ffsfy'^^s'

í?^^S|fc

:fe;.<^.

-"=. . ^\ f* A ;'^ALKOTMANYBiROSAü

^l

ífm 2017 JÚL 11

9400 Sopron, Templom utca 8. Tel:(0036) 7^?S69 45 45 (fE-mail: marton. dr.

; Kezeiüiroda:

l. com "s^A _?iALKOTMÁNYBtRÖSÁG1015 Budapest, Donáti u.35-45.Postacim: 1535 Budapest, Pf. 173.

Tisztelt ALKOTMÁNYBÍRÖSÁG!

Aluljegyzett ügyvéd, mint Vagdalt István Indítványozó jogi képviselője A IV/1176-1/2017. számúAlkotmánybírósági hiánypótló felhívásra a törvényes 30 napos határidőn belül a következőkiegészítéseket terjesztem a Tisztelt Alkotmánybfróság elé:

1. A meesemmisíteni kért ioeszabálvi rendelkezés(ek), bírói döntések meenevezése, ahatáridő-számításhoz szükséees adatok közlése (a ioserős ítélet kézhezvételénekidőpontia stb.):

A Kúria Pfv.II.21.039/2016/9. sz. és a Szombathelyi Törvényszék 12.Pf.20.945/2015/6/I. sz.eljárásában alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazás történt a nevezett bíróságok részéröl, anevezett döntések megsemmisítését kérem.

Ptk:4:98. és a Ptk4:101 megsemmisítését kérem.

A Kúria P^. n. 21. 039/2016/9. számú végzését 2017. március 10-én vettem át, 2017. majus 5-én a törvényes határidőn belül az alkotmányjogi panasz benyújtásra került.

2. Az Alaptörvénvben biztositott ioa, a bírósáei véezések által messértett ioa , azAIkotmánybírósás hatáskörét meaállapító ioe és egvéb releváns iosszabálvimeenevezése:

A bírósási döntések meesértették üevfelem személviséei ioeát (önazonossáehoz való ioe)- Alaptörvényünk VI. cikk (1) bekezdés biztosítja -, tísztességes eliáráshoz való ioeáf-Alaptörvényűnk XXIV. cikk biztosítja - a valamint a megkülönböztetés tilalmához valóioeát - AIaptörvényünk XV. cikke biztositja-:

VI. cikk

(1) Mindenkinekjoga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, olthonát, kapcsolattartását ésjó hirnevét tíszteletben tartsák.

XV. cikk

(1) A törvény elott mindenki egyenlo. Minden emher jogképes.

Oldal:l/9

(2) Magyarország az alapvetö jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesenfa/, szín nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagytársadalmi származás, vagyoni, szűletési vagy egyéb helyzet szerinti kíilönbségtétel nélkülbiztositja.

(3) A nök és aférfiak egyenjogúak. (...)

(S)Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nöket, azidöseket és afogyatékkal élőket.

XXIV. cikk

W Mmdenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességesmódon és ésszeru határidőn belül intézzék. A hatóságok töroényben meghatározottak szerintkötelesek döntéseiket indokolni.

Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító törvényi rendelkewsekA) Alaptörvénv

"24. cikk (2) Az Alkotmánybíróság (...)

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynakaz Alaptörvénnyel való összhangját;

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a birói döntésnek az Alaptörvénnyel valóösszhangját (... )"

" 24. cikk (3) Az Alkotmánybíróság (...)

a\. a ^ bekezdés b). c) és e) pontjábanfoglalt hatáskörében megsemmisiti az Alaptörvénnyelellentétes jogszahályt vagy jogszabályi rendelkezésl;

\. a ^ bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisiti az Alaptörvénnyelellentétes birói döntést (... )"

B) 2011. évi CLL törvénv az Alkotmánvbírósáeról

"26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal azAlkotmánybirósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha aziigybenfolytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytána) az Alaptörvényben biztositott jogának sérelme következett be. és

b) jogorvoslatí lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetöség nincs számárabiztosítva. (... )"

". .^ Az Alaptörvény 24- cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bíróidöntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezef aÍkotmányjogi panasszalfordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a biróságieljárást befejező egyéb döntés

a) az indítványozó Alaptörvényben biztosítottjogát sérti, és

h) az inditványozó ajogorvoslati lehetoségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőségnincs számára biztositva."

