közlemény - ombkenet.huzoltán, lados mónika, vígh tamás, halász béla, turai zsolt. 2000/13....

85Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 7-8. szám, 2000. július-augusztus

KözleményAz Országos Magyar Bányászati és Ko-hászati Egyesület – mint kedvezménye-zett – javára felajánlott 1999. évi szemé-lyi jövedelemadó 1%-ának felhasználá-sáról

A többször módosított 1996. éviCXXVI. törvény 6. §-ának (3) bekezdé-sében elõírt kötelezettségünknek elegettéve a következõkben adunk számot an-nak a

2 418 361 Ft-nak,azaz Kétmillió-négyszáztizennyolc-

ezer-háromszázhatvanegy forintnaka felhasználásáról, melyrõl egyesüle-

tünk tagjai és szimpatizánsai az 1999. év-ben javunkra rendelkeztek.

Az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület (OMBKE) a teljesösszeget alapszabályának megfelelõen amagyar bányászat és kohászat oktatási,tudományos, kutatási, mûemlékvédelmi,hagyományápolási feladatainak megva-lósítása érdekében, a Bányászati és Ko-hászati Lapok kiadására és az ezekben aszakfolyóiratokban megjelenõ Közlemé-nyek, valamint az elõbb felsoroltakkalkapcsolatos szakmai rendezvények költ-ségeinek fedezésére fordította.

Ezt a jelentõs támogatást, ami fénye-sen bizonyítja 108 éves egyesületünktagjainak az OMBKE iránt megnyilvá-nuló hûségét, egyesületünk minden tag-ja és választott tisztségviselõje nevébenezúton is köszönöm.

Budapest, 2000. augusztus 10.Dr. Tardy Pál

az OMBKE elnöke

Az OMBKE 14. választmányiüléseSzékesfehérvár, 2000. június 1.

Amegjelent 24 választmányi tag, a 4 állandómeghívott, a 6 bizottságvezetõ, az OMBKE

titkársági tagok, az érdeklõdõ tagtársak, valaminta meghívott vendégek és vendéglátóink részvéte-lével lezajlott választmányi ülés színhelye azALCOA-KÖFÉM Mûvelõdési Ház volt. A ven-déglátó helyi egyesületi szervezetnek köszönhe-tõen a meghívottak a választmányi ülés elõttmegtekinthették a Magyar Alumíniumipari Mú-zeumot. Az Európában, sõt a világ mûszaki mú-zeumai között is egyedülálló gyûjteménybõl ki-alakított állandó kiállítás nyújtott élményt KovácsIstvánné múzeumigazgató szakavatott vezetésetette teljessé. A múzeum bejáratánál elhelyezettlégiesen karcsú, alumíniumból készült SzentBorbála szobor (1. kép) látványából (a szobor Bú-

za Barna szobrászmûvész alkotása, feltehetõen az1940-es években készült) erõt merítve kezdhet-ték meg tanácskozásukat a választmány tagjai azalábbi napirendi témákban:

1. Az ALCOA-KÖFÉM cég rövid bemutatásaElõadó: Phil Collins, az ALCOA-KÖFÉM

vezérigazgatója, az ALCOA-Europe alelnöke2. A MAL Rt. jelene és jövõjeElõadó: dr. Tolnay Lajos, a MAL Rt. elnöke3. A Fémkohászati Szakosztály székesfehér-

vári helyi szervezetének beszámolójaElõadó: Csömöz Ferenc, a helyi szervezet el-

nöke4. A hatósági elõírásokat és az alapszabályt

kielégítõ, a közhasznú szervezetek részére elõírtkövetelményeknek megfelelõ 1999. évi mérleg-beszámoló, zárójelentések jóváhagyása, vala-mint pénzügyi állapotjelentés

Elõadó: Schmidt György ügyvezetõ igazgató5. A tisztújító küldöttgyûlésen adományo-

zandó kitüntetési javaslatok, tiszteleti tagságravonatkozó javaslatok és azok jóváhagyása

Elõadó: dr. Reményi Gábor, az érembizottságvezetõje

6. Tájékoztató a küldöttgyûlés várható prog-ramjáról, az összesítõ jelentés elkészítéséhezszükséges feladatokról, valamint a tárgyévi kül-döttgyûlési határozati javaslattervezetek elõké-szítésérõl. Jelentés a legutóbbi választmányi ülésóta végzett ügyvezetõségi tevékenységrõl

Elõadó: Kiss Csaba, az OMBKE fõtitkára7. Tájékoztató a lezárult és a jövõbeni nagy-

rendezvények helyzetérõlElõadók: a szervezõ bizottságok vezetõi8. Szaklapjaink felelõs szerkesztõinek, ill.

szerkesztõbizottságainak beszámolója a lapkia-dás helyzetérõl, finanszírozási lehetõségekrõl.Helyzetértékelés és a szükséges teendõk össze-foglalása

Elõadó: dr. Tardy Pál, az OMBKE elnöke

9. Egyéb tájékoztatók, felvetések– alapítványok beszámolója– elõterjesztés a vállalkozási tevékenység

komplex megújítására– a 88. küldöttgyûlés 6. és 9. határozatának

végrehajtási helyzete (nyugdíjasok, állásnélküli-ek kedvezményezése, valamint a stratégiai mun-kabizottság és -terv létrehozása)

Az ülést megnyitó dr. Tardy Pál megállapítot-ta, hogy a választmány határozatképes. A napi-rendet a választmány egyhangúlag elfogadta. Azelõadásokhoz és a helyi szervezet beszámolójáhoztöbben hozzászóltak, illetve kérdéseket tettek fel.Az elnök méltatta és megköszönte a tárgyszerû,részletekre is kiterjedõ elõadásokat, beszámolót.

A legtöbb vitát kiváltó és hozzászólást indi-káló 4. napirend írásban kiadott anyagáhozSchmidt György szóbeli kiegészítést tett, infor-málva a választmányt a mérlegben szereplõ ne-gatív eredmény (–3989 eFt) okairól, és bejelen-tette, hogy a független könyvvizsgáló azOMBKE 1999. évi mérlegét elfogadói nyilatko-zattal jóváhagyta. A közhasznúsági jelentést ésannak mellékleteit a választmány tagjai kézhezkapták. Az ellenõrzõ bizottság véleményét dr.Gagyi Pálffy András ismertette (a közhasznúságijelentést ki kell egészíteni, és a küldöttgyûléselõtt véglegesíteni kell; a számviteli beszámolónem „életszerû”; a mérleget, az eredmény-ki-mutatást és a könyvvizsgálói jelentést a bizottságtudomásul veszi, de el kell ismerni, hogy azegyesület gazdálkodása veszteséges volt; a kül-döttgyûlés részére olyan beszámolót kell készí-teni, amely a 2000. év elsõ felére is ad informáci-ót; csökkenteni kell a bankszámlák számát). KissCsaba a korábban meghatározott költségvetési„sarokszámok” betartásának bizonyítását kérte,és javasolta, hogy a közhasznúsági jelentést aküldöttgyûlésig pontosítani kell. Benkõ Miklós(vendég) a könyvvizsgáló véleményét kérte. BozaIstván könyvvizsgáló elmondta, hogy a mérleg,az eredmény-kimutatás a számviteli törvény sze-rint készült, a közhasznúsági törvénynek megfe-lelõen. Az egyesület vagyona a jelentésben fel-tüntetett nagyságú. Dr. Fazekas János javasolta akönyvvizsgáló által jóváhagyott anyag elfogadá-sát, de rögzíteni kell azt is, hogy a veszteségesmunkavégzés, a belsõ pénzügyi elszámolás ésmagyarázat így nem fogadható el (a többség ezta megítélést támogatta).

Dr. Pataki Attila javasolta, hogy a fõtitkár aküldöttgyûlésre készítsen átfogó, generális vál-tozást, megújítást ígérõ javaslatot, amely az ügy-rendet is érinti (a választmány állásfoglalása sze-rint ez a meglévõ hatáskör szerint megtehetõ).

Dr. Tóth István javasolta, hogy a mérlegbe-számolót, a közhasznúsági beszámolót a fõtitkárterjessze a küldöttgyûlés elé. Támogatta azt afelvetést, amely szerint teljesen új gazdálkodásiés mûködési stratégia kidolgozása szükséges.

Dr. Bõhm József javasolta, hogy takarékosságiprogramot kell készíteni a veszteség jövõbenimegszüntetésére. A szakosztályok vezetõi fi-gyeljenek oda a gazdálkodásra vonatkozó elõter-jesztésekre, az ellenõrzõ bizottság is adjon ki írá-sos anyagot, javaslatot (ez utóbbit javasolta dr.Havasi László is).

Összességében a választmány a mérlegbeszá-molót, a közhasznúsági jelentést elfogadta, de aszöveges indoklást nem. A hozzászólásokbanemlített feladatok elvégzésére ad hoc gazdaságibizottság alakítandó, a következõ tagokból:

EGYESÜLETI HÍREK

Búza Barna: Szent Borbála

86 Kôolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 7-8. szám, 2000. július-augusztus

Tagok:a Bányászati Szakosztály részérõl:Martényi Árpáda Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szak-osztály részérõl:Götz Tibora Vaskohászati Szakosztály részérõl:Horváth Ferenca Fémkohászati Szakosztály részérõl:Acsádi Istvánaz Öntészeti Szakosztály részérõl:Dózsa Saroltaaz Egyetemi Osztály: nem delegált, írásban

ad véleményt.Az 5. napirend szerint dr. Reményi Gábor is-

mertette az érembizottság javaslatát. A kitünte-tésre javasolt személyek jelölését kis vita után aválasztmány elfogadta. Az elõterjesztéshez hoz-zászóltak: dr. Fazekas János, Balázs László, dr.Lengyel Károly, Kovács Lóránd, Podányi Tibor, KissCsaba, dr. Pilissy Lajos (utóbbi az egyeztetés hiá-nyát kifogásolta, jogosan).

A 6. napirendben Kiss Csaba tájékoztatott a2000. október 7-i küldöttgyûlés programjáról,kérte, hogy szeptember 10-ig küldjék meg a szak-osztályok a tevékenységükrõl készített beszámo-lót, határoztai javaslattervezetüket. A Bányász-Kohász-Erdész Találkozó rendkívüli sikerérõlszólva, javasolta a szervezõk (fõként dr. Fazekas Já-nos és dr. Pataki Attila) munkájának jegyzõkönyvielismerését. A hozzászóló dr. Gagyi Pálffy András apontos taglétszámra és a küldöttek számára vonat-kozó adatokat kért a titkárságtól. (A választmányállásfoglalása értelmében ezeket az adatokat a tit-kárság e jegyzõkönyvhöz csatoltan küldi meg.)

A 7. napirend keretében a tapolcai Bányász-Kohász-Erdész Találkozóról szóló tájékoztató-jában dr. Pataki Attila és Kovács Lóránd sikeres-nek, hagyományteremtõnek és nyereségesnekítélte meg a rendezvényt. Bejelentették, hogy asoproni millenniumi rendezvény fõ szervezõjedr. Bõhm József.

A 8. napirend szerint dr. Tardy Pál arról tájé-koztatott, hogy a három szaklapunk anyagi hely-zete jelenleg biztosítva, szakmai irányítása (fele-lõs szerkesztõk révén) rendezve van. Az írásosfelelõs szerkesztõi jelentéseket a választmánytagjai a helyszínen megkapták. A témához id.Õsz Árpád, dr. Gagyi Pálffy András, Kiss Csaba ésDallos Ferencné szólt hozzá. Dr. Gagyi Pálffy And-rásnak a lapkiadás közhasznú cél szerinti körbevaló vonására vonatkozó javaslatát a választmányelfogadta.

Egyebek napirend alatt a következõk hang-zottak el:

A vállalkozások felújítására, kezelésére KissCsaba tett komplex javaslatot, ezt a választmányelfogadta.

Dr. Fazekas János felvetését, mely szerint aBányászati Fórum pénzügyi megbízását azOMBKE intézze, elfogadták.

Az alapítványokról, szótárkészítésrõl szólóbeszámolót a választmány elhalasztotta. (Azutóbbiról dr. Hatala Pál a következõ ülésen adtájékoztatást.)

A választmány tagjai megkapták a pártolótagvállalatok felkeresésének tervét.

A szakosztályoknak megküldött taglétszámés küldöttnévsorok pontosítását kéri a titkárság.

Podányi Tibornak a felelõs zászlóõri posztravonatkozó javaslata praktikusan csak a titkárságközremûködésével valósulhat meg.

Felhívás hangzott el a Parajdon (Erdélyben)tartandó következõ választmányi ülésen valórészvétel szorgalmazására vonatkozóan.

Bejelentették, hogy a végzett összes bánya-mérnökrõl megjelent minikönyv az OMBKE-ben vagy a Miskolci Egyetemen vásárolhatómeg.

Az ülés végén dr. Tardy Pál megköszönte azaktív részvételt, a házigazdának pedig a vendég-látást, és berekesztette a tanácskozást.

(dé)

Az OMBKE 2000. június 1-jei,14. (2000/3.) választmányiülésének határozatai

2000/11. sz. határozat:A választmány a könyvvizsgálói jelentés és azEB véleménye alapján az 1999. évi eredmény-kimutatást és mérlegbeszámolót tudomásulvette. Az ezzel egy idõben beterjesztett veszte-ségindoklást, gazdasági beszámolót és írásoskiegészítéseket azonban nem fogadja el, és egy-ben felszólítja a titkárságot, hogy a szeptember14-i ülésre a 2000. év I. félévének feldolgozásá-val együtt készítsen a jóváhagyott „sarokszá-mok” betartását igazoló pénzügyi, gazdálkodá-si jelentést, amely megfelel a jelen ülésen tettfelvetéseknek és a vonatkozó elõírásoknak. Eztaz anyagot – a szabályozásnak megfelelõen ki-dolgozandó és a küldöttközgyûlésen jóváha-gyandó közhasznúsági jelentéssel együtt – idõ-ben juttassa el a szakosztályi vezetõségeknek ésaz ellenõrzõ bizottságnak annak érdekében,hogy mindezt az utóbbiak véleményével és azEB értékelésével együttesen lehessen megtár-gyalni a szept. 14-i ülésen. A titkárság gondos-kodjék arról, hogy a pénzügyi beszámoló, aközhasznúsági jelentés és az EB-értékelés írá-sos anyagai legkésõbb szept. 7-ig eljussanak azösszes érdekelthez.

