63fi

Koüarits József és Siaé

czimzett legelső

vászonruffa gyári raktárbanváczi-utczában Pesten,

kaphatók a legolcsóbb árakon s legnagyobb választékban

mindennemű kész fehérnemüek férfiak, hölgyek ésgyermekek számára.

Férfi-ingek, rumburgi, hollandi vagy irlandi vászonból 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr.,4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft., 5 ft. 50 kr., 6 ft., 6 ft. 50 kr., 7 ft., 8 ft., 10 ft., 12 ft.

Báli ingek férfiak számára 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft. Himezettek6 ft., 7 ft., 8 ft., 10 ft., 12 ft., 14 ft. egész 20 ftig.

Szines férfi-ingek, 1 ft. 50 kr.,2 ft., 2 ft. 50 kr., 3 ft.Férfi-ingek fehér madapolanból 1 ft. 50 kr., 2 ft., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft.Férfi-gatyak vászonból, magyar, félmagvar vagy franczia szabásban 1 ft. 75 kr.,

2 ft., 2 ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr.Férfi-kraglik, kézelők, nyakkötők, kapczák és mindennemű vászon-és battiszt-

zsebkendök.Női ingek vászonból egyszerűen 2ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft., 5 ft.

hímzettek 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft., jobban hímzettek 6 ft., 7 ft., 8 ft.,10 ft., 12 ft., 14 ft., a legújabb franczia divat szerint 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft., 6ft.,7 ft., 8 ft., 9 ft., 10 ft,, 12 ft.

Női hálé-corsettek 1 ft. 85 kr., 2 ft. 2 ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 2 ft. 75 kr., 3 ft.,3 ft. 50 kr., 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft., 6 ft., egész 12 ftig.

Női váll-füzök franczia alakban 1 ft. 50 kr., 2 ft., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft.,4 ft. 50 kr.

Női alsószoknyák és nadrágkák perkailból, chiffonból, schnürl és piquetbarchet,éjjeli és negligé-főkötők, kapczák czérnából, pamut, gyapot és mindenneművászon- és battiszt-zsebkendók.

Fia ingek vászonból, madapolanbő'. és szinesek is a legjutányosabb árakon, úgyszin-tén gatyák és kapczák.

Leányka-ingek kivarrva vagy egyszerűen, corsettek, nadrágkák és kapczák.A legnagyobb választékban béllelt alsó-ingek és nadrágok nrak és

hölgyek szamara, agyszintén mindennemű téli szükségletek, legújabb fla-nell-ingek és shawlok.

Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat, rumburgi, hollandi s irlandi vászonból, da-rabját 25, 27, 28. 30, 82, 35, 38, 40, 50, 60 egész 120 ftig.Creas-vászon l:; ft, 12 ft. 50 kr., 13 ft., 14 ft., 15 ft, 16 ft, 17 ft., 18 ft., 20 ft.

egész 25 forintig. 937 ( 3 - 8 )Törniközö-kendők tnczatját 5 ft. 80 kr., 6 ft. 90 kr., 7 ft. 50 kr., 9 ft. 50 kr.,

10 ft., 12 ft., egész. 20 ftig.Asztalkendők tuczatját 5 ft., 6 ft. 60 kr., 6 ft. egész 12 ftig.Színes canefat* ágynemfleknek 9 ft, 10 ft.. 31 ft., 12 ft, 13 ft egész 16 ftig.Asztalkendők és készletek damasztból 6, 12, 18 és 23 személy számára.Föggőnyök a legnagyobb választékban 4 ft, 5 ft, 6 ft., 7 ft, 8 ft., 9 ft., 10 ft.,

12 ft., 14 ft., 15 ft. párja.Asztal- és agyteritök, kávé-abroszok és szerviettek.Menyasszonyi-hozomány-kiállitások 200 írttól 2000 forintig, kész fehémemüek-

ben és vászonárukban a legnagyobb választékban kaphatók. Kimerítő árjegy-zékeket kívánatra bérmentesen megküldjük.

g ^ * Levélbeli megkeresésekre még az nap, melyen megkapjuk, expediáljuk, és cso-magolási dijt nem számítunk.

i.SZOBA-ÜRSZÉKEK,vízzel légmentesen zárolva (egészen szagtalan) 1 darab ára 6 ft, párnázott s lakkalbevonva 8 ft., csinos formájú s finoman lakkozva kettős zárral 15 ft. — Árnyékszék-betételek, melyek Használatánál a légvonal s büz kipárolgása tökélletesen eltávolitta-tik; e két tárgyra kizárólag szabadalommal birok.

Egészen teljes s csinosan felszerelt angol-árnyékszékek, viz-rezervoirral,erős horgonyból, porczellán edénynyel, szilárd gépezettel, famunkálattal, minden márfennálló árnyékszékhez alkalmazható, darabja ;i5 ft., keményfából fényesitve 45 ft.(helyben a felállítás dij nélkül eszközöltetik). — Ezerszeresen megpróbálva, általamfeltalált és szabadalmazott

WtT KÉMÉNY-FEDÉLZETEK, ~VInégyszögüek vagy hengeralakuak, melyek használatánál, a füst, a konyhák s helyisé-

gekből nyomtalanul eltűnik, ára 10 ft.Nagy választékban kaphatók még nálam fürdő- s ülökadak és znhany-

késziilékek.Teljes konyha-felszerelések, minden kigondolható lemez és érezböl.Felvállalok építészeti munkálatokat, háztetőzéseket, továbbá ereszek, csö-

vek, ürszék-tömlők, mosléknyelók stb. készítését bárminemű érezböl, a legolcsóbbárért s pontos szolgálat mellett.

Moderateur- s petróleumlámpák a legnagyobb választék-ban. Nagy készlet a legünomabb amerikai petróleumból.

Miksits Károly, bádogos-mester.919 (6—6) Raktár: Rózsatér 2. sz. alatt, a városháza mögött. '

Igen jutányos szépirodalmi könyvtár!Az itt alant következő szépirodalmi művek egyszerre rendelve meg

P T 113 forint 31 kr. bolti ár helyett 31 forintért kaphatók. -WEzekből — tehát esnje az itt alant lévőkből — választott 60 forint áru könyv 20 forintért,

30 forint áru könyv tZ forintért, 2 0 forint áru könyv 9 forintért kapható.

HUSKIV0NATFRAY-BENTOS-ból (Dél-Amerika.)

LIEBIG-féle HUSKIVONAT-TÁRSULAT LONDONBAN.Nagy megtakarítás háztartásra nézve.

Azonnali eléállitása erőteljes húslevesnek, mely az árnak egy harmadával olcsóbbakerül, mint a fris marhahúsból főzött. — Elkészitése s megjavítása mindennemű levesek,mártalék s főzelékeknek stb.

Erősítő eledel gyengék » betegek számára.

Jutalmazva két aranyéremmel, Paris 1867; Hávre 1868.% nagy becsülctdiploma — mint legnagyobb kitüntetés — Am-

sterdam 1809.

Kisebb részletckbeni árak a magyar-osztrák birodalomra n é m :% angol font tég. '/« angol font tég. Vg angol font tég.

3 frt., 1 frt. ÍO kr., 92 kr.Csak azon esetben valódi, hogyha minden tégely az itt oldaltlátható aláírással van ellátva.

Kapható: az ország minden előkelő kereskedés » gyógyszertáraiban.Nagybani raktár a társulat levelező tagjánál:

TIIAI.LMAYER A. és társánál Pesten, s Bécsben: KLOGER és fia sVOI6T JÓZSEF és társánál. 742(18-22)

1 angol font tégely5 frt. 80 kr.,

ft. kr.Abonyi Lajos. Regék a pásztortűz

mellett 2 kötet 1.40Abont E. Egy jegyző orra. Regény,

ford. Beöthy Leo. 1 kötet . . . —.50Ábrái M. A nagy hazafiak. Regé-

nyes korrajz. 3 kötet 2.80Aszalay József. Pikant vázlatok az

élet és történelemből. Diszkiadás 2.50Aszalay József. A szellemi omnibus

kis tükre —.80Bartalns István. Két dudás egy csár-

dában. Regény a magyar zenész-életből. 2 kötet 1.50

Beöthy L. A kék macskához, Gold-bach & Cie. fűszerkeresk. Regény.2 kötet 2.10

— Puszták fia. Regény 1.40— „Ijaczikonyha." A legjelesebb ma-gyar föszakácsok stb. közremun-kálkodasával. Torzképekkel . . 1.40

Cherbnlier. Egy becsületes asszonyregénye. 2 kötet 2.—

Degré Lajos. Kalandornő. 2 kötet . 2.45De la Tour gróf. Jelenetek a magyar

életből. A t franczia eredeti utánfordította Ágai Adolf. 3 kötet . . 1.50

Duma* Sándor. Pokol torka. Regény.2 kötet 2.—

— Jehu társai. Történeti regény aconsulság korából. Ford. HuszárImre és Nagy István. 4- kötet . . 2.—

— Utazás a Kaukázusban. Pordit.! Székely József. 4 kötet 2.—Egy herczeg titkos neje. Regény,

| francziából fordítva 1.05i Egy szép vipera. Regény. Angol-

ból fordítva. 2 kötet 1.25Flygare Cárién Emilia. Szeszéles

hölgy. Svéd regény. Ford. Székely J .| 6 kötet 3.—; Gerstficker Frigyes. Az arkanzaszi

lókötök. Jelenetek az amerikaierdöéletböl. Ford. Ágai A. és Zi-lahy K. 4 kötet. 8-rét, fűzve . . 2.—

Goldsmith. A Wakefieldi pap. (Aleghíresebb classikus angol regény).Ford. Ács Zsigmond 1.25

Gonzalés és Moléri. Buckinghamherczeg két csókja. Fordította Hu-szár Imre. 2 kötet 1.—

Horváth Mihály. Zrínyi Ilona törté-nete. Diszkiadás fűzve . . . . 1.20

James. Robin Hood. Angol regény.Forditotta Petőfi Sándor. 2 kötet,fűzve 2.90

Jámbor Pál. A magyar irodalomtörténete. 2-dik jutányos kiadás.2 kötet 3.—

Jókai Mór. Politikai divatok. Regény.4 kötet 4.—

Jósika Miklós. A szegény emberdolga csupa komédia. 4 kötet . . 4.—

— Klára és Klári. Regény az Anjou-királyok korából. 2 kötet . . . 2.—

— Várt leány — várat nyer. 2 köt. 3.—Juste Tivadar. Mária magyar király-

né, II . Lajos özvegye. Ford. SzászKároly 1.50

Kákay Aranyos. Ujabb országosárny- és fényképek . . . . . ^ . 2.—

Átvitel ft. 59.50

59.50

9.20

Átvitel ft.Khern Ede. Színes könyv. Diszem-

lény. Számos magyar irónö és íróközreműködésével. Malvina arcz-képével 2.50

Kock Pál. A három szoknyás leány.Víg regény. Ford. Huszár Imre.Az eredeti franczia kiadásnak réz-metszetü képével 1 k ö t e t . . . . —.75

— A víg czimborák. (Les cpmpag-nons de la trufle.) Ford. Ágai A.4 kötet 2.—

— Fehér ház. Regény. Francziábólforditva 1.50

Lamartine Graziella. Ford. Thala-bér György —.60

Meissner Alfréd. Schwarzgelb. Hí-res történeti korrajz a múlt évti-zedből. 8 kötet

Mészáros J . Szerelem és eskü.Regény i _

Mignet M. Stuart Mária. Ford. Ber-zeviczy E 2.—

Montépin Xav. de. Egy őrült sze-relmei. Regény. Forditotta Ágai A.2 kötet 1.25

Mühlbach L. Benyovszky gróf. Tör-téneti regény. Ford. B—s V—z.4 kötet

— II . Katalin utolsó napjai. Törté-neti regény. Ford. Friedmann B.1 kötet

—- Négy nap egy szinészéletéből.Ford. Kármán B

— Rákóczy Ferencz. Magyar élet-kép. Ford. Ács Antal. 3 kötet . .

M limit X. Mirabeau gróf és a fran-czia forradalom kitörése. Ford.Szokoly. 5 kötet

Nixarpa Eiluj (Batthyány grófnő).Ilona. Regény a magyar életből. Afranczia eredeti után ford. ÁgaiAdolf. 2 kötet

Ráhel. Természet ellen. Regény. For-ditotta Beöthy Leo. 2 kötet . . .

Shakespeare. Lear király. Fordi-totta Vörösmarty M. .

Szabó Richárd. Lassú víz partot mos.Regény. 2 kötet 2.50

P. Szathmáry Károly. Magyarhoufénykora. Történeti regény. 2-ikkiadás . . . . 3.15

— Bethlen Miklós. Történeti re-gény 1.05

Thacks-ray W. M. A négy György,korrajzi képek az angol udvari ésvárosi életből. Angolból forditottaSzász Béla 1.40

Uchard M. Jean de Chazol. Regény,francziából forditotta Huszár Imre.2 kötet 2.40

Vadnai Károly. Eladó leányok. Tár-sadalmi regény. 4 kötet . . . . 3.50

Vas Gerehen. Tekintetes urak. Tár-sadalmi regény. 2 kötet . . . . 2.—

— Garasos arisztokraczia. Regény.2 kötet 2.—

— Jurátusélet. Korrajz 3 kötet . . 3.—Verne Gyula. Utazás a föld központ-

ja felé. Regény, ford. Beöthy Leo.2 kötet 1.26

3.—

- . 7 5

—.50

1.50

1.—

1.—

1.—

956 (1—2)

összesen ft. 113.31

Hát ti Mór könyvkereskedése.

Tizenhetedik évfolyam.50-ik szám.

Pest, deczember 11-én 1870.

Elöfizetéftl föltételek : a Vasárnapi Ujsag és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft.Canpán Vasárnapi L'j»nic: Egész évre 6 ft Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. - Fél évre 2 ft. 60 kr.

m m r Hirdetési diiak , a Vasárnapi l'Jság és Politikai L'Jdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit 8or, vagy unnak helye, egynaeri iktatásnál 10 krajezárba; háromszor- vagytöbbszöri igtatásná! csuk 7 krajezárba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Béesben: Oppplik AlajoH. Wollzeile Nr. 22. es ItKAMrimtrin rm Vogler, Wollaeile Nro. 9.Bélyeg-dij, külön minden igtatás utón 30 ujkrajezár.

Ki valaha Parist meglátogatta, s a nagy-világ e középpontján, a fény, művészet ésélvek e ragyogó hónában annyi időt töltött,hogy ott némileg otthonossá vált, most csakannál kevésbbé tudja elképzelni az óriásiváltozást, melyet a mai. az ostromzárralkörülvett Paris föltüntet a rendes, a zajgóés élvező Parissal szemben. Képzelete sze-meit vágygyal és érdekeltséggel fordítjaama pont felé,'mely az újkorban az, a miegykor Róma volt a világnak; s kérdezimagától: milyen élet lehet most e falakközött?

S még ha soha nem járt is Parisban, ki

Páris az ostromzár alatt.

ne érdeklődnék a szellemi élet, az eszmék egyúpontja iránt, melyet nemcsak sajátlakói, nemcsak a francziák,hanem bizonyosértelemben minden mivelt ember magáénakmondhat, s melynek veszedelme közepette,fenyegető balsorsában minden nemes érzőszivnek osztozni kell, az atlanti tengertőlaz Uraiig, ha csak a zsarnokság és nyers eröérdekeit nem vallja magáéinak?

Paris eleste az összes mivelt világ, s aszabadság minden barátjának veresége volna.

Nem, az lehetetlen! kiáltunk fel önkény-telenül, nem akarva — nem tudva elhinni aborzasztó lehetőséget! Vagy csakugyan meg

kell-e barátkoznunk a sötét gondolattal, yParis elestével a szabadságnak ne legyentöbbé nyilvános temploma Európában, s aszabad eszmék emberei csak földalatti rej-tekhelyeken, titkon áldozhassanak istensé-güknek, üldözve a caesarismus, rabszolga-ság, álszenteskedés sisakos és csuklyáspapjaitól, mint másfél ezer év előtt a keresz-tyének?

De ne veszítsük el reményünket! Parismost, a végveszélyben lesz a legnagyobb.

Soká nem hitte senki, hogy a poroszostrom alá merje venni Parist. Ez valódimerénylet a czivilizáczió ellen. De ennek is

A köztársasági kormány tagjai a párisi nemzetőrség közt.

Kiadó-tulajdonos Hcekrnast Gusztáv. Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1870 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Titkos

betegségeketmég

makacs és üdült bajokat is ugy kó-

rodában, m

int m

agán gyakorlat

foly-tán

több ezer

betegen legjobbnak

bizonyult mód szerint, eokszor a nélkül,

hogy a beteg hivatásában vagy élet-m

ódjában gátoltatnék, gyökeresen,biztosan és gyorsan gyógyit

Meü. dr. Helfer Vilmos

Pest, király-utcza

27. szám M

edetz-ház-ban,

I-ső emelet, délelőtt 7—

9-ig, dél-után 1 —

4 óráig.9V

~

Díjazott levelekre azonnal

valaszoltatik, B kivánatra a gyógy-

szerek is m

egkilldetoek.931 (7-12)

A süketség gyógyítható!A

zon legfónyesb eredményekre tám

aszkodva,

melyeket gyógyszerem

mel ezeddig

elérni szerencsém volt, —

a leglelkiism

ere-tesbben ajánlhatom

azt: nagyo

thallás, fül-

zugás és íüli'olyás ellen. — E

gy adag ára5

ft. 915 (8—

9)fW

" A

megrendelő levelek ekép czim

-zendök:

Louis Oelsncr Berlin,(N

eue Schönhauser-Strasse UT

. 12.)

LIEBIG-féle

* • . <m

638 639

I *

41, ÍJ

f K '

be kellett következr;i. Néhány nap alattmegváltozott a világváros ábrázatja. A nyil-vános mulatóhelyeket, melyek nélkül azelőttképzelni sem lehere't Parist, bezárták, át-alakiták luktanyákká, kórházakká, hivataloshelyiségekké; a pompás sétányok fasoraitkivágták, a házakat, kerteket, erdőket körös-körül fölégették, a külparkokban sánczokat,mellvédeket hánytak, az utczák márványkövezetét felszukgatták, a „Bois de Bou-logne" virágágyaira ökröket hajtottak le-gelni, az erkölcs-mételyezö demi-mondeezreit vasúti kocsikra rakták s világgá eresz-tették, a gris -tteket beültették töltényt, té-pést kés/.iti.-ni, a Mabille, Closerie, Chateaudes fleurs glaijé-kctyüs gavallérjait befog-ták s oda álliták torlaszokat emelni. Pár napalatt Spártává változott Sybaris.

