524

Heckenast Gnsítáv könyvkiadó-hivatalában megjelent, s kapható minden könyvárusnál,Pesten : Kilián Györgynél, Budán : Nágel és Wischan-nál:

Fü LU SI KUNY¥ iAH.IV. Kereskedési növények mlyclése.

Nevezetesen az olajmagi!- , foiialboli-, festő- és egyéb g y á r a k n a k való,végre a közhasznu fűszeres növények miképeni termesztéséről szóló

k é z i - k ö n y v .Megkülönböztetve a nagyobb birtokokban termesztendő növényeket, olyasoktól, melyek

kisebb bérnökök és kis telkes gazdák által lennének ezentul mivelendök feltünöjövedelemmel.

Az e részbeni tapasztalásuknál fogva hires mezőgazdák gyakorlati munkáik nyománhazánk viszonyaihoz alkalmazva irta

REISCHER ENDRE,volt keszth. gazd. intézetbeli tanár.

Nyolczadrét. 104 lap. — Füzve ára 50 krajczár ausztr. érték.

V. Juh-tenyésztés és gyapjú-ismeret,a juh-betegségek ismeretével és gyógyítás-módjával.

ma Fleischer Endre,volt keszthelyi gazdasági intézetbeli tanár.

Nyolczadrét. 112 lap. — Füzve ára 50 krajczár ausztr. érték.

Az előbbeni füzetek tartalma:

I.Magyar méhész-könyv,vagyis : utmutató a sikeres méhtenyéaztésre, tekintettel a különböző

tenyésztési módokra.irta Dr. FARKAS MIHÁLY.

Nyolozadrét. 108 lap. — Füzve ára 50 krajczár ausztriai érték.

II. Ügyes Mari a kis köny fia - kertészné,vagyis : alapos oktatás a zöldség-termesztésben.

Metzger müve után magyaritá István Bácsi.Nyolczadrét. 128 lap. Füzve ára 50 krajczár.

III. Takarmány-növények ismertetéseés tenyésztése,

rétmivelési és takarmányozási naptárral,s számos fametszvénynyel fölvilágosítva irta

dr. Farkas Mihály. ( i~3 )

Nyolczadrét. 104 lap. — Fűzve ára 50 krajczár ausztr. érték.

Kwizda Ferencz Jánostól Korneubiirgban.Elsö Ferencz József ausztriai császár Ő Felsége által, az ausztriai államok összes

területeire nézve— megelőzőleg annak gyakorlati használatát illetőleg s a magas császárikir. ausztriai egészségügyi hatóság által történt megvizsgáltatása folytán — egy kizáró-lagos szabadalommal láttatott el, s a londoni 1862. évi világkiállitáson éremmel kitüntetve— ö felségeik az angol királynő s porosz király udvari istállóiban, az üditőnedv készítő-jének az illető főlovászmesteri hivatalok részéről történt hivatalos megállapítás folytán,a legnagyobb eredménynyel használtatik; ezen üditőnedv a lovat legnagyobb megerőlte-téssel járó munkában a késő korig folytonosan vidám s jó erőben fenntartja, s különösenfárasztó munka elött 8 után erősitőleg hat.

Egy palaczk ára 1 ft. 40 kr.Két palaczknál kevesebb nem rendelhető meg, a pakolásért SO ujkr. számittatik.

Valódi minőségben kapható:P E S T E N : T Ö R Ö K J Ó Z S E F gyógyszerész urnál, királyateza 7. sz. a.

Aradon Probst, B.-Gyarmaton Omaszta F., — Debreczenben Bignio J., —Eperjesen Zsembery, — Eszéken Deszáti, — Esztergomban Bierbrauer J. C., —Győrött Ecker F., — Gyöngyösön Koezia.novieh, Isper Flamm J., — KomárombanCzigler A., és fia, _ Károlyváros Benich J., — Kassán Novelly A., — KolozsvárttWolf J-, — Lugoson Kronetter F., — Miskolczon Spuller J. A., — Nagy-KanlzsanFesselhoffer J., Rosenberg J., Rosenfeld J., — IV.-Váradon Jánky A., — PozsonybanSchertz F., és Hackenberger testv., •- Pápán Heermüller W., — B.-SzombatbanHamaliar A., Sz--í'ehcrvartt Kovács P., Lehmann A., — Szegszárdon Gutter A.,— Szabadkán Sztojkovits D , — Sopronyban Pachhofer L., Mezey A., — Trencsén-ben Weisz L., — Varazsdon Halter S. uraknál. 804 (6—9)

'•4Takaréklámpák repczeolaj-égetéshez.Ezen, az alólirt által a legujabb modor szerint késziti tt lámpák az eddig létezet-

teknél a legjobbak, s egyszerü kezelésük miatt a legjutányosabbak s felette kevés olajtigényelnek, — ugy hogy 3 stearin-gyertya világossággal 1 iont repcze-olaj 40óráig ég, s a gyakori bedugalástól — mint az a moderateur-lámpáknál történni szokott,valamint a felhúzásoktól — lámpáim tökéletesen fel vannak mentve. j |

Ezen lámpák, a kőolaj (petroleum) lámpákhoz következö arányban áilanak: » B1. Az üvegek egyenesek levén, nem repednek oly gyakran s igy igen könnyen

tisztíthatok.2. Hogy a leggyengébb idegzetü emberek , e lámpák égetését észre sem veszik,

ellenben a kőolaj-lámpáknál a nem mindég egyenlő minőségben kapható kőolaj égetéseáltal az oly kellemetlen szag kipárolgását kénytelenek beszivni, — takarék-lámpáim általezen bajoktól teljesen megóvatnak.

3. Hogy gyengébb természetü egyének s betegek szobáiban a kőolaj égetését betettajtónál az orvosok nem ajánlják, sőt azt többnyire mégis tiltják.

4. Tudvalevő dolog, hogy tüzveszedelmes kőolaj is létezik, az ebbeli szerencsét-lenségek, az újságokból eléggé ismeretesek.

Megjegyzendő továbbá : hogy a repczeolaj mindenütt kapható, s árban a kőolajjalmár is egyenlő.

Ezen észrevételeim megállapitásával, bátor vagyok a nagyérdemű közönségnekgyártmányaimat — benső használatra a legjobban ajánlani.

E lámpák, asztali használatra vannak alakitva, csinos és kellemes kiállitás mellett:1 darab ára 2 forint, golyóval 20 krral több, 1 vég lámpabél 35 kr., 1 fölösleges lámpa-üveg 10 kr.

Külsö használatra, u. m. konyhákba, műhelyekbe, gyárakba, boltokba, korcsmákba,és községeknek utczai-világításra.

Kőolaj-lámpákat, mindennemü választékban, u. m. asstali, fali és függő-lámpákramint saját s legjobb készítményeimre — megrendeléseket a lehető legolcsóbb árért szive-sen elvállalok.

Egy konyha-lámpa ára 50 krtól 70 krig. Egy asztali-lámpa ára 80 krtól1—2 frtig. Egy függö-lámpa ára 1—2 frtig. Egy kétágú függö-lámpa 6 ft. —A legjobb kőolajnak mázsája 28 forint.

í l l ' I V ÁS l i v i l i f Ifft7'lt J Minthogy a kőolaj s kőolaj-lámpákkali üzérke-dj Vílo Co Uj l u l l H U / j d t • des többnyire a kereskedők kezében van, a énki-

vülem mégcsak egy helyen készittetnek s adatnak el, s igy a kereskedésben előfordulóktöbbnyhe a külföldről hozatnak be, — s minthogy a kőolajjali kereskedés most már olymesés fokra hágott,1 hogy az eladók némelyike kikürtőlve áruczikkeiket — nem átalják atisztelt közönségnek oly kőolajat kiszolgáltatni, mely gyúlékonyabb mint a spiritus, sőtmint a puskapor, s kik ezen kőolajt használják, folytonos veszélynek vannak kitéve;ennélfogva kötelességemnek tartom annak legegyszerűbb megvizsgálási módját, (melytöbb évi gyakorlatom eredménye) ezennel köztudomásra juttatni : ugyanis a megvettkőolajból egy csekélnyi adag egy evőkanálba töltetik, az gyufával érintkezésbe hozatiks hogyha az meggyűl, okvetlen visszautasítandó — mert ennek használása igen vesze-delmes. X ' ' "l/T * 1 , A 1 -m-r

Lazar Mihály,897 (1—8) bádogos-mester Pesten, kecskeméti-utcza 7. sz. a.

Lampel Róbert könyvkiadásában Pesten, a városház-téren, megjelent, s ugyanottkapható :

Kant !•;. és Hufeland K. V.

k KiDÉLf HATALMÁRÓL,| miszerint a puszta feltett szándék által uralkodhatni a kóros

érzelmeken.A legujabb kiadás után magyarította SZABÓ ANTAL.

Ára 60 kr. Postán bérmentve 70 kr. 885 (1)

Nyilt köszönet.A főnemesség és nagyérdemű közönségnek, s mindazoknak, kik harmineznyolez

e'ven át becses vásárlásaikkal és megrendeléseikkel szerencséltettek! forró köszönetem anagyrabecsüli bizalmukért és azon becses készségükért, a melylyel hirem megalapitni és

bunda - raktáramata legelső és legjobbnak nyilvánitni tanúskodtak. Fogadják hálás elismerésem a multbuzgalmukért, s legyenek kegyesek a jövöre is jó emlékeikbe megtartva, uj czégem

DEÁK és HORVÁTHnév alatt parancsaikkal minél gyakrabban szerencséltetni, s en társammá! azon leszek,hogy a nagyméltóságu és teljes czimü közönség minden kivánalmait kielégíthessem,s valamint a "multba, ugy jövöre is teljes törekvésem az lesz, hogy finomat, jót és tartósata lehetőleg jutányost szolgáltathassam a tisztelt megkeresőim kezeikbe.

875 (2-3) Deák János.A hatóságilag megvizsgált, s kitünő hathatósága miatt — gyomor-fájdalmakban —

átalánosan megpróbált s jónak elismert

GASTR0PHAN,megrendelhető F ü r s t .1. gyógyszerész-szállító-főraktára által Prágában,

Sehillingsgasse Nr. 1044, és

PESTEN : Török Jóissef gyógyszerésznél a kiráiy-utczában 7-ik sz., — ésWájjnpr Jóís»*f-nél. ./.

Egy üvegcse ára 70 kr, postai küldéssel 15 krral több.Arad : Schwellengreber J.,— Debreczen : Rothschneck K., — Karolyfehérvár:

Abegai V., — Kassa : Esehwig E., — Malaczka : Röhrich J., — Mohács: Kögl A., —Munkács : Gottier L., — Nagy-Bccskerek : Krieszhaber C , — Nagy-Szeben:Zöhrer J. F., — Pécs : Rech W., — Pozsony : Schneeberger D. és az irgalmasoknál,—Ruma : Milutinovics S., — Sastyén : Miké A., — Siklós : Holmik F., — Székes-Fehérvár : Légmann S., — Szathmár : Weis J., — Szeged : Kovács A., — Temesvár:Pecher J. C. és Solquier J. W., — Tokaj : Krotzer A., — Tolna : Schwarz M., —Veszprém : Frömmel H. " 842 (3—8)

Kiadó-tuUjdonos H e c k e n a s t G u s z t a v . — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1864 (egyetem- u t c r a 4-ik szám alat t) .

Pest, deczember 4-én 1864.

A mult nyáron alig volt esemény, melyoly nagy mértékben foglalkodtatta volnaaz angol tudományos körök figyelmét, mintVámbéry .megjelenése Londonban. Vállal-

V á m b é r y A r m i n .hogy a képekkel ellátott, eléggé drágakönyvből a megjelenés elsö napján nehányezer példány kelt el. £ kötetben a szerzőcsak utazása eseményeit irja le; a tudomá-

son. Söt szó van orosz és olasz fordítá-sokról is.

Most Vámbéry, diadalmas külföldi utja

kozó szellemü honfitársunk Közép-Ázsia : nyos eredményeket egy késöbbi munkábanismeretlen vidékeiről, közbeeső rövid álló- j szándékozik összeállítani. Londonból távoztamások után, csaknem közvetlenül lépett be j után meglátogatta Párist s Németországot,az angol tudósok gyűléseibe, hol bő alkalma j s intézkedett, hogy munkája franczia s né-nyilt, merész és nehéz utazása tapasztala- met nyelven is nemsokára világot lás-tait s felfedezési eredményeit a reá feszültfigyelemmel hallgató, s a geografiai isme-retek tisztulása iránt érdekkel viseltetőközönséggel megismertetni.„Ezen magyar ember aXV-ik század óta az elsőeurópai, — igy kiáltanak fela tulzók, — a ki Khivát ésBokharát meglátogatta!" Alondoni geografiai kir. tár-sulat gyűlésében nagy szi-vességgel fogadtatott, s aszept. 14-én Bathban tartottgyülés alkalmával is ő volt *a nap hőse.

Az angolok még ekkornem ismerték teljesen aVámbéry által tett fölfede-zések értékét, de ott a tisz-tán tudományos érdekenkivül politikai és kereske-delmi fontossága is van ezutazásnak. S a mint egyrészröl már maga a bátortény, a sikerrel végzett ve-szélyes utazás, képes voltaz angolokat Vámbéry irántbeesülő figyelemre hangolni,épen oly érdekkel vártákutazási leírásának megjele-nését azon reményben, hogyez által ismét közelebb jut-hatnak egy régi vágyukvalósításához, a Közép-Ázsiába vezető legrövidebbut fölfedezéséhez, mely utánrégóta sikertelenül töreked-nek, hogy az ott legveszé-lyesebb versenytársat, az Vámbéry Armin, mint kolduló dervis Bokharában. - (Fénykép után).oroszt megelőzhessék.

Nehány hónap alatt elkészült Vámbéryközép-ázsiai utjának leirása angol nyelven,s a mult hetekben a nagyhirü londoni kiadó,Murray kiadásában meg is jelent. A közön-ség érdekeltségét tanúsítja azon körülmény,

bevégzése után, ismét itthon van Pesten, smüve magyar kiadásán fáradozik.

S itt azon ponthoz értünk, hogy Vám-béry személyével is közelebb megismertes-sük az olvasót.

Vámbéry Armin, a magyar Akadémialevelező tagja, 1832-ben született Csallóköz-ben Duna-Szerdahelyen, szegény sorsú szü-lőktől. A legnagyobb nélkülözések közöttvégezte iskolai pályáját Pozsonyban, Bécs-ben és Pesten. Már tanuló korában rendki-vüli tehetséget tanusitott a nyelvek megta-nulásában. Alig 25 éves korában, 1857-benTörökországba vándorolt, hogy a keletinyelvek birtokába annál'könnyebben jusson,melyeket a magyar nyelvészet tudományoskezeléséhez mulhatlanul szükségeseknek ta-

lált. Nemsokára, még pedigteljes alapossággal, megta-nulta a török, arab, persa,mongol és tatár nyelveket,s 1859-ben már a törökportánál nyert alkalmazást,mint hivatalos fordítója azeuropai nyelveken irt okmá-nyoknak ; azonkivül egybasánál titkári hivatalt isviselt.

Ezen idő alatt tünt felirodalmi müködése is. —Többi között ekkor adta kicsagataj - török szógyűjte-ményét és török példabe-szédeit is; török nyelvre for-ditá Vörösmarty „Szóza-tát," irt egy német-törökszótárt; állásánál fogva hoz-záférvén a porta levéltárá-hoz, onnan a magyar törté-nelemre vonatkozó számos,eddig ismeretlen kéziratotlemásolt s magyar lapokban(többi között néhányat aVas. Ujságban is) közzétett,s átalában számos magvar,német s franczia lapba irttudósitásokat.

Ezen munkásságánakelsö elismerése az volt, hogya magyar Akadémia 1859-ben levelező tagjává válasz-totta, s a magyar nyelvtu-dósok vele szorosabb össze-köttetésbe léptek. Folytonos

nyelvbuvárlatai s belsö és külsö ösztön-zés által föllelkesülve, 1861-ben azonszilárd elhatározásra szánta el magát,hogy minden áron Közép-Ázsia ismeretlenországait és népeit keresi föl.

I!

49-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

KlofizHéai fAltételek 1804-dik évre : ~3B§a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt : Egéss évre 10 ft Fél évre 5 ft.tsupnn Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 ft Fél évre 3 ft.

Hirdetési dijak, a VtmRrn pi l'Jság és Politikai IJdonsugokat illetőleg, 1863. novem-b«r l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba-háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mára hirdetmények elfogad, Hamhur; és Altonában : Haasenstrin és Vosrler — M Frankfurtban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Opprlik Alajos — és Pesten • a kertész-gazdászati ünynökség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, kfllSn minden igtatás ntán 30 ujkr

526

I

m lt

1 ̂

Tudta, liogy ez ut a legnagyobb vészélyekkel és nélkülözésekkel lesz egybekötve,de magasabb czéljai elött, s erős akaratávalszemben, e nehézségek is eltörpültek. A m.Akadémia, mely ez expeditió utján elérhetőnyelvészeti eredmények által legközelebbvolt érdekelve, 1000 fttalsegité a bátor vál-Ulkozót. 1862-ben indult Persiába; megfor-dult Ispahánban, Teheránban s 10 napottöltött a persepolisi romok között. Mindin-kább megbarátkozott azon gondolattal, hogytávolabbi czéljait legbiztosabban érheti elaz által, ha a török dervisek (kolduló bará-tok) közé áll s ezek társaságában és vé-delme alatt vándorolja be a távol mohame-dán országokat s népeket. Igy történt, hogy1863. tavaszán Mekkából visszatérő jámborzarándokokhoz csatlakozott, kik Tatárországfelé vették utjokat. Ezek társaságában egyturkomán kalózhajón áthaladott a Kaspiten-ger délkeleti szegletén s nemsokára (rönins-tepében, a jamut néptörzs kellő közepébenpartra szállott. Innen az Etrek folyón keltát s a hyrkáni sivatagon keresztül 22 napikeserves vándorlás után Khivába ért.

Mint afféle „szent dervisnek." volt alkal-ma, Khiva zsarnok fejedelmével, Szeid Mo-hameddel is érintkezni; s több kisebb kirán-dulások után a környéken, végre tevehátonBokhara felé indult, azon veszélyes uton,hol előtte már annyi európai utazó elveszett.Hogy a jelentkező vad rabló csoportokatkikerüljék, a Dsan-Batiran pusztasagba me-nekültek, hol hat nap lefolyása alatt majd-nem szomján haltak s két társukat eltemet-ték. Nehány nap mulva végre szerencsésenBokharába értek, hol a fejedelem, Muza-raffeddin barátságosan fogadta a zarándokderviseket. Egy hónap mulva Samarkandbaindult, hova hat nap alatt jutott el. De mi-dőn Heratba ért, itt oly zavarosoknak találtaa viszonyokat, s egymás ellen lázadva a né-peket, hogy tanácsosnak látta, visszazarán-dokolni Teheránba, hol a persa sakk, érte-sülvén Vámbéry igazi kilétéről, ezt magáhozhivatta s elismerése jeléül a nap-rend tisztijelvényével ajándékozta meg. 1864 elejénért ismét Konstantinápolyba, honnan Pestrejővén, fentemlitett európai utjára kelt.

