kultúra 5 k a szÍnÉsz ÜtÕs mÛvek fiataloknakkultúra 5 – b. k. – – 1970 és 1978...

4
5 Kultúra – B. K. – – 1970 és 1978 között laktunk ebben a házban, akkor még Pesti Barnabás utcában. Fantasztikus volt a társaság, szinte egy család voltunk, s a jó viszony a mai napig megmaradt. Az akkori lehetõsé- gekhez mérten a legjobb anyagból készítettem egy nõi alakokat ábrá- zoló dombormûvet a lépcsõfordu- lóba, melyet a ház tavalyi felújítá- sakor bontottak le. S a lakók fel- kértek, hogy készítsek egy új ké- pet – ismerteti az évtizedekre visszanyúló kezdetet Kercza Lajos autodidakta mûvész, aki az alapo- kat az építõipari szakmában, illet- ve rövid idejû mûvészeti iskolában szerezte. A szépérzéket pedig családi örökül kapta, elsõsorban az édesanyjától. – Miért éppen ezt a témát vá- lasztotta? – Idõközben a lakók cserélõd- tek, van, aki már meg is halt. Olyan témát szerettem volna, ami valamilyen módon mindenkihez köthetõ. Így a 12 csillagjegyben mindenki megtalálja magát. A ke- retet alul a tenger, felül pedig az ég adja – mondja az alkotó, aki beismerte, õ maga nem hisz a horoszkóp befolyásoló hatásá- ban. – Hol készítette az elsõ dom- bormûveket? – Ennek a lakásnak nem túl nagy a konyhája, de itt kezdtem az alkotást. A feleségem nem örült neki – mondja nevetve. – Késõbb aztán lett saját mûhelyem. – Milyen egyéb munkái van- nak? – Volt már hat önálló – és két társas kiállításom Zalaegersze- gen. A dombormûvek fõleg vallá- sos témájúak. Keresztút címmel december 11-tõl van tárlatom a Móricz Mûvelõdési Házban. A stá- ciók a közeljövõben a botfai temp- lomba kerülnek majd véglegesen. Ez a munka is felajánlásból ké- szült, csak az alapanyag árát állta a hitközség, ahogy itt is összead- ták a lakók az anyagköltséget. MEGLÁTNI A SZÉPET AJÁNDÉK A LÉPCSÕFORDULÓBAN A Mészáros Lázár utca egyik társasházának lakóközössége hívta fel a figyelmünket egy szemet és lelket gyönyörködtetõ dombormûre. A 12 csillagjegyet megörökítõ alkotás ajándékként készült a ház egykori lakójának jóvoltából. Szemes Béla A középpontos drámák szerke- zetét követve, a darab központi fi- gurája Kean, a XIX. századi angol színjátszás legnagyobb színésze, aki emlékezetes színpadi alakítá- saival, tehetségével estérõl estére elbûvöli közönségét. Szakmai si- kerei csúcspontján azonban még- sem boldog, fiatal évei bohémsá- gának elmúltával belsõ elégedet- lenség gyötri: hiányzik az életébõl az igazi, õszinte lelki társ. Olthatat- lanul szerelmes ugyan Elénába, a dán nagykövet feleségébe, akinek a walesi herceg, Kean ifjúkori cim- borája, ugyancsak lelkes rajongó- ja. A mû három meghatározó figu- rájának egymáshoz való viszonyu- lásán túlmutatóan, azonban léte- zik a darab cselekményének egy látszólag jelentéktelenebb vonula- ta is: Kean és a színésznõi álmo- kat kergetõ, módos polgárlány, Anna Damby kapcsolata, amely a színészkirály Othello szerepében nyújtott botrányos színpadi visel- kedésébõl eredõ kegyvesztettsé- gét és Eléna iránti szerelmi rajon- gásának összeomlását követõen (e két fõmotívum Kean megõrülé- séhez vezet) a végkifejletben kap- ja meg igazi jelentését… Dumas és Sartre darabját Madák Zsuzsanna dramaturgiai közremûködésével Sztarenki Pál állította színpadra. Nem tudható, hogy az eredeti szövegkönyv tar- talmát mennyire formálták át, (mindenesetre a pergõbb köznyel- vi dialógusok és a teoretikusabb szövegrészek egyensúlyát meg- tartották) a második felvonás ritmi- kussága érezhetõen változást je- lentett az elsõ rész hosszan el- nyújtott expozíciójával, „esemény- telenebb” történéseivel szemben. Sztarenki Pál rendezése nem a komédiai elemeket hangsúlyozta, sokkal inkább a vígjátéki szituá- ciók mögöttes jelentését, fonáksá- gát mutatta meg, miközben a „sztárszínész” több arculatát is elénk állította. Kean szerepét Farkas Ignác je- lenítette meg, aki határozott karak- terként „nyers erõbõl” játszotta vé- gig a darabot. Játékának hitelét növelte, hogy Kean figurájának va- lamennyi szegmensét személyes tapasztalatból tudta megjeleníteni, így e kivételes színészsors szín- padi életre keltésében sem oko- zott csalódást. A szereplõgárdából rajta kívül Pap Lujza (Anna Damby) egyenletes színvonalú alakítását, valamint Wellmann György (Salamon súgó) egy-egy profi felvillanását érdemes meg- említenünk. A határozott rendezõi koncep- cióra irányuló törekvés és annak megvalósítására hivatott színészi akarat ellenére az egerszegi teát- rum legutóbbi nagyszínpadi bemu- tatója csupán átlagos színházi es- te élményével ajándékozta meg a nézõt. KEAN, A SZÍNÉSZ DUMASJEAN-PAUL SARTRE DARABJÁRÓL Különös alkalom, amikor a közönség, számára a mindennapok- ban misztikum és intimitás övezte, színészsorsot bemutató elõ- adás résztvevõjévé válhat. A Hevesi Sándor Színház legutóbbi nagyszínpadi produkciója, Alexander Dumas és Jean-Paul Sartre Kean, a színész (Mészöly Dezsõ fordítása) címû darabja – a sej- telmesség oldásával – a nap mint nap „világmegváltó deszkákra” lépõ elõadómûvész életének sajátos etapját dolgozza fel. – pánczélPetra – A programvezetõ-rendezõvel a téli szünet elõtt beszélgettünk az elmúlt évek tapasztalatairól, a fia- talok érdeklõdésérõl és a Deszka filozófiájáról. – A Ruszt József által megho- nosított beavató színház hagyo- mányait követi a Tantermi Desz- ka, vagy teljesen más koncep- ció hívta életre? – Másról szól, mert más dolgok érdekelnek. A ruszti irány amolyan értelmezõ színházi modellnek te- kinthetõ, aminek a beavató jellege abból adódik, hogy interaktív esz- közökkel segít megérteni a rende- zõi koncepciót. Nálunk nem elsõ- sorban a színház és a rendezõi el- vek megértése a cél, hanem hogy egy-egy elõadáshoz kötõdõen – szintén interaktív módon – olyan társadalmi és emberi kérdéseket vessünk fel, ami érdekli a tizen- éves korosztályt. Több évad van már a hátunk mögött, és izgalmas visszatekinteni, hogy honnan is kezdtük és hol tartunk most. – Ez azt jelenti, hogy számo- tokra is „kísérleti” jelleggel in- dult a dolog? – Mondhatjuk, igen. Fantaszti- kus csapattal dolgozom együtt, nemcsak a színészeket (Magyar Cecília, Mihály Péter, Zsíros Viktor, Barsi Márton, Lupaneszku Vivien, Kováts Dóra, Nagy Péter János) hanem a rendezõasszisztenseket és mûszakot is beleértve. Azonban egyikünk sem drámatanár, és elein- te azt sem láttuk, hogy hogyan mû- ködik majd osztálytermi körülmé- nyek között a színházi nevelési program, hogy reagálnak a diákok egy-egy helyzetre. Autodidakta mó- don tanultunk, programról program- ra fejlõdtünk mi is. Minden évadban van új elõadás, a korábbiakat pedig újratervezzük, így van mód kijavíta- ni az esetleges hibákat. – Az iskolákban hogyan fo- gadták a kezdeményezést? – Nyitottan, bár eleinte furcsáll- ták, hogy egy alkalommal miért csak egy osztály vehet részt a programokon. Az egész Tantermi Deszka megszervezése nem egy- szerû, hiszen egy alkalom három tanórányi idõt igényel, és egy-egy programmal többször is elme- gyünk egy iskolába, hogy minél több osztály részese lehessen az elõadásnak és a foglalkozásnak. Erre az iskoláknak is fel kell ké- szülniük. Ugyanakkor arra is fi- gyelni kell, hogy ne mozgassak túl sok