légköri sugárzásátvitel: rövid- és hosszúhullámú sugárzási energiamérleg
DESCRIPTION
Légköri sugárzásátvitel: rövid- és hosszúhullámú sugárzási energiamérleg. Molnár Ágnes Föld- és Környezettudományi Tanszék Veszprémi Egyetem. Energia : az anyag bármely formáján végzett munka Mértékegysége Joule (Nm) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Légköri sugárzásátvitel: rövid- és hosszúhullámú sugárzási
energiamérleg.Molnár Ágnes
Föld- és Környezettudományi Tanszék
Veszprémi Egyetem
• Energia: az anyag bármely formáján végzett munka– Mértékegysége Joule (Nm)
• Összes (belső) energia = potenciális (helyzeti) energia + kinetikus (mozgás) energia
• Potenciális energia– Tó, víztározó összes energiáját helyzete határozza meg– Magasban lévő levegő helyzeti energiája nagyobb, mint a
talaj közelében. • Kinetikus energia
– Minden mozgó anyag rendelkezik vele– Függ a sebességtől – Atomok/molekulák kinetikus energiája: hőenergia
• Levegő hőmérséklete = átlagos kinetikus energia Atomok és molekulák átlagos sebességének mértéke
• Energiamegmaradás elve a Termodinamika első főtétele: energia nem keletkezik, nem szűnik meg, csak átalakul.– Fizikai, kémiai folyamatokban– Energiaveszteség egyúttal nyereség más
anyag számára
• A hő különböző hőmérsékletű tárgyak közötti energiacsere. Formái:– Vezetés– Konvekció– sugárzás
• Specifikus hő: anyag hőmérsékletének 1oC-os megváltoztatásához szükséges hőenergia.– Hőkapacitás: elnyelt
energia és az emiatt bekövetkező hőmérséklet-emelkedés aránya
– Egységnyi tömegű anyag hőkapacitása = specifikus hő
– Különböző anyagokra más
anyag J g-1 oC-1
Víz 4,186
Jég 2, 093
Homokos mészkő
1,381
Levegő (száraz
1,005
Kvarc 0,795
Hőmérséklet-csökkenéskor ugyanennyi energia nyerhető
Energiatároló képesség
• Látens (rejtett) hő: az anyag állapotváltozásához (fázisváltásához) szükséges, vagy akkor felszabaduló hőenergia– Olvadás, szublimáció, párolgás
• energiaközlés a molekulákkal – gyorsabban mozognak – folyadékot, szilárd fázist könnyebben elhagyják.
• Hűtő folyamat• Az energiát „elrejti” a molekula
• Látens hő újra megjelenése: szenzibilis (érezhető, mérhető) hő: – Kondenzáció, depozíció, fagyás
• Melegítő folyamat• Gőzmolekulák folyadékfázisba alakulásakor felszabaduló hő
• Kondenzációs, párolgási, olvadási, fagyási, szublimálási, depozíciós (látens) hő
Energiaátvitel módjai a légkörben
• Vezetés: levegő rossz hővezető• Konvekció: „energiaszállítás” áramlás
segítségével – levegőben szokásos– lehet függőleges (konvekció) és – Horizontális (advekció) – Nagy jelentőségű (lásd még pl. általános
légkörzés, felhőképződés)
• Sugárzás
Energiaátvitel módjai a légkörben folyt.
• Sugárzási energia:– Elektromágneses hullám
• A terjedéshez nincs szükség molekulákra • Vákuumban 300 000 km s-1
• Hullám- és részecske-természet (hullámhossz, fotonok energiája): Planck törvény
• Minden anyag (test) sugárzást bocsát ki– Az energia függ a hőmérsékletétől: Stefan-Boltzmann
törvény:
4TE Stefan-Boltzmann törvény: egységnyi idő alatt, egységnyi felületű, T hőmérsékletű test által kisugárzott maximális energia-mennyiség (fekete test) arányos a hőmérséklet negyedik hatványával
:5,67 ·10-8 Wm-2K-4
Planck törvény
h: Planck állandó (6,63·103 Js)
c: fénysebesség
: hullámhossz
ch
E
Fekete test sugárzás: maximális kisugárzott energia. Ténylegesen kisugárzott energia függ még az anyagi minőségtől is. Fekete test sugárzás nem feltétlenül fekete színű anyag!!
