képzési program-fejlesztés · web viewmondd meg, gazda, mondd meg nekem, ki az, akit...

„Tisza mellett, hazám földjén…“ HVH_VTA_29_1

1

HVH_VTA_29_1

„TISZA MELLETT, HAZÁM

FÖLDJÉN…”

A modul felhasználási területe: 1–2. osztály


MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: a közös játék élményének megteremtése, népi-nemzeti hagyományaink megismertetése és tisztelete, a hazaszeretet, a nemzeti öntudat erősítése, más népek kultúrájának elfogadására való képesség kialakítása.

Tartalmi fókusz: Nemzeti kultúránk fontos eleme a néphagyomány, mely régen családon belül hagyományozódott, mára már szinte megszűnt, mint ahogy az olyan együttjátszás is a gyermekközösségekben, ahol eltanulták egymástól a különböző szokásokat, játékokat, ahol felkészültek az életre. Ezért a pedagógusoknak is részt kell vállalniuk a néphagyományok továbbadásában. A modul ehhez kíván néhány ötletet adni, melyet kívánatos lenne bővíteni, továbbfejleszteni, kiterjeszteni az év minden hónapjára.

Fejlesztési fókuszok: személyiségfejlesztés empatikus képesség nemzeti öntudat olyan képességek kialakítása, melyek alkalmassá teszik tanulóinkat más népek kultúrájának megismerésére, megértésére együttjátszás, kapcsolatteremtésre és másokkal való együttműködésre való készség kreativitás csoporttudat kialakítása szerepbe lépés képessége az önkifejező, alkotó tevékenységre való készség a szabályelfogadás -és betartás képességének erősítése

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Nyelv-és beszédfejlesztés, 1–4. évfolyam;A zenei neveléshez kapcsolódó modulok, 1–4. évfolyam

Szükséges szakmai Pedagógusvégzettség, empátiás, improvizációs és a tanulók iránt felelősségtudattal rendelkező

2


kompetenciák játékvezető.

1. részmodul: Mindszent hava (Október)

2. részmodul: András hava(November)

3. részmodul: Böjtmás hava(Március)

4. részmodul: Szent György hava (Április)

Célok:A tanulók ismerjék meg az októberi jeles napokhoz fűződő szokásokat, őszi munkákat, éljék át az együttjátszás örömét, a közös tevékenység élményét.

Célok:A tanulók ismerjék meg a novemberi jeles napokhoz fűződő szokásokat, őszi munkákat, éljék át az együttjátszás örömét, a közös tevékenység élményét.

Célok:A tanulók ismerjék meg a márciusi jeles napokhoz fűződő szokásokat, tavaszi munkákat, éljék át az együttjátszás örömét, a közös tevékenység élményét.

Célok:A tanulók ismerjék meg az áprilisi jeles napokhoz fűződő szokásokat, tavaszi munkákat, éljék át az együttjátszás örömét, a közös tevékenység élményét.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: népi-nemzeti hagyományaink befogadásának készsége alkotó tevékenység együttjátszás, együttmúködési készség empátia kapcsolatteremtés, kommunikációs készség kifejezőkészség




3


Tartalmi egységek bemutatása1.1 Ráhangolódás: Lipem-

lopom a szőlőt, csőszjátékvagy (ha nincs elegendő hely):

Alma, körte, szőlő, gyümölcssaláta, játék

1.2 Beszélgetőkör: a gyümölcskosárban levő gyümölcsök megnevezése, beszélgetés az őszről, a szüretről.

1.3 Szüreti mondóka tanulása1.4 Október 26. Dömötör

napja – Játék: Ki nincs velünk?

