HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Környezettudomány, környezetvédelem tananyag

Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához

Készült „A tehetség nem ismer határokat” HURO/1001/138/2.3.1

című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési

Program 2007-2013 pénzalapjaiból történik

Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

2012.01.06 - 2013.05.31 között a Szatmárnémeti 10-es Számú Általános

Iskola és az Eötvös József Iskola (Nyíregyháza, Magyarország) „Talent has

no Borders‖, azaz „A tehetség nem ismer határokat‖

HURO/1001/138/2.3.1 címmel pályázatot bonyolít le a Magyarország-

Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében.

A projekt fő célja a határmenti térség kiválasztott tehetséges fiataljainak

sikeres életpályára terelése valamint a pedagógusok módszertani

felkészítése, a tehetségek felkutatása és gondozása.

Tervezett közös tevékenységeink:

Nyitókonferencia

Tehetségprogramok kifejlesztése és megvalósítása

Nyíregyházán: francia drámapedagógia, földrajz - ifjúsági turizmus,

testnevelés (trambulin-sport)

Szatmárnémetiben: angol drámapedagógia, környezetismeret-

környezetvédelem, fizika

Tudástranszfer a tehetségfejlesztések módszertanáról

Munkaértekezletek, tanár továbbképzés, hospitálások,

vendégoktatások

Közös tehetségnapok a partnerintézményekben

E-learning fejlesztés

Zárókonferencia.

Ezen projekt keretén belül készült a határmenti régiókban élő tehetséges

gyerekek számára a következő környezetismeret, környezetvédelem

tananyag.

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Tartalom

I. Környezettudomány, környezetvédelem program 5. o.

1. A projekt célja 5. o.

2. A pedagógus feladatai a környezet megismerésére nevelés területén 6. o.

3. Tevékenységek 7. o.

4. A tanulók beválogatása a programba 7. o.

5. A tehetség program fő célja 8. o.

6. A környezetismeret tehetségprogram keretében feldolgozott témakörök 10.o.

II. A környezetvédelem története 11.o.

III. A Föld 14.o.

1. A Föld 14. o.

2. Földrajzi helymeghatározás a Nap segítségéve 17.o.

IV. A mikroszkóp felépítése és alkalmazása-mikroszkópikus metszetek elkészítése

és tanulmányozása 24. o.

V. Iskolánk és városunk parkjainak megfigyelése, növény- és állatvilágának

megismerése 26. o.

VI. Vidékünk természetvédelmi területeinek megismerése 29.o.

1. Szatmár megye természeti rezervátumai 29.o.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti rezervátumai 38.o.

VII. Ember és környezet kölcsönhatása 48.o.

1. Ember és környezet kölcsönhatása 48.o.

2. Jellegzetes víz, talaj és levegőszennyeződések feltárása, felismerése 51.o.

3. Vidékünk füszer és gyógynövényeinek megismerése 55.o.

3

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

VIII. Életünk környezetbaráttá alakítása 72.o.

1. Globális felmelegedés 72.o.

2. Megújuló energiaforrások 73.o.

3. Családi házak alternatív energia ellátása 76.o.

4. Veszélyben az élővilág! 77.o.

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

4

I. Környezettudomány, környezetvédelem program

―Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön

a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük. ―

Mikszáth Kálmán

Mindannyian átéljük a globalizációs jelenségeket. A földi környezet -a

szaporodó emberiség civilizációs hatásai következtében- zsugorodni látszik.

Gyermekeinket olyan időszakra készítjük elő, amelyben saját lakóhelyük

környezetét felelősen védő, abban okosan gazdálkodó módon lehet csak élni. Szükséges

a hétköznapi életvitel környezeti tudatossága, mert az ökológiai válságaink mélyülnek.

A helyi életmód a természeti és épített környezethez fűződő viszonyok, a víz, levegő a

talaj, az energia és a hulladékkezelés gyakorlati kérdései, a humán ökológiai

sajátosságok mindegyike olyan tényező amelyek a helyi programba beépülve,

elmélyítik a gyermekek környezettudatosságát és a környezetvédelem iránti

érzékenységét.

1. A projekt célja a tanulók környezettudatos nevelése, egyfajta

szemléletformálás, a környezettudatos életvitel kialakítása.

A projekt elősegíti, hogy kialakuljon a tanulók környezet iránti érzékenysége,

felismerjék a helyi, a regionális és a globális problémákat, azok környezetre és emberre

veszélyes folyamatainak mérséklését, megakadályozásuk szükségességét és lehetséges

módjait.

Tudatosul a tanulókban, hogy az életet társadalmi és természeti katasztrófák fenyegetik,

veszélyeztetik, aminek megállításában mindenkinek aktívan részt kell vennie.

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

5

A tanulók megtapasztalják, hogy kevés odafigyeléssel, tudatos viselkedéssel,

szokásaik megváltoztatásával eredményt érhetnek el az őket körülvevő természet

védelmében.

Megértik, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk

megakadályozása érdekében nemzetközi együttműködésre, összefogásra van szükség.

A környezet szennyezés különféle megoldási módjainak keresésénél támaszkodhatnak

valamennyi természettudományi tárgyban tanult ismeretre.

A környezeti nevelés iskolai alkalmazásánál fontos, hogy nem csak a

környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme,

tevékenysége és eszközei az iskola mindennapjait áthatják, azaz komplex módon

jelenik meg. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási

képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök

összessége. A tevékenységeket a természet nagy körforgásának rendszere, a természet

jobb megismerése alapján terveztük.

2. A pedagógus feladatai a környezet megismerésére nevelés területén:

• Olyan feltételek, eszközök megteremtése, melyek lehetővé teszik minél több

tapasztalat szerzését a természetben, a környezetben.

• A tanulók a megfigyelés, a tapasztalatszerzés alapján ismerjék és értsék meg a

valóságot a maga egészében.

• Ismerni kell a családi hátteret, a társadalmi, környezeti tényezőket, a tanulók

szokásrendszerét.

• Lehetőség szerint a foglalkozások az eredeti környezetben történjenek a tanulók

folyamatos foglalkoztatásával.

• Alapvetően építeni kell a spontán érdeklődésre, kíváncsiságra, érzelmeikre,

megismerési vágyukra.

• A természet szeretetére, a környezet védelmére nevelés példamutatással annak

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

6

értékeinek, szépségeinek megláttatásával.

3. Tevékenységek:

•kísérletek,

•hajtatások, csíráztatások

•gyűjtögetések,

•csoportosítás

•albumok készítése, plakátfestés

•növények, állatok megfigyelése

•kirándulások,

•munkahely látogatások.

Módszerek, eszközök: önálló ismeretszerzés, magyarázat, kiselőadás, egyéni-

pár- ill.csoportmunka, játék, vetélkedés ( egyéni vagy csoportos ), bemutatás, gyakorlati

alkalmazás,szövegfeldolgozás, beszélgetés, vita, dramatizálás, szerep- és szituációs

játék,élménybeszámoló, vázlat ill. jegyzetkészítés,ötletroham,plakátkészítés,

projektnapló készítés, projekttermék készítés.

A gyerekek szervezett keretek között végeznek kutatómunkát a könyvtárban,

informatika teremben, ill. kutatómunkájukat az iskola falain kívül is tovább folytatják.

Segítségükkel információkat, dokumentumokat, képeket, statisztikai adatokat érhetnek,

kérdőíveket, feladatlapokat készíthetnek. Alkalmazzák a beszélgetés, vita,

élménybeszámoló, magyarázat, vázlat ill. jegyzetkészítés módszerét.

4. A tanulók beválogatása a programba

A programba való beválogatásnál a következő szempontokat vettük figyelembe:

általános intellektuális képességek (lényeglátás, problémamegoldás, emlékezet,

figyelem, kreativitás) színvonala;

bizonyos szaktárgyakban nyújtott teljesítmények: (biológia,

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

7

földrajz, matematika);

általános tanulmányi átlag,

érdeklődési kör, kíváncsiság.

E négy tényező együttese alapján kerülnek be a programba a gyermekek.

5. A tehetség program fő célja

- Az elsődleges cél a gyermekek képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése -

keresve a hatékony pedagógiai eszközöket. Ebben fontos szempont az általános

intellektuális képességek és a speciális képességek párhuzamos fejlesztése.

- Ugyanakkor kiemelt része a célkitűzésnek a személyiségfejlesztés (pl. motiváció,

önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra stb.) is.

A tehetségfelmérések során a tanulók a következő kérdésekre adtak

feleletet:

5 osztály

1.Mi történne, ha egy kőolajszállító hajó elsüllyedne a tengerben?Milyen

következményei lennének?

2.Osztálykirándulást szerveztek az erdőben. Hogyan kell viselkedjetek,ha

környezetbarátok vagytok?

6 osztály

1.Sorolj fel öt következményt, ami az erdőirtás következtében lép fel.

2.Véleményetek szerint miért fontosak és mi a jelentésük a természetvédelmi

rezervátumoknak?

7 osztály

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

8

1.Sorolj fel öt emberi tevékenységet, ami által elpusztult vagy csökkent az egyes

növény és állatfajok száma.

2.Amikor az állatok világnapja van, hogy bizonyítod,hogy állatszerető vagy?

8 osztály

1.Amikor vízi környezetben végeztek megfigyeléseket észlelhettétek a vízvirágzás

jelenségét. Magyarázzátok meg,hogyan okozhatja a szennyvizek túlfolyása a tóban elő

fajok pusztulását?

2. 1992-ben Rio de Janeiróban a környezetvédelem nemzetközi tanácskozásán 27

alapelvet dolgoztak ki és a következő felhívást tették közzé:”A környezetvédelem

mostantól kezdve elválaszthatatlan a gazdasági fejlődéstől.”Magyarázzátok meg ezt a

felhívást.

