Kultúra és kultúrák

A kultúra fogalma

Mi a kultúra?•Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003):

kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~�ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~�ja. 4. Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~�k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]

szó fogalom jelenség/dolog

• A szótár meghatározza- azokat a fogalmakat, amelyeket a köznyelvben „kultúra” szóval szokás jelölni- vagyis azt, amit a leggyakoribb szövegösszefüggésekben a „kultúra” szóval ki szokás fejezni

• Nem mondja meg, hogy milyennek kellene lennie – sem a kultúra fogalmának (mit kellene „kultúrán” érteni)– sem azoknak a jelenségeknek/dolgoknak, amikre a kultúra fogalma vonatkozik (pl. a műveltség szintje, a növénytermesztés, a görög ókor kutatása, a bakterológia)

• Csak leír, nem értékel, ugyanakkor a kultúrát értékelő, pozitív konnotációjú fogalomként írja le: „értékek összessége”

Fogalom és jelenség/dolog

• A jelenségek/dolgok fogalmak közbeiktatása nélkül nem vizsgálhatóak, mert így nem tudjuk körülhatárolni, hogy milyen jelenségekről/dolgokról van szó, mik tartoznak a vizsgált halmazba, és mik nem

• Nem maguk a jelenségek, hanem a róluk alkotott fogalmaink határozzák meg a cselekedeteinket: ha egy polgármester „kulturáltabbá” akarja tenni települését, akkor ehhez csak annak megfelelően tud hozzálátni, amit a „kultúra” szerinte jelent

• A fogalmak így nemcsak (tudományos) vizsgálódások kiindulópontjai, hanem társadalmi változások okai is lehetnek

Változik-e a kultúra fogalma?•Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 1972):

kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~$ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~$ja. 4. Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~$k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [nk: lat.]

•Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003):

kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~�ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~�ja. 4. Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~�k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]

Egy Athént kiszolgáló nemesfémbánya feltárása: a rabszolgamunka része a görög

kultúrának?

Mi a különbség?• Concise Oxford English Dictionary (OUP, Oxford, 2004):

culture ■ n. 1 the arts and other manifestations of human intellectual achievement regarded collectively. a refined understanding or appreciation of this. 2 the customs, ideas, and social behaviour of a particular people or group. 3 Biology the cultivation of bacteria, tissue cells, etc. in an artificial medium containing nutrients. a preparation of cells obtained in such a way. 4 the cultivation of plants. [in combination] denoting cultivation or husbandry: aviculture. ■ v. Biology maintain (tissue cells, bacteria, etc.) in conditions suitable for growth.

•Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003):

kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~�ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~�ja. 4. Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~�k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]

Jelentés és jelentésbővülés• Egy új szó/kifejezés felbukkanásából (a tisztán esztétikai-

költői újítás lehetőségét kizárva) következik, hogy- valamilyen új jelenséget/dolgot akarnak jelölni vele, ami

korábban nem létezett (pl. „számítógép”, „áfacsaló”, „kokárda”)- valamilyen korábban is létező jelenség/dolog nagyobb

jelentőségre tesz szert, és ezért saját ill. pontosabb nevet adnak neki (pl. „drogfüggőség”, „népirtás”)

• Ha egy már meglevő szót kezdenek új értelemben, vagyis új fogalom jelölésére használni, akkor egy új vagy fontosabbá vált jelenséget/dolgot egy régi jelenséghez/dologhoz hasonlítanak/társítanak (pl. „[villany]körte”, „kerekasztal”)

• Sok furcsaság is: – pl. régebben kamera (mozgókép) és fényképezőgép (statikus kép)

de ma már digitális kamera– alamizsna és elemózsia – ugyanabból a tőből, de más jelentés

• A „kultúra” – nem homonim szó, mint pl. a „nyúl” vagy a „hat”– nem is neologizmus, mint a „számítógép” vagy az

„áfacsaló”

• Mai jelentései– egy eredeti jelentés kibővülésével jöttek létre, és– különböző történeti korszakokban jelentek meg

• Ezért csak történeti elemzés tárhatja fel, hogy

- elsősorban miért ezek és nem más jelentések kapcsolódnak a „kultúra” szóhoz,

- hogyan változnak ezek a jelentések, és

- miért úgy változnak, ahogy változnak

Az ókori kultúrafogalom

• A „colere” latin ige ókori jelentése(1) „lakni”, „valahol tartózkodni”(2) „[növényeket/állatokat] gondozni”, „[földet] megművelni”

