komplex rehabilitcis mentor szakirny tovbbkpzsi szak ... · • rövid és hosszú távú egyéni...
TRANSCRIPT
KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS ALAPÍTÁSI ÉS
INDÍTÁSI KÉRELEM
PTE-IGYFK PTE-ETK
Szekszárd-Pécs, 2007
I. SZAKALAPÍTÁSI KÉRELEM
OKTATÁSI HIVATAL
FRKP-6030 FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY RÉSZÉRE
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS LÉTESÍTÉSÉNEK KEZDEMÉNYEZÉSÉHEZ
A H
ivat
al tö
lti k
i!
A szakirányú továbbképzés típusa1:
egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés
képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés
1.
alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben, illetve tantervében meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező második, további szakirány
elvégzését biztosító képzés
pedagógus szakvizsgára felkészítő képzés
2.1.
A szakirányú továbbképzés megnevezése: KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR
2.2.
A megszerezhető szakképzettség megnevezése: KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR
3.1. Képzési idő: 3 félév 3.2 Megszerzendő kreditek száma: 90
3.3. Képzési terület megnevezése: Társadalomtudomány
4.
A képzéssel (esetleg) helyettesített 1993. évi LXXX. törvény alapján létrehozott képzés neve:
Kezdeményező felsőoktatási intézmény(ek) PTE IGYFK-ETK
5.1
Neve, intézményi azonosítója:
5.2. Szenátus határozatának száma: 5.3. Szenátus határozatának ideje:
1 A megfelelő aláhúzandó!
6.1.
Neve, intézményi azonosítója:
6.2. Szenátus határozatának száma: 6.3. Szenátus határozatának ideje:
7.1
Neve, intézményi azonosítója
7.2. Szenátus határozatának száma: 7.3. Szenátus határozatának ideje:
8.1
Neve, intézményi azonosítója
8.2. Szenátus határozatának száma: 8.3. Szenátus határozatának ideje:
9.1
Neve, intézményi azonosítója
9.2. Szenátus határozatának száma: 9.3. Szenátus határozatának ideje:
10.1
Neve, intézményi azonosítója
10.2. Szenátus határozatának száma: 10.3. Szenátus határozatának ideje:
11.1
Neve, intézményi azonosítója
11.2. Szenátus határozatának száma: 11.3. Szenátus határozatának ideje:
12.1
Neve, intézményi azonosítója
12.2. Szenátus határozatának száma: 12.3. Szenátus határozatának ideje:
13.
A kérelem benyújtására felhatalmazott intézmény neve, intézményi azonosítója
Kelt:
képviselő aláírása
Kötelező melléklet(ek):
- a szenátusi határozat(ok) hiteles másolata - az esetleges felhatalmazások - a képzési és kimeneti követelmények kinyomtatott és elektronikus változata
a.) SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEINEK TÁJÉKOZTATÓJA 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése
KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe Társadalomtudomány 4. A felvétel feltételei: A felvétel feltételei:
az alábbi alapképzési szakokon szerzett BA, vagy azzal egyenértékű diploma: - szociális munka - szociálpedagógia - gyógypedagógia - tanító - andragógia - pedagógia - pszichológia - diplomás ápoló - védőnő - egészségnevelő legalább 6 hónapos szakmai gyakorlat felvételi elbeszélgetés
5. A képzési idő Félévek száma: 3 félév Összes szakterületi óraszám: 2700 Kontakt elméleti órák: 124 Megszerezhető kreditek száma: 90 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: Megszerezhető kreditek száma: 90 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A képzés célja olyan komplex rehabilitációs mentorok képzése, akik felkészültek a komplex rehabilitáció által támasztott feltételeknek. Az egyre differenciálódó terület és a komplex rehabilitáció előtérbe kerülése a képzésben elkerülhetetlenné teszi a rehabilitációs ismeretek komplex alapokra és az integrált ellátásokra épülő bővítését, az orvosi, foglalkozási, mentális, pedagógiai és szociális rehabilitációs ismeretek integrációját. E szakirányú továbbképzésben elsősorban olyan szakemberek képzése valósulhat meg, akik az ÁFSZ szervezetrendszerén belül a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs koordinációjával, ügyintézésével, tanácsadásával, képzésével foglalkoznak, a szociális foglalkoztatók munkatársai, alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek munkatársai, a speciális iskolák, szakiskolák oktatói, a megváltozott munkaképességű személyek érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteinek munkatársai, egészségügyi és szociális intézmények munkatársai.
A képzésben résztvevők váljanak képessé az ember és társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére, az egyén társadalomba történő integrálására, reintegrálására a komplex rehabilitáció kapcsán felmerülő lehetőségek felhasználásával, alkalmazásával. A képzésben résztvevőket képessé kell tenni - már korábban megszerzett ismereteikre, kompetenciáikra, készségeikre alapozva, azok fejlesztésével és bővítésével - az igényeknek, szükségleteknek a komplex rehabilitáció szakmai feladatainak megfelelő tevékenység hatékony végzésére. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek: 1. a kommunikáció és az önismeret területén legyen képes:
• a hatékony kommunikációra, az alternatívák ismeretében a kliens és a csoport döntéseinek elfogadására, segítő beszélgetés folytatására (a kompetencia határáig)
• a kliens nonverbális kommunikatív jelzéseinek értelmezésére • a kliens családjával való segítő kommunikációra • a laikus és a segítő környezettel való kapcsolatteremtésre • a klienssel és a team-tagokkal való együttműködésre • önismeretre, a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazására • a pozitív és innovatív gondolkodásra • empátiára és annak fejlesztésére • alkotó tevékenységre • saját lelki egészségének fokozott védelmére • együttműködésre • a kompetenciahatárok felismerésére, elfogadására és betartására • képességeinek szinten tartására
2. társadalomtudományi alapismereteinek felhasználásával legyen képes:
• a szakmai etikai normák betartására • az alapvető rehabilitációs jogi ismeretek alkalmazására • a fogyatékossággal, az egészségkárosodással kapcsolatos jogok ismertetésére,
közvetítésére • az egészségügyi, oktatási, szociális, munkaügyi és foglalkoztatási rendszerben való
eligazodásra • a fogyatékos emberek társadalmi, érdekvédelmi, önszerveződési, karitatív
szerveződéseinek ismeretére • a szociális juttatások, a támogatási rendszer átfogó ismeretére, alkalmazására • az alapvető államháztartástani ismeretek alkalmazására • a társadalompolitika alapvető kérdéseiben történő tájékozódásra • a társadalombiztosítási rendszer ismeretére • a munkaerőpiac ismeretére (védett és szociális foglalkoztatás feltételei, érdekeltségi
viszonyai) • a foglalkoztatási rehabilitáció lehetőségeinek, a szociális ellátó rendszer szolgáltatásainak
és intézményeinek ismeretére 3. a komplex rehabilitációról szerzett ismeretek birtokában legyen képes:
az orvosi rehabilitáció alapkérdéseiben történő eligazodásra a mentális rehabilitáció alapvető összefüggéseinek ismeretére, a megváltozott állapot,
munkaképesség elfogadtatására, az azzal való együttélés megtanítására, a megmaradt funkciók felismerésének és kihasználásának megvalósítására, az egészséges életre nevelésre,
a pedagógiai rehabilitáció keretében a betegek információval történő ellátására, ismereteinek folyamatos fejlesztésére, bővítésére, a fogyatékos emberek nevelésére, oktatására alkalmas módszerek megválasztására, az integrációs ismeretek alkalmazására, a pedagógiai szolgáltatások ismeretére a pályaorientáció érdekében, a speciális szükségleteire épülő pedagógiai rehabilitáció alapjainak megismerése.
