kollektÍv szerzŐdÉs - egyetemünk · web viewfizetés nélküli szabadság csak a fizetett...

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Miskolc, 2004

1.3. sz. Egyetemi Szabályzat

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Készült 200 példányban . sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Kiadásért felelős: Kovács Viktor egyetemi főtitkárKiadja a Miskolci Egyetem ME Sokszorosító Üzeme: Kovács Tiborné üzemvezetőNyomdaszám: Re.2005-….. MEMiskolc-Egyetemváros, 2005. január 1.

MISKOLCI EGYETEM Kollektív szerződésVáltozat száma: A2

Tartalomjegyzék

Fejezet-szám

F e j e z e t c í m Old.szám

Vált.szám

Bevezetésdátuma

I.1.2.

2.1.2.2.3.II.

1.1.1.1.2.

2.3.

3.1.3.2.3.3.

3.4.

3.5.3.6.3.7.

III.1.

1.1.1.2.1.3.1.4.1.5.1.6.2.

Bevezető rendelkezésekA kollektív szerződés és a jogszabályok kapcsolataA kollektív szerződés hatálya

A személyi hatályAz időbeli hatálya

Értelmező rendelkezésekA kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolattartás

A kollektív szerződés megkötése és módosításaA kollektív szerződés és jogszabályok kapcsolataiA kollektív szerződés módosításával kapcsolatos egyeztetések

A kollektív szerződés felmondásaA szakszervezet számára az Mt-ben biztosított jogosítványok gyakorlásának szabályai

Az együttműködés szervezeti alapjaiTájékoztatási kötelezettségA szakszervezet működési feltételeinek biztosításaAz Mt. előírásainak megfelelően a szakszervezetet az alábbi jogok illetik megKifogás (vétó) jogaA szakszervezeti tisztségviselők védelmeA szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye

A közalkalmazotti jogviszony tartalmaA közalkalmazotti jogviszony létesítése

Oktatói-kutatói kinevezésA kinevezésA munkaköri leírás közlésePróbaidőKérhető nyilatkozatokA pályázat

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

112222

333

34

445

6

667

788889991010

Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan Nyomtatás dátuma: 2005.01.01.


2.1.2.2.

2.3.3.

3.1.3.2.3.3.

3.4.

3.5.

3.5.1.3.5.2.3.5.3.3.6.

3.6.1.3.6.2.3.6.3.

3.6.4.

3.6.

3.6.1.3.6.2.

4.4.1.4.2.4.3.

4.3.1.4.3.2.4.3.3.

4.4.4.4.1.4.4.2.4.4.3.4.5.4.6.

FelmentésEljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése eseténVégkielégítés fizetése

A munkavégzés szabályaiA munkára képes állapotA munkavégzés helyeA munkakörhöz tartozó előkészítő és befejező munkákA tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvételre kötelezésA közalkalmazott által saját kezdeményezése alapján folytatott tanulmányokkal összefüggő szabályok. A tanulmányi szerződés

Iskolai rendszerű képzésNem iskolai rendszerű képzésA tanulmányi szerződés

Átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelésAz átirányítás, helyettesítésA kiküldetésA kirendelés, valamint a más munkáltatónál történő munkavégzés szabályaiAz átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés közös szabályai

Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok

Az engedélyezési, bejelentési eljárásAz összeférhetetlenségi esetek

Munkaidő, pihenőidőA teljes munkaidőMunkaidőkeretA munkarend

A munkáltatónál a munkarend kötött, egy műszakosKötetlen munkaidőAz alábbi munkarend irányadó a következő munkakörökben

A munkaidő beosztása és a jelenlét regisztrálásaA munkaidő-beosztás közléseAz oktatók munkaidő-beosztásának szabályaiA kutatók munkaidő-beosztásának szabályai

A munkaközi szünetA napi pihenőidő

10

1111111112

12

12

13131314151516

16

16

171717181819202020

20232324242424



4.7.4.8.4.9.4.10.4.11.

4.11.1.4.11.2.

5.5.1.

5.2.5.3.5.4.5.5.5.6.5.7.5.8.5.9.5.10.5.116.

6.1.6.2.6.3.

6.4.6.5.6.6.6.7.

6.7.1.6.7.2.6.7.3.6.8.IV.1.

1.1.

1.2.1.3.

A heti pihenőnapA rendkívüli munkavégzésA szabadság kiadásának rendjeA rendkívüli fizetés nélküli szabadságA rendkívüli fizetett szabadság

Az alkotói szabadságA külföldi tanulmányút esetén engedélyezhető rendkívüli fizetett szabadság

Az előmeneteli és illetményrendszerA fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkenéseA rendkívüli munka díjazásaNyelvpótlékCímpótlékEgyéb pótlékokKöltségtérítésIlletmény-kiegészítésKereset-kiegészítésJubileumi jutalomTörzsgárda jutalomAz illetmény kifizetésének szabályai

Szociális és egyéb juttatásokÉtkezési hozzájárulásA segélyA lakásépítés, illetve lakásvásárlás munkahelyi támogatásaÜdülési támogatásIlletményelőlegMunkaruha juttatásEgyetemi szolgálati gépjárművek igénybevétele

Autóbusz igénybevételeTehergépjármű igénybevételeSzemélygépkocsi igénybevétele

Iskolakezdési támogatásA kártérítési felelősség

A leltárhiányért való felelősségA leltárhiányért való felelősség alapvető feltételeiA leltárhiányért való felelősség mértékeA leltárhiányért való felelősség

252425252626

2727

2727282829292929313131323232

3333323434343434343535

3536

36



2.3.V.VI.1.

1/A.

2.3.

4.

megállapításának eljárási szabályaiA közalkalmazott közvetlen kártérítésre kötelezéseA munkahelyre bevihető dolgok köre

A kollektív munkaügyi vitaMellékletek

Szervezeti egységek vezetőinek pályáztatási és megbízási rendjeAz oktatói és kutatói munkakörökbe történő kinevezés, besorolás, továbbá ezen munkakörökben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének részletes szabályaiMunkaruha-juttatás szabályaiA lakásépítés és lakásvásárlás munkahelyi támogatásaA bérgazdálkodási és szervezeti egységek felsorolása

37383839

40

4350

52

56


MISKOLCI EGYETEM Kollektív szerződésOldalszám:1

Változat száma: A2

KOLLEKTĺV SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről a Miskolci Egyetem (3515 Miskolc-Egyetemváros), mint munkáltató (továbbiakban: munkáltató) másrészről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Miskolci Egyetemi Szervezete (3515 Miskolc-Egyetemváros), mint Szakszervezet (a továbbiakban: Szakszervezet) között, az alábbi feltételekkel, azzal a céllal, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény keretei között szabályozza a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek teljesítésének módját, a felek kapcsolattartásának a rendjét.

I. rész

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A kollektív szerződés és a jogszabályok kapcsolata

A kollektív szerződés (a továbbiakban: KSZ) a jogszabályok keretei között szabályozza a közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit. A KSZ nem ismételi meg a jogszabályok szövegét, csupán az egyes címeknél utal arra, hogy az egyes rendelkezései mely jogszabály, mely rendelkezéséhez kapcsolódnak.A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állókra alkalmazni kell

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit, amennyiben azok alkalmazását a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem tiltja,

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról szóló

mindenkor hatályos rendeletet (a KSZ megkötésekor hatályos: 33/2000 (XII. 26.) OM rendelet, a továbbiakban: Vhr. I.),

a közgyűjteményi és közművelődési feladatot ellátó közalkalmazottakra az Mt. és a Kjt. szabályai mellett a Kjt. végrehajtásáról szóló, a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére kiadott, mindenkor hatályos rendeletet (a KSZ megkötésekor hatályos: 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet, a továbbiakban: Vhr. II.). A jogszabályt a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár és Múzeum elnevezésű, valamint a Könyvtár, Levéltár és Múzeum szakmai felügyelete alá tartozó könyvtári szervezeti egységekben foglalkoztatott közalkalmazottakra kell alkalmazni,

a munkáltató kutatóira az Mt. és a Kjt. szabályai mellett a Kjt-nek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató


MISKOLCI EGYETEM Kollektív szerződésOldalszám: 2


egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló mindenkor hatályos rendeletet (a KSZ megkötésekor hatályos: 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet, a továbbiakban: Vhr. III.),

2. A kollektív szerződés hatálya

2.1. A személyi hatály

A KSZ hatálya kiterjed az azt kötő felekre, a Miskolci Egyetemre, mint munkáltatóra és a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi közalkalmazottra.

2.2. Az időbeli hatálya

A KSZ határozatlan időtartamra jön létre.

A KSZ hatályba lépésének napja: 2002. május 1.

A KSZ hatályba lépésével egyidejűleg a munkáltató tekintetében az 1993. augusztus 1-én hatályba lépett, módosított KSZ hatályát veszti. A KSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik azok a belső szabályzatok és utasítások, amelyek rendelkezései a KSZ rendelkezéseibe ütköznek.

A KSZ hatályosságának időtartama alatt megjelenő jogszabályi rendelkezések a KSZ hatályát annyiban érintik, hogy hatályba lépésükkel a KSZ azon rendelkezései, amelyek a jogszabály rendelkezéseibe ütköznek, érvénytelenné válnak, és helyettük a jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. Értelmező rendelkezések

A munkáltató Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a KSZ rendelkezéseinek alkalmazása során

a) munkáltatói jogkör gyakorlója: a rektor, valamint az általa átruházott jogkörben- a főiskolai kar főigazgatója,- a kutatóintézeti igazgató,- a humánpolitikai igazgató,- a Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság fizikai állományú közalkalmazottai esetében a

gazdasági-műszaki főigazgató,b) bérgazdálkodási egység vezetője: a 4. számú mellékletben felsorolt bérgazdálkodási

egység vezetője,c) szervezeti egység vezetője: a 4. számú mellékletben felsorolt szervezeti egység vezetője,d) közvetlen munkahelyi vezető: a közalkalmazott közvetlen utasítására, ellenőrzésére

jogosult vezető.




II. rész

A KOLLEKTĺV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

(Eljárási szabályok)[Mt. 18-29. § (1) bekezdés, 30-32. § 33. § (1)-(6) és (8) bekezdés, 36. § (4) bekezdés,

37-40. §, Kjt. 8-13.§.]

1. A kollektív szerződés megkötése és módosítása

1.1. A Kollektív Szerződés és jogszabályok kapcsolatai

Amennyiben a KSZ rendelkezései a későbbiekben jogszabályi rendelkezésbe ütköznek, a KSZ megfelelő pontjai módosításra kerülnek.

A módosítás érdekében a felek az új jogszabályi rendelkezés/ek megjelenésétől számított 1 hónapon belül egyeztető tárgyalást kezdeményeznek.

1.2. A Kollektív Szerződés módosításával kapcsolatos egyeztetések

A KSZ-t kötő felek megállapodnak abban, hogy a KSZ módosítására vagy új KSZ megkötésére irányuló egyeztetést bármelyik fél kezdeményezheti, és a kezdeményezés esetén a másik fél nem zárkózik el az egyeztetés lefolytatásáról.

Az egyeztetés lefolytatása érdekében a felek legkésőbb a kezdeményezéstől számított 8 napon belül egyeztető bizottságot hoznak létre, amelybe a felek 4 – 4 képviselőt delegálhatnak. Mindkét fél jogosult arra, hogy az egyeztető tárgyalásokba szakértőjét bevonja.

Az egyeztetés folytatásának eljárási szabályait a bizottság maga határozza meg.

A KSZ (vagy a módosítás) tervezetét konszenzus esetén az egyeztetés során közösen készítik el a felek.

A Szakszervezet saját működési szabályai szerint gondoskodik arról, hogy a tervezettel kapcsolatban a közalkalmazottak véleményét kikérje, és annak szövegét a küldöttgyűlésével jóváhagyassa.

A munkáltató gondoskodik arról, hogy a KSZ (módosítása) tervezetét az Egyetemi Tanács véleményezze, és a véleményezés után a felek további egyeztetést folytassanak.

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a mindenkor hatályos KSZ rendelkezéseinek végrehajtását, illetve a jogszabályok változása miatti módosítások indokoltságát szükség szerint – a fenti eljárási szabályok alkalmazásával - értékelik.

A munkáltató gondoskodik arról, hogy a KSZ (a módosítás) példányait a munkáltató szervezeti egységeinek vezetői a KSZ hatályba lépését megelőzően megkapják. A szervezeti egységek vezetői kötelesek lehetővé tenni, hogy a KSZ mindenkor hatályos szövegét a közalkalmazottak megismerhessék.

A KSZ bejelentése, regisztrálása a munkáltató kötelessége.




2. A kollektív szerződés felmondása

A KSZ-t bármelyik fél 3 hónapos felmondási idővel, bármikor felmondhatja. A felmondást írásba kell foglalni. A felmondás joga a KSZ hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül nem gyakorolható.

A felek megállapodnak abban, hogy a felmondás közlését követő két héten belül - az 1. pontban előírt szabályok alkalmazásával - egyeztető bizottságot hoznak létre, a felmondás okainak megvizsgálására.

Az egyeztetés során a felek kölcsönösen törekednek arra, hogy a felmondás okául szolgáló körülményekre tekintettel a lehető legrövidebb időn belül új KSZ megkötését készítsék elő.

3. A Szakszervezet számára az Mt-ben biztosítottjogosítványok gyakorlásának szabályai

A munkáltató kinyilvánítja a Szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy tevékenységét támogatja, működését elősegíti.

A munkáltató és a Szakszervezetek kijelentik, hogy az Mt-ben biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják. A felek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve joggyakorlását befolyásolhatják.

3.1. Az együttműködés szervezeti alapjai[Mt. 21-22. §]

Az együttműködésre, információ adására, észrevételezésre, javaslattételre, tájékoztatás kérésére, az intézkedés indoklására, konzultáció kezdeményezésére vonatkozó jogosítványok gyakorlása szempontjából a KSZ-t kötő felek együttműködési partnerei a következők:

A munkáltató részéről: A Szakszervezet részéről:

Összegyetemi szinten:rektor, főtitkár, gazdasági-műszaki főigazgató, humánpolitikai igazgató

elnök, Intéző Bizottság (IB), Küldött Értekezlet (KÉ), IB munkavédelmi felelőse

Bérgazdálkodási szinten: a bérgazdálkodási egység vezetője

az egység Szakszervezeti bizottságának titkára vagy főbizalmija

Szervezeti egységek szintjén: az egység vezetője a bizalmi, főbizalmi




A felek rendszeres együttműködése kiterjed:

a) mindazokra a központi intézkedésekre, amelyek a felek helyzetét, jövőjét, a munkáltatói vagy az alkalmazotti jogokat, illetve érdekeket érintik,

b) azoknak a kérdéseknek a megvitatására, amelyek a munkáltató átalakulása, a szervezeti egységek belső átalakulása, átszervezése és a csoportos létszámleépítések tekintetében felmerülnek,

c) a szociális (jóléti, kulturális) célú pénzeszközök megállapítására vonatkozó tervekre, a szociális (jóléti, kulturális) intézmények további jogi sorsának rendezésére, ill. együttes működtetésére,

d) a másik fél által fontosnak tartott és bejelentett kérdések megtárgyalására,e) a sztrájkot és a vétót megelőző egyeztetésre,f) a munkáltatót és a munkavállalókat érintő jogi szabályozás változásaira.

Az együttműködés formái a következők:

a) belső szabályozási utasítások, tájékoztatók, tervezetek, iratok stb. megküldése a másik félnek,

b) szakértői egyeztetések,c) a felek közötti konzultációk és egyeztetések,d) a felek vezető testületei által folytatott tárgyalások,e) a megfelelő szintű Szakszervezeti tisztségviselő meghívása a másik fél testületi üléseire,f) a munkáltató a gyors információk biztosítása érdekében a Szakszervezet képviselőit

minden olyan ülésre, megbeszélésre stb. meghívja, amelyeken az alkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítése vagy meghozatala történik.

g) A Szakszervezetet megillető jogokat egyetemi szinten a Küldött Értekezlet (KÉ), átruházott jogkörben az Intéző Bizottság, Bérgazdálkodási Egység szinten az egység Bizalmi Testülete (BT) Szervezeti Egység szinten a bizalmi (főbizalmi)gyakorolja.

A testületek véleményüket vezetőjük (helyettesük) vagy megbízottjuk által fejezik ki.

A Szakszervezet vállalja, hogy az Mt-ben biztosított ellenőrzési jogot – információ megszerzése érdekében – és kifogásolási jogot csak a munkáltatóval folytatott konzultáció eredménytelensége esetén gyakorolja.

A Szakszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a jogai gyakorlásának biztosításával összefüggő információkról – a KSZ-ben szabályozott módon – tájékoztatja a munkáltatót.

3.2. Tájékoztatási kötelezettség[Mt. 21. § (2) bekezdés]

A Szakszervezet tájékoztatása érdekében a munkáltató vállalja, hogy mindazokat az információkat, amelyeket a Mt és a Kjt alapján a Közalkalmazotti Tanácsnak jogai gyakorlásához biztosított – egyetértésben a Közalkalmazotti Tanáccsal – egyidejűleg a Szakszervezetnek is a rendelkezésére bocsátja. A felek kölcsönösen tájékoztatják egymást




szervezeti felépítésükben vagy az együttműködő képviselők személyében történő változásokról.