• A második jelentéshez két főnévi alak is tartozott, a „cultus” és a „cultura”, eredetileg azonos jelentéssel („cultura agri” = „cultus agrorum” = földművelés, mezőgazdaság angolul: „agriculture”)

• A kultúra legkorábbi fogalma ezekhez a főnévi alakokhoz kapcsolódik jelentésbővüléssel:– test és lélek gondozása mint nevelés, tanítás/tanulás, ill. öltözködés,

kozmetika („cultus/cultura animi”; „cultus feminarum”)– vmivel való törődés, foglalkozás, vminek a csinálása (pl. „cultus

litterarum”, „cultus iustitiae”; sőt: „cultus vitiorum” magyarul: pl. „a tudományt műveli”; pejor.: „mit művelsz?!”)

– az istenek illetve más nagy becsben tartott/szent dolgok/személyek (pl. haza, szülők) tisztelete

• A jelentésbővülés metaforikus alapja: mindig a természetileg adott dolgok emberi beavatkozással történő átalakításáról van szó

• Az új jelentések és a régi folyamatosan hatnak egymásra, ami segít megteremteni a kultúrkritika fogalmi alapjait

• Kultúrkritika: a kultúra túlzottan eltávolít a természettől, túlzottan kifinomulttá, gyengévé, nőiessé tesz

• Ugyanakkor a tág jelentéstartomány miatt a kultúrának nincsenek szinonimái: ez egyik oka lehet hosszú karrierjének

Középkor• „Cultus” és „cultura” szinonimitása fennmarad; csak

az újkorban tűnik el, és akkor sem teljesen, vö. „Kultuszminisztérium”

• Viszont mindkettő jelentése (a mezőgazdasági jelentésen túl) a vallás területére szűkül

• A „cultura” alak a „cultus”-hoz képest ritkává válik• A cultus/cultura fogalmának alapvetően pozitív

konnotációja semlegessé válik: vallási értelemben lehet jó is meg rossz is, attól függően hogy tárgya Isten-e vagy valamilyen pogány istenség, démon, Lucifer, az Antikrisztus, stb.

• Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kultusz modern fogalma leíró fogalom (a kultúráé nem!)

Az egyéni kultúra fogalma

• 16-17. sz.: ókori minták hatására a „cultura” ismét gyakorivá válik

• Újjáéled a „cultus”/„cultura” nem vallásos ókori jelentéstartománya

• A 17. századtól a két szó jelentése különválik• A „cultura”-t különösen a cicerói „cultura animi”

értelmében kezdik használni: az egyéni szellem művelése, (ön)nevelés

• Tárgyai mindenek előtt a tudományok• Folyamatból eredmény: a „cultura” egyre inkább a

szellem művelésének, a(z) (ön)nevelésnek az eredményére (és nem a folyamatára), vagyis az egyén „kiművelt” voltára vonatkozik

• Ezáltal a kultúra birtokolhatóvá válik: van olyan, akinek van, és van olyan, akinek nincs

A kultúra és a kultusz elválása

• Hobbes Leviatán (1651)– A kultúra olyan munkafolyamatot jelent, melynek

„természetes következménye” az elvégzéséből származó haszon ─ mint a „földre fordított munka” vagy a gyermekek nevelése esetében, mely utóbbit ezért „elméjük kiművelésének (a Culture of their mindes)" nevezünk.

• kultúra – munkafolyamat -> haszon

– A kultusz (cult) viszont ─ mint a Cultus Dei, vagyis az istenimádat ─ „annyit jelent, mint udvarolni, azaz valaki kegyét jó szolgálatokkal megnyerni”.

• kultusz – Cultus Dei, istenimádat

A kollektív kultúra fogalma• Franciaországban a „culture” szó a 20. sz. közepéig megőrzi

szűk, egyénre vonatkozó jelentését; Angliában a 19. sz. végéig

• Ezzel szemben Németországban, a 18. sz. második felében két értelemben is kiterjesztik:– az egyénről a csoportra: nem egy egyén, hanem egy

egész nép(csoport) jellemzője– az oktatás területéről az ismertek és gyakorlatok

összességére: nem csak tudományos és művészeti tárgyak tartoznak ide, hanem mesterségek, hagyományok, hiedelmek stb.

