/ / U-4

jf £ l - ^ l o

MAGYAR IPARMŰVÉSZÉT AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA É S AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE

A VALLÁS- É S KÖZOKTATÁS-ÜGYI MAGYAR M I N I S Z T E R MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI

GYÖRGYI KÁLMÁN JT »©

s

XXMK ÉVFOLYAM 1918 /V. BUDAPEST

KIADJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT

SZÖVEG JEGYZÉKE. ÖNÁLLÓ CIKKEK: Györgyi Dénes: Építészeiről, iparművészetről 1 Fieber Henrik: Régiséggyűjtés é s a modern

iparművészet 22 Iparművészetlink háborús szerepe 46 Bárczy István elnöki megnyitóbeszéde: Ipar-

művészetlink fejlődéséről 55 Fieber Henrik : Falifestmények, Uvegképek ... 56 Végh Gyula: A nemzeti múzeum régiségtára

é s az iparművészeti múzeum 60 Divald Kornél: Régi magyar hímzések 81 Somogyi Miklós: A leégett G y ö n g y ö s újjá-

építésének kezdéséhez 85 Nádai Pál: Átmenetgazdaság az iparművészet-

ben 84 S ik lóssy László dr.: Modern tárgyak gyűjtése 90 Faragó Ö d ö n : Lakásművészet a háború után 92 Körösfői K. Aladár: Iparművészetlink jövendő

útja 101 Györgyi Kálmán: Művészi kézimunkatanítás 102 Szécsén Ferenc: Iparművészeti kiállításunk

Szófiában 105 Róth Miksa: Az iparművészek neveléséről ... 108 Csányi Károly; Hann Sebestyén mellboglárja 118 Új államban 157 Lyka Károly: Új munka 158 Éber László: A Gellért-fürdő 140 Márkus László: Szinház, mozi, kultúra 144

PÁLYÁZATOK: Három új pályázat 52 A vitézségi érmek oklevelei 52 Rokkantműhelyek é s iskolák 52 Eldőlt pályázatok 124 Figyelmeztetés 124 Felhívás iparművészekhez 161 A IX. hadikölcsön-plakátra - 161 Az erdélyi gyermekekért 162 Díszes tagsági oklevél 162

KRÓNIKA: A papirhiány és folyóiratunk 47 Iparművészeti értekezletek 47 A ümanovai plakett 155, 49 A IV. Károly nevű új személyszállító dunai

g ő z ö s 49 Az éremművészet és a pénzverő 49 Egy katonaotthon a front mögött... 49 Műemlékek, mint gyermekjátékok 49 Radisics Jenő emlékezete 50 Az építkezés új feladatai 50 Majovszky Pál dr 99 A Gellértfiirdő é s szálló építkezése 99 A magyar kereskedelmi és iparkamarák hódoló

díszfelirata 99 A hazai lakásberendezési ipar vá l ságos helyzete 100 Pipák 100

Előléptetés 100 A lipcsei vásár é s az iparművészet ... 100 Egy díszes faragott fadoboz 155 Vasbeton bizánci stílusban 155 Kézimunka é s hadimilliók ... 154 Német iparművészet a semleges államokban ... 154 Iparművészet a nagyiparban 154 Békebélyegek 155 A nyersanyaghiány ízlésnevelő hatásai 155 Az építőművészet a festményeken 155 Színszerelet 155 Heine gobelintervei 156 Üvegbe metszett domború képek 156 A játékbabák szülőföldje 156 Iparművészeink foglalkoztatása 162 Zutt legújabb művei ... - 165 Csontfaragások 165 Radnai Rezső emlékművei 165 E g y művészi Uvegfestményről• 164 Iparművészek szervezkedése 164 Egy fiatal plaketíművésznő 175 Borszéky Frigyes 175 Szirmai Tony érmei 175 Iparművészetlink hiányai 174 A volt német trónörökös kastélya 174 Iparművészet vagy kézművesség 174 Korabeli 174 DUhrkoop 175 Modern gótikusok 175 Virág-túltengés 175 Japán műtárgyak árai 176 A jövő gyászpompája ' 176 A modern művészet spekulánsai 176

KIÁLLÍTÁSOK: Magyar iparművészeti kiállítás Szófiában 95 A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizott-

ság kiállítása ... 96 Gróf József ... 96 Egy új textilműhely kiállítása 96 Lakatos Artúr kiállítása 120 Karácsonyi iparművészeti vásár 121 Iparművészet a Keleti vásáron - 121 A gyöngyhfmzés hajdan é s ma 121 Karácsonyi vásár 159 Műterem kiállítás 159

SZAKIRODALOM: Az elfeledett Kuny 51 Czakó Elemér: Múzeumi séták 97 Szent Antal családi otthon 98 Kassa város műemlékei 122 Parasztfestők mint expresszionisták 122 Egy műgyűjtési kiskáté 122 A papírhiány és a magyar iparművészet 160 Az orosz népművészet halála ... 160

i • mi m ii —i ii i •uniw n 1 H •M-^uümrajcmocmji • n a .111 mu\

MÚZEÁLIS ÜGYEK: Modern iparművészet a múzeumban ... 50 Magyar hímzések kiállítása az iparművészeti

múzeumban 50 Csányi Károly... 120 Az iparművészeti iskola könyvtára 120

IN MEMÓRIÁM: Wagner Ottó ... 124 Szabó Ervin 162 Kolo Moser 162

SZAKOKTATÁS: Kisplasztikus művészeink 51 Továbbképző mestertanfolyamok az O. M. Ipar-

művészeti iskolán 122

HÁBORÚS VILÁG: Német é s francia iparművészeti verseny 94 Papirszövetek é s kvalitásfogalom 94 Bolgár iparművészet 95 Katonaművészek hadikölcsönplakátjai 120

BÚTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS:

Háromszobás kislakás ebédlőfülkéje 5 Háromszobás kislakás hálószobájának részlete 5 KUment Endre: Munkásház lakószobája 10 Fehér Pá l : Kis családi ház lakószobája 11 Kaesz Gyula: Családi ház gyermekszobájának

részlete 16 Grofcsik Emmi: Családi ház konyhája 25 Kaesz Gyula : Pohárszék 26 Kaesz Gyula : Tálaló 26 Kaesz Gyula : Ebédlőasztal ... 27 Kaesz Gyula : Hálószobabútor „. ... 27 Kaesz Gyula : Ruhaszekrény 28 Kaesz Gyula: Féstilködőasztalka 28 Fehér Pá l : Nappali szoba é s hall részlete 50, 51 Erhardt Ernő: Uriszoba részlete 51 Kaesz Gyula: Egy művészember házának

hálószobája 58 Kaesz Gyula: Egy művészember házának

gyermekszoba-részlcte 59 Kaesz Gyula: Egy művészember házának

nappaliszoba kandalló-részlete _ 40 Kaesz Gyula: E g y művészember házának

női fogadó zeneflilkéje 40 Kaesz Gyula: Egy művészember házának

urifogadója 41 Kaesz Gyula: E g y művészember házának

felső hall leiekintője 41 Kaesz Gyula: Egy művészember házának

manzard játékszobájának részlete 41 Kaesz Gyula: Egy művészember házának

műteremmel kapcsolatos könyvtárszobája... 42 Kaesz Gyula: Egy művészember házának

műterme a karzatról nézve ... ... 42

DIVATMŰVÉSZET:

A hímzett kalapdísz ... 96 Mai divatlapszépségek 97

LEVELESLÁDA:

Gyorstanfolyamok 52 Emlékszobraink megdicsőülése 98 Muzeális bajok 124

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK:

Az 1917-ik évi sorso lás eredménye V« I. Az O. M. Iparművészeti Társulat választmányi

ülései >/. II.—'/« II.—"'/• I.—9/io I. Pályázat plakát, bélyeg é s levelezőlap terveire 7» II. Pályázat plakátra •/« I. Az O. M. Iparművészeti Társulat XXXIII. évi

rendes közgyűlése '/„ II. Pályázat hirdetési rajzok terveire '/s III. Pályázat tagsági oklevél tervére »/;o I.

