INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓA TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN

I N K L U Z Í V

FőtitkárságAz Európai Unió Tanácsa

K O M M U N I K Á C I Ó

A Tanács Főtitkársága, 2018.

© Európai Unió, 2018.

A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.

© Petr Vaclavek - Fotolia.com, © olly - Fotolia.com, © Fundación síndrome de Down de Madrid

© franzidraws - Fotolia.com, © cartoonresource - Fotolia.com, © Európai Unió

Európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképek vagy más anyagok felhasználására vagy sokszorosítására közvetlenül a szerzői jogok tulajdonosától kell engedélyt kérni.

2018. január | HU | INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN 3

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy egy olyan multikulturális és soknyelvű közegben dolgozunk,

ahol a magunk módján mindannyian elősegíthetjük az egyenlőséget és a sokféleség tiszteletét.

Az egyes ember csak olyan környezetben tud kiteljesedni, ahol a sokféleséget elfogadják, tisztelik és értéknek tekintik. Az egészséges, befogadó munkakörnyezet alapfeltétele az inkluzív – a sokféleséget elismerő és

megjelenítő, valamint a nem tudatos elfogultságtól is mentes – nyelvhasználat és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat és a vizuális kommunikáció révén elősegíthetjük, hogy egyetlen csoport tagjai se

érezzék úgy, hogy kirekesztik, nem látják szívesen vagy hátrányosan megkülönböztetik őket.

A Főtitkárság dinamikusabbá, rugalmasabbá és együttműködőbbé tételére irányuló cselekvési terv célja

olyan munkakörnyezetet teremteni, ahol a személyzet tagjai megfelelő lehetőségekkel, motivációval és

eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy mind személyes fejlődésük, mind a Főtitkárság céljainak eléréséhez való

hozzájárulásuk terén a legtöbbet tudják kihozni magukból. A Főtitkárságot végső soron Önök, az itt dolgozók alkotják.

William Shapcott Adminisztrációs főigazgató

4 INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN | HU | 2018. január

Meg kell újítanunk elkötelezettségünket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékek iránt: „Az Unió

az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint

az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.”

Donald Tusk, 2017. október

2018. január | HU | INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN 5

BEVEZETÉS

A kommunikáció hatékony eszköz hozzáállásunk, elképzeléseink és viselkedésünk alakítására, egyben kifejezi, hogy milyen világban szeretnénk élni és dolgozni.

Ezért fontos, hogy milyen szavakkal és képekkel kommunikálunk, mivel üzenetünk diszkriminatívvá válhat, ha nem vesszük figyelembe, milyen feltételezések befolyásolnak minket szavaink vagy képeink megválasztásakor.

A nyelv állandóan változik: változik a szavak értelme, új szavak jelennek meg, és ezzel változnia kell szóhasználatunknak is. A gendersemleges és előítélet-mentes nyelvhasználat segíthet abban, hogy magunk mögött hagyjuk a férfiakról, nőkről, fogyatékossággal élő személyekről és a társadalom más csoportjaihoz tartozó emberekről alkotott idejétmúlt elképzeléseket.

E dokumentum célja irányt mutatni a szöveges és vizuális tartalmak használatára vonatkozóan, a főtitkársági munkakörnyezet szempontjából releváns, magyar nyelvű példák bemutatásával, valamint segítséget nyújtani annak elkerülésében, hogy akaratlanul diszkriminatív nyelvezetet használjunk. Elkészítésekor figyelembe vettük az intézmény politikai jellegét és munkakörnyezetünk soknyelvűségét, célunk pedig az volt, hogy olyan koherens és inkluzív kommunikációs alapelveket fektessünk le, melyeket minden szervezeti egység használhat majd a dokumentumok szövegezése és illusztrálása, valamint az audiovizuális tartalmak készítése során – akár belső, akár külső használatra szánják ezeket. Egy rövid szakaszban a munkahelyi informális nyelvhasználattal is foglalkozunk.

