képzési program-fejlesztés · web viewtestvérei féltékenyek lettek, és haragosan...

Képzési program-fejlesztés

A modul kódja: HVH_VTF_23_1

A BŰVÖS HETES

A modul felhasználási területe:6. évfolyam

Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai: A hetes szám mágikus jellegének megbeszélése, az élet különböző területein szereplő híres hetesek jelentésének értelmezése, feladatvégzések a kreativitás jegyében.

Tartalmi fókusz: A szabadidőhöz köthető tevékenységek, szociális kompetenciák fejlesztéshez köthető tevékenységek és a kreatív alkotás fejlesztéséhez köthető tevékenységek

Fejlesztési fókuszok: verbális-nyelvi, kommunikációs, együttműködési készségek, kreativitás fejlesztése, szociális, társas készségek és a csoportkohézió erősítése

A modul kapcsolódik a következő modulhoz:

Hogyan tanulok? Tehetek többet a tudásomért 6. évfolyam,

Mitől tudnék jobban tanulni? Avagy a tanulási technikák változatosabb módjairól 5. évfolyam

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Jó kommunikációs készség

1. Részmodul címe:

A hetes szám mágikus jellegének kutatása és megbeszélése


Miből van hét?


A hét magyar vezér és a honfoglalás


Filmvetítés: A honfoglalás című film

Célok:

Ismeretek felelevenítése, bővítése, értelmezése a közös játék élménye

Célok:

A fellelt anyagok csoportosítása megadott szempontok szerint

Célok

A hét vezér neveinek magyarázatára kutató feladatok, játék

Célok

A honfoglalásról szóló film megtekintése, közös élmény lehetőségének megteremtése

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

· szabadidőhöz köthető tevékenységek

· a kommunikációs és együttműködési képességek fejlesztése,

· rendszerezés képessége, lényegkiemelés gyakorlása

· kreativitás fejlesztése
















Tartalmi egységek bemutatása:

A hét mint szám mágikus jellegének megbeszélése, rendszerezés megadott szempontok alapján. Előtte kutatómunkát végeznek a tanulók hét csoportban.


Csoportbemutatók képekkel


A hét magyar vezér és a honfoglalás története röviden; a nevek etimológiájának kutatása. Ki vagyok én? című játék a hét vezér megszemélyesítésével.


A honfoglalás című film megtekintése, közös élmény lehetőségének megteremtése

Részmodul időkerete:

1 óra


2 óra


1,5 óra


1,5 óra

A modul összes óraszáma:6 óra

MODULLEÍRÁS

A modul feladatai, leírása

Idő-, eszközigény

1. részmodul: A hetes szám mágikus jellegének kutatása és megbeszélése

60 perc

1.1 Bemelegítő játék: Keresd a helyed!

A csoport tagjai ellentétpárokat állítanak össze. Például: fösvénység és pazarlás, nincs barátja és mindenkivel barátkozik, sohasem vitatkozik és mindig vitatkozik stb. Ezután kinevezzük a terem egyik sarkát pl. a fösvénység sarkának, az ezzel ellentétes sarkot pedig a pazarlásénak. A játékosoknak a két sarok közti átlón kell elhelyezkedniük, mérlegelve pl. hogy a fösvénység – pazarlás tengelyen hova helyezik magukat.

Megjegyzés: A játék felvezetése lehet egy értékekről szóló beszélgetésnek is.

5 perc

Létszám: 20-30 fő

1.2 Ötletbörze

a) Csoportalakítás: 7 csoportot hozunk létre, létszámtól függően 3-4 tagja lesz. A csoportalakítás hét színes lap véletlenszerű kihúzásával történik. Így lesz piros, zöld, kék, narancssárga, barna, citromsárga, lila csoport. Minden csoport kap egy-egy megfelelő színű lapot, amelyen dolgoznak.

Kérdés: Mi jut eszedbe a következő szóról: hét?

b) A lehetséges válaszok meghallgatása, kigyűjtése

· a hét napjai

· a hét törpe

· hetedhét ország

· hétpróba

· hétmérföldes csizma

· hétalvó

· a világ hét csodája

· hét szűk esztendő

· hét bő esztendő

· heten, mint a gonoszok

· a hét görög bölcs

· a hét vezér

· a hétfejű sárkány

· a szivárvány hét színe

10 perc+ 10 perc a válaszokra

1.3 A hetes szám mágiája

Búvárkodunk: ha van rá lehetőség, akkor interneten, ha nincs internetelérésre lehetőség, akkor könyveket hívunk segítségül. Elsősorban a wikipédiára és a Bibliára építünk.

www.noiportal.hu vagy www.wikipedia.hu

A kutatás végén összegezzük az általuk találtakat:

· Ősidők óta hisznek az emberek abban, hogy a számok meghatározzák sorsunkat, elárulják jellemvonásainkat, megmutatják jövőnket, és segítenek megtalálni a boldogságot. Állítólag minden számnak mágikus jelentése van.