színészt, hiszen a színház tár- sulata folyamatosan próbál és ját- szik más darabokat, és a csapat tagjai a nagyszínpadi elõadások- ban is szerepelnek. – Klasszikus mû, kortárs ma- gyar és európai ifjúsági regény adaptációja egyaránt szerepel a programban. Mi alapján kerülnek kiválasztásra a darabok? Annál is inkább mert csupa olyan el- gondolkodtató, fajsúlyos mûrõl van szó, amit még felnõtt fejjel is napokig emészt az ember. – Gyakran kérdezik is, hogy miért nem választok vidámabb darabokat… – ... és miért nem? – Az a helyzet, hogy a szerzõk sem nagyon írnak ilyeneket. Ke- vés a jó, vidám ifjúsági regény, vígjáték szinte nincs is. Szeretem a nagy történeteket, de figyelembe kell venni, hogy osztályteremben, kevés színésszel játszunk, mini- mális költségekkel és eszközök- kel. Ez viszont kreatív megoldáso- kat szül, ami engem inspirál! Min- den darab kiválasztásánál fel kell tenni a kérdést, hogy mi a pedagó- giai cél, mi a központi téma, ami- vel foglalkozni szeretnénk. Ugyan- akkor nagyon fontos, hogy ezt egy igazán jó történet és egy hiteles elõadás kapcsán tegyük. Tényleg nem könnyû mûvek kerülnek a fia- talok elé, de nem baj, ha rágódnak rajta néhány napig. Sokkolni nem akarunk, de ha üt, az jó! A Bambin és az Oroszlánkirályon is sírnak a gyerekek. Hatásos mûvek a ké- sõbbi életkorokban is kellenek. A Semmiben például az az izgal- mas, hogy nem egyszerre – két és fél órában – kapják meg a történe- tet, hanem szakaszonként, meg- megállítva. A foglalkozásrészekkel megszakított elõadás során lehet kérdéseket feltenni, vagy jobban elmélyülni egy-egy vitás kérdés- ben. – Mennyire kell a fiatalok fejé- vel gondolkodni vagy a lelkükbe látni? – Abszolút kell, ez elengedhe- tetlen! Persze az is igaz, hogy a ti- zenévesek alapvetõ problémái nem nagyon változnak az évtize- dek alatt. Saját személyiségük és testük változásai, a szerelem, a halál, a jövõ, bizonyos társadalmi vagy családi konfliktusok és pszi- chológiai jelenségek régen is ér- dekelték a fiatalokat, és ez most sincs másképp. Ami változott, az a technika és a tempó; vagyis a rá- juk zúduló információ mennyisé- ge. Talán felnõttesebbnek tûnnek emiatt, de érzelmi intelligencia te- rén mégiscsak gyerekek, kama- szok. A színháznak viszont alkal- mazkodnia kell ehhez a felgyorsult ritmushoz, új technikához, ha meg akarja szólítani a fiatalokat. Ha például egy 15 éve íródott kortárs mûben a szereplõk még hagyo- mányos leveleket írnak egymás- nak, akkor azt aktualizálni kell, mert különben nem érzi úgy a Z generációs fiatal, hogy a mában játszódik a történet. Ezért is került többek között a repertoárba olyan mû, ami képes a Facebook- és chat-jelenségre és az ebbõl adódó konfliktusokra is fókuszálni (Cyber Cyrano). De az idei évad új elõ- adása (Semmi) is komoly, fiatalo- kat érintõ filozófiai kérdésekre ke- resi a választ. A kérdések ott van- nak a fejekben, csak nem mindig van lehetõségük arra, hogy kibe- széljék magukból azokat a problé- mákat, amik kényelmetlenek szá- mukra. Többek között erre is egy jó alkalom a Tantermi Deszka. ÜTÕS MÛVEK FIATALOKNAK A TANTERMI DESZKA FILOZÓFIÁJA Ruszti örökség, vagy egy egészen más színházi nevelési prog- ram? Sokkoló, vagy inkább csak ütõs és elgondolkodtató? Egyál- talán hogy kerül a Semmi és a többi diákoknak szóló mû a reper- toárba? Madák Zsuzsanna színész, rendezõ, dramaturg, lassan öt éve vezeti a Hevesi Sándor Színház Tantermi Deszka fantázianevû ifjúsági programját. Az iskolák osztálytermeiben zajló elõadások nagy népszerûségnek örvendenek a városban és azon túl is. Sõt, szomszédos megyékbe is gyakran jár házhoz a csapat. – pP – Mivel a budapesti kiállítás nem foglalkozik Zala megyével, a Gö- cseji Múzeumban érdeklõdtünk, hogy mennyi és milyen tematikájú tárgyi emlék maradt fenn a városban élõ izraelita val- lású polgárokkal kapcso- latban, illetve mi lehet az oka annak, hogy a Népraj- zi Múzeum tárlatán kevés a dunántúli emlék. Megye- ri Anna muzeológus kér- désünkre elmondta: saj- nos a Göcseji Múzeum szinte semmilyen tárgyi dokumentummal nem ren- delkezik, kizárólag kora- beli fotográfiák maradtak fenn, valamint a zsinagó- ga zárókövébõl a felújítás során elõkerült az az irat- együttes, mely az építés történetét dokumentálja. Az okok szerteágazóak; egyrészt a Dunántúlon, így Zalában is fõleg a neológ zsidóság telepedett meg, akik az ortodox vallásúakhoz képest sokkal inkább asszimilálódtak, és polgári életmódot folytattak. A buda- pesti kiállítás pedig inkább az orto- dox zsidóság szokásait vizsgálja, így érthetõ módon azokra a telepü- lésekre koncentrál, ahol ez volt jel- lemzõ. A Göcseji Múzeum pedig azért nem rendelkezik tárgyi emlé- kekkel, mert a holokauszt idején szinte minden elpusztult, vagy ha maradt is egy-két dolog néhány megmenekült családnál, azt nem igazán tárták a nyilvánosság elé. A Göcseji Múzeum az 1950-es évek- ben létesült, és elõször fõleg népraj- zi kutatásokkal, gyûjtésekkel foglal- kozott. A háborút követõ évtizedek- ben a holokauszttal és a zsidóság- gal kapcsolatban olyan mély hallga- tásba burkolózott a társadalom, hogy senkinek eszébe sem jutott tárgyakat keresni és gyûjteni. Rá- adásul nem is nagyon volt kitõl. Per- sze a rendszerváltozást követõen azért leszármazottaktól és magán- személyektõl érkeztek anyagok; fõ- leg fotók vagy írásos dokumentu- mok, illetve egy-két ruhadarab. A muzeológus hozzátette: a helyi zsidóság történetét mindig a zala- egerszegi társadalom tükrében vizs- gálta a múzeum. A fennmaradt fotog- ráfiákról, építészeti emlékekbõl és a levéltári forrásokból azért jól felvázol- ható az itt élõ családok életmódja. Ezernél is több zsidó polgár élt a vá- rosban (fõleg a belvárosban és az olai városrészben) a századforduló környékén: jórészt orvosok, ügyvédek, kereskedõk, ipa- rosok. Volt hitközségük (ira- taik sajnos megsemmisül- tek), imaházuk, de mûködött kóser vendéglõ, majd a ’30-as évektõl kóser mészárszék is (ez utóbbi a piac mellett). A zsidó polgárok többsége jó- módú kereskedõ volt, akik aktív szerepet vállaltak a vá- ros köz- és kulturális életé- ben. Megyeri Anna a kutatá- sok alapján úgy látja, hogy katolikusok és izraeliták kö- zött alapvetõen békesség volt a városban, sõt több olyan zsidó személyiség is élt itt, akik nagy népszerû- ségnek örvendtek. Ilyen volt például Bresiach Sámuel nyomdász, Öszterreicher Samu kõmûves, vagy Schütz Sándor kékfestõ és családja. A helyi zsidóság történetérõl la- punk megjelenésével egy idõben jelenik meg egy átfogó kötet, me- lyet Kapiller Imre és Paksy Zoltán történészek (Zala Megyei Levéltár) jegyeznek. (A könyvbemutató részleteirõl következõ lapszámunkban számo- lunk be.) Madák Zsuzsanna KÓSER MÉSZÁRSZÉK FOTOGRÁFIÁN KEVÉS A ZSIDÓSÁGRÓL SZÓLÓ TÁRGYI EMLÉK Néhány hónapja a fõvárosi Néprajzi Múzeumban impozáns ki- állítás nyílt, mely a vidéki zsidóság történetét és életmódját mu- tatja be. A „Kõ kövön – Töredékek a vidéki zsidóság kultúrájá- ból” címû tárlat fotográfiák, ruhák, használati és kultikus tárgyak segítségével mutatja be néhány hazai város zsidóságának szoká- sait, mindennapi életét. Az egykori zsingóga.