Az Esélyegyenlőségi Hivatal égisze alatt készült iránymutatás a következőkre vonatkozik:

• belső feljegyzések, ideértve a személyzeti közleményeket és az ezekhez csatolt főtitkári határozatokat

• álláshirdetések

• a Főtitkárság által megjelentetett kiadványok

• a Domus-portálon megjelenő cikkek és képek

• hétköznapi nyelvhasználat

• közösségi média és a Tanács honlapja

• képzéseken és előadásokon használt anyagok

• a Főtitkárság épületeiben kitett poszterek.

Az uniós jogszabályok szövegére viszont nem alkalmazandó.

Az iránymutatás a Főtitkárság meglévő gyakorlataira, továbbá az intézményközi normákra – például az Intézményközi kiadványszerkesztési útmutatóra (angol nyelvi változat) –, más uniós intézmények, illetve nemzetközi szervezetek iránymutatásaira, valamint a nyelvi közösség bevett gyakorlataira épít.

Ez a kiadvány az Európai Unió minden hivatalos nyelvén megjelenik, nyelvenként különböző tartalommal, hiszen az egyes nyelvek nyelvtana, szintaxisa és stílusa is különbözik egymástól. Az általános üzenet azonban minden nyelven ugyanaz: szóhasználatunkban és vizuális kommunikációnkban egyaránt törekednünk kell az inkluzivitás és a sokféleség előmozdítására.

2018. január | HU | INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN 7

A HIVATALI NYELVHASZNÁLATRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Az inkluzív, előítéletektől mentes nyelvhasználat része a sztereotípiák és az irreleváns részletekre való utalások elkerülése, valamint az is, hogy a beszélő – nemüktől, szexuális irányultságuktól, esetleges fogyatékosságuktól, koruktól, társadalmi hátterüktől, vallásuktól vagy egyéb meggyőződésüktől függetlenül – elismerje az egyes emberek pozitív tulajdonságait.

Az alábbiakban iránymutatások találhatók arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet megkülönböztetéstől mentesen beszélni bármely csoportról.

GENDERSEMLEGES NYELVHASZNÁLAT

A gendersemleges nyelvhasználat lényege, hogy egyformán beszélünk nőkről és férfiakról, és nem erősítjük a nemi szerepekről alkotott sztereotípiákat.

A gendersemleges alternatívák mérlegelésekor érdemes odafigyelni az esetleges kétértelműségekre és jelentésváltozásokra is.

Mivel a magyarban nincsenek nyelvtani nemek, számos olyan szempont, amely más nyelvekben nehézségeket okoz (például a hímnemű szavak általános értelmű használata, a névmásválasztás vagy a melléknevek egyeztetése), magyarul nem merül fel. Ennek ellenére a szóhasználatban, megfogalmazásban célszerű odafigyelni arra, hogy elkerüljük a nemekkel kapcsolatos megkülönböztetést.

Gendersemleges szavak használata• Általánosságban célszerű olyan gendersemleges főneveket használni, amelyek nem jelzik, hogy az adott

munkakört vagy szerepet nő vagy férfi tölti-e be (például: képviselő, igazgató stb.).

• A munkakörök megnevezése magyarul többnyire gendersemleges. Egyes esetekben létezik nőiesített, illetve kimondottan férfiakra utaló változat (pl. ápolónő, takarítónő, liftesfiú), ezek használata azonban nem javasolt.

Mivel általában nincs szükség a munkavállalók nemének említésére, könnyen elkerülhető a hagyományos női és férfi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák ilyenformán történő hangsúlyozása. Amennyiben feltétlenül szükséges vagy releváns az illető nemének megjelölése, a -nő, női, -asszony szavak használhatók: „az ország első női miniszterelnöke” „miniszterelnök-asszony” stb.