" 41- § W * Ha az Alkotmánybiróság a 24. § vagy a 25-26. § szeriníi eljárásában a hatályosjogszabály vagyjogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapitfa, ajogszabálytvagyjogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisiti."

,. 43. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a 27. § alapján folytatott eljárásában alkotmányjogipanasz alapján megállapüja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisiti.

Oldal:2/9

(2) A birói döntést megsemmisítő alkotmánybirósági döntés eljárási jogkövetkezményére abirósági eljárások szabályait tartalmazó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisitése következtében a sziikség szerintlefolytatandó bírósági eljárásban az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybirósághatározata szerint kell eljárni.

(4) Az Alkotmánybíróság a birói döntés megsemmisitése esetén megsemmisífheti a döntésselfelülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is. "

Alkotmányjogi panasz swmpontjából releváns egyéb jogswbályi rendelkewsek:A) Alaptörvénv

"Q)cikk(...)(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztositja a

nemzetközijog és a magyarjog összhangját.(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközijog más forrásai jogszabályban történö kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszerrészévé."

" R) cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarországjogrendszerének alapja.(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hilvallással éstörténeti alkotmányunk vívmányaiva! összhangban kell értelmezni."

"SZABADSAG ES FELELŐSSÉG"/. cikk

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetö jogait tíszteletben kell tartani.Védelmük az állam elsörendű kötelezettsége. (.. )"

"28. cikk

A biróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és azAlaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok érfelmezésekor aztkell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelo, erkölcsös és gazciaságos céllszolgálnak. "

B) 2011. évi CLXI. törvénv a bírósáfok szervezetéröl és isazeatásáról';ő' ̂ A bírósá8 határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügybenhatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg."

C) 2004. évi CXL. törvénv a közisazsatási hatósási eljárás és szolsáltalás általánosszabálvairól

"19. §(...)(5) Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy azügy érdemében határozott, ez a döntés az eljárö hatóságra kötelező. "

D) 2013. évi V. törvénv a Poleári Törvénykönwröl

" 2:42. § [A személyiségijogok általános védelme]

Oldal:3/9

(l)Mmdenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai közöttszemélyiségét, igy különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármüyenmódon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és ajó hírnév tiszteletben tartásához valójogál szabadon érvényesithesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köíelestiszteletben tartani. A személyiségijogok e törvény védelme alatt állnak.(1) Nem sért személyiségijogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárull. "

" 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]A személyiségi jogok sérelmétjelenti különösena) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;c) a személy hátrányos megkülönböztetése;d) a becsület és ajóhírnév megsértése;e) a magántilokhoz és a személyes adatok védelméhez valójog megsértése;f) a névviseléshez valójog megsértése;g) u képmáshoz és a hangfelvételhez valójog megsértése."

E) 2016. évi CXXX. törvény a polsári verrendtartásról

"41. § [Onkéntes beavatkozás]

(1) Akinekjogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között fotyamatban lévö per

miként dőljön el, a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének elömozditása érdekébenbeavatkozhat. (... )"

"44. § (5) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve -minden cselehnényre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselehnényeinekazonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetveamennyiben a beavatkozó cselehnényei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha aperben hozott itélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllelszembenfennállójogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, haazok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétescselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait isfigyelembe vévebirálja el."

3. A téiivállás és az Inditvánvow köz.vetlen éríntettsése

Sárvári Járásbíróság P. 20. 015/2015/5. számú ítéletével megállapitotta Vagdalt Istvánapaságát kk. tekintelében melyet afelperes kiskorú és vagdalt István is elfogadott.Az ité et ellen afelperesi kiskorú oldalán beavatkozó anya terjesztett elő fellebbezést, melykeretében azt kérte a törvényszéktol, hogy a gyermek kereseti kérelmét utasítsa e1, vagyis afelperes pervesztesét kérte.

Törvényszék 12. Pf.20. 945/2015/6/I. sz. végzésében a Járásbíróság ítéletét hatályon kívülhelyezte, és a pert megszüntette.