3.3. A Szakszervezet működési feltételeinek biztosítása[Mt. 24. §]

a) A munkáltató biztosítja a Szakszervezet számára a szükséges irodai és ügyfélforgalmi infrastruktúrát ingyenesen, bérleti díj és költségtérítés nélkül, az ott lévő berendezések használatával együtt (a térítésmentesség nem terjed ki az irodatechnikai berendezések karbantartására).

b) A szakszervezeti gyűlések és egyéb rendezvények megtartása érdekében a munkáltató – előzetes egyeztetés alapján - megfelelő helyiséget vagy helyiségeket biztosít térítésmentesen.

c) A munkáltató a szakszervezeti tagok tagdíjlevonási megbízása alapján munkabérükből az esedékes szakszervezeti tagdíjat levonja, és azt átutalja a Szakszervezet számlájára. A Szakszervezet vállalja, hogy az újabb tagdíjlevonási megbízásokat, illetve visszavonási nyilatkozatokat minden hónap 25-ig a munkáltató rendelkezésére bocsátja.

d) A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az egymással folytatott tárgyalások, egyeztetések során a másik féltől kapott információkat, tájékoztatásokat, adatokat, tudomásukra jutott egyéb ismereteket bizalmasan kezelik, s a másik fél kifejezett jelzése (iraton történő feltüntetése) esetén kötelezettséget vállalnak a titoktartásra, kivéve, ha ezekről a fórumaikat a KSZ-ben foglaltak szerint kifejezetten kötelesek tájékoztatni, vagy ha ezek jogszabályt vagy jogos dolgozói érdeket sértenek.

3.4. Az Mt előírásainak megfelelően a Szakszervezetetaz alábbi jogok illetik meg:

- tájékozódási és tájékoztatási,- képviseleti,- ellenőrzési,- kifogásolási (vétó),- tisztségviselők védelme (egyetértési),- véleményezési,- egyeztetési,- kollektív munkaügyi vita.

3.5. Kifogás (vétó) joga[Mt. 23. §]

A vétót a Szakszervezet elnöke, az egyetem rektorának – a rektor távollétében a rektori jogokat gyakorló helyettesének – nyújtja be írásban, indokolva a vétó szükségességét. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a sérelmes munkáltatói intézkedés (mulasztás) nem a rektor döntésén alapult. A kifogást, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt napon belül lehet benyújtani.




3.6. A szakszervezeti tisztségviselők védelme[Mt. 28. §]

a) A Szakszervezet elnöke a tisztségviselővel szemben munkáltatói jogokat gyakorló személyt köteles értesíteni a tisztségviselő megválasztásáról és megbízatása megszűnéséről a megválasztástól (a megbízatás megszűnésétől) számított 15 napon belül.

b) Az Mt. 28.§-ban meghatározott munkáltató intézkedésekkel kapcsolatosan a munkáltatói jogkört gyakorló személy az egyetértési jog gyakorlása iránti kérését (ill. előzetes értesítését) a Szakszervezet elnökének, a Szakszervezet elnökét érintően pedig az Intéző Bizottság – a Szakszervezet által – erre kijelölt tagjának köteles megküldeni.

c) A tisztségviselők védelmére vonatkozó jogosítvány tekintetében tisztségviselőnek minősül: elnök, alelnök, Intéző Bizottság tagjai, kari titkárok, főbizalmiak, bizalmiak és a küldöttek, országos szintű testületek választott képviselői.

3.7. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye[Mt. 25. §.]

a) A Szakszervezet választott tisztségviselőit az Mt. 25. §-ban meghatározott munkaidő-kedvezmény illeti meg.

b) A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményéhez és a képzés céljára biztosított rendkívüli szabadság megállapításához a Szakszervezet elnöke köteles a taglétszámot minden naptári év első hónapja 30. napjáig közölni a munkáltatói jogkört ellátó vezetővel.

c) Az Mt. 25.§. (2) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény felhasználása tekintetében tisztségviselőnek minősül: elnök, alelnök, Intéző Bizottság tagjai, kari titkárok, főbizalmik, bizalmiak és a küldöttek országos szintű testületek választott képviselői.

d) A munkaidő-kedvezmény igénybevételéről a szakszervezeti tisztségviselő vagy tag értesíti az érintett szervezeti egység vezetőjét az adott elfoglaltságra szóló meghívójának bemutatásával: az Mt. 25.§ (1)-(3) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény tekintetében

legkésőbb az igénybevételt megelőző napon, az Mt. 25.§ (4) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény tekintetében legkésőbb

az igénybevétel előtt 30 nappal.




III. rész

A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY TARTALMA

1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése

[Mt. 72. § – 75. §, 76. § (3), (6)-(8) bekezdés, 76/A – 78. §, 79. § (2)-(5) bekezdés, 80-81.§ és Kjt. 20. §. – 23. §, Vhr. I. 2. §. – 5. §, Vhr.II. 2. §. – 7. §, Vhr. III. 2. §. – 5. §]

1.1. Oktatói-kutatói kinevezés

Az oktatói és kutatói munkakörökbe történő kinevezés, a besorolás, továbbá ezen munkakörökben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének részletes szabályaira munkáltató Szervezeti és Működési Szabályzata VI. fejezetének 59.§-67.§. tartalmazzák, amelyek jelen szabályzat 1/A.sz. mellékletében ismertetésre kerülnek. Az oktatói és a kutatói munkakörökön kívüli egyéb álláshelyek betöltésének, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének rendjére a következőkben foglalt rendelkezések vonatkoznak.

1.2. A kinevezés

A közalkalmazotti jogviszony létesítését a szervezeti egység vezetője – a szolgálati út betartásával – kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

A jogviszony létesítését az érintett szervezeti egység vezetője, a Személyzeti Csoport, valamint a Bér- és Munkaügyi Osztály készíti elő.

A közalkalmazotti jogviszony létesítését olyan időpontban (min. 30 nappal a munkába lépést megelőzően) kell kezdeményezni, hogy a munkakezdés első napja előtt legalább két héttel lezáruljon az előkészítési folyamat. A fenti határidőn túli előterjesztéseket a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles visszautasítani, és a kinevezés dátumát az előterjesztéstől számított 45 napon belüli időpontra meghatározni.

A közalkalmazottat kizárólag a kinevezési okirat aláírását, és a kinevezés elfogadását követően lehet munkába állítani.

A kinevezés elfogadásával egyidejűleg a Bér- és Munkaügyi Osztály a közalkalmazottat tájékoztatja: az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, ill. a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmondási idő megállapításának

szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik.

Legkésőbb a kinevezés elfogadásától számított 30 napon belül a fenti tájékoztatást írásban is át kell adni a közalkalmazott részére.




1.3. A munkaköri leírás közlése

A szervezeti egység vezetője a kinevezési okirat átadását megelőzően ismerteti a közalkalmazottal a munkaköri leírását, és legkésőbb a munkába állástól számított 30 napon belül írásban átadja azt.

A közalkalmazott a munkaköri leírás átvételét aláírásával igazolja. A közalkalmazott által szignált példányt a szervezeti egység irattárában kell őrizni.

1.4. Próbaidő[Mt. 81. §.]

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor kiköthető próbaidő mértékét – 30 nap és a 3 hónap között – a kinevezést kötő felek megállapodása határozza meg.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a próbaidő nem lehet hosszabb, mint a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony egyharmada, de legfeljebb 3 hónap.

Nem lehet próbaidőt kikötni, ha a közalkalmazotti jogviszony gyakornoki idő kikötése, választás, tanulmányi szerződés, vagy áthelyezés (ide értve a gazdálkodó szervezeti egységek közötti belső áthelyezést is) (20. §.

(2) bek.) alapján létesül.

1.5. Kérhető jognyilatkozatok[Mt. 77. §.]

A közalkalmazott előző jogviszonyait, (beleértve a határozott idejű alkalmazásokat is) képzettségét, valamint minden egyéb, a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges tényt, adatot, a kinevezés aláírásáig köteles igazolni.

A közalkalmazott a kinevezési okmány elkészítése előtt köteles nyilatkozni arról, hogy más munkáltatónál teljes/vagy részmunkaidőben alkalmazásban áll-e.

A közalkalmazott a munkába állása előtt köteles az előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokon megjelenni, és a szükséges igazolásokat beszerezni.

A vezetői beosztás elnyerésére készített pályázatnak tartalmaznia kell a 3.7.2 pontban meghatározottakra vonatkozó nyilatkozatot (1.a, 1.b és 1.c számú mellékletek). A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a rektornak, ha a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt a 3.7.2 pontjában meghatározott összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.1

1 A 2005. január 1. napjával módosított szöveg.




1.6. A pályázat

A magasabb vezetői és a vezetői megbízás elnyerése érdekében pályázat kiírására a jogszabályokban foglalt esetekben kerül sor.

A magasabb vezetői és a vezetői megbízás elnyerésére vonatkozó pályázat kiírásának eljárási szabályaira az 1. sz. mellékletben foglaltak irányadóak.

A munkáltatói jogkör gyakorlója – a jogszabályokban előírt kötelező eseteken túlmenően – bármely közalkalmazotti álláshely betöltésére pályázat kiírását rendelheti el.

2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

[Mt. 87. § (2)-(3) bekezdés, 89-90. §, 93. § (3)-(4) bekezdés, 94-94/G. §, 97. §,98. § (2)-(4) bekezdés, Kjt. 25. § – 38/A.§]

A közalkalmazottai jogviszony megszüntetését a szervezeti egység vezetője – a szolgálati út betartásával – kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

2.1. Felmentés

A munkáltató – a Kjt. 33. §-ában foglaltakon túlmenően – a bérgazdálkodási egység vezetőjének javaslatára mentesíti a közalkalmazottat munkavégzési kötelezettsége alól, ha a felmentésre a Kjt. 30. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja alapján kerül sor. A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a közalkalmazottat átlagkeresete illeti meg.

Amennyiben a közalkalmazott felmentésére a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján alkalmatlanság címén, munkavégzésével vagy magatartásával összefüggő okból kerül sor, a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kjt. 30. § (5) bekezdése alapján személyesen meghallgatja a közalkalmazottat, kivéve, ha az összes körülménye alapján ez a munkáltatótól nem várható el.

A meghallgatáson mindkét fél jogi képviselője is jelen lehet.

A személyes meghallgatáson a felmentés indokait közölni kell a közalkalmazottal.

A személyes meghallgatást követően – amennyiben a felmentési szándékát a munkáltatói jogkör gyakorlója továbbra is fenntartja – helyben, személyesen kézbesíti a felmentést a közalkalmazott számára.

A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A személyes meghallgatás lefolytatására, és a felmentés kézbesítésére a munkáltatói jogkör gyakorlója más vezetőnek meghatalmazást adhat.




2.2. Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén[Kjt. 36. §., 37/A. §., Mt. 97 – 98. §.]

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, (a Kjt. 25. §. (1) bekezdés a) és c) pontja) illetve megszűntetése esetén a közalkalmazott számára az utolsó munkában töltött napon biztosítani kell az időt a szükséges ügyintézésre.

A raktári dolgozók, illetve a leltárfelelősök közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére csak úgy kerülhet sor, ha a leltári átadás-átvétel a megszűnés időpontja előtt biztosítva van.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének időpontját – főként közös megegyezés esetén – úgy kell meghatározni, hogy a döntés aláírását követően a Bér- és Munkaügyi Osztály számára legkevesebb 5 munkanap az elszámolások és iratok elkészítésére rendelkezésre álljon.

2.3. Végkielégítés fizetése[Kjt. 37. §. (10) bekezdés]

A szervezeti egység vezetője által kezdeményezett felmentés és a közalkalmazott rendkívüli lemondása esetén járó végkielégítés annak a gazdálkodó szervezeti egységnek a bérkeretét terheli, amelyhez a közalkalmazott tartozik. A Kjt. 30. §. (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentett közalkalmazott részére kifizetett végkielégítés a központi keretet terheli.

A végkielégítést a felmentési időre járó összeggel együtt az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni, kivéve, ha a közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyásával írásban, későbbi időpontban történő kifizetést kér.

3. A munkavégzés szabályai

[Mt. 83/A. §, 102 – 106. §, 107. §, 110 – 116. § Kjt. 24. §, 39 – 44. §, Vhr. I. 6-7 §,Vhr. II. 9-10. §, Vhr. III. 7-8. §]

3.1. A munkára képes állapot[Mt. 103. § (1) bekezdés a) pont]

A közalkalmazott szeszes ital és kábító hatású anyag befolyásától mentes állapotban köteles munkahelyén a munkarend szabályai szerint megjelenni, és munkát végezni. A munkavédelmi szabályzatban megjelölt munkakörök esetén a munkára képes állapothoz tartozik, az ott előírt időszaki kötelező orvosi vizsgálat megfelelő minősítésével való rendelkezés is.

Amennyiben a közalkalmazott közvetlen munkahelyi vezetője azt tapasztalja, hogy a közalkalmazott nincs munkára képes állapotban, a közalkalmazottat – a munkavédelmi szabályokra is figyelemmel – a munkavégzéstől el kell tiltania. Amennyiben a közalkalmazott azért nem végez munkát, mert nem munkavégzésre alkalmas állapotban jelent meg munkahelyén, számára munkadíj a munkavégzésből kiesett időre nem jár. A munkára képes állapot ellenőrzésére a fentieken túlmenően, a munkavédelmi szabályzat rendelkezései az irányadók.




3.2. A munkavégzés helye[Kjt. 21. §. (3) bekezdés]

A munkavégzés helye szempontjából a kinevezési okmányban meghatározott szervezeti egység egy munkahelynek tekintendő. A közalkalmazottnak ezen szervezeti egységen belüli, azonos munkakörben, változatlan alapilletménnyel való beosztása nem minősül kinevezés módosításnak.

A közalkalmazott kezdeményezése esetén más szervezeti egységbe való beosztásához a közalkalmazott és az érintett munkáltatói jogkört gyakorló közös megegyezése szükséges. Ha a közalkalmazott jelenlegi munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a más szervezeti egységbe való beosztással nem ért egyet, akkor is köteles a közalkalmazott más szervezeti egységben történő munkavégzéséhez hozzájárulni, legkésőbb a lemondási idővel azonos idő elteltével.

Az egy helységen belüli több telephelyen működő szervezeti egység valamennyi telephelye a munkavégzés helye szempontjából egy munkahelynek tekintendő.

3.3. A munkakörhöz tartozó előkészítő és befejező munkák[Mt. 103. §. (2) bekezdés]

A munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező munkát lehetőleg a munkaidőn belül kell elvégezni.

A nem ügyeleti jellegű megszakítás nélküli munkarendben, és több műszakban működő munkahelyeken munkaidő keretet kell megállapítani, és az átadás-átvételt maximum 15 perces ölelkező munkaidő beosztással kell biztosítani.

3.4. A tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvételre kötelezés[Mt. 103. § (4) bekezdés, Kjt. 39. § (1) bekezdés]

A munkáltató írásban kötelezheti a közalkalmazottat tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvételre és az előírt vizsga letételére, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel rá aránytalanul sérelmes. A munkáltató kötelezése alapján végzett tanfolyami vagy továbbképzés esetén a közalkalmazottat a képzésen való részvétel érdekében – a képző szerv által kiadott órarend-igazolás alapján – munkaidő-kedvezmény, és a távol töltött időre távolléti díj illeti meg. Munkáltatói kötelezés esetén a képzéssel felmerülő költségeket a munkáltató viseli.

Az írásbeli kötelezésnek tartalmaznia kell: a képzés pontos megnevezését, és várható időtartamát, a tanfolyam ill. továbbképzés elvégzésére megszabott határidőt, a munkáltató által térítendő költségek felsorolását.

Csak hozzájárulásával kötelezhető tanfolyamon, továbbképzésen való részvételre, illetőleg vizsga letételére az a közalkalmazott, aki

62. életévének betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, terhes, vagy olyan anya, akinek gyermeke 1 évesnél fiatalabb,




gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermek 1 éves koráig, kettőnél több 16 éven aluli gyermeket egyedül nevelő nő vagy férfi.

3.5. A közalkalmazott által saját kezdeményezése alapján folytatott tanulmányokkal összefüggő szabályok. A tanulmányi szerződés

[Mt. 110 – 116. §, Vhr. II. 11. §.]

3.5.1. Iskolai rendszerű képzés

Saját kezdeményezése alapján iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazottat az Mt. 115. §. (1)-(4) bekezdése szerint illeti meg munkaidő-kedvezmény. A munkaidő-kedvezmény tartamára azonban távolléti díj csak tanulmányi szerződés megkötése esetén illeti meg a közalkalmazottat.

A közalkalmazott, a munkaidő-kedvezmény kiadásának biztosítása érdekében a képzésre való felvételét (beiratkozását) követően, legkésőbb a tanulmányok megkezdéséig, a tanulmányok folytatásának tényét köteles közölni a szervezeti egység vezetőjével. A bejelentéshez mellékelnie kell az oktatási intézmény által kibocsátott igazolást, a tanulmányok folytatásával összefüggő elfoglaltság időtartamáról, illetve a vizsgakötelezettség mértékéről.

3.5.2. Nem iskolai rendszerű képzés

Saját kezdeményezése alapján nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazottat a képzésen való részvétel érdekében munkaidő-kedvezmény csak akkor illeti meg, ha erre a szervezeti egység vezetője a képzés megkezdése előtt, írásban engedélyt ad.

Az engedély alapján igénybe vett munkaidő-kedvezmény tartamára a közalkalmazottat díjazás nem illeti meg.

Írásbeli engedély hiányában a közalkalmazottat a nem iskolai rendszerű oktatásban való részvétel tekintetében munkaidő-kedvezmény nem illeti meg.

A munkaidő-kedvezmény engedélyezése a távol töltött idő ledolgozásához köthető. Ebben az esetben a szervezeti egység vezetője és a közalkalmazott külön írásbeli megállapodásban köteles rögzíteni, hogy a közalkalmazott a távol töltött időt mikor és milyen feltételekkel dolgozza le.

