www.exploreronline.hu� www.exploreronline.hu �

90

t a r t a l o m t a r t a l o m

// FesztiválHavanna

IllegálIs kakasvIadal – egy évszázados tradícIó

nyomában

40 // magyar FelFedezõk Molnár Mária

– mIsszIonárIusnõ az emberevõk földjén

// kozmopolisz a sebesség megszállottjai – a motogP vIlága 30

60// luxus

az idõ urai – utazás az órák völgyébe

�0 // HiHetetlen Hotelek Jules’ undersea lodge

– tengerI kutatóállomásból mInI hotel

�4 // FelFedezõ az Édenkert árnyÉkában

- kalasnyIkov kísérettel jemenben

// Hungarikumegy igazi unicuM

– a zwack család története

// tecHnológiabMW gina– a jövõ elegancIája

9� // Fotógaléria szabó zoltán

– a new york-I függõ-híd az east rIver felett

10� // kultúra könyvaJánló

108 // HigH-tecH technikai úJdonságok

110 // poggyász hasznos holMik utazáshoz

114 // emlékkép Manhattan híd

nyereményekmúzeum belépõjegy 1�. oldal

columbia ing 39. oldal

trust Wireless deskset �8. oldal

crocs papucs 81. oldal

8 // tecHnológia

9 // teljesítmény

10 // kutatás

13 // kísérlet

14 // mozaik PrograMok, kishírek

1� // zöldgömb

20// expedíció állatáldozatok – temetkezésI szokások celebeszen

42

// nagy FelFedezõk sir ranulpH Finnies – a kalandor-felfedezõ52

82

– egy szálloda rudyard kIPlIng ajánlásával

102 // gasztro Étkezzen a rafflesben

tolvaj lencsevégen!szerkesztõségünk szúrta kI a tolvajt egyIk kéPünkön. keresse meg a kéPet és küldje el e-maIlen az oldal számát ha felfedezte ön Is. a helyes megfejtõk közt egy üveg díszdobozos Palkonya cuvée-t sorsolunk kI a harasztI PIncészet jóvoltából.e-maIl címünk: Info@exPlorergrouP.hu

+

www.exploreronline.hu 75

F E L F E D E Z Õ

AZ orsZág nE-vénEk hALLA-

tán EgyEsEknEk vALAmi tALán bEviLLAnhAt:

monDjuk Egy mEgkopott

EmLékû koLLégA átkosbéLi küL-

sZoLgáLAtA vA-LAhoL DéLEn AZ ArAb viLágbAn, Egy építÕ- vAgy

oLAjipAri cég mEgbíZásábóL.

írtA: Farkas Zsolt GéZa FényképEZtE: Baji Donát, Farkas Zsolt GéZa

„Belsõ utaZóként” uGyanakkor hatá-roZottan esZünkBe jut a maGyar Zenei unDerGrounD eGy BiZonyos DalsZö-veGe khatlevél rá-Gási sZokásokról és intenZív BóDulá-si technikákról, melyeket csak e viDéken tapasZtal-hat meG aZ emBer.

kalasnyikovkíséret

Jemenben 15°33’09.82”

48°30’59.00”

inDia (tiBet)DhArAmsZALA

www.exploreronline.hu76 www.exploreronline.hu 77

F E L F E D E Z ÕF E L F E D E Z Õ

Jemen szerencsére számtalan oldalról megközelíthető. A fent említett valami-kori urh-nóta, mely Észak-Jemenről

szól, persze csak egy végletesen leszűkített képet ad az országról. Aztán ott vannak a hi-vatalos BéDekkerek, meg az Internet is. Az „el-vetemültebbek” számára persze ezek nélkül is beugorhat az országon átvezető Tömjénút vagy egy kép Sába királynőjéről, Bilkiszről. A mokkakávé és Jemen kapcsolata már csak a valóban „bennfentesek” számára mond-hat valamit. A hírekből egy egészen más képet alkothatunk. Mi azonban hisszük, és tapasztalataink alapján állíthatjuk is: Jemen nem a médiában néha napján felröppenő hírekről, a ránk erőltetett sztereotípiákról és végképp nem az iszlám fundamentalizmusról szól. Még akkor sem, ha Osama bin Laden apjának a szülőföldjén történetesen akadnak futóbolondok, akik tetteiket képesek minden körülmények között megideologizálni. Mind-ezek persze csak megközelítések, a valóság-hoz a maguk módján ugyan közel állnak, de a személyes benyomások ezek mindegyikét messzemenően felülmúlják.