Ezenkívül az osztálykirándulások alatt megfigyeltük a tanulók viselkedését az

erdei, tóparti környezetben,felmérve az egyes környezetvédelemi feladatok megoldása

során kifejtett hozzáállásukat. Filmvetítéseket rendeztünk tesztelve tanulóink

érdeklődési körét. Figyelembe vettük az előző tanévben elért eredményeket,a tanulók

szakmai szimpátiáját, pályaválasztási érdekeltségüket, szakórákon (biológia, földrajz,

technológia, kémia, matematika, fizikaórán) kifejtett tevékenységét,más

környezetvédelmi tevékenységeken való részvételt,

ökológiai versenyeken elért eredményüket.

9

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

6. A környezetismeret tehetségprogram keretében feldolgozott

témakörök:

1. A környezetvédelem története (2 óra)

2. A Föld (1 óra)

3. Földrajzi helymeghatározás a Nap segítségével (1 óra)

4. A mikroszkóp felépítése és alkalmazása-mikroszkópikus

metszetek elkészítése és tanulmányozása (2 óra)

5. Iskolánk és városunk parkjainaknak megfigyelése,növény és

állatvilágának tanulmányozása (4 óra)

6. Szatmár megye természeti rezervátumai (4 óra)

7. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti rezervátumai (2 óra)

8. Ember és környezet kölcsönhatása (2 óra)

9. Jellegzetes víz,talaj és levegőszennyeződések feltárása,

felismerése (2 óra)

10. Vidékünk füszer és gyógynövényeinek megismerése (4 óra)

11. Életünk környezetbaráttá alakítása:

Globális felmelegedés (1 óra)

Megújuló energiaforrások (2 óra)

Családi házak alternatív energia ellátása (1 óra)

Veszélyben az élővilág! (2 óra)

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

10

II. A KÖRNYEZETVÉDELEM TÖRTÉNETE

Tágabb értelemben a környezetvédelem egyidős a modern ember megjelenésével. A

kezdetek a jégkorszak utáni időszakra tehetők, amikor az emberi népesség elkezdett

növekedni. Ennek következménye a települések, városok kialakulása lett, amelyek

környezetében megjelentek az első szántóföldek és legelők. Ez elsősorban a

természetes vegetáció átalakulásával járt. Később ez már nem volt elég, az ember

környezetének terepét is elkezdte átalakítani bányászati tevékenységgel, erdőirtásokkal,

öntözési rendszerek kiépítésével. A városok népességének növekedésével a

közegészségügyi problémák is növekedtek, ami megkönnyítette a járványok terjedését.

Ezt a viszonylagos stagnáló állapotot az ipari forradalom szakította meg, amely már

tényleg jelentős mértékben változtatta meg nem csupán a természetet, hanem a

környezetet is. A népesség nagy része a városokba vándorolt az ipari termelés

növekedése miatt. Megkezdődtek a széntelepek kiaknázása és fűtésre, gőzgépek

működtetésére történő felhasználása. Az ipari termelés hatására megkezdődött a talaj-,

a víz- és a levegő szennyezése, illetve megjelentek az első közegészségügyi problémák

(pl. az angolkór).

A fokozódó problémák fokozatosan a környezetvédelem felé irányították egyes

emberek figyelmét. Az első tudatos környezetvédelmi mozgalomnak a Római Klub

tekinthető, amelyet 1968-ban Aurelio Peccei olasz közgazdász alapított. Előzménye

egyrészt a rovarirtó szerek, elsősorban a DDT káros hatásainak felismerése volt. Ez a

11

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

szer a növényekből az állatok és az ember szervezetébe kerülve a testben

felhalmozódik, ahol kóros elváltozásokat okoz, gátolja a szaporodást, illetve a

csúcsragadozók szervezetében feldúsulva azok elpusztulását okozza. A klub

megalakulását másfelől a Contergán-botrány is elősegítette. A Contergán egy terhes

nők számára készített nyugtató volt, aminek a hatása következtében több mint 10 000

gyermek született valamilyen fejlődési rendellenességgel (általában végtaghiánnyal)

Nyugat-Európában.

1969-ben az akkori ENSZ főtitkár, U Thant felhívására Párizsban tartottak egy

Bioszféra Konferenciát, ahol elsőként hangzott el nemzetközi szinten, hogy a

környezetvédelmi problémákat fel kell ismerni és megoldást kell rájuk találni, és ezek a

problémák az egész emberiséget érintik.

A környezet védelméért tett nemzetközi erőfeszítés egyik fő eredménye volt a

Stockholmi Konferencia (1972). Fontos eredménye az a 26 alapelv, ami a modern

környezetvédelem alapjait fektette le. Meghatározták például a fenntartható fejlődés

fogalmát, vagy azt, hogy minden embernek joga van az egészséges és tiszta

környezethez. Sajnos, a kezdeti lelkesedés nagymértékben csökkent, amikor a

nemzetek szembesültek azzal a ténnyel, hogy a környezet védelmére tett intézkedések

sok esetben ütköznek a gazdasági érdekekkel, és adott esetben jelentős költségvonzatai

vannak.

1983-ban jelent meg a Bruntland-jelentés, ami a fenntartató fejlődésben látta a

környezetvédelmi problémákra adandó válaszát. A ’80-as évek több tudományos

felismerése, mint például az ózonlyuk kialakulása vagy nagyobb környezeti

12

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

katasztrófák, mint Bhophal vagy Csernobil következtében több nemzetközi egyezmény

született a károsanyag-kibocsátások megelőzése végett (pl. NOx Egyezmény, VOC

Egyezmény (oldószer kibocsátásra vonatkozik)).

1992-ben Rio de Janeiroban zajlott az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési

Konferenciája. Programjai a következők voltak:

- Agenda 21 (feladatok a XXI. századra)

- A bioszféra jogairól szóló okmány, a Föld Charta

- A biodiverzitás megőrzése

- Az atmoszféra védelme

- A trópusi esőerdők irtásának megállítása.

A konferencia a fejlődő és fejlett országok között húzódó érdekellentétek miatt

nem volt kimondottan eredményesnek tekinthető.

Nevezetes dátum 1997, a Kiotói Konferencia éve, aminek az eredménye a Kiotói

Jegyzőkönyv lett, amely már konkrét számokat tartalmazott az éghajlatváltozás

megelőzése érdekében a szén-dioxid - kibocsátásokra. 2002-ben a johannesburgi

Fenntartható Fejlődés Világkonferencia elsősorban a fenntarthatóság, valamint a

klímaváltozás kérdéseivel foglalkozott, eredménye pár általános nyilatkozat volt.

A 2009-ben tartott koppenhágai klímacsúcs a jövő szempontjából egyértelműen

kudarcot vallott. Románia és Magyarország aktívan kíván részt venni a nemzetközi

környezetvédelmi tevékenységekben, a Föld természetes környezetét pedig saját

intézmények és szervezetek létrehozásával is szolgálni kívánja.

13

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

III. A Föld

1. A Föld

A Föld a Naptól a harmadik, méretét tekintve pedig az

ötödik legnagyobb bolygó.

Naptól mért közepes távolsága: 149,600,000 km (1.00 CSE)

átmérő: 12,756.3 km

tömeg: 5.976e24 kg

14

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Az űrutazások és a Holdra szállások mindennél nyilvánvalóbbá tették, hogy a

Föld is csak a Naprendszer egyik bolygólya. A Föld tengely körüli forgása

következtében az egyenlítő minden pontja óránként több mint 1600 kilométert tesz

meg. Tudjuk, hogy bolygónk 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást.

A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest belapult, az

egyenlítői vidékeken pedig kidudorodott. Így ma a Föld egyenlítői sugara 21,5

kilométerrel hosszabb, mint a pólusokat összekötő szakasz fele.

A hegyek csak az emberi időskálán mérve nevezhetők állandónak. Az idők

folyamán Földünk felszíne megemelkedett, megrepedezett és felgyűrődött. A Föld -

születése óta- állandóan fejlődik, változik. Az eróziós erők mindig a tektonikus erők

ellen hatnak. Míg az utóbbiak hatalmas csúcsokat hoznak létre, az előbbiek e csúcsokat

egyszerű sziklákká pusztítják le. A különböző eróziós erők közül minden kétséget

kizáróan a vízzel kapcsolatosak a leghatékonyabbak. A sarkvidékeken és a nagy

tengerszint feletti magasságban a nagy jégtömegek gleccserekké állnak össze, amelyek

igen lassan csúsznak lefelé, letarolva az alattuk fekvő felszíni alakzatokat, és hatalmas

U alakú völgyeket vágva a talajba. A tengerek partvidékén a szél hajtotta hullámok és

az árapály következtében állandóan változik a partvonal alakja. A szél is nagyon fontos

talajformáló, felszínalakító erő. A hőmérsékleti változások ugyancsak eróziós,

romboló hatásúak lehetnek: a melegedés hatására bekövetkező tágulás, valamint a

lehűlés miatt fellépő összehúzódás során repedések keletkeznek, s a kőzetek lassan

elmorzsolódnak.

A Föld fiatal korában valószínűleg teljesen hideg volt, belső részeiben mégis volt

bizonyos mennyiségű radioaktív anyag, bizonyára urán, tórium és a nátriumnak egyik

izotópja. Ezeknek az anyagoknak a radioaktív bomlása során tekintélyes

15

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

mennyiségű hő szabadult fel, így az évmilliók során annyira sikerült felmelegítenie

bolygónk belsejét, hogy ott egyes anyagok cseppfolyóssá válhattak. Ez a hőmennyiség

felelős az összes vulkáni és gejzírtevékenységért.

A Hold és a Nap tömegvonzása (az előbbié nagyobb) apályt és dagályt kelt,

amelyek az óceánok és tengerek vízfelszínének süllyedésében és emelkedésében

vehetők észre. A földi napok évszázadonként 0,02 másodperccel hosszabbodnak meg.