Amennyiben a felek között a távol töltött idő ledolgozása tekintetében megállapodás jön létre, a közalkalmazott számára a távol töltött időre járó arányos illetmény a távol töltött idő ledolgozására vonatkozó megállapodás teljesítése után következő bérfizetési napon válik esedékessé.

A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a Bér- és Munkaügyi Osztály megfelelő időben értesüljön arról, hogy a közalkalmazottat a távol töltött időre nem illeti meg díjazás, illetve a közalkalmazott ledolgozta a távol töltött időt.




3.5.3. A tanulmányi szerződés

A saját kezdeményezése alapján – iskolai rendszerű, vagy nem iskolai rendszerű - képzésben résztvevő közalkalmazott tanulmányai megkezdése előtt vagy alatt pályázati rendszer alapján, tanulmányi szerződés megkötése mellett részesülhet tanulmányainak támogatásában.

A tanulmányi támogatás- a tanulmányok folytatása érdekében távol töltött idő, illetve tanulmányi szabadság idejére

fizetett távolléti díj,- tandíj, tanulmányi költség,- tankönyvek árának,- az utazás, a szállás költségénekmegfizetéséből állhat.

Az Egyetemi Tanács a költségvetés megállapítása során évente határozza meg azt a költségvetési keretet, amely az adott évben a saját kezdeményezésen alapuló tanulmányok folytatásának támogatására fordítható.

Az így megállapított keret felhasználásáról az Egyetemi Tanács által megbízott 8 tagból álló – az érdekvédelmi képviseletet is tartalmazó - bizottság dönt. A bizottság vezetője a humánpolitikai igazgató. A bizottság ülésére meg kell hívni azon bérgazdálkodási egység vezetőjét, amely szervezeti egységből érkezett a támogatási kérelem. A bérgazdálkodási egység vezetőjét tanácskozási, véleményezési jog illeti meg.

A bizottság minden év február 1. napjáig, valamint szeptember 15. napjáig pályázati felhívást tesz közzé, amely tartalmazza- az Egyetemi Tanács által meghatározott, tanulmányi támogatásra fordítható költségvetési

keretet,- a tanulmányi támogatás igénylése érdekében benyújtandó pályázatok beadási határidejét,- a beadott pályázatok elbírálásának határidejét,- a pályázatok elbírálása során érvényesítendő alapvető szempontokat,- a pályázat tartalmi követelményeit.

A pályázatok elbírálása során érvényesítendő alapvető szempontok:

a megszerezni kívánt végzettség szükségessége a jelenlegi, illetve a tervezett beosztáshoz; a szervezeti egység és a gazdálkodási egység vezetőjének támogató véleménye; a tanulmányok időtartama, költségei, a pályázott támogatás viszonya az összes költséghez.

Az alapvető szempontok mellett a következő rendező elvek figyelembe vétele mellett kerül sor a döntéshozatalra.

a.) Nem támogatható azon pályázó: aki határozott időre került alkalmazásra; aki már két alkalommal vett igénybe az Egyetemtől tanulmányi támogatást.

b.) Központi forrásból nem támogatandó azon tanulmány: amely érettségi letételére, illetve PhD/DLA tudományos fokozat megszerzésére

irányul; amelynek oktatása a pályázó gazdálkodási egységében folyik.




A bizottság a döntéséről írásban értesíti a pályázó közalkalmazottat. Az értesítésnek tartalmaznia kell- a tanulmányi támogatás időtartamát,- a tanulmányi támogatás jogcímét (távolléti díj, tandíj, egyéb költségek), és mértékét,

valamint- a támogatás mértékével arányos, a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltendő

idő mértékét.

A bizottság gondoskodik a tanulmányi szerződések előkészítéséről.

Eredményes pályázat alapján tanulmányi támogatás csak akkor folyósítható, ha a közalkalmazott és a munkáltatói jogkör gyakorlója – a támogatással érintett oktatási időszak megkezdése előtt – tanulmányi szerződést köt.

A tanulmányi szerződés megkötésének – bármely okból történő – elmaradása esetén a pályázat alapján odaítélt támogatás a pályázó javára más időszakra nem vihető át.

A fenti szabályok alapján pályázat kiírására első alkalommal a KSZ hatályba lépését követő évben kerül sor.

A fenti szabályok nem érintik a már megkötött tanulmányi szerződéseket.

3.6. Átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés[Mt. 83/A. §, 105-106.§, 150. § (1) bekezdés, Kjt. 24. § 54. § (1)-(2) bekezdés]

3.6.1. Az átirányítás, helyettesítés[Mt. 83/A. §, Kjt. 24. §]

A közalkalmazott – a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen – a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkakörének ellátása mellett, más munkakörbe tartozó feladatokat is köteles ellátni.

Az átirányítást a bérgazdálkodási egység vezetője rendeli el.

Amennyiben az ilyen munkavégzés tartama a 8 napot meghaladja, az elrendelést írásban kell közölni a közalkalmazottal.

Az átirányítás várható tartamáról a közalkalmazottat az elrendeléssel egyidejűleg – írásbeli elrendelés esetén az elrendelő iratban – kell tájékoztatni.

Az átirányítás időtartama naptári évenként 90 munkanap lehet.

Átirányítás esetén a közalkalmazottat a ténylegesen végzett munkáért járó díjazás illeti meg, de az nem lehet kevesebb a távolléti díjánál.

Helyettesítés esetén - ha a közalkalmazott az eredeti munkaköre mellett más munkakörébe tartozó feladatokat lát el - az átirányítás időtartamára helyettesítési díj illeti meg a közalkalmazottat.

A helyettesítési díj a helyettesített közalkalmazott illetményének 40%-áig fizethető.

Ha a helyettesítést több közalkalmazott látja el, a helyettesítési díj őket a helyettesítés keretében végzett munka arányában, ha az nem állapítható meg, azonos arányban illeti meg.

A helyettesítés elrendelésével egyidejűleg közölni kell a közalkalmazottal a helyettesítés díj mértékét.




A helyettesítési díj a következő bérfizetési napon válik esedékessé. A bérgazdálkodási egység vezető köteles gondoskodni Bér- és Munkaügyi Osztály értesítéséről annak érdekében, hogy helyettesítést végző közalkalmazott a helyettesítési díjat az esedékességkor megkaphassa. Ennek során a bérgazdálkodási egység vezetője köteles megjelölni a helyettesítési díj kifizetését biztosító pénzügyi fedezetet is.

3.6.2. A kiküldetés[Mt. 105. §]

A kiküldetést a szervezeti egység vezetője, a szervezeti egység vezetője kiküldetését a bérgazdálkodási egység vezetője rendeli el.

Amennyiben kiküldetés tartama az 5 napot meghaladja, az elrendelést írásban kell közölni a közalkalmazottal.

Külföldön történő munkavégzés esetén a bérgazdálkodási egység vezető a kiutazást megelőzően köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a külföldi munkavégzés tartamáról, a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás illetve egyéb juttatás pénzneméről, valamint a hazatérésre irányadó szabályokról.

A kiküldetés várható tartamáról a közalkalmazottat az elrendeléssel egyidejűleg - írásbeli elrendelés esetén az elrendelő iratban - kell tájékoztatni.

A kiküldetés időtartama naptári évenként maximum 90 munkanap lehet.

Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a közalkalmazott munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a közalkalmazottat ezen időre díjazás nem illeti meg.

3.6.3. A kirendelés, valamint a más munkáltatónál történő munkavégzés szabályai[Mt. 106. §, 150. § (1) bekezdés, Kjt. 54. § (1)-(2) bekezdés]

A kirendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el.

A kirendelést írásban kell elrendelni, és abban tájékoztatni kell a közalkalmazottat a kirendelés várható időtartamáról, valamint a Mt. 76. § (7) bekezdésében felsorolt körülmények változásáról.

A kirendelés időtartama naptári évenként 44 munkanap lehet.

3.6.4. Az átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés közös szabályai

Egy naptári éven belül az átirányítás (helyettesítés), illetve a kiküldetés, a kirendelés illetve a 150. § (1) bekezdésén alapuló, más munkáltatónál történő munkavégzésre irányuló intézkedések időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama a 200 munkanapot nem haladhatja meg. Az időtartam nyilvántartása a szervezeti egység feladata, betartásáért felelős az egység vezetője.




3.7. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok

[Kjt. 41 – 44. §, Vhr. I. 7. §, Vhr. II. 10. §, Vhr. III. 8. §]

3.7.1. Az engedélyezési, bejelentési eljárás

A közalkalmazott, a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megelőzően, a közalkalmazotti jogviszonyból fakadó munkavégzéssel részben vagy egészben azonos időtartamra eső tevékenység esetén a munkáltató írásbeli hozzájárulás megadása iránti kérelmet – a szolgálati út betartásával – a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles írásban benyújtani.

A munkaidőt nem érintő munkavégzés esetén az előzetes bejelentést írásban – a szolgálati út betartásával – a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell benyújtani.

A hozzájárulás megadása iránti kérelemnek, és - a munkaidőt nem érintő munkavégzésre vonatkozó - bejelentésnek tartalmaznia kell a közalkalmazott által, a munkavégzésre irányuló jogviszonyból fakadó tevékenységének leírását olyan mértékben, amelyből a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapíthatja, hogy a megkötendő szerződés nem ütközik-e a jogszabály, vagy a KSZ által meghatározott összeférhetetlenségi szabályokba. A kérelemhez, ill. bejelentéshez csatolni kell az illetékes szervezeti egység vezető, valamint a dékán állásfoglalását az esetleges összeférhetetlenségről.

A hozzájárulás megadását, illetve a bejelentés tudomásulvételét a munkáltató nem kötheti olyan adatok közléséhez, amely a közalkalmazott, illetve harmadik személy gazdasági vagy személyiségi jogait sérti, illetve a munkavégzésre irányuló további jogviszonyból fakadó tevékenység díjazására, vagy az azzal összefüggő juttatásokra vonatkozik.

A további munkavégzésre irányuló jogviszony csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli engedélyének, illetve írásbeli tudomásulvételének közlését követően létesíthető.

A fenti szabályok nem vonatkoznak a tudományos kutatással összefüggő publikációs tevékenységre, és az eseti művészeti, előadói meghívások teljesítésére, ha az a munkáltatónál felmerülő feladatok teljesítését nem akadályozza, illetve nem veszélyezteti.

3.7.2. Az összeférhetetlenségi esetek

A jogszabályban meghatározott eseteken túlmenően, a közalkalmazott által létesítendő (létesített) munkavégzésre irányuló további jogviszony a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével különösen a következő esetekben minősül összeférhetetlennek: a közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése vagy fenntartása

miatt a közalkalmazotti jogviszonyából fakadó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy azokat nem az általában elvárható gondossággal teljesíti, illetőleg munkateljesítménye – bizonyítható módon – a munkavégzésre irányuló további jogviszony fenntartása miatt jelentős mértékben csökkent.

a közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszonyából fakadó tevékenységét a munkáltató helyiségeiben illetve annak eszközeivel vagy nevének használatával végzi anélkül, hogy az Egyetemi Tanács által elfogadott, mindenkor hatályos, a helyiség-, név- és eszközhasználatra vonatkozó szabályzat rendelkezéseinek eleget tett volna, illetve ilyen tárgyú megállapodást kötött volna a munkáltatóval,




a közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszonyából fakadó tevékenységét oly módon fejti ki, hogy az oktatás rendjét, a közalkalmazottat foglalkoztató szervezeti egység működését, a közalkalmazott munkatársait munkavégzésükben – bizonyítható módon – jelentős mértékben, ismételten zavarja.

a közalkalmazott a Kjt. 43-44. §-ban, illetve a KSZ-ben előírt hozzájárulást nem szerzi be, illetve az előzetes bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

Magasabb vezető és vezető beosztás ellátásával nem bízható meg a közalkalmazott, aki – illetve, akinek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) – a közalkalmazott munkáltatójával

a) rendszeres gazdasági kapcsolatban álló egyéni vállalkozó, vagyb) rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban – a nyilvánosan működő

részvénytársaságban bemutatóra szóló törzsrészvény-szerzés kivételével – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 289. §-ában foglalt jelentős vagy azt meghaladó mértékű befolyást biztosító részesedést szerzett, vagy

c) rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, illetve könyvvizsgálója

d) illetve aki közeli hozzátartozójával – a megbízás következtében – közvetlen irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási, vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne.

A magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazott nem lehet vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója olyan gazdasági társaságnak, amelyben az a felsőoktatási intézmény, amellyel a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban áll, alapítói, tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.

A magasabb vezetői, vezetői beosztás ellátásával történő megbízásnál – azonos szakmai alkalmasság és/vagy megfelelőség esetén – a Miskolci Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott pályázókat kell előnyben részesíteni1.

4. Munkaidő, pihenőidő

[Mt. 117. §, 117/A. § (2)-(3) bekezdés, 117/B. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, és (5) bekezdés, 118-126. §, 127. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdés, 128-130. §, 132. § (1)-(3) és (7) bekezdés, 133-140/A.

§, Kjt. 55-59. §, Vhr. I. 8. §, Vhr. II. 12. § (4)-(5) bekezdés, 13. §, Vhr. III. 9-11. §]

4.1. A teljes munkaidő

A munkáltatónál a teljes munkaidő: napi 8 óra.

A teljes munkaidő az alábbi készenléti jellegű munkakörökben a fentiektől eltérően hosszabb, napi 12 óra a következő munkakörökben:

Szervezeti egység2 MunkakörMűszaki és Üzemeltetési Főosztály elektrikus, ügyeletes villanyszerelő,

1 A 2005. január 1. napjával módosított szöveg.2 A 2005. január 1. napjával módosított szöveg.




Üzemeltetési Osztály üzemeltető művezető, ügyeletes, diszpécserBiztonságszervezési Osztály portás

Szervezeti egység MunkakörMűszaki és Üzemeltetési Főosztály

Létesítménygazdálkodási Osztály takarító

Szervezeti egység MunkakörMűszaki és Üzemeltetési Főosztály

Létesítménygazdálkodási Osztály takarító

Amennyiben a munkáltató a munkavállalót a teljes munkaidőnél rövidebb időtartamra kívánja foglalkoztatni, a közalkalmazotti jogviszony részmunkaidőre jön létre. Ezt a körülményt a kinevezésben rögzíteni kell. A részmunkaidőben foglalkoztatottak a következő munkakörű közalkalmazottak:

Napi 6 óra figyelembevételével:

Szervezeti egység MunkakörÜzemeltetési és Gondnoki Osztály takarító

portásKönyvtár, Levéltár és Múzeum teremfelügyelő, rendész, ruhatáros, raktáros,

kivételesen: könyvtárosBolyai Kollégium portás

Napi 4 óra figyelembevételével:

Szervezeti egység MunkakörÜzemeltetési és Gondnoki Osztály takarítóBolyai Kollégium műszaki vezető, műszerész

4.2. Munkaidőkeret

A 4.1. pontban meghatározott napi munkaidő alapulvételével munkaidőkeret kerül alkalmazásra a jelen pontban felsorolt munkakörökben.

A munkaidőkeretben irányadó munkaidő mértéke – eltérő rendelkezés hiányában – az adott munkaidőkeretben található munkanapok számának és a napi munkaidőnek a szorzata.

A munkaidőkeret mértékét, kezdő és befejező időpontját a szervezeti egység vezető (vagy: közvetlen munkahelyi vezető) a helyben szokásos módon, a szervezeti egység hirdető tábláján történő kifüggesztéssel közli a közalkalmazottakkal.

Szervezeti egység1 Munkakör MunkaidőkeretEllátási OsztálySzállítási Csoport gépkocsivezető 2 havi





Számítóközpont operátor 2 haviTestnevelési Tanszék és Sportlétesítmények

portás 2 havi

Műszaki és Üzemeltetési Főosztály ÜzemeltetésiOsztály

Létesítménygazdálkodási Osztály.

elektrikus, ügyeletes villanyszerelő, üzemeltető művezető, ügyeletes, diszpécsertelefonközpont kezelő

6 havi

Biztonságszervezési Osztály portás 6 haviMiskolci Egyetem Továbbképzési Központ

igazgatási ügyintéző 2 havi

4.3. A munkarend

4.3.1. A munkáltatónál a munkarend kötött, egy műszakos

hétfő-csütörtök péntekA munkavégzés kezdete: 7.30 7.30A munkavégzés vége: 16.00 13.30

4.3.2. Kötetlen munkaidő

Az oktató, kutató tevékenységet ellátó egyes közalkalmazottak részben kötetlen munkaidejére és kötelező óraszámára a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések, az oktatói követelményrendszer és a munkaköri leírás szabályai az irányadóak.