8 INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN | HU | 2018. január

• Ahhoz, hogy egy álláshirdetés inkluzív legyen és minden lehetséges jelölt – nemétől függetlenül – szívesen jelentkezzen a meghirdetett munkakörre, célszerű kerülni a nemet is megjelölő munkakör-megnevezéseket (a fenti példák nyomán: ápoló, takarító, liftkezelő). A valóban inkluzív nyelvhasználat a jelentkezők tágabb, sokszínűbb körét szólítja meg, ami hozzáértőbb munkaerő felvételére adhat lehetőséget.

• A – többek között az angolban használatos – megszólítások (Mr., Ms.) a magyar nyelvben többnyire nem szükségesek. Ha valamiért mégis szükség van ilyen megszólítási formákra, általában – ellenkező kérés hiányában – célszerű elkerülni a nők családi állapotára való utalást.

Egyes szám harmadik személyben (azaz az illető említésekor) és küldemények címzésében a személy teljes nevének használata ajánlott adott esetben hozzáfűzve a tisztségét. Írásos megszólítás esetében szintén megfelelő lehet az megszólított teljes nevének használata, vagy az úr / asszony kifejezés (pl.: államtitkár úr / államtitkár asszony, illetve tanár úr / tanárnő). E kontextusban az „asszony” szó nem utal kifejezetten a megszólított családi állapotára.

Élőszóban a magyar nyelvben sajátos nehézségbe ütközünk: míg az „úr” szó mind tisztségek, mind vezetéknevek mellett, és önállóan is könnyen használható (miniszter úr, Kovács úr, uram), nincsen egyenértékű női megfelelője. Bár az „asszony” szó titulusok mellett megfelelő (miniszterasszony), vezetéknév mellett („Kovács asszony”) már idegenül hangzik. Az „asszonyom”, illetve „hölgyem”gyakran használatos, ám nem annyira semleges, mint az „uram” kifejezés.

Ne szólítson nőket a keresztnevükön olyan helyzetekben, amikor férfiakat nem szólítana így; ez különösen fontos olyankor, amikor ugyanazon beszélgetés során kell különböző nemű embereket megszólítania.

• A „leánykori név” helyett a „születési név” kifejezést célszerű használni.

2018. január | HU | INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN 9

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ NYELVHASZNÁLAT

A szavak kifejezik hozzáállásunkat és meggyőződésünket: ezért fontos, hogy jól válogassuk meg őket. Senki nem szeretné, ha fogyatékossága alapján azonosítanák. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény1

előírja a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos sztereotípiák elleni küzdelmet szolgáló intézkedések bevezetését – fontos, hogy felismerjük és elkerüljük a sztereotípiákat és a megbélyegző nyelvhasználatot.

Az alábbiakban összefoglaltunk néhány általános elvet, amelyek segíthetnek, amikor fogyatékossággal élő személyekről beszél vagy ír:

• Használjon jelzős szerkezetet: fogyatékossággal élő személy.

• Emelje ki az emberek egyediségét és képességeit ahelyett, hogy állapotuk alapján kategorizálná őket.

• Kerülje a „-ban/-ben szenvedő”, „-val/-vel küzdő” „... áldozata” és ehhez hasonló kifejezéseket. A „-val/ -vel élő” forma sok esetben megfelelő; ahol nem használható, törekedjen a tényszerű, elfogulatlan megfogalmazásra, illetve lehetőség szerint kérdezze meg az érintetteket, hogy milyen megnevezést részesítenek előnyben.

• Kerülje az olyan kifejezéseket, amelyek a fogyatékosságra hiányosságként utalnak.

• Ne használjon olyan általánosító gyűjtőneveket, mint „a fogyatékosok”; legyen figyelemmel arra, hogy azilyen csoportok soha nem homogének.

• Jusson eszébe az is, hogy a fogyatékosságok mintegy 80%-a láthatatlan.

1 A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt az uniós intézményekben is alkalmazni kell.Az Egyezmény 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint: „A részes államok vállalják, hogy (...) az élet minden területén küzdenek a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek és ártalmas gyakorlatok ellen, beleértve a nemmel és életkorral kapcsolatosakat is”.

