közösségi művelődés - módszertani kézikönyv közösségi...

Módszertani kézikönyvközösségi szolgáltatások működtetéséhez 1.

Közösségiművelődés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 1.Közösségi művelődés

I� úságfejlesztésKözösségi művelődésKözösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 2.Közösségi információ

InfópontKultúrnetErőforrás térképAdatbánya

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 3.Közösségi tanulás

TankörFelnőtt tankörSzépkor Kör

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 4.Közösségi erőforrások

Civil térÖnkéntesÉrtékőrző

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 5.Magadura

KarrierMagadura

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 6.Egészséges közösség

BabaklubEgészségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 7.Közösségi problémakezelés

PárbeszédVillámhárítóSorsfordító

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 8.Köz-Könyv-Tér

Köz-könyv-térOlvasásfejlesztésKönyvtári tudásközpont

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 9.Agórák és térségük

Agóra integrálAgóra térségközpont

További kiadványaink:

szolgáltatások működtetéséhez 5.

Közösségi művelődés• Ifjúságfejlesztés

• Közösségi művelődés• Közösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 1.

Nemzeti Művelődési Intézet2015

Impresszum

A kiadványsorozat a TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001, Többcélú közösségi terek fejlesztése

projekt keretében készült.

Szerkesztette: Ditzendy Károly Arisztid

Témavezetők:Ifjúságfejlesztés: Bodor Tamás, Kárpáti Árpád

Közösség és művelődés: Cs. Nagy Ágnes Közösségfejlesztés: Kovács Edit

Lektorálta: Kiss Gábor Boldizsár, Hegedűs Katalin Korrektorok: Hargitai Mária, Szabó Judit Nikoletta

A kötetben ismertetett modellek a Nemzeti Művelődési Intézet megbízásából a

HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központban készültek.

Felelős kiadó: Polyák Albert mb. főigazgatóISBN 978-963-651-493-8

© HROD 2015© Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Közösségi művelődés

• Ifjúságfejlesztés• Közösségi művelődés

• Közösségfejlesztés

TARTALOM

Ifjúságfejlesztés

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17

Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23Ifjúsági közösségi programok szervezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29A fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és nyomon követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40

Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .42

Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 PEPITA tábor roma és nem roma gyerekek barátságáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 Pannon Térség Ifjúsági Értékőr Hálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46 GIKSZER - Gödöllői Ifjúsági Közösségi Szerveződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .48 Kamaszparlament . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .48 Debreceni Rocksuli . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51 Zalai Hazatérők Program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52 Civil Kezdeményezések Programja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .55 Az Ifjúsági Önkormányzat és a Teleház „szimbiózisa” Domaszéken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56

Közösség és művelődés

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64 Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69Információs tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69 Felnőttképzési, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (képzés, szakkör, tanfolyam, előadás, tréning, ill. népfőiskola keretében) . . . . . . . . . . . . . . . .74 Művelődő közösségek tevékenységei (amatőr művészeti klub, mű-vészeti programok, önképző kör stb.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80Rendezvényszervezés (fesztivál, koncert, színház, filmvetítés, konferencia stb.) . . . . . . . . . .82 A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .85

Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86

Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .87 Közösségi művelődés az interneten – a virtuális művelődési ház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .87 A pécsi Civil Közösségek Háza és a térségi civilek együttműködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89 Felnőttképzési, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92

Önképzőkör gimnáziumi osztálytársakból. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .94Bevezetés a családi tanulásba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .96Művelődő közösségek tevékenységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .97Hétrétország – a szerek és porták köztiválja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .99Bölcskei Gasztrofesztivál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101A Nemzeti Művelődési Intézet jó gyakorlatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

Közösségfejlesztés

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

Az alkalmazható módszerekről részletesebben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114

Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Milyen a jó közösségi beavatkozás? – egy katalán példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124„Közös tudás” program - sikeres közösségfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126Civil Kezdeményezések Programja, Polgár az Európai Demokráciában . . . . . . . . . . . . . . . . 128Állampolgári tanácsok, közösségi-, szomszédsági bizottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129Kemény diók – közösségfejlesztés nehezen kezelhető fiatalokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131A felső-kiskunsági közösségfejlesztői folyamat eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132TÉR-ERŐ Közösségfejlesztő Tábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134Nap Klub Alapítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135

Ökokörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136A Hazatérés modellprogram . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Nemzeti Művelődési Intézet • 2015

Közösségi művelődés 7

Ifjúságfejlesztésszolgáltatásfejlesztési modell

Ijúsági közösségi programok szervezése,

ifjúságfejlesztési folyamatok generálása,

ifjúsági információs pont működtetése,

fiatalok közösségi szerveződésének támogatása

A szolgáltatási modell tartalmaA szolgáltatás tartalma: ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folya-

matok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása.

1. ábraAz ifjúságfejlesztő tevékenységek egymásra épülése

Az információszolgáltatás célja az, hogy rendszerezetten tegye elérhetővé a fiatalok számá-ra releváns információkat.1 Olyan alapellátás jellegű humán szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a fiatalok számára történő térítésmentes információ- és segítségnyújtás.2

1 BEKE M.–DITZENDY K. A.(szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv, 2. kiadás. HROD, Budapest, 2013 2 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről

8 Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 1.

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001

Ifjúsági közösségi programnak tekintünk minden olyan programot, rendezvényt, melynek elsődleges célcsoportja a fiatalokból (és csoportjaikból) áll, amely szolgálja szabadidejük hasz-nos és aktív eltöltését, társadalmi beilleszkedésüket, egyéni és szociális kompetenciafejleszté-süket.3

A részvétel a fiatalok bevonása és részvétele a rájuk vonatkozó döntések előkészítésében, meghozatalának és megvalósításának folyamatában. Célja valamilyen helyzet megváltoztatá-sa, befolyásolása a jobbítás igényével. Ezt az általános fogalmat használjuk az ifjúsági mun-kában az egyes fiatalok és közösségeik olyan tevékenységére, amely a saját, vagy valamilyen más közösség, társadalmi csoport igényeire reagál programszervezéssel, akciókkal.4 A részvétel segítségével a fiatalok önbizalmat és önbecsülést szerezhetnek, készségeket és képességeket sajátíthatnak el, gyakorolhatnak, felkészülhetnek arra, hogy olyan felelős felnőttekké váljanak, akik egyben érzékenyek kisebb nagyobb közösségük ügyeire is.5

Ifjúságfejlesztésnek nevezünk minden olyan irányított folyamatot, amelynek eredménye-ként a fiatalok, csoportjaik vagy közösségeik az állapotváltozás elérésére irányuló tevékenység megkezdése előtti helyzetükhöz, jellemzőikhez képest pozitív elmozdulást mutatnak a tevé-kenység folyamatában, illetve annak befejezésekor.6

A modell lényege a fiatalok (és csoportjaik) bevonása és aktív részvétele a szolgálta-tásnyújtás során. Hiszen: a célcsoport jellemzően „digitális őslakosként” készség szinten hasz-nálja a virtuális teret, sokszor jobban tudja az egyes alkalmazásokat, adatbázis használatokat, mint az IKSZT munkatársa. A fiatalok saját maguk legjobb szakértői, tehát a programok tervezésénél, megvalósításánál és értékelésénél is segítséget tudnak nyújtani. Ha ezek-be a tevékenységekbe be tudjuk vonni őket, akkor értelemszerűen ifjúságfejlesztési fo-lyamat is megvalósul. Annál is inkább, mert az IKSZ-t nem elsősorban csak fizikális térnek kell tartani, ahol a munkatárs kitalálja és megvalósítja a programokat, hanem közösségi mű-ködtetési közösségi térnek, ahol jelen esetben a fiataloknak kell lennie tulajdonképpen a „működtetőknek” (azaz az ötletadónak, a tervezőnek, a szervezőnek, az értékelőnek a főállású munkatárs háttér támogatásával). S végül: nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szolgáltatás jó terepe lehet a generációk közötti együttműködésnek is a fiatalok és az IKSZT munkatárs, illetve a fiatalok és a lakosok, az idősebbek relációjában is.

Tervezés és előkészítés

Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokAlapfogalmak, alapvető tudnivalókIfjúsági szolgáltatásAz ifjúsági szolgáltatás általában (ha nem is kizárólag) a köz (számára nyújtott) szolgáltatás,

amely:- tartalmilag a felnőtté váló nemzedékek különféle életkorban különféle módon jelent-

kező szükségleteihez és mindenféle megnyilvánulásaihoz kapcsolódhat és- adott szakmai követelményeknek kell, hogy megfeleljen (pl. jogi, munkaerő-piaci, pszi-

chológiai, drog stb.)

3 BEKE M. – DITZENDY K. A.(szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv, 2. kiadás. HROD, Budapest, 2013.4 BENCZE Gy. – JÁSPER A. Dr. – MAGDALI Cs.: Fiatalok társadalmi részvétele és érdekképviselete. Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012. (Letölthető)5 WOOTSCH Péter: Otthonosan itthon: települési ifjúsági munka- az otthonosság megközelítései. FSZH MOISZ, Buda-pest, 20096 BEKE M. – DITZENDY K. A.(szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv, 2. kiadás. HROD, Budapest, 2013



Meghatározó emellett az ifjúsági relevancia is, azaz a szolgáltatás nem csupán megfelel az adott tárgykör szakmai szempontjainak, hanem ugyanakkor hordoz fejlesztő, ha úgy tetszik (felnőtt életre felkészítő) szocializáló feladatot is. Ifjúsági szolgáltatásról tehát akkor beszélhe-tünk, ha mindkét szempont jelen van és érvényesül.

Az ifjúsági szolgáltatások közös jellemzője, hogy katalizátor szerepet játszanak a tele-pülések, kerületek, kistérségek életében: ingyenesen elérhető általuk a fiatalok számára legalapvetőbb információk, tanácsadások, szabadidős lehetőségek, közösségi progra-mok. A szolgáltatások egyrészt teljes körűen kívánják szolgálni a fiatalokat, másrészt azonban egyértelmű, hogy bizonyos kérdésekben más szakterületek szolgáltatásai, szakemberei tud-nak a fiatalok segítségére lenni. Az ifjúsági szolgáltatások alapfeladata, hogy iránytű legyen az egyes kérdéskörökre specializálódott ellátó rendszer elemei között.

Az ifjúsági szolgáltatások fontos jellemzője, hogy célcsoportjuk elsődlegesen az ifjúsági korosztály, így generációs-jellegű szolgáltatásoknak is nevezhetjük azokat.

Az ifjúsági szolgáltatások lényeges módszertani jellemzője, amely más humánszolgáltatá-soktól is markánsan megkülönbözteti, hogy a segítési folyamat közben engedik a gyereket, serdülőt, fiatalt saját döntéseit meghozni, ezáltal gyakorolhatják, megélhetik a növekvő önállóságukat is.7

Ifjúsági információs szolgáltatásAz ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás a fiatalok számára nyújt segítséget a

mindennapi életük során felmerülő problémáik megoldásában, életük teljesebbé téte-lében, valamint információs szükségleteik kielégítésében. Célközönsége a körülbelül 14-29 év közötti fiatalok. Információs és tanácsadó tevékenységén keresztül elősegíti a fiatalok autonómiájának kialakulását annak érdekében, hogy felelősséget vállalhassanak önmagukért. Ha szükséges, közvetít az egyének és a (humánszolgáltató) intézmények között, lehetővé téve a fiatalok és az intézmények szükséges találkozását. Segíti a fiatalokat abban, hogy megtalálják a nekik megfelelő helyet a társadalomban, illetve az életkorukból és élethelyzetükből adódó esetleges hátrányaikat csökkentsék. Támogatja a társadalmi folyamatok megértését és azokba a fiatalok aktív bekapcsolódását annak érdekében, hogy cselekvő részeseivé váljanak sorsuk, életük alakításának. Biztosítja, hogy a fiatalok személyes fejlődésük, szociális, kulturális és men-tális szükségleteik kielégítésének lehetőségeiről tájékozottak legyenek.8

A komplex rendszerű ifjúsági információs szolgáltatók tevékenységének legfontosabb alapelve az, hogy az ifjú informálását csupán eszköznek tekintik. A hangsúlyt arra helyezik, hogy növeljék az egyén lehetséges választásainak számát, részvételüket, felelősségüket és önállóságukat saját élethelyzeti nehézségeik, kihívásai megoldásában (szinkronban a fejezet elején szereplő modellkoncepcióval). 9

Az Európai Ifjúsági Információs Charta10 alapdokumentumként használható a szolgál-tatások kialakításakor, és a fenntartó felé is hivatkozási alapot ad. Az információ állampolgári jogon mindenkinek jár. „A fiataloknak fenntartások nélkül joguk van a teljes, érthető és meg-bízható információhoz és tanácsadáshoz kivétel nélkül minden őket érintő problémában és minden szektorban, hogy ezáltal a választás teljes szabadságát élvezhessék diszkrimináció, ideológiai vagy más befolyásolás nélkül.” (Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R 90 (7) sz. Ajánlás)

7 NAGY Ádám (szerk.): Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Kiadó, Buda-pest, 20088 BODOR T.– RAPI I. – TAKÁCSNÉ Dr. PÁLHEGYI B.: Helyi ifjúsági munka. Kecskeméti Főiskola Tanárképző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012 (Letölthető)9 Dr. NAGY Á.– VERES J. I.(szerk.): Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka c. módszertani kézikönyv. MOISZ, Bu-dapest, 201010 Európai Ifjúsági Információs Charta. Az alapdokumentumot az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség (ERYICA) a 4. általános közgyűlésén fogadta el 1993. december 3-án Pozsonyban (Szlovák Köztársaság). A Chartát az ERYICA 5. közgyűlése módosította 2004. november 19-én Pozsonyban.



A fiatalok információs alapjogának érvényesítésére létrehozott információs (és tanácsadó) szolgálatok alapelvei:

- politikai szervtől függetlenül működnek, szolgáltatásaikat politikai és vallási ideológi-áktól mentesen nyújtják;

- szolgáltatásaik kialakítása során figyelembe veszik a fiatalok tájékoztatása és segítéseterületén működő intézmények, szolgálatok feladatait, azokat kiegészítve új módsze-reket, eszközöket és modelleket alkalmaznak;

- a szolgáltatások megbízhatók, mindenki számára diszkrimináció nélkül hozzáférhetőkés ingyenesek;

- az alapszolgáltatások nem üzleti jellegűek;- bármely fiatal, bármilyen problémával fordulhat hozzájuk;- a szolgáltatást könnyen betartható, egyszerű és nyilvános szabályok jellemzik;- a barátságos és kényelmes környezet, a munkatársak fiatalok felé forduló figyelme, a

légkör, a nyitottság és a fiatalok bevonására irányuló elkötelezettség elvei jellemzik;- amikor a fiatal a problémájával megjelenik, azonnal, várólista nélkül kell segítséget

nyújtani számára;- a nyitva tartás a tanuló és dolgozó fiatalok szabadidejéhez igazodik;- tiszteletben tartják a fiatalok anonimitását, autonómiáját önmeghatározásukban és

jogukat a szabad választáshoz,- a szolgáltatásokat igénybe vevő fiatalokkal való kapcsolat egyenrangú, ezzel is erősít-

ve a fiatalok függetlenedésének folyamatát;- a szabad cselekvés, fejlődés és rugalmasság érdekében szakmailag függetlenek bár-

mely más intézménytől.11

Ifjúsági közösségi programok szervezéseA közösségi programok szervezése kapcsán tudnunk kell mindenekelőtt, hogy milyen mó-

don értelmezzük a közösségfejlesztést, és milyen módon a közösségi teret, illetve annak közös-ségi működtetését, valamint mit értünk multifunkciós, illetve multifunkcionális közösségi tér alatt.

KözösségfejlesztésA közösségfejlesztés a közösség önmaga általi fejlesztését jelenti.12

Ifjúsági közösségfejlesztésAz ifjúsági közösségfejlesztés olyan fejlesztési folyamat, melynek során a fiatalok az igé-

nyeik megvalósításához szükséges lehetőségeket felkutatják, és ebben segítségükre vannak településük irányító szervei, civil szervezetek és segítő felnőttek. Az ifjúsági közösségfejlesztés célja a fiatalok önbizalmának erősítése, cselekvési kedvük növelése, a közösség, illetve a tele-pülés iránti felelősségérzet kialakítása, közösségeik önszerveződésének elősegítése és érdekeik nyilvános megjelenítése. Az ifjúsági közösségfejlesztés révén a fiatalok képesek lesznek bekap-csolódni a település életébe, a helyi kérdések alakításába, amely valódi részvételhez vezet.13

11 A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (HAYICO) szak-mai-etikai kódexe és az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége (ISZOSZ) szakmai-etikai kódex tervezete nyomán12 VERCSEG Ilona Dr.: Legalább ennyit a közösségfejlesztésről. OEFI, Budapest, 200413 KÁTAI Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközrendszeréről. Belvedere Meridi-onale, Szeged, 2006



Közösségi terekA közösségi terek a rendszeres együttlétre épülő szolgáltatásokat valósítják meg.14

Az ifjúsági korosztályok tagjainak rendszeres vagy alkalmi közösségi tevékenységéhez, programjaik megvalósításához nekik biztosított, vagy általuk létrehozott infrastrukturális kör-nyezet.

Közösségi működtetésű közösségi terekA közösségi működtetésű közösségi terek használati szabályait a fiatalok és a felnőttek kö-

zösen alakítják ki, és ezek betartásáért is közösen felelnek.15

Multifunkcionális közösségi térA multifunkcionális közösségi tér, olyan integrált közösségi ifjúsági színtér, amely komplex

formában valósítja meg a közösségi feladatokat. Olyan társadalmi kezdeményezések eredmé-nyeként jött létre, ahol a településen élők formális és informális csoportjai helyet és lehető-séget kapnak közösségi tevékenységeik gyakorlására. Ezek a különböző közösségi tevékeny-ségek egy helyen valósulnak meg egymással szoros összefüggésben, kapcsolatban, egymást kiegészítve, amelyek közösségi tevékenységek gyakorlását teszik lehetővé, valamint ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat is biztosítanak.16

A multifunkcionális közösségi tér a következő színtereket működtetheti: - ifjúsági információs és tanácsadó iroda, információs pont,- ifjúsági klub,- ifjúsági szálláshely,- játszótér, játszóház,- közművelődési szolgálat (művelődési ház, gyermekház),- sportcentrum, sportpálya,- kerékpárkölcsönző (stb.)

A komplex szolgáltatások megvalósításának színterei tehát így az integrált közössé-gi és szolgáltató terek (IKSZT) és az agora – multifunkcionális közösségi központok –, a területi közművelődési tanácsadó szolgálatok is.

RendezvényA rendezvény előre ismert céllal (társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, ifjúsági stb.),

meghatározott helyen és időben megszervezésre, lebonyolításra kerülő esemény, vagy ese-ménysorozat.17

A rendezvények definícióinak áttekintésekor egyébként számtalan megfogalmazással ta-lálkozunk. Ha áttekintjük a megfogalmazások közös elemeit, akkor jól látható, hogy legfon-tosabb meghatározó elemei: a cél, a hely, helyszín, az idő (időpont), és a csoportos te-vékenységre való utalás, az összejövetel kifejezés. Fontos, figyelembe veendő elem még a létszám, a rendezvény jellege és fajtája.

A rendezvények több szempontból csoportosíthatók, attól függően, hogy milyen célt kívá-nunk megfogalmazni (a szervezés célja szerint, a szervezés szintje szerint, a résztvevők hovatar-tozása szerint, a helyszín szempontjából, időbeliség szempontjából, gazdasági cél szempontjá-ból, a kezdeményezés eredete szerint, azaz, milyen ötletre épül stb.).

14 KÁTAI Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközrendszeréről. Belvedere Meridionale, Szeged, 200615 KÁTAI Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközrendszeréről. Belvedere Meridionale, Szeged, 200616 NAGY Á. Dr. – BODOR T. – DOMOKOS T. – SCHÁD L.: Ifjúságügy. ISZT Alapítvány, Enigma 2001 Kiadó, Budapest, 201417 BORDÁS I. – CSATLÓSNÉ KOMÁROMI K.: Forrásszerzés és felhasználás a gyakorlatban- Segédanyag civil szervezetek számára. Sárospataki Népfőiskolai Egyesület. Sárospatak, 2009



RendezvényszervezésA rendezvényszervezés a rendezvénnyel kapcsolatos teljes körű szervező és össze-

hangoló munka, mely magában foglalja az infrastruktúra biztosítását és a résztvevőkről való gondoskodást is.18

A rendezvények típusaiA rendezvények szervezése kiterjed az egyetemes, a nemzeti és a nemzetiségi, kisebbségi

kultúra értékeinek megismertetésére, az ünnepek kultúrájának gondozására, a hagyományá-polást, valamint az egyéni vagy csoportos szabadidőtöltést szolgáló, művelődési célú és szóra-koztató tevékenységekre.19

Műsoros rendezvényekNagyobb tömeget mozgósító társas összejövetelek vagy művészeti, népművészeti előa-

dásokra szervezett közönség művelődési alkalmai. A közösségi és szórakoztató rendezvények többségének vonzerejét a vendéglátás is növeli. Közös jellemzője a rendezvényeknek, hogy a társas összejövetelt a műsor megtekintéséért szervezi, vagy a rendezvény része művészi pro-dukciók vagy szórakoztató műsorszámok bemutatása.

Közösségi rendezvényekKözös jellemzőjük, meghatározó elemük az egyének, a helyi közösségek tagjainak aktív

részvétele a rendezvényen (játszóház, kirándulás, ünnep, utcabál), gyakran a tervezésben és a megvalósításban is (falunap, népünnepély). Általában nagyobb tömeget mozgósítanak, a helyi társadalom jelentős ünnepi és szórakozási alkalmai.

Népművészeti rendezvényekA népművészet értékeinek bemutatására szervezett alkalmak, amelyek közül vannak nagy

tömegeket fogadók (komplex népművészeti rendezvények), többségében azonban az ének-ze-ne, néptánc előadó-művészeti csoportjainak bemutatkozására kerül sor a rendezvényeken. Le-hetőséget adnak a bemutatók, a vásárok, a hangversenyek és a táncházak a néphagyományok megismerésére, az alkotási folyamatok bemutatására, a nézők és a hallgatóság bevonására.

Szórakoztató rendezvényekA szabadidős tevékenységek azon területe, amely elsődlegesen a rekreációt szolgálja.

Szórakozás lehet: a pihenés, de az alkotó tevékenység is, heterogén elfoglaltságokat jelent, mindazt, ami kellemes az emberek különböző csoportjai és az egyes emberek számára. A ren-dezvények ennek megfelelően változatosak, de jellemzően a könnyűzenei koncertek, táncos rendezvények és műsoros estek (ezen belül főként a humoros előadások, operett és nótaestek) szervezésével foglalkozik a közművelődési intézményrendszer.

Művészeti eseményekEgy vagy több művészeti ágban szervezett, közönség részvételével tartott nyilvános mű-

sor, előadás a közművelődési intézményekben vagy szabadtéri helyszínen. A magas kultúra ér-tékes műveinek, alkotó közösségeinek előadásai, főként színházi, irodalmi estek, komolyzenei hangversenyek, filmvetítések jellemzőek. Idegenforgalmi jelentőségei is van a közművelődés-ben szervezett fesztiváloknak, művészeti rendezvényeknek.

18 FRÖCHLICH Tibor: Szállodai és rendezvényszervezési alapismeretek 2000. Magán-kiadás. Budapest, 200019 DANKÓ László Dr.: Animáció – programszervezés - Oktatási segédlet. Zemplén Régióért Egyesület, Miskolc, 2010



VersenyLényegében vetélkedés, küzdelem, amelyben a résztvevők valamilyen cél, teljesítmény el-

érése érdekében a többieket meg akarják előzni, le akarják győzni. Nyilvánosság előtt rende-zett játékos szellemi verseny, amelyben a résztvevők igyekeznek másokat felülmúlni és meg-szerezni a győzelmet.

VetélkedőA vetélkedő lényege, hogy az ismereteket kérdések formájában, játékosan dolgozzák fel a

résztvevők, eredménye a játékosok tudását mutatja. A kiemelkedő eredményt elérő résztvevők gyakran jutalomban részesülnek.

Komplex rendezvényOlyan nagyobb tömeget mozgósító esemény, mely több napig tart és/vagy különböző mű-

vészeti, tudományos területeket érint (népművészet, képzőművészet, színházművészet, film-művészet, táradalom-tudományok stb.) és/vagy különböző eseménytípusokat (kiállítás, filmve-títés, könyvbemutató, vásár, műsoros rendezvény, konferencia stb.) valósít meg a rendezvény égisze alatt.

NépünnepélyNéptömegek szórakoztatására rendezett ünnepély.

BúcsúTemplom vagy egyházközség védőszentjének vagy a templom fölszentelésének emlékün-

nepe. Az ezzel kapcsolatos szórakozás, mulatság. Búcsújárás: a kegyhelyre való zarándoklás.

TáncházTánctanítással egybekötött társas rendezvény, melyhez koncert kapcsolódhat.

HangversenyZeneműveket bemutató nyilvános műsor, előadás.

FesztiválOlyan megcélozott látogatói kör és a közreműködők szerinti – helyi, térségi, megyei, orszá-

gos, nemzetközi – többnapos, komplex programsorozat, mely több önálló műsoros eseményt, programot egységes egészként, összefoglaló néven szerepeltet.

BálNagyobb szabású, általában szervezett táncmulatság.

FogadásValamilyen esemény megünneplésére vagy valamilyen magas rangú vendég tiszteletére

vendéglátással összekapcsolt összejövetel.

KiállításTermékek, szolgáltatások bemutatását és/vagy népszerűsítését célzó, az adott szakma és a

nagyközönség számára egyaránt nyitott esemény.

KonferenciaEgy szervezet, cég, intézmény tagjai, illetve általuk meghívott résztvevők, egyéb érdeklő-

dők számára rendezett tudományos, politikai stb. célú tanácskozás.



KözgyűlésEgy testület, szervezet vagy cég tagjainak meghatározott szabályok szerint való összehívá-

sa és az összejövetel szigorú szabályok szerinti lebonyolítása jegyzőkönyvvezetéssel egybeköt-ve.

SajtótájékoztatóA sajtó segítségével a nagyközönség számára érdemi mondanivaló eseménykeretbe törté-

nő foglalása. Célja lehet: beharangozás, népszerűsítés, tájékoztatás.

TréningÁltalában egy cég vagy intézmény belsős munkatársainak oktatását, továbbképzését célzó,

kisebb-nagyobb létszámú csoport számára szervezett munkaülés, hasonló szervezést igényel, mint a konferencia.

VándorgyűlésEgy adott szervezet más-más helyszínen tartott ülése.

Az ifjúságsegítésben, ifjúságfejlesztésben elfogadott tipológia szerint beszélhetünk:- egynapos és- több napos programszolgáltatásokról.20

Egynapos programszolgáltatásAz egynapos programszolgáltatás esetében sokfajta rendezvényt ismerhetünk (ifjúsági és

diáknapok, sportesemények, vetélkedők, játszóházak, koncertek stb.). Jellemzőjük, hogy általá-ban az egyéni részvételre építenek, de vannak olyanok is, melyek kifejezetten adott csoportok és közösségek számára szerveződnek.

Ezek a rendezvények lehetőséget adnak a társas interakciókra, kapcsolatteremtésre, kommunikációra, tehát a szocializációs színhelyévé is válhatnak. Érdemes tehát egy-egy program szervezésénél figyelembe venni annak hosszú távú hatásait is, mind a közössé-gépítés, mind az ismeretelsajátítás, mind a szocializáció szempontjából.

Az egynapos programok céljai tehát a szabadidő eltöltésen túl a következők lehetnek:- elősegíti a korosztályon belüli, és a korosztályok közti kapcsolatteremtést,- változatos kínálatot jelent a hasznos szabadidő eltöltésben,- kulturális élményt, új ismeretet, értéket közvetít,- teret ad az önkifejezésre,- hozzájárul a szociális készségek fejlődéséhez, a szemléletformálódáshoz.

Többnapos programszolgáltatásA többnapos programszolgáltatás jellemzően szórakoztató, illetve fejlesztési szándékkal

szerveződikTovább részletezve - a célja lehet:- a szórakoztatás (pl. fesztivál),- a fejlesztés (pl. tábor),- rekreáció (pl. túra),- az ismeretszerzés, ismeretnyújtás (pl. látóút, képzés). 21

20 NAGY Ádám (szerk.): Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Kiadó, Buda-pest, 200821 BEKE M. – DITZENDY K. A.(szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv, 2. kiadás. HROD, Budapest, 2013



Ma az ifjúsági szórakoztatást célzó fesztiválok virágkorukat élik (pl.: Volt, Hegyalja; Sziget fesztiválok). Érdekes azonban megfigyelni, hogy bár elsődleges céljuk a szórakoztatás, mégis egyre inkább bevonzzák ezek a fesztiválok is az ismeretátadást, prevenciót, készségfejlesztést. (pl.: emberjogi sátor, kézműves sátor, szűrővizsgálatok)

A másik jól elkülönülő típus a valamely szocializációs, ismeretátadási vagy nevelési célból szervezett tábor. Ezeket a pedagógia és a közösségfejlesztés eszközrendszere fémjelzi elsősor-ban, míg az előbbit az élményszerzés.

A tartalom is jól tipizálható, hiszen a táborokban szinte minden esetben egy jól felépített, tematizált program várja a résztvevőket, míg a fesztiválok egy eseményláncolatba való bekap-csolódást kínálnak a látogatóknak.

Ifjúsági közösségi programszervezésAz ifjúsági közösségi programszervezés célja elsődlegesen a tanórán, illetve munkán kívüli

hasznos szabadidő-eltöltés biztosítása, a fiatalok és közösségeik erősítése, továbbá a csellengő gyermekek és fiatalok számának csökkentése.22

Jellemző, hogy az adott célcsoport nem homogén (a Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint akár 8-30 évesek), azaz adott esetben a szolgáltatás nem a teljes célcsoportra vonatkozik (pl. egygyermeknap nem feltétlenül érinti a teljes ifjúsági korosztályt, ugyanakkor miután a célcsoportegy részét igen, természetesen szerepeltethető ifjúsági közösségi programként).

A fiatalok részvételeRészvétel (participáció)A részvétel (participáció) napjainkban az állampolgárok döntéshozatalba és a döntések

végrehajtásába való aktív bevonását jelenti. A folyamat lényege az, hogy az érintettek találkoz-nak, kommunikálnak egymással.

Az ifjúsági korosztályokhoz tartozók társadalmi részvétele, integrációjuk egyik legfonto-sabb terepe, amely a mindennapi életbe való betagozódást jelenti. Nem csak szervezeti tag-ságot, hanem egyfajta hozzáállást jelent a döntések befolyásolásától, a mindennapi élet-ben való aktív részvételig.

A részvétel közösségfejlesztési alapelv, mely általános értelemben az egyén és a közös-ség szintjén jelentkezik.

Az egyén szintjén arról szól, hogy az egyén maga is részt vesz saját életének irányításában, azaz felelősséget vállal önmagáért. A sodródás helyett az önirányításra vállalkozik, megalkotja mintegy a maga életét, értékeket fogalmaz meg a maga számára és annak megfelelő célokat tűz ki.

A közösség szintjén a részvétel már az egymás és a közösség ismeretét, valamint az azon belüli kapcsolatait is jelenti. A közösség szintjén egymás iránti bizalmat, kölcsönös támogatást, szolidaritást, közös normákat és viszonosságot feltételez.23

Bevonás (inklúzió)A bevonás (inclusion) olyan társadalomalakító cél, amely az ifjúsági korosztályok tagjait be-

lefoglalja, bevonja a helyi folyamatokba, a település, illetve a közösségek életébe, a felmerülő problémák megoldásába.24

22 NAGY Á. Dr. – BODOR T. – DOMOKOS T. – SCHÁD L.: Ifjúságügy. ISZT Alapítvány, Enigma 2001 Kiadó, Budapest, 201423 VERCSEG Ilona Dr.: A részvétel, mint közösségfejlesztési alapelv. In: Parola, 2005 év. 3–4. szám (23. o.) Budapest, 200524 Az Európai Bizottság Fehér Könyve. Új lendület Európa fiataljai számára. In. EURÓPA – FIATALOK – RÉSZVÉTEL szöveggyűjtemény. FSZH MOISZ, Budapest, 2009



Az ifjúsági részvétel létrája a részvétel különböző fokozatait mutatja be. Ez az egyik leg-hatékonyabb, legszemléletesebb modell, mely jól ábrázolja azt, hogy a fiatalok milyen mérté-kig és milyen hatásfokkal tudnak bekapcsolódni a részvétel folyamatába.

IsmeretforrásokA feladat ellátásához mind interneten mind írott formában találhatunk segítséget. Az aláb-

biakban olyan forráshelyeket sorolunk fel, amelyek a modell témájában nyújthatnak háttérin-formációt, segítséget.

- NIIDA Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár, ifjúsági információtár ésadattár, módszertani gyűjtemény, közösségi tudásbázis

http://www.niida.hu/- Országos nagymintás ifjúságkutatások

= Ifjúság2000 Gyorsjelentés (Letölthető)= Ifjúság2000 Tanulmánykötet (Letölthető)= Ifjúság2004 Gyorsjelentés (Letölthető)= Ifjúság2008 Gyorsjelentés (Letölthető)= Magyar Ifjúság 2012 (Letölthető)= Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet (Letölthető)

- A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet ifjúságkutatási archívuma (Online elérhető)- Eurodesk Magyarország www.eurodesk.hu- Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet ifjúságkutatási adatbázisai (Online elérhető)- Új Ifjúsági Szemle ifjúságszakmai folyóirat számai (Online elérhető)- Excenter Kutatóközpont – Excenter füzetek (Online elérhető)- Belvedere Meridionale Alapítvány és folyóirat ifjúságügyi kiadványai (Online elérhető)- A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (azaz a korábban

működő HAYICO) szakmai-etikai kódexe (Letölthető)- Az Országos Egészségfejlesztési Intézet honlapja, módszertani kiadványaihttp://www.oefi.hu/, http://www.oefi.hu/modszert.htm- Közösségfejlesztők Egyesülete honlapjahttp://www.kozossegfejlesztes.hu/- IKSZT honlapjahttp://www.ikszt.hu/- IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyvhttp://ikszt.modszerkozpont.hu/kezikonyv/

A részvétel fokozatai (a legalsó lépcsőtől a legfelsőig)

7. A fiatalok döntenek6. A felnőttek átadnak bizonyos döntési jogokat5. A felnőttek és a fiatalok közösen döntenek a fiatalok kezdeményezéseiről4. A fiatalok képviselői részt vesznek a felnőttek javaslatairól szóló döntésekben3. Kikérik a fiatalok véleményét2. Meghallgatják a fiatalok véleményét1. Tájékoztatják a fiatalokat, meghatározzák a feladataikat

(Kovács Erzsébet,2010.)



- Ifjúsági információs és tanácsadó irodák honlapjai (a teljesség igénye nélkül)= HELPI, Kecskemét

www.helpi.hu= SITI, Salgótarján

www.siti.hu= HÍD, Győr

www.hidinfo.hu= Mustárház, Nyíregyháza

http://www.mustarhaz.hu/= Radar, Budapest X.

http://radar.cikkegyesulet.hu/= Alul-járó, Budapest IX.

www.alul-jaro.hu= SRT LOGO Ifjúsági Szolgálata, Szombathely (Online elérhető)

- NAGY Á. Dr.– VERES J. I. (szerk.): Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka c. módszer-tani kézikönyv. Mobilitás, Budapest, 2010

- NAGY Á. – BODOR T. – DOMOKOS T. – SCHÁD L.: Ifjúságügy. ISZT Alapítvány, Enigma2001 Kiadó, Budapest, 2014

- DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv. A Kontaktpont irodahálózatszolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014

Tér és eszközökA tér és eszközök tekintetében komplexen kell gondolkodni, nem lehet minden vonatko-

zásban felsorolásszerű megközelítéseket alkalmazni. Az információszolgáltatás tekintetében könnyebb világos támpontokat adni, hiszen egy

jogszabályra és egy nagy múltú országos szakmai szervezet alapdokumentumára támaszkod-hatunk.

Az IKSZT-vel kapcsolatos FVM rendelet25 7 § (3) b) pontja a következők szerint határozza meg az információ szolgáltatáshoz kapcsolódó teret – mely esetünkben vonatkozik az ifjúsági információs pontra is:

Legalább 1 db, legalább 20 négyzetméter hasznos alapterületű, természetes fénnyel megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér, amely könyv-tári és információs szolgáltatás esetén a dokumentumok tárolására és igénybevételére alkalmas. A 7 § (5) pont szabályozza a működéshez szükséges eszközöket, amelyeket az IKSZT-nek biztosítania kell.

Ezek: számítógépek a szükséges műszaki követelményekkel, hálózati kapcsolatot biztosító eszközök, IP telefonálásra alkalmas eszköz, lézernyomtató, lapolvasó, flipchart tábla, projektor, vetítővászon, CD-DVD, vagy Blue-ray lejátszó, televízió, asztal, szék, polcrendszer, egyéb bútor, digitális fényképezőgép, vezetékes telefon. (stb.)

25 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gaz-daság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről



Kiemelve, és a legfontosabb kettőt részletezve:- Számítógépek: legalább 5 db, a 4. számú melléklet (lásd FVM rendelet melléklete) sze-

rinti minimális műszaki követelményeknek megfelelő, helyi hálózatban összekapcsolt,szélessávú internetkapcsolattal rendelkező számítógép munkaállomás.

- Polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatás-hoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papíralapú kiadványok, szó-rólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó doku-mentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papíralapú kiadványok) elhelyezését.

Ugyanakkor a HAYICO szakmai-etikai kódexe a szükséges eszközöket az alábbiak szerint határozza meg: az ifjúsági információs pont minimum 20 m2 alapterületen működik. Rendelke-zik legalább egy darab telekommunikációra is alkalmas számítógéppel, nyomtatóval, telefon-vonallal. Megfelelő bútorzat áll rendelkezésre egyszerre legalább 2 ügyfél kiszolgálására. (Mint látható csak a biztosított számítógépek számában van eltérés, de tegyük hozzá, hogy a kódex jóval korábban készült, amikor még nem volt elterjedt és elérhető áron a számítógép.)

Fontos hangsúlyoznunk, hogy az egyik legfontosabb alapelv, hogy a szolgáltatás alacsony-küszöbű, azaz a szolgáltatás igénybevétele gyakorlatilag feltétel nélküli: az utcáról betérő szá-mára is azonnal, ingyenesen, teljes mértékben, mindenféle hivatali adminisztráció nélkül hoz-záférhető.

Ezért a szolgáltató tér, ügyféltér kialakítása is jó, ha ezen alapelv figyelembe vételével tör-ténik (a település forgalmas, jól megközelíthető részében található, és közvetlenül az utcáról elérhető). Az IKSZT ügyfél terébe lépve rögtön látnunk kell a szolgáltatást végző munkatársat. Az ügyféltérben közvetlenül és könnyen elérhető szórólap és egyéb kiadványtartó állvány, polc található, amelyeken tematikusan (ezt felcímkézve) érhetőek el nyomtatott kiadványok. A szol-gáltatásokat kibővíti gyakran a faliújság, ahol a fiataloknak is lehetőségük van kihelyezni olyan információkat, amelyeket az iroda munkatársával egyeztetett. Ezen túl saját elektronikus adat-bázist (online vagy offline) célszerű létrehozni a tematikus tartalom szerint.

Az információszolgáltatás nyújtásához szükséges alapvetően: - információs tér (elkülönített, vagy lehatárolt)- számítógép (internetkapcsolattal, tematikus adatbázissal)- polcrendszer (az információs mappák, szóróanyagok, kiadványok tárolására).

A közösségi programok tekintetében a szolgáltatási tér nem pontosan meghatározható. Az IKSZT (és a település) minden olyan tere, amely a célcsoport közösségi tevékenységének, sza-badidejük hasznos eltöltésének, a gyermek- és az ifjúsági közösségek és az ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosítja szolgáltatási térnek minősül.

Az IKSZT komplex jellegéből adódóan célszerű, hogy az ifjúsági közösségi programoknak ne önálló tere legyen, sokkal inkább adott program jellegéhez igazodóan használhassa a különböző jellegű és berendezésű tereket (pl. adott esetben egy műhelymunkához elég egy 10 m2 alapterületű irodahelyiség, míg egy vetélkedő lebonyolításához szükséges egy min. 30 m2 alapterületű közösségi tér, de a sportrendezvények, fesztiválok lebonyolításának helyszíne valószínűleg az IKSZT épületén kívülre esik).

Tehát: a szolgáltatás biztosításánál az IKSZT összes helyisége, előtere, udvara, a sportpálya, a játszótér, más intézmények/szervezetek épületei, helyiségei, akár egy lakóház, vagy udvara, illetőleg településen kívüli egyéb helyszín is szóba kerülhet a program céljának megfelelően.

Eszközigény tekintetében szinte ugyanezt mondhatjuk el. Nincsenek kifejezetten olyan eszközök, amelyek kötelezőek a feladat ellátásához. A programok jellege határozza meg a szükséges infrastruktúrát, ezért már a tervezés során célszerű átgondolni, hogy mely esemé-nyekhez, programokhoz, mire van szükség. Az IKSZT berendezési tárgyai, technikai felszerelései



mind lehetnek adott programok kellékei, és előfordulhat az is, hogy egyes rendezvények plu-szigényeket vetnek fel, pl.: a játszóházak, művészeti rendezvények, sportesemények eszközei.

Példálózó jelleggel:- társas-, készségfejlesztő és logikai játékok (Activity, Ki nevet a végén?,ördöglakat, darts,

csocsó, biliárd)- sporteszközök (görkorcsolya, gördeszka, roller, gördeszka, streetball palánk, kosárlabda,

kisméretű focikapu, focilabda, ugrálóasztal (trambulin), tollas- beach ball szett, lengőte-ke stb.)

- a kézműves foglalkozások alapanyagai (bőr, gyöngy, színes papírok stb.)- a képzés, tréning, műhelymunka eszközei (ún. képzési doboz, benne: post-it, filctollak,

flip-chart papír, vagy csomagolópapír, olló, ragasztószalag, kötél, gyurmaragasztó, csip-tetők stb.).

Az ifjúsági részvétel támogatása és az ifjúságfejlesztési folyamatok generálása nem igényel az előzőekhez képest más teret és eszközt, viszont hangsúlyozni kell az együttműködés szüksé-gességét – azaz a kapcsolattartás fontosságát a települési szereplők (önkormányzat, intézmé-nyek, szervezetek, lakosság – fiatalok) között. Ebből következően – kezdetben főleg - többször ki kell lépni az IKSZT falai közül.

A fiatalok részvétele, illetve bevonása és az ifjúságfejlesztési folyamatok generálása első-sorban partneri együttműködést igényel, melynek következtében ki kell lépni az IKSZT épüle-téből és alkalmazni célszerű a közösségfejlesztés és a felkereső ifjúsági munka módszereit.

S végül egy generális szabály: az IKSZT multifunkciós intézmény, ebből adódóan a legfon-tosabb, hogy jellemzően mobil bútorzattal rendelkezzen, mely segítségével könnyen át-rendezhető, a célcsoport és a feladatellátás számára alkalmas tereket könnyen lehessen kialakítani.

Bevezetés lépésről lépésre

A legfontosabb alapelv a fiatalok bevonása és részvétele a szolgáltatás kialakításában. Jó, ha már az IKSZT pályázat benyújtása során bevontuk a fiatalokat és közösségeiket, azaz megkérdeztük a véleményüket. A közösségi tér kialakításában, berendezésében is hasznos ötletekkel szolgálhatnak, sőt tevékenyen részt is vehetnek. Ha ezeket a lehetőségeket már el-mulasztottuk, akkor az éves munkaterv tervezésében, megvalósításában van további lehe-tőségünk a korosztállyal való együttműködésre.

Célszerű tehát az IKSZT munkatervének ezen alfejezetét olyan műhelymunkában meg-határozni, amelybe bevonódnak a célcsoport tagjai. (Természetesen ez a műhelymunka is ifjú-sági közösségi programnak minősül.) Az egyes programok tervezésekor fontos meghatározni a program helyiség, eszköz és humán erőforrás igényét, hiszen könnyen előfordulhat ütközés más szolgáltatásokkal. A munkaterv megvalósításakor célszerű egyes elemek kivitelezését kü-lön megtervezni, különös tekintettel a fiatalok bevonására, és a feladatelosztásra. Alapelv kell, hogy legyen a korosztályi sajátosságok szem előtt tartása, a célcsoport igényeinek, elvárásainak figyelembe vétele, továbbá a lehetőségeink meghatározása a rendelet szakmai elvárásainak és a helyi sajátosságoknak tükrében. Változatos elemeket szükséges alkalmazni a munkatervben, hogy minden célcsoportba tartozó közösség találjon számára vonzó rendezvényt.26

26 BEKE M.–DITZENDY K. A. (szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv, 2. kiadás. HROD, Budapest, 2013



De ahhoz, hogy legyenek partnereink tudnunk kell, hogy:- vannak-e létező közösségeik, informális csoportjaik a helyi fiataloknak, és ha

vannak, ők milyen típusú támogatást igényelnek (pl.: szükséges-e adminisztratív segít-ségnyújtás, pályázatírási segítségnyújtás, információszolgáltatás, képzés, programszer-vezési segítségnyújtás, helyszín biztosítás)?

Ha az igényeket megismertük, azokat illesztenünk kell az IKSZT ifjúsági fejlesztési tervébe. Amennyiben helyben nincs ifjúsági közösség, a helyi fiatalok igényét szem előtt tartva kell ki-alakítani a tevékenységünket, így érdemes a korosztály tagjaival közösen meghatározni, hogy milyen típusú közösségre van helyben szükség, és melyek a létrehozás lépései (lásd alábbiak szerint).

- a településen milyen a célcsoport összetétele, a fiataloknak milyen problémái,szükségletei vannak? Ehhez célszerű utána néznünk, hogy a helyi önkormányzat ren-delkezik-e ifjúságkutatással/helyzetelemzéssel, ifjúsági stratégiával, cselekvési tervvel,vagy a helyi intézmények/szervezetek valamilyen adatbázissal, statisztikával.

Amennyiben nem, helyzetfelmérést célszerű készítenünk – pl. kérdőíves adatfelmérés-sel – legalább kétévente, hiszen összetételében és szokásaiban gyorsan változó közösségről van szó. Ott ahol kicsi a települési populáció, és a helyben élő gyermekek és fiatalok száma alacsony, kérdőíves felmérés nélkül, személyes beszélgetések, interjúk során is könnyen azo-nosíthatóak a korosztályi sajátosságok, problémák, igények és szükségletek. Mindenesetre a fejlesztési tervünket ezek.

A fiatalokkal való kapcsolatfelvétel során a közösségfejlesztés módszereit kell alkalmazni.Legáltalánosabban véve, a közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság megszólí-

tásával és bevonásával - aktivizálásával - kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyil-vánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és jutnak el a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez és közösségi megoldásához, mégpe-dig ismereteik és képességeik fejlesztése útján, a lehetséges partnerekkel együttműködve.27

A közösségfejlesztési folyamat első lépése tehát mindig az érintettek megszólítása, így aligha tekinthetünk el attól, hogy lehetőleg a település minden lakóját, jelen esetben fiatal-ját megszólítsuk. Természetesen, még egy kis településen sem várható, hogy mindenkinek fel-kelti az érdeklődését a közös gondolkodásra való felhívás. Emiatt folyamatos nyitottsággal és nyilvánossággal kell kezelni az elindított folyamatot. Kell tehát valaki, aki kezdeményez, kez-deményezi a személyes és közösségi beszélgetéseket, aki folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott emberekkel és újabbakat szólít meg. Ez a személy a közösségfejlesztő, kezde-ményező – szerepe az induláskor nagyon fontos, majd egyre inkább háttérbe szorul és a leg-szerencsésebb, ha csak arra korlátozódik, hogy biztonságos hátteret nyújtson a helyi cselekvő közösségeknek.

27 VARGA A.T. – VERCSEG I.: Legalább ennyit a közösségfejlesztésről. Magyar Művelődési Intézet. Budapest, 1998



Néhány fontos kérdés, amelyekre az ifjúsági információs pont létrehozása kapcsán vála-szolnunk kell28

- Melyek azok az információs szükségletek, amelyekkel az ifjúsági információs pont vár-hatóan találkozik?

- Hogyan lesznek az információs szükségletek meghatározva és mérve?- Mit tud ajánlani, ami találkozik a helyi fiatalok közösségének igényeivel, és más - szolgáltatások még nem ajánlották?- Vannak egyéb, más helyi ifjúsági szervezetek, amelyek elismerik és támogatják az - információs pont jelenlétének szükségességét?- Milyen információkat, milyen témakörökben fog nyújtani az IKSZT?- Ha az IKSZT-nek szándékában áll tanácsadói szolgáltatásokról gondoskodni, milyen

formában valósítja meg azokat és mely tanácsadási területeken?- Hogyan fog az IKSZT megfelelő számú fiatalt elérni saját működési területén?- Milyen módszerekkel fogja az infó pont informálni a fiatalokat?- Mit ért az információs pont azon, hogy „anonim” szolgáltatást ígér?- Hogyan fognak a fiatalok bevonódni az IKSZT által ajánlott szolgáltatások tervezésébe,

menetébe és értékelésébe?- Ha az IKSZT azt tervezi, hogy (politikai és gazdasági elköteleződés nélküli) független - szervezetként működik, hogyan fogja ezt elérni?- Milyen stábbal fog az információs pont dolgozni?- Milyen alapképzettséget vár el információs munkatársaitól az IKSZT?- Milyen továbbképzést fog munkatársainak nyújtani az IKSZT ez ügyben (külső és belső

trénerek bevonásával)?- Hogyan ellenőrzik az IKSZT dolgozóinak munkavégzését?- Hogyan lesz az információs szolgáltatások minősége értékelve? Ki fogja - megtenni, milyen kritériumok mentén?- Hol lesz az információs pont kialakítva (hogy könnyen elérhető legyen a fiatalok szá-

mára)?- Milyen lesz az információs pont iroda fizikai elrendezése, tereinek beosztása, hogy von-

zó legyen a fiatalfok számára, ugyanakkor hatékonyan működjön?- Milyen jogi státusza lesz az IKSZT-nek?- Milyen kapcsolat lesz az IKSZT és az önkormányzat között?- Ki fogja az IKSZT működését finanszírozni?- Hogyan vezetik az információs pontot? Kinek tartozik az IKSZT vezetője beszámolási

kötelezettséggel?

28 SZABÓ Csaba (szerk.): Kézikönyv ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások tervezéséhez. HELPI Ifjúsági In-formációs és Tanácsadó Iroda, Kecskemét, 2006



Első lépések egy általános ifjúsági információs pont helyi megvalósításához29

1. A fiatalok információszükségletének meghatározása.2. Tisztázni a szolgáltatások tartalmát, amelyeket a tervezett információs pont kínál.3. Előkészíteni egy részletes tervet a projekt első két-három évére.4. Biztosítani a projekt pénzügyi és politikai támogatását.5. Dönteni és intézkedni az információs pont (IKSZT) jogi hátteréről.6. Megszerezni, átalakítani, felszerelni a helységet.7. Szerződtetni és kiképezni a (fizetett és önkéntes) személyzetet.8. Erőforrásokat gyűjteni és szervezni az információs pont által nyújtott információszolgál-

tatáshoz.9. Az információs pont által nyújtott egyéb szolgáltatásokról dönteni és azokat megszer-

vezni.10. Az információs pont reklámozása és népszerűsítése a helyi közösségben.

Ezen kérdések megválaszolására érdemes úgynevezett tervező csoportot létrehozni a szolgáltatást végző személy koordinációjával. Célszerű bevonni olyan szakembereket, akik már dolgoztak (szakmai munkatársként, vagy önkéntesként) ifjúsági területen (ifjúságsegítő, tanár, szociális munkás, művelődésszervező), illetve olyanokat, akik érdeklődnek a projekt iránt (helyi szervezetek, intézmények, döntéshozók képviselői).

S természetesen nem feledkezhetünk meg a fiatalok képviselőiről sem, hiszen a fiatalok információs szükségletének meghatározása alapvető fontosságú a tervezési fázisban. Ennél a résznél visszautalunk a fiatalok bevonásával kapcsolatosan korábban leírtakra, azaz meg kell kérdezni magukat a fiatalokat, kérdőívezni kell azokon a helyeken, ahol előfordul-nak (iskola, művelődési ház, sportpálya, buszmegálló, bolt, kocsma stb.). Itt is megjegyezzük, hogy a fiatalok megszólítása akkor hatékony, ha a kortársaik kommunikálnak velük és nem a felnőttek.

