Feladatellátási hely pontos

neve:Székács Elemér

Szakközépiskola,Szakiskola

és Kollégium

Címe:5200 Törökszentmiklós

Almásy út 50

Szakmai vezető neve:Kovács

Józsefné

A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0007 projekt kertében megvalósuló

Természetismeret tantárgy a szakiskolák 9-10. évfolyamára

Egy homokszemben lásd meg a világot, egy vadvirágban a fénylő eget, egy órában az örökkévalóságot,

s tartsd a tenyeredben a végtelent.

William Blake

Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban

Törökszentmiklós, Almásy út 50.

I. A helyi tanterv alapvető jellemzői

A Természettudomány tantárgy helyi tanterve a Közoktatási törvényben

meghatározott tartalommal és az ugyanitt rögzített felhatalmazás keretében a

szakiskolai oktatás 9.-10. évfolyamain az iskolai helyi tantervek természettudományos

nevelést szolgáló egységes (integrált, komplex) tantárgyának kialakítása. A helyi

tanterv ezeken az évfolyamokon teljes egészében lefedi a Nemzeti alaptanterv Ember

a Természetben műveltségi területének fejlesztési feladatait, és részben lefedi a

Földrajz, a Kémia,a Biológia,és a Fizika ismeretek műveltségi területek fejlesztési

feladatait.

Iskolánkban a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007 projekt keretében valósult meg.

A bevont tantárgyakra vonatkozóan különösen kedvező volt a tantárgytömbösített

oktatás, hiszen így lehetőségük volt a tanulóknak jobban elmélyülni a tananyagban, a

nagyobb egységeket különböző aspektusokból megvilágítva megközelíteni.

II. A helyi tanterv céljai

A helyi tanterv alapvető célja volt, hogy a tanulók mind szélesebb körével szerettesse

meg a természettudományokat, hozza közelebb a természettudományos

alapismereteket, mutassa meg az élet minden területén sikerrel alkalmazható

természettudományos gondolkodás sajátságait, és fejlessze az ezek alkalmazásához

szükséges kompetenciákat.

A szakiskolai természetismeret tantárgy biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi,

ismeretanyagot fog össze. A tantárgy a tanulók mindennapi környezeti, technikai,

életviteli problémáinak megoldásában igazít el. Olyan jelenségeket, folyamatokat

vizsgáltat, melyek tudásuk gyakorlatias alkalmazását teszi lehetővé. Ebben épít a

korábban tanultakra, elsősorban ismeretstabilizáló, rendszerező, motiváló és

rehabilitáló funkciókat lát el. Mindez megfigyelő, vizsgáló, elemző és összehasonlító

módszerekkel, valamint az e tevékenységekhez szükséges képességek folyamatos

fejlesztésével érhető el. Az ismeretek karbantartása, alkalmazása, valamint a

feltétlenül szükséges mértékig történő bővítése révén a fizikai, kémiai, biológiai,

földrajzi, környezeti és társadalmi összefüggések felismerésére, értékelésére és

alkalmazására nevel.

A mindennapi környezetben megfigyelhető természeti jelenségek, példák megfigyelésével és elemzésével a tanulókban keltsük fel és tartsuk fenn a valóság megismerése iránti igényt, mutassuk be a természet és az ember létezésének sokszínűségét, szépségét, a ható tényezők összefüggésének rendszerét, a világ egészlegességét.

A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, mely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz

Cél továbbá a testi-, lelki-, szociális egészség, az egészséges és harmonikus életvezetés igényének kialakítása. Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség. A tanulóknak érteniük kell, hogy az ember felelős saját és társai élete minőségéért, s azt is, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak.

Cél, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, és mindennapi életükben is számoljanak ezek időbeli változásaival. Lássák, hogy a társadalom hatása visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező, illetve kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások ésszerű felhasználására ösztönöz. Világossá kell tenni a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldását az egyéneknek kell elkezdeniük, de a termelési folyamatok, a tudomány, a technika, a gazdasági és politikai tényezők összehangolása közösségi, sőt nemzetközi összefogást is igényel.

