MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA

ORSZÁGOS SZERVEZET

MÉDIA MEGJELENÉSEK 2016. AUGUSZTUS

Echo TV: A szoptatás világnapja .............................................................................................................. 3

Echo TV: Lassulhat az elvándorlás ........................................................................................................... 3

Magyar Idők: A béremelés valamennyit enyhíthet az egészségügyiek elvándorlásán ........................... 3

Origo: A béremelés valamennyit enyhíthet az egészségügyiek elvándorlásán ....................................... 5

Mave.hu: Védőnői bérrendezés helyzete ............................................................................................... 5

Házipatika: Lassulhat az egészségügyi dolgozók elvándorlása ................................................................ 7

Origo: Pluszpénzt kapnak a háziorvosok, az alapellátó fogorvosok és a védőnők .................................. 8

Kormány.hu: A kormány a védőnők mellett áll ....................................................................................... 9

Népszava.hu: Nade ki gyógyít majd itthon? .......................................................................................... 10

Magyar Idők Online: Pántlikázni kellene a védőnői bérek emelését .................................................... 12

Népszava Online: Válaszol: Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke ....... 13

Magyar Idők: Ösztöndíjjal tenné népszerűbbé a kormány a Nővéri Hivatást ....................................... 14

Megyei Újságok: Nem akar elfogyni, újratermelődik: milliárdos kórházi adósságok – Több pénzzel

orvosolható ........................................................................................................................................... 16

Népszava, 24.hu, origo, kormány.hu…: Béremelés az egészségügyben - Megvan a kormányrendelet 17

Szeptemberben egészségügyi béremelés jön: ...................................................................................... 17

Kormány.hu: Szeptembertől béremelés lesz az egészségügyben ......................................................... 18

M1 híradó: Szeptembertől emelkedik az egészségügyi dolgozók bére ................................................ 19

TV2: Tízezrekkel emelik az ápolók bérét ............................................................................................... 19

Híradó.hu: Emelkednek a bérek az egészségügyben ............................................................................ 19

Népszava: Még mindig egészségügy - Ki jár jól a béremeléssel? .......................................................... 20

Pharmaonline: Részletesebben a szeptemberi béremelésről ............................................................... 21

Magyar Idők: Hozzánk jönnek tanulni a szakorvosjelöltek ................................................................... 24

Hír TV: Visszamenőleg megkaphatják a béremelést a védőnők ........................................................... 25

Mno.hu: 7,3 százalékkal nőttek a nettó keresetek ............................................................................... 25

Melyik szektorokban a legmagasabb az átlagkereset? ......................................................................... 25

Weborvos: Ónodi: Az üléspontokat szeretnénk megváltoztatni........................................................... 26

HVG.hu: Mától nő az egészségügyi dolgozók bére ............................................................................... 27

hvg.hu, blikk.hu, kurucinfo.hu, munkajog.hu, pestisracok.hu, ............................................................. 27

Kormány.hu: A védőnők is megkapják a béremelésüket ...................................................................... 28

2

Bonum TV: Béremelést kapnak a védőnők is ........................................................................................ 28

Hirado.hu: A védőnők is megkapják béremelésüket ............................................................................. 29

Menedzsment Fórum: Több ütemben nő az egészségügyi dolgozók bére ........................................... 32

Origo.hu: Pár év alatt elérhetik az országos átlagot az egészségügyi bérek ......................................... 32

Medical Online: Középpontban a stroke ellátás .................................................................................... 33

Medical Online: Ónodi-Szűcs: A béremelés nem cél, hanem eszköz .................................................... 34

ECHO TV: Hosszantartó béremelésre számíthatnak ............................................................................. 35

Híradó.hu: Ónodi-Szűcs: erőteljes, hosszan tartó béremelés lesz az egészségügyben......................... 36

HÍR TV: Az alacsony bérek miatt nyílik az olló ....................................................................................... 37

Magyar Hírlap: „Erőteljes” egészségügyi béremelés ............................................................................. 38

Házipatika.com: Nagy béremelés jön az egészségügyben .................................................................... 39

Hiradó.hu/M1 Cser Ágnes: ilyenre nem volt még példa Európában..................................................... 41

Weborvos: Megvédték a béremelésüket a védőnők ............................................................................ 41

Népszava: Ne az orvosok kényszerüljenek ápolási munkákra - Visszatér a régi képzés ....................... 42

Kormány.hu: Erőteljes, hosszan tartó egészségügyi béremelésnek nézünk elébe ............................... 45

Medical Online: Az előjegyzési listáktól a HBCS-korrekcióig ................................................................. 47

Magyar Hírlap: A betegbiztonság megteremtése elsődleges cél az egészségügyben – mondta Ónodi-

Szűcs Zoltán szakállamtitkár .................................................................................................................. 50

Figyelő: Huszonhatezer ápoló hiányzik ................................................................................................. 52

Weborvos: Rétvári: minden védőnő megkapja a teljes emelést .......................................................... 55

3

Echo TV: A szoptatás világnapja TV: ECHO TV - Műsor: Híradó/Belföld Dátum: 2016.08.01.

Az anyatejes táplálás fontosságára hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozata a szoptatás világnapján tartott nemzetközi konferencián. Az Országházban tartott fórumon Vitályos Eszter a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány a családok, a gyermekek, az édesanyák pártján áll, és akik gyermeket vállalnak, biztosak lehetnek abban: minden segítséget megkapnak az államtól, hogy tisztességgel felnevelhessék őket.

Echo TV: Lassulhat az elvándorlás TV: ECHO TV - Műsor: Híróra Dátum: 2016.08.01. 00:16:58 percnél Nyilatkozik Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.

Magyar Idők: A béremelés valamennyit enyhíthet

az egészségügyiek elvándorlásán

magyaridok.hu, medicalonline.hu, 2016.08.03.

Még mindig sok egészségügyi dolgozó vállal munkát külföldön: csak az

év első felében összesen több mint kilencszázan kérték ki a hatóságtól

az ehhez szükséges úgynevezett jó hírnév igazolást. Az ősszel kezdődő

béremelés, ha meg nem is állítja, de jó eséllyel lassítja majd az

egészségügyiek elvándorlását.

Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb adatai szerint az esztendő első hat hónapjában 419 orvos, 359 szakdolgozó, 108 fogorvos és 23 gyógyszerész távozhatott külföldre. A feltételes mód azért indokolt, mert az, hogy a jó hírnév igazolást kikéri valaki, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy el is hagyta az országot, főleg nem, hogy végleg.

Leginkább az orvosokra jellemző ez, de az ápolók közül is sokan dolgoznak itthon és külföldön egyaránt. A „fapados” orvosok például, vagyis azok, akik hetente csak két-három műtéti napot vállalnak, mondjuk Nagy-Britanniában, havi két-három kiruccanással többet keresnek, mint itthon egy hónap alatt. A nővérek körében inkább a hasonló jellegű ausztriai munkavállalás a jellemző.

4

Beszédes, hogy az első hathavi statisztikában szereplők többsége nem most először fordult az ENKK-hoz, miként az is, hogy még mindig viszonylag sok az új igazoláskérő: az orvosok közül 175-en, a szakdolgozóknál pedig 119-en 2010 óta most először igényelték a jó hírnév igazolásukat. A korcsoportos bontás alapján szinte biztos, hogy ők azok, akik most kezdik a pályájukat: a 419 doktor közül 115 még nem töltötte be a 30. életévét.

A szakdolgozóknál viszont éppen ellenkező a helyzet, közülük – miként arra korábban az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán is felhívta a figyelmet – sajnálatos módon egyre többen távoznak a már komoly tapasztalattal rendelkező középgenerációból. Január és július között 187 ápoló, szülésznő, asszisztens döntött a külföldi munkavállalás mellett a 35 és 50 év közötti korosztályból.

A képet árnyalja, hogy a 419 doktorból csak 321 volt magyar állampolgár, a többiek – svéd, iráni, izraeli, nigériai orvosok – vélhetően nálunk jártak egyetemre. A szakdolgozóknál viszont a többség, a 359-ből 337 magyar állampolgár. Ami a célországokat illeti, az orvosok továbbra is toronymagasan Nagy-Britanniát, Németországot és Svédországot részesítik előnyben. A szakdolgozóknál is hasonló a helyzet, csak nekik Svédország helyett Írország kínál több munkalehetőséget.

Az elvándorlás üteme már az elmúlt években is lassult valamelyest, és ha a folyamatot nem is állítja meg, a remények szerint még inkább visszaveti, hogy az orvosok, ápolók és gyógyszerészek ősztől többlépcsős, jelentős béremelésre számíthatnak. A hazai többszörösére rúgó nyugat-európai bérek elszívó hatása azonban csak enyhíthető ezzel, az egészségügyi dolgozók migrációja ugyanis gyakorlatilag az egész világra jellemző probléma.

A szegényebb országokból a gazdagabbak felé, keletről nyugatra tartanak a munkavállalók, de még a brit orvosok is szívesen vállalnak munkát Amerikában. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO), annak együttműködő partnereként pedig a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja kutatja az egészségügyi humánerőforrás kérdéseit, ezen belül az orvosok és ápolók migrációját.

5

Origo: A béremelés valamennyit enyhíthet az

egészségügyiek elvándorlásán

origo.hu, 2016.08.03.

Az ősztől várható többlépcsős béremelés tovább lassíthatja a folyamatot.

Idén az első fél évben 419 orvos, 259 szakdolgozó, 108 fogorvos és 23

gyógyszerész kérte ki a jóhírnév-igazolást, ami azt jelentheti, külföldre

szándékozik távozni – írja a Magyar Idők az Egészségügyi Nyilvántartási

és Képzési Központ adataira hivatkozva.

A lap szerint az elvándorlás üteme lassult az elmúlt években, a folyamatot pedig még inkább visszavetheti, hogy az orvosok, ápolók és gyógyszerészek ősztől többlépcsős, jelentős béremelésre számíthatnak. A hazai többszörösére rúgó nyugat-európai bérek elszívó hatása azonban csak enyhíthető ezzel, ugyanis az egészségügyi dolgozók migrációja gyakorlatilag az egész világra jellemző probléma.

A „fapados” orvosok, akik hetente csak két-három műtéti napot vállalnak, például Nagy-Britanniában, havi két-három kiruccanással többet keresnek, mint itthon egy hónap alatt.

Mave.hu: Védőnői bérrendezés helyzete

mave.hu, 2016.08.03.

A bérrendezés (ami valószínűleg illetmény kiegészítés lesz csak az idén) az egészségügyi ágazatban SZEPTEMBER 1-től indul, tehát még senkinek sem lehet a fizetésében emelkedés, csak az októberben kifizetésre kerülő szeptemberi bér fogja tartalmazni a béremelés/illetménykiegészítés összegét. (Ezért javaslom, hogy még senki se borítsa az asztalt a munkáltatóra.)

Mivel nem jelent meg még az a jogszabály módosítás - amire várunk -, amiben benne kellene lenni annak, hogy a védőnői ellátásra is alkalmazható a szakdolgozói bértábla 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól (ennek a jogszabálynak a véleményezési határideje augusztus 1-volt), a munkáltató jelenleg saját maga dönti el, hogy a most megkapott visszamenőleges díjemelést hogyan fogja felhasználni, mert erre semmilyen leírat nem érkezett az OEP-től.

6

Sajnos valószínűleg ismét át fogjuk élni a 2013. évben lezajlottakat, hogy mindenkinek magának fog kelleni a munkáltatónál tárgyalni a kifizetés módjáról.

A díjemelés kifizetését csak hó közi számfejtéssel tudják a munkáltatók megtenni (mivel csak most érkezett), ezt több variációban tehetik meg, saját döntés alapján.

Ha a jelenleg érvényes szabály szerint (a Ft/pont 12 %-a védőnőé), akkor ez egy 500 pontos körzet estén: a visszamenőleges finanszírozás emelés egy összegben kb. 208 000.- Ft/körzet, ennek 12 %-a 24 960.- Ft, a járulékok levonása után a védőnőé bruttó 19 000.- Ft (nettó 12 600.- Ft).

Ha az előző évek gyakorlata alapján a visszamenőleges díjemelés a védőnőé - mi ezt szorgalmazzuk,- akkor bruttó 160 0000.- Ft az egyszeri bérkiegészítés, ami nettó 105 000.- Ft-ot jelent.

A korábbi gyakorlat szerint – és kormányzat szándéka szerint – a visszamenőleges díjemelés a védőnő egyszeri illetménykiegészítésnek kellene lenni, azaz a járulék leszámítása után a megmaradt összeg a védőnő bruttó egyszeri bérkiegészítése.

Amennyiben a fenti jogszabály módosítása ránk nézve nem lesz kedvező, akkor a szeptemberi bérben megjelenő emelkedés - szintén a munkáltató döntése alapján -, két féle lehet. Rosszabb esetben bruttó 1500 - 5600.- Ft, a jobbik esetben (ha az összes emelést bérre fordítja a munkáltató) bruttó 20-26000.- Ft lesz.(Ez még mindig jóval kevesebb a szakdolgozói bértáblához viszonyítva).

2016. június 13-át (VÉDŐNŐK NAPJA) követően az államtitkár meghívására egy egyeztető megbeszélésen vehettünk részt (MAVE, MESZK, Országos vezető védőnő), ahol lehetőségünk volt adatokkal alátámasztani a védőnői illetmény lemaradást a szakdolgozói bértáblához viszonyítva, valamint a védőnői ellátás túlterheltségét és a vészesen növekvő üres állások miatti veszélyekre felhívni a figyelmet. Ezt követően az EDDSZ vezetőjével ültünk le a részletek megbeszélésre. A MAVE és a MESZK közös levélben fordultunk a miniszterhez, az egészségügyi államtitkárság 2 államtitkárához, a Parlament Népegészségügyi Bizottságához a szakdolgozói bértábla védőnőkre való alkalmazhatóságának jogszabályi feltételeinek megteremtése érdekében.

A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet módosítási tervezetének társadalmi vitája keretében (2016. augusztus 1.) hangsúlyosan jeleztük, hogy csak a bértábla alapellátásban való alkalmazhatóságát tudjuk elfogadni. Véleményünk eljuttattuk minden, a társadalmi és közigazgatási

7

egyeztetésben részt vevő partnerhez, ezek között van az ombudsman, az önkormányzatok szövetségei, a kamarák, a szakszervezetek, civil érdekképviseletek és több minisztérium is.

A mai napon konzultáltam az OEP finanszírozási osztály munkatársával, aki megerősítette, hogy a munkáltató dönt a visszamenőleges díjemelés felhasználásáról. A megemelt pont érték 435-437 között került megállapításra a visszamenőleges díj számításkor.

Levélben fordultunk (MAVE, MESZK) az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozat vezetőjéhez, hogy támogassa törekvésünk a szakdolgozói bértábla alkalmazhatósága érdekében.

Levélben fordultunk a 6 önkormányzati szövetséghez, (MÖSZ, MÖOSZ, TÖOSZ, KÖSZ, KÖÉSZ, BÖSZ), hogy támogassák, és ők is indítványozzák a szakdolgozói bértábla alapellátásban való alkalmazhatóságát, valamint hogy a visszamenőleges és a szeptembertől érvényes finanszírozási díjemelést teljes mértékben bérre fordítsák.

Az ősz folyamán fog kiderülni, hogy sikerült-e meggyőzni a jogalkotókat, hogy szüntessék meg a diszkriminációt az alapellátásban és szakellátásban dolgozók bére tekintetében. Az ágazati béremeléshez kapcsolódó szabályozás kialakításához az az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása is szükséges, melyre a 2016. évi jogalkotás II. félévében kerülhet sor.

