katalógus, a bibliográfia, az adatbázis stb. tárgyszavas indexe

alapján).

(3) Tegye lehetővé a felhasználók számára a keresőképek (keresőkérdések) leírását, a

keresés témáinak a leírását is!


A tárgyszavazás hagyományai

A fenti meghatározások kiforrott szemléletet, megközelítést tükröznek, elméleti és

módszertani hagyományokra épülve.

A tárgyszavazás fejlődésében hat szakaszt különböztethetünk meg:

(1) A középkorban és az újkor kezdetén a tárgyszavazásnak még csak elemei jelentek

meg más katalógusokon és más mutatókon belül (pl. szerzői katalógusban a tárgy feltünte-

tésére, cím, szerző nélküli műveknél).

(2) Az elvek kidolgozására, a gyakorlati bevezetésre csak a 17. századtól voltak elszige-

telt kezdeményezések. Adrien Baillet (1649-1706) így fogalmazta meg a tárgyszavazás fő

ismérveit: (a) a feldolgozásnak a könyv kézhezvételén, elemzésén kell alapulnia, (b) meg

kell oldani a szinonimák problémáját, (c) egységesíteni kell a régebbi és újabb írásmódo-

kat, (d) a tárgyszavakon belüli sorrendet ki kell alakítani.

(3) a tárgyszókatalógus ismérveinek meghatározásakor Martin Schrettinger (1792-

1851) hangsúlyozta (a) az analitikus jellegét, (b) szabályokat, (c) az egységességet, (d) a

szinonimák és utalások használatát, (5 ) a szubjektivitást. Esetében már nem csak elvekről

és elméletről volt szó, ő mindezt megvalósította: (szabadidejében) 1819-tól kezdve elkészí-

tette a müncheni udvari könyvtár tárgyszórendszerét.

19. kép Martin Schrettinger (1792–1851)

(4) A tárgyszókatalógus és a tárgyszavazás modern elméletének kidolgozása, mai érte-

lemben vett legfontosabb hagyománya Amerikában született meg és Cutter nevéhez fűző-

dik, aki a Rules for a dictionary catalogue (Washington, 1876. 1. kiad.) c. művében szaba-

tosan megfogalmazta a tárgyszókatalógus szabályait. Az olvasók szükségleteiből és

gondolkodásmódjából indult ki, azzal az igénnyel, hogy a tárgyszókatalógus legbonyolul-

tabb eseteire és problémáira is megoldást találjon. Érvényesítette a legszűkebb fogalom

elvét, mely szerint a művet a tárgyszó alá kell besorolni, és nem az osztályba, ahova a

tárgy tartozik.


65

20. kép Charles A. Cutter

(5) A tárgyszavazás és a tárgyszókatalógusok tömeges elterjedése az 1880-1890-es

években indult meg az Egyesült Államokban, majd Európában. A bevezetés több évtizedes

folyamat volt, és sikere több tényező együttes hatásának volt köszönhető:

− Annak tudatosítása, hogy a hierarchikus szakkatalógusok (önmagukban) elégtele-

nek a feltárásra.

− A tárgyszavazás alkalmazási szabályainak kidolgozása és megjelentetése 1876-ban

(Charles Cutter: Rules for a dictionary catalogue), amelyet 1897-ben átvett a

Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress).

− A Kongresszusi Könyvtár dinamikus tevékenysége: 1901-től a tárgyszavakat

nyomtatott cédulaszolgáltatásába is bevezette, a cédulákra ráírta a „heading‖-eket.

− A társadalmi feltételek megváltozása, mindenekelőtt a lendületes iparosodás,

amelynek egyik következménye volt a dokumentáció kialakulása

− A gyors változásokat jobban és könnyebben követő mellérendelő osztályozás elő-

retörése.

− A technológiai eljárások fejlődése.

− Mindezek eredményeképpen a tárgyszavazás a 20. század első felében már megje-

lent a katalógusokban, bibliográfiákban, majd referáló folyóiratokban, folyóirat-

repertóriumokban.

(6) A tárgyszavazás fejlődése az 1960-as évektől újabb lendületet kapott, melynek okai

− Az adatbázisok megjelenése, tárgyszórendszerek szabályozott keresőnyelvként va-

ló alkalmazása.


− Jól működő szabályozott tárgyszó-, és tárgyszavazási rendszerek francia, spanyol,

német nyelven, és kisebb nyelveken is.

− A magyar könyvtárakban szélesebb körben az 1960-as években jelent meg, az Új

Könyvek állománygyarapítási tanácsadónak köszönhetően,

− A Kongresszusi Könyvtár tárgyszavainak adaptálása a magyar dokumentumok an-

gol és magyar nyelven történő feldolgozására a Debreceni Egyetem Egyetemi és

Nemzeti Könyvtárában.

− A 2000-es években kiteljesedni látszik az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz alkalmazá-

sa tárgyszavazási célokra a magyar könyvtárakban.

5.3.2 A tárgyszavas keresőnyelvvel szembeni elvárások

Mielőtt a szabályozás konkrét eseteibe kezdenénk, szükséges, hogy jegyzékbe foglaljuk

az információkereső nyelvekkel kapcsolatos elvárásokat, melyek a tárgyszórendszerekre is

vonatkoznak.

10. A tárgyszórendszerrel, tárgyszavazással szembeni elvárások

Elvárások Elvárások részletesen

(1) Egyértelműség

biztosítása

A tárgyszórendszer minden szavának egy és csakis egy jelentése

legyen! Minden fogalomnak csakis egy tárgyszó feleljen meg!

Sokszempontú meg-

közelítés biztosítása

A tárgyszórendszer legyen képes egy-egy tudásegységet sokféle,

azaz tárgyi-tematikus, személyi, intézményi, földrajzi, idő, for-

mai szempontokból leképezni!

(2) Áttekinthetőség

biztosítása

A tárgyszórendszer – lehetőség szerint – tükrözze az osztályo-

zandó tudomány, szakterület stb. logikai szerkezetét, rendszerét.

Legyen áttekinthető, szavai lehetőség szerint „beszéljenek‖!

(3) Mélységbeni

rugalmasság biztosí-

tása

A keresés során lehessen – ha korlátozottan is,- de navigálni a

tárgyszavak közötti összefüggések mentén, azokkal kifejezett

fölé-, ill. alárendelt fogalmak felé.

(4) Értelmi összefüg-

gések kimutatása

A tárgyszórendszer tárgyszavai legyenek képesek a fogalmak és

jelenségek közötti alapvető összefüggések ábrázolására, nem-faj,

egész-rész, rokonsági viszony, szinonima – kifejezésére.

Egyszeri összefüggé-

sek, egyedi informá-

ciók leképezése

a tárgyszórendszer legyen képes az egyedi tudásegységek diffe-

renciált „egyedi‖ tartalmának, szövegösszefüggéseinek tükrözé-

sére!

5.3.3 Természetes nyelvből szabályozott tárgyszónyelv

Tárgyszónyelv és természetes nyelv összehasonlítása

Ahhoz, hogy természetes nyelvű szóból tárgyszó legyen, mindenekelőtt nyelvi (formai,

alaktani, szótani) szempontokból kell ellenőrzés alá vonni.

A tárgyszónyelv szókincsében, alaktanában, mondattanában „emlékeztet‖ a természetes

nyelvre, de redukáltabb, kötöttebb, „szabványosítottabb‖.


67

Ha a szóképzés módját vesszük, elszigetelt példákból akár azonosnak is tekinthetnénk a

kettőt (Az Új Könyvek tárgyszójegyzékében a Mohácsi csata, Földrengés, Gazdaságnöve-

kedés, Fogaskerék tárgyszavak külön-külön természetesen csengenek). Ugyanakkor a

tárgyszavak egymás mellé helyezve, az indextételben, a keresőnyelvi mondatban egy pat-

togó, tömör, lényegretörő, lecsonkolt, redukált nyelvi elemeiként jelentkeznek.

11. A természetes nyelv és a tárgyszónyelv szembesítése

Összehasonlítási

szempont

Természetes nyelv Tárgyszónyelv

Szófajok használata Bármelyik szófaj csak főnév főnévi alakra kell min-

dent hozni

Egyes szám – többes

szám

Bármelyik szituáció-

tól, stílustól függően

egyes szám – többes szám használata

szabályozott

Eset Bármelyik, alany,

tárgy, részes stb.

csak alanyeset

Szóösszetételek, összetett

szavak megtartása, vagy

lebontása

szabadon eldönthető ellenőrzött, hogy melyek tekinthetők

egy keresőnyelvi szónak X)

(x), illetve melyeket kell lebontani elemeire pl. Osztályozástörténet, vagy Osztályozás –

Történet.

Az összevetés igazolja, hogy a „tárgyszónyelv‖ szabályozott, ellenőrzött, formalizált.

A szabályozás döntési helyzetei

12. A szabályozás döntési helyzetei

Szóalak Példa Alternatívák, döntési helyzet

Egytagú kifeje-

zés, egy szó

Index, Kutya, Monitor, Szeretet

Egytagú kifeje-

zés –

Összetett szó

Kulcsszóindex, Farkaskutya,

felnőttoktatás, Intelligenciateszt

A szóösszetétel második eleme is

fontos lehet, pl. oktatás, felnőtt

Kéttagú kifeje-

zés, szintagma

tárgyszavas indexelés, Civilizá-

ciós betegségek,

Római jog

A szerkezet legtöbbször jelzős vagy

birtokos. Dönteni kell a természetes

nyelvi vagy inverz formáról (1)

Többtagú kifeje-

zések

Tárgyszavas információkereső

nyelv, AIDS elleni propaganda,

Hatóság elleni erőszak stb.

A tárgyszó tagjainak ciklikus per-

mutálásával előállítható az összes

lehetséges sorrend (2)

Rövidítések IKR, IKNY, IFLA, ENSZ,

EKTF

Rövidítések is lehetnek tárgyszavak,

vagy utalunk róluk a teljes alakra

A tárgyszavazásnál a fenti esetekben mindig dönteni kell, két (esetleg több) lehetőség

közül melyiket válasszuk tárgyszónak, s melyikről (melyekről) utaljunk csak rá.


Az összetett szavak, két vagy többtagú kifejezések és a rövidítések tárgyszórendszerben

való használatakor következetesen szabályzatba kell foglalni az alternatívákról való dönté-

seket.

5.3.4 A szótani szabályozás területei

Az alábbiakban példákon keresztül mutatjuk be, hogy a kéttagú kifejezéseknél, a több-

tagú szervezetek, a speciális esetek és a rövidítések esetében milyen döntési lehetőségek

vannak, és mi a szabályozás menete.

Összetett szavak, többtagú szerkezetek

Összetett szavak invertálása

(1) Ha a szerkezetet megfordítjuk, „invertáljuk‖ (inverzió) akkor a jelzőt hátravetjük,

például a Háztartási gépek felveszi a Gépek, háztartási alakot. Az utalás módja pedig: Ház-

tartási gépek L. Gépek, háztartási.

(2) Ha a természetes nyelvű kifejezés mellett döntünk, akkor az invertált (megfordított)

alakváltozatról készítünk utalót, mintha szinonimáról volna szó, Kémia, szerves lásd Szer-

ves kémia.

Megj.: Míg korábban a tárgyszórendszerekben (pl. Új Könyvek tárgyszórendszer al-

kalmazásának kezdeti időszakában), gyakorta választották tárgyszóként az invertált szer-

kezetű formát, addig az újabb fejlesztésűekben általában megtartják a tárgyszavak tagjai-

nak természetes sorrendjét, de az invertált változatról indokolt esetben utalót készítenek.

Erre az esetre emlékeztet a „történet‖-re végződő tárgyszavak abban az esetben, ha a

szabályozás során úgy döntünk, hogy a tárgyszavakat két elemre bontjuk, pl. Filozófia –

Történet. Ebben az esetben Történet alatt utalót kell elhelyezni. Történet ld. az egyes szak-

területek megnevezése alatt, pl. Filozófia – Történet.

Többtagú szerkezetek kezelése

A permutált változatok használata helyett a Könyvtárosok kézikönyve azt javasolja,

hogy a tárgyszó maga vegye fel a természetes nyelvi sorrend alakját, a többi permutált

változatról L utaló készüljön.

Példa: Propaganda, AIDS elleni L. AIDS elleni propaganda

Két tárgyszó összekapcsolásával leírható témák kezelése

Vannak témák, amelyeket eredetileg két tárgyszó összekapcsolása ír le, de az állandó-

sult.

Példák:

Vallás és Állam, illetve Állam és Vallás,

Vallás és Tudomány, illetve Tudomány és Vallás

Állam és Egyház, illetve Egyház és Állam.

(forrás: Új Könyvek tárgyszójegyzék)

Ilyen többtagú kifejezésnek tekinthetők a kapcsolata szó felhasználásával,

prekoordinációval keletkezett tárgyszavak:

Példa:

Erkölcs és vallás kapcsolata

Megismételhető a fenti konkrét eljárás, tehát Vallás és erkölcs kapcsolata.

De csak utalás is elegendő lehet (ahogy esetleg más tárgyszórendszerben a fenti példa

esetében is):


69

Vallás és erkölcs kapcsolata L Erkölcs és vallás kapcsolata

Speciális esetek kezelése

Speciális utaló szerkezetek, egyes összetett szavak esetén

Rövidítések kezelése

Rövidítések is lehetnek tárgyszavak. Ezzel kapcsolatban három esetet, megoldást kü-

lönböztethetünk meg:

(1) A rövidítés úgy átment a köztudatba, hogy a teljes alakja nem is ismeretes, vagy na-

gyon szűk, szakmai körben.

Példák: AIDS betűszó (Acquired Immune Deficiency Syndrome, magyarul Szerzett

immunhiányos syndroma, vagy Szerzett Immun Hiányos Tünetegyüttes – amelyet a HI

Vírus okoz. Ilyen pl. maga a HIV (Human Immundeficiency Virus szó rövidítése is. Ma-

gyarul: emberi immunhiányt (előidéző) vírus.

NATO (ebben a formában szerepel a tárgyszórendszerek többségében). A teljes alak:

„North Atlantic Treaty Organization‖ így jelenik meg a Kongresszusi Könyvtár tárgy-

szórendszerében, vagy az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriuma tárgyszórendszerében.

(2) A köznyelvben, de a tárgyszórendszerben is a rövidítés használatát részesítik előny-

ben, tömörsége, könnyű használata miatt, esetleg feloldják a teljes nyelvi alakot is.

Példa: UNESCO, melynek teljes feldolgozása: United Nations Educational, Scientific

and Cultural Organization.

Ritka az olyan tárgyszórendszer, mint a Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiad-

ványok Repertóriuma (MNB IKR) (amely ma már a HUMANUS rendszer része), amely

ezt a teljes alakot részesíti előnyben.

(3) A köznyelvben az adott fogalmat egyaránt kifejezik teljes nyelvi alakban vagy rövi-

dítésként.

Példák: ENSZ vagy Egyesült Nemzetek Szervezete, vagy angolul: UNO vagy United

Nations Organisation.

Hogy melyiket választják ilyenkor, és melyikről lesz „csak‖ utalás, az tárgyszó-

rendszerenként eltérő lehet. Eltérő lehet az, hogy a magyar vagy idegen nyelvi változatot

választják.

Példa: az „ENSZ‖ esetében az MNB IKR tárgyszórendszere az angol nyelvű teljes ala-

kot veszi fel tárgyszóként: United Nations Organization.

Az összes többi változatról (a magyar nyelv teljes alakról és rövidítésről – Egyesült

Nemzetek Szervezete, ENSZ, illetve az angol nyelvű rövidítésről is „csak‖ utaló készül.

5.3.5 A jelentéstani szabályozás területei

Értelmező és magyarázó szövegek használata

A természetes nyelvben nem jelent nagy gondot a homonimák (pl. körte) használata,

mert a szövegkörnyezetből, összefüggésekből ezek általában egyértelműen kiderülnek. (a

kétértelműség, a sokféleképpen értelmezhetőség, félreértés gyakran inkább a kabaré, eset-

leg tragédia kategóriájába tartozik.)

A tárgyszavaknál szükséges lehet az értelmező és magyarázó szövegek használata


Az értelmezők két funkciót töltenek be: (1) a homonimák szétválasztását (2) vagy a

tárgyszó jelentésének pontosítását, használatának egyértelműsítését.

A homonimák problémája és kezelése

A természetes nyelv egyik legáltalánosabb jelensége az, hogy egy azonos alakú szóhoz

(lexikai egységhez) több jelentés is tartozhat. Ezt tudományos műszóval poliszémiának

nevezik (poli - sok, szémia - jelentés). Mindez hozzájárul az egyes nyelvek adott nyelv

jellegzetességéhez, sokoldalúságához.31

Ugyanakkor ezek a többjelentésű szavak a kom-

munikációt gátló tényezővé válhatnak, a keresésre adott „találatoknál‖ katasztrofális

„eredményeket‖ produkálhatnak. Ezért tárgyszórendszer fejlesztése során gondoskodni

kell a többjelentésű szavak ellenőrzés alatt tartásáról. A „szemantikai kontroll‖ célja az,

hogy minden egyes lexikai egységhez (esetünkben tárgyszóhoz) egyetlen jelentést rendel-

jen.

Az azonos alakú, de különböző jelentésű szavak neve a homonimák. Ezek a természetes

nyelvben a szövegösszefüggésből egyértelműen kiderülnek. Tárgyszórendszerben viszont

értelmezővel kell kiegészíteni őket:

Példa a homonimák szétválasztására:

KOMLÓ (város)

KOMLÓ (növény)

(2) A tárgyszó jelentésének pontosítása

Gyermek (12 éves korig)

Az értelmező magyarázó mondat is lehet:

Példa: Iskolai könyvtár (Gyermek- és ifjúsági könyvtárak nem tartoznak hozzá).

Az Új Könyvek tárgyszójegyzékben a magyarázatok lehetnek bővebbek is, de rendsze-

rint szűkszavúak, és általános utalókhoz vagy általános hivatkozásokhoz kapcsolódnak.

Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz a „labilisabb‖ társadalomtudományi/humán fogalmak

esetében tartalmaz magyarázatokat. Az utóbbi években a magyarázatok helyett, mellett a

fogalmak pontos meghatározása dominál (pl. az e leckében mellékelt Tárgyszójegyzék

tezaurusztétel esetében is). Így lehetővé válik a fogalom egyértelmű, pontos használata

mind a feltárás mind pedig a keresés során.

A szinonimák problémája és kezelése

A szinonimák egy fogalomnak különböző szóalakokkal történő megnevezései. Esetük-

ben a jelentés azonos, a jelölő nyelvi kifejezések különbözők. A természetes nyelvben ez

általában nem okoz problémát, mivel a nyelv gazdag és árnyalt, és el is várjuk, hogy valaki

árnyaltan fejezze ki magát.

31

TIBERI, Melissa; MAZZOCCHI, Fulvio: La gestione della polisemia nei thesauri. Il caso dei termini filosofici.=

Boll. AIB. 47.vol. 2007. 1/2.no. 93-107.p. Ismert. MOHOR Jenő: A poliszémia kezelése a tezauruszokban: a

filozófiai szakszókincs esete = Könyvtári Figyelő, 2008.1. sz. URL:

http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?08/039*60390

http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/%5bin=ref1.in%5d/?08/039*60390


71

A tárgyszavas nyelveknél a szinonimákat ki kell küszöbölni: az azonos jelentésű kifeje-

zések egyikét tárgyszó rangra emelni, többit kiiktatni. Használatuk tilos, róluk csak utalás

történik a tárgyszóra. Ily módon a fogalom egyértelmű megnevezése biztosított.

A felhasználói körtől függően dönthetünk a köznyelvi, vagy a szaknyelvi forma mellett.

Pl. design vagy formatervezés, illetve a diabetes mellitus vagy a cukorbetegség.

Nincs előírás, de amennyiben lehetséges, előnyben kell részesíteni a magyar szót, az

egyszerűbb szót. A közművelődési könyvtárak, átfogó nyilvános könyvtárak általában a

széles körben elterjedt magyar nyelvű (népszerű) megnevezéseket választják.

A szinonimák kezelése lehetővé teszi, hogy a tárgyszórendszerben a kifejezéskészlet ne

duzzadjon kezelhetetlen nagyságúvá. A felduzzadás, a terminológiai kontroll hiánya, pl. a

magyar nyelv hihetetlen gazdagsága miatt kaotikus állapotokat idézne elő a feltárásban és

keresésben.

A rövidítések és teljes megnevezések közötti döntési esetekkel már föntebb foglalkoz-

tunk, így további esetekre térünk át.

Példák a szinonimák kezelésére

Tematikus tárgyszavak

A tematikus tárgyszavak kategóriájában számtalan döntési helyzet adódik:

(1) Tudományterületek tudományos vagy köznyelvi nevei között –

Példák: Geometria vagy Mértan, Pszichológia vagy Lélektan stb. A szakbibliográfiák-

ban, pl. Magyar Orvosi Bibliográfiában általában a tudományos szakszó részesül előnyben,

pl. Diabetes mellitus a Cukorbetegség helyett.

(2) Élő szervezetek tudományos és népszerű nevei között, pl. növény- és állatnevek la-

tin és magyar megnevezései között, Nemtoidea vagy Fonálférgek, Lepidoptera vagy Lep-

kék stb.

(3) Anyagok, vegyületek tudományos nevei és szerkezeti képletei, köznyelvi változata-

ik pl. víz vagy H2O.

(4) Szervezetek, pártok, intézménynevek stb. idegen és magyar nyelvi változatai közt,

pl. Koreai Kommunista Párt vagy Csoszon Rodong Dan között. – A könyvtárak – felhasz-

nálóikat szem előtt tartva, a magyar nyelvű változatot részesítik előnyben, ugyanakkor a

nemzeti könyvtárak (a nemzetközi adatcserébe való bekapcsolódás követelményei miatt),

az eredeti idegen nyelvű megnevezést.

Földrajzi tárgyszavak

A földrajzi neveknél hasonló a helyzet, rengeteg város, hegy, folyó cserélt gazdát, pl. Kas-

sa vagy Kosice, Cluj Napoca vagy Kolozsvár stb. A nyilvános könyvtárakban használt

általános tárgyszórendszerekben a magyar névalakot, a nemzeti bibliográfiai rendszerben

adott esetben az idegen nyelvű névalakot.

A szinonima kapcsolatok jelölése

A szinonimák kezelése utalással és visszautalással történik. A szinonimákról a tárgy-

szóra történő utaló leggyakrabban használt jelei a magyar nyelvben: „L.‖, „ld:‖, vagy

„lásd‖ – Példák: Tengeri L. Kukorica, vagy Földtan L. Geológia stb.

A tárgyszórendszerekben egyre általánosabb az összefüggések inverzeinek, a visszauta-

lóknak az ábrázolása.

Az L (lásd) utalás inverze lehet pl. a H jel, ami azt jelenti, hogy mi helyett áll, mit he-

lyettesít.


Példák utalásra és visszautalásra: Krumpli L. Burgonya, – Burgonya H Krumpli, Föld-

tan L. Geológia, – Geológia H Földtan.

A visszautalást jelölhetik más jellel is, pl. az Új Könyvek tárgyszójegyzékében x-szel

történik.

(Megj.: A tezauruszokban az utalások és visszautalások ábrázolása kötelező. )

A kváziszinonima kapcsolatok jelölése

A szinonimák sajátos esetei a kváziszinomák. Alkalmazásuk azt jelenti, hogy szinoni-

maként kezelünk olyan kifejezéseket, amelyek valójában nem azok: a rendszer azonban

úgy tesz, mintha azok volnának. Az Új Könyvek tárgyszójegyzékében pl. Gyógyítás ld.

Orvostudomány

Egy közeli gyűjtőfogalom tárgyszóként befogadhatja a hozzátartozó egyedeket. Például

a Sertés a legkülönfélébb sertésfajtákat jelöli. (ami nincs teljesen összhangban a Cutter

által megfogalmazott „specifikus tárgyszó‖ elvével.)

Tárgyszavak közötti kapcsolatok – a hivatkozások jelölése

Az önálló tárgyszavak közötti logikai kapcsolatok jelölése a szabályzat fontos összete-

vője. Általában a Lásd még (vagy rövidítve ld. még, vagy LM) jellel kezelik. (Pl. az Új

Könyvek tárgyszójegyzék alapján). Ezek a hivatkozások. Ismérvük, hogy az önálló tárgy-

szavak közötti kapcsolatot anélkül jelölik, hogy a kapcsolat milyenségét közelebbről meg-

határoznák.

Ha nem jelöljük tezaurusz-szerűen a logikai kapcsolatokat, a hivatkozás megjelenhet

fölé-alárendelt tárgyszavak között is. Gyakori a lefelé hivatkozás, amikor a nemfogalomtól

haladunk a fajfogalom felé.

Például: Bibliográfia LM Nemzeti bibliográfia

Magyar irodalom LM az egyes szerzők neve alatt

A tezauruszban árnyaltabban fejezik ki a kapcsolatokat, mint egy sima tárgy-

szórendszerben (nem-faj, egész-rész, mellett oksági, okozati stb. összefüggések szerint is.)

Ugyanakkor van lehetőség arra, hogy a szabványos betűjeles jelölés helyett felhasználó

számára egyértelmű, könnyen értelmezhető jelölést használjanak.

Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz keresőrendszer felületén pl. a szabványos relációjelek-

nek a következő felhasználóbarát jelölések felelnek meg. (ld. táblázat).

13. Tezaurusz-relációk szabványos és felhasználóbarát jelölése

Szabványos jelölés Felhasználóbarát jelölés

F = Lásd még általánosabban:

A = Lásd még speciálisabban

T = Lásd még átfogóbban:

P = Lásd még részletesebben:

R = Lásd még oksági összefüggésben

E = Lásd még okozati összefüggésben

X = Lásd még egyéb összefüggésben:

Minden LM-hivatkozás arra ösztönöz, hová érdemes továbblépni a keresés során, hol

remélhető további információ.


73

A tárgyszavak által jelölt dolgok, fogalmak összefüggéseinek jelölési módjára (nem-,

faj-, rokonsági kapcsolatok) a Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere, (ld. 7. lecke),

illetve az Új Könyvek tárgyszójegyzéke (8. lecke), illetve a Köztaurusz esetében (11. lec-

ke) részletesen is kitérünk.

A szervezési szint szabályozása

A tárgyszórendszerben a tárgyszavak rendje függ a fogalomszervezési szinttől.

A kérdés megértéshez az uniterm és unikoncept fogalma szolgál alapul. (3/2 lecke). Az

uniterm a legkisebb egyedi egység. Egyes rendszerekben a „Történet‖ tárgyszó önálló

elemi használatával és kombinálásával az egyes tudományterületekkel az uniterm elvre

emlékeztet, pl. Filozófia – Történet. Más rendszerekben ezeket a fogalmakat „uniconcept‖

(egyedi fogalom) szinten fogalmazzák meg: „Filozófiatörténet‖. Dönteni kell a két megol-

dás között. Hasonló esetekben, hasonlóan kell dönteni, pl. Művészet – Történet, vagy Mű-

vészettörténet. (Megj.: Az Új Könyvek tárgyszójegyzék ebben az esetben az elemekre

bontó, unitermes megoldást választotta.)

5.3.6 A tárgyszavak elrendezése

A tárgyszavak rendezésére két alaptípus, és egy átmenet létezik:

A mechanikus (klasszikus, tiszta) tárgyszórendszerben (jegyzékben) a tárgyszavak

rendje mechanikus betűrendes.

Az alárendelő tárgyszókatalógusban a tárgyszavak elrendezése fogalmi szintek kiépíté-

sével történik:

- Művészetek

-- Képzőművészet

--- Festészet

---- Tájképfestészet

A mechanikus betűrendes, illetve az alárendelő tárgyszórendszer köztes kategóriája a

vegyes rendszer. Ennek neve bokrosító tárgyszókatalógus. Ebben a rendszerben a tárgy-

szavak túlnyomó többsége egységes mechanikus betűrendben sorakozik. Ugyanakkor az

átfogó tárgyszavak egy részét közvetlenül utána alárendelt fogalmakra bontják fel.

Például:

-Kémia

-Kémia, analitika

-Kémia, fizikai,

-Kémia, orvosi,

-Kémia, szerves

-kémia, szervetlen

stb.

(Forrás: Új Könyvek tárgyszójegyzék)

5.3.7 Szabályozás elvei és feltételei

A tárgyszó nyelvhez kötött keresőnyelv. A nyelvi analógia alapján alaktani, szótani, je-

lentéstani, mondattani szabályozásokat kell végrehajtanunk. Nyelvenként eltérő a feladat

nagysága és jellege is (eltérőek a sajátosságai pl. az angol és a magyar nyelvnek mind alak-

tani, szótani, jelentéstani, mind pedig mondattani szempontból)


A tárgyszórendszer és tárgyszavazás szabályozásánál az alábbiakat kell elsősorban

szem előtt tartani:

− Az elvárt funkciók – pontosan meg kell határozni, hogy milyen feladatok teljesíté-

séhez várunk segítséget a tárgyszavazástól, s milyen követelményeket támasztunk

vele szemben

− A felhasználó elvárásai – a felhasználók szóhasználati jellemzőit ismerni kell, erre

építeni a tárgyszavak megfogalmazása, kiválasztása során.

− A tárgyszavak tematikai köre – a tárgyszavak tematikai körét meg kell határozni, a

tematikai kört „hiánytalanul‖ le kell fedni.

− .A szellemi és technikai eszközök a tárgyszavazás alkamazásához szükséges szel-

lemi és technikai segédeszközöket meg kell teremteni, és fejleszteni, a szabályozás

feltételeit biztosítani.

− A folyamatos fejlesztés követelménye- a fejlesztési kereteket meg kell határozni,

tárgyszavazásban, és a szabályozásban együtt kell működni, a tárgyszórendszert és

szabályait naprakészen kell tartani.

5.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A tárgyszavazási modul az 5–8. leckét fogja át. Ebből az első kettő (5–6 lecke) a szabá-

lyozott tárgyszó-nyelv létrehozásához, fejlesztéséhez, alkalmazásához szükséges elméleti,

módszertani felkészítést szolgálja. A kezdő leckében először meghatároztuk a tárgyszó,

tárgyszórendszer, tárgyszavazás fogalmát, fő ismérveit, majd felidéztük a tárgyszavazás

elméleti, módszertani hagyományait. Ezt követően megismerte a természetes nyelv, illetve

a tárgyszónyelv közötti lényegi különbségeket, majd a tárgyszavak rendszerbe szervezésé-

nek, szabályozásának elveit, módszereit.

Betekintést nyert a tárgyszómegválasztás, tárgyszószabályozás alaktani, szótani, szin-

taktikai, jelentéstani kérdéseibe, feladataiba. Részletesen megismerte a tárgyszó, és nem-

tárgyszó (szinonimák) kezelésének kérdéseit, az értelmező és magyarázó szövegek haszná-

latát, a tárgyszókapcsolatok egyszerűbb és differenciált, tezauruszra emlékeztető jelölési

módjait. Áttekintette a tárgyszórendszer szervezési szintjével kapcsolatos alternatívákat.

Végül a szabályozási elvek megismerésével tudatosította, hogy a szabályozás elvégzése és

érvényesítése a tárgyszavas információkereső nyelv alkalmazásának alapfeltétele.


1. Fejtse ki a tárgyszó és a tárgyszórendszer fő ismérveit!

2. Vegye számba a tárgyszavazás legfontosabb hagyományait!

3. Fejtse ki a tárgyszavas kereső nyelvvel szembeni elvárásokat!

4. Vegye számba a prekoordinált és posztkoordinált tárgyszavas indexelés elő-

nyeit és hátrányait!

5. Fejtse ki a természetes nyelv és tárgyszónyelv közötti fő különbségeket!

6. Vegye számba a szabályozás fő teendőit a szavak, a szótan szintjén!

7. Fejtse ki, mért szükséges a jelentéstani – szemantikai szabályozás!


75

8. Vegye számba a tárgyszavak közötti kapcsolatok típusait és jelöléseit!

9. Fejtse ki a tárgyszavak elrendezésének lehetőségeit!

10. Adjon áttekintést a szabályozás fő elveiről és feltételeiről!


6. A TÁRGYSZAVAZÁS ALAPJAI 2.

6.1 CÉLKITŰZÉS


− Az egyes tárgyszókategóriák kifejtésére,

− a tárgyszókategóriák és a tartalmi feltárási adatmezők összefüggésének kifejtésére,

− az indexelési elvek és követelmények bemutatására,

− a különféle alkalmazások felvázolására,

− a fejlesztési teendők felvázolására.

6.2 TARTALOM

1.A tárgyszórendszerrel szembeni követelmények

2. A tárgyszókategóriák

– A tárgyszókategóriák áttekintése

– A tárgyszókategóriák és a tartalmi feltárás adatmezői

– A tárgyszókategóriák sajátos jellemzői

– Besorolási adatmezők a bibliográfiai rekordban

3. A tárgyszavazás indexelés és szabályozása

– Az indexkifejezések és indextételek

– Az indexelés alapelvei és példái

– Az indextétel elemeinek rendje

– Az indexkifejezések kereshetőségének biztosítása

– Az indexelés lépései és szintjei Ranganathan szerint

4. Tárgyszavak előzetes vagy utólagos egymáshoz rendelése

– A tárgyszavak előzetes egymáshoz rendelése

– A tárgyszavak utólagos egymáshoz rendelése

– A tárgyszavak permutálása

5. A fejlesztés öt alapkérdése


6.3.1 A tárgyszórendszerrel szemben követelmények

Abból kell kiindulni, hogy egy tárgyszó sose önmagában áll, hanem mindig egy átfo-

góbb rendszer része. Ezt az átfogóbb rendszert többféle szinten lehet érzékeltetni:

(1) egyszerű tárgyszólista – csak felsorolja a tárgyszavakat, esetleg a tárgyszavaik szi-

nonimáit is, melyekről utal az érintett tárgyszavakra.

Visszaidézve az elvárásokat, egy tárgyszórendszernek és az általa végzett tárgyszava-

zásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

− a fogalmak egyértelmű jelölése,

− a fogalmak (IKNY-szavak) áttekinthetőségének biztosítása,


77

− a keresés mélységbeni rugalmassága,

− indexkifejezések közötti értelmi összefüggések kimutatása,

− a specifikusság elvének érvényesítése,

− az újdonságot jelentő információtartalmak feltárásának képessége,

− a relációmegelőző transzformáció biztosítása,

− a sokszempontú, kombinált keresés segítése,

− egyszerű, könnyű, kényelmes használat biztosítása,

− a feldolgozás/keresés költséghatékonyságának biztosítása.

Az előző leckében megtanultuk, hogy következetesen el kell végezni a tárgyszavak

nyelvi (alaktani, szótani) szabályozását, biztosítani a szinonimák következetes jelölését, és

bevezetni a logikai szabványosítás megfelelő szintjét.

Csak ezen az alapon lehetséges a következetes, egységes tárgyszavazás lexikális feltét-

eleinek biztosítása, különösen akkor, tekintettel arra, hogy az adatcsere (rekordok átvétele

és átadása) követelményeit is ki kell elégíteni.

A fentiekhez kapcsolódva két kérdéskört kell a továbbiakban részletesebben vizsgál-

nunk:

(1) a tárgyszókategóriák meghatározása,

(2) a tárgyszavas indexelés elveinek és szabályai.

6.3.2. A tárgyszókategóriák

A tárgyszókategóriák áttekintése

Egy tárgyszórendszer tervezése során az első kérdés, hogy mi lehet tárgyszó? A tárgy-

szavak körének megfogalmazása során tekintetbe kell venni az összes lehetséges

tárgyszókategóriát: a tematikus, személyi, földrajzi, idő, formai tárgyszavakat.