Kaesz Gyula : Egy művészember házának műteremrészlete 45

Kaesz Gyula: Egy művészember házának vendégszobáinak előtere a manzardban 44

Kaesz Gyula: Egy művészember házának műteremkarzata 44

Kaesz Gyula: Egy művészember házának műterem csigalépcsője 44

A Gellért-szálló egyik szobájának részlete 154 „ szobáinak részletei 155 „ zenetermének pamlaga 156

AGYAG-, ÜVEG-,MOZAIK-ÉS PORCELLÁN-MŰVEK: Nagy S . : A temesvári szeminárium üvegabla-

kai 64, 65 Körösfői-Kriesch Aladár: Színes üvegablak a

temesvári szemináriumban 68 Hende V.: A Gellért-fürdő üvegcsarnokának

üvegfestményei 165 Körösfői-Kriesch Aladár: A budapesti pap-

nevelőintézet oratóriumának üvegfestménye 172

ÉKSZER-, ÖTVÖS- É S ZOMÁNCMŰVEK: Zutt A. R.: A magyar szent korona országai

é s iparkamaráinak Ő felségéhez intézett hó-doló feliratának kazettája 74

Domborított ezüst ékszerek 116 • Megyer A.—Kiss F . : Ciborium 125 Mellboglár 150, 151 Zutt A. R.: Ezüst dobozok é s emlékserlegek 166

„ „ „ Ezüst teakészlet 166 n ^ Ezüst láncok és násfák 167

„ „ „ Ezüst kulcsok 168

KEPEK IEGYZEKE.

TEXTIL :

Hímzések 72 Hímzett terítők .* 75 Hímzett részlet Eszterházy Orsolya ruhájáról 79 Magyar hímzett terítő sarka 80 Magyar hímzés részlete 81 Terítő hímzett sarka 82 Németh Erzsébet: Kézitarsoly 102 Németh Erzsébet: írásos párna 105 Győző Klára: Kézitarsoly 104 Kemény Erzsébet: Kézitarsoly 104 Rucsinszky és Pillér: Miseruha eleje 109 Rucsinszky Anna: Ollózott függöny 110 Herczeg Erzsébet: Hímzett párna 110 Pintér Gizella: Ollózott terítő 111 Pintér Gizella: Hímzett terítő 111 Egelmayer Vilma: Selyem hímzés 112 Schossberger Margit: Aranyhímzés 112 Rucsinszky é s B o r o s : Hímzett női ing 115 Dapsy Klementina: Hímzett női ing 115 Rucsinszky és FUrst: Hímzett női ing 115 Skotnitzky é s B a l o g : Hímzett női ing 115 Rucsinszky Anna: Hímzett legyező 114 Nikodem Ilona: Hímzett tarsolyok 114 Rucsinszky Anna : Hímzett párnák 115

SZOBRÁSZAT, KISPLASZTIKA:

Zutt R. A.: Merkur-szobrocska egy hódoló feliratot magában foglaló kazetta felett 75

Radnai Rezső: Elesett harcos síremlékének szobra 170

Radnai Rezső: Oltárangyal a piaristák kápol-nájában 171

ÉRMÉSZET:

Teles E d e : Falkenhayn—Arz-plakett 85 Berán Lajos: Limanova-plakett 150, 151 Szász Vilmos: Elefántcsontba faragott é s fém-

plakettek 161

ARCHITEKTÚRA, INSTALLÁCIÓ:

Fehér Pá l : Egyszobás vidéki ház 1 Munkástelep háztípusa 2 kétszobás lakással... 2 Erhardt Ernő épületterve i 5 Kisház bejárója 5 Háromszobás kis lakásos házak sarokmeg-

oldása 4 Kislakásos telep háromszobás háztípusának

összeépítése 6, 8 Szemelvények IV. éves növendékek közös

munkáiból 7, 8 Fehér Pál : Falusi kisház 9 Fehér Pá l : Kislakásos telep részletei 5 szobás

háztípusokkal 12, 15 Fehér Pál : Kislakásos telep utcarészlete 14 Ada Dezső : Családi ház egy villanegyedben ... 15 Schaefer F.: Családi ház földszinti é s emeleti

I V alaprajza 17

Schaefer F.: Családi ház 18, 25 Tornác 19 Kerti tornác részlete 20 Előudvar részlete 21 Kertrészlet kúttal 22 Kerti házikó 22 Kert alaprajza 24 Árvay Tibor: Ötszobás lakóház 29 Kaesz Gyula: Művészember házának alap-

rajzai 52, 55 Művészember háza 54, 55, 56 Művészember házának hali-részlete é s az

ebédlő egyik falának terve 57 A szófiai iparművészeti kiállítás magyar cso-

portjának részlete 126, 127, 128, 129 A Gellért-fürdő é s szálló 145 „ „ „ árkádos udvara 146 „ „ „ télikert oszlopa 146 „ „ „ nagycsarnokának bejárata 147 „ „ nagycsarnoka 147 „ n „ női fürdőjének kijárata 148 „ „ „ férfifürdőjének kijárata 148 „ „ „ télikertje 149 „ „ „ férfifürdőjének medenceterme... 149 „ „ „ női fürdőjének medencekútjai 150 „ „ „ férfifürdőjének medencekútjai... 151

A Gellért-szálló hallja 152 „ „ zeneterme é s előcsarnoka ... 155

GRAFIKA:

Záródísz 45 Gróf József rajza 55, 57, 59 Szűcs Emmy: Egy hódoló felirat 76 A M. kir. Iparművészeti Iskola grafikai osz-

tályában készült rajz 106, 107, 118, 119, 120, 121, 125

FÉMMUNKÁK:

Bejárókapu- é s ablakvasalások 2 A Gellért-szálló női szalonjának é s éttermének

falikara é s szellőzőrácsa 156

DÍSZÍTŐ FESTÉSZET:

Nagy Sándor: Freskó a temesvári szeminá-rium kápolnája diadalívén 61

Nagy Sándor: Ugyanaz, mennyezetrészlet 62, 65 Körösfői-Kriesch Aladár: Freskórészlet a te-

mesvári szeminárium dísztermében 66, 67, 70, 71 Nagy Sándor: Ugyanaz, freskórészlet 69

VEGYESEK:

Régi faragott pipák 86, 87 Schwemmlené Tobler Gizella: Divatvázlatok

89, 96, 97 Gy. Takách Béla: Faragott é s ezüstözött ve-

retekkel díszített fadoboz 152 A Gellért-szálló halljának szellőzőrácsai 152 Zutt A. R.: Esztergályozott fadobozok 167

ÉPÍTÉSZETRŐL, IPARMŰVÉSZETRÖL ÍRTA GYÖRGYI DÉNES

I. ÚJ KÖVETELMÉNYEK, ÚJ FELADATOK.

modern életviszonyok va-júdásának jelen szomorú korában az életnek csak fájó oldalát látjuk közvet-lenül, mert ez érint ben-nünket legközelebbről. De az okok és okozatok mélyére tekintve, meggyő-ződhetünk arról, hogy egy

új életfelfogás küszöbén állunk. Bíznunk kell abban, hogy az emberiség meg is fogja ta-lálni ezekben a még vajúdó s még kiforrat-lan állapotban levő — de szükségszerűen kialakult — eszmékben az eszközöket, melyek az igaz kultúra s a teremtő élet céljaihoz elvezetnek.