• Ugyanerre a jelenségre Franciaországban és Angliában a civilizáció fogalma vonatkozik

• A csoport kultúrája nem tagjai egyéni kultúrájának összege; a csoport részben kollektív módon birtokolja kultúráját– rendi társadalom és egyéni siker

A tárgyiasult kultúra fogalma• Szintén a 18. sz. második felétől a kultúra fogalma egyre

inkább kiterjed a kulturális termékekre, a kultúrával rendelkező ember tevékenységének eredményeire

• A modern szóhasználatban a k. gyakran csak különféle műalkotások, művek összességét jelöli, és nem az alkotás folyamatát vagy az alkotó tudását

• A 18. században számos más fogalom is ilyen változáson megy át: pl. vallás, tudomány, művészet, irodalom, társadalom

• A tárgyiasulás előfeltétele az átfogó történelmi perspektíva, amelyben a felhalmozott alkotások egyénektől független rendszerekként jelennek meg, amelyek elemei komplex viszonyban állnak egymással

• A kultúra története így jelentős részben ezeknek az alkotásoknak és összefüggéseiknek a története

Johann Gottfried Herder (1744-1803)

• A kollektív és tárgyiasult k. fogalmának legteljesebb értelmezése: nyelv, létfenntartási eszközök és tárgyak, a csere, a közlekedés és a társadalmi érintkezés módjai ill. eszközei, művészet, tudomány, jogi és politikai intézmények, vallásos hitek és szertartások, szokások, erkölcsi szabályok

• A kultúra ellentéte a vadság, a barbárság, így a kultúra teljesen pozitív fogalom

• A k. fogalma az egész emberiségre kiterjed: az egyetemes k. mindannak az összessége, amit a történelem során az ember kigondolt, megtanult, létrehozott

• A kultúrának fokozatai vannak – mindenek előtt erkölcsi értelemben

• A mérce nem az európai vagy a német kultúra, hanem a humanitás (Humanität) erkölcsi eszménye

A herderi kultúrafogalom

• a "kultúra" különbözteti meg az ember életmódját az állati léttől

• az ember "gyenge ösztönökkel" bíró teremtmény, szüksége van egy "második eredetre”

• Ez a kultúra – a múltból örökölt, s a jelenben használt és módosított

teljesítmények, a tárgyiasult formában, társadalmilag átadott képességek és tapasztalatok összessége

– felöleli a gyakorlati fizikai készségek kifejlődését, az emberi érzékek kifinomodását és meghatározott, mind elméleti, mind morális alkotóelemeket tartalmazó gondolkodásmódok, elsősorban a nyelv elsajátításán keresztül történő kialakulását,

– kultúrafogalma a jelenségek rendkívül széles körét fogja át.

Népi és népszerű kultúra

• A 18. sz. második felében a k. Identitásképző, ill. társadalmi státuszt legitimáló szerepe megnő

• A 18. század végétől a parasztságként értelmezett nép kultúrája illetve ennek a nemzetek régmúltjából eredeztetett elemei óriási jelentőségre teszek szert, és a nemzeti kultúrák egyik alkotóelemévé válnak

• Ezzel nagyjából egy időben, a városokban egyre inkább piaci alapon szerveződő kulturális termelést kritizálni kezdik

• Kialakult egy új értékdimenzió a kultúra fogalmának értelmezésében

• Fontos, hogy a népi kultúra a kultúra tág, kollektív fogalmához, míg a népszerű kultúra szűk, egyéni fogalmához kötődik

A polgári kultúra

• (Friedrich Tenbruck leírása alapján)• A kultúra „önállósul”

– már nem egy kiváltságos rend őrzi és ápolja– kibővül, szakadatlanul önmagát termeli és önmagára

reflektál, differenciálódik– szüntelenül megújítja a belső és a külső valóság

értelmezését– „a kultúra azért találja meg közönségét, mert

önnálósult, s ugyanakkor azért önállósult, mert megtalálta közönségét”