Ebben a fázisban meg kell határozni a nyújtott szolgáltatások összességét (nyilván egy információs pont alapvetően információkat kell, hogy szolgáltasson, de a kiegészítő szolgálta-tások megvalósítását össze kell hangolni az IKSZT ifjúsági tevékenységével).

Fel kell térképezni a társadalmi-kulturális környezetet, leltárt kell készíteni azokról a helyi partnerekről, szervezetekről, akik együtt tudnak működni az információnyújtási folyamatban. Ezt követően elemezni kell a helyi erőforrásokat, majd tisztázni, hogy mely területen van hiány.

Végül: tanulni kell másoktól! Nyilvánvaló, hogy az IKSZT hálózati együttműködést ki kell használni, de keressük meg a közelben (a településen, a járásban, a megyében, a régióban) a jól működő információs pontokat, ifjúsági információs és tanácsadó irodákat (utóbbiakhoz szakmai-módszertani kérdésekben is fordulhatunk), művelődési központokat/házakat, könyv-tárakat stb. is.

29 SZABÓ Csaba (szerk.): Kézikönyv ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások tervezéséhez. HELPI Ifjúsági In-formációs és Tanácsadó Iroda, Kecskemét, 2006



A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

Az információs pont működtetéseAz ifjúsági információs pont információs szolgáltatásokat nyújt a fiatalok számára az infor-

mációs szükségleteik kielégítése, várható problémáik megelőzése, illetve csökkentése érdeké-ben.

1. Ehhez alapvető fontosságú az ún. információs törzs kialakítása.Az információs pont az alábbi területeken végez információgyűjtést és - szolgáltatást,

amely természetesen mindenhol a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazítható: - helyi, regionális és országos kulturális programok, rendezvények;- helyi sportolási lehetőségek, helyi, regionális és országos sportrendezvények;- helyi, regionális és országos közoktatási és felsőoktatási információk (legalább: iskola-

típusok, intézmények, oktatott szakok és szakmák, felvételi eljárások, iskolarendszerenkívüli képzési lehetőségek);

- helyi egészségügyi ellátások (legalább: egészségügyi intézmények alapadatai, nyitvatartása, iskolaorvosi szolgálat alapadatai);

- helyi szociális ellátások (legalább: szociális és humán szolgáltató intézmények alapada-tai, nyitva tartásuk, pénzbeli ellátások fajtái és a hozzájuk tartozó jogosultságok, ter-mészetbeni ellátások fajtái és a hozzájuk tartozó jogosultságok);

- helyi hivatalok (legalább: alapadatok, nyitva tartás);- országos hatáskörű hivatalok, hatóságok (legalább: alapadatok, pl. minisztériumok,

állami szervek, országgyűlési biztosok);- helyi és megyei önkormányzatok (legalább: alapadatok, helyi önkormányzati képvi-

selők névjegyzéke);- helyi, regionális és országos olcsó szálláslehetőségek (legalább: kulcsosház, turistaház,

kollégium, ifjúsági szálláshely kategóriákban alapadatok, nyitva tartás);- országos utazási és szállás kedvezmények (legalább: MÁV és VOLÁN hivatalos kedvez-

mények, diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények);- helyi és regionális munkalehetőségek (legalább: a helyi és regionális médiában megje-

lenő hirdetések);- munkanélküli ellátás (legalább: a munkanélküli ellátások típusai, igénybevételük mód-

ja);- helyi albérletek (legalább: a helyi médiában megjelenő hirdetések);- helyi, regionális és országos pályázatok (legalább: a pályázat kiírása);- helyi és regionális segítő- és krízisellátó helyek (legalább: átmeneti elhelyezést nyújtó

intézmények, drogambulanciák, telefonos segítőhelyek kategóriákban alapadatok,nyitva tartás);

- ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltató helyek (legalább: az ERYICA charta alap-ján működő irodák, Eurodesk Partner szervezetek);

- az európai mobilitással összefüggő alapinformációk (legalább: Youth Hostelek Európá-ban, ösztöndíj és csereprogramok pl. ERASMUS +).30

Az információkat elsősorban az információs pont munkatársai, de önkéntesek, így maguk a fiatalok is szolgáltathatják. A rendelkezésére álló információkat vagy az „informá-ciós törzset” elsősorban számítógépen rögzítik és tárolják. Az „ügyfélrendszerben” is elhelyezik az információk egy részét oly módon, hogy az ügyfelek önállóan is tájékozódhassanak. A hoz-záférhető információk minden esetben tartalmazzák aktualitásuk kezdetének és/vagy lejártának idejét.

30 A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (HAYICO) szakmai-etikai kódexe és az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége (ISZOSZ) szakmai-etikai kódex tervezete nyomán



2. Az információs pontok módszertanának alkalmazásaAz információs pontok sajátos módszertannal rendelkeznek, amelyben a lényeg az, hogy a

munkatársnak a segítő attitűd mellett világosan látnia kell kompetencia határait, azaz el kell tudni döntenie, hogy milyen esetben már nem egyszerű információ- és segítségnyújtásról van szó, amely esetben professzionális szakember, intézmény bevonása szükséges.

Az ifjúsági információs pontok (a továbbiakban IP) módszertana31

Az információs pont felhasznált forrásai sokfélék és a különböző információkkal kapcso-latos kérdésekre adott válaszai egyértelműek.

Az IP tudatában van annak, hogy önmaga nem tud minden területről teljes körű infor-mációkat szolgáltatni és ezt az ügyfelek kérdéseinek megválaszolásakor figyelemben tartja. Az ügyfelek életkori sajátosságait figyelembe véve (korspecifikusan) szolgáltatja az informá-ciókat.

Az ifjúsági információs pontok céljaik és feladataik megvalósításához az eszközök, mód-szerek és technikák széles körét alkalmazzák: az önkiszolgáló rendszerű információhordozók-tól egészen a személyes közreműködést igénylő, interakcióra épülő tájékoztatásig.

Az IP-k a fiatalok igényeihez alakítják és alkalmazzák a legmegfelelőbb módszereket.Az IP-k segítik a fiatalt abban, hogy képes legyen felhasználni a legkülönfélébb informá-

ciókat az életében felmerülő problémák megoldásában. A munkatársnak, aki a fiatallal a kapcsolatot felveszi, több lehetőség figyelembe vételé-

vel kell eljárnia a személyre szabott információnyújtás során:- saját maga nyújt segítséget, szem előtt tartva saját kompetenciájának határait,- az ügyfél számára biztosítja az IP infrastruktúráját a szükséges információ önálló

beszerzésére,- külső szakemberhez vagy információforráshoz ajánlja a fiatalt,- folyamatosan kapcsolatot tart mentálhigiénés és humán szolgálatokkal, intéz-

ményekkel, ifjúsági információs és tanácsadó irodákkal, ajánlja azok tevékenysé-gét és szolgáltatásait az információs pont ügyfeleinek.

3. Ki kell alakítani az információs pultot!Tulajdonképpen ez egy olyan pult, polc, asztal vagy épp újságállvány az információs pont-

ban, amelyre kitehetjük az ifjúság számára fontos nyomtatott ifjúsági információkat (informáci-ós mappák, szóróanyagok, tájékoztatók).

4. Meg kell tervezni a statisztika vezetését!Az ifjúsági információs pont szolgáltatás igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs

Charta alapján a HAYICO Szakmai-etikai Kódexe által elfogadott statisztikát, nyilvántartást kell vezetni, melyben legalább az igénybevevők száma (neme), hozzávetőleges kora, az igény-be vett szolgáltatás típusa és időpontja kerül rögzítésre. Minden további elvárás nem felel meg az alacsonyküszöbű szolgáltatásoknak. Annyi tehető még, hogy az adott napon szolgá-latot teljesítő információs munkatárs a statisztikát aláírásával hitelesíti. A rendelet meg-fogalmazza az ügyfél (jelen esetben a fiatal) lehetséges aláírását is hitelesítési lehetőségként, melyet kizárólag önkéntes alapon tartunk szakmailag elfogadhatónak (18 éves kor felett!).

31 A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (HAYICO) szakmai-etikai kódexe és az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége (ISZOSZ) szakmai-etikai kódex tervezete nyomán



A statisztikakészítés megkönnyítése érdekében a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe alapján működő Tett-Hely Ifjúsági Információs Pontok hálózatának statisztikáját mutatjuk meg példa-ként, melytől természetesen el lehet térni.

2. ábra A Tett-Hely statisztikai űrlapja

5. Ki kell alakítani az optimális nyitva tartási időt!Szakmai szempontból a fiatalok időmérlegének leginkább megfelelő nyitva tartás (délutá-

ni, esti órák, hétvége) javasolható. Vegyük figyelembe, hogy az nem szentírás, azaz a működés során változtatni lehet és kell is rajta!

HAYICO szakmai-etikai kódex 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet

Az IP hetente legalább 5 napot tart nyitva, minimum 20 órában vehetik igénybe szolgáltatásait az ügyfelek.

Az IP legalább 17 óráig tart nyitva.

7. § (6)19 Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötele-zettség ideje alatt a nyitvatartási időt meghirdetni és kifüggeszteni. A nyitva tartásnak legalább az alábbiak szerint, a közösségi kezdeményezésekhez illeszkedve kell megvalósulnia:

a) a hét 5 napján, amelyből legalább 1 napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie;

b) napi 6 órában, amelynek magában kell foglalnia a 16.00-18.00 óra közötti időszakot, valamint havonta legalább egy alkalommal a 18.00-21.00 óra közötti időszakot is.

6. Fontos feladatunk az információs pont berendezése (lehetőleg elkülönítetten, vagy a térből lehatároltan)

Ahogy korábban írtuk, az IKSZT kötelező felszereltsége elégséges a feladat ellátásához, en-nek ellenére a berendezés során törekedjünk arra, hogy a fiatalok ötletei, munkái, javaslatai megvalósuljanak (velük együtt történjen).



3. ábraIfjúságsegítő hallgatók információs pont terve (csoportmunka)

7. Fel kell készülni az információs pontban végzett információszolgáltatás háromszakaszára, amelyek:

- információk gyűjtése,- információk rendszerezése,- információk továbbadása32.

Információk gyűjtéseMivel a szolgáltatást nyújtó munkatárs sem tudhat mindent, előzetesen fel kell készülnie,

adatokat kell gyűjtenie az ifjúságot érintő témakörökben, területeken.

Információk rendszerezéseAz összegyűjtött adatokat tematikus adatbázisban kell rögzíteni, az adatbázist rendszere-

sen frissíteni szükséges. Az információs adatbázisokat minden iroda saját maga alakítja ki, állítja össze tematikus témakörökben és a helyi adottságok, sajátosságok figyelembe vételével.

Információk továbbadásaA szolgáltatást nyújtó munkatárs személye kulcsfontosságú az információ továbbadásakor.

Fel kell ismernie, hogy a különböző személyiségű, felkészültségű ügyfelek esetében személyre szabott válaszokat kell adnia. Azaz lehet, előfordulhat, hogy ugyanarra a kérdésre másként kell válaszolnia. Meghatározó a kommunikációs képességeinek, problémamegoldó képességének és felkészültségének összessége.

A fentieket figyelembe véve szintén fontos alapvetés, hogy már az egyszerű információ-szolgáltatás során is törekszünk az ügyfél képességeinek fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy ma-gát az egyént tegyük képessé arra, hogy a jövőben, akár személyes segítség nélkül, saját maga is képes legyen megszerezni a számára szükséges információkat. (Ne halat adjunk neki, ha éhes, hanem tanítsuk meg halat fogni.)

32 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont iroda-hálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014



Fontos alapelv továbbá, hogy az irodában végzett információszolgáltatás során bármilyen kérdés feltehető, azaz nincs tabu téma, buta, vagy rossz kérdés. Így a szolgáltató munkatárs fel-adata és felelőssége, hogy a felmerülő kérdésekre minden esetben képes legyen egzakt választ adni. Amennyiben nem képes azonnali választ adni, meghatározott időn belül kell megvála-szolnia a betérő ügyfél által feltett kérdést. Az általánosan elfogadott a 24 órán belüli válasza-dás, de ezt a szolgáltatónak közzé kell tennie. Ebben az esetben meg kell egyezni az ügyféllel, hogy be tud-e jönni újra az irodába a válaszért. Amennyiben nem, akkor el kell kérni valamilyen elérhetőségét (e-mail, telefon), hogy arra küldhessük el a választ. A határidő pontos betartása fontos az iroda hitelessége szempontjából!

8. Az információs szolgáltatások egymásra épülése szintjeinek tudatos alkalmazásaa napi munkában

Az ügyfélszolgálatot végző munkatársak várólista nélkül fogadják az utcáról betérő fiatalo-kat. Az ügyfél vagy maga akar információt szerezni, vagy információt kér mások számára. Sokan tanácsért fordulnak a segítőkhöz: tanácskozni (konzultálni) akarnak egy kérdésről, problémá-ról, esetleg konkrét szaktanácsra van szükségük. Mások valamilyen ügyet akarnak elintézni, vagy „csak” érdeklődnek. Van, aki konkrét elképzelés nélkül érkezik (olvasgat, nézelődik, leül, beszélget), vagy számára megfelelő bizalmi légkörre vár, kérésének, kérdéseinek feltevéséhez.

Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások egymásra épülő rendszerben hozzáférhetőek, de a fiatalok számára érzékelhetően nem különülnek el egymástól.

Az információs szolgáltatások igénybevételének különböző, egymásra épülő szintjei

4. ábraAz információs szolgáltatások igénybevételének különböző, egymásra épülő szintjei33

ÉrdeklődésÉrdeklődő ügyfelek esetében az újságolvasás, beszélgetés, időtöltés tevékenység sokszor

csak puhatolózás. Annak felmérése, hogy hiteles-e a segítő, alkalmasnak találja-e arra, hogy a kérdését, problémáját megossza vele. Éppen ezért nagyon fontos tevékenység a betérő fiatalok „megnyerése”, szóval tartása, mert ez az út vezet a bizalmuk elnyeréséhez. Mindez olyan tevé-kenység, amely módszerekkel nehezen körülírható, itt valóban a segítő személyiségén, mint legfontosabb munkaeszközén van a hangsúly. Az érdeklődő ügyféllel való kapcsolat szükség sze-rint átlép a következő protokollba: információkérés, konzultáció vagy szaktanácsadás.

33 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont iroda-hálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014

4. Ügyintézés

3. Információkérés

2. Öninformáció

1. Érdeklődés



ÖninformációAz információs pont az ügyféltérben lehetőség szerint várakozási idő nélkül biztosítja a

hozzáférést az interneten fellelhető adatbázisokhoz és a számítógépes vagy kézi dokumen-tációs rendszerhez. A munkatárs figyelemmel kíséri a fiatal tevékenységét és szükség szerint felajánlja segítségét. Amennyiben a felajánlott segítséget az ügyfél elfogadja, átlép a következő protokollba, ami az információkérés. Amennyiben nem fogadja el, illetve nem kér segítséget, akkor az aktív kapcsolat itt megáll. Feltételezhető, hogy az ügyfél megtalálta a számára megfelelő infor-mációt.

InformációkérésEbben az esetben a munkatárs – lehetőleg várakozási idő nélkül – az ügyféllel együtt ke-

resi a választ a kérdésre az ügyféltérben. Igyekszik minél szélesebb körben körüljárni a kérdést, hogy a legadekvátabb módon tudjon segíteni. A beszélgetés során törekszik arra, hogy minél gyorsabban és pontosabban mérje fel az igényeket a mögöttük húzódó esetleges problémá-kat, ha lehet, az alapproblémát.

A munkatárs a beszélgetés elmélyülése esetén felajánlja a négyszemközti beszélgetés le-hetőségét a tanácsadó helyiségben, vagy leválasztott irodarészen. Ha az ügyfél nem fogadja el a felkínált lehetőséget, illetve nem kér segítséget, akkor az aktív kapcsolat itt megáll. Felté-telezhető, hogy az ügyfél megtalálta a számára megfelelő információt, választ. Amennyiben a felajánlott lehetőséget elfogadja az ügyfél, bizalmas légkörben folytatódik a beszélgetés. Az ügyfél a következő protokollba lép: konzultáció, tanácsadás – ennél a szakasznál már jellemzően felmerülhet az, hogy nincs az információs pontban dolgozó munkatársnak kompetenciája, tehát külső szakemberhez, szakellátó rendszerhez kell irányítania a fiatalt!

ÜgyintézésAz ügyintézésben nyújtott segítség (pl. hivatali telefonálás, faxolás, kérelem, pályázat, ön-

életrajz elkészítése) lehetőség szerint várólista nélkül, az ügyféltérben elkülönített részben, bi-zalmas légkörben zajlik. Az ügyféllel való kapcsolat szükség szerint átléphet a következő proto-kollba: információkérés, konzultáció vagy szaktanácsadás.

Az ügyféllel végzett folyamat valamennyi eleménél a fiatal együttműködési hajlandósága, a rendelkezésére álló információk aktualitása, teljeskörűsége, illetve a segítő munkatárs felké-szültsége, hatékony közreműködése a döntő. Ha mindezen körülmények adottak, feltételezhe-tő, hogy az ügyfél elégedetten távozik irodánkból.

Egyéb információszolgáltatási lehetőségek- Telefonon keresztüli információszolgáltatás

A telefonos információszolgáltatás kiegészíti a személyes, irodai szolgáltatást. Egy-szerűbb vagy éppen bonyolultabb kérdésekben is előfordul, hogy fiatalok telefononkeresztül teszik fel kérdéseiket. Ennek oka a földrajzi távolság (pl. az iroda működésétőleltérő településekről történő megkeresések), vagy az idő hiánya. Az egyszerűbb eset,amikor a telefonos tudakozókhoz hasonlóan felteszik konkrét kérdésüket és a munka-társ erre válaszol. A bonyolultabb pedig az, mikor előzetesen is tudjuk, hogy időigé-nyes (általában tartva a 24 órát) a válasz megadása és nem akarnak többször betérni azirodába az ügyfelek.A telefonon keresztül történő szolgáltató tevékenység fokozott kommunikációs képes-ségeket igényel. Magasabb fokú koncentrációs képességet, rögtönzést, egyértelműfogalmazást várhatunk el a segítő munkatárstól.

- Írásbeli információszolgáltatás (elektronikus és papíralapú levélen)Hasonlóan a telefonos információszolgáltatáshoz előfordulhat, hogy idő és távolságiproblémák miatt írásban teszik fel kérdéseiket a fiatalok. Továbbá előfordulhat annak



okán is az effajta megkeresés, hogy az ügyfél szándékosan ilyen formában, akár anoni-mitását megtartva teszi fel kérdéseit. Ezen esetekben ugyanis nagyobb biztonságban érzik magukat, a gyakran kényes kérdések feltételét illetően és csak így mernek tájéko-zódni (pl. párkapcsolati vagy szexuális problémák, szenvedélybetegségek).

- E-helpAz e-mailen, közösségi oldalakon vagy csevegő-alkalmazásokon keresztül nyújtottsegítség egyre elterjedtebb forma. A növekvő mértékű internethasználat lehetővéteszi, hogy személyes szinten maradva (egyedi e-mailről) kommunikáljunk a segítőmunkatárssal. A szóbeli helyett a kommunikáció itt többnyire írásban zajlik. Az írás-beliség, a sajátos virtualitás új lehetőségeket ad az interakciókra, melyek gyakran máseszközökkel nehezen felmutatható eredmények elérését is lehetővé teszik az informá-ciószolgáltatás területén, a személyesség új szintjét viszik az ügyfél és a segítő közöttikapcsolatba. Az új kommunikációs csatornák lehetővé teszik, hogy a segítséget kérőkolyan csoportjaihoz is eljusson az információ, akikhez eddig nehezen vagy nem lehe-tett személyesen eljutni.

Ifjúsági közösségi programok szervezése

Az ifjúsággal végzett munkának természetes velejárója a rendezvények, táborok, képzések szervezése. Olyan terepekről beszélünk tehát, ahol közvetlen kapcsolatba kerülünk a korosz-tállyal, speciális színtéren, intenzív formában működünk együtt velük. Az ifjúsági munkában rendezvény lehet tehát egy játszóház, egy koncert, egy vetélkedő, egy talk-show, egy ifjúsági találkozó, egy fesztivál, egy tábor, egy streetball/gördeszka verseny, vagy akár egy képzés is.

A rendezvények jelentős része az egyéni részvételre alapozva szerveződik, ezeken az egyének, párok, kisebb csoportok, vagy akár egész baráti társaságok is részt vehetnek. Van-nak azonban olyan rendezvények is, amelyeket kifejezetten csoportoknak, közösségeknek szerveznek.

A rendezvények – még ha rövid időtartamúak is – a (harmadlagos) szocializáció szín-helyévé válnak. Ezzel beépülnek abba a folyamatba, amelynek célja a korosztály társadalmi integrációjának elősegítése (lásd Nemzeti Ifjúsági Stratégia átfogó célja).

1. A programok céljának meghatározásaA közösségi programoknak, rendezvényeknek vannak az ifjúsági szempontból figyelem-

be veendő általános céljai:- oldják az egyedüllétet, a magányba zártságot, megteremtik a társas kapcsolatok létesí-

tésének lehetőségét;- változatos kínálatot nyújtanak a struktúrált szabadidő eltöltésében, szórakoztatnak,

hozzájárulnak a rekreációhoz;- kulturális élményeket, új ismereteket, értékeket közvetítenek;- teret kínálnak az önkifejezésre, fejlesztő jellegűek;- hozzájárulnak a szociális készségek és a belső világ fejlődéséhez, a szemléletformálás-

hoz34

Az egyes rendezvények célját mindig a maga egyediségében kell meghatározni. A tervezés időszakában a fiatalokkal együtt fogalmaztuk meg, hogy milyen szükséglet, igény alapján szer-vezzük a programot, tehát tudjuk, hogy mi a célunk a rendezvénnyel.

Kerüljük a cirkalmas, bonyolult célmegfogalmazásokat!

34 NAGY Ádám (szerk.): Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Palócvilág Alapítvány, Új Mandátum Kiadó, Buda-pest, 2008



2. A rendezvény- és programtípus kialakításaAz FVM rendelet 21-féle tevékenységi formát fogalmaz meg az ifjúsági közösségi progra-

mok tekintetében.Az IKSZT köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal a 12-29

éves korosztály számára az ő igényeikre alapozva, a fiatalok aktív részvételével kialakított prog-ramot szervezni az alábbi táblázatban szereplő programtípusok közül.

4. ábra: Ifjúsági programtípusok

Ezek a programok példának tekinthetők, de értelemszerűen nem fedik le az összes lehető-séget, de kiindulásként teljesen elfogadhatóak.

A rendezvények, foglalkozások teremtsenek lehetőséget a fiataloknak, hogy közösségi programokat látogathassanak, hozzájáruljanak a testi és lelki egészség javításához, illetve a szabadidő hasznos elöltését szolgálják.

- Legyenek hosszú és rövid távú céljaink, határozzuk meg közösen a feladatainkat, a napi szintű programokat, odafigyelve mindenki igényeire. Programjaink ne csak a saját igényeink kielégítését célozzák meg.

- Szervezzünk „szülői értekezletet”, vagyis hívjuk meg a szülőket is, jöjjenek el személye-sen, nézzék meg, hogy hol és mivel töltik a fiatalok szabadidejüket. Így biztosak lehe-tünk abban, hogy ők is támogatni fogják a klubot.

- Legyenek napi szintű programjaink a kreativitást, ügyességet, logikát, csapatszellemet erősítő foglalkozások, de szánjunk időt a közös külső programokra, szórakozásra is, mint pl. mozi, kirándulás, sport stb.

alkotótábor diszkó erdei iskolai programok i3úsági fesz6vál

i3úsági klub i3úsági tábor I3úsági találkozó Képzés

Kirándulás Koncert Műhelymunka (workshop)

Művésze6 programok

Nyári egyetem Önismere6 program

Önkéntes programok Önsegítő csoport

Sportprogramok Szakkör Tanfolyam Tréning

Vetélkedő Kézműves foglalkozás



- Szervezzünk gyermek- és családi rendezvényeket, sporteseményeket, helyi bajnoksá-gokat.

- Csempésszük be a mentálhigiénés szemléletet és az ehhez kapcsolódó klubfoglalkozá-sokat: önismereti csoport (lélek - öröm-játék, zene, dráma, vers, mozgás, kézművesség,beszélgetés, önismereti játékok), személyiségfejlesztő drámacsoport, életmódklub. Ezsegítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy jobban megismerhessék önmagukat és ez-által élethelyzetükről, személyes fejlődésük lehetőségeiről reálisabb képük alakuljon ki.

- Szervezzünk családi programokat (baba-mama klub, kreatív játszóház, sakk klub),mozgásos programokat (jóga, aerobik torna, önvédelmi sportok), nyelvi társalgásiklubokat (angol, spanyol, olasz, német, francia), képzőművészeti klubot, hennafestést,kiállításokat.

- Biztosítsunk korrepetálásokat tanórára, dolgozatra, érettségire való felkészüléshez (alehetőségek függvényében bármilyen tantárgyból).

- Szervezzünk képzéseket, interaktív előadásokat a fiatalokat érintő, érdeklő témákban.Hívjunk meg olyan szakembereket, akik a fiatalok nyelvén, személyes jelenlétükkel éssegítő szándékukkal közelebb hoznak, megismertetnek minket őket is érintő társadal-mi vagy személyes problémákkal.

Ezeken a foglalkozásokon, lényeges a résztvevők aktív közreműködése, hiszen nekik és ró-luk szólnak. Erősíti bennük, hogy mennyire szükséges önmaguk és környezetük megismerése, megértése, óvása, a felelősségteljes életvitel kialakítása. Tegyük mindezt játékos formában, kö-zös beszélgetésekkel, egyéni, páros és csoportos játékok segítségével.35

3. A közösségi program forgatókönyvének elkészítéseA szervezés meghatározó eleme a forgatókönyv, amely a rendezvény lebonyolításának

részletes logisztikai ütemterve. Ennek segítségével magunk előtt látjuk, s egyben átlátjuk a rendezvény egészét vagy épp egy részletét. Fontos, hogy tartalmazzon minden szükséges in-formációt, és naprakész legyen!

A forgatókönyv tartalmazza:- az eseményt (mi az?)- mikor van- hol van- milyen technikát igényel (szállás, fény, hang)- ki a felelős, ügyeletes- feladatok időrendben leírva (igények: konferanszié, székek, ajándék átadás stb.)vagy másképpen megfogalmazva (minden egyes feladathoz)- a dátumot (év, hónap, nap);- a pontos időpontot (óra, perc);- a részletes leírást;- a feladat elvégzéséért felelős személyt;- a feladat végrehajtásában résztvevőket;- a közreműködők érkezését, ott tartózkodását, és távozását.

35 NAGY Á. Dr.– VERES J. I.(szerk.): Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka c. módszertani kézikönyv. Mobilitás, Budapest, 2010



4. A szükséges dokumentáció vezetése a rendezvény előtt és utánA többször hivatkozott FVM-rendelet ezzel kapcsolatosan támpontot ad, tehát elvárja,

hogy a rendezvények kapcsán előzetesen tudjuk, adminisztráljuk (félévente, november 30., május 31-i határidővel):

- a közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok)megnevezését;

- az egyes közösségi programok szolgáltatás- és programtípusba való besorolását (aholminden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be);

- a közösségi programok tervezett időpontját év, hónap, nap formátumban;- a résztvevők tervezett számát;- a célcsoport megnevezését;- a program céljának rövid leírását.

Ezeket az információkat a forgatókönyvnek is tartalmaznia kell és nyilván a rendezvény előtt el kell készülnie.

A közösségi program megvalósulása után a programterv teljesítését, a közösségi progra-mok tényleges megvalósulását legkésőbb a beszámolási időszak utolsó napjának végéig kell dokumentálni, nyilván ugyanazon kérdések mentén, amelyeket előtte is megfogalmaztunk.

- a közösségi programok megnevezését;- az egyes közösségi programokra vonatkozóan a szolgáltatás- és programtípusba való

besorolást;- a program időpontját év, hónap, nap formátumban;- a résztvevők számát;- a program eredményének rövid leírását.

A rendezvény után értékelni kell a terveink megvalósulását, azaz összevetni a céljainkkal, forgatókönyvünkkel, a résztvevők visszajelzéseivel.

A dokumentáció része továbbá a jelenléti ív, a szolgáltatási statisztika és a fénykép is.Az FVM-rendelet az alábbi tartalommal kéri:- a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását tartalmazó önkéntesen aláírt

jelenléti ívet;- a szolgáltatásokhoz kapcsolódó statisztikát, amely a szolgáltatást igénybevevők be-

csült életkorát, az igénybe vett szolgáltatás- és programtípus besorolását, valamintidőpontját tartalmazza, annak hitelességét az ügyfél, vagy a foglalkoztatott aláírásávalkell igazolni;

- három darab, a közösségi programokról készített, a program különböző jellegzeteselemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fényképfelvételt.

Ezek közül, ahogy korábban már kiemeltük az információszolgáltatási tevékenység kap-csán – az információszolgáltatási alapelvek, illetve az alacsonyküszöbű szolgáltatás kiemelt pri-oritása miatt – nem feltétlenül értünk egyet azzal, hogy az ügyfél hitelesítse (18 év alatt egyér-telműen!) a szolgáltatási statisztikát.



A fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása

1. A fiatalok saját életterében, világában történő dolgokra irányítsuk a figyelmet!Az ifjúsági részvételnél a fiatalok érdeklődése, figyelme elsősorban a saját életkörülménye-

ikből, saját környezetükből, saját életfeltételeik javításának igényéből indul ki, a saját életterük-ben, világukban zajló dolgokat látják meg hamarabb és a rájuk vonatkozó döntések kimenete-lére kíváncsiak.36

2. Tegyük képessé őket a problémáik megfogalmazására, különböző aktivitásokmegkezdésére!

A korosztály számos tagja, közösségeik és különösen az idősebb fiatalok érettségüknél, tapasztalataiknál, tudásuknál fogva már alkalmasak – vagy alkalmassá tehetők – arra, hogy a helyzetüket, igényeiket, problémáikat artikulálni tudják, és/vagy felismerjék cselekvési lehető-ségeiket, és aktivitásokat kezdjenek el saját és közösségi céljaik elérése érdekében.

A részvétel segítségével a fiatalok önbizalmat és önbecsülést szerezhetnek, készségeket és képességeket sajátíthatnak el, gyakorolhatnak, felkészülhetnek arra, hogy olyan felelős felnőt-tekké váljanak, akik egyben érzékenyek kisebb nagyobb közösségük ügyeire is.37

3. Építsünk ki partneri együttműködést!Nincs részvétel kölcsönösségen alapuló együttműködés és partnerség nélkül. A hatékony

ifjúsági közösségfejlesztés és benne az ifjúsági részvétel partnerséget igényel. A fiatalok-nak és közösségeiknek a felnőttekkel közösen kell megosztaniuk a közös víziójukat, elképze-lésüket például egy projekt, tábor megvalósítására, egy ifjúsági szolgáltatás fejlesztésére vagy egy ifjúságpolitikai intézkedés meghozatalára. Ahhoz, hogy az ifjúság bevonódásáról beszél-hessünk, a fiataloknak hatással kell lenniük és formálniuk kell a politika, a döntéshozás, a felnőtt irányítás formálóit, valamint közvetlen környezetüket. Ehhez viszont az szükséges, hogy a felnőttek nyitottak legyenek a fiatalok aktív hozzáállására, pozitívan értékeljék és elfogad-ják a fiatalok véleményét és tenni akarását. A nyitottság és az elfogadás pedig kooperációt, együttműködést eredményezhet.

A részvétel elve az ifjúsági munkát átható fogalom, mondhatnánk úgy is: a részvétel az ifjú-sági munka fő célja és küldetése. Az IKSZT munkatárs segíthet a fiatalok kritikus, gondol-kodó, véleménynyilvánító magatartásának a kialakításában, új (retorikai, kommunikációs, információszerzési, viselkedési normák alkalmazására irányuló stb.) képességek fejlesztésé-ben, a felnőttek oldalán pedig megértetni az ifjúság kezdeményezéseinek fontosságát, a fiatalok újító, alakító szerepének fontosságát és a fiatalok sajátos életfelfogását.

Az ifjúsággal foglalkozóknak különösen nagy szerep jut a kihívások és a lehetőségek észle-lésében, az első bátortalan lépések megtételének ösztönzésében, az együttműködő felek kö-zötti távolság csökkentésében, és a közös hangnem megtalálásában.

Az együttműködés különösen akkor hatékony, ha már nemcsak a fiatalok és a döntéshozó felnőttek, hanem más partnerszervezetek, esetleg a közösség szélesebb rétegei is bekapcso-lódnak a folyamatokba.38

36 BÁNSZEGI Zsuzsa: Fiatalok társadalmi részvétele, FSZH MOISZ, Budapest, 2009 37 WOOTSCH Péter: Otthonosan itthon – Települési ifjúsági munka. FSZH MOISZ, Buda-pest, 200938 BÁNSZEGI Zsuzsa: Fiatalok társadalmi részvétele, FSZH MOISZ, Budapest, 2009



4. Alkalmazzunk sokféle eszközt a valós ifjúsági részvétel megteremtése érdekében!A valós ifjúsági részvétel érdekében számtalan eszközt szükséges a fiatalok rendelkezésére

bocsátani. Ez együtt jár azzal, hogy részvétellel kapcsolatos képzéseket kell indítani a fiata-lok számára, információt kell biztosítani, kommunikációs eszközökkel kell őket ellátni, támogatni kell terveiket és fel kell ismerni, hangsúlyt kell adni a fiatalok közösségi ügyek iránti elkötelezettségének és önkéntes munkájának.

A fiatalok társadalmi részvételének legfontosabb eszközei:- a részvételre oktatás;- az információk eljuttatása a fiatalokhoz;- a részvétel támogatása az információs és kommunikációs technológiák útján;- a fiatalok médiában való részvételének támogatása;- a fiatalok támogatása az önkéntes és közösségi munkában;- a fiatalok programjainak és kezdeményezéseinek támogatása;- a fiatalok szervezeteinek támogatása;- a fiatalok részvétele civil szervezetekben és politikai pártokban;- a fiatalok részvétele a helyi és regionális ügyekben;- ifjúsági tanácsok, ifjúsági parlamentek és fórumok.(Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, 2004.)

A táblázatból, az aláhúzott részekből is látható, hogy az ifjúsági részvétel - mint szolgálta-tásfejlesztési modell – fontos eszköze az információnyújtás és a fiatalok programjainak és kez-deményezéseinek, szervezeteinek támogatása.

5. Biztosítsunk forrást, helyet, eszközt elképzeléseik megvalósításához!Az eredményes működés érdekében az ifjúsági részvétel intézményi háttere (akár formá-

lis, akár informális) forrásokat és támogatást igényel. A döntéshozóknak (elsősorban, de nem kizárólag helyi önkormányzatoknak, középszintű, szakmai, oktatási döntéshozóknak) e célból helyet, pénzügyi eszközöket és tárgyi támogatást kell biztosítaniuk.

6. Vegyük figyelembe, hogy a fiatalok jellemzően nem tagjai formalizáltszervezetnek!

A fiatalok szívesen vesznek részt közcélú-közösségi tevékenységekben, de míg korábban ezt szervezett keretek között tették, addig ma inkább az a jellemző, hogy egy-egy kampány, vagy rövid távú projekt kapcsán informális csoport tagjaként teszik.

Figyeljük meg a településen, hogy melyek a fiatalok tényleges közösségi terei (autóbusz-megálló, sportpálya, játszótér stb.), és milyen informális csoportjaik vannak (kosarasok, gör-deszkások, motorosok, baráti körök, hangadók stb.).

7. Alakítsuk ki a korosztállyal közösen a fiatalok társadalmi részvételének helyeit39

a településen a lehetséges tevékenységekkel!Az alábbiakban az ifjúsági részvételi lehetőségek helyeit több szempont alapján csoporto-

sítva mutatjuk be, egyrészt a bevonást, részvételt biztosító helyszín, környezeti forma szerint, amelyekhez a helyszín adta tevékenységi lehetőségeket is hozzárendeltük. Másrészt az ifjúsági részvétel formáit soroljuk fel. Ezekből bőven meríthetünk ötleteket is.

39 NAGY Á. Dr. – BODOR T. – DOMOKOS T. – SCHÁD L.: Ifjúságügy. ISZT Alapítvány, Enigma 2001 Kiadó, Budapest, 2014



A helyben megvalósítható ifjúsági részvételi lehetőségek:- fiatalok szerkesztik teljesen az ifjúsági rovatot a település életéről, eseményeiről a helyi

újságban, helyi tv-ben, vagy a település honlapján;- fiatalok megszervezik és koordinálják a falunapot, a farsangot vagy más helyi rendez-

vényt a felnőtt generációval közösen;- fiatalok szépítik és tartják rendben a település köztereit (egyszeri vagy többszöri alka-

lommal);- a fiatalok az idősebb generációnak különböző rendezvényeket szerveznek, vagy egy-

két alkalomra a szociális otthonban lévő időseknek a napját szervezik meg, és segíte-nek az idősek mindennapos tevékenységeiben;

- a fiatalok a felnőtteket a számítógép, az internet vagy a mobiltelefon használatára ta-nítják meg vagy nyelvórákat adnak;

- fiatalok a település fogyatékossággal élő fiataljaival közösen műsorral, kiállítással vagyrendezvénnyel készülnek, vagy valamilyen klubfoglalkozást, teadélutánt tartanak szá-mukra;

- fiatalok külföldi delegáció, prominens személyek látogatásakor részt vesznek az ese-mények előkészítésében, tervezésében, a találkozó lebonyolításában (fogadás, fogadó-helyszín feldíszítése, szendvicskészítés, műsor előadása, videofelvétel készítése stb.);

- fiatalok nyári szünetben idegenvezetőként mutatják meg településük értékeit az oda-látogató turistáknak.

Ifjúsági szolgáltató terek (irodák, pontok, házak stb.) - a fiatalok az iroda szolgáltatásairól brossurát terveznek;- a fiatalok weboldalt találnak ki, reklámokat készítenek, chat room-okat irányítanak;- fiatalok más fiatalokat vonnak be a szolgáltatás igénybevételére;- eseményszervezés történik fiatalok által;- fiatalok részvétele az ifjúsági terek kialakításában, felújításában, fejlesztésében;- fiatalok számára az ifjúsági ház működésének szabályaiba való beleszólási lehetőség

biztosítása;- az ifjúsági ház rendjének fenntartása a fiatalok közreműködésével;- ötletelés a fiatalokkal az ifjúsági ház éves tevékenységének összeállításakor;- ifjúsági klubok és egyéb közösségi tevékenység létrehozása, tartalommal való megtöl-

tése;- fiatalok tartanak fiataloknak klubokat, tevékenységeket (egyszeri vagy többszöri is le-

het);- fiatalok önálló kiállításainak biztosítása.

Képviseleti formák, érdekegyeztető fórumokA képviseleti formák gyűjtőnév, amely jelenthet diákönkormányzatot, hallgatói önkor-

mányzatot, ifjúsági kerekasztalt, diák-polgármesteri posztot, települési gyermek- és ifjúsági ön-kormányzatot (GYIÖK), nemzeti, regionális, megyei, helyi ifjúsági tanácsot.

Ifjúsági érdekegyeztetési formák és modellek- A települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok a településen lakó gyermekek, ser-

dülők és fiatal felnőttek által és közülük választott, a választók érdekeit képviselő és min-dennapjaikat szervező önkormányzati testületek. Korosztályi összetételük településen-ként változó, általában 12-29 éves kor közötti. Főként a kistelepülések körében terjedtekel, de találunk működő ifjúsági önkormányzatot a főváros néhány kerületében is. Előnye: ateljes ifjúsági korosztályt lefedheti, hátránya: sok szervező munkát igényel, a felnőtt önkor-mányzat, vagy intézménye részéről több infrastrukturális és anyagi támogatást igényel.



- A diákönkormányzatok (vagy azok szövetségei) általános és középiskolában az adottiskola diákjait képviselik. Léteznek települési (városi) és megyei szövetségek, amelyek-nek csak egy része vállalja a diákok érdekeinek képviseletét a település önkormányzatadöntéseinek kialakításában. Előnye: miután az iskolák nagyobb részében működik diá-könkormányzat, gyorsabban megszervezhető, hátránya: csak a tanuló-diák korosztálytfedi le.

- A gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórumok/tanácsok jellemzően a Gyer-mek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács (GYIÉT) mintájára megalakult helyi, kistérségi,megyei, háromoldalú érdekegyeztető szervezetek. Céljuk a településen, kistérségben,megyében az érintettekkel foglalkozó önkormányzati és civil szereplők folyamatospárbeszédének kialakítása és fenntartása. Jellemzőjük, hogy a döntéshozatalban sza-bályozott keretek között, az önkormányzattal kötött megállapodás keretében vesznekrészt. Előnye: miután az ifjúsági civil szervezetek és az értük és érdekükben tevékeny-kedő szervezetek jogilag formalizáltak (kivéve, ha nem vonunk be informális csopor-tokat is), könnyen összehívhatóak, hátránya: maga a korosztálynak csak kis része tagjaformális szervezeteknek, ezért valószínűsíthetően kevésbé reprezentálja a korosztályt.

- A kerekasztalok fő célja - hasonlóan az érdekegyeztető fórumokéhoz / tanácsokéhoz- a párbeszéd kialakítása és fenntartása, de az önkormányzatokkal való együttműködé-sük általában nem annyira szabályozott, mint az érdekegyeztető fórumoké / tanácsoké.Előnye: gyorsan összehívható, hátránya: általában az eseti jelleg, valamint az, hogy va-lószínűsíthetően kevésbé fedi le a célcsoportot.

- Az ifjúsági egyesületek, országos szervezetek helyi csoportjai jellemzően a kis-településeken játszanak nagyon fontos szerepet. Néhány ritka kivételtől eltekintvenincsen semmilyen megállapodásuk a helyi önkormányzattal, de a helyi, ifjúsági élet-szakaszban lévők érdekeinek védelmében és mindennapjainak szervezésében csak őkcselekszenek - mivel sokszor ők a település egyetlen ifjúsági szervezetei. Számos ifjú-sági egyesület van, amely nevében is hordozza a felvállalt érdekképviseletet. Előnye:gyorsan megtalálható, országos hálózatuk révén a nemzeti szintű érdekérvényesítésükjelentős, hátránya: általában csak a tagsági viszonnyal rendelkező fiatalok érdekeit jele-níti meg, vagy amennyiben tágabban értelmezi a szerepét, akkor sem tudja lefedni azifjúsági korosztályt.

- Ifjúsági közmeghallgatás: a közmeghallgatáshoz hasonlóan a képviselő-testületévente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban meghallgatja a fiatalokat,amelyen az egyének és az érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdésekkel for-dulhatnak a helyhatósághoz és javaslatokat tehetnek. Előnye: gyorsan megszervez-hető, direkt kommunikációt biztosít az egyén és az önkormányzat képviselői között,hátránya: nem formalizált, eseti jellegű.

Természetesen ezek a formák egymás mellett is létezhetnek, de mégis alapvető különb-ség, hogy az első két esetben (gyermek- és ifjúsági önkormányzat, valamint diákönkormányzat) képviselő szerepet hordoznak, míg a további formák (fórum, tanács, kerekasztal) már többolda-lúak, és érdekképviseleti párbeszédet valósítanak meg.

ProjektmunkaAz ifjúsági projekt olyan projekt, mely fiataloknak készül, fiatalok bevonásával történik és

fiatalok valósítják meg. A legtöbb ifjúsági projekt egyúttal közösségi projekt is, mivel egy kö-zösséget vagy a fiatalok egy csoportját célozza meg. A projekt lehet a fiatalok kezdeményezé-se, vagy egy szervezet, intézmény által kezdeményezett tevékenység, mely a fiatalokat célozza meg.



Tábor- a tábor témájának, helyének kiválasztása, megtervezése;- a tábor programjának összeállítása;- a tábor hirdetése fiatalok által összeállított marketing eszközökön keresztül;- a tábori rend összeállítása;- tábori felelősök feladatainak, tevékenységének kijelölése a program idejére;- tábor tisztaságáért felelős tagok kiválasztása a fiatalok által.

Ifjúsági szervezet létrehozása, működtetéseAz itt dolgozó, tevékenykedő fiatalok már tapasztaltak a civil szervezeti létben és ismerik

az ifjúsági munka sokféle módszerét és tevékenységi formáját. Az ifjúsági célú civil szervezet a legjobb táptalaja az ifjúsági részvétel elősegítésének, hiszen a szervezetet alkotó tagok maguk is fiatalok, így őket kevésbé kell meggyőzni a fiatalok újszerű, kreatív gondolkodásáról vagy gyors felismerésekről.

A részvételi formák40

Formai értelemben megkülönböztetünk egyszeri és folyamatos, valamint nyitott és repre-zentatív formákat. Ezek közül válogatunk (a teljesség igénye nélkül).

Egyszeri részvételi formák:- fotósorozat;- megfigyelés: a játszóterek, a fiatalok által frekventált tartózkodási helyek átvilágítása;- pontozásos értékelési, döntési forma;- interjú és kérdőívezés;- fogadó óra, nyílt nap;- meghallgatás;- rajzakció;- kívánság- és panaszláda;- pódiumbeszélgetés, pro és kontra beszélgetés;Folyamatos részvételi formák, projektek:- jövőműhely;- tervezési csoport;- workshop;- társadalmi mozgalom;- kampány.Reprezentatív részvételi formák:- csoportkonferencia;- csoportszóvivő választása;- gyermekparlament;- gyermek- és ifjúsági tanács;- intézményi tanács.Nyitott formák:- ifjúsági fórum;- kerekasztal;- mindennapos részvétel a különböző tevékenységekben, megbeszélésekben;- napi megbeszélés;- párbeszédfal, üzenőfal;- demonstráció, aláírásgyűjtés.

40 NAGY Á.Dr. – BODOR T. – DOMOKOS T. – SCHÁD L.: Ifjúságügy. ISZT Alapítvány, Enigma 2001 Kiadó, Budapest, 2014



8. Alkalmazzuk a közösségfejlesztés módszereit!A közösségi munka legfontosabb feladata az emberek „moccantása”. Kimozdítani őket az

előző állapotukból egy aktívabb, együttműködőbb, szervezettebb állapot irányába. Vannak részvétel alapú módszerek és beavatkozások a gyakorlatban.

Ezek a speciális ifjúsági közösségfejlesztő módszerek41 Települési gyermek és ifjúsági önkormányzat: ennek célja, hogy az adott településen élő

fiatalok létrehozhassák saját képviselő-testületüket, annak érdekében, hogy korosztályuk érde-keit képviselni tudják, együttműködve településük önkormányzatával. Ezáltal elérhető, hogy az ifjúsági önkormányzatokból olyan fiatalok nőjenek fel, kik fiatalon elsajátítják és megértik a demokratikus működés alapvető szabályait, valamint az aktív ifjúsági önkormányzati munka által olyan készségekre és kompetenciákra tegyenek szert, melyek által problémamegoldó ké-pességük nő (bővebben lásd: ifjúsági érdekegyeztetési formák és modellek).

- Empatikus kortárssegítő szisztémák: a mások helyzetébe való beleérző képességalapja, hogy képesek vagyunk elképzelni a másik ember helyzetét, kiszakadva a magunk világából, érték-, és normarendszeréből és az ő kontextusában gondolkodni, kérdezni,az ő megoldását keresni a magunk helyzetéből sokkal könnyebben meglátott utak he-lyett. Pótolhatatlansága leginkább abban áll, hogy ebben az életkorban a párbeszédrevaló fogékonyság a kortársak között mutatkozik meg a leginkább. Ezt segíti, ha vannakolyan kortárssegítők, akik érzékenyek a környezetükre, segítő attitűddel rendelkeznek,de szakmailag is felkészültek. Összekötő kapcsolatot jelentenek a diákok és a professzi-onális tanácsadók, pszichológusok, pszichiáterek, jogászok, szociális munkások között.Legfontosabb feladatuk, hogy probléma-érzékenyen vegyenek részt a saját korcso-portjuk életében. Látnak és nemcsak néznek az életükben, természetes közegükben,képesek kapcsolatba lépni kortársaikkal, és szükség esetén fel tudják ismerni azokat azeseteket, amikor azonnal professzionális segítőhöz kell irányítani társukat. Mindezekentúl, arra is képesek, hogy mellettük maradjanak, hiszen természetes kapcsolatban állnakegymással.

- Szervezett önkéntes programok a cselekvőképességért – célkitűzése az, hogy azifjúsági korosztályt felkészítse az aktív közpolgári létre, amelynek érdekében önkéntesprogramok szervezésére kerül sor a célból, hogy a fiatalok elsajátítsák az alapvető de-mokratikus normákat és készségeket.

- A közösségi felelősségvállalás: A munka alapját egy sok helyiségből álló közösségihely adja, melyet a település nehezen kezelhető fiataljai használnak inkább, akik nehe-zen kapnak helyet más közösségi intézményekben, vagy éppen a fogyasztásra alapo-zó klubokban. A ház irányítását a házhasználó fiatalok szervezik meg, szabályalkotó ésdöntéshozó testületet is maguk közül választanak. Maguk hozzák a szabályaikat, ame-lyeket azután maguk tartanak és tartatnak be a házban. Minden új tagnak meg kell ta-nulnia a ház működését, melyben egy már tapasztalt „házhasználó” segít neki. Önkéntesakkor lehet valaki a házban, ha arra több tag ajánlja, megfelelt a próbaidőn és az aktuálisvezetőség úgy dönt.

- Helyi cselekvés a felelőssé válás támogatására: ez a helyi kisközösségek kezdemé-nyezéseinek támogatására létrejött modell kezdetben is számolt azzal, hogy ezzel azinformális megközelítéssel nagyobb esélyt kapnak a települési ifjúsági csoportok is,hogy fejlesztői és anyagi támogatást kapjanak elképzeléseikhez, ötleteik, terveik kivi-telezéséhez. A program bátorítani kívánta a helyi kezdeményezéseket, a részvételt és acselekvést, az önszerveződést, a demokratikus folyamatokat. A program fókuszában tá-mogatott bármilyen helyi, közös probléma megoldására történő közpolgári, önkéntes

41 VERCSEG I. Dr. – KOVÁCS E.: Ifjúsági közösségfejlesztés. Kecskeméti Főiskola Tanárképző Főiskolai Kara, Kecskemét,2012



szerveződést (pl. önkéntes szolgáltatás megszervezése, szívesség-szolgálat, információs központ létrehozása, tanácsadás; helyi média működtetése; közösségi gazdasági kezde-ményezések, olyan helyi akciók, amelyek egy további együttműködés alapját képezik, ifjúsági klubok, közösségi terek alakítása, fejlesztése stb.).

- Add tovább! – közösségi mozgalom a fiatalok öntevékenységéért, a kötődéséért: amozgalom célja egyfelől az, hogy elősegítse az ifjúság közösségi és demokratikus szoci-alizációját azáltal, hogy konkrét cselekvési terepet biztosít a fiatalok és oktató-nevelő in-tézményeik, szervezeteik társadalmi szerepvállalásához, és hogy elősegítse a településiközösségek megújulását és mindezzel hozzájáruljon a demokrácia megerősödéséhez.Az idősebb (többnyire már nem a településükön tanuló, de hazajáró) fiatalok együttdolgoznak a helyben élő fiatalabbakkal (általános iskolások) településük, társaságuk kö-zösségibbé tételén (nyári táborok, szomszédolás, nemzetközi kapcsolatok, természet- és környezetvédő programok stb. a helyi igények szerint). A felsőoktatásban tanulók– a hajdani settlementekhez hasonló módon – tanító- és facilitátor szerepet vállalnak asegítségükre igényt tartó, fogadó településeken (falvakban, városrészekben) az önszer-veződés minden lehetséges területén (előadások, előadássorozatok, tanfolyam-jellegűképzések tartása, felzárkóztató programok szervezése, tanulmányutak szervezése itt-hon és külföldön a helyieket érdeklő fejlesztési témákban, pl. turizmus, ökogazdálkodásstb.).

- Közösségi beszélgetések - a közösségfejlesztők a helyi munkában alkalmazzák arra,hogy bemutassák a fiatalok előtt a településen, a településrészen szerzett tapasztala-taikat. Elsődleges célja, hogy a kezdeményezők megosszák gondolataikat és ötleteiketa nyilvánosság előtt egymással, hogy a fejekben lévő tervek közössé válhassanak és azötletek egy platformra kerülhessenek.

- Chat, blog és közösségi portálok: a fejlesztők, segítők is sokszor keresik a fiatalokat,legtöbbször az iskola és a lakóhely között, holott nem kevés időt töltenek az interneten.Bemutatják magukat, mások után kutatnak, egyeztetnek, letöltenek, megosztanak, ját-szanak – akár együtt is. Kapcsolatot keresnek és tartanak fenn egy olyan felületen tehát,amelyen a felnőtt társadalom a legritkábban keresi őket.

