intÉzmÉnyi struktÚrÁk i. - integrált jogvédelmi szolgálat · 2015-03-31 · létrejön az...

25
INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ DR. ZSELINSZKY ESZTER 2015. ÁPRILIS 1. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

Upload: dangthuan

Post on 01-Mar-2019

213 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK I.

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és

Dokumentációs Központ

DR. ZSELINSZKY ESZTER

2015. ÁPRILIS 1.

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat

és civil jogvédő munka fejlesztése

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA

ALAPSZERVEI

• I. Emberi Erőforrások Minisztériuma

• II. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

• III. Országos Egészségbiztosítási Pénztár

• IV. Állami Egészségügyi Ellátó Központ

• V. Kormányhivatalok

• VI. Egyéb egészségügyi háttérintézmények (OGYÉI, ENKK, OVSZ)

EMBERI ERŐFORRÁSOK

MINISZTÉRIUMA

• Vezetője az emberi erőforrások minisztere (Balog Zoltán)

• Feladatkörét meghatározza: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. §-a

• A Kormány

1. családpolitikáért,

2. egészségbiztosításért,

3. egészségügyért,

4. egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,

5. gyermekek és az ifjúság védelméért,

6. gyermek- és ifjúságpolitikáért,

7. kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,

8. kormányzati tudománypolitikáért,

9. kultúráért,

10. oktatásért,

11. nemzetiségpolitikáért,

12. sportpolitikáért,

13. szociál- és nyugdíjpolitikáért,

14. társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért,

15. társadalmi felzárkózásért

felelős tagja.

A MINISZTER CSALÁDPOLITIKAI

FELADATAI

• A miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében

• előkészíti a családok támogatásával,

• a család- és népesedéspolitikai eszközök kialakításával és

működtetésével,

• a gyermeket vállaló és nevelő szülők támogatásával,

• a munka és a család összeegyeztetésének és összekapcsolásának

biztosításával,

• valamint a nemzedékek közötti együttműködés erősítésével

összefüggő jogszabályokat.

A MINISZTER GYERMEK- ÉS

IFJÚSÁGÜGYI FELADATAI

A miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége keretében

• felel a Kormány gyermekek védelmével kapcsolatos politikájának kialakításáért,

• figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,

• ellátja a gyermekeket és a fiatal felnőtteket érintő szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat.

• meghatározza a gyermek- és ifjúságpolitikához tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és annak működését,

• koordinálja a határon túli ifjúsággal való együttműködés rendszerét,

• az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai keretprogramból fakadó feladatait.

A MINISZTER SZOCIÁL- ÉS

NYUGDÍJPOLITIKAI FELADATAI

A miniszter a szociál- és nyugdíjpolitikáért való felelőssége keretében

• előkészíti a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek helyzetére, esélyegyenlőségük biztosítására,vonatkozó jogszabályokat,

• előkészíti a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályokat,

• meghatározza a szociál- és nyugdíjpolitikával kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét és a szociális intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét,

• ellátja a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerének irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatokat,

• ellátja a fogyatékosok és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával és annak támogatásával kapcsolatos állami feladatokat, felel a foglalkoztatási rehabilitációért,

• koordinálja az Európai Szociális Karta és a fogyatékossággal élő emberek érdekeit szolgáló nemzetközi egyezmények végrehajtását.

A MINISZTER TÁRSADALMI

FELZÁRKÓZÁSI FELADATAI

A miniszter a társadalmi felzárkózásért való felelőssége keretében

• előkészíti a hátrányos helyzetű személyek helyzetére, felzárkózásuk biztosítására és oktatási esélyteremtésére vonatkozó jogszabályokat,

• felel a gyermekek esélyteremtéséért, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási esélyegyenlőségének biztosításáért,

• felel a hátrányos térségekben élők társadalmi felzárkózásáért,

• kidolgozza a roma társadalmi integrációs kormányzati politika koncepcióját és koordinálja annak végrehajtását,

• felel az alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításáért.

A MINISZTER EGÉSZSÉGÜGYI

FELADATAI

A miniszter az egészségügyért való felelőssége keretében előkészíti

• a közegészségügyi, a népegészségügyi és a táplálkozás-egészségügyi feladatokra,

• az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokra,

• az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak jogállásával összefüggő egyes

kérdésekre,

• az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek előállításának, gyártásának, forgalomba

hozatalának, forgalmazásának szabályaira,

• az egészségmegőrzéssel, egészségvédelemmel kapcsolatos feladatokra

vonatkozó jogszabályokat.

