kembor 2013 - mozaik.info.hu · közölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. a...

2013/3

MOZAIK KIADÓ2

A KÉMIA TANÍTÁSA 2013. november

Közlési feltételek:A közlésre szánt kéziratokat gépelve (két példányban),

floppy lemezen vagy e-mailen ([email protected]) küld-jék meg a szerkesztõség címére. A kéziratok lehetõleg ne ha-ladják meg a 8-10 gépelt oldalt (oldalanként 30 sorban 3100karakter/oldal). A rajzokat, ábrákat, táblázatokat és fényké-peket külön lapon megfelelõ szövegezéssel kérjük ellátni. (A szövegrészben pedig zárójelben utaljanak rá.)

Kérjük, hogy a szövegbeli idézetek név- és évszámjelölés-sel történjenek, míg a tanulmányok végén a felsorolt iroda-lom alfabetikus sorrendben készüljön. Kérjük szerzõtársain-kat, hogy a kéziratok beküldésével egyidejûleg szíveskedjenekközölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. A cikk megjelenése után a lemezeket visszaküldjük.

TARTALOMLátványos kémiai kísérletek

Árus Dávid doktorjelölt,

SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, Szeged

Mûtrágyahasználat egy családi gazdaságban

Hegedûs Dóra középiskolai tanuló,

SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged

50 éves a Vegyészeti Múzeum

Diákolimpikonjaink újabb sikerei Moszkvában

Átadták a Magyar Kémia Oktatásáért-díjakat

Rátz Tanár Úr Életmûdíj 2013

A KÉMIATANÍTÁSAmódszertani folyóirat

Szerkesztõség:Fõszerkesztõ:

Németh Veronika

A szerkesztõ munkatársai:Dr. Adamkovich István Dr. Tóth Zoltán

Szerkesztõség címe:6723 Szeged, Debreceni u. 3/BTel.: (62) 470-101,FAX: (62) 554-666

Kiadó:MOZAIK Kiadó Kft.Felelõs kiadó: Török Zoltán Tördelõszerkesztõ: Forró LajosBorítóterv: Szõke András

A Kémia Tanításában megjelenõ valamennyi cikket szerzõi jog védi. Másolásuk bármilyenformában kizárólag a kiadó elõzetes írásbeli engedélyével történhet.

Számos kísérlet amellett, hogy didaktikai-lag hasznos, olyan megkapó látványtnyújt, hogy fontos szerepet játszhat a ta-

nulók figyelmének felkeltésében, a motiválásban.Ebben a cikkben olyan kísérleteket gyûjtöttünkössze, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériu-moknak, de a közoktatásban nem szerepelnek,vagy legalábbis nem a leírt formában.

1. A vörösfoszfor reakciója kálium-kloráttal

Egy 100 g-os súlyra kössünk zsineget vagycérnát. Egy Bunsen-állványra erõsítsünk

vaskarikát, az aljára helyezzünk vaslemezt. Kb.0,5 g száraz (!) vörösfoszfort szórjunk egy porce-láncsészébe, és adjunk hozzá 1g finomra porí-tott kálium-klorátot. A csésze nagyon óvatos (!)ide-oda döntésével keverjük össze a két anya-got. Az anyagkeveréket borítsuk ki a vaslapra,tegyünk rá egy kis darab szûrõpapírt. Vessük áta súlyt a karikán úgy, hogy az az anyagok felettlógjon. 3–4 méteres távolságból, fogjuk a zsinegvégét, majd ejtsük a súlyt az anyagok keveréké-re. Igen heves robbanás megy végbe, miközbena súly legtöbbször több méteres távolságba re-pül el, és fehér füst képzõdik.

Vigyázat! Nagyobb mennyiségekkel ne vé-gezzük a kísérletet, és ügyeljünk arra, hogy 3–4méternél közelebb senki ne álljon a kísérlethez!

Magyarázat: A foszfor és a kálium-klorát reakciója erõsen

exoterm:

10 KClO3(sz) + 12 P(sz) == 3 P4O10(sz) + 10 KCl (sz)

Bár a reakcióban képzõdõ anyagok szilár-dak, a nagy reakcióhõ miatt hirtelen felmelege-

dõ levegõ kitágul, ez okozza a robbanást.Ügyeljünk arra is, hogy a foszfor száraz legyen!Ha a rendelkezésünkre álló foszfor nedves, aztpapírszûrõn elõbb vízzel alaposan kimossuk, ke-vés metanollal leöblítjük, majd szobahõmérsék-leten hagyjuk megszáradni.

2. Színes lángok alufóliával

Egy 500 cm3-es lombikba (lehet gömblom-bik v. Erlenmeyer-lombik is) kb. 30 cm3 tö-

mény sósavat öntünk, és kiskanálny CuSO4 ×5 H2O-t oldunk fel benne. A kék kristályosanyag gyönyörû smaragdzöld színnel oldódik.Hígítsuk meg az oldatot desztillált vízzel (kb.100 cm3), ekkor a szokásos halványkék oldatotkapjuk. Dobjunk az oldatba 2–3, dió nagyságú-ra összegyûrt alufólia darabot. Rövid idõ múlvaintenzív gázfejlõdés indul meg. Ha a képzõdõgázt meggyújtjuk, az szép kékeszöld lánggal ég.A reakció lejátszódása után színtelen oldatot ka-punk, amelyben barnás csapadék található.

Magyarázat:A tömény sósavban zöld színnel oldódik

a réz-szulfát, mert tetrakloro-komplex képzõdik:

[Cu(H2O)6]2+ + 4 Cl– [CuCl4]

2– + 6 H2O

Desztillált víz hatására a Le Chatelier-tör-vény értelmében a kék színû akvakomplex irá-nyába tolódik el az egyensúly.

Az alumínium hatására két párhuzamos re-akció megy végbe: egyrészt H2 fejlõdik, más-részt fémréz válik ki. A H2 oldatcseppeket ragadmagával, az ebben található Cu2+-ionok meg-festik a lángot.

2 Al + 6 H+ = 2 Al3+ + 3 H2

2 Al + 3 Cu2+ = 2 Al3+ + 3 Cu

MOZAIK KIADÓ 3

2013. november A KÉMIA TANÍTÁSA

Árus Dávid

Látványos kémiai kísérletek

3. A szén-diszulfid égése nitrogén-monoxidban

Egy csiszolatos gázfejlesztõ lombikjába szór-junk kb. 20 g vörösréz-forgácsot, a csapos