Utazásának fentebbi hiányos vázlatátr<;szinf külföldi lapok közléseiből, részintVámbéry szóbeli előadásából mentettük.Bövebb felvilágositást mindezekről utazásiműve fog adni mely eddig még csak angolnyelven jelent me», s mely csak e napokbanlesz Pesten is kapható.

Különben azon földterületről és népek-ről, melyeket Vámbéry Közép-Ázsiábanmeglátogatott, egy angol lap, az „Athe-naeum', ezeket irja :

„A 37° és 40" éjsz. szélesség, és 54° és64° keleti hosszúság közt fekszik oly földte-rület, melyben kétségkivül az utazó élete ésszabadsága jobban van vészé, yeztetve, minta világ bármely részében. Ámbár némelyhelyeken, mint a Gurgan. Alrek és Murghabfo'yók közelében kivételképen vannak itt-ottkeskeny gyepszalagok : az egész terület ki-etlen sivatag, ivóviz nélkül, és hol mérgeskigyók képviselik majdnem esryedül az élölényeket. De bármily visszautasító is a ter-mészet szine itten, leggonoszabb vonásátmég is HZ emberek erőszakoskodásának kö-szönheti, hogy emberi erőszak és emberi kézvad pusztítása tette ily félelmes vadonná. Azemlitett folyók hosszában, a Kaspi tengerpartjain, és a sivatag szélein oly nép lakik,melyről ép oly jogosan, mint az arabokrólmondhat'1'i hogy az „ö keze lészen minde-nek ellen", még az ellen is, ki nem bántjaőt. Ha a fosztogatás, emberrablás és gyil-kolás bünök : akkor a turkomanok a legu-tálatosabb emberfajok egyike e földön.

„A legborzasztóbb dolgokat, a miket arabszolgakereskedésről irtak, még a legva-dabb képzeletet is felülmúlják azon kegyet-lenségek, melyeket a turkomau emberrab-lók követnek el szerencsétlen áldozataikon.Ezen gyalázatos rablók egy békés falut, egyviruló vidéket nehány percz alatt romhal-mazzá, kietlen pusztává tesznek •, lekonczoljáka véneket és gyöngéket, a többi lakosoksorsa pedig — ha nem képesek magukat ki-váltani — borzasztó rabszolgaság. S e láto-gathatlan földrészt merészkedett megláto-gatni az ismertetendő mü bátor szerzője, ésminden nagyítás nélkül állithatjuk, hogyegyetlenegy utazó, még az afrikai semszállott szembe nagyobb veszélyekkel, bor-zasztóbb nehézségek, és nélkülözésekkel, semnem türte ezeket nagyobb vidorsággal éslélekjelenléttel, mint ö.

„De minden buzgósága és bátorsága hasztalán lett volna, bámulatos nyelvismereteinélkül, melyek képessé tették, európai arcz-vonásai daczára, nemcsak mint ozmanli, ha-nem mint nagykészültségü mohamedán tu-dor utazhatni."

Vámbéry, mint emlitettük, most ismétPesten van s ugy vagyunk értesülve, hogyitt is szeretne hosszu vándorlásai után végreállandóan megtelepedni s tapasztalatait, ta-nulmányait közhaszonra feldolgozni. Nem iskételkedünk rajta, söt becsületbeli dolognaktartjuk, hogy egy tudományának s tehetsé-gének megfelelő tanszék vagy egyéb hatás-kör a haza fővárosában akadni fog számára.Tegyünk végre ismét valamit tudományosbüszkeségből is.

Még csak ezt jegyezzük meg, hogy né-mely külföldi lap azon állitása, minthaVámbéry a mohamedán hitre tért volna át,nem való. Ö mint magyar protestáns tettemeg keleti nagy utját s mint olyan is tértvissza — a mi azonban reméljük, végre va-vahára nem lesz többé akadály, hogy azegyetlen kir. magyar egyetemnél p. o. a ke-leti nyelvek tanszékét elfoglalhassa.

Alá függ a kan, a tölgy derekán.Elszunnyadtak már a fáradt ebek,Egyiknek lába meg-megrándul lágyan,S f'elcsahog gyengén; — „vadat űz álmában!;

Szóll éber gazdám, s arczán kéj lebeg.Most föltekint, — a tüz vigan lobog,Lángjától a tölgy suttogó lombsátraZölden pirosló viszfényben ragyog.„Mi bűvös kép!" szól ujra. — Ám legyen!De itt künn tengni rideg bérczeken,Hol, altatóm a bagoly-huhogás, —Remete fanyar leikéhez való csak,Ki tűrhesse más.

527

Föl-fölvirraszt honn, éj feléig olykor,Mig le nem nyugszik, én sem nyughatom;Fejét lehajtva mélán tenyerébe,Bámulni a gócz pislogó tüzébeMi öröm lehet? meg nem foghatom.Uram, uram! nem hallja-e falán aKisértetek óráját ütni fenn?Ilyenkor már, még nagyanyámtól haliam,Minden jó lélek az ágyban pihen!Hogy mint kap minden ringyrongy dibdábságon,Falára mint kell raknom ezt, amazt:Rozsdás sarkantyút, tőrt, lánczos botot,íjat, vasünget, kopját, sisakot, —Rég ismert dolog, — mit beszéljem azt! — 'S mind ez haggyán! de holmi léhaságotIs, nyakamba vet:Botjára, most vén zsidót kell faragnom,Majd, több ily gyermekségeket. —S szegény szolgának mind ezért mi bérem?Elégedetlen untalan velem,S csodás szeszélye, gúnya ma egyre szúr!Ej, ej gazdám! nem vagyunk-e mi egyek?Minő a szolga, ép olyan az ur!

Szemére Miklón.

Nehéz szolgaság.(1840.)

Magam szolgája vagyok én, igazA magamé csupán !De e szolgálat nagyon terhes ám :Naponnan, és éjennen,Mindég uram szolgálatára lennem!Pipáját töltöm, — könyvét f'ölmetszem, —Felolvasok neki, —Rendbe kell hoznom (mert nagyon rendetlen!)Ua ezt azt. szerte hányja, szétveti. —Sőt, csizmáját is én húzom le mindég,S csak én öltöztetem; —Ua levelet ir (be rost levélíró!)Elő a tentát, tollat én szedem.„Tölts vizet! — töltök,,,Önts hozzá bort! — öntök;„Vedd ki a széket alólam!" — veszem;„Asztali hálát! — mondom —„most csókold megFeleségem!" (ezt, szivesen teszem!)„Elment a vendég, — köznapi kabátom(Ezt már évektől hordja) add reám!"„Irj most egy verset!" (jól van! hadd szégyelljeMagát helyettem, ha a vers silány).Bolyongnom, hányszor kell a rengetegben,Fűzött bocskorban, — néki ez, öröm!Dőlt fák közt, űzött vad elé rohanva,Nyakam nem egyszer majd hogy kitöröm;Tanyáin hétszámra, erdősiratag,Mi oltja szomjam? a zúgó patak;S táskámban már ha fogyón a kenyér,„Maradj!" kiált ő a bérezek lakója,„Királyi táp a vad bokrok bogyója,S mit vadászkésed ás föl, a gyökér!" —De itt az éj már! a pöczérrel'együttTüzet gerjesztek a szirtes tanyán;A csonka ágról, — szivárgó sebével,Agyaras feje sürü erdejével,

Az élet fáradalmai.Gyönge ember az, a ki untalan a sors

ellen panaszkodik. Ha valamely szerencsét-lenség érte, vagy valamely munkája, vállal-kozása vagy szándéka siker nélkül maradt,tépelődve sóhajtozik s panaszos kifakadássalf 1kiált : „hiába, én csak szerencsétlen em-ber maradok, enaem mindenütt üldöz a sors."Édes felebarátom! ne hadd magad a sorstólkormányoztatni, mert a sors zsarnok hata-lom, ha tétlen áldozatja vagy; de tuddmeg, hogy a ki zsarnok, az gyáva is, báto-rodjál fel tehát és csavard ki kezéböl a kor-mány pálczát és uralkodjál te fölötte; nelégy puha, gyönge és ingadozó, mint a nád-szál, mely minden szellő után hajlong,hanem légy szilárd, erős és ingatlan, minta tölgy, mely minden viharnak bátranszemébe néz. Egyébiránt te elcseréled a fo-galmakat; te a sors ellen szitkolódol éssokszor az, isteni gondviselést érted alatta,mert bátran állithatom, hogy az a sors nemmás, mint üres szó, minden érték nélkülifogalom; sors nem létezik, hanem csak istenigondviselés, mely ellen pedig szidalmakkalkikelni nem szabad. Ha semmi emberi te-kintélyt magad felett el nem akarsz is-merni, ám legyen; de az Istenről megfeled-kezned nem lehet, az isteni gondviseléselőtt kénytelen vagy meghajolni, mert hacsüggeteg és kislelkü vagy, s még a hitet iskiirtod kebledből, annál bizonyosabb, hogyel vagy veszve. Kevés ember lesz a világon,ki oly erős lélekkel birna, hogy a hitet nél-külözve, bátran kiállhatna a sikra, s nem-csak szóval, de tettel is Horácz mondatátvégre tudná hajtani : „Si fractus illabaturorbis, inpavidum ferient ruinae."

Senki sem tartozik többet tenni, mint amire képes, és ha csapás érte, melyet elnem távolithat, ám tűrje békével; sokkalférfiasabb a resignatio, mint a töprengés.Régi és minden nemzet nyelvén járó köz-mondás az : segits magadon és az Isten ismegsegít. Ha ezen mondatot soha el nemtéveszted szemed elöl, akkor az ugynevezettsorssal könnyen fogsz elbánni, mert hidd el,

a sors egy szófogadó gyermek, melynekcsak tudni kell parancsolni, és ez a legtöbbesetben engedelmeskedni fog.

Honnan ered mégis az, hogy a közélet-ben oly gyakran tapasztaljuk azon szomoruesetet, hogy majd minden második ember asors üldözöttjeként állitja magát elénk? Haa természet törvényeiben búvárkodunk,könnyen ráakadunk az okra, és ez a kénye-lem- és élvezetszomj, mely minden emberbevan öntve, és mely szerint munka és fárad-ság nélkül óhajtaná az ember az élet édes-ségeit szörpölgetni, a munkát pedig, mint ahenyeség ellentétét, utálja. — Az ember atermészet urának hiszi magát, és az is, mertminden földi teremtmény felett áll, szervikifejlődésére nézve, de ezen öntudatánakbüszkeségében túlmegy rendeltetése czéljá-nál, és csak élvezni akar, de dolgozni nem.— Ezen természeti ösztön megismerésénekxnár a legrégibb okmányokban találjuknyomait ; már ott olvassuk Mózes elsö köny-vében : „Átkozott legyen a szántóföld teéretted, gonddal táplálkozzál róla egész éle-ted folytában. Tövist teremjen és dudvát, éskenyeredet arezod verejtékében egyed.1 ' Eszavakban a fennidézett természeti törvényvan kifejezve, hanem roszul értelmezték,mert az ember azon átkot, melyet a fenne-vezett könyv szerzője az Isten által az em-beriségre mondat, keserü elbizakodásábanmagára a munkára származtatta át, átkoztaa munkát, és ha erősebb volt, odatöreke-dett, hogy a gyöngébbet szolgájává tehesse,ez által munkál tatván elátkozott földjét,önmaga pedig a henyeségnek adta odamagát. Az írásnak ezen balul fölfogott átkaborzasztó következményeket szült. Nemzetnemzet ellen háborura kerekedve, egyik amásikát uralma alá hódítani igyekezett. —Ezen átok következménye, hogy egyes hódi-tók, mint zsarnokok, alattvalóikat mindentermészeti jogaiktól megfosztani iparkodtak,vagy különvált egy nemzet erősebb része sa nagyobbat, de gyöngébbet és gyávábbatszolgaságra kényszerité, és a természetremekéből különvált az úr és a rabszolga;ez utóbbi vitte azon átok sulyát, hogy arczaverejtékében ehette csak szüken kimértkenyerét, amaz pedig, mint a régi görögök,kik a munkát becstelennek bélyegezték, laj-hár módra, csak az élvezetnek áldozott. —Nem csoda, ha az elnyomott rabnép olysokszor felzendült elnyomói ellen, rémitő for-radalmakban lerázván bilincseit, de ugyan-azon hibába esett, hogy a máséból kivántlakmározni. A Communismus rémséges lidér-cze maga is tanúbizonyságot tesz erröl.

A kényelemre való hajlam nem egyesek,hanem mindnyájunk tulajdona. Azonban akényelmet, valamint minden természeti él-vezetet nem kapja senki ingyen, valamintcsak munka után esik jól a pihenés; azonfának gyümölcse izlik legédesebben, melyetmagunk fáradságával ül tettünk és ápoltunk.Csak a butának átok a munka, a bölcsnekpedig serkentője testi és szellemi erejénekkifejlesztésére, belső és külső tökéletesbü-lésére és ezáltal emberi méltóságának, va-lamint élete czéljának elérésére, melyben evilágon, mint ember, természeti feladatánakmegfelel. Legjobban látjuk ezen utánzásraméltó példákat az iparos osztályban, a ke-reskedőnél és földmívelőnél, nem is hallanioly gyakran e nevezett osztály sorából azugynevezett spleen, vagy életuntság pana-szait, mint épen a kiváltságos uri, müvelt (?)vagy középrendben. De ilyen a féltudós, so-kat képzel magáról és soha sincs sorsávalmegelégedve, mert mindig a távolban, az el-érhetlenben keresi üdvét, holott valódi ké-pessége gyakorlatában és a csendes családiélet hatáskörében találhatná az élet tiszta

boldogságát. De ö nem ismer maga felettsemmi tekintélyt, a kitől tanulni akarna,büszkeségében csak felsőbb lények büverejeelött hajtja meg magát, embertől tanácsotel nem fogad, mert ezáltal felsöbbségétlátja fenyegetve. Ám lássuk, találunk-e vala-hol magasabb, kiváló példaképet, találunk-eokulást, mely nem embertől jő, mely nemmáról vagy tegnapról szól, melyet tehát alegönhittebb bölcs is elfogadni nem átall-hat? Igenis találunk, és ped g a természetnagy mindenségében, a távolban ugy, minta közelben. A megismerés kulcsát pedigfölleljük a természettudományok tanulmá-nyozásában. Ki tehát a szabadba, a termé-szet véghetetlen múzeumába, ide jer te is,te elcsüggedt árva, ki a sors mostohaságaellen panaszkodol untalan. I t t nincs pedánsprofessor, kinek leczkézését hallgatni reste-led, itt a természet maga a mester, a tükör,melyben az örökké tiszta, hamisitlan valótés igazságot láthatod és okulhatsz, ha kü-lönben természetes eszed még helyén van ésszived romlatlan.

Lássuk legelőbb a világ teremtését, denem e kis világnak, melyet a mi földünknekis nevezünk, hanem a nagy mindenség alko-tását. De ki látta a nagy universumot szü-letni, vagy ki hallá a természet vajúdásánakóriás nyögését, midőn a világ petéje, nempuha párnák közé, hanem a végtelenségpuszta üregébe letétetett ! Kis földünk kifej-lődési történetéből vonhatunk némi követ-keztetést azon nagyszerü erők kifejtésére,melyekre szükség volt, hogy a nagy termé-szet megszülessék. És ime most a megszá-molhatlan mennyiségü csillagok a mennyeiboltozaton csendesen és kimért pályákonhaladnak, egy tiszta s nyugodt éjszakán agondolkodó embernek száz meg száz fensé-ges eszme, a szakavatott csillagásznak pedigmagasztos buvárlatainál kiindulási pont.Mert a nagy mindenség is nem «gy naponszületett, söt a csillagoknak, mindmegannyivilágnak megszülemlése folyton folyva tart .Az égi tej-ut sokáig Jcsak párának tartatott ,most meg számtalan csillagok összegénekismerjük; vannak azonban ezentul is máspárázatok, melyek csak a legerősebb távcsővekkel kivehetők, ezeket mindmegannyi fej-lődésben levö égi testeknek tekintik. Ázüstökösök, mennél homályosabb testök zöme,és mennél nagyobb körökben forognak, an-nál távolabb esnek még érettségökhez, pe-dig már sok millió év óta forognak a napkörül, és még sem érték el czéljukat. Te tü-relmetlen, piczinke kis ember, ide nézz, s ta-nulj várakozni! CVége k»«tk«tk.)

Az egészség ápolása az életkorkülönböző szakaiban. *)

(Folytatás.)

IV. A fiuk és leányok kora.

Iskolás évek.

E korszak, a tulajdonképeni fiatalság, azélet 7-ik vagy 8-ik évétől, tehát a fogváltáskezdetétől — a serdülés beálltáig (vagyisközép-európai éghajlatunkhoz képest leá-nyoknál a 14-ik, fiuknál pedig a 16-ik évig)terjed. E korban a test főleg megnyúlik, sennélfogva karcsúbb lesz, a bőr alatti kö-vérség fogy, az izmok ellenben kinyomulnakalóla; a csontok szilárdulnak s tömörodnek;a medencze s a mellkas tágul; a sziv-dob-banás erősödik s perezenkint már csak80-85-ször ismétlődik; az agy s igy akoponya terjedelme többé nem növekedik,

*) Bock tanár „Az egészség négy könyve" czimümunkája magyar kiadásából, mely ,>a magyar nép szüksé-geihez alkalmazva" nem sokára meg fog jelenni. — Szerk.

s a fej e miatt látszik a többi testhez képestkisebbnek, mint az előbbi korszakokban,mindamellett, hogy az arcz még nagyob-bodik.

A test tömege átalában már nem gyara-podik oly arányban mint előbb; hosszaságacsak mintegy 10 —12 hüvelyknyit nyulik,egész a 4V3 lábig; sulya mintegy 20 fontnyit nő, egész 65 fontig körülbelől. Ellenbenmost a fejlődés folytán a testidom mara-dandó viszonyai mindinkább előtűnnek, azarczkifejezés vonásai szilárdulnak, s a haj ésa szem szivárvány-hártyája megkapják ma-radandó színöket. Az élet erősödik és meg-szilárdul, s nagyobb sérelmeket is megbirkár nélkül. E kort ennélfogva különösenkedvező egészség tünteti ki és száz fiatalnövendék közöl évenkint csak egy hal meg.

Mindamellett épen e korban lehet köny-nyen, kivált gyors növekvés mellett, rosztáplálás és nem czélszerü vagy tulságosagy-erőtetés által, megvetni alapját igen su-lyos és tartós bajoknak, névszerint vérsze-génységnek és idegbántalmaknak, kancsal-nézésnek és rövidlátásnak, szükkeblüségnekés a medencze elférd ülésének. De legnagyobbveszélybe döntik e kort az ivar-ingerlések,s ennélfogva szigorún kell távol tartani min-dent, mi arra befolyhatna. E miatt a szel-lemi fejlesztés mellett nem szabad elhanya-golni a testnek fokonkinti edzését és erősíté-sét sem. E korban helyesen nevelvén fiatal-jainkat, oly alapot rakunk, mely egészkésöbbi életök üdvét biztosithatja.