4.3.3. Az alábbi munkarend irányadó a következő munkakörökben:1

MŰSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI FŐOSZTÁLYmunkakör: nem fizikai állománymunkarend: hétfőtől-péntekig: 7.00 – 15.00-ig

ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY

- Karbantartó részlegmunkakör: karbantartómunkarend:szeptembertől-júniusig: hétfőtől-péntekig 7.00-15.00-igjúlius-augusztus hóban: hétfőtől-péntekig 6.00-14.00-ig

- Víz- fűtésszerelő részlegmunkakör: fűtésszerelő, vízvezeték szerelő





munkarend: szeptembertől-júniusig: hétfőtől-péntekig 7.00-15.00-igjúlius-augusztus hóban: hétfőtől-péntekig 6.00-14.00-ig

munkakör: üzemeltető művezető, ügyeletes munkarend: megszakítás nélküli minden nap 6.00-18.00-ig, ill. 18.00-6.00-ig

- Villamos részlegmunkakör: villanyszerelőmunkarend:szeptembertől-júniusig: hétfőtől-péntekig 7.00-15.00-igjúlius-augusztus hóban: hétfőtől-péntekig 6.00-14.00-ig

munkakör: elektrikus, segédelektrikus, ügyeletes villanyszerelőmunkarend: megszakítás nélküli minden nap 6.00-18.00-ig, ill. 18.00-6.00-ig

- Diszpécser Központmunkakör: diszpécsermunkarend: megszakítás nélküli

minden nap 6.00-18.00-ig, ill. 18.00-06.00-ig

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY

- Telefonközpontmunkakör: telefonközpont-kezelőmunkarend: oktatási időszakban kétműszakos

hétfőtől-péntekig: 7.00-15.00-ig, ill. 11.00-19.00-ig július-augusztus hóban egyműszakos hétfőtől-péntekig: 7.00-19.00-ig

- Gondnokságmunkakör: takarítómunkarend: 8 órásnál: hétfőtől-péntekig 5.15-13.15-ig, ill. 7.30-15.30-ig

6 órásnál: hétfőtől-péntekig 5.15-11.15-ig, ill. 7.30-13.30-ig 4 órásnál: hétfőtől-péntekig 5.15-9.15-ig

BIZTONSÁGSZERVEZÉSI OSZTÁLY

munkakör: portásmunkarend: megszakítás nélküli

minden nap 6.00-18.00-ig, ill. 18.00-06.00-ig

munkakör: portásmunkarend: kétműszakos

hétfőtől-péntekig: 5.30.-13.30-ig, ill. 13.30-21.30-ig

MISKOLCI EGYETEM TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT




munkakör: igazgatási ügyintéző

munkarend: egyműszakos

munkaidő: munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás. A napi munkavégzés minimum 4 óra, maximum 12 óra. Munkaidő beosztásukat a Továbbképzési Központ igazgatója határozza meg legalább egy héttel korábban, legalább egy hétre előre.

ELLÁTÁSI OSZTÁLY

ANYAGGAZDÁLKODÁSI CSOPORT, SOKSZOROSÍTÓ ÜZEMhétfőtől-csütörtökig: 7.00 – 15.30-igpénteken: 7.00 – 13.00-ig

SZÁLLÍTÁSI CSOPORTmunkakör: gépkocsivezetőmunkarend: egy műszakosmunkaidő: munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás. A napi munkavégzés min. 8

óra, max. 12 óra. Munkaidő beosztásukat a Szállítási Csoport vezetője határozza meg.

EGYETEMI SZÁMÍTÓKÖZPONTmunkakör: operátormunkarend: oktatási időszakban nyújtott műszakos, váltásos

hétfőtől-péntekig: 7.30 – 16.00-ig, ill. 14.30 – 19.30-ig

KIADÓI HIVATALmunkakör: fényszedő szakmunkásmunkarend: hétfőtől-csütörtökig: 6.30 – 15.00-ig

pénteken 6.30 – 12.30-ig

TESTNEVELÉSI TANSZÉK ÉS SPORTLÉTESÍTMÉNYEKmunkakör: portásmunkarend: kétműszakos

minden nap 6.00 – 14.00-ig, ill. 14.00 – 22.00-ig

munkakör: takarítómunkarend: hétfőtől-péntekig: 6.30 – 14.30-ig

munkakör: műhelyvezető, szakmunkás, pályagondnok, pályaőrmunkarend: hétfőtől-péntekig: 6.00 – 14.00-ig

BOLYAI KOLLÉGIUMKÖZPONTI HIVATAL

hétfő-csütörtök: 7.00 – 15.30-igpéntek: 7.00 – 13.00-ig

munkakör: portásmunkarend: megszakítás nélküli, több műszakos




minden nap 6.00 – 18.00-ig, ill. 18.00 – 6.00-ig

KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUMmunkakör: könyvtáros, segédkönyvtáros, olvasótermi felügyelő, raktárosmunkarend:hétfőtől-csütörtökig 1. műszak: 7.30 – 16.00-ig

2. műszak: 11.30 – 20.00-igpénteken: 1. műszak: 7.30 – 13.30-ig

2. műszak: 13.00 – 20.00-igszombaton (vizsgaidőszak): 1. műszak: 8.00 – 14.00-ig

2. műszak: 14.00 – 20.00-ig

munkakör: rendész, ruhatáros-portásmunkarend:hétfőtől-péntekig: 1. műszak: 7.00 – 15.00-ig

2. műszak: 12.30 – 20.30-igszombaton (vizsgaidőszak): 1. műszak: 8.00 – 16.00-ig

2. műszak: 12.30 – 20.30-ig

munkakör: takarítómunkarend: hétfőtől-péntekig 5.00 – 13.00-ig

TANSZÉKI TAKARÍTÓK, HIVATALSEGÉDEKmunkarend: hétfőtől-péntekig: 5.00 – 13.00-ig, vagy a szervezeti egység vezetőjének

beosztása alapján 6.00 – 14.00-ig

4.4. A munkaidő beosztása és a jelenlét regisztrálása[Mt. 119. § (2) bekezdés, 140/A. §, Vhr. I. 8. §]

4.4.1. A munkaidő-beosztás közlése

A munkaidő-beosztást a szervezeti egység vezető (vagy: a közvetlen munkahelyi vezető) hét nappal korábban, legalább egy hétre előre közli, a szervezeti egység hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

A következő munkakörökben a munkaidő-beosztást legkésőbb a munkavégzés előtt 72 órával kell közölni: gépkocsivezetők készenléti jellegű munkakörök

A munkahelyen való jelenlétet a közalkalmazottak jelenléti ív vezetésével kötelesek rögzíteni.

A jelenléti ív rendszeres vezetésének feltételeit a szervezeti egység vezetője köteles biztosítani és ellenőrizni.

4.4.2. Az oktatók munkaidő-beosztásának szabályai:

Az oktató, akinek munkaideje kötetlen, a felsőoktatási intézményben ellátandó feladatok végzéséhez szükséges időtartamban köteles az intézményben tartózkodni.

Köteles – a tanszéki közös elfoglaltságok időpontjától eltérő időpontban – fogadóórát tartani.




Az egyetemen ellátandó feladatok időpontját és időtartamát az órarendi beosztásra, a számonkérések és konzultációk időpontjára, a laboratóriumi, a könyvtári és egyéb szolgáltatásokra figyelemmel a tanszék vezetője határozza meg. Intézményben ellátandó feladatnak kell tekinteni a tanszéki értekezletet, a munkamegbeszélést, a rektor, a dékán, a tanszék vezetője által meghatározott egyéb intézményi-, tanszéki feladatokat, a szakmai bizottságokban végzett munkát is. A havi munkaidőkeret betartásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

4.4.3. A kutatók munkaidő-beosztásának szabályai:

A kutatók esetében az Mt. 119. § (2) bekezdése szerinti munkaidő-beosztás közlése a munkahelyen végzendő feladatok ellátására kijelölt napoknak – a szervezeti egység hirdető tábláján való – kifüggesztésével történik, 7 nappal korábban.

A kutató a fentiek alapján a munkahelyen töltött időtartamot jelenléti íven rögzíti.

4.5. A munkaközi szünet[Mt. 117. § (1) bekezdés a) pont, 122. §)]

A munkaközi szünet tartama, ha a napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja: 30 perc.

A munkaközi szünet az egy műszakos munkarendben 11 órától 14 óráig terjedő időszakban vehető igénybe, a munkaidő megszakításával.

A munkaközi szünet a több műszakos munkarendben I. műszak 6 órától 14 óráigII. műszak 14 órától 22 óráig

terjedő időszakban vehető igénybe, a munkaidő megszakításával.

Minden további 3 óra munkavégzés után a közalkalmazott számára 20 perc munkaközi szünet jár.

A munkaközi szünet tartama a munkaidőbe beszámít.

4.6. A napi pihenőidő[Mt. 123. §]

A közalkalmazottat a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidő illeti meg.

4.7. A heti pihenőnap[Mt. 124-124/A. §]

A közalkalmazottakat hetenként két pihenőnap illeti meg, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie.1





A heti két pihenőnap a fentiektől eltérően kerül kiadásra a készenléti jellegű, a megszakítás nélküli és a több műszakos munkakörökben.

A munkaidőkeretben foglalkoztatott alkalmazottak részére a pihenőnapok összevontan is kiadhatók az alkalmazott munkaidőkereten belül. A pihenőnapok összevonásakor feltétel, hogy 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. A munkaidő beosztáskor ügyelni kell arra, hogy havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni és a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzést közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzésre a közalkalmazott nem osztható be. Ez alól kivétel a megszakítás nélküli, illetve a három-műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló.1

4.8. A rendkívüli munkavégzés[Mt. 126-129. §]

A rendkívüli munkavégzést – a munkaidő-beosztástól eltérő, munkaidőkereten felüli munkavégzést, valamint készenlétet és a készenlét alatti munkavégzést - a szervezeti egység vezetője írásban rendelheti el.

Az elrendelést annak közlésével egyidejűleg meg kell küldeni a Bér- és Munkaügyi Osztály részére.

Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa: naptári évenként 280 óra.

Az elrendelhető készenlét felső határa: naptári évenként 280 óra.

4.9. A szabadság kiadásának rendje[Mt. 134 –136. §, 157. § (2) bekezdés, Kjt. 56–58. §]

A közalkalmazottnak a szabadság kiadása iránti igényét a szervezeti egység vezetőjének, illetve helyettesének kell írásban jeleznie, az erre rendszeresített nyomtatványon. A szabadság csak a szervezeti egység vezető, illetve helyettese engedélye alapján vehető igénybe. A szervezeti egység vezetője, illetve helyettese az engedély kiadása ügyében az egység tekintetében készült szabadságolási terv alapján dönt, figyelemmel arra, hogy az egység működőképességét biztosítania kell.

A szervezeti egység vezetője minden év szeptemberében köteles megvizsgálni, hogy a közalkalmazottak az adott évben még mennyi szabadsággal rendelkeznek, és annak kiadásáról az esedékesség évében gondoskodik.

A szabadság maradéktalan kiadásáért a szervezeti egység vezetője felelős.

A szabadság időtartamára járó távoléti díj bérszámfejtése érdekében a szervezeti egység vezetője köteles havonta tájékoztatni a Bér- és Munkaügyi Osztályt a szabadság igénybevételéről, annak érdekében, hogy a soron következő esedékes fizetés alkalmával az távolléti díj számfejthető legyen.

A szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó bért a szabadság előtti munkanapon kell kifizetni, ha ezt a





közalkalmazott a szabadság megkezdése előtt legalább 8 nappal, írásban kéri a Bér- és Munkaügyi Osztálytól.

4.10. A rendkívüli fizetés nélküli szabadság

Fizetés nélküli szabadságot a közalkalmazott kérésére- 3 hónap terjedelemig és a jogszabály által biztosított kötelező esetekben (Mt. 138-140. §.)

a bérgazdálkodási egység vezetője,- 3 hónapon túli terjedelemben a munkáltatói jogkör gyakorlójaengedélyezhet.

Fizetés nélküli szabadság csak a fizetett szabadság igénybevétele után engedélyezhető.

A saját célú külföldi munkavégzés, vagy külföldi tanulmányút érdekében kért fizetés nélküli szabadság maximum 1 évre engedélyezhető. Az engedélyezés feltétele, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott az engedélyezéssel egyidejűleg írásban megállapodjanak abban, hogy amennyiben a közalkalmazott az engedélyezett időtartam leteltét követő munkanapon munkahelyén nem áll munkába, a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik.

A közalkalmazottnak – kérelmére – a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a házastársa külszolgálatot teljesít. /Kjt 58/A.§./1

4.11. A rendkívüli fizetett szabadság

4.11.1.Az alkotói szabadság

A közalkalmazott kérésére 5 évente egy alkalommal legfeljebb egy év időtartamra, távolléti díjának folyósítása mellett, szabadság adható, tudományos fokozat megszerzése érdekében, továbbá abban az esetben, ha pályázat eredményeként kutatómunkában vesz részt, tanulmányi útra utazik, vagy tankönyvet, szakkönyvet jegyzetet ír.

Az alkotószabadságot a szervezeti egység vezetője véleményének kikérése után a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A szervezeti egység vezetője véleményében – melyet az illetékes kollektívával egyeztetni kell – köteles kitérni arra, hogy az alkotószabadságot igénylő közalkalmazott feladatait az egységben lévő kapacitások átcsoportosításával el tudja-e látni a szervezeti egység. Amennyiben a közalkalmazott feladatait átcsoportosítással ellátni nem lehet, és ezért a helyettesítés igénye merül fel, az alkotószabadság csak akkor engedélyezhető, ha a bérgazdálkodási egység a helyettesítéshez szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik.

Az alkotószabadság engedélyezése esetén a közalkalmazott és a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli megállapodásban köteles rögzíteni az alkotószabadság feltételeit. A megállapodásban rögzíteni kell azt a célt, amely elérése érdekében a közalkalmazott – önhibájából – nem tesz eleget a megállapodásban rögzített kötelezettségének (így például a

1 A 2005. január 1. napján hatályba lépett szöveg.




tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges vizsgán nem jelenik meg, a kutatómunkában nem vesz részt, a tanulmányi útra nem utazik el, a tankönyvet, szakkönyvet, jegyzetet, dolgozatot a vállalt határidőre nem írja meg…), köteles az alkotó szabadság időtartamára folyósított távolléti díjat visszafizetni.

4.11.2. A külföldi tanulmányút esetén engedélyezhető rendkívüli fizetett szabadság

A külföldi tanulmányúton való részvétel érdekében – legfeljebb 3 hónap időtartamra – a szervezeti egység vezetője véleményének kikérése után a munkáltatói jogkör gyakorlója rendkívüli fizetett szabadságot engedélyezhet.

A 3 hónapot meghaladó külföldi tanulmányút esetén fizetés nélküli szabadság, vagy alkotói szabadság engedélyezhető.

5. Az előmeneteli és illetményrendszer

[Kjt. 60– 80. §, Vhr. I. 10-16.§. Vhr. II. 14– 22. §, Vhr. III. 12 – 17/A. §]

5.1. A fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkenése[Kjt. 65. § (3) – (5) bekezdés]

A fizetési fokozatok közötti várakozási időt a munkáltatói jogkör gyakorlója csökkentheti a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye esetén.

A közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója a várakozási időt egy évvel csökkenti, ha a közalkalmazott 62. életévének betöltéséig nem több mint 3 év hiányzik.

5.2. A rendkívüli munka díjazása[Mt. 146– 149. §, Kjt. 76. §]

A végzett munkáért esetenkénti elszámolással bérpótlék illeti meg a közalkalmazottat. A gépkocsivezetők esetében a pótlék átalány formájában is megállapítható.

Nem jár a rendkívüli munkavégzésért díjazás- a magasabb vezető és vezető beosztású, valamint- az oktató és kutató munkakört betöltő közalkalmazottnak.

5.3. Nyelvpótlék[Kjt.74. §]

Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.




Idegennyelv-tudási pótlék a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése szerint a törvényi előírásoknak megfelelően valamennyi főállású közalkalmazott részére megállapítható. Az idegen nyelv rendszeres használatának szükségességét munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el.

Az idegennyelv-tudási pótlék megállapításánál figyelembe vehető valamennyi élő idegen nyelv, könyvtárosok, levéltárosok és muzeológusok esetében valamennyi használt idegen nyelv.

A nyelvtudási pótlék megállapításának feltétele a közép-, vagy felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga, vagy az azzal egyenértékű igazolás.

A nyelvtanári, tolmácsi, fordítói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott idegennyelv-tudási pótlékban részesíthető olyan nyelvek tekintetében, amelyek ismerete az adott munkakörben nem alkalmazási előfeltétel, de amelyeket munkája során rendszeresen használ.

A pótlék mértéke a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kerül megállapításra.

5.4. Címpótlék[Kjt. 39. § (3) bekezdés]

A tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő munkateljesítménye alapján a bérgazdálkodási egység vezetőjének javaslatára a rektor a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak főmunkatársi, illetve

munkatársi címet, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak

főtanácsosi, illetve tanácsosi címet a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezeti egységeknél

(Könyvtár, Levéltár és Múzeum) dolgozók részére a rendeletben foglalt feltételek megléte esetén „címzetes főigazgató”, „címzetes igazgató” címet,

a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezeti egységeknél (AKKI) dolgozók részére a rendeletben foglalt feltételek megléte esetén „intézeti senior (Shc.)” címet

adományozhat.

A címek adományozása tekintetében az illetékes Szakszervezeti testület véleményezése szükséges. A címek adományozásának keretszámai az éves bérgazdálkodási keretszámok ismeretében kerülnek meghatározásra.

A cím alapján járó pótlék – a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - az éves odaítélését követő hónap kezdetétől illeti meg mindaddig, amíg a cím odaítélésének feltételei fennállnak.

5.5. Egyéb pótlékok[Kjt. 75. §, Vhr. I. 14. §,]

A művésztanár, mérnöktanár, műszaki oktató, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár oktató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a pótlékalap 50%-os mértékig pótlékban részesülnek.




5.6. Költségtérítés[Mt. 153. §]

A munkába járás és a kiküldetés esetére járó költségtérítéseket a munkáltató a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, a gazdasági-műszaki főigazgató által meghatározott elszámolási szabályok alapján fizeti ki.

Egyedi elbírálás alapján az egyetem rektora, főtitkára, valamint gazdasági-műszaki főigazgatója engedélyezheti – gazdaságossági számítás alapján – a munkavégzéshez kapcsolódó kiküldetés esetén (nem önálló tevékenység) a saját gépjármű igénybevételének adómentes átalánnyal kiegészített elszámolását.

