kampany mezo anita
TRANSCRIPT
Kampányelemzés A 2009. évi Európai Parlamenti választások kampányvideói 2011.11.02. Mező Anita (E5XGQG)
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
2
Tartalom Bevezetés .................................................................................................................................... 3
Módszertan ................................................................................................................................. 3
Cél .............................................................................................................................................. 4
Eszközök .................................................................................................................................... 5
Üzenet ..................................................................................................................................... 5
Arcok és témák ....................................................................................................................... 7
Értékek ................................................................................................................................... 9
Ellenfél ................................................................................................................................. 10
Sikeresség-eredményesség ....................................................................................................... 13
Összegzés ................................................................................................................................. 14
Ábrák jegyzéke ......................................................................................................................... 18
Hivatkozásjegyzék.................................................................................................................... 18
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
3
Bevezetés Elemzésemben a 2009-ben megtartott Európai Parlamenti választások magyar
kampányvideóit vizsgálom. Először ismertetem a módszertan, melyet az összehasonlíthatóság
miatt dolgoztam ki. Ezek után az itt felvázolt és a következő részben ismertetett keretet
követem. Nem pártok, hanem elemzési szempontok szerint tagolom a dolgozatot. Célom a
kampányvideókban fellelhető közös tendenciák megfigyelése, új struktúrákba való helyezése
és értelmezése. Így sokkal inkább a kampány teljességére, és közös pontjaira, mint az egyes
pártok jellegzetességeire koncentráltam.
Végül pedig elemzem, hogy mennyire érték el céljukat a pártok, mennyire voltak
alkalmasak a videók.
Módszertan Dolgozatomban a 2009. évi Európai Parlamenti választások magyarországi
kampányvideóit vizsgálom. Elemzésemben hat párttal (Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP-HP,
MDF, MSZP, SZDSZ) foglalkozok. A nagyszámú párt miatt szűkítettem le az elemzési
keretet, így nem rekonstruálom a teljes kampányt, csak a videók sajátosságait emelem ki. Az
elemzés három részre osztható. Első a cél meghatározása. Ezek után következik a legnagyobb
rész: milyen eszközöket használt ehhez a párt? Végül pedig az eredmények és közvélemény-
kutatások tükrében értékelem az eredményességet.
Az összehasonlíthatóság miatt azonos szempontrendszer alapján vizsgálom mindegyik
párt filmjét. A hangsúlyt a videók eszköztárára helyezem, az alábbi kérdések
megválaszolásával.
I. Cél: Mi volt a párt célja? Mennyire jelenik ez meg a videóban?
II. Eszközök
a. Üzenet: a párt által használt szlogen, tételmondat, amire az egész videó
felépül.
b. Arcok: kiket jelenít meg a kampány? Vezető politikusok, vagy átlagemberek?
Milyen társadalmi státuszúak a szereplők? Image vagy issue kampány? Miért
az adott típusú kampányt választották a pártok?
c. Értékek: Milyen értéket képviselnek a megjelenített csoportok, események, az
üzenet? Megjelennek-e benne valamely politikai ideológiához világosan
köthető fogalmak?
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
4
d. Ellenfél: Ki a rivális? Mely értékek mentén különül el az ellenfél? Hogyan
konstruálódik meg, milyen eszközökkel?
III. Eredmény: Mennyire volt sikeres a kampány? Mennyiben érte el célját?
Cél Először tehát megvizsgálom a pártok céljait, amit a kampányokkal el akartak érni.
Mielőtt azonban kitérnék az egyes pártokra, röviden szót ejtek az EP választások
sajátosságairól. Először is a részvételi adatok csökkenő tendenciát mutatnak Európában
jelentős részében: az 1979. évi 61,99% EU átlag, 2009-re 43%-ra
csökkent.(Europarl.europa.eu,2011) Ezen túlmenően elmondható, hogy a választási részvétel
mind az európai átlaghoz, mind az országgyűlési választások részvételéhez viszonyítva
alacsony. Egy évvel később, az országgyűlési választásokon az első forduló (64,38 %), de
még a kisebb részvételi arányú második forduló (46,66%) is elmaradt az EP választásokhoz
(36,31%) képest1. (OVB,2010)
Mindez következik abból, hogy a pártok is kisebb hangsúlyt fektetnek ezekre a
kampányokra. Időközi megmérettetés, melynek eredménye nem változtatja meg, csak egy
külső parlament erőviszonyait. A másik probléma, hogy az állampolgárok tájékozatlanok az
EP eljárásával kapcsolatban,2 vagyis kevésbé érzik értékesnek a szavazatukat, ami szintén
alacsonyabb részvételt produkál. Látható tehát, hogy mind választói, mind pedig pártoldalról
kisebb a befektetett energia. De egy ilyen környezetben mégis mi lehet a célja a politikai
pártoknak? Hogyan utalnak előre már a 2010-es országgyűlési kampányokra?
A Fidesz értelmezi leginkább az országgyűlési választások előtti megmérettetésként
ezt a választást. Célja, az akkori kormánypárt, az MSZP visszaszorítása. Illetve már itt a
lehető legtöbb mandátum megszerzése, és ezzel belpolitikai fölényének igazolása.
