A közlekedési közszolgáltatások érdekeinek megjelenítése a

megújított gazdasági-társadalmi párbeszéd keretein belül

Dr.-Ing. Sárközi GyörgyElnök

STRATOSZ

Cui bono?Marcus Tullius Cicero beszédében, a Pro Roscio Amerinóban emlegetését Lucius Cassius Longinus Ravillának tulajdonítja„Lucius Cassiusnak, akit bölcs és igazságszerető bíróként tart számon az emlékezet, gyakori szokása volt megkérdeni: »No és vajon kinek használt ez az egész?«”

Cui prodest?Seneca Medea című drámájából Cui prōdest scelus, is fecit; azaz: „Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.”

A MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELETEK ÉS JELENTŐSÉGÜK

A folyamatosan erősödő piaci versenyben egyre nagyobb jelentőségetkap a vállalatok érdekképviselete által végzett munka. A vállalatok eredményes működéséhez ma már nem elég a termékek és szolgáltatások gazdaságos előállítása, a különböző minőségi díjak megszerzése, a piaci pozíciók újabb ésújabb megerősítése, a sikeresen működő vállalatoknak kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokra van szüksége az EU intézményeivel, a kormányzattal, a munkavállalói szövetségekkel és a civil szervezetekkel. Az utóbbi években erre a feladatra jöttek létre, és sok tekintetben eredményes munkát végeznek a különböző munkaadói érdekképviseleti szövetségek.

A SZÖVETSÉGI ÉRDEKKÉPVISELET A SZÖVETSÉGI ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEIELEMEI

ÉRDEKEGYEZTETÉSÉRDEKEGYEZTETÉS Érdekek felismeréseÉrdekek felismerése

Érdekek rendszerbe foglalásaÉrdekek rendszerbe foglalása

ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS Érdekek elismertetéseÉrdekek elismertetése

LobbizásLobbizás

ÉRDEKVÉDELEMÉRDEKVÉDELEM Jogi, gazdasági , technológiai védelemJogi, gazdasági , technológiai védelem

A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER (TB) (TB)

ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSEÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE

VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO)VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO)

EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRBESZÉDEURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRBESZÉD

SZEKTORÁLIS TBSZEKTORÁLIS TB

VÁLLALATI TBVÁLLALATI TB

REGIONÁLIS TBREGIONÁLIS TB

1961: Európai Szociális Karta1998: Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságok

Az európai szociális párbeszédben résztvevő

szervezetekMunkaadói oldal

BUSINESSEUROPE, The Confederation of European Business (korábban: UNICE (Union of Industrial and Employers' Confederations of Europe, Európai Munkáltatók és Gyáriparosok Szervezeteinek Szövetsége)UEAPME (European Association for Small and Medium Businesses and Crafts, Kis- és Középvállalkozások, Kézműipari Vállalkozások Európai Szövetsége)CEEP (European Centre of Enterprises with Public Participation and of General Economic Interest, Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja)

Munkavállalói oldalETUC (European Trade Union Confederation, Európai SzakszervezetiSzövetség)

CEEP

50. Jubileumi Kongresszus, Budapest 2011. június 16-17

A párbeszéd formái

KonzultációAz Európai Unió jogalkotó intézményei a döntés-előkészítő folyamat során felmérik a szociális partnerek véleményét. A konzultációban a témától függően a szociális partnerek európai csúcsszervei, az európai ágazati szintű, és nemzeti szervezetei vesznek részt.Intézményei: Tanácsadó bizottságok, melyek tripartit felépítésűek, munkájukban a tagországok 3x2 fővel vesznek részt. 1998-ig az Ágazati Közös Bizottságok, a mai Ágazati Párbeszéd Bizottságok elődei is konzultatív fórumként működtek, és a jelenlegi bizottságokban is folyik konzultáció.

A párbeszéd formái

Concertation (fr.)

Munkaügyi, szociális, gazdasági kérdések közös, háromoldalú intézése; elsősorban a foglalkoztatáspolitikában nyert teret. Az Európai Unió intézményei és a szociális partnerek együtt fogalmaznak meg célokat, választják ki az azok eléréséhez szükséges eszközöket, és végrehajtásáért is közösen felelősek. Fő intézménye: Foglalkoztatási Állandó Bizottság (1970), mely évente kétszer ülésezik. Fő tevékenysége: évente tárgyalja a Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalak tervezetét és a Közös Foglalkoztatáspolitikai Jelentést.

A párbeszéd formáiSzociális párbeszéd

Közösségi szinten a szociális párbeszéd kétoldalú (bipartit) párbeszédet jelent. A kétoldalú párbeszéd célja közösségi szinten: a munkaadók és a munkavállalók európai szervezetei közötti információcsere, viták, tárgyalások a konszenzus elérése érdekében. Meghatározó eseményei: Szociális Párbeszéd Csúcstalálkozók, ahol az európai szociális partnerek legfelsőbb szinten találkoznak. Eredményei: közös állásfoglalások, melyek nem kötelező érvényűek, de közös célokat, prioritásokat rögzítenek. Az 1993-ban aláírt Szociálpolitikai Megállapodás és Szociálpolitikai Jegyzőkönyv lehetővé tette, hogy a szociális partnerek közvetlenül tárgyaljanak, és bizonyos kérdéseket európai szintű megállapodásokkal szabályozzanak.A szociális párbeszéd Európában nemcsak közösségi, de ágazati szinten is zajlik. Intézményei: Ágazati Párbeszéd Bizottságok, melyek kétoldalúak.

A párbeszéd formái

„Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás”

2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről

2010. évi CXXXI. Törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről

2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról

T/4866. (2011) számúTörvényjavaslat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Nemzeti szintű társadalmi párbeszéd2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi

Tanácsról

Alakuló ülés 2011.10.11.

Nemzeti szintű társadalmi párbeszéd

2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács gazdasági és munkavállalói

oldala

1. Agrár Munkaadói Szövetség 2. Általános Fogyasztási Szövetkezetek és

Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége

3. Ipartestületek Országos Szövetsége4. Kereskedők és Vendéglátók Országos

Érdekképviseleti Szövetsége5. Magyar Iparszövetség6. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők

Országos Szövetsége

7. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

8. Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége

9. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

10.Befektetői Tanács11.Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 12. Magyar Agrárkamara

Gazdasági oldal Munkavállalói oldal

1. Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

2. Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

3. Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

4. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

5. Munkástanácsok Országos Szövetsége

6. Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Az ÁPB-k intézményrendszerének működésében résztvevő szervezetek és

testületek (2005-2006)

Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.

Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK)

2007-2010

Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.

Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.

Mivel foglalkozik egy párbeszédbizottság?

A közlekedési közszolgáltatások érdekérvényesítésénekjavítása érdekében javasolt lépések

• Szoros együttműködés az NGTT belüli érdekelt szervezetekkel (MKIK, MGYOSz, VOSz, Befektetői Tanács, STRATOSz)

• Az NGTT és az ÁPB közötti kapcsolat kialakítása (STRATOSz, KKVSz, MKFE, FUVOSz, NIT,MKIK)

• A közúti közlekedési APB bekapcsolása be az európai párbeszédbe (IRU, UITP-MKFE,STRATOSz)

• Bipartit és tripartit (szociális partnerek+kormány) párbeszédtémák helyes allokálása

• A szakmai kérdések magasabb szintű előkészítése (közös tudásközpont ill. adattár MKIK Közlekedési Kollégium)

• Innovációs partnerek bevonása (KTI, KTE,…)• Stratégiai együttműködési megállapodások a

szaktárcákkal

Köszönöm a figyelmet!