InternetTörténet, szolgáltatásai, protokoll fogalma

Internet Internet = Network of Interconnected Networks („hálózatok hálózata”).

Történet:

1957: a Szputnyik kilövése [a világ elsõ mûholdja] az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása

az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1960-as évek Hadifejlesztés hidegháborús kutatások J. C. R. Licklider (MIT) 1962-ben indítványozta először

számítógépek globális hálózatának a létrehozását, és még ebben az évben átment a Defense Advanced Research Projects Agency-hez (DARPA), hogy felügyelje a munkát.

Leonard Kleinrock (MIT, később UCLA) megalkotta a csomagkapcsolás (packet switching) elméletét, amely az Internet-kapcsolatok alapját képezi.

Lawrence Roberts (MIT) 1965-ben összekötött egy Massachusetts-i és egy kaliforniai számítógépet telefonvonalon keresztül. → Ez a kísérlet megmutatta, hogy a koncepció megvalósítható, de a telefon vonalkapcsolása alkalmatlan erre. 1966-ban Roberts „átigazolt” a DARPA-hoz, és továbbfejlesztette az ötletét. Ők, és még sokan mások az Internet igazi „alapítóatyái”.

1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára 1. hálózat 1969. ősz: USA: 1969-ben a Hadügyminisztérium telefonvonalán egy

kísérleti jellegű, csomagkapcsolt hálózat= ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) kiépítésével bízták meg a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t. kezdetben négy csomópont:

UCLA (University of California at Los Angeles) SRI (Stanford Research Institute) UCSB (University of California at Santa Barbara) University of Utah

J. C. R. Licklider

Leonard Kleinrock

Lawrence Roberts

RAND Corporation stratégiai probléma hogyan lehet egy olyan információs struktúrát, amivel az amerikai állam és hadvezetés központjai és alközpontjai egy esetleges atomtámadás esetén is fenn tudják tartani egymással a kapcsolatot≈ Amerika szervezett és irányítható maradjon

egy országos információs és irányító hálózat egyetlen központja elsődleges célpontja lenne a támadásnak ≈ azonnal megsemmisülne decentralizáció.

≈ Olyan rendszer kell,aminek egyetlen kitüntetett központja ~ eleve kis alegységek formájában működik.

Fontos: a keletkező struktúra szabadon konfigurálható legyen: új csomópontok felvétele /eltávolítása egyszerűen elvégezhető művelet legyen,

+ akár néhány csomópont megsemmisülése se legyen katasztrofális a rendszer egésze szempontjából

DE:

1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) [UCLA, SRI,

UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames]

A korai Internetet számítógépes szakemberek, mérnökök, tudósok és könyvtárosok használták. Nem volt felhasználóbarát. Nem voltak személyi számítógépek (PC-k), és bárkinek, aki használta, legyen az számítógépes szakember, mérnök, tudós vagy akár könyvtáros, egy nagyon összetett rendszert kellett megtanulnia.

Az e-mailt Ray Tomlison alkotta meg 1972-ben.Ő választotta a @ jelet a felhasználói név és a cím összekapcsolására. A telnet protokollt RFC-ként 1972-ben adták ki, az FTP-t 1973-ban.

1973-ban fejlesztette ki Bob Kahn és Vinton Cerf a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs szabványokat (TCP/IP), melyek lehetővé tették a bővítést, újabb gépek bekapcsolását. A kezdetben néhány gépet összekötő zárt rendszerből a bővítés lehetőségét magában hordozó nyílt rendszer lett. (Először csak a Védelmi Minisztérium tért át a TCP/IP-re 1980-ban (előtte: Network Control Protocol-t (NCP)), majd 1983-tól mindenhol a TCP/IP terjedt el.

Protokoll Az informatikában a protokoll egy egyezmény, vagy szabvány, amely

leírja, hogy a hálózat résztvevői miképp tudnak egymással kommunikálni. Ez többnyire a kapcsolat felvételét, kommunikációt, adat továbbítást jelent.

Gyakorlati szempontból a protokoll azt mondja meg, hogy milyen sorrendben milyen protokoll-üzeneteket küldhetnek egymásnak a csomópontok, illetve az üzentek pontos felépítését, az abban szereplő adatok jelentését is megadja.