Az olyan vizuális anyagok kiválasztása, amelyeken fogyatékossággal élő személyek is szerepelnek, nagy körültekintést igényel, elkerülendő a negatív sztereotípiák erősítését

fogyatékosok

rokkant

-ban/-ben szenvedő, ... áldozata

süket

mentális zavarokkal küzdő személy

kerekesszékhez kötött személy

mozgássérült parkoló / illemhely

fogyatékossággal élők; fogyatékossággal élő személyek (a „fogy-atékkal élő” kifejezés kerülendő!)

mozgáskorlátozott

-val/-vel élő, pl.: epilepsziával élő

siket

mentális betegséggel élő személy

kerekesszéket használó személy

akadálymentes parkoló / illemhely

10 INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN | HU | 2018. január

TOVÁBBI AJÁNLÁSOK AZ ELŐÍTÉLET-MENTES NYELVHASZNÁLATRA VONATKOZÓAN

A nem megfelelő, elfogult kifejezések – akár akaratlan – használata bizonyos embereket kizár a párbeszédből, így akadályozza a kommunikációt. Ahhoz, hogy valóban elfogultság nélkül kommunikáljunk, el kell kerülnünk azokat a fordulatokat, amelyek lekicsinylőek vagy kirekesztőek egyes emberekkel szemben akár koruk, nemük2, szexuális irányultságuk, faji vagy etnikai hovatartozásuk, vallási vagy egyéb meggyőződésük, társadalmi helyzetük, akár testi vagy mentális tulajdonságaik alapján.

Igyekezzen írásaiban olvasóközönségének minden tagjára tekintettel lenni. Tartsa szem előtt azt is, hogy az egyes olvasók valószínűleg más-más kérdésre érzékenyek. Tájékozódjon arról, hogy mi számít elfogadottnak, és ha nem biztos abban, hogy egy adott kifejezés elfogadható-e, kérjen segítséget.

Néhány példa• Párkapcsolatok említésekor a „házastárs”, az „élettárs” esetleg a „partner” szó inkluzívabb és jobban tükrözi a

társadalomban jelen lévő kapcsolatok sokféleségét (pl. egynemű párok, bejegyzett élettársi kapcsolatban élők), mint a „férj” vagy „feleség”.

• Kerülje az elavult kifejezéseket. Az esetek többségében például a „cigány” szó helyett a „roma/cigány” megfelelőbb3. Hasonlóképpen a „homoszexuális” szó helyett célszerű a „meleg”, a „hermafrodita” helyett pedig az „interszexuális személy” kifejezést használni. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális embereket sokszor LMBTI-személyeknek nevezik. Ezeket a szavakat is inkább jelzőként, mint főnévként ajánlott használni (pl.: „transznemű” helyett „transznemű személy”)4.

• Kerülje az egyes népekre, kultúrákra vonatkozó általánosításokat, mivel ezek túlságosan leegyszerűsített képet festenek az adott csoportról és tagjairól (pl.: fukar skótok, romantikus franciák, fegyelmezett németek). Ha egy személy etnikai hovatartozását vagy nemzetiségét kell megemlítenie, használja a lehető legpontosabb kifejezést. Ha ismeri az említett személy pontos származását, használja a konkrét megjelölést – például indiai, pakisztáni vagy japán – az általános „ázsiai” jelző helyett, amely számos különböző népcsoportra egyaránt vonatkozik. Ha viszont nem biztos benne, hová valósi pontosan az illető, jobb az általánosabb, mint a téves megjelölés (a „kelet-ázsiai” például megfelelőbb, mint kínainak nevezni egy koreai származású személyt).

• Ne bocsátkozzon feltételezésekbe az emberek vallási vagy egyéb meggyőződését illetően5. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy az „arab” megnevezés – emberre vonatkoztatva – az arab nyelv beszélőjét jelöli, és nem szinonim a „muszlim” szóval, amely az iszlám hit követőire vonatkozik.