(Egyhangúlag elfogadva)

2000/12. sz. határozat:A választmány a 2000/8. és 9. sz. határozati

keretszámoknak és a szakosztályi nevesítésnekmegfelelõen elõterjesztett érembizottsági elõ-terjesztést a következôk szerint hagyja jóvá.

(A tiszteleti tagjelölés egy tartózkodással, atöbbi kitüntetés-jelölés egyhangúlag elfogadva)

A 2000/12. sz. határozat melléklete:Tiszteleti tagjelölések (összesen 7 fõ):Dr. Fazekas János, dr. Kun Béla (KFVSZ Szak-

osztály keretátadása révén), dr. Sziklavári János,Mayer János elhunyta miatt Fémkohászati Szak-osztály jelöléssel Horváth Csaba, dr. Tarján Iván(a TSZT a professzor úr érdemeit elismervemégis jogosan vetette fel, hogy elõírásaink sze-rint ez elsõ kitüntetésként nem adható, tehát to-vábbi egyeztetés szükséges az Egyetemi Osz-tállyal), Soltész István (elnöki keret).

Emlékérem (összesen 10 fõ):Vér László (posztumusz), Szabados Gábor, dr.

Korim Kálmán (posztumusz), dr. Fehér András,Clement Lajos, dr. Havasi László, Tarján Béla, dr.Verõ Balázs és dr. Jónás Pál tagjaink közül azOMBKE elnöke és az érembizottság vezetõjeválaszt ki egy fõt, elnöki keretbõl pedig KovácsLóránd, Lantos István.

Emlékplakett (összesen 8 fõ):Sárkány Attila, Mendly Lajos, Török Károly,

Imolayné Várady Mária, Varga Mária, Tóth Ist-ván, Dózsa Sarolta, Berke Miklós (oklevél kategó-riából elõrelépve).

Oklevél (összesen 20 fõ):Berta József, Demeter Tamás, Dvortel Gusztáv,

Katics Tibor, Németh László, Orlovits Ernõ, SulyokPálné, Törõ György, Dencs László, SzalmásnéDevecseri Mária, Pozbai Zoltán, Kvárik Sándor,Lantai Miklós, Imre Gábor, Juhász Attila, MagyarZoltán, Lados Mónika, Vígh Tamás, Halász Béla,Turai Zsolt.

2000/13. sz. határozat:A választmány az elsõ Bányász-Kohász-Er-

dész Találkozó nagyszerû megrendezéséért, pél-daértékûen sikeres megvalósításáért köszönetétés dicséretét fejezi ki a szervezõ bizottság min-den tagjának, a tapolcai helyi szervezetnek, ki-emelten pedig dr. Fazekas János és dr. Pataki Atti-la tagtársunknak.


2000/14. sz. határozat:A választmány úgy döntött, hogy a jövõ évtõl

kezdõdõen a lapkiadás ne vállalkozási tevékeny-ségként, hanem közhasznú cél szerinti tevé-kenységként kerüljön megvalósításra.


2000/15. sz. határozat:A választmány a közhasznúsági elõírások

mindenkori betartása mellett az alapvetõ cél-kitûzések megvalósítását lehetõvé tévõ anyagiforrások kibõvítése céljából elhatározza azOMBKE vállalkozási tevékenységének új ala-pokra helyezett megújítását. A követendõ elvaz, hogy egyrészt minden olyan tevékenység,amelynek haszna eddig alvállalkozóknál reali-zálódott, lehetõség szerint egyesületi keretekközött kerüljön megvalósításra, másrészt pe-dig megfelelõen bõvíteni kell a vállalkozási te-vékenységi kört. (A szempontok a választ-mány részére kiküldött írásos anyagban talál-hatók.)


Az OMBKE 15. VálasztmányiüléseParajd, 2000. június 17.

ASalrom S.A. elnök-vezérigazgatója, ReiszPéter úr meghívásának köszönhetõen az

OMBKE választmánya az egyesület fennállásaóta elõször tarthatta ülését a határainkon túl. Aválasztmány és a velük tartó tagok csoportja amintegy 650 km-es útra a Dunaferr Rt. által azegyesület rendelkezésére bocsátott kényelmesautóbusszal indult Budapestrõl, június 16-án.Útközben további tagtársak csatlakoztak Ceglé-den, Szolnokon és Berettyóújfaluban az utazók-hoz. Rövid pihenõkkel este 9 órára érkeztek adelegáció tagjai Parajdra, ahol az erdélyibányászkollégák meleg fogadtatásában részesül-tek. A szíveslátást jelképezõ kenyér, só és finomszilvapálinka mellé megható és bensõséges ze-nés köszöntõvel kedveskedtek a vendéglátók: atapolcai találkozón is szép sikert aratott parajdibányász gyermekzenekar mûsorával. A csopor-tot Ambrus Zoltán bányamérnök, a parajdi Sóbá-


nya Vállalat mûszaki igazgatója köszöntötte. Va-csora után különleges élményt nyújtott a lubic-kolás a helyi fürdõ sós vizében. Másnap a vá-lasztmány tagjai rövid kirándulást tettekSzovátára a Medve-tóhoz, az 1300 méter maga-san lévõ Bucsin tetõre (1. kép) és Korondra. Azebédet követõen a választmány tagjai, a helyiegyesület képviselõi, a bányavállalat vezetõi és ameghívott vendégek a sóbánya hatalmas sókam-ráinak egyikében kialakított ökumenikusbányászkápolnában (2. és 3. kép) a következõ na-pirendi témákban tanácskoztak:

1. Tájékoztató az erdélyi sóbányákrólElõadó: Reisz Péter vezérigazgató2. Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos

Társaság (EMT) helyzete, jövõje, együttmûkö-dési lehetõségek az OMBKE és az EMT között

Elõadó: dr. Bíró Károly professzor, az EMTelnöke

3. Összefoglaló értékelés az OMBKE külföl-di kapcsolatairól

Elõadó: dr. Tardy Pál, az OMBKE elnöke4. Beszámoló a határainkon túli magyar kap-

csolatok bizottságának tevékenységérõlElõadó: Dánfy László bizottságvezetõAz ülést megnyitó dr. Tardy Pál köszönetét

fejezte ki a meghívásért, üdvözölte a parajdi kol-légákat, és hangsúlyozta, hogy bár az elsõ vá-lasztmányi ülést tartja az OMBKE Erdélyben,mégis úgy érzi, mintha hazavárták volna magyarkollégáikat a vendéglátók.

Reisz Péter vezérigazgató a hét bánya egyesü-lésébõl alakult Országos Nemzeti Sótársaságról,az erdélyi sóbányászat helyzetérõl és jövõjérõladott tájékoztatójában elmondta, hogy a sótár-saság jelenleg 50%-os kapacitással üzemel, avegyipar pillanatnyi visszafejlõdésével összefüg-gõ vásárlócsökkenés miatt (összes kapacitásuk: 4Mt/év). Termékeik: a sólé, az ipari só és a váku-mozott só. Céljuk a piaci igényeknek megfelelõ,magas színvonalú termékek elõállítása, és az eh-hez szükséges feltételek megteremtése (csoma-golástechnika, sólepárló fejlesztése, kereskedel-mi hálózat korszerûsítése), ehhez jelenleg nemáll rendelkezésre elegendõ pénz. Megemléke-zett arról, hogy az egyik legfontosabb vevõkörü-ket a magyar közutakat kezelõ gazdálkodó egy-ségek képezik.

Dr. Bíró Károly, a Kolozsvári Mûszaki Egye-tem professzora és az Erdélyi Magyar MûszakiTudományos Társaság elnöke a társaság tevé-kenységérõl, szervezeti felépítésérõl, rendezvé-nyeikrõl (évente 8–10 rendezvény, 100–150 fõskonferenciák) beszélt. Visszaemlékezett arra,hogy 1996-ban itt, Parajdon alakult meg – azOMBKE támogatásával – az EMT keretein be-lül az erdélyi magyar bányász- és kohászszakem-bereket összefoglaló Bányászati és KohászatiSzakosztály. Az EMT a továbbképzést és az át-képzéseket tekinti fõ feladatának, ennek anyagihátterét konferenciák rendezésébõl, pályázatok-ból teremtik meg. A professzor úr, aki a buda-

pesti millenniumi tudóstalálkozón is részt vett,„Az erdélyi és a magyar tudományos mûhelyekegyüttmûködésének és utánpótlás-neveléséneknéhány kérdése” címû elõadásában hosszan ele-mezte az erdélyi magyar tudományosság mailegfontosabb problémáit és az ezekre adható le-hetséges válaszokat. A hozzászólók (dr. TardyPál, Kiss Csaba, dr. Pataki Attila, Dánfy László,Õsz Árpád, dr. Tóth István) a partnerkapcsolatról,az együttmûködési lehetõségekrõl, a fiatalok be-vonásáról és a tevékenységhez szükséges anyagiháttér biztosításáról beszéltek.

Dr. Tardy Pál beszámolójában elmondta,hogy az OMBKE régóta együttmûködik külföl-di bányász-kohász egyesületekkel és több nem-zetközi szervezetnek (pl. CIATF) is tagja. Azegyesület folyamatosan törekszik a környezõ or-szágok szakembereivel való együttmûködésre. Ahozzászóló Kiss Csaba és dr. Bíró Károly megemlí-tette, hogy a közös gyökerek miatt történetimunkák készítésében együtt lehetne munkál-kodni.

A 4. napirendben Dánfy László, az OMBKEHatárainkon túli magyar kapcsolatok bizottsá-gának elnöke elemezte a bizottság munkáját éstovábbi lehetõségeit a környezõ országok belpo-litikai mozgásterében 1996 óta megerõsödöttszervezõdések (EMT, VMTT) tükrében. Hang-súlyozta, hogy az együttmûködések során kiala-kult szakmai kapcsolat nem képzelhetõ el meg-felelõ baráti, emberi kapcsolatok nélkül. Ezeket

A Bucsin-tetôn A választmányi ülés résztvevôi

A választmányi ülés elnöksége A szakestély elnöksége


a kötõdéseket a jövõben is tovább kell erõsíteni.Az erdélyi kollégákkal való együttmûködés ese-tében pedig akár „magyar-magyar” kapcsolatrólis lehet beszélni. A jó együttmûködés bizonyíté-ka a parajdi találkozó is. Dr. Tardy Pál hozzáfûz-te, hogy a magyar kapcsolatok további erõsíté-sén kell dolgozni. Az OMBKE vezetõi tisztség-viselõi (dr. Tardy Pál, dr. Bõhm József, Õsz Árpád,Dánfy László), a Magyar Olajipari Múzeum, aMagyar Alumíniumipari Múzeum vezetõi ap-róbb ajándékokat adtak át a vendéglátóknak. Atanácskozás kölcsönös üdvözlésekkel és köszön-tésekkel zárult. Ezt követõen a sóbányában tar-tott fogadáson és a közös szakestélyen folytatód-tak a szakmai, baráti beszélgetések (4. kép). Avendéglátók marosvásárhelyi mezõségi zene-,ének- és táncbemutatóval kedveskedve emeltéka találkozó hangulatát.

Az élményekben gazdag, szakmailag, baráti-lag pedig rendkívül hasznos látogatás számárabiztosított körülményekért Reisz Péterné bánya-gépészmérnököt, a Transtour Kft. ügyvezetõjétés munkatársait illeti a köszönet.

défotó: Õsz Árpád

Kongresszus, kiállítás, emlékülés• A Magyar Tudósok II. Világtalálkozóján május22. és 23. között Budapesten öt kontinens szá-mos országában élõ és alkotó mérnök, kutató ésfeltaláló tanácskozott. A Magyar TudományosAkadémia, az MTESZ és a Magyarok Világszö-vetsége által rendezett találkozó – melynek fõ-védnöke Oláh György Nobel-díjas professzorvolt – mottója: „Fedezzük fel a jövõt!” tükrözõ-dött a három szekcióban (Magyar esélyek a tu-dományban és a társadalmi-gazdasági fejlõdés-ben. Feladatok az EU-csatlakozás kapcsán. Ma-gyar tudományosság és együttmûködés a Kár-pát-medencében.) elhangzott elõadások témái-ban, a hozzászólások és kerekasztal-megbeszélé-sek felvetéseiben.

• „Mûszaki múltunk legszebb kincsei” cím-mel rendeztek rendkívül érdekes és szép kivitelûkiállítást a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetemen. Az elmúlt 200 év magyar ta-lálmányait és mûszaki eredményeit 2000. május18–24. között tekinthették meg az érdeklõdõk.Az államalapítás millenniumának tiszteletéremegnyitott kiállításon bemutatott eredeti tár-gyak, dokumentumok és modellek közül meg-említjük a hordozható univerzális napórát, aSegner-kerék modelljét, Jedlik Ányos „egysarkúvillanyindító”-nak nevezett generátorát, a BánkiDonát–Csonka János-féle karburátort, Bánki Do-nát kettõs átömlésû akciós turbinájának modell-jét, Kruspér István szintezõ mûszerét, Konkoly-Thege Miklós spektrálfotomtéerét, a Bay Zoltánkísérleteihez készített, a Föld-Hold távolságátmérõ radarberendezés részét képezõ coulome-tert, az egysínû villamosvasúti kocsi modelljét,annak reprezentálására, hogy világviszonylatbanis milyen jelentõs szerkezeteket és komolyösszefüggéseket fedeztek fel hazai tudósaink. Az

Országos Mûszaki Múzeum tulajdonában lévõrelikviákat – a megfelelõ feltételek biztosításaután – remélhetõen hamarosan bemutatják ál-landó kiállításokon is.

