képzési program-fejlesztés · web view1 ek zsír só fűszerpaprika 1 ek liszt korhelyleves...

Képzési program-fejlesztés

A modul kódja: NÁD__27_1

MÁS NÉPEK SZOKÁSAI – TÁJAK, VÁROSOK, EMBEREK

A modul felhasználási területe:2. osztály

Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai:

A környező országok szokásainak, jellegzetességeinek megismerése, ismeretek átadása, vélemények, benyomások, tapasztalatok megfogalmazása. Természet- és társadalom-földrajzi környezetünk, lakóhelyünk: népek, nemzetiségek. Szokások hagyományok életmódok.

Köszönés, étkezés, lakóhely, zene, tánc, illemszabályok más népeknél és nálunk. Játékokkal kapcsolatos műalkotások megismerése. Magyar és más népi játékok elsajátítása.

Tartalmi fókusz: Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek

Fejlesztési fókuszok:

Önismerettel összefüggő kompetenciák: identitás

Önszabályozás: tolerancia

Énhatékonyság-érzés: egészséges önbizalom

A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek: információkezelés, rendszerezés, feldolgozás

Társas kompetenciák: kommunikációs készségek, szociális érzékenység, empátia, együttműködés

Művészet (tiszta éneklésre való törekvés), Testnevelés és sport (mozgáskoordináció fejlesztése)

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Más népek szokásai

Évfolyam: 2. évfolyam magyar nyelv és irodalom, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódik

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Tanítói végzettség

1. Részmodul címe:

Külföldön nyaraltam


Szomszédos népek szokásai


Magyarországon élő kisebbségek szokásai, népmeséi

Célok

· tapasztalatszerzés

· irányított megfigyelés

· rendszerező képesség

· megfigyelés

· összefüggés-kezelő képesség

Célok

· megfigyelő

· analizáló–szintetizáló képesség

· finommotorikus mozgások

Célok

· közös játék

· ismeretek rendszerezése

· tapasztalatszerzés

· tolerancia

figyelem

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· anyanyelvi kompetenciák

· szociális életviteli kompetenciák

· társas kompetenciák

· önismerettel összefüggő kompetenciák


· szociális környezeti kompetenciák

· szociális életviteli kompetencia



· anyanyelvi kompetenciák

· szociális életviteli kompetenciák


Tartalmi egységek bemutatása

I. RáhangolódásKépek a nyaralásról

II. Új tartalom feldolgozása

· Utazás előkészítése

· Úti kellékek

· Más országok kultúrája

· Étkezési szokások

· Gyermekjátékok

III. Egy játék megtanulása az adott országból


I. RáhangolódásTérkép bemutatása a környező országokból


· rajzfilmfigurák a környező országokból

· népviselet, ruházat

· köszönés

· étkezési szokások

· zenék

· viselet (ruházat)

köszönési formák

· népmesék

III. Egy népmese meghallgatása és eljátszása


I. Ráhangolódás

Térkép bemutatása a hazánkban élő kisebbségekről.


· Viselet (ruházat)

· Köszönés

· Étkezési szokásai

· Népmesék

III. Felkészülés egy roma mese előadására.

· szereplők

· ruházat kiválasztása

· díszlet elkészítése

Részmodul időkerete

2 óra


4 óra


6 óra

A modul összes óraszáma: 12 óra

MODULLEÍRÁS

Tevékenységek

A tevékenység célja /

fejlesztendő készsége

Munkaformák és

módszerek

Eszközök /

mellékletek

Külföldön nyaraltam

I. Ráhangolódás- Képek a nyaralásról

A gyerekek hozzanak képeket a külföldi nyaralásukról. A képek nézegetése után, beszélgetés arról, hogy ki volt már külföldön nyaralni. Hol?

· Mivel utaztak?

· Miben volt más az az ország, ahol voltak?

· Mit ettek?

· Mit néztek meg?

· Milyen új szokásokat fedezett fel?

· Milyenek voltak az emberek?


· Utazás előkészítése

Európa térképét nézegetve készítsenek a gyerekek útitervet, arról hová szeretnének utazni.

Rajzolják meg az útvonalat a térképen! Milyen nagyobb városok mentén haladnak el? Mivel utaznak? Mivel lehetne még a célállomásra elutazni?

Készítsenek rövid leírást arról, miért oda szeretnének utazni?

· Úti kellékek

A párok egy borítékban kapják meg az utazáshoz szükséges kellékeket, melyek közül kiválogatják azokat a kellékeket, amelyeket az adott országban vagy városban vagy természeti környezetben használni fognak.

3 helyszínt adunk meg, de lehet többet is.

· város

· hegyek

· tengerpart

A borítékban található szavak:

kalap, pólók, pulóver, esőkabát, dzseki, zokni, papucs, sportcipő, bakancs, hosszú nadrág, pizsama, fehérnemű, törölköző, tisztasági felszerelés, gyógyszerek, műanyag flakon, hátizsák, szoknya, blúz, rövidnadrág, hosszúnadrág, fürdőruha

A feladat elvégzése után ellenőrizzük a megoldásokat.

· Más országok kultúrája

Itt a gyerekek beszámolnak arról, hogy abban az országban, ahol ők jártak, milyen más szokásokat fedeztek fel? Milyen ruhában járnak? Mivel foglalkoznak? Láttak-e játszóteret? Milyen volt?

· Étkezési szokások, ételek

Ételek neveit írjuk fel egy papírra. Próbálják kitalálni, melyik ország ételét írtuk fel a lapokra. Adunk egy térképet, ahova felteszik a megfelelő ételeket.

Segítséget adunk az országok megismeréséhez.

sztrapacska

borscs

puliszka

csevapcsicsa

burek

bécsi szelet

A gyerekek rakják ki Európa térképet!

· Gyermekjátékok

Labdaiskola (Ausztria)

A játékos a faltól 2,5–3 méterre áll, s úgy hajtja végre a gyakorlatokat.

Első osztály: A játékos a labdát a falnak dobja, és bal kézzel kapja el, azután bal kézzel dobja, és jobbal kapja el. Végül jobb kézzel dobja a labdát, amikor visszapattan, nyitott tenyérrel a falnak üti, és ballal kapja el ismét.

A játék leírását a melléklet tartalmazza.

Morva-szlovák kavicsjáték

A játékos egy diónyi kavicsot dob a magasba; az a célja, hogy az a lábához minél közelebb érjen földet. A dobás magasságát rendszerint meghatározzák: vagy egy faág vagy tetőszegély stb. lehet a felső határvonal. A visszahullott kavics távolságát a dobó játékos lábától egy bottal mérik. Feljegyzik, azután jöhet a következő játékos.

Bábudobás kővel (Szerbia)

A résztvevők egy fabábut helyeznek egy szabad helyre: ez lesz a célpont. Tőle bizonyos távolságra dobóvonalat húznak, és a sorban álló játékosok innen dobnak egymás után a bábura. A dobáshoz kődarabot vagy kavicsot használnak. Aki a bábut eltalálja és eldönti, az tíz pontot kap. Ha egy menetben senki sem találja el a bábut, akkor az kap öt pontot, aki a legközelebb dobott a bábuhoz. Ha valaki eldönti a bábut, akkor új menet kezdődik. Ezúttal a játékosok fordított sorrendben dobnak.

III. Egy játék megtanulása az adott országból

· szókincs

· beszédkészség

· együttműködési készség

· figyelem

· figyelem

· beszédkészség

· türelem

· önfegyelem

· szókincsfejlesztés

· figyelem

· beszédkészség

· fegyelem

· szókincsbővítés

· fegyelem

· figyelem

· kooperatív képesség

· egymásra figyelés

· együttműködés közös cél érdekében

· problémamegoldó képesség

· figyelem

· emlékezet

· esztétikai érzék

· nyelvi- kommunikáció fejlesztése

· hagyományok őrzése, fenntartása

· ügyesség

· bátorság

· kitartás

· türelem

· önfegyelem

frontális

páros munka

frontális

páros

frontális

egyéni

páros

frontális

csoport

frontális

frontális, vagy csoport

csoport, frontális

1. sz. melléklet

utazási kellékek

2. sz. melléklet

képek az ételekről

3. sz. melléklet

Európa térképe puzzle-re vágva

4. sz. melléklet

gyermekjáték leírások

5. sz. melléklet

játék leírás

2. részmodul –Szomszédos népek szokásai

I. Ráhangolódás

Térkép bemutatása a környező országokról

Az elmúlt foglalkozáson megismerkedhettünk Európa térképével. Beszélgetés arról, hogy ki járt már a környező országokban.

· Melyik országban jártatok már?

· Mivel utaztatok?

· Mit vittetek magatokkal?

· Milyen céllal utaztatok?


· Népviselet, ruházat

Népviseletekről képek nézegetése.

Helyezzük el a térképen a képeket.

szlovák népviselet

kárpátaljai népviselet

román népviselet

torockói népviselet

szerb népviselet

horvát népviselet

szlovén népviselet

Osztrák népviselet

A képek megtekintése után beszélgetés arról, hogy milyen színeket használtak a hímzések során?

· Kik készíthették ezeket a ruhákat?

· Van-e hasonlóság a ruhák között?

· Mikor és milyen alkalmakkor használták ezeket a ruhákat?

· Melyek legdíszesebbek?

- Rajzfilmfigurák

Melyik ország kedvelt rajzfilmfigurái a következők?

