Eötvös Loránd Tudományegyetem

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék

Andragógia szak, felnőttképzési szervező szakirány

Felnőttképzések és munkaerő-piaci képzések tervezése 1.

Tanár: Feketéné Dr. Szakos Éva

Képzési igények felmérése különös tekintettel a felnőttképzési szervező munkájára

Barhács-Rakos Csilla GI1AOA

Bocskai Mihályné IVQLAQ

Molnár Attila Károly H9QG5B

Tar Mária Krisztina RXEAU9

2

A képzési igények és a kínálat felmérése. A képzési program

Kompetenciák, célok

VIDÉKINÉ REMÉNYI JUDIT tananyagok elkészítésével kapcsolatos feladatokról szóló

munkájában azt írja, hogy a képzési igények felmérése, illetve feltárása piackutatással, vagyis

részletes elemzéssel történik.1 Ebből következik: elengedhetetlenül szükséges, hogy a

felnőttképzési szervező szakember naprakész információkkal, friss ismeretekkel rendelkezzen

a munkerő-piaci igények tekintetében, hiszen a cél mind szélesebb területen átadni a korszerű

ismereteket, és ezzel párhuzamosan felkutatni az új helyszíneken történő képzések

lehetőségeit.

Kereslet-kínálat

A képzési igények, illetve a kínálat felmérését végezheti egy külső, felnőttképzéssel

foglalkozó cég, vagy az adott cégen belül egy csoport (például személyügyi vagy oktatási

csoport). Az utóbbi lehetőségek előnye, hogy alaposan elemezhető a valódi igény, amely által

a megrendelő cég költségeket takaríthat meg, s így elkerülhető, hogy felesleges tanfolyamokat

szervezzenek, olyanokat, amelyek nem érdeklik a dolgozókat.

A megfelelő döntés meghozatalának érdekében, a felnőttoktatási szervezőnek elemeznie

kell az adott térségre jellemző képzési kínálatot, valamint a megjelenő képzési igényeket. Jó,

ha előzetes tudással rendelkezik az ország regionális különbözőségeiről, ezzel is közelebb

kerül a kereslet-kínálat harmonikus arányához. Például PIRÓTH ESZTER, a Tudományos

Ismeretterjesztő Társulat igazgatónője szerint Zala megyében jellemzően az

erdőgazdálkodással foglalkoznak az emberek, míg Békés megyében inkább a

mezőgazdasággal kapcsolatos képzések irányába érdemes orientálódni.2 Ugyanakkor HAJDU

ATTILA , a heves megyei Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója közlése szerint a területükön a

vendéglátás, a kereskedelem, az informatika és a vagyonvédelem képviseli a főbb képzési

típusokat, a célcsoportok ezek után érdeklődnek.3

1 Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő

biztosításával összefüggő feladatok. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 415-426. o.

2 Piróth Eszter, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatónője szíves közlése alapján 3 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján

3

Képzés (átvétel, fejlesztés)

Vidékiné Reményi Judit írása szerint egy adott szervezet, a képzési program biztosítására két

lehetőség közül választhat: vagy létrehoz egy új képzést, vagy egy már létezőt átvesz. Egy

meglévő képzési program átvételekor, amennyiben a képzést hazai képző intézménytől

vesszük át, nincs jelentősebb teendő a képzés indítása előtt. Azonban külföldi intézménytől

való átvételkor a fordításon túl, a példák, illusztrációk, feladatok átdolgozása is szükséges,

valamint a képzés egyéb paramétereinek a hazai igényeknek, a hazai oktatási kultúrának

megfelelővé tétele is elengedhetetlen.

Képzési program fejlesztése esetén a folyamat fázisokra bontható.

1. A képzési igények, illetve a képzési kínálat felmérése a piackutatás módszerével valósul

meg, internetes alkalmazások használatával, az ún. képzési űrök meghatározásával.

2. A képzés alapvető paramétereinek meghatározásakor fontos a képzés formájának és a

képzési elemek céljának, valamint funkcióinak megválasztása, ezenkívül az alkalmazott

médiumok kiválasztása.

