tanítási anyag - esto project...étel alapanyagát. az extenzív gyümölcsösök hasznosítása...

Tanítási anyag a hagyományos gyümölcsösökkelfoglalkozó szakemberek képzéséhez

KÉPZÉS: POMOLÓGIA

© Grzegorz Hodun

A projektet az Európai Bizottság támogatja. A kiadvány kizárólag a szerző

nézeteit tükrözi, a közölt adatokért a Bizottság nem tehető felelőssé.

Pomológia Bevezetés a témába T 1

T 1 Bevezetés a témába

Tanulási célok

A tanuló ismeri

az extenzív gyümölcsösök jelentőségét abiodiverzitás szempontjából

az extenzív gyümölcsösök fajtáiravonatkozó általános követelményeketld. ECVET-anyag

A tanuló képes

kritikusan szemlélni és megvitatni agyümölcstermesztés témakörét

MódszerekTanulmányi kirándulás

Tartalom• Az extenzív gyümölcsösök

fajtagazdagsága

• Az extenzív gyümölcsös, mint művelésalatt álló terület és élettér

• Az extenzív gyümölcsös, mint a kiválóminőségű élelmiszerek forrása

• Az intenzív gyümölcstermesztéshátrányai

• Az extenzív gyümölcsösökre vonatkozókövetelmények

Koordinátor

Szervezés30 nappal előtteA tanulmányi kirándulás előkészítése

1


Gyakorlat

Előkészületek

• A megigyelési űrlap kinyomtatása

Időtartam

4 óra

Helyszín

A szabadban (extenzívgyümölcsös és intenzívgyümölcsfa-ültetvény)

Évszak

Egész évben megvalósítható

Feladatok

A tanulmányi kirándulás úticélja egy hagyományos, extenzív gyümölcsös ésegy intenzív gyümölcsfa-ültetvény. A helyszínen lehetőség nyílik a különbözőgyümölcsfajták, növények és élőlények megigyelésére, és a szakirodalomalapján történik az extenzív gyümölcsösök alapvető jellemzőinek, illetve az otttermesztett gyümölcsfajtákkal szemben támasztott, általánoskövetelményeknek a megbeszélése. A megigyelési űrlapon rögzítik az egyénibenyomásokat és tapasztalatokat, amelyeket végül a csoportban megosztanakés megvitatnak egymással.

Anyagok Dokumentumok

Megigyelési űrlap

Szakismeret:

Extenzív gyümölcsös

Az extenzív gyümölcsösök fajtáiravonatkozó, általánoskövetelmények

2


Megigyelési kérdőív

3


Extenzív gyümölcsös

Az évszázadok óta formálódó,megművelt területek nemzedékek ótameghatározó elemei az extenzív /szórvány / hagyományosgyümölcsösök. Létezésük sok emberszámára magától értetődő, azonban agondozás felhagyása és a művelésiág-váltás akut módon veszélyezteti őket.Ezáltal az elkövetkező években atájképet visszafordíthatatlan változásokfenyegetik.

Ezek a kis részletekből álló, ám annálértékesebb élőhelyek védelmüknreszorulnak. A különféle gyümölcsfajtákváltozatossága és a régi, ritka fajtákmegőrzése teszi értékessé az extenzívgyümölcsösöket.

Almák, körték, cseresznyék, diók ésmogyorók, illetve sok más gyümölcsbiztosítja nyártól őszig a friss,egészséges táplálékot, és képezi sokétel alapanyagát.

Az extenzív gyümölcsösök hasznosításatöbbrétű. A mezőn növekvő füveket éslágyszárúakat szénának kaszálják. Améhészek is szívesen állítják fel akaptárakat az ilyen helyeken, mivel azintenzív művelésű szántóterületek csakkevés táplálékot biztosítanak. És végül,de nem utolsósorban a fáktermészetesen megtermik a kívánatosgyümölcsöket.

Turizmus

Mivel egyre nagyobb teret hódít a„nyaralás otthon“ divatja, az extenzívgyümölcsös turisztikai értéke isnövekszik, mivel mint üdülőhely -beleértve mindenféle, elképzelhetőkulináris élvezetet is - ismét egyrenagyobb megbecsültséget élvez.

Fajgazdagság

Az extenzív gyümölcsösök a különbözőélőhelyek nagy változatossága miattritka és veszélyeztett állatfajoksokaságának kínálnak életteret ésezáltal a túlélés lehetőségét. Egy tipikusextenzív gyümölcsösben több, mint5000 állat- és növényfaj található. Ez afajgazdagság és a legkülönbözőbbélőhelyek kis területen való egymásmellettisége teszi őket különösenértékessé. Kőfalak, sövények, az egyreritkább sovány legelők, erdőszélek ésfakoronák élőhelyet kínálnak madarak,hüllők és emlősök számára egyaránt.

4


Az idősebb fák elhalt részeibenhangyák, seregélyek, kuvikok, de nagypelék, mogyoróspelék, denevérek ésrovarok is biztos búvóhelyet találnak.Az extenzív gyümölcsösökben élőrovarok és termések számtalan továbbiállatfajnak kínálnak táplálékot.Pontosan a fenntartható, extenzívhasználat teremti meg azelőfeltételeket ahhoz, hogy az olyan,lassan növekvő szervezetek, mint azalgák, gombák, mohák vagy páfrányokmegfelelő életkörülményekettaláljanak.Az extenzív gyümölcsösöktehát élőhelyet és fennmaradásilehetőséget biztosítanak aveszélyeztetett és nem veszélyeztetettállatok és növények számára egyaránt.

VeszélyeztetettségA 20. század közepe óta az extenzívgyümölcsösök jelentősége, minttakarmány- és élelmiszerforrás,folyamatosan növekszik. Az intenzívmezőgazdasági művelés miatt a gyengeterméshozamú ültetvények csekélyérdeklődésre tartanak számot.Ezenkívül a növekvő út- és lakóépület-építés miatt az extenzív gyümölcsösökgyakran építési területté váltak.1965 óta ennek a tendenciának esettáldozatul az extenzív gyümölcsösök jó50%-a. Ebből kifolyólag az extenzívgyümölcsös az egyiklegveszélyeztetettebb típusa az európaiművelt területeknek, és helyet kapott alegveszélyeztetettebb európai biotópokVörös Könyvében.

A kezelés hiánya

Néhány évtizeddel ezelőtt még atermelésbe vonás miatti irtásokjelentették az extenzív gyümölcsösöklegnagyobb problémáját. Időközbenazonban kiderült, hogy a kezelés hiányaés a faállomány elöregedése jóvalnagyobb veszély, mivel ez csaknemvalamennyi gyümölcsöst érinti, még aperiférikus fekvésűeket is. Számos,elhalt fát nem pótoltak, a többit pedigalig, vagy egyáltalán nem gondozták.Ezért a legtöbb extenzívgyümölcsösben sok, gyengeterméshozamú, elhalt részekkelrendelkező fa áll, ugyanakkor kevés atermészetes úton kihajtott, iatalcsemete. És ezáltal ezek a gondozáshiányában érdektelenné vált területekvégül egyre gyakrabban esnekáldozatul a biogáz-előállító üzemekszámára termelt széna vagyenergianövények térhódításának.Anyagi szempontból nézve az extenzívgyümölcsösök fenntartása többnyireveszteséges, és a legtöbbtulajdonosnak nincs is már személyeskötődése ehhez a hagyományosművelési ághoz.

A gyümölcsfák betegségei

5


A gyümölcsfák elöregedése révén akisebb hozam mellett még másproblémák is jelentkeznek, ti. abetegségekre való, megnövekedettérzékenység. Például Közép-Európábanaz úgynevezett itoplazmózis vagykörterothadás csak néhány évejelentkezett először. Az idős fák sokkalkevésbé képesek ennek és másbetegségeknek ellenállni, ésszemlátomást pusztulnak. Atűzelhalásnak is számos gyümölcsösesett áldozatul, részben magának abetegségnek, részben pedig a megelőzőintézkedéseknek.

Lehetőségek

Közép-Európában több mint 3000almafajta létezik, a szupermarket-láncok polcain azonban mindösszekereken 60 fajta látható (az egyesüzletekben pedig csak kettő vagyhárom fordul elő közülük).

Azonban a fennmaradó 2940 fajta mégmegtalálható az extenzívgyümölcsösökben, ezáltalgénállományuk megőrződik, ésfelhasználható a további szaporításérdekében. Mivel a legtöbb régi fajtátmég a növényvédő szerek ésműtrágyák feltalálása előtt fejlesztettékki, ezek eredendően robusztusabbak.Ezenkívül a telepített fajták többnyirenagyon pontosan a közvetlen környezetifeltételekhez, vagyis pl. az éghajlatiadottságokhoz, illetve a felhasználásimódhoz illeszkednek.. És minél jobbanalkalmazkodnak az elültetettgyümölcsfajták a területhez, annálegészségesebb és annál nagyobbhozamú lesz az adott extenzívgyümölcsös. Ráadásul mindeztműtrágyáktól és növényvédő szerektőlteljesen mentes kezeléssel érik el.

Az extenzív gyümölcsösökgyümölcsfajtáival szembentámasztott, általánoskövetelmények

Bevezetés

Jelenleg a hagyományos gyümölcsfajtákreneszánszukat élik a lakosság szélesrétegei körében. Főként az idősebbkorosztály tagjaiban ébreszt egyfajtanosztalgikus érzést a robusztusgyümölcsfák iránt, amelyeket nem kellpermetezni. Mások úgy gondolják, hogya régi fajták sokkal ízletesebbek, mint amodernek és a pincében is lehet tárolniőket. Azonban a régi fajtáknak ismegvannak a maguk előnyei éshátrányai. A fajta kiválasztásánálelőször ellenőrizni kell a gyümölcsösélőhelyi feltételeit és a használati célt.Rendkívül fontos az adott, telepítésrekiválasztott területhez való ökológiaialkalmazkodás képessége.

A régi fajták - erőteljes növekedésükmiatt - gyakran nem alkalmasak amodern ültetvényekben valófelhasználásra. Ennek ellenére, olyanfajták tudatos kiválasztásával, amelyeka megcélozni kívánt piaconkülönlegességnek számítanak,telepítésük mégis sikert ígérő lehet.

A hagyományos gyümölcsfajtákkülönösképpen kitűnnek tápanyag-tartalmuk változatossága miatt. Ebből aszempontból döntő a cukor- éssavtartalom, illetve a két összetevőegymáshoz való viszonya, mertmeghatározzák az ízvilágot. A magascukor- és savtartalmú fajták különösena feldolgozás számára értékesek.

6


Magas cukortartalmuk miatt kitűnnek azolyan almafajták, mint pl. a Muskotályrenet és a Baumann renet.

A pektin a gyümölcsök egyikalkotórésze, amelyik különösen fontos agyümölcsfeldolgozás során. Ugyanakkoraz egészségre gyakorolt kedvezőhatását is elismerik. A Blenheimi aranyrenet olyan fajta, amelyet magaspektintartalom jellemez.

Biotikus stressztűrő képesség

1. ábra: Tűzelhalás

A különböző gyümölcsfajták a különfélebetegségekkel szemben rendkívüleltérő ellenálló képességgelrendelkeznek. A kutatás hozzájárulhat atoleráns fajok felfedezéséhez. Magyarvizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyosrégi, a Kárpát-medencében élőalmafajták – pl. a Szabadkai szercsikaés a Tordai piros kálvil – rügy- ésvirágtoleranciát mutatnak a - különösenaz almástermésű gyümölcsökreveszélyt jelentő - tűzelhalássalszemben. A Pap nevű körtefajtaugyancsak ellenáll a tűzelhalástámadásának. A varasodás egyesalmafajták széles körben elterjedtgombás fertőzése. Vannak azonbanolyan régi fajták, mint pl. a Batul,amelyek e betegség több törzsévelszemben ellenállóak. Ezért a toleránsfajták a nemesítési programok soránértékes forrásul szolgálhatnak a

tolerancia-tulajdonságokvonatkozásában.

2. ábra: Alma varasodás - Venturia inaequalis

Abiotikus stressztűrő képesség

Minden régiónak megvannak a magarégi gyümölcsfajtái, amelyekmegfelelnek a mindenkori élőhelyisajátosságoknak és különlegesökológiai alkalmazkodó képességrőltesznek bizonyságot. A Kárpát-medencében és Délkelet-Európában pl.a Cigány elnevezésű meggyfajtaigénytelen és különösen télállógyümölcsként ismert.

Könnyű az ilyen fajtákat felismerni,mert általában egy adott régióbanszéles körben elterjedtek és vegetatívmódszerekkel könnyen szaporíthatók.

3. ábra: Napégés

7


4. ábra: Megfagyott cseresznyerügy

Fogalommeghatározások: régi,történeti és helyi fajták

Különböző kifejezések vannak ahagyományos gyümölcsfajtákravonatkozóan, amelyeket általábanelőnyben részesítenek a hagyományosgyümölcstermesztésben, az extenzívművelési rendszerben történőfelhasználásra való alkalmasságukmiatt:

A „hagyományos (régi) fajta“ fogalmaegyszerűen annyit jelent, hogynagyon hosszú idővel ezelőttnemesítették. A legtöbb esetben ezarra utal, hogy egy bizonyos fajtátkiválasztottak az extenzív,hagyományos gyümölcstermesztéscéljaira, mivel a múltban az intenzívgyümölcstermesztés még nemlétezett.

A „történelmi fajta“ fogalma arravonatkozik, hogy noha egy adottfajtát a múltban kiválasztottaktermesztésre, ma már azonbansemmiféle gazdasági jelentőségenincs és talán már el is tűnt azáruválasztékból – ezáltal„történelemmé“ vált.

A „helyi fajta“ fogalma olyan fajtákravonatkozik, amelyek egy adott régiótipikus gyümölcsei, s ez egyúttal aztis jelenti, hogy jól alkalmazkodtak aterület ökológiai feltételeihez. Már amodern, világszerte elterjedt fajtákmegjelenése előtt termesztettékőket, ezért egyúttal régi fajták is.Fogalmi meghatározásukat tekintvehasonlóak a tájfajtákhoz, azonban

megfelelnek a DUS-követelményeknek(megkülönböztethetőség,homogenitás és állandóság).

Követelmények a fenntartás,kezelés módjára vonatkozóan

A kártevőkkel és betegségekkelszembeni ellenálló képesség

A legtöbb gyümölcsfajtát különfélekártevők és betegségek fenyegetik.Bár a kémiai növényvédő szerekalkalmazása csökkentheti amegbetegedés vagy kártevő-támadás okozta károkat, azonban eza megoldás drága és nem kívánatoskövetkezményekkel járhat az emberiegészségre és a környezetre nézve. Alegújabb szemlélet az ellenálló fajtákfelhasználásából indul ki, amelyeknem csupán gazdaságosabbtermelést, hanem egyúttal azelőállítás rendszerénekfenntarthatóbb működését isbiztosítják.

A kártevőkkel és a betegségekkelszembeni ellenálló képességetgyakran a gyümölcsöskertállapotával szorosabbösszefüggésben kell megvizsgálni.Nemcsak az a fontos, hogy megfelelőkezelési módot alkalmazzunk agyümölcsös jó állapotánakfenntartása érdekében, hanem az islényeges, hogy a régiónak megfelelőgyümölcsfajt és -fajtát válasszunk –esetleg akár helyi fajtákat is. Azok afajták, amelyek alkalmazkodtak arégió ökológiai feltételeihez, jobbanfognak fejlődni (lásd alább) ésellenállóbbak lesznek a kártevőkkelés betegségekkel szemben.

Sokféle lehetőség kínálkozik annakérdekében, hogy a különbözőgyümölcsfajok egyidejűtermesztésével a gyümölcsösökbiológiai sokféleségét növeljük.Extenzív gyümölcsösbenkihasználhatjuk a többfélehaszonnövény kombinációjánakelőnyeit. Példaként említhető a földieper és az őszibarck együttestermesztése.

