KÖNYVTÁRI KISOKOS

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI FOGALMAKKISISKOLÁSOKNAK

A Szókincstár gyermeklexikon fogalmaival

_____________________________________________________________________________2

A 42 SOROS BIBLIA

3. évf.: Gutenberg fő munkája, mely a ne-vét onnan kapta, hogy Bibliáját hasábon-ként 42 sorban nyomtatta ki. 1455-ben 100példányt készített belőle. A nyomtatottformában is utánozni akarta a kódexekformáját, ezért a papírlapokon helyet hagy-tak a díszítésnek. A nyomott könyv elkészí-tése után kézzel festették meg az iniciálé-kat.

BETŰREND

1–2. évf.: a magyar ábécé szerinti rend.

A betűk általánosan elfogadott sorrendje. Akönyvtárosok a könyveket a magyar ábécé44 betűjéből összeállított 28 betűs könyvtá-ri betűrend alapján sorolják be a betűrendeskatalógusba.

BETŰRENDES MUTATÓ

2. évf.: Az enciklopédiában sorolja felazokat a szavakat, amelyeket a könyv meg-említ, és megmutatja azt is, melyik szó há-nyadik oldalon található.Az enciklopédiában sorolja fel azokat aszavakat, amelyeket a könyv megemlít, ésmegmutatja azt is, melyik szó hányadik ol-dalon található.

BETŰRENDES KATALÓGUS

A betűrendes katalógusban a katalóguscé-dulák a szerzők neve és a könyvek címeszerinti ábécérendben találhatók. A betű-rendbe sorolás alapja az írott betű, és nem akiejtett hang.

CÍM

1–2. évf.: a könyv témája, amiről szólCÍMSZÓ

azokat a szavakat, amelyeknek a magyará-zatát megtaláljuk a lexikonban, címszavak-nak nevezzük. (Most a címszó magyaráza-tát olvashattad.)

CORVINA

Mátyás király könyvtárának a neve. Ezt az el-nevezést a könyvtár a kódexek Hunyadi cí-merrel díszített kötéseiről kapta. A könyvké-szítő mesterek minden kódexen elhelyeztékMátyás király hollós címerét. A hajdan kb.2500 kódexből álló könyvtárból napjainkban200 kötetet tartanak számon. Ezek közül 52kódexet őriznek Magyarországon.

CUTTER-SZÁM

A könyvtári ábécé egy betűjéből és egy két-jegyű számból áll.

ÉKÍRÁS

Az ókori Mezopotámiában kialakult írás-mód. Az írásjeleket háromszögűre alakítottnád- vagy fapálcikákkal nyomták az agyag-táblákba.

ENCIKLOPÉDIA

2–3. évf.: Ismerettárat jelent, folyamato-san, összefüggő szövegben ír le mindenfontosat a világmindenségről, a Földről, azemberről. A témák közti tájékozódást a tar-talomjegyzék és betűrendes mutató segítioldalszámok segítségével.

_____________________________________________________________________________3

4. évf.: Adattár, amely a tudományok egé-szét vagy annak egyes részeit, legfontosabbismereteit összefoglalva, áttekinthető elren-dezésben mutatja be. Használatát különbö-ző mutatók segítik.

EX LIBRIS

Latin kifejezés. Jelentése: könyveiből. Azex libris tartalmazza a könyv tulajdonosá-nak nevét, jelképét vagy jelmondatát, ame-lyet minden tulajdonában lévő könyv elejé-re beragaszt. Az ex libris gyakran művészikivitelezésű kisgrafika (rajz).

FÜLSZÖVEG

3. évf.: A könyv borítólapjának belső, be-hajtott részén olvasható rövid összefoglaló,amely bemutatja a szerzőt és a könyvet. Ál-talában a könyv szerzője írja

FOLYÓIRAT

2. évf.: hetente, havonta vagy negyedéventerendszeresen megjelenő kiadványok.