A feltornyosuló akadályok és ellentétek le-győzése után életünk újból megkötöttséget — új életstílust — fog nyerni. Egy magasabb, nemesebb szociális életfelfogás, kialakulása és érvényesülése előtt állunk, a kultúra evolú-ciójának oly értékes fázisa küszöbén vagyunk, hasonlóan ahhoz, amit eddig például az egyip-tomi vagy a klasszikus népek kora, avagy a középkor és a reneszánsz jelentett.

Az élet új kiépítésének békés kultúrmun-kájában a művészetnek is nagy szerepe van. De ezt a nagy célt felen művészetünk még alig-alig tudja szolgálni s első pillanatra nem is tudjuk átlátni, hogy miképp teljesítheti művészetünk eme feladatát. Ennek az az oka, hogy nincs szoros összefüggésben az élettel, illetőleg mivel életünknek sincs ma megkötött-sége s az széthúzó, széjjeleső, ezért a művé-szetek is szétoszló csoportokban haladnak előre egység s — erő nélkül.

S ahogy az életünk is megtalálja majd újból megkötöttségét, mely magasabb fokon fog állani minden előző kornál, úgy kell hogy a művészet is megtalálja az erőt abban az egységben, mely a szertehulló erőket össze-tartani s egy érzésben egybeolvasztani tudja, hogy a művészet az élet új kultúrmunkájá-nak nagy feladatában öntudatosan és célra-vezetően közreműködhessék s az erők eme egyesítésénél a megkötöttséget, a stílust s így a valódi nagyságát is elérje, mint az a letűnt korszak különböző szakaiban a folyton fej-lődő életfelfogásnak kibontakozásával egy-idejűleg mindig kialakult.,

A modern iparművészet fogalma egy nagy művészeti mozgalmat fed. A szó régi értelme elavult s a szó mai tárgykörét ál nem öleli. S e modern fogalmazású iparművészetnek

éppen abban rejlik a nagy fontossága, hogy ennek révén fogja a magát túlélt művészet erejét újra visszanyerni és ennek a segítsé-gével fog újból átalakulni, mert ez a művészi mozgalom nemcsak az erők egyesítését, meg-kötöttségét vonja maga után, hanem a művé-szetnek az élettel való legszorosabb kapcso-latát és a művészetnek az élethez való szük-ségszerű alkalmaztatását is jelenti. És ez fogja majd végérvényesen megdönteni a már úgyis csak végóráját élő l'art pour l'art el-avult elvét, hogy helyette megteremtse az élet-viszonyoknak megfelelő modern stílusos és szociális művészetet.

Az a művészeti mozgalom, mely az ipar-művészet zsenge kis palántájából nőtt naggyá, külföldön, különösen a germán népeknél, már életerős virágzásban van, mely már meg is hozta a maga gyümölcsét: nemzeti művé-szetet, az ország iparát felölelő és megneme-sítő művészetet, az ország életére, kultúrá-jára, iparára és gazdaságára nézve egyaránt nélkülözhetetlen óriási értéket jelentő gazda-gító és teremtő szervezett erőt. Mi még nagyon

1—2. E g y s z o b á s vidéki ház. 1—2. Landhaus. Zimmer und Fehér Pál IV. é v e s ipar- Kllche. Entwurf von P. Fehér, művészeti iskolai növendék Schiller des IV. Jahrg. der terve. Kunstgewerbeschule. „

Magyar Iparművészet. 1

MtJW •i —r ~-r "(T-a *m rirtf r-

3. Munkástelep háztípusa 2 kétszobás lakással.

4. Kettős kétszobás munkás-ház alaprajza.

4. Grundriss d e s Hauses mit 2 Zweizimmerwohnungen.

távol állunk ettől. S művészetünk sem tudja ama nagy kultúrjelentőségű hivatását teljesen betölteni, mert erői még ma is olyannyira széjjelesők és széthúzók s korántsem egye-sítettek még. Nálunk a modern művészetnek az egységesítésre vezető mozgalma még fes-ledező kicsinyke bimbó, mely életerős ugyan, de a művészet nagy nemzetgazdasági hord-erejének általános megismerése és átérzése, hazánk haladásának kultúrmunkájában való résztvételnek komoly akarata s végül a művé-szet forró szeretetének éltető melege szük-séges fejlődéséhez, virágzásához és gyümöl-csözfetéséhez. Ahogy a bimbó, a virág, a gyümölcs mind különböző fogalmak ugyan, de egy és ugyanazon életfolyamatot jelentik, habár annak különböző fázisában, úgy a modern művészi evolúciónak előbb említett fejlődése, sajnos, nálunk még abban az átla-gos állapotában van, amit az iparművészet-nek általánosságban használt neve alatt értünk. A nagy művészetnek alárendelt s lekicsinyelt valamijét, mely esetleg olykor kiegészítője is lehet. Modern művészetünket és hazánk mű-vészi kultúráját semmi sem jellemzi jobban, mint az a fogalom, amit közönségünk, sőt művészeink nagy része is az iparművészet neve alatt ért. De ez nem is csodálatos, mert a modern művészet kialakulásának fejlődése külföldön több évtizedre, sőt évszázadra tekint-

3. Haustype elner Arbeiterkolonie mit 2 Zweizimmer-wohnungen.

het vissza, holott hazánkban ennek meggyöke-resedése alig másfél évtizedre tehető csak s így nem fejlődhetett még ki kellőképpen, mint ahogy az ország érdekében is kívána-tos volna.

Az Angliából kiindult s a gazdasági viszo-nyok alakulásával szükségszerűen keletkezett lelkes művészi mozgalom, mely a művészet elpolgárosodását, később eliparosodását vonta maga után, erős iparművészetet hozott létre, mely mozgalom a kontinensre átszármazva, még inkább megerősödik s az élettel jobban megkötött formában fejlődik tovább. Meg-nemesíti újra az arany rámákba szorult festé-szetet s életre kelti újból az alkalmazott pik-turát, a monumentális falfestést, kötött formát kap s újjászületik a szobrászat, megjele-nik modern alkalmazott dekoratív plasztika s a tudományossággá vált száraz építészetbe újra érzést, művészetet lehel s az iparművé-szet magával ragadja, átalakítja, átformálja azt hihetetlen gyorsasággal mindinkább fej-lődő szükségleteinek és művészetének meg-felelően. Új formanyelvet kap az architektúra. De itt sem áll meg a művészi mozgalom. Ráteszi kezét a technikai munkákra s az iparművészet körébe vonja a kisebb haszná-lati mérnöki munkákat is s az általa átfor-

5. Bejárókapu- é s ablak- 5. Beschiage der Eingangs-vasalások. tllr und der Fenster,

W&T

6. Be l ső építészi osztály. Erhardt Ernő terve. 6. Klasse fllr Innenarchiiektur. Entwurf von E. Erhardt.

máit architektúra révén hatalmas technikai, mérnöki, de egyben magas fokon álló művé-szi munkák teremtődnek meg. De még ezek-kel a monumentális alkotásokkal sem elégszik meg s mert életképes fejlődését mi sem gátol-hatja, még tovább fejlődik és terek, lakótele-pek, városok rendezését is munkakörébe vonja.