· Vajon véletlen-e csupán, hogy a Bibliában is olyan sokszor szerepel a 7-es szám? (Sámson, pl. hét napig ünnepelte esküvőjét.)

· A görögök szerint hét világcsoda létezik és hét bölcs. Egyikük hét időszakra osztotta fel az emberi életet is.

· A 7-es szám jelképezi a teremtés rejtélyeit.

· A hetedik napon pihent meg Isten.

· A Bibliában a 7-es a leggyakrabban előforduló szám.

· A hét 7 napból áll.

· A Hét gonosz szellem egy ősi eposz, amely valószínűleg az i. e. 2. évezredben keletkezett. A mű csak töredékesen maradt az utókorra, eredetileg valószínűleg egy, a holdfogyatkozás káros következményeinek elhárítására szolgáló ráolvasás mitologikus bevezetője volt.

· A vallás is hét halálos bűnt ismer. Fontosságuk abban áll, hogy amennyiben ezeket a rossz emberi tulajdonságokat legyőzzük, akkor nem fogjuk elkövetni a tízparancsolatban felsorolt súlyosabb tiltások egyikét sem. Például a „Ne lopj!” tiltásnak az alapja lehet az itt említett irigység vagy harag, vagy akár a jóra való restség is. A

A hét főbűn:

1. kevélység

2. fösvénység

3. bujaság

4. irigység

5. torkosság

6. harag

7. jóra való restség

A 7 fő erény:

1. Hit

2. Remény

3. Szeretet

4. Okosság

5. Igazságosság

6. Lelkierő

7. Mértékletesség

A számok rejtélyességének titkát sokan kutatták már. A filozófus Pitagorasz, a jós Nostradamus és a modern pszichológus C. G. Jung is. Megdöbbentő, de eredményeik teljesen megegyeznek!

Thoth tanítása:

„A Hét az Ura a hatalmasságnak,

mester ki Kulcsa az Űrnek és az Időnek.

Vedd magadba ó ember, mintha lényed lenne

a Hetet, mely létező, de nem úgy, hogy látszana.

Feltártam immár bölcsességem.

Kövesd az ösvényt, ahogy megmutattam.”

30 perc

1.4 Játék:

A csoportok válasszanak ki egyet-egyet a bűn vagy az erény közül és azt néma játékkal mutassák be a többieknek. Nekik ki kell találnia mire gondolt a csoport.

5 perc

2. részmodul:

2 × 60 perc

2.1. Miből van hét?

A csoportok a felsorolt és átbeszélt témák közül választhatnak. A feladatuk először az lesz, hogy keressenek minél több információt, majd készüljenek fel a bemutatásra is. Erre az első órában lesz lehetőségük. Az idővel maguk gazdálkodnak, de ha igényelnek segítséget, természetesen kapnak is.

A témák a következők, amelyekből választhatnak:

1. A világ hét csodája

2. Hét bölcs

3. A hét főbűn

4. A hét erény

5. A hét tenger

6. A hét gonosz szellem, ősi eposz

7. A hét bő és hét szűk esztendő

A választás a számok alapján történik, de a csoport tagjai nem tudják, melyik kártya melyik témát rejti.

2.2 A témák ismertetése:

Lehetséges megoldások:

a) A világ hét csodája – képekkel illusztrálva: www.erdekesvilag.hu

Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz Olümpiai Zeusz-szobra, a Halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a Gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga.

Halikarnasszoszi Mauzóleum

A Halikarnasszoszi Mauzóleum i.e. 353–350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Miután meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia (szokás volt a pénzt és a hatalmat a családban tartani) úgy döntött, épít számára egy fényűző sírt, egy olyan híres szerkezetet, hogy napjainkban is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy sír mauzóleum néven. Az építmény annyira lenyűgöző és egyedülálló lett, hogy Szidóni Antipáter felvette a világ csodái közé. Artemiszia csupán két évet élt férje halála után. Hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel.

Olümpiai Zeusz szobor

Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i.e. 432 környékén. Az ülő szobor 12 m magas, olyan nagy, hogy úgy tartották, „ha Zeusz felállna, elérné a templom tetejét”. A szobor egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ül. Zeusz jobb kezében található a koronás Niké, a győzelem istennőjének alakja, bal kezében egy arany jogar, melynek tetején egy sas gubbasztott. Elpusztulásának körülményei nagy vitákat váltottak ki, egyesek szerint elhurcolták Konstantinápolyba, ahol egy tűzben 475-ben megsemmisült, mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben.