Jemen fővárosát, Szanaát egy helyi legenda szerint még a bibliai Noé f ia, Sém alapította a vízözön után. Több mint 400 éves óvárosa ma az arab világ legnagyobb és legépebben fennma-radt medinája. Mostanra ugyan már aszfaltburkolatot kaptak az évszázados utcák, de a hangulat még így is mesés. A sokemeletes „mézeskalács házak” valótlanok, a furcsa, meseszerű látomás egyébként megihlette még Pier Paolo Pasolinit is, aki 1974-ben – néhány más jemeni helyszín mellett – itt forgatta Az Ezeregyéjszaka meséin alapuló f ilmjét, Az Ezeregyéjszaka virágait. Az olasz rendezőt idézve: „Szanaa olyan, mint Velence, víz helyett homokra építve.”

tuDtA Ön??

Hosszú és kalandos történeteket lehet me-sélni arról, miként jut át az utazó az ország egyik feléből a másikba, átverekedve magát megannyi katonai ellenőrzőponton. Egy alkalmi útitársunk, a Pakisztánban egyszer már elrabolt, majd néhány napra ugyanott börtönbe is zárt francia író és életművész, Frédéric Galante szerint errefelé még Pakisztánnál is több ellenőrzőpont van. De nézzük meg, hogy mit is jelent Jemenben utazni! Az egész úgy indul, hogy az ember elmegy a fővárosban található Turista Rendőrséghez, hogy egy taZireh néven elhí-resült úti okmányra szert tegyen. Nem más ez, mint egy útvonalengedély, mely alapján a felettébb kíváncsi turista országon belüli csellengései viszonylag kordában tarthatók és a hatóságok által is nyomon követhetők lesznek. Amint az eredeti engedélyből kellő számú fénymásolat készült (!), akkor mehetünk a helyi busztársaság irodájába, hogy menetjegyet vegyünk. Azonban még ennek ellenére is megeshet, hogy az embert a jegy birtokában a helyi rendfenntartó erők leszállítják a buszról, akár egymást követő napokon többször is. Ilyenkor már tényleg csak egyet lehet tenni, épp azt, amit a Turista Rendőrség hivatalnokai szeretné-nek elkerülni, mégpedig rögtönözni.

A már említett francia utazót, nekünk csak Fred és jemeni kísérőjét, Samit ugyanazon buszról, ugyanannál

az ellenőrzőpontnál szállították le. Sami a kietlen, elővárosi részen próbált kocsit szerezni, de több dologban is meg kellett egyeznie a vállalkozó autótulajdonossal. Egyrészt meg kellett őt győzni, hogy a fuvar neki mindenféleképpen megérné. Másrészt szorított az idő is, hiszen azoknak, akik nem busszal igyekeztek megtenni e távot, adódott egy vissza nem térő lehetőség. Egy többnyire elszánt (és pénzes) turistákat szállító autókonvojhoz csatlakozva, szigorú katonai biztosítás mellett eljutni Maribig, a sábai királyság valamikori székhelyéig. Sami végül valahonnan mégiscsak kerített egy járművet a hozzá tartozó sofőrrel. Így a lassan meginduló konvojhoz mi is csatlakozhattunk egy Bijouval. Egy ilyen, legtöbbször három üléssorral ellátott, a tö-meges és üzletszerű személyszállítási szol-gáltatásra rendszeresített, általában kombi taxiban gyakorta 11–12 ember is elfér.

Az út Maribig sem volt unalmas, még ha eleinte az egyre gyérebb növényzet próbálta is ingereinket leépíteni. Aztán jöttek a köte-lező megállók, katonai ellenőrzőpontok. A déli ima után érkeztünk meg Maribba, ami mindennek mutatta magát, csak épp nem egy hatalmas birodalom valamikori szék-helyének. Egyébként a település az ország egyik kiemelt ellenőrzőpontjának számít, ráadásul az akkortájt Jemen északi részén kiújult zavargások miatt az ellenőrzések is komolyabbá váltak.