14. A tárgyszókategóriák bemutatása példákkal

Tárgyszókategória és alkategóriák Példák

Tematikus tárgyszavak Tudományos fogalmak Értéktörvény (közgazdaság)

Bradford-törvény

Tudományos, művészeti irányzatok,

iskolák, stílusok

Impresszionizmus

Freudizmus

A tudományok gyakorlati alkalmazásai Hitelügy

Tudományos műszavak, terminus technikusok Kamatláb, Impakt-faktor

Szellemi termékek, műfajok Mesefilm

Egyes szellemi alkotások Biblia

Anyagok, dolgok, eszközök, termékek Arany, Személygépkocsi, Bor

Konkrét eszközök, konkrét termékek, konkrét

objektumok

Mazda

Növények, állatok (általában és konkrétan) Búza, Béka


Folyamatok, változások, történések, események Földrengés, Háború

Személyi, intézményi, testületi tárgyszavak

Egyes személyek Dewey, Melvil; Széchenyi István; stb.

Személyek csoportjai, életkorok, nem stb. szerint Nők, Gyermekek, Idősek stb.

Társadalmi osztályok, rétegek Értelmiség

Intézmények, testületek, szervezetek típusai és

konkrét példái

Magyar Internet Egyesület

Népek, nemzetiségek Kínaiak, Oroszok


Kontinensek, országok, megyék, városok, bár-

mely közigazgatási egység

Európa, Magyarország, Vas megye,

Pécs

Természetföldrajzi képződmények: hegyek, fo-

lyók, tavak stb.

Bakony, Duna, Balaton stb.

Időtárgyszavak

Időszakok, periódusok rézkor, aranykor, hét, hónap, va-

sárnap stb.

Konkrét időtartamok, század, évtized, év stb. 19. század, 1999, 2010. január 1.

stb.

Formai tárgyszavak

A dokumentum formájára utaló tárgyszavak disszertáció, kutatási jelentés, szö-

veg-gyűjtemény, antológia stb.

A tárgyszókategóriák és a tartalmi feltárás adatmezői

A tárgyszókategóriákra, tárgyszótípusokra számos szabályozás született, nagy részük a

bibliográfiai leírási szabványok keretében. Elengedhetetlen, hogy ezekre is tekintettel le-

gyünk az elemzés során, hiszen segítségükkel válhat a munka következetessé, összehan-

golttá, pontossá, precízzé, és megbízhatóvá. Nézzük meg részletesen a tárgyszavakat és

szabályozásuk területeit.

A bibliográfiai leírás adatcsere-formátumával kapcsolatos szabálytervezet (2002) tekin-

tettel volt a tartalmi adatmezőkre, azok szabályozásának szükségességére.

A tartalmi feltárás adatmezői „rímelnek‖ a fenti – Ranganathanig visszamenő – kategó-

riákkal, sőt még differenciáltabbak is annál. A fenti sorrendet megtartva, kiegészítve, diffe-

renciálva vizsgáljuk meg, hogy a HUNMARC szabványban milyen mezők szolgálnak a

tárgyszavak szabványos kifejezésére.


A tematikus tárgyszavakkal (illetve a minden kategóriát magában foglaló tárgyszavak-

kal) hozható kapcsolatba a 650 mező, mely a tárgyszórendszerből származó tárgyszavakat

tartalmazhatja. Ehhez kapcsolódik a 630 egységesített cím- tárgyi melléktétel mező.

Személyi, intézményi tárgyszavak

A személyi és intézményi tárgyszókategóriákkal kapcsolatba hozható a személynév

tárgyi melléktételeket tartalmazó 600 mező, a testületi név tárgyi melléktételeket tartalma-

zó 610, a rendezvénynév tárgyi melléktételeket tartalmazó 611 mező.



79

A földrajzi tárgyszókategóriával kapcsolatba hozható a 651-es mező, mely a földrajzi

név tárgyi melléktétel mezője.

Formai tárgyszavak

A formai tárgyszókategória felhasználható mezője a 655-ös, mely a formai tárgysza-

vaknak (a dokumentum műfaja) ad helyet.

Mindezekhez kapcsolódik a 657 dokumentum célja, rendeltetése tárgyszó mező,

a 656 foglalkozás tárgyszómező, a 658 oktatási tárgyszó mező.

Ld. részletesen HUNMARC bibliográfiai formátum elemzésében32

Ehhez kapcsolódik a MOKKA HUNMARC rekordot bemutató segédlet is.33

A tárgyszókategóriák sajátos jellemzői


Ez a legszélesebb kör, a leggyakrabban használt tárgyszókategória. Gyakori gond az

egyértelmű értelmezés – vannak „puha‖ tudományok, ahol bizonytalanak, kevésbé egyér-

telműek a tárgyszavak, pl. Posztmodernizmus, szocialista realizmus stb.

Gyakran szükséges magyarázó, útbaigazító szöveg a használat körülhatárolására. Így jár

el számos esetben az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz is.

Az orvostudomány, biológiai tudományok, csillagászat stb. előnyben részesítik a nem-

zetközileg egységes, rendszerint latin megnevezéseket. A szakkönyvtárnak, tájékoztatási

szervezetnek alkalmaznia kell a tudományban használt terminológiát.

A Könyvtárosok kézikönyve szerint kerülni kell a viszonylagos jelentésű, labilis vagy

eltérő értelmezéseket megengedő tárgyszavak felvételét, pl.: „Kortárs zene‖, a „modern‖

jelző, a politikailag labilis kifejezések, pl. a „Jobboldali pártok‖ vagy „Baloldali pártok‖, a

„nacionalizmus‖, mind attól függ, ki minősít, hogyan magyarázza, értelmezi.

A felvett kifejezéseknél a szinonimákról utalásokkal, a tárgyszavakhoz fűzött magyará-

zatokkal fokozható, hogy a tárgyszó egyértelműen képviseljen egy adott fogalmat.

A bibliográfiai leírás adatcsere-formátumával kapcsolatos szabálytervezet (2002) sze-

rint a 650-es mező a tárgyszórendszerből vett tárgyszó mezője. Itt kap helyet:

„A dokumentum tartalmát szakterületi szempontból jellemző tárgyszó/deszkriptor (tar-

talmi ismérv), amelyet a megfelelő szakkifejezésből – vagy egymáshoz közel álló szakki-

fejezésekből – kiindulva tárgyszóként/deszkriptorként szabványosítottak és tárgyszójegy-

zékbe/tezauruszba fölvettek.

A HUNMARC szerinti katalogizálási tudnivalók alkalmazását segíti Barki Katalin és

Prejczer Paula segédlete.34

32

HUNMARC Bibliográfiai Formátum funkcionális analízise. HUNMARC bibliográfiai formátum – FRBR

megfeleltetés. URL: http://www.oszk.hu/hun/szakmai/hunmarc/HM_FRBR_Tabla1.pdf 33

A MOKKA HUNMARC rekordja. Bibliográfiai rekordok. A tartalmi feldolgozás mezői. Katalogizálási se-

gédlet, 2006. Összeállította: SZABÓ Julianna. URL:

http://www.mokka.hu/files/HUSwebre/MORChu/TARhm.doc 34

BARKI Katalin, PREJCZER Paula: Számítógépes katalogizálás HUNMARC formátumban. Az elektronikus

változatot szerk. BARKI Katalin. Szombathely, 2003. URL:

http://www.bdtf.hu/konyvtar/oktatas/marc/index.htm

http://www.oszk.hu/hun/szakmai/hunmarc/HM_FRBR_Tabla1.pdf

http://www.mokka.hu/files/HUSwebre/MORChu/TARhm.doc



Besorolási adatmezők a bibliográfiai rekordban

15. Besorolási adatmezők a bibliográfiai rekordban

Besorolási adatmezők a bibliográfiai rekordban

X00 – Személynév

X10 – Testületi név

X11 – Rendezvénynév

X30 – Címek

65X – Tárgyszó

651 – Földrajzi név

6.3.3. A tárgyszavas indexelés és szabályozása

Az indexkifejezések és indextételek

A tárgyszavazás eredménye, terméke a tárgyszavas indextétel. Ennek elkészítése érde-

kében a tárgyszavakat (tárgyszavas indexkifejezéseket) rendszerbe kell szervezni, az azok

egymáshoz kapcsolásával, az indextétel felépítésével kapcsolatos szabályokon alapulva.

A tárgyszavazás (más szóval tárgyszavas indexelés) 3 fő feladata

A tárgyszavazás lényeges ismérveiből következik a 3 fő elvárás:

(1) A szabályozott tárgyszavas keresőnyelv szavaival írja le a dokumentumok

/ismeretegységek lényeges vonásait.

(2) Tegye lehetővé a keresést és a böngészést a szükséges tárolási-keresési rendszer ki-

dolgozásával (pl.: OPAC, bibliográfia, adatbázis stb. tárgyszóindexe alapján).

(3) Tegye lehetővé a felhasználók számára a keresőképek (keresőkérdések) leírását, a

keresés témáinak a leírását is.

A tárgyszórendszer azért van, hogy segítse az indexelést, az indextételek létrehozását a

benne szereplő indexkifejezések alapján.

A PRECIS index alapvető tanulsága: nem elegendő, hogy egy rendszer kulcsszavak,

tárgyszavak halmazával rendelkezik – szintaktikai (mondatalkotási) szabályrendszert (is)

ki kell dolgozni és alkalmazni. Ennek a szabályrendszernek az alkalmazásával – a

tárgyszóelemek egymáshoz rendelésével (koordinálásával) az adott szövegben élő össze-

függéseket át lehet és kell menteni, ábrázolni az indextételekben.

Az indextétel az ismeretegységhez rendelt ismérvek csoportja, a szurrogátum egyik al-

kotó része.

A tárgyszavas indextételt több tárgyszó együttesen alkotja, ezek a tárgyszavas indexki-

fejezések.

Az indexkifejezések szintaktikai szabályok szerint állnak össze indextétellé.

Az indexelés szabályaival a Könyvtárosok kézikönyve is bőségesen foglalkozik.35

.

Az 1970-es évekig a szintaktikai relációk (mondatképző szerep-, illetve kapcsolatjelö-

lők) kidolgozásával kísérelték meg megoldani azt, hogyan őrizhetők meg az információke-

resés számára a szavak szövegen belüli összefüggései, hogyan lehet mondattanilag repre-

35

HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: i.m.

http://www.bdtf.hu/konyvtar/oktatas/marc/Mezo/sorol.htm

http://www.bdtf.hu/konyvtar/oktatas/marc/Mezo/sorol.htm

http://www.bdtf.hu/konyvtar/oktatas/marc/Mezo/x00.htm




http://www.bdtf.hu/konyvtar/oktatas/marc/Mezo/65x.htm

http://www.bdtf.hu/konyvtar/oktatas/marc/Mezo/651.htm


81

zentálni. Az intellektuális feldolgozás terén William J. Perry, Jason L. Farradane, Jean M.

Perreault, Derek Austin és mások (a felsorolt szerzők szemelvényei UNGVÁRY Rudolf és

ORBÁN Éva Kommentált szöveggyűjteményének első kötetében találhatók.

Az indexelés alapelvei és példái

Az indexelés hatékonyságát növelni kell. Az indexelésnek a lehető legjobban kell tömö-

rítenie az eredeti ismeretegység tartalmát, hogy a lehető legjobban emelje ki annak lénye-

gét. Az eredeti szöveghez képest az indextétel mindig redukáltabb, szegényebb, az indexe-

lés mindig veszteséggel jár. Bizony, nagy különbség van, mondjuk kedvenc regényünk,

illetve annak regénykalauzos változata között.

Mit várhatunk el egy indextételtől?

− (1)Legyen benne olyan magasabb szintű rendező elv (szabály, szintézis), mely egy-

értelműen összegzi (sűríti, reprezentálja) az eredeti dokumentumot, mely a tárgy-

szavakat valódi indextételbe, következetesen ábrázolt egységes egészbe fogja ösz-

sze (mint a PRECIS rendszer esetében).

− (2)Legyen következetesen indexelt – ragaszkodva a megfogalmazott szabályokhoz,

(elvárásokhoz, követelményekhez). A lényeg, hogy a saját magunk által megfo-

galmazott szabályokat következetesen tartsuk be.

− (3) Szövegösszefüggés megőrző transzformáció érvényesítése – úgy vigyük át az

eredeti szöveget (forrásszöveget) a reprezentációba (az indextételbe), hogy a tárgy-

szavak között azok a relációk (szövegösszefüggések) maradjanak érvényesek,

amelyek az eredeti szövegben érvényesek, – az indextétel őrizze meg az eredeti

szöveg fogalmai között létesített összefüggéseket.

− (4).A specifikus tartalom tükrözése – Cutter fogalmazta meg követelményként,

hogy „minden művet saját tárgyszava alatt kell felvenni, nem pedig annak az osz-

tálynak neve alatt, amely a tárgyat magában foglalja.‖ (Szilágyi Tibor fordítása.

Szilágyi 1968.) Ha egy könyv a versenylóról szól, a tárgyszó legyen versenyló, ne

Állatok, Zoológia, vagy Ló. Ha a Kincsem versenylóról van szó, akkor a tárgyszó

legyen Kincsem (versenyló) (ahogy az Új Könyvek tárgyszórendszer teszi.)

A követelmény logikus, és könyvtárak, különösen szakkönyvtárakban, de minden

könyvtártípusban igyekeznek annak megfelelni, de nem mindig teljesíthető a természeti és

társadalmi valóság által produkált fogalmak és tárgyak változatossága miatt.

A Berzsenyi Dániel Főiskola Médiatárának a katalógusa, majd a Központi Könyvtára

OPAC-ja jó példa volt erre a specifikus feltárásra: a video dokumentumok analitikus tar-

talmi leírása 30 tárgyszót tartalmazott dokumentumonként. Ennek oka az volt, hogy az

1990-es évek elejéig 3-4 perces „snitteket‖ – ismeretegységeket tártak fel a videofilmeken

belül, hogy a szaktantermekben bejátszhassák pl. a kacsacsőrű emlőst, amikor a tanár ép-

pen annak táplálkozási szokásait mutatja be. A videostúdió megszűnt, a specifikus alkal-

mazás okafogyottá vált.

Az indextétel a teljes feldolgozási tételre vonatkozik. Az indexkifejezés ennek alkotó-

eleme, pl. valamely kategóriához tartozó tárgyszó.

A tárgyszórendszer elemei (a potenciális indexkifejezések) közötti kapcsolatok rögzíté-

se a tárgyszórendszerben nagyon fontos, mert segíti a differenciáltabb, következetesebb

feldolgozási (indexelési), és ezáltal keresési folyamatot.


Az indextétel elemeinek rendje

A PRECIS indexelési rendszer szerint a természetes nyelv mondatainak analógiájára

kell megoldani a lexikai egységek mondatszerű láncba szervezését. Horváth Tibor tanul-

mányában a PRECIS indexelési rendszer tanulságaira alapozva, hangsúlyozza, hogy min-

den dokumentumban, ismeretegységben megragadható:

− valamilyen cselekvés, folyamat, történés, pl. kísérlet, növekedés, szervezés stb.,

− a cselekvés tárgya, akire, vagy amire a cselekvés irányul,

− a cselekvés alanya, további a cselekvő, végrehajtó személy, vagy közeg,

− ezek kiegészítői (komplementumai) (Dahlberg nyomán pl. hely, idő stb.) 36

A fentiek alapján meghatározható a mondaton belüli hely.

A szabályok meghatározhatják az indextételben szereplő elemek sorrendjét (az indexté-

tel kialakítását is vezérelve).

Az indextétel a keresés oldaláról kétféle tárgyszóból áll: elérési ismérvként szerepelte-

tett, ill. nem-elérési ismérvként szerepeltetett. Az indextétel sorrendjében is egyértelműnek

kell lenni, hogy egy tárgyszó egyben elérési ismérv is.

A szövegösszefüggéseket visszaadó tárgyszó-indextételek megszerkesztéséhez külön-

böző kiindulópontok lehetnek:

− A PRECIS indexelési rendszer (lásd bővebben 2/4. lecke) alapján a természetes

nyelvre emlékeztető mondatok születnek, a cselekvés, a dolgok és a folyamat kö-

rülményeinek és egyéb ismérveknek az elemzésével és kifejezésével.

− A permutált tárgyi indexelési rendszer alapján az indextételben levő elemek közül

a permutációs eljárás következtében egyszer mindegyik keresőpozícióba kerül, s

ily módon egy tárgyszólánc többszöri besorolásra kerül („tárgyszó szövegkörnye-

zetben‖), ami nyomtatott kiadványokban, de böngésző üzemmódban is igen hasz-

nos lehet.

− a német tárgyszórendszer indexelési elvei szerint szabályozott, hogy az egyes ka-

tegóriákhoz tartozó tárgyszavak a legfeljebb 6 elemből álló tárgyszóláncban (1

főtárgyszó.- 5 altárgyszó), hol jelennek meg a láncban (pl. az indextétel első he-

lyén a személyi tárgyszó áll.)

− A Kongresszusi Könyvtár indexelési szabályrendszere szerint a főtárgyszavak után

különböző altárgyszavak állnak meghatározott sorrendben. Ezek az altárgyszavak

módosítják vagy konkretizálják a fogalom jelentését az adott összefüggésnek meg-

felelően.

− Ranganathan indexelési szabályrendszere is meghatározott keretrendszerben érvé-

nyesül.

Mind az öt megoldásnak vannak igazolt előnyei, amiért választották és használják. Fon-

tos a megfogalmazott szabályok következetes betartása.

36

HORVÁTH Tibor: Az általános tárgyszójegyzék munkálatairól = Könyvtári Figyelő, 2. (38.) évf. 1992. 610–

617. p


83

Az indexelés lépései és szintjei Ranganathan szerint

A tárgyszavazás indexelés során az egyes lépések egyrészt a fogalmi és nyelvi szintek

követésében, másrészt Ranganathan osztályozási lépéseiben követhetők. Kell egy sziszté-

ma, ami alapján minden egyes dokumentum tartalmát hasoló lépésekben tárjuk fel, ugyan-

azon elemzési keretben.

A dokumentum „nyers címe‖: Audiovizuális oktatási módszerek a középiskolákban.

16. A tárgyszavazás fogalmi, nyelvi, jelzetelési szintjei Ranganathan alapján

Lépések A lépés eredménye:

a nyerscím (eredeti cím) Audiovizuális oktatási módszerek a középiskolákban.

1. a kifejező (feldúsított) cím Audiovizuális oktatási módszerek a japán középisko-

lákban az 1990-es években

2. a magcím – alapvető fogal-

makra redukált cím

Audiovizuális oktatási módszerek. Középiskolák. Dél-

Japán. 1990-es évek

3. A fogalmi tükrözés szerint

elemzett cím

Audiovizuális oktatás módszerek (1MM1). Középisko-

lák ( ) Dél-Japán. 1990-es évek

4. a sorrendi szabálynak meg-

felelően átrendezett cím

az adott IKNY szabályainak megfelelően történik

5. a szabályozott szótárú

IKNY szókészlete szerinti cím

Audiovizuális oktatási módszerek. Középiskolák. Japán

– Dél-Japán, 20. sz.

6. a cím magszámokban

7. osztályozási jelzet/indextétel Audiovizuális oktatási módszerek – Középiskolák –

Japán – Dél-Japán, 20. sz.

A mellékelt bibliográfiai rekord a fenti alternatívák közül a Kongresszusi Könyvtár in-

dexelési módszeréből a prekoordinált tárgyszavazási megoldását szemlélteti. Figyelemre-

méltó az is, hogy a Debreceni Egyetem Nemzeti és Egyetemi Könyvtára két nyelven is

megadja a tárgyszavakat, angolul és magyarul (mindkettőt természetesen a Kongresszusi

Könyvtár tárgyszórendszere alapján.

21. kép Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere Debreceni tárgyszava-

zási példa


Fontos hangsúlyozni, hogy a debreceni könyvtár tárgyszó-adatbázisában egyaránt nap-

rakészen fellelhetők mind a magyar, mind pedig az LCSH-tárgyszóalakok.

6.3.4. Tárgyszavak előzetes vagy utólagos egymáshoz rendelése

A tárgyszavak előzetes egymáshoz rendelése

Ungváry Rudolf prekoordinált, ill. posztkoordinált tárgyszóalkalmazást különböztet

meg.37

Az indexelés során a tárgyszavakat egymáshoz rendelve, meghatározott szabályok sze-

rint indextételbe szervezhetjük. Ez a prekoordinált szerkezetű tárgyszavak fő ismérve, az

összetett tárgyakat többnyire eleve egymáshoz kötött fő-, al- és melléktárgyszavakkal feje-

zi ki, s ezek külön egymással nem kombinálhatók. Ez a Cutter által bevezetett, hagyomá-

nyos szerkezet, mely alatt pl. a Kongresszusi Könyvtár katalógusában, illetve a Debreceni

Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában találkozhatunk, pl.

Bibliográfia, Régi nyomtatványok, 16. század – Művészet – Lexikonok

A megoldás előnye, hogy böngésző üzemmódban a komplex témakörök szisztematiku-

san és jól áttekinthetők.

A fentiekhez kapcsolódik az a tény, hogy magában a tárgyszó-adatbázisban, is aláren-

delt formában szerepelnek ezek az egymáshoz rendelt formák.

A tárgyszavak utólagos egymáshoz rendelése

E megoldás fő ismérve, hogy önállóan alkalmazható természetes nyelven alapuló osztá-

lyozó-indexelő kifejezésekről (posztkoordinált szerkezetű tárgyszavakról) van szó.

Fő ismérve, hogy önállóan alkalmazható természetes nyelven alapuló osztályozó-

indexelő kifejezésekről van szó. E tárgyszavakat nem rendeljük eleve egymáshoz, egymás-

tól függetlenül adjuk meg és a tárgyszavak a keresés során egymással szabadon kombinál-

hatók. Példák:

− Bibliográfia

− Régi nyomtatványok

− 16. század

− Művészet

− Lexikonok

A böngészőben alkalmazva viszont az egyes tárgyszavak önmagukban állnak, mivel

nincsenek egymáshoz rendelve másokkal. Ezért böngészőben előfordulhat, hogy pl. a Bib-

liográfia tárgyszó után akár „2316 „találat‖ szerepel!

A tárgyszavak permutálása

A permutált tárgyszóláncból valamennyi (előre ki nem zárt) alkotóelem besorolási-

elérési helyzetbe kerül. A tárgyszavak forgatásával egymást értelmező láncok keletkeznek.

A láncokban a sorrend nem változik, csak a besorolás (elérés) helyei módosulnak. Az alko-

tóelemek a láncban úgy viselkednek, mintha nyelvtani esetek kötnék össze őket.

37

UNGVÁRY Rudolf. URL: http://www.mvkkvar.hu/tezaurusz/tezkozt.html#tez

http://www.mvkkvar.hu/tezaurusz/tezkozt.html#tez


85

Példa:

− Irodalomelmélet – Olaszország – Reneszánsz

− Olaszország – Reneszánsz – Irodalomelmélet

− Reneszánsz – Irodalomelmélet – Olaszország

− (forrás: Új Könyvek tárgyszójegyzék)

Előfordulhat, hogy a permutációból a tárgyszólánc egy vagy több elemét kizárják, de

ilyenkor is szükséges, hogy hivatkozás történjen.

Példa:

− Anglia – Munkásosztály – Művelődéstörténet 1920–1955

− Munkásosztály – Anglia – Művelődéstörténet 1920–1955

− Művelődéstörténet lásd még az egyes országok, közigazgatási egységek neve alatt

6.3.5. A fejlesztés öt alapkérdése

Öt alapkérdés vetődik fel:

(1) Kiknek a szóhasználatára kell figyelni?

− A tárgyszórendszer szolgálhat széles körű felhasználói igényeket, vagy egy speciá-

lis szakma, tudományterület művelőinek igényeit. A tárgyszavaknak tükrözni kell

az adott szakterület mérvadó dokumentumainak (azaz az adott szakterület művelő-

inek) a szóhasználatát.

(2) Hogyan alakuljon a tárgyszavak tematikai köre?

− Az általános vagy speciális gyűjtőkörnek általános vagy speciális tárgyszórendszer

felel meg. Az enciklopédikus gyűjtőkörű könyvtárak általános, valamennyi isme-

retágat lefedő tárgyszókészletet, általános tárgyszórendszert igényelnek. A részte-

rületekre szakosodott gyűjtemények olyan szakterületi tárgyszórendszerekkel dol-

goznak, melyek egy-egy szakterület, diszciplína specifikus tárgyszavait foglalják

rendszerbe.

(3) Milyen mértékben fedje le a tárgyszórendszer az adott tudományt, szakterület?

− A tárgyszórendszer hézagtalanul fedje le az adott szakterület, tudomány tartalmát.

Biztosítsa a terület vagy tudomány olyan tartalmi feldarabolását, amely áttekinthe-

tő egységet eredményez, mely segíti az ismeretek áttekinthető részletezését, a ke-

resőrendszerben áttekinthető mennyiségű találat nyújtását.

(4) Egyedül vagy együtt építsük, fejlesszük a tárgyszórendszert?

− A közös katalógusok és dokumentumellátási rendszerek világában követelmény a

tárgyszavazás terén való együttműködés, tárgyszórendszerek közös alkalmazása,

fejlesztése. Ez már kezd bevett gyakorlattá válni, és szerepel a MOKKA 2010-ben

megfogalmazott fejlesztési tervei között is. 38

− Együttműködés esetén a tárgyszó forrásai között meglevő rendszerekre is támasz-

kodhatunk, pl. a Library of Congress Subject Headings (LCSH), a Medical Subject

Headings (MeSH), valamely, Magyarországon már kidolgozott tezaurusz vagy

38

A MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése. Szakértői vélemény. Munkaanyag. 2010.03.23. Készítette a

MOKKA szakértői munkacsoportja. 193 p. URL:

http://www.mokka.hu/files/tamop/A_MOKKA_tovabbfejlesztese_5_20100323.pdf



tárgyszórendszer, pl. az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz. Bármilyen együttműködés

esetén ismerni kell a rekordok exportálási-importálási technikáját (MNB,

MOKKA, KELLO, Aleph, Textlib adatbázisok stb.)

− Amennyiben magunk építjük, akkor különösen fontos gondoskodni arról, hogy áll-

janak rendelkezésre a meghatározott források: lehetőleg tárgyszóadatbázis formá-

jában, az értelmező szótárak, az általános és szaklexikonok, referenszkönyvek, a

tezauruszok, és természetesen az authority fájlok.

(5) Mire ügyeljünk a tárgyszórendszer gondozása, naprakészen tartása során?

− Ha egy új tárgyszót vezetnek be, az azonnal jelenjen meg a tárgyszórendszerben

(kapcsolataival, szinonimáival, magyarázatokkal együtt) mind a feldolgozás (fel-

dolgozó szakember), mind a keresés (felhasználó) számára. Egy tárgyszórendszer

sohasem lehet teljesen kidolgozott, „kész‖, még a Kongresszusi Könyvtár

tárgyszórendszerében is vannak „hézagok‖, fontos új fogalmak se tárgyszó, se uta-

ló formájában nem jelentek még meg.

A naprakészen tartás csak folyamatos, rendszerszerű fejlesztéssel valósítható meg.

Fontos, hogy a terminológiai változások követése (új fogalmak keletkezése, mások

elavulása miatt) elektronikusan, illetve ahhoz kapcsolódva, ha lehetséges, nyomta-

tott módon is történjen. A kifejlesztett tárgyszórendszert számítógépes adatbázis-

ban kell tárolni, és hozzáférhetővé tenni a belső és külső érintettek számára.

A rendszer használatának következetesnek, lehetőség szerint egységesnek kell len-

nie (pl. a Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere világszabványként is felfogha-

tó).

6.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A tárgyszavazás alapjai elsajátításának második részében megismerte a tárgyszólista, il-

letve a tárgyszórendszer közötti különbségeket, és tisztában van az utóbbival szembeni

követelményekkel, megismerte annak összetevőit, összefüggéseit. Tisztában van a

tárgyszókategóriákkal, azok jellemzőivel, azzal, hogy azok nagy vonalakban visszatükrö-

zik az általános fogalmi kategóriák alkategóriáit (személyi, tárgyi, folyamat, hely, idő,

dokumentumforma).

Megismerte, hogy a bibliográfiai rekord adatmezőjében milyen helyet kapnak az egyes

tárgyszókategóriák a HUNMARC szabvány szerint. Elsajátította a szövegösszefüggések

ábrázolásához (indexeléséhez) szükséges alapfogalmakat (tárgyszavas indexelés, eredmé-

nye a tárgyszavas indextétel, összetevői: a tárgyszavas indexkifejezések.) Megismerte az

indexelés alapelveit, lépéseit, az indextételen belüli sorrend lehetséges alternatíváit, jelleg-

zetes példáit.(PRECIS szerinti indexelés, Ranganathan módszere stb.)

Áttekintést nyert a tárgyszó karbantartási és szabályozási folyamatának különféle vetü-

leteiről és eszközeiről, a rendszerfejlesztés öt legfontosabb kérdéséről. Összességében

megszerezte azokat az alapismereteket, melyekre építve képes konkrét tárgyszórendszerek

szisztematikus elemzésére, értékelésére.


87


1. Idézze el a tárgyszólista és a tárgyszórendszer közötti hasonlóságokat, különb-

ségeket!

2. Adjon átfogó áttekintést a tárgyszókategóriákról!

3. Ismertesse egyes tárgyszókategóriák sajátosságait!

4. Világítsa meg a tárgyszókategóriák, illetve a tartalmi feltárás adatmezői közöt-

ti összefüggéseket!

5. Miben látja a szabályozás szerepét a tárgyszavas indexelés területén?

6. Fejtse ki az indexelés, indexkifejezés, és indextétel összefüggéseit!

7. Fejtse ki, mi határozza meg az indexkifejezések rendjét az indextételben?

8. Melyek az alapvető különbségek a tárgyszavak előzetes, vagy utólagos koor-

dinálása között?

9. Adjon rövid áttekintést a fejlesztés öt alapkérdéséről!

10. Világítsa meg részletesebben a tárgyszórendszer gondozásának követelménye-

it!


7. NEMZETKÖZI TÁRGYSZÓRENDSZEREK: LCSH, SWD/RSWK

7.1 CÉLKITŰZÉS


− a Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszerével (LCSH) kapcsolatos részletek ki-

fejtésére,

− a tárgyszórendszer lényegi jellemzőinek kifejtésére,

− az elterjedésével kapcsolatos okok kifejtésére,

− a tárgyszórendszer részeinek, azok funkcióinak elemzésére,

− az indexelési szabályok kifejtésére, gyakorlati példákon keresztül

− a tárgyszórendszer fejlesztésével kapcsolatos eszközök és módszerek bemutatásá-

ra,

− a Kongresszusi Könyvtár online katalógusában tárgyi keresésre,

− a további nemzetközi fejlemények felvázolására,

− a német tárgyszórendszer és szintaktikai szabályrendszer (SWD/RSWK) részlete-

sebb kifejtésére

7.2 TARTALOM

1. A LCSH tárgyszórendszer fejlődéstörténete és jellemzői

2. A tárgyszórendszer részei, tárgyszóalakjai, tárgyszókategóriái

– A tárgyszórendszer részei

– A tárgyszavak nyelvi szabályozása

– Tárgyszókategóriák

3. A tárgyszókapcsolatok jelölése

– Bevezetés

– Példa a kapcsolatok jelölésére

– Az online kereséshez megjelenített tárgyszótétel

4. Tárgyszóindexelési szabályok

– Tárgyszavazás alosztályozással

– Tárgyszavas böngészés az online katalógusban

– A találatok megjelenítése, a bibliográfiai rekordok

5. A tárgyszórendszer fejlesztése

– A rendszerfejlesztés nem áll(hat) meg

– A rendszerfejlesztés szervezési technikái

6. A tárgyszavazás fejlesztésének további nemzetközi példái

– A brit és francia nemzeti könyvtár

– A német tárgyszórendszer és szabályzat

– A MACS Projekt


89


7.3.1 A tárgyszórendszer fejlődéstörténete és jellemzői

A LCSH a washingtoni Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszerének (Library of

Congress Subject Headings) népszerű rövidítése. A világ legismertebb és legnagyobb álta-

lános tárgyszórendszere. E rendszer egyszerre globális rendszer és magyar rendszer is,

magyar gyűjteménye kb. 150000 dokumentumot fog át!

A Kongresszusi Könyvtár 1897-ben kezdte el „a tudományok és a gyakorlat egészét

felölelő‖ tárgyszórendszer fejlesztését. Hasonlóan a Kongresszusi könyvtár osztályozási

rendszeréhez (LCC-hez), a tárgyszórendszer esetében is Charles A. Cutter kezdeményezé-

seit követték, amelyeket a Rules for a dictionary catalog című művében fogalmazott meg.

Széles körben használják az előzetes katalogizálásban is.

Voltak időszakok, amikor gondok voltak, pl. az 1980-as évek elején, a tárgyszórendszer

és az indexelés elvei azóta dinamikusan fejlődtek, hála az világméretű együttműködésnek

is, Észak-Amerikától Ausztráliáig, Nagy Britanniától Debrecenig. Magyarországon a Deb-

receni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) használja a rendszert tárgyszavazásra

angol, illetve magyar nyelvi változatban.

A rendszer lényegi jellemzőiről, az 1990-es évek eleji fejlesztéséről ad áttekintést Rónai

Tamás tanulmánya.39

Napjainkban még intenzívebbé vált a módszertani fejlesztés, az info-

kommunikációs technológiák adta lehetőségeknek. Már a 31. kiadásnál tartanak és 2010

őszén jelenik meg a 32. kiadás. A kiadások közötti időközökben a heti listákat lehet elekt-

ronikusan elérni.40

Az LCSH méreteit jelzi, hogy összességében 2008. évi adatok szerint 308 000 tárgyszót

és hivatkozást foglal magában. Az előző, 2007. januári kiadáshoz képest 17 000 új tárgy-

szavat vett fel, illetve 16 000 tárgyszót módosított. Külön hangsúlyt helyez a gyermek

igényeit szolgáló tárgyszófejlesztésre is. Az egyetlen tárgyszórendszer jelenleg, amelyet

világszabványként fogadnak el.

Globális integráló szerepét elismerve, az angol nyelvterületen kívüli könyvtárak is be-

kapcsolódtak a használatába. Közismert, hogy az USMARC-szabvánnyal való szoros kap-

csolata révén főleg az amerikai fejlesztésű rendszerekben az LCSH személyi, testületi és

földrajzi neveit besorolási (authority) adatként kezelik. (a fejlesztési vonatkozásokat ld.

bővebben a lecke 6. pontja alatt).

7.3.2 A tárgyszórendszer részei, tárgyszóalakjai, tárgyszókategóriái

A tárgyszórendszer részei

Az LCSH elméletileg három fő részből áll:

(1) a szabványos tárgyszójegyzékből, mely az indexelés alapjául szolgál –

39

RÓNAI Tamás: Az amerikai és német tárgyszórendszerekről = Könyvtári Figyelő, 40. évf. 1994. 2. sz. URL:

http://epa.oszk.hu/00100/00143/00010/ronai_h.html 40

Library of Congress Subject Headings. Weekly List. 2010. URL:

http://www.loc.gov/catdir/cpso/wls10/awls1003.html

http://epa.oszk.hu/00100/00143/00010/ronai_h.html



(2) a nyitott szótárból, mely gyakorlatilag az angol nyelv szókészlete, s a szabványos

tárgyszójegyzéken kivüli forrásokat képviseli,

(3) az LCSH-tól független LCC osztályozási jelzetekből, mellyel konkordanciajegyzék

köti össze.

A „szűkebb‖ tárgyszórendszer tartalmazza a tárgyszavakat, azok kapcsolatainak feltün-

tetését, beleértve a magyarázatokat, a szinonimákat, és a különféle logikai-szemantikai

kapcsolatokat.