Wien-törvény:
max: maximális energiakibocsátás
hullámhossza T2880
max
Kirchoff-törvény: Bármely közeg, vagy felszín által kibocsátott (emisszió) és elnyelt (abszorpció) sugárzás egyenlő.
•Abszorpció 0 -1 közötti érték = elnyelt energia és a közegre érkező sugárzási energia aránya. A = A(,T)
•A törvény következménye: emisszió is 0-1 közötti szám.
•Fekete test abszorpciója 1.
•Fekete test több sugárzást emittál, mint a vele azonos hőmérsékletű nem-fekete testek.
Sugárzástani alapfogalmak
• Sugárzási energia (J=Nm)• Sugárzási áram/teljesítmény/fényesség (W=Js-1)• Sugárzási áramsűrűség (Wm-2): felületegységre
érkező/távozó/áthaladó sugárzási teljesítmény.• Radiancia (Wm-2sr-1): egységnyi felületről,
egységnyi térszögbe kisugárzott (vagy egységnyi felület által, egységnyi térszögből kapott) sugárzási teljesítmény.
Elektromágneses spektrum
Látható tartomány
Sugárzási mérleg
• Földre érkező és onnan távozó sugárzási energia különbsége.
• Honnan származnak, mi a forrásuk?
• Hogyan jellemezhetők (, E)?
Energiaforrások
• Nap– Mennyi energiát kap a Föld?
• Föld– Mennyi energiát sugároz ki a Föld?
Egy kis csillagászat
• Nap-Föld 150 millió km• Elliptikus pálya (jan.3. 147; júl.3. 152 millió km;
különbség 6%)• 365 nap, 24 óra• Forgástengely dőlése 23,5º• Nyári és téli napforduló, tavaszi és őszi
napéjegyenlőség• É-i félteke júniusban (decemberben) kapja a
legtöbb (legkevesebb) energiát.• Kérdés: miért nem ezek a legmelegebb és
leghidegebb hónapok?
Energiaforrás: Nap
• Nap fotoszférája T=5780 K max=?• Kibocsátott sugárzási energia =?
(fotoszféra sugara 6,96 ·108 m)• Nap-Föld távolság: 1,5·1011m =15
millió km (d távolságra az áramsűrűség ~ fényesség / d sugarú gömb felülete, gömbszimmetria, homogenitás)
• Napállandó: 1370 Wm-2 (Föld keresztmetszetére)
• Föld felületére (légkör külső határa) 343 Wm-2
Energiaforrás: Nap
• Rövidhullámú sugárzás (max= 0,5 m)
• A légkör tetejére átlagosan 343 Wm-2
• Mi történik napsugárzással?
Mi történik a napsugárzással?
• Külső határig semmi• Légkörben jelentős változás
– Gázok elnyelése (<100nm N2,H2; <200nm O2; =200-300nm O3 Hartley-sáv)
– Molekulák szórása (Rayleigh szórás d6/4; d<< , ég kék színe)
• Felszínre a 270-300 nm-nél nagyobb hullámhosszú sugárzás
• Más folyamatok– Aeroszol részecskék, felhők
visszaverik (szórják) a sugárzást
Rövidhullámú sugárzási mérleg
• Kb. 30%-t Föld-légkör rendszer visszaver planetáris albedó
• Kb. 50% eléri a felszínt
• Kb. 20% elnyelődik a légkörben
Energiaforrás: a Föld
• Felszíni átlaghőmérséklet 15 ºCmax=?
• Kibocsátott sugárzási energia =? (Föld sugara 6370 km)
• Hogy viszonyul ez a szám a beérkező energia mennyiségéhez?
• Ha a Föld állandóan sugároz, miért nem hűl folyamatosan?