Szabályos időközönként, kéthetente, havon-ta vagy még ritkábban megjelenő lap.

Lehetnek irodalmi, tudományos szakmaijellegűek. Vannak gyermekeknek szóló fo-lyóiratok is (pl. a Szivárvány, a Buci Maci,a Kincskereső).

GUTENBERG

3. évf.: Német nyomdász, aki a 15. század-ban feltalálta a különálló, mozgathatóólomból készült latin ábécés betűszedést ésa könyvnyomtatást.

GYERMEKLEXIKON

2. évf.: Olyan gyerekeknek készült adattár,amely címszavak alatt, szócikkekben ma-gyarázza a fogalmakat. Ezek a fogalmakbetűrendben követik egymást.

GYERMEKÚJSÁG

2. évf.: Gyermekeknek szóló folyóiratok is,pl. a Szivárvány, a Buci Maci, a Kincskere-ső

GYERMEKKÖNYVTÁR

Gyermekeknek szervezett könyvtártípus,ahol csak gyermekeknek szóló könyveket,folyóiratokat, CD-ket gyűjtenek. Szülei tá-mogatásával bármelyik gyerek beiratkozhatlakóhelye gyermekkönyvtárába.

HASÁB

Egy oldalon egyenlő részre osztott szöveg-rész. Tehát két oldalon (két hasábos felosz-tásnál) összesen 4 db hasábot találunk.

HELYBEN HASZNÁLAT

Olvasóteremben azokat a könyveket, ésegyéb könyvtári dokumentumokat használ-hatod, melyeket nem lehet kikölcsönözni.

HETILAP

Olyan újság, amely hetente jelenik meg.(Pl.: Nők Lapja, Füles, Heti Világgazda-ság).

HIEROGLIF ÍRÁS

3. évf.: Jelekből álló írás, mely között talána legérdekesebbek az állatokat ábrázoló fi-gurák, vagy az emberi testrészek, például akar vagy a láb.

ILLUSZTRÁCIÓ

2. évf.: a könyvbe megjelenő rajz vagykép.

_____________________________________________________________________________4

Tankönyveid szövegeit sokszor kíséri képvagy ábra. Ezek segítségével jobban meg-értheted az olvasottakat. De nemcsak a jobbmegértést szolgálják, díszítik is könyvedet.

ILLUSZTRÁTOR

2. évf.:A mesekönyvek, tankönyvek rajzaitkészíti el. Lásd illusztráció.

INICIÁLÉ

3. évf.: Kézzel írott, nagy, díszes kezdőbe-tű a régi kódexekben. Lásd a kódex cím-szót!

Iniciálé a Képes Krónikában

ÍRÓ

1–2. évf.: Az a személy, aki a könyvetmegírta.

ISKOLAI KÖNYVTÁR

Általános és középiskolákban működőkönyvtárak. Tagjai csak az adott iskola ta-nulói és tanárai lehetnek. A tanulást, taní-tást segítő könyveket, folyóiratokat, hang-kazettákat, CD-ket gyűjti. Ismeretterjesztőkönyvek Azoknak a könyveknek az átfogóelnevezése, amelyek valamely tudományágismereteit mutatják be alap- vagy középfo-kon.

ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK

3. évf.: Azoknak a könyveknek az átfogóelnevezése, amelyek valamely tudományágismereteit mutatják be alap- vagy középfo-kon.

KATALÓGUS

A könyvtár dokumentumairól készült leírá-sok rendszerezett gyűjteménye. A katalógussegítségével könnyen megtudhatod, hogymilyen könyveket kölcsönözhetsz, olvas-hatsz a könyvtárban. A katalógusok akönyvek különböző szempontok szerintivisszakeresését szolgálják. Pl. a szerzővagy a cím betűrendje szerint: betűrendeskatalógus; a tartalom szerint: szakkataló-gus.

