komplex természettudomány - kozma józsef honlapja€¦ · a naprendszer leglátványosabb...
TRANSCRIPT
Komplex termeacuteszettudomaacuteny4
A Foumlld mint bolygoacute
A Naprendszer a Nap gravitaacutecioacuteja aacuteltal egyben tartott bolygoacuterendszer egyike a Tejuacutetrendszer sok milliaacuterd csillagrendszereacutenek
A Foumlld a Naptoacutel szaacutemiacutetott harmadik bolygoacute
Legfontosabb adatai a koumlvetkezők
Kora 46 milliaacuterd eacutevKoumlzepes naptaacutevolsaacutega 150 millioacute km = 8 feacutenyperc = 1 csillagaacuteszati egyseacuteg (CSE)Holdjaacutenak neve Hold amellyel kettős bolygoacuterendszert alkotForgaacutesideje 23 h 56 m 46 s
Forgaacutestengely keringeacutesi siacutekjaacuteval 66 fok 33 perces szoumlget zaacuter be A ferdeseacuteg iraacutenya a keringeacutes soraacuten vaacuteltozatlan
A keringeacutes eacutes az aacutellandoacute iraacutenyuacute tengelyferdeseacuteg koumlvetkezmeacutenye az eacutevszakok a forgaacuteseacute a nappalok eacutes eacutejszakaacutek vaacuteltakozaacutesa
A Foumlld leacutegkoumlre (atmoszfeacutera)Az atmoszfeacutera mintegy 800km vastagsaacuteguacute baacuter nincs eacuteles felső hataacutera
A leacutegkoumlr oumlsszeteacutetele
A leacutegkoumlr oumlsszetevőit 3 fő csoportra oszthatjuk
Gaacutezok
Cseppfolyoacutes oumlsszetevő viacutez (felhők)
Szilaacuterd oumlsszetevők por korom jeacutegkristaacutelyok
A leacutegkoumlrben leacutevő gaacutezok csoportosiacutetaacutesa
bull aacutellandoacute gaacutezok araacutenyuk hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlan nitrogeacuten 78 oxigeacuten 21 egyeacuteb 1 (nagyobb reacuteszt nemesgaacutezok ndashargon)
bull Vaacuteltozoacute gaacutezok eacutevek eacutevtizedek alatt vaacuteltozik a mennyiseacuteguumlk szeacutendioxid metaacuten hidrogeacuten oacutezon
bull Erősen vaacuteltozoacute gaacutezok roumlvid időtartam soraacuten jelentősen vaacuteltozhat a mennyiseacuteguumlk (nitrogeacuten-oxid keacuten-dioxid szeacuten-monoxid viacutezgőz)
A leacutegkoumlr neacutelkuumlloumlzhetetlen az eacutelővilaacuteg (bioszfeacutera) szaacutemaacutera ugyanis tartalmazza az eacutelethez szuumlkseacuteges oxigeacutent tovaacutebbaacute veacutedi a Foumlld felsziacuteneacutet a becsapoacutedoacute meteoritoktoacutel eacutes a Nap aacutertalmas sugaraitoacutel de a leacutegkoumlr dinamikaacuteja műkoumldteti a viacutez koumlrforgaacutesaacutet eacutes biztosiacutetja a hőmeacuterseacuteklet viszonylagos aacutellandoacutesaacutegaacutet is
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A Foumlld mint bolygoacute
A Naprendszer a Nap gravitaacutecioacuteja aacuteltal egyben tartott bolygoacuterendszer egyike a Tejuacutetrendszer sok milliaacuterd csillagrendszereacutenek
A Foumlld a Naptoacutel szaacutemiacutetott harmadik bolygoacute
Legfontosabb adatai a koumlvetkezők
Kora 46 milliaacuterd eacutevKoumlzepes naptaacutevolsaacutega 150 millioacute km = 8 feacutenyperc = 1 csillagaacuteszati egyseacuteg (CSE)Holdjaacutenak neve Hold amellyel kettős bolygoacuterendszert alkotForgaacutesideje 23 h 56 m 46 s
Forgaacutestengely keringeacutesi siacutekjaacuteval 66 fok 33 perces szoumlget zaacuter be A ferdeseacuteg iraacutenya a keringeacutes soraacuten vaacuteltozatlan
A keringeacutes eacutes az aacutellandoacute iraacutenyuacute tengelyferdeseacuteg koumlvetkezmeacutenye az eacutevszakok a forgaacuteseacute a nappalok eacutes eacutejszakaacutek vaacuteltakozaacutesa