a foglalkozási rehabilitáció és a diagnosztikai eljárások alapkérdéseiben képes eligazodni
4. a komplex rehabilitációs mentor legyen képes:
a) állapotfelmérésre és tervezésre: • alapvető szükségletek felmérésére • interjú készítésére • a kliens együttműködési készségének felmérésére • a kliens kóros lélektani állapotának felismerésére • a szociális állapot felmérésére • a család, mint támogató rendszer felmérésére • rejtett képességek feltérképezésére, feltárására • a kliens környezetének személyi és tárgyi felmérésére • a kliens napi tevékenységének felmérésére, megtervezésére • a kliens állapotának megítélésére (romló vagy javuló tendencia) • rövid és hosszú távú egyéni rehabilitációs terv készítésére • preventív szemléletre • prognosztikus gondolkodásra • terápiás alternatívák (egyéni és csoportterápia) megválasztására • a munkavégzést akadályozó egyéb tényezők felmérése.
b) a terápiás terv kivitelezésére és értékelésére: • a kliens alapvető szükségletei kielégítésének segítésére • a fejlesztési terv lépéseinek végrehajtására, betartására • a kliens életminőségét javító eljárások ismeretére, alkalmazására • a terápia tárgyi feltételeinek ismeretére • a kliens biztonságos környezetének megteremtésére • a tárgyi környezet, a gyógyászati és a rehabilitációs segédeszközök adaptálására, illetve az
ezekkel kapcsolatos információk átadására • a rehabilitációs segédeszközökkel kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek megszerzésére
és alkalmazására, • a kliens segítésére az önkifejezési módok választásában • balesetvédelmi szempontok figyelembevételére • tevékenységének folyamatos kontrollálására, ennek függvényében annak módosítására,
ellenőrzésére, értékelésére. c) tevékenységének szervezésére, menedzselésére:
• a képzés során megszerzett társadalompolitikai, jogi és gazdasági ismereteinek alkalmazására
• legyen képes a rehabilitációhoz kapcsolódó jogi tájékoztatásnyújtásra, megfelelő érdekérvényesítésre
• a szakterületen működő jogalkalmazó szervekkel való hatékony együttműködésre • önálló munkaszervezésre • foglalkoztatott csoport vezetésére • team-munkában való részvételre • a segítő személyzettel való együttműködésre, a terápiás munkába való bevonásba • együttműködésre a komplex rehabilitáció további szereplőivel • segédeszközök beszerzési lehetőségeiről való tájékozódásra • adatok rögzítésére, alapvető informatikai ismereteinek felhasználására • rehabilitációs dokumentáció vezetésére • klienskövető módszerek alkalmazására • munkájának tudományos dokumentálására • pályázat, projekt, munkába állás dokumentumainak (önéletrajz) elkészítésére, • legyen képes a kliens számára tartósan befogadó környezet kialakításának elősegítésére.
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök, és a főbb ismeretkörökhöz rendelet kreditérték Főbb képzési szakaszok és ezek kreditszáma: I. Alapozó képzési szakasz: 27 kredit (ebből gyakorlati óraszám 40 óra, 15 kredit)
Társadalompolitika A komplex rehabilitáció alapjai Rehabilitációs jog Készségfejlesztő tréning Államháztartástan Munkaerő-piaci ismeretek
II. Szakképzési tárgyak: 63 kredit (ebből gyakorlat 224 óra, 35 kredit)
Orvosi rehabilitáció Mentális rehabilitáció Pedagógiai rehabilitáció Foglalkozási rehabilitáció és diagnosztikai eljárások Szociális rehabilitáció A rehabilitáció tárgyi környezete Egyéni rehabilitációs terv készítése Készségfejlesztő tréning Komplex gyakorlat Gyakorlat feldolgozó szeminárium Szupervízió
9. A szakdolgozat kreditértéke 10 kredit
II. SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM
OKTATÁSI HIVATAL
FRKP-5300 FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZÉKHELYEN, TELEPHELYEN TÖRTÉNŐ INDÍTÁSÁNAK BEJELENTÉSÉHEZ
A H
ivat
al tö
lti k
i!
1.
A felsőoktatási intézmény neve, intézményi azonosítója: PTE
A képzés nyilvántartási sorszáma:
2. A képzés megnevezése, kódja: KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR
3. A képzés nyelve: magyar
4. Az első meghirdetés tanéve: 2008/2009
5. A kapcsolódó együttműködési megállapodás:
6. Egyidejűleg bejelentett, közös képzésben részt vevő intézmények száma (db):
Szakfelelős adatai
7.1. Előtag: Dr. 7.2. Vezetéknév: Nagy
7.3. Utónév: Janka Teodóra 7.4. Oktatói azonosítója:
8.1. Szenátus határozatának száma: 8.2 Szenátus határozatának ideje:
9. Egyidejűleg bejelentett képzési helyek száma (db):
Számlázási adatok
10.1. vevő neve:
10.2. adószám:
10.3. cím:
Kelt: intézményvezető aláírása Kötelező mellékletek: a) Az intézményi képzési program módosításáról szóló szenátusi határozat hiteles másolata, kivonata b) Amennyiben együttműködésben valósul meg a képzés, és az együttműködési megállapodást még nem vette nyilvántartásba az Oktatási Hivatal, akkor az együttműködési megállapodás c) Közös képzés esetén FRKP-5302 adatlap, a társintézmények számától függően d) Legalább 1 db FRKP-5303 adatlap
b.) Tanterv, tantárgyi program
A képzés óraterve
Tárgy/
Tárgyblokk
Szemeszter Elméleti óra Gyakorlat Saját munka Kredit szám Követel-
mény
Társadalompoliti
ka
1 12 78 3 kollokvium
Rehabilitációs
jog
1 12 78 3 kollokvium
A komplex
rehabilitáció
alapjai
1 16 20 204 8 kollokvium
/ gyakorlati
jegy
Készségfejlesztő
tréning I.
1 20 190 7 gyakorlati
jegy
Munkaerő-piaci
ismeretek
1 12 78 3 kollokvium
Államháztartásta
n
1 12 78 3 kollokvium
Összóraszám 64 óra 40 óra 706 óra 27 kredit
Tárgy/ Tárgyblokk Szemeszter Elméleti óra Gyakorlat Saját munka Kredit Követel-
mény
Orvosi rehabilitáció 2 12 78 3 kollokvium
Szociális
rehabilitáció
2 12 78 3 kollokvium
Foglalkozási
rehabilitáció és
diagnosztikai
eljárások
2 12 78 3 kollokvium
Pedagógiai
rehabilitáció
2 12 78 3 kollokvium
Mentális
rehabilitáció
2 12 78 3 kollokvium
A rehabilitáció tárgyi
környezete
2 16 104 4 gyakorlati
jegy
Egyéni rehabilitációs
terv készítése
2 16 104 4 gyakorlati
jegy
Készségfejlesztő
tréning II.