Ha például a teljes napfogyatkozások bekövetkezésének előre kiszámított helyét

összevetjük a tényleges hellyel, akár egyórás különbségeket is felfedezhetünk. Ha a

Föld forgása lassul, akkor viszont a Hold keringésének kell megfelelő arányban

gyorsulnia. Meglepő módon, ha az égitest mozgása gyorsul, akkor eltávolodik

bolygónktól, s így végeredményben hosszabb időre lesz szüksége, hogy egy teljes

keringést végezzen körülöttünk. Számítások szerint a Hold évente 4,5 cm-rel

távolodik Földünktől e jelenség hatására. Ez az érték persze szintén elhanyagolhatónak

tűnik a Föld-Hold távolsághoz képest. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a

dagálysúrlódás, amely a múltban -amikor a Hold sokkal közelebb volt hozzánk-

lényegesen nagyobb volt, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a két égitestnek

egymilliárd évvel ezelőtt olyan közel kellett lennie egymáshoz, hogy szinte összeértek.

Nyilvánvaló, hogy valamilyen oknál fogva a súrlódási erő kisebb volt. A kutatók

feltételezik, hogy a változás a kontinensvándorlással magyarázható. A Föld őskorában,

amikor a kontinensek egyetlen szárazföldet alkottak, a dagálysúrlódásnak sokkal

kisebbnek kellett lennie, mint napjainkban, mivel a kontinentális selfek teljes területe

akkoriban sokkal kisebb volt.

A szárazföld, az úgynevezett litoszféra a Föld felszínének mintegy 30%-a. A

fennmaradó 70%-ot tengerek és óceánok borítják. Ez az úgynevezett hidroszféra.

16

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Feladat:1. Számítsátok ki a saját súlyotokat a Földön, ha a gravitációs

állandó 9,8 N/kg?

a) Mekkora lenne a súlyod a Holdon,ha a Hold felszínén a gravitációs

állandó 1,6 N/kg?

b) Mennyivel csökkenne a súlyod ,ha felmennél a Holdra?

2.Nézz utána mi okozza az évszakok váltakozását ?

2. Földrajzi helymeghatározás a Nap segítségével

Szinte automatikusan felvetődik a kérdés, hogy ma, a GPS (Globális

Helymeghatározó Rendszer) korában, amikor kényelmesen, egy kis készülékkel

bármikor egy gombnyomásra (ezred szögmásodperc pontossággal!) megtudhatjuk a

helykoordinátáinkat, miért érdemes régi, bonyodalmasabb és pontatlanabb eljárással

kísérletezni?

Ha tényleg csak a végeredmény érdekelne bennünket, nem lenne érdemes ezt a

módszert választani. De ha a Föld mozgásáról, és ezzel összefüggésben a Nap járásáról

szeretnénk többet megérteni, érdemes elmélyedni a módszerben, és megtapasztalni,

hogy műholdak nélkül, egyetlen függőleges pálca árnyékát figyelve is egészen pontos

eredményeket kaphatunk. Ezért érdemes ezt a mérést az iskolában is elvégezni a

gyerekekkel.

17

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A mérés elve

A földrajzi szélességi és hosszúsági koordináták meghatározásához egy órát,

valamint egy függőleges pálcát használunk, amely árnyékát egy vízszintes lapra veti.

Ez az úgynevezett gnomón. Az árnyék iránya és hossza a Nap járásával együtt változik.

A gnomón árnyéka a Nap delelésekor lesz a legrövidebb. Ilyenkor az árnyék

éppen észak-déli irányú (1. ábra).

A földrajzi szélesség meghatározása

18

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A földrajzi szélesség az a szög (lásd a 2. ábrán lévő α szöget), amit az Egyenlítő síkja

és a megfigyelőt a Föld középpontjával összekötő szakasz (a Föld sugara)

bezár.

Először tekintsünk el a Föld tengelyének ferdeségétől, azaz tegyük fel, hogy a

Nap az Egyenlítő irányából süt. A földrajzi szélesség meghatározásához a Nap

delelésekor keletkező (a torz méretarányú 2. ábrán és az 1. ábrán is látható) ABC

derékszögű háromszög megfigyelése szükséges. Ennek AB oldala maga a pálca, BC

oldala pedig az árnyék. Az oldalak hosszának ismeretében a háromszög szögei

meghatározhatóak. A háromszög megszerkesztése után méréssel, vagy szögfüggvények

segítségével:

19

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Ha tavaszi vagy őszi napéjegyenlőség idején végezzük el a mérést (2.a ábra), a

Nap éppen az Egyenlítő fölött delel, tehát a Nap sugarai az Egyenlítő síkjával

párhuzamosan érik a Földet. Ilyenkor az ABC háromszög β szöge megegyezik a

megfigyelő helyzetét jellemző α szöggel, hiszen váltószögek. Így napéjegyenlőség

idején az ABC háromszög β szöge éppen a földrajzi szélesség értékét adja meg.

Ha nem napéjegyenlőség idején mérünk, a Föld tengelyferdeségéből adódóan a

napsugarak nem az Egyenlítő síkjával párhuzamosan érik a Földet. A 2.b ábra jelöléseit

használva ilyenkor α = β-δ, ahol α a keresett földrajzi szélesség, β az ABC

háromszögből általunk meghatározott szög, δ pedig az a szög, amit a napsugarak az

egyenlítő síkjával bezárnak.

Ez a szög az úgynevezett deklináció, ami az év során napról napra változik (3. ábra).

20

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Legnagyobb a nyári és a téli napforduló idején, amikor δ = ±23,5°.

A mérés napjára érvényes δ-értéket táblázatból kereshetjük ki (például a

Csillagászati Évkönyvből), vagy leolvashatjuk az úgynevezett analemmáról is (lásd

később).

A földrajzi hosszúság meghatározása

Az egyszerűség kedvéért először tekintsük úgy, mintha a Föld a Nap körül

körpályán, tehát állandó sebességgel haladna.

Megegyezés szerint Greenwichen megy át a 0. hosszúsági kör. A megfigyelő

hosszúsági koordinátája az a φ szög, amit a megfigyelő helyén átmenő hosszúsági kör

és a greenwichi 0. hosszúsági kör síkja alkot (4. ábra). Ennek a szögnek a

meghatározására meg kell mérnünk, hogy mikor delelt a nap (vagyis az árnyék mikor

volt a legrövidebb, mikor volt éppen észak-déli irányú).

Greenwichben pontosan 12 óra 0 perckor delel a Nap. A megfigyelő helyén

korábban vagy későbben delel, éppen annyi idővel, amennyi idő alatt a Föld φ szöggel

fordul el.

A Földön deleléstől delelésig átlagosan egy nap, azaz 24 óra telik el. Ennyi idő

alatt a Föld valamivel több, mint 360°-ot fordul, vagyis 1 óra alatt hozzávetőlegesen

15°-ot. Ezért a Földön kijelölt időzónák elvileg 15°-onként követnék egymást, ha az

országhatárokra nem lennénk figyelemmel.

Az is kiszámítható, hogy a Földnek 1°-os elforduláshoz lényegében 4 percre van

szüksége. Az időzónákat úgy jelölték ki, hogy a nyugati határukon 12 óra 0 perckor, a

keleti határukon pedig 11 óra 0 perckor deleljen a Nap.

Ha mi a GMT+1 időzónában vagyunk, akkor földrajzi hosszúságunk a 15° és a

30° közé esik. A Nap pedig valamikor 11 óra x perckor fog delelni (4. ábra ).

21

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Ez azt jelenti, hogy a 30. hosszúsági körtől x/4 fokkal vagyunk nyugatabbra,

tehát a földrajzi hosszúságunk fokban kifejezve:

Ha a delelés időpontját meghatároztuk, akkor a földrajzi hosszúságot is

megkaphatjuk a fenti képlet segítségével.

Korrekció

A kapott eredmény azonban még nem pontos. Tegyük föl, hogy a földrajzi

helyzetünknél fogva nálunk a Napnak 11 óra x perckor kellene delelnie. Ha egy éven át

minden nap megfigyeljük a gnomón árnyékát 11 óra x perckor, azt látjuk, hogy az nem

esik észak-déli irányba, vagyis a Nap 11 óra x perckor még vagy már nem delel (5.

ábra).

A delelés hol előbb, hol később következik be.

Ennek oka az, hogy a Föld a Nap körüli pályáján az év során hol gyorsabban, hol

lassabban halad. Így a Nap két delelése között nem pontosan 24 óra, hanem ennél egy

kicsivel több vagy kevesebb telik el.

22

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Az évnek csak négy olyan napja van, amikor a delelés éppen 11 óra x perckor,

az úgynevezett középidő szerinti délben következik be: április 16-án, június 14-én,

szeptember 1-jén és december 25-én. A többi napon korrekcióra van szükség, ez az

időkiegyenlítés.

A korrekció értékét táblázatból kereshetjük ki. A korrekció értéke maximálisan

16 perc sietés, vagy 14 perc késés. Ha a korrekciós táblázat szerint a mérés idején a

Nap z perccel a középidő szerinti dél előtt delel, és az óránk szerint 11 óra y perckor

volt a delelés, akkor a földrajzi hosszúságot fokokban a képlet határozza meg.

Feladat: Végezzétek el a mérést és a számításokat.

23

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

IV. A mikroszkóp felépítése és alkalmazása-mikroszkópikus metszetek

elkészítése és tanulmányozása

A mikroszkóp (görögül: mikron = kicsi + szkopein = nézni) egy eszköz, mely

megjeleníti a szabad szemmel láthatatlan apró vizsgálati objektumokat. Az ilyen

tárgyak mikroszkóppal való tanulmányozásának tudománya a mikroszkópia.

A mikroszkopikus szó jelentése kicsi, szabad szemmel láthatatlan, megtekintésükhöz

tehát mikroszkóp szükséges.

A mikroszkóp több mint 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában

készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte

bizonytalan. Három szemüvegkészítőt szoktak feltalálóinak nevezni: Hans Lippershey-t

(aki az első igazi teleszkópot is kifejlesztette), Hans Janssent, és fiát, Zachariast.

A legelterjedtebb mikroszkópféle – az elsőként feltalált – fénymikroszkóp.

A fénymikroszkópok, mivel látható fényt használnak, a legegyszerűbb és

leggyakrabban alkalmazott mikroszkópok. Friss kutatások kimutatták (lásd Brian J.