A Foumlld leacutegkoumlre (atmoszfeacutera)Az atmoszfeacutera mintegy 800km vastagsaacuteguacute baacuter nincs eacuteles felső hataacutera
A leacutegkoumlr oumlsszeteacutetele
A leacutegkoumlr oumlsszetevőit 3 fő csoportra oszthatjuk
Gaacutezok
Cseppfolyoacutes oumlsszetevő viacutez (felhők)
Szilaacuterd oumlsszetevők por korom jeacutegkristaacutelyok
A leacutegkoumlrben leacutevő gaacutezok csoportosiacutetaacutesa
bull aacutellandoacute gaacutezok araacutenyuk hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlan nitrogeacuten 78 oxigeacuten 21 egyeacuteb 1 (nagyobb reacuteszt nemesgaacutezok ndashargon)
bull Vaacuteltozoacute gaacutezok eacutevek eacutevtizedek alatt vaacuteltozik a mennyiseacuteguumlk szeacutendioxid metaacuten hidrogeacuten oacutezon
bull Erősen vaacuteltozoacute gaacutezok roumlvid időtartam soraacuten jelentősen vaacuteltozhat a mennyiseacuteguumlk (nitrogeacuten-oxid keacuten-dioxid szeacuten-monoxid viacutezgőz)
A leacutegkoumlr neacutelkuumlloumlzhetetlen az eacutelővilaacuteg (bioszfeacutera) szaacutemaacutera ugyanis tartalmazza az eacutelethez szuumlkseacuteges oxigeacutent tovaacutebbaacute veacutedi a Foumlld felsziacuteneacutet a becsapoacutedoacute meteoritoktoacutel eacutes a Nap aacutertalmas sugaraitoacutel de a leacutegkoumlr dinamikaacuteja műkoumldteti a viacutez koumlrforgaacutesaacutet eacutes biztosiacutetja a hőmeacuterseacuteklet viszonylagos aacutellandoacutesaacutegaacutet is
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Legfontosabb adatai a koumlvetkezők
Kora 46 milliaacuterd eacutevKoumlzepes naptaacutevolsaacutega 150 millioacute km = 8 feacutenyperc = 1 csillagaacuteszati egyseacuteg (CSE)Holdjaacutenak neve Hold amellyel kettős bolygoacuterendszert alkotForgaacutesideje 23 h 56 m 46 s
Forgaacutestengely keringeacutesi siacutekjaacuteval 66 fok 33 perces szoumlget zaacuter be A ferdeseacuteg iraacutenya a keringeacutes soraacuten vaacuteltozatlan
A keringeacutes eacutes az aacutellandoacute iraacutenyuacute tengelyferdeseacuteg koumlvetkezmeacutenye az eacutevszakok a forgaacuteseacute a nappalok eacutes eacutejszakaacutek vaacuteltakozaacutesa
A Foumlld leacutegkoumlre (atmoszfeacutera)Az atmoszfeacutera mintegy 800km vastagsaacuteguacute baacuter nincs eacuteles felső hataacutera
A leacutegkoumlr oumlsszeteacutetele
A leacutegkoumlr oumlsszetevőit 3 fő csoportra oszthatjuk
Gaacutezok
Cseppfolyoacutes oumlsszetevő viacutez (felhők)
Szilaacuterd oumlsszetevők por korom jeacutegkristaacutelyok
A leacutegkoumlrben leacutevő gaacutezok csoportosiacutetaacutesa
bull aacutellandoacute gaacutezok araacutenyuk hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlan nitrogeacuten 78 oxigeacuten 21 egyeacuteb 1 (nagyobb reacuteszt nemesgaacutezok ndashargon)
bull Vaacuteltozoacute gaacutezok eacutevek eacutevtizedek alatt vaacuteltozik a mennyiseacuteguumlk szeacutendioxid metaacuten hidrogeacuten oacutezon
bull Erősen vaacuteltozoacute gaacutezok roumlvid időtartam soraacuten jelentősen vaacuteltozhat a mennyiseacuteguumlk (nitrogeacuten-oxid keacuten-dioxid szeacuten-monoxid viacutezgőz)
A leacutegkoumlr neacutelkuumlloumlzhetetlen az eacutelővilaacuteg (bioszfeacutera) szaacutemaacutera ugyanis tartalmazza az eacutelethez szuumlkseacuteges oxigeacutent tovaacutebbaacute veacutedi a Foumlld felsziacuteneacutet a becsapoacutedoacute meteoritoktoacutel eacutes a Nap aacutertalmas sugaraitoacutel de a leacutegkoumlr dinamikaacuteja műkoumldteti a viacutez koumlrforgaacutesaacutet eacutes biztosiacutetja a hőmeacuterseacuteklet viszonylagos aacutellandoacutesaacutegaacutet is