A képek mellé felnőtt segítségével írják oda a gyerekek a válaszokat!

A legkedveltebbet meg lehet nézni a youtube-on.

A Kisvakond nadrágja

No, megállj csak!

Csipike, az óriás törpe

Tesz-vesz város

· Köszönési formák

A csoportok húzzanak egy országhoz tartozó köszönési formát, és próbálják megtanulni. Majd játszanak el egy-egy jelenetet különböző napszakokban, és gyakorolják a köszönést.

Szlovákia

Szia – Ahoj

Jó napot! – Dobrý deň!

Jó reggelt! - Dobré ráno!

Jó estét! – Dobrý večer!

Viszlát! – Dovidenia!

Kárpátalja

Jó reggelt! –добрий ранок

Jó napot! – добрий день

jó estét! – добрий вечір

Románia

Jó reggelt! – Bună dimineața!

jó estét – Bună seara!

Jó éjszakát – Noapte bună!

Szia! / Sziasztok! Salut!

Szerbia

Jó reggelt! – Dobro jutro!

Jó napot – Dobar dan!

Jó estét – Dobro vecse!

Viszontlátásra – Prjatno!

Horvátország

Szia! – Bok!


Jó napot! – Dobar dan!

Jó estét! – Dobra večer!

Jó éjszakát! – Laku noć!

Viszontlátásra! – Dobro je!

Szlovénia

Pozdravljen (férfinak)

Pozdravljena (nőnek)

Pozdravljeni (vegyes csoportnak)


Jó napot! – Dober dan!

Jó estét! – Dober večer!

Jó éjt! – Lahko noč!

Ausztria

általános köszönés: Grüß Gott!

Viszontlátásra! – Auf Wiederschauen

Jó reggelt! – Guten Morgen!

Jó napot! – Guten Tag!

Jó estét! – Guten Abend!

A gyerekek szívesen tanulmányozzák, és tanulják meg más országok köszönési formáit.

Mindenképpen ejtsünk szót arról, hogyan illik köszönni egy felnőttnek, gyereknek, rokonnak, szülőknek.

Hogyan köszönünk? Illemszabályok köszönéskor:

- nem zsebre vágott kézzel

- nem tele szájjal

- ülő társaságban a fiúk felállnak, ha mindkét nembeli, idősebbnek köszönnek

- a lányok akkor állnak fel, ha idősebb hölgyet köszöntenek

- fiúk vegyék le a sapkájukat 25 éven túli személy köszöntésekor

Ismertessük meg a gyerekeket a környező országok népzenéjével és jellegzetes ételeivel

· Étkezési szokások, jellegzetes nemzeti ételek

Minden csoport választ egy-egy országot melyhez az országok jellegzetes ételei tartoznak. A csoportoknak az lesz a feladata, hogy összegyűjtsék a hozzávalókat, és megbeszéljék az elkészítési módot. Közben népzenéket hallgatnak.

Szlovák népzene

http://www.youtube.com/watch?v=GRumO5AUY9g

Szlovák tánc

http://www.youtube.com/watch?v=1-aralYlfbc

Szlovák étel

Burgonyaleves gombával

Hozzávalók: 70 dkg burgonya, 20 dkg friss gomba, 1 szál petrezselyemgyökér, 12 dkg hagyma, 2 evőkanál olaj, petrezselyem zöldje, kapor, só és bors, ízlés szerint.

Pozsonyi kifli

Hozzávalók:

50 dkg liszt, 25 dkg margarin, 2 tojás, 5 dkg

porcukor, 2 dkg élesztő, 2 dl tej, csipetnyi só; diótöltelék:

30 dkg darált dió, 20 dkg cukor, citromhéj, 10 dkg mazsola;

máktöltelék: 30 dkg darált mák, 20 dkg cukor, 3 dl tej,

vaníliás cukor vagy citromhéj, 5 dkg liszt vagy búzadara.

Kárpátaljai ízek

Kárpátaljai zene

http://www.youtube.com/watch?v=qS-OPOfqW6w

Kárpáti borzaska

Hozzávalók

50 dkg csirkemell

40 dkg burgonya

só, bors, 2 tojás, liszt

petrezselyemzöld

olaj

tejföl

sajt

Kárpátaljai káposztasaláta

Hozzávalók / 4 adag

0,5 db káposzta, 10 dkg uborka (kb. 1 negyed kígyóuborka vagy 2 db sima uborka)

1 nagy db vöröshagyma (ha jobban szeretjük, lehet többet is beletenni)

1 db sárgarépa (kihagyható)

3 db újhagyma (Ezt is ki lehet hagyni, az alapreceptben nincs benne.)

só ízlés szerint, 2 ek. ecet (10 %-os)

kapor, ízlés szerint (Legalább 2–3 evőkanálnyi, de még télen is friss, esetleg fagyasztott, ne szárított.)

1 csapott ek. cukor (helyettesíthetjük más édesítőszerrel)

1 dl víz

Szerb hagyományos étel

szerb népzene

http://www.youtube.com/watch?v=KlzwC68h7Pw

gyuvecs

Balkáni eredetű étel, az eredeti szerb recept krumplit is tartalmaz. Nagyon laktató, főétel és köret egyben.

Gyuvecs


50 dkg sertéscomb

250 g rizs (vagy gyorsrizs)

4 közepes db paradicsom

1 nagy db padlizsán

2 közepes fej vöröshagyma

1 közepes db zöldpaprika (erős)

4 gerezd fokhagyma

4 ek napraforgó olaj

5 dl víz

1 db leveskocka

3 ek ajvár (ízlés szerint)

só ízlés szerint

bors ízlés szerint

fűszerpaprika ízlés szerint (őrölt)

Erdélyi tárkonyos csorba

erdélyi népzene

http://www.youtube.com/watch?v=uSrshocb44U

Hozzávalók: ½ kg füstölt sertéssonka, 5 közepes szál sárgarépa, 3 petrezselyemgyökér, 1 zellergumó, 3 közepes krumpli, 1 maréknyi káposzta, 1 maréknyi zöldbab, 2 teáskanál ecetben-sóban eltett tárkony, zellerzöld, lestyánlevél, 10 szem fekete bors, 2 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, 2 evőkanál lestyánecet, só.

Horvát konyha

http://www.youtube.com/watch?v=ki6bO4bhGa4

Tipikus horvát konyháról nem beszélhetünk. Horvátország történelmének és fekvésének köszönhetően különböző régióinak más és más tipikus főztjei vannak. Ráadásul a különböző horvát területek ízei sem tipikus horvát ételek. Horvátország rengeteg hatásnak volt kitéve történelme folyamán, így a horvát ízek tulajdonképpen görög, magyar (Szlavóniában), török (Horvátország szívében) és olasz (Isztriában és Dalmáciában) ételek „horvátosított” változatai. Természetesen szerb és bosnyák ételek közül is sok megkóstolható Horvátországban.

Burek csirkemájas

250 g leveles tészta

250 g csirkemáj


2 ek kacsazsír (vagy libazsír)

2 ek konyak

só ízlés szerint


2 ek mustár (csapott)

1 db tojás (a kenéshez)

Szlovén étel

http://www.youtube.com/watch?v=6mqm3wEMTdY

DödölleHozzávalók: 8 burgonya, 4 csésze liszt, 1 kanál zsír, hagyma, só, víz.

Osztrák étel

http://ausztria.network.hu/video/tirol/tiroli_polka

Császármorzsa

Hozzávalók

100 g búzadara

7 g búzaliszt (BL55)

250 ml tej (2,8%-os)

1 teáskanál vanília eszencia

3 db tojássárgája

3 db tojásfehérje

100 g kristálycukor

0,5 db citrom reszelt héja

- Népmesék

Ismerkedjenek meg a gyerekek a környező országok egy-egy népmeséjével!

http://egyszervolt.hu/eu/eumesek/szlovak.html

Jankó című mese

http://egyszervolt.hu/estimese/almat-szemeter-146--karpataljai-magyar-nepmese_20140604.html

Almát, szemétért…..


A szegény ember szerencséje

http://www.olvasnijo.hu/olvasni.php3?tipus=olv&id=404

Stojša és Mladen, a sárkánykirály

http://www.horvathfoto.eoldal.hu/cikkek/allatos-nepmesek-a-vilag-kulonbozo-tajairol/allatokrol-szolo-horvat-nepmesek.html

A medve és a róka

http://mese.tv/europai_nepmesek/a_josagos_tunder_es_a_tizenket_honap/

A jóságos tündér s a tizenkét hónap

http://www.hotdog.hu/mesek-birodalma/tundermesek/a-vilagszep-menyasszony-osztrak-mese

A világszép menyasszony

III. Egy mese meghallgatása és eljátszása

·

· szókincs

· emlékezet

· beszédkészség

· figyelem

· koncentráció

· emlékezet

· beszédkészség

· memóriafejlesztés

· figyelem

· koncentráció

· türelem

· információszerzés

· értő olvasás

· tolerancia

· kapcsolatépítés

· együttműködés


· értő olvasás

· tolerancia




· értő olvasás

· tolerancia




· értő olvasás

· tolerancia



· tolerancia



frontális

csoport

csoport

páros, vagy csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

frontális

frontális, egyéni

6. sz. melléklet

térkép Európáról

7. sz. melléklet

népviseletek a környező országokból

8. sz. melléklet

rajzfilmfigurák képei

9. sz. melléklet


10. sz. melléklet

jellegzetes nemzeti ételek és zenék

11. sz. melléklet

népmesék

III. részmodul – Magyarországon élő kisebbségek szokásai, népmeséi

I. Ráhangolódás

Beszélgetés arról, hogy milyen kisebbségek élnek Magyarországon? Mit jelent az a szó, hogy kisebbség?

