Állatkísérletek az orvostudományban

94
Állatkísérletek az Orvostudományban (Az (Az á á llatk llatk í í s s é é rletek elm rletek elm é é lete lete é é s gyakorlata) s gyakorlata) SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet 2013 / 2014 / 1

Upload: others

Post on 16-Oct-2021

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Állatkísérletek az Orvostudományban

Állatkísérletek az Orvostudományban(Az (Az áállatkllatkíísséérletek elmrletek elméélete lete éés gyakorlata) s gyakorlata)

SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet2013 / 2014 / 1

Page 2: Állatkísérletek az Orvostudományban

Mi a kurzus(ok) célja ?

Az Európai Unió az állatkísérletek végzését engedélyhez köti (részleteket ld: http://www.felasa.eu/recommendations.htm )FELASA = Federation of European Laboratory Animal Science Associations). A képzettség és engedély megszerzése az SZTE-n is szükséges.

A Kormány 40/2013. (II. 14.) rendelete előírja a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) által akkreditálásra kötelezett oktatási követelményeket.

2013/1. félévi új SZTE ÁOK kurzusok:Az állatkísérletek elmélete és gyakorlata – A szintű specializációs képzésAz állatkísérletek elmélete és gyakorlata – B szintű specializációs képzés

„A” szint (12 hét); 40 kontaktóra, ebből 20 óra elmélet, 20 óra gyakorlat„B” szint (13 hét); 80 kontaktóra, ebből 40 óra elmélet, 20 óra szeminárium, 20 óra gyakorlat

Page 3: Állatkísérletek az Orvostudományban

Állatkísérletek az Orvostudományban(szabadon választható elméleti kurzus)

� A teljesítés (leckekönyv aláírás) feltétele: részvétel az előadások 2/3-án

� Írásbeli tesztvizsga (min. 50%-os eredményesség, 5 fokozatú jegy).

� Időpont: az utolsó előadást követő héten. Helyszíne: Sebészeti tanterem

� Az elméleti tanfolyam megfelel az „Állatkísérletek elmélete és gyakorlata „A” szintű specializációs képzés elméleti részének.

Page 4: Állatkísérletek az Orvostudományban

Az állatkísérletek elmélete és gyakorlata specializációs képzésekről (A, B)

A képzés hátterét az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 30. § (1), valamint a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv uniós rendelkezései jelentik, melyeket 2013. január elsejétől hazánkban is alkalmazni kell.

E kötelezettség teljesítése érdekében az irányelvben foglalt előírások átvétele, a kapcsolódó hazai szabályozás átalakítása megtörtént, az erre vonatkozó rendelet (40/2013. (II. 14.) Korm), részletesen előírja az állatkísérletetekkel foglalkozó személyek elméleti és gyakorlati képzését, a rendeletben foglalt tematika alapján.

Page 5: Állatkísérletek az Orvostudományban

„A” szintű specializációs képzettség szükséges:Laboratóriumi kísérleti állatok gondozásával, kezelésével,

tenyésztésével, állatkísérletek végzésével, kísérletek kivitelezésével foglalkozó

• tudományos diákköri munkát végző graduális hallgatók• laboratóriumi asszisztensek• technikusok• általában a fenti munkakörben foglalkoztatott, érettségivel rendelkező munkatársak számára.

„B” szintű specializációs képzettség szükséges:Laboratóriumi kísérleti állatok felhasználásra épülő kísérletek

és kísérleti projektek tervezésével, végzésével és vezetésével foglalkozó• PhD hallgatók• tudományos minősítéssel nem rendelkező kutatók• kutatás-vezetők, akiknek a PhD védése 5 éven belül történt• általában a fenti munkakörben foglalkoztatott, felsőfokúvégzettséggel rendelkező munkatársak számára, akiknek a PhD védése 5 éven belül történt.

Page 6: Állatkísérletek az Orvostudományban

1. Bevezetés. Az állatkísérletek törvényi szabályozása, az engedélyezések menete (BM).

2. Az állatkísérletek etikai vonatkozásai; Az állati jólét szempontjai; Az állatok tudományos célra való felhasználása mellett és ellen szóló érvek (BM)

3. Az állatkísérletek elméleti háttere és jelentősége; A helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés (3R) követelménye; Állatmodellek az orvosbiológiai kutatásokban (BM)

4. A kísérleti állatok species specifikus biológiája I; Kis állatok (rágcsálók) bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája

5. A kísérleti állatok species specifikus biológiája II; Nagy állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája

6. Állatokkal való bánásmód és kezelési formák

7. A kísérleti állatok tartásának jogi szabályozása és a környezetgazdagítás; A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, a kísérleti állatház működtetése

8. A fájdalom, a szenvedés és a stressz felismerése; Az altatás és a fájdalomcsillapítás általános szabályai; Kíméletes végpontok és az eutanázia alkalmazása

9. A műtétek általános elvei, az aszepszis szabályai, alapvető sebészi beavatkozások és sebkezelés

10. Kísérletek tervezése; Életjelenségek megfigyelése, rögzítése, nyilvántartása

11. Kísérletek és projektek tervezése, kivitelezése. A kísérleti adatok feldolgozása, a statisztikai analízis alapjai

ElmElmééleti rleti réész (szabadon vsz (szabadon váálaszthatlaszthatóó éés s ‘‘AA’’ szint) idszint) időőpontja: pontja: hetente hhetente héétftfőőn n 1177.00.00--18:318:300; helysz; helyszííne: ne: SebSebéészeti Klinika tantermszeti Klinika tantermee

Page 7: Állatkísérletek az Orvostudományban

Gyakorlati időpontok

AZ ÁLLATKÍSÉRLETEK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA „A” szint

Szerda: 17.00-18.30 (19.30)4 x 2 óra; + 4 x 3 óraElső gyakorlat: szeptember 25.Helyszín: Sebészeti Műtéttani Intézet(Sebészeti Klinika épület alagsor)

AZ ÁLLATKÍSÉRLETEK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA „B” szint

Elmélet – szeminárium – gyakorlatCsütörtök: 8.00-11.00Péntek: 8.00-10.00

Első gyakorlat: szeptember 19.Helyszín: Sebészeti Műtéttani Intézet(Sebészeti Klinika épület alagsor)

Page 8: Állatkísérletek az Orvostudományban

Mi nem célja a szabadon válaszhatókurzusnak?