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Forgaacutestengely keringeacutesi siacutekjaacuteval 66 fok 33 perces szoumlget zaacuter be A ferdeseacuteg iraacutenya a keringeacutes soraacuten vaacuteltozatlan
A keringeacutes eacutes az aacutellandoacute iraacutenyuacute tengelyferdeseacuteg koumlvetkezmeacutenye az eacutevszakok a forgaacuteseacute a nappalok eacutes eacutejszakaacutek vaacuteltakozaacutesa
A Foumlld leacutegkoumlre (atmoszfeacutera)Az atmoszfeacutera mintegy 800km vastagsaacuteguacute baacuter nincs eacuteles felső hataacutera
A leacutegkoumlr oumlsszeteacutetele
A leacutegkoumlr oumlsszetevőit 3 fő csoportra oszthatjuk
Gaacutezok
Cseppfolyoacutes oumlsszetevő viacutez (felhők)
Szilaacuterd oumlsszetevők por korom jeacutegkristaacutelyok
A leacutegkoumlrben leacutevő gaacutezok csoportosiacutetaacutesa
bull aacutellandoacute gaacutezok araacutenyuk hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlan nitrogeacuten 78 oxigeacuten 21 egyeacuteb 1 (nagyobb reacuteszt nemesgaacutezok ndashargon)
bull Vaacuteltozoacute gaacutezok eacutevek eacutevtizedek alatt vaacuteltozik a mennyiseacuteguumlk szeacutendioxid metaacuten hidrogeacuten oacutezon
bull Erősen vaacuteltozoacute gaacutezok roumlvid időtartam soraacuten jelentősen vaacuteltozhat a mennyiseacuteguumlk (nitrogeacuten-oxid keacuten-dioxid szeacuten-monoxid viacutezgőz)
A leacutegkoumlr neacutelkuumlloumlzhetetlen az eacutelővilaacuteg (bioszfeacutera) szaacutemaacutera ugyanis tartalmazza az eacutelethez szuumlkseacuteges oxigeacutent tovaacutebbaacute veacutedi a Foumlld felsziacuteneacutet a becsapoacutedoacute meteoritoktoacutel eacutes a Nap aacutertalmas sugaraitoacutel de a leacutegkoumlr dinamikaacuteja műkoumldteti a viacutez koumlrforgaacutesaacutet eacutes biztosiacutetja a hőmeacuterseacuteklet viszonylagos aacutellandoacutesaacutegaacutet is
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A Foumlld leacutegkoumlre (atmoszfeacutera)Az atmoszfeacutera mintegy 800km vastagsaacuteguacute baacuter nincs eacuteles felső hataacutera
A leacutegkoumlr oumlsszeteacutetele
A leacutegkoumlr oumlsszetevőit 3 fő csoportra oszthatjuk
Gaacutezok
Cseppfolyoacutes oumlsszetevő viacutez (felhők)
Szilaacuterd oumlsszetevők por korom jeacutegkristaacutelyok
A leacutegkoumlrben leacutevő gaacutezok csoportosiacutetaacutesa
bull aacutellandoacute gaacutezok araacutenyuk hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlan nitrogeacuten 78 oxigeacuten 21 egyeacuteb 1 (nagyobb reacuteszt nemesgaacutezok ndashargon)
bull Vaacuteltozoacute gaacutezok eacutevek eacutevtizedek alatt vaacuteltozik a mennyiseacuteguumlk szeacutendioxid metaacuten hidrogeacuten oacutezon
bull Erősen vaacuteltozoacute gaacutezok roumlvid időtartam soraacuten jelentősen vaacuteltozhat a mennyiseacuteguumlk (nitrogeacuten-oxid keacuten-dioxid szeacuten-monoxid viacutezgőz)
A leacutegkoumlr neacutelkuumlloumlzhetetlen az eacutelővilaacuteg (bioszfeacutera) szaacutemaacutera ugyanis tartalmazza az eacutelethez szuumlkseacuteges oxigeacutent tovaacutebbaacute veacutedi a Foumlld felsziacuteneacutet a becsapoacutedoacute meteoritoktoacutel eacutes a Nap aacutertalmas sugaraitoacutel de a leacutegkoumlr dinamikaacuteja műkoumldteti a viacutez koumlrforgaacutesaacutet eacutes biztosiacutetja a hőmeacuterseacuteklet viszonylagos aacutellandoacutesaacutegaacutet is