Az MSZP szintén észlelte gyengülését, illetve a jobboldal előretörését. Ezért célja az
volt, hogy a baloldali szavazókat egy táborba tömörítse, és a lehető legkevesebb szavazatot
veszítse. Hiszen, ha itt jelentős szavazatokat veszít, az amúgy is ingatag belpolitikai
helyzetének további romlásához vezet. Célja tehát, a Fidesz-KDNP és a közte lévő
szavazatbeli különbség minimalizálása.
1 Ugyanez igaz az előző választásokra is. 2004-ben az EP választásokon 38,5% (Europarl.europa.eu, 2011)
választópolgár jelent meg, míg az utána következő választásokon az arány az első fordulóban 67,8%, a
másodikban pedig 64,39%.(Eropaparl.europa.eu, 2011) 2 2004-ben még a megkérdezettek mindössze 57%-a tudta az EP választásának pontos menetét, de még 2009-ben
is csak 68% volt tudatában ennek. (Medián, 2009)
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
5
Az SZDSZ, MDF ugyanazt a célt kívánja elérni: elérni a bejutási küszöböt. Bár az
MDF kampányában még reflektál a két nagy pártra (Fidesz-KDNP, MSZP), egyértelmű
azonban, hogy nem velük kíván versenyezni. Az SZDSZ ennek fényében videóját is úgy építi
fel, hogy egy kisebb pártra, a Jobbikra utal, ennek ellenében határozza meg magát. Reális
céljuk tehát az újonnan érkező pártokhoz képest több szavazatot szerezni, vagy legalább
mandátumot kapni.
Az LMP-HP és a Jobbik új pártként célként szintén a belépési küszöböt kívánta
átlépni. A különbség azonban az, hogy míg az előbbi két kispárt a politikai életben akartak
bennmaradni továbbra is, addig ők be akartak jutni, egy előttük zárt térbe.
Összefoglalva tehát a Fidesz-KDNP minél több szavazatot kívánt szerezi, az MSZP
háttérbe szorításával. Az MSZP veszteségeit kívánta minimalizálni, a többi négy párt pedig
legalább egy mandátum megszerzését célozza meg.
Eszközök A célok áttekintése után következik a kampányvideók valódi elemzése, az eszközök
felsorolása. Először megnézem a kampány által közvetített üzenetet és értékeket, valamint az
ezeket megjelenítő arcokat. Miután így a párt egészéről képet kapunk, áttérek az ellenségkép
megkonstruálására is, vagyis, hogy az üzenete és értékek ki(k) ellen szólnak.
Üzenet Először a videók főüzenetét, vezérfonalát vizsgálom meg. Mindegyik videó tartalmaz
egy olyan tételmondatot, melyre a további mondanivaló és jellemző fölfűzhető. Ezekek a
tételmondatok erős állítások, melynek alátámasztására szolgál minden további eszköz. A
tételmondatok elemzése után megvizsgálom, hogy mennyire felelnek meg ezek a valódi
célnak, vagyis az Európai Unió parlamentjébe való reprezentálásnak.
Az első részbe azok a pártok taroznak, melyeknek az üzenete a változás. Ez alapján
egy csoportba tartozik a Fidesz-KDNP, a Jobbik és részben az LMP-HP. A Fidesz-KDNP
videója, és üzenete a legegyszerűbb: elég! A váltást az aktuális kormány két
miniszterelnökéhez kapcsolódó rossz politikára irányul. A videó felépítésében végig csak
kulcsfogalmakat (munkanélküliség, hazugság) használ, melyek segítségével egyszerűen tudja
leírni a kormány korrigálásra szoruló hibáit. A videóban nem hangzanak el teljes mondatok,
végig ezekre a kulcsszavakra fókuszál, megoldási javaslatnak is csak a szavazást említi.
Mindezek mellé hozzárendeli a két miniszterelnök arcképét, vagyis azt sugározza, hogy a
megjelenített bajokról e két személy tehet, és ebből kell, hogy elég legyen, erre megoldás a
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
6
szavazás. Mindezek azonban belpolitikai problémák, vagyis az Európai Unióra nem reflektál:
egyértelműen már az országgyűlési választások előtti utolsó megmérettetésre készül. Maga a
videó tehát bármely választásra készülhetett volna, üzenete nem kapcsolódik szorosan az
Európai Parlament választásához.
A Jobbik kampánya ennél összetettebb. A párt magát új erőként határozza meg, mely
így képes változást hozni a politikába. Az új erő a felborult közéletet akarja újradefiniálni,
rendet és biztonságot teremtve. Ábrázolása erősen szimbolikus, a dolgozó és tanuló piros-
fehér-zöld ujjak által elért eredményeket az Uniót jelző kék kisujj ellopja. Ezen akar
változtatni a párt, megvédeni a magyar tulajdont és értékeket. Tételmondata a Magyarország a
magyaroké, amit csak egy új, eddig politikán kívüli erő tud megvalósítani. Vagyis az EU-ra
való utalás negatív érelemben jelenik meg. A nemzeti értékek felülreprezentálódnak az
Unióhoz képest, protekcionista jelszavakat használ az Uniós politikákkal szemben.
Összefoglalva tehát azt üzeni, hogy egységesülő Európában is képes a magyar érdekeket
képviselni, és az eddigi politikai erőkkel szemben új programot folytat, aminek
eredményeként Magyarország tényleg a magyaroké lehet Európai Unió keretein belül is.