3. Az erőforrások felmérése abban áll, hogy egyrészt foglalkozunk a fejlesztő munka során

felhasználható anyagi és humánerőforrásokkal, eszközökkel, másrészt a képzés beindítása

után szükséges eszközökkel és erőforrásokkal. Olyan képzést nem szabad tervezni,

melyhez a szükséges erőforrásokat a képző intézmény nem képes biztosítani.

4. A célcsoportelemzés során nem a képzésre jelentkező személyeket kell felmérni, hanem a

potenciális résztvevőket. A jelentkezők igen összetett, heterogén képet mutathatnak. E

heterogenitás az előzetes ismeretek, a készségek, a képességek, az élet-és

munkatapasztalatok, a lehetőségek, motiváció terén jelentkezik. A célcsoportelemzés

alkalmával célszerű megvizsgálni a demográfiai tényezőket, az erőforrásokat, a

motivációt, valamint az oktatási hátteret.

5. A képzés alapvető paramétereinek meghatározásakor a munka a képzés formájának

megválasztása, a képzési elemek céljának és funkcióinak megválasztása, az alkalmazott

médiumok kiválasztása, a mérési és értékelési módszerek kiválasztása, valamint –

távoktatás esetén – a támogatási rendszer egyes elemeinek meghatározása körül zajlik.

6. A tananyag tartalmának kiválasztásakor, meghatározásakor igen összetett feladat előtt

állunk, hiszen heterogén csoportokkal kell számolnunk, ahol különbözőek a paraméterek.

Megfogalmazandók a képzés célkitűzései és a képzés követelményei. Csak ezek alapján

lehet gondosan kiválasztani a tartalmat, s ez kulcstényező a képzés sikerességében. A

belépési szint mellett elérhetőnek kell lennie a meghatározott kimeneti szintnek.

4

7. Tananyagfejlesztés: az elsajátítást megkönnyítő illusztrációk, kiegészítő anyagok, példák,

utalások stb. kiválasztása. Munkatankönyvek készülnek az előzetes ismeretek

felidézésére, s elkészülnek a vizsga-feladatsorok, a megoldásokkal és az értékelési

szempontokkal együtt.

8. A képzési programok fejlesztésében a szabályozó normáknak való tartalmi megfeleltetés

során nemcsak a hazai jogszabályokat, de az Európai Unió oktatási irányelveit is

figyelembe kell vennünk.4

Fentiekből megállapítható, hogy igen összetett, sokrétű és szerteágazó figyelmet követel a

képzési igények és a kínálat felmérése. A naprakészség nemcsak a jogszabályok, a területi

igények és a fejlesztési lehetőségek tekintetében elengedhetetlen. Fontos az állandó

kapcsolattartás, a szakmai fejlődésre való személyes igény.

A képzések fejlesztése egyszerre tartalmazza mind az egyéni, mind a csoportos

igényeknek való megfelelés szükségességét, emellett mindennapossá teszi a szakmai

kapcsolatok életben tartását, ápolását.

A célcsoport meghatározása

A célcsoport, mint fogalom alatt a felnőttképzés tervezése során a felnőtt tanulói célcsoport

behatárolását értjük. A képzés célcsoportján pedig azokat a tanulói célcsoportokat értjük, akik

számára a képzést tervezzük, akik rendelkeznek a szükséges előfeltételekkel – ők

jelentkezhetnek az adott képzésre.

Megkülönböztetünk potenciális és tényleges célcsoportot. Potenciális célcsoport alatt

azokat a tanulókat értjük, akinek a képzést tervezzük, a tényleges célcsoportba pedig azokat a

tanulókat soroljuk, akik valójában beiratkoznak az adott képzésre. Az alapos

célcsoportelemzés elősegíti a tanulást akadályozó problémák kiküszöbölését, valamint segíti a

felnőttoktató felkészülését a várható feladatokra.

Vidékiné Reményi Judit a célcsoport elemzését rendkívül fontosnak tartja, mert nem

számolhatunk homogén csoporttal.5 Mivel a képzésre jelentkezők sok tekintetben

különböznek egymástól, véleménye szerint a képzés tervezésekor az alábbi szempontokat kell

figyelembe vennünk:

4 Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő

biztosításával összefüggő feladatok. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 415-426. o.

5 Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő biztosításával összefüggő feladatok. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 415-426. o.