• Tárczy-Hornoch Antal emléknapok (Sop-ron)

A Magyar Tudományos Akadémia, az FKKGeodéziai és Geofizikai Kutatóintézete, a Ma-gyar Geofizikusok Egyesülete, a Magyar Föld-mérési, Térképészeti és Távérzékelési Társa-ság, a Miskolci Egyetem, a Nyugat-Magyaror-szági Egyetem, az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület és az MTESZ SoproniTerületi Szervezete Tárczy-Hornoch Antalszületésének 100. évfordulója tiszteletére 2000.október 11–13. között tudományos ülést, to-vábbképzõ szemináriumot és koszorúzássalegybekötött emlékülést szervez. Az emlékün-nepségen neves külföldi és hazai szakemberektartanak elõadást.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványlétrehozásának 7 éve alatt sikeresen vett részt ahazai K+F bázisának kialakításában, az EU által iskiemelten kezelt regionális kutatási és oktatásiprogramok hazai alkalmazásában. Az alapítványfelajánlotta segítségét az országban az utóbbi idõ-ben váratlanul keletkezett nehéz problémák meg-oldásában (kiemelten említve a Tisza-vidéki kör-nyezeti katasztrófát). Az alapítvány három intéze-te: a budapesti Anyagtudományi Intézet, a szege-di Biotechnológiai Intézet és a miskolciLogisztikai és Gyártástechnikai Intézet konkrétbeavatkozási elképzeléseket alakított ki a térségkörnyezeti károsodásának felmérésére és kikü-szöbölésére. (Az alapítvány fõigazgatója PungorErnõ akadémikus, kutatási igazgatója Cser László,a miskolci egyetem professzora.)

(dé)

Évfordulók• 75 évvel ezelõtt, 1925. július 18-án vonult lea fúróberendezés a Nagyhortobágy–I jelû kuta-tófúrásról. Ez a Hortobágyon létesített fúrásvolt az elsõ legmélyebb olyan fúrás, mely az Al-föld kõzetviszonyaira vonatkozó ismeretekettisztázta. A Böckh Hugó kezdeményezésére azEötvös-féle torziós ingával az altalaj szerkeze-tének megismerése céljából az Alföldön 1917-ben végzett mérések több pozitív nehézségianomáliát mutattak ki: Hortobágy térségébenegy zárt minimumot, Hajdúszoboszló mellettegy maximumot. A szénhidrogént tartalmazórétegek felderítésére id. Lóczy Lajos és BöckhHugó javaslatára egy-egy kutatófúrás mélyíté-sét határozták el az említett területeken. Mind-két pontot dr. Papp Simon tûzte ki Lázár Vazulbányamérnök jelenlétében. A szerkezetek meg-kutatására tervezett két fúrás közül csak aNagyhortobágy–I jelû valósult meg. A fúrásmélyítését 1918. április 27-én kezdték el és1925 júliusában fejezték be, 1115,4 m-ben. Afúrás mûszaki irányításával Mazalán Pál bánya-mérnököt, a Nagyalföldi Bányászati KutatóKirendeltség vezetõjét bízták meg (kép). Fúrásközben több gázos és meleg sósvizes rétegeketharántoltak. A fúróberendezés leszerelése1925. július 18-án fejezõdött be.

(Csath Béla tiszteleti tagnak a Magyar Földta-ni Társulat Jubileumi Vándorgyûlésén 1998.október 13-án elhangzott elõadása alapján.)

• A magyar vízkutatás múltjából175 éve készült el hazánk legrégibb artézi

kútja a Veszprém megyei Ugod községben. Ha-zánk elsõ eredményes fúrásáról a korabeli króni-kák a következõképpen írnak:

Felsõ-Eõri Cseresnyés Sándor: „Bardió téglásfúrása után 7 öles (13,2 m) kútból artézi módraszökõ 10 elsõ perczenet alatt 2 akóra (108,6 l)szaporodó mostani ivó forrás kristály-savanyú-víz cseppjeit tárta fel.”

Wachtel Dániel dr.: „Im J. 1825. ein artesischerBrunnen erbohrt, welcher in zehn Minuten zweiEimer krystallklaren Sauerwassers geben soll.”

Török József: „1825-ben ismert Bardio általfúrások tétetnek, ezek következtében egy ártézikút nyittatott meg, melybõl 10 elsõ percenetalatt 2 akónyi, jegec-tiszta, italnak használhatósavanyú víz szökik fel.”

Przemysl Lengyel Dániel: „Végre 1825-benegy francia vízgépész által artézi kút nyittatottmeg, mely 2 veder (113 l) tiszta savanyú vizet lö-vell minden 10 percben fel.”

A kút vize az 1825-bõl származó Bolemenn-féle vízelemzés szerint szénsavat, konyhasót, jó-dot és olajnyomokat tartalmazott. Az ebben azidõben használatos merev rudazatos, ütve mû-ködõ rendszerû fúrás modelljét mutatja be az 1.kép (a lyuk mélyítése a kis mélységû, téglával bé-lelt aknából történt).

125 évvel ezelõtt fejezõdött be a ránkher-lányi artézi kút fúrása.

Kassa közelében, Ránk és Herlány (maHerlany, Szlovákia) községek között fakadó sa-vanyúvíz-források vizét gyógyhatásánál fogvaivásra és fürdésre egyaránt használták, azonban avíz mennyisége kevésnek bizonyult. A KincstárZsigmondy Vilmost bízta meg, hogy elegendõmennyiségû és felszökkenõ víz nyerése céljábólartézi kutat fúrjon. A kút mélyítése 1875. május16-án, 404 m mélység elérésével fejezõdött be.Az idõszakosan (naponta két alkalommal) 37–51m magasságig feltörõ forrásról, mint fenséges„gejzír jelenségrõl” elragadtatással írtak a kora-beli lapok: „... a leírt víz-szökés Ránk-Herleinnagy nevezetessége, s mint félbeszakadó artois-ikút kiváló a maga nemében.” Az idõszakosan fel-

Mazalán Pál okl. bányamérnök, fúrásvezetô

HAZAI HÍREK


törõ kútból (2. kép) a két kitörés alatt átlagosan172 660 liter, 23–24 °C-os víz jutott a felszínre(a fúrásvezetõ Zsigmondy Béla „A ránkherlányiártézi szökõkút” címû cikkébõl).

75 éve, 1925. október 25-én fejezték be aHajdúszoboszló–I sz. fúrás mélyítését. Az Ál-lamkincstár megbízására – a Hajdúszoboszló vá-ros környékén végzett aknás kutatásai alapján –Pávai Vajna Ferenc fõgeológus tûzte ki a fúrás-pont helyét. A minisztérium a fúrás vezetésévelFaller Gusztáv okl. bányamérnököt bízta meg. Afúrást 1924. december 24-én kezdték meg egyTrauzl-Rapid gõzüzemû berendezéssel, majd750 m mélység elérése után – a számításba jöhe-tõ rétegek vízadó képességének és gáztartalmá-nak növekedése miatt – egy Fauck-Express típu-sú fúróberendezéssel folytatták 1090,7 m mély-

Merev rudazatos ütve mûködô fúrás modellje

Az idôszakosan feltörô vízkút

ségig. Schafarzik Ferenc szerint az átfúrt formáci-ók gazdag sorozata tudományos szempontból„örökbecsû”. Faller fõmérnök mérései szerint akút 24 órás hozama 1600 l/min, 73 °C hõmérsék-letû jódos víz, valamint 7300 m³ gáz volt. (A 3.kép a kutat kitörés állapotában ábrázolja a sze-mélyzettel. A kapu mellett balra, sapkában Faller

Gusztáv látható.) A kút használatát a pénzügymi-nisztérium Hajdúszoboszló városának adta át a128 299/1925. XV. a. sz. alatti leiratával. A város akinyert gázra gázmotoros elektromos telepet lé-tesített, a vizet pedig fürdõ céljára használta.

Csath Bélatiszteleti tag

A Hajdúszoboszló-I kút személyzete

III. Alföldi Bányászati KonferenciaEger, 2000. június 5–6.

AMiskolci Bányakapitányság, a Szolnoki Bá-nyakapitányság, a Magyar Olaj- és Gázipari

Rt., a Magyar Bányászati Szövetség és azOMBKE Kõolaj-, földgáz- és vízbányászatiszakosztálya a Montan-Press Kft. közremûködé-sével rendezte meg a III. Alföldi BányászatiKonferenciát (Észak-magyarországi és alföldirégió) 2000. június 5–6-án Egerben, a HotelEger-Parkban. A hatóságokat, szakhatóságokat,államigazgatási szerveket és bányavállalkozókatérintõ konferencián 140-en vettek részt, 40%-kal többen, mint az elõzõ évin. A szakmai prog-ram a következõ volt:

• Üdvözlés: Õsz Árpád, az OMBKE KFVSZelnöke, a konferencia levezetõ elnöke

• Megnyitó: Dr. Járai Antal elnökhelyettes,MBH

• Elõadások:– Rózsavári Ferenc, Bányamérnök Bt.: Bányá-

szati szakhatóságok szerepe az engedélyezés fo-lyamatában

– Tolcsvai Rózsa osztályvezetõ, Közép-Duna-

Völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség: Kör-nyezetvédelmi kérdések a bányászatban, külö-nös tekintettel a külszíni kavicsbányászat hatá-saira

– Dr. Zoltay Ákos ügyvezetõ fõtitkár, MBSZ: AMagyar Bányászati Szövetség aktuális feladatai

– Bokor Csaba ügyvezetõ igazgató, MOL Rt.HKTD: A bányászat átalakítása

– Horeczky Veronika bányahatósági fõmérnök:A Bányászati Szakmai Fórum létrehozása és sze-repe

– Pados Imre igazgató, Észak-MagyarországiVízügyi Igazgatóság: A vízi munkákhoz kapcso-lódó ásványi nyersanyag-kitermelések az árvíz-mentesítési, folyó- és tószabályozási munkákkalösszefüggésben

– Gasztonyi Éva elõadó, Bükki Nemzeti ParkIgazgatóság: A természetvédelem feltételrend-szere a bányászati tevékenységek végzése során

– Kiskéri Rezsõ szakfõtanácsos, Heves megyeiNövényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás:Az állomások feladatköre a termõföldön történõberuházások vonatkozásában

– Dr. Miklós Pál ügyvezetõ igazgató, TESZTKft.: Vízügyi létesítési engedélyek és terepren-dezések visszásságai

– Oplazník Gusztáv ügyvezetõ igazgató,MÉRING Kft.: Aktuális problémák a bányászatitevékenységek engedélyezése és végzése során

– Dr. Szabó György ügyvezetõ igazgató, TDEKft.: Koncessziók, kutatási engedélyek és lehe-tõségek a szénhidrogén-bányászatban

– Veres Imre helyettes bányakapitány, Szolno-ki Bányakapitányság: A bányászati tájrendezésselkapcsolatos problémák

– Kendelényi Péter fõelõadó, Észak-Magyar-országi Környezetvédelmi Fõfelügyelõség: Akörnyezet igénybevételének feltételrendszere abányászati tevékenységek végzése során


– Dr. Sperka Kálmán–dr. Kalas Tibor bírók,BAZ Megyei Bíróság: A bányászati hatósági te-vékenységgel összefüggõ perek

• Zárszó: Dr. Maláricus Viktor elnök, MBH.A 14 elõadás és 5 hosszabb hozzászólás után

élénk eszmecserék, kérdés-felelet párbeszédekalakultak ki, s ezek a szünetben és a szabadidõsprogramokban is folytatódtak.

A szakmai programok után Eger történelmibelvárosában s a várban tett kellemes séta, bor-kóstolás az Ispotály pincében (1. kép), az

egerszalóki termálkutakhoz, népi fürdõhöz (avolt Demjén Ny–42 és Demjén Ny–42/A kutakkörnyéke) tett kirándulás, a folklórmûsorral szí-nesített vacsora a szépasszonyvölgyi Mûemlék-pincében („Istenes pince”) tette teljessé a konfe-renciát (2. kép).

Az immár hagyományossá vált konferenciát2001-ben is megrendezik.

A konferencia megrendezését támogatták:• Colas-Északkõ Bányászati Kft., Tarcal• Dráva Kavics Ingatlan Kft., Pécs

• Duna-Dráva Cement- és Mészmûvek Kft., Vác• Egri Téglagyár Kft., Eger• Geoteam Kft., Eger• KÕKA Kft., Budapest• Lasselberger Holding Kft., Nyékládháza• MOL Rt., Budapest• OMYA Kft., Eger• Pestkõ Kft., Nógrádkövesd• Tanóca Kõbánya Kft., Kisnána• Zalakerámia Rt., Zalaegerszeg

Id. Õsz Árpád

Az Ispotály-pincében Folklór mûsor az „Istenes-pincében”

Tisztelettel köszöntjük tagtársunkat,

Kõvári János okl. gépészmérnököt

80. születésnapjaés

Ferenczy Imre okl. olajmérnököt

70. születésnapja alkalmából

Kívánunk nekik jó egészséget, további boldogéletet és Jó szerencsét!

A szerkesztõség

Magyar bányamérnökök1876–1999

Akönyv „közreadója” a Miskolci Egyetem Bá-nyamérnöki Kara, támogatói: a Bakonyi Ba-

uxitbánya Kft. és az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület, összeállítója: Szendi Atti-la, szerkesztõje: dr. Zsámboki László.

