ÉliteLa femme

2013. tavasz La femme 1514 La femme 2013. tavasz

Vendégeim: Csányi VilmosSzéchenyi-díjas etológus, akadémikus, egyetemi tanár

Almási Éva Kossuth-díjas színművészJakab Judit nemzetközi ügyintéző, elhivatott állatvédő,

KamuTill Attila, számos díjjal kitüntetett televíziós műsorvezető, filmrendező

Szerző: Zétényi Lili

Fotó: Gordon Eszter

KUTYÁK, ÁLLATOK,EMBEREK

Almási Éva: Amikor gyerekkoromban a lovatverték, kirohantam a kocsis elé, és megátkoz-tam. Az apám alig bírt elvonszolni az úttest -ről… Vett anyám egy kakast, kukorékolt min-den hajnalban, a Hungária körúti, körfolyosós,első emeleti lakásunkban. Majd egy reggel márnem kukorékolt Miska. Nagyanyám orvul le-vágta. Én azóta sem tudok baromfit enni.Till Attila: Nekünk volt egy papagájunkgyerekkorunkban, Guszti, akit nagyon sze-rettünk. Zöld hullámos papagáj volt, a la-kásban szabadon repülhetett is. Kérdeztema gyerekeimet, hogy örülnének-e egy röp-döső papagájnak. Ők azt mondták, hogyinkább nem.Zétényi Lili: A gyerekeid soha nem nyúz-tak valamilyen állatért?Till Attila: Ők a kis patkányféléket szeretik,azokat én egyáltalán nem. Hörcsög, egérvagy ilyesmi nekem nem jön be. A macs-kák sem.Zétényi Lili: Miért nincs akkor kutyátok?Till Attila: A feleségem azt mondja, mos ta -nában nem szeretne kutyagazda lenni. Nekimár volt kutyája, tudja, mivel jár. Kérdezte,hogy szombaton is felkelek-e fél hétkor le-vinni a kutyát, vagy könyörögni fogok neki,hogy ő vigye le. Nekem akkor lesz kutyám,ha valóban átállítom az agyam egy másikéletformára. Szeretek néha egyedül lenni,gondolkozni, amihez remekül illene a kutya- sétáltatás. Vagy ha rendszeresen járnék fut-ni, abban is jó partner lehetne.Zétényi Lili: Judit, hogy került Kamu azéletedbe?Jakab Judit: Huszonhat év könyörgésénekeredményeként. Anyám rendszeresen frásztkapott, hogy egyszer leharapja az ujjam egykutya, mert benyúlkáltam a kerítések mögé,hogy megsimogassam őket. Akkoriban a su-li, a különórák, a sport mellett nem lett volnará időm. Felnőttkoromban jött el az ideje,hogy végre legyen egy kutyám, ő Kamu. Tö-kéletesen alkalmazkodott, beilleszkedett, csa-ládunkból igazi kutyás család lett. Nem is tu-dom elképzelni az életem nélküle. Rengetegörömöt ad. De nem kell mindenkinek kutyáttartania. Akinek nem illik bele az életformájá-ba, csak divatból akarja, vagy mert a szom-szédnak is van, annak nem.

2013. tavasz La femme 17

Till Attila: Hány kutyás van köztünk?Zétényi Lili: Te vagy a kakukktojás. Miért is nincskutyátok? Ki mondta azt, hogy lehet kutya nélkülélni, csak nem érdemes?Almási Éva: Nem Déry Tibor mondta?Zétényi Lili: Állítólag Heinz Rühman, koránakegyik legismertebb és legsikeresebb német színés-ze… legalábbis a Google szerint.Till Attila: Gyerekkoromban bizonyos méret fölöttféltem a kutyáktól. Pedig soha nem harapott vagyijesztett meg kutya…Csányi Vilmos: Valamelyik családtagod félt a ku -tyáktól.Till Attila: Egyszer olvastam, hogy az ember kollek-tív emlékezetében vannak tiltott állatok.Csányi Vilmos: Ez genetika, ami nem vonatkozik a kutyára.Till Attila: Nem?Csányi Vilmos: Nem, ezt az ember a szüleitől tanul-ja. Ha a Gellért-hegyen sétáltatunk kutyát, és a gye-rekek jönnek a mamájukkal, a mama rögtön visít,hogy közel ne hozza azt a dögöt! Kösse meg!Till Attila: Édesanyám sem félt a kutyáktól.Zétényi Lili: Pedig az ember ezt is otthonról hozza.Nekem sem volt gyerekkoromban kutyám, édes-