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A leacutegkoumlr oumlsszeteacutetele
A leacutegkoumlr oumlsszetevőit 3 fő csoportra oszthatjuk
Gaacutezok
Cseppfolyoacutes oumlsszetevő viacutez (felhők)
Szilaacuterd oumlsszetevők por korom jeacutegkristaacutelyok
A leacutegkoumlrben leacutevő gaacutezok csoportosiacutetaacutesa
bull aacutellandoacute gaacutezok araacutenyuk hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlan nitrogeacuten 78 oxigeacuten 21 egyeacuteb 1 (nagyobb reacuteszt nemesgaacutezok ndashargon)
bull Vaacuteltozoacute gaacutezok eacutevek eacutevtizedek alatt vaacuteltozik a mennyiseacuteguumlk szeacutendioxid metaacuten hidrogeacuten oacutezon
bull Erősen vaacuteltozoacute gaacutezok roumlvid időtartam soraacuten jelentősen vaacuteltozhat a mennyiseacuteguumlk (nitrogeacuten-oxid keacuten-dioxid szeacuten-monoxid viacutezgőz)
A leacutegkoumlr neacutelkuumlloumlzhetetlen az eacutelővilaacuteg (bioszfeacutera) szaacutemaacutera ugyanis tartalmazza az eacutelethez szuumlkseacuteges oxigeacutent tovaacutebbaacute veacutedi a Foumlld felsziacuteneacutet a becsapoacutedoacute meteoritoktoacutel eacutes a Nap aacutertalmas sugaraitoacutel de a leacutegkoumlr dinamikaacuteja műkoumldteti a viacutez koumlrforgaacutesaacutet eacutes biztosiacutetja a hőmeacuterseacuteklet viszonylagos aacutellandoacutesaacutegaacutet is
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A leacutegkoumlrben leacutevő gaacutezok csoportosiacutetaacutesa
bull aacutellandoacute gaacutezok araacutenyuk hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlan nitrogeacuten 78 oxigeacuten 21 egyeacuteb 1 (nagyobb reacuteszt nemesgaacutezok ndashargon)
bull Vaacuteltozoacute gaacutezok eacutevek eacutevtizedek alatt vaacuteltozik a mennyiseacuteguumlk szeacutendioxid metaacuten hidrogeacuten oacutezon
bull Erősen vaacuteltozoacute gaacutezok roumlvid időtartam soraacuten jelentősen vaacuteltozhat a mennyiseacuteguumlk (nitrogeacuten-oxid keacuten-dioxid szeacuten-monoxid viacutezgőz)
A leacutegkoumlr neacutelkuumlloumlzhetetlen az eacutelővilaacuteg (bioszfeacutera) szaacutemaacutera ugyanis tartalmazza az eacutelethez szuumlkseacuteges oxigeacutent tovaacutebbaacute veacutedi a Foumlld felsziacuteneacutet a becsapoacutedoacute meteoritoktoacutel eacutes a Nap aacutertalmas sugaraitoacutel de a leacutegkoumlr dinamikaacuteja műkoumldteti a viacutez koumlrforgaacutesaacutet eacutes biztosiacutetja a hőmeacuterseacuteklet viszonylagos aacutellandoacutesaacutegaacutet is
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A leacutegkoumlr neacutelkuumlloumlzhetetlen az eacutelővilaacuteg (bioszfeacutera) szaacutemaacutera ugyanis tartalmazza az eacutelethez szuumlkseacuteges oxigeacutent tovaacutebbaacute veacutedi a Foumlld felsziacuteneacutet a becsapoacutedoacute meteoritoktoacutel eacutes a Nap aacutertalmas sugaraitoacutel de a leacutegkoumlr dinamikaacuteja műkoumldteti a viacutez koumlrforgaacutesaacutet eacutes biztosiacutetja a hőmeacuterseacuteklet viszonylagos aacutellandoacutesaacutegaacutet is
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A Foumlld szerkezete (geoszfeacutera)A Foumlld a kőzetbolygoacutek csoportjaacuteba tartozik Anyagaacutenak nagy reacutesze kőzetekből aacutell miacuteg belsejeacuteben nagymeacuteretű feacutemes mag helyezkedik el