Az a nép, mely ennyire képes, — képestöbbre: a halálra is.

Mit tesz Paris az ostromzár alatt, aztmajd c-ak a kérés helyzet végkifi'jlése utánfogjuk megtudni, ha majd közzé teszik anaplót, a milyet Strassburgban is szerkesz-tettek, azon órától kezdve, a mikor a vá-rosba az első poro-z bomba beütött, addig amikor a városban az első porosz sisak fel-csillámlott.

De a hírek, melyek Parisból minden os-tromzár daczára kiszi vargának : e nép rend-kívüli lelki erejéről, éberségéről tesznektanúbizonyságot.

Fegyvert vis<;l mindenki, a ki nem nyo-morék, s a nyomorék is részt vvsz a védelemmunkájában, a laboratóriumokban. Éjjel-nappal fegyveres csapatok vonulnak keresz-tiL-kasul az utczákon s a város és a külerö-dök közötti tereken szakadatlanul hadgya-korlatokat tartanak. Pihenni nem szabadsenkinek, mert a pihenés most a legnagyobbveszedelem volna; a tevékenység, a munkaaz, a mi edz, erősít és önbizalmat ad. A mu-latsághoz, szórakozáshoz, élvezethez és ké-ny lemhez szokott polgárokból pár hét alattkatonát nevelni, ki kellő hasznát tudja vennia puskának, mely azelőtt soha nem voltkezében, — katonát, ki engedelmeskednitudjon s megértse a vezényszót ésharczi jel-adásokat, melyeket most kezd hallani éslátni először, — katonát, ki föl se vegye, ki-nevesse a mellette elpattanó gránátot s acsákóján keresztül furódó golyót, — katonát,ki elfeledje, hogy otthon neje, gyermekeivannak, s csak a haza szent ügye lebegjenlelke előtt: valóban, ez oly feladat, melynekmegoldása eddig lehetetlennek látszott. Pa-ris azonban megtette a lehetetlent.

Mily felemelő nagyszerű kép! mii-,1

erkölcsi nagyság van ez átalakulásban! Haa mulató, ragyogó Paris, mely szédületesrohammal veté magát min lennap az élveze-tek árjába, ha a mosolygó szeretetre méltóváros, mely elbájolta selvakitotta az idegentpazar és művészi pompájával, oly hatalmasvonz-erővel bírt: milyen hatást kell tenniea szerencsétlen, a komoly Parisnak, melynagyobbnak bizonyítja magát a szerencsét-lenségben, mint a szerencsében volt, s olyesemény színhelye most, melynek mását nembirja felmutatni a történelem. Mert nélkü-lözések közt nőni fel , nem izl.dni megso ia a bőség és gyönyör édes mámorát stűrni tudni — semmi aboz képest, mintlukullusi lakomákhoz, selyem pamlagon he-veréshe?. s henye mulatozáshoz szokott nép-nek adni bele magát, és pedig lelkesedéssel,egy el láthat lan végű ostrom minden iszo-nyaiba, nélkülözéseibe, nyomorába!

A kötelességérzet, a magasztos dicsvágyáltal táplált lelkesedéssel! Nézzétek, ha aférfiak, kik e nagy élethalál harczban vezé-rei, kiknek ajkán s szemvillárnán Paris ésFrancziaország szeme függ, megjelennek kö-

zöttük, ha egy Trochu, Favre, „a Hotel deVille" lépcsőitől bátorságot intenek a kato-nákká vált polgároknak ; ndtezétek, milyörömriadal üdvözli őket; s hajoljatok mega köztársasági Paris nagysága előtt.

^ _ _ T.

Ha rá tini viszontlátásakor.(B. J. és 11. V. volt honvéd barátimnak.)

Üdvözöllek várva várt barátim,Itt az alföld szíve közepén;It t , hol a lég, a por is masjyar még,Mint ti — ah, de mit beszélek én? —Egykoron e drága hiza földénFolyt pirosló ifjú véretek . . .—- Folyjon most a haza-földnek vére,Folyjon a bor, most tiérttetek!

Sok idő telt; de a régi sebhelyOtt piroslik még a szív felett.Hadd tegyen rá, —jőjetek! — bofödniA baráti kéz egy levelet . . .Nem hiába, nem hiába vérzettA hazáért ifjú kebletek!— Ah de hagyjuk ezt! hadd folyjon a bor,Ez az édes balzsam, érttetek!

Poharunk mig össze-összecsendül,Múlt időbe lelkünk visszaszáll,S homlokunkra rózsaszint varázsolÉles emlék: e szelid sugár.S jobb jövőnknek hajnalpirjaképenNézzük majd e rózsafelleget. •— Hadd ömöljön, hadd ömöljön a bor:Ez a rózsafelhő — érttetek!

Szerény hajlék, még szerényebb tűzhely,De meleg szív, benne mely fogad.Kis sziget, honnan mosolygva nézzükTengeren mint küzd az áradat.Hab habot ver, sár, iszap tolódva —Ah, de hagyjuk most az életet! . . .— Hadd ömöliön, hadd ömöljön a bor:Ez a moleg forrás, érttetek!

Hajh, ki tudja mit szül a jövendő?Hoz-e a sors többet össze még?Vagy talán még jobban szerteszórand, —Mint a polyvát a forgókerók ?Merre fog majd, merre fog zilálni,Hogyha felzúg a nagy fergetog?— Oh azért most csak hadd folyjon a bor:Ez az égő könyár — érttetek!

Illyés Bálint.

Egy városi írnok szerelnie.(Novella beszély-alakban.)

PÁKH ALBERT-től.(Vége.)

IMásodik fejezet ináiodik része,

melyben benfoglaltatik az irnok szerelmének és sors harag-jának vége.

Mindezeknél fogva csak becsülnünk leheta két írnokot, hogy a fentebbi szivreható je-lenet teljes bevégezte után csakhamar fel-készülvén, elindulának a magyar színházba,mit ez egyszer azon különös véletlenségnekköszönhet a nemzet, hogy Gábor íródeák,alkalmasint valami szabadjegyes városi elöl-járó szívessége által, ingyenjegyekre tettszert. Útközben az egészen megjuhászodotts kiengesztelt Gábor sokat beszélt össze-vissza, a miből azonban nem sok fért szerel-mes Hektorunkba, mert ő ismét szinig voltmegtöltve Idája emlékével. Fejlesütve me-netett inkább, mint ment, Pest utczáin ke-resztül, melyekben ily tájban legélénkebb azsibaj: a nappali madarak ilyenkor takarod-nak nyughelyeikre, az éjjeliek ilyenkorsuhognak elő rejtekeikből, mely fontos föl-fedezést egyébiránt nálamnál sokkal fonto-sabb kapaczitások tevék először. S milyellentét voltak ezek az utczák az ö lelkeutczáihoz! Ezekben minden néptelen és csen-des volt, bermök minden szellem fel nemriasztható mély álmot aluvék; csak egy el-

mosódott halvány alak járt benne fel s alá,kísértetiesen - gyönyörű léptekkel, féliggyászba borulva, virágbokrétával s fehérfátyolszalaggal kezében, Hektor felé nyújt-ván jobbját s ajakát, s minduntalan ezt érn -kelvén : „örökre tied!" a mit nemrégiben ömaga kiáltott az alak eredetije felé. S ámbár,hogy ez alak-másolat egyesegyedül járkáltkeble utczáin, minden legkisebb garde dedame nélkül: Hektor még sem mozdulhatottfeléje. Miért? talán nem is szükség elmon-danom.

Kissé elkéstek; s a színházban már ja-vában játszanak, midőn a két irnok a csar-nokba érkezek. De mi ez egy szabadjegyesrenézve?!

„Hekti barátom, itt a jegyed", — mondaa csarnokban Gábor: „eredj be egyenesen aföldszintre, én nem sokára utánad megyek,csak elébb megnézem a második emeleten,itt vannak-e valamennyi társaink." — Tud-nivaló dolog, hogy e társak azért valánakoly magasságban, mert ők nem biránakszabad jegyekkel. S ők addig nyujtózkodá-nak, meddig paplanjaik nem értenek le aszinháztetőtöl egész a földszintig.

A színház nem vala oly tele, hogy nelehetett volna benne sétálni: bécsi tánezo-sok, hál' Istennek! nem nagy pusztítást tesz-nek a magyar közönségben. Szerelemüresszívvel máskor nagy örömet szokott Hektoraz ily sétálásokbin találni, minthogy voltakperczei, melyekben igen természetesnek ta-lálta, hogy a szépnem szemei rajta megakad-nak. Lepkeledérséggel repülének ilyenkorpillanatai egyik hölgyről a másikra, leszivákmindenikről a szépség mézét, azután besajto-lák azt fogékony keble köpüjébe, mire ő azutánotthon, ismeretes pamluginerengései közöttelővéve a köpiit, kiszedé a mézet és gour-mandi ügyességgel lassankint megemésztéazt sonkolyostul együtt és kenyér nélkül, amiért azután, mint már tudjuk, rendesenegy hónapig indigestiót kapott.

Jelenleg azonban az ö sétálása nem voltilynemü sétálás: mintha dróton rángattákvolna oly lelketlenül lépett ö egyik helyrőla másikra. Látni pedig, épen nem látottsemmit; a pápaszem, mely mindenkor or-rán nyargalt, most tökéletesen haszontala-nul állott szemei előtt. És a színház hölgyeitilletőleg Hektorra nézve valóságos napsza-porodás és holdfogyatkozás uralkodott. Hogyis ne? Az ö szeme kölcsönzött fényű so'étbolygó csillag volt s ezen planéta előtt állottszüntelen a ragyogó nap, Idája, roppantnagy formátumban, mely árnyékát nemcsakegyre, de a színház valamennyi holdvilágairaveté, habár nem voltak is valamennyienholdvilágképek. A természetben ugyan iiy-nemü fogyatkozásokat nem látni, de bocsás-son meg a természet, Hektor urnái a termé-szet csakugyan így állott. Napján kivülminden egyéb láthatatlan volt előtte. Sze-relme minden egyéb iránt vak volt; s vakvolt e roppant szenvedély azért, mert a szűktest, melybe záratott, annyira szoritá aztminden felől, hogy lassanként csupa tyúk-szemeket kapott, amelyek, mint tudjuk, nemszoktak látni, semmit.

így lévé a a doloí, Krajczer Hektor, azirnok, nekidült egyik oldalával a színházfalának, és szerelmét: „tarka pórázon mo-solyogva nyögte," hogy Berzsenyivel szól-junk. És beállott egy jelenet, mely egy párpillanat alatt, történt, s mit egyetlen egyszuszszal kellene ugyan elbeszélnünk, detüdőnk gyengesége ki fog menteni, hu azt

j több apró lélekzet közt mondjuk el.! Hektor pillanata egy első emeleti páho-| lyon akadott meg, s szeme két szeg lön,I melylyel egyszerre lelke a páholyhoz *ze-gezt-ték. A páholyban két hölgy ült: az

egyik idöske, s valaha, lehet, hogy szép isydt, a mihez azonban semmi közünk; amásik fiatal, gyönyörű s bizonyosan a szín-ház összes leányinak gyöngye. Midőn Árpádlegelőször pillantá meg a Duna partjait, nemérezhetett elragadóbb örömet, mint Hektor,midőn e hölgyet most felfedezé. Komolysejtelmeit, csendes álmait, pamlagábrándjaitegyszerre mind megvalósulva képzelé. Igen,ö mindig hivé, hogy reá talál Idájára, habárnem keresi is öt, m«Tt hiszen az ég nem le-het oly kegyetlen, hogy maga ne segítseössze a boldog frigyet, mely szerinte komolyelhatározás, érett meggondolás és józan meg-fontolás (s még számtalan -olás és -élés) szü-leménye.

És ime most megpillantá öt — — ! Ésszűz szemérme fültövéig terjeszte paprika-szinü fátyolt arczára, ha meggondolá, mi-szerint ö most annyi népség előtt, oly nyil-vánosan, kénytelen általlátni szerelmi bol-dogságát. Vére agyába szökkent és hajszálaiégre borzadának e vértolulástól; érzelmenyelvére ült és kitört e mindent magábafoglaló szójárása, melynél többre soha semmehetett, kitört a nagyszerű: „Örökre tied!"

„Oh, megyek, megyek, édesem!" tevehozzá biztatólag. Egy perez rnulvaa színházajtaja szenvedélyt-sen becsapódott s Hektorcsakhamar a felső emeleti lépcsőknél termett,s nem repült ugyan rajtok holmi szerelmiszárnyakon, de oly nagyokat lépett, hogyminden egyes lépéssel 3—4 hágcsót hala-dott meg, mi közben minden negyedik hág-csónál tremolo hangon zengé el a némafalaknak, hogy: „Örökre tied!" És vájjon kinem cselekedett volna hasonlóképen? ki nemrohant volna azonnal eszméletlenül, önkény-telenül, nem nézve semmit, sőt még visz-jegyet sem kérve a színház ajtajánál (mintlángzavarában Hektor teve), ha megpillan-totta volna azt, kit csak egyszer látott ugyan,de kivel azóta nála minden remény, vágy,lehetőség, sőt egész élete összeforrt?

És az üdvmámortól remegő Hektor egypillanat alatt fölért az első emeletbe; pihegőkebléből kiemelkedő dadogó nyelvével meg-olvasá a páholyok számát, s rátalálván csak-hamar az igazira, épen kilincs után nyúlt,midőn a páholy ajtaja megnyílt (épen eléggé,hogy bepillanthasson s meggyőződhessék,hogy jó helyen jár) s belőle egy ezüst, suj-tásos, czifra liberiás inas lépett ki.

A liberiás láttára kissé meghökkentHektor. Holdkórosként andalgott ö egy hó-nap óta Ida ábrándjai között, s valóban mostis, midőn a lépcsőkön fölfelé rontott és elnem bukott, valódi holdkórosi ügyességettanúsított; de ime a kék frakk, a veres mel-lény, a harisnyás, czipös két láb, mely előtteállott: aligha ez nem lesz jelenleg az égőgyertyaszál, mely a holdast álmából fel leszriasztandó s valóra ébresztendő.

Az irnok visszaijedt képzeletétől. Az inasbetevén maga után a páholy ajtaját, kiérta folyosóra. Hektor néhány lépést hátrált,két tenyerét fölemelé a libéria felé, szemöl-dökét felrántá addig, a hol haja kezdődött,a mi rendkívüli hüledezés kifejezése voltarczán. Olyformát sejthetett Ö, mintLendvaiMárton, midőn Czakó „Végrendeletéibenapja végrendeletét olvassa, s megtudja, hogyö, a 24 éves rnágnásfiu, nem mágnás fia. Egyszóval: Hektor borzasztókat gyanított.

„Ember! — uram!" riválisa ijesztő arcz-kifejezéssel, fuldoklási kórjelek között, Hek-tor a bámész inasra — „mondja el, ki van epáholyban?" — S e kérdés kibocsátása utánHektor nem Hektor az írnok vala többé,hanem egy colossalis nyilt fül.

„Mar mint ebben a páholyban ?" kérdéa retirált inas, bámész pillanatokat szegezvea kérdezöleg remegöre,

„Ja, ja !" — kiálta az irnok, s a fővárosiírnokok igen helyett mindig azt szoktákmondani: Ja, ja — „ama két hölgy — egyöreg s egy fiatal — oh, hamar — kicsodaö?" — E szavak egymást Ölték Hektor szá-jában a kijövési elsőségért.

„Ebben a páholyban az uraságom van,épen tegnap érkeztünk meg a faluról," —szóla hidegvérüen az inas.

„Miféle uraság, hogy az Isten áldja meg?"— és mintha az anyatermészettől kapotteredeti csizmáiban borotva-éleken tánczoltvolna Hektor.

„Hát Barkányigrófné ö méltósága a leá-nyával", — szóla a czifra libéria, s azonnal pá-holyt akart nyitni a véleménye szerint be-menni szándékozó egyszerű irnokkabátnak.De Hektor megragadá őt, még mielőtt akilincshez nyúlt volna, s elinté dolgára. Az-után összecsapott kezek kíséretében a rémi-töen megnyílt szemek azon tájék felé pillan-tanak, hová a galériát csinálták, de csakha-mar le- éskibomlának az összekulcsolt kezek,lehullott a merész tervü fő is melle közepetájáig, s kialudt fényű szeme leeresztettfödelek alól azon irány felé lapult, melybena földszinti páholyok nyulának el. Hektormereven állott, mint a bálvány, a vészhozópáholynak fordulva képével, mint a kálvi-nista fejfák felírásaikkal napkeletnek.

„És ha láttál szépen nőtt virágotElhervadni belső baj miatt :Ugy hervadt el, félvén a világot,Krajczer Hektor belső bú miatt."

Ö nem volt báró, ö nem volt gróf, sőtKrajczer Hektor még csak ypsilont sem irtneve végére!! — s mindezt csak most tudtaö meg! A polgári társaságnak ez alkalmat-lankodó intézetéről ö mindeddig soha sememlékezett meg!

A szép remények, kilátások, pamlag-áb-rándok mind elsodortattak a semmiség üresörvényébe. Ott állott ö még mindig keresztbefont karokkal, lekonyult fővel, mozdulatla-nul, eleven halott martaléka az átgondoltgondolatlan szenvedélynek. És „örökretied!— tied örökre!" ezt variálta ő öntudatlanulmormogva, s belőle alegkeserübb gur,y mor-mogott , belőle városi pénztár költségénszerzett jó feketeségü tintánál is feketébbepe ömlött, s mind e mellett neki, ki nemrégiben ábrándjaival az egeket ostromlá, mostminden kedve elmúlt, egy páholyt és széptartalmát ostrom alá venni. És ne mondjasenki, hogy ez nem psychologiai igazság.

A bájos ismeretlen, ki az elöbbeni feje-zetben emiitett temetési készületeknél, ré-szint az előtte némileg ismeretes s veleugyanazon egy házban élt meghalt leányiránti vonzalomból, részint leányi szeszély-ből, megjelent, s kinek az elragadtatott irnokörökre leköté magát,benn ült a páholyban. SHektor Idája meg sem álmodá, mily iszonyúkínoknak szülője ö e jelen pillanatokban.

S itt tulajdonképen vége lehetne ez el-beszélésnek, ha nem volna még egy kis el-beszélni valónk.

Épen midőn már majdnem meguntaHektor a folyóson ácsorgást s a szégyen ésfájdalom még mindig petrifikálták testeegyes részeit, épen akkor rontott le a másodikemelet lépcsőin barátja, a kedély legingerlet-tebb perczeiben izetlenkedö Gábor, s meg-pillantván öt itt áldogálni, azonnal feléjesietett shátulról vállára ütött a merengönek.