5

Demográfiai tényezők: a tanuló életkora, neme, alkalmazásban állása, foglalkozása,

munkabeosztása, végzettsége, családi állapota, lakóhelye, valamint, hogy hátrányos helyzetű-

e.

Az erőforrások elérhetősége, rendelkezésre állása: meg kell vizsgálni a tanulásra

fordítható idő mennyiségét, a szükséges eszközök meglétét, a tanulók anyagi helyzetét és

anyagi támogatottságát.

Motiváció: a tanuló miért vállalkozik a képzésre, hogyan befolyásolja a képzés a

munkaerő-piaci esélyeit, családja és munkahelye támogatja-e a képzés elvégzésében.

Oktatási háttér: a résztvevők milyen előzetes tudással rendelkeznek, milyen, a képzéssel

kapcsolatos gyakorlati tapasztalatuk van, milyen fejlett a tanulási készségük, vannak-e

tanulási nehézségeik és milyen a tanulási stílusuk.

A felsorolt szempontok mellett felmerülhetnek az adott képzés szempontjából egyéb

meghatározó tényezők is.

A képzés tervezésekor a homogén csoportoknak a legegyszerűbb összeállítani a képzési

programot, tehát ha a felsorolt tényezők kapcsán minél több egyezőséget mutat a csoport,

annál könnyebb dolgunk van. Itt említenénk meg saját tapasztalatot egy, a kerületi munkaügyi

központ által nyújtott két alkalmas képzés kapcsán, melynek témája a hatékony álláskeresési

technikák és az önéletrajzírás volt. Problémát jelentett, hogy a csoportba egyidejűleg hívták

be a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezőket, valamint a szakmunkás bizonyítvánnyal

vagy nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresőket is. Feladatunk volt az

önéletrajz és motivációs levél elkészítése, de nagyon lassan haladtunk, mert az alacsonyabb

végzettségűek nem tudták komolyan venni a feladatot (ami érthető is, hiszen ők munkára

jelentkezéskor nem feltétlenül kell, hogy önéletrajzot vagy motivációs levelet írjanak). Az

álláskeresési tanácsok is főként az irodai munkát végzőknek szóltak, így ők kevés hasznos

információval gazdagodhattak. Véleményünk szerint sokkal hatékonyabb lett volna a tréning,

ha a célcsoportot végzettség szerint különválasztják, így egyik csoportnak sem kellett volna

számára a kevésbé fontos információkat is végighallgatnia. A kevésbé képzett álláskeresők a

második alkalomra el sem jöttek – vélhetően a rossz tapasztalatok miatt –, és az előadó sem

volt maradéktalanul elégedett a tréning eredményével.

A heterogén csoportoknak is lehetnek előnyeik, például a csoporttagok tanulhatnak

egymástól, kiegészíthetik egymás tudását és képességeit. Különböző életkorú csoporttagok

esetén különféle élettapasztalatokat tudnak a tanulási folyamatba beépíteni.

A felnőttképzés tervezésekor JUHÁSZ ERIKA kiemeli a célcsoport meghatározásánál a

speciális tanulási igényű felnőttek csoportját. Egyedi szempontokat kell figyelembe vennünk

6

a testi vagy értelmi fogyatékos tanulóknál, a tanulási kudarcokkal rendelkezőknél, valamint a

kisebbségi csoportok tagjai esetében is.

A képzés indítása után a csoportban kialakulnak a csoportfolyamatok, melyek hatással

vannak a résztvevőkre nemcsak a képzés során, hanem akár mindennapi élethelyzeteikben is.

Ezek a csoportdinamikai folyamatok építő jellegűek, fontos jelentőségük van a

felnőttképzésben.6

A célcsoport jellemzőinek vizsgálata nélkül is működik a képzés, azonban az alapos

célcsoportelemzés hozzájárul a képzés hatékonyságához, valamint a tanulók elégedettségéhez

– ami pedig a befektetett erőforrások megtérülését eredményezi.