A DZsAmbiA A trADicionáLis jEmEni népvisELEt résZét képEZÕ, gÖrbE pEngéjû, DísZítEtt mAr-koLAtú, ErEDEtiLEg kétéLû tÕr minDEn FérFi, sÕt FiúgyErmEk ruháZAtánAk kiEgésZítÕjE; mA már LEginkább csAk A FérFiAsság jELképE

4

„A sokEmELEtEs „méZEskALács háZAk” vALót-LAnok, A FurcsA, mEsEsZErû Látomás Egyébként mEgihLEttE még piEr pAoLo pAsoLinit is…”

www.exploreronline.hu78 www.exploreronline.hu 79

F E L F E D E Z Õ

Hamarosan kiderült, hogy a többnyire terepjárókból álló autókaraván útja itt véget is ért. Ekkor egy pillanatra

ismét kétségeink támadtak a továbbjutást il-letően, ezért a csüggedést megelőzendő ebéd után néztünk. Már nem is volt meglepő, hogy evőeszközökkel csak mi ettünk, az már inkább, hogy a régi idők utasellátóit idéző, hosszú fémasztalokon, nem is olyan távol tányérjainktól, kalasnyikovok sorakoztak. Hiába készül fel az utazó jó előre Jemenből, tudja azt, hogy az országban az ak-47-esek szinte már egyfajta szuvenírnek számíta-nak. Két falat közt az ember önkéntelenül is nagyobbat nyel, ha alkalmi ebédlőtársai folyamatosan fegyvereiket dobálják az igen jó akusztikájú asztalra.

Ebéd után a problémák is más megvilágí-tásba kerültek. Sofőrünk ugyan a fuvart eredetileg csak eddig vállalta, de meggyőz-hetőnek tűnt arról, hogy a hátralévő távot (valójában a betervezett utunk nagyobbik részét) levezesse. Ez azonban még csak a kisebb probléma volt, ugyanis továbbra is fennállt annak a lehetősége, hogy egye-düli járműként mégsem engednek tovább Szajúnig. Ráadásul rájöttünk arra, hogy a már korábban említett útvonalengedélyből, illetve annak fénymásolataiból ekkorra már olyan sokat osztogattunk szét az igazolta-tások alkalmával, hogy abból alig maradt. Muszáj volt valahogy kipótolnunk készle-tünket. Ezen nem gondolkozhattunk túl sokáig, mert egy rendőrautó jelzett, hogy kövessük. Eredeti úti célunkhoz képest ugyan egy másik irányt jelölt ki számunkra, de aztán a nagy semmi közepén feltűnt a helyi rendőrkapitányság, ahol természete-sen a fővárosi ár többszöröséért feltölthet-tük fénymásolat készletünket. Arra persze fokozottan ügyeltünk, hogy az engedély eredeti példányát semmiféleképp se ve-szítsük szem elől. Annak megléte ugyanis, ha nem is életbiztosítás, de mindenképp megnyugtató érzés volt.

Utunkat innentől már nem teljesen egyedül folytattuk. Először rendőri felvezetéssel ju-tottunk el egy benzinkútig, ahol a fegyveres erők felügyeletére bíztak minket. Onnantól kezdve utunk egy jelentős szakaszán hol előttünk, hol utánunk egy nehézfegy-verzettel felszerelt jármű biztosította a terepet. A kísérő autó platóján eleinte több rendvédelmis ült, vállukon az elmarad-hatatlan kalasnyikovokkal, később már csak egy éber mesterlövész pásztázta a messzi távolt. Mindennek a hátterében egy errefelé közkeletű történet áll: a környék beduin törzsei szeretik mind a mai napig ellenőrzésük alatt tartani a vidéket. Amikor valami komolyabb állami fejlesztést sze-retnének elérni, felkerekednek, és pusztán a kormánnyal folytatandó tárgyalások sikerének biztosítékaként „megvendégel-nek” néhány turistát. Gyakorlatilag csak ez ad kellő nyomatékot soron következő projektjük komolyságának.