Gyakorlati képzés

A gyakorlati képzések (A, ill. B) = specializációs részhez tartoznak (Állatkísérletek elmélete és gyakorlata - lásd ETR)

Csak az elméleti képzés és a gyakorlati oktatás (együttesen) jogosítja fel állatkísérletek végzésére az illetőt az ország, ill. (hamarosan) az EU bármely intézményében.

Page 9: Állatkísérletek az Orvostudományban

„Te mit teszel az állatkísérletek ellen?”Semmit; nem érdekelnek 9%

Igyekszem tájékozódni róluk 24%

Ha tehetem, bojkottálom az állatokon tesztelt készítményeket

63%

Aktív állatvédő vagyok 4%

…általában NEM célja a kurzusoknak:

Page 10: Állatkísérletek az Orvostudományban

„Mi a véleményed Csernus doktorról?”

Fogalmam sincs, ki azFogalmam sincs, ki az 5%5%

Fantasztikus szakember lehet Fantasztikus szakember lehet 12%12%

Eladta magEladta magáát a mt a méédidiáánaknak 11%11%

KemKeméény legny legéényny 3%3%

ÉÉrdekes, szimrdekes, szim--patikus egypatikus egyéénisniséégg

22%22%

Ki nem Ki nem áállhatomllhatom 36%36%

Nem tartom hitelesnekNem tartom hitelesnek 11%11%

Page 11: Állatkísérletek az Orvostudományban

Állatkísérletek Kókai Kata, 2005-02-16 20:45:51

Amikor megveszünk egy jó nevű kozmetikumot, vagy akár egy egyszerű szappant, többnyire nem tudhatjuk, hány állat életébe került annak kifejlesztése. Az Interneten borzasztó képeket látni kétfejű, és megcsonkított állatokról, s az állatvédők odaadó küzdelme ellenére a legnagyobb cégek többsége nem hagy fel a kísérletekkel.

Az általános tévhittel szemben kísérleteket nem csupán rágcsálókon végeznek, majmok, kutyák, macskák is áldozatul esnek az emberi törekvésnek. Ráadásul a kísérletek nagy részére nem új gyógymódok kifejlesztésére, hanem nélkülözhetőkozmetikai cikkek tesztelésére irányul. Több olyan rémhírt is olvashattunk az Interneten, miszerint állateledelt gyártó cégek kutyákat és macskákat hizlaltak fel-vagy éppen fogyasztottak le, brutális körülmények között tartva őket. Sok esetben szánt szándékkal megcsonkították, lebetegítették az állatokat, hogy megfigyeljék a táplálék rájuk gyakorolt hatását.

http://www.csaladinet.hu/hirek/csaladi_temak/allatbarat/1834/allatkiserletek/

„Állatkísérletek” a közgondolkodásban

Page 12: Állatkísérletek az Orvostudományban

A bevezető előadás témakörei

• A tudományos módszer: problémák definiálása és megoldásuk

• A tudományos módszer része: a modellalkotás

• Az orvostudományi modellalkotás gyakorlata:

- a modellalkotás oka és célja

- a modellalkotás (az állatkísérletek) korlátai

- modellek főbb csoportjai az orvostudományi gyakorlatban

Page 13: Állatkísérletek az Orvostudományban

Wikipedia: ”Individualdividualss who use thewho use thescientific method”

Kit nevezünk „tudományos” kutatónak ?

A tudományos kutatás elvi alapjai

Page 14: Állatkísérletek az Orvostudományban

A „módszerről” általában

„Blind men and the elephant” John Godfrey Saxe (1816-1887)

It was six men of Indostan To learning much inclined, Who went to see the elephant, Though all of them were blindThat each by observation Might satisfy his mind.

Page 15: Állatkísérletek az Orvostudományban

And so these men of IndostanDisputed loud and long,Each in his own opinionExceeding stiff and strong.Though each was partly in the rightAnd all were in the wrong.

Page 16: Állatkísérletek az Orvostudományban

1. Következtetés

A ”tények” megismerését lehetővé tevővizsgálati módszer többféle megközelítésre és

korrekciókra is alkalmas

Page 17: Állatkísérletek az Orvostudományban

Többféle megközelítésre és korrekciókra is alkalmas módszer

Új információ

(a felismerést átadjuk másoknak)

Mit tudunk eddig?

(mások eredményeinek összegzése)

Hipotézis

(javaslat – próba)

Eredmények

(az új adatok elemzése, mérlegelés)

Page 18: Állatkísérletek az Orvostudományban

HipotHipotéézis alapzis alapúú mmóódszer dszer -- az az orvos(tudomorvos(tudomáányi)nyi) kutatás lényege

Megfigyelés

Hipotézis

Predikció

ElfogadElvet

Megjegyzések

1. Hipotézisünk csakis kontrollálható lehet (!)

2. Gyakrabban lesz elvethető, mint megerősíthető (!)

Teszt

Page 19: Állatkísérletek az Orvostudományban

Nincs örökös érvényű elmélet

Az ismeretanyag teljeselfogadása

‘B’ módszer‘A’ módszer

A tudásanyag folyamatos integrálása és korrekciója

„Tudományos” „Nem tudományos”

Változatlan/változhatatlan elmélet

A kutatás célja: az „igazság” keresése

Page 20: Állatkísérletek az Orvostudományban

Van tehVan teháát egy hipott egy hipotéézisemzisem……

Mit Mit éés milyen ls milyen lééppééseket tegyek, hogyseket tegyek, hogy

1.1. a dolog (az a dolog (az „„igazsigazsáágg””) v) vééggéére jre jáárjak;rjak;

2.2. éés a ks a köövetkeztetvetkeztetéés ms máások szsok száámmáára is ra is elfogadhatelfogadhatóó legyen legyen ??

Page 21: Állatkísérletek az Orvostudományban

”A tudomány nem magyaráz, vagy interpretál, hanem modelleket állít”

(Neumann János)

Man’s urge to model

Man finds the real world too difficult to comprehend. He lives in a bewildering infinity of space and time but his mind can understand only within finite limits.Man’s realization and definition of these limits form the basis for modelling.