A szabványos tárgyszójegyzék a tárgyszavakat, az utalásokat, a magyarázatokat, és a

tárgyszavak közötti kapcsolatokat foglalja magában.

Az LCCH szerinti indexelés ezekre a nyelvi és logikai szempontból szabályozott tárgy-

szavakra épít.

Tárgyszavak nyelvi szabályozása

A nyelvi szabványosítás eredményeképpen az LCSH tárgyszavai az alábbi tárgyszó-

vagy kifejezéstípusokba sorolhatóak:

17. Tárgyszóalakok a Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszerében

Tárgyszóforma Példák

Egy szóból álló tárgyszó Skating

Hungary

Catalogs

Összetett tárgyszó Lifeboat

Két tagú kifejezés

Jelzős főnév

Administrative law

Arab countries

Information society

Főnév+főnév

(az első melléknévi szerepben)

Energy industries

Főnév+prepozíció+főnév Radioisotopes in cardiology

Children in literature

Főnév+ hátravetett melléknév Asia, Central

Főnév+ főnév Children and animals

Libraries and society

Többtagú kifejezés Show driving of horse-drawn vehicles

Értelmezővel ellátott főnév Drills (Planting machinery)

Tárgyszókategóriák

A tematikus, földrajzi, személyi, testületi, formai és időtárgyszavak mind megtalálhatók

az LCSH-ban:


91

18. Tárgyszókategóriák a Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszerében

Tárgyszó-

kategória

Magyarázat Példák

Tematikus Főtárgyszavak,

de altárgyszavak is lehetnek

Agricultural machinery – Russia

Hungary Foreign relations

Földrajzi Helymegjelölő altárgyszavak, a

főtárgyszavakat követi, de az

indextétel elején is megjelen-

hetnek

Railroads – Hungary – Trains –

Statistics

United States – History

Személy,

illetve testü-

leti

Szabadon lebegtetett tárgysza-

vak „free-floating‖

Deaf children

Educational Institutions – Hungary –

Szombathely – KLTE University

Formai Altárgyszavak, a dokumentu-

mok formájára vonatkozó állí-

tások

Abstracts

Dictionaries stb.

Idő Időpontokat, korszakokat jelölő

altárgyszavak

Education -1945-1964

A tulajdonnevek, mint tárgyszavak jelölésére is szabványos MARC authority fájlok

szolgálnak, pl. személyek és testületi nevek jelölésére: Personal and corporate names and

uniform titles. MARC authority fields 100, 110, 111, 130,

A földrajzi nevek jelölésére szolgál a Geographic names. MARC authority field 151. Ez

igen fontos, mert a fenti kategóriák gyakran változnak, még az országnevek is, pl. régen:

Congo (Democratic Republic) volt, most Zaire.

7.3.3 A tárgyszókapcsolatok jelölése

Bevezetés

Az LCSH-ban a tárgyszavak közötti logikai kapcsolatokat feltárják, de csak egy szinttel

felfelé és lefelé. A tárgyszójegyzékben a fogalmakat képviselő tárgyszavakat a tezauru-

szokra jellemző szerkezetben, illetve jelöléssel ábrázolják. Megadják az értelmező magya-

rázatokat, a vele kapcsolatban levő kifejezéseket (a kapcsolat típusának jelölése után), az

elvetett, nem kitüntetett szinonimákat, a lásd még utalásokat, valamint a fogalom LCC

(Kongresszusi Könyvtár Osztályozási rendszere) jelzetét.

Példa a kapcsolatok jelölésére

A továbbiakban egy konkrét példán – Agricultural machinery – keresztül mutatjuk be,

előbb a kódok szerinti jelölést egy nyomtatott kiadás alapján, majd a felhasználóbarát jelö-

lést, az online katalógus alapján.


19. Tárgyszótétel szerkezete a nyomtatott változatban

A tárgyszótétel szerkezete Magyarázatok

Agricultural machinery

May Subd Geog

S671-S760

UF Agriculture- Equipment and supplies

Crops- Machinery

Farm machinery

BT Farm suppl industries

Implements, utensils, etc.

Tools

NT – Agricultural engineering

Agricultural implements

Agricultural instruments

Corn planters (Machines)

Cotton planters (Machines)

RT Farm equipment

Machine-tractor stations

SA subdivision Machinery under names of

crops, e.g. Corn-Machinery

A rövidítések magyarázata:

May Subd Geog engedélyezi a föld-

rajzi altárgyszavak szükség szerinti haszná-

latát

UF Used For preferált fogalom

BT Broader Term fölérendelt fogalom

NT Narrower Term alárendelt fogalom

RT Related Term rokon fogalom

SA See Also „lásd még‖ utalás

(Részlet a tárgyszórendszer nyomtatott kiadásából)

A fenti példában értelmezést is láthatunk, melyet a tárgyszó utáni kerek zárójellel fejez-

nek ki: Corn planters (Machines)

A szinonima kapcsolatok esetén a See (Lásd) utalást használják az elvetett kifejezésről

a tárgyszóra. Példa: Repairing See Maintenance.

Az LCSH lexikai egységei mellett feltüntetik a Library of Congress osztályozási jelze-

teit is.

Az online kereséshez megjelenített tárgyszótétel

A tárgyszótétel az online katalógusban keresve az egyes tárgyszavak találati halmazai-

nak számát jelző sorban a bal szélső oszlopban a „More Info‖ gombra kattintva jelenik

meg. Online tezaurusz-tételként segíti a felhasználót kutatásában, a keresés kiterjesztésé-

ben, pontosításában, szempontjainak rugalmas változtatásában. Az LCSH online tezauru-

szos változata össze van kapcsolva az LCSH alapján indexelt adatbázissal, így a tárgyszóra

kattintva közvetlenül találatokhoz juthatunk.

A példaként hozott „Agricultural machinery‖ tárgyszótétel megjelenítése az online ka-

talógusban (http://catalog.loc.gov )

http://catalog.loc.gov/


93

22. kép Az Agricultural machinery tárgyszótétel összefüggései

Megj.: A Scope note: megjegyzést, a Subdivision pedig alosztást jelent. A Scope note

példánkban arra utal, hogy a Agricultural machinery tárgyszó az egyes növények termesz-

tése után a „Machinery‖ alosztás alatt is kereshető, pl. Corn – Machinery [Búzatermesztés

– Gépek]).

(Megj.: A Kongresszusi Könyvtár katalógusában többféle keresési lehetőség van,

(Basic search, guided search, azon belül különféle változatok, köztük a szerző, cím, kulcs-

szó, tárgyszó, szám, és ezek különféle kombinációi.41

41

Library of Congress Online Catalog. http://catalog.loc.gov/ )



7.3.4 Tárgyszóindexelési szabályok

Tárgyszavazás alosztályozással

A dokumentumok tartalma ritkán fejezhető ki egyetlen tárgyszóval: a főtárgyszó után

altárgyszavakat is használnunk kell. A Kongresszusi Könyvtár, vagy a Debreceni Egyetem

Egyetemi és Nemzeti Könyvtára tárgyszó-adatbázisaiban ezek az összetett tárgyszó-alakok

is szerepelnek.

A tárgyszóláncban fontos szerepe van az alosztályozásnak, ami történhet időtárgy-

szóval, formai, illetve tematikus tárgyszavakkal, vagy pedig földrajzi tárgyszavakkal. Se-

gítségükkel jól tagolhatók a mindenkori főtárgyszó utáni tételek. Mindez online üzemmód-

ban jól érvényesül.

A számítógépes információkeresés koncepciójának a sok belépési és kombinációs lehe-

tőség felel meg, amely a tárgyszavak posztkoordinálásával érhető el. Ezt a Kongresszusi

Könyvtár katalógusában is számos eszköz szolgálja.

Ilyenek: a tezaurusz-szerkezethez való közelítés, a specifikus deszkriptorok számának

növelése, valamint a guided search üzemmód, amelyben két kifejezést kombinálhatunk, de

bármelyiket a kettő közül 17 különféle indexre specifikálhatjuk.

A tárgyszókategóriáknál utaltunk arra, hogy a tárgyszavak mind fő-, mind altárgy-

szóként szerepelhetnek. Az alábbiakban ezt példákon keresztül világítjuk meg:

Tematikus tárgyszó állhat önmagában is

Information society

A tematikus tárgyszó az esetek többségében egyéb tárgyszavakkal, altárgyszavakkal

egészül ki, pl. földrajzi tárgyszóval

Information society – France

Személyi tárgyszó önmagában, évszámmal értelmezve: (születési év- elhalálozás éve)

Kossuth, Lajos, 1802–1894. [from old catalog]

Személyi tárgyszó kiegészülhet különféle altárgyszavakkal, pl. tematikus és földrajzi

tárgyszavakkal.

Kossuth, Lajos, 1802–1894 --Journeys--United States.

Földrajzi tárgyszó ritkán áll önmagában, általában kiegészül, elsősorban tematikus

tárgyszóval és időtárgyszóval:

United States – Foreign relations – 1783–1865

United States--Politics and government--1865–1933.

A földrajzi tárgyszó gyakran egészül ki tematikus tárgyszóval és formai tárgyszóval:

United States – Foreign relations – Juvenile literature

Földrajzi tárgyszó, kiegészítve tematikus tárgyszóval és földrajzi tárgyszóval:

United States – Foreign relations – Japan

http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?SC=Subject&SEQ=20030109132415&PID=28913&SA=Kossuth,+Lajos,+1802-1894.+%5bfrom+old+catalog%5d

http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?SC=Subject&SEQ=20030109132454&PID=28913&SA=Kossuth,+Lajos,+1802-1894+Journeys+United+States.

http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?SC=Subject&SEQ=20030109132110&PID=28913&SA=United+States+Politics+and+government+1865-1933.


95

A földrajzi nevek olykor invertáltan fordulnak elő (megfigyelhető az is, hogy a

tárgyszóláncban a földrajzi elem kétszer is előfordulhat):

Europe, Central--Foreign economic relations--European Union countries--Congresses.

Földrajzi tárgyszó, kiegészítve tematikus tárgyszóval, időtárgyszóval és tematikus as-

pektust jelző tárgyszóval:

United States--History--Civil War, 1861–1865--Social aspects.

A földrajzi kifejezés lehet szabványos tárgyszólánc első eleme is. Az alábbi táblázat a

Hungary példáján keresztül érzékelteti a földrajzi tárgyszó szerinti tárgyi böngészés

(subject browse) fontosságát.

20. Tárgyszavas böngészés – Hungary földrajzi tárgyszó alapján

„Hungary‖ (részlet a találati listából)

# találat tárgyszavak (megjelenítésre

kiválaszthatók ) a tárgyszó típusa

# Hits Headings (Select to View Titles) Type of Heading

[ 1 ] 23 Hungary Antiquities. [from old catalog] LC subject headings

[ 2 ] 3 Hungary Antiquities Juvenile literature. LC subject headings

[ 3 ] 10 Hungary Antiquities Periodicals. LC subject headings

[ 12 ] 1 Hungary Antiquities, Roman Guide-

books. LC subject headings

[ 14 ] 1 Hungary Appropriations and expendi-

tures. LC subject headings

[ 15 ] 1 Hungary Archaeology. LC subject headings

[ 16 ] 6 Hungary Armed Forces. LC subject headings

[ 18 ] 3 Hungary Armed Forces Biography. LC subject headings

[ 23 ] 2 Hungary Armed Forces Medals, badges,

decorations, etc. LC subject headings

A fentiekben azt is láthatjuk, hogy milyen tárgyszókategóriák, milyen sorrendben je-

lennek meg egymás után (pl. tematikus, formai tárgyszavak)

Tárgyszavas böngészés az online katalógusban

Az alábbi találati lista a Kongresszusi könyvtár online katalógusából – az agricultural

machinery példáján keresztül az indextételek jó áttekinthetőségét jelzik, a tematikus tárgy-

szavakhoz rendelt idő-, majd földrajzi és időtárgyszavak segítségével.

A Kongresszusi Könyvtár online katalógusában (Library of Congress Online Catalog) a

tárgyi böngészés (subject browse) segítségével az „agricultural machinery‖ tárgyszóra

keresve, a következő találati lista jelenik meg. (ld. melléklet)

http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?SC=Subject&SEQ=20030109132834&PID=28913&SA=Europe,+Central+Foreign+economic+relations+European+Union+countries+Congresses.

http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?SC=Subject&SEQ=20030109132212&PID=28913&SA=United+States+History+Civil+War,+1861-1865+Social+aspects.

http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?Search_Arg=Hungary&Search_Code=SUBJ_&PID=29079&CNT=25&BROWSE=1&HC=23&SID=4






















23. kép Tárgyszavas böngészés:Agricultural machinery and implements

Láthatjuk, hogy balra fölül itt is lehetőség van az adott tárgyszó tezaurusz-relációinak a

megjelenítésére a more info-ikonra kattintva. A mezőgazdasági gépekre és berendezésekre

(agricultural machinery and implements) vonatkozó böngészési találati listában a

főtárgyszóhoz kapcsolódó időtárgyszavak, majd földrajzi és időtárgyszavak rendjében

kényelmes rendszerezett áttekintésre van lehetőség.

A találatok megjelenítése a bibliográfiai rekordok

Az alábbiakban egy kulcsszavas keresés (Agricultural mechanization in Asia) eredmé-

nyeképpen kapott találat teljes rekordját mutatjuk be. Figyeljük meg a rekord felépítését, a

további kereshető keresőnyelvi szavakat (a tárgyszavakon kívül a Kongresszusi Könyvtár

osztályozási rendszere – LC Classification –, illetve Dewey Tizedes Osztályozása szerinti

jelzetek). A rekordot lásd a mellékletben.


97

24. kép Rekord információkereső nyelvi elemekkel

7.3.5 A tárgyszórendszer fejlesztése

A rendszerfejlesztés nem áll(hat) meg

Az LCSH igyekszik folyamatosan beépíteni a tudományos, technikai fejlődés eredmé-

nyeképpen keletkezett új fogalmak tárgyszavait. Természetesen tárgyszónak számít már az

„information society‖, „data mining‖ (adatbányászat), ugyanakkor pl. a szemantikus web

fejlesztések fogalmainak leképezése terén még folyamatos a teendő.

A LCSH-t maga a könyvtár tartja kézben, dolgozza ki az elveket, útmutatókat, szer-

keszti és közreadja a jegyzéket.

A Cataloging and Acquisitions honlapon szerteágazó kérdésekről lehet tájékozódni.42

Láthatók a tárgyszavak létrehozásának és alkalmazásának szabályai, melyeken az egyes

kiadások nyugszanak, a tárgyszavazás új fejleményei, irányelveinek változásai.

Az LCSH az egyetlen világszabványként elfogadott tárgyszórendszer, egyben a világ

legátfogóbb tárgyszórendszere. Új, nyomtatott kiadásokra évente, legfeljebb kétévente

kerül sor, 5-6 kötetben („big red book‖-nak, nagy vörös könyvnek becézik). Ez a tárgysza-

42

Library of Congress Cataloging and Acquisitions URL:http://www.loc.gov/aba/

http://www.loc.gov/aba/


vakat, az utalásokat, és a tárgyszavakkal kapcsolatos alosztásokat tartalmazza, példákkal

illusztrálva.

Classification Web

A hozzáférés legkorszerűbb eszköze, a Classification Web globális elérést biztosíthat

(megfelelő előfizetési díj ellenében) a könyvtárosoknak és más profi felhasználóknak a

Kongresszusi Könyvtár folyamatosan felújított osztályozási és tárgyszórendszeréhez, teza-

urusz típusú deszkriptorcikkek alatt.43

Ennek fejében számos naprakész, minőségi szolgál-

tatást vehetnek igénybe, pl. az LCC osztályozási rendszeréhez való teljes szöveges hozzá-

férés, az összes LCC tárgyszóhoz való hozzáférés tezaurusz-megjelenítésben, az LCC

osztályozási jelzetek és a tárgyszavak közötti korrelációk, a fájlok napi aktualizálása,

nagysebességű hozzáférés, hatékony kereső és navigációs eszközök használata stb.

Együttműködési programok

Elérhetők innen az authority rekordok44

a PCC közös katalogizálási program 45

, és a kü-

lönböző részprogramok weblapjai (BICO, CONSER, NACO, SACO). .

A folyamatos tájékoztatás érdekében hetente közreadják a SACO együttműködési prog-

ram honlapján46

az elfogadott tárgyszó-, és osztályozási jelzet-módosítási javaslatok listáját

(pl. LCSH, LCC), melyeket az egyes rovatokban találhatjuk meg.

A katalogizálási útmutatók részletes listája vehető igénybe, köztük a Subject Cataloging

Manual: Subject Headings – a tárgyszavazás, az alosztások következetes és szabványos

használatát segítő kalauz, mely a könyvtár gyakorlata alapján nyújt segítséget a feldolgo-

zóknak, illetve a tájékoztató könyvtárosoknak a feltárásban, illetve a keresőstratégiák ösz-

szeállításában, számos példával illusztrálva, segítve a könyvtárral közös katalogizálási

programokba lépők, vagy a helyi, illetve regionális szinten feldolgozást végzők munkáját.

A rendszerfejlesztés szervezési technikái

Lehetőség van arra, hogy ne csak a feldolgozók, hanem a felhasználók, „külsők‖ is ak-

tívan bekapcsolódjanak a fejlesztésekbe. A változások nemcsak bővítést jelentenek, de

pontosítják is a tárgyszavak írásmódját, a feltüntetett kapcsolatokat, a permutációs lehető-

ségeket. Az alábbiakban a módosítási lehetőségekkel kapcsolatos néhány módszert mutat-

juk be, tekintettel arra, hogy hazánkban is fejlődik már egy egységes tárgyszórendszer és

tárgyszavazási gyakorlat.

A tárgyszófejlesztés, -módosítás adminisztratív kezelése

A SACO (Subject Authorities Cooperative Program) honlapján – a Proposal forms alatt

találhatók a különféle tárgyszóajánlás, módosítás benyújtására szolgáló űrlapok.

A tárgyszavak/osztályozási jelzetek rendszerbe való felvételével, módosításával kap-

csolatban kidolgozott különféle strukturált űrlapok és útmutatók megkönnyítik, mederbe

terelik a tárgyszó-, és osztályozási rendszerre tett fejlesztési javaslatokat 47

43

Library of Congress Classification Web URL: http://www.loc.gov/cds/classweb/ 44

Library of Congress Authorities. URL: http://authorities.loc.gov/ 45

Library of Congress Program for Coperative Cataloging. URL: http://www.loc.gov/catdir/pcc/ 46

Subject Authorities Cooperative Program. URL: http://www.loc.gov/catdir/pcc/saco/saco.html 47

Subject/Classification Proposal Forms and Guidelines. URL:

http://www.loc.gov/catdir/pcc/saco/proposal_forms.html

http://www.loc.gov/cds/classweb/

http://authorities.loc.gov/

http://www.loc.gov/catdir/pcc/

http://www.loc.gov/catdir/pcc/saco/saco.html



99

Példák a különféle űrlapokra: javaslat új tárgyszó felvételére weben keresztül, javaslat

új tárgyszó felvételére e-mailen, útmutató új tárgyszavak javaslásához, kitöltendő tárgyszó-

javasló űrlapok mintái, általános javaslati űrlap, javaslat földrajzi tárgyszó felvételére,

tárgyszó-változtatási útmutató, javaslattételi űrlap Library of Congress osztályozási jelzet-

re.

7.3.6 A tárgyszavazás fejlesztésének további nemzetközi példái

A brit és a francia nemzeti könyvtár tárgyszavazási gyakorlata

A Brit Nemzeti Könyvtár tárgyszavazási gyakorlata

A Brit Nemzeti Könyvtár (British Library) már 1971-től használta a Kongresszusi

Könyvtár tárgyszavait tárgyi indexelésre, de 1988-1994 között ez megszakadt, 1995-től

viszont újra megjelentek az LCSH tárgyszavas indextételek a rekordok tárgyi leíró mezői-

ben. A Brit Nemzeti Könyvtár az LSCH második legnagyobb használója, az előző fejezet-

ben említett programok aktív résztvevője.

A francia tárgyszórendszer és szabályzat

A RAMEAU általános francia tárgyszórendszert és szabályzatot a Francia Nemzeti

Könyvtár (Bibliothèque nationale de France) 48

dolgozta ki és kívüle a felsőoktatási könyv-

tárakban és számos más nyilvános könyvtárban használják. A legnagyobb tárgyszó-

rendszerek közé tartozik. A RAMEAU a répertoire d'authorité de matières encyclopédique

unifié rövidítése, mely magyarul azt jelenti, hogy egységes általános tárgyszóadatok szab-

ványos adatállománya. Tájékozódási lehetőség: (Paris: Bibliothèque Nationale. RAMEAU 49

weblapon. A katalógus használatát érdemes kipróbálni, pl. magyar vonatkozású szavak-

kal, Hongrie. Recherche simple – egyszerű keresés, recherche avancéé (haladó keresés),

par mots (szavak szerint), dans les index (indexben, mutatóban).

A német SWD/RSWK tárgyszórendszer és tárgyszókatalógus szabályzat

Fejlődéstörténetük és összefüggéseik

A német általános tárgyszókatalógus szabályzatot a Német Könyvtári Intézet

(Deutsches Bibliotheksinstitut, DBI) dolgozta ki 1978–1984 között RSWK néven. Teljes

neve: Regeln für den Schlagwortkatalog, azaz „a tárgyszókatalógus szabályai‖. A munká-

latokba a Német Nemzeti Könyvtár (Deutsche Bibliothek) is bekapcsolódott. A németor-

szági könyvtárak 1978. évi konferenciáján a Deutsche Bibliothek képviselői arra kötelez-

ték magukat, hogy 1986-tól központi szolgáltatásaikban az RSWK alapján tárgyszavaznak.

A Deutsche Bibliothek mellett a szabályzat alkalmazásába olyan nagy online rendsze-

rek is bekapcsolódtak, mint a BIS, az URICA vagy a Data Libris. Németországban nincs

olyan könyvtár, amely az RSWK-t figyelmen kívül hagyhatná, vagy amelynek tárgyszava-

zási gyakorlatára nem lenne hatással.

48

Bibliotheque nationale de France. URL: http://www.bnf.fr/fr/acc/x.accueil.html 49

RAMEAU. URL: http://rameau.bnf.fr/index.htm

http://www.bnf.fr/fr/acc/x.accueil.html

http://rameau.bnf.fr/index.htm


Az RSWK 1. kiadása 1986-ban, a 2. kiadása 1991-ben, a 3. átdolgozott és bővített ki-

adása pedig 1998-ban jelent meg. Ez a kiadás már az Interneten is hozzáférhető lett

(RSWK. 3., überarbeitete und erweiterte Auflage, 1998). A szabályzatot példákkal illuszt-

rált módszertani segédletként segített alkalmazni. Kiegészítésekre több alkalommal került

sor 2000-ben, 2002-ben, 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben. A legfrissebb változat érhető el

az Interneten.50

Ennek átdolgozott és kibővített kiadása a 2009. áprilisi állapotot tükrözi.51

Ajánlott a forrás megtekintése!

A német tárgyszó-adatbázis Schlagwortnormdatei (SWD) folyamatosan fejlesztve, min-

den érdekelt (együttműködő intézmény, használó) számára rendelkezésre álló komplett

tárgyszórendszer. Szabályozott, terminológiai szempontból ellenőrzött rendszer. Az SWD-

ben található tárgyszavak minden szakterületet és tárgyszókategóriát átfognak. Az SWD

tárgyszó-adatbázis a tárgyszavak mellett az utalásokat, hivatkozásokat, valamint a tárgy-

szórelációkat tartalmazza. Mindezeket az RSWK-ban, illetve a „Praxisregeln zu den

RSWK und der SWD‖ c. szabályzatokban lefektetett elvek szerint tartják karban.

A tárgyszószabályozás és -rendszer fő ismérvei

Az RSWK szabályrendszerének legfontosabb célkitűzése: a tárgyszavaknak „értelmes

mondatszerű‖ tárgyszóláncba történő összekapcsolása. A dokumentum tartalmát leíró

(több tárgyszót is magába foglaló) kifejezést, összetett tárgyszónak nevezik. Az összetéte-

lek tárgyszavai az LCSH-hez hasonlóan típusaiknak megfelelően tárgyszókategóriákba

sorolhatók. Ennek az elvnek megfelelően az alábbi típusokat különböztetik meg: –

− személyi, illetve testületi tárgyszó;

− földrajzi, illetve népi (etnikai) tárgyszó;

− szaktárgyszó;

− időtárgyszó;

− formai tárgyszó;

Az RSWK tárgyszókategóriái feltűnő hasonlóságot mutatnak Ranganathan PMEST

formulájával. Baloldalon található RSWK tárgyszókategóriák, illetve a jobb oldalon talál-

ható Ranganathan-féle vetületek szinte hiánytalanul megfeleltethetők.

50

Regeln für den den Schlagwortkatalog : RSWK / hrsg. von der Arbeitsstelle für Standardisierung. Red.:

Martin KUNZ. Arbeitsstelle für Standardisierung. Frankfurt am Main /Expertengruppe RSWK-SWD Leipzig

[u.a] : Deutsche Nationalbibliothek, 2007. 480 p. URL: http://files.d-nb.de/pdf/rswk_gesamtausgabe.pdf 51

Regeln für den Schlagworkatalog RSWK. 3., überarbeitete und erweiterte Auflage auf dem Stand der 5.

Ergänzungslieferuing April 2009. URL: http://files.d-nb.de/pdf/rswk_gesamtausgabe.pdf

http://files.d-nb.de/pdf/rswk_gesamtausgabe.pdf



101

25. kép Az RSWK tárgyszavak és a PMEST vetületek megfeleltetése

E típusok, elnevezésükkel megegyező tárgyszó kategóriákba tartoznak. Az összetétel

szórendjét, a kategóriák definiált sorrendje határozza meg. Az összetétel első szava a

főtárgyszó, minden további (az esetleges homonima értelmezőkkel együtt) altárgyszónak

minősül. Fontos kikötés az is, hogy az összetétel maximálisan öt altárgyszót foglalhat ma-

gába. Nyilvánvaló, hogy a felső határt a kombinációk számának korlátozása céljából adták

meg. Egy-egy tárgyszóláncot kategória-szabály szerint kell megszerkeszteni.

A tematikus szabályozás területei

Az alábbi melléklet az RSWK szerinti szabályozás egy szűk szeletét mutatja, a temati-

kus tárgyszavakét. (Ezek a szabályozás paragrafusszámaival a 2010.06.28-i állapot szerint

a 143–155. lapon találhatók). Az egyes paragrafusok meghatározásokat és példákat tartal-

maznak.

A tematikus tárgyszavak szabályozásának területei az RSWK-ban (ld. melléklet)


26. kép Részlet az RSWK-ből (A tematikus tárgyszavak szabályozásának

területei)

* (Megj.: Pleonazmus jelentése: szóhalmozás, szószaporítás, azonos jelentésű, és ezért

felesleges szavak halmozása (pl. „grünes Gras‖ – „zöld fű‖).

Az RSWK-ban a tematikus tárgyszavak mellett más típusú tárgyszavak (személyi, föld-

rajzi, idő-, formai) is hasonló alapossággal, részletességgel szabályozottak.)

A keresés gyakorlására a német nemzeti könyvtárban (Deutsche Nationalbibliothek) jó

lehetőség nyílik.52

52

Deutsche Nationalbibliothek https://portal.d-nb.de/

https://portal.d-nb.de/


103

A keresést segítő szavak

− Einfache Suche: egyszerű keresés

− Erweiterte Suche: kiegészített keresés

− Browsen (DDC) Böngészés (Dewey Tizedes Osztályozás)

A MACS Project

A tárgyszavazás nemzetközi elterjedésében és fejlesztésében a főszerepet a Kongresz-

szusi Könyvtár tárgyszórendszere játssza. Emellett vannak más kezdeményezések is, pl. az

Európai Unió nemzeti könyvtárai között. A MACS Project (Multilingual ACcess to

Subjects) célja, hogy feltárja a többnyelvű tárgyi hozzáférés módjait annak érdekében,

hogy elősegítse az európai nemzeti könyvtárak katalógusainak egy platformon történő

keresését. A projektet az Európai Nemzeti Könyvtárak Konferenciája (Conference of Eu-

ropean National Librarians, CENL) támogatja.

[Internet címe: http://search.theeuropeanlibrary.org/portal/en/index.html ]

7.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A 7. lecke fő részében a világszabványnak számító Library of Congress – Kongresszu-

si Könyvtár tárgyszórendszerét (LCSH), tárgyszavazási szabályait mutattuk be, az 1. feje-

zetben betekintést ad a tárgyszavazás több mint 110 éves fejlődéstörténetébe. Ezt követően

a tárgyszórendszer fő ismérveit, formáját, tárgyszókategóriát ismerhette meg példák segít-

ségével. Példákon keresztül sorra vettük a szótani, alaktani, jelentéstani szabályozásokat.

Ezt követte az indexelési szabályok megismerése (4. fejezet), majd az elkészült indextéte-

lekre épülő keresési és böngészési lehetőségek számbavétele.

A tárgyszórendszer mind nyelvi, mind logikai szempontból alaposan kidolgozott és

karbantartott. A tezauruszra emlékeztet a tárgyszavak közötti logikai kapcsolatok jelölési

módja. Sajátos az indexelési módszere, mely a főtárgyszavak mellett al-, és melléktárgy-

szavakat használ, és ezzel a böngészéshez jól áttekinthető listákat szolgáltat.

Fontos tanulságokkal szolgálnak azok a módszerek, szervezési eljárások, melyek a

tárgyszórendszer folyamatos fejlesztésére irányulnak. A fejlesztésnek, az azzal összefüggő

együttműködésnek globálisak a keretei. Érdemes megismerni, és megszívlelni azokat a

hatékony adminisztratív eljárásokat, amelyek a tárgyszórendszer folyamatos fejlesztését

segítik.

Más nemzetközi alkalmazású tárgyszórendszerek közül a francia, illetve a német tárgy-

szórendszert ismerhette meg, az utóbbiról részletes információkat szerezve a tárgy-

szórendszer és tárgyszavazás szabályozásáról. Végül a MACS projekt keretében az Euró-

pai Uniós összehangolt fejlesztésre hívtuk fel a figyelmet.


1. Fejtse ki a Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszerének alapvető ismérveit!

2. Tekintse át a létrehozásának, fejlődésének fő állomásait!

3. Foglalja össze a nemzetközi elterjedésének fő jellemzőit!

4. Mutassa be a tárgyszórendszer összetevőit!

http://infolab.kub.nl/prj/macs/

http://search.theeuropeanlibrary.org/portal/en/index.html


5. Fejtse ki az alaktani és a logikai szabályozás jellemzőit!

6. Mutassa be az LCSH szerinti indexelés alapelveit, példán keresztül!

7. Tekintse át az LCSH fejlesztésének alapvető eszközeit és módszereit!

8. Hogyan látja a Kongresszusi Könyvtár szerepét a globális tudásreprezentáció-

ban?

9. Fejtse ki a francia tárgyszórendszer alapvető ismérveit!

10. Tekintse át a német tárgyszórendszer és német tárgyszavazási szabályzat fő

jellemzőit!


105

8. MAGYAR TÁRGYSZÓRENDSZEREK

8.1 CÉLKITŰZÉS


− a magyar nyelvű általános tárgyszórendszerek problémakörének ismertetésére,

− a fejlesztési analógiaként számba vehető külföldi tárgyszórendszerek áttekintésére,

− az Új Könyvek tárgyszójegyzék szerinti alaktani, indexelési szabályok bemutatásá-

ra,

− az Új Könyvek tárgyszójegyzék szerepének, alkalmazásának értékelésére,

− a dinamikusan fejlődő együttműködési formák (közös katalógusok stb.) fejlesztési

elveinek, gyakorlatának bemutatására,

− a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) által működtetett

tárgyszó-adatbázisa céljának, szerepének kifejtésére,

− a különböző tárgyszavazási megoldások elemzésére, értékelésére,

− a legújabb fejlesztések és alkalmazások kifejtésére.

8.2 TARTALOM

1. Az Új Könyvek tárgyszójegyzék kifejlődése, fő ismérvei

– Fejlődéstörténete

– A tárgyszószabályozás területei

2. A tárgyszókategóriák

3. A indexelés szabályai

4. Az ÚK tárgyszójegyzék és tárgyszavazás értékelése

5. A Kongresszusi Könyvtár-DEENK tárgyszórendszer fő ismérvei

– A magyar változat fő ismérvei

– A DEENK tárgyszó-adatbázis működtetési tapasztalatai

6. További meghatározó fejlesztések

– Köztaurusz

– MÁTRIKSZ program

7. A megismert tárgyszórendszerek értékelési szempontjai


8.3.1 Az Új Könyvek tárgyszójegyzék kifejlődése, fő ismérvei

Fejlődéstörténete

Magyarországon az 1950-es években már működött tárgyszókatalógus, pl. az Egyetemi

Könyvtárban (ELTE), a debreceni Kollégium Nagykönyvtárában, de szélesebb körű elter-

jedésére csak az 1960-as években került sor az Új Könyvek tárgyszórendszer kidolgozásá-


val, folyamatos fejlesztésével. Az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadó folyóirat

1964 óta tájékoztat a magyar nyelvű könyvekről (kisebb részben térképekről, hazai kiadású

idegen nyelvű könyvekről, határon túli magyar nyelvű irodalomról, CD-ROM-okról).

A Könyvtárellátó, mai népszerű nevén KELLO által megjelentetett tanácsadó folyóirat-

ban a szerkesztési munkálatokat hagyományosan az OSZK Könyvtártudományi és Mód-

szertani Központ (ma Könyvtári Intézet) Gyűjteményépítési Információs Osztálya látta el.

A tárgyszavak az állománygyarapítási folyóiratban, illetve a bibliográfiai tételek része-

ként, illetve a katalóguscédulákon is megjelentek. A cél az volt, hogy előkészítsék és segít-

sék a könyvtárakban a következetes tárgyszavazást, az adekvát és gazdaságos visszakere-

sést, a színvonalas katalógusépítést, ennek eszközének szánták egy kiforrott, szabványos-

nak tekinthető magyar tárgyszójegyzék megteremtését.

Az Új Könyvek (ÚK)-tárgyszójegyzék szerinti tárgyszavazási munkálatok eredményei

technológiailag három szakaszt fognak át: (1) a nyomtatva megjelenő állománygyarapítási

tanácsadóban, illetve katalóguscédulákon megjelenő tárgyszavak, (2) egy hétéves időszak

anyagának CD-ROM-on való megjelentetése. (3) A KELLO adatbázisában elektronikus

formában elérhető tételek útján.

A fejlesztés fő állomásai:

(1) Az 1965-1969. anyagát feldolgozó kumulált 5 éves tárgyszómutató megjelentetése –

a további tárgyszavazási munka alapjaként szolgált.

(2) Az Új Könyvek 1965-1976 közötti évfolyamai teljes tárgyszóanyagának és mutató-

jának (mely, kidolgozottsága miatt egy tárgyszórendszer alapjának felel meg) kiadása

1980-ban, 53

(3) Az Új Könyvek I. félév (1-16) számaihoz kumuláló tárgyszómutató megjelentetése

1986-ban kísérleti jelleggel, majd negyedéves tárgyszómutatók kiadása a tárgyszó-

katalógust szerkesztő könyvtárak segítése érdekében.