Az alexandriai világítótorony

Az Alexandriai Világítótorony i.e. 280–247 között épült egy szigeten Alexandriában, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé. Nagy, világos színű tömbökből épült a háromszintes világítótorony: az alsó négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú. 120–140 m-es magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt. A világítótornyot több földrengés is súlyosan megrongálta, míg 1480-ban teljesen eltűnt, amikor Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére, felhasználva a világítótorony maradványait is. A sziget neve, ahol épült, Pharos, a világítótorony latin elnevezéséből ered.

Artemisz-temploma

Artemisz temploma Epheszoszban egy görög templom volt, melyet Artemisznek, a vadászat, a vadállatok és számos egyéb dolog istennőjének szenteltek. 120 éven át építették, míg végül i.e. 550 körül elkészült. A márványból épült templom Szidóni Antipáter egyik legkedvesebb épülete volt a csodák között. Egy fiatalember, Herosztrausz felgyújtotta a templomot i.e. 356. július 21-én, hogy hírnevet szerezzen magának. A felháborodott epheszosziak halálra ítélték Herosztratuszt, és megtiltották nevének kiejtését. Ugyanazon az éjszakán született meg Nagy Sándor. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták, ezután újra felépítették. 401-ben a templom végleg megsemmisült, a konstantinápolyi érsek által vezetett csőcselék rombolta le.

Szemirámisz Függőkertje

A függőkertek Babilonban a hét csoda között a legrejtélyesebbek. Néhány történész még mindig vitatja, hogy a Függőkerteket előzetes tervek alapján vagy anélkül építették-e, hiszen a babiloni történelemben nem találtak ehhez kapcsolódó írásos forrásokat. Feltehetően a babiloni király, II. Nabukodonozor alatt építették, i.e. 600 körül. A feleségének építette, aki a hazájában, Perzsiában található fák és növények után vágyódott. Diodorus Siculus írásai szerint a többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot, és öntözőrendszerrel voltak ellátva. A kerteket földrengések rombolták le az i.e. 2. században.

Rodoszi Kolosszus

I.e. 292–280 között építették a Rodoszi Kolosszust, az görög isten, Héliosz hatalmas szobrát, mely Rodosz városa fölé emelkedik. A Kolosszus bronzból és vasból készült, több mint 30 m magas, ezzel az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt. A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i.e. 226-ban. A szobor a térdénél tört el és így zuhant a földre. Egyiptom fáraója felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a delphi jósda álláspontja miatt a rodosziak attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, ezért nem engedték újjáépíteni.

Gízai Piramisok

A gízai Nagy Piramist Khufu fáraó síremlékeként építették több mint 20 évek keresztül, i.e. 2560 körül. 2,3 millió mészkő téglából áll, melyet a közeli kőbányából hoztak. A hatalmas gránitkövek a Királyi Kamrában 25–80 tonna súlyúak voltak, és Aswanból, több mint 500 mérföld távolságból szállították őket ide. A 146,5 m magas piramis a legmagasabb emberi kéz alkotta építmény volt a világon 3800 éven keresztül. A gízai Nagy Piramis a legrégebbi az ókori világ hét csodája között és az egyetlen, mely túlélt mindent. Ahogy egy arab közmondás mondja: „Az ember fél az időtől, de az idő fél a Piramisoktól.”

kb. 60 perc

b) A hét-bölcs:

Forrás: Hamvas Béla: A hét bölcs dokumentum részlete

Az archaikus Görögország hét bölcse, az iráni csiradzsivi, a hindu szapta risi és a hagyományból ismert többi hetes bölcs-csoport, amelynek jelképe a csillagos égen a Göncöl szekerének hét csillaga és a hét bolygó, nem ténylegesen élő történeti személyek hetes kollégiumát jelenti. A hét bölcs emberi rang, amelyet valaki akkor ér el, ha lényének ereje, fénye, megszentelt volta a közönséges emberi színvonalon messze túlemelkedik, s akiben a hetedik gyertya lángra lobban. A hét törvénye szerint újjászületett lény az, akiben az anyagi, természeti, asztrális és többi Ének között a középen az ember legmélyebb és legragyogóbb csillaga kigyullad. A hetes nem azt jelenti, hogy, véletlenül éppen hét bölcs élt, nem jelent önkényesen megállapított számot, mert a hét még a beavatatlan számára is valamiképpen, mint a hármas és a tízes, jelképes értelmű. A görög hagyományban a hét bölcs neve alatt tíz-tizenkét őskori személyiség nevét ismerjük. Az indiai hagyomány szerint a hét bölcs intézmény volt, mint a szenátus; századokon át az államok és az országok fölött állt, mint a legfelsőbb tanács. A risik tizenkét évenként összegyűltek és határozatokat hoztak.