1.5 Állatvásári jelenet1.6 „Juhászbál“ rendezése – A

juhásznak jól van dolga című népdal megtanulása, kétlépéses csárdás táncolása

1.7 A szőlő elfogyasztása

Tartalmi egységek bemutatása1.1 Ráhangolódás: Gyertek

haza, libuskáim! (játék)1.2 Liba Lizi találós kérdései

(libabáb vagy bábu )1.3 November 11. – Márton

napja1.4 Beszélgetőkör (Szent

Márton legendája, Márton napi szokások, liba)

1.5 Libabáb (síkbáb hurkapálcán, a szárnyán tollal) készítése, közben mondóka tanulása

1.6 Mire jó a libatoll?1.7 A toll – tollfosztó – a toll

régen (párnák, dunna, írás, jóslás) – írás hegyezett libatollal

1.8 Hatan vannak a mi ludaink (énekes játék)

Tartalmi egységek bemutatása1.1 Ráhangolódás:

„Szemezgető“ (magválogató ügyességi játék)

1.2 Beszélgetőkör: tavasz (időjárás, természet, mezei munkák)

1.3 Mondóka tanulása: Én kis kertet kerteltem

1.4 Mi nyílik a kertedben? (székfoglaló játék)

1.5 Mondóka: Sándor, József, Benedek

1.6 Fecske készítése papírból1.7 Mondóka: Fecskét látok, …

Tartalmi egységek bemutatása1.1Ráhangolódás: Bújj, bújj

zöld ág (énekes-mozgásos játék)

1.2 Április 24.– Sárkányölő Szent György napja

1.3 Beszélő kör: Sárkányölő Szent György története, küzdelme a sárkánnyal

1.4 Színező: színezés közben felidézik a tanulók azokat a meséket, melyekben sárkány szerepel (beszélgetés)

1.5 Néphit a földbe rejtett kincsről, kincskereső játék (hideg – meleg)

1.6 Zárás: Vélemény a foglalkozásokról

4


A részmodul időkerete:120 perc




A modul összóraszáma: 5 óra

5


MODULLEÍRÁS1. RÉSZMODUL – MINDSZENT HAVA (OKTÓBER)

1.1 Ráhangolódás: Lipem – lopom a szőlőt (csőszjáték)Választunk egy csőszt, aki úgy tesz, mintha aludna (a fejére teszünk egy kalapot). A többiek körülötte ólálkodnak, és mondják vagy éneklik:Lipem-lopom a szőlőt,Elaludt az öreg csősz,Vaskalap a fejébe‘,Furkósbot a kezébe‘.Ekkor a csősz „felriad“, és akit elkap, az lesz a csősz.

Ha nincs a játékhoz elég helyünk, játszhatjuk az „Alma, körte, szőlő, gyümölcssaláta“ játékot helyette. A gyerekek körben ülnek, és megjegyzik a sorrendben rájuk osztott gyümölcsnevet: pl. alma, körte, szőlő. Egy gyerek a kör közepére áll, és valamelyik gyümölcs nevét mondja. Az elhangzott nevek viselői helyet cserélnek. Ha a középen álló a „gyümölcssaláta“ nevet mondja, mindenkinek helyet kell cserélnie. A középen álló eközben próbál leülni, és akinek nem jut szék, az marad középen. Szabály: helycserénél senki nem ülhet a mellette levő székre.

20 perc

1.2. Beszélgető kör (A gyerekek körben ülnek.)Egy gyümölcskosárban ószi termések vannak: dió, szőlő, alma, birsalma, körte, kukorica, füge, gesztenye stb. A gyerekek nevezzék meg a terméseket. Beszélgessünk az őszről: milyenek a fák, a kertek, milyen az időjárás, milyen munkákat végeznek a földeken. Egyes vidékeken október a szüreti időszak kezdete. Kérdezzük meg a gyerekeket, ki volt már szüreten, kérjük meg azt, aki már volt, hogy meséljen róla (hogyan szüretelnek, milyen eszközöket használnak). Milyen volt a szüret régen?

6


20 perc1.3 Mondóka tanulása: Szőlő

Szőlőfürtön szőlőszem, Mindegyiket megeszem. Így szólnak a madarak: Nekünk semmi se marad?