Csordás Ágnes elnök

Magyar Védőnők Egyesülete

Házipatika: Lassulhat az egészségügyi dolgozók

elvándorlása

hazipatika.com, 2016.08.03. A lap az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb adataira hivatkozva írja, hogy idén az első fél évben 419 orvos, 259 szakdolgozó, 108 fogorvos és 23 gyógyszerészkérte ki a jó hírnév igazolást, ami azt jelentheti, külföldre szándékozik távozni. A lap szerint az elvándorlás üteme lassult az elmúlt években, a

folyamatot pedig még inkább visszavetheti, hogy az orvosok, ápolók és

gyógyszerészek ősztől többlépcsős, jelentős béremelésre számíthatnak.

A hazai többszörösére rúgó nyugat-európai bérek elszívó hatása

8

azonban csak enyhíthető ezzel, az egészségügyi dolgozók migrációja

ugyanis gyakorlatilag az egész világra jellemző probléma - írta a lap.

A "fapados" orvosok, akik hetente csak két-három műtéti napot vállalnak, például Nagy-Britanniában havi két-három kiruccanással többet keresnek, mint itthon egy hónap alatt. Az egészségügyi ellátórendszer megmerevedett struktúráját hibáztatható

a kialakult helyzetért. Minden más hálapénzestől, orvosbáróstól

feltehetően csak ennek a következménye. Részletek!

Korábban már idéztünk vitákat és tanulmányokat a magyar egészségügy

megreformálásáról. Ezek alapján kérdéses, hogy pusztán a béremelés

hatására az orvosok lemondanak-e a külföldről származó plusz

jövedelemről vagy a jobb munkakörülményekről, s csak a tényleges

tapasztalatok mutatják meg, hogy az egészségügy teljes újraszervezése,

és a becsontosodott hatalmi struktúrák megszüntetése érhet-e el

változást, vagy az átmeneti intézkedések is hoznak látható, és tartós

eredményt.

Origo: Pluszpénzt kapnak a háziorvosok, az

alapellátó fogorvosok és a védőnők

origo.hu, 2016.08.04.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a tavalyi 10 milliárd forintos többlettámogatás után a kormány 14 milliárdos pluszforrást biztosít az egészségügyi alapellátásra, pluszpénzt kapnak a háziorvosok, az alapellátó fogorvosok és a védőnők.

A tárca egészségügyért felelős államtitkársága csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az előző évhez hasonlóan 10 milliárd forintot kapnak a háziorvosok, a házi gyerekorvosok, ezen felül 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, illetve szintén 2 milliárd forint jut a védőnőknek.

A pluszforrás az idén január 1-től jár, a pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 29-én visszamenőlegesen, egy összegben elutalta.

A háziorvosoknak és a házi gyerekorvosoknak praxisonként idén is átlagosan 130 ezer forinttal jut több havonta, míg a védőnők és az iskolai védőnői szolgálatok esetében 30-35 ezer, a fogorvosi praxisok esetében pedig 50-55 ezer forint havi többletbevételt jelent majd az emelés.

9

A közlemény szerint a kormány számára kiemelten fontos terület az egészségügy, a mostani döntés pedig újabb előrelépést jelent, amelyet a kormány az egészségügyi dolgozók életkörülményeinek javítása és az alapellátás megerősítése érdekében tett.

Közölték továbbá, hogy a kormány minden olyan béremelést támogat, amelynek megvan a gazdasági fedezete, és amely mögött a magyar gazdaság növekvő teljesítménye áll. A kormány az egészségügyi dolgozók számára minden, jogszabályban is vállalt béremelést, bérkiegészítést, támogatást teljesített és teljesít - olvasható a közleményben.

Az államtitkárság azt követően adta ki közleményét, hogy Tukacs István MSZP-s országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján érdemi forrásemelést sürgetett az egészségügyben, és 600 milliárdos többlettámogatást szorgalmazott.

Kormány.hu: A kormány a védőnők mellett áll

Kormany.hu, 2016.08.04.

A kormány minden olyan béremelést támogat, amelynek megvan a gazdasági fedezete, és amely mögött a magyar gazdaság növekvő teljesítménye áll.

A kormány az egészségügyi dolgozók számára minden, jogszabályban is vállalt béremelést, bérkiegészítést, támogatást teljesített és teljesít.

A 2016. július 28-án a Magyar Közlönyben megjelent jogszabály értelmében a tavalyi 10 milliárd forintos többlettámogatás után a kormány idén 10+2+2 milliárd forint pluszforrást biztosít az egészségügyi alapellátás megerősítésére. Ennek keretében pluszpénzt kapnak a háziorvosok, az alapellátó fogorvosok és a védőnők. Az előző évhez hasonlóan 10 milliárd forintot kapnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, ezen felül 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, illetve szintén 2 milliárd forint jut a védőnőknek.

A pluszforrás az idén január 1-től jár, a pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2016. július 29-én visszamenőlegesen, egy összegben elutalta. A háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak praxisonként idén is átlagosan 130 ezer forinttal jut több havonta, míg a védőnők és az iskolai védőnői szolgálatok esetében 30-35 ezer, a fogorvosi praxisok esetében pedig 50-55 ezer forint havi többletbevételt jelent majd az emelés.

10

A kormány számára kiemelten fontos terület az egészségügy, a mostani döntés pedig újabb előrelépést jelent, amelyet a kormány az egészségügyi dolgozók életkörülményeinek javítása és az alapellátás megerősítése érdekében tett. A kormány a védőnők mellett áll. Ezért is döntött úgy, hogy emeli a védőnői finanszírozást. Célunk, hogy a plusztámogatást a szolgáltatók minél nagyobb hányadban a védőnők béremelésére fordítsák.

(EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság)

Népszava.hu: Nade ki gyógyít majd itthon?

Nepszava.hu, 2016.08.08.

Megállíthatatlanul mennek nyugatabbra a magyar orvosok és

egészségügyi szakdolgozók. Akadémiai kutatók szerint akár az

orvosaink 11 százaléka is hiányozhat a hazai gyógyításból, a

szakképzett ápolók "fogyása" nem csökken, és egyelőre a béremelések

ígérete sem elég visszatartó erő.

Nem állt meg térségünkben az egészségügyi dolgozók elvándorlása az

elérhető legfrissebb adatok szerint. Egyetlen hónap alatt 70 beregszászi

orvos, nővér és betegápoló vállalt ugyan munkát Magyarországon, itthon

azonban eközben - az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ

(ENKK) 2016 első félévét összesítő migrációs adataiból arra lehet

következtetni - az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek külföldi

munkavállalási kedve minimálisan csökken, de az ápolók, szülésznők is

egyre nagyobb számban menekülnek a magyar egészségügyből. A

hivatal mindig hangsúlyozza, hogy aki kikéri az úgynevezett "jó hírnév

igazolást", még nem biztos, hogy el is megy külföldre munkát vállalni, de

ennek ellenkezőjét sem tudják igazolni, már csak azért sem, mert a

másik oldalon nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok a hazai

egészségügyi dolgozók összetételéről. Az utolsó adatsor 2014-es az

ENKK honlapján.

Az orvoselvándorlás intenzitásának minimális csökkenésére lehet

ugyanakkor következtetni abból, hogy míg 2015-ben egész évben 941

igazolást adtak ki, addig idén június végéig 419 ilyen kérést teljesítettek,

a tavalyi 252 fogorvosi kérelemmel szemben idén eddig 108 érkezett,

míg a 71 gyógyszerész múlt évi távozásával szemben idén mindössze

23 kérvényt adtak be eddig. Ha közelebbről is megnézzük az adatokat,

kiderül, hogy az orvosok esetében nem számít a kor, megy mindenki a

24 évestől a 70 fölötti idősekig, utóbbi korosztályban hárman még az

idén is azt gondolták, érdemes nekivágni a nagyvilágnak. Az emigráló

11

szakdolgozók többsége ezzel szemben 50 év alatti és 65 év fölött már

eszükbe sem jut igazolást kérni, viszont összességében nem csökken

körükben ez elvándorlási kedv: tavaly 707 igazolást kértek, idén pedig az

első félévben 359 papírt állított ki a hivatal.

Abban, hogy hol keresik a boldogulást a magyar egészségügyből távozó

szakemberek, csak minimális elmozdulásokat látni az utóbbi években.

Az orvosaink 2016 első felében is az Egyesült Királyságba (94),

Németországba (84) és Svédországba (57) mentek tömegesen, de

Ausztria, Írország és Svájc is változatlanul vonzó célpont. Ami talán

meglepő, hogy a feltehetően erdélyi származású Magyarországon

praktizáló orvosok kezdenek visszatérni szülőföldjükre, legalábbis erre

lehet következtetni abból, hogy 23-an Romániát jelölték meg

célországként. A szakápolók körében Németország a legkedveltebb

(108), ezt követi az Egyesült Királyság (92), majd Ausztria (65), de

mennek Olaszországba, Norvégiába vagy Máltára is.

A Magyar Tudományos Akadémia

Munkaerőpiaci Tükör című

évkönyvsorozatának idei kötete eközben

éppen a magyar munkaerő elvándorlásának

vizsgálatát és elemzését jelölte meg kiemelt

céljaként, s nem véletlenül ezen belül is a

legrészletesebben az orvoselvándorlással

foglalkoztak a kutatók. Minden korábbinál

pontosabb és átfogóbb kép rajzolódik ki a

több mint 18 ezer megkérdezett orvos

adatainak elemzésekor arról, hogy véglegesen vagy átmenetileg,

főállásban vagy a magyar keresetük kiegészítésére hányan vállaltak

munkát a határon túl.

A társadalomkutatók azokat az orvosokat tekintették külföldön

dolgozónak, akik legalább 4 hónapon keresztül eltűntek a magyar

társadalombiztosításból, vagyis nem jelentek meg járulékfizetőként, nem

kaptak nyugdíjat, gyest, nem vettek részt semmilyen kezelésen, nem

tanultak és nem haltak meg. A kutatás szerint az uniós csatlakozást

közvetlenül megelőzően és az azt követő néhány évben, vagyis 2003 és

2010 között indult meg nagyobb számban az ágazat munkavállalóinak

távozása, ebben az időszakban ment el az országból orvosaink 7

százaléka. 2010-2011-ben aztán a korábbi ütemet jóval meghaladó

számban indultak útnak, de ennek okát még nem mérték fel pontosan -

vagy nem merik kimondani.

12

Különösen a 40 év alatti fiatal orvosok keltek

útra, akiknek a jövedelme alacsony volt és azt

is kimutatták, hogy az általános orvosok két

és félszer olyan arányban választják a

távozást, mint fogorvos kollégáik. 2012-ben a

magyar orvosok 9-11 százaléka, vagyis 3250

dolgozhatott külföldön.

A fiatalabb korosztályban a nagyjából

hatszoros bér a meghatározó indoka a külföldi

munkavállalásnak, később azonban egyre

nagyobb szerepet kapnak olyan szempontok

is, mint a jobb munka- és életkörülmények, a

szakmai fejlődés, az előrejutás, a kutatásokban való részvétel

lehetősége, az eszközök jobb minősége, a kisebb kötelező munkaidő.

Magyar Idők Online: Pántlikázni kellene a

védőnői bérek emelését

magyaridok.hu, 2016. 08. 09.

A védőnők várhatóan csak a töredékét fogják kézhez kapni a kormány által béremelésre szánt összegnek, mert semmi nem kötelezi jelenleg a döntően önkormányzati munkáltatóikat arra, hogy a központi költségvetésből utalt kétmilliárd forintot maradéktalanul erre fordítsák.

Vagy címkézve kell utalni a védőnők béremelésére szánt összeget, vagy az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá kell utalni őket, másképp nem garantált, hogy teljes egészében megkapják a fizetésemelésükre szánt pénzt – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő ezzel gyakorlatilag megerősítette azt, amit korábban Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke, illetve Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesülete (Mave) elnöke nyilatkozott a Magyar Időknek.

Mindketten felhívták rá a figyelmet, hogy a védőnők várhatóan csak a töredékét fogják kézhez kapni a kormány által béremelésre szánt összegnek, mert semmi nem kötelezi jelenleg a döntően önkormányzati munkáltatóikat arra, hogy a központi költségvetésből utalt kétmilliárd forintot maradéktalanul erre fordítsák. Januártól visszamenőleg átlagosan 30-35 ezer forinttal több pénz jut a védőnői praxisok finanszírozására havonta, a munkáltatóknak azonban csak ennek 12 százalékát kell kötelezően a védőnők bérkiegészítésére fordítani. Ez azt jelenti, hogy – a körzet nagyságától függően – bruttó 1600-5600 forinttal emelkedik csupán egy dolgozó fizetése.

13

A védőnők fizetésében, a védőnői szolgálatok felszereltségében már most is nagy a különbség. Van, akinek a munkáltatója biztosítja a mobiltelefont, az internet-elérhetőséget és fizeti a gépkocsihasználatot, ez azonban a kisebbség. A védőnők többsége korszerűtlen körülmények között dolgozik, és még útiköltség-térítést sem kap. A körülmények nem feltétlenül attól függnek, hogy gazdag vagy szegény településről van-e szó, bár egyértelmű, hogy abból a 300 ezer forintból, amit havi átlagban finanszírozásként kapnak a praxisok, saját forrás nélkül nehéz csodát művelni. Zalavár polgármestere, Horváth Ildikó is azt mondta lapunknak, hogy nagyon szívesen odaadnák béremelésként a teljes összeget az általuk foglalkoztatott egyetlen védőnőnek, ám a bérköltsége így is tetemes, és ha erre nem érkezik címkézett pluszforrás, csak a törvény által előírt minimumot tudják megadni. Tabon, ahol Schmidt Jenő a polgármester, vállalkozóként dolgoznak a védőnők, ám ha önkormányzati alkalmazottak lennének, egészen biztosan csak annyi béremelést tudnának adni nekik, amennyit a törvény előír – közölte a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő még azt is hozzátette: a jelenlegi jogszabályok szerint csak célprémiumként vagy jutalomként fizethetnék ki a pluszjuttatást, ám szerinte elég sajátos lenne, ha az ötezer védőnő mindegyikénél azt írnák ezek indoklásába, hogy „mert a kormány által a béremelésükre szánt összeget csak így kaphatják meg”.

Népszava Online: Válaszol: Balogh Zoltán, a

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

elnöke nepszava.hu, szakszervezetek.hu, 2016. 08. 11. Van megoldás a védőnők béremelésére? Nemcsak a védőnők, hanem a háziorvosi és fogorvosi asszisztensek, vagyis az egészségügyi alapellátásban működő valamennyi szakdolgozó számára az lesz a megoldás, ha a szakápolók szeptemberben induló új bértábláját kiterjesztik rájuk is. Remélem, hogy az ágazati kollektív szerződésről hamarosan folytatódó tárgyalásokon meg tudunk erről állapodni a kormánnyal. Az idei bérkiegészítést pedig címkézve kell átutalni az önkormányzatoknak, hogy a teljes összeget átadhassák a védőnőknek, ezt korábban írásban is javasoltuk a humán tárcának.

14

Magyar Idők: Ösztöndíjjal tenné népszerűbbé a

kormány a Nővéri Hivatást

Magyaridok.hu, radiologia.hu, eloben.hu, mok.hu, 2016. 08. 16.

A béremelés enyhíti az elvándorlást, de még mindig kevesen választják az egészségügyet. Az orvostanhallgatókéhoz hasonló ösztöndíjrendszert tervez elindítani 4,4 milliárd forintból a jövő évtől a kormány, hogy ezzel is enyhítse az egyre súlyosbodó nővérhiányt. Az országban már most is több tízezerrel kevesebb ápoló dolgozik a szükségesnél, és a fiatalok közül még mindig nem választják elegen ezt a pályát. Egy nemrégiben született kormányrendelet szerint az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) egyik projektjének részeként 4,4 milliárd forintot biztosít a kormány az ápolótanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjas program létrehozására. A projekt célja az egészségügyi pályát, a szakdolgozói munkakört választó fiatalok számának növelése, valamint a szakdolgozói munkakör népszerűsítése, ezáltal hosszabb távon a humánerőforrás-hiány csökkentése – áll az indoklásban.