A 324 oldalas (A6 formátumú) 10 fejezetbõlálló könyv elõszavában dr. Kovács Ferenc, az MEBányamérnöki Kar dékánja mint közreadó, dr.Fazekas János pedig a támogatók nevében köszön-ti az olvasót. A második évezred utolsó évébenmegjelent könyvben a 265 éves õsi selmeci-sop-roni-miskolci Alma Mater utóbbi 124 évében aBányamérnöki Karon oklevelet („bányász” okle-velet) szerzett egykori diákjainak nevét gyûjtötteössze az egyetem levéltára. A könyvben nevek so-rakoznak hosszú, tömött sorban, de remélhetô,hogy az olvasókban a könyv lapozgatása közbenszemélyes vagy irodalmi emlékek fognak gyúlni, sföl-föl fog tárulni egy-egy bányamérnök-életút,-életmû, amely része volt a hazai bányászat sike-rekben is bõvelkedõ elmúlt századának.

A bevezetõben sok újat olvashatunk dr.Zsámboki László tollából a bányamérnökképzés-rõl 1735-tõl napjainkig, az Alma Materünk tör-ténetérõl.

A könyvben évek szerint, alfabetikus sor-rendben szerepel az 5433 hallgató neve, és mel-lette feltüntetve a 18 szak nevébôl az, amelyenvégeztek.

A könyv tartalmazza azon bányamérnökök ne-vét is, akik az MTA tagjai, s akik Kossuth-, Állami-és Széchenyi-díj kitüntetésben részesültek.

A könyv értékét emeli, hogy ez évben búcsúz-tunk a nyalka egyessel kezdõdõ évszámtól. Ezerévig állt évszámaink élénk kihúzott derékkal,egyenesen, most pedig egy lehajtott fejû, meg-görbült hátú számmal kezdjük az évszám írását.Bízom azonban abban, hogy a talpán biztosan állószám erõt ad szakmánknak is. Igaz, utoljára írtukle 1999. december 31-én az ME BányamérnökiKar nevet, 2000. január 1-jétõl már az ME Mû-szaki Földtudományi Karon kapják meg diplo-májukat a végzõs hallgatók. De e sorok írója bízikabban, hogy szeretett hivatásunkat a következõévszázadban is nagyon sokan fogják folytatni, ésaz egyetem levéltára a következõ évszázadokbanis megörvendezteti hasonló kiadvánnyal az egye-temes magyar bányászati és földtudományi szak-területen dolgozó mérnöktársadalmat.

A szerkesztõ munkáját külön dicséri, hogyhiánypótló ismeretanyagot ad az olvasó kezébe,és naprakészségét bizonyítja, hogy az 1999-esévben végzett hallgatók, kitüntetettek nevét istartalmazza az ízléses kiállítású (fekete és zöldkötésû) könyv.

A könyvet ajánlom nemcsak az Alma Mater-ben végzett mérnökkollégák részére, hanemmindazoknak, akik e szaktudományok iránt ér-deklõdnek.

A könyv megrendelhetõ/beszerezhetõ 1000Ft-os áron az ME Levéltárában, az OMBKETitkárságán és a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-nél.Az ME Levéltára címére (3510 Miskolc-Egyetemváros) feladott 1000 Ft ellenében –költség felszámítása nélkül – postán is eljuttat-ják a kiadványt.

KÖSZÖNTÉS KÖNYVISMERTETÉS


Landform evolutin studies inHungary(Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999., 216 ol-dal, 51 szövegközi ábra, 17 szövegközi táblá-zat, függelékként 50 fotó)

Tudományos életünk örvendetesen jelentõseredménye, illetve eseménye Magyarország

domborzata és földszármazástana fõbb kutatásieredményeinek ez az angol nyelvû összefoglalá-sa. A téma nemzeközi érdeklõdésre számot tartóvoltát jelzi, hogy – mint a fõszerkesztõ (PécsiMárton) elõszavából kitûnik – nemrég adta ki aNemzetközi Geomorfológiai Egyesület a TheEvolutin of Geomorphology (Chichester, NewYork, Wiley, 1995) címû, a témakört világmére-tekben tárgyaló monográfiáját. Azoknak a szer-zõknek a köre, akik ez utóbbiban 11 oldalon mu-tatták be a magyarországi helyzetet e kötetösszeállítása során jelentõsen kibõvült, az átte-kintés tematikája kiszélesedett, és a Magyar Tu-dományos Akadémia Földtudományok Osztályasegítségével tartalmas, kitûnõen szerkesztettkönyvvé terebélyesedett.

A fõszerkesztõ elõszavát és bevezetõjét köve-tõ elsõ (A) fejezet két elaborátuma a magyar földgeomorfológiai fejlõdésének különféle részlete-ivel, illetve aspektusaival, a második (B) hét ta-nulmánya a fõbb geomorfológiai processzusok-kal foglalkozik, a harmadik (C) kilenc értekezéseegyes domborzatok, illetve terepalakzatok sajá-tos kérdéseivel. A szakcikkeket követõen [a (D)fejezetben] a múlt ötvennégy – Magyarországföldje fejlõdésének tanulmányozásában jeleske-dõ – geológusának és geomorfológusának rövidéletrajzát olvashatjuk fõbb mûveik és biográfiáikfelsorolásval. Selmeci–Soproni–Miskolci AlmaMaterünkhöz kötõdnek közülük: Böckh Hugó,Böckh János, Egyed László, Földvári Aladár,Horusitzky Ferenc, Schmidt Eligius Róbert, SzabóJózsef, Szádeczky-Kardoss Elemér, Vitális István ésZsigmondy Vilmos. A kötetet irodalom-, táblázat-,ábrajegyzék, tárgymutató és különféle – elsõsor-ban kiadványokról készült, jórészt színes – fotó-kat bemutató húsz oldalnyi tábla zárja. Utóbbiakközött örömmel fedezte fel a recenses „A ma-gyar bányászat évezredes története” egyik köte-tének fényképét.

Rendkívül figyelemre méltó a szerzõk – illet-ve más közremûködõk névsora: Ádám Antal,Dank Viktor, Hámor Géza, Horvát Ferenc ésKlinkhammer István. Az „egycikkes” szerzõk(társszerzõk), illetve életrajzi szócikkeket írók –Balogh János, Bidló Gábor, Dudich Endre, Fodor Pi-roska, Hahn György, Hartyáni Zsuzsa, HorváthGergely, Jakucs László, Juhász Ágoston, KerényiAttila, Kertész Ádám, Kisari Balla György, KorpásLászló, Mike Károly, Molnár Béla, Nemecz Ernõ,Neppel Ferenc, Papp-Váry Árpád, Pogácsás György,Póka Teréz, Posgay Károly, Rónai András, Szeder-kényi Tibor, Zámbó László – sorában találhatóFaller Gusztáv, akinek a C fejezetben megjelentMining and geomorphology c. tanulmánya (p.106–113) avégett tekinti át a Kárpát-medencebányászatának történetét, hogy megbecsülhes-se: mekkora e bányászat hatása a földfelszínre.Faller Gusztáv tanulmányának itteni szerepelte-tése azért is üdvözlendõ, mert bányászatunk tör-ténetének angol nyelvû összefoglalásával na-gyon ritkán találkozhatunk.

Két-két fejezetben szerzõ vagy társszerzõ

Árkai Péter (A, D), Borsy Zoltán (A, B),Brezsnyánszki Károly (C, D), Gábris Gyula (B, D),Lóczy Dénes (C, D), Lovász György (C, D), MezõsGábor (B, D), Pinczés Zoltán (B, D) és Szabó József(C, D), három-három fejezetben Schweitzer Fe-renc (A, B, C), Somogyi Sándor (B, C, D) és Szé-kely András (A, B, D), végül mind a négy fejezet-ben Marosi Sándor, továbbá Pécsi Márton, akinek– fõszerkesztõként – múlhatatlan érdeme enneka kötetnek a létrehozása. Ekkora szerzõgárdátösszehozni, valamint a Bassa László, Lóczy Dénesés Schweitzer Ferenc alkotta szerkesztõbizottságközremûködésével megszervezni, összehangolnia szerzõi-szerkesztõi-fordítói (Lóczy Dénes, BassaLászló, Piros Olga), szövegszerkesztõi-ábraszer-kesztõi munkát, olyan tett, amely (ha kissé meg-késve is) méltó az alkalomhoz, amelyre – az Elõ-szó szerint – szánták: a Magyarhoni FöldtaniTársulat megalakulásának 150. és a MagyarFöldrajzi Társaság megalakulásának 125. évfor-dulójához. Örvendetes, hogy a MagyarhoniFöldtani Társulat a 2000. március 22-i közgyû-lésen Pécsi Márton akadémikust e könyvéért„Szabó József Emlékéremben” részesítette.

Dr. Horn János

Fluidumbányászati irodalom(1890–1895)• Szirmai Jakab: Kõrösmezei petróleum vidékérõl

„Valóságos jótétemény lenne a vidéken, ha na-gyobb szabású bányamûvelés volna rajta megin-dítható...” „...több helyen a föld felszínére jön ki, ahegyoldalon akárhány helyen összegyûlik a kõolaj,hacsak pár centiméter mély lyukat kaparnak is aföldbe... a pár kilométerre esõ galíciai határon túlmár virágzó kõolajbányászat indult...” írta a szerzõa vizsgált területrõl. Ezen a vidéken 1886 óta vé-geztek kutatásokat, melyek nem hoztak megfelelõeredményt, mivel fúrás közben azonnal átharán-tolták az olajtartalmú rétegeket. A kõrösmezei vi-déken a kárpáti homokkõnek nevezett formáció-ban, kb. 200 méter mélységben találhatók kõolaj-tartalmú rétegek. A kutatások során létesített ak-nák 4-5 méter vastag kõolajtartalmú rétegeken áthaladtak. A mélyebbre ható kutatások közül meg-említi a 205 méteres Ferenc József-féle kutat,amely 15 hordó nyersolajat szolgáltatott.

(Természettudományi Közlöny, XXII. k.,235–238. p., 1888)

• Szontagh Tamás: A fúrótechnikusok 1890. évi,Prágában tartott V. vándorgyûlésérõl

A vándorgyûlési beszámolóból különösenkét elõadás említésre méltó:

A püspökladányi artézi kút égõ gázának világítás-ra való felhasználásáról (Karafiáth Tivadar). A ma-gyar királyi államvasutak igazgatósága 1875-bena püspökladányi állomáson artézi kutat fúratottZsigmondy Bélával, mely kút 209 m-bõl tiszta,egészséges vizet adott. A többlet vízigény kielégí-tésére egy újabb (277,4 m mély) artézi kutat léte-sítettek 1887-ben, ebbõl 3 m magasságba felszö-kõ, 42,3 °C-os vizet nyertek. Eltérõen a többi al-földi kúttól, a második püspökladányi artézi kútvizével együtt nagy mennyiségû (naponta 38–40ezer liter) „mocsárgáz” (metán) szállt fel, mely afelszínen meggyújtva, szakadatlanul égett. Ezt akedvezõ és ritka körülményt kihasználva, a ma-gyar királyi államvasutak igazgatósága a pályaud-var világítását természetes gázzal oldotta meg.

Adatok a szegedi kút fúrásához (Zsigmondy Bé-la). Az elõadó arról tájékoztatta a hallgatóságot,milyen technikai megoldással sikerült a beömlõlaza homokot a 270 m mély, napi 800 m³ kris-tálytiszta vizet adó kútból kizárni.

(Földtani Közlöny, XXI. k., 187–188. p.,1891)

• Halaváts Gyula: A szegedi két artézi kútA szerzõ a szegedi magyar királyi államvasu-

tak területén, valamint a Tisza Lajos körúton lé-võ artézi kutak fúrását ismerteti. Mindkét kutatZsigmondy Béla fúrta. Az elsõ 266,68 m mély kút550 ezer liter, 21,25 °C-os vizet adott naponta(fölös vizét csatornába vezették), a második216,79 m mély kútból 800 ezer liter, 21,25 °C-osvíz folyt ki (a felesleges vízzel a felsõ város lakóitlátták el). A vízadó rétegre vonatkozó megállapí-tás: „...agyag és agyagos homok váltakozó réte-geit törte át a fúró... a felszálló vizet a ViviparaBöchki szint szolgáltatta.”

(Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve,VIII. kötet, 6. füzet, 30. p., 4. tábla, FöldtaniKözlemények, XXII. k., 254–255. p., 1892)

• Halaváts Gyula: Adatok a Torontál megyeföldtani viszonyainak ismertetéséhez

Az értekezésben a grabáczi 85 m, 104 m és120 m mély fúrások, a nagybecskereki 61,64 m-esés 79,4 m-es, valamint a franzfeldi 241,4 m-es fú-rások földtani szelvényeit („...diluvium és alluvi-um képzõdmények meg nem zavart elhelyezke-dését”) dolgozta fel a szerzõ. Végül a megye ivó-vizének kérdésével foglalkozott: Torontál megye(közönséges ásott) kútjainak vize nem felel meg akívánalmaknak, mivel „közvetlenül a felszínenösszegyûlt beszivárgott vizet fogják fel, és egészenkáros hatású alkatrészeket tartalmaznak.”


• Zsigmondy Vilmos: Mélyfúrás Orow mellettGácsországban

(Gesell Sándor közlése nyomán) A 19. századmásodik felében a fokozódó galíciai sikerekserkentõleg hatottak a hazai kõolajkutatásra is.„Véleményt akartam magamnak alkotni a fölött,miszerint tekintettel az ottani (azaz a galíciai)petróleum tartalmú rétegek települési viszonya-ira, valószínû, hogy mélyfúrás által felszökõ pet-róleum forrást lehessen kapni”, írta ZsigmondyVilmos. A helyi viszonyok tanulmányozása után1868–1871 között Orow mellett (Mraznica ésBoleszlaw között) 215 m mélységû kõolajkutatófúrást mélyített. 60, 138, 144 és 198 m-ben pet-róleumhoz hasonló szintek mutatkoztak (126m-bõl 1 l, 140 m-bõl 2,5 l, a 170 m-bõl 100–150l és 198 m-bõl 5 kg olajat termeltek (szivattyú-zással) naponta. Zsigmondy a fúrást sikeresnekítélte, errõl 1878-ban Elõrajz egy társulat alakítá-sára petróleumnak Gácsországban mélyfúrás általvaló nyerésére címmel írt tanulmányt.