(4) A Gyűjteményépítési Információs Osztály folyamatos szerkesztői munkájával szá-

mítógépes adatbázist hoztak létre az Új Könyvekben ismertetett művekről. Az

ARCANUM cég gondozásában 2002-ben jelent meg az a CD-ROM, mely az Új Könyvek

1994-2000 között kéthetenként megjelent számaiban ismertetett művek teljes anyagát dol-

gozta fel adatbázis formájában. (182 folyóiratszám, összesen 37833 tétel). A keresési lehe-

tőségek széles körét nyújtotta (szerzők, címek, sorozati címek, megjelenési adatok (pl. egy

kiadó műve), témakörök, tárgyszavak, az Új Könyvekben használt ajánló jelzetek (pl. egy-

egy könyvtártípusba tartozó könyvekre, kézikönyvekre stb.). Ehhez kapcsolódott a kulcs-

szavas keresés lehetősége a könyvismertetésekben szereplő minden szó szerint. (Új Köny-

vek 1994–2000, 200254

).

(5) Az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadóban szereplő könyvek adatai a

KELLO adatbázisban kereshetők, tárgyszavak szerint is. A tárgyszavazás fontos jellemzője

maradt a prekoordináció, a tárgyszavak előzetes egymáshoz rendelése. A könyvtárak a

beszerzési döntéseik során építenek a szurrogátum részét képező annotációkra is. Az ÚK-

ban szereplő tárgyszavakat alapul veszik, de általában kiegészítik saját tematikus igényeik

és gyakorlati módszereik szerint.

53

Tárgyszójegyzék és tárgyszómutató az Új Könyvek 1965-1976. évfolyamaihoz. 1980. 54

Új Könyvek 1994–2000. CD-ROM. Bp.: ARCANUM, 2002.


107

A tárgyszószabályozás területei

A tárgyszójegyzéke fő jellemzői, részei

Az ÚK tárgyszójegyzéke egyszerre tárgyszójegyzék, tárgyszavazási és katalógusépítési

eszköz. Nem lépett fel a teljesség igényével, nem törekszik a fogalmak tartalmi teljességé-

re, mert ez elvileg lehetetlen, hiszen állandóan új és új fogalmak merülnek fel. Fejlesztői

úgy vélték, hogy ezeket a tárgyszavazóknak, katalógusépítőknek kell beépíteniük a megle-

vő rendszereik keretei közé. Mint a tárgyszójegyzék bevezetőjében jelezték: „Természete-

sen jelenlegi formájában ez a rendszer nem lehet teljes, de szerveződési elvei olyan világo-

sak, hogy analógiás alapon már könnyen továbbfejleszthető.‖55

Az ÚK tárgyszójegyzék gyanánt tartalmazza a tárgyszavakat, az utalásokat, a hivatko-

zásokat (minden esetben következetesen utalva az inverziókra, a tárgyszóként nem hasz-

nált alosztásokra, a szinonimákra, kváziszinonimákra).

A tárgyszójegyzék kiadásának (1980-ban) fontos elve volt, hogy törekedett a tárgysza-

vak strukturálására, a fogalmak közötti hierarchikus kapcsolatok (egész–rész, nem–faj

összefüggések), rokonértelműségi összefüggések áttekinthető ábrázolására. Fontos lépés-

nek szánták a szerves tárgyszórendszer kialakításának folyamatában.

A szabályozás területei: alaktan, szótan, jelentéstan

Alaktani és szótani szabályozás

Az Új Könyvek tárgyszórendszer esetében is főnév szerepelhet egyedüli szófajként, az

egyes szám–többes szám használata szabályozott, a szóösszetételek, összetett szavak meg-

tartása, vagy lebontása szintén szabályozott.

Cél olyan tárgyszavak megválasztása, melyekkel a lehető legpontosabban és legtömö-

rebben fejezhető ki a dokumentumok információtartalma. Az információtartalmak különb-

ségeit figyelembe véve mindez csak igen különböző tárgyszavak megalkotásával lehetsé-

ges.

Egyaránt szerepelnek a tárgyszójegyzékben egyszerű főnevek (Acél), illetve összetett

főnevek (pl. Acélgyártás).

55

Tárgyszójegyzék és tárgyszómutató... i.m. VIII. p.


21. A tárgyszavak alakja az UK tárgyszórendszerben:

Tárgyszóstruktúrák Példák

Egyszerű tárgyszó (egyetlen szó) Arany

Két vagy több szóból összetett szó Állattenyésztés

Több szóból álló kifejezés (1) Francia irodalom

Alosztályozott formájú kifejezések

Egy összetett tárgyszó tagjainak tagolása gondo-

latjellel

Hőátadás – Motorok, belső-égésű

Alosztályozás — gondolatjellel Orosz irodalom – Költészet

Alosztályozás – inverzióval – pl. jelzős kifejezés,

amikor a jelző a fő fogalomnak csak alosztása

Kémia, szerves

Idegen nevek – vesszővel tagolva Horváth, Ödön von

Az „és‖ kötőszóval két egyenrangú, gyakran ösz-

sze-kapcsolható tárgy kapcsolatának kifejezése

Állam és egyház

(2) Ezek jelentős része Jelzős kifejezés természetes nyelvi formában, ha a jelző a fő ér-

telemhordozó (további példa: Civilizációs betegségek)

Az egyes szám és többes szám kérdése

A tárgyszórendszer szempontjából fontos az egységes gyakorlat kialakítása az egyes

szám, illetve a többes szám használata terén:

22. Az egyes szám, többes szám használata

Egyes/többes szám Alkalmazása Példák

Egyes szám elvont fogalmak

konkrét egyedi fogalmak

Barátság

Vas, Arany

Bibliográfia, nemzeti

Többes szám élőlények és tárgyak csoportjai Pedagógusok

Bibliográfiák

Jelentéstani szabályozás

A jelentéstani szabályozás alapvető szerepet tölt be az ÚK tárgyszójegyzékében. Néz-

zük mindenekelőtt az azonos jelentésű, de más alakú szavakat. Az egyértelműség érdeké-

ben egyedi, illetve általános utalókat használnak.

Az utaló egy elvetett kifejezésről (szinonimáról) vezet el a megfelelő tárgyszóhoz, pl.

Lélektan ld. Pszichológia.


109

23. A egyedi, illetve általános utaló használata

Utaló Jelentése Példa

Egyedi utaló Mindig tárgyszóként nem

használt, elvetett kifejezésről

vezet el egy tárgyszóhoz

Gazdasági reform ld.

Gazdaságirányítás

Általános utaló Tárgyszóként nem használt,

elvetett kifejezésről a tárgy-szavak

egy csoportjához vezet el

Aforizmák ld. az egyes nyelvek

irodalma és Világirodalom alatt

A visszautaló használatát is bevezették – ez megmutatja, hogy az illető tárgyszóra hon-

nan történt utalás. A visszautaló jele x (mely a ld. utaló kiegészítő párja.

Példa: Asztalitenisz x Ping-pong

Tárgyszavak közti kapcsolatok – a hivatkozások

A tárgyszavak közötti kapcsolatok jelölése szintén alapvetően fontos szerepet kap az

ÚK tárgyszójegyzékben. Az ennek kifejezését szolgáló hivatkozás mindig tárgyszóról ve-

zet el valamilyen, közelebbről meg nem határozható, de releváns tárgyszócsoporthoz.

24. A hivatkozások típusai az ÚK tárgyszójegyzékben

Hivatkozás

típusa

Meghatározása Példák

Gyűjtő hivatko-

zás

A hivatkozott csoportot teljes-

ség igényével felsorolja

Magyar Irodalom – Történet ld. még

Abafi Lajos, Aczél Tamás

Általános hivat-

kozás

A hivatkozás nem a teljesség

igényével, hanem csak általá-

nosságban történik

Fizika – Történet ld. még az egyes

fizikusok neve alatt is

A visszahivatkozás a visszajelző azon típusa, mely technikai jelként, a katalógusszer-

kesztés segédleteként azt mutatja meg, hogy az illető tárgyszóra honnan történt hivatkozás.

Az egyirányú ld. még: hivatkozásnak ez a visszahivatkozás az ellenpárja, melynek jele: xx,

például: Építészet xx Művészet

A hivatkozásokhoz (különösen az általános hivatkozásokhoz) gyakran kapcsolódnak

magyarázatok.

A tárgyszavak közötti logikai összefüggések, a tárgyszótétel

A tárgyszavak közötti logikai kapcsolatokat tárgyszótételben tüntetik fel. A rendszerben

a fogalmak, illetve tárgyszavak közötti hierarchikus (nem–faj, egész–rész), illetve

rokonértelműségi kapcsolatokat fejezik ki.

Hierarchikus összefüggés jelölése nyíllal történik, mely a nem fogalomról vezet a faj

fogalmak felé, pl. Gépjárművek → Gépkocsi →Motorkerékpár →Traktor stb.


Rokonértelmű összefüggésen, a hierarchikuson kívüli egyéb összefüggéseket (pl. esz-

köz, rendeltetés, művelet) értik és jelölik. A jelölés kettős, oda-vissza mutató nyíllal törté-

nik: Gépkocsi ↔ Gépkocsijavítás ↔ Gépkocsivezetés

A tárgyszótétel felépítése

Egy-egy tárgyszón belüli a szükséges elemek szigorúan meghatározott rendben helyez-

kednek el, sorrendjük:

25. A tárgyszótétel felépítése

Az elem megnevezése Jele Az összefüggés megnevezése

1. Tárgyszó

2. Visszautalás(ok) x A tárgyszóra vonatkozó utalók

3. Visszahivatkozás(ok) xx A tárgyszóra vonatkozó hivatkozások

4.a hierarchikus összefüggések xx A tárgyszóval kapcsolatos magasabb relá-

ció(k)

4.b hierarchikus összefüg-gések → A tárgyszóval kapcsolatos alacsonyabb

szintű reláció(k)

5. Rokonértelmű összefüggések ↔ Nem-hierarchikus, hanem egyéb

rokonértelműségi összefüggések

6. Általános hivatkozás ld. még Nem a teljesség igényével történő hivatko-

zások

8.3.2 A tárgyszókategóriák

Szaktárgyszavak (tematikus tárgyszavak)

Specifikus tárgyat jelölő tárgyszavak

Pl. Gépkocsi, Munkaerő-gazdálkodás, Magyarország – Történelem, Gépjárművek, Is-

kolák

Az „etnikai jelzők‖ (hangsúlyozottan) fontos szerepet töltenek be a nyelvi, irodalmi,

néprajzi, tehát az etnikumhoz és nem az országhatárokhoz kötött fogalmak ábrázolásában

Pl. Magyar nyelv, Francia irodalom.

Személyi/intézményi tárgyszavak

Mind a konkrét személyek, mind csoportjaik szerepelhetnek főtárgyazóként

Pl. Apáczai Csere János, Pedagógusok

A specifikust kívánja megragadni. Ha pl. egy konkrét festőművészről van szó, akkor az

ő nevét adja meg, és nem osztályozza festészet alá.

Pl. Csontváry-Kosztka Tivadar, és nem: Festészet- Magyarország 19-20. sz.

A testületi nevek – eredeti formában szerepelnek

Pl. Goszudarsztvennüj Ruszszkij Muzej – Szankt-Peterburg, utalással a magyar név-

formáról.


Földrajzi tárgyszavakat használ az államhoz, földrajzi egységekhez kapcsolódó fogal-

mak jelölésére

Pl. Franciaország – Művészet.


111

Az esetek többségében a földrajzi fogalmak kereshető ismérveket jelölnek, pl.

Balaton – Környezetvédelem, Magyarország – Történelem, Spanyolország – Festészet,

Bükk – Térképek.

Az esetek egy részében azonban a földrajzi nevek nem közvetlen elérési pontok, hanem

más tárgyszavakhoz kapcsolódnak, (ide tartozik azoknak az eseteknek nagy része, amikor

Magyarországról van szó)

Pl. Belpolitika – Magyarország.

(Mint láthattuk, a Magyarország – Történelem kivételt jelent ez alól a szabály alól.)

A földrajzi tárgyszavak esetében folyamatosan követik a változásokat. A rendszerváltás

után a volt Szovjetunióban egy sor város kapta vissza régi, vagy régies nevét, pl. Lenin-

grád-ból Szankt Peterburg (vagy más rendszerekben Sankt Peterburg) lett.

Időtárgyszavak

Az ÚK szerint kiegészítő szerepet töltenek be

Pl. Franciaország – Történelem 1789.

Szintén csak alosztás szerepet tölt be a „Történet‖ tárgyszó

Pl. Matematika – Történet.

Kiegészítő szerepet töltenek be a nagy történeti korszakok, mint Ókor, Középkor stb.

Pl. Ókor – Történelem ld.: Világtörténelem – Ókor.

Ugyancsak kiegészítő szerepet töltenek be az egyes országok történelme stb. alatt

Pl. Görögország – Történelem – Ókor.

Formai tárgyszavak

Általában csak kiegészítő szerepet töltenek be. Egyesek egyes számban szerepelnek, pl.

Fényképgyűjtemény, Példatár.

A döntő többségük azonban többes számban szerepel, pl. Antológiák, Atlaszok, Biblio-

gráfiák, Címtárak, Évkönyvek Katalógusok, Levelek, Szabványok, Visszaemlékezések stb.

8.3.3 Az indexelés szabályai

A tárgyszavak az esetek többségében tárgyszóláncokba, indextételekbe szerveződnek.

Mind a személyi, tematikus, földrajzi tárgyszavak lehetnek főtárgyszavak. Az ezekkel

kapcsolatos példákra a tárgyszókategóriák ismertetésénél is kitértünk.

Az Új Könyvek tárgyszavazási gyakorlatában a tárgyszóláncban fontos szerep jut az al-

osztályozásnak, ami történhet időtárgyszóval, formai, illetve tematikus tárgyszavakkal

(betűrendben), illetve földrajzi tárgyszavakkal (betűrendben). A szabályokat a Tárgyszó-

jegyzék és tárgyszómutató az Új Könyvek 1965-1976. évfolyamaihoz c. kiadvány beveze-

tés része mutatja be.

Az indextétel egyes elemeit a „-‖ ,, [gondolatjel] tagolja. Ez csak az időtárgyszavak

előtt nem jelenik meg.


26. Tárgyszavazási példák az ÚK tárgyszójegyzék alapján

A dokumentum tárgya Indextétel – tárgyszólánc(ok)

Dél-amerikai indiánok Amerika – Dél-Amerika – Indiánok

és Indiánok – Amerika – Dél-Amerika

Dél-Amerika ld.: Amerika – Dél Amerika

A magyar nyelv tanítása

az általános iskola 8. osz-

tályában

Magyar nyelv – Tanítás – Iskola, általános 8. o.

Családi életre nevelés Nevelés, családi életre

Családi életre nevelés ld. Nevelés, családi életre

Rákóczi Ferenc élete és

kora

Rákóczi Ferenc, II. erdélyi fejedelem és Magyarország –

Történelem 1670–1740-es évek

Művészettörténeti biblio-

gráfiák

Művészet – Történet – Bibliográfiák

Bibliográfia a szakbibliográfiákat ld.: az illető tárgy vagy

személy, dokumentumtípus neve alatt

A Magyar Nemzeti Bib-

liográfia 1473–1600

Bibliográfia, nemzeti – Magyarország 1473–1600

Nemzeti bibliográfia ld: Bibliográfia, nemzeti

Olasz széphistóriák anto-

lógiája –

Olasz irodalom – Széphistóriák – Antológiák

Széphistóriák ld.: az egyes nyelvek irodalma alatt …

Antológiák ld.: az egyes nyelvek irodalma alatt

Szabadkától Újvidékig.

Irodalmi élet az 1970-es

években

Vajdaság – Irodalmi élet 1970-es évek

Irodalmi élet – Vajdaság 1970-es évek

Máltai útikalauz Málta – Útleírások

Útleírások ld.: az egyes földrészek, földrajzi tájak, orszá-

gok stb. neve alatt

Folyóiratok a közművelő-

dési könyvtárakban

Periodika – Könyvtár, közművelődési

és

Könyvtár, közművelődési – Periodika

Közművelődési könyvtár ld.: Könyvtár, közművelődési

Megj.: az utalásokat dőlten jelöltük.

8.3.4 Az UK tárgyszójegyzék és tárgyszavazás étékelése

Az ÚK tárgyszójegyzéke átfogó általános célú, a tudományok és gyakorlat egészét át-

fogó tárgyszórendszer, mely az alapvető megoldásokat kínálja az állománygyarapításhoz, a

tárgyi feldolgozáshoz. A tárgyszavak a helyi körülményeknek megfelelően alkalmazhatók.

− Az ÚK tárgyszórendszer és az alapján végzett tárgyszavazási gyakorlat biztatóan

indult, a jegyzék és mutató kiadása 1980-ban jelentős lépés volt, utána mutatók ki-

adása is éveken át.

− A rendszerben szellemi teljesítményként több tízezer könyv és más dokumentum

feltárási gyakorlata, tapasztalata van.


113

− Ugyanakkor a tárgyszórendszert viszonylag kevés könyvtárban alkalmazták egy-

az-egyben (főleg néhány városi könyvtárban).

− Szabályrendszerét, tárgyszavazási eszközeit nyomtatott formában, részben fejtette

ki, annak naprakész online követhetősége már nem áll rendelkezésre.

− A szókincse közelebb került a mindennapi szóhasználathoz, de a központi, mintát

adó tárgyszavazás a generalizálás szintjén maradt.

− Jelentős szerepe volt a tárgyszavazás elméletének és gyakorlatának magyarországi

meghonosításában, fontos műhelyként segítette a könyvtárakban folyó tárgyszava-

zást, ezért jogos a vélekedés: „sokan vagyunk, akik az ÚK köpönyegéből bújtunk

ki‖.

− A könyvtárak az állománygyarapodás, és a feltárás során is építettek a tárgysza-

vakra, bár az volt a jellemző, hogy azokat mérlegelve, nem egy-az-egyben vették

át, hanem helyi igényeik szerinti tárgyszavakra váltották, legalábbis részben.

8.3.5 A Kongresszusi Könyvtár-DEENK tárgyszórendszer fő ismérvei

A magyar változat fő ismérvei

A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek adott nyelvekhez kötődnek, vonatkozik

ez a tárgyszórendszerekre is. Ugyanakkor a Kongresszusi Könyvtár világméretű hatása,

kisugárzása oda vezetett, hogy számos országban, így hazánkban is kétnyelvű feltárás tör-

ténik: az LCSH angol nyelvű tárgyszavai mellett, azok tükörfordításaival együtt. Így van

ez a Debreceni Egyetem Nemzeti és Egyetemi Könyvtára (DEENK) esetében is56

, mely

mintaszerűen oldja meg a különböző keresőnyelveket igénybevevő, differenciált feltárás

feladatát. Központi katalógusa57

: a világ legnagyobb könyvtárának (Library of Congress,

Washington) nemzetközileg is széles körben használatos osztályozási rendszerének termi-

nusait magyarítja, és felelteti meg az ETO jelzetekkel is. A tematikai keresőrendszer adat-

bázisa a magyar és angol kifejezésekkel valamint az ETO jelzetekkel külön-külön is bön-

gészhető.

A mellékelt tételben (2005. évi mikrocenzus) megfigyelhetők a prekoordinált tárgysza-

vazási megoldások:

− Népesség – Magyarország – statisztika

− Gyermekek – Magyarország

− Háztartások – Magyarország – statisztika

− Foglalkoztatás – Magyarország statisztika

A négy tárgyszólánc mellé, két ETO jelzet járul.

56

Debreceni Egyetem Nemzeti és Egyetemi Könyvtár. URL: http://www.lib.unideb.hu 57

Debreceni Egyetem Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Központi katalógus. URL:

http://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/CorvinaWeb illetve http://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/,

Tárgyszavazási és böngészési példák

http://www.lib.unideb.hu/

http://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/CorvinaWeb

http://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/


27. kép Tárgyszavazási példa: 2005. évi mikrocenzus

A mellékelt tételben Buckland könyve (Redesigning library services: a manfiesto) ma-

gyar fordításának tárgyszavas indextételében jól megfigyelhető a specifikus tárgyszavazás

igénye, az átgondolt prekoordinált megoldások, melyek mindegyike a megadott összetett

indexkifejezések segítségével további keresés alapja lehet, az alábbiak szerint:

Könyvtártudomány technológiai újítások menedzsment

Információtechnológia menedzsment

Könyvtárak automatizálás menedzsment

Könyvtárvezetés

Könyvtárak és olvasók

Szervezeti változás

(Megj.: Az ETO-jelzetek alkalmazása ehhez képest nem elég specifikus.)

Szerző: Buckland, Michael Keeble

Cím:

Redesigning library services: a manifesto (magyar) A könyvtári

szolgáltatások újratervezése / Michael Buckland ; [ford. Murányi

Péter és Pálvölgyi Mihály] ; [közread. az] Országos Széchényi

Könyvtár

Megjelenés: Budapest : Országos Széchényi Könyvtár, 1998

Terjedelem: 102 p. ; 24 cm

Megjegyzések:

A függelékben: Buckland, Michael: What will collection

developers do? – In: Information Technology and Libraries. – Vol.

14 no. 3 (Sept. 1995), p. 155–159.

Bibliogr.: p. 87-88 és a fejezetek végén.

ETO jelzet: 025:681.3 681.3:025

ISBN: 963 200 385 3

Tárgyszavak:

Könyvtártudomány technológiai újítások menedzsment

Információtechnológia menedzsment Könyvtárak automatizálás

menedzsment Könyvtárvezetés Könyvtárak és olvasók Szervezeti

változás Library science Technological innovations Management.

Information technology Management. Libraries Automation


115

Management. Library administration. Libraries and readers.

Organizational change.

Egyéb nevek: Murányi Péter Pálvölgyi Mihály (1947–) Országos Széchényi

Könyvtár (Budapest)

openURL: Corvina OpenURL Resolver v0.001 DEENK resolver

Boritó:

Kosárban:

28. kép Tárgyszóindextétel Buckland könyvének fordításáról a DEENK ka-

talógusában

Böngészési példa

A Kongresszusi Könyvtár tárgyszavai szerinti böngészésnek Debrecenben is megmu-

tatkoznak az előnyei. A Népességre vonatkozó böngészés mellékelt példája mutatja, hogy

jól áttekinthető, finomkeresést biztosít. A főtárgyszói szerepet játszó Népesség tárgyról a

földrajzi alosztások szerinti bontással jó áttekintést kapunk.

Ld. Melléklet : Böngészés a Népesség tárgyszó alapján

Találatok Tárgyszó Megjelenít

23 [lcsh//hun] SEE ALSO Népesség

23 [lcsh//hun] Népesség

37 [lcsh//hun] SEE ALSO Demográfia

1 [lcsh//hun] Népesség--Ausztria--19. századmutat

1 [lcsh//hun] Népesség az irodalomban mutat

1 [lcsh//hun] Népesség egészségügyi szempontok--

statisztikai módszerek mutat

1 [lcsh//hun] Népesség--Egyesült Államok mutat

2 [lcsh//hun] Népesség--Erdély (Románia)--

statisztika--20. század

3 [lcsh//hun] Népesség--Európa

1 [lcsh//hun] Népesség--Európa, Kelet--statisztika

29. kép Böngészés a Népesség tárgyszó alatt a DEENK-ben

http://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/OpenURL01ResolverProba?sid=xkonyvtar:xadatbazis&genre=book&aulast=Buckland%2C&aufirst=Michael+Keeble&title=A+k%C3%B6nyvt%C3%A1ri+szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok+%C3%BAjratervez%C3%A9se+%2F&isbn=9632003853&author=Buckland%2C+Michael+Keeble&pid=bibKLT00200359&ISBN=9632003853

http://titan.lib.unideb.hu:8080/LinkResolver/Elso?sid=xdeenk:xdekdbgenre=book&aulast=Buckland%2C&aufirst=Michael+Keeble&title=A+k%C3%B6nyvt%C3%A1ri+szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok+%C3%BAjratervez%C3%A9se+%2F&isbn=9632003853&author=Buckland%2C+Michael+Keeble&pid=bibKLT00200359&ISBN=9632003853


A DEENK tárgyszó-adatbázis működtetési tapasztalatai 58

A Corvina integrált rendszert használó könyvtárak VOCAL rendszere 1997 óta műkö-

dik. Az ODR (Az Országos Dokumentumellátó Rendszer lelőhely-adatbázisa, mely a

VOCAL könyvtárak és a Könyvtárellátó Kht.. együttműködésével jött létre azzal a céllal,

hogy a könyvtárközi kölcsönzések közvetlen, célzott irányítását segítse.

A rendszerben való kereséshez nagymértékben hozzájárult a DEENK tárgyszó-

adatbázisa59

– az együttműködő könyvtárak rendszerében a szokásos online katalógus

nyújtotta tárgyi keresésekhez képest két fontos szerepre vállalkozott: (1) lehetőséget nyúj-

tani egy általános tárgyszórendszer fogalmi hierarchiája mentén történő keresésre és (2)

biztosítani több tárgyszórendszer egymás mellett élését egy bibliográfiai adatbázison belül.

A VOCAL rendszeren belül az alkalmazott tárgyszórendszerek folyamatos karbantartá-

sában fontos szerepet kapott a tárgyszó-adatbázis, mely a DEENK-ben épített, a Library of

Congress tárgyszórendszerének magyar fordításán alapuló szókészletet, az eredeti Library

of Congress tárgyszavakat, a Szegedi Egyetem Központi Könyvtárában épített szintén

általános tárgyszókészletet, illetve az angol nyelvű MeSH (Medical Subject Headings)

orvosi tárgyszórendszert tartalmazza. A tárgyszó-adatbázis működtetésében szerzett ta-

pasztalatok jól szolgálják a magyarországi tárgyszavazás fejlődését.

8.3.6 További meghatározó fejlesztések

Fontos szót ejteni az Általános Tárgyszó Jegyzék (ÁTJ) tervezetéről, az OSZK-tezau-

rusz/Köztauruszról, valamint a MÁTRIKSZ program megjelenéséről. (BÁNKI, 2001)60

mely az országos tárgyi információkereső szolgáltatás kialakításával kapcsolatos.

Az Általános Tárgyszó Jegyzék tervezete

Az Általános Tárgyszó Jegyzék (ÁTJ) tervezetének elkészítése fontos elméleti-módszer-

tani állomás volt. A benne megfogalmazott tárgyszórendszer-fejlesztési elvek ma is

érvényesek:61

:

− a meglevő hazai eredményekre és kezdeményezésekre, valamint a külföldi általá-

nos tárgyszójegyzékekre való építés,

− a feldolgozott adatoknak a magyar ―Besorolási adatállomány - tárgyszavak‖

(subject authority) állományba való integrálása

− a besorolási adatállomány központi karbantartása, bibliográfiai adatcsere elősegí-

tése,

− a tételek megfeleltetése legalább az angol nyelvű subject authority-kkal.

58

Corvina Vocal kereső. URL: http://odr.lib.klte.hu/ 59

Vocal tárgyszó-adatbázis. URL: http://odr.lib.unideb.hu/corvina/odr/term_search 60

BÁNKI Zsolt: MÁTRIKSZ – Magyar Átfogó Tárgyi Információkereső-nyelvi Szótár : Új fejezet a tartalmi

visszakeresésben = Könyvtári Figyelő, 47. évf. 2001. 4. sz. 672-678. URL:

http://epa.oszk.hu/00100/00143/00040/banki.html 61

HORVÁTH Tibor: Az általános tárgyszójegyzék munkálatairól = Könyvtári Figyelő, 2. (38.) évf. 1992. 610-

617.p

http://odr.lib.klte.hu/

http://odr.lib.unideb.hu/corvina/odr/term_search

http://epa.oszk.hu/00100/00143/00040/banki.html


117

Az ÁTJ tervezetében külön szerepel a lexikai egységek mondatszerű láncba szervezé-

sének elve a természetes nyelv mondatainak analógiájára. (a PRECIS indexelés analógiá-

jaként).

Sajnos, a tárgyszójegyzék a tervezett keretben és módon nem valósult meg. Ennek hiá-

nyában az egyes könyvtárak maguk kezdték el kialakítani sajátos helyi tárgyszavazási gya-

korlatukat, aminek helyben lehettek előnyei, de az országos együttműködés szempontjából

csaknem kaotikus állapotokat idézett elő az 1990-es évek második felében. Az évtized

végétől viszont láthatóvá váltak az újabb fejlesztések a jól átgondolt, egységes feltárás

irányban.

Ezek között kétségkívül a legnagyobb horderejű az OSZK-tezaurusz kifejlesztése és

megjelentetése volt, mely iránt az átfogó gyűjteményű nyilvános könyvtárak is érdeklődést

tanúsítottak. Erre adott válaszként jött létre a tezaurusz Köztaurusz változata.

Nagy jelentőségű volt, hogy az egyes integrált könyvtári rendszereket használó könyv-

tárak számos közös katalógust, vagy közös keresési felületet hoztak létre, amely az adatex-

port, -import révén az egységesebb tárgyszavazás irányában hatott. (Ld. bővebben Infor-

mációkereső nyelvek 3. félévében, a közös katalógusok részben.)

A harmadik fontos fejlemény a MÁTRIKSZ program megjelenése volt, mely a ma-

gyarországi tárgyszórendszerek együttműködő rendszerének kidolgozására vállalkozott.

OSZK-tezaurusz/Köztaurusz

Az OSZK-ban egészen az ezredfordulóig nem használtak tárgyszórendszert a könyvek

osztályozására. A tárgyszavazás az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriumában (MNB

IKR) ugyan megjelent az 1980-as években és szépen kibontakozott az IKER adatbázisban

(mely később beolvadt a HUMANUS adatbázisrendszerbe). A Könyvek Bibliográfiájában

(MNK KB), illetve az online katalógusban azonban csak a 2000-es évek elején jelentek

meg a tárgyszavak, az OSZK Tezaurusz elkészülte és bevezetése után.

Az 1990-es végén vált üzemkésszé hosszú évek munkájának eredményeképpen az

OSZK-tezaurusz. Lexikai állományának kialakításához számos bevált, géppel olvasható

hordozón hozzáférhető tezauruszt (OSZKÁR tezaurusz, Taxaurusz, Videotezaurusz, Okta-

tási intézmények tezaurusza, Szakma tezaurusz, Igazgatási tezaurusz stb.) használt fel

Ungváry Rudolf és munkatársai.

Az OSZK-tezaurusz tárgyszavazási alkalmazására az OSZK Amicus rendszerének ke-

retében került sor.

Az OSZK-tezaurusz nyers változatát 1999-től a közművelődési könyvtárakban próba-

osztályozásra használták, és a sikeres eredmények alapján számos könyvtárban vezették

be az országban Köztaurusz néven. (Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz részletes ismertetésé-

re a 11.fejezetben kerül sor.)

MÁTRIKSZ program

A MÁTRIKSZ62

szolgáltatási programra, a vele kapcsolatos tartalmi visszakeresés esz-

közeire 2001-ben született javaslat. A mozaikszó jelentése: Magyar Átfogó TáRgyi

62


MOKKA szakértői munkacsoportja. 154.p. URL:




InformációKereső-nyelvi Szótár. A MÁTRIKSZ-on meghatározott rész-szótárak együtt-

működő rendszerét értjük,63

melyek között az egyiket (OSZK tezaurusz/Köztaurusz) kitün-

tetettnek tekintik, de használat szempontjából a résztvevő szótárak egymással egyenrangú-

ak. A résztvevő intézmények és a kezdő rekordszámok a következők voltak:

− Országos Széchényi Könyvtár – OSZK-tezaurusz/Köztaurursz – cca. 28.000 tárgyi

kifejezés,

− Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár – átfogó tárgyszórendszere – a

Library of Congress Subject Headings (LCSH) magyar adaptációja; cca. 25.000

tárgyi kifejezés,

− Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár – átfogó tárgyszórendszere – ha-

gyományos tárgyszórendszer; cca. 60 000 tárgyi kifejezés,

A MÁTRIKSZ közös adatbázisa ily módon – cca. 113 000 tárgyi kifejezéssel indult. A

résztvevő információkereső-nyelvi szótárak mérete időközben jelentősen kibővült. Önálló

tárgyszó adatbázist alkotott, mely független a részvevő intézmények saját bibliográfiai

adatbázisaitól, és lekérdezte azokat.

A rendszer néhány éves működése után jelenleg szünetel, de felújítása a tervek között

szerepel, így pl. a MOKKA fejlesztési tervében is, az alábbiak szerint:

„A bibliográfiai rekordok a jelenlegi megoldás szerint tartalmazzák a tárgyi elemeket,

de a jelenlegi Mátriksz adatbázis továbbfejlesztésével lehessen a MOKKA-ban reprezentált

tárgyszórendszerek, tezauruszok részletes keresésére, az ottani találatok felhasználására

egy a MOKKA tárgyszókeresésben, szükség esetén a Mátriksz adatbázisból tárgyszó-

rekordok exportálására a saját rendszerbe.64

(Megj.: Leckénkben általános tárgyszójegyzékekkel, rendszerekkel foglalkoztunk, nem

tértünk ki a szakkönyvtári munkában alkalmazott speciális tárgyszórendszerekre és egyéb

eszközökre, melyek helyzetéről, alkalmazásáról Varga Katalin felmérése tájékoztat.65

)

8.3.7 A tárgyszórendszerek értékelési szempontjai

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a tárgyszavazási modul befejezése után, konkrét

rendszerek megismerése után értékelnünk kell a tárgyszavazás elméleti, módszertani lehe-

tőségeit, a tárgyszórendszerek helyzetét az információkereső nyelvek „nagy családjában‖.

Ismételje át az 5–8. leckét és a vizsgált esetek alapján, röviden, tömören legyen képes vá-

laszt adni az alábbi kérdésekre egy potenciális zárthelyi dolgozat keretében.

− (1) Melyek a megismert tárgyszórendszerek - alkalmazott keresőnyelvek- sajátos

ismérvei? Mennyiben szabályozatlanok és mennyire szabályozottak?

63

BÁNKI Zsolt: MÁTRIKSZ – Magyar Átfogó Tárgyi Információkereső-nyelvi Szótár : Új fejezet a tartalmi

visszakeresésben = Könyvtári Figyelő, 47. évf. 2001. 4. sz. 672-678. URL:

http://epa.oszk.hu/00100/00143/00040/banki.html 64


MOKKA szakértői munkacsoportja. 154.p. URL:

http://www.mokka.hu/files/tamop/A_MOKKA_tovabbfejlesztese_5_20100323.pdf 65

Varga Katalin: A magyar szakirodalom tartalmi reprezentációjának jelenlegi állapota = Tudományos és

Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 7-8. sz. URL:






119

− (2) Mennyire függnek egymástól a fogalmak (és az azokat képviselő tárgyszavak)

a megismert tárgyszórendszerekben, vagy mennyire függetlenek egymástól?

Mennyire érvényesül a rendszerekben az alá-és fölérendelés, illetve a mellérende-

lés?

− (3) Mennyire jellemző az, hogy a tárgyszavakat a feltárás, vagy/és a keresés során

egymáshoz rendeljük? Milyennek minősíthetők a tárgyszórendszerek, prekoordi-

náló vagy/és posztkoordináló rendszernek?

− (4) Milyen mértékben valósul meg a tárgyszavak elektronikus kezelése, elektroni-

kus alkalmazása? Milyen fejlesztési programokat lehet megemlíteni?

− (5) Mennyire alkalmazhatók a megismert tárgyszórendszerek egyes tudományterü-

letek, szakterületek sajátos keresési igényeinek a kielégítésére?

− (6) Milyen mélységű feltárást biztosítanak a megismert tárgyszórendszerek? –

Mennyire tekinthetők generalizáló (átfogó tárgyszavakkal operáló) rendszereknek?

Mennyire tekinthetők egyedi, specifikus fogalmak, dolgok és jelenségek feltárásá-

ra alkalmas rendszereknek?

− (7) Milyen célokra használhatók a megismert tárgyszórendszerek? Tudományok

osztályozására, ismeretreprezentációra, ismeretközvetítésre, ismeretszervezésre?

− (8) Hogyan alakul a megismert tárgyszórendszerek alkalmazásának a hatóköre?