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Az informaacutecioacuteszerzeacutes lehetőseacutegeiFuacuteraacutesok (10-15 km) bdquomegkarcoljukrdquo a keacutereg felső
reacuteszeacutetFoumlldrengeacuteshullaacutemok (termeacuteszetes mesterseacuteges)
viselkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni
Modell alkotaacutes A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetűReacuteszeiFoumlldkeacuteregbull Szaacuterazfoumlld eseteacuteben 35-40 km vastagsaacuteguacute
szilikaacutetos graacutenitos keacuteregreacuteszbull Oacuteceaacutenok talpazataacutenaacutel 7-11 km vastag bazaltos
feacutemes oumlsszetevőkben gazdag keacuteregreacutesz
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Foumlldkoumlpeny 2900 km meacutelyseacutegig
2 fő reacuteteg
Litoszfeacutera (kőzetburok) A foumlldkoumlpeny felső szilaacuterd reacutesze a foumlldkeacutereggel egyuumltt
Asztenoszfeacutera Keacutepleacutekeny izzoacute reacutesz amely folyamatos aacuteramlaacutesban van
Mag
Kuumllső mag izzoacute folyeacutekony
Belső mag szilaacuterd nagyobb reacuteszben vas eacutes nikkel oumlsszetevőkből aacutell
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A Foumlld goumlmbheacutejas szerkezetű
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Hidroszfeacutera
Ez a foumlldkeacutereg foumlloumltt huacutezoacutedoacute goumlmbheacutej amely a Foumlld felsziacuteneacutenek nagy reacuteszeacutet beboriacutetja Az oacuteceaacutenok eacutes tengerek a felsziacuten 71-aacutet lepik el de a szaacuterazfoumlldi vizek (tavak folyoacutevizek felsziacuten alatti vizek nagy hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek) is a hidroszfeacutera reacuteszei Foumllduumlnk az egyetlen bolygoacute a Naprendszerben ahol nagy mennyiseacutegű folyeacutekony viacutez talaacutelhatoacute Neacutelkuumlle az eacutelet sem joumlhetett volna leacutetre
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A levegő aacuteramlaacutesa a foumlldfelsziacuten eacutes a viacutez elteacuterő felmelegedeacutese miatt
Az oacuteceaacuten (tenger) nyaacuteron bdquohűtrdquo teacutelen bdquofűtrdquo
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A viacutez koumlrforgaacutesa a termeacuteszetbenbull A viacutez a termeacuteszetben aacutellandoacute koumlrforgaacutesban van A
koumlrforgaacutes kezdeti faacutezisa a paacuterolgaacutes A folyoacutek a tavak a tengerek vize folyamatosan paacuterolog de paacuterologtatnak az eacutelőleacutenyek is Majd a koumlnnyű paacutera felemelkedik a magasban kicsapoacutedik eacutes felhőket keacutepez
bull A felhőkből csapadeacutek hull alaacute ami lehet folyeacutekony (eső) eacutes szilaacuterd (hoacute jeacuteg) halmazaacutellapotuacute
bull A lehullott esőcseppet egyreacuteszt felissza a foumlld maacutesreacuteszt hasznosiacutetjaacutek az eacutelőleacutenyek eacuteletműkoumldeacutesuumlk soraacuten A talajba a meacutelybe szivaacutergott viacutez a felsziacuten alatt folydogaacutel eacutes gyűlik oumlssze
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A Foumlld viacutezkeacuteszleteacutenek megoszlaacutesa
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A Foumlld eacutelővilaacutega (bioszfeacutera)
A bioszfeacutera a Foumlld kőzetburkaacutenak (litoszfeacutera) viacutezburkaacutenak (hidroszfeacutera) levegőburkaacutenak (atmoszfeacutera) azon reacutesze ahol van eacutelet eacutes bioloacutegiai folyamatok mennek veacutegbe
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A foumlldi szfeacuteraacutek kapcsolata