A hét bölcshöz tartozni az őskorban annyit jelentett, mint valamilyen magas beavatási fokot elérni. Indiában a Szent Tanácshoz egy időben hetven brahman tartozott, s a tanács tagja csak olyan beavatott lehetett, akit egész különös vizsgálat alá vetettek. Az egyik feljegyzés szerint a tanácsba csak hetven éven felüli férfit választottak, akinek azonban előbb férfierejét igazolnia kellett. Ha a templomszűztől fia született, azt kosárba tették, és a folyóra eresztették. A kosár sorsát megfigyelték: ha a víz a templom oldalára sodorta, a gyermeket különös gonddal nevelték, és a legnagyobb titokba is beavatták. Ha a kosár a másik partra ért, a gyermekből csandala lett.

A hét bölcs egyikének lenni annyit jelentett, mint a beavatás hetedik fokára érkezni. Ez az, amit a püthagoreusok a „megvalósulásnak” neveztek. Ez az epiphania, az isteni erők megvalósulása. E fokozaton azt kell érteni, hogy az ember nem merül ki a személyes Én teljesítményeiben: a szellemi elmélyedésben, az aszketikus gyakorlatokban, a meditációkban, hanem a történetbe és az emberiség létébe tevékenyen beleavatkozik. A hét bölcs az „egyetemes” ember, aki a világ alkotásában vagy ahogy a Véda mondja, „továbbszövésében” részt vesz. Tanácsokat adott a királynak és a kormányzatnak, mint Indiában, Iránban, Júdeában, Egyiptomban. Új városok és államok számára törvényeket alkotott, mint Görögországban Szolón és Biasz. Adott esetekben az uralom mellett a hatalmat is átvette, mint Phereküdész. Püthagorasz iskolája nem volt egyéb, mint a tanítványokat a beavatás hetedik fokára emelni: hogy felszabadult egyetemes emberi képességeiket a gyógyításban, a tudományban, a társadalomban, a költészetben, a zenében, a vallásban és az állam kormányzatában megvalósítsák. A püthagoreusok Nagy-Görögországban ilyen hét-bölcs szenátust akartak alapítani, államok, nemzetek, fajok, vallások fölött álló univerzális szellemi tanácsot, amelyet, mint a hindu feljegyzés mondja, nem köt semmi földi kapocs, s így az emberiség ügyét szabadon és elfogulatlanul intézhették. Püthagorasz nyomán Platón is ezt az egyetemes emberi kormányzó emberfajt akarta fölnevelni: a filozófus királyt, aki nem volt egyéb, mint az őskori hét bölcs: az emberiség szelleme és feje.

c) A hét főbűn forrás: www.wikipedia.hu

A kevélység a büszkeség elfajulása: míg a büszke ember nagy becset tulajdonít a személyes tulajdonságoknak, birtoknak, származásnak, kitüntetésnek, de azért nem néz le szükségképpen másokat, csak a magáét tartja nagyra, esetleg joggal, addig a kevély, főleg másokkal szemben, kiket lenéz, tartja magát nagyra, nagyobbra. A büszke a maga érdemét beszéli; a kevély mások érdemét lenézi. A kevély ember rendszerint hiú is, a kevélység az öntudat túltengése, önmagunk mások fölé helyezése.

A fösvénység: zsugoriság : a megszerzett véges javakhoz való rendületlen ragaszkodás. E ragaszkodás megmutatkozhat a szerzés túlzó vágyában (kapzsiság) és a megszerzett dolgok rendetlen birtoklásában. A birtoklás túlzottságát jelzi, hogy a fösvény a számára szükséges mértékben sem válik meg javaitól, nem költi pénzét, esetleg nagy vagyon birtokában is nyomorog. A fösvénység a világ javainak túlzott szeretete, az azokhoz való beteges ragaszkodás. A fösvény ember mindent magának akar, mindent meg akar szerezni, és semmit sem tud kiengedni a kezei közül. Azt hiszi, maga rendelkezik az anyagi javaival, gazdagságát csak a saját ügyességének köszönheti. Ezért a fösvénység a kevélység édes gyermeke. Aki magát Isten fölé helyezi, az előbb-utóbb azt hiszi, az egész teremtett világ őérte van, és ezért minden őt illeti meg. A Lukács evangéliumban szereplő gazdag ember is ilyen ember volt. Mindene megvolt, csak a másik ember felé való érzékenysége veszett el. Lenézte, talán utálta is Lázárt. Mindenképpen bosszantotta, mert nem illet bele az ő gazdag életről alkotott képébe. Ez a fösvénység legnagyobb veszélye. Vakká tesz a rászorulókkal, mert a fösvény nem veszi észre a szükséget szenvedőt.