Diagram bemutatása a hazánkban élő kisebbségekről.

· Melyik az ország legnagyobb kisebbsége?

· Mit tudnak erről a kisebbségről a gyerekek?

· Ha van az osztályban roma nemzetiségi tanuló, kérjük meg, meséljen az életükről, szokásaikról.


Mivel országunkban a legnagyobb kisebbség a roma, ezért ezt a népcsoportot szeretném jobban bemutatni. Ugyanezt a sémát alkalmazva fel lehet dolgozni bármelyik kisebbséget az országban.

A cigányság rövid története, letelepedésük

A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket.

Rövid ismertetés a romákról általában.

A cigányok Indiából származó nép, mely a 15. században vándorolt be Európába. Önmagukat romnak, vagyis „embernek”, illetve néha kálonak, „feketének” nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol manusnak (szintén „ember”) is nevezik magukat.

A cigányok a 15. század végéig Magyarországon és Kelet-Európában a megtűrt népek közé tartoztak, Nyugat-Európában – elsősorban vándorló életmódjuk miatt – hamarosan szembekerültek az ottani törvénykezéssel.

Az itt élő cigányokat mezőgazdasági, ipari munkánál tudták alkalmazni, s így hellyel-közzel rövid ideig le tudtak telepedni. Főleg a fémművességben szereztek jártasságot, a puskapor, puskagolyó, ágyúgolyó készítésében, tűzmesterként, fegyverkovácsként dolgoztak. A magyar uralkodók kémekként is felhasználták őket, értékes információkkal szolgáltak a török csapatok mozgásáról. Magyarországon először Beatrix királyné környezetében találkozunk zenész cigányokkal, 1489-ben. Gömör megyében a 17. század végén jelentek meg. Az egyes uradalmak és falvak keretei között éltek. A vajda parancsolt nekik, akit bár a cigányok választottak, a földesúr erősített meg hivatalában. Viselkedésükért, erkölcseikért, tetteikért a vajda tartozott felelősséggel. Egyben ő volt a bíró is, de mivel alattvalói ellenőrizhették ítéleteit, gyakran egyet nem értés, háborúskodás alakult ki közöttük. Emiatt meglehetősen sokszor volt vajdaválasztás.A 18. században Mária Terézia és II. József több rendeletet hoztak a romák letelepítésére, amit a hatóságok erőszakkal, elrettentő büntetések alkalmazásával hajtottak végre. A romáknak a falvak határában telepeket jelöltek ki, ahol kunyhókban laktak (cigányputrik). Az addig vándormesterségből élő roma kézműveseknek megtiltották új lakóhelyük elhagyását. Így az addigi megélhetésüktől megfosztották őket, mivel az edényjavítás, a fémmunkák, a késélezés vagy a teknővájás folyamatos helyváltoztatást igényelt. A szigorúan felügyelt intézkedések részleges sikerrel jártak. Végleg megmaradt a cigánytelepeken a romák egy része, azok akik a helyi falusi lakosság szükségleteit kielégítve letelepültként is tovább tudták gyakorolni iparukat. Más részük viszont az erőszakos asszimiláció elől a nyugatabbi országokba vándorolt.

Az itt maradottak a 18. századtól fokozatosan áttértek a magyar nyelv használatára. A 19. században a falusi kovácsműhelyek többségében magyar cigányok dolgoztak. A reformkorban művészetükkel nagy hatást gyakoroltak a magyar nemzeti zene fejlődésére, Liszt Ferencre és másokra, de közülük is többen világhírre tettek szert, például Dankó Pista a 19. század végén. A szabadságharc idején a magyar cigányok a magyar ügy mellé álltak, és fegyverjavítóként, ágyúöntőként, valamint tábori muzsikusokként szolgáltak, többek között az országos verbuválást segítve. A legmagasabb rangig a Kossuth Lajos cigány hadnagyaként ismert Sárközi Ferenc cigánymuzsikus vitte.

Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki roma nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára. Esztergom, 1850. Ő készítette az első magyar-cigány szótárt is.

A század végén Habsburg József főherceg, Magyarország különc életű trónörököse, sokat időzött a magyarcigányok között a telepeiken, elkészítette az idősek által még beszélt roma nyelv első nyelvtanát és roma szótárt is írt. Az így megismert roma családokat végül a saját magyarországi birtokán telepítette le.

A magyarországi romák csoportjai eltérnek egymástól anyanyelvük szerint. Az oláh cigányok a cigány nyelvet (romani) beszélik. A magyarországi cigány anyanyelvűek mintegy 90%-a a cigány nyelv lovári dialektusát használja. A beás cigányok a beást beszélik, amely a román nyelv archaikus változata.

A magyarországi romák hivatalosan is elismert himnusza a Gelem, gelem kezdetű nemzetközi cigány himnusz.

A magyarországi cigányság is a nemzetközi cigányság zászlaját tekinti sajátjának.

Nemzetközi zászló

http://www.youtube.com/watch?v=ORJoAdaMHRI

cigány himnusz magyarul

- Viselet (ruházat)

Képek nézegetése után beszélgetés arról, hogy milyen a romák ruhája?

- Milyen ma a viseletük?

- Kik hordják ma ezeket a színes ruhákat?

Gábor cigányok

A módos cigányok sok ékszert, főleg aranyat viselnek, és a nagy alkalmakra mindent magukra aggatnak. Az ékszerek egyrészt szerencsét hoznak, másrészt fontosak a cigány kultúrkörben, mert a vándorló életmód nem engedte meg, hogy nagyobb értéktárgyakat cipeljenek magukkal, így minden vagyonukat magukon hordták. Még a legszegényebb romák is nagyon ügyelnek a gazdag, tarkabarka viseletre, a nők gyakran habos, csillogó báli ruhákat kölcsönöznek a lagzira. A menyasszonyi ruha a cigányoknál szigorúan fehér, de erre is a barokkos túlzás a jellemző, az ifjú ara általában agyon van cicomázva, amire szükség is van, ha ki akar tűnni a meglehetősen színes forgatagból. Gyakran a vőlegény is fehér öltönyben esküszik, a férfi vendégek pedig hagyományos cigány viseletben, csizmában, keményített ingben, mellényben és kalapban mulatnak. A roma férfiaknál hagyományosan státuszszimbólumnak számít az arany nyaklánc, a zsebóra és a pecsétgyűrű is.

- Köszönési formák

Ez nem a teljesség igényével készült, de a gyerekek talán bátrabban megnyílnak, ha bemutatunk nekik néhány példát és bátran vállalkoznak, arra, hogy bemutassák saját anyanyelvükön a köszönési formákat.

Első köszönés:

Baxtalyi detehara! Dobroj tu/tume!

Szerencsés reggelt! Minden jót!

Napközbeni köszönések:

Lashoj tyo dyes! Lashoj tumaro dyes!

Jó napot! Jó napot! (t.sz.)

Esti köszönés:

Lashi ratyi te del o del! Adjon Isten jó éjszakát!

- Étkezési szokások

A szöveget annyi részre osztjuk, ahány csoportunk van, és a csoportok felolvassák a szövegrészeket, és megbeszélik. A megbeszélés után egymásnak elmondják a csoportok egymásnak mit tudtak meg a romák étkezési kultúrájáról.

- Tanultak-e új ismeretet? Mi volt az?

Részletek

Bódi Zsuzsanna írja a Cigány népismeret c. könyvében:

„…régen a nők rátermettségétől függött a család ellátása... A lányok nevelésére külön is gondot fordítanak, hogy megtanulják az ételek hozzávalóinak beszerzését, a hétköznapi ételek készítését.

Az úton levők egy-egy faluban a szekerekkel megállva igyekeztek a boltokban beszerezni a szükséges élelmiszereket, kenyeret, fűszereket, de a cigányokkal szembeni ellenszenv miatt ez nem mindig sikerült.

Ha úton voltak, igyekeztek pihenés, táborozás alkalmával, szántóföldi terményekkel feltölteni készleteiket. Vágóhidakon vagy hentesüzletekben is szívesen vásároltak olcsó húsneműeket és húskészítményeket.

Útközben a cigányasszonyok és nagyobb lányok jövendőmondással is igyekeztek élelmiszert szerezni családjuk számára. Jóslásért leginkább lisztet, zsírt, tojást, sonkát, szalonnát, füstölt húst, néha elhullott állatot kaptak (15).

Az úton levők főbb ételei a különböző zöldség- és húslevesek, hússal főzött főzelékek, tésztával tálalt pörköltek voltak:

Húsételek mellé – ha nem kenyeret/bokolyit adtak, hasított tésztát (pharrado hhumer) vagy levéltésztát (patra hhumer) készítettek. A húsételek közkedveltségét a háziszárnyasokból készített sokféle étel is jelzi: Az úton levő karavánok – ha lement a nap – felverték a sátort, tűzgödröt ástak, a bográcsot, vagy a főzőüstöt rúdra akasztották, és így főztek. A fűre terített lepedőre helyezték a főzőedényt, körülülték, és mindenki csak maga elől ehetett.