Mint a tárcánál elmondták, a programon még dolgoznak, így részletekkel nem tudtak szolgálni. Az ösztöndíjrendszer kialakításában ugyanakkor a tervek szerint aktívan részt vesz majd a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), amelynek elnöke, Balogh Zoltán lapunknak úgy nyilatkozott: egyrészt a szakgimnáziumokban tanulók számára dolgoznának ki egy ösztöndíjrendszert, hogy növeljék az érdeklődést a pálya iránt, másrészt a munka melletti át- vagy továbbképzésekhez adnának támogatást.

De várhatóan egyes, kevésbé felkapott főiskolai szakirányoknál is érdemes bevezetni az ösztöndíjat, amilyen az ápoló vagy a védőnő, mert az ilyen, felsőfokú végzettségű szakemberekből is komoly hiány mutatkozik, miközben a gyógytornász vagy a dietetikus szakokon 4-6-szoros a túljelentkezés, így lényegesen kevésbé gond az utánpótlás. A felnőtt ápolók létszáma legalább 6-8 ezerrel kevesebb, mint amennyi szakembert jelen pillanatban foglalkoztatni tudnának.

A projekt céljai között szerepel az is, hogy felkeltsék az érdeklődést az ápolói munkakör iránt

Nemzetközi összehasonlításban, az OECD-országokhoz képest pedig – mint Balogh Zoltán elmondta – a legutóbbi, 2014-es adatok alapján összességében a szükségesnél 26 ezer ápolóval kevesebb dolgozott a

15

magyar egészségügyben. A következő 10-15 évben további 25-27 ezer szakember éri el a nyugdíjkorhatárt, de sokan azt sem fogják megvárni, mivel többségük nő, és 40 év szolgálati idővel nyugdíjba mehetnek. Így hamarosan nemcsak súlyos, de aggasztó is lesz az ápolóhiány – fogalmazott a MESZK elnöke. Hiszen jelenleg évente kétszer annyi szakember megy nyugdíjba, hagyja el a pályát, vagy megy külföldre, mint amennyi végez.

Ezt a tendenciát jó eséllyel lassítani fogja, hogy a júniusi ágazati bérmegállapodás alapján a következő években jelentős mértékben emelkedik majd az ápolók, asszisztensek fizetése. De hosszú távon csak az jelenthet megnyugtató megoldást, ha a jelenleginél több fiatalt képzünk, márpedig ehhez az kell, hogy akár az ösztöndíjrendszerrel is vonzóbbá tesszük az ápolói hivatást – vélte Balogh Zoltán.

Az elnök – aki a Semmelweis Egyetemen ápolókat oktat – hozzátette: jelenleg eleve úgy érkeznek hozzájuk a fiatalok, hogy olyan szakot választanak, amelynek elvégzése után azonnal el tudnak helyezkedni külföldön.

16

Megyei Újságok: Nem akar elfogyni,

újratermelődik: milliárdos kórházi adósságok –

Több pénzzel orvosolható Újság: Dunántúli Napló, Heves Megyei Hírlap, 24 óra, Somogyi Hírlap, Új Néplap, Tolnai Népújság, Békés Megyei Hírlap, Petőfi Népe Rovat: Belföld - Oldalszám: 8. oldal - Dátum: 2016.08. 16. - Szerző Csejk Miklós

17

Népszava, 24.hu, origo, kormány.hu…:

Béremelés az egészségügyben - Megvan a

kormányrendelet

Nepszava.hu, 24.hu, origo.hu, kormany.hu, weborvos.hu,

medicalonline.hu, 2016. 08. 16. - 2016. 08. 17.

A Magyar Közlöny keddi számában megjelent az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak bérfejlesztéséről, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló kormányrendelet.

Június 9-én jelentette be az emberi erőforrások minisztere, hogy előző este megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben, ez csaknem 100 ezer ágazati dolgozót érint.

A most megjelent kormányrendelet a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek, valamint a szakdolgozók, továbbá más egészségügyi dolgozók alapbérének idei emelését rögzíti. A szakorvosok bére a rendeletben megjelent bértábla szerint szeptember 1-jétől 107 ezer forinttal nő, amellyel a szakgyógyszerészek besorolása megegyezik. Az egészségügyi szakdolgozók - végzettségüktől és a munkában eltöltött időtől függően - 6660 forinttól 61 670 forintig terjedő, átlagosan 26,5 százalékos emelést kapnak.

A két hónappal ezelőtt kötött megállapodás azt is kimondja, hogy 2017. november 1-jétől további bruttó 100 ezer forinttal nő a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére. A szakdolgozók átlagosan 12 százalékos béremelésre számíthatnak. 2018-ban és 2019-ben a szakdolgozók esetében további 8-8 százalékos emelés várható.

Szeptemberben egészségügyi béremelés jön:

index.hu, napi.hu, mno.hu, 2016. 08. 17.

Szeptembertől a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel egyeztetett béremelés lesz az egészségügyben. A 2016-ban kormányrendeletben szabályozott módon 26,5 százalékos béremelést kapnak a szakdolgozók - ígérte az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár.

Mészáros János azt MTI tudósítása szerint azt mondta, a szakorvosok és a szakgyógyszerészek bére 107 ezer forinttal nő, minderre 19,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a költségvetés.

18

A béremelés jövőre is folytatódik, erre 2017-ben 82,6 milliárd forint pluszforrást fordítanak. A szakdolgozók bére 2017 novemberétől további 12 százalékkal nő, majd 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék lesz a béremelés mértéke.

Szerdán egy másik kormánytag, Rétvári Bence államtitkár arról is beszélt, hogy a kormány ismét konszolidálni fogja az egészségügy adósságállományát. Ez ugyanis a tavaly tavaszi adósságrendezés óta havi szinte 3-4 milliárd forinttal nő, és az év évégre elérheti a 70 milliárdot is.

Kormány.hu: Szeptembertől béremelés lesz az

egészségügyben Kormany.hu, vg.hu, vs.hu, 2016. 08. 16. - 2016. 08. 18. Szeptembertől a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel egyeztetett béremelés valósul meg az egészségügyben - jelentette ki Mészáros János helyettes államtitkár sajtótájékoztatón, Budapesten. Mészáros János közölte: a 2016-ban kormányrendeletben szabályozott módon átlagosan 26,5 százalékos béremelést kapnak a szakdolgozók, a szakorvosok és a szakgyógyszerészek bére 107 ezer forinttal nő. Minderre 19,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a költségvetés. Jövőre folytatódik a béremelés, erre 2017-ben 82,6 milliárd forint pluszforrást fordítanak.

A szakdolgozók bére 2017 novemberétől további 12 százalékkal nő, majd 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék lesz a béremelés mértéke. Ugyanakkor 2017 novemberétől újra emelkedik a szakorvosok és a szakgyógyszerészek fizetése is, 100-100 ezer forinttal. A szükséges forrásokat a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott folyamatos egyeztetés alapján biztosítja a kormányzat - fűzte hozzá.

Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese hangsúlyozta: megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a bérfejlesztéshez szükséges pénz időben eljusson az intézményekhez. Ehhez külön informatikai rendszert fejlesztettek ki, amelyre a 253 érintett intézmény közül már 183 regisztrált.

Egyúttal részletes tájékoztatást nyújtanak az intézményeknek az OEP honlapján, és egy levelezőrendszert is működtetnek - mondta.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) ugyancsak felkészült a megemelt bérek kifizetésére. Az intézményekre nem ró pluszfeladatokat az intézkedés végrehajtása - közölte a sajtótájékoztatón Németh László, az ÁEEK vezetője.

19

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI)

M1 híradó: Szeptembertől emelkedik az

egészségügyi dolgozók bére TV: m1 - Műsor: Híradó/Belföld Dátum: 2016.08.17. 05:37 percnél

TV2: Tízezrekkel emelik az ápolók bérét TV: TV2 - Műsor: Tények Dátum: 2016.08.17. Több tízezer forinttal nő a fizetésük az ápolóknak szeptembertől, a megemelt bért októberben kapják majd kézhez. Több lépcsőben, 2019-ig folyamatosan emeli a kormány az egészségügyi szakdolgozók fizetését. Rajtuk kívül az orvosok és gyógyszerészek is több pénzt kapnak. Az MSZP szerint ez sem lesz elég, hogy megállítsa a dolgozók külföldre vándorlását. Idén hivatalosan már közel ezer orvos és ápoló hagyta el az országot.

Híradó.hu: Emelkednek a bérek az

egészségügyben hirado.hu, hvg.hu 2016. 08.17.

Szeptembertől a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel egyeztetett béremelés valósul meg az egészségügyben - mondta az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Jövőre folytatódik a béremelés, erre 2017-ben 82,6 milliárd forint pluszforrást fordítanak. A szakdolgozók bére 2017 novemberétől további 12 százalékkal nő, majd 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék lesz a béremelés mértéke.

Ugyanakkor 2017 novemberétől újra emelkedik a szakorvosok és a szakgyógyszerészek fizetése is, 100-100 ezer forinttal. A szükséges forrásokat a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott folyamatos egyeztetés alapján biztosítja a kormányzat – fűzte hozzá.

Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese hangsúlyozta: megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a bérfejlesztéshez szükséges pénz időben eljusson az intézményekhez. Ehhez külön informatikai rendszert fejlesztettek ki, amelyre a 253 érintett intézmény közül már 183 regisztrált. Egyúttal

20

részletes tájékoztatást nyújtanak az intézményeknek az OEP honlapján, és egy levelezőrendszert is működtetnek – mondta.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ugyancsak felkészült a megemelt bérek kifizetésére. Az intézményekre nem ró pluszfeladatokat az intézkedés végrehajtása – közölte a sajtótájékoztatón Németh László, az ÁEEK vezetője.

Népszava: Még mindig egészségügy - Ki jár jól a

béremeléssel?

nepszava.hu, 2016. 08. 18.

Az eredetileg nem egészségügyi diplomával rendelkező, de magasan képzett szakemberek, például klinikai szakpszichológusok járnak a legjobban az egészségügyi ágazat alapbéremeléséről szóló kedden megjelent kormányrendelet értelmében, de a szakgyógyszerészek is több pénzhez jutnak szeptembertől, mint a szakorvosok.

Az egészségügyben dolgozó egyetemi végzettségű fizikusok, biológusok vagy pszichológusok bruttó 171 ezer forinttal kapnak többet szeptember elsejétől, de a szakorvosok 107 ezer forintos emelésénél több jár a szakdiplomával rendelkező gyógyszerészeknek is, akik 136-137 ezer forinttal magasabb alapbérben részesülnek. A humántárca egészségügyért felelős helyettes államtitkára tegnap a Népszava kérdésére hozzátette, hogy ezeknek a csoportoknak az esetében már az egészségügyi törvény őszre tervezett módosítását készítik elő a bértáblák egységes szintre hozásával. Nem történik tehát más, mint a nagy lemaradásban lévő szakmákat felzárkóztatják a szakorvosi bérekhez.

Mészáros János emlékeztetett rá, hogy a béremelésről szóló júniusi megállapodást a parlament a tavaszi ülésszak végén már nem tudta törvénybe foglalni, ezért született az idén szeptember és december közötti időszakot szabályozó kormányrendelet, amely alapján a kiegészítésként megjelenő emelt összeget az alapbér részének tekintik abban az intézményi körben, ahol 2012-2013-ban is kaptak már béremelést a dolgozók.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató helyettese bejelentette, hogy a megemelt bérek októberi kifizetésének zavartalanságát külön elszámoló rendszer segíti, amelynek elindításáról múlt pénteken tájékoztatták az érintett 253 intézményt. Kiss Zsolt tájékoztatása szerint közülük 183 már regisztrált is, a jövő héttől pedig megkezdhetik a béremelésben érintett dolgozóik adatainak feltöltését,

21

amit szeptember 9-ig be kell fejezniük, hogy az októberi emelt bérek rendben megérkezhessenek.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke lapunknak külön is kiemelte a rendeletnek azt a passzusát, hogy a munkáltatók kötelesek a megemelt alapbér szerint kiszámítani a pótlékokat, készenléti díjakat, távolléti díjakat, de még a jubileumi jutalmakat is. Balogh Zoltán üdvözölte azt a garanciális elemet is, hogy az intézmények kizárólag a béremelésekre és a hozzájuk kapcsolódó szociális hozzájárulás kifizetésére használhatják fel a kapott összeget.

Az egészségügyi béremeléseket szabályozó kormányrendelet szerint szeptember elsejétől bruttó 107 ezer forinttal nő a szakorvosok bére, az ágazat többi szakdolgozója a végzettségtől és a munkában eltöltött időtől függően idén 6660 forinttól 61 670 forintig terjedő, átlagosan 26,5 százalékos emelést kap és a folyamat jövőre is folytatódik. Az idei béremelések fedezetére 19,2 milliárd forintos pluszt kapott az ágazat.

Mégis pénzhez jutnak a védőnők

Az egészségügyi államtitkárság már dolgozik annak a

rendelettervezetnek az előkészítésén, amely a védőnői szolgálatokat

fenntartó önkormányzatokat arra kötelezi, hogy a nekik átutalt havi 35

ezer forintos idei kiegészítés összegét teljes egészében a védőnők

béremelésére fordítsák. A javaslat hamarosan a kormány elé kerülhet és

Mészáros János helyettes államtitkár szavai szerint az év elejéig

visszamenőleg követeli majd meg az ebben a munkakörben dolgozók

anyagi elismerésének javítását. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján

a védőnők mindössze az összeg 12 százalékára voltak közvetlenül

jogosultak, felháborodásukban pedig megkezdték egy őszi sztrájk

előkészítését. Ez elől menekül a kormány az új rendelettel.

Pharmaonline: Részletesebben a szeptemberi

béremelésről

Pharmaonline.hu, 2016. 08. 18.

Sajtótájékoztatót tartottak a témában az Egészségügyi Államtitkárságon. Csak átmenetileg foglalták kormányrendeletbe az egészségügyi bértáblát, januártól törvényben szabályozzák az egészségügyiek fizetését, derült ki többek között.

22

Jogszabályi kereteket kapott az ágazati kollektív szerződés (ÁKSZ) bérfejezetének orvosokra és szakdolgozókra vonatkozó megállapodása – jelentette be dr. Mészáros János egészségügyért felelős helyettes államtitkár szerda délutáni sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Közlönyben kedden este megjelent az egészségügyben dolgozók bérfejlesztéséről szóló kormányrendelet. A szakpolitikus emlékeztetett, hogy a reprezentatív szakszervezetekkel – a szakmai szervezetek támogatása mellett – kötött megállapodás tényét június 9-én adta hírül Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter: idén 19,2 milliárd, 2017-ben 82,6 milliárd forintot költenek mintegy 100 ezer ágazati dolgozó fizetésének emelésére.

A kormányrendelet a szakorvosok, közalkalmazott szakgyógyszerészek, szakdolgozók, és nem egészségügyi diplomával rendelkező, de az egészségügyben foglalkoztatott munkavállalók – fizikusok, klinikai szakpszichológusok, biológusok – alapbérének idei emelését rögzíti. A szakorvosok és szakgyógyszerészek bére szeptember 1-jétől 107 ezer forinttal nő, az egészségügyi szakdolgozók – végzettségüktől és a munkában eltöltött időtől függően – 6660 forinttól 61 670 forintig terjedő, átlagosan 26,5 százalékos emelést kapnak – sorolta Mészáros János, hozzátéve azt is, hogy a nem egészségügyi diplomások esetében az egyetemet végzettekre az orvosi, míg a főiskolán diplomázókra a szakdolgozói bértábla vonatkozik.