Ford tanulmánya az egyszerű mikroszkópokról), hogy még az olyan egyszerű

mikroszkópok is, melyek csupán egy lencsével rendelkeztek, megdöbbentően tiszta

képet tártak a korai mikroszkopizálók szeme elé. Manapság több lencséből felépülő

összetett mikroszkópok szolgálják a tudományt sok területen, főleg a biológiában és

a geológiában.

Népszerűségük miatt a mikroszkópoknak sok tartozékuk, kiegészítőjük van,

melyek megkönnyítik a használatukat, vagy javítják a képminőséget.

Speciális fénymikroszkópok:

24

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Ultraibolya-mikroszkóp

Ultramikroszkóp

Fáziskontraszt-mikroszkóp

Lumineszcencia-mikroszkóp

Konfokális pásztázó mikroszkóp

Polarizációs mikroszkóp

Binokuláris mikroszkóp

Sztereomikroszkóp

Feladat: Készíts mikroszkopikus metszeteket és tanulmányozd őket!

1. A növényi sejt felépítését három fő részét (sejthártya, citoplazma, sejtmag)

tanulmányozd a vöröshagyma leveléből készített metszetből.

2.A növényi szövetek szerkezetének megfigyeléséből állapítsd meg, hogy milyen

szerepük van a növény életében.

3.A mikroszkopikus metszetek tanulmányozásával különböztesd meg az

alacsonyrendű gombákat (sörtélesztő, fejespenész, ecetpenész).

4.Fedezz fel baktériumokat.

5.Vizsgálj meg egy mohát,amelyben nincsenek szállítóedények és hasonlítsd össze

egy hajtásos növénnyel, amelyben találsz fa és háncsedényeket.

6. Ismerd fel a moszatokat, gombákat, zuzmókat mikroszkopikus metszetekből.

7.Vizsgáld meg mikroszkóppal a rovarok szájszerveit, lábait, szárnyait.

8.Vizsgálj meg mikroszkopikus metszetekből állati szöveteket:

25

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

hámszövetet, kötőszövetet (csont, vérszövetet), izomszövetet (harántcsikolt és sima

izomszövetet), idegszövetet.

IV. Iskolánk és városunk parkja inaknak megfigyelése,

növény- és állatvilágának megismerése

A park egy gondozott terület, ami természetes vagy ahhoz hasonló környezetet

teremt városokban vagy azokon kívül. Míg a városokban fenntartott parkoknak

általában az emberek kikapcsolódásának biztosítása a célja, a városokon kívüliek

bizonyos növények és állatok élőhelyének a megőrzésére törekednek.

A park, mesterséges szárazföldi ökoszisztéma (ökológiai rendszer), amiben

megfigyelhetjük és tanulmányozhatjuk a környezet élettelen (abiotikus) és élő

(biotikus) tényezőit.

A park élettelen környezeti tényezőinek vizsgálata

a) A levegő hőmérsékletét például a park szélén és belsejében levegőhőmérővel

mérjük.

Vizsgálatok során megállapíthatjuk, hogy a hőmérséklet magasabb a park szélén

néhány fokkal, mint a park belsejében. (Mi ennek a magyarázata?)

b) Az avarban a levegő hőmérsékletét vízszintesen elhelyezett hőmérővel

mérjük.

c) a talaj hőmérsékletének méréséhez alkalmas hőmérőt vagy szobahőmérőt

használunk. Az eljárás a következő képen történik: ásóval kereszt alakban felvágjuk a

talajt, belehelyezzük a hőmérőt és talajjal befedjük. Tíz perc múlva leolvassuk a

hőmérsékletet.

Vizsgálatok során megállapítjuk, hogy az avarban a hőmérséklet magasabb,

mint a talajban. (Mi erre a magyarázat?)

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

26

d) A fényt vizuálisan értékeljük egy 0-tól 10-ig terjedő egységes skála

segítségével:

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Derült idő Felhős idő Teljesen borult idő

e) A szél erősségét a táblázat adataihoz viszonyítva értékelhetjük.

A szél erőssége Mi figyelhető meg egy fán?

Gyenge szél A leveleket lebegteti

Mérsékelt szél Az ágacskákat mozgatja

Erős szél Az ágakat mozgatja

Nagyon erős szél Ágakat tör, gyökerestől kitépi a fát

A park élő környezeti tényezőinek vizsgálata

a) Fa vizsgálata – felbecsüljük magasságát (matematikai módszerekkel)

- megmérjük vastagságát kiszámíthatjuk átmérőjét, megvizsgáljuk a kéreg színét és

vastagságát.

b) Talajdarab élőlényeinek vizsgálata

Egy kiásott földdarabban megfigyeljük a földigilisztát. Nagyító segítségével egy marék

talajban megvizsgáljuk a benne lévő élőlényeket.

c) Adott területen található növények és állatok mennyiségének felbecsülése

A parkban mérőszalaggal kijelöljük a próbanégyzet területét. A próbanégyzetben

megszámoljuk a lágyszárú növényeket (pl. gyermekláncfüvet), a cserjéket és a fákat.

Ezután meghatározzuk az állatokat és felbecsüljük számukat. Hasonlóképpen értékeljük

az élőlények elterjedésének módját: egyenként vagy csoportosan fordulnak-e elő?

d) A biológiai anyag begyűjtése

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

27

Leveleket, terméseket, talajon talált kéregdarabokat, a fűből vagy a fák kérgéről

rovarokat gyűjtünk műanyag zacskóba. Minden zacskóra címkét ragasztunk, amelyen

feltüntetjük a gyűjtés időpontját és helyét.

A parkban általában élnek:

1) Fák – növényhatározókkal próbáljuk felismerni és egy füzetbe feljegyezni. Iskolánk

parkjában találhatunk különböző fenyőfajtákat, magnólia fát, lombhullató fafajtákat.

Városunk egyik legnagyobb parkja a Kossuth – kert, amely hosszú múltra tekint vissza.

Ebben a parkban a faállomány folyamatosan frissül, de találunk itt igazán idős fákat is.

Ami a fafajtákat illeti, zömében platánfákat találunk is, de megfigyelhető a nyárfa, több

fenyőtípus és más lombhullatók. Ezen fák tanulmányozására célcsoportunkkal

kilátogatunk a helyszínre.

2) Cserjék - növényhatározókkal próbáljuk felismerni és egy füzetbe feljegyezni.

3) Lágyszárú dísznövények - növényhatározókkal próbáljuk felismerni és egy füzetbe

feljegyezni.

4) Gyomnövények - növényhatározókkal próbáljuk felismerni és egy füzetbe

feljegyezni.

Számtalan állat talál menedéket és táplálékot a gyepszintben, a fák kérge fölött

és alatt, a fák koronájában. Megpróbáljuk felismerni ezeket és feljegyezni egy füzetbe.

Felismerjük aztán a talajban és az avarban élő állatokat is. Amit iskolánk parkjában,

valamint városunk főparkjában és a Kossuth-kertben végzett megfigyelések eredménye

képen kaphatunk az a következő állati fajok diákjaink által való felismerése: mókus,

galamb, veréb, fecske, harkály, bagoly, csóka, rengeteg rovar- és bogár – faj.

Feladat: 1.)A megfigyelések után és a jegyzetek alapján, visszatérve az

osztályterembe, minden gyermek készít majd egy fogalmazást és egy plakátot a

parkról.

28

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

2.) Csoportmunka: madáretető készítése, megfigyelése, majd az

észleltekről feljegyzések készítése.

VI. Vidékünk természetvédelmi területeinek megismerése

1. Szatmár megye természeti rezervátumai

Természetvédelmi területek és jellemzőik

Szatmár megye területén található 3 megyei érdekeltségű védett terület,

melyeket a 4 számú 1995. március 7 Megyei Tanácshatározat nyilvánított védett

területté és 7 nemzetileg védett természeti övezet. A fontosabb védett övezetek leírása:

Homok dűnék Mezőfény

Mezőfény határát nagy kiterjedésű akácosok, vadban gazdag (vaddisznó, őz,

29

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

szarvas, nyúl, fácán) nyárfa- és tölgyerdők borítják. Az erdő egykor hatalmas területet

borított, napjainkban is átnyúlik Magyarország területére. Az erdő mellett a Leánysárga

legelő, amely néhány éve rezervátum, de gyakran kirándulások és helyi rendezvények

színhelye. Egy másik nevezetesség, a Kenderásztató tó szomszédságában egy több

hektárt kitevő homokbánya. A homokbányában él egy madárfaj, amelyik regionális

szinten egyedülálló. Nevezetesen a gyurgyalag. Festuca vaginata si Corynephorum

canescens.

Vermes Láp

Botanikus rezervátum, a kiterjedése pedig 10,0 h. Fontossága abban rejlik, hogy

bizonyos gleccserbeli növények maradtak meg, melyeket ideálisan megőriz, annak

ellenére, hogy nagyon alacsonyan helyezkedik el. A Vermes láp területén ritka

növényfajokat találunk, mint pl.: Aldrovanda vesiculosa, Euphorbia lucida, Hypericum

tetrapterum, Taraxacum palustre, Silene multiflora, Hottonia palustris.

30

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Csanálosi Erdő

A Csanálosi erdő 38 ha területen helyezkedik el és gazdag növényvilágának

köszönhetően természetvédelmi övezet. A csanálosi erdőben 150 növényfajt tartanak

nyilván, ezek közül a Fraxineto-Ulmetum Soo a legelterjedtebb. Az erdőben nagy

mennyiségű kőrisfa, tölgyfa, nyárfa, mogyorófa, bodza valamint galagonya található.

31

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Túr folyó

A Túr folyó az egyetlen hegyvidéki folyó Szatmár Megyében. Alsó folyása (43

km), Calinesti-től egész a Magyar határig egy „zöld folyosót‖ képez, amelynek mind

növény mind állatvilága illetve domborzata elég változatos, fontos mind a

madárvonulás szempontjából mind pedig mind menedékhely a megművelt földterületek

mentén. A védett terület magába foglal tó rendszereket a következő településekről

Adrian, Szárazberek, Porumbesti és menedéket nyújt a vizi madaraknak. Elég nagy

területeket borít nád és gyékény, a vízben pedig találunk egy sor különleges

nyövényfajt, melyek közül megemlítendő: Trapa natans és a Ranunculus aquatilis. A

folyó növényzetét több ás között érdekes növényfajok alkotják mint a fehér tavirózsa

(Nymphaeetum alba-lutea) és a sárga tavirózsa (Nuphar lutea).