A gyakorlatban előfordulhat olyan is, hogy a képző intézmény megrendelést kap egy

képzés szervezésére egy vállalattól, amelynek határozott elképzelése van a képzés formájáról,

a követelményekről. Ilyenkor a célcsoport elemzése jóval könnyebb, hiszen a megrendelő egy

bizonyos munkavállalói csoport számára rendeli meg a képzést – így a célcsoport ismert.7

Az erőforrások felmérése

A képzésfejlesztéskor fontosak a fejlesztőmunka során felhasználható anyagi és humán

erőforrások. Az anyagi és humánerőforrásokat, eszközöket a felmérés közben és a képzés

beindítása után is figyelemmel kell kísérni, össze kell hasonlítani, hogy a tervezett erőforrás-

felhasználás hogyan valósul meg a gyakorlatban, s hogy kell-e módosítani a tervünkön.

A képzés-finanszírozás főbb csatornái

A képzések jelentős hányada állami támogatás mellett valósul meg. Ilyenek például az ÁFSZ

regionális munkaügyi központjai által szervezett foglalkoztatást elősegítő képzések, melyek

többnyire egy felnőttképző intézménnyel együttműködésben jönnek létre. Szintén az állami

támogatások közé sorolhatjuk azt a helyzetet, amikor az állam visszatéríti a munkaadónak a

szakképzési hozzájárulás egy részét, ha az beiskolázza munkavállalóját.

Ha a felnőtt tanuló finanszírozza képzését, akkor önfinanszírozásról beszélünk. Amikor a

munkaadó finanszírozza a képzés költségeit, akkor gyakran előfordul, hogy tanulmányi

6 Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 382-383.o. 7 Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre történő biztosításával összefüggő feladatok. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 415-426. o.

7

szerződést köt a munkavállalóval. Ilyenkor a finanszírozás lehet rész- és teljes finanszírozás.

Részfinanszírozásról akkor beszélünk, ha a munkaadó a képzési költségeknek csak bizonyos

részét vállalja át. A költségek finanszírozása pályázati forrásból is megvalósulhat – a

gyakorlatban azonban a több finanszírozási forma ötvözete valósul meg.8

Az interjú tapasztalata alapján az Oktat-60 Kft. profitorientált tevékenységek

szervezésével biztosítja a fenntartáshoz, és fejlődéshez szükséges tőkét. Akár a belső

dolgozók részére, akár hallgatók, cégek részére éves szinten, több lehetőséggel élve tudnak

kedvező körülményeket biztosítani. A szervezetben egy felnőttképzési szervező folyamatosan

figyeli a pályázati lehetőségeket, és kihasználva minden alkalmat, maguk készítik el a

pályázati anyagukat és pályáznak.9

Milyennek kell lennie egy jól használható kérdőívnek?

A képzési igények felmérésére az egyik legjobb módszer egy megfelelő kérdőív létrehozása.

Fontos, hogy olyan kérdőív szerkesztésére törekedjünk, amely egyszerű, átlátható, mindenki

számára közérthető – továbbá ügyelni kell arra, hogy a kitöltése ne okozzon gondot senkinek

sem. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kérdőív hosszának a kérdését sem, mivel ha túl

hosszú, az nagyban befolyásolhatja (csökkenti) a kitöltési hajlandóságot.

A kérdőív kialakításának elő kell segítenie a megszerzett adatok gyors, pontos

feldolgozását és elemzését.

A dolgozatunk mellékleteként csatolt kérdőív mintában, amelyet a Tempus Közalapítvány

készített, kitérnek a módszertani igényfelmérésre is. Ennek oka, hogy Magyarországon nem

minden oktatási forma elterjedt, mint általában Európában, így a képzés indítását a módszer is

nagymértékben befolyásolja. Ahhoz, hogy Magyarországon sikeres legyen egy képzés, az

oktatási módszereket célszerű a magyar igényekhez alakítani (pl. Magyarországon a

távoktatási forma jelenleg még nem olyan elterjedt).

Hogyan történhet a kérdőívek eljuttatása a célcsoportokhoz?

Előre tisztázni kell, hogy milyen módszerrel juttatjuk el a kérdőívet az adott célcsoporthoz,

mert csak ezt követően történhet meg a kérdőív véglegesítése. Mindegyik módszernek vannak

természetesen előnyei és hátrányai is, ezeket minden esetben körültekintően kell mérlegelni.