Az LMP-HP szintén az újdonság erejét használta fel. Lehet más a politika, vagyis ő is
az eddig regnáló politikai pártoktól független, új értékeket mutat be. A hangsúly a „zöld”
célokra helyeződik, vagyis a környezetvédelem issueként megjelenik a kampányban. A videó
tulajdonképpen az Európai Zöldek (European Greens) kampányának a magyar változata.
Éppen ezért kevésbé kötődik a belpolitikához, egyetemes problémákat vet fel, melyeknek
megoldására egész Európát átfogó megoldásokat kínál. Azonban mégis ebbe a változást
ígérők csoportjába soroltam, az a már említett lehet más a politika mondata miatt. Továbbá
három jelszót használ, ami az eredeti videóból hiányzik: igazságosság, fenntarthatóság és
erőszakmentesség, mely már az egyszerű változáson túl mutat, és a párt programjáról, és
elveiről is beszél. Az üzenet tehát egy új ügy megjelenítése, mely közös ügyünk és
felelősségünk. A változást ígérő pártok csoportjából tehát ez a reklám a legrészletesebb, ez
reflektál leginkább az Európai Unióra.
A maradék három párt már nehezen köthető így össze, azonban az MDF áll
legközelebb az előző csoporthoz. A kulcsfogalom a szakértelem, mely így kíván az LMP-HP-
hez és a Jobbikhoz hasonlóan egy politikán kívüli térből előjönni, ahol nem a párthovatartozás
számít, hanem a puszta szakértelem itthon és egész Európában. Vagyis a belpolitikában
alkalmazható módszereket kívánja az Unióban is alkalmazni, így teremtve egységet
Magyarország és a nemzetközi színtér között.
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
7
Az SZDSZ tételmondata, hogy egy vagy, de nem vagy egyedül. A filmben olyan
csoportokat jelenít meg, akiket gyakran kiszorítanak a diskurzusból, és félreértelmezik
helyzetüket a társadalomban. Egyrészt üzen neki, hogy nincsenek egyedül, illetve, hogy azok
sincsenek egyedül, akik szintén helytelenítik az ilyen előítéleteket. Továbbá egyenlő, szabad
európai állampolgárnak tekint mindenkit. Így tehát reflektál az EU-ra, hiszen a párt
értékrendjét (szabadság, egyenlőség) összhangba hozza az európai értékekkel, az európai és
magyar fogalmak összemosódnak, nem válnak el, mint a Jobbiknál.
Az MSZP az a párt, amely nem köthető sehogyan az előbb említett pártokhoz. A
kormánypárt üzenete nem változás, vagy egy új csoport megszólítása. Azt üzeni, hogy vegyük
észre az eddigi fejlődést, amit a jobboldal elferdít. Fontos meglátni, hogy épül az ország, és a
megkezdett utat folytatni kell tovább. Igyekszik a jobboldalra, mint romboló erőre utalni, és
azt üzenni, hogy a további fejlődés csak a baloldallal mehet végbe. A reklám olyan
fejlesztéseket emelt ki, melyek az Unió által támogatott projektekből valósultak meg, így
helyezve európai kontextusba a belpolitikát. A bajokat (válság, adósság) is úgy jeleníti meg,
mint közös problémát, mely nem a kormány hibája, azonban megoldást tud rá kínálni.
Összességében tehát a fejlődő, épülő és jó úton haladó Európa képét vázolja fel.
Az üzeneteket összefoglalva tehát a változás a legerősebb motívum, az Európai Unióra
való utalás pedig nem elég domináns.
Arcok és témák Az üzenet mellett a pártok másik fontos eszköze a cél elérése érdekében, hogy kiket
jelenít meg a kampányban. Politikusok, vagy átlagemberek? Mennyire személyközpontú,
vagy személytelen a kampány? Issue vagy inkább image kampányról van szó? A
következőkben megnézem, melyik párt kiket vagy kiket nem használt fel a videókban, és őket
milyen összefüggésekben jelenítette meg.
Ezen szempont alapján is tipizálhatóak a pártok. Az első a személyközpontú (MDF,
Fidesz-KDNP), ezek után azok következnek, amelyekben a személy és a program egyaránt
hangsúlyos (Jobbik), a maradék pedig csak illusztrációként, háttérszereplőként jelenít meg
személyeket.
Az MDF épít legerősebben a képviselőkre, image kampány készítésével. A videó két
változatban készült el. Az egyik Bokros Lajos, míg a másik Habsburg György szemszögéből
mutatja be Magyarország és Unió kapcsolatát. Mindkettőjük esetében a szakértelemre helyezi
a hangsúlyt, arra, hogy ők miben tudnak hozzájárulni az ország Uniós képviseletéhez.
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
8
Habsburg Györgyöt családja veszi körül, és dolgozószobájában láthatóak elismert európai
közszereplőkkel (pl.: II. János Pál pápa) készült fotóik, melyek tárgyalóképességét és
nemzetközi ügyekben való jártasság kívánják bemutatni. Bokros Lajos, mint közgazdász és
tanár szerepel, ezáltal igazolva hozzáértését a gazdasághoz. Így tehát a személyek olyan issuet
sajátítanak ki (gazdaság, európai értékek), melyeket személyes képességei tesznek lehetővé.