8


Ebben az esetben a barackmolytermészetes ellenségei a földi eperregyűlnek. Ökogazdálkodók gyakrankihasználják a fokhagyma vagy alevendula pozitív hatásait, mivelgyakran távol tartják a gyümölcsfákkártevőit (Tóth in Radics, 2002).

A különböző fajták együttestermesztése a gyümölcsösökbenmegakadályozza a kártevők ésbetegségek tömeges elterjedését,mivel ezek nehezebben tudnakalkalmazkodni a különböző fajtákgenetikailag meghatározott,egymástól eltérő rezisztencia-mechanizmusaihoz. Nagyon fontos,hogy a különböző fajták megfelelőkombinációját válasszuk ki, mertezáltal csökken az új rizikófaktorokkaljellemezhető kártevők és betegségekfellépésének kockázata is. Afenntartható termelés és fejlődésegyik feltétele az is, hogymegakadályozzuk az új kórokozótörzsek vagy az erősen virulenskártevők fellépését (Barbara et al.,2008; Parisi et al., 2013).

Abiotikus stressztűrő képesség -verseny a konkurálónövényfajokkal a vízért éstápanyagokért

Az extenzív gyümölcsösök esetébenfontos a nagy abiotikus stressztűrőképességgel bíró fajok és fajtákalkalmazása. Az extenzívgyümölcsösöket gyakran jellemzőbiológiai sokféleség (lásd fentebb)sokszor egyúttal a tápanyagokért ésa vízért folytatott erős versengésselis együtt jár.

A gyümölcsösök felépítése és aműtrágyák korlátozott használatamegnehezíti a talaj tápanyag-tartalékainak feltöltését. Ezekben agyümölcsösökben csak ritkánalkalmaznak modern vízellátórendszereket. Ezért az extenzívgyümölcsösök állománya esetébenérdemes a magas víz- és

tápanyagigényű fajokról és fajtákróllemondani.

Mivel csak korlátozott lehetőségekvannak a rendelkezésre álló víz- éstápanyagkészletek beállítására,ajánlatos olyan (helyi) fajtákatválasztani, amelyek különösen jólalkalmazkodtak az ökológiai(mikroklimatikus etc.) feltételekhez.

Az erős növekedésű fajták többnyirejobb általános állapotot érnek el, ésezért érdemes ezeket előnybenrészesíteni (Tóth és Szani, 2004; Tóthin Radics, 2002).

Növekedési típus, a fák gondozása

A kevesebb gondozást igénylő fajtákatáltalában előnyben részesítik. Mivelaz extenzív gyümölcsösök alacsonyráfordítású művelési rendszerek,fontos, hogy kerüljük a nagyköltségekkel járó metszést. Atermészetes gömb alakúkoronaformával jellemezhető fajtákatérdemes előnyben részesíteni, mivelezek általában kevesebb metszéstigényelnek.

Bizonyos esetekben a koronaformaugyancsak lényeges. Befolyásolhatjaugyanis a fa metszésénekkövetelményeit, de a terméshozamotis. Az alma- és körtefajták esetébenazokat részesítik előnyben,amelyeken hosszú termővesszőkvannak, mivel extenzív művelésirendszerekben így egyenletesebbterméshozamot lehet elérni.Őszibarack és szilva esetébenkedvezőbb azokat a fajtákatválasztani, amelyek rövidtermővesszőket hajtanak, mivel ezekkevesebb metszést igényelnek (Tóthin Radics, 2002).

A gyümölcsök kezelésebetakarítást követően

• Azok a gyümölcsök, amelyeketvegyszeres védekezés nélkültermesztenek, nagyobb mértékben kivannak téve a tárolás közben fellépőbetegségeknek. Amennyiben agyümölcsök hosszan tartó tárolásáttervezzük, nagyon jó eltarthatósági

9


tulajdonságokkal rendelkező fajtákatkell választanunk.

Az értékesítésre és avidékfejlesztésre vonatkozókövetelmények

Marketing

Manapság a közérdeklődésközépponjában a környzettudatosgondolkodás, valamint afelelősségteljesebb és tudatosabbfogyasztás áll.

Nő az egészséges, biológiai útonelőállított gyümölcsök iránti kereslet.Ennek következtében a igyelem ahagyományos előállítási rendszerekreirányul, amelyek nem alkalmazzák avegyszerekre épülő, klasszikusnövényvédelmet. A fogyasztókotthoni előállítású, garantáltanegészséges gyümölcsöketkövetelnek.

A fogyasztók igényei

Az extenzív gyümölcsösökbiotermékeivel kereskedők kínálataazokat a fogyasztókat veszi célba,akik a széles választékot és a jókiszolgálást előnyben részesítik azalacsony árakkal és a kényelemmelszemben.

Mivel az extenzív gyümölcsösökterméshozama általábanalacsonyabb, mint a klasszikus,intenzív gyümölcsültetvényeken,nyereséget a magasabb árakkal lehetelérni. Ennek ellenére sokan készektöbbet izetni az olyan árukért,amelyek az egészséget támogatják.Ezek a fogyasztók többnyiretörzsvásárlók és rendszeresenökológiai termékeket vesznek (Bontiés Yridoe, 2006).

A hagyományos, extenzívgyümölcstermesztésben érdemesolyan fajtákat kiválasztani, amelyeketeddig a modern kertészetekben csakkis mennyiségben vagy egyáltalánnem termesztenek. Ilyen módon apiacok áruválasztéka a gyümölcsökküllemére, ízvilágára és tápértékére

vonatkozóan szélesebb, mint aszupermarketeké.

A biogyümölcsök fogyasztói számáralétezik három rendkívül fontos ok,ami miatt inkább az extenzívgyümölcsösök termékeit választják: asaját egészségük, a termék kiválóminősége és a környezetbaráttermelési mód (Pearson és Henry,2010).

Általánosságban jellemző, hogy azátlagos fogyasztó számára akívánatos termék minőségétmindenek előtt a jó küllem, azaz atipikus, tökéletes gyümölcsökjelentik, mindenféle felszíni hibanélkül. Az ökológiai termelésirendszerben előállított gyümölcsökfogyasztói azonban tolerálják akisebb hibákat, mivel a igyelem főiránya nem a külső vonzerőreösszpontosul (Bonti és Yridoe, 2006).

Ezáltal a biogyümölcsök rajongói atermékek biológiai értéke mellettteszik le a voksot, ami az emberiegészségért is felelős és egyben alegfontosabb tényező is. A biológiaiúton előállított gyümölcs nemtartalmaz vegyszermaradványokat,hanem gazdag antioxidánsokban ésballasztanyagokban, rendszeresfogyasztása segít megőrizni azegészséget (Tóth in Radics, 2002).

10


Vidékfejlesztés

Az extenzív gyümölcsösök szerepea biodiverzitásmegőrzésében:

A modern gyümölcstermesztéskövetkezményeként a termesztettfajták száma csökkenőben van. Aházak körüli idősgyümölcsöskerteket, a legelők fáit, azutakat szegélyező gyümölcsfasorokatkivágják.

A hagyományos fajták telepítésével agyümölcsfajták biológiai sokfélesége,valamint a hozzájuk kapcsolódó lóramegőrizhető. Ezen fajtákhagyományos úton és módszerekkeltörténő termelése kisebb környezetiterhelést jelent (Tóth, 2005; Rodics,2008).

Az extenzív gyümölcsösök szerepea kulturális örökségmegőrzésében:

Egy régió fajtái utalhatnak ahagyományos termesztésimódszerekre.

A régi fajták természeti értékeknektekinthetők, és mint mindenféleemberi vívmány, részei kulturálisörökségünknek.

A régi fajták fontos szerepet játszhatnakegy régió folklórjában ésmítoszaiban, valamint gyakranhagyományos ételekhez,szimbólumokhoz és szokásokhozkötődnek (Szani, 2011).

Az extenzív gyümölcsösök tájképiszerepe :

A gyümölcsök kulináris értéke mellett ahagyományos, extenzívgyümölcsösök üdülő- és szabadidőscélpontoknak számítanak. Aszabadban végzett munka és atermészetben folytatott, illetve atermészettel kapcsolatostevékenység pihentető. Ráadásul agyümölcsfajtáknak különleges díszítőértéke is van (virágok, gyümölcsök, alombok őszi színpompája stb.)

A falvak körüli gyümölcsfákmeghatározzák a tájképet: a tájbanegyedülálló fák, az útkereszteződésekgyümölcsfái, az utakat szegélyezőfasorok, mezőgazdasági területeketkörülálló fák. A templomok udvarán,temetőkben élő fák, valamint az idősgyümölcsöskertek meghatározzák avidéki régiók egyedi arculatú tájait, segyben a turizmus célpontjai (Tóth inRadics, 2002; Tóth, 2005; Holler,2007; Timon, 2002; Kabai, 2001;Eplényi 2012).

11


Irodalom

Angyal, 1926; Bereczki, 1877, 1882; Kása et al., 2004; Király et al., 2012; Tóth, 2001,2005)

Angyal, D. (1926). Gyümölcsismeret. (Pomológia) Budapest: Pátria Irodalmi Vállalat ésNyomdai Rt., 524. p.

Barbara, D. J., Roberts, A. L.,Xu, X.-M. (2008). ”Virulence characteristics of apple scab(Venturia inaequalis) isolates from monoculture and mixed orchards” Plant Pathology(57):552-561. Doi: 10.1111/j.1365-3059.2007.01781.x

Bereczki, M. (1877). Gyümölcsészeti vázlatok I. Kötet. Arad: Gyulai István nyomdája,510. p.

Bereczki, M. (1882). Gyümölcsészeti vázlatok II. Kötet. Arad: Gyulai István nyomdája,517. p.

Bonti-Ankomah, S., Yiridoe K, E., (2006). ”Organic and Conventional Food: A LiteratureReview of the Economics of Consumer Preferences” fromhttp://www.organicagcentre.ca/Docs/BONTI%20&%20YIRIDOE%20April%2028%202006%20Final.pdf

Eplényi, A. (2012) ”Kalotaszeg tájkarakter-elemzése” doktori értekezés. CorvinusUniversity of Budapest, Budapest, 2012. from http://phd.lib.uni-corvinus.hu/676/2/Eplenyi_Anna_thu.pdf

Holler, C. (2007). ”Régi gyümölcsfajták és hagyományos gyümölcsösök: A táj, atermészet és az ember kincsei” Kertgazdaság 38(3):76-80. from http://kertgazdasag.uni-corvinus.hu/index.php?id=p5015430222

Kabai, R. (2002). ”A magyarországi falusi turizmus fejlesztésének tájvédelmiszempontjai” Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Budapest.

Kása, K., Tóth, G., Hevesi, M. (2004). ”Historical apple cultivars that display high levelof resistance to ireblight” International Journal of Horticultural Science 10(3):19-23.

Király I., Szabóné Erdélyi É., Tóth M. (2012). ”A Batul és Sóvári fajtacsoport fajtáinakelkülönítése biológiai, morfológiai és genetikai vizsgálatokkal (Biological,morphological and molecular analysis of apple cultivars within Batul and Sóvárigroups)” Kertgazdaság 44(4):16-32.

Parisi, L., Gros, C., Combe, F., Parveaud, C. E., Gomez, C., Brun L. (2013). ”Impact of acultivar mixture on scab, powdery mildew and rosy aphid in an organic apple orchard”Crop Protection (43):207-212.

Person, D., Henryks, J., Jones, H. (2010). ”Organic food: What we know (and do notknow) about consumers” Renewable Agriculture and Food Systems 26(2):171–177.doi:10.1017/S1742170510000499

12

http://www.organicagcentre.ca/Docs/BONTI%20&%20YIRIDOE%20April%2028%202006%20Final.pdf

http://kertgazdasag.uni-corvinus.hu/index.php?id=p5015430222


http://phd.lib.uni-corvinus.hu/676/2/Eplenyi_Anna_thu.pdf

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/676/2/Eplenyi_Anna_thu.pdf


Rodics, K. (2008). ”Biológiai sokféleség és hagyománya - A növények jelene azemberiség jövője” Kertgazdaság 40(1):3-5. online: http://kertgazdasag.uni-corvinus.hu/index.php?id=p501543010

Szani, Zs. (2011). ”Történelmi alma- és körtefajták a Kárpát- medencében a népifajtaismeret és –használat tükrében” Doktori értekezés. Corvinus University ofBudapest, Budapest. from http://phd.lib.uni-corvinus.hu/555/1/Szani_Zsolt.pdf

Timon, B., (2002). ”Turisztikai gyümölcsutak lehetőségeinek feltárása a nyugat-dunántúli régióban” Kertgazdaság 34(1):69-74.

Tóth, M. (2001): Gyümölcsészet 2. kiadás Nyíregyháza: Primon Kiadó, 489. p.

Tóth, M., (2002). ”Fajtahasználat az ökológiai gyümölcstermesztésben” in Radics L.(szerk.) Ökológiai gazdálkodás II. MA: Szaktudás Kiadó Ház

Tóth, M. and Szani Zs. (2004). ”Traditional farming within the Carpathian basin -pomaceous fruits.” International Journal of Horticultural Science 10(3):16-18.

Tóth, M. (2005). ”Pomology of gene sources bearing resistance to erwinia amylovora.”International Journal of Horticultural Science 11(3):29-33.

Tóth, M., (2005). ”Régi magyar almafajták mint a rezisztencianemesítés génforrásai ésa környezettudatos külterjes gyümölcsösök elemei” Kertgazdaság különkiadás fromhttp://kertgazdasag.uni-corvinus.hu/index.php?id=p501620

13


http://phd.lib.uni-corvinus.hu/555/1/Szani_Zsolt.pdf



Pomológia A fajták sokfélesége T 2

T 2 A fajták sokfélesége az extenzív gyümölcsösökben

Tanulási célok

A tanuló ismeri

A legfontosabb gyümölcsfajták tulajdonságait (alma, körte, szilva, cseresznye és meggy) az alábbi pontok alapján:

o Származás és ökológiai szükségleteko fenológiao A fák morfológiája, termőrügyek, termések

(részletezve)o A gyümölcs belső minőségi paraméterei

(cukor-/savtartalom/tápanyag-tartalom)

A tanuló képes

a legfontosabb gyümölcsfajtákat azonosítani és egymástól megkülönböztetni

további információkat keresni több gyümölcsfajtára és azok tulajdonságaira vonatkozóan

MódszerekKutatás a szakirodalomban és az interneten, plakátokkészítése

Tartalom

Szakmai ismeretek az európai extenzívgyümölcsösök legfontosabbgyümölcsfajtáiról (alma, körte, szilva,meggy, cseresznye)

Származás

Követelmények

Fenológia

Morfológia

A gyümölcsökkel szembeni minőségi követelmények

Koordinátor

Szervezés7 nappal korábbanIrodalomkutatás

1


Gyakorlat

Előkészületek

Szakirodalom előkészítése

Időtartam

2 óra

Helyszín

Szemináriumi terem

ÉvszakEgész évben kivitelezhető

Feladatok

A tanulókat kis csoportokba osztjuk. Minden csoport feldolgoz egygyümölcsfajtát az irodalomkutatás és az internetes találatok alapján. Végül aszakismereteket egy plakáton jelenítik meg, és bemutatják az osztály előtt.

Megjegyzés

A függelékben található egy mintaként szolgáló, német és angol nyelvűlinkgyűjtemény az internetes keresés megkönnyítésére.