(nemzetközi, országos, helyi szinten)

8.4 ÖSSZEFOGLALÁS

Az általános magyar tárgyszórendszerek közül először részletesen megismerhette a fej-

lődéstörténeti szempontból is jelentős Új Könyvek tárgyszórendszert. Először létrejötté-

nek, fejlesztéseinek tényeit ismerte meg. Majd részletes áttekintést kapott a tárgyszó-

szabályozás egyes területeiről. Példákon keresztül áttekintést nyert az alaktani, szótani,

jelentéstani szabályozásról. A tárgyszavak közötti logikai kapcsolatok ábrázolására is ki-

fejlesztettek eszközöket. A tárgyszókategóriákat példákon keresztül ismert meg, melyek-

hez saját példákat is fűzhet. Az indexelés sajátos szabályainak megismeréséhez számos

példát tanulmányozhatott. Végül áttekintettük a rendszer alkalmazásának eredményeit és

tapasztalatait.

Ezt követően az LCSH-nak, a Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszerének magyar

változatát ismerhette meg, melyet a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára

(DEENK) gondoz. Példákon keresztül áttekinthette, hogyan tárgyszavazza a DEENK a

magyar könyvtermést az LCSH angol nyelvű tárgyszavai mellett magyarul változatban

(fordításban) is.

A fentiekhez kapcsolódva rövid betekintést nyert a tárgyszavazás olyan fejlesztési vo-

nulataiba, mint az Általános Tárgyszó Jegyzék (ÁTJ)-tervezet, az OSZK-tezau-

rusz/Köztaurusz fejlesztés, valamint a MÁTRIKSZ-program), és a közös katalógus-

fejlesztések ezirányú eredményeibe. A leckét a tárgyszó-rendszerek átfogó értékelési

szempontjai zárják.



1. Elemezze az Új Könyvek tárgyszójegyzék fejlesztésének motívumait, fő állo-

másait!

2. Melyek az ÚK tárgyszójegyzék fejlesztésének, és alkalmazásának fő vonásai?

3. Tekintse át az ÚK tárgyszójegyzék tárgyszókategóriáit!

4. Értékelje a szabályozás területeit és megoldásait az Új Könyvek tárgyszójegy-

zék esetében!

5. Melyek az ÚK tárgyszójegyzék alapján végzett indexelés fő jellemzői?

6. Mi a jelentősége a DEENK tárgyszavazási gyakorlatának?

7. Mi a jelentősége a MÁTRIKSZ programnak?

8. Foglalja össze röviden a VOCAL tárgyszó-adatbázis jelentőségét!

9. Hasonlítsa össze a tárgyszavazás magyarországi, illetve amerikai fejlesztésé-

nek fő vonásait!

10. Röviden értékelje a két magyarországi tárgyszórendszer (Új Könyvek tárgy-

szójegyzék ill. DEENK) jellemzőit egy kiválasztott értékelési szempont alap-

ján!


121

9. INFORMÁCIÓS TEZAURUSZOK - BEVEZETÉS

9.1 CÉLKITŰZÉS


− a tezaurusz fogalmának értelmezésére,

− a tezaurusz részeinek és azok funkcióinak bemutatására,

− a tezaurusz fajtáinak kifejtésére, rövid jellemzésére,

− az előállítás módjának bemutatására,

− a kereshető ismérvek kifejtésére,

− a tezaurusz használatából adódó előnyök kifejtésére,

− a problémák elemzésére.

9.2 TARTALOM

1. Á tezaurusz helye a szabályozási spektrumban

– A tezaurusz fejlődéstörténete, típusai

– A tezaurusz fogalma, lényegi ismérvei

– A szabályozás szigorúsága

– A deszkriptor és nem-deszkriptor összefüggései

2. A tezaurusz szabványban meghatározott részei

– A tezaurusz fő része a deszkriptorcikkel

– A deszkriptorcikk egyes elemei

– A vezérdeszkriptor kapcsolatai és azok ábrázolása

3. A fő részt kiegészítő részek

– Jelentésköri rész

– Hierarchikus rész

– Betűrendes (permutált) rész

– A tezaurusz grafikus (vizuális) része

– A tezaurusz kiegészítő részei

4. A tezaurusz értékelése, fejlesztése


9.3.1 A tezaurusz helye a szabályozási spektrumban

A tezaurusz fejlődéstörténete, típusai

Egy laikusnak a „tezaurusz‖ kifejezés a 'dinoszaurusz', valamely fajtáját juttatja eszébe,

feltehetően a két görög eredetű szó sajátos összecsengésének köszönhetően. Az asszociáci-

ónak persze semmi jelentésbeli alapja nincs: a dinoszaurusz őshüllőt, a tezaurusz (thesau-

rus) pedig kincset, kincstárat jelent. Hogy milyen „kincsről‖, „kincstárról‖ van szó, azt az

alábbiakban fejtjük ki.


A tezaurusz szónak 3 fő jelentése alakult ki az idők során:

(1) Tudományos értelemben vett tezaurusz

– Tudományos, nagy anyaggyűjtemény; nagy gyűjteményes mű. A tezaurusz

legrégebbi típusa, az ókorban és a középkorban igen elterjedt volt. Ma már

ebben az értelemben ritkán használjuk.

(2)Nyelvészeti/ értelemben vett tezaurusz

– Egy nyelv szókincsének java részét felölelő gazdag szótár. Az 1850-es évek-

ben jelent meg a Peter Mark Roget (ld. melléklet) által kidolgozott ma is élő,

újabb és újabb kiadásban megjelentetett angol nyelvi thesaurus, mely az angol

szavak, kifejezések összefüggéseit relációit mutatja be.

(3)Információs tezaurusz

– Az információk rendszerezett és sokrétű feldolgozását és keresését segítő fo-

galomgyűjtemény. Összefügg mind a tudományos tezaurusszal (egy-egy szak-

terület fogalmait tárja fel), mind a nyelvészetivel (rendszerezi a nyelvi, plusz

logikai összefüggéseket).

Az 1960-as években jelent meg, szintén az angolszász országokban, azzal összefüggés-

ben, hogy a kifejlődő számítógépes adatbázisokban erőteljes igény jelentkezett az egyes

tudományok fogalmait pontosan, megbízhatóan, sokszempontúan tükröző információkere-

ső nyelvek iránt.

30. kép Peter Mark Roget (1779–1869)

Az információs tezaurusz feladata az, hogy segítse az egyes tudományterületen az in-

formációfeldolgozást és -keresést.

Eközben az alábbi fő elvárásoknak kell megfelelnie:

− (1) építsen a természetes nyelvre, de az egyértelműség kedvéért legyen szigorúan

szabályozott,


123

− (2) mutassa ki következetesen a fogalmak közti legfontosabb logikai kapcsolatokat

(nem, faj, rokonsági).

− (3) sokféleképpen rendszerezze és tegye kereshetővé a fogalmakat,

− (4) legyen rugalmasan továbbépíthető és naprakész.

− (Megj.: mivel a továbbiakban csak a információs tezauruszokkal foglalkozunk,

azokat – leegyszerűsítve – tezaurusznak nevezzük.)

A tezaurusz fogalma, lényegi ismérvei

A tezaurusz természetes nyelven kifejezett fogalmak olyan tar-

talmilag szabályozott, szükség szerint változtatható szótára, amely-

ben feltüntetik a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. A tezaurusz

fő rendeltetése információk feldolgozása és keresése.66

A tezaurusz – valamely szakterület természetes nyelven kifejezett fogalmainak szabá-

lyozott, szükség szerint változtatható szótára.

Legfőbb ismérvei:

− összetett szótár,

− egy-egy tudományterület/szakterület fogalmait fejezi ki természetes nyelven,

− a fogalmakat, illetve az azokat képviselő keresőnyelvi kifejezéseket erősen szabá-

lyozott formában fejezi ki,

− a fogalmak közt feltárja és feltünteti a legfontosabb logikai stb. kapcsolatokat,

− több részből tevődik össze, melyek mindegyike meghatározott funkciót tölt be a

feldolgozás és keresés segítésében.

Az egyes tezauruszok sajátos ismérvekkel rendelkezhetnek, pl. nyelvüket, szakterületü-

ket, bővíthetőségüket, alkalmazásukat stb. illetően.

A szabályozás szigorúsága

A tezaurusz a tárgyszavazáshoz képest – erősebben szabályozott. A tezaurusznak szab-

vány határozza meg a részeit, azok funkcióit, egymáshoz való kapcsolatát!

A legrégibb ilyen szabvány az USA szabványa: ANSI X.39.15-1974, American Natio-

nal Standard – Guidelines for thesaurus structure, construction and use címen jelent meg.

Az ISO nemzetközi tezaurusz-szabványt 1986-ban adták ki ( ISO 2788-86 szabvány), A

magyar szabvány 1987-ben követte ezt a Magyar nyelvű információkereső tezauruszok

szerkezete, részei és formái (MSZ 3418-87) címen. A szabványokat a legújabb fejlemé-

nyek (különösen az automatikus osztályozás és indexelés követelményei) miatt napjaink-

ban revideálni kell.

A deszkriptor és nem-deszkriptor fogalma és összefüggései

A deszkriptor valamely tudományos, szakterületi fogalom uniformalizált, szigorúan kö-

tött szakkifejezése (lexikai egysége), mely az osztályozáshoz, az információk szabványos

66

Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei és formái. Budapest: 1987. (MSZ 3418-87)


leírásához, illetve kereséséhez közvetlenül alkalmazható. (Megj.: a deszkriptor latin erede-

tű szó, mely a describere (magyarul leírni) szóból származik.) A nem-deszkriptor a

deszkriptorral azonos értelmű, de a keresőnyelvben tiltott, csak közvetve alkalmazható

kifejezés.

A tezaurusznak – mint különleges szótárnak, vagy fogalomgyűjteménynek – elemei a

fogalmak. Ezek lexikai egységek (egyes szavak, szóösszetételek) formájában jelennek

meg. Egy fogalmat egyetlen lexikai egységgel kell leírni. Egy lexikai egységnek pedig

egyetlen fogalomnak kell megfelelni.

A „lelki élet jelenségeivel foglalkozó tudomány‖ fogalmát a magyar nyelvben kétféle-

képpen is kifejezhetjük, a „pszichológia”, illetve a „lélektan” szavakkal. A használói kör,

cél stb. mérlegelésével el kell dönteni, hogy melyik legyen az előnyben részesített lexikai

egység, azaz deszkriptor. Hasonló döntési helyzet áll fenn a geológia vagy földtan, illetve

a diabetes mellitus vagy cukorbetegség között.

9.3.2 A tezaurusz szabványban meghatározott részei

27. Áttekintés a tezaurusz szabványban meghatározott részeiről

Sorszám/Megnevezés Meghatározás

(1) Főrész a részletes deszkriptorcikkeket tartalmazza

(2) Jelentéskörök szerinti rész a deszkriptorokat fazetták (alkategóriák) szerint

rendezve tartalmazza

(3) Hierarchikus rész a deszkriptorokat hierarchikus rendszerben tartal-

mazza

(4) Permutált betűrendes rész (mu-

tató)

a lexikai egységeket – deszkriptorokat és nem-

deszkriptorokat – egyetlen betűrendben tartalmaz-

za, az összetett kifejezéseket permutáltan is bemu-

tatja

(5) Grafikus rész a lexikai egységek közötti relációkat grafikus mó-

don ábrázolja

(6) Egyéb részek, mutatók

A tezaurusz fő része a deszkriptorcikkekel

A főrész a részletes deszkriptorcikkeket (tezauruszcikkeket) tartalmazza, általában betű-

rendben.

A deszkriptorcikk olyan szótári egység, mely tartalmazza az

adott fogalom jelölésére szolgáló deszkriptort, a használatával kap-

csolatos magyarázatokat, a deszkriptor szinonimáját/szinonimáit, a

deszkriptorral logikai kapcsolatban álló további deszkriptorokat.


125

28. A deszkriptorcikk elemei

Az elem megnevezése Mit tartalmaz?

a) vezérdeszkriptor az adott fogalom jelölésére szolgáló

deszkriptort

b) magyarázó jegyzet vagy tárgyköri

megjegyzés

a használatával kapcsolatos magyarázatokat

c) a szinonimák felsorolása a deszkriptor szinonimáját/szinonimáit

d) a vezérdeszkriptorral logikai kapcso-

latban álló deszkriptorok felsorolása

a deszkriptorral logikai kapcsolatban álló

további deszkriptorokat

A deszkriptorcikk egyes elemei

Magyarázó jegyzet, megjegyzés

A deszkriptorcikkben a vezérdeszkriptort követő elem, annak használatával kapcsola-

tos. Az igényes tezauruszokban kiérlelt, részletesen kimunkált elem.

Szinonimák

A szinonimák jelölése a deszkriptorcikk általában második eleme. Mint a tárgyszavazás

tárgyalásánál már megismertük, a szinonima olyan kifejezés, amelynek a jelentése vagy

teljesen vagy csaknem teljesen azonos a tárgyszóéval, esetünkben a deszkriptoréval. A

szinonimát nem használhatjuk sem indexelésre, sem keresésre; helyette itt a deszkriptort

kell használni. Lehetőleg minden szinonimát fel kell feltüntetni.

A logikai összefüggések jelölése

Ezek jelölése az egyes tezauruszoknál egységesen történik. Ugyanakkor bevett gyakorlat,

hogy a szabványos jelölés helyett a felhasználók számára készülő és a keresést segítő felü-

leteken felhasználóbarát, könnyen értelmezhető jelölést alkalmaznak.

A vezérdeszkriptor kapcsolatai, azok ábrázolása

A vezérdeszkriptor kapcsolatait az OSZK-tezaurusz/Köztauursz példáján keresztül mu-

tatjuk be táblázatosan két részletben, először az irányított kapcsolatok közül a nem-faj

(generikus), és szerkezeti (egész-rész) kapcsolatokat, azok szabványos és felhasználóbarát

jelölését mutatjuk be a rendszerből vett táblázat felhasználásával:

29. Alá- és fölérendelt, illetve rész-egész deszkriptor kapcsolatok jelölése

Kapcsolattípus Szabv.

jelölés Felhasználóbarát jelölés Példák

Fölérendelt fogalom F = Lásd még általánosabban:

BARLANGÁSZAT

F

Természetjárás

Alárendelt fogalom A = Lásd még speciálisabban

TERMÉSZETJÁRÁS

A

Barlangászat


Kapcsolattípus Szabv.

jelölés Felhasználóbarát jelölés Példák

Egész fogalma

(T=totum) T = Lásd még átfogóbban:

OKTATÁS

T

Oktatásügy

Rész fogalma

(P=Pars) P = Lásd még részletesebben:

OKTATÁSÜGY

P

Oktatás

A második körben további irányított kapcsolatokat mutatunk be a megismert sorrend-

ben:

30. Ok-okozat, eszköz-rendeltetés, előfeltétel-következés, rokonsági kapcsolatok és

jelölésük

Kapcsolattípus szabv.

jelölés .

felhasználóbarát

jelölés példák

Ok-okozati összefüggés:

A Deviancia következmé-

nye (lehet) a Bűnözés

R = Lásd még oksági

összefüggésben

DEVIANCIA

R

Bűnözés

Eszköz-rendeltetés kapcso-

lat tevékenység és tevé-

kenység között:

R

= Lásd még esz-

köz-rendeltetés

összefüggésben

KULTURÁLIS CSERE

R

Szakképzés

Eszköz-rendeltetés kapcso-

lat tudomány és tevékeny-

ségi kör között.

R

= Lásd még esz-

köz-rendeltetés

összefüggésben

ORVOSTUDOMÁNY

R

Gyógyítás

Előfeltétel (kiindulás-

rezultáns) következés kap-

csolat

E = Lásd még okozati

összefüggésben

BŰNÖZÉS

E

Deviancia

Rokonsági (egyéb) kapcso-

lat – A vezérszóval egyéb,

a tezauruszban lényegesnek

tekintett kapcsolat

X = Lásd még egyéb

összefüggésben:

ÉHÍNSÉG

X

Szegénység

Fogalmi és „nem fogalmi” összefüggések

A fenti táblázatban hozott példákhoz kapcsolódva a fogalmi és „nem fogalmi‖ össze-

függések sajátosságaira hívjuk fel a figyelmet.

Fogalmi összefüggések alatt elsősorban a nem-faj (generikus) összefüggéseket értik,

melyek valóban fogalmak között állnak fenn.

Az egész-rész (partitív) összefüggések esetében, tudatában kell lennünk annak, hogy

ezek valójában a fogalmakkal reprezentált dolgok között állnak fenn.

Mint láthattuk, más sokrétű összefüggést is feltüntetnek, így a különféle oksági (ok-

okozat, eszköz-rendeltetés, tevékenység-cél stb.) és egyéb, asszociatív összefüggéseket (pl.

tulajdonsága, ellentéte stb.), bár tudatában vannak annak, hogy nem állítható egyértelműen,

hogy alapvetően fogalmi kapcsolatokról van szó.


127

9.3.3 A fő részt kiegészítő részek

Föntebbiekben már táblázatosan képet adtunk a tezaurusz szabványban megadott része-

iről: (1) főrész, (2) jelentéskörök szerinti rész, (3) hierarchikus rész, (4) permutált betűren-

des rész (mutató), (5) grafikus (vizuális) rész, (6) Egyéb részek és mutatók

Nézzük meg ezeknek a kiegészítő részeknek a fő ismérveit.

Jelentésköri rész

A jelentéskör szerinti rész lényege, hogy egy-egy átfogó fogalom alatt betűrendben

csoportosítja a hozzátartozó deszkriptorokat. A csoportosítás történhet fogalmi kategóriák,

illetve a belőlük levezetett fazetták alapján.

A csoportosítást szolgáló legfontosabb és legáltalánosabb alkategóriák – fazetták:

− entitás, objektum, dolog, tárgy, pl. könyv

− folyamat, cselekvés, tevékenység, pl. feldolgozás, keresés

− tulajdonság, jellemző jegy, pl. relevancia, rugalmasság,

− produktum, termék, pl. tárgyszókatalógus, adatbázis

− cél, rendeltetés, pl. tanulás

− ok, feltétel, pl. zaj, csatorna

Milyen értéket ad a jelentésköri rész a tezaurusznak?

A fogalmi kategóriák, az azokból levezetett fazetták alkalmazásával tudatosabbá teszi a

feldolgozást és a keresést is, mind a feldolgozó könyvtárosnak, mind pedig a felhasználó-

nak, akiknek rendszeresen végig kell gondolni a fenti fazetták alkalmazhatóságát.

A jelentésköri részben lehetnek kisebb-nagyobb különbségek az alkategóriák szerint. A

Magyar pedagógiai tárgyszójegyzék szakcsoportos részén belül a 8 közös (bárhol használ-

ható) tárgyszavak köre:

− 801 Cselekvés, folyamatok

− 802 Dolgok. Elvont és konkrét entitások

− 81 Hely, tér

− 83 Dokumentumtípusok

− 84 Modifikátorok

E tárgyszavak jól hasznosíthatók voltak a PRECIS szerinti indexeléshez.

Hierarchikus rész

A szakrendi rész lényege, hogy az egyes szakterületek fogalmait hierarchikus, logikai

szempontok szerint rendszerezi. E rendszer nem olyan mély, mint az ETO, melyben akár

8-10 hierarchiaszint (vagy több) is követheti egymást. A tezaurusz szakrendi mutatója se-

kélyebb, 3-4 hierarchiaszintig bontja és rendszerezi a szakterület fogalmait képviselő

deszkriptorokat.

A logikai rendszer egyaránt segíti a feldolgozó szakembert a feldolgozás során, a fel-

használót pedig a keresés során. A szakrendi rész rendelkezik a hierarchikus rendszerek

jellemzőivel (mélységben rugalmas, áttekinthető, részletesen mutatja az alá-fölérendeltségi

relációkat). Ilyen szakrendi résszel rendelkezik pl. a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz,


melyet a MAKSZAB (Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája) kiadványban a

tételek rendszerezésére használ. Ugyancsak van szakrendi része a Magyar pedagógiai

tárgyszójegyzéknek is.

Betűrendes (permutált) rész

A betűrendes rész a tezaurusz legteljesebb, mechanikus rendezésű szótári jegyzéke.

Egységes betűrendben tartalmazza a deszkriptorokat, illetve a nem-deszkriptorokat. Adott

kérdéshez, témához tartozó deszkriptorok gyors és pontos megtalálását segíti. Gyorsan

áttekinthető, rugalmasan bővíthető, sokrétűen kereshető.

Ilyen részt tartalmaz pl. a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz (KTT) 1992. évi kiadása,

vagy a Magyar pedagógiai tárgyszójegyzék.

A permutált betűrendes rész amellett, hogy egy betűrendben tartalmazza a

deszkriptorokat és nem-deszkriptorokat, a többtagú kifejezések esetén – azok permutált

(inverz) változatait is tartalmazza. Egy-egy deszkriptor, ill. nem-deszkriptor annyiszor

jelenik meg a permutált részben, ahány írásmódját ciklikusan permutáljuk.

Példa kéttagú kifejezések permutációjára a KTT-ben:

vállalati irodalom 50950

MŰSZAKI KISNYOMTATVÁNY 50895

irodalom – vállalati 50950

kisnyomtatvány – műszaki 50895

(Megj.: (1) A nagybetű azt jelenti, hogy deszkriptorról van szó. (2) Az ötjegyű számok

a deszkriptor főrészbeli sorszámát jelölik).

A fentiek alapján a permutált betűrendes mutató 3 fő funkciója:

− betölti a sima betűrendes mutató funkcióját (elvezet a deszkriptorhoz),

− segít a megfelelő deszkriptor megtalálásában akkor is, ha a kiinduló szó vagy kife-

jezés egy összetett deszkriptornak valamely utótagja, második, harmadik eleme

csupán,

− rendező funkciót tölt be a többtagú kifejezések permutációjával.

A tezaurusz grafikus (vizuális) része

A tezaurusz grafikus része a hivatalos elnevezés, bár az utóbbi időben terjed a „vizuá-

lis‖ jelző. Ez a rész a tezauruszban feltárt ismeretág, szakterület legfontosabb fogalmait és

azok relációit gráfokkal mutatja be. Célja, hogy a kapcsolatrendszert áttekinthetően, szem-

léletesen ábrázolja. A grafikus részben a relációk jelölhetik a fogalmak logikai kapcsolata-

it, a relációk tulajdonságait (aszimmetrikus, szimmetrikus), a kapcsolat erősségét, intenzi-

tását stb. Ezt a részt általában a készítés során állítják elő.

A mellékelt ábra a magyar leírószófajtan tezaurusz grafikus áttekintésének egy kiemelt

részét tartalmazza67

67

RÓNAI Mónika: Információkereső tezaurusz a magyar leírószófajtan témaköréből = Tudományos és Műsza-

ki Tájékoztatás. 56. évf. 2009. 5. sz. URL:




129

A mellékletben bemutatott példa a szófajok összefoglaló táblázata. A lexikai egysége-

ket címkézett, irányított gráfok formájában jeleníti meg, a szavak közti összefüggéseket

irányított gráfok éleivel ábrázolja.

Az ábra középpontjában az adott szócsoport csúcsdeszkriptora, az alábbi példában a

szófaj található, tipográfiailag kiemelve. A többi deszkriptor minden irányból körülveszi

ezt.

A leírószófaj-tezaurusz vizuális részében a nemdeszkriptorokat egyenlőségjel, a rokon-

sági (X) kapcsolatokat kétirányú folytonos gráfél, a generikus (F/A) kapcsolatokat az alá-

rendelt fogalomtól a fölérendelt felé irányuló, folytonos, egyirányú gráfél jelöli.

Több, azonos szempont szerint alárendelt deszkriptort két oldalról bekeretezve, egymás

alatt betűrendben, néhol helyhiány miatt vont össze. Erre leginkább a határozószó és a

tulajdonnév fajtáinál volt szükség.

31. kép Magyar leírószófajtan tezaurusz grafikus vizuális áttekintése


A tezaurusz kiegészítő részei

A tezauruszok nagy segítséget jelentenek a minőségi (sokszempontú, egyértelmű, mély-

ségben rugalmas) feldolgozásban és keresésben, ugyanakkor általában nem tartalmaznak

konkrét földrajzi neveket, személyneveket, intézményneveket, típusneveket, programneve-

ket, jóllehet ezek a finom tájékozódáshoz szükségesek lehetnek.

A rendszerben való gondolkodást mutatja, hogy ezekről sem feledkeznek meg, és a fel-

dolgozás más ágából leképezett konkrét intézménynevek, földrajzi nevek, személynevek,

dokumentumtípusok betűrendes részeihez elvezetnek, mintegy a tezaurusz kiegészítése-

ként. (Pl. a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz deszkriptorai révén rendszerezett

MAKSZAB – Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája indexrendszerében).

9.3.4 A tezaurusz értékelése, fejlesztése

A tezauruszépítés és fejlesztés magában foglalja az adott szakterület terminológiai kont-

rollját. Tezauruszépítésbe akkor érdemes fogni, ha elengedhetetlen a fogalmak közötti

viszony mélyebb kidolgozása.

A tezaurusz fő része a deszkriptorcikkekkel, a megjegyzések, a szinonimák feltüntetése,

a logikai összefüggések feltüntetése, valamint a fő részhez kapcsolódó, azt kiegészítő to-

vábbi részek (pl. szakrendi, grafikus-vizuális) alkalmazása mind a feldolgozást, mind pedig

a keresést hatékonyabbá, tudatosabbá teszi.

Különösen fontos a logikai összefüggések következetes feltüntetése a deszkriptor-

cikkekben. Ennek segítségével a feldolgozó szakember pontosabban, jobban képezheti le

az ismeretegységet, az összes lehetséges deszkriptor-alternatíva figyelembevételével.

Ugyanígy a keresésnél a felhasználó a keresőkérdés megfogalmazásához a tezaurusz

gondos tanulmányozásával a legmegfelelőbb deszkriptorokat választhatja ki, illetve

kombinálhatja.

A tezauruszok építésére, készítésére, kezelésére szoftvereket fejlesztettek ki, melyek

megkönnyítik a „fogalmi építkezést‖ (Ilyen pl. a RELEX szoftver, mely az OSZK-tezau-

rusz/Köztaurusz építését, szerkesztését, gondozását szolgálja.). Ezek nélkül ma már a

fejlesztés elképzelhetetlen, keretrendszerként segítik az ellenőrzött szótárú rendszerek

kidolgozását, de a fogalmi rendszer kifejlesztéshez sok szellemi munka, szakértelem,

módszertani tudás, idő is szükséges.

Korábban a tezauruszok nyomtatott formában, szükség szerinti példányszámban, több

száz, sokszor több mint ezer oldalon jelentek meg. Ennek is vannak előnyei, ugyanakkor a

hálózati online megjelenés mind a feldolgozás, mind pedig a felhasználás szempontjából

hatékonyabb megoldásokkal szolgál. A Magyarországon készített, gondozott tezauruszokat

a 10. lecke elején tekintjük át.

9.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A tezauruszok az 1960-as években jelentek meg az információkereső nyelvek sorában.

Mind nyelvi, mind logikai értelemben a legerősebben szabályozott keresőnyelvek. Sze-

mantikai információkereső nyelvként való értelmezésük jelzi növekvő szerepüket a web

3.0-nak is nevezett szemantikus web alkalmazásokban. E leckében betekintést nyert a te-

zaurusz mint szabályozott keresőnyelv ismérveibe, megismerte funkcióit, funkcionális


131

részeit (főrész, jelentéskörök szerinti rész, hierarchikus rész, permutált betűrendes rész,

grafikus-vizuális rész), és azok szerepét az egyértelmű, pontos feltárásban és keresésben.

Példákon keresztül megismerte a deszkriptorcikk szerkezetét, az egyes szerkezeti ele-

mek szerepét és szabványos, illetve felhasználóbarát jelölési módját. Betekintést nyert a

tezauruszépítés, -fejlesztés, -alkalmazás műhelytitkaiba, a tezauruszban való keresés pedig

az egész félév egyik kiemelt feladata volt. Rendelkezik azokkal az alapismeretekkel, me-

lyek alapján a kurzus két hátralevő leckéjében konkrét tezaurusz rendszerek sajátos alkal-

mazásait, sajátos jellemzőit megértheti.


1. Értelmezze a tezaurusz három típusának fogalmát!

2. Sorolja fel a deszkriptorcikk összetevőit, és azok funkcióit egy példán keresz-

tül!

3. Vegye sorba a főrészen kívüli további részeket, és röviden mutassa be őket!

4. Mi a hasonlóság és a különbség a nem-faj, és az egész-rész összefüggések kö-

zött?

5. Fejtse ki a tezauruszok használatából, különös tekintettel a szabályozottságból,

fakadó előnyöket!

6. Vegye számba a deszkriptorcikk elemeit, és fejtse ki sajátos funkciókat!

7. Értelmezze részletesen a jelentésköri rész szerepét!

8. Miért fontos, sőt nélkülözhetetlen a szakrendi rész?

9. Ismertesse a grafikus rész szerepét, alkalmazott jeleit!

10. Értelmezze a tárgyszó és deszkriptor, a tárgyszórendszer és tezaurusz kapcso-

latát!

11. Véleménye szerint feleslegessé teszi-e a tezaurusz a szabályozatlan kereső-

nyelvek használatát?


10. MAGYARORSZÁGI TEZAURUSZOK. A KÖNYVTÁRI ÉS

TÁJÉKOZTATÁSI TEZAURUSZ

10.1 CÉLKITŰZÉS


− a magyarországi tezauruszok fejlődéstörténetének bemutatására,

− az élő, használt tezauruszok rövid bemutatására,

− a magyarországi tezauruszfejlesztések értékelésére,

− a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz fejlődéstörténetének bemutatására,

− a tezauruszcikkei sajátosságainak kifejtésére,

− az alkalmazott reláció-jelölések változásának, változatainak magyarázatára,

− kiegészítő részeinek, azok funkcióinak bemutatására,

− a MANCI adatbázisban való használati módszerek bemutatására, különös tekintet-

tel a tezaurusz-funkcióra,

− további alkalmazásainak (Könyvtártudományi szakkönyvtár, MAKSZAB, Könyv-

tári Figyelő) bemutatására.

10.2 TARTALOM

1. A magyarországi tezaurusz-fejlesztések

– A fejlesztések áttekintése dióhéjban

– A tezauruszok felosztása használatuk időtartama szerint

– Ma is élő, bemutatásra kerülő tezauruszok

– A fejlesztések értékelése

2. A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz (KTT)

– A tezaurusz fejlesztésének csomópontjai

– A tezaurusz alkotóelemei

3. A tezaurusz fő része

– A szinonimák és kváziszinonimák kezelése

– A logikai kapcsolatok és kezelésük

4. A tezaurusz kiegészítő részei

– A hierarchikus rész

– A permutált betűrendes rész

5. A tezaurusz alkalmazása a MANCI adatbázisban

– A MANCI adatbázis szolgáltatásai

– A keresési, böngészési és tezaurusz-funkciók

– A deszkriptorcikkek szerkezete és jelölései

6. A KTT további alkalmazásai

– OSZK Könyvtártudományi szakkönyvtár

– Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája (MAKSZAB)

– Könyvtári Figyelő


133


10.3.1 A magyarországi tezaurusz-fejlesztések

A fejlesztések áttekintése dióhéjban

Az 1970-es évektől eltelt időszakban több mint 50 tezaurusz készült Magyarországon.

Ezeknek azonban csak egy része aktív és érhető el gépi adathordozón, hálózaton; ellátva

felhasználóbarát tezaurusz-szerkesztő programmal.

A magyarországi tezaurusz legjobb, legalaposabb ismerője Ungváry Rudolf vette

számba, hogy hány és milyen tezaurusz készült és hogy ezeket milyen mértékben használ-

ták, használják. Az elkészült tezauruszok listáját Ungváry Rudolf állította össze.68

Figyelembe véve, hogy világviszonylatban is csak az 1960-as évek elejétől jöttek létre

tezauruszok, nagy eredmény, hogy az 1970-es, 1980-as években szinte minden évben ké-

szült egy tezaurusz Magyarországon (így 1970-ben az Általános műszaki fogalmak tezau-

rusza1-3. kötete, 1971-ben a Földtani tezaurusz, 1973-ban a Számítástechnikai fogalmak

tezaurusza stb. 1975-ben, illetve 1977-ben 5-5 tezaurusz született).

Az 1970-es évek végén, 80-as évek elején készült el az Oktatástechnológiai tezaurusz,

1976-ban jelent meg a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz első kiadása (akkor még tárgy-

szójegyzék néven).

A tezauruszkészítésben elsősorban a szaktájékoztatási-ágazati központok, valamint az

Országos Széchenyi Könyvtár jeleskedtek. A tezauruszok fejlesztését megfelelő módszer-

tani képzések előzték meg. Az alkalmazások előkészítésével, módszeres végrehajtásával

azonban (mint mindjárt láthatjuk, gond volt).

A tezauruszok felosztása használatuk időtartama szerint

A tezauruszokat a használatuk alapján 4 kategóriába sorolhatjuk: (1) használatukra nem

került sor, (2) pár hónapig használtak, (3) több éven át használtak, és végül (4) újabb fej-

lesztésűek/illetve ma is használatosak. A továbbiakban példákkal illusztrálva, rövid felso-

rolást adunk ezekről

(1) Nagy munkával elkészült tezauruszok, melyek használatára nem került sor

Időrendben bemutatva ide tartoznak pl.

Az 1970-es évekből a Járműipari szaktezaurusz : a kohó- és gépipar „Járműipar‖ szak-

ágazatának tezaurusza (1975–77), a Műszeripari szaktezaurusz: a kohó- és gépipar „Mű-

szeripar‖ szakágazatának tezaurusza (1975–77), a Gépipari szaktezaurusz: a kohó- és gép-

ipar „Gépek és gépi berendezések‖ szakágazatának tezaurusza (1975–77),

Az 1980-as évekből a Kulturális fejlődés nemzetközi tezaurusza: információkereső te-

zaurusz (1980), a Magyar külgazdasági tezaurusz (1983). A Kartográfiai tezaurusz I.: fő-

rész és grafikus hálók (1985).

68

Ungváry Rudolf: A tezauruszokról. URL:

http://www.oszk.hu/hun/szakmai/tezaurusz/tezaurusz_oszk_hu.htm



(2) Csak rövid ideig, néhány hónapig használt tezauruszok

Ide tartozik pl. Gépgyártástechnológiai szaktezaurusz (1975), a Vaskohászati szakteza-

urusz (1975), az Erősáramú elektrotechnikai szaktezaurusz (1975).

(3) Hosszabb ideig (néhány évig) használatos, de ma már nem élő tezauruszok

Ide tartozik pl. az Építésügyi tezaurusz (1984-), Számítástechnikai tezaurusz (1982-

1990-es évek eleje), az Ipari formatervezési tezaurusz (1985-1990-es évek eleje).

(4) újabb fejlesztésűek, napjainkig használatosak

AltaVizsla tezaurusz. Az AltaVizsla egységesített keresőszavainak szótára : 1.0 változat

(AltaVizsla tezaurusz súgó: http://altavizsla.origo.hu Számítógéppel kezelt, online használt

állomány. Kezelőrendszer: MAYA (később tervezett kezelőrendszere Origo fejlesztés).

Kiinduló szövegformátumban elkészült tezauruszát a RELEX kezelte. Az AltaVizsla kere-

sőszolgáltatás tezaurusza.

Szakma tezaurusz: 1.0 változata 1991-92, 5.3 változat: 1999. – A Magyar

Telefonkönyvkiadó Társaság „Arany oldalak‖ szakmai telefonkönyvének szakmai címsza-

vait rendező tezaurusz

Távközlési tezaurusz (1990-94), A Magyar Posta Központi Könyvtárának tezaurusza.