A kormányrendeletbe foglalták azt is, hogy 2017. november 1-jétől további bruttó 100 ezer forinttal nő a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére, míg az ápolók jövőre bruttó 12 százalékos, 2018-ban és 2019-ben a további 8-8 százalékos béremelésre számíthatnak. Az idén szeptember 1-jétől életbelépő bértábla az állami fenntartású intézményi körre vonatkozik, így akik 2012-13-ban jogosultak voltak a béremelésre, azok most is számíthatnak a fizetések emelésére. Mészáros János elmondta, a rendelet mellékletében megjelenő táblázatok a jelenleg érvényben lévő, és az ÁKSZ keretében elfogadott bértábla közötti különbségeket tartalmazzák

Informatikai fejlesztéssel biztosítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), hogy a béremelés maradéktalanul eljusson a dolgozókhoz – jelentette be a sajtótájékoztatón Kiss Zsolt, a pénztár megbízott főigazgatója. Mint mondta, ahhoz, hogy az intézményekhez eljusson a béremelés fedezete, eleget kell tenniük ez irányú adatjelentési kötelezettségeiknek. A most kifejlesztettek informatikai rendszer alkalmas ennek az adattömegnek a feldolgozására, ennek felállításáról és használatáról augusztus 11-én részletes tájékoztatót kaptak a szolgáltatók, amelyek már meg is kezdték a regisztrációt. Az elmúlt három napban a 253 érintett intézmény közül 183 már feliratkozott, a béremelés maradéktalan kifizetéséhez szükséges

23

adatok feltöltése a jövő héten indulhat el, és a kormányrendelet szerint szeptember 9-éig befejeződik.

A szolgáltatókat az OEP honlapján folyamatosan tájékoztatják jelentési kötelezettségeikről, a most kiépített informatikai struktúrához egy saját levelezőrendszer is kapcsolódik, amelyen keresztül minden, a béremeléssel kapcsolatos kérdésre válaszolnak a pénztár munkatársai. Mindezt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója, Németh László azzal egészítette ki, hogy az adatszolgáltatás nem ró extra terhelést a kórházakra, de a központ és szervezeti igazgatóságai minden segítséget megadnak az intézményeknek ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a kifizetés.

Külön soron érkezik az intézményekhez, de az alapbérbe épül be a béremelés – válaszolt Mészáros János arra a felvetésünkre, hogy a kormányrendeletben bérkiegészítésként szerepelnek a különbségekre vonatkozó bértábla-elemek. Ennek oka a kormányrendeleti szabályozás, január 1-jével azonban törvényben jelenik meg a két új bértábla – az orvosi és szakdolgozói – a jelenleg érvényben lévő négy helyett.

Mint ismert, a szakdolgozói bértábla egyelőre nem vonatkozik a háziorvosok mellett dolgozó körzeti ápolókra, sem a védőnőkre, bár az érdekképviseletek szorgalmazzák, hogy az ÁKSZ keretében rendezzék az e területeken foglalkoztatottak béremelését is, a pontfinanszírozás emelése helyett, amelyből – hiába kaptak a védőnői szolgálatok 2 milliárd forintos, januárig visszamenőleges többletet – mindössze 2-4 ezer forint jut el a dolgozókhoz. A MedicalOnline kérdésére a helyettes államtitkár elmondta, a szakállamtitkárság a védőnők tekintetében olyan kormányrendeleti módosítást terjesztett elő, ami az augusztus 1-jével elutalt plusz forrás kifizetését egyértelműen béremelésként követeli meg a fenntartóktól.

Az ÁKSZ tárgyalássorozat egyébként a bérfejezet orvosokra és szakdolgozókra vonatkozó részének lezárásával nem ért véget. Terítékre kerülnek még az ügyelet és a túlmunka díjazása, a továbbképzéssel és szabadsággal kapcsolatos kérdések; a foglalkoztatással foglalkozó fejezetbe tartozik a védő- és munkaruha biztosítása, valamint a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok is.

24

Magyar Idők: Hozzánk jönnek tanulni a

szakorvosjelöltek Magyaridok.hu, medicalonline.hu, vs.hu, 2016. 08. 18. - 2016. 08. 24.

Több doktor és nővér érkezik hazánkba a szomszédos országokból. Folyamatosan emelkedik a Magyarországon munkát vállaló határon túli orvosok és ápolók száma. Az egészségügyi dolgozók hazánkba irányuló migrációjának azonban most nem az a fő oka, mint a kilencvenes években, amikor teljes végzős évfolyamokat tudtak Magyarországra csábítani a kórházak.

Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adatai szerint – itt állítják ki az igazolást a magyar orvosok külföldi, illetve a külföldiek magyarországi munkavállalásához – 2011-ben 143, két évvel később 175, tavaly pedig már 289 külföldi egészségügyi dolgozó kérte diplomája vagy szakképesítése elismerését a hivataltól. A növekedés az orvosokra, a fogorvosokra, az ápolókra és a gyógyszerészekre egyaránt igaz, az érkezők java része azonban orvos, közülük is a Romániában diplomát szerzett magyar állampolgárok vannak többségben.

Ennek elsősorban az az oka, hogy az általános orvosegyetem elvégzése után Romániában csak komoly vizsgák után lehet, vagyis sokkal nehezebb belépni a szakorvosképzésbe, és akiknek ez ott nem sikerül, azok általában Magyarországra jönnek, ahol nincs ilyen elvárás a rezidensjelöltekkel szemben – mondta a Magyar Idők megkeresésére a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi. Ezt a hozzánk érkezők szakképesítésének megoszlására vonatkozó adatok is alátámasztják: az idei első félévben diplomahonosítást kért 39 orvos közül például csak hatnak volt szakvizsgája.

Az Erdélyből távozó orvosok az uniós csatlakozás óta nem Magyarországon, hanem a magyarokhoz hasonlóan Nyugat-Európában keresik a boldogulásukat. Miután idén januártól és most augusztustól is jelentős béremelést kaptak az egészségügyiek, ez a tendencia is lassult, hiszen a román kormány az elvándorlás mérséklése érdekében hozta ezt a döntést – mondta Tar Gyöngyi. A klinikákon a kezdő orvosok kétszázezer, az asszisztensek is százötvenezer forint körüli jövedelemre számíthatnak, a mentőknél és a sürgősségi osztályokon dolgozók bére pedig elérheti a háromszázötvenezer forintot.

A Kárpátalján élőknek azonban, akik a továbbra is feszült ukrán–orosz viszony miatt amúgy is folyamatos bizonytalanságban élik mindennapjaikat, nemcsak a stabil politikai helyzet, de a fizetések is vonzók Magyarországon. A szakorvosok havi bére ott alig haladja meg a

25

kétezer hrivnyát (ez körülbelül 23 ezer forintot jelent), a nővérek fizetése pedig nem több egy kisnyugdíjas juttatásánál – írta a Kárpáti Igaz Szó. A lap a Beregszászi Járási Kórház főorvosát idézve arról számolt be, hogy tavaly több mint százötvenen, az idei év első hat hónapjában pedig hetvenketten távoztak az intézményből, többségük Magyarországon vállalt munkát.

„Az egészségügyi dolgozók tömeges kivándorlása már-már a legmagyarabb kárpátaljai város egyetlen kórházának működőképességét veszélyezteti” – jelentette ki az intézmény főorvosa, Ivan Males. A magyar hatóságok adataival ezt nehéz alátámasztani, azok ugyanis azt nem tartalmazzák, melyik országból érkezik hozzánk egy orvos vagy egy ápoló, csak azt, hogy milyen állampolgárságú és hol szerezte a diplomáját. Ezekből az adatokból csak az látszik, hogy egyetlen ukrán állampolgárságú orvos vagy ápoló sem kérte idén még diplomája honosítását, de a hozzánk érkezett szakdolgozók közül tizennégyen Ukrajnában szerezték a képesítésüket.

A magyar egészségügy a kilencvenes években volt igazán vonzó a környező országokban élők számára, akkoriban évente hat-nyolcszáz fiatal ápoló jött Magyarországra dolgozni Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A 2004-es uniós nyitás óta azonban a sokkal magasabb béreket kínáló Nyugat-Európa a munkaerő-migráció fő célpontja.

Hír TV: Visszamenőleg megkaphatják a

béremelést a védőnők TV: HÍR TV - Műsor: Híradó Dátum: 2016.08.16.

Mno.hu: 7,3 százalékkal nőttek a nettó keresetek mno.hu, 2016. 08. 19.

Melyik szektorokban a legmagasabb az átlagkereset?

A költségvetési szektorban a közigazgatás és védelem területén 14,3, az oktatásban 7,5, az egészségügyben 5,8 százalékkal magasabbak voltak a bruttó bérek, mint tavaly júniusban, ami 290, 226, illetve 227 ezer forintnak felel meg.

26

Weborvos: Ónodi: Az üléspontokat szeretnénk

megváltoztatni

Weborvos.hu, 2016. 09. 01.

Az orvosoktól eltérően a szakdolgozók átlagos jövedelme nem tér el annyira egymástól. Igaz, itt sem teljesen mindegy, hogy melyik településen, milyen jellegű intézményben dolgozik valaki, de a különbség néhány tízezer forint maximum. Például az egyetemi klinikák szakdolgozói körében míg Szegeden 225 ezer az átlagos jövedelem, addig a Semmelweis Egyetem klinikáin 268 ezer.

2018-ra elérhetjük a V4-ek átlagát

A béremelés hatásairól beszélt Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is. A 2016-ban kezdődött és egyelőre 2019-ig garantált középhosszú távú bérfelzárkóztatási program azért is üdvözlendő, mert figyelembe veszi a képzettségi szintet és a pályán eltöltött időt is. Ennek alapján a magas képzettségű, régóta dolgozó szakápolók 2019-re akár 133 ezer forinttal többet kereshetnek a jelenlegi alapilletményüknél, ami több mint 363 ezer forintot jelent. A MESZK elnöke szerint többek között azért is volt már égetően szükség erre az emelésre, mert folyamatosan nő a pályaelhagyó, illetve külföldön munkát vállaló szakdolgozók száma. Nem csoda, hiszen nemcsak az EU nyugati országaihoz képest, de a visegrádi négyekhez (V4) képest is

27

Magyarországon keresnek jelenleg a legkevesebbet az ápolók. A mostani hároméves bérrendezésnek köszönhetően 2018-ra érhetjük el a V4-ek átlagát. Balogh Zoltán megjegyezte azonban azt is, hogy nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik kimaradtak a mostani megállapodásból: a védőnőkről, az asszisztensekről, a technikai dolgozókról.

Minőségi és biztonságos betegellátás, tisztes bér- és munkakörülmények, élhető, fenntartható, hálapénz mentes egészségügy kialakítása Magyarországon. Ezekkel a célokkal alakult meg a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete - mondta Dénes Tamás az érdekképviselet elnöke. Szerinte a kancellária rendszerrel nem oldhatóak meg ezek a feladatok, azért is fontos közösséget építeni, hogy előkészítsék az eredményekhez vezető valódi reformokat.

HVG.hu: Mától nő az egészségügyi dolgozók bére

hvg.hu, blikk.hu, kurucinfo.hu, munkajog.hu, pestisracok.hu,

2016. 09. 01.

Az átlagos béremelés mértéke 26,5 százalék, minderre 19,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a költségvetés.

Szeptember 1-jétől emelkedik az egészségügyben dolgozók bére; az intézkedés csaknem 100 ezer ágazati dolgozót érint.

A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bére a rendeletben megjelent bértábla szerint szeptember 1-jétől 107 ezer forinttal nő, az egészségügyi szakdolgozók pedig – végzettségüktől és a munkában eltöltött időtől függően – 6660 forinttól 61 670 forintig terjedő emelést kapnak.

Az átlagos béremelés mértéke 26,5 százalék, minderre 19,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a költségvetés.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár korábbi közlése szerint megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a bérfejlesztéshez szükséges pénz időben eljusson az intézményekhez. Ehhez külön informatikai rendszert fejlesztettek ki, amelyre a 253 érintett intézmény közül már 183 regisztrált.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) ugyancsak felkészült a megemelt bérek kifizetésére. Az intézményekre nem ró pluszfeladatokat az intézkedés végrehajtása.

28

Kormány.hu: A védőnők is megkapják a

béremelésüket

kormany.hu, magyaridok.hu, hirado.hu, origo.hu, vs.hu, gong rádió,

2016. 09. 02. Egy kormányrendelet-módosításnak köszönhetően a védőnők is megkapják a nekik járó teljes béremelést, így a védőnőket alkalmazó szolgálatoknak kötelező kifizetni az idei évre járó kétmilliárd forintos pluszjuttatást - mondta el az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár. Mészáros János emlékeztetett, az előző évhez hasonlóan 10 milliárd forintot kapnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, ezen felül 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, illetve szintén 2 milliárd forint jut a védőnőknek. A pluszforrás az idén január 1-jétől jár, a pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 29-én visszamenőlegesen, egy összegben elutalta.

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kormányrendelet egyértelmű módosításával a munkáltatók kötelesek a fejenként havi 30-35 ezer forintot teljes egészében átutalni az érintetteknek.

Azért, hogy a szolgáltatóknak egyértelmű legyen, hogy másra nem fordíthatják ezt a pluszforrást, csak a védőnők béremelésre, a korábbi bejelentésnek megfelelően megtörtént a rendeletmódosítás - emelte ki Mészáros János. Ennek értelmében mind a visszamenőleges kifizetést, mind a jövőbeni juttatást meg kell, hogy kapják a védőnők.

(MTI)

Bonum TV: Béremelést kapnak a védőnők is

bonumtv.hu, 2016. 09. 05.

A védőnők is megkapják a nekik járó teljes béremelést. Ezt mondta az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: a védőnőket alkalmazó szolgálatoknak kötelező kifizetni az idei évre járó, fejenként 30-35 ezer forintos pluszjuttatást. Mészáros János emlékeztetett: az előző évhez hasonlóan 10 milliárd forintot kapnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, ezen felül pedig 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok.

29

Hirado.hu: A védőnők is megkapják

béremelésüket hirado.hu, 2016. 09. 02. A védőnők is megkapják a nekik járó teljes béremelést egy kormányrendelet-módosításnak köszönhetően, így a védőnőket alkalmazó szolgálatoknak kötelező kifizetni az idei évre járó kétmilliárd forintos pluszjuttatást - mondta el az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár pénteken az MTI-nek. Mészáros János emlékeztetett, az előző évhez hasonlóan 10 milliárd forintot kapnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, ezen felül 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, illetve szintén 2 milliárd forint jut a védőnőknek. A pluszforrás az idén január 1-jétől jár, a pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 29-én visszamenőlegesen, egy összegben elutalta. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kormányrendelet egyértelmű módosításával a munkáltatók kötelesek a fejenként havi 30-35 ezer forintot teljes egészében átutalni az érintetteknek.

Magyar Fórum: Folyamatosan emelkedik az egészségügyi dolgozók bére magyarforum.hu, 2016. 09.

Idén kormányrendeletben szabályozott módon átlagosan 26,5

százalékos béremelést kapnak a szakdolgozók, a szakorvosok és a

szakgyógyszerészek bére pedig 107 ezer forinttal nő –szögezte le

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős

helyettes államtitkár, akit arról is kérdeztünk, hogy a többlépcsős

béremeléssel elérhető, hogy vonzóbbá váljon az egészségügyi pálya, és

kevesebb orvos vállaljon külföldön munkát.