32

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Az Avas Hegység Tőzeglápjai

Az Avas Hegység Tőzeglápjai védett területté nyílvánítását tudományos

jelentőséggel bíró növényzetének és élővilágának köszönheti. A tőzeglápok

mérsékelten meredek lejtőkön találhatóak, leginkább kialudt kráterek helyén,

természetes vízelvezetés jellemzi a területet és az Osan – Máramaros andezit fennsíkon

található nagyrészük: Trestia Tőzegláp: kb. 800 méteres magasságban. A mocsaras

vidék kb. 2000 méteren terül el a Trestia Völgy mentén. Növényzetét illetően itt

megtalálhatóak a tipikus mocsár vidékre jellemző növények. Mărăuş Tőzeglápjai –

Maraus Völgyben kb. 1,5 hektár területen és szintén növényzete miatt védett. Taul

Tőzegláp: a Trestia folyó mentén található és egy kb. 0,5 hektáros területen terül el. A

területet körülöleli egy bükk erdő. A nedves területet két forrás táplálja az övezetben.

A területekhez közeli erdőkben felfedeztek egy olyan hangyabolyt, amellyel ritkán

lehet találkozni. Ezek a hangyák jótékony hatással vannak az erdőre, mert elpusztítják

azokat

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

33

a rovarokat, amelyek rossz hatással vannak az erdőre.

Runc Erdő

Az erdő teljes területe 68,5 hektár ahol a Quercetum dominál. Az erdő

kompaktnak mondható, hatása egyedi különösen magas és egyenes fatörzsekkel. A

védett zóna egyes részterületein más erdei fajok is megtalálhatóak, mint a:

vadcseresznye, bükk, gyertyán. Aljnövényzet jellemző a természetes regenerálódás a

gyertyán (80%) és más cserjék: mogyoró, fagyal, galagonya. Ez a terület azért fontos,

mert vetőmagot szolgáltathat egy értékes genetikai alap megőrzéséhez, fontos

jelentőségű vadállománya tekintetében is: szarvas, őz.

34

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Dendrológiai Park Nagykároly

A park Nagykároly központjában található és egy 10 hektáros területen fekszik.

Körülbelül 110 egyed fajnak biztosít otthont, néhány közülük igen különleges

dendrológiai szempontból Románia szinten is. A Park területe kerítéssel van

körbekerítve és területén található egy építészeti emlékmű is.

35

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Sárerdő

Dama dama

Az erdő Szatmárnémeti városától 12 km-re található, összetételét tekintve: 71%

tölgy, 8%-éger, 8% gyertyán, 5% nyárfa, 4% kőris, 2% juhar, 1% platánfa, 1% szilfa. A

kisméretű területeken a következők találhatóak még: fekete nyárfa, nyárfa, vörös tölgy,

akác, juhar, hárs, fenyő, stb. A Sárerdő tudományos erdészeti kutatásoknak is színhelye

kutatások közé sorolható a vetőmag előállítása és tárolása az erdészeti erőforrások

konzerválása.

36

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Nagy Erdő

Az erdő 5 km-re található Szatmárnémeti városától É-NY irányba egy kb. 385

hektáros területet foglal el. A Nagy Erdő egy vegyes erdő, a dominánselem főként a

tölgy. Az erdő összetétele: éger, gyertyán, kőris, juhar, szil.

Feladat: 1. Látogassatok el megyénk védett területeire és írjatok

beszámolót tapasztalataitokról.

2.Soroljátok fel, milyen védett állattal vagy növénnyel találkoztatok a

kirándulások alkalmával.

37

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti

rezervátumai

A megyére jellemző, hogy a természeti környezet és a táj megőrizte a korábbi

jellegzetes arculatát. A természetvédelmi területek nagysága 3 625 hektár. A tájvédelmi

körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb területek további különálló részeket —

benne jelentős védett erdőt, parkot, és fát — foglalnak magukba.

A megye Magyarország folyóvizekben, mocsarakban, lápokban leggazdagabb területe.

A Kárpátok közelsége, a hűvös-nedves mikroklíma, és a táj viszonylagos

zavartalansága számos olyan állat- és növényfaj előfordulását teszi lehetővé, amelyek

az Alföld más részein megritkultak vagy kipusztultak, illetőleg számos bennszülött

növény és állatfaj számára nyújtanak életfeltételeket.

Természetvédelmi területek

Bátorligeti-Ősláp Természetvédelmi Terület

A védett terület kiterjedése 52,7 ha.

A táj jellegzetes arculattal és természeti értékekkel rendelkezik, különös tekintettel az

Ősláp jellegzetes pangó vizes, lápos, zsombékos 62 élőhelyeire, az itt előforduló

38

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

különleges vegetációtípusokra (nyírláp, fűzláp, zsombékos lápterületek és láprétek),

valamint ezen élőhelyek természetes növény- és állatvilágára.

Fényi-erdő Természetvédelmi Terület

A védett terület kiterjedése: 297,7 ha. Egykor a Nyírség nagy részét erdőtársulások

borították, amelyek legnagyobb egybefüggő maradványerdejének, az itt előforduló

növénytársulásoknak (nyírlápok, rekettyefüzesek, vízkedvelő tölgy-köris-szil

ligeterdők, homoki tölgyesek, homokpusztagyep társulások) és a rendkívül változatos

formájú terület sajátos növény- és állatvilágának védelemre van szüksége.

39

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület

A védett terület kiterjedése: 95,0 ha. A Kállósemjén mellett található egykori

folyóvölgyben természetes növénytársulások alakultak ki (ingóláp, égeres fűzláp),

melyek megőrzése rendkívül fontos, valamint a terület sajátos növény- és állatvilága is

megóvásra szorul.

40

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Cégénydányádi-park Természetvédelmi Terület

A védett terület kiterjedése: 12,9 ha. A területen található egy természettudományi és

esztétikai szempontból rendkívül értékes növénygyűjtemény. nagyon fontos továbbá az

élővilág természet közeli életfeltételeinek biztosítása is.

41

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Tiszavasvári Fehér-szik Természetvédelmi Terület

A védett terület kiterjedése: 184,9 ha. A területen található szikes tóhoz természetes

szikes növénytársulások kapcsolódnak (sziki kákás élőhelyek, szikpusztai gyep,

vakszikfoltok) és a területen élő jellegzetes sziki növény- és állatfajoknak biztosít

élőhelyet, amihez egy nagyon gazdag madárvilág társul.

Keleti kontyvirág

42

Tiszadobi ártér

Természetvédelmi

Terület

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A védett terület kiterjedése: 1021,2 ha. A Tisza ártere jellegzetes arculattal, a

holtágakkal, nádasokkal, ártéri erdőkkel rendelkezik, melyek természetes növény- és

állatvilágnak adnak otthont. Különös tekintettel emelhető ki a területen található tölgy-

köris-szil keményfa ligeterdő, a védett madarak háborítatlan fészkelő- és

táplálkozóhelye, vonulásának biztosítása.

Baktalórántházi-erdő Természetvédelmi Terület

A védett terület kiterjedése: 310,9 ha. A Nyírség homokterületeit egykor hatalmas

kiterjedésű gyöngyvirágos-tölgyes gyertyános-tölgyes társulások egyik utolsó

egybefüggő maradványa borította, a terület sajátos növény- és állatvilággal rendelkezik.

43

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Tiszatelek-Tiszaberceli-ártér Természetvédelmi Terület

A védett terület kiterjedése: 1021,3 ha. A Tisza-menti táj jellegzetes tájképi értékeinek

és a területen előforduló, az ártérre jellemző természetes növénytársulásoknak (fűz-nyár

ligeterdők, tölgy-köris-szil ligeterdők) megőrzése, valamint a terület sajátos növény- és

állatvilágának megóvása elsődleges feladatnak számít.

44

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Bátorligeti-legelő Természetvédelmi Terület

Tátogó kökörcsin

A védett terület kiterjedése. 23,4 ha. A terület homokpusztai gyeptársulások védett,

illetve fokozottan védett, ritka növényfajait figyelhetjük meg, valamint a

növénytársulásokhoz kapcsolódó állatvilággal is találkozhatunk.

Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület

46

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A védett terület kiterjedése: 159,8 ha. A Beregi-síkból kiemelkedő szigetvulkánon

alakult ki a fajokban gazdag állatvilágnak otthont adó, változatos növényvilág, az

ezüsthársas szurdokerdő habitusú, valamint a kocsánytalan-dárdáskaréjú tölgyesek fás

vegetációja, valamint a hegyi gyeptársulások.

Vajai-tó Természetvédelmi Terület

A védett terület kiterjedése: 78 ha. A Vajai-tó az ország azon ritka helyei közé tartozik,

ahol még fellelhetők az úszó lápszigetek, s megfigyelhetők az azokon megtelepedett

különleges, jégkorszakból visszamaradt ritka növények is. A legkülönlegesebb értékei a

tőzegpáfrányos nádasokban és a füzesekben-égeresekben találhatók. Egyik

legértékesebb ritkasága a tarajos pajzsika. A másik érdekessége a kúszó csalán, mely

főleg a tőzegpáfrányos nádasokban él. A hagymaburok különleges, egyáltalán nem

feltűnő, apró termetű, kis, zöld virágú, fokozottan védett orchidea-féle, alig 3-4 hazai

termőhellyel.

Feladat: 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetvédelmi területeinek

összefoglaló átismétlése.

47

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

VII. Ember és környezet kölcsönhatása

1. Ember és környezet kölcsönhatása

Az emberi társadalom fejlődése, az ember természetet befolyásoló

tevékenységének állandó növekedése, a természetes ökoszisztémák megváltoztatása, új

ökoszisztémák létrehozása szükségessé tették a környezet fogalmának újraértékelését.

