kézikönyv a fogalmazás munkafüzet...

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet

használatához3. évfolyam

Szóbeli és írásbeliszövegalkotás fejlesztése

Fülöp MáriaÉrdemes tankönyvíró

fogalmazas3_KK.indd 1 6/10/14 9:02 AM

FÜLÖP MÁRIAa Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

SzerkesztetteRÉTI ÉVA

AP–030432

ISBN 978-963-465-989-1

© Fülöp Mária, 20103. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 12,36 A/5 ívTömeg: 280 g

fogalmazas3_KK.indd 2 6/10/14 9:02 AM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam

3

Bevezetőa 2007-es NaT egyik kiemelt kulcskompetenciája az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-idős tevékenységekben.

a NaT-ban és az apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervében leírtak megvalósításához, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztéséhez nyújt segítséget az apáczai Kiadó 3. évfolyamos kompetencialapú Fo-galmazás munkafüzete, amelyet az Oktatási Hivatal 2015. augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánított. Ehhez a kompetenciaalapú tankönyvhöz készítettem el ezt az új kézikönyvet, amely a 3. évfolyamos tananyag fel-dolgozásához kínál módszertani ajánlásokat. Nagyon sok pedagógus kérésének eleget téve, ettől a tanévtől már külön kaphatók a 3. és 4. évfolyamra szóló kézikönyvek.

a kézikönyvben a tankönyvhöz készített kompetenciaalapú tanmenet is megtalálható, amely Word for-mátumban is letölthető az apáczai Kiadó honlapjáról.

Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják a tan-menetüket.

ajánlom a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik az apáczai Kiadó Fogalmazás munkafüzetéből ta-nítanak, ezenkívül tanítóknak és magyartanároknak, hiszen hasznosítható ötleteket találhatnak benne a magyarórák megtartásához.

A szerző

fogalmazas3_KK.indd 3 10/17/13 2:15 PM


4

A MAgyAr nyelv éS irodAloM tAnítáSA A Bevezető éS A kezdő SzAkASzBAn A 2007-eS nAt éS

Az ApáCzAi kiAdó kerettAnterve AlApjánAlapelvek, célok

az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anya-nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása és fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetet-len ismeretek elsajátíttatása.

az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kiala-kításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.

az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használa-tának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékeny-ségekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. a tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi ha-gyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit.

a kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anya-nyelvüket. az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. a játékos, önkife-jező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése.

az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. az irodalmi műveltség meg-alapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondol-kodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befo-gadása nyit utat.

a különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak meg-ismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olva-sástechnika eszközzé fejlesztésével megteremti az írott szövegek önálló megértésének feltételét. a szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. az olvas-mányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulá-sára való figyelmet. lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyaz-va az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különfé-



5

le forrásoknak és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyes-ség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására.Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszer-zésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezés-re irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasz-nálatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

Kulcskompetenciák

Az anyanyelvi kommunikációa gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

a bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anya-nyelvi nevelés alapja is. az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudomá-nyokban való továbbhaladás.

a kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. a másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. a gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szö-vegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

Az idegen nyelvi kommunikációaz idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformákkal, különféle kommu-nikációs helyzetekben.

A digitális kompetenciaa jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. a tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődé-sére az iST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommuni-kációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. a digitális médiumok révén elérhető információtömeg keze-lése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és a morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben.

A hatékony, önálló tanulásaz önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos fel-adatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differen-ciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba.



6


7

Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásá-nak támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése.

ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára.

Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani.

A szociális és állampolgári kompetenciaaz anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola.

Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, hanem a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és maga-biztosság.



6


7

A sz

óbel

i és í

rásb

eli s

zöve

galk

otás

fejle

szté

se a

NAT

és

az A

pácz

ai K

iadó

ker

etta

nter

ve a

lapj

án

1. é

vfo

lyA

m

Tém

akör

ök

A té

mak

ör fe

ldol

gozá

sára

java

solt

óras

zám

A b

eszé

dkés

zség

, a sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás é

s a sz

öveg

érté

s fej

lesz

tése

fo

lyam

atos

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

fejle

szté

s vár

ható

ered

mén

ye

a sz

óbel

i kom

mun

ikác

iós k

észs

ég

fejle

szté

se.

a ta

nulá

s irá

nti é

rdek

lődé

s és m

oti-

válts

ág er

ősíté

se é

s tov

ábbf

ejle

szté

se.

Szél

es k

örű

nyel

vi ta

pasz

tala

tsze

rzés

i le

hető

sége

k te

rem

tése

. a n

yelv

hasz

-ná

lat t

udat

osod

ási f

olya

mat

aina

k el

kezd

ése.

az i

nten

zív

szók

incs

- és

besz

édfe

jlesz

tésr

e al

apoz

otta

n új

ny

elvh

aszn

álat

i mód

ok (o

lvas

ás, í

rás)

m

egism

erés

e, e

szkö

zhas

znál

atán

ak

meg

alap

ozás

a.

a n

yelv

i tud

atos

ság

fejle

szté

se.

a b

eszé

d és

a b

eszé

dért

és fe

jlesz

tése

.a

rtik

ulác

iós é

s lég

zőgy

akor

lato

k.

Szav

ak, s

zóka

pcso

lato

k, m

onda

tok

hely

es k

iejté

se. S

zava

k ér

telm

ezés

e,

mon

data

lkot

ások

. Kép

olva

sás.

Be-

szél

geté

s kép

ekrő

l, es

emén

yekr

ől,

élm

énye

kről

. vá

lasz

adás

kér

dése

kre.

Szó

beli

utas

í-tá

sok

végr

ehaj

tása

. M

ese

tart

alm

ának

köv

etés

e ha

llás

után

. Egy

szer

ű ké

rdés

ek m

egvá

la-

szol

ása,

fela

dato

k m

egol

dása

.

a ta

nuló

töre

kszi

k az

érth

ető,

érte

l-m

es b

eszé

dre.

Nye

lvi h

ibái

t tan

ítói

segí

tség

gel j

avítj

a. a

lkal

maz

za a

kö

szön

és, a

kér

és é

s a m

egkö

szön

és

tanu

lt ny

elvi

ford

ulat

ait.

Meg

érti

az e

gysz

erű

utas

ításo

kat é

s sz

óbel

i köz

lése

ket.

Segí

tség

adás

sal b

eszá

mol

olv

asm

á-ny

ai ta

rtal

már

ól, o

lvas

ásél

mén

yeirő

l.Já

téko

kban

, fel

adat

meg

oldá

sban

, kö

zös t

evék

enys

égek

ben

együ

ttm

ű-kö

dő.



8


9

2. é

vfo

lyA

m

Tém

akör

ök

A té

mak

ör fe

ldol

gozá

sára

java

solt

óras

zám

A b

eszé

dkés

zség

, a sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás é

s a sz

öveg

érté

s fej

lesz

tése

15

óra

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

fejle

szté

s vár

ható

ered

mén

ye

a m

egér

tésr

e és

a m

egér

teté

sre

való

töre

kvés

a sz

óbel

i és a

z írá

-so

s kom

mun

ikác

ióba

n. a

min

d bi

ztos

abb

és ö

nálló

bb k

omm

uni-

káci

óra

való

töre

kvés

. a

gon

dola

tok,

érz

ések

, vél

emé-

nyek

vál

toza

tos k

ifeje

zése

két

va

gy tö

bb m

onda

t öss

zeka

pcso

-lá

sáva

l.

a b

eszé

dkés

zség

, a

szób

eli s

zöve

galk

o-tá

s és s

zöve

gért

és

fejle

szté

se.

légz

őgya

korla

tok,

a b

eszé

dlég

zés h

elye

s be

ideg

ződé

séne

k gy

akor

lása

. art

ikul

áció

s gy

akor

lato

k az

időt

arta

m é

rzék

elte

tésé

re é

s a

hang

kapc

sola

tok

hely

es k

iejté

sére

. Sz

avak

, szi

noni

mák

gyű

jtése

, ért

elm

ezés

e, sz

ókap

csol

atok

, mon

dato

k al

kotá

sa, k

iegé

szí-

tése

, áta

lakí

tása

a sz

ókin

cs g

azda

gítá

sáho

z. M

onda

tok

össz

ekap

csol

ása.

öss

zefü

ggő

mon

-da

tok

alko

tása

kép

ek, k

épso

rok

segí

tség

ével

, ad

ott v

agy

vála

szto

tt té

már

ól.

páro

s és c

sopo

rtos

bes

zélg

etés

. a k

érde

zés é

s a

vála

szad

ás g

yako

rlása

. Bes

zélg

etés

min

den-

napi

kap

csol

atok

, em

beri

visz

onyo

k, é

rdek

es

tém

ák k

apcs

án.

a m

egsz

ólítá

s és a

kül

önfé

le k

özna

pi sz

ituá-

ciók

ra je

llem

ző n

yelv

i for

dula

tok

gyak

orlá

sa

szitu

áció

s ját

ékok

ban.

N

em v

erbá

lis je

lzés

ek ta

rtal

mán

ak fe

lism

eré-

se, h

aszn

álat

a be

széd

köz

ben.

M

inde

nnap

i éle

thel

yzet

ek m

odel

lezé

se k

ü-lö

nfél

e sz

ituác

iókb

an a

lkal

maz

ható

mag

atar

-tá

sfor

mák

és n

yelv

i for

mul

ák g

yako

rlásá

hoz

dram

atik

us já

téko

kkal

.

a ta

nuló

ért

hető

en b

eszé

l. M

egér

ti az

egy

szer

ű m

agya

ráza

toka

t, ut

asítá

soka

t és t

ársa

i köz

lése

it.

a k

érdé

sekr

e ér

telm

esen

vál

aszo

l. H

aszn

álja

a

bem

utat

kozá

s, a

feln

őtte

k és

a k

ortá

rsak

meg

-sz

ólítá

sána

k és

kös

zönt

ésén

ek u

dvar

ias n

yelv

i fo

rmái

t. Be

kapc

soló

dik

a kö

zös t

evék

enys

égek

be. a

lkal

-m

azko

dik

azok

szab

álya

ihoz

. El

igaz

odik

szűk

ebb

körn

yeze

te tá

rsas

kap

cso-

latr

ends

zeré

ben.

Köz

össé

gi fe

lada

tot v

álla

l. Fe

lism

eri,

érté

keli

és se

gíti

társ

ai il

yen

irány

ú te

véke

nysé

gét.



8


9

2. é

vfo

lyA

m

Tém

akör

ök

A té

mak

ör fe

ldol

gozá

sára

java

solt

óras

zám

A b

eszé

dkés

zség

, a sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás é

s a sz

öveg

érté

s fej

lesz

tése

15

óra

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

fejle

szté

s vár

ható

ered

mén

ye

a m

egér

tésr

e és

a m

egér

teté

sre

való

töre

kvés

a sz

óbel

i és a

z írá

-so

s kom

mun

ikác

ióba

n. a

min

d bi

ztos

abb

és ö

nálló

bb k

omm

uni-

káci

óra

való

töre

kvés

. a

gon

dola

tok,

érz

ések

, vél

emé-

nyek

vál

toza

tos k

ifeje

zése

két

va

gy tö

bb m

onda

t öss

zeka

pcso

-lá

sáva

l.

a b

eszé

dkés

zség

, a

szób

eli s

zöve

galk

o-tá

s és s

zöve

gért

és

fejle

szté

se.

légz

őgya

korla

tok,

a b

eszé

dlég

zés h

elye

s be

ideg

ződé

séne

k gy

akor

lása

. art

ikul

áció

s gy

akor

lato

k az

időt

arta

m é

rzék

elte

tésé

re é

s a

hang

kapc

sola

tok

hely

es k

iejté

sére

. Sz

avak

, szi

noni

mák

gyű

jtése

, ért

elm

ezés

e, sz

ókap

csol

atok

, mon

dato

k al

kotá

sa, k

iegé

szí-

tése

, áta

lakí

tása

a sz

ókin

cs g

azda

gítá

sáho

z. M

onda

tok

össz

ekap

csol

ása.

öss

zefü

ggő

mon

-da

tok

alko

tása

kép

ek, k

épso

rok

segí

tség

ével

, ad

ott v

agy

vála

szto

tt té

már

ól.

páro

s és c

sopo

rtos

bes

zélg

etés

. a k

érde

zés é

s a

vála

szad

ás g

yako

rlása

. Bes

zélg

etés

min

den-

napi

kap

csol

atok

, em

beri

visz

onyo

k, é

rdek

es

tém

ák k

apcs

án.

a m

egsz

ólítá

s és a

kül

önfé

le k

özna

pi sz

ituá-

ciók

ra je

llem

ző n

yelv

i for

dula

tok

gyak

orlá

sa

szitu

áció

s ját

ékok

ban.

N

em v

erbá

lis je

lzés

ek ta

rtal

mán

ak fe

lism

eré-

se, h

aszn

álat

a be

széd

köz

ben.

M

inde

nnap

i éle

thel

yzet

ek m

odel

lezé

se k

ü-lö

nfél

e sz

ituác

iókb

an a

lkal

maz

ható

mag

atar

-tá

sfor

mák

és n

yelv

i for

mul

ák g

yako

rlásá

hoz

dram

atik

us já

téko

kkal

.

a ta

nuló

ért

hető

en b

eszé

l. M

egér

ti az

egy

szer

ű m

agya

ráza

toka

t, ut

asítá

soka

t és t

ársa

i köz

lése

it.

a k

érdé

sekr

e ér

telm

esen

vál

aszo

l. H

aszn

álja

a

bem

utat

kozá

s, a

feln

őtte

k és

a k

ortá

rsak

meg

-sz

ólítá

sána

k és

kös

zönt

ésén

ek u

dvar

ias n

yelv

i fo

rmái

t. Be

kapc

soló

dik

a kö

zös t

evék

enys

égek

be. a

lkal

-m

azko

dik

azok

szab

álya

ihoz

. El

igaz

odik

szűk

ebb

körn

yeze

te tá

rsas

kap

cso-

latr

ends

zeré

ben.

Köz

össé

gi fe

lada

tot v

álla

l. Fe

lism

eri,

érté

keli

és se

gíti

társ

ai il

yen

irány

ú te

véke

nysé

gét.

3. é

vfo

lyA

m

Tém

akör

ök

A té

mak

ör fe

ldol

gozá

sára

java

solt

óras

zám

A b

eszé

dkés

zség

, a sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás é

s a sz

öveg

érté

s fej

lesz

tése

18

óra

Írás

beli

szöv

egek

alk

otás

a:Fo

galm

azás

i ala

pism

eret

ek

Szöv

egal

kotá

si gy

akor

lato

k 17

óra

25 ó

ra

A h

eti ó

rasz

ám ja

vaso

lt fe

losz

tása

: ol

vasá

s:

3

óra

írás

:

1

óra

foga

lmaz

ás:

1,5

óra

nyel

vtan

: 2

ór

aA

bes

zédk

észs

ég, a

szób

eli s

zöve

galk

otás

és a

szöv

egér

tés f

ejle

szté

se

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

fejle

szté

s vár

ható

ered

mén

ye

a b

eszé

d ta

rtal

mán

ak,

hang

zásá

nak,

stílu

sá-

nak

és k

ifeje

zőer

ején

ek

egym

ássa

l öss

zefü

ggő

fejle

szté

se.

a sz

óbel

i szö

vega

lkot

ási

kész

ség

fejle

szté

se.

a b

eszé

dkés

zség

, a

szób

eli s

zöve

gal-

kotá

s és a

szöv

eg-

érté

s fej

lesz

tése

.

a b

eszé

dlég

zés,

a he

lyes

kie

jtés é

s a m

onda

tfone

tikai

esz

közö

k al

kal-

maz

ásán

ak g

yako

rlása

kül

önfé

le k

omm

unik

áció

s hel

yzet

ekbe

n. S

zava

k je

lent

ésén

ek, s

tílus

érté

kéne

k m

egfig

yelé

se sz

ólás

ok, k

özm

ondá

sok,

a

hang

zó b

eszé

d, a

z olv

asot

t szö

vege

k ér

telm

ezés

ekor

. a

tapa

szta

lato

k fe

lhas

znál

ása

szöv

egal

kotá

skor

és b

eszé

lget

és k

özbe

n.

Non

verb

ális

eszk

özök

ért

elem

szer

ű ha

szná

lata

a k

ifeje

zés s

egíté

sébe

n fe

lolv

asás

kor,

szöv

egm

ondá

skor

. pá

ros é

s cso

port

os b

eszé

lget

ések

a g

yere

kek

élet

hely

zete

iből

vet

t tém

ák-

ról.

véle

mén

y ig

énye

s meg

foga

lmaz

ása.

a

bes

zélg

etőt

árs i

ránt

i figy

elem

. a

z üze

net l

énye

géne

k és

érz

elm

i hát

teré

nek

meg

figye

lése

, ért

ékel

ése.

Érte

lmez

ő ve

rsm

ondá

s.a

segí

tség

kéré

s és -

adás

jelle

mző

inek

meg

figye

lése

és h

aszn

álat

a a

gya-

korla

tban

szitu

áció

s ját

ékok

ban.

üze

nete

k ta

rtal

mán

ak p

onto

s köz

vetí-

tése

. Já

téks

zabá

lyok

ért

elm

ezés

e, el

mon

dása

, a já

ték

meg

szer

vezé

se.

a ta

nuló

ért

elm

esen

, ért

hető

en

mon

dja

el g

ondo

lata

it.

Beka

pcso

lódi

k a

csop

orto

s be-

szél

geté

sekb

e. Fi

gyel

bes

zélg

ető-

társ

aira

. Sz

íves

en v

esz r

észt

a k

özös

tevé

-ke

nysé

gekb

en.

a k

özös

pro

dukc

iókb

an se

gítő

, eg

yüttm

űköd

ő at

titűd

és a

szab

á-ly

okho

z iga

zodá

sra

való

töre

kvés

je

llem

zi.



10


11

Írás

beli

szöv

egek

alk

otás

a

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

fejle

szté

s vár

ható

ered

mén

ye

az ö

nkife

jezé

s irá

nti

igén

y er

ősíté

se, k

ülön

féle

fo

rmái

nak

és le

hető

sé-

gein

ek m

egism

erte

tése

, m

egva

lósít

ásán

ak tá

mo-

gatá

sa.

ösz

tönz

és a

kre

ativ

itásr

a.

Foga

lmaz

ási a

lap-

ismer

etek

.Ta

pasz

tala

tsze

rzés

olv

asm

ányo

kból

és t

anul

ói fo

galm

azás

okbó

l◆

a cí

m sz

erep

éről

, jel

lem

zőirő

l; ◆

a sz

öveg

ek fe

lépí

tésé

ről,

az id

őren

dről

, az e

sem

ény,

az el

őzm

ény

és a

kö

vetk

ezm

ény

kapc

sola

táró

l; ◆

a sz

öveg

koh

ézió

járó

l, a

tém

atar

tásr

ól, a

nye

lvi m

egfo

rmál

tság

ról,

◆ az

elbe

szél

ő sz

öveg

form

a je

llem

zőirő

l.

a ta

nult

foga

lmaz

ási i

smer

etek

fe

lhas

znál

ásáv

al k

b. e

gy o

ldal

te

rjede

lmű

elbe

szél

ő fo

galm

azás

t ké

szít.

a

tart

alm

i egy

sége

k ke

zdet

ét b

e-ke

zdés

sel j

elzi

. Ta

nító

ja ú

tmut

atás

ai a

lapj

án k

i-ja

vítja

foga

lmaz

ási é

s hel

yesír

ási

hibá

it.

Szöv

egal

kotá

si gy

akor

lato

k.a

tanu

lt fo

galm

azás

i ism

eret

ek fe

lhas

znál

ása

szöv

egal

kotá

skor

. ö

nálló

írás

beli

foga

lmaz

ások

kés

zíté

se el

besz

élő

szöv

egfo

rmáb

an.

párb

eszé

des r

észe

k ill

eszt

ése

foga

lmaz

ások

ba.

öná

lló sz

öveg

alko

táso

k el

emzé

se, j

avítá

sa a

meg

ismer

t szö

vega

lkot

ási

szab

ályo

k fe

lidéz

ésév

el. 4.

év

foly

Am

Tém

akör

ök

A té

mak

ör fe

ldol

gozá

sára

java

solt

óras

zám

A b

eszé

dkés

zség

, a sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás é

s a sz

öveg

érté

s fej

lesz

tése

16

óra

Írás

beli

szöv

egek

alk

otás

a:Fo

galm

azás

i ala

pism

eret

ek

Szöv

egal

kotá

si gy

akor

lato

k

15 ó

ra

34 ó

ra

A h

eti ó

rasz

ám ja

vaso

lt fe

losz

tása

: ol

vasá

s:

3 ór

a

foga

lmaz

ás: 1

,5 ó

ra

nyel

vtan

: 2,

5 ór

a



10


11

Írás

beli

szöv

egek

alk

otás

a

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

fejle

szté

s vár

ható

ered

mén

ye

az ö

nkife

jezé

s irá

nti

igén

y er

ősíté

se, k

ülön

féle

fo

rmái

nak

és le

hető

sé-

gein

ek m

egism

erte

tése

, m

egva

lósít

ásán

ak tá

mo-

gatá

sa.

ösz

tönz

és a

kre

ativ

itásr

a.

Foga

lmaz

ási a

lap-

ismer

etek

.Ta

pasz

tala

tsze

rzés

olv

asm

ányo

kból

és t

anul

ói fo

galm

azás

okbó

l◆

a cí

m sz

erep

éről

, jel

lem

zőirő

l; ◆

a sz

öveg

ek fe

lépí

tésé

ről,

az id

őren

dről

, az e

sem

ény,

az el

őzm

ény

és a

kö

vetk

ezm

ény

kapc

sola

táró

l; ◆

a sz

öveg

koh

ézió

járó

l, a

tém

atar

tásr

ól, a

nye

lvi m

egfo

rmál

tság

ról,

◆ az

elbe

szél

ő sz

öveg

form

a je

llem

zőirő

l.

a ta

nult

foga

lmaz

ási i

smer

etek

fe

lhas

znál

ásáv

al k

b. e

gy o

ldal

te

rjede

lmű

elbe

szél

ő fo

galm

azás

t ké

szít.

a

tart

alm

i egy

sége

k ke

zdet

ét b

e-ke

zdés

sel j

elzi

. Ta

nító

ja ú

tmut

atás

ai a

lapj

án k

i-ja

vítja

foga

lmaz

ási é

s hel

yesír

ási

hibá

it.

Szöv

egal

kotá

si gy

akor

lato

k.a

tanu

lt fo

galm

azás

i ism

eret

ek fe

lhas

znál

ása

szöv

egal

kotá

skor

. ö

nálló

írás

beli

foga

lmaz

ások

kés

zíté

se el

besz

élő

szöv

egfo

rmáb

an.

párb

eszé

des r

észe

k ill

eszt

ése

foga

lmaz

ások

ba.

öná

lló sz

öveg

alko

táso

k el

emzé

se, j

avítá

sa a

meg

ismer

t szö

vega

lkot

ási

szab

ályo

k fe

lidéz

ésév

el. 4.

év

foly

Am

Tém

akör

ök

A té

mak

ör fe

ldol

gozá

sára

java

solt

óras

zám

A b

eszé

dkés

zség

, a sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás é

s a sz

öveg

érté

s fej

lesz

tése

16

óra

Írás

beli

szöv

egek

alk

otás

a:Fo

galm

azás

i ala

pism

eret

ek

Szöv

egal

kotá

si gy

akor

lato

k

15 ó

ra

34 ó

ra

A h

eti ó

rasz

ám ja

vaso

lt fe

losz

tása

: ol

vasá

s:

3 ór

a

foga

lmaz

ás: 1

,5 ó

ra

nyel

vtan

: 2,

5 ór

a

A b

eszé

dkés

zség

, a sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás é

s a sz

öveg

érté

s fej

lesz

tése

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

tová

bbha

ladá

s fel

téte

lei

a b

eszé

d és

a m

egér

tés t

ováb

b-fe

jlesz

tése

, kül

önös

teki

ntet

tel a

po

ntos

ságr

a, a

foly

amat

ossá

gra

és

a ki

feje

zőer

őre,

vala

min

t az a

ktív

sz

ókin

cs in

tenz

ív g

yara

pítá

sára

.

a b

eszé

dkés

zség

, a sz

ó-be

li sz

öveg

alko

tás é

s a

szöv

egér

tés f

ejle

szté

se

a m

onda

t- é

s szö

vegf

onet

ikai

esz

közö

k al

kalm

azá-

sána

k gy

akor

lása

kül

önfé

le k

omm

unik

áció

s hel

y-ze

tekb

en (p

l.: p

árbe

széd

, fel

olva

sás,

kisc

sopo

rtos

be

szél

geté

s, vi

ta, b

eszá

mol

ó). N

onve

rbál

is es

zköz

ök

hasz

nála

ta sz

ituác

iós j

áték

okba

n, b

eszé

lget

ésbe

n.

a h

elye

s bes

zédl

égzé

s gya

korlá

sa: g

azdá

lkod

ás a

le

vegő

vel,

a pó

tleve

gővé

tel m

ódja

. a

z akt

ív sz

ókin

cs g

yara

pítá

sa á

lland

ósul

t szó

-ka

pcso

lato

k, a

kül

önbö

ző ta

ntár

gyak

tanu

lása

kor

hasz

nált

szak

kife

jezé

sek,

olv

asm

ányo

kból

kie

mel

t, rit

kább

an h

aszn

ált s

zava

k cé

lzot

t has

znál

atáv

al,

mon

datb

ővíté

ssel

, kie

gész

ítése

kkel

. Tö

bbm

onda

tos ö

ssze

fogl

aló

szöv

eg a

lkot

ása

ol-

vasm

ányo

k ta

rtal

már

ól, g

yűjtö

tt ta

pasz

tala

tokr

ól,

meg

figye

lése

kről

. H

ossz

abb

szób

eli k

özlé

sek

tart

alm

ának

rövi

díte

tt el

mon

dása

.a

z egy

etér

tés é

s az e

ltérő

vél

emén

y ku

lturá

lt m

eg-

foga

lmaz

ása.

pá

rbes

zéde

s for

ma

alka

lmaz

ása

olva

smán

yok

tar-

talm

ának

elm

ondá

sako

r.

a ta

nuló

ért

elm

esen

és é

rthe

tően

feje

zi

ki g

ondo

lata

it.

Has

znál

ja a

min

denn

api é

rintk

ezés

ben

az u

dvar

ias n

yelv

i for

dula

toka

t. Be

széd

-st

ílusá

t bes

zélg

etőp

artn

eréh

ez ig

azítj

a.

Beka

pcso

lódi

k cs

opor

tos b

eszé

lget

ésbe

, vi

tába

, tör

téne

talk

otás

ba, i

mpr

oviz

áció

-ba

, köz

ös él

mén

yekr

ől, t

evék

enys

égek

-rő

l val

ó be

szél

geté

sekb

e, ér

téke

lésb

e. a

köz

ös te

véke

nysé

geke

t egy

üttm

űköd

ő m

agat

artá

ssal

segí

ti.



12

Írás

beli

szöv

egek

alk

otás

a

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

tová

bbha

ladá

s fel

téte

lei

a k

épze

let,

az ö

nkife

jezé

s akt

iviz

á-lá

sa ú

jabb

szöv

egfo

rmák

meg

isme-

résé

vel é

s az í

rásb

eli s

zöve

galk

otás

ké

pess

égén

ek to

vább

fejle

szté

séve

l. a

z írá

sbel

i szö

vega

lkot

ó ké

szsé

g fe

jlesz

tése

.

Foga

lmaz

ási a

lapi

s-m

eret

ek.

a le

írás t

arta

lmi,

szer

keze

ti je

llem

zőin

ek, a

bem

utat

ás

sorr

endj

ének

, nye

lvi e

szkö

zein

ek m

egfig

yelé

se ir

odal

-m

i pél

dáko

n és

tanu

lói f

ogal

maz

ások

on.

Meg

írt le

vele

k, ü

dvöz

lőla

pok,

pos

tai l

evel

ezől

apok

gy

űjté

se, m

egfig

yelé

se, t

arta

lmi é

s for

mai

öss

zeha

son-

lítás

uk, j

elle

mző

ik ö

ssze

gyűj

tése

. a

cím

zetth

ez ig

azod

ó st

ílus f

elfe

dezé

se.

ado

tt va

gy v

álas

ztot

t tém

áról

8-1

0 m

onda

tos f

ogal

maz

ást k

észí

t a ta

nult

foga

lmaz

ási i

smer

etek

alk

alm

azás

ával

.

Szöv

egal

kotá

s.Sz

emlé

lete

s leí

ráso

k ké

szíté

se e

gysz

erű

tárg

yról

, nö-

vény

ről,

álla

tról

, em

berr

ől.

Elbe

szél

ő fo

galm

azás

írás

a pá

rbes

zéd

alka

lmaz

ásáv

al.

levé

lírás

füze

tben

, maj

d le

vélp

apíro

n. ü

dvöz

lete

k írá

-sa

kül

önfé

le a

lkal

mak

ra. i

gazo

dás a

cím

zetth

ez.

az í

rásb

eli f

ogal

maz

ások

elem

zése

, jav

ítás a

taní

tó

irány

ításá

val.



13

Írás

beli

szöv

egek

alk

otás

a

fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

okA

tová

bbha

ladá

s fel

téte

lei

a k

épze

let,

az ö

nkife

jezé

s akt

iviz

á-lá

sa ú

jabb

szöv

egfo

rmák

meg

isme-

résé

vel é

s az í

rásb

eli s

zöve

galk

otás

ké

pess

égén

ek to

vább

fejle

szté

séve

l. a

z írá

sbel

i szö

vega

lkot

ó ké

szsé

g fe

jlesz

tése

.

Foga

lmaz

ási a

lapi

s-m

eret

ek.

a le

írás t

arta

lmi,

szer

keze

ti je

llem

zőin

ek, a

bem

utat

ás

sorr

endj

ének

, nye

lvi e

szkö

zein

ek m

egfig

yelé

se ir

odal

-m

i pél

dáko

n és

tanu

lói f

ogal

maz

ások

on.

Meg

írt le

vele

k, ü

dvöz

lőla

pok,

pos

tai l

evel

ezől

apok

gy

űjté

se, m

egfig

yelé

se, t

arta

lmi é

s for

mai

öss

zeha

son-

lítás

uk, j

elle

mző

ik ö

ssze

gyűj

tése

. a

cím

zetth

ez ig

azod

ó st

ílus f

elfe

dezé

se.

ado

tt va

gy v

álas

ztot

t tém

áról

8-1

0 m

onda

tos f

ogal

maz

ást k

észí

t a ta

nult

foga

lmaz

ási i

smer

etek

alk

alm

azás

ával

.

Szöv

egal

kotá

s.Sz

emlé

lete

s leí

ráso

k ké

szíté

se e

gysz

erű

tárg

yról

, nö-

vény

ről,

álla

tról

, em

berr

ől.

Elbe

szél

ő fo

galm

azás

írás

a pá

rbes

zéd

alka

lmaz

ásáv

al.

levé

lírás

füze

tben

, maj

d le

vélp

apíro

n. ü

dvöz

lete

k írá

-sa

kül

önfé

le a

lkal

mak

ra. i

gazo

dás a

cím

zetth

ez.

az í

rásb

eli f

ogal

maz

ások

elem

zése

, jav

ítás a

taní

tó

irány

ításá

val.

A SzóBeli éS Az íráSBeli SzövegAlkotáS FejleSztéSe A FogAlMAzáSórákon

A fogalmazástanítás céljai és feladatai

a szóbeli és írásbeli szövegalkotás általános céljait és feladatait minden tanítónak a saját osztályára – és azon belül az egyes tanulókra – lebontva kell megfogalmaznia. a konkrét célok és feladatok nagymérték-ben függnek attól, hogy milyen előzetes ismeretei vannak a tanulóknak, milyen a beszédkészségük, mek-kora az aktív és passzív szókincsük, mennyire árnyalt a szóhasználatuk.

➢ Olyan magas fokú anyanyelvi műveltség birtokába kell juttatni a felnövekvő nemzedéket, amellyel képes befogadni a hallatlan mértékben növekvő információtömeget.

➢ Fel kell készíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra.➢ a többi műveltségi területtel együtt meg kell alapozni a diákok szóbeli és írásbeli kifejezőképességét,

fejleszteni kell logikus gondolkodásukat és alkotó képzeletüket.➢ Gazdagítani és választékosabbá kell tenni a tanulók nyelvi kifejezésmódját, elősegítve az egyéni köz-

lésmód kialakulását.➢ a gyermeki spontán alkotóképesség megőrzésére alapozva fejleszteni kell a szóbeli és írásbeli szöveg-

alkotást.➢ Minden diákot meg kell tanítani pontosan, tömören fogalmazni, képessé kell tenni arra, hogy gondo-

latait, érzéseit írásban ki tudja fejezni.➢ Fel kell ébreszteni a tanulók közlésvágyát, megmozgatva képzeletüket. Olyan témákat kell keresni,

amelyről van közölnivalójuk, s melyről akarnak beszélni.➢ a gyerekeket meg kell tanítani az írásbeli szövegalkotáshoz szükséges fogalmazási struktúrákra, a

helyesírásra, az írástechnikára, az írásbeli forma esztétikai követelményeire.➢ Kitüntetett szerepet kell biztosítani a beszéd – a kommunikációs képességek és készségek – fejlesztésének.➢ Kiemelten kell kezelni a nyelvtan és a helyesírás beszédet és írást alakító, szabályozó szerepét.➢ rendszeresen kell gyakoroltatni a megtanult fogalmazási alapismereteket.➢ a fogalmazási témák kiválasztásában, a szó- és írásbeliség arányában, továbbá a közös munkától az

önálló munkáig való eljutásban törekedni kell a fokozatosságra.➢ végezetül mindig elegendő időt kell hagyni az írásbeli fogalmazások megbeszélésére, javítására.

Általános módszertani ajánlások

a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztésének egyik fontos eszköze a fogalmazástanítás. a fejlesztést szolgáló tevékenységeket már első osztálytól kezdve megtalálhatjuk a műveltségi területekben. a lényegki-emelés, az értékelő vélemények, a pontos szóhasználatot, a tömörséget igénylő szövegalkotó tevékenységek, a megfigyeléseket követő összefüggő szóbeli beszámolók megalapozzák a tudatos fogalmazási tevékenysé-get. Kellő alapozás után a 3. osztályban kezdődik meg a fogalmazástanulás, amely sok forrásból merít.

ahhoz, hogy a tanítási óráinkon meg tudjuk valósítani a céljainkat, szorosan együtt kell működni tanít-ványainkkal, érdekessé kell tenni számukra ezt a fejlesztési folyamatot.

Amire a fogalmazás tanítása során figyelnünk kell:➢ Az integrált nevelés. a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség részben adottság kérdése, de valamilyen mér-tékben mindenkiben fejleszthető. az iskoláskor bevezető és kezdő szakaszában az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata ennek a készségnek a fejlesztése. Természetesen ez nem csak a fogalmazásórák felada-ta, alakításában, formálásában a többi műveltségi területnek is jelentős szerepe van. a fogalmazásórákon megtörténik ennek a fejlesztő munkának a szintézise, a fogalmazótevékenység elsajátítása. az anyanyelvi



14

integráció megvalósítása során pedig arról kell gondoskodnunk, hogy az olvasás-szövegértés témakörhöz természetesen kapcsolódjék a szóbeli és írásbeli kifejezés.