Miként történik meg szeptembertől az egészségügyi ágazatban a béremelés? – A reprezentatív szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel folytatott hosszú, és gyötrelmes tárgyalás eredményeként június 8-án eljutottunk a konszenzusos megállapodásig. A kormányrendelet és annak melléklete megjelenésével most már jogszabályban is rögzített a bérfejlesztés ténye és annak mértéke. Így 2016. szeptember 1-jétől az orvosok és gyógyszerészek bére 107 ezer forinttal növekszik. A szakdolgozók vonatkozásában pedig átlagos 26,5%-os növekedéssel lehet számolni. 2017-ben ez az emelés az orvosok, gyógyszerészek, illetve a nem egészségügyi, de egyetemi végzettségűek esetében

30

további 100 ezer forinttal növekszik. A szakdolgozók bére 2017 novemberétől további 12%-kal nő, majd 2018-ban és 2019-ben 8-8% lesz a béremelés mértéke. Ezzel az intézkedéssel az egészségügyi ágazatban 2012-ben indult bérfejlesztési folyamat a szakdolgozók vonatkozásában a bérek megduplázódását eredményezi 2019-re. A többlépcsős béremeléssel elérhető, hogy vonzóbbá váljon az egészségügyi pálya, illetve kevesebb orvos hagyja el Magyarországot? – Annak ellenére, hogy kormányzati támogatással emelkednek a bérek – 2016–2017-ben több mint 100 milliárdos bérfejlesztésről beszélhetünk –, tudjuk, hogy további lépéseket kell tennünk pályán való megtartó és itthon tartó erő növekedése érdekében. Emiatt nem csak bérjellegű, hanem az oktatásra, illetve a szakirányú képzésre vonatkozó intézkedések is szükségesek. Utalok a jelenleg is működő rezidenstámogatási programra, melyen belül különböző orvosszakmai területek – hiányszakmák, kiemelt szakterületek – ösztöndíjban részesülnek a rezidensek annak érdekében, hogy itthon maradásukat elő tudjuk segíteni. Ezt követi a szakorvosok bérrendezése. Folyamatosan monitorozzuk a jó hírnévhez való igazolás kikérését – ami a külföldi munkavállaláshoz az orvosok és szakdolgozók számára szükséges –, ezeknek a száma idén csökkenő tendenciát mutat. A fizetésemelésen és az elmondottakon kívül fontos a kiszámíthatóság is, hogy tudják az egészségügyben dolgozók, hogy évek múltán konkrétan milyen emelésre számíthatnak? – Nagyon lényeges, hogy több évre előre sikerült a béremelés mértékét meghatározni. Kiemelendő, hogy ezek a béremelési számok nem csupán most, hanem az elkövetkezendő években is az alapbérbe épülnek be. Tehát, ha az orvosoknak a szakma azon jellegzetességét vesszük figyelembe, hogy az alapbérhez az úgynevezett mozgó bérelemek – például készenléti, ügyeleti díj – is társulnak, akkor az további növekményt jelent a kollégák számára. Ugyanez igaz a szakdolgozókra vonatkoztatva is a 26,5%-os, 12%-os és kétszer 8%-os emelés kapcsán, ami esetükben is az alapbér növekményét jelenti. A bértáblában megjelenő különböző fokozatok, a differenciált és a magasabb képzettségi szintű munkaköri csoportok preferenciája minden bizonnyal mind-mind arra ösztönzi az egészségügyi dolgozókat, hogy szakmájukon belül tovább képezzék magukat annak érdekében is, hogy magasabb fizetési fokozatba kerüljenek. Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke lapunknak azt nyilatkozta: „annak ellenére, hogy a védőnők az alapellátás keretében egészségügyi és szakmai feladatokat közalkalmazottként látnak el, mégsem tartoznak az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá.

31

Ez azért probléma, mert jelentős, jelenleg 15-30 ezer forint a különbség az ugyanolyan végzettségű, és az egészségügyi ellátásban ugyanannyi időt eltöltött védőnők és a szakellátásban dolgozók bére között.” Ez valóban így van, s ha igen, akkor tárgyaltak-e ebben a kérdésben? – A Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével folyamatosan tárgyalunk, egyeztetünk, és ez a téma is sorra kerül. Amikor felvetődik a védőnők kérdése, nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy alapellátásról van szó, míg előzőleg a szakellátásról beszéltünk. Az előző évhez hasonlóan +10 milliárd forintot kapnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok. Ezenkívül idén 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, illetve szintén 2 milliárd forint jut a védőnőknek. Az elnök asszony által is kiemelt bérrendezési problémák miatt kormányrendeleti módosítást nyújtottunk be annak érdekében, hogy ez az összeg biztosított legyen a védőnők számára azoknál a védőnői szolgáltatóknál, akikhez nem direkt módon tudjuk eljuttatni ezt a bérnövekményt, hanem a szolgáltatói díj emelésével. Cél, hogy az az összeg, ami ebben a formában a szolgáltatóknál megjelenik, csak a védőnők béremelésére legyen fordítható. Tehát voltak olyan önkormányzatok, akik a szolgáltatói díj növekedését nem fordították a védőnők béremelésére? – A korábbi jogszabályi környezet nem megfelelő értelmezése kapcsán előfordulhatott, hogy az egyértelmű szakmapolitikai szándék ellenére a szolgáltatókhoz eljuttatott pluszforrást nem a célnak megfelelően használták fel, ezért volt szükség a kormányrendelet finomhangolására. Meghozták már azokat az intézkedéseket, hogy a bérfejlesztéshez szükséges pénz időben eljusson az intézményekhez? – Ahhoz, hogy a béremelésre jogosult dolgozók megkapják megemelt fizetésüket, és hogy azokhoz a közalkalmazottakhoz, akiknek az átsorolása kapcsán ezt az emelést októberi utalással eljuttassák, szükséges külön informatikai rendszer kifejlesztése, s ezt a feladatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljesítette. Az intézmények a regisztrációt követően, szeptember 9-éig igényelhetik a dolgozók után járó béremeléshez szükséges forrást annak érdekében, hogy október elején ez a megemelt összeg a kollégák számláján megjelenhessen.

Medveczky Attila

32

Menedzsment Fórum: Több ütemben nő az

egészségügyi dolgozók bére mfor.hu, nlcafe.hu, hazipatika.hu, napi.hu, 2016. 09. 04. Az egészségügyben dolgozók bére az elkövetkező években több ütemben emelkedik - mondta az egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek.

Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett, az ágazati érdekvédelmi szervezetekkel történt nyári bérmegállapodás eredményeként idén szeptember elsején a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt.

Az államtitkár kifejtette: a szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére szeptember elsején bruttó 107 ezer forinttal nőtt, míg második ütemben jövő év november elsején újabb 100 ezer forinttal emelkedik. Így a fizetésük két év alatt 207 ezer forinttal lesz magasabb.

A szakdolgozók (kórházi ápolók) bére jövő novemberben 12, majd 2018-ban és 2019-ben újabb 8-8 százalékkal nő, 2019-re átlagosan 65 százalékkal emelkedik. A szakdolgozók idei átlagos béremelése 26,5 százalékos lesz, differenciáltan a végzettségük és a munkában eltöltött idejük függvényében - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Ez összesen körülbelül 78 ezer dolgozót érint - tette hozzá, kiemelve, hogy az egészségügyi béremelés az Országos Mentőszolgálat orvosait, szakdolgozóit is érinti.

Origo.hu: Pár év alatt elérhetik az országos

átlagot az egészségügyi bérek

Origo.hu, mno.hu, penzcentrum.hu, 2016.09.04. - 2016.09.05. Az egészségügyi ágazatban dolgozók most körülbelül százezer forinttal keresnek kevesebbet, mint az átlag, de az Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár által bejelentett béremelési programmal a szakdolgozók 2019-re elérhetik a mai átlagkeresetek bruttó szintjét. Az egészségügyben dolgozók bére az elkövetkező években több ütemben emelkedik - mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett, idén szeptember elsején a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt. A szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére szeptember elsején bruttó 107 ezer forinttal nőtt, míg második ütemben jövő év november

33

elsején újabb 100 ezer forinttal emelkedik. Így a fizetésük két év alatt 207 ezer forinttal lesz magasabb. A szakdolgozók (kórházi ápolók) bére jövő novemberben 12, majd 2018-ban és 2019-ben újabb 8-8 százalékkal nő, 2019-re átlagosan 65 százalékkal emelkedik. A 78 ezer érintett - köztük az Országos Mentőszolgálat orvosai, szakdolgozói - idei átlagos béremelése differenciáltan 26,5 százalékos lesz. 3 év, és elérik a mostani átlagbért

Az emelésre az államtitkár példaként említette, hogy egy 31-33 év munkaviszonnyal bíró szakápoló alapbére a béremelési program végére bruttó 228 650 forintra nő, míg egy aneszteziológiai szakasszisztens - 16-18 éves munkaviszony után - bruttó 238 475 forintot is kereshet majd.

Az idei béremelésekre 19,5 milliárd, jövőre pedig 82,6 milliárd forintot fordít a költségvetés.

A fenti példákból látszik, hogy a hároméves béremelési program végére közelíthetik majd meg az egészségügyi bérek a mostani bruttó átlagbérek szintjét. A Központi Statisztikai Hivatal 2016. január–áprilisi összesítése szerint ugyanis a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 256 500 forint volt.

Ónodi-Szűcs Zoltán arról is beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók béremelése nem most kezdődik. Az elmúlt években a bérrendezésükre 300 milliárd forintot fordított a kormány: 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer ember kapott béremelést.

Medical Online: Középpontban a stroke ellátás

Medicalonline.hu, 2016. 09. 08.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is ott lesz a Szakdolgozók Tudományos Kongresszusának mai nyitónapján, amelyet harmadik alkalommal rendeznek meg Siófokon. Kiemelten foglalkoznak a stroke-ellátással a III. Szakdolgozói Tudományos Kongresszuson – tájékoztatta a MedicalOnline-t dr. Balogh Zoltán a rendezvényt szervező Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Csütörtöki plenáris ülésükön prof. dr. Nagy Zoltán, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója tart bevezető előadást az egészségügyi szakdolgozók szerepéről a stroke ellátásban, míg a péntek délutáni összevont szekcióban hat-nyolc szakmaterület járja körbe a stroke betegek gyógyítását, a sürgősségi, az akut, a krónikus és rehabilitációs ellátás, valamint az otthonápolás

34

szemszögéből; a különböző diszciplínák dolgozói így ráláthatnak a szakterületet jellemző betegutakra.

A MESZK 2006 óta szervez szakmai továbbképző napokat, azonban 2014-re oly mértékben megnőtt az igény a szakdolgozói társadalom részéről a tudományos munkára, hogy végül egy három napos kongresszusban fogták össze ezeket – folytatja Balogh Zoltán. A szakdolgozók tudományos munkáját a hetvenes években indult főiskolai, majd a kétezres években kezdődő egyetemi képzés indította el, amikor immár tudományos alapokkal és más szemlélettel léptek ki a hallgatók a felsőoktatásból. Erősítette a folyamatot az egészségügyi törvény, amely a dolgozók folyamatos továbbképzését írja elő, így megnőtt az igény a szakmai fejlődést és a legjobb gyakorlatokat bemutató tudományos rendezvények iránt.

Az idei siófoki rendezvényre 880 regisztrált résztvevő érkezik, a MESZK területi szervezetei pályázati úton, alapítványi forrásokból segítve tagjaikat, számos szakdolgozónak teljes támogatást nyújtottak a részvételhez.

Ónodi-Szűcs Zoltán a Fidesz balatonfüredi frakcióüléséről érkezik a szakdolgozói kongresszus megnyitójára, ahol a MESZK 2006-ban alapított Szakmai Díjait is átadják. Az elismerést azoknak a kamarai tagoknak ítélik oda, akik hivatásuk képviseletével az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, az ápolás terén példaértékű eredményt értek el, és kimagasló teljesítményükkel hozzájárultak a szakdolgozói tevékenység fejlesztéséhez. Ez évben is 21 fő részére adják át a díjat, a MESZK Országos Szervezet Elnökségének Szakmai Díjazottja 2016-ban Nyilas Judit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Kórház és Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatója.

Tarcza Orsolya

Medical Online: Ónodi-Szűcs: A béremelés nem

cél, hanem eszköz

Medicalonline.hu, 2016. 09. 08.

A béremelés eszköz annak érdekében, hogy jobb legyen a betegellátás – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a MESZK Szakdolgozói Tudományos Kongresszusának megnyitóján.

Végre egy igazi, erőteljes, hosszan tartó béremelésnek nézünk elébe az egészségügyben – fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói

35

Kamara (MESZK) háromnapos Szakdolgozói Tudományos Kongresszusának nyitóülésén Siófokon.

Az államtitkár elmondta, hogy az érdekvédelmi, illetve szakmai szervezettel több mint húszfordulós tárgyalássorozat, esetenként parázs viták után jutottak bérmegállapodásra. Szólt arról is, sikerült megértetniük a politikával és a döntéshozókkal, hogy az egészségügynek vissza kell kerülnie arra a helyre, ahol Európában van, ott ugyanis a szektoronkénti rangsorban a 3-4. helyen szerepelnek az ágazat bérei. Eredményként értékelte azt is, hogy sikerült a különböző érdekcsoportokat is kibékíteni. Megjegyezte, hogy 95 ezer dolgozó fogja tudni másképpen tervezni a jövőjét a bérmegállapodásoknak köszönhetően. Hangsúlyozta: nincs vége a közös munkának, hiszen amikor a bérekről beszélünk, az nem egy cél, hanem egy eszköz azért, hogy a betegek ellátása javuljon. Ónodi-Szűcs Zoltán beszámolt arról, hogy több mint 10 milliárd forintnyi forrást biztosítanak év végig a vidéki és fővárosi nővérszállók megújítására.

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke emlékeztetett arra, az elmúlt két évben miként harcoltak azért, hogy megértessék a döntéshozókkal az ágazat problémáinak súlyosságát. Történelminek nevezte a pillanatot, hogy hosszú évek után végre kormányzati szándékból elindult egy 80 ezer szakdolgozót érintő bérfelzárkóztatás, mégpedig úgy, hogy nem egyszeri intézkedésről van szó, hanem a következő három évre kitekintő problémakezelésről. Kiemelte, hogy az egyeztető tárgyalásokon nemcsak az egészségügyért felelős államtitkárság, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium is részt vett, amire nem volt példa a korábbi évtizedben. Remélte, hogy a következő éveket is konstruktivitás és hasonló szakmapolitika jellemzi majd.

A konferencia nyitónapján kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő munkát végző szakdolgozóknak. A továbbiakban tudományos, szakmai programokon vesz részt a kongresszusra érkezett 878 egészségügyi szakdolgozó.

ECHO TV: Hosszantartó béremelésre

számíthatnak TV: ECHO TV Műsor: Riportjaink Dátum: 2016.09.08.

Igazi, hosszan tartó béremelésre számíthatnak az egészségügyi szakdolgozók - mondta az egészségügyért felelős államtitkár Siófokon, egy Tudományos Kongresszuson. A dolgozók már októberben magasabb fizetést kapnak, ez pedig a következő években folytatódik. A

36

szakemberek az ágazatot sújtó elvándorlás csökkenését várják a bérfejlesztési programtól.

Híradó.hu: Ónodi-Szűcs: erőteljes, hosszan tartó

béremelés lesz az egészségügyben

hirado.hu, 2016. 09. 08.

Végre egy igazi, erőteljes, hosszan tartó béremelésnek nézünk elébe az

egészségügyben - fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért

felelős államtitkár köszöntőjében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói

Kamara háromnapos szakdolgozói tudományos kongresszusának

nyitóülésén csütörtökön Siófokon.

Az államtitkár elmondta, hogy az érdekvédelmi, illetve szakmai

szervezettel több mint húszfordulós tárgyalássorozat, esetenként parázs

viták után jutottak bérmegállapodásra.