Anyagok

Papír, stiftek, fényképek, folyékony ragasztó

Dokumentumok

Információs anyag:Linkgyűjtemény

Szakismeret: A fajták sokféleségeaz extenzívgyümölcsösökben

Felszerelés

Számítógép internet-hozzáféréssel, nyomtató

Eredmények

Csoportonként egy plakát

2


Információs anyag

Link gyűjtemény

német

http://www.nabu.de/themen/streuobst

http://www.streuobstwiesen-niedersachsen.de/web/start/willkommen

http://www.streuobstwiesen.net

http://www.ewtel.net/~guido.wientjes/streuob.htm

http://www.obstsortendatenbank.de

angol

http://www.orchardnetwork.org.uk

http://www.fruitid.com

http://www.conservationevidence.com

http://www.worcestershireorchards.co.uk/index.html

http://orchardorigins.org/

3

http://www.nabu.de/themen/streuobst

http://www.worcestershireorchards.co.uk/index.html

http://www.conservationevidence.com/

http://www.fruitid.com/

http://www.orchardnetwork.org.uk/

http://www.obstsortendatenbank.de/

http://www.ewtel.net/~guido.wientjes/streuob.htm

http://www.streuobstwiesen.net/

http://www.streuobstwiesen-niedersachsen.de/web/start/willkommen


A fajták sokfélesége az extenzív gyümölcsösökben

Alma

A faj származása és elterjedése

Az alma a rózsafélék családjába, azalmafélék alcsaládjába tartozik. Anemes alma (Malus x domesticaBorkh.) Közép-Ázsiából származik ésfeltehetően több vadalmafajkeresztezéséből jött létre. Közvetlenelődje a Malus sieversii, egykazahsztáni vadalmafaj, de a nemesalma konkrét eredete és származásatisztázatlan.

Az alma termesztése Közép-Ázsiábankezdődött, a rómaiak az ókorbanhozták Európába. Nagyfokú ökológiaialkalmazkodó képessége miatt amérsékelt öv minden országábanelőfordul (Harris et al., 2002).

Az ismert fajták száma

A nemesítés és a szaporításmódszereinek fejlődésével, ill. avegetatív szaporítás segítségévelegyre újabb fajták jöttek létre. Ma alegmodernebb technika (pl.molekuláris markerek) segítségévelnemesítési programok keretébenhoznak létre új fajtákat. Az ismertfajták száma meghaladja a 10.000-et.

Fa: növekedés, nagyság, a törzsjellemzői, életkor

A gyakorlatban a gyökérrendszer azalanyból fejlődik ki, amely jelentőshatást gyakorol a nemes részfejlődésére. Az alany befolyásolja anövekedés típusát és az érést, de anemes ágrendszerét és a termőrügytípusát a korona metszésénél ésalakításánál igyelembe kell venni.

Az UPOV-kritériumok alapján négyágtípust különböztetünk meg:

a. egyenesb. felfelé hajlóc. lefelé hajlód. ívszerűen lehajló

A természetes elágazás-típusoknakhárom fajtáját lehetmegkülönböztetni a legerősebbelágazást tartalmazó farészletalapján:

a. bazitonb. mezotonc. akroton

A fajták növekedési típusait, amelyeka termőrügyek elhelyezkedését isbefolyásolják, a következőképpenkategorizálják:

a. Spur típusb. Londoni pepin típus c. Standard (Golden Delicious) típusd. Hajtáscsúcson termő (pl. Granny

Smith)

4


A termőrügyek helyzetemeghatározza a helyes metszést, ígytehát a fent bemutatottjellegzetességek szoros kapcsolatbanállnak az extenzív gyümölcsösökgondozásával és kezelésével.

Levelek: nagyság, levélnyél, levélszél

A levél nyelének, formájának ésszélének jellemzői szolgálhatják egyadott fajta bemutatását, azonbangyakoribb a termés alapján történőmeghatározás.

Virágzat: csésze, sziromlevelek, porzószál,termő (mennyiség, szín, nagyság);virágzási idő

A virágok színe, nagysága és számaelsősorban a dekoratív fajtákesetében érdekes jellegzetesség, avirágzás időpontja és időtartamaazonban nagyobb jelentőséggel bír.Szükséges tudni a virágzás időpontjátés időtartamát, intenzitását ésrendszerességét annak érdekében,hogy kiválaszthassuk a megfelelőmegporzókat, és ezáltal amegtermékenyülést, végsősoronpedig a termés mennyiségét isbefolyásoljuk. Fontos, hogy már arügyfakadás előtt ismerjük a fajtavirágának színét, hogy a teljesvirágba borulás idejét helyesen megtudjuk becsülni.

Termés: Terméstípus, érés; mástulajdonságok, ill. az egyes fajtákjellemzőiAz alma úgynevezett áltermést hoz:a magházból és a virág másrészeiből, elsősorban a vacokbólképződik. Egy alma súlya általában80-230 g között van, bár van néhánynagyon nagy termésű fajta (pl. aSekaiki 400 g felett), illetve akadnagyon kicsi is (pl. Gyógyi csíkos 50 galatt). Ezen fajtáknak mindenesetrenincs gazdasági jelentősége, csupánkülönlegességként termesztik őkethobbikertekben.

A termésformáknak háromalaptípusát különböztetjük meg:lapos, gömbölyű és hosszúkás.Ezenkívül van még sok más forma is(pl. kúp alakú, elliptoid, etc.),amelyek különlegesnek számítanak:

a. lapos b. kerekded/gömbölyű c. közepesen hosszúkásd. hosszúkás e. kúp alakú f. keskeny kúp alakú

Legelterjedtebb a gömbölyű forma(ill. a majdnem gömbölyű,

5


mérsékelten hosszúkás vagy lapos),mivel ezek a szedés utánitevékenységek szempontjából alegmegfelelőbbek.

Ezenkívül a formára vonatkozóanmég a csúcsi rész bordázottsága (acsésze irányában), a kehely nyílása(amely lehet zárt vagy teljesennyitott) vagy a kocsánymélyedésének mélysége – mindezekhasznos tulajdonságok lehetnek azegyes almafajták meghatározásánál.

A szár hosszának nagy gazdaságijelentősége van. Rövidnek vagyhosszúnak tekintik, ha rövidebb vagyhosszabb mint a kocsány-mélyedés.A rövid szár gyümölcshullást idézhetelő, míg a hosszú és vékony szármegnehezítheti a betakarítást.

A magház helyzete és formája afajták meghatározásában segíthet. Anyitott magház gombásbetegségekhez vezethet, ezértkerülendő.

A héj színét illetőenmegkülönböztetünk alapszínt ésfedőszínt, az utóbbi jellegzetességei(eloszlása, mintázata) és részaránya

az alma fontos tulajdonságai közétartozik.

Az alapszín skálája sárgától a zöldigvagy narancssárgáig, ezzel szembena fedőszín rendkívül széles paletttájaa narancssárgától a vörösig, sőt azibolyaszínig, barnáig terjed. A héjlehet rozsdával bevont, ezt a fontosjellegzetességet azonban nemszabad a fedőszínnel összekeverni. Ahéjat természetesen úton keletkezettviaszréteg boríthatja, amibefolyásolhatja a gyümölcs színét.Csak ennek eltávolítása után válikláthatóvá az alap- és a fedőszín.Nemcsak a gyümölcs héjának,hanem a gyümölcs húsának színét is(még a barnulás megindulása előtt)vizsgálni kell. E pontnál fontosigyelembe venni a gyümölcsökérettségének fokozatát is, mivel aszínek az érettség függvényébenváltozhatnak.

Az alma szedésének idejetúlnyomórészt július és október közéesik. Az érési idő alapján azalmafajtákat három csoportbasoroljuk:

1. nyári almák2. őszi almák3. téli almák

Ezzel összefüggésben meg kelljegyezni, hogy azok az almafajták,amelyek később érnek, általábanjobban tárolhatók. A téli almáktipikusan azon fajták közé tartoznak,amelyeket tárolni kell, hogy elérjék afogyasztási érettséget.

6


Körte

Általános jellemzők

A körte a rózsafélék családjábatartozik (Rosaceae), és 15-30 (-76)fajt foglal magában. Az európaiextenzív gyümölcsösök leggyakoribbfajtái közé túlnyomórészt a nemeskörte (Pyrus communis), a vadkörte(P. pyraster), a vastaggallyú körte (P.nivalis) és ezek keresztezéseiszámítanak. A gyakorlatigyümölcstermesztésben az egyesfajtákat legtöbbször úgy írják le, hogynem veszik tekintetbe a fajt, amiheztartoznak. Az alábbi leírás ezértvalamennyi, megnevezett fajravonatkozik.

A fajok származása és

elterjedése

A körte általában az óceáni és amérsékelt éghajlatú, nyugat-európaiés észak-afrikai területeken, keletfelé egészen Ázsiáig honos. A nemeskörte eredetileg Közép- és Kelet-Európából és Délkelet-Ázsiábólszármazik, a vastaggallyú körte aDélkelet-Európától Nyugat-Ázsiáigterjedő területről való. A nemeskörtéből származtatott fajták azegész világon elterjedtek.


A valamennyi fajból (beleértve akelet-ázsiaiakat is) származókörtefajták száma napjainkban kb.5.000-re tehető világszerte, s ebbőltöbb mint 1.500 a nemes körtefaj. Akörtenemesítés aranykora 1750 körülkezdődött, ekkor számos új fajtakeletkezett. A körtefajtáknemesítésének egyik történelmiközpontja Franciaország volt a 19.században, több mint 1.000 ismertfajtával.


A körtefák középmagas termetűek,egészen 20 m-es magasságigmegnőhetnek, és erős törzsetnövesztenek, a koronaforma aszélestől a karcsúig terjed. Azidősebb fák kérge hossziránybanmegrepedezik, amely azutánkeresztben kisebb egységekretöredezik (ún. kéregcserepek). A fáktöbb mint 200 évig is élhetnek.

Levelek: nagyság, levélnyél,

alak, levélszél

A körtefák levelei váltakozó állásúak,elliptikus, tojásdad vagy lándzsaalakúak, 4-9 cm hosszúak, 3-5 cmszélesek, felül fényes sötétzöldek,alul világosabb, matt zöld színűek. Avastaggallyú körte sarjhajtásainaklevelei, különösen iatal korban,szürkésfehérek, sűrűn molyhosak éshasonlítanak a zsálya leveleihez,később felül kopaszodók. A levélszéllehet ép, inoman rovátkolt vagyfűrészes, néha szőrös. A levélnyél 1-5cm hosszú.

1. ábra: Az őszikörte ('Hirschbirne) levelei (Pyrus nivalis),felülnézetből

7


2. ábra: Az őszikörte ('Hirschbirne)levelei (Pyrus nivalis), alulnézet

3. ábra: A nemes körte levelei (Pyrus communis), felülnézet

4. ábra: A nemes körte levelei (Pyrus communis), alulnézet

Virágzat: csésze, sziromlevelek,porzószál, termő (mennyiség,szín, nagyság); virágzási idő

A nemes körték virágának átlagosátmérője 2-4 cm, öt csészelevéllel, ötfehér, néha rózsaszín árnyalatúszirommal, 1-20 porzószállal (> 20 avastaggallyú körte utódai esetében),ibolyás-piros portokokkal és 5termőlevéllel.

A virágok - 5-8 virágból álló -bogernyő-virágzatot alkotnak.

5 ábra: Az őszi körte ('Hirschbirne) virága, amely a vastaggallyúkörte egyik fajtája (Pyrus nivalis).

6. ábra: Egy magonc virága (Pyrus communis).

8


Termés: terméstípus, érés; mástulajdonságok, ill. az egyes fajtákjellemzői

A körte az almástermésűek közétartozik és gyümölcse fajtátólfüggően akár 18 cm hosszú és 8 cmszéles is lehet. A vadkörte és néhányeredeti fajta mérete 1-4 cm közöttvan. Szára 1-5 cm hosszú. A nemeskörte alakja a gömbölyűtől abergamotte-formán át egészen aklasszikus körteformáig terjed,hosszúkás alapi résszel ésgömbölyded véggel. A körtehúskősejteket tartalmaz, amelyek pl. azalmából hiányoznak.

A magok laposak, formájuk azoválistól egészen a szabálytalancsepp alakig változik, és érettállapotban a színük a vöröstől asötétbarnáig vagy feketéig terjed. 7-12 mm hosszúak és 3-7 mmszélesek. Néhány fajta esetében amag szélesebb végén van egy kiskidudorodás. A mag köldöke aplacentán látható, mint egy kisforradás (Hilum).

A gyümölcs valójában a virágot tartószárrész kiszélesedése (vacok). Atulajdonképpeni termés be van zárvaa gyümölcshúsba és öt termőlevélbőláll, amelyek a magházat alkotják. Agyümölcs felső végén megmarad acsésze (a csészelevelekmaradványai). Az európai mérsékeltéghajlaton a gyümölcs érési idejefajtától függően július és novemberközé esik.

7 ábra: Körte hosszmetszete (Avranchesi jó Lujza).

8. ábra: Körtemag ('Hirschbirne).

9


Szilva

Általános jellemzők

A szilvafa a rózsafélék családjábatartozik (Rosaceae). Az európaiextenzív gyümölcsösök valamennyiszilvafajtája a nemes szilvák közétartozik (Prunus domestica),beleértve több alfajt és variánst.Ezek néhány jellemzőjükbenkülönböznek egymástól – különösena forma és a nagyság tekintetében,valamint a termés néhány belsőtulajdonságában. Gyakori alfajok:

Nemes szilva, pl. Besztercei (Prunusdomestica ssp. domestica) Kökényszilva (P. domestica ssp. insititia) Ringló (P. domestica ssp. italica var. claudiana) Mirabelle (P. domestica ssp. syriaca)

A fajták származása és

elterjedése

A szilva tágabb értelemben Dél-Európából, Törökországból és aKaukázusból származik, ésEurópában, Nyugat-Ázsiában ésÉszak-Afrikában termesztik.Valószínűleg több alkalommal iselhozták Közép-Európába.Görögországban legkésőbb Kr. e.500-tól, a Római Birodalomban Kr. e.200-tól ültették. Már Kr. e. 400-bólszármazó leletek bizonyítják a szilvaelőfordulását Nyugat-Németországban. A szilva telepítésétKözép-Európában a rómaiak csaksokkal később támogatták nagyobbméretekben.


A szilvafajták számát az egészvilágon - a 20. század elejétől fogva -több mint 2.000-re becsülik

(beleértve az alfajokat is, a ringlókatés a Mirabelleket).


Nemes szilva, pl. Besztercei

A fák kis vagy közepes nagyságúak,egészen 12 m magasságigmegnőnek, és a vékonytól a közepesvastagságig növesztik törzsüket(utóbbi átmérője általában nem többmint 40 cm), koronájának alakja aszélestől a karcsúig terjed. A iatalágak kopaszak vagy kissé szőrösek,az ágak általában tövisesek. A fákinkább rövid életűek, legfeljebb 80évig élnek.

Kökényszilva

A fák kicsik, 7 m magasságig nőnekés vékony-közepes vastagságútörzset növesztenek, illetve aszélestől a keskenyig terjed a koronatípusa. A iatal ágak az első kétévben szőrösek, az ágak általábantövisekkel borítottak. A fák inkábbrövid életűek.

Ringló

A fák kicsik – közepes magasságúak,8 m-es magasságig megnőnek, ésvékony, vagy közepesen vastagtörzset növelnek (átmérőjüklegtöbbször nem haladja meg a 40cm-t), karcsú koronával. Az ágakegyenesek, tövisek nélküliek, a iatalágak az első két évben szőrösek. Afák inkább rövid élettartamúak.

Mirabelle

A fák kicsik – közepes magasságúak,egészen 7 m-es magasságig, széleskoronával Az ágakon nincs tövis, azelső két évben szőrösek. A fák inkábbrövid élettartamúak.

10


Levelek: nagyság, levélnyél,

alak, levélszél

A szilvafa levelei szórt levélállásúak,alakjuk az elliptikustól a fordítotttojás formáig terjed, és matt zöldszínűek.

Kerti/nemes szilva, pl. Besztercei

A levelek 4-10 cm hosszúak, 2-5 cmszélesek, iatalon szőrösek, fogazott-fűrészes levélszéllel. A levélnyél felsővégén két mirigy található.