Upload: others

Post on 18-Feb-2020

5 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Kultúra 5 K A SZÍNÉSZ ÜTÕS MÛVEK FIATALOKNAKKultúra 5 – B. K. – – 1970 és 1978 között laktunk ebben a házban, akkor még Pesti Barnabás utcában. Fantasztikus volt

5Kultúra

– B. K. –

– 1970 és 1978 között laktunkebben a házban, akkor még PestiBarnabás utcában. Fantasztikusvolt a társaság, szinte egy családvoltunk, s a jó viszony a mai napigmegmaradt. Az akkori lehetõsé-gekhez mérten a legjobb anyagból

készítettem egy nõi alakokat ábrá-zoló dombormûvet a lépcsõfordu-lóba, melyet a ház tavalyi felújítá-sakor bontottak le. S a lakók fel-kértek, hogy készítsek egy új ké-pet – ismerteti az évtizedekrevisszanyúló kezdetet Kercza Lajosautodidakta mûvész, aki az alapo-kat az építõipari szakmában, illet-

ve rövid idejû mûvészeti iskolábanszerezte. A szépérzéket pedigcsaládi örökül kapta, elsõsorbanaz édesanyjától.

– Miért éppen ezt a témát vá-lasztotta?

– Idõközben a lakók cserélõd-tek, van, aki már meg is halt.Olyan témát szerettem volna, amivalamilyen módon mindenkihezköthetõ. Így a 12 csillagjegybenmindenki megtalálja magát. A ke-retet alul a tenger, felül pedig azég adja – mondja az alkotó, akibeismerte, õ maga nem hisz ahoroszkóp befolyásoló hatásá-ban.

– Hol készítette az elsõ dom-bormûveket?

– Ennek a lakásnak nem túlnagy a konyhája, de itt kezdtem azalkotást. A feleségem nem örültneki – mondja nevetve. – Késõbbaztán lett saját mûhelyem.

– Milyen egyéb munkái van-nak?