A protokolloknak igen sok, és teljesen eltérő filozófiájú formája létezik. Vannak olyan protokollok, melyek minden apró részletet definiálnak (például ATM), és vannak, amelyek sok technikai kérdést nyitva hagynak, és rábízzák az implementálóra (például TCP protokollnál implementáció függő a csomagküldés sebességének megválasztása). Az előbbiek főleg a távközlésre jellemzőek, utóbbiakat főleg a kommunikációt informatikai oldalról közelítőkre jellemző. Előbbi előnye a jó kompatibilitás, utóbbié a rugalmasság.

Két eszköz között a kommunikációt többnyire nem egy, hanem több protokoll valósít meg. Ezek többnyire egymásra épülnek.

Ilyen a TCP/IP a hálózaton. Ha az oldalakat böngésszük →a böngészőnk HTTP protokoll

segítségével éri el a kiszolgáló web-szervert [A HTTP a web protokollja.]

→hogy odaérjen, a számítógépünk becsomagolja TCP protokoll szerint is [a TCP segítségével tud két eltérő számítógépen lévő program beszélgetni]

→ezt a számítógépünk tovább csomagolja IP csomagokba [az IP Internet alap protokollja] →hogy így utazzon át az Interneten.

→Az IP csomagok, ha helyi hálózaton közlekednek, Ethernet keretekbe vannak csomagolva mert Ethernet "nyelven" beszélget egymással két hálókártya.

→ ez aztán elektromos jelek formájában (amelyeket szintén protokoll ír le) elhagyja a számítógépünket

miután megérkezett rendeltetési helyére, ott

a csomagolási folyamat a másik irányba is megtörténik, és a webszerver megkapja a kérésünket.

Egy protokollnak vannak tervezési szempontjai:

I. Hatékonyság• hatékony=ha jól gazdálkodik az erőforrásokkal, pl. egy

vezeték nélküli protokoll adatokkal tömi teli a számára rendelkezésre bocsátott frekvenciatartományt 

• adott körülmények között a legnagyobb sávszélességet, legkisebb késleltetést stb. biztosíthassuk, miközben a vezérlő protokollok által generált "nem hasznos" forgalom a lehető legkevesebb legyen. (egy hagyományos telefonos kapcsolat kb. 3.4kHz-nyi frekvenciatartományt biztosít)

II. Megbízhatóság• alapvető, hogy a hálózati forgalom nem szakadhat meg ~

hiba-detektáló és -javító mechanizmusokkal biztosítják• ha a hálózati körülmények nem ideálisak < > hálózat

teljes összeomlása, hanem maximum a teljesítmény arányos csökkentése

III. Skálázhatóság• a hálózatnak nemcsak néhány számítógépre, de akár egy

világméretű hálózatra is jól kell működnie • gyakori gond, hogy egy központi szerver irányítja a

kommunikációt, és ott szűk keresztmetszet alakul ki, ha bővítenénk a hálózatot)

• jól skálázható protokoll pl: DNS - egy elosztott rendszer protokollja

• rosszul skálázhatónak pl. NetBEUI - kis hálózatokra kifejlesztett 

Szabványosító szervezetek:

Az internet protokolljait az IETF (Internet Engineering Task Force) jegyzi, ezek RFC-ben jelennek meg. Az első javaslatokat Proposal-nak hívják.

egy bizonyos érési folyamat után ez Draft-á válik, amely még mindig nem végleges, de erre már sok megvalósítást (implementációt) szoktak alapozni.

RFC-nek tulajdonképpen már a kész, lezárt dokumentumot nevezzük. Példák: az IP protokollt előszor az RFC 791, a HTTP-t

az RFC 2616 írja le. Fontos szervek:

1) IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) - a villamosmérnökök és informatikusok nemzetközi szervezete:

a) IEEE 802.11 = a vezeték nélküli helyi hálózatok leírása b) Ethernet protokollt definiáló IEEE 802.3

2) ISO: OSI protokoll definiálása – hálózatok oktatására 3) ITU-T - távközlési protokollok 4)ITU-R - mobiltelefonra vonatkozó protokollok 5)ETSI (European Telecommunications Standards Institute).