A Fidesz-KDNP szintén image kampányt folytatott, azonban sajátos negatív formában.
A videóban csak Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon jelenik meg, vagyis a rivális párt
miniszterelnökei. Hozzájuk kapcsolja a már korábban elemzett negatív kulcsfogalmakat, így
készítve negatív imaget nekik. A FIDESZ-KDNP kampányához hozzátartoznak olyan
videónévjegyek is, melyekben a képviselőjelöltek mutatkoznak be. Ezek hosszabbak,
interneten elérhetőek, de igazán jelentősekké nem váltak, televízióban nem mutatták be.
A Jobbik jelenti az átmenetet. Míg a videó első részében egy szimbolikus kézfej
ábrázolja a magyarokat, illetve az Európai Uniót. Ők jelenítik meg a problémát, de a
megoldást már a Jobbik képviselői vezetik fel. Vagyis az átlag, közös problémák megoldása
nem csak, hogy a párttól, de annak képviselőitől várható. Ekkor a Jobbik képviselői kevésbé
ismertek,3 így szükség van bemutatásukra. Itt tehát szerepelnek a képviselők (Morvai
Krisztina, Vona Gábor, Balczó Zoltán) azonban nem ere épít a videó. A cél sokkal inkább az,
hogy megjelenjenek a párthoz köthető arcok, nem pedig kvalitásaiknak bemutatása. Egy új
pártról van szó, akinek szeretné egyszerre pártját és jelöltjeit is bemutatni, ezért alkalmazza
ezt a technikát. Az másik új párt, az LMP-HP ettől teljesen eltérő taktikát alkalmazott, erről
azokban a későbbikben írok.
Az MSZP két változatban készítette el szintén videóját, ez a két szereplő azonban az
átlagot testesíti meg, politikusokat nem szerepeltet. Apa és lánya a két szereplő, így testesítik
meg két generáció problémáit, és eltérő, de sok mindenben mégis azonos nézőpontját. A film
megjeleníti a jobboldal arcait is, a hangoskodó és romboló tüntetőket, negatív színben
tüntetve fel őket. Az MSZP ekkor nem rendelkezik olyan emberrel, akire fel tudná építeni a
kampányt. A hangsúlyt azonban mégsem a pártra, hanem a baloldalra helyezi. Így teremt
olyan értékeket, melyekhez párttól függetlenül, az egész baloldalt képviseli.
Az SZDSZ szintén nem szerepeltet politikusokat. Olyan csoportokat jelenít meg, akik
gyakran kiszorít a társadalom, általánosít és rosszul interpretál. A negatív leírások helyett
megmutatja, nevesíti és hozzánk közel állóvá teszi őket. Mindenki egyenlő, európai és magyar
3 A Medián kutatása alapján a választásokat megelőzően a megkérdezettek csupán 34%-a tudta, hogy Morvai
Krisztina Jobbik listavezetője. (Medián, 2009)
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
9
állampolgár, így a különbségtétel felesleges és bántó. Tehát valójában nem az egyes
csoportok és arcok lényegesek, hanem az állampolgár maga. Álláspontjuk szerint mindenki
egy állampolgár csak, de nincs egyedül, mert a közösség veszi körül. Összefoglalva tehát a
közösséget, az egységet és egyenlőséget helyezi előtérbe, az egyes arcok kiemelése helyett.
A leginkább személytelen az LMP-HP filmje. Ha meg is jelennek benne emberek,
azok gyerekek, akik csak szimbolikusan jelenítenek meg egy-egy issuet. Azonban olyan
egyetemes, közös értékeket jelenít meg, melyekhez szükségetlen is embereket szerepeltetnie,
hiszen mindenki azonosulhat velük, bárki képviselheti és magáénak tekintheti őket. A
gyerekek szerepeltetése pedig utal arra a jövő generációra, akinek az érdekében szükséges az
említett intézkedések meghozatala. Ez a kampány egy igazi issue kampány, melyben a
szereplők lényegtelenek, csupán az ügy, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés a
fontos.
Közös tendencia tehát, hogy inkább issue, mint image kampányokat látunk. Ennek
egyik oka, hogy mivel kevésbé tartják maguk a pártok is fontosnak ezt a választást, így nem
első vonalbeli politikusaikból állítják össze listáikat. Kevésbé ismert emberekre kampányt
építeni pedig nehezebb, így érdemesebb a hangsúlyt a párt egészére és annak programjára
fektetni.
Értékek Miután áttekintettem a pártok üzeneteit, és ismertettem az ezekhez rendelt arcokat,
megvizsgálom azokat az értékeket, amire a pártok felépítették a kampányt. Az értékek
szorosan összefüggnek az üzenettel, hiszen a tételmondat ezeken alapszik, és a kampány arcai
is ezt közvetítik. Ebben az aspektusban tendenciák nehezen felfedezhetők, hiszen az eltérő
pártok eltérő ideológiával és értékekkel rendelkeznek, hiszen így tudják magukat elkülöníteni
a vetélytársaiktól. Az értékek megkonstruálásának módszerében azonban vannak közös
pontok, melyek alapján rendszerezhetőek a pártok.