- Helyi médiumok, kisközösségi rádiók: a média bármelyik területe alkalmas a fiata-lok önbemutató törekvéseinek kielégítésére, az internetes lehetőségek után talán azújság és a kisközösségi-, vagy az iskolarádió lehetősége érhető el a legkönnyebben.Ezekhez persze erőforrások szükségesek, de ahhoz, hogy valós eszközzé váljon, vagymár rendelkezésre kell állnia és csatlakozni kell hozzá, vagy támogatásra kell találnia akezdeményezésnek. Mindenesetre ezek olyan csatornák, melyek amellett, hogy a fiata-lok egymás közötti kapcsolatszervezését segítik, fontos üzeneteket nyújtanak azoknaka felnőtteknek is, akik szeretnének bepillantást nyerni, hogy mi foglalkoztatja ezt a kor-osztályt, hogyan próbálja kifejezni, megmutatni gondolatait.

- Állampolgári Tanács: ennek célja az érintettek intenzív bevonása egy adott, általábanellentmondásos közügy megvitatásába, valamint a kapcsolódó döntés előkészítésébe.A Tanács tagjait külső és helyi szakértők bevonásával részletesen informálják egy adottközügyről, majd egy jól és külső segítők által szervezett, facilitált véleménynyilvánításifolyamatban lehetőséget kapnak arra, hogy közösen gondolkodjanak ügyükről: kife-jezzék támogatásukat, ellenérzéseiket vagy félelmeiket azzal kapcsolatban. A Tanács adöntéshozók számára konkrét javaslatokat fogalmaz meg.

- Kép-hang módszerek: ennek célja társadalmi változások előidézése a fényképezés ésa fényképek vizuális erejével. A fényképezés és a társadalmi cselekvés kombinációjátadja a módszer. A fényképeken és az ahhoz kapcsolódó történeteken keresztül felhív-ja a figyelmet számos fontos közösségi problémára és veszélyre, valamint a változásokszükségességére. A módszer nagyban segíti egymás megértését, a párbeszédet és az



együttgondolkodás kialakulását. Alkalmazása során a fényképezőgép elsősorban hát-rányos helyzetű, vagy főként nem szavakkal kommunikáló emberek kezébe kerül, aki-ket a döntéshozatali folyamatok során figyelmen kívül szoktak hagyni. A fényképeken keresztül tudják a „hangjukat hallatni” ezek a néma, nem hallható, vagy már korábban háttérbe szorult csoportok. Különösen jól alkalmazható az egészségügyben, a környe-zetvédelemben, valamint a társadalmi konfliktusok kezelésében, a fiatalok társadalom-látásának, értékorientációjának, kötődéseinek megismerésében.

- Közösségi események szervezése, ünnepek, bulik: a feladat megszervezése során aközösség tagjai feltárják erőforrásaikat, fokozzák a csoport tagjai közötti kommunikáci-ót, szükség esetén a nyilvánosság elé lépek, amellyel erősödik a csoport-identitás. Ezt afolyamatot zárja le maga a kitűzött akció, a rendezvény.

- Közösségi művészeti eszközök: a fiatalabb generációk számára, érzéseik, gondolataik,dilemmáik megosztására a sokszor legkevésbé komfortos mód a verbális kommuniká-ció. A művészet adta lehetőségek sokuk számára új lehetőségeket nyit meg az „üzene-teik” közvetítéséhez. Nem véletlen, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbbek a zeneialapon nyugvó programok és a vizuális élményeket adók kezdeményezések

- Sport-kezdeményezések: A fiatalok közösségé formálásának egyik sajátos módja moz-gásigényük kielégítése. Az ilyen programok, kezdeményezések képesek megszólítaniegy adott lokalitás fiataljait és hozzásegíteni őket ahhoz, hogy magukat új módon szer-vezzék meg.

Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és nyomon követéseA szolgáltatásfejlesztési modell korábban megfogalmazott lényege az, hogy ha a fiatalokat

bevonjuk, részvételüket támogatjuk, vannak információik és közösségi programjaik, akkor az ifjúságfejlesztési folyamatot is generál.

Más megközelítésben az ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és nyomon követése az ifjúsági programokon keresztül érvényesül, míg az ifjúsági közösségi programoknak célja és feladata az ifjúságfejlesztés, és az ifjúsági közösségek erősítése.

Az FVM-rendelet közösségfejlesztési folyamatok generálása és nyomon követése kapcsán konkrét kimenetet vár el. A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül

- egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, mű-ködését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni,

- vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális kö-zösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal aműködésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadásttartani.42

Ismétlés nélkül emelünk ki néhány főbb lépést, hiszen a szolgáltatás tervezése, működteté-se rész során minden tudnivalót leírtunk már.

42 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről



1. Helyi szervezetek, informális csoportok, a fiatalok által használt közösségi terekfeltérképezése

A korábban leírtakból nyilvánvaló, hogy már a tervezési szakaszban tudnunk kell, hogy a településen milyen civil szervezetek, informális ifjúsági csoportok vannak. E folyamat során fel-mérjük, mely időpontokban, mely területeken tartózkodnak a fiatalok. Célunk a fiatalok eléré-se, a kulcsszemélyek megtalálása, megszólítása. A területen sok esetben diszkók, szórakoztató centrumok, vendéglátó ipari egységek (presszók, kávézók, kocsmák) is előfordulnak, ahol a célcsoportok tartózkodhatnak. Ahhoz, hogy eredményes munkát tudjunk végezni, elengedhe-tetlen a kapcsolatfelvétel a felsorolt helyszíneket üzemeltetőkkel. Kiemelten fontos, hogy már ebben a szakaszban építsünk a kortárssegítőkre, aktív fiatalokra.

Javasolt munkamódszer a felkereső munka eszköztára (pl. beszélgetés), kortárssegítő be-vonása.

Részletesebben lásd a „Bevezetés lépésről lépésre” c. fejezet!A kapcsolatfelvétel eszközei:- Kérdőívek, szórólapok, tesztek, plakátok, tájékoztató anyagok (színes, figyelemfelkeltő);- Interjú: kötetlen beszélgetés formájában, de előre kiválasztott szempontok szerint, irányí-

tott, nyitott kérdésekkel hosszabb interjút készít a megkérdezettekkel;- Kreatív programok szervezése;- Kapcsolatfelvétel olyan intézményekkel, ahol a célcsoportok az idejük nagy részét töltik;- A fiatalok elérése az offline közösségi terekben, egyéb fiatalok által gyakran látogatott he-

lyeken;- A közösség szempontjából fontos „kulcsszemélyek” megszólítása.

2. A részvételi és bevonási folyamatban megismerjük a fiatalok (és közösségeik)szükségleteit, problémáit

A fiatalok saját maguk legjobb tapasztalati szakértői, ezért is kell a saját maguk által megfo-galmazott igényeket, problémákat a középpontba helyezni. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van a felnőtt segítőnek. A fiatalokkal való kapcsolat első és legfontosabb alapelve az őszinte-ség. Fontos a hitelesség, a megbízhatóság. A kapcsolat fenntartása szempontjából lényeges a rendszeres jelenlét, az elérhetőség. Elengedhetetlen az elfogadás és a tolerancia.

A találkozások formái: egyszeri találkozás, alkalmi találkozás (nem tervezett találkozás), rendszeres találkozás (folyamatos kapcsolattartás). Ez utóbbi tere már jellemzően az IKSZT épü-lete, udvara.

A találkozások formái időben és térben összekapcsolódhatnak, párhuzamosan is folyhat-nak, hiszen pl. miközben egy-egy csoporttal, szervezettel már folyamatos kapcsolatban van az IKSZT munkatárs, egy-egy fiatal alkalmanként kapcsolódhat a találkozásokhoz.

Ebben a fázisban javasolt munkamódszer: ötletroham, problématérkép, kerekasztal-be-szélgetés, kötetlen programok szervezése.

3. A problémák cselekvési tervvé formálásaEbben a szakaszban lehet és kell megfogalmazni azt, hogy milyen tevékenységekre, felada-

tokra van szükség, és ezekhez az IKSZT milyen módon tud kapcsolódni. Ezt végig kell gondolnia mind a fiataloknak, mind az IKSZT munkatársainak, fenntartóinak, de a helyi önkormányzatnak is.

Ki kell derülnie annak, hogy a problémák, szükségletek megoldására adott válasz:- egy magasabb szintű szerveződés formalizáltsága (civil szervezet, pl. egyesület), vagy

egy informális csoport létrehozásának háttértámogatása-e a célravezető;- vagy a meglévő formális szervezeteink, informális csoportjaink támogatása szükséges

szakmai, módszertani, infrastrukturális eszközökkel.

Javasolt módszer: műhelymunka, képzések, tréningek, egyeztető fórumok.



4. Támogató tevékenység – a folyamatok nyomon követéseA fő feladat a biztonságos háttér nyújtása a helyi cselekvéshez. (Lásd 1.3. fejezet „Biztosít-

sunk forrást, helyet, eszközt elképzeléseik megvalósításához!”) A támogató tevékenység sokol-dalú: beletartozik a közösségi programok szervezése, az információnyújtás, a részvétel megerő-sítése, a szakmai tanácsadás (jogi, pénzügyi, pályázati stb.), a források és eszközök biztosítása, az adminisztratív teendők segítése egyaránt.

Ebben a fázisban meg kell tudni határozni a fiatalok (és csoportjaik) részvételének helyeit is. (Lásd: 1.3. fejezet „Alakítsuk ki a korosztállyal közösen a fiatalok társadalmi részvételének he-lyeit43 a településen a lehetséges tevékenységekkel” c. rész.)

Javasolt módszerek a közösségfejlesztés módszerei, professzionális tanácsadás megszerve-zése, képzések, tréningek.

Javasolt irodalom

- NAGY Á Dr. – VERES J. I.(szerk.): Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka c. módszer-tani kézikönyv. MOISZ, Budapest, 2010

- NAGY Á. Dr. – BODOR T. – DOMOKOS T. – SCHÁD L.: Ifjúságügy. ISZT Alapítvány, Enigma2001 Kiadó, Budapest, 2014

- DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont irodahálózatszolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014

- BEKE M.– DITZENDY K. A.(szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv, 2. kiadás. HROD, Buda-pest, 2013

- BODOR T.– RAPI I. – TAKÁCSNÉ Dr. PÁLHEGYI B.: Helyi ifjúsági munka. Kecskeméti Főisko-la Tanárképző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012 (Letölthető)

- WOOTSCH Péter: Otthonosan itthon: települési ifjúsági munka- az otthonosság megkö-zelítései. FSZH MOISZ, Budapest, 2009

- BENCZE Gy. – JÁSPER A. Dr.– MAGDALI Cs.: Fiatalok társadalmi részvétele és érdekkép-viselete. Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012 (Letölthető)

- BÁNSZEGI Zsuzsa: Fiatalok társadalmi részvétele. FSZH MOISZ, Budapest, 2009- VERCSEG Ilona Dr.: Legalább ennyit a közösségfejlesztésről. OEFI, Budapest, 2004 (Le-

tölthető)- VERCSEG I. Dr.– KOVÁCS E.: Ifjúsági közösségfejlesztés (animáció). Kecskeméti Főiskola

Tanárképző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012 (Letölthető)- SZABÓ A. – KOVÁCS Sz. – BAUER B.: Gyermek, Művelődési és Ifjúsági Házak. Nemzeti

Ifjúságkutató Intézet, ISM, Budapest, 2002- Európai Ifjúsági Információs Charta. Az alapdokumentumot az Európai Ifjúsági Infor-

mációs és Tanácsadó Ügynökség (ERYICA) a 4. általános közgyűlésén fogadta el 1993.december 3-án Pozsonyban (Szlovák Köztársaság). A Chartát az ERYICA 5. közgyűlésemódosította 2004. november 19-én Pozsonyban

- A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (HAYICO) Szak-mai-etikai Kódexe. A szakmai-etikai kódexet az Irodák Tanácsa 2001 szeptember 24-énBudapesten fogadta el.

- SZABÓ Csaba (szerk.): Kézikönyv ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások terve-zéséhez. HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Kecskemét, 2006

- JÁRÁSI Anikó: Rendezvényszervezés. JGYF Kiadó, Szeged, 2007

43 NAGY Á. Dr.– BODOR T. – DOMOKOS T. – SCHÁD L.: Ifjúságügy. ISZT Alapítvány, Enigma 2001 Kiadó, Budapest, 2014



- DANKÓ László Dr.: Animáció – programszervezés - oktatási segédlet. Zemplén RégióértEgyesület, Miskolc, 2010

- BODOR Tamás: Táborszervezés, táborvezetés ifjúságsegítőknek és érdeklődőknek. Me-gyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely, 2006

- BORDÁS I. – CSATLÓSNÉ KOMÁROMI K.: Forrásszerzés és felhasználás a gyakorlatban -Segédanyag civil szervezetek számára. Sárospataki Népfőiskolai Egyesület, Sárospatak,2009

Példatár

PEPITA tábor roma és nem roma gyerekek barátságáért

Összefoglalás

A Pepita tábor célja annak elősegítése volt, hogy a békési roma és nem roma gyermekek megismerjék egymás kultúráját, népcsoportjaik mű-vészetét. A közös játék és foglalkozások által hosszú távú barátságok alakulhattak ki a roma és a nem roma gyermekek között.2

Kapcsolat

- Nemzeti Művelődési Intézet Békés Megyei Irodája- 5600 Békéscsaba, Kiss Ernő u. 3.- web: http://www.nmi.hu/hu/Intezmeny/7/, e-mail: kocsis.klara@

nmi.hu- tel.: +36 30 447 6731

A békési Epreskerti Óvoda egy héten keresztül adott otthont a „PEPITA – Kreatív tábor fiata-loknak az integráció jegyében” elnevezésű mintaprojektnek. A kezdeményezés a Nemzeti Mű-velődési Intézet Békés Megyei Irodája és a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója szakmai segítségével valósult meg.

A 15 roma és 15 nem roma gyermek bevonásával megvalósult kreatív tábor különböző művészeti ágak segítségével emelt hidat az eltérő társadalmi és családi háttérrel rendelkező gyermekek között. Pedagógusok és szakemberek közreműködésével a projekt minden napján más-más kreatív tevékenységgel ismerkedhettek a résztvevők. A foglalkozásokat kora délelőtt tréningek és energizáló feladatok előzték meg, melyek azt a célt szolgálták, hogy a gyerekek megismerjék egymást és csapattá kovácsolódjanak. A hét során a „táborlakók” bepillantást kaptak a népzene, a néptánc világába, ahol a magyar és a cigány kultúra egyaránt megjelent, délutánonként pedig a zene és a tánc modernebb irányzatai kerültek terítékre.

A gyerekek kézügyességüket és fantáziájukat is fejleszthették a kézműves és képzőmű-vészeti foglalkozásokon. Az elégedettségi felmérés szerint ez utóbbiakon vettek részt legszí-vesebben a lurkók. Délelőtt mindenki harci díszt kapott, mind a harminc gyermek „indiánná” változott, és három „törzsbe” tömörült. Az arcfestést követően a táborozók kartonlapokra fe-küdtek, körberajzolták egymást, majd a körvonalakat a saját fantáziájuk és elképzeléseik szerint indiánná festették.

A foglakozások során készült alkotásokból és az azokat megörökítő fényképekből kiállítás nyílt.



Példák és magyarázatok ifjúsági közösségi programok szervezéséhez

Összefoglalás

Az alábbi szemléltető táblázat az IKSZT-rendeletben meghatározott összes ifjúsági tevékenység mellé rendel rövid magyarázatot, illetve példákat, így segítve a tervezést. [112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 7. § (8)] A rendelet alapján tizenkét alkalommal kell programot megva-lósítani a felsoroltak közül, de azoknak nem kell feltétlenül különböző tevékenységet tartalmazniuk.3

Kapcsolat - 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet

Tevékenység Példa és magyarázat

Alkotótábor Ide értjük az iskolaidőn kívüli, valamely hagyományőrző vagy művészeti alkotótevékenység fejlesztését célzó táborokat pl. tánctábor, színjátszó tábor, médiatábor, festőtábor, kézműves tábor.

Diszkó A diszkó kategória bővíthető további zenés eseményekkel, pl. karaoke est, giccsparty, ret-ro buli, bál, stb. Odafigyelést igényel viszont, hogy a résztvevők túlnyomórészt fiatalok kell, hogy legyenek, így a hagyományos települési bálokat (pl.: Szüreti Bál, Anna-bál, stb.) nem soroljuk ebbe a kategóriába.

Erdei iskolai programok

Erdei iskolai foglalkozásokat arra akkreditált intézmények szervezhetnek, illetve iskolai okta-tás keretében történik, ezért az erdei iskola programok akkor jelennek meg az IKSZT fejlesz-tési tervében, ha a helyi általános iskolával közösen szervezik a programot, illetve, ha a hely-ben működő erdei iskola programjában külső partnerként oktatást tart az IKSZT munkatársa (pl.: a település bemutatását) más településről érkező általános iskolás diákoknak.

Ifjúsági fesztivál

Fesztivál jellegű program lehet bármilyen olyan szabadidős tevékenység, mely a helyben élő gyermekek és fiatalok nagy tömegét mozdítja meg, esetleg vonzó lehet a környező te-lepülések fiataljai számára is. Jelen pont alatt nemcsak a „nagyfesztiválokat” értjük, hanem például egy Gyermeknapot, vagy Kistérségi ifjúsági Napot esetleg bármely hobbykör köré szerveződő rendezvényt. (Pl. Ifjúsági Táncfesztivál, Tehetségkutató verseny, Zenei Fesztivál, Challenge Day, Európa-nap, stb.)

Ifjúsági klub Az ifjúsági klub hagyományosan folyamatosan ismétlődő rendszeres tevékenységeket fel-tételez, azonban egy programnak számít, akkor is, ha évente pl. 12 klubfoglalkozás valósul meg. Ifjúsági klub alatt nemcsak az ifjúság rendszeres összejöveteleit értjük, hanem olyan egyéb klubfoglalkozásokat is, melynek résztvevői fiatalok. (pl.: Szerepjáték klubok, informati-kai és multimédiás klubok, LAN-party klubok, színjátszó körök, film és könyvklubok, fotóklu-bok, kártyaklubok, stb.)

Ifjúsági tábor Ifjúsági tábor lehet minden olyan többnapos iskolán kívüli rendezvény, mely nem minősül alkotótábornak, mely a fiatalok egy csoportját célozza, és valamely téma feldolgozását tűzi ki célul. Ilyenek lehet pl.: képzőtáborok, kortárs segítő táborok, ifjúsági közösségfejlesztő tábo-rok, kompetenciafejlesztő táborok, hittantáborok, lovas táborok, nyelvi táborok, stb.

Ifjúsági találkozó

Ifjúsági találkozó lehet minden olyan rendezvény, amely vagy adott területi egységen élő fiatalok, vagy adott érdeklődési kör mentén szerveződő fiatalok számára biztosít szélesebb körű találkozási lehetőséget. Ilyen lehet egy megyei vagy kistérségi Ifjúsági találkozó, vallási, és nemzetiségi ifjúsági találkozók, művészeti találkozók, és társaik. (Pl. Ifjúsági Klubok talál-kozója, Diákszínjátszók Találkozója, Testvérvárosi Ifjúsági Találkozó, stb.)

Képzés, tanfolyam

Képzés lehet bármilyen egy- vagy többnapos program, amely valamely témában ismere-tátadást valósít meg a fiatalok számára. Nemcsak akkreditált szakmai képzéseket értünk ez alatt, ide vesszük a vezetőképzést, pályázatíró képzést, kortárs segítő képzést, nyelvtanfolya-mot, számítástechnika oktatást, de akár a KRESZ-oktatást vagy az ismeretterjesztő előadást is, abban az esetben is, ha az IKSZT maga a szervezési feladatokat és a helyszínbiztosítást lát-ja „csak” el, magát az oktatást a szükséges tanúsítványok hiányában nem vállalja fel. Minden képzés, bármennyi is az óraszáma egy programnak minősül.



Tevékenység Példa és magyarázat

Kézműves foglalkozások

Kézműves foglalkozások alatt elsősorban a játszóházakra gondolunk, hiszen a hobbykörö-ket és egyéb alkotótevékenységeket már fentebb más programcsoportba soroltuk. Azonban azok a tevékenységek, melyek egy-egy alkalommal valósulnak meg, fejlesztik a résztvevők kreativitását, és alkotótevékenységre építenek ebbe a tevékenységi körbe is érthetőek.

Kirándulás Kirándulás lehet szakmai tanulmányút, látó-út, kerékpártúra, vízitúra, fürdőnap, színház-, mozi- és kiállítás-látogatás, városnézés, külföldi tanulmányút és ifjúsági csere, ha azon fiata-lok vesznek részt és a program maga a célcsoport érdekeit szolgálja.

Koncert Koncert kategória alatt a helyi zenei együttesek fellépését éppúgy értjük, mint a koncertlá-togatás szervezését, azonban a falunapi sztárvendég fellépését, vagy a templomi orgona-hangversenyt nem számítjuk ide. A programelem lényege, hogy a helyi fiatalok részvételé-vel és érdeklődési köre mentén valósuljon meg. Fontos, hogy az IKSZT lehetőséget adjon a helyi amatőr csoportok fellépéseire, bemutatkozására, ezért érdemes törekedni arra, hogy a koncert kategóriába ne a neves együttesek helyi fellépése, vagy a koncertlátogatás kerüljön túlsúlyba.

Műhelymunka (workshop)

Műhelymunka alatt a fiatalok adott, cél érdekében történő együttgondolkodását értjük el-sősorban. Műhelymunka lehet egy munkaterv-készítés, egy ifjúsági önkormányzati testületi ülés, egy ifjúsági koncepció tervezése, vagy épp egy program előkészítő és értékelő csoport-munkája.

Művészeti programok

Az előzőekben nem felsorolt alkotó készséget fejlesztő tevékenységeket értjük ez alatt, me-lyek valamilyen művészeti ág köré csoportosíthatóak. Művészeti program lehet pl.: táncház, fotókiállítás, filmkészítés, versmondó verseny, ide sorolandóak a helyi hagyományos gyer-mekek fellépésére építő programok is, pl.: anyák napja, mindenki karácsonya, március 15-i fellépés.

Nyári egyetem Nyári egyetem lehet minden olyan nyári szünidei képzés illetve programsorozat, amely cél-zott ismeretek átadását szolgálja, pl.: demokrácia és közélet, európai uniós ismeretek, kom-munikációs ismeretek, ifjúsági polgármesterek nyári egyetemei, stb. A más szervezetek, pl. főiskolák, egyetemek, településre szervezett nyári egyetemei akkor vehetőek fel a fejlesztési tervünkbe, ha azokon az IKSZT munkatársai képzik a résztvevőket.

Önismereti program

Önismereti program lehet olyan rendezvény vagy klubfoglalkozás, amely a fiatalok önisme-retét, illetve személyi kompetenciáit fejleszti. Ide sorolhatjuk az önismereti klubokat, szemé-lyiségfejlesztő játékokat és tréningeket, önismereti előadásokat.

Önkéntes programok

Önkéntes program bármely rendezvény, amely a fiatalok önkéntességére épít. Ez lehet egy települési szemétgyűjtő akció, faültetés, köztéri bútorok renoválása, festése, vagy épp az ifjú-sági klubhelyiség kifestése. Önkéntes program alatt érthetünk pl. idős emberek segítését háztáji feladatok elvégzésében, vagy épp szabadidős program szervezését a helyi idősek ott-honában, de csak akkor az önkéntes tevékenységben nem 1 fő, hanem legalább 4 részt vesz.

Önsegítő csoport

Önsegítő csoportok foglalkozásai alatt, elsősorban a valamely szenvedélybetegségben szen-vedő fiatalok csoportfoglalkozásait értjük, pl. Anonim Alkoholisták Klubja stb., de egyes bűn-megelőzési programokat pl. D.A.D.A program helyi rendezvénye is ide sorolandó.

Sport- programok

Sportprogram minden olyan mozgásos tevékenység, amely a sport általi nevelésre épít, és az aktív szabadidő-eltöltést szolgálja. Sportprogram éppúgy lehet egy települési sportnap, rally-verseny, egy gördeszkás bemutató,, mint egy teremlabdarúgó bajnokság, vagy egy ügyességi vetélkedő. Itt is csupán a résztvevők életkori arányára fontos figyelni.

Szakkör Szakkörök alatt az iskolarendszeren kívüli, szakkör jellegű tevékenységeket értjük, melyek az IKSZT falai közt valósulnak meg. Gondolhatunk itt kézműves szakköre, sakkszakköre, infor-matikai szakköre stb.

Tréning A tréning olyan egy vagy többnapos képzés, amely játékos formában aktív cselekvések se-gítségével ad át ismereteket. Ilyen lehetnek pl. a szervezetfejlesztő-, kompetenciafejlesztő, önismereti tréningek.

Vetélkedő program

Vetélkedőt rendezhetünk közéleti témákban vagy adott általános és szakmai ismeretekben, de akár ügyességi és sportvetélkedőket is sorolhatunk ezen kategóriákba.



Pannon Térség Ifjúsági Értékőr Hálózat

Összefoglalás

A fiatalabb generáció figyelmének felhívása a megőrzendő hagyo-mányokra és értékekre, ezek által betekintést nyerhetnek és közelebb kerülhetnek elődeik életszemléletének megismeréséhez, és érdekeltté válhatnak a „régi dolgok” védelmében és továbbörökítésében.4

Kapcsolat

- Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány- 8248 Nemesvámos, Petőfi utca 59., iroda: 8200 Veszprém, Vörös-

marty tér 4.- web: www.ptfa.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 20 570 0065, +36 20 370 7917

A projekt a térségben élő fiatalok aktivitását és önkéntes munkáját hasznosítva gyűjti össze a településeken fellelhető szellemi, természeti, épített és néprajzi értékeket. Az ifjú értékőröket képzett szakemberek segítik a nevezetességek felkutatásában és adminisztrálásában.

A sorozat nyitórendezvénye 2011. szeptember 16-án zajlott le a Nemesvámosi Közösségi Házban, amelyre a környék 20 kistelepüléséről érkeztek az érdeklődők és civil szervezetek. Az már az első közös találkozó után kiderült, hogy a program nagy népszerűségnek örvend a fiatal generáció körében. A körülbelül 25 fős egyetemistákból, közép és általános iskolásokból álló csapatot 5 szakember segítette munkájuk során. Lehetőségük akadt a fotózás, a videó és az adatbázis készítés alapjainak elsajátítására. Megismerkedhettek a helyi, és a megyei értékek fogalmával, valamint a hungarikumok rendszerének felépítésével.

A felnőtt segítők egyik legfontosabb feladata az értékőrök csoportos munkájának ösztön-zése volt. Ennek elérése érdekében tanulmányi utat is szerveztek számukra a Herendi Porcelán-gyárba.

Az első képzésnek a Nemesvámosi Közösségi Ház adott helyet 2012. január 6.-án. A déle-lőtt folyamán az adatbázisok létrehozásáról, kezeléséről és tematikájának összeállításáról öt-letelt a fiatalokból és felnőtt segítőikből álló csapat. Műhelymunka keretében összegyűjtötték az általuk fontosnak vélt értékeket saját településeiken, majd értékleltárakat készítettek belő-lük. Egy közös ebédet követően a korszerű fényképezőgépek és videokamerák használatával ismerkedtek meg. A délután folyamán már neki is láttak értékőri teendőiknek. Az elméletben tanultak hasznosításával fényképeket és mini-dokumentumfilmeket készítettek Nemesvámos utcáit járva. A bátrabbak riporterként is kipróbálhatták magukat, a helyi lakosokat kérdezgetve a hungarikumokról és a környéken fellelhető értékekről.

A következő találkozónak a szentgáli Közösségi Ház adott helyet. Ez alkalommal az értékő-rök megnézhették az általuk Nemesvámoson készített mini-filmeket vágott és szerkesztett verzióban. Egy-két település értékőr csapata már az önálló munkát is elkezdte, így társaiknak példát mutatva ők is levetítették formázás előtt álló felvételeiket. Az összejövetel fő feladata a feldolgozandó értékek rendszerezése volt.

A nyár folyamán, a nyári szünetből adódóan a fiataloknak több idejük akadt a „leltárba” vett értékek felkutatására. Többek között helyet kapott a nemesvámosi Termelő piac, ami le-hetőséget nyújt a környékbeli falvakban tevékenykedő gazdáknak, hogy portékájukat közvet-len módon árulják a biotermékek kedvelőinek. A legaktívabb önkéntesek más településeken is besegítettek a gyűjtőmunkába, így például a nemesvámosi csapat Veszprémfajsz értékei kö-zül utána járt a településre különösen jellemző rétes receptjének és a Kálvária történetének is. Nagyvázsony értékőrei az ősz folyamán vetették bele magukat a tevékenykedésbe. A Zichy Kastély, a Kinizsi Forrás, a Postamúzeum és sok más nevezetesség adatait gyűjtötték össze és dolgozták fel.

A projekt végén a helyszínre érve a fiatalok és felnőtt segítőik átvehették egyedi értékőr pólóikat és egy gyors tájékoztatás után neki is láttak az őket bemutató kisfilm felvételének. In-



terjúkat készítettek a jelenlevőkkel, kikérdezték társaikat a felkutatott értékekről, a programban végzett munkájukról és többek között felnőtt koordinátoraik is beszéltek a program jelentősé-géről, valamint saját személyes tapasztalataikról is. Az értékőrök elmondása szerint a projekt egyik legjelentősebb pozitívuma, hogy új kapcsolatok jöhettek létre hasonló érdeklődési körrel rendelkező társaik között. Szintén fontosnak tartják, hogy önkéntes munkájukkal lehetőséget kaptak a hagyományok továbbörökítésére és természetesen tudásuk bővítésére, akár a filmké-szítés lehetőségére, akár a helyi értékek megismerésére gondolunk. Segítőik kiemelték, hogy a program nem csak az értékek felkutatásáról szól, hanem nagyban hozzájárul a generációk szorosabb kapcsolatának kialakuláshoz is, hiszen a felkeresett idősödő helybeliek örömmel fo-gadták az érdeklődőket és nagy lelkesedéssel adták tovább tudásukat a fiataloknak.

Az első képzés a monostorapáti Extázis Ifjúsági Egyesület közreműködésével jött létre. Klubhelyiségükben Szendrei Szilárd vezette be a fiatalokat a fotózás és a videózás világába, majd közös erővel mini-filmet készítettek a katolikus templomról és a környéken tevékenykedő plébános urat, Illés Sándort sem kímélve faggatták az épületről, gyermekkoráról és mostani tevékenységeiről.

A monostorapáti találkozó után a fiatalok nekiláttak az önálló munkának, majd együtt megtekintették a közösen elkészített filmet a monostorapáti templomról is. Ezek után pedig az értékőr jelöltek településenként beütemezték a terepmunkákat az elkövetkezendő időszakra és a forgatási terveket is elkészítették.

2013. április 13-án az Értékőr Hálózat lehetőséget kapott a bemutatkozásra a „Hungariku-mok és Nemzeti Értékek a Parlamentben” elnevezésű rendezvényen.

Június elején került megrendezésre az első hungarikum tábor is, a kislődi Sobri Jóska Ka-landparkban, amire 7-8. osztályos tanulók pályázhattak hagyomány- és értékőrzéssel kapcso-latos projektek összeállításával. Volt aki hungarikum totó készítésével, volt aki néptánc és volt aki íjászati bemutatóval érdemelte ki a táborban való részvételt. Az ott töltött 5 nap alatt a gye-rekek megismerkedtek a környéken fellelhető értékekkel és bemutatták egymásnak az általuk elkészített programokat. A tábor 2. napján az értékőrök is bemutatták munkájukat fiatalabb társaiknak, akik mindezek láttán még nagyobb kedvet kaptak hazájuk megismeréséhez. A ké-sőbbiekben, a jó példát követve ők is értékmentőkké válhatnak.

Az Ifjúsági Értékőr Hálózat híre az egész országban elterjedt. 2013 őszén Bács-Kiskun me-gye, 2014 elején pedig Fejér megye is csatlakozott a projekthez. Az értékgyűjtés Veszprém me-gyében is folytatódik tovább, februártól a Sümeg környéki kistérségben kezdték meg a fiatalok az önkéntes munkát.

https://www.youtube.com/watch?v=AgC5zwlQmNchttp://www.szeresdamagyart.hu/ertekor-halozat/projekt-bemutatasa/



GIKSZER - Gödöllői Ifjúsági Közösségi Szerveződés

Összefoglalás

A projekt egyrészt különböző alternatívákat kívánt nyújtani a Gödöllőn, illetve a térségben élő, tanuló fiataloknak a szabadidő hasznos eltölté-sére másfelől segítette és könnyebbé tette az ifjúság aktív társadalmi részvételét, szerepvállalását. Ebben a folyamatban kiemelt fontosságú volt a hátrányos helyzetű fiatalok fokozott motiválása és bevonása a te-vékenységekbe.5

Kapcsolat

- Művészetek Háza Gödöllő- 2100 Gödöllő, Szabadság út 6.- web: www.gixer.hu, www.muza.hu, e-mail: [email protected], info@

muza.hu- tel.: +36 28 514 130, +36 70 452 7268

A projekt keretében három információs pont került létrehozásra, melyek a Szent István Egyetemen, a Madách Imre Szakközépiskolában és a Művészetek Házában nyújtottak tájékoz-tatást az érdeklődő fiataloknak nem csak a projekt kínálta lehetőségekről, hanem a városban zajló történésekről, eseményekről, szolgáltatásokról.

A Művészetek Háza Gödöllő 2013 februárjától 2014 végéig több olyan szakkört, foglalko-zást, klubot, tábort, szakmai műhelyt indított útjára, melyek a fiatalok szabadidejének hasznos és kreatív formáját szorgalmazták. Szervezett formában a zene, tánc, képzőművészet, színház és drámapedagógia köré szerveződő csoportos tevékenységek heti rendszerességgel kerül-tek lebonyolításra. A klubfoglalkozások keretében a sport, a kerékpározás népszerűsítése, az egészséges életre nevelés is kiemelt szerepet kapott. A tudatos jövőkép megteremtését külön-böző tanácsadások és tréningek tették lehetővé, érintve többek között a továbbtanulás, pálya-orientáció és pályaválasztás témáját, valamint álláskeresési, vállalkozási ismeretek elsajátítását.

A projekt fontos részét képezi egy olyan honlap elindítása, amely az általános informáci-ószolgáltatáson túlmenően lehetőséget biztosított az érdeklődő fiataloknak anonim tanács-adások igénybevételére. A szakemberek életvezetési, drog-prevenciós tanácsadást, és szexuá-lis-felvilágosítást tartanak online felületen.

Kamaszparlament

Összefoglalás

A Kamaszparlament a Bükki Hegyhát területén működő, a magyar par-lament mintájára kialakított ifjúsági szervezet, melyben a résztvevő fia-talok megismerik a demokrácia játékszabályait, tisztában lesznek és el-fogadják, hogy a jogok mellett kötelességeik is vannak, önállóan pedig csak akkor cselekedhetnek, ha felelősséget is vállalnak tetteikért. 6

Kapcsolat

- Őrhegy Egyesület- 3600 Ózd, Brassói út 2.- web: www.kamaszparlament.hu, e-mail: bukika@kamaszparla-

ment.hu- tel.: +36 48 470 273

Az Őrhegy Egyesület – tagjai önkormányzatok, civil szerveztek, magánszemélyek – kezdemé-nyezésére 1996 tavaszán alakult meg Ózd térségében a Kamaszparlament, a 10–18 éves fiatalok ifjúsági szervezete. A Kamaszparlament létrehozásával az volt az Egyesület szándéka, hogy a fia-talok aktívan bekapcsolódjanak az érintett települések életébe, mindezt úgy, hogy megismerjék a demokrácia játékszabályait, tisztában legyenek és elfogadják, hogy a jogok mellett kötelességek is vannak, önállóan csak akkor cselekedhetnek, ha felelősséget is vállalnak tetteikért. Az elmúlt évek azt is bebizonyították, hogy együttműködés és közösség nélkül nem lehet eredményt elérni.



Mit is jelent ez a valóságban? Évente tartanak választásokat a magyar választási törvény analógiájára elkészült választási törvény alapján. A választások után, az újjáalakuló Kamaszpar-lamentben programbeszéd alapján döntenek a képviselő hölgyek és urak, hogy kik legyenek a Kamaszköztársaság vezetői, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormánytagok.

A jelenleg működő kamaszminisztériumok:- Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma;- Környezetvédelmi Minisztérium;- Oktatási és Kulturális Minisztérium;- Információs Minisztérium;- Sport- és Szabadidős Minisztérium;- Vállalkozási és Szponzorálási Minisztérium.Ennek az ülésnek a feladata többek között az is, hogy a fiatalok meghatározzák azokat a

főbb irányvonalakat, melyek alapján a Kamaszkormány összeállítja az éves kormányprogramot. Az elkészült tervezetet a fiatalok egyeztetik a Térségi Ifjúsági Fórum tagjaival, az önkormányza-tok, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakmai szervezetek képviselőivel.

Az eredetileg Ózd és Kazincbarcika térségében működő Kamaszparlament életében a 2004-es év új kezdetet jelentett, a Kamaszparlament mind szerkezetében, mind működésé-ben megújult és tevékenységi területe az Ózd térségében található kistérség, a 12 ezer lakosú Bükki Hegyhát lett. A Hegyhát településeinek – Sajógalgóc, Sajókaza, Sajóvelezd, Sajómercse, Borsodbóta, Uppony, Sáta, Nekézseny, Lénárddaróc, Csokvaomány, Csernely, Sajónémeti, Sa-jópüspöki – vezetői 2000-ben úgy döntöttek, hogy új alapokra helyezik a kistérség jövőjét. Az egyoldalú iparpolitika és a kohászat, bányászat teljes csődje nehéz helyzet elé állította a kistér-séget. A magas a munkanélküliség, a fiatalok elvándorolása, a falvak elöregedése, elnéptelene-dése arra késztette a vezetőket, hogy ténylegesen tegyenek a negatív folyamatok megállítása érdekében, és olyan komplex fejlesztési programot dolgozzanak ki, mely épít a Bükki Hegyhát humán, természeti és kulturális hagyományaira. A program címének a „Magyar Semmering új-raéled” nevet adták, jelezvén, hogy folytatni és fejleszteni kívánják a múlt század elején biztos megélhetést nyújtó mezőgazdasági, kézművesipari és turisztikai hagyományokat. Kiemelt cél-csoportként pedig az ifjúságot jelölték meg.

Ebbe a munkába kapcsolódott be a Kamaszparlament 2004-ben. A fiatalok megnyerése, bevonása saját környezetük életébe, fejlesztési elképzeléseik kidolgozásába, megvalósításába mind az ott lakók, mind a Kamaszparlament vezetői, fiataljai számára komoly kihívást jelentett.

Első lépésként a Kamaszkormány tagjai a helyi fiatalok csoportjával „falukutatási program-ba” kezdtek. Polgármesterekkel, a települések történetét, a helyi szokásokat jól ismerő em-berekkel találkoztak, akik révén számtalan, addig ismeretlen történetre, kulturális, környezeti értékre derült fény. A Bükki Hegyhát múltját Mátyás király, Dobó István, Szeleczky Zita, Báros Lajos, Karádi Katalin stb. fémjelzik. Nem beszélve a sok-sok mesés történetről, mely tündér-kertről, a basa rózsakertjéről, titokzatos alagútrendszerről stb. szólnak. Mindezek egy felnőtt fantáziáját is megmozgatnák, nem hogy a fiatalokét! Ezek a „titokkutató” kirándulások – ahogy a kamaszok nevezték – nagyban hozzájárultak a Kamaszparlament hatékonyabb működéséhez a Bükki Hegyháton.

Egymás után alakultak meg az ifjúsági öntevékeny csoportok a településeken, s nemcsak megalakultak, de rögtön ötleteltek és kezdeményeztek, projekteket valósítottak meg. A fiata-loknak köszönhetően a térségben elindult pozitív folyamatok felerősödtek, és az ifjúság jelen-léte a Bükki Hegyhát életében folyamatossá vált.



A fiatalok elszántságát, tenni akarását jól tükrözi az általuk megfogalmazott küldetés is:„Mi, a Bükki Hegyhát fiataljai a demokrácia szellemiségében, aktív európai állampolgárként

képviseljük saját korosztályunk érdekeit, generációs párbeszédet folytatunk, és közös kezdeménye-zéseket valósítunk meg helyi és nemzetközi partnereinkkel annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a sokszínű Európa megőrzéséhez, ahol egymás megismerésén, tiszteletén, elfogadásán alapuló együttműködéssel alakíthatjuk jövőnket.”

A Kamaszparlament céljai:- Felkészült és kreatív fiatalok: fiatalok életre való felkészítése, ismereteinek bővítése és

készségeik fejlesztése – a nem-formális oktatás módszereivel;- Nyitott fiatalok: a szociális tolerancia, egymás kölcsönös elfogadásának erősítése, gene-

rációs párbeszéd folytatása; - Aktív fiatalok: fiatalok demokráciára (önállóság, felelősség, jogok és kötelességek) való

nevelése aktív állampolgári részvétellel; - Európai fiatalokként a világban: interkulturális párbeszéd és együttműködés kialakítása,

erősítése.

Az eredmények a helyi, országos elismertség mellett hamarosan nemzetközi szinten is je-lentkeztek. A helyi kezdeményezéseket, a fiatalok aktivitását nagymértékben erősítették, hogy a 2005 elején Lincolnshire Fenlandból (Nagy-Britannia) érkezett küldöttség különösen a fiata-lok tevékenységére volt kíváncsi. A látogatás végén hosszú távú együttműködési megállapo-dás aláírására került sor, mely alapjaiban változtatta meg a Hegyhát életét. A közös munka a következő témákat öleli fel:

- a Kamaszparlament és a South Holland kistérségben működő Youth Council (ifjúsági tanács – A szerk.) együttműködése;

- 4Évszak kulturális projekt, melynek értelmében a két kistérségben felváltva valósulnak meg kulturális projektek;

- „SasSzemek” – környezetvédelmi projekt, mely a környezettudatos nevelés mellett a két kistérség környezeti értékeinek feltérképezését, összegyűjtését is felvállalta;

- oktatási projekt az iskolák között;- internetes rendszer kialakítása a két térség között.

Az elmúlt néhány év a Kamaszparlament munkájának köszönhetően komoly változásokat hozott a Bükki Hegyhát életében. Egyre több fiatal érzi úgy, hogy igenis van lehetősége él-hető életet élni itt, hogy tudással, tehetséggel és tenni akarással itt is lehet érvényesülni és egyenrangú partnerként együttműködni Európa bármely országának fiataljaival. A fiatalok el-hivatottságát, a Bükki Hegyhát jövőjéért érzett felelősséget a legjobban az bizonyítja, hogy volt kamaszvezetők 2006-ban megalakították az Öreg Kamaszok Tanácsát, és kezdeményezték egy Ifjúsági Innovációs Központ létrejöttét, mely a fiatalok helyben tartását, egy biztosabb jövő megteremtését tűzte ki fő célként. Elképzelésükhöz helyi és nemzetközi partnereket is meg-nyertek már.



Debreceni Rocksuli

Összefoglalás

A Más Mozaik Szociokulturális Egyesület működtetésében 25 éve fenn-álló Rocksuli közösségi színtér, a fiatalok szabadidőtöltésének kedvelt helyszíne, a nem formális tanulás és a zenei nevelés kiváló színtere Debrecenben.7

Kapcsolat

- Más Mozaik Szociokulturális Egyesület- 4024 Debrecen, Simonffy u. 21.- web: www.rocksuli.com, e-mail: [email protected] tel.: +36 70 320 2700

A Más Mozaik Szociokulturális Egyesület 1989 óta működteti a debreceni Rocksulit. A suli nagy lendülettel, ám göröngyös úton indult. Vincze Béla, az egyesület vezetője részt vett a dornbirni (Ausztria) Jazz-rock szemináriumon, a Bodeni-tó partján, ahol fiatal zenészekkel talál-kozott, akiket elhívott Magyarországra egy csereprogram keretein belül. Ekkor fogalmazódott meg a Rocksuli ötlete. A kezdeti három fős tanári kar és a húsz fős tanulói létszám mára több mint húsz fős tantestületté és több száz fiatalt befogadó intézménnyé nőtte ki magát. Az eltelt két évtized alatt kilencszer költözött az iskola, megszűnéssel fenyegetve, lerobbant helyekből emberi használatra alkalmas tereket alakítva. A Rocksuli Európa 11 országában mutatkozott be koncerteken, szakmai programokon. 2011 szeptembere óta a debreceni Ifjúsági Ház legfelső szintjén működik az iskola. Illetve 2012 januárjában megalakult Vajda Péter ”Sóder” segítségé-vel a Rocksuli budapesti tagintézménye.

A Rocksuliban az oktatás féléves rendszerű, így hasonló a hagyományos iskolákhoz. A fog-lalkozások egyénileg (45 perces órákban) vagy kis csoportokban (60 perces órákban), heti egy alkalommal vannak. Emellett nagyon fontosnak tartják a szervezők, hogy az órán megszerzett ismereteket zenekari gyakorlat formájában ki is próbálhassa mindenki, aki elsajátította a szük-séges alapokat. A rockzene alapfokú oktatása az alábbi tanszakokon történik: ének, gitár, basz-szusgitár, billentyű, dob és ütős hangszerek.

Lényeges szempont, hogy a jelentkezésnek nincs feltétele, vagyis nincs korhatár, bárki be-iratkozhat, kezdők, haladók és fogyatékkal élők is tanulhatnak náluk zenélni. A tanítás szep-tember közepétől június közepéig tart. Az oktatás az iskola felszerelésein történik, ezen kívül az oktatóanyagot is biztosítják a diákok számára, de lehetőség van a tanulók által hozott zenék feldolgozására, megtanulására is. Bizonyos hangszerek esetében kölcsönzési vagy gyakorlási lehetőséget is biztosít a Rocksuli. A tanárok sok éves tanítási gyakorlattal és több éves zenei tapasztalattal rendelkeznek, illetve zenei tanulmányokat folytattak.

Az iskolán belül szerveznek olyan alkalmi zenekarokat, amelyek megtanulnak előadni egy olyan számot, amit a hangszeres órán a tanárral közösen választottak. Ezeket a produkciókat a félévi, illetve az év végi koncerteken bemutatják, nagy felszereléssel, nagy színpadon, ahol min-denki felléphet, és amire minden ismerős meghívható. Gyakran előfordul, hogy tanár és diák együtt szerepel, illetve olyan neves meghívott zenészekkel is játszhatnak együtt, akik a magyar rockzene élvonalába tartoznak. Eddigi ”zenésztársak” voltak, a teljesség igénye nélkül: Cserháti István „Pityi”, Tátrai Tibor, Lukács László, Fejes Tamás, Kowalsky, Hobo, Jamie Winchester, D. Nagy Lajos, Cipő, Takáts Tamás, Kalapács József, Laár András és Beck Zoli. A Rocksuli népszerűségét mutatja, hogy évről évre több száz diák zenél az iskolában és tölti hasznosan a szabadidejét.

Fontos azonban látni, hogy a Rocksuli nem csupán rockzenei képzést nyújt. 2010 szeptem-berében indult a népi ének oktatás a debreceni Rocksuliban, amely a személyes átadáson és az eredeti hangzóanyagok megismerésén alapul. Célja a népzenei hagyományok megismerése, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges tájegységi ismeretek, a különböző díszítés-módok elsajátítása, a stílus- és előadásmód fejlesztése. A tanulóknak az oktatás keretein be-lül lehetőségük nyílik a világzenei elemek, illetve a popzenében használatos népzenei elemek



megismerésére is.A Rocksulihoz kapcsolódva működnek még közösségi terek, így az Önkéntes Központ vagy

a Büfé is, mely a kötetlen beszélgetések, találkozók kiváló helyszínéül szolgál. A suliban tanu-lók és külföldi partnerintézmények számára több alkalommal is rendeztek már nyári táborokat, ahol a zene, mint közös nyelv segítette a fiatalok közötti kapcsolatok, barátságok kiépülését. A Rocksuli segíti emellett a „Kelet Underground Tehetségkutató” rockzenei verseny megszervezé-sét, amelyen a legjobb eredményt elérő zenekarok bejutást nyerhetnek a Hangfoglaló döntő-jébe, ahol 1 millió forint értékű fődíj vár rájuk.

https://www.youtube.com/watch?v=MaSqPnlY0a4

Zalai Hazatérők Program

Összefoglalás

A Zalai Hazatérők Program célja a felsőfokú végzettséggel rendelke-ző pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése volt, amely gyakorlatorientált képzésen és foglalkoztatáson keresztül valósult meg. A projekt ezzel hozzájárult, hogy a térségből származó fel-sőfokú végzettségű, fiatal pályakezdők „hazatérjenek” és így járuljanak hozzá a térség fejlődéséhez.8

Kapcsolat

- Zalai Hazatérők Egyesülete- 8790 Zalaszentgrót, Batthyány L. út 36.- web: www.hazaterok.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 83 362 204

A zalaszentgróti térség gazdasági, szociális, infrastrukturális szempontból hátrányos hely-zetű térség. A statisztikai körzethez 24 település tartozik, amely jellemzően aprófalvas telepü-lésszerkezetű, a települések több mint felében (15) a lélekszám 500 fő alatt van. Rossz a térség megtartó ereje, magas a fiatalok körében az elvándorlás. A pályakezdő értelmiségi fiatalok nem találnak maguknak a térségben munkát és megélhetést.

Ezekre építve a 2005-2006-ban lezajlott projekt célja a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése volt, amely gyakorlatori-entált képzésen és foglalkoztatáson keresztül valósult meg. A projekt ezzel hozzájárult, hogy a térségből származó felsőfokú végzettségű, fiatal pályakezdők „hazatérjenek” és így járuljanak hozzá a térség fejlődéséhez.

A projekt három fontos elemből állt:- Képzés: A projekt lényeges eleme volt a képzés, amely két szintből állt. Az első szintet

egy alapozó, gyakorlatorientált elméleti képzés jelentette, amelynek legfontosabb elemei a személyiségfejlesztés, vidékfejlesztés, közösségi tervezés, stratégiai tervezés, projekttervezés, projektkészítés, Európai Uniós ismeretek, NFT I-NFT II programok. A képzés második szakasza az előre meghatározott szervezeteknél töltött, munkatapasztalatot adó gyakorlati idő.

- Foglalkoztatás: A foglalkoztatási program 10 személy számára adott munkavégzési le-hetőséget. A gyakornoki munkavégzés azoknál a szervezeteknél történt, amelyek együttműkö-désben vállalták a munkatapasztalat szerzésének biztosítását, és ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak. A fiatalok feladata pályázatok készítése, menedzselése, elszámolása, partnerségi együttműködések erősítése, míg a munkatapasztalat-szerzés időtartama 12 hónap volt. Ezeken a munkahelyeken heti 4 napot töltöttek a fiatalok. Heti egy napon a képzés folytatására került sor, ezeken a napokon a fiatalok segítséget kaptak a pályázatok készítéséhez, és ekkor kerültek megrendezésre a tervezői műhelyprogramok.

- Tervezői műhely: A csoport tagjai létrehozták a Térségi Innovációs Műhelyt (TIM). A mű-hely vállalt feladatai a térség programjainak felülvizsgálata, aktualizálása, térségi pályázatok tervezése, készítése, illetve a térségi Hazatérés Program elkészítése.



A projekt által elért eredmények:- A térségben 10 új munkahely jött létre, így 10 fiatal szerzett 1 éves szakmai gyakorlatot.

A projektben foglalkoztatott 10 fiatalból 9 jelenleg is a térségben dolgozik. - A „hazatérők” között van LEADER-feladatokat ellátó munkaszervezet vezető, térségfej-

lesztő menedzser, esélymenedzser, önkormányzati pályázatíró stb.- Létrejött az a tervezői bázis, amely az alapját képezi a tervezői műhelyeknek, stratégiai

tervezéseknek. A „hazatérők” alkotják a térség fontosabb stratégiai, és operatív programjainak magját.

- A fiatalok megalkották a „Hazatérés” stratégiai térségi programot, elkészítettek egykomplex, több elemből álló projekttervet.

- Létrehozták a Zalai Hazatérők Egyesületét.- Valamennyi „hazatérő” a térségben telepedett le és a családok számos gyermeket vál-

laltak.A projekt eredményeként 2006-ban létrejött a Zalai Hazatérők Egyesülete, mely a fiatalok

élethelyzetének feltárását, jobbítását tűzte ki célul. Az egyesület fő működési területe a zalai térség 25 települése, elsődleges célcsoportja pedig a 0-35 éves korosztály. Az egyesület kez-deményezésére indultak el azok a folyamatok, melyek lényegesen meghatározhatják a fiatalok helyzetét a térségben a következő 5 komponens szerint:

- Foglakoztatás: a Hazatérés program koordinálása, Térségi Önkéntes Pontként való mű-ködés, amelynek célja, hogy népszerűsítse az önkéntes munkát, és lehetőséget teremtsen a fiatalok számára a tapasztalatszerzése. A gyakornoki rendszer kidolgozása folyamatban van, melynek első lépéseként a térségi tehetségek mentorálását kezdte el a szervezet.