De mindemellett e művészeti mozgalom-nak nemzetgazdasági és kulturális nagy jelen-tőségét mélyen átérző neves és elismert művészek nem átallják, hogy a monumentális alkotásokkal egyidejűleg oly lényegtelennek látszó apró holmikra is kiterjesszék művészi tevékenységüket, amelyeket eddig teljesen figyelmen kívül hagytunk s művészi problé-máknak nem is mertünk tekinteni. Híres művészek kezei alatt életet nyernek és művé-szetté válnak oly apróságok mint például az árúházak csomagolópapírjai, számolócédulái, vagy művészetté alakul a nyomda ólombetűje, a szivarkadoboz külseje, belseje; szépek lesz-nek gépek alkotórészei, csavarok, szerszá-mok, sőt még a tésztagyárosok tésztaformái, cakesjei is. így vontak külföldön az ipar-művészeti mozgalom és a modern művészet körébe a telefonkagylótól meg a kereszt-öltéses térítőtől a városépítés monumentális feladatáig mindent egy nagy közös egységbe, mely azon az eredményen kívül, hogy a művészetek erőit újra egyesíteni képes volt, azért is nagyjelentőségű, mert az egységesí-téssel egyidejűleg oly fontos szerepet betöltő szervezett hatalmat is jelent, amely az ország gazdasági fejlődésének egyik legerősebb támaszát s elsőrendű teremtő, gazdagító faktorát jelenti. Mindinkább kezdik belátni, hogy jövőben a nemzetek nagysága, jóléte már nem fog függni az ország fizikai erejé-től, a katonai hatalomtól, hanem főképpen attól, hogy melyik tud jobb megélhetési viszonyokat teremteni polgárainak s melyik kerekedik majd felül a gazdasági versenyben. Az ipari alkotások értékét pedig tudvalevően a kvalitás, a formai és technikai kiválóság adja meg, illetőleg növeli. Itt tehát a művészi tudásnak és ötletnek, a választékos ízlésnek nagy szerep jut, ezért a művészet nagy gaz-

dagító erőt jelent, amit okos gazdasági poli-tikának kihasználni kellene.

A csodás eredményeket elért művészi moz-galom rohamos fejlődése önkénytelenül és szükségszerűen átformálta az irányító és ve-zető művészeket is. E művészi mozgalom-nak első megindítói álmodozó művészírók, festő- és rajzolóművészek voltak, kik álmu-kat valóra is bírták váltani s a kialakult iparművészettel egy új művészetet teremtet-tek meg, mely a modern életviszonyokkal és a gazdasági fejlődéssel is számolt s amely körébe tudta vonni és egybeolvasztotta újra a íestvérművészeteket s ezek között legutol-jára — az architektúrát is. Fejlődésének második — már virágzó — korában az ipar-művészet által átalakított s átformált archi-tektúra veszi át a vezetést s az építészet lesz újból az alma mater, melyhez minden

7. Kis ház bejárója. 7. Eingang elnes kleinen Hauses .

1*

8 8. Háromszobás k is lakásos 8. Eckenlösung der HHuser házak sarokmegoldása. mit Dreizimmerwohnungen.

művész és minden művészet sorakozik. De ennek a modern építészetnek fejlesztői már nem azok a száraz építészek, kik az épüle-teket alkotó falaknak felépítésével munkáju-kat már befejezettnek látják, hanem az ipar-művészekből építészekké vált művészembe-rek, kik művészetük és működésük fejlődé-sével maguk is mind magasabbra fejlődtek és azok az építőművészek, kiket már a fejlődő iparművészeti mozgalom nevelt művé-szekké. Ezek művészetükhöz tartozónak s tőle elválaszthatatlannak érzik a modern ipar-művészeti mozgalom eredményeit s művelik is annak művészetét, de nem mint az építé-szettől különálló művészetet, hanem az építé-szettel egybeolvadó s annak legfontosabb alkotórészét tevő művészetet, mely a modern építészetnek lelkét, szívét és — érzését jelenti.

Hogy azonban e művészi mozgalom az ország egész gazdaságára, kultúrájára ható eredményt tudjon elérni s igazán érett, egész-séges gyümölcsöt teremhessen, ehhez nem-csak egyes művek megalkotása, nemcsak a művészek lelkes tevékenysége szükséges, hanem az iparnak és a tőkének az a komoly meggyőződése is, hogy a tervezőművész tevékenysége nemcsak fényűző időtöltés, ha-nem pénzben kifejezhető, búsásan kamatozó praktikus valami. Vele összeköttetésbe lépni — ha még annyira prózaian gondolkozunk és reálisan számítunk is — mindig csak új, hasznot hozó tőkét jelent. S még egy tényező

szükséges a teljes eredményhez: a fogyasz-tók általános művészi érzéke s itt a fogyasz-tók alatt nemcsak a közönséget, hanem egyesületeket, hatóságokat, városokat s a kormányokat értem. Vagyis a művészek műkö-désén kívül szükséges olyan országos szer-vezet alakítása, melyben a művészeken kívül a nagyarányú ipari feladatok megvalósításá-hoz s a fogyasztásához szükséges tényezők is résztvesznek tervszerű, öntudatos közös munkában. Németországban az építő-ipar-művészeti mozgalom már oly erős szerve-zetet öltött, hogy nemcsak az ország egé-szét öleli fel, hanem a birodalom határait átlépve, idegen országokat is közös kul-túrmunkába von s így — hazánkat is. Amilyen helyes és szükséges, hogy hazánk művészei is részt vegyenek ez internacioná-lis művészi mozgalomban, olyannyira kívá-natos azonban, hogy e lelkes művészeink itthon, magyar földön még fokozottabb mér-tékben fejtsék ki agitatórikus és példaadó működésüket, mert hazánk művészi kultúrá-jára nagyon is reáfér ily lelkes úttörő mun-kásság. Országunkhoz viszonyítva aránylag elenyészően kevés azoknak a művészeinknek száma, akiknek a modern művészet eme nagy-fontosságú mozgalma szívüket, lelküket át-hatja s így modern művészetünk is nagyon a kezdet kezdeténél tart még. Igaz, hogy van már iparművészetünk, de ez még őszintén szólva zsenge s ezt nem a kvalitására ér-tem. Ez a mozgalom minálunk még nem erő-södhetett meg eléggé iparunk csekély szer-vezettsége miatt és azért sem, mert közön-ségünk és iparosaink iparművészeti, építő-művészeti kultúrájának átlagos nívója még alacsony fokon áll, amit úton-útfélen tapasz-talhatunk. S van még egy fontos oka annak, hogy a modern iparművészeti mozgalom nem tudott megerősödni s ez főleg arra vezethető vissza, hogy építészeink nagy száma sem érzi át e modern művészeti mozgalom éltető lényegét: s nem tulajdonítanak elsőrendű fon-tosságot az iparművészeti evolúciónak. Ez pedig modern művészetünk fejlődésére rend-kívül hátrányos. Elsősorban az architektúra keretében találja meg alkalmaztatását az ipar-művészet; de ha fontosságát építészeink nem érzik eléggé, hogyan várhatjuk iparművésze-tünk megerősödését, hogyan várhatjuk így modern, egységes architektúránk kialakulását, nemzeti egységes művészetet: a stílust és szociális művészetet? Igaz, hogy építészeink között vannak a szó teljes modern értelmezé-sében vett jeles művészeink, ezeknek munkái-ban az iparművészet elválaszthatatlan az architektúrától s a kettő teljesen összeolvadó egységet képez, de sajnos nagyon sok oly építő-építész van még, ki az iparművé-

szetnek fontosságát alig ismeri el. Hogy fejlőd-hetik így naggyá pikturánk és plasztikánk? Mily elenyészően kevés monumentális festőink-nek és dekoratív szobrászművészeinknek száma! Pedig a tehetségekben nincs hiány. Hála annak a néhány építész művészembernek, kik a művészet igaz szeretetétől áthatva, teret adtak munkáiknál a testvérművészeteknek, közösen megalkottak már egynéhány modern értelemben egységesnek mondható művészi architektúrát.