Játsszuk el a mondókát! Mit mondunk, amikor bekapjuk a szőlőt? Hogyan csipognak a madarak? Hogyan suhogtatják a szárnyukat? Csippentsünk le egy szemet a fürtről, és kapjuk be! (a kör közepére teszünk szőlőfürtöket) Csipogjunk, mint a madarak! Suhogtassuk a szárnyainkat!Szőlőfürtön szőlőszem, (lecsippentünk egy szemet a szőlőről)Mindegyiket megeszem. Ham! (bekapjuk)Így szólnak a madarak: (suhogtatjuk a szárnyainkat)Nekünk semmi se marad? (Csip-csip-csip-csip)

10 perc

1.4 Október 26. Dömötör napja – (a pásztorok védőszentje) – a juhászok behajtották a legelőről a nyájat, leszámoltak a gazdának. Beszélgessünk arról, hogy régen a nyáj egész nyáron a legelőn volt, ott laktak a juhászok is kunyhóban. Április végén kihajtották az állatokat, és csak ősszel terelték vissza a téli szállásra. Ilyenkor a juhász leszámolta a birkákat a gazdának, és megkapta a bérét. Győződjünk meg róla, hogy a tanulók ismerik-e a gazda, a nyáj, a juhász és a kunyhó szó jelentését! Jó, ha képeket(1–2. sz. mellékletek) is mutatunk a gyerekeknek.

Játsszuk el, hogyan számolt el a juhász a gazdának! Játék: Ki nincs velünk?

7


Választunk egy gazdát és egy juhászt. A gazdának és a juhásznak kalapot teszünk a fejére. Szükség van még a játékhoz egy nagy lepelre, mely alá az „elveszett“ birkákat dugjuk. A gazda háttal áll (a terem másik végében) a juhásznak, aki „hajtja haza“ a birkákat. Két-három tanuló a lepel alá bújik. A juhász köszönésére „ Adjon Isten, gazduram!“ megfordul a gazda, és ő is köszönti a juhászt, keresztnevén nevezve a társát: „Neked is, Józsi fiam! Megvan minden birka?“ A juhász elmondja a következő mondókát:A legelőn jártam–keltem,Néhány birkát elvesztettem.Mondd meg, gazda, mondd meg nekem,ki az, akit elvesztettem!

A gazda igyekszik kitalálni, hogy kik nincsenek ott, ha rájön, megnevezi társait. Ha nem jön rá, a többiek segíthetnek (pl. a külsejét leírják).

20 perc

1.5 ÁllatvásárEzen a napon állatvásárokat is tartottak, hiszen a nyáron szaporodott a nyáj. Hogy birkát tudjunk venni, adjuk el a tyúkjainkat! Állatvásári jelenet (játék): A gyerekek kettős körben állnak fel, pontosan egymás mögött. A belsők leguggolnak, ők a kakasok, mögöttük állnak az eladók. Egy gyerek a vevő, körbejár, majd az egyik árus előtt megállva kérdi:Vevő: Hogy a kakas?Eladó: Három garas.Vevő: Hát a tyúk?Eladó: Az is úgy.Vevő: Hát a jérce?Eladó: Szaladj érte.Vevő: Add alább.

8


Eladó: Nem adom, inkább körülszaladom.Ekkor kezet fognak, majd ellentétes irányban körülszaladják a kört (piacot). Aki előbb visszaér, beáll a kakas mögé.

30 perc

1.6. BálozásElevenítsük fel, mi mindent is csináltunk már október hónapban! Szüreteltünk, szőlőt ettünk, betereltük a legelőről a nyájat, és elszámoltunk a gazdával, majd elmentünk az állatvásárba. Sokat dolgoztunk, itt az ideje a mulatságnak. Meghívlak benneteket a Dömötör-napi juhászbálba. Mit gondoltok, mi lesz a vacsora? Szagoljatok csak a levegőbe! Érzitek az illatot? A juhászok már főzik a finom birkapaprikást, a juhásznék meg sütik a finom rétest és bélest. És szól a muzsika. Hallgassátok!

„Juhászbál“ rendezése – A juhásznak jól van dolga című dal megtanulása CD-ről, és kétlépéses csárdás táncolása.20 perc

A juhásznak jól van dolga,Egyik dombról a másikraTerelgeti nyáját, fújja furulyáját,Bú nélkül éli világát.Ha megunja furulyáját,Előveszi a dudáját.Belefújja búját a birka bőrébe,Szélnek ereszti belőle.