Az eltartásnak kevés különbséggel ugyan-annak kellene lenni ugy a fiukra mint aleányokra nézve, minthogy az ivarkülönbségmég nem jöhet egyiknél sem tekintetbe.Mind a két nemü növendékeket, alkalmatosélelmezés és jó levegő, a szabadban való ele-gendő mozgás, testgyakorlatok, folyóvizbenifürdés, sem feszes sein meleg öltöztetés által,mindenekelőtt oda kell segítenünk, hogytestben épek, erősek és egészségesek marad-janak mindig, s * ugy azután a testhez mértszellemi foglalkozásokat kiszabnunk szá-mukra. A fiatalok élelmezése legyen állatiés növényi tápszerekből vegyesen összeálli-tott, bő, táplálékony és nem izgató ele-del ; italul pedig viz, vagy tej, gyengekávé és thea szolgálhat. E ré zben sokszoravval vétik el a dolgot, hogy az eledel nemeléggé zsiros, sem eléggé sós, s nem elegetisznak hozzá, pedig testünknek sok vizre,zsírosra, és sóra van szüksége.

A levegőnek, mely az életre épen olynélkülözhetetlen mint a tápszer, természete-sen tisztának kell lennie s a gyermekkel, ahányszor csak lehet, szabad levegőt kell szi-vatnunk. Szoktassuk ennélfogva a fiatalokatjó levegőben hatályosan és mélyen lélek-zeni, ellenben a tisztátlan, romlott levegőelől menekülni Az öltözet, természetesen azévszak szerint választva, legyen fesztelen ésgyermeki, nehogy a fiatalok már a felnőttekközé számítsák magukat. Leányoknál a ruhasúlyának egészen a vállon kell nyugodnia smár e miatt sem jó nekik nagyobb sulyu ru-hákat (kivált szoknyákat) viselniök. A ruhadereka, melyhez lehet egy részét gombolniaz öltözetnek, legyen fesztelen, s különösen,hol a keblet födi, eléggé bő; füző-vállnak ekorban még nincs helye. E korban a leányokruhája legjobb, ha az ugynevezett kámzsa-és blousealaku szabás szerint készül. Láb-belijök legyen elég hosszu talpú, egy lábrametszett topány, mely a boka fölött könnye-dén a lábhoz szorul.

A testbőr tisztítását meleg mosdások ésfürdők által e korban sokszor egészen hely-telenül abba hagyják, vagy legalább nagyonelhanyagolják. Hetenkint egy meleg fürdő,vagy legalább az egész testnek beható meg-

i :mosása ea ledörzsölése. mindamellett, hogya növendék naponkint hideg vizben megfür-dik, a bőrnek és egészségnek egyaránt na-gyan hasznos.

A testmozgás, mely a leányok nevelésé-nél, fájdalom, a késöbbi ivadék tetemes ká-rával, mellőzhetönek tartatik, épen e korbanmellőzhetetlen : de a mozgásnak mindenegyes növendék testalkatához alkalmazott-nak kell lennie, 8 mind más mozgásokkal,mind elegendő pihenéssel váltakoznia. Leá-nyoknak és fiuknak, ha csak lehet, minden-nap kellene s legjobb ha szabadban, mozog-niok, például futni, ugrrándozni, uszni, tán-czolni vagy tornázni. Gyalázatosan vetkeznekaz emberiség ellen, kik a leányokat, a helyetthogy erőteljes asszonyokká és anyákká ké-peznék, gyenge idegü, megnyomorodott del-nökké nevelik, azt nem is emlitve, hogy aczélszerü testgyakorlat egyszersmind szépi-töleg is hat.

Az alvásnak, mely a fiatalkorban a testiés szellemi nagy tevékenység mellett több-nyire jó, egyuttal eléggé hosszunak is kelllennie s legalább 10 — 12 óráig tartania.Tévúton járnak a szülék, ha gyermekeiknekcsak annyi alvást engednek mint önmaguk-nak; a vérszegénység és aápkór ennek leg-közelebbi eredményei se miatt van, hogy ezekoly közönségesek a fia-talság között.

Az edzést hideg (t i.hideg mosdások és för-dők folyóvizben való für-dés, könnyü öltözet éséjjeli takaró) által mindmértékére mind tárta-mára nézve szép lassankell fokozni, de nem tú-lozni. Soha se felejtsük,hogy a hidegnek hirte-len és pillanatnyi hatásaizgatólag hat a bőr ide-geire s az agyra, és ide-ges izgékonyságot, gör-csös kórokat (vidatán-czot, nyavalyatörést) ésvérszegénységet (sáp-kórt) szülhet.

Az érzékszervek,{őlega szemek, különös kimé-letet és figyelmet kiván-nak, minthogy a szemállapota az életpálya vá-lasztására s a választott pályán remélt bol-dogság elérésére nagy befolyással van.

A nevelésnek e korban is ugy, mint azelőbbiekben a testet és a szellemet továbbkell fejlesztenie, az erkölcsiséget pedig,melynek már a gyermekkori szoktatás meg-vetette az alapját, most már oktatás (okot-adás) által kell nemesbiteni. Egyébiránt afiuk és leányok nevelése közt, valamint el-tartásuk körül nem sok, vagy semmi különb-séget sem kellene tenni, minthogy a nemiélet e korban még kifejlődve nincs, az isko-lás évek után pedig még elég időnk marada 8ajátképeni női és férfiúi tovább-képezésre.

A testi nevelésnek főleg a mozgási ügyes-ség kiképzésére kell irányzottnak lenni, s eszerint ugy a járást tartania szeme elött ésa testtartást a különböző gyakorlatok alatt(táncz-, tornázás-, úszásnál), mint a beszédet,éneket,irást, rajzolást, festést s a hangszerekgépies kezelését. Továbbá ugy, mint már agyermekkorban is a tisztaság, rendszeretetés pontosság érzetét kell minden alkalommalélénkiteni s derekasan ápolni. E végre, vala-mint ais^t is, hogy növendékeink a legkö-zönségesb teendőkben és napi munkákbankellő ügyességet szerezhessenek, legjobb hamaguk szolgálják ki magukat, ha nincs, ki

528

számukra mindent elkészitsen, vagy utánuk 'takaritson. Az ügyetlen, gyámoltalan s életrenem való emberek többnyire olyan gyer-mekekből kerülnek ki, kiket mindenbengyámolitgatának. Különös figyelmet kellfordítani a fiatalságra, hogy testét mindigtisztán tartsa, 8 fogai, haja, kezei s körmeikiválólag szigoru ellenörködés alatt kellhogy legyenek.

A szellemi nevelésre nézve mindegy, akárházilag akár községileg (iskolában) kezel-tessék A födolog az, hogy várt jó sükerét akövetkezö szabályok pontos megtartása biz-tosithatja leginkább : 1. a tanitás szorosan anövendék testi állapotához, s agyának mi-nemüségéhez , tápláltatásához legyen ki-szabva; 2. belterjére és tartamára nézvecsak lassan fokoztassék; 3 czélszerü vál-toztatással vegye a szellemi tevékenységegyes ágait egymásután gyakorlat alá; 4.minden szellemi erőködést kövessen ele-gendő pihentetés; 5. az agy tevékenységeiadittassék meg elöbb helyes érzéki benyo-mások által, ugy tökéletesbittessék, azutángyakorlat (szoktatás) által ugy értelmi, mintérzelmi és cselekvőségi (erkölcsi), vagyisfelfogó, feldolgozó és kiható irányában. Ahelyes értelmi müvelődés azonban sokkal ke-

Almási ref. templom (Tornamegyében).

vesebbet kiván az emlékező és képzelő te-hetség gyakorlásából, mint sem a fogalmak,Ítéletek és következtetések alkotására (vagyisgondolkozásra) irányzott tevékenységnekserkentgetéséböl s igazitgatásából.

Az iskolától e szerint, hogy természet-szerűnek tarthassuk, ezeket lehet joggal kö-vetelni : a) tekintettel kell lennie növendé-keinek necsak szellemi, hanem anyagi gy a

rapodására is; ennélfogva gondoskodnia kellhogy a tantermekben mindenkor jó, tisztaés mérsékelt melegü levegőt kapjanak (vagyisa tantermeket kellőleg szellőztetni kell, denövendékekkel tultömni nem szabad); to-vábbá arról is kell gondoskodnia, hogy apadoknak, székeket és asztalokat helyettesitő,részei közt meglegyen a helyes arány, smind a kettő egyszersmind a növendékekkorához legyen mérve; hogy a növendékekszemei kellőleg megkiméltessenek; hogy agyermekek nagyon soká és talán támaszko-dás nélkül feszesen ülni ne kényszerittesse-nek, hogy ültökben ferde testtartáshoz neszokjanak; hogy a növendékek bizonyos idő-ben (az óraközökben) alkalmatos mozgások-hoz (testgyakorlatokhoz és pedig, ha lehet,szabadban) s a mellett erőteljes lélekzéshezintessenek; hogy vérszegény gyermekektől

ne kivánjanak annyit semmi tekintetben sem,mint erösbektöl. b) A szellemi kiképzés foly-jon leginkább nézlet utján; de ennek részintkülsőnek (érzékeink által létesülőnek), ré-szint belsőnek (a dolgoknak a képzelő tehet-ség segitségével elő- és összeállitott és csakbelsőnkben létező képeiből állónak) kelllennie.

E képzeteket azután, — melyeknek tár-gya lehet akár egyes lény, tény vagy kö-rülmény, akár a lények, tények és körül-mények egész csoportja vagy szövete, vala-mely határozott korba vagy térbe állitva, slehet mese, vagy való — fogalmak, Ítéletekés következtetések alkotására kell földol-gozni. Sajnos, hogy a nézletre épitett gon-dolat-gyakorlatok a legtöbb iskolákban tel-jesen hiányzanak, s a szellemi tanitás legin-kább csak a körül forog, hogy a növendékminél több mondatot, miket mástól készenkapott, minél hibátlanabbul tudjon egymás-után s megállapodás nélkül felmondani, sha olyan nyelven darálja le kellő rendbena szavakat, a melyből még semmit sem ért,vagy olyan tárgyról, melyet felfognia korá-hoz képest még lehetetlen : annál nagyobba dicsőség, melyben tanitó és tanitvány, is-kola- és tanrendszer osztoznak!

Iskola; szellemi nevelés.Az iskola hivatása az, hogya növendék agyát vagyisszellemi tehetségei szervét(tehát az érzés, értés, öntu-dat, kedély és önelhatározásvagyis akarat székhelyét) al-kalmatos és fokonkint emel-kedő gyakorlatok és szokta-tás által a lehetségig kiké-pezze. E kiképezésre termé-szetesen csak ép és kellőlegkifejlett agy alkalmatos; dea tanitásnak akkor sem sza-bad egyoldalúnak lennie,hanem az agy szellemi tevé-kenységének minden ágaitgyakorolnia (értelmet, érzel-met s indulatot egyaránt),•és e tevékenység gyakorol-tatását ugy eszközölni, hogyereje és tartama szorosan anövendék egyéniségéhez mér-ten csak lassan fokoztassék,s czélszerü változatossággalfolyjon.

Az eljárást, melyet azagynak kiképezése körülkövetni kell, némileg ahhozlehetne hasonlitani, melyetaz izomzat kifejtése körül a

testgyakorló-intézetben követnek. Ezekben semszabad az izmok csak egyes szakaszait (például akarok- vagy lábakéit) gyakorolni, hanem a hatal-munk alatt állókat mind; mert helyes ügyességet1

és erősbülést e téren is csak lassankint fokozódóés kellőleg váltakozó gyakorlatok által érhetni el, 8minden vétség e törvények ellen mind a test- mindaz agy-gyakorlatok mezején kárára válik a növen-déknek. Minthogy tehát az agy azon szerv, melynekkiképzését igéri az iskola: a tanitónak is e szervetkell tartania leginkább szeme előtt. Ennélfogvaszükséges, hogy a tanitó a növendék agyát nagy-sága, táplálkozása és izgékonysága (fogékonysága)szempontjából vizsgálja meg és a szerint bánjékvele. Mi az agy nagyságát és székhelyét illeti: ezekcsak élete hetedik évének lefolytával érik el azt afokot, mely a most divatozó iskolai tanitás alá ké-pessé teszi a gyermeket. Időelőtti komolyabb agy-beli foglalkozás, minthogy az agy még akkor anyagifejlődését folytatja, mindenkor ártalmas, és pedignem csak az agyra, hanem az egész testre nézve.A vérszegénység, mely iskolás gyermekek köztoly feltünőleg el van terjedve, kétségkivül a koraiiskoláztatásból ered, valamint szintén az idegekbeteges ingerlékenysége, s az agynak a tulizgult-ságból támadt gyengesége is, melyekkel a fiatal-ságnál s felnőtteknél oly gyakran találkozunk.

A koponyának időelőtti megkeményedése azagyat nem ritkán gátolja növekedtében, s akkormind az agy mind a koponya (főleg a homlokrész)kellőnél kisebbek lesznek, s a legjobb oktatás mel-lett sem fogja az ilyen kis fejü ember azt a szel- ,

emi tevékenységet kifejteni, mint a kellőleg nagy-ágyú és koponyáju. Ilyen kisfejekre a tanitónaktekintettel kell lennie.

Vérszegény, roszul táplálkozó agygyal, melyszabályellenesen vagy izgékony vagy tunya, sohasem szabad ugy bánni, mint a helyesen táplálkozóerőssel, mert a mi ennek kis erőködés, amannakmár nagy. A tanitó, ha látja, hogy a gyermek áta-lában vézna s hogy az átalános vérszegénységjeleit hordja magán, már ezekből is köezetében-heti, hogy agya sincs kellő szerkvetkeztet.

Ha pedig a gyermek olyan család ivadéka,melynek több tagja már agy- és ideg-bántalmak-ban sinlődött, akkor agyának kiképezését a leg-gondosabb vigyázattal kell intézni. Ennélfogvaa tanitók részéről tett idevágó tudakozódásokegyátalában nem szükségtelenek. Mindenesetresokat nyerne vele a szellemi nevelés, ha növen-dékeik testi állapotát a nevelők jobban ismernék.

(Folytatás* kSv*tk.)

Az a Irná si ref. templom.(Tornamegyében.)

Ha az ember Kassáról a regényes vidékeirőlhires kis Tornamegyébe vezető országuton ván-dorol, s a tor-nai kies völ-gyet elérte,csakhamar amegye főhe-lyére Tornamezővárosábajut. Ettől nyu-gatra , mint-egy 2 mérföld-nyire, a Rozs-nyóra v ivőszép ország-uton, — melymár most aszorosköi szo-rulatot elke-rülvén, egye-nesen Hárs-kutnak tart, sa kősziklákbavágva roppantszorgalommal,mesterséggelés költséggelkészült, — fek-szik.*! £mas ma-gyar helység.A falu csinostemplománakrajzát és rövidtörténetét ve-szi itt az ol-vasó.

Az egyház-község jelen-legi lelkésze t.Barna Antalur szivességé-

529

A torony építőmestere Orosz Mihály volt,bevégeztetett a torony 1821-ik évben; ennek ma-gassága 15 — 16 öl, a templom hossza 9 öl két láb;szélessége 5 öl.

Faragványokkal nincs diszitve a templom, amennyezet közepén van az akkori földesuraságneve, ugy szintén a lelkészé és gondnoké körbenirva. Van az egyháznak két nagy ezüst pohara,kivül belül aranyozva, ezek igen szép munkák,egyikét birja néhai Fajgel István ur ajándékából,a másikat maga az egyház készíttette.

Almás jelenleg is Körtvélyeshez tartozó társ-egyház.

Almás népességének számát Fényes, Magyar-országnak még 1837-ben kiadott leirásában ösz-szesen 707-re teszi; az az 390 római kath., 298reform, és evang., és 19 zsidó. — Jelenlegi lakos-ságát a t. lelkész ur ekként adja elő : „A helvéthitvallásu lelkek száma 335, a róm. kath. számafelényi lehet, a zsidók pedig mintegy 80 lelketszámitanak." Ez összesen csak 613-mat tesz ki,miből az következnék, hogy azóta Almás népes-sége nem hogy szaporodott volna, de tetemesenfogyott.

Egyébiránt Almásnak róm. kath. parochiálistemploma is van. Továbbá nevezetes még Almássok és jó gyümölcséről, és igen hihető, hogy hiresalmáiról nyerte nevezetét is; szőlőhegye tágas,

A felső dunaparti uj ház-sor Pesten. — (Lüders rajza után.)

ből az egyházi levéltár nyomán következőkben ad-juk elő ez egyházra vonatkozó történeti adatokat:

„Almáson már a 18-ik század elején volt ahelvét hitvallásuaknak gyülekezetük, tanítójuk, segy kis oratóriumuk; azonban az akkori változóidök, zavargások miatt ez megszüntetett, és mint-hogy 50 éven át tanitó nélkül voltak, isteni tisz-teletre Komjátiba jártak.

1787-dik év szeptember hó 7-kén hozták asárospataki iskolából Bende Gábor iskolatanitót;eleinte csűr alatt jöttek össze imádkozni,majd egykis oratóriumot épitettek; — pár év elteltévelszabadságot nyervén templomépitésre. Gróf Esz-terházy Miklós földesuraság által a templom he-lyisége kimutattatván; — az építéshez kezdettek1796-ban, a mikor a körtvélyesi, jablonczai és al-mási egyház papja volt Rácz György, lakvánKörtvélyesen. Az épités bevégeztetett 1798-banNádaskay András pap, és Fekete István gond-noksága idejében, a mikor fel is szenteltetett.

A felszentelés alkalmával Hangácsy Györgya templomban, Szilágyi Bálint kinn a szabadbantartottak alkalmi beszédeket. Görgői lelkész Gas-parotzky Ferencz keresztelt : —- az építőmesterneve nem tudatik.

Torony épitéséhez 1819-ik évben kezdettek,Apostol Pál lelkész és Bujdosó János gondnokidejében. (Ezen Apostol Pálnak fia volt a nemrégMiskolczon elhalt Apostol Pál superintendens.)

termékeny határa jó buzát és káposztát terem;rétje kétszer kaszálható, erdeje elég van.

Ékesitik még a falut a számos ió kaszép urasági gazdasági épületek.

jó karban levőZ. G.

A felső dnnaparti nj ház-sor Pesten.Tagadni nem lehet, hogy az épitkezési kedv,

mely gyorsan emelkedő fővárosunkban, 1848 előttoly élénk volt s azután hosszabb ideig teljes pan-gásnak indult, 'a közelebbi 4 — 5 évben ismét ör-vendetes lendületet nyert. Nem emiitjük most aváros különböző részeiben előtermett számos na-gy obbszerü magánházakat, figyelmünket ezuttala felső-dunaparton rövid idő alatt mintegy odavarázsolt uj palotasor veszi igénybe — mint azt amellékelt kép mutatja.

Még mindnyájan emlékszünk azon sáros ésgödrös nagy pusztaságra, mely a gyönyörü láncz-hid feletti dunapartot a város minden szemetévels rondaságával beundokitá s a part rendezetlen-sége s alacsonysága mellett is a Dunát csaknemmegközelithetlenné tette. Most — 3—4 év alatt— e puszta telkekre a legszebb épületsor lőn va-rázsolva, melyhez hasonlót a Duna száz meg százmérföldnyi partja egész hosszéban hiában keres-nénk. Ezen palotaszerü házak dunai homlokzatátképünk, a Duna közepéről nézve, mutatja, s a sor-

ban, mely előttünk áll, első a szép és nagy Ganz-ház, mellette van a Dunagőzhajótársaság háza, aettől egy utcza által elválasztva az Akadémia pa-lotája, 4 emeletes bérházával együtt. (Ezután kö-vetkeznék az akad. palotának a lánczhidtérre nézőfőhomlokzata, melyet a képen nem láthatunk. Aházsor előtti tér pompás kőparttá van alakitva, sitt a legszebb városi panoráma tárul fel a nézőelőtt.