A bujaság: A nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. A buja emberből hiányzik a nemi élet kontrollja. Az Istentől kapott, bennünk jelen lévő természetes nemi vágyat öncélú élvhajhász aktussá silányítja. Mert a buja ember nem tud őszintén szeretni, nem akarja magát egy életre elkötelezni társa mellett, nem kíván boldogítani, hanem éppen ellenkezőleg: isteníti a szabadosságot, mindig csak kapni, leszakítani kíván. A bujaság nem ismer féket és gátat a nemi kapcsolatban, nem törődik azzal, ha bemocskolja mások becsületét, ha vét az emberi együttélés egyik alapvető és isteni parancsolaton nyugvó szabálya ellen: „Ne kívánd felebarátod házastársát…”

Az irigység: Mások értékei láttán ébredt ellenséges indulat, amely önmagára nézve rossznak látja a másik lelki vagy anyagi javait. Gyümölcse a káröröm. Az irigység rejtettebb megnyilvánulásai:

· az irigy ember nehezen viseli mások tudásban, tiszteletben, világi javakban vagy az életszentségben való gyarapodását;

· elhúzódik a szerencsés embertől, örül, ha az bajba jut;

· szívesen hallgat megszóló és rágalmazó beszédet;

· mások dicséretét kisebbíti, kedvetlenül és közönyösen beszél róluk, jó cselekedeteiket túlzott iróniával magasztalja, s ezzel eltorzítja;

· a másokat dicsérő beszédet kedvetlenül hallgatja, félbeszakítja, gúnyt űz belőle, vagyis akadályozza a tisztelet születését iránta;

· a jót elhallgatja, vagy félremagyarázza, a jó szándékot kétségbe vonja.

A torkosság: azaz, mértéktelenség evésben-ivásban. A mértékletesség, amelyet a táplálkozás megszorításán kezdünk és a böjtön át folytatunk, csodálatos hatású általános jellemtulajdonsággá bővülhet, amely egész lényünkre kiterjed. Az a láthatatlan körző, amely határt szab minden vágyunknak, önműködően kezd tevékenykedni, és nem engedi mértéktelenül tágulni életköreinket. Valami különös gépezetet indítunk el belül a lelkünkben, amely mértéket oszt, és amely mindig fékez, helyes mértéket követel. Ha bánat ér, nem engedi, hogy a túlzott bánkódás leterítsen… ha megijedünk, hirtelen valami átláttatja velünk a félelem értelmetlenségét, ha kétségek gyötörnek vagy féltékenység dúl bennünk, valami csitítani kezd és védőernyővel látja el a túlzott hevülést.

A harag az emberi lélek azon indulata, mely a megsértett, megrövidített, várakozásaiban megcsalatkozott, szokásaiban megzavart, önérzetében sértett ember lelkében ezen dolgok okozója ellen támad. A harag, a megtorlással párosulva bosszúvá válik. Ha ez az érzés hirtelen, nagy erővel támad fel, a hirtelen harag (méreg) nevet kapja. Jézus értünk halt meg a keresztfán, hogy mi bocsánatot nyerjünk, és ne menjünk a kárhozatra. Nekünk nem kell meghalnunk embertársunkért, de tudnunk kell elengedni, megbocsátani egymásnak. Annál is inkább mert a harag nemcsak az egymás közötti viszonyt, de a saját lelkünket is mérgezi, és tönkreteszi belső nyugalmunkat.

A jóra való restség: Azaz, vonakodás a szükséges áldozathozataltól vagy erőfeszítéstől. „Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak,” írja a Biblia A henyélés minden bűnnek a forrása, és hasznos tevékenység nélkül elsorvadunk, és tartástalan lényekké vedlünk. Mahátma Gandhi, kalkuttai Teréz anya és még többen a másoknak való önzetlen szolgálattal kerültek a világ legkiemelkedőbb emberei közé.

d) A hét erény

Forrás: www.wikipedia.hu

A 7 fő erény: 1. Hit, 2. Remény, 3. Szeretet, 4. Okosság, 5. Igazságosság, 6. Lelkierő, 7. Mértékletesség

Erény= Erkölcsi tisztaság. Az életemben megnyilvánuló erkölcsi tisztaság, ha következetesen azt teszem, ami jó. A vallott értékrenddel összhangban álló hiteles életmód alapja.

Az erényesség rokon fogalmai: jóság, egyenesség, őszinteség, becsületesség, hitelesség, feddhetetlenség, tisztesség.

Az erény egy jellemvonás. Hogy lehet leírni? Pl.: Pozitív erkölcsi tulajdonságok, amelyek a személyiség különféle megnyilvánulásaiban, tetteiben az erkölcsi jó állandó gyakorlásaként jelennek meg. Ez természetesen nem jelenti, hogy az erényes ember hibátlan; csupán az erény személyiségének olyan meghatározójává válik, amely pozitív szándékok megvalósítását, erkölcsös cselekvést motivál.