2. RÉSZMODUL – ANDRÁS HAVA (NOVEMBER)3.

1.1 Ráhangolódás: Gyertek haza, libuskáim! (játék)

9


Választunk egy gazdasszonyt és két farkast, a többiek a libák. A játszóterület küzepe táján kétoldalt helyezkednek el guggolva a farkasok. A gazdasszony súgva megbeszéli a libákkal a hívószót, mely valamilyen étel neve lehet. Ezután a gazdasszony átmegy a túlsó oldalra, és szembefordulva alibákkal, kezdi őket csalogatni:Gazdasszony: Gyertek haza, libuskáim!Libák: Nem merünk.Gazdasszony: Miért?Libák: Félünk.Gazdasszony: Mitől?Libák: Farkastól.Gazdasszony: Hol a farkas?Libák: Bokorban.Gazdasszony: Mit csinál?Libák: Mosdik.Gazdasszony: Miben mosdik?Libák: Aranymedencében.Gazdasszony: Mibe törülközik?Libák: Kiscica farkába.Gazdasszony: Gyertek haza bablevesre!Libák: Nem megyünk.Gazdasszony: Gyertek haza

A gazdasszony felsorolhat néhány ételt, míg végül az előre megbeszélt ennivaló nevét kiáltja. Ekkor a libák hazafutnak a gazdasszonyhoz, de vigyáznak, nehogy a farkasok megfogják őket. Midegyik farkas fog maga helyett egy új farkast, aki pedig először ér a túloldalra, a gazdasszony szerepét kapja.

10


10 perc1.2 Liba Lizi találós kérdései (A gyerekek körben ülnek. A játékvezető egy libabábot vagy bábut tart a kezében.)Ő Liba Lizi. Találós kérdéseket hozott nektek. Mondhatja?Egy kis házban öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. (Kesztyű)

Se hárfája, se gitárja, mégis szól a muzsikája.(Tücsök)Fúr-farag, de mégsem ács, kopog, mint a kalapács. Fák orvosa, doktora, erdőben az otthona.(Harkály)

Szürke szárnyú nagy madár, szürke lesz a nagy határ, ha ősszel a földre száll.(Köd)

Ágról ágra, fákról fára Fürgén, vígan szökkenek,Ám legvígabb akkor vagyok,Hogyha diót törhetek.Szeretem a mogyorót is,A rügyet is megeszem!Találjátok ki, gyerekek,

11


Hogy mi lehet a nevem!(Mókus)

5 perc1.3. November 11. – Márton napjaBeszélgetőkörKi tudja, milyen nap van november 11-én? Milyen legenda fűződik Szent Márton nevéhez?Ha nem ismerik, meséljük el a legendát a

gyerekeknek, mely szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké való választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Ki tudja, milyen szokások fűződtek régen szent Márton napjához? Mit jelent a mondás: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.“? (Ezen a napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak.) Már az újbor is megforrt ilyenkorra, rendeztek így már azt is ihatták a finom libasült mellé. Voltak olyan vidékek, ahol Márton napon hajtották be az állatokat,és ezen a napon vásárt és bálat rendeztek.Ma sok helyen lampionos felvonulást tartanak. (Emlékeztessük a gyerekeket az óvodai Márton napi felvonulásra és eseményekre!)

5 perc

1.3 Libabáb készítéseLibát nem tudunk sütni, de libabábot tudunk készíteni. Nézzük, mire is van hozzá szükségünk! (A játékvezető egyenként felmutatja a kellékeket, a gyerekek megnevezik azokat: fehér karton, ceruza, olló, színes ceruza, hurkapálca, ragasztó, libatoll. Rajzoljuk körbe a libasablont (3. sz. melléklet), majd vágjuk ki! Rajzoljuk be a szemét, színezzük ki a lábát és a csőrét! Ragasszunk rá tollat! Ragasszuk a hátuljára a hurkapálcát! Munka közben a gyerekek mondókát tanulnak:

Márton napján

12


Novemberben, Márton napjánLiba gágog, ég a kályhán,Aki libát nem eszikEgész évben éhezik.