– Volt már hat önálló – és kéttársas kiállításom Zalaegersze-gen. A dombormûvek fõleg vallá-sos témájúak. Keresztút címmeldecember 11-tõl van tárlatom aMóricz Mûvelõdési Házban. A stá-ciók a közeljövõben a botfai temp-lomba kerülnek majd véglegesen.Ez a munka is felajánlásból ké-szült, csak az alapanyag árát álltaa hitközség, ahogy itt is összead-ták a lakók az anyagköltséget.

MEGLÁTNI A SZÉPETAJÁNDÉK A LÉPCSÕFORDULÓBAN

A Mészáros Lázár utca egyik társasházának lakóközösségehívta fel a figyelmünket egy szemet és lelket gyönyörködtetõdombormûre. A 12 csillagjegyet megörökítõ alkotás ajándékkéntkészült a ház egykori lakójának jóvoltából.

Szemes Béla

A középpontos drámák szerke-zetét követve, a darab központi fi-gurája Kean, a XIX. századi angolszínjátszás legnagyobb színésze,aki emlékezetes színpadi alakítá-

saival, tehetségével estérõl estéreelbûvöli közönségét. Szakmai si-kerei csúcspontján azonban még-sem boldog, fiatal évei bohémsá-gának elmúltával belsõ elégedet-lenség gyötri: hiányzik az életébõlaz igazi, õszinte lelki társ. Olthatat-lanul szerelmes ugyan Elénába, adán nagykövet feleségébe, akineka walesi herceg, Kean ifjúkori cim-borája, ugyancsak lelkes rajongó-ja.

A mû három meghatározó figu-rájának egymáshoz való viszonyu-lásán túlmutatóan, azonban léte-zik a darab cselekményének egylátszólag jelentéktelenebb vonula-ta is: Kean és a színésznõi álmo-kat kergetõ, módos polgárlány,Anna Damby kapcsolata, amely aszínészkirály Othello szerepébennyújtott botrányos színpadi visel-kedésébõl eredõ kegyvesztettsé-gét és Eléna iránti szerelmi rajon-gásának összeomlását követõen(e két fõmotívum Kean megõrülé-séhez vezet) a végkifejletben kap-ja meg igazi jelentését…

Dumas és Sartre darabjátMadák Zsuzsanna dramaturgiaiközremûködésével Sztarenki Pálállította színpadra. Nem tudható,hogy az eredeti szövegkönyv tar-

talmát mennyire formálták át,(mindenesetre a pergõbb köznyel-vi dialógusok és a teoretikusabbszövegrészek egyensúlyát meg-tartották) a második felvonás ritmi-kussága érezhetõen változást je-lentett az elsõ rész hosszan el-

nyújtott expozíciójával, „esemény-telenebb” történéseivel szemben.

Sztarenki Pál rendezése nem akomédiai elemeket hangsúlyozta,sokkal inkább a vígjátéki szituá-ciók mögöttes jelentését, fonáksá-gát mutatta meg, miközben a„sztárszínész” több arculatát iselénk állította.

Kean szerepét Farkas Ignác je-lenítette meg, aki határozott karak-terként „nyers erõbõl” játszotta vé-gig a darabot. Játékának hitelétnövelte, hogy Kean figurájának va-lamennyi szegmensét személyestapasztalatból tudta megjeleníteni,így e kivételes színészsors szín-padi életre keltésében sem oko-zott csalódást. A szereplõgárdábólrajta kívül Pap Lujza (AnnaDamby) egyenletes színvonalúalakítását, valamint WellmannGyörgy (Salamon súgó) egy-egyprofi felvillanását érdemes meg-említenünk.

A határozott rendezõi koncep-cióra irányuló törekvés és annakmegvalósítására hivatott színésziakarat ellenére az egerszegi teát-rum legutóbbi nagyszínpadi bemu-tatója csupán átlagos színházi es-te élményével ajándékozta meg anézõt.

KEAN, A SZÍNÉSZDUMAS–JEAN-PAUL SARTRE DARABJÁRÓLKülönös alkalom, amikor a közönség, számára a mindennapok-

ban misztikum és intimitás övezte, színészsorsot bemutató elõ-adás résztvevõjévé válhat. A Hevesi Sándor Színház legutóbbinagyszínpadi produkciója, Alexander Dumas és Jean-Paul SartreKean, a színész (Mészöly Dezsõ fordítása) címû darabja – a sej-telmesség oldásával – a nap mint nap „világmegváltó deszkákra”lépõ elõadómûvész életének sajátos etapját dolgozza fel.

– pánczélPetra –

A programvezetõ-rendezõvel atéli szünet elõtt beszélgettünk azelmúlt évek tapasztalatairól, a fia-talok érdeklõdésérõl és a Deszkafilozófiájáról.

– A Ruszt József által megho-nosított beavató színház hagyo-mányait követi a Tantermi Desz-ka, vagy teljesen más koncep-ció hívta életre?

– Másról szól, mert más dolgokérdekelnek. A ruszti irány amolyanértelmezõ színházi modellnek te-kinthetõ, aminek a beavató jellegeabból adódik, hogy interaktív esz-közökkel segít megérteni a rende-zõi koncepciót. Nálunk nem elsõ-sorban a színház és a rendezõi el-vek megértése a cél, hanem hogyegy-egy elõadáshoz kötõdõen –szintén interaktív módon – olyantársadalmi és emberi kérdéseketvessünk fel, ami érdekli a tizen-éves korosztályt. Több évad vanmár a hátunk mögött, és izgalmasvisszatekinteni, hogy honnan iskezdtük és hol tartunk most.

– Ez azt jelenti, hogy számo-tokra is „kísérleti” jelleggel in-dult a dolog?

– Mondhatjuk, igen. Fantaszti-kus csapattal dolgozom együtt,nemcsak a színészeket (MagyarCecília, Mihály Péter, Zsíros Viktor,Barsi Márton, Lupaneszku Vivien,Kováts Dóra, Nagy Péter János)hanem a rendezõasszisztenseketés mûszakot is beleértve. Azonbanegyikünk sem drámatanár, és elein-te azt sem láttuk, hogy hogyan mû-ködik majd osztálytermi körülmé-nyek között a színházi nevelésiprogram, hogy reagálnak a diákokegy-egy helyzetre. Autodidakta mó-don tanultunk, programról program-ra fejlõdtünk mi is. Minden évadbanvan új elõadás, a korábbiakat pedigújratervezzük, így van mód kijavíta-ni az esetleges hibákat.

– Az iskolákban hogyan fo-gadták a kezdeményezést?