- Otthonteremtés: kidolgozásra került a térségben a „Fecskeház” program, amelynek az acélja, hogy lakatlan falusi házak felújítását követően a házak lakói fiatalok legyenek, akik vala-milyen módón részt vesznek a településük életében is.

- Fiataloknak szóló szolgáltatás: Térségi Információs Pont működik az Egyesület kere-tében tanácsadó és információszolgáltató jelleggel, amely szoláltatást nyújt és programokat szervez a térségben élő fiatalok számára.

- Szabadidő eltöltés: számtalan, célzott fiatalok számára szervezett program: KistréségiIfjúsági Fesztivál, Térségi Vándortábor, HangyaBoy gyermektábor, Térségi Ifjúsági nap, Tehet-ség-bemutató, Önkéntes és figyelemfelhívó akciók, (óvszerosztás helyi szórakozóhelyeken) sza-badidős programok (kreatív klubfoglalkozások, filmklub, karaoke- csocsóbajnokságok), előa-dások szervezése, valamint programok kisgyermekes családok részére (családi nap, kézműves, műhelyek, gyermekfelügyelet, családi vetélkedők, hagyományőrző programok szervezése).

- Önfenntartás: képzések, készségfejlesztő műhelymunkák, programok szervezése, an-nak érdekében, hogy a megszerzett tudást gyakorlatban képesek legyenek a fiatalok alkalmaz-ni, képesek legyenek az önérvényesítésre, önmegvalósításra.



Az Egyesület 2011-ben az alábbi programokat valósította meg Hazatérők modellprogramja keretében:

Program, szolgáltatás

Korosztály Szakmai tartalom rövid összefoglalása

Válságkezelő kommandó

18-29 év A gazdasági, gazdálkodási és pénzügyi tudatosságot fejlesztő, az adósságcsapda el-kerülését is célzó egyéni fejlesztő program.

A Válságkezelő kommandó során a családi költségvetés, háztartásvezetés, takarékos-ság, energiatakarékosság, tudatos vásárlás és pénzügyi ismeretek (BAR) modulokat dolgozták fel a résztvevők 3 településen (Zalaszentgróton, Tekenyén, Zalacsányban), 9-9 fős csoportokban.

Kiskompasz 12-16 év A társadalmi részvételt, a közösségi aktivitást, a feladat- és felelősségvállalást és kre-ativitást erősítő egyéni fejlesztő program.

A nem-formális pedagógia módszertanára épülő szituációs- és szerepjátékokat fel-vonultató kiscsoportos foglalkozásokat 3 településen (Zalaszentgróton, Zalacsány-ban, Sümegcsehin) valósították meg. A programban a települések általános iskolái-nak 7-8. osztályos tanulói vettek részt.

Fiatalok az önkormány-

zatokba

18-35 év Az önkormányzat választásokon sikerrel induló fiatalokat a képviselői, polgármesteri feladatokra felkészítő, a szemléletüket formáló, pártoktól független (!) egyéni fejlesz-tő program.

A 2 napos képzési program keretében a személyiséget fejlesztő, továbbá az önkor-mányzati rendszerrel és az önkormányzati képviselők feladataival kapcsolatos isme-reteket bővítő tréningeket, előadásokat és beszélgetéseket tartottak. A 6-6 órás al-kalmakon 8 fiatal képviselő-jelölt vett részt.

Kortárs segítők felkészítése

14-20 év A kortársaiknak segíteni szándékozó fiatalok szemléletét formáló és tudását bővítő közösségi fejlesztő program.

A szexualitás, a szexuális felvilágosítás, a kulturált bulizás, a bűnmegelőzés és a drog- alkohol-dohányzás témaköreit felölelő öt napos felkésztő programban – a térség kü-lönböző településeiről származó – 12 fiatal segítő vett részt.

Jövőtervező műhelyek

16-30 év Az egy-egy településen lakó fiatalok helyi szintű aktivitását erősítő közösségi fejlesz-tő program.

A jövőtervező műhelyek keretében 3 településen (Tekenye, Óhíd és Kehidakustány) tekintették át, hogy miben és miként tudnak hozzájárulni a fiatalok ahhoz, hogy jobb legyen az adott településen élni. Az áttekintések végén konkrét projekttervek szü-lettek.

Iskolai prevenciós és

közösségfejlesz-tő műhelyek

14-18 év Prevenciós célú közösségi fejlesztő program.

A kulturált bulizás, az internet veszélyei, a szexuális felvilágosítás, a drog–alkohol–dohányzás és a bűnmegelőzés témakörében tartott rendhagyó osztályfőnöki órákat a térség minden iskolájában megtartották.

TIPP-TOP 14-35 év A TIPP-TOPP program keretében a Zalaszentgróton, az Egyesület által működ-tetett „TIPP!” ifjúsági információs pont szolgáltatásait tették elérhetővé a térség községeiben.

Az Egyesület ifjúsági koordinátora a településeken előre meghirdetett időpontban tartott „fogadónapot”, ahol az információnyújtás mellett közösségépítő játékokkal várta a fiatalokat.

Jövőre veled ugyanitt

14-18 év Felvilágosító, egészségmegőrző, bűnmegelőzési szabadidős program.

A vetélkedő jellegű programot az iskolai diáknapok keretében tartották meg. Az is-kolákon belül több felállított állomás között forgórendszerben váltották egymást az osztályok. Az egyes helyszíneken a közlekedés- és közbiztonsággal, továbbá a drog- és alkoholfogyasztással kapcsolatos feladatokat kellett megoldania a fiataloknak, illetve csapataiknak.



Civil Kezdeményezések Programja

Összefoglalás

A Civitas Egyesület programja arra fókuszál, hogy az állampolgárok aktív közéleti szerepet vállaljanak olyan közösségi kezdeményezések, programok kialakításában és lebonyolításában, amelyek közvetlenül érintik őket.9

Kapcsolat

- Civitas Egyesület- 1052 Budapest, Városház utca 3-5. 2. em.- web: www.civitas.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 1 411 0570

A Civil Kezdeményezések Programja nevű országos általános iskolai versenyt a Civitas Egyesület 1999-ben honosította meg Magyarországon. Újdonságának és az általános iskolák számára meghirdetett társadalomismereti versenyek által le nem fedett, elsősorban képes-ség-fejlesztő jellegének köszönhetően a program rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert mind a tanárok, mind a diákok körében. A verseny két lépcsőfokból: előzetes zsűrizésből és országos döntőből épült fel.

A program célja az aktív közéleti magatartás kialakítása az állampolgárok körében olyan problémák kapcsán, amelyek közvetlen lakóhelyükön találhatók, vagy amelyekben közvetle-nül érintettek. A program abból az alapgondolatból indul ki, hogy a mindennapi élet során az emberek gyakran szembesülnek olyan problémákkal, amelyek a tágabb és szűkebb lakóhelyü-kön okoznak gondokat. Ilyen helyzetben az emberek gyakran várják a kormánytól vagy a helyi önkormányzatoktól, hogy hozzanak intézkedéseket és azokat próbálják érvényesíteni is.

Állampolgárként és magánemberként mindenkinek joga van a szabad véleményalkotásra, azaz az egyén szabadon elmondhatja, hogy szerinte mit kellene tennie a kormánynak vagy az önkormányzatoknak a felmerülő problémákkal kapcsolatban. Jogában áll véleményt alkotni az állami, nemzeti vagy nemzetközi szinten felmerülő problémákról is. Joga van arra is, hogy megpróbálja befolyásolni azokat a döntéseket, amelyeket a kormányzat vagy a helyi önkor-mányzatok hoznak a felmerült problémákkal kapcsolatban.

Ez a program abban segít az ifjú állampolgároknak, hogy megtanulják megfelelően kife-jezni a véleményüket; valamint abban, hogy megértsék, hogy a civil kezdeményezések hogyan tudják befolyásolni a közvetlen környezetük állapotát.

Az önszerveződő közösségeknek csoportmunka keretében a következő feladatokat kell ehhez elvégezni:

1. A tanulmányozandó probléma kiválasztása.2. Információgyűjtés.3. A megoldások vizsgálata.4. A saját megoldás kidolgozása.5. Akcióterv kidolgozása.

Végül akciótervet kell készíteni, amelyben bemutatják, hogy milyen stratégiát követve pró-bálnák befolyásolni az illetékes szervet, hogy elfogadja a javaslatokat. A résztvevők a probléma feldolgozása során összegyűjtött és megírt anyagokat egy portfolió elkészítésével teszik köz-kinccsé.

Hasonló céllal és alapokon fut a Civitas Egyesület Polgár az európai demokráciában orszá-gos tanulmányi versenye.



Az Ifjúsági Önkormányzat és a Teleház „szimbiózisa” Domaszéken

Összefoglalás

A Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat páratlan együttműködést valósí-tott meg a helyben működő Teleházzal, melynek keretében a Teleház az infrastruktúrát, a szakmai támogatást biztosította, míg a fiatalok a helyi ifjúsági csoportokat szólították meg, segítve ezzel a helyi ifjúságfejlesz-tési folyamatokat.10

Kapcsolat

- Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat- 6781 Domaszék, Köztársaság tér 1.- web: www.domaszek.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 62 584 011

A Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat 1999 őszén alakult meg a Domaszék Községi Önkor-mányzat kezdeményezésére, ifjúsági polgármestere és tagjai a 14-24 éves korosztálynak tartott – a felnőtt választásokhoz hasonló módon rendezett – választás alapján nyerték el négy évesmandátumukat. A Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat a saját programja alapján, önállóan tevé-kenykedik, és a működés feltételeit Domaszék Község Önkormányzata biztosítja, szakmai tevé-kenységét pedig ifjúsági referens segíti. Az első ifjúsági képviselő-testület 11 képviselővel alakult,az ifjúsági polgármester vezetésével, s többé-kevésbé ezt a formát alkalmazza a mai napig.

A szervezet célja a falu ifjúságának összefogása, közösséggé szervezése, a fiatalok érdeke-inek védelme és képviselete, a község fejlődésének előmozdítása. A demokrácia „játékszabá-lyainak” minél jobb megismerésére és megismertetésére így kiváló lehetőség nyílik, hiszen e szervezet keretében a valóságban is lehetősége van a résztvevőknek a gyakorlásra.

Az ifjúsági önkormányzat törekvéseit a helyi civil szervezetekkel és a térség településeinek ifjúsági szervezeteivel együttműködve igyekszik elérni. Változatos programokat szerveznek a te-lepülés fiataljai számára, emellett rendszeresen vállalnak önkéntes munkát a települési rendezvé-nyek szervezésekor, illetve fellépésekkel is készülnek e jeles alkalmakra. Az eltelt évek során ehhez a változatos munkához mind több fiatal csatlakozott, önkéntes segítőként tevékenykedve.

A Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat és a Domaszéki Teleház „szimbiózisa”A Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat létrehozásával csaknem egy időben jött létre a Do-

maszéki Teleház is, a Domaszék Községi Önkormányzat aktív támogatásával. Mivel a teleházak céljai között szerepelt a helyi szerveződések segítése is, így adódott az együttműködés a tele-ház és az ifjúsági önkormányzat között. A kapcsolódást elősegítette az a tény, hogy a községi önkormányzat létrehozott egy ifjúsági referensi státuszt, és kezdettől fogva ugyanaz a személy az ifjúsági referens és a teleház vezetője.

Mindez tette lehetővé, hogy az első időktől kezdve a Domaszéki Teleház vált az Ifjúsági Ön-kormányzat központjává, bázisává. Itt tartotta megbeszéléseit az Ifjúsági Önkormányzat, itt készí-tette elő és tartotta meg néhány rendezvényét is. A teleház egyben koordinációs helyként is szol-gált: az Ifjúsági Önkormányzat részére érkező üzeneteket, e-mail-eket, faxokat itt találhatták meg, illetve innen tudták a kapcsolataikat szervezni. A teleház vezetője, mint egyben ifjúsági referens, tájékozott volt a teleház ügyeiben és az ifjúsági önkormányzat ügyeiben is, így össze tudta kap-csolni a lehetőségeket, ezért a fiatalság számára kiírt pályázatok figyelése olajozottabban tudott működni. A teleház vezetője továbbá fel tudta hívni a fiatalok figyelmét az újabb technikai lehe-tőségekre, segítséget nyújtott a rendezvények meghívóleveleinek, plakátjainak, belépőjegyeinek számítógépes elkészítésében, koordinálni tudta a jelentkezéseket és a jegy-eladásokat. A külön-böző emléklapok és oklevelek elkészítésénél is fel tudták használni a teleház eszközeit.

Megvalósított programok- A Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat életének szervezése 1999 óta a Domaszéki Teleház-

ban: testületi ülések, koordináció, programszervezések.



- A Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat előadás-sorozatának, az ún. „Tea-sarok” rendezvé-nyek megszervezése és lebonyolítása a Domaszéki Teleházban: drogprevenciós előadá-sok, párkapcsolati problémákról szóló előadások, előadás az egészséges lakókörnyezetrőlés az egészségről, pályakezdő fiatalok jogi és pályaválasztási tanácsadása, előadás-sorozatkülönböző népek kultúrájáról. A húsvéti locsolóvers-mondó verseny megszervezése.

- Pályázatfigyelés és pályázatok készítése, valamint a Domaszéki Hírmondó havi ifjúságimellékletének elkészítése a Domaszéki Teleház eszközei segítségével.

- Filmvetítések a Domaszéki Teleház technikai eszközeivel.- Az ifjúsági színkör próbáinak helyszíne.- Az informatikai eszközök használatának népszerűsítése és ismertetése a fiatalok között.- A Challenge Day-re felkészülés komplex helyszíne. A Községi rendezvényekre felkészü-

lés helyszíne.- A régiós testvérkapcsolatok szervezésének helyszíne, segítség az alábbi ifjúsági önkor-

mányzatok megalakulásában és munkájának elindításában, együttműködés a térségönkormányzataival: Ásotthalom, Mórahalom, Zákányszék, Bordány, Ruzsa.

- A nemzetközi testvérkapcsolatok szervezésének helyszíne: kapcsolattartás az erdélyiLövétével Interneten, könyvgyűjtési akció a lövétei iskolai és községi könyvtárnak, gyűj-tőbázisa Domaszéki Teleház.

A Domaszéki Teleház speciális infrastruktúrájának használataA Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat a felsorolt programjait alapvetően a teleház háttér-tá-

mogatásával tudta megvalósítani. Minden programhoz a teleház eszközeivel készítették az írá-sos anyagokat: a meghívókat, a figyelemfelhívó plakátokat, a belépőjegyeket, szórólapokat, a közreműködők köszönőleveleit. Ugyanígy készítették a fiatalok a különböző okleveleket, em-léklapokat is, továbbá az összejöveteleik jegyzőkönyveit és a fotóikat is a teleházban archivál-ták. A technikának köszönhetően a Domaszéki Hírmondó ifjúsági mellékletében a szövegen kívül különböző digitális fényképeket, szkennelt ábrákat is fel tudtak használni.

A rendezvények előkészítéséhez felhasználta az önkormányzat a teleházban az Internetes keresést, pl. a „Tea-sarok” nemzeteket bemutató előadás-sorozatához az információk zömét az Internetről kerestük ki; a pályázatfigyeléshez is kihasználjuk a teleház Internet-lehetőségét, és infrastruktúrájának igénybevételével el is tudjuk készíteni a talált pályázatokat, de a helyi szá-mítógépeket használjuk fel a tevékenységünk kommunikációjára is.

Ez a teleházi infrastruktúra tette lehetővé, hogy - mint a környék első ifjúsági önkormány-zata - könnyen átadják tapasztalataikat, segíteni tudjanak nyújtani a megalakuláshoz, a prog-ramok összeállításához. A teleház segítségével tudott a szervezet régiós ifjúsági programokat, összejöveteleket szervezni, ezzel erősítve a helyi és régiós identitás kialakulását.

A megvalósításhoz elengedhetetlen:- mindenek előtt jó szándék és együttműködési készség, ide értve a Domaszéki Ifjúsági Ön-

kormányzatot, a Domaszéki Teleházat és a Domaszék Községi Önkormányzat vezetését,- annak felismerése, hogy gazdaságosabb a teleháznál meglévő infrastruktúrára építeni

az ifjúsági önkormányzat működését, mint külön technikai hátteret megteremteni,- a teleház vezetőjének segítő hozzáállása,- a teleház infrastruktúrájának rendelkezésre bocsátása az ifjúsági önkormányzat számá-

ra, illetve- kreativitás, ötletek az összes érintett részéről.A Domaszéki Ifjúsági Önkormányzat sokoldalú együttműködése a Domaszéki Teleházzal, a

több éve kialakult „szimbiózis” követendő példa lehet tehát más településeken is.



Közösség és művelődésszolgáltatásfejlesztési modell

Közművelődési folyamatok, közösségi események

tervezése és szervezése

A szolgáltatási modell tartalma

Ebben a fejezetben a közművelődési programok, közösségi események és folyamatok ter-vezéséhez, szervezéséhez és megvalósításához adunk segítséget.

Közművelődési programok szervezése egy szolgáltató faluház esetében mindig is alap-feladatnak számított, ám ez nem jelenti, hogy ellátása egyszerű lenne. Nem könnyű a munka elindítása ott, ahol évek, évtizedek óta hiányzik a közösségszervező, közművelődési munka, de talán még nehezebb fába vágják a fejszéjüket azok, akik hosszú ideje művelt, de mára ered-ménytelenné vált gyakorlatot, módszereket, épületében megújult, de közönségében kiürese-dett közösségi teret terveznek megújítani.

Szolgáltatásunk, szolgálatunk csak akkor lehet sikeres, ha jól szervezett, a helyi igényekre alapul, különben intézményünk csak a kulturális-művelődési „ellátó” szerepét tölti be, ami ár-talmas lehet a közösségre. Ha azonban az igényekre, helyi hagyományokra épülően alakítunk, szervezünk, rendezünk, lelkesítünk, informálunk, bevonunk, megtartunk, beszélgetünk, akkor a közművelődési programokon részt vevők nem csak kikapcsolódnak arra a pár órára, melyet ott töltenek, hanem be is kapcsolódnak: a település életébe.

Feladatunk tehát – Beke Pál szakmai alapvetéseit követve –, hogy a helyben lakók közös érdeklődése és érdekei szerint szervezett művelődési folyamatokat generáljunk.44

A szolgáltatás megvalósításának konkrét formáinak meghatározásakor az IKSZT-k feladat-leírását tartalmazó 112/2009-es FVM rendeletre és a Közművelődési fogalomtárra támaszko-dunk. Ezek alapján igen széles és színes lehetőségek közül választhatunk.

1. ábraKözművelődési szolgáltatások az IKSZT-ben a vonatkozó rendelet alapján

44 BEKE Pál: Saját művelődési otthonunk. Editio Plurilingua, Budapest, 2001

Amatőr művésze. klub Alkotótábor Felnő8képzési

program Fesz.vál Filmve<tés

Hagyományőrző program

Ismere8erjesztő előadás Kiállítás Koncert Műhelymunka

(workshop) Művésze. programok

Népfőiskola Önképzőkör Szakkör Színházi előadás

Tanfolyam Tréning Színházlátogatás Mozilátogatás Kiállítás-‐látogatás

Múzeum-‐látogatás

Információs tevékenység




Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokÁltalános fogalmak, tudnivalókA következőkben néhány alapvető fogalmat ismertetünk, illetve tisztázunk az érthetőség

és a kézikönyv használhatósága érdekében. A fogalmak meghatározásakor az IKSZT Módszer-tani kézikönyv kiadásaira45, az integrált közösségi és szolgáltató terek, illetve a szolgáltató fa-luházak koncepciójára támaszkodunk, használjuk a közösségi művelődés megújításáról szóló Közös Jövőnk vitairat46 megközelítéseit, valamint a Közművelődési fogalomtár47 definícióit is.

KözösségA közösség megközelítésünkben elemi emberi szükséglet, a közös életkori, élet- és munka-

viszonyok, a közös eszmék és célok szerinti együttműködés.48

A közösség a társadalom- és közösségfejlesztés funkcionális megközelítésében sajátos tár-sadalmi alakzat, amelyet öt fontosabb funkcionális jellemző49 határoz meg

1. Szocializáció- A közösség sajátos szocializációs folyamaton keresztül bizonyos értékeket olt tagjaiba.- A közösségek a kultúra bölcsői. Értékeket, hagyományokat, tudást örökítenek át.2. Boldogulás- A közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak.- A közösségek a közös gondolkodás generálta innováció, az erőforrások megosztása, az

egymásért érzett felelősség és az együttműködésben formálódó értékteremtés, mun-kamegosztás által a gazdasági boldogulás eszközei is.

3. Részvétel- A közösségben érvényesül a társadalmi részvétel, teljesítve a társas, társasági élet iránti

általános igényt.- A közösségek az együttműködés iskolái és elsődleges gyakorlóterepei, megtartanak és

megóvnak, ezáltal pedig a társadalmi integráció és integrálódás eszközei is.4. Kontroll- A közösségben érvényesül a társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek

betartását.- A közösségek a társadalomban való szervezkedés, a társadalmi viszonyokhoz való kriti-

kus, azokat jobbítani akaró hozzáállás szorgalmazásával a demokrácia műhelyei.5. Kölcsönösség- A közösségben érvényesül a társadalmi szolidaritás, a kölcsönösség, a kölcsönös támo-

gatás.- A közösségek tagjai olyan feladatokat valósíthatnak meg, melyek túl nagyok, vagy túl

sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja azokat.

45 BEKE M.– DITZENDY K. A. (szerk.): Integrált közösségi és szolgáltató terek. Módszertani kézikönyv. HROD, Budapest, 2008 és DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv, HROD, Budapest, 2008-2014 (wiki közösségi kiadvány: Online elérhető)46 BEKE M.–DITZENDY K. A. (szerk.): Közös jövőnk – Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról. Méli-usz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, Debrecen, 201147 Közművelődési fogalomtár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közművelődési Főosztály, Budapest, 2008-2012. (Online elérhető)48 BEKE Pál: A közösségépítés eljárásai. In: SZÍN Közösségi Művelődés, 2007. év 1. szám. Nemzeti Művelődési Intézet, Budapest, 2007 (41-48. o.)49 WARREN, Ronald L. In: VARGA A.T.– VERCSEG I.: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1998 (47-48. o.)



2. ábra:A közösség öt fő funkciója

KözkultúraA közkultúra fogalmát az UNESCO 1993. évi kultúra meghatározásából lehet levezetni, kap-

csolódva a magyar művelődéstörténet – Széchenyitől György Aladárig ívelő – szabadelvű ha-gyományaihoz.

Ezek szerint:- a közkultúra a kulturális értékek létrehozásával, megőrzésével, terjesztésével és művelé-

sével kapcsolatos közösségi tevékenységek és javak összessége, melyeket közvetítőrendszereken keresztül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni;

- a közkultúra tehát magában foglalja a közművelődési alapellátás mellett a művészetiértékek megőrzését és közismertté tételét, a nyilvános könyvtári ellátást, a muzeális ér-tékek hozzáférésének a biztosítását;

- a közkultúra fejlesztéséhez közérdek kapcsolódik, mely elősegíti a különböző társadal-mi csoportokban az életesélyek javítását és a versenyképességet;

- a kulturális közérdekből vezethetők le a kulturális politika prioritásai, amelyek meghatá-rozzák a kulturális alapellátás állami, önkormányzati súlypontjait.

Közösségi tér A jól működő közösségi tér az integrált, komplex feladatellátást szolgáló, az emberek ta-

lálkozását biztosító „közösségi térszerkezet” keretében, egymásra épülve, egymást felerősítve teszi elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások, továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit.

Egy közösségi tér áll tehát - az infrastruktúrából, mely a közösség igényeivel lépést tartva, célszerűen újul meg és

bővül;- közösségi, közművelődési és közösségi szolgáltatásokból, melyek az igényeknek és

szükségleteknek megfelelően jó színvonalúak és elérhetőek;- magából a közösségből, mely hatékony és eredményes közösségi szolgáltatásokat

használni és fenntartani képes, gazdasági, kulturális és közéleti értelemben reproduktív(„méltóságukban teljes”) emberekből szerveződik.

Közösség

Szocializáció

Boldogulás

Részvétel Kontroll

Kölcsönösség



3. ábra:A közösségi tér társadalmi funkciói

Közösségi művelődésA közösségi művelődés a polgárok önfelismerésére épül, és azt szolgálja. A közösségi mű-

velődés tehát egyrészt a polgárok szabadidejében, önkéntesen, közösen végzett tevé-kenysége, amelynek célja elsősorban valamilyen érték elsajátítása, megvalósítása, elérése, va-lamilyen érdeklődés kielégítése, illetve valamilyen kulturális-művelődési érdek képviselete. A közösségi művelődés, – a család után – a polgárosodás, a polgárrá válás és az akként való megmaradás második társadalmi dimenziója. A közösségi művelődés másrészt mindazon tevékenységeknek az összessége, amelyek elősegítik e polgári öntevékenységet, az ön-felismerés megszületését és megerősödését.

A közösségi művelődés részének tekintjük az öntevékenység megannyi formája mellett például az amatőr művészeti mozgalmak aktivitásait éppen úgy, mint az önkéntes felnőttkép-zés rendszeres folyamatait, vagy az érték-hagyomány őrző-teremtő szabadidő-eltöltés közös alkalmait. A közösségi művelődésnek része továbbá a közművelődés is – abban az esetben, ha a szakmai felismerésből eredő szervezőmunka valós helyi igényekre és szükségletekre reagál és közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és fel-ismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. (Fogalom-meghatározá-sunkból eredően bármely egyéb tevékenység – legyen rá helyben kifejezett igény vagy való-suljon meg akár egy művelődési házban – nem tekinthető a köz- és így a közösségi művelődés részének sem.)

KözművelődésA közművelődés a kulturális szféra azon ágazata, ezen belül intézményrendszere, amely

az aktív közösségi művelődést szolgálja és a kulturális javak, szolgáltatások közvetítését végzi.

Állami, önkormányzati és más forrásokból, általános és specifikus jogszabályok alapján mű-ködik.

A fogalom lefedi az egyének és közösségek művelődési aktivitását felkeltő, segítő feltétel és tevékenységrendszert is, amely lehetőséget nyújt az önművelésre, a civil önszerveződésre,

Infrastruktúra

Szolgáltatás

Közösség



a közösségi művelődésre, az egész életen át tartó és az élet minden dimenziójára kiterjedő művelődésre.

A közművelődés így olyan ön- és társadalomfejlesztő tevékenységrendszer, amelyben a művelődésszervezés, felnőttoktatás, kultúraközvetítés végső célja és tartalma az életminőség javítása és a humán erőforrás fejlesztése.

Közművelődési alapellátásAz állam és az önkormányzatok által biztosított személyi, infrastrukturális és pénzügyi fel-

tételrendszer olyan minimuma, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára az aktív, közösségi művelődési tevékenység gyakorlását. Az alapellátás része a megfelelő épülete-gyüttes, épület, illetve helyiségek, a tevékenységet segítő közművelődési szakember, a szük-séges műszaki technikai eszközök, berendezések, felszerelések, valamint a megfelelő költség-vetési fedezet.

Az intézményAz intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei. A hangsúlynak azonban a kö-

zösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények ugyanis csupán a keretet adják. Formájuk ugyanúgy lehet IKSZT, művelődési ház, mint aho-gyan egy parókia, vagy egy civil szervezet által működtetett tájház, de akár egy kávéház is. A bárhogyan is hívott épületeket a bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai teszik közösségi művelődési intézménnyé – avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket.

SzakemberEgy szolgáltató faluház sikeres működésében kulcsszerepe van az ott dolgozó szakembe-

reknek. Munkájuk fókuszában a közösségeknek kell állniuk. Munkájukhoz az intézmény csak a kereteket adja, azaz egy jó szakembert nem korlátozhatja sem a „négy fal”, sem az intézményé-nek működési formája, sőt az esetleges – ideiglenes – forráshiány sem.

A közösségi művelődési szakemberek köre nem korlátozódik a népművelő, művelődésszer-vező, andragógus, illetve ezekkel rokon végzettségűekre. Közösségi munkás lehet bárki, aki vál-lalkozik e társadalomfejlesztő szerepre és ebbéli feladatvállalását a helyi közösség jóváhagyja, legitimálja. A képzés fontosságát persze nem szabad vitatni. Azt azonban látni kell, hogy nincs az a képzés, képzettség, amely pótolni, ellensúlyozni tudná az emberek, a közösségek iránti alázat, a „nekik” való cselekvés helyett a „velük” közös munkára vonatkozó szándék és képesség hiányát. Elsődlegesen tehát ezt, azaz az emberekre való figyelmet, a bizalmuk megnyerésének és megtartásának képességét kell tartani.

Külön, illetve különleges figyelmet igénylő célcsoportokAz alábbiakban bemutatjuk azokat a jól meghatározható csoportokat, akik számára olyan

programok létrehozása szükséges, amelyek kifejezetten őket célozzák úgy, akkor és ott, aho-gyan, amikor és ahol megfelelő nekik.

Az alábbi „kiragadott” csoportok között egyrészt lehetséges átfedés, másrészt fontos meg-jegyezni: e csoportok nem mennyiségében, hanem minőségében igényelnek különleges figyel-met. Másként fogalmazva: nem „nagykegyesen beengedni” kell őket és hagyni, hogy naphosz-szat intézményeinkben legyenek, nem csupán esélyt kell adni nekik arra, hogy részesei legyen a közösségi művelődés komplex folyamatának, hanem minden szakembernek „meg kell sza-kadnia” annak érdekében, hogy megtalálja a kulcsot hozzájuk. Az ő kulturális- társadalmi-gaz-dasági részvételükön, pontosabban annak mértékén is áll vagy bukik Magyarország jövője.



FiatalokNapi tapasztalat: a közművelődési intézmények számára legtöbb esetben problémát je-

lent, hogy miképpen csalogassák be, és ha már becsalogatták, hogyan tartsák ott a fiatalokat. Külön kérdést szokott jelenteni, ez miképpen oldható meg anélkül, hogy valami kárt tennének az épületben, mert akkor legtöbb esetben eltiltják őket.

RomákA romák társadalmi-gazdasági részvételének kérdését nem lehet önmagában értelmezni. A

számos szempont mellett különösen meghatározó, hogy az adott településen milyen a viszony a különböző etnikumú lakosok között. Ahol gondokkal terhelt, ott először ezek feloldására van szükség.

Fontos azonban tudni, hogy ez a kérdés túlmutat a települési szinten. Fel kell ismernünk, hogy a hátrányos szociális helyzet önmagában nem veszélyeztető tényező, hanem azáltal, hogy sokkal valószínűbben jár együtt a lemaradás szubjektív élményével. A kiszolgáltatottság és a döntési lehetőségekből való részesedés megvonása ugyanolyan deprivált helyzet, mintha valaki az anyagi lehetőségeit másokéval összehasonlítva látja magát jelentős hátrányban.

A munka világából kiesettek (idősek, állástalanok, gyesen lévő kismamák stb.)Az előbbi oldalakon említett aktivitás ezekben a csoportokban nagy valószínűséggel a

leg-alacsonyabb szinten van, hiszen a munka nem csak a megélhetést jelenti, hanem a társa-dalomhoz való csatlakozás egy fontos pontját is. Akinek nincs munkahelye, más fogódzkodót kell, hogy keressen. Objektív és szubjektív okai is lehetnek annak, ha ez nem sikerül: nincs a közelben olyan közösség, melyhez csatlakozni tudnának, avagy van, de lelki állapotuk, be-zár-kózottságuk tehetetlenné teszi őket. Minél hamarabb be kell tehát vonni őket a közösségi élet-be, hogy megelőzzük a népbetegségnek számító depresszió kialakulását, melynek e csoportok (kiemelten az állásukat elveszítők) fő veszélyezettjei.

Az idősek kapcsán különös szerepe van a közösségi művelődés intézményrendszerének, hiszen ők nagy valószínűséggel már nem fognak újra munkahelyen, állásban dolgozni – ese-tükben tehát – a szociális és az egészségügyi mellett – a közösségi művelődési az, amely bizto-síthatja az aktív időskor lehetőségét. Megjegyezzük azonban, hogy a bevonásuk nem csak az idősek javát szolgálja: aktivizálásuk esetén településeink közösségei életének egyik erőforrása-ivá válhatnak, továbbá épp ideje van már annak, hogy társadalmunk (újra) felfedezze bölcses-ségüket, hely- és hagyományismeretüket.

Tér és eszközök

Mivel a közművelődési programok sokféle formában valósulhatnak meg, a rendelkezésre álló térnek könnyen variálhatónak kell lennie. Ugyanakkor szolgáltatási térnek minősülhet a ház udvara vagy akár egy külső helyszín is. Ne féljünk egy termet egyszerre többféle program-mal megtölteni, bizonyára vannak olyan foglalkozások, klubok, melyek jól megférnek egymás mellett, nem zavarják egymást, a párhuzamosság pedig lehetőséget ad még több találkozásra, beszélgetésre, egymás elfoglaltságának megismerésére. Tanulmányok sora értekezik a generá-ciós szakadékokról és megoldási lehetőségeiről. Lehet elég, ha egy térbe „tereljük” őket, hadd találjanak egymásra ezáltal.

Az eszközigény még szerteágazóbb kérdés, melynek részletezésétől eltekintünk, hiszen leg-többjük evidens (kiállításhoz kell paraván, előadásokhoz szék, színházi előadáshoz jelmezek stb.).

Amit azonban érdemesnek tartunk részletesebben is bemutatni, az egy speciális beren-dezési tárgy – ami sajnos „kiveszett” a művelődési házakból – a műhelyszekrény. Ezzel rendez-ték be az intézmény előcsarnokát, síkpadlós nagytermét. Azokat használat után vagy rendez-



vény esetén egyszerűen összehajtogatták, a falhoz egymás mellé tolták, és ezt követően arra használták a korábban ezekkel berendezett tereket, amire éppen akarták. A műhelyszekrények több variánsa nemcsak arra volt jó, hogy a látogatók kipróbálhatták az azokba okos, rajzos ok-tatóanyagokkal együtt telepített tevékenységeket: a borművességet, a hímzésminta-másolást, a szoba-, a ház- vagy kerttervezést, a szabás-varrást, a hangstúdióval felszereltet annak szolgál-tatásait stb., hanem arra is, hogy megfigyelje a népművelő, milyen szakkört, kézműves vagy egyéb foglalkozást, tanfolyamot kellene szerveznie. Bármikor le lehetett ülni mellé, nem kellett tehát a szakkör idejére, a kiürült szobára, a körvezetőre, a többi tagra várni. Hozadéka volt, hogy aki nem tudta, hogy mi érdekli, rájöhetett arra. Hozadéka volt az is, hogy az ilyen eszközökkel berendezett előcsarnokban, nagyteremben segítő animátor szóba elegyedett az ezt-azt készí-tőkkel, azok vele és majd egymással is. Fecsegni, beszélgetni kezdtek tehát és az intézmény falai közé visszaköltözött a szabad, kötetlen beszéd. Ismertségek, barátságok és szerelmek, mű-velődési otthoni rendezvények, szakköri és klubformák születtek mindennek eredményeképp; otthoni és iskolai helyzetek és megoldásra váró problémák derültek ki.50

Bevezetés lépésről lépésre

4. ábraBevezetés lépésről lépésre

A település hagyományainak feltérképezéseA helyi igények felmérése előtt érdemes kicsit felkészülni az adott településből még akkor is,

ha tősgyökeresek vagyunk. Könnyen lehet, hogy olyan elfeledett közösségi múltra, közösen vé-gezhető tevékenységre bukkanunk, melyre nem derülne fény az igényfelmérésen – hiszen nincs már benne a mindennapokban, de a felelevenítésben szívesen részt vesz majd a közösség.

Helyi igények felméréseBármennyire is elhagyatott egy művelődési ház, valószínűleg egy-két programnak helyet

ad. Ahhoz, hogy ez a „hely adás” átalakulhasson teremtő párbeszéddé széles módszertárból vá-laszthatunk, melyek részletezése nem feladata a jelen fejezetnek, a „Javasolt irodalom” c. pont-ban azonban ajánlunk hozzá szakirodalmat, illetve kiváló módszertant tartalmaz a „Közösség-fejlesztés” című szolgáltatási modell is.

50 BEKE Pál: Általában a helyi társadalom intézménye. In: BEKE Pál (szerk.): Saját művelődési otthonunk. Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, Monostori Éva, Komárom, 2010 (12-13 o.)

1. A településhagyományainak feltérképezése

2 2. Helyi igényekfelmérése

3

3. Programtervkialakítása4

4. Forrásszerzés,

forrásszervezés



Az alábbiakban általánosan érvényes tippeket adunk egy igényfelmérő beszélgetés meg-tartásához:

- szólítsuk meg a házat már használókat és kérjük meg őket, hogy vonják be barátaikat, ismerőseiket a közös munkába

- a személyre szóló megkeresés hatékonyabb, mint az általános megszólítás- az írásbeli meghívást mindig erősítsük meg szóban is- kapjanak lehetőséget a „különleges csoportok”: fiatalok, idősek, kisgyerekesek stb.- fogadjuk el, ha kritika éri a ház eddigi működését, de próbáljuk meg építő irányba terel-

ni a negatív hangokat- mutassunk be működő jó gyakorlatokat, lelkesítően fog hatni az egybegyűltekre- röviden mutassuk be, ha olyan ötletre bukkantunk a település hagyományainak meg-

ismerésekor, melyet szeretnénk újra meghonosítani – de ha nem vevő rá a közösség, engedjük el

Ha jól sikerült az igényfelmérésünk, számos ötlet áll a rendelkezésünkre. Ha nagyon jól sike-rült az igényfelmérés, akkor a számos ötleten kívül egy lelkes bázis is kezd kialakulni. Ezt a lelke-sedést megtartani az egyik legnagyobb kihívás a munkánk során (melyhez szintén a „Közösség-fejlesztés” c. szolgáltatási modell ad módszertant). Kulcsa „csupán” annyi, hogy valósítsunk meg valamennyit a felvetett ötletekből (lásd a következő lépéseket), különben a közösség csalódott lesz, mi pedig hiteltelenné válunk szemükben – joggal.

Programterv kialakításaA közösségi művelődés fogalmából adódóan, a szakmai felismerésből eredő szervezőmun-

kánknak valós helyi igényekre és szükségletekre kell reagálnia, mely közelebb viszi a helyi tár-sadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehe-tőségek kiaknázásának vágyához. A tervezés szakaszát tehát nem végezhetjük el önállóan, csak a helyi polgárok bevonásával.

Az IKSZT-k az üzemeltetési kötelezettség teljes időszakára kötelesek minden naptári félévre vonatkozóan IKSZT szolgáltatási- és programtervet (a továbbiakban: programterv) készíteni, melynek természetesen a közművelődési programok tervét is tartalmazniuk kell az alábbiak szerint:

- a program megnevezése- szolgáltatás- és programtípusba való besorolása- megvalósulási forma- tervezett időpontja év, hónap, nap formátumban- a résztvevők tervezett száma- a célcsoport megnevezése- a program céljának rövid leírása

A helyiek bevonásával történő programtervezést tehát érdemes legalább a fenti bontás alapján történő részletességgel megvalósítani. A programtervezés abban az esetben is fontos, ha beszámolási kötelezettségünk már nincsen.



Program Közművelődési programok szervezése

Megvalósítási forma

Alkotótábor

Esemény neve Szinesztézia alkotótábor

Dátum 2015. július 8-10.

Helyszín Az IKSZT udvara

Résztvevők ter-vezett száma

15

Célcsoport meg-nevezése

Helyi művészek

Az esemény céljának rövid leírása

Helyi művészekkel folytatott közös programtervezésünk során merült fel az igény, hogy a nyár folyamán szeretnének alkotótábort tartani, melyhez az IKSZT a legmegfelelőbb hely-szín. Az alkotótábor célja, hogy a helyben élő, illetve helyi kötődésű művészek a 3 nap alatt a lehető legihletettebb körülmények között alkothassanak akár egyénileg, akár közösen. Az itt született művekből később kiállítást rendezünk.

1. táblázatEgy lehetséges programterv

Programunk sikeressége a helyi igények figyelembevételén kívül egyéb tényezőktől is függ. Ilyen például az időpont helyes megválasztása. Hiszen könnyen lehet, hogy a helyiek fiatalabb rétege rock koncertet szeretne a programtervben látni, ezt azonban semmiképp ne rakjuk az országos fesztiválokkal (pl. Sziget) egy időpontra. Évente szervezett nagyobb rendezvények esetében érdemes állandó időpontot találni, szabadtéri rendezvények esetén pedig esőnapot betervezni.

Forrásszerzés, forrásszervezésA ház programokkal való megtöltése komoly anyagi és emberi erőforrásokat igényel. Ezek

megteremtése, összehangolása, fenntartása, optimalizálása igazi zsonglőrmunka.

Helyi forrásokÉrdemes lehet megkeresni a térségben működő kisebb-nagyobb cégeket, foglalkoztatókat,

és meggyőzni őket a programjaink fontosságáról vagy a számukra adódó reklámlehetőségről. Tudnunk kell azonban, hogy nem támaszkodhatunk csak és kizárólag az ilyen adományokra, hiszen a cégeknek is véges a keretük, többnyire nem tudnak állandó anyagi forrást nyújtani szá-munkra. Tapasztalat, hogy a cégeket érdemes inkább a profiljuknak megfelelő, nem pénzbeli forrásért megkeresni.

A támogatók típusai:- mecénás: hosszú távú, elkötelezett, ellenszolgáltatás nélküli támogatást nyújt- adományozó: alkalmi, ellenszolgáltatás nélküli támogatást nyújt- szponzor: hosszú távon vagy alkalmanként, ellenszolgáltatás fejében nyújt támogatástAhhoz, hogy mecénást találjunk, meg kell találnunk a közös pontot a támogató és a szerve-

zetünk, intézményünk között. Jó esetben ezt a lokálpatriotizmus meg is adja. Legyenek tiszták és világosak a céljaink, mutassuk be leendő támogatónknak programtervünket, keressünk mi-nél több lehetőséget a támogatásra. Könnyebb a támogató számára is tervezni, ha nem heten-te járunk a nyakára újabb és újabb ötleteinket előadva. Legyünk magabiztosak!



Semmi sem elszomorítóbb látvány számomra, mint amikor nemes célért harcoló, hoz-záértő, lelkes, elkötelezett felnőtt emberek megalázkodva és kiszolgáltatottságot sugároz-va lépnek be a szobámba. Hogyan várhatom el, hogy a projektjét meg tudja valósítani ez az ember, amikor látni valóan maga sem biztos az igazában? Alan Christie, a Levi Strauss európai közösségi igazgatója

Pályázatok

Az anyagi erőforrásokat pályázatok révén tudjuk leghatékonyabban elérni.51 Önmagában a pályázatot megírni sem kis feladat, azonban a pályázatban vállaltakat pontosan betartani és az elnyert pénzzel elszámolni kezdőként megvalósíthatatlannak tűnhet.

Szeretnénk olyan weboldalakat ajánlani, melyek böngészése során rátalálhatunk olyan pá-lyázati lehetőségekre, melyek pont ránk, és az általunk tervezett közösségi művelődési prog-ramjainkra lettek szabva.

Pályázatfigyelő portálok:- Pályázatfigyelőwww.pafi.hu- PályázatMenedzser Pályázatfigyelő Portálwww.palyazatmenedzser.hu- Pályázati Hírekwww.palyazatihirek.eu- Pénzforrás PályázatPortálwww.palyazatportal.hu- Forrásfigyelő.hu Pályázati Hírekwww.forrasfigyelo.hu- Pályázatok.org Pályázati Figyelőwww.palyazatok.org- Széchenyi 2020 pályázatokwww.palyazatok.gov.hu

Pályázatírás esetén két lehetőség közül választhatunk: vagy pályázatíró szakemberre, illetve cégre bízzuk a munkát, vagy saját magunk vágunk bele. Mindkét eset lehet sikeres, hiszen egy nyer-tes pályázat megírása rengeteg tényezőn múlik, azonban mindkét út rögös és sok munkát igényel.

Ha úgy döntünk, hogy pályázatíró segítségét vonjuk be a munkánkba, érdemes olyan szak-embert választani, aki tisztában van a településünk, intézményünk helyzetével, ismeri lehető-ségeinket, céljainkat. Soha ne bízzunk olyanban, aki nem kérdez és tőlünk nem vár hozzáadott munkát, hiszen valószínűleg olyan indikátorokat, kötelezettségeket, határidőket fog beleírni a pályázatba, melyeket a pályázat elnyeréséhez a „szakember” szükségesnek ítél, azonban a megvalósítás során nem fogjuk tudni őket teljesíteni, és legrosszabb esetben kamatostul kell visszafizetnünk az elnyert támogatást, mely akár intézményünk működését is veszélyeztetheti.

Ha saját magunk vállalkozunk a pályázatírásra, akkor készüljünk fel lelkileg egy igen meg-terhelő munkára, mely során sokszor találkozunk túlbonyolított, bürokratikus rendszerekkel, szinte teljesíthetetlen feltételekkel és sok-sok „papírmunkával52”. Szükségünk lesz tehát vasaka-ratra, jó írói vénára, pénzügyhöz értő kollégára és egy olyan személyre, aki az elejétől a végéig értőn végigkíséri a projektünket.

51 BEKE M.– DITZENDY K. A. (szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv. HROD, Budapest, 200852 Az idézőjel oka, hogy a pályázatok egy része manapság már nem papír alapon íródik.



Fontos, hogy a programtervünkhöz keressünk pályázatot és egy-egy pályázatot próbáljunk belepasszítani a terveinkbe. Nagyon nehéz ellenállni a kísértésnek, hiszen – főleg civil fenn-tartású ház esetén – a működést is programpályázatokból igyekszik kipréselni a szervezet, a tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszútávon nem érdemes eltérni a küldetésünktől a pályáza-tok „kénye-kedve” szerint alakítani sorsunkat.

A pályázat megírása során legyünk tisztában az összes feltétellel, általános és egyedi szabá-lyozással és saját magunkkal is! Utóbbi nem vicc, kellett már kukába dobni több hónapos mun-kát azért, mert a pályázó nem tudott a kiírásnak megfelelni – derült ki ez a munka legvégén.

A szöveges indoklások legyenek nyelvtanilag helyesek, tömörek, egyediek; a költségvetés legyen pontos, és betartható, nem muszáj a pályázható összeg maximumát megcélozni, sőt!

A szolgáltatás megvalósítása és működtetéseAlapvetés: bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a prog-

ram tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az emberek egymással való találkozásának az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen le-gyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.

Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfonto-sabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak el-indítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjai-nak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szük-séges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.53

Információs tevékenység54

MeghatározásA közönség, a látogatók, az érdeklődők tematikusan szerveződő, több csatornán történő

tájékoztatása, illetve a közönségtől, közösségektől érkező visszajelzések fogadása és elemzése.

53 BEKE M. – DITZENDY K. A.(szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv. HROD, Budapest, 200854 Az alábbi fejezetben igyekeztünk a közművelődési információs tevékenységre szorítkozni, a szolgáltató faluháznak ter-mészetesen ennél jóval szélesebb körben kell általános információs tevékenységgel foglalkoznia, melyről sorozatunkban az InfoPont című kötet ad részletes leírást.



A szolgáltatás megvalósításának előkészítése

5. ábra Az információs tevékenység bevezetésének lépései

Az információ szükséglet meghatározásaAmennyiben történik/történt helyi igényfelmérést a településen, az információszükséglet

valószínűleg felmerült a beszélgetések során. A „nem kapunk tájékoztatást”, „honnan kellett volna tudnom róla” kritikák elhangzása után pontosítani kell, hogy eddig hogyan történt az információszolgáltatás és ezt miképpen kell megváltoztatni ahhoz, hogy az el is jusson a cél-csoporthoz.

Az „Alapfogalmak” fejezetben felhívtuk a figyelmet a külön figyelmet érdemlő csoportokra (fiatalok, romák, idősek, kismamák, stb.). Az információszükséglet felmérésekor is fontos ezen célcsoportok bevonása a munkába.

A szolgáltatás felelőseinek és a feladatok meghatározásaA munkatárs munkaköri feladata kell, hogy legyen, az információk gyűjtése, rendszerezése

és továbbadása, valamint az ezekhez szükséges szakmai partnerségek kialakítása, fenntartása, kiterjesztése.

Az információszolgáltatásban részt vevő munkatársakkal szembeni elvárások- megfelelő szintű közművelődési ismeretek;- megfelelő szintű információtechnológiai ismeretek (az információs munkában használt

számítógépes alkalmazások ismerete);- megfelelő szintű kommunikációs és konfliktuskezelő készség, nyitott és empatikus sze-

mélyiség, egyaránt megfelelő szintű együttműködési és önálló munkavégzési képesség.

Az ügyféltér és a használni kívánt adatbázisok kialakításaÜgyfélfogadásra kell alkalmassá tenni az irodát (ülő és állóhelyek, kiadványos polcok, szó-

rólaptartók, faliújság, tanácsadó helyiség, sarok stb.). Nem elég egy polcot megtölteni kiadványokkal, majd hagyni, hogy azok ott porosodjanak,

az egész közösségi térnek „rezegnie” kell az információktól. Bátran használjunk nem szokványos megoldásokat, példát vehetünk a fiatalok által kedvelt szórakozóhelyekről, ahol még a mosdók falai is tele vannak aktuális programlehetőségekkel. Hagyjuk a szövegszerkesztőben összeesz-

Az információ szükséglet

meg-‐határozása

A szolgáltatás felelőseinek és a feladatok

meghatározása

Az ügyféltér és a használni

kívánt adatbázis kialakítása

A szolgáltatás népszerűsítése



kábált plakátokat, szórólapokat, fessünk-ragasszunk sajátot, legyen színes, legyen egyedi! Ter-mészetesen nem lehet elvárás a ház munkatársa számára a jó kézügyesség, az viszont igen, hogy be tudjon vonni egy-egy kreatív és ügyes egyént a munkába!

A szolgáltatás igénybevételére alkalmas, könnyen használható adatbázisokat kell létrehoz-ni (tematikus, katalogizált rendszerben). Lehetőség szerint célszerű e tevékenységbe bevonni a célcsoport tagjait, tegyenek ők javaslatokat, hiszen ők lesznek a használó, az ügyfelek.

Javasoljuk, hogy az alábbiak mentén legyen kereshető és rendszerezhető az adatbázis:- közművelődési program megvalósulási formája (pl. klub, előadás, képzés, koncert, stb.)- téma (amennyiben meghatározható pl. kézműves, helyi hagyományok, stb.)- helyszín- időpont- célcsoport

A szolgáltatás népszerűsítéseNem elég a szolgáltatásról híradást adni, nagyon fontos a folyamatos népszerűsítés. Tö-

rekedni kell a célcsoport minél intenzívebb bevonására a működtetés során. A szolgáltatások minőségéről folyamatosan visszacsatolást kell kérni, vizsgálni kell, milyen új igények és szük-ségletek keletkeznek az induláshoz képest. A felmerült igényekre minél hamarabb válaszokat kell adni.

MegvalósításNapjainkra jellemző, hogy sokan nem jutnak hozzá a számukra kellő információhoz vagy

éppen az ellenkezője érvényesül, azaz az információknak felfoghatatlan, befogadhatatlan so-kasága zúdul rájuk (amelyekből nem tudják kiválasztani a számukra szükségeseket), vagy csak egyfajta kommunikációs csatornán keresztül értesülnek bizonyos dolgokról. Napjainkban ezért egyre nagyobb jelentősége van az egyén számára kellő (hiteles, teljes körű és aktuális) informá-cióhoz való hozzájutásnak.

Információs tevékenységünk során kulturális, közművelődési információkkal látjuk el az érdeklődőket; a lehető legpontosabban megcélozva a nem érdeklődőket, megpróbáljuk felkel-teni a figyelmüket.

AlapelvekAz információszolgáltatási és tanácsadási területen egyik legkidolgozottabb szakmai-eti-

kai iránymutatást Európai Ifjúsági Információs Charta55 adja. A Charta alapelvei útmutatásokat jelentenek nem csak az ifjúsági információs munka számára, hanem a széleskörű információ-szolgáltatói tevékenységet végzők számára.