Arthur B. Otis (1972)

Page 22: Állatkísérletek az Orvostudományban

Mit nevezünk modellnek ?A „modell” helye és szerepe

1. A valóságos rendszer egyszerűsített, a vizsgálat szempontjából lényegi tulajdonságait kiemelőmása.

2. A világ leírásának, megértésének az eszköze, a világra vonatkozó ismereteinknek kifejezője.

Page 23: Állatkísérletek az Orvostudományban

1. A modell legfontosabb jellemzője a jóság.

2. A modellt alkalmazásakor kísérletek útján összevetjük a forrásául szolgálóvalóságos jelenséggel, és a megfigyelésekből következtetünk a modell használhatóságára.

3. A modell alkalmazásakor méréseket végzünk. A mérés az ismeretszerzés legalapvetőbb módszere. Minden tudományterület a természet jelenségein végzett mérésekre épít.

Modellezési alapfogalmak

Page 24: Állatkísérletek az Orvostudományban

Jóság, használhatóság és mérések:a „tudományos” modell jellemzői

Page 25: Állatkísérletek az Orvostudományban

?

?

Jóság, használhatóság és mérések:a „tudományos” modell jellemzői

„2012 második felében

hatalmas természeti csapás éri

a Földet. Négy óra leforgása

alatt mínusz 40-60 fokra lehűl a

hőmérséklet, és ez a helyzet

2013 májusáig áll majd fenn.”

Page 26: Állatkísérletek az Orvostudományban

A modellalkotás általános érvényű elvei

- Szeparáció- Szelekció- Gazdaságosság

Page 27: Állatkísérletek az Orvostudományban

Alapfogalmak

1. Szeparáció: a modellezendő rendszert vagy jelenséget a többitől (külsőkörnyezettől, a világtól) el kell különíteni.

2. Szelekció: a modellezés során a megvalósítandó cél szempontjából szelektálni kell (a kölcsönhatások között).

3. Gazdaságosság: a modellnek (a vizsgálat célkitűzésének megfelelve) a lehetőségek közül a legegyszerűbbnek kell lennie.

Occam borotvája: ”Entia non sunt multiplicanda praeter necessitatem" (szükségtelenül ne szaporítsuk a dolgokat, és a redundáns dolgok leválaszthatók - ”Pluralitas non est ponenda sine necessitate”)

Page 28: Állatkísérletek az Orvostudományban

1. Következtetés

1. A szeparáció és a szelekció elvéből adódóan a modell a valóság egyszerűsített és hibás képe.

2. Hibás, DE szeparáció és szelekció nélkül a modellalkotás elképzelhetetlen.

Page 29: Állatkísérletek az Orvostudományban

A modellezés alapfogalmai

A modell felállításához szükséges információk forrásai:

1. A priori ismeretek: a modellezendő jelenségre vonatkozó, a vizsgálat megkezdésekor rendelkezésre álló ismeretek összessége;

2. A posteriori ismeretek: a modellezési eljárás befejezésével rendelkezésünkre álló ismeretek (előzetes ismeretek + a jelenség megfigyelése során nyert információk összessége).

Page 30: Állatkísérletek az Orvostudományban

A modellezés alapfogalmai

Deduktív modellalkotás => kizárólag a priori ismereteket használ

Általános érvényű törvényszerűségekből kiindulva (természettudományos ismeretanyagra támaszkodva) egy konkrét, ismert jelenség leírására törekszik.

Induktív modellalkotás => kizárólag kísérleti adatokra épít

- A kísérletek során végzett megfigyelések információt tartalmaznak a jelenség és annak környezete között érvényesülő kölcsönhatásokról (a rendszer bemenőés kimenő jeleiről)

- A kísérleti vizsgálatok célja a jelenség olyan modelljének felállítása, mely utánozni képes a jelenség tényleges lefolyását.

Page 31: Állatkísérletek az Orvostudományban

2. K2. Köövetkeztetvetkeztetééss

Az orvostudomAz orvostudomáányi kutatnyi kutatáás ls léényegenyegea modella modell

RelevRelevááns, jns, jóó modellmodell => „„GGood ood ssciencecience””

Page 32: Állatkísérletek az Orvostudományban

A modellek alaptípusai

In vitro modell

In vivo modell

Page 33: Állatkísérletek az Orvostudományban

In vitro modellek

• Egész szerv perfúzió

• Szövet superfusio

• Primér sejttenyészet

• Immortalizált sejtvonal tenyészet

• Szubcelluláris vizsgálatok

• Molekuláris vizsgálatok - gén, protein expresszió

Értékes adatokat szolgáltatnak – DE sohasem biztos, hogy ezek pontosan reflektálják az integratív, élő természetet.

Page 34: Állatkísérletek az Orvostudományban

In vivo modellek

Humán vizsgálatok

- (általában) nem lehet invazív

- a háttér információk kérdései

Nem humán (pl. állati) vizsgálat

- a fenti problémákat megoldja

- DE: nem biztos, hogy az eredmények alkalmazhatók lesznek humán esetekre

Page 35: Állatkísérletek az Orvostudományban

In vivo modellek

• Krónikus vizsgálatok

- Problémák: pl. tartósan beültetett eszközök, katéterek, etc. kérdésköre

• Akut vizsgálatok

- Problémák: pl. anaesthesia hatása

- Eltérések az élettani állapottól

Page 36: Állatkísérletek az Orvostudományban

�A hipotézis érvényessége (modell) kísérletekkel igazolható

� Kísérleti alaptípus a tárgy alapján élő vagy élettelen (alcsoport: in silico),

� in vivo kísérleti lehetőség: emberi vagy nem emberi (állati vagy növényi) lehet.