Platón szerint az erény egyben tudás is, a tudás pedig nem más, mint visszaemlékezés arra, amit már előzetesen közvetlenül tudtunk születésünk előtt. Az is erény, ha egy ember jót tesz barátjával? Nevezhetek-e erénynek mást, mint ami a javamra szolgált? Én ínségben vagyok, te bőkezű vagy, veszélybe kerülök, te segítesz nekem, senki sem törődik velem, de te megvigasztalsz, tudatlan vagyok, s te beavatsz a tudás szentélyébe, félrevezetnek, és te fölvilágosítasz az igazságról – persze, hogy erényesnek foglak nevezni.

Az erény az emberek közt nem egyéb, mint a jó cselekedetek cseréje; aki nem vesz részt benne, az nem létezik a többiek számára.

Az erkölcsösség összetevője minden olyan dolognak, ami jó. Felöleli a mennyei hatalom és törvény alapelveit, amellyel Isten minden dolgát kezelik, felügyelik és igazgatják. Az emberi lélekben nincs más érzés, ami nagyobb boldogságot és örömöt hozhatna, mint az, hogy tudod, mindent elkövetsz azért, hogy erényes lehess.

Az erényességben biztonság és védelem rejlik. Egy olyan világban, ahol az eltévelyedés, a romlás és a terrorizmus félelemmel tölti el a férfiakat és a nőket, hová fordulhatunk biztonságért és védelemért? Az erényességen kívül nincs biztonság és védelem. Nincs hely, ahová elrejtőzhetnénk. Nincsenek falak, hogy távol tartsák az ellenséget, és az ellenség hadjáratát. Az erényességen kívül nincs más védelem a bizonytalansággal és az ismeretlennel szemben. Az erényesség jelenti a jobb utat. Az erényességben van az erő, hogy örömöt és boldogságot nyújtson, biztonságot és védelmet, amelyre férfiak és nők vágytak, amely után kutattak az idő valamennyi nemzedékén át. Jézus Krisztus az erényesség Istene. Kegyes irgalmában gondoskodott nekünk egy prófétáról, akit ha követünk, azt tesszük, ami helyes.

e) A hét tenger


Ezt a feladatot a gyerekek térkép segítségével mutatják majd be. A wikipédia ide vonatkozóan többet nem közöl. Elegendő a beazonosításuk.

A Hét tenger kifejezés a középkori tengerészek és írók között a 7 tengerre vonatkozik az akkori ismert világon:

· Adriai-tenger

· Arab-tenger

· Fekete-tenger

· Földközi-tenger

· Kaszpi-tenger

· Perzsa-öböl

· Vörös-tenger

Ez a kifejezés már ismert volt az ókori görög civilizációban, a római birodalomban, még a sumérek világában is megjelent. Az amerikai kontinens felfedezése és a további kutatások után nem használták tovább a kifejezést.

f) A hét gonosz


A Hét gonosz szellem egy ősi eposz, amely valószínűleg az i.e. 2. évezredben keletkezett. A mű csak töredékesen maradt az utókorra, eredetileg valószínűleg egy, a holdfogyatkozás káros következményeinek elhárítására szolgáló ráolvasás mitologikus bevezetője volt.

Az eposztöredék egy istenek közötti háború történetét meséli el. Sem az eposz kezdete, sem a vége nem maradt fenn, így nem lehet tudni, hogy miért tört ki a háború, és hogyan ért véget. A háború Anu az ég ura, valamint Enlil és Éa szövetsége között zajlott. Anu seregét a hét gonosz szellem alkotta, amelyek mindent elpusztítottak, ami útjukba került, és mindenkit megfélemlítettek. A hét gonosz szellem a következő volt: a Déli Szél, a Sárkány („torkából soha senki nem szabadult”). A Párduc („porontyainkat szájában ragadja el”). A Kígyó („Az ijedelmes”), a Hím-oroszlán („annak szíve meghátrálást nem ismer”). A Vad Orkán, („isten és ember ellen egyaránt lázad”), és a Déli Vihar (ádáz bosszút áll bármelyik halandón).

Alászáguldanak Imhullu vad szelével

Adad eláradó hatalma, zavarok okozói,

az istenség jobbján loholók.

Villámként az égaljat beragyogják,

Vért szomjazva váltig bolyonganak utakon.

Lépkednek a távoli égen, Anu lakásán át- meg áthaladnak

nincs ki szembeszállna vélük...