Kökényszilva

A levelek 5-8 cm hosszúak, 3,5-4,5cm szélesek és legalábbis iatalkorban szőrösek. A levélszél tompánfogazott, a levélnyélről hiányzik amirigy.

Ringló

A levelek 5-8 cm hosszúak és 3-5 cmszélesek. A levélszél fogazott-fűrészes, a levélnyélen mirigyektalálhatók.

Mirabelle

A levelek 4-7 cm hosszúak és 2-5 cmszélesek, fogazott-fűrészeslevélszéllel. A levélnyélen mirigyektalálhatók.

Virágzat: csésze, sziromlevelek,porzószál, termő (mennyiség,szín, nagyság); virágzási idő

Az egyes szilvafajták virágainakátmérője 1,5-2,5 cm, ötcsészelevéllel, öt fehér (Plaumei.e.S.), vagy zöldes-fehér (Zwetschge,Mirabelle) szirommal, kb. 20 porzóvalés egyetlen termőlevéllel. A virágokáprilis- májusban virítanak, kettes-hármas csoportokban.

9. ábra: Nemes szilva virágai (ismeretlen fajta)

10. ábra: Kerti szilva virága (Stanley).

11. ábra: Mirabelle virága (Mirabelle de Nancy).

11


Termés: terméstípus, érés; mástulajdonságok, ill. az egyesfajták jellemzői

A szilva termése csonthéjasgyümölcs, amely egyetlen kőmagottartalmaz. A gyümölcshéj sima,általában többé-kevésbéviaszréteggel borított, amelynekszíne a zúzmaraszerű fehértőlegészen a sötétkékig terjed, éskönnyen letörölhető. A gyümölcsérési ideje az európai mérsékeltéghajlaton – fajtától függően – júliusés október közé esik.

12. ábra: Ringló keresztmetszete

Nemes szilvaA gyümölcs formája a gömbölyűtől aszabálytalan tojás-, illetve elliptoidalakig terjed, a termés 3-7,5 cmhosszú és 2-4 cm széles, hosszantibarázdával az oldalán. A szára 1,5-2cm hosszú, a gyümölcs héja sima, akékes vöröstől a feketés kékig. A mag20-75 mm hosszú, 12-50 mm széles,barna, lapos, formája az oválistól alándzsa alakúig, a szélesebb oldalaaszimmetrikus, a felső vége hegyes.Felszíne lehet sima vagy legtöbbszörérdes, és könnyen elválasztható asárgászöld, sima gyümölcshústól.

Érési ideje az európai mérsékeltéghajlaton, fajtától függően, július ésszeptember közé esik.

13. ábra: Szilva termése (Stanley).

14. ábra: Szilva termése (Besztercei szilva).

15. ábra: Szilva termése (Vörös szilva).

KökényszilvaTermésének alakja gömbölyded,átmérője 1,7-2,8 cm, oldalánhalvány, hosszanti barázdával. Száralegalább olyan hosszú, mint atermés, néha kissé szőrös. Agyümölcshéj sima, sárga, vörös,ibolya, kék vagy fekete színű, húsalegtöbbször lédús, vérvörös levetenged. Az angliai fajták különböznekaz európai, szárazföldi fajtáktól,

12


jellegzetes ízük és alakjuk folytán(körte alakúak).

A kőmag barna, formája az oválistól alándzsa alakig variálódik, végeilekerekítettek vagy hegyesek.Felszíne lehet sima, de legtöbbszörérdes, 13-19 mm hosszú és 8-12 mmszéles és nehezen válik el agyümölcshústól.

Ringló

A termés gömbölyded-ovális, 2-5 cmátmérőjű, az oldalán hosszantibarázdával. A szőrös szár hosszanem haladja meg a gyümölcsharmadának hosszát. A gyümölcshéjszíne a vöröses-ibolyaszínűtől azöldessárgáig terjedhet. A termésnekintenzív illata van.

A kőmag alakja a széles oválistól akerekdedig terjed, 14-17 mm hosszú,11-14 mm széles, gömbölyítettvégekkel. Felszíne lehet sima vagyérdes, és nehéz elválasztani asárgászöld – aranysárgagyümölcshústól.

16. ábra: Ringló termése (Alhann ringló).

17. ábra: Ringló termése (Sermina).

18. ábra: Ringló termése (’Qullins ringló).

Mirabelle

A termés alakja a gömbölydedtől akissé oválisig terjed, átmérője 2-3cm, halvány hosszanti barázdával azoldalán. A gyümölcs szára kocsány-mélyedésben ül. Héja kissé barnásan,sárgásan színezett, néha vörös vagyzöld foltokkal.

A kőmag széles ovális alakú, 12-14mm hosszú, 9-11 mm széles, felszíneráncos és kissé sárgásbarnánszínezett. Könnyen elválasztható asárgászöld – aranysárgagyümölcshústól.

19. ábra: Mirabelle termése (Nancy mirabelle).

13


Cseresznye / Vadcseresznye (Prunus avium)


A cseresznye Kis-Ázsiából, akaukázusi régióból és Iránbólszármazik. Európa a faj másodlagosgenetikai központjának tekinthető. Azelső diploid cseresznyefajok Közép-Ázsiában fejlődtek ki, utódaik acseresznye, meggy és acsepleszmeggy (Prunus fruticosa).

A cseresznyékösszehasonlításképpen igen sokfélékés az egész világon elterjedtek –megtalálhatók Ázsiában, Európábanés Észak-Amerikában. Csaknem azegész mérsékelt éghajlatú területentermesztik. Európában Norvégiaenyhe területeitől egészenOlaszország mediterrán vidékeiigtelepítik.


Jelentős különbség van az egyesfajták növekedési erélye ésnövekedési formája között. A legtöbbfajta erős növekedésű (pl.Germersdori óriás), van néhánygyenge növekedésű (pl. Carmen)vagy kompakt formájú (pl. Stella).

A iatal fák erős csúcsi (apikális)dominanciát mutatnak. A fa, illetveaz ágak növekedése lehet feltörő (pl.Van), széthajló vagy lecsüngő (pl.Jaboulay).

A cseresznye termése legtöbbszörrövid hajtásokon, az ún.termőnyársakon található. Ezekáltalában csoportosan, bokrétában, ahosszú hajtások alapjánhelyezkednek el. A virágrügyekkörben, a rövid hajtásokonhelyezkednek el. A hajtás csúcsántalálható egy levélrügy.

A cseresznyevirágok átmérője 12-18mm, öt tiszta fehér sziromlevéllel éssárga porzókkal. A virágok 3-10-escsoportokban állnak. Kétneműek ésméhek, illetve más rovarok porozzákbe őket. Néhány fajta önmegporzó,de legtöbbjüknek szüksége van azidegen megporzásra.

A cseresznye levelei fordított tojásformájúak, mintegy 18 cm hosszúakés 8-9 cm szélesek, fonákjuk inomanbolyhos. A levélszél fűrészes, alevélnyél zöld vagy vöröses színezetűés 4-6 cm hosszú, 2-5, kis vörösnektármirigyet hordoz.

Termés, érési idő

A cseresznye termése gömbölyded,ill. lapított kerek, vese vagy szívalakú. Átmérője kb. 26-30 mm, éskülönböző méretosztályokba sorolják:kicsi (3-5 g), közepes (5-7 g), nagy(7-9 g) és nagyon nagy (9-12 g). A gyümölcs színe a sárgátóla sötétvörösön át a feketéigvariálódik. Vannak sárgásvörössel,illetve vörössel futtatott cseresznyék,amelyek sárga alapszínnel és vörösfedőszínnel jellemezhetők (pl.Bigarreau Napoleon).

14


A gyümölcshús minőségérevonatkozóan megkülönböztetünkropogós (Münchebergi korai) és puhacseresznyéket. A gyümölcshús és a lészíne fajtától függően a világosvöröstől a mahagóni színűigvariálódhat, néhány fajta színezőhatású gyümölcslevet enged.

A cseresznyék egyik fontos jellemzőjea szárhossz. Lehet rövid (pl. Van)vagy hosszú (pl. Jaboulay). A rövidszár megnehezíti a kézi betakarítást.

A cseresznye érési ideje alegkorábbiaktól a legkésőbbi fajtákig2-3 hónapos időtartamot ölel fel.Nyugat-Európában az érési idő kb.május végén kezdődik és júliusközepéig tart.

A cseresznye nem utóérő gyümölcs, teljesen érett állapotban kell leszedni. A frissen történő fogyasztásés az export megköveteli a kézzel történő betakarítást. A gépi szedésű gyümölcsöt ipari célokra használják.

20. ábra: A tipikusan vörös színű fajta, a Germersdori óriás termése

21. ábra: Vörössel futtatott fajta, a Vega termése

22. ábra: A fekete cseresznyefajta, a Szomolyai fekete, leve színezőhatású

15


Meggy (Prunus cerasus)


A meggy Délkelet-Európából ésNyugat-Ázsiából származik,elterjedési területét a Kaukázus és azAdria határolja (De Candolle 1886).Mindenesetre a Kárpát-medencét ésNyugat-Európa egy részét együmölcsfaj másodlagos genetikaiközpontjának tekintik. A meggyelterjedési területe Eurázsiakontinentális éghajlatú részeire esik.A meggyfajták nagy változatosságaigyelhető meg Kelet-Európában.

A meggy (Prunus cerasus L.) egytetraploid faj és a gömb- vagycsepleszmeggy (P. fruticosa),valamint a vadcseresznye (P. avium)természetes kereszteződésénekszámít. A meggyeknél több,különböző botanikai alkategóriátkülönböztetnek meg (variánsok),amelyek különböző típusokravonatkoznak (pl. sajmeggy, Amarelle,etc.). Ráadásul gyakran természeteskereszteződés megy végbe az egyesmeggyfajták között, s ezáltal olyanköztes típusok terjedtek el széleskörben, mint a Morelle és azüvegmeggy.

A különböző meggyfajtákat Nyugat-Európában és Michigan államban(USA) főként ipari céllal termesztik. Akelet-európai országokbanmindenesetre a friss gyümölcsöt isfogyasztják.


A meggyfák gyakran széthajló vagylecsüngő formában nőnek. Csaknéhánynak van feltörő koronája.

A rügyek vagy vegetatívhajtásrügyek vagy virágrügyek. Avirágrügyek legtöbbször hosszú,egyéves hajtásokon találhatók. Avirágrügyekből 2-5 virág bomlik ki,amelyek csomókban helyezkednekel. Minden virágnak van öt fehérsziromlevele. A lomblevelek szélefogazott.

Termés, érés

A meggy termése alapvetőengömbölyű alakú – néhány variánssal(pl. lapított kerekded, hosszúkás). Agyümölcs mérete a kicsitől (3-4 g, pl.Stevnsbaer, Kőrösi) a nagyig (6-8 g,pl. Heimanns Rubin) terjedhet.

A termésnek két típusa ismert: AzAmarelle fajták héja cinóbervörös, agyümölcshús világos, leve színtelen(pl. Montmorency), míg asajmeggyek héjának színe a vöröstőla mahagóni árnyalatig terjed, agyümölcshús sötétvörös, leve színes(pl. Kőrösi).

16


A szedés módszerénekmegválasztásánál döntő szempont aszárhossz. A rövidtől (pl. HeimannsRubin) a hosszúig terjed (pl. Kőrösimeggy).

Nyugat-Európában a legtöbbmeggyfajta érési ideje júliusra esik.

A legtöbb fajta önbeporzó,néhánynak azonban szüksége vanidegen megporzásra.

23. ábra: Amarelle típusú meggy termése (Korai pipacs, Fotó: BarthaKrisztina)

24. ábra: Meggy termése (Csengődi, Fotó: Bartha Krisztina)

17


Irodalom

Tóth, M. (1997): Gyümölcsészet. Primom Kiadó, Nyíregyháza.

Papp, J. (2003): 2. Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Lateur, M., Szalatnay D., Blazek J., Dapena De La Fuente E., Van Landschoot A., Kellerhals M. (2012). ”Priority Characterization and Evaluation of Descriptors for Apple (Malus x domestica)” Draft Version 5_ML

Lespinasse, J. M. (ed.). (1977). La conduite du pommier: types de fructiication, incidence sur la conduite de l’arbre. Institut national de vulgarisation pour les fruits, le ́gumes et champignons, Paris Brochure Invulec. p. 80.

Götz, G., Silbereisen, R. (1989). Obstsorten Atlas. Ulmer, Stuttgart.

Harris, S. A., Robinson, J. P., Juniper, B. E. (2002). ”Genetic clues to the origin of the apple.” Trends in Genetics 18(8):426–430.

Tóth, M. (2013). Az alma. Magyarország kultúrlórája sorozat 77. kötet. AgroinformKiadó, Budapest.

UPOV. International Union for the Protection of New Varieties of Plants (2005). Guidelines for the conduct of tests for distinctness, uniformity and stability. Apple.Technical Guideline TG/14/9. from http://www.upov.int/edocs/tgdocs/en/tg014.pdf.

Becker, K. & John, S. (2000). Farbatlas Nutzplanzen in Mitteleuropa. Stuttgart.

Fischer, M. A. (ed., 1994). Exkursionslora von Österreich. Stuttgart

Fischer, M. A., Oswald, K. & Adler, W. (2008). Exkursionslora für Österreich, Liechtenstein und Südtirol. Linz.

Mühl, F. (1998). Steinobst und Schalenobst. München.

Rolof, A. & Bärtels, A. (2006). Flora der Gehölze. Stuttgart.

Sisko, m., Javornik, B., Siftar, A. & Ivancic, A. (2009). Genetic relationships among Slovenian pears assessed by molecular markers. J. Amer. Soc. Hort. Sci. 134 (1): 97-108.

Szalatnay, D. (2006). Obst-Deskriptoren NAP. Wädenswil.

G. Tóth, M. (2007). Cseresznye. In: G. Tóth M. (ed.): Gyümölcsészet. PrimomVállalkozásélénkítő Alapítvány, Nyíregyháza. pp. 237-256.

Tóth, M., Békei, Zs. (2009). Cseresznye. In: Tóth M. (ed.): Gyümölcsfaj-ésfajtaismeret. Corvinus University of Budapest.

18

http://www.upov.int/edocs/tgdocs/en/tg014.pdf.%20


Webster, A. D., Looney, N. (1995). Cherries – Crop physiology, production anduses. CAB International.

De Candolle, A. (1886). Origin of cultivated plants. Hafner, New York. (Reprint 1967)

G. Tóth M. (2007). Meggy. In: G. Tóth M. (ed.): Gyümölcsészet. Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány, Nyíregyháza. pp. 257-272.

Tóth M., Simon G. (2009). Meggy. In: Tóth M. (ed.): Gyümölcsfaj-és fajtaismeret. Corvinus University of Budapest.

19

Pomológia Az alma T 3

T 3 Az almák általános ismertetőjegyei

Tanulási célok

A tanuló ismeriAz extenzív gyümölcsösök almafajtáinak

ismertetőjegyeit: 1. gyümölcsmorfológia2. vegetatív jellemzők3. történet és eredet4. fenológia5. a fa növekedési ereje és természetes

habitusa6. terméshozam és a gyümölcs

minősége (külső és belső minőség)7. különleges tulajdonságok (kártevők

elleni védekezés / betegségekkel szembeniellenálló képesség / betegségekre való fogékonyság, a beporzás feltételei, ajánlottnövekedési feltételek, technológiai igény, feldolgozási mód stb.)

A tanuló képes• Az egyes almafajtákat azonosítani,

gyümölcskóstolás alapján egymástól megkülönböztetni és tulajdonságaikat leírni.