KATALÓGUSCÉDULA

4. évf.: Minden katalóguscédula egy-egykönyvet azonosít, és tartalmazza a könyvlegfontosabb adatait (szerző, cím, kiadó,kiadás éve, Cutter-szám, ETO-szám, akönyv méretei, oldalainak száma stb.)

KÉPÍRÁS

A leírt képek tárgyakat, fogalmakat, mon-datokat jelentettek. Ilyen volt a régi kínai-ak, észak-amerikai indiánok és ókori egyip-tomiak írása

KÉZIRATOS KÖNYV

3. évf.: A nyomtatás elterjedése előtt készí-tett kézzel írt könyveket nevezik így. A kö-zépkorban pergamenre vagy papírra írtak amásoló szerzetesek, kihegyezett lúdtollak-kal. A kódexek kéziratos könyvek.

KÉSEDELMI DÍJ

1. évf.: Ha a kölcsönzési határidő lejárt, ésnem hosszabbítottad meg, akkor késedelmidíjat kell fizetned. A késedelmi díj összegeannál nagyobb, minél később viszed visszaa kölcsönzött könyveket.

KÉZIKÖNYV

2–3. évf.: a gyors tájékozódás eszköze.Nevét onnan kapta, hogy más könyvek ta-nulmányozása közben is gyakran kéznélkell lenniük. A lexikonok, enciklopédiák,szótárak és adattárak elnevezése.

_____________________________________________________________________________5

Egy-egy tudományág alapvető ismereteitösszegző mű.A könyvtárakban külön polcokon helyezikel a kézikönyveket.

Ezek a könyvek nem kölcsönözhetőek.

KÉZIKÖNYVTÁR:

1. évf.: röviden és gyorsan válaszolnakkérdésekre, nem kölcsönözhető. A könyvtár legértékesebb része. Az itt ta-lálható könyvekre folyamatosan szükségvan, ezért nem lehet kikölcsönözni, haza-vinni. A nagyobb könyvtárak olvasóterem-ben helyezik el a kézikönyveket, így azokbármikor kéznél vannak.

KÉZIRATOS KÖNYV

A nyomtatás elterjedése előtt készített kéz-zel írt könyveket nevezik így. A középkor-ban pergamenre vagy papírra írtak a másolószerzetesek, kihegyezett lúdtollakkal. Akódexek kéziratos könyvek.

KIADÁS

2. évf.: Egy könyv azonos megjelenésiadatokkal forgalomba hozott példányainakösszessége. A kiadás évét mindig feltünte-tik a könyveken.Ha a kiadó többször kiadja ugyanazt akönyvet, akkor jelölnie kell a kiadás szá-mát. Pl. 3., változatlan kiadás.

KIADÓ

2. évf.: Könyvkiadással, lapkiadással fog-lalkozó vállalat vagy személy.Magyarország legelső kiadói: Landerer ésHeckenast voltak. Ma a legismertebb Ifjú-sági Kiadó a Móra. Tankönyveidet is ki-adók terjesztik, ezek a tankönyvkiadók.

KÓDEX

3. évf.: Kéziratos, színes, festett képekkel(miniatúrákkal) készített könyv, melyeket2-3 hasábban írtak.

Latin szó, eredeti jelentése: fatábla. Mielőtta könyvnyomtatás elterjedt, a könyveketkézzel írták. Sok kép és szépen kirajzoltkezdőbetűk, iniciálék díszítették. Lásd aziniciálé címszót!

KÖLCSÖNKÖNYVTÁR:1. évf.: aki a kölcsönkönyvtárba beiratko-zik, az onnan könyvet vihet haza olvasni. Agyermek-kölcsönkönyvtárból egyszerre 6db könyvet lehet elvinni. A kölcsönvettkönyvet 4 hét múlva kell visszavinni.

KÖLCSÖNZÉS

1. évf.: A könyvtárak legáltalánosabb szol-gáltatása. Kölcsönzéskor az olvasó otthoniolvasásra, meghatározott időre átveszi akönyvtárostól a kiválasztott könyveket.Legfeljebb hat könyvet lehet egy alkalom-mal kölcsönözni négy hétre. Videofilmeket,hanglemezeket, kazettákat is lehet kölcsö-nözni. Ezeknek rövidebb a kölcsönzési ha-táridejük.