– Nyitottan, bár eleinte furcsáll-ták, hogy egy alkalommal miértcsak egy osztály vehet részt aprogramokon. Az egész TantermiDeszka megszervezése nem egy-szerû, hiszen egy alkalom háromtanórányi idõt igényel, és egy-egyprogrammal többször is elme-gyünk egy iskolába, hogy minéltöbb osztály részese lehessen azelõadásnak és a foglalkozásnak.Erre az iskoláknak is fel kell ké-szülniük. Ugyanakkor arra is fi-gyelni kell, hogy ne mozgassak túlsok színészt, hiszen a színház tár-sulata folyamatosan próbál és ját-szik más darabokat, és a csapattagjai a nagyszínpadi elõadások-ban is szerepelnek.

– Klasszikus mû, kortárs ma-gyar és európai ifjúsági regényadaptációja egyaránt szerepel aprogramban. Mi alapján kerülnekkiválasztásra a darabok? Annális inkább mert csupa olyan el-gondolkodtató, fajsúlyos mûrõlvan szó, amit még felnõtt fejjel isnapokig emészt az ember.

– Gyakran kérdezik is, hogymiért nem választok vidámabbdarabokat…

– ... és miért nem?– Az a helyzet, hogy a szerzõk

sem nagyon írnak ilyeneket. Ke-vés a jó, vidám ifjúsági regény,vígjáték szinte nincs is. Szeretema nagy történeteket, de figyelembekell venni, hogy osztályteremben,kevés színésszel játszunk, mini-mális költségekkel és eszközök-kel. Ez viszont kreatív megoldáso-kat szül, ami engem inspirál! Min-den darab kiválasztásánál fel kelltenni a kérdést, hogy mi a pedagó-giai cél, mi a központi téma, ami-vel foglalkozni szeretnénk. Ugyan-akkor nagyon fontos, hogy ezt egyigazán jó történet és egy hiteleselõadás kapcsán tegyük. Ténylegnem könnyû mûvek kerülnek a fia-talok elé, de nem baj, ha rágódnakrajta néhány napig. Sokkolni nemakarunk, de ha üt, az jó! A Bambinés az Oroszlánkirályon is sírnak a

gyerekek. Hatásos mûvek a ké-sõbbi életkorokban is kellenek. ASemmiben például az az izgal-mas, hogy nem egyszerre – két ésfél órában – kapják meg a történe-tet, hanem szakaszonként, meg-megállítva. A foglalkozásrészekkelmegszakított elõadás során lehetkérdéseket feltenni, vagy jobbanelmélyülni egy-egy vitás kérdés-ben.

– Mennyire kell a fiatalok fejé-vel gondolkodni vagy a lelkükbelátni?

– Abszolút kell, ez elengedhe-tetlen! Persze az is igaz, hogy a ti-zenévesek alapvetõ problémáinem nagyon változnak az évtize-dek alatt. Saját személyiségük éstestük változásai, a szerelem, ahalál, a jövõ, bizonyos társadalmivagy családi konfliktusok és pszi-chológiai jelenségek régen is ér-dekelték a fiatalokat, és ez mostsincs másképp. Ami változott, az atechnika és a tempó; vagyis a rá-juk zúduló információ mennyisé-ge. Talán felnõttesebbnek tûnnekemiatt, de érzelmi intelligencia te-rén mégiscsak gyerekek, kama-szok. A színháznak viszont alkal-mazkodnia kell ehhez a felgyorsultritmushoz, új technikához, ha megakarja szólítani a fiatalokat. Hapéldául egy 15 éve íródott kortársmûben a szereplõk még hagyo-mányos leveleket írnak egymás-nak, akkor azt aktualizálni kell,mert különben nem érzi úgy a Zgenerációs fiatal, hogy a mábanjátszódik a történet. Ezért is kerülttöbbek között a repertoárba olyanmû, ami képes a Facebook- éschat-jelenségre és az ebbõl adódókonfliktusokra is fókuszálni (CyberCyrano). De az idei évad új elõ-adása (Semmi) is komoly, fiatalo-kat érintõ filozófiai kérdésekre ke-resi a választ. A kérdések ott van-nak a fejekben, csak nem mindigvan lehetõségük arra, hogy kibe-széljék magukból azokat a problé-mákat, amik kényelmetlenek szá-mukra. Többek között erre is egyjó alkalom a Tantermi Deszka.

ÜTÕS MÛVEK FIATALOKNAKA TANTERMI DESZKA FILOZÓFIÁJA

Ruszti örökség, vagy egy egészen más színházi nevelési prog-ram? Sokkoló, vagy inkább csak ütõs és elgondolkodtató? Egyál-talán hogy kerül a Semmi és a többi diákoknak szóló mû a reper-toárba? Madák Zsuzsanna színész, rendezõ, dramaturg, lassan ötéve vezeti a Hevesi Sándor Színház Tantermi Deszka fantázianevûifjúsági programját. Az iskolák osztálytermeiben zajló elõadásoknagy népszerûségnek örvendenek a városban és azon túl is. Sõt,szomszédos megyékbe is gyakran jár házhoz a csapat.

– pP –

Mivel a budapesti kiállítás nemfoglalkozik Zala megyével, a Gö-cseji Múzeumban érdeklõdtünk,hogy mennyi és milyen tematikájútárgyi emlék maradt fenn avárosban élõ izraelita val-lású polgárokkal kapcso-latban, illetve mi lehet azoka annak, hogy a Népraj-zi Múzeum tárlatán kevésa dunántúli emlék. Megye-ri Anna muzeológus kér-désünkre elmondta: saj-nos a Göcseji Múzeumszinte semmilyen tárgyidokumentummal nem ren-delkezik, kizárólag kora-beli fotográfiák maradtakfenn, valamint a zsinagó-ga zárókövébõl a felújítássorán elõkerült az az irat-együttes, mely az építéstörténetét dokumentálja.