Az eddigiek összefoglalása

A tudományos módszer

Probléma-felvetés

A háttérelemzése

Hipotézismegfogal-mazása

Kísérletekelvégzése

További kísér-letek tervezése

KiértékelésElemzés

Végsőkövetkeztetés

Új kísérletekProbléma-megoldás

in vivo, in vitro

humán / nem emberi

Page 37: Állatkísérletek az Orvostudományban

Az orvosi döntéshozatal analógiája: az adatgyűjtéstől a betegség kezeléséig

Analógia

A tudományos módszer alkalmazása a klinikumban

PanaszokAnam-naesis

Differenciál-diagnózis

Vizsgálatok

Továbbivizsgálatok

Adatok alapjána diagnózis szűkítése

Végsődiagnózis

Több lehetőség Csak egylehetőség

Kezelés

A módszer ismételt

alkalmazása embereken

Page 38: Állatkísérletek az Orvostudományban

1. Az orvos kötelessége az alanyok életének, egészségének, magánélethez fűződő jogának, emberi méltóságának oltalmazása.

2. A kutatás feleljen meg az általánosan elfogadott tudományos elveknek.3. A kutatás alapuljon a tudományos irodalom alapos ismeretén.4. A kutatást előzze meg laboratóriumi és állatkísérlet.5. A kutatást meg kell tervezni és világosan megfogalmazott protokoll

szerint kell eljárni.

Hogyan lehet alkalmazni a tudományos módszert – azaz a modellalkotást - az orvosi

gyakorlatban, a klinikumban ?

Helsinki Deklaráció (1964)

Page 39: Állatkísérletek az Orvostudományban

SzabSzabáályozlyozáási rendszereksi rendszerek

Laboratóriumi eredmények

In vitro

modellek

Állatkísérletek

In vivo

modellek

Emberi (klinikai) vizsgálatok

In vivo modellek

Page 40: Állatkísérletek az Orvostudományban

Mi az Mi az ééllőő áállatokatllatokat igigéénylnylőő modellalkotmodellalkotáás oka ?s oka ?

(Mi(Miéért vrt véégzgzüünk nk áállatkllatkíísséérleteket?)rleteket?)

Page 41: Állatkísérletek az Orvostudományban

MMiiéért vrt véégzgzüünk nk áállatkllatkíísséérleteket?rleteket?

� Hogy megfeleljünk a törvények előírásainak

Page 42: Állatkísérletek az Orvostudományban

MMiiéért vrt véégzgzüünk nk áállatkllatkíísséérleteket?rleteket?

� Mert szükségesek a tudományos módszer alkalmazása –vagyis a jelen (és valószínűleg a jövő) tudományos fejlődése szempontjából.

� Mert bizonyos hipotéziseket nem lehet embereken vizsgálni (nem lehet emberi modelleken megoldani)

Page 43: Állatkísérletek az Orvostudományban

A tudományos módszer tárgyai az medicinában

� Terápia: veszettség (kutyák, nyulak); angolkór (kutya); lepra (majom, tatu); stb.

� Megelőzés: diftéria (ló); polio (nyúl, majom); bárányhimlő (majom); kanyaró (majom)

� Felfedezés: inzulin (kutya); modern anaesthesia (kutya); DNS (egér, patkány)

� Fejlesztés: laparoszkópos sebészet (disznó); nyitott szívműtét (kutya); stb.

Page 44: Állatkísérletek az Orvostudományban

Mi korlátozza az élő állatokat igénylőmodellalkotást (azaz az állatkísérleteket) ?

(a morális kérdésektől eltekintve ?)

Page 45: Állatkísérletek az Orvostudományban

A legfontosabb korlát: az eredmeredméényenyekk nem nem minden esetben minden esetben relevreleváánsak nsak –– nem mindig nem mindig

alkalmazhatalkalmazhatóók k -- humhumáán kn köörrüülmlméények knyek köözzöött (!)tt (!)

(1) Species különbségekCsokoládé (theobromin) toxikus a kutyákraKortizon teratogén egerekbenInzulin toxikus lehet több állatban (stb.)

(2) Egyes fontos jeleket, bizonyos változásokat nehéz / lehetetlen felismerni (pl. enyhébb fájdalom)

(c) Bizonyos esetekben alternatívák lehetségesek (ld. alább)

Page 46: Állatkísérletek az Orvostudományban

A 3 R - Russel & Burch (1959)

(a)(a) Refinement: az állati fájdalom és szenvedés csökkentése(b) Reduction: a kísérletekben felhasznált állatok számának

csökkentése a lehetőségek határáig (pl: az emberi reakcióknak megfelelően, genetikusan módosított állatok használata).

(c) Replacement: az állati modellek helyettesítése más modellekkel

(i) Relatív helyettesítés: olyan kísérletek, melyek teljesen megszüntetik az állati szenvedést, anélkül hogy mindez kizárnáa vizsgálatok további folytatását (tökéletes finomítás, absolute

refinement)(ii) Teljes helyettesítés: olyan kísérletek, melyekhez nem szükséges

állati eredetű biológiai anyag

Page 47: Állatkísérletek az Orvostudományban

Replacement / helyettesítés

(a) Információ-áramlás fokozása (szükségtelen ismétlések

számának csökkentése) (√)

(b) Computer-alapú rendszerek, matematikai modellezés (?)

(c) Fiziko-kémiai technikák, pl. a kemikáliák irritációs hatását

előrejelző EYTEX rendszer (Draize teszt helyettesítése), stb. (?)

(d) Alacsonyabb rendű szervezetek (baktériumok, gombák)

alkalmazása (pl. Ames teszt). (?)

(e) Emberi vizsgálatok, pl. önkéntesek, populációk (?)

(f) Sejt, szövet és szerv kultúrák (?)

Page 48: Állatkísérletek az Orvostudományban

Mi tehát az állatkísérletek

- vagyis az állatkísérletes modellalkotás –

gyakorlati célja ?