• Igyekezzen kerülni az életkorral kapcsolatos sztereotípiákat. Az „idősebb kollégák”, „idős emberek” kifejezésekkel kifejezheti tiszteletét. Kerülje az olyan megfogalmazást, amely azt sugallja, hogy a magasabb életkor nem kívánatos állapot.

2 Lásd például: a nemek közötti egyenlőségről szóló 2016-os tanácsi következtetéseket.3 Lásd például a romaintegrációs folyamat felgyorsításáról szóló 2016-os tanácsi következtetéseket.4 Például: A Tanács következtetései az LMBTI-személyek egyenlőségéről (2016) és A transznemű személyek emberi jogainak

maradéktalan érvényesítése (2010) (a kiadvány csak angol nyelven elérhető).5 Az EU iránymutatásai a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről (2013).

2018. január | HU | INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN 11

MINDENNAPI NYELVHASZNÁLAT A MUNKAHELYEN

A nem hivatalos, beszélt nyelvben is törekednünk kell a gendersemleges és előítéletektől mentes nyelvhasználatra. Közös felelősségünk, hogy munkakörnyezetünk befogadó legyen – így érdemes átgondolnunk, hogyan fogalmazzuk meg gondolatainkat, meggyőződésünket vagy véleményünket. Így elkerülhetjük azt, hogy akaratlanul is sztereotípiákat használjunk, illetve megalázó, lekezelő vagy lekicsinylő módon beszéljünk másokhoz vagy másokról.

Néhány példa kerülendő kifejezésekre:

o Légy férfi!

o Úgy viselkedik, mint egy öregasszony.

o Ne lányoskodj (=kényeskedj) már!

o Az irodában mindig van néhány bájos hölgy (=adminisztratív asszisztens), aki fogadni tudja a hívását.

A diszkriminatív jellegű viselkedés és nyelvhasználat (például szexista vagy rasszista poénok, viccek) nem elfogadható.

Hasonlóképp kerülendők azok a kifejezések és az olyan nyelvhasználat, amelyek nemükkel, illetve nemi identitásukkal, korukkal, fogyatékosságukkal, etnikai hovatartozásukkal, vallási vagy egyéb meggyőződésükkel vagy szexuális irányultságukkal összefüggésben sérthetnek másokat.

Ha attól tart, hogy valakire – például egy más etnikai csoporthoz tartozó személyre – nem a megfelelő kifejezést használja, kérdezze meg, hogy ő melyiket találja a legmegfelelőbbnek.

A női nemet lekicsinylő viccek, poénok szexisták és erősítik a sztereotípiákat:

– Honnan tudja a szőke nő, hogy ki fogják rúgni a munkahelyéről?

– A főnökétől kiviszik a heverőt...

Adott esetben egyes „bókok” is inkább sértésnek tűnhetnek:

o Milyen okos kislány maga!

o Főnök létére egész nőies.

o A korához képest egész jól megoldotta.

o Egész jól halad a korral az öreg.

Ne feledje, hogy a nyelv, így a szavak jelentése idővel változik, és ami ma megfelelő, később elfogadhatatlanná – vagy kevésbé megfelelővé – válhat. Használjon széles körben elfogadott kifejezéseket, így elkerülheti az esetlegesen sértő megfogalmazást.

A magyar nyelvi osztály koordinációjához és az Esélyegyenlőségi Hivatalhoz bármikor fordulhat, ha segítségre van szüksége ez ügyben.

Ha bármire szüksége van, csak szóljon a lányoknak (= az asszisztenseknek)!

12 INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN | HU | 2018. január

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Nem elég, ha csak nyelvhasználatunk inkluzív: ezt hasonlóképp inkluzív vizuális anyagokkal kell kiegészítenünk, hiszen gyakran a képek azok, amelyek igazán felkeltik a közönség figyelmét. Közönségünk sokszínűségét szem előtt tartva – legyen szó nemről, korról, etnikai hovatartozásról, fogyatékosságról, vallási vagy egyéb meggyőződésről, nemi orientációról vagy nemzetiségről – gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki megszólítva érezze magát.