A ki egyszer hajón érkezett Pestre a felsővidékről, tudni fogja, mily nagyszerüen meglepőa két főváros látképe. Balra Pest emelkedik az őnagyszerü újabbkori épületeivel; a zsibongó üzlet,a parti élet szünni nem tudó élénkségével, a füs-tölgő gőzhajók egymást váltó ki- s bekanyarodá-sával. Jobb oldalon látjuk az ős Budát az ő he-gyekre épitett házaival s kunyhóival, büszkénemelkedő királyi várával, mely a leáldozó napsugaraitól tündéri fényben látszik uszni; itt látjuka Gellérthegy oldalába fecskefészek módjára odaragasztott kunyhókat, s mind ennek hátterében aszőlőtőkkel boritott s regényes, nagy kiterjedésübudai hegységet. A régi s az uj várost amaz ele-gáns, finom s mégis roppant mérvű lánczhid, azország egyik méltó büszkesége köti össze. E lát-mány oly igéző, hogy a ki naponkint látja is, sohasem unja meg, az idegent pedig, ki először pil-lantja meg, hosszu időre lebilincseli.

E látképbájait most

gS^^gj^^^jgsSF^si:.! -_ már kitünően- " r = r----^-- ~- - emeli a pesti

felső dunai-_ ^_ _ z^.~ . - -d r ész uj kő-~~~.^--=-~-^rsr-^^= partja, mely

-J% nagy négy-• __^_ szögű kövek-

-T- ~-=rr kel van kirak-_ ~ vá s a közle-

_ — kedés köny-JE_--̂ nyüségét lé-

nyegesen elő---̂ =4- mozditja. I t t

_---_- kötnek most"_.- .- - . "- k i a Dunagőz-

hajó-társasághajói; s a svei-czi s ty lbenépült csinoskis házikók-ban ütöttektanyát a hajó-zás egyes ki-sebb hivata-lai. A gőzha-jókkal széles,erős hidlásoktartják fenna közlekedést.Az alsó part-talapról (per-ron) kényel-mes lépcsőkvezetnek fela tulajdonké-peni part sík-jára, mely 12

lábbal magasabb amannál, s kár, hogy oly tul-ságosan magas vasrácsozattal van amattól elkülö-nözve, ugy hogy a parton sétáló csak mintegykalitkából élvezheti a szép kilátást a Duna túl-partjára.

Élénkebb és érdekesebb életet alig képzel-hetnénk oly városban, mely nem a tenger partjánfekszik, mint a melyik e palotasor előtt untalaakifejlődik. Azt lehetne mondani, hogy a két fővá-ros testének ütere itt ver legélénkebben.

örömmel nézheti minden magyar ember Pestkülső szépülésének haladását s nem kell hosszuidőre visszapillantania a mai nemzedéknek se,hogy örvendetes összehasonlitásokat tehessen.Csak egy-két évtized alatt is, mennyi örvendetesváltozást láttunk. Oly tereken, hol azelőtt pornál,sárnál és szemetes sivatagnál egyebet, nem látotta szem, most rendezett sétahelyeket, zöld gyepets árnyas fákat találunk (ujtér, Széchenyi- és mu-zeumtér). Nemcsak a Dunaparton, de a város kü-lönböző távolabb pontjain is szebbnél szebb magánházak épülnek — nem oly nagy számmal ugyan,mint hajdan, de bizonyosan jobb izléssel. Nyilvá-nos épületeink pedig, minő a Muzeum, az Akadé-mia palotája s az uj redoute oly monumentálismérvekben vannak előteremtve, hogy i- inden elis-merésre méltók. Az alsó-dunapart is, mely eddignem volt egyéb, mint a főváros összes rondaságá-nak gyülhelye, maholnap szintén a legnagysze-

531

liibb parti épitkezések soriba fog tartozni s ittkevés év mulva egy uj palotasor fogja a 8zemetgyönyörködtetni.

A magyar ember mindig szerette Pestet smindig büszkeséggel tekintett hatalmasan s gyor-emelkedő fővárosára. Óhajtandó, hogy ez érde-keltsége mindenkorra fenmaradjon, s hogy belátvaaz eddigi hiányokat, soha se szűnjék meg az ál-dozni s munkálni kész közszellem a haza fővárosáta polgárisodás minden áldásával elárasztani, s atudomány, müvészet, ipar, kereskedés méltó ma-gyar központjává emeli. Meg fog jönni az ideje, mi-dőn a főváros szépségi és kényelmi érdekei mégsok anyagi és szellemi erőt fognak igénybe vennis bizonyosan mint eddig voltak, ugy ezután is lesz-nek, kik észszel és erővel a sikra kiállanak.

Mert hiszen ha végigtekintünk Pest haladá-sán, az intézetek és miveltségi mozgalmak hosszusorán, azon vigasztaló öntudatra kell jutnunk,hogy mind az, a mit látunk, mind a magunk erejé-től, egyesek vállalkozása vagy a közrészvét támo-gatása által nyerte életét, megfosztva mind azonkülső hatalmas segélyezésektől, melyek másutt afővárosok emelkedését, gazdagodását s szépülésételő szokták varázsolni.

Ö r d ö g i in á d ó k.A földkerekség rejtélyes népei közt bizo-

nyára legtalányosabb s legérdekesebb nép a Yesid.Teljes ellentéte a jó szellemet imádó népeknek,mert ez az ördögöt imádja, s azért nevezik „ör-dögimádónak" „shiatan (sátán) gyermekeinek."Azért is a Yesideket a törökök, arabok és kurdoknagyban üldözik. Ama kevés tudósitás, melyet ed-dig felőlük nyertünk, kevés felvilágositást nyujt-hatott róluk, csak a legujabb időben Wagner Mór,hires német utazónak sikerült őket tüzetesebbenmegvizsgálni.

Honnan jöttek, melyik néptörzshöz tartoztak,mikép támadt csodálatos vallásuk, — még mostalig lehet elhatározni. Csak annyi bizonyos, hogyKurdistan, Armenia és Kisázsiában vannak el-szórva, 6 egy részök az orosz kormány által vé-detve, 1829 óta ezt uralja. Részint szilárd épüle-tekben laknak, réezint a nomádnépek módjárafelszedvén könnyü sátorfáikat, odább vándorol-nak. Telelni oly örmény falvakban szoktak, a holőket megszenvedik.

Igaz ugyan, hogy vidékről vidékre vándorol-ván, mint a czigányok, azon vidéknek szokásaihozalkalmazkodnak, melyen tartózkodnak : de nincsoly befolyás, mely őket vallásuk tanaitól eltérit-hetné, vagy csak meg is ingathatná. Rendes hetiünnepök a csütörtök, a pihenés, ima, vezeklés ésjótékonyság napja.

E napon a vagyonosabb legszegényebb isme-rősének egy tál pilaf-ot (főtt rizs) küld. Imáikrövidek, egyszerűek; mert — igy szólnak — Allaha hivő szivébe néz s nem hallgat az üres szavakhangjára; ördögimádó szájában ily nyilatkozatcsak is érdekessé teheti őt. A Yesid különös ke-veréke a monotheistikus (egy istenben hivő) _ éspolytheistikus (sok istenben hivő) népeknek. 0 ishisz ugyan egy felsőbb lényben, s azt szomszédjaimódjára. Allahnak nevezi; de imáját nem ehhezintézi. Szerinte Allah, a jó isten, az emberekhezkülönben is, ima nélkül is kegyes, — de a gonoszistennel, Shiatannal kell jó lábon állani. Énneknevét senki sem meri kimondani; ez a fekete an-gyal (némileg hasonló a keresztyén mythos Luci-feréhez), ki egykor Allahnak nagy kegyébenállott, s hatalmas volt, — most igaz, hogy sze-rencsétlen, de egykor majd ujra megtér s Allahvisszafogadja őt kegyelmébe. Nagyon különös,hogy végre mégis találkozik oly nép, mely hűmarad a bukotthoz, s inkább széjjelszaggattatjamagát, semhogy e bukott nagyságot megtagadja.

E szerint a Yesid egy nagyobb és egy kisebbistent imád, s tulajdonképi istenéül a kisebbetViiilja. Az Idvezitő az ő vallása szerint a nap vagya világosság, isten lehelete. De mivel a Yesid, afönnebbiek szerint a külsö szertartásokban — anélkül, hogy eredeti hitét megtagadná — szom-szédai szokásaihoz tartja magát, — nem csuda,J,,,uy az Araxes melletti Yesidck az Idvezi-tőt egyenesen Jézusnak nevezik, s azt állitják,hogy a világosság szüz Máriától születvén, em-beri alakot váltott. Ez isteni tisztelet annál is in-kább kedves a miveletlen népek előtt, merttermészetükben fekszik, minden természet - erötszemélyesíteni. Azért is náluk Jézus egyszer mintpróféta (Isa-Peugambar) jelenik meg, a ki felfe-szittette magát, hogy tanát halálával megerősítseB a ki, a nélkül azonban, hogy eltemtttetnék, is-

tenhez ujra visszatért, — másszor ismét mint vi-lágosság (Be-Isai-Kurani). Legnevezetesebb ün-nepük azért is Nagypéntek. Ez azon nap, melynekéjjelén titokszerü ünnepet ülnek, nagy áhitattalénekelnek, bort isznak s egy közös tálból kovász-talan kenyeret esznek; — ez ünnep hasonlit a ke-resztyén urvacsorához.1 Minden évben háromnapig asketiku* böjtöt tartanak, s mint a maho-medánok, csak éjjel esznek, — sőt marháiakat ismegböjtöltetik.

Hihető azonban, hogy a szertartás által csakizlamkövető szomszédjaikat akarják tévutra ve-zetni valódi cultusok felől.

Tulajdonképi istenüknek, az ördögnek jelvé-nye a Melek-Tausz. (Alakja hasonló a madárhoz,kakasfejjel. E symbolummal, aztán egy háromlábu

j fémgyertyatartóval, kecskeszőrből font korbács-csal, egy kis dobbal és sippal ellátva indulnak kia Yesid papok Lales-ből (ez a Yesidek Rómája)egyházaik látogatására, isteni-tisztelet tartásra— mely látogatásnál azonban korántsem hiányzika mellékes anyagi érdek. A Yesid templomnak —igy szól Wágner, — ugy látszik, igen jó gyomralehet, s ha főidet vagy tartományt nem nyel is el,de igen is ökröt, bárányt stb. szőröstől. A Melek-Tauszt és a Thats-t (ez egy báb, melynek alakjá-ban prófétájukat Sheik-Hadit tisztelik, ki egy-kor Lelesben élt) a gyülekezet közepében nyilvá-nos szemlének teszik ki, a gyertyákat meggyujtják,a dob megperdül, a sip megszólal.

Mély áhitattal közelit a nép, térdre borul,megcsókolja a papok kezét, figyel a titkos imád-ságra, melyet a ezent papon kivül más halandómegérteni nem képes, — s nagy alázattal és öröm-mel fogadja a kecskeszőrből font korbács közéjedobott szent foszlányait. Máskor ismét, mint amahomedánok Mekkába, a keresztyének Jeruzsá-lembe, a Hinduk Ádám szikláihoz s a Ganges part-jára, — ugy zarándokolnak a Yesidek Lelesbe.Itt, hol egykor legelső s legnagyobb prófétájo*Sheik-Hadi élt, áll egy négyszegü épület. Ennekközepén van a szentek-szentje, s ebben Melek-Tausz egyarany gyertya tartóra téve fogadja hiveihódolatát. Ez épületnek annyi szobája van, a hánynapja az évnek, s minden szobában egy örök-lámpa ég.

A pap a legelső személy. Nős, sőt soknejü,durva gyapjúszövetbe öltözik, mint az örményremete, e gyapjuszövet fölött bő fekete köpenytvisel. Ha alsóbb rangu, fekete, ha magasabb, fe-hér turbánt hord, s községére, melynek ő örököspapja, korlátlan szellemi és világi befolyást gya-korolhat. A pap biró, leltész, orvos, szóval min-denben minden. Mint sok más helyen, itt is nél-külözhetlen akár az ember születik, akár meghal.

A Yesid a halhatatlanságban is hisz, s a papezt is fel tudja használni, inert ő a haldoklónakcsak bizonyos föltételek alatt igéri meg a paradi-csomot. A szegény, mint máshol, itt is a kurtáb-bat huzza, mert többnyire a paradicsomra valókilátás nélkül kénytelelen kimúlni. A holttal pénztis tesznek a koporsóba, hogy a paradicsom kapu-jánál megfizethesse a vámot. Ha még ez sem knneelegendő, a paradicsomba való bejutásra, — ak-kor a holt talpait szappannal kenik meg s izmosfurkósbotot tesznek melléje, hogy ha kell, erőszak-kal is betörhessen.

De milyen istenteremtése lehet az ördög-imádó az erkölcsiség mérlegén ? A Yesid minde-nütt, a hol szabadságban részesül s meggyőződé-sét követheti, — becsületes, toleráns, vendégszerető,udvarias, szánakozó, hű, mértékletes, szűzies ésvitéz. Ez bizonyosan több jó tulajdon, mint amennyit kelet mahomedán, keresztyén és zsidónépe összevéve felmutatni képes.

E hires ördögimádókat — igy szól a fönnem-litett utazó egy másik helyen — én is szelid, jó-indulatú és vendégszeretőknek találtam, kik sze-génységük daczára is szivesen megosztották velemazt a keveset, a mivel birtak, s a legszerényebbajándokat is szivesen és köszenettel fogadták.Minden dicséreten felül áll szemérmök és szüzies-ségök. E „fátán gyermekei" közt egy ő-történethonos, mely legkisebben sem enged „isten gyer-mekti" Józsefről szóló mondájának. A Yesid so-hasem megy el nyilvános fürdő előtt, mert sze-mérme nagyobb, mint ingerlő vágyai. Az örmé-nyek, kik velök nagy közlekedésben állnak, aliggyőzik eléggé dicsérni becsületességüket, szava-taitásukat, s üzleti ügyekben föltétlen hitelt nyit-nak nekik. Őrizetül mílok hagyott javait biztosanmegkapja mindenki, — nincs szüksége elismerésilevélre. Azoknak vagyona, kik nem tartoznak el-lenségeik közé, előttük szent. — Fegyház, rend-őrség, vérpad s a civilisatio más szükségleteirez ördögimádóknál még sohasem volt szükség. —

A Yesid teljesen átengedi, odaáldozza magát azördögnek, s az Ördög még sem viezi el. Csodála-tos, — de még csodálatosabb, hogy a Yesid azördögcultus mellett még egy más cultussal is bir:a szépség cultusával; hogy isineri a szerelmet,mint a költő, s meg is énekli, mint a költő, —még csodálatosabb, hogy egy ördögimádó csakoly emberien, egyszerűn, gyermeteg módra tudérezni, mint a költő. Wagner a Yesid költészettöbb mutatványa közt egy szerelmi dal van, melytartalmánál fogva megérdemli, hogy a naiv költe-mények legszebbje közé tartozzék. Szóról szórafordítva, igy hangzik :

Ma nálunk volt szerelmesein.Lágy fürtibe merült kezem.Ott ült a khorassani szőnyegen,S én rajt' feledtem szerelmes szemem.Hajának egy kis fürtéért,Odadnám életem felér,Két kezemet, két szememet,Csak érte vero szivemet.

^ A költészet a nép lelke, bensőségének leg-tisztább tükre. Az ördögimádó is emberi jogáulköveteli azt, mit mi is a mi ugynevezett civilisa-tiónkban magunktól oly nehezen tudnánk megta-gadni. De ha e követelését teljesítjük, — akkoraz erkölcsisége serpenyője, viszonyítva műveltsé-géhez, mely még annyira sem emelkedett, hogynála irodalom kezdetéről szólhatnánk — a mien-ket annyira lenyomja, hogy valóban nagyon ter-mészetes, ha az a kérdés merül fel bennünk,vajjon a valódi emberiség egy bizonyos hitvallás-hoz van-e kötve, vagy nem? A Yesidekről szolóörmény tudósitások azt bizonyitják : hogy nemegyedül a dogma határozza meg a népek erkölcsibecsét, s hogy szabadság, humanitás s belterjeserő az emberi jellemet inkább képes szilárdítani,nemesíteni, népeket inkább képes előmozditani,mint formulák és nevek hangoztatása. S mégis,mégis mennyi türelmetlenséggel viseljük magun-kat máskép gondolkodók irányában! Sit veniavérbő. Tors Kálmán.

\ debreczeni szinház.Debreczen, nov. 23.

Állandó szinházunk belső fölszerelésére nézvemég csak most folynak az alkudozások; ugy hal-lók, hogy Skalniczky ur előbbi s mostani költség-vetése közt nem kis különbség mutatkozott, s ezt ki-egyenlítendő, a napokban városunkba jő. Szerda-helyi is megkérdeztetvén a belszerelés iránt, ő ismegmondta a maga véleményét, s ezt mi legprak-tikusabbnak hiszszük, mert a tapasztalás emberé-től jött.

Lassankint tehát majd csak eljutunk oda,hogy szinházunk megnyilik. Mielőtt ez történhet-nék, azt hiszszük, az illető hatóság meg fogja azelvet állapítani, hogy a maga felügyelete s inten-daturája alatt fog-e szinészeket szerződtetni, vagyönálló szinigazgatóságra bizza azt; — az utóbbiesetben is azt hiszszük, csődöt kell hirdetnie,hogy a jelentkező színigazgatók közül a legalkal-masabbat választhassa. Véleményünk szerint, haaz elsö választás téves lesz, több évre el leszrontva szinházunk ügye. Nekünk oly szinigazgatókell, ki ne legyen minden lépten kénytelen azegyesek ajtaján kopogtatni s ezek nagylelkűségétőlvárni, hogy a szinéazeket jól roszul fizethesse;oly színigazgatóra van szükség, ki alaposan értiaz igazgatást, magát az igazgatással járó ezer bajés véletlen közt, önerejéből föltalálni, s megsegitnitudja; oly színigazgatóra, ki maga is mint jó szi-nész e feladatnak, — szakmáját tökéletesen értveés felfogva — megfelelni birjon, — kinek ne lenneérdekében a jó szinészt vagy szinésznőt elüldözniazért, mert jobb mint ő, kecsesebb s jobban énekel,mint az ő kegyeltje.

Hallottunk valamit róla, hogy Szerdahelyinem lenne idegen, Debreczenben szinigazgatólenni, föltételeit nem hallottuk. Ha e hir való,akkor a csődöt is elengednők, mert tudjuk, hogyő a jó szinészek java; mert tudjuk, hogy ő szinész-társait is alaposan megbirálni képes; tudjuk, hogyha Debreczen szinházi közönségével még bőveb-ben megismerkedik, a színház jövőjét előre moz-ditani büszkeségének ismerendi.

Maga Debreczen nem igen képes még jelen-leg elegendő szinházi közönséget adni folytono-san, a jó szinigazgató — ha életre való — ki fogjavinni, hogy a téli idény alatt vidékről minél töb-ben városunkba jőjenek lakni, a hosszu estékunalmait egy jól rendezett szinházban elűzendők.— Szerdahelyi most is egyik kedvencze közönsé-günknek, mutatja a telt szinház vendégszerepléseialkalmával.