Az alábbi alapelvek útmutatásokat jelentenek az információs munka számára, amelynek célja a lakosság számára biztosítani információhoz való hozzáférés jogát:

1. A közösségi és szolgáltató terek kivétel nélkül nyitva állnak minden ember előtt.2. A közösségi és szolgáltató terek arra törekszenek, hogy mindenki számára biztosítsák

az információhoz való egyenlő hozzáférést, helyzetükre, származásukra, nemükre, val-lásukra, illetve társadalmi helyzetükre való tekintet nélkül; különös figyelmet fordítvaa hátrányos helyzetű csoportokra, valamint a sajátos élethelyzetben lévő személyekre.

3. A közösségi és szolgáltató tereknek könnyen elérhetőnek kell lenniük, nyitvatartási idő-ben, előzetes időpont egyeztetése nélkül. A szolgáltatásokat igénybe vevők számáravonzónak és barátságos hangulatúaknak kell lenniük. A nyitvatartási idejüknek igazod-niuk kell az adott településen élők igényeihez.

55 Európai Ifjúsági Információs Charta – Az alapdokumentumot az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség (ERYICA) a 4. általános közgyűlésén fogadta el 1993. december 3-án Pozsonyban. A Chartát az ERYICA 5. közgyűlése módosította 2004. november 19-én.



4. A rendelkezésre álló információknak felmért információs igényein kell alapulniuk. Min-den, a településen élőket érdeklő témakört le kell fedni a szolgáltatásokkal. A témakörö-ket folyamatosan hozzá kell igazítani az igényekhez, fejleszteni kell tartalmukat.

5. Minden felhasználót önálló személyiségként kell elfogadni és minden kérdésre adottválasznak személyre szabottnak kell lennie. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy a felhasz-náló képessé váljon autonóm jogainak gyakorlására és fejlődjön az információk elemzé-séhez és alkalmazásához szükséges képessége.

6. Az információs szolgáltatásoknak ingyenesnek kell lennie.7. Az információnyújtás során tiszteletben kell tartani a felhasználók magánszféráját és

anonimitáshoz való jogát.8. Az ügyfelek részére szolgáltatott információk teljesek, naprakészek, pontosak, gyakorla-

tiak és felhasználóbarátok.9. Minden körülmények között biztosítani kell a közzétett információk objektivitását a fel-

használt források ellenőrzésével és azok pluralizmusának megteremtésével.10. Az ügyfelek részére szolgáltatott információk vallási, politikai, ideológiai, illetve kereske-

delmi befolyástól mentesek.11. A közösségi és szolgáltató terek arra törekszenek, hogy hatékony és a különböző csopor-

toknak és igényeknek megfelelő módon a lehető legnagyobb számú ügyfélkört érjék el.Stratégiáik, módszereik és eszközeik kiválasztása tekintetében kreatívak és innovatívak.

12. Meg kell adni a lehetőséget a településen élőknek arra, hogy megfelelő módon részt ve-hessenek az információs munka különböző tevékenységeiben, helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Ilyenek lehetnek többek között: az információs igényekfeltárása, az információk gyűjtése és közvetítése, információs szolgáltatások, projektekvagy különböző csoportok tevékenységek irányítása és értékelése.

13. A közösségi és szolgáltató terek együttműködnek egyéb közösségi szolgáltatókkal ésintézményekkel, különösen a saját földrajzi környezetükben. Hálózati kapcsolatot alakí-tanak ki a területtel foglalkozó szervezetekkel.

14. A közösségi és szolgáltató terek segítik a településen élőket a modern információs éskommunikációs technológiák használatában, ezeken keresztüli információszerzésben,valamint az eszközök használatával kapcsolatos képességeik fejlesztésében.

15. A közösségi és szolgáltató tereket a rögzített alapelvek alkalmazásában nem korlátoz-hatják vagy akadályozhatják a számukra nyújtott anyagi támogatások és források.

Az információs szolgáltatás működtetése során az alábbi tevékenységeket kell folyamato-san végezni56:

InformációgyűjtésFolyamatos adatgyűjtés a kulturális, közművelődési eseményekről, hírekről. Információs gyűjtőkörünk elsődlegesen a saját programjaink, de tudnunk kell információt

adni a környező települések, a megyei, illetve bizonyos esetekben az országos kulturális és köz-művelődési programokról.

56 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014



A környékbeli programok, hírek begyűjtése személyesen történik, amennyiben nem ismer-jük a szomszéd települések művelődési házainak munkatársait, az információgyűjtés remek alkalom a kapcsolat felvételére. Országos hírekhez, programokhoz a következő weboldalakat ajánljuk:

- Nemzeti Művelődési Intézetwww.nmi.hu- port.hu (színház, kiállítás, könyv, koncert, fesztivál, stb. ajánló)www.port.hu- Fidelio (tánc, kiállítás, hangverseny, színház, stb. ajánló)www.fidelio.hu- Magyar Színházi Portálwww.szinhaz.hu

Információ rendszerezéseAz összegyűjtött adatokat tematikus adatbázisban kell rögzíteni, az adatbázist rendszere-

sen frissíteni szükséges. Az adatbázist minden ház saját magának alakítja ki, a helyi igények és lehetőségek alapján.

Információ továbbadásaAz információszolgáltatás történhet személyesen, telefonon, nyomtatott terméken (plakát,

szórólap), hírlevélen, honlapon vagy egyéb internetes felületen (pl. Facebook) keresztül.Célközönségünk lehet - a településen élők, akik eddig nem vették igénybe a ház szolgáltatásait, esetükben a

becsalogatás a cél,- a látogatók, akik már használják a házat, részükre újabb és újabb programokról adjunk

rendszeresen tájékoztatást.

A továbbadás sikere attól függ, hogy az információkkal rendelkező munkatárs képes-e az adott célközönség számára megtalálni és hatékonyan használni a csatornákat.

Bármilyen kommunikáció esetén alapkövetelmény a nyelvhelyesség, de egy művelődési ház írásbeli kommunikációjában egyszerűen NEM lehet nyelvtani hiba. Nem a helyesírási szótár elővétele a szégyen, hanem a hibás szöveg!

Adjunk lehetőséget, hogy a látogatóink is kihelyezhessenek közérdekű információkat, de természetesen csak jóváhagyás után. Semmi gond azzal, ha valaki apróhirdetést akar elhelyez-ni nálunk, hiszen az azt jelenti, hogy bízik a ház látogatottságában, azonban ezeknek a hirdeté-seknek találjunk külön helyet.



Felnőttképzési, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (képzés, szakkör, tanfolyam, előadás, tréning, ill. népfőiskola keretében)57

Meghatározások58

KépzésKépzésnek nevezzük azt a tevékenységet, melynek célja, hogy a tanuló új ismereteket,

készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettséget szerezzen.

Felnőttképzésnek nevezzük az iskolarendszeren kívüli képzést, melynek résztvevői a tankö-telezettségüket teljesítették.

A képzési tevékenység a képzés szervezésén és lebonyolításán túl magában foglalhatja a képzési program kidolgozását, akkreditációját, és a képzéshez kapcsolódó szolgáltatások nyúj-tását is.

SzakkörOlyan képzési forma, amelyben azonos érdeklődésű emberek valamely művészeti vagy tu-

dományág, téma, gyakorlati-közhasznú tevékenység mélyebb, alaposabb megismerése céljá-ból vesznek részt. A szakkör tagsága többnyire állandó, a szakköri foglalkozások rendszeresek. A szakkör vezetője az adott témában jártas szakember.

TanfolyamOlyan képzési forma, ahol meghatározott célok érdekében válogatott és körülhatárolt tan-

anyagot megfelelő didaktikai szerkezetben, csoportos elméleti és gyakorlati foglalkozásokon az adott csoporthoz igazított módszerekkel dolgoznak fel. A tanfolyamot az adott téma szak-embere(i) vezeti(k).

ElőadásAz ismeretterjesztés klasszikus formája és módszere. Célja általában egy-egy téma vagy

problémakör összefüggő, logikus kifejtéseHasználata indokolt, ha az előadás célja a hallgatóság érdeklődésének felkeltése, vagy

olyan információk közlése, amelyek más forrásból nem hozzáférhetők, illetve, ha a bemuta-tandó tananyag sajátos strukturálása szükséges. Előnyei: nagy mennyiségű új anyag közlésére alkalmas, alapozó és átfogó, rendszerező képet tud nyújtani és lehetővé teszi a téma sokoldalú bemutatását. Hátrányai: klasszikus formájában teljesen egyirányú információáramoltatás, ami-kor is a megértés ellenőrzése legfeljebb a metakommunikációs jegyek megfigyelésével történ-het; homogén hallgatóságot és rendkívül intenzív figyelmet igényel a résztvevőktől.

TréningAdott, általában szűk témakörben, képzett vezető közvetlen irányításával folytatott tanu-

lási forma, melynek alapja az irányított gyakorlás, lehetőség szerint a készség-szint, a résztvevő önálló tevékenységre való képességének eléréséig.

57 A felnőttképzésről bővebben sorozatunkban a Felnőtt tankör című kötet ad tájékoztatást.58 Közművelődési fogalomtár 2008-2012. On: Erikanet Online www.erikanet.hu (Online elérhető)



Népfőiskola59

A felnőttoktatás, közművelődés, ifjúságnevelés intézménye, mozgalma, pedagógiai, and-ragógiai elve és módszere, Grundtvig szellemében: iskola az életnek. Célja, választ adni azok-ra az állandóan változó társadalmi, gazdasági, kulturális kihívásokra, amelyekkel az egyén, a közösség, a nemzet, az egész emberiség szembe találja magát. Célját tananyag és tantárgyi megkötöttségek nélkül, sajátos pedagógiai-andragógiai elvek, módszerek és eljárási szabályok alkalmazásával valósítják meg, amelyeknek főbb alkotóelemei: a csoportmunka, a közösségi nevelés, az aktivitás, az öntevékenység, a résztvevőközpontú felnőttoktatás, a hallgatói önkor-mányzás, a személyiségfejlesztés, a vitamódszer és a párbeszéd. Jellemzője az önálló vélemény kialakításának elősegítése, oktató és tanuló partneri viszonya, a felszabadult légkör. A népfőis-kola nyitott tanulási, képzési, művelődési intézmény, amelyben a részvétel önkéntes, felvételi követelmények nélkül, vizsga, számonkérés általában nincs, a teljesítményről jogérvényes bi-zonyítványt többnyire nem ad.


6. ábraA felnőttképzési tevékenység bevezetésének lépései

Igények és szükségletek felméréseMinden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendez-

vények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésé-re, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran meg-tapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat gene-rálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, an-

59 A népfőiskola. On: Kislexikon Online: www.kislexikon.hu

1. Igények ésszükségletekfelmérése

2. Érinte6ek elemzése(stakeholder analízis)

3. Felnő6képzésiszükséglet leltára

4. Erőforrás tervezés,szervezés

6. Felnő6képzési

porHólió



nak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az in-tegrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrá-sa, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságu-kat.

Érintettek elemzése (stakeholder analízis)Az elemzés során vegyük figyelembe a lehetséges együttműködőket, támogatókat, a szol-

gáltatásunkkal szemben ellenérdekelt feleket. Ezt követően gyűjtsük össze a lehetséges és együttműködésre hajlandó önkormányzati és civil szervezeteket, szakértőket, képzőket, eset-leg helyszíneket, vagy a célcsoportunkat könnyen megszólító szervezeteket, intézményeket. Kiemelt fontosságú a településen fellelhető, szolgáltatásaink szempontjából fontosnak tekint-hető „kulcsszemélyek” azonosítása, érdekeltté tétele, így a közösség katalizátoraként segíthetik szolgáltatásunk sikerességét, hatékonyságát.

Felnőttképzési szükséglet leltáraA szükséglet, valamint a helyzet- és környezetelemzés alapján határozzuk meg, milyen szol-

gáltatások, képzések elindítását tervezzük. Itt vegyük számba az összes szóba jöhető szolgálta-tási formát, amelyek az eddigiek alapján a következők:

- képzés- szakkör- tanfolyam- előadás- tréning- népfőiskola

A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adód-nak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudásátadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódószakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, ár-víz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatar-tás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napigazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyihagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illőépítkezéstől a használati eszközök előállításáig).



Erőforrás tervezés, szervezés

HumánerőforrásA szakmai felelős több alkalmazottat foglalkoztató IKSZT esetében az ilyen irányú tapasz-

talatokkal rendelkező kolléga lehet, egyfős szervezet esetében a szakmai munkatárs önállóan vagy külső szakmai közreműködő segítségét igénybe véve koordinálhatja a folyamatot.

A tervezési, előkészítő és utómunkálati fázisban is számtalan önkéntes illetve szakmai gya-kornok segítségére lehet szükség - itt gondolhatunk a közoktatásban bevezetett közösségi szolgálatot teljesítő diákokra, a szakterületen felsőfokú tanulmányokat folytató helyi származá-sú fiatalokra, de akár a nyugdíjasokra és az inaktív lakosságra is -, akik pl. az igényfelmérésben, a kapcsolattartásban, háttérmunkákban vállalhatnak feladatot. Tevékenységtől függően továb-bá gondolnunk kell a termet berendezőkre, takarítóra, ruhatárosra, technikusra stb. és szükség esetén külső cégekre, szervezetekre (pl. egyedi eszköz beszerzése, kölcsönzése esetén).

Szakmai közreműködők lehetnek a tanulási alkalom megvalósítását segítő, például a szakértők, képzők, előadók, szakkör és klubvezetők, fellépők stb.

Amennyiben azzal szembesülünk, hogy önmagunk nem vagyunk képesek a tevékenység elvégzésére (mert nincs rá kapacitásunk, mert nincs rá jogosítványunk, mert van, aki nálunk jobban tudja), úgy partnerszervezetek bevonása lehetséges és szükséges. Potenciális partne-rek lehetnek az alábbiak:

- helyi önkormányzatok, önkormányzati szervek,- helyi és kistérségi oktatási és szociális intézmények,- helyi és kistérségi civil szervezetek,- helyi és kistérségi profitorientált szervezetek stb.

Pénzügyi, infrastrukturális erőforrás

A tevékenység pénzügyi és eszközigényének tervezésekor meg kell fontolnunk a követke-ző kérdéseket.

A tervezett tevékenység benne van-e az éves költségvetésben vagy sem?- Rendelkezésünkre állnak-e pályázati vagy egyéb források, támogatások a működési for-

rásokon felül?- Ingyenes vagy kell-e bevételt, esetlegesen hasznot hoznia a szolgáltatásnak?- Mennyibe kerül? (Itt az egyes erőforrások fedezetét kell tételesen áttekinteni - helyszín,

eszközök, humán erőforrás stb., de ne feledjük a járulékos költségeket sem, pl. a többlet-fűtés, villany, a meglévő eszközök üzemeltetésének plusz költségét (nyomtatót festék,papír az előadótáblára stb.)

- Az egyes szolgáltatások esetében mi lehet az a legmagasabb összeg, amelyet el-képzel-hetőnek tartunk, hogy az érdeklődők finanszírozni tudnak?

Ha a kérdések alapján olyan szolgáltatási formákat jelölünk meg, amelyek megvalósítha-tósága pénzügyi akadályokba ütközik, akkor elsőként a pályázati lehetőségeket kell számba venni, s az adott szolgáltatás ütemezését a támogatáshoz igazítani.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenntartási időszak alatt az IKSZT rendeletben meghatározott számú közművelődési szolgáltatásokat ingyenesen kell nyújtania az IKSZT-nek, csak az ezen felüli alkalmakért szedhető belépő!



Felnőttképzési portfólió

A szolgáltatási - felnőttképzésben bevett kifejezés szerint képzési - portfólió mindazon fel-nőtt tanulási alkalmak és kiegészítő szolgáltatások felsorolását és leírását tartalmazza, amelyek az igényfelmérés során felmerültek, és melyek megvalósításához rendelkezésre állnak a szük-séges erőforrások. Érdemes a szolgáltatási portfóliót 1 éves időszakra vonatkoztatva meghatá-rozni.

Ha a 2013. évi LXXVII. törvény szerinti engedélyeztetett képzési programot tervezünk indí-tani az IKSZT-ben (pl. EU-s forrásokból finanszírozott képzések esetében ez előírás), figyelem-be kell venni a hatályos felnőttképzési törvény előírásait a kiegészítő szolgáltatásokra, illetve a teljes képzésre vonatkozóan (előzetes tudásfelmérés, felnőttképzési szerződés, számonkérés, vizsgáztatás stb.).

Megvalósítás60

A szolgáltatások megvalósításának ismertetésekor a képzésszervező feladatait ismertetjük, mivel az IKSZT munkatársai saját képzéseket – nagy valószínűséggel – nem fognak lebonyolí-tani.

ElőkészítésAz előkészítés során sok információt nyerhetünk a felnőttképzési portfóliónkból, ezért pl.

a célcsoportot, a szükséges erőforrásokat ez előkészítés során már nem kell újra felmérnünk, koncentrálhatunk a konkrét szervezési feladatokra:

- szerződések megkötése (képzővel, partnerszervezettel, catering céggel, stb.)- meghirdetés (használjuk az „Információs tevékenység” c. fejezetben olvasottakat)- eszközbeszerzések (pl. segédanyagok, oklevél, jelenléti ív, stb. – mind a képzővel egyez-

tetve!)

A képzésA helyszín, berendezés és eszközök rendelkezésre állásának ellenőrzéseA képzési tervben maghatározott módszerek és a létszám figyelembevételével a terem

(termek) berendezése. Mindenképp könnyen átrendezhető bútorzatú helyiséget használjunk, ahol a résztvevők több csoportban is tudnak dolgozni, illetve a plenáris foglalkozás is elég tá-gasan elfér úgy, hogy mindenki láthassa egymást.

A helyszín „házszabályainak” pontosításaHol vannak a mosdók? Hol van a dohányzásra kijelölt hely? Mikor nyitják, zárják a kaput,

illetve a helyiséget? Vannak-e mások az épületben? Stb.

A résztvevők fogadása Amennyiben a kapacitás engedi, úgy érdemes a bejáratnál közvetlenül, személyesen fo-

gadni a résztvevőket. Ha erre nincs mód, akkor egy nagy feliratot érdemes kitenni, üdvözlő szöveggel, illetve a találkozóhely pontos megjelölésével.

Jelenléti ívek kitöltetése Érdemes a jelenléti íveket már a kezdéskor kitöltetni, illetve odafigyelni arra, hogy a később

érkezők is megtalálják.

60 A következőkben a megfogalmazás egyszerűsítése miatt „képzésként” említünk minden, a fejezetben szerepelő megvaló-sulási formát.



Résztvevői „ügyek, bajok, kérdések” kezelése A képzés elején tisztázni kell a résztvevőkkel is, hogy kihez, milyen ügyekkel fordulhatnak.

Amennyiben van külön szervező munkatárs, úgy célszerű a képzőket tehermentesíteni a lo-gisztikai kérdések alól. (Ilyenek lehetnek pl. a speciális étkezési igénnyel, szállással kapcsolatos problémák.)

Váratlan képzői igények kezelése, háttérmunka Gyakran előfordul olyan helyzet, amire előzetesen nem lehetett számítani. Például kiderül,

hogy nem kompatibilis a lap-top a projektorral, menet közben a program lebonyolításához még szükség van valamire stb. Érdemes előzetesen tisztázni, hogy áll-e a rendelkezésünkre készpénz valamilyen anyag beszerzésére, vannak-e a különleges igényei a képzőnek és/vagy a jelenlévőknek. Egy „plusz program” készenlétben tartásával gyorsan korrigálni tudjuk az esetle-ges csúszásokat a tervezett programhoz képest (pl. a képző késése miatt).

Eszközök, a képzés során született anyagok „sorsa”Legalább fejben készítsünk leltárt, mit kell rendeznünk, eltennünk, átadnunk, továbbíta-

nunk a program végén. Pl. kell-e a képzőnek is jelenléti ívből másolat; ki és hogyan kezeli a munkalapokat, a helyszínen készült fotókat, jegyzeteket, értékelő lapokat, adathordozókat, az előadások elmentett változatait stb.

UtómunkálatokRésztvevői értékelések összesítése Amennyiben van írásos értékelés, ebből célszerű összesítést készíteni. Ha a képzésen egyéb,

nemformális értékelés is volt, az arról készült feljegyzést is értékelni kell.A képzés értékelése a képzőkkel Célszerű a résztvevői értékelések összegzése után egy külön alkalommal a képzőkkel is ér-

tékelő találkozót kezdeményezni. Az képzésszervezők és a képzők közös szakmai értékelésének szempontjai:

- A képzésszervezés és a képzés körülményei. (Kommunikáció a szervezővel, helyiség,eszközök stb.)

- A csoport és a tanulás folyamatai. (Hogyan és mennyire sikerült elérni a kitűzött célokat?Volt-e a képzési tervhez képest módosítás? Ha igen, miért? Volt-e bármilyen rendkívüliesemény, s ha igen, hogyan sikerült kezelni?)

A képzés dokumentációja A képzési beszámolót a megvalósult képzési program részletes leírásával a képzők készítik

el. A dokumentáció részét képezik továbbá a jelenléti ívek, az értékelő lapok, az értékelő talál-kozón készült feljegyzés, a képzésen készült fotók.

Kapcsolattartás, utánkövetés A résztvevők számára a képzésen ígért anyagok (pl. képek, előadások összefoglalói, segédletek

stb.) megküldése. Több csoportban felmerül az igény közös elektronikus platform létrehozására.

Disszemináció A képzés eredményeinek láthatóvá tétele. Formái lehetnek: új tankönyv, tananyag, képzési

program, kiadvány, CD-ROM, DVD, honlap, Facebook oldal, blogbejegyzés készítése.

Eszköz pótlásokAmennyiben az IKSZT is biztosított eszközöket (flipchart papír, filcek, tollak, nyomtatópapír,

bluetech stb.), ezek pótlását minél hamarabb érdemes megtenni, hiszen könnyen elfelejtőd-nek, a következő alkalommal azonban komoly fennakadást okozhatnak.



Művelődő közösségek tevékenységei (amatőr művészeti klub, művészeti programok, önképző kör stb.)

Meghatározások61

Művelődő közösségekA művelődő közösség érték, érdek és érdeklődési kör valamint az öntevékeny társas te-

vékenység szerint elkülönülő lakossági csoport, mely legalább 3 fős tagsággal rendelkezik, és rendszeresen, állandó helyen működik, önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Az azonos vagy hasonló érdeklődésen alapuló tevékenységben a tagok önkéntes alapon vesznek részt.

A közművelődési szervezet infrastruktúrájának rendelkezésre bocsátásával, szakemberek közvetítésével segíti a művelődő közösségek létrejöttét, működését, a művészeti csoportok munkája eredményének közönség előtti bemutatását.

A művelődő közösségek tevékenysége – az egész életen át tartó tanulás rendszerén belül – nonformális és informális tanulási tevékenységként is értelmezhető. Művelődő közösségektevékenységéről beszélünk, amennyiben a tevékenység elsődleges célja a társas együttlét, aközösségi élet, a szórakozás.

Amatőr művészeti csoportOlyan alkotó művelődési-művészeti közösség, amelynek tagjai valamelyik művészeti ág-

ban egyéni (festő), vagy közösségi (színjátszás, kórus) tanuló-önképző, önmegvalósító, repro-dukáló és alkotó tevékenységet folytat, jellemzően nem jövedelemszerzés céljából, s melynek az adott művészeti ágban szakértő vezetője van. A művészeti csoport az alkotási folyamat ered-ményét közönség előtt is bemutathatja (pl.: előadás, kiállítás).

A művészeti csoportok főbb típusai:- előadóművészeti: báb, színjátszás, tánc, ének, zene stb.- vizuális művészeti: képzőművészet, fotó, film stb.A szolgáltatás megvalósításának előkészítése

7. ábraA művelődő közösségek tevékenységeinek előkészítése

61 Közművelődési fogalomtár 2008-2012. On: Erikanet Online www.erikanet.hu (Online elérhető)

Igényfelmérés

Személyi és tárgyi feltételek felmérése

A közösségek kamatoztatásának terve



Igényfelmérés Igen valószínű, hogy már eddig is működött valamilyen amatőr művészeti klub vagy kör

az IKSZT-ben (vagy akár már az előd intézményben is). Az igényfelmérést mégsem „úszhatjuk meg”, hiszen

- egyrészt a meglévő közösségeknek is lehetnek új ötleteik, kívánságaik- másrészt időről időre cserélődik a tagság – az ő igényeiket is érdemes folyamatosan

„lesni”- harmadrészt új közösségek jöhetnek létre az eddig meg nem hallgatott ötletek által.

Személyi és tárgyi feltételek megteremtéseSzemélyi feltételek alatt értjük a csoport vezetésére felkért vagy megbízott személyt,

aki rendelkezik az adott területre vonatkozó kompetenciával és alkalmas a közösség vezetésé-re, animálására, valamint azt az IKSZT munkatársát, aki a kapcsolatot tartja a művelődő közös-ségekkel, ismeri azok tagjait, céljait és a szakmai eljárásokat.

A tárgyi feltételeket jelenti- a helyiség, amely alkalmas az adott típusú közösség tevékenységének végzésére- felszerelések, eszközök, amelyekkel a művelődő közösségek jellegének megfelelő mun-

kavégzés feltételei biztosíthatók.

A közösségek kamatoztatásának terveA művelődő közösségek tevékenységei során az IKSZT munkatárs leginkább „gondnoki”

feladatokat lát el. Ezek a közösségek önjáróak, valószínűleg már otthon érzik magukat és a hely-színbiztosításon (nyitva lévő ház, télen fűtés stb.) kívül nincs igényük az IKSZT-vel szemben.

Az IKSZT munkatársnak azonban az első perctől kezdve számolnia, terveznie kell ezekkel a közösségekkel:

- hogyan lehet őket az IKSZT életébe – még inkább – bevonni,- hogyan lehet őket egymással összekapcsolni,- hogyan válhatnak a település „hasznára” (helyi gazdaságfejlesztés által),- hogyan vihetik a település jó hírét szerte az országban.

MegvalósításMindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek

érdemes a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra építeni. Az ezekhez kapcsolódó ün-neplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékeny-ségekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag-, ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi ha-gyományának megteremtését jelentheti.

A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és magához az alkalomhoz. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rend-szeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi ese-ményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.



Rendezvényszervezés (fesztivál, koncert, színház, filmvetítés, konferencia stb.)

Meghatározások62

RendezvényszervezésA kultúra értékeit bemutató, azok megismertetését célzó, vagy szórakoztató jellegű, szer-

vezett közösség, közönség részvételével rendezett összejövetelek megvalósítása. A közműve-lődési alapszolgáltatások körében a rendezvények szervezése kiterjed az egyetemes, a nemzeti és a nemzetiségi kultúra értékeinek megismertetésére, az ünnepek kultúrájának gondozására, a hagyományápolást, valamint az egyéni vagy csoportos szabadidőtöltést szolgáló, művelődé-si célú és szórakoztató tevékenységekre.

Műsoros rendezvényekNagyobb tömeget mozgósító társas összejövetelek vagy művészeti, népművészeti előa-

dásokra szervezett közönség művelődési alkalmai. A közösségi és szórakoztató rendezvények többségének vonzerejét a vendéglátás is növeli. Közös jellemzője a rendezvényeknek, hogy a társas összejövetelt a műsor megtekintéséért szervezik, vagy a rendezvény része művészi pro-dukciók, szórakoztató műsorszámok bemutatása.

Közösségi rendezvényekKözös jellemzőjük, meghatározó elemük az egyének, a helyi közösségek tagjainak aktív

részvétele a rendezvényen (játszóház, kirándulás, ünnep, utcabál), gyakran a tervezésben és a megvalósításban is (falunap, népünnepély). Általában nagyobb tömeget mozgósítanak, a helyi társadalom jelentős ünnepi és szórakozási alkalmai.

Népművészeti rendezvények A népművészet értékeinek bemutatására szervezett alkalmak, amelyek közül vannak nagy

tömegeket fogadók (komplex népművészeti rendezvények), többségében azonban az énekze-ne, néptánc előadó-művészeti csoportjainak bemutatkozására kerül sor a rendezvényeken. Le-hetőséget adnak a bemutatók, a vásárok, a hangversenyek és a táncházak a néphagyományok megismerésére, az alkotási folyamatok bemutatására, a nézők és a hallgatóság bevonására.

Szórakoztató rendezvényA szabadidős tevékenységek azon területe, amely elsődlegesen a rekreációt szolgálja.

Szórakozás lehet: a pihenés, de az alkotó tevékenység is, heterogén elfoglaltságokat jelent, mindazt, ami kellemes az emberek különböző csoportjai és az egyes emberek számára. A ren-dezvények ennek megfelelően változatosak, de jellemzően a könnyűzenei koncertek, táncos rendezvények és műsoros estek (ezen belül főként a humoros előadások, operett és nótaestek) szervezésével foglalkozik a közművelődési intézményrendszer.

Művészeti eseményekEgy vagy több művészeti ágban szervezett, közönség részvételével tartott nyilvános mű-

sor, előadás a közművelődési intézményekben vagy szabadtéri helyszínen. A magaskultúra ér-tékes műveinek, alkotóközösségeinek előadásai, főként színházi, irodalmi estek, komolyzenei hangversenyek, filmvetítések jellemzőek. Idegenforgalmi jelentősége is van a közművelődés-ben szervezett fesztiváloknak, művészeti rendezvényeknek.

62 Közművelődési fogalomtár 2008-2012. On: Erikanet Online www.erikanet.hu (Online elérhető)



Komplex rendezvény Olyan nagyobb tömeget mozgósító esemény, mely több napig tart és/vagy különböző mű-

vészeti, tudományos területeket érint (népművészet, képzőművészet, színházművészet, filmmű-vészet, társadalomtudományok stb.) és/vagy különböző eseménytípusokat (kiállítás, filmvetítés, könyvbemutató, vásár, műsoros rendezvény, konferencia stb.) valósít meg a rendezvény égisze alatt.


8. ábraRendezvényszervezés mint szolgáltatás megvalósításának előkészítése

Helyi igények, hagyományok feltárásaNagy rendezvények előkészítésekor a helyi igények felmérése mellett a helyi hagyományokra

is tekintettel kell lennie az IKSZT felelős munkatársának. A fesztiválok világa jelenleg elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb he-lyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A helyi fesztiválok pedig sokszor nem a helyi hagyományokra épülnek, sokkal inkább divatos vagy meggondolatlan előkészítésből fakadó tematikával rendelkeznek.

Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menje-nek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghala-dását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybe-liek tisztán az „eladó”, „kiszolgáló” a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.

Környékbeli fesztiválok számbavétele, egyeztetéseNapi tapasztalat, hogy akár egymás melletti települések sem egyeztetik össze nagyobb

rendezvényeiket. Az összehangolás akár országos hírű program sorozatot is eredményezhet, mellyel a térség önkormányzatai, közösségi művelődési intézményei, (turisztikai) szolgáltatói, kereskedői is sokat profitálhatnak. (Lásd. 2.3.5. A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése c. fejezet vonatkozó bekezdése.)

Rendezvénynaptár elkészítéseA saját és környékbeli rendezvények időpontjaival, valamint az országos nagy rendezvé-

nyek, fesztiválok dátumaival (pl. Sziget fesztivál, POSZT stb.) készítsük el rendezvénynaptárun-kat, melynek további sorsa már az információs tevékenységeink közé tartozik.

MegvalósításA szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel,

amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezé-sében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.

Azonban természetesen léteznek olyan „műhelytitkok” és mintadokumentumok, melyek segítik a népművelő/művelődésszervező diplomával nem rendelkezőket a közösségi művelő-

Helyi igények, hagyományok

feltárása

Környező rendezvények egyeztetése

Rendezvény naptár

elkészítése



dési rendezvények megszervezésében. Kézikönyvünkben olyan alapvető tudnivalókat osztunk meg, melyeket tudatosan és rugalmasan használva, a kisebb-nagyobb rendezvények megszer-vezése átláthatóbbá, kezelhetőbbé válik.

Előkészítés- forgatókönyv a feladatokról, eszközökről, felelősökről

Megvalósítás- koordináció- jelenlét

Lezárás- egyéni és közös értékelés- dokumentálás

Az előkészítésProgramunk előkészítése során érdemes olyan tervet kidolgozni, mely tartalmazza a leg-

fontosabb feladatokat, eseményeket, rögzíti a felelősöket és felméri a szükséges eszközöket.Az alábbiakban bemutatunk a tervezés egy lehetséges mintadokumentumát, melyet a he-

lyi igényekre rugalmasan szabva, segítsége lehet az IKSZT munkatársaknak.

Tevékenység Feladat, eszközök Határidő Felelős

Az előkészítés feladatai

Szervezők és önkéntesek kijelölése Szervezők és önkéntesek megnevezése

A rendezvény neve

Helyszíne, időpontja Egyeztetés, véglegesítés

Előadók listája Megnevezés, felkérés, adatbázis létrehozása

A rendezvényhez igényelt technika Felmérés, árajánlatok kérése, meg-rendelés

Dekoráció Tervezés

Szállítás Felmérés, árajánlatok kérése, megrendelés

Forgatókönyv készítése Program- és időterv összeállítása

Költségvetés Tervezés

PR, kommunikációs feladatok Sajtó megkeresése, hírlevél elkészítése, kiküldése, Face-book posztok kiküldése, plakátok, szórólapok stb.

Engedélyek beszerzése Amennyiben szükséges

A megvalósítás feladatai

A helyszín Ellenőrzés, dekoráció

Résztvevők érkezése Fogadás

Programok menete Koordináció, „jelenlét mindenhol”

Rögzítés Dokumentálás jelenléti ívvel, fotókkal, felvételekkel

A lezárás feladatai

Helyszín rendbetétele Pakolás

Pénzügyi elszámolás Kifizetések, pénzügyi összesítés elkészítése

Összefoglaló készítése Saját részre, sajtó részére

Szakmai értékelés A résztvevőkkel, önkéntesekkel közösen



A rendezvényA program megvalósítása során legyünk folyamatosan láthatóak, hogy segítségére lehes-

sünk azoknak, akiknek kérdése, kérése merül fel. Legyünk jelen, de ugyanakkor fogadjuk el, hogy a program – nagy valószínűséggel – nem rólunk szól, nem mi vagyunk a rivaldafényben.

Amennyiben szükséges, érdemes előre gyártott jelenléti ívvel készülni, illetve a fotódo-kumentáció megfelelőségére folyamatosan odafigyelni. Utóbbiról így szól az IKSZT rendelet: kötelező „három darab, a közösségi programokról készített, a program különböző jellegzetes elemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fénykép-felvétel”.

Jelenléti ív mintát találunk a www.ikszt.hu oldalon, a Dokumentumtárban.

A lezárásProgramunk lezárása is számos feladatot ró ki ránk. Az elsődleges, melyet még a zárás után

közvetlenül el kell végeznünk, az a helyszín rendberakása. Másnap megtörténhet a pénzügyi zárás, a dokumentumok elrendezése, archiválása és az értékelés. Utóbbira szeretnénk nagy hangsúlyt fektetni: megéri az értékelésre fordított idő, tegyük azt akár önmagunkban, egyedül, akár a résztvevőkkel, segítőinkkel, önkénteseinkkel együtt. Érdemes tárgyilagosan végigvenni a jól sikerült és a fejlesztendő elemeket is, leszűrve a tanulságot a következő alkalomra. Min-denképpen köszönjük meg a segítőinknek a részvételt! Nagyobb rendezvény esetén egy-egy névre szóló oklevél vagy apró emléktárgy biztosan jólesik az önkénteseknek.

Írjunk összefoglalót a helyi, esetleg a megyei sajtó részére a programunkról! Sajtóközle-mény írásához az alábbi mintát ajánljuk, melyet – nagyrendezvény esetén – a program elő-ké-szítésénél beharangozóként is hasznosítani tudunk!

Cím: Tulajdonképpen nincs más feladatunk, mint a sztorit frappánsan, egy rövid mondat-ban tálalni.

Alcím: Az alcím feladata, hogy a sikeres főcím után újabb információkat adunk meg az ol-vasók számára, aki így el tudja dönteni, hogy tovább olvassa-e a szöveget. Alcímet viszont csak akkor használjunk, ha azt a téma vagy a főcím sajátosságai szükségessé teszik, különben feles-leges ismétlésekbe bocsátkozunk.

Lead (bevezető): Itt a hírrel kapcsolatos leglényegesebb kérdésekre adunk választ (ki, mit, hol, mikor, miért fontos), vagyis kiterítjük a kártyáinkat. 2-3 mondatnál nem kell több.

Törzs: A leghosszabb rész, melyben kifejtjük a mondanivalónkat. Nagyon figyeljünk oda a stilisztikára és helyesírásra!

Kapcsolódó részek: képek, illusztrációk, kontakt információk.

A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása)63

Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben va-lósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igény-nek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra stb.) a közeli intézménybe. Szá-mos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intéz-mény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.

63 BEKE M. – DITZENDY K. A.(szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv. HROD, Budapest, 2008



Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről ér-kezőket. Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivál”-t, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek.

Javasolt irodalom

- BEKE M.– DITZENDY K. A. (szerk.): Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés meg-újításának stratégiájáról. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ,Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ,2011. (Letölthető)

- BEKE Pál (szerk.): Saját művelődési otthonunk. Civil Közösségi Házak MagyarországiEgyesülete, Monostori Éva, Komárom, 2010 (Letölthető)

- BEKE M.– DITZENDY K. A. (szerk.): IKSZT Módszertani kézikönyv. HROD, Budapest, 2008(Online elérhető)

- VARGA A.T.– VERCSEG I.: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest,1998 (Letölthető)

- DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont irodahálózatszolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014

(Online elérhető)- Közművelődési fogalomtár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Közművelődési Főosztály

2008-2012 (Letölthető)



Példatár

Információs tevékenységKözösségi művelődés az interneten – a virtuális művelődési ház

Összefoglalás

A virtuális művelődési ház egy honlap, amely összegyűjti, bemutatja, archiválja és népszerűsíti a Szigetváron és annak szűk térségében létre-jövő, illetve bemutatott kulturális értékeket; valamint közösségfejlesztő eszköz is, hiszen láthatóvá teszi a közösségek munkáját.

Kapcsolat

- Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület- 7900 Szigetvár, Basa utca 19.- Tel.: 06 73/414-715- E-mail: [email protected] Elnök: Zentai Gábor- Honlap: www.szkzz.hu- A virtuális művelődési ház a www.zrinyiter.hu oldalon érhető el.

Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület a „Vigadó Kulturális Központ az életfogytig tartó tanulásért” című projekt keretében hívta életre a Virtuális művelődési házat. A virtuális műve-lődési ház egyrészt egy honlap, amely összegyűjti, bemutatja, archiválja és népszerűsíti a Szi-getváron és annak szűk térségében létrejövő, illetve bemutatott kulturális értékeket. Kulturális érték alatt értve mindent, amit akár egyvalaki, akár egy közösség alkothat (akár a saját, akár mások örömére) és valamiképpen digitalizálható, egy honlapon megjelentethető:

- egy előadás (pl.: zene, tánc, színdarab, stb.) vagy- egy szobor, egy festmény, egy rajz, egy fotó vagy- egy ékszer, egy fazekas- vagy asztalosmunka vagy- egy vers, egy novella, egy regény vagy- egy kisfilm, egy rádióműsor…- …és a sor a végtelenségig folytatható.

9. ábraA virtuális művelődési ház koncepciója

Virtuális művelődési

ház

A kulturális értékek

bemutatása, archiválása

Információ-‐ szolgáltatás Hírek

Webrádió és kulturális előadások közlése



A virtuális művelődési ház másrészt egy közösségfejlesztési eszköz: láthatóvá teszi az aktív emberek és közösségek tevékenységét és – köszönhetően a Zöld Zóna Egyesület egyébként is végzett, de majdan a honlaphoz is kapcsolódó közösségi munkájának – hozzájárul

– a tehetségek bemutatásához, tevékenységük, munkájuk közösségi elismeréséhez és– a hasonló jellegű kulturális, művészeti, közösségi művelődési tevékenységen gondolko-

dó, valamilyen aktivitásba belevágni szándékozók biztatásához.

A Virtuális művelődési ház egyik legfontosabb funkciója, hogy az oldalra bárki feltöltheti– a saját maga által készített szobrot, festményt, rajzot, fotót, ékszert, fazekas- vagy aszta-

losmunkát vagy írt verset, novellát, regényt stb. vagy– a barátaival, társaival közösen előadott zenét, táncot, színdarabot vagy kisfilmet, rádiómű-

sort stb.A Virtuális művelődési ház e funkcióját egészíti ki az, hogy az oldalon elérhetők a térségben

működő közösségi, kulturális és művészeti terekben, intézményekben bemutatott előadások, kiállítások stb. felvételei, fotódokumentációi. (De akár az ezekben az intézményekben megtar-tott kézműves vagy egyéb szakkörök során készült tárgyak fotói, vagy akár az iskolai rajzórákon készült képek is.)

A Virtuális művelődési házban elérhetők Szigetvár és közvetlen térségének kulturális infor-mációi:

– a térségben közösségi, kulturális, művészeti szempontból aktív személyek és közössége-ik, azaz mindazok bemutatása, bemutatkozása, akik előadásai, művei, munkáit stb. meg-tekinthető a honlapon;

– a térségben működő közösségi, kulturális és művészeti intézmények, azaz mindazonhelyszínek bemutatása, bemutatkozása ahol az előadások, művek, munkák jellemzőenmegtekinthetőek;

– a térségben megvalósuló közösségi, kulturális, művészeti események időpontja és rövidismertetése.

A Virtuális művelődési házban – hasonlóan egy valóságos, jól működő közösségi intéz-ményhez – ugyanúgy elérhetők oktatási, munkaerő-piaci, szociális információk, ahogyan a gaz-dálkodással, vállalkozásokkal, vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatók, tájékoztatások is. Az információk körét egyrészt a honlapon elérhető tájékoztatók, tájékoztatások, másrészt az egyes témakörökkel kapcsolatos ügyfélfogadás, tanácsadás, előadások időpontjai adják.

Az információk harmadik köre a mindennapokat megkönnyítő egyszerű gyűjtés (pl. a vá-rosban működő éttermek heti menüi), vagy a Szigetvár és környékére látogatók számára hasz-nos tájékoztatások az étkezési és szálláslehetőségekről, az épített és természeti látnivalókról.

Az információszolgáltatáshoz kapcsolódóan hírek is megjelennek az oldalon – nem csupán kulturális, művészeti, hanem egyéb közösségi, közéleti témákban is.



A pécsi Civil Közösségek Háza és a térségi civilek együttműködése

Összefoglalás

A Nevelők Háza Egyesület a pécsi és térségében működő formális és nem formális civil szervezeteknek ad teret, támogatást a Civil Szerve-zetek Házában. A közel 70 szervezetet „befogadó” ház jó példája a civil ernyőszervezetként való működésnek. Emellett az Egyesület működteti a Civil Információs Centrumot is Baranya megyében, mely széles szol-gáltatási portfólióval rendelkezik. Ezek közül bátran válogathatnak és adaptálhatnak tanácsadási formákat a közösségi házak működtetői. 11

Kapcsolat

- Nevelők Háza Egyesület – Civil Szervezetek Háza és BaranyaMegyei Civil Információs Centrum

- 7624 Pécs, Szent István tér 17.- web: www.ckh.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 72 215 543

A pécsi ernyőszervezetként működő Civil Szervezetek Háza jelenleg 64 civil szervezetnek ad otthont, melyek felsorolása olvasható az alábbi táblázatban. A házat a Nevelők Háza Egye-sület működteti, amelynek célja a lakosság önszerveződő csoportjainak segítése saját külső és belső erőforrásaikat is bevonva, annak érdekében, hogy képesek legyenek a szervezetek meg-erősödni, aktívvá válni, fejlesztve ezzel közvetlen és tágabb környezetüket. A befogadó – segítő – fejlesztő attitűd hármas egységére építik programjaikat, szolgáltatásaikat.

A szervezetek egy részről tehát szerveznek önálló találkozókat, kulturális programokat, foglalkozásokat, másrészről azonban közös programokat, projekteket is kialakítanak, melyhez mentori támogatást kapnak a Civil Szervezetek Házától.

10. ábraVIDEÓ a pécsi Civil Közösségek Házáról



A Nevelők Háza Egyesület emellett a Baranya Megyei Civil Információs Centrum feladatait is ellátja. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 51. § (1) bekezdése szerint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a civil szervezetek működésének szakmai támoga-tása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támoga-tások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében civil információs centrumokat mű-ködtet. A Baranya Megyei Civil Információs Centrum az alábbi szolgáltatásokat valósítja meg:

Szolgáltatás/ feladat

Elérendő célcsoport

Igénybevétel módja

Ütemezés, gyakoriság

Biztosítás helye

Jogi, közhasznúsá-gi tanácsadás

megalakulás előtt, módosítás előtt álló szervezetek, közhasznú, vagy közhasznú státuszt kérő szervezetek

előzetes bejelent-kezés alapján, sze-mélyesen

igény szerint mun-kanapokon

Civil Közösségek Háza, külső ügyvé-di iroda

Pénzügyi, könyv-viteli és adózási tanácsadás

a szervezetek pénz-ügyekkel foglalko-zó alkalmazottjai, önkéntesei

előzetes bejelent-kezés alapján, sze-mélyesen

munkanapokon, nyitvatartási idő-ben

Civil Közösségek Háza, igény szerint kistérségi partner szervezeteknél

Pályázati, forrás-teremtési tanács-adás

civil szervezetekelektronikusan, telefonon, szemé-lyesen


Civil Közösségek Háza, igény szerint kistérségi partner szervezeteknél

Társadalmi fele-lősségvállalással kapcsolatos ta-nácsadás

a megye cégei és vállalkozásai, civil szervezetek

személyesen, egyé-ni és csoportos

igény szerint, mun-kanapokon

Civil Közösségek Háza, cégek szék-helye ( igény sze-rint)

Számítógép-keze-lési és informatikai tanácsadás

civil szervezetek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magán-személyek



Civil Közösségek Háza

Magyar-külhoni magyar partner-ségi kapcsolatok elősegítése

hazai és határon túli magyar civil szervezetek, nem-zetiségi önkor-mányzatok


igény szerintCivil Közösségek Háza

Partnerség Infor-mációs Nap szer-vezése

civil szervezetek, önkormányzatok, partnerszerveze-tek, pályáztatók

klub formában, csoportos tanács-adás

havi rendszeres-séggel


Kistérségben való megjelenés (tanácsadások szervezése és in-formációs napok lebonyolítása)

civil szervezetek, önkormányzatok

személyesen, elekt-ronikus úton, egyé-ni és csoportos tanácsadás

kistérségen-ként félévente 1 alkalommal információs nap, igény szerint kihelyezett tanácsadás

kistérségekben működő partner-szervezetek szék-helye



Ügyféladatbázis

civil szervezetek, egyéb helyi és or-szágos szolgáltató szervezetek, KIM

személyesen, elekt-ronikus úton

a frissítés folyama-tos

cic.ckh.hu

Önkormányzati civil referensek adatbázisa a partnerség erősítése érdekében

civil szervezetek, önkormányzatok, KIM

személyesen, elekt-ronikus úton

a frissítés folyama-tos

cic.ckh.hu

Elektronikus hír-levél


elektronikus kéthavonta cic.ckh.hu

Saját honlapon CIC információk létrehozása


elektronikus folyamatos frissítés cic.ckh.hu

A közigazgatás civil szférát érintő aktualitásaival kapcsolatos kép-zések szervezése

civil szervezetek, önkormányzatok

személyesenfélévente 1 alka-lommal


CIC partneri há-lózati munkában való részvétel

Civil Információs Centrumot működ-tető szervezetek munkatársai

személyesenfélévente 1 alka-lommal

Civil Közösségek Háza, a találkozót szervezők által megjelölt hely

Más közfeladatot ellátó civil szol-gáltatókkal való együttműködés

közfeladatot ellátó szervezetek

igény szerint, sze-mélyesen, vagy elektronikus úton, csoportos

félévente 1 alka-lommal

Civil Közösségek Háza, a feladatot ellátó szervezetek székhelye

Nemzetközi partnerségi kap-csolatok létreho-zásának segítése, partnerek ajánlása

hazai és külföldi civil szervezetek, nemzetiségi önkor-mányzatok

személyesen, elekt-ronikus úton, egyé-ni és csoportos tanácsadás

igény szerintCivil Közösségek Háza

Civil Korzó kiadá-sa - nyomtatott hírlevél

civil szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek

előfizetőknek postai úton, szemé-lyesen

évente 10 számCivil Közösségek Háza, ckh.hu

Inkubátor funkció civil szervezetek személyesen folyamatosanCivil Közösségek Háza



Felnőttképzési, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak

A túristvándi Bethlen Gábor Népfőiskola

Összefoglalás

Túristvándiban olyan népfőiskolát kívánnak felépíteni és működtetni, amely a felnőttek közösségi művelődéséért, a modern, kompetencia alapú szaktudásért, az élethosszig tartó tanulás megteremtéséért, a tu-dás minőségi társadalmáért dolgozik, azt szolgálja a legnagyobb szak-mai alázattal.

Kapcsolat

- Túristvándi Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala- Cím: 4944 Túristvándi, Móricz Zsigmond u. 23.- Tel.: 06-44/721-112- E-mail: [email protected]

Az intézményrőlA Túristvándi Bethlen Gábor Népfőiskola Beke Pál, Dr. Balázsi Károly és a Lakitelek Népfőis-

kola bábáskodásának eredményeként, egy négy országot érintő regionális szerveződés köz-pontjában kerül megalakításra azzal a céllal, hogy:

- az Ung-Tisza-Túr Európai Területi Együttműködési Csoportosulás gazdasági, társadalmiés kulturális fejlesztésének kezdeményezője, ösztönzője, szellemi műhelye legyen;

- az önfenntartó település működőképes gyakorlatát kifejlessze, annak elméleti hátterétkidolgozza és a felnőttképzés eszközeivel azt elsajátíthatóvá (taníthatóvá-tanulhatóvá)tegye. Azzal a távlati elképzeléssel, hogy azt, mint a fenntartható fejlődés működő mo-delljét, széles körben elterjessze;

- szolgálja a helyi hagyományok, helyi értékek megőrzését és továbbfejlesztését, s annaka felnőtt és felnövekvő nemzedékek számára való tanítását, azaz a helyi tudás feltárt éstovábbfejlesztett kincsestárának „vissza adását”.

Végül a fentiek által és azok szellemében szolgálja a hit elmélyítését, a nemzeti együvé tar-tozás erősítését és a megélhetést szolgáló, korszerű szakmai ismeretek gyarapodását.

ElőzményekA település önkormányzata a szatmári táj érintetlenségére és a Túrra épült vízimalom ide-

genforgalmi vonzerejére építve előbb az idegenforgalom fejlesztését tűzte ki célul, majd a he-lyi piac megszervezését és az önellátó falu gondolatát dolgozta ki a hátrányos helyzet csök-kentése érdekében. Az idegenforgalom fejlesztésére a Szatmári Fesztivál keretében országos halászléfőző versenyt hirdettek, s a nemzetközi szintérre való kijutás érdekében nemzetközi molnártalálkozót szerveztek. Ma már mindkettő tradícióvá lett. Ezzel párhuzamosan megsok-szorozták a falusi turizmus helyi lehetőségeit, amelyeket pályázatokkal, építési kedvezmények-kel és speciális képzési programmal segítettek. Ez után dolgozták ki az önellátó falu koncepci-óját, amelynek keretében kívánják megteremteni a helyben előállított termékek piacát. Ezzel a gyakorlattal munkahelyet teremtenek, s a településen tartják a személyi szükségletekre szánt helyi forrásokat. Ennek érdekében hoztak létre szolgáltató kisszövetkezetet, s kötöttek előnyös szerződéseket a helyi piacra termelő magánszemélyekkel, s szerveztek szakmai képzéseket.

A helyi erők megsokszorozására felvették a kapcsolatot a négy ország határ menti térségei-hez tartozó településekkel s létrehozták az Ung-Tisza-Túr Európai Területi Együttműködési Cso-portosulást, amelynek brüsszeli bejegyzése folyamatban van. Ugyancsak megtalálták a hosszú távú együttműködés lehetőségét azokkal a szakemberekkel, akik a népfőiskola meg-tervezését és működtetését segíthetik. E program keretében készítették el a leendő felnőtt-képzési intéz-mény küldetésnyilatkozatát, szervezeti és működési szabályzatát, valamint tan-anyagstruktú-ráját.



Személyi, tárgyi feltételekA népfőiskola alapítói az állam, az egyház és a működési terület – hivatalos és civil szerve-

zeteinek – képviselői.- A népfőiskola fenntartója gondoskodik a működtetéshez szükséges források kétharma-

dáról, s az általa elfogadott célok és feladatok betartásáról.- A népfőiskola működtetését öt éves időtartamra a megbízott igazgató irányítja.- Az igazgató munkáját szakmai kollégium segíti.