tölcsérbe öntsünk 1:1 hígítású (kb. 30%-os) sa-létromsavat. A készüléket állványba fogva, kap-csoljunk hozzá mûanyag csõvel üvegpipát,amelyet vízzel telt üvegkádba merítünk. Egy kb.1 dm3-es gázfelfogó hengert töltsünk meg vízzel,és merítsük az üvegkádba. A csap megnyitásá-val engedjünk savat a rézforgácsra, és a gázfej-lõdés megindulása után várjuk meg, amíg a lombikban lévõ levegõt kihajtja a fejlõdõ nit-rogén-monoxid (kb. 5 perc). Ezután vezessük a gázt a hengerbe, idõnként újabb savadagokatengedve a lombikba. Ha a henger megtelt gáz-zal, a víz alatt zárjuk el üveglappal. Egy fecsken-dõbe szívjunk fel 1,5 cm3 szén-diszulfidot, és azüveglapot kissé félretolva, gyors mozdulattalfecskendezzük be a hengerbe. A hengert ferdénmegdöntve folyassuk végig a folyadékot a hengerfalán. A párolgás miatt nõ a nyomás a henger-ben, ezért idõnként toljuk félre egy-egy pillanatraaz üveglapot. Ha már az összes szén-diszulfid el-párolgott, állítsuk az asztalra a hengert. Gyújt-sunk meg egy gyújtópálcát, és az üveglapotgyors mozdulattal levéve tartsuk a henger szájá-hoz. A gázelegy vakító, kékes fénnyel ég el. Ha a kísérletet egy 3 cm átmérõjû, 1,5 méter hosszúüvegcsõben hajtjuk végre (amelynek végeit gu-midugóval zárjuk el), akkor a fényjelenség mel-lett erõsebb hangeffektus is kíséri a reakciót.

Magyarázat:A CS2 és NO reakciója igen bonyolult, a ter-

mékek között található N2, CO, CO2, SO2 és azelemi kén is, továbbá N2O és COS is képzõdika reakcióban. A reakció sztöchiometriája igenbonyolult, nagymértékben függ a reaktánsokarányától ill. koncentrációjától is. A reakció ak-tiválási energiája 290 kJ/mol, ez közel áll a CS2

molekulából az egyik kénatom kiszakításáhozszükséges értékhez. A reakciót kísérõ élénk kékfény a folytonos színkép 490–310 nm-es tarto-mányának felel meg, ez jellemzõ arra a folya-matra, amelyben az SO-ból SO2 lesz:

SO + N2O = SO2 + N2

Ha a kísérletben megadottól eltérõ méretûhengerrel ill. csõvel dolgozunk, akkor arányo-san kevesebb vagy több CS2-t használjunk fel a kísérlethez.

4. Ugató kutyák

Egy kémcsõbe öntsünk 4–5 cm3 szén-diszul-fidot, és dobjunk bele 3–4 darab, borsónyi

nagyságú fehérfoszfort, amelyekrõl a vizet elõ-zetesen szûrõpapírral leitattuk. A kémcsövet du-góval lezárva rázogassuk, amíg a foszfor fel nemoldódik. 3 darab eltérõ nagyságú üveghengert(pl. 250 cm3-es mérõhenger, gázfelfogó hengerés 500 cm3-es mérõhenger) állítsunk sorba, te-gyünk a tetejükre akkora szûrõpapír-darabokat,hogy azok éppen elfedjék a hengerek nyílásait.Mindegyik lapra öntsünk kb. 0,7 cm3 szénkéne-ges foszforoldatot. 3–4 perc múlva kisebb-na-gyobb robbanások és ugató hang kíséretébenkék lánggal elég a hengerekben lévõ szén-di-szulfid gõz.

Magyarázat:A CS2 forráspontja alacsony, ezért gyorsan

elpárolog, és gõzei a hengerekben lévõ levegõ-vel robbanóelegyet képeznek. A papírokon visz-szamaradó, finom eloszlású fehérfoszfor levegõ-vel érintkezve oxidálódik és meggyullad(öngyulladás), majd lángra lobbantja a henger-ben levõ gázelegyet is:

P4(sz) + 5 O2(g) = P4O10(sz) ΔH = – 3010 kJ/mol,

CS2 + 3 O2 = CO2 + 2 SO2

A CS2 tökéletlen égése folytán gyakran sár-ga színû kénkiválás is tapasztalható a hengerekfalán.

5. Ceruzahegyezõ meggyújtása

Egy magnézium-ceruzahegyezõt (KUM®

márkájú, német gyártmány) drótháló fölöttcsipesszel tartva, Bunsen-égõvel erõsen hevít-jük. Pár perc hevítés után megolvad, majd meg-gyullad, vakító lánggal égni kezd. Az égõ hegye-

MOZAIK KIADÓ4


zõre vizet spriccelünk, ami igen heves reakciótvált ki, a keletkezõ hidrogén nagy lánggal ég. Ezután egy szódásszifonból engedünk rá szén-di-oxidot. Ekkor is heves reakciót tapasztalunk vakí-tó fény kíséretében. Nagy mennyiségû homokrászórásával sikerül csak eloltani a hegyezõt.

Egy ugyanilyen hegyezõrõl eltávolítjuk a pen-gét, és krokodilcsipesszel vezetéket kapcsolunkhozzá. A vezeték másik végét egy 1,5 voltos ce-ruzaelemmel mûködõ ébresztõóra negatív sar-kához kapcsoljuk, a pozitív pólushoz pedig egy15 cm hosszú, spirálissá tekert rézdrótot kapcso-lunk vezeték segítségével. A fémeket egy pohár-ban lévõ vízbe mártjuk, változást nem észlelünk.A vízbe kevergetés közben kénsavat csepegte-tünk: az óra hamarosan járni kezd.Magyarázat:

A ceruzahegyezõ anyaga fém-magnézium,ami az égés hõmérsékletén igen hevesen bontjaa vizet és a CO2-ot:

2 Mg + CO2 = 2 MgO + C,Mg + H2O = MgO + H2

(a hidrogén a levegõn elég).

A második kísérletben összeállított galván-elem azt szemlélteti, hogy miként védi az acél-ból készült pengét elektrolit jelenlétében a rozs-dásodástól a magnézium (elektrolit jelenlétébenhelyi elem képzõdik, aminek anódja a magnézi-um, katódja pedig a vas).

6. A kálium reakciója vízzel

Egy kb. dió nagyságú kálium-darabot tisztít-sunk meg a kérgétõl, és szúrjunk bele egy

tût, amelyhez hosszú (kb. 5–6 méter) cérnaszá-lat fûzünk. Egy lábasba öntsünk kb. félig vizet,

és helyezzük egy Bunsen-állványra erõsítettvaskarika alá. Vessük át úgy a vaskarikán a ká-lium-darabot, hogy az a lábas felett lógjon, köz-ben másik kezünkkel tartsuk a cérnaszálat.Megfelelõ távolságban állva ejtsük a fémdara-bot a vízbe. Rövidesen igen heves reakció kez-dõdik meg, lila lángot látunk, majd az égõ káli-um többnyire heves robbanás kíséretébenapró, égõ cseppek formájában kirepül azedénybõl, és tûzijátékra emlékeztetõ módonhullik alá. Ha a kísérletet nátriummal ismételjükmeg, akkor hasonló jelenséget látunk, de azégõ fémcseppek színe sárga.

Vigyázat! A kísérletet kizárólag szabad téren mutassuk

be! Ügyeljünk arra, hogy 5–6 méternél köze-lebb senki ne álljon a kísérlethez!