Részlet az eposzból

Enlil és Éa az ég védelmét három istenre: Samasra, Szinre és Istárra bízta. A szellemek azonban Szint, (a holdat) viharfelhővel takarták el, Samast és Adadot pedig elpártolásra bírták, míg Istár önként, érdekből állt Anu mellé. Enlil azonban nem nyugodott bele ebbe és Éától kért segítséget, aki fiát, Mardukot küldte a szellemek legyőzésére.

Az eposz további része nem maradt fenn, így nem tudni hogyan ért véget a háború, az azonban biztos, hogy Marduk legyőzte a hét szellemet és megszabadította Szint a viharfelhő fogságából.

7)A hét szűk és hét bő esztendő:

Forrás: www.fgbmfi.hu

József története alapján

Jákob, gyermekei közül Józsefet szerette a legjobban. Még tarka köntöst is csináltatott neki. Józsefet ezért a többiek gyűlölték.

Különösen azután, hogy József álmot látott. Ezt álmodta: Bátyjaival együtt a mezőn kévét kötött. Az ő kévéje középen állva maradt, a többieké pedig körülvették, és földig hajoltak. Máskor meg azt, hogy a nap, a hold és a csillagok meghajoltak József előtt. Testvérei féltékenyek lettek, és haragosan kérdezték: Talán király akarsz lenni fölöttünk? Egy alkalommal a testvérek a mezőn voltak. Józsefet apjuk utánuk küldte. Amikor meglátták, elhatározták, hogy megölik. Ruben, Jákob elsőszülötte azonban meg akarta menteni. Azért azt ajánlotta, hogy dobják egy kiszáradt kútba. Ezt tették. Rövidesen kereskedő karaván haladt arra Egyiptom felé. Juda javaslatára Józsefet eladták a kereskedőknek. József Egyiptomba került rabszolgának. A testőrség parancsnokának Putifárnak házába került intézőnek. Putifár felesége azonban hamisan bevádolta Józsefet. Így József börtönbe került.

A börtönben József megfejtette a főpohárnok és a fő sütőmester álmát. A főpohárnokot három nap múlva kiengedték a börtönből. József megkérte, hogy legyen segítségére szabadulásában, a főpohárnok azonban elfeledkezett Józsefről. Két év múlva fáraó álmodott. Hét kövér tehén jött elő – fáraó álmában – a Nílusból. Utána mindjárt hét sovány tehén, és ezek felfalták a kövéreket. Azután hét kövér kalászt látott álmában, és ezeket is elnyelte hét üres kalász. Fáraó álmát az egyiptomi tudósok nem tudták megfejteni. Ekkor eszébe jutott a főpohárnoknak József. Józsefet kihozták a börtönből, és ő nyomban megfejtette fáraó álmát: hét bőtermő esztendő után hét ínséges év következik.

Fáraó Józsefet kormányzóvá nevezte ki. József összegyűjtetett a bőtermő esztendőkben minden felesleget, a hét szűk esztendőben pedig mindent drágán eladott. Így hatalmas gazdagsághoz juttatta fáraót.

A szűk esztendőkben Jákob és fiai is éheztek. Hallottak azonban Egyiptom kormányzójáról, aki gabonát oszt. A fiúk is elindultak gabonát vásárolni. Nem ismerték fel Józsefet, de József felismerte őket. Rájuk fogta, hogy kémek, és Simeont börtönbe vettette. A többit hazaengedte azzal, hogy hozzák el legkisebb testvérüket, Benjamint is. Akkor elhiszi, hogy nem kémek, és Simeont is kiengedi a börtönből.

Jákobnak ismét elfogyott a gabonája. Nagy szívfájdalommal engedte útnak Benjamint is testvéreivel. Juda azonban kezességet vállalt érte. József kemény próbára tette őket. Miután a próbát kiállták, hajlandók lettek volna Benjamin helyett rabszolgává lenni. Ekkor József felfedte magát előttük.

Jákob egész családjával Egyiptomba költözött. Fáraó Izrael egész népét Egyiptom leggazdagabb vidékére telepítette le. József Egyiptomban halt meg 110 éves korában.

3. részmodul: időkeret:90 perc

A hét magyar vezér és a honfoglalás

Csoportalakítás:

A csoportok képet húznak ki egy kalapból. A képek a hét vezért ábrázolják, az lesz a csoport új neve.

2 perc

1. melléklet

3.1 Névmagyarázat:

A kihúzott vezér nevére találjanak ki valamilyen magyarázatot, és írják le!

10 perc

3.2 Felkészülés a bemutatkozásra.

Külső és belső tulajdonságok a névmagyarázat felhasználásával, az ismereteik felhasználásával.

15 perc

3.3 Térképkészítés:

Minden csoport kap egy rövid leírást a korabeli helységnevek és a vezérek útvonaláról, amely alapján egy térképet kell készíteniük. Erre valódi térképet kapnak segítségül. A feladat szövege a 2. mellékletben található.