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Globaacutelis leacutegkoumlri probleacutemaacutek Uumlveghaacutezhataacutes
Napjainkban az egyre nagyobb meacuterteacutekű levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedik a leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes A leacutegkoumlrbe keruumllő nagy mennyiseacutegű szennyező anyag (szeacutenndashdioxid nitrogeacutenndashoxidok por korom stb) amelyet főkeacutepp az ipari teveacutekenyseacuteg eacutes a koumlzlekedeacutes juttat a levegőbe csapdaacuteba ejti a hőhullaacutemokat eacutes visszasugaacuterozza a foumlldfelsziacuten feleacute
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
E megnoumlvekedett uumlveghaacutezhataacutes aacuteltalaacutenos felmelegedeacutest ideacutezhet elő ami globaacutelis probleacutemaacutek egeacutesz soraacutehoz vezethet
bull Olvadaacutesnak indulhatnak a sarki hoacute- eacutes jeacutegtakaroacutek iacutegy a tengerek szintje jelentős meacuterteacutekben emelkedne
bull Nagy teruumlletek sivatagosodnaacutenak el ami a mezőgazdasaacutegi termeleacutes visszaeseacuteseacutet s iacutegy meacuteg nagyobb eacutelelmezeacutesi vaacutelsaacutegot okozna
bull Szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok kialakulaacutesa (hurrikaacutenok aacutervizek stb)
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Savas esők
A vulkaacuteni műkoumldeacutes de főkeacuteppen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben (keacutentartalmuacute anyagok peacuteldaacuteul barnaszeacuten eleacutegeteacutese) nagy mennyiseacutegű keacutenndashdioxid jut a levegőbe A leacutegkoumlri viacutezzel reakcioacuteba leacutepve keacutensavat vagy keacutenessavat alkot s ez a csapadeacutekkal a felsziacutenre hull A savas esők a vizek eacutes a talajok elsavasodaacutesaacutet elsavanyodaacutesaacutet okozzaacutek ezek pedig az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet ideacutezik elő
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Az oacutezonritkulaacutesA kb 25-30 km-es magassaacutegban leacutevő oacutezonreacuteteg az utoacutebbi eacutevtizedekben erős pusztulaacutesnak indult Bizonyos vegyi anyagok reakcioacuteba leacutepnek az oacutezonreacuteteget feleacutepiacutető haacuteromatomos oxigeacutenmolekulaacutekkal A folyamat eredmeacutenyekeacuteppen az oacutezonmolekulaacutek szeacutetbomlanak eacutes nem tudnak uacutejrakeacutepződni sem oacutezonritkulaacutes koumlvetkezik be Iacutegy aztaacuten az ultraibolya sugaacuterzaacutes nem emeacutesztődik fel a sztratoszfeacuteraacuteban hanem egyre nagyobb mennyiseacutegben bombaacutezza a foumlldfelsziacutent Az ultraibolya gyilkos sugaacuterzaacutes az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera Toumlnkreteszi a feheacuterjeacuteket eacutes oumlroumlkletes elvaacuteltozaacutesokat (mutaacutecioacutekat) okoz a geacutenekben
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A szmog
lokaacutelis probleacutema-a vaacuterosiasodaacutes (URBANIZAacuteCIOacute) koumlvetkezmeacutenye - erősen szennyezett levegő eacutes kedvezőtlen meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek eseteacuten joumln leacutetre - forgalmas nagyvaacuterosokban keletkezik por fuumlst keacuten-dioxid + paacutera keveredik
tiacutepusai
bull redukaacuteloacute hataacutesuacute (londoni tiacutepusuacute)teacuteli időszakban kora reggel alakul ki a szeacutentuumlzeleacutes okozta gaacutezok felhalmozoacutedaacutesa miatt SO2 CO2 por eacutes korom keveredik