A népfőiskola kijelölt területe Turistvándi dél-keleti határában, a Túr folyó és a Kömörő felé vezető közút közötti, öt hektáros, önkormányzati tulajdonú, beépítetlen terület. A hely szép ter-mészeti környezetben fekszik, zavartalan elvonulásra alkalmas, mégis tőle néhány száz méterre található a fő idegenforgalmi látványosság: a malom, annak közelében a tervezett piaccsarnok, valamint az iskolai, óvodai, teleházi épületegyüttes és a polgármesteri hivatal az integrált kö-zösségi és szolgáltató térrel.

A kijelölt öt hektáros területen jelenleg egy szabadtéri színpad alépítménye található, amelyre felépíthető egy korszerű színpad, nézőtérrel és kiszolgáló helyiségekkel. A faluhoz kö-zelebb eső részen kap helyet az oktatási intézmény, azaz maga az iskola, egy négyszáz fő be-fogadására alkalmas nagyteremmel, valamint tíz-tizenkét kisebb méretű, tan- és foglalkoztató teremmel. Az épület tetőterében ötven fős, kollégium kialakítására lesz lehetőség. Az épülete-gyüttest konyha és étterem egészíti ki.

További 200 fő elszállásolása válik lehetővé a telek déli, délkeleti részén felépítendő nép-főiskolai falu kialakításával. Ezen a nagy kiterjedésű ligetes területen, hagyományos szatmári parasztházakból építhető meg elszórt épületeivel maga a kollégium, benne egy szabadéri fog-lalkozásokra és társas rendezvényekre alkalmas csűrrel, kemencével, tűzrakásra szolgáló köz-ponti térrel. (Ehhez helyi anyagokat, technikákat és erre képzett embereket tudunk alkalmazni.) Egy védettebb helyen kap helyet az ökumenikus istentiszteletekre, csendes áhitatra szolgáló kápolna, gerendaszerkezetes haranglábbal.

A folyóparti oldalon kapnak helyet a sport és szabadidős építmények és terek. A környék iskolás gyermekeinek úszás oktatását is ellátni képes tanuszoda, benne egy többfunkciós tor-nateremmel. A vízparton építhető egy könnyűszerkezetes csónakház, kikötővel és horgászs-tégekkel. S ugyancsak a Túr partján kap helyet egy faszerkezetes torony, amely egyfelől ma-dármegfigyelésre, másrészt amatőr csillagászok megfigyelései számára nyújt nagyon kedvező lehetőséget.

Arculat, helyi sajátosságAz önfenntartó település modellje. Egy működőképes gyakorlat fokozatos kidolgozása tör-

ténik már évek óta, amely munkahelyteremtéssel és szociális szövetkezet alakításával kezdő-dött, a helyi piac kifejlesztésével és az energiagazdálkodás helyi optimalizálásával folytatódik. Ez utóbbi célt többek között kicsi és környezetbarát vízi erőművekkel, mezőgazdasági hulla-dékhasznosítással és épületkorszerűsítésekkel igyekszünk szolgálni. A távlati cél a hátrányos helyzet előnnyé fordítása, amennyiben a forrásnövelést és a tőkegyarapítást a helyi erők minél szélesebb bevonásával kívánjuk elérni. Ennek következtében a helyi önellátáson túl a környék alapellátását (illetve annak segítését) is célba vesszük. A népfőiskola e törekvésekhez ad elmé-leti hátteret, szakképzési kapacitást, folyamatos háttértámogatást.

A határ menti együttműködés fejlesztése. Mivel a településszövetség négy ország határterü-letét érinti, az európai integráció törekvéseit segítve, egyben az elszakadt magyar közösségek fennmaradását és megerősítését is szolgálhatjuk. A létrehozandó felnőttképzési intézmény beiskolázási körzete is határokon átnyúló kapcsolatrendszert erősít majd.

Település- és közösségfejlesztő szakemberképzés. A régió térségfejlesztő szakember ellátott-sága az egyik legfontosabb előfeltétele a fenti profil sikerének és elterjedésének. A képzés gya-



korlatorientált elkötelezettségét azzal (is) biztosítani kívánják, hogy a terepen – jelen estünk-ben a szűkebb-tágabb tájhazában - foglalkoztatott munkatársak képzését, továbbképzését célozzuk meg, nagyban építve a helyi adottságok elemzésére, a konkrét fejlesztési lehetőségek kidolgozására.

Önképzőkör gimnáziumi osztálytársakból

ÖsszefoglalásAz önképzőkör 2003 szeptemberében alakult, céljuk a közös, jó han-gulatú művelődés. Nagyjából 3 hetenként találkoznak, mindig más tag tart előadást valamilyen témakörből.

Kapcsolat - www.onkepzoweb.hu

BemutatkozásAz önképzőkör 2003 szeptemberében alakult a Fekete Bárányok hittancsoport egyes tagja-

iból, valamint ahhoz közel álló egyénekből, akik leginkább a Szent Imre Gimnázium 2000-ben érettségizett Assisi Szent Ferenc osztályába jártak. Az önképzőkör ötlete Zupán Gergely fejéből pattant ki, aki Keglevich Kristófot kérte fel a csoport megalakítására és első éves vezetésére.

Nagyjából 3 hetenként jön össze a csapat - leginkább szombat délután - mindig más tart előadást valamilyen témakörből. Az előadás után többnyire beszélgetés következik az adott tu-dományterületről, általában egy közös vacsora keretében. Évente 2 alkalommal külsős elő-adó-kat is hívnak, akik elismert szaktekintélyek, témakörük vezető egyéniségei.

Az önképzőkör célja, hogy mindenki tájékozódjon az élet más területeiről is, és ne csak arról, amiről az egyetemen tanul. Nem utolsósorban az is a célja az önképzőkörnek, hogy a tájékozódás mellett szélesedjen látókörük, jól érezzék magunkat, megismerjék egymás véle-ményét egy közös beszélgetés alkalmával.

A témák változatosságát mutatják a különböző években tartott előadások címei is.

Előadások

Előadás címe

Ciszterciek Magyarországon a XX. század közepén A tőzsde

„Jöjj, nemzetek Váltója” Magyarország vízgazdálkodása

Ásványok, kőzetek, kémia és a hétköznapok való-sága

Szomszédunk, Szlovákia

A Krím-félsziget történelme Az önképzőkör története

A Lőportár-dűlőtől a Vizafogóig - 75 éves a XIII. kerület

Mélyóceáni élő-lények

Szőllősy András Transfigurazioni és Sztranvinszkij Zsoltárszimfónia c. művének elemzése

A sakk és más táblás játékok története

A Himalája ösvényei - A nők kristálya A Himalája ösvényei - A nők kristálya

Kortárs zeneszerzők az Erkel Ferenc Vegyeskar életében

Megemlékezés a doni katasztrófa 70. évfordulójáról



A kemofóbiától a homeopátiáig, avagy kell-e fél-nünk szervezetünk elsavasodásától?

A budapesti tömegközlekedés - múlt, jelen, jövő

Emberi nevek kultúrtörténete Séta a Lipótvárosban

Számítógépes megközelítések a természetes nyel-vek modellezésében és feldolgozásában

A barokk prédikáció

Boltozatok és kupolák erőjátékaVilágítótornyok

Barangolások Dél-Lengyelországban Kémiai kísérletek

A GMO-k szép új világa (?)Az elveszett paradicsom? Avagy adótervezés,

adóoptimalizálás, adócsalás. Az offshore cégek működése

Budapest-kávévárosTavaszi városismereti séta az egykori budapesti

gettó területén

Csehországi utazások Magyar retró

A sci-fi - Tudományos fantasztikus történetek Bevezetés a kémia történetébe

Érdekességek a világ nyelveibőlA Kárpát-medence vízhálózata és

a folyószabályozások története

Képregénykultúra A „hangos” zene története

Kora újkori magyar nyelvű levelezés A népi kultúra a XIX. században

Ügynökök a Kádár-korszakbanA gazdasági válság okai, le-folyása és valószínű

következményei

Sztereotípiáink SvájcrólMit tudtak az ókorban a matematikáról?



Bevezetés a családi tanulásba

Összefoglalás

A leírás egy még a megvalósítás kezdetén álló, külföldön azonban nagy tradícióval rendelkező képzési ötletet mutat be, amely integrálja a gyer-mekek tanulását és a felnőttek képzését, ezzel hozva létre az ún. családi tanulás módszerét, mely kiválóan alkalmazható közösségi házakban is.12

Kapcsolat- Comenius Műhely Egyesület- 2097 Pilisborosjenő , Fő út 1.- e-mail: [email protected]

A család mai világunkban is az elsődleges és legfontosabb nevelő közösségnek tekinthe-tő, amely értékrendszert, viselkedéskultúrát, szokásokat, hagyományokat közvetít. Amit csalá-dunktól tanultunk gyermekkorunkban, azt magunkkal hordozzuk egész életünkön keresztül. Az ismereteink lexikális részét az iskolában sajátítjuk el, de ez a tudás a család által közvetített mintákon keresztül nyer értelmet: a kisiskolás gyermek tanulmányai első évében megtanul ol-vasni, de az olvasás szeretetét a családjától, a közvetlen környezetében élő felnőttektől veszi át. Tény, hogy támogató családi háttér, segítség nélkül az oktatás hatékonysága nagymértékben csökken, ezért már több európai országban bevett gyakorlat a szülők bevonása az iskolai mun-kába.

A családi tanulás ugyanolyan érzelmi tartalommal bír, mint bármely más közös tevékeny-ség, melyet egy család tagjai jó érzéssel végeznek együtt. A közös tanulás is olyan élményt ad a családtagoknak, mint a közös kirándulás vagy egy jó hangulatban együtt elköltött családi ebéd. Az érzelmileg telített és ezáltal hatékonyabb tanulási folyamat egyúttal hozzájárul a csa-ládtagok közötti bensőséges viszony ápolásához, a család kohéziójának fenntartásához is.

A családi tanulás gyakorlatában Európa többi része nagymértékben a britek példáját igyek-szik követni. Az Egyesült Királyságban a családi tanulást segítő programok körülbelül tizenöt éves múltra tekinthetnek vissza és ma már az iskolák, helyi közösségek nagy részében jelen vannak. Az ilyen programok általában kettős célt tűznek ki maguk elé: miközben megtanítják a szülőket arra, hogy hogyan segítsék gyermeküket a tanulásban, aközben újra bevonják a fel-nőtteket is a tanulásba és új ismereteket közvetítenek a szülők felé is.

A gyakorlatban a családi tanulás például úgy valósulhat meg, hogy először egy időben, de külön teremben tanulnak a szülők és a gyerekek ugyanarról a témáról. Legyen ez a szemléletes-ség kedvéért a matematikából jól ismert űrmértékek és súlymértékek átváltása. A gyerekekkel önkéntes szaktanár – netán saját tanárjuk –, a szülőkkel egy felnőtteket tanító tanár foglalkozik. A szülők megtanulják, hogyan vihetik közelebb a gyerekeikhez az adott témát, hogyan találja-nak alkalmat a játékos gyakorlásra, és hogyan használják ezeket az ismereteket a mindennapi életben. A következő alkalommal irányított kereteken belül egyesül a két csoport, a szülők saját gyermekeikkel tanulnak, használják a megszerzett tudást. Például egy foglalkozás során süte-ményt készítenek, miközben mérik a hozzávalókat, használják a súlymértékeket, űrmértékeket. Ideális esetben a folyamat otthon, családi körben folytatódik, a szülők maguk teremtenek al-kalmat arra, hogy ugyanez a téma többször előkerüljön, és tudatosan keresik a lehetőségeket a közös gyakorlásra.

Sajnos sokszor tapasztalható manapság, hogy a szülő tehetetlenül áll gyermeke mellett, úgy érzi, a legjobb szándékkal sem tud segíteni neki a tanulásban. Ennek oka lehet az, hogy a szülők annak idején nem tanulták, vagy másként tanulták ugyanezt az ismeretanyagot, esetleg az idő során elhalványult a tudásuk, nem elég biztosak az ismereteik ahhoz, hogy át tudják adni őket. Különösen igaz ez napjainkban, mikor a gyerekek sok olyan ismeretet, képességet sajá-títanak el az iskolában, melyek szüleik idejében még nem voltak a tananyag részei, sőt, lehet, hogy teljesen ismeretlenek voltak. A családi tanulás programok lehetővé teszik, hogy a szülők tudatosan, határozottan tudjanak segíteni gyermeküknek, vagyis betemetnek egy szakadékot



kettőjük között, és új kommunikációs csatornákat nyitnak meg a szülő-gyerek kapcsolatban. A családi tanulás természetesen a pedagógusok munkáját is megkönnyíti. Nem utolsó sorban pedig igazi kompetenciafejlesztő, gyakorlatban is alkalmazható tudást kialakító tanulási lehe-tőség a felnőttek számára a tanulásnak ez a formája.

Hazánkban a Comenius Műhely Egyesület, az EPA (European Parents’ Association) tagjának célja, hogy aktívan népszerűsítse a családi tanulást és hozzájáruljon a jó gyakorlatok elterjesz-téséhez.

Művelődő közösségek tevékenységei

„Örömfestészet Kismarján” képzőművészeti alkotótábor

Összefoglalás

Az „Örömfestészet” Kismarján alkotótábor célja a Kárpát-medencei együttműködés segítése, közművelődési és közösségi alkalmak terem-tése, melynek során értékek teremtődnek, új alkotások születnek. A Kismarjában élő kreatív képességekkel rendelkező emberek lehetősé-get kapnak bemutatkozásra, mely által önbecsülésük is pozitív irányba mozdul.

Kapcsolat

- Kismarja Közösségéért Egyesület 4126 Kismarja Bocskai u. 16-18.Tel: 0654581050.

- e-mail: [email protected] www.kismarjakozegy.hu- Tel/Fax: +3654581050

CélokA program célja a Kárpát-medencei együttműködés segítése, közművelődési és közösségi

alkalmak teremtése, melynek során értékek teremtődnek, új alkotások születnek. A Kismarjá-ban élő kreatív képességekkel rendelkező emberek lehetőséget kapnak bemutatkozásra, mely által önbecsülésük is pozitív irányba mozdul. A program segítséget, ötleteket ad a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a község és a közösség értékei felszínre kerülnek. A határon túli együtt-működések és barátságok tovább élnek. A fiatalabb generáció érezni fogja az együttműködés és a közreműködés szükségességét. Figyelmet, érdeklődést fordít arra, hogy mi miért érték, és azt az értéket alkotó módon gyarapítsa azt és adja tovább.

CélcsoportokProgram közvetlen célcsoportja a nagyváradi Tibor Ernő Galéria és a kismarjai fiatal alkotók,

középiskolások, általános iskolások, akik jelentős sikereket értek el hazai és nemzetközi pályá-zatokon.

A közvetett célcsoport Kismarja teljes lakossága.

A program tartalmaAz „Örömfestészet” Kismarján képzőművészeti alkotótábor a nagyváradi Tibor Ernő Galéria

és a kismarjai fiatal alkotók közreműködésével valósult meg. A tábor állandó tagja 15 fő volt, mely naponta bővült. Munka után bekapcsolódtak azok a fiatalok, akik általános iskolás koruk-ban sikeresek voltak a rajzolásban (4-5 fő).

A programot írásban megkapták az érdeklődők, szórólapon keresztül pedig tájékoztatták a falu lakosságát. A tíznapos tábor kirándulással kezdődött Kismarja-Kolozsvár útvonalon (Mező-telegd – Királyhágó – Csucsa érintésével), egy-egy nevezetesség megtekintésével - történelmi nevezetességek ismertetésével, 50 fő részvételével. Kirándultak Székelyhídra, ahol Gavrucza



Tibor állandó kiállítását tekintették meg. A programot azért indították Kolozsvári úttal, hogy az ismerkedés segítse a közösség kialakulását. Előadás keretében emlékeztek meg Bocskai fe-jedelemről. A Bocskai emlékhelyek látogatásával segítették a képzőművészeti alkotó munkát. Jártak továbbá Létavértesen, megtekintették a Rozsnyai gyűjteményt, majd Álmosdon a Bocs-kai emlékművet.

Esténként találkozóra invitálták az alkotókat, hogy találkozzanak a szervező egyesület tag-jaival, a helyi támogatókkal, akik vacsorával látták vendégül az alkotókat. A program kiállítással zárult. Az utolsó nap értékelték az együtt töltött napokat és a megtervezték a folytatást. Több mint 40 alkotás készült, melynek állandó helye a helyi Bocskai Kiállító terem lesz, de bemutatás-ra kerül a Tibor Ernő Galériában és igény szerint más településen is. Az alkotásokból kiadvány, CD, az eseményről újság készült, melyet ingyenesen elérhető.

Program módszerei: tréning, előadás, alkotói technikák tanulása, tanítása egymástól, festé-szetben, grafikában, linómetszésben, beszélgetés, anekdotázás, ismerkedés.

Program együttműködő partnere, oktatója: Kismarja intézményei, közösségei, önkéntesek helyi segítők családok, szakmai vezetők a galéria részéről és a Kismarjai alkotók részéről.

A progrAm újszerűsége, mintAértéke

A programok lehetőséget adtak az együttműködésre és az együttlétre a szabadidő hasznos eltöltésére. A fiatalabb generáció bevonásával alkalom nyílt a generációk találkozására, s arra is, hogy szükségét érezzék annak, hogy jó és érdemes egy közösség tagjának lenni. A szerve-zetünk ismertebbé vált, a településen élők számára is hasznos és hozzáférhető programokat biztosítottak, valamint a partneri kapcsolataik is bővültek. Erősödtek a határon túli együttmű-ködések, barátságok. Igyekeztek a községünk és a közösség értékeit az emberek látókörébe vonni (Bocskai emlékhelyek, a képzőművészeti képességekkel rendelkezők alkotói munkába való bevonása, alkotásaik kiállítása ismertségük és elismerésük megalapozása).

egy élménybeszámoló

„Egész váratlanul csöppentem az „Örömfestészet Kismarján” nevű projektbe. Egy időre el-távolodtam a képzőművészetektől, és ezért is ért váratlanul a meghívásuk. Számomra a Kolozs-vári ihletgyűjtő kirándulással indult az alkotóhét. Kora reggel indultunk a Közösségi Háztól ba-rátokkal, ismerősökkel. Kezdetben még mindenki ismerkedett a másikkal, holott évek óta egy faluban élünk! Útközben egyre közelebb kerültünk egymáshoz a kisebb-nagyobb kalandok kö-zepette. Rengeteg látnivalót éltünk át együtt, amelyet később az alkotásokon viszontláthattuk és újra felelevenedtek bennem az akkori érzések.

A kirándulás csúcspontja számomra a fakultatív program volt, ahol bebarangoltuk Ko-lozs-vár belvárosát. Hazaérve a Tornácos Vendégháznál vártak bennünket egy kis vacsorával. Ekkora már közelebb kerültünk egymáshoz a Tibor Ernő Galéria tagjaival, illetve azokkal, akik-kel még kora reggel korántsem voltunk ilyen jó viszonyban. A hét további napjai esténként szá-momra az alkotások elkészítésével teltek. Sötétedés után mindig összegyűltünk és egy jóízűt beszélgettünk, ahol még jobban megismerhettem más alkotókat is. A kiállítással záródó alko-tótábor végére sok esztétikai élményt nyújtó alkotás született. Számomra kellemes emlékeket nyújtott ez a tábor, ahol a végére egy igazi KÖZÖSSÉG született meg. Remélem a következő években is lesz rá lehetőségem, hogy részt tudjak vállalni az ilyen eseményekben.”



11. ábraVIDEÓ a 2014-es kismarjai „Örömfestészetről”

Rendezvényszervezés

Hétrétország – a szerek és porták köztiválja

Összefoglalás

A ma már évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „misz-sziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet kü-lönbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Követ-kezésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcso-lódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták ösz-sze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).

Kapcsolat

- Cím: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116.- Telefon: 06 94 548 038; 06 94 548 039- Email: [email protected] Honlap: www.hetretorszag.hu; http://www.orsegitelehaz.hu

Az őrségi Hétrétország fesztivál létrehozásának célja az volt, hogy a háromoldalú, kulturális sokszínűséget tükröző határ menti övezetben éltre hívjanak egy olyan nagyrendezvényt, amely hagyományt teremt és a jövőben az egész térség emblematikus turisztikai vonzerejévé válhat.

2007-ben Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja megkapta a „Nyugat-Dunántúli Tu-risztikai Régió kiemelt kulturális és örökségturisztikai rendezvénye” címet, amelyet 2012-ben újabb 5 évre meghosszabbítottak.

A Hétrétország modell működése a kulturális komplex fogalmára épül, amely összeköti a művészetek által képviselt kultúrát a lokális hagyományok hétköznapi értékeivel.

Hétrétország fővárosa – a fesztivál központja – Őriszentpéter; ezen belül az egykori gőz-ma-lom és TSZ-major új funkcióval megtöltött épületei. További helyszínek: a térség műemlék



templomai, művelődési intézményei, tájházak, vendéglátóhelyek, természeti helyszínek (tema-tikus utak, rétek, erdők stb). Sajátos jellemzője, egyben közönségsikerének kovácsa a bemutat-ható, hétköznapi élet, amit a Hétrétország Nyitott Portái jelentenek.

A „Hétrétország – szerek és porták fesztiválja” 2002-es indulása óta fókuszál a helyi értékek-re, mintegy laza, hálózati formában vonultatva fel a fesztivál programjában szereplő Nyitott Portákat. A hálózati kapcsolódást külső, formai jegyek is jelzik (pl.: a Hétrétország-logó, egysé-ges portfolió, közös megjelenés, Hétrétország zászló minden egyes Nyitott Portánál).

Portáról portára barangolva az emberi kapcsolatok mezsgyéjén nyílik lehetőség a térség élő hagyományainak, természeti, kultúrtörténeti értékeinek élményszerű megismerésére. A bevont porták egy-egy helyi kuriózumot mutatnak be: ételkóstolók, népi mesterségek (kópic-kötés, fazekasság, tökmagolaj-ütés stb.), állatsimogatók, falutörténet mesélők. A rendezvény keretében az egyéni sorsok, egyedi jellegzetességek bemutatásán keresztül válik lehetővé a közös értékek felfedezése.

A fesztivál célcsoportjaElső célcsoport az ún. „szelíd turizmus” iránt érdeklődő réteg. Akik hajlandóak az autójuk

csomagtartóján kerékpárt magukkal hozni (vagy bérelni), nyitottak a természeti érdekességek felé, szívesen túráznak, érdekli őket a falusi élet, a múlt relikviái, az állatok és a különleges nö-vényvilág. Szívesen kóstolnak helyi ételeket, nem félnek a gyalogtúráktól, esetleg gyerekekkel érkeznek, tartósabb itt tartózkodást terveznek – legalább három-négy napot szeretnének el-tölteni a környéken.

Második célcsoport a célterületen élő lakosság.Harmadik célcsoport a helyi spontán vendéglátók („nyitott porták”) és a helyi idegenforgal-

mi szolgáltatók köre.Negyedik célcsoport a kulturális és természeti turizmusra fogékony, a célterület vendég-for-

galmában még közvetlenül részt nem vevő potenciális látogatók.2014-ben augusztus 9-20. között zajlott a Hétrétország – a szerek és porták köztiválja (amely a

tavalyi évben váltott műfaji elnevezést: fesztiválról köztiválra). A tizenegy napos köztivál 52 kultu-rális programelemből állt. Ebből 12 zenei produkció volt, melyek felölelték – a népzenétől a világ-zenén-, kortárs- és klasszikus komoly zenén keresztül a rockzenéig – a létező műfajok sokaságát. A művészeti programok sorában további 6 színházi előadás, 2 tánc program, 7 filmvetítés, 8 gyerek program, 5 természetjáró program, 4 kiállítás, 2 workshop, 1 sportesemény és 5 egyéb csoportos közösségi program szerepelt. Ezen kívül a Nyitott Porták 20 őrvidéki településen, összesen 53 hely-színen voltak látogathatók, köztük határon túli (szlovéniai) magyarlakta település is szerepelt.

12. ábraBemutatkozik a Hétrétország (VIDEÓ)



Bölcskei Gasztrofesztivál

Összefoglalás

A civilek összefogása nem csupán hosszú távú, szervezeti szintű együtt-működést jelent, de közösen kialakított rövid távú projektek, progra-mok formájában is megvalósulhat. Ennek jó példája a Bölcskei Gaszt-rofesztivál, mely a helyi közösségek és civil szervezetek összefogásával, az IKSZT és az önkormányzat szakmai támogatásával jön létre. A feszti-vál teret ad a közösségek kölcsönös bemutatkozásának, netán további együttműködések kialakításának is.13

Kapcsolat

- Bölcskei Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér- 7025 Bölcske, Szentháromság tér 6.- web: http://www.bolcske.hu/ikszt/ikszt_ind.html, e-mail: ikszt-

[email protected] tel.: +36 75 335 490

Bölcskén régóta számtalan szervezet működik, egyre nagyobb létszámmal, hihetetlen kö-zösségformáló erővel. A civilek nagyon aktív szerepet vállalnak a település kulturális életének alakításában is. A település vezetése mindennek fontosságát felismerve nemcsak feladatának, hanem kötelességének érzi a helyi közösségek segítését, támogatását. Ehhez hozzájárulva az IKSZT munkatársai is igyekeznek a helyi civil szervezeteket, informális közösségeket minél több programba bevonni, összefogni, segíteni.

Az egész napos galamb- és nyúlételek fesztiváljának célja a helyi közösségek összefogása mellett az egészséges ételek fogyasztásának, illetve a galamb- és nyúltartásnak a népszerűsí-tése, melynek komoly hagyományai vannak a településen. A fesztivál az IKSZT működésének kezdetével indult útjára, hagyományteremtő céllal. A rendezvény a helyi civil szervezetek, in-formális közösségek, az önkormányzat, a helyi nyúl- és galambtartók és az IKSZT szoros együtt-működésével és összefogásával valósul meg. A főzőversenyen, melyre galambból és nyúlból készült ételekkel lehet nevezni, bárki indulhat, az alapanyagok beszerzésben az IKSZT mun-katársai és az önkormányzat is segítséget nyújt. Az eseménynek a Pincefalu ad otthont, ahol a részvevőket egész nap a bölcskei amatőr művészeti közösségek műsora szórakoztatja. Az el-készült ételeket szigorú szakmai zsűri értékeli, a helyi borbarát klub tagjai pedig a galamb-és nyúlételekhez kiválóan passzoló helybeli borokat kínálnak.

Összességében elmondható, hogy a Bölcskei Gasztrofesztivál a helyi közösségek össze-fo-gása nélkül nem valósulhatna meg évről-évre. Az egész napos rendezvény lehetőséget ad a személyes és szervezeti kapcsolatok kialakítására, a meglévő ismeretségek erősítésére, illetve arra, hogy hogy a helyi csoportok is bemutatkozzanak a közönség előtt.

A program együttműködő partnerei között van Bölcske Község Önkormányzata, a „Múló évek” Nyugdíjas Klub, a Bölcskei Női Kar, a Bölcskei Néptánc Egyesület, a Bölcskei Horgász Egye-sület, a Tátorján Vadász Egylet, a Bölcskei Sportegyesület, a Bölcskei Amatőr Színját-szó Csoport, a Bölcskei Gyermekekért Közalapítvány, a Bölcskei Borbarátok Klubja, a Bölcs-kei Tűzoltó Egye-sület, a Polgárőrség, az Ízisz Hastánccsoport, illetve helyi vállalkozók, nyúl-és galambtartók is.



A Nemzeti Művelődési Intézet jó gyakorlatai

Kapunyitogató Program

Összefoglalás

A Kapunyitogató Program célja, hogy azokon a településeken, ahol a művelődési ház bezárt, és csak úgynevezett „kulcsos” ház-ként működik, néhány napra kinyíljon az intézmény, és a faluna-pokhoz kötődően szervezett kulturális programok mellett a lakos-ság más közösségi-kulturális eseményeken is részt vehessen.

Kapcsolat

- Nemzeti Művelődési Intézet- Cím: 1011 Budapest, Corvin tér 8.- Postacím: 1251 Budapest, Pf. 33- Telefon: 06 1 225-6000

A Nemzeti Művelődési Intézet 2013-ban indította útjára a közművelődési szolgáltatáshiá-nyos településeken „Kapunyitogató” című programját. Az elmúlt év jó tapasztalatai a „Kapunyi-togató” eseménysorozat továbbélését indokolják, ezért 2014-ben újabb 203 (177 magyarorszá-gi és 26 határon túli magyarlakta) település megszólításával igyekszünk lehetőséget biztosítani a közművelődési szolgáltatások eléréséhez. Célunk, hogy azokon a településeken, ahol a műve-lődési ház bezárt, és csak úgynevezett „kulcsos” házként működik, néhány napra kinyíljon az in-tézmény, és a falunapokhoz kötődően szervezett kulturális programok mellett a lakosság más közösségi-kulturális eseményeken is részt vehessen. Célunk továbbá, hogy szakmailag támo-gassuk a helybelieket abban, hogy felismerjék és alkalmazni tudják a rendelkezésükre álló erő-forrásaikat, melyeket a közművelődés eszközeiként az adott közösség szolgálatába állíthatnak.

A kistelepülések közösségeit és intézményeit megszólítva és aktív, cselekvő részvételükre építve mintegy 2000 kollektív művelődési programot hívtunk életre, melyek során 2, időben egymástól elkülönülő esemény zajlik, így összesen 406 közösségi alkalmat kezdeményezünk. A sokszínű programok megvalósulása során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a „látoga-tók” aktív résztvevői legyenek az eseményeknek, és ne passzív közönségként legyenek jelen.

Ezek a közösségi események nemcsak hasznos szabadidős programokat biztosítanak, ha-nem közösségi és személyiségfejlesztő hatással is bírnak minden korosztály számára. Sokak számára a „hétköznapok” nem teremtik meg a lehetőségét annak, hogy saját szűkebb közössé-gükben bármiféle társadalmi szerepvállalást gyakorolhassanak.

A „Kapunyitogató” program megvalósulásával új közösségi folyamatok indulnak be, javul a helyi lakosság életminősége, nő a résztvevők helyi identitástudata, erősödik önszerveződő ké-pességük. A programok során feltárulnak az adott település építészeti, természeti, egyéb tárgyi kincsei, megelevenednek és feltárásra kerülnek feledésbe merült hagyományok, még továb-börökíthető szellemi kulturális örökségek.

A programba közvetlenül és közvetett módon előreláthatólag 50-60 000 főt tudunk majd bevonni.

Hisszük, hogy a kistelepüléseken élők társadalmi szerepvállalását segítő programunk a fej-lődőképes közösségek érdekében nélkülözhetetlen értéket képvisel.



Leleményes hőseink

Összefoglalás

A „Leleményes hőseink” program a tudatos közösségi cselekvés kultúráját kívánja átadni a közösségi művelődés eszközrendszeré-vel az érdeklődő fiatalok számára. A Nemzeti Művelődési Intézet országszerte felhívást tesz közzé helyi hősök – a településért aktí-van cselekvő példamutató személyek – felkutatására, valamint az ő példájukból kiindulva fiatalok által igényfelmérésen alapuló pro-jektek létrehozására, illetve lehetőség szerint lefolytatására.

Kapcsolat

- Nemzeti Művelődési Intézet- Cím: 1011 Budapest, Corvin tér 8.- Postacím: 1251 Budapest, Pf. 33- Telefon: 06 1 225-6000- www.lelemenyeshoseink.hu

Leleményes hőseink címmel helyi példaképek felkutatására ösztönözte a fiatalokat az Em-beri Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága és a Nemzeti Művelődési Intézet ifjúsági közösségi programja.

A program célja részben a településhez kötődő ismert vagy ismeretlen hősök felfedezésére buzdítani a helyi fiatalokat, másrészt támogatni őket abban, hogy egy-egy saját, a közösségük-ben hasznosnak tartott programot ennek a választott hősnek a szellemiségében kidolgozzanak és meg is valósítsanak. A Nemzeti Művelődési Intézet módszertani tanácsadás keretében nyújt segítséget, valamint megyei felkészítő napokat rendez, melyen a résztvevők a közösségi pro-jektek „menedzsmentjének” alapismereteit sajátíthatják el. A fiatalok munkáját emellett felnőtt segítők is támogatják.

A programban három fiatalból (10-18 éves, általános vagy középiskolai tanulóból), vala-mint egy felnőtt segítőből álló csoportok vehetnek részt. A program fő pillérei a fiatalok kez-deményezéseit bemutató, a részvételhez segítséget nyújtó „Leleményes hőseink” honlap, a projektmenedzsmenthez gyakorlati ismereteket biztosító megyei felkészítő napok, valamint az országszerte megszülető ifjúsági projektek vagy projekt-ötletek. A program végén a támoga-tásra érdemesnek ítélt projektek stábjai számára a Nemzeti Művelődési Intézet, kifejezetten az általuk kidolgozott témákra koncentráló felkészítő alkalmat szervez.

1. A program során – a megyei találkozót követően – a következő kihívások várnak a tele-pülésükért cselekedni kész fiatal közösségekre:

2. Keressék meg lakóhelyük „leleményes hősét”: olyan aktív cselekvő embert, aki példaér-tékű kezdeményezést vitt véghez a helyi közösség érdekében. Tudjanak meg róla minéltöbb információt.

3. Mutassák be választott példaképüket a honlapon.4. Készítsenek kortársaik bevonásával helyzetelemzést, melyből következtethetnek arra,

hogy mire van szükségük a településen élő fiataloknak.5. A felmért igényeket szem előtt tartva dolgozzanak ki egy közösségi projektet, és ha le-

het, valósítsák is meg azt.6. Minél kreatívabb módon mutassák be projektjüket a Leleményes hőseink honlapon:

www.lelemenyeshoseink.hu



Közösségfejlesztésszolgáltatásfejlesztési modell

Közösségi részvétel, bevonás, értékalakítás

eljárásai és lehetőségei

A szolgáltatási modell tartalma

Az IKSZT-k helyi és országos szintű megítélésében két szempont fog jelentős szerepet ját-szani. Az egyik, hogy mennyire lesznek képesek egy elfogadó, befogadó, biztonságos lég-kör megteremtésére a falakon belül. Ezek meghatározó feltételeit már több fejezet érintette. A másik fontos és nehéz feladat, hogy ki kell menni az emberek közé. Kimenni a kapukon kívülre, és behívni a helyi embereket, vagy kimenni közéjük, hogy együtt lehessen velük be-menni a kapun. Ez a külső jelenlét, vagy aktív bevonás jelentősen hozzájárulhat, illetve hozzá is járul a küszöbök átlépéséhez, mind az érintett családok, mind a kíváncsi, vagy éppen ellenálló környezet tekintetében. Érdemes körültekintően nekikezdeni ennek a munkának és azon a szinten, abban a mértékben, mely leginkább illeszkedik a közösség állapotához, és persze az in-tézmény működéséhez. Éppen ennek köszönhetően most egy szerteágazó fejezet következik, mely nem kész recepteket szolgáltat, hanem kérdéseket vet fel, a közösségi részvétel, bevonás, értékalakítás eljárásait, az azokban rejlő lehetőségeket. A társadalmi részvétel „rendszeré-nek” legfontosabb elemei: (1) adatokhoz, információkhoz való hozzáférés; (2) döntésekben való vélemény-nyilvánítás, beleszólás; (3) a jogorvoslati jog; (4) részvételre képesítés. Az IKSZT munkatársai főként az első és a negyedik megközelítés lehetőségeivel tudnak majd leginkább a lakosság felé fordulni.

A bátorítás, a képessé tétel fontos része annak a közösségi munkának, melyben az IKSZT látogatói megszólíthatók és közös gondolkodásra, munkára hívhatók. Az emberek apró-csep-rő ügyeinek előmozdításán való munkálkodás, kezdeményezéseik támogatása az IKSZT-k napi működésének kevésbé látványos és a kevésbé konfliktusmentes részét teszik majd ki, de elen-gedhetetlenek ahhoz, hogy a ház felé irányuló figyelem bizalommá váljon, és ne csak az „ingye-nes” szolgáltatásokon keresztül kapcsolódjanak a helyi közösség tagjai, hanem együttműködő, gondolkodó, kölcsönösségre építő közeget lássanak/találjanak benne.

A közösséget szervező munka legfontosabb feladata az emberek mozdítása. Ki kell moz-dítani őket az előző állapotukból egy aktívabb, együttműködőbb, szervezettebb állapot felé. A közösségi munka különböző formáit: közösségi beavatkozásnak nevezzük, helyi célja pedig a terület szereplői közötti együttműködés erősítése, lakosságmegtartó képességének növelése. A közösségfejlesztés a közösség önmaga általi fejlesztését jelenti. A kifejezés azt a demok-ratikus szemléletet tükrözi, hogy egy közösség – esetünkben szomszédság, település, kistér-ség – önmaga fejlődési irányainak meghatározása érdekében képes a kezdeményezésre és képes cselekvő módon részt venni saját fejlesztésében. Amikor e közösségi szinteket megjelöl-jük, elsősorban a lakosság önsegítő és önszervező intézményeire gondolunk, olyanokra, mint az összejárási szokásaikra, ön-, és egymást segítő tevékenységeikre, szervezeteikre, az általuk működtetett helyi nyilvánosságra, s a mindezt összefogó bizalomra és rendszeres kommuni-kációra. Természetesen ugyanilyen fontosak a közösség más szereplői is: az önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások és e szervezetek szakosodott intézményei, valamint a helyi gazdasági élet szereplői, s végül mindaz a külső kapcsolatrend-



szer, amelyet valamennyi szereplő együttesen működtet. Az együttműködő, önmagát fejlesztő közösség feltételeit vizsgálva kiemelünk néhány fontos közösségfejlesztési szempontot64, hogy lássuk, ez a beavatkozás mire alapoz és hova hat a közösségen belül:

- Érzelmileg hogyan viszonyulnak saját lakóhelyükhöz, területi közösségükhöz? - Mennyire tudatosan élik meg ezt a viszonyt, van-e rálátásuk saját közösségük életére,

vannak-e viszonyítási pontjaik, s ha igen, milyenek? - Mennyire tájékozottak saját lehetőségeiket és esélyeiket illetően?- Kritikai hozzáállásuk kiterjed-e a felelősségvállalás, a részvétel, a kezdeményezés és a

cselekvés irányába? - Eljutnak-e elképzeléseik kialakításáig és egyeztetéséig, közös tervek létrehozásáig? - Emelik-e folyamatosan saját szervezettségi szintjüket, hogy a közösség fejlesztési el-

képzeléseit bizonyos rásegítéssel (tanulással, szakmai és anyagi támogatással) meg is valósíthassa?

A felelősségvállalás és részvétel, a kezdeményező és cselekvőképesség a közösségfejlesztés leg-lényegibb területe. Ahol egy közösség tagjai elköteleződnek mindezek mellett, ott fokozatosan ki is alakul az együttműködő közösség, amelynek tagjai eljutnak az elképzelések egyeztetéséig és közös tervek létrehozásáig, s megalakítják a megvalósításhoz szükséges közösségi szerveze-teket is. A közösséghez való érzelmi viszony, tudatosság-tudás, szervezettség és az arra épülő közösségi cselekvés fejleszthető – éppen ez a közösségfejlesztés feladata.

Miért érdemes közösségben dolgozni?A közösségfejlesztés funkciója kettős: felszabadítja az emberek alkalmazkodási képességeit

és segít nekik abban, hogy javítsák, tökéletesítsék, változtassák környezetüket. Ez soha nem érhető el teljesen, mivel mind az emberek, mind a környezet változik, és minden egyes változás további alkalmazkodást követel az embertől65. Így a közösségfejlesztés felfogható prevenciós munkának is, mert célja a lokális közösségek megtartó erejének növelése. Arra a kérdésre, hogy „Miért érdemes közösségben dolgozni?” a közösségi munka gyakorlatából az alábbi vála-szok érkeztek például:

- sikerélményt ad, értelmes életet szeretnék élni, társasági létet ad, közös célok elérését hozza, együtt megvalósítható;

- közös öröm, valahová tartozás, élni az összefogás örömével és lehetőségeivel;- különféle problémák együttes megoldását adja; - gazdasági szükségszerűség a nehézségek közös megoldása, így csökkenthetjük kiszol-

gáltatottságunkat;- lehetővé teszi meglátni lépéslehetőségeinket, lakóhelyünk lakhatóbbá tételét, felbáto-

rít a cselekvésre;- a demokratikus állampolgári létet csak közösségben lehet kitanulni;- lehetővé teszi, hogy megértsük saját helyzetünket, otthon legyünk a saját életünk-

ben;- a közös munka arra ad lehetőséget, hogy az egyéni célok a közösen kitűzött célokkal

összhangban valósuljanak meg.

64 VERCSEG Ilona Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak – módszertani füzet. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 200465 GERMAIN, 1985 idézi: VARGA A.T. – VERCSEG I. Dr.: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1998



A közösségi munka során a benne résztvevő személyek és közösségeik egyaránt képesek lesznek például:

- felismerni aktivizálható közösségi helyzeteket és azokban cselekvő résztvevővé válni;- a közösségekkel való együttműködésre, tanácsadásra;- eligazodni a felnőttképzés rendszerében, így maguk és közösségük tagjai számára meg-

felelő szakmai és képzési irányok kiválasztására;- a képzésekhez tartozó támogatásokban való eligazodásra.

A szolgáltatás részeiA közösségfejlesztés egy szervezett és módszeres beavatkozás az adott közösség szükség-

letek feltárására és azok kielégítésének megszervezésére, azaz a közösség problémáinak meg-oldására, lehetőségeinek azonosítására és azok érdekében szervezett közös cselekvésre.

Ehhez többfelé út vezethet. A közösség tagjaiból kiinduló az alábbi lépések mentén építkezik:

1. az emberek megszervezése saját életüket érintő közös cselekvésekre, ellátások kollek-tív kidolgozása, az emberek problémamegoldó képességének mozgósítása;

2. probléma-megoldási folyamat jellemzi, amelynek elemei: tények feltárása, kommuni-kációs struktúrák kiépítése, alternatív eljárások összegyűjtése és rangsorolása, stratégia kiválasztása, cselekvés kidolgozása, eredmények értékelése.

Ehhez kapcsolódó szolgáltatásként definiálhatjuk a folyamatot kezdeményező közösség-fejlesztők főbb szerepeit:

- a közösség kezdeményezéseinek feltárása, bátorítása, cselekvéseik ösztönzése;- a közösség tagjai közötti párbeszéd, a nyilvános beszélgetéseket facilitálása, egyéni és

csoportos interjúk készítése a közösség potenciáljának feltárására, aktivizálására; - a közösségi folyamatok kibontakozásának módszertani segítése (komplex közösségi

tervezés).

A modell elsősorban azoknak az IKSZT-ben dolgozó, a közösségi munka iránt érdeklődő kollégáknak szól, akik átfogóan szeretnék megközelíteni a ház és környékének ügyeit. Jó forrás lehet azoknak is, akik újra kívánják gondolni az IKSZT-jük közösséggel kapcsolatos munkáját. Valamint hasznos azoknak, akik a szervezeti, települési, pályázati tervezés kapcsán keresnek útmutatást, praktikus segédanyagot a közösség aktivizálására, a közösség tagjaival való közös tervezéshez, cselekvésekhez.


Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokA közösségfejlesztés (community development) vagy közösségszervezés (community or-

ganization) elsősorban szomszédságok, települések, térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közössé-geiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztők-nek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat66.

A közösségi munka során leggyakrabban alkalmazott kifejezések a köznyelvben is gyakran használatosak, épp ezért értelmezési keretüket érdemes most a szakmai feladat tükrében vá-zolni fel.

66 VARGA A.T. – VERCSEG I. Dr.: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1998



Település - Közösség Egy közösség akkor tud hatékonyan működni, ha tagjainak vannak közös céljai, ha az egyé-

nek felismerik abban a saját feladataikat és azokat meg is tudják valósítani. Fontos megérteni és elfogadni, hogy nemcsak egymás mellett kell élni, hanem együtt is. Kapcsolatokkal kell ren-delkeznünk saját lakókörnyezetünkben, tapasztalatokat kell szereznünk egymásról, egymástól, hogy kialakulhasson bennünk az otthon fogalma, hogy legyen mihez kötni a biztonság és a valahova tartozás érzését. A család fontos kötelék, de nem ritka, hogy az emberek messze élnek vérrokonaiktól, hogy a mindennapokban fontos kisegítő funkciókat – találkozás, visszajelzés, gondoskodás, vigasztalás, megosztás, látogatás, stb. – nem tudjuk a család számára szolgáltat-ni, és mi se tudjuk tőlük ezt természetes módon elvárni. A közös munka arra ad lehetőséget, hogy az egyéni célok a közösen kitűzött célokkal összhangban valósuljanak meg. Így a tele-pülési lakosság körében alkalmazott közösségfejlesztő módszerek lényege nem más, mint az egymás mellett élő emberek kapcsolatainak megerősítse, szükség esetén megszervezése. Ha ismerjük a környéket, amelyben élünk, az kiszámíthatóvá teszi azt számunkra. Ha ismerjük az utcánkban lakókat, és tudjuk, kik laknak a környékünkön, ha kapcsolatban, párbeszédben va-gyunk velük, akkor alakítani is tudjuk azt – ezáltal lesz közünk hozzá.

Részvétel Meggyőződésünk, hogy modern demokrácia csak jól informált/képzett állampolgárok aktív

részvételével valósulhat meg. Jól informált csak az lehet, aki érdeklődik a közössége ügyei felől és párbeszédben áll tagjaival. A képzettség nem kizárólag az iskolai oktatásban való részvételt jelenti, hanem azt a folyamatot is, melyben az ifjabb generációk tagjai fokozatosan megismerik és elsajátítják a felnőtt társadalom szokásait, eljárásait, valamint azt, amelyben a társadalom minden tagja új és új eljárásokat, magatartásokat, együttműködéseket dolgoz ki annak érde-kében, hogy lépést tudjon tartani a külvilágból érkező folyamatosan kihívásokkal. A közösségi munka gyakorlatában mindig szem előtt kell tartani, hogy a részvétel a közösségi munka alap-ja, így annak hiányában a beavatkozások legfőbb feladata a változtatás, valamint a cselekvési szándékok igényének felkeltése, majd a kezdeményezések támogatása.

Fejlesztés – fejlődés A közösség értéke és a fejlődés fogalma a közösségfejlesztés két tartóoszlopa. A fejlődést

az ember és az általa alkotott közösségek szempontjából értelmezzük olyan visszafordítha-tatlan mértékű változások jelölésére, amelyek folyamán a közösség új kihívásokat azonosít és azokra új válaszokat dolgoz ki. Megváltoznak például a szokásai, a viszonyai. Az IKSZT-k számára mi a széles értelemben felfogott közösségi művelődést állítjuk fejlődés-koncepciónk középpontjá-ba, azért, hogy az emberek tudatosabbak legyenek, látókörük szélesedjen, cselekvőképességük növekedjen, mert az atomizált és közönyössé tett tömegek kiszolgáltatottsága és függése az azzal visszaélő, azt kihasználó érdekcsoportoknak kedvez. Azaz felkészültségük olyan mértékű legyen a közösségi munkában való részvételre, amely kikerülhetetlenné teszi őket.

Az alábbiakban György Lajos tematikája alapján megkíséreljük összefoglalni67 a fejlődés kapcsán tett legfontosabb állításokat.

1. A fejlődés első szakaszát összetettség, bonyolultság és annak növekedése jellemzi, a feltárt és megismert kölcsönhatások mennyiségének növekedése.

2. A fejlődést elsősorban tudati, szellemi, lelki és etikai szinten kell megragadni, ott kell tetten érni a változásokat.

3. A fejlődésnek iránya, célja van.

67 GYÖRGY Lajos: Mi a fejlődés, van-e értelme és célja, mi felé haladunk? In: TANULÓ TÁRSADALOM, III. évfolyam 1. szám, OKI, 2005



4. A cél nem az eszközeink, hanem önmagunk fejlesztése, közösségek esetében a közösség önmaga általi fejlesztése, azaz az önazonosság és a tervezés képességének együttállása.

5. Nem fejlődés az a folyamat, amely pusztulást, szenvedést, halált hoz a többség számára, csak felboríthatja a meglévő bizonysági elemeket, status quo-kat.

6. A fejlődés végső célja már nem a részletek, az apró adatok, hanem az egész rend, a rendszeresség megmozdítása, a harmónia irányába, abba, amely a közösség minél több tagjának ugyanazt kínálja.

7. Ebben segíthetnek ugyan az eszközök, de javarészt ihletre, elmélyedésre, transzcenden-ciára és a változtatás mély szándékára van szükség.

Animálás Ez a francia eredetű szó azt a támogató, segítő, lelkesítő háttérmunkát takarja, amely során

a fejlesztő, illetve támogató szakember feltárja a közösség tagjaiban rejlő – egyénenként vagy akár csoportosan – potenciált, életet lehel belé hitével, támogató, megerősítő és kiegyensú-lyozó szerepével. Fontos, hogy ez háttérmunka. Még csak nem is csapatmunka. A jó animátor szinte láthatatlan, mert az emberek csak onnan emlékeznek ügyükre, hogy közösen indultak neki és vitték véghez. A sikeres cselekvés önbizalmat és erős alapot ad a közösség számára az ismétlésre, a nagyobb feladatokhoz való felbátorodásra. Fontos, hogy az animátor helyzetbe hoz, nem épít, és nem növeli a függőséget.

FeltárásTelepülési adottságok és szándékok a fiatalok aktív szerepvállalása területén (pl. hogyan

gondolkodnak a település-, illetve az intézményi vezetők, van-e közösségi tér, milyen jellegű, mennyire nyitott, mennyire kötött, kiknek hívogató, ki marad kívül, voltak-e sikeres, vagy el-akadt ifjúsági kezdeményezések, van-e érvényben lévő ifjúsági koncepció, vagy más erős tele-pülési akarat, stb.);

Emberi attitűdök: az érintettség, kötődés mértékének alapszintű felmérése például a mit adok – mit kapok a településemtől kérdések mentén.

FelkészülésBármit is tervezünk az adott településen fontos megismerni azt. Ennek része a település

feltárása, a közösségi-, társadalmi diagnózis készítése, az erőforrások feltárásnak vizsgálata, me-lyekről részletesebben a sorozatunk „Erőforrástérkép” című kötetében olvashatnak. A közösségi munkára nem csak a helyi embereknek, hanem a közösséget támogató szakembereknek, intéz-ményeknek is fel kell készülniük. Néhány közösségi munkás általános tapasztalata e téren:

- Minden apátia látszat ellenére az emberek alapvetően nyitottak, lelkesek és odaadóak, amennyiben látják, hogy a munkájuk kézzel fogható, vagy egyértelműen érzékelhető eredményeket hordoz;

- Fontos számukra a biztonság és a bizalom: = Biztonság: amikor tudják, hogy mikor, mi lesz, mi fog történni, mikor mit kell csi-

nálni, ki fogja csinálni, ha baj van, akkor kihez lehet fordulni, ha valami rosszul sül el, ki segít nekik, ki védi meg őket.

= Bizalom: élő eleven kapcsolatokkal, mert sok a rossz példa a bizalommal való visszaélésre.

- Fontos, hogy az ismeretátadás módja: ne legyen iskolás, kioktató, esetleg szájbarágó, ugyanakkor szükségük van konkrétan, érthetően megfogalmazott mondatokra arra vo-natkozóan: mi a cél, mit csinálunk így együtt, miért csináljuk, hogyan, kinek mi ebben a dolga, stb.;



- A beszélgetések során kezdetben erős a problémaorientáltság és a pesszimizmus. (A dolgok nem megváltoztathatók, de legalábbis általuk semmiképpen. Ők nem tehetnek semmit. Az ötlet jó, de itt nem lehet. stb.).

- Gyakran megjelenik – akár a kritika köntösébe bújtatva – egyfajta kényelmesség és a hozzá kapcsolódó szemléletmód. „Csinálja az, akinek a dolga (pl. az iskola, az önkor-mányzat, a művelődési ház munkatársa), mi majd eldöntjük, hogy jól csinálta-e.”. Meg kell érteni, mi van a passzivitás mögött (bizonytalanság, előzetes kudarc, ismeretek, kap-csolatok, ötletek hiánya) és persze el kell kezdeni lépegetni a cselekvő részvétel felé, de a maguk tempójában. Végül is, ha nekik nem sürgős, ne mi sürgessük. Vagy csak kicsit.

- Amikor mégis összeállnak cselekvésre, gyakran sablonokban kezdenek gondolkodni, kevesebb kockázatot éreznek („Ami ott jó volt, az itt is az lesz.” „Ha nekik úgy működött, akkor nekünk is jó lesz az.”). Segítsünk saját utat, ötletet, ízt találni! Beszélgessünk sokat arról, hogy milyennek képzelik, amikor már működik (legyen az bármi) és, mint egy jó építész, kérdezgessünk sokat arról is, hogy kik, mire és hogyan akarják használni majd, segítsünk fantáziálni, majd racionalizálni, de a kettő között legyen szünet, hadd érjenek a tervek.