Hamarosan a fegyveres gondoskodás egy újabb formáját is megtapasztalhattuk. A következő ellenőrzőpontnál egy katona szállt be hozzánk, hogy közvetlenül személye, uniformisa és fegyverzete révén bizonyítsa be a jemeni állam irányunkban megnyilvánuló kitüntetett figyelmét. Őr-angyalunk ak-47-ese sokszor keltett kisebb zavart autónkban – de mi ezt is elnéztük. A vendégszeretet, még így, visszájára for-dítva is, tényleg mindennél fontosabb.

Lassan elértük a kősivatagot, megsza-badultunk néhány fegyveres kísérőtől és jónéhány útvonalengedélytől is. Nyu-godtak voltunk, hisz jó úton haladtunk célállomásunk felé, ráadásul még a hit is éltetett, hogy a rendszeresen leadott fény-másolataink alapján a hatóság is pontosan tudja, épp merre járunk. A sorozatos igazoltatásoknak köszönhetően a nap végére már kórusban mondtuk: „Wahed franszi, ithnan magyari”. „Egy francia, két magyar” – ez volt ugyanis az azonosítás-ra szolgáló válaszunk, amikor a katonák hovatartozásunkat illetően érdeklődtek. Késő este volt, amikor egy hosszú nap után Szajúnba érkeztünk…

„A kÖvEtkEZÕ ELLEnÕrZÕpontnáL Egy kAtonA sZáLLt bE hoZZánk, hogy

kÖZvEtLEnüL sZEméLyE, uniFormisA és FEgyvErZEtE révén biZonyítsA bE A jEmEni áLLAm irányunkbAn mEgnyiL-

vánuLó kitüntEtEtt FigyELmét.”

A kérEtLEn nEhéZFEgyvErZEtEs és kALAsnyikovos „tEstÕrségünk” A hELyi

bEDuinok távoLtArtásárA sZoLgáLt, Akik gyAkortA rAboLnAk EL turistákAt, hogy

nyomást gyAkoroLjAnAk A kormányZAtrA

www.exploreronline.hu80 www.exploreronline.hu 81

F E L F E D E Z ÕF E L F E D E Z Õ

© thE EXpLorEr mAp

bAji Donát LEvEntEtAnító-mûvELÕDéssZErvEZÕ

-FiLmtErjEsZtÕ 14 éve dolgozik tévéiparban, most főleg dokumentumfilm-csatornáknak készít filmelőzeteseket. A szabadságát szinte mindig utazással tölti. Fény-képezőgéppel és időnként kamerával igyekszik megörökíteni az élményeit. A Farkas Zsolttal közösen tett laoszi útjukról egy filmet is készítettek, amit a Spektrum TV sugárzott. Fotói közül több is bekerült Lerner János könyveibe, illetve magazinunk tavaly januári számában jelentek meg grúziai és örményországi képei.

FArkAs ZsoLt géZAtávkÖZLési mérnÖk és mûvELÕDéssZErvEZÕ

Távközlési mérnök és művelődésszer-vező. A tanítóképző főiskolát filmes szakon végezte, majd végzettségének és érdeklődésének megfelelően filmes szaklapokban publikált. Egykoron kísérleti zenei fesztiválok környezeté-ben tűnt fel, majd egy meghatározó magyarországi újzenei webzine hold-udvarában ténykedett. Zenéket, han-gokat hallgat és gyűjt. Borokat kós-tol, étkeket ízlel. Néha felkerekedik és a célállomás függvényében barátjá-val vagy feleségével nekiindul a nagy-világnak. Hivatalos munkáját illetően több mint tizenöt évet töltött el a hazai távközlési szektor vezető szolgáltatójá-nál PR-, marketing- és kommunikációs területen. Az utóbbi időben a kkv szek-tor egyik piacvezető cégénél felügye-li a vállalat marketing folyamatait.