8 Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 382-383.o. 9 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján

8

Felkereshetjük leendő partnereinket személyesen, postai úton, telefonon, vagy az

interneten keresztül. A személyes kapcsolatfelvétel során egy irányított beszélgetés keretében

több információhoz juthatunk, mint amire a kérdőív rákérdez. Ezzel a módszerrel nagyobb

válaszadási arány biztosítható, valamint kevesebb a hibázási lehetőség, mivel a kérdezőbiztos

tölti ki a nyomtatványt. A módszer hátrányaként említhetjük meg, hogy költséges és lassú.

A postai úton történő megkeresésnél kissé nagyobb terjedelmű kérdőívet is küldhetünk

ügyfeleinknek, mivel több idejük van a kérdések átgondolására és a válaszadásra. A kitöltés

önkéntes, ami alacsony válaszadási arányt hordozhat magában. A kitöltő személynek nincs

lehetősége a visszakérdezésre, ezáltal növekedhet a hibásan kitöltött kérdőívek száma, ami

befolyásolhatja a későbbi adatfeldolgozást, illetve az elemzést. Amennyiben az intézmény

erőforrásai megengedik, növelhető a visszaküldés aránya, ha a kérdőívhez válaszborítékot is

mellékelünk, így nem az ügyfelet terhelik a postaköltségek.

A rendelkezésünkre álló módszerek közül a telefonon történő megkeresés – történjen az

vezetékes telefonon vagy mobiltelefonon keresztül – a legköltségesebb, valamint ezekből a

beszélgetésekből nyerhetjük a legkevesebb információt is. A beszélgetések rövid ideig

tartanak, csak néhány rövid kérdés feltételére van lehetőségünk. A módszer gépies, gyakran

az emberek nem is hallgatják végig a telefonálót.

Az interneten keresztül történő megkeresés a postai úton kézbesített kérdőívek

megküldését váltja ki. Vagy e-mailben küldjük el a kitöltendő kérdőívet, vagy az intézmény

honlapján biztosítunk felületet a válaszadásra. Ez a leghatékonyabb módszer, nincs

postaköltség, nyomtatási költség, azonban szükséges, hogy az adott célcsoportnak legyen

webes hozzáférése.

Arra kell törekednünk, hogy ne zárjunk ki egy célcsoportot sem a kitöltés lehetőségéből.

Véleményünk szerint az interneten keresztüli megoldások köre a leghatékonyabb választás,

mind az időtakarékosság, mind az anyagi ráfordítás csökkentése szempontjából.

A felnőttképzési szervező munkája a gyakorlatban. Felmérés

Juhász Erika meghatározásában andragógus az, aki elsődlegesen a képzés tervezéséért,

szervezéséért, menedzseléséért felel.10

10 Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 382-383.o.

9

A felnőttképzési szervező a gyakorlatban nemcsak az új igények felmérését kutatja,

hanem a már meglévő, a korábbi megrendelők körében is végez igényfelmérést, tájékoztatást

nyújt az elérhető képzésekről, amelyek elősegítik a munkavállalót, hogy naprakész tudása

legyen, és a munkaadót, hogy megfelelő szaktudással rendelkező dolgozót tudjon

foglalkoztatni. Dr. HENCZI LAJOS SZERINT a felméréskor jól használható a DACUM*-

módszer, mely gyors és olcsó eljárás a fejleszteni való kompetenciák meghatározására.11

KAROLINY MÁRTONNÉ szerint a belső igények felmérése a szervezeten belül elősegíti a

kompetenciák, képességek fejlesztését, amit magasabb színvonalra tud emelni a szervezet,

amennyiben úgy dönt, hogy körültekintően előrejelzi az igényeket, és szisztematikusan

megtervezi azok kielégítésének folyamatát.12 Közvetlenül a felsőoktatási intézményben nem

történik igényfelmérés, mert minden magasabb szinten dől el a gyakorlatban.13

Az érdeklődő fiatalok mellett, akiket leginkább az informatika és a nyelv érdekel, minden

korosztály számára lehetőség van az új ismeretek megszerzésére és gyakorlására a

műhelymunka alkalmával.