Szólt arról is, sikerült megértetniük a politikával, illetve a döntéshozókkal,

hogy az egészségügynek vissza kell kerülnie arra a helyre, ahol

Európában van. Európában a szektoronkénti rangsorban általában a 3-4.

helyen szerepelnek az egészségügyi ágazat bérei.

“Mi ide szeretnénk visszakerülni nagyon rövid időn belül” – tette hozzá.

Eredményként értékelte azt is, hogy sikerült az ágazaton belül a

különböző érdekcsoportokat is kibékíteni. Megjegyezte, hogy 95 ezer

dolgozó fogja tudni másképpen tervezni a jövőjét a

bérmegállapodásoknak köszönhetően.

Hangsúlyozta: nincs vége a közös munkának, “hiszen amikor a bérekről

beszélünk, az nem egy cél, hanem egy eszköz azért, hogy a betegek

ellátása javuljon”.

Ónodi-Szűcs Zoltán a további lépések részeként szólt arról, hogy több

mint 10 milliárd forintnyi forrást biztosítanak év végig a vidéki és fővárosi

nővérszállók megújítására.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke emlékeztetett arra, az elmúlt két évben miként harcoltak azért, hogy megértessék a döntéshozókkal az ágazat problémáinak súlyosságát. Történelminek nevezte a pillanatot, hogy hosszú évek után végre

37

kormányzati szándékból elindult egy 80 ezer szakdolgozót érintő bérfelzárkóztatás, mégpedig úgy, hogy nem egyszeri intézkedésről van szó, hanem a következő három évre kitekintő problémakezelésről.

“Sikeresnek értékelhetjük ezt az évet, hiszen megszülettek azok a kormányrendeletek, amelyek garanciát jelentenek a megállapodás megvalósulására” – fogalmazott.

Kiemelte, hogy az egyeztető tárgyalásokon nemcsak az egészségügyért felelős államtitkárság, hanem a nemzetgazdasági minisztérium is részt vett, amire nem volt példa a korábbi évtizedben.

“Reméljük, hogy a következő éveket is ilyen konstruktivitás és ilyen szakmapolitika jellemzi majd” – tette hozzá.

A konferencia nyitónapján kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő munkát végző szakdolgozóknak. A továbbiakban tudományos, szakmai programokon vesz részt a kongresszusra érkezett 878 egészségügyi szakdolgozó.

Az egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek a múlt hét végén nyilatkozott arról, hogy az ágazatban dolgozók bére az elkövetkező években több ütemben emelkedik.

A nyári bérmegállapodás eredményeként szeptember elsején a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt. A szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére szeptember elsején bruttó 107 ezer forinttal nőtt, míg második ütemben, a jövő év november elsején újabb 100 ezer forinttal emelkedik. Így a fizetésük két év alatt 207 ezer forinttal lesz magasabb.

HÍR TV: Az alacsony bérek miatt nyílik az olló TV: HÍR TV Műsor: - Dátum: 2016.09.09. ugyanez megjelent: Medical Online

Tűzoltás jellegű, de mindenképpen jelentős a szeptember elsejével megindult bérfelzárkóztatási program – mondta az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke Siófokon, a Szakdolgozói Tudományos Kongresszuson. Közel 100 ezer szakdolgozó fizetése lesz több októbertől, és az ígéretek szerint a következő években is folyamatosan emelkednek majd a bérek. Magyarországon feleannyi ápoló jut a betegekre, mint az Európai Unió többi országában. A szakdolgozói kamara elnöke szerint a

38

munkaerőhiány fő oka az alacsony bér. „Idén már el fogja érni a 730-750 fő per év kollégát, és hogyha azt nézzük, hány ápoló végez nappali képzésben ma Magyarországon, akkor ennek csak egy része, 450-500 fő kolléga, tehát minden évben többen mennek külföldre ápolók, mint ahányan végeznek nappali szakon, tehát ez az a probléma, ami miatt nyílik az olló, és nehéz az ellátás megszervezése” – fogalmazott Balogh Zoltán.

Az egészségügyi szakdolgozók fizetése szeptember elsejétől bruttó 16-61 ezer forinttal emelkedik, jövőre 12 százalékos, majd 8-8 százalékos emelésre számíthatnak, emlékeztetett az egészségügyi államtitkár. „95 ezer dolgozó fogja tudni másképpen tervezni a jövőjét, mint korábban. Én azt gondolom, hogy ez egy óriási szám. És meg kell hogy mondjam, hiszen ez az én dolgom, nekem ezt muszáj learatnom, ugye ez azt jelenti, hogy ha a 2012-es béremeléssel együtt nézzük a jövőt, akkor 2019-ig több mint 200 százalék feletti lesz majd a szakdolgozók bére” – emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán.

A kamara elnöke szerint, ha a béremelés megvalósul, 2018-ra a magyar ápolók fizetése csak a visegrádi országok átlagát éri majd el.

Magyar Hírlap: „Erőteljes” egészségügyi

béremelés

magyarhirlap.hu, 2016.09.09. Sikerült megértetnünk a politikával és a döntéshozókkal, hogy az egészségügynek vissza kell kerülnie oda, ahol a bérezés alapján Európában van, vagyis a szektoronkénti rangsor harmadik-negyedik helyére – közölte tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán Siófokon, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) háromnapos kongresszusának nyitóülésén.

Az egészségügyi államtitkár szerint „végre egy igazi, erőteljes, hosszan tartó béremelésnek nézünk elébe az ágazatban”, amelyet az érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel folytatott több mint húszfordulós tárgyalássorozat előzött meg. Ehhez kapcsolódva eredményként értékelte azt is, hogy sikerült az ágazaton belüli különböző érdekcsoportokat kibékíteni. Hangsúlyozta azonban, hogy a közös munkának nincs vége, „hiszen amikor bérekről van szó, nem célról, hanem eszközről beszélünk azért, hogy javuljon a betegek ellátásának színvonala”. A további, az egészségügyet érintő lépések részeként jelölte meg, hogy több mint tízmilliárd forintnyi forrást biztosítanak az év végéig a vidéki és fővárosi nővérszállók megújítására. A kongresszuson Balogh Zoltán, a MESZK elnöke beszédében arra

39

emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben hogyan harcoltak azért, hogy megértessék a döntéshozókkal az ágazat problémáinak súlyosságát. Történelminek nevezte a pillanatot, amikor hosszú évek után végre kormányzati szándékból elindult egy nyolcvanezer szakdolgozót érintő bérfelzárkóztatás, mégpedig úgy, hogy „nem egyszeri intézkedésről van szó, hanem a következő három évre kitekintő problémakezelésről”.

Házipatika.com: Nagy béremelés jön az

egészségügyben hazipatika.com, 2016.09.09. A magyar egészségügy katasztrofális állapotban van. A betegek ellátásának átlagos színvonala egyre rosszabb. Az egészségügy megérett a teljes rekonstrukcióra. Ennek egyik legfontosabb jele, hogy a rossz szervezettség, a leromlott infrastruktúra, a rossz munkafeltételek és alacsony bérek miatt a szakemberhiány és az elvándorlás is növekszik. A kormány béremelési hullámmal akar gátat vetni a folyamatnak. Egy igazi, erőteljes, hosszan tartó béremelésnek nézünk elébe az

egészségügyben - fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért

felelős államtitkár köszöntőjében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói

Kamara háromnapos tudományos kongresszusán.

Az államtitkár elmondta a siófoki rendezvényen, hogy az érdekvédelmi,

illetve szakmai szervezettel több mint húszfordulós tárgyalássorozat,

esetenként parázs viták után jutottak bérmegállapodásra. Szerinte

sikerült megértetniük a politikával, illetve a döntéshozókkal, hogy az

egészségügynek vissza kell kerülnie arra a helyre, ahol Európában van.

Európában a szektoronkénti rangsorban általában a 3-4-ik helyen

szerepelnek az egészségügyi ágazat bérei. "Mi ide szeretnénk

visszakerülni nagyon rövid időn belül" - tette hozzá.

Eredményként értékelte azt is, hogy sikerült az ágazaton belül a

különböző érdekcsoportokat is kibékíteni. A bérmegállapodásoknak

köszönhetően 95 ezer dolgozó tudja majd másképpen tervezni a jövőjét.

Az államtitkár szerint nincs vége a közös munkának, "hiszen amikor a

bérekről beszélünk, az nem egy cél, hanem egy eszköz azért, hogy a

betegek ellátása javuljon". Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta azt is, hogy

több mint 10 milliárd forintnyi forrást biztosítanak év végig a vidéki és

fővárosi nővérszállók megújítására.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke

arra emlékeztetett, miként harcoltak az elmúlt két évben azért, hogy

megértessék a döntéshozókkal az ágazat problémáinak súlyosságát.

40

Történelminek nevezte a pillanatot, hogy hosszú évek után végre

kormányzati szándékból elindult egy 80 ezer szakdolgozót érintő

bérfelzárkóztatás, mégpedig úgy, hogy nem egyszeri intézkedésről van

szó, hanem a következő három évre kitekintő problémakezelésről.

"Sikeresnek értékelhetjük ezt az évet, hiszen megszülettek azok a

kormányrendeletek, amelyek garanciát jelentenek a megállapodás

megvalósulására" - fogalmazott, megjegyezte, az egyeztető

tárgyalásokon nemcsak az egészségügyért felelős államtitkárság,

hanem a nemzetgazdasági minisztérium is részt vett, amire nem volt

példa a korábbi évtizedben.

Az európai jóléti álom végét leginkább az egészségügyi rendszerek válsága jelzi, amely Magyarországon igen mélyre jutott. Szembe kellene ugyanis nézni végre ténnyel, hogy csak olyan egészségügyi rendszer lehet életképes, amelyet a köz- és magánforrások együtt tartanak fenn. Részletek!

A nyári bérmegállapodás eredményeként szeptember elsején a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt. A szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére szeptember elsején bruttó 107 ezer forinttal nőtt, míg második ütemben, a jövő év november elsején újabb 100 ezer forinttal emelkedik. Így a fizetésük két év alatt 207 ezer forinttal lesz magasabb. A szakdolgozók (kórházi ápolók) bére jövő novemberben 12 százalékkal,

majd 2018-ban és 2019-ben újabb 8-8 százalékkal nő, 2019-re

átlagosan 65 százalékkal emelkedik. A szakdolgozók idei átlagos

béremelése 26,5 százalékos lesz, differenciáltan a végzettségük és a

munkában eltöltött idejük függvényében. A rezidensek alapbéremelése

jövő novemberben 50 ezer forint lesz.

A béremelésekre az idén 19,5 milliárd, jövőre pedig 82,6 milliárd forintot

fordít a költségvetés - ismertette akkor az államtitkár. Emlékeztetett arra,

hogy az elmúlt években az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 300

milliárd forintot fordított a kormány. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben

mintegy 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. A két év

alatt a kórházakban és szakrendelőkben foglalkoztatottak bruttó keresete

átlagosan 27 százalékkal nőtt.

41

Hiradó.hu/M1 Cser Ágnes: ilyenre nem volt még

példa Európában

Hirado.hu, 2016. 09. 09. TV: M1 Műsor: Ma Reggel

Százmilliárd forintot költ a kormány az egészségügyben béremelésre: több év alatt, több lépcsőben. Szeptember elsejétől a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt, a védőnők pedig január 1-jéig visszamenőleg megkapják béremelésüket, ami egyszeri több százezer forintos kifizetést jelenthet nekik. Cser Ágnes, az Egészségügyi Ágazatban Szakszervezetének elnöke a Ma Reggelben azt mondta: ilyenre nem volt még példa Európában.

Százmilliárd forintot költ a kormány több év alatt, több lépcsőben az egészségügyben béremelésre. A szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében szeptember elsejétől a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nő, és vannak kiemelt csoportok – például a védőnők, akik év elejéig visszamenőleg megkapják béremelésüket, fejenként havi 30-35 ezer forintot.

Cser Ágnes, a Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetője az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában emlékeztetett: több mint egy éves munka, egy sztrájk-tárgyalássorozat keretében került sor a megállapodásra. Hozzátette: a rendszerváltozást követő 26 évben nem volt példa arra, hogy egy ágazatnak több évre kiszámíthatóvá és tervezhetővé váljon a benne dolgozók bére.

Weborvos: Megvédték a béremelésüket a

védőnők

Weborvos.hu, 2016. 09.10.

Legkésőbb a következő fizetésig megkapják a védőnők azt az összeget,

amellyel januárra visszamenőleg emelte bérüket a kormány.

Egy-egy védőnő az ellátott körzete, iskolája nagyságától függően, bruttó

100-200 ezer forintra számíthat egyszeri kifizetésként ebben a

hónapban. A szeptember elsejétől járó bérkiegészítésként pedig nettó

8000 és 26 800 forint közötti összegre számíthatnak a továbbiakban –

tájékoztatta a Népszabadságot Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők

Egyesületének elnöke.

42

Korábban az okozott bizonytalanságot, hogy nem volt egyértelmű a

védőnők jövedelememelésére szánt összeg felhasználásának módja. A

többlet felhasználásáról szabályozásban ugyanis eredetileg nem a

védőnők bérét, hanem a védőnői tevékenységre jutó finanszírozást

emelték, s abból az érintett munkáltató mindössze 12 százalékot lett

volna köteles béremelésre fordítani. Ha ez így maradt volna, akkor

mindössze nettó 2-4 ezer forint jutott volna el a 30-35 ezerből a

védőnőkhöz. Emiatt a kormány augusztus végén jogszabály-

módosítással „fölpántlikázta" az összeget.

A módosítás fél siker – mondta a lapnak Csordás Ágnes. Mint

fogalmazott, a juttatást a munkáltatóknak teljesítményarányosan kell

kifizetniük, s a 35 ezer forintos bérkiegészítésből az adók és járulékok

levonása után nettó 8 ezer és 26 800 forint juthat a védőnőknek.

Egyébként is kaotikussá vált a védőnői illetmények kiszámítása, ami sok

munkáltató számára szinte áttekinthetetlen: 2013 óta a most megjelent

módosítás a negyedik, és ennek is igen eltérő az értelmezése. Mind a

védőnők, mind a munkáltatók számára arra volna szükség, hogy

egyértelműen az egészségügy egyéb területein alkalmazott szakdolgozói

bértábla hatálya alá sorolják őket.

Az egyesület elnöke hozzátette: a problémát felvetette Ónodi Szűcs

Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak is, aki kérdésére egy

szakmai konferencián azt mondta, a bértábla kiterjesztése a védőnőkre

azért is nehéz, mert a feladat nem az államé, hanem az

önkormányzatoké. Ezen pedig – tette hozzá – csak kétharmados törvény

módosításával lehetne változtatni. „Meg kell találni a módszertant arra,

hogy miként terjeszthető ki az ágazati bérmegállapodás a védőnőkre."

Az államtitkár szerint az egyik lehetőség a kollektív szerződés védőnőkre

való kiterjesztése lehetne.

Népszava: Ne az orvosok kényszerüljenek

ápolási munkákra - Visszatér a régi képzés

Nepszava.hu, weborvos.hu, radiologia.hu, medicalonline.hu,

2016. 09. 12.

A béremelés, a nővérszállók felújítása, vagy a szakképzés fejlesztése javíthatja a betegellátást és segíthet megtartani az ápolókat, de nem ad garanciát arra, hogy ezentúl többen maradnak itthon. Az egészségügy jövőjéről hamarosan megint tárgyal az államtitkárság a kiválasztott szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel.