A miniszter

• irányítja az állami egészségügyi ellátás országos rendszerét, gondoskodik a

mentéssel, a betegszállítással, a vérellátással és a transzplantációval kapcsolatos

feladatok megvalósításának biztosításáról,

• felel az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési feladatokért,

• ellátja az orvos- és egészségtudományi képzéssel kapcsolatos állami feladatokat és

felel az egészségügyi dolgozók működéséért és képzésééért.

A MINISZTER

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI

FELADATAI

A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége keretében

• előkészíti az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira,

• pénzbeli ellátásaira, baleseti ellátásaira,

• az ellátások igénybevételére, finanszírozására vonatkozó jogszabályokat,

• ellátja a szociális biztonsági koordináció kormányzati összehangolásából adódó feladatokat.

EGÉSZSÉGÜGYI

HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK-

VÁLTOZÁSOK 2015. MÁRCIUS 1.

Korábbi 17 háttérintézmény átalakítása – fontosabb lépések

• OTH és országos intézetek átalakítása (9 helyett 4 intézmény)

• GYEMSZI átalakítása Állami Egészségügyi Ellátó Központtá (ÁEEK)

• GYEMSZI-OGYI kiválása és OÉTI átalakítása Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetté (OGYÉI)

• EEKH és GYEMSZI-EEFI összeolvadása Egészségügyi létrejön az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK)

• Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet (OIOI) megszüntetése és feladatainak a SOTE-ba való integrálása

ÁNTSZ

• Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálat (ÁNTSZ)

• az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból

(OTH) és az irányítása alatt álló országos

intézetekből áll.

• Az OTH-t az egészségügyért felelős

miniszter irányítja.

ÁNTSZ - OTH

• Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, vezetője az országos tisztifőorvos (Dr. Paller Judit).

Az országos intézetek önálló költségvetési szervként működnek, amelyek szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, nyilvántartási, szakértői feladatokat látnak el. A népegészségügyi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szervezeti egységei járnak el 2015. április 1-jétől. Az országos tiszifőorvos szakmai irányítást gyakorol az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatali szervezeti egységek felett. (lásd később)

• Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) az országos intézetek szakmai irányító szerve.

ORSZÁGOS INTÉZETEK

Az egészségügyi ágazat háttérintézményeinek átalakítását követően, 2015. március 1. napjától az OTH országos intézetei

• Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet

• Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI)

A NEFI integrálta a korábbi Országos Alapellátási Intézetet, Országos

Egészségfejlesztési Intézetet, Országos Gyermekegészségügyi Intézetet.

• Országos Epidemiológiai Központ

• Országos Közegészségügyi Központ (OKK)

Az OKK integrálta az Orszégos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Intézetet, az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet, az Országos

Környezetegészségügyi Intézetet.

ÁNTSZ - OTH

Feladatai : 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint

• a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy -

ideértve a gyógyfürdőügyet is -, élelmezés-egészségügy,

táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai

termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság,

gyermek- és ifjúságügy) területén,

• a járványügy (fertőzőjárvány-ügy) területén,

• az egészségfejlesztés (egészségvédelem, népegészségügyi

szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás)

területén,

• az egészségügyi igazgatás és koordináció területén,

• a munkaegészségügy (munkahigiéne és foglalkozás-

egészségügy) területén

OEP

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

• Az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

• Az Egészségbiztosítási Alap Kezelője

• Az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

• Országos illetékességgel működik, vezetője főigazgató - Dr. Sélleiné Márki Mária

OEP

Legfontosabb feladatai:

• finanszírozza a szerződött egészségügyi szolgáltatóknál elvégzett egészségügyi ellátásokat,

• működteti az egészségügyi szolgáltatások teljesítmény-elszámolásának információs rendszerét,

• szakmai és pénzügyi ellenőrzéseket végez,

• lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat,

• ellátja egyes pénzbeli ellátások (betegségi és anyaság ellátások) folyósításával kapcsolatos nyilvántartási, elszámolási, ellenőrzési feladatok szakmai felügyeletét,

• TAJ számot képez,

• az OEP főigazgatója szakmailag felügyeli az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok egyes pénzbeli ellátásokkal és a jogviszonykezeléssel kapcsolatos feladatait (lásd még később).