Az okok szerteágazóak;egyrészt a Dunántúlon, ígyZalában is fõleg a neológzsidóság telepedett meg,akik az ortodox vallásúakhoz képestsokkal inkább asszimilálódtak, éspolgári életmódot folytattak. A buda-pesti kiállítás pedig inkább az orto-dox zsidóság szokásait vizsgálja,így érthetõ módon azokra a telepü-lésekre koncentrál, ahol ez volt jel-lemzõ. A Göcseji Múzeum pedigazért nem rendelkezik tárgyi emlé-kekkel, mert a holokauszt idején

szinte minden elpusztult, vagy hamaradt is egy-két dolog néhánymegmenekült családnál, azt nemigazán tárták a nyilvánosság elé. AGöcseji Múzeum az 1950-es évek-ben létesült, és elõször fõleg népraj-

zi kutatásokkal, gyûjtésekkel foglal-kozott. A háborút követõ évtizedek-ben a holokauszttal és a zsidóság-gal kapcsolatban olyan mély hallga-tásba burkolózott a társadalom,hogy senkinek eszébe sem jutotttárgyakat keresni és gyûjteni. Rá-adásul nem is nagyon volt kitõl. Per-sze a rendszerváltozást követõenazért leszármazottaktól és magán-

személyektõl érkeztek anyagok; fõ-leg fotók vagy írásos dokumentu-mok, illetve egy-két ruhadarab.

A muzeológus hozzátette: a helyizsidóság történetét mindig a zala-egerszegi társadalom tükrében vizs-gálta a múzeum. A fennmaradt fotog-ráfiákról, építészeti emlékekbõl és alevéltári forrásokból azért jól felvázol-ható az itt élõ családok életmódja.Ezernél is több zsidó polgár élt a vá-rosban (fõleg a belvárosban és azolai városrészben) a századforduló

környékén: jórészt orvosok,ügyvédek, kereskedõk, ipa-rosok. Volt hitközségük (ira-taik sajnos megsemmisül-tek), imaházuk, de mûködöttkóser vendéglõ, majd a ’30-asévektõl kóser mészárszék is(ez utóbbi a piac mellett). Azsidó polgárok többsége jó-módú kereskedõ volt, akikaktív szerepet vállaltak a vá-ros köz- és kulturális életé-ben. Megyeri Anna a kutatá-sok alapján úgy látja, hogykatolikusok és izraeliták kö-zött alapvetõen békességvolt a városban, sõt többolyan zsidó személyiség isélt itt, akik nagy népszerû-ségnek örvendtek. Ilyen voltpéldául Bresiach Sámuelnyomdász, ÖszterreicherSamu kõmûves, vagy

Schütz Sándor kékfestõ és családja.A helyi zsidóság történetérõl la-

punk megjelenésével egy idõbenjelenik meg egy átfogó kötet, me-lyet Kapiller Imre és Paksy Zoltántörténészek (Zala Megyei Levéltár)jegyeznek.

(A könyvbemutató részleteirõlkövetkezõ lapszámunkban számo-lunk be.)

Madák Zsuzsanna

KÓSER MÉSZÁRSZÉK – FOTOGRÁFIÁNKEVÉS A ZSIDÓSÁGRÓL SZÓLÓ TÁRGYI EMLÉK

Néhány hónapja a fõvárosi Néprajzi Múzeumban impozáns ki-állítás nyílt, mely a vidéki zsidóság történetét és életmódját mu-tatja be. A „Kõ kövön – Töredékek a vidéki zsidóság kultúrájá-ból” címû tárlat fotográfiák, ruhák, használati és kultikus tárgyaksegítségével mutatja be néhány hazai város zsidóságának szoká-sait, mindennapi életét.

Az egykori zsingóga.

Page 2: Kultúra 5 K A SZÍNÉSZ ÜTÕS MÛVEK FIATALOKNAKKultúra 5 – B. K. – – 1970 és 1978 között laktunk ebben a házban, akkor még Pesti Barnabás utcában. Fantasztikus volt

6 Gazdaság– Úgy érezzük, hogy a ma-

gyar gazdaság elmozdult aholtpontról, pezsdülést érzünk,s ennek is köszönhetõen idéna tavalyihoz viszonyítva mint-egy 12–15 százalékkal növelnitudtuk forgalmunkat – össze-gez röviden Nagy Zoltán, a 3BHungária Kft. ügyvezetõje.

Majd hozzáteszi, több, komolysikerélményben is volt részükidén. Azon törekvésük ugyanis,mely szerint ne csak berendezé-seket adjanak el a piacon, hanemtechnológiákat, komplett üzeme-ket – a tervezéstõl kezdve gyártá-son keresztül a helyszíni szerelé-sig, üzembe helyezésig bezáró-lag – értékesítsenek, kezd valóraválni. Talán a leg-jobb ilyen referen-ciamunkájuk azaz 1,3 milliárd fo-rint értékû francia-országi kõlisztfeldolgozó üzem,amelynek már a rendszerterveit,kiviteli terveit is a 3B Hungária ké-szítette. Az általuk gyártott beren-dezések 3 hónapos helyszíni sze-relése után megtörténtek a hideg-és melegüzemi próbák, s január-tól várhatóan indul a termelés.

– Nemcsak külföldön, hanem

itthon is sikerült elõre lépnünk akomplett technológiák értékesíté-se terén – folytatja Nagy Zoltán. –Ilyen vállalkozásunk a mátrai erõ-mûben megvalósított biomassza-feladó állomás, 500 méter hosszúcsõ szállítószalaggal, amit az egyévvel ezelõtti kutatásfejlesztésipályázat eredményeként tudtunk

megvalósítani. Ilyen állomásbólmég kettõ található hazánkban,de ezek kisebbek és nyugat-euró-pai gyártók szállították.

Komplett rendszerekre jó pél-da az ügyvezetõ szerint a dunaúj-városi erõmûben most épülõ tü-zelõanyag-elõkészítõ blokk, ame-lyet a 3B Hungária tervez, gyárt

és szerel. Csupán érzékeltetésül:a komplex rendszer értéke meg-haladja az 1,3 milliárd forintot.

– Külön öröm számunkra,hogy a gondolat keletkezésétõlkezdve, azaz nagyon korai sza-kaszban bevont minket a beruhá-zó a közös munkába – teszi hoz-zá Nagy Zoltán. – Forgalmunk

növekedésében ugyan mégnem játszott komoly szere-pet a kelet-európai piac,azonban lassan megkezdihozni a gyümölcsét az Uk-

rajnában korábban létrehozottképviseletünk 4 éves elõkészítõmunkája. Jelenleg aláírás alattvan egy szerzõdés, amelynek ér-telmében egy indiai tulajdonú,londoni székhelyû acélóriás szá-mára épülõ acélmû berendezé-seit szállítjuk.

Nagyon jelentõs a társaságszámára a hulladékhasznosítóberuházások területe. Két ilyenüzem létesítésére van megbízá-suk, amelynek keretében nagyonújszerû technológiát valósítanakmeg. Az aprított hulladékot optikaiberendezéssel válogatják, rész-ben saját anyagból saját anyagot,részben energiatartalmú alap-anyagot állítanak elõ erõmûvek,cementgyárak számára.