➢ Az irodalmi példa szerepe. a két Fogalmazás munkafüzet feladatsorainak összeállításakor irodalmi sze-melvények, ismeretterjesztő szövegek, olvasmányrészletek legjavát használtuk fel. a tanulók az írók, költők műveiben számukra értékes kommunikációs modelleket figyelhetnek meg. Ha a szövegekből megismert nyelvi anyag, stílus, szövegépítési mód beépül a tanulók aktív szókincsébe, nyelvhasználatába, akkor ezáltal gazdagodni fog a személyiségük. Ezért a fogalmazási ismeretek tanításakor mindig irodalmi értékű szö-vegből indulunk ki, ezeket elemeztetjük, ezek segítségével állapíttathatjuk meg egy-egy fogalom tartalmi jegyeit.

➢ A pedagógus választási lehetősége. az éves munka megtervezésekor és a Fogalmazás munkafüzet fel-adatainak megoldása közben is jelentős szerepe van a tanítónak. végig kell gondolnia, hogy megfelelő-e a javasolt óraszám, mennyi időre lesz szüksége az egyes részek megtanításához. El kell döntenie, hogy az osz-tályában milyen tevékenységek gyakorlása szükséges, hogy a feladatvégzés ütemét hol lehet gyorsítani vagy lassítani, hogy a megadott szempontok elégségesek-e az elemzéshez, a fogalom tartalmának feltárásához, vagy esetleg további tényanyagok vizsgálatára van szükség.

➢ A témaválasztás jelentősége. Ha olyan témát választunk, amelyről van mit írniuk a tanulónak, amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, amely életszerű és időszerű, akkor kedvvel fognak az írás-hoz, ezáltal jelentős mértékben megkönnyítjük a fogalmazás tanulását. világossá kell tenni, hogy miről, mit, miért, kinek fogalmaz a gyerek. Ezért csak olyan téma jöhet számításba, amelyről beszélni lehet, amely felébreszti a gyermek közlési vágyát, amely megmozgatja képzeletét; amely alkalmaztatja a tanult nyelvi, nyelvtani, stilisztikai fogalmakat; amely egyaránt alkalmas sokféle műfaj gyakoroltatására, vagyis a hagyo-mányos és a modern kommunikációs formák művelésére. Érvényesülnie kell a kommunikációs szerepnek és a közlésközpontúságnak is.

➢ A téma érdekes felvetése, előkészítése. Ezt mindig a téma jellege dönti el, de nagymértékben függ a tanító találékonyságától, ötletgazdagságától, a tanulók fejlettségi szintjétől. a szóbeli vagy írásbeli szöveg-alkotásra szánt órák fontos mozzanata, de sohasem szabad túl hosszúra nyújtanunk. részletes előkészítést (anyaggyűjtés, címadás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezés, vázlatkészítés) csak ritkán végez-zünk, mert nem vezet eredményre, hiszen megköti a tanulók kezét, nem ad teret az alkotói szabadságnak, az eredetiségnek. inkább ötleteket, variációkat gyűjtessünk össze tanulóinkkal.

➢ A kommunikáció többféle változatának alkalmazása. Érdekessé tehetjük tanulóink számára az órákat, ha ugyanannak az eseménynek a többféle megfogalmazási módját kérjük tőlük. például egy esemény pon-tos, tárgyilagos vagy meseszerű elmondása, párbeszéd alkalmazása, hír fogalmazása, képregény készítése.

➢ A tanítási-tanulási módszerek helyes megválasztása. a fogalmazásórák hatékonyságát nagymértékben befolyásolják a jól megválasztott módszerek. például szóbeli ismeretközlést (elbeszélést, leírást, magyará-zatot) irodalmi alkotások ismertetésekor, szemléltetést (bemutatást) tárgyak, jelenségek, folyamatok megfi-gyelésekor alkalmazunk. Beszélgethetünk a tanulók személyes tapasztalatairól, kirándulásokról, megfigye-lésekről, az adott órán bemutatott kísérletről, vagy egy előzőleg olvasott olvasmányról is. a gyakorlással az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket alakíthatjuk ki, és fejlesztjük a képessége-ket. az ismétléssel a tanulók logikai és rendszerező készségét fejlesztjük, a tananyag egyes homályos részeit tisztázzuk, a tanult ismereteket beillesztjük a régebbi ismeretek közé, s kapcsolatba hozzuk azokat más ismeretekkel. az ellenőrzés és értékelés segítségével meggyőződhetünk arról, hogy tanítványaink milyen mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. a gondolkodás folyamatát leginkább a probléma-felvetések, problémahelyzetek indítják el. Minden újszerű dolog felkelti a tanulók figyelmét, érdeklődését, s a fokozott érdeklődéssel és figyelemmel megszerzett ismeretek tartósabbak lesznek.



15

➢ A munkaformák tudatos váltakoztatása. a fogalmazási tevékenység fejlesztésekor tervszerűen, az adott óra tanítási anyagának sajátosságait és a tanulók közötti egyéni különbségeket megfelelően figyelembe véve, váltakozva alkalmazzuk az osztályszintű munkát, a csoportmunkát, a kooperatív munkát, a páros munkát és az egyéni munkát. Gyakran terheljük differenciáltan a tanulókat, mert csak ezzel érhető el, hogy az egy-séges alapismereteket, alapkészségeket, alapképességeket mindenki optimális szinten sajátítsa el. Mindegyik tanítványunk elé olyan követelményt állítsunk, amelyet egészséges szellemi erőfeszítés árán teljesíteni tud. Ez megköveteli a pedagógustól, hogy jól ismerje a gyerekeket, tisztában legyen a tudásszintjükkel, és ez nem kis feladat.

➢ A tanulók önálló tevékenysége. a tanulóink akkor fejlődnek igazán, ha maguk tevékenykednek. az önál-ló munka egyik eszköze a Fogalmazás munkafüzet, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehe-tővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását, lehetőséget biztosít a differenciált foglalkozások tervezéséhez. a fogalmazásórákon elsősorban az önálló szóbeli és írásbeli tevékenységen van a hangsúly, az ilyen fogalmazásalkotást kell előnyben részesíteni, ezért ösztönözzük tanítványainkat az önálló munkára. a gyermeki gondolkodás, a fantázia rugalmassága nem viseli el, hanem fölöslegessé teszi a túlszabályozást, és így csökken a tanulók kreativitása is.

➢ A jó légkör megteremtése az órákon. igyekeznünk kell, hogy óráinkon oldott, vidám hangulat uralkod-jon, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink gondolatai szabadon a felszínre kerülhessenek. lehessen tévedni, próbálkozni, őszintén véleményt nyilvánítani. adjunk alkalmat a tanulók spontán meg-nyilatkozásaira, értékeljük tanulóink egyéni alkotásait (próza, vers, képregény stb.), gyűjtőmunkáját.

➢ Az értékelés motiváló szerepe. a fogalmazástanítás során keressünk minél több olyan lehetőséget, amelynek során a tanulóinkat sikerélményben részesítjük. a pozitív érzelmi viszony fokozza a tanítás ered-ményességét. Mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák értékelésekor, javításakor először mindig a jó megol-dásokat emeljük ki. Éljünk a példaállítás lehetőségeivel, mert tanulóink számára egy-egy jól sikerült tanulói fogalmazás példaértékű lehet további munkájuk során. a hibákat is tudatosítani kell bennük, mert csak így lesznek képesek kiküszöbölni őket. Mindig nyújtsunk konkrét segítséget nekik a javításban.

Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon?

➢ Megfogalmaztathatunk önálló megfigyelésen alapuló témát a tanulóinkkal. Ezek alapjául az önálló megfigyelések, kísérletek szolgálnak.

➢ alkalmazhatunk képsort a szóbeli és írásbeli fogalmazások gyakoroltatására. Képsorról könnyebb fo-galmazást készíteni, mint egyetlen képről, hiszen megmutatják az események egyes mozzanatait, segíte-nek a sorrend megtartásában. a Fogalmazás munkafüzetben több képsort is bemutatunk, de a különböző gyermekújságokban (Szivárvány, Buci Maci) is találhatunk olyanokat, amelyeknek témája közel áll a ta-nulókhoz. Egy képsorhoz kapcsolódóan több feladatot is adhatunk tanítványainknak. például kérhetjük a képsoron ábrázolt történet rövid elmondását, az esemény elmondásakor párbeszéd használatát, a tanulók bele is élhetik magukat valamelyik szereplő helyzetébe, de próbára tehetjük a gyerekek alkotó képzeletét is, ha a képsor egyik képét nem mutatjuk be, hanem a hiányzó eseményeket önállóan kell elképzelniük.

➢ Készíttethetünk fogalmazást egyetlen kép alapján is a tanulókkal. Ez nehezebb feladatnak bizonyul, hi-szen önállóan kell elképzelniük, megfogalmazniuk, leírniuk az eseményeket, azok előzményét és következ-ményét.

➢ olvasmányok, mesék alapján csak akkor tudnak a gyerekek jó fogalmazást készíteni, ha gondolataikat képesek tömören leírni. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy az olvasmány, mese szempontjából nél-



16

külözhetetlen gondolatokat megtalálják, legyenek jártasak a gondolatok összevonásában és a párbeszédek áthidalásában.

➢ Szívesen írnak a tanulók olyan elbeszéléseket, amelyekben egy mese folytatását egyénileg kell elképzel-niük, leírniuk. a mese lehetőleg olyan legyen, amelyet még nem ismernek, keltse fel a tanulók érdeklődését, indítsa meg képzeletüket, tegye lehetővé az esemény folytatásának számos variációját.

➢ a tanulók produktív képzeletének mozgósítására kiválóan alkalmasak az olyan témák, amelyekben azo-nosulhatnak egy-egy szereplővel, helyükbe képzelhetik magukat, illetve bemutathatnak úgy is eseménye-ket, mintha ők is a helyszínen lettek volna.

➢ Gazdag élményanyagot biztosítanak a dráma témakörben alkalmazott közös játékok (szerepjátékok, mimetikus játékok, bábjátékok, tárgyjátékok, néma és szöveges improvizációk), a közös kirándulások, az erdei iskolák eseményei, az osztályt érintő közös programok (karácsony, farsang). Ezekről is írattathatunk 3. osztályban fogalmazásokat.

➢ Készíthetnek elbeszéléseket egyéni élmények alapján is. Ez azért nehezebb feladat a diákok számára, mert a tanító csak rövid előkészítést végezhet az önálló fogalmazások megírása előtt, hiszen mindegyikük másról alkot szöveget. az effajta témákat (születésnap, nyári élmény, családi esemény) a fogalmazástanulás fejlettebb szakaszában célszerű választani.

A Fogalmazás munkafüzet jellemzői

Minden normális fejlettségű gyermek – ösztönös utánzással és alkotó tevékenységgel – elsajátítja környe-zetétől a nyelv alapvető szókészletét és működő szabályrendszerét. Így tapasztalati úton a kombinálás és variálás képessége is kialakul benne, vagyis olyan nagyfokú alkalmazkodóképesség, hajlékonyság, mely más-más beszédhelyzetben, más-más beszédpartner, eltérő téma és cél esetén is mindig a legmegfelelőbb kifejezési forma használatára sarkallja.

a nyelvhasználat fejlesztése azonban megköveteli a gyermekekben szunnyadó nyelvi erők felszínre hozá-sát. Ez csak kellő elméleti tudatosítással és céltudatos gyakorlással érhető el. az apáczai Kiadó gondozásában megjelent, tartalmában és formájában is megújult Fogalmazás munkafüzet ezt a fejlesztő munkát vállalja fel.

a Fogalmazás munkafüzet önálló feladatrendszerrel és szöveganyaggal, munkáltatva segíti a szóbeli és írásbeli szövegalkotás eljárásának elsajátítását, gyakorlását, készségszintre emelését. Felhasználja, és komp-lex anyanyelvi szemlélettel alkalmazza mindazokat az ismereteket (pl.: olvasás, szövegértés, irodalmi mű-elemzés, ismerettartalmú szövegelemzés, változatos szókincshasználat, nyelvtani és nyelvhelyességi szabá-lyok alkalmaztatása, írás, helyesírás), amelyeket az anyanyelvi fejlesztés teljes rendszerében a tanulók eddig elsajátítottak. önálló, munkáltató taneszköz, közvetlenül nem épül másik tankönyvre.

A 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet jellemzői:➢ a Fogalmazás munkafüzet tartalmában a NAT 2007 és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettan-tervéhez igazodik.➢ a kiadvány a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelő ismereteket közvetít.➢ a munkafüzet használatát egységes jelrendszer segíti.➢ a tankönyv első része (A fogalmazás építőkövei, Szövegalkotás szóban és írásban) a fogalmazástanítás tar-talmi részeivel foglalkozik, illetve a formának azon kérdéseivel, amely a szövegszerkesztés elengedhetetlen ismérveit tartalmazza. a feladatok szó-, mondat- és szövegszinten tevékenykedtetik a tanulókat.



17

Az elbeszélő fogalmazás című fejezet megismerteti az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőit, kiemeli és gyakoroltatja az ehhez kapcsolható szövegműfajokat, illetve a műfajok jellegzetes elemeit.

Ezt követi a képtörténet műfaji jellegzetességeinek, specifikus elemeinek a megismertetése.➢ az indukciós szövegek az ismeretanyag és a műfaj tekintetében is rendkívül változatosak, tudatos alkotó-tevékenységre késztetnek. a feladatok követeik a szövegből adódó tartalmi és formai sajátosságokat. ➢ a tananyag az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önérté-kelés fejlesztését szolgálja. az új taneszközzel differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák.➢ a témák motiválóak, sokszínűségüknél fogva nem válnak kényszerré a gyerekek számára, ami kulcskér-dése az írásbeli szövegalkotás tanításának.➢ a feladatok korszerűek, építenek a tanulók önálló tevékenységére, felhasználják az irodalmi és az ismeret-tartalmú szövegek elemzési eljárásaiban szerzett tapasztalatokat. Előtérbe helyezik a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.➢ a munkafüzet felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalma-zását, a változatosabb munkaformák (a páros, ill. csoportmunka) használatát, segíti az önálló tanulást.➢ a munkafüzet segítségével a pedagógus a motiválást a tanulás megkezdésétől a végéig minden egyes tanulási mozzanatnál egyénre szabottan, tudatosan tudja alkalmazni. a munkafüzeti feladatok különböző nehézségi foka biztosítja a tanulói sikerélmény lehetőségét. ➢ az érdekes, játékos feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát.➢ a képanyag motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt.➢ a munkafüzet olyan tanulási szokások, technikák kialakítását segíti, amelyek az eredményes, önálló ta-nuláshoz szükségesek (megismerés, a probléma azonosítása, következtetés, a probléma megoldása, ismétlés, alkalmazás, gyakorlás, önellenőrzés, javítás stb.).➢ a munkafüzet feladatai lehetőséget nyújtanak az önálló tanulás gyakorlására, az egyéni megoldásokra, a kreatív alkalmazásra, egymás tanítására, az egymástól tanulásra, a tanuláshoz szükséges képességek fej-lesztésére, valamint a rendszerezésre.➢ a munkafüzet végén található javítási jelek, valamint az önellenőrzés szempontjai azt a pedagógiai szem-léletet tükrözik, amely az oktatási célokon túl általános nevelési feladatokra is koncentrál, lehetőséget te-remtve arra, hogy a gyerekek fejleszthessék önismeretüket.➢ a taneszköz végén Tanulói szókincstár van, amely a változatos, árnyalt kifejezések használatára ösztönzi a tanulókat.

az apáczai Kiadó 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzete az önálló munka egyik eszköze, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását. Olyan fogalmazástechnikai és fogalmazási gyakorlatokat tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik mind a pedagó-gusok, mind a diákok munkáját, ezért használatát jó szívvel ajánlom a fogalmazásórákon. azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a munkafüzet csupán jó eszköz, de nem csodaszer, semmiképpen sem he-lyettesítheti a nagyfokú önállóságot igénylő fogalmazásokat. a tankönyv használata rugalmasságot kíván a pedagógustól, hiszen a gyerekek szókincse, beszédfejlődése, kommunikációs szintje nagyon eltérő, hiszen minden fogalmazás egyedi alkotás.



18

A Fogalmazás munkafüzet felépítése

a 3. és a 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzetek használata némi sorrendi kötöttséget is kialakít: elbeszélő fogalmazással kezdjük, leírással folytatjuk, ezután a két műfajból kialakuló jellemzést tanítjuk, legutoljára pedig a mindegyik műfaj sajátosságait ötvöző levélírást.

a munkafüzetekben a négy alapformán felül más műfajok is megtalálhatók, de az alapformán belül is több átmeneti forma jöhet létre, ahogy a tartalom és a pillanatnyi beszédhelyzet megkívánja.

A 3. évfolyamos munkafüzet felépítése a következő:

I. Kapcsolatteremtésa kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása.Szituációs játékok párban, csoportban.

II. A fogalmazás építőelemeia szavakról és a mondatokról tanultak ismétlése.a mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módjai.a mondatok tartalmi kapcsolódása. a szöveg jellemzői.

III. Szövegalkotás szóban és írásbana cím és a tartalom kapcsolata.az anyaggyűjtés módjai: megfigyelés (tapasztalás), olvasás, visszaemlékezés (élmény), elképzelés.lényeges és lényegtelen gondolatok megkülönböztetése.Előzmény, esemény, következmény megfogalmazása.az események időrendi sorrendje.a rokon értelmű szavak szerepe a szövegben.

Iv. Az elbeszélő fogalmazásOlvasmányok, fogalmazások, ifjúsági regények elbeszélő részleteinek elemzése.az elbeszélés tartalmi és formai jegyei.Események leírása időrendben.a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása.a szöveg tagolása.Elbeszélő fogalmazások írása egyéni vagy közös élmény, olvasmányélmény, illetve képzelet alapján.az események leírása párbeszédes formában.

v. A képtörténeta képtörténet formai vizsgálata.Képtörténet készítése.

vI. Tanulói segédleteka 3. osztályban tanult fogalmak magyarázata.Tanulói szókincstár a fölösleges szóismétlés elkerülésére.Szempontok az önállóan készített tanulói fogalmazások önellenőrzéséhez. a javítási jelek értelmezése.



19

A tAnító FelkéSzüléSét Segítő tAnMenetA tanmenetekről

a tanmenetek az egyes tantárgyak tanítását közvetlenül meghatározó, az órai felkészüléshez kézzelfogható eligazítást adó dokumentumok.

a tanmenetjavaslat, mint ahogy a nevében is benne van, csak javaslatként használható. Természetesen egy tankönyvíró nem is vállalkozhat konkrét tanmenet elkészítésére, hiszen a tananyag súlypontozását, a tanulókhoz való igazítását csak a helyi pedagógiai program megismerése után tudná elkészíteni. Nem is lehet, de nem is akarjuk behatárolni, hogy az egyes tanítási órákon mit csináljanak a pedagógusok. a tan-menetjavaslattól el lehet térni, sőt el is kell térni!

Tehát a következőkben bemutatott tanmenetjavaslat (nem tanmenet!) az apáczai Kiadó kerettanter-vének szóbeli és írásbeli szövegalkotással kapcsolatos tartalmait jeleníti meg olyan részletességgel, hogy az eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást adva az óravázlatok vagy tanítási tervezetek elkészítéséhez.

a tanítónak kell a tanmenetjavaslatból tanmenetet alkotnia. Tanévenként csak egy egyszerű tananyag-beosztást (felsorolást) kell készítenie a tanulócsoport ismeretében. azt kell eldöntenie, hogy hány órát szán az új ismeretek tanítására, hányat az új ismeretek rögzítésére, gyakorlati alkalmazására, illetve hova illeszti a gyakorló- vagy rendszerezőórákat stb.

a nevelő-oktató munkának a NaT szerinti szervezése szakmai-pedagógiai megújulást vár a pedagógu-soktól. az új dokumentumokra (NaT 2007, kerettanterv, helyi tanterv, pedagógiai program) alapozott ne-velő-oktató munka hatékonyságának döntő tényezője a pedagógus. Tárgyi tudása, pedagógiai kulturáltsá-ga alapvetően meghatározza a NaT megvalósulásának eredményességét, a tanulók anyanyelvi kultúrájának színvonalát.

A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a 3. évfolyamon a NAT 2007 alapján

a következőkben a 3. évfolyamra vonatkozó óratervjavaslatot; a cél, a követelmény és a tartalom meghatá-rozását adjuk közre.

ÓratervjavaslatA beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése című témakörhöz kapcsolódó készsé-gek folyamatos fejlesztésének tevékenységei beépülnek a többi témakör tartalmaiba is, így ez az idő egy-egy tanítási órán percekben nem mérhető, tehát heti bontásban nem értelmezhető.

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése 18 óraÍrásbeli szövegek alkotása:

Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

17 óra25 óra

éves órakeret: 55 óraHeti órakeret: 1,5 óra vagy i. félév: 1 óra

ii. félév: 2 óra



20


21

Cél:a szövegalkotás képességének intenzív fejlesztése.az önállóság növelése:

➢ a szövegalkotás szóbeli és írásos formáinak alkalmazásában,➢ a helyesírási szabályalkalmazásban,➢ az önellenőrzésben és a hibajavításban.

Követelmény:➢ Számoljon be összefüggő mondatokkal élményeiről, olvasmányai tartalmáról, megfigyeléseiről.➢ alkalmazza a szövegalkotás szabályait.➢ Készítsen kb. 1 oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy

elképzelés alapján.

Tananyag:a NaT-ban előírt szűkre szabott tananyagtartalmak feltételt teremtenek ahhoz, hogy a legjobb belátásunk szerint alakítsuk a tanítandó anyagot, növeljük terjedelmét, mélyítsük tartalmát.

Kötelező NAT-tartalmak Bővítő tananyag

Beszámoló élményről, olvasmányok tartalmának szóbeli összefoglalása. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: az elbeszélő szöve-gek alkotásának szabályai: nyelvi megformáltságuk. Élmények, valós és képzelt események megfogalma-zása segítségadással és önállóan; az önálló munkák korrekciója.

párbeszédes forma alkalmazása.a helyszín változásainak követése.Nézőpontváltás egyazon események elbeszélésekor.Képregény.



20


21

Tanm

enet

java

slat

a fo

galm

azás

taní

tásá

hoz a

3. é

vfol

yam

szám

ára

éves

óra

kere

t: 55

óra

Het

i óra

kere

t: 1,

5 ór

a v

agy

i.

félé

v: 1

óra

ii. f

élév

: 2 ó

ra

Java

solt

köny

vek:

Fo

galm

azás

mun

kafü

zet 3

. évf

olya

m (a

pácz

ai K

iadó

)H

étsz

ínvi

rág o

lvas

ókön

yv 3

. évf

olya

m (a

pácz

ai K

iadó

)H

eged

űs F

eren

cné:

Szób

úvár

(apá

czai

Kia

dó)

Kézi

köny

v a

Foga

lmaz

ás m

unka

füze

t has

znát

atáh

oz 3

. évf

olya

m (a

pácz

ai K

iadó

)A

mag

yar h

elyes

írás s

zabá

lyai

(aka

dém

iai K

iadó

)M

agya

r ért

elmez

ő ké

zisz

ótár

(aka

dém

iai K

iadó

) O

. Nag

y G

ábor

: Mag

yar s

zólá

sok

és k

özm

ondá

sok

(Gon

dola

t Kön

yvki

adó)

Mag

yar s

zino

nim

aszó

tár (

aka

dém

iai K

iadó

)

A ta

nmen

etbe

n ha

szná

lt rö

vidí

tés:

Mf.:

Fog

alm

azás

mun

kafü

zet 3

. évf

olya

m

meg

jegy

zés:

a k

övet

kező

kben

olv

asha

tó ta

nmen

et a

tana

nyag

felo

sztá

s egy

ik le

hets

éges

mód

ja. a

lkot

ó fe

lhas

znál

ását

kon

krét

tanu

lócs

opor

t ism

eret

ében

java

solju

k.



22


23

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

BEv

EZET

ÉS

1.Sz

óbel

i szö

veg-

alko

tás

Szöv

egal

kotá

s szó

ban:

nyá

ri tö

rté-

nete

k m

egfo

galm

azás

a a

társ

akna

k.

rész

véte

l a ta

nuló

csop

ortb

an fo

lyó

besz

élge

tésb

en. F

igye

lem

a k

or tá

rs

és a

feln

őtt b

eszé

lget

őtár

sra.

rö

vid

hallo

tt sz

öveg

lény

egén

ek,

érze

lmi t

arta

lmán

ak m

egér

tése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: ha

llott

szöv

eg m

egér

tésé

nek

képe

sség

e, a

szób

eli k

apcs

o-la

ttart

ás k

épes

sége

, kül

önfé

le

közl

ési h

elyz

etek

felis

mer

ésén

ek

képe

sség

e.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: k

rea-

tivitá

s.

Mf.

4/1.

1. a

nyá

ri él

mén

yeke

t meg

örö-

kítő

fény

képe

kből

, illu

sztr

áci-

ókbó

l kiá

llítá

s sze

rvez

ése.

2. a

z öná

lló fe

lada

tvég

zés

egye

s lép

ései

nek

meg

alap

ozá-

sa:

• kön

yvtá

rláto

gatá

s, kö

nyvk

öl-

csön

zés,

• a k

oros

ztál

ynak

kés

zült

szó-

tára

k, le

xiko

nok

hasz

nála

ta.

2.

Új t

antá

rgyu

nk

a fo

galm

azás

a b

evez

ető

gond

olat

ok é

s az i

déze

t el

olva

sása

, meg

besz

élés

e.a

mun

kafü

zetb

en v

aló

elig

azod

ást

segí

tő je

lek

tanu

lmán

yozá

sa.

az i

nfor

mác

iók

meg

kere

sése

.

A h

aték

ony

önál

ló ta

nulá

s: m

otiv

áció

, a fi

gyel

em ö

sszp

on-

tosít

ása,

tájé

kozó

dás.

Mf.

3.,

84–8

5.,

86–8

7.

3.

Kap

csol

atte

rem

-té

s. K

öszö

nés,

meg

szól

ítás

Kap

csol

atte

rem

tés k

ülön

böző

he

lyze

tekb

en. a

kös

zöné

s, be

mu-

tatk

ozás

; a k

érés

, a tu

dako

zódá

s, a

segí

tség

kéré

s gya

korlá

sa tá

rsas

be

széd

szitu

áció

kban

(pl.

új ta

nuló

ér

kezé

se).

a k

apcs

olat

felv

étel

met

akom

mun

i-ká

ciós

és n

yelv

i for

mái

nak

gyak

or-

lása

.M

inde

nnap

i kon

flikt

usok

átélé

se

külö

nfél

e dr

amat

ikus

form

ák

kipr

óbál

ása

révé

n (p

l. he

lyze

tgya

-ko

rlat).

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• k

omm

unik

atív

kép

essé

g,• a

nem

ver

bális

önk

ifeje

zés

képe

sség

e.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: em

pá-

tia.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s: kr

itika

i gon

dolk

odás

.

Mf.

4/2.

,5/

5.M

f. 4/

3.

Mf.

5/4.

Mf.

4–5.



22


23

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

a F

OG

alM

aZá

S Ép

ÍTŐ

ElEM

Ei4.

Szav

ak g

yűjté

se

kép

alap

ján

a ké

rdés

ekne

k m

egfe

lelő

enro

kon

érte

lmű

szav

ak h

aszn

á-la

ta

Szóg

yűjté

s kép

ről k

érdé

sek

se-

gíts

égév

el. S

zava

k ta

rtal

mán

ak

érte

lmez

ése.

Sza

vak,

szóc

salá

dok

jele

ntés

mag

yará

zata

. M

emór

iajá

ték

szav

akka

l. a

z akt

ív

szók

incs

gaz

dagí

tása

.M

egad

ott s

zava

khoz

szin

onim

ák

gyűj

tése

. Sz

óbel

i és í

rásb

eli f

elad

atok

meg

ol-

dása

szav

ak, m

onda

tok

szin

tjén.

ö

nálló

tört

énet

alko

tás a

szóc

salá

d sz

avai

val,

illet

ve k

éprő

l.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• s

zóki

ncsb

ővíté

s,

• szó

beli

kapc

sola

ttart

ás,

• a n

em v

erbá

lis ö

nkife

jezé

s ké

pess

ége.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vál

-la

lkoz

ói k

ompe

tenc

ia: v

álla

lko-

zóké

szsé

g.

Mf.

6/1.

, 2.,

7/3.

, 4.

Mf.

7/4.

, 5.

Mf.

7. já

ték

Mf.

7/4.

, 5.

Mf.

6–7.

Mf.

84–8

5.

Szób

úvár

Mag

yar

szin

onim

a-sz

ótár

Mag

yar

érte

lmez

ő ké

zisz

ótár

1. S

zóm

agya

ráza

t kés

zíté

se

meg

adot

t, ill

etve

tets

zőle

gese

n vá

lasz

tott

szav

akka

l.

2. r

égie

s sza

vak

meg

ismer

ése

szóm

agya

ráza

ttal e

gyüt

t.

3. M

elyi

k a

legs

zebb

mag

yar

szav

unk?

(állá

sfogl

alás

, vél

e-m

énya

lkot

ás)

4. S

zava

k m

ás n

yelv

en: a

ngol

, né

met

, esz

pere

nte

stb.

(Ide

gen

nyel

vi k

omm

unik

áció

)5.

Mon

data

lkot

ási

gyak

orla

tok

Mon

datfa

jták

Mon

datb

ővíté

s és

mon

dats

zű-

kíté

s

Szób

eli é

s írá

sbel

i fel

adat

ok m

egol

-dá

sa a

mon

dato

k sz

intjé

n. M

onda

t al

kotá

sa m

egad

ott s

zava

k fe

lhas

z-ná

lásá

val.

Mon

data

lkot

ás a

szav

ak so

rren

djé-

nek

meg

válto

ztat

ásáv

al.

a sz

óren

d sz

erep

e a

mon

dat h

ang-

súly

ozás

ában

.K

ülön

böző

mon

datfa

jták

felis

-m

erés

e, a

lkot

ása,

han

gsúl

yozá

sa.

Mon

datb

ővíté

s kér

dése

k se

gíts

égé-

vel.

Mon

dats

zűkí

tési

gyak

orla

tok.

Szitu

áció

s ját

ékok

pár

ban.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:•

külö

nfél

e kö

zlés

i hel

yzet

ek fe

l-ism

erés

e,

• kom

mun

ikác

ió a

kül

önbö

ző

néző

pont

ok fi

gyel

embe

véte

léve

l,• h

elye

s és k

reat

ív n

yelv

hasz

ná-

lat,

• hel

yesír

ási k

épes

ség

Mf.

9/4.

, 5.

Mf.

8/2.

, 3.

Mf.

8/1.

9/4.

, 5.,

6.

Mf.

8–9.

Nye

lvta

n és

he

lyes

írás

3. év

fo-

lyam

1. a

Mf.

8., 9

. és 1

0. o

ldal

án

talá

lhat

ó ha

t kép

köz

ötti

össz

efüg

gése

k m

egfo

galm

a-zá

sa. T

örté

neta

lkot

ás a

kép

ek

alap

ján.

2. C

irkus

zlát

ogat

ás, j

egyv

ásár

-lá

s.

3. in

terjú

kés

zíté

se e

gy c

irkus

zi

alka

lmaz

otta

l.



24


25

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

6.M

onda

talk

otás

i gy

akor

lato

kM

onda

tok

foly

-ta

tása

, kie

gész

í-té

se. T

agol

atla

n sz

öveg

mon

da-

tokr

a bo

ntás

a

a k

ülön

féle

mon

dato

k fe

lism

erés

e,

hely

es h

aszn

álat

a a

közl

ési c

élna

k és

szán

dékn

ak m

egfe

lelő

en.

a k

ülön

böző

mon

datfa

jták

hang

-le

jtésé

nek

repr

oduk

álás

a a

hang

os

olva

sásb

an.

Mon

dato

k ös

szek

apcs

olás

a kö

tő-

szav

akka

l, az

öss

zete

tt m

onda

tok

dalla

mfo

rmál

ásán

ak g

yako

rlása

.Ta

gola

tlan

szöv

eg m

onda

tokr

a bo

ntás

a.M

onda

talk

otás

ok p

árba

n, cs

opor

tban

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• k

ülön

féle

köz

lési

hely

zete

k fe

lism

erés

e,• h

elye

s és k

reat

ív n

yelv

hasz

ná-

lat,

• hel

yesír

ási k

épes

ség,

• ver

bális

emlé

keze

t.

Mf.

10/7

.

Mf.

10/7

., 8.

Mf.

10/7

., 8.

, 9.

Mf.

10.

játé

k.

Mf.

10.

Nye

lvta

n és

hely

es-

írás

3. év

folya

m

7.a

mon

dato

k ta

r-ta

lmi k

apcs

olat

aa

mon

dato

k ta

rtal

mi k

apcs

olód

á-sá

nak

meg

figye

lése

, viz

sgál

ata.

az

egym

ást k

övet

ő m

onda

tok

közö

tti

tart

alm

i öss

zefü

ggés

felis

mer

ése.

M

onda

tok

össz

ekap

csol

ása.

Szób

eli é

s írá

sbel

i fel

adat

ok m

egol

-dá

sa a

mon

dato

k, il

letv

e a

szöv

eg

szin

tjén.

Tar

talm

ilag

össz

efüg

gő

mon

dato

k vi

zsgá

lata

meg

adot

t sz

empo

ntok

szer

int.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: ok

-oko

zati

össz

efüg

gése

k fe

l-ism

erés

e, lo

gika

i gon

dolk

odás

, kö

vetk

ezte

tése

k.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: a

kr

eatív

gon

dolk

odás

kép

essé

ge.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: a

hely

esírá

si ké

pess

ég.

Mf.

11–1

2.

Mf.

11/3

.,12

/4.

Mon

dato

k írá

sa

Mf.

11–1

2.1.

Ese

mén

y ké

t kül

önbö

ző

moz

zana

tát m

egör

ökítő

, ös

szet

arto

zó k

éppá

r raj

zolá

sa

(lásd

Mf.

13/7

.).a

tart

alm

i kap

csol

atok

indo

k-lá

sa.

2. a

z elk

észü

lt ké

ppár

okka

l m

emór

iajá

ték

játs

zása

cso-

port

okba

n.



24


25

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

8.

Tart

alm

ilag

ösz-

szef

üggő

mon

-da

tok

alko

tása

Szób

eli s

zöve

g-al

kotá

s

Tart

alm

ilag

kapc

soló

dó m

onda

-to

k ki

egés

zíté

se.

ado

tt m

onda

tok

össz

ekap

csol

ása

kapc

soló

elem

ek b

eikt

atás

ával

.Ta

rtal

mila

g ka

pcso

lódó

mon

da-

tok

alko

tása

(pár

ban,

csop

ortb

an)

szóp

árok

, ille

tve

össz

etar

tozó

ké

pek

alap

ján.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: kr

eatív

gon

dolk

odás

, köv

etke

z-te

tése

k.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

• szó

beli

szöv

egal

kotá

s, • h

elye

sírás

i kép

essé

g.Te

rmés

zettu

dom

ányo

s kom

-pe

tenc

ia: k

örny

ezet

tuda

tos

mag

atar

tás,

egés

zség

es él

et-

mód

.