KÖNYV

1. évf.: a könyv nyomdában készül. Az írókigondolja a történetet, a mesét, és kézzelvagy gépen leírja. Ezt azután a nyomdában

_____________________________________________________________________________6

sok ezer példányban kinyomják. A kinyom-tatott lapokat a könyvkötő beköti.Írott vagy nyomtatott szöveget, képet tar-talmazó dokumentum. Alakja és anyaga azévszázadok során sokat változott. Agyag-tábla, papirusz, pergamen és papír volt akönyvek alapanyaga. A mai könyvek pa-pírból készülnek. A számozott papírlapokata kötéstábla és a gerinc fogja össze.

KÖNYVISMERTETÉS

3. évf.: Részletesebb tartalomismertetés,amely általában a hátsó kötéstáblán olvas-ható

KÖNYV RÉSZEI

3. évf.: könyv gerince, könyvtest, könyvkötése, könyv címoldala, könyvkiadó neve,könyvkiadás éve, könyv megjelenésénekhelye, tartalomjegyzék. (magyarázatát lásda címszavaknál.)

¨ KÖNYV GERINCE A könyv kötéstábláit fogja össze, sze-repel rajta a szerző neve és a mű címe,valamint a könyvtárakban a gerinc alsórészén a könyv raktári jele.

¨ KÖNYVTESTA könyv számozott lapjainak összessé-ge.

¨ KÖNYV KÖTÉSE, KÖTÉSTÁBLAA könyv első és hátsó kemény vagypuha fedele, szerepel rajta a szerző neveés a mű címe.A könyvtestet védő kemény lemez,amit bőrrel, műbőrrel, vászonnal vagypapírral vonnak be.

¨ KÖNYV CÍMOLDALAItt látható a szerző és könyvcím, vala-mint a kiadó neve és a megjelenés helyeés éve.

¨ KÖNYVKIADÓ NEVEAz a könyvkiadó, amely a könyvet ki-adta.

¨ KÖNYVKIADÁS ÉVEAz az évszám, amikor a könyv megje-lent.

¨ KÖNYV MEGJELENÉSÉNEK HELYEAz a város, ahol megjelent a könyv.

KÖNYVKÖTŐ

A könyvek lapjait egymáshoz erősíti. Cérná-val összefűzi a lapokat, majd a könyvborítótezekhez rögzíti, ragasztja. A borító készülhetvászonból, bőrből, papírból.KÖNYVTÁR

1. évf. : a könyvtárban a könyvek úgy van-nak elrendezve a könyvespolcon betűrend-ben, hogy minden könyvet azonnal meg le-hessen találni.Magyarország legnagyobb könyvtárában,az Országos Széchenyi Könyvtárban 5 mil-lió könyv van

Lásd: gyermekkönyvtár, iskolai könyvtár,szakkönyvtár.

KÖNYVTÁR FELÉPÍTÉSE

Szabadpolcos rendszerű könyvtár, ahol akönyvtári anyag szabadon hozzáférhető. Azolvasók itt közvetlen kapcsolatba kerülnekaz egész állománnyal, korlátozás nélkül,szabadon válogathatnak.Zárt rendszerű könyvtár, ahol a dokumen-tumok nagyobb része zárt raktárakban van,ahova az olvasók nem mehetnek be.

Vegyes rendszerű könyvtár, ahol egy jelen-tős szabadpolcos rendszer van, de a ritkáb-ban használt vagy védendő, értékesebb ál-lományt zárt raktárakban tartják.

KÖNYVTÁRI ÁBÉCÉ

Nem tesz különbséget a rövid és a hosszúmagánhangzók között, illetve nincsenekbenne kettős betűk. Tehát az A, illetve az Ábetűvel kezdődő nevek egy csoportba ke-rülnek, csakúgy, mint a Z-vel és a ZS-velkezdődőek.