Irodalom és művészet.** (Egyetlen tudom íny os folyóiratunk) a

„Budapesti Szemle", — mint a „Magyar Sajtó"ürömmel jelenti, — már biztositva van,, s CsmyeryAntal és Lónyai Menyhért egyesült szerkesztésecs kiadása alatt, s ujabb erők hozzácaatlakozásamellett fogja pályafutását folytatni. Az első füzetjanuár havában jelenik meg, aztán öt-hat heten-kint egy-egy füzet, mert ezután kettős füzeteknem lesznek. Az egész folyam ,10 —20 ivvel gaz-dagabb lesz, s minden füzet legalább 9 ivnyi tar-talmu lesz.

** (Két kötet elb széles) jelent meg a napok-ban Jókai tollából, „Milyenek a nök?" czim alatt.E két kötet összesen 10 elbeszélést tartalmazJókainak azon vonzó modorában, mely őt a kö-zönség elött annyira kedvessé teszi. Ez ujabbelbeszélések mindegyike magán hordja szerzőjer agy°g ( ) fantáziájának nyomát, s belbecse ál.alönmagát legjobban dicsérve, mi ezuttal csak csinoskiállításának fölemlitésére szoritkozunk. A kétkötet ára 2 ft.

** (Két gazdisígi könyv.) A Heckenast általkiadott „Falusi könyvtár" IV. és V. füzete meg-jelent, a gazdaság terén haszonnal alkalmazhatótartalommal. Az előbbi füzet „Kereskedési növé-nyek művelése" külön czimet visel, s az olajmagu,fonalbeli, festő s egyéb gyáraknak való, — végrea közhasznu fűszeres-növények mikép termeszté-géről szól. — A másik fűzet „Juhtenyésztés ésgyapjuismeret" czime, tartalmát is matatja; ezen-kivül a juhbetegségek ismeretét és gyógyitás-módját tárgyalja. Mindkettőt irta s részint tapasz-talt gazdák munkái után hazánk viszonyaihozalkalmazta Reischer Endre, volt keszthelyi gazd.intézeti tanár. Mindegyik füzet ára külön-külön50 kr.

•* (Weber világtörténeti tankönyvéből) meg-jelent a harmadik füzet is,al61-iklaptól a 240-iga régi görög világtörténetét tárgyalva. E munka,20 öt ives füzetből fog állani, s különös tekintet-tel van a műveltség, irodalom és vallás fejlődésére,sőt külön toldalékban a német és magyar iroda-lom történetét foglalja magában. Egy-egy füzetelőfizetési ára 40 kr., mely Heckenast Gusztávkiadó-hivatalába küldendő.

** (Az ifjusági olvasmányok egyik legkedves-bike) „Robinson Crusoe'' története, uj csinos s amellett olcsó népkiadásban jelent meg HeckenascGusztávnál e napokban. A mű az angol kiadásután van átdolgozva s 114 fametszetü képpel di-szitve. Ára 50 kr. — Ugyanott egy másik köny-vecske is jelent meg ,,100 kis tb'rténtt" czimmel,jó kis gyermekek számára, csinos kötésben, sszintén képekkel. Hoffmann Ferencz után közlimesélő bácsi. Ára 1 ft., színezett képekkel pedig1 ft. 40 kr.

** (Hölgyek lantja) czimmel egy díszesenkiállitott kötet jelent, meg Heckenast Gusztávnál,a magyar irodalomban jelentékenyebben szerepeltés szereplő irónők munkáiból összeállitva a márelhunyt Zilahy Károly által, ki a gyűjteményhezegy terjedelmes előszót csatolt, melyben kijelölveazon álláspontot, melyet irodalmunkban a nőkelfoglaltak, egyszersmind elősorolja s ismertetiazon írónőket, kik a legrégibb időktől kezdvehazánkban irodalmilag működtek. A kötet hűtükre a magyar irónők működésének s FerenczyTeréz szép aczélmetszetü képéthozza. — Ára 2 ft.,diszkötésben 3ft. Ajánljuk mindazoknak, kiket agyöngéd alok érdekelnek.

** (Uj élczlap.) A,,BolondMiská"-nak egyikismert dolgozótársa, Baltás Ferencz (Torkos Ist-ván), a jövő évre uj élczlapot indit, meg „FülesBagoly'1 czim alatt. E lap, melynek tartalmáraszerkesztőjének neve elég biztositék, versenytár-sainál olcsóbb leend, ára egész évre csak 4 ft.;azonkivül mig idősebb társai a hét elején, vasár-nap jelennek meg : ez a hét közepét igérkezik el-lát i mulattató olvasmányokkal.

** (Bölcseség drágaköve.') czim alatt VámonsyIstván h. h. lelkész bibliájának 8-ik füzete meg-jelent. E füzet bölcs Salamon három könyvétfoglalja magában.

** (Zenei pályázat.) Báro Prónay Gábor zene-déi elnök minden évben 10 aranyat, Veisz Bernátur pedig külön 5 aranyat ajánlván a zenedénekegy magyar szellemü zeneműre pályadíjul : ennekfolytán a budapesti hangászegyleti zenede — a z1865-ik évre pályázatot hirdet egy magyar áb-ránd vagy nyitány, sonata vagy gyakorlatok czi-mü zongorára készítendő zeneműre. — A pálya-

T Á R H Á Z .művek idegen kézzel irva, jelmondattal s a szerzőnevét rejtő szintén jelmondatos levéllel ellátva.1865. évi márczius utolsó napjáig Ritter Sándoregyleti titkárhoz beküldendők. A nyerő pályamü-vek a zenede tulajdonai maradván; az első 10arany jutalmat nyerő pályamüvet a zenede költ-ségén „Zenedéi pályamű" czim alatt annyi pél-dányban fogják kinyomni, a hány tagja van azegyletnek, s ebből mindegyik tag egy egy pél-dányban ingyen részesül.

** (Egy ujabb naptár) jelent meg a napok-ban, mely különösen Erdély figyelmére érdemes.Ez a ,,Kolozsvári nagy naptár'' 1865-re, szer-kesztette Nagy Miklós, kiadta Stein János, ára1 ft. E naptár Kolozsvár s különösen Erdély ér-dekeit tartva szem előtt, gazdag szépirodalmirészét is erdélyi irók műveiből állitá össze, kik kö-zött P.-Szathmári Károly, Balázs Sándor, Kőváry,Szilágyi Sándor, Szabó Károly Brassai, Med-gyes Lajos, Szász Béla stb. neveivel találkozunk. —Fölhivjuk rá a közönség figyelmét.

Ipar, gazdaság, kereskedés.y* (Gyümölcs-iskolák.) Boros-Jenön e hó

21-én a gyümölcs-iskolák szervezése ügyében a já-rás főbírája tanácskozmányt tartott, melyre ajáráshoz tartozó községi gyümölcs-iskolák ésepreskertek gondnokait, a községek elöljáróit,valamint a lelkészeket és tanítókat hiva meg. Ezalkalommal elhatározták, hogy az összes községigyümölcs-iskolák szervezése tekintetéből rendesés tanult főkertész, a községi gyümölcs-iskolákszámára a kertészetben lehetőségig jártas és értel-mes kertészbojtárok fogadtatnak, s a kertek át«-lános szervezési tervezete készítésére bizottmánytneveztek ki.

x* (Ujonnan engedélyezett hetivásárok.)Na.gy-Megyer mezővárosa hetivásárok tartására nyertengedélyt.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia) mathe

matikai és természettudományi osztályainak nov.29-iki ülésében először is Corzan Gábor ujonnanválasztott levelező tag tartott székfoglaló értekezést „Az uj elemző mértan történeti fejlődése ésalapvonalaidról. — Utána Divald Adolf foglaláel székét „A természettudományok és az erdészet"czimü értekezéssel. Fölemlité a többek közt, hogyalaptalan azon nézet, mintha az erdők az eső té-nyezői lennének, s az erdők kivágása nem olynagy baj, mint némelyek állitják, de az kár, hogyaz irtások mellett a későbbi termések biztosításá-ról eléggé nem gondoskodtnk. — Ebből érdekeseszmecsere fejlődött ki, melynek befejezéséül Er-kóuy Adolf fölölvasása szolgált : „Az erdők, mintesőzési tényezők a sikon." Hunfalvy János egyikközelebbi értekezése ellen ujra állitá, hogy az er-dők legfölebb is csak roppant nagy kiterjedés mel-lett lehetnének befolyással az esőzésre; fenyegetőaszály elhárítását egyedül a földöntözés által vélielérhetőnek. — Majd Weninger Vincze mutattabe a Thomas által föltalált számológépet, melyérta szerzőt mind a franczia, mind a spanyol akadémiaarany éremmel tüntette ki. E találmánynak azongyakorlati haszna van, különösen időkimél^s te-kintetében, ugyanis a mely számadást például kétember 10 nap alatt végezhet el, e géppel másfélnap alatt elvégezhetni. — Az összes ülés tárgyaiközöl nevezetesebbek : hogy Hunfalvy Pál könyv-tárnok inditványára határozatba ment, hogy akönyvtárnak az uj épületbe leendő átköltöztetéseközeledvén, az átköltöztetésig könyvek senki-nek ki nem adhatók. — Id. Mándy Péter ujabbadalékokat küldött a mü gyár nyelv nagy szótárá-hoz, mely a szorgalmas gyűjtőnek már 22 ik kül-deménye. — Végül a jegyző jelenté, hogy az aka-démia bérháza részére a cs. k. adóbizottmany aPesten szokásos 10 évi adómentességet megadta.

** (A Kisfaludy társ'is'tg) ujabb népköltészetigyüjteményének kiadása nem sokára meg fog in-dulni. A mar eddig beadott anyagok — irja a„Koszoru" — két vastag kötetre rugnak, s haaz ország különféle iskoláiban egy-egy tanár elvál-lal annyi fáradságot, mint Szeberényi Lajos Po-zsonyban, ki saját buzgalmán kivül tanítványait isfölkérte a gyűjtésre, s ha magánosok is igyekeznekez ügyet előmozditani, még megmentjük népkölté-szetünk kincseinek egy részét, mielőtt a ponyva-irodalo n s kalendáriumok termékei végkép leszo-ritanák még a nép aj Káról is. A társaságnak szánt

gyüjtemények Gyulai Pálhoz (Pest, Sándor-utcza17. sz.) mint megbizott szerkesztőhöz külden-dők be.

** (A magyar irói segély egylet) legutóbbi vá-lasztmányi gyülésén előterjesztett egyleti száma-dások szerint, az egylet bevétele az ápril — szep-temberi félévben összesen 4705 ft. 52 krt, tesz. Akiadás 3268 ft. 87 kr. volt, mely összegből segély-zésekre 2579 ft. 96 krt. fordítottak. Az egyletialap az emlitett hat hónapban alapítványok által3200 fttal szaporodott s ezenkivül 4 uj pártoló taghat éven át, évenkinti 12 ft. járulék befizetésérekötelezte magát.

** (Az eqyete.mi joghallgatókat segélyzö-egylet), mint eddig, úgy ez idén is rendez táncz-vigalmat az egylet javára. Erre vonatkozólagmár megválasztották a rendező-bizottmány tag-jait, mely bizottmány elnöke gróf Bethlen János,pénztárnoka Dőry Dénes s jegyzője MakfalvayGéza lett.

** (A lánczhid részvényeseinek közgyülése) ehó ll-én d. e. l l órakor fog a társulat épületébenBudán végbemenni. A gyülés tárgyai lesznek : avállalat iránti jelentés; zárszámadás 1863 — 64-ről,az osztalék megállapitása; két kilépő igazgatóhelyett uj választás; inditványok.

** (A kereskedelmi bank) nov. 30-án délutántartott rendkivüli közgyülésében elhatározták,hogy fekvőségekre záloglevelek és hiteljegyekkibocsátása mellett kölcsönadási üzletekbe fogereszkedni, mi végből az alapszabályok kellőmegtoldását is elrendelte. Az elnök, Jálics Ferenczmeleg szavakban emlékezett meg a bank elbunytigazgatójáról, Kern Jakabról, kinek helyére az-tán Í48 szavazattal, Gottesmann N. választatottmeg igazgatóul.

** (A pestbudai dalárda) nov. 28-án tartottközgyülésében karigazgatónak Zimay Lászlót,egyleti titkárnak Richter Antalt választották meg.

Közlekedés.„* (A tervbm levö pest-ujpesti vasut) terüle-

tének meglépése a mult hetekben megtörtént sa meglevő tervekre nézve lehető legkedvezőbbenütött ki. A városban az épitésnél fát nem, egyedülvasat használnak s a töltésen köveket raknak asinek alá. A sinek az egész vonalon a földbe lesz-nek sülyesztve, hogy a kocsik közlekedése gátolvane legyen.

J (A Duna áthidalása Eszéknél.) A Fiume-től Eszéken át, Zimony, Nagyvárad és Sz.-Fehér-vár felé vezetendő vasut szinvonalozásának nieg-birálására kiküldött bizottmány m. hó 28-án voltEszékre érkezendő, hogy a Dunának Eszéknélczélszerü áthidalása fölött tanácskozzék. A mér-nök nézete szerint Erdőd az egyetlen pont, melyenaz áthidalás kivihető, mert ott az ártér a legrövi-debb vonalon átmetszhető.

f (A hatvan-gyöngyösi vasut.) A gyöngyösivárosi képviselet már a pest-losonczi vasútvonalkiméréseinél kisérletet tett, hogy a vasut Gyön-gyös mellett épüljön. De minthogy ez csak nagykerülő által lett volna lehetséges, a város óhajátnem lehetett tekintetbevenni. Ez tehát legujabbanismét azon felszólítással fordult a pest-losonczivjisuttársulat igazgatóságához, hogy Gyöngyöslegalább a Hatvantól épitendő szárnyvonal általvonassék be a vasut-hálózatba. A pest-losonczivasuttár-ulat igazgatósága annyiban egyezett mege felszólításban, hogy a nevezett vonal technikaielőmunkálataiért folyamodott. Ha e szárnyvonallétesül, folytatása is, Egeren át Miskolczig, nemfog sokáig a jámbor óhajtások között maradni, sigy a Pest s Miskolcz közötti közvetlen összeköt-tetést, melyre a tiszai vasuttársulatnak is van en-gedélye, a pe-t-losonczi vasuttársulat fogja léte-siteni.

* Ili ujság?** (A közegészségi állapot) fővárosunkban,

aggasztó. A Rókus-kórház ugy megtelt, hogy abetegek egy részét már egy más házban kellettelhelyezni; sőt ez sem levén elegendő, most ismétmásutt kell még 100 ágy berendezéséről gondos-kodni. Csak am. hó 28-án 48 beteget vettek föl. Kü-lönösen a hagymiz nagyban uralkodik.

** (Vörösmarty szobra helyének végmepá'ln-pitása) ügyében a székes-fehérvári Vörösmarty-szoboregylet e hó 5-kén délután 2 és fél órakor,Székes-Fehérvárott, a gazdasági egyesület szál-lásán, közgyülést fog tartani.

I ll!

** (04 nemzeti szinházban) e hétre a követ-kező darabok vannak előadásra kitüzve : decz.4-re a „Kártyavetőné;" 5-re a sokszor emlegetett„Szövetségesek" vagy „Montjoye," Feuillet hiresdrámája; 6-ra Füredi elsö felléptéül „Rigoletto;"7-én „Szövetségesek" másodszor; 8-án „TeliVilmos;" 9-én „Feles le," Szigligeti uj szinmüveelőször; 10-én „Bánk bán" a dalmű. Előkészületrevannak kijelölve : Shakspeare-től „VIII . Henrik,"„Julius Caesar," „Othello," „IV. Henrik," „Ham-let," és a „Tévedések vigjátéka," továbbá Cor-neille ,,Cid"-je. — Az operák közt Mosonyi„Szép Ilonka" czimü dalmüvére is nemsokára reákerül a sor.

** (Kegyes adomány.) Szajbély Henrik cz.püspök, a modori kath. templom kiépitésére 1000forintot ajándékozott.

** (Egy pesti ügyvéd müködésének betiltása.)Szilágyi Virgil pesti ügyvéd, mint tudva van,1862-ben felségárulási vád következtében több évivárfogságra volt itélve; azonban legfelsőbb amnes -tia következtében nem sokára szabad lábra helyez-tetett. Szilágyi Virgil mindjárt szabadsaga visz-szanyerése után ügyvédi gyakorlatát folytatta, ésmint ilyen, két év óta zavartalanul működött.Legujabban azonban egy helytartótanácsi rendeletkövetkeztében ügyvédi gyakorlatától eltiltatott,azon okból, hogy a legmagasb kegyelem csak sze-mélye szabadságára vonatkozik. Szilágyi Virgil,ügy védkedése visszanyerhetése végett, hir szerintBécsbe utazott.

** (Zrinyi-ünnepély a Szepessígm.) Mint a,,Sz. É." irja, a kézsmárki ág. hitv. lyceum azősök iránti kegyelettől indíttatva, m. hó 18-án ahős és költő Zrinyi Miklósnak kétszázados halálaemléknapját méltólag megünnepelte. Az ünnepé-lyen az iskolai felügyelőkön, tanári testületen éstanulóifjaságon kivül, a városból és környékbőlvalláskülönbség nélkül az értelmiség és hazasze-retet számos képviselője s diszes hölgykoszoruvolt jelen. Az ünnepély a lyceum nagy termébenfolyt le, mely ez alkalomra az ünnepeltnek arcz-képével, jelvényeivel és jelmondatával volt földi-szitve. Maga az ünnepély Petőfi „Honfidal"-ánakeléneklésével kezdődött, azután Scholcz Frigyestanár jeles magyar beszédben rajzolta a nemzetiköltőnek és honfinak, mint kora egyik legnagyobbhősének és jellemének hű képét; érdemei mélta-tása után, kiemelve, hogy Zrinyi egyszersmindnemzete tragikus sorsának is képviselője, mint amely még századokig szenvedett a véres csatákalatt nyert sebeiben, mig győzelmei gyümölcsétmások élvezték. Beszéde élénk hatást eszközölt.Az ünnepély többi része szavalatokból állott, s abefejezést Kölcsey ,,IIymnusz"-ának elénekléseképezte.

** (A hazai és külföldi biztosító-intézetek)eljárásaiban mily különbség van a méltányosságtekintetében, jónak látjuk fölemlíteni a következőpéldát. A triesti biztositó-társaság, melynél akolozsvári szinház, már rég idők óta folyvást biz-tositva volt, s mely ez intézetnek már sok széppénzét tette zsebre, az idén a biztositást nem vál-lalta el ; mig ellenben az első magyar átalánosbiztositó-társulat, nem tekintve semmi nehezítőkörülményt, e nemzeti intézet biztositását kétszázalékkal olcsóbban kész volt elvállalni. Ujabbbizonyság, hogy hazai intézeteink sokkal inkábbmegérdemlik a közönség pártfogását, mint kül-földiek, mely ek nehány ezsr forint bezsebelése utánszolgálatukat megtagadják.

** (Disz's album.) Haske kőnyomdáját a na-pokban egy diszes album hagyta el, mely egy szo-moru szükség teljesítésére akar segítségül lenni,Ez album ugyanis 20 nagy lapon 158 sirszobormintar;ijzát tartalmazza, melyeket Gerenday már-ványkő-gyárából megrendelhet, a ki elhunyt ked-veseinek emlékét megörökitni akarja. Az albumGerenday rajza szerint nagy gonddal s igen tisz-tán van kiállítva.