Mf.

12/5

., 6.

13

. ját

ék

Mf.

13/7

., 8.

Mon

dato

k írá

saM

f. 13

/7.

Mf.

12–1

3.

9.

a sz

öveg

jelle

m-

zői

Szöv

eg, n

em sz

öveg

meg

külö

n-bö

ztet

ése.

Szób

eli é

s írá

sbel

i fel

adat

ok

meg

oldá

sa a

mon

dato

k, il

letv

e a

szöv

eg sz

intjé

n.Sz

öveg

alko

tás e

sem

énye

k so

r-re

ndbe

állí

tásá

val,

illet

ve k

ép-

sorr

ól. M

inde

nnap

i élm

énye

k fe

lidéz

ése,

elm

ondá

sa.

a sz

öveg

ből h

iány

zó m

onda

tok

pótlá

sa.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:• o

lvas

áské

szsé

g, sz

öveg

érté

s,• ö

ssze

függ

éslá

tás.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: a

krea

tív g

ondo

lkod

ás.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: • s

zóbe

li sz

öveg

alko

tás,

a be

-sz

édm

egér

tés k

épes

sége

.

Mf.

14/1

., 2.

Mf.

14/3

.

15/4

. a)

15/4

. c),

15/5

.

Mf.

14–1

5.

Hét

szín

- vi

rág o

l-va

sókö

nyv

1. F

ényk

épek

gyű

jtése

nyá

ri él

mén

yekr

ől, k

iránd

ulás

okró

l, isk

olai

ese

mén

yekr

ől. ö

sz-

szef

üggő

szöv

eg a

lkot

ása

a ké

peke

n lá

totta

król

.

2. S

zófű

zése

s mon

dato

k,

szöv

egek

alk

otás

a pá

rban

, cs

opor

tban

. (a

z egy

más

t köv

ető

szav

ak

utol

só, i

lletv

e el

ső b

etűi

nek

azon

osak

nak

kell

lenn

iük.

)

10.

Szöv

egal

kotá

s ké

pről

egy

éni

élm

ény

alap

ján

rövi

d sz

óbel

i szö

vege

k m

egér

té-

se, é

rtel

mez

ése

és a

lkot

ása.

M

agab

izto

s fel

lépé

s, a

szób

eli

kom

mun

ikác

ió n

em v

erbá

lis e

sz-

köze

inek

és a

segé

desz

közö

knek

a

bizt

os h

aszn

álat

a.

Sajá

t szö

veg

vizs

gála

ta m

egad

ott

szem

pont

ok sz

erin

t.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• a

szób

eli n

yelv

i kép

essé

gek

fejle

szté

se,

• kre

atív

szöv

egal

kotá

s.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

együ

ttműk

ödés

.

Mf.

16/6

.,já

ték

Mf.

16/7

., 8.

Mf.

16.

Hét

szín

- vi

rág o

l-va

sókö

nyv



26


27

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

11.

öná

lló sz

öveg

-al

kotá

sö

ssze

függ

ő m

onda

tok

alko

-tá

sa k

éprő

l vag

y ké

psor

ról

Szöv

egal

kotá

s néh

ány

mon

dat

össz

ekap

csol

ásáv

al.

Szem

pont

ok: a

mon

dato

k ta

r-ta

lmi k

apcs

olat

a, sz

óhas

znál

at,

ötle

tess

ég.

öne

llenő

rzés

.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vá

llalk

ozói

kom

pete

ncia

: te

rvez

és.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kr

eatív

szöv

egal

kotá

s.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

önál

lósá

g.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

kriti

kai g

ondo

lkod

ás.

Mf.

84–8

5.

12.

az í

rásb

eli

mun

kák

javí

tása

az í

rásb

eli m

unká

k ja

vítá

sa, a

típ

ushi

bák

meg

besz

élés

e. D

iffer

enci

álás

: • a

típu

shib

ák ja

vítá

sa,

• any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kre

-at

ív sz

öveg

alko

tás.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: ön

álló

ság.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: kr

itika

i gon

dolk

odás

, a fi

gye-

lem

öss

zpon

tosít

ása.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: tol

e-ra

ncia

.

Mf.

86.

SZö

vEG

alK

OTá

S SZ

ÓBa

N É

S Ír

áSB

aN

13.

a cí

ma

cím

és a

tar-

talo

m k

apcs

o-la

ta

a cí

m é

s a sz

öveg

kap

csol

atán

ak

meg

figye

lése

, viz

sgál

ata.

a

z olv

asot

t mes

ék, e

lbes

zélé

sek

cím

ének

viz

sgál

ata

tart

alm

i, fo

r-m

ai é

s hel

yesír

ási s

zem

pont

ból.

Cím

adás

i gya

korla

tok.

Cím

vá-

lasz

tás,

cím

variá

ciók

öss

zeál

lítás

a ké

pekh

ez, s

zöve

gekh

ez. a

java

sla-

tok

indo

klás

a, m

egbe

szél

ése.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:• a

z egy

es tu

dást

erül

etek

kö-

zötti

kap

csol

atok

felis

mer

ése,

• a ta

nulta

k al

kalm

azás

a új

he

lyze

tben

,• i

nfor

mác

ióke

resé

s,• l

énye

gkie

mel

és, k

övet

kezt

etés

.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: k

re-

ativ

itás.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vá

llalk

ozói

kom

pete

ncia

: vé

lem

ényn

yilv

ánítá

s.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

hely

esírá

si ké

pess

ég.

Mf.

17/2

., 3.

19. j

áték

Mf.

19/6

.M

f. 17

/1.,

18/4

., 5.

, 19

/7.

Cím

ek ír

ása

Mf.

17–1

9.

Hét

szín

- vi

rág o

l-va

sókö

nyv

a k

oros

z-tá

lyna

k ké

szül

t kö

nyve

k

1. K

önyv

tárlá

toga

tás.

a k

önyv

cím

ek é

s a k

önyv

tar-

talm

áról

szól

ó ism

erte

tők

ösz-

szev

etés

e.vé

lem

ényn

yilv

ánítá

sok.

2. a

tanu

lók

érde

klőd

ését

leg-

jobb

an f

elke

ltő h

árom

kön

yv

kivá

lasz

tása

cím

ala

pján

.



26


27

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

14.

az

anya

ggyű

jtés

mód

jai

az

anya

ggyű

jtés

mód

jain

ak m

eg-

figye

lése

, viz

sgál

ata,

felis

mer

ése a

z ol

vaso

tt sz

emel

vény

ekbe

n.

Tém

ák g

yűjté

se a

z an

yagg

yűjté

s m

ódja

inak

meg

fele

lően

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:• o

lvas

áské

szsé

g,• s

zöve

gért

és,

• lén

yegk

iem

elés

,• k

övet

kezt

etés

,• t

ájék

ozód

ás.

Mf.

20/1

.

Mf.

20/2

.

Mf.

20–2

2.

Hét

szín

- vi

rág o

l-va

sókö

nyv

1. a

z öná

lló fe

lada

tvég

zés

egye

s lép

ései

nek

meg

alap

ozá-

sa: k

önyv

tárlá

toga

tás,

köny

v-kö

lcsö

nzés

.

2. a

z iST

krit

ikus

has

znál

ata

a ko

mm

unik

áció

és a

szab

ad-

idő

teré

n (d

igitá

lis k

ompe

ten-

cia)

.

15.

az a

nyag

gyűj

tés

több

féle

mód

jaSz

öveg

alko

tás p

árba

n va

gy cs

o-po

rtba

n m

egfig

yelé

s, ta

pasz

tala

t, ol

vasá

s, el

képz

elés

, em

léke

zés,

élm

ény

alap

ján.

Tö

bb a

nyag

gyűj

tési

mód

alk

alm

a-zá

sána

k m

egfig

yelé

se u

gyan

azon

sz

öveg

ben.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: sz

óbel

i és í

rásb

eli s

zöve

galk

o-tá

s.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: k

rea-

tivitá

s, fa

ntáz

ia, k

épze

let.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:• a

figy

elem

öss

zpon

tosít

ása.

• inf

orm

áció

kere

sés.

Mf.

21–2

2.

Mf.

22/7

.

Mf.

21/3

., 4.

Mf.

22/9

.

a k

oros

z-tá

lyna

k ké

szül

t kö

nyve

k

16.

lény

eges

vag

y lé

nyeg

tele

n?is

mer

t mes

ék lé

nyeg

es g

ondo

lata

-in

ak k

iem

elés

e.Eg

y-eg

y es

emén

y tö

bbfé

le n

yelv

i fo

rmáj

ának

meg

figye

lése

.lé

nyeg

es é

s lén

yegt

elen

(elh

agy-

ható

) gon

dola

tok

meg

külö

nböz

-te

tése

. a lé

nyeg

tele

n –

a té

máh

oz

nem

tart

ozó

– m

onda

tok

törlé

se a

fo

galm

azás

okbó

l. Fo

galm

azás

ok

kieg

észí

tése

lény

eges

– a

tém

ához

ta

rtoz

ó –

mon

dato

kkal

, gon

do-

lato

kkal

. Hib

ás sz

öveg

ek ja

vítá

sa.

Stili

sztik

ai fe

lada

tok.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: in

form

áció

kere

sés,

lény

egki

-em

elés

.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: eg

yüttm

űköd

és, p

robl

émam

eg-

oldó

kép

essé

g.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: vi

také

szsé

g.

Mf.

23/1

. b)

, c)

Mf.

23/1

. a),

24/3

. c)

Mf.

23.,

24.,

25.

Hét

szín

- vi

rág o

l-va

sókö

nyv

1. O

lvas

mán

yok,

tana

nyag

-ok

lény

eges

gon

dola

tain

ak

kiem

elés

e.

2. F

olya

mat

ábra

, gon

dola

ttér-

kép

stb.

kés

zíté

se k

ülön

böző

ta

ntár

gyak

tana

nyag

aiho

z.



28


29

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

17.

lény

eges

és

lény

egte

len

gond

olat

ok

meg

külö

nböz

-te

tése

a n

élkü

lözh

ető

és a

nél

külö

zhe-

tetle

n go

ndol

atok

meg

külö

nböz

-te

tése

rövi

d sz

öveg

ekbe

n.

Hib

ás n

yelv

i for

mák

meg

besz

élé-

se, j

avítá

sa.

Töre

kvés

a m

egfe

lelő

nye

lvi f

or-

mák

has

znál

atár

a.G

ondo

lato

k, in

form

áció

k, é

r-ze

lmek

és v

élem

énye

k eg

ysze

rű,

érth

ető

és h

aték

ony

közl

ése.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: in

form

áció

kere

sés,

lény

egki

-em

elés

. Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

együ

ttműk

ödés

, pro

blém

ameg

-ol

dó k

épes

ség,

vita

kész

ség.

A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

szöv

egal

kotá

s szó

ban

és ír

ás-

ban.

Mf.

23/1

.,24

/2.,

3.

Mf.

25/5

.

Mf.

23.,

24.,

25.

Hét

szín

- vi

rág o

l-va

sókö

nyv

18.

Előz

mén

y, es

e-m

ény,

köve

tkez

-m

ény

Képp

árok

, ille

tve

képs

or a

lap-

ján

előz

mén

y, es

emén

y, kö

-ve

tkez

mén

y m

egfo

galm

azás

a.

Mon

datk

iegé

szíté

sek,

ese

mén

yek

előz

mén

yéne

k és

köv

etke

zmén

yé-

nek

meg

foga

lmaz

ása.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

-to

sság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

ered

etisé

g.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

logi

kus g

ondo

lkod

ás, k

övet

-ke

ztet

ések

.

Mf.

26/1

.

Mf.

26/2

., 3.

27/4

.

Mf.

26–2

7.

1. r

ajzs

oroz

at k

észí

tése

cs

opor

tban

. a tö

rtén

et e

gyes

m

ozza

nata

i kül

ön n

égyz

etbe

n le

gyen

ek á

bráz

olva

.

2. Ú

jságo

kból

kiv

ágot

t ké

preg

ényk

ocká

k so

rren

dbe

állít

ása

az e

sem

énye

knek

m

egfe

lelő

en.

19.

az e

sem

énye

k el

őzm

énye

, kö-

vetk

ezm

énye

a m

onda

tok

közö

tti k

apcs

olat

m

egte

rem

tése

a h

iány

zó g

ondo

la-

tok

pótlá

sáva

l.Es

emén

yek

előz

mén

yéne

k és

kö

vetk

ezm

ényé

nek

meg

foga

l-m

azás

a. S

zóbe

li sz

öveg

alko

tás

képs

orró

l. Sz

öveg

alko

tás f

ordí

tott

sorr

end

alap

ján

(köv

etke

zmén

y, el

őzm

ény)

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: sz

óhas

znál

at, b

eszé

dkés

zség

, sz

öveg

érté

s, sz

óbel

i szö

vega

l-ko

tás.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: ok

-oko

zati

össz

efüg

gése

k,

dive

rgen

s gon

dolk

odás

.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

együ

ttműk

ödés

csop

ortb

an.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: eg

észs

éges

, har

mon

ikus

élet

-vi

tel.

Mf.

27/5

.,28

/6.

Mf.

27–2

8.



28


29

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

20.

az e

sem

énye

k so

rren

dje

Esem

énye

k m

onda

tain

ak, s

zava

-in

ak, k

épei

nek

hely

es so

rren

dbe

állít

ása

szám

ozás

sal.

az e

sem

é-ny

ek id

ején

ek a

zono

sítás

a.Tö

rtén

etal

kotá

s ese

mén

yek

adot

t m

ozza

nata

inak

felh

aszn

álás

ával

. a

mes

e ny

elvi

kife

jezé

smód

jána

k m

egfig

yelé

se.

Külö

nfél

e kö

zlés

i hel

yzet

ek fe

lis-

mer

ése

és g

yako

rlása

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: vi

zuál

is em

léke

zet.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• a

nem

ver

bális

önk

ifeje

zés

képe

sség

e, • k

omm

unik

áció

a kü

lönb

öző

néző

pont

ok fi

gyele

mbe

véte

lével,

• szó

kinc

sbőv

ítés.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: pro

b-lé

mam

egol

dás,

dönt

ési k

épes

-sé

g.

Mf.

29/1

.

Mf.

30/4

. b),

5. a

)

Mf.

30/4

. c)

Mf.

30/4

. c)

Mf.

29/3

.

Mf.

29–3

0.

1. N

apire

nd k

észí

tése

a h

ét

napj

aiho

z raj

zos é

s szö

vege

s fo

rmáb

an is

. Hel

yes s

zoká

sok

kial

akítá

sa.

2. D

iafil

m v

etíté

se.

21.

az e

sem

énye

k id

őbel

i sor

rend

-je

Tört

énet

alko

tás k

épso

r fel

hasz

ná-

lásá

val.

a k

épso

r ese

mén

yein

ek

elm

ondá

sa id

őren

dben

, maj

d az

es

emén

yek

leírá

sa. a

sajá

t mun

ka

érté

kelé

se.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: sz

óbel

i és í

rásb

eli s

zöve

galk

o-tá

s, írá

skés

zség

, érv

elés

. Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

• ért

ékel

és,

• kre

ativ

itás.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: a

figye

lem

öss

zpon

tosít

ása.

Mf.

31/7

.

Mf.

31. j

áték

Mf.

31.

22.

a ro

kon

ér-

telm

ű sz

avak

sz

erep

e a

szö-

vegb

en

roko

n ér

telm

ű sz

avak

gyű

jtése

. a

szói

smét

lés e

lker

ülés

ének

gy

akor

lása

az a

lább

i mód

okon

: az

ism

étel

t szó

elha

gyás

a, ro

kon

érte

lmű

szav

ak a

lkal

maz

ása,

m

onda

tok

átfo

galm

azás

a.vé

lem

énye

k eg

ysze

rű, é

rthe

tő é

s ha

téko

ny k

özlé

se.

Hib

ás sz

öveg

javí

tása

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• s

zóki

ncsb

ővíté

s, vá

lasz

téko

s ny

elvh

aszn

álat

,• é

rvel

és, v

itaké

szsé

g.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:• o

lvas

áské

szsé

g, sz

öveg

érté

s,• i

nfor

mác

ióke

resé

s.

Mf.

32–3

3.

Mf.

32/1

. c),

33/3

. b)

Mf.

32/1

., 33

/3.

Mf.

33/5

.

Mf.

32–3

3.

Mf.

84–8

5.

Mag

yar

szin

oni-

mas

zótá

r

1. p

rodu

ktív

és f

élpr

oduk

tív

szöv

egek

mag

neto

fonr

a m

on-

dása

. a

viss

zajá

tszá

s utá

n a

szó-

hasz

nála

t jav

ítása

.



30


31

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

23.

a sz

óism

étlé

s el

kerü

lésé

nek

mód

jai

Hib

ás n

yelv

i fo

rmák

javí

tása

roko

n ér

telm

ű sz

avak

gyű

jtése

. a

z akt

ív sz

ókin

cs g

azda

gítá

sa.

Hiá

nyos

tört

énet

kie

gész

ítése

ro

kon

érte

lmű

szav

akka

l.H

ibás

nye

lvi f

orm

ák m

egbe

szél

é-se

, jav

ítása

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• s

zóki

ncsb

ővíté

s, vá

lasz

téko

s ny

elvh

aszn

álat

,• l

énye

gkie

mel

és.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

-to

sság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

belső

kép-

kész

ítés.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: eg

yüttm

űköd

és a

csop

ortm

un-

kák

sorá

n.

Mf.

34–3

5.

Mf.

35/9

., 10

. M

f. 34

/6.

Mf.

34–3

5.

Mf.

34–3

5.

Mf.

84–8

5.

Mag

yar

szin

oni-

mas

zótá

rFe

kete

i.:

Csí

2. K

evés

bé is

mer

t sza

vakh

oz

szin

onim

ák g

yűjté

se p

árba

n,

csop

ortb

an.

24.

Diff

eren

ciál

t gy

akor

lás

a ta

nult

ismer

e-te

k al

kalm

azás

a

Cím

variá

ciók

öss

zeál

lítás

a ké

-pe

khez

. a ja

vasla

tok

indo

klás

a,

meg

besz

élés

e. Es

emén

yek

képe

inek

, mon

da-

tain

ak h

elye

s sor

rend

be á

llítá

sa

szám

ozás

sal.

Tört

énet

alko

tás e

sem

énye

k ad

ott

moz

zana

tain

ak fe

lhas

znál

ásáv

al.

roko

n ér

telm

ű sz

avak

gyű

jtése

. a

szói

smét

lés e

lker

ülés

ének

gya

-ko

rlása

hib

ás sz

öveg

ek ja

vítá

sáva

l.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • m

egsz

erze

tt tu

dás a

lkal

ma-

zása

, • l

ogik

ai g

ondo

lkod

ás.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: ön

álló

ság.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: he

lyes

és k

reat

ív n

yelv

hasz

ná-

lat.

Mf.

36–3

7.

Mf.

36/2

., 3.

, 37

/4.

Mf.

36/2

., 3.

, 37

/5.,6

.

Mf.

37/6

.

Mf.

36–3

7.

25.

öná

lló sz

öveg

-al

kotá

sö

ssze

függ

ő sz

öveg

alk

otás

a ké

pről

, kép

sor-

ról v

agy

egyé

ni

élm

ény

alap

ján

Szöv

egal

kotá

s néh

ány

mon

dat

össz

ekap

csol

ásáv

al.

Szem

pont

ok: ö

nálló

cím

vála

sztá

s, a

mon

dato

k lo

giku

s sor

rend

be

szed

ése,

kapc

solá

sa. a

szói

smét

lés

elke

rülé

se.

öne

llenő

rzés

.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vá

llalk

ozói

kom

pete

ncia

: te

rvez

és.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kr

eatív

szöv

egal

kotá

s.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

önál

lósá

g.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

kriti

kai g

ondo

lkod

ás.

Mf.

84–8

5.

Mf.

87.



30


31

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

26.

az

önál

lóan

ké-

szíte

tt sz

öveg

ja-

vítá

sa

az

írásb

eli m

unká

k ja

vítá

sa, a

tí-

push

ibák

meg

besz

élés

e. D

iffer

enci

álás

: • a

típu

shib

ák ja

vítá

sa,

• any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kre

a-tív

szöv

egal

kotá

s.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: ön

álló

ság.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: kr

i tika

i gon

dolk

odás

, a fi

gye-

lem

öss

zpon

tosít

ása.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: tol

e-ra

ncia

.

Mf.

86.

aZ

ElBE

SZÉl

Ő F

OG

alM

aZá

S

27.

az e

lbes

zélő

fo

galm

azás

Olv

asm

ányo

k és

foga

lmaz

ások

el

besz

élő

rész

le-

tein

ek el

emzé

se

regé

nyek

, olv

asm

ányo

k, fo

gal-

maz

ások

elbe

szél

ő ré

szle

tein

ek

vizs

gála

ta, e

lem

zése

. U

gyan

arró

l a té

már

ól sz

óló

elbe

-sz

élés

és l

eírá

s öss

zeha

sonl

ítása

. ifj

úság

i reg

énye

kből

vet

t szö

veg-

rész

lete

k m

űfaj

ának

felis

mer

ése.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

tos-

ság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

a ké

pzel

et fe

jlesz

tése

.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

• olv

asás

kész

ség,

szöv

egér

tés,

• az a

zono

sság

és a

kül

önbö

ző-

ség

meg

álla

pítá

sa.

Perc

eptív

kom

pete

ncia

:fe

lfogó

képe

sség

.

Mf.

38/1

. b)

Mf.

38/2

., 39

/3.

Mf.

38/2

., 39

/4.

Mf.

38/2

., 39

/3.,

4.

Mf.

38–3

9.

Hét

szín

-vi

rág o

l-va

sókö

nyv

ifjús

ági

regé

nyek

1. O

lvas

mán

yokh

oz, i

smer

t m

esék

hez,

elbe

szél

ések

hez

esem

ényl

ánc k

észí

tése

.

2. ö

ssze

haso

nlító

tábl

ázat

ké

szíté

se k

ét-k

ét e

sem

ény,

tört

énet

, gon

dola

t köz

ötti

haso

nlós

ágok

és k

ülön

böző

-sé

gek

bem

utat

ásár

a.

3. F

adia

gram

kés

zíté

se o

k-ok

ozat

i visz

onyo

k áb

rázo

lá-

sára

.

4. a

nekd

ota

írása

. Egy

röv

id,

hum

oros

tört

énet

leje

gyzé

se.

5. in

terjú

kész

ítés a

lakó

he-

lyün

kön

élő

híre

s em

bere

kkel

.

28.

az

elbe

szél

ő fo

-ga

lmaz

ás ré

szei

az

elbe

szél

ő fo

galm

azás

fő ré

szei

-ne

k m

egfig

yelé

se.

Szöv

egm

intá

k m

egfig

yelé

se s

zö-

vegs

zerk

eszt

ési s

zem

pont

ból.

az

elbe

szél

és t

agol

ásán

ak m

egfi-

gyel

ése,

meg

besz

élés

e.a

hár

mas

tag

olás

és

az e

gyes

ré-

szek

szer

epén

ek m

egfig

yelé

se. O

l-va

smán

yok,

mes

ék, f

ogal

maz

ások

ré

szek

re b

ontá

sa.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • o

lvas

áské

szsé

g,• s

zöve

gért

és,

• öss

zeha

sonl

ítás,

• elle

ntét

be á

llítá

s,• m

egfig

yelé

s.

Mf.

40/1

.M

f. 40

. H

étsz

ín-

virá

g ol-

vasó

köny

v



32


33

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

29.

az e

lbes

zélé

s be

veze

tő ré

sze

a b

evez

ető

mon

dato

k vi

zsgá

lata

iro

dalm

i sze

mel

vény

ekbe

n. a

z el

besz

élés

bev

ezet

ésén

ek n

yelv

i fo

rmái

a n

épm

esék

ben.

rész

foga

lmaz

ások

(bev

ezet

ések

) ké

szíté

se, b

evez

ető

gond

olat

írás

a m

esék

hez.

Meg

oldá

svar

iáci

ók

alko

tása

. Tö

rtén

etek

foly

tatá

sa a

bev

ezet

és-

hez i

llő m

onda

tokk

al.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • s

aját

ossá

gok

felis

mer

ése,

• ana

lógi

ák fe

lism

erés

e, ke

re-

sése

,• a

zono

sság

, kül

önbö

zősé

g m

egál

lapí

tása

,• i

nfor

mác

ióke

resé

s.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: • a

szóh

aszn

álat

fejle

szté

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: • e

gyüt

tműk

ödés

i kép

essé

g.

Mf.

41/1

.

Mf.

41/1

., 42

/3.

Mf.

42/4

. b)

Mf.

41/2

.

Mf.

42. j

áték

Mf.

41–4

2.H

étsz

ín-

virá

g ol-

vasó

köny

v

O. N

agy

Gáb

or:

Mag

yar

szól

ások

és

köz

-m

ondá

sok

6. H

íres e

mbe

rekk

el k

apcs

ola-

tos e

sem

énye

k le

jegy

zése

.

7. T

örté

nete

k le

jegy

zése

szá-

mító

gépp

el.

8. a

szám

ítógé

pes s

zöve

gsze

r-ke

szté

s ala

pjai

nak

meg

isme-

rése

.

9. a

szám

ítógé

pen

meg

írt

elbe

szél

ések

nyo

mta

tása

.

10. O

sztá

lyúj

ság

vagy

isko

la-

újsá

g ké

szíté

se.

– Je

lent

ős e

sem

énye

k m

egfo

-ga

lmaz

ása.

– in

terjú

kész

ítés.

– Es

emén

yek

meg

örök

ítése

fé

nyké

pezé

ssel

.

11. K

reat

ív ír

ás cs

opor

tban

.Sz

ínes

mag

azin

ok

30.

az e

lbes

zélé

s fő

rész

ea

fő ré

sz v

izsg

álat

a iro

dalm

i sz

emel

vény

ekbe

n, ta

nuló

i fog

al-

maz

ások

ban.

Olv

asm

ányo

k, m

esék

, fog

alm

azá-

sok

rész

ekre

bon

tása

. Eg

y m

ese

esem

énye

inek

elm

on-

dása

az ö

ssze

keve

rt m

onda

tok

rend

ezés

e ut

án.

rész

foga

lmaz

ások

(tár

gyal

ások

) ké

szíté

se. E

sem

énye

k el

mon

dása

ad

ott k

ifeje

zése

k fe

lhas

znál

ásá-

val,

illet

ve k

épso

r seg

ítség

ével

. M

egol

dásv

ariá

ciók

alk

otás

a.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: • k

reat

ív sz

öveg

alko

tás.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • o

lvas

áské

szsé

g, sz

öveg

érté

s,• k

övet

kezt

etés

,• k

épi i

nfor

mác

iók

feld

olgo

zá-

sána

k ké

pess

ége.

Term

észe

ttudo

mán

yos k

om-

pete

ncia

: kör

nyez

ettu

dato

sság

.

Mf.

43/1

. b)

, 3.

Mf.

43/1

. a)

Mf.

43/2

.M

f. 44

/4.

Mf.

44/4

.

Mf.

43–4

4.H

étsz

ín-

virá

g ol-

vasó

köny

v



32


33

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

31.

Esem

énye

k el

mon

dása

Olv

asm

ányo

k, m

esék

, fog

alm

azá-

sok

rész

ekre

bon

tása

. ré

szfo

galm

azás

ok (t

árgy

alás

ok)

kész

ítése

. Meg

oldá

svar

iáci

ók

alko

tása

. Tö

rtén

etal

kotá

s kép

, ille

tve k

épso

r se

gíts

égév

el, a

tört

énet

leje

gyzé

se.

ado

tt m

eseb

evez

etés

ekhe

z illő

es

emén

yek

elm

ondá

sa.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: • k

reat

ív sz

öveg

alko

tás,

• az ö

nkife

jezé

shez

szük

sége

s ny

elvi

kép

essé

gek,

• ver

bális

kom

mun

ikác

ió.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vá

llalk

ozói

kom

pete

ncia

: vá

llalk

ozók

észs

ég.

Mf.

45/6

. b)

, 7.

Mf.

44/5

., 45

/6.,

7.M

f. 45

. ját

ék

Mf.

44/5

. b)

Mf.

45.

11. K

reat

ív ír

ás cs

opor

tban

.Sz

ínes

mag

azin

ok v

élet

lens

ze-

rűen

kiv

álas

ztot

t nég

y-öt

ké-

pébő

l tab

lóké

szíté

s. a

kép

ek

alap

ján

össz

efüg

gő tö

rtén

et

írása

.

12. T

örté

netlá

nc a

lkot

ása

cso-

port

ban.

13.

Haj

mer

eszt

ő es

emén

yek

elbe

szél

ése.

32.

az e

lbes

zélé

s be

feje

ző ré

sze

irod

alm

i sze

mel

vény

ekbe

n a

be-

feje

ző m

onda

tok

vizs

gála

ta.

az e

lbes

zélé

s bef

ejez

ésén

ek n

yelv

i fo

rmái

a n

épm

esék

ben.

O

lvas

mán

yok,

mes

ék, f

ogal

maz

á-so

k ré

szek

re b

ontá

sa.

Közm

ondá

sok,

szól

ások

ért

elm

e-zé

se cs

opor

tban

.ré

szfo

galm

azás

ok (b

efej

ezés

ek)

kész

ítése

. Meg

oldá

svar

iáci

ók

alko

tása

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:• s

aját

ossá

gok

felis

mer

ése,

• ana

lógi

ák fe

lism

erés

e, ke

resé

se,

• azo

noss

ág, k

ülön

böző

ség

meg

álla

pítá

sa.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

:• k

reat

ivitá

s,• ö

nfej

lesz

tés (

érze

lmek

kel v

aló

bánn

i tud

ás).

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: m

etak

omm

unik

áció

.

Mf.

46/1

.

46/1

. b)

46/2

., 3.

Mf.

47/5

., já

ték

Mf.

47. j

áték

Mf.

46–4

7.H

étsz

ín-

virá

g ol-

vasó

köny

vO

. Nag

y G

ábor

: M

agya

r sz

ólás

ok

és k

öz-

mon

dáso

k33

.a

z elb

eszé

lő

foga

lmaz

ás

tago

lása

(bev

ezet

és, t

ár-

gyal

ás, b

efej

e-zé

s).

a h

árm

as ta

golá

s és a

z egy

es ré

-sz

ek sz

erep

ének

meg

figye

lése

. O

lvas

mán

yok,

mes

ék, f

ogal

maz

á-so

k ré

szek

re b

ontá

sa.

ism

ert m

ese

esem

énye

inek

el

mon

dása

kép

ala

pján

, maj

d a

tört

énet

kie

gész

ítése

bev

ezet

ésse

l és

bef

ejez

ésse

l írá

sban

.Ta

gola

tlan

foga

lmaz

ás m

ásol

ása

hely

esen

tago

lva.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • a

tanu

ltak

alka

lmaz

ása,

• öss

zeha

sonl

ítás,

elle

ntét

be

állít

ás,

• a fi

gyel

em ö

sszp

onto

sítás

a.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

• kre

atív

szöv

egal

kotá

s,• í

rásk

észs

ég.

Nor

mat

ív k

ompe

tenc

ia: s

za-

bály

köve

tés.

Mf.

48/1

. a),

49/3

. b)

Mf.

48/1

. b)

Mf.

48/1

. c)

Mf.

48/2

. b),

játé

kM

f. 49

/3.

Mf.

48–4

9.H

étsz

ín-

virá

g ol-

vasó

köny

v



34


35

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

34.

Diff

eren

ciál

t gy

akor

lás

Elbe

szél

ő fo

-ga

lmaz

ás ír

ása

képs

orró

l

Olv

asm

ányo

k, m

esék

, fog

alm

azá-

sok

rész

ekre

bon

tása

. Ta

gola

tlan

foga

lmaz

ás m

ásol

ása

hely

esen

tago

lva.

a

z elb

eszé

lés b

evez

etés

ének

és

befe

jezé

séne

k ny

elvi

form

ái a

né

pmes

ékbe

n. M

esék

hez b

evez

e-tő

és b

efej

ező

gond

olat

írás

a.

Tört

énet

alko

tás k

épso

r seg

ítség

é-ve

l, a

tört

énet

leje

gyzé

se ta

golv

a.El

besz

élő

foga

lmaz

ások

írás

a a

hárm

as ta

golá

snak

meg

fele

lően

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:• o

lvas

áské

szsé

g, sz

öveg

érté

s,• a

z oks

ági g

ondo

lkod

ás k

épes

-sé

ge,

• öss

zeha

sonl

ítás,

• a ta

nulta

k al

kalm

azás

a.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: ere

-de

tiség

.

Mf.

50/1

.

Mf.

50/1

., 2.

, 51

/3.

Mf.

50/2

. b)

Mf.

50/2

. a),

51/3

. c)

Mf.

50–5

1.

Hét

szín

- vi

rág o

l-va

sókö

nyv

35.

öná

lló sz

öveg

-al

kotá

sEl

besz

élő

foga

l-m

azás

írás

a a

fő

rész

ek ta

golá

-sá

val

Elbe

szél

ő fo

galm

azás

írás

a a

hár-

mas

tago

lásn

ak m

egfe

lelő

en.

Szem

pont

ok: c

ímvá

lasz

tás,

a m

onda

tok

kapc

soló

dása

, tag

olás

al

kalm

azás

a, ö

tlete

sség

.ö

nelle

nőrz

és.

a h

elye

sírás

i szó

tár h

aszn

álat

a.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: kr

itika

i gon

dolk

odás

, a m

eg-

szer

zett

tudá

s alk

alm

azás

a.K

ezde

mén

yező

képe

sség

és v

ál -

lalk

ozói

kom

pete

ncia

: ter

ve zé

s.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

krea

tív sz

öveg

alko

tás,

a ny

el-

vi k

ompe

tenc

ia ru

galm

as é

s ru

tinsz

erű

alka

lmaz

ása,

egy

éni

közl

ési s

trat

égia

kia

lakí

tása

. Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

önál

lósá

g.

Mf.

84–8

5.

Mf.

87.

A m

agya

r he

lyes

írás

szab

álya

i

36.

az ö

nálló

an

kész

ített

foga

l-m

azás

javí

tása

az í

rásb

eli m

unká

k ja

vítá

sa, a

típ

ushi

bák

meg

besz

élés

e. D

iffer

enci

álás

: • a

típu

shib

ák ja

vítá

sa,

• any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kre

-at

ív sz

öveg

alko

tás.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: a

figye

lem

öss

zpon

tosít

ása,

kr

itika

i gon

dolk

odás

, pro

blé-

mam

egol

dó k

épes

ség.

Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

önál

lósá

g.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: t

ole-

ranc

ia.

Mf.

86.

A m

agya

r he

lyes

írás

szab

álya

i



34


35

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

37.