Magyarázat:A kísérlet jó példát szolgáltat arra, hogy a re-

agáló anyagok mennyiségének növelése nemvárt változásokat eredményezhet. A kis K- ésNa-darabokkal végzett kísérlet során nem ta-pasztalunk robbanást, mert a képzõdõ hõt a környezet el tudja vezetni. A nagyobb meny-nyiségek esetén tapasztalható robbanás annaka következménye, hogy a 2 K + 2 H2O = 2 KOH + H2 reakció sebessége nagyon meg-nõ, a fejlõdõ H2 nem tud eltávozni, a képzõdõdurranógáz felrobban, ezáltal kidobja a fémetaz edénybõl, amely a levegõn természetesentovább ég peroxiddá (Na2O2), illetve szuper-oxiddá (KO2).

MOZAIK KIADÓ 5


kálium

víz

Az alábbiakban olvasható írás részlet a 2012-ben, a Vegyész Alapítvány általmeghirdetett, A kémia és a vegyipar

szerepe a ma és a jövõ társadalmánakalakításában címû pályázatára elkészítettmunkámból. A Budapesten megrendezésre ke-rülõ ünnepélyes díjátadás során, ahol egybenSzegedet is képviseltem, nagy büszkeséggel vál-hattam az elsõ díj boldog tulajdonosává. Bízombenne, hogy e dolgozat elolvasása után a Ked-ves Olvasó birtokába vehet némi új tudást, eset-leg az általam érintett téma iránt sikerül felkelte-ni érdeklõdését.

„A természet hatalmas, az ember parányi.Ezért aztán az ember léte attól függ, milyenkapcsolatot tud teremteni a természettel, meny-nyire érti meg, és hogyan használja fel erõit sa-ját hasznára.” Szent-Györgyi Albert mélyrehatógondolata kellõen megragadja e téma jelentõ-ségét társadalmunk körében, rámutat a köztünkés a természet között fellelhetõ szimbiotikuskapcsolatra.

Véleményem szerint a kémia és a vegyiparjelentõségének egészen pontos megfogalmazá-sához szembesülnünk kell a terület sokszínû, a társadalom életminõségének befolyásolásá-ban és a környezeti kihívások tekintetében reá-lis megoldások felkínálásában nélkülözhetetlenszerepet játszó mivoltával.

A magyar vegyipar esetében a legjelentõ-sebbek között említeném a kõolaj-feldolgozást,a petrolkémiai ipart, a gyógyszeripart és a mû-trágyagyártást. Munkám során ebbõl két terület

részletes körüljárását, jelenlegi helyzetének éstermészetesen fejlesztési elképzeléseinek bemu-tatását igyekeztem megvalósítani. Dolgozatom-ból most azt a témát emeltem ki, amelyben márnémi tapasztalattal rendelkezem magam is. Cik-kemben a saját magam által készített fotók je-lennek meg.

A XX. század emberét váratlan gyorsasággallepte meg a kor a vegyipari (mûtrágyák, nö-vényvédõ- szerek) és a biológiai (biotechnológi-ai, molekuláris biológiai), illetve a mûszaki fej-lesztésekkel, új termékek piacra bocsájtásával. E felgyorsult fejlõdés és az azt követõ gyors,megújuló termékváltás magával sodorta a me-zõgazdaságot is, mely az új termelési eljárások éstechnológiai fejlesztések kidolgozását kényszerí-tette ki. Hazánk mezõgazdasága esetében az1970–1990-es években került sor a mûtrágyák,növényvédõ szerek növekvõ mennyiségben tör-ténõ felhasználására.

Érdeklõdésemet ugyan minden említettvegyipari téma felkelti, ám az összes közül sze-mély szerint a mezõgazdaság kemizálásának fo-lyamatát látom át leginkább, mely feltehetõen a családom foglalkozáskörének köszönhetõ,ugyanis Édesanyám és Édesapám foglalkozásu-kat tekintve mezõgazdasági vállalkozók, azonbelül pedig növénytermesztéssel foglalkoznak.

Hivatásunk mibenlétének könnyebb és átte-kinthetõbb megismerése érdekében rövidenkörvonalaznám e felelõsségteljes területen folyómunka részleteit. Családunk esetében kijelent-hetõ, hogy a termelés tekintetében a fõ hang-

MOZAIK KIADÓ6


Hegedûs Dóra

Mûtrágyahasználat egy családi gazdaságban

OROSZLÁNKÖRMÖK

súly a méretes bogyótermésû, megnyúlt, kúposalakú, húsos, piros színû Kápia paprika (1. kép)nagy tételben folyó termelésére helyezõdik.Esetünkben a paprika értékesítése egy helyi át-vevõ cég részére történõ beszállítás során való-sul meg, mely részeként a termelés az ún.„Global Gap” szigorú minõségbiztosítási rend-szer feltételei alapján történik. Ennek eredmé-nyeként a „nyomonkövethetõség a termõföldtõlaz asztalig” említendõ, fontos elemei pedig a növényvédelemhez fûzõdõ, meglehetõsen szi-gorú és precizitást kívánó elõírások. Hideg fóli-ás termelõberendezésben (2. kép) gazdálko-dunk, mely intervalluma április elejétõl októbervégéig húzódik.

A paprika növény esetében meglehetõsensok kártevõrõl (virágtripsz, levéltetû, bagolylep-ke és lárvái) beszélhetünk; ezen élõlények elsza-porodása óriási károkat eredményez, mely ellen

a minõségi termelés érdekében védekeznünkkell. Az elõbb említett kontroll ez idáig hagyo-mányos rovarölõ szerek alkalmazásával valósult

MOZAIK KIADÓ 7


1. képA nyári hónapokban termesztett Kápia paprika, amely lombmagasságát tekintve eléri

akár a 160 cm-t is

2. képA fóliasátor, amely méreteit tekintve 57 m

hosszú, 7, 5 m széles és 3,1 m magas

meg, amelyeket dupla élelmezésügyi várakozá-si idõvel ajánlatos betartani. Ám egyre inkább

a biológiai növényvédelem irányába igyek-szünk családi vállalkozásunk esetében elmoz-dulni, melynek óriási elõnyeként kiemelhetõ,hogy a növény teljes mértékben vegyszerható-anyag maradványmentes, ez pedig további po-zitívum abban a tekintetben, miszerint nem be-szélhetünk ez esetben élelmezésügyi várakozásiidõrõl. Ez utóbbi védekezés lényege dióhéjban:olyan állat speciális kitenyésztése, mely táplálé-kául a paprika kártevõi szolgálnak.