2 20 190 7 gyakorlati
jegy
Összóraszám 60 óra 52 óra 788 óra 30 kredit
Tárgy/
Tárgyblokk
Szemeszter Elméleti óra Gyakorlat Saját munka Kredit szám Követel-
mény
Komplex
gyakorlat
3 120 180 10 gyakorlati
jegy
Gyakorlat
feldolgozó
szeminárium
3 20 130 5 gyakorlati
jegy
Szupervízió 3 20 130 5 gyakorlati
jegy
Szakdolgozat
készítése
3 300 10 gyakorlati
jegy
Szakdolgozati
szeminárium
12 78 3 gyakorlati
jegy
Összóraszám 0 óra 172 óra 818 óra 30 kredit
A képzés összóraszáma
Elméleti óra Gyakorlat Saját munka Teljes képzési
óraszám
Kredit
124 144 szemináriumi
gyakorlat
(tantermi) + 120
óra
terepgyakorlat
2012 + 300
/szakdolgozat
készítés/
2700 90 kredit
A SZAKON OKTATANDÓ TANTÁRGYAK ÉS OKTATÓK
Tantárgyak Oktató, foglalkozás Munkahely Foglalkoztatás
típusa
Társadalompolitika Dr. Adamik Mária
egyetemi docens
PTE-IGYFK SZMSZI A
Rehabilitációs jog Dr. Nagy Janka Teodóra Ph.D
főiskolai tanár
PTE-IGYFK SZMSZI A
A komplex
rehabilitáció alapjai
Prof. Dr. Kránicz János
PTE-ETK A
Készségfejlesztő
tréning I.
Farkas Éva
tanársegéd
PTE-IGYFK SZMSZI A
Munkaerő-piaci
ismeretek
Sasvári Gábor
osztályvezető
Dél-Dunántúli Regionális
Munkaügyi Központ
D
Államháztartástan Dr. Mellár Tamás
egyetemi tanár
PTE-IGYFK GTI A
Orvosi rehabilitáció Prof. Dr. Kránicz János PTE-ETK A
Szociális rehabilitáció Farkasné Jakab Eszter
főiskolai tanársegéd
PTE-IGYFK SZMSZI A
Foglalkozási
rehabilitáció
Szellő János
főosztályvezető
Dél-Dunántúli Regionális
Munkaügyi Központ
D
Pedagógiai
rehabilitáció
Dr. Bús Imre Ph.D PTE-IGYFK PKI A
Mentális rehabilitáció Dr. Lovász Zsuzsa
főiskolai docens
PTE-IGYFK SZMSZI A
A rehabilitáció tárgyi
környezete
Szabó Zsolt
szakértő, oktató, tanácsadó
ORKI
NASPAK Bt.
D
Egyéni rehabilitációs
terv készítése
Horváth Anikó csoportvezető,
Rehabilitációs tanácsadó
Dél-Dunántúli Regionális
Munkaügyi Központ
D
Készségfejlesztő
tréning II.
Farkas Éva
főiskolai tanársegéd
PTE-IGYFK SZMSZI A
Komplex gyakorlat Dr. Nagy Janka Teodóra Ph.D
főiskolai tanár
PTE-IGYFK SZMSZI A
Gyakorlat feldolgozó Farkasné Jakab Eszter PTE-IGYFK SZMSZI A
szeminárium főiskolai tanársegéd
Szupervízió Kocsis Erzsébet
főiskolai docens
PTE-IGYFK SZMSZI A
Szakdolgozat készítése Dr. Tóth Olga PTE-IGYFK SZMSZI A
Szakdolgozati
szeminárium
Dr. Tóth Olga PTE-IGYFK SZMSZI A
TANTÁRGYAK
1. Társadalompolitika Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: dr. Adamik Mária Tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg a ma lehetséges hazai és európai forgatókönyveket, amelyek a társadalompolitikákat alakíthatják. A nélkülözhetetlen alapismereteken túl azért is, hogy a rehabilitáció szerepét az adott társadalompolitikában elhelyezzék és a stratégiai fejlesztési lehetőségeket megtalálják. Témakörök:
társadalompolitikai alapfogalmak. A jóléti állam és változásai Az1989 utáni hazai szociális helyzet, a vesztesek Az európai trendek, a magyarországi illeszkedés A hosszú távú kihívások, tervezés
Irodalom: Kötelező irodalom:
Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. HRSZE 1994. Ferge Zsuzsa-Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam. T-Twins 1991. 50-59., 74-98., 116-
135., 150-166. Havasi Éva: A szegénység fogalma, mérhetősége. In: INFO-
TÁRSADALOMTUDOMÁNY 54. Lakner Zoltán: A családpolitika rendszere. Esély 2006/3. 85-110. o.
http://www.szochalo.hu/folyoiratok/hircentrum/article/108646/3128/ Fazekas Károly: A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövője.
http://econ.core.hu/doc/parbeszed/fazekas.pdf Gosta Esping-Andersen: Ismét a Jó Társadalom felé? Esély 2006/6 Gyulavári Tamás: Az EU szociálpolitikája: érdekek kereszttüzében
http://www.nfh.hu/doc/doku/IFM_tanulmanyok/EU_szocpolcikk_februar28.pdf
2. Rehabilitációs jog
Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: kollokvium Oktató: Walkené Dr. Galambos Erzsébet Tantárgy célja: A foglalkoztatási rehabilitáció
alapvető jogszabályi hátterének, továbbá kapcsolódó jogi normáinak
elemző áttekintése után a hallgatók alkalmassá váljanak az igényes és eredményes jogalkalmazó tevékenységre, valamint
a szakterületen tevékenykedő jogalkalmazó szervekkel való hatékony együttműködésre. Témakörök:
Történeti áttekintés A foglalkoztatási rehabilitáció alapfogalmai A komplex rehabilitáció a jogi szabályozás tükrében A jogi szabályzás hatékonyságát befolyásoló tényezők Feladat- és hatáskörök a foglalkoztatási rehabilitációban, az igazgatási szervezetrendszer Csökkent munkaképességű személyek – jogosultságok, kötelezettségek A rehabilitációs foglalkoztatás Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód – elmélet és gyakorlat
Irodalom: Kötelező irodalom:
Rehabilitációs jog (kézirat) Jogi háttér:
2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális
járadékairól 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól 291/2006. (XII.23.) Korm. rendeletet az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról
170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről
112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról
177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról
176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól
15/2005. (IX.2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól
14/2005. (IX.2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól
362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól
30/2000. (IX.15.) GM rendelet a munka-erőpiaci szolgáltatásokról valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról
1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program
végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő
kormányzati intézkedésekről SZMM közlemény a rehabilitációs hozzájárulás 2008. évi mértékéről
3. A komplex rehabilitáció alapjai
Tanegység: 8 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: kollokvium/gyakorlati jegy Oktató: Prof. Dr. Kránicz János Tantárgy célja: A rehabilitáció folyamatában résztvevő szakmák tevékenységének megismerése, a szükségletek és a lehetőségek feltárása, a kezelő teamek munkájának jelentőségét megismerve a megváltozott munkaképességű emberek közreműködésével a környezetbe való beilleszkedésének és egyéni boldogulásának biztosítása, orvosi, lelki, társadalmi, szociokulturális, jogi, gazdasági szempontok figyelembevételével. Témakörök:
A komplex rehabilitáció fogalma, céljai, a komplex rehabilitáció szemléletének alakulása A komplex rehabilitáció célterületei A rehabilitáció iránti egyéni szükséglet meghatározása
Pszichológiai folyamatok a rehabilitációban Az egyes rehabilitációban résztvevő szakemberek munkájának megismerése
(gyógytornász fizioterapeuta, foglalkoztató terapeuta, munkavállalási tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, rehabilitációs közvetítő, mentor, szociális szakember, pedagógus, állami és civil szervezetek)
Helyzet és szükségletelemzés Eszközök a komplex rehabilitációban (stresszkezelés, motiváció fenntartása,
kommunikációs tréning, problémamegoldó tréning Munka rehabilitáció, munkakörelemzés, munkapróba A prevenció kérdése A rehabilitációs tanácsadás A közösségi terápia A sport szerepe
Irodalom: Kötelező irodalom:
Huszár-Kullmann-Tringer: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000.