S még e kevésszámú lelkes építőművész működésében is van hiány. Csak kalapot levéve szólhatunk művészi törekvéseikről, de még hiányzik bennük az összetartás és a tervszerűséggel keresztülvitt közös együtt-működés magasabb célok eléréseért. De művé-szetük szeretetét, lelkesedésüket és hazafi-ságukat ismerve, nem kételkedhetünk abban, hogy az idő megérleli ezt is s ezzel sarjadoző modern művészetünk is beléphet a fejlődés második korába, melyben az architektúra kere-tében már a megizmosodó testvérművészetek is nélkülözhetetlen munkatársakká lesznek s hogy ezzel viszont építészetünk, művészetünk is egységessé válhasson.

De a stílusos modern hazai művészetünk virágzásától és gyümölcsöztefésétől még na-gyon távol állunk. Ehhez elsősorban szük-séges, hogy megnövekedjék az építészipar-művészeknek ma még csekély száma s másodsorban a tervszerű közös együttmun-kálkodás, az erők szervezése szükséges, hogy az építészek az iparművészekkel kar-öltve irányítsák nemcsak művészetünk fejlő-dését, de az ország iparát is. Ezért minden erőnkkel oda kell törekednünk, hogy az épí-tészet művészetét átérző, komoly tudással bíró iparművész-munkatársakat neveljünk. Erre pedig az Iparművészeti Iskola hivatott.

9 9. Háromszobás kislakás 9. Teli d e s Schlafz immers hálószobájának részlete. einer Dreizimtnerwohnung.

10 10. Háromszobás kislakás 10. Spe i sen i sche einer Drei ebédlőfUIkéje. z immerwohnun;.

II. JEGYZETEK AZ IPARMŰVÉSZETI ISKOLA BELSŐ ÉPÍTÉSZETI SZAKOSZ-TÁLYÁNAK KIEGÉSZÍTŐ OKTATÁSÁHOZ.

Az e füzetben közölt munkák a belső épí-tészeti szakosztály tanításának csak kicsiny részét, egy töredékét mutatják s így nem adhatnak egész képet a szakosztály műkö-déséről.

A terveket célzatosan úgy válogattattuk össze, hogy a tanítás egy bizonyos részéről, egy nem régen kialakult és teljesen még ki nem fejlesztett oktatási menetéről adjanak ideiglenes tájékoztatót. Ne hogy olvasóink a szakosztály végcéljáról, egész tanítási mene-téről csalóka képet kapjanak, szükségesnek tartom előbb a szakosztály teljes működését az alábbiakban röviden vázolni, hogy ennek ismertetése után szóljak az itt bemutatott okta-tási eredményekről.

A belső építési szakosztály működése öt esztendőre terjed. Első három éve össze-függő s bizonyos szempontból befejezett egészet alkot. Célja olyan iparművészeti segéderők kiképzése, melyeknek a pol-gári lakás berendezésével foglalkozó ipari műhelyek és üzemek jó hasznát vehetik. Tehát egyelőre itt még szekundér erőkről van szó. De az első három év oktatása erős alapot ád a felsőbb két évfolyam magasabb művészi oktatásának, mely felsőbb évfolya-mokba az alsó három évet végzett növen-dékek közül csakis a jobbak, a kifejezetten művészi tehetséggel rendelkezők léphetnek be. E felsőbb évfolyamokban a belső tér kialakításának művészetével s az iparművé-szetnek az építészettel való szoros kapcsola-tával foglalkozunk. A növendékek itt már ma-gasabb művészi oktatásban részesülnek, hogy a szakosztályban tanultak alapján helyes úton-

•IIIIW mi • i

11 11. Kislakásos telep háromszobás háztípusainak ö s s z e -építése.

módon tudják magukat az életben tovább-képezni, hogy önálló, jó tervező művész-emberekké válhassanak. A kiegészítő okta-tást mellőzve, csak a szorosan vett szak-oktatásról szólok, de itt se támaszkodhatom kizárólag a jelen állapotára, anélkül hogy egy-két helyen legalább a legközelebbi jövőt ne érintsem. A modern művészeti mozgalmak az iskola tanítását is érintik, mely nem zár-kózhatik el bizonyos reformok elől,hogy az ok-tatás tervszerű kifejlesztése mellett az iskola mindnagyobbá váló feladatait kielégíthesse. Tehát egy fejlődésben levő tanítási menet bizonyos stádiumát jelenti az iskola jelen szakoktatása is, amelynek három eszköze van: műhelygyakorlat, szerkezeti oktatás s az ezzel öszszefüggő szakrajzolás, végül a tulajdonképpeni szorosan vett művészeti oktatás. E három azonban olyannyira ösz-szefüggő s egymást kiegészítő, hogy hatá-rait teljesen különválasztani nem lehet. A művészeti oktatásnak célja az alsó három évfolyamban a művészi tervezés alapelvei-nek megismertetése, de nem elvont elő-adások, hanem a növendékek munkái köz-ben adott praktikus irányítások által és a növendékek önálló megismerése révén. A feladatok megválasztásának sorozata pedig olyan, hogy egyrészt a művészeti oktatás fokozatos menetét szolgálja s ezzel kapcso-latban a szakrajzot, illetőleg a szerkezeti oktatás menetét is. Ez utóbbinak műhely áll rendelkezésre, hol a növendékek az egyes

D szerkezeteket a valóságban alkalmazva is

11. Zusammenbau der HHusertypen mit drei Zimmer einer Kleinwohnungskolonie.

látják. S a tanultakat a művészeti oktatás ke-retében megoldott saját terveik műhelyrajzai-nak elkészítésénél gyakorlatilag alkalmazzák, mely terveknek egy részét a műhelyben — újabban — önállóan fizikai munkájukkal meg is valósítják. Ezzel korántsem célozzuk azt, hogy képzett asztalosokat neveljünk, hanem oly iparművészeket, kik a munka menetét nemcsak hogy ismerik, de benne részt is vettek. De egy iskolai műhely, ha még oly jól működik is, szerény keretei miatt csak isko-lai segédeszköz s nem adhat teljes, hű képet az életben folyó változatos ipari munkáról. Ezért hogy növendékeink ennek menetét és szervezetét is megismerhessék s az ily mű-helyekkel kapcsolatos irodai munkásságot is: a közeljövőben azt tervezzük, hogy a már bizonyos elemi előtanulmányokkal és szak-ismeretekkel rendelkező növendékeink a má-sodik és harmadik tanév végének jó részét külső üzemekben töltsék. A felsőbb évfolya-moknál e külső munkásság már az építészeti irodákra is vonatkozik.

Mindenesetre üdvös lesz, ha az erre hiva-tottak, a külső üzemek vezetői az iparművé-szeti iskola nemzetgazdasági céljait is elő-mozdítani segítenék azáltal, hogy kezdő növendékeinket irodájukban maguk mellé véve, az életnek megfelelően gyakorlatilag is tanítják s megismertetik velük az üzemek menetét, a jó ipari munkát s a gépek nagy termelőerejét. Az intézetnek az élettel való eme szorosabb kapcsolatának megszervezése benne van Gróh István igazgató életrevaló

12. Szemelvények IV. é v e s növendékek k ö z ö s munkáiból.

programmjában, hogy ezáltal, hacsak közvetve is, előmozdítsa iparunknak és a tőkének szö-vetkezését a művészettel. Ennyit röviden az első három esztendőnek szerkezeti és műhely-oktatásáról.