A családi vállalkozásunk palettáján megta-lálható növények esetében az egyik legtáp-anyagigényesebbként a paprika említhetõ, melyszükségletet a kiültetéstõl kezdve igyekszünk ki-elégíteni. Ennek során egy foszforban gazdagmûtrágyával indítjuk meg a kiültetett palántát,majd ezt követõen a nitrogén – foszfor – kálium(3–4. kép) összetevõk arányát a növény növe-

MOZAIK KIADÓ8


3. képAz õsszel termesztett FRIDA típusú TV paprika szintén igényli a mûtrágyát

(A képen a szerzõ látható)

4. képA paprikatermesztéshez használt mûtrágyák:

kálium-nitrát, kalcium-nitrát, keserûsó,monokálium-foszfát

kedésének megfelelõen alakítjuk. Emellett azelõbb említett három legfontosabb mûtrágya-törzset mikroelemekkel (5. kép) bõvítjük, ezekarányát is természetesen a növekedéshez igazít-juk. A tápanyag kijuttatása tekintetében a folya-mat két darab 1000 literes tartály (6. kép) köz-remûködésével van lebonyolítva, amelyekben a törzsoldat kerül hígításra. Következõ lépéskénte törzsoldat a felszívóágon egy szivattyú segítsé-gével csepegtetõszalagon (7. kép) keresztül a paprikatõ tövéhez kerül. A precíz munka érde-kében a tápanyag utánpótlásnál mindig megkell mérni a kijuttatott és az ebbõl felhasználtmûtrágya mennyiségét, ezt 5 naponta hajtjukvégre az ún. EC mérõmûszer segítségével. Ennek jelentõsége abban rejlik, hogy kerülnünkkell a talajba feleslegesen juttatott, és ez által fel-halmozott mûtrágya létét. Csak annyit célszerûkijuttatni, amennyi felhasználásra kerül, ráadá-sul mindezzel óvjuk a termõtalaj minõségét is.

Általában véve a paprika két különbözõmódon kerül tápoldatozásra: ez történhet felsõszórófejes öntözõ berendezéssel (8. kép), emel-lett lebonyolítható a mûvelet csepegtetõszala-gos öntözéssel (9. kép). Az utóbbi elõnyekéntemlíthetõ azon tulajdonsága, hogy a tápanyagközvetlenül a gyökérzónába juttatható, míg a másik módszer alkalmazása során az öntözõ-

vízzel kijuttatott tápoldatnak a lombfelületen ésa termésen való végigcsorgása állapítható megtapasztalatként. E probléma különösen a Kápiaés Pritamin típusú paprika termésén tûnikszembe – nyomot hagy azon, mely csupán erõstörléssel távolítható el a tisztítás folyamán. További elõnyként sorolván fontos szempont,

MOZAIK KIADÓ 9


5. képA paprikatermesztéshez használt mikrotáp-

elemek: réz-szulfát, vaskelát, mangán-szulfát-monohidrát, cinkszulfát-hexahidrát, bórax,

nátrium- molibdenát

6. képEgyenként 1000 literes tartályok, melyek

a törzsoldat bekeverésére szolgálnak

7. képCsepegtetõszalagok

hogy kora tavasszal és késõ õsszel a hûvös éj-szakák során a növény lombfelülete nem vize-sedik le, emellett nem tesszük ki a paprikát a különbözõ kórokozók által elõidézett betegsé-gek veszélyének.

A biztonsági elõírások meglehetõsen nagyszerepet játszanak egy gazdaság életében,melyre többek között megannyi ellenõrzés irá-nyul. Elengedhetetlen a növényvédõszer-, illet-ve a mûtrágya-tároló közelében feltüntetni a „Veszélyes anyag” kiírást, emellett helyet ésjól láthatóságot kell biztosítani a „Vészhelyzetitelefonszámok” és „Higiéniai elõírások” részé-re. Ez utóbbi esetében kiemelt fontossággal bíra rendszeres kézmosás munkavégzés és WChasználata elõtt és után; a dohányzás tilalma a fóliasátrakban, ennek kijelölt helyen való le-bonyolítása; az étkezés mellõzése a fóliákban; a munkavégzés tilalma betegség esetén; a meg-felelõ védõruházat (10. kép) viselése permete-zés során.

A következõkben az Édesapám, HegedûsAttila által elmondott tapasztalatokra támasz-kodván igyekszem e sokrétû téma részletes kö-rüljárását megvalósítani. Látásmódját a követ-kezõ szavak tükrözik: „Családi vállalkozásunktekintetében a mûtrágyázás jelentõsége legfõ-képpen a komplex mûtrágyák olyan három ösz-szetevõje által nyújtott hatásában áll, melyeknélkül az általam irányított termelést elképzel-hetetlennek tartom. Ezt a már általam említetthárom fõ összetevõ nélkülözhetetlenségével tá-masztanám alá, az eredményes növénytermesz-tés tekintetében. A nitrogén (N) szerepe a növe-kedés serkentésében nyilvánul meg, a foszfor(P) nélkülözhetetlensége a gyökérképzésbennyilvánul meg, míg a kálium (K) az érés elõse-gítése szempontjából meglehetõsen fontos. Az elõbb említett, mûtrágya által elõidézett jóté-kony hatások eredményeként nyílik tehát lehe-tõségem minõségi zöldség piacra bocsájtására,mellyel természetesen a családtagjaim minden-

MOZAIK KIADÓ10


8. képFelsõ szórófejes öntözõberendezés,

amely a párásítást is szolgálja

9. képMég zöld terméssel rendelkezõ Kápia

paprikák, amelyek a színváltást június-júliusfolyamán kezdik meg

napi egészséges táplálkozása kialakításához ishozzájárulok. A mûtrágya szó hallatán azonbanmegannyi ember esetében gyakori az azonnaliellenérzés megnyilvánulása, melyre minden bi-zonnyal az esetleges természetkárosító és em-berre vonatkozó negatív hatásai szolgáltatnakokot. Gazdaságom kapcsán ennek megelõzéseérdekében a talaj szervesanyag-igényét az istál-lótrágya (marhatrágya) használatával igyekszemkielégíteni. Véleményem szerint fontos tehátmeglátnunk a mûtrágya használatából fakadóelõnyöket a növénytermesztés tekintetében,ugyanakkor érdemes tisztában lennünk tetteinkesetleges negatív következményeivel, melyeketlegjobb szaktudásunk és lehetõségeink szerintkötelességünk megelõzni.”

MOZAIK KIADÓ 11


10. képA permetezés során védelmet biztosító egyénivédõfelszerelés, melynek elengedhetetlen része

a gázálarc, illetve a saválló gumikesztyû

Májusban háromévi felújítás után ismétmegnyitotta kapuit a várpalotai Vegyé-szeti Múzeum. A nyitás idõpontja egy-

beesett a múzeum jubileumi, ötvenedik évfor-dulójával.

Sajnos az eredeti alapterületét nem kaptavissza a múzeum, így a kiállítási anyag csupánnégy teremben kapott helyet a XIV. századiThury-vár második emeletén. Az elsõ, és egyút-tal legnagyobb teremben a magyar kémia kiala-kulásának, majd fejlõdésének történetét tekint-hetik át a látogatók. Ezen kívül a terem közepénnyolc tematikus egység a vegyipar különbözõágazataival (festékipar, a mezõgazdasági kémia,a mindennapok kémiája – háztartásvegyipar,robbanóanyag-gyártás, kõolaj-feldolgozó ipar,mûanyag- és gumiipar, szikvízgyártás, gázgyár-tás) foglalkozik. Nézzünk néhány érdekességet!