MódszerekRövid előadásPárkereső játékKedvenc fajtajelző készítése

Tartalom

Az almafára vonatkozó szakismeretek:

SzármazásÉrési idő, alternanciaA gyümölcs tulajdonságaiA fa növekedési típusa, ágrendszereA termőhelyre vonatkozó igényekBetegségekre és kártevőkre való érzékenységEltarthatóság, felhasználási mód

Az almák általános jellemzői:

Ismertetőjegyek (deszkriptorok), Az almák külsőjellemzői, Az almák belső jellemzői, Az almák érzékszervi, minőségi jellemzői, Fenológia

Koordinátor

Szervezés

30 nappal előtte Különféle almafajták beszerzése3 nappal előtte Sablonok elkészítése

1


Gyakorlat

Előkészítés

A párkereső játék kártyáinak elkészítéseA szakirodalmi minták másolásaFényképek / színes fénymásolatok az

almafajtákról a fajtajelzőhözKülönféle almafajták (minimum 10 darab)

elhelyezése egy „tanösvény“ mentén

dőtartam

2 óra

Helyszín

Szemináriumi terem

ÉvszakŐsz

Rövid előadás

Az almák általános jellemzőire vonatkozó szakmai ismereteket röviden, egy alma segítségével bemutatni és elmagyarázni.

Feladatok

1. FeladatMinden tanuló kap 10 kártyát. A kártyán megadott jellemzők alapján kikeresi a megfelelő almákat a tanösvényen.

2. AufgabeMinden tanuló megkapja a fajtajelzőhöz szükséges mintamásolatokat és egyénileg elkészít egy saját almatárat.

Anyagok

Ollók, stiftek, folyékony ragasztó, szögek vagy hasonló eszköz az almatárak kiállításához

Dokumentumok

Információs anyagok:Párkereső játék Almatár

Szakmai ismeret: Almafajták jellemzői3 fajta

Felszerelés

Asztalok, karosszékek

Eredmények

Személyenként egy fajtajelző

Megjegyzés

A párkereső játékhoz három példát találhatunk a mellékelt dokumentumok között. A játékhoz legalább 10 különböző kártyát kell készíteni az országra jellemző almafajtákról.

2


Párkereső játék (Ausztriai példával)

Találj meg!

Én vagyok az, akinek a termése középnagy, 50-55 mm magas, 55-65 mm széles,gömbölyű, közepesen hasas, a csésze felé kissé keskenyedik, a gyümölcsfelület sima,szemölcsök és bordák nélkül, részben aszimmetrikus; héja sima, alapszíne aranyszínű,fedőszíne (2/3-3/3) sötétvörös, mosott, részben csíkos, az egész gyümölcssötétrózsaszín, hamvas, néha hálózatos rozsdaformákkal és szemölcsökkel borított;szármélyedése szűk, mély, részben sugarasan rozsdaborított; szára rövid, vékony, fás;csészemélyedése közepesen mély, közepesen széles, részben ráncos, részbenfoltosan rozsdaborított; csészéje közepesen nagy, félig nyitott.

Megoldás: Ilzer Rose

Találj meg!

Én vagyok az, akinek a termése kicsi – közepesen nagy, középen 50-55 mm magas,55-65 mm széles, gömbölyű - lapított gömbölyded, közepesen hasas, a gyümölcsfelülete sima, ritkán lapos kidudorodásokkal; héja sima, alapszíne sárga, fedőszíne (0-1/3) világos piros, mosott, apró karmazsinvörös pontok megjelenhetnek, rozsdaformákés szemölcsök előfordulhatnak; szármélyedése szűk, mély, részben sugarasanrozsdaborított; szára rövid, vastag - közepesen vastag, fás; csészemélyedéseközepesen mély, széles, részben ráncos, pereme gyengén dudoros; a csészeközepesen nagy, nyitott – félig nyitott

Megoldás: Masánszki

3


Találj meg!

Én vagyok az, akinek a termése közepesen nagy, 55-60 mm magas, 55-70 mm széles,formája a gömbölyűtől a hosszúkás tompakúp alakúig terjed, a szár felé hasas, agyümölcs felülete sima, ritkán van rajta néhány nagyon lapos borda; héja sima,alapszíne aranysárga, fedőszíne (1/2-3/4) a narancsvöröstől a pirosig terjed, többé-kevésbé mosott, ezenfelül lángolt – csíkos, közepesen erős rozsdaborítás inomrozsdamintázattal; a szármélyedés közepesen mély – mély és szűk, sugarasanrozsdaborított; szára közepesen hosszú, közpesen vastag, fás; a csészemélyedésszéles, közepesen mély, tál alakú, ráncos; a csésze közepesen nagy, nyitott, agyümölcshús sárgásfehéren ragyog, később porhanyós, vizesen lédús, többé-kevésbétartalmasan édes, harmonikusan savanykás és kellemesen fűszeres.

Megoldás: Téli arany parmen

4


Információs anyag: Alma fajtajelző

5


Az egyes almafajták jellemzői

Bevezetés

Az almafajták botanikai szempontbólaz alma fajhoz (Malus domesticaBorkh.) tartoznak. Ezért mindvegetatív szerveik (gyökér, szár,levelek), mind pedig termésükalapvetően azonos felépítésűek.Azonban az egyes jellemzőkmegjelenési formái összességükbenkisebb-nagyobb eltéréseketmutatnak. Az egyes fajtákmegkülönböztetésére szolgálósajátosságokat ismertetőjegyeknek(deszkriptoroknak) nevezzük.Megjelenési formájuk az adott fajtárajellemző (fajtaspeciikus).

Ismertetőjegyek (deszkriptorok)

Az ismertetőjegyeket(deszkriptorokat) alapvetően ahajtás, a virág, a levél és a termésleírására fejlesztették ki. Mivel azegyszerűen megigyelhetőkülönbségek elsősorban aterméseken fedezhetők fel, és ezenjellemzők használata egyúttalgyakorlatias is (ugyanis a termésthasználjuk), az egyes fajtákmegkülönböztetése és leírásacsaknem kizárólag a gyümölcsjellegzetességei alapján történik.Végső soron a kereskedelemben,illetve beküldött anyagokvizsgálatakor a gyümölcsfa nem állrendelkezésre az azonosításhoz.Pomológiai leírásokban gyakran anövekedési erély, az ágrendszersűrűsége és az ágak szögállása is levan írva erősen egyszerűsítettformában, ezeken túl még az érésiidőre és a tárolhatóságra vonatkozóadatok is szerepelnek. A pontosleírások feltüntetik a lomblevél és avirág ismertetőjegyeit is.

Az ismertetőjegyeket (10-)20, jólfejlett, érett gyümölcsökből állómintán kell vizsgálni annakérdekében, hogy az valóbanreprezentatív legyen.

Fontos igyelembe venni, hogy azegyes almafajtákat nem lehetegyetlen ismertetőjegy alapjánmegkülönböztetni. Ehhez atapasztalatok szerint ajellegzetességek többé-kevésbé nagycsoportja szükséges.

Az alma fő alkotórészei, amelyekre azismertetőjegyek vonatkoznak, az 1. ábrán vannak feltüntetve.

1. ábra: Az alma felépítése (hosszmetszet) a Sauergrauech fajta egypéldánya alapján

A következőkben a gyümölcsökjellemzésére szolgáló, legfontosabbismertetőjegyeket írjuk le. Ezeken túlvannak még további jellegzetességekis, amelyek részben előfordulnak aszövegben, és igény szerint apomológiai vizsgálatok soránfelhasználhatók.

Külső jellegzetességek

A termés mérete

Az egyes almafajták mérete alegtöbb esetben 5-12 cm közöttmozog. Noha a méret bizonyoshatárok között fajtaspeciikus, mégiserősen függ a külső hatásoktól, mintpl. a termőhelyi viszonyoktól (talaj,

6


éghajlat, időjárás), illetve a faegészségi állapotától.

Általában verbálisan, méretosztályokszerint adják meg, amelyek graikusábrázolásokra vonatkoznak (pl.Bernkopf 1999 szerint):

• nagyon kicsi (szélesség ≤ 4,2 cm)• kicsi (szélesség 4,2-5,7 cm)• közepesen nagy (szélesség 5,7-7,2

cm)• nagy (szélesség 7,2-9 cm)• nagyon nagy (szélesség 9-10,5

cm)

Más skálák (Szalatnay 2006)inomabb beosztással rendelkeznek,és lefelé, fölfelé nyitottak. A cm-bentörténő méretmegadás is szokásosmódszer (szóródás, legnagyobbmagasság és legnagyobb átmérő).

A gyümölcs alakja

A gyümölcs alakját az oldalnézetalapján állapítjuk meg. Ehhezmegadott, sematikus ábrákathasználunk, a forma verbálisleírásával. Az egyik ábra (Bernkopf2011) a következő formákattartalmazza:

gömbölyű (pl. Parker pepin, 3. ábra)lapított gömb (pl. Champagne renet,

13. ábra)lapostompakúp alakúmegnyúlt kúp alakú fordított harang alakúhordó alakúhenger alakúkúp alakútojás alakú

2. ábra: Régi gyümölcsfajták alakváltozatai. Bernkopf (2011), módosítva

További információként meg szoktákadni, hogy a gyümölcs két oldalaegyforma vagy sem (szimmetria). Agyümölcsök pontos hosszúság-szélesség-viszonyát nagyobbmennyiségű minta alapján,tudományos vizsgálat keretébenállapítják meg.

3. ábra: Parker pepin: Termése gömbölyű –lapított gömbölyű, alapszíne sárgászöld, fedőszíne 0-1/4, vörös (a képen bemutatott példányról hiányzik), rozsdaborítás 3/4-1/1, foltokban, ill. nagy felületen jelenik meg

7


Gyümölcsfelület: élek,

kehelydudorok, barázdák

Az almákon többé-kevésbé erősenfejlett, hosszanti bordák találhatók,amelyek jól láthatók felül- ésalulnézetből, de a keresztmetszetenis. A bordák a csésze mélyedésekörüli dudorokban végződhetnek.Ezek a kidudorodások azonban abordáktól függetlenül iselőfordulhatnak. Tekintélyes,hosszanti barázdák is kialakulhatnak.

4. ábra: Őszi piros kálvil: Erősen bordázott gyümölcsfelület, a csészemélyedés körüli dudorokkal

5. ábra: Danzigi bordás alma: Tekintélyes, hosszanti barázdák jelennek meg a gyümölcsökön

Csészemélyedés: mélység és

szélesség

A csészemélyedés mélységét és szélességét verbálisan írják le (Szalatnay 2006):

Mélység: hiányzik – lapos – közepes –mély

Szélesség: keskeny – közepes – széles

Hiányzó csészemélyedés esetén a csésze sekély, alig türemkedik befelé.

Szármélyedés: mélység és szélesség ld. Csészemélyedés!

Gyümölcshéj:

A gyümölcshéj az egyes almafajtákesetében különböző minőségű. Eztvizuális úton és/vagy tapintássallehet megállapítani. A legfontosabbminőségi jellemzők, amelyeket mégtovább lehet inomítani, akövetkezők:

érdessimazsíroshamvas/viaszos (lemosható, matt

fehér viaszréteg vonja be, (pl. IlzerRosenapfel,

6. ábra)

6. ábra: Ilzer Rosenapfel: Termése lapított gömbölyded - gömbölyű, alapszíne sárgászöld, fedőszíne 1/2-3/4, lángolt - mosott vörös, gyakran áttetszően rózsaszín, héja többé-kevésbé erősen fehéres viasszal bevont, a szár mélyedése egész felületén – csíkokban rozsdabevonatú

8


Alapszín

Az alapszín a gyümölcshéj elsődlegesszíne. Lehet zöld, sárga, egészen anarancssárga árnyalatig, mindenféleátmenettel, pl.:

fehéres zöld (pl. Fehér kláralma, 7. ábra)

zöldzöldessárga (pl. Stettini zöld, 10.

ábra)fehéressárgasárga (pl. Ananász renet, 15. ábra)sárgásnarancs (pl. Téli arany parmen,

11. ábra )narancs

Az alapszínt fedőszín takarhatja (lásdott).

7.: ábra Fehér klár alma: A gyümölcs lapított gömbölyded, alapszíne fehéres zöld, fedőszín hiányzik, a szár mélyedése sugarasan rozsdaborított

Fedőszín: szín, részarány, intenzitás, megjelenési forma

A fedőszín részben vagy egészeneltakarja az alapszínt, bizonyosfajtáknál azonban teljesenhiányozhat. Lehet narancssárga,vörös, illetve vöröses ibolya,barnásvörös, sőt, egészen a sötétfeketésvörös árnyalatokig terjedhet.Itt is lehetséges mindenfajtaátmenet. A színárnyalaton túlmenőena fedőszín részaránya is jellemző azegyes fajtákra.

Arányát harmad- vagynegyedrészekben adják meg. Afedőszín nem mindig jelenik megugyanolyan intenzitással ésborítottságban. Lehet gyenge,közepes vagy erősen borított és akövetkező formákban jelenhet meg:

az egész felületen (pl. Simoni piros, 8. ábra)

csíkosmárványozott (pl. Boskoop szépe, 9.

ábra)mosott (pl. Stettini zöld, 10. ábra)lángolt (pl. Téli arany parmen,

11. ábra)

Lehetnek átmenetek a megnevezett megjelenési formák között (pl. Ilzer Rosenapfel, 6. ábra) és élesen elhatárolt színezetek is lehetségesek.

8. ábra: Simoni piros: Termése gömbölyű - lapos gömb alakú, alapszín sárga, fedőszín 1/1 sötétvörös, héja ragadósan zsíros

9


9. ábra: Boskoop szépe:: Termése gömbölyű, alapszíne sárga, fedőszíne 3/4, vörösen márványozott, rozsdaborítottság csaknem az egész felületen, ill. foltokban, a szár üregének falát rozsdamáz borítja

10. ábra: Stettini zöld: Termése lapított gömbölyded, alapszíne sárgászöld, fedőszíne 1/3, mosott barnásvörös

11. ábra: Téli arany parmen: Termése gömbölyű – lapított gömbölyded, alapszíne sárga, fedőszíne 3/4-1/1 vörös csíkos - lángolt, héja érdes, a szár mélyedése egész felületén, ill. sugarasan rozsdaborított.

Rozsdamáz: eloszlás, szín, részarány és megjelenési forma

A gyümölcs héját, fajtára jellemzőmódon, világos barnától asötétbarnáig árnyalódó rozsdamázboríthatja (felületi, vékonyparaszövet, 12. ábra), úgy, hogy azérintett területeken az alap- ésfedőszínt nem is lehet felismerni. Arozsdamáz részarányát a fedőszínhezhasonlóan harmad- vagynegyedrészekben adják meg. A héjona rozsdamáz jelenléte korlátozódhatbizonyos területekre (a szár és acsésze mélyedése), vagy többé-kevésbé egyenletesen eloszlik.Lehetséges megjelenési formái:

egész felületet borító (pl. Szürke őszi renet, 12. ábra)foltos (pl. Parker pepin, 3. ábrahálóssugaras (pl. Fehér klár alma, 7. ábra, Champagne renet, 13. ábra)sávos

10


A két utolsó típus a szár, illetve ritkábban a csésze mélyedésében jelenik meg.

12. ábra: Szürke őszi renet: Termése lapított gömbölyded, alapszíne sárgászöld, fedőszíne 0-1/3, vörös, rozsdaborítottsága teljes felületére jellemző , ill. foltos 3/4-1/1

13. ábra: Champagne renet: Termése lapított gömbölyded - lapos, alapszíne világossárga, fedőszíne 0-1/4, mosott világos piros, héja sima, a szár mélyedése sugarasan rozsdaborított

Héjpontozás: szín, méret, forma, udvar

A rozsdaborítottságtól függetlenülegyes fajták héján ún. pontok vagyparaszemölcsök találhatók (15. ábra).Alakjuk lehet kerek, háromszög, vagycsillag alakú. Pontokként megjelenőlégcserenyílásokról van szó, amelyeka héjon keresztül történő gázcserétteszik lehetővé.