Energiaforrás: a Föld
• Föld hosszúhullámú sugárzást bocsát ki, max= 10 m
• A Föld átlaghőmérséklete nem változik, tehát egyensúlyban van.
• A beérkező és távozó energiamennyiség egyenlő.
• Miért van a különbség?• A Föld egyensúlyi (= légkör nélküli)
hőmérséklete mennyi?
Energiaforrás: a Föld
• Te = 255 K = -18ºC
• Különbség oka az üvegházhatás• Légkör elnyeli és kibocsátja az IR-t
– Szelektív elnyelők nem minden -n abszorbeálnak (pl. üveg)
– Szelektív elnyelők szelektív kibocsátók (Kirchoff-törvény)
• Hó IR-ben jó, VIS-ben rossz (fák törzse körül hamarabb elolvad a hó)
• Bizonyos gázok (pl. CO2, CH4, H2O, O3) IR-ben nagyon jók
Légköri gázok elnyelési sávjai
Energiaforrás: a Föld
• Gázok elnyelik IR-t és minden irányban kisugározzák, a felszín felé is. A felszín elnyeli, melegszik, újra kisugározza, melegíti az alsóbb légréteget. A gázok újra elnyelik, stb.
Energiaforrás: a Föld
• A talajközeli levegő melegebb, mintha ezek nem lennének.
• Föld sugárzási spektrumában olyan sávok, ahol a gázok nem nyelnek el: légköri ablak 8-11 m!
Hosszúhullámú sugárzási mérleg
Föld-légkör rendszer sugárzási mérlege
Föld-légkör rendszer sugárzási mérlege
• A rendszer energiaegyensúlyban van, a sugárzási mérleg = 0.
• A Föld-légkör rendszerbe érkező (albedót figyelembe véve) és azt elhagyó energia 240 Wm-2.
• A felszín energia-mérlege pozitív (+103 Wm-2)• A légköré negatív (-103 Wm-2)• Mindez a Föld egészére, átlagosan áll fönn,
lokális léptékben nem.
Lokális sugárzási mérleg
• Beérkező sugárzási áram és albedó változik szerint
• 100-400 Wm-2 az abszorbeált energia (beérkező-albedó)
• Emittált: sokkal kisebb változékonyság. Oka: hőtranszport
• Albedó: hó 75-90%; felhő 40-80%; tengeri jég 30-40%; homok 20-45%; talaj 5-35%; erdő 5-20%
Lokális sugárzási mérleg
• Évi átlag– Beérkező: Rák- és
Baktérítő: maximum (beesési szög ~90º) pólusok: minimum
– Albedó: nagy: hó és jég sok és hosszú ideig megmarad közepes: sok felhő
– Emittált: sokkal kisebb különbségek.
– Helyenként E>A hőtranszport
Beérkező
AbszorbeáltEmittált
Légköri és óceáni cirkulációs rendszerek „trópusi” energiát szállítanak a pólusok felé
Lokális sugárzási mérleg
A hőmérséklet évszakos változása
• A beérkező energia mennyisége elsősorban függ:– Nappalok hossza
(forgástengely dőlése!)– Földrajzi szélesség– Föld-légkör rendszer
albedója
A hőmérséklet napi változása
• Rövidhullámú (nap-) sugárzás csak nappal
• Hosszúhullámú (földi) sugárzás egész nap
• Ebe<Eki: hőmérséklet csökken
• Ebe>Eki: hőmérséklet nő
• Hajnal: Ebe=Eki hőmérsékleti minimum
• Délután: Ebe=Eki hőmérsékleti maximum
A hőmérséklet napi változása
A hőmérséklet napi változása
A hőmérséklet napi változása
Mennyire hűl le a hőmérséklet éjjel?
- 3,9 ºC 1,7 ºC 7,2 ºC
A hőmérséklet mérése
• A hőmérséklet növekedésekor a testek kiterjednek
• Az elektromos ellenállás növekszik a hőmérséklet növekedésével
• Testek hőmérsékleti sugárzása
• Hőmérőtípusok:– Folyadékhőmérők– Bimetál hőmérők– Ellenállás hőmérők– Infravörös sugárzás