_____________________________________________________________________________7

KÖNYVTÁRI KÖNYVEK CSOPORTJAI

1. évf.: Tartalom szerint: szépirodalom ésismeretterjesztő irodalom.1. évf.: Használat szerint: kölcsönözhetőkönyvek és olvasótermi (kézi) könyvek.

KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI

1. évf.: kölcsönzés és helyben használatKÖNYVTÁROS:

1. évf.: az a személy, aki a könyveket, fo-lyóiratokat beszerzi, rendszerezi, őrzi, és azolvasókkal foglalkozik.

KÖNYVTÁR TEREI

1–2 . évf.: Ruhatár, kölcsönző pult, köl-csönző tér, olvasóterem kézikönyvtárral,hírlapolvasóval és számítógépekkel, videó-és multimédiatár.

KÖNYVTÁRTÖRTÉNET 3. évf.HAMMURAPI TÖRVÉNYKÖNYVE

A törvénykönyv szövegét egy 2 méter magaskőoszlopra írták. Felső részét domborművekdíszítik, középső részén található a törvény-könyv 49 hasábban. Hammurapi torvényei azélet különféle területeire terjedtek ki. Mindentörvény két részből állt. Az egyik rész a bűn-cselekményt és a vele kapcsolatos körülmé-nyeket írta le, a másik pedig az ítéletet tartal-mazta.

ASSURBANIPAL KÖNYVTÁRA

Assurbanipal Babilónia királyának niniveikönyvtára, amely több tízezer kiégetett agyag-táblából állt, i.e. VII. században(i. e. 668–626) . Angol tudósok az 1800-as évek végéntaláltak rá a könyvtár maradványaira. Többmint 20 000 ékírásos agyagtáblára bukkantak.Ezekből az írásokból sok érdekes dolgot tu-dunk meg az akkor élt mezopotámiai emberekéletéről. Az agyagtáblákon a következő felira-tot találták: „Assurbanipalnak a világ urá-nak, Babilónia királyának a könyve ez”

AZ ALEXANDRIAI PAPIRUSZ KÖNYVTÁR

Az ókori világ legnagyobb könyvtára volt,amelyet a Ptolemaiosz uralkodók alapítottaki.e. III. században. Itt 49 ezer papiruszteker-cset őriztek, melyek egyenkénti hossza 5-20

méter között volt. A tekercsek nem mindenesetben voltak azonosak egy-egy művel. (pl.Homérosz Iliász-a 24 tekercsre másolták át.

MÁTYÁS KIRÁLY KÖNYVTÁRA:BIBLIOTHECA CORVINA

A körülbelül 2000 kötetével a korszak (15.század) egyik legnagyobb könyvtára. Kódexeibőr- és bársonykötésűek voltak, melyeketarany vagy ezüst kapocs díszített. A könyvké-szítő mesterek minden kódexen elhelyeztékMátyás király hollós címerét. Ezért is nevez-ték ezeket a kódexeket corvinának. A könyv-gyűjtemény kézírásos kódexeket és nyomta-tott könyveket egyaránt tartalmazott.

A KÖZÉPKORI KOLOSTORI KÖNYVTÁRAK

Elsősorban vallásos tartalmúak voltak, decsillagászati, matematikai, orvosi és növény-tani könyveket is őriztek. Egy középkorimondás szerint:

„A kolostor olyan könyvtár nélkül, mint avár fegyvertár nélkül.”

LÁNCOS KÖNYV

3. évf.: Olyan könyv, amelynek a kötésébeláncot fűztek, és azzal rögzítették a köny-vespolchoz. A középkorban így védték alopásoktól az értékes kódexeket.

LEXIKON

1. évf.: a lexikonból érdekes és fontos dol-gokat lehet megtudni mindenről, ami csak avilágon: emberekről, állatokról, növények-ről, országokról, gépekről, stb. A lexikon-ban a címszavak ábécésorrendben követ-keznek egymás után.