20 perc

1.4 Beszélgető kör: Mire jó a libatoll? (a gyerekek kézbe veszik a libatollat)Mire használták a libatollat? Miért nem szúr a párna, ha toll van benne? Nézzétek, milyen erős a tollszár (tollgerinc)! Beszélgessünk a gyerekekkel a tollfosztóról: Régen a tollfosztás az asszonyok és lányok egyik téli munkája volt. Többen összejöttek egy-egy háznál, és letépkedték a tollak ágacskáit a tollszárról. Közben énekeltek, beszélgettek, meséltek. Aztán ezeket betöltötték a párnába, dunnába. Valamikor a tollszárat is felhasználták. Kihegyezték a végét, tintába mártották, és írtak vele. Próbáljátok ki, milyen lehetett tollszárral írni!

12 perc

1.5 Zárás: Hatan vannak a mi ludaink (énekes – mozgásos játék – 4. sz. melléklet)

Hatan vannak a mi ludaink,három szürke, három fekete.Gúnár, gúnár, libagúnár, gúnár az eleje,Szabad a mezeje,Akinek nincs párja, az lesz a gúnárja. A gyerekek páratlan számban jobbra indulva kézfogással körbesétálnak. A dallam végén mindenki párt választ magának, lehetőleg nem a szomszédját. Akinek nem jut pár, arra a többiek rámutatnak, és együtt mondják: „Te vagy a gúnár!”. A gúnár beáll a kör

13


közepére, a játék elölről kezdődik. A középen álló gyerek a körrel ellentétes irányban sétál, és már az utolsó ütemben párt keres magának.

8 perc

14


4. RÉSZMODUL BÖJTMÁS HAVA (MÁRCIUS)

1.1 „Szemezgető“: magválogató ügyességi játékA gyerekek 4 fős csoportokat alkotnak. Minden csoport körbeáll egy asztalt, melyre egy tálba négyféle magot keverünk. A gyerekeknek szét kell válogatniuk a magokat. Az a csapat nyer, amelyik legelsőnek lesz kész. A magok lehetnek: kukorica, bab, borsó, lencse.

10 perc

1.2 BeszélgetőkörA tanulókkal beszélgetünk a tavaszról, a tavaszi időjárásról, a természet ébredéséről, a tavaszi kerti munkákról (vetés), a vándormadarak érkezéséről. Hogyan változik meg a természet tavasszal? Milyen az időjárás? Milyen kerti munkákat végzünk? Milyen vándormadarak térnak vissza tavasszal? Milyen virágok nyílnak a kertekben?

10 perc

1.3 Mondóka tanulása: Én kis kertet kerteltem…Én kis kertet kerteltem,Bazsarózsát ültettem,Szél, szél fújdogálja, Eső, eső veregeti, hu! (A gyerekek körbe járnak, a "hu"-ra leguggolnak.)

5 perc1.4 Mi nyílik a kertedben? (székfoglaló – helycserés játék)

15


Beültettük a kertünket, járjuk körbe, gyönyörködjünk a sok szép virágban!A székeket elszórtan elhelyezzük a térben, ide fognak leülni a gyerekek. A legtávolabbi székre nem ül senki, az a vakond lakhelye. A gyerekeknek kártyákat osztunk ki (5. sz. melléklet), melyeken tavaszi virágok képei láthatók a virág megnevezésével. Egy tanuló nem kap lapot, ő lesz a kertész, aki minden gyereket megkérdez: „Mi nyílik a kertedben?“ A megkérdezett azzal a virágnévvel válaszol, melynek képe a kezében van. Miután válaszolt, leül egy tetszőlegesen kiválasztott székre. Ha már mindenki helyet foglalt, kezdődhet a székfoglaló játék.

