Tájidegen inváziós növények visszaszorítása

a Duna-Tisza köze legértékesebb

homokterületein

KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006

Vajda Zoltán

osztályvezető

Fülöpháza 2015. június 9.

• Tájidegen faj / adventív faj / jövevény faj : betelepítés,

behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült nem őshonos faj.

• Özönfajok / inváziós fajok: olyan nem őshonos fajok,

amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra

megfelelő élőhelyen monoton módon növekszik.

• Magyarország tájidegen, agresszíven terjedő növényfajainak

eloszlása a következő képet mutatja:

64,3 % amerikai, 17,9 % dél-európai és 14,3 % ázsiai eredetű

(TAMÁS 1999).

Idegen fajok száma Európa néhány országában

Országok Terület (km2) Idegen fajok Fajszám/10.000 km2

Albánia 28 748 56 19,4

Ausztria 83 849 293 34,9

Dánia 43 069 239 55,5

Finnország 337 032 171 5,0

Franciaország 543 998 479 8,8

Németország 356 330 339 9,5

Görögország 131 986 85 6,4

Magyarország 93 030 208 22,3

Olaszország 301 262 294 9,7

Norvégia 324 219 194 5,9

Portugália 88 500 244 27,5

Románia 237 500 203 8,5

Spanyolország 504 750 250 4,9

Svédország 449 964 217 4,8

Svájc 41 288 280 67,0

Hollandia 41 160 265 64,0

A magyarországi vasútvonalak és az

adventív növények közötti

összefüggés (PRISZTER nyomán).

• A diaspórák jó terjedési képessége ☻

• Csírázás széles ökológiai tartományban.☻

• Kedvező reprodukciós ráta ☻

• Elnyújtott csírázási spektrum. ☻

• Rövid élettartam, gyors virágzás és termésérlelés.

• Raktározó szervek jelenléte. ☻

• Magasság. ☻

• Kedvező morfológiai jellemzők. ☻

• Erős vegetatív terjedő képesség. ☻

• Mechanikai ápolással szembeni tűrőképesség. ☻

• Alkalmazkodás a kultúrnövények életciklusához. ☻

• Allelopatikus hatás. ☻

• Herbicid rezisztencia, herbicid tolerancia. ☻

• Nagy ökológiai tűrőképesség. ☻

A flórára és a vegetációra gyakorolt hatás:

• Beilleszkedés a társulásba

• Őshonos növényfajok kiszorítása

• Kórokozók behurcolása

• A honos növények génkészletének befolyásolása

Az állatvilágra gyakorolt hatás:

• A növény-állat interakciók (fogyasztók, fészkelők, stb.)

számának csökkenése

• A növény-állat interakciók számának növekedése

• Az interakciók száma közel azonos marad

A termőhelyi tényezőkre gyakorolt hatás:

• A talaj nitrogéntartalmának feldúsulása

• Az avar- és humuszképződés felgyorsulása

• A talaj vízgazdálkodásának megváltozása

Az emberre gyakorolt közvetlen hatás:

• Allergén hatás

• Bőrgyulladás

• Rákkeltő hatás

• Mérgező hatás

Az Európai Unió 12 milliárd Eurót költ évente

védekezésre.

1982 óta 180 LIFE projektben 38 millió Eurót költöttek

tájidegen irtásra Natura 2000 területeken.

Az USA 80 milliárd Eurónak megfelelő pénzösszeget

fordít évente az inváziós fajok elleni védekezésre.

Inváziv Idegen Fajok Európai Jegyzéke (DAISIE) 10.822

Európán kívüli fajt sorol fel, ennek 10-15%-a jelent

potenciális veszélyt.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 163 különösen

veszélyes inváziós fajt tart számon Európában.

Minden rendben,

növelik a

diverzitást!

A diverzitás nem

egyenlő a fajszámmal!.

Az invazív fajoknak

lehetnek negatív hatásai

a természetes

életközösségre.

A védekezés

megtervezésénél azt a

fajt kell kiválasztani,

ami a legnagyobb

problémát okozza.

Mindenütt ott

vannak!!

Nincsenek mindenütt!!.

Fontos tudni, az

elterjedésüket, hogy meg

lehessen tervezni az

ellenük való védekezést!.