A művészeti oktatást már az első két év-ben indítjuk meg. (Tanár: Györgyi Dénes.) A növendékek a tervezésnek elemeit sajátít-ják el s tekintettel annak kezdő fokára s a szerkezeti oktatásnak, a szakrajzolásnak és a műhelygyakorlatoknak kapcsolódására, elein-tén oly anyagokban elkészíthető tárgyakat terveznek, melyek igen egyszerű szerkezettel állíthatók elő. E tervezeteknél a főfigyelmet a tárgyak főarányaira fordítják; itt részle-tek még nincsenek. Később a különböző nemesebb fanemekkel már az összetettebb szerkezetek ismerete is szükséges s a ter-vezés is fokozatosan a fanemek megmunká-lása által megkívánt és megengedett részlet-kiképzésekre is átterjed. Eleinte dobozokat, egyes tárgyakat terveznek, majd a fenyő-fából elkészíthető munkáslakás bútorai kö-vetkeznek, utána mázolt konyha- és leány-szobabútorok, majd nemesebb fanemekben kivitelezendő, de az egyszerű polgári viszo-nyoknak megfelelő bútorokat terveznek. Ez-zel párhuzamosan a festett ornamentum, a profilozás, az intarzia, faragás, a veretek stb. alkalmazásának módjait tanulják meg a növen-dékek.

A harmadik esztendő szakoktatásánál a bú-torok már nem mint egyes tárgyak szerepel-nek, hanem egységes belső térben jelennek

12. Gemeinschafl l iche Arbeit der Schiller d e s IV. Jahrg.

meg s ezzel a lakásművészeti tervezés (Tanára: Szablya-Frischauf Ferenc) veszi kezdetét. A harmadik évben ez csak a pol-gári lakásra terjed ki. A tervezés itt már felöleli a lakáskiképzésnek összes mellék-körülményeit is, melyeket egy közös egységbe olvaszt. A tanítás körébe vonja a falaknak kiképzését, a lakást kiegészítő egyes tárgya-kat stb.s mindezeket nemcsak formai szempont-ból tervezik meg, hanem a festői szempontra, a színek harmónikus egybekomponálására is tekintettel vannak. Ily módon sorra kerül a munkás egyszerű lakása, a diákszoba, a két-, háromszobás, majd már nagyobb igé-nyeknek megfelelő négyszobás polgári lakás megtervezése a bérlakás vagy a családi ház körülményeinek megfelelően s a különböző igényeknek folytonos szem előtt tartásával. A polgári lakással zárul az első három esz-tendő. A felsőbb, negyedik és ötödik évfo-lyamban már nagyobb igényeknek megfelelő s reprezentáló urasági lakások teljes belső megtervezéséről van szó s már külön-böző építészeti jellegű megoldási módok is szerepelnek. A lakással párhuzamosan s fo-kozatos sorrendben nyilvános helyiségek belső kiképzése is sorra kerül, mint pld.: üzletek, éttermek, reprezentáló díszhelyiségek, szállodák, bankok s kisebb színházak. E megoldásoknál a határozott építészeti kikép-zések mellett a dekoratív szobrászat és a mo-numentális festészet is érvényesülhet. így a lakásművészeti tervezés már az architek-tónikus jellegű térkialakítás művészetébe ol- 7

13. Kis lakásos telep két há-romszobás lakást magában foglaló kettősháztípusa.

13. Doppelhaus mit Dreizim-merwohnungen einer Klein-wohnungskolonie .

vad, hol már építészeti formaismeretre s emellett szerkezeti tudásra is van szükség. (Tanár: A. Balogh Lóránt.) A művészeti oktatást kiegészíti ez építészeti tervezéssel összefüggő, középítéstani szerkezeti oktatás is. Ennek keretében a növendékek megismer-kednek az építőszerkezeteknek mindazzal a részével, melyre a tervező iparművésznek a belső kialakításoknál, átalakításoknál és az épület belső és külső kiképzésével kapcso-latos iparművészeti tervezői munkáknál az életben szüksége van, tehát az épületasztalos, lakatos, bádogos, kőfaragó, stukkó stb. stb. munkákkal. A szerkezeti oktatás előadások-ból és tervezésből áll. Megoldásra kerülnek épületbelsők (lépcsőházak, vesztibülök stb.), hol nemcsak a tér művészi kialakítására vannak tekintettel, hanem annak helyes építő-szerkezeteire is. Az épület belsejéhez és külsejéhez tartozó művészi megoldások rész-letei eredeti nagyságú műhelyrajzok alakjá-ban készülnek el. Az építőszerkezetekből körülbelül annyit, amennyit egy kőműves-mesternek ismernie kell, behatóbban tanulnak a növendékek. A magasabbfokú építőszerkeze-teknek csak a lényegét, csak annyit, amennyi a művészi kialakítások tervező-munkájánál általánosságban szükséges.

E teljesen modern irányú szakoktatás mel-letí, de attól különállóan a régi stílusok megismertetésével (Tanár: Gyalus László) is foglalkozik a szakosztály. Az oktatás itt szintén nemcsak ismertetés, hanem tervezés alakjában is folyik, de a tervezés a régi művek szellemében modern munkák alko-tására irányul. A tervezés itt felöleli nem-csak a bútort, hanem a belső teret s a szabadon álló kisebb építészeti objektumo-kat is.

*

Nagyvonásokban ez volna a belső építészi 8 szakosztály oktatásának általános menete,

melynek működése a belső térnek egységes architektónikus kialakítását vonja körébe. A belső kiképzéseknek legnagyobb részét a lakás alkotja s növendékeink munkásságát az életben is jórészt az otthonnak széppé és barátságossá tétele képezi.

De nyilvánvaló, hogy nem szabad meg-elégednünk azzal, hogy a lakás művészeté-nek tanításánál kizárólag a bérlakásra szorít-kozzunk. Tehát meg kell ismertetni növendé-keinkkel a nemesebb lakáskultúrát, a csa-ládi házat, az igazi otthont, mely már a kert kapujánál kezdődik. Meg kell most már is-merniök az ideális lakás, a valódi otthon művészetét is, mely harmónikus egészbe fog-lalja a használati tárgyakat, a bútorokat a szobával, a szobákat a lakással, a lakást a házzal, a házat a kerttel. Sőt próbálkozniok kell több ily kis otthonnak kedves művészi környe-zetben való egyesítésével úgy, hogy az egész pedig a természettel álljon közös harmóniában.

Ezeket igyekezünk a most megadott körülmé-nyek között elérni a legfelsőbb évfolyambeli növendékekkel. A belső építészeti szakosz-tály általános tanítási menetének csak e ki-egészítő s az idő rövidsége folytán teljesen még ki nem alakulhatott oktatásáról (Tanár: Györgyi Dénes) adnak némi tájékoztatót az e füzetben közölt kisebb, nagyobb családi házaknak tervei. Kiképzésük szerény. Egy-szerű architektónikus tömeghatással bírók, minden magasabb építőművészeti részlet-képzésnélküliek, amit azonban a feladatok témája sem engedne meg, tekintve azt, hogy a tervek jó része a legegyszerűbb és olcsó eszközökkel előállítható szerényebb családi házakra vonatkozik, melyek nem a fővárosba

14. Szemelvény IV. éves nö- 14. Gemeinschaftl lche Arbelt vendékek k ö z ö s munkáiból. der Schiller des IV. JaJirg.

15

16

15. Falusi kis ház. Fehér Pál IV. é v e s növendéke terve. — 16—17. M. kir. Iparművészeti Iskola be l ső építészi s zak-osztálya.

15. Landhaus. Entwurf von P. Fehér. IV. Jahrgang. — 16—17. Klasse fiir Innenarchitektur der Königl. Kunst-gewerbeschule .

Magyar Iparművészet 2

18—19. Munkásház l akószobá j a . Kiiment E n d r e 111. é v e s növendék terve. Be lső épí tészet i s zakosz t á ly .

18—19. Z immer einer Arbe i t e rwohnung . Klasse íiir Innen-archi tektur .

20

20. Kis családi ház l akószobá ja . Fehé r Pál IV. éves nö-v e n d é k terve. — 21. Kispolgári l akás ebédlője . Méray Dezső III. é v e s növendék terve.