- Félnek a kudarctól, ezért gyakran a könnyebb ellenállás felé hajlanak. Csak módjával hagyjuk.

A közösségfejlesztő munkában tapasztalt speciális jellemzőkJelentősen eltér a közösségi fejlesztő munka a falusi és a városi környezetben. Falusi munka

esetében meghatározóbb a helyi társadalmi környezet, a család és a lakóhelyhez való kötődés, ezzel kell számolnia az IKSZT munkatársaknak is. A közösség általi fejlesztő munka csak az egy közösségben, községben élők partnerségével, befogadó környezetben lehetséges. A munká-ból ezért egyetlen szereplő se hagyható ki. Gondolni kell a helyi lakókra, a szakemberekre, s a helyi körülmények között fontos más szereplőkre is. Képzésük, felkészítésük párhuzamosan kell, hogy megvalósuljon, hogy közösen tudjanak cselekedni.

Tér és eszközökA közösségfejlesztés általában véve nem igényel jelentős és nagyon szabott teret. Így az

IKSZT-knek sem kell erre formális gondot fordítani – annál inkább a munka rugalmasságára és többfunkciósságára. A kezdeményezők főként a munka kezdeti szakaszában jelennek meg intenzíven az irodában, és ezalatt szükségük van személyes és zavartalan (külső „beszólogató” kritikától mentes) beszélgetésekre 1-2, majd 3-6 fő részvételével. Ezek nem igényelnek speciá-lis bútorokat, de fogyóeszközök közül inspiráló lehet a nagyméretű papír, a göngyölegpapír, a műszaki lapok, filcek, számológép, használt magazinok, ollók, ragasztók, stb. Így az irodai mini-mumigénye e feladatnak a „kreatív doboz” és a védett beszélgető tér. A többi az embereken és a velük dolgozó szakemberen múlik, üljenek bárhol is.

Bevezetés lépésről lépésreA közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság vagy/és szervezeteinek megszó-

lításával és bevonásával – aktivizálásával – kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik. Ennek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és jutnak el a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez és közösségi megoldásá-hoz, mégpedig ismereteik és képességeik fejlesztése útján, a lehetséges partnerekkel együtt-működve68. A kezdeményezések támogatása IKSZT iroda-specifikusan fog majd kialakulni, de a legfontosabb az alábbi három lépés megtételére való felkészítés:

68 VARGA A.T. – VERCSEG I. Dr.: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1998



a) TÁRSAK ➠ Első lépés minden esetben az ötlet korai szakaszában társakat találni, hogy talpán, és ne a csúcsán álló piramisokat építsünk. Gondoltassuk végig, kikkel osz-taná meg tervét a kezdeményező, és jöjjön vissza legalább egy, de inkább több társsal. Teszteljük az együttműködésüket apró, a tervet előkészítő feladattal. Jó szóval.

b) TÉNYEK ➠ Információk, amikre a tervezés során szükség van. Lista és munka a beszerzésükre (mit – ki – honnan).

c) TERVEK ➠ Segítsünk részletes cselekvési tervet kidolgozni az ötlet megvalósítá-sához. A terv térjen ki legalább az alábbi kérdésekre:

- Mit tervez? ➠ Az ötlet - Kikkel tervezi? ➠ A csapat - Kiknek tervezni? ➠ A célcsoport- Miért tervezi? ➠ Az indoklás- Hogyan tervezi? ➠ Ütemterv- Mennyiből tervezi? ➠ Költségterv - Miből tervezi? ➠ Forrásterv

d) TETTEK ➠ Minden elképzelés / terv próbája a megvalósítás. Fontos tudatosítani a közösségben, hogy az összefogás és a közös tervezés még az elő lépéseket jelenti, az igazi kaland a cselekvés maga.

A tervek bemutatása történhet egy támogató mentor, más tervező csoportok, vagy a kö-zösség spontán meghívott tagjai előtt. Szervezhetünk támogatói találkozót is, hogy a település befolyásos emberei (döntéshozók, intézményvezetők, vállalkozók, támogató magánszemé-lyek, stb.) személyesen hallgathassák meg az elképzeléseiket, terveket, így lehetőség kínálkozik a közvetlen együttműködésre a megvalósítás során.

Mikor vágjunk bele a közösségek aktivizáló munkájába? Azaz mik a helyi közösségek mobilizálásának előfeltételei?

- Hiszünk céljainkban.- Képesek vagyunk azonosítani helyzetünket, felismerni forrásainkat, erőforrásainkat,

melyekhez szükség szerint hozzá tudunk férni, használni tudjuk őket.- Képesek vagyunk saját döntéseinket meghozni.- A helyi lakosság mobilizálása akkor lesz hatékony, ha abban a lehető legtöbben részt

vesznek.- A közösség egészét figyelembe kell vennünk, azaz nem csak a szűken vett csoport

szempontjait.- Figyelni kell a társadalmi, kulturális kérdésekre, a kommunikációra és az együttműkö-

désre.- Meg kell próbálnunk mindenkit részvételre ösztönözni és kialakítani vagy erősíteni a

helyi identitástudatot.- Önállóságra kell szert tenni azáltal, hogy tulajdon energiáinkra támaszkodunk. - Úgy szervezzük a munkát, hogy a helybeliek készségei növekedjenek.- Valamilyen támogatásra szükség van külső forrásokból is.



Végül három kérdés, melyet magunknak, mint közösségi segítő szakembereknek kell fel-tennünk a munka elé:

1. Hiszünk-e eléggé abban, hogy a közösség tagjai segítségünkkel képesek lesznek azono-sítani valós szükségleteiket, megfogalmazni céljaikat és kiállni azokért?

2. Képesek vagyunk-e elfogadni majd a közösség akaratát, akkor is, ha az nem fog egyezni az általunk látott szakmai kihívásokkal, törekvésekkel?

3. Képesek leszünk-e támogatni a közösség akaratát a helyi döntéshozókkal, szakmai munkacsoportokkal, vagy akár a fenntartónkkal szemben is?

Ha igen, akkor vágjunk bele! Reméljük, a fenti sorokkal csak felébresztettük a felelősségérzetet a közösségi munka terén,

de nem szegtük senki kedvét. Emberekkel dolgozni állandó küzdelem, ugyanakkor rendszeres öröm. Megéri belevágni!

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

Mint ahogy azt már korábban is említettük, a közösségi alapú fejlesztő munka egyfajta mozgalomnak tekinthető. Következésképpen nem egyszerre mozgat meg tömegeket, hanem a cselekvők táguló körével dolgozik.

Célunk a cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cse-lekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a foko-zatosan köréjük csoportosulókból69. A folyamat első fázisában leírt „mozgásokat” a közösségfej-lesztő, illetve a közösségfejlesztők és a központi mag hozzák létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést és folyamattá szervezi a tevékenységeket.

A módszerek helyes megválasztásának „művészete”A közösség általi fejlesztés folyamatát tehát a rendelkezésre álló munkamódok (vagyis a

több módszert is elegyítő, folyamatot kitevő módszerek kombinációi) és módszerek, technikák alkalmazása segíti. Mivel azonban e folyamat többszereplős, szerteágazó és gyakran mutat fel váratlan fordulatokat, a folyamat kezelésében mindig nagy szerepe van az egyéni ötleteknek és megoldásoknak, a rögtönzésnek, a próbálkozásnak. Fontos, hogy a váratlanul felbukkanó problémákra, fordulatokra, konfliktusokra a segítők természetesen reagáljanak, és a módszerek megválasztásában használják saját megérzéseiket, de ugyanilyen fontos, hogy saját beavatko-zásuk hatását figyelemmel kísérjék és elemezzék, mert csak így biztosítható a folyamat fenn-tarthatósága és előremozdítása.

A közösségi részvétellel történő tervezés folyamatjellegű munka, ami azt jelenti, hogy idő- és figyelemigényes. Egy jól előkészített és levezetett közösségi tervezési folyamat, mely-ben az elképzeléstől a megvalósításig aktívak a helyi lakosok, gyakran egyenlő egy közösség felnőtté válásával: megszületik benne a közösség önálló identitása, tisztába kerül képességei-vel, és megtapasztalja erejét és felelősségét.

69 BIDDLE, W. W., and BIDDLE, L. J. The Community Development Process: The Rediscovery of Local Initiative. Holt, Rinehart, and Winston, New York, 1965



A közösségi fejlesztő munka fázisaiA közösségi fejlesztő munka fázisai az alábbi elemekben ragadható meg: Első fázis

Mozgásokat kell létrehozni. Egy adott területen a szereplők (cselekvő aktorok) összegyűjtése és megszólítása. Pl. a köz-

és magánintézmények, a helyi közösségek, egyesületek, a közigazgatás képviselői, stb. Ennek során figyelni kell az emberek közösségi szükségleteire, például:

1. A meghallgatás szükséglete. „Minket nem kérdez meg senki”. 2. Az egyéni és közösségi identitás szükséglete. Reális múltismeret és jövőperspektíva

nélkül éltünk.3. Információk iránti szükséglet. A népesség nagy része saját lehetőségei alatt éli életét,

vagyis nincs tisztában a lehetőségeivel. Az IKSZT és az általa elérhetővé váló programok / lehetőségek többlet esélyt kívánnak adni a leghátrányosabb településeken élőknek is. A korábbi hierarchikus rendszerekben csak felfelé irányuló mozgásra volt – már akinek volt – lehetősége. A települések semmit, vagy csak nagyon keveset tudtak egymásról.

4. A helyi nyilvánosság iránti szükséglet – mi történik, vagy történhetne szűkebb környe-zetünkben? Az állami média alig foglalkozik a helyi problémákkal. Nem volt helyi sajtó, s nem voltak helyi közösségek sem, amelyek a rájuk vonatkozó információkat értelmezni és alakítani tudták volna.

Második fázis Fel kell tárni A helyzetet

Ezt a fázist nevezzük társadalmi-gazdasági diagnózisnak, melyről fentebb már részlete-sebben írtunk.

HarMadik fázis Fel kell mérni A közösség véleményét, késztetéseit, cselekvési potenciálját

Ennek során minél több helyi embert érdekeltté kell tenni a helyi problémák feltárásában, települése, szomszédjai megismerésében. Az a cél, hogy olyan közös, lakossági cselekvési terv készüljön, amely nemcsak a településen élők problémáit és elképzeléseit tartalmazza, hanem a problémák megoldásában aktív szerepet vállaló helyi polgárok és közösségeik feladatvállalását is.

Negyedik fázis rAngsorolni kell közösen A FelAdAtokAt – tervezni kell

„Most” – „Hamarosan” – „Később” táblázat készíthető a feladatok sorrendjének és a felelősök meghatározására. A táblázatban szerepelni kell azoknak az itt és most közösen meghatározan-dó felelősök köreinek is, akiknek a kompetenciájába a csoport szerint az adott ügy beletartozik: helyi önkormányzat, helyi lakosok, helyi közösségek, orgánumok, szakértők, szakmai és érdek-képviseleti szervek, munkaügyi központ, központi kormányzat, stb. Lehet a táblázatnak egy „Hogyan?” rovata is, amelybe a megvalósítás módozatai írandók, pl. 1. lépés: képzés, 2. lépés: a szervezet (pl. szociális szövetkezet) megalakítása, stb.

Sokat segít, ha adataink és terveink alátámasztására egy helyi térképet készítünk.

ötödik Fázis közösségeket kell AlAkítAni, képzéseket és különböző helyi tevékenységeket (projekteket) kell beindítAni

A projektek tervezésénél számba kell venni, hogy melyek a megvalósításához szükséges emberi befektetések: közösségi szerveződések, tanulási, tájékozódási folyamatok beindításá-nak szükségessége; anyagi befektetések; vállalkozási, szövetkezeti formák keresése, pályázati lehetőségek; s mindehhez milyen szakmai, szaktanácsadói, információs és szervezési háttér, közösségi álláshely/ek teremtése szükséges, stb.



Hatodik fázis meg kell keresni, és Aktivizálni kell A belső és külső pArtnereket

Hetedik fázis meg kell szervezni A munkA koordinálását

Ennek során jelentkezhet feladatként az elakadó megvalósítások továbblendítése, a bátorí-tás, a figyelemmel kísérés, az információnyújtás, a kapcsolatok szervezése, stb.

Erre a legjobb megoldás egy közösségszolgálati kolléga munkába állítása az önkormány-zatnál vagy a kistérségi társulásnál, ill. a kistérségi iroda közösségszolgálati (információs) iroda-ként való megerősítése, de gondolhatunk a falugondnokok profilerősítésére is.

Az alkalmazható módszerekről részletesebben

1. A közösségek feltárása„Mindent” tudni egy lokális közösségről lehetetlen – és nem is szükséges. A kezdeményező-

ket tájékozódásukban a helyi emberek vezetik. Mélységeikben csak azokat a problémákat kell tanulmányoznunk, amelyek megoldására a helyi közösség vállalkozik.

Ahhoz, hogy körültekintő képet alakíthassunk ki egy adott területről és a benne élő embe-rekről, egyaránt szükségünk van tényszerű információkra, melyek konkrét adatokkal szolgálnak a természeti, a gazdasági, az intézményi, az emberi összetevőket illetően. Ezeket hívjuk kemény mutatóknak. Fontos, hogy ezek az adatok általában már rendelkezésre állnak valahol, csak fel kell lelni az adatgazdát. Lehetnek olyan speciális, számszerűsíthető adatok, melyekre szüksé-günk lenne, de még nem mérte fel előttünk senki. Ez esetben fontos mérlegelni, hogy a kívánt információ begyűjtése mekkora erőfeszítés (idő, pénz, stb.), valamint hogy nem tudunk-e he-lyettesítő adatot találni, vagy már meglévő adatok felhasználásával kiszámítani. Az adatokról, gyűjtésükről és értelmezésükről részletesebben az „Adatbánya” és „Adatmérleg” modellekben olvashatnak.

A számszerű adatok persze csak egyik felét jelentik a településtől, településrészről való tájé-kozódásnak. A közösségi munka szempontjából nagyobb szeletet jelent a lakosok közérzete az adatok tükrében. Ez a kettő sokszor nem esik egybe. Az emberek másképpen élnek meg mennyiségeket és minőségeket, mint ahogy arra esetleg a számok alapján következtetni le-hetne. Ezért fontos, hogy akármennyire csekély is az a beavatkozás, amire készülünk, mindig tegyünk próbát, hogy az adatok és a vélemények mennyire vannak összhangban egymással. Azaz a településen élők mennyire birtokolják a róluk szóló információkat, mennyire lát-ják reálisan helyzetüket, és mennyire rendelkeznek a jövőtervezés képességével.

A közösség erőforrásainak elemzésekor beszélhetünk „fizikai” erőforrásokról, mint a kör-nyezet (táji- és természeti adottságok, épített környezet, fizikai infrastruktúra – lásd fent) és a tulajdon (birtokolt erőforrások – föld, épület, szerszám, üzem, stb.). Emellett beszélhetünk ún. „emberi” erőforrásokról. Az „emberi erőforrások katalógusa70” például a következő társadalmi je-lenségeket foglalja magába:

- Maga az ember. Képességei, tudása, szellemi, fizikai állapota, társadalmilag hasznosít-ható, ill. társadalmi kapcsolatai révén kialakult tulajdonságai.

- A társadalmi mikrokörnyezet emberi kapcsolatai. A család, ill. a családon belüli emberi vi-szonyok, a munkahelyen a munkatársakkal kialakított kollektív kapcsolatok (csoportviszo-nyok), s mikroszintű szerveződések hálózata.

70 GYEKICZKY Tamás Dr.: Emberi erőforrások és modernizációs stratégiák – Szociológiai adalékok az emberierőforrás-fe-jlesztések és az emberitőke-beruházások társadalomtörténetéhez. T-Twins Kiadó, Budapest, 1994



- A társadalom intézményes viszonyai, amennyiben azok az ember képességeinek, szemé-lyiségének kialakulását, fejlődését szolgálják. Az oktatás és képzés rendszere, az egészség-ügy és a szociális gondoskodás szervezetei, a különböző szocializációs és prevenciós intéz-mények.

- A társadalmi kooperációt és konfliktusfeloldást, megoldást biztosító, azt szervező társadal-mi szervezetek, intézmények, alakzatok és mozgalmak.

- Az ember alapvető társadalmi viszonyait meghatározó normák, értékek, tudásstruktúrák, információk és motivációk.

- A társadalom makroszintjének intézményei, amennyiben ezek működésükkel az ember társadalmi lehetőségeit bővítik, s a jövőre vonatkozó döntések terét tágítják.

Ünnepek és szokások „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – üzeni nekünk Tamási Áron

az „Ábel Amerikában” című regénye záró mondatában. S mint ahogy a különféle embercsopor-tok sokféleképpen érezhetik az otthon-lét érzését, ebből következően sokféleképpen is ünnep-lik azt a pillanatot, amikor úgy érzik: otthon vannak. Lehet ez a pillanat egy kiemelkedő törté-nelmi esemény, lehet egy egyházi védőszent napja, vagy az emberi élet valamely személyes fordulópontja.

Nincs két egyforma ünnep. Mindegyikhez más szokások, más emlékek, más várakozások fűződnek. Néphagyományokhoz, foglalkozáshoz, gazdálkodáshoz, az adott település egy fon-tos eseményéhez is kötődnek ünnepek. Ezért fontos benyomásokat szerezhetünk, ha megis-merjük egy adott közösség ünnepeit és az ahhoz kapcsolódó szokásait. Bőséges a választék, teli a naptár, hisz ma már az év minden napjára jut egy-egy jeles ünnep:

- újév (január 1.),- farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig), - Valentin nap / szerelmesek napja (február 14.), - nőnap (március 8.), - költészet napja (április 11.), - roma kultúra napja Magyarországon (április első hétvégéje), - Föld napja (április 22.), - anyák napja (május első vasárnapja), - gyereknap (május utolsó vasárnapja), - pedagógusnap (június első vasárnapja), - Szent Iván napja (június 24.), - aratásünnep (június 29.), - aradi vértanúk emléknapja (október 6.), - mindenszentek, halottak napja (november 2.), - bányásznap (december 4.).

Hasonlóképpen zsúfoltak az egyházi naptárak is: - nagypéntek (húsvét előtti péntek), - reformáció napja (október 31.), - jóm kippur / engesztelés napja (2008-ban: október 7-8.),

S ez a sor is a végtelenségig folytatható.A legtöbb esetben egy-egy ünnep más-más jelentést hordoz egyikünk és másikunk számá-

ra. Vegyük például az „ünnepek ünnepét”: a karácsonyt! Érzelmeiben és hangulatában a kará-csony a nyugati civilizációk legnépszerűbb, közös ünnepe. A különböző keresztény felekezetek számára Krisztus születésnapjaként, vagyis az Ige földre szállásaként, és közvetve az anyaság dicsőítéseként a legkedveltebb egyházi ünnep, ugyanakkor a huszadik században a nem hívők



számára, de más vallásúak szemében is a szeretet, meghittség és béke szimbóluma, a szeretet ünnepe.

Az ünnepek tulajdonosaik szerint is elkülöníthetőek: - Magán ünnepek: születésnap, névnap, ballagás, esküvő, nyugdíjba vonulás, ezüst-la-

kodalom, temetés, stb.- Egyházi ünnepek: pl. karácsony, húsvét, hanuka, Mária-nap, stb. - Közösségi ünnepek: pl. falunapok, testvérváros-találkozók, idősek napja, stb.- Állami és/vagy nemzeti ünnepek: a harmadik magyar köztársaság kikiáltása, az 1956-

os forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, államalapítás, forradalmak, szabadságharcok, stb.

Hozzá kell tennünk, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi szóhasználatban alaposan (s ta-lán végérvényesen) összekeverednek a „nemzeti” és az „állami” kifejezések: az állam és a nemzet fogalma egymás szinonimái lettek. A nemzet (natio) latin eredetű szó. Megszületésekor egyér-telműen a közös vérségi kötelékek jelölésére használták. A 17. század elejétől kezdve azonban (mind a mai napig) a nemzet fogalmát egy ország lakosainak a megjelölésére alkalmazták, te-kintet nélkül az ott élő népesség etnikai összetételére. Így tehát a „nemzet” kifejezés a bizonyta-lan tartalmú „nép”, illetve „polgárság” helyettesítőjévé vált. Ez a keveredés persze sok más keve-redést is okoz a fejekben. Az ünnepek pedig talán olyan események, melyekkel újra és újra meg lehet élni az összetartozás, vagy a valahova tartozás biztonságát és örömét.

A régi pogány ünnepek vigasságokkal voltak tele, mivel a téli napforduló a földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. Egy földműves számára a meleg eljövetele, a me-leg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka. A nélkülözést elkerülendő, igyekeztek az isteneket jókedvre deríteni. Mára az ünneplés képessé-ge kicsit mintha alábbhagyni látszana. Talán az ünneplésre való alkalmak és lehetőségek nagy száma, talán a körülölelt és jól kiszolgált ajándékozási szokások, talán az idő hiánya – okból nincs hiány, kérdés, hogy akarunk-e ezen változtatni? Sokat elárulhat egy közösségről, hogy szokott-e, és hogy hogyan szokott ünnepelni – együtt örülni, vigadni.

Az is lehet, hogy nem találunk ilyet. Sokszor a közösségi munka egyik első és nagyon fon-tos alapozó lépése, hogy találjunk egy közös pontot az együtt élő emberek életében, melyhez mindenki kötődik, s melyért mindenki tud tenni egy lépést. Ezek lehetnek a régmúltból felele-venített események (alapítás, történelmi nagy tett, veszélytől való megmenekülés, újraszüle-tés, a településhez kötődő misztérium…), a jelen időszak kiemelt pillanatai (tehetségek bemu-tatkozása, elszármazottak találkozója, idősek, gyerekek, anyák, apák, családok köré szervezett események, foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai tudás, vagy tehetség bemutatásának lehe-tősége), esetleg sport vagy kulturális esemény köré szerveződve. A lényeg, hogy a település közössége, a minél szélesebb bevonás, a részvétel és a hagyomány megteremtésének lehetősége maradjon a középpontban.

A hagyomány nem feltétlen ósdi, avult, poros. Nagyon fontos kötődést jelent, éppen ezért nem is könnyű megteremteni. Sokkal gyakrabban születik meg a szándék a hagyományterem-tésre, mint ahányszor sikerül azt megvalósítani. És ez így is van rendjén. Hagyomány csak jól sikerült, jó érzéseket okozó eseményből lehet, vagy abból, melyet egy nagyobb csoport szisz-tematikusan addig-addig ismétel és fejleszt, míg a közösség tagjai meg nem szokták és éle-tük természetes részévé nem válik. Közösségi események szervezése alkalmat adhat az em-bereknek arra, hogy találkozzanak egymással, hogy megérintse őket a közös cselekvés ereje, valamint, hogy ezek során az emberek jobban megismerik egymást, megtapasztalják a közös munkát. Néhány gyakori példa a közösségi események, ünnepek alkalmaira, például:

- falunap, kórus-, tánccsoport-, színjátszó kör szervezése;- egyesületek, egyletek, körök, klubok alakítása;- közösségi találkozók szervezése (Mikulás, farsang, idősek-, ifjúsági-, elszármazottak-, kis-



gyerekesek-, nagycsaládosok-, véradók-, vadászok-, sportrajongók-, önkéntes tűzoltók napja, stb.)

- civil-, vállalkozói fórumok, bálok szervezése;- ünnepeket megtartása, közösségi szervezése:

= állami nemzeti ünnepek, = egyházi ünnepek,

- egyéb, a közösség életét meghatározó eseményekhez kapcsolódó alkalmak, pl. = szüret, = farsang, = terményünnepek (tök, eper, alma, meggy, dinnye, borsó, bab, káposzta, szőlő,

barack, stb.), = termékünnepek (lekvár, bor, pálinka, gombóc, hal, méz, sajt, stb.), = vagy foglalkozások köré szerveződve (pedagóguspiknik, közalkalmazottak nap-

ja, fuvarosok találkozója, állattartó klub, stb.)

Ha vannak ilyenek településünkön, akkor mérlegeljük a csatlakozás lehetőségét, ha nincsenek, akkor felléphetünk kezdeményezőként, de fontos, hogy első lépésben társakat, további ötlete-lőket, szervezőket keressünk magunk mellé, köré. Észre kell vennünk azt is, ha a település kö-zössége rendelkezik már egy vagy több sokaknak fontos alkalommal – ez esetben elsők között ott keressünk magunknak helyet, és abban leljünk az IKSZT-re és munkatársaira passzoló, azt megmutató feladatra. Így része leszünk – mint IKSZT – a közösség egy fontos eseményének. Fontos, hogy csak azokhoz kapcsolódjunk, amelyhez kedvünk van, amelyikben előre látha-tóan jól fogjuk magunkat érezni, és amiért szívesen vállalunk a munkaidőn túli tevékenysége-ket is. Ez azért is fontos, mert látszik rajtunk és a munkánkon is, hogy valamit szívvel csinálunk vagy kötelező feladatként. Ne feledjük, hogy ezeken az eseményeken mutatkozunk meg azok-nak az embereknek is, akikkel – bár szükséges lenne, de – még nem vagyunk kapcsolatban, és azoknak is, akik kívülről látják és ítélik meg a munkánkat. Jó az, ha kívülről is látszik, hogy az önként vállalt feladatot kedvvel, örömmel lehet végezni.

2. A helyi lakosság és szervezeteinek aktivizálása E módszercsoportba tartozik a helyi lakosság és szervezeteinek aktivizálása (úgy is mond-

ják: mobilizálása), vagyis megszólítása és bevonása a közös gondolkodásba és helyi cselekvés-be, valamint a folyamatos közösségi kommunikáció megszervezése és fenntartása. Hogy az ak-tivizáló módszerek közül a kezdeményezők csoportja, a „központi mag” melyiket választja ki, az a közösség adottságaitól és a kezdeményezők csoportjának sajátosságaitól függ – hányan van-nak, mennyi időt hajlandók e munkára szánni, alávetik-e magukat valamiféle felkészülésnek, stb. Mindenesetre mérlegelniük kell, hogy esetükben melyik módszer lesz a legalkalmasabb a cselekvők körének kiszélesítésére, a „szélesebb kör” kialakítására. A továbbiakban ismertetésre kerülő módszerek valamennyien alkalmasak a szélesebb kör kialakítására.

helyi önszervező-köri mozgAlmAk, szívesség szolgálAtok, önkéntes szolgálAtok

Máig talán legértékesebb módszercsoportunknak tartjuk a helyi önszerveződést serken-tő, a helyi tudást és a közösségi segítést egyszerűen feltáró, rendszerbe foglaló módszereket, amelyeket összefoglaló néven önszervező-kori mozgalmaknak hívunk. E kifejezés a módszer lényegét ragadja meg, amely a módszercsoport különböző variációiban is rendre érvényesül. A módszer nagyszerűsége éppen egyszerűségében rejlik: kevés fejlesztői rásegítéssel, nagy kö-zösségi hozzájárulással hozza felszínre a rejtett értékeket, s teszi nyilvánossá, bízva a tartalom mozgósító erejében. Ezekről részletesebben az „Önkéntes Kör” című kötetünk fejezetei között olvashatnak.



A közösségi felmérés, mint komplex alapozó módszerMódszerként említjük, pedig sokkal inkább leírható lenne munkamódként, szemléletként.

Az ilyen jellegű, a közösséget aktivizálva feltáró módszer mögött mindig van egy nagy adag ta-lány. Vajon mi szabadul fel a munka során, milyen energiák, támogató vagy visszahúzó hatások jönnek elő a felszín alól? Nagy a felelősség, de nagy a lehetőség is, éppen ezért fontos, hogy a munka első pillanatától kezdve ne maradjunk egyedül, sem mint kezdeményezők, sem mint helyi intézmény, mint IKSZT.

E módszer alkalmazása során fontos feltétel az együttműködő helyi intézmények és he-lyi családok megléte, akikkel átbeszélhető, megtervezhető a közösségi munka lépéseinek sor-rendje és tartalma. Az algoritmus legegyszerűbben:

1. A családok felkeresése, a célok ismertetése.2. Egyéni / családi interjúk készítése. 3. Nyilvános közösségi beszélgetések kezdeményezése, a megszólítottak összeismerkedé-

se, a célok összehangolása céljából. 4. További egyéni interjúk készítése, vagy kérdőív összeállításának kezdeményezése.5. A kérdőív elkészítési folyamatának ismertetése.6. A kérdőív átadása, kitöltéséhez magyarázat fűzése.7. A közösen megállapított határidőre (3–7 nap) ismételt látogatás kilátásba helyezése, a

kérdőívek beszedése.8. Probléma, kérdés esetén, konzultáció igényével a megadott időn belül a szomszédság

lakosai felkereshetik a szervezőt otthonában.9. A határidő lejártakor ismételt felkeresés. Ha valaki nem tudta önállóan kitölteni az ívet,

annak segíteni szükséges. Minden érdeklődőt meghívunk a következő nyilvános beszél-getésre, a kérdőívek értékelésére.

10. A kitöltött ívek eljuttatása a megadott időpontban a szervezési központba.11. A fogadtatás átbeszélése szükség szerint közben és a begyűjtést követően.12. A közösségi folyamat dinamikájának meghatározása, sarokpontok meghatározása;13. A nyilvánosság folyamatos szervezése annak érdekében, hogy folyamatosan és minél

többen tudjanak a munkáról és csatlakozni is tudjanak.14. A kérdőívek értékelése szintén minél szélesebb kör bevonásával szoftver vagy papír/ce-

ruza segítségével, hiszen nem a gyorsaság, hanem a mozgások indítása a cél, valamint azok alaposabb – kimerítő – átbeszélése.

15. A cselekvési terv kidolgozása az ismeretek és a szándékok tükrében.16. Képességek kibontakoztatása a lehetőségek megosztásával, képzések szervezésével,

munkamegosztással. 17. Partnerség építése más helyi intézményekkel, mely már nem a „segíts nekem”, hanem a

„tervezzünk együtt” dimenzióban jelentkezik; 18. Közösségi tanácsok alakítása a folyamat során és a vége felé is lehetséges, természete-

sen eltérő célokkal. Míg a munka során a nyomon követés és/vagy az elmélyülés lehet a tanácskozások célja, addig a munka vége felé a közbeszéd fenntartása, a közüggyé tétel lehet a céljuk.

19. Koordinációs feladatok közben is jelentkeznek, de a munka végén egyértelműen gaz-dáért kiáltanak – ez a feladatkör kifejezetten illeszkedik az IKSZT-k közösségszervező lehetőségeihez.

Tehát részletezve a módszereket, a közösségi felmérés több módszert ötvöző folyamat, bonyolult, többfejezetes közösségi fejlődési folyamat, néha maga a helyi cselekvés. Legfonto-sabb lépéseit az alábbiakban részletezzük.



1. Közösségi interjúk készítése A mi interjúnk funkciója esetünkben főként az, hogy bekapcsolódásra, a közösség, a

helyi társadalom életében történő cselekvő részvételre mozgósítson. Úgy is fogalmazhat-nánk, hogy az interjúk eredménye a szociológiában a végét jelenti a munkának, a közösségi munka esetében viszont ez a kezdeti pont.

Közösségi interjú – ajtótól ajtóig módszer

Célja lehet: alapadatok gyűjtése, hangulatjelentés, tájékozottság mérése (ismerik-e..., mit gondolnak…, mit hallottak róla?), de első lépése lehet egy hosszabb, összetett folyamatnak is.

A közösségbe való belépéskor fontos, hogy tudjuk, kik vagyunk (kinek a képviseletében vagyunk) és miért kérdezzük a közösség tagjait. Tisztában kell lennünk azzal, hogy számtalan dolog fogja befolyásolni szándékunk szerint és szándékunk ellenére is a megkérdezetteket. (Pl. Milyen benyomást teszünk rá személyesen? Mennyire bízik meg bennünk? Milyen véleménnyel van arról a szervezetről, intézményről, amelyiket képviseljük? Volt e nekünk, vagy rokonaink-nak, barátainknak dolga az illetővel és abból mi rögzült benne? Milyen napja van? Az adott téma mennyire érinti személyesen? Mennyire vált ki belőle aktuálisan indulatot? Mennyire érti a kérdezés nyelvét? stb.) Ezek a szempontok aktuálisan is alakíthatják véleményüket.

VéleményforrásoK felKeresése

Meghatározó közösségi személyek (polgármester, orvos, védőnő, segítő szakemberek, óvónők, tanítók, tanárok, civil szervezeti vezetők, munkáltatók, postás, boltos, fodrász, stb.) fel-keresése és velük beszélgetés kezdeményezése. Minden beszélgetőpartnerünket kérjük meg a beszélgetés végén, hogy ajánljon nekünk olyan embereket, akiket érdemes felkeresnünk, mert a közösség szerintük meghatározó tagjai. Ezt a típusú kapcsolati tőkegyűjtést nevezik „hólabda módszernek”.

2. Nyilvános, közösségi beszélgetések szervezéseAz interjúkészítés során megismert értékek és problémák körének bemutatása, a „problé-

malista” felvázolása. Kérjük meg a résztvevőket, hogy közösen mérlegeljék a problémák fontos-ságát és javításukra tett ajánlásokban rejlő lehetőségeket.

A nyilvános beszélgetések funkciói:- ráismerünk, hogy a problémák közösek;- új megközelítésben látjuk a problémákat;- biztonságérzetet ad, hogy nem vagyunk egyedül;- a közösségi helyzet hozzásegít a probléma megoldásához;- közösségi felelősségvállalás, elköteleződés jöhet létre.

A következő kérdésekkel lehet stimulálni a nyilvános beszélgetéseket: - Mit szólnak a hallottakhoz?- Egyetértenek a felvázolt helyzettel, ők is ilyennek látják? - Milyen terveik vannak, és azokat hogyan szeretnék megvalósítani?

Nyilvános beszélgetéseket szervezhetünk nagyobb csoport számára, érintve a felvetett témákat összességükben – ilyenkor fontos mindig visszautalni arra, hogy hol tartunk a folya-matban. De szervezhetünk tematikus vagy korosztályi közösségi beszélgetéseket, hogy a spe-ciálisabb, nehezebben felszínre kerülő vélemények is helyet kapjanak. Ezen kisebb csoportok munkáinak – beszélgetéseinek – eredményeit szintén be lehet mutatni a nagyobb közösségi találkozókon.



a Közösségben folytatott beszélgetéseK alapVető szabályai

- Akkor kérdezzük, ha tényleg kíváncsiak vagyunk az illető véleményére. - Alapvető magatartásunk a segítő meghallgatás, az empatikus magatartás. - Törekedjünk arra, hogy beszélgető partnerünk jól érezze magát a beszélgetés közben,

ezért a pozitív visszaigazolás megengedett. - Ha partnerünk törekszik a kommunikációs egyensúlyra, magunkról is elmondhatunk

annyi odaillő információt, amennyit szükségesnek érzünk. - Ne akarjunk másnak látszani, mint akik vagyunk, mert csak önmagunk vállalásával lehe-

tünk hitelesek. - Vigyázzunk arra, hogy ne bántsuk meg partnerünk érzékenységét bizonyos kérdések

firtatásával; ne igyekezzünk „mindent” kiszedni belőle, hanem csak addig menjünk el vele, ameddig magától szívesen beszél.

- Akkor volt jó a beszélgetés, ha utána partnerünk jól érzi magát, és nem azon rágódik, hogy ezt vajon miért is mondta el, minek adta ki magát egy idegennek, és egyáltalán: kik ezek és mit kezdenek ezekkel az információkkal?

3. Közösségi kérdőívEljön az a pont, amikorra már kikristályosodnak a sok embert érintő, fontos témák és meg-

születik az addigra már aktívvá vált résztvevőkben a többiek véleménye megismerésének igé-nye. Ilyenkor a közösség témáira kérdéseket fogalmazhatunk meg közösen, melyeket azután mindenki elvihet a szomszédjainak, barátainak, stb. A kérdőív megalkotása közös munka, a ki-osztás történhet személyes kapcsolatok mentén, de elég csatlakozó esetén fel lehet osztani a települést és ki-ki egy-egy körzetbe, egy-egy utcába kiviheti, majd visszagyűjtheti a kérdőíve-ket.

4. Elemzések szakaszaA kapott eredményeket legegyszerűbben a fentebb említett SWOT elemzéssel tudjuk ösz-

szesíteni. Természetesen témánként. Ezek mentén tovább lehet gondolkodni majd, újra nagy-csoportban.

JövőműhelyA közösségi felmérés elemzésének is egyik legjobb módja a „Jövőműhely, avagy az

elképzeléstől a megvalósításig műhely” szervezése. Ebbe a módszerbe vagy akkor fogjunk bele, ha a közösségi felmérési folyamatunk a végénél tart, vagy akkor, ha úgy gondoljuk, hogy már kellő számú aktív, elkötelezett ember és kellő mennyiségű, minőségű információ áll rendelke-zésünkre egy nagyobb szabású, intenzív közös munkához.

A munka menete a legegyszerűbben: közösség elegendő információval rendelkező, előze-tesen felkészített tagjai néhány (1-3) napot arra szánnak, hogy mérlegeljenek és tervezzenek a település jövőjét illetően.

1. ElőkészítésAz érintettek azonosítása. Kik lehetnek érintettek? Minden olyan személy, akiknek az éle-

tét közvetlenül befolyásolja mindaz, ami a közösségben történik. Az érintetteket érdemes cso-portokra bontani, melyhez egyik szempont lehet a döntésekhez való viszony:

1. a döntéshozók/ a célokat kitűzők,2. a döntés/célok által közvetlenül érintettek,3. akik képesek megakadályozni vagy elősegíteni a döntések/célok megvalósulását.



Az érintettek különböző csoportjainak bevonása gyakran csak eltérő módszerekkel haté-kony, ezért szükséges a munka előtt a csoportok lehetséges érdekeit azonosítani (Miért jöjjön el?), valamint jól érthetően megfogalmazni mit várunk tőle (Mire készüljön? Mit csináljon?).

A tervezési alkalmak kijelölésekor figyelembe kell venni a bevonni kívánt emberek elfog-laltságait, ismert életritmusát (munkaidő, gyerekek, stb.). A meghívás módjának is illeszkednie kell a célcsoport szokásaihoz (levél, telefon, személyes).

2. Megvalósítás1. A helyszínen: bemutatkozás, módszerismertető, amellyel a nap folyamán dolgozni fo-

gunk. 2. Témák kiválasztása, s egy példán keresztül be is lehet mutatni a módszert. A témák le-

gyenek pozitív célok: pl. a lakóközösségi központ – mindenki ügye; jobb életkörülmé-nyeket teremteni a közösség idősebb tagjai számára; megfelelő segítséget a fogyatékos gyermekeknek; komplex szolgáltatások a kisgyermekeknek és családjaiknak; értelmes munkát biztosítani a közösség munkanélküli fiataljainak; értelmes szabadidős lehető-ségeket nyújtani – tudatmódosító szer nélkül – a település fiataljainak; a helyi piac fej-lesztése.

3. Kritikai szakasz, negatív jelenségek gyűjtése.4. Újraírás szakasza, negatív jelenségek pozitív célokká fordítása.5. Fantázia szakasz: álmodjunk! 6. A részletes vízió szakasza: meséljük el álmainkat, illesszük össze őket! 7. Megvalósítás szakasza: „Hogyan jutunk oda?”

- stratégiák tekintetében – Milyen politikai, gazdasági támogatásra van szüksé-günk? Kivel tudunk együttműködni? Hogyan tudjuk bevezetni, megismertetni vagy piacosítani az ötletet?

- feltételek tekintetében – alapkérdésekre kell válaszokat adni (Mit? Kikkel? Kik-nek? Hogyan? Mennyiből? Miből? Mikor? Mikorra?), de talán ez a legnehezebb feladat.

- értékek tekintetében – kezdhetünk-e azonnal? Milyen akadályok állnak előttünk? Hogyan vélekednek a munkatársak, politikusok, a hatalommal bíró emberek?

- konkrét cselekvés tekintetében – Ki akar és tud dolgozni ezen az ötleten? Meny-nyi munkára van szükség? Hogyan tudjuk eladni az ötletet? Mi a kockázat? Mi a haszon?

8. Záró értékelés: fontos a visszacsatolás a nap(ok)végén.- Fontos, hogy jól érezzék benne magukat a résztvevők és az is, hogy ezt megtud-

juk: mi volt jó?- Fontos, hogy végül kész tervvel távozzon a csoport.

A módszer megfontolásra alkalmas az IKSZT stratégiai tervezése kapcsán is. Itt elsősorban nem a helyi lakosokra, hanem a környezetében lévő intézményekre, a településen dolgozó, vagy oda kijáró segítő szakemberekre gondolunk.

A módszer arra is alkalmas, hogy a célcsoporttal (pl. kisgyerekes szülők) tervezzen kö-zösen a ház: ennek alapvető feltétele, hogy már olyan viszonyban legyen a családokkal, hogy a tervezésbe bevontak eljöjjenek a közösen kijelölt alkalmakra. A munkát ugyanis nagyban ne-hezíti, ha a találkozókra nem ugyanazok az emberek érkeznek. A leggyakrabban ez esetben azzal megy el az idő, hogy visszalépnek és az előző alkalom munkáját értelmezik, minősítik, egészítik ki, vagy úgy dogoznak vele tovább, hogy nem ugyanazt értik alatta. Ez a munka egy későbbi szakaszában fog jelentkezni.

A közös munkák mindegyike után fontos, ez esetben pedig kritikus jelentőségű, hogy a benne részt vevők végül írásos összefoglalót kapjanak a végeredményről (fejlesztési/stratégiai/



jövőterv). Kevés alkalommal adódik rá mód, de nagyon előre mutató, ha idővel (1–3 év) lehe-tőséget kapnak az emberek közösen visszatekinteni a tervre és annak megvalósulására. Ennek formája rendkívül eltérő lehet, a közösségi szokásoktól, képességektől és felhasználói gyakor-latoktól függően.

Következzék még néhány megközelítés, melyek az IKSZT-k és a benne dolgozók segítsé-gére lehetnek, amennyiben kapcsolatot keresnek vagy újítanak meg, esetleg új csoportokat kívánnak elérni.

Kép-hang módszerA kép-hang módszer mottója, hogy „amit a szakértők fontosnak tartanak, az nem biztos,

hogy megegyezik azzal, amit az emberek helyben valóban fontosnak találnak”.71 A módszer a képet teszi középpontba, a képek nyelvén próbál hatni a közösségre és a környezetére. A módszer célja változások előidézése a fényképezés és a fényképek vizuális erejével. A képeket a közös-ség tagjai készítik (nem fényképész, nem mi magunk – csak ha motiválni kellene) „jelen időben”. A fényképeken és az ahhoz kapcsolódó történeteken keresztül a módszer felhívja a figyelmet számos fontos közösségi problémára és veszélyre, valamint a változások szükségességére. A módszer nagyban segíti egymás megértését, a párbeszédet és az együttgondolkodás kialaku-lását.

Folyamata a legegyszerűbben az alábbi algoritmusban írható le: 1. Előkészítés: bizalom ébresztése, vagy a kíváncsiság felkeltése a módszer iránt, a fotózás

népszerűsítése, közben laza csoport szervezése. 2. Kép – a kiválasztás: azoknak a fényképeknek a kiválasztása, amelyek a leginkább tükrö-

zik egy adott közösség problémáit, erősségeit és erőforrásait. A tényleges részvétel különösen fontos a folyamatnak ebben a szakaszában: a kiválasztást a fényképezők maguk végzik el külső moderátor segítségével.

3. Hang – a történetmesélés: a fényképekhez kapcsolódó történetek (jó és rossz egyéni vagy közösségi élmények) meghallgatása, megértése kisebb-nagyobb csoportos beszélgeté-sek során. A fényképek önmagukban, a történetek nélkül nem értelmezhetők.

4. Értelmezés – a fényképek „kódolása”: a fényképeken és a történeteken átszűrődő témák és ügyek elemzése, lehetséges és sürgős cselekvések körvonalazása

Kimenetek lehetnek pl.:- korábban nem látható, hallható társadalmi csoportok és problémáik megismerése a

fényképek és az általuk hozott történetek vizuális erejével,- előítéletek mérséklődése,- a döntéshozók figyelme konkrét, korábban nem ismert problémákra és a lehetséges

megoldásaikra terelődik,- konkrét cselekvések körvonalazódnak a felmerült problémákhoz kapcsolódóan.

Gyűjtések szervezéseLakosok, vagy éppen az IKSZT részéről kezdeményezhető régi tárgyak, történetek, ké-

peslapok, fényképek, évfolyamok, bizonyos életkorokhoz kapcsolódó képek gyűjtése, melyek amellett, hogy képet adnak a családok körülményeiről és az abban bekövetkezett változások-ról, apropót adhatnak további beszélgetésekre. Ezen esetekben is a végső cél a „szóba állás”, a beszélgetés lehetőségének, körülményeinek megteremtése.

További aktivizáló módszerekÖsszefoglalóan elmondható, hogy a közösségfejlesztők különböző típusú és fókuszú mód-

szereket fejlesztettek ki munkájuk során, de e módszerek mindegyike egy-egy „ürügy” a közös-ség tagjainak aktivizálására. Alább csak néhány példa:

71 Caroline WANG, a Kép- Hang módszer kitalálója. Online: http://www.photovoice.com/



Feltáró és aktivizáló módszerek:- tanulókörök szervezése,- szívesség szolgálatok szervezése,- tankatalógusok, tudástárak szervezése,- kalendáriumok készítése,- közösségi felmérés,- jövőműhely módszer a közös tervezéshez.

Helyi nyilvánosságot szervező módszerek:- helyi hírügynökség szervezése,- fórumok és találkozók szervezése,- helyi hírlevél, helyi lap vagy kisközösségi rádió, helyi tévé indítása.

Helyi gazdaságot fejlesztő módszerek:- önszervező közösségi vállalkozások szervezése,- szövetkezetek szervezése,- helyi piacok szervezése,- termékpályák helyi növelése.

Együttműködést fejlesztő módszerek: - közösségi szervezetek létrehozása, működtetése,- szomszédsági, közösségi, alkalmi, vagy állandó tanácsok, bizottságok, testületek létre-

hozása,- szövetségek (támogatói körök) létrehozása,- közösségi események, akciók szervezése.

Ezekről részletesebben módszertani sorozatunk további modelljeiben vagy az ajánlott iro-dalmak között tallózva lehet olvasni.

Javasolt irodalom

VERCSEG Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. Közösség-fejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Letölthető)

VERCSEG I. – KOVÁCS E. : Ifjúsági közösségfejlesztés (Animáció), Kecskeméti Főiskola Tanító-képző Főiskolai Kara, Kecskemét, 2012 (Letölthető)

GROSKA É. – HUSZTI É. – VARGA M. (szerk.): Édes és sós – Receptek a helyi ifjúsági munká-hoz, Közös Nevező Egyesület, Nyíregyháza, 2006

FRANCSICS Dorina (szerk.): Sikeres önkéntes programok a gyakorlatban. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2005 (Letölthető)

HIDVÉGHI Balázs (szerk.): Kézikönyv a demokrácia oktatásához. Civitas Egyesület, Budapest, 2002

LIDDLE, Matthew D.: Tanítani a taníthatatlant – Élménypedagógiai kézikönyv. Pressley Ri-dge Magyarország Alapítvány, Budapest, 2008

BEKE Pál: Méltóságkereső. Editio Plurilingua, Budapest, 2001. (Letölthető)



Példatár

Milyen a jó közösségi beavatkozás? – egy katalán példa

Összefoglalás

Spanyolországban egy közel 6000 fős kizárólag romák lakta lakótelep lakóinak adott új reményt a közösségfejlesztő folyamat, mely során a közösségi tereket és a lakásaikat is felújíthatták, képzéseken vettek részt, szövetkezetet hoztak létre.

Kapcsolat- Közösségfejlesztők Egyesülete- www.kozossegfejlesztes.hu14

A helyzetFigueresben, a közel 40 000 fős város szélén egy mintegy 6000 fős, szinte kizárólag romák

által lakott lakótelep helyezkedik el, négyemeletes házakkal és a közepén közösségi létesítmé-nyekkel. A házakra és a közterületekre kivetült az itt élők lecsúszottsága: a munkanélküliség és annak valamennyi következménye. Reményvesztett emberek, lelakott lakások, lepusztult közterületek. A telepen egyetlen szociális szolgáltatás sem volt elérhető, a központi közösségi épületet hajléktalanok használták.

A város önkormányzata jelentős lépésre szánta el magát, amikor az ott élők és lakókör-nyezetük együttes revitalizációját határozta meg. Létrehozott egy alapítványt és megkezdte a pénzalap szervezését: a városi önkormányzaton túl a katalán és a spanyol kormány járult hozzá 5 évre a teleprehabilitáció költségeihez, ezen kívül nagy bel- és külföldi alapítványok, jótékony szervezetek, valamint az üzleti élet szereplői is segítettek. A pénzalap nagy részét képzések-re, új munkahelyek beindítására, a fizikai környezet (lakás+központi tér) rehabilitációjára és a szakemberek fizetésére fordították – egyes programok költségeinek fedezésére később már az alkalmazott szakemberek pályáztak.

A pénzalapot egy, az alapító által életre hívott konzorcium kezelte, mely a program tel-jes tervezéséért és kivitelezéséért is felelősséget vállalt. A konzorciumba az adományozók által delegáltak vettek részt. A konzorcium rögzítette szándékát és a felhasználható lehetőségeket, majd munkatársakat kezdett toborozni 5 éves futamidőre.

20 szakembert vettek fel: szociális munkásokat, közösségfejlesztőket, közösségi vállalko-zásfejlesztőket (közösségfejlesztők és vállalkozáshoz értő szakemberek, pénzügyi és adószak-emberek, könyvelő), felnőttképzőket, pszichológust, mediátort, egészségnevelőt. A csapat fél évig tervezte a programot és a feladatokat, folyamatosan tartva a kapcsolatot a konzorcium-mal, mely elfogadta a terveket, és megkezdődhetett a munka.

A kezdeményezésA munkatársak – tekintet nélkül a szakmájukra, hiszen valamennyien kiképződtek a prog-

ramra – minden egyes lakás minden lakójával beszéltek, fél éven keresztül csak interjúztak és közösségi beszélgetéseket szerveztek.

Feltárták a helyzetet, megismerték a lakók motivációt, a családok történeteit és a fejlesztés-sel kapcsolatos elképzeléseiket, igényeiket.

A lakások rendbetételének koncepciója nem a tabula rasa felújítás volt, hanem az adott la-kásban élők igényeinek megfelelő javítások, szerelések, kiegészítések elvégzése. Minden egyes lakónak és családnak át kellett gondolnia, hogy mit szeretne, mivel tudna hozzájárulni a mun-kálatokhoz, és mit tudna tenni a közösségért.

A munkatársak felmérték azt is, hogy kinek milyen rendszeres munkavégzési elképzelései vannak, és hogy hajlandó-e egy szakképesítés megszerzésére, vagy az írás-olvasás megtanu-lására, vagy az elmaradt osztályok bepótlására. Felmérték, hogy milyen szolgáltatásokra lenne a lakótelepen a leginkább szükség, amelyeket az ajánlkozók alkalmazásával lehetne megszer-



vezni.A kezdeményezési szakasz végén a szakemberek minden egyes lakásra szerződést kötöttek

a bent lakókkal, mely magába foglalta az elvégzendő munkák és a lakosok által vállalt munka és képzési feladatok felsorolását, bekerülési költségeit, valamint a bérlés feltételeit. A szerződések tartalmazták a segítségkérés lehetőségeit és az önhibából elmaradt teljesítések szankcióit is, melyek végül a lakás elhagyását is jelenthették.

A szerződés lefektette a lakáson és a közösségért végzett közérdekű munkán kívüli, rend-szeres munkavállalás kialakulásához szükséges részvételt is. 1. szakasz: fizetést kapnak tanu-lásra; 2. szakasz: szakmai és anyagi támogatást kapnak saját munkaszervezet létesítéséhez és beindításához (szövetkezet vagy nonprofit szervezet); 3. saját finanszírozás a megalakult szer-vezetek gazdasági tevékenységén keresztül. Ezt követte a képzési és munkaprogramok kialakí-tása, illetve a munka megszervezése.

Először a központi teret hozták rendbe. Kialakítottak egy közösségi házat kávézóval, ét-kezővel, valamint az azt kiszolgáló konyhával. A settlement-szerű működés lehetővé tette az egész napos használatot, napközivel a gyerekeknek és időseknek, s itt kapott helyet a szóra-kozás és a klubélet, valamint a felnőttképzési tevékenység is, a használók által létrehozott és betartott szabályok alapján. Ez jellemezte egyébként a program valamennyi projektjét: a közös tevékenység szabályait közösen alakították ki, így nagyfokú volt azok betartása is.