Ezek a szervezetek együttműködnek a nagy jelentőségű szabványok kialakításánál, bevonva az ipar jelentős szereplőit (fejlesztőket, felhasználókat egyaránt).

Protokoll családok:

Zárt szabványok:AppleTalkDECnetIPX/SPXSMBSystems Network Architecture (SNA)Distributed Systems Architecture (DSA)

Nyílt szabványok:Internet protokoll család (TCP/IP)Open Systems Interconnect OSI modell

1973-ban fejlesztette ki Bob Kahn és Vinton Cerf a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs szabványokat (TCP/IP), melyek lehetővé tették a bővítést, újabb gépek bekapcsolását. A kezdetben néhány gépet összekötő zárt rendszerből a bővítés lehetőségét magában hordozó nyílt rendszer lett. (Először csak a Védelmi Minisztérium tért át a TCP/IP-re 1980-ban (előtte: Network Control Protocol-t (NCP)), majd 1983-tól mindenhol a TCP/IP terjedt el.

1973: az elsõ nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)

A földrajzi terjeszkedés innentől kezdve egyre gyorsult. Az 1980-as évekre az USA minden egyeteme rácsatlakoztatta helyi számítógépeit az immár országos méretű hálózatra.

A 80-as évek 2.fele: Ny-Eu.-ban is megindult a bekapcsolódott gépek számának növekedése + a 90-es évekre K-Eu-ban is köztük Mo.

1974: először az „Internet” kifejezés egy a TCP protokollról szóló tanulmányban.

1983: az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst ≈ kial. a mai fogalmaink szerinti Internet

további hálózatok kapcsolódása MINET (a MILnet európai megfelelõje) NFSNET (National Science Foundation Network) BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti

kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze)

EARN (European Academic Research Network) USENET (hírcsoportok, "hirdetõtáblák" elérését biztosító hálózat;

eredetileg UNIX operációs rendszerû gépeket kötött össze) EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötõ hálózat)

1988: első Internetes féregvírusjárvány A National Science Foundation felismerte hogy a hálózat döntő

fontosságú lehet a tudományos kutatásban igen nagy szerepet vállalt az Internet bővítésében.

1985-86: kiépítették az NSF 6 szuperszámítógép-központját + az így kialakult hálózatot (NSFNET nevű) összekapcsolták az ARPANET-tel.

Az NSFNET (National Science Foundation Network) több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbps-ról 45 Mbps-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata.

ARPANET formálisan 1989-ben Delete helyette: fejlettebb gerinchálózatok

Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.).

Az az óta több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő Internethez és ez a növekedés napjainkban is.

Az internet adatforgalma óriási.

1992: WWW-hez (World Wide Web) a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az interneten.

A WWW az Európai Részecskefizikai Kutatóintézet, a CERN szülötte.

Tim Berners-Lee + Robert Cailliau elgondolásai forradalmasította a kommunikációt

1998: 300 millióra nőtt a web dokumentumok száma, a Web naponta további másfél millióval bővül

Az internet 1 ábrázolása

Opera server

Az internet szolgáltatásai:

• üzleti/kereskedelmi alkalmazások terjedése• onlájn szolgáltatók (v. kereskedelmi szolgáltató központok)

• CompuServe• America Online• Prodigy

• adatbázis szolgáltatók [pl. DIALOG, Data Star]• adatbázis előállítók [pl. ISI (Institute for Scientific

Information): a Science Citation Index előállítója]• tartalomszolgáltatás megjelenése [információk ingyenes

közzététele különböző témákban a weblap látogatottságának növelése céljából]

• költségek fedezése reklámbevételekből• Tanulás: szótár, enciklopédia, Egyetemek karainak honlapjai, képződmények weblapjai(Polaris), múzeumok

• könyvtári jellegű alkalmazások [általában ingyenesen]• keresési indexek (pl. AltaVista, Heureka)• információkatalógusok (pl. Yahoo, HuDir)• nagy adatbázisok (pl. ERIC)• könyvtári katalógusok (OPAC)• elektronikus könyvtárak

• Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)• Project Gutenberg (PG)

• közhasznú információk szolgáltatása (pl. menetrendek, műsorok, hírek)

• szórakoz(tat)ás• csevegés (pl. msn, skype, chat, mirc, icq)• hálózati játékok• érdekességek (pl. dalszövegek (lyrics), információk

hírességekrõl (celebs), stb.)• letöltések (pl. képek (jpg, gif), zenei és videoklipek

(mpeg/mp3), stb.)