apám be nem engedte volna a lakásba. A nagyszü-leim falun laktak. Voltak állatok, tehenek, disznók,csirkék, szárnyasok. És mindig volt egy nyomorultkutya, akivel annak idején abszolút nem törődtem,mert a szüleim sem törődtek vele. Kis falusi pulike-verék, láncra verve télben-fagyban, augusztusi hő-ségben. Ez gyerekkoromban nem tűnt föl.Almási Éva: Hogyhogy nem?Zétényi Lili: Azóta is szégyellem magam. Sokkal ké-sőbb jöttem rá, hogy falun a kutyát csak azért tartot-ták, hogy ha egy idegen bejön, akkor jelezze, ugasson.Egyébként úgy gondolták, hogy a kutya haszontalan

jószág. A tehén a tej, a malac a hús, ők hasznosak. A kutyát kutyába sem vették. Hány ilyen kifejezésvan! Kutya hideg, kutya rossz. Csupa negatív szólás-mondás társul hozzájuk.Till Attila: A kutyafáját!Almási Éva: A nagyanyám nekünk sem engedte, hogyotthon bármilyen állatunk legyen. De az iskolában kap-tunk pár selyemhernyót. Én kettőt kaptam. Eperleveletettek, volt egy uzsonnatáskám, ahova betettem őket.Gabi és Zsuzsi, így hívták őket. Etettem, szerettem, sétáltattam őket az ujjamon. És egyszer csak elkezdtekbegubózni. Amikor már csak félig láttam Gabit és Zsu -zsit, kérdeztem, hogy apu, most mi lesz velük?! Mondtaaz apám, hogy lepke. Milyen gyorsan kezdték el sajátvégzetüket! Aztán egyszer csak egyáltalán nem láttam se Gabit, se Zsuzsit. A gubókat nagyon őriztem, aztán tényleg lepke, csúnya szürke lepke lett belőlük. Akkorjöttem rá, hogy a létezésnek több formája van. Amikorkirepült az egyik, akkor tudtam, hogy az a Zsuzsi, ami-kor kirepült a másik, tudtam, hogy az a Gabi. Mégis őkvoltak – és mégsem. Akkor szembesültem azzal, hogy a létezésnek csak egy része vagyunk, most, itt, jelen pilla-natban. Ugyanígy voltam a végtelennel. Anyám bekül-dött a spájzba, hogy hozzak egy paradicsomkonzervet.A Globus konzerven egy nő tartott egy doboz konzer-vet, majd a konzerven levő konzerven is tartott egy nőegy konzervet… De akkor melyik az utolsó, aki tartja a konzervet? Anyám hangjára eszméltem, hogy hol vanmár az a paradicsom! Akkor rájöttem, hogy a végtelenvolt, amivel én ott a spájzban szembesültem.Till Attila: Ha két tükröt egymás felé fordítasz, ak-kor is egy végtelen kép alakul ki.Zétényi Lili: Gyerekként engem nem érdekeltek sem a növények, sem az állatok. El voltam magammal. Azthittem, én vagyok a világ közepe. Ennyire hülye voltam.Először a növények kezdtek érdekelni. Azok is csak azért,mert volt egy dáliánk, a férjem vette, és egyre sorvadt.Egyszer csak láttam, hogy hiszen tele van tetvekkel a szá-ra. Fekete kis gusztustalanságok hemzsegtek rajta. El-mentem, vettem egy sprayt, és megmentettem a virágot.Csányi Vilmos: Ez rasszizmus, a szerencsétlen tetűaz semmi?! Az pusztuljon?Zétényi Lili: Akkor ez eszembe se jutott… De meg-mentettem a dáliát, ami kivirult, és utána beleszeret-tem a virágokba. Sokára lett csak kutyám, szabad el-határozásomból. Akkor értettem meg, hogy nem mivagyunk a világmindenség központja, erről szó nincs.Attól a perctől fogva kezdtem el odafigyelni nemcsaka többi kutyára, hanem macskára, sündisznóra, han-gyára… A kiskutyám vitt bele a végtelenbe.