5.7. Illetmény-kiegészítés

Az Egyetemi Tanács az éves költségvetés jóváhagyásakor - a Szakszervezettel egyetértésben – dönt a gazdálkodás eredményének illetménykiegészítésre fordítható mértékéről, felosztási rendjéről és az illetménykiegészítés fizetésére irányuló megállapodások alapvető feltételeiről.

Illetménykiegészítésben az Egyetemi Tanács határozatában megjelölt szervezeti egységek közalkalmazottai részesülhetnek.

Illetménykiegészítés az erre vonatkozó írásbeli megállapodás alapján, határozott időtartamra fizethető, melyben meg kell határozni az illetménykiegészítés fizetésének időtartamát és mértékét.

A megállapodás előkészítéséről a szervezeti egység vezetője gondoskodik, és a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

5.8. Kereset-kiegészítés[Kjt. 77. §]

Az egyetem bevételnövelő tevékenységének ösztönzése, illetve az e tevékenységgel kapcsolatban felmerülő többletfeladatok teljesítésének díjazása érdekében, megbízatásuk időtartamára, kereset-kiegészítésben részesülhet a rektor, rektorhelyettesek, dékánok, igazgatók, gazdasági-műszaki főigazgató, főtitkár és a központi irányítású szervezetek vezetői.

A kiegészítés összegének felső határa a mindenkori minimálbér négyszeresének megfelelő összeg. A kereset-kiegészítés mértékét a tényleges gazdálkodási eredmények figyelembe vételével a rektor határozza meg.

A kiegészítés forrása egyetemi szinten a bevételszerzési tevékenység eredményének 2%-os egyéb szabályzatokban rögzített jutalomkerete, és más, az éves költségvetésben a bevételből elkülönített keret.

A kereset-kiegészítésben részesülő vezetők közvetett jutalmazási keretéből történő eseti jutalmazás rendszere megszűnik. A bevételszerző tevékenység közvetlen jutalmazási formái változatlanul érvényesek.

A Bérgazdálkodási Egységekben kereset-kiegészítésben részesülők körét a rektor egyetértésével az egység vezetője – saját bevételek figyelembe vételével – határozza meg.




A gazdasági és igazgatási szervezetben a kereset-kiegészítés mértékét és az érintettek körét a gazdasági-műszaki főigazgató az egyetemi főtitkárral egyetértésben határozza meg a szervezeti egység vezetők véleményének kikérésével. Fedezetül a szabályzatokban a közvetett résztvevők számára elkülönített 5%-os keret vehető figyelembe.

Kereset kiegészítésben részesülhetnek a Bolyai Kollégium alaptevékenység keretében végzett és a saját bevételt növelő szabad férőhely hasznosításban részt vevő dolgozói, a személyi javadalmazásra felhasználható pénzkeret max. 30 %-ig.

Az egyetem bevételnövelő tevékenységének, a hatékonyabb gazdálkodás elérésének ösztönzése, és az ezzel kapcsolatosan felmerülő többletfeladatok díjazása érdekében havonta kereset-kiegészítésben részesülnek:

a revizori munkakörben foglalkoztatott függetlenített közalkalmazottak, valamint az önálló ellenőrzés jogosultsággal és kötelezettséggel rendelkező, a Biztonságtechnikai Csoportnál alkalmazott tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi szakfeladatot ellátó alkalmazottak, a műszaki ellenőri feladatokat ellátók a pótlékalap 100 %-ának megfelelő mértékben,

az önálló raktárvezetői és raktárkezelői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak, akikkel az egyetem leltárfelelősségi megállapodást köt, a minimálbér 20 %-ának megfelelő mértékben.

a pénzkezeléssel foglalkozó közalkalmazottak (pénztárosok, pénztári ellenőr), valamint a Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak) asszisztensi munkakörben dolgozó alkalmazottai a pótlékalap 36%-ának megfelelő mértékben.A rendszeres karbantartási többletfeladatok ellátásának ösztönzésére havonta kereset-kiegészítésben részesülnek a gépjárművezetők a minimálbér 30 %-ának megfelelő mértékben.

A rakodói többletfeladatok ellátásának ösztönzése céljából a gépjárművezetők további havi kereset-kiegészítésben részesülnek a minimálbér 20 %-ának megfelelő mértékben.

Az ezen bekezdésben meghatározott kereset-kiegészítés egy évre kerül megállapításra, a megjelölt többletfeladatok ellátásának indokoltságát, és a kereset-kiegészítés folyósítását a munkáltatói jogkör gyakorlója évente köteles megvizsgálni, és intézkedni a további kereset-kiegészítés folyósítása, vagy a juttatás megszüntetése iránt.

A kereset-kiegészítés fedezetének rendelkezésre állásáról, annak forrásairól a gazdasági-műszaki főigazgató köteles havi információkat szolgáltatni az egyetem rektora és az illetékes egységvezetők számára.

A kereset-kiegészítés havonta az illetménnyel együtt – az elszámoló lapon külön összegben feltüntetve – kerül elszámolásra. A munkából való távollét (pl. táppénz) esetén az alapilletményre vonatkozó előírásokat kell érvényesíteni.

5.9. Jubileumi jutalom

A jubileumi jutalom kifizetésének időpontja az esedékességet követő első illetményfizetés napja.

A jubileumi jutalmat a Bér- és Munkaügyi Osztály a jogszabály szerint külön kérelem nélkül állapítja meg.




5.10. Törzsgárda jutalom

A Comenius Tanítóképző Főiskolán, ill. a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karán történő munkavégzést teljes munkaidőben, megszakítás nélkül 10-, 15-, 20-, 25-, 30-, 35-, ill. 40 éve ellátó közalkalmazottak torzsgárda jutalomban részesülnek.

A törzsgárda jutalom mértéke a – Comenius Tanítóképző Főiskolán ill. A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon történő munkavégzésre – megszakítás nélkül fennálló közalkalmazotti jogviszony években kifejezett időtartamának és egy – évente felülvizsgált és szükség esetén módosított – egységnek a szorzata.

Az egység a mindenkori minimálbér 2 %-a.

A törzsgárda jutalom kifizetésének időpontja az esedékesség évének decembere, melyre a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara főigazgatójának előterjesztése alapján hóközi kifizetéssel kerül sor.

A törzsgárda jutalom fedezetének forrása a CTFK önálló kari bevétele.

5.11. Az illetmény kifizetésének szabályai

A közalkalmazottat megillető illetményt havonta, utólag egy alkalommal kell kifizetni.

A változó bérek a teljesítést követő hónapban kerülnek elszámolásra és számfejtésre, a kifizetések így a teljesítést követő második bérfizetésnél esedékesek.A levonás a munkabérből szintén utólag történik.

Az illetményt a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell kifizetni. Ha ez munkaszüneti napra, vagy pihenőnapra esik, akkor az illetményt legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. A gazdasági-műszaki főigazgató a finanszírozási helyzet figyelembevételével ettől eltérhet.

Az Egyetem a fizetési kötelezettségei közül elsődlegesen az illetmény kifizetését teljesíti.

Hónap közben egy alkalommal a hónap 20. napján, vagy az azt megelőző utolsó munkanapon kerülhet sor ún. hóközi kifizetésre.

Illetményt előre felvenni csak a jogszabályban előírt esetekben lehet. Az igényt a felvételt megelőzően két nappal kell a bérügyi osztálynak benyújtani.

Az illetmény kifizetése átutalással történik.

A tévesen kifizetett munkabért az Egyetem hatvan napon belül, a közalkalmazottnak küldött írásbeli értesítéssel követelheti vissza.

Az érintett szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni a jelenléti ív és a távolléti jelentés valódiságának és egyezőségének ellenőrzéséről, mert ez a közalkalmazott bérének kifizetésére szóló utalványozás.

6. Szociális és egyéb juttatások




6.1. Étkezési hozzájárulás

A munkáltató minden főállású közalkalmazott számára étkezési hozzájárulást biztosít.

Nem illeti meg étkezési hozzájárulás a tartósan távollevő (GYED, GYES, katonai szolgálat, 30 napot meghaladó: fizetés nélküli szabadság, külföldi kiküldetés, táppénz, belföldi tanulmányút, stb.), közalkalmazottat. A nem költségvetési forrásból foglalkoztatott közalkalmazott étkezési hozzájárulásának fedezetét a munkáltató saját forrásból biztosíthatja.

Az étkezési hozzájárulás mértékét a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a munkáltató körlevélben közli.

Az étkezési hozzájárulás mértékének meghatározásánál az adójogszabályok alapján a dolgozó számára legkedvezőbb mérték az irányadó. Az étkezési hozzájárulást a miskolci telephelyen havonta jegy formájában, a CTFK-n saját szabályzat szerint biztosítja a munkáltató.

6.2. A segély

A közalkalmazottat kérésére segélyben lehet részesíteni. A segély éves keretét az egyetemi költségvetés elfogadásakor az Egyetemi Tanács a Szakszervezetekkel egyetértésben határozza meg.

A segélyt, a szociálisan rászoruló közalkalmazottat, illetve családját érintő váratlan, a család anyagi helyzetét súlyosan, hátrányosan érintő események részbeni kompenzálása céljából lehet kérni.

A segély odaítélésénél és folyósítása során alkalmazásra kerülnek a mindenkor hatályos adó jogszabályok.

A segélyezésnél előnyben kell részesíteni: a gyermekét egyedül nevelő szülőket, a többgyermekes családokat, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottakat, az egy hónapot meghaladó betegállományban lévőket, a közalkalmazottat a közeli hozzátartozó halálakor, ha annak temetéséről a kérelmező

gondoskodik, krónikus vagy tartós betegségben szenvedő gyermekét nevelő szülőt, katonai szolgálatát megkezdő és befejező közalkalmazottat, minden olyan igénylőt, akinek jövedelme a létminimum szintjén vagy az alatt van, illetve

azt megközelíti.

Az egyetem nyugdíjasai közül csak a Szakszervezeti tagsággal rendelkezők kaphatnak segélyt, mely a Szakszervezeti keretből biztosítható.

A segély iránti igényt az egyetem FDSZ Szervezetéhez kell benyújtani. A kérelmek felől a Szakszervezet határoz, a munkáltató által a mindenkor hatályos adójogszabályok alapján elkészített leirat szerint.

6.3. A lakásépítés, illetve lakásvásárlás munkahelyi támogatása




A lakásépítés, illetve –vásárlás munkahelyi támogatása a mindenkor hatályos egyetemi szabályzat szerint történik. (A jelenleg hatályos szöveg a KSZ 3. sz. mellékletében található).

6.4. Üdülési támogatás

Az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak (és nyugdíjasok) jogosultak igénybe venni az egyetem által fenntartott üdülőket, illetve az egyetem számára szerződéses kapcsolatok révén biztosított üdülési lehetőségeket. Az üdülés iránti igényeket az FDSZ egyetemi szervezete felhívására a Szakszervezet számára kell benyújtani. Az üdülési igények elbírálása kérdésében a Szakszervezet dönt. Az üdülési támogatások elbírálása során lehetőség szerint előnyben kell részesíteni: a gyermekét egyedül nevelő szülőket, a kettőnél több gyermekes családokat, a megváltozott munkaképességű dolgozókat.

6.5. Illetményelőleg

Az Egyetem a közalkalmazott írásbeli kérelmére kamatmentes fizetési előleget nyújthat.

Fizetési előlegben részesülhet a határozatlan időre, valamint a határozott időre kinevezett főfoglalkozású közalkalmazott, feltéve hogy a határozott idejű kinevezésből a fizetési előlegigény benyújtásának időpontjában még legalább egy év hátra van. Ha az egy éves időtartamnál kevesebb van hátra, fizetési előleg csak az érintett szervezeti egység vezetőjének a szerződés meghosszabbítására tett írásos javaslata alapján adható.

A fizetési előleg a közalkalmazottnak évente egy alkalommal folyósítható, feltéve, hogy az esetleges előző fizetési előleget már visszafizette.

A fizetési előleg nem haladhatja meg a közalkalmazott havi nettó illetményének 100 %-át, legfeljebb azonban a tárgyévi minimálbér 250 %-át.

A fizetési előleget 6 hónap alatt egyenlő részletekben az Egyetem a közalkalmazott illetményéből – a levonhatóság szabályain túl is – levonja. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik a fizetési előleg le nem törlesztett részeit a közalkalmazott egyösszegben köteles visszafizetni.

A fizetési előlegre felhasználható keretösszeg a tárgyévi költségvetésben kerül jóváhagyásra.

A bérgazdálkodási egység vezetője a rendelkezésre álló (szabad) illetmény-előlegkeret terhére, a közalkalmazott kérésére engedélyezheti az illetményelőleg kifizetését. Fedezet hiányában az illetményelőleg engedélyezését meg kell tagadni.

Az illetményelőleg levonásának feltételeit az írásbeli engedélyben rögzíteni kell. A feltételek elfogadása tekintetében a közalkalmazottnak az engedélyezés iránti kérelmében nyilatkoznia kell.

A bérgazdálkodási egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az engedély egy példányát a Bér- és Munkaügyi Osztály megkapja.




6.6. Munkaruha juttatás

Az egyetem a 2. sz. mellékletében foglaltak szerint a közalkalmazottakat munkaruha-juttatásban részesíti.

6.7. Egyetemi szolgálati gépjárművek igénybevétele

6.7.1 Autóbusz igénybevétele

Az Egyetemen autóbusz igénybe vehető az Egyetem nyugdíjasainak belföldi kirándulásához, valamint a Szakszervezet által szervezett csoportos üdültetéshez, dolgozói belföldi kirándulásokhoz, a Szállítási Csoport által megadott önköltségi díj megtérítése mellett.

6.7.2 Tehergépjármű igénybevétele

Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók a Szállítási Csoport által megadott önköltségi díj ellenében vehetik igénybe.

6.7.3 Személygépkocsi igénybevétele

Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók kivételes esetekben (pl. betegség stb.) önköltségi díj ellenében, az SZJA törvényben előírt rendelkezések betartása mellett vehetik igénybe.

6.8. Iskolakezdési támogatás

A Miskolci Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló szülőnek közoktatási intézményben tanuló gyermeke – vagy a vele közös háztartásban élő házastársa gyermeke – után max. évi 10.000,- Ft mértékű iskolakezdési támogatást adhat. A támogatás juttatására a tanév első napját megelőző 2 hónapon belül kerülhet sor.Az egyes bérgazdálkodási egységek vezetői – az illetékes Szakszervezeti képviselő véleményének figyelembe vételével – döntenek a támogatás mértékéről, forrása a bérgazdálkodási egység kerete.

Feltételei: A Miskolci Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy – vagy vele közös

háztartásban élő házastársa – gyermeke a közoktatási törvényben meghatározott gyermek, tanuló, és reá tekintettel a szülő – vagy a vele közös háztartásban élő házastárs – nevelési ellátásra jogosultnak minősül.

A Miskolci Egyetem nevére kiállított számla igazolja a max. 10.000,- Ft mértékű taneszköz, tankönyv, vagy ruházat vásárlását.

A közalkalmazott nyilatkozik arról, hogy a Miskolci Egyetemen kívül más munkáltatótól nem igényelhet ill. igényel iskolakezdési támogatást, valamint házastársa a támogatásban részesülő gyermek után nem kérte ill. kéri az iskolakezdési támogatás kifizetését.




IV. rész

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG[Mt. 166. §, 167. § (1) és (4) bekezdés, 168 – 172. §, 173. § (1) bekezdés, 174. §,

176– 187.§, Kjt. 81– 83. §]

1. A leltárhiányért való felelősség[Mt. 170-170/D. §]

1.1. A leltárhiányért való felelősség alapvető feltételei:

Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

A leltárhiányért való felelősség szabályait – a törvény keretei között – a munkáltatónál mindenkor hatályos Közalkalmazottak Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata, a Leltározási Szabályzat, és a KSZ tartalmazza.

A gazdasági-műszaki főigazgató – leltározási szabályzatban – állapítja meg (a leltározási szempontból önálló szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével)- a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát,- azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a

raktározás, illetve a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség nem számolható el,

- a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,- a leltárhiány meghatározásának szabályait,- a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

A közalkalmazottat a fenti feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően – írásban - tájékoztatni kell.

A leltárhiányért való felelősség az alábbi egységek következő közalkalmazottaival szemben alkalmazható:

Szervezeti egység: Ellátási Osztály Munkakör:10. sz. Központi Raktár raktárvezető, raktárvezető-helyettes56. sz. Karbantartó Raktár raktárkezelő

A leltárhiányért felelős közalkalmazottakkal a munkáltató a törvényi szabályok szerint leltárfelelősségi megállapodást köt.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás megkötésére kerül sor, a következő raktárakban:Ellátási Osztály 10. sz. Központi Raktár

A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.




Leltárhiányként való felelősség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki a két egymást követő leltározás közötti időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott.

1.2. A leltárhiányért való felelősség mértéke

A leltárhiányért a készletet állandóan egyedül kezelő közalkalmazott a leltárhiány teljes összegéért felel, abban az esetben, ha a készletet nem felelős közalkalmazott is kezeli, a felelős

közalkalmazott legfeljebb 6 havi átlagkeresete erejéig felel, a csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötött közalkalmazottak átlagkeresetük 6 havi

együttes összegéig felelnek.

A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség közalkalmazottak közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye.

1.3. A leltárhiányért való felelősség megállapításának eljárási szabályai

A leltározást, valamint a felelősség megállapítására irányuló eljárást a leltár felvételével egyidejűleg kijelölt személy (leltári biztos) vezeti.

Leltározásnál a közalkalmazott csoportos leltárfelelősségnél az érintett közalkalmazottak, illetve akadályoztatásuk esetén megbízott képviselőjük jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a közalkalmazott képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki.