Számunkra érdekes volt az a tény, hogy vannak olyan vállalatok, akik szanálás előtt még

felkészítik az elbocsátandó munkavállalókat, és képzést kérnek számukra a szervezettől.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen paraméterek mentén határozható meg a résztvevői

célcsoport, eltérő válaszokat kaptunk, hiszen más a felnőttképzési szervező munkája egy

felnőttképző szervezetben, és más egy felsőoktatási intézményben – míg az elsőt leginkább a

profit hajtja, addig az utóbbit felülről irányítják. Juhász Erika a mikroszinten így határozza

meg megállapítását: „az intézménytípusok széles skálájával találkozhatunk (az egyéni

vállalkozóktól a felsőoktatási intézményeken át egészen az üzleti vállalkozásokig.)”14 Ezt mi is

megtapasztaltuk, amikor az interjúhoz a legkompetensebb szakembert kerestük.

„Itt az ELTE-n belül nem mi határozzuk meg mint felnőttképzési intézmény vagy

felsőoktatási intézmény a hallgatók körét, hanem a törvényhozás dönti el azt, hogy milyen

ponthatárokat húznak vagy engednek, hogy bejussanak az emberek bizonyos szakokra. (Nem

ezen a szinten, sokkal magasabb szinteken dől el.) Sem tanszéki, sem kari, sem intézeti

szinten ebbe nincs beleszólásunk.”15

Ezzel ellentétben a profitorientált szervezetnél kapott válasz szerint: 11 Dr. Henzci Lajos (2011): Tudásmaraton. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 12 Karoliny Mártonné (2010): Az emberi erőforrás menedzsment tervezési rendszere: stratégiák, tervezés, értékelés, In: Karoliny Mártonné-Poór József (2010): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv, Rendszerek és alkalmazások, 5. átdolgozott kiadás, Complex, Budapest, 138. o. 13 Rákosfalvi Edina, az ELTE PPK oktatásszervezője szíves közlése alapján 14 Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 380. o. 15 Rákosfalvi Edina, az ELTE PPK oktatásszervezője szíves közlése alapján

10

„A képzések közül, hogy egy-egy időszakban melyik kerül éppen megszervezésre, a

gyakorlati évek tapasztalata alapján választjuk ki, de természetesen az igényfelmérés keretén

belül gondolkozunk. Ha beérkezik egy igény, és történetesen akkor éppen nincs induló

tanfolyamunk, regisztráljuk az elérhetőségeket, és ahogy összegyűlik a megfelelő számú

jelentkező (általában 10 fő, nyelvtanfolyamnál 5-6 fő), kiértesítjük az érdeklődőket, és

megszervezünk egy tanfolyamindító megbeszélést – ezek a várakoztatások 80%-ban

beérnek.”16

Az igénylő oldaláról is be tudunk számolni, hiszen tapasztalataink szerint van, hogy az

igény „házhoz megy”, vagyis a képzés után érdeklődő magával viszi még kollégáit is, hogy

magasabb színvonalon tudják végezni a továbbiakban a munkájukat. Ez történt egy

minőségellenőri tanfolyam megszervezése esetén is, ahol Kati a kolléganői számára is

megszervezte a külsős képzést. Az a véleményünk, hogy a motiváció általi érdeklődést,

szerveződést nagyon szívesen veszik a szervezetek, s ezt alátámasztja az interjú is:

„Az érdeklődőknek van lehetőségük, hogy saját speciális igényeiket is kielégítsék azáltal,

hogy egy nagyobb létszámú, azonos érdeklődésű baráti körként jelentkeznek egy-egy

tanfolyamra.”17

Előkészítés – Képzés – Zárás

Az igényfelméréshez a felnőttképzési szervező részt vesz a kérdőívek összeállításában,

feldolgozásában, elemzésében.

Megszólítja a célcsoportot, például egy tájékoztató levéllel. A jogszabálynak megfelelően

előkészíti a felnőttképzési szerződést. Igény szerint megszervezi az előzetes tudásszint

felmérést. Figyeli a pályázatokat, folyamatosan keresi a kedvező forrási lehetőségeket. Az

előzetes felmérés alapján a csoportbeosztás mind a felnőttképző szervezetnél, mind a

felsőoktatási intézménynél megvalósul. Így az interjúnk szerint is, amennyiben:

„A szervezetnek modulrendszerű képzései vannak. Szakmai átképzésekre,

továbbképzésekre, munkahelyi képzések területén a munkahelymegtartó lehetőség erősítésére,

biztosítására is lehetőség van a bizonytalan gazdasági helyzetre hivatkozó érdeklődők

számára.”18

16 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 17 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 18 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján

11

A felnőttképzési szervező legfontosabb feladata a folyamatos kommunikáció a képzésben

résztvevőkkel: ügyfélszolgálat, tájékoztatás. A képzésben résztvevő felnőttek személyi

adatainak nyilvántartása, kezelése – ellentétben a felsőoktatási intézménnyel.