Ismertessük meg a tanulókkal a növekvő társadalmi igényeket kielégíteni szándékozó termelő tevékenység és a természeti erőforrások korlátozottsága között feszülő ellentmondásokat, a növekedés korlátjait, ennek a fogyasztásban jelentkező következményeit, a Föld globális problémáit.

Elő kell segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását is.

A jelen helyi tanterv a korszerű természettudományos nevelést kívánja támogatni.

Felhasználásával, helyi tantervükbe való beépítésével az iskolák elősegíthetik az

ember és környezete közötti kapcsolat megértését és az ennek megfelelő

kompetenciák kialakítását. A helyi tanterv az integráció jegyében készült, vagyis nem

a természettudományos diszciplínák hagyományos tantárgyakban történő tanítására

épül, hanem egységes természetismeret jellegű tantárgy oktatására tett ajánlást.

Megfelel a Nemzeti alaptanterv által megfogalmazott iskolai nevelés-oktatás közös

értékeinek, az alapvető céloknak, így elsősorban a kulcskompetenciák fejlesztése, az

egységes alapokra épülő differenciálás, a tanulási esélyegyenlőség elvei, az Ember a

Természetben, a Földünk és Környezetünk műveltségi területeken megfogalmazott

alapelvek és fejlesztési feladatok szempontjainak.

Integrált, komplex jellegével az egységes természettudományos tudás kialakulását

segíti elő, az egységes természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás-

és szemléletmódot formálva. A helyi tantervre épülő oktató-nevelő munka fontos

célja megértetni a tanulókkal az empirikus vizsgálatok, a modellalkotás, a logikai

következtetések, a kreativitás, az elmélet, a mennyiségi összefüggések és a

matematikai leírás megismerésben játszott szerepét. Kiemelt hangsúlyt kaptak a

természeti folyamatok megértése során központi szerepet játszó általános fogalmak,

mint az anyag, az energia, a tér, az idő, a kölcsönhatás, a változás, a folyamat, a

mozgás, az egyensúly, az információ stb., valamint az általános alapelvek, mint a világ

anyagi egysége, a megmaradási elvek, az evolúció, a folyamatokban bekövetkező

változások alapelvei.

A helyi tanterv a tudományos megismerésnek mint folyamatnak a bemutatására

törekszik, célja a tudósokkal, a tudományos munkával kapcsolatos reális elképzelések

kialakítása és a tudományos alkotások társadalmi szerepének, jelentőségének

bemutatása. A helyi tanterv a társadalmi cselekvéshez szükséges kompetenciák és

tudás kialakulását segíti elő: nagy szerepet kap benne a hétköznapi életben

előforduló problémákhoz való kapcsolódás, az alkalmazható tudás közvetítése, és

kiemelten foglalkozik a környezeti, egészségnevelési vonatkozásokkal.

Támogatja a tanulók tudásának a fenntarthatóság alapelveinek megfelelő formálását,

a természeti értékek, az egyensúlyok védelmére, megóvására, az ezzel kapcsolatos

felelős viselkedésre nevelést. Bemutatva a technikai alkalmazások pozitív és negatív

társadalmi hatásait segíti a tudatos és felelősségteljes állampolgári magatartás

kialakítását.

A helyi tanterv az integráció révén az egymáshoz közel álló tartalmi elemeket

(tudásterületeket, fejlesztendő kompetenciákat, képességeket) egy oktatási

folyamatba szervezi, ezzel a tantervi építkezés új lehetőségeit kínálja, valamint

felhasználható a Nemzeti alaptantervben nem diszciplináris tantárgyakra

megfogalmazott, vagyis komplex természetű fejlesztési feladatok megvalósításához.

Rugalmasságával, a tartalmak átcsoportosíthatóságával segít enyhíteni a nevelési

folyamatnak a diszciplináris keretek között folyó oktatásban az alacsony óraszámok

miatti általános töredezettségén. Az alkalmazott újszerű megközelítés, a javasolt

korszerű pedagógiai módszerekkel társítva jelentősen növeli a tanulók motivációját –

ez a helyi tanterv egyik fő célja.

III. A Természetismeret tantárgy tanításának és tanulásának

módszerei

1. Probléma alapú tanulás

A kerettanterv törekszik a probléma alapú tanulás módszerének

alkalmazására, illetve ennek elősegítésére. A modulok kérdésként

megfogalmazott problémákat tartalmaznak.