16 La femme 2013. tavasz

La femme Élite

Csányi Vilmos: „A természetben nincs bűn,

jótett vagy jog. Csak az embermondhatja azt, hogy az

állatoknak is vannak jogaik.Eredendő jogaik nincsenek.”

Zétényi Lili: Éva, neked hosszú idő után tavalylett megint egy kiskutyád.Almási Éva: Van egy öreg macskám, nem akar-tam őt rossz helyzetbe hozni. De folyamatosannéztem az interneten a menhelyi kutyákat.Hiányzott az a feltétel nélküli szeretet, ragasz-kodás, amit csak egy kutya tud nyújtani. Aztánegy reggel felhívott az állatorvos barátnőm, ésmondta, hogy egy Komárom melletti települé-sen ideiglenes befogadóknál van egy talált, va-lószínűleg kocsiból kidobott kiskutya, a Kegye-let utcában. Szereti a macskákat, és Angie-nekhívják. Azonnal döntöttem, mondtam Lajos-nak, megyünk a kutyáért. Jó, szívem, mikor?Mondtam, vasárnap. Beültünk az autóba, el-mentünk érte. És így lett ő nekünk.Zétényi Lili: Előtte is volt nektek fura kutyá-tok, az a háromlábú…Almási Éva: Az a farkatlan macska volt…Zétényi Lili: …az a nagyon csúnya kutya,akit csak Lajos vitt ki az utcára.Almási Éva: Ja, igen. Ő volt Csutak.Zétényi Lili: Tudtátok, hogy a kutya tulajdon-képpen velünk, emberekkel együtt jelent meg a földön? A professzor úr erről is ír legújabbkönyvében, aminek az a címe, hogy „A kutyákszőrös gyerekek”.Csányi Vilmos: Szerintem a Homo sapiensúgy 130–150 ezer éves. 130 ezer évvel ezelőttAfrikából feljött Európába, mert akkor márhúzódott vissza a jég. Ott találkozott először afarkasokkal. A szakma azt gondolja, hogy még50 ezer évig nézegették egymást, és 50 ezer évmúlva az ember a homlokára csapott, hogynicsak, ez a farkas, ebből lehetne kutyát csinál-ni! – és akkor elkezdődött a dolog. Én pedigazt gondolom, hogy ez baromság. Amikorelőször találkoztak, akkor az ember már jókatvadászott, bőséges zsákmánya volt, és a féliglerágott csontokat eldobálta. A farkasok, hanincs elég élelem, a gyengébb tagokat elzavar-ják a falkából. De ők is szeretnének valahovacsatlakozni, ezért nagyon alázatosak, és igye-keznek mindent megtenni, hogy befogadjákőket. Az ember körül tehát ott volt egy táplá-lékgyűrű az eldobált csontokból, maradékok-ból. Jöttek ezek a kivert farkasok, többször iskaptak ezekből a falatokból, és ott maradtak. A kölykeik már hozzászoktak, hogy a falka em-berekből áll. Még jó százezer évig a kutya úgy

nézett ki, mint a farkas, csak szelíd lett, ember-követő, igyekezett beilleszkedni abba az ökoló-giai rendszerbe, amely az embert körülvette.Már nem az volt fontos, hogy a többi vadat fi-gyelje, hanem az embert. Az ember kialakítottegy kis ökológiai fülkét, ahova úgy lehet beil-leszkedni, ha figyelek a gazdára, ha szeretem,ha szót fogadok, ha elfogadom a tanítást, hautánzom. Mi bizonyítottuk be, hogy a kutyákhajlandók nagyon gyors tanulás után a „csi-náld, amit én” típusú feladatokat végrehajtani.Csimpánzokkal, delfinekkel is lehet, de azok-nak több hónapig tart, amíg megértik, hogymiről van szó. A kutya ezt egy hét alatt megt-anulja. Ez is egy különleges tulajdonság.Till Attila: És a kutya nem bánja ezt, ugye?Vajon jobb lenne neki, ha nem történt volnameg a háziasítás?