A parapontok az egyes fajtákrajellemző eloszlásban és méretbenjelennek meg, színük avilágosszürkétől a sötétbarnáigterjedhet. Ezen kívül fehér, zöld,valamint narancssárga és vörösárnyalatú udvar veheti körül őket (ahéj közvetlenül a parapont körülszínezett, pl. Masánszki, 14. ábra

14. ábra: Masánszki: Termése gömbölyű – lapított gömbölyded, alapszíne élénk sárga, fedőszíne 0-1/2, mosott piros, héja sima, a paraszemölcsök részben piros udvarúak, a szár mélyedése – sugarasan rozsdaborított

Szár: hossz, vastagság

A szárhosszt verbálisan, a megadotthosszúsági osztályok alapján írják le,nem alkalmaznak egységesfelosztást. Egy lehetséges kiindulásipontot kínál az alábbi osztályozásirendszer (Szalatnay 2006):

nagyon rövid (<15 mm)rövid (15-19 mm)közepes (20-24 mm)hosszú (25-29 mm)nagyon hosszú (≥30 mm)

11


15. ábra: Ananász renet: A gyümölcs gömbölyű, alapszíne sárga, fedőszín hiányzik, a paraszemölcsök udvara zöld, szára rövid

Csésze: nagyság, nyitottság

A csésze nagyságát verbálisan írjákle, úgymint kicsi, közepes vagy nagy.Nagyobb jelentősége van azonban acsészelevelek nyitottsági fokának. Acsésze - fejlettségének arányában -különböző mértékben fedi el amögötte rejlő csészeüreget (Bernkopf1999, Szalatnay 2006):

zártfélig nyitottnyílt

Belső jellemzők

Tengely (magháztengely)

A gyümölcs hossztengelye az egyesfajtákra jellemző módon üreges vagyszövettel kitöltött. Ez a hossz- éskeresztmetszeten is felismerhető (1.ábra).

Magház: alakja

A magház alakja a gyümölcshosszmetszetében válikfelismehetővé. A következőmegjelenési formákatkülönböztethetjük meg (Bernkopf1999):

orsó alakúgömbölyűhagyma alakúszív alakú

Pontosabb leírásoknál az egyesrekeszek alakját is (Bernkopf 2011)megadják. Ezenkívül lehetnek atengely felé zártak, részben nyitottakvagy nyitottak.

Magvak: fejlettség

A magok az egyes fajták esetében különböző fejlettségűek:

teljesen fejletlenrészben fejlettteljesen kifejlett

Gyümölcshús: szín

A gyümölcshús színe ugyancsak az adott fajtára jellemző:

fehér (pl. Sauergrauech, 1. ábra)zöldesfehérsárgásfehérsárgapiros

Vörös elszíneződések léphetnek felrészben az egész gyümölcshúson,vagy csak a héjról sugárzik szét.

A színen túl még a gyümölcshússzilárdságát, textúráját és alédússágot értékelhetjük az egyesfajtákra jellemző ismertetőjegyként.

12


Érzékszervi jellemzők

Íztípusok: cukor-sav arány

A cukor-sav arány dönt a gyümölcsökfelhasználási módjáról. Mivel ezfajtafüggő, az egyes fajtákat eleveegy bizonyos használati módhozrendelik hozzá. Az íztípusokatverbálisan osztályozzák:

nagyon savanyúsavanyúkiegyensúlyozottédesnagyon édes

A cukor-sav arány megmutatja azáltalános ízjellemzőket. A tapasztaltkóstolók ezenkívül az édesség éssavanyúság fokát is értékelik.

Adstringencia

Az adstringencia a gyümölcsbentalálható, keserű ízűcsersavtartalomra, ill. annakintenzitására vonatkozik, amely akóstolás során megmutatkozik.Verbálisan írják le:

hiányzikgyengeközepeserősnagyon erős

Fűszeresség

Az egyes almafajták aromái(fűszeressége) rendkívül sokféléklehetnek. Vannak többek közöttkifejezetten málna- (16. ábra),banán- (17. ábra), fahéj-, bors- vagyborízű jegyekről ismert fajták. Márismert aromákra támaszkodvanevezik el őket. A fűszerességintenzitását is megadják:

nem fűszeresgyengén fűszeresközepesen fűszereserősen fűszeres

16. ábra: Málnaalma: Termése tompakúp alakú, alapszíne sárga, fedőszíne 3/4-1/1, mosott csíkos – lángolt skarlátvörös, héja zsíros

17. ábra: Banánalma: Termése hordó alakú, alapszíne sárga, fedőszíne 1/2-3/4, csíkozott – mosott, márványozott vörös

13


Fenológia

A betakarítás ideje

A szedésre való érettség azt azidőtartamot írja le, amikor agyümölcsöket tárolási (őszi és télifajták), ill. felhasználási (korai fajták)célokra betakarítják. Az időszakotáltalában a hónapok harmadábanadják meg (pl. október eleje,szeptember közepe, szeptembervége) és hosszabb időtartamot isátfoghat.

A fogyasztási érettség ideje

A fogyasztási érettséget azoknál afajtáknál adják meg, amelyeket frissfogyasztás céljából szedik. A koraifajtáknál a betakarítási érettséggelkezdődik, és a tárolhatóalmafajtáknál rögtön az utóérés utánkezdődik. Az időszakot általábannaptári hónapokban adják meg (pl.novembertől májusig) és egybenmegadja a tárolhatóságot.

Irodalom

Bernkopf, S. (2011). Von Rosenäpfeln und Landlbirnen. Ein Streifzug durchOberösterreichs Apfel- und Birnensorten. Linz.

Bernkopf, S (1999). Sortenkundliche Erläuterungen. In: Bernkopf, S., Keppel, H. &Novak, R.: Neue alte Obstsorten. Äpfel, Birnen und Steinobst. 4. Aul. Wien.


14


Tipikus régi osztrák almafajták

Ilzer Rosenapfel

Név (szinonimák): Ilzer Rosenapfel (Ilzer Weinler, Weinler)

SzármazásIlz (Stájerország, Ausztria), keletkezési ideje ismeretlen, az első fa még él.

Érési idő: Szedési érettsége október közepe, fogyasztási érettsége novembertől márciusig.

Hozam, alternancia: Későn fordul termőre, akkor mindenesetre nagyon bőséges, az alternancia jellemző rá.

Gyümölcstulajdonságok: Termése középnagy, 50-55 mm magas, 55-65 mm széles, gömbölyű, közepesen hasas, a csésze felé kissé keskenyedik, a gyümölcsfelület sima,szemölcsök és bordák nélkül, részbenaszimmetrikus; héja sima, alapszíne aranyszínű, fedőszíne (2/3-3/3) sötétvörös, mosott, részben csíkos, az egész gyümölcs sötétrózsaszín, hamvas, néha hálózatos rozsdaformákkal és szemölcsökkel borított; szármélyedése szűk, mély, részben sugarasan rozsdaborított; szára rövid, vékony, fás; csészemélyedése közepesen mély, közepesen széles, részben ráncos, részben foltosan rozsdaborított; csészéje közepesen nagy, félig nyitott.

A fa növekedési típusa, ágrendszere: Erős növekedésű fája van, koronája hosszúkás gömbalakú, legjobb nevelési forma számára a magas törzs.

Termőhelyre vonatkozó igények: Nincs különösebb igénye a talajra vonatkozóan; virága fagyálló, jól tűri a téli fagyot is, ezért magasabb fekvésű területeken is alkalmas a telepítésre.

Betegségekre és kártevőkre való érzékenység: Lombja kevéssé érzékeny a betegségekre

A gyümölcsök tárolhatósága: márciusig

Felhasználás: Sokoldalúan használható nyers fogyasztásra, háztartási és gazdaságicélokra (konyha, gyümölcslé, must)

18. ábra: Az Ilzer Rosenapfel jellegzetes, csíkos-mosott, piros fedőszínnel jellemezhető

15


Masánszki

Név (szinonima): Steirischer Maschanzker

(Téli Masánszki, Téli Borsdori, jégalma)

Származás: Ausztria, valószínűleg Stájerország, 1800 körül.

Érési idő: Szedési érettség október vége, fogyasztási érettség decembertől júniusig.

Terméshozam, alternancia: Későn fordul termőre (12.-15. életév),akkor azonban jó és rendszeres; időközönként alternáló.

A gyümölcs tulajdonságai: Termése kicsi – közepesen nagy, középen 50-55 mm magas, 55-65 mm széles, gömbölyű - lapított gömbölyded, közepesen hasas, a gyümölcs felülete sima, ritkán lapos kidudorodásokkal; héja sima, alapszíne sárga, fedőszíne (0-1/3) világos piros, mosott, apró karmazsinvörös pontok megjelenhetnek, rozsdaformák és szemölcsök előfordulhatnak; szármélyedése szűk, mély, részben sugarasan rozsdaborított; szára rövid, vastag - közepesen vastag, fás;csészemélyedése közepesen mély, széles, részben ráncos, pereme gyengén dudoros; a csésze közepesen nagy, nyitott – félig nyitott

A fa növekedési típusa, ágrendszere: A fa növekedése először középerős, később mérsékelt; inkább kisebb,

széles koronát képez sok termőággal és egyéves hajtással; legjobb nevelési formák számára a középmagas és magas törzs.

Termőhelyigény: Jó, erőteljes talajokra van szüksége, de megél könnyű, homokos és meszes talajon is; nem alkalmas nehéz, agyagos talajokra; előnyben részesíti a szabad területeket a szőlőtermesztésre alkalmas éghajlat neki is megfelelő, de még tűri a hideg, gyümölcstermesztésre alkalmas klímát, megél hegyvidéken is; közepesen fagyálló.

Betegségekre és kártevőkre való érzékenység: Alkalmatlan fekvésű (mély, nedves) területeken hajlamos a varasodásra.

A gyümölcsök tárolhatósága: Nagyon jó, júniusig.

Felhasználás: Jól használható nyers fogyasztásra, háztartási és gazdasági célokra (kiválóan alkalmas mustnak, pálinkának).

19. ábra A Masánszki mint regionális, egykor jelentős piaci fajta ma is ismert

16


Téli arany parmen

Név (szinonima): Téli arany parmen

(Arany parmen, Arany renet)

Származás: valószínűleg Franciaország, 1700 előtt nemesítették.

Érési idő: Szedési érettsége szeptember közepétől október közepéig, fogyasztásra érettsége októbertől januárig.

Hozam, alternancia: Korán és közepesen - bőven terem, alternanciára hajlamos.

A gyümölcs tulajdonságai: Termése közepesen nagy, 55-60 mm magas, 55-70 mm széles, formája a gömbölyűtől a hosszúkás tompakúp alakúig terjed, a szár felé hasas, a gyümölcs felülete sima, ritkán van rajta néhány nagyon lapos borda; héja sima, alapszíne aranysárga, fedőszíne (1/2-3/4) a narancsvöröstőla pirosig terjed, többé-kevésbé mosott, ezenfelül lángolt – csíkos, közepesen erős rozsdaborítás inom rozsdamintázattal; a szármélyedés közepesen mély – mély és szűk, sugarasan rozsdaborított; szára közepesen hosszú, közpesen vastag, fás; a csészemélyedés széles, közepesen mély, tál alakú, ráncos; a csésze közepesen nagy, nyitott, a gyümölcshús sárgásfehéren ragyog, később porhanyós, vizesen lédús, többé-kevésbé tartalmasan édes, harmonikusan savanykás és kellemesen fűszeres.

A fa növekedési típusa, ágrendszere: középerős, koronája hosszúkás gömbölyű – gúla alakú.

Termőhelyigény:Tápanyagban gazdag talajt kíván; virága kevéssé fagyérzékeny és hőigénye összességében ezért inkább csekély, így még a közepesen magas fekvésű területekre is alkalmas fajta.

Betegségekre és kártevőkre való érzékenység: érzékeny a varasodás, a lisztharmat ésa gyümölcsfarák, valamint a vértetű támadására.

A gyümölcs tárolhatósága: márciusig, hűtve nem tárolható.

Felhasználás: Sokoldalúan felhasználható friss fogyasztásra, háztartási és gazdaságicélokra (konyha, gyümölcslé, must)

20. ábra: Téli arany parmen

17


Irodalom

Arche Noah (Hg., s.d.). Sortenblatt Steirischer Maschanzker. Schiltern.

Bernkopf, S., Keppel, H. & Novak, R. (1999). Neue alte Obstsorten. Äpfel, Birnen und Steinobst. 4. Aul. Wien.

Bund Lemgo (Hg., s.d.). Ilzer Rosenapfel. Obsttafel Nr. 121. Lemgo.

Grill, D. & Keppel, H. (2005). Alte Apfel- und Birnensorten für den Streuobstbau. Graz.

Kajtna, B. & Holler, Ch. (2013). Steirischer Maschanzker – Streuobstsorte des Jahres 2013. Obst – Wein – Garten 2/2013: 7.

Votteler, W. (2005). Verzeichnis der Apfel- und Birnensorten. 5. Aul. München.

18

Pomológia A régi fajták előnyei T 4

T 4 A régi fajták előnyei

Tanulási célok

A tanuló ismeri

A hagyományos fajták előnyeit és hátrányait (különleges külalak, ízvilág, ritkaságok, nevezetes termékek, az egészséges növekedés feltételei stb.)

MódszerekCsoportmunka, tájékoztató táblák készítése

TartalomHagyományos gyümölcsfajták előnyei

o Sokoldalú, vonzó külalak és kiegyensúlyozott, változatos ízvilág

o A jellegzetes termékek feldolgozási lehetőségei

o A termőhelyek széles skálájához képes alkalmazkodni

o Egyszerű kezelés és hosszú élettartam

o A betegségekkel szembeni erős ellenállóképesség / rezisztencia

o A génbankok fontossága

Koordinátor

Szervezés1 nappal korábban: Írásos anyag

1


Gyakorlat

Előkészítés

Irodalomgyűjtés a hagyományos gyümölcsfajták témakörében

Időtartam

2 -3 óra

Helyszín

Szemináriumi terem

Évszakegész évben kivitelezhető

Feladatok

A tanulókat kis csoportokba osztjuk. Minden csoport a szakirodalom segítségével feldolgozza a hagyományos gyümölcsfajták egy előnyös tulajdonságát, és elkészít egy ehhez kapcsolódó tájékoztató táblát vagy információs anyagot, amelyet bemutat az osztály előtt. Befejezésként a tanár által kezdeményezett, irányított vita következik a hagyományos gyümölcsfajták előnyeiről és hátrányairól.

Megjegyzés

A függelékben információs anyagot találunk a tájékoztató táblák és anyagok összeállításához, illetve egy érvgyűjteményt a vitához. Végül a tájékoztató táblát és az információs anyagot bemutathatják nyilvánosan is, gyümölcskóstolás keretében.

Anyagok

Stiftek, plakátívek, ollók, ragasztók

Dokum ent um ok

Információs anyagok:

Tájékoztató táblák és információs anyagok készítéseInfomációs anyagokÉrvgyűjtemény

Szakmai ismeret: Hagyományos gyümölcsfajták előnyei

Felszerelés

Karosszékek, asztalok, parafatáblák

Eredmények

Csoportonként egy tájékoztató tábla / információs anyag

2


Információs anyag: Tájékoztató tábla készítése

3


Információs anyag: Tájékoztató anyagÖtletgyűjtemény a hagyományos fajtákról szóló, kreatív tájékoztató anyaghoz

4


Információs anyag: Tájékoztató anyag - Kitűzők és matricák

Vágd ki a a mintákat a körvonalak mentén és dolgozz velük tetszés szerint!

5


Információs anyag: Tájékoztató anyag – Kilincsre akasztható tábla

Vágd ki a mintákat a körvonalak mentén és dolgozz velük tetszés szerint! (ne feledkezz meg a belső körről és a bemetszésől sem!)

6


Információs anyag: Tájékoztató anyag – Szedj le egy almát!

Vágd ki a a mintákat a körvonalak mentén és dolgozz velük tetszés szerint!