Foga

lmaz

z vál

-to

zato

san!

roko

n ér

telm

ű sz

avak

a sz

öveg

-be

n

irod

alm

i alk

otás

ok ré

szle

tein

ek

vizs

gála

ta. Í

rói g

ondo

lato

k m

egfe

-le

lteté

se k

özna

pi k

ifeje

zése

kkel

. ro

kon

érte

lmű

szav

ak g

yűjté

se.

a m

űfaj

nak

és a

tém

ának

meg

-fe

lelő

nye

lvi-s

tilisz

tikai

esz

közö

k ki

vála

sztá

sa: s

zóha

szná

lat,

roko

n ér

telm

ű sz

avak

.ro

kon

érte

lmű

szav

ak je

lent

ésár

-ny

alat

ai a

mon

dato

kban

.Sz

öveg

ek v

álas

zték

osab

bá té

tele

ro

kon

érte

lmű

szav

ak h

aszn

ála-

táva

l.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

tos-

ság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

• esz

tétik

ai m

egism

erés

,• b

első

kép-

kész

ítés.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:• p

robl

émal

átás

, • a

z azo

noss

ág, é

s a k

ülön

bö-

zősé

g m

egál

lapí

tása

,

• szö

vegé

rtel

mez

és.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: sz

ókin

csbő

víté

s.

Mf.

52/1

.

Mf.

52/1

. a)

Mf.

53/2

., 3.

, 4.

, 54/

5.M

f. 52

/1. b

)

Mf.

52–5

3.

Mf.

52–5

3.

Mf.

84–8

5.

Mag

yar

szin

oni-

mas

zótá

rH

étsz

ín-

virá

g ol

vasó

- kö

nyv

ifjús

ági

regé

nyek

1. a

tém

ának

meg

fele

lő,

„szé

p” k

ifeje

zése

k gy

űjté

se

szép

iroda

lmi a

lkot

ások

ból.

2. E

gyén

i tan

ulói

szók

incs

tár

össz

eállí

tása

.

38.

Foga

lmaz

z vál

-to

zato

san!

Külö

nböz

ő m

onda

tfajtá

k a

szöv

egbe

n

irod

alm

i alk

otás

ok ré

szle

tein

ek

vizs

gála

ta. K

ülön

böző

mon

dat-

fajtá

k sz

erep

ének

meg

figye

lése

az

iroda

lmi a

lkot

ások

ban,

a fo

gal-

maz

ások

ban.

az é

rzel

mek

kife

je-

zése

.a

műf

ajna

k és

a té

mán

ak m

eg-

fele

lő n

yelv

i-stil

isztik

ai e

szkö

zök

kivá

lasz

tása

: szó

hasz

nála

t, ro

kon

érte

lmű

szav

ak, k

ülön

böző

mon

-da

tfajtá

k.

Képs

or é

rtel

mez

ése,

eljá

tszá

sa

bábo

kkal

.Tö

rtén

etép

ítés a

dott

kife

jezé

sek-

kel.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • o

lvas

áské

szsé

g, sz

öveg

érté

s,• a

tanu

ltak

alka

lmaz

ása.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

-to

sság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

belső

kép-

kész

ítés.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: • k

reat

ív sz

öveg

alko

tás,

• bes

zédk

észs

ég,

• non

verb

ális

kom

mun

ikác

ió.

Mf.

54–5

5.

Mf.

54/6

. c)

, 55/

7. a

), 8.

a)

Mf.

54/6

.

Mf.

55/8

. b)

Mf.

55/7

. b)

Mf.

55. j

áték

Mf.

54–5

5.

Mf.

84–8

5.M

agya

r sz

inon

i-m

aszó

tár

Hét

szín

- vi

rág

olva

só-

köny

v

ifjús

ági

regé

nyek



36


37

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

39.

Mes

élj a

z élm

é-ny

eidr

ől!

Szöv

egek

viz

s-gá

lata

, alk

otás

a a

kom

mun

iká-

ciós

szer

epek

sz

erin

t

Szób

eli é

s írá

sbel

i szö

vega

lkot

ás

egyé

ni él

mén

yek

alap

ján.

a

kül

önbs

égek

meg

figye

lése

, ér

zéke

lése

a sz

óhas

znál

atba

n és

a

mon

dats

zerk

eszt

ésbe

n, h

a a

hallg

ató

(olv

asó)

szem

élye

meg

-vá

ltozi

k.Es

emén

yek

elm

ondá

sa m

egha

tá-

rozo

tt be

széd

hely

zete

kben

. a

hal

lgat

ó sz

emél

y m

egvá

lasz

tá-

sa.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: ol

vasá

skés

zség

, szö

vegé

rtés

.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

• bes

zédm

egér

tés,

• kre

atív

szöv

egal

kotá

s,

• kül

önbö

ző k

özlé

si he

lyze

tek

felis

mer

ése,

• a b

eszé

dtem

pó fe

jlesz

tése

.

Mf.

56/1

., 57

/4.

Mf.

56/1

. b),

2. b

)M

f. 56

/2. c

, 57

/5.

Mf.

57/4

., 5.

Mf.

57/5

.

Mf.

56-5

7.

1. E

gy k

özös

en át

élt h

umor

os

esem

ényr

ől p

aród

ia k

észí

tése

és

előa

dása

csop

ortb

an.

2. v

ersír

ás e

gyén

i vag

y kö

zös

élm

ényr

ől.

3. is

kola

i „je

les n

apok

” ese

-m

énye

inek

leje

gyzé

se.

40.

a m

űfaj

nak

meg

fele

lő v

ál-

toza

tos,

han-

gula

tos f

ogal

-m

azás

kés

zíté

se

élm

ény

alap

ján

pár m

onda

tos e

lbes

zélő

foga

lma-

zás í

rása

az e

ddig

szer

zett

ismer

e-te

k al

kalm

azás

ával

egy

éni é

lmén

y al

apjá

n.a

műf

ajna

k és

a té

mán

ak m

eg-

fele

lő n

yelv

i-stil

isztik

ai e

szkö

zök

kivá

lasz

tása

: szó

hasz

nála

t, ro

kon

érte

lmű

szav

ak, k

ülön

böző

mon

-da

tfajtá

k.

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári

kom

pete

ncia

: a h

agyo

mán

yok

tiszt

elet

e.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

• szó

kinc

sbőv

ítés

• non

verb

ális

kom

mun

ikác

ió• n

yelv

i kom

pete

ncia

alk

alm

a-zá

saA

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

a ta

nulta

k al

kalm

azás

aSz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: ö

n-ér

téke

lés,

önel

lenő

rzés

Mf.

58/6

. a)

Mf.

58/6

. b)

58. j

áték

M

f. 58

/6.,

7.

Mf.

58.

Mf.

84–8

5.

Mf.

87.



36


37

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

41.

Esem

énye

k le

írása

olv

as-

mán

yélm

ény

alap

ján

Olv

asm

ányo

k ta

rtal

mán

ak fe

lidé-

zése

, elm

ondá

sa.

a m

ese

jelle

mző

inek

meg

figye

lé-

se. a

mes

e ny

elve

zeté

nek

vizs

gá-

lata

, szó

ford

ulat

ok, n

yelv

i for

mák

m

egfig

yelé

se.

Mes

ére

jelle

mző

szók

apcs

olat

ok,

kife

jezé

sek

gyűj

tése

.M

eser

észl

et, m

ese

elm

ondá

sa

„mes

élő”

stílu

sban

.Tö

rtén

et el

mon

dása

val

amel

yik

szer

eplő

nev

ében

.Eg

y-ké

t mon

dato

s vél

emén

y m

egfo

galm

azás

a az

olv

asot

t sz

öveg

ekbe

n m

egje

lenő

szer

ep-

lők

csel

eked

etei

ről,

hely

zete

kről

, m

agat

artá

sokr

ól.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• k

reat

ív sz

öveg

alko

tás,

• szó

kinc

sbőv

ítés.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • o

lvas

áské

szsé

g, sz

öveg

érté

s,• i

nfor

mác

ióke

resé

s,

• az a

zono

sság

és a

kül

önbö

ző-

ség

meg

álla

pítá

sa,

• lén

yegk

iem

elés

.

Mf.

59/1

. e),

60/2

. d)

Mf.

59/1

. g),

60/3

., 61

/4.

Mf.

59/1

., 60

/2.,

62/7

.M

f. 59

/1.,

60/2

.M

f. 62

/7. b

)

Mf.

62/7

. f)

Mf.

59–6

2.H

étsz

ín-

virá

g ol-

vasó

köny

v

O. N

agy

Gáb

or:

Mag

yar

szól

ások

és

köz

-m

ondá

sok

Mes

e-kö

nyve

k

1. S

zöve

gek

átal

akítá

sa.

Tört

énet

ek el

mon

dása

val

a-m

elyi

k sz

erep

lő n

evéb

en, m

ás

időb

en, m

ás h

elys

zíne

n st

b.

2. M

esék

dra

mat

izál

ása.

3. B

ábel

őadá

s kés

zíté

se

mes

ék, o

lvas

mán

yélm

énye

k al

apjá

n.

42.

Diff

eren

ciál

t gy

akor

lás:

• szö

vega

lkot

ás

képs

orró

l,• ö

nálló

mes

e-írá

s,• e

lbes

zélé

s írá

sa a

köz

lő

szem

élyé

nek

meg

válto

ztat

á-sá

val

Mes

e alk

otás

a ké

psor

ról m

egad

ott

szav

ak, k

ifeje

zése

k fe

lhas

znál

ásá-

val,

illet

ve ö

nálló

mes

eírá

s.

a m

esér

e je

llem

ző á

lland

ó sz

ó-ka

pcso

lato

k, sz

ólás

ok a

lkal

maz

á-sa

.O

lvas

mán

yélm

ény

alap

ján

önál

ló

elbe

szél

ő fo

galm

azás

írás

a a

közl

ő sz

emél

yéne

k m

egvá

ltozt

atás

ával

.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: az

önism

eret

fejle

szté

se a

diff

e-re

nciá

lt ré

tegm

unka

sorá

n.Es

ztét

ikai

-műv

észe

ti tu

da-

toss

ág é

s kife

jező

képe

sség

: a

fant

ázia

és a

val

óság

meg

kü-

lönb

özte

tése

.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

• kre

atív

szöv

egal

kotá

s,

• a n

em v

erbá

lis ö

nkife

jezé

s ké

pess

ége.

Mf.

63/1

0.

c) Mf.

63.

Mf.

63. j

áték

Mf.

63.

Mf.

84–8

5.

Mf.

87.



38


39

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

43.

Szöv

egal

ko-

tás e

lkép

zelé

s al

apjá

n

Szöv

egal

kotá

s kép

ről,

képs

orró

l el

képz

elés

ala

pján

. a g

ondo

lato

k ér

thet

ő és

hat

ékon

y kö

zlés

e.a

z elk

épze

lése

k és

érz

ések

kre

atív

ki

feje

zése

.Ké

psor

ese

mén

yein

ek m

egfig

ye-

lése

, kie

gész

ítése

egy

éni f

antá

zia

alap

ján.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • o

lvas

áské

szsé

g, sz

öveg

érté

s,

• kép

i inf

orm

áció

k fe

ldol

go-

zása

.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: k

ép-

zele

t, fa

ntáz

ia.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

tos-

ság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

a fa

ntáz

ia é

s a v

alós

ág m

egkü

-lö

nböz

teté

se.

Mf.

64/1

.

Mf.

64/2

., 65

/3.

Mf.

64/2

., 65

/4.

Mf.

64/1

., 2.

, 65

/4.

Mf.

64–6

5.

1. F

olyt

atás

os tö

rtén

et ír

ása

elké

pzel

és a

lapj

án k

oope

ratív

cs

opor

tmun

kába

n.a

z ese

mén

yek

illus

ztrá

lása

.

2. in

terjú

kész

ítés m

eses

zere

p-lő

kkel

, kép

zele

tbel

i sze

mé-

lyek

kel

44.

Diff

eren

ciál

t gy

akor

lás:

• szö

vega

lko-

tás e

lkép

zelé

s al

apjá

n,• e

lbes

zélé

s írá

sa a

köz

lő

szem

élyé

nek

meg

válto

ztat

á-sá

val

rövi

d sz

épiro

dalm

i szö

vege

k m

egér

tése

, nye

lvi k

ifeje

zésm

ódju

k m

egfig

yelé

se. a

z iro

dalm

i pél

dák

szer

epe.

Tapa

szta

lats

zerz

és a

ver

sekb

en,

szép

iroda

lmi s

zöve

gekb

en h

asz-

nála

tos m

űvés

zi e

szkö

zökr

ől.

öná

lló el

besz

élő

foga

lmaz

ás ír

ása

a kö

zlő

szem

élyé

nek

meg

válto

z-ta

tásá

val e

lkép

zelé

s vag

y ol

vas-

mán

yélm

ény

alap

ján.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kr

eatív

szöv

egal

kotá

s.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: a v

isz-

szaa

dás k

épes

sége

.Sz

ociá

lis é

s álla

mpo

lgár

i ko

mpe

tenc

ia: a

nem

zettu

dat

form

álás

a.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

• inf

orm

áció

kere

sés,

• olv

asás

kész

ség,

szöv

egér

tés.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

-to

sság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

belső

kép-

kész

ítés.

Mf.

66/5

. c),

67/6

. b),

7.

b), 8

., já

ték

Mf.

67/6

. b),

7. b

)M

f. 67

/7. a

)

Mf.

67/7

. c)

Mf.

66/5

. a),

b)

Mf.

66–6

7.

Mf.

84–8

5.

Mf.

87.



38


39

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

43.

Szöv

egal

ko-

tás e

lkép

zelé

s al

apjá

n

Szöv

egal

kotá

s kép

ről,

képs

orró

l el

képz

elés

ala

pján

. a g

ondo

lato

k ér

thet

ő és

hat

ékon

y kö

zlés

e.a

z elk

épze

lése

k és

érz

ések

kre

atív

ki

feje

zése

.Ké

psor

ese

mén

yein

ek m

egfig

ye-

lése

, kie

gész

ítése

egy

éni f

antá

zia

alap

ján.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • o

lvas

áské

szsé

g, sz

öveg

érté

s,

• kép

i inf

orm

áció

k fe

ldol

go-

zása

.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: k

ép-

zele

t, fa

ntáz

ia.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

tos-

ság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

a fa

ntáz

ia é

s a v

alós

ág m

egkü

-lö

nböz

teté

se.

Mf.

64/1

.

Mf.

64/2

., 65

/3.

Mf.

64/2

., 65

/4.

Mf.

64/1

., 2.

, 65

/4.

Mf.

64–6

5.

1. F

olyt

atás

os tö

rtén

et ír

ása

elké

pzel

és a

lapj

án k

oope

ratív

cs

opor

tmun

kába

n.a

z ese

mén

yek

illus

ztrá

lása

.

2. in

terjú

kész

ítés m

eses

zere

p-lő

kkel

, kép

zele

tbel

i sze

mé-

lyek

kel

44.

Diff

eren

ciál

t gy

akor

lás:

• szö

vega

lko-

tás e

lkép

zelé

s al

apjá

n,• e

lbes

zélé

s írá

sa a

köz

lő

szem

élyé

nek

meg

válto

ztat

á-sá

val

rövi

d sz

épiro

dalm

i szö

vege

k m

egér

tése

, nye

lvi k

ifeje

zésm

ódju

k m

egfig

yelé

se. a

z iro

dalm

i pél

dák

szer

epe.

Tapa

szta

lats

zerz

és a

ver

sekb

en,

szép

iroda

lmi s

zöve

gekb

en h

asz-

nála

tos m

űvés

zi e

szkö

zökr

ől.

öná

lló el

besz

élő

foga

lmaz

ás ír

ása

a kö

zlő

szem

élyé

nek

meg

válto

z-ta

tásá

val e

lkép

zelé

s vag

y ol

vas-

mán

yélm

ény

alap

ján.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kr

eatív

szöv

egal

kotá

s.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: a v

isz-

szaa

dás k

épes

sége

.Sz

ociá

lis é

s álla

mpo

lgár

i ko

mpe

tenc

ia: a

nem

zettu

dat

form

álás

a.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

• inf

orm

áció

kere

sés,

• olv

asás

kész

ség,

szöv

egér

tés.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

-to

sság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

belső

kép-

kész

ítés.

Mf.

66/5

. c),

67/6

. b),

7.

b), 8

., já

ték

Mf.

67/6

. b),

7. b

)M

f. 67

/7. a

)

Mf.

67/7

. c)

Mf.

66/5

. a),

b)

Mf.

66–6

7.

Mf.

84–8

5.

Mf.

87.

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

45.

Gya

korlá

sG

ondo

lato

k, in

form

áció

k, é

r-ze

lmek

és v

élem

énye

k eg

ysze

rű,

érth

ető

és h

aték

ony

közl

ése.

Szitu

áció

s ját

ék.

Szóg

yűjté

s, an

yany

elvi

kom

mun

i-ká

ció:

szók

incs

bőví

tés.

Mon

dato

k fo

lyta

tása

a k

ötős

za-

vakn

ak m

egfe

lelő

en.

Szób

eli é

s írá

sbel

i szö

vega

lkot

ás.

a ta

nult

foga

lmaz

ási i

smer

etek

fe

lhas

znál

ása

szöv

egal

kotá

skor

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: be

széd

kész

ség.

Term

észe

ttudo

mán

yos k

om-

pete

ncia

: kör

nyez

ettu

dato

sság

.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

képi

info

rmác

iók

feld

olgo

zása

.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: d

önté

-si

képe

sség

, vita

kész

ség.

Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

• kre

ativ

itás,

• önf

ejle

szté

s

Mf.

68/1

. a)

Mf.

68/1

. b),

c), 2

.M

f. 68

/1. b

), 2.

a)

Mf.

69. j

áték

Mf.

69.

Mf.

68–6

9.

46.

öná

lló sz

öveg

-al

kotá

sTe

tszé

s sze

rinti

elbe

szél

ő fo

gal-

maz

ás ír

ása

öná

lló el

besz

élés

kés

zíté

se k

ép,

képs

or v

agy

élm

ény

alap

ján.

az e

lbes

zélé

s írá

sáró

l tan

ulta

k al

kalm

azás

a.Sz

empo

ntok

: cím

vála

sztá

s, a

szöv

eg fo

lyam

atos

sága

, tag

olás

al

kalm

azás

a, a

tém

ának

meg

fe-

lelő

nye

lvi-s

tilisz

tikai

esz

közö

k ha

szná

lata

.ö

nelle

nőrz

és.

a h

elye

sírás

i szó

tár h

aszn

álat

a.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: kr

itika

i gon

dolk

odás

, a m

eg-

szer

zett

tudá

s alk

alm

azás

a.K

ezde

mén

yező

képe

sség

és v

ál-

lalk

ozói

kom

pete

ncia

: ter

vezé

s.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

krea

tív sz

öveg

alko

tás,

a ny

el-

vi k

ompe

tenc

ia ru

galm

as é

s ru

tinsz

erű

alka

lmaz

ása,

egy

éni

közl

ési s

trat

égia

kia

lakí

tása

. Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

önál

lósá

g.

Mf.

84–8

5.

Mf.

87.

A m

agya

r he

lyes

írás

szab

álya

i

47.

az ö

nálló

an

kész

ített

foga

l-m

azás

javí

tása

az í

rásb

eli m

unká

k ja

vítá

sa, a

típ

ushi

bák

meg

besz

élés

e. D

iffer

enci

álás

: • a

típu

shib

ák ja

vítá

sa,

• any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kre

-at

ív sz

öveg

alko

tás.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: ön

álló

ság.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: tol

e-ra

ncia

.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

a fig

yele

m ö

sszp

onto

sítás

a,

kriti

kai g

ondo

lkod

ás, p

robl

é-m

ameg

oldó

kép

essé

g.

Mf.

86.

A m

agya

r he

lyes

írás

szab

álya

i



40


41

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

48.

párb

eszé

d az

el

besz

élés

ben

a k

öszö

nés,

a be

mut

atko

zás,

a ké

-ré

s, a

tuda

kozó

dás,

a se

gíts

égké

-ré

s, a

segí

tség

meg

kösz

önés

ének

gy

akor

lása

társ

as b

eszé

dszi

tuác

i-ók

ban:

elad

ó-vá

sárló

; ren

dőr-

kér-

dező

; kön

yvkö

lcsö

nzés

; ism

erke

-dé

s has

onló

kor

ú gy

erek

kel.

a p

árbe

széd

form

ai je

gyei

nek

meg

figye

lése

. H

iány

os p

árbe

széd

kie

gész

ítése

.pá

rbes

zéd

prod

ukál

ása

szób

an é

s írá

sban

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: tá

rsas

pár

besz

édhe

z szü

kség

es

szób

eli n

yelv

i kép

essé

g.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

:• k

apcs

olat

tere

mté

s,• o

dafig

yelé

s más

okra

.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

• az i

nfor

mác

ió k

ezel

ésén

ek

képe

sség

e,• a

naló

giás

felis

mer

és.

Mf.

70/1

.

Mf.

71/5

. b)

Mf.

3. b

), 71

. 4.

b),

5. d

)

Mf.

70/2

., 3.

Mf.

70–7

1.H

étsz

ín-

virá

g ol-

vasó

köny

v

ifjús

ági

regé

nyek

1. E

gy á

llatk

erti

kirá

ndul

ás

meg

terv

ezés

e.

2. in

terjú

kés

zíté

se e

gy á

llat-

gond

ozóv

al.

3. „

álla

tker

ti út

mut

ató”

ké

szíté

se. r

ajzo

k és

ver

sek

az

álla

tker

tben

élő

álla

tokr

ól.

49.

Esem

énye

k le

-írá

sa p

árbe

szé-

des f

orm

ában

próz

ai sz

öveg

(mes

erés

zlet

) át-

alak

ítása

pár

besz

éddé

. pár

besz

éd

rögt

önzé

se, s

zerk

eszt

ése.

párb

eszé

d írá

sa h

étkö

znap

i hel

y-ze

thez

.pá

rbes

zéde

t tar

talm

azó

elbe

szél

ő fo

galm

azás

kés

zíté

se.

Perc

eptív

kom

pete

ncia

: fel

fo-

gó k

épes

ség.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: • a

tanu

ltak

alka

lmaz

ása,

• írá

skés

zség

,• h

elye

sírás

i kép

essé

g.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: k

u-da

rctű

rés.

Mf.

72/6

.

Mf.

72/6

., 7.

, 8.

Mf.

72.

50.

párb

eszé

d a

me-

sékb

en, e

lbes

zé-

lése

kben

Mes

e al

kotá

sa m

egad

ott s

zava

k,

kife

jezé

sek

felh

aszn

álás

ával

. M

ese

kieg

észí

tése

pár

besz

édde

l. a

mes

ére

jelle

mző

álla

ndó

szó-

kapc

sola

tok,

szól

ások

alk

alm

azás

a m

esea

lkot

ásko

r.is

mer

t mes

éhez

pár

besz

éd sz

er-

kesz

tése

szer

epvá

llalá

ssal

.a

kül

önfé

le m

onda

tfajtá

k ha

ng-

lejté

séne

k gy

akor

lása

pár

besz

éd-

ben.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: kon

f-lik

tusk

ezel

ő ké

pess

ég.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:• a

társ

as p

árbe

széd

hez s

züks

é-ge

s szó

beli

nyel

vi k

épes

ség,

• kre

atív

szöv

egal

kotá

s,

• vita

kész

ség.

Mf.

74/3

. b)

Mf.

73/3

. b)

Mf.

73/2

. 74

/3.,

4.M

f. 74

. ját

ék

Mf.

73–7

4.



40


41

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

a K

ÉpTö

rTÉN

ET

51.

a k

éptö

rtén

eta

kép

regé

ny fo

rmai

viz

sgál

ata.

Tö

rtén

et lé

nyeg

es e

sem

énye

ihez

ké

psor

rajz

olás

a, a

kép

sorh

oz

rövi

d sz

öveg

alk

otás

a.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

tos-

ság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

• elk

épze

lése

k kr

eatív

kife

je-

zése

,• k

ülön

féle

köz

lési

hely

zete

k al

kalm

azás

a.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

lény

egki

emel

és.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: ön-

kife

jezé

s.

Mf.

76–7

7.M

f. 75

–77.

Gye

rmek

-új

ságo

k ké

preg

é-ny

ei

Csa

ládi

kép

regé

ny k

észí

tése

eg

y m

ulat

ságo

s ese

mén

yről

.

52.

rövi

d ké

ptör

-té

net k

észí

tése

ön

álló

an

az ö

nkife

jezé

s kül

önfé

le fo

rmái

-na

k és

lehe

tősé

gein

ek m

egism

er-

teté

se, m

egva

lósít

ásán

ak tá

mog

a-tá

sa.

Képt

örté

net k

észí

tése

.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

tos-

ság

és k

ifeje

zőké

pess

ég:

• elk

épze

lése

k kr

eatív

kife

je-

zése

,• a

z önk

ifeje

zés i

ránt

i igé

ny

erős

ítése

.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

lény

egki

emel

és.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: öná

l-ló

fela

datv

égzé

s.

Mf.

78/4

., 5.

Mf.

78.

öSS

ZEFO

Gla

láS,

rEN

SZEr

EZÉS

53.

az e

lbes

zélő

fo

galm

azás

ról

tanu

ltak

össz

e-fo

glal

ása

a ta

név

foly

amán

a cí

m sz

ere-

pérő

l, je

llem

zőirő

l; a

szöv

egek

fe

lépí

tésé

ről,

az id

őren

dről

, az

esem

ény,

az el

őzm

ény

és a

köv

et-

kezm

ény

kapc

sola

táró

l; a

szöv

eg

kohé

ziój

áról

, a té

mat

artá

sról

, a

nyel

vi m

egfo

rmál

tság

ról,

az el

-be

szél

ő sz

öveg

form

a je

llem

zőirő

l sz

erze

tt ta

pasz

tala

tok

össz

egzé

se.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: a

tana

nyag

öss

zefü

ggés

eine

k m

egér

tése

, lén

yegk

iem

elés

, ös

szef

üggé

slátá

s, lo

gika

i gon

-do

lkod

ás.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: a v

isz-

szaa

dás k

épes

sége

.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

a tá

rsas

pár

besz

éd k

épes

sége

.

Gon

dola

ti té

rkép

kés

zíté

se a

ta

nult

foga

lmaz

ási i

smer

etek

-rő

l.



42

Óra

Tém

a, ta

nany

aga

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasla

tok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt, g

yűjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)

54.

a ta

nult

ismer

e-te

k al

kalm

azás

aa

tanu

lt fo

galm

azás

i ism

eret

ek

felh

aszn

álás

a sz

öveg

alko

tásk

or.

öná

lló ír

ásbe

li fo

galm

azás

ok k

é-sz

ítése

elbe

szél

ő sz

öveg

form

ában

.pá

rbes

zéde

s rés

zek

illes

ztés

e a

foga

lmaz

ások

ba.

az ö

nálló

szöv

egal

kotá

sok

elem

-zé

se, j

avítá

sa a

meg

ismer

t szö

veg-

alko

tási

szab

ályo

k fe

lidéz

ésév

el.

Term

észe

ttudo

mán

yos k

om-

pete

ncia

: kör

nyez

ettu

dato

s m

agat

artá

s.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

a ta

nulta

k al

kalm

azás

a, k

épi

info

rmác

iók

feld

olgo

zása

.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

szób

eli é

s írá

sbel

i szö

vega

lko-

tás.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: kre

-at

ivitá

s.Es

ztét

ikai

-műv

észe

ti tu

da-

toss

ág é

s kife

jező

képe

sség

: ké

pzel

et.

Mf.

79.,

80.,

81.

55.

Útr

aval

óFe

hér K

lára

Röv

id ö

nélet

rajz

cím

ű el

besz

élés

ének

elol

vasá

sa, m

egbe

-sz

élés

e.Ta

nuló

i gon

dola

tok

a fo

galm

azás

-ór

ákró

l.a

tané

vben

írt l

egjo

bb fo

galm

a-zá

sok

fölo

lvas

ása.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s: ol

vasá

skés

zség

, szö

vegé

rtés

, sz

öveg

alko

tás.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: a

nyel

vi k

ompe

tenc

ia ru

galm

as

és ru

tinsz

erű

alka

lmaz

ása.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: to

lera

ncia

, tisz

tele

t és m

ások

m

egism

erés

ének

igén

ye.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: ön

ismer

et.

Mf.

82.



43

MódSzertAni AjánláSok, jAvASlAtok A tAnAnyAg FeldolgozáSához

A kézikönyvben használt jelek:

a témát a Fogalmazás munkafüzet itt megjelölt oldalain dolgozzuk fel.

További feladatok, ötletek a téma feldolgozásához.

A fogalmazástanítás előzményei

az élőbeszédet és annak szabályrendszerét a gyermek a környezetétől sajátítja el. az iskolai feladatok közé tartozik az olyan összefüggő beszédre nevelés, amelynek jellemzője, hogy a beszélő tudatosabban, átgon-doltabban fogalmaz, és a célnak megfelelően válogatja meg kifejezőeszközeit.

Ugyan 3. osztályban új tantárgyként jelenik meg a fogalmazás, de előkészítése már az 1. osztály legelső tanítási óráján megkezdődik. a fogalmazást előkészítő gyakorlatokat az 1–2. évfolyamon folyamatosan végeztetjük a diákokkal, és a 3–4. évfolyam fogalmazásóráin is tovább gyakoroltatjuk ezeket a feladattípu-sokat. Tanítványaink beszédét szó-, mondat- és szövegszinten egyaránt fejlesztenünk kell.

a fogalmazástanítás megalapozására az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül mindegyik témakör (kommunikáció, magyar nyelv, írás, olvasás-szövegértés, könyvtárhasználat, dráma) alkalmas.

az általános iskola bevezető szakaszában az a cél, hogy a tanulók jobban megértsék a szóbeli és írásbeli szövegeket, és javuljon a kifejezésmódjuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. az írott szöveg a beszélt szövegen alapul, így a felsorolt feladattípusok gyakorlása a kezdő szakaszban is ajánlott.

A szövegalkotást fejlesztő tanulói tevékenységek az 1–2. évfolyamon:◆ Szavak, szókapcsolatok, mondatok értelmezése.◆ Szógyűjtés

– képről, tárgyakról, személyekről, eseményekről, eseménysorokról;– kérdésekre, témakör megadásával.

◆ rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak keresése.◆ Mondatalkotások

– élmények, olvasmányok tartalmának elmondása kérdések, elemző szavak segítségével;– beszámoló egyéni és közös élményekről;– bővítések;– mondatláncok szóban.

◆ Mondatkapcsolások szóban és írásban.◆ összefüggő mondatok alkotása eseményekről, képről, képsorról szóbeli gyakorlatokban.◆ páros gyakorlatok:

– kérdés-válaszadás,– köszönés,– a kérdés fordulatai,– dramatizálás.

◆ Egymás beszámolóinak, közléseinek meghallgatása, a hallottak elmondása.◆ Beszélgetés kiscsoportban adott témáról.◆ Szituációs játékok, élethelyzetek eljátszása.◆ Mesemondás. (pl.: Ha a kedvenc tárgyad mesélni tudna, mit mesélne?)◆ Mondatok tartalmi összefüggése:

– mondatokhoz kapcsolódó mondat írása,– megkezdett mondatok befejezése a szövegösszefüggésnek megfelelően,



44

– szöveg hiányzó részeinek pótlása,– eseménykép, képsor, olvasmányélmény alapján 3-4 összefüggő mondat alkotása.

◆ a szóra késztetés játékainak segítségével a kommunikációs bátorság megalapozása.◆ Beszámoló otthoni feladatokról.

Jelmagyarázat

Ez az oldal egy illyés Gyula-idézettel kezdődik, amelynek mondanivalója nemcsak a diákok, hanem a fel-nőttek számára is követendő.

Ugyancsak ezen az oldalon található a jelmagyarázat, amely a tankönyv használatát segíti.a lap alján pedig olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek tanulás közben a segítségükre lehet-

nek. Jó lenne, ha ezekből néhány példány a tanterem könyvespolcán lenne a tanév során, hogy bármikor nézegetni, használni tudják őket a diákok.

Újra együtt az iskolában

a tanév elején teremtsünk lehetőséget arra, hogy megfigyeljük és felmérjük tanítványaink kommunikációs képességét a Fogalmazás munkafüzet 4/1. feladata segítségével.

Erre akkor is szükség van, ha új osztályban tanítunk, de akkor is, ha már ismerjük a gyerekeket az előző évről.

az alábbiakban néhány szempontot gyűjtöttem össze a tanulók megfigyeléséhez.

a beszéd:◆ hangképzés,◆ szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, hangszín, hangerő),◆ beszédhibák.

a szóbeli közlés:◆ szóhasználat,◆ gondolatok, érzések, vélemények kifejtése,◆ szövegalkotás,◆ a kommunikáció figyelemmel kísérése és a helyzetnek megfelelő alakítása,◆ metakommunikáció,◆ szóbeli kapcsolattartás.

a szóbeli közlések befogadása:◆ kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés.◆ beszédmegértés,◆ beszédészlelés,

Nyári élményeka gyerekek párban dolgoznak. A tanuló röviden elmeséli a legkedvesebb nyári élményét B-nek, aki megpróbál minél több információt megjegyezni az elhangzottakból. Majd kb. 2 perc után szerepet cse-rélnek, és már B mesél A-nak. Ezután közösen meghallgatjuk, mit tudtak meg egymásról a tanítvá-nyaink. Természetesen megengedhetjük a pároknak az elhangzott beszámolók kiegészítését, ha olyan fontos információt hagyott ki a társuk, ami a történet megértését befolyásolja.

Érdemes megfigyelni, hogy a gazdag szókincsű gyerekek milyen élményszerűen mesélik el a hallot-takat, segítséget nyújtva társuknak a mondanivaló nyelvi megformálásában.

3. oldal

4. oldal

4–5. oldal



45

Találj valakit!a nyári beszámolók meghallgatásakor alkalmazható ez a módszer, amely arra ösztönzi a gyerekeket, hogy kövessék figyelemmel egymás mondanivalóját. az a célunk, hogy a diákok közötti kapcsolatok erősödjenek.

A feladat egyik változata:a diákoknak egy-egy osztálytársuk nevét kell beírniuk az általunk megadott állítások után. a feladat

megoldása során természetesen fel is állhatnak a helyükről, s addig kérdezősködhetnek, amíg meg nem találják a megfelelő tanulót.

például:

Találj valakit, akire igaz az állítás! Egy-egy nevet legfeljebb két helyre írhatsz!◆ vízparton nyaralt: ___________________________________________◆ Horgászott: ________________________________________________◆ Sátorban lakott: _____________________________________________◆ Járt egy múzeumban: ________________________________________◆ Nyaralt a nagyszüleinél: ______________________________________◆ Elolvasott legalább egy könyvet: ________________________________

A feladat másik változata:a diákoknak egyénileg kell készíteni egy táblázatot, ebbe kell beírni nyári élményeikről néhány rövid

állítást. Ezután körbejárnak az osztályban, hogy hasonló élményekkel rendelkező társakat találjanak. Ha ez sikerül, aláírják egymás lapját. az a cél, hogy minél több rubrikába sikerüljön aláírást gyűjteniük.

például: állítás aláírás

Július végén indultunk.a Balaton mellett nyaraltunk.autóval utaztunk.Két hetet töltöttünk ott.Jó idő volt.Sokat fürödtem.Béreltünk vízibiciklit.

Kapcsolatteremtés

a kommunikációs funkciók közül a kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, megszólítás) és a kapcsolat-tartás nyelvi formáinak, normáinak gyakoroltatása a tanév során folyamatos feladatunk, de mégis szánjunk rá egy külön órát is a tanév elején, hiszen sok tanítványunknak problémát jelent ezek mindennapi alkal-mazása.