Csányi Vilmos: A kutya konkrét dolgokról tud,és nem gondolkodik azon, hogy mi lett volna,ha… Ha azt mondom egy kutyának, hogy ittegy cica lesz holnap, körülnéz, hogy hol van a cica. Nincs az a módszer, amivel elérem, hogy a múltbeli vagy a jövőbeli cicákról tudjak közöl-ni vele valamit. A cicák csak a jelenben léteznek.Az embernek a nyelv tette lehetővé, hogy tud-junk múltat, jövőt is elképzelni. A kutya e nélkülis jól megvan az ember környezetében.Till Attila: Tudjuk, hogy az evolúció során,amíg kialakultak a különböző állatfajok, renge-teg vér folyt. Nem az ember az első, aki csú -nyán bánik a gyengébbel.Zétényi Lili: Az a különbség, hogy nekünkvan tudatunk, mi tudjuk, mit csinálunk. Ezértvárnám el, hogy egy ember ne rúgjon bele egykutyába vagy egy szerencsétlenbe, mert ő tud-ja, hogy mit csinál.Csányi Vilmos: A természetben nincs bűn, jó-tett meg jog, az anyai szereteten kívül valami-féle általános szeretet, hanem csak a biológia.Az ember kialakított egy teljesen új, kreatív

világot, egy közösségi rendszert, ahol megje-lent a jó, a rossz, a bűn, a jog, a hatalom, az, hogyén dönthetek valakinek a sorsa felől. Mivel az em-beri fantázia hihetetlenül fejlett, a belső viszonyo-kat kiterjeszthetjük az állatvilágra, és mondhat-juk, hogy az állatnak is vannak jogai. Abban azértelemben vannak, ha adunk neki. De eredendőjoga nincs.Zétényi Lili: Azt is írja a professzor úr, hogyazért tudott kiemelkedni az ember az állatvilág-ból, mert megjelent a szolidaritás, hogy akár föl -áldozom magamat a másikért. Ugyanakkor atörténelmet olvasva azt látjuk, hogy az ember-nél önzőbb, gonoszabb, kegyetlenebb élőlénynincs. Öncélúan is kegyetlen. Az állat csak akkoröl, ha éhes, ha ennie kell.Csányi Vilmos: Egy archaikus társadalomban,ahol él 150 ember, és 300 kilométerre van a kö-

vetkező csoport, minimálisak a belső konfliktu-sok. Ezek tagjai életüket is áldozzák a csoport -ért. A közösségen kívüli idegenekkel viszontmindent lehet csinálni. A brazil indiánok nyel-vében a vadászható állatot és a szomszéd törzstagjait azonos szóval jelölik. Csak az az ember,aki a mi közösségünk tagja. Aztán egyszerrehétmilliárdan lettünk, minden összekeveredett,és teljesen kifordultunk optimális tulajdonsá-gainkból. Ma nincsenek valódi közösségek. Egyúj formáció felé megyünk, amelynek egészenmás szabályai vannak, és úgy látszik, hogy itt islehet ölni. A csoport most egyszemélyes közös-ség, mindenki magához hűséges, magáért ál-dozza fel magát, és magát akarja megcsinálni.Till Attila: Ez adott, nincs másik forgató -könyv. Lehet, hogy ez az egyetlen út. Az em-ber egy olyan különleges faj, hogy valami másttud, mint a többiek, és ezért szépen a termé -szet fölé kerekedik.Jakab Judit: Akkor ez baj. Mert az ember épp at-tól több, hogy túl tud nézni a saját kerítésen, látja,hogy ott van a szomszéd, ott van a másik ember.

2013. tavasz La femme 19

Élite

Almási Éva: „Angie nem tolakodik a szeretetért. Azt figyeli,

hogy tud beilleszkedni a családunkba. Egymást figyelve tanulunk meg együtt élni.”