Az úgynevezett vasalókályha vasalótalpakkalegyszerûbb, gyorsabb és biztonságosabb vasa-lást tett lehetõvé, mint egy közönséges parazsasvasaló (1. kép). (Ez utóbbiból egyébként külön

gyûjtemény látható a várban, egy emelettel lej-jebb.) A kályha eredetérõl sajnos nincsenek ada-tok. Talán egy fõúri háztartásban szolgált? Vagyegy bérvasalással foglalkozó vállalkozó mûhe-lyében állt?

1. képBalra látható a vasalókályha, melyen

egyszerre 8 vasalótalp melegedhetett. Mellettejobbról mángorló látható

50 éves a Vegyészeti Múzeum

MOZAIK KIADÓ12


2. kép Az acetilénes lakásvilágításhoz használt gázfejlesztõ tartály

A gázgyártás és gázvilágítás történetének ku-riózuma az acetilénes lakásvilágítás céljait szolgá-ló házi gázfejlesztõ berendezés 1902-bõl (2. kép).Az acetilént azonban valamikor közvilágításra ishasználták. Tataóvárosban 1897. szeptember 6-án, a világon elsõként avatták fel az acetilénesközvilágítást. Az alkalom különleges volt, ugyan-is néhány nap múlva a városba érkezett FerencJózsef császár és II. Vilmos német császár, hogyországaik közös hadgyakorlatát megtekintsék.

A terem hátsó falát a mérlegek kapták meg(3. kép). Egy lenyûgözõ méretû kétkarú táramér-leg áll középen. Valamikor a budapesti Orvostu-dományi Intézet Kémiai Tanszékén szolgált.

A felsoroltakon kívül látható itt a Kabay-félemák-morfin üzem makettje, a szódavízgyártásrelikviái, egy petróleum kimérését szolgáló pirostartály, gázfûtéses illóolaj finomító, rázógép (4. kép) stb. Haladjunk tovább!

MOZAIK KIADÓ 13


3. képMérleg kiállítás

4. képHat lombik mozgatására alkalmas rázógép

A következõ két terem a kémiai laboratóriumieszközöket, illetve a számítástechnika vegyiparialkalmazásának kezdeteit mutatja be. A magyarvegyipar elsõ számítógépe Pétrõl került ide.1966-ban vásárolták az ammóniaüzem optimali-zációjának megvalósítására.

A negyedik teremben makettek segítségével a korábbi évszázadok legszükségesebb vegyszerei-nek (hamuzsír, timsó, salétrom) elõállításával is-merkedhetnek meg a látogatók. Végül egy alkimis-ta mûhely rekonstrukciója zárja a kiállítást (5. kép).

A múzeum gyûjteményei az elmúlt ötven évalatt folyamatosan gyarapodtak. A tárgyi gyûj-temény több, mint 11000 db-ból, az általánosipartörténeti dokumentációs gyûjtemény 47000dokumentumból, a könyvtár több, mint 19000kötetbõl áll.

Mivel a mai múzeumlátogató diákcsoportokszámára nem elegendõ a passzív nézelõdés, ezértott jártamkor érdeklõdtem az egyéb lehetõségek

felõl is, így Vargáné Nyári Katalin múzeumveze-tõtõl megtudtam, hogy 2010-ben pályázati for-rásból egy oktatótermet is berendeztek, ahol a foglalkozások az óvodás korú látogatóknak tar-tott programoknál kezdõdnek és a középiskoláskorosztályt érdeklõ kémiai témakörökig tartanak.

A Vegyészeti Múzeum pedagógiai tevékeny-sége részeként 2001 óta „Alkimista tábor” cím-mel nyári diáktábort is szervez.

A Vegyészeti Múzeum kiállításai csütörtökön10 és 16 óra között, pénteken és szombaton 10és 17 óra között látogathatók. Elõre bejelentettcsoportokat más munkanapokon is fogad a mú-zeum. Látogatások a 30/822-3465 telefonszá-mon vagy az [email protected] cí-men jelenthetõk be.További információ: http://www.mmkm.hu/index.php/hu/magyarvegyeszetimuzeum

Németh Veronika

MOZAIK KIADÓ14


5. képAlkimista mûhely rekonstrukciója

ANemzetközi Kémiai Diákolimpiákon(IChO) a magyar diákok általában jólszerepelnek. Az idei 45., moszkvai verse-

nyen elért helyezéseink a megszokottnál is ki-emelkedõbbek lettek. Utoljára 2000-ben vol-tunk a nem hivatalos pontverseny hasonlóanelõkelõ helyén. Ugyanis

– Sályi Gergõ, az ELTE Apáczai Csere JánosGimnázium tanulója (kémiatanára Villányi Attila) aranyérmet (6. hely),

– Székely Eszter, a Fazekas Mihály Budapes-ti Általános Iskola és Gimnázium tanulója

(kémiatanára Albert Attila) aranyérmet (22.hely),

– Bolgár Péter, a tiszaújvárosi Eötvös JózsefGimnázium tanulója (kémiatanára KissnéIgnáth Tünde) ezüstérmet (49. hely) és

– Czipó Bence, a Fazekas Mihály BudapestiÁltalános Iskola és Gimnázium tanulója (ké-miatanára Albert Attila) ezüstérmet (88. hely)

szerzett 71 ország 292 versenyzõjével összemér-ve erejét. Összesített pontjaik tekintetében csakKína, Tajvan és Korea elõzött meg számottevõ

MOZAIK KIADÓ 15


1. képA 45. IChO magyar delegációja Micsurin szobra elõtt a Lomonoszov Egyetemen (Villányi

Attila, Kóczán György, Bolgár Péter, Székely Eszter, Czipó Bence, Sályi Gergõ, Magyarfalvi Gábor)

Diákolimpikonjaink újabb sikereiMoszkvában

mértékben, valamint a 4 ázsiai diákkal nevezõUSA is elénk került néhány tized ponttal.

A verseny ötödik alkalommal jutott el Orosz-országba. A legutóbbi alkalom csupán 6 évevolt, de a komoly hagyományokkal rendelkezõorosz oktatásnak, és ezen belül a szervezõ Lo-

monoszov Egyetemnek nem volt nehéz rende-zési szándékát megvalósítania. Egyre kevesebbilyen ország akad már, hisz a rendezés logiszti-kai (300 labormunkahely) és anyagi (dollármil-liók) nehézségei nem csekélyek.

Az idei rendezõk nem csak a diákprogra-mokkal voltak bõkezûek, hanem a két vizsgadol-gozatba is sok feladatot adtak. Hiába kurtított a Nemzetközi Zsûri az elméleti és laborfordulón,mindkét dolgozat kihívás volt nehézségben ésidõigényben egyaránt. Diákjaink felkészültségé-hez illettek a gondolkodtató orosz feladatok, voltis tapasztalatuk hasonló példákkal a Mengyele-jev Olimpiáról, de talán a szerencse is mellettükállt. (Sajnos nem mindenhol, hiszen a harmadikaranyérem csupán egy megmagyarázhatatlanulsikertelen szerves szintézisen csúszott el.)