Ennél a témánál elkerülhetetlen a szóbeli kommunikáció illemszabályainak tanítása is, hiszen ezek is-merete megkönnyíti a magabiztos viselkedést a különböző élethelyzetekben.

Mit illik tudni ◆ a köszönésről?◆ a bemutatkozásról? ◆ a társalgásról?◆ az iskolai élet szabályairól?◆ a telefonálásról?◆ a vásárlásról?

4–5. oldal



46

Sok diák számára az egyszerű kommunikációs helyzetek megoldása is komoly nehézségeket okoz. vannak, akik már a kapcsolatteremtés elemi formájánál, a köszönésnél elakadnak. Nagyon fontos a felnőttek példa-mutatásán kívül a nevelés is. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy kinek hogyan köszönjenek.

Néhány szabály:◆ a magyar nyelvben a „jó reggelt”, „jó napot”, „jó estét”, „jó éjszakát” kifejezéshez az udvariasság meg-

kívánja a „kívánok” hozzátételét is. ◆ a napszakhoz kötődő köszönés általában magázódással jár. ◆ a tegező köszönés jó ismerősök között szokás. Sokféle nyelvi változata van, ami a bizalmassági fok

szerint is változik: szervusz, szia, csaó (ciao), helló (Hallo), háj (Hy) stb. ◆ Előre köszön a férfi a nőnek (fiú a lánynak), a fiatalabb az idősebbnek (diák a felnőttnek), a belépő a

bent lévőknek.◆ Köszönéskor nézzünk a másik szemébe. ◆ ismerőseinken kívül illik köszönnünk idegenek közé lépve is, pl. liftben, kisebb üzletben, patikában

stb.◆ a köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.

a Mf. 5. feladata párbeszéd alkotását kéri a diákoktól különböző szituációkban. itt is érdemes az alábbi szabályokat tudatosítani a gyerekekben.

◆ a társalgás formai követelményei: a jól érthető beszéd, az értelmes fogalmazás, a másokat nem zavaró hangerő, a figyelemnek a partnerre irányítása, a helyesen megválasztott távolság a beszélgetők közt, a szükségtelen gesztikuláció és testmozgás elkerülése.

◆ Nem illik a másik szavába vágni, vagy láthatóan érdektelenséget mutatni. ◆ Beszéd közben arra nézünk, akihez beszélünk, és természetesen ő is ránk néz.◆ Beszélgetés közben nem illik rágógumit rágni. a rágógumit kiköpni, eldobni sem illik; egy észrevétlen

mozdulattal bármikor eltüntethetjük egy papír zsebkendőben.

A fogalmazás építőelemei

az év elején, a fogalmazás tantárgyszerű tanulásának kezdetén módunk van rá, hogy az anyanyelvi nevelés eddigi folyamatában előfordult fogalmazástechnikai ismereteket áttekintsük, rendszerezzük. Erre építve a fogalmazási ismeretek körét most már céltudatosan és tervszerűen bővítjük, s a rendelkezésünkre álló fogalmazásórákon arra törekszünk, hogy a tanulóinkat bevezessük a fogalmazásírás gyakorlásába, ezzel tevékenységüket az elsajátítás szintjére emeljük.

a 3. osztályban olyan fejlettségi szintre kell eljuttatnunk a tanulókat a fogalmazótevékenységben, hogy eseményeket szóban és írásban önállóan el tudjanak mondani.

Év elején ismételjük át a szavakról, a mondatokról, a mondatok tartalmi kapcsolatáról tanultakat. Eleve-nítsük fel a mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módját!

A szavak

a gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

az anyanyelvi nevelésnek több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a kü-lönböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyara-pítása, a szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosí-tása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalatainak ismerete.

6–7. oldal



47

1. A szóértelmezés módjai Szemléltetésaz ismeretlen szó pontos jelentésének megértését, a helytelen szóhasználat javítását nagymértékben segíti a szemléltetés.

patkó ▶ U alakú vas, amelyet a kovács készít el és erősít fel patkószöggel a ló patájára.

varsa ▶ Halcsapda. Hasas, kiöblösödő, tölcsér alakú halászeszköz. vesszőből fonják, vagy egy drótvázra feszítenek hálót. a halak köny-nyen beleúsznak a vízbe süllyesztett varsába, de a kiutat már nem ta-lálják.

Cselekedtetés a cselekedtetés konkrét jelentéstartalmak mellett (ballag, lopakodik, grimaszol stb.) elvontabbak értelmezé-sére is alkalmas (aggódva, méltóságteljesen, megvetéssel néz stb.).

értelmezés Először mindig a tanulók próbálkozásait hallgassuk meg, s csak ezek sikertelensége esetén adjuk meg a szó magyarázatát.

Egy-egy szó jelentését mindig az adott beszéd- vagy szöveghelyzetben konkretizáljuk, s csak ezután vizs-gáljuk meg, hogy alapszóként, más szövegkörnyezetben, mi mindent jelenthet még.

például: A Nemzeti Múzeum előtt már tízezrek hallgatják Petőfi költeményét, majd a lelkes tömeg átvonul Budára.Mi a jelentése ebben a mondatban a tömeg szónak? Mit jelent a matematikában?

az összetett szavak értelmezését az összetétel ismert jelentésrészéből próbáljuk elvégezni.például: kökényszeműlehet valaki zöld szemű, barna szemű, kék szemű.Milyen színű a szeme annak, akire azt mondjuk: kökényszemű?a kökénybokor termése sötétkék színű. Tehát a kökényszemű azt jelenti: sötétkék szemű.

Helyettesítés a beszéd- és a szövegösszefüggésben a helyettesítés is lehetővé teszi az értelmezést.

például:a csermely rokon értelmű kifejezései: ér, patak, patakocska stb.az ócska ellentéte: új, értékes stb.

fogalommagyarázata fogalmak magyarázatakor (pl. játszma) mindig a konkrét tartalmi elemektől közelítsünk az absztrakció-hoz. alkalmazhatunk körülírást, leírást, esetleg konkrét példát is.

2. A szóhasználatBeszédtevékenységük közben a diákok az általuk ismert szavaknak csak a töredékét használják. Ezért fon-tos feladatunk, hogy a tanórákon lehetőséget biztosítsunk a megismert szavak rögzítésére, alkalmazására. a szókincs aktivizálásának legfontosabb közege a beszéd, de a szógyűjtő, behelyettesítő, szóképző stb. gya-korlatok is számos lehetőséget biztosítanak erre.



48

Szógyűjtés forgóbana csoportok számával megegyező számú papírt helyezünk el a terem különböző pontjain. Mindegyik lap tetejére felragasztunk egy-egy képet.

például:

a csoporttagok odaállnak saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy perc alatt minél több szót gyűjteni a megadott képhez. a tanár jelzésére a következő laphoz mennek, ahol elolvassák az előző csoport jegy-zeteit, majd kiegészítik azokat. Természetesen a csoportok más-más színű tollal írnak, hogy az értékelés egyszerűbb legyen. Ha mindegyik csoport volt már mindegyik lapnál, akkor az azokon szereplő szava-kat átnézik, megbeszélik.

Csoport-szóhálóa csoportoknak adunk egy-egy csomagolópapírt, amelynek a közepére egy téglalapot rajzolnak, s bele-írják a témát. Ezután a csoport minden tagja más színű tollat vesz a kezébe, és többfordulós kerekasztal módszerrel ovális formába írja a témához kapcsolódó kulcsfogalmakat. Ezt követően bármelyik cso-porttag írhat a kulcsfogalmakhoz újabb elemeket. Ha kapcsolatot fedeznek fel a leírt szavak között, akkor vonallal össze kell kötniük őket.

az elkészült szóháló segítségével megismerhetjük a csoport belső működését is. Mivel a tanulók kü-lönböző színnel dolgoztak, a színkód pedig a papír aljára került, így könnyen ellenőrizhetjük, hogy egy-egy tanítványunk mennyire járult hozzá a csoport munkájához.

például:

locsolkodás március április május

márc. 15. húsvét hónap

ünnepek évszak

TavaSZöltözék

időjárás megújulás

természet mag

melegedés eső

virágok vetés

gabona

: réka : Marci : ábel : lili



49

Gondoltam egy szóra…a tanulók gondolnak egy szóra, amelyhez rövid, egyértelmű meghatározást készítenek. Ezután a társa-iknak kell megfejteniük, hogy melyik szóra gondoltak.

◆ az első betű ö. Négybetűs szó, az ilyen fa árnyékában jó megpihenni. ◆ a kezdőbetű: k, négybetűs szó. vízinövény, amin a fontoskodó ember csomót keres. ◆ az első betűje cs, jelent halfajtát, de a diáknyelvben lábbelit is. ◆ az első betűje k, három betűből áll. Ezt teszi hajnalonként a nap is és mi is.

Kakukktojása gyerekek a képekről öt-öt szót írnak egymásnak. Ezek közül az egyik kakukktojás legyen. Ezt kell kiválasztania a társuknak.

állatkert, látogat, vadorzó,megfigyel, barlang

Szókeresőa játékosok véletlenszerűen 10 betűt húznak ki egy borítékból, majd minél több betű felhasználásával egy szót kell belőlük összeállítani-uk.

Minden megalkotott szó a betűk számának a négyzetét éri. pl.: hol 3 betű, tehát 3 x 3 = 9 pont, polc 4 betű, tehát 4 x 4 = 16 pont.

az a játékos nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti össze.

BingóMindegyik tanuló rajzol a füzetébe egy kilenc négyzetből álló ábrát. az egyes négyzetek akkorák legye-nek, hogy elférjen bennük egy-egy szó. (Nem kell feltétlenül a füzetet használniuk, hiszen adhatunk ne-kik egy előre elkészített lapot is. De a diákok is meghajtogathatják ezt az ábrát egy írólapból, legfeljebb nem négyzetek, hanem téglalapok keletkeznek.)

Ezután felírunk a táblára tizenkét olyan szót, amelynek a helyesírását gyakoroltatni szeretnénk.például:

poggyász, kassza, királyfi, csermely, persely, meggy, menyasszony, mennydörgés, elsüllyed, veszély, papagáj, golyóstoll

a játék szempontjából az is fontos, hogy a táblán olvasható szavak jelentését ismerjék a tanulók, ezért közösen készítsünk mindegyik szóhoz egy rövid meghatározást, szómagyarázatot.

például:poggyász ▶ Nagy úticsomag.kassza ▶ Ebbe teszi a pénzt a pénztáros.királyfi ▶ Koronás mesealak.csermely ▶ Kis patakocska.persely ▶ Pénzt gyűjthetünk benne.meggy ▶ Savanykás ízű gyümölcs.menyasszony ▶ A vőlegény párja az esküvőn.mennydörgés ▶ Viharban vagy zivatarban hallható dübörgő hang. elsüllyed ▶ A hajóval történik, ha léket kap.veszély ▶ Erre figyelmeztet a jelzőtábla.papagáj ▶ Tarka tollú madár.golyóstoll ▶ Írhatunk vele.



50

Majd megkérjük a gyerekeket, hogy válasszanak ki a táblán lévő tizenkét szó közül kilencet, és írják le őket tetszőleges sorrendben egy-egy négyzetbe.

az egyik lehetséges megoldás:

meggy papagáj kassza

veszély szennyes elsüllyed

csermely poggyász királyfi

Ezután véletlenszerűen elismételjük egy-egy szó magyarázatát. Ha a tanulók ráismernek erre a szóra, és az szerepel a leírt kilenc szavuk között, akkor tehetnek egy X-et annak a négyzetnek a sarkába, ahová ezt a szót leírták. Beszéljük meg a diákokkal, hogy csak hibátlan helyesírással leírt szavakat lehet meg-jelölni.

például: Koronás mesealak. (a királyfi szóhoz teszünk egy x-et.)Savanykás ízű gyümölcs. (a meggy szóhoz is teszünk egy x-et.)A vőlegény párja az esküvőn. (Nincs ilyen szó a fenti táblán, tehát nem jelölhetjük X-szel.)az a nyertes, vagyis az kiabálhatja be a bingó szót, akinek legelőször lesz mind a kilenc szava mellett

X jel.Mint ahogy az eredeti bingót is lehet többféleképpen játszani, így ezt a játékot is.A játék másik változata:azt kérjük a diákoktól, hogy jegyezzék meg a táblán látható szavak helyesírását. Ezután letöröljük a

tábláról a szavakat, s felszólítjuk őket, hogy írják be emlékezetből azt a kilenc szót a rubrikákba, ame-lyek helyesírásában a legbiztosabbak.

Ez idő alatt mi is felírjuk egy-egy kis kártyára a táblán olvasható összes szót, s jól összekeverjük a lapokat.

Ha minden gyerek kitöltötte a táblázatát, kezdődhet a játék. véletlenszerűen húzunk az összekevert lapok közül, s felolvassuk a rajta lévő szót. Ezután megbeszéljük, mit kell tudni a helyesírásáról. a diá-kok csak akkor jelölhetik meg a szavakat, ha helyesen írták le őket.

a nyertes természetesen az, akinek legelőször lesz mind a kilenc leírt szava mellett X jel.

Titkosírásaz egyik diák gondol egy szóra. leírja a társának titkosírással. például minden betű helyett az ábécé-ben utána következőt írja le:

dzélygíny, űsgyé, qöl, nákón Esetleg morzejeleket alkalmaz:..-.|..-..|.-..|...|--..|..|--.|.|-....|.|--.|-.--|...|.. -..|--.--|.|-..|.|-.|-.-.|.Ha a társa kitalálja a szót, akkor ő készítheti el a következő feladványt. Ha nem, újra az első diáké a

lehetőség.

vegyél el egy betűt!az itt látható szavakból úgy kell elvenni egy mássalhangzót, hogy új jelentésű szavak jöjjenek létre. Ezután meg kell állapítani az új szavak szófaját is.

Hasznos lehet megvitatni a különböző megoldásokat, mert a feladat többféle jó megoldást rejt magá-ban (pl.: kapu, kapu).

holló, forgalom, kapu, domb, fél, estély

x

x



51

Tabua csoport egyik tagja húz egy kártyát. a kártya tetején olvasható a kitalálandó szó, alatta pedig azok a tabuszavak, amelyek semmiképp sem használhatók, amikor körülírással megmagyarázza a játékos a csoporttársainak a kitalálandó szót.

Például:

tündérmese lexikon favágó Hófehérke sárkány Hamupipőke

király

történet

kisgyerek

szavak

kifejezések

jelentés

fejsze

láncfűrész

erdőirtás

törpe

hét

mostoha

tűz

Süsü

fej

tündér

lencse

bál

Találd ki!a játékot két tanuló játszhatja. az egyikük gondol egy szóra. Meg is határozza a témakört, illetve azt is, hogy hány betűből áll a kigondolt szó. a másik tanulónak az a feladata, hogy minél kevesebb próbálko-zással kitalálja ezt a szót. Ezért elkezd a feltételeknek megfelelő szavakat írni. a társa minden egyes leírt szó betűit egyesével értékeli a következőképpen:

◆ ha a leírt betű jó helyen van, √ jelet;◆ ha a megfelelő betű rossz helyen van, + jelet;◆ rossz betű esetén pedig − jelet ír a betű alá.a játék akkor ér véget, ha sikerül kitalálni a szót.Íme egy példa:A játékos: a kigondolt szó egy hárombetűs tulajdonságot kifejező szó.B játékos: s z é pA játékos: − − − (vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.)B játékos: n a g yA játékos: − − − (vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.)B játékos: t a rA játékos: + − + (vagyis t és r betű van a szóban, de rossz helyen.)B játékos: r ú tA játékos: √ − √ (vagyis a t és az r betű jó helyen van, de ú nincs a szóban.)B játékos: r ő tA játékos: √ √ √ (vagyis minden betű jó helyen van.)



52

Képrejtvényaz alábbiakban néhány egyszerű képrejtvény látható. a betűk és a képek segítségével kell megadott szófajú szavakat alkotni.

Főnév:

Ige:

Triminóa dominó háromszögű verziója. a kisebb háromszögekből egy nagy háromszöget lehet kirakni úgy, hogy összeillesztjük az egymáshoz tartozó oldalakat egy előre meghatározott szabály alapján.

a következő példában a kis háromszögek érintkező oldalain rokon értelmű szavakat kell összeilleszteni. például:

Megoldás:

y – a h +

– űr Z gy

jámbor

szom

orúokos

jámbor

szom

orúokos

bájos

mag

aslusta

bájos

mag

aslusta

békés

pajko

sgyenge

békés

pajko

sgyenge

szelíd

csin

talanrest

szelíd

csintalan rest



53

KirakóEzt a játékot a triminóhoz hasonlóan kell megoldani, csak itt a kis négyszögek illeszkedő oldalait kell megkeresni, és így kell a kilenc kis négyzetből egy nagy négyzetet kirakni.

Egy lehetséges példa ellentétes jelentésű szavakkal:

SzódominóKiosztjuk az előre elkészített szódominót a gyerekeknek. az első játékos kitesz egy dominót kö-zépre. Ezután a többi játékos egymás után letehet egy-egy újabb dominót, feltéve, hogy az érint-kező lapok szomszédos oldalán ellentétes jelentésű szavak vannak.

öntelt sima

érdes gondos

hanyag szeret

gyűlöl hosszú

Ha a következő oldalon lévő ábrát fénymásolás után szétvágjuk a vastag vonalak mentén, akkor 28 kártyalapból álló szódominót kapunk. Először jól keverjük össze a lapokat, majd a fent leírtak szerint indulhat a játék párokban vagy csoportokban.



54

osto

baör

egfia

tal

előb

but

óbb

rövi

d

hoss

zúsz

éles

kesk

eny

mél

yse

kély

küls

őbe

lső

elöl

hátu

lsi

ma

érde

sél

esto

mpa

sűrű

híg

heví

thű

tcs

end

zaj

ad

kap

jóro

ssz

szép

csún

yatá

mad

véd

gyáv

abá

tor

nehé

z

könn

yűtá

vol

köze

les

tere

ggel

gyen

geer

ősgo

ndos

hany

ag

buta

okos

tiszt

ako

szos

szer

etgy

űlöl

szár

azne

dves

szer

ény

önte

ltra

vasz

8–10. oldal



55

osto

baör

egfia

tal

előb

but

óbb

rövi

d

hoss

zúsz

éles

kesk

eny

mél

yse

kély

küls

őbe

lső

elöl

hátu

lsi

ma

érde

sél

esto

mpa

sűrű

híg

heví

thű

tcs

end

zaj

ad

kap

jóro

ssz

szép

csún

yatá

mad

véd

gyáv

abá

tor

nehé

z

könn

yűtá

vol

köze

les

tere

ggel

gyen

geer

ősgo

ndos

hany

ag

buta

okos

tiszt

ako

szos

szer

etgy

űlöl

szár

azne

dves

szer

ény

önte

ltra

vasz

A mondatok

a szöveg mondatokból épül fel, ezért nagyon fontos feladat a mondatalkotás gyakoroltatása, hiszen ez az alapja a jó fogalmazásnak.

a fentiekkel természetesen mindenki egyetért, mégis gyakran alakul ki vita a pedagógusok körében a mondatalkotással kapcsolatban. Ugyanis a tanítók egy része mindig, minden órán szabatos, „kerek” mon-datokat követel a tanítványaitól, a másik része pedig elfogad egyszavas válaszokat, illetve hiányos monda-tokat is, arra hivatkozva, hogy a mindennapi beszélgetésekben is hasonlókat használunk. a helyes, mint mindig, az arany középút. vagyis törekedni kell arra, hogy a gyerekek „kerek” mondatokat alkossanak, de valóban vannak olyan helyzetek, amikor ezt nem lehet elvárni tőlük. a pedagógus beszéde azonban mindig nyelvi mintául szolgál a diákok számára.

a munkafüzetekben nagyon sok mondatalkotási gyakorlat van. Ezek fő típusai a következők:◆ mondatalkotás képről,◆ mondatfajták használata a beszélő szándékának megfelelően,◆ válaszadás kérdésekre,◆ kiegészítéses feladatok,◆ átalakító gyakorlatok,◆ mondatbővítés,◆ mondatszűkítés,◆ mondatalkotás a szavak sorrendjének megváltoztatásával,◆ mondatok összekapcsolása kötőszavakkal,◆ tagolatlan szöveg mondatokra bontása.

Szófűzésa gyerekeknek úgy kell mondatot alkotniuk, hogy az egymást követő szavak utolsó, illetve első betűje azonos legyen. versenyezhetnek is egymással a diákok. Természetesen ilyenkor az győz, aki a leghosz-szabb mondatot alkotja.

például:Két takarót tettem melléd délután.

Eltérő jelentésOlyan rejtvényeket készítünk, ahol a megoldás egy-egy azonos alakú vagy többjelentésű szó (pl.: szív, fal, fogoly, levél, szél, körte, ér) lesz. a diákoknak a megfejtésül kapott szó különböző jelentéseivel kell egy-egy mondatot alkotniuk.

például:az alábbi rejtvényben a megadott jelek egy-egy betűt helyettesítenek. Ezeknek a segítségével sza-

vakat lehet alkotni, és ezeket kell a rejtvény megfelelő sorába írni. Ezt követheti a mondatalkotás.& ! ¸ ¯ &

a E i K l SZ T v

1. &&&¯ 1.2. &!¯ 2.3. ¸¸!! 3.4. ¯&&& 4.5. !!¸ 5.6. ¯& 6.

Megfejtés: szelet.Mondatok: Régen az emberek munkára fogták a szelet. Zoli két szelet kenyeret evett.

8–10. oldal



56

a példához tartozó meghatározások:1. itatja az egereket.2. Egy helyben marad.3. Húsznak a fele.4. az állatok királya.5. légi közlekedési eszköz.

fejezd be!a megkezdett mondatot a kötőszavaknak megfelelően kell folytatni.

◆ a róka ravasz, mert…◆ a róka ravasz, de…◆ a róka ravasz, ezért…◆ a róka ravasz, mégis…◆ a róka ravasz, pedig…

fordított keresztrejtvénya gyerekek nagyon szeretik a keresztrejtvényeket, de most egy olyan ábrát kapnak, amelybe már beír-tuk a megoldásokat. Így a feladatuk az lesz, hogy egy-egy rövid mondattal készítsenek meghatározáso-kat az egyes sorokhoz.

Ezt a feladatot csoportokban is megoldhatják a diákok. Ellenőrzésképpen érdemes egy üres rejtvény-ábrát és a gyerekek által elkészített meghatározásokat odaadni egy másik csoportnak, hogy ez alapján próbálkozzanak a rejtvényt megfejteni. Ha sikerül, biztosan jól dolgozott a meghatározásokat író csoport.

például:1. S Í r2. á l l3. T Í Z4. O r O S Z l á N5. r E p ü l Ő G É p

CsúsztatásGondolatban egymásra kell csúsztatni a két ábrát, s ekkor a besatírozott négyzetek alatt levő betűk sorrendben összeolvasva egy közmondás szavait adják. a tanulóknak értelmezniük kell a megfejtésül kapott mondatot.

É l S S Z K

Ő E l H É l

a Z O E M v

D B E S a r

Csoportmegoldása diákok csoportokban dolgoznak. a kooperatív módszer lényege, hogy minden csoporttag a saját vé-leménye szerint fejez be egy megkezdett mondatot.

a négy leírt mondatot ezután összevetik, majd csoportmegbeszélés során közösen létrehoznak egy olyan új mondatot, mely mind a négyük gondolatát tartalmazza.

például:

a bohóc…

a nézők lelkesen…

a fiú hangosan nevetett…



57

mondatalkotása megadott kódok segítségével mondatokat kell alkotni, s közben alkalmazni kell a mondatok helyes-írásáról tanultakat. Ezután folytatni kell a történetet.

a B C D

1 a mindenkinek gyönyörű hiú

2 tollaival daru madár volt

3 repül dicsekedett páva szürke

4 többi megelégelte ezt állat

mondat: a1 C3 D1 D4 D2mondat: C1 a2 B3 B1mondat: B4 C4 a1 a4 C2

Összekeveredett mondatokKiválasztunk annyi – tananyaghoz kapcsolódó – mondatot, ahány fős csoportjaink vannak. Mivel álta-lában négy tanuló dolgozik egy csoportban, ezért a példákban négy mondat szerepel. Ezeknek a mon-datoknak a szavait egyesével felírjuk egy-egy kártyára. a kártyákat összekeverjük, és borítékokba rak-juk. Fontos, hogy úgy helyezzük el a szókártyákat, hogy az egy borítékba kerülő szavakból ne lehessen mondatot alkotni, vagyis a feladatot csak kooperatív módon lehessen megoldani.

Ezután mind a négy diák véletlenszerűen választ egy-egy borítékot, s a benne található szavak fel-használásával ki kell raknia egy-egy értelmes mondatot. Ez nem sikerülhet a kártyák kicserélése nélkül, hiszen a mondatok szavait összekevertük. Tehát a diákok a kártyáikat kicserélhetik, de a feladatmeg-oldás közben nem beszélhetnek egymással. Nem kérhetnek egymástól kártyát, de azokat a kártyákat, amelyekre nincs szükségük az egyes diákoknak a mondatalkotáshoz, az asztal közepére rakhatják, ahonnan a csoport többi tagja elveheti őket. Fontos, hogy a csoportnak minden szókártyát fel kell hasz-nálnia.

Ennek a feladatnak a legegyszerűbb módja, ha a különböző mondatok szavait különböző színnel ír-juk fel a kártyákra, vagyis a színeket figyelve pillanatok alatt sikeresen megoldható a feladat.

például:

1. boríték: az oroszlán. fürge az egyik lábai a szarvas Menekülés ágába.

2. boríték: szarvast közben nézegető vékony lábait. az önmagát hogy

3. boríték: szégyelli fa többet az agancsára, beleakad megtámadja de

4. boríték: az agancsa mindennél a szarvas büszke érnek. rádöbben,

Egy lehetséges megoldás:A szarvas büszke az agancsára, de szégyelli vékony lábait.Az önmagát nézegető szarvast megtámadja az oroszlán.Menekülés közben beleakad az agancsa az egyik fa ágába.a szarvas rádöbben, hogy fürge lábai mindennél többet érnek.



58

a következő fokozat az lehet, amikor nem használunk már mondatonként különböző színeket, de a mondatok témája nem azonos, s ez megkönnyítheti a feladatmegoldást.

például:1. boríték: érkezett Elmúlt nyulat szavak.

2. boríték: rokon értelmű a bűvész a nyári az osztályba

3. boríték: elő tanuló szünet. a lusta

4. boríték: Új és a rest varázsolt a kalapjából

Egy lehetséges megoldás:Elmúlt a nyári szünet.Új tanuló érkezett az osztályba.A bűvész nyulat varázsolt elő a kalapjából.A lusta és a rest rokon értelmű szavak.

Ennek a feladatnak a legnehezebb változata az, amikor a mondatok témája azonos. ilyenkor gyakran előfordul, hogy valamelyik tanulónak elsőként sikerül kiraknia egy értelmes mondatot, de a többiek a megmaradt szókártyák felhasználásával nem tudnak további értelmes mondatokat összeállítani. Így hiába volt kész ez a diák elsőként, mégis új megoldással kell próbálkoznia, hiszen a csoportnak csak akkor sikerül jól megoldania a feladatot, ha mind a négy diák értelmes mondatot rak ki.

például:1. boríték: az előadás lelkesen a közönségtől. a porondon mutattak

2. boríték: a nézők még felsorakoztak a cirkuszigazgató jelenetet.

3. boríték: a bohócok tapsoltak. néhány végén

4. boríték: végül tréfás a szereplők. elköszönt

Egy lehetséges megoldás:Az előadás végén felsorakoztak a porondon a szereplők.A nézők lelkesen tapsoltak.A bohócok mutattak még néhány tréfás jelenetet.Végül a cirkuszigazgató elköszönt a közönségtől.

A mondatok tartalmi kapcsolata

Tartalmilag-logikailag kapcsolódó mondatokat már 1–2. osztályban is alkottattunk a tanulókkal. a szóbeli és írásbeli szövegalkotások során 3–4. osztályban nyílik lehetőségünk a további gyakoroltatásra. a 9-10 éves gyerekeknél még gyakran előfordul, hogy egy-egy szöveg megalkotásakor a mondatok között hiányzik a tartalmi-logikai kapcsolódás. Hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését bátran adhatjuk feladatul, mert ezek megoldásával a tanulók érzékenyebbé válnak az ilyenfajta hibák iránt, és fejlődik a gondolkodásuk.

Mutassunk példákat mondatok összekapcsolására különböző kapcsolóelemek beiktatásával. Ezek közül a kezdő szakaszban a kötőszavak és a névmások használatát mutatjuk meg a gyereknek.

11–13. oldal

14–16. oldal



59

A szöveg jellemzői

Szóbeli és írásbeli szövegalkotáskor mondatokat alkotunk. Ezek beszédünk és írásunk elemi részei. De a mondatok nem sorakozhatnak csak úgy egymás után, kapcsolatnak kell lenni köztük. a szöveg mondatait azonban nemcsak ez a tartalmi-logikai kapcsolódás tartja össze, hanem az egész felépítésük is. Fontos a szöveg folyamatosságának a fenntartása.

a munkafüzet feladatrendszerét úgy állítottuk össze, hogy szó-, szószerkezet- és mondatszintből épít-kezve jussunk el a szöveghez. a feladatok megoldása során megvizsgáljuk a szövegeket felépítésük, szerke-zetük, témájuk és műfajuk szerint.

vak kéza diákok csoportokban dolgoznak.

a csoporttagok húznak egy-egy képet, amelyet a társaik nem nézhetnek meg. Ezután mindenki jól meg-figyeli az általa húzott képet, majd olyan részletesen számol be a látottakról, ahogyan csak tud. Ha mind-egyik csoporttag beszámolóját meghallgatták a gyerekek, akkor a képeket lefordítva az asztalra teszik. a csoporttagok az elhangzottak alapján megpróbálnak valamilyen sorrendet kialakítani, s ez alapján rendezik a képeket. Ha egyetértenek a sorrendben, akkor az összes képet felfordíthatják, és megállapít-hatják, hogy sikerült-e a helyes sorrendet eltalálniuk.

Egy lehetséges képsor:

Szövegalkotása diákok kis papírlapokra felírnak egy-egy szót. a lapokat bedobják egy dobozba, majd mindenki húz belőle egyet. az első gyerek mond egy mondatot a nála lévő szóval. a következőnek folytatnia kell az eseménysort az általa kihúzott szóval. Így kell történetet alakítani addig, amíg mindenki sorra kerül.

Mesealkotásra alkalmas szavak:

törpe lencse

hét bál

mostoha üvegcipő

sárkány varázsló

alma herceg

pálca tűz

gömb füst

bűvös tündér

14–16. oldal



60

Ad hoc történetek Készítünk egy táblázatot, amelybe véletlenszerűen szavakat írunk. Közülük dobókockával kiválasztunk egy szót. Egymás után kétszer dobunk. Megállapodás szerint az első dobás mindig az oszlopot hatá-rozza meg, a második pedig a sort. például ha először hármat dobunk, másodszor pedig ötöt, akkor a véletlenül kiválasztott szavunk a király lesz.

1 2 3 4 5 6

1 ül rádió rút repül zászló strucc

2 újság kút lábujj üveg füst hoz

3 ló híd dob sofőr gomb kő

4 kígyó sző áll fűrész állat vár

5 könyv ajtó király haj cseng sír

6 rózsa bohóc orr sajt villa szótár

Mindenki kiválaszt a dobókocka segítségével egy-egy véletlen szót. az első tanuló mond egy mondatot a véletlenül kiválasztott szóval. a következő diák úgy viszi tovább a történetet, hogy az őáltala kiválasz-tott szót beleszövi a mondatába. addig folytathatják, amíg mindenki sorra kerül.

Szövegalkotás szóban és írásban

A fogalmazás címe

Tudatosítani kell a tanulókban a cím és a tartalom kapcsolatát, a jó cím jellemző vonásait, és erre ismert olvasmányok, versek címének különböző megfigyelési szempontok szerinti (tartalmi, formai, helyesírási) vizsgálata a legcélravezetőbb. a címre vonatkozó fogalmazástechnikai ismereteket mindenkinek el kell sajátítania.

végeztessünk nagyon sok címadási gyakorlatot a tanítványainkkal, mert ezek a lényeglátást fejlesztik.

Az anyaggyűjtés módjai

a fogalmazási ismeretek tanításakor elsőként az anyaggyűjtés módjaival ismertetjük meg a tanulókat. Tu-datosítjuk velük, hogy mondanivalójukat élményeikből, megfigyeléseikből, olvasmányaikból és fantáziá-jukból meríthetik.

a fogalmazásórákon az anyaggyűjtésre nagy gondot kell fordítanunk, és átgondoltan kell megtervez-nünk, mert nagy különbségek lehetnek a diákok nyelvi fejlettségi szintje között. arra kell törekednünk, hogy mindazokat az ismereteket, nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók, amelyek az események él-ményszerű elmondásához, lejegyzéséhez szükségesek.

az összegyűjtött anyag rögzítésére feljegyzéseket készíthetnek, amelyek lehetnek szavak, szókapcsolatok, esetleg rövid, egyszerű mondatok. a későbbiek során ezekből a feljegyzésekből alakulhatnak ki a vázlatok.

Bármely szóbeli és írásbeli fogalmazás nem egyszerűen a valóság reprodukálása, hanem – hacsak kis-mértékben is – átköltése, újrateremtése. Ehhez pedig fantázia kell.

az anyaggyűjtéskor a pontos megfigyelésre szoktatjuk tanítványainkat, a forrásmunkák használatát ta-nítjuk meg, és feladatunk a képzelet aktivizálása.

17–19. oldal

20–22. oldal



61

Páros szóforgóa diákok párokat alkotnak a csoporton belül, majd megosztják egymással a témával kapcsolatos gondola-taikat, elképzeléseiket. Ezután a csoporton belül a párok megbeszélik egymással, hogy mely elképzelések merültek fel mindkét pár megbeszélése során, és melyek fordultak elő kizárólag csak az egyik pár esetében.

például: a teafőzés menete Mf. 21/4., az anyaggyűjtési módok vizsgálata Mf. 22/9.

Kerekasztala kerekasztal ugyanolyan kooperatív módszer, mint a szóforgó, csak ebben a diákok írásban adják meg a választ. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. a diákok lejegyeznek egy megadott témával kapcsolatos szót, szószerkezetet, mondatot, majd a tollat és a papírt továbbadják a mellettük ülőnek. Így haladnak, egymásnak adva a lehetőséget.

például: az őszi időjárás jellemzői Mf. 21/3.

Együttforgó kerekasztala kerekasztal kooperatív módszert alkalmazzuk több feladatlap egyidejű használatával. vagyis a gye-rekek két, három vagy akár négy feladatlapon dolgoznak a csoportban. Mindegyik diák leír egy szót, szószerkezetet vagy mondatot a papírra, majd továbbadja azt a balján ülőnek.

KérdezőkörKartonlapból kivágunk egy nagy kört, amelyet tetszőleges számú körcikk-re osztunk. Mindegyik körcikkre más-más kérdőszót írunk fel. Ezután ugyancsak kartonlapból kivágunk egy nyilat, amelyet Milton-kapocs se-gítségével a körhöz rögzítünk úgy, hogy szabadon forgatható legyen. Té-mának megadhatunk egy irodalmi művet vagy a mindennapi élethez kap-csolódó eseményt. a diákok a nyíl segítségével véletlenszerűen forgathat-ják ki a kérdés típusát, amelyre válaszolniuk kell a megadott téma alapján.