OSZKÁR tezaurusz: műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fo-

galmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számá-

ra: 3.0 változat, 1.0 változat : 1988-1992, 2.0 változat: 3.0 változat: 1999.

Osztaurusz: periodika osztályozási rendszer és tezaurusz, 1. kísérleti változat: 1983-84,

1.0 változat: 1990-95, 2.0 változat: 1996-

Doktaurusz: dokumentumtípusok tezaurusza : 1.0 változat, 1999.

A fentiek mellett szintén az OSZK-ban használatos: Videotezaurusz: film- és video-

dokumentumok osztályozási rendszere : 1.0 változat: 1997. – 1.1 változat :1998. – Az

OSZK NEKTÁR rendszerében a mozgókép dokumentumok osztályozásának tezaurusza.

Ma is élő, bemutatásra kerülő tezauruszok

Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz – 1976. évi kiadása óta folyamatosan használják,

gondozója az OSZK Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára. Sokrétű

könyvtári alkalmazásai miatt részletesen ismertetjük a lecke 2. fejezetétől.

OSZK-tezaurusz/Köztaurusz. – (OSZK-tezaurusz, 2000, újabb változat: 2002 – A leg-

nagyobb, legszélesebb körben használt tezaurusz. Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz a társa-

dalom-, és természettudományok fogalmait tartalmazó része a rendszernek, a szakkifejezé-

seket, kapcsolataikat, valamint a formai (dokumentumtípus-) kifejezéseket tartalmazza. Az

Országos Széchényi Könyvtárban és a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok

tartalmi feltárásához és kereséséhez használható.

A Taxaurusz és a Geotaurusz és Geohistaurusz és az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz egy

rendszert alkotnak. 69

A Taxaurusz (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szö-

vetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza. Az OSZKÁR tezaurusz, az OSZK-

tezaurusz és a KÖZTAURUSZ kiegészítéseként használják.

69

Az OSZK Tezaurusz/Köztaurusz rendszere. URL: http://mek.oszk.hu/00700/00769/html/

http://altavizsla.origo.hu/

http://mek.oszk.hu/00700/00769/html/


135

A Geotaurusz és Geohisztaurusz a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések tezau-

ruszcikkeit tartalmazza, és a földrajzi valamint a történelem-földrajzi helyek osztályozására

és visszakeresésére használható az ókortól napjainkig.

Megj.: a ma is alkalmazott rendszerek közül nagy szerepet játszik a Magyar pedagógiai

tárgyszójegyzék, melyet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban használnak

tárgyszavas indexelésre (a PRECIS indexelés kapcsán röviden ismertettük).

A fejlesztések értékelése

A tezauruszok többsége szaktezaurusz (megfelelve a tezaurusz funkciójával, lehetősé-

geivel kapcsolatos vélekedéseknek), általános az Osztaurusz, illetve az OSZK-tezau-

rusz/Köztaurusz. Az elkészült tezauruszok száma azt bizonyítja, hogy a szellemi előkészítő

és alkotó munkában erősek voltunk, de az elkészült tezauruszok ésszerű alkalmazásának

megszervezésében gondok voltak.

A technikai feltételek (szoftverek) hiánya is gátolta az ésszerű, költséghatékony haszná-

lat és feltétel lehetőségét. Az 1980-as éveket az „apály‖ jellemezte, nem lehetett fejlett

számítógépes technológiához jutni. Az 1990-es években a rendszerváltást követően foko-

zatosan egyensúlyba került a szellemi és technikai összetevő, és kibontakozott az alkalma-

zásokhoz nélkülözhetetlenül szükséges együttműködés.

A ma is használatos tezauruszokra a sokrétű alkalmazás lehetősége a jellemző, a fejlő-

dés az egységes feldolgozási és keresési eljárások irányában halad. Az elkészült szaktezau-

ruszok közül elsőnek az 1976 óta folyamatosan élő, fejlődő Könyvtári és tájékoztatási te-

zauruszt (KTT) mutatjuk be. Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz részletes bemutatására a 11.

leckében kerül sor.

10.3.2 A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz (KTT)

A tezaurusz fejlesztésének csomópontjai

A Könyvtári és tájékoztatási tezauruszt az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani

Központ (OSZK KMK, ma OSZK Könyvtári Intézet) fejlesztette ki, azzal a céllal, hogy

Könyvtártudományi szakkönyvtárba bekerülő dokumentumok feltárásához, azok szakrendi

elhelyezéséhez, a Magyar Könyvtári Szakirodalom (MAKSZAB) anyagának tárgyi feltárá-

sához hathatós segítséget nyújtson.

Első kiadása (Könyvtári és tájékoztatási tárgyszójegyzék : tézaurusz-tervezet Szerk.

Horváth Magda, Kövendi Dénes) 1976-ban jelent meg az OSZK KMK gondozásában,

pótlása 1978-ban, 2. kiadása pedig 1987-ben. A 3. kiadásra 1992-ben került sor.

2000-től online tezaurusz formában is elérhető. A Könyvtári Intézet adatbázisának tár-

gyi feltárását segíti folyamatosan épített tezaurusza, mind a szakkönyvtár teljes anyagának,

mind a magyar és nemzetközi könyvtár- és információtudományi cikkek vonatkozásában.

A tezaurusz alkotóelemei

A tezaurusz első kiadása még a „tárgyszójegyzék: tézaurusz tervezet‖ címet viselte. A

fogalmak közötti összefüggések egyre gazdagabb kidolgozása után kezdte önállóan hasz-

nálni a tézaurusz elnevezést a 3. kiadásban. A MANCI adatbázisban való használat után

nyerte el mai „tezaurusz” írásmódját.


31. A tezaurusz főrésze és kiegészítő részei

Sorszám/Megnevezés Meghatározás

(1) Főrész a részletes deszkriptorcikkeket tartalmazza

(2) Jelentéskörök szerinti rész a deszkriptorokat fazetták (alkategóriák) szerint

rendezve tartalmazza

(3) Hierarchikus rész a deszkriptorokat hierarchikus rendszerben tartal-

mazza

(4) Permutált betűrendes rész (mu-

tató)

a lexikai egységeket – deszkriptorokat és nem-

deszkriptorokat – egyetlen betűrendben tartalmaz-

za, az összetett kifejezéseket permutáltan is bemu-

tatja

(5) Grafikus rész a lexikai egységek közötti relációkat grafikus mó-

don ábrázolja

(6) Egyéb mutatók az egyedi információk szintjén, ld. MAKSZAB

10.3.3 A tezaurusz főrésze

A tezaurusz fő része a részletes deszkriptorcikkeket tartalmazza a vezérdeszkriptorral, a

megjegyzésekkel, a szinonimákkal (és annak tekintett kváziszinonimákkal), valamint a

deszkriptorok logikai kapcsolataival, és mindezek jelölésével.

Megjegyzések, tárgyköri megjegyzések

Megjegyzés: kezdetektől fogva jelen vannak a főrészben, a tárgyköri megjegyzést elein-

te NB rövidítéssel jelölték, ami a Nota Bene latin szó rövidítése (szószerinti magyar jelen-

tése: „Jól jegyezd meg!‖).

A szinonimák és kváziszinonímák kezelése

Az 1992. évi nyomtatott kiadásból származó deszkriptorcikk jelzi, hogy a megadott

vezérdeszkriptor (FELDOLGOZÓ MUNKA) esetében annak minden lehetséges szinoni-

máját megadták. A H –jel [=helyett] alatt 5 olyan szinonimának tekintett kifejezés áll, me-

lyek helyett a vezérdeszkriptort kell a fogalom reprezentálására használni.


137

32. kép Relációk ábrázolása a Könyvtári és tájékoztatási tezauruszban

A 2000. évtől működő adatbázisban a fenti jelölésrendszert egy felhasználóbarát jelölé-

si mód váltotta fel. Ld. táblázatosan a vezérdeszkriptor és a szinonimák jelölését.

32. A szinonimák jelölési módja az adatbázisban

Jelölési mód Lexikai egységek

Deszkriptor: Feldolgozó munka

Nem-

deszkriptor: Állományfeltárás,

Csoportos címleírás,

Csoportos feldolgozás,

Feldolgozás,

Feltárás

Kvázi-szinonimák és jelölésük

A szinonimarelációk a KTT-ben nem mindig csak az azonos jelentésű szavakra, kifeje-

zésekre vonatkoznak. Megengedett, hogy – egy fogalom fajfogalmait a fogalom szinoni-

máinak tekintsük, pl. azért, mert azok az adott rendszerben viszonylag ritkán fordulnak elő,

és így nem tartjuk fontosnak azok külön deszkriptorként való megjelenítését. Ezek a szino-

nimának tekintett kifejezések a kváziszinonimák („mintha‖szinonimák, „álszinonimák).

Példa a kváziszinonimákra a KTT alapján:

KÖZÉPISKOLAI KÖNYVTÁR

H Gimnáziumi könyvtár Szakközépiskolai könyvtár Technikumi könyvtár

Megj.: A kváziszinonimák is a „lásd‖ utalásnak felelnek meg


A KTT-re jellemző az is, hogy az objektumot és a műveletet olykor közös deszkriptor

alá foglalja, pl.

REFERÁTUM

H Referálás

A tezaurusz kidolgozói úgy döntöttek, hogy az objektumot (REFERÁTUM) használják

a folyamat (Referálás) helyett is. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy az a dokumen-

tum, amely például a referálás művészetéről szól, tájékoztat a referátum funkcióiról, is-

mérveiről stb. is. Ily módon redundáns lenne, ha az objektumra, illetve a folyamatra külön-

külön deszkriptort használnánk akár az indexelésnél, akár a keresésnél.

A logikai kapcsolatok és kezelésük

A vezérdeszkriptornak a következő viszonykategóriáit fejezik ki:

a) nemfogalmát (nemfogalmait),

b) fajfogalmát (fajfogalmait),

c) más meghatározott, vagy közelebbről meg nem határozott rokonsági fogalmait.

Nem és fajfogalmak közötti kapcsolatok

Egy fajfogalomnak több nemfogalma lehet

Az alábbi példából látható, hogy a KTT-ben egy fajfogalom több nemfogalom alá is

tartozhat. Így pl. az „egybehangolt állományalakítás‖ deszkriptornak a KTT-ben 3

nemfogalma is van:

EGYBEHANGOLT ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS

F Állományalakítás

F Együttműködés – belföldi

F Együttműködés – külföldi

Az „egybehangolt állományalakítás‖ egyaránt alárendeltje az állományalakításnak, a

belföldi együttműködésnek, a külföldi együttműködésnek.

A nem-faj összefüggések jelölése

Az 1976. évi 1. kiadásban a kapcsolatjelek még latin nyelvi kifejezések rövidített válto-

zatai voltak. A 1992. évi kiadásban e jeleket felváltotta a széles körben használt, szab-

ványban is ajánlott F, és A- jel, mely a fölérendeltség, alárendeltség jelölését vette át.

33. A nem-faj kapcsolatok jelölésének változása

nem és fajfogalom / kiadás éve 1976 / kiadás éve 1992

nem-, illetve

fajfogalom jelölése

GE (Genus)

SP (Species)

F (Fölérendelt)

A (Alárendelt)

Egész-rész kapcsolatok és jelölésük változása

Az 1976. évi kiadásban az egész-rész fogalom jelölésére még az EG (egész), ill. RÉ

(rész) jelet használták, tehát külön kezelték. Az 1992. évi kiadásban már nem tüntették fel

külön relációtípusként. Az „általánosabb csengésű‖ Fölérendelt – Alárendelt (F, A) relá-

ciópár része lett, hasonlóan a generikus (nem-faj) relációhoz. A nem-faj, illetve az egész-

rész kapcsolat jelölése összevonódott.


139

A rokonsági fogalom jelölése is megváltozott a KTT-ben, korábban RO volt, az 1992-

es kiadásban X lett.

Tekintse meg a mellékelt deszkriptorcikkben az 1992. évi nyomtatott kiadást követően

használt relációjeleket.

A kapcsolatok aktuális jelölése a MANCI adatbázis tezauruszában

A fenti absztrakt jelöléshez képest felhasználóbarát, közérthető módon jelölik a kapcso-

latok típusát, szövegesen kiírva azokat az alábbiak szerint:

a jelölt kapcsolat kapcsolat jelölés 1992

nyomtatott kiadás

Jelölés 2000-től a

MANCI adatbázisban

szinonima H [helyett] Nem-deszkriptor

fölérendelt fogalom

(nem-, illetve egész-

fogalom)

F Tágabb

alárendelt fogalom A Szűkebb

(faj-, illetve rész-

fogalom)

egyéb rokon fogalmak R Rokon

(lásd példán keresztül részletesen, konkrétan a következő fejezetben)

10.3.4 A tezaurusz kiegészítő részei

A hierarchikus rész

A szakrendi rész a könyvtár- és információtudomány, a könyvtári és információs mun-

ka és kapcsolódó területek fogalmait rendszerezi. Numerikus felosztást alkalmaz. Az egyes

könyvtári munkafolyamatok logikus sorrendben követik egymást, a részterületekre történő

lebontásuk jól követhető.

A szakrendi rész kifejlesztése során építettek a hierarchikus rendszer adta előnyökre (a

rendezettség, a mélységbeli rugalmasság, áttekinthetőség, az alá- és fölérendeltségi össze-

függések átláthatósága).

A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz szakrendi részének alkalmazásai

− (1) a Könyvtártudományi szakkönyvtárban található dokumentumok szabadpolcos

elrendezése,

− (2) a MAKSZAB – Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája kiadványban a

tételek rendszerezésének az alapja

− (3) A Könyvtári figyelő idegen nyelvű folyóirat-figyelő rovatban a tételek rendsze-

rezésének az alapja.

A permutált betűrendes rész

A nyomtatott kiadásokban megjelenő permutált betűrendes rész egységes betűrendben

tartalmazza a deszkriptorokat és a nem-deszkriptorokat.


Az alábbi funkciók teljesítését szolgálja.

− a) betölti a sima betűrendes mutató funkcióját (elvezet a deszkriptorhoz),

− b) segít a megfelelő deszkriptor megtalálásában akkor is, ha a kiinduló szó vagy

kifejezés egy összetett deszkriptornak valamely utótagja, második, harmadik eleme

csupán, tehát egy sima betűrendes részben kereshetetlen.

− c) rendező funkciót tölt be a többtagú kifejezések permutációjával.

A többtagú kifejezések (zömmel két-, és háromtagú kifejezések) esetén azok permutált

(inverz, megfordított) változatait is tartalmazza. Egy-egy deszkriptor, ill. nem-deszkriptor

annyiszor jelenik meg a permutált részben, ahány írásmódját ciklikusan permutálták.

Két példát mutatunk be, a egyik a kéttagú, a másik háromtagú kifejezésekre vonatozik:

Kéttagú kifejezések permutációja

vállalati irodalom 50950

MŰSZAKI KISNYOMTATVÁNY 50895

irodalom – vállalati 50950

kisnyomtatvány – műszaki 50895

(Megj.: (1) a nagybetű azt jelenti, hogy deszkriptorról van szó. (2) Az ötjegyű számok a

deszkriptor főrészen belüli sorszámát jelölik).

Háromtagú kifejezések permutációi

Dokumentálóképzés – egyetemi, főiskolai

DOKUMENTÁLÓKÉPZÉS -FELSŐFOKÚ

Egyetemi, főiskolai dokumentálóképzés

Felsőfokú dokumentálóképzés

Főiskolai dokumentálóképzés

Képzés, dokumentáló-,egyetemi, főiskolai

Képzés, dokumentáló – felsőfokú

Tekintsük át a tezaurusz négy legfontosabb alkalmazását!

− 1) MANCI adatbázis

− 2) Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ

(OSZK KMK), mai nevén OSZK Könyvtári Intézet szakkönyvtára,

− 3) Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája (MAKSZAB)

− 4) Könyvtári Figyelő folyóirat éves mutatója.

10.3.5 A tezaurusz alkalmazása a MANCI adatbázisban

A MANCI adatbázis szolgáltatásai

A MANCI (Magyar és Nemzetközi Cikkek Irodalma) adatbázis a magyar könyvtár- és

információtudományi periodikumok teljes körű, kurrens és folyamatos retrospektív feldol-

gozása alapján épül, a külföldi folyóiratokat pedig válogatva, 1986 óta dolgozza fel. Előál-

lítója és forgalmazója az OSZK Könyvtári Intézet Szakkönyvtára. A tételek száma megha-

ladja a 40 000-et, mintegy 3000 tételnyi éves gyarapodással. Az adatbázist negyedévenként

frissítik.


141

A MANCI adatbázis a Könyvtári és tájékoztatási tezauruszt használja a tárgyi-tartalmi

feltárásra, melyet az adatbázisban a tezaurusz üzemmódban vehető igénybe.

A MANCI adatbázis kezelője napjainkig a MikroISIS program volt. Az adatbázis 2000

februárjától lett elérhető online, valamint az OSZK belső hálózatán használható. A

MANCI adatbázisban a kereshet a szerzők neve, kulcsszavak (konkrét személyek, intéz-

mények, programnevek, könyvtárnevek stb.) és tárgyszavak (deszkriptorok) szerint. Ehhez

kapcsolódik a tárgyország, nyelv, a megjelenés éve szerinti keresés lehetősége. A keresés

szabályait naprakészen mutatja be az adatbázis súgója. 2007 után megjelenő cikkek feltá-

rása már HUMANUS adatbázis keretében érhető el.

A keresési, böngészési és tezaurusz-funkció

A MANCI adatbázisban az alaposan kidolgozott és bevált három funkció közvetlenül a

nyitólapról vehető igénybe (ld. mellékelt ábra)

33. kép A keresési, böngészési és tezaurusz szolgáltatás a Manci adatbá-

zisban

A MANCI adatbázist háromféle módon használhatja a felhasználó:

Az egyszerű és összetett keresési funkció

Egyszerű keresés funkcióval a következő adatelemek szerint kereshetünk: szerző,

kulcsszó, tárgyszó (tezaurusz-deszkriptor) , megjelenési év , városnév, ország, régió, nyelv.


A keresés jól finomítható, ha egy-egy országot vagy nyelvet is megadunk (ezeket a ne-

gyedik és ötödik mezőből választhatjuk ki); kivétel Magyarország, ahol csak a nyelvet kell

kiválasztani. Összetett keresés többféle szempont együttes használatával lehetséges.

A böngészés funkció

A Böngészés funkcióval két indexben böngészhetünk: az alapértelmezés szerint (Cik-

kek) a MANCI összesített mutatójában, ahol nagyon hatékonyan kereshetünk konkrét sze-

mélyek, intézménynevek, könyvtárnevek stb. szerint, de természetesen tematikusan is. A

Referátumok szerzői funkció kijelölésével a külföldi cikkek referálóinak névmutatójában is

lehet böngészni.

A tezaurusz funkció

A tezaurusz funkció70

alkalmazásával a Könyvtártudományi tezaurusz deszkriptorai se-

gítségével kereshetünk. A keresés menete:

− (1) egy vagy több betű beírása és a tezaurusz ikonra való kattintás után belépünk a

tezaurusz indexébe,

− (2) rákattintunk a kívánt deszkriptorra, mire a program kikeresi és megjeleníti az

ahhoz tartozó deszkriptorcikket, (az is lehet, hogy a keresett kifejezés beírásával

(pl. feldolgozó munka) magához a deszkriptorcikkhez jutunk)

− (3) kiválasztjuk a szükséges kifejezést, pl. feldolgozó munka az előtte levő zöld

golyó ikonra kattintva – a program beírja a kiválasztott deszkriptort a keresőablak-

ba.

− (4) Ha több deszkriptort is kiválasztunk, a program azokat VAGY operátorral kap-

csolja össze.

− (5) A keresőablakban a kérdést tetszés szerint szerkeszthetjük, majd a Keresés

gombra kattintva elindíthatjuk a keresést.

A deszkriptorcikkek szerkezete és jelölései

A deszkriptorcikkeket az áttekinthető szerkezet jellemzi. A két oszlopra bontott

deszkriptorcikk bal oldali oszlopában a relációtípusok megnevezései, jobb oldali oszlopá-

ban pedig a konkrét deszkriptorok, ill. nem-deszkriptorok megnevezései láthatók.

A relációk megnevezéseit szövegesen kiírják:

− A szinonima jelölése: Nem-deszkriptor

− A fölérendelt fogalom (nem-, egész-) jelölése: Tágabb

− Az alárendelt fogalom (faj-, rész) jelölése: Szűkebb

− Az egyéb rokon fogalmak jelölése: Rokon

− Megj.: (1) a deszkriptorok előtt zöld golyó jelzi, hogy arra kell kattintani, ha ke-

resni szeretnénk. (2) A deszkriptor ez esetben a vezérdeszkriptort jelenti)

70

MANCI adatbázis tezaurusz funkció. URL: http://w3.oszk.hu/ sugó manhtm/help.htm

http://w3.oszk.hu/%20sugó%20manhtm/help.htm


143

34. kép A Feldolgozó munka deszkriptor a MANCI adatbázis tezaurusz ré-

szében

10.3.6 A KTT további alkalmazásai

OSZK Könyvtártudományi szakkönyvtár

Az OSZK Könyvtári Intézet szakkönyvtára az ország legnagyobb könyvtár- és infor-

mációtudományi gyűjteménye. A KTT-et itt dolgozták ki és használják a beérkező doku-

mentumok tartalmi feldolgozására, és természetesen visszakeresésre, hiszen a könyvtárban

terminálok állnak rendelkezésre a MANCI adatbázis „vallatására‖. A tezaurusz szakcso-

portos részének ismerete előny, hiszen a dokumentumok azok rendjében böngészhető,

kereshető a szabadpolcon.

A szakkönyvtárban feldolgozott könyveket 1996 óta az OSZK NEKTÁR rendszerében,

az OSZK-val közös katalógusban, a LibriVision-ben tárják fel. A Könyvtártudományi

Szakkönyvtár online olvasói katalógusa [http://nektar.oszk.hu] címen érhető el. A kataló-

gus hatékony használatát segíti a LibriVsion nyitóoldalán található „Kötelező olvasmány‖

tanulmányozása. A katalógusban a leíró adatokon kívül a KTT könyvtártudományi tárgy-

szavai és földrajzi tárgyszavak szerint is lehet keresni.

A Könyvtártudományi Szakkönyvtárban az 1970-es években tértek át a dokumentu-

moknak a könyvtári és tájékoztatási tezaurusz szakrendje szerinti rendszerezésére a sza-

badpolcokon, illetve a beérkező dokumentumok feltárására. Ennek tárgyszavai alapján

tárják fel a szakkönyvtári katalógusban a bekerülő dokumentumokat, valamint az általuk

gondozott Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája (MAKSZAB) tételeit is.

Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája (MAKSZAB)

A MAKSZAB – szakbibliográfia- a magyar nemzeti bibliográfiai rendszer része. A

Magyarországon megjelent könyvtár- és információtudományi szakirodalmat tárja fel, az

OSZK KMK gondozásában, évente négyszer jelenik meg. Évente index egészíti ki.

http://nektar.oszk.hu/


A bibliográfia két részből áll: a főrészből és a mutatókból. A főrészben fontos rendszer-

ző szerepet kap a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz szakrendje. Ez alapján tagolják a

könyvtár-és információtudományi területeken (valamint határterületeken) a tárgyévben

megjelent kiadványok bibliográfiai adatait, tárgyszavait, (deszkriptorait), valamint a

Könyvtári Intézet Könyvtártudományi szakkönyvtárában meglevő dokumentumok raktári

adatait.

A MAKSZAB egymást kiegészítő mutatórendszere

− a betűrendes mutató igen jól egészíti ki a tezaurusz szabályozott, átfogó, rendsze-

rező funkcióit – azzal, hogy a konkrét nevek, személyek, intézmények, objektu-

mok nevei (információs rendszer, hálózat, programtípus, géptípus konkrét nevei,

Internet, OCLC, UBC, Microsoft Windows hálózat), konkrét konferencianevek,

ismertetett periodikumok nevei, földrajzi nevek (pl. országnevek) finomkeresését

lehetővé teszi.

− a tárgyszómutató, a tezaurusz deszkriptorai segítségével teszi lehetővé a tartalmi-

tárgyi feltárást és keresést.

Az aktuális (éves) időszakban megjelent cikkeket stb. tükröző tárgyszavak, az országok,

megyék neve és az utalók egységes betűrendben találhatók. A kiemelt tárgyszavak alatt az

egyes tételek teljes tárgyszólánca szerepel (kivéve a kiemelt tárgyszót), a tárgyszólánc

végén a bibliográfia tételszáma található.

34. Példa egy tétel főrészben, illetve betűrendes mutatóban való megjelenésére

Példa egy cikk tartalmának leírására

Tétel megjelenése a főrészben

54364/00 A

TORZSAI Tamás

A kreditrendszerről – könyvtáros szemmel: tanácskozás az esztergomi

Vitéz János Római Katolikus Főiskolán (Torzsai Tamás. – Bibliogr. == Kv.

Kvt.könyvt. – 9.évf. 4.sz. (2000), 13-18. o.

Konferencia – magyar Könyvtárosképzés – felsőfokú Tanterv, óraterv

A tételben szereplő deszkriptorlánc permutált változatai a betűrendes

tárgyszómutatóban:

KONFERENCIA – MAGYAR

Könyvtárosképzés – felsőfokú Tanterv, óraterv

54364/00 A

KÖNYVTÁROSKÉPZÉS – FELSŐFOKÚ

Konferencia -magyar Tanterv, óraterv

54364/00 A

TANTERV, ÓRATERV

Konferencia – magyar Könyvtárosképzés – felsőfokú

54364/00 A

(*) Megj.: A dokumentumformát jelző kódok jelentése: A – folyóirat, M monográfia, P.

periodikum, H – hírlapcikk, T- Tömegkommunikációs eszköz (rádió, televízió)


145

Könyvtári Figyelő

A Könyvtári Figyelőhöz (melyet szintén az Országos Széchényi Könyvtár ad ki) min-

den évben egy éves index jelenik meg. Ebben a MAKSZAB-ban bemutatott elvekhez és

szempontokhoz hasonlóan lehet keresni. A keresőrendszer három elemből áll: (1) tárgy-

szómutató (KTT tárgyszavai-deszkriptorai szerint), (2) a betűrendes mutató (szerzők stb.

szerint), (3) valamint a folyóirat kumulált tartalomjegyzéke.

A Könyvtári Figyelő fő rovatai a tanulmányok, recenziók, ismertetések, külföldi folyó-

irat-figyelő. A folyóirat szerkesztőségében folyik a könyvtárba beérkező gazdag külföldi

könyvtár-és információtudományi szakirodalomból a referálásra való kijelölés, annak el-

döntése, hogy mi jelenjen meg a Könyvtári Figyelő külföldi folyóiratszemléjében. Itt fo-

lyik a referált tételek ellátása deszkriptorokkal, annak érdekében, hogy egyrészt az éves

indexekben, másrészt a MANCI adatbázisban kereshetők legyenek. A külföldi folyóirat-

figyelő tematikus egységeinek tagolása a KTT szakrendszere szerint történik.

10.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke elején áttekintést kapott a mennyiségileg imponáló magyarországi tezaurusz-

fejlesztésekről. Szellemi előkészítésben, végrehajtásban nem volt hiány, de a szervezésben,

a hatékony, ésszerű alkalmazás megszervezésében igen. Az 1970-es évektől kidolgozott

tezauruszok használat ideje szerinti elemzése olykor lehangoló, számos olyan van, amelyet

kidolgoztak, de nem is használtak. Az élő rendszereket röviden áttekintettük. A 2. fejezet-

től az 1976 óta folyamatosan használt és fejlesztett Könyvtári és tájékoztatási tezaurusszal

(KTT) ismerkedett meg részletesen.

Megismerte a szabályozás területeit, a kapcsolatjelölési módok változásait (deszkrip-

torok, megjegyzések, szinonimák, logikai kapcsolatok vonatkozásában). Betekintést nyert

az 1976 óta folyamatosan működő tezaurusz alkalmazásaiba (a Könyvtártudományi szak-

könyvtárban a feltárás, dokumentumelrendezés eszköze, a Magyar Könyvtári Szakiroda-

lom Bibliográfiájában (MAKSZAB), illetve a Könyvtári Figyelő külföldi folyóiratfigyelő

rovatában az elrendezés és feltárás eszköze.


1. Tekintse át a magyarországi tezaurusz-fejlesztések fő állomásait!

2. Értelmezze és értékelje a tezauruszok használati ideje szerinti adatait!

3. Vegye számba a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz fejlődésének állomásait!

4. Mutassa be a tezaurusz fő részét, a megjegyzések, szinonimák, és logikai kap-

csolatok jelölésének módját!

5. Fejtse ki véleményét a kapcsolatjelölők változásával kapcsolatban!

6. Fejtse ki véleményét a permutált betűrendes résszel kapcsolatban!

7. Miben látja a hierarchikus-szakrendi rész jelentőségét?

8. Ismertesse a tezaurusz alkalmazási módját a MANCI adatbázisban!.


9. Adjon áttekintést a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz további alkalmazásai-

ról!

10. Véleményezze a tezauruszt a leckében tanult ismeretek, illetve az adatbázisban

való keresés tapasztalatai alapján!


147

11. AZ OSZK-TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ. NEMZETKÖZI

TEZAURUSZOK

11.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke áttanulmányozása után legyen képes

− az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz létrehozásával, fejlesztésével kapcsolatos ismere-

tek kifejtésére,

− az OSZK-ban gondozott tezauruszok rendszerének kifejtésére,

− a tezauruszba felvett kifejezések típusainak bemutatásra,

− a tezauruszcikk szerkezetének ismertetésére deszkriptor és nem-deszkriptor eseté-

ben

− az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz alkalmazásának bemutatására,

− a Köztaurusz szerinti keresési, böngészési módszerek bemutatására,

− a weben megjelenő nemzetközi tezauruszok jellemző vonásainak értékelésére,

− az ERIC tezaurusz értékelésére (a félév során szerzett tapasztalatokra is építve),

− az UNESCO tezaurusz bemutatására (saját keresési tapasztalatokra is utalva),

− a magyarországi tezaurusz-fejlesztések és alkalmazások sajátos eredményeinek

bemutatására,

− a nemzetközi fejlesztések távlati irányainak és lehetőségeinek kifejtésére.

11.2 TARTALOM

1. Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz létrehozása és rendszere

– A tezaurusz jellemző ismérvei

– Az OSZK tezauruszok rendszere

2. A lexikai egységek kategóriák szerinti bemutatása

– A tezauruszba felvett kifejezések típusai

– A tezaurusz lexikai egységei

3. A tezauruszcikkek és szerkezetük

– Az összefüggések körének bemutatása

4. Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz alkalmazásai

– Az OSZK tezaurusz és Köztaurusz összefüggései

– A Köztaurusz alkalmazás és feltételei

– Az alkalmazásokat segítő segédeszközök

– A Köztaurusz HunTéka-Monguz alkalmazási példája

5. Nemzetközi tezauruszok

– Áttekintésük

– Technikai ismérveik

6. ERIC tezaurusz

7. UNESCO tezaurusz

– A tezaurusz részei


– Keresés az UNESCO online katalógusában

8. Magyar fejlesztési eredmények és távlatok

– Sikeres tezaurusz alkalmazások

– Tezaurusz – ETO-alkalmazások

– Tezaurusz szerinti keresés, böngészés a MOKKA-ban

9. Nemzetközi távlatok és ösztönzések

– A fogalmi kategóriák és a bibliográfiai entitások összeegyeztetése

– Keresőnyelvi rendszerek komplex alkalmazási példája


11.3.1 Az OSZK tezaurusz/Köztaurusz létrehozása és rendszere

A tezaurusz jellemző ismérvei

A leckében szólunk a tezaurusz szabványhoz való viszonyulásáról, a tezaurusz

HUNMARC formátumáról, a tezaurusz következetes alkalmazását támogató eszközökről,

és magának az alkalmazásnak a lehetőségéről és módjáról.

Az Országos Széchényi Könyvtár tezaurusza (OSZK Tezaurusz, 2000) az ISO 2788-86

nemzetközi és az MSZ 3418-87 magyar tezaurusz-szabványoknak megfelelően készült az

Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán.

Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz az OSZK és a közművelődési könyvtárak gyűjtőköré-

nek vonatkozásában „általános‖ (adott gyűjtőkörre értelmezve „általános‖).

A tezaurusz „általános/egyetemes‖ a szókincset illetően, de nem általánosan/egyete-

mesen‖ használható. Az „általános‖ jelző nem azt jelenti, hogy gyűjtőkörtől függetlenül

mindenütt alkalmazható, mert ilyen természetes nyelvű információkereső-nyelvi (azaz

szabványosított) szótár megvalósíthatatlan lenne.

Az OSZK-tezaurusz hosszú évek munkájával 2000-ben készült el, Ungváry Rudolf ve-

zetésével, számos szakember közreműködésével, egy erre a célra kidolgozott tezauruszke-

zelő programra támaszkodva. A tezauruszkezelő program neve RELEX, mellyel a

HUNMARC szerkezet is alkalmazható, s megvalósítható az adatcsere-formátum segítsé-

gével az adatok exportja és importja.

A felhasználók számára a mindig legfrissebb kereshető változat az OSZK Könyvtári In-

tézet honlapján férhető hozzá.71

Az OSZK tezauruszok rendszere

AZ OSZK-tezaurusz/Köztaurusz az Országos Széchényi Könyvtárban és a közművelő-

dési könyvtárakban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. A

Taxaurusz és a Geotaurusz és Geohistaurusz az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz egy rendszert

alkotnak. 72

71

OSZK Tezaurusz/Köztaurusz. Kereshető adatbázis. URL: http://mek.oszk.hu/adatbazis/thes.htm 72


http://mek.oszk.hu/adatbazis/thes.htm



149

Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz a társadalom-, és természettudományok fogalmait tar-

talmazó része a rendszernek, a szakkifejezéseket, kapcsolataikat, valamint a formai (do-

kumentumtípus-) kifejezéseket tartalmazza.

A Taxaurusz (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak

tezauruszcikkeit tartalmazza.

A Geotaurusz és Geohisztaurusz a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések tezau-

ruszcikkeit tartalmazza, és a földrajzi valamint a történelem-földrajzi helyek osztályozására

és visszakeresésére használható az ókortól napjainkig.

Az OSZK Tezaurusz/Köztaurusz rendszer lexikai állománya megközelíti az 50 000-et

(a kereshető változat 2010. szeptemberi frissítése bevezetője szerint).

A rendszer részletes bemutatása az interneten elérhető73

11.3.2 A lexikai egységek kategóriák szerinti bemutatása

A tezauruszba fölvett kifejezések típusai

A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvették mindazokat a fontosabb kifejezéseket,

melyekre az OSZK-ban, ill. a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok átfogó osz-

tályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség

lehet. A kifejezéseket – néhány kivételtől eltekintve – névszói formában és egyes számban

vettük fel.

Az OSZK-tezaurusz/Köztauruszban feltüntetik a legfontosabb fogalmi összefüggéseket;

ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kife-

jezéshez közel álló, további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum

tartalmát, illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.

Az OSZK-tezaurusz/Köztauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a

„lásd‖ és „lásd még‖ utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók.

Így pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma, ill. minden össze-

függésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (ld. bővebben Tezauruszcikkek és szer-

kezetük fejezetben).