Heckl – Ade – Schell: Rehabilitáció és betegápolás, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000.
Dr. Laczkó Magyar György: Sportterápia a harántsérültek és traumás amputáltak orvosi rehabilitációjában, a Magyar Testnevelési Egyetem jegyzete, Budapest, 1999.
Ajánlott irodalom:
Zeitschrift für Physiotherapeuten , Pflaum Verlag, ISSN: 1614-0397 Rehabilitáció, Literatura Medica Kiadó Kft., ISSN: 0866-479X Physiotherapy, Elsevier, ISSN: 0031-9406
4. Készségfejlesztő tréning
Tanegység: 7 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Farkas Éva Tantárgy célja: A két féléves kurzus célja a leendő komplex rehabilitációs mentorok munkavégzéséhez szükséges képességek fejlesztése:
szemléletformálás, saját erőforrások feltárása, önismeret gazdagítása, személyes hatékonyság fejlesztése, a személyes fejlődés elősegítése, az önfejlesztési
törekvések támogatása, a fejlesztő emberi kapcsolatok kialakítására és működésének elősegítése,
csoportépítési és csoportfejlődési tapasztalatok szerzése, a személyiség- és képességfejlesztésben felhasználható módszerek és technikák
sajátélményű elsajátítása. Témakörök:
I. Ismerkedés – tréning célok ismertetése, elvárások tisztázása. II. Mentor – szerepe, feladata, elvárások. Milyen a jó mentor? Milyen készségek
és képességek szükségesek? Milyen képességekkel bírunk és mi hiányzik? Hogyan fejleszthetők a képességek? Egyéni és csoportos módszerek.
III. Mentor és a célcsoport kapcsolata – célcsoport beazonosítása, célcsoport szükségletei és elvárásai. Miben segíthet egy mentor? Hogyan? Tapasztalatok a mentori munkáról. Technikák, módszerek, szerepek és attitűd.
IV. Célcsoport és környezete – jellemzők, zavarok, problémák. Hogyan javítható a kapcsolat? Mi a mentor szerepe és feladata a kapcsolatban?
V. Rehabilitációs szakemberek és a célcsoport – Milyen szakemberek és tudások szükségesek az egyéni fejlesztéshez? Milyen együttműködés szükséges a hatékony fejlesztéshez? Hogyan tud a mentor hozzájárulni az eredményes munkához?
Irodalom: A komplex rehabilitációs mentor képzés elméleti tananyaga.
5. Munkaerő-piaci ismeretek
Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: kollokvium Oktató: Sasvári Gábor Tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókkal a munkaerő-piaci alapfogalmakat, a munkaerőpiac működésének főbb sajátosságait, a munkaerő-piaci intézményrendszer felépítését és működését. Elsajátíttatni a munkaerőpiac aktív és passzív támogatási eszközeinek működtetésével összefüggő ismereteket, valamint bemutatni azok hatásait a foglalkoztathatóság, a foglalkoztatottság növelésében. A komplex munkaerő-piaci programok tervezésének és megvalósításának, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának megismertetése. Témakörök:
1. Munkaerőpiac • alapfogalmak (gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség) • a munkaerőpiac jellemzésére szolgáló mutatószámok • tipikus és atipikus foglalkoztatási formák • a munkanélküliség típusai
• munkaerő-piaci tendenciák • munkaerő-piaci intézmények és politikák • az Állami Foglalkoztatási Szolgálat
2. Az álláskeresők részére nyújtott passzív ellátások • a támogatások alanyai, mértéke, időtartama, megszűntetése, visszafizetése • álláskeresési támogatás • álláskeresési járadék • álláskeresési segély • költségtérítés • vállalkozói járadék
3. Az aktív munkaerő-piaci eszközök • munkaerőpiaci képzés • bérszubvenciók • közhasznú munkavégzés • az önfoglalkoztatóvá válás támogatása • munkahelyteremtő beruházások támogatása • munkahely megőrzését elősegítő támogatások
4. Munkaerőpiaci szolgáltatások • munkaerő közvetítés • információnyújtás • munkavállalási tanácsadás • pályaválasztási- pályaorientációs tanácsadás, képzési tanácsadás • álláskeresésre való felkészítés • rehabilitációs tanácsadás • a munkaerő-piaci szervezet egyéb szolgáltatásai (FIT, Álláskereső Klub, RIC stb.) • a munkaerő-piaci szervezeten kívüli, a foglalkoztathatóságot elősegítő
szolgáltatások
5. A munkaerőpiaci programok • A komplex munkaerőpiaci programok fogalma, típusai • A programok tervezése, megvalósítása • A központi, a regionális és kistérségi programok • Az Európai Unió által finanszírozott, vagy társfinanszírozott programok
Irodalom: Kötelező irodalom:
Bódis Lajos – Galasi Péter – John Micklewright – Nagy Gyula, 2005: Munkanélküli-ellátás és hatásvizsgálatai Magyarországon. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest
Csoba Judit, G. Fekete Éva, Lévai Márta, Soltész Anikó Frey Mária (szerk.), 2007: Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest
Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor, Scharle Ágota (szerk.), 2007: Munkaerőpiaci Tükör. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest
Frey Mária, 2001.: Nonprofit szervezetek a munkaerőpiacon. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest
Frey Mária, 2004: Munkaerő-piaci politikák. BKÁE Közgazdasági Továbbképző Intézet. Budapest
Jogszabályok: 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről 1991. évi IV. tv. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2001. évi CI. tv. A felnőttképzésről 291/2006. (XII. 23.) Korm. r. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról 6/1996. (VII. 16.) MüM r. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a
Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 30/2000. (IX. 15.) GM r. A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz
kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 39/1998. (III. 4.) Korm. r. A munkábajárással összefüggő terhek csökkentését célzó
támogatásokról Ajánlott irodalom:
Katona Péter (1999): Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról. In: Tóbiás László (szerk.): Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Kézikönyv civil szervezetek és önkormányzatok számára. Hálózat a Demokráciáért Program (USAID-UWI), Budapest, pp. 189-196.
Sasvári Gábor, 2005.: A „hagyományos” aktív munkaerő-piaci eszközök és a tranzitfoglalkoztatási projektek hatékonyságát befolyásoló tényezők. Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskola, Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Pécs, pp. 211-230.