Page 49: Állatkísérletek az Orvostudományban

Az állatkísérletes modellalkotás célja

� Magának a fajnak, reakcióinak tanulmányozása (állatorvosi kutatás)

� Állati viselkedés kutatása (pl. stressz-tűrő képesség mechanizmusa)

� Nem gyógyszerészeti készítmények tesztelése (pl. toxicitási vizsgálatok)

� Gyógyszerek kipróbálása (pl. in vivo tesztek új gyógyszerek, vaccinák, fázis 2 vizsgálatok)

� Oktatási cél (pl. egyetemi hallgatók)

� Általános biológiai mechanizmusok tanulmányozása

- nem közvetlenül orvosi célú kutatás ( következtetések humán biológiai mechanizmusokra)

- általános orvostudományi cél (pl. rák, AIDS kutatás, xenotranszplantáció)

Page 50: Állatkísérletek az Orvostudományban

Általános biológiai mechanizmusok tanulmányozása = alapkutatások

LeLeíírróó vizsgvizsgáálatoklatok-- ÉÉlettan, klettan, kóórtanrtan, , etoletolóógiagia-- Nincs valNincs valóódi hipotdi hipotééziszis => => kkíísséérleti tervezrleti tervezéés, s,

minminőősséégbiztosgbiztosííttáás nehs nehéézz

VVáálaszreakcilaszreakcióó valamilyen intervencivalamilyen intervencióót kt köövetvetőőenen-- ÉÉlettan, klettan, kóórtan, viselkedrtan, viselkedééss-- A kA kíísséérleti tervezrleti tervezéés meghats meghatáározrozóó fontossfontossáággúú

Page 51: Állatkísérletek az Orvostudományban

Biológiai mechanizmusok vizsgálata, állatokat tanulmányozva, megfigyelve, a kapott következtetéseket extrapolálva -

ilyen a legtöbb kísérlet…

• Terápiás - “preklinikai vizsgálatok”

• Toxikológia / beavatkozások biztonsága

• Anatómia, sebészet

• Fertőzések és immunitás

• Daganatos mechanizmusok (kutatás, diagnózis)

• Viselkedés / pszichológia

Page 52: Állatkísérletek az Orvostudományban

Miért nem lehetséges (mindig) az extrapoláció?

Mert a fajok közötti összehasonlíthatóság mindig kérdéses lesz…

(kiragadott példa: LD50 értékek, eltérő toxikus szintek, stb…)

Világos következtetések levonására alkalmas, egyszerű modellre van szükség !

Page 53: Állatkísérletek az Orvostudományban

Állati modellek főbb csoportjai

11.. SpontSpontáánn modelmodelll

22.. IndIndukukáált lt modelmodelll

33.. NegatNegatíívv modelmodelll

44.. „„EgyEgyéébb”” modelmodelll

Page 54: Állatkísérletek az Orvostudományban

1. Spontán modellekHasonló (azonos) mechanizmusok emberben és állatban

Vizsgált

fajDefektus /

érzékenység

Humán

megfelelőjeMiért

alkalmazzák

Min egér Mutáns apc-gén Fam. adenomatosus polyposis (colon cc)

Azonos emberi végpont

Macska Asztma Asztma Azonos patológia

Ír szetter VIII faktor hiány

Hemophilia A Terápiás vizsgálat

Mormota Hepatitis B érzékenység

Hepatitis B Infekció vizsgálat

Tatu

(armadillo)

Lepra Lepra Terápiás vizsgálat

Page 55: Állatkísérletek az Orvostudományban

2. Indukált (kiváltott) modellek

Valamilyen manipuláció szükséges

� Viselkedés, pl. stressz – tanulásKérdés: azonos-e az emberi és állati stressz?

� Sebészi beavatkozások, pl. idegek átmetszése, erek elzárásaKérdés: mekkora az eltérés az élettani helyzettől ?

� Genetikai manipulációk, pl. transzgén, knock-out, knock-inKérdés: mekkora az eltérés az élettani helyzettől, mik a genetikai ”előkezelés” nem ismert következményei?

Page 56: Állatkísérletek az Orvostudományban

3. Negatív modell

“Miért nem modellek”

�� MiMiéért nemrt nem……

-- kapnak a kutykapnak a kutyáák atherosclerosist;k atherosclerosist;

-- lesznek AIDSlesznek AIDS--esek a esek a HIVHIV vvíírussal fertrussal fertőőzzöött csimptt csimpáánzok?nzok?

Page 57: Állatkísérletek az Orvostudományban

4. “Egyéb” modellek

Jellegzetességek, melyeknek fontos biológiai jelentőségük lehet

- Sertéseknek sok CD4+CD8+ T-sejtjük van

- Kérődzőknek sok γδT-sejtjük van

- Az állati leukosis fertőző

- Mutáció indukció, mint fontos kutatási terület

Page 58: Állatkísérletek az Orvostudományban

Az orvostudomAz orvostudomáányi modellalkotnyi modellalkotáás s alapfeltalapfeltéétele: atele: az állati biológia ismerete

Page 59: Állatkísérletek az Orvostudományban

A patkány mint standard modell

EmberEmber JellegzetessJellegzetesséégg PatkPatkáányny

++++ PlaPlazmazma--protein kprotein kööttééss alacsonyalacsony

OrrOrr--szszáájj LLéégzgzééss OrrOrr

Kis coecumKis coecum BBéélfllflóórara elteltéérrééss Nagy coecumNagy coecum

SzSzőőrtelenrtelen BBőőrr SzSzőőrrööss

EltEltéérrőő TeratogeniTeratogenittááss EltEltéérrőő

RitkaRitka AAlbilbinizmusnizmus 95%95%

++ EpehEpehóólyaglyag --

Page 60: Állatkísérletek az Orvostudományban

Eltérés: albinizmus

� Defektus: tirozináz hiány� Idegrendszeri eltérések

� Fényérzékenység, retina károsodás� Halláscsökkenés� Szövettani eltérések

� Alacsony P450 aktivitás� Alacsony szérum protein szintek (befolyásolja a

xenobiotikumok reakcióit):� streptomycin, clindamycin, klorokvin, klórpromazin,

nikotin, pilocarpin, serotonin, adrenalin, noradrenalin, dopamin.

Page 61: Állatkísérletek az Orvostudományban

Eltérés: viselkedés

• Éjszakai vagy nappal aktív (fordított fény ciklus?)

• Szociális rangsor (természetes viselkedés vagy csak indukciós modell - úsznak-e a patkányok?)

• Tigmotropizmus (egymáshoz tapadás) - túlzsúfoltság tenyésztés alatt és kísérletek közben

Page 62: Állatkísérletek az Orvostudományban

Eltérés: emésztőrendszer

� Fogak

� Gyomor (üres vagy sem?)