7


Információs anyag: Tájékoztató anyag – Információs dobókocka

Elkészítési útmutatóVágd ki a dobókocka alaprajzát a körvonalak mentén! Dekoráld az egyes oldalakat közmondásokkal, képekkel vagy hasonló dolgokkal! Végül hajlítsd lefelé a hét fület! Ezután az élek mentén hajtogasd egymás mellé a dobókocka lapjait! Kenj egy kis ragasztót a fülek külső oldalára és illeszd őket a hozzájuk tartozó oldalakhoz!

8


Információs anyag: Érvgyűjtemény

Régi fajták előnyei

Régi fajták hátrányai

9


A hagyományos gyümölcsfajták előnyei

BevezetésA különböző gyümölcsfajtákat az emberaz ókortól kezdve a természetbőlválogatta, vagy célzottan, nagy számú,ismert fajtából nemesítette, majdelterjesztette. Éppen ezért a régigyümölcsfajták egy összességébenszéles génállomány-bázison alapulnak,és emiatt minden tulajdonságukbangazdag változatossággal rendelkeznek.Ezzel ellentétben a modern,kereskedelmi célúgyümölcstermesztésben megjelenő,legtöbb fajta csupán néhány kiindulásifajtára vezethető vissza, amelyeketegymás között tovább kereszteztek, ésezzel egy nagyon szűk keresztmetszetűgenetikai örökség, illetve csekélyváltozatosság jár együtt. Ebből fakad ahagyományos fajták előnyeinek sora,amelyek a művelést, az értékesítést ésaz általános hasznot érintik:

Változatos, vonzó külalakKiegyensúlyozott, gazdag ízvilágSokféle feldolgozási lehetőség, jellegzetes termékek előállítása céljábólJól alkalmazkodnak a különböző termőhelyekhezEgyszerű kezelés és hosszú élettartamA betegségekkel szembeni nagyfokú ellenálló képesség / rezisztenciaRitka és helyi fajták Fontos genetikai tartalékokA tájkép gazdagítása és nagy ökológiai érték

KülalakA hagyományos gyümölcsfajták genetikaiváltozatosságuk következtébenküllemükben is rendkívül változatosak.Míg a mai, modern fajtákmérettartománya a közepestől a nagyigterjed (7-10 cm), a régi fajták a kicsitől( 5 cm átmérőtől) a nagyon nagyig (12cm átmérőtől), igen szélesátmérőtartományt vonultatnak fel.Színviláguk is roppant változatos és atiszta zöldtől vagy sárgától a piroscsíkozású vagy elmodósott vörösön átegészen a tökéletesen vörösig, illetve asötét bordó-ibolyaszínig terjed. (1. ábra). A gyümölcsök tehát legfőbb

felhasználási céljuk mellett sokoldalú,dekoratív szerepet is betöltenek: akertben álló, gyümölcstől roskadozófáktól a büfékig, gyümölcskosarakig éskarácsonyfákig. A hagyományosgyümölcsfajtákat bemutatógyümölcskiállítások ráadásul különösenmutatósak és vonzóak (2. ábra).

1. ábra: A hagyományos almafajták nagyság, szín és forma tekintetében élesen különböznek egymástól: Ananász renet (fent balra), Stettini zöld (fent jobbra), Téli arany parmen (lent balra) és Simoni piros (lent jobbra).

2. ábra: Hagyományos almafajták kiállításának egy részlete

ÍzvilágEltekintve a különféle ipari hasznosítású,illetve légyümölcsfajtáktól, amelyeketkiemelkedően magas sav- éscsersavtartalom jellemez (3. ábra), ahagyományos gyümölcsfajták termései ízés aroma tekintetében széles palettátmutatnak, amely a modern fajtákesetében hiányzik, mivel ezeketegységes követelmények alapjánnemesítették, illetve válogatták ki. Így arégi fajták esetében különféle ízekjellemzőek, az édestől a kifejezettensavanyúig, de vannak még keserű

10


ízárnyalatok is mindenféle változatban,úgyhogy a fogyasztó egyéni ízlésetalálkozhat a neki megfelelő kínálattal.Különösen az aromák („fűszeresség“)rendkívül változatosak. Így pl. vannakkifejezetten málna-, banán, fahéj-, bors-vagy „borízű“ aromával jellemezhetőalmafajták (4. ábra). A mai kereskedelmiválasztékból ezek már hiányoznak, így afogyasztók többnyire egy egységesízvilághoz vannak hozzászoktatva.

3. ábra: A Speckbirne lédús, csersavban gazdag körtefajta, amelyfriss fogyasztásra nem alkalmas, ellenben kiváló must készíthetőbelőle

4. ábra: A Himbeerapfel von Holowaus (bal), a Pfeferapfel (középen)és a Lavanttali banánalma (jobb) jellegzetes íze alapján kapta nevét

Feldolgozás és termékekMíg a modern gyümölcstermesztéselsősorban új, friss fogyasztásra szántfajták nemesítésével foglalkozik és atöbbi felhasználási lehetőség inkább csaka véletlen műve vagy melléktermék, arégi gyümölcsfajtákat kifejezettenspeciikus felhasználási lehetőségekreválogatták ki. A kiegyensúlyozottösszetétel következtében (cukor-, sav-,csersavtartalom) a legtöbb régigyümölcsfajtát önmagában is fel lehetdolgozni. Ezáltal karakteres,összetéveszthetetlen termékekkészülnek, amelyeket sokkal jobban lehetértékesíteni, mint az egységestulajdonságokkal rendelkezőket.

Friss fogyasztású gyümölcsök

A hagyományos fajtájú, frissen történőfogyasztásra szánt gyümölcsök az évnagy részében frissen szedett és egybenteljesen érett (élvezhető) állapotbanállnak rendelkezésre (6. ábra). Ez az

időintervallum kb. júliustól (Fehér kláralma, 5. ábra) novemberig terjed (Masánszki, 7. ábra). Ráadásul olyanfajtákat válogatódtak ki, amelyekkülönösen jól tárolhatók, ill. csak apincében történő, hosszabb tárolás utánválnak igazán ehetővé. Ehhez nincsszükség semmiféle mesterséges tárolásifeltételre, mint ami a moderngyümölcstárolás esetében követelmény.Az egyetlen előfeltétel, hogy egészségesgyümölcsöt tároljunk. Ilyen módonmájusig, sőt akár júniusig is biztosítvavan az almaellátás.Az újabb gyümölcsfajták ehhezhasonlóan hosszú idejű tárolásához mégaz ellenőrzött tárolási körülményekmellett is szükséges, hogy a gyümölcsötjóval érése előtt szedjék le. Ennekkövetkezménye, hogy a benne rejlőízpotenciál (aroma) nem tud tökéletesenkifejlődni.

5. ábra: A Fehér Klár alma már júliusban érik, de csak 2-3 hétig tárolható

6. ábra. Válogatott almafajták eltarthatósága

7. ábra A Masánszki októbertől érik és a pincében május végéig tárolható

11


Légyümölcsök (gyümölcslé, almaborLégyümölcsöknek korábban kifejezettenmagas sav- és csersavtartalmú fajtákatválasztottak. Ezek az összetevőknemcsak a termékek hosszabbeltarthatóságát biztosítják, deegyidejűleg az egyszerűbb pincészetifeldolgozást is. A csersavtartalomlehetővé teszi, hogy az alma- éskörtemust az erjedést követően,segédanyagok hozzáadása nélkülönmagától letisztuljon és így amegfelelően tiszta ital jöjjön létre.Emellett az erjedetlen gyümölcslémagasabb savtartalma gondoskodik akiegyensúlyozott, frissítő hatású cukor-sav-arányról, az egyidejűleg magascukortartalom mellett. Az extenzívgyümölcsösökből származó,hagyományos fajtákat agyümölcsfeldolgozó üzemek azzal acéllal vásárolják fel, hogy a feldolgozássorán az új gyümölcsfajtákhoz adják, ésígy kiegyensúlyozott ízvilágot érjhetnekel.

Ipari hasznosítás (Befőzés/lekvár/dzsem/szeszfőzés/aszalás)

Az őszi körte (Hirschbirne) a változatosfelhasználási lehetőségeket kínáló, régigyümölcsfajták egyik példája, amelyazonban előfeltételezi a gyümölcstulajdonságainak, illetve érésiszakaszainak alapos ismeretét (8. ábra).A fajtát Kelet-Stájerországban, Alsó-Ausztriában és Burgenland területén mártöbb, mint 200 éve termesztik és máraPöllauer Hirschbirne néven hagyományosspecialitássá vált, amely iránt regionálisszinten túlságosan is nagy a kereslet:Noha lékörtéről van szó, az érett éstúlérett gyümölcsöt (kisebbcsersavtartalom) mégis lehet frissenfogyasztani. A körtelevet (10. ábra) és abort, ill. a pezsgőt kizárólag az érés koraistádiumában lévő gyümölcsből (mégmagas csersavtartalom) lehet készíteni.Mind emellett ebből a körtéből pálinkát,aszalványt (9. ábra), lekvárt, dzsemet éssüteményeket (tiramisu, …) készítenek, -ezen esetekben az érés pontos stádiumaalárendelt jelentőséggel bír.

8. ábra: A Hirschbirne-t rendkívül sokféle formában lehet értékesíteni

9. ábra: Az aszalt Hirschbirne-t harmonikus ízvilága miatt sütemények összetevőjeként alkalmazzák

10. ábra: A Hirschbirne lé, összehasonlítva a közvetlen fogyasztásra szánt, más körtefajtákkal, magasabb savtartalma miatt harmonikus, üdítő ízzel rendelkezik

12


A termőhelyhez való alkalmazkodásA modern gyümölcsfajtákat elsősorban amérsékelt éghajlaton történőtermesztésre nemesítették ki. Ezérttöbbnyire nem tudnak megbirkózni azegyre szélsőségesebbé váló éghajlativiszonyokkal (aszály, árnyékoshegyoldalak, magas fekvés, általábanhűvösebb klíma). Ez sok régigyümölcsfajta esetében nem így van.Tulajdonságaik változatosságakövetkeztében (a gyümölcsfa fagytűrőképessége, virágzási idő, stb.) akülönböző feltételeket kínálótermőhelyekhez alkalmazkodni tudnak.Ennek nem csupán az egyénigyümölcstermesztők saját célra történőtermelése szempontjából van nagyjelentősége, hanem a középhegységiterületek vegyes gazdálkodású termelőegységei számára is. Így pl. - egészen az1950-60-as évek nagyarányúfajtacsökkentéséig – Stájerországban azéghajlati viszonyoknak megfelelő,regionális fajtaválasztékból ajánlottakültetési aynagot, és agyümölcstermesztés jóval nagyobbterületen folyt, mint manapság. Még akülönböző talajtípusoknak (könnyű –nehéz, meleg – hideg) megfelelő fajtákis rendelkezésre állnak.

Éppen ebből fakadóan még aregionalitást meghaladó méretekben isjelentős különbségek vannak ahagyományos gyümölcsfajták között.Ezért lehetséges, hogy csupán néhányskandináv fajta tudott - kivételes módon– a délebbi területeken elterjedni.

11. ábra: A Steirische Landes-Normal-Sortiment telepítésre érdemesgyümölscsfajtákat ajánl, a különböző gyümölcstermesztő vidékekre lebontva

Kezelés és élettartamAz extenzív gyümölcsösökből származó,hagyományos fajták az újabbakhozképest kevesebb kezelést igényelnek.Soványabb talajhoz szoktak és ezért –eltekintve a tápanyagokkal történőalapellátástól – nem igényelnek intenzívtrágyázást, s ezáltal a befektetettmunka, illetve a költségek csökkennek.Mivel majdnem kizárólag erőteljesnövekedésű alanyokon fejlődnek a fajtárajellemző gyümölcsök, a metszési igényaz életkor előrehaladtával egyre csökken.Az első évek alakító metszése után márcsak ritkításra van szükség, több évesidőközönként. A nagy koronájú fákhosszú élettartama (100 év vagy annáltöbb) következtében a metszésiráfordítás, de összességében a felújításköltségei is alacsonyabbak az extenzív,hagyományos gyümölcsösökben, mint azintenzív kertészetekben.

A betegségekkel szembeni ellenálló képesség / tolerancia

A gyümölcsfák különböző betegségeknekés kártevőknek vannak kitéve, amelyek atermést, a leveleket, hajtásokat vagyágakat, illetve a gyökérzetet támadjákmeg, és kedvezőtlen hatást gyakorolnaka terméshozamra és a gyümölcsökminőségére. Ezek lehetnek vírusok (pl.gyümölcsfarák), baktériumok (pl.tűzelhalás), gombák (pl.varasodás,korompenész, Schizothyrium pomi,lisztharmat) és különböző rovarok (pl.levéltetű, araszoló, almamoly, ormányosbogár) és pókok (pl. atkák).

A mai, tömegtermelésben használt fajtákközül sok különösen érzékeny – szűkgenetikai állománya miatt (ld. abevezetőt) – a betegségekre. Ezért amodern, kereskedelmi célúgyümölcstermesztés elengedhetetlenrésze a megelőzés és a betegségek elleniküzdelem, amely nagy pénz- és munka-ráfordítással jár, de a környezetre és afogyasztókra is negatív hatást gyakorol.Ezzel szemben sok régi gyümölcsfajtaegy vagy akár több betegséggelszemben is rendelkezik ellenállóképességgel vagy rezisztenciával.

Ez alapulhat a gazdanövény és a parazitaközötti összeférhetetlenségen, védekezőmechaniz-musokon, de mechanikusakadályokon is. Így például néhány régi

13


almástermésű fajta héja kifejezettenrozsdás (bőrszövet), ez ugyan nemkívánatos jelenség a modern fajtákesetében, mindenesetre részben képesmegakadályozni a gombás fertőzéseket,mint a varasodás, különösen aSchizothyrium pomi és a korompenész(14. ábra) (Boskoop szépe, Szürke őszirenet, Parker Peppin (12. ábra), (13.ábra). Tehát jó, még ha nem is tökéleteseredményeket lehet elérni az extenzívgyümölcstermesztésben az élőhelynekmegfelelő fajták kiválasztása, azoptimális ültetési távolság, valamint ametszés révén, növényvédő szerekalkalmazása nélkül is. Eredménye azegészséges gyümölcs, mint károsanyagoktól mentes, fenntartható módonelőállított élelmiszer.

12. ábra: A Boskoop szépe (bal) és a Parker Peppin (jobb) túlnyomórészt rozsdás almafajták

13:ábra A Szürke őszi renet termése többnyire teljesen rozsdás

14. ábra: A Schizothyrium pomi (apró pontocskák) és a korompenész(sötétszürke foltok) által erősen megtámadott, sima héjú gyümölcsök. E betegségek fellépését a nedves időjárás és a sűrű korona elősegíti.

14


Ritka és helyi fajták

Számos, régi gyümölcsfajta olyanértelemben ritkaságnak számít, hogycsupán egy többé-kevésbé szűkenbehatárolt területen fordulnak elő. Ezelsősorban azon alapul, hogyalkalmazkodtak ehhez a területhez, ésennek megfelelően csakis itt fejlődnekoptimálisan. Ebből fakadóan a lakosságsokkal jobban azonosul ezekkel, mint aregionális határokon túl, vagy éppenglobálisan elterjedt fajtákkal. Ráadásul együmölcsök és a belőlük előállítotttermékek, mint különlegestulajdonságokkal rendelkező, és arégióhoz kötődő ritkaságok (ízvilág,előállítási mód, …) előnyösebben isértékesíthetők – pl. védetteredetmegjelölés alatt, mint a PöllauerHirschbirne.

Értékes génállományA régi gyümölcsfajták értékesgéntartalékot biztosítanak a nemesítésszámára, mivel egyedi ízviláguk ésnövekedési sajátosságaik mellettrezisztens géneket is hordoznak (v.ö. abetegségekkel szembeni ellenállóképesség/rezisztencia). Ennek kiemeltjelentősége van a moderngyümölcstermesztés szempontjából,mivel a betegségek és kórokozók általifenyegetettség egyre fokozódik és egyrenagyobb mennyiségű növényvédő szertkíván.