632

** (Öngyilkosság.) Gr. Erdődy Antal szo-moru kimúlásának oka, ujabb tudósitások szerint,nem fegyverének véletlen elsülése volt. A grófmaga irányzá élete ellenez öldöklő golyót. Minte tudósitások mondják, a hivatalos vizsgálatbólkiderült volna, hogy a 67 éves gróf elméjében megvolt háborodva s életunságból lőtte magát agyon.

** (Meogyilkolt ember.) A következő titok-teljes esetről tudósítanak bennünket : Ecsenybenmég szept. 26-án egy ember, cséplő társai utánelindult a szomszédf'aluba, de sem pajtásaihoz nemért, sem többé vissza nem jött övéihez. Neje több-ször segitséget kért a községbirótól keresésére,de sohasem nyert; az elveszettet végre okt. 18-ána helység melletti kukoriczákban arról találtákmeg, hogy egy eb egyik karját hozta elő szájában.Már ekkor csak feje, melle, s egyik karja voltmeg, a mit egy kosárban h o z t i k h a z a ! Az orvosugy találta, hogy fején jobb felől egy ütés volt, —miből világos, hogy erőszakkal verték agyon. Deki a tettes? e z t — a mint irják —az egyházi és köz-ségi jelentések daczára sem érnek rá kipuhatolni.

** (Megtagadott csók köu tkezménye.) Besz-terczén egy lakatoslegény, a napokban nagy„éljen" kiáltással főbe lőtte magát, még pedig amint mondják csupán egy megtagadott csók miatt.

** (Öngyilkosság.) Szentgerliczei Zsigmond,sajómogyorósi jómódu földbirtokos Erdélyben,életuntságból 30 éves korában, épen midőn háza-sulandó volt, agyon lőtte magát.

** (Haláloiát). Pozsonymegyének egyik igentevékeny férfia, Botló József, ki ritka becsületes-sége, tántoritJan honszeretete által a köztisztelettárgya volt, nov. 21-dikén meghait. Béke poraira!

** (Halálozás.) Vidos Innoczencz kegyesrendiigazgató Beszterczén, Erdélyben, 75 éves korábanmeghalt. A boldogult 35 évig működött a nevelésterén, s mind magán jelleme, mind tanitási buz-galma által köztisztelet tárgya volt. Áldás em-lékére !

Nemzeti szinház.Péntek, nov. 25. „III.Richard." Dráma 5 felv.

Shakspearetől.Szombat, nov. 26. „Faust." Opera 5 felv.

Zenéjét szerzette Gounod.Vasárnap, nov. 27. „A szigetvári vértanuk."

Dráma 4 felv. Jókai Mórtól.Hétfő, nov. 28. „Női harcz." Vigj. 3 felv.

Scribe után francziából forditva. Ez alkalommalKomlóssy-Kövérnének második vendégjátéka volt,ki Autreval grófnő szerepében természetes játékaáltal tetszésben részesült. Kiváló tetszést aratottmég Lendvainé, ki az ártatlan gyermekies Leonátnagy szeretetreméltósággal személyesité. Szerda-helyi finom játéka a különben kis számu közönsé-get több izben zajos tapsokra ragadta.

Kedd, nov. 29. „Norma." Opera 5 felv. Ze-néjét szerzette Bellini.

Szerda, nov. 30. „Nadányi." Szomorujáték5 felv. Irta Szigligeti. — Az előadás majdnemegészen üres ház előtt folyt le.

Csütörtök, decz. 1. „Linda.'1 Opera 3 szakasz-ban. Zenéjét szerzette Donizetti. A czimszerep-ben Csillag Róza k. a. tette első szini kisérletet.

Szerkesztői mondanivaló.7424. N.-Becskerek. M. K. A nyilatkozatnak szive-

sen engednénk helyet még akkor is, ha erre kötelezve neméreznék magunkat A lapot küldjük. A többire nézve aziktatási dijat kiegyenlítettnek kérjük tekintetni

7425. S z é k e l y n é p d a l o k . U a k é r d e z e m . . . . A„vas vesszö"-nek itt semmi dolga, söt ellenkezőleg némiczirógatásra volna hajlamunk. I)e ön erre nem szorult,s oly komoly törekvést látunk a mutatványokban, melyaz ut kezdetén megállapodni bizonyosan nem fog, — akárgyalázza, akár dicsérje más ember.

7426. Kisszállás. J. J. További szives tudósításaitkérjük.

7427. ll . . . t. B. J. e. ny. sz. sz. Az ajánlott czikkterjedelménél s azon talán nem egészen tiszta forrásnál

fogva, melyből meriltetett, nem látszik czéljainkra nézveelég alkalmasnak. Különben legtöbb függne a müvészi ki-dolgozástól, melyet látnunk s ismernünk kellene, hogyhozzászólhassunk. A jövőre nézve inkább hazai tárgyatajánlanánk

7428 Temetöben. Boldogság stb. Fiatal kísérletek,melyek felett pálczát törni még nem lehet, de megdicsérniis csak bizalmas körben lehetne. A nyilvánosságot még nembirják ki. Tobábbi szorgalmat s tanulmányt kivánunk.

7429. I . . . L. Minapi két levelünk oda érkezett-e?7430. Keszthely. L. S. A levélből nem érthettük

meg eléggé világosan, hogy mire szólitja on fel ,,az összesirodalom bajnokait." Annyit látunk, hogy on egy magyartánczkönyvön dolgozik, melynek már „csaknem bevégez-ténél" van; s hogy .,egy avatott tollú embert akar magamellé venni", de hogy ennek voitaképen mi legyen a fel-adat a, azt meg neo* érthettük. Azért kérünk határozottabbjelentést; s akkor szivesen közöljük, annálinkább, miutánon azt állitja, hogy a „táneztanitás a nevelésnek egyiklegfőbb ütereje'". Azt is jó volna tudni, hova küldjük aztaz avatott tollú emb rt, ha megkapjuk?

7431. Szentes. Sz J. A nyáron küldött levelet mostátadtuk Vámbéry urnak. ki megigérte, hogy a kivántadatokkal szolgálni fog Tőle tudjuk, bogy Persiában, Te-heránban, találkozott Szántó János hazánkfiával, kit 16 évóta elveszettnek hittek itteni rokonai. A kalandos életüember hol Persiában, hol Chinában éli világát, anyai nyel-vét már csaknem elfelejtette, de midőn Vámbéry magyarulszólott hozzá, sirva fakadt s felkiáltott : „Hisz az az énnyelvem!"

7432. Komárom. W G. Az ujabb felvilágosító sorokdaczára is fennmaradnak a nehézségek. Alig marad fennegyéb a magán útnál Meg kell jelölni a forrást, s mindenegyes vállalkozót egyenesen oda kell utasítani. A nyil-vános kezelés kizárja a dolog üzleti oldalát.

SAKKJÁTÉK.257. sz. f. — Márki Istvántól (Pesten).

Sötét.

a b e d e f g hVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 253-dik számu feladvány megfejtése.(Skvór Antaltól Pesten )

Világos. Sötét.1. V h 5 - f 7 V e 6 — f 7:2. H a 8 - b 6 f K c 4 - d 48. K f 2 — e l + mat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Nagyváradon : Pál Rezső. — Miskolczon : CzentheJózsef.— Sz.-Király-Szabadján : Fürst Sándor. — Pesten:Högyészy Pál. — A pesti sakk-kör.

Rövid értesítések. Nagyvárad : P.R A jó kivánatota ,,pesti sakk-kör" nevében köszönjük. Magunk részérőlküldjük szives üdvözletünket. — Rimaszombat : Egy ka-szinói tag. Ön észrevétele helyes. Válaszunkat illetőleg,lapunk 47. számában levő „rövid értesítésre" utalunk.

Melléklet : Árleszállitási könyvek-sorozata, Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalából, — azok számára, kik csupán aVasárnapi Újságra vannak elólizetve.

i W Melléklet : Elölizetési fölhívás az„Üstökös" 1865. évi folyamára.

Hónapi, ésbftinap.

4 Vasár.5 Hétfó6 Kedd789

10

SzerdaCs«t.PéntekSzomb

Katholikus és

HProtestáns

naptár.

DeczemberB Z Borbála sz.Sabbás apátMiklös púsp.Ambrus püsp.B. Assz. fogantLeokádia szüzJudith, Eulália

iB 28 BorbáljAbigail'Miklós: ÁgataSzofron

: CaesarJudit

E T I - N A P T ÁGörög-orosz

naptar.

Novemb. (ó)22D24Philem23 Amphiloe24 Katalin25 Kelemen26 Alipius27 Per. Jakab28 István rem.

Izraelitáknnptara.

Marchesv56 Böjt, Jer.7 Herold h.8 Bér9

10 Bermannl l Sabbath

Hold változásai. $) Elsö negyed szerdán 7-én, 8 óra

R.©

hossza

fok252253254265256257258

V.

38394041424344

N a lkél |

ó7777777

P-31323335368738

nyüg

ó.4

44444

P-9988877

50 perczkor reggel

chossza

fokSI 8332346

0142842

V .

614

nsi;884038

H o l

kél

ó.l ll l«0112

P-9

421241l l4320

dnyüg.

ó.10l l#0124

P-8

16

30455810

TARTALOM.Vámbéry Armin (arczkép). — Nehéz szolgaság. Szemere

Miklós. — Az élet fáradalmai. Vr. Sz. — Az egészségápolása az életkor különböző szakaiban (folytatás). —Az almási ref.templom (képpel). Z. G.— A felsó-dunapartiuj házsor Pesten (képpel). - ördög-imádók. Tors Kálmán.— A debreczeni szinház. — Tárház: Irodalom és müvészet.— Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek.— Közlekedés. — Mi ujság? — Nemzeti szinház. — Szer-kesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza 1. sz.

533

Hirdetések a Vasárnapi ujság 49-ik szamához 1864.

Fehérruha-raktár,6 J ' B u d á n : Nágel és Wischan-nál:

Harmonies religieusesPriéres á l'usage des catholiques

par

Prétre de l'ordre de 8aint-Fran?ois d'Assise.

Nouvelle traduction d'aprés la dix-septiéme édition allemande.Avec trois gravnres.

32-rét. (587 lap.) Füzve ára 2 forint ausztriai érték.

A hires Arcliibasal-spiritus,védi — ellátva. - Egy üregese ára 1 uj ft., postán 15 kr.

i» • {„. uffvnevezett „Menschenfreund" a gyomorUfftOIl, ffYOmOr-elSXirje, S é s é r e , az' emésztés és étvágy előmoz-

dítására s helyreállitására stb. - Egy üvegese ára 50 kr., postán 15 kr. több.corrt (Parfümé aromatique balsamique) fogfájás, csúzos bántal-

SUaiIU ÖalZSaíH, m a k, köszvény, ideggyengeség, fagyások minden nemei,szemgyengeség és szárcsont-izom-görcsök ellen. - Egy üvegcse ára 1 ft., postán15 kr. több.

A főraktár az egész ausztriai államokra nézve F ü r s t J ó z s e f , gyógyszerésznélPrágában (Pofiő 1044—2 sz. a.) hova azon gyógyszerész urak, kik raktártóhajtanának átvállalni, fordulhatnak.

PESTEN : Török Jozsef gyógyszerész »rnál a király-utezában 7-ik számTovábbá kapható :

• Zöhrer J.F., — Szatmár : Börkei Imre, — Szeged : Kovács A., —Í ' f . W é s Pécher J. C, - Tolna : Schwarz M., - Veszprém

FrömmelH. 8 4 3 ( 5 ~ 8 )

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában (Pesten, egyetem-uteza 4. szmegjelent, 8 minden könyvkereskedő és könyvkötőnél kapható:

Hatóridó-naptór 1865.Mindennemü hivatalnokok, ügyvédek, jegyzők,

orvosok, gazdatisztek, utazók és üzérekszámára.

Kemény kötésben 1 forint 20 krajczár.T A R T A L O M .

Naptár. — Kisorsolási-naptár az 1865-dikévre. — Bélyeg-dij váltókra és okiratokra.—Törvénykezési szünnapok. — Normana-

pok. stb. (magyar és német nyelven.) — Aév mindeu napjára jegyzésül szolgáló tisztilapok. c (7-12)

• M M I ^ W — i Hiu I "•"•ll "

Ágynemű, nappali- és háló-ingek,nadrágok, vászonfókötők, szoknyák, éjeli felöltők, fésü-köpenyek, harisnyák, zseb-

kendők, asztalnemüek stb.; továbbá:

kész menyasszonyi készletek minden áron,a legjobb vászon és legjobb varrás jótállása mellett.

Gyermek-vászonnemüek és keresztelési készletek,hosszu vánkosok, szorítok, pellenkák, kötött fókötők és zubbonyok,

hímzések, fehérnemüek, csipkeszövetek, csipkék s betéteketminden áron és igen nagy választásban ajánl

TÜRSCH F.Pesten, váczi-utcza, a „nagy Kristóf" mellett.

Megrendelések postai utánvét, vagy az összeg beküldése mellett, gyorsankiszolgáltatnak. — Raktári árszabályt kívánatra bérmentve küldök.

883 (2-2)

A hatóságilag megvizsgált, s kitünő hathatósága miatt — gyomor-fájdalmakban —átalánesan megpróbált s jónak elismert

GASTROPHAN,megrendelhető F ü r s t J. gyógyszerész-szálhtó-főraktára által Prágában,

Schülingsgasse Nr. 1044, ésPESTEN : Török József gyógyszerésznél a király-utezában 7-ik az., — é

Wágner Jóisef-nél.gBT" Egy üvegcse ára 70 kr , postai küldéssel 15 krral több.

Arad : Schwellengreber J . ,— Debreczen : Rothschneck K., — Károlyfehérvár:Abegai V., — Kassa : Escbwig E., — Malaczka : Röhrich J., — Mohács: Kögl A., —Munkács : Gottier L., — Nagy-Becskerek : Krieszhaber C , — Nagy-Szeben:Zöhrer J. F., — Pécs : Rech W., — Pozsony : Schneeberger D. és az irgalmasoknál,—Ruma • Milutinovics S., — Sastyen : Miké A., — Siklóg : Holmik F., — Székes-Fehérvár : Légmann S.,— Szathmár :Weis J., — Szeged : Kovác* A., — Temesvár:Pecher J. C. és Solquier J. W., — Tokaj : Krotzer A., — Tolna : Schwarz M., —Veszprém : Frömmel H. 842 (4-8)

legujabb szabás után készitett szines férfi-ingek jól rendezett raktára, valamintehérvászon és pamut-ingek férfiak, nök, fi- és leány-gyermekek számára,adrágok és mellénykék stb., uszó-blousek, gatyák, fokotok és sapkák.

Minthogy a fehérruha-tárgyak minden nemét, franczia mód szerint évek óta szer-sett elégséges gyakorlat szerint sajátmagam szabom ki, s eddig körülbelül már 30,000larab fehérrnnát szabtam ki, — ennélfogva átvállalom a menyasszonyi készletek előálli-;ását s varratását a legcsekélyebb megrendeléstől a legterjedelmesebb megrendelésig;

agamra vállalom egyszersmind a szabásban hibás ingek átdolgozását s kijavítását.Ez alkalommal bátor vagyok a cs. kir. katonaságot lovagló-nadrágaimra,melyek

lépésben varrásnélküliek, tisztelettel figyelmeztetni. — Különösen ajánlatra méltók,z általam megjobbitott vászon-lábbelik (Fusssocken), melyeken a varrás akkép vanilkalmazva, hogy a lábat legkevésbbé sem nyomja, s az oly kellemetlen tyúkszemet isdővel eltávolítja.

Az összes paszomány- árnezikkek végképeni eladása nagy választékban

Becker Károly W.-nél,845 (8—8) szervita-tér 5-ik szám alatt Pesten, Fischer czukrász boltja mellett

Takaréklámpák repczeolaj-égetéshez.Ezen, az alólirt által a legujabb modor szerint készitett lámpák az eddig létezet-

eknél a legjobbak, s egyszerű kezelésük miatt a legjutányosabbak s felette kevés olajtgényelnek, — ugy hogy 3 stearin-gyertya világossággal 1 font repeze-olaj 4 Oiráig ég, s a gyakori bedugalástól — mint az a moderateur-lámpáknál történni szokott,alamint a felhúzásoktól — lámpáim tökéletesen fel vannak mentve.

Ezen lámpák, a kőolaj (petroleum) lámpákhoz következő arányban állanak:1. Az üvegek egyenesek levén, nem repednek oly gyakran s igy igen könnyen

tisztithatók.2. Hogy a leggyengébb idegzetü emberek, e lámpák égetését észre sem veszik,

ellenben a kőolaj-lámpáknál a nem mindég egyenlő minőségben kapható kőolaj égetéseáltal az oly kellemetlen szag kipárolgását kénytelenek beszivni, — takarék-lámpáim általezen bajoktól teljesen megóvatnak.

3. Hogy gyengébb természetü egyének s betegek szobáiban a kőolaj égetését betettajtónál az orvosok nem ajánlják, sőt azt többnyire mégis tiltják.

4. Tudvalevő dolog, hogy tűzveszedelmes kőolaj is létezik, az ebbeli szerencsét-lenségek, az újságokból eléggé ismeretesek.

Megjegyzendő továbbá: hogy a repezeolaj mindenütt kapható, s árban a kőolajjalmár is egyenlő.

Ezen észrevételeim megállapitásával, bátor vagyok a nagyérdemű közönségnekgyártmányaimat — benső használatra a legjobban ajánlani.

E lámpák, asztali használatra vannak alakítva, csinos és kellemes kiállitás mellett:1 darab ára 2 forint, golyóval 20 krral több, 1 vég lámpabél 35 kr., 1 fölösleges lámpa-üvegllO kr.

Külső használatra, u. m. konyhákba, műhelyekbe, gyárakba, boltokba, k orcsmákba,és községeknek utczai-világitásra.

Kdolaj-lámpákat, mindennemü választékban, u. m. asztali, fali és függő lámpákramint saját s legjobb készítményeimre — megrendeléseket a lehető legolcsóbb árért szive-sen elvállalok.

Egy konyha-lámpa ára 50 krtól 70 krig. Egy asztali-lámpa ára 80 krtól1-2 frtlg. Egy fuggö-lámpa ára 1-2 frtlg. Egy kétágú függö-lámpa 6 ft. —A legjobb kőolajnak mázsája 28 forint.

ÁlíÓC áü H V Í l « j t t n 7 a t f Minthogy a kőolaj s kőolaj-lámpákkali üzérke-V V a ö CS Uj 11(11 H U / i l l l . des többnyire a kereskedők kezében van, s énki-

vülem mégcsak egy helyen készittetnek s adatnak el, s igy a kereskedésben előfordulóktöbbnyire a külföldről hozatnak be, — s minthogy a kőolajjali kereskedés most már olymesés fokra hágott, hogy az eladók némelyike kikürtőlve áruezikkeiket — nem átalják atisztelt közönségnek oly kőolajat kiszolgáltatni, mely gyúlékonyabb mint a spiritus, sőtmint a puskapor, s kik ezen kőolajt használják, folytonos veszélynek vannak kitéve ;ennélfogva kötelességemnek tartom annak legegyszerűbb megvizsgálási módját, (melytöbb évi gyakorlatom eredménye) ezennel köztudomásra juttatni : ugyanis a megvettkőolajból egy csekélnyi adag egy evőkanálba töltetik, az gyufával érintkezésbe hozatiks hogyha az meggyül, okvetlen visszautasítandó — mert ennek használása igen vésze.delmes Lázár Mihály,

897 (8-8) bádogos-mester Pesten, kecskeméti-utcza 7. sz. a.