Ételkészítés a cigánytelepeken

A cigánykunyhók szorosan egymás mellett helyezkedtek el, ezért aztán nem volt udvar, sem konyhakert és a baromfitartásra sem volt lehetőség, így az állati fehérjék, a hús, a tej, tojás, gyakran hiányzott a telepeken élők táplálkozásából. A szegénység szoros korlátok között tartotta a cigány családok nagy részének étrendjét.

· Hétköznap tálalóedényként a főzőedény szolgált. Még az 1900-as évek derekán is késsel vágták apróra, nem darálták a húst a fasírozottba, töltött káposztába, töltött paprikába.

· Az oláh cigányok a hasított tésztát és a levéltésztát gyúródeszka és sodrófa nélkül, kézzel készítették. A nyomkodással nyújtott levéltésztát a forrásban levő levesbe tépkedték.

· Általában kevés fűszert használnak: só, bors, paprika, hagyma, fokhagyma.

A csoportok válasszanak egy-egy ételt és azokat hasonlítsák össze a magyar ételekkel.

birsalmás bableves – bableves

bableves – bableves

rostélyos – cigány rostélyos

Néhány jellegzetes cigány étel

Birsalmás bableves

A palócföldi és bodrogközi romák egyik kedvelt levese.

Hozzávalók 5 adagra:

20 dkg nagy szemű tarkabab

2 dl tejföl

20 dkg füstölt hús vagy füstölt kolbász

só

1 evőkanál liszt

őrölt bors

pár szem szegfűszeg

fél citrom leve

25 dkg birsalma

Káposztás bableves füstölt csülökkel

Magyarország északi tájain, valamint a Nyírség és Rétköz településein főzik, köztük szintén a romák is.

Hozzávalók:

1 szál sárgarépa

1 szál petrezselyemgyökér

fél zellergumó

1 fej vöröshagyma

1gerezd fokhagyma

2 dl tejföl

1 közepes nagyságú füstölt csülök

50 dkg apró savanyú káposzta


1 ek zsír

só

fűszerpaprika

1 ek liszt

Korhelyleves csalamádéból

Igazi cigány étel, Csemer Géza „Habiszti" c. könyvében azt írja, hogy a cigányok egy átmulatott éjszaka után legszívesebben ezt az ételt ették a másnaposság enyhítésére.


1 fej vöröshagyma

1 szem babérlevél

1 db citrom só, fűszerpaprika

40 dkg csalamádé

10 dkg füstölt szalonna

1 ek liszt

1,5 l csontié

Kötött tésztaleves (phandadó zumer, 29, 38) A roma családok kedvelt étele, de elég munkaigényes.

Hozzávalók:

2 szál sárgarépa

1 fej vöröshagyma


1 ek zsír

1 kis karalábé

2 egész tojás

só, fűszerpaprika

liszt, amennyit a tojás felvesz

Lebbencsleves

A cigányok az alföldi magyarok szokásától eltérően, zöldségesen főzik.

Cigány rostélyos


60 dkg rostélyos színhús

25 dkg vegyes leveszöldség

5 dkg vöröshagyma

5 dkg paradicsompüré

1 babérlevél


5 dkg liszt 2 dkg só

10 dkg zsír őrölt bors

Az ételek elkészítésének módját a melléklet tartalmazza.

- Népmese

Amikor már fáradtak a gyerekek mesével tehetjük színesebbé, pihentetőbbé a délutánt. A gyerekek szívesen hallgatnak meséket, hiszen a szülőknek egyre kevesebb idejük van, hogy olvassanak nekik..

A cigány királysága

http://www.nepmese.hu/mesetar/Mes%C3%A9k/A-cig%C3%A1ny-kir%C3%A1lys%C3%A1ga/details

Közeli és távoli országok tájai, színei elevenednek meg a csodálatos, sokszor tanulságos történetekben.

A pap és a tojások című cigány népmese

Remélem, a teljesség igénye nélkül, sikerül jobban megismerni ezt a népcsoportot.

III. Felkészülés egy roma mese előadására.

· szereplők

· ruházat kiválasztása

· díszlet elkészítése

· beszédkészség

· figyelem

· fegyelem

· önkifejezés

· kulturált viselkedés elsajátítása

· megfigyelőképesség


· tolerancia

· empátia


· kreativitás és empátia fejlesztése


· szóbeli kifejezőkészség

· önbizalom

· másság elfogadására törekvés



· tolerancia

· empátia




· tolerancia

· empátia


· rendszerezés

· megfigyelés



· élmények és ismeretek előhívása


· tolerancia

· élmények és ismeretek előhívása


· tolerancia

frontális

frontális

csoport, frontális

csoport

csoport

soport

frontális, csoport

12. sz. melléklet

diagram

13. sz. melléklet

a cigányság története

14. sz. melléklet

nemzetközi cigány zászló

15. sz. melléklet

viselet, ruházat

16. sz. melléklet


17. sz. melléklet

Cigány népismeret

18. sz. melléklet

roma ételek

19. sz. melléklet

cigány mesék

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

nagyszülők, dédszülők,

roma anyák, apák

Tárgyi eszközök

–

Anyagigény

kartonlapok, A/4 lapok

Egyéb, speciális igény

1. sz. melléklet

kalap

pólók

pulóver

esőkabát

dzseki

zokni

papucs

sportcipő

bakancs

nadrág

pizsama

fehérnemű

törölköző

tisztasági felszerelés

gyógyszerek

műanyag flakon

hátizsák

szoknya

blúz

rövidnadrág

fürdőruha

2. sz. melléklet

sztrapacskaborscs

puliszkacsevapcsicsa

burekbécsi szelet

3. sz. melléklet

4-5. sz. melléklet

Labdaiskola (Ausztria)

A játékos a faltól 2,5–3 méterre áll, s úgy hajtja végre a gyakorlatokat.

Első osztály: A játékos a labdát a falnak dobja, és bal kézzel kapja el, azután bal kézzel dobja, és jobbal kapja el. Végül jobb kézzel dobja a labdát, amikor visszapattan, nyitott tenyérrel a falnak üti, és ballal kapja el ismét.

Második osztály: A játékos magasra emelt jobb lába alatt dobja el a labdát, és ugyanígy kapja el. Aztán megismétli ezt a műveletet a bal lába alatt is.

Harmadik osztály: A játékos háttal áll a falnak, hátrahajlik, és így dobja a labdát, majd ebben a helyzetben igyekszik elkapni is.

Negyedik osztály: A játékos a labdát a falnak dobja, amikor visszapattan, nyitott tenyérrel ismét nekiüti, s csak azután kapja el. A műveletet háromszor kell megismételni.

Ötödik osztály: Anyaga ugyanaz, mint a negyediké, csakhogy itt a labdát kétszer kell tenyérrel a falhoz ütni, mielőtt elkapnák.

Hatodik osztály: Ugyanaz háromszori falhoz ütéssel.

Hetedik osztály: A játékos háttal áll a falnak, a labdát nekidobja, majd egyszer tenyérrel visszaüti, s azután kapja el. Ez háromszor ismétlődik.

Nyolcadik osztály: Anyaga, mint az előzőé, a visszapattanó labdát kétszer kell falhoz ütni, mielőtt elkapnák.

Kilencedik osztály: Ugyanaz, de a labdát háromszor kell a falhoz ütni.

Tizedik osztály: A játékos a labdát a földre dobja, amikor visszapattan, kétszer a falhoz üti, s azután fogja meg. A műveletet háromszor kell megismételni.

Tizenegyedik osztály: A játékos két labdát vesz, mindkettőt egymás után a falnak dobja, és ballal kapja el.

Tizenkettedik osztály: A játékos mindkét kezébe labdát fog. Először a bal kezében lévőt dobja el, és fogja meg, majd a jobb kezében lévővel tesz ugyanígy.

Ezekből a feladatokból versenyt is lehet rendezni.

Morva-szlovák kavicsjáték

A játékos egy diónyi kavicsot dob a magasba; az a célja, hogy az a lábához minél közelebb érjen földet. A dobás magasságát rendszerint meghatározzák: vagy egy faág vagy a tetőszegély stb. lehet a felső határvonal. A visszahullott kavics távolságát a dobó játékos lábától egy bottal mérik. Feljegyzik, utána jöhet a következő játékos.

Bábudobás kővel (Szerbia)

A résztvevők egy fabábut helyeznek egy szabad helyre: ez lesz a célpont. Tőle bizonyos távolságra dobóvonalat húznak, és a sorban álló játékosok innen dobnak egymás után a bábura. A dobáshoz kődarabot vagy kavicsot használnak. Aki a bábut eltalálja és eldönti, az tíz pontot kap. Ha egy menetben senki sem találja el a bábut, akkor az kap öt pontot, aki a legközelebb dobott a bábuhoz. Ha valaki eldönti a bábut, akkor új menet kezdődik. Ezúttal a játékosok fordított sorrendben dobnak.

6. sz. melléklet

térkép Európáról

7. sz. melléklet

népviseletek

szlovák népviselet

kárpátaljai népviselet

román népviselet torockói népviselet

szerb népviselet

horvát népviselet szlovén népviselet

osztrák népviselet

8. sz. melléklet

rajzfilmfigurák képei

9. sz. melléklet

Köszönés illemtana

http://kovacsneagi.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1105499

Szlovákia

Szia – Ahoj

Jó napot! – Dobrý deň!