A tezaurusz lexikai egységei

35. A tezaurusz szavai : a lexikai egységek típusai

a lexikai egységek

kategóriái

azokhoz tartozó konkrét lexikai egységek

szakkifejezések Anarchizmus, Adatátvitel, Árvíz, Államigazgatás, Web-

lap);

ismeretterületek, tudomá-

nyok,

Adóügy, Algebra, Egészségügy, Hőtechnika

tevékenységek Ablaktisztítás, Bevásárlás, Közlekedés, Kukkolás, Rablás);

73

OSZK TEZAURUSZ/KÖZTARUSZ. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Közművelődési könyvtárak átfo-

gó tezaurusza. 3.0 változat. Főszerkesztő: UNGVÁRY Rudolf. Budapest, Magyar Könyvtárosok Egyesülete,

Országos Széchenyi Könyvtár. 2002. december 31. URL: http://mek.oszk.hu/00700/00769/html/



a lexikai egységek

kategóriái

azokhoz tartozó konkrét lexikai egységek

termékek, anyagok, tárgyak,

gépek, berendezések

Acéláru, Csomagolóeszköz, Darugép, Élelmiszer, Gipsz,

Jármű, Ruházat, Vas-műszaki cikk

növények, állatok Baktérium, Élvezeti növény, Embrió, Gyümölcs, Kutya,

Szarvas, [e kifejezések a TAXAURUSZ-ban szerepelnek];

szervek, szervrendszerek Agyhártya, Bél, Emésztőrendszer, Izom, Szív, Testrész,

Vese) [e kifejezések a TAXAURUSZ-ban szerepelnek];

intézmények, testületek Alkoholelvonó, Bíróság, Egyéni vállalkozás, Egyházi hiva-

tal, Gimnázium, Rendőrség, Ügyészség, Vásárcsarnok

üzletek, boltok,

vendéglátóipari

Autósbolt, Éttermek, Kaszinó

országnevek, földrajzi ne-

vek, történelmi földrajzi

nevek

Eger, Európa, Fejlődő ország, Erdély [ezek a kifejezések a

GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ-ban szerepel-

nek];

nép-népcsoport (nemzeti-

ség-) nevek

Magyar, Székely, Német, Zsidóság) [ezek a kifejezések a

GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ-ban szerepel-

nek];

időt, kort, korszakot jelentő

kifejezések

Kiegyezés kora, Legújabbkor, Mohácsi vész, Reneszánsz,

Világháború (1939-1945)

formai kifejezések

Bélyeg, Dokumentumfilm, Grafika, Himnusz, Kabaré,

Mozijegy, Regény, Színlap, Vicc, Zenemű

11.3.3 A tezauruszcikkek és szerkezetük

A tezauruszcikk

A tezaurusz betűrendes részében deszkriptor- és nemdeszkriptor-cikkek egyaránt szere-

pelnek az egységes betűrendben. Vezérszói helyzetben – azaz a tezauruszcikk élén – min-

den szó a betűrendnek megfelelő helyen jelenik meg. Tehát a vezérszó lehet mind

deszkriptor, mind pedig nemdeszkriptor. Az alábbiakban egy példán keresztül mutatjuk be,

hogyan épül fel egy tezauruszcikk: a KISEBBSÉGI KÉRDÉS deszkriptorának példája: ld.

mellékletben:

KISEBBSÉGI KÉRDÉS vezérszó

HV Nyelvhasználat a vezérszóhoz kapcsolódó lexikai egységek

„lásd vagylagosan‖ reláció

A

Nemzetiségi

kérdés Szűkebb, speciálisabb jelentésű fogalom

T Politika Tágabb fogalom (a vezérszóval szemben az

egészet jelöli)

P

Kisebbség

Nemzetiségi

szervezet Részfogalom (a vezérszóval szemben, mely

z egészet jelöli)

R

Konfliktus

Ok-okozata kapcsolat (a kisebbségi kérdés

okozat lehet a konfliktus)

X Autonómia


151

Függetlenségi mozgalom

Kitelepítés

Kollektív jogok

Nacionalizmus

Politikai mozgalom

Szórványmagyarság

A vezérszóval egyéb, a tezauruszban lénye-

gesnek tekintett rokonsági kapcsolat

35. kép A Kisebbségi kérdés deszkriptor relációi

Ez egy másik ábrázolása: 74

36. Nemdeszkriptor vezérszói helyzetben:

Nemdeszkriptor vezérszói helyzetben való használata

Nyelvhasználat < nemdeszkriptor vezérszói helyzetben

LV Nyelvhasználat

Nyelvészet <

a vezérszóhoz kapcsolódó lexikai egységek

„lásd vagylagosan‖ reláció

A fenti példákból látható, hogy a tezauruszcikk betűrendi helyét a cikk élén álló, balra

kiugró vezérszó határozza meg.

(1) A deszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) NAGYBETŰKKEL

iródtak.

(2) A nemdeszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) nagy kezdőbetű-

vel és kisbetűkkel íródtak. (a nemdeszkriptorok a deszkriptorok szinonimái vagy szinoní-

miának tekintett (ún. kváziszinonim) kifejezései.)

(Megj. A nyilak, illetve a magyarázatok csak didaktikai céllal készültek. )

Az összefüggések körének bemutatása

A vezérdeszkriptor logikai kapcsolatai

A vezérszó (vezérdeszkriptor) kapcsolatait az OSZK-tezaurusz/Köztauruszban való

szabványos, ill. felhasználóbarát jelölését a 9. leckében, a vezérdeszkriptor kapcsolatainak

jelölésénél példaként hoztuk. (Ld. részletesen ott!)

A deszkriptorok közötti kapcsolatokat a tezaurusz igen gazdagon, árnyaltan tünteti fel.

Generikus (nem-faj) kapcsolat – fölé – és alárendelt kapcsolatok

Partitív (egész-rész) kapcsolatok

Ok-okozati összefüggés

Eszköz-rendeltetés kapcsolat tevékenység és tevékenység között

Eszköz-rendeltetés kapcsolatos tudomány és tevékenységi kör között

Előfeltétel/kiindulás – rezultáns/következés kapcsolatok

Rokonsági (egyéb) kapcsolatok

74

UNGVÁRY Rudolf: Strukturált információkereső-nyelvi szótárak (tezauruszok) : magyarországi helyzetkép,

lehetőségek, fejlesztési nehézségek. URL:

http://dsd.sztaki.hu/conferences/infrastruktura/eloadasok/ungvary/ungvary.doc



A megjegyzések

Számos bizonytalan alkalmazású társadalomtudományi (népnévi, történelmi stb.) kife-

jezés esetében már a tezaurusz készítése során szükségesnek látszott megjegyzés megszö-

vegezése.

A HUNMARC formátum számos más megjegyzéstípust tartalmaz, melyeket a tezau-

rusz-ismertetőben táblázatosan összefoglalnak, pl. 670 Megjegyzés a besorolási adat forrá-

sáról stb.

Amikor a vezérszó nem deszkriptor

37. A szinonimák és kváziszinonimák kezelése

Szinonima és kvázi-

szinonima kapcsolatok Jel Jelentés Példa

Az alkotmányosság kitüntetett

szinonimája vagy

kváziszinonimája

a jogállam

L

= Lásd szinoni-

máját

Alkotmányosság

L Jogállam

Az erkölcsi kopás

Kitüntetett kváziszinonimái

együttesen az Értékcsökkenés

és a Kopás

L& = Lásd még

Erkölcsi kopás

L& Értékcsökkenés

Kopás

A „Folklór‖ kitüntetett

kváziszinonim kifejezése vagy

a „Folklorisztika‖, vagy a

„Népművészet‖, vagy a „Nép-

rajz‖.

LV = Lásd vagy

Folklór

LV

Folklorisztika

Népművészet

Néprajz

11.3.4 OSZK-tezaurusz/Köztaurusz alkalmazásai

Az OSZK-tezaurusz és a Köztaurusz összefüggései

A tezaurusz használata néhány közművelődési könyvtárban és az Országos Széchényi

Könyvtárban megkezdődött, de az átállás a meglevő keresőnyelvekről – mint lenni szokott

– körülményes dolog és időt vesz igénybe. A közművelődési könyvtárak igényeinek kielé-

gítésére az OSZK-tezauruszt Köztaurusz címen adaptálták. Ennek induló változata az

OSZK (Ungváry Rudolf) szakmai irányításával a Kaposvári Megyei Könyvtár szervezésé-

ben született meg 2001 márciusában. A Köztaurusz együttműködő karbantartási és fejlesz-

tési felülete a matriksz.hu honlapján elérhető az Interneten. A sok munka megtérülni lát-

szik. Kialakultak egyes mintaalkalmazások (pl. Kaposvárott, Győrött).

A KÖZTAURUSZ alkalmazás és feltételei

A tezaurusz következetes alkalmazását megfelelő eszközök támogatják, lehetővé téve

az általános tárgyszójegyzékként való alkalmazás különféle módozatait. A RELEX segít-

ségével a Tezaurusz HUNMARC formátumban exportálható (ez a formátum megegyezik a


153

USMARC formátumával). E formátum alapján vehető át az egyes könyvtári adatbázis-

rendszerekbe, miután azokat felkészítik a besorolási adatok adatcsere-formátumára. A

szabványos tezauruszcikk a RELEX segítségével vagy egyszerű WORD csereműveletek-

kel leegyszerűsíthető. Az alábbi táblázat az Asszimiláció deszkriptorcikkét és tárgyszó-

jegyzékben megjelenő változatát mutatja. Akinek bonyolult a deszkriptorcikk, az választ-

hatja a tárgyszócikket, kétfajta kapcsolattal, vagy ha az is sok, akkor megtarthatja csak a

„Lásd még‖ utalásokat.

38. A tezaurusz általános tárgyszójegyzékként való alkalmazása

Deszkriptorcikk: Tárgyszócikk: (1.

változat)

Tárgyszócikk (2.

változat)

ASSZIMILÁCIÓ

M: Hozzáidomulás, beolvadás,

beépülés más országba, népbe,

társadalmi csoportba; nyelvi

váltás

HV Beolvadás

T Nemzetiségi kérdés

X Emberi jog

Kétnyelvűség

Migráció

Nemzetiség

= Anyagcsere

Növényi asszimiláció

ASSZIMILÁCIÓ

Lásd még

Emberi jog

Kétnyelvűség

Migráció

Nemzetiség

Nemzetiségi kérdés

Homonimája:

Anyagcsere

Növényi asszimiláció

ASSZIMILÁCIÓ

Lásd még

Emberi jog

Kétnyelvűség

Migráció

Nemzetiség

Nemzetiségi kérdés

Az alkalmazásokat segítő segédeszközök

Köztaurusszal kapcsolatosak: 75

Köztaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat: 1.0 változat ( [összeáll. Ungváry

Rudolf] [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete. – Budapest : MKE, 2000. – 29 p. Osz-

tályozási példatár : a Köztaurusszal végzett osztályozás példái és megoldásai : 1.0 változat

( [összeáll. Ungváry Rudolf] [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete. – Budapest :

MKE, 2000. – 45 p.

OSZK-tezauruszokkal kapcsolatosak:

Az OSZK tezaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat : 1.0 változat ( [összeáll.

Ungváry Rudolf] [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000. – 29 p.

Osztályozási példatár : Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSSZAL végzett osztá-

lyozás példái és megoldásai : 2.1 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. a] Magyar

Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest :MKE, OSZK,

2002. – 57 p.

Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX AB : Tezauruszok, szó-

tárak, mutatók szerkesztését támogató program lexikai egységek formájának és relációinak

75

OSZK Tezaurusz/Köztaurusz alkalmazásokat segítő eszközök URL: http://mek.oszk.hu/00700/00769/html/



ellenőrzésére : Felhasználói kézikönyv : 1.1 változat / Ungváry András és Ungváry Ru-

dolf]. – Budapest : Ariel Studió Bt., 2001. – 75 p.

A Köztaurusz HunTéka-Monguz alkalmazási példája

A Köztaurusz alapján történő tárgyi feltárás bevezetéshez elengedhetetlen a könyvtá-

rosok és a szoftverfejlesztők közötti szoros együttműködés, ezt követően a szoftverfejlesz-

tés végrehajtása, amelyhez anyagi eszközök is szükségesek. Gáncsné Nagy Erzsébet és

Lengyel Mónika a többéves úttörő fejlesztő munka gondjait és örömeit foglalta össze.76

A győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban több év kísérletezései után 2004-ben ér-

tek be a sikeres tezaurusz alkalmazás feltételei. Pályázat útján megteremtődött az anyagi

háttér a szükséges új integrált könyvtári szoftver beszerzésére. A pályázat értékelésénél az

alkalmazás fontos érve az is, hogy létezik egy, a weben hozzáférhető karbantartó felület,

melyen keresztül lehetőség van módosítás, illetve kiegészítés kérésére, arra, hogy a szer-

kesztett szótár a könyvtár igényeinek figyelembevételével fejlődjön, alakuljon.

A pályázatot a HunTéka könyvtári rendszer nyerte el, melynek kifejlesztett OPAC felü-

lete lehetővé teszi a több szempont szerinti keresést, illetve böngészést. A szoftver fejlesz-

tői lehetővé tették, hogy a könyvtárosok számára a Huntéka adatbeviteli felületén rendel-

kezésre álljon a Köztaurusz teljes kínálata, teljes kapcsolatrendszere, amelyből a használni

kívánt deszkriptort átemelhetik az adott dokumentumhoz. A használók olyan élő, biblio-

gráfiai rekordhoz kapcsolt online tárgyszavas mutatót vehetnek igénybe, ahol a

KÖZTAURUSZ lexikai egysége esetén megjelenik hozzá tartozó tezauruszcikk is.

Ha pl. tezaurusz kifejezés szerint böngészünk, a labdarúgás tezaurusz-kifejezés bevitele

után megjelennek annak szinonima és fogalmi kapcsolatai. (ld. a táblázatban).

Figyeljük meg a táblázatban a jelölési módokat. A szinonimák kurzívan szerepelnek, a

deszkriptorok után zárójelben szerepel a kapcsolat típusa.

39. táblázat: a fogalmi kapcsolatok megjelenítése böngésző üzemmódban

figyelemfelhívás a kapcsolatok konkrét megadása

Kapcsolódó fogalom: futball

Kapcsolódó fogalom: teremlabdarúgás

Kapcsolódó fogalom: csapatsport (Fölérendelt (F))

Kapcsolódó fogalom: labdajáték lábbal (Fölérendelt (F))

Kapcsolódó fogalom: szurkoló (Eszköz (E))

Kapcsolódó fogalom: futballhuliganizmus (Lásd még (X))

Kapcsolódó fogalom: játékvezető (Lásd még (X))

Kapcsolódó fogalom: labdarúgó (Lásd még (X))

Kapcsolódó fogalom: labdarúgópálya (Lásd még (X))

Kapcsolódó fogalom: rögbi (Lásd még (X))

76

GÁNCSNÉ NAGY Erzsébet, LENGYEL Monika: Következetes tartalmi feltárás szoftvercsere mellett? A

KÖZTAURUSZ használata a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban = Tudományos és Műszaki Tá-

jékoztatás, 53. évf. (2006) 7-8. sz. URL:


http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=1&term=csapatsport+%28F%F6l%E9rendelt+%28F%29%29+%7C1824833%7C8

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=1&term=labdaj%E1t%E9k+l%E1bbal+%28F%F6l%E9rendelt+%28F%29%29+%7C1848470%7C9

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=1&term=szurkol%F3+%28Eszk%F6z+%28E%29%29+%7C1870934%7C10

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=1&term=futballhuliganizmus+%28L%E1sd+m%E9g+%28X%29%29+%7C1833952%7C11

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=1&term=j%E1t%E9kvezet%F5+%28L%E1sd+m%E9g+%28X%29%29+%7C1841808%7C12

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=1&term=labdar%FAg%F3+%28L%E1sd+m%E9g+%28X%29%29+%7C1848476%7C13

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=1&term=labdar%FAg%F3p%E1lya+%28L%E1sd+m%E9g+%28X%29%29+%7C1848478%7C14

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=1&term=r%F6gbi+%28L%E1sd+m%E9g+%28X%29%29+%7C1864529%7C15



155

A fogalmi kapcsolatok áttekintése után a kiválasztott tezaurusz-kifejezésre kattintva,

megjelennek a találatok, amelyek leírásait a megfelelő formátumban be lehet hozni, tanul-

mányozni, a tétel hozzáférhetőségéről információt szerezni.

11.3.5 Nemzetközi tezauruszok

Áttekintésük

A nemzetközi online tezauruszok számos formában elérhetők. American Society for In-

dexing (ASI)77

(az indexelés, referálás és adatbázis-építés elméleti, módszertani fejleszté-

sének, és alkalmazásainak nagyhatású tudományos társasága). Weblapján rövid ismertetés-

sel ellátva összegyűjti a legfontosabb online tezauruszok linkjeit, és ily módon közvetlenül

elérhetővé teszi azokat. (Megj.: Ahogy arra a kurzusunk elején utaltunk, fontos az

authority rekordok szerepe is, ezek alapos megismerésére ad módot a tudományos társaság

linkgyűjteményének második része).

Érdemes az online tezauruszok közül minél többet kipróbálni, hogy tapasztalatokra te-

gyen szert a használatukban.

36. kép Tezauruszok és authority fájlok az interneten

77

URL: http://www.asindexing.org/site/thesonet.shtml

http://www.asindexing.org/site/thesonet.shtml


Technikai ismérveik

A webes tezauruszoknak számos technikai változata alakult ki a fejlődés során.

– egyszerű statikus szöveges formátumú tezauruszok,

– statikus (hipercsatolásokat nem alkalmazó) HTML-formátumú tezauruszok,

– dinamikus (navigálható hipercsatolásokat alkalmazó) HTML-formátumú te-

zauruszok (MeSH),

– fejlett vizuális és grafikus interfészeket használó tezauruszok (Plumb Design

Visual Thesaurus, újabban Thinkmap Visual Thesaurus

http://www.visualthesaurus.com/index.jsp),

– XML-formátumú tezauruszok

11.3.6 ERIC Thesaurus

A tantárgy oktatásában az itt találhatók közül eddig az ERIC tezaurusszal foglalkoztunk

a 2. lecke keretében (2.3.4). Az ERIC web portáljának tezauruszában78

az elektronikus

tanulás – Electronic Learning- deszkriptorcikkét79

, elemeztük részletesen.

A tezaurusztételben (deszkriptorcikkben) található adatok típusai meggyőzően mutatják

az ERIC tezaurusz alapos kidolgozottságát, célirányos alkalmazását. Az adatok köre ma-

gában foglalja a következőket: rekordtípus, megjegyzés, kategória, fölérendelt fogalom,

alárendelt fogalom, további kapcsolódó fogalmak, szinonimák, a tezaurusztétel megjelené-

si dátuma, illetve azonosítószáma. A linket felkeresve „felfedezéses keresésre‖ nyílik lehe-

tősége, a keresést a megadott deszkriptor-kapcsolatok bármelyikének csatolóival folytat-

hatja.

A tezaurusztétel megismerése mellett érdemes betekintést nyerni abba, hogy az ERIC

bibliográfiai rekordokban milyen mélységben történik a deszkriptorok szerinti feltárás.

Ennek érdekében keresse fel az ERIC adatbázist, és keressen rá az Electronic learning

deszkriptorra.

Az ASI honlapja segítségével érdemes más tezauruszokkal is megismerkedni. A továb-

biakban az UNESCO tezaurusz használatához nyújtunk előzetes információkat.

11.3.7 UNESCO tezaurusz

Az UNESCO tezaurusz80

az Egyesült Nemzetek oktatási, tudományos és kulturális szer-

vezetének a tezaurusza. Feladata a szervezet céljainak megfelelően feltárni a fejlődést

szolgáló dokumentumokat, a mintaalkalmazásokat. 7000 deszkriptort tartalmaz angol és

orosz nyelven, 8600-at francia és spanyol nyelven. Főrészből, permutált betűrendes részből

és hierarchikus részből áll. A deszkriptorcikkekhez három úton is eljuthatunk.

(a) betűrendes részben való kereséssel – search for alphabetic display

(b) permutált betűrendes listában való böngészés – index to display the permuted list

(c) a hierarchikus rész használatán keresztül, fogalmi szinteken át való böngészéssel

78

ERIC Educational Resources Information Center Web Portal. Thesaurus. URL:

http://www.eric.ed.gov/ERICWebPortal/thesaurus/thesaurus.jsp 79

ERIC Thesaurus Web portal. URL:

http://www.eric.ed.gov/ERICWebPortal/gotoThesaurusDetail.do?term=Electronic+Learning 80

UNESCO Thesaurus URL: http://databases.unesco.org/thesaurus/


http://www.eric.ed.gov/ERICWebPortal/gotoThesaurusDetail.do?term=Electronic+Learning

http://databases.unesco.org/thesaurus/


157

A tezaurusz részei

Főrész, deszkriptorcikkek, az összefüggések jelölése

Akármelyik úton jutunk is el a kívánt deszkriptorhoz, ugyanabban a szerkezetben talál-

juk azt, megadva a kapcsolatait, sőt zárójelben a találatok számát is megkapjuk.

Deszkriptor vezérszói helyzetben

A deszkriptorcikk az alábbi elemeket tartalmazza

− a deszkriptor francia, spanyol és orosz megnevezései, megjegyzés (scope note,

SN),

− annak a mikrotezaurusz jelzetnek (MT) a száma, amely alá a deszkriptor tartozik,

− a szinonimák (UF, Used for),

− a kapcsolódó nemfogalmak – tágabb fogalmak (BT, Broader terms), ha van

− a kapcsolódó fajfogalmak – szűkebb fogalmak (NT, Narrower terms),

− a kapcsolódó egyéb fogalmak, rokon fogalmak (RT, Related terms).

40. Az Academic achievement (tanulmányi teljesítmény) deszkriptorcikk

Deszkriptorcikk Magyarázatok

Academic achievement [1016] Academic achievement (tanulmányi telje-

sítmény) 1016 találat

Terme français: Rendement scolaire Francia megnevezés

Término español: Rendimiento escolar Spanyol megnevezés

Русский термин : Академическая

успеваемость

Orosz megnevezés

MT 1.65 Educational evaluation Az 1 Oktatatáson belül az 1.65

oktatásértékelés mikrotezaurusz

UF Academic performance Szinonima

UF Student achievement Szinonima

UF Student progress Szinonima

NT Academic failure [128] Alárendelt fogalom 128 találat

....NT2 Dropping out [131] Alárendelt fogalom 2. szint

....NT2 Grade repetition [85] Alárendelt fogalom 2. szint

RT Academic standards [190] Rokon fogalom

RT Achievement tests [112] Rokon fogalom

RT Educational psychology [642] Rokon fogalom

RT Student evaluation [700] Rokon fogalom

RT Teacher effectiveness [261] Rokon fogalom

Figyelje meg a táblázatban a deszkriptor alatt megjelenő kapcsolatok sorrendjét

UF=Used for jel után a szinonimák

NT1 Academic failure [kudarc], alatta második szinten NT2 szinten a Dropping out

[kibukás, kiesés], Grade repetion [ismétlés]…

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&look=new&gp=1&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Academic%20achievement

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?look=new&gp=1&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Academic%20failure

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?look=new&gp=1&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Dropping%20out

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?look=new&gp=1&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Grade%20repetition

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?look=new&gp=1&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Academic%20standards

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?look=new&gp=1&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Achievement%20tests

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?look=new&gp=1&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Educational%20psychology

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?look=new&gp=1&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Student%20evaluation

http://unesdoc.unesco.org/ulis/cgi-bin/ulis.pl?look=new&gp=1&sc1=1&sc2=1&req=2&by=3&lin=1&ref=http://databases.unesco.org/thesaurus&ds=Teacher%20effectiveness


NT (=Narrower terms - „szűkebb‖, alárendelt fogalmak)

A példában szereplő deszkriptor 1.65 Educational evaluation

Nem-deszkriptorcikk

A nem-deszkriptort vezérszói helyzetben a USE (használja helyette kifejezés), majd a

megfelelő deszkriptor megnevezése követi, pl.

Equal education

USE Universal education

Betűrendes keresés

A betűrendes rész is a tezaurusz kezdőlapjáról érhető el, a search for alphabetical disp-

lay parancsszóra, onnan választhatók ki a megfelelő deszkriptorcikk. (pl. a fenti

deszkriptor).81

Hierarchikus rész

Az UNESCO tezaurusz hierarchikus részét akkor használjuk, ha nem tudjuk pontosan a

deszkriptor megnevezését, és logikai úton közelítjük meg.

Első lépés a 7 átfogó tárgykör (subject field, vagy más néven domain) egyikének kivá-

lasztása: 1 Education, 2 Science, 3 Culture, 4 Social and human sciences, 5 Information

and communication 6 Politics, law and economics, 7 Countries and country groupings

Második lépés, a kiválasztott tárgykörön belül további számjegyek hozzáadásával

láthatók a lebontott ún. mikrotezauruszok [MT], Ezek közül kell kiválasztani a megfelelőt.

Ha pl. az oktatásértékelésre vagyunk kíváncsiak, akkor az 1 Education tárgykörön belül az

1.65 –öt, melynek témája Educational evaluation, azaz oktatásértékelés.

A kiválasztott 1.65. mikrotezauruszra kattintva bejönnek az ahhoz tartozó deszkriptorok

deszkriptorcikkei. Az 1.65-ön (Educational evaluation) MT-n belül 4 ilyen deszkriptorcikk

található (Academic achievement, educational evaluation, Educational qualifications,

Educational quality)

Ezek közül az elsőnek megjelenő Academic achievement [felsőoktatási teljesítmény]

mutatjuk be a táblázatban.

41. A 1.65. Mikrotezauruszon belüli deszkriptorcikkek példája

MT 1.65 Educational evaluation

-mikrotezaurusz csúcsfogalom

Magyarázat a példához

Academic achievement UF Academic performance

UF Student achievement

UF Student progress

NT1 Academic failure [128]

....NT2 Dropping out [131]

....NT2 Grade repetition [85]

Itt az alárendelés két szintben megy végbe

81

UNESCO Thesaurus Databases. URL: http://databases.unesco.org/thesaurus/



159

Permutált betűrendes rész használata

Angol megnevezése: Alphabetical display, szószerint betűrendes megjelenítés. A

deszkriptorokat, illetve nem deszkriptorokat permutált betűrendes listában jeleníti meg. Az

összetett kifejezések bármelyik tagja szerint lehet keresni, pl. az Intangible cultural

heritage háromtagú összetett szó mindig előkerül, bármelyik tagját is írjuk be kereséshez.

A permutáció lehetővé teszi, hogy a cultural szóra keresve minden olyan deszkriptort meg-

találhassunk, amelynek megnevezésében a keresett szó az összetett kifejezések bármely

részében megtalálható.

A példánkban szereplő Academic achievement is könnyen előjön a permutált mutató-

ban, akár Academic-et, vagy achievement-et írunk be.

Keresés az UNESCO online katalógusában

A fenti módokon (betűrendes, permutált betűrendes, vagy hierarchikus részt használva)

a kapott deszkriptortételben minden fogalmi kapcsolatnál szerepelnek az azokra vonatkozó

találatszámok (amik belépést jelentenek az online katalógushoz). A kívánt deszkriptor

találati számára kattintva annak keresése elkezdődik az unesdoc/unesbib online katalógus-

ban.

Mind a tezauruszban való kereséshez, böngészéshez, s azt követően a megtalált

deszkriptor szerinti kereséshez az online katalógusban a kiinduló oldal

[http://databases.unesco.org/thesaurus/ ]

Bármilyen probléma esetén megjelenik az UNESCO Thesaurus help funkció 82

11.3.8. Magyar fejlesztési eredmények és távlatok

Sikeres tezaurusz alkalmazások

A nemzetközi és hazai tezauruszok egy fejezetben történő vizsgálata számos tanulság-

gal szolgálhat. Van mit tanulni a nemzetközi rendszerektől, melyeket a célirányosság, az

információkeresési és – elérési funkció integrált megközelítése jellemez. A magyarországi

fejlesztések, a könyvtárosok és informatikusok együttműködése révén értünk mi is értünk

el komoly eredményeket!

AZ OSZK-tezaurusz fejlesztésében pl. jövőbelátó módon kezeli az összefüggések ábrá-

zolását. Így pl. az automatizált indexelés és keresés lehetőségének biztosítása felé tett

lépés volt az, hogy a homonimák esetén tudatosan eltért a tezaurusz szabványtól. A homo-

nimák szabvány szerinti megkülönböztetése hátravetett értelmezőkkel történik [pl. Asszo-

ciáció (képzettársítás), Asszociáció (társulás); Rend (állapot), Rend (szervezet)]

Az OSZK-tezaurusz ehelyett vagy az LV jelű ( „lásd vagy‖), vagy az = jelű („lásd még

más értelemben‖) relációkkal kezeli azokat. Ily módon Ungváry Rudolfnak olyan szerke-

zetű tezauruszt sikerült kialakítani, melyet a jövőben különösebb szerkezeti átalakítás nél-

kül lehet majd az automatikus indexelésbe vagy automatikus osztályozásba (a kettő nem

ugyanaz) bevonni. Az LV jel esetében ugyanis a feldolgozó könyvtáros vagy éppen a fel-

használó dönthet arról, hogy az utána felsorolt deszkriptorok közül az osztályozás/vagy

információkeresés érdekében melyiket használja.

82

UNESCO Thesaurus. URL: http://databases.unesco.org/thesaurus/help.html.


http://databases.unesco.org/thesaurus/help.html


A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz jól átgondolt alkalmazási rendszere is komoly si-

ker: (1) feltárás és keresés eszköze a MANCI adatbázisban, (2) bibliográfiai adatok rend-

szerezési és feltárási eszköze a Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiájában, (3)

referátumgyűjtemény tételeinek rendszerezési, feltárási eszköze a Könyvtári Figyelőben.

Tezaurusz – ETO alkalmazások

Ungváry Rudolf83

szerint Magyarországon az ETO és a Köztaurusz az a két egyetemes

rendszer, mely 10 éven belül fel fog értékelődni a szemantikus web fejlesztések hatására.

A kiérlelt ontológiák piaci bevezetői ugyanis vissza fognak nyúlni az egyetemes osztályo-

zási rendszerekhez, illetve a tezauruszokhoz. Ezek segítségével lehet majd szelektívebben

és hatékonyabban megvalósítani a tömegméretűvé vált automatizált kereséseket és adatha-

lászatot, elvégezni azokat a gépi hasonlósági találatelemzéseket, melyekkel a felhasználók

tömegeinek könnyítik meg a tájékozódást a weben.

Ebbe a körbe tartozik a Köztaurusz sikeres keresési, böngészési alkalmazása, pl. a

HunTéka–Monguz együttműködésnek köszönhetően. A Köztauruszban megvalósuló teza-

urusz-ETO konkordancia is ebbe a körbe tartozik, a deszkriptorcikkek jelentős részében

megtalálhatók az ETO-számok, melyek alapján további böngészés, keresés kezdeményez-

hető. Az online kereshető OSZK-tezaurusz/Köztaurusz adatbázis bevezető ismertetőjében

megtudhatjuk, hogy ETO-szám szerinti keresésre is van lehetőség. (Bővebb kifejtését lásd

ott!)

Tezaurusz szerinti keresés, böngészés a MOKKA-ban

A MOKKA fejlesztési terve szerint tezaurusz keresés opció jön létre (A MOKKA kö-

zös katalógus továbbfejlesztése, 94.p.), az alábbiak szerint: A felhasználók választhassanak

egy tezaurusz-keresés opciót, amely lehetőséget ad arra, hogy a tezauruszokban rejlő min-

den információt (a tezaurusz kapcsolatok jellege, a deszkriptor és nem-deszkriptor rekor-

dokban lévő megjegyzések stb.) kibonthassanak, megtekinthessenek. A tezaurusz böngé-

szés során kiválasztott kifejezéssel a felhasználó keresést indíthasson a MOKKA

bibliográfiai rekordjai között.

A MOKKA egyedi fejlesztésű szoftverének alkalmasnak kell lennie

– a besorolási adatok HUNMARC/MARC21 X48-as, X50-es, X51-es, X55-ös

adatmezők,

– továbbá a SKOS szerinti, mező-almező-indikátor szerkezetű,

– valamint OWL full és light formátumú tezauruszok, tárgyszójegyzékek, hie-

rarchikus osztályozási rendszerek (például ETO),

– egyéb strukturált szótárak és mutatók (a továbbiakban: tezauruszok és osztá-

lyozási rendszerek) kialakítására, szerkesztésére, karbantartására,

– továbbá meghatározott formátumok szerint a kezelt állományok rekordazono-

sítók szerinti exportjára, ill. ugyanezen formátumok szerinti állományok im-

portjára. (A MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése, 107.p.)

83

UNGVÁRY Rudolf: Fejős László halálára. URL: https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-

May/018399.html Katalist, 2009. május 7.

https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-May/018399.html



161

11.3.9. Nemzetközi távlatok és ösztönzések

A fogalmi kategóriák és a bibliográfiai entitások összefüggései

2007-ben a bibliográfiai leírás tárgyból már ismert FRANAR funkcionális modelljében

megjelentek a „fogalom‖ entitás altípusai, a „primitív‖ entitások. A „primitív‖ jelzőnek itt

logikai jelentése van: nincs ezeknél az entitásoknál alacsonyabb fokú (speciálisabb) továb-

bi entitáscsoport. Ezek valójában a legáltalánosabbnak szánt fogalmak. A továbbiakban

fogalmi kategóriáknak nevezzük őket.

Egyrészt azért vezették be a fogalmi kategóriákat, mert az FRBR korábbi, összetett tí-

pusokat képviselő entitásai gyűjteményi szempontból, a dokumentumleírási gyakorlat alap-

ján születtek, anélkül, hogy ezeknek az entitásoknak a mélyebb, szemantikai tartalmát fel-

tárták volna.

A fogalmi kategóriák és a gyűjteményi entitások összevetése alapján derül ki, hogy a

bibliográfiai entitások e kategóriák keverékéből állnak. Például az FRBR meghatározta

„személy” játszhatja az „élőlény” (ha szerző), a tárgy (ha dokumentum tárgya), vagy a

fogalom (pl. a „Néró‖ fogalma) szerepét.

A másik fontos cél, hogy a könyvtári besorolási állományokban a nevek és azonosítók

alapján rögzített speciálisan bibliográfiai entitások az entitások általánosabb fogalmi rend-

szeréhez kapcsolódjanak. Ily módon eme általánosabb fogalmi rendszer egyetemesen ér-

vényes fogalmi kategóriái hozzáférési pontként lesznek használhatók más gyűjteményi

(levéltári, múzeumi, irattári) rendszerekben is. 84

37. kép A fogalmi kategóriák és az FRBR entitásainak összevetése

84

UNGVÁRY Rudolf: MARC21/HUNMARC: a besorolási adatok metaadat-formátuma. Főbb jellemzők,

fejlődés és problémák. Könyvtári figyelő, 56. évf. 2010. 1. sz. 28-30. p.


Keresőnyelvi rendszerek komplex alkalmazási példája

Várható, hogy tíz éven tovább erősödik a szemantikus web fejlesztésekhez elengedhe-

tetlen minőségi hierarchikus rendszerek, tezauruszok, illetve az egyedi feltárást biztosító

indexelő rendszerek komplex használata a minőségi fejlesztés útján járó teljes szövegű

adatbázisok keresésében, böngészésében. Vonatkozik ez a wikipédiákra is. Az angol nyel-

vű Wikipédiában 2010 novemberében már 3,5 millió szócikk volt megtalálható. Már ekkor

számos eszköz jelezte, hogy milyen fontos hangsúlyt helyeznek a teljes szövegű adatbázis

rendszerben való minőségi keresésre, böngészésre. Ezek jelentősé részét ennek ellenére a

felhasználók zöme még alig fedezte fel, alig használja.

A hatalmas adatmennyiségben való eligazodáshoz különféle keresőnyelveket lehet

használni, pl. betűrendes index, kategória index, Dewey Tizedes Osztályozás, Kongresszu-

si Könyvtár osztályozási rendszere. Ezek mellett ugyancsak igénybe vehetők különféle

szótárak, tartalomjegyzékek, portálok, tudományterületek szerinti felosztások, országok és

más földrajzi területek szerinti keresés, kurrens események, egyes emberek, időpontok,

évszázadok, évtizedek … szerinti keresés.