GRIMAULT és TÁRSAgyógyszerészek

vastartalmú szörpje vörös cliinaliéjliólPárisban, 7, rue de la Feuillade.

Ezen legujabb s kellemesizü folyadék-gyógyszer, mely eddig szétbontás nélkülnem vala összevegyithető, két alkatrészt tartalmaz, u. m. a vasat, mint a vér elemét s achinahéjat, mint az edzőszerek legkitűnőbbjét. Ezen gyógyszer legnagyobb ered-ménynyel ott használtatik, hol az erők isme ti helyreállításáról, s a vér normális állapot-bani hozásáról van sző. Kellemdús fiatal leányok halvány arczszine, gyomorfáj-dalmak, étvágyhiány, megrongált emésztés, vér-vizibetegség, vér-árvaság, anök rendetlensége, leukorrhöe stb., mindazon bajok, melyek ezen, Francziaországbanegészséget fenntartónak elismert orvosszer által gyorsan meggyógyittatnak, vagy eny-hittetnek. — R a k t á r a k : Németország nevezetesb városai minden gyógyszertárában.

C 3 ~ Magyarországra nézve a főraktár létezik Pesten : TÖRÖK JÓZSEFgyógyszerésznél a király-utezában 7-ik sz. a. 655 (16—24)

Dr. Pattison-féle köszvény-gyapot,gyógy- és övszer a köszvények s csúzos bántalmak minden nemei, ugymint: arcz-, mell-nyak- és fogfájás, fej-, kéz- és térdköszvény, gyomor- és altesti, valamint derék » vékony

fájdalmak stb. ellen.

Egy egész csomag ára 1 ft. Fél csomagé 50 kr. Postai küldéssel 20 krral több.Használati utasítások és bizonyítványok ingyért szolgáltatnak ki.

Valddi minőségben kapható:PESTEN : Török József, gyógyszerész I BUDÁN : Taub Vilmos, szarvas-tér 613-ik

király-utcza 7-ik szám alatt. | szám alatt. 827 (7—9)

:i;

IHszkönyvek és ifjusági iratok# • i

* ut

,&••.-• .Évről v-'vi'o hazánk ban is mindinkább kezd meghonosodni azon szop szokás, karácson estéjén a család,-' £01%^ knráe'^onfát állitani fel, ds e korryeietcs ünnoiien á kedves gyermekeket és rokonokat, a hite barátait os

ismerőseit ajándékokkal megörvendeztetni Sikerült taituliilll s diszes kiíillitibll könyvöm aLkalominal mindenmftv^t iwmzotníH elsA sírban iül, s le^ílUihh AJáit<lok Ifjuság és barátok számára \ minólfogy^ ajánljuk nú is

f'tl közönségünknek le«;ked\Tpltebh kiadásaink dils választékát, melyek karácsom s újé>i njándékokul különösen

|(osl;n!ijnak . ^.kaphatók mind ezen könyvek a pesti és vidéki könyvárusoknál is.

ie St, december 1864. Heckenast Gusztav könyvkiadó-hivatala(Pesten^ egyetem-uteza 4-dik szám.)

I. Disz- és képes-kiadások diszkötésben.Zilahy Károly. Hölgyek lantja. Magyar költönftk

müveiből szerkesztve. Egy aczélmetszettel. 8-rét. Velinpap., diszkötésben 3 ft.

Csokonai válogatott munkái. Kéziratok * eredetikiadások alapján Toldy F e r e n c z által. A költő acztílmetszetü arozképével.8-rét. 8 kötet. Velinpapiron, diszkötésben '* n3 ft.

Irodalmi kincstár. Gyémánt kiadás.I. Népdalok. Petőfi S. arczképével.

II. Románczok. Vörösmarty M. arczképével.III. IV. Magyar balladák könyve. Aranyj, arczképével.

V. IV. Külföldi lant. Magyar költők műfordításai külföldi remek Írókból.VII. Emlékkönyv. A legjelesebb magyar költők szemenszedett mondatai.

VIII. Epigrammák.IX. X. Szerelem dalnokai. Válogatott gyüjtemény.

XI. XII. Életiskola. Gyöngymondatok, arany igazságok a bel- és külföldi re-mekirók munkáiból.

IPF* 12 diszkötet, csinos szekrényben 15 forint.

Schiller Frigy. A harmincz éves háboru története.Forditotta Torkos István. 8-rét (423 lap.) Diszkötésben 3 ft.

Goethe. Az ifju Werther keservei. Forditotta BajzaJenö. 16-rét. (191 lap.) Diszkötésben 2 ft. 40 kr.

Magyar koszorúsok albuma. Irói élet- és jellem-rajzok. Irta Zilahy Károly. Mutatványokkal és tizennégy aczélmetszettelNagy 8-rét. Diszkötésben 5 ft.

Az Árpádok kora. Képek Magyarország törté-

d s netéböl. Készité Geiger Péter N. János, tervezte és magyarázta Dr. WenzelI Gusztáv, pesti egyetemi tanár s a magyar tudom, akadémia rendes tagja.

Diszkötésben 18 ft.

Remény. Irodalmi és müvészeti évkönyv. SzerkesztéVacbot t Sándorné. 4-rétü alakban. 19 iv, 4 színezett képpel, 2 kőnyomatuarczképpel, 4 aczélmetszetü és 2 könyömatu tájképpel. Pompás aranyozottkötésben 12 ft.

Tompa Mihály versei. Hat kötet. A költő arcz-képével. — Diszkötésben 10 ft.

Virágregék. Irta Tompa Mihály.8-rét. Diszkötésben 1 ft. 50 kr.

Arany János kisebb költeményei. Második kiadás.A költő arczképével. — Diszkötésben ^ 3 ft. 60 kr.

!íti

i 1!

Toldi és Toldi estéje. Irta Arany János. Egy kötet-_Jwn a költő arczképével. — Diszkötésben 2 ft.

Czuczor költeményei. A költő arczképével és élet-i rajzával. Három kötetben. - Diszkötésben fisirul »a 6 ft.

Berzsenyi Dániel versei. A megrongált szövegetaz eredeti kéziratok és kiadásokhoz egyengetve, kiadatlanokkal és életrajzzalbővítve, a költő örökösei megbizásából. Kiadta Toldy F e r e n c z . A költőarczképével. — Diczkötésben 2 ft. 80 kr.

Uti emlékezetek Amerikából. Irta Rosti Pál. Disz-kiadás legnagyobb negyedrétben. 3 színezett képpel, 13 kömetszvénynyel,2 aczélra metszett tájképpel és 25 fametszvénynyel. Ára diszkötésben 24 ft.

Magyar képek albuma. Barabás Miklós rajzai ^után aczélba metszve. Szövege Vaj da J á n o s t ó l . Díszkötésben 2 ft. 50 kr.1 j

Magyar irók arczképei és életrajzai. (40 képpel.)Nagy nyolezadrét. — Diszkötésben 3 ft.

Gyöngysorok. B. Eötvös Józs. összes szépirodalmimüveiből, füzte V a c h o t t Sándorné. B. Eötvös József arczképével. Áradiszkötésben 3 ft. 60 kr.

Nemzeti lant. Ujabb költőink válogatott versei.Összeállitotta Vajda Ján. Vörösmarty arczképével. Diszkötésben 2 ft. 80 kr.

Bajza József összegyűjtött munkái. Második bőví-tett kiadás. Toldy Ferencz által. A szerző arczképével. Hat kötet. 8-rét.Velinpapiron, diszkötésben 8 ft....

Virág Benedek magyar századai éspoetai munkái.Harmadik kiadás. Toldy Ferencz által. A szerző arczképével. 8-rét. 6 kötet. ,Velinpapiron, diszkötésben 8 ftóí

Kölcsey Ferencz minden munkái. Második bővített.ölcsó és teljes kiadás. Toldy F e r e n c z által. A szerző arczképével. Nyolczkötet. 8-rét. Velinpapiron, diszkötésben 12 ft.

Kisfaludi Kisfaludy Károly minden munkái. A,Kisfaludy-társaság megbizásából szerkeszti Toldy F e r e n c z . Ötödik kiadás.8 kötetben. A költő arczképével. Velinpapiron, diszkötésben 10 ft.

Ujabb magyar Lantosok. Petőfitől máig. PetőfíSándor arczképével. Diszkötésben 3 ft.

A karthausi. Regény. Irta B. Eötvös Jozsef- Czim.képes kiadás. — Diszkötésben ára 8 ft.

A nővérek. Regény. Irta B. Eötvös József. Czim-képes kiadás. ~- Diszkötésben ára 3 ft.

Költöi vázlatok. Irta Stifter Adalbert. IVémctböl.Egy czimképpel. — Ára diszkötésben 3 ft.

Költemények. Szász Károlytól. Két kötet.Ára egybe kötve diszkötésben 3 ft, 60 kr.

Költemények. Irta Dalmady Győző.(260 lap, 12-rét.) Diszkötésben 2 ft. 50 kr.

Szerelem. Költemények. Irta Dalmady Győző.Diszkötésben . . * • * 2 ft.

{fr—íj író

P

GYÉMÁNT-KIADÁSOK.Egy-egy kötet ára vászonba kötve, aranyvágással

MAGYAR REMEK IRÓK.

1 ft.

1. Kisfaludy Sándor. A kesergő szerelem. A költő arczképével.2. Kisfaludy Sándor. Gyula szerelme.3. Kisfaludy Károly költeményei. A költő arczkópével.4. Kazinczy Ferencz költeményei. A költő arczképével.5. Kisfaludy Sándor. A boldog szerelem.6. Csokonai Mihály válogatott versei. A költő arczképével.7. Katona József. Bánk Bán. Dráma. A költő arczképével.8. Kölcsey Ferencz versei. A költő arczképével.9. 10. Zrinyi Miklós. Szigeti veszedelem. A költő arczképével.

IRODALMI KINCSTÁR.I. Népdalok. Petőfi Sándor arczképével.

II. Románczok. Vörösmarty Mihály arczképével.III. IV. Balladák. Két kötet. Arany János arczképével.

V. VI. Külföldi lant. Magyar köítők műfordításai külföldi remek ÍrókbólVII. Emlék-könyv. A legjelesebb magyar költők szemenszedett mondatai.

VIII. Epigrammák.IX. X. Szerelem dalnokai. Válogatott gyüjtemény.

Toth Kálmán összes költeményei. Két kötetben.A költő arczképével. — Diszkötésben 3 ft. 60 kr.

III.

Az ifjuság és minden körü gyermekekszámára.

HoíTmann Ferencz. 1OO kis történet jó kis gyer-mekek számára. Közli Mesélő Bácsi. 16-rét. 194 lap. 8 képpel kötve 1 ft.Ugyanaz színezett képekkel 1 ft. 40 kr.

Dalok cs románczok. Irta Tompa Mihály. Két kötet.A szerző arczképével. Diszkötésben 3 ft. 50 kr.

Regék és népregék. Irta Tompa Mihály.Külön kiadás.Diszköte'sben 3 ft. 50 kr.

Válogatott magyar népdalok. Szerkeszti és kiadjaErdélyi János. Képes-kiadás. — Diszkötésben 1 ft. 75 kr

Magyar népmesék. Kiadja Erdélyi Ján. Képes-kiadás.Diszkötésben 1 ft. 75 kr.

Adalbert Stifter. Der Wcihnachts - Abend. MitIllustrationen nach Zeichnungen von J. Kaiser, Einzel-Abdruck der Erz'áh-lung„Bergkrystall" aus demWerke : „Bunte Steine." 4-0.676. Cárt. 2 ft.öOkr.

Mich. Horváth. Kurzgefasste Geschichte Ungarns.In deutscher Uebersetzung. 2 Bde. (392,359 S.) In einem Bánd geb. 3 ft. 60 kr.

Studien von Adalbert Stifter. Sechste Auflage inzwei Bünden. Mit acht Stahlstich-Vigneten nach 1\ J. N. Geiger und demBildniss des Verfassers. Gross-Octav-Ausgabe. Preis : in zwei Biinde selirreich gebunden 8 fi.

Bunte Steine. Eán Festgeschenk von Adalb. Stifter.Mit einer Radirung von P. J. N. Geiger. Zwei Theile in einem Bánd. —Elegant gebunden mit Goldschnitt 4 fi. 50 kr.

Magyar kézi-atlasz, huszonhat nagy földképenegész földünk egyes részeit ábrázolja az államok jelen területi viszonyaiszerint. Hunfalvy János felügyelete alatt kiadva. 12 ft.

Jósika Miklós regényei. Ölcsó kiadás. 24 kötet12 kötetben keményen bekötve 16 ft.

Jósika Miklós beszélyei és kisebb regényei. Uj olcsókiadás. Nyolcz kötet négy kötetben kötve 6 ft.

Jósika Miklós Abafi. Regény. Diszkiadás háromaczélra metszett képpel. Keményen kötve 2 ft.

Kisfaludy Sándor. Himfy^erelmei^35nap,T2 rét)A költő arczképével. Diszkötésben 1 ft. 75 kr.

Magyarország történetenyekkel ellátva. 8-rét. 102 lap kötve

versekben. Fametszvé-í ft.

Legujabb és legteljesebb magyar köszöntő. Ujévi.születésnapi, névnapi, iskolavizsgálati és más alkalmi üdvözletek versekbenés levelekben szülékhez, nagyszülékhez, keresztszülékhez, gyámokhoz, párt-fogókhoz, jótevőkhöz, tanitókhoz, rokonokhoz stb. A magyar ifjuság számára.Függelék : válogatott franczia és német köszöntések. 16-r. 222 1. Kötve 50 kr.

Tarkanyi Béla. Ifjuság kalauza az örök életre.Kathol. imakönyv énekekkel és zsoltárokkal. 16-r. 314 1. Csinosan kötve 80 kr.

Téli zöld. Jókai Mór müveiből válogatott elbeszé-lések az ifjuság számára. Képes-diszkiadás. Kötve 4 ft.

Családkönyve. Hasznos ismeretek és mulattatóolvasmányok. Szerkesztik G r e g u s s Ágost és Hunfalvy Pál. Csinos réz-és számos a szöveg közé nyomatott fametszvénynyel. — Két folyam egykötetbe kötve 6 ft.

Szünőrák. Mulattató és tanulságos olvasmányokcsaládi körök számára. Szerkeszti Vachott S á n d o r n é . Képekkel ellátva.Keményen kötve 3 ft.

A Halmai család. Erkölcsi és tudományos olvas-mány növendékek és nem-növendékek számára. Irta Fáy András. Két kötet.Csinos borítékba kötve 3 ft. 50 kr.

Szikláry Ilona.Történeti beszély az ifjuság számáraIrta Vachott Sándorné. 2 színez, képpel. Csinos borítékba kem. kötve 1 ft.

Szivmivelö beszélgetések és színjátékok mindkétnemü ifjuság számára. Irta Majer István. 1 szinez. képpel. Kem. kötve 1 ft.

A magyar-német gyermekbarát. A legkedveltebbregék, elbeszélések, színjátékok, mesék és költemények gyüjteménye. Magyar,német és részint franczia olvasó-könyv az ifjuság számára. Gyüjté Samar jayKároly. 2-ik jobbított kiadás. 1 aczélmetszetü képpel. Kem. kötve 1 ft.öOkr.

Magyar népmesék és népdalok. Kiadja Erdélyi Ján.Képes-kiadás. Csinos borítékba keményen kötve 2 ft.

Gyermekvilág. Elbeszélések, regék, mesék, dalokés Tersek, természettani és történeti képek, utleirások és népismertetések,gyermekjátékok, rébuszok stb. 8—12 éves gyermekek számára irta és össze-gyűjtötte Vachott Sándorné. Hat aczélmetszettel és több fametszvénynyel.Szines borítékba keményen kötve 8 ft.

Közlések a külföldről. Fiatal olvasók számára.Irta J ó s i k a J ú l i a . Magyar-német kiadás egy színezett képpel. Csinos borí-tékba keményen kötve 2 ft.

Pályavezető. Jó tanácsok világba lépő fiatal leány-kák számára. Irta Jósika Júlia. Diszkötésben 2 ft. 80 kr.

Az állatország képekben. A mulatni szerető ifjusághasználatára. Irta Sárváry Eöry Andor. 122 fametszvénynyel. Szinesboritékba fűzve 2 ft.

IL Imakönyvek.Mindennapi és alkalmi imádságok. Templomi és

családi használatra. Irta Czelder Márton, magyar protestáns hittérítő és- amoldva-oláhországi szétszórt ev. ref. magyarok lelki-pásztora. 8-rét. (196 lap)angol vászonba keményen kötve aranyvágással 1 ft. 40 kr.

Vezércsillag az üdv elnyerésére. Imakönyv a kath.nőnem használatára. -Szerkeszté Tarkanyi Béla. Öt finom aczélmetszetüképpel, hires műremekek után a külföld legjelesb müvészei által metszve.Bőrbe kötve aranyvágással 4 ft., franczia bőrbe diszkötésben 6 ft.

Hajadonok őrangyala. Katholikus imakönyv. IrtaT a r k a n y i Béla. Közönséges vászonkötésben egy képpel 1 ft., öt képpelbőrbe kötve aranyvágással 2 ft. 50 kr., díszkötésben 5 ft.

Zschokke Henrik. Áhítat órái. Kiválogatva ésfordítva Szász Károly által. 2 kötet. (348, 441 lap) Diszkötésben 5 ft.

Keresztyén-imák. A házi-ájtatosság növelésére csa protest. keresztyén felekezetek használatára, irta Dobos János , czeglédiref. lelkész. Második bövitett kiadás. Ára nyomtató papiron vászonba kötve80 kr., velinen bőrbe kötve, aranyvágással 2 ft. 50 kr., diszkötésben 6 ft.

Buzgoság könyve. Elmélkedések és imák protest.nők számára. Szász Károly, ref. paptól. Ára bőrbe kötve, arany vágással2 ft. 50 kr., diszkötésben " 5 ft.

Heilige Anklánjee. Gcbetc für katholische Christen.Von J. S. A l b a c h , Priester aus dem Orden des heiligen Franz von Assisi.Sechzehnte nach der vermehrten achten unveranderten Auflage. Mit sechsStahlstichen. Velmpapier._ 40 Bogén kl. Oktáv. — P r e i s e : Mit Stahlkreuzund Schliesse 6 fl. 50 kr , in Sammt geb. mit silberner Schliesse 10 il. 50 kr.

l. S. Albach. Stunden der Andacht. Erinnertingenan Gott, Tugend und Ewigkeit. Zweite Auflage. 8. 382 Seiten. Elég. geb. 5 fl.

A madárvilág, vagyis mulatva oktató olvasmányoka madarakról. Fiatalok számára. Egybeállitotta S á r v á r y E ö r y Andor.80 ábrával. Színes boritékba füzve, 1 ft. 60 kr.

Képes verses-könyv. Ajándékul jó gyermekeknek.Irta és forditotta Erdély i Indal i Péter, tanár. Színezett képekkel. Csinosboritékba keményen kötve 1 ft. 60 kr.