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
bull oxidaacuteloacute hataacutesuacute (Los angelesi tiacutepusuacute)koumlzlekedeacutes aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok NO eacutes magas UV-sugaacuterzaacutes eseteacuten inkaacutebb nyaranta tapasztalhatoacute
hataacutesai asztma koumlhoumlgeacutes neheacutezleacutegzeacutes koumlnnyezeacutes nyaacutelkahaacutertya-irritaacutecioacute
megoldaacutes szmogriadoacute-terv1) egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutek eleacutereacutesekor nincs feladat2) taacutejeacutekoztataacutesi hataacutereacuterteacutek autoacutementesseacuteg fűteacutes
csoumlkkenteacutese3) riadoacute -max 18 fokra fűthetők a belső terek
(lakossaacuteg koumlzinteacutezmeacutenyek) korlaacutetozzaacutek az uumlzemanyag-forgalmazaacutest koumlzlekedeacutest (paacuteros paacuteratlan napok) ipari uumlzemek műkoumldeacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A Naprendszer aacuteltalaacutenos jellemzeacutese eacutes szerkezete
Naprendszernek a teacuter azon tartomaacutenyaacutet nevezzuumlk amelyben a Nap gravitaacutecioacutes ereje
dominaacutel (uralkodik)
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Koumlzponti helyzetű eacutegiteste a Nap egy aacutetlagos meacuteretű eacutes toumlmegű saacuterga sziacutenű csillag
Nyolc eacutegitest kering koumlruumlloumltte amelyeket bolygoacuteknak nevezuumlnk Ezek Naptoacutel taacutevolodoacute sorrendben a koumlvetkezők Merkuacuter Veacutenusz Foumlld Mars Jupiter Szaturnusz Uraacutenusz Neptunusz
Az őket feleacutepiacutető anyag szempontjaacuteboacutel a bolygoacutek Foumlld tiacutepusuacute- eacutes Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutekra oszthatoacutek
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Foumlld tiacutepusuacute (vagy maacutes neacuteven kőzetbolygoacute)
A neacutegy belső planeacuteta a Merkuacuter a Veacutenusz a Foumlld eacutes a Mars Viszonylag kis meacuteretűek nagy sűrűseacutegűek eacutes tuacutelnyomoacutereacuteszt neheacutez elemekből aacutellnak
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Jupiter tiacutepusuacute bolygoacutek(vagy maacutes neacuteven gaacutezoacuteriaacutesok)
A koumlvetkező neacutegy bolygoacute a Jupiter a Szaturnusz az Uraacutenusz eacutes a Neptunusz A kőzetbolygoacutekkal ellenteacutetben viszonylag nagy meacuteret kis sűrűseacuteg eacutes a koumlnnyű elemek jelenleacutete jellemzi őket Anyaguk nagy reacutesze hidrogeacuten- eacutes heacuteliumgaacutez
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Holdak
Naprendszer bolygoacutei koumlzuumll hatot melleacutekbolygoacutek kiacuteseacuternek amelyek az anyabolygoacute koumlruumll keringenek Ezeket maacutes neacuteven holdaknaknevezzuumlk eacutes jelenleg 185 (2019-es adat) darabroacutel tudunk A Merkuacuternak eacutes a Veacutenusznak nincs holdja
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A Naprendszer holdjai
Kőzetbolygoacutek holdjainak szaacutema
bull Merkuacuter 0
bull Veacutenusz 0
bull Foumlld 1 (Hold)
bull Mars 2 (Phobos Deimos)
Oacuteriaacutesbolygoacutek ismert holdjainak szaacutema
bull Jupiter 79
bull Szaturnusz 62
bull Uraacutenusz 27
bull Neptunusz 14
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Kisbolygoacute uumlstoumlkoumls
A Mars eacutes a Jupiter paacutelyaacuteja koumlzoumltt keringenek a kisbolygoacutek vagy maacutes neacuteven aszteroidaacutek Szaacutemuk mintegy 100 ezerre tehető