A sok papír kitöltését, az adatszolgáltatás során mi is megtapasztaltuk. Ezeknek a kötelező

nyilvántartásoknak soha nem örültünk, hiszen nagyon sok időt elvett az órából.

A dokumentációs kötelezettség teljesítése és az adatszolgáltatás mellett (OSAP

bejelentés) talán a legfontosabb dokumentum, amit további igényfelmérésre lehet

felhasználni, az elégedettségi kérdőív. Az elégedettségi kérdőív feldolgozása ad visszajelzést

a képzésről, az oktatóról, a szervezetről és a képzésszervező munkájáról is. A megvalósulását

a gyakorlatban a felnőttképzéssel foglalkozó szervezet hitvallása is alátámasztja:

„A szervezet célja és hitvallása a folyamatos előretekintés és fejlesztés: pályázati

lehetőségek megtalálása mind magyar, mind az európai vonatkozásban – ezáltal a színvonal

megtartása, a vizsgaközpont bővítése és az államilag is támogatott tanfolyamok elindítása.

További cél mind szélesebb területen átadni a szakmai és korszerű ismereteket, ami a

munkaerő-piacon való munkahely-keresésben és megtartásban segíti az érdeklődő

magánszemélyeket és vállalkozásokat. Nemcsak az érdeklődőket fogadni szívesen, de

megtalálni és hirdetni a cég felnőttképzési, továbbképzési lehetőségeit. Az új helyszíneken

történő képzések lehetőségeinek felkutatása is a célok között szerepel.”19

ZRINSZKY LÁSZLÓ megállapítása, miszerint „logikailag minden képzés a célokból indul ki.

(...) A leggyakoribb eltérésekkel”20, beigazolódott.

Összegzés

Véleményünk szerint a felnőttképzési szervező munkája igen összetett feladat, mely nemcsak

az elméleti tudáson, de a gyakorlaton és az összehangoltságon alapszik. Az igények felmérése

önmagában több oldalról befolyásolt folyamat (gazdaság, társadalmi változások, motiváció,

az önművelődésre való igény mértéke), így igazi menedzsment-munka szükséges az

eredményes tevékenységhez. Az e dolgozat készítése közbeni közös munka során, úgy

érezzük, némileg szélesedett a látókörünk a képzési igények felmérése terén, emellett

ötleteket, bátorságot és kedvet merítettünk a szakma iránt.

19 Hajdu Attila, az Oktat-60 Kft. ügyvezető igazgatója szíves közlése alapján 20 Zrinszky László (2008): A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába, OKKER, Budapest, 166. o.

12

Felhasznált szakirodalom

Dr. Henzci Lajos (2011): Tudásmaraton. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Juhász Erika (2009): Képzés tervezés, képzésszervezés. In: Henczi Lajos (szerk.):

Felnőttoktató. A felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest 379-388. o.

Karoliny Mártonné (2010): Az emberi erőforrás menedzsment tervezési rendszere: stratégiák,

tervezés, értékelés, In: Karoliny Mártonné-Poór József (2010): Emberi erőforrás menedzsment

kézikönyv, Rendszerek és alkalmazások. 5. átdolgozott kiadás, Complex, Budapest

127-161. o.

Vidékiné Reményi Judit (2009): Képzési programok, tananyagok elkészítésével és képzésekre

történő biztosításával összefüggő feladatok In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató, A

felnőttek tanításának-tanulásának elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

416-419. o

Zrinszky László (2008): A felnőttképzés tudománya. OKKER, 164-179. o.

Minta kérdőív elérhetősége:

http://tempus.tpf.hu/kepzes_igenyfelmero/

Utolsó letöltés: 2013.11.05 20:05

13

Melléklet

14

15