„Hát te mit csinálsz itt, Hektikám?"Hektika fólrezzent, s mintha szerelme

sírján könyökölt volna könyözönt patakzószemekkel s onnan riasztotta volna fel egyreményt riadó hang, hamarjában összeszedtelelke, teste minden sátorfáját, de a zavar, aboszu, méreg, lealázás csak tört szavakattolának ki belőle.

„Oh, ismét ez a borzasztóan malitiosuskölyök!" — kiálta fel, de ugy, hogy a han-gok saját gyomra felé tártának inkább, mintGábor fülébe.

„Mit beszélsz Hektikám?" — faggatáismét Gábor.

„Én? - Semmit" - fuldoklók Hektor— „csak — oh, te szándékosan mindenüttutániban állasz — de, uh nem képzelheted,barátom, mint szeretlek én mégis tégedet— roppantul szeretlek én téged!" — S ezzelnyakába borult barátjának, kit midőn épenezen perezben gyűlölt inkább, mint szeretett.mindazáltal jól eseit neki, hogy valakit elő-kaphatott, a kinek megvalihatta szerelmét.Ugy tetszett árva lelkének, mintha ez általboszut állana azon „mellőzésért," melybencsak az imént részesítették. Sőt képes lettvolna alkalmasint e jelen perezben magátGábort nőül venni, ha ez egyátalában kivi-hető lett volna, csupán azért, hogy a tőleelpártolt, s általa most már —• megvetett(igen, megvetett) hölgy ellen demonstracziótcsinálhasson. Mint látjuk, keblének fáklyás-zeneszerü bájos ömlengései egyszerre sivitómacskazenévé torzulának.

„De hát mondd meg, Hekti — kérdó azismét ellágyult és nyakáról lassanként lesi-mitott írnokot barátja — mit keressz tulaj-donképen itt a folyosón ?"

„Én, édes barátom?'1 — felele a mindin-kább zavarba jövő s szerelmét mindenkor,különösen pedig a jelen körülmények közöttrendkívül titkoló irnok, és nem adta volnaegy jó irótollért, ha ez egyszer becsületesenkivághatta volna magát — -,hogy én —mitkeresek itt, Gábrikám? — En hehehe—• én a kalácsárust keresem."

Gábor diákban megvolt azon sokszormegbecsülhetlen tulajdonság, hogy mindentelhitt, s kérdezgetni csak addig szokott,mig kérdésére választ nyerc: minőt? arrasemmi gondja nem volt. Most is csupán cso-dálkozott kissé Hektor feleletén, azután to-lakodó szívességgel megragadá karját, s miközben mintegy kényszerítve levezeté a lép-csőkön, szűnni nem akaró böbeszédüséggelazt bizonyitgatá előtte, hogy a kalácsárusnem ott van, hol azt Hektor keresé, hanemott, hová ö vezeti öt.

S leértek a csarnokba, és Gábor megál-lapitá a karjára dülöngő alvajárót egy süte-ményhalmaz előtt, mondván: „Itt van ni,egyél!" — Hektornak egyátalában nem voltmost étvágya; de bármint igyekezett is sza-badulni, azt nem teheti a nélkül, hogy el neárulja magát, s ez által rövid idő múlva azirnoksereg gunymartalékává ne váljék. Gé-pileg a sütemények elé állott tehát, s elkezdeenni, és folytatá az evést, oly mohón, olyszenvedélylyel, mintha épen szerelme gyű-lölt tárgyát tépné fogaival. Pusztult előtteminden; s ha Gábor angyalnak eszébe nemhozza épen e körülmény a fizetést, tán diós,mákos és lekváros kiflik tömege okoztavolna siralmas kimultát a jobb sorsra érde-mes Hektornak.

Es a ki öt ismét háborgatta és zavarta,az ismét Gábor vala. A gyűlölet hannibaliboszuindulattá vált lelkében, midőn Gábore szavakat intézé hozzá:

„No menjünk már be a színházba, Hek-tikám ! Abropó! *) ismered-e a Barkányigróf kisasszonyt? Nekem a második emelet-ből mutatták, ez a leggyönyörűbb leány aszínházban."

A szegény ártatlan Gábor e szavakkaltökéletesen befutott magának. Soha mégegy pulyka sem fúttá fel magát oly méregre,mint jelenleg Hektor. A fájdalom tetőpont-ját érte.

„S te még keserű gunynyal merészled

*) Olvasd: a propos! ^

640

kínozni szenvedéseimet? — Vakmerő Gáb-riel ! (Metsző pillanatok, fogcsikorgások ésnéma pauza.) — Gábriel! — — te, te me-részled azt ? — Jól van. Ugy áldjon meg aszent Isten, a mint — — (az irnok nemtalált alkalmatos szavakat) szemeim téged !örökké kerülni fognak — "

S ezzel a szinház ajtajának rohant; de íhijábavaló igyekezet vala ez, mert Hektorelső boldog kirohanásában viszjegyet nemvett, s most a boldogtalan, metszettfűliigyászvitézre reá nem ismertének. j

„Oh, Istenem! mág ez is!" — kiáltott, meg- 'fordult, kirohant a csarnokból, az utczákonnéhány lába ügyébe eső vargainast elsőd- jrolt, csakhamar szállására ért, a harmadikemeletbe fellihegett, szobája ajtaját szenve-délyesen becsapá, gyertyát nem gyújtott, Iruhástul az ágy párnája közé temetkezett segyszerre minden csendes lön. Néhány perezmúlva lágyon panaszló hang szólalt megaz ágyon: ,,Idá-ám! örökre-e ti-ed!" Derögtön utána egy ijesztően dörgő hang or-

országban néjThadak iparkodnak jóvá tenni, a mitügyetlen, eltespedt rendes seregbeli tábornokokvétettek!

Ily gondolatok merültök föl bennem, midőnaz őszszel zászlóaljam után indulva, annak fegy-verguláit Tompánál villogni láttam.

Mennyi áldozatkészség, mennyi erény rejlike tarka tömegben, melynek kilencztizedrésze tiznap múlva szét fog oszlani, hogy kiki 11 hónapigmegint a béke áldásdús munkáihoz lásson!

A Lévától érkező 62-ik zászlóalj e naponmár Mugyarádtól jött, és még az Ipolyságon tuleső Baráthiig kellett haladnia. A nap tikkasztómelegének daczára fiatal honvédőink közt pajzánjókedv uralkodott. Kevés tiszttársammal azonnalmegismerkedtem, századomat átvettem és miha-mar megint útnak indultunk.

Tekintsünk most körül.A 4 állandó állományú tiszten kívül, kik

másfél esztendő alatt 953 fiatal emberből jól fe-gyelmezett ügyes harezosokat teremtettek, mégnégyen vagyunk szabadságolt állományúak.

Az őrnagy mögött lovagol a segédtiszt, kinéhány nap múlva megint honunk egyik államhi-vatalában fog erélyesen működni. Főhadnagyom,kinek fia nemsokára szintén már honvéd lesz, Sel-meczen tanárkodik, és egyik százados nemsokára

délután 4—5 órakor tért vissza a szállásadókI nagy boszuságára, kik kénytelenek voltak a hon-

védek ebédéit addig a molegre tenni.Láttam Európának majd minden seregét,

többnek soraiban hadjáratot is tettem, de a fegyelemnek oly szép árnyalatát, mint honvédeinknél,nem találtam sehol.

A rendes seregek fegyelme nálunk bizonyospatriarchális viszonynyal van párosulva; a tiszt,az altiszt a hadgyakorlatokon kívül, a polgáriéletben is, zászlóaljának szabadságolt honvédéiközt él, és vagy miveltségénél, vagy vagyonossá-gánál fogva, ott is a vidéki társadalom többé vagykevésbbé magasabb rétegeihez tartozik, miért is,a honvédok részéről sokkal több tiszteletben ré-szesül, mint az a rendes seregeknél szokás, a holkülönösen az öregebb szolgák tiszteiket és altisz-teiket többnyire ,,sehonnaiak"-nak tartják ; elő-segiti továbbá a fegyelmet az is, hogy a honvédekmindnyájan „földik" lévén, nem mernek kicsapon-gani, mert azt „a faluban" mindonesetre azonnalmegtudnák. Voltak azonban még oly honvédek is,kiknek magukviselete nemcsak e tényezők által kor-látoltatott, hanem kik még sokkal szigorúbb, habárkülsőleg ezelidobb ellenőrzés alatt is állottak, kikmég a táborban sem felejthették el a papucs irántikötelességüket; voltak oly fiatal honvédek, kiket

Honvéd dandárgyakorlat Ipolyságon. — (Frigyes vázlata után rajz. Jankó.)

dita ki az ágyból: „Oh undok asszonyi hűt-lenség!"

Másnap 9 órakor Hektor Gáborral a leg-szebb barátságban kopizált együtt a város-házán. Azt monda, hogy a múlt éjjel nagyonmegterhelé gyomrát s roszul aludt.

S most ismét egy hasonló uj szerelem-nek néz elébe.

Egy könyet a szegény Hektor számára,szép olvasónőim!

Honvéd dandár-gyakorlatok.II.

Ipolyságon.Fegyelmezett néphadak tették Rómát nagy-

gyá, állandó seregei buktatták meg.A pezsgő népélet által többé fel nem frisitett,

de különben a világ legjobb seregének tartottporosz had Jenánál csúfosan szétveretett, mig akésőbb alakitott német néphadak azt a sere^otgyőzték le, melvnok diadalmas sasai egész Euró-pát bejárták.

És ime, most is, a legújabb időbon, Franczia-

Aranyos-Maróton megint az árvák ügyében fogfáradozni. De hallgassunk egykissé: a zászlóaljélén muzsikáló 9 czigány-honvéd mögött vagy 30altiszt és közhonvéd csoportosul, kik most nemze-tünknek néha annyira mélabús, néha megint a vigkedélyt csakúgy árasztó dallamait éneklik.

Van köztök selmeczi akadémikus, megyeiesküdt, gazdag földesúr, szerény iskolamester ésnem egy parasztim. Most egyféle fegyvert, egyféleborjut hordoznak, egy hazát, egy királyt szolgál-nak, és ha szükséges, egy halált készek halni: ha-lált a honért és nemzetért — a legszebb halált,melyet ember képzelhet magának !

Elértünk Ipolysághoz. Dandárnokunk, azősz Szentiványi, kinek villogó, életteljes szemeibizonyságot tettek arról, hogy vére még csak olyfiatal,mint 1848-ban, midőn honunkért oly vitézülharczolt, fogadott bennünket; elértük végre Ba-ráthit, hol honvédeink még ugyanazon jó kedvvelvonultak be, melylyel reggol Magyarádból ki-indultak.

A következő napok mind nagyobbszerühadgyakorlatokra voltak szánva. Rendesen 5órakor, néha előbb is, megszólalt a dob és kürt,gyülhelyükre szólítva a honvédeket, honnan azászlóalj, kis czigány-bandával élén a hadgya-korlatra az nap kiszemelt tájékra vonult, s csak

feleségeik nem engedtek magánosán vonulni anagy világ — illetőleg Baráthinak kisérteteibe, ésha a zászlóalj fárasztó napi munkájából visszatért,ott állott már a faluvégen 8—9 csinos parasztme-nyecske, várva „urát". Apadhatott azután a nagybatyu élelem, mit e hű felek házastársuk számáraonnanhazul ide czepeltek !

Az utolsó nagy hadgyakorlat az ipolyság-szobi utón hajtatott végre.

Ipolyságból a négy zászlóalj-, egy huszárszá-zadból és egy ütegből álló dandár a szobi indóházelfoglalására indult ki, de Kemenczénél már azellenségnek elővédére akadt. Megkezdődött teháto falu támadása. Mig a Bernecze melletti magas-latokon felállított üteg Kemenczére szórta volnaa gránátot, a gyalogság két harczvonalban haladto szántóföldeken keresztül a Komencze felé emel-kedő lejtőn. Most eléri a gyalogfegyver hatáskö-rét. Kemenczében, mint képünkön látható, egyesügyesebb lövészek kitűnő fegyvereikkel márczélba veszik a még 900 lépésnyi távolban levőtámadó tömegeket, mig mások hamarjában azélelmes ipolysági „virstlis"-nél keresnek erősítést,a nemsokára átalánosan megkezdendő harezra,a „vén" huszár ujoncz ,,fiá"-nak nyorgelésébenmég hiányt fedez fel s leszállítja a lóról, hogyhamarjában szorítsa meg jobban a hevedert, mert

611

ime a század már kitörésre készül, hogy a sikonelőrehaladó csatározókra támadást intézzen és avadászárkok ásását, megakadályozhassa — pedig si-etni kell, mert a támadó dandár utászai 25 perezalatt oly árkot készítenek el, melyben a másodikliarczvonal addig fedezést talál, mig a rohamra in-duló zászlóaljak a falut vívják. Most átalános>sa vá-lik a tüzelés; a kemenczei lovasság az ellenségszázad - négyszögeinek*v&s- és tűzfalai ellenmitsem tehet, és ime mára falu bejárásánál hal-latszik a tisztek „Raj-t a ! " vezényszava, ezer-szeresen viazhangoztat-v a _ de csalódom: ahonvédek „éljen"-nélfelelnek, Jljen'^l sza-kítják a borostyánt, 61-jennel küldik ellenei-ket a másvilágba, és el-jen-nel az ajkon nyúj-tózkodnak az utolsó —örökkétartó álomra. —Hogy ki éljen? Ezt fö-lösleges lenne a honvé-deknek kiejteni . . .

Kit éltethetnénekmást, mint „a hont," „akirályt!" .

Kápolnai.

Bisztriczora (Besztercze) pataka törtet elő a kő-szálak közül.

Alakosság székely és oláh vegyest; Hollófaluban, mely szétszórva fekszik a Beszterczoegyik kiszélesbbülő völgy-öbölében, csupa oláhoklaknak.

Csak egy hid választja el Hollótól Tölgyest,mely épen ugy, mint az előbbi, süét van szórva a

Két kép a Székely-földről.

Hazánk bájoló széptájai s vadregényes vi-dékei közt egy sincs,mely gazdagabb volnameglepő szépségekben,mint a Székelyföld, el-árasztva a természetkincseivel, a teremtő adományaival, majd nyá- |jas tekintettol intve magához, majd zord fenn- jeéíí^el tartva távol a minden ponton megle-pett' s gyönyör és meghatottság érzelmei közthaladó utast. _ i

Most, hogy hazánk Királyhágón túli részét jmár vasút köti össze az ország innenső nagyobb |felével s a közlekedés e lüktető ere a közelebbitavaszszal már Maros-Vásárhelyig megnyílva,a székelység szivébe ve-zetend: hiszszük, hogyErdély gyönyörű tájait _—magyar alföldünk lakóiközül is többen és töb- ' r . _ _ben fogják évről évremegismerni. %.

Addig azonban elis- is-merésre méltó szolgá-latnak mondhatjuk, amit irodalmunknak, or-szág- s népismertetéstekintetében Orbán Ba-lázs tett „Székelyföld"czimű nagy müvével,mely Erdély ez ősére-jü néplakta földét, tá-jait, természeti szépsé-geit s népviszonyaitrészletesen és alaposanismerteti leírásokban ésképekben. Orbán Balázsmüve befejezéséhez kö-z e l áll, még csak utolsókötete van hátra; s hateljes lesz, benne az enemben legérdemesb

jnunkák egyikét fogjatárni irodalmunk.

A „Székelyföld" má-sodik kötetéből vettükB közöljük a következőkét képet, a szövegbenadott leírásaikkal.

I.A tölgyesi vám. '

Csikszékben vagyunk, a Székelyföld észak-keleti sarkában, a határ-havasok zord vidéken. Afenyvekkel boritott havasok közt s/.elidebb s ter-mékeny völgyek ágaznak el. A Maros zuhogva'rohan le, mellék patakjaival, medreikben; vagy a

fő és

sem lenne késő a hazára kívánatos ily kicseréléstmegtenni, mert az ide települtek visszavágynakős hazájokba, valamint a csángók is visszatérnióhajtanak testvéreik közé, s igy jószág-cserévelkönnyen lehetne a lakókat is kicserélni.

Tölgyes alsó v|génél a délről lefolyó Putnapatak torkolatjában van a tölgyesi vám.

Ez az annyi nagyszorü pontot felmutató töl-gyesi szorosnak egyiklegfestőibb tája; a vám-mal szemben (északra)a Vereskö, egy gula-alaku verhenyes szikla-szál tornyosul fel, fen-nebb a Komárnyik ke-leti oldalának szépencsipkézett csúcsai ma-gasulnak fel. Ide mellé-kelt képünk a vámote gyönyörű háttérrelmutatja.

II.A topliczai melegfor-

rások.

Csik-szék fiu-széke:Gyergyó; a világhírűBorszék ásványos hidegf ordő regényes üditő kisországa ez.

A gyógyuló, ki Bor-szék hüs hullámaibólerőt merített s meged-zette tagjait a havasilég- és a fenyvesek illa-tának gyógyhatásán, nemulaszsza el átrándulni

Gyergyó -Topliczára.Nem a faluért csak,mely maga is regényesfekvésével megfizetnéfáradságát, hanem főlegmeleg forrásaiért, s azok*

,ellékvöl«yek lapályán. E két falu (melyek | bájosán szép környezetéért. , ,' e l l e J *•* • • ~ - " - E melegforrásokról a tudomány, de még a

szenvedők som sokat tudnak, mert azok felemlítveis alig, annál kevésbbé voltak észlelve, vagyvegyelemezve, pedig igen valószínű,«hogy azokban

Tölgyesi vám Csikszékben — (Keleti Gusztáv rajza.)

kvöWek lapályán. E két fa ( yTrésekre osíolíak, mint Baraszó, Már-

Putna) közel négy mérföld hosz-

haladia a 2000-etnaladia a ;uuu et.Tölgyeson már vagy száz székely család is

lakik. Ezek e völgynek ős lakói; az oláhok mindkésőbbi telepitvények s csak e század elején, az

az egészségnek megbecsülhetlen kincseit rakta lea természet; minden esetre a meleg gyógyforrá-sokban szegény Erdélyben az itteniek oly nagy

horderővel birnak, hogya figyelmesebb utánné-

' -_ zést megérdemelnék.Nem is voltak e forrá-sok mindig ily elhanya-golt és feledett állapot-ban, sőt a nemzeti feje-delmek korszakában olykiérdemlett hírben ál-lottak, hogy RákócziGyörgy fejedelem 1638-ban maga is megláto-gatta; legalább ily kö-votkeztetést vonhatunknevezett fejedelemnek1638. jun. hó 10-én ki-adott azon instrukezió-jából, melyet a fogarasivárba indított SiklósiMihálynak küldött, 8melyet a gyergyói me-log fürdőkön (in Ther-mis Gyergyoieneibus) iralá. Nem lévén pedigGyergyóban más melegforrás, sőt a borszékiakkortájt fölfedezetlenlévén, más ásványosfürdő sem: igen észszerűennélfogva azon követ-keztetés, hogy Rákóczifejedelem épen itten atopliczai meleg forrá-soknál időzött.