Jó reggelt! - Dobré ráno!

Jó estét! – Dobrý večer!

Viszlát! – Dovidenia!

Kárpátalja

Jó reggelt! –добрий ранок

Jó napot! – добрий день

jó estét! – добрий вечір

Románia

Jó reggelt! – Bună dimineața!

jó estét – Bună seara!

Jó éjszakát – Noapte bună!

Szia! / Sziasztok! Salut!

Szerbia


Jó napot – Dobar dan!

Jó estét – Dobro vecse!

Viszontlátásra – Prjatno!

Horvátország

Szia! – Bok!


Jó napot! – Dobar dan!

Jó estét! – Dobra večer!

Jó éjszakát! – Laku noć!

Viszontlátásra! – Dobro je!

Szlovénia

Pozdravljen (férfinak)

Pozdravljena (nőnek)

Pozdravljeni (vegyes csoportnak)


Jó napot! – Dober dan!

Jó estét! – Dober večer!

Jó éjt! – Lahko noč!

Ausztria

általános köszönés: Grüß Gott!

Viszontlátásra! – Auf Wiederschauen

Jó reggelt! – Guten Morgen!

Jó napot! – Guten Tag!

Jó estét! – Guten Abend!

10. sz. melléklet

Jellegzetes nemzeti ételek

Kárpáti borzaska

Hozzávalók:

50 dkg csirkemell

40 dkg burgonya

só, bors, 2 tojás, liszt, petrezselyemzöld, olaj, tejföl, sajt

Elkészítés:

A csirkemellszeleteket kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk.

A burgonyát apróbb vagy nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük, hozzáadjuk a felaprított petrezselyemzöldet, a tojást, kb. 2 evőkanál lisztet, összekeverjük. A melleket beleforgatjuk, és forró olajban kisütjük.

Tálaláskor tejföllel megkenjük, sajttal megszórjuk.

Kárpátaljai káposztasaláta


0,5 db káposzta

10 dkg uborka (kb egy negyed kígyóuborka vagy 2 db sima uborka)

1 nagy db vöröshagyma (ha jobban szeretjük, lehet többet is beletenni)

1 db sárgarépa (kihagyható)

3 db újhagyma (ha szépet kapunk, mehet bele a zöldje is. Ezt is ki lehet hagyni, az alapreceptben nincs benne.)

só ízlés szerint

2 ek ecet (10 %-os)

kapor ízlés szerint (Legalább 2-3 evőkanályi, de szigorúan még télen is friss, esetleg fagyasztott, ne szárított.)

1 csapott ek cukor (helyettesíthetjük más édesítőszerrel)

1 dl víz

Burgonyaleves gombával

Hozzávalók: 70 dkg burgonya, 20 dkg friss gomba, 1 szál petrezselyemgyökér, 12 dkg hagyma, 2 evőkanál olaj, petrezselyem zöldje, kapor, só és bors, ízlés szerint.

A megtisztított és apróra vágott gombát, petrezselyem gyökeret és hagymát az olajon megpirítjuk. Felengedjük annyi vízzel, amennyi levest akarunk (kb. 1,2 liter). Felforraljuk, hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és puhára főzzük. Tejföllel vagy búzadarával besűrítjük, s végül meghintjük az apróra vágott zöld petrezselyemmel és kaporral.

Pozsonyi kifli

Hozzávalók:

50 dkg liszt, 25 dkg margarin, 2 tojás, 5 dkg porcukor, 2 dkg élesztő, 2 dl tej, csipetnyi só; diótöltelék:

30 dkg darált dió, 20 dkg cukor, citromhéj, 10 dkg mazsola; máktöltelék: 30 dkg darált mák, 20 dkg cukor, 3 dl tej, vaníliás cukor vagy citromhéj, 5 dkg liszt vagy búzadara. Az élesztőt langyos cukros tejben felfuttatjuk. A lisztet összegyúrjuk a margarinnal, tojásokkal, porcukorral, tejjel és sóval és jól összedolgozzuk. Letakarva két órát pihentetjük. Utána mintegy 30 kis golyóra osztjuk, azokat oválisra kinyújtjuk, a széleiken fél centimétert szabadon hagyva dió- vagy máktöltelékkel megkenjük, felsodorjuk, és a végeit behajtva kifliket formálunk. A kifliket sütőlemezre tesszük, felvert egész tojással megkenjük, ismét kelesztjük, tojásfehérjével átkenjük, fél órát hideg helyen hűtjük. Közepesen meleg sütőben megsütjük.

Diótöltelék: A cukorból 3 dl vízzel sűrű szirupot főzünk, beleöntjük a darált diót, és a tűzről levéve hozzákeverjük a többi hozzávalót is. Máktöltelék: A tejet felforraljuk, hozzáöntjük a búzadarával elkevert mákot, majd a cukrot. Tehetünk bele mazsolát is.

Kárpátaljai zene

http://www.youtube.com/watch?v=qS-OPOfqW6w

Szerb hagyományos étel

Szerb népzene

http://www.youtube.com/watch?v=KlzwC68h7Pw

Gyuvecs

Balkáni eredetű étel, az eredeti szerb recept tudtommal krumplit is tartalmaz. Nagyon laktató, főétel és köret egyben.

Gyuvecs


50 dkg sertéscomb

250 g rizs (vagy gyorsrizs)

4 közepes db paradicsom

1 nagy db padlizsán


1 közepes db zöldpaprika (erős)

4 gerezd fokhagyma

4 ek napraforgó olaj

5 dl víz

1 db leveskocka

3 ek ajvár (ízlés szerint)

só ízlés szerint


fűszerpaprika ízlés szerint (őrölt)

Elkészítés

1. A húst apró kockára vágjuk, felhevített olajon fehéredésig sütjük, lehúzzuk a tűzről, belekeverjük a pirospaprikát, sózzuk, borsozzuk, hozzáadunk 2 ek ajvárt.

2. A gyorsrizst félig megfőzzük.

3. Felvágjuk a zöldségeket: a padlizsánt kiskockára, hagymát, paradicsomot fél karikára, paprikát csíkokra.

4. Egy tűzálló tálba rétegezzük a hozzávalókat: rizs, hús, paradicsom, hagyma, padlizsán, paprika, majd ismételjük.

5. A rétegeket enyhén sózzuk.

6. A tetejére minden hozzávalóból szórunk egy keveset, a maradék ajvárt elosztjuk rajta.

7. Felforraljuk a vizet, feloldjuk benne a leveskockát, belepréseljük a fokhagymát, és rálocsoljuk a rakottasra.

8. Alufólia alatt pároljuk a sütőben 50 percig, ezalatt a rizs és a hús megpuhul, a zöldségek összesülnek.

· sütési hőfok: 180°C

Erdélyi tárkonyos csorba

erdélyi népzene

http://www.youtube.com/watch?v=uSrshocb44U

Hozzávalók: ½ kg füstölt sertéssonka, 5 közepes szál sárgarépa, 3 petrezselyemgyökér, 1 zellergumó, 3 közepes krumpli, 1 maréknyi káposzta, 1 maréknyi zöldbab, 2 teáskanál ecetben-sóban eltett tárkony, zellerzöld, lestyánlevél, 10 szem fekete bors, 2 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, 2 evőkanál lestyánecet, só.

A sonkát két darabra vágjuk, és körülbelül 3 liter hideg vízben főni tesszük. Amikor felforrt, a tetejét lehabozzuk. Amikor a sonka megpuhult, kivesszük a levéből, és kockákra vágjuk, félretesszük.

Ezután a kockára vágott sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller kerül a főző vízbe a tárkonnyal együtt .Egy teatojásban a szemes borsot, a felaprított zellerzöldet, lestyánlevelet is a levesbe tesszük és megsózzuk. Amikor a zöldségek félig megpuhultak, hozzáadjuk a kockára vágott krumplit, a zöldbabot (ha üveges zöldbabot használunk, ráérünk a végén beledobni, azt nem kell főzni) és a csíkokra vágott káposztát. Amikor már minden zöldség teljesen megpuhult, a lisztet egy tányérban elkeverjük a tejföllel, majd felhígítjuk néhány evőkanál levessel, és a levesbe öntve elkeverjük. Végül lestyánecettel savanyítjuk, és belekanalazzuk a sonkakockákat.

Horvát konyha

http://www.youtube.com/watch?v=ki6bO4bhGa4

Tipikus horvát konyháról nem beszélhetünk. Horvátország történelmének, és fekvésének köszönhetően különböző régióinak más és más tipikus főztjei vannak. Ráadásul a különböző horvát területek ízei sem tipikus horvát ételek. Horvátország rengeteg hatásnak volt kitéve történelme folyamán, így a horvát ízek tulajdonképpen görög, magyar (Szlavóniában), török (Horvátország szívében) és olasz (Isztriában, és Dalmáciában) ételek „horvátosított” változatai. Természetesen szerb és bosnyák ételek közül is sok megkóstolható Horvátországban.