Felperes és alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúrián, a KúriaPfv.II.21.039/2016/9. sz végzésében a Törvényszék döntését hatályában fenntartotta.Ugyfelem az ISZKI OSZ3863-3864-3865-3866/2010. számú szakértői DNS vizsgálateredményével igazolta érintettségét az alkotmányjogi panasz benyújtása tekintetében.

Oldal:4/9

4. A sérelmewtt bi'rósási döntések Almtörvénnvel való össT.haneiának hiánvaUgyfelem az ISZKl OSZ3863-3864-3865-3866/2010. számú szakértői DNS vizsgálat alapjánbizonyüottan kk. ) vér szerinti édesapja.

"Onazonossási kérdés a vérsési sT. ármaiás kiderítéséhez. való ios, amely alapjogivédelemben részesül. Az Alkotmánybiróság szerint a vérségi származáskiderítése, illetölegaz arra vonatkozó törvényi vélelem vitatása, kétségbevonása, mindenkinek alegszemélyesebb joga, amely általános személyiségi jog körébe tartozik, és az emberiméltóság körében élvez védelmet. " Balogh Zsolt, Hajas Barnabás, Schanda Balázs:Alapjogok és alapvető kötelezettségek Fogalma, értelmezése

A vér szerintí édesapa (Vagdalt István) és a gyermeke kk. alapvető joga aönazonossághoz való jog, mely az általános személyiségi jog körébe taríozik és az emheriméltóság körében elvez védelmet. A Kúria és a Törvényszék alaptörvény-elleneses jogszabályalkalmazása következtében ügyfelem ezenjoga sérült.

qnazonossághoz való jogával élve Vagdalt István a P. 20. 877/2011. sz. (későbbP. 20. 286/2013 majd P. 22. 790/2013) apasági perben kérte apaságának megállapitását kk.

vonatkozásában, mig kk. a P. 20. 015/2015. sz. apasagi perben kérteugyanazl. Akét ügyet a Kúria a Pjv. II. 21. 039/2016-os eljárásban egyesítette. A kislcmy hol

k (Pfa. II. 21. 039/2016/7. számú végzésében), 'hol (Pfv. II. 21. 039/2016/9. végzésében) nevezte, ezzel sérve az Alaptörvényben védett névjogot.

"A Síármawsi perekben ielentos eevéni és társadalmi érdek fűzó'dik ahhoz. hoev asvermek a vérszerinti anával kerüliön ioeilae is rendezett swlo-evermeki kaDcsolatba^ezért a birósáeoknak a ténvállás mesnvustató felderítésére hivatalból is torekedniük kell( BH 1992. 765. ). Ez állösszhangban "a gyermek mindenek felett álló érdekének"kötelezö flgyelembevételével is (ABH 1993. 515. , ABH 1994. 106. ). 75/1995. (XII. 21.AB határozat"

A Sárvárí Járásbiróság a P. 20. 015/2015-ös eljárásban az AB határozat szellemévelösszhangban a gyermekkel ellenérdekelt anya (beavatkozó a gyermek oldalán) állal benyújtotlanyakönyvi kivonat másolatot összevetette az Indítványozó és a kiskorú P. 20. 37 3/2010/22.s. . Jogával- melV összevetésből megállapitotta, hogy az anyakönyvi másolat jogerősbirósági itélettel ellentétes.

Anyakönyvi másolat (közokirat) ellenkező bizonyitásig tekinthető hitelesnek, a P. 20. 015/2015-ös eljárás során bizonyítást nyert, hogy az anyakönyv a P. 20. 37 3/2010/22 itéleítel ellentétes.A Sárvári Járásbíróság okirati ellenkezö bizonyítás lefolytatása után megállapitotta azapaság megállapitásának nincs akadálya, így Vugdalt István apaságát megállapitotta akiskorú vonatkozásában, melyet mind a kiskorú, mind a vér szerinti apa egyaránt elfogadott.AB határozataiban az okirati összevetés tekintetében is egyértelmű álláspontra helyezkedik