– a kölcsönös megértés újy színterévé válik

A polgári kultúra

• Fontos előfeltétel a vallás intézményeiről való leválás, a világi kultúra létrejötte, a latin trónfosztása, és számos technikai vívmány

• A kulturális közönség kibővülése– színházak Párizsban: 1700 – 2, 1754 – 5, 1774 – 10,

1791 – 51; Napleon után újra: 1829 – 18, 1833 – 31.– Buda: 1814 (német), 1837 (magyar)– A fejedelmi udvarok szerzői (Goethe, Schiller) már a

polgároknak címezik a darabjaikat– A zene, az opera is hasonlóképpen kikerül a fejedelmi

udvarokból, és fontos közügy lesz

A polgári kultúra

– Fejedelmi ritkasággyűjteményekből múzeumok a nyilvánosság számára

– A műértelmezés (Diderot: Salons c. kritikai lap, 1759) folyamatos, a műértés erény

– Olvasási kultúra: az olvasni tudók aránya a németek körében 1800 és 1870 között 25%-ról 75%-ra nőtt

– Önkéntes olvasókörök tömege – közös olvasás, értelmezés

– Az olvasás habitus lesz – a hangos olvasás ókortól kezdve bevett gyakorlatát a magányos, vizuális olvasás váltja fel

A polgári kultúra

• A kultúra társadalmasulása – a polgári kultúra mint általánosan érvényes kultúra– áthidal korábbi regionális, társadalmi és rendi

különbségeket– Nem egy társadalmi csoporthoz kötődik, hanem

„közönsége” van: nemesek, városi polgárok és munkások egyaránt

– Nincs alapító mítosza: „ott indult fejlődésnek, ahol a hagyományos rend kétségessé vált”

– Új legitimációs struktúra: „az ember önmaga kulturális feladatává lett”

A polgári kultúra terjedése

• „Az elmúlt század legkevésbé elterjedt ismeretei napról napra általánosabbak lesznek. Alig van ma már olyan nő, ha némi neveltetéssel rendelkezik, aki ne tudná pontosan használni a festészet, a szobrászat, az építészet és az irodalom általános kifejezéseit. Ugyanakkor egy másik nagy áram a természettudomány, a kémia, az anatómia s a kísérleti fizika felé sodorja az elméket. E tudományok kifejezései máris igen elterjedtek s szükségképp egyre jobban elterjednek.” (Diderot: Enciklopédia)

Inhomogenitás kultúrán belül

• A 19. sz. végére repedések a polgári kultúra éthoszán– A kulturális „kínálat” egyre széttartóbb, egyre

áttekinthetetlenebb, radikálisabb– integráló ereje gyengül, egyre kevésbé képes áthidalni az

osztálykülönbségeket

• Disraeli: Sybil or the two Nations– Szegények és gazdagok „Két nemzet, melyek közt nincs érintkezés

és megértés, akik annyira nem ismerik egymás szokásait, gondolatait és érzelmeit, mintha más-más égöv alatt élnének, avagy különböző bolygók lakói volnának; akiket más-más nevelés formál, másmilyen étel táplál, akiket másmilyen erkölcs szabályoz, akikre nem azonos törvények vonatkoznak.”

Kultúra és kultúrák

• Annak ellenére, hogy Herder már minden népnek saját kultúrát tulajdonít, a „kultúra” többes számú alakja csak a 20. században terjed el.

• Előfeltétele az, hogy a kultúrák egyszerű összemérhetőségét, rangsorba állíthatóságát elvessék (deskriptív szemlélet)

• Ezzel megjelenik a kultúra egy viszonylag semleges leíró fogalma, amelyet először a kultúra szaktudományának, a kulturális antropológiának a képviselői használnak, de a 20. sz. végén általánossá válik

• Ugyanakkor, minden pluralizmus ellenére továbbra is beszélünk „a kultúráról”, vagyis a kultúra egy másik értelemben tovább őrzi eredeti, értékelő jelentését (normatív szemlélet)

Összefoglalás

• A modern kultúrafogalom jelentésének dimenziói- hordozói: egyéni / kollektív- jelentéstartománya: a

művészetek/tudományok szűk körétől az ember alkotta világ teljességéig

- létmódja: tárgyiasult / nem tárgyiasult- értéke: magas / alacsony, csodált / lenézett,

autentikus / nem autentikus