2. A projektmódszer alkalmazása

A projektmódszer alkalmazása a probléma alapú tanulás fejlesztő hatását

erősítheti, ha tanár és tanuló együttműködve alakíthatja a tanulási

folyamatot. A nagyobb szabadság lehetővé teszi a tanulói érdeklődés

teljesítményfokozó hatásának kihasználását. A tanárnak azonban ismernie

kell az adott tanulócsoport értékrendjét, tanuláshoz való viszonyát, ehhez

igazodva adhatja át a projekt irányítását diákjainak. A módszer azokban a

csoportokban alkalmazható teljes mértékben, ahol a tudásszerzés elfogadott

érték. A szociális kompetencia, illetve a hatékony tanulás

kulcskompetenciájának fejlesztése a szabadság.

3. A kooperatív tanulás

A kooperatív tanulás olyan tanulási forma, melynek középpontjában az együttműködésen, egyéni felelősségvállaláson alapuló csoportmunka áll. Jellemzője, hogy a diákok kis csoportokban, egy helyen, jól felépített rendszerben dolgoznak együtt. A tanulók megoszthatják erősségeiket, és fejleszthetik gyengébb képességeiket, együttműködési készségüket. Megtanulják a konfliktusok kezelését. A tanárnak lehetősége nyílik a differenciált tanulásszervezésre is. megadását és felelős elfogadását is jelenti.

4. Differenciált fejlesztés

A kerettanterv tartalmi szerkesztése és a tevékenységek tervezése a tanulás

személyes tudásépítésként való értelmezését tükrözi. Feltételezi, hogy a

csoportok tanulói sokfélék, meglévő tudásukban, tanulási stílusukban,

szükségleteikben és szociokulturális hátterükben is különböznek egymástól.

Ennek megfelelően más-más módon képesek a legeredményesebben tanulni.

Olyan tanulási módszerekre van szükség, melyek a diákok egyéni helyzetét

figyelembe veszik, képességeiket minél teljesebb mértékben fejlesztik.

5. Számítógéppel segített tanulás

A tanulás nem egy tankönyvből, hanem a valós és virtuális környezet összes

információforrását felhasználva történik. A nyomtatott és az elektronikus

média bőségesen szállítja az információkat, de ezek beillesztése a tanulási

folyamatba csak megfelelő tervezéssel lehetséges.

IV. A tanterv oktatásának feltételei A tantárgyat a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint csak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár taníthatja. Taníthatják a tantárgyat természettudományi (biológia, fizika, földrajz és kémia), diszciplináris szakon vagy szakokon és szakképzettséggel rendelkező tanárok, amennyiben az iskola a tanítás tervezésében, megszervezésében, lebonyolításában és a pedagógiai értékelési folyamatokban biztosítja a tanárok együttműködését, vagyis a csoporttanítást (team-teaching), biztosítja minden egyes, a Természetismeret tantárgyat tanuló osztályban több tanár – csoporttanítás keretei között történő – közös tanítását, mely során minden tanár a végzettségeinek és szakképesítéseinek leginkább megfelelő tematikájú tanórákat tartja meg. A Természetismeret tantárgy tanítása során gondot kell fordítani a tantárgy eredeti komplex, integrált jellegének megtartására, arra, hogy a tanítás során a tantárgy ne essék szét az osztályban tanító tanárok szakjainak megfelelő, diszciplináris részekre. A Természetismeret tantárgy akkor alkalmazható sikeresen, ha a tanárok módszertani felkészültsége megfelel az új pedagógiai elvárásoknak. A helyi tanterv helyi alkalmazása hosszabb távú előzetes tervezést és naprakész felkészülést igényel. Mindezek a tanári kompetenciák képzéssel, továbbképzéssel és folyamatos önképzéssel alakíthatók ki

A és B hetes ciklus váltakozik

a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást,

a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási

óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük,

a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a

tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie,

az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz

kapcsolódóan kell megtartani.