Sikerült idén festési technoló-giájukat jelentõsen fejleszteni, bõ-víteni. A szerelõcsarnokukat 1500négyzetméterrel bõvítették, s azígy rendelkezésre álló területenkét festési technológiát – egykonvejoros oldószeres és egy por-festési eljáráson alapuló – telepí-

tettek. Az utóbbinak köszönhe-tõen 12 méter hosszúságú alkat-részek porfestését is el tudják vé-gezni. Erre egyébként két németcéggel kialakult kapcsolat miattvan szükség, õk így kérik a nekikleszállításra kerülõ termékeket.

– Nagyon bízunk abban, hogya 2015-ös évünk is sikeres lesz,jövõre mintegy 10–15 százalékosforgalomnövekedést tervezünk.Bizakodásunk alapja, hogy remé-nyeink szerint nem következik bekedvezõtlen változás a hazai éskülföldi gazdasági életben, part-nerkapcsolataink stabilak, és ka-pacitásunk a következõ félérerendeléssel le van kötve – mond-ta végezetül Nagy Zoltán.

KOMPLETT TECHNOLÓGIÁKKAL A PIACONNÖVEKEDÉSI PÁLYÁN A 3B HUNGÁRIA

– Örömünkre szolgál, hogy2012-ben megkaptuk a megyeiÉv Vállalkozója elismerést ésmost a VOSZ országos szerveze-te tartott bennünket érdemesneka kitüntetésre – mondja érdeklõ-désünkre Berta László, a ZalacoSütõipari Zrt. tulajdonos vezér-igazgatója. – Számunkra ez az el-ismerés megerõsítés, hogy nem-csak mi, de a gazdasági és politi-kai élet szereplõi is azt gondolják,jó úton járunk. Elismerik törekvé-seinket, éppen ezért megtisztelõszámunkra ez a kitüntetés.

– A zalaegerszegi északi ipa-ri parkban lévõ új termelõüze-mük beváltotta a hozzá fûzöttreményeket?

– Az új gyártócsarnokban õsz-szel kezdtük meg a termelést, demáris bõvítenünk kell. Az itt elõál-lított fagyasztott termékekreugyanis egyre nagyobb keresletmutatkozik, ezért egy harmadikFritsch gépsort állítunk be febru-árban. Elõtte megépítjük a harma-dik fagyasztókamrát a mélyhûtõ-tárolóban, amit január elsõ felé-ben üzemelünk be. Ezen fejlesz-tésnek köszönhetõen harmincszázalékkal növeljük meg terme-lésünket.

Vállalatunk életében nagy elõ-relépés az is, hogy megvásároltuka Lõvér Sütõ Zrt. részvényeinekszáz százalékát. Most zajlik az át-

szervezés, a gyár januárban mára Zalaco Zrt. soproni üzemekéntkezdi meg a termelést és értéke-sítést. Zala és Vas megyéhez ha-sonlóan saját bolthálózat kialakí-tását tervezzük Gyõr-Moson-Sopron megyében is. Nemcsakpékáruszaküzleteket kívánunknyitni, hanem tejboltokat is agyõrvári tejüzemmel együttmû-ködve. Bízunk abban, hogy szíve-sen fogadják termékeinket az ottélõk, ahogy Zalában és Vas me-gyében is tették.

– Milyen kínálattal készülneka közelgõ ünnepekre?

– Ünnepi kínálatunkban to-vábbra is azt a gyakorlatot követ-jük, hogy a sütemények frissenkerüljenek vásárlóink asztalára –válaszolt a kérdésre Berta Orsolyavezérigazgató-helyettes. – Ez kü-lönösen igaz a cukrászbejglire,melynek sütését csak a hónapmásodik felétõl kezdjük meg. Azelmúlt években igazán közked-veltté vált, ami arra enged követ-keztetni, hogy a fogyasztók érté-kelik a minõséget.

A mákos, gesztenyés, zserbósés diós bejglik mellett mákos-aszalt vörös áfonyás és kandíro-zott narancskockákkal töltött bejg-liket is kínálunk. Szintén nagyonkedvelt és már kapható a Stollen-golyó, ami szintén kandírozottgyümölcsöket tartalmaz a cukros

bevonat alatt. Ilyenkor sláger agesztenyés karácsonyfa, amelyfenyõ formájú, baracklekváros ésgesztenyés töltelékû leveles süte-mény, felületén színes cukor-szemcsékkel. A hónap terméké-nek készített pozsonyi tésztás sü-teményünk szintén fenyõt formáz,és cukrászaink által felfõzött mák-kal illetve dióval töltött.

De nemcsak az ünnepi kínálatmiatt érdemes felkeresni szaküz-leteinket, hanem a heti akciókmiatt is. Ez abból áll, hogy mindenhéten olyan újdonsággal állunkelõ, amit nem árusítunk máskor.Nagyon sok termékünk van, ezérta változatos kínálatot ily módon isszeretnénk biztosítani. A múlt hé-ten karamellás-almás búrkiflit kí-náltunk, ezen a héten az ízletesmarhahúsos croissant az akcióstermékünk.

Igazán széles a választék acukrászsüteményekbõl is. A kará-csonyi ünnepekre azonban sokháziasszony készít süteményeket.Figyelmükbe szeretném ajánlani agyõrvári tejüzem kitûnõ minõségûtejtermékeit, melyek közül azalaptermékek, mint a tej, tejföl, tú-ró és az egyre népszerûbb gyü-mölcsjoghurtok pékáruszaküzlete-inkben is megvásárolhatóak. Tej-boltjainkban (Zalaegerszegen aPiac téren és a Berzsenyi úton) akülönféle sajtoktól kezdve a teljestermékválaszték kapható.

A Zalaco vezetése ezúton isszeretné megköszönni a töretlenbizalmat vásárlóinak, s valamennyimunkatársuk nevében áldott, bé-kés karácsonyt és sikerekben gaz-dag új esztendõt kívánnak!

ZALACO: PRÍMA A GAZDASÁGBANÉV VÁLLALKOZÓJA DÍJJAL TÜNTETTÉK KI A ZALAI VÁLLALATOTAz Év Vállalkozója Díjjal ismerte el a Zalaco Zrt. tevékenysé-

gét a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége(VOSZ). Az üzleti élet legrangosabb kitüntetésének számító dí-jat a Prima Primissima mozgalomhoz kapcsolódóan a közel-múltbeli vállalkozók napja ünnepségen vette át Berta Lászlóvezérigazgató Budapesten.