Ifj.Robinson. Mulatságos olvasó-könyv gyermekekés ifjak számára. Campe J.H. után. Harmadik jobbított kiadás. Egy színezettképpel. Szines boritékba keményen kötve 80 kr.

Ártatlanok öröme. Katholikus imakönyvecske kisgyermekek számára. Irta Tarkanyi Béla. Sok képpel. 16-rét. (63 lap.)Keményen kötve 20 kr.

Lukács ifjusági iratai.Kis hegedü. — Kis furulya. — Kis czitera. A vidám gyermek-világnak. —Béni kis naplója. — Kis mesélgetó. — Virág-cserép. Kis hölgyeknekkarácsonyi ajándékul. — Egy-egy kötet szines boritékba kötve 50 kr.

Flóri könyve. 120 benyomott képpel. Irta BezerédyAmália. Diszkiadás 6 színezett képpel 1 ft. 40 kr. Uj népkiadás 40 kr.

Egészen uj szerkezetű A B C , vagyis vezérkönyvaz olvasás-tanitásra és tanulásra. Irta és a versolvasmányokat szerkesztetteE r d é l y i Indal i Péter. Második nagy részben ujonnan átdolgozott képeskiadás. Szines boritékba fűzve 50 kr.Diszkiadás egy színezett képpel keményen kötve 1 ft. 50 kr.

Olvasás-játék 4— ft éves gyermekecskék számára,mely által ők tanitó és sajátlagos oktatás nélkül megfelelő rövid idő alattnemcsak olvasni megtanulnak s az eléjök mondott gyakorlatok helyesírásábanügyességre jutnak, hanem egyszersmind szellemüket a kifejlődés oly fokáraviszik, mely eddig íly korban a ritkaságokhoz tartozott. — W i n t e r n i t zK á r o l y tizedik javított kiadása után magyar nyelvre alkalmazá MaticsImre. Harmadik javitott kiadás. Ára J ft.

536

Nyilt köszönet.A fönemesség és nagyérdemű közönségnek, s mindazoknak, kik harminezuyolcz

éven át becses vásárlásaikkal és megrendeléseikkel szerencséltettek! forró köszönetem anagyrabecsült bizalmukért és azon becses készségükért, a melylyel hirem megalapitni és

bunda • raktáramata legelső és legjobbnak nyilvánitni tanuskodtak. Fogadják hálás elismerésein a multbuzgalmukért, s legyenek kegyesek a jövöre is jó emlékeikbe megtartva, uj czégem

DEÁK és HORVÁTHnév alatt parancsaikkal minél gyakrabban szerencséltetni, s én társammal azon leszek,hogy a nagyméltóságu és teljes czimü közönség minden kívánalmait kielégíthessem,s valamint a multba, ugy jövőre is teljes törekvésem az lesz,hogy finomat, jót és tartósata lehetőleg jutáuy»st szolgáltathassam a tisztelt megkeresőim kezeikbe.

Deák János.875 (s-s

Fogfájás ellen,mely a fájdalmat azon pillanatban csillapítja, ,,fog-gyapotot" ajánl TÖRÖK JOZSEF,gyógysrerész Pesten, a király-utczában 7-ik szám alatt. — Egy hüvely ára 20 krajczár.

Postai küldéssel 10 krajczárral több. 851 (6-8)

GRIMAULT és TÁRSAgyógyszerészek

növény- matico - iniectióias matico-tokocskai

P á r i s b a n , 7, r u e t l e l a F e u i l l a d e .Ezen legujabb gyógyitó szer, mely a gonorhőek gyors és sikeres gyógyítására,

anélkül, hogy stricturákat, vagy a belső részekben gyuladásokat okozna, a matico-peruifaleveleiből van készitve. Dr. Ricord s a párisi orsósok legnagyobb része, mióta ezengyógyító-szer feltaláltatott, minden egyéb ilynemü szereket melléinek. A belövelés abetegség közvetlen kezdetével alkalmaztatik, a tokocskák minden rögzött s elévültesetekben, melyek a copahű s kubébamag s más egyéb érczes alapokra készitett belövelé-sekre távozni nem akartak, vétetnek használatba. — R a k t á r a k : Németország neve-zetesb városai minden gyógyszertárában.

C^f" Magyarországra nézve a főraktár létezik P e s t e n : TÖRÖK JÓZSEFgyógyszerésznél a király-utczában 7-ik sr. a. 656 (16—24)

Kölni székesegyház épitési sorsjáték.Porosz király ő felsége legmagasb engedélye folytán a kölni székesegyház épitési

egyletnek, hogy a pompás egyház mihamarabbi bevégeztetése eszközöltethessék, egynagyszerü sorsjáték felállítása egyszer mindenkorra — helybenhagyatott.

Ezen sorsjáték köretkező pénznyereményekkel kínálkozik, ugymint : 115,000,17.500, 8750 stb. forint; továbbá : a jelenben élő német müvészek remekmű terményei52,000 forint értékben.

1 sorsjegy ára 2 forint, 21 sorsjegyé 20 forint.

A. huzás folyó évi deczember utolján a királyi kormány felügyelete alatt tör-ténend nyilvánosan.

Alulirt kereskedő-ház ezen sorsjegyek eladásával megbizatván, minden megrende-lést gyorsan és pontosan teljesit isméti eladók jelentékeny kedvezményben részesit-tetnek. ej • «. U *

Sorshuzási tervek ingyért szolgáltatnak ki. ölIllZ r T1 g Y e S854 (6—6) mainai Frankfurtban.

Mint a legkitünőbb óvszernek elismertkomeabargi marhapor

marhavész s marhabetegségek ellenfolyvást friss és valódi minőségben kapható:

PESTEN: Török József gyógyszertárában, király-utcza 7-ik sz. a., —Thalmayer és társa, — Halbauer testvérek,'-" Glati I. E.

BUDÁN : az udvari gyógysaertárbao.Aradon Probst J. F.,Tones és Freiberger, — B.-Gyarmaton Sippler testvérek, —

Brassóban Hessheimer J. L. é3 A.. Gyertyánffy A. és fiai, — BreznóbányánZörnlaibG., — Csaczán Bentsáth Férd., — Csáktornyán Marosiutti örökösei, — Debre-czenben Csanak és társa, — Dobstnán Tirscher E., — Esztergomban BierbrauerJ. C, — Egerben Steinhauser A. I., — Eszéken Deszathy Istvé», — ÉrsekújvárottConlegner Ignácz és Kappel J., — Fehérvárott Kovács P. és Legmann A., — GyőröttJerfi A., — Ipolyságon Mikulásy T., — Kassán Novelly A., — Koittáramban Zieg-ler A. és fia, — Körmöt zön Ploy C. — Kézsmárkon Genersicfc A?., — Léván Bole-mann A., — Llptó-Szent-Mlklóson Krivoos J., — Lugoson Krone^ter Ferencz gyógyse.— Miskolczon Spuller J. A., — Maros-Vásárhelyen Fogaras Demeter, — Nagy-Kanizsán Feszelhofer J., Rosenfeld J., és Zerkovits W. A., — NagyszombatbanSmekal W. A., — Nagyváradon Kalovics Karácsony, — Nyíregyházán Mathaidesz Gr.gyógysz., - N.-Tapolcsánban Pollák J., — Pécsett Herzog B., — PozsonybanScherz F., Wimmer J. és Hackenberger testvérek, — Pancsován Bauschan és fiai, —Rozsnyón Pós J. J., — Szepsi-Szent-Györgyftn Kovács és fia, — Selmeczcn DimákJ. E. és Zelenka F., — Szigethváron Koharíts C, — Stmándon Csiky M., gysz., —Sopronban Pachhofer L. és Müller, — Szegeden Aigner. — Sziszeken WelíenreiterA., — Tatán Hennel C. — Tlsolczon Bukovszky A. L.. — Torök-Sient-MiklosonHoffmann W.,~ Trencsénben : Weiss L., —* Újvidéken Schreiber F., — Vág-Ujhelyen

Bayersdorf L., — Veszprémben Tuszkan Mayer, — Zimonyban Joannovits D.és fia uraknál. 803 (7—8

Központi szállitási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár Bécsben.ÓVÁS. Azt tapasztalván, miszerint a Seldlitz-porok oly használati utasitványokkal adatnak el, melyek saját utasit-

ványaimmal szóról szóra azonosak és saját nevem aláirásával vannak hatnisitva, s igy külalakra nézvo gyártmányaimmal könnyenösszetéveszthetők, — minélfogva azon észrevétellel óvok mindenkit ezen hamisítványok megvételétől : hogy az általam készitettSeidlitzporok minden egyes skatulái, valamint az adagok papírjai hivatalosan letéteményezett védmarkkal vannak ellátva.

Ára egy bepecsételt eredeti katnlyáuak 1 ft. 25 kr. Használati utasitás minden nyelven.E porok rendkivüli s a legkülönbónőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert házi-szerek között

tagadhatatlanul az els6 helyet foglalják el; — mint ast sok ezer, a nagy csásiári birodalom minden részeiből került a kezeinknéllevö hálairatok a legrészletesebben tanusitiák, hogy e porok rögzött szorulásoknál, emészthetetlenségnél és gyomorhévnél;továbbá gére»ék, vese- és Id este* bajokban, ^civdobogásnal, idegesség okozta főfájásnál, vér-tódulá»nál, eaúzos fogfájda-Semtüál végül hystcrlára, búkórra és huzamos hányásra kajlámnál stb., a legjobb sikerrel alkalmaztattak, a a legtartósbgyógyha'ást eredményezték. -- Az et értelembeni igenis kiterjedt levelezés számos bizonyitványt tartalmai oly betegek résééről,kik miután nálok minden, gyakran allopatbikus és hydropathikus gyógymód eredménytelenül kimerittetett, ex egyszerü házi szerhezfolyamodtak, és ebben rongált egésrsé;;ö'knek helyreállitására oly soká eredménytelenül kerese.t gyógyszert meglelek — Ez elismerő-iratok szerzői köxb'tt a társadalomnak csaknem minden osztályai, u m. munkások, tanitók, kereskedők, iparosok, müvészek, mezeigazdák tanárok és hivatalnokok, sőt gyógyszerészek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviseívék, kiknekezelött' még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb könnyebbülést, éi kiknek egészségűk csupán csak a Seidlitz-poroknak rendes hasinálata által állíttatott helyre.

A főraktár létezik

PESTEN TÖRÖK JÓ1SEF gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik szám alatt.STBIiSBACH JOZSEF ur kereskedésében, gránátos-utezában

E«en czégek alatt sj-.intén megrendelhető:

a norvégiai Bergen városból való valódi Dorsch-májlialzsirolaj is.Ára egy nagyobb üvegnek 1 ft- 80 kr., egy kisebbnek 1 ft. a. é.

AJÍ üvegcsék el vannak látva védmarkommal és kimeritő használati utasítással. — Ez ar egyetlen faj, niely minden töltéselőtt vegytanilag megvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Eien legtisztább és leghatályosb májhalxsir-faj aDorsch-halaknak leggondosabb egybegyűjtése és kiválogatása által van megnyerve, és egyátalában semmi vegytani kezelés alá nemvonatott, hanem a bepecsételt üvegekben levö folyadék egészen épen é» a«on állapotban van, miként az közvetlenül at«rmé»et által ny a Jutott. — E valódi Dorsch-májhalzsir-olaj Európának minden orvosi tekintélye által mint legjelesb gyógyszera mell- és tfidé-bajokban, serophulus ét rachitU, fcfiuvény és CSÚB, Idült bőrkiütés, Hemgyuladai, ideg- és több másbajokban alkalma*tatik. gyógyszerész B á c s b e n ,

792 (11—50) LlM.\JlAKá ü . » j „íum Storch", Tuchlauben.

Paál Jánosajánlja z o n g o r a - t e r m é b e n Pesten,

Uri-utcza 6-ik szám alatt,felállított mindennemü bel- és külföldi zon-

gorák jelenlegi nagyszerü raktárát, u. m.:pianinokat. hangverseny- s

kurta-szárny-zongoráit,melyek nála folytonosan a a lehető legjutá-nyosb áron készen kaphatók és kikölcsö-

nöztetnek. 901 (1—8)

Földbirtok,házak-, szőlők-, erdők- és ültetvényekreigen jutányos föltételek mellett lehető rövididő alatt (különösen nagyobb összegek egyhét alatt is eszközöltetnek) előlegezés nél-kül, legfeljebb 2% jutalom, sőt annak ki-zárásával is pénzkölcsön eszközöltetik ki.

Ugyanitt katonai kötelezettség aluli tel-jes vagy ideiglenes felmentés kivitele jutá-nyosán elvállaltatik. — Bővebb értesitéstnyerhetni az illető postabélyeg beküldésemellett R á k ó c z y Ferencznél Pesten,váczi-utcza 16-ik sz. a. 8i)9 (1—3)

Egy szappanos-üzletPESTEN,

mely 80 év óta jó hírben áll, s ma is szépforgalomnak örvend, közbejött halálesetkövetkeztében minden hozzátartozó eszkö-

zökkel szabad kézből eladó.Bővebben tudakozódhatni a tulajdonos-

nőnél (b. Sándor-utcza 28-dik szám alatt)Pesten. 900 (1—2)

883 Hirdetmény. (2-3)

Alább megnevezett a jelenleg uralkodókeleti marhavész ellen jó hatással birógyógyszert talált fel, melynek használatahatóságilag is megengedve levén, az ezzelélni kivánok sziveskedjenek Budán, a tabánivárosrészben 574-ik szám alatt lakó Kollá-rovits Pál urhoz, irásbeli megkeresvények-kel fordulni, hol az érintett orvosság hor-dókban, félakótól több akóig terjedhetőmennyiségben megrendelhető. A vele valóbánásra nézve, nyomtatványban adatik uta.sitás- Spech József.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1864 (egyetem-utcia 4-ik izám alatt).

Pest, deczember 11-én 1864

Elöfizetési föltételek 1864-dik évrea Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt : Égés* évre 10 ft Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft — Csupán Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 ft Fél évre 3 ft.

Ö Hirdetési dijak, a Vasarnnpi l'jság és Politikai Ujdonság okát illet&leg, 1863. novem-I ber l-töl kezdvs : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;| háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk «zá-I mára hirdetmények elfogad, Hamburg és Altoiiában : Haasenstein és Vogler. — M. Frankfurt-1 b«n : Otto Moílien és Japger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a kf>r-i tésas-gaídászati Ügynökség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás ntán 30 ujkr.

Midőn nehány héttel ezelőtt ama feketekeretű papírlap jutott kezemhez, mely a be-vett szokás szerint ismerőseink s barátainkutolsó utlevelet jelenti, s midőn e laponMadách Imre halálát olvastam : fájdalmasérzeteim közé az emlékezet örökké feled-hetlen képei szövődtek.

1862. évi augusztus második felébentörtént, hogy Kubinyi Ferenczczel, ki épenakkor érkezett vissza konstantinápolyi utjá-ból, s Bergh Károly derék épitész és archaeo-log társaságában, Nógrádmegye felé vettemutamat, hogy e régen tervezett kirándulásalkalmával e régiségekben gazdag vidékegyházi éspolgári n e-vezetesebbépítményeitfölkeressüks lerajzoljuk.

S vajjon miindithatottbennünketarra, hogyfölötte érde-kes rajzok-kal teli tár-ezáinkkal sjegyzököny-veinkkel —miután Nóg-rádban min-denütt a leg-szívesebb f o-gadtatásrataláltunk —a ráros mu-lyadi hidontul a jó ut-ról egyszer-re balra le-térjünk s egyn y a k t ő r őmellék utat

Emlékezés Madách Imrére.Nógrádmegye azon pontján, hol dél-

keleti irányban folyó két hegyi patak, melykét külön völgyből gyüjti vizeit, egymássalegyesül, hogy „Sztregova" közös nevezetalatt, rövid pálya után az Ipolyba temet-kezzenek, ezen ponton fekszik Alsó-Sztre-gova helység, melynek urai a legrégibb időkóla a Madách-család tagjai voltak.Itt lakottés élt Madách Imrénk is.

Szakbarátok, tudományosan müvelt em-berek körében mindig kellemesen folynaka napok, s a szellemi élvek rendesen mindenegyéb igényt háttérbe szoritnak : de márritkaságánál fogva is felette jótékonyan hat

Alsó sztegova (Nógrádmegyében). Madách Imre lakóhelye.

keressünk? Kevéssel ezelőtt jelent meg épenezen elterjedt lapokban Madách Imre arcz-képe s életrajza;ez is friss emlékezetünkbenvolt, de különben is tudnunk kellett, hogy etájon éli napjait azon költőnk, ki nem mintmulandó meteor tünt fel irodalmunk egén,mely nehány perczig vakit, azután nyomtala-nul elenyészik, hanem első rendű fényes csil-lagként fog ragyogni, mig a költői ihlettség-nek becse lesz, uralkodva időn s enyészeten.

lőtt be ide barátjához. Csakhamar utánaérkezett a mi kis társaságunk, mely KubinyiFerencz védpaizsa alatt, kit Nógrádmegyeapraja nagyja ismer, hajtatott be a tornyosuri kastély udvarába, és mondanunk semkell, hogy a legmelegebb kézszoritások fo-gadtak bennünket.

Csakhamar megtekintettük az urilak di-szes kertjét, minden kényelmével s kelle-meivel; megnéztük a régiesnek látszó, dekevés emlékszerü nevezetességgelbirő evang,templomot (mely képünkön a kastélytólbalra látszik). Meglátogattuk azon emeletes,régibb várat is, mely hajdan erőd volt, de

a török és atüz két iz-

T="^ ^7"~----Jf?lr^^_ t>en elpusz-titá. — Ma-dách Sándora mult szá-zad utolsóévében ujrafelépitteté smost magtá-rul s tisztilakul szol-gál.

Engem kü-lönösen ér-dekelt a csa-ládi levéltár,mely nem-csak számos,igen neveze-tes régi ok-m á n y n y a lbir, hanemoly példány-szerüleg vanrendezve slajstromoz-va, hogy amagán le-véltárak kö-

kedélyünkre, ha látjuk, hogy tudománysze-' zött valóban ritkítja párját.Fájdalom,hogy erető házigazdánk az értelmet s izlést oly ' ^ 1 ' " • •> -" -anyagi eszközökkel gyámolithatja, minél-fogva egy perczig sem kell aggódnunk, hogyott mulatásunk által házánál bárkinek isalkalmatlanságot okozhatnánk. Madách Imrevalódi uri és szives vendégszeretettel fo-gadhatta vendégeit ősi hajlékában.

Épen ez idötájban hagyta el Arany Jánosis Sztregovai, ki Szliácsról hazatértében szál-

részben hazánkban nem mindenütt találunkkellő gondot. Láttam ősrégi nemzetségekilyféle kincseit, melyek egerektől összerágva,szennyben, piszokban össze-visszahányva,eléggé tanusiták, hogy a gondatlan utódokőseik nagybecsü hagyományait, sokszor vér-rel s nagy áldozatokkal szerzett oklevelei-ket méltányolni vagy nem tudják, vagynem akarják. Láttam szük rostélyokon/át, ~

50-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

A ka

tnly

ák a

c Itt

lat

hat*

é« h

ivat

aloi

an l

etet

t vé

d-je

gyek

kel

Tan

nak

álla

tra.

Kit

ünte

tve

juta

lom

emlé

k-pé

nEse

l B p

áris

i yilá

gkiá

llt-

táab

an 1

8**-

ik e

rröl

.