A természetes ökoszisztémák mellett az antropogén ökoszisztémák is a

környezethez tartoznak.

Az ember nem áll a „környezetén kívül‖, hanem abba beilleszkedik. Téves az a

felfogás, mely szerint az ember, érdekeinek alávetve, a környezetre kívülről képes

hatni.

Az embernek ismernie kell a környezet összetevőit: bizonyos mértékig és

bizonyos körülmények között felhasználhatja azokat. Ismernie kell a környezetbe való

beavatkozás határát, valamint annak mértékét, hogy tevékenységének negatív hatásából

mennyit „bír el‖ a környezet.

Az ember környezetében eddig ismeretlen méretű, mélységű és gyorsaságú

változásokat okozott, amelyek az élőlényekre is kihatottak. Egyes élőlények

alkalmazkodóképességét már meghaladták ezek a változások.

Az emberi tevékenység eredményeként egy egész sor környezetkárosító tényező

jelent meg.

a) A természetes ökoszisztémák antropogén ökoszisztémákká alakítása a

környezetleromlás jelentős tényezője.

A biocönózisok trofikus szerkezetének begyűrűsödése és az önszabályozás

képességének csökkenése folytán az antropogén ökoszisztémák az ember állandó

48

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

közbelépése nélkül nem maradhatnak fenn.

b) Az altalajkincsek, erdők, legelők, talaj, növény- és állatfajok túlzott

kihasználása negatív hatással volt. A fosszilis tüzelők, az ásványkincsek, valamint az

erdőtartalékok csökkenéséhez, a legelők és talaj tönkretételéhez, a sivatagok

kiterjedéséhez és sok faj eltűnéséhez vezetett.

c) Egyes fajok véletlenszerű vagy szándékos betelepítése olyan területekre ahol

azok eddig még nem éltek, súlyos egyensúlyzavart okozott és okozhat (pl. a filoxéra, a

burgonyabogár, a rapana csiga). A természetes ellenségek hiánya folytán (paraziták,

ragadozók), amelyek ellenőrzésük alatt tartották ezeket, a betelepített fajok

robbanásszerűen elszaporodnak, kiterjedt területeket lepnek el, ültetvényeket, erdőket

pusztítanak ki.

d) A nagyméretű területátrendezések, mint amilyenek a felszíni

banyamunkálatok, hidrotechnikai munkálatok (gátak, csatornák, öntöző rendszerek,

stb.) a természetes és antropogén ökoszisztémák pusztulásához vezetnek.

e) A szennyeződés egyes természete, de főleg az emberi tevékenységből (főleg

ipari, mezőgazdasági, szállítási) eredő mesterséges szennyezőanyagoknak az

ökoszisztémákba jutását jelenti.

A szennyezőanyagok a környezetben mély változásokat okoznak, amelyek

minden trófikus kategóriát érintenek, hatásuk, az élő anyag minden szerveződési

szintjén megnyilvánul.

A szennyező hatás hónapokig, évekig elhúzódik; tíz, száz, ezer kilométerig

terjed a levegőben, vízben, talajban.

A szennyeződés veszélye bonyolódik azáltal, hogy a táplálékpiramis csúcsán

lévő élőlényekben a szennyezőanyag koncentrációja nő. Így egyes vízi madarakban a

szennyező anyag több százezerszer nagyobb koncentrációját mérték, mint az illető

helyen a vízben.

49

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Az abiotikus tényezők is szenvednek. Megváltoznak a természetben a biokémiai

körforgások. Például a peszticidek új körfolyamatokat alakítanak ki, melyek súlyos

következményekkel járnak a jelenlegi és jövőbeli földi életre nézve.

A szennyeződés hatása az élő szervezetre

A szennyeződés közvetlenül vagy közvetve a trofikus kategóriák mindegyikét

érinti. A szennyező anyagok negatív hatása megnyilvánul egyed-, populáció-,

biocönózis- és bioszféra szinten.

A termelőkre hatnak a savas esők, a peszticidek, kőolaj, stb.

A savas esők az „erdők halálát‖ okozzák, a leveleket, gyökereket pusztítva. A

peszticidek csökkentik a fotoszintézist, károsítják a levél szöveteit. A kőolaj csökkenti a

fitoplankton fotoszintézisét.

A fogyasztókat, az embert is bele értve, az összes szennyező anyag érinti. A

savas esők hatnak úgy a vízi állatokra (tavak pusztulása), mint a talajban élőkre. A

szmog főleg a légzőkészüléket érinti. A levegőben, vízben, talajban lévő peszticidek

tömeges pusztulását okoznak. Az emberbe közvetlenül (a levegőn, vízen keresztül)

vagy közvetve a növényi és állati élelmiszerekkel jutnak el, amelyekben

felhalmozódnak. A peszticidek súlyos mérgezéseket, mutációkat okoznak. A talajból az

ivóvízbe jutó műtrágyák lerontják annak minőségét, néha betegségeket okoznak. A víz

felületére jutó kőolaj meggátolja egyes állatok légzését, elrontja az ehető vízi állatok

ízét. A háztartásokból, állatfarmokról, ipari létesítményekből kikerülő vízben lévő

szerves anyagok a vizek virágzását okozzák, ez pedig oxigénhiányt és a vízi állatok

pusztulását eredményezi.

A radioaktív szennyeződés a földi élete fenyegeti.

A Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombák több százezer áldozatot

követeltek. Hasonlóan, a napjainkig 20-nál több nukleáris központ balesetei halált,

betegségéket kiváltó besugárzásokat okoztak (rák, különösen vérrák); gyermekek

50

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

születési rendellenességekkel jöttek világra.

A víz, levegő, talaj különböző mikroorganizmusokkal, élősködő egysejtűekkel,

férgekkel való szennyeződése a vírusos májgyulladás, gyermekbénulás, vérhas,

hastífusz, gümőkor és más megbetegedések számának növekedéséhez vezet.

A talajba vagy vízi üledékbe jutó savas esők, peszticidek, műtrágyák, mérgező

fémporok a lebontókat is érintik.

Feladat: Tegyetek látogatást Szatmár víztisztító üzemében. Beszéljétek meg a

látottakat.

2. Jellegzetes víz, talaj és levegőszennyeződések

feltárása, felismerése

A gazdasági fejlődés és a mai profitközpontú gazdálkodás erőteljesen háttérbe

szorítja a környezetvédelmi érdekeket. Próbálunk rávilágítani a környezetszennyezés

súlyosságára. Minden, amit a Föld ellen teszünk ránk is visszahat, hiszen az ember is

csak természeti lény.

A környezetszennyezés hatásai:

Univerzális hatások

Levegőszennyezés

51

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Globális klímaváltozás

Vízszennyezés

Biodiverzitás megváltozása

Talajszennyezés

Fényszennyezés

Sugárszennyezés

Megoldási kisérletek

Szelektív hulladékgyűjtés

Takarékosság

Megújuló energiaforrások használata

Magfúzió

A szennyeződést a szennyeződés forrásának természete, a szennyező anyagok

természete és a szennyezett terep szerint osztályozhatjuk.

A szennyeződés forrásának természete szerint beszélünk természetes és

mesterséges szennyeződésről.

A szennyező anyagok természete szerint a szennyeződés lehet kémiai, fizikai,

biológiai.

A szennyezett terep szerint van levegő-, talaj- és vízszennyezés.

A levegőt lebegő részecskék, kis szemcsék: egyes fémek pora, cement, virágpor,

különböző spórák, por, stb. szennyezik. Általában ezek izgatók, allergia keltők,

mérgezők.

A főbb szennyező gázok: kén, nitrogén, szén oxidjai és az ammónia. A kén és

nitrogén-oxidok (amelyek a kőolaj és kőszén égetéséből keletkeznek) a légköri párával

kénsavat, salétromsavat hoznak létre, amely savanyítja az esővizet, savas esőket

52

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

eredményez.

Egyes fémek mérgezőek (ólom, higany, cink, mangán, kobalt, stb.). Az ólom

főleg a gépkocsik motorjából származik. Egyik vegyületet, az ólomtetraetilt a

benzinhez adagolják, mint robbanás szabályozót.

A nitrogén- és kén-dioxidból, ólomból és más fémekből, tökéletlenül elégetett

folyékony tüzelőkből a napsugarak hatására (főleg az ibolyántúli) egy mérgező termék

keletkezik, a szmog.

A talaj vegyi szennyeződése főleg nitrogén- és foszfortartalmú peszticidekkel és

műtrágyákkal történik.

Talajszennyezés fokozódásával járó tevékenységek:

Hulladéktároló telepek bezárása

Talajerózió növelése fák kivágásával

Műtrágya, rovarirtószerek, a talaj termékenységét javító egyéb szerek

ésszerűtlen használata.

Hulladékok lebomlási ideje:

Kötél: 3-14 hónap

Papír: 2-5 hónap

Pamutruha: 1-5 év ( A cellulóz, ha elásod nedves talajba, évekig nem rothad el)

Tejesdoboz: 5 év

Nejlonzacskó: 10-100 év

Pelenka: 50-100 év

53

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Konzervdoboz: 50-100 év

Sörös dobozok műanyag karikája: 450 év

Zöld üveg: 1 millió év

Műanyag flakon: soha

A vizek vegyi szennyeződésének több forrása van: a savas esők, a növényekből

és talajból az eső által hozott peszticidek és műtrágyák, a kőolaj, az állattenyésztő és

ipari létesítmények szennyvizei, a háztartásokból származó szennyvíz, stb.

A fizikai szennyeződés: a hő-, a zaj- és a radioaktív szennyeződés.

A folyók és tavak hőszennyeződését a hő- és atomerőművekből kifolyó meleg

víz okozza.

A zajszennyeződés az iparosodás, urbanizáció és a forgalom növekedésének

következménye.

A radioaktív izotópokkal való szennyeződés forrása a nukleáris robbantások,

radioaktív hulladékok, nukleáris erőművekben történő balesetek.

A biológiai szennyeződés a betegséget okozó élőlényeknek tulajdonítható:

baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek.