A pártok, az LMP-HP kivételével a többi párt értékeihez képest definiálják saját
értékrendszerüket is. Negatív utalásokat használnak a szerintük egy másik párthoz kötődő
értékre. Ezek jórészt a fogalmak újraértelmezéséből, általánosításából és eltúlzásából,
valamint korábbi politikai hibákra való reflektálásból állnak.
A Fidesz-KDNP saját rendszert nem is állít fel, csupán negatív jelentéstartalmú
szavakat sorol fel (hazugság, korrupció) és ezekre mondja, hogy elég. Mindezeket
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
10
természetesen, mint az MSZP érdemeit sorolja fel. Vagyis valódi értékeit nem ismerjük meg,
csak a közösség által egyébként is elítélt fogalmak elutasítására hivatkozik.
Az MDF szintén felsorol olyan hibákat (felelőtlen ígéretek, közpénzek kezelése),
melyekhez az ellenféllel szemben nem ért. A legnagyobb értéknek azonban mégis a
szakértelmet tartja. Habár a mostani „rossz” politikai módszerekhez nem értenek, az ország
érdekeinek megfelelő „jó” politikához igen. Vagyis így állítja kontrasztba a tudást, a
tudatlansággal, mely egyértelműen elítélendő részéről.
A Jobbik ugyanezt a módszert használja, de saját értékítéletét is megmutatja. A
munka, a rend, és a magyar érdekekkel szemben állítja fel az eddigi politikát, ami eddig
meglopva az állampolgárokat, bajt okozott.
Az SZDSZ állítja legerősebben kontrasztba saját értékeit más politikai pártokéval.
Ellentétpárokat használ, melyek egyik része negatív jelentéssel bír egy adott csoportra, míg ő
maga pozitívan írja le ugyanazt. Így mutatva be a rossz és a jó értelmezést. Továbbá
megjelennek benne olyan klasszikus liberális érékek, mint a jogegyenlőség vagy a szabadság.
Ebből a szempontból leginkább az MSZP-hez hasonlítható, aki szintén egy ideológiához jól
köthető értékeket kíván képviselni.
Az MSZP kontrasztja a jobb és baloldal ellentétén alapszik. A baloldalnak köszönhető
fejlődést állítja szembe a jobboldal pesszimizmusával. A tömeg véleménye és sodrása helyett
a saját utat, a haladást hangsúlyozza. Olyan univerzális értékrendszert állít fel, melynek
lényege nem változott 20 éven keresztül, és mely változatlanága mellett is képes a haladást
elősegíteni és reményt nyújtani a jövőben.
Végül pedig a sorba nem illő LMP-HP-vel zárok. Az üzenethez és az issuehoz
igazodva az értékek központjában a környezetvédelem, a jövő generációjának fenntartható
fejlődés, az igazságosság és az egyenlőség áll. Mivel a „zöld” fogalmakat más pártok nem
használják, így kisajátíthatta őket úgy, hogy nem kellett reflektálnia másokra. A másik két
érték pedig univerzális, vagyis ezek megkérdőjelezése is hasztalan.
Összefoglalva tehát a pártok, az LMP-HP kivételével másokhoz mérten értelmeztél
értékeiket is, így definiálva magukat. A következőkben áttérek az identifikáció utolsó
lépéséhez, az ellenségkép megkonstruáláshoz és megjelenítéséhez.
Ellenfél A politikai színtér mindig barát-ellenfél viszonylatában jelenik meg, így ebben a
részben megvizsgálom, mely párt kitől és milyen módszerekkel határolja el magát. Két
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
11
dimenzióban vizsgálom ezt a kérdést, mivel az ellenség definiálása nem minden esetben
kölcsönös. Így először megvizsgálom, hogy melyik párt kit nevez meg ellenfélnek, és őt ki
nevezi meg ellenfélnek. Ennek leírására egy skálát használok, melynek egyik végén állnak a
semleges pártok, másik végén pedig azok, akik a legtöbb esetben jelennek meg ellenfélként.
Fontos leszögezni, hogy nem azt vizsgálom, hogy ki lehetett reálisan a rivális. Ehhez ugyanis
az egész kampányt átfogóan kellene elemezni, hanem azt,hogy a videókban hogyan
konstruálják meg az ellenfelet, és milyen kontextusban jelenítik azt meg.
A hipotetikus skála nullpontja az LMP-HP. Hiszen kifejezett ellenség nem jelenik meg
a videójában, olyan értékeket jelenít meg, melyek nem zárnak ki senkit, bárki csatlakozhat
hozzájuk. Másik oldalról megközelítve, a lehet más a politika jelentheti minden eddigi
politikai erővel való szembenállást, de az issue jelleg miatt valódi ellenség nincs a
kampányvideóban. A többi párt filmjében sincs utalás rájuk, így ezen a téren is semlegesek
tudtak maradni. Ennek egyik oka lehetne a párt újszerűsége, azonban a Jobbik esetében
láthatjuk, hogy egy új politikai párt nem feltétlenül kell, hogy semleges erőként jelenjen meg.
Ezért az issue-jelleget nevezem meg okként, hiszen nincs olyan párt az akkori politikai
palettán, akik ezzel ellentétes issuet jelenítene meg.