A négyfõs magyar csapatba bármely, kémiáttanuló magyar középiskolás bekerülhet. Ennekútja az, hogy vagy az Országos Középiskolai

MOZAIK KIADÓ16


2. képSzékely Eszter az IChO laboratóriumi

fordulójában

3. képA magyar csapat tagjai: Sályi Gergõ, Czipó Bence, Székely Eszter, Bolgár Péter

Tanulmányi Versenyen, vagy a Középiskolai Ké-miai Lapok pontversenyében bejut az élme-zõnybe. Ebbõl a két körbõl 30 fõt hívunk meg atavasszal tartott válogató-felkészítõ két egyhetesfordulójába. Ezt az ELTE Kémiai Intézete tartottaidén is az oktatási kormányzat költségvetésben isszereplõ támogatásával, jobbára volt diákolimpi-kon oktatók közremûködésével. A csapat kísérõi

Magyarfalvi Gábor és Kóczán György voltak. A kísérõk munkáját szakmai megfigyelõként se-gítette Villányi Attila, aki saját költségén utazotta csapattal.

2014-ben az olimpia Vietnamban lesz; a fel-készülési program a tanévvel együtt már el is in-dult. Egy évvel késõbb Azerbajdzsán rendezi azIChO-t, de 2016-ra még nincs szervezõjelölt.

MOZAIK KIADÓ 17


Átadták a Magyar Kémia Oktatásáért-díjakat

Budapest, 2013. november 5. – Im-máron tizenötödik alkalommal ad-ták át a „Magyar Kémia Oktatásáért-

díjat” annak a négy kémiatanárnak, akikpéldamutató szakmai munkásságukkal éselhivatottságukkal hozzájárulnak a jövõnemzedékének magas szintû szakképzé-séhez, felkarolják és tudásukkal támogat-ják a tehetséges diákokat, valamint ki-emelt figyelmet fordítanak a kémia, minttudományág elismeréséért és sikereiért.

Az innovációs eredmények legfõbb motorjaa jól képzett szakemberek teljesítménye, melyeredendõen az oktatás színvonalán múlik. Ép-pen ezért a Richter prioritásként kezeli a magyaroktatás helyzetét, így a továbbiakban is köteles-ségének érzi, hogy a lehetõségekhez mértenfolytassa támogató tevékenységét ezen a terüle-ten is.

A Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémia Oktatásért kuratóriuma 15 éve ítéli odaa rangos elismerést, a személyenként 400 ezer fo-rintos díjat. Az ünnepélyes díjátadóra 2013-ban isa Magyar Tudományos Akadémián került sor.

A 2013. évi díjazottak:

Baranyiné C. Veres Anna, Petrik Lajos KétTanítási Nyelvû Vegyipari, Környezetvédelmi ésInformatikai Szakközépiskola, Budapest

Fenyvesi Mária, Kastélydombi Általános Isko-la, Budapest

Dr. Nagy Mária, Leõwey Klára Gimnázium, Pécs

Pogányné Balázs Zsuzsanna, Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok

Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémia Oktatásért

Az alapítvány 1999-ben a Richter Gedeongyógyszercég kezdeményezésével jött létre

azzal a szándékkal, hogy a vezetõ hazai gyógyszer-gyártó vállalat a magyarországi kémiaoktatásbanés az azzal kapcsolatos ismeretterjesztésben köz-vetlenül vállalhasson támogató szerepet. Az alapít-vány feladatai közé tartozik többek között a kémiaoktatásában kiemelkedõ eredményeket elérõ ta-nárok elismerése és díjazása. Az alapítvány „A Magyar Kémia Oktatásért-díjjal” közép- és álta-lános iskolai kémiatanárok kiemelkedõ munkájátjutalmazza. Az alapítvány céljainak megvalósításaérdekében három tagból álló kuratórium mûkö-dik. A kuratórium a díjazottak kiválasztásáhozszükséges adatokat pályázati formában szerzi be.

A Richter Gedeon Nyrt. társadalmi felelõs-ségvállalása jegyében kötelességének érzi, hogylehetõségeihez mérten támogassa a közösségicélokat: tevékenységéhez kapcsolódóan az ok-tatást és az egészségügyet támogatja.

A hazai gyógyszergyártó stratégiájábanmeghatározó a kutatás-fejlesztési tevékenység,amelyhez elengedhetetlen a jövõ szakemberei-nek képzése, az utánpótlás-nevelés támogatása.A Társaság pályázatokon és alapítványokon ke-resztül évente több millió forinttal segíti a fiatalvegyészmérnökök és gyógyszerészhallgatók to-vábbképzését, valamint az oktatásban kimagas-ló szerepet betöltõ tanárokat. A vegyész szak-emberek képzésének támogatása mellett jelenvan a mûszaki, az orvosi, valamint a közgazda-ságtudományi egyetemek támogatói között is.

Baranyiné C. Veres AnnaPetrik Lajos Két Tanítási Nyelvû Vegyipari, Kör-nyezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola,Budapest

A Budapesti Mûszaki Egyetemen 1982-benvegyészmérnöki, 1987-ben mérnöktanári diplo-mát szerzett. 1984 óta tanít a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvû Vegyipari, Környezetvédelmi ésInformatikai Szakközépiskolában. Közel egy évti-zede mûszaki igazgatóhelyettesi feladatokat lát el,ezen belül az iskola vegyipari és környezetvédel-mi képzésének szakmai irányítását is végzi. Rend-szeresen vállal az iskola keretein túlmutató szak-mai és pedagógiai feladatokat is. Több éve résztvesz a vegyipari szakmák országos programjai-nak kidolgozásában. Számos szakmai írásbeli- ésversenyfeladatsor kidolgozása és lektorálása is a nevéhez fûzõdik. 2005 óta minden évben javí-tásvezetõ az írásbeli, és bizottsági elnök az emeltszintû szóbeli érettségi vizsgákon. Rendszeresenszakmai vizsgaelnök a vegyipari, illetve a környe-zetvédelmi szakmacsoportban a technikusi vizs-gákon. 2007-tõl minden tanévben szervezi ésrendezi az Irinyi János Kémiaverseny budapestifordulójának laboratóriumi részét. Tanítványaiszép sikereket érnek el a hazai és nemzetközi ta-nulmányi versenyeken: 1., 2. és 4. helyezést sze-reztek az Országos Szakmai Tanulmányi Verse-nyen, 3. helyezést a nemzetközi Grand PrixChimique versenyen. Rendszeresen vesz résztszakmai konferenciákon és továbbképzéseken.Tapasztalatait és ötleteit szakmódszertani cikkek-ben publikálja, tankönyvszerzõként is ismert.

Fenyvesi MáriaKastélydombi Általános Iskola, Budapest

A Pécsi Tanárképzõ Fõiskola matematika-ké-mia szakán szerzett diplomát. Több, mint 20 évetanít Pestszentimre legfiatalabb és legnagyobbáltalános iskolájában, a Kastélydombi ÁltalánosIskolában. Pestszentimre Budapest egyik perem-kerülete, magas a hátrányos helyzetû tanulókaránya. A tehetséges tanulók magasabb szintûtermészettudományos oktatásának biztosításaérdekében csoportbontásban tanítják a mate-matikát, a magyart és a kémiát. A versenyre ké-szülés a sok korrepetálásra szoruló tanuló miatt– különösen kémiából – leginkább a hétvégékremarad. Fenyvesi Mária rendszeresen a lakásánkészíti fel a tehetséges tanulókat. Tanítványai a Hevesy György és a Curie Kémiaversenyekországos fordulójáig is eljutnak, az utóbbibankétszer országos negyedik, egyszer országos má-sodik, sõt országos elsõ helyezést értek el. A ta-nárnõ kiemelkedõ munkáját Hevesy Györgyemlékplakettel és a Curie Alapítvány „Tehetsé-ges gyermekekért” oklevelével ismerték el.