� A táplálék (rosttartalom)

� Coecum (coecotropok – koprofágia)

Page 63: Állatkísérletek az Orvostudományban

Eltérés: kórélettan

� Betegség jelei (láz vagy hipotermia)� Harder mirigy� Speciális betegségek

Porfirin nyomok az orrnyílás környékén

Page 64: Állatkísérletek az Orvostudományban

Eltérés: gyógyszerek reakciói

� A species választás befolyásolja a farmakológiát, toxikológiát, anaesthesiát

� A metabolizmus hőmérséklet függő� Species különbségek gyakran összefüggnek a testfelszínnel

Szalicilátok plazma fél-életideje A trimetoprim fél-életideje

Page 65: Állatkísérletek az Orvostudományban

Lehetséges megoldások

1. Allometrikus extrapoláció (Watanabe & Bois. Risk Analysis 16; Watanabe & Bois. Risk Analysis 16; 741741--754: 1996754: 1996; ; K. SchmidtK. Schmidt--Nielsen: Scaling, Cambridge 1984Nielsen: Scaling, Cambridge 1984))

� Y = dosage level� A = species independent scaling coefficient� bw = body weight� B = 1.00 - if Y depends upon body weight� B = 0,75 - if Y depends upon metabolic rate� B = 0,67 - if Y depends upon body surface

2. Egyszerű dózis-skálázási faktor a testsúlyhoz viszonyítva (Peters-Volleberg et al. Reg. Tox. Pharmacol. 20;248-258:1994)

Y AbwB

=

Body weight (kg) Scaling factor

Man 60 1Beagle 8 2Monkey 6 2Rabbit 2 3Rat 0,2 5Mouse 0,02 8

Page 66: Állatkísérletek az Orvostudományban

Modellek a gyakorlatban = a klinikai Modellek a gyakorlatban = a klinikai gyakorlat modellezgyakorlat modellezéésese

1. Szepszis – súlyos, gyakran halálos megbetegedés, főleg a pathomechanizmus tisztázatlan

2. Vérzéses shock – súlyos, gyakran halálos megbetegedés, főképp a kezelési elvek tisztázatlanok

Page 67: Állatkísérletek az Orvostudományban

Modellek a gyakorlatban I.

Rágcsáló modellek a humán szepszis vizsgálatára

Áttekintés:

� LPS (endotoxin)

� CLP – coecum lekötés és punctio

� Fecalis inokuláció

� Intravénás baktérium

� Pneumonia

Page 68: Állatkísérletek az Orvostudományban

LPS (endotoxin)

�� ElElőőnynyöökk�� EgyszerEgyszerűű –– pl. i.p. pl. i.p. injectinjectio, io, shock 4shock 4--6 6 óórráán beln belüüll

�� DE:DE:�� AntiAnti--LPS LPS hathatéékonykony LPS LPS ellen ellen áállatokban, de emberekben llatokban, de emberekben

(klinikumban) nem(klinikumban) nem

Page 69: Állatkísérletek az Orvostudományban

CLPCLP

�� ElElőőnynyöökk

�� Pl. perforPl. perforáált alt appendicitisppendicitishez hasonlhez hasonlóó

�� DE:DE:

�� SStandardiztandardizáálláás nehs nehéézz

�� MMűűttéétet igtet igéényel (behatolnyel (behatoláás, zs, záárráás, fels, felééppüülléés)s)

Page 70: Állatkísérletek az Orvostudományban

Fecalis inoculum

� Előny� Standard, konzisztens

� Alkalmazása egyszerű (IP injekció)

� DE� Nincs jelentős trauma

Page 71: Állatkísérletek az Orvostudományban

Pneumonia modellek

� Előnyök

� Egyszerű beadni (tracheába vagy az orrba)

� A dózis ellenőrizhető, reprodukálható

� DE

� Esetenként csak helyi reakció (nincs szisztémás gyulladás)

Page 72: Állatkísérletek az Orvostudományban

Intravénás baktérium

� Előny

� Könnyű dozírozni

� Szisztémás infekció

� DE

� Gyorsan elpusztul, befolyásolja a gazdaszervezet immunitását

Page 73: Állatkísérletek az Orvostudományban

EredmEredméényeknyek(intrav(intravéénnááss babaktktéérium rium éés kezels kezeléés)s)

Kezelés Iv. E. coli

(kísérlet)

Klinikai szepszis

(humán)

Methylprednisolon hatékony1 hatástalan2 / ront3

Anti-TNFα hatékony4 hatástalan5

1Hinshaw et al. Ann Surg 1981;194:51-562VA SSCSG N Eng J Med 1987;317:659-6653Bone et al. N Engl J Med 1987;317:653-6584Tracey et al. Nature 1987;330:662-6645Abraham et al. JAMA1995;273:934-941

Page 74: Állatkísérletek az Orvostudományban

Mi lehet a problMi lehet a problééma oka ?ma oka ?

JJóó a modell ? Elta modell ? Eltéérr--e a vale a valóóssáágtgtóól ?l ?

Page 75: Állatkísérletek az Orvostudományban

A modellA modell éés a vals a valóóssáág 1. g 1.

KKíísséérletes szepszisrletes szepszis Klinikai szepszisKlinikai szepszis

HomogHomogéén genetikai hn genetikai hááttttéér (egy nem)r (egy nem) HeterogHeterogéén (mindig kn (mindig kéét nem)t nem)

BeltenyBeltenyéészetszet „„OutbredOutbred””

EltEltéérrőő fajok: patkfajok: patkáány, kutya, sertny, kutya, sertééss Homo sapiensHomo sapiens

EgEgéészsszséégesekgesek TTáársbetegsrsbetegséégekgek

Fiatal felnFiatal felnőőttekttek ÚÚjszjszüüllööttek vagy idttek vagy időőseksek

EEndotoxinndotoxin éérzrzéékenyskenyséég eltg eltéérrőő(k(koprooproffáággiaia//szennyezett kszennyezett köörnyezetrnyezet))

Rendszerint tiszta kRendszerint tiszta köörnyezetrnyezet

Page 76: Állatkísérletek az Orvostudományban

A modell és valóság 2.