• Halaváts Gyula: A csongrád megyei artézikútak

A szerzõ egy szentesi, két hódmezõvásárhe-lyi és két szegedi artézi kúttal kapcsolatos érte-kezéseinek fõbb eredményeit tartalmazza a cikk.Az öt artézi kút nemcsak az Alföld három tekin-télyes városának oldotta meg a vízellátását, de amagyar medence altalajának geológiai megis-merését is segítette. A földtani rétegekrõl így ír aszerzõ: „...az Alföld zárt medencéjében a levan-tei idõ még tovább tartott, mint Szlavóniában, és


itt még akkor is tovább képzõdtek a rétegek,amikor ott már a víz lefolyt és a tengerfenék szá-raz lett...”

(Természettudományi Közlöny, 1891. évfo-lyam, 262. füzet, Földtani Közlöny, XXII. k.,256. p., 1892)

• Ágh Timót: A pécsi artézi kútA szerzõ a földkéreg általános geológiai fel-

osztásáról, az artézi kutak elméletérõl és fúrásukmódszerérõl, majd Pécs város vízzel való ellátá-sáról ír, a kút ismertetését megelõzõen. A sertés-hizlaló területén mélyült kút fúrását 149,72 mmélységben (és a pirit elérése után) fejezték be.A kút 501 ezer liter, 15 °C-os vizet adott.

(Földtani Közlöny, XXIII. k., 127–129. p., 1893)• Neuhof-Suski József: Petróleum elõfordulás

Zsibón, Szilágy megyébenA Zsibó melletti terület kedvezõ geológiai

viszonyai a szerzõ szerint azt a következtetéstengedik levonni, „hogy itt fejtésre érdemes olaj-mennyiség megnyitásának mi sem áll útjában, deokvetlenül szükséges volna több ponton na-gyobb mélységre hatolni.” Az elõfordulás kiter-jedését 21 km²-re becsüli.

(BKL IX. évk., 146. p., 1893)• Böckh János: Adatok az Iza-völgye felsõ szaka-

sza geológiai viszonyainak ismertetéséhez, különös te-kintettel az ottani petróleum tartalmú lerakódásokra

A szerzõ dr. Wekerle Sándor m. kir. miniszterel-nök 1893. évi felhívására, „...mélyfúrások a geoló-giai viszonyok alapos tanulmányozásával kezdesse-nek meg, a fúrólyukak pedig alkalmas pontokonmindaddig mélyíttessenek le, míg a petróleum tar-talmú formációt keresztül nem fúrják, oly célból,hogy megtudjuk vajjon van-e benne kõolajtar-tány?” (részlet Wekerle Sándor levelébõl), kezdtemeg a kutatásokat. Böckh János a hegy- és vízrajzi,valamint a földtani viszonyok tárgyalását követõenaz egyes képzõdményeket (kristályos pala és mész,felsõ kréta, eocén, oligocén, miocén, diluvium,alluvium) ismerteti. Az Iza-völgyi, a dragomérfalviés szacsali petróleum-elõfordulások és -kutatásokeredményeire alapozva javaslatot tesz a szacsali ésIza-völgyi kutatások folytatására.

(Magyar Földtani Intézet Évkönyve, 11. k.,1–80. p., 1894)

• A Magyar Királyi Földtani Intézet jelentéseA m. kir. pénzügyminiszter úr megkeresésére a

hazai petróleumos területek részletes geológiai ta-nulmányozását és fölvételét a Sósmezõ–Ojtozszoros, Zsibó, Mátra–Recsk és Kõrösmezõ kör-nyékén az intézeti igazgató és két tag folytatta.

(Földtani Közlöny, XXIV. k., 11–12. füzet,397. p., 1894)

• Böckh János: A háromszék megyei Sósmezõ éskörnyékének geológiai viszonyai, különös tekintettelaz ottani petróleumtartalmú lerakódásokra

A tanulmány a terület hegy-, vízrajzi és geo-lógiai viszonyainak vizsgálatán kívül annak tek-tonikájával is foglalkozik. Sósmezõn három kü-lönbözõ színtájban mutatkozott petróleum, me-lyek legmélyebbikét a gácsországi, az ún. ropi-anka rétegekkel hozta párhuzamba a szerzõ, smindezt, valamint a legfelsõbb színtájat már amediterránba sorolta. Végsõ megállapítása: „Apetróleum kibugyogások Sósmezõn a két szín-tájban is gazdagon mutatkoznak, így a továbbikutatások indokoltnak látszanak.”

(Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve,XII. k., 1–19. p., 1895)

Csath Bélatiszteleti tag

Kiállítás, kongresszus• 2000. október 17–20. között Lyonban nyitjameg kapuit a „POLLUTEC 2000” nemzetközikörnyezetvédelmi, valamint az ADEMEENERGIES 2000 szakkiállítás. az utóbbi témá-ja az energiagazdálkodás és újrafelhasználás.Mindkét kiállítással párhuzamosan konferenciá-kat és szemináriumokat is szerveznek.

• Szakmai ismeretek és technológiák cseréjé-nek jegyében konferenciát, víz- és gázellátásiszakvásárt rendeznek október 23–27. közöttBerlinben. A „Wasser Berlin 2000” keretében anemzetközi vízügyi kongresszushoz kapcsoló-dóan, IFW nemzetközi vízellátási, valamint IFGnemzetközi gázipari szakvásárokat tekinthetnekmeg az érdeklõdõk. A háromévente megrende-zett vízügyi kongresszus programja 1997-tõl bõ-vült a gázszakvásárral, ennek idei kínálatábandötõen a gázkitermelés eszközei (elsõsorban fú-róberendezések, fúrástechnikai és geofizikaieszközök) felszerelései szerepelnek.

• Az idén Kanadában, Calgaryban tartotta16. ülését a Kõolaj Világkongresszus (WorldPetroleum Congress). Ezen a résztvevõ 48 or-szág több, mint háromezer képviselõje a MOLRt. Ellátás-Feldolgozás-Logisztika Divíziójánakvezetõjét, dr. Tóth Józsefet választotta a szervezetalelnökévé. A WPC a világ olajiparának legte-kintélyesebb tudományos szakmai szervezete.Vezetõ testületébe az egyetlen európai alelnök-ként delegált dr. Tóth József az elsõ magyar szak-ember, akit ez a megtiszteltetés ért.

• Az Orosz Geológiai Szolgálat 2000-benünnepli fennállásának 300. évfordulóját. Ebbõlaz alkalomból rendezik meg aGeologorazvedka–2000 nemzetközi geofizikaikiállítást és konferenciát 2000. október 2–7. kö-zött Szentpétervárott.

• 2000. szeptember 2–3. között rendezik aBudapesti Mûszaki Egyetemen a 7. Tribológiaikonferenciát.

• 2000. szeptember 6–9. között Budapest adotthont a 3. Nemzetközi Hegesztési Konferen-ciának.

• 2000. október 15–21. között Rómábanrendezik a Roncsolásmentes vizsgálatok 15.Világkonferenciáját.

(dé)

A Dubrovniki NemzetköziOlajipari Nyári Egyetem 6. és 7. rendezvénye

A z Inter-University Centre Dubrovnik ez év-ben is programjába illesztette az immár ha-

gyományos Olajipari Nyári Egyetem két ren-dezvényét.

• Workshop 6., június 5–9.„Rational Development of Marginal and

mature Oil and Gas Reservoirs”.A továbbképzõ rendezõi:Zaki K. Bassiouni (Louisiana State University),

Bérczi István (Eötvös Loránd University Buda-pest), Heinemann Zoltán (Mining University

Leoben), Cor P. J. W. van Krijsdijk (DelftUniversity of Technology), Josip Secen és IvoSteiner (University of Zagreb).

A továbbképzésen 6 országból 41 szakembervett részt, sajnálatos módon a magyar olajipartcsak egy szakember képviselte. A továbbképzéssorán 22 elõadás hangzott, el és Zaki K. Bassiouni(Baton Rouge) egy rövid tanfolyamára került sor„Predicting of Waterflooding Performance inMarginal Depleted Oil and Gas Reservoirs”címmel.

Az elõadások és a tanfolyam anyagát a részt-vevõk nyomtatott anyagként megkapták.

Az elõadások közül figyelmet érdemelnek:I. Mesie (Zagreb): A Proposal for

Introduction of the Concept Fields MarginalZones and Striper Wells; W. W. Weiss (SoccoroUSA): Risk Reduction With a Fuzzy Expert; B.Burger et al. (Zagreb): Re-Entry Wells inDepleted HT/LP Reservoirs-Drilling andCompletion Project; Palásthy Gy. (Hungary):Rejuvenation of AP13 Reservoir. A Case Studyof a Successful Reengineering of a Mature OilReservoir; Z. Markovic et al. (Zagreb): FractureGradient and Direction Evaluation UsingVAWE and Vision Programs at Crnac Fieldelôadások.

Az elõadásokat élénk vita követte, a feltettkérdések bõvebb megtárgyalására a HotelArgentinában szervezett délutáni szeminári-umon került sor.

• Workshop 7., június 12–16.„Lifecycle Oil and Gas Well Management”A továbbképzõ rendezõi:Paolo Macini (Universita degli studii Bologna),

Gerhardt Ruthammer (Mining UniversityLeoben), Ivo Steiner (University of Zagreb),Szepesi József (Miskolc University), Mirko Zelic(University of Zagreb).

A továbbképzõn 52 szakember vett részt 7országból. Sajnos Magyarországot ez évben csakkét elõadó képviselte.

Különös érdeklõdés kísérte Z. Bassiouni: TheRole of Well Logging Technique Throughout ofthe Lifecycle of a Petroleum Well c. rövid tanfo-lyamát, amelynek anyagát tankönyv formájábanadta közre. Hasonlóan érdekes volt A. K.Wojtanovicz (Baton Rouge, Lousiana StateUniversity) Life-Cycle Management of DrillingMud Systems címû elõadása. A legmodernebb 4-D szeizmika alkalmazását ismertette T. L. Davis(Golden, Colorado) Monitoring ProductionProcesses by 4-D Multicomopnent SeismicSurveys at Vacuum Field, Lea County, NewMexico. G. Ruthhammer elõadásának címe: Howto Increase Number of Your ExcellentOperations. P. Macini Managing ReservoirCompaction Through Radiactive MarkerTechnique címmel tartotta elõadását. W.Dickinson San Franciscóból PETROJET – ANew Technology for Drilling Multilateral Wellsby High Speed Jet címû elõadásában az „UlgraShort Radius” technikával mélyíthetõ fúrólyukakúj szerszámait ismertette. G. Girola (Milan) TheLean Profile: A New Technology Reduces Costsand Environmental Impact címmel tartott érde-kes elõadást. Hlatki M.: Lifecycle Management ofa Gas Storage Well, Szepesi J.: The Role of WellControl in the Lifecycle of a Well címmel tartottérdeklõdéssel kísért elõadást.

Az ismertetõ szerzõje az olvasók elnézésétkéri az elõadások címének angol nyelvû közlésé-

KÜLFÖLDI HÍREK


ért, de meggyõzõdése, hogy a magyar fordításszakemberek részére nem adná vissza a cím pon-tos mondanivalóját.

Az elõadásokat a továbbképzõ központ máramár teljesen megújult és modernizált, légkondi-cionált elõadótermében tartották, a felmerültkérdéseket az elõadást követõ vitában vagy aszálloda elõadótermében délutánonként szerve-zett megbeszéléseken vitatták meg. Mindkétrendezvény résztvevõi egyik délután a közeliLokrum szigetet és az Óváros nevezetességeitkeresték fel, jól képzett idegenvezetõ kíséreté-ben. Dubrovnik sebei begyógyultak, a város éstengerpartja méltán viseli az Adria LegszebbGyöngyszeme címet.

A továbbképzõ rendszer szponzorai voltak:AGIP Croatia B.V. ZagrebINA d.d. ZagrebHalliburton Energy ServicesMinistry of Science and Technology of the

Republic of CroatiaA továbbképzõ elõadások sorozatát a magyar

olajipar régi barátja, prof. dr. sc. Ivó Steiner régeb-bi kezdeményezésekre épülve újította fel és ren-dezte meg körültekintõ figyelemmel, a nagyamerikai továbbképzések tanulságait is figye-lembe véve.

A továbbképzés résztvevõi az Argentina Ho-tel légkondicionált szobáiban laktak, kellemeskörnyezetben, és a dalmát konyha remekeit ismegismerhették.

Elõzetes egyeztetések szerint már körvona-lazódott a 2001. évi program is, eszerint:

2001. június 7–11. között Geomodelling,2001. június 14–18. között Production

Optimizationtárgyú továbbképzéseket terveznek. A prog-

ramok véglegesítése után a Kõolaj és Földgáz se-gítségével tájékoztatjuk az olvasókat.

Dr. Szepesi József

A Nemzetközi Energiaügy-nökség (IEA) prognózisa2020-ig

A z Ügynökség becslésébõl kitûnik, hogy azeurópai OECD-államok primerenergia fo-

gyasztása évi 1,1%-kal fog emelkedni, és így az1995. évi 1554 Mt olajegyenértékrõl (oe) 2010-re 1944, majd 2020-ra 2046 Mt-ra növekedik(oe-ben). Ugyanebben a 25 éves periódusban aföldgázfogyasztás az évi 301 Mt-ról 625 Mt-raemelkedik (oe-ben). A földgázarány a primer-energia-fogyasztásban az 1995. évi 20% alattiértékrõl 2020-ra 30%-ra nõ. Ebben az idõszak-ban a relatív vesztesek az atomenergia és a szi-lárd tüzelõanyagok lesznek.