Dr. Nagy MáriaLeõwey Klára Gimnázium, Pécs

A szegedi József Attila TudományegyetemTermészettudományi Karának biológia-kémiaszakán szerezte oklevelét 1983-ban. 1986-banaz egyetem tanácsa summa cum laude minõsí-téssel elfogadta „A rögzített hexokináz elõállítá-sa, jellemzése és alkalmazása” címû biokémiaidoktori értekézését. 1989 óta dolgozik a pécsiLeõwey Klára Gimnáziumban. Az iskola meg-határozó tanáregyénisége. Az eltelt 24 év alattlelkes, fáradhatatlan oktató-nevelõ munkájánakköszönhetõen jelenleg a természettudományok,így a kémia rangos helyet foglalnak el a tantár-gyak között. A tanárnõ hosszú évek óta vezeti a természettudományos munkaközösséget,több kémia-, biológia- és földrajzszakos kollégá-jának szakmai munkáját irányítja. Szabadidejé-nek jelentõs részét is a tanítványaival tölti. Isme-retterjesztõ elõadásokat, házi versenyeketszervez, a szakkörökön együtt kísérletezik diák-jaival. Munkája eredményességét mutatja, hogy

MOZAIK KIADÓ18


minden évben sokan választják diákjai közül a kémiát érettségi tantárgyként. Pályafutása so-rán számos tanítványa ért el kiváló tanulmányi,késõbb tudományos sikereket. Diákjai sikerrelszerepelnek az országos kémiaversenyeken. Az OKTV országos döntõjén többször végeztekaz elsõ tíz között, idén a kémiaverseny 2. helyén,de ott vannak az Irinyi János és a Curie kémia-verseny és a VegyÉsztorna élmezõnyében is.

Pogányné Balázs ZsuzsannaVerseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok

1992-ben szerzett biológia-kémia szakos ta-nári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegye-temen. Tanári pályáját a szigetszentmiklósi Bat-thyány Kázmér Gimnáziumban kezdte, 1995-tõla szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanára. A kezdetektõl fogva nagy lelkesedéssel, alapos-sággal oktatja tantárgyait. Csaknem két évtizede

tartó lelkes, céltudatos tehetséggondozó munká-jának eredményét tanítványainak szép sikereimutatják. Az elmúlt 14 évben folyamatosan sze-repelnek és érnek el jó eredményeket tanítványaiaz Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaver-seny döntõjében, rendszeresen végeznek az elsõ20 helyezett között. A legjobb eredmény egy 3.és egy 4. hely volt. Tanítványai a kezdetek óta jóeredményeket érnek el a VegyÉsztorna feladat-megoldó versenyen is, a legkiválóbbak 1., 2., 5.,10. helyezést értek el. Két tanítványa 2005-benés 2006-ban a Nemzetközi Kémiai Diákolimpiacsapat tagja volt, ahonnan mindketten bronz-éremmel tértek haza. Lelkes, odaadó munkájá-nak eredményeként tanítványai sikeresen szere-pelnek az érettségi vizsgán és választják hivatásulazokat a pályákat, ahol a kémia alapos ismereteszükséges. Sokan lettek közülük vegyészmérnö-kök, orvosok, gyógyszerészek, állatorvosok.

MOZAIK KIADÓ 19


A díjazottak és a kuratórium tagjai (balról jobbra): dr. Riedel Miklós kuratóriumi tag, Fenyvesi Mária (Kastélydombi Általános Iskola, Budapest), dr. Nagy Mária (Leõwey KláraGimnázium, Pécs), dr. Pellioniszné dr. Paróczai Margit, Emberi Erõforrás igazgató, Richter

Gedeon Nyrt., Pogányné Balázs Zsuzsanna (Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok), Baranyiné C.Veres Anna (Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvû Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai

Szakközépiskola, Budapest), dr. Löw Miklós, a kuratórium elnöke

2013. november 27-én a Magyar Tudomá-nyos Akadémián adták át a Rátz Tanár Úr Élet-mûdíjakat. Az Ericsson Magyarország, a Graphi-soft és a Richter Gedeon Nyrt. által létrehozottAlapítvány a Magyar Természettudomá-nyos Oktatásért 2001 óta ítéli oda az Életmû-díjat, amely mára a hazai természettudományosoktatás, és egyben a közoktatás egyik legrango-sabb elismerésére lett.

A személyenként 1,2 millió forintos Rátz Tanár Úr Életmûdíjat évente két-két matemati-ka, fizika, kémia és 2005 óta két biológia szakostanárnak ítélik oda, akik kimagasló szerepet töl-tenek be tárgyuk népszerûsítésében és a fiatal te-hetségek gondozásában. A három vállalat ezzela díjjal járul hozzá a magyarországi természettu-dományos oktatásban végzett tanári munkarangjának, erkölcsi és anyagi megbecsüléséneknöveléséhez.

„Hogy ne csak a világhírû tudósok, hanemtanáraik nevét is ismerjük...” – így szól a RátzTanár Úr Életmûdíj mottója. Mikor világhírû,magyar származású tudósainkkal büszkélke-dünk, kevés szó esik tanáraikról. Rátz tanár úr a legendás Fasori Gimnázium tanára volt éstöbbek között Neumann Jánost és Wigner Jenõtis tanította. Az alapítvány az õ nevét választotta,hogy adózzon nagy múltú oktatási kultúránkelõtt és méltón elismerje azon pedagógusainkat,akik áldozatos szakmai munkájukkal és kiemel-kedõ eredménnyel képzik a jövõ tehetségeit.

„A tudásalapú társadalomban a leg-fontosabb infrastruktúra az oktatás”

Mi, magyarok többnyire jók vagyunk mate-matikából, ezt szinte közhelyként hisszük

és tudják rólunk a világban. Büszkék vagyunk a Bolyai-féle geometriára, a Puskás-féle telefon-központra, a digitális számítástechnika Neu-

mann-féle alapjaira, a Rubik-kockára vagy a Polgár lányok sakk-zsenialitására, és hogy azegy fõre jutó Nobel-díjasok számában talán vi-lágelsõk vagyunk. Tényleg jók vagyunk a ter-mészettudományokban, de miért?

Talán viharos történelmünk és a gyakranváltozó külsõ hatalmak nyomása ösztönözte a magyar szülõket arra, hogy olyan irányba ori-entálják gyermekeiket, ami független a hata-lomtól és a politikától. A matematika és a ter-mészettudományok ilyenek.