La femme

ják, milyen felelősséggel, kötöttséggel, költség-gel jár, ennek sajnos az a vége, hogy tömérdekkutya menhelyen vagy az utcán végzi. Az állat-védelmi törvény, a szemléletmód változása iskell ahhoz, hogy nálunk se legyenek kóbor ku-tyák. Remélem, egyszer mi is eljutunk ide.Zétényi Lili: És az iskola? Miért nem lehet eztantárgy? Annyi felesleges dolgot tanítanak agyerekeknek.Almási Éva: Az a legfontosabb, amit otthon láta gyerek. Az unokám, Richárd, amikor haza-hoztuk Angie-t, büszkén mondta az osztálytár-sainak, hogy Angie keverék és menhelyi. De aztán kijelentette, hogy Angie az ő kutyája.Mondtam, hogy nem, nem a te kutyád. Amígén etetem, sétáltatom, addig az én kutyám. Az-tán ha beszállsz a sétáltatásba, az etetésbe, ak-kor a te kutyád is lesz. Edittel, a lányommal isígy csináltam. Anyám mindig azt mondta, elsőaz állat, mármint a macska meg a kutya. Bizony,amikor fölkelek, első a macska. Ő a szemtele-nebb, hajnali hatkor odatüremkedik, muszájenni adni neki. Valljuk be, strapás.Csányi Vilmos: Nagyon helyes hozzáállás. A jo-gok és kötelességek egyensúlyát megtanítaniegy gyereknek csak így lehet. Régen nagy csalá-dok voltak, sok volt az állat, és ez automatiku-san kialakult. Az iskolákban kellene hat–nyolcéves gyerekeknek az elemi dolgokat megtaní ta -ni, elég lenne félévente három-négy órában.Jakab Judit: Nagyon nehéz, hogy egy iskolábabejussunk a kutyákkal, pedig a kutyák oltva van-

nak, tiszták, nem bolhásak, nem kullancsosak,de vállalni kell a konfrontációt az igazgatóval, a tanárral, adott esetben a szülőkkel, akik aztmondják, hogy jaj, fúj, megnyalja a gyereket!Zétényi Lili: A kötelező csipről mit gondolsz?Én attól rettegtem, hogy januártól tele lesznekaz utcák és az erdők kirakott kutyákkal, mertez is pénz.Jakab Judit: A kötelező mikrocsip ára törvé-nyileg maximalizálva van, 3500 forint regiszt -rációval, beültetéssel. Hasznos dolog, mert hatalálok egy kutyát, és van benne csip, és regiszt -rálva is van, vissza tudom adni. Sok mikrocsip -akció létezik, csak a mi egyesületünk Tinnyénés Csobánkán ingyen csipezett be 50-50 kutyát.Bementünk az önkormányzathoz, és megkér-deztük, melyek azok a családok, ahol van ku-

tya, tudják etetni, gondozni, de nincs pénzükcsipre. Elmentünk, becsipeztük őket.Csányi Vilmos: Ezt publikussá kell tenni!Jakab Judit: Az ebösszeírás háromévente leszkötelező. Egyelőre ez önkéntes alapon törté-nik. Kitöltöm a papírt, beviszem az önkor -mány zathoz. Viszont az ellenőrzés a jegyzőreés a hatósági állatorvosra van bízva. Kíváncsivagyok, hogy melyik állatorvos fog becsönget-ni a házakba, elmenni a ház mögé, és megnéz-ni, hogy ott hány kutya van még, akit nem je -lentettek be, és nem is oltják veszettség ellen.Van egy nagyon jó állatvédelmi törvényünk,komoly állatbírsági tételekkel…Csányi Vilmos: …először nálunk volt állatvé-delmi törvény.Jakab Judit: Ez nagyon jó, csak a betartatás!Zétényi Lili: …mi lesz az illegális kutyákkal?Jakab Judit: Az nincs megszabva, hány kutyátlehet tartani. Az van megszabva, hogyan sza-bad. A baj az, hogy ezeknél a kutyáknál márnem a csip és az oltás hiánya a probléma, ha-nem az, ha nincs háza, nincs vize, nincs élelme,és rövid láncon tartják.Csányi Vilmos: Nógrádon az állatorvos egyegyméteres láncon tartotta a kutyáját. Sokszorfeljelentettük, hiába.Almási Éva: Ez nem az anyagiakon múlik. Énkastélykertben is találtam olyan kutyát, aki mel-lett a földben volt egy szög leverve, azon voltegy rövid lánc, és víz sem volt mellette. Akkorkomoly konfliktusba keveredtem a kastély gaz-