Oe-ben csaknem 80 Mrd t-nak megfelelõföldgázkészlet áll rendelkezésre Közép-Európá-tól 6000 km-es sugáron belül. Eltekintve a nor-vég és orosz Barents-tengerben fekvõ, valamintaz Iránban lévõ földgázkészletektõl, az összestöbbi termelõ régió már össze van kapcsolva anyugat- és közép-európai piacokkal, távvezeté-kekkel, ill. LNG-t szállító vonalakkal. Az euró-pai gázszállító fõvezetékrendszer hossza megkö-zelítõleg 45 000 km, és az LNG-szállítólánc ka-pacitása meghaladja a 36 Mrd m³/a mennyisé-get. Jelenleg két nagykapacitású távvezeték-rendszer építése folyik. Az egyik az Europipe–II

és a másik a Thorsok–Frankfurt/Odera távveze-ték, mely a Yamal-Európa távvezeték részekéntépül. Ezek a létesítmények az európai gázszállí-tó-kapacitást mintegy 50 Mrd m³/a mennyiség-gel növelik. Számos további nemzetközi gáztáv-vezeték-projekt építése van tárgyalási stádium-ban. A további fejlesztések fõleg Kazahsztán,Türkmenisztán és az Arab-öböl földgázkészle-teinek hasznosítására összpontosulnak. Az el-képzelések, ill. tervek megvalósulása a követke-zõ 20 évben nemcsak a piacok fejlõdésétõl függ,hanem a termelõ és tranzitáló országok gazdasá-gi helyzetétõl is, amit ma nehéz elõre becsülni.Mindenesetre az a technológia, mely a földgáz4000–6000 km távú szállításához szükséges, ren-delkezésre áll.

Jelenleg nagyon nehéz felbecsülni, hogy azegyes termelõrégiók a jövõben milyen aránybanfognak az európai ellátásban részt venni, de azátlagos földgázszállítási távolság 4700 km-re be-csülhetõ az európai OECD-államok részéreszállítandó 300 Mrd m³/a mennyiség esetében.A szállításhoz jelenleg rendelkezésre álló tech-nológia a következõ:

• Csõvezeték-átmérõ NÁ 1400 (56’’)• Üzemi nyomás 84 bar• Acélminõség X70• Az acél minimális folyáshatára 480 N/mm²• A csõvezeték biztonsági tényezõje 1,6• Falvastagság 20,3 mmHa összesen 21 nyomásfokozó kompresszor-

állomást szerelnek fel, és mindegyik 3 olyan gáz-turbina/turbókompresszor egységet tartalmaz,mely a 25 MW teljesítményû és 35%-os termi-kus hatásfokú kategóriába tartozik teljes terhelésesetén, továbbá a kompresszorok izentropikushatásfoka 0,8, akkor a távvezetékrendszer kapa-citása 26 Mrd m³/a, vagyis a vezeték kilépõpont-ján 3,2 millió m³/h szállítási teljesítményt nyújt.A jelenlegi nyugat-európai kritériumok alapjánszámolva egy ilyen teljes rendszer mintegy 15Mrd DEM beruházást igényel. A 300 Mrd m³/aföldgáz szállításához összesen 12 ilyen rendszer-re lesz szükség, így az összes beruházási költség180 Mrd DEM-re tehetõ. A jelenlegi és a be-csült jövõbeli energiaárak szempontjából lénye-ges, hogy a gáztovábbító szektorban jelentõsköltségcsökkentést tudjanak elérni. Ezt a na-gyobb átmérõkre, a még nagyobb üzemi nyomá-sokra és a jobb minõségû, nagyobb folyáshatárúacélokra lehet alapozni. Már rendelkezésre áll-nak 550 N/mm² minimális folyáshatárú acélok,a világ különféle üzemeiben lehetõség van NÁ1600 átmérõjû csövek gyártására.

A 300 Mrd m³/a gáz szállításához öt NÁ 1600méretû és 120 bar üzemi nyomású, valamint egyNÁ 1400 méretû és 84 bar üzemi nyomású rend-szerre lenne szükség, ezek együttes beruházásamegközelítõleg 130 Mrd DEM ráfordítását igé-nyelné.OIL GAS European Magazine

Becslések a cseppfolyósgáztermék (LPG) fogyasztásá-nak növekedésére

A cseppfolyós gáztermékek európai piaca aközeljövõre vonatkozóan vegyes képet

mutat. Némely piacon erõteljes növekedésvárható, mások pedig stagnálni fognak, adja hírül

a Datamonitor nemrég megjelent kiadványa. Aföldgázzal való versengés növekedése fékeznifogja a háztartási PB-gáz fogyasztását, és az elõre-jelzés szerint a növekedés mérsékelt lesz egészen2009-ig. Azonban a jelentés megállapítja, hogy aPB-felhasználás a gépkocsikban átlagosan6,5%/a, valamint ipari célra 5,6%/a arányban fognövekedni. A következõ évtizedben ettõl a kétszektortól várják a piaci növekedés 90%-át. A„Cseppfolyós gáz (LPG) Európában: Stratégiákaz új millennium számára” c. jelentés szerint acseppfolyós gáztermék fogyasztása 2009-ig 35%-kal megnõ és eléri a 29 Mt/a szintet. A becslésekszerint Kelet-Európa fogyasztási fejlõdése megfogja haladni a nyugat-európai fejlõdést, mivel77%-os fejlõdést várnak e régióban 2009-ig,ugyanakkor Nyugat-Európában csak 31%-ot.Ennek indoka fõleg az, hogy az egy fõre jutó átla-gos fogyasztás jelenleg Kelet-Európában kb. afele a nyugat-európaiénak. Ez alapján úgy becsü-lik, hogy Kelet-Európa részaránya az európaiLPG-fogyasztásban a jelenlegi 10%-ról 13%-raemelkedik. A jelentésbõl kitûnik, hogy 2009-igLengyelország megelõzi Németországot, azeurópai ötödik legnagyobb cseppfolyósgáz-fogyasztót, piaca több, mint a kétszeresére nõ, éseléri a 6,8 Mt/a szintet. 1999 és 2009 között agépjármûvekben felhasznált PB-gáz csaknemmegduplázódik, 3,2 Mt-ról 6,2 Mt-ra nõ, mert acseppfolyósgáz tisztább alternatíva a benzinhez ésgázolajhoz viszonyítva. Úgy prognosztizálják,hogy Olaszország és Hollandia marad Európalegnagyobb autó-PB piaca, jóllehet a becslésszerint Anglia piaca gyorsabba nõ 2009-ig.

A palackos értékesítés aránya csökkenni fog,és a nagy tömegben való értékesítés aránya elfogja érni 2009-ben a 73%-ot.Petroleum Review

Közép-keleti beruházásilehetôségek

A z elmúlt években sok bizonytalanság voltjellemzõ a térségre, ezért a térség hatalmas

szénhidrogén-készletei ellenére, a befektetõkbizonyos mértékig óvakodtak a beruházásoktól.Az utóbbi idõben a nemzetközi beruházók egyregyakrabban látogatják a régiót. Úgy tûnik, hogymegújult a külföldi beruházók érdeklõdése aKözép-Kelet iránt, fõleg az energia- és a szolgál-tatási (közmû-) szektorokban, ahol lényegestöbbletberuházásokra van szükség a növekvõgazdaság és a lakosság gyorsan növekvõ számakövetkeztében. A régió népességét ma 200 milli-óra becsülik, és a prognózis szerint a következõ10–20 évben évi 2,6%-os népességnövekedésvárható.

Úgy becsülik, hogy a következõ 10 évben ke-reken 350 Mrd USD tõkebefektetés szükséges anagyobb infrastrukturális olaj-, gáz-, víz- és vil-lamossági projektek számára. A prognózis sze-rint a 350 Mrd USD országonkénti megoszlásá-ra a következõ arányok várhatók:

Országok: %Irán 20Irak 12Katar 21Szaúd-Arábia 24EAK 11Egyiptom 5Kuvait 7


A közép-keleti országok nem lesznek képe-sek ilyen nagy tõkekiadások fedezésére, hacsak akövetkezõ évtizedben az olajbevételekbõl, a 23USD/barrel vagy e feletti árból nem tudják aszükséglet jelentõs részét fedezni. A közép-kele-ti országok nagy volumenû exportjára tekintet-tel már 1 USD/b árnövekedésnek is jelentõs ahatása. Például Szaúd-Arábiában 1 USD/b ár-emelkedés 2,7 Mrd USD/a bevételnövekedéstjelent. Ez év elején a kõolaj ára 25 USD/barrel-ra emelkedett, tehát nem irreális, hogy az olaj-termelõ országok maguk is jelentõs mértékbentudják fedezni a fejlesztés költségeit.

A régióban szinte valamennyi országban je-lentõsen nõ a népesség száma, ez és a gyors gaz-dasági fejlõdés igen jelentõs infrastrukturális be-ruházásokat igényel, melyhez külföldi befekte-tõkre is szükség van. Az elõbbiekben említett or-szágok – melyek közül egyesek korlátozták akülföldi vállalkozások részvételét – most márösztönzik a külföldi vállalkozásokat a kitûzöttfejlesztési célok elérése érdekében.

Irak – az ismert korlátozások miatt – nagyszénhidrogénkészletei ellenére kénytelen korlá-tozni a mezõk fejlesztését és a kõolaj exportját.Jelenleg termelési kapacitása 2,75 Mb/d, ha pe-dig a korlátokat feloldják és lehetõvé válik aszükséges eszközök, tartalék alkatrészek stb. be-szerzése az ipar rehabilitációjához, akkor 2005-ben elérhetik a 3,4 Mb/d kapacitást. Ha a felté-telek tovább javulnak és a külföldi olajvállalatoksegítenek a gyors felfejlõdésben, akkor Irak már2005-ben 5,5 Mb/d és 2010-ben 6,5 Mb/d ter-melési kapacitást érhet el. A becslések szerint efejlesztéshez Iraknak mintegy 25–30 Mrd USDberuházására van szüksége.Oil and Gas Journal

A gázellátás biztonságáról

H elen Avati fenti címû cikkébõl foglalunkössze néhány fontos adatot, ill. megállapí-

tást. A gáz aránya egész Európában jelentõsennövekedett az energiaellátásban. A becslésekszerint a gázszükséglet az 1998. évi 299 Mt-ról(oe = olajegyenértékben) 2020-ra 431 Mt-ra nõ

(oe-ben), ami csaknem 44%-os növekedésnekfelel meg. Ez az EU energiaellátásában növelnifogja a gáz részarányát az 1998. évi 21%-ról27%-ra. E növekedés mintegy kétharmada azerõmûveknél keletkezik, beleértve a kombinálthõ- és áramfejlesztést is. Már 2020-ban az EUgázfogyasztásának mintegy 45%-át villamosáram fejlesztésére fordítják. A növekvõ gázfel-használás segíti az EU országait abban, hogy tel-jesítsék a levegõtisztaság javítására elfogadottelõírásokat, azaz a gázemissziók 8%-os csökken-tését 2008 és 2012 között. Ma már a szén-diox-id-emissziók a kombinált ciklusú gázturbinástechnológiával a meglévõ széntüzelésû üzemek-hez viszonyítva 50%-kal csökkenthetõk, decsökkennek a kén-hidrogén- és nitrogén-oxid-emissziók is. Az EU országaiban érvényre jutópiaci nyitás következményeként új ellátási forrá-sok és új szereplõk jelennek meg, valamintintenzifikálódni fog a határokon átnyúló, nem-zetközi kooperáció is. Az ellátási oldalon az EUbelföldi földgáztermelése a becslések szerint2005-ig egyenletes marad, majd fokozatosancsökken. Közben – mint említettük – a szükség-let egyre nõ. A hiány fedezésére szükséges im-port az 1998. évi 120 Mt-ról 2010-re 213 Mt-ra,2020-ra pedig 293 Mt-ra nõ (oe-ben). Az im-portszükséglet jó részét már lefedezték szerzõ-désekkel, de még további lekötések szükségesek:2010-re 15 Mt és 2020-ra 97 Mt (oe-ben). Ahosszú távú ellátási kilátások áttekintése az 1.táblázat, az EU energiaellátásban a földgáz sze-repének értékelésére a 2. táblázat ad lehetõséget.

A közlemény megállapítja, hogy az EU-tagál-lamok közül a gázfogyasztás 90%-át kitevõ 7 ál-lam megfelelõ tárolókapacitással és olyan nagy-fogyasztókkal rendelkezik, melyeknél a fogyasz-tás megszakítható, más államoknak pedig lehetõ-ségük van arra, hogy a szomszédos vagy más tag-államok kisegítsék õket, ha átmeneti ellátási ne-hézségek lépnek fel, de pl. Finnország, Görögor-szág, Írország, Portugália és Svédország eseté-ben nincs fizikai kapcsolat a kisegítéshez.

A növekvõ importfüggõség (2. táblázat) és anövekvõ erõmûi gázszükségletek ellenére a szak-emberek úgy látják, hogy a feladat irányítható, ke-

zelhetõ. Az EU piaca már integrálódott azoknak aközép- és kelet-európai államoknak a gázhálóza-tával, melyek közül 10 már az Unió jelöltje. A 25EU-tagállam importfüggõsége 2020-ig 72%-rafog nõni. Míg ma az EU-tagállamok gázellátásifüggõsége Oroszországtól 17%, a 25 állam együt-tes függõsége átlagban 33% lesz. A cikk úgy ítélimeg, hogy az EU hosszú távú biztonságos gázellá-tása függ a megfelelõ gázellátási infrastruktúraolyan finanszírozásától, mely megköveteli a piac-tól „megfelelõ”, a növekvõ távolságú új források-ból végrehajtott gázszállítás költségeit fedezõ gáz-ár fizetését. Az európai gázipar úgy becsüli, hogymintegy 100–200 Mrd USD beruházásra leszszükség a gázellátási infrastruktúrában, hogy a kö-vetkezõ két évtized becsült növekvõ szükségletétki lehessen elégíteni. Az ipar szakemberei úgy vé-lik, hogy ezt a szükségletet ki lehet elégíteni olyanárszinten, amely versenyképes más energiákkal:relatív mérsékeltnek feltételezett olajár esetén,mely az 1999. évi 10 dollár/barrelrõl 2020-ig 20dollár/barrelre emelkedik.Petroleum Economist

A Transzalpin olajtávvezeték(TAL) 2000-ben nagyobb for-galmat remél, mint az elôzôévben

ATAL forgalma 1999-ben elérte a 33,4 Mtszintet. A vezetéken – 1967-es üzembe

helyezése óta – összesen 800 Mt kõolajat szállí-tottak Ausztriába és Németországba, Triesztbõlaz Alpokon át. (Az osztrák energiaigény 75%-átbiztosították a szállított kõolaj révén.) A TALüzemeltetõi 2000-re kedvezõbb fejlõdést és az1999. évinél nagyobb forgalmat várnak.Erdöl, Erdgas, Kohle

Növekszik a világ LNG-kapacitása

Akövetkezõ években tovább növekszik a világcseppfolyósított gázt elõállító kapacitása.