Hamarosan folytatódhatnak az egészségügyi ágazat kollektív szerződéséről régóta tartó tárgyalások az Emberi Erőforrások

43

Minisztériuma (Emmi) és a szakmai kamarák, meg az érdekvédelmi szervezetek között, de pontos időpontot még nem jelöltek ki. Az ígéretet Ónodi-Szűcs Zoltán tette a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) siófoki tudományos konferenciáján, ahol az ebben a hónapban elkezdett béremelésekről szólva a kérdést a betegek ellátásának javítását szolgáló eszköznek nevezte. Ilyen eszköz az államtitkár szerint a nővérszállók most kezdődő felújítása is, amire több mint 10 milliárd forint uniós pénzt fordítanak. Kérdéses persze, hogy ezek a lépések hány szakápolót lesznek majd képesek itthon, vagy a pályán tartani a következő években, az viszont biztos, hogy a mostani legalább tízezer fős ápolóhiány megszüntetésére nagyon rövid távon semmi esély nincs. Néhány év alatt némi javulást hozhat az ellátórendszerben, ha a szakképzés átalakításával sikerül megnövelni a frissen végzett szakemberek számát, bár arra ez sem garancia, hogy itthon is akarnak majd maradni a bizonyítványuk megszerzése után.

A most kezdődött tanév még kevés változást hoz a hazai ápolók és szakápolók képzésében, de a következő években ezen a területen is átalakul a szakoktatás minden szintje – emelte ki a rendezvény szünetében a Népszavának a MESZK elnöke. Balogh Zoltán a szakmai felkészítés minőségének javulását várja attól, hogy a szakgimnáziumok létrehozásával a szakmai elméleti és gyakorlati óraszámok megduplázódnak. Több helyszínen és nagyobb létszámokkal indulnak osztályok a következő években, a kamara reményei szerint vonzóbb lesz, hogy általános ápolási és szakasszisztensi végzettséget szerezhetnek egyszerre a gimnáziumi érettségi mellé a fiatalok. Aki így szerzi meg az alapokat, annak megint elegendő lesz 1-2 éves speciális szakmai felkészítést adni ahhoz, hogy szakápolóvá váljon, vagyis visszatér a „régi rendszer” – hangsúlyozta a kamarai vezető.

Az ápolási szakma képzési rendszerének átalakítása a felsőoktatást is érinti, az uniós elvárásoknak megfelelően már az alapképzésben több feladat elvégzésére készíti majd fel a diákokat, egyetemi szinten pedig speciális szakápolók képzésével bővülnek a lehetőségek. Az oktatás színvonalának emelését várják attól, hogy évente 20 ponttal nő a felvételi ponthatár és 2020-tól már nemcsak a diploma megszerzéséhez, hanem a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez is feltétel lesz egy középfokú nyelvvizsga.

Több mint egy évtizede napi beszédtéma az egészségügyi ellátórendszerben, de a szakemberhiány hatására mostanában felerősödött a gondolat, hogy az eddigieknél sokkal több feladatot lehet és kell áttenni a megfelelően felkészített szakápolók vállára, hogy az orvosok ne kényszerüljenek ápolási munkákra, csak a beteg helyzetének értékelésére és a döntéshozatalra tudjanak koncentrálni. A csapatmunka fontossága is sokszor előkerül az ágazat jövőjéről folytatott

44

beszélgetésekben, ami szintén az ápolók nagyobb megbecsülését feltételezi, bár ehhez az orvostársadalom szemléletében még komoly változásokat kellene elérni.

Talán ehhez járulhat hozzá annak a 170 tudományos igényű munkának és elemzésnek a megismerése is, amelyet az ápolási szakma képviselői adtak be az idei konferencia szervezőihez például az egészségmegőrzés, a megelőzés, a betegutak mainál jobb szervezése, a szociális munka és az egészségügy kapcsolata, a betegek megfelelő tájékoztatása, a sürgősségi gyermekellátás, a rákbetegek gyógyításának az egész személyiségre figyelő holisztikus szemléletű megújítása vagy éppen a szakápolói kompetenciák, elvégezhető feladatok meghatározásáról.

Kiemelt kérdés a stroke

Az ápolási szakma tudományos tanácskozásának idei kiemelt területe az

agyi katasztrófák, az agyvérzés vagy agyi érelzáródás (összefoglaló

nevén a stroke) túlélési esélyeinek javítása volt. Valamennyi hozzászóló

arra kereste a választ, hogyan rövidíthető le az idő a tünetek észlelésétől

addig, amíg megfelelő szakemberhez jut a beteg, hiszen ez határozza

meg, hogy melyik harmadba kerülhet az illető. Világszerte 15 millió, míg

hazánkban 40-45 ezer ember kap szélütést évente, az elmúlt években

egyre több fiatal és középkorú felnőtt lett a stroke áldozata, a betegség

egyre gyakoribb gyermekkorban is.

A statisztikai adatok szerint Magyarországon minden harmadik beteg

azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal, a páciensek

másik harmada maradandó károsodást szenved és súlyos

maradványtünetekkel él tovább, és csak harmaduk lesz képes

visszatérni a munkájához és megszokott egyéb tevékenységeihez. A

legfontosabb feladat, hogy a rosszullétet érző személy, a környezete, a

mentőautó személyzete és a beteggel kapcsolatba kerülő minden

egészségügyi szakember legyen tisztában azzal, hogy az időben

megkezdett kezelés életet ment. Egy Győr-Moson-Sopron megyében

nemrég szervezett kampány sikere is azt bizonyítja, hogy a

tájékozottság, a tünetek felismerése az érelzáródás okozta esetekben

nagyon sok életet menthet meg vagy csökkentheti a maradandó

károsodás mértékét.

45

Kormány.hu: Erőteljes, hosszan tartó

egészségügyi béremelésnek nézünk elébe

kormany.hu, 2016. 09. 08. Végre egy igazi, erőteljes, hosszan tartó béremelésnek nézünk elébe az egészségügyben - fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara háromnapos szakdolgozói tudományos kongresszusának csütörtöki nyitóülésén. Az államtitkár a siófoki eseményen elmondta, hogy az érdekvédelmi, illetve szakmai szervezetekkel több mint húszfordulós tárgyalássorozat, esetenként parázs viták után jutottak bérmegállapodásra.

Szólt arról is, sikerült megértetniük a politikával, illetve a döntéshozókkal, hogy az egészségügynek vissza kell kerülnie arra a helyre, ahol Európában van. Európában a szektoronkénti rangsorban általában a 3-4. helyen szerepelnek az egészségügyi ágazat bérei. "Mi ide szeretnénk visszakerülni nagyon rövid időn belül" - tette hozzá.

Eredményként értékelte azt is, hogy sikerült az ágazaton belül a különböző érdekcsoportokat is kibékíteni. Megjegyezte, hogy 95 ezer dolgozó fogja tudni másképpen tervezni a jövőjét a bérmegállapodásoknak köszönhetően.

Hangsúlyozta: nincs vége a közös munkának, "hiszen amikor a bérekről beszélünk, az nem egy cél, hanem egy eszköz azért, hogy a betegek ellátása javuljon".

Ónodi-Szűcs Zoltán a további lépések részeként szólt arról, hogy több mint 10 milliárd forintnyi forrást biztosítanak a vidéki és fővárosi nővérszállók megújítására.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke emlékeztetett arra, az elmúlt két évben miként harcoltak azért, hogy megértessék a döntéshozókkal az ágazat problémáinak súlyosságát. Történelminek nevezte a pillanatot, hogy hosszú évek után végre kormányzati szándékból elindult egy 80 ezer szakdolgozót érintő bérfelzárkóztatás, mégpedig úgy, hogy nem egyszeri intézkedésről van szó, hanem a következő három évre kitekintő problémakezelésről.

"Sikeresnek értékelhetjük ezt az évet, hiszen megszülettek azok a kormányrendeletek, amelyek garanciát jelentenek a megállapodás megvalósulására" - fogalmazott.

46

Kiemelte, hogy az egyeztető tárgyalásokon nemcsak az egészségügyért felelős államtitkárság, hanem a nemzetgazdasági minisztérium is részt vett, amire nem volt példa a korábbi évtizedben.

"Reméljük, hogy a következő éveket is ilyen konstruktivitás és ilyen szakmapolitika jellemzi majd" - tette hozzá.

A konferencia nyitónapján kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő munkát végző szakdolgozóknak. A továbbiakban tudományos, szakmai programokon vesz részt a kongresszusra érkezett 878 egészségügyi szakdolgozó.

Az egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek a múlt hét végén nyilatkozott arról, hogy az ágazatban dolgozók bére az elkövetkező években több ütemben emelkedik.

A nyári bérmegállapodás eredményeként szeptember elsején a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt. A szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére szeptember elsején bruttó 107 ezer forinttal nőtt, míg második ütemben, a jövő év november elsején újabb 100 ezer forinttal emelkedik. Így a fizetésük két év alatt 207 ezer forinttal lesz magasabb.

A szakdolgozók bére jövő novemberben 12 százalékkal, majd 2018-ban és 2019-ben újabb 8-8 százalékkal nő, 2019-re átlagosan 65 százalékkal emelkedik. A szakdolgozók idei átlagos béremelése 26,5 százalékos lesz, differenciáltan a végzettségük és a munkában eltöltött idejük függvényében. A rezidensek alapbéremelése jövő novemberben 50 ezer forint lesz.

A béremelésekre az idén 19,5 milliárd, jövőre pedig 82,6 milliárd forintot fordít a költségvetés - ismertette akkor az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 300 milliárd forintot fordított a kormány. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben mintegy 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. A két év alatt a kórházakban és szakrendelőkben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt.

(MTI, EMMI)

47

Medical Online: Az előjegyzési listáktól a HBCS-

korrekcióig

medicalonline.hu, 2016. 09. 15.

Bár a XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia egészségpolitikai kerekasztalánál Ónodi-Szűcs Zoltán ötpontos programjának mérlege vitte a prímet, számos más kérdés is terítékre került, kiderült például, hogy a várólista csökkentési programhoz hasonlót terveznek a szakellátásban. Kapcsolódó cikkek

A kórházi várólista-csökkentési program azt is bizonyította, hogy a

döntéshozók meggyőzhetőek arról, hogy érdemes pénzt fektetni a

betegellátásba, így most hasonló célzott forrásbevonásra készülnek a

járóbeteg-szakellátásban is – mondta a háromnapos konferencia

nyitóeseményén dr. Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

(OEP) megbízott főigazgatója. Hogy átláthatóvá tegyék a folyamatokat,

és megjelölhessék a beavatkozási pontokat, a pénztár 2017-től

fokozatosan bevezeti a beteg-előjegyzési listák kötelező jelentését. Bár

ezeket az adatokat most is küldeni kellene az OEP-nek, ezt csak a

szolgáltatók nagyjából fele teszi meg. A szakember megnyugtatásul

azonnal közölte: olyan rendszert dolgoznak ki, ami nem jelent

adminisztrációs többletterhet az intézmények számára, viszont ennek

köszönhetően láthatóvá válik, mi az oka, hogy egyes szakellátásokra –

kardiológia, reumatológia – kiugróan sokat kell várakozniuk a

betegeknek.

Még mindig nem törölték el a független járóbeteg-szakellátóknál az egynapos sebészeti ellátásokra vonatkozó teljesítményvolumen-korlátot, szemben a fekvőbeteg ellátókkal, amit – ahogyan tavaly –, idén is sérelmeztek a konferencia résztvevői. Míg az önálló járóbeteg-ellátók az egynapos sebészetre jutó kapacitásaikat teljes mértékben kihasználják, a kórházakhoz kapcsolt szakrendelőkről ugyanez nem mondható el – mondta Lehoczky Péter, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.

Miközben Mészáros János helyettes államtitkár fejtegetéséből azt lehetett leszűrni, hogy ennek elsősorban financiális okai voltak, Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kérdés rendezéséhez át kéne szabni a 2004-ben íródott „egynapos sebészet szabálykönyvét”, és finanszírozási ösztönzőkkel érdekeltté kellene tenni a szolgáltatókat abban, hogy minél több pácienst ebben a formában lássanak el. Úgy vélte, fel kellene hagyni azzal a több évtizedes gyakorlattal, hogy az állami intézkedések

48

célfüggvénye az legyen, hogy senkinek ne legyen se jobb, se rosszabb. Meghatározott kritériumok mentén jobban kell járniuk azoknak az intézményeknek, amelyek az egészségpolitikai céloknak megfelelően alakítják a portfóliójukat. Ahol kevés az egynapos sebészeti ellátás, ott meg kell szüntetni, ez nem csupán finanszírozási, hanem betegbiztonsági kérdés is. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a legjobb intézkedések is bukásra vannak ítélve betegedukáció híján, meg kell tanítani a lakosságot is arra, hogy hogyan vegyék igénybe az ellátórendszer szolgáltatásait. Az egynapos ellátások körének bővítése csak a lakóközösségi szintű ápolási rendszer egyidejű fejlesztésével képzelhető el – világított rá még egy szempontra dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

Lehangolónak látják a járóbeteg-szakellátás jövőjét munkaerő szempontjából az intézményvezetők, ide is begyűrűzik a szakemberhiány – derült ki a szakrendelők vezetőinek körében végzett felmérés legújabb eredményeiből. Pedig dr. Balogh Zoltán MESZK elnök szerint a szakasszisztensek tekintetében a mélypont még csak a következő 3-4 évben várható, az ágazat fenntarthatóságát tekintve a kellő számú humánerőforrás biztosítása a legfontosabb kérdés. A MESZK a bérek tekintetében a Visegrádi Négyek fizetéseihez szeretne felzárkózni, akár úgy, hogy tovább cizellálnák a bértáblát szakképesítésenként széthúzva, figyelembe véve a szakdolgozói kompetenciaköröket is. Ónodi-Szűcs Zoltán viszont annak adott hangot, hogy bértárgyalások kezdetén nem számított arra, hogy az érdekképviseletekkel karöltve ilyen mértékű béremelést tudnak kicsikarni az nemzetgazdasági tárcától. Bár összességében200 milliárd forint többletforrást költhetünk el az egészségügyre, de ezzel el is kell számolni majd valamikor, felmutatva, hogy a betegek elégedettebbek az ellátórendszerrel.

Kimaradtak a béremelésből a gazdasági-műszaki háttérdolgozók – emlékeztetett újra a mintegy 25 ezer emberért következetesen kiálló EGVE elnöke. Szervezetük a napokban indít útjára egy felmérést, amelyben ezeknek a kollégáknak a foglalkozási körülményeit szeretnék feltérképezni. Az ágazati államtitkár minderre akként reagált, hogy ebben a kérdésben nincs mozgástere, mert a háttérszemélyzet a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló, nem pedig az egészségügyi törvénybe foglalt bértábla hatálya alá tartozik. Egyúttal emlékeztetett arra is, hogy akire csak lehetett, vonatkoztatták az orvosi, vagy a szakdolgozói bértáblát.

Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban (Svájci-projek) kidolgozott törzskartonrendszerbőlkinyert adatok alapján határoznák meg, hogy milyen ellátásokat kell finanszírozni a szakellátásban – mondta korábban az államtitkár. Az egészségi állapotfelmérések összesítése leghamarabb

49

2019-re várható. Ennek tükrében szerettük volna megtudni Ónodi-Szűcs Zoltántól, hogy addig is milyen változtatásokat terveznek a járóbeteg-szakellátásban. Kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy számos tervük van, de ennél többet nem kívánt elárulni.

Népegészségügy és HBCS-korrekció

A népegészségügyi stratégia elkészítésében részt vesznek a hazai népegészségügyi műhelyek is. Mint Ónodi-Szűcs Zoltán kifejtette, nem csak egyszeri alkalommal, hanem folyamatosan számít a szakértők munkájára, akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy évente aktualizálják a stratégiát, amivel egyébként a szakma is egyetért. Megfelelő népegészségügyi program hiányában az ellátórendszer nem tud javítani az egészségügyi mutatókon, ugyanakkor csak akkor lehet sikeres, ha az egészségi állapotban az egyén felelősségét meg lehet állapítani. Az ágazatba érkező 170 milliárd forintnyi uniós forrásból ebben a ciklusban nem az infrastruktúrát, hanem a népegészségügyet, az alapellátást, és a betegbiztonságot fejlesztenék elsősorban.