20. W o h n z i m m e r e ines kleinen Fami l i enhauses . Entwurf von P. Fehé r . IV. Jahrg. — 21. Spe i s ez immer einer Klein-b i l rge rwohnung .

1*

22—23. Kis lakásos telep részletei egysze rű h á r o m s z o b á s 22 —23. Tei le einer Kolonie mit Dreiz imtnerwohnungen. ház t ípusokkal . T e r v e z t e : F e h é r Pál IV. éves növendék . En twur f von P. Fehér . IV. Jahrgang .

24. K i s l a k á s o s telep rész le te h á r o m s z o b á s ház t í pusokka l . F e h é r Pá l IV. é v e s növendék terve.

24. Teil e iner Kolonie mit D r e i z i m m e r w o h n u n g e n . E n t -wurf von P. F e h é r .

25. K i s l akásos telep utcarészle te . Belső építészi s z a k o s z - 25. S t r a s senb i ld einer Kle inwohnungskolon ie . Entwurf tály. F e h é r Pál IV. é v e s növendék terve. von P. Fehé r . IV. J ah rgang .

26. C s a l á d i ház egy vi l lanegyedben. Ada Dezső V. é v e s növendék terve. — 27—28. Földszinti é s emeleti a lapra jz .

26. Fami l i enhaus in e inem Villenviertel. Entwurf von D. Ada . — 27—28. G r u n d r i s s d e s P a r t e r r e s und d e s I. S t o c k e s .

29. Az e lőző villa g y e r m e k s z o b á j á n á k részlete . Kaesz Gyula III. éves növendék terve . — 30. Az előző villa l e ányszobá j ának részlete . G o m b o s József III. é. növ. terve.

29. Wand d e s Kinderz immers der vors tehenden Villa. Entw. von J. Kaesz . III. Jahrg. — 30. Madchenz immer der vo r s t ehenden Villa. En twurf von J. Gombos . III. Jahrg.

mjxr

valók, de annak környékén vagy vidéki váro-saink cgynémclyikében bizonyára jól hat-náuak.

E kisebb építészeli'feladatok az oktatás szem-pontjából nagyfontosságúak. A még nem nagy szerkezeti tudást igénylő egyszerű feladatok lényegüknél fogva legjobban tanítják meg az építészeti tervezésben kezdő növendékeket a logikus építészeti gondolkodásra, melynek kifejlesztése mindenekelőtt szükséges.

Egy kislakásos telep típusának jó megol-dása nem könnyű feladat. Tekintettel kell lenni az olcsó előállításra, a szerkezetek egyszerűségére s az alaprajz minden talpa-latnyi helyének a leggazdaságosabb kihasz-nálására, ajtók, ablakok célszerű elrendezé-sére, a falfelületeknek bútorokkal való jó ki-használására stb. E feladatok tanítanak meg legjobban a gazdaságos jó alaprajz készíté-sére, a külső megoldásoknál pedig a takarékos-ságot szem előtt tartva, kerülni kell min-den felesleges és költséges díszítést, tehát csakis az épület építészeti tömegével, az ab-lakok, ajtók nyílásainak ritmikus, jó arányú elhelyezésével kell a művészi hatást elérni. Ezek pedig a tervezés főprincipiumait jelen-tik s így a feladat lényege kényszeríti a növendékeket arra, hogy a tervezés e leg-fontosabb tényezőivel jöjjenek elsősorban tisz-tába. S ez helyes is. Építészeti részletképzés itt még teljesen hiányzik. Díszítését a szer-kezeti elemek művészi megoldása adja (ajtó, zár, pánt stb.) szóval az iparművészeti jellegű

dolgok, amelyek pedig az anyagok s megmun-kálásuk módjának ismeretét követelik meg. E helyen pedig a népművészeti munkák tanulmányozása a legeredményesebb, mert a fentieken kívül nemzeti formakincsünk is ön-kéntelenül átmegy növendékeink munkájába. A kislakásos telep több típusainak össze-építése, egybekomponálása pedig a legválto-zatosabb tömeghatásokra vezet s utcákat, tereket oldhatunk meg, ahol az architektúrá-tól már elválaszthatatlan lesz a növényzet, a kert, maga a természet, mely az architek-túrának egyik főkiegészítője. Természetesen szükséges, hogy a növendékek e kialakítá-sokat modellben is lássák. S így megyünk fokozatosan tovább nagyobb feladatok meg-oldásához. Megtervezzük a négy-ötszobás s majd még nagyobb igényeknek megfelelő családi házakat, ezeknek belsejét, külsejét s környékét. A szobát, a házat, a kertet. A legfelsőbb fokon a növendék már olyan té-mát választhat, amihez legnagyobb kedve van. (Jelen példák között a művészember háza.) A fősúlyt arra fektetem, hogy a növen-dékek átérezzék s átéljék az e házakban folyó életet. Ismernünk kell képzeletben az ily ott-honban lakó család egész életét, ismerjük mindegyik családtagot, ismerjük kívánságai-kat, óhajukat és ennek megfelelően próbá-lunk nekik barátságos, szép otthont terem-teni.

A házak terveit rendes építészeti műhely-rajzok alakjában végezzük el s emellett a

Ssfoivnf

Gsaíóőtfiáz afóvtxrvs fc&rnybrÁ-n

31 31—32. Családi ház a főváros környékén. Pöldszinli é s emeleli alaprajzok. Esti tanfolyam. Schaefer F. terve.

•éjnelcf

esafaőitiáz a f*vdtxrj k&ntyéO&i. 'jtdapest IQI7

32 31—32. Famillenhaus nachst der Hauptstadt. Grundriss d e s Parterres und d e s I. Stockes . 17

Magyar Iparművészel, 7

33 33. Családi ház a főváros környékén. Utcai oldal. Schaefer F. terve. Esti tanfolyam.

növendékek számos perspektivikus vázlatot készítenek az egész objektumról, annak min-den részletéről is. Növendékeim terveit e szakrajzoknak külön grafikus szempontból való átdolgozásának formájában mutatom be itt e lapban.

Szigorúan vett architektónikus kiképzések e bemutatott terveknél sehol sem fordulnak még elő, de később áttérünk majd oly kisebb objektumok megtervezésére, melyek építészeti részletképzéseket, profilozásokat stb. meg-kívánnak. De hogy ide eljuthassunk, ismer-nünk kell előbb a profilozásoknak, a részlet-képzéseknek lényegét. Nézetem szerint itt is a növendékeknek önálló megismerésére van elsősorban szükség s nem szabad mindjárt a régi stílusok kész eredményeire támasz-kodni. Tervezzenek előbb sírköveket, kuta-kat, majd díszesebb emlékműveket stb. Vagyis ne a házzal kezdjük meg a feladatok sorozatát, hanem egyszerű építészeti felada-tokkal, melyek inkább iparművészeti jellegűek. Ezeknél egy elhibázott profil vagy más épí-

•J8 tészeti részlettagozás az egész műnek szép-

33. Familienhaus nHchst der Hauptstadt. Entwurf von F. Schaefer. Abendkurs.

ségét elronthatja s így a növendékeknek ügyelniök kell a részletkiképzések harmóni-kus egységére, hogy megtanulhassák azok helyes alkalmazásának módját. E feladatok révén kapcsolatba jutnak a dekoratív szobrá-szattal s így az árnyék és fényhatások leg-különbözőbb variációival találkoznak ily épí-tészeti objektumok megtervezésénél. Ez elvezet az önálló megismeréshez úgy, hogy ha már mindezeken túl vannak, csak akkor kezd-hetjük el a régi stílusok műveinek tanulmá-nyozását. Mennyire buzdító lesz az önálló további munkálkodásukra, ha ezekben meg-látják majd ugyanazon törvényszerűségeket, ugyanazokat a gondolatokat s érzést, melye-ket előbb önállóan önmaguk fedeztek fel. Ennyit röviden oktatásom lényegéről.