38. kép Az angol nyelvű Wikipedia által nyújtott keresési, böngészési lehe-

tőségek

Mindezek mutatják, hogy a kialakuló óriási teljes szövegű adatbázisokban a tudás rend-

szerezésére, finomkeresésére egyre intenzívebben igénybe veszik az osztályozási rendsze-

reket és tezauruszokat is. A kisebb nyelveken megvalósuló fejlesztéseket külön támogatni

kell. Reméljük, tanulmányai alapján kellő motivációt kapott ahhoz, hogy ezek érdekében

küzdeni is fog!

11.4 ÖSSZEFOGLALÁS

Ebben a leckében megismerkedett a legnagyobb, legjobban kidolgozott magyar tezau-

rusz-rendszerrel, az Országos Széchenyi Könyvtárban gondozott OSZK-tezaurusz/

Köztaurusszal. A Köztaurusz tárgyszavazásban való alkalmazása terjed a magyar könyvtá-

rakban, miután a kezeléséhez szükséges technikai problémákat optimálisan sikerült megol-

dani. Jó alkalmazási példák állnak rendelkezésre, melyekből tapasztalatokat lehet meríteni.

A HunTéka és Monguz együttműködésével működtetett online katalógusban lehetőség

van a tezaurusz-kifejezések szerinti böngészésre és keresésre. Ld. bővebben az e-projekt

keretében készült videofilmen a tezaurusz és ETO kombinált alkalmazásáról, a győri Kis-

faludy Károly Megyei Könyvtár alkalmazási példáját.


163

A nemzetközi tezauruszok közül az ERIC, illetve az UNESCO tezaurusz funkcióit, ré-

szeit, jelölési módszereit, keresési alkalmazásait ismerte meg. A tezauruszok és más in-

formációkereső nyelvek közös alkalmazásaiból adódó lehetőségekbe tekinthetett be, me-

lyek várhatóan az elkövetkező tíz évben valósulnak meg a szemantikus web fejlesztések

keretében.


1. Adjon áttekintést az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz létrehozásáról, fejlesztésé-

ről!

2. Adjon áttekintést az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz rendszeréről!

3. Ismertesse a lexikai egységek kategóriák szerinti megoszlását!

4. Mutassa be a tezaurusz szerkezetét abban az esetben, ha deszkriptor a vezér-

szó!

5. Mely összefüggések (relációk) ábrázolására kerül sor a tezauruszban?

6. Vegye számba az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz különféle – keresési, böngészé-

si alkalmazásait!

7. Melyek a sajátos lehetőségei a weben megjelenő tezauruszoknak a nyomtatott

kiadásokhoz képest?

8. Taglalja az online tezauruszok alkalmazásának sajátos előnyeit!

9. Foglalja össze az ERIC tezaurusz adta lehetőségeket!

10. Foglalja össze az UNESCO tezaurusz által nyújtott lehetőségeket!

11. Véleménye mikor jön el az ETO és a tezauruszok „ideje‖?


12. ÖSSZEFOGLALÁS

12.1 A KURZUSBAN KITŰZÖTT CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A jegyzetünk az Információkereső nyelvek 1. kurzus anyagához kapcsolódik, annak el-

sajátított ismereteire támaszkodva. A célunk, hogy segítsük Önt abban, hogy ott megszer-

zett alapvető ismeretekre építve a dokumentumok tartalmi feltárásában, a természetes

nyelven alapuló információkereső nyelvek alkalmazásának tudnivalóit, elveit, módszereit

alaposan megismerje és a gyakorlatban alkalmazni tudja.

A tananyag egy hasonló szerkezetű, 8 évvel ezelőtt készült jegyzetre épül. (Pálvölgyi

Mihály: Információkereső nyelvek 2.) Ebbe a szerkezeti keretbe építettük be az időközben

bekövetkezett változásokat, hogy az új fejleményeket, trendeket, összefüggéseket is meg-

ismerhesse.

Ismerje meg a természetes nyelven alapuló információkereső nyelvek általános jellem-

zőit, szabályozatlanság/szabályozottság szerinti spektrumát. Erre építve nyerjen betekintést

a kulcsszavazáson, tárgyszavazáson, és tezauruszok alkalmazásán alapuló IKNY-ek alap-

vető ismereteibe, ismerje meg típusaikat, jellegzetes és fontos példáit. Ezek alapján fejlesz-

sze ki a tárgyalt IKNY-ek használatához, alkalmazásához szükséges készségeket, képessé-

geket.

Jegyzetünk moduláris szerkezetben tárgyalja a természetes nyelven alapuló információ-

kereső nyelvek (IKNY-ek) típusait. A tananyagot úgy osztottuk fel, hogy az egyes IKNY-

típusok elméleti, módszertani alapismereteinek megismerése után az azokra épülő konkrét

rendszereket is megismerjen, és azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudja. Az egyes lec-

kéket úgy méreteztük, hogy képes legyen egyenletes tempóban haladni.

12.2 TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS

A modulárisan felépített tananyag bevezető leckéjében szabályozatlanság/szabályo-

zottság spektrumból kiindulva megismeri a természetes nyelven alapuló keresőnyelvek fő

típusait, a természetes nyelveken alapuló keresőnyelvek jellemzőit, alkalmazásait. Az in-

dexelés modul a 2-3. leckét fogja át. Először az indexelés fogalmát és típusait tárgyaljuk,

majd a kulcsszóindexek jellemzőit, készítésük és használatuk módszereit.

A 3. leckében két különleges indexet ismer meg: a PRECIS-indexet, illetve a hivatko-

zási indexet. A PRECIS index arra jó példa, hogyan lehet megőrizni az eredeti szöveg re-

lációit, hogyan lehet elérni, hogy az indextétel egy természetes mondatra emlékeztessen. A

hivatkozási index sajátos megközelítésként abból indul ki, hogy adott szerzők kiadványaira

kik hivatkoztak.

A tárgyszavazási modul: az 5–8. leckét fogja át. Ebből az első kettő (5–6 lecke) a sza-

bályozott tárgyszó-nyelv létrehozásához, fejlesztéséhez, alkalmazásához szükséges elméle-

ti, módszertani felkészítést szolgálja. A 7. lecke a világszabványnak számító Kongresszusi

Könyvtár tárgyszórendszerét, tárgyszavazási szabályait mutatja be, valamint a rendszer

magyarországi alkalmazását. A 8. lecke a legfontosabb magyar általános tárgyszórend-

szereket tárgyalja.

A tezaurusz modul 3 leckét fog át: A 9. lecke a tezaurusz készítésének, szerkesztésének

elméleti, módszertani tudnivalóival ismertet meg. A 10. leckében áttekintést kapott a ma-


165

gyarországi tezauruszok készítésének fejlődéstörténetéről, a jelenleg épített tezauruszokról,

majd az 1976 óta létező Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz fejlesztéséről, összetevőiről,

sokrétű alkalmazásairól (adatbázisban, bibliográfiában, referátumgyűjteményben feltárás

és keresés eszköze).

A 11. leckében az OSZK-tezaurusz/Köztaurusszal kapcsolatos legfontosabb tudnivaló-

kat sajátította el (szerkesztés, fogalmi kapcsolatok jelölése), majd a Köztaurusz ígéretes

alkalmazásaiba nyer betekintést. A nemzetközi webes tezauruszok nagy választékából a

ERIC, ill. az UNESCO tezaurusz szerkesztésével, építésével, funkcionális részeivel, kere-

sési alkalmazásait ismerte meg. Végül a tezaurusz és más információkereső nyelvek és

rendszerek együttes elektronikus alkalmazási példáival, és jövőbeli fejlesztési lehetőségei-

vel ismerkedett meg.

12.3 A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA

12.3.1

1. Bevezetés

2. A természetes nyelveken alapuló keresőnyelvek

3. Indexelés. Kulcsszóindexek.

4. Indexelés. A PRECIS és a Hivatkozási index.



7. Nemzetközi tárgyszórendszerek. LCSH, SWD/RSWK

8. Magyar tárgyszórendszerek és fejlesztések

9. Információs tezauruszok - bevezetés

10. Magyar tezauruszok. A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz

11. Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz. Nemzetközi tezauruszok.

12.3.2 A természetes nyelveken alapuló keresőnyelvek

A természetes nyelvre épülő keresőnyelvekkel tárgyunk első félévének 7. leckéjében

Ön már tudatosította, hogy azok a nyelvészeti és statisztikai irányzathoz kapcsolódnak. Azt

is tudatosította, hogy a mesterséges hierarchikus osztályozási rendszerektől eltérő elvek és

megoldások szerint szerveződnek és működnek. Leckénkben a sokféle tipizálási lehetőség

közül a szabályozatlanság/szabályozottság ellentétpárra helyeztük a hangsúlyt, ennek fo-

galmi tisztázásával kezdünk. Ezt követően a szabályozatlan keresőnyelvek történetileg

fontos újításaival ismerkedett meg (uniterm, kulcsszórendszerek, internetes keresőrendsze-

rek).

A mindennapi nyelvhasználatra épülő szabályozatlan keresőnyelvek nem vezetnek pa-

radicsomi állapotokhoz! Elismerve előnyeiket, a hátrányos tulajdonságaik számbavétele

alapján világossá vált, hogy a pontosabb, egyértelműbb keresés érdekében elengedhetetlen

a szabályozás. A zárófejezetben ezért részletesen megismerte a szabályozás indítékait,


céljait, területeit (szókincs, alaktan, jelentéstan, mondatalkotás) és szintjeit. A lecke átta-

nulmányozásával részletes áttekintéssel rendelkezik a természetes keresőnyelvek két fenti

típusának előnyéről és hátrányáról.

12.3.3 Indexelés. Kulcsszóindexek

A lecke 1. fejezetében betekintést nyert az index, és indexelés szerteágazó fogalmaiba

és alkalmazásaiba. A 2. fejezetben az indexek típusait ismerte meg különböző megközelí-

tések szerint. A 3. fejezettől részletesen megismerkedett a félautomatikus kulcsszavas in-

dexek közül a KWIC-index (szövegkörnyezetes kulcsszó-index) fogalmával, újdonságaival

(szövegkörnyezet mutatása, permutáció), készítésének módszertanával, előnyeivel, hátrá-

nyaival, a ciklikus permutáció technikájával, majd böngészési alkalmazásaival ismerkedik

meg. Láthatta a kis költséggel és munkaigénnyel készíthető alkalmazások példáit is (nyel-

vészeti korpuszokban, konkordanciajegyzékekben, adatbázisokban, pl. (pl. a Dialog szol-

gáltatási rendszerben).

Az 5. fejezet a KWIC rokonának, a szintén félautomatikus KWOC-indexnek ismerte

meg a fogalmát, példán keresztül a készítési módját, előnyeit (pl. jobb áttekinthetőség),

hátrányait (pl. nagyobb költség) ismerte meg. A 6. zárófejezet napjaink tömeges alkalma-

zásait nyújtó automatikus indexelés világába vezetett, rövid áttekintést adva az internetes

keresőrendszerek működéséről.

12.3.4 A PRECIS és a Hivatkozási index

A 4. leckében két indextípust ismert meg, melyek sajátos szerepet játszanak az indexek

között, ami a megközelítésükből és módszereikből fakad. Először a PRECIS indexszel

foglalkoztunk, melynek lényege, hogy a természetes nyelvi mondatra emlékeztető indexté-

telek generálását teszi lehetővé, nyelvtudományi alapokra építve. A Brit Nemzeti Könyv-

tárban használták először, és magyarországi bevezetésére is sor került az Országos Peda-

gógiai Könyvtár és Múzeumban.

Példák alkalmazásával megismerte a PRECIS szintaktikai szabályrendszert, az indexe-

lés folyamatát, az indextételen belüli rotációs eljárást, és az indexelés eszközeit. Majd az

index hatékonyságát hasonlítottuk össze két permutált indexével, egy példa kapcsán. Bár

ma már nem használják, megőrződött az indextétel mondatszerű összeállításának módszere

és elve továbbra is jelen van a feltárási gyakorlatban.

A lecke második felét a hivatkozási index megismerésének szenteltük. Működési elve

abból indul ki, hogy megvizsgálja, hogy adott szerzők kiadványaira kik hivatkoztak. Meg-

ismerkedett az index fő ismérveivel, adatbázisaival, azok funkcióval, majd az egyszerű,

teljes és általános keresés elveivel, módszereivel. Megismerte előnyös tulajdonságait

(nincs terminológiai probléma, alkalmas a hivatkozott mű és hivatkozó közötti tartalmi

kapcsolat mérésére és térképezésére, segíti a tudományos teljesítmény mérését, a rangsoro-

lás, minősítés fontos eszköze, segít követni az egyes szakterületek kutatási-fejlesztési irá-

nyait, betekintést nyert az impakt-faktor fogalmába, összefüggéseibe.

12.3.5 A tárgyszavazás alapjai 1.

A tárgyszavazási modul az 5-8. leckét fogja át. Ebből az első kettő (5-6 lecke) a szabá-

lyozott tárgyszó-nyelv létrehozásához, fejlesztéséhez, alkalmazásához szükséges elméleti,

módszertani felkészítést szolgálja. A kezdő leckében először meghatároztuk a tárgyszó,


167

tárgyszórendszer, tárgyszavazás fogalmát, fő ismérveit, majd felidéztük a tárgyszavazás

elméleti, módszertani hagyományait. Ezt követően megismerte a természetes nyelv, illetve

a tárgyszónyelv közötti lényegi különbségeket, majd a tárgyszavak rendszerbe szervezésé-

nek, szabályozásának elveit, módszereit.

Betekintést nyert a tárgyszómegválasztás, tárgyszószabályozás alaktani, szótani, szin-

taktikai, jelentéstani kérdéseibe, feladataiba. Részletesen megismerte a tárgyszó, és nem-

tárgyszó (szinonimák) kezelésének kérdéseit, az értelmező és magyarázó szövegek haszná-

latát, a tárgyszókapcsolatok egyszerűbb és differenciált, tezauruszra emlékeztető jelölési

módjait. Áttekintette a tárgyszórendszer szervezési szintjével kapcsolatos alternatívákat.

Végül a szabályozási elvek megismerésével tudatosította, hogy a szabályozás elvégzése és

érvényesítése a tárgyszavas információkereső nyelv alkalmazásának alapfeltétele.

12.3.6 A tárgyszavazás alapjai 2.

A tárgyszavazás alapjai elsajátításának második részében először tudatosította a

tárgyszórendszerrel, tárgyszavazással kapcsolatos elvárásokat. Ezt követően elsajátította a

tárgyszókategóriákkal kapcsolatos tudnivalókat, azok jellemzőit, azt, hogy nagy vonalak-

ban visszatükrözik az általános fogalmi kategóriák alkategóriáit (személyi, tárgyi, folya-

mat, hely, idő, dokumentumforma). Megismerte, hogy a bibliográfiai rekord adatmezőjé-

ben milyen helyet kapnak az egyes tárgyszókategóriák a HUNMARC szabvány szerint.

Elsajátította a szövegösszefüggések ábrázolásához (indexeléséhez) szükséges alapfo-

galmakat (tárgyszavas indexelés, eredménye a tárgyszavas indextétel, összetevői: a tárgy-

szavas indexkifejezések.) Megismerte az indexelés alapelveit, lépéseit, az indextételen

belüli sorrend lehetséges alternatíváit, jellegzetes példáit.(PRECIS-szerinti indexelés,

Ranganathan módszere stb.)

Áttekintést nyert a tárgyszó karbantartási és szabályozási folyamatának különféle vetü-

leteiről és eszközeiről, a rendszerfejlesztés öt legfontosabb kérdéséről. Összességében

megszerezte azokat az alapismereteket, melyekre építve képes konkrét tárgyszórendszerek

szisztematikus elemzésére, értékelésére.

12.3.7 Nemzetközi tárgyszórendszerek: LCSH, SWD/RSWK

A 7. lecke a világszabványnak számító LCSH-t a Kongresszusi Könyvtár tárgyszó-

rendszerét, tárgyszavazási szabályait mutatja be. Az 1. fejezetben betekintést nyert a

Könyvtár több mint 110 éves fejlődéstörténetébe. Ezt követően a tárgyszórendszer fő is-

mérveit, formáját, tárgyszókategóriáit ismerte meg példák segítségével. Tekintettel arra,

hogy világszerte használják, fontos, hogy megismerkedjünk fejlesztésének, szabályozásá-

nak fő módszereivel, eljárásaival. Példákon keresztül sorra vettük a szótani, alaktani, jelen-

téstani szabályozásokat. Ezt követte az indexelési szabályok megismerése (4. fejezet),

majd az elkészült indextételekre épülő keresési és böngészési lehetőségek számbavétele.

A tárgyszórendszer mind nyelvi, mind logikai szempontból alaposan kidolgozott és

karbantartott. A tezauruszra emlékeztet a tárgyszavak közötti logikai kapcsolatok jelölési

módja. Sajátos az indexelési módszere, mely a főtárgyszavak mellett al-, és melléktárgy-

szavakat használ, és ezzel a böngészéshez jól áttekinthető listákat szolgáltat.

Fontos tanulságokkal szolgálnak azok a módszerek, szervezési eljárások, melyek a

tárgyszórendszer folyamatos fejlesztésére irányulnak. A fejlesztésnek, az azzal összefüggő

együttműködésnek globálisak a keretei. Érdemes volt megismerni, és megszívlelni azokat


a hatékony adminisztratív eljárásokat, amelyek segítik a tárgyszórendszer folyamatos fej-

lesztését. (5. fejezet)

A zárófejezetben (6. fejezet), további nemzetközi tárgyszórendszerek közül a francia,

majd részletesebben a német tárgyszórendszert és tárgyszókatalógus szabályzatot mutattuk

be. A MACS projekt az Európai Unión belüli összehangolt fejlesztésre hívta fel a figyel-

met.

12.3.8 Magyar tárgyszórendszerek

Az általános magyar tárgyszórendszerek közül először részletesen megismerhette a fej-

lődéstörténeti szempontból is jelentős Új Könyvek tárgyszójegyzéket. Először létrejötté-

nek, fejlesztéseinek tényeit taglaltuk. Majd részletes áttekintést kapott a tárgyszó-

szabályozás egyes területeiről. Példákon keresztül áttekintést nyert az alaktani, szótani,

jelentéstani szabályozásról. A tárgyszavak közötti logikai kapcsolatok ábrázolására is ki-

fejlesztettek eszközöket. A tárgyszókategóriákat példákon keresztül ismerte meg, melyek-

hez saját példákat is fűzhet. Az indexelés sajátos szabályainak megismeréséhez szintén

számos példát tanulmányozhatott. Végül áttekintettük a rendszer alkalmazásának eredmé-

nyeit és tapasztalatait.

Ezt követően az LCSH magyar változatát ismerhette meg, melyet a Debreceni Egyetem

Egyetemi és Nemzeti Könyvtára gondoz. Példákon keresztül elemeztük a magyar könyv-

termést a Kongresszusi Könyvtár angol nyelvű tárgyszavai mellett magyar változatban

(fordításban) is tárgyszavazó rendszer sajátosságait.

A zárófejezetben áttekintést kapott a magyarországi általános tárgyszórendszer fejlesz-

tés fő elméleti, módszertani, gyakorlati állomásaiba, (Általános Tárgyszójegyzék Terve-

zet, OSZK-tezaurusz/Köztaurusz, MÁTRIKSZ-program). Végül ösztönzést kapott, hogy a

tanulmányai során már korábban megismert kritériumok szerint röviden elemezze a tárgy-

szó modulban megismert tárgyszórendszereket.

12.3.9 Információs tezauruszok bevezetés

A tezauruszok az 1960-as években jelentek meg az információkereső nyelvek sorában.

Mind nyelvi, mind logikai értelemben a legerősebben szabályozott keresőnyelvek. Sze-

mantikai információkereső nyelvként való értelmezésük jelzi potenciális szerepüket a web

3.0-nak is nevezett szemantikus web alkalmazásokban.

E leckében betekintést nyert a tezaurusz mint szabályozott keresőnyelv ismérveibe,

megismerte funkcióit, funkcionális részeit (főrész, jelentéskörök szerinti rész, hierarchikus

rész, permutált betűrendes rész, grafikus-vizuális rész), és azok szerepét az egyértelmű,

pontos feltárásban és keresésben.

Betekintést nyert a tezauruszépítés, -fejlesztés, -alkalmazás műhelytitkaiba, a tezau-

ruszban való keresés pedig a félév egyik kiemelt feladata volt. Megszerezte azokat az alap-

ismereteket, melyek alapján a kurzus két hátralevő leckéjében a tezaurusz rendszerek sajá-

tos alkalmazásait, sajátos jellemzőit megértheti.

12.3.10 Magyar tezauruszok. A Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz

A lecke elején áttekintést kapott a mennyiségileg imponáló magyarországi tezaurusz-

fejlesztésekről. Szellemi előkészítésben, végrehajtásban nem volt hiány, de a szervezésben,

a hatékony, ésszerű alkalmazás megszervezésében igen. Az 1970-es évektől kidolgozott


169

tezauruszok használat ideje szerinti elemzése olykor lehangoló, számos olyan van, amelyet

kidolgoztak, de nem is használtak. Az élő rendszereket röviden áttekintettük.

A 2. fejezettől az 1976 óta folyamatosan használt és fejlesztett Könyvtári és tájékoztatá-

si tezaurusszal (KTT) ismerkedett meg részletesen. Megismerte a szabályozás területeit, a

kapcsolatjelölési módok változásait (deszkriptorok, megjegyzések, szinonimák, logikai

kapcsolatok vonatkozásában). Betekintést nyert az 1976 óta folyamatosan élő, fejlődő te-

zaurusz hatékony alkalmazási módjaiba (Könyvtártudományi szakkönyvtárban a feltárás,

dokumentumelrendezés eszköze, a Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiájában

(MAKSZAB), illetve a Könyvtári Figyelő külföldi folyóirat-figyelő rovatában az elrende-

zés és feltárás eszköze.

12.3.11 Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz. Nemzetközi tezauruszok

Ebben a leckében megismerkedett a legnagyobb, legalaposabban kidolgozott magyar

tezaurusz-rendszerrel, az Országos Széchenyi Könyvtárban gondozott OSZK-tezaurusz/

Köztaurusszal. A Köztaurusz tárgyszavazásban való alkalmazása terjed a magyar könyvtá-

rakban, miután a kezeléséhez szükséges technikai problémákat optimálisan sikerült megol-

dani.Jó alkalmazási példák állnak rendelkezésre, melyekből tapasztalatokat lehet meríteni.

A HunTéka és Monguz együttműködésével működtetett online katalógusban lehetőség van

a tezaurusz-kifejezések szerinti böngészésre és keresésre. Ld. bővebben az e-projekt kere-

tében készült videofilmen a tezaurusz és ETO kombinált alkalmazásáról, a győri Kisfaludy

Károly Megyei Könyvtár alkalmazási példáján.

A nemzetközi tezauruszokat megadott linkgyűjtemények szerint áttekinthette. Részlete-

sebben a már korábban megismert ERIC, illetve az újonnan megismert UNESCO tezau-

rusz funkcióit, részeit, jelölési módszereit, keresési alkalmazásait vettük át. A lecke végén

az eredmények és távlatok számbavétele következett, először magyar majd nemzetközi

szempontból. A tezauruszok és más információkereső nyelvek közös alkalmazásaiból adó-

dó lehetőséget, a közeljövő várható fejlődési irányait tekintettük át.

12.4 EGYÉB

A tananyagban található internetes hivatkozások ellenőrzése: 2010.október 18.


13. KIEGÉSZÍTÉSEK

13.1 IRODALOMJEGYZÉK

Könyv

HORVÁTH Tibor: Az általános tárgyszójegyzék munkálatairól = Könyvtári Figyelő, 2.

(38.) évf. 1992. 610-617.p

HORVÁTH Tibor, SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt.

Feltárás és visszakeresés. Bp. : Osiris, 2001.

KÖRNYEI Márta: Könyvtári osztályozás 1. köt. Bp.: Tankönyvkiadó, 1990.

Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei és formái. Budapest:

1987. Magyar Szabvány. (MSZ 3418-87)

SLAVIC, Aida: Use of the Universal Decimal Classification: A world-wide survey =

Journal of Documentation. Vol. 64. Issue 2. 2008. p. 211-228.

Tárgyszójegyzék és tárgyszómutató az Új Könyvek 1965-1976. évfolyamaihoz. Budapest,

1980.

VARGA Katalin: Szöveg és tartalom az információs társadalomban : módszerek és

lehetőségek az információ minőségi szelektálására. [közreadja a] Pécsi

Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar. Pécs : PTE

FEEK, 2005.

Elektronikus dokumentumok / források

BÁNKI Zsolt: MÁTRIKSZ – Magyar Átfogó Tárgyi Információkereső-nyelvi Szótár : Új

fejezet a tartalmi visszakeresésben = Könyvtári Figyelő, 47. évf. 2001. 4. sz. 672-

678. URL: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00040/banki.html

BARKI Katalin, PREJCZER Paula: Számítógépes katalogizálás HUNMARC formátumban.

Az elektronikus változatot szerk. BARKI Katalin. Szombathely, 2003. URL:


CSIK Tibor, VARGA Katalin: A tudás és az információfeldolgozás = Tudományos és

Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. (2005) 7-8. sz. URL:


DARÁNYI Sándor: Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I. Szeged: SZTE

BTK Könyvtártudományi Tanszék, é.n. URL: http://www.bibl.u-

szeged.hu/inf/kurzus/alapkepzes/osztalyozas-1.pdf

Derek Austin és a PRECIS. In: UNGVÁRY Rudolf, ORBÁN Éva: Osztályozás és

információkeresés. Kommentált szöveggyűjtemény. Bp.: Országos Széchenyi

Könyvtár, 2001. 1. köt. – Az osztályozás elmélete. 288-327. p. URL:


GÁNCSNÉ NAGY Erzsébet, LENGYEL Monika: Következetes tartalmi feltárás szoftvercsere

mellett? A KÖZTAURUSZ használata a győri Kisfaludy Károly Megyei

Könyvtárban = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf. (2006) 7-8. sz. URL:








171

HORVÁTH Tibor, ORBÁN Éva: PRECIS = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. URL:


HUNMARC Bibliográfiai Formátum funkcionális analízise. HUNMARC bibliográfiai

formátum - FRBR megfeleltetés. URL:


KOVÁCS Katalin: Boldog születésnapot, TMT! A könyvtáros szaklapok köszöntői =

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 50. évf. (2003) 9-10. sz. URL:


KUNZ, Martin: Regeln für den den Schlagwortkatalog : RSWK / hrsg. von der

Arbeitsstelle für Standardisierung. Red.: - - . Arbeitsstelle für Standardisierung.

Frankfurt am Main /Expertengruppe RSWK-SWD Leipzig [u.a] : Deutsche

Nationalbibliothek, 2007. 480 p. URL: http://files.d-

nb.de/pdf/rswk_gesamtausgabe.pdf

A MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése. Szakértői vélemény. Munkaanyag.

2010.03.23. Készítette a MOKKA szakértői munkacsoportja. 193 p. URL:


Regeln für den Schlagworkatalog RSWK. 3., überarbeitete und erweiterte Auflage auf dem

Stand der 5. Ergänzungslieferung April 2009. URL: http://files.d-

nb.de/pdf/rswk_gesamtausgabe.pdf

RÓNAI Mónika: Információkereső tezaurusz a magyar leírószófajtan témaköréből =

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. 2009. 5. sz. URL:


RÓNAI Tamás: Az amerikai és német tárgyszórendszerekről = Könyvtári Figyelő, 40. évf.

1994. 2. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00010/ronai_h.html

SARACEVIC, Tefko - GARFIELD, Eugene: On measuring the publication productivity

and citation impact of a scholar: A case study. In: Ingwersen Festschrift. 187.p.

URL: http://comminfo.rutgers.edu/~tefko/Saracevic%20Garfield%20-

%20Ingwersen%20Festschrift%202010.pdf

SCHUBERT András: Impakt faktor. Összeáll. --. URL:


SZABÓ Julianna:A MOKKA HUNMARC rekordja. Bibliográfiai rekordok. A tartalmi

feldolgozás mezői. Katalogizálási segédlet, 2006. Összeáll. --. URL:


TÉGLÁSI Ágnes: Elektronikus Információ Szolgáltatás (EISZ) nemzeti program. In:

Könyvtár és társadalom vonzásában. Köszöntőkönyv dr. Tóth Gyula 70.

születésnapjára. Szerk CZÖVEK Zoltán, KOLTAY Tibor, PÁLVÖLGYI Mihály.

Szombathely, 2008. Savaria University Press. URL:

http://www.bdf.hu/btk/trsi/kvtar/Kutats%20tudomnyos%20mhelyek/Tanszéki%20ki

adványok/Tanulmányok%20a%20Könyvtár-

%20és%20Információtudományi%20Tanszék%20műhelyéből/1_Konyvtar_es_tarsa

dalom_vonzasaban.pdf

TIBERI, Melissa; MAZZOCCHI, Fulvio: La gestione della polisemia nei thesauri. Il caso dei

termini filosofici.= Boll. AIB. 47.vol. 2007. 1/2.no. 93-107.p. Ismert. MOHOR Jenő:

A poliszémia kezelése a tezauruszokban: a filozófiai szakszókincs esete = Könyvtári

Figyelő, 2008.1. sz. URL:

http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?08/039*60390










http://epa.oszk.hu/00100/00143/00010/ronai_h.html









http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/%5bin=ref1.in%5d/?08/039*60390


UNGVÁRY Rudolf: Fejős László halálára. URL:

https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-May/018399.html Katalist, 2009.

május 7.

UNGVÁRY Rudolf: OSZK TEZAURUSZ/KÖZTARUSZ. Az Országos Széchényi Könyvtár

és a Közművelődési könyvtárak átfogó tezaurusza. 3.0 változat. Főszerkesztő: - -..

Budapest, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Országos Széchenyi Könyvtár. 2002.

december 31. URL: http://mek.oszk.hu/00700/00769/html/

UNGVÁRY Rudolf: A tezauruszokról. URL:


UNGVÁRY Rudolf: Strukturált információkereső-nyelvi szótárak (tezauruszok) :

magyarországi helyzetkép, lehetőségek, fejlesztési nehézségek. URL:


UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-szerkesztés: A Köztaurusz használata könyvtári

rendszerekben.URL: www.omgk.hu/pages/Aleph_2007/ungvary.pps

VÁRADI Tamás: The Hungarian National Corpus. In: Proceedings of the 3rd LREC

Conference, Las Palmas, Spanyolország, 2002. 385-389. p. URL:

http://corpus.nytud.hu/mnsz; http://corpus.nytud.hu/cgi-bin/hnctest/hnc_hun.cgi

VARGA Katalin: A magyar szakirodalom tartalmi reprezentációjának jelenlegi állapota =

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 7-8. sz. URL:


WYNAR, B.S.: Introduction to Cataloguing and Classification. 8th ed. Littleton, CO:

Libraries Unlimited, Inc., 1992.

Internet források: weblapok, szócikkek, bibliográfiák, útmutatók

Bibliotheque nationale de France. URL: http://www.bnf.fr/fr/acc/x.accueil.html

Cardbox [általános célú adatbázis]. URL: www.cardbox.com/v2/kwic.htm

Corvina Vocal kereső. URL: http://odr.lib.klte.hu/

Corvina Vocal tárgyszó-adatbázis. URL: http://odr.lib.unideb.hu/corvina/odr/term_search

Debreceni Egyetem Nemzeti és Egyetemi Könyvtár. URL: http://www.lib.unideb.hu

Debreceni Egyetem Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Központi katalógus. URL:

http://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/CorvinaWeb, illetve


Deutsche Nationalbibliothek. URL: https://portal.d-nb.de/

Elektronikus Információ Szolgáltatási program. URL: http://www.om.hu/eisz

ERIC Educational Resources Information Center. URL: http://www.eric.ed.gov/

ERIC Educational Resources Information Center Web Portal. Thesaurus. URL:


ERIC Thesaurus Web portal. URL:

http://www.eric.ed.gov/ERICWebPortal/gotoThesaurusDetail.do?term=Electronic+

Learning

HUMANUS adatbázis. URL: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka

Institute for Scientific Information [wikipedia szócikk]. URL:


ISI Citation Database Help. URL: http://wos.isitrial.com/help/helpquik.html

Konkordancia [Wikipédia szócikk]. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Konkordancia





http://www.omgk.hu/pages/Aleph_2007/ungvary.pps

http://corpus.nytud.hu/mnsz



http://www.bnf.fr/fr/acc/x.accueil.html

http://www.cardbox.com/v2/kwic.htm

http://odr.lib.klte.hu/

http://odr.lib.unideb.hu/corvina/odr/term_search

http://www.lib.unideb.hu/

http://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/CorvinaWeb


https://portal.d-nb.de/

http://www.om.hu/eisz

http://www.eric.ed.gov/




http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka


http://wos.isitrial.com/help/helpquik.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Konkordancia


173

Library of Congress Authorities. URL: http://authorities.loc.gov/

Library of Congress Cataloging and Acquisitions URL:http://www.loc.gov/aba/

Library of Congress Classification Web URL: http://www.loc.gov/cds/classweb/

Library of Congress Program for Coperative Cataloging. URL:


Library of Congress Subject Headings. Weekly List. 2010. URL:


Library of Congress Online Catalog. http://catalog.loc.gov/ )

MANCI adatbázis tezaurusz funkció. URL: http://w3.oszk.hu/ sugó manhtm/help.htm

MÁTRIKSZ http://www.matriksz.hu/

OSZK Tezaurusz/Köztaurusz alkalmazásokat segítő eszközök URL:


OSZK Tezaurusz/Köztaurusz. Kereshető adatbázis. URL:



RAMEAU. URL: http://rameau.bnf.fr/index.htm

Subject Authorities Cooperative Program. URL:


Subject/Classification Proposal Forms and Guidelines. URL:


Support : Dialog Search Aids: Successful Search Aids: Successful Searching: SET: Set

KWIC. URL: http://support.dialog.com/searchaids/success/set_kwic.shtml

Új Könyvek 1994-2000. CD-ROM. Bp.: ARCANUM, 2002.

UNESCO Thesaurus URL: http://databases.unesco.org/thesaurus/

UNESCO Thesaurus. URL: http://databases.unesco.org/thesaurus/help.html.

UNESCO Thesaurus Databases. URL: http://databases.unesco.org/thesaurus/

Web Concordancer (English). URL:

http://www.edict.com.hk/concordance/WWWConcappE.htm;


Mellékletek

Charles Ammi Cutter [Kép] URL:

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:CharlesAmmiCutter_BostonAthenaeum.pn

g

OSZK Tezaurusz / Köztaurusz : Tárgyszójegyzék [tezauruszcikk] URL:


Roget Peter Mark (1779-1869) [Kép] URL: hypericum.wordpress.com

Uniterm kártya Boole-algebrai metszete. URL:

http:))hypatia.slis.hawaii.edu)~prototype)lis670)indexing)slide13.html

http://authorities.loc.gov/

http://www.loc.gov/aba/

http://www.loc.gov/cds/classweb/




http://w3.oszk.hu/%20sugó%20manhtm/help.htm

http://www.matriksz.hu/




http://rameau.bnf.fr/index.htm





http://databases.unesco.org/thesaurus/help.html


http://www.edict.com.hk/concordance/WWWConcappE.htm


http://commons.wikimedia.org/wiki/File:CharlesAmmiCutter_BostonAthenaeum.png

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:CharlesAmmiCutter_BostonAthenaeum.png


http://hypatia.slis.hawaii.edu/~prototype/lis670/indexing/slide13.html

információkeresŐ nyelvek ii. - · pdf file3.3.1 az index fogalma,...

Documents