Burek

Burek csirkemájas

250 g leveles tészta

250 g csirkemáj


2 ek kacsazsír (vagy libazsír)

2 ek konyak

só ízlés szerint


2 ek mustár (csapott)

1 db tojás (a kenéshez)

Elkészítés

1. A csirkemájat apró kockára vágjuk.

2. A zsiradékon az apróra vágott hagymát üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk a konyakot és nagy lángon hagyjuk, hogy kiforrjon. A lángot kisebbre véve hozzáadjuk a májat, majd pár perc alatt (kb. 2 perc) átpirítjuk. Nem kell sokáig sütni, mert kiszárad (hiszen még a sütőben is sülni fog) és a máj úgy finom, ha szaftos.

3. A tűzről levesszük, majd amikor kissé kihűlt, hozzáadjuk a mustárt is.

4. A leveles tésztát lisztezett felületen kb. 2 mm vastagra kinyújtjuk, és 8 darabba vágjuk.

5. A tésztára ráhalmozzuk a májas tölteléket (hosszanti irányban), majd felhajtjuk a két oldalát és a végét. Célszerű felvert tojással összeragasztani az illesztéseket.

6. Illesztéssel lefelé sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, megkenjük felvert egész tojással, tetejét átlósan bevagdossuk és előmelegített sütőben készre sütjük.

7. Tetejét megszórhatjuk szezámmaggal is. Kreatívak leveleket illetve egyéb mintázatokat is alkothatnak rá leveles tésztából.

Szlovén étel

http://www.youtube.com/watch?v=6mqm3wEMTdY

DödölleHozzávalók: 8 burgonya, 4 csésze liszt, 1 kanál zsír, hagyma, só, víz.A közepes nagyságú burgonyákat meghámozzuk, szeleteljük, és annyi sós vízben tesszük fel főzni, hogy ellepje. Amikor félig megfőtt, lisztet szórunk rá. Közepébe egy fakanalat állítunk. Amikor a burgonya puha, a liszt jól megpárolódott, a vizet egy másik edénybe öntjük le róla. A burgonyát jól összetörjük. Ha a massza túl kemény, a leöntött forró vízzel lágyíthatjuk. Tepsiben, zsírban hagymát pirítunk és kanállal beleszaggatjuk a törtburgonyát. Sütőben pirosra sütjük.A dödöllét szaftos húsokhoz köretként kínáljuk, de önállóan salátával, tejföllel is fogyaszthatjuk.

Osztrák étel

http://ausztria.network.hu/video/tirol/tiroli_polka

Császármorzsa

Hozzávalók 4 adaghoz:

100 g búzadara

7 g búzaliszt (BL55)

250 ml tej (2,8%-os)

1 teáskanál vanília eszencia

3 db tojássárgája

3 db tojásfehérje

100 g kristálycukor

0,5 db citrom reszelt héja

A sütéshez:

50 g vaj

A díszítéshez:

porcukor

sárgabarack,

dzsem

Teljes elkészülési idő: 100 perc

A klasszikus császármorzsa receptje palacsintatésztából készül.

11. sz. melléklet

Népmesék

Ismerkedjenek meg a gyerekek a környező országok egy-egy népmeséjével!

http://egyszervolt.hu/eu/eumesek/szlovak.html

Jankó című mese


Almát, szemétért…..


A szegény ember szerencséje

http://www.olvasnijo.hu/olvasni.php3?tipus=olv&id=404

Stojša és Mladen, a sárkánykirály

http://www.horvathfoto.eoldal.hu/cikkek/allatos-nepmesek-a-vilag-kulonbozo-tajairol/allatokrol-szolo-horvat-nepmesek.html

A medve és a róka

http://mese.tv/europai_nepmesek/a_josagos_tunder_es_a_tizenket_honap/

A jóságos tündér s a tizenkét hónap

http://www.hotdog.hu/mesek-birodalma/tundermesek/a-vilagszep-menyasszony-osztrak-mese

A világszép menyasszony

12. sz. melléklet

13. sz. melléklet

A cigányság története A cigányság rövid története, letelepedésük

A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket.

Rövid ismertetés a romákról általában.

A cigányok Indiából származó nép, mely a 15. században vándorolt be Európába. Önmagukat romnak, vagyis „embernek”, illetve néha kálonak, „feketének” nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol manusnak (szintén „ember”) is nevezik magukat.

A cigányok a 15. század végéig Magyarországon és Kelet-Európában a megtűrt népek közé tartoztak, Nyugat-Európában – elsősorban vándorló életmódjuk miatt – hamarosan szembekerültek az ottani törvénykezéssel.

Az itt élő cigányokat mezőgazdasági, ipari munkánál tudták alkalmazni, s így hellyel-közzel rövid ideig le tudtak telepedni. Főleg a fémművességben szereztek jártasságot, a puskapor, puskagolyó, ágyúgolyó készítésében, tűzmesterként, fegyverkovácsként dolgoztak. A magyar uralkodók kémekként is felhasználták őket, értékes információkkal szolgáltak a török csapatok mozgásáról. Magyarországon először Beatrix királyné környezetében találkozunk zenész cigányokkal, 1489-ben. Gömör megyében a 17. század végén jelentek meg. Az egyes uradalmak és falvak keretei között éltek. A vajda parancsolt nekik, akit bár a cigányok választottak, a földesúr erősített meg hivatalában. Viselkedésükért, erkölcseikért, tetteikért a vajda tartozott felelősséggel. Egyben ő volt a bíró is, de mivel alattvalói ellenőrizhették ítéleteit, gyakran egyet nem értés, háborúskodás alakult ki közöttük. Emiatt meglehetősen sokszor volt vajdaválasztás. A 18. században Mária Terézia és II. József több rendeletet hoztak a romák letelepítésére, amit a hatóságok erőszakkal, elrettentő büntetések alkalmazásával hajtottak végre. A romáknak a falvak határában telepeket jelöltek ki, ahol kunyhókban laktak (cigányputrik). Az addig vándormesterségből élő roma kézműveseknek megtiltották új lakóhelyük elhagyását. Így az addigi megélhetésüktől megfosztották őket, mivel az edényjavítás, a fémmunkák, a késélezés vagy a teknővájás folyamatos helyváltoztatást igényelt. A szigorúan felügyelt intézkedések részleges sikerrel jártak. Végleg megmaradt a cigánytelepeken a romák egy része, azok akik a helyi falusi lakosság szükségleteit kielégítve letelepültként is tovább tudták gyakorolni iparukat. Más részük viszont az erőszakos asszimiláció elől a nyugatabbi országokba vándorolt.

Az itt maradottak a 18. századtól fokozatosan áttértek a magyar nyelv használatára. A 19. században a falusi kovácsműhelyek többségében magyar cigányok dolgoztak. A reformkorban művészetükkel nagy hatást gyakoroltak a magyar nemzeti zene fejlődésére, Liszt Ferencre és másokra, de közülük is többen világhírre tettek szert, például Dankó Pista a 19. század végén.

A szabadságharc idején a magyarcigányok a magyar ügy mellé álltak, és fegyverjavítóként, ágyúöntőként, valamint tábori muzsikusokként szolgáltak, többek között az országos verbuválást segítve. A legmagasabb rangig a Kossuth Lajos cigány hadnagyaként ismert Sárközi Ferenc cigánymuzsikus vitte.

Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki roma nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára. Esztergom, 1850. Ő készítette az első magyar-cigány szótárt is.

A század végén Habsburg József főherceg, Magyarország különc életű trónörököse, sokat időzött a magyarcigányok között a telepeiken, elkészítette az idősek által még beszélt roma nyelv első nyelvtanát és roma szótárat is írt. Az így megismert roma családokat végül a saját magyarországi birtokán telepítette le.

A magyarországi romák csoportjai eltérnek egymástól anyanyelvük szerint. Az oláh cigányok a cigány nyelvet (romani) beszélik. A magyarországi cigány anyanyelvűek mintegy 90%-a a cigány nyelv lovári dialektusát használja. A beás cigányok a beást beszélik, amely a román nyelv archaikus változata.

A magyarországi romák hivatalosan is elismert himnusza a Gelem, gelem kezdetű nemzetközi cigány himnusz.

A magyarországi cigányság is a nemzetközi cigányság zászlaját tekinti sajátjának.

14. sz. melléklet

Nemzetközi roma zászló

15. sz melléklet

http://divany.hu/eletmod/2011/07/16/hatalmas_szines_es_hangos_-_ilyen_az_igazi_roma_lagzi/

16. sz. melléklet

Roma köszönések

Első köszönés:

BAXTALYI DETEHARA! DOBROJ TU/TUME!

Szerencsés reggelt! Minden jót neked/nektek!

Napközbeni köszönések:

LASHOJ TYO DYES! LASHOJ TUMARO DYES!

Jó napodat! Jó napotokat!

Esti köszönés:

LASHI RATYI TE DEL O DEL! Adjon az Isten jó éjszakát!

17. sz. melléklet

Bódi Zsuzsanna írja a Cigány népismeret c. könyvében:

„... régen a nők rátermettségétől függött a család ellátása... A lányok nevelésére külön is gondot fordítanak, hogy megtanulják az ételek hozzávalóinak beszerzését, a hétköznapi ételek készítését, mert évszázadokon át a vándorlás, helyváltoztatás időszakában erre mindig kevés idő jutott és így aztán természetes, hogy azok az ételek váltak ismertté, általánosan kedveltté, amelyeknek elkészítéséhez csak kevés időre volt szükség.” (18)

Az úton levők egy-egy faluban a szekerekkel megállva igyekeztek a boltokban beszerezni a szükséges élelmiszereket, kenyeret, fűszereket, de a cigányokkal szembeni ellenszenv miatt ez nem mindig sikerült. Ha mégis, egy forrás vagy patak partján – különlegesen jó esetben – egy ott található táborhelyen készítették el a tartalmas levest vagy egytálételt.