Fert

őzö

tt t

erü

let

Eltávolítás

egyszerű

Nincs jelenlét

Elt

ávo

lítá

s

meg

old

ható

Elt

ávo

lítá

s n

ag

y

befe

kte

tést

igén

yel

Elszórt

előfordulás

Gyakori

előfordulás

Maximális elterjedés

Csak helyi kezelés

Véd

ek

ezé

s

kö

ltség

e

A közvélemény

felfigyel a fajra

Betelepülés

Idő

Észlelés

• Megelőzés MINDIG a

legolcsóbb és

legcélravezetőbb stratégia!

• A korai felismerés a második

legolcsóbb és

legcélravezetőbb stratégia!

40.000 km2 volt fertőzött

Cactoblastis cactorum,

Adaptive Management of Weeds describing management actions and decisions

confronting natural area managers (from Randall (1997), based on a diagram by

Oren Pollak).

1. Természetvédelmi

célok felállítása

2. Legveszélyesebb fajok

meghatározása

3. Védekezési

technika kiválasztása

4. Terv készítése

5. A beavatkozások

hatásának monitorozása

6. Felülvizsgálat és

változtatás

SelyemkóróAsclepias syriaca

Származás, elterjedés:

– Észak-Amerika keleti síkságai

– Európába 1629-ben került, spontán

terjedése a Mediterráneumból

indult ki

– Első hazai adata: 1736, Dunántúl

– Intenzív termesztése: 1870-1950

– Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem,

szigetelőanyag, olaj, kaucsuk.

Terjedését elősegítette:

– Felhagyott állományok

– Úthálózat és vasút fejlődése

– Talajművelés, bolygatás

– Kompetítorok kiirtása

Legfertőzöttebb megyék:

– Bács-Kiskun, Tolna, Jász-

Nagykun-Szolnok, Somogy,

Csongrád, Pest

Termőhelyigény

– száraz – nedves, főleg laza

talajokon (homok, lösz), zavart

élőhelyeken

Biotikus interakciók

– Gyökérkivonata allelopatikus sok

gabona- és gyomnövényre

– Kompetíciója még nagyobb

jelentőségű

– Az uborkamozaik-vírus,

rozsdagombák, lisztharmatgombák

és fuzárium gazdanövénye.

– gerincesek nem vagy alig legelik

Gazdasági jelentőség

– Mézelő, termése a

virágkötészetben használható

Magyarország selyemkóró fertőzöttsége 1989-ben:

barna szín: erős fertőzöttség, sötétkék: közepes fertőzöttség,

világoskék: gyenge fertőzöttség, narancssárga: szórványos

előfordulás, sárga szín: nem fordul elő.

Hazánk jelenlegi selyemkóró fertőzöttsége (fekete szín:

selyemkóró előfordulás).

19892013

Természetvédelmi károkozás

– Megakadályozza a természetközeli

társulások regenerációját

Kezelése

– Megelőzés: a természetközeli

vegetáció fenntartása, új egyedek

bevitelének megakadályozása

– Kis fedettség esetén:

pontpermetezés, kenés

– Nagy fedettség esetén: speciális

járókerekű gép, háti motoros

permetezőgép

– Alkalmazása bimbózáskor -

virágzás kezdetekor kedvező

122 nem fertőzött

98 fertőzött

47 erősen fertőzött

Fotó: Gál Attila

0

5

10

15

20

25

30

0 10 20 30 40 50 60

Fajszám (400 m2)

Sp

ec

ialis

ta f

ajo

k s

zá

ma

(40

0 m

2)

Zárt nyaras

Nyaras-borókás

Nyílt homoki gyep

Parlag

Buckaköz

Fenyves

Akácos Szántó Szőlő-gyümölcs

Forrás: MTA ÖBKI

1783

1km

Készítette: Dr. Biró Mariann

Tájidegen faültetvények

1864

1km

Készítette: Dr. Biró Mariann

Tájidegen faültetvények

1883

1km

Készítette: Dr. Biró Mariann

Tájidegen faültetvények

1958

1km

Készítette: Dr. Biró Mariann

Tájidegen faültetvények

2000

Készítette: Dr. Biró Mariann

Tájidegen faültetvények

Projekt időtartama:

2012. július 19. – 2015. június 10.

A projekt teljes összege:

791.899.161 Ft.

Négy helyszín:

Fülöpháza (950 ha)

Orgovány (800 ha)

Bugac (350 ha)

Kéleshalom (110 ha)

Köszönöm a figyelmet!