Jelenleg három farrásvan, ugy a hogy hasz-

nosítva és fürdésre berendezve, ezekből kettő aMaros jobb partján a Toplicza beszakadásán alólfakad fel, alig pár lépésre a Maros-medertől. Eforrások egyike a községé, másika a gr. Lázár-családé, mindkettő deszka-medenezébe van fogvas vetkező szobákkal ellátva. Vizök tiszta, átlátszó,szagtalan, savanyos izü. Hévmérsékük 22—25 R.

Topliczai melegforrások. — (Keleti Gusztáv rajza.)

otthoni nyomást tovább tűrni nem tudó hárommoldovai falu: Mádé, Glod és Dormitáru lakói köl-tözködtek ide, és önték el ezen Gyergyó terénéltermékenyebb, melegebb éghajlatú s nagy keres-kedési előnyökkel bíró szépvölgyet, mely Gyergyótulnépességi rajainak letelepitésére, kiköltözkö-dött csángó testvéreink egy részének visazatele- ssagwian, savanyoj izu. x i c » - - - - - - - - - --g

pitésére is oly alkalmas lett volna. Do még most i fok, sőt az első, főleg ha a beleaavargo Maros

v*tk+ m.

642

vizét elzárnák, a 27 fokot is elérné. Fi források j A lelkesülés lángóráiban?hévmérséke télben emelkedik, kigőzölgé8Ük ez ! Ki tudja, mit hoz a kétes jövendő,időszakban oly nagy, hogy Toplicza környékét j Mely álmainknak legkedvosbike,örökös gőzlepel táborozza körül,

l i l jóS akkor hazánknak ránk szüksége lessz. —

A leirtáknál jóval nevezetesebb és dúsabb j Látod barátom, élted mily becses,jazon harmadik meleg forrá% mely a Maros bal-parti magaslatán a Zápogya beszakadásán felülbámulatos vizbőség^el rohan ki a nagyterjedelmümésztufF-sziklák lyukacsos rétegeiből. Ezen forrása Kolbász-család tulajdona, hévmérséke ennek is22—25 fok; ez szintén fürdő-medenczével 8 vet-kező szobákkal van ellátva. Hol e források pata-kot alkotó kifolyása a Marosba lerohan, ott gyö-nyörű idomú mésztuff-sziklák emelkednek aMarosezinvonalától 16ölnyi függélyes magasságra. Ezencsodás alakzatu szirteket pedig1 a meleg források-nak vigan csörgedező csermelykéje rakta le többezredévek hosszú során, sőt azokat nemcsak le-rakta, hanem festőiességüket még fokozandó, kö-zepén át is metszette, mely által egy, a tordai ha-sadást kicsinyben utánzó, oly gyönyörű sziklarepe-dést állított olő, melyet minden ide jövőnek méltófigyelmébe ajinlok. A kis csermely, mely ezennagyszerű műveletet végrehajtá, zuhatagban ro-hant alá a sziklaélekről, ily gyöngyellő esésétőlazonban elfogta az embernek mindenből hasznotcsikaró törekvése, mert a télben is fagymentes pa-tak cseppjeit szűk csatornákba szoritva, a sziklákalján épített malom működtetésére kényszorité, smidőn ez által a patakot sziklaképző műveletétőlelfogta, egyszersmind a sziklarepedést ismegfosztázuhatag szépségeitől. De okként is elég szép ésvonzó, elannyira, hogy annak télen felvett képéta melléklésre méltónak Ítéljük.

Petőfinek egy eddig nem ismertkölteménye.

Jókai Mór, a Hon decz. 8-diki számábanritka érdekű közleményt adott: Petőfinek egyaddig sehol nem közölt, teljesen ismeretlen költe-

' menyét, melyet hozzá Esztergomból Futó Ferenczur küldött be, kihez a költemény, harmad kézből,de mint Jókai biztosan állíthatni véli Petőfi sajáteredeti kéziratában került.

A kézirat hitelességéről természetesen nemszólhatunk, de a mű oly kétségtelenül rá vallszerzőjére s minden során oly félreismerhetlenülviseli Petőfi lánglelkének bélyegét, hogy hiteles-eégén egy pillanatig sem kétkedhetünk.

örömmel ragadjuk meg az alkalmat, egészvalóságában bemutatni olvasóinknak is e becsesereklyét. Csak egy megjegyzést akarunk mégelőre bocsátani.

Ily ismeretlen hagyományai Petőfinek, kisokszor hevenyében, s ugy szólván, egyszerre„tisztázva"' irt, még másutt is lappanghatnak.Vajha egymásután mind napfényre kerülne,a minő köze nyomát hagyta!

A költemény itt következik:

Levél Várady Antalhoz.Dömsöd, május 22-én 1846. jj

Hát megtörtént a párbaj? s élsz-e még?Ha főbe lőttek, — tudósíts felőle,írd meg tüstént, hogy Pestre felrohanjak;És boszut álljak éretted, barátom . . .Szó a mi szó, de nekem igazánNem tetszik, hogy te minden balgaságértKész vagy koczkúra tenni éltedet.Azt gondolod: lelked — tested szakáll? e haLeborotválnak, ujolag kinősz?Csalódol; mert az élet csizmatalp,S ez nem lesz uj, ha egyszer elkopott,Azért kiméld a drága csizmatalpat,A melyet nem szab kétszer senkinekAz ég vargája, a kőszivü sors. —S azt gondolod tán: annyi a barátom lMint fönn az égen a csillag ? ha egyLehull közülök, észre sem veszem?Hiszen tudod jól: mily kis számotok vanNektek, kik ongem őszintén szerettek,Kik föntartjátok szivem melogét.Mért e kis számot megfogyasztani? —És Ida, Ida, e kedves leány*)Ha téged elveszt ő, mivé lesz? őKinek kivüled nincsen senkije.Te vagy világa . . . Lennél oly kegyetlen,Reá szakadni hagynád a világot?S van még egy . . . a hon! vagy már elfeledted,Feledhető-e a miről beszéltünk

•) V. A. menyasszonya s később hitvese.

Azt a világhoz mennyi láncz köti,S te mégis könnyelműn koczkáztatod.Ha még nem tértél, térj eszedre már,S ne légy, mint voltál, olyan balgatag,Vagy igazabban: oly kétségbeesett . . .Kétségbeesni! . . . milyen gyávaság! . . .Kinek van orré több s nagyobb oka,Mint én nekem? de én szégyenleném ezt.A szenvedésnek lángjában szívomS/ét fog pattanni, mint a porczellán,De, mint a jégesap, szétolvadni nem! . . .Megállj, ha Pestre ismét fölmegyek,Majd megtanitlak én kétségbeesni,Hogy unokád is megeinlegoti.Vásárra ott ben termek nálatok,S viszek portékát, de nem holmi gyapjút,Vagy bőrt, vagy posztót s ofélét, azértNagyon hiszem, hogy nem lesz keleté.Mert hajh, jó gazda ám a magyar ember!A mit kutyákon, kártyán s más egyébenEltékozol, rnfggazdálkodja könyven.A könyvvel ugy van, mint hajdan zsinórosNadrágjával s prémes mentéivel volt,Melyet nagyapja s édes apja vett;Az szolgált még az ő fiának is.Hazám, még sem vagy oly boldogtalan,Minőnek első pillanatra látszol,A lelki szükség nem bánt tégedet,Minden szükséged van; de lelki nincs,Ettől az egytől megmentett az Isten . . .

A mint mondottam: a vásárra majdMeglátsz barátom: akkor fölmegyek,S te rám sem ismersz, ugy megváltozám;A szép természet megváltoztatott,Beteg kedélyek e hű orvosa,Betog valék én ott ti nálatokA pesti utczák holt hideg kövén,Hosszú sötét árnyként vonult utánamA csüggedés, az életunalom. —Újjá születtem! . . . a falusi lég, aSötét erdőknek zúgó lombjai,Lombok felett a csattagó madár,A fák alatt a hallgatag virágokFöléleszték elájult lelkemet;Nem gyűlölöm, mint oddig, a világot:Már csak haragszom raja, csak haragszom . . . .Hogy olyan gyáva, hogy föl nem kiáltElzárt, elorzott boldogságaért, hogyMeg nom torolja kincse elrablóinÉvezredeknek szenvedéseit. —De hinni kezdem, hogy dicső napoknakÉrjük maholnap fényes hajnalát,Midőn a népek mind fölemelikA föld porába gázolt fejőket,S végig menydörgik a föld kerekén:„Legyünk rabokból ismét emberek!"Ez nagyszerű, de véres kor leszen,És ugy is illik, hogy véres legyen! . . .Már vizözön volt, most egy vérözön kell,Hogy megtisztuljon a világ a szennytől,A mely fölötte meggy ülek ezek;Egy vérözön kell! és ha az lefolyt majd,A meginosdott föld tiszta szép leend,És lakni fognak emberek fölötte,Hasonlítók az Isten képéhez.

Petőfi.

A lovasság sajátosságai.Egy angol katonai iró ifj. Denison György

művéből mutatok be egy fejezetet. Nekünk ma-gyaroknak, azon népnek, melynek fiai a huszárnevet világhírűvé tették, ugy hogy ma mindeneurópai állam hadsergében a könnyű lovasságszámos ezredei viselik a huszár nevét és öltönyét;nekünk kétszeresen érdekes, mert a következők-ben rajzolt kép minden vonásában saját magunkraismerünk.

Minden hadsereg főkép három fegyvernembőlvan szervezve: lovasság-, tüzérség- és gyalogságból.

Mindenik fegyvernemnek megvannak a magasajátosságai s különböznek egymástól szervezetük-,fegyverzetük- és harezmodorukra nézve. Például,a lovasságnak tűzzel és vakmerőséggel kell fel-lépnie, a tüzérnek hidegvérrel és hűséggel ágyu-jánál kell maradni, mig a gyalog kimérten és akörülmények megfontolásával nyomul előre.

Látni való, hogy a különböző fegyvernemekvezérei különnemü tulajdonságokkal és hajlamok- ]kai kell hogy bírjanak, s hogy különösen a lovas-

sági vezérben a legritkább sajátságoknak kelltalálkozni: a felelősség súlyának megfelolő kép-zettségnek és gondosságnak az elszánt vakmerő-séggel és hidegvérü vitézséggel. A legnagyobbóvatossággal jól kifőzött terv végrehajtásábangyorsaság és merészség, a legnagyobb hidegvér,elővigyázat a szerencsétlen harezot követő vissza-vonulásnál, előrelátás az ellen üldözésében: ezekkivántatnak meg benne. Ezért a lovasság, ha nincsoly tábornok:), ki magábm egyesíti a győzelmetbiztosító tehetségeket, s nem ismeri fegyvernemé-nek sajátosságait: soha sem fog olyasmit tehetni,mit a történelem ajkára méltasson. De a hol talpraesett tábornokoktól vozérelti tott, nem volt pusz-tán hézagtöltelék, hnnein derék bajtárs mindengyőzelemben, ellenállást nem ismerő rohamával,mint egy nagy folyó áradata sodorván magával

| minden akadályt, hogy aztán megsemmisítse.Minden hires lovasvezér tetterejéről, buzgó-

ságáról s rettenthetlenségéről volt ismeretes,Csak annyiban különböztek egymástól, mennyibenegyik vagy másik kevé?bbé volt elővigyázó ésóvatos, mi egy saját felelősségű vezényletnél szük-ségos. Lehettek hírneves lovastábornokok, kiknélaz előrelátás teljesen hiányzott, do merem állítani,hogy olyat, kinél tetterő ésrettenthetlenség kiáuy-zott, hírnévre jogosítottnak nem tapasztaltam.

Szükséges a lovasság támadásánál, hogyközelében tartalékja legyen, a mely támogatni vanhivatva a tá-nadás kivitelére rendelt osztályt, mertegyik fősajátsága e fegyvernemnek, hogy a feléfog hajolni a diadal, ki tartalékával utóbb csapellenére. A lovasság soha sem gyöngébb és sohasem könnyebb azt szétverni, mint épen közvetlenülegy sikerült rohama után. Emberben és lóbanelfúl a lélegzet, a hadtagok rendetlonaégben van-nak, a zavar uralma átalános, a parancsok el-hangzanak vagy senki sem követi. S ha e pilla-natban egy pihent osztály rajtok üt : egész bizo-?nyossággal szétugrasztja.

A lovassága soregszome és füle, ezt eltakaróátláthatlan függönyt képez, óvja meglépésektől,mozdulatait elfedi; s egyszersmind az ellen lépé-seit megfigyeli 8 tudósítást szerez terveiről. Ezhasználhatóságának egyik iránya; s e tekintetbennagy fontosságú, kimondhatlan értékű egy hábo-rúban álló hatalomra nézve. Ezenkívül igen alkal-mas élelmiszerek harácsolására és különösenkémjáratokra. A lovasság értéke mindig lovaiállapotjától függ. Ha ez rósz, patkóik elhullvák,hátuk feltörve, a lovak csakhamar rokkantak lesz-nek, s azáltal az egész fegyvernem használhatlanná-silányul.

Legelső alapelve a lovasságnak: hogy sohasem szabad magát megadnia, kivált csak vala-mennyire nyilttéren. Mindig meg kell próbál-nia, hogy átvágja magát; ha ez lehetlen, szétszó-ródik, s igy hiúsítja meg az üldözést. És ebbenkülönbözik lényegileg más fegyvernemtől. Ezalapelvet igazoló eset, midőn Stonewall JacksonVirginiában Harper-Terry-t 1862. szeptemberé-ben gránátokkal löveté. Hasbrouck Davis ezredes,ki itt az északiak lovasságát vezénylé, a kapitu-lácziót megelőző éjjel az őrség összes lovasságá-val az ellenségen átlopódzott, vélotlenségből Long-street tábornok ostrom hadszer-vonatára bukant,elfoglalt és széttört egy csomó szokerot és leka-szaboltatta a fogatokat. Donelson erőd bevételé-nél Kentuckiban , 1862-ben Forrest tábornok át-tört az északiakon s megmentette egész ezeredét.

Seydlitzról, Nagy Frigyes hires lovas tábor-nokáról, a régibb és ujabb idők egyik legkitűnőbblovasvezéréről a fentebbi elvre vonatkozó példa-ként, s minden lovastisztot átlengeni kellő szellemmintaképként egy adomát mondunk el Rochefortgróf „Idées pratiques sar la cavalerie" czimümüve után.

Seydlitz, kinek Nagy Frigyes győzelmeinélsokat köszönhotett, oly ügyes és erős lovas volt,hogy nem tudta megérteni, hogyan engedheti egylovastiszt magát elfogatni, mig lovát el nem lőt-ték alóla.

E véleményét monda ki egy alkalommal, mi-kor a király kíséretére rendelt őrséget vezette.Frigyes, kinek figyelmét semmi sem kerülte el,ezt hallván, elhatározta próbára tenni őt.

A mint a kiséret egy hidon lovagolt volna át,ennek közepén a király megállítja lovát és Seyd-litzhoz fordul ki elől is, hátul is lovasok közévoltszorulva : „Seydlitz, ön azt monda, hogy egy lovas-tisztnek soha sem szabad magát elfogatni hagyni;ez vitéz emberhez méltó vélemény, de mégis van-nak körülmények, midőn magát bárki is gyalázatnélkül megadhatja. Vegyük például, mi volnánkaz ellenség és ön erővel át nem törhetne. Nos,mittevő lenne ekkor?"

Seydlitz villámgyorsan lova hasába vágta js irkantyuit, s a vizbe ugrott; szerencsére semmibaja sem történt, s a kísérethez csatlakozva, üd-vözlé katonásan a királyt mondván: „Felségesur! ez a feleletem."

A lovasság vezérlete hadban igen nehéz.Csupán ott alkalmazható, hol a földszin kedvező,lőhatása nincs, s ezért védelmi harezra nem hasz-

- nálható, a támadást is csak akkor állja ki, haszembe menve fogadhatja azt.

Fegyverbecsülete egy visszadobott rohamaáltal nem szenved csorbát. Mert igen gyakranmegtörtént lovasságnál, hogy szétverten, rendet-lenségben űzetett el a harcz helyéről, de magátújból összeszedve visszatért és győzött. Ennek okamozdulatainak gyorsaságában rejlik.

A lovasság ép oly szükséges egy megverthadserof visszavonulásának fedezésére, mint adiadalmas üldözés folytatására. Egy megtört had-

- sere"1 könnyen megsemmisittethetik, különösön,ha az ellen nagyszámú lovassággal üldözi. Emlé-kezzünk csak H porosz sereg üldöztetésére az1806-iki jénai ütközet után, vagy a franczia se-regre Waterloo után, hol számos visszavert roha-maiban a franczia lovasság tönkre ment volt.

A lovasság rohamának lökemét sebességgel,meglépéssel s önbizalommal kell kivinni és telje-sen ki kell azt zsákmányolni. Nincs abban kétség,ha rohamra egyezer már a parancs ki van adva,az óvatosságnak vége s rottenthetlenségnek kellhelyet adnia.

Ha a lovasság lovaglásban gyakorlatlan, nemis íélelmes. 1812-ben Napóleonnak körülbelül10,000-nyi gyakorlatán lovasság voltMoskauban.Ezek századok- és zászlóaljakba osztattak s minta gvaíogsásí fegyvereztettek fel; azonban már avisszavonulás harmadik napján ezen egész fegy-vernem feloszlott.

A lovak valójában oly fontosak, hogy a lo-vasságnak létszáma nem a lovasok, hanem a lovakmennyisége szerint számitható.

A lovasnak több értelmiséggel és képzett-séggel kell bírni, mint más fegyvernembeli kato-ságnak. Előőrsi, őrjárali s kémszemlészi szolgá-latban egészen saját eszére van hagyatva. Mihasonló mérvben gyalogságnál és tüzérségnélsohasem fordul elő. E helyen felemlitend inektalálom Rosser Tamás konföderált tábornok, egyiklegkitűnőbb lovasvezér egy levelének következőrészét:

„Oly lovasság, mely nincsen kellőm kiké-pezve és jóravaló tisztekkel ellátva, minden körül-mények közt értéktelen. Ugyanez all más fegyver-nemről is, de nem oly mértékben mint n lovas-ságról; mivel a lovasnak egyidejűleg kell foltüzültlovát vezetni és fegyverét az ellenség közvotlenközelében használni, mig gyalogság és tüzérségkisebb vagy nagyobb távolságból vívják a har-C?ot." U. ö.