Zám Mária (2001): A munkanélkülieket segítő nonprofit szervezetek kapcsolatai, fejlesztésük lehetőségei. In: Zám Mária – Lux Judit: A munkanélkülieket segítő nonprofit szervezetek kapcsolatai. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Munkaügyi Kutatások Műhelye, Budapest, pp. 13-63.
8. Államháztartástan
Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: alapozó tárgy az 1. szemeszterben Követelmény: kollokvium Oktató: Dr. Mellár Tamás, egyetemi tanár Tantárgy célja:
Betekintést nyújtani a hallgatóknak az államháztartás szerkezetébe és alapvető működésébe. Megismertetni a hallgatókat az államháztartás fő alrendszereivel, azok működési sajátosságaival és kölcsönkapcsolataival. Rávilágítani azokra az alapvető különbségekre, amelyek az államháztartási kör gazdálkodását jellemzik a gazdaság többi részéhez képest Témakörök:
Az államháztartás fogalma, alrendszerei Az állam alapfunkciói Közjavak és a közösségi döntések rendszere Az adózás alapelvei A központi költségvetés szerkezete Az államadósság felhalmozódása Az önkormányzati alrendszer sajátosságai Az egészségügyi rendszer működése és finanszírozása A nyugdíjrendszer problémái Az oktatási rendszer átalakítása Támogatások, támogatáspolitika Az Európai Unió támogatáspolitikai rendszere
Irodalom: Kötelező irodalom:
Horváth Ferenc: Államháztartástan, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 1998. Ajánlott irodalom:
Stiglitz, Joseph: A kormányzati szektor gazdaságtana, Complex Kiadó 2006. Cullis, John – Jones, Philip: Közpénzügyek és közösségi döntések, Aula Kiadó, 2003.
7. Orvosi rehabilitáció
Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Prof. Dr. Kránicz János Tantárgy célja: Az orvosi rehabilitáció megismerése a rehabilitáció komplex folyamatában. Alapfogalmak tisztázása: a károsodás, a fogyatékosság és a rokkantság értelmezése, a prevenció és a rehabilitáció kapcsolata, a rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedésekkel tervszerű, együttes és összehangolt, az egyénre szabott alkalmazása, amelyben a rehabilitálandó ember tevőleges részvétele nélkülözhetetlen. Az orvosi rehabilitáción értjük azt a tevékenységet, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel (diagnosztika, terápia, prevenció,
gondozás) nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Lényege tehát a meglevő funkciók és a teljesítőképesség pontos megítélése, kompenzatórikus fejlesztése és tréningje. Témakörök: Az orvosi rehabilitáció területeinek ismerete az egyes diszciplínákhoz kapcsolódó rehabilitációs szükségletek ismerete, az orvosi diagnosztikus és kezelési eljárások elméletének megszerzése. Legfontosabb területnek tekinthetők a mozgásszervi (ortopédiai, traumatológiai, reumatológiai fogyatékosságok és rokkantságok), kardiológiai - pulmonológiai, neurológiai, idegsebészeti, pszichiátriai, pszichoszomatikus, pszichoszociális problémák rehabilitációja daganatos betegeknél, családorvos szerepe az otthoni rehabilitációban, szenvedélybetegek, kövér betegek, sportolók rehabilitációja. Külön figyelmet szentelünk a gyermekkori és a gerontológiai betegségekben előforduló rehabilitációs problémákra, így a neurohabilitációra, ill. a gerontopszichiátriai lehetőségekre. Foglalkozunk a rehabilitáció módszereivel, a magyarországi ellátórendszerrel, elsősorban a fizioterápia, gyógytornász feladataival, a foglalkoztató terápia lehetőségeivel, a sport szerepével és a segédeszköz ellátás lehetőségeivel. Irodalom: Kötelező irodalom:
Katona Ferenc – Siegler János: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004.
Katona Ferenc: Orvosi rehabilitáció, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999. Brammer – Spires : Manual of Physical Medicine & Rehabilitation, Hanley & Belfus Inc.,
2002. Sabine Müller: Motorische Rehabilitation beim komlpett und inkomplett
Querschnittgelähmten, Pflaum Verlag, 2002. Ajánlott irodalom:
Zeitschrift für Physiotherapeuten , Pflaum Verlag, ISSN: 1614-0397 Rehabilitáció, Literatura Medica Kiadó Kft., ISSN: 0866-479X Physiotherapy, Elsevier, ISSN: 0031-9406
8. Szociális rehabilitáció
Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Farkasné Jakab Eszter
Tantárgy célja:
A hallgatók megismerjék a szociális rehabilitáció helyét és szerepét a komplex rehabilitáció rendszerén belül, kapcsolódásait a rehabilitáció különböző területeihez. Kapjanak képet a szociális rehabilitációt végző szakember speciális feladatiról, módszereiről, eszközeiről és lehetőségeiről. Témakörök:
Szociális rehabilitáció fogalma, célja, feladatai A szociális rehabilitáció kapcsolódása a komplex rehabilitáció különböző területeihez Szociális rehabilitációs szükségletek A rehabilitációs szükségletek kielégítését segítő szociális szolgáltatások:
- házi segítségnyújtás - családsegítés - támogató szolgálat - közösségi ellátás - nappali ellátás - átmeneti szállás Szociális képességek rehabilitációja Módszerek és eszközök a szociális rehabilitációban (gondozási terv, egyéni fejlesztési
terv, készségfejlesztés, tanácsadás stb.) Irodalom: Kötelező irodalom:
Szellő János (szerk.): Munkaerő-piaci segítő szolgálat – Módszertani kézikönyv. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkozási Rehabilitációs Titkárság, Budapest, 2003. www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13315&articleID=20938&ctagarticlelist&iid=1
Falvai Zita – Zolnai Erika: Fogyatékossággal élő emberek számára nyújtott szolgáltatások – Irányelv és protokoll tervezete. http://www.szmi.hu/files/images/file/standard/FOGY_rev.doc
Csató Zsuzsa: Fogyatékkal élő emberek önsegítő és őket segítő csoportjai Magyarországon. Esély, 1994/2
Huszár Ilona – Kullmann János – Tringer László: A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Budapest, 2000.
Dr. Kappéter István (szerk.): A rehabilitáció alapproblémái. Szociális Munka Alapítvány Kiadványai, Budapest, 1993.
Dr. Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest, 2000.
Pető Zoltán (szerk.): Életutak és útsegítők. Szociális Munka Alapítvány Kiadványai, Budapest, 1995.
A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése – Tanulmányok. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, 1997.
Ajánlott irodalom:
Kálmán Zsófia: Bánatkő – sérült gyermek a családban. Keraban Kiadó, Budapest, 1994. Kemény Ferenc: Magánélet kerekesszékben. Szociális segítő – Mozgássérültek sorozat.