Ha úton voltak, igyekeztek pihenés, táborozás alkalmával szántóföldi terményekkel feltölteni készleteiket, így bab, kukorica, burgonya, tök képezte a főzés alapanyagait, amelyet út menti vagy erdei gyümölcsökkel, gombával, hallal egészítettek ki. Vágóhidakon vagy hentesüzletekben is szívesen vásároltak olcsó húsneműeket és húskészítményeket.

Útközben a cigányasszonyok és nagyobb lányok jövendőmondással is igyekeztek élelmiszert szerezni családjuk számára. Jóslásért leginkább lisztet, zsírt, tojást, sonkát, szalonnát, füstölt húst, néha elhullott állatot kaptak (15).

Az úton levők főbb ételei a különböző zöldség- és húslevesek, hússal főzött főzelékek, tésztával tálalt pörköltek voltak:

· birsalmás bableves;

· lebbencsleves;

· labodaleves;

· káposztás lecsó;

· rizses torma;

· cigány káposzta;

· tyúkpörkölt;

· pacalpörkölt;

· cigány tök;

· töltött paprika;

· savanyú hagyma tyúkkal.

Húsételek mellé – ha nem kenyeret/bokolyit adtak, hasított tésztát (pharrado hhumer) vagy levéltésztát (patra hhumer) készítettek. A húsételek közkedveltségét a háziszárnyasokból készített sokféle étel is jelzi:

· cigánytészta tyúkhússal;

· sóban sült csirke;

· lecsós csirke.

A úton levő karavánok – ha lement a nap – felverték a sátort, tűzgödröt ástak, a bográcsot vagy a főzőüstöt rúdra akasztották és így főztek, a fűre terített lepedőre helyezték a főzőedényt, körülülték, és mindenki csak maga elől ehetett (55).

Ételkészítés a cigánytelepeken

A cigánykunyhók szorosan egymás mellett helyezkedtek el, ezért aztán nem volt udvar, sem konyhakert és a baromfitartásra sem volt lehetőség, így az állati fehérjék, a hús, a tej, tojás, gyakran hiányzott a telepeken élők táplálkozásából. A szegénység szoros korlátok között tartotta a cigány családok nagy részének étrendjét.

Ételkészítési technológia néhány cigány jellemzője (59):

Hétköznap tálalóedényként a főzőedény szolgált. Még az 1900-as évek derekán is késsel vágták apróra, nem darálták a húst a fasírozottba, töltött káposztába, töltött paprikába.

Az oláh cigányok a hasított tésztát és a levéltésztát gyúródeszka és sodrófa nélkül, kézzel készítették. A nyomkodással nyújtott levéltésztát a forrásban levő levesbe tépkedték.

A magyar cigányok körében a nokedli a leggyakoribb tésztaköret.

A húsételek közül a főtt húsok készítését helyezték előnybe.

Általában kevés fűszert használnak: só, bors, paprika, hagyma, fokhagyma.

Könyvünkben több étel is található cigány előnév, vagy cigány módra jelzéssel, ezek valóságosak, a cigányok számon tartják és büszkék is rá, mondván, hogy ezek kiemelik az ételek cigány jellegét:

· cigánymártás;

· cigánytúró;

· mátrai cigánygomba;

· cigánysaláta;

· cigány rostélyos;

· borjúborda cigány módra;

· cigányragu;

· vasvári cigánypecsenye.

18. sz. melléklet

roma ételek

Birsalmás bableves

A palócföldi és bodrogközi romák egyik kedvelt levese.



2 dl tejföl

20 dkg füstölt hús vagy füstölt kolbász

só

1 evőkanál liszt

őrölt bors

pár szem szegfűszeg

fél citrom leve

25 dkg birsalma

A tisztított szárazbabot előző este beáztatják, a füstölt húst mossák, kockára vágják, a birsalmát megmossák és szeletelik. A babot sóval, borssal ízesített vízben a füstölt hússal együtt puhára főzik, félfövésben hozzárakják a birsalmát, citromlével ízesítik, tejföllel elkevert liszttel behabarják és kiforralják. Hidegen és melegen egyaránt tálalják.

Káposztás bableves füstölt csülökkel

Magyarország északi tájain, valamint a Nyírség és Rétköz településein főzik, köztük szintén a romák is.

Hozzávalók:

1 szál sárgarépa


fél zellergumó

1 fej vöröshagyma

1gerezd fokhagyma

2 dl tejföl

1 közepes nagyságú füstölt csülök

50 dkg apró savanyú káposzta


1 ek zsír

só

fűszerpaprika

1 ek liszt

A babot tisztítják, előző este külön-külön a babot és a füstölt csülköt beáztatják, a savanyú káposztát ízlés szerint esetleg átmossák, a tisztított zöldséget karikára vágják, a hagymát apróra, a fokhagymát finomra vágják.

A babot füstölt csülökkel és külön a savanyú káposztát félpuhára főzik, hozzáteszik a zöldséget, összeöntik, és az egészet puhára összefőzik. Hagymás, paprikás, fokhagymás rántással berántják, jól kiforralják. Végül tejföllel tálalják.

Korhelyleves csalamádéból

Igazi cigány étel, Csemer Géza „Habiszti" c. könyvében azt írja, hogy a cigányok egy átmulatott éjszaka után legszívesebben ezt az ételt ették a másnaposság enyhítésére.


1 fej vöröshagyma

1 szem babérlevél

1 db citrom só, fűszerpaprika

40 dkg csalamádé


1 ek liszt

1,5 l csontié

A kiskockára vágott szalonna zsírján megpirítják az apróra vágott hagymát, fűszerpaprikával, sóval, borssal, babérlevéllel, csalamádéval összekeverik, liszttel megszórják, átpirítják, csontlével (vízzel) feleresztik, citrommal savanyítják.

Kötött tészta leves (phandadó zumer, 29, 38) A roma családok kedvelt étele, de elég munkaigényes.

Hozzávalók:

2 szál sárgarépa

1 fej vöröshagyma


1 ek zsír

1 kis karalábé

2 egész tojás

só, fűszerpaprika

liszt, amennyit a tojás felvesz

A tisztított zöldségeket szeletelve sós vízben megfőzik, a finomra vágott hagymát zsíron megpirítják, fűszerpaprikával elkeverik. A két tojásból, lisztből, kevés vízzel gyúrt tésztát vékonyra nyújtják, sóval, őrölt borssal, paprikás, hagymás zsírral megszórják. Kétszer egymásra hajtják, 2 cm szélesen, késsel, hosszában a hajtás mentén elvágják, megcsavarják, csomót kötnek rá, és a csomóknál eltépik. A megmaradt hagymás zsírt beleteszik a levesbe, felforralják, és kifőzik benne a tésztát.

Lebbencsleves

A cigányok az alföldi magyarok szokásától eltérően, zöldségesen főzik

Cigány rostélyos


60 dkg rostélyos színhús

25 dkg vegyes leveszöldség

5 dkg vöröshagyma

5 dkg paradicsompüré

1 babérlevél


5 dkg liszt 2 dkg só

10 dkg zsír őrölt bors

A rostélyost 5 szeletre vágják, kiklopfolják, széleit körben bevagdossák, sóval, őrölt borssal megszórják, lisztben megforgatják és kevés felhevített zsíron mindkét oldalán elősütik. A kiemelt húsok zsírjában megfonnyasztják az apróra vágott hagymát, hozzáteszik a tisztított, kiskockára vágott leveszöldséget és kevés víz hozzáöntésével félpuhára párolják. A szalonnából kakastaréjt sütnek. A hússzeleteket lábasba rakják, ráöntik a megfonnyasztott hagymát, félig párolt zöldségeket, babérlevelet, sóval, borssal, paradicsompürével ízesítik, kevés víz hozzáöntésével az egészet puhára párolják. Szaftjával leöntve, kakastaréjjal díszítve tálalják.

19. sz. melléklet

Cigány mesék

A cigány királysága

Volt egy szegíny cigány. Erősen szegíny ember volt, azt feleli a felesíginek:

– Hozzál nekem három kupa tejet, három kupa lisztet, három kupa vizet, csinálj nekem egy pulickát – háha hazugság, nagyokat hazudjunk! –, mer én elmenyek munka keresni.

Meg is főztík neki a kilenc kupábúl a pulickát, meg is ette a Jóska. (Mind? – Mind egy szálig!)

Hát ment, mendegélt. Egyszer kezdett az üdő felmelegenni. Hát mit gondol? Jó volna egyet alunní. Lefeküdt hanyután, de a bajucca mind tejes volt akkor is. A legyek mind jártak rá, ű meg ölte meg. Na, kivette a kis noteccit, mikor egy legyet megölt, felírta, hogy ű megőlt egy lelket. Mikor felvitte háromszázig, felírta, hogy hát ű megölt háromszáz lelket. A kís cédulát a kalapjába tette, s tovább indult. Huvá tanált? Bé a király szöllőjibe. Ott jóllakott szöllővel, és nyomban lefeküdt. Hát megy a csősz, hogy fogja el, de mikor a cédulát látja, erősen megijed. Fut a királyhoz:

– Õfelsége királyatyám, egy ember alszik a szöllőben, de egy irat van a kalapjában: hogy ű háromszáz lelket ölt meg.