A leltározás lezárását követően a leltári biztos a leltárelszámolást és annak eredményét – írásban postai úton, vagy közvetlen kézbesítéssel, az átvételt igazoló módon - közli a felelősséggel tartozó közalkalmazottal.

A leltári biztos leltáregyeztetést tart. Az egyeztetés időpontját a leltárelszámolás és eredményének közlésével egyidejűleg, vagy azt követően – tértivevénnyel, vagy közvetlen kézbesítéssel - írásban kell közölni a közalkalmazottal oly módon, hogy az értesítést az egyeztetés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban kézhez vegye a közalkalmazott.

Az írásbeli közlésben tájékoztatni kell a közalkalmazottat arról, hogy a leltár eredményére, illetve a felelősségével kapcsolatos körülmények tekintetében észrevételt tehet, és az egyeztetésen jogi képviselője jelen lehet. A közalkalmazottat – határidő tűzésével - tájékoztatni kell arról is, hogy amennyiben az egyeztetésen nem jelenik meg, írásban közölheti észrevételeit.

Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A felelősség megállapítását nem akadályozza, ha a közalkalmazott az egyeztetésen nem jelenik meg, és határidőben írásban észrevételt nem tesz.

A leltári biztos az egyeztetést követően jelentést készít a munkáltatói jogkör gyakorlója számára. Ebben összefoglalja a leltárfelvétel, leltárelszámolás, és az egyeztetés eredményét. A leltári biztos összefoglalja a közalkalmazott felelősségét befolyásoló körülményeket [Mt. 170/A. §], és javaslatot tesz a kártérítési igény érvényesítésére.




A leltári biztos az eljárást úgy köteles lefolytatni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a törvényben meghatározott jogvesztő határidőn belül intézkedhessen a kártérítési igény érvényesítése érdekében.

A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A munkáltató – a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján - a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét az általános szabályok szerint – bíróság előtt érvényesíti.

A KSZ által megállapított eljárási szabályokat a KSZ hatályba lépését követően kezdődő leltáridőszak tekintetében kell alkalmazni. A KSZ hatályba lépése előtt kezdődött leltáridőszak vonatkozásában a leltárfelelősségi megállapodás megkötésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

2. A közalkalmazott közvetlen kártérítésre kötelezése[Kjt. 82. §]

A munkáltató – a leltárhiányért való felelősség kivételével - a kártérítési igényét kártérítési határozat meghozatalával közvetlenül is érvényesítheti a fegyelmi eljárásra vonatkozó eljárási szabályok alkalmazásával, az általános elévülési időn [Mt. 11. §] belül, a következő értékhatárig:a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén: 80 ezer forintig,b) vezető beosztású közalkalmazott esetén: 50 ezer forintig,c) egyéb közalkalmazott esetén: 20 ezer forintig.

A határozatnak tartalmaznia kell: a kártérítésre kötelező összegét, az esetleges kamat vagy részletfizetési kedvezmény megjelölését, a részletfizetés kezdő

időpontját és a havi törlesztés összegét, (azt is ki lehet kötni, hogy egy részlet elmulasztása esetén a közalkalmazott a kedvezményt elveszti a hátralékos összeg egy összegben esedékessé válik).

a jogorvoslati lehetőségre való utalást, (a közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Miskolci Munkaügyi Bírósághoz keresetet nyújthat be) és annak közlését, hogy a jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya van.

az indoklásnak röviden tartalmaznia kell a károkozó magatartás leírását és a közalkalmazott védekezésével kapcsolatos megállapításokat.

3. A munkahelyre bevihető dolgok köre

A közalkalmazott munkahelyére kizárólag azokat a munkába járáshoz szükséges, szokásos ruházati és személyi tárgyait viheti be, amiket munka közben is magánál tart, vagy használ. Amennyiben a munkavégzéshez át kell öltözni, a szervezeti egység vezetője tartozik gondoskodni arról, hogy a ruházati és felszerelési tárgyak elhelyezésére biztonsági zárral ellátott helyiségben zárható szekrény álljon rendelkezésre, ha a munkavégzés nem abban a helyiségben történik. Munkába járáshoz szükséges, szokásos ruházati és felszerelési tárgyakon kívül a közalkalmazott más tárgyat – ékszert, betétkönyvet, 100.000,- Ft-nál több pénzt, műszaki cikkeket…stb. – a munkahelyre csak saját felelősségére vihet be, vagy tarthat magánál.




V. rész

A KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA[Mt. 194– 198.§.]

A KSZ-t kötő felek a közöttük felmerülő érdekviták rendezése érdekében 3-3 főből álló egyeztető bizottságot hoznak létre. A bizottságban a felek részéről 1-1 fő külső szakértő részt vehet. A bizottság döntéseit konszenzussal hozza. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a megszületett konszenzust a felek írásban rögzítik. A megállapodás kollektív szerződéses megállapodásnak minősül.

A Kollektív Szerződés jelen példánya a 2002. május 1-jén hatályba lépett és a 2005. január 1-i hatállyal módosított szöveget egységes szerkezetben tartalmazza.

Miskolc, 2005. január 1.

.................................................................. ..................................................................Miskolci Egyetem FDSZ ME Szervezete




VI. rész

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet Szervezeti egységek vezetőinek pályáztatási és megbízási rendje

1/A. sz. melléklet Az oktatói és kutatói munkakörökbe történő kinevezés, besorolás, továbbá ezen munkakörökben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének részletes szabályai

2. sz. melléklet Munkaruha-juttatás szabályai

3. sz. melléklet A lakásépítés és lakásvásárlás munkahelyi támogatása

4. sz. melléklet A bérgazdálkodási és szervezeti egységek felsorolása



1. sz. mellékletVáltozat száma: A1

Szervezeti egységek vezetőinek pályáztatási és megbízási rendje

1. A megbízási, kinevezési feladatokat, az ezekkel kapcsolatos jog- és hatásköröket, valamint érvényességi időket az 1. sz. táblázat tartalmazza.

2. A dékán, a kari főigazgató, a kari jogállású központi intézetvezető megválasztása:

a.) A dékán, a kari jogállású központi intézetvezető, a főállású egyetemi, főiskolai tanárok, docensek közül a kari főigazgató a kari főiskolai tanárok közül jelölhető, illetve választható.

b.) A dékán (kari főigazgató, a kari jogállású központi intézetvezető) személyére a kar tanári, docensi, főmunkatársi testülete tesz javaslatot. Az oktatói-kutatói értekezleten ezen kívül bárki tehet további javaslatot.

c.) A munkahelyi oktatói-kutatói értekezlet által 40%-ban támogatott pályázót lehet az Egyetemi, Kari, Intézeti Tanács elé jelölni.

d.) A dékánt, a kari főigazgatót, a kari jogállású központi intézet vezetőjét az oktatói-kutatói értekezlet támogatott jelöltjei közül a kari (intézeti) tanács titkos szavazással választja meg.

e.) A dékán, a kari főigazgató, a kari jogállású központi intézet vezetője által javasolt helyetteseket egyszerű többséggel – a vezető megbízási idejével összhangban, meghatározott időre – erősíti meg.

3. Kari szervezetbe tartozó intézeti igazgatók, tanszékvezetők megbízása

a.) Az intézeti igazgatók, valamint az önálló és intézeti tanszékek vezetőinek megbízása első alkalommal csak pályázat mellett történhet. A pályázatot a rektor teszi közzé. Ugyanazon személy pályázat útján több ciklusban is elláthat vezetői megbízást.

b.) Pályázatot kell kiírni továbbá, ha- a funkcióban lévő vezető életkora vagy egyéb körülményei (pl. más munkahelyre

távozás, nyugdíjazás, egy évet meghaladó távollét stb.) a vezetőváltást indokolttá teszi,

- a funkcióban lévő vezető már a meghatározott, kötött, nem meghosszabbítható ciklusban az adott vezetői megbízást ellátta,

- a dékán, illetőleg központi egységnél a rektor előterjesztése alapján az illetékes tanács indokoltnak tartja a vezetőváltást.

Eredménytelen a pályázat, ha:- nem érkezett a megjelölt határidőben a kiírásra pályázat,- a pályázó a kiírásban szereplő objektív feltételeknek nem felel meg,- az Egyetemi Tanács azt bármely okból elutasítja.

c.) Ha a pályázat eredménytelen, a dékán, szükség esetén a rektor saját jelöltjét terjesztheti az érintett oktatói-kutatói értekezlet elé és a további eljárások szempontjából ezek a személyek úgy kezelendők, mint a pályázók.



d.) A pályázókról a munkahelyi oktatói-kutatói értekezlet véleményt nyilvánít. Biztosítani kell, hogy az értekezlet minden résztvevője előzetesen tanulmányozhassa a pályázók anyagát.

e.) A d) pont szerint véleményezett pályázók anyagát – hatáskör szerint – a rektor, illetve a dékán az Egyetemi, illetve a Kari Tanács elé terjeszti.

f.) Az Egyetemi, illetve a Kari Tanács az általa támogatott pályázót (ha több személyt támogat rangsorolva) a rektor elé terjeszti vezetői megbízásra.

g.) Amennyiben a rektor az f) pont szerinti javaslatot nem fogadja el, új pályázati eljárást kell kezdeményezni, melynek szabályai megegyeznek az általános szabályokkal.

4. A vezetői megbízás – kedvező értékelés esetén – egy alkalommal, az első megbízásnál nem hosszabb időre pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható. Az értékelésre az oktatói-kutatói értekezleten kívül a Kari Tanács, illetve hatáskörébe tartozóan az Egyetemi Tanács jogosult. Elutasító vélemény esetén pályázat kiírása szükséges.

5. Az igazgatók és a tanszékvezetők helyetteseinek megbízása

A vezető-helyettesek megbízására az érintett vezető tesz javaslatot a megfelelő szintű oktatói-kutatói értekezletnek, de az értekezletnek is van javaslattételi joga. Az így véleményezett személyt a Kari Tanács, illetve hatáskörébe tartozóan az Egyetemi Tanács javaslatára a rektor bízza meg. A megbízás meghosszabbítására – értelemszerűen a 4. pontban foglaltak az irányadók.

6. A funkcionális szervezeti egységek vezetőjére és helyetteseire vonatkozó pályázati előírásokat a mellékelt táblázat tartalmazza.

7. A Szakszervezet a pályázati eljárás során a kapcsolattartás megfelelő szintjein élhet véleménynyilvánítási jogával.



Kinevezéssel kapcsolatos jog- és hatáskörök

Kinevezendő vezető

Kezdeményező személy vagy testület, és mód

Előterjesztő Véleményező fórum

Javaslat-tevő (döntő) fórum

Kinevező személy

Megbízási idő, ismételhető-ség

Rektor ET döntés szerint OM megbízott ET ET köztársa-sági elnök

4 év, egyszeri

Rektorhelyettesek rektor rektor ET - rektor rektori megbízás időtartamával összhangban

Főtitkár rektor rektor ET - rektor 5 év, több alkalommal

Gazdaság-műszaki főigazgató

rektor rektor ET, OM, PM - rektor 5 év, több alkalommal

Dékán, főigazgató Kari vezető oktatók testülete

KT korelnök kari oktatói-kutatói értekezlet

kari oktatói-kutatói értekezlet KT, ET

rektor 4 év, egyszeri

Dékánhelyettesek dékán dékán - KT, ET rektor dékáni megbízás időtartalmával összhangban

Főigazgató-helyettesek

főigazgató főigazgató - KT, ET rektor főigazgató megbízásával összhangban

Kari oktatási szervezeti egység vezetője

oktatási egység KTpályázat

dékán oktatói-kutatói értekezlet

KT, ET rektor 4 év, több alkalommal

Kari oktatási egység vezető-helyettese

oktatási egységpályázat

oktatási egység vezető

oktatói-kutatói értekezlet

KT, ET rektor vezetővel azonos időtartammal összhangban

Központi egység vezetője

központi egység ETpályázat

rektor központi egység dolgozói értekezlete

ET rektor 5 év, több alkalommal

Központi egység vezető-helyettese

központi egység egységvezető központi egység dolgozói értekezlete

- rektor 5év, vezető megbízással összhangban

Rektori (főigazgató, dékáni, igazgató) hivatalvezető

rektor, dékán, főigazgató, igazgatópályázat

rektor, dékán, főigazgató, igazgató

- KT, ET rektor 4 év,több alkalommal

Funkcionális szervezeti egységek vezetője

rektor, gazdasági-műszaki főigazgató, főtitkár

rektor, gazdasági-műszaki főigazgató, főtitkár

egységek dolgozói értekezlete


rektor SZMSZ szerint, ill. határozatlan időre

Funkcionális szervezeti egységek vezetője, helyettesek

egység vezetője rektor, gazdasági-műszaki főigazgató, főtitkár



rektor SZMSZ szerint, ill. határozatlan időre



1/A. sz. mellékletVáltozat száma: A1

Az oktatói és kutatói munkakörökbe történőkinevezés, besorolás, továbbá ezen munkakörökben

a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének részletes szabályai1

(Kivonat a Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatából)

VI.AZ EGYETEM OKTATÓI-KUTATÓI

59. §.

(1) Az egyetemen a képzési és tudományos tevékenységet egyetemi és főiskolai tanárok, docensek, adjunktusok, tanársegédek, nyelvtanárok, művésztanárok, mérnöktanárok, műszaki (gazdasági) tanárok ill. oktatók, testnevelő tanárok és kollégiumi nevelőtanárok látják el.

Oktatói munkakörbe kinevezni azon személyeket lehet, akik a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben (továbbiakban Ftv), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (továbbiakban Kjt), és az ennek végrehajtására kiadott 33/2000 (XII.26.) oktatási miniszteri rendeletben, továbbá az egyetem oktatói-kutatói követelményrendszerében foglaltaknak, valamint a művészeti-alkotói követelményeknek beosztásukhoz mérten megfelelnek.

(2) Tudományos kutatói munkakörbena) kutatóprofesszor,b) tudományos tanácsadó,c) tudományos főmunkatárs,d) tudományos munkatárs,e) tudományos segédmunkatárselnevezéssel azok a személyek alkalmazhatók, akik megfelelnek a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és ennek végrehajtására kiadott 49/1993. (III.26.) kormányrendeletben, továbbá az egyetem oktatói-kutatói követelményrendszerében foglaltaknak.

(3) Az oktatói munkakörök pályázat útján tölthetők be, a pályázatokat a rektor írja ki. Az Egyetemi Tanács döntése alapján egyetemi tanári és főiskolai tanári munkakör határozott időre – maximum 3 év – meghívás útján is betölthető.

Rektori hatáskörbe tartozó oktatói kinevezés rendkívüli esetben a Szabályzat 11.§. (4) bekezdése szerint is lehetséges.

(4) A tudományos kutatói munkakörök közül a kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, valamint tudományos főmunkatársi munkakör pályázat útján tölthető be.

(5) Az oktatói, kutatói munkakörbe történő kinevezés általában határozatlan időre történik.

1 A 2005. január 1. napján hatályba lépő szöveg.



Határozott idejű kinevezésre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 21.§. (2) bekezdésében (helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására), továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 14.§. (2) bekezdésében és 16.§. (2) bekezdésében (egyetemi, főiskolai tanári munkakör meghívás alapján történő ellátása, és egyetemi, főiskolai adjunktusi és tanársegédi munkakör) foglalt esetekben kerülhet sor. Ha az alkalmazáshoz (külföldi munkavállalók) hatósági engedély is szükséges, a közalkalmazott jogviszony az engedélyben foglalt időtartamra jöhet létre.

(6) Az Egyetemen a MTA állományába tartozó tudományos kutatók oktatói-kutatói tevékenységét a MTA-val és a kutatócsoportok helyi vezetőivel kötött szerződések tartalmazzák. A tudományos kutatók – külön szerződés megkötésével – az oktatásba is bevonhatók, amely esetben feladatuk és kötelességük kiegészül az oktatókéval.

A közalkalmazotti jogviszony létesítésére, a besorolásra vonatkozó szabályok oktatói és kutatói munkakörökben

Pályázati eljárás

60. §.

(1) Az oktatói/kutatói munkakörre vonatkozó pályázat kiírására a kar/önálló intézet vezetője tesz javaslatot. A kar/önálló intézet vezetője javaslatának kialakításához köteles az oktatási/kutatási szervezeti egység tanácsának/oktatói értekezletének véleményét meghallgatni és köteles felterjesztését részletesen indokolni.

Az oktatói/kutatói álláshely meghirdetéséről véleményt nyilváníthat a Kari/Intézeti Tanács is.

(2) A rektor a kar/önálló intézet véleményének, valamint a Rektori Kabinet – egyetemi/főiskolai tanári és docensi pályázatok esetén az Egyetemi Tanács – javaslatának ismeretében dönt az oktatói/kutatói álláshely meghirdetéséről.

(3) A pályázati felhívás szövegére – az érintett szervezeti egység vezetőjének véleményét figyelembe véve – a gazdálkodási egység vezetője tesz javaslatot a humánpolitikai igazgató felé. A humánpolitikai igazgató vezetése mellett a Humánpolitikai Csoport véglegesíti a felhívást és intézkedik a kibocsátás iránt. Az összeállításnál és kibocsátásnál biztosítani kell a nyilvánosságot, meg kell felelni a jogszabályokban és az intézményi oktatói-kutatói követelményrendszerben foglalt előírásoknak, továbbá törekedni kell az intézményen belüli ésszerű egységesítésre. A pályázati felhívásban az oktatói-kutatói követelményrendszerben foglaltaknál magasabb követelmények is előírhatók.

A pályázati felhívást a felsőoktatás felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.