A kulturális értékek alapvetõen határozzákmeg nemzetek sorsát. A 15. században Angliahátrébb állt a fejlõdésben, mint Magyarországés sokkal hátrébb, mint az akkori kereskedõnagyhatalom, Spanyolország. De miután a ke-reskedõ spanyolok felfedezték Amerikát, az an-golok hajózási kultúrája felértékelõdött. Egy ka-lóz mozgékony hajóival megverte a spanyolGyõzhetetlen Armadát és az akkor még vi-szonylag kis Anglia átvette a vezetést.

Ma az a kérdés, hogy a Cyberspace-ben kitud jobban hajózni, mely nemzetnek van ebbentöbb száz éves kulturális elõnye, honnan jönneka gyors kalózok, akik legyõzhetik a még nagyonfiatal informatikai ipar elsõ generációs gigászait.Persze ha Sir Francis Drake kalóz marad, és I.Erzsébet angol királynõ nem civilizálja, és nemépítteti meg a hajóhadat, amely az új kor inf-rastruktúráját jelentette, Anglia sem válik azzá,ami lett.

Nekünk is szükségünk van „hajókra”, azazaz infrastruktúrára, amit az államnak kell megte-remtenie. De ez ma nem fizikai infrastruktúrátjelent. A tudásalapú társadalomban a legfonto-sabb infrastruktúra az oktatás. Ma az oktatásolyan érték, mint a nagy felfedezések korában a hajók, az ipari forradalom korában pedig a szén, az olaj vagy a vas. Angliát, Amerikát,

MOZAIK KIADÓ20


Rátz Tanár Úr Életmûdíj 2013

Németországot az ipari forradalomban nyers-anyaga tette gazdaggá. A tudásalapú gazdaság-ban Magyarországot oktatási kultúrája emelhetifel. És ebben minden újabb keletû romlás ellené-re még mindig maradt elõnyünk. Nobel-díjasainkzöme egyetemi tanulmányait már külföldön vé-gezte, de többen ugyanabba a középiskolába,sõt, néhányan ugyanabba az osztályba jártak.Ennyi múlik egy jó tanáron. Hogy a tehetség el-kallódik vagy kifejlõdik, az a középiskolában dõlel, ezt kellene tehát sokkal jobban megbecsül-nünk. Ez nem csak pénz, hanem társadalmi ér-tékítélet kérdése is. Nobel-díjasaink nevét szintemindenki ismeri, de ki ismeri tanáraikét? Azt tudjuk, ki volt az Aranycsapat edzõje, de dí-junk névadóját, Rátz tanár úr nevét, aki Neu-mann Jánost és Wigner Jenõt a Fasori Evangéli-kus Gimnáziumban tanította, sokkal kevesebbenismerik, mint tanítványai nevét. Ennek a megbe-csülés-deficitnek a részleges kompenzálására ala-pítottuk a Rátz Tanár Úr Életmûdíjat.

Az Alapítók

2013. díjazott tanárai

Dr. Halász Tibor (fizika)Horváth Gábor (fizika)Brenyó Mihály és Brenyó Mihályné(matematika)Károlyi Károly (matematika)Dr. Lenkei Irén (biológia)Dr. Lénárd Gábor (biológia)Dr. Cs. Nagy Gábor (kémia)Oláh Gábor Péter (kémia)

Dr. Cs. Nagy Gábor 1969-ben kezdte kö-zépiskolai tanári pályáját a Debreceni VegyipariSzakközépiskolában. 1973-ban a Kossuth LajosTudományegyetemen tanári, majd adjunktusibeosztásban tanított kémia szakos tanárjelölteket.1978-ban summa cum laude minõsítéssel védtemeg doktori disszertációját aktív tanítási-tanulásimódszerek témakörben. 1978-ban egykori kö-zépiskolai kollégái hívták vissza az egyetemi ka-tedráról a Debreceni Vegyipari Szakközépiskolatanári és igazgatói feladatainak ellátására.

MOZAIK KIADÓ 21


A díjazottak balról jobbra:Dr. Lénárd Gábor (biológia), Dr. Cs. Nagy Gábor (kémia), Dr. Lenkei Irén (biológia), Oláh Gábor

Péter (kémia), Károlyi Károly (matematika), Horváth Gábor (fizika), Brenyó Mihályné (mate-matika), Dr. Halász Tibor (fizika), Brenyó Mihály (matematika)

Életét a tanítás, a középfokú vegyész szakképzéstartalmi és strukturális megújítása, a természettudo-mányos oktatás megerõsítésének szándéka vezette.

Egykori tanítványai közül ma többen egye-temi tanárok, kutatók, vállalatvezetõk, iskola-igazgatók, vezetõtanárok.

Jelentõs szerepe van a tantervfejlesztés, tan-anyag-kidolgozás terén elsõsorban a szakközép-iskolai oktatás számára.

Tevékenységét több ízben díjazták. 1978-ban Pro Universitate elismerést kapott a Kos-suth Lajos Tudományegyetemen, 2001-ben mi-nisztériumi „Kiváló Pedagógus” címet kapott.2002-ben a Richter Gedeon által adományozott„Magyar Kémia Oktatásáért-díj”-at nyerte el és2006-ban Debrecen városa „Címzetes igazgató,fõtanácsos” címmel ruházta fel.

Dr. Cs. Nagy Gábor még ma is töretlen len-dülettel és munkabírással dolgozik, egész életéta kémia oktatásának szentelte, így méltó jutal-ma a Rátz Tanár Úr Életmûdíj elnyerése.

Oláh Gábor Péter vegyész diplomájamegszerzésével párhuzamosan végezte el a ké-miatanári szakot. Tanulmányai befejezése utána Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolában,majd a Patrona Hungariae Általános Iskola ésGimnáziumban helyezkedett el.

Rendszeresen hospitálnak nála kémia sza-kos hallgatók, valamint kémiatanárok tovább-képzésében is aktív részt vállal.

Tehetséggondozó munkája a különféle csa-patversenyek tekintetében rendszeres és kiemel-kedõ, így az általa felkészített diákok számos jóhelyezést és különdíjat értek el.

Munkássága során figyelmet fordít az átlagosképességû tanulók versenyeztetésére is, és ered-ményei bizonyítják, hogy bíztatással és segítség-gel milyen szép eredményeket lehet elérni.

Magát is folyamatosan továbbképzi, rend-szeres és aktív résztvevõje az ELTE Kémiai Inté-zetében szervezett tanártovábbképzõ tanfo-lyamoknak.

Technikusképzési tankönyv szerzõje, illetvetársszerzõje és módszertani segédanyagok meg-alkotója.

Több éve irányítja a katolikus iskolák kémia-tanárainak munkáját, illetve magas színvonalonszervezi továbbképzésüket.

Oláh Gábor Péter nevelõje, mentora és pél-daképe is egyben a rá bízott fiataloknak és te-hetséggondozó tevékenységéért már számosdíjban és kitüntetésben részesült. Munkája mél-tó elismerése a Rátz Tanár Úr Életmûdíj odaíté-lése.

MOZAIK KIADÓ22


Dr. Cs. Nagy Gábor Oláh Gábor Péter

kembor 2013 - mozaik.info.hu · közölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. a...

Documents