Nem mulaszthatom el azonban, hogy rá ne mutassak e tantárgy fontosságára még egy másik szempontból is. Az előzőkben említet-tem a belső építészi szakosztály általános tanításának fokozatos menetét. E fokozatos menetnek a fordítottját is szeretnénk rend-szeresen keresztülvinni, de ennek teljes Ki-

építéséhez az idő rövidsége folytán még nem jutottunk el. A legfelsőbb fokon a házat annak legkisebb részletéig egységesen óhajt-juk megtervezni. Ehhez azonban egy növen-déknek sok idő kell, annyi, amennyivel nem rendelkezik. Ezért segítséget kap más növendéktársaiban s a közös munkába be-vonjuk az alsóbb évfolyambeli növendékeket is. Némely feladaton több növendék dolgo-zik együtt. (Ilyen példa a kislakásos telep.) A többi feladatoknak belső kiképzéseiről pedig csak futó vázlatok készülnek, amelyek csak az építészeti térhatásokra vonatkoznak és nem a részletekre (művészember háza). A lakás komoly s annak minden részletei-ben megoldott művészi megtervezése a lakás-művészeti oktatásra tartozik (Tanár: Szablya-Frischauf Ferenc) s itt a III. és IV. éves növendékek segédkeznek a családi házak belső megoldásánál. A búto-rok műhelyrajzainak elkészí-tésében már a legalsóbb év-folyambeli növendékek is részt vehetnek. Ugyanez áll a ház szerkezeti részeinek s egyes építészeti részleteinek (vas-rács, kerítés stb.) megoldá-saira is, amelyeket pedig a középítéstani és építészeti tervezés tanításának kere-tében végezhetnek el (Tanár: A. Balogh Loránd.) és egyes szobrászati vagy díszítőfes-tészeti megoldásoknál pedig a testvérszakosztályok nö-vendékei is közreműködhet-nek.

A tanítás fokozatos mene-tének így visszaható s nagy-fontosságú nevelő ereje is van. A felsőbb évfolyambeli növen-dékek irányíthatják kezdő-társaikat s az összes évfolya-mok megtanulják a már iro-dai jellegű közös együttmun-kálkodást s az alsóbb év-folyambeli növendékek előre megismerkednek az egész feladat munkamenetével s ez együttmunkálkodás révén ki-alakulhat lassan egy közös formanyelv is, mely hazai mű-vészetünk kifejlődése szem-pontjából is fontos.

Mindezt összefoglalva : szükséges, hogy a belső épí-tészi szakosztály általános tanítási menetét az otthon művészetének még az a része egészítse ki, mely a családi 54. Tornác.

házakra vonatkozik. A puszta előadás, vagy más műveknek reprodukciókban való bemuta-tása azonban sohasem vezethet célhoz. Itt elengedhetetlen az izzó, lelkes, teremtő mun-kálkodás, hogy a növendékek önállóan átél-hessék és átérezzék feladatukat. Hogy célt érhessünk, szükséges tehát, hogy a nö-vendékek igyekezzenek ily feladatokat önál-lóan megoldani, amely tervezésekhez szük-séges előtanulmányokkal máris rendelkeznek. Ezzel pedig az építészeknek az építészetet megértő, jő iparművész-munkatársakat nevel-hetünk s ez egyik célunk.

De hogy félre ne értsék e munkásságun-kat, szükségesnek tartom egy önkénytelenül felvetődhető kérdés tisztázását. Ha az is-kola belső építészi szakosztálya végzett növendékei közül egyik vagy másik álta-lános iparművészeti tudásán kívül még

54 54. Eingangsflur. 1 9

1*

35

határozott építészi talentummal is rendel-kezik és az éleiben esetleg nem elégszik meg azzal, hogy az otthon művészi kialakí-tásánál csupán annak belső kiképzését vé-gezze, hanem kedvet, erőt s ambíciót érez arra, hogy a kis családi házat annak teljes egészében a belsővel, külsővel, a házzal, a kerttel együtt egységesen, önmaga alkossa meg, ezzel az építészek munkakörébe ütkö-zik s ez az iskola művészi oktatásától távol áll. Az építészek joggal kifogásolhatják ezt, mert növendékeinknek iskolánk nem adja a kivi-telezéshez szükséges építőipari szerkezetek ismeretét, mivel ez nem is tartozik ügykörébe.

De ez a kérdés is igen egyszerűen, a tör-vények teljes betartásával úgy oldható meg, hogy belsőépítészeti szakosztályunk arra hiva-tott végzett növendékei egészítsék ki művészi

2 0 tudásukat azokkal a technikai és szerkezeti

ismeretekkel, amelyek még szükségesek nekik az önállósításhoz. A felső építőipari szakiskola liberális s gyakorlati oktatása megadja a módot erre s feltétlenül elegendő szaktudást is ád, amelynek megszerzésével jogosítja is őket ily családi házak megépítésére. S erre van már példa. S amennyiben esetleg még nagyobb technikai művek megalkotására áhítoznának, nyitva állanak előttük a műegyetem kapui, ahonnan is kikerült már építészi oklevéllel bíró iparművészeti iskolát végzett növendék.

De az éremnek egy másik oldala is van. A felső építőipari szakiskola jó építőipari gyakorlati és szerkezeti embereket nevel és építőmestereket képesít. A műegyetem pedig magasabb technikái tudással bíró építésze-ket nevel ugyan, de sem itt, sem ott a csa-ládi házakkal kapcsolatos és ezek művészi egységét biztosító iparművészeti feladatokkal

!»• IH»» Ili •JH»JI>IH • III • I • I ll • Ml • I ll • I

36. Eldudvar részlete.

36. TeiI d e s Vorhofes.

egyáltalában nem foglalkoznak. S innen is, onnan is kikerülhetnek oly művészi talentu-mok, melyek a művészetnek e fontos kiegészítő részével is szeretnének foglalkozni. Ily lel-kes volontérek mind gyakrabban kopogtat-nak nálunk, úgy hogy már jövőre külön esti továbbképző-osztályt nyithatunk számukra. Az esti tanfolyamon készült ilynemű munkák egyikét—Schaefer Ferenc tervét—e füzet közli.

Az élet így önkénytelenül összefűzi az iparművészeti iskolát nemcsak az iparral, hanem az építészetet tanító intézeteinkkel is. Külföldön, különösen Németországban az iparművészeti iskolák nagy részét már mester-tanfolyamokkal egészítik ki. Ezekben már a magasabb építőművészet viszi a vezető-szerepet, amely köré csoportosulva a többi művészetek együttesen munkálkodnak közös feladatokon. S ez helyes is. Építőművészeti mesteriskola vagy akadémia a testvérművé-

szetek közreműködése nélkül el sem képzel-hető. Ezért szoros kapcsolatot kell keresnie oly intézményekkel, amelyekben az architek-túra művészetével kapcsolatos s az archi-tektúra nélkül el sem képzelhető a l k a l m a -zot t m ű v é s z e t e k e t tanítják és gyakorol-ják. Ilyen intézmények az iparművészeti is-kolák, melyeknek szakosztályai e kapcsolat révén továbbfejlődhetnének és az alkalma-zott művészeteknek még magasabbfokú ok-tatása nyerne gyakorlatiasságában, de viszont az építőművészeti oktatás is csak az alkal-mazott művészeteknek közreműködése mel-lett válhatik egységessé.

így nevelődhetik majd modern, igazi építő-művész-fiatalság, melynek éltető eleme min-dig az iparművészet marad s erőteljessé fej-lődhetnek mellette a testvérművészetek is s ezzel kialakulhat egységes, hatalmas modern hazai művészet. 21