A tantárgytömbösítés megszervezésekor az alábbiakat kell figyelni:

A tanulók heti óraszámára

A pedagógusok kötelező óraszámára

A pedagógusok túlórakeretére

Tanítási időkeretre

A tantárgy éves óraszámára

A tantárgyfelosztásra

A bevont és nem bevont osztályok órarendjére

A tanítás minőségére

V. A Természetismeret tantárgy kapcsolata a tantárgyakkal

A Természetismeret tantárgy komplex, integrált természetű, ezért nem

egyszerűen a biológiai, fizikai és kémiai tudományok által tárgyalt témák

halmazainak egyesítése. Tartalmát elsősorban a releváns társadalmi igények, a

hétköznapi életben szükséges tudás elemei, a modern korban egyre fontosabbá

váló, az ismeretek alkalmazására alkalmassá tevő kompetenciák, képességek

adják.

A Természetismeret tantárgy tartalma nem merül ki bizonyos tudományos

ismeretek, képességek és attitűdök formálásában, s különösen nem korlátozódik a

biológia, a fizika és a kémia tudományos tartalmaira. Ebből következően a

Természetismeret tantárgy nem rendelkezik merev határokkal sem a földrajzi

műveltség felé, vagyis a tantárgy tartalmának elemei közt földrajzi és technikai

témák is szerepelnek.

VI. Fejlesztendő kompetenciák:

Szövegértés, szövegalkotás

Matematika és logika

Kreativitás

Szociális kompetenciák

Kommunikáció

Szervezés

Érdekérvényesítés

Szociális tanulás

Tolerancia

Kapcsolatteremtés

Szociális elfogadás

Én elfogadás

Ön- és társismeret

VII. Fejlesztési lehetőségek:

Megfigyelőképesség fejlesztése - önálló adatgyűjtés során.

Súlyozás - A lényeges tulajdonságok, szempontok, rendezési elv kiválasztása egy adathalmazban.

Rendezés - Egy adathalmaz kiválasztott szempontok szerint való rendezése.

A természettudományok társadalmi vonatkozásainak bemutatása: környezeti terhelés, környezetvédelem, globális problémák, cselekvési lehetőségek.

Az állampolgári felelősség fejlesztése, eligazodás a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiben.

Gyakorlatiasság – a speciális eszközhasználat során, a háztartásban, a mindennapi életben előforduló anyagok kapcsán, a veszélyforrások felismerése során.

Kooperáció - a mérőtárssal, illetve a megbeszélések során az osztály tagjaival való együttműködés során.

Pontosság, precizitás - a mérések és a speciális kivitelezése során.

Önálló problémafelvetés - a feladatok megoldása során, a váratlan mérési helyzetekben.

Logikai készség - a mérési tapasztalatok általánosítása során, a felmerülő problémák során, a természet fontosabb alaptörvényeinek és összefüggéseinek felhasználása során.

Kreativitás, gyakorlati készség - a mérés kivitelezése során, a mérési hibák kiküszöbölése során.

Differenciálókészség - a tapasztalatok gyűjtése, a mérések értelmezése során a lényeges és lényegtelen tényezők elválasztása során.

Elektronikus és nyomtatott információhordozók használata - a feladatlapok önálló információszerzést előíró részeinek kidolgozása során.

Az elektronikus adatok felhasználásának etikai (szerzői jogi) kérdései, hivatkozás, idézés.

VIII. Fejlesztési követelmények

Váljon a tanulók igényévé az önálló ismeretszerzés, legyenek képesek a biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi jelenségek, folyamatok, változások és kölcsönhatások tudatos megfigyelésére.

Legyenek képesek adatsorok és mutatószámok alapján egyszerűbb jelenségek, törvényszerűségek felismerésére, tendenciák megfogalmazására. Vegyék figyelembe, hogy a természet egységes egész, és csak a megismerés során tagoljuk részekre.

Tudjanak a tanulók természettudományi vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket elvégezni. Önállóan használjanak különböző szaklexikonokat, szakirodalmat, atlaszokat. Tudjanak tájékozódni különböző természettudományos ismeretterjesztő cikkek, műsorok információi között, legyenek képesek a különböző információhordozók használatára. Ismerjék meg a legfontosabb természettudományos felfedezéseket és kutatókat.

Tudják a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat áttekinthetően rendszerezni, osztályozni, az eredményeket értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Ismerjék a legfontosabb szakkifejezéseket. Ismereteiket tudják pontosan megfogalmazni, és írásban rögzíteni.