A képek kiválasztásakor figyeljen oda a sokféleségre és arra, hogy üzenete mindenkihez szóljon:

• Milyen érzéseket vált ki Önből a kép? Mi az első benyomása?

• Tetszik? Miért? Miért nem?

• Mit lát a képen? Tud azonosulni a rajta szereplő emberekkel?

• Megjelenik a képen a sokféleség? Érvényesül választásában az inkluzivitás szempontja?

• Mi a kép üzenete? Ez az az üzenet, amit Ön közölni akar?

A következő – plakátokra, szóróanyagokra, a Domuson közzétett képekre, valamint a tájékoztatókon és képzéseken használt audiovizuális anyagokra vonatkozó – iránymutatások figyelembe vételével hatékonyabban kommunikálhat és biztosíthatja, hogy a célközönség azonosulni tudjon a vizuálisan közvetített üzenettel.

1. Olyan képeket használjon, amelyek tükrözik a Főtitkárság munkakörnyezetének sokszínűségétHa a szóban forgó csoportban férfiak és nők is vannak, ne használjon olyan képet, amelyen csak az egyik nem képviselői szerepelnek. A filmekben szereplő, illetve interjúkban megszólaltatott embereket is úgy kell kiválasztani, hogy az tükrözze a Főtitkárság személyzetének változatosságát.

A kiadványokban – például szóróanyagokban, brosúrákban – használjon olyan képeket, amelyek megmutatják munkakörnyezetünk sokféleségét: figyeljen oda a nők és férfiak közötti egyensúlyra, ábrázoljon fogyatékossággal élő személyeket mindennapi helyzetekben, szerepeltessen különféle korú és – adott esetben – különféle faji, illetve etnikai hovatartozású embereket.

A szöveges és a képi tartalomnak meg kell felelnie egymásnak. Győződjön meg arról is, hogy a választott kép vagy videó megfelel-e a közvetíteni kívánt üzenetnek: egy kizárólag férfiakat ábrázoló kép például nem megfelelő illusztráció egy olyan interjúról szóló cikkhez, amelyben nők és férfiak egyaránt megszólalnak.

Jelenítse meg a képeken is, hogy intézményünk munkakörnyezete befogadó, és mindenki előtt nyitva áll.

Ezen a fényképen megjelenik tisztviselőink tényleges sokfélesége, ezért az inkluzív kommunikáció szempontjából követendő példának tekinthető

2018. január | HU | INKLUZÍV KOMMUNIKÁCIÓ A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGÁN 13

2. Lehetőleg olyan képet használjon, amely megjeleníti Európa népességének sokszínűségétAmennyire lehetséges, ajánlott a sokszínűséggel kapcsolatos szempontokat szisztematikusan figyelembe venni.

3. Láttasson különböző nemű személyeket egyenértékű szerepekben, illetve munkakörökben.

4. Válasszon olyan képet, amely megmutatja, hogy intézményünk nyitott és előítéletektől mentesNe használjon olyan képeket vagy szlogeneket, amelyet azt a benyomást kelthetik, hogy kor, etnikai hovatartozás, külső megjelenés vagy bármi más alapján előítéleteket alkalmazunk egyes személyekkel szemben.

Követendő példa: a kép jól tükrözi az Unió etnikai sokszínűségét

Követendő példa: a képen női politikus aktív félként szerepel, akit meghallgatnak (nem pedig passzív, tárgyiasított résztvevőként)

Mi volt erre a plakátra az első reakciója?

FOR OUR COMMON SECURITYALWAYS WEAR YOUR BADGE VISIBLY

NOT ALL VISITORS ARE WELCOME !

További információkEsélyegyenlőségi Hivatal

E-mail: egalite-des-chances@consilium.europa.eu

A magyar nyelvi osztály koordinációja

E-mail: unite.hu-coordination@consilium.europa.eu

Rue de la Loi/Wetstraat 1751048 Bruxelles/BrusselBELGIQUE/BELGIËTel. +32 22816111www.consilium.europa.eu

RS-1

16-2

017