Kötetlen írása tanulók néhány perc alatt leírhatják mindazt, ami az adott témával kapcsolatban az eszükbe jut. a fel-adat meghatározásakor semmilyen megkötést nem adunk. a gyerekek törekedjenek arra, hogy folyama-tosan írjanak a rendelkezésükre álló idő alatt. Írhatnak szavakat, szószerkezeteket, mondatokat egyaránt.

mozaik a csoportbana mozaik kooperatív módszer legegyszerűbb formája a csoporton belüli mozaik.

Lépései:☑ Egy önálló feldolgozásra alkalmas témát a csoport létszámának megfelelő részre osztunk.☑ a csoport minden tagja önállóan elolvassa, értelmezi a neki jutó részt. Fontos, hogy a diákoknak

legyen elegendő idejük erre, s szükség esetén segítséget is kaphassanak.☑ a tanulók az önálló feldolgozás után elmesélik csoporttársaiknak a részek tartalmát, vagyis for-

gószínpad módszerrel adják át egymásnak az ismereteiket.

A tanuló:

Maminti, a picike zöld lány méregbe gurult. Zöld szeme villámokat szórt.– Ostobák! – mondta.a ruhájából elővett egy zöld varázspálcát. akkorát, mint egy negyed fogpiszkáló. Suhintott vele.

Mind sóbálvánnyá váltak. Csak a szemük forgott ijedten. Maminti odasétált köztük a fához. Csak úgy fél kézzel megemelte.

(lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő)



62

B tanuló:

Mátyás király híres-nevezetes könyvtára a Corvina. Ez a latin szó „Hollós”-t jelent. az elnevezés on-nan származik, hogy Mátyás király címerében egy fekete holló van, amely aranygyűrűt tart a csőrében. Ennek a könyvtárnak minden egyes könyvén ez a címer hirdeti, hogy Mátyás király könyvtárából való.

(Hegedűs Géza: Mátyás király)

C tanuló:

Sokat sírtunk, sokat kacagtunk azon a télen. voltak gonosz, makacs betűk, amelyek nem akartak szót fogadni. És voltak kedves, derék, barátságos betűk, amiket az én ügyetlen ujjam is egyszerre elő tudott hívni… az O betűre mindig úgy fogok gondolni, mint az áldásra nyitott szájra.

(Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?)

D tanuló:

Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. az eresz szögletében ragasztották meg gömbö-lyű kis fészküket, maguk gyúrta sárból, szalmatörekből. Nincs az a kőművesmester, aki fürgébben dol-gozna náluk. S ahogy a sarat hordták, rakták, gömbölyítették, minden mozdulatnál mondtak valamit.

(Móra Ferenc: A fecskék)

Háromlépcsős interjúaz előző mozaik módszerrel feldolgozott tananyagot a csoporttagok a háromlépcsős interjú módsze-rével is átadhatják egymásnak. Ekkor a diákok között kiosztjuk az A B, C, D jeleket, s következők sze-rint történik az információmegosztás.

◆ A elmondja ismeretét B-nek, C pedig D-nek.◆ B elmondja ismeretét A-nak, D pedig C-nek.◆ A elmondja a B-től hallottakat C-nek és D-nek. B fi gyeli és ellenőrzi.◆ B elmondja az A-tól hallottakat C-nek és D-nek. A fi gyeli és ellenőrzi.◆ C elmondja a D-től hallottakat A-nak és B-nek. D fi gyeli és ellenőrzi.◆ D elmondja a C-től hallottakat A-nak és B-nek. C fi gyeli és ellenőrzi.

Lényeges vagy lényegtelen

a lényegkiemelés fontos része a fogalmazástanításnak. Ennek a témának a tanításakor olyan tényanyagot kell választanunk, amelynél a lényeges mondanivaló mellett ténylegesen megjelennek a tartalom szem-pontjából fölösleges, lényegtelen gondolatok, mert csak így lesz indokolt a válogatás. Nagyon fontos meg-jegyezni azt is, hogy a lényeges és a lényegtelen gondolatok megkülönböztetése csak szövegkörnyezetben lehetséges. Ennek az anyagrésznek a tanításakor nagymértékben támaszkodhatunk az olvasás-szövegértés témakörben már jól bevált tevékenységformák alkalmazására (események elmondása röviden, olvasmá-nyok lényeges gondolatainak a megfogalmazása, vázlatkészítés).

Nagyon fontos megértetnünk a diákokkal, hogy mindig csak annyit mondjanak el, írjanak le, amennyi a megértéshez feltétlenül szükséges.

KulcsszavakEgy-egy rajzról négy kulcsszót kell írniuk a gyerekeknek úgy, hogy ezek alapján a társaik is ugyanazt a rajzot készítsék el.

például: ketyeg, ébreszt, megmutat, jár

23–25. oldal

26–28. oldal

29–31. oldal

32–35. oldal

Egy-egy rajzról négy kulcsszót kell írniuk a gyerekeknek úgy, hogy ezek alapján a társaik



63

IndiánbeszélgetésEzt a módszert a csoportmegbeszéléseken használjuk. az a lényege, hogy a diákok a mondanivalójukat mindig az előző hozzászólás összegzésével kezdik.

Bármely témában nagyon jól alkalmazható a lényegkiemelés gyakorlása.

Az események előzménye és következménye

az események előzményének és következményének megfogalmazása, a köztük lévő kapcsolatok, ok-okozati összefüggések felismerése komoly gondolkodási műveletet igényel a tanulóktól, de mindenképpen segíti a mondanivaló szóbeli és írásbeli formába öntését, és erősíti a szöveg lineáris kohézióját.

Az események sorrendje

az eseménymondás sorrendjében nem csak egyféle utat lehet bejárni. a legegyszerűbb az időrend követése, de ne tekintsük ezt kötelezőnek. Mindannyian olvashattunk már olyan fogalmazást, amelynek az írója már a címben vagy az első mondatban közli az esemény végét, mégis logikusan szerkesztett írás. (például az emlékezés visszafelé haladó sorrendet diktálhat.) a múlt idejű és a jelen idejű megfogalmazás is válthatja egymást, ha tartalmilag és stilárisan indokolt.

Többször végeztessünk a diákokkal olyan feladatokat, amelyben egy összekevert mondatsor vagy vázlat helyes sorrendbe állítása, rendezése a feladatuk.

A fölösleges szóismétlés elkerülése

a tanulók a szóbeli és írásbeli fogalmazások elkészítésekor gyakran esnek a fölösleges szóismétlés hibájába. a tanítási folyamat során el kell érnünk, hogy ők is fontosnak tartsák ennek a hibának a kiküszöbölését. Szemelvényrészletek megfigyeltetésével, rokon értelmű szavak gyűjtetésével, hibás szövegek javíttatásával, hiányos szövegek kiegészítésével tudatosíthatjuk a fölösleges szóismétlés elkerülésének módjait. Szóvariá-ciós szövegek alkalmazásával elsősorban a választékos nyelvhasználat lényegére hívjuk fel a tanulók figyel-mét, de meggyőződhetnek arról is, hogy egy-egy szó, kifejezés jelentését a szövegkörnyezet és a kommuni-kációs viszony is meghatározza, befolyásolja, így ezt is mérlegelni kell szövegalkotás közben.

Gyűjtsük a leggyakrabban használt szavak szinonimáit, mivel ezek – többszöri gyakorlással – könnyen beépülnek a gyerekek aktív szókincsébe.

Gyűjtsük össze közvetlenül valamely fogalmazáshoz a téma kulcsszavait és ezek szinonimáit. a szó-gyűjtést mindig egybe kell kötni a gyűjtött szavak és kifejezések értelmezésével, illetve alkalmazásával, szövegalkotással. Csak így tudatosodik a gyermekben a használati értékük, így tökéletesedik válogató- és kombinálóképessége.

Stílusgyakorlatokat minden fogalmazásórán végeztessünk a tanítványainkkal, de ne csak ott, hiszen bár-melyik tanítási órába beépíthetők ilyen gyakorlatok.

például:◆ a fölösleges szavak elhagyása,◆ a hiányzó szavak pótlása,◆ szinonimák gyűjtése és a mondatba illő szó kiválasztása, ◆ hasonlatok alkalmazása.

26–28. oldal

29–31. oldal

32–35. oldal



64

villámkártyaa gyerekek a pedagógus irányításával olyan kártyákat készítenek, amelyeknek az egyik oldalára egy szót írnak, a másik oldalára pedig a szó rokon értelmű megfelelőjét. Ha a kártyák elkészültek, a tanulók páronként leülnek. az egyik diák öt kártyát fog a kezébe, amelyeket egyesével felmutat a társának, aki megpróbál helyes választ adni. Ha sikerül, dicséretet kap, ha hibázik, akkor a társa segít neki. a követ-kező fordulóban azonban már nincs segítség.

Szógyűjtés forgóbana csoportok számával megegyező számú papírt helyezünk el a terem különböző pontjain. Mindegyik lap tetejére felírunk egy-egy szót. a csoporttagok odaállnak a saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy perc alatt minél több szinonimát gyűjteni a megadott szóhoz. a tanár jelzésére a következő laphoz mennek, ahol elolvassák az előző csoport jegyzeteit, majd kiegészítik azokat. Természetesen a csopor-tok más-más színű tollal írnak, hogy az értékelés egyszerűbb legyen. Ha mindegyik csoport volt már mindegyik lapnál, akkor a rajtuk szereplő szavakat átnézik, megbeszélik.

például:

pajkos lusta

Párkereső memóriajáték rokon értelmű szavakkala következő játék a tananyaghoz kapcsolódó kártyalapokkal játszható. (Hasznos, ha a kártyalapokat előzőleg a diákokkal készíttetjük el, mert ez is segíti az ismeretek elsajátítását.)

a csoporttagok először memorizálhatják a kártyákon lévő kifejezéseket. Ezután a lapokat összeke-verve, lefelé fordítva kell elhelyezni az asztalon. a kezdő játékos egymás után megfordít két lapot, me-lyek így láthatóvá válnak. amennyiben párt talált, egy pontot kap, és újból próbálkozhat. Ha nem talált párt, mindkét kártyáját lefelé fordítva visszarakja, és a következő játékosé a lehetőség. a győztes termé-szetesen az, aki a legtöbb pontot éri el.

például szavak rokon értelmű változatainak összegyűjtése után is játszható ez a játék. lassan megy → menegetráérősen megy → ballaggyorsan megy → sietnehézkesen megy → cammogapró, ügyetlen léptekkel megy → totyogtitokban megy → lopódzikszégyenkezve megy → oldalogünnepélyesen megy → vonul

38–39. oldal

38–47. oldal



65

Az elbeszélés

Az elbeszélő fogalmazás

az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőinek tudatosítását a 3. évfolyamon kezdjük meg, majd a megszerzett ismereteket a 4. évfolyamon tovább bővítjük. az elbeszélés, amelyben eseményeket mondunk el, mozgalmasabb, dinamikusabb, mint a leírás, ezért kézzelfoghatóbb a 9-10 éves gyerekek számára.

az elbeszélés tanítását elbeszélő és leíró szövegrészek összehasonlításával kezdjük. a két műfaj közötti azonosságokat, különbségeket; az elbeszélés műfaji sajátosságait a tanulók önállóan is meg tudják fogal-mazni a munkafüzeti feladatok megoldása után.

a témakörön belül megfelelő óraszámot kell szánnunk az önálló írásbeli fogalmazásra, a szóbeli előké-szítő munka után biztosítani kell az önálló írásbeli tevékenységre történő zökkenőmentes átmenetet. Nem helyes az az eljárás, amikor a közösen megfogalmazott elbeszélést a tanulókkal egyszerűen csak leíratjuk, hiszen ez már inkább felfogható az írás, mint a fogalmazás gyakorlásának. Nekünk, tanítóknak, arra kell törekednünk, hogy tanítványainkból előhívjuk az eredetiséget, az alkotásra való készséget.

Egy-egy fogalmazás elkészítése a legnehezebb feladat a diákok számára. azért nehéz, mert a szóbeli vagy írásbeli szöveg megalkotásakor a tanulóknak magas szinten kell lenniük a többi anyanyelvi területen, vagyis készségszinten kell alkalmazniuk az olvasást, írást, helyesírást, illetve rendelkezniük kell osztott figyelemmel és jó memóriával.

Jó fogalmazást akkor készíthetünk, ha mondanivalónkat logikusan rendezzük el. a fogalmazás tárgya-lásában négy logikus vonást ajánlott követnünk.

1. a címről szóljon a fogalmazás.2. a mondanivaló leírása valamilyen rendezési elvet kövessen (pl. időrend).3. a szöveg egymással összefüggő mondatokból épüljön fel, és a gondolatok láncszem módjára kapcso-

lódjanak egymáshoz.4. Minden mondat valami újat közöljön a témáról.az általános iskola bevezető szakaszában is arra kell törekednünk, hogy az anyanyelvi kommunikáció

kulcskompetenciát hatékonyan fejlesszük, tehát nem elégedhetünk meg azzal, hogy a tanítványaink fogal-mazása reprodukálás legyen, hanem ösztönöznünk kell őket az alkotásra. Mikor lesz a fogalmazás alkotás? akkor, ha mondanivalónkat az olvasó számára alakítjuk, vagyis figyelembe vesszük, hogy kinek írunk. Ugyanis fogalmazásokat nem öncélúan írunk, hanem a kommunikációnk egyik eszközeként.

Mivel a 3. évfolyamon a fogalmazási műveletvégzések még nem biztonságosak, a fogalmazástechnikai ismereteket a műveletvégzés előtt fel kell idéztetnünk a tanulókkal. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a fogalma-zástechnikai ismeretek tudatos alkalmazását megfelelőképpen gyakorolják.

Az elbeszélő fogalmazás részei

A bevezetésa bevezetés az előzmények bemutatása. Ebben a rövid részben fel kell kelteni az olvasó figyelmét, és elő kell készíteni az események megértését. a bevezetésből ki kell derülnie, hogy miről szól a fogalmazás. Ezért általában a szereplőket, illetve az esemény helyét, idejét, okát mutatjuk be benne.

A tárgyalása tárgyalás a fogalmazás fő része. Jellemzője a rövidség és a világosság. Természetesen itt a rövidség azt jelenti, hogy kerülni kell a bőbeszédűséget. amennyire lehet, törekedni kell a lényeg megragadására. a vi-lágosság pedig a gondolatok kifejezésére és rendjére vonatkozik. Nagyon fontos, hogy egy idegen ember is megértse az általunk alkotott szövegeket. Tehát a megértéshez szükséges összes információt tartalmaznia kell a megalkotott szövegeknek.

38–39. oldal

38–47. oldal



66


67

A befejezésa befejezés lezárja, összegzi a történetet, így itt nincs helye az új gondolatok felvetésének. általában meg-állapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot tartalmaz. Természetesen a befejezés-ben a felsoroltak közül csak egy legyen, illetve a felsorolás korántsem teljes, azaz másképpen is befejezhető egy történet.

A fogalmazás tagolása

a szerkesztési ismeretek közül 3. osztályban a bevezetés-tárgyalás-befejezés hármas tagolását tanítjuk. ide tartozik a bekezdés fogalma is, mellyel a diákok már az irodalomórákon megismerkedtek.

a fogalmazás részekre tagolását ismert olvasmányok bevezető és befejező gondolatainak megfigyelte-tésével, elemzésével készítjük elő. a tartalmi megfigyeltetés mellett a formai jellemzőkre is hívjuk fel a tanulók figyelmét. E téma tanításakor törekedjünk a fokozatosságra, először csak egy-egy rész megírását önállósítsuk.

a fogalmazás készítésekor nagyon fontos az egyes részek összefüggése. a bevezetés előkészíti a tárgya-lásban közölteket, a befejezés pedig a fő részből következik. Elsősorban az elbeszélő fogalmazásokban érvé-nyesül az előzmény-esemény-következmény szerkezet.

Élénkítő elemek alkalmazása

a különböző élénkítő elemek alkalmazását ne várjuk el minden tanulótól azonos időben, hiszen olvasási szintjük, beszédstílusuk sem azonos.

Sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezet, ha például a fogalmazásokban kötelezően kell mindegyik mondatfajtát alkalmazni, vagy párbeszédet kell beiktatni az elbeszélés szövegébe. a megfelelő téma kiváltja ezeknek az elemeknek a beépülését.

Szóláshasonlatok gyűjtésea tanulóknak egy általunk megadott szót kell állandósult szókapcsolattal kifejezniük. Ha elakadnának, segítségükre lehet a Magyar szókincstár (Tinta Könyvkiadó, 2005).

például:sír → eltörött a mécses → hull a könnye → itatja az egereket → könnybe lábad a szeme → sír, mint a záporeső

Egy szó kifejezése jelentésszerkezettel Gyakran előfordul, hogy egy-egy szót nem tudunk helyettesíteni szinonimákkal. ilyenkor is elkerülhet-jük a szóismétlést, ha megpróbáljuk több szóval kifejezni, körülírni ezt a szót.

például:kígyó – csúszó-mászó állatizzad – verejtékben fürdik

Szólásmagyarázata mesék olvasásakor sok szólással találkoznak a gyerekek, amelyeknek nem mindig tudják a jelentését. Gyűjtessünk velük ilyeneket az olvasmányokból, majd ezek értelmezése után ösztönözzük a használa-tukat a fogalmazásíráskor.

például:Csak úgy kopog a szeme az éhségtől. Kitalálta, honnan fúj a szél. Lógó orral hagyta el a palotát.

48–49. oldal

52–55. oldal



66


67

Óra

vázl

at

Évfo

lyam

: 3. é

vfol

yam

Tém

akör

: az e

lbes

zélő

foga

lmaz

ása

z óra

any

aga:

a m

űfajn

ak és

a té

mán

ak m

egfe

lelő

nyelv

i-stil

isztik

ai es

zköz

ök k

ivál

aszt

ása:

szóh

aszn

álat

, rok

on ér

telm

ű sz

avak

, kül

önbö

ző m

onda

tfajtá

k.

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

ké

szsé

gek,

kép

essé

gek

mun

kafo

rmák

, m

ódsz

erek

felté

tele

k, e

szkö

zök

1. R

áhan

goló

dás

1.1.

a d

iáko

k 4

fős c

sopo

rtok

ban

ülne

k.

Min

degy

ik cs

opor

t kap

egy

bor

ítéko

t, am

elyb

en k

ét k

ép

(egy

kut

ya é

s egy

mac

ska)

dar

abja

i van

nak.

a

puz

zle

dara

bjai

t kel

l öss

zeill

eszt

eni a

tanu

lókn

ak ú

gy,

hogy

két

álla

tot k

apja

nak.

(a

kép

ek a

Mell

éklet

ben

talá

lhat

ók –

71.

o.)

1.2.

Spo

ntán

bes

zélg

etés

kez

dem

énye

zése

•▶

Kin

ek m

ilyen

élm

énye

i van

nak

a m

acsk

ával

, ille

tve

a ku

tyáv

al k

apcs

olat

ban?

röv

id (p

ár m

onda

tos)

tört

énet

ek

meg

hallg

atás

a.•▶

Kin

ek v

an k

utyá

ja, m

acsk

ája?

Mel

yek

a le

gjel

lem

zőbb

tu

lajd

onsá

gai?

•▶

Kut

yát v

agy

mac

skát

tart

anál

-e sz

íves

ebbe

n? M

iért

? (rö

-vi

d ér

vek

meg

hallg

atás

a.)

Szoc

iális

kom

pete

ncia

:ha

téko

ny e

gyüt

tműk

ödés

a cs

opor

t-m

unka

sorá

n.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:sz

óbel

i kap

csol

atta

rtás

,sz

óbel

i kife

jező

képe

sség

.

Cso

port

mun

ka

Osz

tály

szin

tű

mun

ka

Cso

port

alak

ítás,

a cs

opor

tléts

zám

nak

meg

fe-

lelő

bor

íték,

a

borít

ékok

ban

egy

kuty

át

és e

gy m

acsk

át á

bráz

oló

kép

dara

bjai

.

2. S

zólá

s ért

elm

ezés

ea

mai

tört

énet

ünkn

ek e

gy k

utya

és e

gy m

acsk

a le

sz a

fősz

erep

-lő

je.

az a

lább

i szó

lás é

rtel

mez

ése

önál

lóan

, ille

tve

segí

tség

gel.

Kuty

a m

acsk

a ba

rátsá

g.a)

Ha

ismer

ed a

szól

ás je

lent

ését

, kés

zíts

hoz

zá e

gy rö

vid

érte

lmez

ést!

b) H

a ne

m is

mer

ed a

szól

ás je

lent

ését

, ker

esd

meg

O

. Nag

y G

ábor

Mag

yar s

zólá

sok

és k

özm

ondá

sok

cím

ű kö

nyvé

ben!

a sz

ólás

köz

ös é

rtel

mez

ése.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

info

rmác

ióke

resé

s.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

az ö

nism

eret

fejle

szté

se a

diff

eren

ciál

t ré

tegm

unka

sorá

n.

Diff

eren

ciál

t ré-

tegm

unka

O. N

agy

Gáb

or: M

agya

r sz

ólás

ok és

köz

mon

dáso

k (le

hető

ség

szer

int m

inde

n cs

opor

tban

legy

en e

gy).



68


69

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

ké

szsé

gek,

kép

essé

gek

mun

kafo

rmák

, m

ódsz

erek

felté

tele

k, e

szkö

zök

3. K

épso

r ért

elm

ezés

ea

Fog

alm

azás

mun

kafü

zet 3

. évf

olya

m 5

5. o

ldal

8. a

) fel

adat

-ré

szén

él ta

lálh

ató

képs

or m

egfig

yelé

se, é

rtel

mez

ése

szóf

orgó

m

ódsz

erre

l.a

csop

orto

k m

egha

llgat

ják

egym

ás ö

tlete

it, é

s kiv

álas

ztjá

k, m

e-ly

ik cs

opor

t tör

téne

te te

tsze

tt ne

kik

a le

gjob

ban.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

:ha

téko

ny e

gyüt

tműk

ödés

a cs

opor

t-m

unka

sorá

n.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

a ké

pi in

form

áció

k fe

ldol

gozá

sána

k ké

pess

ége.

Koop

erat

ív m

un-

kaFo

galm

azás

mun

kafü

zet 3

. év

foly

am (a

pácz

ai K

iadó

)55

. old

al 8

. a) f

elad

at.

4. T

örté

neté

píté

s az

adot

t kife

jezé

sekk

el4.

1. a

kép

sor f

ölöt

ti sz

avak

, kife

jezé

sek

olva

sása

ném

án, m

ajd

hang

osan

han

gsúl

yozv

a.

béké

sen

szun

yóká

ltm

eglec

kézt

eti

óvat

osan

lecs

úszt

atta

póru

l jár

tke

serv

esen

nyi

váko

lt

4.2.

Szö

vega

lkot

ás a

kép

sor é

s a m

egad

ott s

zava

k, k

ifeje

zése

k al

apjá

n id

őren

dben

. a m

onda

tok

közö

tti ta

rtal

om m

egte

-re

mté

se.

4.3.

Fél

mon

dato

s tar

talo

mm

ondá

s. (a

z egy

ik ta

nuló

elke

zdi a

m

onda

tot,

a tá

rsa

pedi

g be

feje

zi.)

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: a sz

ó-be

li ny

elvi

kép

essé

gek

fejle

szté

se.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

ok-o

koza

-ti

össz

efüg

gése

k fe

lism

erés

e, lo

gika

i go

ndol

kodá

s, kö

vetk

ezte

tése

k.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: szó

beli

szöv

egal

kotá

s, a

besz

édm

egér

tés k

é-pe

sség

e.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: a v

issza

adás

ké

pess

ége.

Osz

tály

szin

tű

mun

ka

Osz

tály

szin

tű

mun

ka

páro

s mun

ka

Foga

lmaz

ás m

unka

füze

t 3.

évfo

lyam

(apá

czai

Kia

dó)

55. o

ldal

8. a

) fel

adat

.

5. A

z es

emén

y el

őzm

énye

és k

övet

kezm

énye

a m

egal

koto

tt tö

rtén

et el

őzm

ényé

t és k

övet

kezm

ényé

t kel

l m

egke

resn

i szí

nes k

oron

gok

mód

szer

rel.

Cso

port

besz

ámol

ó m

ódsz

erre

l ism

erte

tik a

csop

orto

k az

ötle

-te

iket

.a

tört

énet

kie

gész

ítése

a m

egfe

lelő

mon

dato

kkal

.

mat

emat

ikai

kom

pete

ncia

: log

ikai

go

ndol

kodá

s.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

a ké

pzel

et fe

jlesz

tése

, öná

llósá

g,kr

eativ

itás.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: hat

ékon

y eg

yütt m

űköd

és a

csop

ortm

unka

so-

rán.

Koop

erat

ív m

un-

kaSz

ínes

kor

ongo

k.



68


69

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

ké

szsé

gek,

kép

essé

gek

mun

kafo

rmák

, m

ódsz

erek

felté

tele

k, e

szkö

zök

3. K

épso

r ért

elm

ezés

ea

Fog

alm

azás

mun

kafü

zet 3

. évf

olya

m 5

5. o

ldal

8. a

) fel

adat

-ré

szén

él ta

lálh

ató

képs

or m

egfig

yelé

se, é

rtel

mez

ése

szóf

orgó

m

ódsz

erre

l.a

csop

orto

k m

egha

llgat

ják

egym

ás ö

tlete

it, é

s kiv

álas

ztjá

k, m

e-ly

ik cs

opor

t tör

téne

te te

tsze

tt ne

kik

a le

gjob

ban.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

:ha

téko

ny e

gyüt

tműk

ödés

a cs

opor

t-m

unka

sorá

n.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

a ké

pi in

form

áció

k fe

ldol

gozá

sána

k ké

pess

ége.

Koop

erat

ív m

un-

kaFo

galm

azás

mun

kafü

zet 3

. év

foly

am (a

pácz

ai K

iadó

)55

. old

al 8

. a) f

elad

at.

4. T

örté

neté

píté

s az

adot

t kife

jezé

sekk

el4.

1. a

kép

sor f

ölöt

ti sz

avak

, kife

jezé

sek

olva

sása

ném

án, m

ajd

hang

osan

han

gsúl

yozv

a.

béké

sen

szun

yóká

ltm

eglec

kézt

eti

óvat

osan

lecs

úszt

atta

póru

l jár

tke

serv

esen

nyi

váko

lt

4.2.

Szö

vega

lkot

ás a

kép

sor é

s a m

egad

ott s

zava

k, k

ifeje

zése

k al

apjá

n id

őren

dben

. a m

onda

tok

közö

tti ta

rtal

om m

egte

-re

mté

se.

4.3.

Fél

mon

dato

s tar

talo

mm

ondá

s. (a

z egy

ik ta

nuló

elke

zdi a

m

onda

tot,

a tá

rsa

pedi

g be

feje

zi.)

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: a sz

ó-be

li ny

elvi

kép

essé

gek

fejle

szté

se.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

ok-o

koza

-ti

össz

efüg

gése

k fe

lism

erés

e, lo

gika

i go

ndol

kodá

s, kö

vetk

ezte

tése

k.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: szó

beli

szöv

egal

kotá

s, a

besz

édm

egér

tés k

é-pe

sség

e.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: a v

issza

adás

ké

pess

ége.

Osz

tály

szin

tű

mun

ka

Osz

tály

szin

tű

mun

ka

páro

s mun

ka

Foga

lmaz

ás m

unka

füze

t 3.

évfo

lyam

(apá

czai

Kia

dó)

55. o

ldal

8. a

) fel

adat

.

5. A

z es

emén

y el

őzm

énye

és k

övet

kezm

énye

a m

egal

koto

tt tö

rtén

et el

őzm

ényé

t és k

övet

kezm

ényé

t kel

l m

egke

resn

i szí

nes k

oron

gok

mód

szer

rel.

Cso

port

besz

ámol

ó m

ódsz

erre

l ism

erte

tik a

csop

orto

k az

ötle

-te

iket

.a

tört

énet

kie

gész

ítése

a m

egfe

lelő

mon

dato

kkal

.

mat

emat

ikai

kom

pete

ncia

: log

ikai

go

ndol

kodá

s.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

a ké

pzel

et fe

jlesz

tése

, öná

llósá

g,kr

eativ

itás.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: hat

ékon

y eg

yütt m

űköd

és a

csop

ortm

unka

so-

rán.

Koop

erat

ív m

un-

kaSz

ínes

kor

ongo

k.

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

ké

szsé

gek,

kép

essé

gek

mun

kafo

rmák

, m

ódsz

erek

felté

tele

k, e

szkö

zök

6. A

meg

alko

tott

szöv

eg v

álas

zték

osab

bá té

tele

6.1.

Szó

láso

k ér

telm

ezés

e (lá

sd M

ellék

let 2

. fel

adat

)a

szól

ások

beé

píté

se a

tört

énet

be.

6.2.

rok

on é

rtel

mű

szav

ak g

yűjté

se (l

ásd

Mell

éklet

3. f

elad

at).

a m

egal

koto

tt sz

öveg

vál

aszt

ékos

abbá

téte

le a

roko

n ér

tel-

mű

szav

ak h

aszn

álat

ával

.

6.3.

a tö

rtén

et él

mén

ysze

rűbb

é té

tele

kül

önbö

ző m

onda

tfajtá

k-ka

l.K

ocká

zás:

a cs

opor

tok

dobó

kock

ával

dob

nak.

Ha

a do

-bo

tt sz

ám p

áros

, akk

or fe

lkiá

ltó m

onda

ttal,

ha p

árat

lan,

ak

kor ó

hajtó

mon

datta

l kel

l kie

gész

íteni

a tö

rtén

etet

.

Idők

itöltő

lásd

Mell

éklet

4. é

s 6. f

elad

at.

a ta

nuló

i meg

oldá

sok

meg

hallg

atás

a.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: he

lyes

és k

reat

ív n

yelv

hasz

nála

t,sz

ókin

csbő

víté

s.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

az e

gyes

tudá

ster

ület

ek k

özöt

ti ka

p-cs

olat

ok fe

lism

erés

e,a

tanu

ltak

alka

lmaz

ása

új h

elyz

etbe

n,in

form

áció

kere

sés.

Cso

port

mun

ka

Koop

erat

ív m

un-

ka Egyé

ni m

unka

O. N

agy

Gáb

or: M

agya

r sz

ólás

ok és

köz

mon

dáso

k (le

hető

ség

szer

int m

inde

n cs

opor

tban

legy

en e

gy).

Foga

lmaz

ás m

unka

füze

t 3.

évfo

lyam

(apá

czai

Kia

dó)

84–8

5. o

ldal

, Tan

ulói

szó-

kinc

stár.

a M

ellék

letbe

n ta

lálh

ató

fela

datla

p.D

obók

ocka

.

7. C

ímad

ása)

a

meg

alko

tott

szöv

eghe

z cím

vál

aszt

ása

kere

kasz

tal

mód

szer

rel.

a cí

mad

ás in

dokl

ása,

meg

besz

élés

e.b)

a

meg

alko

tott

szöv

eghe

z cím

ek a

lkot

ása

külö

nböz

ő sz

empo

ntok

ala

pján

:••

egy

etle

n sz

óval

;••

szók

apcs

olat

tal;

••

kér

dő m

onda

ttal;

••

felk

iáltó

mon

datta

l.a

legö

tlete

sebb

cím

kiv

álas

ztás

a.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:a

tanu

ltak

alka

lmaz

ása

új h

elyz

etbe

n.Ko

oper

atív

mun

-ka



70


71

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

ké

szsé

gek,

kép

essé

gek

mun

kafo

rmák

, m

ódsz

erek

felté

tele

k, e

szkö

zök

8. A

tört

énet

tanu

lság

ának

meg

foga

lmaz

ása

Közm

ondá

sok

érte

lmez

ése

csop

ortb

an.

a tö

rtén

et ta

nulsá

gát l

egta

láló

bban

kife

jező

köz

mon

dás k

ivá-

lasz

tása

. (lá

sd M

ellék

let 5

. fel

adat

.)

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:lé

nyeg

kiem

elés

, köv

etke

ztet

és.

Cso

port

mun

kaO

. Nag

y G

ábor

: Mag

yar

szól

ások

és k

özm

ondá

sok

(lehe

tősé

g sz

erin

t min

den

csop

ortb

an le

gyen

egy

).a

Mell

éklet

ben

talá

lhat

ó fe

lada

tlap.

9.

Kre

atív

szöv

egal

kotá

sa)

a tö

rtén

et el

játs

zása

báb

okka

l.b)

Tör

téne

talk

otás

val

amel

yik

szer

eplő

hel

yébe

val

ó be

leél

ésse

l.

a b

ábjá

ték

és a

tört

énet

meg

hallg

atás

a.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kr

eatív

szöv

egal

kotá

s,ko

mm

unik

áció

a k

ülön

böző

néz

ő-po

ntok

figy

elem

bevé

telé

vel.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vál

lalk

o-zó

i kom

pete

ncia

: vál

lalk

ozók

észs

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: tol

eran

cia.

Cso

port

mun

kaFo

galm

azás

mun

kafü

zet 3

. év

foly

am (a

pácz

ai K

iadó

)55

. old

al 8

. b) f

elad

at.

Bábo

k: k

utya

, mac

ska,

vi-

rágc

seré

p, g

ereb

lye.

Hát

térk

ép: c

salá

di h

áz ra

jza.

10

. Az

órai

mun

ka ér

téke

lése

a cs

opor

tok

aktiv

itásá

nak,

a ta

nuló

k eg

yéni

szer

eplé

séne

k ér

té-

kelé

se.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: öné

rték

e-lé

s, ön

elle

nőrz

és.

Osz

tály

szin

tű

mun

ka



70


71

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

ké

szsé

gek,

kép

essé

gek

mun

kafo

rmák

, m

ódsz

erek

felté

tele

k, e

szkö

zök

8. A

tört

énet

tanu

lság

ának

meg

foga

lmaz

ása

Közm

ondá

sok

érte

lmez

ése

csop

ortb

an.

a tö

rtén

et ta

nulsá

gát l

egta

láló

bban

kife

jező

köz

mon

dás k

ivá-

lasz

tása

. (lá

sd M

ellék

let 5

. fel

adat

.)

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:lé

nyeg

kiem

elés

, köv

etke

ztet

és.

Cso

port

mun

kaO

. Nag

y G

ábor

: Mag

yar

szól

ások

és k

özm

ondá

sok

(lehe

tősé

g sz

erin

t min

den

csop

ortb

an le

gyen

egy

).a

Mell

éklet

ben

talá

lhat

ó fe

lada

tlap.

9.

Kre

atív

szöv

egal

kotá

sa)

a tö

rtén

et el

játs

zása

báb

okka

l.b)

Tör

téne

talk

otás

val

amel

yik

szer

eplő

hel

yébe

val

ó be

leél

ésse

l.

a b

ábjá

ték

és a

tört

énet

meg

hallg

atás

a.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: kr

eatív

szöv

egal

kotá

s,ko

mm

unik

áció

a k

ülön

böző

néz

ő-po

ntok

figy

elem

bevé

telé

vel.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vál

lalk

o-zó

i kom

pete

ncia

: vál

lalk

ozók

észs

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: tol

eran

cia.