LABORA Bt., Budapest, 1997
Kemény Ferenc: Az önállóság ösvényei. Szociális segítő – Mozgássérültek sorozat. LABORA Bt., Budapest, 1997
Kováts András – Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. SZSZSZ, Budapest, 1997
9. Foglalkozási rehabilitáció és diagnosztikai eljárások
Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Szellő János
Tantárgy célja:
Megismertetni a hallgatókat foglalkozási rehabilitáció és diagnosztikai eljárásokkal. A foglalkozási rehabilitáció intézményeivel, eszközeivel, támogatási és szolgáltatási lehetőségeivel, módszereivel. Témakörök:
Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, intézkedések és eszközök az Európai Unióban a foglalkozási rehabilitáció területén (célok, alapkövetelmények, hátránykezelés)
A foglalkozási rehabilitáció kialakulása Magyarországon (gazdasági környezet, koncepciók, paradigmaváltás
Az új szemléletű foglalkozási rehabilitáció célja, célcsoportjának jellemzői A foglalkozási rehabilitáció jogszabályi keretei A rehabilitációs járadék (megállapítása, jogok és kötelességek) A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) helye és szerepe a foglalkozási
rehabilitációban A fogyatékos emberek és a megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedései
lehetőségei A rehabilitációs munkaerő-piaci szolgáltatások rendszere Diagnózis felállítása, módszerei, eljárása A foglalkozási rehabilitáció folyamata
Irodalom:
Kötelező irodalom: Bagó I. – Dr.Csonka A. – Csontos A. – Dudás E. – Harasztosi É. – Kukla M. –
Poleszák Gyné. – Zelenai J. (Szerk.): Foglalkozások egészségi tényezői (Budapest 1998.)
Chikán Csaba – Józsa Teréz (szerk.) (1997). A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése. Tanulmányok. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Budapest.
http://www.c3.hu/~technika/tart.htm
Gere Ilona (2001a). A megváltozott munkaképességű emberek bekapcsolása a munka világába. In Frey Mária (szerk.). EU-konform foglalkoztatáspolitika. A hazai foglalkoztatáspolitika átalakítása a közösségi gyakorlatnak megfelelően. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. p. 221-245.
http://text.disabilityknowledge.org/Gere-Zaro2000-Rov.pdf Gere Ilona (2004). Tartósan akadályozott személyek. In Laky Teréz. Magyarországi
munkaerőpiac, 2004. Foglalkoztatási Hivatal, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. p. 116-118.
http://www.foglalkoztatas.hu/doksik/Kiadvanyok/mpiac2004ofa.pdf http://www.ofa.hu Juhász Ferenc (szerk.) (2004). Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a
megváltozott munkaképesség véleményezéséhez. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Medicina, Budapest.
Szellő János (szerk.) (2003). Munkaerő-piaci segítő szolgálat. Módszertani kézikönyv. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkozási Rehabilitációs Titkárság, Budapest.
http://www.fmm.gov.hu/upload/doc/200312/mpssz_elolapok.pdf http://www.fmm.gov.hu/upload/doc/200312/mpssz_kiadvany.pdf
Törvények:
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról /70/B. § (1)-(2)/ 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Polgári Törvénykönyv) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
(Foglalkoztatási törvény) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Munka Törvénykönyve) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szociális törvény) 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről /100. §/ (Egészségügyi törvény) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
(Esélyegyenlőségi törvény) 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és
az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről Kormányrendeletek:
83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet a bedolgozók foglalkoztatásáról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és
működésének részletes szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és
felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának
részletes szabályairól 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat
foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól
177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról
63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól
321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról Ajánlott irodalom:
Brunel University (2002). Függelék a Brunel Egyetem által készített „A fogyatékosság definíciói Európában összehasonlító elemzés” c. tanulmányhoz. Európai Bizottság, Brüsszel.
Brunner Péter (szerk.) (1998). Orvosi útmutató a szakmai és munkaköri alkalmasság véleményezéséhez, a pályaválasztási tanácsadáshoz. Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete, Budapest.
Harday Ildikó (szerk.) (1996). A személyközpontú megközelítés elmélete és alkalmazása a segítő szakmában. Szöveggyűjtemény. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola,
Budapest. Horváth Anikó, Stierné Szenes Gabriella, Szellő János (szerk.): A képességek alapján
történő diagnosztikai eljárás és protokoll a foglalkozási rehabilitáció területén Módszertani kézikönyv SMMK, Kaposvár 2006. www.ddrmk.hu
Madridi nyilatkozat. A befogadó társadalom alapja a diszkrimináció-mentességgel párosuló pozitív cselekvés (2005). Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest. http://www.fmm.gov.hu/upload/doc/200506/madridi_nyilatkozat_1_kotet.pdf
Márkus Eszter (szerk.) (2003). Ismerkedés, megértés, együttlét. Súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek életének kísérése. Kézenfogva Alapítvány, Budapest
10. Pedagógiai rehabilitáció
Tanegység: 4 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Dr. Bús Imre Tantárgy célja: A rehabilitációt pedagógiai módszerekkel, eszközökkel segítő tevékenységek megismerése. Olyan oktatási és nevelési eljárások feltárása, amelyek lehetővé teszik az egyéni fejlettség, sérülés, fogyatékosság figyelembevételével az élethosszig tartó tanulást, a képesség és készségfejlesztést, a részvételt a társadalom életében és a munkaerőpiacon. Témakörök:
A pedagógiai rehabilitáció célja, feladatai, jelentősége a sérült, ill. fogyatékos emberek életében
Pedagógiai alapfogalmak A pedagógiai rehabilitáció tárgyi feltételei Önfejlesztés és segítség a fejlesztésben – család, barátok, segítő szakemberek
A pedagógiai rehabilitáció tervezési lehetőségei Egyéni fejlesztés az akadályozottság, ill. fogyatékosság figyelembevételével – célok,
módszerek, szervezés, erdemények A különböző közösségek szerepe a pedagógiai rehabilitációban Pedagógiai tréningtechnikák a fejlesztésben Fejlesztési lehetőségek a művészetek és a sport segítségével
Irodalom: Kötelező irodalom:
Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet. OKKER Kiadó, Budapest, 2003. Bús Imre-Péchy Benjamin-Szabó Ernő-Szente István: Játékok a személyiség- és
közösségfejlesztés szolgálatában. (szerk. Bús Imre) PTE IGYFK, Szekszárd, 2003. Huszár-Kullmann-Tringer: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt.,
Budapest, 2000. Kappéter István (szerk.): A rehabilitáció alapproblémái. Szociális Munka Alapítvány
Kiadványai, Budapest, 1993. Ajánlott irodalom:
Hunyadi Györgyné – M. Nádasi Mária: Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Pécs, 2004.