Eredeti levél Ausztráliából.New-South-Walcs állam, Sydney 1870. szeptemb. 28.

T. szerkesztő ur!A múltkor S m-Franciskóból tudósítottam önt,

érdekes utamról, az észak-amerikai államokonkeresztül Oczeántól Oczeánig vezető Pacijic-pá-lyáról; s említésbe hozsam a kaliforniai világhírűnevezetességeket, mint: az arany-bányákat, me-lyek évenként 120.000,000 frt értékű aranyat, ahigany-bányákat, melyek jelenleg 20,000 üveggel(per 67'/Í font; 1 fontára 65 cont.) termelnek,de képos volna tiz annyit is adni maga a new-al-madeni-bánya, de feleslege miatt becsét vesztoné,s azért most csak 450 ember dolgozik benne(1861-ben 1025-on dolgoztak s 48,000 üveggelkerült ki). Szólottam a calaverasi óriási veres fe-nyőkről (Washingtonia Giganteáról), melye <noklegnagyobbika 403 láb magas s átmérete 36 lábvolt "az erdők- atyja" név alatt, de,vannak ke-véssel vékonyabbak nagy számmal. (Epén indulá-somkor olvastam egy táviratot a san-franciskói„Abend-Post"-ban, Stocktonból: hogy ott a kör-nyékben egy farmer erdejében több oly nagyságú, |sőt nagyobb fákat h fedeztek fel, a Nevada-hegy- 'ség egyik mély völgyében.) Továbbá megemlé-keztem a csodaszép Yosemite völgyről, óriás szirt-falaival (1500, 3000 láb magas) nagyszerű viz-zu-hatagjaival, s különféle fajú ásvány vizeivel ; aCoast Rangéi Geyserek s ásványos hő forrásokról.

Az arany-országot s San-Franciscót az Aranykapun által hagytuk el, mely az öblözetet ma-gas szirtfalak által zárja el a sík tengertől, melyrekoskeny szoroson keresztül juthatni ki, két oldalt

643

hatalmas várdák védílma alatt. Előttünk terültel a csendes Oozeán, valóban alvó hullámaival,tükör-sima folülotén — mint hattyú a taván —úszott kisebb rendű (1500 tonnás) gőzösünk:„Ajax." Kalifornia ködlepte hogyei hamar oltün-tek,;de a köd ésborulat három napig kisért a tenge-ren. Majd aztán kiderült az ég, mosolygó verőfényragyogott felettünk s az apró fodru hullámokon,melyekon különféle halak eviczkéltek 3 játsza-doztak; felettünk s körültünk hojszák úsztak alevegőben, repülő halak csapkodtak a hullámok-ból fel s 20—30 ölnyi távolságra repülve, merültökel ismét a vizszin alá; a levegő molog volt, a reg-gelt és estét hüs szellő enyhité, az éjek hűvösek, sekkor a szél erősebb volt, ilyenkor a vitorlákat ishasználtuk.

Tiz napi változatlan kellemes utazás után fel-tűntök a Havaii-szigetek. Az első Mouna, melyena világ legmagasabb tűzhányó hegye van & MounaLona; (13,670 láb magas) már 100 angol mérföld-nyi távolban kivehető volt, először csúcsa s lassan-lassan közeledve az egész; alatta terül Hiló városa15,000 nagy részt kanakasz (benszülött) lakossal.A sziget magas hegységekkel lepett, melyek sivárszirtéi kopárak és terméketlenek, de a völgyekrendkivül kövérok, patakodtól öntözvék és bősé-gesen teremnek jól müveit földjeikben ezukornádat,manihókot, és sok déli gyümölcsöt.

A második sziyet e csoportban Nuwmu,melynek magas meredek szirtfalai mellett vonu-lunt? el, szintén vulkánikus hegységekből áll; völ-gyei igen termékenyek s a benszülöttek nagymennyiségű czukorlisztot gyártanak. Városa Mo-hava 16,000 nagy r^szt kanakasz, kevés fehér be-vándorlott lakossal bir.

A harmadik s/.igot Oahu, a fő havaii-sziget,legnagyobb s legnépssebb a három között, melyreEurópa fiai közül először Cook kapitány mint fel-fedező lépett, s tragikai hősévé is lett avatva,halála által. A sziget őslakói ölték meg; » a holnyugszik, ott alakult az első váro», de a közleke-dés könnyebbsége és a kikötő végett később abevándorlott fehérek a szigetnek sokkal kedve-zőbb pontján, egy a természet alkotta kitűnőfekvésű kikötőnél alapiták a most már terjedel-messé kinőtt fővárost: Honolulu-t.

A szigetcsoport királya is itt lakik, a mostanuralkodó rézszinü felség V. KaméhamÁha; tisz-tes s művelt öregúr, voltam nála audienczián, igenbarátságosan fogadott ; angol titoknoka s magyarszakácsa van; palotája csinos fa-épület: nyarantakünn lakik Vajtytiben, hol pompáa parkja s villájavan. Katonája csak testőrként van egy pár száz.Amerikai fenhatóság alatt áll a sziget országa. Dea városban vannak rendőrök; s valóban oly rendés tisztaság uralkodik itt, hogy a fehérek tanulhat-nának tőlök.

Honolulu 25,000 lakost számlál, közötte 6000fehér és chinai, kik nagyobb részt kereskedők ésiparosok; a kanakászok leginkább földműveléssels kertészettel foglalkoznak, ámbár vannak közöt-tö i is ipart és kereskedést űzők; sőt a tudománysom ismeretlen előttük; vannak tanárjaik, papjaik,orvosaik s tudósaik, a kik könyveket s lapokatírnak s szerkesztenek; vallásuk r. kath és mormon,s ezek rendesen több nejüek. A nők kövérségrehajlandók, bár kedvenc;: foglalkozásuk a lovaglás,mint villám repülnek tüzvérü paripáikon a hegyekközé, majd lomboa fáik árnyában élvezik a heve-rés kéjeit. Élelmök egyszerű: nyers hal, pörköltmarhahús, tengeri moha eczettel, tara (dagasz-tott krumpli), manihók, s gyümölcsből: bananász,maringó, datolya, ananász, dinnye, kokusdió,ezukornád , a mi bőven terem a szigeten. Ho-nolulu városnak szép fekvése van a tengerparton8 a hegyek aljában s egy keskeny benyúló mélyvölgybon. Ríndezottutczáin vízvezetékkel s kero-zin olaj-lámpa világítással. Több utczáin, mint aNuáun, Queen- és King-Streten csinos üzle-tei, hoteljei és restaurácziói'vannak ; a mellék-utczákban, pompás parko < közepéncsinos, palota-szorü nyaralók, villák. Jó izlésü templomai ésjól berendezett koródái is vannak s szép temetője.

Ez utóbbi hozza emlékezetembe a szerencsét-ion hirü keletázsiai osztrák-expedicziót. Midőn el-váltak magyarjaink, az osztrákok JocahamábólSan-Franciskóba szándékoztak menni, de út-közben hatalmas vihar érte utol s korbácsolta asík tengeren; a san-franciskói öbölbe gemmiképenbe nem mehettek, ellenkező szelek, a vihar s hul-lámok más irányba terelék a felig leszerelt hajót(a ,,Donau-"t), s nem tehettek mást, mint a legkö-zelebbi biztos kikötőbe a Sandwich szigetekrevergődni, hol épen Honolulu előtt vetettek hor-gonyt. — ü t egész hónapig időztek a szigeten,mig a hajót nagy költséggel használhatóvá javit-

gathatták.Azon idő alatt több haláleset adta elő ma-gát; hét matróz elhalt; egy fiatal kadét ittasan egyéjjel több társával a hajóra akart menni, sutközbenösszeszólalkozott társaival, hogy nom jó iránybanmennek, ő majd hamarább fog a csolnakhoz érni,mint ők , és elvált tőlö <, de mikor azt vélte: hogya csolnakba lép, a helyett sima víztükörbe merültel s ott veszettj másnap hullája úszott a vizén.Nevezotesb ezeknél, hogy itt hunyt el közös kül-ügyminiszterünk gróf Beustnak a fia is ; a mintbeszélik, szerelmes volt egy vegyes színű (kana-kász anyától és fejér férjtől származott) leányba, sigen sok pénzt költött reá; végre fogytán lévén,kért újra házul, de nem kapott. A szerelem pedigcsak addig tartott, mig a pénz; a kettős kedvet-lenség az ifjú gyászos végéc idézte elő; strichnintvett be. Ott feküsznek most mind a város északirészén levő katholikus temetőben, farác3 veszikörül sirhantjukat, melyek fölött egyszerű vasemlék német felirattal jelölik nyugvó poraikat.

Hat napi időzés után mosolygó, derűs kékigével, dús növényzettel koszoruzott szép sziget-ségét a Sandwichoknak elhagytuk,, WongaWonga"gőzösen, s a szelíd hullámú Oczeánon tova utaz-tunk. E3te indultunk, az éj elboritá a szigetet, s aháttérben levő apróbb csoportozatot, (mintegy 12)nem láthattuk, hajónk haladt előre a reménylettújvilág felé, derült napok, szép csillagos estékváltakoztak felettünk. Utazásunk egyébiránt na-gyon egyhangú volt; egy kis ijedség hozott belenémi változatosságot: egy útitársunk saját magaés a matrózok vigyázatlansága miatt a hajó olda-lán lövő záratlan ajtón át a tongerbe esett s csakhosszas keres-'s után — mert a hullámok olcsaptákmessze a hajótól — találták meg fél holtan, amint már úszni sem birva lebegett a hullámokközött. — A kilenczedik éjszaka váratlanul jöttegy szélroham szakadó záporral H oly erős nyo-mást adott a vitorláknak, hogy a két fő árboczketté törve zuhant le a hajóra és sok kárt oko-zott; majd egy matrózunk halt meg napszuráskövetkeztében, s annak egyszerű eltemetne is vál-tozatosság volt; meglepő újság volt az is, hogyegyszer csak állottunk s nem mehettünk tovább,a haj tó-gépezetben egy vastag rud ketté pattant.Két nap kellett, mig újra járható vájaviták a gépet,addig egy helyben libegtünk a sík vizén. De voltkellemes változatosság is, először a tizenegye-dik napon feltűntek a Hajókázási szigetek erdőborított bérezni; majd a tizenötödik napon azegyenlítő vonalán mentünk által a 167° nyugotifoknál.

Ezentúl hat nap múlva az idő kezdett hűvö-sebb lenni; más éghajlat alatt valánk, más tenyé-szet virult erre, itt a nyár deczemberben van s atél júniusban; s az időjárás most szeles, viharos,a teiger erősön hullámzott, hajónk nyugtalanulringott, — mint haragos dajka czibálta bölcső, —de a gőz és vitorla hatalmasul hajtotta előre. Végreminden viszontagságok daczára, az uj-zealandi vi-harokkal fóltünedezt ;k a távolban egyes szirt-cso-portozatok.phantasztikus alakjaikkal és volökNew-Zealand gyönyörű erdős pázsittal boritott halmaiis azokon tul. A jobbra-balra lassanként feltüne-dező szárazföldelőhogyei között terjedelmes öbölbehaladtunk be, érdekes szigetcsoportok, szikla-hogységek s tömbök merültek fel a láthatá-ron , majd a jobbra közelben húzódó halmospart mellett tiz órát haladva, balra két világitótorony tűnt elő; majd egy szabályos vezuv-alakuhegység, mely mellett egy kis öbölbe suhanva be,két fölé ágazó menetének jobbikában két gömbölyűhalmot megkerülve, előtte valánk a szép aucklandikikötőnek.

Este volt; a város pompás gázvilágitás fényé-ben úszott, a kikötőbe roppant nép tolongott érdek-lődve az utasok és újságok jöttén, hajók is nagy

| számmal voltak kikötve, nagyobbrészt ausztráliaiés angol három árboezosok. — Mi csak másnapregire! néztünk be a városba, mig hajónk ki- és berakodott.

Auckland igen csinosan épülve, egy halmon sannak lábánál terül el, a Thames folyó s a beszö-gellő tenger öblénél, szabályos egyenes utc/.áival,csinos házsoraival és templomaival; fő utczája aQueen-Street, melyen a legszebb kereskedői s iparikirakatok, bazárok , bankok ét-caavnokok, szín-ház, stb. van. Lakosai nagy részt ano-olok s mintegy 20,000. Vidéke igen regényes, jobbról magashegyek kékellenek, öbleikben a hires aranybányákvannak s aljukban kigyódzik a Thamos folyó;partjain kövér legelők s szántó földök terülnek —balról Goldfield csinos városka, egy völgy általválik el Aucklandtól, a hol a két város különfélevallásu temetőkertjei vannak. Auckland a szigetfő f kereskedelmi városa, itt vannak a bankok,

un

• í y

644

jótékony intézetek: árvaház, őrültek háza, kór-ház, város-háza stb.

Egy napi időzés után elhagytuk Aucklandot,nagyszámú bányász (diggor) utasokkal , kikAusztrália más részében — Queenslandban pró-bálnak szerencsét.

Az előbb folytatott utón visszamentünk, meg-kerülve a sziget egy részét; aztán a sík tengerenegyenesen nyugotnak tartva haladtunk előre. Azidő borús, ködös, esős volt, a tenger viharos s hul-lámzó; kellemetlenül változó tavaszi idő. Hajó-gépezetünkkel is sok bajunk volt, de végre mégis8 nap mulva, a köd és sűrű eső között feltűntekaz uj-hollandi New-South-Wale3 szirtéi, meredekpartjai; s két órai part melletti hajózás után azöböl nyilata, melyen által regényes hegységekközött, jobbról erdőségekkel s nyaralókkal, balróla tenger öbleitől körülölelve meglepő szépen te-rül el Sydney városa. A hajógyár olőtt vetettünkhorgonyt. Török János.

Jégkereskedés.A jég az utóbbi húsz év óta oly fontos áru-

czikké lőn a világkereskedelemben, hogy nélkülea czivilizált nemzetek már el semtudnának lenni. Az összeget ugyan,melyet a kereskedelmi pénzforga- Vlomban képvisel, most még nemigen lehetne pontosan meghatá-rozni, mert a jégadóí még eddig ami találékony fináncz-kapaczitá-saink sem fedezték fel, azonban aki- és bevitel némely országokbanigen nagy lehet.

Olaszországot legnagyobb rész-ben az Aetna jégmezői látják eljéggel s minden télben apró hajó-rajok rakodnak meg Sziczilia part-jainál, hogy aztán onnan drágaterhökkel Nápoly, Róma, Livorno,Genua s más kikötő-városik feléelvitorlázzanak. — Németországotszintén az Alpok havas tetői lát-ják el e szükséges portékával, mertaz ottani tavak és folyók többnyirenem fagynak be kellő vastagság-ban, vagy ha befagynak is, jegöklaza és rósz. Ilyenkor aztán egészvasutvonalok indulnak a svájezihavasoktol déli Németországba ésa hosszú telek foglalkozás nélkülinapjaiban ezer meg ezer szorgal-mas kéznek nyújtanak tisztességesmunkát és keresetet. MindazáltalEurópa jégkereskedése, bármilyterjedelmes mérvet öltött is már,még csekély az észak-amerikaivalösszehasonlítva. A mi ott Charles-ton és Uj-Orleans a gyapotkeres-kedésre, épen az Boston a jégke-reskedésro nézve, t.i. a legnagyobbfontosságú központ, mely milliókathoz üzlete által forgalomba. Ezüzletág alapitója egy bostoni ke-reskedő, James Tulor vala, ki már1810-ben tgy nagy hajótehernyijeget szállított a nyugot-indiaiMartinique szigetre és ez egyotlenszállitmánynyal olyan jövedelmezőüzletet csinált (akkortájban valami 4000 dollárrólbeszéltek), hogy annak folytán csakhamar „jég-társulatok" alakultak, s már 1844-ben valami 16ilyen társulat létozett. Hogy ezek mily nagymérvben űzték e kereskedést, abból is kitetszik,hogy az egyik társulat csak a bepakoláshoz meg-kivántató szénára és szalmára több mint 7000 dol-lárt adott ki.

A bostoni jég főforrása egy kristály tiszta-ságú édes vize által kitűnő ,,Fresh Pond" („hűstó") Cambridge-nél Boston közelében. Mikor ajégréteg jól sikerül, t. i. ha elég erős és vastag,egy holdnyi területű jégfeliilet valami ezer tonnajeget ad, tonmiját 20 mázsával számitva. A jég-vágást egészen rendszeresen űzik. A „jégembe-rek," miután a havat gondosan eltávolították, egyéles ekével vonalokat vágnak a jégre, melyekaztán kifúrészeltetnek. Az igy szabályos leme-zekre és koczkákva darabolt jeget különös esz-közökkel és csigákkal a vizből kiemelik és fa-ládákba rnkják. Ezelőtt csak omberi és lóerőtalkalmaztak e munkára, de ma már apró gőz-gépeket állítanak föl, melyek sokkal gyorsabbanműködnek.

Uj-York államban is virágzik a jégkereske-ilés; a jeget főleg a Rockland-tóból vágják a

Hudeon folyó mellett, mely körülbelól 100,000tonna jeget szolgáltat. Uj-York városa maga 250—300,000 tonna jeget hord ki évenként 6—700hajón a déli államokba.

Ha már a fenebbi adatok is elég világosfogalmat nyújtanak a jégkereskedés fontosságá-ról, még annál inkább meggyőződhetünk arról,ha megtudjuk, hogy egy holdnyi befagyott viz-felület sokkal magasabb nyereséget biztosit, mintugyanekkora legtermékenyebb szántóföld. Ámbára bevétel itt is épen ugy ingadozik, mint a migabonatermelésünknél, s a fagynélküli év rósz év,azonban átlagosan véve- egy holdnyi jégteriiletmégis behoz 500 dollárt. A jégkereskedéssel fog-lalkozott egyének számaEszak-Amerikában 1864-benl7,000-re ment s a befektetett pénztőke meg-haladá a 7 millió dollárt. Ez évtől fogva nincsenekbiztos adataink, de azért bátran állíthatjuk, hogya jégkereskedés mind Amerikában, mind Európá-ban azóta is tetemesen emelkedett. Ugy látszik,hogy a jégkereskedőknek az idén jó szüretjök "'esz.