Cso

port

mun

kaFo

galm

azás

mun

kafü

zet 3

. év

foly

am (a

pácz

ai K

iadó

)55

. old

al 8

. b) f

elad

at.

Bábo

k: k

utya

, mac

ska,

vi-

rágc

seré

p, g

ereb

lye.

Hát

térk

ép: c

salá

di h

áz ra

jza.

10

. Az

órai

mun

ka ér

téke

lése

a cs

opor

tok

aktiv

itásá

nak,

a ta

nuló

k eg

yéni

szer

eplé

séne

k ér

té-

kelé

se.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

: öné

rték

e-lé

s, ön

elle

nőrz

és.

Osz

tály

szin

tű

mun

ka

Mellékletek

Képek



72

feladatlap I.

1. Szereplők: ______________________________________________________________

2. Kösd össze!

Szikrát szór a szeme. huncut

még a szeme sem áll jól. szomorú

lógatja az orrát. mérges

3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói szókincstár segítségével!

1. nevet 1. K

2. tanul 2. U

3. gondolkodik 3. T

4. fekszik 4. Y

5. dühös 5. a

4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta?

Milyen ostoba voltam!

5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá! indokold a választásodat!

Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.

Előbb gondolkodj, aztán cselekedj!

azt becsüld, ami van!

6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az anyja!



73

feladatlap II.

1. Szereplők: ______________________________________________________________

2. Kösd össze!

Szikrát szór a szeme. huncut

még a szeme sem áll jól. szomorú

lógatja az orrát. mérges

3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói szókincstár segítségével!

1. folyton 1. M

2. leleményes 2. a

3. veszekedik 3. C

4. buta 4. S

5. dob 5. K

6. megfog 6. a

4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta?

Milyen ostoba voltam!

5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá! indokold a választásodat!

Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.

Előbb gondolkodj, aztán cselekedj!

azt becsüld, ami van!

6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az anyja!



74

A feladatlap 3. feladatának a megoldása:

1. nevet 1. K a C a G

2. tanul 2. O K U l

3. gondolkodik 3. T ö p r E N G

4. fekszik 4. H E N Y É l

5. dühös 5. H a r a G O S

1. folyton 1. M i N D i G

2. leleményes 2. r a v a S Z

3. veszekedik 3. C i v a K O D i K

4. buta 4. O S T O B a

5. dob 5. l ö K

6. megfog 6. M E G M a r K O l

a tanítási tervezetben alkalmazott kooperatív módszerek rövid bemutatása:

Szóforgó ▶ a csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban elmondják egymásnak a gon-dolataikat. Egyszerre egy dolgot lehet említeni. Egy-egy tag beszédidejét meg lehet határozni. Ha az utolsó csoporttag is megszólalt, újra az első következik, és így tovább. addig folytatják, amíg el nem fogy a mon-danivalójuk.

Kerekasztal ▶ a szóforgó írásbeli változata. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. a diákok a lapra feljegyzik a témával kapcsolatos gondolataikat.

Színes korongok ▶ Minden diák ugyanannyi, de különböző színű korongot kap a csoporton belül. Ha egy csoporttag hozzászól a témához, egy korongot le kell tennie az asztalra. Ez a diák csak akkor szólhat újra, ha már mindenki letett legalább egy korongot. akinek a korongja elfogyott, nem szólhat hozzá többé. (az egyenlő részvétel biztosítása.)

Csoportbeszámoló ▶ a munka befejezése után a szóvivők a szóforgó szabályai szerint beszámolnak az adott feladatról. a többi diák, illetve a tanító szükség esetén kiegészíti a beszámolót.

56–57. oldal



75

A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása

Mivel diákjaink már többé-kevésbé elsajátították a fogalmazástechnikai alapismereteket, így megpróbál-kozhatnak az önálló szövegalkotással. az előkészítést minden témánál átgondoltan kell megterveznünk.

Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján

a fogalmazáskészítés valamennyi műveletére kiterjedő részletes előkészítést végeztessünk a megfigyelésen és a közös élményen alapuló témáknál.

ilyenkor a fogalmazási műveletvégzések sorrendje a következő legyen:1. témaválasztás, 2. anyaggyűjtés, 3. címadás, 4. az anyag elrendezése, 5. végleges formába öntés, stilizálás.

Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján

az olvasmányélményen alapuló fogalmazások előkészítésekor az anyaggyűjtést megkülönböztetett figye-lemmel végezzük. Törekedjünk rá, hogy a szükséges nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók. Szánjunk több időt a lényeges gondolatok kiválasztására, az elrendezés és a szerkesztés műveleteire. az előkészítés során megállapodhatunk abban is, hogy tanítványaink elhagyhatják a szöveg párbeszédes részeit.

A mesea mesék közel állnak a gyerekekhez, szeretik olvasni, hallgatni őket. az ügyesebb tanulók már arra is ké-pesek, hogy az olvasott mese tartalmát tömören lejegyezzék. Ugyanakkor a gyengébb képességűek számára is megfelelő alapot nyújtanak, mert nyelvileg megformált forrásból meríthetnek.

Mivel ezeken a fogalmazásórákon elsősorban az önálló írásbeli tevékenységen van a hangsúly, alkal-mazzunk differenciált tanulásszervezést, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy tanítványaink fantáziája, kreativitása kibontakozhasson.

a következő két mese rádai Boglárka 3. évfolyamos tanuló munkája.

Csillagjáróvalahol messze a hegyek között volt egy kis falu. Ebben a faluban élt egy fiú, akit petykónak hívtak.

petykó mindent magának akart. a legnagyobb házat, a legjobb földet, a legszebb lány szívét. Hogy céljait elérje, a csalástól sem riadt vissza. Így aztán egy barátja sem volt, és anna szívét sem tudta maga felé fordí-tani. Hamarosan teljesen magára maradt.

Egy nap szomorúan baktatott föl a padlásra. a padláson sok értékes dolog hevert, hiszen petykó mindig mindenből újat vett. a padlásfeljáró mellett egy régi aranykeretes tükör állt. petykó leült egy karosszékbe, és a tükröt bámulta.

– Mivel hódítsam meg anna szívét? – mondta félhangosan petykó. – Tudom már! Egy igazi csillagot hozok neki, annak nem tud ellenállni!

Ebben a pillanatban megszólalt a tükör:– igazi csillagot nem hozhatsz a Földre!– Miért ne hozhatnék?! Én mindent megszerzek, amit akarok!– Én segítek neked feljutni a csillagokig, ott majd meglátod, mire vagy képes. Nyúlj a fiókba, vegyél ki egy

esernyőt és egy sípot, aztán állj elém!petykó nagyon vágyott a csillagra, így szót fogadott a tükörnek.– az esernyővel kormányozni tudod magad, és ha megfújod a sípot, visszajutsz a Földre. De vigyázz, a

síp csak háromszor fogad szót neked! – mondta a tükör.petykó kinyitotta az esernyőt, egy pillanatra behunyta a szemét, s már fönt is volt a tündöklő csillagok

között. Körülnézett, s a legközelebbi fényes csillagot megfogva belefújt a sípba. Egy pillanat múlva a Földön volt. Kinyitotta a szemét, hogy gyönyörködjön a csillag fényében, de a kezében csak egy szürke kavicsot tar-tott. Mérgesen elhajította, és újra a csillagok felé vette útját. Elhatározta, hogy most alaposabban körülnéz.

56–57. oldal



76


77

– ilyen selejtet mégsem vihetek annának!Esernyőjével ide-oda kormányozva magát keresgélt. Egyszer keserves sírás ütötte meg a fülét. Egy apró,

fényes rózsaszínű csillag zokogott.– Hát neked mi bajod? – kérdezte petykó.– Elvesztettem a testvérkémet! petykó kérges szívében megmozdult valami. Másodszor is a sípjába fújt, és a Földre érve megkereste az

elhajított csillagot. visszavitte az égbe, ahol a kis csillag újra ragyogni kezdett. a két csillag körbetáncolta petykót, és örömükben énekeltek.

petykó lelkében csodálatos változás játszódott le. Szívéből eltűnt az irigység és a kapzsiság, és megtelt szeretettel. a harmadik sípszóval ezt a sugárzást vitte a Földre.

Ma övé a legbarátságosabb ház a faluban, ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Megházasodott, a feleségét annának hívják. Ha találkozni akartok vele, csak így kérdezősködjetek:

– Melyik a Csillagjáró háza?

Egy komiszkodó hangyafiúEgyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyeken is túl, még a Nagy

Mély Gödrökön is túl, most már semmin sem túl, mert eljutottunk a Kerekerdőhöz. a Kerekerdő közepén volt egy kerek tisztás. a kerek tisztás közepén, ott ahol legjobban sütött a nap, volt egy kerek hangyaboly. a hangyabolyban annyi hangya lakott, hogy magam sem tudom a számát, de volt közöttük egy hangyafiú, akit Komiszkának hívtak. Ez a mese arról szól, hogy mivel érdemelte ki ezt a furcsa nevet.

Komiszka, akit ekkor még nem így hívtak, népes családban élt. az első olyan komiszságot amelynek híre ment, egy születésnapi ünnepségen követte el. Fogócskázott a barátaival, és úgy kiütötte testvére kezéből a tortát, hogy mindenki fejtől potrohig tejszínhabos lett. Ettől kezdve egymást érték a komiszságok.

Egy alkalommal azzal szórakozott, hogy a dolgozók szagnyomait összekeverte. Így azok eltévedtek, és a gyűjtött ennivalót a szomszédos bolyba vitték. aznap este mindenki éhesen feküdt le.

Egy esős délután bújócskázás közben úgy összetaposta a gombaültetvényt, hogy az egészet újra kellett telepíteni. Most már a királynő is maga elé hívatta.

– Komisz kölyök vagy! – mondta mérgesen.Ettől a naptól kezdve a hangyafiút a barátai Komiszkának szólították.Néhány nappal később Komiszka éppen az éléskamrában torkoskodott, amikor furcsa zajt hallott. Ki-

kukucskált az ajtórésen.– Jaj, a vöröshangyák!Törte a fejét, mit csináljon. Hirtelen ragyogó ötlete támadt. Felkapott egy nagy doboz illatos fa ké-

regkonzervet, és a támadók elé öntötte. azok mohón estek neki az ételnek. Komiszka gyorsan a katona-hangyákhoz szaladt.

– a vöröshangyák megtámadták a bolyt!!Szerencsére a katonák hittek neki. Erőltetett menetben vonultak az éléskamra felé. Sikerült meglepniük

a lakmározó ellenséget, és mind egy szálig kizavarták őket.a győzelem híre gyorsan terjedt, mindenki ünnepelt. a királynő ismét hívatta Komiszkát. – Derék gyerek vagy te, Komiszka! – mondta mosolyogva, még a csápjai is rezegtek örömében.Így mentette meg a legkomiszabb kis hangya a hangyabolyt.aki nem hiszi, járjon utána! az utat tudjátok...

A mondaa történelmi olvasmányokból szerzett élmények is hálás témaként kínálkoznak. azonban csak olyan sze-melvények közül válogassunk, amelyek elegendő ismeretet nyújtanak a fogalmazások megírásához. az anyanyelvi integráció lehetőséget nyújt arra, hogy a fogalmazások közvetett előkészítése már olvasásórán megtörténjen, így a fogalmazásórák elején elevenítsük fel a tanulókkal a szereplőket és jellemző tulajdon-ságaikat.



76


77

Óra

vázl

at

Évfo

lyam

: 3. é

vfol

yam

Tém

akör

: az e

lbes

zélő

foga

lmaz

ása

z óra

any

aga:

a sz

öveg

érté

s és a

szöv

egal

kotá

s öss

zeka

pcso

lása

Fo

galm

azás

kés

zíté

se o

lvas

mán

yélm

ény

alap

ján

(2 x

45

perc

)

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

kés

zség

ek, k

épes

sége

km

unka

form

ák,

mód

szer

ekfe

ltéte

lek,

esz

közö

k

1. R

áhan

goló

dás

1.1.

Egy

rövi

d ré

szle

t fel

olva

sása

utá

n a

gyer

ekek

nek

ki k

ell

talá

lniu

k, h

ogy

mel

yik

álla

tról

szól

a sz

öveg

(1. m

ellé

klet

).1.

2. K

önyv

aján

lás

Nóg

rádi

Gáb

or –

Cak

ó Fe

renc

: Seg

ítség

, em

ber!

1.3.

a m

ai tö

rtén

etne

k a

róka

lesz

a fő

szer

eplő

je.

a ta

nuló

k ál

tal i

smer

t tör

téne

tek,

mes

ék ta

rtal

mán

ak rö

vid

fele

leve

níté

se.

Feke

te is

tván

Vuk

cím

ű re

gény

e, a

tart

alom

rövi

d ism

erte

-té

se.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:ha

llott

szöv

eg m

egér

tése

, inf

orm

áci-

ók fe

ldol

gozá

sa,

gond

olat

ok, é

rzés

ek, t

énye

k és

vé-

lem

énye

k ki

feje

zése

és é

rtel

mez

ése

szób

an.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vál

lal-

kozó

i kom

pete

ncia

:ko

mm

unik

álás

, vál

lalk

ozók

észs

ég.

Osz

tály

szin

tű

mun

kaKö

nyve

k:• N

ógrá

di G

ábor

– C

akó

Fere

nc: S

egíts

ég, e

mbe

r! pr

essk

onta

kt, 2

005.

• Fek

ete

Istv

án: V

uk.

2. A

róka

tula

jdon

sága

i 2.

1. a

diá

kok

előz

etes

ism

eret

eine

k ös

szeg

yűjté

se a

róká

ról

az ö

tletb

örze

mód

szer

rel (

2. m

ellé

klet

).2.

2. a

mel

léke

lt fe

lada

tlap

(6. m

ellé

klet

) 1. f

elad

atán

ak m

egol

-dá

sa. (

Term

észe

tese

n ne

m fe

ltétle

nül s

züks

éges

a fe

lada

tlap

elké

szíté

se, a

gye

reke

k a

füze

tbe

is írh

atna

k.)

a fő

szer

eplő

nev

ének

és h

árom

tula

jdon

ságá

nak

leje

gyzé

se

emlé

keze

tből

.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

a tu

dás m

egos

ztás

a m

ások

kal.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

:ha

téko

ny e

gyüt

tműk

ödés

,od

afigy

elés

más

okra

.

Koop

erat

ív

mun

ka

Egyé

ni m

unka

Egy

róka

kép

e (le

hető

ség

szer

int m

inde

n cs

opor

tban

le

gyen

egy

-egy

),cs

opor

tonk

ént a

/4-e

s lap

.a

Mell

éklet

ben

talá

lhat

ó fe

lada

tlap.

3. m

onda

t bef

ejez

ése

a kö

tősz

avak

nak

meg

fele

lően

Egy

róká

ról s

zóló

mon

dat f

olyt

atás

a a

meg

adot

t köt

ősza

vak

alap

ján.

a d

iáko

k pá

rokb

an d

olgo

znak

, maj

d né

hány

tanu

lói

meg

oldá

s meg

hallg

atás

a, é

rték

elés

e ut

án a

gye

reke

k ön

álló

an

feje

zik

be a

mon

dato

kat.

a m

ellé

kelt

fela

datla

p (6

. mel

lékl

et) 2

. fel

adat

.a

z öss

zete

tt m

onda

tok

dalla

mfo

rmál

ásán

ak g

yako

rlása

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:sz

öveg

alko

tás,

hely

es é

s kre

atív

nye

lvha

szná

lat,

besz

édte

mpó

, ritm

us,

hely

esírá

s, írá

skés

zség

.

páro

s mun

ka,

egyé

ni m

unka

a M

ellék

letbe

n ta

lálh

ató

fela

datla

p.



78


79

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

kés

zség

ek, k

épes

sége

km

unka

form

ák,

mód

szer

ekfe

ltéte

lek,

esz

közö

k

4. S

zólá

sok

érte

lmez

ése

4.1.

a m

ellé

kelt

fela

datla

p (6

. mel

lékl

et) 3

. fel

adat

ában

azo

kat a

sz

ólás

okat

kel

l alá

húzn

i, am

elye

k az

t fej

ezik

ki,

hogy

val

aki

vagy

val

ami é

hes.

Az é

hkop

pot n

yeli.

Csill

agok

at lá

t az é

hség

től.

Dele

t har

ango

znak

a g

yom

rába

n.Éh

es, m

int a

fark

as.

Kopo

g a sz

eme a

z éhs

égtő

l.M

ajd

kily

ukad

a g

yom

ra.

4.2.

azo

n sz

ólás

ok je

lent

ésén

ek a

mag

yará

zata

, ért

elm

ezés

e am

elye

ket n

em k

elle

tt al

áhúz

ni.

Min

den

lében

kan

ál.

(

nyüz

sgő)

Min

den

hájja

l meg

kent

. (k

ötek

edő)

Ég a

kez

e ala

tt a

mun

ka. (

szor

gos)

Köti

az eb

et a

kar

óhoz

. (m

akac

s)

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

info

rmác

ióke

resé

s,in

form

áció

kéré

s,a

tudá

s más

okka

l val

ó m

egos

ztás

a,új

ism

eret

ek fe

ldol

gozá

sa, b

eépí

tése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:az

info

rmác

iók

feld

olgo

zásá

nak

ké-

pess

ége,

szók

incs

bőví

tés,

a sz

óhas

znál

at fe

jlesz

tése

.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

:se

gíts

égny

újtá

s,ha

téko

ny e

gyüt

tműk

ödés

.

Cso

port

mun

kaa

Mell

éklet

ben

talá

lhat

ó fe

lada

tlap.

O. N

agy

Gáb

or: M

agya

r sz

ólás

ok és

köz

mon

dáso

k (le

hető

ség

szer

int m

inde

n cs

opor

tban

legy

en e

gy).

5. A

tört

énet

bev

ezet

ése

5.1.

a ró

ka tá

plál

ékai

nak

össz

egyű

jtése

szóf

orgó

mód

szer

rel

vagy

a 3

. mel

lékl

etbe

n m

egad

ott b

etűr

ács s

egíts

égév

el a

cs

opor

tfejtö

rő m

ódsz

erre

l.Id

őkitö

ltő: T

áplá

lékl

ánc k

észí

tése

.

5.2.

a fo

galm

azás

bev

ezet

ésén

ek m

egfo

galm

azás

a, a

mel

y ar

-ró

l szó

l, ho

gy a

róka

nag

yon

éhes

vol

t. a

z éhe

s szó

hel

yett

azon

ban

egy

haso

nló

jele

ntés

ű sz

ólás

t kel

l has

znál

niuk

a

diák

okna

k.pl

.: H

ol v

olt,

hol n

em v

olt,

volt

egys

zer e

gy ró

ka, a

ki cs

illag

o-ka

t lát

ott a

z éhs

égtő

l.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

:ön

álló

ság,

önko

ntro

ll.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás,

hely

es é

s kre

atív

nye

lvha

szná

lat.

Koop

erat

ív

mun

ka

Cso

port

mun

ka

a cs

opor

tokn

ak a

Mell

ék-

letbe

n ta

lálh

ató

betű

rács

.



78


79

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

kés

zség

ek, k

épes

sége

km

unka

form

ák,

mód

szer

ekfe

ltéte

lek,

esz

közö

k

4. S

zólá

sok

érte

lmez

ése

4.1.

a m

ellé

kelt

fela

datla

p (6

. mel

lékl

et) 3

. fel

adat

ában

azo

kat a

sz

ólás

okat

kel

l alá

húzn

i, am

elye

k az

t fej

ezik

ki,

hogy

val

aki

vagy

val

ami é

hes.

Az é

hkop

pot n

yeli.

Csill

agok

at lá

t az é

hség

től.

Dele

t har

ango

znak

a g

yom

rába

n.Éh

es, m

int a

fark

as.

Kopo

g a sz

eme a

z éhs

égtő

l.M

ajd

kily

ukad

a g

yom

ra.

4.2.

azo

n sz

ólás

ok je

lent

ésén

ek a

mag

yará

zata

, ért

elm

ezés

e am

elye

ket n

em k

elle

tt al

áhúz

ni.

Min

den

lében

kan

ál.

(

nyüz

sgő)

Min

den

hájja

l meg

kent

. (k

ötek

edő)

Ég a

kez

e ala

tt a

mun

ka. (

szor

gos)

Köti

az eb

et a

kar

óhoz

. (m

akac

s)

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

info

rmác

ióke

resé

s,in

form

áció

kéré

s,a

tudá

s más

okka

l val

ó m

egos

ztás

a,új

ism

eret

ek fe

ldol

gozá

sa, b

eépí

tése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:az

info

rmác

iók

feld

olgo

zásá

nak

ké-

pess

ége,

szók

incs

bőví

tés,

a sz

óhas

znál

at fe

jlesz

tése

.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

:se

gíts

égny

újtá

s,ha

téko

ny e

gyüt

tműk

ödés

.

Cso

port

mun

kaa

Mell

éklet

ben

talá

lhat

ó fe

lada

tlap.

O. N

agy

Gáb

or: M

agya

r sz

ólás

ok és

köz

mon

dáso

k (le

hető

ség

szer

int m

inde

n cs

opor

tban

legy

en e

gy).

5. A

tört

énet

bev

ezet

ése

5.1.

a ró

ka tá

plál

ékai

nak

össz

egyű

jtése

szóf

orgó

mód

szer

rel

vagy

a 3

. mel

lékl

etbe

n m

egad

ott b

etűr

ács s

egíts

égév

el a

cs

opor

tfejtö

rő m

ódsz

erre

l.Id

őkitö

ltő: T

áplá

lékl

ánc k

észí

tése

.

5.2.

a fo

galm

azás

bev

ezet

ésén

ek m

egfo

galm

azás

a, a

mel

y ar

-ró

l szó

l, ho

gy a

róka

nag

yon

éhes

vol

t. a

z éhe

s szó

hel

yett

azon

ban

egy

haso

nló

jele

ntés

ű sz

ólás

t kel

l has

znál

niuk

a

diák

okna

k.pl

.: H

ol v

olt,

hol n

em v

olt,

volt

egys

zer e

gy ró

ka, a

ki cs

illag

o-ka

t lát

ott a

z éhs

égtő

l.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

:ön

álló

ság,

önko

ntro

ll.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás,

hely

es é

s kre

atív

nye

lvha

szná

lat.

Koop

erat

ív

mun

ka

Cso

port

mun

ka

a cs

opor

tokn

ak a

Mell

ék-

letbe

n ta

lálh

ató

betű

rács

.

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

kés

zség

ek, k

épes

sége

km

unka

form

ák,

mód

szer

ekfe

ltéte

lek,

esz

közö

k

6. A

tört

énet

meg

foga

lmaz

ása

6.1.

vaj

on m

it cs

inál

t a ró

ka, h

a ne

m ta

lált

eles

éget

? Tan

ulói

öt

lete

k m

egha

llgat

ása

a sz

ínes

kor

ongo

k m

ódsz

erre

l.a

csop

orto

k cs

opor

tbes

zám

oló

mód

szer

rel i

smer

tetik

az

ötle

teik

et.

6.2.

az a

lább

i nég

y go

ndol

at e

gy m

onda

ttá fű

zése

. a sz

óism

ét-

lés e

lker

ülés

e.a

mel

léke

lt fe

lada

tlap

(6. m

ellé

klet

) 4. f

elad

at.

A ró

ka á

tugr

ott a

ker

ítése

n. A

róka

elcs

ípte

a ty

úkot

. A

tyúk

kár

ált.

A k

árál

ás h

ango

s vol

t. pl

.: A ró

ka á

tugr

ott a

ker

ítése

n és

elcs

ípte

a ty

úkot

, aki

han

gos

kárá

lásb

a ke

zdet

t.a

tört

énet

kie

gész

ítése

a m

egfe

lelő

mon

dato

kkal

.6.

3. a

tört

énet

foly

tatá

sa E

zópu

sz m

eséj

e ala

pján

. a d

iáko

k va

gy

önál

lóan

ism

erke

dnek

meg

a sz

öveg

gel,

vagy

meg

hallg

atjá

k.a

mes

erés

zlet

a 4

. mel

lékl

etbe

n ol

vash

ató.

6.4.

a sz

öveg

ért

elm

ezés

e, sz

ómag

yará

zat.

a ja

vaso

lt sz

avak

, kife

jezé

sek

a sz

ómag

yará

zath

oz:

men

ti az

irhá

ját,

iszko

l, ru

binv

örös

, ros

kado

zó tő

ke, i

lletv

e lu

gas (

ezér

t nem

ért

e el

a sz

őlőt

a ró

ka).

6.5.

a tö

rtén

et ta

nulsá

gána

k ér

telm

ezés

e. (S

avan

yú a

szől

ő.)

6.6.

a m

ese

szöv

egéb

en ta

lálh

ató

kife

jezé

sek

alko

tása

meg

adot

t sz

avak

ból.

a sz

ósze

rkez

etek

időr

endb

e ál

lítás

a sz

ámoz

ássa

l.a

mel

léke

lt fe

lada

tlap

(6. m

ellé

klet

) 5. f

elad

ata.

Meg

oldá

s:dü

hös h

ázőr

ző; r

eszk

etve

iszk

olt;

szom

júsá

g gyö

tört

e; só

vá-

rogv

a né

zte;

rubi

nvör

ös fü

rtök

; óva

tosa

n kö

rüln

ézet

t; m

orog

-va

odé

bbál

lt 6.

7. T

arta

lmila

g ös

szef

üggő

mon

dato

k al

kotá

sa. a

tört

énet

m

egfo

galm

azás

a a

mes

e, ill

etve

a m

eséb

ől v

aló

kife

jezé

sek

felh

aszn

álás

ával

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás,

hely

es é

s kre

atív

nye

lvha

szná

lat,

szó-

kinc

sbőv

ítés,

verb

ális

kom

mun

ikác

ió.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

:az

olv

asot

tak

viss

zaad

ása.

Hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás:

az in

form

áció

k ös

szeg

yűjté

se,

a ta

nulta

k al

kalm

azás

a,lé

nyeg

kiem

elés

.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

haté

kony

egy

üttm

űköd

és, o

dafig

ye-

lés m

ások

ra, s

egíts

égny

újtá

s, to

lera

n-ci

a, k

ompr

omiss

zum

ra v

aló

töre

kvés

.

Szem

élye

s kom

pete

ncia

:er

edet

iség,

nyi

totts

ág, ö

nálló

ság,

ön-

elle

nőrz

és, ö

nért

ékel

és.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vál

lal-

kozó

i kom

pete

ncia

:eg

yéni

és c

sapa

tmun

kába

n tö

rtén

ő m

unka

végz

és, s

zerv

ezés

, ter

vezé

s.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

toss

ág:

belső

kép-

kész

ítés,

nyito

ttság

, érd

ek-

lődé

s, fo

géko

nysá

g.

Osz

tály

szin

tű

mun

ka

Egyé

ni é

s cso

-po

rtm

unka

vag

y os

ztál

yszi

ntű

mun

ka

Osz

tály

szin

tű

mun

kaC

sopo

rtm

unka

Cso

port

mun

ka

Szín

es k

oron

gok.

a M

ellék

letbe

n ta

lálh

ató

fela

datla

p.

Ezóp

usz m

eséi

(ale

xand

ra

kiad

ó),

O. N

agy

Gáb

or: M

agya

r sz

ólás

ok és

köz

mon

dáso

k (le

hető

ség

szer

int m

inde

n cs

opor

tban

legy

en e

gy).

Mag

yar é

rtelm

ező

kézi

szó-

tár (

aka

dém

iai K

iadó

).



80


81

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

kés

zség

ek, k

épes

sége

km

unka

form

ák,

mód

szer

ekfe

ltéte

lek,

esz

közö

k

7. A

tört

énet

bef

ejez

ése

a tö

rtén

et b

efej

ezés

ének

meg

foga

lmaz

ása

••

a v

alós

ágna

k m

egfe

lelő

en;

••

aho

gy a

val

óság

ban

nem

tört

énhe

tne

meg

.a

fant

ázia

és a

val

óság

meg

külö

nböz

teté

se.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás,

hely

es é

s kre

atív

nye

lvha

szná

lat.

Cso

port

mun

ka

8. C

ímad

ása

meg

alko

tott

szöv

eghe

z cím

vál

aszt

ása

szóf

orgó

mód

szer

rel.

a cí

mad

ás in

dokl

ása,

meg

besz

élés

e.a

legö

tlete

sebb

cím

kiv

álas

ztás

a.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:a

tanu

ltak

alka

lmaz

ása

új h

elyz

etbe

n.Ko

oper

atív

m

unka

9. Ír

ásbe

li sz

öveg

alko

tás

öná

lló fo

galm

azás

kés

zíté

se o

lvas

mán

yélm

ény

alap

ján.

a fo

galm

azás

tago

lása

.a

z elk

észü

lt m

unká

k ön

elle

nőrz

ése

néhá

ny m

egad

ott s

zem

-po

nt a

lapj

án.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:írá

sbel

i szö

vega

lkot

ás,

hely

es é

s kre

atív

nye

lvha

szná

lat,

hely

esírá

s, írá

s.N

orm

atív

kom

pete

ncia

:sz

abál

yköv

etés

.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia:

önel

lenő

rzés

, öné

rték

elés

.

Egyé

ni m

unka

Foga

lmaz

ás m

unka

füze

t 3.

évfo

lyam

(apá

czai

Kia

dó)

87. o

ldal

Az ö

nelle

nőrz

és

szem

pont

jai.

10. A

z el

kész

ült f

ogal

maz

ások

bem

utat

ása,

érté

kelé

seN

éhán

y ta

nuló

i fog

alm

azás

meg

hallg

atás

a, rö

vid

érté

kelé

se a

m

egad

ott s

zem

pont

ok a

lapj

án, s

züks

ég e

seté

n ja

vítá

suk.

(Ter

més

zete

sen

a pe

dagó

gus f

elad

ata

az ö

nálló

tanu

lói m

unká

k ja

vítá

sa é

s a fe

jlesz

tő é

rték

elés

meg

foga

lmaz

ása.

)

Szoc

iális

kom

pete

ncia

:ku

darc

tűré

s, ru

galm

assá

g,

külö

nböz

ő né

zőpo

ntok

figy

elem

be-

véte

le, m

egér

tése

.

Osz

tály

szin

tű

mun

ka

11. A

tört

énet

rajz

os fe

ldol

gozá

saa)

az e

lkés

zült

foga

lmaz

ásho

z illu

sztr

áció

vag

y ké

psor

kés

zí-

tése

.b)

az e

lkés

zült

foga

lmaz

ás a

lapj

án k

épre

gény

kés

zíté

se.

c) a

z elk

észü

lt m

unká

kból

kiá

llítá

s kés

zíté

se.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

toss

ág:

képz

elet

, kre

ativ

itás,

műv

észi

önk

ifeje

zés,

sajá

t néz

őpon

t öss

zeve

tése

más

ok

véle

mén

yéve

l.

Koop

erat

ív v

agy

páro

s mun

kara

jzla

p, sz

ínes

ceru

zák,

fil

ctol

lak,

fest

ékek

.



80


81

Taná

ri, t

anul

ói te

véke

nysé

gek

Kul

csko

mpe

tenc

iák,

kés

zség

ek, k

épes

sége

km

unka

form

ák,

mód

szer

ekfe

ltéte

lek,

esz

közö

k

12. K

reat

ív sz

öveg

alko

tás

a) a

tört

énet

eljá

tszá

sa n

émaj

áték

kal.

Egye

tlen

szó

elha

ngzá

sa n

élkü

l, m

ozdu

lato

kkal

kel

l m

egje

lení

teni

a m

ese

legf

onto

sabb

moz

zana

tait,

ese

mén

yeit.

b) T

örté

neta

lkot

ás a

szől

őfür

t hel

yébe

val

ó be

leél

ésse

l. K

épze

ld m

agad

egy

szől

őfür

t hel

yébe

! M

it lá

tsz?

Mily

en é

rzés

eid

vann

ak?

Mes

éld

el a

tört

énet

et!

c) in

terjú

kész

ítés a

róká

val.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

:sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás,

hely

es é

s kre

atív

nye

lvha

szná

lat,

kom

mun

ikác

ió a

kül

önbö

ző n

éző-

pont

ok fi

gyel

embe

véte

léve

l,no

nver

bális

kom

mun

ikác

ió.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég és

vál

lalk

o-zó

i kom

pete

ncia

: vál

lalk

ozók

észs

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: tol

eran

cia.

Kez

dem

énye

zőké

pess

ég é

s vál

lal-

kozó

i kom

pete

ncia

:eg

yéni

és c

sapa

tmun

kába

n tö

rtén

ő m

unka

végz

és, s

zerv

ezés

, ter

vezé

s.

Diff

eren

ciál

t ré

tegm

unka

, cs

opor

tmun

ka,

egyé

ni m

unka

13. K

utat

ómun

kaH

ason

ló té

máj

ú ve

rsek

, ver

ses m

esék

ker

esés

e a

köny

vtár

ban,

ill

etve

az i

nter

nete

n. (N

éhán

y sz

emel

vény

a 5

. mel

lékl

etbe

n ta

lálh

ató.

)a

z öss

zegy

űjtö

tt m

unká

ból r

övid

rész

lete

k ki

feje

ző fe

lolv

asás

a.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s:ol

vasó

vá n

evel

és.

Dig

itális

kom

pete

ncia

:az

info

rmác

ió m

egke

resé

se, ö

ssze

-gy

űjté

se.

Cso

port

mun

kain

tern

et-h

ozzá

féré

s,kö

nyvt

árlá

toga

tás m

egsz

er-

vezé

se.

14. A

tanu

lói m

unka

, az

aktiv

itás é

rték

elés

ea

tanu

lók

csop

ortju

kban

ért

ékel

ik sa

ját m

unká

juka

t és a

több

i-ek

mun

kájá

t.Sz

emél

yes k

ompe

tenc

ia: ö

nért

éke-

lés,

önel

lenő

rzés

.C

sopo

rtm

unka



82

Mellékletek

1. melléklet – Szövegrészlet

„Nem láttatok egy hollót erre repülni véletlenül sajttal a szájában?Tudjátok, a holló az a nagy fekete madár.De nehogy azt higgyétek már, hogy bántani akarom a hollót! Csak meg akarom tőle kérdezni, hogy hány

óra.azt mondjátok, azt ti is tudjátok?Kit érdekel? a ti szátokban nincs sajt!Csak mondjátok, mondogassátok rám nyugodtan, hogy ravaszdi, meg furfangos, és csalafinta csalavér.

az nekem dicséret.”Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! (részlet)

2. melléklet – Ötletbörze

Meghatározott szabályok szerint (pl. szóforgó vagy kerekasztal módszerrel) vagy teljesen szabadon minden résztvevő elmondja, felírja a témával kapcsolatos ötletét, melyet a csoport többi tagja nem értékel.

3. melléklet – Betűrács

állítsd össze róka koma étlapját! Kedvenc eledeleinek nevét vízszintesen és függőlegesen olvashatod a betűrácsban.