Az 1999. évi 149 Mrd m³ kapacitás 2002-retöbb, mint 170 Mrd m³-re nõ (a Cedigaz tanul-mánya alapján). A növekedés kétharmada négyállamot érint: Ománt, Indonéziát, Nigériát ésKatart. A földgáz-cseppfolyósítás súlypontja akeleti félteke, itt található az összes csepp-folyósító üzem 70%-a. Ez nem változik akövetkezõ években sem. A legnagyobb LNG-importõr Japán, 66 Mrd m³ mennyiséggel, ez avilág összes LNG-kereskedelmének az 58%-a.Erdöl, Erdgas, Kohle

Föld feletti tartályok javításutáni üzembe helyezése

A z elemzõ módszer alkalmazása lehetõvéteszi, hogy a föld feletti tartályok nagyobb

javítás után hidrosztatikus nyomáspróbaelvégzése nélkül is üzembe helyezhetõk. A mód-szer a javítások vagy módosítások hegesztési var-ratainak elemzésén alapul, ennek soránkiszámítják a kritikus felületi meghibásodás

1. táblázatHosszú távú ellátási kilátások Millió tonna (olajegyenértékben)

1998 2010 2020EU gázszükséglete 299 401 431EU gázexportja 1 3 3EU gáztermelése 180 191 141Szükséges gázimport 120 213 293Szerzõdött gázimport, ebbõl: 120 198 196

Oroszország 50 74 75Norvégia 33 70 66Algéria 35 44 45Egyebek 2 10 7

Gázellátási hiány 0 15 97

2. táblázat.A gáz jelentôsége az EU energiaellátásában Millió tonna (olajegyenértékben)

1995 1998 2000 2010 2020EU gázszükséglete 273 299 338 401 431Energiaszükséglet 1366 1401 1454 1556 1612A gáz részaránya, % 20 21 23 26 27EU gáztermelése 167 180 204 191 141Gázimport 109 120 133 210 290Importfüggõség, % 40 40 39 52 67


mértékét a hegesztett szerkezetben. Az API–653elõírás 10. szakaszát („Vizsgálat és tesztelés”),mely az összes javításra vonatkozó tesztelésikövetelményeket tartalmazza, 1998-ban átdol-gozták. A 10. szakaszban rögzítették azelvégzendõ nagyjavítások kivitelezési ésnyomáspróba-követelményeit, továbbá azokat agyakorlati példákat (eljárásokat), amelyekesetében kivételesen el lehet tekinteni a hidrosz-tatikus nyomáspróba lefolytatásától (10.3.2.paragrafus). Átdolgozták a 10.3.2.6. szakasz „Azüzemelésre alkalmas állapot értékelése”(„Fitness for Service”) elõírásait, és kiegészítet-ték annak a módszernek az ismertetésével, melylehetõvé teszi a nagyobb javításoknál a víznyo-máspróba elhagyását. Ezt az API szabványosí-totta API–579 számon, „API ajánlott gyakorlataaz üzemelésre alkalmas állapot értékelésére”címmel. Steve Caruters és társa egy 30,48átmérõjû, 12,19 m magas belsõ úszótetõs tartályjavítási példáján keresztül mutatja be a módszergyakorlati alkalmazását.Oil and Gas Journal

Néhány adat az EOR-eljárásokról

A z USA-ban 1998-ban 748 000 b/d kõolajattermeltek EOR-eljárásokkal. Ez az USA

kõolajtermelésének 12%-a. Az EOR-eljárástalkalmazó egyéb jelentõsebb kõolajtermelõk:

Venezuela 370 000 b/d (plusz az Orinoconehézbitumen termelése 130 000 b/d)

Kanada 200 000 b/d (plusz a nehézbitumenbányászata 200 000 b/d)

Indonézia 300 000 b/dKína 280 000 b/d*Egyebek 200 000 b/d** becsült adatAz USA-ban 2000-ben 170 EOR-projekt

mûködik, közülük 86 termikus (gõz-, égetéses ésforróvizes), 10 vegyi (micelláris/polimer éspolimer/vegyi), 74 gáz- és egyéb kiszorítási eljárásmegvalósítását célozza (az utóbbi közül 63 az ele-gyedéses szén-dioxidos kiszorítási eljárás projektje).Oil and Gas Journal

Földgázszállítás DániábólLengyelországba

D ánia a legújabb készletbecslések alapján úgyítéli meg, hogy a belföldi piac ellátásán kívül –

és figyelembe véve a Németországgal és Svédor-szággal fennálló szerzõdéses kötelezettségeit – le-hetõsége van a fejlõdõ lengyel piacra is exportálni.Ezenkívül Lengyelország is nagyon érdekelt, hogyaz északi-tengeri földgázmezõkhöz kapcsolódvadiverzifikálja a gázbeszerzéseit. A Keleti-tengerenát fektetendõ „Baltic Pipe” távvezeték és a hozzátartozó kompresszortelepek, valamint fogadó- ésindítóállomások költsége mintegy 350 M euro. Akét ország vállalatai az EU támogatásával jelenleg arészletek kimunkálásán, elsõ lépésben a távvezetékvégleges nyomvonalának meghatározásán dolgoz-nak. A lengyel és dán földgáztársaságok vezetõinekvéleménye szerint a Baltic Pipelin-nek központiszerepe kell legyen a Keleti-tenger térségében azintegrált földgázpiac fejlõdésében, figyelemmel azelmúlt évben több gáztársaság együttmûködésével

megalapított Baltic Gas társaság meglétére is. Anémet földgázvezeték-rendszerekkel összekötötttávvezeték lehetõséget kínál a Lengyelország ésSkandinávia, Norvégia közötti földgáz-kereskedelem számára is. A dán földgázvállalat(DONG) és a lengyel földgázvállalat (POGC) arratörekszik, hogy a „Baltic Pipe” távvezeték létesíté-séhez további társaságokat is megnyerjen.Erdöl, Erdgas, Kohle

„Autógázos” jármûvek Né-metországban

Aközlemény szerint az optimalizált cseppfo-lyósgázmotorral felszerelt buszok és has-

zonjármûvek emissziói nem érik el az EU által2008-ra kitûzött határértékeket, sõt a legszigo-rúbb, ún. kaliforniai ULEV- (ULEV = UltraLowe Emission Vehicle) határértékeket is betudják tartani. Európában igen erõs igény mu-tatkozik az autógáz iránt. Ma már Németország-ban jóval több, mint 6000 cseppfolyósgáz-hajtá-sú jármû van üzemben. A cikk szerint hamarosansokkal több lehetne, ha a politika még erõsebbentámogatná a cseppfolyósgáz hajtóanyagként va-ló alkalmazását. (Ma Európa országaiban kere-ken 2 millió cseppfolyósgázzal mûködõ jármûüzemel, különösen sok Hollandiában, Angliá-ban és Lengyelországban.) Németországban a

cseppfolyósgáz-üzemû autóbuszok száma a je-lenlegi 1400-ról 2005-ben 7000-re nõ.Erdöl, Erdgas, Kohle

Napenergiás töltôállomásokcsökkentik a CO2-emissziókat

ABP több európai országban napenergiásárammal látta el a töltõállomásait. 17 német,

8 osztrák és 5 svájci töltõállomáson az 1999-benfelszerelt „BP Solarpanel”-ekkel összesen 500 tszén-dioxid kibocsátását küszöbölték ki. A BPAmoco a három országban összesen 3,9 MUSD-t ruházott be erre a célra (ebbõl Németországegymagában 2,2 MUSD-t).

1999-ben világszerte 100 átalakított„Sunflower” BP töltõállomást építettek. A ter-vek szerint 2000 végére 200 ilyen állomást fog-nak üzemeltetni.Erdöl, Erdgas, Kohle

Csökkent a világ kôolajter-melése 1999-ben

Ö t év óta elõször, az elmúlt évben kezdett je-lentõsen csökkenni a világ kõolajtermelése

(2,4 Mrd t-ra esett vissza a termelés). A legna-gyobb olajtermelõ államok közül csak Nagy-

Rangsor Rangsor Olaj- és Olaj- és Finomító- Forgalomföldgáz- földgáz- kapacitáskészletek termelés

1999 1998 1999 1998 1999 1998 1999 1999Saudi Aramco 1 1 1 4 1 9 8 7PDV* 2 2 5 6 3 10 4 5Exxon Mobil 3 6/8 11 14 6 2 1 1NIOC** 4 4 4 2 2 8 13 13Royal Dutch/Shell 4 3 14 13 7 4 2 2BP Amoco Arco 6 7/24 13 19 5 3 3 3Pemex 7 5 7 12 4 7 10 10TotalFina/Elf 8 17/44/21 21 21 11 13 5 4KPC 9 9 3 16 10 31 16 15CNPC (Kína) 10 11 10 20 8 22 7 30Pertamina 11 10 27 9 19 6 20 17Sonatrach 12 11 16 7 12 5 34 25Chevron 13 13 25 33 16 14 11 8Petrobras 14 14 17 34 18 27 9 9Texaco 15 15 32 37 20 15 12 6Adnoc (Abu Dhabi) 16 16 6 5 13 11 62 38ENI 17 17 34 28 26 16 21 19Repsol-YPF 18 45/31 37 29 22 21 15 20INOC 19 19 2 8 9 62 44 35Libya NOC 20 23 8 17 15 39 46 42* Petroleos de Venezuela** National Iranican Oil Company

Erdöl, Erdgas, Kohle

A magán- és az állami olajtár-saságok közelebb kerülnekegymáshoz a rangsorban

A z Erdöl Energie Informationsdienst köz-leménye szerint az elmúlt évek nagy fúzi-

ói, mint például az Exxon és a Mobil, a Total ésa Petrofina, valamint az Elf, a BP és az Amoco,

valamint az Arco egyesülése következtébencsökkentek a távolságok a legnagyobb államiés a legnagyobb magántársaságok között. Akészletek szempontjából azonban nem válto-zott jelentõsen a különbség, itt az állami társa-ságok erõsebbek. A privát társaságok az ún.downstream területeken (a kõolaj-feldolgozásés a kõolajtermékek forgalmazása területén) azerõsebbek.

A kôolajtársaságok rangsora


Britannia és Irak növelte termelését. Továbbra isSzaúd-Arábia maradt világszerte a legnagyobbolajtermelõ állam, jóllehet termelése 413 Mt/évszintre (–6,7%) csökkent. A második és a harma-dik helyen követte az USA 384 Mt/év (–3,8%) ésOroszország 304 Mt/év (–0,3%) termeléssel. Atovábbi sorrend: Irán 180 Mt/év, Mexikó 167Mt/év, Kína 160 Mt/év, Venezuela 155 Mt/év(–10%) termelési szinttel. Norvégia a rangsor-ban a 8. volt, 147 Mt/év (–1,8%), 9. Nagy-Bri-tannia 138 Mt/év (+4%), 10. Irak 133 Mt/év ter-meléssel. Nyugat-Európa nyersolajtermeléseösszességében több, mint 1%-kal növekedett.Németország olajtermelése 5%-kal volt keve-sebb az elõzõ évinél (2,7 Mt/év). A tizenegyOPEC-állam együttesen 4,4%-kal csökkentvetermelését, összesen 1,4 Mrd t nyersolajat ter-melt. Az OPEC-államok a világ olajkínálatábantovábbra is mintegy 41%-kal részesednek.Erdöl, Erdgas, Kohle

A szénhidrogénkutak fúrásá-nak engedélyezési eljárásainterneten keresztül

Amerikában a Railroad Comission of Texas(RRC) elektronikus jóváhagyási eljárást kí-

ván bevezetni a kõolaj- és gázkutak fúrásának en-gedélyezéséhez. Az eljárást az RRC és az USAEnergiaügyi Minisztériuma az ipar képviselõivelközösen dolgozta ki. Úgy becsülik, hogy ez jelen-tõsen meggyorsítja az engedélyezési folyamatot,és több millió dollárt takaríthatnak meg évente. Ajelenleg érvényes folyamatban sok hatósággal, hi-vatallal kell levelezést folytatni, ami sok idõt és je-lentõs kommunikációs költséget igényel.

Susan Cisco és társa közleménye röviden is-merteti a kidolgozott rendszert, valamint hasz-nálatának módját. Az adatbázis a hét mindennapján és minden órában hozzáférhetõ. A szer-zõk szerint az elektronikus engedélyezési eljá-rás- és jelentéskezelés az interneten keresztül,csupán Texasban évi több, mint 17 MUSD meg-takarítást eredményezhet, ha ezt az olaj- és aföldgázipar 25%-ban hasznosítja. A rendszerfejlesztése még folyik, a 2. fázis 2000. december-re, a 3. fázis 2001. szeptemberre készül el.Oil and Gas Journal

Nagy permeabilitású zónákblokkolása nátrium-szilikát(vízüveg) oldattal

N émetországban az Ems-vidék Valendis-te-lepeibõl eddig a kõolajkészlet 28,5%-át ter-

melték ki. A kõolajtelepek vizesedése jelentõsmértékben megnõtt Németországban. Avíz/olaj arány 1 m³/m³-rõl 11,5 m³/m³-re emel-kedett, tehát minden köbméter olajjal együtt11,5 köbméter vizet is ki kellett emelni, ill. ter-melni. Ez jelentõs költségemelkedést okozott,ezért gazdasági okokból 30 év alatt az aktív olaj-mezõk számát mintegy felére csökkentették.