S. L.

védik a hó és fagy ellen 8 az értékes bútorok eset'len pomoráni és mecklenburgi burschoknak szol--gálnak fekvő, étkező, s néha szükség esetén tüzelő;szerül is. Igen, mórt a természet maga is kezdmár segítségére jönni a szegény, szorongatottfranczia nemzetnek s a tél előhírnökét, az első-havat és fagyot loküldé a vérpatakoktól áztatottföldre.

A versaillesi városház előtt élelmet vásárló-porosz katonáknak nem nagy örömére szolgál azelső havat látni s érezni, a mint lassanként a tájatelboritja s hideg pelyheit szemeik közé csapkodjarmert jól tudják, hogy az ősfejedolmi lak termeinem képesok mindnyájukat elszállásolni, vagy hatalán elszállásolhatnák is, de a hidektől a czifratermek sem védhetik meg őket. Már pedig tüzelőszert annyi tömérdek ember számára teljes lehe-tetlenség előteremteni. Az ostromolt Paris hatal-mas erődéiből kapnak ugyan egy kis tüzet néha, deabban meg nem nagy köszönet van. Aztán mog té-lire véglegesen berendezkedni sem tartják érdemes-nek, mert legnagyobb részöknek oda künn kell1

ázni, fázni s éjszakázni az előőrsökön és ügyelni,nehogy a párisiak véletlenül látogatásra jöjjenekhozzájok, a minek még az a kellemetlen következ-

ménye is lehetne, hogy azok azvondégszeretetlen francziák merőudvariatlanságból még kitalálnákzavarni a nélkül sem igen nyugal-mas téli tanyáikból. Annyi bizo-nyos, hogy a német sógorok szive-sebben sétálgatnának Versaillestündéri kertjeiben és ragyogó ter-mőiben egy kissé más, kedvezőbbkörülmények között. De hát kik azokai a francziák e vendégszeretet-lenségénok, mint épen maguk? Amilyen volt az „adjon isten", olyan-lett rá a ,,fogadj isten" is.

Porosz katonák a versaillesi városház-terén.

A poroszok Versaillesben.Vájjon képzelték-e valaha Versailles fejdolmi

parkjának gyönyörű szökőkutjai, hogy lesz idő,mikor vigan szökkelő vizsugaraik egy idegen,hódító király és dölyfös kisérete gyönyörködteté-sére fognak játszadozni a ragyogó nap fényében!S pedig e nem remélt esemény most másodszortörténik meg velők. Francziaország földét ismétidegen hódító tapodjasvilághirű fővárosát megintaz elfoglalás veszélye fenyegeti. A Bourbonok ésa második császárság büszke fejdelmi lakát Ver-saillesben hivatlan vendégek tartják megszállva,kiknek, fájdalom! eddig még sehogy sem sikerültajtót mutatni. A selyemmel és bársonynyal diszi-tett fényes termekben a szövetséges német hadakkatonái hullámzanak fól s alá, nem valami túlságoskegyelettel viseltetvén a franczia dynasztiák min-den lépten-nyomon előcsillámló gazdag emlékeiiránt. A nagyszerű udvari pompa és disz tovatűnt, a sima képű s még simább szavu hajlongóudvaronezok tarka-barka sergo világgá széle-dott és helyöket durva, zordon harezosok fog-lalták cl.

A drágafüggönyök, szőnyegekéi ritka selyemágyneműk most az ország és a nemzet ellenségeit

E g y v e l e g .0 (Paris értéke.) Az ,,Econo^

mist" czimü londoni lap követke-zőleg határozza meg Pária érté-két. Epületek értéke: 154.350,000"font sterling; bútoroks egyébház-tartási eszközök értéke: 77.175,000'font sterling; kereskedelmi áruk segyéb eladásra szánt iparczikkekértéke: 77.175,000 fr. sterl. Ösz-szeg: 308.700,000 font sterling,tehát ugyanannyi tiz forint! Ezpedig csak minimuma mindazonroppant sok magán vagyon érté-kének, melyet Parisban az ostromtönkre tehet.

© (London.) A legújabb méré-sek és számitások szerint Lon-donnak területe 70 ang. négyszög:mérföld és lakóinak száma többremogy 3 millió 500 ezernél!