(4) A pályázati felhívást a rektor bocsátja ki. A nyílt pályázatok legalább egy hónapos határidővel kerülnek meghirdetésre.




61. §.

(1) A pályázatokat a rektornak címezve a kar/önálló intézet vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A beérkezett pályázatok véleményezésére a kar/önálló intézet vezetője - a rektorral egyetértésben - véleményező-előkészítő bizottságot jelöl ki. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bizottság tagjainak elfogulatlanságáról/elfogultságáról előzetesen véleményt nyilváníthasson. Tanári pályázatnál legalább öttagú bizottságot kell felkérni, melyben külső szakértőknek is részt kell venniük.

(3) A bizottság véleményét testületileg alakítja ki, és küldi meg az érintett tanszék/intézet vezetőjének és a kar/önálló intézet vezetőjének, akik azt a tanszék/intézet oktatóinak értekezlete valamint a kari/intézeti tanács elé terjesztik. A bizottság valamely tagjának esetleges különvéleményét a bizottság elnöke köteles a kari/önálló intézeti tanáccsal ismertetni.A bizottság köteles vizsgálni a pályázati feltételeknek való megfelelőséget, a kiírt feltételeknek maradéktalanul meg nem felelő pályázatok nem kerülnek véleményezésre.

(4) Az egyetemi tanári és a főiskolai tanári pályázatokról a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét a Humánpolitikai Csoport szerzi be és juttatja el azt a kijelölt véleményező-előkészítő bizottsághoz.

(5) A tanszék/intézet oktatóinak értekezlete és a kari/intézeti tanács – a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfelelő pályázatokról véleményt nyilvánít.

(6) A kar/önálló intézet vezetője valamennyi beérkezett pályázatot felterjeszti a rektorhoz, mellékelve a véleményező bizottság előterjesztését, a tanszék/intézet oktatóinak értekezlete, és a kari/önálló intézeti tanács jegyzőkönyv kivonatát, valamint egyetemi/főiskolai tanári pályázatok esetén a MAB véleményét.

(7) Az egyetemi/főiskolai tanári pályázatokat az Egyetemi Tanács bírálja el, több alkalmas pályázó esetén a kinevezésre rangsorolással jelöltet állít.

Az Egyetemi Tanács az egyetemi/főiskolai docensi kinevezésre véleményt nyilvánít, illetve javaslatot tesz.

(8) Az Egyetemi Tanács egyetemi/főiskolai tanári kinevezésre vonatkozó javaslatát a rektor köteles továbbítani az oktatási miniszterhez.

(9) Az oktatási miniszter előterjeszti a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő egyetemi tanári pályázatokat a köztársasági elnöknek, főiskolai tanári pályázatokat a miniszterelnöknek.

Az oktatási miniszter az egyetemi/főiskolai tanári kinevezésre szóló javaslatot visszaküldi az intézménynek, ha a pályázat során jogszabálysértés történt, és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.

(10)Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök, a főiskolai tanárt a miniszterelnök nevezi ki, az egyetemen történő munkavégzésre alkalmazás (kinevezési okmány megkötése) a rektor hatáskörébe tartozik.



Az egyetemi/főiskolai tanári munkakörbe való alkalmazás az oktatási miniszterhez való felterjesztés mellőzésével történik, amennyiben az Egyetemi Tanács döntése alapján olyan személy a pályázat nyertese, vagy kerül a 62. §. szerint felkérésre, aki már államilag kinevezett egyetemi/főiskolai tanár.

(11)Az egyetemi/főiskolai tanári munkakörökön kívüli oktatói munkakörök betöltése esetén a beérkezett pályázatokat a véleményező bizottság és a kari/intézeti tanács, -docensi munkakör esetén az Egyetemi Tanács – véleménye, javaslata alapján a rektor bírálja el.

(12)A kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi pályázatokat a kari/önálló intézeti tanács jogosult rangsorolni. A rektor a kari/intézeti tanács és az Egyetemi Tanács vélemény-nyilvánítása során többséget kapott pályázók közül nevezi ki a kutatóprofesszort, tudományos tanácsadót és tudományos főmunkatársat.

Pályázaton kívüli alkalmazás

62. §.

(1) Az egyetemi/főiskolai tanári munkakör – határozott időre – meghívás alapján is betölthető, legfeljebb 3 évre. A meghívott oktatók tekintetében is alkalmazni kell az Ftv 14.§-ban, 17. §. (4) és 18. §. (2) bekezdésben foglalt általános követelményeket. A pályázaton kívüli felkérésre az érintett kar/intézet vezetőjének – az oktatási szervezeti egység tanácsa/oktatói értekezlete és a Kari/Intézeti Tanács véleményével továbbított – javaslata, és az Egyetemi Tanács döntése alapján kerülhet sor. A meghívást a felsőoktatás felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjában kell nyilvánosságra hozni. A közzététel iránti eljárás a Humánpolitikai Csoport feladata.

(2) Tudományos munkatársi és tudományos segédmunkatársi munkakörbe történő alkalmazásra az érintett szervezeti egység vezetőjének a szolgálati út betartásával tett javaslata és a rektor döntése alapján kerül sor.

(3) Pályázaton kívüli alkalmazásra a 11. §. (4) bekezdésében foglalt esetekben is sor kerülhet.

Kinevezés, besorolás

63. §.

(1) A kinevezésre az érintett gazdálkodási egység vezetője – kikérve az érintett szervezeti egység vezetőjének véleményét – , legalább az alkalmazás kezdőnapját megelőző 30 nappal előterjesztést tesz az Egyetem rektora felé. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a besorolásra és a bérfedezet biztosítására vonatkozó javaslatot is. Az előterjesztést véleményezi, a besorolást és a bérfedezet rendelkezésre állását ellenőrzi a Bér- és Munkaügyi Osztály, majd az alkalmazási feltételeket véglegesíti a Humánpolitikai Csoport.




(2) Az oktatói/kutatói munkakörbe történő felvételről az érintett személy értesítést kap. Az értesítés, továbbá a felvétel előkészítése, a felvételhez szükséges – a jogszabályokban előírt, és a pályázati anyaghoz nem mellékelt dokumentumok – bekérése a Humánpolitikai Csoport feladata.

(3) A közalkalmazotti jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával, a kinevezési okmány – a munkáltató és a közalkalmazott általi – aláírásával jön létre.

A közalkalmazotti jogviszony kezdete a munkába lépés napja.

(4) A kinevezési okmányt a Humánpolitikai Csoport készíti elő, a Kjt. 21.§. (3) bekezdésében foglalt tartalommal. A közalkalmazott fizetési osztályba történő besorolásánál a Kjt 79/B-D §-ok rendelkezéseit kell alapul venni.

(5) A kinevezési okmány aláírásával egyidejűleg tájékoztatást kell adni az Mt 76.§. (7) bekezdésében foglaltakról, ezt a tájékoztatást 30 napon belül a Bér- és Munkaügyi Osztály írásban is átadja a közalkalmazott részére.

(6) A kinevezési okmány négy példányban készül és abból- egy példányt a közalkalmazottnak kell átadni;- egy példányt a közalkalmazott személyi anyagába kell elhelyezni;- egy példányt a Bér- és Munkaügyi Osztály részére,- egy példányt pedig az érintett gazdálkodási egység vezetője részére kell megküldeni.

(7) A kinevezési okmány aláírását megelőzően a felvételre kerülő személy munkába nem állítható, visszamenőleges hatályú kinevezésre nem kerülhet sor.

(8) Közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel csak a Kjt 25.§. (2) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó munkáltatók és az érintett közalkalmazott/köztisztviselő háromoldalú megállapodása alapján létesíthető. Az áthelyezés tényére utalással kinevezési okmányt kell kiállítani.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó szabályok oktatói és kutatói munkakörökben

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése

64. §.

(1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik a Kjt 25. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben (a közalkalmazott halála, határozott idő lejárta).

(2) Ha a közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazott halálával szűnik meg, erről a tényről a közvetlen munkahelyi vezető haladéktalanul értesíteni köteles az egyetem rektorát, valamint a Bér-és Munkaügyi Osztály vezetőjét.



(3) Ha a közalkalmazotti jogviszony a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával szűnik meg, erről a tényről az érintett közalkalmazottat a jogviszony megszűnését megelőző 15 nappal értesíteni kell. Az írásbeli értesítés a Bér- és Munkaügyi Osztály, az alkalmazott szóbeli tájékoztatása a szervezeti egység vezetőjének feladata. Az értesítés vagy a tájékoztatás elmaradása a közalkalmazotti jogviszony megszűnését nem érinti. A határozott idő lejártát megelőzően legkésőbb 20 nappal az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatni köteles a Bér és Munkaügyi Osztály vezetőjét a közalkalmazott esetleges továbbfoglalkoztatásáról.

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

65. §.

(1) A közalkalmazotti jogviszony a Kjt 25. §. (2) bekezdésében meghatározott esetekben (közös megegyezéssel, áthelyezéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, elbocsátással) szüntethető meg.

(2) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel szűnik meg, akkor az erről szóló írásbeli megállapodást a Humánpolitikai Csoport készíti elő, és mind az érintett alkalmazott, mind az egyetem rektora aláírja.

(3) Próbaidő kikötése esetén mindkét fél, a másik értesítésével, egyoldalú nyilatkozattal – azonnali hatállyal – megszüntetheti a jogviszonyt, erről a Bér- és Munkaügyi Osztályt a közvetlen munkahelyi vezető haladéktalanul értesíteni köteles.

(4) A közalkalmazott lemondással a Kjt 28-29. §-aiban foglalt rendelkezések alapján megszüntetheti közalkalmazotti jogviszonyát. A lemondást az egyetem rektora felé kell benyújtani, aki írásbeli határozatban értesíti a közalkalmazottat a munkavégzés tárgyában hozott döntéséről, valamint értesíti a Bér- és Munkaügyi Osztályt.

(5) A rektor felmentéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát a Kjt 30-38/A §-okban meghatározott esetekben és módon. A felmentést meg kell indokolni, és a közalkalmazott figyelmét fel kell hívni a jogorvoslat lehetőségére. A felmentésre előterjesztést tehet az érintett szervezeti egység vezetője.

A közalkalmazott felmenthető, ha az Mt 87/A. §. illetve a Kjt 37/B. §. alkalmazása szerint nyugdíjasnak minősül.

Az egyetemi/főiskolai tanárok felmentésére a 67. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.

Az egyetemi, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs közalkalmazotti jogviszonyát legkésőbb a 65 éves kor elérésekor meg kell szüntetni, nyugdíjazás jogcímén, felmentéssel.

Az előzőekben fel nem sorolt oktatói és kutatói munkakörökben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén, nyugdíjazás jogcímén, felmentéssel szüntetendő meg.A 62 és 65 éves korhatáron túli foglalkoztatást egyedi esetekben az egyetem rektora – a gazdálkodási egység vezetőjének javaslatára – engedélyezheti.

(6) A megszüntetésről szóló munkáltatói döntés egy eredeti példányát át kell adni a közalkalmazott részére, egy példányt a személyi anyagba kell helyezni, továbbá egy-egy



példányt el kell juttatni a Bér- és Munkaügyi Osztályra és az érintett szervezeti egység vezetőjének.

(7) A megszüntetéssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Humánpolitikai Csoport látja el.

66. §.

(1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor illetve megszüntetésekor köteles a birtokában lévő, de az egyetem tulajdonát képező eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel elszámolni, az egyetemmel fennálló esetleges tartozását rendezni, a leszámolási lapot az érintettekkel aláíratni és azt legkésőbb az utolsó előtti munkában töltött napon a Bér- és Munkaügyi Osztályra leadni, továbbá a szervezeti egység vezetője által megjelölt személynek munkakörét átadni.

(2) Az Egyetem Bér- és Munkaügyi Osztálya köteles a közalkalmazott részére – írásbeli kérelemre – közalkalmazotti igazolást, továbbá szabadságigazolást adni, az időarányos szabadságot pénzben megváltani, a közalkalmazottnak járó és még ki nem fizetett juttatásokat kifizetni ill. bankszámlájára átutalni. A szervezeti egység vezetője köteles az időarányos szabadság természetben való kiadására törekedni, megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetbeni kiadás nem lehetséges.

Egyetemi/főiskolai tanárok felmentése

67. §.

(1) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök, a főiskolai tanárt a miniszterelnök a törvényi előírások alapján felmenti, ha- betöltötte hetvenedik életévét,- szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélték,- az oktatói etika normáit megsértette és terhére emiatt jogerősen elbocsátás fegyelmi

büntetést szabtak ki,- az egyetemi/főiskolai tanár kéri felmentését.

(2) A hetvenedik életév betöltése esetén az egyetemi/főiskolai tanár közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről a Kari Tanácsot a testület elnöke tájékoztatja. Az egyetem rektora az oktatási miniszter útján kezdeményezi az egyetemi/főiskolai tanár felmentését, és erről egyúttal tájékoztatja az Egyetemi Tanácsot. A felterjesztésnek tartalmaznia kell a felmentés jogcímét, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját. Az előterjesztést a Humánpolitikai Csoport készíti elő.




A munkaruha-juttatás szabályai

Munkaruha-juttatásban valamennyi közalkalmazott részesül, kivéve azokat a munkaköröket, ahol a munkaidő teljes egészében a védőruha viselése előírt. Ezek az alábbiak: takarító, foglalkozás-egészségügyi szolgálat alkalmazottjai. Próbaidőre munkaruha nem biztosítható.

1. A juttatási időt a munkába lépéstől egész hónapra kell számítani. Ha a dolgozó a hónap első felében válik munkaruhára jogosulttá, a juttatási idő kezdő időpontja a hónap első napja, ha a hónap második felében, a juttatás ideje a következő hónap első napja.

2. A munkaruhát az egyetemi munkaruha-vásárlási utalvány formájában bocsátja a dolgozó rendelkezésére. A vásárlási utalványt az azon feltüntetett üzletekben válthatja be.

3. A munkaruha-vásárlási utalványt dolgozóink részére a Számviteli Osztály munkaruha-nyilvántartója adja ki az alábbiak szerint:

- a munkaruha-utalványt a kihordási idő letelte előtt két héttel a dolgozó rendelkezésére kell bocsátani;

- az utalvány kiadásakor az átvételt a dolgozó aláírásával ismeri el;- a munkaruha-utalványt dolgozóink két példányban veszik át. A munkaruha vásárlásakor

mindkét példányt az áruházban, boltban kell leadni;- a kihordási idő nem függ az utalvány átvételének és beváltásának időpontjaitól;- a kihordási idő meghosszabbodik az egy hónapot meghaladó, bármely okból történő

megszakítással (pl. katonai szolgálatban, tanfolyamon, betegállományban, fizetés nélküli vagy rendkívüli szabadságon stb. eltöltött idő);

- a juttatási idő előtt a dolgozó részére új munkaruha-utalvány csak akkor adható ki, ha az üzemi baleset, tűzeset, illetőleg más bizonyított ok következtében a dolgozó hibáján kívül használhatatlanná válik. Ilyen esetben új kihordási időt kell megállapítani;

- a dolgozót a kihordási idő tartamára 1 db munkaruha illeti meg;- a kihordási idő letelte után fel nem vett utalvány visszamenőleg nem adható ki.

4. Az újonnan belépő munkaruha-ellátásra jogosult dolgozóknak (abban az esetben, ha olyan munkakörbe helyezik, amelyben a dolgozók munkaruha-ellátásban részesülnek) a munkaviszony kezdetétől kell a munkaruha-utalványt biztosítani.

5. Az utalványra megvásárolt munkaruha a juttatási idő elteltéig az egyetem tulajdonát képezik.

6. Ha a dolgozó nem egy munkakörben dolgozik, a munkaruha-juttatás szempontjából azt a munkakört kell figyelembe venni, melyben munkaidejének nagyobb részét tölti. A dolgozó köteles a munkaruhát megőrizni, és a rongálódásoktól megóvni. A munkaruha mosása, tisztítása a dolgozó kötelessége. A munkaruhát a dolgozó csak a munkahelyén használhatja, azt csak mosás vagy tisztítás céljából viheti haza. A dolgozót a részére kiadott munkaruha-utalvány értékének erejéig a juttatási idő alatt teljes anyagi felelősség terheli. Elveszett, megsemmisült utalvány pótlására nincs lehetőség.

7. Részfoglalkozású dolgozó munkaruha-kihordási ideje időarányosan hosszabbodik meg.

8. Ha a dolgozó munkaviszonya a munkaruha kihordási ideje előtt – kivéve nyugdíjazást, a dolgozó halálát illetve azt az esetet, ha a dolgozó önhibáján kívül (pl. leépítés vagy megszűnt



munkahely miatt) történik – megszűnik, a munkaruhát a dolgozónak meg kell váltania. A megváltási ár hónapokra kerekítve az időarányosan hátralévő érték.

9. A szervezeti egységek az első negyedévet, valamint a harmadik negyedévet követő hónap 30. napjáig tablót kapnak, melyből a dolgozók figyelemmel kísérhetik a jogosultság időpontját, mert a dolgozó külön értesítést nem kap.