A kis vakond szeretne eljutni az otthonába a kerten keresztül. Ez azt jelenti, hogy feltúrja a kertünket, kiforgatja a földből a virágainkat. Meg kell akadályozni, hogy átmenjen a kertünkön. Figyeljünk arra, hogy ne tudjon leülni egyetlen üres székre sem. A vakond elindul lassan sétálva az üres szék felé. Mielőtt odaérne, valaki ráül, más valaki a megüresedett székre, és így tovább. Közben a vakond megpróbál leülni.Szabályok: A vakond nem siethet, mindig sétálva kell megközelíteni az üres széket. A székek nem pakolhatók át. Egyszerre csak egy tanuló állhat fel a helyéről, ha felállt nem ülhet vissza. A játék lényege, hogy megakadályozzuk a sétálót abban, hogy bármelyik megüresedett széket elfoglalja.Célszerű elsőként a tanárnak felvállalni a vakond szerepét, s közben segíteni a széken ülőket, a gyerekek így jobban megértik a játék szabályait.

20 perc

1.5 Fecske készítése papírbólSzép időre is szükségünk lesz, hogy a virágaink szépen fejlődjenek. Kik azok, akik tavasszal meleget hoznak? Mondjuk el a mondókát, hogy biztosan ne felejtsék el a dolgukat!

Sándor, József, Benedek,zsákban hoznak meleget.

16


Ha megjön a meleg, megérkeznek a fecskék is. Nálunk is lesznek hamarosan, de ehhez segítenetek kell. A munkához szükségünk van fekete és fehér kartonra, piros vagy kék színes papírra, ollóra, ragasztóra és zsinegre.A gyerekeknek előre kivágjuk a fecske sablonját (6. sz. melléklet), ők a hasat és a sálat rajzolják körbe, és vágják ki. Ezután felragasztják a kivágott részeket a megfelelő helyre. A tanár lyukasztja ki a kész fecskéket, melybe a gyerekek bele tudják fűzni a zsineget. Ezután felaggatjuk a kész madarakat. Jó, ha előre már a helyet is elkészítjük, ahová a fecskék kerülhetnek, pl. felfüggesztett ágak, háló, stb.Miközben aggatjuk a fecskéket, a következő mondókát mondjuk: Fecskét látok, szeplőt hányok, selymet gombolyítok.

15 perc

5. RÉSZMODUL –SZENT GYÖRGY HAVA (ÁPRILIS)

1.1 Ráhangolás: Bújj, bújj zöld ág – énekes, kapus játék (7. sz. melléklet)A gyermekek egymás mellé kézfogással felállnak. Velük szemben felemelt karral kaput nyit két gyerek. Csendben megbeszélik, hogy melyikük lesz az alma, és melyikük a körte. Énekszóra elindul a sor, az első átvezeti őket a kapu alatt, majd bekanyarodva újból átbújnak. Az ének végén a kaput leengedik. Aki előtt becsukták a kaput, azt megkérdezik: Kihez mész, almához vagy körtéhez? A kaput az új pár (a megkérdezett és az általa választott gyerek) tartja.

10 perc

17


BeszélgetőkörTudjátok-e, ki volt Sárkányölő szent György? Kit győzött le? Ismeritek a történetet? Hallgassátok meg! (A történetet felolvassa a tanár.) Ezt rövid megbeszélés követi, melynek célja jórészt a legenda megértésének ellenőrzése.

A legenda szerint Silena városának közelében volt egy tó, abban élt egy sárkány, amely hosszú ideje félelemben tartotta a városbelieket, akik hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele. A sárkány a város falára hágva mérges leheletével újra és újra megfutamította a derék polgárokat, akik, hogy megfékezzék, két juhot adtak neki naponta. Ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embertáldoznak a szörnyetegnek. Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Egyszer a király leánya került sorra, s zokogva ment a tóhoz. Éppen akkor vetődött arra György, a kappadókiai vitéz, s megkérdezte a lányt, miért sír. Miközben a királylány elmesélte, mi tartja rettegésben a várost, a tóból kiemelkedett a sárkány, György lándzsájával hatalmasat sújtott rá, amitől a szörnyeteg a földre zuhant. Ekkor György és a királylány a sárkányt pányvára fogták, és a városba vezették. A polgárok megrettentek, ám György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól.” Azzal kirántotta kardját, és ledöfte. Később templomot építettek ezen a helyen, amelynek oltárnál forrás fakadt, s minden beteg, aki ivott belőle, meggyógyult.