A 11/1992 (III. 5. ) AB határozatában a T. Alkotmánybíróság - a 9/1992. (I. 30. ) ABhatározatában foglaltakkal összhangban - a jogbiztonság és a jogerő alkotmányoskövetelményével összefüggésben további releváns megállapüásokat tett. Ezek szerint \aiosbiztonsáe elvébol fesiabálvként az követkedk, hoev lezárt iosviswnvokQt_sem

aiosswbállval, sem ioesiabálv hatálvon kívül helveiésével - származzek~ez-akarjogalkotótól, akár az Alkotmánybíróságtól - nem lehet alkotmánvosan mesváltoz. tatni.Kivétel ez alól az elv aló! csak akkor engedhetö meg, ha azt ajogbiztonsággal konkuráló

Oldal:5/9

más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz céljához képest aránytalansérelmet. " 9/1992. (I. 30. ) AB határozatában

A P. 20. 37 3/2010/22 itélet és kk. jogviszonyát egyszer ésmindenkorra rendezte, ezen ítélet mindenkire kötelező, igy az eljáró bíróságoh-a is.A Törvényszék Pkf. 20. 460/2015/2. számú végzésével bizonyitottan olyan személyt engedett beaperbe beavatkozóként, aki vonatkozásában a beavatkozás törvényi feltételei nem álltakfent,aki beavatkozásijogát nem az általa " támogatott" kiskorú pernyerlességének előmozditására,hanem pervesztességének elősegítésére használta. Nem épített, hanem rombolt a beavatkozó.A Törvényszék annak ellenére eljárást folytatott 12.Pf.20.945/2015/6/L sz. alatt a beavatkozófellebbezése alapján, hogy bizonyitott volt a beavatkozó számára meg nem engedettfellebbezést nyújtott be, aki arra tett indítványt, hogy a kiskorú perveszteségét elérje.

A beavatkozó által benyújtott fellebbezés befogadása alapjaiban sérti Vagdalt Istvánnak azAlaptörvény XXIV. cikkében rögzített tisztességes eljáráshoz való jogát, továbbá aTörvényszék ezen is túlmenve beleavatkozott ügyfelemnek az Alaptörvény VI. cikkébenrögzített önazonossághoz való jogát is az Alaptörvény ellenes jogszabály - Inditványozó általtámadott Ptk. szakaszok - alkalmazásával.

A Kúria és a Törvényszék a Ptk.4. 101 és Ptk. 4. 102 értelmezése során a jogerős bíróságiítélettel szemben elsőbbséget adott egy joghatás kiváltására alkalmatlan, kellékhiányos, ésérvénytelen okiratnak. A bíróságoknak hivatalból tudnia kellett arról, hogy a teljes hatályúapai elismerő nyilatkozat felvétele ól eleve alaptörvény ellenes. A Törvényszekdöntésében külön említést tesz arról, hogy a apai elismerö nyilatkozata aziratanyag része volt, így azt is hivatalból tudnia kellett mindkét eljáró bíróságnak, hogy azapai elismerö nyilatkozat teljes hatályúvá válásához hiányoznak a törvényben előirt feltételek.

A Kúria és a Törvényszék egy jegyzőkönyv - apai elismerő nyilatkozat, ami még csak nemis teljes hatályú - és a P.20. 373/2010/22 ítélet összevetéséből azt az alaptörveny ellenesJ°gszabály értelmezést tette magáévá, hogy a kellékhiányos, érvénytelen jegyzőkönyvfelülír ítélt jogot és az abból fakadó jogviszonyokat, vérségi kapcsolattal, személyiségijogokkal összefüggő alkotmányos jogokat.

"Az Alkotmánybíróság több határozatban is megerősítette, hogy az emberi mélíósághozvalójog magában foglalja a magánszféra védelméhez fűződö jogot is. A magánszféráhozvaló jog és a magánélet szabadságához való jog az egyén autonómiájának védelméreszolgáló olyan alapjog, amely az ember veleszűletett méltóságából ered. (56/1994. (XI.10. ) AB határowt, ABH 1994, 312, 313) A masánsiféra lénvesi fosalmi eleme. hosv azérintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be. illetölee "be^etekinthessenek". Ha a nem klvánt ..betekintés" mésis mestörténik, akkor nemcsakönmaeában a masánélethez való ioe, hanem az emberi méltósás körébe tartow eg^ebjososultsáei elemek. mint pl. a testi-sumétvi intesritáshoz való ioa is sérülheL"(36/2005. (X. 5.) AB határowt ABH 2005, 390, 400) Balogh Zsolt, Hajas Barnabás,Schanda Balázs: Alapjogok és alapvetö kötelezettségek Fogalma, értelmezése