3. évf.: röviden, néhány mondatban foglal-ja össze valamiről a legfontosabb tudniva-lókat. Külön címszavak alatt, szócikkekbenmagyarázza a fogalmakat, amelyeket betű-rendben lehet megtalálni.

_____________________________________________________________________________8

Adattár, amely címszavak alatt, szócikkek-ben magyarázza a fogalmakat, amelyek be-tűrendben követik egymást. Lehetnek álta-lánosak vagy tudományághoz kapcsolódók.

MINIATÚRA

Színes, kézzel festett kép, mellyel a kóde-xeket díszítették.

MUTATÓ

A könyvek végén találhatók a mutatók. Fel-sorolják a könyvben előforduló neveket,tárgyakat, földrajzi fogalmakat és évszá-mokat. A mutatók azt is jelzik, mely olda-lon találhatod meg az általad keresett sze-mélyről, tárgyról, földrajzi kifejezésről szó-ló ismereteket, információkat.

¨ Névmutató: a műben előforduló neve-ket sorolja fel a könyv végén betűrend-ben, megjelölve azokat a lapszámokat,ahol a név előfordul.

¨ Tárgymutató: betűrendben azokat afogalmakat, tárgyszavakat sorolja fel,melyekkel a könyvben találkoztunk

NYOMDA

3. évf.: A: nyomtatással sokszorosított ter-mékek (könyvek, újságok) készítésére be-rendezett üzem.A nyomdában könyvek, folyóiratok, újsá-gok, plakátok nyomtatásával foglalkoznak.A német Gutenberg nevéhez fűződik akönyvnyomtatás feltalálása (1456).Magyarországon Mátyás király uralkodásaidején létesült az első nyomda, melynekalapítója Hess András volt (Buda, 1472).

OLVASÓTEREM

1–2. évf.: a könyvtárnak az a helyisége,ahol lehet az újságokat és a nem kölcsö-nözhető könyveket olvasni.

A könyvtárak külön részlege. Az itt elhe-lyezett könyveket nem lehet kölcsönözni,csak helyben olvasni. Azokban a könyvtá-rakban, ahol nincs elegendő hely az olvasó-teremhez, ott olvasósarkot alakítanak ki.

OLVASÓTERMI (KÉZI) KÖNYVEK

1. évf.: csak a könyvtár olvasótermében le-het elolvasni.

OLVASÓJEGY

1–2. évf.: Kártya, amelynek tulajdonosaengedélyt kap a könyvtár használatához.

ŐRJEGY

1. évf.: Segítségével tudjuk visszatenni polcraa könyvet a pontos helyére.

Az őrjegy egy kartonlap, amelyet a polcróllevett könyv helyére teszel. Segítségévelvissza tudod tenni a könyvet a pontos he-lyére.

PAPIRUSZ

3. évf.: Sásfajta vízinövény, amelyek bel-sejét felszeletelték, és lapokká préselték.

Ókori íráshordozó. Egyiptomi sásféle nö-vény. Belét vékony szeletekre vágták, azo-kat egymásra keresztbe rakták, majd présel-ték, szárították, és így írásra alkalmassá tet-ték. A kész papirusztekercsek 15 cm maga-sak és 10 m hosszúak voltak.

_____________________________________________________________________________9

PERGAMEN

3. évf.: Különlegesen kikészített juh, kecs-ke vagy sertés bőre, amelynek mindkét ol-dalára írtak.

Pergamon városában már időszámításunkelőtt írtak bőrre. A város nevéből származika pergamen elnevezés.

ROSETTE-I KŐ

Erre a kőlapra, egymás mellé ugyanazt aszöveget vésték az egyiptomi hieroglif ésgörög nyelven. Ez tette lehetővé a hierogli-fák megfejtését.

SAJTÓ

Újságok, hírlapok, különféle nyomdai ter-mékek (plakát, röplap) összességét jelenti.