W E E l i B a G

Ő Z G i D a r i

K B É K a T Z l

a U r i O p Ő i

K Ú a T O J á S

a S D Y F G H Z

S N Y Ú l J K T

v a D K a C S a

Megoldás: vadkacsa, kakas, tojás, liba, őzgida, béka, tyúk, nyúl, egér, giliszta

ravasz

pl.:csalafinta

emlős

lompos farkú

vörös

megeszi a gyümölcsötragadozó

szereti a tyúkot



83

4. melléklet – Szövegrészlet Ezópusz: A róka és a szőlő (részlet)

a gazda dühös házőrzője elkergette a rókát. a ravaszdi alig tudta ép bőrrel menteni irháját. Minden ízé-ben reszketve iszkolt át a mezőn, majd egy kertbe ért. a szőlőtőkék hűsében kicsit megpihent.

ahogy megnyugodott, iszonyú szomjúság kezdte gyötörni. Sóvárogva nézte az aranyló nap fényében csillogó rubinvörös fürtöket.

– Megkóstolom – határozta el, és a leggazdagabban roskadozó tőke alá sompolygott. Óvatosan körülné-zett, nincs-e kutya a közelben, nem közeledik-e a gazda. De senkit nem látott. a róka nekirugaszkodott, de a legalsó fürt is túl magasan volt; nem érte el. Újra és újra nekiveselkedett, de sehogy sem sikerült elérnie. végül morogva odébbállt.

– Tulajdonképpen nem is kívánom a szőlőt. Ha érett lenne, szednék belőle. De ez nem kell: savanyú.

5. mellékletTanulságos állatmesék Jean de la fontaine meséi alapján

A róka és a szőlő(fordította: Bakó Krisztina)

Egyszer egy róka az éhségtől már alig látott. Ekkor hirtelen észrevett egy magas lugason gyönyörű szép érett, bíborvörös szőlőfürtöket. Szívesen elfogyasztotta volna őket, ám hiába ágaskodott, nem ért el egyet sem. Ekkor így szólt magában: Ugyan, hiszen még éretlenek! legfeljebb a pórnépnek jók! Savanyú a szőlő!

la fontaine: A róka és a szőlő(Rónay György feldolgozása)

róka koma a szőlőhegyre tartott. az első, akivel találkozott,a farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?” a farkas volt; így hunyorgott feléje:Felelt a róka: „A tyúkpecsenye „Nos, ízlett?”után jólesnék egy kis csemege.” – „Mi?” És ment. a szőlőben a lugasok – „A csemege!”léceiről dúsan lógott a sok – „Miféle csemege?”finom fürt. rókánk lábujjhegyre állva – „Hát a szőlő!”ágaskodott utánuk, de hiába: – „Ja, vagy úgy?nem érte el, s búsan elkullogott. Nem kellett. Utálom a savanyút.”

A róka és a szőlőfürt(Erdélyi mese)

a róka híres nyalánk-falánk, nemcsak galamb- és csirkesültre feni a fogát, hanem még az édes szőlőt is nagyon szereti. Egyszer egy kerítés mellett ballagott, és észrevette, hogy pompás, érett szőlőfürtök csüngenek le róla.

– ahá! – szólt – éppen jókor jöttem ide, mert nagyon éhes vagyok.De amint a fürtökhöz akar nyúlni, látja, hogy igen magasan vannak. ágaskodott, kapaszkodott feléjük,

mert nagyon csábították a szép fürtök, de hiába. Hasztalan volt minden ágaskodás-kapaszkodás; hiába ugrott fel egészen a fürtökig, és tátogott nagyokat, mert az utolsó pillanatban mindig visszabukott. a sok hiábavaló erőlködés felmérgesítette a rókát, szidni kezdte a fürtöket, amelyek pedig őt nem bántották, és dühösen ezt mondta:

– Nekem bizony nem kell ez a savanyú szőlő! Könnyen le tudnám szedni, de még éretlen, és csak össze-húzza az ember száját. inkább hazamegyek, és valami jót falatozok otthon.

akik azonban ezt hallották, csak kinevették, mert a nyalánk-falánk róka ezúttal jól megjárta.– a komának savanyú a szőlő – mondották. – De ne higgyetek neki, mert őkelme nagy hazug.



84

6. melléklet – feladatlap

1. az állat neve: __________________________

Tulajdonságai: _____________________________________________________

2. Ez az állat ravasz, mert …

de …

ezért …

pedig …

3. ÉHES

Minden lében kanál.az éhkoppot nyeli.

Csillagokat lát az éhségtől.Delet harangoznak a gyomrában.

Éhes, mint a farkas.Minden hájjal megkent.

Kopog a szeme az éhségtől.Ég a keze alatt a munka.Majd kilyukad a gyomra.

Köti az ebet a karóhoz.

4. Mondatok: a róka átugrott a kerítésen. a róka elcsípte a tyúkot. a tyúk kárált. a kárálás hangos volt.

5. szomjúság odébbállt

dühös fürtök

reszketve házőrző

rubinvörös gyötörte

óvatosan iszkolt

morogva körülnézett

sóvárogva nézte



85

Fogalmazás készítése képzelet alapján

az olyan témájú fogalmazások elkészítésekor, amelyeknél nagy szükség van a diákok képzeletére, nem vezet eredményre, ha túlzottan előkészítjük a témát. Ez ugyanis gátolja a tanulók alkotói szabadságát, megakadályozza az eredetiséget, az egyéni gondolatok megfogalmazását. Célravezetőbb, ha valamiképpen megmozgatjuk a tanulók fantáziáját. például gyűjtessük össze az események előzményére, következményé-re vagy magára az eseményre vonatkozó ötleteiket, elképzeléseiket.

a következő két tanulói fogalmazásrészlet ugyanannak a mondatnak a folytatása, de mégis merőben más történet kerekedett ki belőle.

a hibákat szándékosan nem javítottam ki, mert nem akartam semmilyen módon megváltoztatni a gye-rekek munkáját. akár oda is adhatjuk a tanítványainknak, hogy javítsák ki a hibákat.



86

Párbeszéd az elbeszélésben

a párbeszéd élénkítő elem, alkalmazását ne követeljük meg minden tanulótól, mert sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezethet. Tanulóink a Fogalmazás munkafüzet segítségével párbeszédet szerkeszthetnek olvasmányhoz (73/1. feladat), hiányos párbeszédeket egészíthetnek ki (73/2. feladat), meserészleteket, szö-vegeket alakíthatnak át párbeszéddé (74/3. feladat), elbeszéléseket egészíthetnek ki párbeszédes részekkel, és önállóan is készíthetnek egy adott témához (74/4. feladat).

a párbeszédes forma alkalmazása előtt a diákokkal megfigyeltetjük a párbeszéd írásmódját, írásjeleit, illet-ve megismertetjük velük azokat a helyesírási szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk a párbeszéd írásakor.

Egy lehetséges feldolgozási mód:Előzetes házi feladat lehet a Hétszínvilág olvasókönyv Ludas Matyi című népmeséjéből párbeszédes részek másoltatása.

„Behajtja Matyi a tizenhat libát....... – Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!”„Azt mondja Matyi egyszer...– Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!”„– Na – mondja –, azt hiszem, ez jó lesz. Jöjjön csak az úr, ölelje át maga is!”

70–74. oldal



87

Ezt követheti a párbeszédet jelölő gondolatjelek átírása színessel, illetve használatuk megfigyelése.◆ Ha egy szereplő megszólal, mondanivalóját új sorba írjuk, és gondolatjelet teszünk elé, utána viszont

nem.például:„ – Uram, itt igazán szép fák vannak, hanem még azt a fát nem látom, amelyikre a legnagyobb szükség

volna. – Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!”

◆ Ha ugyanaz a szereplő több gondolatot folyamatosan közöl, újabb gondolatjelet már nem teszünk.például:„ – Nem-e? No, majd mindjárt adok én neked két máriást!”

◆ Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő szavait gondolatjelpár fogja közre.

például:„ – Most mehetsz haza – mondta a földesúr. – Hát a pénz? – bőgött Matyi.”

◆ Ha a mesélő mondata megszakítja a szereplő szavait, a megszakítás után újabb gondolatjel következik.például:„– Na – mondja – , azt hiszem, ez jó lesz.”„– Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”

Ezután írassuk át színessel az írásjelek közül a pontot, a kérdőjelet, a felkiáltójelet és a kettőspontot. Figyel-tessük meg, hogy a szereplő mondatának a végére milyen írásjel kerül.

◆ a szereplő mondatának a végére olyan írásjel kerül, amilyent a mondat tartalma kíván.például:„– Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!”

◆ Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő gondolata után a pontot nem, de a kérdő- és a felkiáltójelet ki kell tenni.

például:„– Most mehetsz haza – mondta a földesúr. – Hát a pénz? – bőgött Matyi.”

◆ a párbeszédet bevezető első mondat után kettőspontot teszünk.például:„Behajtja Matyi a tizenhat libát a döbrögi vásárba s mindjárt jön is a földesuraság, s kérdi Matyitól: – Hogy adod a pipe párját, te fickó?”

Írd át zölddel a gondolatjelet követő betűt! Figyeld meg, hogy a gondolatjel után mikor használunk nagy-betűt, és mikor kisbetűt!

◆ a mesélő magyarázó mondatát kisbetűvel kezdjük.például:„– Most mehetsz haza – mondta a földesúr.– Hát a pénz? – bőgött Matyi.”„Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”



88

Ellenőriztessük a megfigyelések helyességét A magyar helyesírás szabályai 258. szabályzata alapján. Ha a továbbiakban a tanítványaink elbizonytalanodnának a párbeszéd lejegyzésekor, vetessük elő ezt a könyvet, és nézessük meg a szabályt.

A képtörténet

a gyerekeket igen erősen motiválja az újszerű, a megszokottól eltérő közlésmód. Éppen a szokatlanság buzdítja őket az erőpróbára: megcsillogtatni saját képességeiket, alkotó fantáziájukat; játszani a variációs lehetőségekkel.

a képregény, a képes történet újságok, folyóiratok, magazinok közkedvelt műfaja. Emiatt időnként egy-egy tanulónk is nagy lelkesedéssel vállalkozik egy ilyen képtörténet elkészítésére.

a gyerekek szívesen készítenek egy-egy olvasmány cselekményéhez rajzokat, képkockákat, de élménye-ikről is nagy kedvvel számolnak be rajzos formában. Ez már produktív közlés. Ha a képkockákat egy-két mondatos szöveggel is ellátjuk, akkor kész a képes történet.

a Fogalmazás munkafüzet 77/3. feladatának megoldásához elengedhetetlen a mese ismerete. Ha a tanít-ványaink nem ismerik ezt a történetet, a feladat megoldása előtt mindenképpen ismerkedjenek meg vele.

Kolozsvári Grandpierre Emil: Harminc kalap, harminc majom

volt egyszer egy gazdaember. Egész életében dolgozott. Így aztán mire megöregedett, volt mindene, ami csak kellett. volt saját háza, csűrje, istállója, az istállóban lova, marhája, az ólban disznaja. Gondolta, eleget dolgozott, most már elkövetkezett a pihenés ideje.

Hozzákezdett pihenni, de sokáig nem pihenhetett, mert egy éjjel a tűzvész mindenét elpusztította. az öreg gazdaember egy szál ruhában menekült ki a lángok közül. Egyebe nem maradt, mint egy szalma-kazla, kint a határban.

Kiment az öreg gazdaember, s leült a kazal tövébe. Három nap, három éjjel üldögélt a kazal tövében, s gondolkozott, mitévő legyen, hogy valamicske pénzre tegyen szert.

a negyedik nap hajnalán a fejére ütött, mert hirtelen eszébe jutott, hogy a szalmából kalapot fon. Mind-járt hozzá is látott a munkához. Font harminc szalmakalapot, s elindult a piacra, hogy a kalapokat eladja.

Ment, ment, mendegélt. Sütött a nap kegyetlenül, s az öreg gazdaember elfáradt. Körülnézett, hogy hol lel árnyékot, hol pihenhet meg. Nem messzi sűrű lombú fa állott. Gondolta, az alatt kedvére elnyúlik.

Mikor a fa alá ért, a kalapokat lerakta a földre. Ő maga nekivetette a hátát a fa törzsének, s nemsokára úgy belejött a pihenésbe, hogy elnyomta az álom. Még arra sem jutott ideje, hogy a kalapot levegye a fejéről.

Nem lett volna semmi baj, ha azon a sűrű lombú fán nincs éppen harminc majom. az a harminc majom mind az öreg gazdát leste az ágak közül. Mikor látták, hogy alszik, szép csendesen lemásztak a fáról. Mind-egyik majom vett egy szalmakalapot, és föltette a fejére. Ezután mind a harminc majom visszamászott a fára.

az öreg gazda aludt, aludt, aztán rájött a horkolás. a horkolással akkora lármát csapott, hogy fölébredt tőle. Fölébredt, körülnézett, kiverte a hideg veríték, mert a harminc kalapot nem látta sehol.

Mi mást tehetett volna, törni kezdte a fejét, hogy hova lehetett a harminc kalap. Három nap, három éjjel törte a fejét, de nem jutott semmire. a negyedik nap hajnalán fölnézett a fára. Hát látja, hogy a fán harminc majom ül, mindegyiknek a fején szalmakalap.

Megint törte a fejét három nap, három éjjel. Mit tegyen, hogy szerezze vissza a harminc kalapot a har-minc majomtól. a negyedik nap hajnalán megint fölnézett a fára. a harminc majom visszanézett rá.

az öreg gazda úgy gondolta, ha már ilyen jól ismerik egymást, illendő, ha üdvözli őket. azzal megemelte a kalapját udvariasan. a harminc majom ugyancsak kalapot emelt.

Ekkor jutott eszébe az öreg gazdának, hogy annál okosabbat nem tehet, mint hogy a kalapját a földhöz vágja. Úgy is tett. Hát abban a pillanatban a harminc majom is földhöz vágta a kalapját.

az öreg gazda úgy megörült a harminc földhöz vágott kalapnak, hogy felkiáltott örömében. akkorát kiáltott, olyan iszonytató erőset és harsogó hangosat, hogy az emberek mind a fa alá csődültek a városból.

75–78. oldal

83. oldal

84–85. oldal

86. oldal

87. oldal



89

– Kend miért kiabált? – kérdezték a városiak.– Én azért – felelt az öreg gazda –, mert van harminc eladó szalmakalapom.Meg is vették. annyi pénzt adtak a harminc kalapért, hogy az öreg gazda három nap, három éjjel gyö-

möszölte a temérdek pénzt a zsebébe. Mikor mind begyömöszölte, megfordult, visszament a falujába, vett magának házat, földet, s ma is él, hacsak meg nem halt.

A 3. évfolyamon tanult fogalmak magyarázata

Ezen az oldalon a munkafüzetben használt szakszavak magyarázata található. arra törekedtünk, hogy a rövid meghatározások szakszerűek legyenek, és a kisiskolások életkori sajátosságához igazodjanak. Semmi-féleképpen se kérjük számon a gyerekektől ezeket a meghatározásokat, csak akkor használjuk a tankönyv-nek ezt az oldalát, ha tanítványainknak problémát okoz valamelyik fogalom értelmezése.

Tanulói szókincstár

a munkafüzet 3. oldalán olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek segítségükre lehetnek a tanulás közben, illetve az önálló írásbeli szövegalkotás során. Ezek között található a Magyar szinonimaszótár is.

Tudjuk, hogy a terjedelmesebb szótárak használatára csak a legügyesebb gyerekek képesek, ezért ké-szítettük el ezt a szókincstárat, amely a munkafüzet szóanyagára épít, és 88 szó szinonimáit tartalmazza. a rokon értelmű szavak között nincsenek sem szleng, sem tájnyelvi kifejezések.

áttekinthetősége miatt jól tudják használni a diákok.Természetesen a Tanulói szókincstár használata mellett tanítványaink a szótárakat is forgathatják.

Javítási jelek

a Fogalmazás munkafüzet végén megmagyarázzuk az általunk használt javítási jeleket. Ha ezeket követ-kezetesen alkalmazzuk, akkor tanítványaink egy idő után már önállóan is elboldogulnak az egyszerűbb hibák javításával. vagyis önállóan vagy megbeszélés után javítani tudják a helyesírási és az egyszerűbb fo-galmazástechnikai (pl.: sorrend, új bekezdés) hibákat. az ilyen típusú együttműködés kiemelten támogatja a tanító és a tanuló közös munkáját.

Az önellenőrzés szempontjai

Természetesen már az 1. osztály első órájától önellenőrzésre szoktatjuk a tanítványainkat, de ez nem azt jelenti, hogy minden segítség nélkül képesek is az önellenőrzésre, illetve a hibák kijavítására.

a Fogalmazás munkafüzetben felsorolt önellenőrzési szempontok közül mindig csak azokat válasszuk, amelyekre a tanulóknak a saját munkájuk ellenőrzésekor figyelniük kell. általában ez ne legyen több 3-4 szempontnál.

Ha a diákok mesét írnak, adhatjuk például szempontnak, hogy a fogalmazás tartalmaz-e eredeti, egyéni gondolato(ka)t, de semmiképpen ne adjuk, hogy megfelel-e a valóságnak, hiszen a mese csodás elemekkel átszőtt, kitalált történet.

a helyesírási szabályok betartását, a helyesírásuk ellenőrzését A magyar helyesírás szabályai című könyv alapján végezhetik el a tanulók. önellenőrzéskor használhatunk páros munkát vagy csoportmunkát is. Ekkor olvassák el egymás fogalmazásait a diákok, és ha hibát észlelnek, beszéljék meg a társukkal.

az önellenőrzés, az önértékelés hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez, ezáltal fejleszti a diákok személyes kompetenciáját is.

83. oldal

84–85. oldal

86. oldal

87. oldal



90

Az értékeléSAlapelvek az értékelésben

◆ a képességek, készségek némelyike már 1. osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően kiemeltek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban.

◆ Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Mégis azért célszerű diagnosztizálni, mert az adott személyiség-összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit.

◆ Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni, amit tudatosan fejlesztettünk, amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében ak-tuálisan fontos az adott időszakban.

◆ a hangsúly a fejlesztésen van. Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. a szempontok évközi tervezésünket is orientálják. a pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is.

◆ Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tu laj-donképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motí-vumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is érdemes beav-atni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat.

◆ a képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk.

◆ Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak annak valamely teljesítményét, képes-ségszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. a gondolkodás fej-lettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelvállapot fejlesztése pedig árnyal-tabb gondolkodást tesz lehetővé. az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. a tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez igazodva rendkívül toleránsnak kell lennie, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is.

a kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását, és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasz-nálati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását.

a szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámo-lók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor).

a tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szerepe van az írásbeli munkák azonnali javításának, értékelésének és javíttatásának, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, sze-mélyre szabott, differenciált gyakorlásnak. rendkívül fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok meg-



91

oldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. fogalmazások tartalmának, helyesírásának, külső alakjának; feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor).

a szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. vizsgálja a relatív teljesítményt, regisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.

Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor?

Mint ahogy a legtöbb diáknak nehézséget okoz a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás, úgy nekünk is ezek értékelése az egyik legnehezebb feladat.

lehet-e objektíven értékelni a tanulói fogalmazásokat? valószínűleg lehetetlen, de törekednünk kell rá. Ha ugyanazt a tanulói fogalmazást odaadnám öt pedagógusnak, biztosan ugyanazt az értékelést készítené róla? Nem. Még akkor is csekély esély lenne az egybehangzó értékelésre, ha ez az öt pedagógus ugyanannak a tantestületnek a tagja lenne.

a fogalmazások értékelésekor az alábbi szempontok nyújthatnak segítséget a munkánkhoz:◆ tartalom,◆ felépítés,◆ stílus,◆ szóválasztás,◆ gördülékenység,◆ szöveghelyesség.

Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez

a következő példamondatok az apáczai Kiadó által készített 3. évfolyamos értékelő füzetből és az Oktatási Hivatal honlapjáról valók. azért mutatom be itt is őket, mert nagyon jól használhatók a tanulók fejlesztő értékeléseinek elkészítésekor. Természetesen az itt olvasható mondatok tetszés szerint finomíthatók, áta-lakíthatók; ezek csak támpontul szolgálnak. Minden egyes példaszöveg bővíthető személyes megjegyzéssel, iránymutatással, biztatással, akár konkrét példák említésével, személyre szólóan. az értékelés lehetőleg a gyereknek szóljon. Természetesen arról is kell gondoskodnunk, hogy a gyerekek megtanulják értelmezni értékelő mondatainkat.

az általunk megadott mondatokkal a gyerekeknek is mintát adunk a nyelvileg igényesen megformált szövegre, mely ráadásul – tartalmát tekintve – önismeretük fejlődését is szolgálja. Nagy segítség a fejlesztő értékelés a szülők számára hosszú távon ahhoz, hogy ők is tudatosabban kezelhessék gyermekükkel kap-csolatos esetleges nevelési problémáikat, dilemmáikat.

összegezve: ezeket a mondatokat nem azért adom közre, hogy korlátok közé szorítsam pedagógustársa-im szakmai szabadságát. De mindenképpen irányadó lehet ahhoz, hogy fejlesztőmunkájukat rendszerében, összefüggéseiben lássák, és még tudatosabban tervezzék. a fejlesztő értékelést tekintve az a végcél, hogy a pedagógusok felelősségteljesen és professzionális szakszerűséggel, mégis világosan fogalmazzák meg a gyerekek teljesítményeire, készségeire, képességeire és egyéni motívumaira vonatkozó észrevételeiket, íté-leteiket, természetesen fejlesztő céllal.

Mindemellett bárki fogalmazhat az ajánlott szempontoktól eltérően, az értékelő füzetekben megadott mondatok helyett máshogyan, ha az a gyermek érdekeit szolgálja, és pedagógiailag megalapozott.



92

1. Beszéd1.1. Szókincs

◆ Szókincse életkorához képest gazdag. ◆ Szókincse életkorának megfelelő. ◆ Kevés szóval közli gondolatait. ◆ Szókincse fejlesztéséhez több olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége. ◆ Szókincse egyelőre hiányos, bővítésre, pontosításra szorul. ◆ Fejlődéséhez a szavak jelentésének az értelmezésére, sok olvasásra, és az olvasottakról való beszélge-

tésre van szüksége.

1.2. Helyes kiejtés◆ Kiejtése tiszta, időtartam- és artikulációs hibái nincsenek. a kiemelés eszközeit helyesen alkalmazza

szabad beszéd vagy irodalmi mű előadása közben. ◆ Kiejtése megfelelő, de artikulációja kisebb javításokra szorul. ◆ Kiejtése bizonytalan, a kiemelés eszközeit legtöbbször bizonytalanul alkalmazza szabad beszéd vagy

irodalmi mű előadása közben. ◆ a tiszta beszéd eléréséhez logopédiai fejlesztésre van szüksége.

1.3. Szóbeli kifejezőképesség spontán beszédhelyzetben◆ Szóbeli kifejezőképessége életkorához képest kiváló. választékosan, szabatosan, gördülékenyen fo-

galmaz szóban.◆ Szóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli. ◆ Körülményesen, nehézkesen fejezi ki gondolatait. Szóbeli kifejezőképessége fejlődéséhez külön fog-

lalkozásokra van szüksége. ◆ a többször gyakorolt olvasmányok tartalmának elmondásában sokat fejlődött. ◆ Nehézkesen, akadozva mondja el gondolatait egy adott témáról, ha hosszabban kell beszélnie. ◆ Szóbeli kifejezőképessége fejlesztésre szorul, mert nehézkesen, akadozva beszél.◆ összefüggő beszédre önállóan még nem képes.

2. Írásbeli szövegalkotás◆ önállóan képes elbeszélő jellegű szöveget szerkeszteni a tanult szempontok figyelembevételével. ◆ általában szívesen ír önállóan fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja világos, követhető, szó-

használata választékos. ◆ önállóan csak rövid terjedelmű, 5-6 mondatnál nem hosszabb elbeszélő jellegű szöveget tud alkotni. ◆ Egyelőre 2-3 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti összefüg-

gést biztosítsa. ◆ Fogalmazásaiban alkalmazni tudja a párbeszédek jelölését. ◆ Saját szövegében jelölni tudja az átolvasáskor észrevett fogalmazási és helyesírási hibákat a tanult

javítókulcs jeleivel.◆ Tanítói jelzések alapján képes a szöveget javítani, letisztázni. ◆ Szövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre még a nyilvánvaló helyesírási hibát sem. ◆ Tanítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján sem tudja hibáit javítani, a jelzések értelmezésé-

ben sok segítséget igényel.



93

A fogalmazások értékelése, javíttatása

a 9-10 éves gyerekek még nem képesek teljesen hibátlan fogalmazást készíteni. Folyamatos ellenőrzéssel és értékeléssel azonban hatékonyan fejleszthető szövegalkotó tevékenységük. a szóbeli fogalmazásokat a meghallgatás után azonnal kell javítani, az írásbeli fogalmazások értékelése a tanítási órák után történik, és ez hosszabb, alaposabb munkát igényel a tanítótól.

a gyerekek munkájában a pozitívumokat kell keresni és kiemelni, ezzel is ösztönözve őket a további munkára. a javításra vonatkozó részletesebb utasításokat a tanulók füzetébe írjuk. a lehető legkonkrétab-ban kell megfogalmazni a hibákat, hogy a tanulók számára eligazítást adjon.

a fogalmazások javításakor, értékelésekor érdemes rövid feljegyzést készíteni, hogy melyik tanulónak milyen hibái voltak. Ez nagy segítséget jelent a differenciált munka megtervezésekor, de fogódzót jelent a tanítónak is a javítóórák vezetése során.

Ha például az osztályunkban vannak olyan tanulók, akiknek gondolataik mondatokra tagolása okoz gondot, akkor velük tagolatlan szöveg mondatokra bontását kell gyakoroltatni. Más tanulóknál gyakori a szóismétlés, számukra hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését kell terveznünk.

Az ellenőrző dolgozatokKellő gyakorlás után, egy-egy téma lezárásaként kerül sor az ellenőrző dolgozatok megíratására.

a felmérőóra felépítésénél ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon aprólékos az önálló fogalmazás előké-szítése, mert az a tanulók önállóságát akadályozhatja; és ne nyúljon aránytalanul hosszúra, mert akkor az önálló alkotómunkára kevés idő marad.

a tanulók már előre kiválaszthatják a témák közül a számukra legmegfelelőbbet, s ezzel kapcsolatos fényképeket, rajzokat, könyveket hozhatnak magukkal. az óra elején megnézzük ezeket, és néhány ötlet, variáció összegyűjtése után kezdődhet az önálló fogalmazásírás.

a tanulók számára kellő mennyiségű időt és nyugalmat kell biztosítani. Szükség esetén a piszkozatírást is tegyük lehetővé, mert csak így várhatjuk el tőlük a tiszta, tetszetős, áttekinthető munkát.

az elkészült fogalmazásokat a Fogalmazás munkafüzet 87. oldalán található önellenőrzési szempontok alapján nézzék át a tanulók.

A fogalmazások javíttatásaaz ellenőrző dolgozatok megírását követő órán az általunk értékelt, javított fogalmazások közös elemzése és önálló javítása történik.

az önálló munka javítását mindig az előző órai hangulat felidézésével kezdjük. Ezután kerülhet sor né-hány jól sikerült írás bemutatására. a típushibák kiemelése és közös javítása után a tanulók a továbbiakban önállóan végzik el a saját munkájuk javítását.

A portfólió rendszeraz értékelési folyamatban igen fontosak azok a munkák, amelyeket a tanuló készít (feladatlapok, fogalmazá-sok). alternatív programok tapasztalatából tudjuk, hogy a tanulók munkáinak összegyűjtése (mappába rendezése) nagyon sok esetben a fejlődést igazoló (prezentáló) gyűjtemény lehet. Fontos, hogy minden munkán szerepeljen a készítés dátuma. Erre a célra úgynevezett gyűjtőmappát alkalmazzunk, ami akár egy egyszerű dosszié is lehet. Ezt egy hozzáférhető helyen (polcon, szekrényben) tároljuk, amelybe először a tanító, majd később a tanuló is elhelyezheti a munkákat.

a bemutatómappa arra való, hogy adott időszak „termését” együtt láthassuk. Kedvelt kiegészítője lehet a szülői értekezleteknek, ahol a prezentációhoz tartozhat. Ez is csak akkor értékes, ha minden tanulónak külön-külön van egy saját doboza (mappája).

az értékelőmappa a tanító munkaeszköze, melyben szisztematikusan megőrzi a gyermekre vonatkozó fontos információkat.



94

Az elvárható tanulói teljesítmények

a tanuló◆ tudjon eseményt ábrázoló képekről állításokat megfogalmazni, ezeket bővíteni és szűkíteni;◆ tudjon beszámolni összefüggően közös vagy egyéni élményről;◆ tudjon mondatokat tartalmilag összekapcsolni;◆ ismerje és alkalmazza a címek helyesírására vonatkozó szabályokat;◆ tudjon olvasmányoknak, fogalmazásoknak címet adni;◆ ismerje és alkalmazza az anyaggyűjtési módokat;◆ fogalmazása az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazza, kerülje a fölösleges, lényegtelen

gondolatokat;◆ ismerje és alkalmazza a szóismétlés elkerülésének módjait;◆ alkalmazza az elbeszélés tagolásáról tanultakat;◆ legyen képes élmények, események, közös és egyéni olvasmányok, kitalált történetek szóbeli és írásbeli

elbeszélésére;◆ ismerje a párbeszéd írásmódját, alkalmazza a párbeszéd írásakor a megfelelő írásjeleket;◆ ismerje és alkalmazza a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközöket (használjon fo-

galmazásaiban rokon értelmű szavakat; tegye élményszerűbbé az esemény elmondását vagy leírását különböző mondatfajtákkal);

◆ fogalmazásának terjedelme kb. egy oldal legyen;◆ legyen képes fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenőrzésére;◆ használja a helyesírási szótárt;◆ ismerje fel hibáit, és javítsa írásbeli munkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból.

A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás követelményei alapján

Megfigyelési szempontok:◆ Be tud-e számolni lényegre törően és folyamatosan olvasmányairól?◆ Írásbeli szövegalkotása megfelel-e a tartalmi, terjedelmi, nyelvi és formai követelményeknek?◆ Mennyire képes szóbeli és írásbeli közléseit értelmi szabályzás alá rendelni?

jeles jó közepes elégséges

a tanuló

– szóban 10-12 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni élményeiről, meg-figyeléseiről, személyesen átélt eseményekről.

a tanuló

– szóban 8-10 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élmé-nyeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt esemé-nyekről.

a tanuló

– szóban 6-8 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élmé-nyeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt esemé-nyekről.

a tanuló

– szóban 5-6 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élmé-nyeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt esemé-nyekről szükség esetén tanítói segítséggel.



95

jeles jó közepes elégséges

– olvasmányairól lényeg-re törően és folyamatosan számol be, tud megha-tározott beszédhelyze-tekhez alkalmazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömörí-teni, részletezni vázlat alapján.

– összefüggő monda-tokkal számol be olvas-mányok tartalmáról, tud meghatározott be-szédhelyzetekhez alkal-mazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján.

– összefüggő monda-tokkal számol be olvas-mányok tartalmáról, az olvasottak tartalmát tanítói segítséggel tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján.

– az olvasmányok tartal-máról vázlat segítségével képes beszámolni, szük-ség esetén tanítói segít-séggel.

– egy oldalnyi elbeszélő fogalmazást készít szemé-lyes élményeiről, megfi-gyeléseiről vagy elképze-lés alapján.

– 8-10 mondatos elbe-szélő fogalmazást készít személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján.

– 6-8 mondatos elbe-szélő fogalmazást készít személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján.

– 5-6 összefüggő, értel-mes mondattal tud sze-mélyes élményeiről, meg-figyeléseiről fogalmazást készítni.

– a fogalmazások elké-szítésekor önállóan al-kalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyűjtés, a cím rendező szerepének érvényesítése a mondani-való kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje, pár-beszéd).

– a fogalmazások elké-szítésekor önállóan al-kalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyűjtés, a cím rendező szerepének érvényesítése a mondani-való kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje), de bizonytalan a párbeszéd alkalmazásában.

– a fogalmazások elké-szítésekor időnként vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

– a fogalmazások elké-szítésekor többször vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

– alkalmazza a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai esz-közöket (szemléletes, választékos kifejezések, rokon értelmű szavak).

– törekszik a műfajnak, a témának megfelelő nyel-vi-stilisztikai eszközök alkalmazására.

FelhASznált irodAloM

Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 1–8. évfolyamai számárade Bono, Edward: A kreatív elme. HvG Kiadó, Budapest, 2009.Ginnis, paul : Tanítási és tanulási receptkönyv. alexandra Kiadó, pécs, 2007. Kunoss Judit: Fogalmazástanítás az alsó tagozatban; Tankönyvkiadó 1983.Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. önkonet Kft., Budapest, 2001.Nemzeti alaptanterv 2007 Dr. Tóth lászló: Az írásbeli szövegalkotás pszichológiai alapjai. pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006.Dr. Tóth lászló: Megtanulok fogalmazni. pedellus, Debrecen, 2006.



96

tArtAloM

Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

a magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a kezdő szakaszban a 2007-es NaT és az apáczai Kiadó kerettanterve alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

alapelvek, célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4a fejlesztés területei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Kulcskompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a NaT és az apáczai Kiadó kerettanterve alapján . . . 7

a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a fogalmazásórákon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

a fogalmazástanítás céljai és feladatai . . . . . . . . . . 13általános módszertani ajánlások . . . . . . . . . . . . . . 13Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon? . . . 15a Fogalmazás munkafüzet jellemzői . . . . . . . . . . 16a Fogalmazás munkafüzet felépítése . . . . . . . . . . 18

a tanító felkészülését segítő tanmenet . . . . . . . . . . . 19a tanmenetekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztésea 3. évfolyamon a NaT 2007 alapján . . . . . . . . . . . 19Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 3. évfolyam számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Módszertani ajánlások, javaslatok a tananyag feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

a fogalmazástanítás előzményei . . . . . . . . . . . . . . 43Jelmagyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Újra együtt az iskolában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Kapcsolatteremtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45a fogalmazás építőelemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

a szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46a mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55a mondatok tartalmi kapcsolata . . . . . . . . . . . 58a szöveg jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

Szövegalkotás szóban és írásban . . . . . . . . . . . . . . 60a fogalmazás címe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

az anyaggyűjtés módjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60lényeges vagy lényegtelen . . . . . . . . . . . . . . . . . 62az események előzménye és következménye . . . 63az események sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63a fölösleges szóismétlés elkerülése . . . . . . . . . . 63

az elbeszélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65az elbeszélő fogalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65az elbeszélő fogalmazás részei . . . . . . . . . . . . . 65a fogalmazás tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Élénkítő elemek alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . 66Óravázlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása . . . 75Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Óravázlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

Fogalmazás készítése képzelet alapján . . . . . . . . . 85párbeszéd az elbeszélésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86a képtörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88a 3. évfolyamon tanult fogalmak magyarázata . . . 89Tanulói szókincstár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89Javítási jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89az önellenőrzés szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

az értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90alapelvek az értékelésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor? . . . 91Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez . . . 91a fogalmazások értékelése, javíttatása . . . . . . . . . 93az elvárható tanulói teljesítmények . . . . . . . . . . . 94a tanulók értékelése, minősítése a szóbeli ésaz írásbeli szövegalkotás követelményei alapján . . . 94

Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95


kézikönyv a fogalmazás munkafüzet...

Documents