2013. tavasz La femme 21

Till Attila: A kérdés az, hogy változhat-e az állatokhoz, a természethez való viszonyunk. Kitud-e találni olyan rendszereket az ember, ahola kutyáknak is jobb soruk lesz?Csányi Vilmos: Angliában a kutyák 90 száza-léka ivartalanítva van, mert az jó a kutyának ésa gazdának is. Nincsenek is kóbor kutyák. Vanegy olyan szolgálat, ahol befogadják a hajlékta-lan kutyáját arra a néhány napra, amíg esetlegő kórházban van. Ennyit az angolokról. Biztosemlékeznek arra, amikor Szegeden két őrült fiatalember egy kutyát egy autó után kötött…A kutya túlélte, de nagyon megsebesült. Akkoraz állatvédőkkel indítottunk egy petíciót, hogyváltoztassák meg az állatvédelmi törvényt. Négyszázezer aláírás gyűlt össze nagyon rövididőn belül. Azt nem szabad várni, hogy ha maprédikálunk a jóról, akkor holnaptól már min-den jó lesz. Állandóan mondani kell, és húsz–harminc évenként meg kell nézni, hogy műkö-dik-e. És működik.Zétényi Lili: Judit, mik a te tapasztalataid mintállatvédőnek?Jakab Judit: Egy baráti társasággal alapítottukmeg a Pilis-Budai Kutyamentők KözhasznúEgyesületét. Egy adott területen próbáljuk akóborállat-állományt védeni, a felelős állattartásigéjét hirdetni több-kevesebb sikerrel. Sok időkellett, amíg felmértük, hogy csak a mi terüle-tünkön mekkora a probléma. Sokan úgy tart-ják, hogy kutyásnak lenni aranyélet. Viszontgyakran felelőtlenül vállalnak kutyát, nem tud-

La femme

Till Attila: „Az a kérdés, változhat-e

az állatokhoz, a természethez valóviszonyunk. Ki tud-etalálni az ember egy

olyan rendszert, ahol jobb sorsuk lesz

a kutyáknak?”

Jakab Judit: „Sokan azt hiszik,kutyásnak lenni

aranyélet, de gyakranfelelőtlenül vállalják be,

nem tudják, milyenkötöttséggel,

költségekkel jár.”

Élite

dájával, majd itattam, etettem, később megvet-tem a kutyát. Találkoztam viszont szerény kö-rülmények között élő, nagyszerű emberekkel,akik befogadtak kivert állatot. Ez érzelmi intel-ligencia kérdése, én ebben hiszek.Jakab Judit: Mi adományokból élünk, a kutyá- nak nincs ára. Amikor örökbe adjuk, csipezve,ivartalanítva, egy szocializált, egészséges kutyátadunk oda. Elmondjuk, hogy nincs ára, de ter-mészetesen megköszönjük, ha hozzá tudnakjárulni a költségeihez, mert az adományt a kö-vetkező kutyára fordítjuk. Nem a luxusautóvalérkező családok szokták ezt felajánlani, hanemMari néni a faluból, hogy ezt a 2000 forintotfogadják el, amikor végre hazaviszi a 15 évesMorzsi kutyát, akit már fél éve tartok. Az inter-net nagy segítség, de átok is. A Facebookonveszélyes az információáradat, önjelölt állatvé-dők kürtölik világgá, tessék, találtam egy ku -tyát, de ti vagytok az állatvédők, oldjátok meg!Zétényi Lili: A pénzek hogy jönnek, mennyirejönnek?Jakab Judit: Adományokból, az adók egy szá-zalékából. Már eljutottunk oda, hogy önfenn-tartók vagyunk valamennyire. Igyekszünk a te-rületünkön élő kóbor kutya- és macskaállomá-nyt ivartalanítani. A lényeg, hogy a kóbor állo-mány ne szaporodjon tovább. Az is igaz, hogysajnos nem tudunk minden kutyát, kismacskátmegmenteni, mindnek szerető gazdát találni.