SOROZAT

3. évf.: Önálló kiadványok olyan csoportja,amelyeknek közös sorozati főcímük van.Pl.: Mi micsoda, Bölcs Bagoly. Az egy so-rozathoz tartozó dokumentumok valami-lyen közös jellemző (tartalom, műfaj, szer-ző, olvasói kör) kapcsolódnak össze.

STÍLUS

3. évf.: A régi görögök és rómaiak íróvesz-szője. Ezzel az eszközzel karcolták a viasz-réteggel bevont táblákra a betűket. A nyelvikifejezés módját, illetve egy-egy korszakjellemző kifejezőeszközeit is jelent.

SZAKJELZET

A könyvek tartalmát kifejező szám, írás ésbetűjel. Egy-egy könyvnek a könyvtári osz-tályozó rendszer szerinti helyét mutatjameg.

SZAKKATALÓGUS

Tájékoztatást ad arról, hogy a könyvtárbanbizonyos témákról milyen könyvek találha-tók.

SZAKKÖNYVTÁR

Különböző szakemberek, kutatók munkájátsegítő könyvtár. A szakkönyvtárak elsősor-ban saját tudományos területükhöz kapcso-lódó szakkönyveket és folyóiratokat gyűj-tenek. Pl.: Semmelweis Orvostörténeti Mú-zeum Könyvtár és Levéltár.

SZÉCHÉNYI FERENC

4. évf.: 1754–1820 között élt magyar főúr.Magánkönyvtár-gyűjteményét ajánlotta fela nemzetnek 1802-ben. (OSZK)

„ ... szándékom szerint könyveimet és gyűjte-ményeimet nemzetemnek adományozhatom.”

Gyűjteménye 5132 kötet könyvet, 2000 cí-merképet, 40 köteg térképet, valamint többszáz kéziratot tartalmazott. A róla elnevezettnemzeti könyvtárunk az Országos SzéchényiKönyvtár a Budavári Palotában működik.

SZÉPIRODALMI KÖNYVEK

3. évf.: Művészi igénnyel készült irodalmialkotások (mesék, versek, elbeszélések, re-gények stb.) összessége.

_____________________________________________________________________________10

SZERKESZTŐ

Foglalkozás. Feladata az újságok, könyvek,folyóiratok, rádió- és televízió-műsorokanyagának összegyűjtése, válogatása és el-rendezése. Egy újságnak több szerkesztőjeis lehet, minden rovatnak más és más. Aszerkesztők munkáját a főszerkesztő vagyfelelős szerkesztő irányítja.

SZERZETES

3. évf.: Írástudó pap, aki szigorú szabályokszerint él rendházakban, kolostorokban. Őkmásolták a kódexeket.

SZÓCIKK

2. évf.: A lexikon szócikkeket tartalmaz,melynek elején vastag betűs címszó áll. Acímszavak betűrend szerint, A-tól ZS-ig kö-vetik egymást.

A címszavakhoz tartozó magyarázatok el-nevezése.

SZÓTÁR

2–3. évf.: Szótárban a szavak ábécésor-rendben következnek egymás után. Mindenszónak megvan a magyarázata.

A nyelv szókincsét vagy annak egy részéttartalmazó, betűrendbe sorolt jegyzék. Le-hetnek egy nyelvűek, amelyek egy nyelvvagy ismeretkör szavainak megismerésétszolgálják. Lehetnek két- vagy több nyel-vűek, amelyek a nyelvtanulásban segítenek.

TÁRGYMUTATÓ

A szakkönyvekben található tárgymutató arróltájékoztat, hogy a könyv melyik oldalán ol-vashatsz a keresett tárgyról.

TARTALOMJEGYZÉK

2. évf.: a könyv fejezeteit sorolja fel.

3. évf.: a könyv felépítéséről, tagolásáról adképet.

UTALÁS2. évf.: lexikonban a „lásd” szóval történik