** (Ügyvédek Francziaország-ban.) A ,,Reveil" egy összeállítástközöl, melyből kitűnik, hogy a

~~~ jelen republikánus kormány főbbállomásai túlnyomó számban ügy-védekkel vannak betöltve. így ma-gában a minisztériumban hat ügy-

véd van: JulesFavre, Picard, Cremieux, Arago Em.,Jules Ferry és Gambetta. Ezenkívül 4 államtitkáris ügyvéd. A rendőr-főnök és főtitkára ügyvédek.A rendkívüli kormánybiztosok között huszonnégy-nél több az ügyvéd. A minisztériumokban a főbbállomásokon kilencz ügyvéd működik. Az újonnanalakult államtanács csupa ügyvédből áll. A párisivárosi igazgatás élén nyolcz ügyvéd van, az egész-ség és élelmezésügyi bizottságban tiz, a hadügyi-ben hat ügyvéd ül. Mint gyakorló diplomata hat,mint állami bankár öt ügyvéd fungál stb- — Ennyiügyvéd csakugyan megvédhetné a haza ügyét.

** (Indiai temetés.) Flórenczben közelebb egyhúsz éves keletindiai, Radscha Muharadscha haltmeg s az angol követség közbenjárására a hatóságmegengedte, hogy holttestét a folyó közelébenelégessék. A szertartást éjjel vitték végbe s más-nap a hamvakat útnak indították Bombay felé.

** (A háború iszonyai.) A berlini katonakor-házban két invalidus fekszik, kiknek egyike egykezétől és mindkét lábától, másika mindkét kezétőlés mindkét lábától megfosztatott az ellen golyóiáltal. A szerencsétlenek mindazáltal kigyógyul-tak, s Fister gyárából mesterséges tagokkal fognakelláttatni.

645

Melléklet a Vasárnapi Újság 50-ik számához 1870. decz. 11

Irodalom és művészet.= („A nök munkaképessége) és munkajoga,

különösen szellemi téren." E czim alatt érdekesröpirat jelentmegllléssy Györgytől. A tárgy, me-lyet fejteget, az újkori társadalom fontos kérdé-seinek egyike, mindenütt élénken foglalkoztatjaaz elméket s örülnünk kell, hogy nálunk is szórakerült, bár nálunk nem oly égető , mint másutt.Mi ugyan, magunk részéről, a röpirat szerzőjévelegészen egyet nem értünk, vagy jobban mondva,nem vagyunk hajlandók még addig a határig semelmenni, mint ő; bár elismerjük, hogy ősem megyszélsőségokig. Mi méginkább középuton állunkazok közt, kik a nőt a férfi minden hivatásábanosztoztatni akarják, s azok közt, kik a nőtől a tűés a főzőkanálon kivül a munka minden eszközétmegtagadják. Mi szélesbiteni óhajtjuk azt a na-gyon szűkre szabott munkakört, melyet a nők,nálunk főkép, a mi fejletlen társadalmi viszo-nyaink közt elfoglalnak; de azt sem szeretnők, haa nők a természet, a családi lét s társadalmi mo-rál által nekik szánt kört megvetnék s elhanya-golnák azért, hogy szélesebbet, de áldatlanabbathóditsanak maguknak. Lehet, hogy e kérdést egy-szer tüzetesen fogjuk tárgyalni lapunkban, —most csak jelzeni akartuk álláspontunkat IlléssyGy. röpiratának megjelenése alkalmából; magátaz érdekes röpiratot pedig ő szintén ajánljuk ol-vasóink, férfi-, ugy mint nő-közönségünk figyel-mébe. — Rosenberg testvérek bizományában jelentmeg s ára 40 kr.

** („Deák Ferencz adomák") jelentek meg kö-zelebbről, Rosenberg testvérek kiadásában, 10 ivreterjedő egy frt. 20 kros füzetben. No, az ilyen DeákFerfncz adomákban nincs köszönet! Az adomáklegtöbb része ellapositva, ügyetlen és esetlenülkerül az olvasó elé, hogy a[ki valaha Deáktól ma-gától hallott egy adomát elmondva, lehetetlen,hogy ne bosszankodjék a kontárkodóra, ki igytőré hegyét s rontja meg élét az elmésségnek skedélyességnek.

•* (Hírlapirodalom.) Újévre a következő ujlapok megindulásáról értesülünk: „Gyors Posta"czim alatt Heckenast Gusztáv kiadásában kisebbalakú, olcsó napilap indul, Áldor Imre szerkesz-tése mellett. — Hollós László hetilapot fog szer-keszteni szélsőbaloldali irányban. — Vahot Imreés Zombori Gusztáv „Magyar Phönix" czirnűképes hetilapra hirdetnek előfizetést. — Pogo-nyiné- EglofFstoin bárónő, a munkaszabadság érde-kében készül kiadni egy hetenként kétszer meg-jelenő közlönyt. — A Fokete Bernát kiadásábanmegjelenő „Szépirodalmi Közlöny" szerkesztését,mint értesülünk, csakugyan Benedek Aladár vesziát, s a lap főmunkatársa Endrődy Sándor fiatalköltő lesz.

** („Fröbel" czim alatt) 1871. elejétől ma-gyar és német nyelven minden hó közepén ncve-lészeti szakközlöny jelenik meg. Kiadó szerkosz-tők : Szabó Endre és Rill József, főmunkatársLiber József A lap, mint czime mutatja, Fröbolfejlesztő rendszerét tűzi ki irányadóul. Előfizetésidij egész évre 3 frt, fé!é\re 1 frt 50 kr; csupánmagyar vagy német példányra egész évre 2 fit:mely összegek e hó 20-áig Pestre, Valeio-uicza,11. sz. a. intézendők.

** (Irodalmipályázat.) A,,Nefelejcs" ez. szép-irodalmi és divatközlöny 60 db arany pályázatottűz ki 1871-ben szépirodalmi müvekre, és pedig40 db aranyat egy beszélyre, 20 drbot költe- \menyre. A pályaművek a lap jövő évi folyamában ífognak megjolenni. A szerkesztő a Kisfaludy-tár- !sasáo-ot óhajtja fölkérni a rnegbirálásra. A nem-zeti színháznál is hirdetnek ki közelebb pályáza-tot népszinműre, 50 db arany nyal.

** (Középtanodni tankönyvek) gyűjteményeindult moo- közelebbről Aignor L. kiadásában s evállalat, ha folyvást jó és használható dolgozato-kat fog hozni, kétségkívül rég érzett hiányt vanhivatva pótolni. A gyűjteményből a következőmunkák feküsznek előttünk: 1. Titi Livii ab űrbecondita (Liber II.) T. Livius második könyve, avaros (Róma) építtetéséről s állam-alapitásáról.Magyarázó jegysetekkel ellátta Szénássy Sándor,egyike jelesb latinistáinknak. — Ara 60 kr. —2. Cornelius Tacitus Germániája. Magyarázta Po-nori Tewrowk Emil. Ára 60 kr. — 3. Atalános jSzámtan és Algebra. Irta Mauritz Rezső. Alkal- !

T A R H A Z.mas példatárral. Ára 1 ft. 60 kr. — 4. Rémet tan-ég olvasó-könyv Ponori Tewrewk Árpádtól, I. kö-tet : a német irodalom emelkedésének kora. Az1-ső füzet csak három ivet foglal magában, defolytatása rövid időn igértetik. Az egész mű (vagycsak az I. kötet?) ára 1 ft. 60 kr.

** (Az Eszterházy-képtár megvétele) iránt akormány alkudozásai a tulajdonos családdal márvéget értek, s mint gr. Zichy Edmund irja egyiklapban, a herczegi család a képtárért 1.500,000frtnyi ajánlatot kapott, felét azonnal készpénzbenlefizetondőt, másik felét pedig egy bankházbiztositéka mellett, félév alatt. Egy bankintézotis hasonló összeget ajánlott, az újra eladás jöve-delméből a nyereség egy részét is ígérve. A her-czegi család azonban inkább adta jelentékeny ol-csóbban az országnak; sőt a megvétel bezárásakormég a következő (Bécsben maradt) festvényeketisaképtárhoz ajándékozza: „Mária a gyermekkel,"Murillotól; „Immaculata," Zurbarantól; „Klió,kezében harsonával," Mignardtól (melynek becseigen emelkedett, miután a saint-eloudi égés e mes-ter legszebb képeit elhamvasztá), „Orleáns Fülöp,a későbbi Lajos Fülöp király" arczképét, angolvadászöltönyben, vörös frakkban, Vernét József-től (mint kép, nem a legjelentékenyebb mű); „Po-mona," Romanellitől, s egy „nőfej," Rembrandtéi.Megjegyzi gr. Zichy E., hogy az Eszterházy-kép-tár föntartására, sőt gyarapítására is dotácziótkellene szavazni.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tud. akadémia) I-ső osztályá-

nak decz. 5-ki ülésén Jókai Mór mint akad. ren-des tag „Párbaj az Istennel" czimü regényes kor-rajzával foglalta el székét. Mielőtt a korrajzotfelolvasta volna, néhány bevezető szóvalelmondá,hogy egy nagyobb nyelvészeti munka szerzésévelfoglalkozik, mely a „magyar nyelv theofóniai ala-kulásának szabályait" tárgyazná, következettazután a regényes korrajz felolvasása. Egy családtörténete ez inkább, mint korrajz, és csak a beve-zetés foglal magában néhány Mária Terézia korátjellemző vonást. Egy magyar labanezcsapat veze-tőjét, Isaszegi Gábort, a hét éves háború alatt Po-roszországban a 8chönhauseni várnagyon elköve-tett kegyetlenségéért átok éri, melylyel ő fitymálvadaczol. Az átok, ugy látszik, nem fog rajta, gaz-dag előkelő főúr lesz belőle. Csak midőn szeretettneje meghal, érzi az ur csapását; de megmaradgyermeke, és most ebbe helyezi élte minden örö-mét, reményét. A gyermek egyszer halálosan meg-betegszik, s ekkor pisztolyt fog elő és fellő azistenre az égben. Ez a „Párbaj Iatcnnel." Ezazonban csak kiindulási pontja a ,,regényes kor-rajznak," mert ezután következik csak a bünhö-dés, az Ur kezének vészes sulyosodása, midőn acsalád bűnös szenvedélyeivel maga magát pusz-títja. A százados átok végül megtörik egy szelid,ifjú vak leánynak, s ez az első leány, ki az Isaszegicsaládban születik — szerelmén. E leányt ugyanisSiedelmann nevű német gyáros, afonemlitett vár-nagy leányának egyik ivadéka — veszi nőül. —E felolvasásta nagyszámú hallgatóság a végén han-gos éljenzéssel kisérte. — Jókai után Vámbéry Ár-min ült a felolvasó asztalhoz; az ujgur nyelvemlé-kekről értekezett és bemutatta, az akadémia költsé-gen általa kiadottéi kommentált codexot. (KudatkuBilik=szerencsés tudomány.) Vámbéry értokozéseis éljenzéssel fogadtatott. Az osztály folyó tárgyaiközül szőnyegre került Fogarassy János 400aranynyi adományának ügye, metyet ogy magyarifjúnak a mongol nyelv tanulmányozása végettÁzsiába küldésére ajánlott fel. A nyelvészeti osz-tály Fogarassy, Vámbéry és Szilády ajánlatáraBálinth Gábor pesti negyedéves jogászt jelölto kiez útra, a ki szép jártassággal bir máris a török,tatár, persa, arab és orosz nyelvekben, s jól ismeria nyugoti művelt nyelveket is.

** (A pesti tornacsarnok), ünnepélyes meg-nyitása decz. 4-én történt meg, s ez alkalomra azország különböző részeiből az egyes tűzoltó- éstorna-egyletek képviselői nagy számmal jöttek felPestre. A diszes tornacsarnok az ősz-utezábanadakozásokból épült fel, s különösen támogatámaga a főváros, a törvényhozás pedig 5000 frt évisegélyt rendelt e czélra, de az egylet azt kérte azországgyűléstől, hogy egyszer mindenkorra 30,000 '

frttal segélyezze. Az épület még nincs teljesenkész, de már oly állapotban, hogy meg lehet bonnea gyakorlatokat kezdeni. Decz. 4-én reggel a„Hunyadi induló" lelkesítő zenéje mellett vonul-tak a terembe a tűzoltók, kik később tért enged-tek a tornászoknak. A vörös-inges tornászok zenealatt katonai gyakorlatokat tettek, majd a dalárdaénekelt, s az egylet buzgó elnöke Matolay Elekalkalmi beszédet tartott. A mutatványokat az elemitanoda növendékei kezdték meg, kiket a gymna-siumbelieks a torna-egyleti tagok követtek. Ügyesmutatványaikkal mindnyájan köztetszést arattak.Ezután a szabad-gyakorlatok jöttek, s mintegy150 tornász mutatta be ügyességét. — Hétfőn atornászok és tűzoltók értekezletet tartottak, mely-ben tornász- és tűzoltó-szövetségek alakításáthatározták el.

** (A b.-füredi „szeretetházra'') eddig 1000frt. gyűlt be. A belügyminisztérium a törvényha-tóságokhoz intézett körlevelében ajánlja a romlottszülők gyermekeinek megmentését, óhaját fejezvénki, hogy ily intézetek felállítását a hatóságok elő-mozdítsák.

Egyház és iskola.** (Kinevezések.) Dr. Faill Attila a kaposvári

államgymnasium rendes igazgató-tanárává, —Lengyel Géza Dezső kaposvári tanár a bajai kath.fŐgymnasium nyelvészeti tanszékére rendes ta-nárrá, — Matkovich Gáspár a szt. erucis de ValleSegniensiről nevezett plébánia igazgatója a zenggikáptalannál megürült ifjabb kanonoki állomásraneveztetett ki.

** (A hajózási téli iskolában) hetenként szer-dán d. u. 6 és 7 óra között egészségügyi elő-adások tartatnak, melyeken a közlekedési minisz-térium által a hajósnép és hajón utazó közönségszámára kiadott egészségügyi utasításra vonat-kozó ismeretek tárgyaltatnak. Ezen előadásokraminden érdeklődőt, és különösen a hajózási vál-lalatok közegeit meghívja a h. t. isk. igazgatója.

Balesetek, elemi csapások.+*+ (Nagy szerencsétlenségről) olvasunk az

„Alföld"-ben. A Lippa és Radna Közt fenállóhajóhid eltávolíttatván, a közlekedés utóbbi idő-ben kompon történt. E hó 3-án reggel 9 órakor(épen hetivásár lévén Lippán) sokan tolongtak akompra s várták Radnán a Lippáról átjövő kom-pot, két hajóra tott, gerendák által tartott deszka-hidon, midőn a korhadt gerendák letörtek, s mint-egy 150 ember a jeges hullámokba zuhant. Ladányilippai esküdt és Ormay paulisi lakos saját életükkoczkáztatásából mentettek ki a Marosból 16 em-bert. Számosan lelték ott sirjokat, de még eddignem lehet tudni a szerencsétlenek számát. A ki-szabadultakat átfagyva vitték Lippára. Az esetszigorú vizsgálatot igényel, mert gondatlanságbólszármazott,

**(Afagy áldozatai.)?est a 3dob-utcza 6. számúház lépcsőcsarnokábau hétfőn egy tót napszámostés napszámosnőt találtak megfagyva. Az asszony-nak még kezében volt a félig kiürített pálinkásüveg. — A nádor-utcza végén is találtak egynapszámost fél halva a fagytól; míg a Rókusbaszállították, egészen megfagyott. — Budán egyputtonyos asszony, a mint a Duna-parton puttonyátmegakarta tölteni vizzel, a fagyos meredek partonelcsúszott, a vizbe esett, s a hullámokban leltehalálát.

Mi újság?— (Mai számunkhoz van mellékelve) a

„Vasárnapi Újság" és „Politikai Újdonságok"előfizetési fölhívása az 1871. évi folyamra.Ajánljuk olvasóink szives figyelmébe.

** (A franczia foglyok segélyezése) érdekébena„P. Ll."meleg sorokban intéz fölhivást a jótékonyemberbarátokhoz. Ezek szama 300,000-re megy,kiket nem lehet elég gonddal ollátni., mert a né-meteknek is vannak segélyezendő szerencsétleneik:árvák, özvegyek és nyomorékok. A franczia fog-lyok ezrével szabad ég alatt vannak elhelyezve,könnyű sátrakba, meiy nem védheti őket a télellen. Es hozzá még félig mezitelenok, fehernemü-jök nincs, mert a mi rajtok volt — lerothadt! A

*

m646

• ' : !

«1I)

.5

könyör szent nevében kéri e lap olvasóit, kínokanyagi helyzete megengedi, hogy küldjenek beruhát, melog ingeket, felöltőket, hogy a szeren-csétlenek, kik a csatatéren bátran szetnébo nézteka halálnak, ne essenek nyomorultul a tél áldoza-taivá. Az ajándékokat a pesti franczia konzul,Castellano gróf által juttatják el a szegény fog-lyokhoz.

** (A ffanczia csatatérről) Orleans megszál-lása óta érkezett tudósitások ellenmondólag; szó-lanak; a poroszok fennen hirdetik hogy a Loire-hadsereg több kisebb ütközetben teljesen tönkre-tétetett, ők Orleansban 10 ezer foglyot (!) ejtettek,míg toursi sürgönyök szerint a francziák kevesetvesztettek, s Aurellos tábornok a hadsereggel jórendben vonult vissza. Léghajó-tudósítások Pa-risból 6-áról este jelentik, hogy a lakosságot eré-lyos szellem szállottá meg; péntek óta semmi hadiesemény nem történt. Moltke értesítette Trochuta loirei hadsereg vereségéről, s menlevelet ajánlottnoki, hogy személyesen meggyőződhessék. A kor-mány visszautasitotta Moltke ajánlatát s egykiáltványt bocsátott ki, mely a segély reményéts a tovább küzdés kötelességét hangsúlyozza.

** (Az iglói honvéd-emlék) ünnepélyes lelep-lezése nov. 27-én ment végbe. Ez alkalommal há-rom ünnepi beszédet tartottak: egyet magyarul,egyet németül és egyet tótul. A leleplezés után anagy vendéglőben diszlakoma, este pedig műked-velői előadás és tánczmulatság volt.

= (Az „Üstökös") érdekes adomát közölPákh Albertről, molyet mi első forrásból némileghelyre igazítva adunk. A czenzura-, zsandár-és bezirker-uralom idejében beállt Pákh Albert-hez egy cs. k. Commissiir, adóösszeirás végett. APákhé mellett levő szobában lakott Gyulai Pál.— „Mi a neve?" —„Pákh Albert."— „Foglal-kozása ?" — „író." — „Egyedül lakik e szállá-son?" — „Nem, a másik szobában lakik GyulaiPál." — „A szakácsnéja?" — „Az" feleié Pákh, go-noszán mosolyogva. Néhány nap múlva megkapjaPákh a következő „Mahnungs-zettlit": HerrAlbert Bach, Schreiber, für sich, und für seineDienstmagd: Julié Paul ist laut § . . . verpflichtetbinnen8Tagon an Kopfsteuer-Gebühr.. .fl.. ..kr.zu entrichten etc. etc. — S pár éven át igy maradtaz adó-rovatai.

** (Izsó Miklós) o napokban készül el GhyczyKálmán mellszobrával, a melyet barátai mintáz-tatnak; továbbá II. Rákóczi Ferencz fejedelemmellszobrán dolgozik, melyet a múzeum számáraa kultuszminisztérium rendelt meg nála. Izsó meg-nősülvén, állandólag Budán telepedott meg, s ottvan műterme is a császárfúrdő közelében, fő- ut 7 sz.

** (Egy elzászi árva leányka) vetődött a na-pokban Pestre. Egész családja nagyapjától kezdvelefolé, a háború áldozata lett. A csinos leányát,ki mintegy 10 éves, valaki egy Horváth nevii ma-gyar képviselőhöz intézett ajánlólevéllel küldtePestro. A szegény árvát egy gyermektelen polgár-társunk addig is magához vette, mig valaki rekla-málni nem fogja. Ha senki sem reklamálja ugymagánál fogja tartani.

** (A dohánycsempészés) uj módját fedeztékfel. Minap 40 — 50 darab kenyeret szállított Pestreaz egyik gőzhajó. A kenyerek szerencsésen meg-érkeztek, szekérre is tétettek, hanem midőn gaz-dájuk el akarta szállíttatni, előállottak a finánezoks lefoglalták a szekeret. Feltűnt ugyan, hogykenyeres szekeret török dohány miatt foglalnakle, a gazda meg is metszett egy-kettőt, hogy aképtelenséget bebizonyítsa, hanem az őrök továbbfolytatták a munkát s ekkor kitűnt, hogy a kenye-rek legnagyobb részo török dohánynyal volt bé-lolve. A csempészt elfogták.

** (Ragadozó állatok a budai hegyekben.) Ahideg idő s a hó beállta óta a budai hegyekbenigen sok róka mutatkozik. Egy farkast is láttakmár.

*• (Vasúti kocsik fűtése.) A vasúti kocsik fű-tése ügyében a minisztérium szikértőkot küldöttki, melyek a más országokban divó rendszeroket

tanulmányozzák. Hir szerint azon rendszert ta-lálták legelőnyösebbnek, hogy a mozdonyból gőzvezettessék vast ig csövekbe, melyek a vasúti kocsikbelsejében lennének elhelyezve.

** (Rókavadászat Pesten.) A kertész-utczai 15számú ház udvarán egy idő óta nagy pusztulásvolt észrevehető az ott tanyázó apró marhában.Eleinte azt hitték, hogy az ott dolgozó munkásokkaptak rá a kacsapecsenyére. Figyelemmel kezdekkisérni a dolgot, s csakugyan egyszer csak elősom-polyog valahonnan egy gyönyörű róka. Az udvar-ajtót hirtelen becsukták utána, s mikor a rókaalapos meggyőződést szerzett magának, hogy biző el van csipve, legalkalmasabb taktikának láttaegy oldaliramodással beszaladni az ablakon keresz-tül a pinezébe, a hol aztán agyonlőtték.

** (Berlinben) a „Saxe" szállodában egynéhány napig ott időzött, körülbelől 24 éves fia-tal ember felakasztotta magát. Szobájában ogyezédulát találtak ez aláírással; Coloman Braun auePest.

#*# (Bellanger Margitnak,) Napóleon császáregykori kedvesének halálát igy jelenti a „Pays"egyik utóbbi száma: „E nő, kit a Tuilleriákbantalált levelek szomorú nevezetességre juttattak,Kasselben halt meg, Wilhelmshöhe közvetlen kö-zelében. Fiának (Napóleon gyermekének), kirőlama levelek többször megemlékeznek, a Friedland-uton pompás palotát, Paris közelében szép birto-kot, sok pénzt és értekpapirokat hagyott."

Naptárak 1871-re.Heckonast Gusztáv kiadó-hivatalában a k övotkezőképekkel ellátott naptárak jelentek meg és az egészországban könyvárusod és könyvkötőknél kap-

hatók :

Nemzeti nagy képes naptár. Aranynyo-matu czimlappal. Szerkeszti Áldor Imre. Ára 1 frt.

Falusi gazda naptára. A földmivelés, kert-ipar és gazdaság évi közlönye, földbirtokosok,kortészgazdák, lelkészek, iskolatanitók és gazda-tiszteknek ajánlva. Több szakértők közreműködé-sével szerkeszti dr. Farkas Mihály, földbirtokos.Ára 80 kr.

Balpárti népnaptár. Nemzeti szin boríték-kal és czimképpel. Szerkeszti Vasgyuró Tamás.Ára 50 kr.

A Népzászlója naptára. Színezett boriték 8nagy czimképpel. Szerkeszti Áldor Imre. Ára 40 kr.

Első magyar katonai naptár. Színezettborítékkal és nagy czimképpel. Szerkeszti BethlenOlivér, a „Honvéd"-lap szerkesztője; Ára 60 kr.

Scorpio-naptár, torzképekkel. Ára 80 kr.Barátfiilek naptára. Igazhivők, papimádók,

papfiakés papnék számára; a sz.-lélek sugallatáraszerkeszté Papramorgó. Ára 50 kr.

Nevessünk naptár. Számos humorisztikusképpel. Ára 40 kr.

Lidércz naptár. Számos képpel. Ára 60 kr.Kossuth naptár. Szinezett czimlappal és

czimképpel. Szerkeszti Honfi Tihamér. Ára 40 kr.Honvéd naptár. Szinezett borítékkal s ig en

szép czimképpel. Szerkeszti Áldor Imre. Ara60 kr.

Magyar családi naptár- Szinozett boríték-kal. Ára 60 kr.

István bácsi naptára. Alapitá Mayer Ist-ván. Szerkeszti Kőhalmi K. József. Ára 50 kr.

Protestáns képes-naptár. Szerkeszti Bal-lagi Mór tanár. Ára 50 kr.

Magyar nők naptára. Szerkeszti BeniczkyIrma. Ára 60 kr.

Szombat, deoz. 3. „Hamlet.''1 Opera 5 felv. Zenéjét szerz.Gounod.

Vasárnap, decz. 4. „A jó falusiak.1' Színmű 5. felv.Irta Sardou, ford. Paulai és Szerdahelyi.

Hétfő, decz. 5. „A völgy lilioma." Dráma 5 felv. Ir t*Barriere, ford. Feleki.

Kedd, decz. 6. „Don Oarlos." Opera 5 felv. Zenéjétszerz. Verdi.

Szerda, decz. 7. „Idegesek." Vígjáték 3. felv. Irta Sar-dou, ford. Feleki.

Csütörtök, decz. 8. „Faust." Opera 5 fehr. Zenéjét szerz.Verdi. •