A khAt egy pszichotróp növény, melyet az Egészségügyi Világszervezet 1980-ben kábítószernek minősített. A növény-tanban Catha edulis néven ismert cserje levelei, főleg annak zsenge hajtásai Jemen és Etiópia kivételével a világ összes országában tiltott szernek számí-tanak. A khatleveleket a kellő hatás eléré-séig – még a szétrágásukat követően is – a szájban tartják a fogyasztók. Ilyenkor nem ritka, hogy városszerte felduzzadt pofazacskójú helyiekkel találkozhatunk. Maga a khatrágás évszázadok óta jellemzi a jemeni társadalmat, a szokás azonban több mint szimpla függőség. Fogyasztása valóságos rituálé, ugyanak-kor a társasági élet szerves része is, sőt szocializációs szerepe sem elhanyagol-ható. A jemeni házakban külön helyiség is szolgál az ebéd utáni khat módszeres fogyasztására, melyet általában baráti, üzleti beszélgetések követnek.

tuDtA Ön??

A vidék továbbra is tartogatott izgal-makat. Persze ahogy azt egyébként egész utunk során megszokhattuk, a

korábbiaknál már sokkalta békésebbeket. Jemen egyik kitüntetett figyelmet érdemlő régiójában időztünk. Az ország majdnem egyharmadát elfoglaló kormányzóság terü-letén húzódik az Arab-félsziget legnagyobb időszakos folyómedre, a Vádi Hadramaut a maga 160 kilométeres hosszúságával és 300 méteres mélységével. A környék nemcsak a tömjén őshazája, hanem, hogy egy újvilági hasonlattal éljünk, maga a közel-keleti Grand Canyon. Ráadásul Szajún kivéte-les mecseteit, vakítóan fehér, 300 szobás Szultáni Palotáját szemlélve nem az ország jelenlegi gazdasági helyzetét leíró jelzők jutnak a szemlélődő eszébe. Mindehhez vö-rös sziklafal háttér nyújt tökéletes díszletet. Innen csak néhány kilométerre van Sibám, az ottjártunkkor épp kiszáradt folyómeder talán legszebb pontja. Sokszor emlegetik úgy is, mint „a sivatag Manhattanjét”. A sibámi agyag felhőkarcolók mindenesetre nagyobb figyelmet érdemelnének a világtól.

Nyolc-kilencemeletes építményei makettvárosként helyezkednek el a Vádi Hadramaut nevezetű „terepasztalon”, a meredek sziklafalakkal övezett alkalmi folyómederben. Az egymásnak feszülő toronyházak, évszázados építmények közti szűk sikátorok nagy része még ma is nélkülöz mindenféle aszfaltborítást. Sőt, ha a vízvezetékcsövek nem éktelenkedné-nek mindenfelé, akkor már végképp nem szükségeltetne nagy képzelőerő ahhoz, hogy időutazást tegyünk egy évszázadokkal ezelőtti világba. Semmi kétség, Sibám vá-rosfallal körülvett óvárosa nem véletlenül kerülhetett fel az unesco Világörökség Listájára Szanaa óvárosával együtt.

Körbeutazva az országot elmondhatjuk: szerencsések vagyunk, hogy Jemenről, még így, sok mindent átélve sem a nyugati ember tudatában elevenen élő, többnyire negatív dolgok jutnak eszünkbe. A világ egy igazán gyönyörű szegletét találtuk meg Boldog Arábiában. Pedig nem is szóltunk a nem muszlimként megtapasz-talt vallási hagyományokról, a helyiekről, s az ő feltétel nélküli segítőkészségéről, a civilizáltnak mondott világban mára idejét múlt emberi erényekről. Úgy tűnik, talán az alapjaiban véve mégiscsak kitüntetett gondoskodás miatt, ott lenn Dél-Arábiá-ban a helyzet változatlan – az emberséget illetően legalábbis biztosan.

nyErEményjáték

www.exploreronline.hu

crocs sZAnDáL

crocs!LátogAsson EL wEboLDALunkrA és játssZon 2009. június 22–28-ig tArtó játékunkon, hogy Öné LEgyEn Egy crocs sZAnDáL AZ Overland Kft. jóvoLtábóL. A nyErEmény átvEhEtÕ: ovErLAnD viLágjárók boLtjA, vi. kEr. tEréZ krt. 45. A nyErtEsEkEt E-mAiLbEn értEsítjük! A tELjEs játéksZAbáLy wEboLDALunkon oLvAshAtó!