A következő az SZDSZ, aki szintén nem jelenik meg a többi videóban. Illetve csak
akkor, ha a kezdetekben MSZP-SZDSZ kormányra történik utalás, azonban önálló pártként
nem hivatkoznak rá. Az SZDSZ ellenségképét a Jobbik testesíti meg, akik, mint
„árpádsávosok” a plakátokon is szerepelnek. Ennek az értékeitől határolja el magát, még ha a
valóságban nem is lehet rivális az eltérő értékekből következő élesen elkülönülő szavazótábor
miatt. Mivel azonban mindenkettőjük célja a belépési küszön átlépése, így ezen dimenzió
mentén válhatnak ellenfelekké. Az SZDSZ a Jobbik retorikájában megjelenő kirekesztett
csoportokat veszi védelmébe, így például a cigányságot. Ehhez ellentétpárokat használ,
melyik egyik fele a radikális kirekesztő beszédekből származik, és ehhez rendeli hozzá, a
befogadó és másképpen értelmezett interpretációját.
A skála következő pártja az MDF, aki szintén nem jelenik meg a kampányokban,
azonban ő már két ellenfelet is konkrétan meghatároz. Mivel az MDF a szakértelmet, mint
pártokon felüli erőt alkalmazza, így következhetne belőle egy valóban pártsemleges stratégia.
A videó két változata közül az egyik, amelyben Habsburg György szerepel, valóban nem
tartalmaz ilyen utalásokat, a szakértelemre és az európaiságra helyezi a hangsúlyt. A Bokros
Lajos-féle kampány ezzel szemben egyértelműen az MSZP-Fidesz-KDNP ellen határozza meg
magát. Olyan tevékenységekben való járatlanságot helyez előtérbe, mint a közpénzek
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
12
„eltapsolása” és a felelőtlen ígéretek. Mikor ezek a tevékenységek elhangzanak, megjelennek
a pártok logói a háttérben elhelyezett plakátokon, így biztosítva, hogy a szavazó a megfelelő
pártokra asszociáljon. Itt tehát nem értékek mentén való elhatárolódástól van szó, hanem a
kispárt félelméről a két oligarchikus pozícióban lévő párttól
A következőkben áttérek az utolsó kispártra, a Jobbikra. Ez a csoport a
legradikálisabb, ez folytatja a legagresszívebb retorikát, ebből következhetne, hogy a politikai
pártok mindegyiken erősen elhatárolódik tőle. Ezzel szemben azonban csak az MSZP, és az
SZDSZ utal rá. Az MSZP egyrészt a jobboldaliak jelzője, másrészt pedig a hangoskodó,
magyarkodó és rendbontó csoportokkal révén tesz említést. Ez a rendbontás, hangoskodás
éles ellentétben áll azzal a képpel, ahogyan a Jobbik saját magáról állít. Az ottani rend,
csendőrség helyett az MSZP rendbontó és hangoskodó Jobbik-képet mutat be. Az SZDSZ
szimbólumai is hasonlóak ehhez. Ott a Jobbik, mint a kirekesztő, megbélyegző és
szabadságellenes párt jelenik meg, akinek ezért veszélyes a politika egészére. Ami közös
mindkét jellemzésben, hogy a Jobbik egy olyan párt, amely közös kihívást jelent az egész
rendszer és a szabadság számára.
Annak ellenére, hogy a legesélyesebb pártkoalíció ekkor a Fidesz-KDNP4,
ellenségként csak az MSZP és az MDF említi meg. Az MSZP nem is közvetlenül a Fidesz-
KDNP-t nevezi meg, hanem a jobboldali sajtót és csoporttársakat. Ők azok, akik nem veszik
észre a fejlődést, és csak a bajokra koncentrálnak, így alkotva hamis képet az országról,
anélkül, hogy valóban érvelni tudnának és megoldással szolgálnának. Ezzel szemben
értelmezi magát az MSZP, mint aki látja a fejlődést, és a bajok ellenére reményt nyújt arra,
hogy megoldódjanak a fennálló problémák. Ez a viszony kétoldalú, hiszen a Fidesz-KDNP is
az MSZP-t jelöli meg vetélytársnak, erről azonban a későbbiekben kívánok szólni. Visszatérve
tehát a Fidesz, mint ellenfél megjelenítésére, az MDF említendő még. A már korábban
említett módon, a szocialistákkal egyenlőként kezeli a Fidesz-KDNP-t. Ebben a kontextusban
mindkét párt, a felelőtlen ígérgető, ami egyértelműen elitélendő érték. Annak ellenére tehát,
hogy a legnagyobb pártól van szó, nem közös ellenségként jelenik meg, hanem két eltérő
kontextusban. Az egyik a várható második helyezett esélyes legyőzője (MSZP), és mint a
politikai élet egyik felelőtlen irányítója (MDF).