Szerkesztői mondanivaló.— Uj-Zsély. Imre „ballada." A százszor elmondott

történetet egyetlen uj vonás, fordulat s eszme nélkül csen-geti-pengeti el százegyedikszer. Ha csak ennyiből állana a„ballada"-irás mestersége: bizony nem volna oly kevés jóballadánk!

— Kadicsfalva. B. P. Gyarló zöngemények, melyeksem eszme, sem forma tekintetében nem nyújtanak semmikiválóbbat.

— Buda. Pr. Gy. Óhajtanánk személyesen találkoznikérjük keressen föl egy üres órájában.

— Ártatlan titok. Önnek nevében több szerencse van,mint művei alkotásában. Az utóbb küldöttet sem használ-hatjuk.

— Bihar-Nagy-Bajoni. S. M. A kérdésben levó hir-detés iránt biztos felvilágosítást nem adhatunk. A hirdeté-sek közt minden üzleti jelentést kiadnak, a miért az illetőmegfizeti a hirdetési dijat, s a kiadó-hivatal — mely a hir-detéseket a szerkesztőség minden közbejötte nélkül kezeli— nem vállal érettök felelőséget. Az ilyesmikben egyéb-iránt olykor humbug is van, s azért nem igen tanácsolhatjuksenkinek, hogy messze földre elinduljon utánok.

SAKKJATEK.576-ik sz. í. — Smith T.-tól

(Londonban.)Sülét.

a b c d e f g hVilágos

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

Az 571-ik számú feladvány megfejtése(Gold Samutól Kővágó-Eörsön.)

Világos. Sötét.1. Vb6—e6 He7—g62. f2—f8f Ke4~d43. Veö-clf Heö—c4:4. Ha3—bő matt.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben:Fülöp József.— Harasztiban: gr. Festetics Benno. —Jászkiséren: Ga-lambos István és László. — Zámolyon: Parragh József. —Nagy-Szalontdn: Kovács Albert. — Soot-mezó'n: SeipelSándor. A pesti sakk-kör.

Nemzeti színház.Péntek, decz. 2. „Iris boszuja," Vígjáték 1 felv. _ !

„Borura derű." Szinmü 1 felv. — és „Egy csésze thea." !Vígjáték 1 felv. írták Nnitter és Derlay, ford. Feleki. '

Lapunk mai számához van mellé-kelve : a „Vasárnapi Újság" és ,.PolitikaiÚjdonságok" 1811. évre szóló előfizetési föl-hívása; — továbbá az „Uj Regélő" szépiro-dalmi folyóirat előiizetési felhívása 1871-dikévre; és a Ileckenast Gusztáv kiadásábanmegjelent diszkiadások, k(;pes könyvek, s ké-pekkel ellátott naptárak árjegyzéke 1831-re.

Hónapi-és 1betlnap 1

11 Vasár12. Hétfő13 i KeddH|Szerd.15] Csőt.16|Pént.

[jl7 S/.om.

Kathollka* és

Hprotextans j

naptár i1

DecztímberB 3 Damasus p.Maxencz püsp.Lucza szűzSpirid. Kánt. tIreneufí íj.Etelka, EuíBb. tLázár, Flór. i

1B 3 Daináz iBulcsúLuczaAgnollusValériánAnaniasLázár

Hold váltOEUHiti. <g

EGörőg-orosc

2930

12345

íiapíar

Nov. (ó)D 26Peram.András ap.DecKPinberHabakukSophoniásBorbálaSzabbasz

Utolsó negyed 15

iPT ÁlIzraeliták

naptaralíislav R.17 Dávid18 Eleazar19 Illés20 Esöérti21 [imán.22 Elizeus23 12Sabb

-én esti 10 óra

IS * Phosaza kél

f.259260«lfi2<Ö22fi8264265

p |ó .1516 717 718,719|79.0 •• 72117

nyűg.

p. 6.39Í44ul4•10Í441494344

4444

P-78S8888

27 perczkor reggel

hos

t.

116

1-U154108181195

H o

?•82

1'152ti

44548

k

6.

78f)

1011

0

l d

éi |

p-i7

11in2949,

ycy ',

55

nyűg.

<S.

101011

P-1859fi:)

este001

ÍÍ85317

'

T A R T A L O MParis az ostromzár alatt (képpel). Barátim viszont-

látásakor. — Egy városi irnok szerelme (vége.) — Honvéddandár-gyakorlatok, II. (képpel). — Két kép a Székely-földről (két képpel). — Petőfinek egy eddig nem ismertkölteménye. — A lovasság sajátosságai. — Eredeti levéjAusztráliából. — Jégkereskedés. — A poroszok Versaillesben(képpel).— Egyveleg. — Tarliáí: Irodalom és művészet.— Közintézetek, egyletek. — ligyház és iskola. — Balese-tet, elemi csapások. — Mi újság ? — Nemzeti szinház. —Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő: Bíagy Miklós. (L. magyar-uteza 21. sz.)

04'

HIRDETÉSE r

Minden kétségen felül áll, hogy oly sorsjegyek, melyekkel az ember saját maga és családja szerencséjétörökre megalapíthatja, és a melyek értéküket sohasem veszítik el, a legjobb és a legelőnyösebb

karácsoni- és újévi ajándékok.Ilyen, a „Fortuna" szerencse istennő által megáldott sorsjegyek egyedül és kizárólag

a ^Fortunához" czimzett bankházában kaphatok. Pest, haívani-uftza 10-dik szám.Itt, ugyanis havonként részletfizetésre eladatnak:

Hitel sorsjegyek évenként 4 húzás, legközelebb 1871. január 2-án. Főnyeremény 200,000 frt. Megkap-ható 20 havi 10 frtos részletre. Első részlet 10 frt. 63 kr.

1864-diki államsorsjegyek, évenként 5 húzás,legközelebb 1871. márcz. 1-én. Főnyeremény 200,(100 frt.Megkapható 20 havi 8 frtos részletre. Első részlet 8 frt. 63 kr.

Pesti sorsjegyek, melyek a magyar országgyűléstől vannak szentesítve, és a magyar kormánytól biztosítva,évenként 4 húzás, legközelebb 1871. február 15-én. Főnyeremény 200,000 frt. adólevonás nélkül.Megkapható 24 havi 5 frtos részletre. Első részlet 5 frt. 63 kr.

Rothschild sorsjegyek 1839-dik évből. Főnyeremény 200,000 és 300,000 frt. Ezen sorsjegyeknekmég csak 6 húzásuk lesz, mialatt minden közkézen forgó sorsjegynek nyernie kell, és mindenvevőnek egy egész sorsjegy után 300 írt., egy ötöd után 60 frt. biztosittatik, a vételáron felül. Megkap-ható az egész 32 havi 25 frtos, az ötöd 32 havi 5 frtos részletre.

A. ki mindezen négy sorsjegyet megveszi részletfizetésre, 10 darab Concordia sorsjegyet kap kedvezmé-nyül a nagy ezüst sorsjátékhoz, melynek húzása 1871. február 28-án lesz.

ggp~ Részlet! veim a legdíszesebben és finomabban vannak kiállítva, és különösenalkalmasak karácsoni, újévi, név- és születésnapi ajándékoknak.

HŰT* Figyelemreméltó! **SZ&A tőlem részletfizetésre megvett sorsjegyek az első részletfizetése után azonnal a vevők kizárólagos tulaj-

donai lesznek és bármely időben megtekinthetők és kiválthatók.9ÖT Hitelígérvény: 3 frt. 50 kr. és bélyeg 50 kr.Díszes kiállítású 1871-ik évi sorsjegynaptárak, valamint a huzásjegyzékek az érdeklett húzás után min-

den vevőnek bérmentve küldetnek meg. íTT^Í^íífrR IVf F

962 a _ 3 ) váltóüzlete a „Fortunához" Pest, hatvani-uteza 16-dik szám.

Keresztelő készletek,vánkos, zsubbony és fökötő bármelyszinnel bélelve 12 ft., 15 ft., 20 ft, 25 ft.

35 ftig.

Gyermek vászon iemtíminden áron

Türseh F.-nélPesten, váczi-uteza 19-dik szám.

összes árjegyzék bérmentve.

Hetedik kiadás

(magyar nyelven negyedik).

A neii&i élet

titkai s veszélyei.Értekezések a nemzés és nemi be-

tegségekről, az utóbbiak óv- és gyógy-módjaival. 954 (5-12)

Függelékkel a bujakóri ragályzásrólés Dr. Kodét, lyoni orvos

ragályelteni legfciztosb óv-szeréréi,

a férB és női ivarsserek boneztani ábráival.

Ára: 1 ujforint.Postán megküldve 10 krral röbb ;

utánvétellel 40 krral több.Megrendelhető szerzőtől következő

ősim alatt:Dr. Eiber V. P.

Peaten, József-utcza 66-ik számú, saját házában.

Heekenast Gusztávkönyvkiadó-hivatalában Pest (egyetem-uteza 4-dik szám alatt) megjelent 8

minden könyvárusnál kapható:

BARÁTFÜLEK NAPTÁRA.Igazhivők, papimádók,

papfíak és papnék számára a sz. lélek sugallatára„erkcwtó PAPRAMORGÓ.

TARTALOM.Róma. — Az 1871-dik évnek uralkodó plánétája: Jupiter Capitolinus,

alias Pius fulminatorius impotens. — A tizenkét hónap humorisztikusan előadva,(tizenkét képpel). — A tolvajkulcs. — A bün szabadsága vagy kereszténykatholikus erkölcstan. — Az önzés apotheozisa. — Szabad gyilkolás. — A csa-lás szabadsága. — A lopás szabadsága. — Az esküszegés szabadsága. — Alevéltitok megsértésének szabadsága. — Vita a csalhatatlanság felett (háromképpel). — Éhes disznó makkal álmodik (egy képpel). — Mi volna jobb? Ha acoelibátus megmarad? Vagy ha eltöröltetnék? (két képpel). — Az üldözöttpapság a szónoklatban és a valóságban (két képpel). — Kómái pattantyúk. —A gyóntatószék fertelmei. — Újonnan felfedezett sz. ereklyék.

Ara 50 krajezár o. é.

A süketség gyógyítható!Azon legfényesb eredményekre támasz-

kodva, melyeket gyógyszeremmel ezeddigulérni szerencsém volt, — a leglelkiismere-tesbben ajánlhatom azt: nagyothallás, fíil-zúícas és íiilloljíis ellen. — Egy adag ára5 ft. 915 (9—9)

|p^*~ A megrendelő levelek ekép czim-zendök:

Louis Oelsner Berlin,(Neue Schönhauser-Strasse Nr. 12.

Csak alapog gyógyítás bizto-sit ntóbajok elles.

T i t k o s

betegségekets tehetetlenséget,

elgyengült férfierőt,gyakori magömlések, sőt a végképenitehetetlenséget katonai és polgári kór-házakban sikerrel használt egyszerűmódszerrel bámulatos gyorsan és ala-posan (az újonnan keletkezetteket 48óra alatt) gyógyítja Weiss J. g y a k.orvos és szülész, az itteni cs. kir. gar-nlson fökórházban kiszolgált osztály-orvos, minden alkalmatossággal ngy atitoktartás, mint a gyógycsélokhoz jólbeosztott rendelo-intézeíében Pest,Sebestyén-tér 4-dik szám 1-ső emelet,(a ,.2 huszárhoz" czimzett kávéház fe-lett), naponkint reggel 1 órától 10-igés délután 1 — 4 óráig.

Férfiak és hölgyek részére különbemenet és külön várószoba.

, Dijjal ellátott levelekre leggyorsab-I ban válasz, és kívánatra gyógyszerről isgondoskodik. 952 (3-12)

V

_• sí.

648

KURTZ ALAJOSújonnan megnyitott papir-kereskedése

P e s t e n ,a hatvani és a magyar-utcza sarkán, az orvosi kar épületének átellené-

ben, ajánlja gazdagon felszerelt raktárát

karácsonyi es újévi ajándékokbana legjutányosabb árak mellett! és pedig:

Albumokat, iró- és levét-tárczákat, táskákat, pénstárczákat, Íróeszközö-ket; ugyszinte mindennemű iró- és bördiszmnnkakat, nemkülönben mindenféle ésmindennemű levélpapírok a kívánt névjegygyel és dombomyomatban és szín-ben készülnek, ugyszinte minden fajta könyvnyomdái munkák gyorsan és olcsó

áron elkészíttetnek100 db. látdgatójegy — ft. 90 kr.100 » 8-rét levélpapír névvel vagy betűkkel . . . — » 50 »100 » „ finom » „ " . . . . — ••> 75 »100 » » » » névjegygyei 1 » 20 »100 » » » » színes 1 » 50 »100 » » » » » névjegygyei . . 2 „ — »

minden 100 darabhoz egy diszes papirtok ingyen adatik.Ajánlja továbbá legjobban berendezett raktárát mindennemű iró- és rajz-

szerekben — nagy raktárt vonatozott kereskedelmi és üzleti könyvekben ésIrodai szerekben legjutányosabb árakért.

JPF"* Megrendelések a vidékről utánvét mellett legpontosabban tel-jesitictnek. 961 (2—10)

Téli nyakkendők.

Szép. jó é» olcsó!

Legújabb női ruha-kelméknagy választékban bámulatos olcsó árért.

Teljes ruhához való legszebb 10 és 12 rófós kelmék csak 3 , 4 , 5, 6 ftért;ugyszinte a legfinomabb bársonyok- és fekete selyem-anyagok

Hamburger Adolfüzletében,

Pesten, uri-utcza 3-dik szám, Sója kávéháza átellenesen.$&" Mustrák mindenfelé bérmentesen küldetnek, e megrendelések

utánvét mellett azonnal eszközöltetnek. 950 (4—10)

Asztal- és ágyteritök,

karácsoni 8 ujévi ajándékok!

Löwinger ü. és Társapapir-kereskedése Pesten,

hatvani-utcza t>. az., a „tanulóhoz"ajánlja a következő alkalmi czikkeket:Levélpapírok.100 db. névvel donibornyomat 50—80 kr.100 levél és 100 boríték dombornyomat-

tal 1—1.50.100 db. monogrammal szinnyomattal 1.40,

1.80, 2 60.100 levél és 100 boríték, mindkettő mono-

grammal 2.80, 3.60.100 levél czéggel, fekete nyomat 80, 1.20.

fpF** 100 levél és boritékhoz diszesdoboz adatik.1 rizsma, 9G0 levél negyedrétben, ezéggel

fekete nyomat 7, 8, 12 ft.1000 boríték csöpü papírból, negyedrét a

czéggel fekete nyomatban 5. 6 ft.

Látogatójegyeka la Minute.

Színes nyomatban 100 db. finom fehérbristolpapir 50 kr.

10 db. finom színes karton 80 kr.100 db. finom franczia félfényü papíron

1 ft.100 db. kőnyomatu finom kettősfényü

vagy bristol papíron 1 ft.Minden további sor 10 krral több.

Levélpecsét-bélyegek.1000 db. aranynyomatu 2.50 kr.1000 db. veres 2.75. 964 (2—6)1000 db. domborbetükkel két színben 3.75.Minden további ezer 50 krral olcsóbb.

Nagy választék mindenféle üzleti, jegyzék! és másoló köny-vekben. — Nyomdai munkák megrendelés szerint a lebető

legolcsóbb árakon. --Levélben megrendelések utánvét mellett teljesittetnek.

Latzko testvérekékszer-kereskedése Pesten,

Deák Fcrcncz-utcza 5-ik sz. alatt,gazdag raktárt tart a legújabb s legizlésteljesb mintájúezüst, arany s ékszerekből,— nemkülönben jól kipróbáltférfi s női arany- s ezüst órákból. — Nngy választék : a leg-alkalmasb karácsom-, ujévi-, keresztclési- s menyegzőiajándékokból, a mindezek, a legjutányosb gyári áron.

Vidéki megrendelések pontosan 8a legszilárdabban fognakEszközöltetni. 965 (2—5)

Für Weihnachteii!lm Verlage von Georg Wigand in L e i p z i g ist so eben ersehienen und durch allé

Buch- und Kunsthandlungen zu beziehen:

Kunst für's Haus.Ein Leitfaden beim Zeichnen und Malen

vonClementine Helm.

Erstes Heft. Zweites Heft.Ziaudscliaft, •V©rmJLs»oixt©is,

mit 10 VorlegeblHUern, mit 21 VorlegeblHUern,in colorirtem Druck, Kreide- und Sepiamanier und Conturzeichnungen.

Mit 12 Bogén Text. Hochquart. In eleganter Mappe. Preis II fl. 40 kr.Dieses Werk hat einestheils den Zweck, da hiilfreich einzutreten, wo Unter-

richt im Zeichnen und Malen durch Lehrer nicht ermöglicht werden kann, andern-theils aber durch passende Vorlagen Gelegenheit zur Anfertiguug künstlerischerArbeiten zu gebén.

. Ausführlicheres besagt der Prospect, welcher durch jede Buchhandlung zuerhalten is.

Gebildeten Familien auf dem Lande und in kleinen Stiidten wird dieses Werkals ein Mittel zur Erweckung des Kunstsinnes bei Kindern vorgeschrittenen Alters,mehr aber noch bei Erwachsenen, wo derselbe bereits vorhanden ist, als ein solcheszur Ausbildung des Geschmacks und Erlernung der unentbehrlichsten technischenFertigkeiten, eine sehr willkommene Erscheinung sein. (1—3)

Karácsoni- és ujévi ajándékok.EISSLER 1 i;i(i;\< z

hímzett munkák, selyem- és gyapjú-árukban.Pesten, váezi-utcza a „Nemzeti szállodában."

Ajánlja e czélra megérkezett legújabb, kezdett e's kész, hímezett és horgolttárgyakat u. m.:

Pénz- és szivar-tárczák, gyertya-ellenzők, óratartók, ujságtartók, lám-patálczák, pnskaszij, ruhatár-, törttlkÖEó- és kulcstartok, sapkák, czipők,papucsok, dolgozó-, fali- és papírkosarak, pamlag- és lábpárnák, ágy- ésfegyverszönyegek, horgolt ágytakarók, caiztnahuzók, stb.

Azonkívül nagy választék, himzo- és horgoló-mintákba, valamint mindenilyen női munkához szükséges anyag, ép ugy minden a tapieserie-szakba vágó nőikézimunkák elkészítés- vagy felszerelés végett elfogadtatnak.

P ^ Rendelések, postai utánvéttel, legpontosabban, és legolcsóbb" árjegyzékmellett küldetnek be. 963 (1—8)

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalábanPesten (egyetem-uteza 4-ik szám alatt) megjelent és 2 kroa levelezési lapkán postai utánvét mellett

megrendelhető, — valamint minden hazai könyvárusnál kapható :

SCORPIO NAPTÁR

t o r z - k é p e k k e l .

1

TARTALOM:előadva. — Utasítások a subventionált szolgák számára..

•niszternek" " ' 'A tizenkét hónap humorisztikusan előadva. _ , „

Miért ment Lónyay Bécsbe „közös"pénzügyminiszternek ? ke't képpel. — Képek a magyar nemzeterkölcsitésére és nemesitése're 1858—1869, három képpel. — Hires irók arezképei. — A mai építé-szet. — A Parnassus hajdan és a Parnassus ma, két képpel. — Kis Káté ! — Leánya. — Müforditá-•"k. — Az erdélyi képviselőkről. — Indokok, melyeknél fogva az o r s z á g h á z kertjét leszavazták. —Választási mintabeszéd. — Az intendánsi kérdéshez, kéyjicj. — aursianui ra »»• « r s o i s > »két képpel. — Budapesti közlöny. — Reform. — Pesti Napló.— Esti lap. — Magyar Állam. — Pénz-ügyi tanulmány, képpel. — Gajzágó Salamon. — A mamelukok dala. — Az ételek és italok élvezéséről. —Az időszaki bölcselet titkaiból. — Képek a inai czivilizáczióból két képpel. — Kép egy jezsuita város-ból, két képpel. — E y idegen, a ki Magyarországban nem találja fel Magyarországot. — A legujabbtestamentumból. — Flóri könyve, avagy jó madarak természetrajza, tizenkét képpel. — Miben csalha-tatlan a pápa ? — Egy nemzeti szinházi intendáns naplójából. — „A hetedik világrész" avagy éljen aconcurentia! — Miniszteri időtöltés. —Márton ludja. (Anser aalamoniana crepitans), képpel. — A far-kas meg a bárány. — Alarczos bál. — Hogy lesz az ember hegedüs'? — A tudós szamár. — Hentziszobra elött Budán. — Mennyire nevelte az erkölcstelenséget a közösügyes magyar kormány. —Napló.— Mikor a magyar embert kihozzák a flegmából.— Pulszky Ferencz jellemrajza. —Szabadelvü ujság-irók, a kik a jobboldalt támogatják. — Párbeszéd, melyből a magyar nemzet profitirozhat valamit. —Szinházi mende-monda. stb.

Ára 80 kr. o. é.

51-ik szám. Tizenhetedik évfolyam.

Pest, deczember 18-án 1870.

foltételefe : » Vasárnapi Ujsay e» Politikai Újdonságok e«yfltt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft,.~ Cnnpán V«sarnapl ljf«ait : Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Caupan Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. - Fél évre 2 ft. M) kr.

Hirdetési diiak, a V«»«rii«pi lj»«g és Politikai l'Jdonsagokot illetőién;: ¥*y négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri iKtatásuál 10 krajezárba; háronwaor- vagyBiz ta tásná l c«ak 1 krajezárba számittatik. — Kiadí-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Be€»b.n: Oppeiik AI«Jo«. Wollzeile Nr. 22. e» Hnno^notpin *« Vogler, Wollzeile Nro. 9.—

á 30 j k j áztatásnál j, kfllön minden igutás után 30 ujkrajezár.

Kiadó-tulajdonos lleckeuast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1870 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

A költő szavát: „művész hazája széles e ;világ," mi nem alkalmazhatjuk, nem is sze-1retjük saját művészeinkre alkalmazni; amagyar iró, költő, művész, a nagy világot inem nevezheti hazájának; neki — a nagy lvilágon, e, kivül, nincsen hely, az ő nyelvét,nem értik meg másutt, mint a Kárpátok sAdria közt, még ha a hangjegyek átalánosérvényű nyelvén szól is, a dallam sajátságosfájó rezzenését csak az érti meg, ki a három-száz esztendő óta sirva vigadó fajból való.

De ha minket művészeinkben, a nagy;világcsaládba nem vettek is fel, mi ahhoz ;

tartozóknak érezzükmagunkat azon solida-ritás által, melyben avilág nagy szellemeivelmi érezzük állani ma-gunkat, hazánkat ha-zául ajánlva föl nekikis, kiknek hazájok azegész világ s otthono-sakká tevén őket ittnálunk is. A világraszóló nagy szellemekmegértésében és mél-tánylásában mi semakarunk elmaradni atöbbi világtól. Shakes-peare és Göthe nálunkis itthon van, mint Ra-fael és Murillo, mintMozart és Beethoven.

Rövid néhány évóta másodszor történikmost, hogy egy ily „szé-lese világ hazáju" nagyszellemnek oly megha-tottsággal s lelkesedés-sel ülünk ünnepet,mint-ha kizárólag a mienklett volna. Shakespeareháromszázados ünnepét1863-ban ünnepeltük;s ime Beethoven Lajosszázados ünnepét e na-pokban tartottuk meg.

Az ünnepben előlment, mint illik is, aművészet csarnokához,— a nemzeti színház;és pedig nemcsak az

B e e t h o v e n L a j o s .(1770—1826.)

opera, hanem a dráma is. Az első nap, decz.14-én, Göthe „Egmont"-ja adatott emlékére,mely tragédiához ö hasonlithatlan drámaizenét irt; a következő nap, decz. 15-ke, azoperáé lévén, ez Beethoven egyetlen nagydalművével, „Fidelio"-val ülé meg a mesteremlékezetét. S végre, hogy a hangverseny-terem is meghozza a magáét, annak, kineképen e tér köszön, legtöbbet, a harmadik na-pon, decz. 16 kán, remek kilenczedik sym-phóniáját, és hegedű konczertjét hallottuka redout nagy teremében.

Három napos emlékünnepet szenteltek

BEETHOVEN LAJOS.

Pest művészi körei ama mély és nagy szel-lemnek, mely szintoly utolérhetlen a zené-ben, mint az avoni hattyú a költészetben. Smidőn ezzel meghozták a méltó tisztelet éshódolat adóját, a művészet nemzetiség és

I kor nyűgeit nem ismerő hatalmának, jelétI adták egyszersmind a szellemi kapcsolatj élénk érzetének, mely minket is összeköt a! mivelt s előre haladt nemzetekkel.

A „Vasárnapi Újság" is örömmel ragadjameg az alkalmat, hogy arczkép-csarnokátaz ünnepelt nagy zenészszel is kiegészítse.

Van Beethoven Lajos Bonnban, a Rajnamellett született 1770.decz. 17-én; de Porosz-ország, melyhez szülő-városa most tartozik,azért nem számithatjaöt szülöttei közé. Nem-csak azért, mert —mint a neve előtt állóvan mutatja — családjahollandi eredetű, ha-nem, mert születésekormég Bonn nem voltPoroszországé, hanema kölni érsek választó-fejedelem tartományá-hoz tartozottJBeethovenatyja épen az akkori vá-lasztó-fejedelem Ágost-Kelemen udvari zenészevolt, ki fia zenészi haj-lamát korán fölismerve,'azt hasznosítani töreke-dett. Csakhamar megta-nította zongorán és or-gonán játszani. Nem ál-modott ugyan fia nagyzenészi jövőjéről, demagának kenyérkere-set lévén a zenészét, aztörökül akarta hagynifiára is. A mit tudott,megtanította neki; azazonban elég kevés volt.Magasabb zenei képzésta fiatal Beethoven nemkaphatott atyjától, deMiksa-Ferencz érsek sválasztó-fejedelem (Ke-lemen Ágost utóda), öt

1871-ik évre,