A lakások felújítására kerestek ugyan kivitelezőt, de azzal a feltétellel szerződtek, hogy a kivitelezői munka bizonyos százalékában helyi lakosokat alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező a megegyezés mértékében vállalta helyi lakosok foglalkoztatását is.

A közösségi házat működtető szövetkezet mellett még másik két szövetkezet is alakult: az egyik egy famegmunkáló szövetkezet, a másik egy bérfuvarozást végző szövetkezet.

A segítőkA segítőknek helyben/a környéken kellett lakniuk, hogy a kapcsolat mindennapossá vál-

hasson. Fontos, hogy a program hosszú távú megalapozottsága révén konkrét ügyekre tudták szervezni embereket.

A fentieken túl az is feladatuk volt, hogy szervezzék és szükség esetén vezessék az öntevé-keny munkát, hogy minél több önkéntest képezzenek ki, hogy szervezzék és esetleg vezessék is a képzéseket, illetve biztosítsák a formális (iskolarendszerű) képzések körülményeit és tanárait (ezek nem mindig a telepen valósultak meg). Emellett kezelték a konfliktusokat, szervezték az ellátásokat (akiknek esetében erre szükség volt), tárgyalásokat folytattak a helyi intézmények szakembereivel, és érintetté tették őket a programban, együttműködéseket szerveztek, továb-bá kiegészítő forrásokat szereztek pályázati úton, végül pedig stratégiát fejlesztettek ki a fenn-tarthatósághoz.

Minden résztvevő tudta a helyét és szerepét a folyamatban, amelyek persze változhattak az évek során, de mindig voltak aktuális szerepek és feladatok is.

A Közösségfejlesztők Egyesületének látogatása idején már működött a közösségi ház és két lakóház is elkészült, folytak a képzések és a szövetkezetalapítási előkészületek. A lakók büszkén vezették körbe a vendégeket a lakótelepen.

Az első 5 év letelte után még 3 évre meghosszabbították a programot.



„Közös tudás” program - sikeres közösségfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Összefoglalás

Az esettanulmány bemutatja, hogyan sikerült a közösségfejlesztés és a felnőttképzés ötvözésével a Magyarország északi perifériáján elhelyez-kedő, Borsod-Abaúj-Zemplén megye különösen hátrányos helyzetű 5 kistérségében fokozni a közösségi/civil részvételt, a helyi cselekvéssel kapcsolatos civil/közösségi tudatosságot (knowledge about local citi-zen participation), növelni a civil szervezettség szintjét és kiépíteni a he-lyi cselekvés civil intézményeit.


BevezetésA „Közös tudás” program tervezőinek és kivitelezőinek meggyőződése, hogy megyéjük

gazdasági fejlődését nagyban befolyásolja a közösségi/társadalmi viszonyok fejlesztése, a la-kosság aktív részvétele a közügyekben. Ebben az egyének közötti kapcsolatok, a különböző közösségek, csoportok, hálózatok, és rajtuk keresztül a civil attitűd fejlesztése egyaránt fontos tényezők. Elkötelezett és tudatos, a részvételi demokrácia működtetésére képessé váló (empo-wered) lakosok jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a demokratikus és gazdasági fejlődés-hez. A programban dolgozók építettek az ott élők kreativitására, tudására, önszerveződési és együttműködési készségére. A megvalósított programok túlmutattak a települések határain, széles körben tették hozzáférhetővé a különböző képzéseken való részvétel lehetőségét és új együttműködéseket generáltak.

A problémák elemzéseA program a közösségfejlesztés és a felnőttek informális és formális tanulása terén kereste

a maga hozzájárulási lehetőségeit a bevont emberek helyzetének részvételi szempontú javítá-sában.

A rendszerváltást kísérő kulturális változás felgyorsítására e kistérségekben rendkívül nagy szükség van, hiszen inkább a korábbi, számos elemében még hagyományos kultúra elemeinek elévülése, a megszerzett tapasztalatok elértéktelenedése, a leépülés kísérte az átstrukturálódá-si folyamatokat, mint az új rendszerben való eligazodáshoz szükséges képességek és ismeretek megszerzése, a demokratikus kultúra kiépülése. Az ott élők – egészen a közösségfejlesztő fo-lyamatok beindulásáig – nem érzékelték, hogy ők maguk is tehetnének saját helyzetük javítása érdekében, nem voltak motiváltak sem cselekvésre, sem tanulásra.

CselekvésA most bemutatott „Közös tudás” részvételi-tanulási program (2009. július 1.–2011. június

30.) az „Építő közösségek” támogatási program keretében valósult meg, több megyei és he-lyi közművelődési intézmény (közösségi ház, könyvtár, módszertani központ, múzeum) és – zömmel a korábbi közösségfejlesztési programok során megalakult – civil szervezet: közösségi munkás, közösségfejlesztő egyesületek együttműködésével.

Közösségi tervezés (community planning)Kétféle módon vonták be a már aktív helyieket és az általuk mozgósított érintetteket. Egy-

részről „A művelődés hete – a tanulás ünnepe” programsorozat során közös tervezésre, a kistér-ségekben tartott műhelymunkákban való részvételre hívták az ott élőket és civil szervezeteiket, másrészről négy szakmai műhelyben tervezték tovább a programot, melynek résztvevői az öt együttműködő kistérség művelődési házainak munkatársai voltak, akik kiválóan ismerik a helyi viszonyokat.



A program nyitóeseményeiA programot tervező konzorcium fontosnak tartotta, hogy a kistérségek együttes és szé-

lesebb, közösségi aktivistákat is bevonó nyilvánossága előtt, valamint magukban a kistérsé-gekben is bemutassa a programot. Ezeken a fórumokon megerősítő előadások hangzottak el a közösségfejlesztés, a részvétel fontosságáról, az önképzőkörök jelentőségéről a felnőttkép-zésben, a helyi tudást feltáró kutatás eredményeiről, az eddig megtartott képzések tartalmáról, ezen kívül a követelmények, elvárások is meghatározásra kerültek.

Felnőttképzési akkreditációs eljárásokKözösségi mentorképzésA korábbi, hálózatépítési program során készített, 90 órás „Közösségi tanulás és tanítás”

tananyag került most átdolgozására és akkreditálására, „Közösségi mentorképzés” néven. A program összeállításánál az volt a cél, hogy a képzésben részt vevők megszerezzék azokat a módszertani ismereteket, amelyekkel meg tudják szólítani a helyieket és részvételre tudják kö-telezni őket közösségük és a kistérség fejlesztésének folyamatában.

Közösségi vállalkozásra felkészítő képzésA 90 órás program összeállítói arra törekedtek, hogy a résztvevők megszerezzék azokat a

készségeket és ismereteket, amelyek segítségével eljuthatnak a vállalkozási ötlettől a konkrét üzleti terv megírásáig, s egy jól működő vállalkozás beindításáig és fenntartásáig.

Helyi túra- és idegenvezető képzésEzt a 90 órás képzést az edelényi Művelődési Központ akkreditáltatta azzal a céllal, hogy a

helyben élőket alapvető helyismerettel ruházzák fel, és átadják azokat a módszereket, amelyek-kel ismereteiket továbbadhatják.

Felnőttképzési programok lebonyolításaAz akkreditált képzési kínálatban a fenti 3 képzés és az akkreditált Falusi vendéglátó képzés

szerepelt. A felhívásra 146 fő jelentkezett.A nonformális tanulás jegyében kistérségenként 5–5 önképzőkör alakult. Fontos szempont

volt az önképzőkörök szervezésénél az, hogy az adott kistérségen belül lehetőleg minél több települést vonjanak be, ezért az egyes foglalkozásokat más-más településen bonyolították le. A program lehetővé tette, hogy a résztvevők egyik településről a másikra eljuthassanak, így előfordult, hogy az egyes foglalkozásokon nemcsak az adott településről, de más kistérségi településekről is érkeztek résztvevők.

FilmekA programról készült két 30 perces film nemcsak dokumentálja az eseményeket, hanem

a vizualitás nyelvén összefoglalót ad a megvalósított képzésekről, illetve az önképzőkörökről.

Fórumok, rendezvényekA program vezetői és kistérségi koordinátorai fontosnak tartották, hogy a térségben élők

folyamatos tájékoztatását kapjanak a programokról, ezért helyszínenként 3–3 tájékoztató előa-dást tartottak a program megvalósulásának aktuális helyzetéről, a következő időszak feladatai-ról, az elért eredményekről. A találkozók lehetőséget biztosítottak a tapasztalatcserére is, ahol a vélemények nyilvánosságot kaptak, s ennek segítségével alakíthatták, fejleszthették a program további eseményeit.

EredményekAz ismertetett program megtette mindazt, amit lehetőségei között megtehetett, s bár

eredményei részlegesek, a jövőbeni fejlesztésekben komoly tényezővé, mondhatni alappá vál-hatnak akkor, ha a térségben a három szektor szereplői megtalálják a nagyobb arányú fejlesz-



téshez való hozzáférést. Rövid távon a program valamennyi tevékenysége sikeresnek bizonyult és alkalmasnak a hosszú távú építkezésre.

A legnagyobb sikere az önképzőköröknek volt. Sok új ember került a már működő közös-ségfejlesztő csapatok köré, akik az önképzőkörön túl elköteleződtek a kistérségi közösségi munka mellett is. A Közösségi mentorképzés során megismerkedtek egymással más kistérség-ből érkezett résztvevők, akik között elkezdődött a kapcsolatépítés, amelynek lesz jövője is a kistérségi kapcsolatokban. A közösségi vállalkozásokért végzett munkának is lehetnek hosszú távú következményei, mert kellő arányú és megfelelő szintű, további szakmai segítés mellett a benne részt vettek meg fogják teremteni saját megélhetésüket úgy, hogy közben a térségben élők is hozzájutnak többféle új szolgáltatáshoz.

Hosszú távra elegendő sikerélménnyel és tanulsággal szolgál a programban részt vevő in-tézmények tevékenységének átalakulása, a közösség felé fordulása, a civilekkel és más intéz-ményekkel való együttműködése is.

Civil Kezdeményezések Programja, Polgár az Európai Demokráciában

Összefoglalás

A Civil Kezdeményezések Program célja az aktív közéleti magatartás ki-alakítása az állampolgárok körében olyan problémák kapcsán, amelyek közvetlen lakóhelyükön találhatók, vagy amelyekben közvetlenül érin-tettek.

Kapcsolat

- Civitas Egyesület- Ügyvezető: Gál Tibor- Cím: 1052 Budapest, Városház utca 3-5. - Telefon: (06-1) 411 0570- E-mail cím: [email protected] www.civitas.hu

A Civil Kezdeményezések Programja nevű országos általános iskolai versenyt a Civitas Egyesület 1999-ben honosította meg Magyarországon. Újdonságának, és – az általános iskolák számára meghirdetett társadalomismereti versenyek által le nem fedett – képességfejlesztő jel-legének köszönhetően a program rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert mind a tanárok, mind a diákok körében. A verseny két lépcsőfokból, előzetes zsűrizésből és országos döntőből épült fel.

A program célja az aktív közéleti magatartás kialakítása az állampolgárok körében olyan problémák kapcsán, amelyek közvetlen lakóhelyükön találhatók, vagy amelyekben közvetle-nül érintettek. A program abból az alapgondolatból indul ki, hogy a mindennapi élet során az emberek gyakran szembesülnek olyan problémákkal, amelyek a tágabb és szűkebb lakóhelyü-kön okoznak gondokat. Ilyen helyzetben az emberek gyakran várják a kormánytól vagy a helyi önkormányzatoktól, hogy hozzanak intézkedéseket és azokat próbálják érvényesíteni is.

Állampolgárként és magánemberként mindenkinek joga van a szabad véleményalkotásra, azaz az egyén szabadon elmondhatja, hogy szerinte mit kellene tennie a kormánynak vagy az önkormányzatoknak a felmerülő problémákkal kapcsolatban. Jogában áll véleményt alkotni az állami, nemzeti vagy nemzetközi szinten felmerülő problémákról is. Joga van arra is, hogy megpróbálja befolyásolni azokat a döntéseket, amelyeket a kormányzat vagy a helyi önkor-mányzatok hoznak a felmerült problémákkal kapcsolatban.

Ez a program abban segít az ifjú állampolgároknak, hogy megtanulják megfelelően kife-jezni a véleményüket; valamint abban, hogy megértsék, hogy a civil kezdeményezések hogyan tudják befolyásolni a közvetlen környezetük állapotát.



Javaslat a kezdeményezőknekA hasonló módszerrel kivitelezett komplex programok kivitelezése gondos előkészítést és

felkészült segítőket igényel. A megvalósítás ezért csak felnőtt segítő környezettel, vagy nagyon felkészült fiatalok (felnőtt támogatással tevékenykedő kortárs segítők) közreműködésével kép-zelhető el.

Minél szélesebb kört szeretnénk elérni, annál egyszerűbb nyelven kell megfogalmazni a felhívást, és annál közvetlenebben kell terjeszteni azt.

Mindezekkel együtt is leggyakrabban osztályközösségeket, baráti köröket, jól szervezett csoportokat érhetünk el ezen az úton. Ha kevésbé szervezett csoportokat, kezdeményezőket is el szeretnénk érni, akkor további erőfeszítéseket kell tennünk elérésük érdekében (személyes megkeresések, plakátok, közösségi média felhívások, kitelepülések stb.)

Állampolgári tanácsok, közösségi-, szomszédsági bizottságok

Összefoglalás

Az állampolgári tanács hasznos közösségfejlesztési módszer közösségi konfliktusok feltárására és kezelésére, közösségi jövőtervezésre. Fontos, hogy a döntéshozatali folyamatnak részesei legyenek azok, akiket a leg-inkább érint majd, ez elősegíti a jó és körültekintő döntést, megszemé-lyesíti a problémát, hozzájárul a lakosok állampolgári neveléséhez.

Kapcsolat- Közösségfejlesztők Egyesülete- www.kozossegfejlesztes.hu

Az állampolgári tanács (ÁT), mint közösségfejlesztő módszer, amerikai eredetű, ottani neve Citizens Jury Meeting. A szervezés és megvalósítás módszertana az elmúlt években Magyaror-szágon is sokat igazodott a helyi viszonyokhoz, a demokratikus alapelvek azonban változatla-nok.

Az ÁT egy egyenlő részvételen alapuló döntéshozatali és döntés-előkészítő eljárás, amely-ben 15–30, a saját közössége képviseletében jelen lévő állampolgár vesz részt. A meghívott állampolgárok csoportja nemek, életkor – de még inkább az adott kérdéssel kapcsolatos véle-mények szempontjából – reprezentatív. A konszenzusos döntést független szakértők meghall-gatása előzi meg, és a teljes vita levezetését szintén független moderátorok segítik. A tanács tagjai írásos ajánlást fogalmaznak meg, amelyet eljuttatnak az adott kérdésben érintett hatósá-gokhoz, döntéshozókhoz, és a sajtón keresztül megismertetik azt a közvéleménnyel.

Az ÁT a meghatározásból adódóan „ad hoc” módszer, azaz egy konkrét helyzet megoldá-sára, egy kérdés megtárgyalására vállalkozik. A szervezési folyamatot minden esetben a helyi civil szervezetek, informális közösségek megszólításával kell kezdeni. A módszert, a célokat is-mertető egy vagy több előzetes fórumon kapcsolódnak be szervesen a szervezési folyamatba. A feladatmegosztás praktikus előnyein túl az átláthatóság, a részvétel lehetősége erősíti a mód-szer iránti bizalmat is. A helyi szervezők segítsége szükséges az ÁT tagjainak toborzásában és kiválasztásában is. A közreműködő szervezetek listát készítenek azon tagjaikról, akik szívesen részt vennének egy ilyen rendezvényen, és a listákról a reprezentativitási szempontok figye-lembevételével közösen választják ki a meghívottakat.

A szervezés hónapjai alatt egy, az adott kérdéssel kapcsolatos közvélekedést felmérő, kér-dőíves kutatás is megvalósítható. A postaládákba bedobott kérdőíveket, vagy a kérdezőbizto-sok találkozásait a helyi lakosokkal fel lehet használni arra is, hogy az ÁT-ról, annak lépéseiről, céljairól minél többen tudomást szerezzenek. Így növelhető a rendezvény ismertsége és közös-ségi elfogadottsága azok körében is, akik közvetlenül nem vesznek részt benne. A kutatás ered-ményeit a vita során a tanács tagjaival is ismertetik, akik a véleményalkotás során figyelembe veszik azt.



Az ÁT, mint módszer egyik központi eleme a közvélemény pontos tájékoztatása a helyi saj-tón keresztül. Fontos cél, hogy a hétköznapi állampolgár véleménye „jól hallhatóan” jelenjen meg, a helyi közösség a választott döntéshozókkal, hatóságokkal egyenrangú partnerként tud-jon fellépni, és ebben kiemelten fontos szerepe van a nyilvánosságnak.

Az Állampolgári Tanács létrejöttének és sikerének egyik előfeltétele, hogy oldódjon az adott település döntéshozóinak ellenállása, és megfelelő válaszokat kapjanak kétségeikre. A munka előkészítése során tisztázni kell azt, hogy az ÁT nem jogosult feladatokat átvállalni, döntési jog-köröket elvonni a választott testületektől, a célja ajánlások megfogalmazása. Együttműködésre és támogatásra törekszik, nem a hatalom megosztására.

Érdemes időt, energiát fordítani mind a meghívott tanácstagok, mind a szakértők előzetes felkészítésére. Személyes találkozás vagy írásos tájékoztató segítségével érdemes felkészíteni őket a szerepükre, a várható szabályokra és keretekre. A befektetés nagyban megkönnyítheti a facilitátorok munkáját, így mindenképp megtérül.

Milyen kérdésekben érdemes az állampolgári tanács módszertanát alkalmazni?1. Egy konkrét, igennel vagy nemmel megválaszolható vitás kérdés esetén is megfontolt,

megalapozott, egyetértésen alapuló döntés alakítható ki. Például, engedje-e a közösség, hogy ipari beruházás valósuljon meg környezetében? Ez a kérdés népszavazással is eldönthető, de így nem lehet tudni, hogy a polgárok mennyire tájékozottak, milyen érvek alapján döntöttek. Megfelelő tudás hiányában a lakosok ki vannak téve a hamis információk vagy különféle érdek-csoportok manipuláló hatásának. Az eredménytelen vita hosszú évekig húzódhat.

2. Egy intézkedéssel, tervvel, induló beruházással kapcsolatos társadalmi ellenállás és tá-mogatás vizsgálata, a támogatás biztosítása. Bármilyen jó és szakmailag megalapozott lehet egy terv vagy intézkedés, a megvalósulását alapjaiban veszélyezteti a lakosság ellenállása.

3. Jövőtervezés: a módszer egyik legfontosabb felhasználási területe. Az Állampolgári Ta-nács segítségével olyan terveket dolgozhatunk ki, amelyek találkoznak a közösség igényeivel, és megvalósításuk során a képviselő-testület számíthat a polgárok támogatására és aktív rész-vételére.

Az állampolgári tanács módszerének magyarországi alkalmazásai sikeres és előremutató példákat eredményeztek. Megmozdították a helyi lakosokat. A városvezetők valóságos elköte-leződése is erősítette az állampolgárok „felnőtt rangúságát”, biztosította számukra a döntések-hez szükséges megfelelő tájékoztatást, és véleményezési, javaslattételi lehetőséggel hatalmaz-ta fel őket. Az ÁT egy településen munkamódszerré válhat, és külsős fejlesztő jelen-léte nélkül is sikeresen alkalmazható, laikusok számára a szervezés és a levezetés megtanulható, ezáltal a program hosszú távú fenntarthatósága biztosítható.

1. ábra – Közösségfejlesztők Egyesülete: Az állampolgári tanács módszere a gyakorlatban. Interjú Kuna Gáborral.



Kemény diók – közösségfejlesztés nehezen kezelhető fiatalokkal

ÖsszefoglalásA zárkózott, közösségi munkába nehezen bevonható fiatalok is ugyan-olyan erőforrásai a településnek, mint bárki más. A velük való közösség-fejlesztő munka azonban több kitartást és nyitottságot igényel.

Kapcsolat

- Pressley Ridge Alapítvány- Iroda: 1133 Budapest, Thurzó u. 9/b. II. 3.- E-mail: [email protected] www.pressleyridge.hu

A címben szereplő jelzőt olyan fiatalokra szoktuk használni, akiket nem, vagy csak lassan, kivételes esetekben tudunk bevonni a közösségi tevékenységekbe.

A nehézségek oka gyakran a fiatalok személyiségében, környezetében, tapasztalataiban kereshető. Zárkózottak, nehezen nyitnak, nem kommunikatívak, gátlásosak, rossz tapasztalata-ik vannak, alacsony az önértékelésük stb. Ők azok, akikhez keskenyebb, meredek ösvényeken vezet az út, akik külön személyes odafigyelést igényelnek, csak személyes bátorítással vonha-tók be, barátaik, környezetük támogató részvételével bírhatók aktivitásra, együttműködésre. A közösségi térbe, a programokra, találkozókra érkezve visszahúzódóak, ezért külön oda kell figyelnünk rájuk, mindig szükség van annak visszaigazolására, hogy észrevettük őket, hogy konkrétan őket vettük észre.

Sokat árthatunk ilyen helyzetekben a kapcsolat alakulásán, ha nyilvánosan szólítgatjuk, ha „froclizzuk”, kínos helyzetbe hozzuk őket, például a nagyközönség előtti kérdezgetésükkel, vagy éppen a csendességük firtatásával. Visszavonhatatlan hiba lehet esetükben, ha eltéveszt-jük a nevüket, ha szerepükön, stílusukon tréfálkozunk, ha a „kör közepére” lökjük őket.

Ha megérett a helyzet a beavatkozásra, mindenképpen hasznosabb, ha kisebb egységek-re bontjuk a nagy társaságot (ügyek, kérdések, feladatok mentén például). Ha eljutunk odáig, hogy a „problémás” fiatalokat bevonjuk valamilyen közös cselekvésbe, jó úton vagyunk, hogy segítőként az érintettekkel kölcsönösen „nyerő helyzetbe” kerüljünk. „Segíts nekem, kérlek! Megtennéd, hogy eljössz velem? Csináljuk együtt!” – így születhet alkalom arra, hogy kicsit job-ban megismerjük a zárkózott vagy elzárkózó, nehezen kezelhető fiatalt, betekintést kapjunk vi-selkedésének hátterébe, célt keressünk vele a közösségen belüli szerepvállalására. Persze „nem ronthatunk ajtóstul a házba”, nem rohanhatjuk le az érintetteket mindjárt az első alkalommal. A helyzet és a szereplők megértése, megismerése, majd bevonása és közösségi el-köteleződése párhuzamosan futó szálak türelmes kezelését igényli.

A fiatalok, az ifjúsági munka különös célcsoportjai közül sokan különcök, mások, harsányak, nem konformok, sajátos szubkultúrát képviselnek. Esetükben a közösségi, ifjúságsegítő mun-kának sajátos kettősséget kell kezelnie.

- Egyfelől teljes odaadással kell a fiatalok és csoportjaik felé fordulnunk: meg kell tudnunk mutatni, hogy érdeklődünk irántuk, hogy képesek vagyunk bennük megbízni, hogy vál-laljuk őket mások előtt, hogy elfogadjuk őket, hogy kíváncsiak vagyunk, mit gondolnak a választott stílusról és annak üzenetéről.

- Másfelől a segítő, közösségi fejlesztő szakember a települési környezet „lojális” tagja, vé-leményének közvetítője, de formálója is: feladata, hogy a felnőtteknek megmutassa a bizalom, az intergenerációs együttműködés útját, rávilágítson a fiatalokban meglévő erőforrásokra, amely a településen élők közös kincse, hosszú távú befektetése. A segítő-nek ugyanakkor szembe kell néznie a problémákkal, amelyekből a szélesebb-szűkebb társadalmi környezet és a „problémás” fiatalok, ifjúsági csoportok közötti nehézségek, meg nem értés, konfliktusok adódnak.



- A „lázadó” (antiszociális) vagy épp közönyös, kivonuló (aszociális viselkedésű) fiatalokkal valóban sokszor nehéz a közös munka, de még az együttlét is. A közösségi terekből, te-vékenységekből, az ifjúsági intézmény vagy szolgáltatás lehetséges, vagy kialakult ügy-félköréből elriaszthatnak, távol tarthatnak sokakat, akik más stílusúak, nem vállalnak fel irányzatokat, zárkózottabbak, felkészületlenek a szokványostól eltérő, az idegen, a más kezelésére. Szembe kell nézni a helyi „felnőtt társadalom”, a gyakran megfoghatatlan, mégis mindenki által hivatkozott közvélemény elvárásaival, amelyekben jobbára szép arcú, udvarias, együttműködő, jó képességű, jól kommunikáló fiatalok szerepelnek.

Mindkét feladatterületet tekintve fontos, hogy a segítők csak akkor, illetve olyan együttmű-ködők bevonásával lépjenek a bizalomépítés útjára a nehezen megközelíthető csoportokkal amikor, illetve akikkel teljesül, hogy

- valóban hisznek az érintett fiatalokban, ifjúsági csoportokban rejlő értékekben és azok kibonthatóságában,

- érzik magunkban a kellő elszántságot e feladathoz,- tényleg tudnak kellő időt, energiát szánni a munkára,- tudnak és akarnak fáradozni a társadalmi, települési, illetve közvetlen társas környezet

és a fiatalok kölcsönös megértésén, párbeszédének és együttműködésének építésén,- vállalják a „diótörés” kockázatát és valóban hisznek a hosszabb távon jelentkező siker-

ben.

A felső-kiskunsági közösségfejlesztői folyamat eredményei

Összefoglalás

Az alábbiakban két olyan folyamat kerül bemutatásra, amely a magyar-országi közösségfejlesztési gyakorlatban eddig még nem fordult elő, amely máshol is használható, a helyi viszonyokat figyelem bevéve át-vehető módszer: a közösségi munkás hálózat és a szövetkezetfejlesztési folyamat.


A kistérség bemutatásaMagyarország egyik, több szempontból is hátrányos helyzetű kistérsége a Felső-Kiskunság

és Dunamellék Budapesttől délre 70 km-re, a Duna bal partján, az Alföld észak-nyugati részén helyezkedik el. Egy kis tanyabokor, Kunbábony, 300 lakosú, önálló közigazgatással, iskolával nem rendelkező, Kunszentmiklóshoz tartozó településrész. Kunbábony a fejlesztő munka ki-induló helyszíne, itt található a Közösségfejlesztők Egyesületének képzési intézménye, a Civil Kollégium Alapítvány.

A problémákFeltáró, kapcsolatépítő, tájékozódó munka során a következő problémák kerültek felszínre:- munkanélküliség, gazdasági potenciál hiánya, alulképzettség, vállalkozói kedv hiánya,- az infrastruktúra, az intézmények hiányosságai,- alacsony aranykorona értékű földek, tsz-ben, nagyüzemben szerzett földművelési ta-

pasztalat, innovációk hiánya, szétaprózott földterületek, természetvédelmi terület szomszédsága,

- közösséghiány, önszerveződés hiánya, csak pár civil szervezet, kevés tagsággal,- fiataloknak nincs korosztályi közössége, nincsenek közösségi helyek, az iskola befejezé-

se után senki sem foglalkozik velük,- az önkormányzatok autokratikus működése, fejlesztési koncepciók, kezdeményezők nincse-

nek, az önkormányzati társulás csak muszájból és csakis területfejlesztési célból működik.



Ezekre a problémákra kerestünk közösségfejlesztő munkánk során közösségi megoldáso-kat a helyi lakosok bevonásával.

A térségi közösségi munka újragondolásaKözösségi munkás hálózatKülönösen a kis településeken, de városban sem alakultak ki a demokratikus döntéshozatal

intézményei. Néhány közösség ugyan már létezett a térségben, de ezek főként szabadidős és kulturális, szociális szolgáltató szervezetek voltak. A település ügyeibe nem szóltak bele, súllyal nem szerepeltek a döntések előkészítésében. Információkhoz nem jutottak hozzá, alternatívá-kat nem ismertek meg. Közösségi kezdeményezésre kevés példa volt.

Ám ha közösségi munkás dolgozik minden településen, akkor felerősítheti a közösségi kez-deményezéseket, információkhoz, kapcsolatokhoz, jó példák megismeréséhez segítheti hozzá a településen élőket. Közreműködik abban, hogy a település és annak szűkebb közösségei fel-ismerjék saját erőforrásaikat, s szükség esetén kiegészítsék azokat más külső forrásokkal. Keresi az együttműködés lehetőségeit a civil, a vállalkozói és az önkormányzati szféra között. A kö-zösségi megoldásokra maga készíti fel a helyi szereplőket, vagy közösségi képzéseket szervez számukra. Elősegíti a problémák és azok megoldásának nyilvánosságát a településen, illetve az érintettség tágabb körében: kistérségben, régióban stb.

Miért jó az, ha a térségben hálózatszerűen működnek a közösségi munkások? A közösségi munkás saját településén „magányosan” tevékenykedik, szakmai segítő háttér

nélkül. Ezért szerencsés az, ha több közeli, hasonló adottságokkal rendelkező, hasonló problé-mákkal küszködő településen vannak közösségi munkások, akik egymás munkáját támogatni tudják. Ez azután lehetőséget teremt arra is, hogy közös programokat indítsanak, a települések erőforrásait összeadják.

A közösségi munkások felkészítésére a következő módszert alkalmazták:Egy éven keresztül havonta egy hétvégén találkoztak, amikor elméleti képzésre, gyakorlati

példák megismerésére került sor. Ezek az alkalmak jó lehetőséget teremtettek egymás telepü-léseinek megismerésére. Az együtt töltött idő közösségformáló szerepet is betöltött.

Gyakorlati terepmunkát biztosított a településeken a helyi közösségi munkás által elkez-dett közösségépítő munka. A közösségi munkások eljártak egymáshoz, egy-egy közösségi be-szélgetés vagy akció előtt és után megbeszélést tartottak.

Azóta a Felső-Kiskunsági közösségfejlesztő munka meghatározó szereplői, a saját maguk által alapított egyesületnek a képzett közösségi munkásai lettek.

Szövetkezetfejlesztési folyamatA térségben, az előzőekben már elemzett önszerveződési hiány minden területen megnyil-

vánult. A kis földterülettel rendelkező gazdálkodók nem tudtak hatékony, jövedelemtermelő tevékenységet folytatni. Sem megfelelő technológiai ismerettel, sem eszközökkel nem rendel-keztek ehhez. Még azt sem tudták igazán, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységet lenne érdemes elkezdeni, hiszen piaci tapasztalataik sem voltak. Néhány gazdának volt már ugyan gyakorlata fűszerpaprika termesztésben, de a termés eladása esetleges volt.

1997-ben közösségi vállalkozásra felkészítő képzést indítottak 16 helyi (kunbábonyi) lakos részvételével. A kétszer ötnapos tréning jellegű képzés alatt általános vállalkozói ismereteket sajátíthattak el, majd a saját üzleti tervüket dolgozták ki. Mindenki meghallgatta a másik elkép-zelését, és segítően közreműködött a terv kialakításában. Már a képzés alatt kibontakozott a közös gazdálkodás lehetősége. Először nyúltenyésztésben gondolkodtak, és próbaképpen el is indítottak egy kisebb állományt, azonban ez sikertelen volt a tapasztalatlanságuk miatt.

A képzés hatására a paprikatermesztők néhány ügyben összefogtak a következő gazdál-kodási évben: közösen vették a vetőmagot, kisegítették egymást gépekkel, és ami egyiküknek



sem volt, azt közösen bérelték, de az értékesítés továbbra is egyéni maradt. Az értékesítési sikertelenség miatt az egyik helyi gazdálkodó (aki a közösségi munkás kép-

zésben is részt vett) a következő évben felkereste a kisebb termelőket, és beszélgetett velük a szövetkezés lehetőségéről.

Az egyéni beszélgetéseket közös összejövetelek követték, ahol- megtervezték a közös beszerzés, értékesítés lehetőségeit, - mérlegelték az egyéni gazdálkodás helyzetét a leendő szövetkezetben,- kidolgozták a szövetkeztet alapító okiratát, szervezeti-működési rendjét és gazdálkodását.

5. Megalapították a hatályos törvények szerint a szövetkezetet, amely 1999-ben kezdte meg a működését 15 taggal.

A kunbábonyi fejlesztési folyamat hatására és hasonló módszertani lépésekkel még egy szövetkezet alakult a térségben sertéstenyésztésre.

TÉR-ERŐ Közösségfejlesztő Tábor

ÖsszefoglalásA TÉR-ERÖ Közösségfejlesztő Tábor hozzájárul a helyi, közösségi szinten aktív fiatalok csoportjának kialakítására, akik a későbbiekben saját pro-jekteket indíthatnak el településeiken.

KapcsolatNemzeti Művelődési Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei IrodájaTel: +36 30/207-4690E-mail: [email protected]

A Nemzeti Művelődési Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei Irodája háromnapos, közösség-fejlesztő tábort indít 14-18 éves fiatalok számára Lébényben, Fekete Annamária drámapedagó-gus és Kocsis Péter közösségfejlesztő közreműködésével. Az első foglalkozás 2015. július 20-án kerül megrendezésre.

A tábor céljaA helyi, közösségi szinten aktív fiatalok csoportjának kialakítása, akik tudják:- hogyan juthatnak információhoz, ha saját kezdeményezésüket meg szeretnék valósíta-

ni,- a lébényi IKSZT-ben milyen lehetőségeik vannak saját programok szervezésére,- hogyan készüljenek fel egy saját program, rendezvény lebonyolításáraA résztvevők önismereti, személyiségfejlesztő és csoportképző foglalkozásokon vehetnek

részt a dráma segítségével, ezáltal nyitottabbá és szociálisan fejlettebbé válnak. A közösség-fejlesztő módszerek elősegítik, hogy a táborozók felelősséget vállaljanak az elindult folyama-tokért, valamint általuk felszínre kerülnek a helyi közösségek erősségei és hiányosságai is. A délutánokat emellett csapatépítő feladatok és műhelyfoglalkozások színesítik.

A fiatalok a tábor végére saját projektet dolgoznak ki, mellyel a saját közösségükbe vissza-térve lokális, fejlesztő és közösségi munkát végezhetnek.

A tábor programja- Klubfoglalkozás társasjátékokkal és csapatépítő gyakorlatokkal- Kreatív műhelyfoglalkozás, poszterek készítése- A fiatalok felkészítése egy tetszőleges, saját program, vagy rendezvény meg-

szervezésére



Nap Klub Alapítvány

ÖsszefoglalásA Nap Klub Alapítvány szolgáltatásai a környéken élő gyerekes csalá-dokra, gyerekekre és fiatalokra fókuszálnak. Kamasz Klubot működtet-nek a csellengő és identitásukat kereső serdülők számára.

Kapcsolat

- Nap Klub Alapítvány- cím: 1082 Budapest Leonardo Da Vinci u. 8-10.- telefon: 06 1 794 7151- e-mail: [email protected]

Az alapítvány létrejötte egy városrészi fejlesztésre szerveződött lakóhelyi közösség munká-jának köszönhető. A Nap Klub Alapítvány Budapesten, a Józsefvárosban működik. Szolgáltatá-sai a környéken élő gyermekes családokra, gyerekekre és fiatalokra fókuszálnak. Mára már szak-embereket képző programjaik is vannak. A hangsúly mégis a helyi közösségi fejlesztésen van.

Jó példája annak is, hogy az egyes szolgáltatások nemcsak életkorilag fókuszáltak, de meg-keresik (vagy maguk indítják el) azokat a szolgáltatásokat, programokat, amire igényt tapasz-talnak.

A Nap Klub Alapítvány kamasz klubot is működtet, heti rendszerességgel, nyitott progra-mokkal, alapvetően a csellengő fiatalok szabadidő-eltöltésének minőségi javítása és biztonsá-gos kapcsolataik építését elősegítő célkitűzéssel.

„A jövő hídjai” Kamasz Klub célja: a csellengő és identitásukat kereső serdülők számára kö-zösségi tér és vonzó szabadidős programok kínálata, valódi közösségi élmények életre hívása (amelyek nem az iskolához és nem az utcai gangekhez kötöttek). A klub pozitív szocializációs, reszocializációs miliőt kínál látogatóinak, majd tagjainak, amelyben a sokféle szabadidős, krea-tív társas tevékenység segítségével pozitív érzelmi élményeket kapnak, amelyek során megtör-ténik az attitűdök változása, a szabadidős szokások kialakulása, és a többféle segítő tevékeny-séggel segítjük integrációjukat, életmódjukat, szociális viszonyulásaikat.

A program része a serdülők „összehozása” utcai szociális munkával, majd a közösségi tér és a vezetők (szociális munkás, animátor) segítségével közös programalakítás. A klub differenciál-tan kínál választható programokat: közös beszélgetéseket, témafeldolgozásokat, játékprogra-mokat, sport jellegű játékokat, szórakozás jellegű alkalmi programokat, időnként fiúk és lányok érdeklődése szerinti osztásban is. A szabadtéri sportok és kirándulások, asztalitenisz, asztali foci, társasjátékok, kreatív játékok, zene, számítógép, beszélgetések és mindenféle kreatív – az igényeikhez igazodó – tevékenységek kínálatával egy mozgalmas életű klub szerveződik, ahol az együttműködés és a közösség alapvető normái kialakulhatnak, a fiatalok erőszakmentes konfliktuskezelő és önsegítő technikákat tanulhatnak, és elősegíthetik azt is, hogy szükség ese-tén önsegítő csoportként, kortárs segítő csoportként tudjanak működni.

A klub mellett megszerveződött egy szülőcsoport is, ahol alkalmanként szülői beszélge-tést szerveznek a klubvezetők és pszichológus vezetésével a serdülőkor problémáiról, az egész-séges életmód és a prevenció kulcskérdéseiről, pályaválasztásról, tanulási problémákról stb. Emellett egyéni tanácsadást is igénybe vehetnek a szülők.

A program „főszereplői” serdülő gyerekek és fiatalok. A klubfoglalkozásokat heti egy alka-lommal, 2-3 órás időkeretben tartják.



Ökokörök

Összefoglalás

Az Ökokörök lényege a kiscsoportos, nem utolsó sorban másoktól való, személyes élményeken keresztüli tanulás. Egy-egy kör öt-tíz résztvevőből áll, akik két-három hónapig járnak össze, hogy hétről-hétre különböző zöld fortélyokat tanuljanak meg, próbáljanak ki és gyakoroljanak be.

Kapcsolat- http://tudatosvasarlo.hu- Az ÖkoKörök munkafüzet letölthető: http://okofitnesz.hu/oko-

korok-munkafuzet

Az ökokörök mára nemzetközivé szélesedett hálózatának nincs elvárt, egységes módszer-tana, de megvannak azok az alapelvek, ami mentén a közösségi tanulást elősegítik. Az ökokö-rök a következőképp fogalmazták meg ezeket az alapelveket.

- A kreativitás hajt minket, és nem a félelem.- Megoldásokat keresünk, nem kifogásokat.- Azzal hozzuk ki másokból a legjobb ötleteket, hogy megosztjuk velük a sajátjainkat; így

adunk lehetőséget a közös tanulásra.- Arra építünk, ami működik – ami esetleg nem, azzal nem foglalkozunk.- Örülni akarunk, nem szenvedni. Nem szívességet teszünk a Földnek, hanem örülünk,

hogy együttműködhetünk vele.- A közös nevezőt keressük egymásban: nem elhatárolódunk másoktól, hanem közösen

oldjuk meg a közösen létrehozott problémákat.- A saját szükségleteink szerint cselekszünk.- A személyes és globális perspektívát egyaránt érvényesítjük (is-is és nem vagy-vagy ala-

pon): ekkor válik kölcsönösen előnyössé az, amit csinálunk.- Kihasználjuk a megszokások erejét, és új rutinokat hozunk létre a magunk számára.- Együttműködünk egymással.

Szerte az országban működnek már ezek a zöld tanulókörök, amelyek munkáját módszer-tani kiadvány, munkafüzet is segíti. Ez a munkafüzet jól mutatja, milyen közérthető, egyszerű szövegekre, kiadványokra van szükség, hogy ilyen körökbe bárki bekapcsolódhasson.

Az ökokör a gyakorlatban kis munkacsoportot, vagy ha úgy tetszik, „tanulókört” jelent. Lé-nyege a kiscsoportos, nem utolsósorban másoktól való, személyes élményeken keresztüli tanu-lás. Egy-egy kör öt-tíz résztvevőből áll, akik két-három hónapig járnak össze, hogy hétről-hétre különböző zöld fortélyokat tanuljanak meg, próbáljanak ki és gyakoroljanak be. A résztvevők minden találkozón megbeszélik, és együtt eldöntik, hogy mik azok az akciók, lépések, amiket szeretnének és képesek saját otthonukban, környezetükben megvalósítani, és erre milyen le-hetőségeket látnak, ismernek. Ebben felkészített csoportvezetők, egy munkafüzet, nem utolsó-sorban az Ökofitnesz ÖkoKörök számára fenntartott része segítik őket.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) 2010-ben kezdte el a módszertan hazai kipróbálását és adaptálását a Közép-Magyarországi Operatív Program támogatásával, a GAP munkatársainak aktív közreműködésével. Az adaptáció során négy budapesti csoport bevonásával készült el a magyar nyelvű munkaanyag, amit az év második felében tizenkét ökokör tesztelt Budapesten, Gyálon és Vecsésen. A program a tesztcsoportok munkájának lezárultával és tapasztalatainak kiértékelését követően 2011 februárjában mutatkozott be nyilvánosan a nagyközönség előtt – egyelőre Budapesten és Pest megyében.



2. ábra – Tudatos Vásárlók Áruháza kiállítás (videó)

A Hazatérés modellprogram

Összefoglalás

A Zalai Hazatérők Egyesületének legfőbb célja az volt, hogy Zalaszent-gróton és a térségében található 23 településen erősödjön meg és fenn-tartható módon legyen jelen a tudatos, stratégiára épülő, a gyerekeket és fiatalokat a tervezésbe, a megvalósításba és az értékelésbe is bevonó ifjúságsegítő és -fejlesztő munka. Céljaik elérése érdekében kutatásokat végeztek, szolgáltatásokat működtetnek, programokat szerveznek és mindezek alapján módszertani kiadványok készítenek, továbbá telepü-lési és térségi ifjúsági stratégiákat állítanak össze.

Kapcsolat- Zalai Hazatérők Egyesülete- www.hazaterok.hu

Zalaszentgrót térsége aprófalvas vidék. A településeken a humánszolgáltatások jellemző-en nem vagy csak igen nehezen érhetők el. Munkájuk célját, napi gyakorlatát és módszereit is alapjaiban határozza meg ez a településszerkezet, valamint az ebből is adódó, többek között ezáltal is meghatározott társadalmi-gazdasági és szakmai környezet.

A Hazatérés modellprogramot 2010–2011. között valósították meg. Elsődleges cél volt, hogy hozzájáruljanak a térségben élő gyerekekben és fiatalokban rejlő erőforrások kibontako-zásához. Céljaik megvalósítását három eszközzel érték el:

- a projekt kezdetekor már létező ifjúságfejlesztő szolgáltatásaikat és programjaikat ki-terjesztették, azaz a térség minél több településén tették – legalább időszakosan – elérhetővé;

- új, hiányzó szolgáltatásokat, programokat indítottak, illetve honosítottak meg;- térségi ifjúsági koordinátort alkalmaztak az egyesület és partnereik ifjúságsegítő-, és fej-

lesztő szolgáltatásainak, programjainak összehangolása érdekében.Tevékenységük – igazodva eszközeikhez – három, egymásra épülő tematikus egységre

tagozódott: 1) egyéni és közösségi fejlesztő programokra, 2) információs és szabadidős szol-gáltatásokra, továbbá 3) együttműködések kialakítására és fejlesztésére. Az egyes tematikus egységek keretében az alábbi – később részletesen bemutatásra kerülő – tevékenységeket va-lósították meg.



Cél Eszközök Tematikus egységek TevékenységekA

térs

égün

kben

élő

gye

reke

kben

és

fiata

lokb

an re

jlő e

rőfo

rrás

ok

kib

onta

kozá

sáho

z va

ló h

ozzá

járu

lás

A projekt kezdetekor már létező ifjúságfej-lesztő szolgáltatások, programjainkat ki-terjesztés

&

Új, hiányzó szolgál-tatások, programok indítása, meghono-sítása

Fejlesztések

Egyéni

Válság Kommandó

Kiskompasz

Fiatalok az önkormányzatokba

Közösségi

Kortárs felkészítő program


Iskolai prevenciós és közösségfejlesztő programsorozat

Szolgáltatások

Információs TIPP-TOPP

Szabadidős Jövőre veled ugyanitt

Térségi ifjúsági koor-dinátort alkalmazása

Együttműkö-dések kialakítá-sa, erősítése

SzemélyekkelIfjúsági hálózat

Szakember műhely

Szervezetekkel

Családsegítő Szolgálat

Gyermekjóléti Szolgálat

Iskolák

Rendőrség

Vöröskereszt

Az egyesület szolgáltatásai és programjai - egyrészt egyszerre célozzák a gyerekeket (az általános iskola alsó tagozatától kezdve,

azaz 6-7 éves koruktól), a fiatalokat és a fiatal felnőtteket,- másrészt tevékenységeiket, projektjeiket úgy dolgozzák ki, hogy azok összességével

egyszerre szolgálják a térségben tanuló, illetve dolgozó fiatalok= foglalkoztatási helyzetének javulását és= otthonteremtési esélyeik növekedését, továbbá = a speciálisan e korosztályokat célzó szolgáltatások kialakítását, illetve fejleszté-

sét, továbbá azt, hogy= a szabadidejüket minél hasznosabban, igényeiknek és szükségleteiknek minél

megfelelőbb módon tudják eltölteni.



A Zalai Hazatérők Egyesülete munkájának…

…átfogó célja …célcsoportja ...fő területei…alapvető eszközei és

…a munkájukat leginkább

meghatározza

Erősödjön meg és fenntartható módon legyen jelen a

- tudatos,

- stratégiára épülő,

- a gyerekeket és fiatalokat a tervezésbe, a megvalósításba és az értékelés-be is bevonó ifjúságfejlesztő munka

Az általános iskolás gyerekektől egészen a fiatal felnőttekig terjed

Foglalkoztatás KutatásokAprófalvas településszerkezet

Otthonteremtés SzolgáltatásokHumánszolgáltatá-sok hiánya

Ifjúsági szolgálta-tások

Programok

Az előzőekből eredő, jellemző társadalmi, gazdasági és szakmai környezet

Szabadidő eltöltése

Módszertani kiadványok

Települési és térségi ifjúsági stratégiák

Az egyesületük 2010-ben jövőtervező-aktivizáló műhelysorozatot szervezett 9 település 25 fiatalja számára. A műhelyek célja volt, hogy helyzetelemzést adjon és válaszokat fogalmazzon meg a következő kérdésekre: Milyen a helyzete a helyi fiataloknak a kistérségben? Mi jellemzi településeiket? Milyen szükségleteik vannak a fiataloknak? Hogyan jelölhetők ki a kistérségben az ifjúsággal kapcsolatos munka fő irányvonalai? Mik lehetnek a hálózatba szervezett aktív fia-talok együttműködésének céljai? Kik, mit és hogyan tesznek a célok megvalósulásáért?

Az elemzések minden településre kiterjedő vizsgálata után a résztvevők meghatározták azt az 5 legnagyobb problémakört, amelyek általában jellemzőek minden településre:

- Infrastruktúra fejlesztés, közösségi terek- Együttműködés a településen belül és kívül- Közösségfejlesztés- Munkahelyteremtés- ForrásteremtésAz alábbi táblázat mutatja be a fiatalok számára nyújtott programok, szolgáltatások leírá-

sát.



progrAm, szolgáltAtás

korosztály szAkmAi tArtAlom rövid összeFoglAlásA

Válságkezelő kommandó

18-29 év A gazdasági, gazdálkodási és pénzügyi tudatosságot fejlesztő, az adósság-csapda elkerülését is célzó egyéni fejlesztő program.

A Válságkezelő kommandó során a családi költségvetés, háztartásvezetés, takarékosság, energiatakarékosság, tudatos vásárlás és pénzügyi ismere-tek (BAR) modulokat dolgozták fel a résztvevők 3 településen (Zalaszent-gróton, Tekenyén, Zalacsányban), 9-9 fős csoportokban.

Kiskompasz 12-16 év A társadalmi részvételt, a közösségi aktivitást, a feladat- és felelősségválla-lást és kreativitást erősítő egyéni fejlesztő program.

A nem-formális pedagógia módszertanára épülő szituációs- és szerepjáté-kokat felvonultató kiscsoportos foglalkozásokat 3 településen (Zalaszent-gróton, Zalacsányban, Sümegcsehin) valósítottuk meg. A programban a települések általános iskoláinak 7-8. osztályos tanulói vettek részt.

Fiatalok az önkormányzatokba

18-35 év Az önkormányzat választásokon sikerrel induló fiatalokat a képviselői, polgármesteri feladatokra felkészítő, a szemléletüket formáló, pártoktól független (!) egyéni fejlesztő program.

A 2 napos képzési program keretében a személyiséget fejlesztő, továbbá az önkormányzati rendszerrel és az önkormányzati képviselők feladataival kapcsolatos ismereteket bővítő tréningeket, előadásokat és beszélgetése-ket tartottunk. A 6-6 órás alkalmakon 8 fiatal képviselő-jelölt vett részt.

Kortárs segítők felkészítése

14-20 év A kortársaiknak segíteni szándékozó fiatalok szemléletét formáló és tudá-sát bővítő közösségi fejlesztő program.

A szexualitás, a szexuális felvilágosítás, a kulturált bulizás, a bűnmegelőzés és a drog- alkohol-dohányzás témaköreit felölelő öt napos felkésztő prog-ramban – a térség különböző településeiről származó – 12 fiatal segítő vett részt.


16-30 év Az egy-egy településen lakó fiatalok helyi szintű aktivitását erősítő közös-ségi fejlesztő program.

A jövőtervező műhelyek keretében 3 településen (Tekenye, Óhíd és Ke-hidakustány) tekintettük át, hogy miben és miként tudnak hozzájárulni a fiatalok ahhoz, hogy jobb legyen az adott településen élni. Az áttekintések végén konkrét projekttervek születtek.

Iskolai prevenciós és közösségfejlesztő műhelyek

14-18 év Prevenciós célú közösségi fejlesztő program

A kulturált bulizás, az internet veszélyei, a szexuális felvilágosítás, a drog- alkohol-dohányzás és a bűnmegelőzés témakörében tartott rendhagyó osztályfőnöki órákat a térség minden iskolájában megtartottuk.

TIPP-TOP 14-35 év A TIPP-TOPP programunk keretében a Zalaszentgróton, az egyesületünk által működtetett „TIPP!” ifjúsági információs pont szolgáltatásait tettük elérhetővé térségünk községeiben.

Ifjúsági koordinátorunk a településeken előre meghirdetett időpontban tartott „fogadónapot” tartott, ahol az információnyújtás mellett közösség-építő játékokkal vártuk a fiatalokat.

Jövőre veled ugyanitt

14-18 év Felvilágosító, egészségmegőrző, bűnmegelőzési szabadidős program

A vetélkedő jellegű programot az iskolai diáknapok keretében megtartot-tuk. Az iskolákon belül több felállított állomás között forgórendszerben váltották egymást az osztályok. Az egyes helyszíneken a közlekedés- és a közbiztonsággal, továbbá a drog-és alkoholfogyasztással kapcsolatos fel-adatokat kellett megoldania a fiataloknak, illetve csapataiknak.



3. ábra – VIDEÓ a Zalai Hazatérők Egyesületének munkájáról

Módszertani kézikönyvközösségi szolgáltatások működtetéséhez 1.

Közösségiművelődés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 1.Közösségi művelődés

I� úságfejlesztésKözösségi művelődésKözösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 2.Közösségi információ

InfópontKultúrnetErőforrás térképAdatbánya

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 3.Közösségi tanulás

TankörFelnőtt tankörSzépkor Kör

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 4.Közösségi erőforrások

Civil térÖnkéntesÉrtékőrző

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 5.Magadura

KarrierMagadura

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 6.Egészséges közösség

BabaklubEgészségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 7.Közösségi problémakezelés

PárbeszédVillámhárítóSorsfordító

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 8.Köz-Könyv-Tér

Köz-könyv-térOlvasásfejlesztésKönyvtári tudásközpont

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 9.Agórák és térségük

Agóra integrálAgóra térségközpont

További kiadványaink:

szolgáltatások működtetéséhez 5.

közösségi művelődés - módszertani kézikönyv közösségi...

Documents