Kúria és a Törvényszék hivatalból tudott a P. 20. 373/2010-es apaság vélelmi per anyagából-felperes kérte az iratanyag beszerzését ami meg is történt - arról, hogy a kislány gyámhivatalifelhatalmazás alapján felperes volt az apaság vélelmei perben, míg a alperes, azédesanya alperesi beavatkozó aki a leánya kereseti kérelmének elutasítását kérte, így az ellen

Oldal:6/9

érdekeltség okán a gyermek képviseletét az apai elismerő nyilatkozati eljárásban az édesanyanem láthatta volna el.

Mivel hiányük a teljes hatályú apai elismerö nyilatkowtról a gyermek nevében eljáróképviseló ellenjegyzése -ügygondnoki hozzájárulás -, így a apai elismerSnyilatkowta nem válhatott teljes hatályúvú, illetve egyáltalán nem bir semmiféle joghatásal.Alaptörvényíink I. cikk, II,. cikk és VI. cikk XV. cikke alapján megállapitható, hogy wüsvsondnok esváltalán alá sem irhatná aaai elismeró'nvilatkozatát a kiskorútekintetében, mert ehhei a evermek itélt iosáról kellene lemondani, ami Alaptörvénvellenes.

t - beavatkozó anya esetében - az eljáró bíróságok érzékelték, hogy az anyaa gyermeke ííéltjogáról a törvényi tiltás ellenére mondott le, ez volt afellebbezésének alapja.

A P.20.373/2010/22 ítélet és a DNS vizsgálat eredménye után a gyermek anyakönyvébe agyermek és a vér szerinti apa hozzájárulása nélkül a magyar állam semmilyenbeavatkozást nem tehet meg, ugyanis az Európai Bíróság tiltja a magánélethez valójogba való beavatkozást. - Lásd a fentebb hivatkozott (36/2005. (X. 5.) AB hatámatABH 2005, 390, 400) A Kúria és a Törvényszék ezt hivatalból tudta.

"Altalános: szükségességi-arányossági teszt (vö. At. I. cikk (3) bek. ), amely kétlépcsös:1) jogkorlátozás céljának vizsgálata (szűkségesség)> legitim cél lehet: mások alapvetőjogai, kivételesen egyéb az alkotmányos érték2) jogkorlátows mibenlétének, mértékének vizsgálata (arányosság)> három alkérdésbőláll:

(1) alkatmasság (cél és eszköz közötti logikai összefüggés vizsgálata - ésszerű?),(2) swkségesség (a korlátozás alternatíváinak keresése - elengedheíetlen?)(3) szűk énelemben vett arányosság (cél és az okoioft iossérelem arányban áll-eeeymással - aránvos?)"

Arányosság és szükségesség elve az alapjog korlátozás a fentiekből következően akkor engedimeg, ha azt a személyt zárjuk ki az apai elismerő nyilatkozat megtételéből, akirőlbebizonyosodik, hogy a gyermek nem töle származik (pl: P.20. 373/2010/22) s azt a személytjogosítjuk fel apai elismerö nyilatkozat megtételére, akitől a gyermek származik (pl: DNSvizsgálat). Ez áll összhangba az Alaptörvényben alapjogvédelem alatt álló személyiségi jogrészét képező önazonossághoz valójoggal.

A Kúria a Pfv.II.21.039/2016/9. végzésbe a Törvényszék alaptörvény-ellenesjogértelmezését magáévá téve tovább lépett a Ptk. 4.98 § értelmezése során ügyfelemtekintetében diszkriminatív megkülönböztetést tett. A Kúria és a Törvényszékjogértelmezése szerint a társadalomtudományos tényt felülírja az általuk kreált apaivélelem. Vélelmeknek rangsora van a Kúria Ptk.4:98 § értelmezése szerint,Alaptörvényünk XV. cikkéből pont a Kúriával ellentétes jog értelmezés vezethető le.

XV. cikk

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden emberjogképes.(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesenfaj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagytársadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkülbiztosítja.