15: ábra: A Champagner renet gyümölcse még kedvezőtlen téliviszonyok között is mentes marad a varasodástól

Ugyanakkor a fogyasztók olyangyümölcsöt követelnek, amely mentes azeféle szermaradványoktól. Így pl. azegyik régi almafajta, a Champagnerrenet (15. ábra) ellenálló a varasodássalszemben és ezért fontos alapja arezisztencia-nemesítésnek.

Tájképi és ökológiai érték

A régi gyümölcsfajták, amennyibenalkalmas alanyra oltják azokat, jó gyökér-és törzsképzők és összességébenerőteljes növ(eked)ésűek. Ezértkülönösen alkalmasak magas törzsű fáknevelésére. Így jól hasznosíthatók minttájképileg meghatározó, egyidejűlegökológiailag értékes, extenzívgyümölcsösök alkotóelemei (16. ábra).Az extenzív gyümölcsösök általmeghatározott, félig nyílt tájak nemcsaknagy turisztikai értékkel bírnak(változatos, jól tagolt táj árnyékot adóelemekkel, …), de minimális zavartságukmiatt, élő organizmusok sokaságánakkínálnak életteret: az aljnövényzet lágyszárú virágai, különösképpen pedigmagukon a fákon élő zuzmók, mohák,gombák, madarak, rovarok, bogarak,hangyák, pókok stb.

16.. ábra: A hagyományos fajtákat őrző, extenzív gyümölcsösökgazdagítják a tájat és pihenésre, nassolásra csábítanak

15


Irodalom

Bernkopf, S. (2008). O.Ö. Obstsorten mit geringer Anfälligkeit gegenüber Feuerbrand 2008/2009. Manuskript. s.l.

Silvestri, G. & al. (2011). Feuerbrand. Anfälligkeit von Kernobstsorten. Wädenswil.

Bernkopf, S., Keppel, H. & Novak, R. (1999). Neue alte Obstsorten. Äpfel, Birnen und Steinobst. 4. Aul. Wien.

Keppel, H., Pieber, K., Weiss, J., Hiebler, A. & Mazelle, W. (1991). Obstbau. Anbau und Verarbeitung. Graz.

Tödling, O. (1995). Obstland Österreich. Graz.

Wurm, L. & Rühmer, T. (2011). Planzenschutzstrategien bei alten Apfelsorten im Vergleich: Sind Rückstandsfreiheit und gute äußere Fruchtqualität vereinbar? Besseres Obst 9/2011: 4-7.

16

Pomológia Kóstolás T 5

T 5 Kóstolás

Tanulási célok

A tanuló ismeri

• a gyümölcsök különböző ízvilágát és aromáit, továbbá a kóstolás módszereit.

A tanuló képes

• a gyümölcsöt tesztelni, a próba ízbeli jellegzetességeit megítélni, ízét és aromáját leírni.

• gyümölcsöt gyűjteni kiállítási céllal.

MódszerekRövid előadás kóstolással egybekötveKóstolás kivitelezése nyilvános területen

TartalomA gyümölcskóstolás szempontjai • Küllem

• Héjvastagság

• Gyümölcshús-szilárdság

• A gyümölcshús lédússága

• A gyümölcshús textúrája

• Cukor-sav-arány

• Adstringencia

• Érettségi fok

Koordinátor

Szervezés14 nappal korábban: Különböző almfajták a gyümölcspróbához

1


Gyakorlat

Előkészületek

• A legkülönbözőbb, hagyományos fajták felkutatása és gyűjtése

Időtartam

2-3 óra

Helyszín

Szemináriumi teremnyilvános helyszín a kóstolóhoz

ÉvszakŐsz

Rövid előadás

A résztvevők rövid bepillantást nyernek a gyümölcskóstolás témájába.

Feladatok

1. Maguk a résztvevők kóstolnak és értékelnek különböző intenzitású ízzel és fűszerességgel rendelkező, különféle fajtákat.

2. A résztvevők önállóan szerveznek egy gyümölcskóstolót. Bemutatják a különböző gyümölcsfajtákat, valamint az elkészített tájékoztató táblákat és információs anyagokat.

Megjegyzések

A mellékletben található egy, a kóstoláshoz kapcsolódó kérdőív

Anyagok

Régi almafajták, kosarak a bemutatóhoz

Mellékletek

Információs anyagok:

Kóstolás

Szakismeret: Almák kóstolása

Felszerelés

Karosszékek, asztalok, parafatáblák

Eredmények

Résztvevőnként egy kitöltött értékelőlapEgy gyümölcskóstoló

2


Információs anyag: Kóstolás

3


Almák kóstolása

BevezetésGyümölcskóstolókat a gyakorlatbantöbbnyire piackutatási céllal rendeznek,mégpedig az újabb, intenzívgyümölcstermesztés során megtermelt,frissen fogyasztható gyümölcsökmegismertetésére. Ez végső soron éstúlnyomórészt a fogyasztók édes almákiránti igényét szolgálja ki (Höller &Guerra 2009), s ez lényegében afajtanemesítést is befolyásolja.

A pomológiában a kóstolássalkapcsolatban az egyes fajtákjellemzéséhez és azonosításáhozfontos ismertetőjegyeket határoztakmeg. Ezeket a gyümölcsfajtákhatározójegyeiként is alkalmazzák (vö.„Az almafajták ismertetőjegyei“ c.szakszöveg).

A hagyományos gyümölcsfajták,ellentétben az újakkal, szélesebbpalettájú ízvilágot mutatnak fel, mivel akiválogatás egy meghatározottízvilágra irányult, illetve azízkomponens részben csekélyjelentőséggel bír, részben teljesenalárendelt szerepet játszik, mint az iparicélra termelt vagy légyümölcsökesetében. Az édestől a savanyúigterjedő fokozati skála mellett, itt mégnagyon karakteres, keserű ízjegyekkelis számolni kell.

A kóstolás során igyelembe kell venni,hogy az ízélmények rendkívülszubjektívek (eltekintve a rendszeresképzésben résztvevő kóstolószemélyektől) és ezért nem lehetminden esetben mindenkinek azonos amegítélése. Kóstolás céljára mindigteljesen érett állapotú gyümölcsöketkell biztosítani, az összehasonlítható

eredmények érdekében (vö. Azérettségi állapotról szóló pontot akóstolás értékelésének szempontjai c.fejezetben).

A kóstolás értékelésének szempontjaiA kóstolás értékelésének szempontjaitrészletes felsorolásban, vagy acélkitűzéseknek megfelelőencsoportosítva is meg lehet adni. Így pl.az édes, savanyú, savasság, cukor-sav-tartalom, fűszeresség és adstringenciaaz „ízvilág“ pont alatt foglalható össze.Ez különösen a laikusok számárarendezett kóstolás esetében célszerű.Az íz- és tapintásbeli jellegzetességekmellett gyakran a küllemet isosztályozzák.

KüllemA küllem vonatkozásában kizárólag agyümöl-csök vonzerejét értékeljük,amely a teljes körű értékelésre is kihat.

• nagyon vonzó

• vonzó

• közepesen vonzó

• kevéssé vonzó

• nem vonzó

HéjvastagságA héjvastagság az egyes fajtákesetében tipikus jegyeket mutat, és agyakorlatban a friss fogyasztásra szántgyümölcsfajták esetében lényeges.Szalatnay (2006) szerint avastagságnak három fokozata van :

• vékony

• közepes

• vastag

4


A gyümölcshús szilárdságaSzalatnay (2006) a gyümölcshús szilárdságát öt, szubjektíven megítélt fokozatba sorolja:

• nagyon puha• puha• közepes• kemény• nagyon keményAz objektív méréseket laboratóriumbanvégzik, ott a szilárdságot kg/cm²-benadják meg.

A gyümölcshús textúrájaSzalatnay (2006) a gyümölcshús textúráját nyolc, szubjektíven megítélt fokozatba sorolja:

• inom• közepes• durva• lisztes• szivacsos• ragacsos• omlós• ropogósBernkopf (1999, 2011) kizárólag a gyümölcshús szerkezetét értékeli:

• nagyon inom sejtszerkezet• inom sejtszerkezet• közepesen inom sejtszerkezet• durva sejtszerkezet

A gyümölcshús lédússágaSzalatnay (2006) a gyümölcshús lédússágát öt, szubjektív fokozatba sorolja:

• nagyon száraz• száraz• közepes• lédús

• nagyon lédús

Íztípus: Cukor-sav-arányA cukor-sav-arány dönt a gyümölcsökfelhasználhatóságáról. Mivel ezfajtánként tipikus jegyeket mutat, egyesfajtákat eleve bizonyos, kitüntetettfelhasználási módokra predesztinál. Azízvilág típusát szóban ítélik meg(Szalatnay 2006):

• nagyon savanyú• savanyú• kiegyensúlyozott• édes• nagyon édesA cukor-sav-arány mutatja az általánosízbeli karaktert. A képzett kóstolók ezenkívül külön-külön értékelik az édességés a savasság fokát, a minta mindigugyanaz:

• hiányzik• nagyon csekély• csekély• csekélytől a közepesig• közepes• közepestől a nagyig• nagy• nagytól a nagyon nagyig• nagyon nagyAz édesség (mint cukortartalom) éssavanyúság fokát, összehasonlításicéllal, ugyancsak ki lehet mutatni agyümölcsléből objektív mérésekalapján. Értékét °Oechsle-ben, ill. g/l-ben adják meg.

5


Fűszeresség, illetve az ízvilág jellemzőiAz almafajták aromája (fűszeressége)rendkívül sokféle, legtöbbször azonbanezt nem nevesítik. Ha fűszerességeismert aromákra emlékeztet, akkorezekre támaszkodva megnevezik. Ígypl. vannak olyan almafajták, amelyekkimondottan málna-, banán-, fahéj-vagy borízű karakterükről ismertek.Ezért legtöbbször csak a fűszerességintenzitását adják meg, mint pl.Bernkopf (1999), az alábbi mintaalapján:

• nem fűszeres• gyengén fűszeres• közepesen fűszeres• erősen fűszeres

Szalatnay (2006) még megkülönböztetia keserű ízjegyet és a rossz ízt :

• ízetlen• gyengén aromás• aromás• illatos• keserű• rossz ízA keserű ízjegyeket általában külön vizsgálják (ld. adstringencia).

AdstringenciaAz adstringencia a gyümölcs keserű ízűcsersavtartalmára, ill. a kóstolás soránfellépő intenzitására vonatkozik.Szalatnay (2006) szóban értékeli:

• hiányzó• közepes• erős• nagyon erős

Az érettség fokaAz érettségi állapot értékelése segítheta kóstolás eredményénekértelmezésében, a „Staatliche Lehr- undVersuchsanstalt für Wein- und ObstbauWeinsberg“ (Weinsbergi ÁllamiSzőlészeti és Gyümölcsészeti Oktatásiés Kutató Intézet) a következőfokozatokat különbözteti meg:

• éretlen• éppen megérett• megérett• nagyon érett• túlérett•

Érett almának nevezzük a fogyasztásraalkalmas gyümölcsöket, amelyekelérték érettségük csúcspontját: Akeményítők cukorrá alakultak, az aromaa fajtára jellemző, hiányoznak a fűszerűízjegyek. A túlérett gyümölcsökesetében már megindultak az öregedésifolymatok.

Ez felismerhető az alma ráncos héjáról,a lisztes, száraz gyümölcshúsról, aszinte teljesen hiányzó savasságról,valamint a foltosságról, illetve agyümölcs húsának öregedéssel járóbarnulásáról (vö. még Staub 2003).

6


Irodalom

Bernkopf, S. (2011). Von Rosenäpfeln und Landlbirnen. Ein Streifzug durch Oberösterreichs Apfel- und Birnensorten. Linz.

Bernkopf, S (1999). Sortenkundliche Erläuterungen. In: Bernkopf, S., Keppel, H. & Novak, R.: Neue alte Obstsorten. Äpfel, Birnen und Steinobst. 4. Aul. Wien.

Höller, I. & Guerra, W. (2009). Apfelverkostungen - andere Länder, andere Vorlieben. Obstbau Weinbau 5/2009: 194-197.

Staatliche Lehr- und Versuchsanstalt für Wein- und Obstbau Weinsberg (s.d.). Verkostungszettel. Unveröfentlicht. Weinsberg.

Staub, W. (2003). Warenkunde Äpfel. http://www.kennzeichnungsrecht.de/pseudoanzeige2.html?apfel.htm?wkapfel.html.


Versuchsstation für Wein- und Obstbau Haidegg (s.d.). Verkostungszettel. Unveröfentlicht. Graz.

7

Példák - Mintaképek

1

ESTO – Hagyományos gyümölcsösök európai szakértője

POMOLÓGIA – Gyümölcsfajta ismeret Tanegység1

Alapvető pomológiai ismeretek Szint 4ISMERETEK

Képes1. leírni a legfontosabb gyümölcsfajok (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy) tulajdonságait az alábbi szempontok alapján:

a) származás, illetve ökológiai szükségletekb) fenológiac) a gyümölcsfák, termő rügyek, legrészletesebben pedig a gyümölcsök morfológiájad) a gyümölcsök belső minőségi tulajdonságai (cukor/savtartalom, tápérték)

2. megnevezni a hagyományos gyümölcsösökben termeszthető fajták általános igényeit

a) technológiával kapcsolatos igények (kártevőkkel illetve betegségekkel szembeni tolerancia, konkurens növényfajok, abiotikus növekedési feltételek, különleges tűrőképesség stb.) b) vidékfejlesztéssel és forgalmazással kapcsolatos igények (fogyasztói beállítottság, kulturális értékek védelme stb.)

3. leírni 30, hagyományos gyümölcsösökben termesztett gyümölcsfajta tulajdonságait az alábbi szempontok alapján:

a) a gyümölcsök morfológiájab) vegetatív tulajdonságokc) származás és történetd) fenológiae) a fa növekedési erélye, természetes koronaformájaf) terméshozam és a gyümölcsök minősége (megjelenés és belső minőség)g) speciális tulajdonságok (kártevőkkel/betegségekkel szembeni rezisztencia/fogékonyság, a termékenység feltételei, javallott termesztési körülmények,technológiai igények, feldolgozási érték stb.)

4. bemutatni a régi fajták előnyös és hátrányos tulajdonságait (különleges megjelenés és íz, ritkaság, igyelemre méltó termékek, az egészséges növekedés feltételei stb.) 5. leírni az alapvető gyümölcsízeket és aromákat, illetve a gyümölcs-kóstolás módjait 6. megnevezni a régi fajták beszerzési-, illetve lelőhelyét

KÉPESSÉGEK

Képes1. a legfontosabb gyümölcsfajok azonosítására, azok egymástól való megkülönböztetésére2. 30 gyümölcsfajta gyümölcs-mintákból valóazonosítására, azok egymástól való megkülönböztetésére, valamint tulajdonságaik leírására3. gyümölcsök kóstolására, ízük jellemzőinekértékelésére, ízük és aromájuk leírására4. egyre több gyümölcsfajtával, illetve azok tulajdonságaival kapcsolatos további információk keresésére annak érdekében, hogy a tudását gyarapítsa5. régi fajtájú, hagyományos gyümölcsösökrejellemző gyümölcsök kiállításra történő gyűjtésére

SZAKTUDÁS

1. A helyi termesztési körülményeknek megfelelő hagyományos gyümölcsös kialakítása kapcsán képes az egyes fajták önálló kiválasztására. 2. Képes önállóan bemutatni a hagyományos gyümölcsfajtákat kiállításokon, vásárokon, és fel tudja hívni a igyelmet a régi fajtákra3. Képes egy régi gyümölcsfajtákat bemutató, laikusoknak és a pomológia iránt érdeklődőknek szóló kiállítás önálló megrendezésére, irányítására.

1

tanítási anyag - esto project...étel alapanyagát. az extenzív gyümölcsösök hasznosítása...

Documents