WWW

A világháló (WWW /Web)=az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere webböngésző programmal weblapok elérése,megjelenítése

Webhely, weboldal, weblap= Egy vagy több webes forrásból származó információk összessége, amelyet egyidejű feldolgozásra szánnak, és egy egyszeri URI határoz meg. 3 értelmezés: 1) 1 file

2) több file 3) file-ok összessége

Weblap statikus [egyszerű, HTML/XHTML nyelven írt ]

dinamikus [különbözőprogram/szkriptnyelveken írt ]

Weblapok célja: a mögötte álló céget vagy személyt megtalálják az interneten és információt szerezzenek róla

A Világháló három szabványra épül: A Uniform Resource Locator (URL) = leírja, milyen egyedi

„címmel” kell rendelkeznie az egyes oldalaknak. A hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer

Protocol, HTTP)= megadja, hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló

hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language, HTML) = az információkódolás eljárása mellyel az oldal sokféle eszközön megjeleníthetővé válik.

HTML

egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára már internetes szabvánnyá vált

Az aktuális változata a 4.01, mely az SGML általános jelölőnyelv egy konkrét alkalmazása

Négyfajta szimbólum (leíró elem) a HTML-ben: strukturális elemek leírják az adott szöveg "célját" például

<h1>Téma 1</h1> mint első szintű címsor (alcím). prezentációs szimbólumok, melyek leírják, az adott szöveg

hogy nézzen ki. helyette a CSS  hiperszöveg (hypertext) elemek eszköz elemek gombok, listák, beviteli mezők létrehozása

Egy HTML állomány három fő részre bontható: A Dokumentum Típus Definíció az állomány legelején, ami a

használni kívánt DTD-t adja meg a HTML fejléc <head>, ami technikai és dokumentációs

adatokat tartalmaz, melyeket az internet böngésző nem jelenít meg

a HTML törzs <body>, amely a megjelenítendő információkat tartalmazza.

Szerkesztő programok: Adobe Dreamweaver, Microsoft Visual Studio, Mozilla Composer

Link HTML nyelven:

<a href = „http:www.honlap.hu/index.html”> Honlap (látható szöveg) </a>

FTP: File Transfer Protocol, hálózatokon történő állományátvitelre szolgáló szabvány. letöltés, másoknak hozzáférés Különböző operációs rendszerű gépek között is az információcsere.

kétféle kapcsolattípus: letöltés/ feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba; ahol azonosítóval rendelkezünk

Elterjedt, a legtöbb modern operációs rendszerhez FTP-szerver + kliens program, sok webböngésző képes FTP-kliensként működni.

DE nem támogat titkosított autentikációt (felhasználó-azonosítást) nem megbízható FTP peer-to-peer protokollok

Telnet: az egyik legősibb hálózati protokoll.• Célja: egy általánosan elérhető, kétirányú, nyolcbites

byte-alapú kommunikációs rendszer biztosítása.• Egyaránt használható két terminálközötti (linking), illetve

processzek közötti kommunikációra. • TCP alapon működik titkosítás• szinte az összes Linux-disztribúció alapból telepíti a telnet-

klienst rengeteg egyéb protokollt lehet vele kényelmesen debuggolni, illetve "kézzel" irányítani (HTTP, POP3, SMTP)

Csevegés, fórumok

(Chat): Az internet olyan szolgáltatása, ahol az önként csatlakozó felhasználók egy központi számítógépre kapcsolódva valós idejű beszélgetést folytathatnak egymással, írásban vagy - mikrofon és hangfal segítségével - élőszóban (voice chat).

Közismert chat- rendszerek: IRC (Internet Relay Chat), és az ICQ.

Fórum hozzászólás, link, feltöltés, kommunikáció

Források:

www.inf.unideb.hu t r t törté ti e e e

Wikipedia