Oldal:7/9

Vélelmek sorrendjét kizárja XV. cikk, hiszen tiltja a különbség tételt, mindig csak egyvélelem van, bánnely alapon keletkezik vélelmek egyenrangúak egymással (házasság, apaielismerö nyilatkozat, stb.. ), egyetlen esetben nem beszélünk többé vélelemrol, amikor abírósági eljárásban a DNS vizsgálat alapján történik az apaság megállapítása (ez már nemvélelem hanem természettudományos tény). Nem véletlen az a szabály, hogy apaság bíróságimegállapítása után vélelem megdöntése nem lehetséges, hiszen a vélelem fogalmaértelmezhetetlen a helyzetre.

Vélelem foealma:" Valószínűséeen. hihetöséeen alapuló elövélés, latinul: praesumtio"

Addig beszélhetünk tehát vélelemről, mig nincs természettudományos tényt, ha viszont vanDNS akkor életbe lép Alaptörvényi védelem a II. cikk és a VI. cikk (1)-(2) bekezdése. Mint azelözöekben bemutatott emberi méltósághoz, önazonossághoz, magánélethez való jog nemengedi meg a természettudományos tény lerontását nem létező vélelemmel. "UTOVÉLÉS"Alaptörvény ellenes, mert sérti a gyermek és a vér szerinti apa Alaptörvényben védett jogát.Alaptörvényi védelem a természettudományos tényt hivatott védeni, a vér szerinti apa és agyermeke vonatkozásában, így van az Alaptörvény I. II. VI. cikke összhangban a XV. cikkel.Alaptörvényünk a természettudománnyal összhangba addig engedi meg a származás vitatását- apaság vélelmi per -, amig nincs bizonyosság, és onnantól tiltja ezen pert - apaság vélelmipert az apaság birói megállapítás után -, amikor már természettudományos tényen alapulóbizonyossággal állunk szemben.

Vélelmi sorrendet leve a Alaptörvény XV cikke kizárja mikor tiltja a megkülönböztetést, deönmagában is értelmezhetetlen az, hogy 1. számú vélelem, 2. számú vélelem, 3. számúvélelem. Mindig csak egy vélelem van és e vélelmet csak az érintett teheti vitássá - eleve atörvény ezért határozza meg ki indíthat apaság vélelmi pert - ezzel is védve azönazonossághoz valójog megsértését.

"Az Alaptörvénv a hátránvos meekülönböztetést átfosó módon tiltia: "Magyarország azalapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy lársadalmiszármazás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. "A nök és aférfiak egyenjogúságát - történelmi okokból - az Alaptörvény kiilön rögziti."Balogh Zsolt, Hajas Barnabás, Schanda Balázs: Alapjogok és alapvető kötelezettségekFogalma, értelmezése

Forrás: az AROP-2.2. 19-2013-2013-0001 tanulmány. Szerzők: Balogh Zsolt, Hajas Barnabás,Schanda Balázs Kiadja: C NKE, 2014 Felelős kiadó: Patyi András rektor

A Kúriának hivatalból tudnia kellett arról, hogy az általa javasolt érvénytelennyilatkozatra alapítottan vélelmezett apaságának megdöntése tárgyában javasolt újabbbírósági eljárás jogi nonszensz lenne, hiszen ez csak újabb felesleges időpocsékolásra vezet,nem pedig vér szerinti apa és a gyermeke problémájának megoldására.5. Josorvoslati lehetőséeek kimerítése

Alkotmányjogi panaszomban jeleztem, hogy a Kúria eljárása befejeződött, perújrafelvételnincs folyamatban. Alapjogi panasz benyújtására az összes jogorvoslati lehetőség kimeritéseután került sor.

(LSzeméIyes adatok zártan kezelése.

Az Alkotmányjogi panaszhoz csatoltam a vonatkozó nyilatkozatot.

Mindezen jogsértő eljárások, és a Ptk. alapjogokat sértö, az indítvánnyal támadottrendelkezései vezettek oda, hogy Vagdalt István ügyfelem huzamos ideje nem tudja

Oldal:8/9

gyakorolni az őt mint vér szerinti apát Alaptörvényből fakadóan megillető jogait, melyek nemkorlátozhatóak.

Kelt: Sopronban, 2017. július 13. napján

Tisztelettel:

Vagdalt István Inditványozójogi képviselője

Oldal:9/9