3BH szerelõcsarnok, ahol a gépek készülnek.

Mátrai Erõmû – biomassza-feladó állomás. Kõlisztfeldolgozó üzem – Franciaország.

Page 3: Kultúra 5 K A SZÍNÉSZ ÜTÕS MÛVEK FIATALOKNAKKultúra 5 – B. K. – – 1970 és 1978 között laktunk ebben a házban, akkor még Pesti Barnabás utcában. Fantasztikus volt

7Közérdekû

KÖZÉRDEKÛSZOLGÁLTATÁSOK

H-8900 Zalaegerszeg, Dózsa György út 41. Telefon: 92/511-257, 510-145FORGALMAZUNK:

keleti és nyugati személy- és tehergépkocsi-alkatrészeket ésautófelszerelési cikkeket.

...ha van, vagy lesz autós gondja: az MTE megoldja!

NYITVA TARTÁS:hétfõ–péntek: 8.00–16.30, szombat: 8.00–12.00

GGGG ÉÉÉÉ PPPP JJJJ ÁÁÁÁ RRRR MMMM ÛÛÛÛ AAAA LLLL KKKK AAAATTTT RRRR ÉÉÉÉ SSSS ZZZZ KKKK FFFF TTTT....

Zalaegerszeg, Sport utca 8. Iroda: Zalaegerszeg, Jákum F. u. 1/B

Tel./fax.: 511-962 E-mail: [email protected]

VÁLLALUNK:

szennyvízszippantást,

csatornatisztítást,

veszélyeshulladék-szállítást.

HÍVJON! SEGÍTÜNK!

KKKKAAAASSSSZZZZÁÁÁÁSSSS ÉÉÉÉSSSS TTTTÁÁÁÁRRRRSSSSAAAA KKKKFFFFTTTT....

KEGYELETI SZOLGÁLATVARGA BORBÁLA

TEMETÉSI BÚCSÚZTATÓ

ZALAEGERSZEG, GYÜMÖLCSÖS U. 12.

TEL.: 92/317-159 • MOBIL: 30/4514-300

– B. K. –

Több mint 10 éve alakult a kö-zösség, vallásos érzületû nagyma-mák összefogásával. Az ötlet azegyik medjugorje-i zarándoklat al-kalmával született. Így az egyházberkein belül mûködõ számossorstársi közösség a nagymamá-kat támogató csoporttal bõvülhe-tett.

– Minden nemzedék átmegyegyszer a nagymamaság életér-zésen, az ezzel járó örömökkel,nehézségekkel, s minden korosz-tálynak újra fel kell találni a spa-nyolviaszt az ezzel kapcsolatosélethelyzetekben. Ezeket beszél-jük meg egymással, tapasztalatotcserélünk, s már maga az is meg-nyugtató lehet, hogy adott problé-mával nem vagyunk egyedül. Acsoporton belül vannak baráti pá-rok, akik jobban odafigyelnekegymásra két találkozó között is.Bár ezen a téren még van mit ja-vítani – jegyzi meg a csoport ala-pítója.

– Heti egyszer találkozunk aSzent Család Óvodában, ahol ott-honra leltünk, illetve havonta egy-szer valamelyik zalaegerszegivagy város környéki templom mi-séjén veszünk részt közösen.Ilyenkor próbáljuk megszólítani azottani nagymamákat is, közösimádkozásra – teszik hozzá a je-

lenlévõk, akik nevük megjelenésé-nek mellõzését kérték.

– A Szent Mónika (édesanyákvédõszentje) Közösség imáját pe-dig naponta elmondjuk otthon, ki-egészítve az unokákért való áldás-kéréssel. Egyébként a csoportta-goknak összesen 70 unokájuk van– teszik hozzá büszkén mosolyog-va, és mutatják a gyerekek nevéttartalmazó listát, melyet templomiimakor az oltárra helyeznek. Ésbüszkén mondják, van, akinek 8vagy 6 unoka szépíti meg az éle-tét. De imádkoznak szükség ese-tén a betegekért, vagy bármilyenproblémával küzdõ csoporttagért,annak barátaiért, ismerõseiért.

– Ezek a nõk kellõ élettapasz-talattal bírnak, kedvesek, meg-értõek, és az imával azokon is se-gíthetünk, akinek egyéb módonnem tudunk, s a közös könyörgésmegerõsítõ erejû – mondja azegyik „friss” nagymama.

– Meghallgatjuk egymást, teamellett beszélünk a hétköznapidolgokról, amirõl éppen szól azélet a családunkban vagy az or-szágban. Receptet cserélünk, sü-tünk együtt, ajándékot készítünk,eleinte még kézimunkáztunk is,programokra, virrasztásra járunk,mondunk néhány jó szót a másik-nak. Megemlékezünk azokról, akikmár nincsenek közöttünk. Egy-mást hordozzuk imáinkban.

Keddenként, példaképûk napján találkoznak rendre a Szent An-na Nagymama Közösség tagjai. Céljuk a nagymamaság megélé-sében egymást támogatni, s jó ügyekért közösen imádkozni.

NAGYMAMÁK EGYMÁSÉRTFONTOS AZ ÉLETTAPASZTALAT

Zalabéren, 3 szobás, egyszintes CSALÁDI HÁZ eladó.

Zalabér belterület határán SZÕLÕ, GYÜMÖLCSÖS ÉPÜ-LETTEL eladó. Pince új állapotú, tornácos, szintes.

ÉRDEKLÕDNI: 30/9595-181 ESTE.

Page 4: Kultúra 5 K A SZÍNÉSZ ÜTÕS MÛVEK FIATALOKNAKKultúra 5 – B. K. – – 1970 és 1978 között laktunk ebben a házban, akkor még Pesti Barnabás utcában. Fantasztikus volt

8 Hirdetés

Kellemes karácsonyi ünnepeket ésbékés, boldog, sikerekben gazdag

új esztendõtkívánunk kedves vásárlóinknak!

Ampervill Bt....ÉS MINDEN, AMI A VILLANYSZERELÉSHEZ KELL!

Zalaegerszeg, Könyök u. 1. Tel.: 92/510-148 Fax.: 92/510-149

A CSIPKE PARKOLÓHÁZBAN

ZÁRT,KÉT FÉRÕHELYES GARÁZS

HOSSZÚ TÁVRA

KIADÓ. TÁJÉKOZÓDNI

A WWW.VGKFT.HU

HONLAPON, ILLETVE

A 30/6392171-ES

TELEFONSZÁMON LEHET.