A Naprendszer leglaacutetvaacutenyosabb eacutegitestei az uumlstoumlkoumlsoumlk Kicsiny kőzetmagboacutel eacutes az azt boriacutetoacute fagyott gaacutezokboacutel aacutellnak Napkoumlzelbe keruumllve hosszuacute feacutenyes csoacutevaacutet bontanak ki majd a Naptoacutel eltaacutevolodva elhalvaacutenyulnak Feltehetőleg egy hatalmas uumlstoumlkoumlsfelhőből eacuterkeznek amely joacuteval messzebb van a Pluacutetoacutenaacutel is E felhőben a becsleacutesek szerint toumlbb szaacutez milliaacuterd uumlstoumlkoumlsmag lehet
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Meteor
A bolygoacutekoumlzi teacuter rengeteg toumlrmeleacuteket tartalmaz amely valoacutesziacutenűleg kisbolygoacutek oumlsszeuumltkoumlzeacutese vagy uumlstoumlkoumlsoumlk teljes szeacuteteseacutese koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre illetve keacutepződik ma is A toumlrmeleacutekek meacuterete igen vaacuteltozoacute a mikroszkopikus nagysaacutegrendtől a toumlbb szaacutez meacuteter aacutetmeacuterőjűig terjedhet A Foumlld leacutegkoumlreacutebe leacutepve a suacuterloacutedaacutes miatt felhevuumllnek eacutes heves feacutenyjelenseacuteget ideacuteznek elő ezek a meteorok amelyeket a neacutepnyelv hulloacutecsillagoknak nevez
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Meteorit
Ha a toumlrmeleacutekdarab eleacuteg nagy akkor leeacuterhet a felsziacutenre kisebb-nagyobb becsapoacutedaacutesi kraacutetert alakiacutetva ki A foumlldre hullott meteor neve meteorit
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Bolygoacutekoumlzi (interplanetaacuteris) anyag
A bolygoacutekoumlzi toumlrmeleacutek legkisebb oumlsszetevői eacutes a Napboacutel folyamatosan kifeleacute aacuteramloacute reacuteszecskeacutek alkotjaacutek Leacutetezeacuteseacutere az aacutellatoumlvi feacuteny jelenti az egyik bizonyiacuteteacutekot amely napkelte előtt eacutes napnyugta utaacuten figyelhető meg az Egyenliacutető koumlrnyeacuteki teruumlleteken
A feacutenylő haacuteromszoumlg alakuacute jelenseacuteg okozoacuteja a napsugarak szoacuteroacutedaacutesa a bolygoacutekoumlzi anyag aproacute porszemcseacutein
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
Aacuteltalaacuteban a csillagokroacutel
A csillag olyan eacutegitest amelynek belső atommagok egyesuumlleacuteseacuteből (fuacutezioacutejaacuteboacutel) szaacutermazoacute energiatermeleacutese eacutes sajaacutet feacutenye van Anyaga plazma halmazaacutellapotuacute vagyis az elektromos aacuteramot joacutel vezető gaacutez
Ha egy szeacutep tiszta eacutejszakaacuten felneacutezuumlnk az eacutegboltra neacutehaacuteny ezer csillagot pillanthatunk meg Ezek kiveacutetel neacutelkuumll sajaacutet csillagvaacuterosunk a Tejuacutetrendszer tagjai Maacutes csillagvaacuterosok csillagai szabad szemmel nem laacutethatoacutek
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket
A csillagok alapvető tulajdonsaacutegai
A csillagok feacutenyesseacutege
bull laacutetszoacute feacutenyesseacuteg A csillagok foumlldi megfigyelő szaacutemaacutera laacutethatoacute feacutenyesseacutegeacutet laacutetszoacute feacutenyesseacutegnek nevezzuumlk
bull abszoluacutet feacutenyesseacuteg uacutegy szaacutemiacutethatjuk ki hogy minden csillag taacutevolsaacutegaacutet gondolatban ugyanakkoraacutenak vesszuumlk eacutes ezutaacuten iacutegy vizsgaacuteljuk a feacutenyesseacuteguumlket