Kováts András – Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. SZSZSZ, Budapest, 1997
Kemény Ferenc: Az önállóság ösvényei. Szociális segítő – Mozgássérültek sorozat. LABORA Bt., Budapest, 1997
11. Mentális rehabilitáció Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: dr. Lovász Zsuzsanna Tantárgy célja: A segítő szakember ismerje meg a mentális rehabilitációhoz nélkülözhetetlen szemléletmódot a mentális betegségek és devianciák, veleszületett és szerzett rendellenességek kezelésében, a betegek adaptációs fokának javításában. Az elsajátított ismeretek alapján legyen képes hatékonyan közreműködni a megváltozott munkaképességű egyén családi, foglalkozási szerepeinek betöltését szolgáló korrekcióban, a társadalmi beilleszkedés javításában. Témakörök:
Mentális betegségek és devianciák, krónikus szomatikus betegségek, fogyatékosságok
komplex rehabilitációs modell alapján történő értelmezése Rehabilitációs intézményrendszer az egészségügyi és szociális ellátásban –
interszektorialitás érvényesülése az ellátásban Ambuláns ellátás; akut osztály, rehabilitációs osztály, nappali kórház, védett szállás,
félutas ház, fogyatékosok lakóotthonai, elme-szociális otthon Komplex rehabilitációs program: pszichés károsodás mértékének megállapítása, kognitív
képességek, érzelmi állapot jellemzőinek és az interperszonális viselkedés feltárása Segítő intervenciók a rehabilitációban: supportív pszichoterápiás stratégiák, terápiás
tanácsadás megküzdési stratégiák fejlesztése, kognitív funkciók javítása Rehabilitációs tervezés a mentális állapot alapján – munkaképesség növelése egyéni
szükségletek figyelembe vételével Mentális rehabilitáció része a foglalkoztatás, a személyközi kapcsolatok építése Rekreáció, zeneterápiás, biblioterápiás, művészetterápiás eszközök a mentális
rehabilitációban Családi rehabilitációs program – hozzátartozói csoportok, egyesületek, önsegítő csoportok
modelljei – társadalmi viszonyulás a beteg emberekhez; társadalmi támogatás a rehabilitáltak számára
Irodalom: Kötelező irodalom:
Katona Ferenc – Siegler János: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004.
Kosza Ida(1996.): A pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatának kézikönyve Akadémiai Kiadó Budapest
Ajánlott irodalom:
Huszár-Kullmann-Tringer: A rehabilitáció gyakorlata, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000.
Heckl – Ade – Schell: Rehabilitáció és betegápolás, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000.
Rehabilitáció, Literatura Medica Kiadó Kft., ISSN: 0866-479X Mórotz K.-Perczel Forintos D.(szerk) 2006.:Kognitív viselkedésterápia Medicina
Könyvkiadó Zrt.
12. A rehabilitáció tárgyi környezete
Tanegység: 4 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: kollokvium Oktató: Szabó Zsolt
Tantárgy célja:
A hallgató legyen képes elsajátítani az alapvető ismereteket a rehabilitáció különböző fázisaiban alkalmazott orvostechnikai eszközöket, és a megváltozott képességgel együtt élők épített környezet akadálymentes kialakításának lehetőségeinek felmérésére. A megváltozott képesség rehabilitációjához szükséges tárgyi és épített környezet átalakításainak lehetőségét, és a megfelelő szakember bevonása ezen feladatok ellátására a rehabilitációs terv készítése és koordinálása során. Naprakész információkkal rendelkezzen az akadálymentes környezet tervezés és segédeszköz beszerzés lehetőségeiről.
Témakörök:
Az akadályozottság területei alapján történő állapot szerinti igények felmérése. Figyelembe véve a rehabilitációs folyamat területeinek igényeit is. Felmérés célja a képességek alapján az ellátás/önellátás szükséges tárgyi és akadálymentes épített környezet kialakításának lehetőségeinek feltárása. A felmérés területei otthoni környezet, lakó környezet, munkakörnyezet. A rehabilitáció akadályozottság/fogyatékoság szerinti felosztása:
1. mozgáskorlátozottság 2. halláskárosodottság 3. vakok és gyengénlátók 4. belgyógyászati 5. halmozottan sérültség 6. mentális akadályozottság 7. gerontológia
A rehabilitáció területi felosztása:
1. orvosi 2. szociális 3. pedagógiai 4. foglalkoztatási
Fő területek:
1. akadálymentes környezet otthon (közlekedés, személyes higiénia, stb.) 2. akadálymenetes környezet lakókörnyezetben (közlekedés, információ, stb.) 3. akadálymentes környezet munkahelyen (közlekedés, képességek, stb.) 4. segédeszközök csoportosítási rendszere 5. segédeszközök gyakorlati alkalmazása, használata
Irodalom:
Huszár-Kullmann-Tringer.: A rehabilitáció gyakorlata Katona Ferencés Siegler János szerk.: Orvosi rehabilitáció Dr. Joós Márta: Rehabilitációs alapismeretek Szabó Gyula szerk.: Tervezés speciális felhasználói körök számára Dr. Valló Ágnes szerk.: Gyógyászati segédeszköz ellátási ismeretek R.W. Heckl, G. Ade, W. Schell: Rehabilitáció és betegápolás Rehabunio Kft.: Gyógyászati segédeszköz forgalmazó tanfolyam képzési jegyzet
14. Készségfejlesztő tréning II.
Tanegység: 7 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Farkas Éva
Tantárgy célja:
A két féléves kurzus célja a leendő komplex rehabilitációs mentorok munkavégzéséhez szükséges képességek fejlesztése:
szemléletformálás, saját erőforrások feltárása, önismeret gazdagítása, személyes hatékonyság fejlesztése, a személyes fejlődés elősegítése, az önfejlesztési
törekvések támogatása, a fejlesztő emberi kapcsolatok kialakítására és működésének elősegítése, csoportépítési és csoportfejlődési tapasztalatok szerzése, a személyiség- és képességfejlesztésben felhasználható módszerek és technikák
sajátélményű elsajátítása. Témakörök:
A mentori gyakorlatban használatos módszerek és technikák gyűjtése. A mentori gyakorlatban használatos módszerek és technikák használata és elemzése. Technikák gyakorlása: - kommunikációs, konfliktuskezelési, koordinációs,
problémamegoldó, motivációs, aktivizáló, valamint közösségépítő technikák. – moderálás, facilitálás, érdekképviselet, projektszervezés és vezetés.
Irodalom: A komplex rehabilitációs mentor képzés elméleti tananyaga.
15. Komplex gyakorlat
Tanegység: 10 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Dr. Nagy Janka Teodóra
Tantárgy célja: A komplex gyakorlat célja, hogy személyre szabottan kínáljon lehetőséget arra, hogy a hallgatók saját magukat, mint segítőt a közvetlen gyakorlatban is kipróbálhassák. Segítse elő az elméleti, gyakorlati tudás, a készségek és a szakmai attitűd integrációját. A hallgatók a gyakorlat oldalairól közelítve átfogó ismereteket szerezzenek a komplex rehabilitációs, illetve a komplex
rehabilitációs mentor tevékenységének lényegéről, főbb meghatározóiról, keretfeltételeiről, és a mentor szerepeinek megvalósulásáról. Témakörök: A tereptanár irányításával a hallgató megismerkedik a terephely szociológiai jellemzőivel, az intézmény/szolgáltató alapdokumentációjával, adminisztrációs rendjével. Megismeri az intézmény által nyújtott, jelen időszakban működő szolgáltatások közvetlen gyakorlatát, amelyekben a kliensek, családok, csoportok részesülhetnek, valamint az intézményen belüli munkamegosztást és az együttműködési kapcsolatrendszereket, az önkéntes segítők bevonásának módját; Naprakész ismeretre törekszik az aktuális problémákról, azok gazdasági, politikai, jogi, szociális és pszichés vonatkozásairól. Alkalmazza munkájában a komplex rehabilitáció gyakorlatának alapelveit, értékrendszerét, különböző elméleteken alapuló módszereit, szerepeit. A hallgató a tereptanárral való egyeztetés után a fokozatosság, a folyamatos önállósodás elvének érvényesítésével lát el feladatokat, tart szakmai kapcsolatokat, nyújt kompetenciájának megfelelő szolgáltatásokat. Az esettel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat is ellátja. Irodalom: Személyre szabottan neveződik meg.