Feladat:

1) Figyeljétek meg egy folyó vagy tó szennyeződésének következményeit.

Lakmuszpapír segítségével határozzátok meg a víz savasságát!

2) Azonosítsátok a lakhelyetek környékén a szennyeződés forrásait!

3) Figyeljétek meg a szennyeződés következményeit:

a) a nagy forgalmú országutak melletti fákon

b) ipari létesítmények közelében élő növényeken.

54

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

3. Vidékünk fűszer és gyógynövényeinek megismerése

Földünk legkülönbözőbb pontjain található gyógynövények olyan hatóanyagokat

tartalmaznak, melyek kémiai úton nem helyettesíthetők. Ezek az anyagok segítenek a

szervezetnek a betegségek elleni harcban, a problémák leküzdésében, azonban

megelőző hatásuk is számottevő.

Amennyiben gyűjtjük a gyógynövényeket, azt is tudnunk kell, hogy melyik

időszakban tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a hatóanyagukat. Általánosságban

elmondható, hogy a gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt

vagy alatt, a terméseket a teljes érés idején célszerű begyűjteni. Virágokat a virágzás

kezdetén, és csak teljesen egészséges és féregmentes, száraz állapotában, azaz lehetőleg

napsütés idején szedjük.

A védett növényeket semmilyen körülmények között ne szakítsuk le.

FOKHAGYMA

55

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A friss, ép fokhagymában található fő hatóanyag a kéntartalmú, szagtalan alliin.

Ez az elővegyület a hagymacikkelyek felaprítása, összezúzása során az addig

elkülönített alliináz nevű enzim hatására allicinné alakul át.

A fokhagyma gátolja a szájüregben és a garatban egyes kórokozó baktériumok

fejlődését, e hatásra főként a friss fokhagyma fogyasztása során lehet számítani.

Erjedéses bélfertőzésekben is jótékony hatású. Kísérleti körülmények között a

vérszérum magas koleszterinszintjét csökkenti.

PETREZSELYEM

56

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A gyökereiért termesztett konyhakerti kultúrváltozatok vagy a főleg levelei

miatt kinemesített, fűszernövényként ismert fajták különböző részeit egyes országokban

a hivatalos gyógyászatban is használják nálunk azonban csak a népi gyógyászatban.

Görcsoldó, értágító, vizelethajtó tulajdonságai miatt a leveleket például a magas

vérnyomásos betegek használják, de a hatás elérésére olyan nagy adagban kellene

alkalmazni, amely már mellékhatásokkal rendelkezne. Fűszerként viszont a levelekből

olyan kis mennyiséget használnak, hogy semmilyen károsító hatás nem léphet fel. A

termésekből készült hideg vizes kivonat adagja 1 kávéskanálnyi, amelyet fél liter vízzel

áztatnak, másnap szűrik és aznap elfogyasztják.

KAKUKKFŰ

57

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Törpe félcserje, részben kúszó, mindössze 5-20 cm magas, 1 mm vastag szárakkal.

Forrázatát egymagában - vagy más növényi részekkel együtt - a légutak fertőtlenítő

szereként használják légcsőhurut (tracheitis), hörghurut (bronchitis) kezelésekor vagy

gyógyításában.

Enyhe görcsoldó, hörgőtágító hatása miatt szamárköhögésben (pertussis),

tüdőasztmában (asthma bronchiale) kiegészítő kezelésként használják.

MAJORÁNNA

Nálunk egyévesként termesztett, Földközi-tenger környéki, illatos növény.

58

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Szélhajtó tulajdonságú, bélpuffadás esetében alkalmazható, egyenlő arányban székfű

virágzataival és a cickafarkfű virágzó ágvégeivel.

Reumás testrészek kezelésére használt kenőcsként is felhasználható. Fontos

fűszernövény, konyhai felhasználása mellett jelentős mennyiséget igényel a húsipar,

mert zamatanyagain túlmenően, savtartalma és más antioxidáns vegyületei miatt

tartósító hatása is van. Az illatszeriparban is használják.

BAZSALIKOM

A gyógyászatban ritkábban használják, vizes kivonatként étvágyjavító,

szélhajtó tulajdonságai miatt, valamint gyomor-, bélzavarok okozta szívpanaszokban

hasznosítják. Szeszes kivonatából 10-20 cseppet szájvízbe folyadékba cseppentenek.

59

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

BORSMENTA

A borsmenta fejlődéséhez nagyobb talaj- és légköri nedvesség szükséges. A

napi 12-14 órás megvilágítás is előfeltétele a sikeres termesztésnek. A jó fejlődéshez

napi 10 °C-os átlagos hőmérsékletre van szükség. Jól áttelel olyan területeken,

melyeken a havi középhőmérséklet mínusz 3 °C, a legalacsonyabb érték pedig mínusz

17 °C. Hótakaró alatt mínusz 30 °C-os hidegben is áttelel, de a felmelegedések után

visszatérő fagyok ártalmasak.

60

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

CITROMFŰ

A citromfű leveleit más növényi részekkel társítva nyugtató (sedativ)

teakeverékek formájában használják. Illatos étkezési tea készítésére is alkalmas.

Illóolajat tartalmazó szeszes készítménye 1 ml illóolajból készül 100 ml 70 °-os

szesszel. A friss növényből az illóolajat szesszel együtt párolhatják le, más, szintén

illóolajos növényi részekkel társítva. A terméket szükség esetén cseppenként adagolják

időjárás-változásnak tulajdonított kellemetlen közérzet (meteoropathia),

"szívidegesség", ideges eredetű gyomorpanaszok esetében. A készítmény

szesztartalmát figyelembe kell venni.

A citromfű leveleinek illékony anyagain kívül fontos hatóanyaga a nem

61

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

illékony, vízben oldódó rozmaringsav. Ennek és egyéb, szintén fenolos jellegű

vegyületeinek köszönhetően egyes vírusok replikációját gátló (virostatikus) hatású,

használata ilyen célra különösen az ajaksömör (herpes labialis) esetében vált be.

CSALÁN

Leveleit gyűjtik. Sok A-provitamint és K-vitamint tartalmaznak, de ezek az

anyagok vízzel nem vonhatók ki. Az iparban a levélzöld előállításának egyik

nyersanyaga. A klorofill és származékai szagtalanító, fertőtlenítő készítmények

alkotórészei a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban egyaránt. Számításba jöhet

magas luteintartalma is.

62

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Gyakran szerepel a reuma kezelésére szánt külsőleges, de főleg belsőlegesen adagolt

szerek összetételében, továbbá köszvényben, a vér húgysavtartalmának (urikaemia)

csökkentésére használt készítmények összetételében. A levelek antibiotikus hatásával

magyarázható, hogy a népi állatgyógyászatban házi szárnyasok, sertések eledelébe

keverik egyes járványos betegségek megelőzésére.

CICKAFARK

Évelő növény. Ajánlatos a virágzó szárak csúcsi részét gyűjteni minél kevesebb

elfásodó, alsó szárrésszel, ezekről viszont lefejthetők a szintén felhasználható levelek.

A gyűjtést a teljes virágzáskor végzik, mert a virágzás kezdetén még igen alacsony a

hatóanyag-tartalom.

63

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A drogok gyulladáscsökkentő hatásúak. Egyes készítményeinek

vérzéscsillapító, továbbá antibiotikus tulajdonságai is igazoltak. A sötétkék színű

illóolajat 0,2-1%-os arányban kenőcsökhöz keverve égési sebek és a különböző

bőrgyógyászati folyamatok kezelésére alkalmas készítményeket nyerünk, melyeket

például a visszeres lábszárfekély terápiájában is használnak. Nagyobb hígításban

testápoló szerek gyakori hatóanyaga.

A föld feletti részek hatóanyagai közé tartozik egy gyulladáscsökkentő továbbá

görcsoldó hatású flavonoidok.

KAMILLA

Egyéves vagy áttelelő növény, a virágok kétfélék. A kamilla virágzatainak

hatóanyagait fizikai tulajdonságaik alapján, két csoportba oszthatjuk:

1. Illékony anyagok és

64

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

2. Nem illékony, ún. kivonatanyagok.

Az illóolaj kék színű. Ez is gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatású (a

hidegen készített kivonatok hatóanyagai közé tartozik).

A kamilla illóolajának másik, szintén gyulladáscsökkentő hatóanyaga a

biszabolol nevű szeszkviterpén alkohol valamint ennek oxidjai.

A nem illékony kivonatanyagok közül legfontosabbak a görcsoldó hatású

flavonoidok, melyek egy része vízben, szeszben oldódik. A kumarinok főleg a nyelves

virágokban találhatók, szintén görcsoldó hatásúak.

A kamilla virágzataiból készített vizes kivonatok gyulladáscsökkentő hatása

részben arra vezethető vissza, hogy fokozatosan csökkentik a szervezet érzékenységét a

szövetekből felszabaduló hisztaminnal szemben.

HÁRSFA

65

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Három vadontermő hársfánknak van gyógyászati jelentősége.

1. A kislevelű hársfa koronája kúp alakú vagy majdnem gömbölyű, fája puha, könnyű.

2. A nagylevelű hársfa

3. Az ezüsthárs - a virágok illata erősebb, áthatóbb, mint az előző két fajnál.

Forrázat alakjában használják melegen, lehetőleg mézzel édesítve, izzasztó

tulajdonságai miatt, hűléses, lázas állapotokban. Társítható egyenlő arányban a bodza

virágaival. Biztosítja a folyadékpótlást, ezért influenzás betegeknek javallják.

A hársfavirág tea enyhe nyugtató hatással is rendelkezik. Élvezeti teaként korlátlan

ideig fogyasztható. A szükséges folyadékbevitel céljára használják idült vesemedence-

gyulladásban húgyhólyaggyulladásban , minél kevesebb cukorral édesítve.

BODZA

66

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Cserje vagy kisebb termetű (6-8 m magas) fa. A bodzavirágból készített teát forrón

fogyasztják, lehetőleg mézzel édesítve. Izzasztó hatású, akárcsak a hársfa virágaiból

készült tea. Hűléses állapotokban fekvő betegnek javasolják fogyasztását.