ÁEEK

• Állami Egészségügyi Ellátó Központ – GYEMSZI átalakításával (27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet)

• középirányítói feladatok

• az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó országos gyógyintézetek feletti fenntartói jogok gyakorlása,

• az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó, állami tulajdonú járó- és fekvőbeteg ellátó intézmények feletti fenntartói jogok gyakorlása,

• az előbbi, az egészségügyi intézmények által kezelt vagyon tekintetében tulajdonosi joggyakorlás

• a gazdasági társaságok tekintetében a tagsági jogok, alapítványok esetében az alapítói jogok gyakorlása.

TOVÁBBI EGÉSZSÉGÜGYI

HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK

• Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) – Feladata az ország egész területén a vérellátás megtervezésének és megszervezésének

biztosítása (az egészségügyi intézmények vérrel és vérkészítményekkel való ellátása), szervtranszplantáció koordináció

• Országos Mentőszolgálat (OMSZ) - Fő feladata a mentés, betegszállítás, a sürgős ellátás biztosítása

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-tudományi Intézet (OGYÉI) - Fő feladatai: humán gyógyszerek kutatásával, gyártásával, forgalomba hozatalával, kis- és

nagykereskedelmével, valamint a tápszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos hatósági feladatok, továbbá az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, a dietetika, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az élelmiszereken megjeleníthető tápérték-jelölésre, tápanyag-összetételre, a kozmetikumokra vonatkozó feladatok

• Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) - Feladatai: hatósági és engedélyezési, egészségügyi dolgozók nyilvántartását végző,

valamint a szakmai képzéseket, továbbképzéseket érintő feladatai vannak; ellátja az orvostechnikai eszközök nyilvántartásával kapcsolatos feladatok

• Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK)

A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI

SZERVEZETRENDSZER

ÁTALAKÍTÁSA

• A területi közigazgatási szervezetrendszer változása

• 2015. április 1-től átalakul a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúrája (Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény)

• Cél: egységes, ügyfélközeli kormányhivatali rendszer megteremtése

Előzmények:

• 2011. január 1-jével jöttek létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok

• Működésük ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat-és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (pl. fogyasztóvédelmi felügyelőség, népegészségügyi szakigazgatási szerv, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, funkcionális és egyéb (pl. ügyfélszolgálati, koordinációs) feladatokat ellátó törzshivatalból állt.

KORMÁNYHIVATALI

INTEGRÁCIÓ

• A változás kétirányú: külső és belső integrációt jelent

• A külső integráció keretében a kormányhivatalokhoz új, eddig más szervek által ellátott feladatok kerülnek. Az integráció keretében elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok kerülnek a kormányhivatalokba.

• Magyar Államkincstár családtámogatási (anyasági tám., gyes, gyed) és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai,

• az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok

• Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai

KORMÁNYHIVATALI

INTEGRÁCIÓ

• A belső integráció jegyében a jövőben a kormányhivatalokban megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás.

• A kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (főosztályokból) és osztályokra tagozódó járási hivatalokból állnak.

korábbi szakigazgatási szervek → kormányhivatali főosztályok

(Egy-egy főosztály több jelenlegi szakigazgatási szerv feladatát fogja ellátni: szervezeti egységek számának csökkenése)

KORMÁNYHIVATALI

INTEGRÁCIÓ

• Az egységes kormányhivatali struktúra jegyében megszűnnek a

szakhatósági eljárások a kormányhivatalhoz tartozó szervezeti

egységségek tekintetében.

• Mit jelent ez?

• A kormányhivatal valamelyik szervezeti egységénél folyamatban

lévő olyan ügyben, amelyben valamely másik kormányhivatali szerv

szakmai állásfoglalása szükséges, a szakmai ismerettel rendelkező

szerv már nem, mint szakhatóság, hanem mint az adott ügyben

(szakkérdésben) szakértelemmel bíró szervezet jár el.

• A korábban közreműködő szakhatóságok az eljáró hatósággal

közösen hozzák meg a döntésüket, azt egybe, egy döntésbe

foglalják; ezen eljárások esetén a szakhatósági eljárás

időszükségletével rövidül a döntés meghozatalához szükséges

idő.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat

és civil jogvédő munka fejlesztése