Az Ems-vidék egyik olajmezõjében, a vízbe-áramlás csökkentése céljából, nátrium-szilikát(vízüveg) oldatot sajtoltak a permeábilis termelõzónába. Ez a kezelés jelentõsen javított a be-áramlási viszonyokon, ugyanis több hónapig

tartó termelés során a vizes olaj termelési arányatizedére csökkent, a tisztaolaj termelése pedig aháromszorosára nõtt.

F. Kerekes és társai 6 oldalas cikkben, részlete-sen ismertetik a kutak kiválasztását, a kezelés ki-vitelezését, valamint gazdasági eredményeit. Atõke megtérülési ideje rövid, különféle számítá-sok szerint 1–2,2 év. A két kísérleti kútnál kétéven át alkalmazott eljárás mind mûszakilag,mind gazdaságilag nagyon sikeresnek ítélhetõ.Erdöl, Erdgas, Kohle

Gázhidrát-lelôhely a Dél-kínai-tengerben

ADél-kínai-tengerben 1999 tavaszánföldgázhidrát-telepet találtak. Az illetékes

kínai Geológiai Hivatal szerint ez az elsõ ilyen tí-pusú elõfordulás és a hivatal egyik legnagyobbkutatási projektjének alapját képezi. A tudósokvéleménye szerint mind a Kelet-kínai-tenger,mind a Tibeti-fennsík fagyott kõzeteiben lehetsé-gesek földgázhidrát-készletek.OIL GAS European Magazine

Az Európai Bizottság új prog-ramja, az „ENERGIE”

Aprogram célja növelni a hatékonyságot aszénhidrogénkészletek felderítése és kiter-

melése területén, csökkenteni a költségeket ésmérsékelni az ipr környezetkárosító hatását. AzENERGIE célja: 2010-ig a jelenlegi 20%-ról40%-ra növelni a kutatás-fúrási eredményességiarányt és mintegy 30%-kal csökkenteni a feltá-rási és fejlesztési költségeket. Az új programegyik nagyobb témája a mélyvízi technológia. AzENERGIE szponzorálni kívánja az innovatívprojekteket. A Jonathan Shackleton által ismerte-tett néhány innovatív projekt közül kettõt eme-lünk ki:

Hatékony költségû termelésfokozó rendszerSok olaj- és gázmezõ termelését korlátozza a

kis telepnyomás. Repedezett tárolószerkezetekesetében és különbözõ zónákból vagy szatellit-mezõkrõl végzett termelés gyakran okozza a ku-tak eltérõ termelési nyomását. A nagy nyomásúkutakat fúvókával lefojtják, hogy a kisebb nyo-mású kutakon csökkentsék az ellennyomást. Afojtás következtében veszteségként jelentkezõenergiát jól lehet hasznosítani az ún. WELL-COM-rendszerrel a kis nyomású kutak termelé-sének fokozására.

Sugár- (jet) szivattyúval továbbítják az ener-giát a nagy nyomású kutaktól a kis nyomású ku-takhoz. Az olaj-, víz- és gázkeverékbõl álló többfázisú termelvény sugárszivattyúval végzett op-timális kezelése speciális konstrukciót kíván. Akifejlesztett rendszer elemei: 1. vezetékbe épí-tett kompakt szeparátor, 2. speciálisan szerkesz-tett sugárszivattyú és 3. elegyítõ közdarab.

A rendszer lehetõvé teszi, hogy a kis nyomá-sú kutak kisebb termelési nyomáson nagyobbolajkihozatallal üzemeljenek, és a termelõrend-szer nyomásának növelése révén javítja a termé-kek csõvezetéki szállításának körülményeit is. Arendszer nagyon megbízható, minimális kar-bantartást igényel (gyakorlatilag nincs üzemiköltsége, nem használ primer vagy szekunder

üzem- vagy fûtõanyagot és nincs emisszója). Az1994–1997 között kifejlesztett rendszert a CAL-TEC szabadalmaztatta. Sikeres mezõbeli kísér-leteket végeztek az olaszországi Trecate mezõ-ben. A demonstrációs munkát az Agip Spa.-n kí-vül még hét társaság támogatta.

(A fordító megjegyzése: hasonló megoldástmár több, mint 20 éve Magyarországon is alkal-maztunk, pl. a Szegedi Fõgyûjtõ Állomáson, deismertünk ilyen megoldásokat az oroszországiföldgázmezõkben is.)

Innovatív termelõ rendszer nehézolaj kiter-meléséhez

Marginális nehézolajmezõk fejlesztése a ha-gyományos technológiákkal (a viszkozitás és asûrûség csökkentésére rendszerint hígítószer al-kalmazásával) gazdaságtalan lehet egyrészt anyersolaj kis mennyisége miatt, másrészt a hígí-tó (oldó) anyag (szokásosan dízelolaj) nagy költ-sége miatt. az EniAgip által megvalósított pro-jekt célja az volt, hogy demonstrálja az „olaj-a-vízben” termelési mód mûszaki és gazdaságimegvalósíthatóságát a nehézolaj-tartalmú me-zõk kitermeléséhez. A termelõrendszert tengerimezõkhöz tervezték, de a technológia egyes ré-szei, mint pl. a többfázisú szivattyúegységek, aszárazföldi szatellitmezõkön is beépíthetõk.

A rendszer folyamatai:• A nehézolaj folyékonnyá tétele és mester-

séges kiemelése sugárszivattyú segítségével, me-lyet víz és felületifeszültség-csökkentõ anyag ol-data múködtet.

• Több fázisú szivattyúval felszerelt, újrafel-használható, személyzet nélküli platform üze-meltetése az „olaj a vízben” típusú diszperziószivattyúzására.

• A diszperzió kiszállítása 40 km hosszú táv-vezetéken a szárazföldi olajkezelõ állomásra.

A technológia sikeresnek bizonyult mind alaboratóriumi, mind az ipari kísérlet során. Üze-mi alkalmazását azonban további kísérletek, ku-tatások kell, hogy megelõzzék. A sugárszivattyú-val való mesterséges folyadékkiemelési kísérle-tet Szicíliában tesztelték, ahol többfázisú nehéz-olaj-szivattyút alkalmaztak egy szárazföldi sza-tellitmezõ termelésének fokozására.World Oil

Lengyelország növelte a nor-vég földgáz importját

A z elmúlt évben Lengyelország 500 Mm³/évföldgázimportra szerzõdött Norvégiával.

Az újabb megállapodás alapján a gázimport2007-ig eléri az 5 Mrd m³/év mennyiséget. Alipcsei telephelyû „Verbundnetz Gas” társaságajánlatot tett arra, hogy megépíti a megnöveke-dett gázszállításhoz szükséges távvezetéket.Petroleum Economist

A CO2-gáz föld alatti tárolása

A szén-dioxid-emissziók korlátozása folytán,a feldolgozóipar üzemeltetõi elõtt új lehe-

tõség áll a geológiailag zárt föld alatti rétegekhasznosítása révén. Az olyan nagy mértékben le-termelt régió, mint pl. az USA Perm-medencé-je, egyszer talán több bevételhez jut a szén-diox-id föld alatti rétegekben való elhelyezésébõl,mint a kõolajtermelésbõl. Ez a lehetõség ma

sokkal valószínûbb, mint azt 5 évvel ezelõtt gon-dolták. Az USA kõolajtermelésébõl mintegy 190000 b/d olaj olyan EOR-projektekbõl szárma-zik, amelyekben az olajkitermelés növeléséreelegyedéses szén-dioxidos kísérleti eljárást al-kalmaztak. Jelenleg az USA-ban, csupán aPerm-medencében, a szén-dioxidos olajkihoza-tal-növelõ eljárásokhoz évente összesen több,mint 25 Mt szén-dioxidot helyeznek el zárt táro-lókban. [A gáz a szénelgázosítási, mûtrágyagyár-tási és gázfeldolgozási (antropogén) folyamatok-ból származik.]

A globális felmelegedést sokan a növekvõenergiafogyasztás rovására írják. A kõolaj- és aföldgázipar kezében van azonban az a növekvõemissziók fékezésére alkalmas technológiai esz-köz, melyet úgy neveznek, hogy geológiai elzá-rás, elkülönítés. Nagy amerikai olajtársaságokjavaslatot készítettek a kongresszus számára e te-vékenység támogatására.

Kulcskérdések e témában:• Mekkora a globális szén-dioxid-tárolási

potenciál, és hol helyezkedik el ez?• Mekkora a mûvelet valószínû költsége?• Milyen technikai és gazdasági akadályok

állnak útjában a kõolaj- és földgázmezõkben va-ló szén-dioxid-elhelyezésnek, -lezárásnak?

A szén-dioxid többféle módon tárolható, pl.mély óceánokban, akvifertárolókban, föld alattiszénlencsékben és lemûvelt kõolaj- és földgáz-mezõkben. Vitathatatlanul a lemûvelt kõolaj- és

földgázmezõk a legelõnyösebbek a hosszú idejûtárolás számára.

Minden ország törekszik az emissziók csökken-tésére. Norvégia az egyetlen ország, mely közvetlenadót vetett ki a tengeri kõolaj- és földgáztech-nológiák üzemeltetése során fellépõ szén-dioxid-emissziókra. Jelenleg ez az adó (53 USD/tonna) lé-nyegesen nagyobb, mint a szén-dioxid elhelyezésé-vel kapcsolatos piaci alternatívák költsége. A norvégemisszióadók arra ösztönözték a Statoil vállalatot,hogy gyûjtse össze, kezelje és sajtolja vissza a réte-gekbe a szén-dioxidot. A Statoil 1996 óta mintegy 4Mt melléktermékként keletkezett szén-dioxidotsajtolt vissza az Utira regionális akviferszerkezetbe.S. H. Stevens és J. Gale részletes elemzõ cikket közöla témáról. Megvizsgálták a világ 155 legnagyobbkõolajlelõhelyét a tárolási lehetõség és a gazdasá-gosság szempontjából. Megállapították, hogy aszén-dioxid elhelyezésére rendelkezésre álló lemû-velt kõolaj- és földgáztelepi tárolókapacitás világvi-szonylatban hatalmas, a becslés szerint 923 giga-tonna (109 tonna). (Ez jelenleg a világ fosszilis tüze-lõanyagokkal fûtött erõmûvei által évente kibocsá-tott szén-dioxid mennyiségének a 125-szöröse.) Azelhelyezési költségek a becslés szerint igen változó-ak: a legnagyobbak az erõmûvekbõl származó szén-dioxid esetében (kb. 53 USD/t), és kevésbé nagyoka mûtrágyagyártásból és a földgázfeldolgozó üze-mekbõl származó emisszió esetében (kb. 18USD/t), azonban minden esetben nagyobbak, minta természetes CO2 ára. A folyamat költségében az

egyik legjelentõsebb tétel a szén-dioxid összegyûj-tése, leválasztása és kezelése. Ezen a téren számosolyan technológiai fejlesztés, korszerûsítés van fo-lyamatban, melytõl a költségek jelentõs csökkenésevárható.Oil and Gas Journal

Haladó lépések a kínai–oroszolajtávvezeték megvalósításafelé

AYukos társaság közleménye szerint egy 1,7Mrd USD költségû olajtávvezeték megépí-

tését tervezik Oroszországból Kínába. A YukosOroszország második legnagyobb olajtársasága.A Transnyeft és a kínai állami olajvállalat, aChinaoil szakemberei által megépítésre terve-zett távvezeték 600 000 b/d orosz kõolajat fogszállítani Kínába. Az építést 2003-ban kezdik, aszállítás indulása 2005-re várható. A szállítottmennyiség 2010-ben fogja elérni a tervezett tel-jes kapacitás szintjét. A financiális kilátások jók,egyetlen zavaró pont lehet a nyomvonal kérdése,ugyanis Oroszország költségcsökkentés céljábóla vezetéket rövidebb útvonalon, Mongólián átkívánja megépíteni, de ettõl Kína biztonságiokokból óvakodik.Oil and Gas Journal

Turkovich Gy.

MONTAN-PRESS Rendezvényszervezô, Tanácsadó és Kiadó Kft.1027 Budapest, Csalogány u. 3/B. III. 4.Tel.: (1) 201-8083, Fax: (1) 201-8948

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A MONTAN-PRESS Kft. folytatva az elôzô évek hagyományait 2001-re is egyedi tervezésû falinaptárt készít. A naptárban a BÁNYÁSZ–KOHÁSZ–ERDÉSZ szakmák európai emlék- és díszkupáiból adunk válogatást.

Mérete: 46 x 34 cm (fekvô)

Reklámhely: 46 x 5 cm

Megjelenés: 2000 novemberében

A falinaptár színes nyomással, 12+1 lapos, hónapokra bontott magyar és angol nyelvû felirattal készül.

Ára: 50 db-ig: 1800 Ft+áfa/db50 db felett: 1600 Ft+áfa/db

A cég emblémájának szitázása: 1 színnel 60 Ft+áfa további színenként + 28 Ft/szín + áfafilmkészítés: 5000 Ft + áfa

Szállítás: igény esetén a megrendelô költségére

Megrendelés: írásban, levél vagy fax útján

Fizetés módja: készpénzfizetés/átutalás (50 db felett)

Megrendelési határidô: 2000. november 15.

Üdvözlettel:

Tóth Andrásnéügyvezetô igazgató

közlemény - ombkenet.huzoltán, lados mónika, vígh tamás, halász béla, turai zsolt. 2000/13....

Documents