A munkaruha, munkaköpeny formájában 24 hónapos kihordási idővel jár, az alábbi táblázatban foglaltak kivételével:

Munkakör Munkaruha Kihordási idő (hó)Anyagbeszerző Esőkabát 36Gépkocsivezető Kétrészes munkaruha

TípusruhaBőrkabát

121848

Hivatalsegéd Munkaköpeny 18Könyvkötő, sokszorosító Munkaköpeny 18Könyvtári fizikai dolgozó Munkaköpeny 18Laboráns Munkaköpeny 18Műszaki szaktárgyat oktató, labor- és műhelygyakorlatot vezető oktató

Munkaköpeny 12

Kapus Típusruha ill. kapuskosztüm 24Technikus, mechanikus (műhelycsarnokban) Kétrészes munkaruha 12Technikus (kémiai laborban) Munkaköpeny 18Üvegtechnikus Munkaköpeny 12Testnevelő tanár Tréningöltöny 24Raktáros, szertáros Kétrészes munkaruha 18Művezető Kétrészes munkaruha 12Szak-, betanított-, és segédmunkások (A Műszaki Osztály és az Üzemeltetési és Gondnoki Osztály kivételével)

Kétrészes munkaruha 12

A Műszaki Osztály és az Üzemeltetési és Gondnoki Osztály állományába tartozó, karbantartási és üzemeltetési feladatokat ellátó szak-, betanított- és segédmunkások részére 18 hónapos kihordási idővel két öltözet kétrészes munkaruha jár, amely a Miskolci Egyetem karbantartó felirattal kerül beszerzésre. A munkaruhát az Ellátási Osztály szerzi be a központi keret terhére. A munkaruha-utalvány értéke kövesse a napi árakat rendszeres (minimum negyedévenkénti) felülvizsgálattal. A munkaruha-juttatás keretösszege az éves költségvetésben kerül meghatározásra.




A lakásépítés, ill. –vásárlás munkahelyi támogatása

1. A támogatottak köre

1.1. Vezetők (osztályvezetőkkel bezárólag), vezető oktatók egyetemi munkaviszonyuktól függetlenül.

1.2. Azok az oktatók, és nem oktató dolgozók, akik munkájával kapcsolatban nem merült fel kifogás, és legalább 1 éves egyetemi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek.

2. A lakásépítési alapból adott kamatmentes kölcsön mértéke és időtartama

2.1. A kölcsönösszeg meghatározásának alapja minden esetben a dolgozó által épített, vagy vásárolt lakás felső értékhatára. A lakás felső értékhatárának dolgozónként 15%-a, de maximum 500.000,- Ft a kölcsöntámogatás alapösszege.

2.2. A kamatmentes kölcsön összege:a.) A 2.1. pontban meghatározott alapösszeg teljes értékével lehet támogatni azokat, akik

első ízben jutnak önálló lakáshoz.

b.) Az új lakás értéke alapján számított alapösszeg 2/3-ad részével lehet támogatni azokat, akik meglévő lakásuk helyett nagyobb értékű lakást akarnak szerezni, feltéve, hogy az egyetemtől kölcsöntámogatást még nem kaptak, sem vevő vagy bérlőkijelölési támogatásban nem részesültek.

c.) Ha a dolgozó már részesült kamatmentes kölcsönben, akkor az új kölcsön összege az új lakás értéke alapján számított alapösszeg 2/3-ad része és a korábban kapott kölcsönösszeg különbsége lehet.

d.) Ha a dolgozó már részesült az egyetemtől vevő- vagy bérlőkijelölési támogatásban, akkor csak az új lakásnak – támogatott ingatlan értékéből számára jóváírt, támogatott tanácsi bérlakás leadásakor kapható összeggel – csökkentett értéke után számítható alapösszeg 2/3-as részéig részesíthető kölcsönben.

e.) A kölcsöntámogatás alapösszegét és határösszegét az egyetem rektora a Szakszervezeti Bizottsággal egyetértésben évenként módosítja.

2.3. A kamatmentes kölcsön időtartama általában 10-15 év.

3. A kölcsöntámogatással kapcsolatos ügyintézés

3.1. A kölcsöntámogatás formanyomtatványa a Gazdasági-Műszaki Főigazgatói Hivataltól szerezhető be. A kamatmentes kölcsöntámogatási kérelmek ügyében a ME rektora dönt a Szakszervezeti Bizottsággal egyetértésben.

3.2. A Miskolci Egyetemen Lakásügyi Bizottság (LB) működik.a.) A Lakásügyi Bizottság tagjai: a rektor által megbízott elnök és titkár, a Szakszervezeti

Bizottság, valamint a karok által megbízott egy-egy személy, összesen tíz fő.b.) A Lakásügyi Bizottság feladatai:

- a támogatási kérelmek és támogatási ügyek nyilvántartása – a támogatási ügyek előkészítése és véleményezése a rektori döntés számára. Az LB döntés-előkészítő javaslatait szavazás útján, szótöbbséggel hozza,

- az egyetemi lakásépítési alapból támogatható minden lakásszerzési forma feltárása, továbbá,



- ezeknek a dolgozók körében történő ismertetése,- az ezekkel kapcsolatos szervezési munka megkezdése.

3.3. Lakásvásárlási kölcsön iránti kérelmek

a.) A kérelmeket az egyetem rektorához címzetten a Gazdasági-Műszaki Főigazgatói Hivatalba nyomtatványon kell benyújtani a vásárlás lehetőségének ismertté válása időpontjában.

b.) Az elbírálást a benyújtástól, illetve az utolsó iratpótlástól számított 30. munkanapon be kell fejezni úgy, hogy a döntésről a kérelmező e határidőn belül írásban kapjon értesítést.

c.) Ha a benyújtás időpontjában a lakásépítési alapban már nem áll rendelkezésre a megfelelő fedezet, akkor érdemi döntés általában nem hozható. A kérelmet – a benyújtási sorrend fenntartásával – a következő évben meg kell újítani.

3.4. Lakásépítési kölcsön iránti kérelmek

a.) A kérelmeket az egyetem rektorához kell nyomtatványon benyújtani.

b.) A benyújtás határideje – a rendelkezésre álló összeg legjobb elosztása érdekében – a tárgyév február 28. napja.

c.) Az elbírálást a következő 30. munkanapon belül be kell fejezni úgy, hogy a döntésről a kérelmező e határidőn belül írásban kapjon értesítést. Ez a határidő csak a szabályszerűen kiállított és hiánytalan kérelmekre vonatkozik.

d.) A február 28-a után benyújtott lakásépítési kölcsönkérelmekkel az LB általában csak akkor tud érdemben foglalkozni, ha a támogatásra a lakásépítési alapban megfelelő fedezet áll rendelkezésre. Ez esetben az elbírálás határideje a benyújtástól számított 30. munkanap. Ellenkező esetben a kérelmet a következő év elején, február 28-ig meg kell újítani.

3.5. A lakásépítési kölcsöntámogatást annak juttatásától számított hat hónapon, a vásárlási támogatást három hónapon belül át kell utaltatni az építtető, vagy vásárló OTP-nél vezetett számlájára. Ennek elmulasztása esetén új támogatási kérelmet kell benyújtani.

3.6. A támogatásban részesülők névjegyzékét a rektori határozatot követő három hónapon belül a Rektori Hivatal és a Szakszervezeti Bizottság hirdetőtábláján 8 napon át a nyilvánosság számára ki kell függeszteni a támogatás összegének feltüntetésével. A tervezett támogatásra vonatkozó esetleges észrevételeket a Szakszervezeti Bizottság titkárának kell benyújtani, aki a szükséges intézkedéseket megteszi.

Egyéb rendelkezések:4. Egyedi, kivételes elbírálást érdemlő esetekben a jogszabályok keretei között az egyetem

rektora a Szakszervezeti Bizottsággal egyetértésben a szabályzatban leírtaktól eltérően is dönthet.

5. A szabályzat egyes pontjait az egyetem tanácsa a Szakszervezeti Bizottsággal egyetértésben – az esetleges változó körülményekhez való alkalmazkodás érdekében – megváltoztathatja.



KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről a Miskolci Egyetem munkáltató, mint kölcsönadó, másrészt. ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................szám alatti lakos, mint kölcsönvevő között az alábbiak szerint:

1. A kölcsönadó .....................................város ..................................... utca ...................szám................ emelet ............... ajtó, .......................... hrsz. alatt felépített (épülő) családi ház, társasházi, lakásszövetkezeti lakásának megvásárlására (építése céljára) az OTP B-A-Z. Megyei Igazgatósága (Miskolc, Szemere u. 7.) útján Lakásépítési Alapjából támogatásként ............................................ Ft, azaz ....................................................................................................... forint összegű kölcsönt bocsát kölcsönvevő rendelkezésére visszafizetési kötelezettséggel.

2. Kölcsönadó a kölcsönt kamatmentesen nyújtja és vállalja a mindenkor fennálló tartozás után az OTP által felszámított évi 3% kezelési költség megfizetését.

3. Kölcsönvevő a kölcsönt az OTP kölcsönnel azonos időpontban kezdődő és minden következő hó 10. napján esedékessé váló havi ..................................................................Ft,azaz .................................................... forint összegű részletben ......................................évalatt köteles visszafizetni.

4. Amennyiben a kölcsönvevő munkaviszonya az 5. pontban leírtakat kivéve – de ideértve a felek megállapodásán alapuló áthelyezést is bármely okból a kölcsön teljes összegének visszafizetése előtt megszűnne, a kölcsön visszafizetése a munkaviszony megszűnésétől számított 30 napon belül egy összegben esedékes. A késedelem időtartamára a kölcsönvevőt a Ptk-ban meghatározott kamat és az évi 3%-os kezelési költség terheli.

5. Jogszabályon alapuló áthelyezés esetén a kölcsön megfizetése a 3. pontban meghatározottak szerint, változatlan feltételekkel folytatódik.

6. A felek közös megegyezésen alapuló áthelyezés esetén a felek a 4. pontban foglaltaktól eltérhetnek.

7. A kölcsön összegének visszafizetését az OTB B-A-Z. Megyei Igazgatósága (Miskolc, Szemere u. 7.) biztosítja oly módon, hogy a havi törlesztő részleteket – az építési (vásárlási) kölcsönnel együtt – beszedi, illetve nem fizetés esetén behajtja. Az egy összegben esedékes visszafizetés érvényesítése az egyetem feladata.

8. A kölcsönvevő tudomásul veszi, hogya.) a munkáltató jelzáloga és az ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom az OTP-t

követő rangsorban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül, ebből következőenb.) a lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP és az egyetem együttes írásbeli

hozzájárulásával szabad elidegeníteni, vagy megterhelni. Az egyetem hozzájáruló nyilatkozatának feltétele – a rektor eltérő döntése hiányában – a kölcsönösszeg hiánytalan visszafizetése.



c.) A törlesztés 6 hónapon túli elmaradása esetén egyösszegben köteles a hátralékot a késedelmi kamattal és kezelési költséggel együttesen megfizetni.

9. A Miskolci Egyetem képviselője jelen szerződés aláírásával megbízza az OTP Rt.-t, ill. az annak képviseletében eljáró OTP fiókot, hogy jelen szerződés szerint nyújtott kamatmentes kölcsön erejéig a kölcsönvevő ingatlanára a Miskolci Egyetem javára a jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztesse, ill. a kölcsön visszafizetése esetén a jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból töröltesse.

10. A jelen szerződésben nem érintett kérdésekben a Ptk., a 12/2001. Korm. rendelet, továbbá az egyetemi Kollektív Szerződés és az egyéb belső vonatkozó szabályok az irányadók.

Miskolc, 20… év....................... hó............nap

........................................................kölcsönadó

a Miskolci Egyetem rektora

........................................................kölcsönvevő

szem.ig.szám:........................….




A KSZ alkalmazásában

Bérgazdálkodási egységek:

Anyag- és Kohómérnöki KarÁllam- és Jogtudományi KarBölcsészettudományi KarGazdaságtudományi KarGépészmérnöki KarMűszaki Földtudományi KarComenius Tanítóképző Főiskolai KarBartók Béla Zeneművészeti IntézetAlkalmazott Kémiai Kutató IntézetEgészségtudományi IntézetIdegennyelvi Oktatási KözpontTestnevelési Tanszék és SportlétesítményekEgyetemi SzámítóközpontBolyai KollégiumKönyvtár, Levéltár, MúzeumKözponti IgazgatásGazdasági – Műszaki FőigazgatóságTovábbképzési Központ

Oktatási szervezeti egységek:

Műszaki Földtudományi Kar

Eljárástechnikai és Geotechnikai Berendezések Intézet Eljárástechnikai Tanszék Geotechnikai Berendezések Tanszéke

Földtani és Geofizikai Intézet Ásvány- és Kőzettani Tanszék Földtan-Teleptani Tanszék Geofizikai Tanszék

Geotechnológiai és Térinformatikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Tanszék Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék

Környezetgazdálkodási Intézet Természetföldrajz-Környezettani Tanszék Társadalomföldrajz Tanszék Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék

Kőolaj és Földgáz Intézet Gázmérnöki Tanszék Olajmérnöki Tanszék Bányászati-Kémiai kihelyezett Tanszék



Anyag- és Kohómérnöki Kar

Anyagtudományi Intézet Fémtani Tanszék Műanyagok Tanszéke

Hőenergia- és Szilikáttechnológiai Intézet Energiahasznosítási Kihelyezett Tanszék Hőenergia és Tüzeléstechnikai Tanszék Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszék

Kémiai Intézet Analitikai Kémiai Tanszék Fizikai Kémiai Tanszék Minőségügyi Kihelyezett Tanszék

Metallurgiai Intézet Fémkohászattani Tanszék Képlékenyalakítástani Tanszék Öntészeti Tanszék Vaskohászattani Tanszék

Gépészmérnöki Kar

Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék Általános Informatikai Tanszék

Matematikai Intézet Alkalmazott Matematikai Tanszék Analízis Tanszék

Villamosmérnöki Intézet Automatizálási Tanszék Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék

Önálló tanszékek Anyagmozgatási- és Logisztikai Tanszék Ábrázoló Geometriai Tanszék Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke Fizikai Tanszék Gépelemek Tanszéke Gépgyártástechnológiai Tanszék Mechanikai Tanszék Mechanikai Technológiai Tanszék Szerszámgépek Tanszéke Vegyipari Gépek Tanszéke



Állam- és Jogtudományi Kar

Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tanszék Nemzetközi Jogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék

Bűnügyi Tudományok Intézete Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

Civilisztikai Tudományok Intézete Európajogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék Kereskedelmi Jogi Tanszék Munkajogi és Agrárjogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék

Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék Jogtörténeti Tanszék Római Jogi Tanszék

Gazdaságtudományi Kar

Európa Gazdaságtana Intézet Humán Erőforrás Tanszék Regionális Gazdaságtani Tanszék

Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtani Tanszék Világgazdaságtani és Összehasonlító Gazdaságtani Tanszék

Gazdálkodástani Intézet Vállalatgazdaságtani Tanszék Üzleti Vállalkozási Tanszék

Marketing Intézet Marketing Stratégia és Kommunikáció Tanszék Nemzetközi Marketing Tanszék

Vezetéstudományi Intézet Vezetési Tanszék Innováció és Technológia Menedzsment Tanszék Szervezeti Magatartás Tanszék

Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Üzleti Statisztika és Előrejelzési Tanszék Számviteli Tanszék Pénzügyi Tanszék



Társadalomgazdaságtani Kutatóhely

Bölcsészettudományi Kar

Modern Filológiai Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Angol Irodalom Tanszék Angol Nyelvészeti Tanszék Német Irodalom Tanszék Német Nyelvészeti Tanszék

Önálló tanszékek Egyetemes Történeti Tanszék Felvilágosodás, Romantika Irodalma és Regionális Irodalomtörténeti Tanszék Filozófia Tanszék Filozófiatörténeti Tanszék Klasszika-Filológia és Vallástudományi Tanszék Közép-Európa Irodalma és Kultúrája Tanszék Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék Magyar Középkori, Koraújkori és Történelem Segédtudományai Tanszék Magyar Nyelvtudományi Tanszék Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék Neveléstudományi Tanszék Ős- és Ókortörténeti Tanszék Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszék Politikatudományi Tanszék Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Szociológia Tanszék Újkori Magyar Történeti Tanszék

Szabó Lőrinc Kutatóhely

Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar

Informatika Tanszék ME CTFK Árvay József Gyakorló Általános Iskolája Művészeti Nevelési Tanszék Neveléstudományi és Társadalomismereti Tanszék Nyelvi és Irodalmi Tanszék Természettudományi Tanszék Testnevelési Tanszék Óvóképzési szakcsoport Dezső Lajos Kollégium Főigazgatói Titkárság Gazdasági Osztály Könyvtár Oktatási Központ Stúdióközpont Tanulmányi Hivatal



Nem kari szervezetbe tartozó oktatási egységek

Idegennyelvi Oktatási Központ Bartók Béla Zeneművészeti Intézet Testnevelési Tanszék Egészségtudományi Intézet

Központi funkcionális egységek

Könyvtár, Levéltár és Múzeum Egyetemi Számítóközpont Az egyetem kollégiumai Sportlétesítmények Miskolci Egyetem Továbbképzési Központ Miskolci Egyetem Észak-magyarországi Regionális Távoktatási Központ

Nem oktatási szervezeti egységek:

Gazdasági – Műszaki Főigazgatóság Gazdasági-Műszaki Főigazgatói Hivatal Bér- és Munkaügyi Osztály Pénzügyi Osztály Biztonságszervezési Osztály Számviteli Osztály Ellátási Osztály Műszaki és Üzemeltetési Főosztály

Létesítménygazdálkodási Osztály Üzemeltetési Osztály Beruházási Osztály

Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat

Központi Igazgatás (Rektori Hivatal, operatív vezetője a főtitkár) Rektori Hivatal Általános Rektorhelyettesi Iroda Tudományos Ügyek Irodája Nemzetközi Kapcsolatos Irodája Központi Hallgatói Ügyek Irodája Humánpolitikai Iroda Vállalkozási és Befektetési Iroda Pályázati Iroda Diák Iroda

FDSZ Iroda Közalkalmazotti Tanács

kollektÍv szerzŐdÉs - egyetemünk · web viewfizetés nélküli szabadság csak a fizetett...

Documents