Csányi Vilmos: Amikor egy menhelyi kutyabefogadásáról van szó, sokan attól félnek, hogynem lesz olyan ragaszkodó, mint egy kölyökku-tya. Ehhez el kell mesélnem Boldizsár kutyánktörténetét. Egy időben a tanszéken volt har-minc kutyánk, aztán kiderült, hogy nem értünkhozzá, és mindegyiknek szereztünk saját gaz-dát. Boldizsár háromszor megszökött a gazdá-tól, és visszajött a tanszékre. Akkor elhatároz-tuk, hogy ott marad. Egyszer csak megyek be,és nem találom. Kérdezem, hol van Boldizsár.Kiderült, hogy felvettek egy új fűtőt, egy idősbácsit, akinek nagyon megtetszett, és most az arendszer, hogy este jönnek hat óra körül, ottvannak egész éjjel, és reggel nyolckor együttmennek haza. Mikor megjöttek, Boldizsár kör-beszaladt az épületekben, mindenkinek bekö -szönt, utána ment a bácsihoz. Együtt voltaksülve-főve három hónapig. Akkor a bácsit kór-házba kellett vinni, ahol meghalt. Mi arra jár-tunk ebédelni, ahol a háza volt, hetekig láttuk,hogy Boldizsár ott ül, és várja a bácsit. Szörnyűvolt, mert mindene megvolt nálunk, szerettük,hozzánk tartozott. De ő a bácsit várta. A kulcsa szeretet, mindegy, hogy a kutya hány évesvolt, és miken ment keresztül addig.Almási Éva: A bácsi és a kutya kiválasztottaegymást. Nekem sem volt minden kutyám-mal ilyen szerelmes kapcsolatom. Egy men-helyi kutya több figyelmet igényel, de benne

is több az empátia. Egymást figyelve tanu-lunk meg együtt élni.Csányi Vilmos: A kutyák nem tolakodók a sze-retet ügyében. Azért, hogy kapjanak enni, inni,menjenek sétálni, mindent megtesznek. Dekérdeznek is. Ha ezt az ember felismeri és vá-laszol, akkor kialakul a kapcsolat. De ha nemveszi észre, kétszer-háromszor nem válaszol,akkor a kutya föladja.Almási Éva: Angie-n ezt én is látom. Nem to-lakszik, hanem figyel. Azt figyeli, hogy tud beil-leszkedni abba a közösségbe, amibe került. De hasétálunk, és bizonyos típusú ember elmegy mel-lette, utána szagol. Mintha emlékezne valakire…Csányi Vilmos: Bukfenc kutyánk a hajléktal-anok szagát szerette…Jakab Judit: Evezni járunk Kamuval a Sziget-közbe. Ott rendszeresen csatlakozott hozzánkegy kutya. Próbáltuk otthagyni a táborhelyen,de nem maradt, úszott, úszott utánunk. Végülmindig megsajnáltuk, mondtuk, jó, gyere be a hajóba, mert teljesen kifulladsz. A túravezetőmesélte később, hogy néhány héttel azelőtt pármegállóval följebb vízbe borultak, és megful-ladtak a gazdái. Ő azóta is őket kereste…Zétényi Lili: Köszönöm, hogy mindezt el-mondtátok. Talán kicsit nálunk is jobb lesz akutyák, az állatok élete ezután.

(A beszélgetés kutyabarát helyszíne a Cafe 57 étterem volt.)

La femme

22 La femme 2013. tavasz

CAFE 57Az elegáns, minimalis-ta stílusban berende-zett étterem barátsá-gos hangulatot áraszt,és a betérőt rögtön azaz érzés fogja el, hogyhazaérkezett. Az 57 ki-váló hely üzleti regge-lik, ebédek lebonyolí-tására, de ugyanakkorhangulatos helyszínelehet romantikus va -csoráknak, vagy akárhétvégi, családi össze-jöveteleknek is.

1025 Budapest,Pusztaszeri út 57 • Asztalfoglalás telefonon: +361 325 6078 vagy emailben: cafe57@cafe57.huNyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 08-24-ig. • www.cafe57.hu