Kísérletes szepszis Klinikai szepszis

Általában előkezelés Addig nem lehet kezelni, amíg a betegség nincs jelen

Nincs adjuváns kezelés Aktív terápia (folyadék, antibiotikum, inotróp szerek)

Nincs pl. lélegeztetés Lélegeztetés gyakori

A fertőzés leggyakrabban hematogén utón történik

Fészek („nidus”)

Heparin, anesthesia, analgesia Optimális kezelés

Uniform inzultus Helye és mértéke változó

Gyors kialakulás Rendszerint lassú

A vizsgálat ideje standardizált Egyedi lefutás

Különféle végpontok (rendszerint nem a lethalitás)

Klinikai végpontok, szervfunkciók, mortalitás

Page 77: Állatkísérletek az Orvostudományban

Modellek a gyakorlatban 2.

A vérzéses shock

Alapvető lehetőségek a vérzés modellezésére

� Ellenőrzött véreztetés (konstans nyomás vagy térfogat)

� Éber vagy altatott

� Nem ellenőrzött vérzés

Page 78: Állatkísérletek az Orvostudományban

ÚÚjrajraéélesztlesztéésisi--kezelkezeléési ssi strattratéégigiáákk

A kezelA kezeléés klinikai lehets klinikai lehetőősséégeigei

�� HipotenziHipotenzióós s úújrajraéélesztlesztééss

�� Krisztalloid oldatok (pl. sKrisztalloid oldatok (pl. sóóoldatok)oldatok)

�� Kolloid oldatokKolloid oldatok

�� Hemoglobin sHemoglobin szzubsubsztitztitúúcicióó, teljes v, teljes véér adr adáásasa

�� FrFriss fagyasztottiss fagyasztott pplalazzmama

�� Etc.Etc.

Page 79: Állatkísérletek az Orvostudományban

• Vérzés az a. femoralis-ból egy nyitott reservoir-ba.

• Az érpálya hidrosztatikai nyomását az előre meghatározott artériás középnyomás (MAP) értékre állítják (MAP=40 Hgmm)

• Újraélesztés meghatározott időben (pl. 60perckor)

Az állandó nyomás modellWiggers, C.J. The present state of the shock problem. Wiggers, C.J. The present state of the shock problem.

Physiol. Rev. 1942;22:74Physiol. Rev. 1942;22:74--123.123.

Page 80: Állatkísérletek az Orvostudományban

Számított vértérfogat = testsúly %-a (≈60 ml vér/tskg).

Vérzés az artéria femoralisból 1 ml/perc sebességgel a 40% vértérfogat eléréséig

Reszuszcitáció 60 perckor

Állandó térfogat modell

Page 81: Állatkísérletek az Orvostudományban

Eredmények állandó térfogatúvérvesztés esetén

EsetszEsetszáámm SSúúlyly (g)(g) OxOxigigéén n felhasznfelhasznáálláássml/min/kgml/min/kg

Túlélés

n=n=88 289 289 ±± 1212 ≥≥ 66 +

n=n=1111 298 298 ±± 1616 ≤≤ 55 -

Page 82: Állatkísérletek az Orvostudományban

Tanulságok 1.

� A patkányok vértérfogat / testsúly aránya 100 és 400 g között a testsúly növekedésével lineárisan csökken.

� Rágcsálóknál a csoportok közötti kicsiny (pl. 20-30 g)súlykülönbséget nem könnyű felismerni.

� Arra következtethetünk, hogy a kezelés hatékony, pedig csupán az állatok súlya kissé alacsonyabb a kezeletlen kontrollokhoz képest.

� Rágcsálók esetén a kísérletes protokoll állandó része a testsúly szigorú ellenőrzése (!)

Page 83: Állatkísérletek az Orvostudományban

Tanulságok 2.

Nem árt ismerni a társ- vagy távoli szakterületek irodalmát (is).

A testsúly/vértérfogat következményét leíró eredeti közlemény: Lee, H.B. & Blaufox, MD. J. Nuclear Med. 1985;26:72-76.*

* The use of an arbitrary value of 7% for estimation of blood volume can lead to significant errors in calculating radiopharmaceutical distribution.

The use of the general formula for the blood-volume calculation described here should improve the accuracy and reliability of estimates of radiopharmaceutical distribution.

BV (ml) = 0.06 X BW + 0.77 (r = 0.99, n = 70, p < 0.001). The difference between male and female rats was not statistically significant.

Page 84: Állatkísérletek az Orvostudományban

Gainer és mtsai* vizsgálatai

� 280 g-os patkány

Kiindulási O2 felhasználás = 23 ml/perc/kg� 40% vérzés az O2 felhasználást 10 ml/perc/kg-val csökkenti� Vérzés alatt az O2 felhasználás = (23-10) 13 ml/perc/kg� Várhatóan túlélő

� 315 g-os patkány

Kiindulási O2 felhasználás = 15 ml/perc/kg� 40% vérzés az O2 felhasználást 10 ml/perc/kg-val csökkenti� A vérzés alatt az O2 felhasználás = (15-10) 5 ml/perc/kg� Várhatóan nem éli túl a vérzést

* Gainer JL et al. Hemorrhagic shock in rats. Lab Animal Sci 1995; 45(2): 169-172.

Page 85: Állatkísérletek az Orvostudományban

További tényezők - az anaesthesia hatása

TanulmTanulmáányny Watts et al.Watts et al.11 Custalow et al.Custalow et al.22

AnesthetiAnestheticumcum(mg/kg)(mg/kg)

ÉÉber*ber* AltatottAltatott

KetKetaminamin// Xylazin (70/3Xylazin (70/3 mg/kg)mg/kg)

SSúúlyly (g)(g) 300300--450450 350350--420420

MAP (HgMAP (Hgmmmm)) 40 40 ±± 0.80.8 38 38 ±± 11

VVéértrtéérfogatrfogat 15.5 15.5 ±± 0.60.6 14 14 ±± 0.40.4

LaLaktktáátt 6060’’ 16 16 ±± 0.50.5 7 7 ±± 0.50.5

ArtArt.. pH 60pH 60’’ 7.09 7.09 ±± 0.040.04 7.27 7.27 ±± 0.020.02

* * ÉÉber vber véérzrzééses modellek csak szigorses modellek csak szigorúú feltfeltéételek mellett engedtelek mellett engedéélyezhetlyezhetőőkk1Watts, JA, et al. AJP 2001;281:G498-G5062Custalow, CB, et al., Shock 2001;15(3):231-238

Page 86: Állatkísérletek az Orvostudományban

TanulságokÉber vs altatott modellek összefoglalása

� Az anaesthesia jelentősen befolyásolja a központi idegrendszer által irányított autonóm reflexeket.