Mintahogyan az EP választások megelőzték az országgyűlési választásokat, így
várható tendencia, hogy a kormánypártokra reflektálnak a szavazók: büntetik vagy továbbra is
4 A Medián felmérése alapján a választást megelőzően 60%-ot jósolt. (Medián, 2009)
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
13
támogatják őket. Ezért a legtöbb kritika a politikai pártok részről is ezt az oldalt érte. Az
MSZP-től legerősebben a Fidesz-KDNP határolódik el. Az MSZP a két kormányfő, Bajnai
Gordon és Gyurcsány Ferenc által jelenik meg, és hozzájuk kapcsolnak olyan negatív
jelenségeket, mint a hazugság. Ettől határolja el magát erősen a Fidesz-KDNP, és erre
mondja, hogy elég. Az MDF szintén közpénzek eltapsolásával vádolja, és a Jobbik is, a
jelenlegi helyzet felelőseként jeleníti meg. A közös ezekben a stratégiákban, hogy nem az
MSZP-vel mint párttal, hanem az MSZP-vel mint kormánypárttal szállnak szembe. Vagyis
nem az értékeit kérdőjelezi meg, hanem kormányzóképességét.
Mivel az ellenség konstruálásának tömör összefoglalása szövegesen nehéz volna, így a
főbb viszonyokat az 1. számú ábrán foglaltam össze. Ezáltal kívánom rendszerbe foglalni az
elmondottakat, illetve az ismétlések elkerülésre miatt, a kölcsönös viszonyokat.
1. ábra: Ellenség a kampányban, saját ábra
Sikeresség-eredményesség Az eddigiekben áttekinttettem a pártok célját, illetve hogy milyen eszközökkel
éltek ennek megvalósítása érdekében. Ebben a részben azt értékelem, mennyiben érték el a
kívánt eredményt. Természetesen más tényezők, mint például az alacsony részvételi arány is
hozzájárultak a végeredményhez, jelen dolgozatban azonban csak a kampány sikerességét
értékelem, és más külső tényezőkkel nem foglalkozom.
Az Fidesz-KDNP célja valósult meg a leginkább, hiszen szavazatok 56,36%-át
szerezte meg. (OVB,2009), amivel 14 mandátumhoz jutott. Ezzel párhuzamosan az MSZP
visszaszorult, 17,37 %-ra. (OVB,2009) Vagyis a Fidesz-KDNP és riválisa közötti különbség
megnőtt, a győzelem pedig tovább erősítette belpolitikai pozícióját. Az MSZP-nek nem
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
14
sikerült minimalizálnia a veszteséget, a Jobbik ugyanis csak egy mandátummal szerzett
kevesebbet nála. (OVB,2009). A kampányfilm azonban pont erre a két pártra fókuszált. Tehát
az eredményt tekintve nem voltak sikeresek az eszközök.
A Fidesz-KDNP sikeréhez hasonlót könyvelt el a Jobbik is. Célja volt, hogy
betörhessen a politikai életbe, és harmadik erőként valóban megjelent, alig elmaradva az
MSZP-től. A felmérések alulbecsülték a várható szereplését (Medián, 2009), ami a sikert még
inkább növelte. Ezzel szemben a másik új párt, az LMP-HP nem tudott mandátumot szerezni.
Mégsem tekinthető teljes kudarcnak, hiszen bekerült a politikai köztudatba, ezzel
megalapozva az országgyűlési választásokon való részvételt is. Vagyis célját részben elérte,
és új issuet is hozott a magyar belpolitikába.
Az MDF egy megszerzett mandátumával elérte azt a célját, hogy továbbra is
bennmaradjon. A várakozásokon felül teljesített, hiszen mandátumszerzése nem volt biztos.
(Medián, 2009) A sikeresség azonban mégis megkérdőjelezhető, hiszen ez az egy mandátum
nem biztosít jelentős befolyást, és politikai teret, nem tudta megalapozni ezzel az
országgyűlési választásokat.
A leginkább sikertelen az SZDSZ kampánya volt. Nem szerzett mandátumot, a vizsgált
pártok közül ő érte el legalacsonyabb eredményt, mindössze 2,16%-ot. (OVB, 2009) Nem
sikerült továbbá az újonnan érkező pártokkal előnyét sem csökkenteni, a Jobbik elleni
kampánya nem volt eredményes.
Összefoglalva tehát a Fidesz és a Jobbik érte el a kitűzött célt, az MDF és az LMP-HP
részsikert ért el, míg az SZDSZ és az MSZP kudarcot könyvelhetett el.
Összegzés Jelen esszében a 2009.évi EP választások kampányvideóit vizsgáltam, a közös
tendenciákra fókuszálva. A szöveges összefoglalás mellett az 1. számú táblázatban
összegeztem a dolgozat fő következtetéseit.
Először megvizsgáltam a pártok célját, melyek középpontjában már az országgyűlési
választásokra való előkészület állt. Ezek után áttekintettem a pártok üzeneteit, melyek
leginkább a változás köré csoportosultak. Az üzenetek mellett fontos a pártok értékeinek és
arcainak vizsgálta. A pártok inkább az issue kampányok felé hajlottak, a kisebb részük épített
csak egy konkrét személyre. Az értékeknél inkább egymással szemben határozták meg
magukat, mintsem, hogy saját értékrendszert vázoltak volna fel. A pártok többsége nem csak
az értékek szintjén, hanem konkrét események, emberek szintjén is megjelenítette az
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
15
ellenfelet, így definiálva önmagát. A kampányok eredményessége szintén eltérő,
összességében inkább sikertelenek a pártok céljainak tükrében.