Étkezési teaként is fogyasztható, tartósan, ilyenkor csak egy-két kávéskanálnyi drogot

használnak minden csésze vízre; jól oltja a szomjúságot, naponta ismételten

fogyasztható folyadékpótlásra, hidegen is.

ALOÉ

Afrikai eredetű cserepes dísznövény, melyet nálunk lakásokban, üvegházakban,

üzletek kirakatában tartanak. Különböző idült (krónikus) bántalmakban használják:

gyomor- és patkóbélfekélyben, vastagbélgyulladásban. Egyes országokban ipari úton

előállított készítményeket is forgalomba hoznak.

67

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Ezeket külsőlegesen, helyileg, a bőrgyógyászatban, injekciók formájában pedig

különböző idült kórfolyamatok kezelésében, a szemészetben használják. Az élő

növényi részekben kedvezőtlen körülmények között (sötétben, hidegben) karbonsavak

és egyéb vegyületek képződhetnek, melyek a szervezet ellenálló és

regenerálóképességét fokozhatják. A különböző összetételű ún. svéd-cseppek egyik

gyakori alapterméke, amely a kis adagok miatt melléktüneteket nem okoz. A különböző

aloe fajok leveleinek sűrűn folyó, nyálkatartalmú, tartósított présnedvét használják

égési sebek, sugárártalmakként fellépő bőrgyógyászati folyamatok kezelésére

gyulladáscsökkentő, enyhe antibakteriális hatásuk miatt. Gyakran szerepel

kozmetikumok összetételében.

Feladat: Készíts gyógynövényalbumot,préseld le a begyűjtött gyógynövényeket

és írd le jótékony hatásukat.

68

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

VIII. Életünk környezetbaráttá alakítása

1.Globális felmelegedés

Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük,

amelynek során emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. Az

éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás kifejezést az ember által

okozott klímaváltozásra használja.

A globális felmelegedést a pozitív visszacsatolások okozzák. A legfontosabb ilyen

folyamatok:

A légkör megnövekedett szén-dioxid-koncentrációja az üvegházhatás miatt

közvetlenül felfűti a levegőt, ami magasabb hőmérsékleten több vízpárát vesz

fel. Ezzel növekszik a hőelnyelés mértéke is, ami a vízpára további felvételét

idézi elő.

69

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A tengervíz és a fölötte elhelyezkedő légrétegek felmelegedésével fokozódhat a

párolgás, vagyis nőhet a légkör vízgőztartalma. A vízgőz a leghatékonyabb

természetes üvegházgáz. Ha az üvegházgáz légköri koncentrációja nő,

felmelegedés következik be, aminek közvetett következményeként nő a légköri

páratartalom és ezzel együtt tovább erősödik az üvegházhatás.

A légkörben megnövekedett szén-dioxid-mennyiség felmelegíti a Föld felszínét,

megolvasztja a jégtömböket. A jég fehér felületként veri vissza a Nap sugarait,

és ahogy olvad, helyét a hőt lényegesen jobban elnyelő tenger vagy szárazföld

foglalja el.

A szén-dioxid koncentrációjának növekedése a talaj hőelnyelő képességére is

hat. A talajban a szén igen finom egyensúlyban raktározódik, és már a

hőmérséklet egy kis változása is elég ahhoz, hogy a talaj elkezdje kibocsátani a

korábban elnyelt szén-dioxidot.

A szén-dioxid koncentrációjának növekedése fokozza az esőerdőkben a

növények kilégzését.

Egy másik pozitív visszacsatolási folyamat során a globális felmelegedés

hatására a metán-hidrátból metán szabadulhat fel. A metán-hidrát szilárd anyag,

de instabil elegy, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a

tengervíz keltette nagy nyomás alatt. A metán-hidrát létrejöttének alapvető

feltétele a kellően vastag üledékréteg, amelyben a metán keletkezik. Ha ez az

anyag kiszabadul a tengervíz nyomása alól szétoszlik a levegőben,

üvegházhatást okozva gyorsítja a globális felmelegedés folyamatát.

2. Megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia

nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy

70

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a

fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet,

ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem

megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak

olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a

vízszennyezés.

A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az

ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának,

üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis

tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés

megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozam-csúcs fenyegetése miatt.

A legfontosabb megújuló energiaforrások

Szélenergia

A szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb

kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás. A szél segítségével termelt energia

jelenleg évi 20%-kal növekszik, és rendkívül népszerű Európában és az Egyesült

Államokban.

Vízenergia

71

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-

dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek

összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-

a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.

Napenergia

A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata

történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával.

A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem

illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért

hőmegtakarítás.

Biomassza

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget

értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés,

melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis

tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül

újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás

lehetőségét. A biomasszából, pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető.

Geotermikus energia

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld

belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet.

72

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz

formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem

szennyezi.

3. Családi házak alternatív energia ellátása

Földünk energiakészletei kimerülőben vannak, már körvonalazódik a gáz, a

kőolaj és a szén készletek elfogyásának ideje. Időben gondoskodni kell a természet

nyújtotta, szinte kimeríthetetlen energiaforrások, a Nap és a szél energiájának

felhasználásával történő áramtermelésről. Gondoljuk végig, hogy akár csak egy adag

ruha kimosásához kb. 1 kW/h villamos energia szükséges, amit ha villamos erőműben

állítanak elő, 0,5 kg széndioxid keletkezik, és ez szennyezi a Föld légkörét. A Napból a

Földre a Nap sugárzásának hatására az emberiség összes energia szükségletének 27-

szerese érkezik, majd távozik szinte hasznosítatlanul. Ugyancsak a Nap a forrása a

másik természetes energiaforrásnak, a szélenergiának.

A nap- és szélenergia napelemekkel illetve szélerőművekkel áramtermelésre

fogható. Az alternatív energiaforrások hasznosításával pénzt takaríthatunk meg,

kíméljük a környezetet és függetleníthetjük magunkat az energiaszolgáltatóktól,

díjemeléstől és az áramkimaradástól. A szél- és napenergiát hasznosító rendszerek jól

kiegészítik egymást. Míg a napelemek túlnyomórészt nyáron termelik az energiát,

napfényben szegényebb időszakban a szél rásegít az áramtermelésre. Így

megbízhatóbb, nagyobb teljesítményű villamos energiatermelő rendszer gondoskodik a

szükségletekről.

73

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

4. Veszélyben az élővilág!

Milyen növények és állatok vannak veszélyben napjainkban?

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ezt megelőzően két évvel ezelőtt,

2010-ben tette közzé a köznyelvben Vörös Listának nevezett, szokásos összeállítását,

amely szerint akkor a világ emlőseinek megközelítőleg egyötödét fenyegette a kihalás

veszélye. A tanulmány szerzői ugyanakkor optimisták voltak, mert azt tapasztalták,

hogy voltak eredményei a természetvédelmi erőfeszítéseknek: erre az időpontra a

különösen veszélyeztetett emlősök öt százalékát sikerült megmenteni.

A lista a ma ismert, 44 838 fajnak a 38 százalékát találta különösen

veszélyeztetettnek, vagyis olyannak, amelyet a legkülönfélébb okok miatt a kihalás

veszélyefenyeget.

Az emlősök között például 188, bajban lévő fajt talált. Ezek közé tartozik a

párduchiúz is, amelyből alig százat tartanak ma számon, de veszélyben van a kúposfejű

delfin, a narvál és a fakúszó kenguru is. A kétéltűek csoportjának 32 százaléka került a

74

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

kihalás szélére. Így pl. a veszélyeztetett emlősök közül a tasmán ördögre hívták fel a

figyelmet. Ez a legnagyobb húsevő erszényes állat, amely ma már kizárólag Tasmania

szigetén él, Ausztráliában. Sajnos Tasmánia lakói kártékony állatnak tekintették, mert

gyakran megtámadta a marháikat, és ezért 1941-ig rendszeresen vadászták. Ekkor az

állatot hivatalosan védetté nyilvánították, így a törvény megállította a fogyásukat. Más

okból – a vizes élőhelyek összehúzódása miatt – került veszélybe a Délkelet-Ázsiában

élő halászmacska és a kaszpi fóka. Ez utóbbiak létszáma 90 százalékkal csökkent!

Ugyanígy kiemelték a világ leglassúbb és legkisebb lajhárát, a háromujjú törpelajhárt,

amelynek mérete nagyjából egy emberi újszülöttével egyezik meg. Az állat ma már

kizárólag egy kis szigeten él, Panama partjai mentén.

Az ázsiai unikornisnak is nevezett antilopféle, a szaola pedig Délkelet-Ázsia

legveszélyeztetettebb emlőse. Mára alig tíz-egynéhány egyede maradt fenn.

Összességében a világ emlőseinek 40 százaléka szorul a természetes igényeinél

jóval kisebb, vagy számára veszélyesebb élettérre. Ezeknek az állatoknak legtöbbje

Közép- és Dél-Amerikában, Nyugat-, Kelet és Közép-Afrikában, Dél-, és Délkelet-

Ázsiában, valamint Madagaszkáron él. Ugyanakkor a természetvédők sok mindent

tudnak tenni értük: a visszatelepítési programok révén például tovább élhet tovább a

vadonban a feketelábú görény és a vadló is. És amióta a hatóságok szigorúbb

intézkedéseket hoznak az elefántcsont-kereskedelemről, az afrikai elefántok száma is

megnőtt.

De hogy ne csak az emlősökről essék szó: a világ egyik legérdekesebb, élénk

színű gombafaja, a Cryptomyces maximus csak Wales egy kis területén fordul elő a

világon.

75

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

Feladat

Alkossatok 6 csapatot és minden csapat készítsen egy plakátot, kiválasztva egyet a

következő témákból:

a) Éghajlatváltozás?

b) Veszélyben az élővilág!

c) Egy régi, környezetbarát ház felépítése.

d) Háztartásunk környezetbarát működtetése.

e) Hogyan lesz környezetbarát az életünk?

f) Alkalmazkodó építészet.

76