� Az anaesthesia általában jelentősen befolyásolja (deprimálja) a légzést.

� Bizonyos anaesthetikumok jelentősen befolyásolják (csökkentik) a gyulladást.

Page 87: Állatkísérletek az Orvostudományban

Ellenőrzött vs ellenőrizetlen vérzéses modellek összefoglalása

� Állandó nyomás és állandó térfogatú ”ellenőrzött” vérzéses modellekben a kiindulási artériás középnyomás értékekig történő újraélesztés adta a legjobb eredményt (jobb túlélés).

� 1990 évek: az „aggresszív” reszuszcitáció káros lehet, „ellenőrizetlen” vérzéses modellben a hipotenziv újraélesztés jobb eredményeket adott.

N.B. 1918:N.B. 1918: Cannon et al.Cannon et al.:: The preventive treatment of wound shock. J. Am. Med. Assoc. 191The preventive treatment of wound shock. J. Am. Med. Assoc. 1918;15:13928;15:1392--1395.1395. ““If the pressure is If the pressure is

raised before the surgeon is ready to check the bleeding that maraised before the surgeon is ready to check the bleeding that may take place, blood that is sorely needed may be losty take place, blood that is sorely needed may be lost..

Page 88: Állatkísérletek az Orvostudományban

Tanulságok - a Nem szerepe

� A legtöbb vizsgálatra hímeket használnak… Azonban:

� Alacsony tesztoszteron és magas ösztradiol védő hatású (és pl. kivédi az immunszuppressziót is (Angle, M.K. et al.: Effect of gender and sex

hormones on immune responses following shock. Shock 2000;14(2):81-90)

� Azóta védőhatást igazoltak (állatokban):� Ivartalanítás� Estradiol� Flutamide (androgén receptor antagonista)� DHEA (ösztrogén agonista)� Etc. esetén

Tanulság: a ‘gyengébbik’ nem jobban tolerálja a traumás vérzést….

Page 89: Állatkísérletek az Orvostudományban

A vérzéses modellek tanulságai

�� A (pl. A (pl. 40 Hg40 Hgmmmm--es) kes) köözzéépnyompnyomáás css csöökkenkkenéésre adott sre adott reakcireakcióó nem uniform (ld. testsnem uniform (ld. testsúúlyly……).).

�� A nem A nem éés az altats az altatáás befolys befolyáásolja a ksolja a kóórlefolyrlefolyáást, a st, a ssúúlyosslyossáágot isgot is……

�� AA vvéérvesztrvesztéés (pl. s (pl. 40 40 HHggmmmm--es MAP eles MAP eléérréése) mse) móódja sem dja sem mellmelléékes, kes, éés a nyoms a nyomááscsscsöökkenkkenéés sebesss sebesséége is befolyge is befolyáásolja solja a vesztett va vesztett véértrtéérfogatot, krfogatot, küüllöönnöösen sen ééber ber áállapotbanllapotban..

Page 90: Állatkísérletek az Orvostudományban

A tanulságok összefoglalása

� Irreleváns, klinikailag nem megfelelő, alkalmatlan modellek→ elhibázott kísérletek → hibás klinikai vizsgálatok → hibás következtetések

Page 91: Állatkísérletek az Orvostudományban

1. Tanács

� A hatékony kutatómunkához alapos tervezésre - és az állati modellek korlátainak ismeretére van szükség.

� A célt világosan meg kell határozni és sohasem szabad túlbecsülni:� Élettani jelenség kutatása� Kórélettani mechanizmus kutatása� Kórélettani változások befolyásolása� Kezelések (pre-klinikai) vizsgálata

Page 92: Állatkísérletek az Orvostudományban

2. Tanács

� A modellt mindig a valósághoz viszonyítva kell kialakítani

� Minden állatkísérlet legfontosabb eleme (eredményeit és következtetéseit leginkább befolyásoló tényezője): a megfelelő kontroll csoport.

� A háttér alapos ismerete előtt nem szabad következtetéseket levonni saját eredményeink fontosságáról.

Page 93: Állatkísérletek az Orvostudományban

Ajánlott irodalom - összefoglalók

� Deitch, E.A. Animal models of sepsis and shock: A review and lessons learned. Shock 1998;9(1):1-11.

� Schulz, M.J., van der Poll, T. Animal and human models for sepsis. Ann. Med. 2002;34:573-581.

� Esmon, C.T. Why do animal models (sometimes) fail to mimic human sepsis? Crit. Care Med. 2004;34(5):S219-S222.

Page 94: Állatkísérletek az Orvostudományban

Gems of wisdom from Watson and his colleagues that should guide young scientists in all fields on how to be the best that one can and how to learn from

failures

1. Conventional wisdom is often wrong.2. Take real joy in the discoveries of others; what matters most is whether the

result is important.3. "Jim and Francis believed that in order to go fast, you must share

information in the expectation of learning things, rather than withhold it from fear of theft."

4. Sometimes, "a beautiful insight could solve a jigsaw puzzle even when the best solid evidence had been ignored."

5. There is value in scientific partnerships of equals.6. "Two people are better than one. Otherwise you get in a rut, you can get too

fond of your own ideas, you get the wrong idea, you can't get out of it."7. Young scientists who feel the need to assert their independence should not do

it by cloistering themselves.8. "Rosalind Franklin just needed a collaborator. She didn't have somebody to

break the pattern of her thinking."9. Above all, find the best mentor.Judah Folkman in Nature Medicine (April 2003): Watson and DNA: Making a

Scientific Revolution