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
16
2. ábra: A kampányok jellemzőinek összefoglalása
Cél Üzenet Arcok Értékek Eredményes
ség
Fidesz-
KDNP
Szavazatmaximaliz
álás, az MSZP
visszaszorításával
Elég! Bajnai Gordon
Gyurcsány
Ferenc
hazugság,
korrupció,
munkanélkülis
ég ellen
A kitűzött
cél elérése
Jobbik Bejutni a politikai
versenybe/átlépni a
bejutási küszöböt
Magyarország a
magyaroké!
Morvai
Krisztina,
Vona Gábor,
Balczó Zoltán,
EU-t
szimbolizáló
kéz
rend, munka,
tanulás
A kitűzött
cél elérése
LMP-
HP
Bejutni a politikai
versenybe/ átlépni
a bejutási küszöböt
Lehet más a
politika
gyerekek környezetvédel
em,
fenntartható
fejlődés
igazságosság
egyenlőség
Részsiker:
megjelenés
a
politikában,
mandátum
nélkül
MDF Bennmaradni a
politikai
versenyben/átlépni
a bejutási küszöböt
1.Új kiegyezés kell
Magyarországnak,
új kiegyezés kell
Európának.
2.Magyarországnak
szakértelem kell,
itthon és
Európában.
Habsburg
György
Habsburg
György
szakértelem Részsiker: 1
mandátum,
bennmaradá
s elérése
MSZP A Fidesz előnyének
minimalizálása
fejlődés, remény,
megoldjuk
Apa-lánya
hangoskodó,
romboló
tüntetők
baloldali
értékek,
fejlődés
Kudarc,
különbség
növekedése
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
17
SZDSZ Bennmaradni a
politikai
versenyben/átlépni
a bejutási küszöböt
Egy vagy, de nem
vagy egyedül
200.000 ember
jogaiért,
biztonságáért és
európai jövőjéért
kirekesztett
csoportok
(Árpi, Kati,
Lali)
biztonság,
európaiság,
egyenlőség
Kudarc,
mandátumot
nem szerez
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
18
Ábrák jegyzéke 1. Ábra: Ellenség a kampányban
2. Ábra: A kampányok jellemzőinek összefoglalása
Hivatkozásjegyzék I. Statisztikák
1. Europarl.europa.eu(2011): Részvételi arány az európai választásokon 1979-2009
Elérhető:http://www.europarl.europa.eu/parliament/archive/elections2009/hu/turno
ut_hu.html
Letöltve: 2011.11.01 15:37
2. Medián (2009): Ingerküszöb
Elérhető: http://median.hu/object.6a92e345-e56e-4c97-a967-3f10ef9b69ad.ivy
Letöltve: 2011.11.01. 18:31
3. OVB (2009): Az Európai Parlamenti választás összesített eredménye
Elérhető: http://www.valasztas.hu/hu/ep2009/7/7_0_index.html
Letöltve: 2011.11.02. 1:54
4. OVB (2010): Összehasonlító adatok a választáson 19:00 óráig megjelentek
arányáról
Elérhető:http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/352/352_0_index.html
Letöltve: 2011.11.01. 18:16
II. Kampányvideók
1. European Green Party (2009): Think Big - Vote Green European Green Party 2009
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=z4dk1x8e5xs&list=PL69734C197C9
A0931&index=9&feature=plpp_video
Letöltve:2011.11.02. 2:01
2. Fidesz-KDNP (2009): EP 2009- a Fidesz kampányfilmje
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=QLNn-
u8ErNk&feature=BFa&list=PL69734C197C9A0931&lf=mh_lolz
Letöltve: 2011.11.01. 22:01
3. Jobbik (2009): Jobbik kampányfilm-2009 EP-választások
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=8fgvA4G-
OWo&feature=BFa&list=PL69734C197C9A0931&lf=mh_lolz
Letöltve: 2011.11.01. 21:59
4. LMP-HP (2009): LMP-HP EP választási kampány
Mező Anita: A 2009. évi EP választások kampányvideói
E5XGQG
2011.11.02.
19
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=Nd3X4OL4YYQ&list=PL69734C197
C9A0931&index=7&feature=plpp_video
Letöltve: 2011.11.02. 01:59
5. MDF (2009): Bokros Lajos nem ért a divathoz
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=fPwu9HlhVDk&list=PL69734C197C
9A0931&feature=mh_lolz
Letöltve: 2011.11.01. 21:57
6. MDF (2009): Habsburg Györgynél akadnak jobb focisták
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=M7h9xWGryYo&list=PL69734C197
C9A0931&index=8&feature=plpp_video
Letöltve: 2011.11.02. 01:57
7. MSZP (2009): MSZP EP kampányfilm-lány
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=aoMcQSua_i0&feature=BFa&list=PL
69734C197C9A0931&lf=mh_lolz
Letöltve: 2011.11.01. 22:03
8. MSZP (2009): MSZP EP kampányfilm-férfi
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=tHWWi8Np9ZU&list=PL69734C197
C9A0931&index=6&feature=plpp_video
Letöltve: 2011.11.02 02:03
9. SZDSZ (2009): Az SZDSZ kampányfilmje az Európai Parlamenti választásokra
Elérhető:http://www.youtube.com/watch?v=tTcFX8uga-
c&feature=BFa&list=PL69734C197C9A0931&lf=mh_lolz
Letöltve: 2011.10.01. 21:58