A gyerekek elmesélik a hallottakat. Szerintetek, milyen volt Szent György? Mi volt a foglalkozása? Ki volt a vitéz? Hogy nézhetett ki a sárkány? Hány feje lehetett?

10 perc

18


1.2 Rajzolás – színezésRajzoljátok le Szent Györgyöt, a sárkányt, a küzdelmet, vagy amit szeretnétek a történettel kapcsolatban. Ha valaki nem szeretne rajzolni, színezhet is. Hoztam néhány rajzot (8. sz. melléklet), melyen Sárkányölő Szent Györgyöt láthatjátok úgy, ahogyan azt a rajzoló elképzelte. 13 perc után a gyerekek megmutatják elkészült rajzaikat, s ha szeretnének, beszéljenek róla. A gyerekek munkáit kitűzzük.Rajzolás és színezés alatt hallgathatunk zenét (pl. Vivaldi: Négy évszak. Tavasz)

20 perc

1.3 Kincsvadászat (Hideg-meleg játék)Tudjátok-e, hogy a néphagyomány az igazi tavasz kezdetét ettől a naptól számítja? Ez a nap nagyon jelentős volt régen: több helyen ezen a napon hajtották ki az állatokat a legelőre, ekkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. Ehhez a naphoz kapcsolódik egy néphit is, miszerint ezen a napon érdemes keresni a földbe rejtett kincset, amelyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György napján lángot vet. Játsszunk mi is kincskeresést! Válasszunk ki 3 kincset, amit elrejtünk, és a kincsvadászok megkeresnek. Kiválasztunk 3 gyereket keresőnek. Megbeszéljük, hogy mit dugunk el. Ezután a keresők kimennek a teremből, a bentiek eldugják a tárgyakat. Amikor visszajönnek és elkezdik keresni, úgy segítünk nekik, hogy ha közelednek a tárgyakhoz, azt mondjuk: Meleg, forró, éget!, ha távolodnak tőlük: Hideg, fagy! Ha nehezen találják meg, akkor mondogatjuk: Kisujjam is látja, csak a vak nem látja!

15 perc

1.4 Zárás: Hogyan éreztétek magatokat a foglalkozásokon? Van-e olyan, ami nagyon tetszett? Van-e olyan, ami nem tetszett?5 perc

19


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.Tárgyi eszközökCD-s magnó, fénymásoló, nyomtató, laminálóAnyagigényCD, lepel, két kalap, őszi termések, gyümölcsök, szőlő, kosár, libabáb vagy bábu, „pehelytoll“ , libatoll (fedőtoll), fehér és fekete karton, ceruza, színes ceruza, hurkapálca, ragasztó, olló, zsineg, lamináló lapok, A/4-es lapok, kék és piros színes lapok, kék tinta, magok (kukorica, bab, borsó, lencse)

10 000 Ft

20


1. sz. melléklet

2. sz. melléklet21


22


3. sz. mellékletek

23


24


4. sz. melléklet

5. sz. melléklet

25


GYÖNGYVIRÁG HARANGVIRÁG HÓVIRÁG SZÁZSZORSZÉP

CSILLAGVIRÁG JÁCINT VIOLA FÜRTÖS GYÖNGYIKE

26


KRÓKUSZ BAZSARÓZSA SARKANTYÚVIRÁG KANKALIN

ORGONA ARANYESŐ NÁRCISZ TÉLTEMETŐ

27


TULIPÁN BARKAFŰZ ILLATOS IBOLYA HORTENZIA

28


6. sz. melléklet

29


7. sz. melléklet

30


8. sz. mellékletek

31


32


33


34


SZAKIRODALOM:

1. Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások2. Lázár Katalin: Népi játékok3. Karlócai Marianne: Komámasszony, hol az olló?4. Hajdu Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye5. Kivirágzott a diófa (Népi gyermekjátékok)6. Megy a gyűrű vándorútra I-II. (Összegyűjtötte és feldolgozta Gágyor József)

Borítókép:https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:%C3%93becse_Tisza_part.JPG&filetimestamp=20060526103418&

35

képzési program-fejlesztés · web viewmondd meg, gazda, mondd meg nekem, ki az, akit...

Documents