Rögtön a király elévesz egy század katonaságot: - Eredjetek, fogjátok el elevenen, és hozzátok bé! Eléveszik a cigányt.

– Igaz ez? – Igaz!

– Neked adom felesígül a lányomat.

Mindjárt meg is esküdtek, de neki rögtön a háborúba kellett menni. Átveszi a királyságot. Az öreg király kiadta a katonaságnak, hogy az új királynak erősen fogadják meg a kommandóját.

Felül egy nagy fekete lóra, megy a csapat előtt. Hát útközben amint mennek, mennek egy erdőn keresztül. Hát mit lát? Olyan szíp forgácsokat ott a földön. Leugrik a lováról, felvesz egy öllel.

– Ej, de jól megfőne emellett a pulicka.

Akkor minden katona leugrik, mindenik vesz egy-egy öllel. Felülnek a lovokra, s tovább indulnak. De nízzünk oda, mit írtünk? Egy olyan mocsárt, hogy át nem tudtak menni. Hát a cigány lelöki, nyomán a sok katonaság. Hát mi leve belülle? Könnyen átalmehettek. Felelik a tisztek:

– Ugyancsak nagy esze lehet.

Tovább mennek. Nahát, erősen megmelegedett. Levetkezik anyaszűlt meztelenre. Na, de írkeznek az ellensíg feli. Mikor az ellensíg meglátja:

– Istenem, milyen páncélos ruhások lehetnek ezek, azt semmi golyó sem fogja.

Fejir lobogót emelnek, szépen megadják magukat. (A pucér embereknek?) Éljenzik a tisztek az új királyt. Hazafelé térnek, de szól a bandaszó, nagy kedvek van a tiszteknek, hogy milyen királyuk lett. Ahogy hazaírnek, kérdezi a király az öreg a tisztektűl, hogy milyen a viselkedíse az új királynak?

– Őfelsége királyatyám, ilyet nem láttunk többet soha. Ez egy lüvés nélkül megnyerte a háborút.

– Éljen, tartsuk meg az esküvőt!

Nahát, megesküsznek a cigány a király lányával. Mikor kíszitik nekik az ágyat, valami borsós szalmát tettek az ágyokba. (Nem pihe tolluba fektettík?) Az új király erősen éhes volt, mert nem szerette azokat az úri íteleket. Egész íjjel szedte a borsót a szalmából, s azt ette. Na, megvirradt. Kérdezi a leányátúl az öreg király:

– Na, hogy aludtál kedves lányom?

– Nagyon rosszul, édesapám.

– Ugyan mír, édes fiam?

– Még felém sem fordult a férjem, egísz íjjel mindig olvasta a borsók számát.

Feleli a király:

– Ne búsulj, fiam (Akadt jó vő!), nagy ész fordull annak a fejibe, nagy gond! Sok a számolni valója, mind azt a szalmákat számolta, azon gyakorlott.

Felkél a cigány, de csak sóhajtozik. Kérdezi a király: – Mi baj, fiam?

– Nagyon éhes vagyok. (Megmondja?)

– Hát van pulykapecsenye, libamell, mit k–övetelsz fiam? – Én egy kis pulickát aludttével.

– Hát mi az, édes fiam? – Ű nem ismerte, a király nem tudta, hogy mi az. Így hát a cigány csak éhesen maradt. Egyszer azt feleli:

– Őfelsége, elmenyek. (Nem tudott ílni pulicka nélkül.)

– Hát hova, fiam?

– A rajkókhoz.

– Hát akkor mit követelsz tűllem?

– Három kupa málélisztet és három kupa aludttejet.

Izeni rögtön a király a faluba, hogy ki tudja, hogy mi ez? Rögtön hoznak neki. A három kupa tejet beléteszik egy szőr iszáknak az egyik felibe és a lisztet a másik felibe, és ő útnak indull a rajkók felé. (Hát az asszonyt otthatta? - Ott hát!) Mikor hazaírt, kérdik a rajkók:

– Mit hozol, öreg dádé?

– Ne beszíljetek véllem, mer én király vagyok! De főzzetek hamar pulickát, hozom a tejet!

Így hát buta volt a cigány, butának is maradt. Ha nem lett volna buta, az én mesém tovább tartott volna. (Azír elég jó fogású kis mese!)

A pap és a tojások

Volt egyszer egy pap, annak volt egy szolgája. Egy legényforma férfi volt nála, egy beás ember. Ő csinált otthon mindent, ő dolgozott.

De a pap minden áldott nap eljárt egy másik házhoz, ott reggelizett, ebédelt, vacsorázott, ott evett egész nap. Tojásokat evett. Minden étkezésnél megevett egy tojást.

Na, Istenem, míg aztán letelt az egy hónap, és fizetnie kellett.

Odamegy a gazdához, hogy megegyezzen vele. Ott, ahol evett, fizetnie is kell.

Na, számolni kezdett a gazda. Hány tojást evett meg, azokból mennyi csirke lett volna, mennyi tyúk, aztán ismét mennyi tojás. Annyit számolt, hogy nem lett volna rá elég a pap egész vagyona. Olyan sokat számolt ki neki.

– Fú! - mondja. – Nem tudom kifizetni.

– Ha nem tudod kifizetni, akkor feljelentelek a bíróságon. Mert ez aztán már sok.

Fogott egy fanyelet, irány, elment a bíróságra, feljelentette, hogy milyen sok pénzt tett az ki, amit a pap megevett. Hát nagyon sokat számolt. Mennyi tyúk lett volna belőlük, mennyi csirke, tojás. Na. Nem volt rá elég a pap vagyona. Édesanyám!

Na elég az hozzá, hogy jön az idézés a papnak. A bíróságra kell mennie. Hú! Nagy bánatban, gondban van, hogy mit csinál majd vele a bíróság.

Észrevette ezt a beás ember, amelyik nála volt, a szolgája. Mondja:

– Hát plébános úr! Min gondolkodsz te mostanában olyan nagyon? – kérdi. – Nagy gondban vagy.

– Ej, hagyd már! Hát miért mondjam én ezt meg neked?

– De nem úgy van az, mondd csak el, hátha tudok segíteni a bajodon.

– Ej!

– Mondd csak el, plébános úr! Hátha én is tudok neked segíteni.

Hát odafordul hozzá a pap, és elmondja neki. Amikor elmesélte, miről is van szó, azt mondja a szolga.

– Hát, tudod mit, plébános úr! - mondja a férfi. – Én is elmegyek veled!

– Ej, hát mit csinálnál te velem ott a bíróságon?

– Nem, én megyek veled! Hallanom kell, hogy mit mondanak ott neked.

– Ej, nem bánom! Hát gyere!

Na, azon a napon fogták magukat, felöltözködtek. A pap is, a szolga is. A pap adott a szolgának ruhát, hogy fel tudjon öltözni. Amikor elkészültek, indulni akartak, a szolga talált egy fél téglát. Hopp! Fogta és az ingébe rakta.

– Tartsd a kezeddel, hogy ki ne essen a tégla!

Na, jól van. Megérkeztek a bíróságra. Elmondja a bíróság, hogy mennyi tojást evett meg, és nem tud érte fizetni.

De a legény mit tesz? Egyre csak a mellét veri. Azt a téglát, hisz tudod?

Hej, a bíróság azt gondolta, hogy ő fog fizetni, hogy nála van a pénz. Úgy látszódott a tégla az ingében, hogy mindenki azt hitte, pénz van ott. Dehogy!

Mondja egyszer a legény a papnak:

– Mikor végzünk itt már? Nekem dolgom van otthon. Tudod, micsoda nagy munka vár rám ott.

Mondja a bíró:

– Hát milyen munka vár rád?

– Na - mondja –, ott a bogrács tele búzával, ott fő a tűzön. Ha hazaérünk, elvetem.

–Mi? - mondja. – Te előbb megfőzöd azt a búzát, amit elvetsz?

– Igen, el akarom vetni. - mondja.

– Ej! – mondja. – Ezt nem lehet. Abból nem lesz semmi. A főtt búza nem kel ki.

– Ja – mondja a legény –, az nem kel ki? Hát a főtt tojások? Azokból mennyi csirke lett volna, és mennyi tyúk? – kérdi a legény a bírótól.

Hopp! Akkor a bíró elgondolkozott.

– Igazad van.

– Na, tisztelt bíró úr – mondja –, ha nem adtál volna igazat, látod ezt a téglát, ezzel törtem volna be a fejed. Ha a főtt búzából nem lehet semmi, akkor a főtt tojásokból sem lehet semmi.

Így mentek haza, és így nyerte meg a pert a pap.

Irodalomjegyzék:

wikipédia oldalai

gasztronómiai oldalak

Népi játékok internetes oldalai

youtube oldalai

Képek a GOOGLE képtárából

Cigány népmesék

Rostás-Farkas György Kossuth Kiadó Zrt. , 2011

Nyelv: magyar

Műfaj: Népmese

Borító: cérnafűzött, keménytáblás

O Kiadó:MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ZRT Oldalak száma:112Borító:CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS

képzési program-fejlesztés · web view1 ek zsír só fűszerpaprika 1 ek liszt korhelyleves...

Documents