A HBCS és németpontérték-változások körül meglehetősen hosszúra nyúlt a szakmai polémia. Problémaként felmerült, hogy mire a 2012-13-as bértöbblet beépült a finanszírozásba, már meg is érkezett az idei béremelés, ami újabb alapdíjtétel korrekciót kíván; a változó bérek fedezetének biztosítása a kompenzációs összeggel egyelőre kezelhető. Alig fejezte be ehhez kapcsolódó mondatát az egészségügyért felelős államtitkár, mely szerint minél több forrás épül be a HBCS-be, annál nagyobb az igazgatók mozgástere – máris érkezett a replika: míg a kancellár felül nem írja.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves szakmai konferenciáján tartott Közgyűlésén érvről-évre megvitatja, elfogadja és közzé teszi szakmai helyzetértékelését és javaslatait a magyar egészségügy hatékonyabb működése érdekében, az idei állásfoglalást itt olvashatja.

Tarcza Orsolya

a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

50

Magyar Hírlap: A betegbiztonság megteremtése

elsődleges cél az egészségügyben – mondta

Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár Újság: Magyar Hírlap - Rovat: Belföld - Oldalszám: 1,2. oldal - Dátum: 2016.09.15 - Szerző Jobbágyi Zsófia

A betegbiztonság megteremtése elsődleges cél az egészségügyben – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár

A betegbiztonság megteremtése a cél KIHÍVÁST JELENT AZ ÁGAZATNAK AZ ELÖREGEDÉS, A SZAKDOLGOZÓI KORFA ÉS A KÓRHÁZI ELLÁTÁSOK ÁTRAJZOLÁSA ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN SZERINT Jó kezekbe kerül a szakmát érintő döntések meghozatala a kórházi kancellária kialakítását követően – közölte tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint a hatékony működés alapfeltétele, hogy csak helyben szükséges ellátásokat végezzenek adott intézményben. Úgy vélte, „a következő másfél év csatamezője az egészségügy lesz”. Megfelelő válaszok kellenek a szakma részéről az egészségügy kihívásaira, kiemelten azokra a feladatokra, amelyek a társadalom elöregedéséből következnek – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán Balatonfüreden, a XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XIII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencián az MTI beszámolója szerint. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint a problémára válaszként hozzák létre az emelt szintű ápolási intézményt a szociális ellátórendszer részeként. Szólt arról is, hogy a szakdolgozói korfa nagy kihívást jelent, az idősebb szakdolgozók többségükben nem külföldre távoznak, hanem Magyarországon belül változtatnak munkahelyet. Kitért rá, a betegbiztonság megteremtése kiemelt cél, amelyet a meglévő források lakossági igények szerinti elosztásával érnének el. Ehhez megfelelő működési mechanizmus kialakítására van szükség, amelynek fontos eleme a befogadási lista, amely a várólistához hasonlóan segítené az ellátást. Tájékoztatása szerint az ellátásszervezés átalakításának célja, hogy a betegek és orvosok idejét ésszerűen beosztva csökkenjen a várakozási idő, így a „következő másfél év csatamezője az egészségügy lesz”. Kitért arra is, hogy a tervezett kórházi kancelláriák létrehozását követően a szakmát érintő döntések meghozatala „jó kezekbe kerül” majd. Ónodi-Szűcs Zoltán rámutatott, míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a teljesítmény növelésével kívánták elérni az intézmények bevételeik emelkedését, addig a mai szabályozás nem kényszeríti erre a kórházvezetőket. „A hatékony működés alapfeltétele, hogy a kórházakban olyan ellátásokat

51

végezzenek, amelyekre helyben szükség van, ennek megvalósítása pedig az intézmények menedzsmentjének feladata” – hangsúlyozta az államtitkár. A konferencián felszólalt Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is, aki Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnökének szavaira reagált. Az egyesület vezetője a szeptemberben kezdődött egészségügyi béremelési programmal kapcsolatban jelezte, míg az alacsonyabban képzett szakdolgozók bére az emelés következtében meghaladta a minimálbért, addig a magasabban képzetteké nem közelítette meg a nemzeti átlagbért. Balogh Zoltán azonban jelezte, nem egyszeri béremelésről van szó, hanem éveken át tartó, folyamatos emelésről. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke az egynapos sebészet szabálykönyvének felülvizsgálatát sürgette. Hangsúlyozta, speciális ellátási formát ott kell létrehozni, ahol erre szükség van. Kiemelte, bizonyos kritériumok meghatározására van szükség az intézmények szabályozásában, hogy azok hatékonyan működhessenek. KA: Felülvizsgálnák az egynapos sebészet szabálykönyvét

52

Figyelő: Huszonhatezer ápoló hiányzik Újság: Figyelő - Rovat: Gazdaság+Politika - Oldalszám: 3,26,27.

oldal - Dátum: 2016.09.15 - Szerző Cseke Hajnalka

Idehaza átlagosan bruttó 26,5 százalékkal emelkedett az egészségügyi szakdolgozók keresete, az interneten eközben 1,5-2 milliós fizetéssel toboroznak Svájcba nővéreket.

Huszonhatezer ápoló hiányzik

BÉRFELZÁRKÓZTATÁS Idehaza átlagosan bruttó 26,5 százalékkal

emelkedett az egészségügyi szakdolgozók keresete, az interneten

eközben 1,5-2 milliós fizetéssel toboroznak Svájcba nővéreket.

A világ egyik legjobban működő egészségügyi rendszerében dolgozhat,

exkluzív munkakörnyezetben, kapcsolattartó személy segíti a munkáját,

továbbtanulási és kimagasló kereseti lehetőség várja.

Az egészségügyi nővér havi fizetése 5100–7500 frank (1,5-2 millió

forint), az asszisztensé 4400–4800 – olvasható az interneten az egyik

álláskereső portál munkaerő-toborzó felhívásában. Elég beütni a

keresőbe, hogy nővérállás, és tucatjával találni hirdetéseket.

NEM JÖN HAZA

A svájci munkavállaláshoz a Svájci Vöröskereszt által kell elismertetni a

végzettséget, amelyhez azonban a jelentkezők segítséget kapnak. A

visszajelzések egyértelműen irigylésre méltók. Egy fél éve kinn dolgozó

egészségügyi alkalmazott arról számolt be, hogy nagyon jól érzi magát,

tízszer annyit keres, mint itthon, s a munka nem sokkal több. „Heti 40

órában dolgozom, általában 5 napot, túlórára nem nagyon van

lehetőség, de én nem is szeretnék.” Saját szobája van egy szállón,

magyarok nincsenek a környéken, de ez nem zavarja. A szomszéd

szobában egy svájci kollégája lakik, vele szemben egy bosnyák lány. Az

élet – mint írja – természetesen drágább, de spórolni lehet, az

üzletekben vannak akciók, amikor olcsóbban tud termékeket vásárolni,

mint itthon. Értékelése szerint a munkahelyén nagyon szigorú rend van,

az ápolási folyamatoktól elkezdve a dokumentációig, teljesen másképp

működik, mint itthon. Kiemeli, hogy akik nyelvtudás nélkül szeretnének

kijönni, semmi esélyük. „Remélem, a kislányom itt kezdheti majd az

iskolát, és a párom is talál munkát” – fejezte be kommentjét. Önök már

nem 162 ezer, hanem 256 ezer forintért fognak pályakezdő friss

diplomásként elhelyezkedni – mondta a mostani tanévkezdéskor Balogh

Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára

másodéves diákjainak annak kapcsán, hogy szeptembertől jelentős

fizetésemelés volt az ágazatban.

53

Felsőbb éves tanítványai 2012-ben még 122 ezer forint havi bruttó bérre

számíthattak, ám mire végeztek, 163 ezerre emelkedett a diplomás

nővérek keresete, s ez nő tovább a következő években 256 ezerre.

Évente egy kórháznyi dolgozóval csökken az orvosok és szakdolgozók

száma a hazai egészségügyi ellátórendszerben, mert külföldre távoznak

vagy nyugdíjba mennek – mondta a Figyelőnek Balogh Zoltán, aki

egyben a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

Az OECD-országok átlagához képest 2000 orvos és 26 ezer ápoló

hiányzik, különösen súlyos a helyzet a felnőttápolás mellett az

aneszteziológia, a képalkotó és a laboratóriumi diagnosztika területén,

valamint a műtéti eljárásokban. Egyes generációk teljesen hiányoznak

az ellátásból, vagy azért, mert külföldön kezdtek új karriert, vagy azért,

mert elérték a 40 éves szolgálati időhöz kötött nyugdíjkorhatárt, s nem

dolgoznak tovább.

EZT NEM GONDOLTUK!

„A létszámhiány már a betegbiztonságra is kihat” – hangsúlyozta Balogh

Zoltán. Lapunk annak kapcsán kérdezte, hogy szeptember 1-jétől

átlagosan 26,5 százalékkal emelkedett az egészségügyi szakdolgozók

bére. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen visszhangot váltott ki az

érintettek körében, s mennyire jelent visszatartó erőt a kivándorlásban.

„Természetesen elmarad a nyugati 400-600, sőt 800 ezer és annál

magasabb kereseti lehetőségtől, ám reményeink szerint lassítja a

kivándorlást” – mondta.

A magyarországi szakdolgozók fizetése a visegrádi országok közül

messze a legutolsó. A V4-ek átlaga havi 750, az EU15-é 1800,

Magyarországon csupán 510 euró volt 2015-ben.

Ezen lendít némileg a szeptemberi fizetésemelés, amelyet a közel 100

ezer szakdolgozó több mint 75 százaléka, köztük a védőnők is

érzékelnek majd októberben – emelte ki a MESZK elnöke.

Mint mondta, sikerült egy kellően differenciált, a képesítést és a

gyakorlati időt is figyelembe vevő igazságosabb rendszert kidolgozni.

„Pozitív a visszajelzés, mert például egy OKJ-s ápoló 24 éves

gyakorlattal 50 ezer forinttal kap többet. Ezt az érintettek úgy

kommentálták: fantasztikus” – érzékeltette Balogh Zoltán, hogy nagy

várakozás előzte meg a bérrendezési csomagot. Itthoni viszonyok között

cseppet sem becsülik le az akár csak 10-20 ezer forintos többletet, mert

2003 és 2011 között nem emelkedett a fizetésük.

Egy közel 20 éves gyakorlattal rendelkező ápolónak a garantált

bérminimumot alig meghaladó, bruttó 129 ezer forint volt a keresete. Az

előmeneteli rendszer pedig szerencsétlen módon a pályakezdők

számára az első 12 évben nem irányzott elő fizetésemelést. Ezért is

döntöttek sokan úgy, hogy inkább külföldön próbálnak szerencsét. Mint

54

Balogh Zoltán mondta, a szakdolgozók keresete bruttó 16 és 61 ezer

forint között növekszik, erre jönnek rá a változó illetmények, a

műszakpótlékok vagy az ügyeleti díjak. „És ez csak az első lépés, mert

2017-től újabb 12, majd az azt követő két évben további 8-8 százalékkal

emelkedik a bérük, ami kiszámíthatóvá teszi az egészségügyi pályán

dolgozók számára, hogy milyen jövedelemmel számolhatnak a

következő 36-38 hónapban” – fogalmazott. Úgy látja, a következő

években havi szinten 300-500 eurónyit emelkedhet a szakdolgozók

fizetése, ami már jelentős visszatartó erőt képvisel azok számára, akik

nem nagyon beszélnek idegen nyelvet, vagy közelebb a nyugdíjhoz nem

tervezik azt, hogy más országba költöznek.

A bérfelzárkóztatásra az utolsó pillanatban került sor Magyarországon, a

V4-ek országai e téren mind előbbre tartanak.

Lengyelország például már a 2000-es évek elején elkezdte, s mostanra

sikerült lassítaniuk a kivándorlást, és nőtt az egészségügyi szakmát

választók aránya is. A nővérek havi átlagfizetése 1150 euró, azaz több

mint a duplája a magyarokénak. Az aggasztó létszámhiányon enyhíthet

a 4,4 milliárd forintos kerettel 2017-től induló ösztöndíjrendszer. A

kormány a szakgimnáziumi tanulók számára biztosítana ösztöndíjat,

hogy vonzóvá tegye az egészségügyi pályát, és támogatást kapnának

azok is, akik egészségügyi továbbképzésen vesznek részt, illetve

kevésbé népszerű főiskolai szakokon tanulnak.

MENETREND

■ 2016. szeptember 1-jétől 107 ezer forinttal nő a szakorvosok és

kórházi szakgyógyszerészek bére.

■ Ugyancsak szeptember 1-jétől 6660-tól 61 670 forintig terjedő,

átlagosan 26,5 százalékos emelést kapnak az egészségügyi

szakdolgozók, végzettségüktől és a munkában eltöltött időtől függően.

■ 2017. november 1-jétől további bruttó 100 ezer forinttal nő a

szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapfizetése. A

szakdolgozók bérét átlagosan 12 százalékkal emelik.

■ 2018-ban és 2019-ben a szakdolgozók fizetése évenként 8

százalékkal emelkedik.

■ Az idei év béremelésére a központi költségvetés 19,2 milliárd forint

többletpénzt adott.

KA: Nővérfizetések a visegrádi országokban

KA: Ápolók száma ezer lakosra vetítve, 2011

55

56

Weborvos: Rétvári: minden védőnő megkapja a

teljes emelést weborvos.hu, 2016.09.15 07:44

Jogszabály-módosítás révén a szolgáltatók kötelesek kifizetni az idei évre járó kétmilliárd forintos többletpénzt a védőnők részére.

Így minden védőnő megkapja a teljes emelés összegét, sőt, visszamenőlegesen is jár nekik a különbözet - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a szocialista Bangóné Borbély Ildikó kérdésére válaszul. Rétvári Bence a parlament honlapján közzétett válaszában kifejtette: az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokkal párhuzamosan az alapellátás keretében is több alkalommal finanszírozási díjtétel-emelés valósult meg. A tavalyi 10 milliárd forintos többlettámogatás után a kormány idén 10+2+2 milliárd forint pluszforrást biztosít az egészségügyi alapellátás megerősítésére. A háziorvosi ellátás finanszírozásának 10 milliárd forintos emelése mellett 2-2 milliárd forint többletfinanszírozást kap a védőnői és a fogorvosi ellátás is. A védőnők esetében 30-35 ezer forint havi bevétel növekedést jelent az emelés. A pluszforrás 2016. január 1-jétől jár az alapellátásban dolgozóknak, melynek visszamenőleges egyösszegű kifizetése megtörtént az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) részéről. Rámutatott: cél, hogy a hungarikumnak számító védőnői rendszert megerősítsék, ezért biztosított a központi költségvetés külön kétmilliárd forintot a védőnők jövedelmének emelésére. A védőnői szolgáltatók a kormány által célzottan a védőnők béremelésére szánt forrást egyes esetekben csak részben használták fel. Ezt a problémát orvosolta az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a védőnői szolgáltató a 2016. január 1. és augusztus 31. közötti időszakra az OEP által a rendelet hatálybalépése előtt elutalt összeget köteles visszamenőlegesen a védőnők díjazására fordítani. A vonatkozó módosítás 2016. szeptember 1-jén megjelent a Magyar Közlönyben. A védőnők bérrendezése illeszkedik azon intézkedéseink sorába, mely az egészségügyben dolgozók megbecsülését célozza - rögzítette az államtitkár.