16. Gyakorlat feldolgozó szeminárium
Tanegység: 5 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Farkasné Jakab Eszter
Tantárgy célja:
A terepgyakorlat során szerzett tapasztalatok feldolgozása, megbeszélése, a komplex rehabilitáció szempontjai érvényesítésének elsajátítása, a rehabilitáció módszereinek felismerése egy adott esetkezelés kapcsán. Valamint ezek elemzése, mely segíti az elmélet és a gyakorlat összekapcsolódásának elmélyítését. Kiscsoport keretei között a hallgató beszámoljon terepgyakorlatáról és kérdéseket, dilemmákat fogalmazzon meg, melyekre a többiektől reflexiót vár. Témakörök: Szempontok a gyakorlat feldolgozáshoz: (valamint a feldolgozó szemináriumhoz) Első benyomások a terepgyakorlat színhelyéről:
- Intézményi struktúra rövid leírása. - Milyen kérdések, dilemmák foglalkoztatják az adott intézményt?
- Milyen változtatások történtek a terep intézményben az elmúlt időszakban? - Milyen szolgáltatásokat nyújt az adott intézmény (egyéni munka, csoportos,
közösségi…) - Az első napok egy-két fontos mozzanatának részletes leírása. - Hogyan éltem meg...?
A kliensek belépése az adott intézménybe: - Hogyan kerülnek kapcsolatba velük, hogyan szűrik meg, hogy kivel alakítanak ki
munkakapcsolatot, milyen elérési stratégiái vannak az intézménynek? A hallgató hogyan kapcsolódhat ehhez az eljárás rendhez?
- Első találkozások: az intézmény ügyfélköréből kikkel és hogyan találkozott a hallgató? Hogyan működik véleményem szerint a terepintézmény?
- A terepen folyó tevékenységeken kívül milyen lehetőségeket látna még a hallgató a kliensek elérésére, segítésére, rehabilitációjára?
- Milyen feltételekre lenne szükség ehhez? - Hogyan lehetne elkezdeni? - Hogyan vélekednek a tereptanár/a kollégák erről? - Hogyan élem meg önmagamat a gyakorlat különböző színterein (kliens, kolléga,
intézményi keretek között)? Irodalom: A kurzus végére beadandó és értékelésre kerülő beszámoló témájához igazodó szakirodalom.
17. Szupervízió
Tanegység: 5 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Kocsis Erzsébet
Tantárgy célja: A hallgató gyakorlatának módszeresen strukturált reflexiója, amely a szakmai identitás tisztázásáig, a felelősséget vállaló cselekvésig juttatja el - mely során képessé válik belső erőforrásai felfedezésére, és a külső erőforrások felismerésére és mozgósítására is. Témakörök:
saját lehetőségekre, határokra, beállítódásokra, értékekre vonatkozó személyes viselkedések kibővítése vagy elmélyítése,
a gyakorlati készségek és szociális cselekvési kompetencia bővítése és elmélyítése, szociális és intézményes keretfeltételek ismeretének elmélyítése, saját gondolkodási és
cselekvési struktúrák jobb megismerése.
A csoport tevékenységében esetorientált, s mivel általában nem egy helyen töltik gyakorlatukat a résztvevők, az egyén témája a csoport témájává válik, így mindenki aktív részese. A csoportkeret lehetőséget ad a szituáció kibővítésére, a tagokban felidéződnek/beindulnak saját emlékei, a kontroll, a visszacsatolás a csoporttól érkezik. Nagyon lényeges elem a viselkedés kontextushoz való kötődését felismerhetővé tenni. Mivel saját cselekvéseinkhez saját indoklást hozunk, fontos más lehetséges indoklások számbavétele is. Ebben segít a nyitott, nem ítélkező hallgatótárs. Irodalom: Ajánlott irodalom:
Pik Katalin: Ráhangoló – szupervíziós tapasztalatok. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2002.
19. Szakdolgozati szeminárium Tanegység: 3 kredit Felvétel kritériuma: Követelmény: gyakorlati jegy Oktató: Dr. Tóth Olga
Tantárgy célja: A hallgató folyamatosan, előre kidolgozott menetrend szerint végezze munkáját a tudományos igényű dolgozat írásának szabályai szerint. A szemináriumon az oktató ehhez egyéni konzultációs formában folyamatosan segítséget nyújt. Témakörök:
A dolgozat témakörének meghatározása, pontosítása, a feldolgozandó probléma kijelölése Szakirodalom gyűjtésének módszertani kérdései, bibliográfia készítése A forráskezelés, a szakirodalom kezelése módjainak, technikáinak áttekintése, a
hivatkozás módjainak, szabályainak megismerése Axióma, tétel, hipotézis „természetének” megbeszélése, a szakirodalom alapján axiómák,
tételek gyűjtése, a lehetséges következtetések megfogalmazása A dolgozat hipotézisének kidolgozása (mit kíván feltárni, jellemezni, elemezni),
konceptualizálás (a dolgozatban használt alapfogalmak, változók összegyűjtése) „Tartalomjegyzék” elkészítése, melyben részletezi a dolgozat felépítését, szerkezetét,
belső arányait Empírikus adatfelvételi módok, eljárások, lehetőségek számbavétele A dolgozattal kapcsolatos formai követelmények tisztázása Konzultáció a szakdolgozat témakörének megfelelő anyagokról.
Irodalom: Kötelező irodalom:
Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó,
Budapest, 2005. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest, 1996. (Gondolat
Kiadó, 1992.) Ajánlott irodalom:
A szakdolgozat témájának megfelelő irodalmak.
c.) Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások Az elméleti tárgyak vizsgával zárulnak. A gyakorlatok értékelése az évközi munka és
teljesítmény alapján: folyamatos, ötfokozatú skálán történik. A komplex elmélet-gyakorlati
tantárgyaknál a gyakorlati feladatok teljesítése a vizsgára bocsátás feltétele.
A tanulmányokat szakdolgozat készítése és záróvizsga zárja le.
A szakdolgozat követelményei:
A szakdolgozat 2-3 ív terjedelmű önálló munka, amely lehet egy alkalmazási terület elméleti
hátterének feldolgozása, modell értékű ellátási projekt kidolgozása, komplex rehabilitációs segítő
tevékenység alapján esettanulmány, empirikus kutatás. A szakdolgozatnak tükröznie kell a
hallgató szakirodalmi tájékozottságát, módszertani jártasságát, valamint az elméleti és gyakorlati
ismeretek integrálásának képességét.
A záróvizsga:
A záróvizsga részei:
• a szakdolgozat megvédése
• a szaktárgyi tételsor egy kérdésének kifejtése
A záróvizsga eredményének kiszámítási módja: a záróvizsga eredménye a megszerzett két
érdemjegy átlaga, egész számra kerekítve.
d.) Korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendjére vonatkozó rendelkezések A korábban megszerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítására a PTE Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatának 54§ - 55§ alapján kerülhet sor.
e.) Dr. Nagy Janka Teodóra - Önéletrajz