15 perc

2. melléklet

3.4 Bemutatkozás csoportonként:

A térképet elhelyezik a csoportok a táblán, az értékelés a végén történik. Az értékelés szempontjai:

· valósághűség

· arányosság

· jó felismerhetőség

A bemutatkozásra minden csoport kap 5 percet. A többieknek ki kell találniuk, hogy kiről van szó! 5 perc marad a térképek értékelésére.

35 perc

Értékelés

Szempontok: Hogyan tudtak a csoportok együtt dolgozni? Mit tanultak egymástól? Mennyire érezték jól magukat a feladatok megoldása közben?

8 perc

4. részmodul:

90 perc

Film megtekintése:

Koltay Gábor Honfoglalás

Filmvetítés: mehet dvd-ről, cd-ről vagy a www.youtube.hu segítségével.

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

Tárgyi eszközök

Laptopok, projektor video lejátszó, ha nincs az előzőek közül megfelelő felszereltség nyomtató

Anyagigény

papírok, íróeszközök, térkép

Egyéb, speciális igény

internet használat

A felhasznált szakirodalom minden részmodulnál szerepel.

1. melléklet

2. melléklet

A honfoglalásról a legteljesebb képet Anonymus nyújtotta. Valamikor az 1210-es években írt Gesta Hungarorum / A magyarok története / című műve a honfoglalás részletes leírását adja. Igen ám, de közben eltelt 300 év. Nem is az a cél vezette a tollát, hogy a honfoglalás hiteles menetét adja. Sokkal inkább az, hogy a korabeli nagyhatalmú családok számára megfelelő őst találjon Árpád vezérei között. Ismereteit történeti mondák forgácsai, a helynevek és saját teremtő fantáziája szolgáltatta. A nagymúltú családok addigi szóbeliség szintjén őrzött történetei így kerültek be az írott történelembe. Sok esetben megdöbbentően jó helyismeretről tesz számot, máshol viszont alaposan elnagyolja mondanivalóját, sőt alaposan mellé is fog néhány esetben.

Ezek után nézzük, mit mond Nógrád elfoglalásáról: „Ez a három úr (Szovárd, Kadocsa, Huba) arról a helyről indult el, amelyet Pásztónak mondanak s előbb a Hagony vize mentén lovagolt, majd ezen a folyón átkelt a Sajó folyó mellett. Innen Gömör várának részein át vonultak tovább és eljutottak a Bolhád hegyig (Cserhát korabeli neve) majd a nógrádi részeken haladva a Galga vizéhez értek. Innen pedig útjukat folytatva a Duna partján mentek, majd Verőce vizén átkelve tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett. Akkor az összes szlovének, annak a földnek lakosai tőlük való féltükben önként hódoltak nekik, úgy hogy senki nem emelt rájuk kezet.

Mivel a névtelen jegyző a három úr vonulását írja le, a nógrádi várat hódoltatását végző előörs mozgására nem tért ki. Ennek feltételezett útvonalát így adhatjuk meg: „A Duna balpartjáról a Nagypatak (Menus patak) mentén vonult a jenei hegyek alá, mely ellenállás nélkül meghódolt s utat nyitott az Ipoly völgyének elfoglalására”. Ismét a már jól ismert Verőcei Les-völgyi útvonallal találkoztunk. (Marcus Aurelius, bolgár sószállító út). Ez az útvonal vezetett később a királyi udvartartás északi felvonulási útvonalául. (Esztergom – Visegrád – Udvarhely – puszta) Szendehelytől 1,5 km-re nyugatra (Nógrád – Hont – Zólyom).

Mivel az itt élő bolgár-szláv uralkodó réteg harc nélkül elismerte a magyarok hatalmát, a honfoglalók saját szállásaik elhelyezésekor figyelembe vették szövetségeseik régi birtokterületének bizonyos fokú sérthetetlenségét. Ebben persze az is benne lehetett, hogy az új foglaló, a száguldó, szilaj, pusztai nép látni se szerette az erdőt, messze kerülve a Börzsönyt, azt gazdaságilag érdektelennek tartva sokáig gyepüként használta. A meghódolt szláv uralkodó osztály beolvadt a magyar nemességbe, vidékünk azonban mindvégig szláv-magyar vegyes lakosságú volt. Mire a bolgárok beolvadtak volna, megindult a szlovákok bevándorlása.

3. melléklet: Szókártyák:

A világ hét csodája

A hét főbűn

A hét gonosz

A hét tenger

A hét szűk és hét bő esztendő

A hét erény

A hét bölcs

2

képzési program-fejlesztés · web viewtestvérei féltékenyek lettek, és haragosan...

Documents