Ismerjék meg a tanulók a környezetükben előforduló, valamint az élő szervezeteket felépítő legfontosabb anyagok tulajdonságait, az élő anyag szerveződési szintjeit, jellemzőit. Ismerjék fel az ember egészségét veszélyeztető anyagok, szerek szervezetre gyakorolt hatását és törekedjenek ezek elkerülésére.

Legyen áttekintésük a Föld és a földi élet időbeli változásairól, fejlődéséről. Ismerjék fel, hogy egyes esetekben a jelenségek megfordíthatók, más esetekben nem, s az életfolyamatok ez utóbbihoz tartoznak.

Szerezzenek ismereteket a hétköznapi életben előforduló természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek megértéséhez, alkalmazásához. Lássák a tanulók a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátjait. Legyenek képesek térképolvasásra, tegyenek szert általános tájékozottságra a földrajzi térben való eligazodáshoz.

Alakuljon ki kötődés bennük lakóhelyükhöz, hazájukhoz.

Legyenek képesek a másokkal együtt végzendő közös munkára, együttműködésre

IX. Újszerűség

A tantárgy újszerűsége abban rejlik, hogy a tantárgyakat biológia,

földrajz, fizika,kémia integrálva természetismeret néven tanítjuk,

eltérően az eddigi megszokott elkülönített felbontástól.

Az órák szervezése tömbösítve történik.

Lehetőség van a kooperatív tanulás, a projekt alapú tanulás, a

differenciált tanulásszervezés megvalósítására, a segítő értékelés

alkalmazására és a digitális eszközök, tananyagok használatára.

További lehetőség nyílik a tanulói kompetenciák fejlesztésének és

értékelésének gyakorlati megvalósítására.

A tanítás során fokozott szerepet kap a csoportmunka

X. Értékelés

A kerettanterv alkalmazása során fontos, hogy a tanulói értékelésben a minősítő

(szummatív) értékelés mellett megjelenjen a felmérő (diagnosztikus) és a fejlesztő

(formatív) értékelés is. A tanulók meglévő tudásának megismerése nélkülözhetetlen a

tanulási folyamat tervezéséhez. Nemcsak a korábban tanult ismeretek meglévő

szintje, hanem a tapasztalati tudás, a témával kapcsolatos személyes elképzelések és

viszonyulások, magatartásmódok is felszínre kerülhetnek.

A csoportmunka megfigyelése, a személyes beszélgetések sok információt adhatnak,

de az írásbeli mérésformák is bővíthetik az értékelés eszköztárát. A tudásfelmérés a

tartalmi egységek megkezdése előtt végezhető, így jó alapot biztosít a

tehetségfejlesztésre, a heterogén csoportban való differenciálásra.

A segítő értékelés az oktatási folyamat állandó kísérője, amely közvetlenül a tanuló,

illetve a tanulás fejlesztését célozza. Az értékelés visszajelzést ad a tanulónak arról,

hogy hol tart, mit tud már, és milyen további tudásra kell szert tennie. Lényegi

jellemzője, hogy közvetlenül a tanulási tevékenységhez kapcsolódik, azt formálja.

A hangsúly a pozitív értékelésen van, de a tanulási hibák és nehézségek differenciált

feltárásával is segíti a tanuló önértékelését. Fontos, hogy a diákok legyenek tisztában

az elvárásokkal, az általuk elérhető fejlesztési célokkal.

Meg kell ismerniük azokat a teljesítmény-összetevőket, kompetenciaelemeket,

amelyek viszonylag jól elkülöníthetők és értékelhetők. A szóbeli formák mellett az

írásbeli és a digitális eszközökkel segített szöveges értékelés alkalmazása növeli a

tanulás hatékonyságát.

A program eredményessége hosszabbtávon mérhető. Az értékelés szóbeli vélemény

alapján és írásbeli elégedettség mérés kapcsán történik.

Fontosnak tartjuk a tanulói beszámolókat, valamint tanulói elégedettségi tesztek

készítését.

A természetismeret tantárgyat a jövőben beépítjük iskolánk pedagógiai programjába.

XI. A bevont tanárok köre:

Hámori Krisztina

Kovács Józsefné

Nagy Lehel